FÖLDTANI KÖZLÖNY XL. KÖTET NOVEMBER DECEMBER. 11- H FÜZET

FÖLDTANI KÖZLÖNY XL. KÖTET.

1910. NOVEMBER—DECEMBER.

11- H FÜZET.

NEHÁNY ÚJ ÉS MÁR ISMERT MOLLIJSZKUMFAJ A KRASSÓ* SZÖRÉNYI HEGYSÉG ALSÓKRÉTAKORÚ LERAKÓDÁSAIBÓL. Irta: f

n a g y su ri

Böckh János.

— A VI. táblamelléklettel és az 50—51-ik ábrával. —

Bevezető. Igazgatói tevékenységének utolsó idejében, 190G-ban és 1907-ben, Böckh Ján o s némi időt szakított magának arra, hogy a Krassószörénjd

Hegységben végzett részletes geológiai felvételei közben gyűjtött kövüle­ teket meghatározhassa. Ezen foglalkozása és tanulmányozása közben több olyan alsókrétakorbeli kagyló- és csigaalakra akadt, amelyeket új fajoknak ismert fel. Ezek a kövületek az említett hegység Ny-i mezozóos vonulatából, nevezetesen Ujsopot, Kohldorf és Koronini környékéről valók, és pedig az alsókrétabeli rétegekből. Ezeknek az új fajoknak a közlését annál kevésbbé akarjuk késleltetni, mert kegyeleti kötelessé­ get teljesítünk azzal, ha örökre elköltözött mélyen tisztelt barátunk és szaktársunk ez utolsó szellemi hagyatékát mielőbb a nyilvánosságra hoz­ zuk abból a hegységből, amelynek nehéz kibetüzésén oly rajongóan csüngött. A következőkben adjuk a fajok leírását abban a sorrendben, amint azt Böckh Ján o s megírta. T. B o th Lajos.

A kövületek leírása. I c a n o t i a Rofchii n. sp. — Rajza a VI. tábla 1. ábráján. —

Az Üjsopot (Bucsává)-tól nyugatra (Krassó-Szörénymegye) fekvő Valea Hurku, amely mint Valea maré is ismeretes, alsókrétabeli mészkövei­ ből egy kőmagot gyűjtöttem, amely a Slolirzka által felállított s a fíai oda-nem valószínűleg csak alnemének tekintett Lanotiához soroFuldtani Közlöny. XL. kot. 1910.

40

610

NAGYSURI BÖCKH JÁNOS

la n d ó ,1 am elynek típ u sá u l ő a gosaukeli l*sammobia impar Z rrr.f a j t 2 idézi. P é ld án y u n k h á z á n a k n y ú jto tt alakja, alsó- és zárélének csaknem p á rh u z a m o s volta és b ú b já n a k e lh e ly e z k e d é s folytán igen h a so n lít ehhez. A kőm ag h á tu lsó része. am ely körülbelül szin tú g y végződik, m in t a gosaubeli fajnál, sű rű n álló finom vonalakkal ékesített, am elyek igen k ö ­ zel vannak egym áshoz, m iáltal a mi p éld án y u n k eltér az Icanolia impar Z i t t . sp.-től, azonkívül elülső része íb jo b b a n keskenyedik, m in t az u tóbb inál. A Barodia (Icanolia) cliciia S to l. (1. c. Pl. IV. Fig. 16. p. 168) h á tu lsó része vonalainak finom sága és sűrűsége által, a m i kö­ vü letü n k re jo b b a n em lékeztet, de h á z á n a k külső alak ja által az u tó b b i­ tól eltér. E z t kell m o n d an o m a Solen elegáns MATH.3-al, úg yszintén a Psammobia Sta d en P iot. és RBNEv.-vel4 szem ben is. A Capsa elegáns d ’O rb.,6 am elyet Z i t t e l K. A. a gosaubeli Ps. imparrsl volt h a jla n d ó azonosítani, azt hiszem , m á r h átu lsó része durv ább b o rd á zá sa és kere­ kebb v olta által is különbözik péld ány unktól. E z t az alak o t teuegdi R oth L ajos nevével vezetem be az iro d a ­ lomba. H osszúsága 51 m m ; m agassága 20 m m . E l ő f o r d u l t : Ú j s o p o t (Bucsáva) m e l l e t t a V a l e a H u r k u ban, a C su k ára lui M erkán oldala o rb ito lin ad ú s rétegeinek közvetlen fekvőjében világosbarnás urgo -aptieni m észkőben. N u c u l a sp. i n d e t . — Rajza a VI. tábla 2. ábráján. —

Az Ú jsopot (Kras9Ó-Szörénymegye) m elletti Valea Hurlcu urgoap tien m észkövében az Iranotia Bothiive 1 egy-ugyanazon világ o sb am ás m észkőből egy kisebb sérült kagyló-kőm ag k e rü lt a kezembe, am ely naculá hoz látszik tarto zn i, de bővebb leírásra nem alkalm atos. A n n y it az onban m o ndh atok, hogy a ház kőm ag ja sű rű k o ncentriku s bordázással bír, am elyet, legalább a m ellső részen, h a r á n t vonalzás keresztez, m iá lta l 1 Palseontologia Indica. Cretaceous Fauna of Southern India. Vol. III.Dr.FEBD. The pelecypoda. pag. 145. 2 Dr. K a r l A. Z i t t e l . Bivalven der Gosaugebilde etc. Denkschriften der k. Akad. d. Wissenschaften, mat.-nat. Classe XXIV. Bd. Wien 1865. pag. 120. Taf. II. Fig. 4. 3 P h i l i p p e M a t h e r o n . Catalogue méthodique etc. Marseille. 1842. P I . 11. Fig. 3. pag. 134. 4 F. J. P i c t r t et Eug. R e n e v i e r . Description des fossiles du Terrain Aptien etc. Génévé. 1858. Pl. VII. Fig. 6. pag. 68 et F. J. P i c t e t et G. C a m p i c h e Terrain Cretacó des Environs de Sainte-Croix HI. Génévé. 1864— 1867. Pl. CX. Fig. 4— 5. p. 151. r> Ale. d ’O r b i g n y . Pal. fran9ai8e. Ter. Crétacés III. PL 381. Fig. 1—2: p. 423. S to lic z k a .

NRHÁNY ÜJ ÉS MÁR ISMERT MOLLUSZKUMFAJ.

611

ott a keresztezési pontokon kis pontocskák képződnek, mint ezt p. o. a Nucula Jaccardi P iot. ós Camp, rajza is mutatja (P ictkt és Campiche Sainte-Croix I II. Pl. CXXIX. Fig. 14b \ amelytől azonban példányunk alakjával eltér.

M onopleura im bricata

M ath .

Monopleura imbricata M a t h . Catalogue Méthodique etc. Marseille 1842. p. 110. Pl. 4. Fig. 1 - 2 . (laprotina imbricata d ’O r b . Paléontol. F ra ^ a is e . Terr. Crétac. IV. Paris 1847— 1849. p. 239. Pl. 581.

Krassószörénymegyei felvételeim alkalmával egy monopleurát talál­ tam, az egyetlen példány, melyet onnan birok és sajnos, ez is igen kopott. Annyit azonban megfigyelhetek, hogy alsó fele erős bordázást árul el, amelyet szintén igen erős. de gyengébb növedékvonalak is kereszteznek, miáltal példányunk a fent idézett francia faj mellett foglal helyet. A pántbarázda és a tapadóhely még szintén mutatkozik. A felső fedél alacsony és széles és trilobázásl ár.il el, azonkívül mállása dacára is szintén szélesebb bordázásra enged következtetni, búbja pedig a zárvonal felé helyezkedik. Az alsó fedélen a Monopleura imbriratdnél mu­ tatkozó trilobázást már nem figyelhetem meg, de ennek okát példányunk kopott voltában keresem. Hossza mintegy 10 cm, szélessége mintegy 8Va cm. E l ő f o r d u l t : Ujsopottól ÉNy-ra(Krassó-Szörénymegye), a Néra-áttörés déli oldalában, aKonuna Nyerganului északnyugati lejtőjének Orbitolina lenticularis tartalmú urgoaptien-mészkővel borította vonulatán, lazán.

A natina Hugói n. sp.1 — Rajza a VI. tábla 3. ábráján. —

Háza hosszúkás, tojásdad, csaknem egyenlő hosszú oldalú, lapos. Mellső részen hosszan előre nyúló, hegyesedő, mely tekintetben Anatina Ar/assizii d ’O rb. -re emlékeztet, amint ezt P ic t e t 2 ismerteti, de hátulsó, része kurtább, mint az utóbb említettnél. Az oldalon a búbtól kiinduló, kezdetben kissé előre tartó, de a magasság közepétől kissé behúzódó és inkább egyenesen az alsó szélig lejutó, jól jelölt keskeny barázda van az előttem fekvő kőmagon. Ez irányban kőmagunk az urgonbeli Anatina Marullensis d ’O rb .:l s az ehhez közelgőkhöz hasonlít, úgy mint az a mellső részen levő, de csak az oldalbarázdáig húzódó erős ráncok száma 1 tanácsos 2 :l

Ezt az új fajt a szerző fiának : n a g y s ú r i dr. B ö c k h H u g ó , m. kir. föbányaés S elm ecbányái főiskolai tanárnak a tiszteletére nevezte el. F. J. P i c t k t et G. C a m p i c h e . Sainte-Croix III. p. 99. P l . CV1I. Fig. 1. F. J. P i c t e t et G. C a m p i c h e . L. c. III. p. 1(U. P l. CVII. Fig. y2 3. 40*

NAOY8ÜRI BÖCKH JÁNOS

a mi p éld án y u n k o n is bizonyára lő — 16-ra felrúg. H átu lsó része k o n ­ c e n trik u san finom an vonalzott csakúgy, m int az im én t m o n d o tt d’O rbigny féle faj és csak a vége, nevezetesen felsőbb részén, látok egy-két kurtább lapos ráncféle em elkedést ism ét jelentkezn i. Az Anni ina Marullcnsis (d’O rb .) Pio t. és C amp.-tói fajunk m á r m ellső részének hosszabb, jo b b a n keskenyedő része által k önnyen m egkülönböztethető. H ossza 55 m m , m agassága 28 m m . E lő f o r d u lt: K o h l d o r f n á l (K rassó-Szörénym egye) az o tta n i Ogasu Cancpile felső végén m utatkozó szürkebarnás, az ap tienhez szám íto tt m árgás hom okkőben.

A rca Szontaghiana n.

sp.1

— Bajza a VI. tábla 4. ábráján. —

A kőmag, am ely előttem fekszik, hosszúkás tra p ez o id á lis h á z ra vall és egyenetlen oldalú, am e n n y ib e n a búb jo b b an előre helyezkedik. A rövidebb m ellső rész ala n t kerekített, de a zárv o n aln á l m ikén t való végződését kis sérülés folytán n em lá th ato m . A h átu lsó hosszú rész m eg­ lehetős to m p a szög a la tt levágott és ennek alsó végéhez a b úbtól egy igen széles p á rk á n y v o n a l húzódik le s közte és a zárv onal közt a kő­ m ag erősen kim élyitett h á z ra vall, am elynek az alsó palleális széle gyenge ívalakú nak jelentkezik. P é ld án y u n k egész hosszában végig finom bordázást in kább vonalzást m u ta t, m ely legerősebben a m ellső részen em elkedik ki s ott szórtabb an is van ; az utóbbi helyen eg yúttal k ét erősebb vonal közt egy gyengébb és k u rtá b b láth ató. L egfinom abban és igen sű rű é n m utatkozik a vo nalzás a h á tu lsó rész k im élyített részében az éles p á rkányes zárvonal közötti részen. Növési vonalak nyo m ai itt-o tt szintén megfigyel­ hetők. P éld ányun k álta lán o s alakviszonyaival ném i hasonlatosságo t m u ta t az Arca Raulini (L eym.) d ’Orb .-vei, a m in t ezt P iotet J. F. és B enem er E .2 ism ertetik meg, de p é ld án y u n k ettől m á r hosszabb, n y ú jto tta b b volta és hátulsó részének éles p á rk án y v o n a la folytán különbözik. Ez különbözteti meg a la k u n k a t k ü lö n b e n a spanyol alsó aptien beli Arra Cymodoce Coquand H .- tó la is, de h átu lsó része finom vo nalzása is. Leginkább közeledik az o n b a n fajunk az Arra varinata Sow.-hez * m á r h átu lsó éles p á rk á n y ­ 1 Ezt az új alakot szerzője dr. S z o n t a g h T am ás , akkori főgeologus, most a magy. kir. Földtani Intézet aligazgatója tiszteletére nevezte el. P i c t e t F. J. et R e n e v i k r , E. Tér. Aptien de Perte du Bhónc etc. Génévé 1858. Pl. XV. Fig. 1—3. p. 100. C o q u a n d H. L'Étage Aptien de l’Espagne. Marseille 1865. Pl. XII. Fig. 7—8. png. 140. * A. d ' O r b i g n y Paléontol. F ra ^ a is e . Terrain Crétacés III. Pl. 313. Fig. I—3. pag. 214.

NKBÁNY t f j ÉS MÁR ISM ERT M 0LLU 8ZK U M F A J.

613

vonala és hosszúkás n y ú jto tt alak ja által, csakhogy p éld án y u n k még hosszabbra nyújtott, m in t a gau lt-cen o m án b eli faj, keskenyebb és neve­ zetesen az éles p árk á n y o n túl levő kim ély ített része sokkal sűrűb ben és finom abban van vonalazva, m in t ez az utóbb em lített gaultfajnál az e s e t ; egyébként p é ld á n y u n k lap o sab b n ak is látszik. H ossza legalább 49 ram, m agassága legalább 22 m m . E l ő f o r d u l t : K o h l d o r f n á l (K rassó-Szörénym egye) az o ttan i O g a s u C a n e p i l e felső végén m utatk o zó szürkeb arnás, az aptienh ez sz á m íto tt m árg ás hom okkőben az Anatina Hugóival együttesen.

T rigonia V ectiana

L yc. var.

hungarica

B öckh J.

— Rajza a VI. tábla 5. ábráján. —

A krassószörénym egyei K o ronin i vidékén az o ttan i trig o n iá k b a n gazdag hom okos, sőt kavicsos, szürke vagy sárgás m á rg ás m észben a rá n y ­ lag a .scabrae-csoport van szap orábban képviselve, nevezetesen pedig egy á lta lá b a n a Trigonia aliformis PABK.-ra em lékeztető alak, m ely a z onb an ettől ep azon irá n y b a n különbözik, m in t a Trigonia Vectiana L yc.1 vagy pedig a P ictet és R enevier 2 álta l ugyancsak m ég a Trigonia ali forrni*shoz, m in t aptienbeli féleség állított, a P e r t e d u R h ó n e-ról való alak, m elyet azo nban L ycett a fent idézett helyen a TV. Vectiana hoz csatolt. A szóban forgó m agyar p é ldán yok fogyatékos kőm agvain m eg igen jó l lá th a tó az oldalon a m ellső rész bordáin ak irá n y a és vastag ság án ak eltérő volta a h átu lsó rész egyenesebb, finom abb és s ű ­ rűbben álló oldalbordáival szem ben, a m in t ezt az idézett helyen P ictet (1. c. p. 100) is em líti. Azt, hogy az old albordák k re n u latió ja nem csak ezek tetején, ha n em oldalán is m egvan, a m in t ezt L ycett m o n d ja (1. c. p. 123), a la k u n k n á l szintén megfigyelhető. A krassószörénym egyei pél­ dányokon a hátulsó rész oldalbordái azonban m ég szűkebben sorakoznak egym áshoz, m in t a L ycett és P ictet á lta l az idézett helyeken lerajzolt alakoknál, m iért is faju n k at a Trigonia Vectiana féleségének tekintem . E l ő f o r d u l t : K oron n itól K-re (Krassó-Szörénym egye) a Szent h e lé n ára vezető kocsiút rövidítésénél a trig o n ia ta rta lm ú urgu -aptienbeli rétegekben. 1 L y c k t t J o h n . A Monograph of the British Fossil Trigoniae London. 1872— 1879. p. 123. Pl. XXIV. Fig. 10—11. Pl. XXV. Fig. 7. 2 P i c t e t F. J. et R e n k v i e r E üg. Fossiles du Tor. Aptien etc. Génévé. 1858. p. 99. Pl. XIV. Fig. 2 a—c.

614

NAOYSURI HÖCKH JÁNOS

Inoceram u8 aff. neocom iensis

d’O rbiony .

jnoceramus nvocomiemia d ’O r b . Paléont. F ran 9 . Tér. Crétac. III. Paris 1843—1847. p. 503. Pl. 403. Fitf. 1—2.

Az itt szóban forgó kis inoceramux egyetlen, fogyatékos, jo b b á ra m á r kőm agt dom borúbb fedelének kiem elkedő csőre, m ellső részének egyenesen lehúzódó volt*, h á tu lsó részének szá rn y irá n y a óh a nagyobbik fedél ráncolodása folytán leg inkáb b a fen tid ézett neocom beli inoceram ushoz h aso n lít. E l ő f o r d u l t : K árolyfalvától D-re (Ivrassó-Szörénymegyében) a Píigyina ku penne laposában, az ottani T rig o n ia -ta rta lm ú urg o-aptienbeli sárgás, hom okszem en m észkőben.

A rca n. — Rajza

a

sp.

indet.

VI. tábla 6. ábráján. —

M eglehetős rövid, kisebb alak, széles, jól kiem elkedő búbbal. A rossz m e g tartá sú kőm ag az oldalon sű rű n álló, jól kiemelkedő bordákat ügyel­ tet. A ház h átu lsó keskenyedő része csaknem épszög a la tt levágott s a kőm ag n é h á n y egym ástól távo labban álló hosszborda n y u m a it szin tén figyelteti. E l ő f o r d u l t : K oro n in itő l K-re (K rassó-Szörénym egye), a Szenth e lé n á ra vezető kocsiút rövidítésénél, a trig o n ia -ta rta lm ú urgo-aptienbeli rétegekben.

N atica

cfr.

gaultina

d’O rb .

Natica Gaultina. d ’O r b . Paléont. F ra n 9 . Tér. Crétac. II. Paris 1S42— 1843. p. 156, Pl. 173. Fig. 3 - 4.

A A'altra, m elyet e név a la tt vezetek be, csak kőmag, am i szaba­ tos m eg h atáro z ásá t igen gátolja. H á z á n a k alakviszonyai leginkább a gaultbeli Kalira Rauliniana d’O rb . és Natica yaultiua D*ORB.-éhez h a so n líta n a k . Tekervényeinek lép sőzetes volta és a varrat kö rül m u ta t­ kozó tekervényköz, m ely ott lapos p á rk á n y ra látszik utalni, leginkább Katira yaullina D ÜRB.-ra utal ; köldöke azonban valam ivel szükebbnek átszik lenni, m int ez u tó b b in á l: ez irán y b an jo b b a n a Katira Rauliniana éhoz h aso nlít. E l ő f o r d u l t : Bozovicstól É N y-ra (K rassó-Szörénym egye) M i n i s völgye, a ti u r a t i o l u m b u l u i felvigyázó h áza közelében levő urgoaptienbeli mészkőben, a M inis jo b b p a rtjá n . G y ű jtö tte : t e l k g d i R oth L ajos, főbányatanácsos és főgeologus.

N É HÁ N Y Ú J

É S MÁR ISM1ÍRT M O L L U S Z K U M F A J .

615

N atica Sopotiana n. sp. — Rajza az 50. ábrán. —

Az előttem fekvő, sajnos, csak kőm ag házának általá n o s a lak ­ viszonyai folytán legjobban m ég n a lic á ra em lékeztet, még pedig leginkább a neocom beli Natica Coquandiana d’O rb.-ra,* m elynél m ég valamivel nagyobb is, de ettől m á r jo b b a n kiem elkedő tekervényei és ezek du rv a göm bszerü dudo rodásai á lta l h a tá ro z o tta n m egkülön bözteth ető. A tekervények szám a legalább is négy és jól kiemelkedők, a kőm agon a v a rra tn á l m ély b arázd a által vannak egym ástól elválasztva. Az utolsó, a maga­ sabban levők felé m eglehetősen dűlő tekervény közepén kis laposodást

50. ábra. Natica Sopotiana n. sp. természetes nagyságában. Az eredeti j>éldány a m. k. Földtani Intézet múzeumában van.

mutat a kőmagon, amint ez d ’Okbigny rajzán is látható, még szembeötlőbben pedig Natica Gastdlae Coquand H.-nál.2 Példányunk e tekin­ tetben e kettő között áll. Legjellemzőbbek azonban kőmagunk utolsó­ előtti és utolsó tekervényén ennek felső részén a varratbarázda külső szélén megfigyelhető, durva, gömbszerű rludorodások, melyek csekély laposodások által egymástól elválasztvák. E dudorodások a tekervényeken lefelé mindjobban elhalóan is folytatódnak. Ez utóbbi ékesítés teljesen arra emlékeztet, amelyet Dr. R e u s s A. E . a felsőkrétabeli Natica nodosa GEiNiTZ-nél tüntet fel, melytől alakunk azonban egyébként igen eltér s 1 d ' O r b i g n y . Paléontol. Frau<j. - C o q d a n i ). L'Étago Aptien de

Tcrr. Crétac. II. p. 151. Pl. 171. Fig. 1. l'Espagne. p. 73. Pl. VI. Fig. 1—2. :l Dr. R k u s s . A u g . Em. Die Versteinerungen der böhmischen Kreideformation. I. p. 50. T. XI. Fig. 2.

616

NAOYSURI BÖOKH JÁNOS

G einitz m aga újab b an Neritopxishoz á llít.1 A növési vonalak nyom ai kőm agunkon itt-o tt m ég szintén elárulják m agukat. E l ő f o r d u l t : Újsopot m ellett, N yD Ny-ra (Krassó-Szörénymegye), a Valea H u rk u (Valea m aré) északi lejtőjében, a Csuk á ru lui M erkanon valam ivel tú l északnyu gat felé, u rgo-aptienben.

P ecten C ottaldinus

d ’O rb.

Pecten Cottaldinus d ’O r b . Paléontol. Frang. Terr. Crétac. III. Paris 1843— 1847. p. 5U0. Pl. 431. Fig. 7— 11. Pecten Cottaldinus P ic t e t ©t C a m p i c h . Sainte Croix. IV. p. 197. Pl. CLXVIL Fig. 3. Pecten Cottaldinus L o r io l .. L’Étage Néocomien Moyon du Mont Saléve. GenévoBale. 1861. p. 103. Pl. XIII. Fig. 3.

A M inisvölgy urgo-aptienb eli lerakódásai m agasabb része m árg ás hom okköveiből több példán yban g y ű jtö ttem egy pectent. Ezek úgy, m in t a többi o tt előforduló társköv ületek rossz m egtartásúak, a héjtól jo b b á ra m á r m egfosztottak és nyom ás á ltal is szenvedtek. Egy-két aránylag jobb p é ld á n y n á l azon ban tisztán látom az oldalak a m a egyenetlen ho sszasá­ gát, am elyből a zu tán a m a ferdeség következik, m elyet d’Orbignv rajzai feltüntetnek. F a ju n k n á l a finom, sű rű n álló ko n cen trik u s vonalak is lá t­ hatók, szintúgy bizonyos közökben a jo b b a n je lö lt szélesebb növési ta g ­ lalás. A m a igen finom rad iá lis vonalzás, m elylyel Pecten Cottaldinus d ’O rb . vagy Perien lusilanicm S harpé (Q uarterly J o u rn a l Vol. VI. 1850. p. 189. Pl. 24. fig. 3) bír, p é ld án y u n k o n is e lá ru lja m agát. P é ld án y u n k a k ré ta ­ beli pectenek P ictet és Campiche cso p o rto sítása szerint ezek F -csopo rtjá b a tartozik, ahol leginkább Perien Cottaldinm hoz hasonlít. E l ő f o r d u l t : Bozovicstól É N y-ra (Krassó-Szörénym egye) a G u ra G olum bului to rk o latán ál, az o tta n i szürke, m á rg ás hom okkövekben Ser int la antiqaata Sow.-vel és szénnyom okkal, az u rg o-aptienhez sorolt lerakodások felsőbb részében.

A starte obovata

Sow.

A starte obovata Sow. 1823 Miner. Conch. Vol. TV. p. 73. pl. 353. A starte Beaumontii L e y m . 1842. Mém. Soc. géol. de France. V. p. 4. pl. 4. fig. 1. A starte transvei'sa L e y m . 1842. id. pag. 4. pl. 5. fig. 5. Astarte Beaum ontii L e y m . d ’O r b . 1842. Pál. Fran 9. Terr. Crét. III. p. 60. pl. 260. fig. 1—5. % Astarte transversa L e y m . d ’O r b . id. pag. 61. pl. 261. fig. 1—5. Astarte obovata Sow. P ic t . et B e n e v . 1858. Tér. npt. p. 86. pl. XI. fig. 1.

A krassószörénym egyei faj, h ázának alakja és alan ta b b részén lá t­ h a tó erősebb széles növési szalagjai és vonalai á ltal legjobban h a so n lít 1 Dr. G e i n i t z H a >9 B r u n o . Das Elbthalprebirge. Erster Teil. Der Untere Quader. VI. Peleeypoden. (Schluß.) p. 246. (Palfpontographica XX. Bd. I. Teil.I

NÉHÁNY ÚJ É8 MÁR I8MERT MOLLURZKUMFAJ.

617

Astarte transversahoz , a m in t ezt d ’O rbignij rajza m u ta tja , am elynek az utó bbi álta l m o ndott, kissé négyszögletes v o ltát sem n é lk ü lö z i; ez utóbbi fajt pedig, m in t tudjuk, P ictet és R enev . Tér. A ptien p. 87) a S owerbyféle A. obovatdYtil egyesíti. E l ő f o r d u l t : Bozovicstól ÉN y (K rassó-Szörénym egye), a G u ra G olum bu lui urg o -a p tie n b e li fehércsillám os, m á rg á s hom okköveiben, a R iu Alb egy kis m ellékárkában . C y p r i c a r d i a K o h l d o r f i a n a n. sp. — Rajza a VI. tábla 7a. b, c ábráján. —

Jo b b á ra kőm agvakban, am elyek m ég csak itt-o tt m u ta tn a k h é j­ nyom okat, g y ű jtö ttem K rassó-Szörénym egyében több pé ld án y b an egy la m e llib ra n c h iá tá t, m elyen a zár kifejlődését ugyan, sajnos, n em láth atom , de egész alakjával Cyprinidák családjára utal, aho vá te h á t is állítom . A fajunkk al h ason ló alakok a szerzők álta l vagy Cyprina Lam.hoz, vagy e n n e k egyik alnem éhez, Venilicardia Stoliczkrí -hoz, de egyes esetekben sőt Cypricardia LAM.-hoz is soroltattak, m in t p. o. Cypri cár dia testacea Z i t t e l 1 a G osaurétegekből, am ely utó bbih oz a m i k övü­ le tü n k h á za egész alakjával külsőleg valóban igen h asonlít, csakhogy ennél n ag y o b b ra fejlődik. A gosaubel« faj és rokon ai z á rá ra vonatkozó ­ lag az o n b a n Z i t t e l megjegyzi, hogy ez Cypriná hoz ép oly közel áll, m in t Cjipricardidhoz, m iért is ezeknek su bg enusként való elválasztását n em ta r ta n á c é ltala n n ak (id. h. 136. old.). F a ju n k h áza m ajd szélesebb, m a jd hosszúkás trapezo idális alakú, egyenetlen oldalú. B ú b ja erősen beg örbü lt és a ház középvonalától kissé jo b b a n a m ellső része felé helyezkedik, de szintúgy, m in t a gosaubeli fajnál, nem e n n ek végén áll. A búbok hegyei m ég héjas p éldány oknál elég közel ju tn a k egym áshoz, de a kőm agvakon term észetesen m eglehetősen távol esnek egym ástól. A ház m ellső része összehúzott, k e re k d e d ; h átu lsó része m agasabb és kissé ré zsú i to m p íto tt. F elem lítend ő továbbá a m a erős, olykor igen éles párkányv onal, m ely a búbból k iindu lva az alsó szél h átu lsó szögletéhez húzódik le, m ellette a h átu lsó részen csekély b eh o rp ad ás lá th a tó te lje ­ sen, m in t ezt a Cyprirardia testacea Z i t t e l rajzá n m u tatja, de m eg kell jegyeznem , hogy azon p é ldán yaim nál, h ol m ég a héj foszlánya is m egvan, a p árk án y v o n alo n tú l h átrafelé szám ítva nem csak a kissé h o m o rú m ező következik, m in t ezt Z i t t e l az ő fajánál em líti (1. c. p. 136) és rajzolja, ha n em e n n e k közepén, de valam ivel sőt jobban a p á rk án y v o n a l felé helyezkedve, egy jól kifejlő dött b arázda húzódik a búbjától végig lefelé, 1 Dr. K. A. Z i t t e l : Bivalven der Gosaugebilde etc. (Denkschriften der k. Akademie d. Wissenschaften. Wien. XXIV. Bd. p. 136. Taf. IV. Fig. Sa—f.

i;i8

NA UY BUH I

I1ÖCKH JÁNOB

mint ez p. o. Cyprina Fiirbesiana S to ijc z k a Fi". 4a és 6c rajzainál is jelölve van.* A pajzsmező az előtte fekvő barázdás mezőtől ugyancsak egy párkányvonal által van elválasztva. A ház felülete jól kiemelkedő, erősebb koncentrikus vonalakat mutat, melyek kinőttebb példányoknál valóságos ráncokká is csoportosulhatnak. Példányaink többjénél neveze­ tesen az alsó szél felé, úgy a kőmagon, mint a héj foszlányon, sugaras vonalzás is látható, ügy ez, valamint a krassó-Szörénymegyei faj általá­ ban nagyobb alakja és hátulsó mezeinek határozott barázdája ezt a gosaubeli fent említett fajtól megkülönbözteti. E l ő f o r d u l t : Kohldorftól DDK-re (Krassó-Szörénymegye) az ottani Ogasu Canepile alsóbb részében mutatkazó forrásnál homokos márgában. C e r i t h i u m C a n e p i l e i a n u m n. sp. — Rajza az 51. 4brán. —

Kohldorftól DDK-re, az ottani Ogasu Canepilében lévő kis forrásnál, valamivel még alantabb az árokban, az előbbiben mint Cyprirardia Kokt­

ól. ábra. Cerithium Canepileianum n. sp. kissé nagyítva. Az eredeti példányok a m. k. Földtani Intézet rauzeumában vannak.

dorfiana megismertetett kövülettel, gyakran mutatkoznak cerithiumok. amelyek sajnos, mondható, kivétel nélkül oly kopott, rossz magatartásúak. 1 S t o l i c z k a : Cyprina Forbesiana. (Cretaceous F au n a of Southern India. Vol. III. p. 197. Pl. IX. Fig. 2—8.)

NÉHÁNY ÚJ ÉS MÁR ISMRRT MOLLUSZKUMFAJ.

619

hogy bővebb ism ertetésükről, egyet kivéve, le kellett m o n d an o m , do úgy látszik, új fajok és alakbelileg m á r m in teg y öt különböző fa jra m u ta t­ nak. Az ékesitésével arán y lag m ég legjobban felism erhető alak az, am elyre a fentebbi n evet alkalm azom . H á za io ronyalakú, lefelé szabályosan szélesbedő, tekervényeinek szám a m in te g y 10-re tehető, am elyek m eglehe­ tősen laposak és a v a rratv o n al á lta l egym ástól jó l elválasztottak. A tekervények felső részén közvetlen a megelőző tekervény v a rra ta a la tt gömbsor em elkedik ki, m ely egyik-m ásik példány utolsó tekervényén egész kiem elkedő p á rk á n y sz e iű vonallá fejlődhetik. Az im é n t em líte tt felső göm bsorból különböző vastagságban a növési vonalak h ú zó d n a k rézsut előre és lefelé tartv a a tekervényeken, m iá lta l ezek m integy ferde hosszbordázást m u ta tn a k az a la n tab b varratig, m ely utóbbi felett a k opo tt pé ldán yaim on itt-o tt m ég finom göm böcskék á ru ljá k el jele n lé tü k et, de jóv al gyengébbek, m in t a tekervények felső részében. Cerithiumunk ékesitésével h a so n lít a jó val karcsúbb Cerithium terebroides D’ORB.-hez,1 m ég in kább pedig a spanyo l aptienbeli Cerithium Toumeforti Coquandhoz,2 m ely utóbbi azon ban sokkal nagyobb, tekervényei lap o sa b b a k és lépcsőzetesek.

E l ő f o r d u l t : Kohldorftól DDK-re (Krassó-Szörénymegye) az ottani Ogasu Canepile alsóbb részében mutatkozó forrásnál az aptienbeli homo­ kos márgában.

K iegészítő m egjegyzések. Az előbbeni sorokban közzétett fajok leírásához legyen szabad itt függelékként még felemlítenem, hogy a szászkabányai osztálylap múlt (1909) nyári geológiai reambulációja alkalmával, amely reambulációt e lap kiadásával együtt járó magyarázó szöveg megírása tette szükségessé, ugyanazon a helyen és ugyanabból a — még az aptienhez számított — kőzetből, amelyből B öckh J ános az Anatina Hugóit és Arca Szontaghianat gyűjtötte (Kohldorf D-re eső «Ogasu Canepile »-árok kezdete), Toxaster sp., Inoccramus Salomoni d’O rb . slb. mellett egy nautilast is gyűjthettem, amely a Xaiililus neocomiensis d ’O rb .- val legközelebbi rokonságban van, amelyet azonban fogyatékos megtartási állapota miatt nem merem egye­ nesen e fajjal azonosítani. d ’O rbigny e nautilusát a középső neokomból, Coquand (Monogr. de l’étage aptien de l’Espagne) az aptien felső rétegei­ ből idézi. Ugyanolyan márgás homokkőben vagy homokos márgában, mint amilyen a kohldorfi, felvételem alkalmával, 1886-ban, Stájerlaktól DK-re, a Kirsia rosi és Gura Golumbului táján Inoceramus Salomoni d ’Orb . és 1 d ’O r b i g n y : Paléontol. F ra n ^ Tér. Crétacés. Tome II. p. 352. Pl. 227. fig. 1. -

Coqu and

: Aptien de l’Espagne. p. 85. Pl. V. fig. 8.

620

NAOVBÜHI BÖCKH JÁNOS

Cnoceras (Ancylocei'fts) Matheronicnmm D’ORB.-t gyűjtöttem . M indkét helyen (Kohldorf, Og. C ánepile és Stájerlak, G u ra G olum b ulu i, K irsia rosft a m á rg á s h om okkő közvetlenül a fiet/idenia Lomdalei Sow. sp. és Orbitolina lenticularis Lám. jellem ezte urgo-aptien mészkő- és m észm árga-kom plexum o n rajtaü l és ta lá n in k áb b m á r grau//nak nevezhető, am ily ennek a krassóBzörényi hegység 1896-ban kiállíto tt volt geológiai térk ép -tab ló ján B öckh J ános, felejthetetlen ba ráto m m a l e^y etértően ki is jelö ltü k . É s ezt ta lá n a n n á l in k áb b m egtehetjük, m in th o g y ugyancsak S tájerlaktól DK-re, a G ura Izvorului-völgyecske lejtőjén, elszigetelt foltban jelentkező m árg ás hom okkőben, 1885-ben végzett részletes geológiai felvételem alk alm ával (Ponyászka völgy és környéke K rassó Szörénym egyében, F ö ld tan i In té z e t évi jelentése 1885-ről, 142. 1.), a Lyloccras Háry a Fnrb. sp.-t és a Sequoia Heichenbachi (Goin. sp.) H eek - í találtam , m ely a m m o n it- és n ö vény-m aradv ány e h o m o k k ő - f o s z l á n y n a k éppen m á r c o n o m á n k o rá ra uta-1. K elt B udapesten, 1910 m árc iu s hó 20-án. telegdi R oth L ajos .

ADATOK A CERITHIUM VIVARII OPPENH. EOCÉN ELŐFORDULÁSÁHOZ. Irta :

V o g l V ik t o r

dr.

A kosavini (horvátországi) középső eocén fauna tanulmányozásánál talált engem V a dász M. E l e m é r dr. legutóbb megjelent m unkája «A duna-balparti idősebb rögök őslénytani és földtani viszonyairól»*. V a d á sz ebben a m unkájá­ ban a kósdi ronca-rétegekből Crnlhitun vivariit ír le, ami engem annál köze­ lebbről érintett, mert éppen akkor határoztam volt én is meg ezt a fajt a kosavini ronca-rétegekből is. Hogy valóban erről a fajról van itt is szó, azt igazolja az alább következő leírás.

Cerithium vivarii

O ppen h .

1896. Cerithium vivarii n. műt. O p p e n h e i m : Das Alttertiär d. Colli Bcrici, p. 107. Taf. V, Fig. 3—5. (L. itt a régebbi irodalmat.) 1910. Cerithium vivarii O p p e n h . V a d á s z : A duna-balparti idősebb rögök őslény­ tani és földtani viszonyai Földt. Int. Évk. XVIII. köt. 135. old. 14. ábra.

Több töredékes, de általában iide felületű példányom van, melyéten a díszítés kitűnő állapotban maradt meg. A kanyarulatok laposak, bemélvedt varratok által vannak egymástól elválasztva. A díszítés négy spirális vonal, m e­

ADATOK A CEBITH1UM V1VARII O PPEN H . EOCÉN ELŐFORDULÁSÁHOZ.

621

lyek bütykökkel vannak ellátva. A spirális bütyöksorok erősségre eltérnek egy­ mástól. Legerősebbek a leghátulsó sor bütykei, ezután erősségben a negyedik sor bütykei következnek, aztán a harmadik s végül a második soréi. Néha, nagyritkán még egy ötödik igen gyenge spirális él is jelentkezik. Az utolsó kanyarulaton a negyedik bütyöksor alatt több bütyöktelen ól mutatkozik, melyek közül kettő erő­ sebb, a többi gyenge. Vadász példányaitól az én példányaim csak két — úgy lnszem — lényegtelen pontban térnek el. Az egyik az, hogy a kosavini Cerithium vivarii díszítése, nevezetesen a felsőbb bütyöksor sokkal gyengébb, a másik pedig az. hogy ugyancsak az ón példányaimon a két középső bütyöksor egyik-másik példányon egy időre összeolvad, úgyhogy olykor egy-egy félkanyarulatnyi hosszúságban csak három bütyök van. A két bütyöksor az összeolvadás után azonban csakhamar újból ketté válik. Egyebekben a kosavini példányok a kósdiakkal —- melyekkel alkalmam volt közvetetlenül is összehasonlítani őket — igen jól megegyeznek. Az a körülmény, hogy a kosavini C. vivariin helyenkint csak három bütyöksor mutatkozik, azt a gyanút kelthetné, hogy ezek a Cerithiumok a C. baccatum B r g t . fajhoz tartoznak, mely O p p e n h e i m szerint Koncánál olykor négy bütyöksorral fejlődik ki. S ha B r o n g n ia r t eredeti ábrája jó volna — am int­ hogy Z i t t e l es O p p e n h e i m szerint nem az, — akkor kevésbbé haboznék pél­ dányaimat B r o u g n ia r t fajával azonosítani. Z i t t e l elismerten jó ábrája azonban egészen más típusú [alakot tüntet fel, melynek bütykei ritkábban állnak, s amellyel ennélfogva példányaim semmi esetre sem azonosíthatók. A Cerithium vivarii O p p e n h . Kosavin mellett abban a faunában szere­ pel, melyről 1884-ben ^ r a u s c h e r adott lajstromot, s amelyet az 1910. évi nyári felvételek alatt Kosavinnál K orm os T iv a d a r s kisebb részben magam is újból begy jtöttam. Nem akarok ebben az előzetes jelentésként szereplő közle­ ményben véglegeset nyújtani, azért csak annak igazolására, hogy a C vivarii O p p e n h . tényleg roncai faunában lép fel, felemlítem, hogy társaságából eddig meghatároztam a következő fajokat: Glaucoina eocccena O p p e n h . ; Cerithium

calcaratum B r g t . ; C. aculeatuin S c h l o t h ; C. pentagonatum S c h l o t h ; C. vicentinum B a y ; C. Castellini B r g t ; C. Vulcani B r g t ; Trochus subnovatus B ay. Vannak itt azonkívül Cyrenák (Cyrena fíaylei B a y ?); Xaticák (köztük egy a Ar. parisiensishoz közelálló faj) stb., melyeknek vizsgálata még folya­ matban van. Mindenesetre a közöltekből is kitűnik, hogy határozottan roncarétegek azok, amelyekben a C. vivarii Kosavinnál előfordul úgy, hogy most már két helyről is ismeretes ez a faj az eocénből. Vizsgálataim befejezte után természetesen részletesebben fogok a C. vivarii O p p e n h . fajra is visszatérni. Kelt Budapesten, 1910. november hó 20-án.

GEOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK HEUKULESFÜRDÖ KÖRÜL Irta :

b á r ó N opcba F

erenc

dr.

— Az 5 2 - i k á b r á v a l . —

Herkulesfiirdőii ó b b napig tartózkodván, bejártam a Csernavölgy mind­ két oldalát, miközben a következő geologiai adatokat sikerült megfigyelnem. Ama mészkővonulat, mely a Csernavölgy nyugati oldalán a Clepeniacu, Cracu gauri es Corich magaslatait alkotja, gyenge nyomokban a Cserna bal partján is mindenütt kimutatható, még pedig először a Lázár-templomnál, azután a villamos mű csatornájánál a Széchenyi-ligettől északra, továbbá ott, hol a Lichtenstoin magaslatról leszálló patak a Csornába torkollik és szintúgy ama névtelen árokban, mely a második híd (169 jelzés) és a Hétforrás előtt levő erdészház között a Csernába szakad (pontosabban : a aCserna® 9zó n betűjénél a részletes 1 : 25000 térképen). Az erdészháznál ez a mészkő közvetlenül a grániton fekszik, a 169 jelzésű hídnál azonban a kettő közé egy kis kvarchomokkő ékelődik ; még vastagabb ez a homokkő, melyet itt liaszpalának egy betelepülése két szakaszra oszt, ott, ahol a Cserna, a Hétforrásnál, hirtelen keletfelé kanyarodik. Úgy a névtelen ároknál m int a Lázár-templom közelé­ ben a mészkő és az attól keletre felbukkanó kristályos palák között helyen­ ként a liaszpala mutatkozik. Ilynemű feltárások láthatók a Széchenyi-ligetből a Lichtenstein-magaslatra vezető útnak második déli kanyarulatánál, továbbá részletes térkép «Elektrische Anlage» szavának E betűjénél és végre a már említett névtelen árokban. Ugyanaz a sorrend, t. i. gránit, kvarchomokkő, sötét mész, liaszpala a Cserna jobb (nyugati) partján is kimutatható. Legkönynyebben lehet a kvarchomokkő azon feltárásához jutni, a mely a kocsiút mel­ lett, épen a Rablóbarlanghoz felszálló út töve és a természettudósok vándorgyűlésének emléktáblája között m utatkozik: itt ugyanis a Cserna medrében a homokkőnek gránitra való rátelepülése világosan látható, az úton pedig ugyancsak a homokkő egy sötétszürke mészkőnek kb. délnyugatra lejtő rétegei alá bukik. Megfelelő települési viszony még szebben látható a Cracu Gauriról a Cserna felé alászálló örvény mentén : itt a kvarchomokkő vastagsága a 20 métert is fölülmúlja és itt, valamint a Csorich-magaslaton felismerhető, hogy a .sötétszínű kalcitoros múszkő a többé-kevésbé meszes, sötétszínű agyagpala alá lejt, mely palát a rajta fokvő diabáztufa baszkomnak jellemez. Petrogratiailag azonos a Clepeniak-Herkulesforrás mészkővonulatával egy másik, nyugatra fekvő mészkővonulat, mely Deákmagaslatról a Munkforrásig, ettől pedig az Erzsébetraagaslatra vonul és úgy a Deák- mint a Király- és az

jM2 s \ S / y

y 1' / / ' / w // 4.ichtenstein m ag.''

Uf ' ' ' S / /

; / y y / / / '/ / / / / / z z ' c iffy p n ip jfr ( í'

W Í f i I e s y

• > .

Ilirh iilrsfiin ln

B

■7—7— :

/

/

i tT

K r is tá ly o s p a la

l’" " l

Liaszpala, fedőjében diabáztufa

Alsó liaszkorú homokkő

Világos titon mészkő

Közép vagy felső liaszkorú sötét mészkő

G ra n it.

52. ábra. Herkulesfürdő környékének geológiai alaprajza és szelvénye. Fölvette: báró N o p c s a F e e b n c d r .

024

BÁBÓ NOPC SA r i R B N O

DE.

Erzsébet-magaslatokon uyilváu ama S c h a f f a r z i k szerint alsó liaszkoru ho­ mokkő ulti lejt, melyet viszont tovább nyugatra kristályos palák födnek. A Szapárv-fürdő mögött a liaszpala nagyon meszes és kalciteres; a Hétforrás­ nál valamint a Munkforrásnál a sötét mészkő majdnem palás és részben agyagos, a Csernavölgy mentén mindenütt kvarchomokkövön települ; végre ennek u mészkőnek egész habitusa nyilván különbözik a Damogled és Vurvu Suskulai világos szürke, sőt majdnem fehér titon-neokom mészkövétől: m ind­ ezek a körülmények amellett szólnak, hogy a Csernavölgy lejtőin mutatkozó mészkővonulatokat a titontól elkülöníteni és ama liaszkoru mészkövületekhez kell számítani, melyek messzebb északkeleten a Lapusnyik és Oláh Zsil völgyei­ ben ismeretesek. H a ezt tesszük, szükségképpen az eddigitől eltérő magyarázatot kell ad­ nunk a Csernavölgy tektonikájának. Ekkor a Csernavölgy ben feltörő gránit — normális rétegsorozatnak véve: kristályos palák, alsóliasz, mészvonulat felsőliasz, diabáztufa - egy kétfelől törésektől határolt antiklinális boltozat magja. A mellékelt 52. ábra legjobban tünteti fel az említett viszonyokat A tektonikai viszonyoknak itt ábrázolt felfogása azért tér el lényegesen a dr. S c h a f a r z i k közölte1 szelvényektől, m ert az utóbbiak tekinteten kívül hagyják a liaszpalának előfordulását a Cserna bal partján és a kvarchomok­ kövét a jobb parton, továbbá, m ert nála a Hétforrást [metsző szelvényben a kvarchomokkő hiányzik a mészkő és a gránit között. Kelt Ujaradon, 1910. június hó 1-én.

MIARGIRIT NAGYBÁNYÁRÓL. I r t a : Löw Márton dr.2 — Az 53-ik ábrával. —

Tavaly nyáron a Szatmár megye és Óradna bányáiba tett tanulm ány­ kirándulásom alkalmával Nagybányán a Kereszthegyi bánya IV. szintjén egy ásványstufát gyűjtöttem, melyen fényes fekete kristálycsoportok voltak. A stufát megmutatva Krenner J ózsef tanár úrnak, a kis kristályokat felismerte m int miargiritet, amit a rajta megejtett vizsgálatok be is bizonyítottak. Ezt a ritka ezüstércet először Mohs 3 választotta el a sötétvörös ezüstérctől (pirargirit) mint külön válfajt, Később R ose H .4 megvizsgálja chemiailag és miargiritnek 1 L. S c h a f a r z i k F. Az aldunai Vaskapu-hegység geologiai viszonyainak és történetének rövid vázlata. Földtani Közlöny XXXHÍ. 1903. 10. tábla. 2 Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat 1910 december 7-i szakülésen. :t M o h s : Grundriss d. Min. 1824. 2. 606. 4 H. R o s e : Pose. Ann. 1829. 15. 469.

695

M1AROIB1T NAGYBÁNYÁBÓL.

nevezi el. Az első pontos kristálytani meghatározás Naumann C .-tól1 szárma­ zik. 1856-ban Kennoott A.2 leírja m int új ásványt az ólomtartalmú felső­ bányái m iargiritet s H aidingbr3 pedig, bár megemlíti, hogy kristályformája közel áll a miargiritéhoz és pora is egyező, fölfedezőjéről Kenngottitnak nevezi eL De m ár W bisbach A.4 rám utat arra, hogy a kristályformája közel áll a parenosi miargiritéhez s hogy a lapok rostozottsága is egyenlő.

Végre Sipócz L.5 chémiai úton kimutatja, hogy a kenngottit csak egy kevés ólmot izomorf módon tartalmazó miargirit, Kbenner J.6 pedig kristály­ tani úton bizonyítja be, hogy a braunsdorfi és felsőbányái miargirit és a kenngottit szögértékre nézve tökéletesen azonosak s hogy az utóbbi csak a főtengely irányában megrövidült miargirit. L ewis W. J .7 1884-ben kritikailag 1 C. N a u m a n n : P o g g . A n n . 1829. 17. 142. A. K e n n o o t t : P o g g . A n n . 1856. D8. 16-». H a i d i n g e r : S itzb . A k a d . W ie n . 1856. 22. 2o6. * A. W e i s b a c h : P o g g . A n n . 1865. 125. 441. 5 L . S ip ó c z : T s c h e rm . M itt. 1877. 213. 6 K r b n n e b J . : A M a g y a r T u d . Ak. É r te s ítő je . 1879. 13. 10. 7 L ewis W . I . : Z e itsc h r. f. K ry s ta ll. 1884. 8. 513.

2 3

F öldtani Közlunu. X L

köt. 1910

41

026

LÖW MÍBTON

összefoglalja különösen a bräunsdorti iuiargiritre vonatkozó addigi eredmé­ nyeket és azokat sok újjal egészíti ki. E a k lb A. B.1 a zacatecasi (Mexiko), S p e n c e r L. J. 2 pedig az aullagasi (Bolivia) miargiriten végeztek kristálytani vizsgálatokat. Az anyag, mely rendelkezésemre állt, aránylag igen kevés volt. Egy stufa s azon egynéhány kristály cső port, melyek oly bonyolultan nőttek össze, hogy egy szabad kristályegyént csak nehezen lehet belőlük kiválasztani. Mégis sikerült egy 1 mm hosszú és 3, a mm széles kristálykát különválasztanom, melyen a következő formákat a határoztam meg (53 á b ra ): c (001) o (TOl) d (311) « (211) 9 (313) V (516) y (Í14) X (512)

ß (013) «>(011) V (« D A (111) f (111) a (311) >' (3U) x (122) n (515)

Az uralkodó forma a c (001), mely szerint táblás a kristály. Az összes lapok rendkívül fényesek és jó reflexeket a d n a k ; csak az [o g] öv lapjai és az [a d] öv negatív piramis lapjai rostozottak erősebben a megfelelő övtengelylyel párhuzamosan. A kristálynak három domináló öve van és p e d ig : az orthodiagonális öv c (001), o (101) és a (100) formákkal; az [o $r] öv az o (TOl), p (616), n (515), y ($14), g (5i3), % (512), A (111) formákkal és az [a d] öv az a (100),

c : o= c : a= c : d= c : t= c : £7 = a:d=

001 : TOl 001 : 100 001 : 311 001 : 311 001 : 313 100 : 311

Mért 48°25' 81°20' 70°37' 81°46' h7°bO' 44°55'

Számított 4 48°21'10" 81°22'35" 70°34' 82° 8' 57°49' 44°47'

A. S.: Zeitschr. f. Krystall. 1899. 31. 209. L. I . : Min. Mag. 1907. 308. Ref. Zeitschr. f. Krystall. 46. 625. A kristályformák csökkenóleg vannak fölsorolva. 4 E. S. D a n a : The System. Min. 1892. 116. V. G o l d s c h m i d t : Krystallogr. Winkeltabellen. 1897. 239.

1 E a k lb

2 Spencek

6-27

MIARGIRIT NAGYBÁNYÁRÓL.

er­ : if = ICH) : 411 ei : 6* = 100 : 211 a : t = 100 : 111 a ' : a — lOO : 211 c : ß - 001 : 013 c : a> = 001 :: OU o : p = 101 : 616 o :: y = ÍOl : 414 o : g = 101 : 313 o :: z = TOl :: 212 o : A = 101 : 111 a' : x — ÍOO : 122 a' : A = 100 ::Í11 o :\ n = 101 :: 515

Mért 36°56' 55°á5f 69°30' 59°50' 44° 70°52' 20°43' 28°41' 36°38' 48° 2' 66°56' 84c51' 77°10' 22°45;

Számított 37° 55°28' 69°451/*' 59°29' 43°52' 70°52' 20°27' 29°13' 36'43' 48°13' 65°55' 83°43' 74°54' 24° 7'

A kristály az [o gr] övre merőlegesen volt felnőve. Az ásványtársaságról még a következőket említhetem m eg: A stufa egy pirites szürke kvarctellérdarab, melynek határa a telór bel­ seje felé egy majdnem 1 cm-nyi fehér kvarcréteg, melyre megint egy keske­ nyebb pirites karbonátréteg következik. Ezen vannak a kis miargiritkristályok piritkockákkal elszórva. A pirithexaederek lapjai rétegesek, élei és csúcsai pedig legömbölyödöttek és rendkívül rostozottak. Az egészet az egyik oldalról vaskos pirargirit fogja körül. Mindezeknél fiatalabb ásvány egy félgömbalakú, kevés M n -t tartalmazó romboeder szerint hasadó, víztiszta, kb. 2 mm átmérőjű kép­ ződmény, mely egy calcitféleség lesz. A hasadási romboeder ólszöge 73° 43' és 74° 11' között ingadozik. Ennél előbb képződött egy sugaras szerkezetű, gömbalakú piritképződmény, mely szintén csak 2 mm átmérőjű. Valószínű, hogy a felsőbányái kenngottit mellett észlelt félgömbalakú pseudomorfosák is ilyen eredeti ásványokból keletkeztek.1 A fenti ásványtársasághoz tartozik még a rendkívül finom szálakból álló plumosit szövedék, melynek szálai közt fekete fényes szemcsék vannak. Végül felemlítem, hogy F r a n z e n a u Á g o s t o n dr. úr még fölfedezett rajta egy kis tetraedrit kristályt is. 1 A.

K e n n g o tt:

Übersicht min. Forsch. 1856—57. 17:2.

41

KÉT ÁSVÁNY ÍJJ HAZAI TERMŐHELYE. Ir ta : H űnek E mil.1

Az 1909-ik év tavaszán dr. Mauritz B éla és dr. Löw Márton társaságában kirándultam a nadapi községi kőbányába, a zeolitelőfordulás megtekintése céljából. A kőbányában kutatva, annak a zeolitekkel szemben lévő oldalán2 — ahol a kőzet üde — egyes andezitdarabokon zöld foltokat vettem észre, ame­ lyek a meghatározáskor epidotnak bizonyultak. A gyűjtött kőzetdarabokon itthon fémfényu pontocskák is feltűntek, melyek néhányát sikerült kipreparál­ nom és a meghatározás hem atitra vezetett. A hematit elszórtan a kőzetben is fellép, többnyire azonban mindkét ásvány ezekben és különösen üregekben kalcit és pirit társaságában található. Az üregekben lévő hematitból sikerült néhány mérhető V* mm vastag és 2 mm nagyságú kristályt kipreparálnom, melyek a véglap szerint táblásak ós a d = |l 0 l 2 |, alárendelten pedig az r = { l O l l } alakot viselik. Egyszer, gyenge reflexxel az Vb R is megjelent. A kristályok néha párhuzamosan össze­ nőttek. A c lap — mely a d ismétlődése révén lépcsőzetes — a jellemző háromszögű rajzokat hordja. Az általam gyűjtött darabokon mérhető epidotkristályokat nem találtam. A csiszolatban az erős pleochroismus lá th a tó : a sárgászöld árnyalattal szín« telen, b világoszöld, c sötétebb zöld. 1910 tavaszán figyelmeztetésemre dr. Streda Bezsó főtisztelendő úr ke­ reste Nadapon ezen ásványokat, még pedig az epidotra nézve nagyobb sze­ rencsével. Tőle mérhető kristályokat kaptam, amelyek azonban nem az üde kőzetben vannak, hanem a zeolitok társaságában fordulnak elő. A kristályok 1— IV * mm hosszúak és mm-nél vékonyabbak. Rendesen több egyén van összenőve; reflexeik gyengék ós elmosódottak. A [010] övben sikerült megálla­ pítani a c |00l}, a {l00}, e {lOl} és r {lOl} formákat. Oldalt a kristályok töröttek vagy néha {111}-el lezártak. 1 Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat 1910 jun. l.-i szakülésén. 2 M a u r i t z £ .: Nadapi zeolitok.

VÁLASZ LÁZÁR ZOLTÁN ŰR KRITIKÁJÁRA. I r ta : P app Károly dr.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1910 szeptember 18-iki közgyűlésén L ázár Zoltán úr, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rész­ vénytársaság igazgatója, részletesen megbírálta a M a g y a r o r s z á g v a s ­ é r c k é s z l e t é r ő l szóló monográfiát, amely bírálatnak teljes szövegét a Bányászati és Kohászati Lapok 1910 október 15-iki száma a 490—498. olda­ lakon közli. Minthogy az igen tisztelt igazgató úr bírálatában becsléseimet erősen támadja, azért szükségesnek tartom ugyanolyan részletesen az én érveimet is kifejteni, m int amily részletesen szíves volt L ázár igazgató úr becsléseimet megbírálni. • Közismert dolog — mondja L ázár igazgató úr — hogy egyesületünk a magyarországi gyér vaskővagyon idegenbe való hurcolása ellen több m int egy évtized óta folytat eddig majdnem teljesen meddő küzdelmet. Ismételten for­ dult egyesületünk segélyért a mindenkori kormányhoz, legutóbb 1906. évben terjedelmes emlékiratban tárta fel ércvagyonunk szegényes helyzetét. Ez ismé­ telt akció hatása alatt a legutóbbi évben történt valami, amiből ügyünk ked­ vezőbb fordulatát reméltük, amidőn a stockholmi geológiai kongresszus alkal­ mából egy nem várt akadály gördült az annyira védelemre szorult hazai vas­ ipari érdekek elé.» Ebből a néhány mondatból teljesen kitűnik L ázár igazgató úr bírálatá­ nak iránya. Azért támad oly erősen a munkának, mert ez nem szolgálja a vasérckivitel meggátlásának az érdekeit. Már pedig világos, hogy a geológus, — amidőn becsléseket végez, — nem indulhat sem egy egyesület, sero egy kor­ mány érdekei után vagy ezek ellen, hanem az emberileg elérhető igazságok után törekszik. Erre törekedtem én is a Magyarország vasérckészletéről vég­ zett becsléseimben. Hogy pedig 86 évre becsülöm hazánk vasérckészletét a Bányászati és Kohászati Egyesület 44 évre szóló becslésével szemben, ez még nem ok arra, hogy most m ár szabad legyen az érckivitel boldognak boldogtalannak. Hiszen mi az a 86 esztendő egy nemzet életében?! Erre különben már megfelelt L óczy L ajos dr. földtani intézeti igazgató úr, mondván, hogy «akár 43, akár 83 évre elegendő a magyarországi vasérckészlet, olyan kevés az, hogy abból egy kilogrammnyit sem szabad kivinni a vasipar öngyilkosságának a vádja nélkül».

630

papp

AJ

sület?

károly

Mlérl leit mellőzve a Bányászati és Kohászati Egye­

kórdi L ázár Zoltán igazgató úr. Ez az a pont, amely miatt m ár egy esztendővel ezelőtt vitás ügyem támadt. Ugyanis a B á n y a 1909 deoember 25-iki számában A M a g y a r B i r o d a l o m v a s é r c k é s z l e t e című elő­ zetes jelentésemben a következőket írtam : «Az Országos Magyar Bányászati ós Kohászati Egyesület, abban a fel terjesztésé ben, amelyet 1906-ban a vasérckivitel meggátlása céljából a magyar kormányhoz intézett, Magyarország vasérckészletót 71.180,000 tonnára becsüli. Minthogy pedig a jelenlegi érctermelós 1.600,000 tonna körül van, e szerint a becslés szerint Magyarország vasórckész­ lete 44 óv múlva teljesen kifogyna. Ennek a becslésnek célzata természetesen az, hogy minél sötétebb színben tüntesse fel hazánk vasérckészletót a kormány előtt. Eszerint tehát túlságosan alacsonynak látszik, amiért munkám alapjául nem is vettem.» Ezekért a helytelen kifejezéseimért a Bánya 1910 jan. 30-iki számában bocsánatot kértem az Országos Magyar Bányászati ós Kohászati Egyesülettől, amely nyilatkozatomban azután a nagyon tisztelt Egyesület tit­ kársága meg is nyugodott. Későbben a célzatosságról szóló helytelen kifejezé­ semet a munka stockholmi kiadásában teljesen kihagytam. Ehelyütt is ismé­ telem, hogy a nagyon tisztelt Egyesületet célzatossággal vádolni illetlen dolog lenne: viszont azonban L ázár Zoltán igazgató úr kérdésére meg kell monda­ nom, hogy sem a Bányászati Egyesület, sem semmiféle más társulat általános irányú becslését alapul nem vettem, hanem iparkodtam a meglevő adatokból minden egyes bányaterületnek az ércmennyiségét a saját fejemmel becsülni. «A geológiai intézet becslése — folytatja L ázár úr — a reménybeli ércmennyiségnél túlkedvező és mivel sem indokolja azt a kijelentést, amellyel mint meg nem felelőt, elveti a Bányászati és Kohászati Egyesület adatait, hogy azok helyett más kedvezőbbeket sorakoztasson.» Erre nézve megjegyzem, hogy G á l o c s y Á r p á d úr, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület titkára olyan szíves volt, hogy elküldte még az 1908. év folyamán azokat a kérdőíveket, amelyeknek alapján az Egyesület a vasérckészletet becsülte. Mind­ össze 20 kérdőíven volt határozott összeg kitüntetve, azonban olyan általános vonásokkal vázolva, hogy ezeket alapul venni egyáltalában nem lett volna célszerű. így pl. a R i m a m u r á n y - S a l g ó t a r j á n i V a s m ű R é s z v é n y ­ t á r s a s á g 1906 jan. 18-án kelt 9594. sz. átiratában a következőket írja : «Ezen felsorolt összes bányaművek és salaktermelő helyek feltárt vasércmennvisége 100.000,000 q-ra van kiszámítva. Hogy ezenfelül mennyi remélhető, azt nem mondhatjuk meg, de különben is az ilyen találgatás semmiféle komoly vállalkozásnak alapja nem lehet.» A H e r n á d v ö l g y i M a g y a r V a s i p a r R é s z v é n y t á r s a s á g c r c k é s z l e t é r ő l pedig csak annyit ír, hogy fel van tárva 700,000 q; reménybeli érckészlete nagyon kevés, jóformán emlí­ tésre sem érdemes m ennyiség! A m. k i r . á l l a m i v a s g y á r a k k ö z p o n t i i g a z g a t ó s á g a 1906 febr. 25-én kelt 29,869. számú átiratában a m. kir. állami összes vasbányák feltárt vasércmennyiségéről a következőket m o n d ja : «a feltárt vasércmennyiség a fenti területeken 104.000,000 q s az előbbin felül még vagy 40.000,000 q remélhető és pedig a legalsóbb bányaszintek alatti részekből».

VÁLASZ LÁZÁR ZOLTÁN ÚR KRITIKÁJÁRA.

631

Magyarország két legnagyobb vasbányavállalatával tehát néhány sorban végez a szóbanforgó összeállítás. Eltekintve attól, hogy kevés-e vagy sok-e az említett mennyiség, minden szakember beláthatja, hogy ezt az odavetett néhány számot munkám alapjául csak nem vehettem ! Ezen általános irányú bevezetés után áttérek a részletekre. B) A túlhajtott optimizmus. «Túlhajtott optimizmus vezeti az író tollát — mondja L ázár úr. — A stockholmi kongresszus által kiadott jelentésben, mely T h e I r o n Ő r e R e s o u r c e s o f t h e W o r l d címet visel, a 181. oldalon pl. olyan hatalm asnak van jelezve a szepesmegyei érc vonulat, hogy ha egyetlen ilyen G a n g - u n k volna, amelyből pedig sokat jelez a szöveg, akkor 35 m é te r x 10,000 m éterxlO O m éter= 3 5 millió m 3x 3 0 q = 1 0 5 0 millió q ércet vájhatnának ki belőle.» Ezt a becslést én sehol sem írtam. Tehát L ázár úr megtéveszti az olva­ sót, m ert a saját képzelt becslését állítja oda olyanformán, m intha én becsül­ tem volna ezt a rengeteg mennyiséget. Hiszen az I. vasipari kerületnek: a Szepes-Gömöri Érceshegységnek összes feltárt, reménybeli s ezidőszerint vas­ olvasztásra nem használatos érceit sem becsültem annyira, m int L ázár ú r ezt az egy telért. Amikor az említett hatalmas kerületnek összes érceit 918 millió q-ra becsülöm, világos, hogy a Grober-Gang érceit nem becsülhettem 1050 milló q-ra. Hogy pedig a szepesi ércvonulat 10 km hosszúságra terjed, ez nem újság, mert nem egy és nem két szakember írja, hanem tucatszámra sorolhat­ nám föl az erről szóló kéziratokat s jelentéseket. Az iglói bányakapitányság szívességéből beszerzett eredeti térképen a régi felsőmagyarországi hosszmérté­ kek valósággal a telérek irányát jelzik, amelyeken még a vetődések is pom­ pásan látszanak. Ezeket ismerve, még messzebb követhetjük a telérek hossza­ ságát, m int a szóbanforgó m unka 181. oldalán írtam. Ide iktatom ezeket a sorokat: «Die Bergleute nennen die einzelnen Eisenerzvorkommen L a g e r , obzwar m an m it e c h t e n G ä n g e n zu tun hat. Die Gänge sind stellenweise 20—30, ja sogar 35 m mächtig und lassen sich oft auf einer Strecke von 4—5, ja sogar 8 —10 km sicher verfolgen.» Ennyi az egész, amit én írok; és ezt az általános irányú bevezetést, amelyet minden szakmunkában olvasha­ tunk, L ázár igazgató úr arra használja föl, hogy képzelt számításaival engem nevetségessé tegyen. De nézzük tovább a bírálatot. «A 194. oldalon a dobsinai Kugelbergen olyan hatalmasan méretezi a vasérctelepet, hogy abban legalább 100 millió q ércnek kellene lenni, holott Dobsina város és Coburg herceg — a telep együttes birtokosai — 23 millió q-ra teszik összes ismert és remélt ércvagyonukat.» Ezt a 100 millió q menynyiséget megint nem írtam sehol; mert amit erről írok, az szószerint a kö­ vetkező: «Die Lange des Eisenerzstockes am Gugelberg beträgt 1130 m, seine Breite schwankt zwischen 75—300 m, seine Mächtigkeit beträgt durchschnitt­ lich 30 m. Die nutzbare Eisenerzmenge des Gugelberges wurde von K amillo K aufmann auf 4.900,000 T. geschätzt.» Tehát a Kugelberg ércmennyiségét nem 100 millió q-ra, hanem csak 49 millió q-ra becsülöm, illetőleg becsülte boldogult Kaufmann bányakapitány.

632

PAPP KÁBOLY

A t ú l h a j t o t t o p t i m i z m u s fejezetét a következőkép végzi L is i« igazgató ú r : «Dyen körülmények között nem csodáljuk, ha a geológiai intézet 340 millió q-ra bocsüli a gömöri vasércvagyont, holott mi 165 millió q-nál többet ki nem mutathatunk.» Ez az első mondata L ázár Z oltán úrnak, amit helyesen idéz munkám ­ ból. Gömör megyének összes vasércmennyiségét tényleg 340 millió m éter­ mázsára becsültem, és pedig a következő csoportokban:

A) föltárt vasércmennyiség _ _ _ _ _ B) reménybeli vasércmennyiség _ _ _

9.923,500 t 12.360,000 • tehát ezidőszerint vasolvasztásra használható 22.283,500 t C) ezidőszerint vasolvasztásra nem használható 11.760,000 «______ Összesen /! + R+ C

_

„

_

34.043,500 t

azaz 340.435,000 métermázsa összes vasércmennyiség. Hogy ez nem valami optimisztikus becslés, ennek bizonyságául közlöm a következőket: Fjaelb G usztáv : G ö m ö r é s K i s h o n t t ö r v é n y e s e n e g y e s ü l t v á r m e g y é n e k B á n y á s z a t i M o n o g r a f i á j á b a n (Selmecbánya, 1907) az 514. oldalon a következőket írja: «A fennálló készletek becslése igen pro­ blematikus, azért annak gyakorlati jelentőséget nem tulajdonítunk, annyit azonban jelezhetünk, hogy az eddigi feltárások a termelést a jelen keretek között legalább 100 esztendőre biztosítják». Minthogy pedig Gömör megyének 1907. évi vasérctermelése 3.786,790 q volt, ha szószerint vesszük a Monográfia becslését, úgy E isele G usztáv út szerint 378.679,000 métermázsára kell tennünk Gömör megye vasérckinosét. Ezzel szemben az én becslésem összegézése csak 222.835,000 q olyan vas­ ércet ad, amelyet jelenleg is sikeresen lehet feldolgozni; de ha az ankeriteket s egyéb vasolvasztásra jelenleg nem alkalmas érceket is hozzávesszük, még úgy is alatta marad a 340.435,000 métermázsa E isele G usztáv úr 378.679,000 métermázsára tehető becslésének. Már pedig E isele G usztáv úr m int m ini­ mális mennyiséget mondja ki a föntebb említett száz évre szóló készletét. Hogy túlhajtott optimizmusomat jellemezzem, még egy példát ragadok ki a sok közül. L atináé Gyula ú r a V a j d a h u n y a d i m a g y a r k i r . v a s ­ g y á r é s t a r t o z é k a i című munkájában (Bányászati és Kohászati Lapok XXXIX. évfolyama 43-ik kötetének 16. oldalán) Gyalár vasérckészletéről a következő sorokat írja : «Az altáró tehát a hozzáfűzött reményeket teljes m ér­ tékben kielégítette és a jelenleg meglevő nagyolvasztók vaskőszükségletét további 100—120 évre biztosítja». Minthogy pedig a vajdahunyadi m. kir. vasgyár vaskőtermelése 1907-ben 2.249,032 q volt, ha L atináé úrnak csak a minimális 100 évre szóló készletét vesszük is alapul, m ár így is 224.903,200 métermázsa vasérckészletet kell Gyaláron a jeles főmérnök úr szerint fölvennünk. Ezzel a több helyről reális­ nak mondott becsléssel szemben az én becslésem (Iron Őre Rés. of the World, pag. 290) a következő: A gyalári kincstári bányaterületen

VÁLASZ LÁZÁR ZOLTÁN ŰR KRITIKÁJÁRA.

A) fel van tárva _ _ _ _ _ _ _ _ _ B) reménybeli _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ A + B ) Ezidőszerint vasolvasztásra használható _ CJ Ezidőszerint vasolvasztásra nem alk alm as. i 4 - f / i + C összesen remélhető

_

_

í)33

2.058,500 tonna vasérc 3.000,000 « « 5.058,500 tonna vasérc 2.000,000 « « 7.058,500 tonna vasérc

vagyis 70.585,000 métermázsa. Tehát L atináé úr 225 millió métermázsás becs­ lésével szemben én csak 70 millió métermázsára becsültem Gyalár vasérckin­ cséi Remélem, hogy ezt m ár L ázár igazgató úr sem sokallja! A felsorolt néhány példában rám utatva túlhajtott optimizmusomra, á t­ térek L ázár igazgató úr további ellenvetéseire. C) Gazdaságosan ki nem termelhető előfordulások is fel­ vétettek — mondja L ázár Zoltán igazgató úr. Erről én igazán nem tehetek ! A stockholmi kongresszust előkészítő bizottság ugyanis 1908 március 19-én kelt utasításában a következőket kívánta: «The statement should, in the first place, include such occurences as under present conditions can be worked with an economic profit. Howe wer, it is desirable th at a special group should be added as a Supplement, dealing with the occurences which, fór instance, by reason of a low percentage of iron or a high percentage of titanic acid, cannot be exploited with the methods known to us at present, bút which, in view of the continued advance in technique, may be expected to be of importance fór the iron industry of the future.» Méltóztassék tehát a stockholmi geológiai kongresszust kérdőre vonni, hogy miért kívánta ezeknek a gazdaságosan föl nem használható érceknek a fölbecslését! Hogy azonban ebben a 334 millió métermázsára becsült készlet­ ben sem voltam nagyon optimista, azt egy példával illusztrálom. A hevesmegyei Szarvaskő titánvastartalm ú érctömegét 10 millió métermázsára becsültem, míg ugyanezt legújabban P álfy Mór dr., m. kir. főgeológus úr A S z a r v a s k ő i W e h r l i t t ö m z s című munkájában (a Földtani Köz­ löny 1910 jul.-aug. füzetének 485. oldalán) 51.823,500 métermázsára becsüli. Amit L ázár igazgató iir a EH-ik kategória érceinek elbírálásáról ír, azt teljesen osztom; hasonlókép belátom azt is, hogy a 20%-os ércek nem verse­ nyezhetnek az 50% -os ércekkel. Beleegyezem abba is, hogy a Hl. kategória egészen tö rlen d ő : ámde a stockholmi geológiai kongresszus nem fogja ezt en­ gedni. S méltóztassék figyelembe venni, hogy ez a munka nem hazánknak, hanem a világkongresszusnak készült. A kongresszus adván ki a munkát, nekem a kongresszus utasítását kellett követnem. Idehaza ugyanis eddigelé nem volt a m. kir. Földtani Intézetnek arra költsége, hogy a munkát kiadja, remélem azonban, hogy dr. L óczy L ajos igazgató úr a jövő óv folyamán már módját fogja ejteni, hogy a terjedelmes munka magyarul is megjelenhessen. Előre is jelzem azonban, hogy az 1908 óta beérkezett adatok nyomán még magasabbra kell Magyarország vasérckészletét becsülnöm, m int a szóban­ forgó munkában, mert az akkori becslés óta számos olyan bányaterületről szereztem tudomást, amiket a stockholmi vázlatból teljesen kifelejtettem. Kelt Budapesten 1910 november hó 25-én.

TÁRSULATI ÜGYEK. A)

A M agyarhoni Földtani Társulat szakülései.

1. J e g y z ő k ö n y v az 1 0 1 0 n o v e m b e r lió 2-áu tartott sz ű k ü lésrő l. Az ülés helyisége: a m. k. Földtani Intézet előadóterm e; kezdete d. u. 5 óra­ kor. E ln ö k : S c h a f a r z i k F e r e n c dr. műegyetemi ny. r. tanár, m. k. bányatanácsos, Jelen v an n a k : A n d r e i c s J á n o s , B a l o g h M a r g i t dr., B a l l e n e g g e r R ó b e r t , B a u e r G y u l a , B r u c k J ó z s e f , D o r n y a y B é l a , E m s z t K á l m á n dr., E r Ő d i K á l m á n dr., F i n g e r B é l a , F u i c k e H e n r i k , H o r u s i t z k y H e n r i k , I l o s v a y L a j o s dr., K o c h A n t a l dr., K o c h N á n d o r dr., K o r m o s T i v a d a r dr., L a s z S a m u dr., L á s z l ó G á b o r dr., L o b m a y e b J á n o s F e r e n c , L ő r b n t h k y I m r e dr , Lőw M á r t o n dr., M a c h a n O t t ó , M a r o s I m r e * M é h e s G y u l a dr., N e u b a u e r K o n s t a n t i n dr., P á l f y M ó r dr., R e i n l S á n d o r , T . R o t h K á r o l y dr., T . R o t h L a j o s , S c h m i d t L a j o s , S c h r é t e r Z o l t á n dr., S i e g m e t h K á r o l y , S i g m o n d E l e k , S t e i n h a u s z G y u l a , S t r ö m p l G á b o r , S z e ő k e I m r e dr., S z é k á n y B é l a dr., T r e i t z P é t e r , V a r g h a G y ö r g y , V e n d l A l a d á r , Z i m á n y i K á r o l y dr. tagok, L a s z G y u l a vendég; S z o n t h a g h T a m á s dr. másodelnök, P a p p K á r o l y dr. főtitkár, V o g l V i k t o r másodtitkár és A s c h e r A n t a l pénztárnok. Összesen 45-en. Elnök megnyitván az ülést, üdvözli a szép számban egybegyűlt tagokat és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri G l o g o n i A n d r e i c s J á n o s miniszteri tanácsos és B a u e r G y u l a bányamérnök urakat, a társulat rendes tagjait. Majd felhívja az első­ titk árt titkári jelentésének megtételére. Erre P a p p K á r o l y dr. elsőtitkár a következő jelentést terjeszti e l ő . «Mélyen tisztelt Szakülés! Amidőn a június hó 1-én tartott szakülésünk után ismét összegyűltünk, méltóztassék megengedni, hogy titkári jelentésem keretében nehány szóval vázoljam a Magyarhoni Földtani Társulat nyári tevékenységét. Az elmúlt nyár geológiai eseményekben meglehetősen bővelkedett. Június hó 20-ika és 23-ika között volt Düsseldorfban az V-i k n e m z e t k ö z i b á n y á s z a t i , k o h á ­ s z a t i , a l k a l m a z o t t m e c h a n i k a i és g y a k o r l a t i g e o l ó g i a i k o n ­ g r e s s z u s , amelyen hazánkból 12-en vettek részt. Társulatunkat a düsseldorfi kongresszuson L ó c z y L a j o s úr, választmányi tagunk képviselte, aki a kongresszus lefolyását a Földtani Közlöny 7—8-ik füzetében tagtársainkkal is megismertette. Ugyancsak L ó c z y L a j o s úr képviselte társulatunkat a s t o c k h o l m i Xl-i k n e m ­ z e t k ö z i g e o l ó g i a i k o n g r e s s z u s o n is, amely augusztus hó végén nagy sikerrel s mintegy 20 magyar tag részvételével folyt le. A Xl-ik nemzetközi geo­ lógiai kongresszusnak, valamint az azzal kapcsolatos ü . nemzetközi agrogeológiai értekezletnek eredményeit L ó c z y L a j o s és T r k i t z P é t e r választmányi tagjaink fog­ ják a Földtani Közlöny 9 —10-ik füzetében közölni, amely szám mához két hétre már tagtársaink kezében lesz. De nemcsak a külföldön, hanem hazánkban is meglehetős élénkség volt a mi szakunk körében. így augusztus hó 21—25-ike között Miskolcon a M a g y a r

TÁRSULATI ÜOYBK.

635

O r v o s o k é s T e r m é s z e t v i z s g á l ó k tartották XXXV-ik v á n d o r g y ű l és ü k e t , 8 ezen a gyűlésen számos szakunkba vágó előadást hallottunk. T ársulatunk­ ból S c h a f a r z i k F e r e n c elnök ú r személyesen volt ott jelen, s úgy ő, mint a veze­ tése alatt álló ásvány-földtani intézet több előadással szerepelt azon. Az ősz beáll­ tával, szeptember hó 18-án és 19-én Budapesten az O r s z á g o s M a g y a r B á n y á ­ s z a t i é s K o h á s z a t i E g y e s ü l e t tartotta 43-ik k ö z g y ű l é s é t , amelyen L ó c z y L a j o s választmányi tagunk nagyszabású előadást tartott a földtan és a bányá­ szat kölcsönös hatásáról. Társulatunk üdvözletét a magyar bányászok egyesületének S c h a f a r z i k F e r e n c elnök úr személyesen tolmácsolta. Szeptember hó 2 5 -26 -án a M a g y a r F ö l d r a j z i T á r s a s á g tartotta S z é k e s f e h é r v á r o n IV-i k v á n d o r g y ű l é s é t , amelyen társulatunknak számos tagja vett részt. Szakunkba vágó előadásokat P r i n z G y u l a és R é t h l y A n t a l tagtársaink tartottak a vándorgyűlésen. Társulatunk Barlangkutató Bizottsága S iegmeth K ároly elnök és K adiő Ottokár dr. előadó vezetése alatt a Nemzeti Múzeum támogatásával az Aggteleki Barlang Csontház nevű mellékágában sikeres ásatásokat végzett. El nem hallg ath ato m az elm últ n y á r geológiai esem ényei közül azt a k itü n ­ tetést sem, am ely S chafarzik F erenc elnök u ra t érte azáltal, hogy a császári és k irály i közös pén zügym iniszter ú r őt a bosznia-hercegovinai bányászati szaktanács tagjává kinevezte. Ez a k itün tetés an nál figyelem rem éltóbb, m in th o g y elnökünk az egyetlen m a g y ar em ber ebben a szaktanácsban.

Ezekben vázolva az elmúlt nyár geológiai eseményeit, csupán azt említem még föl, hogy a szellemi kapcsolatot igen tisztelt tagtársainkkal a Földtani Közlöny útján iparkodtunk fönntartani. Közlönyünk nemcsak a tudományos mineralógia, geológia és agrogeológia, hanem a gyakorlati földtan köréből is hozott eredeti munkákat és az erdélyrészi mélyfúrások legelső közlésével fontos szerepet töltött be a közgazdaság mezején is. A sármási fúrások kiegészítése gyanánt — minthogy most m ár nem köt bennünket az állami titok — Közlönyünk legközelebbi számában a kálisókutatások jelenlegi állását fogjuk ismertetni, amely közlemény előrelátható­ lag nemcsak Magyarországon, hanem hazánk határain túl is élénk vitákat fog kel­ teni a szakkörökben. Áttérve a szokásos bejelentésekre, tisztelettel jelentem, hogy az 1910 június hó 1-én tartott választmányi ülés S zontagh T amás dr. másodelnök ú r ajánlatára örökítő taggá választotta K alamaznik N ándor vízműépítési és mélyfúróvállalkozó urat, budapesti lakost. Továbbá rendes tagokul választotta a következő urakat, illetőleg testületeket : 1. M. k. Bányakapitányság, Igló, ajánlja a titkárság. 2. M. k. Bánya* és Kohóhivatal, Oláhláposbánya, ajánlja a titkárság. 3. Dr. M adarassy*Beck G yula báró vezérigazgató, ajánlja a titkárság. 4. E rtl L ajos bányamérnök, Pécs várad, ajánlja R ozloz9Nik P ál r. tag. 5. F arkasfalvi K ornél áll. főreáliskolai tanár, Temesvár, aj. K ormos T ivadar r. t. 6. K rausz B éla dr. ügyvéd, Budapest, ajánlja B ruck J ózsef r. tag. 7. L engyel G éza dr. asszisztens, Budapest, ajánlja V adász E lemér r. tag. 8. M iklós Ö dön gimnáziumi tanuló, Székesfehérvár, ajánlja a titkárság. 9. P azar I stván a közművek igazgatója, Miskolc, ajánlja a titkárság. 10. R ainer F erdinánd architektus, Wien, ajánlja S erény G yula F erdinand r. tag. 11. S trasser Vilmos bányavállalkozó, Budapest, ajánlja a titkárság. Iá. WiEGN'ER G usztáv bányaigazgató, Budapest, ajánlja a titkárság. Ezekben voltam bátor titkári jelentésemet előterjeszteni.» Elnök ezután felkéri M a r o s I m r e r. tagot bejelentett előadásának megtartására.

636

TÁRSULATI ÜOVEK.

M aro s Im rk : K é t h é t a S p i t z b e r g á k o n címmel igen élvezetes és tanulságos szabad előadást tartott. Elmondta, hogy a XL nemzetközi geológiai kon­ gresszusról Stockholmból 1910 júl. 25-én délut&n indultak az északi utazásra. Külön­ vonat uk az ú. n. lappföldi vonalon vitt végig. Útközben, 26-án, megnézték aragundai feltárást, ahol vezetőjük D k G bbr professzor neje közreműködésével tavaly meg­ állapította, hogy az általános jégtakaró visszavonulása óta körülbelül 7000 év telt el. Erro M a r o s I mrk tagtársunk a következőkép folytatta vetített képekkel élénkí­ tett előadását: • A lappföldi vasút a kirunai vasbányákat és a Tornetrásk tavat érintve, Narviknál éri el az Ofoten fjonlot. Itt hajóra szálltunk és köd m iatt egy napot vesztve, Tromső érintésével 30-án este kiérkeztünk a nyilt tengerre. Nyugtalan vizeken 31-én éjfél tájban elhaladtunk a Medvesziget mellett. A Nap m ár második napja nem sülyedt a látóhatár alá. Augusztus 1-én úszó jég közé kerültünk. Spitzbergentől délre ebben az évszakban ötven esztendeje nem volt tenger-jég. Augusztus 52-án beérkeztünk az Isfjordba, ahol 9-ikéig időztünk, sorra járva annak öbleit. A szigetcsoport geológiája igen é rd e k ei A formációk sorozata itt teljesebb, mint bár­ mely más sarki tájon. Archai-, szilur-, devon-, karbon-, perm-, triász-, jura*, neokom-, diabáz-, harmad- és negyedkori képződmények építik fel. Az archai formációt gránitok, gneiszok és csillámpallák alkotják, kristálymészkő-zárványokkal. Korára petrografiai minősége alapján következtethetünk, viszonya a 6zilurhoz közvetlenül nem észlelhető sehol. Norvégiában hasonló kőzetek találhatók a szilur fölött s ezeket tyabban a norvég geológusok nem áttolódásoknak, hanem eredeti helyükön állóknak tekintik, E felfogás alapján a spitzbergeni gneiszok esetleg szintén másképpen értelmezhetők. Az archai csoport összegyűrt, meredek, sokszor függőleges rétegei mindenütt észak­ déli csapásúak s két hosszúra nyúlt, mindenfelől egyenes vonalú vetődésekkel hatá­ rolt sasbércet alkotnak a szigetcsoport északnyugati részén. Északkeleten két hasonló horszt van. E sasbércek között és körül árkokban helyezkednek el a fiatalabb képződ­ mények, ametyek közül a ßzilur még egész tömegében gyfirődött, majdnem mindenütt meredek rétegekben áll, s a nyugati partvonal legfestőibb sziklás hegyeit alkotja* Az egész szigetcsoport orografiai képét ezek a mindenütt É—D, illetve ÉÉNy—DDK-i irányú vetödési vonalak és az azok mentén helyenkint több m int 1500 m-rel fel­ emelt sasbércek szabják meg. A devontól kezdve csak lokális gyűrődések vannak, fiatalabb vetődési vonalak mentén, amelyek részben párhuzamosak az előbbiekkel* részben nagyjából merőlegesek azokra. Legtöbb helyütt a szilurnál fiatalabb képződ­ mények a vízszintestől alig eltérő rétegállással táblás hegyeket alkotnak. Spitz­ bergen legjellemzőbb tájképeinek karakterét ezek a táblás hegyek adják meg, min­ denütt egyformán ismétlődő nagy kőfolyásaikkal és kiálló keményebb rétegeikkel. A szilur dolomitból, agyagpalákból és kvarcitokból, a többi formáció főleg homokkövekből, mészkövekből, alárendelten márgákból áll. Szép kövületek vannak a karbonban (Productus, Spirif'cr), a triaszban, jurában (am monitek, aucellák) s a harmadkori rétegekben, ahol sok a szép növény lenyomat. A karbonban hatalmas, helyenkint 100 m-es gipsztelepek vannak. A harmadkori lerakódásokat nagyteijedelmü diabázfeltörések előzték meg. A kőzet nagy telepeket és intrúziókat alkot, amelyek denudácio után gyakran takarók­ nak látszanak. A diabáz helyenkint oszlopos. Távolságok és méretek megítélésében csodálatosakat téved az ember, mert ismert nagyságú tárgyak : épületek vagy fák nem támogatják a becslést. Egyetlen anemű növény van, a sarki fűz, amely azonban csak néhány cm-nyire nő meg, van azonban sok szép virág, fű és moha. A hőmérő ebben az évszakban nem igen 6Ülyed fagypont alá, de sokszor 10° C-nál is többet mutat. A talaj azonban nagyobb

TÁR8ULATI ÜGYEK.

637

mélységben állandóan fagyott. Spitzbergen jelenleg eljegesedott sivatag. Évi csa­ padéka alig 150 mm. Impozánsak a glecserek, amelyeknek a fjordokba nyúló végei sokszor 30 m-nél magasabbak. Különösen érdekes a Sefström-glecser, mely utolsó előrenyomulása alkal­ mával sok recens csigát, kagylót tartalmazó anyagot túrt fel a fjord fenekéről a kicsi Coraszigetre. Újabban visszavonult s egy darabja ott m aradt a szigeten. É rde­ kes továbbá a Waklenberg-gleoser, amely két év alatt 1 km-t nyomult előre, észak felé összeolvadva a Svea-glecserrel. Mindezekről a geográfiái témákról C h o l n o k y J bnő kolozsvári egyetemi tanár úr igen tanulságos eszmecserét folytatott a külföldi geográfusokkal és geológusokkal, könnyed érvelésével általános bámulatot keltve. Emberi letelepedés két helyen van. Az egyik az Advent bay-ban, amelynek miocén szenét amerikaiak bányásszák télen-nyáron. A bányában a szén hőmérsék­ lete — 4° C. Télen cseppfolyós vizet csak olvasztás útján kapnak. A másik telep a Green bay-ban van. I tt cethalászok állomásoznak. Ide vontatják az elejtett állatokat s itt olvasztják ki zsírjukat. A húsból és csontokból m űtrágya készül. A hullák körül viharm adarak ezrei lakmároznak. Augusztus 9-én hagytuk el Spitzbergent. Amig jég között jártunk, nyugodt volt a tenger, később erősen háborgott. A Nordkap irányában hajóztunk s 12-én jutottunk a norvég fjordok közé. Be­ néztünk a Lingenfjordba, azután a parti sjer-ek között lehajóztunk Trondhjembe. Innen vasúton mentünk Stockholmba, ahová augusztus hó lö-áu érkeztünk meg.» Elnök a hallott fejtegetésekhez néhány megjegyzést fűz. Igen érdekes volt a tektonikai részben hallani a Spitzbergák vízszintes települési! rétegeit. Talán össze­ függ ez a terület Skandináviával, amelynek rétegei ugyancsak meglehetősen szin­ tesek. Nagy élvezettel hallotta a gleccsertakaró visszavonulásából következtetett időszámítást, annál inkább, minthogy a Jang-ce-kiang lerakódásaiból is körülbelül hasonló eredményekhez jutottak a geológusok. Nevezetesen, amiként L ó c z y L a j o s : G r ó f S z é c h e n y i B é l a k e l e t ­ á z s i a i ú t j á n a k g e o l ó g i a i m e g f i g y e l é s e i b e n leírja (I. k. 333. oldal), G u p p y szerint Hankou 13 méter magasságú partfalának lerakódására, a vékony vízszintes rétegekből számítva, körülbelül 8100 évre volt szükség. Elnök az előadónak köszönetét mondva előadásáért, felkéri L á s z l ó G á b o r dr. r. tagot A s v é d o r s z á g i t ő z e g k u t a t á s o k r ó l hirdetett előadásának meg­ tartására. Az elnök felhívásárd L á s z l ó G á b o r dr. rendes tag a következőket adja elő : «A tőzegkutatás Svédországban igen régi keletű. Svédországban ugyanis igen sok tőzeges terület van. Mert úgy a geológiai, mint az éghajlati viszonyok annyira kedveztek itt a tőzeglápok keletkezésének, hogv ezeknek területe az egész ország kiterjedésének legalább á 1/-», de gyakran 15%-át is eléri. Mi sem természetesebb tehát, hogy Svédországban m ár régi időktől kezdve úgy gyakorlati, mint elmé­ leti nézőpontból sokan tanulmányozták a tőzegtelepeket, amely tanulmányok nagy­ értékű eredményeit a II-ik nemzetközi agrogeológiai értekezleten be is mutatták. Történt pedig ez egyrészt egy hatnapos tanulmányúton, amelyet R. S e r n a n d e r , az upsalai egyetem nagyhírű botanikus tanára és N. v o n P o s t , a svédországi földtani intézet geológusa vezettek, alkalmat adva a résztvevőknek, hogy a tőzegképződés elméleti kérdéseit a helyszínén szerzett tapasztalatok nyomán meg­ vitassák. De nem kevésbbc tanulságos volt az említett kiállítás, amelyen a gyakor­ lati lápkutatásnak több évtizedre visszavezethető fejlődése térképeken, rajzokon és fényképeken, nemkülönben természetes szelvényeken volt követhető. Az előbbi k u ta­

638

TÁRSULATI ÜGYEK.

tási irány az up salai egyetemnek érdeme, az utóbb említett gyakorlati irányt pedig a Jönköpingben székelő lápkutatótárBaság (Svonska mosskultur löreningen) képviseli. Mindkettőnek jogosultsága oly nagy elismerésben részesül az állam és magánosok részéről, amilyent ily fontos kutatási ág méltán kiérdemel.* Elnök L ászló G á b o r dr. előadónak köszönetét mond sok tekintetben új eszméket gerjesztő előadásáért, amelyeknek fontossága úgy a tudományos, m int a gyakorlati életben tagadhatatlan. Majd több tárgy hiányában esti 7 órakor az illést berekeszti.

2. J e g y z ő k ö n y v az 1910. évi n o v e m b e r h ó lti-án ta rló it sz a k ü lé s­ ről. Az ülés a m. k. Földtani Intézet előadótermében délután öt órakor kezdődik. E ln ö k : S chafarzik F erknc dr. M egjelentek: Andreícs J ános, B alooh M argit dr., B ruck J ózsef , E rdős J a j o h , E rődi K álmán dr., H illkbrand J enő dr., I llés V ilmos , K adió Ottokár dr., K och A ntal dr., K och N ándob dr., K ormos T ivadar dr., L ászló G ábor dr., L iffa Aurél dr., L oczka J ózsef , L óczy L ajos dr., L őrknthby I mre dr., Lőw Ma k t o n dr., M achan Ottó, M aros I mre , M auritz B éla dr., M éhes G yula dr., N eubauer K onstantin dr., P alkovics J ózsef , P álfy Mór dr., P ásztor L ajos, T. R oth K ároly dr., T. R oth L ajos, ifjú S chmidt L ajos, S choltz P ál K ornél , S iegmeth K ároly, S teinhausz G yula, S trömpl G á b o r dr., S chréter Z oltán dr., T treitz P éter , V endl A ladár, V igh G yula, Z imányi K ároly dr., Z sigmondy Á rpád tagok, továbbá H alaváts G yula m. k. főbányatanácsos és iőgeológus, m int vendég, 8 végül S zontagh T amás dr. m ásodelnök, P app K ároly dr. fő titk ár és V ogl V iktor dr. m á sodtitkár, összesen 42-en. Elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri T reitz P éter választmányi és K ormos T ivadar dr. rendes tagot. Majd felhívja az elsőtitkárt jelentésének előterjesztésére. P app K ároly dr. első-

titkár erre felolvassa a november hó 2-iki választmányi ülésen megválasztott 22 rendes és 1 örökítő tag névsorát. Az elnöklést S zontagh T amás dr. másodelnök átvevén, felkéri S chafarzik F erenc dr. elnök urat Á s v á n y t a n i k ö z l e m é n y e k címen hirdetett előadá­ sának megtartására. S chafarzik F erenc dr. néhány ásványt m utat be újabb magyar lelőhelyekről. Ism erteti a kvarcnak újabb előfordulását a nógrádmegyei Rózsaszállásról, majd bemutatja a Somosújfalu mellett a Sátorosi kőbányából, annak gránátos andezitjé­ ből újabban előkerült zeolitokat. Elnöklő másodelnök megköszöni S c h a f a r z i k F e r e n c dr. tanárnak előadását s szives buzgalmát, hogy olyan sürün szerencsélteti a társulatot előadásával. S chafarzik F erenc dr. ezután ismét elfoglalja az elnöki széket és felkéri K och N ándor r. tagot előadásának megtartására. K och N ándor dr., reáliskolai tanár, társulatunk rendes tagja erre A d a t o k B u d a p e s t f ő- é s s z é k v á r o s a a l t a l a j á n a k i s m e r e t é h e z címen a Belváros és a Lipótváros területén tett megfigyeléseit ismertette. Mindenekelőtt föl­ hívta a figyelmet arra, hogy az altalaj vizsgálata nemcsak tudományos, de prak­ tikus, főleg* építészeti szempontból is fontos, mert az építőmunkálatok vezetői egy jó altalajtérképből előre tájékozva lennének az altalaj mibenléte felől és szám íthat­ nának az esetleges nehézségekre. Majd az építkezések alkalmával végzett megfigye­ lései alapján leírta az Irányi-utca és az Árpád-utca közé eső terület altalajviszonyait. I tt 3V2 m vastag homokréteg alatt szintesen települő, a Duna folyásával m eg­ egyező csapású kavicsréteg van, amely petrografiai minőségéből következtetve, Dunakavics. A kavicsréteg egy Dunaterrasznak felel meg, amelynek magassága a

TÁRSULATI ÜGYEK.

639

mai meder lölött körülbelül 9 méterre tehető. A homokréteget az említett terület­ nek egyetlen pontján, a volt Haris-bazár helyén nem találta mog. Itt a homok alatt agyagOB, márgás homok fekszik tele növénynyomokkal, amiből az előadó arra következtet, hogy ez az anyag a Haris-bazár helyét egykor elfoglaló ártérségből ülepedett le. K o c h N á n d o r dr. előadásához szót kér L ó c z y L a j o s választmányi tag. Telje­ sen megegyezik az előadóval abban, hogy nagyjelentőségű a főváros altalajának az ismerete. Felszólaló m ár régebben összeköttetésbe lépett a mérnöki hivatallal, azon­ ban háromszoros sürgetése mellett sem sikerült még kivinni azt, hogy az építke­ zésekhez, csatornázásokhoz geológust hívjanak. Most újból meg fogja sürgetni ebben az ügyben B á r c z y polgármester urat. Nem szükséges ezekhez a viszgálatokhoz országos geológus, ő maga sem szeretné, ha az állami földtani intézet geológusait ilyen apró-cseprő ügyekkel zavarnák országos fontosságú dolgaikban, de itt vannak a fővárosi középiskolák jeles tanárai, ezek illő tiszteletdíj fejében szívesen elvégez­ nék ezeket a kisebb jelentőségű, de végeredményükben mégis fontos munkákat. K o o h N á n d o r dr. előadásához hozzászólott S z o n t a g h T a m á s dr. másodelnök is, aki sokkal fontosabbnak tartja az alapozás alatt levő rétegek pontos ismeretét, mint pusztán azt a felső réteget, amelybe a fundamentumokat szokták beépíteni. Szintén pártolja L ó c z y L a j o s földtani intézeti igazgató eszméjét. S c h a f a r z i k F e r e n c dr. elnök is melegen óhajtja, hogy végre dűlőre jusson a főváros altalajának geológiai vizs­ gálata. Hozzászólott az előadáshoz E r d ő s L a j o s tanár is, aki nem hiszi, hogy az említett feltört víz Dunavíz lett volna. Elnök a vitát berekesztvén, felkéri V e n d l A l a d á r dr. rendes tagot bejelentett előadásának megtartására. V e n d l A l a d á r d r.: A z a l s ó m e d i t e r r á n r é t e g e k k i b u k k a n á s a a f ő v á r o s V I I . k e r ü l e t é b e n , a T e l e p - u t c á b a n című előterjesztésében bemutatja a Telep-utca nagy csatornájának ásása alkalmával napfényre került osztriga héjakat, amelyek alapján az alsó mediterránrétegek jelenléte konsta­ tálható. Ugyancsak V e n d l A l a d á r d r . : K é t m a g y a r á s v á n y k é m i a i e l e m ­ z é s e címen bemutatja a Csódihegy dezminjének, s a Somosujfalu mellett levő Sátoros nevű kőbánya gránátos amfíbol-andezitjében előforduló chabasitn&k kémiai elemzését. V e n d l A l a d á r előadásához hozzászólott S c h a f a r z i k F e r e n c elnök, aki ko n sta­ tá lta, hogy Rákoson az alsó m ed iterrán és B ákospalotán a felsőm editerrán em elet fölfedezése nagyon jól beleillik a te rü le t általános felépítésébe és profiljába.

Az előadáshoz szót kért L ő r e n t h e y I m r e választmányi tag is, aki nyári ki­ rándulásai alkalmával azt észlelte, hogy a rétegek ott DNy felé dőlnek, tehát kelet felé van a mediterránrétegek fekvője: homokos, foraminiferákban dús kék agyag képében. Elnök az előadónak megköszönve mindkét előadását, felkéri S c h r é t e r Z o l t á n dr. rondes tagot a P e s t s z e n t l ő r i n c e n t a l á l t p l i o c é n ő s e m l ő s m a r a d ­ v á n y o k r ó l szóló előadásának megkezdésére. Dr. S c h r é t e r Z o l t á n a következőket mondotta a Budapest környékén lévő téglagyárakból kikerült ősemlős maradványokról. «Az egyik lelet egy óriási mastodonnak, a mai elefánt pliocénkori ősének a csontjaiból, fogaiból és agyaraiból áll, amelyekre agyagásás közben bukkantak a munkások. A leletről a téglagyár tulaj­ donosa, H b n c z A n d o r értesítette a Földtani Intézet igazgatóságát, mire az előadó S z e d l y á r intézeti preparátorral kiment a helyszínére, ahol éppen a pompás agya­

Ü40

TÁRSULATI ÜOYEK.

rak kerültek napfényro. Legott hozzáfogtak a kiásáshoz és elcsoraagoláshoz, ainit a szakadó osőben nagy fáradsággal sikerült is estig bofejezni. Felemlítendő az a sajnos körülmény, hogy a lelet kiásását lehetetlen lett volna a következő napra halasztani, mert a nép kíváncsiságból tönkre tette volna a maradványokat. A Föld­ tani Intézetbe szállított lelet preparálása ez év pünkösdjétől máig tartott, sőt egyes darabok preparálása még ezután is igénybe fog venni egynéhány hónapot. Az elő­ adó felemlíti, hogy a pliocénnok úgynevezett pannoniai (pontusi) emeletében a mai Nagyalföld területén kisebb félsósvízü tavak és édesvizfi mocsarak sftrfin váltakoz­ tak szubtrópikus növényzettel, sfir&n benőtt szárazulatokkal, szigetekkel. Az éghajlat a mainál jóval enyhébb volt s afrikai típusú állatok honosodtak meg nálunk. Ilyen állat volt a mastodon is, amely szubtrópikus erdőinkben és sürfl nádféle növényzet­ tel benőtt melegvízü mocsarainkban csapatostól élt, ép úgy, mint a mai elefántok Afrikában és Indiában. Ilyen mocsárvizből leülepedett agyagrétegből került ki a bemutatott niasztodonlelot is. A Pestszentlőrincen talált példány igen fejlett, nagy állat volt, amely itt vén korában a pliocénidőbeli mocsárban pusztult el. Legfoltünőbb az óriási, körülbelül 2 m hosszú felső állkapocsbeli és az 1*55 m-nyi hosszúságú alsó állkapocsbeli két agyarpára. Nemkülönben bámulatraméltók az óriási zápfogak, lapockacsontok, csigolyák stb. A m. kir. Földtani Intézet gyűj­ teménye ehhez az ettrópaszertepárját ritkító lelethez a Souheitl-féle téglagyár tulaj­ donosának, H e n c z Ä N D O B nak nagylelkű adománya révén jutott. A másik érdekes lelet egy hiénának az alsó állkapcsa. Ez az állat, a Hyaena P errieri, amely a mai foltos hiénával közeli rokonságban van, körülbelül kortársa volt az előbb említett masztodonnak, amennyiben a szintén pliocénemeletbe tartozó agyagrétegekből került ki. A Földtani Intézet birtokába ez az utóbbi lelet a Magy. Ált. Hitelbank p e st­ szentlőrinci téglagyári vezetőségének szívességéből került. Ez a hiéna-lelet szintén ráutal Alföldünk régebbi, pliocénkorbeli melegebb éghajlatára és afrikai jellegű állat­ világára. A bemutatott leleteket nemsokára felállítják a m. kir. Földtani Intézet múzeumában, ahol azokat a nagyközönség is megtekintheti.» S z o n t a g h T a m á s dr. másodelnök a m. kir. Földtani Intézet nevében is m eg­ köszöni S c h r é t e r Z o l t á n tagtársnak az előadását, valamint a kiásatás körül tanúsí­ tott buzgólkodását. Egyben kiemeli H b n c z A n d o r úrnak, a pusztaszentlőrinci lelkes téglagyárosnak figyelmes készségét, amellyel a becses leletet a m. k. Földtani Inté­ zetnek felajánlani kegyes volt. A tudománvkedvelő téglagyáros megígérte, hogy a jövőben is gondolni fog a m. k. Földtani Intézet múzeumára. S c h a f a r z i k F e r e n c dr. elnök üdvözli a lelkes előadót a becses lelet feltalá­ lása és feldolgozása alkalmából és minthogy a tárgysorozat ezzel kimerült, a szakülést estéli fél nyolc órakor be is rekeszti.

B)

A M agyarhoni Földtani T ársulat V álasztm ányi ü lése i.

1. J e g y z ő k ö n y v az 1910 n o v e m b e r h ó 2-án ta r ló it v á la sz lm á n y i ü lésrő l. Az ülés helyisége a m. k. Földtani Intézet előadóterme; kezdete estéli fél nyolc órakor. E ln ö k : S c h a f a r z i k F e r e n c dr. Jelen van nak: H o r u s i t z k y H e n r i k , I l o b v a y L a j o s dr., K o c h A n t a l dr., L ő r e n t h e y I m r e dr., P á l f y M ó r dr., T . R o t h L a j o s T r e i t z P é t e r tagok. S z o n t a g h T a m á s dr. másodelnök, P a p p K á r o l y dr. főtitkár, V o g l V i k t o r dr. másodtitkár, A s c h e r A n t a l pénztáros. Elnök megnyitja az ülést s a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri L ő r e n t h e y I m r e dr. és P á l f y M ó r dr. vál. tagokat.

TÁRSULATI ÜGYEK.

641

Elnök felhívja az elsőtitkárt titkári jelentésének beterjesztésére. E rre dr. elsőtitkár a kővetkezőket je le n ti: .

Papp

K á ro lt

«Igen tisztelt Választmányi ü lé s ! Van szerencsém jelenteni, hogy az 1910 június hó 1 én tartott választmányi ülés óta új tagokul jelentkeztek: A) K en d es ta g o k u l: 1. Gróf C s á k y L á s z l ó P r a k f a l v i V a s - és A c é l g y á r R é s z v é n y t á r s a ­ s á g Budapest, ajánlja a titkárság. 2. M a g y a r B á n y a - é s I p a r v á l l a l a t i K ö z p o n t i I r o d a , Budapest, ajánlja a titkárság. 3. M a g y a r k i r á l y i K ő s z é n b á n y a h i v a t a l , Petrozsény, ajánlja : G l o g o n i A n d r e ic s J ános r . t a g .

4. S a l g ó t a r j á n i K ő s z é n b á n y a R é s z v é n y t á r s u l a t B á n y a i g a z ­ g a t ó s á g a Petrozsény (1895 óta előfizető), ajánlja a titkárság. 5. M a g y a r k i r á l y i B á n y a - é s K o h ó h i v a t a l , Kapnikbánya (1890 óta előfizető), ajánlja a titkárság. 6. Á l l a m i f e l s ő b b l e á n y i s k o l a , Lőcse <1904 óta előfizető), aj. a titkárság. 7. F r i c k e H e n r i k bányatulajdonos, Budapest, ajánlja: S c h a f a r z i k F e r e n c elnök. 8. H o f f m a n n J ó z s e f L i p ó t , a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat főtiszt­ viselője, Budapest, ajánlja a titkárság. 9. J u g o v i c s L a j o s tanárjelölt Budapest, aján lja: M a u r i t z B é l a vál. tag. 10. K á n y a V i l m o s bányabirtokos, Csallóközaranyos, ajánlja a titkárság. 11. K u l t s á r K á l m á n tanárjelölt, Budapest, ajánlja: L ő r e n t h e y I m r e dr. vál. tag. 12. K o v á c h A n t a l tanárjelölt, Budapest, ajánlja: M a u r i t z B é l a vál. tag. 13. K o v á c s - S e b e s t y é n A l a d á r mérnök, Pöstyén, ajánlja: K o r m o s T i v a d a r dr. r. tag. 14. L ö f f l e r D é n e s gipszgyárigazgató, Kőrösbánya, ajánlja a titkárság. 15. M e i s e l s S a m u udvari tanácsos, bányavállalkozó, Budapest, ajánlja: B r u c k J ó zsef r. ta g .

16. 17. 18. 19. 20.

E n d r e állami népiskolai tanító, Apahida, a ján lja: K a d i c O t t o k á r dr., mint a Barlangkutató Bizottság előadója. P é c h y P é t e r földbirtokos és főszolgabiró, Avasfelsőfalu, ajánlja a titkárság. R e i n e r I g n á c bányavállalkozó, Temesvár, ajánlja a titkárság. S i c h e r és L e d e r s c h n e i d e r cég Prága, ajánlja: V o g l V i k t o r dr. II. titkár. V ágó R e z s ő , a Salgótaijáni Kőszénbánya R . - T . főtisztviselője, Budapest, ajánlja : O ro sz

H offm ann J ó z se f L ipó t r. ta g .

21. 22.

V íg h G y u la ta n á rje lö lt, B u d a p e s t, a já n lja : M a u r i t z B é l a d r. W a c h n e r H e n rik

középiskolai tanár, Segesvár, a já n lja :

választmányi t a g . dr. v. tag.

Lóczy L a jo s

B) Ö rökítő tagul je len tk e z ett: 23.

dr. r. tag, társulati másodtitkár, ajánlja az elsőtitkár. Kérem a nevezett jelentkezőknek rendes, illetőleg örökítő tagokká való meg­ választatását.! A választmány a föntsoroltakat egyhangúlag a társulat tagjaivá választja. «Kilépését bejelentette — folytatja a titkári jelentés — M o k s z G u s z t á v állami főreáliskolai tanár Budapesten, 1897 óta rendes tagunk. Szomorúan jelentem továbbá, hogy K a u f f m a n n K a m i l l nyug. m. k. bánya­ kapitány, társulatunknak 1866 óta rendes tagja, s 1890 óta örökitője, f. évi október V o g l V ik to r

Földtani Közlöny. XL. köt. 1910.

42

642

TÁRSULATI ŰOYBK.

bó 32-én 79 éves korábau elhunyt Budapesten. Ugyancsak elhunyt V ábosy G yula kalocsai érsek f. évi október hó 28-án 64 éves korában. A nemes főpap társulatunk­ nak 1909 óta örök!tó tagja volt. Ezen szomorú eseményekkel kapcsolatban említem föl egyúttal, hogy p á rt­ fogónkat : G a l a n t b a i herceg E s t e r h á z y M i k l ó s u rat súlyos csapás érte a nyár folyamán nejének elvesztésével. A szomorú eset alkalmából S o h a f a r z i k elnök úr volt szives részvéttáviratot in tó zni pártfogónkhoz, aki hálásan köszönte meg a jól­ eső részvétet. B á r n e m t a r t o z o tt ta g ja in k közé, (le föl k e ll e m líte n e m F orbtkb K álmán fö ld m iv e lé sü g y i m in is z te r i ta n á c s o s ú r e lh u n y t á t is, a k ib e n tá r s u la t u n k e g y ik j ó ­ a k a r ó já t v e s z íte ttü k el.

Az 1910 június hó 1-i választmányi ülés óta beérkezett fontosabb ügyiratok a következők: 1. Mindenekelőtt jelentem, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr 1910 szeptember hó 29-én kelt 55524. számú és 3000 korona államsegély kiutalvá­ nyozását tartalmazó leiratában a következőket íija: «Erről az Elnökséget a folyó évi május hó 20-án kelt beadványára hivat­ kozva oly hozzáadással értesítem, hogy a társulatnak az államsegély felemelésére vonatkozó kérelmét a súlyos pénzügyi viszonyok m iatt ez alkalommal teljesíthető­ nek nem találtam.» Ebből azt a biztató tényt olvashatjuk ki, hogy legalább is a szokásos 3000 K államsegélyt a jövő év folyamán is meg fogjuk kapni. 2. Minthogy a költségvetés kinyomtatva még nincs, a Földmivelésügyi Minisz­ ter úrtól kért 4000 korona, illetőleg a Barlangkutató-Bizottság számára külön kért 1000 korona segély sorsáról biztosat nem mondhatok. Annyit jelenthetek, hogy a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága kérelmünket a legmelegebben ajánlotta a Föld­ mivelésügyi Miniszter úrnak, s a t a v a s z folyamán f F ö r s t e r K á l m á n miniszteri tanácsos úr szintén pártolta kérésünket. 3. I l o s v a y L a j o s úr, vál. tag jún. 11-én megköszöni az Elnökség üdvözletét országgyűlési képviselővé történt választása alkalmából. 4. A budapesti grafikai iparosok főnökegyesülete a nyomtatványok árainak 10 százalékos emeléséről értesít.» Mindezek a dolgok (1—4. alatt felsorolva) tudo­ másul szolgálnak. 5. «A Kilián-cég főnöke, N o s é d a T i v a d a r úr személyesen fölkeresett az 1896-ban kiadott Magyarország geológiai térképének az ügyében. Kérdést intéztem a Posner­ céghez, ahonnét azt a választ kaptam, hogy a köveket 1908 tavaszán lecsiszolták. A Kogutovicz-féle Földrajzi intézet hozzávetőleges költségvetése szerint 1 : 900,000 mértékű geológiai térkép kiadása 1000 példányban körülbelül 2600 ko­ ronába kerülne.» S c h a f a r z i k elnök és L ő r e n t h e y I m r e vál. tag örömmel hozzá­ járulnak a térkép kiadásához, ha a Földtani Intézet eddig nem készült el az új térképpel. Erre S z o n t a g h T a m á s dr. másodelnök, mint az intézet igazgatója, meg­ jegyzi, hogy a m. k. Földtani Intézet a térkép kiadásának a jogát fenntartja, s leg­ közelebb m ár munkába is veszi. E szerint fölösleges a társulatnak ezzel törődni. 6 . « S e m s e y A n d o r dr. úr, társulatunk tiszteleti tagja, i. évi október h ó 28-án a Földtani Közlöny szept.-októberi füzete táblamellékletének (ZiMÁNYi-Piritkristályok) költségeire 150 K-t engedélyezett, amivel Öméltóságának ez évbeli adománya 1690 K-ra rúg.» A választmány — I l o s v a y L a j o s dr. vál. tag indítványára — S e m s e y A n d o r úr Öméltóságának köszönetét mond a lelkes adományokért, amikkel társulatunkat a nehéz időkben támogatni szives volt.

TÁRSULATI ÜOYEK.

643

7. Elsőtitkár jelenti, hogy boldogult G ü l l V i l m o s másodtitkár síremlékére 350 korona van jegyezve, amiből a valóságban 310 K folyt be a titkár kezébe* A kegyes adakozók nevét a Közlöny legközelebbi borítékon közölni fogja, amely közlés egyúttal nyilvános nyugtató gyanánt szolgál. Elsőtitkár felkéri a Választmányt, hogy döntsön a síremlék elkészítése ügyében. P á l f y Mór dr. választmányi tag erre megjegyzi, hogy ő m ár tudakozódott egy süttői cégnél* amelyik olyan szíves volt, hogy megígérte a sírkőnek önköltségen való előállítását. Dr. S c h a f a r z i k elnök fölemlíti, hogy ő is olcsón kieszközölhetne bukovai márványból sírkövet, de ajánlja, hogy bízzuk P á l f y tagtársra a sírkő beszerzésének ügyét. P á l f y dr. egy dunabogdányi céggel is beszélt, de úgy ő, mint S z o n t a g h dr. másodelnök azt hiszi, hogy legjobb, ha az almási kőnél maradunk. A választmány ezek után felkéri P á l f y Mór dr. tagtársat a Güll-síremlék olcsó kieszközlésére. 8. Elsőtitkár bemutatja a Jó Szerencsét 1910 október 27-iki számát, amely­ ben L i t s c h a u e r L a j o s szerkesztő a szerző engedélyével leközli A k i s s á r m á s i g á z k ú t címen a Földtani Közlöny 5—6. füzetében megjelent értekezést. Elsőtitkár a Választmány utólagos engedélyét kéri a cikk leközléseért. Tudomásul szolgál. 9. Elsőtitkár kéri a Választmányt, hogy S i e g m e t h K á r o l y , a BarlangkutatóBizottság elnöke a választmányi ülésekre meghivassék. A választmány erre úgy határoz, hogy örömmel látja ülésein a Barlangkutató-Bizottság nagyérdemű elnökét esetről-esetre, amikor előteijesztenivalója van, azonban állandó behívásáról az alap­ szabályok megváltoztatása nélkül szó sem lehet. Egyéb tárgy nem lévén, elnök az ülést estéli fél 9 órakor berekeszti. 2. J e g y z ő k ö n y v az 1910 n o v e m b e r h ó 16-án tartott v á la sz tm á n y i Ü lésről. Az ü l é s h e l y e a m . k . F ö l d t a n i I n t é z e t e l ő a d ó t e r m e . E l n ö k : S c h a f a r z i k F e r e n c d r. J e le n v a n n a k :

K och

M a u r i t z B é l a d r., P á l f y M ó r d r.,

A n t a l d r., L ó c z y L a j o s d r.,

T.

L ő r k n t h e y I m r e d r.,

R o t h L a jo s , T r e i t z P é t e r , Z im á n y i K á r o l y d r.,

S zontagh T a m á s d r. m á s o d e ln ö k , P a p p K á r o l y d r. f ő titk á r , V o g l V i k t o r d r. m á s o d ­

titk á r.

Elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri P á l f y Mór dr* és T r e i t z P é t e r választmányi tagokat. Majd felhívja az elsőtitkárt titkári jelenté­ sének beterjesztésére. Erre P a p p K á r o l y dr. elsőtitkár a következőket je le n ti: • Mélyen tisztelt V álasztm ány!

a) Örvendetes hír gyanánt jelenthetem a mélyen tisztelt Választmánynak» hogy a napokban megjelent Költségvetési Tervezet szerint a m. k. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr (VI. füzet, Részletezés 194. old.) az 1911. évi költségvetés­ ben a Rendes kiadások rovatában társulatunknak ismét 3000 K segélyt vett föl. Továbbá a m. k. Földmívelésügyi Miniszter úr (V. füzet Indokolása 58. old.) a Mezőgazdasági Ismeretek tei'jesztése rovatában az Átmeneti kiadások tétele alatt a következőket m o n d ja: • A 7. rovaton a Magyar Földtani Társulatnak közhasznú tevékenységének előmozdítására 4000 K segélyt irányoztam elő.» Örvendetes tudomásul szolgál. b ) Van szerencsém jelenteni, hogy ö rö k ítő tayul óhajt belépni : 1. Z i c h i é s V á s o n k e ő i g r ó f Z i c h y G y u l a d r . , f ő r e n d i h á z i t a g , p é c s i m e g y é s ­ p ü s p ö k ú r Ö m é ltó sá g a , a já n lja a titk á r s á g .

42*

044

TÁRSULATI OOYCK.

Pártoló Imiül: ± Bohm M ihály úr téglagyáros e kőszénbányatulajdonos, Nagy kikin da, ajánlja: S chafarzik F brkno elnök. H e n d e s tagok u l óhajtanak belépni: . 3. H alten bkrobr Mihály dr. Budapest, ajánlja: E rődi K álmán dr. r. tag. 4. H orvátovic* I ván mérnök, Budapest, ajánlja: H orváth B éla dr. r. tag. 5. M áthé L ajos bányamérnök, Kolozsvár, ajánlja: S zehtpétery Z sigmond dr. r. tag. 6. S chumacher F. dr. bányageológus, Gurabárza, ajánlja: P álfy M ór dr. vál. tag. 7. S zinyri M br 8S Z sigmond műegyetemi tanársegéd, Budapest, ajánlja: E mbzt K ál­ mán dr. rendes tag.

Kérem a nevezett uraknak s z í v o b megválasztatását.» A választmány a fölsorolt urakat egyhangúlag örökítő, pártoló, illetőleg rendes tagokká választja. Kilépését bejelentette: G agyi J enő oki. középiskolai ta n ár. Kilépését Bécsbe való költözésével indokolja. Elsőtitkár a következőket je le n ti: c) «Az 1009 nov. 5-i választmányi ülés elhatározta, hogy a Mesterszótár szer­ kesztésére bizottságot alakit, s felszólítja a Magyar Földrajzi Társaságot, a Kir. Magy. Természettudományi Társulatot s az Erdélyi Múzeum-Egyletet, hogy a bi­ zottságba két*két tagot küldjenek. Tisztelettel jelentem, hogy a Földrajzi Társaság ebben az ügyben C holnoky J bnő dr. főtitkárt és K övksligbthy R adó dr. levelező tagot, a Természettudományi Társulat T úzson J ános dr. választmányi tagot és G orka S ándor dr. társulati titkárt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület pedig A páthy I stván dr.-t és S zádeczky G yula dr.-t küldötte ki.» L őrenthey I mre dr. választmányi tag megjegyzi, hogy tudomása szerint a Magyar Nemzeti Múzeum is jelölt két tagot. Elsőtitkár erre azt válaszolja, hogy neki tudomása nincs erről ; azonban óhajtja, hogy a Magyar Nemzeti Múzeutn is delegáljon lehetőleg egy zoológust és mineralógust a Mesterszótárt-készitő bizottságba, e célból fel fogja kérni a Múzeumot, ha a Választmány ezt elrendeli. Azonkívül felkérendőnek tartja a m. kir. Földtani Intézetet is két tag küldésére. L óczy L ajos vál. tag, m int a m. k. Földtani Intézet igazgatója megjegyzi, hogy ő maga is szívesen részt vesz a szótártkészitő m unká­ latokban ; azonban célszerűbbnek tartaná, ha előbb előkészítő munkálatokat végezne egy szűkebb bizottság. P á l f y M ó r d r . választmányi tag ugyanezen a véleményen van. Már a múlt évi tanácskozások alkalmával is az volt a cél, hogy csak geológiai szakszótárt ké­ szítsen a b izottság; ezért tehát fölöslegesnek tartja, hogy a bizottságba zoológuso­ kat s botanikusokat is meghívjanak. Többek hozzászólása után a választmány akként határoz, hogy mielőtt a Természettudományi Mesterszótárt készítő bizottságot összehívná, előbb előkészítőbizottságot küld ki, hogy ez a geológiai helyesírás elveit megállapítsa. A bizott­ ság elnökségével megbízza S zontagh T amás dr. másodelnököt, s a bizottság tagjaiul k ik ü ld i: 1. L óczy L ajos, 2. M auritz B éla, 3. P álfy Mór, 4. T reitz P éter , 5. P app Károly, G. S chafarzik F erenc urakat. A választmány felkéri a nevezett bizottságot, hogy munkálatait minél előbb kezdje meg, s erről véleményes jelentést tegyen a választmánynak. Több tárgy nem lévén, elnök a választmányi ülést este félkilenckor berekeszti.

KÖZLEMÉNYEK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT BARLANGKUTATÓ BIZOTTSÁGÁBÓL.

A)

Értekezések.

JELENTÉS A SZELETA-BARLANGBAN 1909. ÉV NYARÁN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL. I rta :

H ille b ra n d

Jenő

dr.

— Az 54—58. ábrával. —

Az 1909. évben abba a kedvező helyzetbe jutottam, hogy a hámori Szeleta-barlangban m ár évek óta folyó paleontologiai és prehisztoriai ásatások­ ban rósztvehettem. Az ásatások ebben a barlangban tudvalevőleg K a d i c O t t o k á r dr. geológus úr tervezete szerint és vezetése alatt történnek; mivel azonban ebben az évben az ásatások nagyobbszabásúaknak Ígérkeztek, a nevezett geo­ lógus úr közbenjárása révén a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága lehetővé tette, hogy a kutatásokban ón is résztvehettem. Ilyen körülmények között f. évi május hó 10-én K a d i c O t t o k á r dr. úrral Hámorba utaztam azzal a feladattal, hogy a múlt évben abbahagyott ásatásokat folytassam. Mivel az idei m unká­ latokat a Földtani Intézeten kívül a Miskolczi Múzeum is támogatta anyagilag, jelentésemben külön fogok beszámolni arról, hogy mennyit tudtam az egyik és mennyit a másik támogatásból felásatni.

A) A Földtani Intézet segélyéből folytatott ásatások eredményeiről. Mint már említettem, az idei ásatásokat K a d i c O t t o k á r dr. geológus úr irányításai mellett kezdtem meg s oldalán három hétig dolgoztam; mikor azután az ásatások módjait teljesen elsajátítottam s a nevezett geológus úr az országos földtani felvételekre utazott, a további ásatásokat egyelőre megálla­ pított terv szerint önállóan folytattam. A Földtani Intézet segélyéből május hó 10-től május hó 31-ig ásattam, a rendelkezésemre bocsátott összeg 800 K volt. Az idei ásatások célja az volt, hogy a barlangot kitöltő anyagnak jobb­ oldali részét fenékig kiássuk s így a barlang összes rétegeinek sztratigrafiai és prehisztoriai viszonyairól tiszta képet nyerhessünk. Ezenkívül még a bar­ lang eddig érintetlen nyugati (fi-vei jelzett) oldalágának kiásatását is ter­ veztük, ahol a barlang többi részétől eltérő viszonyokat sejtettünk. Az ásatá­ sokat átlag 15 emberrel két-három helyen egyszerre végeztük. Az említett

H1LLBBRAND JENŐ

három hét alatt kiásattuk a főfolyosó középső és hátulsó részében még fenn­ maradt átlag 1 m vastag L szintet, az előcsarnokban pedig a még hátralevő ü . szintet.1 Ezenkívül L óczy L ajos dr. igazgató úr ajánlatára a szomszédos dolina legmélyebb részén ásattunk egy 2*5 m szélességű és ugyanolyan hoszszúságú 4*2 m mély gödröt, anélkül azonban, hogy a barlanggal való esetleges összefüggést illetőleg biztos eredményre jutottunk volna. Fel kell itt említe­ nem, hogy L óczy L ajos dr. igazgató úr két ízben is kint já rt a barlangban és trianguláris mérésekkel határozta meg a dolinának a barlanghoz való helyzetét. A három heti ásatások is kiváló paleontológiai és prehisztoriai anyagot szolgáltattak, amennyiben ez alkalommal is 100 darab paleolitikus kőeszköz és igen sok emlőscsont került birtokunkba.

B) A Miskolczi Múzeum segélyéből folytatott ásatások eredményeiről. Az eddig említett ásatások felemésztették a Földtani Intézettől rendel­ kezésemre bocsátott összeget s m ár-m ár az ásatások befejezésére kellett gon­ dolni, amidőn H ermán Ottó közbenjárására, kinek a magyarországi diluviális ember kutatása körül m ár eddig is oly nagy érdemei voltak és vannak, a fentnevezett Múzeum felajánlotta anyagi tám ogatását H ebman OTTÓn kívül tehát hálás köszönettel tartozunk még T arnay G yula úrnak, Borsod vármegye alispán­ jának és a múzeumi bizottság elnökének, Gálffy I gnác úrnak, akik páratlan lelkesedéssel karolták fel az ügyet A rendelkezésünkre bocsátott összeg 3202 korona volt, ami egy vidéki múzeumban m ár tetemes összeg, s így fényesen bizonyítja az említett egye­ sület magas kulturális színvonalát. Áz egyesület lelkes vezetői a jövőben is megígérték hatásos támogatásaikat. Az ásatásokat az említett összeg segítségé­ vel junius 1-től szeptember 4-ig folytattam. A b a r l a n g n y u g a t i m e l l é k f o l y o s ó j a . Mindenekelőtt a bar­ lang ezen részének viszonyaival kívánok foglalkozni. A terv itt is az volt m int a főfolyosónál, tudniillik a jobboldalnak hosszában való leásatása. Mint előre is sejtettük, a barlang ezen részében a többitől eltérő viszonyokat találtam. A barlang feneke itt hátrafelé meglehetős lejtősen emelkedik olyannyira, hogy az oldalág közepe felé m ár csak 1*5 m, a lerakódott rétegek vastagsága a barlang főfolyosójának átlagos 4—5 m-ével szemben. Főleg csak az L szintet tudtam kiásatni, csak nagyon keveset a H. szintből. A rétegek az L szint­ ben általában a következő sorozatot m u tatjá k : Legfel ül denevér és házi állatok csontjait továbbá cserepeket tartalmazó denevérguanót néha egészen 0*5 m vas­ tagságban találtam alatta vékonyabb és vastagabb mésztufa van. Azután követ­ kezik egy szögletes kövektől erősen törmelékes, világos, sárgás réteg. Ezen lerakódás a barlang oldalágának speciális képződménye és tufától összeragasz1 Az első szinten kívül, am ely változó vastagságú, m inden szint 7* m é te r vastagságú.

Fel nem ásott részek. I 0'5 m-re leásott ré1-5 m-re leásott ré­ szek. 3 0 m-re leásott ré­ szek. fenékig leásott ré­ szek.

0 t 2 3 1 5 6 7 8 9 . . . . — ............................

I0rn

54. á b r a . A S z e l e t a - b a r l a n g a l a p r a j z a az 1909. é v e l ő t t i á s a t á s o k á l l a p o t á n a k f e l t ű n t e t é s é v e l , f e l m é r t e K adic O tto kár d r . M ag y arázat:

.4 = b e j á r a t ,

folyosó h á tu ls ó része ,

E zz

U=

elő csarn o k ,

C-

a fő fo ly o s ó e l ü l s ő r é s z e ,

I) — a

fő­

a m e l l é k f o l y o s ó eleje, g = k i n c s á s ó k á l i a l k i á s o t t g ö d r ö k , x = leh u llo tt m észk ü tö m zsö k .

648

HILLBBBAND JENŐ

tott törroolókuék tekintem, amely tufának idővel túlsúlyra jutott vastartalma okozza ennek sárgás színét. Míg a tufa az alluvium és diluvium határát jelzi, addig ez a sárgás törmelék már tisztán diluviális képződmény. Emberi nyo­ mokat egyáltalában nem, barlangi medvecsontokat is csak nagyon gyéren tar­ talmaz. Ennek okát abban keresem, hogy a nevezett tufás-törmelékes réte­ geket eredményező nedves viszonyok közt a barlangnak ez a része az állati és emberi tartózkodásra egyaránt alkalmatlan volt Ezen rétegek alatt vörös szögletes mészköveket tartalmazó agyagrétegek következnek, amelyek alatt sötétszürke s aztán ismét vörös agyagrétegeket találunk. Ez az említett négy felső réteg kizárólag szögletes köveket és csontokat, sőt összefüggő csontváz­ részleteket is tartalmaz, ami ezeknek a rétegeknek helyben való képződését bizonyítja. Faunájuk eddig tisztán medvéket m u ta t; a barlang többi részéhez képest kevesebbet tartalmaznak belőlük. A felső vörös réteg legfelső részében helyenkint több ujjnyi vastagságú faszenes kulturréteget is találtam, amelyet fölfelé a sárgás törmelékes réteg határol. Ez a kulturréteg, mely túlnyomólag faszénből áll, úgy látszik egyidejű a barlang hátulsó részében találttal, ez szin­ tén a vörös agyaggal kapcsolatban lép fel. Mellette szól az a körülmény is, hogy mindkettőben és annak közelében találni a barlang legfelső szintjére jel­ lemző babérlevélalakú hegyeket. A kulturréteg itt is élesen határolt zegzúgos vagy hullámos lefutású sávokban jelenik meg a szelvényekben, amely körülmény annak elsődleges fekvése mellett szól; ezt megerősíti továbbá a kultursávot határoló rétegeknek szintén lokális jellege is. Az említett rétegsorozat az oldalágnak csak kezdeti és középső részében található, azonban hátrafelé, ahol a barlang feneke hirtelen emelkedik, már csak alluviális guanó, tufa és a sárgás törmelékes réteg van kifejlődve. Valószínű tehát, hogy a bar­ langnak ez a része újabb keletű s hogy nem volt elég idő a vörös agyag kép­ ződéséhez. Az ásatás ezekben a törmelékes rétegekben nagyon körülményes és mivel sem paleontologiai, sem prehistoriai anyagot nem szolgáltattak, azoknak további ásatásától elálltam, úgy hogy az oldalágnak körülbelül egyharmad része érintetlenül maradt. Az oldalág II. szintjéből csak néhány négyszöget sikerült eddig kiásnom. Vörös és sötétszürke, kizárólag szögletes köveket ós ép csontokat tartalmazó anyag váltja fel itt egymást, tehát ez a szint is tisztán a helyben való képződést mutatja. Mindezeket az adatokat összegezve, e barlangrésznek a többitől való el­ térése a következőkben foglalható össze. A lerakodott rétegek, a barlang feneké­ nek emelkedése folytán, itt sokkal kisebb vastagságúak, mivel a víz működése ide fel nem hatolt, amely a barlang mélyebb részein több méteres lerakodásokat eredményezett Annál hatalmasabb azonban a legfelső lokális jellegű rétegek vas­ tagsága a barlang többi részének hasonló rétegeivel szemben, mivel itt a lokális jellegű folyamat már akkor is működött, mikor a barlang mélyebb helyein még a vízmosás uralkodott. Jellemzi továbbá az oldalágat a hatalmas, helyen­ ként egészen 1 m vastagságú sárgás-tufás törmelék, a faunának szám- és fajbeli szegénysége (csak medve) s végül az eddig feltárt rétegeknek tisztán helyi jellege, mely azonban az oldalág kezdete felé a további ásatásoknál még ilíeg fog változni az ott várható fenékmélyebbedés folytán. A kőeszközökre vonat­

JELENTÉS A SZELETA-BARLANGBAN VÉGZETT ÁSATÁSOK HOL.

649

kozóan ki kell emelnem, hogy nagyon szép babérlevélalakú hegyen kívül csak egy-két más paleolitszerszámot találtam. A b a r l a n g e l ő c s a r n o k a é s f ő f o l y o s ó j a . Az előcsarnok középső részét a VII. szinttől a Xl-ig, jobboldalát pedig a ü l . szinttől a VUI-ig ásattam le. A főfolyosó középső részének jobboldalát az V.-ig, végső részének jobb­ oldalát pedig a Ül. szintig. Nagy súlyt fektettem a különböző szintekből kikerülő kövek és csontok alakjára a megfelelő rétegeket létrehozó tényezők megállapítása céljából. Az erre vonatkozó megfigyeléseim egységesnek bizonyultak a főfolyosó különböző részeinek szintjeire vonatkozólag, amiért is ezeknek felsorolását fontosnak tar­ tom. A legfelső alluviális rétegtől eltekintve, a következőkben foglalhatom össze megfigyeléseimet I. s z in t: Világosabb vagy sötétebb szürke, kizárólag szögletes köveket és ép csontokat tartalmazó agyag, helyenként tűzhelyekkel. ü . s z in t: Olyan, m int az előbbi, de alsó részében m ár elvétve egy-egy koptatott kavicsszerű mészkő vagy csont került ki. ü l . s z in t: Szürkés agyag, dominálnak még a szögletes kövek és ép cson­ tok, de van m ár kavics és koptatott csont i s ; helyenként tűzhelyek is. IV. s z in t: V öröses szürkés agy ag, ép és koptatott csont és mészkő egyen­ súlyban van, szép kavics, főleg a barlang fala mellett. Egy helyen a legfelső részben még egy kis tűzhely. Mélyebb szintben eddig tűzhelyet még nem találtam. V. szint: Vöröses agyag, nagyobb ép csont már alig van, sok a kavics. VI.. VTL, VIII. s z in t: Vörös agyag, sok kavics, még apróbbra koptatott csontok. IX. s z in t: Felső része olyan, mint az előbbiek, alsó részében meglehe­ tősen éles határral, vörösesbarna agyag következik. A bezárt kövek ebben a barna agyagban inkább szögletesek vagy mérsékelten koptatottak, tipikus kavics alig v a n ; a csontok mindazonáltal legnagyobb részt épen olyan koptatottak és épen úgy mutatják egész külsejükben a mechanikai behatást, m int a felsőbb kavicsos rétegekben találtak. Érdekes, hogy itt mégis akad egynéhány nagyobb ép csont is, ami a felette levő kavicsos rétegekben nincs m e g ! X. sz in t: Felül az említett vörösesbarna agyag, alul éles határral, he­ lyenként m ár a világosabb és sötétebb sávokban váltakozó, erős foszfortartalmú agyag, mely nagyon kevés és kizárólag szögletes mészköveket és túlnyomóan nagyon apróra mállott (nem k o p ta to tt!) medvecsontokat tartalmaz. Ahol ez az agyag megvan, úgylátszik mindenütt közvetlenül a barlang fenekén nyugszik. L óczy L ajos dr. ezt a foszforos agyagot átalakult diluviális denevérguanó­ nak tartja. Ellene szól ennek a felfogásnak az a tény, hogy több köbméternek legszorgosabb átkutatása mellett sem tudtam egyetlenegy denevérmaradványt találni. Mivel másrészt a benne talált medvecsontok kivétel nélkül erősen mállottak, valószínűnek tartom, hogy ennek az agyagnak nagy foszfortartalma a nagy mennyiségben elpusztult medvék foszfortartalmú részeitől származik. É r­ dekes, hogy ebben a foszforos agyagban talált csontok annak dacára, hogy a legmélyebb rétegből vaunak, mégis sokkal könnyebbek, kevésbbé vaunak át-

cr 8 ► CQ

9 P 0 00

o

0 gr pC on O

&

O:

O:

B 9 te

d

M agyarázat: A = aUnviális lerakodások, I = recens ásatások által felhalmozott agyag, II = szálban levő elsőlegos alluviális lerakodások; B = diluviális lerakodások, l = sárgásszürke agyag, II - sárgásvörös agyag, III = sárgásbarna agyag ; x = tűz­ helyek ; A, B, C, D - — — = a 2 m-es négyszögek távolsága.

CJJ1* C

JE L K N T E S A SZ K I.KT ABA ULA NU BAN

VK GZ K TT ÁSATÁSOK HOI..

kövesedve, m int fölsőbb rétegek csontjai, holott egyébként felülről lefelé menve, m indig nagyobb fajsúlyú csontokat találunk. E n nek okát talán abban kell keresnünk, hogy a nagyon kevés követ tartalm azó, erősen összeálló agyag nem kedvezett a m észtartalm ú vizek keringésének s így nem ju to tt elég mészanyag

56. ábra. Babérlevélalakú hegy a hám ori Szeleta barlang kitöltéséből. Színe, éle, visszája és alapja. Kicsinyítve. a csontok átkövesedésére. A stagnáló víz az ittlevő köveket és ide benyúló sziklákat krétaszerűvé mállasztotta. Ezen foszfortartalmú rétegek képződése korában a barlangnak m á r nyílással kellett összefüggnie a külvilággal, melyen át a medvék ki- és bejárhattak, mivel a csontok bemosása ezen rétegek tisztán lokális jellege folytán kizártnak tekinthető. A I I — IX. szintig található és m á r em lített koptatott csontokra v o n at­ kozóan ki kell emelnem azt, hogy ezek sokszor oly alakot tü n tetn ek fel, melyek

651

HILLEBRAND JENŐ

első benyomásra az emberi kéz munkáját, annak erőművi behatását látszanak bizonyítani. K adic Ottokár d r.1 első jelentésében mint valószínűen emberi szerszámokat emliti őket, amely felfogáshoz többeu csatlakoztak. Mivel meg­ figyeléseim szerint ezek a csontszerszámok mindig csak a koptatott és kavicsalakú mészkövekkel együtt találhatók s mivel számuk és koptatottságuk mindig arányban áll a mészkőkavicsok számával, minthogy továbbá egyéb emberi nyo­ mokat (tűzhely vagy kőszerszára) nem tartalmazó rétegekben is egyaránt elő­ fordulnak és egész felületükre kiterjedő koptatottságot mutatnak, ezeknek emberi kéztől való megdolgozásukat teljesen kizártnak tekintem. A lerakodá­ sokban található mészkőkavicsokra vonatkozóan meg kell említenem, hogy eze­ ket Kadió Ottokár dr. a víz mechanikai (eróziós) behatásától függetlenül, tisztán a víz kémiai (korroziós) oldó hatásától származtatja és ennek alapján a barlang egész kitöltését inkább helyi folyamatnak tudja be. Ennek a fel­ fogásnak helyessége ellen szólnak szerintem a következők : A mészkőkavicsok együtt fordulnak elő az crőmíívi behatásokat tisztán mutató szerszámalakú csontokkal, melyeknek alakja kémiai oldástól semmi körülmények közt sem eredhet; az oldalág, ahová a folyó víz fel nem hatolhatott, kizárólag éles élű mészköveket tartalmaz még a II. szintben is, holott a beszivárgó víznek itt elég ideje lett volna a feltételezett hatás előidézésére; a túlnyomóan kavicsokat tartalmazó rétegekben tűzhelyek nincsenek, mivel az abban az időben ott folyó víz az otttartózkodást lehetetlenné tette, az ezekben a rétegekben talált kőesz­ közökön pedig gyakran észlelni kisebb-nagyobbfokú, egész felületükre kiterjedő koptatottságot (pedig kovasavból állanak I). Mindezek alapján a mészkőkavi­ csokat folyó víz működésének tartom. A barlang kitöltése három megkülönböztethető korszakon ment szerintem keresztül. Az első a tisztán lokális jellegű kitöltés kora, melyben a barlang fenekét borító foszforos agyag képződött (főleg a X. szinttől lefelé). A második valamely folyó víznek működési kora (a IX. szinttől fölfelé az V.-ig). A h ar­ madik ismét a lokális képződmények kora (I. és II. szint). Az első és második kor képződményei közt átmenetet képez az igazi kavicsot alig, de sok koptatott csontot tartalmazó barnásvörös agyag. A második és harmadik kor közt átme­ netet képeznek a IY. és III. szint, melyben egyrészt még ép csontok, szögletes kövek és tűzhelyek, másrészt m ár koptatott csontok és kavicsok is vannak. A Szeleta-barlangban talált faunára vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy ez túlnyomólag barlangi medvéből áll, melynek csontjai a barlang összes diluviális rétegeiben egyaránt előfordulnak. Leggyakoribbak a fogakon kívül az ujjpercek, a hengeres csontok, a csigolyák és állkapcsok; legritkábbak a ko­ ponyacsontok, bordák, farkcsigolyák és a mellcsont. Érdekes, hogy sokszor egészen fiatal, talán csak néhány napos medvéknek csontjai is megmaradtak s ezek közül leggyakrabban a kulcscsont, m int amelyik az egyéni fejlődés folyamán elsőnek elcsontosodik. Elvétve még a következő állatok csontjai talál­ hatók : barlangi oroszlán, barlangi hiéna, ló, szarvas, valószínűleg rénszarvas 1 Adatok a szinvavölgyi diluviális ember kérdéséhez. (Földtani Közlöny. XXXVII. kötet. 9 —11. füzet. 340. oldal.)

JE L E N T É S A SZELETA-BARLANGBAN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL.

653

is, szarvasm arha, disznó, farkas és egy kisebb ragadozó esontjai. M ind­ ezekből a fajokból csak egyes csontok fordulnak elő, de összefüggő csont­ v ázak soha. Ezek után a rr a a kérdésre akarok áttérni, vájjon a barlangban talált em beri nyom ok (kőszerszámok, tűzhelyek) elsődleges fekvőhelyen vannak-e, vagyis lakta-e az em ber a Szeleta-barlangot. A barlan gn ak tisztán lokális je l­ legű rétegeiben, am ely kornak megfelelően ez legalkalmasabb lehetett az em ber tartózkodására s tömegesen m egtaláljuk az ősmedve csontjait, n é h a összefüggő

57. ábra. í aleolitos kaparó a hám ori Szeleta-barlang kitöltéséből. Színe és visszája. Kicsinyítve.

csontvázrészleteit is. Ezeken a csontokon azonban emberi kézre utaló m echa­ n ik ai nyom okat nem észlelhettem. Ebből az következik, hogy ezen idő alatt (soliitrei kor) a barlangot a medve uralta, te h át az em bernek állandó lakhelyül nem szolgálhatott, mivel az em bernek és m edvének egyidőben való otttartózkodása kizártnak tekinthető. Hogy az em ber id őnként még is felkereste a barlangot, azt két körülm ény világosan bizonyítja. Először az, hogy a tisztán lokális jellegű rétegekben, m e­ lyekben vízmosásnak n y o m a sincsen, mégis vannak sokszor szép patinával ellátott paleolitok, még pedig pengeszerű kőszerszámok is. melyeket okvetlenül az ember vitt be a barlangba. Ezt azért emelem ki, mivel a legfelsőbb diluviális rétegben található babérlevélalakú paleolitok lándzsahegyeknek tek in ten ­ dők. am elyeket L óc zy L a jo s dr. ú r szerint a megsebzett m edvék vittek he testükben a barlangba és ott elpusztulva ju ttatták oda a z o k a t; e nézethez

SM

II1LI.EB K A N D

JKNÖ

Ottó is csatlakozik. A második bizonyíték a barlang túlnyom óan lokális jellegű rétegeiben talált tűzhelyek. Ezek a IV. szint legfelső részétől egészen az alluviális rétegekig több helyütt észlelhetők, de viszont a tisztán kavicsokat és koptatott csontokat tartalm azó rétegekben nem fordulnak elő. Mivel ezek a szelvényeken hullám os lefutású, élesen h atárolt sávokban jelennek meg. beinosutásuk kizártnak tekinthető. Nagyon kevés égetett csontot ós sok szép faszenet tartalm az. Mivel ezek a tűzhelyek csak n éhány cin átlagos vas­ tagságúak s mivel csak kevés égetett csontot tartalm aznak s az agyag alattuk átalakítva nincsen, feltehető, hogy ezek csak rövidebb otttartózkodás eredményei. Uogy az em ber csak rövid ideig (de ismételten) lakta a barlangot, azt egyrészt a fauna fajbeli szegénysége, másrészt pedig az a körülm ény is bizonyítja, hogy a nagyszámú medvecsontok érintetlenek s néha még összefüggően fordulnak

1 Ib iim a n

58. ábra. Paloolitos kaparó a hámori Szeleta-barlang kitöltéséből. Kicsinyítve. elő, vagyis a medve sem volt az em ber tápláléka. Az em ber valószínűen főleg csak a b arlang környékén tartózkodott és' csak nagyon rossz időjáráskor hasz­ n álta fel a barlangot m enedékhelynek, vagy üresen találva azt, vagy pedig előbb kiűzve onnan a m e d v ét H a hosszabb ideig tartózkodott volna az ember, úgy a szarvas, ló stb. állatok csontjaiból többet kellene ta lá ln i; egyébként a medvecsontokon soha se tud tam az em beri kéz n y om ait megtalálni s az összes csontok közt csak n éh á n y szarvastól eredő ujjperc alsó proxim ális részén ész­ leltem egy régi keletű lyukat, mely em beri kéz m unkája. Abban a korban, am elyben a kavicsrétegek képződtek, az em ber nagy valószínűséggel nem lak ­ h atta a barlangot és ezekben a rétegekben tűzhelyek nyom ait nem is találtuk, koptatott csontok és kőszerszámok azonban itt is bőven fordulnak elő, am iért is ezeket bem osottaknak tekintem. A barlangban talált kőszerszámokra vonatkozóan, melyekből az idén, a szilánkokat is beleszámítva, 900 darab k erü lt ki, hangsúlyozom, hogy ezek a rétegek kora szerint h atározott fejlődést m utatnak. A babérlevélalakú paleolitok tipikus alsó solutrei kőszerszámok és csak a legfelső szintekben fordulnak e l ő ; a pengeszerűek a felső és középső szintekben, az egyszerű kaparó ós vakaró szerszámok és csökevónyes coup de poing-ek leginkább csak a legalsó szintekben fordulnak elő s ezek m á r nem is tartoznak a solutrei korba. Csontszerszámok szerintem ezekben a rétegekben nincsenek.

JELENTÉS A SZELETA-BARLANGBAN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL.

Befejezésül meg kell még említenem, hogy a barlang felső diluviá rétegeiből kisebb, díszítés nélküli cserépdarabok is kerültek ki csekély számmal. Mindenesetre nagyjelentőségű volna, ha ezeknek diluviális kora bebizonyosod­ nék, mivel az agyagedények eddig fontos határjelzőkként szerepeltek a diluvium és alluvium k ö zt Ha ezek a cserepek az eddig ismert legrégibb alluviális cse­ repeknél is egyszerűbbeknek bizonyulnának, úgy diluviális koruk valószínű lenne. Egyébként a belgiumi barlangokban is találtak diluviális rétegből való cserepeket. Semmiesetre sem szabad eleve is elzárkóznunk annak a gondolatnak a lehetőségétől, hogy az ember m ár a diluviumbau is érthetett helyenként az agyagedény-készítéshez, mikor az agyagos földön való tüzelésnél a véletlen is könnyen rávezethette arra az em bert Igaz, hogy ebben az esetben nagyobb edénydarabokat is kellene várni. Nagyon kicsi darabok, szerintem, kövek men­ tén is juthatnának mélyebb rétegekbe. Kelt Budapesten 1910 márc. 15-én.

B)

B izottsági ügyek ism ertetése.

Kivonat a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának VI. jegyzőkönyvéből. E l n ö k : S iegmeth K ároly. E l ő a d ó : K adic Ottokár dr. J e l e n v a n ­ n a k : B ékey I mre G ábor, F inger B éla, H illebrand J enő dr., H orusitzky H enrik , J ordán K ároly dr. alelnök, K adic OrroKÁRné, M árton L ajos dr., báró N yáry A lbert dr., S oholtz P ál K ornél, S töm pl G ábor dr., S zaffka T ihamér és S zontagh T amás dr. Az e l n ö k megnyitja az ülést és a jegyzökönv hitelesítésére felkéri H oru ­ sitzky H enrik és S choltz P ál K ornél tagtárs urakat. Az e l ő a d ó felolvassa az

V. jegyzőkönyv szövegét, melyet a Bizottság tudomásul vesz. Az e l ő a d ó ismerteti a beérkezett leveleket. 1. K ürti G yula rózsahegyi nagykereskedő értesíti a Bizottságot, hogy jól ismeri a liptómegyei barlangokat, felajánlja szolgálatait és taggá való megválasztását kéri. 2. S emayer V ilibald dr., a Néprajzi Múzeum igazgatója levélben megköszöni taggá való megválasztását és megígéri közreműködését. 3. O rosz E ndre apahidai néptanító átiratban megköszöni taggá való megválasztását és szintén megígéri közreműködését. 4. Miklós Ö dön Nagyberényről jelenti, hogy a Simon major közelében egy löszdombban kis barlangot fedezett fel. Ezt a S i m o n m a j o r i barlangot röviden le is írja. — A Bizottság az ismertetett levelek tartalm át tudomásul veszi. Az e l ő a d ó jelentést tesz a Bizottság vagyoni állásáról. A Bizottsághoz mostanáig a következő pénzadományok érkeztek: A Földtani Társulat irodai célokra, a barlangkatalogus összeállítására, kif-ebb kutatásokra és egyéb kisebb kiadásokra 400 K-t ju tta to tt Az aggteleki Baradla-barlang felásatására a Nemzeti Múzeum Archeológiái Osztálya 500 K-t, a Magyarországi Kárpát-Egyesület (Keleti Kárpátok Osztálya) 200 K-t, a Magyar Tudományos Akadémia 500 K-t adományozott. Ezek szerint a Bizottsághoz eddig összesen 1600 K érkezett. Ebből az összegből eddig irodai célokra, nyom tat­ ványokra és egyéb kisebb kiadásokra 110 K 26 f, az aggteleki Baradla-barlangban 1910-ben végzett ásatásokra pedig 660 K ment fel. Ezek szerint az összes kiadások eddig 770 K 26 f-t tesznek ki, úgy hogy a Bizottság céljaira jelenleg még 829 K 74 f áll rendelkezésre. — A Bizottság a vagyoni állásról beadott jelentést tudo­ másul veszi és az adományozóknak köszönetét szavaz.

656

BIZOTTSÁGI OOYBK ISMERTETÉSE.

S choltz P ál K ornél bizottsági tag jelenti, hogy az Egyeefllt Tégla- és Cementgyár K. T. tervbe vette a szépvölgyi Scholtz-barlang rendbehozását és a munkálatok vezetésével felszólalót bísta meg. Soboltz úr a megbízást elfogadta, de azsal a kikötéssel, hogy a R. T. a barlang felmérésére is adjon munkaerőt. A Bi­ zottság a jelentést örömmel tudomásul veszi. H orusitzky H enrik bizottsági tag jelenti, hogy a bibliográfiái barlangkatalogus összeállítása folyamatban van. Az eddigi tevékenység a barlangok összeírása és az irodalom gyűjtése körül forgott. A barlangokat vidékek szerint csoportosította, az irodalmat pedig kronológiai sorrendben állította össze. Az egyes barlangokat most m ár egy 1 :750,000 méretű térképen ki kellene jelölni s azután kisebbméretfl (1: 1.100,000 vagy 1 : 900,000) térképre red u k á ln i; ez lenne egyszersmind a kiadandó barlangtérkép. Ott azután, ahol a barlangok igen sűrűn fordulnak elő, arról a bar­ langvidékről a szövegben nagyobbméretü térképet is lehetne közölni. Minden bar­ lang ismertetésénél föképen a következő pontok volnának figyelembe veendők: 1. fölemlítendő, hogy az illető barlang melyik 1 :75,000 térképlapon fordul elő s a térképen milyen név alatt ta lá lh a tó ; 2. felsorolandó a barlang teljes iro d alm a; 3. pontosan leírandó a barlang fekvése, a község (vármegye), hegyoldal, völgy­ részlet és a többi topográfiái adat feltüntetésével; 4. nagy vonásokban leírandó a barlang üregeinek a kiteijedése; 5. fölemlítendő, vájjon a barlangban történt-e ásatás és mi minden körült ki az illető barlangból; végre 6. fölemlítendő, milyen a barlang talaja. Minthogy az ilyen hosszadalmas piunkát a két megbízott úr nem képes rövid idő alatt elvégezni, felszólaló felkéri tagtársait, hogy a m unkát velük megosszák s hogy mindegyik, aki valamely barlangvidéket közelebbről ismer, azon vidék barlangjainak ismertetését vállalja. Minthogy azonban az ilyen munka fárad­ ságos, fölszólaló a Bizottság beleegyezését kéri, hogy az ismertető tagtársaknak valamely szerény tiszteletdíjat állapítson meg. Nézete szerint minden barlang ism er­ tetését átlag 50 fillérrel lehetne díjazni. — S tömpl G ábor és S cholz P ál K ornél bizottsági tagok rövid hozzászólása után a Bizottság e jelentést tudomásul veszi és az elhangzott indítványokat elfogadja. S trömpl G ábor dr. bizottsági tag kérdést intéz a vezetőséghez, vájjon M yskowszky E mil pécsi bányafelügyelő megvan-e választva tagnak. Mycskowszky úr évek óta kutatja a Mecsek barlangjait, munkálkodását a Bizottság figyelmébe ajánlja. — Az e l ő a d ó megjegyzi, hogy M yskowszky bányafelügyelő ú r azon tagok közé tartozik, akiket az anyaegyesület választmánya már a megalakuláskor a Bizott­ ságba meghívott, ezeket az urakat a Bizottság választás nélkül is tagoknak tekinti. Ezek után a Bizottság az elnök ajánlására a következő új tagokat válasz­ totta. Tiszteleti tago k úi: H ermán Orró urat, a Magyar Ornitológiai Központ igaz­ gatóját, báró N yáry J enő urat, S chafarzik F erenc dr. bányatanácsos, műegyetemi tanár urat, az anyaegyesület elnökét, Lóczi L óczy L ajos dr. egyetemi tan ár urat, a Földtani Intézet igazgatóját és Iglói S zontagh T amás dr, kir. tanácsos urat, a Földtani Intézet aligazgatóját. Rendes tag l e t t : K ürti G yula rózsahegyi nagykereskedő. Külső tagok le tte k : M árton L ajos dr. úr, a Magyar Nemzeti Múzeum őre és R oska M árton dr. úr, egyetemi adjunktus Kolozsváron. A bizottsági ügyek letárgyalása után K adi<5 Ottokár dr. jelentést tett az aggteleki Baradla-barlangban 1910-ben végzett ásatások eredményéről, Márton L ajos dr. pedig a fennebbi ásatások folytán kikerült archeológiái anyagot ism er­ tette. Mind a két előadás a ( K ö z l e m é n y ek»-ben teljes terjedelmében meg fog jelenni.

SUPPLEMENT ZUM

FÖLDTANI KÖZLÖNY XL. BAND.

NOVEMBER-DECEMBER

1910.

11- H

HEFT.

EINIGE NEUE UND SCHON BEKANNTE MOLLUSKENARTEN AUS DEN UNTERKRETAZÍSCHEN ABLAGERUNGEN DES KRA8SÓSZÖRÉNYER GEBIRGES. Von I J ohann B ögkh v. nagysur. — Mit der Tafelbeilage VI und 2 Abbildungen im Text. —

E in le itu iH j.

In der letzten Zeit (1906 u n d 1907) seiner D ire k tio n stä tig k eit n a h m sich J ohann y . B öckh, wie es ih m m öglich war, die Z eit dazu, um die bei G elegenh eit seiner im K rassó-Szörényer Gebirge d u rch g efü h rten geologischen D eta ila u fn ah m en reichlich eingesam m elten P etrefak ten b e­ stim m e n zu können. W ä h re n d dieser B eschäftigung u n d seiner d ies­ bezüglichen Studien fand er m eh rere u n te rk re ta z isc h e L a m e llib ra n ch ia te n u n d G aste ro p o d e n -F o rm en vor, die er als neue A rten erkan nte. Diese P etrefakte sta m m en au s dem w estlichen m esozoischen (Kreide)Zuge des e rw äh n ten Gebirges, n a m e n tlic h aus d er U m gebung von Ujsopot, K ohldorf u n d K o ro n ini her. Die P u b lik a tio n besonders dieser n e u en A rten wollen wir umso w eniger verzögern, als wir ein e r P ietätspflicht G enüge zu leisten m einen, w enn wir dieses letzte geistige V erm ächtnis u n seres für im m e r geschie­ denen h o c h g e e h rten F re u n d e s un d F a chg enossen , das V erm ächtnis aus diesem Gebirge, m it dessen schw ieriger E ntzifferung er sich m it so h in ­ gebender Liebe befaßte, je früher der Öffentlichkeit übergeben. Im N achfolgenden geben wir die B eschreibung der A rten in der Reihenfolge, wie sie J ohann v. B öckh zu P a p ie r brachte. L. R oth v. T elegd .

Földtani Közlöny A/, /. ot. t fH<

48

JOHANN 11ÖGKH V. NAGY8UH

Itcsclireibuno der F ossilien.

Ican o tia B othii

n. sp.

— Taf. VI. Fig. 1.

Aus den u n te rk re ta z isc h e n K alken des V alea H u rk u (auoh V alea raare) w estlich von Ú jso p o t (Bucsava, Kom . K rassó-Szörény) sam m elte ich einen S tein kern, d er je n e r von S toliczka aufgestellten u n d w a h r­ scheinlich n u r als U n te rg a ttu n g des G enus Baroda b e tra c h tete n Icanotia z u zuzählen ist,1 als deren T ypus er P a m m o b ia impar Z itt .2 a us den G o sau a b lag e ru n g e n zitiert. U nser E x e m p lar s te h t dieser A rt d er gestreck­ te n F o rm sein er K lappen, des fast p a rallel verlaufenden U nter- un d S chlo ßran des u n d der S tellu n g des W irbels zufolge seh r nahe. Die H in terseite des Steinkornes, die u n g e fä h r ebenso endet, wie bei der G osauart, ist m it zahlreichen feinen Streifen verziert, die se h r n a h e a n e in a n d e r stehen, w odurch u n se r E x em p lar von Icanotia impar Z itt . sp. abweicht, a u ß erd em v ersc h m älert sich auch die V orderseite u n se re r A rt m ehr, wie bei der letzteren. Baroda (Icanolia) elicita S tol . (1. c. PL IV. Fig. 16. pag. 168) e rin n e r t durch die F e in h e it u n d dichte S te llu n g der Streifen a n der H in te rse ite m e h r a n u n se r Petrefakt, w eicht ab er du rch die äußere F o rm der Schalen vom letzteren ab. Dasselbe lä ß t sich auch von Solen elegáns M ath.,:í sowie von Psammobia Studeri P ict . et B en .4 feststellen. Capsa eler/ans d ’O rb.,r> welche K. A. Z ittel geneigt w ar m it P>. impar aus den G o saubilduogen zu identifiziren, u n te rs c h e id e t sich m einer M einung nach von u n sere m E x em p lar schon durch die gröbere B erip p u n g d er H in te rs e ite der Schale und durch die ab g eru n d etere F o rm . Ich führe diese F o rm m it dem N am en L udwig R oth v. T elegd ' s in die L ite ra tu r ein. L änge der F o rm 51 mm, B reite der F o rm 20 mm.

1 Palfpontologia Indien. Crotaceous Fauna of Southern India. Vol. III. The pelecypoda. pag. 145. 2 Dr. K a r l A. Z i t t k l . Bivalven der Gosaugebilde etc. Denkschriften der k. Akad. d. Wissenschaften mat.-nat. Classe XXIV. Bd. Wien 1805 pag. 120, Taf. IÍ, Fig. 4. 3 P h i l i p p e M a t h e r o n . Catalogue méthodique etc. Marseille 1842. P I . 11. Fig. 3. pag. 134. * F. J. P i c t e t et Euo. R e n k v i e r . Description des fossiles du Terrain Aptien etc. Génévé 1858. P l . VII. Fig. 6. pag. 68 et F. J. P i c t e t et G. C a m p i c h e . Terrain Crétac«'1 des Environs de Sainte-Croix. III. Génévé 1864— 1S67. P l. CX. Fig. *4—5. pag. 151. r* A l c . d ’O r b i g n y . Pal. fra ^ a ise . Terr. Crétacés. III. PI. 381. Fig. 1—2. p. 423. Dr.

F e rd . S to lic z k a .

EINIGE NKUE UND SOHON BEKANNTE MOLLU SK UNARTEN.

659

Die F o rm fand sich bei Ü j s o p o t (Bucsava), im Valea H u rk u , im u n m itte lb a re n L iegenden der a n O rbito linen reichen S chichten der L eh n e des C iukaru lui M erkan, in lic h tb rä u n lic h e m U rgo-A ptien-K alk.

N ucula

sp.

indet.

— Taf. VI. Fig. 2. —

Im U rgo-aptien-K alk des V a l e a H u r k u bei Ü jsopot (Kom. K rassó-Szörény) kam m ir aus dem selben lic h tb räu n lich en Kalke, aus dem Icanotia Rothii sta m m t u n d m it dieser A rt zusam m en, ein k le in e ­ rer, beschädigter M usch elstein k ern zu H änden, der zu Nucula zu g e­ hö re n scheint, zu e in e r ein g e h en d e re n B eschreibung aber n ic h t geeignet ist. Soviel lä ß t sich indeß sagen, daß d er S tein k ern d icht kon zen trisch gestreift ist, welche Streifung, w en igstens an der V orderseite, von L in ien verquert wird, w odurch d o rt an den K re u z u n g sp u n k te n kleine K n ö tc h e n e n tste h e n , wie das beispielsw eise auch die A bbildung der Nucula Jaccardi P ic t . et Camp, zeigt ( P i c t e t et Campiche. S ainte Croix H L P l. CXXIX. Fig. 1Ab), von w elcher A rt ab e r u n se r E x e m p lar durch seine F o rm a b ­ weicht.

M onopleura im bricata

M a th .

— Monopleura imbricata M a t h . Catalogue Móthodique etc. Marseille 1845, p. 110. Pl. 4. Fig. 1—2. — Caprotina imbricata d ’O r b . Paléontol. Frai^aise. Terr. Crétacé IV. Paris 1847— 1849. p. -239. Pl. 581.

G elegentlich m e in e r A ufnah m en im K o m itate K rassó-S zörény fand ich eine M onopleura, das einzige E xem plar, welches ich von dort b e ­ sitze u n d das leider se h r beschädigt ist. Soviel k a n n ich indessen be­ obachten, daß der u n te re Deckel eine kräftige R ip p u n g verrät, welche R ip p en auch von gleichfalls se h r starken, aber schw ächeren Z uw achs­ streifen d u rch k reu zt werden, wodurch u n se r E xem plar sich der oben zitierten französischen Art an die Seite stellt. Die B a n d rin n e u n d die A nhaftstelle ist ebenfalls noch sichtbar. Die obere Klappe ist n ied er u n d breit u n d verrät Trilobierung, au ß erd em g e stattet sie, trotz d e r V er­ w itterung, gleichfalls auf breitere B e rip p u n g zu schließen, der W irbel aber ist gegen den Schloß rand h in "estelit. Auf d er u n te re n K lappe k a n n ich die bei Monopleura imbricata v o rh a n d en e T rilob ierun g n ic h t m e h r a usnehm en , suche aber den G ru n d h ie rfü r in der B eschädigung un seres Exem plares. L änge u n g efä h r 10 cm, Breite u n g efä h r 8*5 cm. F a n d sich lose NW -Iich von Űjnopot (Kom. K rasso-Szörény) an der Südseite des N eradurchbruehes, am Nordwp^+-G ehänge der C on una 43"

660

JOHANN BÖCKH V. NAOY8UB

N ierganului, welches vom Zuge d e r Orbitolina lenticularis fü h renden Urgo-Aptien-Kftlke bedeckt wird.

A natina Hugói

n. sp .1

— Taf. VI. Fig. 3. —

Die Schale ist län g lich -ru n d lich , fast gleichseitig, flach. Die V o rder­ seite la n g na ch vorn gestreckt, sich zuwpitzend, in w elcher H in sic h t sie an Anatina Agassizii d’Orb. erin n ert, wie das P i o t e t '2 bei dieser A rt herv orhebt, die H in te rse ite aber ist kürzer, als bei d er le tz terw ä h n ten Art. An d er Seite läuft an dem m ir vorliegenden S tein k ern eine vom W irbel ausgehende, a nfangs etwas n ach vorn g erich tete, doch von d e r M itte der H ö h e an etwas sich einziehende u n d zu m U n te rra n d m e h r gerade verlaufende, g u t ausgeprägte schm ale F u rc h e herab. I n dieser H in sic h t ä h n e lt u n s e r S tein k ern d er Anatina Marul lemis d ’Obb. 3 u n d den dieser n a h e ste h e n d e n F o rm en , sowie die Z ahl d er an der V orderseite befind­ lichen, doch n u r bis z u r S eiten furche hin z ie h en d e n kräftigen F a lte n auch an u n serem E x e m p lar sicherlich ca. 15— 16 beträgt. Die H in te r ­ seite ist k o n z e n tiisc h fein gestreift, ebenso wie die v o rh in g e n a n n te d O RBiGN Ysche Art u n d nur, n a m e n tlic h am oberen Teile des E ndes, sehe ich ein-zwei kürzere, f l a c h e , faltenartige E rh ö h u n g e n w ieder erschei­ nen. Von Anatina M arullensis (d’Orb.) P ic t. et Camp, lä ß t sich u nsere A rt schon d u rch die längere, m e h r sich v erschm älernde V orderseite leich t u nterscheiden. L än g e 55 m m , H öhe 28 m m . V o rk o m m e n : bei K o h ld o rf (Kom. K rassó-Szörény). in dem am oberen E n de des dortigen O g a s u C a n e p i l e au ftretenden, dem A ptien zugerechneten g rau b räu n lich en m ergeligen S andstein.

A rea Szontaghiana n. sp.4 — Taf. VI. Fig. 4. —

D er m ir vorliegende S teink ern deu tet auf län glich -trapezoidale K lappen, die u ng leichseitig sind, indem der W irbel m e h r nach vorw ärts ge ric h tet ist. Die kürzere V orderseite ist u n te n abgerundet, wie sie aber

1 Diese neue Art benannte Autor zu Ehren seines Sohnes: des Selmeczbányaer Hochschul-Professors Dr. Huoo v . B ö c k h . 2 F. J. P i c t e t et G. C a m p i c h e . Sainte-Croix. III. p. 99. P l . C V H . Fig.. 1. :l F. J. P i c t e t et G. C a m p i c h e . L. c. III. p. 101. Pl. CVTL Fig. 2—3. 4 Dieso neue Form benannte ihr Autor zu Ehren des damaligen Chefgeologen und jetzigen Vizedirektors d . kgl. ung. geolog. R.-Anst., Dr. T h o m a s v. S z o n t a g h .

E IN IG E N E U E UND SCHON BEKANNTE M 0LLU 8K EN ARTEN .

(361

bei dem S ch loßrande endet, k a n n ich ein er kleinen B eschädigung zufolge n ic h t au snehm en. Die lange H in te rse ite ist u n te r ziem lich stum pfem W inkel a b g estu tzt u n d zum U n te rra n d e dieser ve rlä u ft vom W irbel eine se h r sc h arf ausgeprägte K ante, zw ischen w elcher u n d dem Schloß rande d er S te in k e rn eine sta rk e A u sh ö h lu n g verrät, d eren u nterer, p allealer R an d schwach bogenförm ig erscheint. U n ser E x em p lar zeigt sein er gan zen L änge nach bis ans E n d e feine B e rip p u n g oder besser Streifung, die sich am stä rk sten an der V orderseite m ark iert, wo die Streifen auch vereinzelter stehen. H ie r sieh t m a n n ä m lic h gleichzeitig zw ischen zwei kräftigeren Streifen einen schw ächeren u n d k ürzeren. Am feinsten u n d s e h r d icht g estellt zeigt sich die S treifung in der a u sg e h ö h lten P a rtie der H in te rse ite zw ischen d er scharfen K a n te u n d dem S chloßrand. S p u ren d er Z uw achsstreifen lassen sich hie u n d da ebenfalls beobachten. U nsere F o rm zeigt in ih re n a llg em ein en U m rissen einige Ä h nlichk eit m it Arra Raulini (L eym.) d ’Orb., wie diese von F. J. P ictet u . E. R e n e v ie r 1 p u b lizirt wurde, u n te rs c h e i­ det sich ab er von le tz te re r schon d urch ihre längere, gestrecktere G estalt u n d d urch die scharfe K ante d er H interseite. H ied u rch u n tersc h eid e t sich u n sere F o rm übrigens auch von Area Cipnodore C oqu.2 aus dem sp an isch en u n te re n A ptien, ab e r auch durch die feine S treifung der H interseite. Am m eisten sch e in t sich u nsere A rt schon d u rc h die scharfe K ante d er H in te rse ite u n d du rc h ih re längliche gestreckte F o rm der Arra carinata Sow.:l zu n äh ern , doch ist u n se r E x em p lar n och lä n g e r gestreckt, wie die Art aus dem G ault-C enom an, sie ist sch m äler u n d n a m e n tlic h ist die ausg eh ö h lte P a rtie je n seits der sch arfen K ante viel d ic h te r u n d feiner gestreift, als das bei der le tz te rw ä h n te n G au ltfo rm der F a ll i s t; im übrigen scheint u n ser E x em p lar auch flacher zu sein. L änge m in d esten s 49 mm, H öhe 2J2 m m . V o r k o m m e n : bei K o h 1 d o r f (Kom. K rassó-Szörény), in d -m am oberen E nde des d o rtig e n O g a s u C ä n e p i l e a u ftrete n d en g ra u ­ bräunlichen, dem A ptien zugerechneten m ergeligen Sandstein, m it A n a lina Huf/oi zusam m en.

1 F. J. P i c t e t et E. R e n e v i e r . Terr. Aptien de Perte du Rhone etc. Génévé 1858. Pl. XV. Fig. 1—3. p. 106. 2 H. C o q u a n d . L ’Étage Aptien de l’Espagne. Marseille 1865. Pl. XII. Fig. 7—8. p. 140. :i A. d O r b i o n y . Paléont. FranQaise. Terr. Crétacó. III. PL 313. Fig. 1— 3. p . 214.

662

JOHANN BÖCKH V. NAOYBUB

Trigonia V ectiana

L yo. var.

— Taf. VI. Fig.

hungarica

J. B öokh.

-

L i d e r U m gebung der O rtschaft K oro nini (Kom. K rassó-Szörény) ist in dem dortigen, an T rigon ien reichen Händigen u n d selbst schotterigen, g rauen oder gelblichen m ergeligen Kalke die G ruppe der Scabrae v e rh ä ltn ism ä ß ig häufiger vertreten, n am e n tlic h aber ist eine F o rm häufi­ ger v o rh a n d en , die im allgem einen an Trigonia alifomns P ark, erin n ert, von dieser ab er in derselben R ic h tu n g sich u n terscheidet, wie Trigonia Vectiana L yc.1 oder aber je n e von P ictet u n d B e n e v ie b *2 gleichfalls noch zu r Trigonin aliformix als A ptien-V arietät gestellte, von d er Perte du R h o n e h e rsta m m e n d e F orm , welche a b e r L ycett am oben z itierten O rte z u r Trig. Vectiana stellte. An den m an g elh aften S te in k ern e n der in Rede ste h e n d e n u n g arisch en E xem plare sie h t m a n noch se h r gut, daß die R ip p en der V orderseite in ih re r R ic h tu n g u n d Dicke den gerade­ ren feineren u n d g e d rä n g te r steh en d en R ippen d er H in terse ite gegen­ über abw eichen, wie das am z itie rten Orte auch P ictet (1. o. pag. 100) erw ähnt. D aß die C ren u lieru n g der S e iten rip p e n n ic h t n u r an d er K ante dieser, sondern auch an ih re n Seiten v o rhan den ist wie das L ycett sagt (1. c. p. 123), beobachtet m an bei u n se re r F o rm gleichfalls. An den E xem plaren aus dem K rassó-S zö rényer Gebirge re ib en sich die S e ite n ­ rip p e n der H in terseite aber noch enger a n e in a n d e r, wie bei den von L ycett u n d P ictet an den zitie rte n O rten abgebildeten F o rm en , w eßhalb ich auch u n se re A rt als A bart der Trigonia Vectiana betrachte. V o r k o m m e n : östlich von K o ronini (Kom. Krassó-Szörény), bei der A b kü rzung der nach S zen th elén a fü h re n d e n F a h rstra ß e , in den T rigonia führenden U rgo-A ptien-Schichten.

Ino ceram u s aff. neocom iensis

d’Orb .

Inoceramus neocomiensis d ’O r b . Paléont. F ra n ^ Terr. Crétacó III. Paris 1843—1847. p. 503. Pl. 403. Fig. 1—2.

D er h ie r in Rede kom m ende kleine Ino ceram us, der einzige, m a n g e l­ hafte, schon m e h r S teinkern, gleicht du rch den herv orragenden W irbel der gew ölbteren Klappe, die gerade h e rabziehende V orderseite, die Fliigelric h tu n g der H in terse ite u n d d er F a ltu n g der g rö ßeren K lappe zufolge am m eisten der oben zitirten neocom en Inoceram us-A rt. 1 J o h n L ycett. A 1879. p. 123. Pl. XXIV. 2 F. J. P i c t e t et p. 09. Pl. XIV. Fig. 2 a

Monograph o f the British Fossil Trigoniae. London 1872— Fig. 1 0-11 . Pl. XXV. Fig. 7. Euo. R e n e v i e r . Fossiles du Terr. Aptien etc. Génévé 1858. -r.

EINIGE NEUE UND SCHON BEKANNTE MOLLUSKEN ARTEN.

663

F a n d sich südlich von K á r o l y f a l v a (Kom. K rassó-Szörény) in der P ad in a ou p e n n e g e n a n n te n flachen T e rra in e in m u ld u n g , in dem dortigen Trigooia fü h re n d en gelblichen, Q u arzk ö rn er e in sch ließ e n d e n UrgoA ptien-K alk.

A rea n.

sp.

indet.

— Taf. VI. Fig. 6. —

E in e ziem lich kurze, k leinere F orm , m it breitem , g u t sich h e rv o r­ heb en d em W irbel. D er sch le c h t e rh a lten e S te in k e rn läßt an d e r Seite dich t gestellte, g u t h erv o rsteh en d e R ippen beobachten. Die sich versch m älern d e H in te rse ite der K lappe is t fast u n te r rechtem W inkel a b ­ ge stu tz t u n d der S te in k ern lä ß t die S p u ren einiger e n tfe rn te r ste h e n d e r L än g srip p e n gleichfalls beobachten. F a n d sich östlich von K oron ini (Kom. Krassó-Szörény), bei der A bkürzung der na ?h S zenth eléna fü h re n ­ den F a h rstra ß e , in den T rigom a fü h re n d e n U rgo-A ptien-S chichten.

N atica

cf.

gaultina

— Natica gaultina d ’O r b . Paléont. Frang. pag. 156. PI. 173. Fig. 3—4.

d’Orb .

Terr. Crótacé II. Paris

1842 —1843.

Die N atica, welche ich u n te r diesem N am en an führe, ist n u r ein S tein k ern , w odurch die genaue B estim m u n g seh r erschw ert wird. Die F o rm v e rh ä ltn isse des G ehäuses gleichen am m e isten je n e n der Natica Rauliniana d’Orb. u n d Katica gaultina d’Orb. aus dem G ault. Das stufenförm ige A bsetzen der U m gänge u n d d e r um die N ah t h e ru m sich zeigende W indung szw ischen rau m , w elcher da au f ein en flachen K iel zu d eu ten scheint, verweist am ersten au f Katira gaultina d ’O rb ., der Nabel der m ir vo rliegenden F o rm aber scheint etwas enger zu sein, wie bei le t z t e r e r ; in dieser H in s ic h t n ä h e rt sie sich m e h r der Kat. Rauli­ niana . F a n d s ic h : n o r d w e s t l i c h von B o z o v i c s (Kom. KrassóSzörény) im U rgo-aptien-K alk n ä c h st -dem A u fseh erhau se bei G u r a G o l u m b u l u i , a m r e c h t e n M i n i s u f e r . G esam m elt von O berberg­ r a t un d Chefgeolog L udwig R oth v. T elegd .

N atica Sopotiana

n. sp.

Die m ir leider n u r als S tein k ern vorliegende Art e rin n e rt den all g em ein en F o rm v e rh ä ltn isse n des G ehäuses zufolge am besten no ch an Natica, u n d zw ar am m eisten an die neocom e Katira Cotjuandiana d ’O rb. 1 Sie ist noch etwas g rö ß er als diese, lä ß t sich aber von dieser 1 d ’O r b i g n y .

Paléont. F ran9. Terr. Crt'tacés II. p. 151. PI. 171. Fig. 1.

Ü64

JOHANN

BOCKS V.

N A O Y ä U l!

schon d urch die m e h r sich ttbhehenden U m gänge u nd durch die derben, k n o tenförm igen W ülste sic h e r u nterscheid en. D ie A nzahl d er U m gänge beträ g t m in d esten s vier. Sie heben sich g u t von e in a n d e r ab u n d sind nm S tein k ern bei der N ah t durch eine tiefe F u rc h e von e in a n d e r ge­ tre n n t. In d e r M itte der letzton W indung, die gegen die h öheren h in ziem lich geneigt ist, zeigt sich am S te in k e rn eine kleine Verflachung, welche auch an d e r A bbildung d’O rbignys, noch auffallender aber bei Natica Gasullae H. C o q u .1 zu sehen ist. U nser E xem plar s te h t in dieser H in sic h t zwischen diesen beiden. Am c h a rak teristisch esten aber sind die an der vorletzten u n d letzten W in d u n g u n sere s Steinkernes,

Fig. 50. Natica Sopotiana n. sp. Das in natürlicher Größe abgebildete Originalexemplar ist im Museum der kgl. ung. geolog. R.-Anst. deponirt.

am oberen Teile dieser u. zw. am Außenrande der Nahtfurche sicht­ baren groben, knotenförmigen 'Wülste, welche durch geringe Einflachungen von einander getrennt sind. Diese Wülste setzen auch an den Um ­ gängen abwärts immer m ehr sich verlierend fort. Diese letztere Verzie­ rung erinnert vollständig an jene, welche Dr. A. E. R euss 2 hei der oberkretazischen N a tic a nodosa G e in . hervorhebt, von welch’ letzterer aber unsere Form im übrigen sehr abweicht, ja G einitz selbst stellt seine Form neuerlich zu N eritopsis.3 Die Spuren der Zuwachsstreifen verraten sich auf unserem Steinkern hie und da noch gleichfalls. 1 H. C oquand . L ’étage Aptien de 1‘Espagne. p. 73. Pl. VI. Fig. 1—2. Dr. Auo. Em. K ed ss . Die Versteinerungen der böhmischen Kreideformation. L p. 50. T. XI. Fig. 2. ;1 Dr. H a n n s B r u n o G k i n i t z . Das Elbtalgebirge. Erster Teil. Der untere Quader. VI. Pelecypoden (Schluß.) p. 24f>. (Palaeontographica XX. B d . I. Teil).

KINIGE NEU1C UND SCHON BEKANNTE MOLLUSKENARTEN.

665

Die A rt fand sich W SW -lieh von Ú jsopot (Kom. K rassó-Szörény) am N ordgehänge des Y alea H u rk u (Yalea mare), etwas m e h r gegen Nordw est vom C iukaru lui M erkan, im U rgo-A ptien.

P ecten Cottaldinus

d ’Orb .

— Pecten Cottaldinus d ’O r b . Paléontol. F ran 9 . Terr. Crétac. III. Paris 1843 -1847. p. 590. PI. 431. Fig. 7— 11. — Pecten Cottaldinus Pict. ct C am p . Sainte-Croix. IV. p. 197. Pl. CLXVII. Fig. 3. — Pectm Cottaldinus L o r i o l . L ’Étage Néocomien moyen du Mont Saléve. Génévé. Balé 1861. p. 103. Pl. X III. Fig. 3.

Aus der oberen P a rtie der U rgo-A ptien-A blagerungen des M in is­ tales sam m elte ich aus den m ergeligen S a n d ste in en in m eh re re n E x em ­ p laren einen Pecten. E s sind diese so. wie die übrigen m it ih n e n z u ­ sam m en d o rt sich findenden P etre fa k te in schlechtem E rh a ltu n g sz u stä n d e , ih re r Schalen sind sie zum g u te n Teil bereits b e rau b t u n d auch d u rc h D ruck litte n sie. Bei ein-zwei v e rh ä ltn ism ä ß ig besseren E x em p laren indessen sehe ich d eutlich je n e ungleichförm ige L än ge der Seiten, aus w elcher sodann je n e Schiefe entsteht, die d O rbignys Z e ich n u n g e n e rk e n n en lassen. An u n se re r Art sieh t m an au ch die feinen, d ic h t ste h en d e n k o n z e n tri­ schen Streifen, ebenso in gewissen In te rv a lle n die besser ausgeprägten b reiteren W achstum sabsätze. Je n e seh r feine radiale Streifung, die Pec­ ten Cottaldinus d'O rb. oder Pecten lusitanicus S h arp é (Q uarterly J o u r ­ n a l Vol. VI. 1850. pag. 189. PL 24. Fig. 3) besitzt, v e rrä t sich auch an u n sere m E xem p lar. E s g eh ö rt dieses n a c h der P i c t e t u n d Campicheschen G ru p p ie ru n g der Ivreidepectines in die F -G ru p p e dieser A utoren, wo es am m eisten dem Pecten Cottaldinus gleicht. Die A rt fand sich n oidw estlieh von Bozovics (Kom. K rassó-Szörény) an der G u ra G olum bului g e n a n n te n M ü n d u n g des hier ins M inistal m ü n d e n d e n G rabens, in den d o rt v e rtre ten en grauen, m ergeligen Sandsteinen, m it Sey'jnda antiqaata Sow. u n d K o h le n sp u re n zusam m en, in d er oberen P artie der noch dem U rgo-A ptien zugezählten A blagerungen.

A starta obovata -— — —

Astarte Astarte Astarte Astarte Fig. — Astarte — Astarte

Sow.

obovata Sow. 18:23. Miner. Conch. Vol. IV. p. 73. pl. 353. Beaumontii L e y m . 1S42. Móni. Soc. géol. de France. V. p. 4. pl. 4. Fig. 1. transversa L e y m . 1842. idem pag. 4. pl. 5. Fig. 5. Beaumontii L e y m . d ’O r b . 1842. Pal. fran$. Terr. Crét. III. p. 60. pl. 260. 1—5. transversa L e y m . d ’O r b . id. pag. 61. pl. 261. Fig. 1—5. obovata Sow. P i c t . et R e n e v . 1858. Terr. apt. p. 86. pl. XI. Fig. 1.

JOHANN BÖCKH V. NAOYBUR

Die A rt aus dem K rassó-Szörény er G ebirge gleicht in der F o rm d er K lappen u n d durch die an d er u n te re n beite sichtbaren stärkeren b re ite n Z uw achs-B änd er u n d Streifen am m eisten der Astarte transversa , wie das d ’O h b i q n y s A b bildung zeigt, deren auch von diesem A utor b e ­ to n te n etwas vierseitigen G estalt sie n ic h t en tb e h rt. Die letztere A rt ab e r vereinigt, wie w ir wissen, P ictet und R enevier (Terr. Apt. pag. 87) m it d er SowERBYschen A. obovata. Sie fand sich N W -lich von Bozovies (Kom. K rassó-Szörény) in den w eißglim m erigen, m ergeligen S an d stein en des U rgo-A ptiens bei G u ra G olum bului, in einem k leinen Seitengraben des Riu alb.

C ypricardia K ohldorfiana

n. sp.

— Taf. VI. Fig. 7«, b, r. —

Z u m e ist in S te in k e m e n , welche n u r hie un d da noch S chalenreste zeigen, sam m elte ich im K rassó-Szörenyer G ebirge in m e h re re n E xem ­ p la re n einen Pelecypoden, dessen S chloßbildung ich zwar leider nicht sehen kann, dessen ganze F o rm aber auf die F am ilie der C ypriniden verweist, w ohin ich ih n daher auch stelle. U n se re r Art äh n lich e F o rm e n w urden von den A u to ren zu Cyprina L am., oder zu einer U n terg attu n g dieser, d er Venilirardia S to l., j a in einzelnen F ä lle n auch zu Cypri­ cardia L am. gestellt, wie beispielsweise Cypricardia teslacea Z i t t . 1 aus den G osauschichten, w elch’ letzterer u n se r P etrefakt in der gan zen F o rm der Schalen dem Ä ußeren nach in der T at auch seh r gleicht, doch ist u n se re A rt g rö ß e r als diese letztere. Bezüglich des Schlosses der G osaua rt u n d ih re r V erw andten b e m e rk t aber Z i t t e l , daß dieses zu Cyprina ebenso n a h e steht, wie zu Cyprirardia , aus w elchem G ru n d e er die A b tren n u n g dieser als Subgenus n ic h t für zwecklos h alte (1. c. p. 136). D ie K lappen u n se re r A rt sind bald b reiter, bald von länglich-trapezu idaler F o rm un d ungleichseitig. D er W irbel ist stark e in g ek rü m m t u n d von d e r M ittellinie der K lappen etwas m e h r gegen die V orderseite h in gestellt, s te h t ab er ebenso, wie uei der G osauart, n ic h t am E nd e dieser. Die Spitzen der W irbel stehen bei noch m it Schale versehenen E x em ­ p la ren n a h e genug zu einander, an den S tein k ern en aber en tfero e n sie sich n a tü rlich ziem lich weit von einan der. Die V orderseite der Schalen ist zusam m engezogen, rund lich, die H in terse ite h ö h e r und etwas schief abgestum pft. Zu erw ähn en ist fern er je n e r kräftige, bisw eilen sehr scharfe Kiel, welcher, vom W irbel a u s­ gehend, in die h in te re Ecke des U nterran des herabzieht. N eben ihm 1 S t o l i c z k a : Cyprina Forbesiana. (Cretaceous Fauna of Southern India. Vol. III. p. 197. Pl. IX. Fig. 2—8.)

EIN 1 0 E N E U E UND SCHON BEKANNTE MOLLUSKENARTEN.

6
sieht m an an der Hinterseite eine kleine E inbuchtung ganz so, wie das Cypricardia testacea Z i t t . in der Abbildung zeigt, doch m uß ich be­ merken, daß bei jenen m einer Exemplare, an denen nooh Schalenreste vorhanden sind, vom Kiel nach rückwärts gerechnet, nicht n u r ein etwas konkaves Feld folgt, wie das Z i t t e l bei seiner Art erw ähnt (1. c. p. 136) und abbildet, sondern auch in der Mttte dieses, aber etwas m ehr gegen den Kiel hin, eine gut entwickelte F urche von der Wirbelgegend bis ans Ende herabzieht, wie das z. B. auch bei den Abbildungen Fig. 4-a und 6c der Cyprina Forbeniana S t o l . ersichtlich gem acht ist. Das Schildfeld ist von dem davorliegenden Furchenfeld ebenfalls durch einen Kiel abgetrennt. Die Oberfläche der Klappen weist gut sich abhebende, stärkere konzentrische Streifen auf, die sich bei m ehr entwickelten Exemplaren auch zu wahren Falten gruppieren können. Bei m ehreren unserer Exemplare sieht man, nam entlich gegen den U nterrand hin, sowohl an den Steinkernen, als an den Schalenfragm en­ ten, auch strahlige Streifung. Sowohl dieses, wie auch die im allgemeinen größere Form und die ausgesprochene Furche der hinteren Felder unserer Art aus dem Krassó-Szörényer Gebirge unterscheidet sie von der oberwähnten Gosauart. Sie fand sich SSO-lich von K o h 1d o r f (Kom. Krassó-Szörény), bei der im unteren Teile des Ogasu Canepile zutagetretenden Quelle, in sandigem Mergel.

Cerithimn Cánepileianum n. sp. SSO von Kohldorf, von der im Ogasu Canepile erscheinenden klei­ nen Quelle etwas m ehr abwärts im Graben zeigen sich m it dem im vorigen als Cypricardia K ohldorfiana beschriebenen Petrefakt häufig Cerithien, die leider, sozusagen ausnahmslos, in so beschädigtem, schlech­ tem E rhaltungszustand sind, daß ich, ein Exemplar ausgenommen, von ihrer eingehenderen Beschreibung abdizieren mußte. Es sind dies aber, wie es scheint, neue Arten, die schon ihrer Form nach auf etwa fünf verschiedene Arten hindeuten. Die m it ihrer Verzierung verhältnism äßig noch am besten erkennbare Form ist die, für die ich den obigen Namen anwende. Das Gehäuse ist turmförmig, die Zahl der nach abwärts nor­ mal sich verbreiternden W indungen beträgt u n /e fä h r 10; sie sind ziem­ lich flach und durch die Nahtlinie gut von einander geschieden. Am oberen Teil der Umgänge, unm ittelbar unter der Naht des vorhergehen­ den Umganges hebt sich eine Knotenreihe ab, die am letzten Umgange des einen oder anderen Exemplares zu einer sich heraushebenden förm­ lichen kantenartigen Linie sieh ausbilden kann. Von der eben erwähn­ ten oberen Knotenreihe ziehen sich verschieden dicke Zuwachsstreifen an den Umgängen schief nach vorne und abwärts, wodurch die Win-

6f,8

JOHANN

HOCK 11 V. N A Q Y SU R

düngen bis zur unteren Naht wie mit einer schiefen Längsberippung verziert erscheinen. Oberhalb der Naht verraten auf m einen beschädig­ ten Exemplaren hie und da noch feine Knötchen ihre Anwesenheit, diese sind aber viel schwächer, wie am oberen Teile der Umgänge. Unser Ceritliium gleicht mit seiner Verzierung dem viel schlankoren Cerithimn terebroides d’Orb.. 1 noch m ehr aber dem flerilhium Tourneforli Coqu .2 aus dem Aptien Spaniens.

Fig. 51. Cerithium Cdnepileianum n. sp. Die um weniges vergrößerten Originalexemplare sind im Museum der kgl. ung. geolog. B.-Anst. deponirt.

Die letztere Art ist aber viel größer, ihre Umgänge sind flacher und treppenförmig. Vorkom m en: SSO v jn K o h 1d o r f (Kom. KrassóSzörény), bei der im unteren Teile des Ogasu Canepile sich zeigenden Quelle, im sandigen Mergel des Aptien.

Krtjünzende B em erkungen. Es sei m ir gestattet, als Anhang zur Beschreibung der in den vorigen Zeilen publizierten Arten hier noch zu erwähnen, daß ich gele­ gentlich der geologischen Eeam bulation des Sektionsblattes Szászkabánya 1 d ’O r b c g n y . Paléont. fran^aise. Terr. crétacés. Tome II. p. 352. Pl. 227. Fig. 1. - H. C o q u a n d . Aptien d e l'Espagne. pag. 85. Pl. V. Fig. 8.

BIN I OE N E U E UND SCHON BEKANNTE MOLLUSKEN ARTEN.

669

im verflossenen Sommer 1909, welche Ream bulation die Verfassung des m it der Herausgabe dieses Blattes H and in H and gehenden erläuternden Textes erforderte, an derselben Stelle und aus demselben, noch zum Aptien gezählten Gesteine, aus welchem J o h a n n v. B ö c k h seine A natina Ilugoi und Area Szontaghiana sammelte (Anfang des Grabens «Ogasu Canepile» südlich von Kohldorf), nebst Toxaster sp., Inoceramus Salomoni d ’O r b . etc. auch einen Nautilus sam m eln konnte, der ein nächster Verwandter des Nautilus neocomiemis d ’O r b . ist, den ich aber seinem mangelhaften Erhaltungszustände halber nicht direkt m it dieser A -t zu identifizieren wage. d ’O r b i g n y zitiert diesen seinen Nautilus aus dem m itt­ leren Neocom, C o q u a r d (Monogr. de l’étage aptien de l’Espagne) aus den oberen Schichten des Aptien. In eben solchem mergeligem Sandstein oder sandigem Mergel, wie jen er bei Kohldorf, sammelte ich bei Gelegenheit m einer Aufnahme im Jahre 1886 südöstlich von Steierdorf, in der Gegend d e r Kirsia rosi und G ura Golumbului Inoceramus Salomoni d ’ORB. und Crioceras ( Ancyloce ras) Matheronianum d ’O r b . An beiden Orten (Kohldorf, Og. Cánepile und Steierdorf, G uia Golumbului, Kirsia rosi) lagert der mergelige Sandstein dem durch lieijuienia Lonsdalei Sow. sp. und Orbitolina lenticularis Lam. charakterisirten Urgo-Aptien-Kalk- und KalkmergelKomplex unm ittelbar auf und ist vielleicht schon m ehr als Gault zu bezeichnen, als welchen wir diese Schichten auf dem im Jahre 1896 ausgestellt gewesenen geologischen Kartentableau des Krassó-Szörényer Gebirges m it meinem unvergeßlichen Freunde J o h a n n v . B ö c k h ü ber­ einstim m end auch ausschieden. Und wir können dies vielleicht umso m ehr tun, als ich ebenfalls südöstlich von Steierdorf, am Gehänge des Gura Izvorului genannten Tälchens, in isolirter kleiner Partie auftreten­ dem mergeligem Sandstein, bei Gelegenheit m einer geologischen Detail­ aufnahm e i. J . 1885 (Ponyászkatal und Umgebung im Kom. KrassóSzörény. Jahresber. d. kgl. ung. geolog. R.-Anst. für 1885, p. 164) Lytoceras S a cya Forb. sp. und Sequoia lieichenbaeki ( G e i n . sp.) H e e r fand, welcher Ammonit- und Pflanzenrest geradezu schon auf c e n u m a n e s Alter d i e s e r S a n d s t e i n p a r t i e verweist. Budapest, am 20. März 1910. L. R o t h v. T e l e g d .

BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER VERTIKALEN VERBREITUNG VON CERITHIUM VIVARII OPPENH. Von Dr.

V ik to r V o o l.

Die neueste Arbeit M. E. V a d á s z ’ (Die paläontologischen und stratigra­ phischen Verhältnisse der am linken Donauufer gelegenen alteren Schollen ; Jahrb. d. kgl. ungar. geol. Reichsanstalt;, Bd. XVIIL Heft 2; demnächst auch deutsch) traf mich gerade beim Studium der mitteleozänen Fauna von Kosavin in Kroatien an. V a d á s z erwähnt in dieser Arbeit Cerithium vivarii O p p k n h . aus den Ronca-Schichten von Kösd, was mich umso näher berührte, als ich diese Art gerade damals auch in der Fauna von Kosavin antraf. Daß es sich tatsächlich um diese Art handelt, das möge aus der nachfolgenden Beschreibung erhellen.

Cerithium vivarii

O ppen h .

1896. Cerithium vivarii nom. mut. O p p e n h e i m : Das Alttertiär der Colli Berici. Z. d. d. g. G. Bd. 48, S. 107, Taf. V., Fig. 3 —5. Vergl. hier die Synonymien). 1910. Cerilhium vivarii O p p e n h . — V a d á s z : Mitt. a. d. Jahrb. d. kgl. ungar. geol. Reichsanst. Bd. XVIII. Heft, 2.

Es liegen mir von Kosavin mehrere fragmentare Exemplare vor, deren Skulptur jedoch recht gut erhalten ist. Die Umgänge sind flach, durch ziem­ lich vertiefte Nähte von einander getrennt. Die Skulptur besteht im allgemei­ nen aus vier gekörnelten Spiralreifen, die sich durch die Größe der Körnchen von einander unterscheiden. Am kräftigsten entwickelt sind die Körnchen der hintersten Reihe, dann folgen jene des vordersten (vierten), dann die des dritten und schließlich jene des zweiten Reifens. Am letzten Umgänge treten unter dem vierten Spiralreifen mehrere glatte, ungekörnelte Spiralreifen auf, wovon zwei kräftiger sind. Ich hatte Gelegenheit, die Exemplare von Kosavin mit jenen von Kósd zu vergleichen und fand bei diesem Vergleiche wohl einige Abweichungen, doch erscheinen diese so geringfügig, daß ich nicht säume, mein Cerithium von Kosavin mit jenem von Kósd zu identifizieren. Einmal weichen die beiden Formen in der Stärke der Skulptur, namentlich der hintersten Knotenreihe ab, ndom diese an Exemplaren V a d á s z ’ — besonders an den jüngeren Umgän­ gen - m e i s t sehr kräftig entwickelt ist und die einzelnen Körnchen sozu­ sagen zu Stacheln auswachsen. Dies ist hei den Exemplaren von Kosavin zuweilen wohl auch der Fall, jedoch immerhin seltener. Eine zweite Abweichung

BEITRÄG E ZU R KENNTNIS D ER VERTIKALEN VERBREITUN G VON C ER IT H IU M VIVA RII.

671

gibt sich darin kund, daß an Cerithium vivarii von Kósd zuweilen auch ein fünfter gekörnelter Spiralstreifen auftritt, wohingegen bei meinen Exemplaren die beiden mittleren Spiralstreifen — ebenfalls zuweilen — auf eine kurze Strecke mit einander verschmelzen, um sich alsbald wieder zu trennen. Es sind dies meiner Ansicht nach Abweichungen, die sich durch die große E nt­ fernung der beiden Fundorte zur Genüge erklären und auf Grund deren eine spezielle Abtrennung der beiden Formen wohl kaum zulässig wäre. Man könnte wohl an Exemplare von C. baccatum mit vier Körnchen reihen denken und wäre die BRONONiARTsche Abbildung dieser Art gut, so würde ich weniger säumen meine Form mit C. baccatum zu identifizieren. Z i t t e l s gute Abbildung stellt jedoch einen ziemlich fremden Typus dar, mit welchem das Cerithium von Kosavin kaum zu identifizieren ist. Cerithium vivarii O p p e n h . kommt bei Kosavin in jener Fauna vor, die F r a u s c h e r 1884 aufzählte und die T h . K o r m o s und zum geringeren Teile auch ich während der Aufnahmen im Sommer 1910 neuerdings einsammelte. Es hätte keinen Zweck in diesem v o r l ä u f i g e n B e r i c h t e endgiltiges zu sagen, weshalb ich nur kurz erwähnen will, daß sich in der Gesellschaft von C. vivarii O p p e n h . bisher u. a. folgende Formen bestimmen ließen : GUtuconia eomena O p p e n h . : Cerithium culcaratum B r g t . ; C. aculeatum S c h l o t h . ; C. pentagona tum S c h l o t h . ; C. vicentinum B a y . ; C. Castellini B r g t . : C. vidcant B r g t . ; Trochus subnovatus B a y . Außerdem gibt es hier Cyronen (= C. Baylei B ay ?); Natica-Arten (darunter eine aff. párisiénsis d ’O r b . ) u s w ., deren Untersuchung noch nicht abgeschlossen ist. Jeden­ falls erscheint es auch schon nach dem Mitgeteilten offenbar, daß es entschie­ den Ronca-Schichten sind, aus denen C. vivarii O p p e n h . hervorging. Es ist dies nun bereits das zweite mitteleozäne Vorkommen dieser bisher für aus­ schließlich oligozän betrachteten Art. Jedenfalls möchte ich künftig sowohl auf Cerithium vivarii O p p e n h ., als auch überhaupt auf die Fauna von Kosavin noch zurückkommen.

GEOLOGISCHE BEOBACHTUNGEN BEI HERKULESFÜRDŐ. Von Dr.

Franz

Baron

N o p csa.

— Mit Fig. 52. —

beide tieren niacu ufer

Während eines mehrtägigen Aufenthaltes bei Herkulesfürdő beging ich Seiten des Csernatales und hiebei gelang es mir folgendes zu konsta­ : Spuren des Kalkzuges, der westlich der Cserna die Höhen des ClepeCraca gauri und Corcia bildet, lassen sich auch am östlichen Csernaallenthalben konstatieren, und zwar beim Lazar-Terapel, dann bei

67*

Df r a i M Z BABON NOPOBA

dem Kaualo der Elektrizitätswerke, uördlioh der Szóchenyi-Wiese, ferner dort, wo der voii dem Lichtenstein herabführende Bach iu die Cserna mündet und ebenso in dem namenlosen Graben der zwischen der Brücke Kote 169 und dem Hegerhausc der Sieben-Quellen in die Cserna mündet (beim Buchstaben n des Wortes Cserna auf der Detailkarte 1 : 25,000. Beim Hegerhaus hegt dieser Kalk unmittelbar auf dem Granit, bei der Brücke Kote 169 schiebt sich jedoch etwas Quarzsandstein zwischen diese beiden und noch mächtiger ist dieser Sandstein, durch eine Liasschiefereiulagerung in zwei Zonen getrennt, dort entwickelt, wo sich die Cserna bei den Sieben-Quellen scharf gegen Osten wendet. Sowohl beim namenlosen Graben, als auch in der Gegend des Lazar-Tempels läßt sich außerdem zwischen dem Kalke und dem östlich davon zutage tretenden kristallinen Schiefer stellenweise Liasschiefer konstatieren. Aufschlüsse sind bei dem Südende der zweiten von der Széchenyiwiese auf die Lichtensteinhöhe führenden Serpentine, ferner beim Buchstaben E des Wortes Elektrische Anlage der Detailkarte und endlich im namenlosen, bereits erwähnten Graben vorhanden. Dieselbe Schichtfolge Granit-Quarzsandstein-Kalk-Liasschiefer ist auch am westlichen Csernaufer zu konstatieren. Am leichtesten zugänglich ist jener Aufschluß von Quarzsandstein, den man längs der Fahrstrasse zwischen der Abzweigung des zur Räuberhöhle führenden Weges und der Gedenktafel der Wanderversammlung der ungari­ schen Naturforscher und Ärzte antrifft, woselbst man im Csernabette klar die Auflagerung des Quarzsandsteines auf Granit und am Wege sein Einfallen unter zirka gegen Süd-Westen einfallenden dunklen Kalk sieht. Noch schöner zeigen sich ganz analoge Lagerungsverhältnisse bei dem von Cracu gauri zur Cserna herabführenden Fußsteg. Hier ist der Quarzsandstein mehr als 10 m mächtig. Das Einfallen des dunklen Kalkes unter durch ihre Diabastuffdecke als liassisch gekennzeichneten schwa: zen, mehr oder weniger kalkigem Ton­ schiefer läßt sich sowohl dort als auch bei der Conchhöhe erkennen. Petrographisch mit dem Kalkzuge Clepeniacu-Herkulesquelle ident ist jener noch weiter im Westen gelegene, der sich von der Deákhöhe zur Munkquelle und von dort zur Elisabethhöhe hinzieht und bei der Deákhöhe, der Franz Josefshöhe und Elisabethöhe offenkundig unter, unweit der Deákhöhe etwas Malacitspuren aufweisende Quarzsandstein einfällt, den weiter im We­ sten kristalline Schiefer überlagern. Der Kalkreichtum der Liasschiefer bei der Szapáryquelle, die stellenweise, so bei den Sieben-Quellen und bei der Munk­ quelle fast schiefrige und zum Teil tonige Natur des dunklen Kalkes, sein Unterlagert werden von unterliassischem Quarzsandstein längs des Csernatales und der abweichende Habitus des sicher tithonneokomen Kalkes vom Donnogled und Yurvu Suscului sprechen dafür, die am Grunde und an dem Hange des Csernatales vorkommenden Kalkzüge vom Tithon zu trennen und mit jenen liassischen Kalkzügen zu parallelisieren, die weiter im Nordosten aus dem Lepusnik und Zsiltale bekannt sind. Indem man dies tut, ist man nun aber genötigt, auch die Tektonik des Csernatales anders zu deuten, als es bisher der Fall war, denn der Granit-

G E O L O G I S C H K. B E O B A C H I U N G K N

HKI H U R K U L K S F Ü U D Ö .

B

A

J tp fjti^ á r fc/i ip lin ij' /

W

/ y

W

§

'

/ /■ ' SS

Kristallinischer Schiefer

. W[ Liasschiefer mit Diabastufl im Hangenden

Unterliassischer Sandstein Mittel- oder oberliassischer dunkler Kalkstein Fig. 52. Grundriß und Profil der Umgebung von Herkulesfürdö.

Közlöny. XL kút. Í9i0.

41

674

IM FBANZ BABON NOPGSA

bruoh des Csernatales bildet bei der Annahme der normalen Sohiohtfolge «kristalliner Gesteine, Unterlias, Kalkzone, Oberlias, Diabastuff», den Kern einer Antiklinale, die beiderseits durch Brüche begrenzt wird. In der beiliegenden Figur kommen diese Verhältnisse am deutlichsten zum Ausdruck. Daß ich S o h a f a r z i k s Profile Csorichhöhe—Suskuluj—Cracul gauri— Lichtensteinhöhe und Peatra Banitzi - Sieben-Quellen nicht akzeptieren kann, hat seinen Grund darin, daß sie das Vorkommen von Liasschiefer am linken und das Vorkommen von Quarzsandstein am rechten Csernaufer außer Acht lassen, am Profil der Sieben-Quellen endlich die zwischen Kalk und Granit vorkommenden Quarzsandsteine fehlen. Ujarad, am 1. Juni 1910.

MIARGYRIT VON NAGYBÁNYA. Von Dr. M. Löw.1 — Mit Fig. 53. —

Gelegentlich eines Ausfluges in die Bergwerke des Komitates Szatmár und von O-Radna sammelte ich im IV. Horizonte der Kereszthegyi bánya in Nagybánya eine Stufe, an welcher sich glänzende, schwarze Kristallgruppen zeigten. Als ich diese Stufe dem Herrn Prof. J o s e f K b e n n e r zeigte, erkannte er diese als Miargyrit, was auch durch die späteren Untersuchungen bestä­ tigt wurde. Dieses seltene Silbererz wurde zuerst durch M o h s 2 als besondere Spezies von dem dunklen Rotgiltigerz geschieden. Später wurde es durch H. R o s e 3 chemisch untersucht und Miargyrit benannt. Die erste exakte kristallogra­ phische Bestimmung stammt von C. N a u m a n n .* Im Jahre 1856 beschrieb A. K e n n g o t t 5 den bleihaltigen Miargyrit von Felsőbánya als eiu neues Mineral und H a i d i n g e r 6 benannte es nach dem Entdecker Kenngottit, obzwar er schon erwähnt, daß die Kristallform dem des Miargyrits ähnlich und auch der Strich gleich ist. A W e i s b a c h 1 zeigte

1 Vorgetragen in der Fachsitzung der Ungarischen Geologischen Gesell­ schaft am 7. Dezember 1910. 2 M o h s , Grundriss d. M in . 1824. 2. 606. H. R o s e , Pogg. Ann. 1829. 15. 469. * C. N a u m a n n . Pogg. Ann. 1829. 17. 142. r> A. K e n n o o t t , Pogg. Ann. 1856. 98. 165. 11 H a i d i n o e r . Sitzb. Akad. Wien. 1856. 22. 236. 7 A. W e i s b a c h , Pogg. Ann. 1865. 125. 441.

675

MIARGYRIT VON NAGYBÁNYA.

dann, daß die Kristallform dem Miargyrit von Parenos sehr nahe steht und daß auch die Streifuug der Flächen gleich ist. Endlich wurde durch L. S e p ó c z 1 auf chemischem Wege nachgewiesen, daß der Kenngottit nur ein Miargyrit ist, welcher in isomorpher Weise Blei enthält und J. K r b n n e r 2 zeigte auf kristallographischem Wege, daß der Miar­ gyrit von Bräunsdorf und von Felsőbánya und der Kenngottit vollkommen dieselben Winkelwerte aufweisen und daß das letztgenannte Mineral nur ein nach der Hauptsache verkürzter Miargyrit ist.

Im Jahre 1884 faßt W. J. L e w i s 3 die bisherigen Daten, besonders vom Miargyrit von Bräunsdorf zusammen und ergänzt diese mit vielen neuen. A. S. E a k l b 4 führte an den Miargyrit von Zacatecas (Mexico), L . J. S p e n c e r 5 aber an dem von Aullagas (Bolivia) kristallographische Untersuchungen durch. 1 2 3 4 5

L. SiPÖcz, Tscherm. Mitt. 1877. 213. K r r n n e r J., A Magyar Tud. Ak. Értesítője. 1879. 13. 10. W . J. L e w i s , Zeitschr. f. Krystall. 1884. 8. 513. A. S. E a k l b , Zeitschr. f. Krystall. 1899, 31. 209. L. J. S p e n c e r , Min. Mag. 1907. 308. Ref. Zeitschr. f. Krystall. 46. 625. 44*

676

Df M. LÖW

Das Material, welches mir zur Verfügung stand, war verhältnismäßig sehr gering. Eine Stufe und daran etliche Kristallgruppen, welche so ver­ wickelt zusammengewachsen sind, daß ein freies Kristallindividuum nur sehr sohwer herauszulösen ist. Doch gelang es mir ein 1 mm langes und 8/a mm breites Krist&llchen herauszulösen, an welchem ich folgende Formen1 be­ stimmte : c (001) o (101) d (311)

V (*H)

* (211)

A (TU)

g (513)

f ( U l)

P (616) Y (£14) X (512)

a •' x n

ß (013) <»(011)

(511) (3U) (122) (515)

o

8

c : c : c :: c : c :: a : a : a : a : a' :

© ii

D ie dominierende Form ist c (0 0 1 ), nach welcher der Kristall tafelförmig ist. Sämtliche Flächen sind sehr glänzend und geben gute R eflex e; nur die Fläche der Zone [o <;] und die negative Pyramidenfläche der Zone [a d] sind der entsprechenden Zonenachse parallel stärker gestreift. Der Kristall hat drei dominierende Zonen, u. z w .: die orthodiagonale Zone mit den Formen c (0 0 1 ), o (TlO) und a ( 1 0 0 ); die Zone [o g] mit den Formen o (101), p (616), n (515), y (414), g (313), / (2 1 2 ), A (111); und die Zone [a d] m it den Formen a ( 1 0 0 ), ip (411), d (311), s (2 1 1 ), t ( 1 1 1 ), <*> (0 1 1 ), rr (122), A (111), a (311) und i (311). D ie dominierende Form c (0 0 1 ) liegt in der flächenärmsten Zone. In der Kreuzung der flächenreichsten Zonen liegt A (111), welche Form die schlech­ testen Messresultate gibt und die in keine Zone genau hineinfällt, denn die Reflexe weichen von allen beiden Zonen ein wenig ab. Zu der Bestimm ung der Formen dienten folgende Winkel w erte:

a = 001 : 100

d — 001 : 311 i = 001 : 311 = 001 : 313 = 100: 311 = 100 : 411 = 100:211 - 100 : 111 — 100 : 211

g d íf s t a

Gemessen 48°25' 81°20' 70°37' 81°46' 57°50/ 44°55/ 36°56' 55°25' 69°30' 59°50/

Berechnet' 48°21'10" 81°22'35" 70°34' 82° 8 ' 57°49' 44°47' 37° 55°28' 69°45V*' 59°29'

1 Die Kristallformen sind mit abnehmender Größe aufgezählt. 2 £. S. D a n a , The System o f Min. 1892. 116. V. G o l d s c h m i d t , Krystallogr. Winkeltabellen. 1897. 239.

677

MIARGYRIT VON NAGYBÁNYA.

c :ß = C :cd = 0 :p = 0 :y = 0 :g = 0 : :x = 0 :A = a! : x = :A = 0 :: n =

ÜÜl :013 001 :011 101 :616 TOl :414 TOl :313 101 : 312 TOl : 111 T00 : T22 T00 : 111 TOl : 515

Gemessen 44° 70°52' 20°43' 28°41' 36°38' 48° 2' 66°56; 84°51' 77°10' 22°45'

Bereohnet 43°52' 70°52‘ 20°271 29°13' 36'43' 48°13' 65°55' 83°43 74°54i 24° 71

D er Kristall war senkrecht zur Zone [o <7] angewachsen. Betreffs der Mineralkombination kann noch folgendes erwähnt w erden : Die Stufe ist ein pyrithaltiges, graues Quarzgangstück, welches gegen das Innere des Ganges zu durch eine weniger als 1 cm dicke, weiße Quarz­ schicht getrennt ist; hierauf folgt eine schmälere, pyrithaltige Kalkkarbonat­ schicht. Auf dieser sind die Miargyritkristalle mit Pyritkristallen verstreut. Die Flächendes Pyrithexaeders sind lamellar, die Kanten und Ecken sind ab­ gerundet und sehr faserig. Das ganze wird von einer Seite mit derbem Pyrargyrit umgeben. Jünger als die bisher genannten Minerale sind halbkugelige, etwas Mn haltige, nach dem Rhomboeder spaltende, wasserklare Bildungen mit ca 2 mm Durchmesser, welche eine Calcitart sein dürften. Der Kantenwinkel des Spal­ tungsrhomboeders schwankt zwischen 73° 43' und 74° 11'. Früher als dies, hat sich ein radialfaseriger und kugelförmiger Pyrit gebildet, welcher ebenfalls nur 2 mm im Durchmesser beträgt. W ahrschein­ lich stammen auch die neben dem Kenngottit von Felsőbánya 1 beobachteten Pseudomorphosen aus solchen ursprünglichen Mineralien. Zu den obenerwähnten Mineralkombination gehört noch ein Gewebe von sehr feinen Fäden aus Plumosit, in welches glänzende schwarze Körner ein ­ gebettet sind. Endlich muß noch erwähnt werden, daß Herr A. F r a n z e n a u auf dieser Stufe noch einen kleinen Tetraedritkristall entdeckte. 1 A.

K en g o tt,

Übersicht min. Forsch. 1856—57. 172.

NEUER UNGARISCHER FUNDORT ZWEIER MINERALIEN. Von Ebul H unek.1 Im Frühjahre 1909 machte ich in Gesellschaft der Herren Dr. B éla M aubitz und Dr. M abtin L öw einen Ausflug in den Steinbruch der Gemeinde Nadap, um dort das Vorkommen der Zeolithe zu beobachten. Beim Durch­ sehen des frischen Gesteines, gegenüber der Zeolithseite2 bemerkte ich an einzelnen Andesitstücken grüne Flecken, die sich bei der Bestimmung als Epi­ dote erwiesen. In dem mitgenommenen Gestein fand ich ferner Punkte mit Metallglanz, die ich als Hämatit bestimmte. Hämatit findet sich verstreut auch im Gestein, zumeist aber treten beide Minerahen in Adern und insbesondere in Höhlungen mit Calcit und Pyrit auf. Von dem in Höhlungen befindlichen Hämatit gelang es mir einige mess­ bare V* mm dicke und 2 mm große Kristalle zu erhalten, welche nach den Endflächen tafelförmig sind und d = |l0 l2 |, untergeordnet auch r = {l0ll} tragen. Einmal erschien 1 b /?, mit geringem, schwachen Reflexe. Die Kristalle sind manchmal parallel zusammengewachsen. Die Fläche c — welche infolge der Wiederholung von d treppenförmig ist — zeigt die charakteristischen dreieckigen Zeichnungen. Unter den von mir gesammelten Stücken fand ich keine messbaren Epidotkristalle. Am Dünnschliff ist der starke Pleochroismus sichtbar; a ist farblos mit einer schwachen Schattierung in gelbgrün, b lichtgrün, c dunkelgrün. Im Frühjahre 1910 suchte Sr. Hoch würden, Herr Dr. R udolf S tbeda diese Mineralien in Nadap, nachdem ich ihm hierauf aufmerksam gemacht hatte und zwar in Bezug auf die Epidote glücklicher als ich. Von ihm be­ kam ich messbare Kristalle, die aber nicht im frischen Gestein, sondern in Gesellschaft der Zeolithe Vorkommen. Die Kristalle sind 1—l 1,* mm lang und dünner, als V* mm. In der Regel sind mehrere Individuen verwachsen; ihre Reflexe sind schwach und verschwommen. In der Zone [010] gelang es mir festzustellen die Formen: c {00l|, a |l0 0 |, e {lOl} und r{IOl}. Seitlich sind die Kristalle brüchig oder manchmal mit n = |T ll] abgeschlossen. 1 Vorgetragen in der Fachsitzung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft am 1. Ja n i 1910. 2 B. M a u r i t z , Zeolithe von Nadap.

MITTEILUNGEN A. D. FAGHSITZUNGEN DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. — 2. November 1910. 1. I . v. M a r o s sprach unter dem Titel « Z w e i W o c h e n a u f d e n S p i t z ­ b e r g e n » über die im Anschluß an den XI. internationalen Geologenkongress veranstaltete Exkursion, an der auch Vortragender teilnahm. Unterwegs wurde der Aufschluß von R a g u n d a besichtigt, wo D e G e e r nachgewiesen hat, daß seitd em Rückzuge der allgemeinen Eisdecke über 7000 Jah re verflossen sind. Am 1. August traf das Schiff der Kongressisten schon bei der Bären-Insel Treibeis an. Sodann besprach Vortragender die geologischen Verhältnisse des Isfjordes. Es treten hier vom Archaikum bis zum Diluvium fast alle geologischen Zeitalter auf. Die archaische Schichtgruppe ragt am Strande in gefalteten und zerbrochenen Horsten empor, die 6ich bis 1500 m über das Meer erheben. Auch Paläozoikum, Mesozoikum und Känozoikum ist vertreten, von letzterem ist besonders das Kohlenflöze führende Miozän hervorzuheben; die Kohle wird in der Advent-bay von Amerikanern ab­ gebaut. Ein überaus interessantes Landschaftsbild bieten auf den Spitzbergen hohe tafelförmige Berge, an deren Abhängen sich mächtige Steinlavinen in die Tiefe ziehen. Das Land ist vollkommen vereist, imposante Gletscher dringen gegen das Meer zu, deren Stirnmoräuen oft in Form von 30 m hohen Wänden emporragen. 2. G. v. L á s z l ó berichtet über seine im Anschluß an den verflossenen Geologen­ kongreß unternommenen Reisen in Schweden, wobei er die reichen T o r f l a g e r dieses Landes studierte. Fast ein Viertel des Areals von Schweden ist mit Torf­ lagern bedeckt, die Vortragender in Gesellschaft Prof. S e r n a n d k r s besuchte. Sodann wurde die Organisation und Tätigkeit der Gesellschaft für Torfuntersuchungen in Jönköping besprochen. —

16. N o vem b er 1910.

1. F r . S c h a f a r z i k legte D a t e n z u r K e n n t n i s d e r V e r b r e i t u n g v o n e i n i g e n M i n e r a l i e n i n U n g a r n vor, und berichtete über den neuen F u nd ­ ort von Quarz Rózsaszállás (Kom. Nógrád), sowie über das bisher unbekannte Vor­ kommen von Zeolith im Sátorosi-Steinbruche bei Somosujfalu, wo der Zeolith (Chabasit, Heulandit) im granatführenden Andesit auftritt. 2. F. K o c h sprach über den U n t e r g r u n d v o n B u d a p e s t , den er gelegentlich m ehrerer Neubauten beobachten konnte. Ein großer Teil (1er inneren Stadt erhebt sich auf einer zusammenhängenden groben Schotterlage (wahrschein­ lich Donauterrasse), nur an einem Punkte wurde statt dessen ein tonig-schlammiges Anschwemmungsmaterial beobachtet 3. A. V k n d l legte die chemische Analyse des Desmins vom Csódihcgy und des Chabasitß aus dem Sátorosi-Steinbruche vor. 4 . Z. S c h r é t e r berichtete über einen reichen M a s t o d o n fund, der in der Umgebung von Budapest in der Grube einer Ziegelei in Pestszentlörinc in pannonischem Tone gemacht wurde. Es fanden sich die beiden Stoßerpaare, dann Stock­ zähne, Wirbel und die beiden Schulterbeine eines und desselben Individuums. Vor­ tragender bestimmte die Reste vorläufig als Mastodon longirostris. Neben diesen Knochen fand sich noch die Kinnlade einer Hyäne. Die Knochen gelangten in das Museum der kgl. ungar. Geologischen Reichsanstalt.

A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványainak áljegyzéke. Megrentlelhetok a Magyarhoni Földtani '1ámulat titká n hivatalában, Budapesten* VI1.% Stefániáid 14. sz., vagy Kilián Frigye* utóda eyyetemi könyvkeresked/sdben, Budapesten, IV., Váci-utca 82. st. V e r z e ic h n is d e r P u b l i k a t i o n e n d e r U n g a r . G e o lo g . G e s e lls c h a f t. Dieselben siml entweder direkt durch diis Sekretariat de»' Gesellschaft, Budapest% 17/., Stefánia-út 14.; oder durch den VniversitätsbuchhämUer Friedrich Rilidns Nach­ folger, Budapest, I V ., Váci-utca 32., zu beziehen. 1. Erster Bericht der ^eolegischen Gesellschaft für Ungarn. 1852 ... 5 kor. — fill. 2. Arbeiten der geologischen Gesellschaft fü r Ungarn. I. Bd. 185f>_ 15 « — « A magyarhoni földtani társulat munkálatai. 1. kötet. 1856 E l f o g y o t t —V erg rL ffeu . 3. • • • « * 1 1 . kötet. 1863................... 15 « — 4. « * « « « III., IV. óh V. kötet. 1867—1870. Kötetenként — pro Band ............................................... 10 • — 5. Földtani Közlöny. I—IV. évf. 1871— 1874. Kötetenként — pro Bánd 15 • — 6. • • V—IX. « 1875—1879. E l f o g y o t t —V e r g r i f f e n . 7. • • X. • 1880. Kötetenként — pro Band........... 15 « 8. • • XI. • 1881. (H iányos— Defekt) ... ... 2 « — 9 • • XII. • 1882. Kötetenként — pro Band ... 10 • — 10. • • XIII. • 18H3. (Hiányon — Defelet) 2 • — 11. • • XIV. • 1884. Kötetenként— pro Band ... 4 ■ — 12. • • XV. . 1885. . . ... 6 . — 13. • • XVI. . 1886. • . 12 « — 14. • XVII-XXXVII.. 1887—1909.« « ............ 10 . 15. Foldtaui Értesítő 1—III. - 1880— 1883.t . ............ 4 - — 16. A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak betüsoros tartalommutatója. — (General-Index sämtlicher Publi­ kationen der Uugar. Geol. Gesellschaft von den Jahren 1852 —1882) 3 « 17. Mutató a Földtani Közlöny XXIII—XXXII. kötetéhez. Dr. Cholnoky Jenő. 1903.............. ... ... ... ... ... . .. .......... ... ... 5 « — 18. Register zu den Bünden XX11I—XXXII des Földtani Közlöny. Dr. E. v. Cholnoky. 1903................ ... ... ... : ............................ ............ 5 « — 19. A magyar korona országai földtani viszonyainak rövid vázlata. Buda­ pest 1897. ... ....................................................... _................ . ... I « 20 20. Geologisch-montanistische Studien der Erzlagerstätten von Rézbánya in S. O.-Ungarn von lr. Posepny. 1874....................... . .. . ... 6 « 21. Az erdélyrészi medence harmadkon képződményei. II. Neogén .............. . ... 3 « — csoport. Dr. Kocli Antal. 1900.............................. 22. Die Tertiärhildungen des Beckens der siebenbürgischen Landesteile. II. Neogene Abt. Dr. Anton Koch. 1900.................. ............................ 3 t — 23. A Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves története. Dr. Koch Antal 1902 — « 60 (ieschichte der fünfzigjährigen Tätigkeit der. Ungar, (jeologisehen Gesellschaft. Dr. Anton Koch 1902. . ................. . . ... — ■ 60 24. A Cinnamomum nem története. 2 térképpel és 26 táblával. Dr. Staub Móric. 1905............................ . ... .......... . ... .............................. 10 • — Die (ieschichte des Genus Cinnamomum. Mib 2 Karten und 26 Tafeln. Dr. Moritz Staub. 1905. ............................................. . ..................... 10 • — 25. A selmeczi bányavidék érctelér-Yonulatai. (Die Erzgänge von Schemnitz und dessen Umgebung.) Színezett nagy geologiai tér­ kép. Szöveggel együtt. Gt-olog mont. Karte in Großformat . ... 10 « — 26. Néhai dr. Szabó József arcképe . ... ... ................... 2 • — 27. Nagysuri Böckh Janó*. Güll Vilmos és Melczer Gusztáv arcképei ... 2 f — 28. L v. Lóczy—K. v. Papp: Die iru Ungarischen Slaatsgebiete vorhan­ denen Eisenerzvorräte, i Sonderabdruck aus «The Iron Ore Resources of the Worldt, Stockholm 1910.) Mit einer Tafel und 24 Texttiguren 10 • — 29. A kissármási gázkút Kolozsmegvében. Irta Papp Károly dr. Két táblával és hat ábrával Budapest 1910. .. ... _ . 2 « — 30. Source de méthane a Kissármás (Comitat de Kolozs), par Charles de Papp. Avec les planches I, II, et les figures 10 á 15. ... . .. 2 —

MITTEILUNGEN AUS DER HÖHLENFORSCHUNGSKOMMISSION DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT.

A) Abhandlungen.

BERICHT ÜBER DIE IN DER SZELETAHÖHLE IM SOMMER DES JAHRES 1909 DURCHGEFÜHRTEN AUSGRABUNGEN. Von Dr.

E ugen H ille b ra n d .

— Mit Fig. 54—58. —

Ln Jahre 1909 kam ich in die günstige Lage, an den in der Szeletahöhle bei Hámor schon seit Jahren stattfindenden Ausgrabungen teilnehmen zu können. Die Ausgrabungen gehen in dieser Höhle nach den Plänen und unter der Führung des Herrn Geologen Dr. O t t o k a r K a d i c vor sich, da aber in diesem Jahre die Ausgrabungen großzügiger zu werden versprachen, so machte es, infolge des Vermittelung des obgenannten Herrn Geologen die Direktion der kgl. ungar. Geologischen Reichsanstalt auch mir möglich an den Ausgrabungen teilnehmen zu können. Unter solchen Umständen reiste ich am 10. Mai 1. J. mit dem Herrn Dr. O t t o k a r K a d i c nach Hámor, mit der Aufgabe, die dort im vergangenem Jahre aufgelassenen Ausgrabungen wieder fortzusetzen. Da die heurigen Arbeiten außer von der Geologischen Reichsanstalt auch von dem Museum zu Miskolcz materiell unterstützt wurden, so will ich in meinem Bericht auch darüber referieren, wieviel ich mit der einen uud der anderen Unterstützung erledigen konnte. A) Die Ergebnisse der mit Unterstützung der Geologischen Reichsanstalt

ausgeführten Ausgrabungen. Wie schon erwähnt wurde, begann ich die heurigen Ausgrabungen nach den Unterweisungen des Herrn Geologen Dr. O t t o k a r K a d i c und arbeitete an seiner Seite drei Wochen lan g ; nachdem ich die Methode der Ausgrabung mir angeoignet hatte und Herr I)r. K a d i c zur geologischen Landesaufnahme reiste, setzte ich nach einem voraus bestimmten Plaue die Ausgrabungen selbständig fort. Mit der Unterstützung der Geologischen Reichsanstalt ar­ beitete ich vom 10-ten bis 31. Mai und betrug die mir zur Verfügung gestellte Summe 800 Kronen.

682

IM KÜOKN H ILLEBRAN D

Der Zweck der Ausgrabungen war den rechtseitigen Teil des die Höhle au8füllonden Material« bis zum Grunde aufzugraben und so ein klares Bild über die geopaläontolngischen und prähistorischen Verhältnisse sämtlicher Schichtcn dor Höhle zu gewinnen, ferner darüber, ob die Höhle einst außer der Hauptöffnung auch eine andere Öffnung hatte, durch die ebenfalls die Aus­ füllung der Höhle hätte geschehen können. Außerdem planten wir auch noch die Ausgrabung des bisher unberührten rechten Nebenarmes, wo wir von den anderen Partien der Höhle abweichende Verhältnisse ahnten. Wir nahmen die Ausgrabungen gleichzeitig an zwei-drei Stellen im Durchschnitt mit 15 Mann vor. Während den erwähnten drei Wochen gruben wir das im mittleren und hinteren Teile des Hauptkorridors zurückgebliebene, im Durchschnitt 1 m mächtige Niveau I, in der Vorhalle aber das noch zurückgebliebene Niveau H aus. Außerdem gruben wir noch auf Anraten des Herrn Direktors Dr. L . v. L ó c z y an der tiefsten Stelle der benachbarten Doline eine 2*5 m breite und ebenso lange, 4*2 m tiefe Grube aus, ohne aber auf ein, auf den eventuellen Zusammenhang mit der Höhle hinweisendes sicheres Resultat zu kommen. Ich muß noch bemerken, daß Herr Direktor L. v. L ó c z y zweimal die Höhle be­ suchte und die Lage der Doline zur Höhle mit Triangulation bestimmte. Auch bei dieser Gelegenheit ergaben die dreiwöchentlichen Ausgrabungen ein wertvolles paläontologisches und prähistorisches Material, es kamen bei 100 paläolithische Steinwerkzeuge und sehr viele Gebeine von Säugetieren zutage. B) Die Ergebnisse der mit U nterstützung des Museums in Miskolcs

veranstalteten Ausgrabung. Die bisher erwähnten Ausgrabungen hatten die mir seitens der Geolo­ gischen lleichsanstalt zur Verfügung gestellte Summe schon fast aufgezehrt und es mußte schon an die Beendigung der Ausgrabungen gedacht werden, als auf die Vermittelung O t t o H e r m a n s hin, der um die Erforschung des un­ garischen Diluvialmenschen schon so große Verdienste hat, das obgenannte Institut mir seine materielle Unterstützung anbot. Außer O t t o H e r m á n schul­ den wir also Dank dem Vizegespan des Komitates Borsod, Herrn J u l i u s v. T a r n a y , ferner dem Präsidenten des M u s e u m -Comitees, Herrn I g n a z v. G á l f f y , die sich der Sache mit wirklich einzig dastehender Begeisterung annahmen. Die mir zur Verfügung gestellte Summe belief sich auf 3202 Kronen, was von einem Provinzialmuseum eine wirklich seltene Opferwilligkeit ist und für das hohe kulturelle Niveau dieser Anstalt spricht. Die begeisterten Leiter des Museums stellten auch eine weitere Unterstützung in Aussicht. Ich setzte die Ausgrabungen mit Hilfe der besagten Summe vom 1. Juni bis zum 4. Sep­ tember fort. ^ D e r w e s t l i c h e N e b e n a r m d e r Höhl e. Vor allem möchte ich mich mit den Verhältnissen dieses Teiles der Höhle befassen. Auch hier war der Plan derselbe, wie bei dem Haupt korridor, näm­ lich Ausgrabung der rechten Seite. Wie wir es schon im vorhinein ahnten,

Unaufgegrabene Partien. 0-5. m tief auf­ gegrabene Partien. 1-0 m tief auf­ gegrabene Partien. 3-0 m tief auf­ gegrabene Partien. bis auf den Grund aufgegra Partien.

Fig. 54. Grundriß der Szeletahöhle zur Zeit der Ausgrabungen von 1909. .4 = Eingang, B = Vorhalle. C = vorderer Teil des Hauptkorridors, 1) = hinterer Teil des Hauptkorridors, E =. vorderer Teil des Nebenkorridors; g = durch Schatz­ gräber gegrabene Löcher ; x abgefallene Kalksteinblöcke.

684

IM KUOKN H ILLEBR AN D

fiúid ich in diesem Teil der Höhle von dem anderen abweichende Verhält­ nisse. Noch innen steigt die Höhle sanft an, soweit, daß gegen die Mitte des Nebenarmes zu die Mächtigkeit der abgelagerten Schichten nur mehr 1*5 m beträgt, gegen die 4—5 m des Hauptkorridors. Ich konnte hauptsächlich das Niveau I ausgraben lassen, von dem Niveau II nur sehr wenig. Die Schichten zeigen im Niveau I folgende Reihenfolge: Zu oberst finden wir Knochen von Haustieren und der Fledermaus, sowie Scherben enthaltendes Fledermausgu&no, das zuweilen eine Mächtigkeit von 0'5 m erreicht, darunter folgt Kalktuff in verschiedener Mächtigkeit. Dann zeigt sich eine von eckigen Steinen stark durchsetzte gelbe Schicht. Diese Formation ist eine Spezialität dieses Nebenarmes und betrachte ich sie als von Tuff verkittetes Trümmer­ werk, dessen gelbe Farbe von dem Eisengehalt herrührt. Während der Tuff die Grenze zwischen Alluvium und Diluvium anzeigt, ist diese gelbe Schicht schon eine diluviale Bildung. Sie enthält gar keine Spuren des Menschen und nur sehr wenige Knochen des Höhlenbären. Der Grund davon ist, meiner Meinung nach, der, daß dieser Teil der Höhle, bei den feuchten Verhältnissen, unter welchen sich diese Tufftriimmerschichten bildeten, wohl als Aufenthalts­ ort weder für Menschen, noch für Tiere geeignet war. Unter diesen Sohichten folgen rote Tonschichten mit eckigen Kalksteinstücken, unter denen sich dun­ kelgraue, dann wieder rote Tonschichten finden. Die erwähnten ersten vier Schichten enthalten durchwegs eckige Steine und ganze Knochen, ja zusam­ menhängende Skelettteile, was auf die Entstehung der Schichten an Ort und Stelle hinweist. Die Fauna besteht bisher rein aus Höhlenbären; im Verhältnis zu den anderen Teilen der Höhle gibt es hier jedoch wenig davon. In dem obersten Teil der oberen roten Schicht fand ich an mehreren Stellen eine Kulturschicht mit Holzkohle, welche nach oben von der gelben Trümmerschicht begrenzt wird. Diese Kulturschicht, welche vorwiegend aus Holz­ kohle besteht, ist, wie es scheint, mit der im hinteren Teile der Höhle be­ findlichen gleich alt, weil dort diese ebenfalls im Verein mit dem roten Ton auftritt. Dafür spricht auch der Umstand, daß man in allen beiden, in ihrer Nähe die für die oberste Schichte der Höhle charakteristischen Lorbeerblattspitzen findet. Die Kulturschicht erscheint auch hier in den Profilen, in zick-zackförmigen oder welligen Streifen, welcher Umstand für eine primäre Lagerung spricht; dies wird auch noch durch den ebenfalls lokalen Cha­ rakter der die Kulturschicht begrenzenden Schichten bekräftigt. Die Kno­ chenreste der diluvialen Schichten des Nebenarmes stammen, wie es scheint, ausschließlich vom Höhlenbären. Die oben erwähnte Schichtenreihe ist jedoch nur im Anfangs- und Mittelteil des Nebenarmes zu finden, weiter hinten jedoch, wo sich der Boden der Höhle hebt, ist nur der alluviale Guano, Tuff und die gelbe Trümmerschicht ausgebildet. Es ist also wahrscheinlich, daß dieser Teil der Höhle neueren Ursprungs ist und zur Bildung des roten Tones keine Zeit mehr war. Die Ausgrabung ist in diesen Trümmerschichten sehr umständlich, weshalb auch von einer weiteren Aufgrabung, da sie woder paläontologisches, noch prähistorisches Material führten, abgesehen wurde, so daß ungefähr der dritte Teil des Nebenarmes unberührt blieb. Aus dem

43 :0

-ao

OB

p

*§

Erklärung : A = alluviale Ablagerungen, 1 — durch rezente Ausgrabungen angehäufter T o n ; II = anstehende alluviale Ab­ lagerungen ; D = diluviale Ablagerungen; / — gelblichgrauer Ton: II = gelblichroter Io n ; III- gelblichbrauner Ton; x — H e rd e ; A B C D ---------- = Entfernung der 2 m großen Quadrate.

■a

686

l>' BUOBN H ILLEBR AN D

Niveuu II gelang o h mir bisher nur einige Quadrate aufzugraben. Rote und dunkelgraue, ausschließlich eckige Steine und ganze Knochen enthaltende Tonschichten, wechseln hier ab, also auch diese Schichte weist auf eine Bil­ dung am Orte Mit Betracht auf alle diese Daten kann die Abweichung dieses Höhlen­ teiles von den anderen in folgendem zusammengefaßt werden. Infolge des Ansteigens der Höhle, sind die abgelagerten Schichten hier viel weniger mäch­ tig, da auch das Wasser, welches im unteren Teile der Höhle Ablagerungen von mehreren Metern ergab, hier nicht wirken konnte. Umso mächtiger ist jedoch die Mächtigkeit der obersten lokalen Schichten, gegenüber der ähnli­ chen der anderen Höhlenteile, da hier der lokale Vorgang schon damals wirkte, als in den unteren Teilen der Höhle die Erosion des Wassers noch fortdauerte. Auch das bisweilen 1 m mächtige gelbe Tufftrümmerwerk, sowie die Armut der Fauna an Individuen und Arten, endlich der rein örtliche Charakter dor aufgeschlossenen Schichten, welcher sich jedoch gegen den Anfang des Nebenarmes wegen der dort zu erwartenden Bodenvertiefung bei den weiteren Ausgrabungen verändern wird, sind für diesen Nebenarm cha­ rakteristisch. Von den Steinwerkzeugen muß bemerkt werden, daß sich außer einigen schönen lorbeerblattförmigen Spitzen nur ein-zw'ei andere Paläolithwerkzeuge fanden. D ie V o r h a l l e u n d d e r H a u p t k o r r i d o r d e r H ö h l e . Es wurde der mittlere Teil der Vorhalle vom VH. Niveau bis zum XL, an der rechten Seite aber von Niveau 1H bis VIH aufgegraben. So auch die rechte Seite des mittleren Teiles des Hauptkorridors bis Niveau V, die rechte Seite des äußersten Teiles aber bis Niveau III. Große Beachtung schenkte ich der Form der aus den Schichten hervor­ kommenden Steine und Knochen zwecks Bestimmung der schichtbildenden Momente. Meine diesbezüglichen Beobachtungen zeigten sich für alle gleichen Niveaus der verschiedenen Teile des Hauptkorridors als einheitlich, weshalb auch ihre Aufzählung von Wichtigkeit sein dürfte. Meine Beobachtungen kön­ nen, von den oberen alluvialen Schichten abgesehen, in folgendem zusammen­ gefaßt werden: Niveau I : Licht oder dunkelgrauer, ausschließlich eckige Steine und ganze Knochen führender Ton, stellenweise mit Feuerstellen. Niveau I I : Wie das vorherige, doch kamen aus seinen unteren Teilen schon hie und da abgerollte Kalksteintrümmer oder Knochen zum Vorschein. Ni­ veau I I ! : Graulicher Ton, in dem eckige Steintrümmer und ganze Knochen noch vorherrschen, doch auch schon Schotter und abgestoßene Knochen V o r ­ kommen, stellenweise Feuerstellen. Niveau IV : Rötlich-grauer Ton; ganze und abgerollte Knochen und Kalksteine kommen im gleichen Maße vor ; schöner Schotter, hauptsächlich neben der Höhlenwandung. An einer Stelle in der obersten Partie noch eine Feuerstelle. In einem tieferen Niveau fanden sich bisher keine Feuerstellen. Niveau V : Rötlicher T o n ; größere, ganze Knochen gibt es darin kaum, hingegen viel Schotter, Niveau VI: Rpter Ton, viel Schotter, noch kleinere und abgerolltere Knochen. Niveau I X : Obere Partie ebenso, wie die vorherige; im unteren Teil folgt mit scharfer

B E R IC H T ÜBKK

I>1E IN

1>KR S Z E L E T A H Ö H L E D U R C H G E F Ü H R T E N A U S G R A B U N G E N .

687

Grenze rotbrauner Ton. D ie iu diesem braunen Ton eingeschlossenen Steine sind m eh r eck ig und m äß ig abgerollt, typ ischer Schotter ist kaum zu finden, die K n ochen jedoch sind ebenso abgerollt und zeigen an ihrem ganzen Ä uß e­ ren die m ech anisch e E inw irk un g ebenso, w ie die in den oberen schotterigen

Fig. 56. Lorbeerblattförmige Spitze aus der Ausfüllung der Szeletahöhle bei Hámor. Avers, Hand, Revers. Verkleinert.

Schichten gefundenen. Interessant ist es, daß sich hier doch auch einige größere Knochen finden, die in den oberen schotterigen Schichten nicht Vor­ kom m en. Niveau X: Oben der erw ähnte rötlich-braune Ton, un ten scharf abgegrenzt, stellenweise abwechselnd, lichtere und dunklere Streifen von stark phosphorhaltigem Tone, der sehr w en ig und ausschließlich eckige Kalksteine und überwiegend sehr kleine, verwitterte (nicht abgerollte) B ären kn och en führt. W o dieser Ton vorhanden ist, scheint er überall unm ittelbar auf dem

688

Dl BUOBN H ILLBBBAND

Boden der Höhlt» zu ruhen, v. L ó c z y hält diesen phosphorhaltigen Ton für metttmorphisierten diluvialen Fledermausguano. Dagegen spricht jedoch die Tatsuche, daß ich selbst nach peinlichster Durchsuchung mehrerer Kubik­ meter, keinen Fledermausrest finden konnte. Da aber anderteils die darin befindlichen Bärenknochen ohne Ausnahme sehr verwittert sind, so erscheint es mir als wahrscheinlich, daß der bedeutende Phosphorgehalt des Tones aus den phosphorhaltigen Knochen der in großer Menge zugrunde gegangenen Bären herstammt. Es ist sehr interessant, daß die Knochen dieses phosphorhaltigen Tones, trotzdem sie in den tiefsten Schichten lagern, doch leichter und weniger ver­ steinert sind, als die Knochen der höheren Schichten, obzwar wir sonst von oben nach unten gehend, immer spezifisch schwerere Knochen finden. Der Grund dafür liegt, meiner Ansicht nach, darin, daß der dichte, wenig Steine führende Ton die Zirkulation des kalkhaltigen Wassers hemmte und so das Kalkmaterial nicht zur Versteinerung der Knochen ausreichte. Die Steintrümmer und anstehenden Felsen aber wurden hier kreideartig verwittert. Die Höhle mußte bei der Bildung dieser phosphorhaltigen Schichten schon eine Öffnung gehabt haben, durch die die Bären ein- und ausgehen konnten, da ein Einschwemmen der Knocken infolge des lokalen Charakters der Schichten als ausgeschlossen zu betrachten ist. Bezüglich der in den Niveaus II —IX befindlichen abgerollten Knochen muß ich noch hervorheben, daß diese oft eine Form haben, die auf den e r s t e n Blick auf eine Bearbeitung von menschlicher Hand schließen läßt. K a d i ó 1 führt sie als mutmaßliche menschliche Werkzeuge an und haben sich dieser Auffassung auch andere angeschlossen. Da jedoch nach meiner Beobach­ tung diese «KnochenWerkzeuge» immer nur mit abgerollten schotterartigen Steinen vereint V o r k o m m e n und da ihre Anzahl nnd ihre Abgerolltheit immer mit jener der Schottersteine im Verhältnis steht und da sie ferner sowohl mit Schichten menschlicher Spuren (Feuerstellen und Steinwerkzeuge), als auch in solchen, die von diesen frei sind, gleichmäßig V o r k o m m e n und an ihrer ganzen Oberfläche abgerollt sind, so halte ich eine Bearbeitung von Menschen­ hand hier für gänzlich ausgeschlossen. Ich muß bezüglich des in den Ablagerungen befindlichen Schotters be­ merken, daß K a d i ó diesen als von der mechanischen Einwirkung des Wassers (Erosion) unabhängig und als rein nur durch die chemische lösende Wirkung des Wassers (Korrosion) entstanden betrachtet und infolgedessen die ganze Ausfüllung der Höhle für einen mehr lokalen Vorgang ansieht. Gegen die Richtigkeit dieser Tatsachen spricht folgendes. Der Kalkschotter kommt mit werkzeugförmigen, die mechanische Einwirkung deutlich aufweisenden Knochen vor, deren Form auf keinen Fall durch chemiche Lösung entstanden i s t; der Nebenarm, wohin das fließende Wasser nicht reichte, enthält lauter scharfkantige

1 Beiträge zur Frage des diluvialen Menschen aus dem Sziuvatale (Földtani Közlöny, Bd. XXVII [1907] S. 381—395).

B E R IC H T Í ’BKR D IE IN

DE R SZEI.ETA

HOHLE DURCHÓEFÜHRTEN

AUSGRABUNGEN.

(!89

Stein e selbst im Niveau 11. wo doch das W asser genügend Zeit gehabt hätte, die besagte W irkung h ervorzu b rin gen ; in den vorwiegend sch otterigen Schichten linden sich k eine Feuerstellen, da das W asser den A ufenthalt dort unmöglich m a c h t e ; an den in diesen Schichten g efu nd enen Steinwerkzeugen ist eine m ehr oder m inder auf ihre gan ze Oberfläche sich ausbreitende Abgerolltheit, w ahrzunehm en (und sie bestehen doch aus K ieselsäure!). A uf Grund dessen betrachte ich den Kalkschotter fiir ein E rgebnis der W irkung des fließenden Wassers.

Fig. '>7. Palüolithischer Schaber aus der Ausfüllung der Szeletahühle hei Hámor. Avers und Revers. Verkleinert.

D ie A usfüllung der H öh le erfolgte, m einer A nsicht nach, während dreier gut unterscheidbarer Perioden. D ie erste ist eine A usfüllung rein lokalen Charakters, wobei der den B o d en der H ö h le bedeckende phosphorige Ton (hauptsächlich vom N iveau X abwärts) entstand. D ie zweite ist die Periode der W irkung irgend eines fließenden W assers (vom Niveau IX aufwärts bis Niveau V). Die dritte P erio de ist w ieder eine Zeit lokaler B ildungen (I. und II. Niveau). D en Übergang zw ischen den B ildungen der ersten und zw eiten Periode bildet der nur w en ig echte Schotter, doch viel abgerollte K nochen führende rotbraune Ton. Zwischen der zw eiten und dritten Periode bildet das Niveau III und IV den Übergang, in denen ein erseits noch ganze K nochen, eckige S teine und F e uerstellen, andererseits aber auch schon abgerollte Kno­ ch en und Schotter Vorkommen. Bezüglich der in der Szeleta-Höhlu gefundenen F aun a muß bemerkt

Fuldtani Küzlünu. XL l:ul. l'Jlb

t* BUOBN HILLEBBAHD

werden, daß diese vorwiegend aus dem Höhlenbären bestellt, dessen Kno­ chen in allen diluvialen Schichten der Höhle Vorkommen. Am häutigsten sind uußer Zähnen Fingerglieder, walzenförmige Knochen, Wirbel und Unter­ kiefer. Am seltensten sind: Schädelknochen, Hippen, Schwanzwirbel und Rippen Interessant ist es, daß auch die Knochen ganz junger Bären erhal­ ten sind, u. zw. unter diesen am häutigsten das Schlüsselbein, welches während der individuellen Entwickelung zu allererst verknöchert. Sporadisch finden sich noch Knochen folgender Tiere : Ilöhlenlöwe, Höhlenhyäne, Pferd. Rind, Hirsch, Schwein, Wolf und die Knochen eines kleineren Raubtieres. Von allen diesen Arten kommen nur einzelne Knochen vor, ganze Skelette nie. Hiernach wollen wir auf die Frage übergehen, oh die gefundenen mensch­ lichen Spuren (Steinwerkzeuge, Feuerstellen) in primärer Lage sind, d. h. oh der Mensch die Szeleta-Höhlo bewohnte ? ln den Schichten rein lokalen Cha­ rakters der Höhle, welche dem Zeitalter nach für die menschliche Besiedelung am geeignetesten gewesen wäre, finden sich massenhaft Knochen, ja selbst einige zusammenhängende Skelettreste des Höhlenbären. An diesen Knochen zeigen sich jedoch keine Spuren von menschlicher Bearbeitung. Daraus folgt, daß in dieser Zeit (Solutréen) die Ilöhle vom Höhlenbären beherrscht wurde, also dem Menschen als ständige Wrohnstelle nicht dienen konnte, da ein gleich­ zeitiger Aufenthalt des Menschen und Bären als ausgeschlossen zu betrachten ist. Daß die Höhle vom Menschen dennoch besucht wurde, darauf weisen zw’ei Umstände. Erstens, daß man in den Schichten rein lokalen Charakters, au denen sich keine Spur der Einwirkung des Wassers zeigt, dennoch schön erhaltene Paläolithe findet, u. zw. k l i n g e n f ö r m i g e Stein W e r k z e u g e , welche unbedingt vom Menschen in die Höhle getragen wurden. Ich hebe dies des­ halb hervor, weil die in den diluvialen Schichten befindlichen Paläolithe a l s Speerspitzen zu betrachten sind, die nach der Ansicht v. L ó c z y s von den ver­ wundeten und dort zugrunde gegangenen Bären in die Höhle geschleppt wur­ den. Dieser Ansicht schließt sich auch O t t o H e r m á n an. Der zweite Beweis sind die in den Schichten vorwiegend lokalen Charakters der Höhle gefun­ denen Feuerstellen. Diese sind von den obersten Schichten des Niveaus IV angefangen bis zu den alluvialen Schichten an mehreren Stellen anzutreffen, kommen jedoch in den rein nur Schotter und abgerollte Knochen führenden Schichten nicht vor. Da sie in den Profilen als wellige, scharf begrenzte Streifen erscheinen, so ist eine Einschwemmung als ausgeschlossen zu betrach­ ten. Sie enthalten viel schöne Holzkohle und wenige, gebrannte Knochen. Da diese Feuerstellen im Durchschnitt einige Zentimeter mächtig sind, wenig gebrannte Knochen enthalten und der Ton unter ihnen nicht verändert ist, so ist anzunehmen, daß sie nur Ergebnisse eines kürzeren Aufenthaltes sind. Daß der Mensch nur kurze Zeit (doch wiederholt) die Höhle bewohnte, da-s beweist einesteils die Armut der Arten der Fauna, andererseits aber auch der Umstand, daß ein großer Teil der Bärenknochen unberührt und sogar in zusammenhängenden Skeletteilen vorkommt, so daß der Bär nicht als Nahrung d e s Menschen dienen konnte. Der Mensch hielt sich wahrscheinlich haupt­ sächlich in der Umgegend der Höhle auf und benutzte die Höhle nur während

R K R I r H T ÜB ER 1>1K IN I>KR SZKLKTA HltHI.K DURCHUKFÜHRTKN AI'SHItAKl'NGKN.

fi!M

sehr schlechten W etters als Asyl, nachdem er sic leer gefunden, oder den Höhlenbären daraus vertrieben hatte. W enn der Mensch sich dort längere Zeit aufgehalten hätte, so müßte man m eh r Pferde-, Hirsch- usw. Knochen linden. Übrigens konnte ich an den B ären kn och en nie die Spur der m en sch ­ lichen H and finden und unter allen K nochen konnte ich nur an einigen vom Hirsche stam m enden Fingergliedern, an den unteren proxim alen Enden e i n L och alten Ursprungs als ein Work der m en sch lic he n H and fe s tste lle n ; es sind dies w ahrscheinlich Pfeifen. In der Zeit, in der sich die schotterigen Schichten bildeten, wurde die H öhle w ahrscheinlich n ic h t von dem Menschen be w ohnt und finden wir hier auch k e i n e Spuren von F e u e r s te lle n ; abgerollte K nochen und Stein W e r k z e u g e kom m en auch hier in Menge vor, weshalb sie als einge sch w em m t betrachten zu s e i n dürften.

Fig. 58.

P a l ä o l i t h i s c h e r S c h a b e r a u s d e r S z e le t a h ö h l e bei H á m o r . V e r k lein er t.

B ezüglich der in der H öhle gefundenen Steinwerkzeuge, von denen, die Splitter m it cingoziihlt, dieses .Jahr !)00 Stück gefunden wurden, muß ich betonen, daß diese dem Alter der Schichten nach eine bestimm te Entwickelung zeigen. D ie Lorbeerblattspitzen sind typische untersolutresche Stein Werkzeuge und kom m en nur in den obersten Schichten v o r ; klingenförmige, in den oberen und mittleren, aber einfache Schaber und Kratzer, sowie degene­ rierte Coup de P oings zeigen sich nur iu den untersten S ch ich ten und g e ­ hören n icht m eh r ins Solutréen.1 Knochenobjekte sind, abgesehen von den obgenannten Pfeifen, in diesen Schichten, m einer A nsicht nach, n icht v o r­ handen. Zum Schluß muß ich noch bemerken, daß aus den oberen diluvialen * Schichten der H öh le in kleiner M enge auch Tonscherben zum Vorschein kamen. E s wäre unbedingt von großer W ichtigkeit, wenn diese aus dem D iluvium wären, da die T onscherben von jeh er als w ichtige Grenzmarken zw ischen dem D iluvium und Alluvium galten. W enn diese Tonscherben noch einfacher, als die ältesten alluvialen Scherben wären, so wäre ihre diluviale A bstam m ung w ahrscheinlich. Ü brigens fand man auch iu den belgischen 1 Mit

ile m

A lter

der K u l t u r s c h i c h t e n will ich m ic h n ä c h s t e n s e in g e h e n d

befassen. 45*

KO M MlHhloNSANOKI.KtiKNIIKITKN.

Hohlen aus diluvialen Schichten .stammende Scherben. Wir dürfen uns auf keinen Full vor (len Godrtnken verschließen, daß selbst mich der diluviale Mensch schon verstand Töpfe zu machen, da ihn ja hei den Feuern auf hinßcr Erde auch schon der Zufall darauffiihrcti konnte*. Zwar müßte man natürlich dann auch größere Scherben linden, Sehr kleine Hruchstiickc können zwischen heruntorgefallenen Steinblöcken in tiefero Schichten geraten bein.

R) KominissionsangclodonheiUMi. A uszug au s dem VI. P ro to k o ll d er H ö h lenforschungskom m ission d er U n g arischen G eologisohen G esellschaft. V o r s i t z e n d e r : K a r l S i e g m e t h . R e f e r e n t : Dr. O t t o * a r K a d ic . A 11w e s o n d : E m e r i c h G a u r i k l B e k e y , B é l a F i n g e r , Dr. E u g e n H i l l e b i u n d , II k i n r i c h H o r u s i t z k y , Vizepräsident Dr. K a r l J o r d á n , Frau O t t o k a u K a d i c , Dr. L u d w i g M á r t o n , Baron Dr. A l b e r t N y á r y , P a u l K o r n é l S c h o l t z , Dr. G a b r i e l S t r ö m p l , T i h a m é r S z a f f k a und Dr. T h o m a s S z o n t a g h . V o r s i t z e n d e r eröffnet die Sitzung und ersucht die Herren H e i n r i c h H o r u s i t z k y und P a u l K o r n é l S c h o l t z um Beglaubigung des Protokolls. Nach Beglaubigung des V. Protokolls bespricht R e f e r e n t dio cingetrolieno Korrespondenz. 1. J u l i u s K ü r t i , Großhändler in Rózsahegy benachrichtigt die Kom­ mission, daß er die Höhlen des Koinitates Liptó gut kennt und geneigt ist seino Dienste der Kommission zur Verfügung zu stellen. 2. Dr. W i l i b a l d S e m a y e r , Direktor des Ethnographischen Museums dankt brieflich für die Wahl zum Mitglied und sagt seine Mitwirkung zu. X A n d r e a s O r o s z , Volkslehrer in Apahida. dankt für die Wahl zum Mitglied und verspricht ebenfalls seine Teilnahme an den Bestrebungen der Kommission. 4. Ö d ö n M i k l ó s berichtet aus Nagyberény, daß er in der Nähe des Simon major in einem Lößhügel eine kleine Höhle entdeckt hat, die er auch kurz be­ schreibt. — Die Kommission nimmt den Inhalt der mitgeteilten Briefe zur Kenntnis. R e f e r e n t berichtet über den Stand des Vermögens der Kommission. Es sind bisher folgende Geldbeiträge eingetroffen: Die Geologische Gesellschaft hat für Kanzleizwecke, für die Zusammenstellung des Höhlenkataloges, für kleinere Unternehmungen und sonstige kleinere Ausgaben K)0 Kronen gespendet. Zu den Ausgrabungen in der Baradlahöhle hat die Archäologische Abteilung des Nationalmuseums 500 K, der Ungarische Karpathen verein (Sektion Östliche Karpathen) w 200 K und die Ungarische Akademie der Wissenschaften ‘>00 K beigetragen. Dem­ gemäß bekam dio Kommission bisher 1600 K. Von dieser Summe wurde bisher für Kanzleibedürfnisse (Drucksachen und sonstige kleinere Ausgaben) 110 K á(i h und für die Ausgrabungen in der Aggtelekor Baradlahöhle im Jahre 1010 MO K ausgegeben. Demnach wurden bisher zusammen 770 K £6 h ausgegeben, so daß der Kommission gegenwärtig noch K29 K 74 H zur Verfügung stehen. Die Kom­ mission nim mt den obigen Bericht zur Kenntnis und votiert den Spendern pro­ tokollarischen Dank. Au8schußmitglicd P a u l K o r n é l S c h o l t z meldet, daß die vereinigte Ziegolund Zementfabrik A. G. die Herrichtung der Szépvölgyer Scholtzhöhle plant, und S c h o l t z m it der Leitung der Arbeiten betraut wurde. Herr S c h o l t z übernahnudie Fü hrung, jedoch unter der Bedingung, daß die A. G. auch für die Aufmessung der Höhle Arbeitskräfte geben wird. Die Kommission nahm den Bericht mit Freude zur Kenntnis,

KOM M1SSI ONS. VXi iKl .Kl í KN !l R I T E N .

Ausschußmitglied H e i n r i c h H o r u s i t / k y meldet, daß sich dir Zusammen­ stellung des bibliographischen Hühlenkataloges in vollem Laufe befindet. Diu bis­ herige Tätigkeit erstreckte sich auf die Zusammenschreibung dor Hohlen und auf das Sammeln von Literaturangaben. Die Höhlen wurden nach Gebieten gruppiert, während die L iteratur in chronologischer Reihenfolge Zusammenstellung fand. Die einzelnen Höhlen sollten nunm ehr in eine Karte im Maßstabe 1 : 750,000 einge­ zeichnet werden und dann auf Karten mit kleiiiprem Maßstab (t : 100,000 oder 1 : 900,000) reduziert werden ; dies wäre gleichzeitig die zum publizieren bestimmte Höhlenkarte. Dort wieder, wo die Höhlen sehr dicht Vorkommen, könnte man von dem betreffenden Höhlengebieten im Texte Karten mit größerem Maßstabe beilegen. Bei der Besprechung der einzelnen Höhlen wären hauptsächlich folgende Punkte zu beachten : 1. Es wäro anzugeben, auf welchem Kartenblattc 1: 75,000 die betref­ fende Höhle vorkommt und unter welcher Nummer dieselbe auf der Karte zu finden ist ; 2. einer joden Höhle wäre ihre gesamte Literatur beizufügen; 3. es wäre genau zu beschreiben die Lage der Höhle mit Angabe der Gemeinde (Komitat), der Berg­ lehne, des Talabschnittes und den übrigen topographischen Angaben ; 4. es wäre in großen Zügen die Ausdehnung des Hohlraumes der Höhle zu beschreiben ; .es wärft anzugeben, ob in der betreffenden Höhle Grabungen stattgefunden haben und was alles in der Höhle gefunden worden ist; endlich 6. w äre' anzugeben, wie der Boden der Höhle beschaffen ist. Da diese mühsame Arbeit die beiden betrauten Herren in kurzer Zeit nicht bewältigen können, ersucht H o r u s i t z k y die Mitglieder, sie möchten sich an dieser Arbeit beteiligen und jeder der irgendwelches H ö h l c n gebiet kennt, die Bearbeitung desselben übernehmen. Da jedoch eine solche Arbeit mühsam ist, schlägt H o r u s i t z k y vor, die Kommission möge jedem Mitarbeiter ein bescheidenes Honorar bestimmen. Seiner Ansicht nach könnte man jede Be­ sprechung mit 50 Heller honorieren. Nachdem die Ausschußmitglieder Dr. G a b r i e l S t r ö m p l und P a u l K o r n é l S c h o l t z kurz reflektiert haben, nahm die Kommission den Bericht zur Kenntnis und machte sich die Vorschläge zu eigen. Ausschußmitglied Dr. G a b r i e l S t r ö m p l erkundigt sich beim Präsidium, ob Berginspektor E m i l M y s k o w s z k y zum Mitglied gewählt worden ist. H err M y s k o w s z k y erforscht seit Jahren die Höhlen des Mecsekgebirges und macht Dr. S t r ö m p l die Kommission auf die Leistungen M y s k o w s z k y s aufmerksam. R e f e r e n t bemerkt, daß H err Berginspektor M y s k o w s z k y z u jenen Mitgliedern gehört, welche die Multergesellschaft unter den Ersten einberufen hat, welche sonach die Kommission ohne Wahl zu Mitgliedern anerkannt hat. Dann folgte auf Vorlage des Vorsitzenden die Wahl der neuen Mitglieder. Zu Ehrenmitgliedern wurden gewählt: H «rr O t t o H e r m á n , Direktor der Ungarischen Ornithologischen Zentrale, H err Baron E u g e n N y á r y , H err Bergrat, Prof. Dr. F r a n z S c h a f a r z i k , Präsident der Ungar. Geologischen Gesellschaft, H err Prüf. Dr. L u d w i g v. L ó c z y , Direktor der Ungarischen Geologischen Anstalt und H err kgl. Rat, Dr. T h o m a s v . S z o n t a g h , Vizedirektor der Ungarischen Geologischen Anstalt. Zum ordentlichen Mitglicde wurde gewählt: H err J u l i u s K ü r t i , Großhändler in Rózsa­ hegy. Zu auswärtigen Mitgliedern wurden g ew ä h lt: Herr Dr. L u d w i g M á r t o n , Kustos am Nationalmuseum und H err Dr. M .w itin R o s k a , Adjunkt an der Univer­ sität in Kolozsvár. Nach der Besprechung der Kommissionsangelegenheiten berichtete Dr. O t t o ­ k a r K a d i c über die Resultate der im Jahre 1910 vorgenommenen Ausgrabungen in der Aggteleker Baradlahöhle, dann besprach Dr. L u d w i g M á r t o n das infolge der obenerwähnten Grabungen ans Tageslicht gelangte archäologische Material. Beide Vorträge werden im ganzen Umfange iu den «Mitteilungen* erscheinen.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT tisztviselői az 1910—11)12. évi időközben.

FUNKTIONÄRE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. Elnök (Präsident) : S c h a f a r z i k

F e r e n c dr., m. kir. bányatanácsos, a kir. Józsefműegyetemen az ásvány-földtan ny. r. tanára, a Magy. Tud. Akadémia levelező tagja, Bosznia-Herccgovina bányászati szaktanácsának tagja. Másodelnök (Vizepräsident): I g l ó i S z o n t a g h T a m á s dr., királyi tanácsos cs 111. kir. bányatanácsos, a m. kir. Földtani Intézet aligazgatója. Első titkár (I. S e k re tä r) : P a p p K á r o l y dr., m. kir. osztálygeológus. Másodtitkár (II. S e k retä r) : V o g l V i k t o r dr., m. kir. II. oszt. geológus. Pénztáros (K assier) : A s c h e r A n t a l , műegyetemi quaestor.

A választmány tagjai (Ausschußmitglieder) /. .4 Budapesten lakó fi szí ele (beli tagok : (In Budapest wohnhafte Ehrenmitglieder.) dr., a Szent István-rend középkereszt esc. főrendiházi tag. nagybirtokos, a ni. kir. Földtani Intézet tb. igazgatója. ± P u s z t a s z e n t g y ö r g y i és T e t é t l e n i D a r á n y i I g n á c dr., v. b. t. t., nyug. in. kir. föld ni ívelésügyi miniszter és országgyűlés1 képviselő. 3 . S á r v á r i és F e l s ő v i d é k i g r ó f S z é c h e n y i B é l a , v. b . t. t., f ő r e n d 1h á z i t a g , 1. S e m s e i S e m s e y A n d o r

n i. k i r . k o r o n a ő r .

t.

dr.. a tudomány-egyetemen a geopaleontológia ny. r. tanára, a M. T. Akadémia rendes tagja, a Geological Society of London kiltagja

K och A n ta l

//. Választott tagok ((retcählle Mitglieder.) Á g o s t o n dr., i enizeti múzeumi igazgatóőr, a Magyar Tudomá­ nyos Akadémia levelező tagja. ± H o k u s i t z k y H e n r i k , m. kir. osztálygeológus. 3 . 1 i.o s v a y L a j o s clr., m . kir. udvari tanácsos, műegyetemi ny. r. tanár, ország­ gyűlési képviselő és a kir Természettudományi Társulat főtitkára-1. K a l e c s i n s z k y S á n d o r dr., iu. kir. fővegyész, a M. T. Akadémia lev. tagja. •}. K k e n n e r J. S á n d o r dr., ni. kir. udvari tanácsos, tud. egyetemi ny. r. tanár és nemzeti múzeumi osztályigazgató, a M. T. Akadémia rendes tagja. 1. F r a n z e n a u

695

dr.. tud. egyetemi ny. r. tanár s a magyar kir. Földtani Intézet igazgatója; a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, ós a Magyar Földrajzi Társaság ein öko 7. L ő r e n t h e y I m r e dr., egyetemi ny. rk. tanár, a M. T. Akad. levelező tagja. 8. M a u r i t z B é l a dr., tud.-egyetemi magántanár. 9. P á l f y M ó r dr., m . kir. f o g e o l ó g u s . 10. Telegdi R o t h L a j o s , m. k. főbányatanácsos-főgeológus, a III. oszt. Vaskoronarend lovagja. 11. T r e i t z P é t e r , m . kir. f ő g e o l ó g u s . 12. Z im á n y i K á r o l y dr., nemzeti múzeumi őr, a M. Tud. Akadémia lev. tagja. 6. L ó c z i L ó c z y L a jo 9

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT SZARÓ JÓZSEF-EMT.ÉKÉRMÉVEL KITÜNTETETT MUNKÁINAK JEGYZÉKE. VERZEICHNIS DER MIT I)ER SZARÓ MEDAILLE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT AUSGEZEICHNETEN ARBEITEN. 1900. A d a t o k az I z a v ö l g y f e l s ő s z a k a s z a g e o l ó g i a i v i s z o ­ n y a i n a k i s m e r e t é h e z , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t ő l az o t t a n i petróleum tartalmú lerakodásokra. A h á r o m s z é k m e g y e i S ó s r a e z ő és k ö r n y é k é n e k g e o l ó ­ g i a i v i s z o n y a i , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az o t t a n i p e t r ó ­ l e u m t a r t a l m ú l e r a k o d á s o k r a . Mindkettőt írta B ö c k h J á n o s ; megjelent a m. kir. Földtani Intézet Évkönyvének X. kötetében, Buda­ pesten 1894 és 1895-ben. 1903. D i e G e o l o g i e d e s T á t r a g e b i r g e s . I. E i n l e i t u n g u n d s t r a t i g r a p h i s c h e r T e i l II. T e k t o n i k d e s T á t r a g e b i r g e s. Irta dr. U h l i g V i k t o r : megjelent a Denkschriften der mathematischnaturwisseuschaftlicheu Klasse dor kaiserlichen Akademie der Wissen­ schaften in Wien LX1V. és LXYUI. köteteiben, Wionben 1S97 és 1900-bau. 1906. I. A s z o v á t a i m o 1e g és f o r r ó k o n y h a s ó s t a v a k r ó l , mint természetes hőakkumulátorokról. II. Meleg sóstavak és hőakkmnulátorok előállításáról. Irta K a l e c s i x s z k y S á n d o r : megjelent a Földtani Közlöny XXXI. kötetében. Budapesten 1901-ben. 1909. D ie K r e i d e ( H y p e r s e n o n - ) F a u n a d e s P é t e r w a r d e i n e r (Pétorvárader) G e b i r g e s (Fruska-Gora). Irta dr. P f . t i i ő G y u l a ; megjelent a Pal:eontographiou L1I. kötetében. Stuttgart, 1906-l>an.

696

S z e r k4*n/
e 1%.

A Magyarhoni Földtaui Túreulut választmánya 1910 április hó 6-án tartott ülésén kimondotta, hogy nem szívesen látja azt, ha a szerző ugyanazt a munkáját, amely a Földtani Közlönyben megjelenik, ugyanabban a teljedelemben más hazai vagy külföldi szakfolyóiratban is kiadja. Felkérem tehát n Földtani Közlöny tisztelt munkatársait, hogy a választmány­ nak ezt a határozatát figyelembe venni, s esetleges kívánságaikat munkájuk benyúj­ tásakor velem közölni szíveskedjenek. Ugyancsak a választmány f. évi május hó 4-i illésén engemet arra utasított, hogy ezentúl ktilönlenyomatot csak a szerző határozott kívánságára készíttessek. A killönlenyomatok költsége 50 példányonkint és ívenkint 5 korona; a feliratos boríték ára pedig ktllöu térítendő meg. Egyebekben a társulat választmányának a régi határozatai érvényesek. Az írói díj 10 oldalas nyomtatott ívenkint eredeti dolgozatért 00 korona, ismertetésért 50 korona. Az angol, francia vagy olasz nyelvű fordítást 50, s a német nyelvűt 40 koronával díjazzuk. Az 1904 április hó 0-án tartott választmányi ülés határozata értelmébon a két ívnél hosszabb munkának — természetesen csak a két íven fölül levő résznek - nyomdai költsége a szerző 120 K-t kitevő tiszteletdíjából fedezendő. Minden zavar kikerülése céljából ajánlatos, hogy a szerző úgy az eredeti kéz­ iratot, mint a fordítást pontos kelettel lássa el. Végül felkérem a Földtani Közlöny tipztelt munkatársait, hogy kézirataikat tiszta ív papiroson, s csak az egyik oldalra, olvashatóan írni vagy gépeltetni szíves­ kedjenek, úgy azonban, hogy azon a korrigálásokra is maradjon h ely ; ezt annyival is inkább ajánlom, minthogy a kefelevonaton ezentúl betoldást vagy mondatszer­ kezeti javítást el nem fogadok. Kelt Budapesten, 1910 november hó 25-éu.

Papp Karoly dr. elsőtitkár.

A VL TÁBLA MAGYARÁZATA. (Erklärung zu Tafel VI.) f N aoyburi B öckh J á n o s :

Alsókréta kövületek a Krassószörényi-hegységből. Unterkretazische Petrefacte aus dem Krassószörényer Gebirge. 1. Icanotia fíothii n. sp. — Újsopot (Bucs&va) mellett urgoapti-mészkőből. — Nächst Újsopot (Bucsáva) aus Ugro-aptien-Kalk. — A finom vonalak a kagyló hátulsó részén nem végződnek oly hirtelen, m int az a rajzban látszik, hanem a búb felé — még finomabban — folytatódnak. Die feinen Streifen auf der Hinterseite der Muschel endigen nicht so plötzlich, wie das in der Zeichnung erscheint, sondern 6etzen gegen den Wirbel hin — noch feiner — fort. 2. Nucula sp. ind. — Újsopot m ellett urgoaptieni mészkőből. — Bei Ujsopotf~au8 Ugro-aptien-Kalk. 3. Anatina Hugoi n. 6p. — Kohldorf mellől, márgás homokkőből. — Fei Kohldorf, aus mergeligem Sandstein. - A finoman vonalzott hátulsó rész végén a rá n ­ cok jóval gyengébbek, mint azok a rajzban kitüntetve láthatók. Die Falten am Ende der feingestreiften Hinterseite sind viel schwächer, als sie in der Abbildung dargestellt erscheinen. 4. Area Szontaghiana n. sp. — Kohldorf mellől, márgás homokkőből. — Bei Kohl­ dorf, aus mergeligem Sandstein. — A vonalzás legerősebb a mellső részen, ami a rajzon — sajnos — nem tűnik ki. Die Streifung ist auf der Vorderseite am stärksten, was auf der Abbildung — leider — nicht hervortritt. 5.

Trigonia Vectiana Lyc. var. hungarica B ö c k h . — Koroninitól keletre, ugroaptiai rétegekből. — Östlich v. Koronini, aus Urgo-aptien-Schichten.

6. Arca n. sp. ind. — Koroninitól keletre, urgoaptiai rétegekből. — Östlich v. Ko­ ronini, aus Urgo-aptien-Schichten. 7a, 6, c. Cypricardia Kohldorfiana n. sp. — Kohldorftól DDK-felé, homokos márgából. — SSO lieh von Kohldorf, aus sandigem Mergel. — la . A hátulsó ré­ szen a párkányvonalon túl barázda van, melyet még egy párkányvonal hatá­ rol. Ugyanez áll a 76 rajzra nézve is. la. Auf der Hinterseite befindet sich jenseits des Kiels eine Furche, die noch durch einen Kiel begrenzt wird. Dasselbe ist auch bei 76 der Fall. A természetes nagyságban rajzolt eredeti példányok a m. kir. Földtani Intézet múzeumában vannak. Die in natürlicher Größe abgebildeten Originalexemplare sind im Museum der kgl. ungar. Geologischen Reichsanstalt deponiert.

F öldtani K özlön y X L. kötet. -j- N a g y s u r i B ö c k h J

VI. tábla. án o s:

A lsó k r ó l:! k ö v ü l e t e k . — L ' i i l e r k r e la z is c l ie P e t r c f a c le .

XL. KÖTET.

líllíf ÍÁNÜÁKllrS - FEBRUÁRIUS.' ^

f

\ - '> FÜZET.

--------------------------- >

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA

a magyarhoni

földtani

társulat.

EGYSZERSMIND

A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNY«. 8ZBRKE8ZTIK

PAPP KÁROLY dr. És VOGL VIKTOR dr. ▲ TÁRSULAT TITKÁRAI.

(A XXXIX. KÖTET TARTALOMJEGYZÉKÉVEL.)

BUDAPEST; 1910. A MAGYARHONI

FÖLDTANI

TÁRSULAT

TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. •GKOI.ÖGISCHKMITTEILUNGEN.) ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT ZUGLEICH

AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANST ALT. K E D I O I K R T VON

Dr. K. v. PAPP und Dr. V. VOGL S K K K E T Ä H K l) KK Q E S K LL H CI I A K I .

(B E IL IE G E N D

I N H A L T S V E R Z E I C H N I S D E S XXXIX. B A ND E S . )

I.rDAPKST, Md. K I GK NT UM

DER

U N G A R I S C H KN G E O L O G I S C H E N

CESKLLSCHAFT.

A Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala Hudap« s l e n VII. k é r . , S t e f á n i a ú t l'i. s z á m a la tt v a n , a h o v á m in d e n n e m ű p o stai k ü ld em é n y elinzendö. Alle die Ungarische G«olojrinch«* Gesellschaft b<tptfenclen Sendungen hittrt man mit folgender Adresse zu versehen: M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t , H m l n p e s t , VII., S t e í á n i a - i í t 1

.4 „F öldtani Közlöny" havi fo(yóirat M agyarország földtani, ásványtani es őslénytani megism ertetétére s a földtan i ism eretek terjesztésére. M egjelenik kéthavonként hat nyotcadré! ívn yi tartalommal. A M agyarhoni fö ld ta n i T ársulat rendes ta g ja i ÍO R évi d íj fejében kajydk. Előfizetési ára egész évre 10 K . A d ija k a T á rsu la t tltkárttágáiiak (Budapest, V1L, S tefénla-út 1 4 ) k ü ldendők be. A közlem ények ta rta lm á é rt és a la k já é rt egyedül * « u n i k felelősek.

TARTALOM: Beköszöntő: O lvasóinkhoz............................................. Emlékbesaédek.

d r . : Nagysuri B ö c k h János élete és munkálkodása (arcképpel).. ............................................................. -........................... —.................. T im k ó I m r e : £mlékbeszéd G ü l l V i l m o s másodtitkár felett (arcképpel)............ Ig ló i

S z o n ta g h

Tam ás

3 29

Ismertetések.

dr.—G a á l I s t v á n d r .: Előadások Erdély morfológiájáról és geológiájáról (P. K .) ................................................................................................... A magyar geológiai irodalom az 1909. évben ...............................................

S a w ic k i

L tu d o m ib

T á r s u la ti ttgjrék. Tisztújító közgyűlés 1910 februárius hó 10-én ..................... ... ... ... Választmányi ülések 1910 januárius* hó 5 -én .......................................................... 1910 februárius hó 3-án............ ............................. Szakülések 1910 januárius hó b - é n .......................................................... 1910 jannúrius hó 12-én............ ...................................... A Társulat tisztviselői ...................................... •.......................................... A Társulat tagjai az 1909. év végén............ ................... ... ............ A Társulat részére tett alapítványok ............................H ..................... . .. . A Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának megalakulása

... ...

...

...

36 39

56 68 68 68 (59

71 72 81 84

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: feite

An unsere Leser

...................................................... .

...............................................

87

Gedenkreden.

von N a q y s u r , sein Leben und W irken............ 89 T im k ó k . : Gedenkrede über W i l h e l m G ü l l ............................................................... 113 S z o n ta q h , T h . v .: Jo h a n n B ö c k h

Referate.

L. v. S t . v. G a á l : Vorträge über die Morphologie und Geologie von S ie b e n b ü rg e n ........................................................................................................... Mitteilungen aus den Fachsitzungen der Ungar. Geologischen Gesellschaft: •r> Jänner 1910 ............................................. . ....................................................... - ... 12 Jänner 1910................................................................................................................ Konstituierung der Höhlenforschungskommission der Ungar. Geol. Gesellschaft

S a v ic k i,

120 123 123 Í25

Figyelmeztetés a z alapszabályok 18. §-ára: tA tagsági d íj minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi dijét az első negyedben.be nem fizette, a társulat az Illető összeget a legrövidebb postai közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a fiátrálékos tag fizeti

.»

NYILVÁNOS NYUGTATÓ. (Öffentliche Q uittierung.) Tagsági, előfizetési, ti/, oklevéldijat fizettek 1910 januá rius—februárius havában.

H átralékos tagsági d ija t ű z e tte k : Cholnoky Jenő, Kolozsvár (1908); Timkó Imre, Budapest (1909).

Tagsági d ija t 1910-re fiz e tte k :

a) Budapesti rendes tatjoh: Apsay V. János, Ballenegger Róbert, Braun Gyula, Bruck Albert, J o rd á n Károly, K adic Ottokár, K. Kovács Pál, Kunc Péter, Maros Imre, Mauritz Béla, Serény Gyula Ferdinánd, Sohréter Zoltán, Vogl Viktor, Zsigmondy Árpád. b> Vidéki rendes ta g o k: Acker Viktor, G y alá r; Halás Jenó, Menyháza; Bothár Samu, Beszterczebánya; gr. JEszterházy Gyula, Pozsony; Gesell Sándor, Beszterczebánya; K achelm ann Farkas, Selmeczbánya; Karcag István, Keszthely; Lenk Jenő, S op ro n ; Maderspacli Livius, Zólyom; Müller Sándor, Ózd; Profan tér János, Aknasuhatag; leichter Aladár, Kolozsvár; Riegel Vilmos, Brennbergbánya; v. Tóth Imre, Selmecz­ bánya; Vaezary Gyula, Lándor; Vitális István Selmeczbánya. c) Magyarországon kiviil lakó rendes tagok: Fuchs T., Bécs; K atzer Frigyes, Serajevo; M razecL., Bucuresti; Seligmann Gusztáv, Koblenz; Taeger Henrik, Wien. d) Rendes tagok jogaival birö intézetek : M. kir. bánya- és kohóhivatal, Aranyidka; Angolkisasszonyok Intézete, Budapest; M. ált. kőszénb.,r. t. Budapest; M. SiemensSchukert művek, Budapest; Áll. főgimnázium, D és ; Áll. főgimnázium, K aposvár; Egyet, földrajzi int., Kolozsvár; Ref. kollégium, Marosvásárhely; Astrophys. O b s e r ­ vatorium, O gyala; M. kir. bányaigazgatóság, Selmeczbánya; Áll. főreáliskolaf Sopron; Ref. Kuun kollégium, Szászváros ; R. k. főgimnázium, Székely udvarhely ; Főgimnázium, Szentes; Agyagipari szakiskola, l ’ngvár; Veszprém vármegyei muzeum, Veszprém ; Kath. főgimnázium, Veszprém ; Apátsági kön>vtár, Zircz ; Áll. főgimnázium, Zombor. Előfizetési d íja t 1910-re fiz e tte k : Áll. Polg. lek. Tan.-képző intézet, B ud a­ p est; M. kir. bánya- és fémbeváltó hivatal, A brudbánya; Bányahivatal Aknasuhatag (L f. év.); Főbányaliivatal, Aknaszlatina (I. f. év.); Áll. tanítóképző intézet, B a ja ; Áll. főgimnázium Bártfa; Főgimnázium, Budapest I. kér; Áll. főreáliskola, Budapest IL kér.; Urikány-Zsilvölgyi kőszénbánya r. t., Budapest; Gazdasági akadémia, Debrecen, K eszthely; M. kir. technológiai iparmuzeum, Budapest; M. kir. vas- és acélgyár, Diósgyőr; Pannonhalmi főmonostori könyvtár, G yőrszentm árton; Ref. főgimnázium, K a ro a g ; R. kath. főgimnázium, Kézdívásárhely; Ev. ref. főgimnázium, Kisújszállás; Gazdasági akadémia, Kolozsvár; M. kir. főbányaliivatal, Körmöczbánya; Áll. f. leány­ iskola, Lőcse; M. kir. bányahivatal, M agurka; M. kir. bányaigazgatóság, N agybánya; Áll. főreáliskola, Nagyvárad; Ág. h. ev. főgimnázium, Nyíregyháza; M. kir. bánya­ hivatal, Opálbánya; Gimnázium, Privigye ; M. kir. bányahivatal, Kónaszék (I. f. év); M. kir. bányahivatal, Selmeczbánya; Áll. főreáliskola. Székelyudvarhely; M. kir. vas­ gyári hivatal, lta jd a h u n y a d ; M. kir. főbányaliivatal, Z alatna; br. Wesselényi kol­ légium, Zilah. Oklevéldíjat fizettek: Angolkisasszonyok intézete, Budapest; Ballenegger Róbert, Budapest; Bruck Albert, Budapest; Jo rd á n Károly, Budapest; Klösz Pál, Budapest; Lénk Jenő, Sopron ; R . kath. főgimnázium, Székelyudvarhely.

A m agyar kir. Földtani Intézet m uzeum a a közönségnek d íjta la n u l nyitva van m inden vasárnap és csütörtökön , délelőtt 10 —1-ig. Más napokon , hétfő és péntek kivételével , délelőtt 1 0 —1 -ig egy korona szem élyenkénti belépő d íj lefizetése után tekinthető meg.

M e g je le n t!

V ezető a m agyar kir. F öldtani Intézet m úzeumában. Az intézet negyven éves fennállásának emlékére kiadta a m. kir. I öld tani Intézet igazgatósága. A 316 oldalas és 168 ábrával illusztrált vaskos kötet ára 1 k o r o n a . Kapható a m. kir. Földtani Intézet kapusánál és K i l i á n F r i g y e s utóda egyetemi könyvkereskedésében.

A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványainak és a Földtani Közlöny mellékleteinek árjegyzéke az 1910. évben. Megrendelhetők a Magyarhoni Földtani Táraidat Htkdti hivatalában* Budapestén, F //.t Sufdnia-út 14. **., vagy Kilián Frigyet uhtda ajyetetni Itímyvltm-eekedMben, Budapesten,

I

Váci-utca 32. m.

V e r z e i c h n i s d e r P u b l i k a t i o n e n d e r U n g a r . G e o lo g . G e s e l l s c h a f t . Dieselben sind entweder direkt durch das Sekretariat der Gesellschaft [Budapest^ VII., Stefdnia-út 14.] oder durch den Universitätsbuchhändler Friedrich Kiliáné Nach­ folger, lBudapest, IV., Váci-utca 82.] zu beziehen. 1. I n te r Bericht der geologischen Gesellschaft für Ungarn. 1852 ... 5 kor. — All. 2. Arbeiten der geologischen Gesellschaft für Ungarn. I. Bd. 1856... 16 • — • A magyarhoni földtani társalat munkálatai. I. kötet 1856 E l f o g y o t t - V e rg riffe n . 3. • • • « • II. kötet. 1863............... . 15 • — « 4. • • • « • HL, IV. és V. kötet 1867—1870. Kötetenként — pro Band .......................... . ... ... 10 • — • 5. Földtani Közlöny. I—IV. évf. 1871—1874. Kötetenként — pro Bánd 15 . — . 6. . . V—IX. • 1875—1879. E lfo g y o t t - V e r g r if f e n . 7. • • X. • 1880. Kötetenként — pro Band.......... 15 • — • 8. • • XI • 1881. (Hiányos— Defekt) ... 2 « -- • 9 • • XII. • 1882. Kötetenként— pro Band ... 10 • - • 10. • • XIII. • 1883. (H iányos— Defekt) 2 • — • 11. • • XIV. • 1884. Kötetenként— pro Band 4 • — • 12. • • XV. . 1885. . . 6 • — • 13. • • XVI. • 1886. • . ............... ._ 12 . — • 14. • XVII-XXXVn.« 1887—1909.« . ........... 10 • — • 15. Földtani Értesítő I—III. • 1880—1883.« . .. ... 4 . — . A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak bettisoros tartalommutatója. — (Geueral-Index sämtlicher Publi­ kationen der Ungar. Geol. Gesellschaft von «len Jahren 1852—1882) 3 • - • 16. Mutató a Földtani Közlöny XXIII—XXX11. kötetéhez. Dr. Cholnoky Jenő. 1903. ............................................................ ............................ 5 « — • 17. Register zu den Bänden XX11I—XXXII des Földtani Közlöny. Dr. £. v. Oholnoky. 1903............... .. ... ................... .................. _ ... 5 • — • 18. Néhai dr. Szabó József arcképe ....................................... ........... 2 • — • 19. A magyar korena országai földtani viszonyainak rövid vázlata. Buda­ pest 1897. __................ ; w* ... ................... ... _.......... 1 « 20 • 20 Geologisch-montanistische Studien der Erzlagerstätten ton Rézbánya iu S. O.-Ungarn von F. Posepuy. 1874 .......................... 6 « — • 21. Az erdélyrészi medence harmadkon képződményei. II. Neogén csoport. Dr. Koch Antal. 1900 ... .... ... ... . . ......................... 3 • — • 22. Die Tertiärbildungen des Beckens der siebenbürgischen Landesteile. II. Neogene Abt. Dr. Anton Koch. 1900 ......................................... 3 • — • 23. A Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves története. Dr. Koch Antal 1902 — « 60 * 24. Geschichte der fünfzigjährigen Tätigkeit der. Ungar. Geologischen Gesellschaft. Dr. Anton Koch 1902 ... _.. ............................ — • 60 • 25. A cinnamomum nein története. 2 térképpel és 2b táblával. Dr. Stanb Móric. 1905.................... ........................ ........................................... 10 * — • Die Geschichte des Genus Cinnamomum. Mit 2 Karten und 26 Tafeln. Dr. Moritz Staub. 1905............... ................. ................................... 10 • — • 26. A selmeczi bányavidék éretelér«vonulatai. (Die Erzgänge von Schemnitz und desseu Umgebung.) (Színezett nagy geologiai tér­ kép. Szöveggel együtt.) Geolog mont. Karte in Großformat ... 10 « — • 27. A budapesti országos kiállítás VI-dik csoportjának részletes katalógusa. / Bányásaat. Kohászat. Földtan. 1885. — (Budapester Landes­ ausstellung. Spezialkatalog der Ví-ten Gruppe. Geologie, Bergbau und Hütten wesen) ................. ... ... ... ........... — \ 40 • 28. Les Eaux Minérales de la Hongrie. 1878. . ... ... — kor. So fill. 29. Egy áj Echinolampas-faj. Dr. Pávay Elek.......................................... — « 20 • 30. Kolozsvár és Báuflyhunyad közti vasútvonal. Dr. Pávay Elek ... — « 20. « riUNKUM-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

XL. KÖTET.

^ ( T Y t A R C Í Í s - Á P lí I L r s .

*

:|— | FÜZET.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------- >

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA

A MAGYARHONI F Ö L D T A N I TÁRSULAT. EOYSZEH8MIND

A M. KIR FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYK SZERKESZTIK

PAPP KÁROLY dr. És VOGL VIKTOR dr. A tíiisitlat t it k á r a i.

BUDAPEST, 1910. A MAGYARHONI

FÖLDTANI

TÁRSULAT

TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GK0I.0GISCHKMITTKIMJNCiKN.ZEITSC H R IFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCH KN GESKLLSCHA KT /.rr.LKU-H

AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTAI.T.

HKIintlKHI

Dr. K. v. PA PP

VON

und

Dr. V. VOCÍL

» K K K K T Á M . I »KH ü I . s k I . I m

I U » I.

l;ri>\l’KST MO. K IiiK N T l’M

l*Rlt

U N O A H IsrillC N

O F .O L oG lS (llK N

>

• K S K I F. SCH A K I’.

A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t t i t k ü r i h i v a t a l a R i n l a p e s l e n VII. I»er.. S l e f a n i a n t a l a t t v a n , a h o v á m i n d e n n e m ű p o s t a i K111 e im / e n < l o .

IV s / a n i

A „F öldtani K özlöny “ havi fo lyó ira t M agyarország földtani, dsvdttytani és őslénytani m egismertetésére s a föld tan i ism eretek terjesztésére . M egjelenik kéthavonként hat nyolcadrél évnyi tartalom m al. A M agyarhoni F öldtani Társulat rendes ta g ja i 10 R évi d ij fejében kajydk. Előfizetési á?*a egész évre 10 K . A d ija k a T á rsu la t titk á rsá g á n a k (Budapest» VII.« 8tefánia-út 14.) küldendők be. A k ö z le m é n y e k t a r t a l m á é r t és a l a k j á é r t e g y e d ü l a sz e rz ő k fe le lő s e k .

TARTALOM: Z*p É rte k e s é fe k . L óczy L a j o s : A m o n a c ó i o c e a n o g r a f ia i m ú z e u m ( n é g y á b r á v a l ) ....................................129 R éth ly A n t a l : A z 1810 j a n . 1 4 -ik i m ó r i f ö l d r e n g é s (k é t á b r á v a l ) .............. F

Á g o s t o n : K ö z é p m io c é n r é t e g e k R á k o s p a l o t á n

r a n z en a u

...

133

.............................................. 156

G aál I s t v á n : K ö z é p m i o c é n D é v a h a t á r á b a n (eg y á b r á v a l ) ............................................

163

Campylaea Banatica p le is z to c é n e l t e r j e d é s e .......................................... 166 G a á l I s t v á n : A Valvata antiqua a m a g y a r f a u n á b a n .......................................... — 169 K o r m o s T i v a d a r : Succinea Schuhmacheri é s Limnophysa diluviana .........................170 K o r m o s T i v a d a r : Daudebardia Lányi a p le is z to c é n f a u n á b a n .................................... 173 G a á l Istv á n : A

T im k ó I m r e : Uj p t / r u t e - t e r m ő h e l y B u d a p e s t k ö r n y é k é n ...................................................... 175 V a d á sz M. E l e m é r : A d a to k a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g g e o ló g iá já h o z ....................... T ab g k r H

e n r ik :

V á la s z V adász M . E

lem ér

176

ú r p a k ................................................................ 178

S c h r é t e r Z o l t á n : A g á n t i t i m s ó s v iz ű k ú t a V é r te s b e n (k é t á b r á v a l ) ............... 179 T o b o r f f y Z oltán : A g á n t i t i m s ó s v iz ű k ú t á s v á n y a i ........................................................ 184 Z im á n yi K á roly : A r u t i l ú j e lő f o r d u lá s a h a z á n k b a n ........................................................

185

Ism e rte té se k . L aczkó D e z s ő : V e s z p r é m v á r o s á n a k g e o ló g ia i l e í r á s a — v —............................................ 186 P r in z G y u l a : D ie

V e rg le tsc h e ru n g

s c h a n - G e b ir g e s (S c h r é t e r Z.)

des

n ö r d l ic h e n

T e ile s d e s z e n t r a l e n T i e n ­

.................................................................^

.......................... 189

B eu tler K .: U eb er F o ra m in ife re n a u s d e m ju n g te rtiä re n G lo b ig e rin e n m e rg e l v o n B a h n a (S c h r é t e r Z.) ............................................................................................................ 190 K l e i n f b l d t E . : Ä tz f ig u re n a m E is e n g l a n z (Z im á n y i K . ) .........................

.............

191

G e o ló g ia i e s e m é n y e k . I . A d ü s s e ld o r fi b á n y á s z a t i s g y a k o r l a t i g e o ló g ia i k o n g r e s s z u s I I . A s t o c k h o lm i X L n e m z e t k ö z i g e o ló g ia i k o n g r e s s z u s

....................................193

..............................................

195

T á rs u la ti ügyek.

A)

A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t s z a k ü lé s e i m á r c i u s 8 á p r i l i s h a v á b a n 1. Az 1910 m á r c i u s h ó 2 -á n t a r t o t t s z a k ü lé s j e g y z ő k ö n y v e ....................................20 0 •2. « « 1 6 -á n « ■ « ......................... 203 3.

«

á p rilis

4.

•

«

6-án

•

•

•

1 3 -án

«

•

•

....................... n .........................

. . . 20 8 210

B)

A z 1910 m á r c i u s h ó 2 -á n , 1 6 -án á p r i l i s h ó 6 - á n é s 1 3 -á n t a r t o t t v á l a s z t m á n y i ü l é s e k je g y z ő k ö n y v e i .............................................. . . . ..... ................................. t . . . 2 13

C)

A z 1910 m á r o i u s h ó 2 0 -á n t a r t o t t b iz o tts á g i ü l é s j e g y z ő k ö n y v e .........................

217

A B a r l a n g k u t a t ó B iz o tts á g K ö z le m é n y e i. A B a r l a n g k u t a t ó B i z o t t s á g f e l a d a t a i ................................................................................................. 219 K iv o n a t a B a r l a n g k u t a t ó B iz o tts á g j e g y z ő k ö n y v e i b ő l ........................................................

220

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: Seile

L . de L ó c zy : L e M asáé O c é a n o g ra p h iq u e á M onaco ........................ ....................... 223 A . R é t h l y : D a s E rd b e b e n von M ór a m 14 J a n . 1810 ........................................227 A. F ranzenau : E in n e u e s V o rk o m m en m itte lm io z ä n e r S ch ich ten in d e r U m g e­ b u n g v o n B u d a p est, in R á k o s p a lo t a ........................................... ..................................253 S t . v. G a á l : F o ssilfü h re n d e s M itte lm io z ä n in d e r G e m a rk u n g v o n D év a — 2G1 S t . v. G a á l: N e u e re B e iträ g e z u r V e rb re itu n g v o n C a m p y la e a b a n a tic a im P leistozän 2G3 T h . K orm os : Succinea Schuhmacheri u n d Limnophysa diluviana in d e r p le isto ­ z än e n F a u n a U n g a r n s ............ . ............................................................... ........................267 T b . K o rm o s: Daudebardia (Libania) Langi d. P le isto z ä n en F a u n a . . _.. . . . 269 E. T im k ó : E in n e u e r F u n d o rt von P y ru la in d e r U m g eb u n g v on B u d a p es t . . . '2 7 2 M. E . V a d á s z : Z u r Geologie des U n g a ris c h e n M ittelg eb irg es —. . . . . . . . . . 273 H . T aegkr : D ie E n tg e g n u n g des H e r r n M. E . V adász auf. m ein e B e m e rk u n g e n 275 277 Z . S c h r é t e r : D e r a la u n h a ltig e B r u n n e n von G á n t . . . ........................ .............. Z . v. T o b o r ffy : D ie M in e rale des a la u n h a ltig e n B ru n n e n s v o n G á n t......................282 ... — ... 283 K . Z im án y i : E in n e u e r F u n d o rt des B u tils in U n g a rn ................. .

r

R e fe ra te . D. L a c z k ó : G eologische B e sc h re ib u n g d e r S ta d t V e sz p rém — v — ........................284 J . P hinz : D ie V e rg letsc h eru n g des n ö rd lic h e n T ie n -sc h a n G e b irg es.. __ . . . 287 JL B e u t l e r : U eb er F o ra m in ife re n a u s dem ju n g te r tiä r e n G lo b ig erin e n m e rg el von B a h n a (Z. S c h r éter ) .... . . .................................................. ___ . . . .............. 287 288 E . K l e in f k l d t : Ä tzfig u ren a m E is e n g la n z (K. Z imányi) __ ___ ___ . . . . . . M itte ilu n g e n . •aus den F a c h s itz u n g e n d e r U n g a risc h en G eo lo g isch en G esellschaft;. 1) 2. M ärz 1910 ....................... . . . ............ . . . . . . . .... ............. .............. 289 2) 16. M ärz 1910 ........................ ................................. . . . . . . ....................... 291 3) 6. A p ril 1 9 1 0 ........................................ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 9 5 4) 13. A p ril 1910 ... . . . . . . .............. . . . . . . . . . .............. . . . . . . . . . 297 M it te i lu n g e n a n s d e r H ö k le n fo rs o h n n g s k o m m is d io n . ............ . . . . . . . __ . . . D ie A ufgaben d e r H ö h le n fo rsc h u n g s k o m m iss io n A u szu g a u s d em H . u n d H L P ro to k o ll d e r H ö h le n fo rsc h u n g sk o m m issio n . . .

299 301

A m agyar k ir . Földtani Intézet muzewma a leözönségnek d íjta la n u l nyitva van m inden vasárnap és csütörtökön , délelőtt 10 —1-ig. Más napokon , hétfő és péntek kivételével , délelőtt 1 0 —1 -ig személyen­ ként egy korona belépő d íj m ellett tekinthető meg . M e g je le n t!

V ezető a m agyar kir. F öldtani Intézet múzeumában. Az intézet negyven éves fennállásának emlékére kiadta a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága. A 316 oldalas és 168 ábrával illusztrált vaskos kötet ára 1 k o r o n a . Kapható a m. kir. Földtani Intézet kapusánál és K i l i á u F r i g y e s utóda egyetemi könyvkereskedésében (Budapest, IV., Váci-utca ;*2.)

Figyelmeztetés a z alapszabályok 18. §-ára: *A tagsági díj minden ár első negyedében fizetendő. He valamely tag évi dijál az eltö negyedben bt nem fizette, a társulat az Illető összeget a legrövidebb postai közvetltis utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hétrilékos tag fizeti. •

NYILVÁNOS NYUGTATÓ. (öffentliche Q ulltleruny.) Tagsági, előfizetési, ill. oklevéldijat fizettek 1910 március 1-től április hő 17-ig.

H átralékos tagsági d ija t fi/e tte k : All. főreáliakola, Kassa (1909); Babea Kornél, Budapest (1909); H amberger Teplilz-Schönau (1909); Hofmann Géza, Köpec (11 K, 1909); Láng Mihály, pest (1909); Litschauer Lajos, Selmecbánya (11 K, 1909); Kuffini Jenő, Dobeina Uhlig Viktor, Wien (19(^9); Ujj János, Kisjenő (1909); Villatii Frigyes báró (11 K, 1909); W ollm ann Kázmér, Laborcév (1909).

József, Buda­ (1909); Fiume

Ö rökítő tagsági d íja t ű z e te tt: Lozsádi Győrffy Árpád báró, Brád.

Tagsági d íja t fizettek 1 9 1 0 -re: a) Budapesti rendes tatjak: Andreics János, Ascher Antal, Habes Kornél, Balkay Béla, Bauer Gyula, Bauer Mór, K. Bedő Albert, Berényi Sándor, Bischitz Béla, Brössler Ignác, Bryson Piroska, Burchard-Bélaváry Kon rád, Derer Mihály, Dicenty Dezső, Rötvös Loránd báró, Erdős Lajos, Erdős Zsigmond, Erődi Kálmán, Erőss Lajos, Franzenau Ágoston, Frohner Román, Gáspár lános, Graenzenstein Béla, Grósz Lajos, H orváth Béla, H üttl Ernő, Illés Vilmos, Kazay Endre, Kerényi Hugó, Kilián Frigyes, Kiss József, Klem Gyula, Konkoly Tliege Miklós. Kövesligethy Radó, Krenner József Sándor, Láng Mihály, Lapp Henrik, Lasz Samu, Leféber Lajos, Lengyel Béla, Leopold Andor, Lobmayer János Ferenc, Loczka József. Lóczy Lajos, Lóczy Laj 08né, LöLlovitz Zsigmond, Löw Márton, Lukács László, JMarz6Ó Lajos, Méhes Gyula, Nagy Dezeő udv. tan., Nagy Dezső, geologus, Nagy László, Natauson Thadé, Neubauer Konstantin, Palkovics József, Papp János, Petrik Lajos, Pécsi Albert, Posewitz Tivadar, Prinz Gyula, T . Koth Károly, T. Roth Lajos, Rozlozsnik Pál, Saxlohner Kálmán, Schuller Alajos, Schultes Emil, Schwalin Amadé, Siegmeth Károly, Steinhausz Gyula, Strömpl Gábor, Toborlíy Zoltán, T u z s o d János, Vadász M. Elemér, Vendl Aladár, Winkler Lajos, Zichy Tivadar gróf, Zsivny Viktor. b) Vidéki rendes tagok: D ornyay Béla, Rózsahegy; H ulyák Valér, E peijes; Illyés Tibor, SzovátafürdŐ; Jávorszky József, Petrozsény; Junker Ágoston, Beszterce­ bánya; Kralovanszky Imre, K isterenye; Kürti Gyula, Rózsahegy; Lexen Frigyes, Brassó; M artiny István, Nagybánya, Mátyás Lajos, Egeresein ; P ap p Simon, Kolozsvár; Podek Ferenc, Brassó; Ruffiny Jenő, Dobsina (3 K. 40 f.); Schaffer Antal, Visegrád; Somogyi Aladár, Ujlót; Tweraser Károly, Karánsebe6; Ujj János, KisjenŐ; Veszprémy Antal, N agysárm ás; Volkó János, Breznóbánya. c) Magyarországon kiviil lakó rendes tagok: Bottz Gh., Bacures^i; Görgey Rudolf. Heidelberg; Hamberger József, Teplitz-Schön u i ; Uhlig Viktor, Wien. d) Rendes tagok jogaival biró intézetek: M. kir. Bányakapitányság, B u d ap est; áll. főreáliskola VI., Budapest; Nemzeti Kaszinó, Budapest; Országos Kaszinó, Budapest; áll. főreáliskola, Kassa; ref. főgimnázium. Kecskemét; m. kir. Szénbánya­ hivatal. Komló; Bányaintézőség, M á rk u e fa h a ; m. kir. Bányakapitányság, O ravicza; Bányaigazgatóság. Ötösbánya; Bány. és Érd. Főiskola, Selmecbánya ; Fürdőigazgatósag, 8zovatafürdŐ; m. kir. Szénbányahivatal, V erd n ik ; ni. kir. Bányakapitányság, Zágráb.

Előfizetési d íja t fizettek 1910-re: Főgimnázium, B rassó ; Tud. Egvet. Földrajzi Iutézete, Budapest; III. kér. áll. főgimnázium Budapest; VI. kér. állatni főgimnázium Budapest; VI kér. áll. tanítónő* képző intézet, Budapest; ev. lvceum Késmárk; áll. főgimnázium, Lúgos; prém. gimnázium. N agyvárad; Bány. é* Érd. Főiskola, Selmecbánya. O k le v é ld íja t f i / e t t e k : Bryson Piroska, Budapest; ISrődi Kálmán, Budapest; Hoffmann Géza, Köpec; Jávorszky József, Petrozsény; K erényi Hugó, Budapest; Kiss József, Budapest; Kürti Gjula, Rózsahegy; Láng Mihály, Budapest; Lapp Henrik, Budapest; Leien Frigyes. Brassó ; Lóczy Lajosné, B udapest; M. ki£ Bányak a p i t á n y s á g , Oravicza; in. kir. Kőszénbányahivatal, Verdnik ; Marzsó Lajos, Budapest; Mátyás Lajos, Egercsehi; Nemzeti Kaszinó, Budapest; Országos Kaszinó, Budapest; Palkovics József. Budapest; Papp János, Budapest; Papp Simon, Kolozsvár; Vendl Aladár, Budapest; Veszp’éujy Antal, Nagysármás; Volkó János, Breznóbánya. FKAKKIIM*TÁRSULAT NÍOUDÁJA.

1910. MÁJ UN—JÚNIUS.

XL. KÖTET.

---------------------------------------------------------------

FÖLDTANI KÖZLÖN1 HAVI FOLYÓIRAT KIADJA

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EGYSZERSMIND

A M. KIR FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTIK

PAPP KÁROLY dr.

és

VOGL VIKTOR
A T J U lsrT .A T TITKÁRÁT.

BUDAPEST, 1910. A MAGYARHONI

FÖLDTANI

TÁRSULAT

TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (ÜKOI.OGISCHIÍ MITTKII.UNliKN. Z E I T S C H R I F T D E R U N G A R IS C H E N

G E O L O G IS C H E N

GESELLSCHAFT

ZU G L EIC H

AMTLIOHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT. H K D I O I K R T VON

Dr. K. v. PAPP

und

Dr. V. VOGL

SKKHKTÄ HC Li K H «»K.sKI. i.SCHAKT.

iiUIUI’EST. EIGENTUM

D E R U N G A R I S C H KN G E OL O GI S C H KN G E S E L L S C H A F T .

A Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala IUnlapt*sh*n VII. k«*r., S t c f a n i a ú t W , sz á m a la tt v a u , a h o v á m in d e n n e m ű p o stai k u h lc m rn y c im /e m lö . Alle die Ungarische Geologische Gesellschaft betr*;ííen
A „F öldtani K özlöny “ havi fo lyó ira t M agyarország földtan i, ásványtani és őslénytant m egismertetésére s a fö ld ta n i ism eretek terjesztésére . M egjelenik kéthavonként nyolc ívn yi tartalommal. A M agyarhoni F öldtani lá rsu la l rendes ta g ja i 10 R évi d if fejében k apják . Előfizetési ára egész évre 10 JT. A d ijak a T á rsu la t titk á rsá g á n a k (Budapest, VII., Stefánla-út 14.) küldendők be. A közlem ények ta rta lm á é rt és a la k já é rt egyedül a szerzők felelősek.

TARTALOM: Lap

Értékelések. P a pp K ároly d r . : A k i s s á r m á s i g á z k ú t K o lo z s m e g y é b e n ( k é t tá b l á v a l é s h a t á b r á v a l) 3 0 6 E

rődi

K álmán d r . : A m e z ő s é g i t a v a k e r e d e t é r ő l ( k é t á b r á v a l ) ..................................

3 36

P ávay V a jn a F e r e n c : O l á h l a p á d k ö r n y é k é n e k f ö ld ta n i v is z o n y a i (tíz á b r á v a l ) __ 3 4 0 T o b o r ff y Z oltán d r :

M a g y aro rsz ág i p y ra rg y rite k

á b r á v a l ) ....................... .

...............

........................

k r i s t á l y t a n i v iz s g á l a t a (n y o lc ................................................................... 3 6 0

Társulati ügyek. A) A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t k i r á n d u l á s a Í9 1 0 m á j u s h ó 2 6 - á n N ó g r á d é s S z o k o l y a h u t a k ö r n y é k é r e (eg y á b r á v a l ) . . .....................

...

. . . __ . . . 37 3

B) A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t 6 z a k ü l é s e i : 1. J e g y z ő k ö n y v az 1910 m á j u s 4 .-i s z a k ü l é s r ő l ..................... . 2. J e g y z ő k ö n y v a z 1910 j ú n i u s l.- i s z a k ü lé s rő l

.........................

....................................376 .........................

377

C) A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t 19 10 m á j u s h ó 4 - ik é n é s j ú n i u s h ó 1-én t a r t o t t v á l a s z t m á n y i Ü lé s e in e k je g y z ő k ö n y v e i ...................................... ................................. 381

D) P ó t l á s az 1910 f e b r u á r i u s h ó 1 0 -én t a r t o t t k ö z g y ű lé s j e g y z ő k ö n y v é h e z ............. 38 5 A B a r l a n g k u t a t ó B iz o tts á g K ö z le m é n y e i. A z 1910 m á j u s 7-i Ülés j e g y z ő k ö n y v e . . 3 86

A m agyar kir. Földtani Intézet m úzeum a a közönségnek díjtalanul nyitva van m inden vasárnap és csütörtökön , délelőtt 10—1 -ig. Más napokon , hétfő és péntek kivételével, délelőtt 1 0 —1-ig szentélyenIcént egy korona belépő d íj m ellett tekinthető meg .

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: Abhandlungen. Seit«

de P a p p : Source de méthane á Kissármás (Comitat de Kolozs) Avec les planches I, ü . et les figures 10 á 15................................................................ 387

C h a rle s

K ol. E rődi : Ueber den Ursprung der Mezőséger Seen (Mit zwei Figuren) ... 416 F r. P ávay V ajna : Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Oláhlapád (Mit zehn Figuren) ........................................................ ...................................... 420 Z. v. T oborffy: Krystallographische Eigenschaften Ungarischer Pyrargyrite /Mit acht Figuren)................... .................................. ............................................... 435 Geologische Exkursion in die Umgebung von Nógrád und Szokolyahuta am 26. Mai 1910. (Mit der Figur 36.) ................... ............................ . .....................447 Mitteilungen

aus den Fachsitzungen der Ungarischen Geologischen Gesellschaft. 1) 4. Mai 1910 ..................... . .. ... ... . . . . . . ................... ..................... 451 2) 1 J u n i ..................... ... . . .......................... ............ .............................. ... 452 Mitteilungen aus den Sitzungen der Höhlenforschungskommission.

Auszug aus dem Sitzung von 7. Mai 1910. Protokoll der Höhlenforschungs­ kommission ..................... . . . .............................. . . . ..................... . .. ... 458

M e g je le n t!

Vezető a magyar kir. Földtani Intézet múzeumában. Az intézet negyven éves fennállásának emlékére kiadta a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága. A 316 oldalas és 168 ábrával illusztrált vaskos kötet ára 1 k o r o u a . Kapható a m. kir. Földtani Intézet kapusánál és K i l i á n F r i g y e s utóda egyetemi könyvkereskedésében (Budapest, IV., Váci-utca 32.)

Führer durch das Museum der kön. Ungar. Geologischen Reichsanstalt. Anlässlich des vierzigjährigen Bestandes der Reichsanstalt. Herausgegeben von der dem kön. Ung. Ackerbauministerium unterstehenden königl. Ungar. Geologischen Reichsanst alt. Budapest 1910. In Kommission bei F r i e d r i c h K i l i a n ’» Nachfolger Universitäts Buchhandlung, Budapest, IV., Váci utca 3"2. Preis 3 Kronen.

Figyelmeztetés a z alapszabályok 18. §-ára: *A tagsági d íj minden ér első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összeget a legrövidebb postai közvetítés utján szedi be, a mely esetben

a postai költséget a hátrálékps tag fizeti

.»

NYILVÁNOS NYUGTATÓ. (Öffentllclio Qiilttlerunij.) A Magyarhoni Földtani Tárm lat titkárságához 11)10 április hó 18-ától, Í9IO jú n iu s hú 20-ig a következő dijak érkeztek be:

P á r tf o g ó i ta g s á g i d í j a t Ű z e t e t t :

q a l a n tü a i h e r c e g E s te r h á z y M ik ló s

úr

hercegi hitbizományi javainak főpénztára, Kismarton (840 K).

Ö rö k ítő ! ta g s á g i d i j a t f iz e te tt: ko zó,

K a la m a z n ik N á n d o r

úr, v í z m ö é p í t é s i v á l l a l ­

Budapest (*200 K ).

T a g s á g i, e lő fiz e té si, ille tő le g o k le v é ld íja k a t f i / e t t e k : Adámosi Ferenc, Désakna, 10 K ; Állami főreáliskola, Arad, 1909 és 1910-re 20 K ; Áll. főreáliskola, Déva, 1909 én 1910-re 20 E ; Áll. főgimnázium, Munkács, 10 K ; Ásvány-földtani intézet, Kolozsvár, 1909 és 1910-re 21 K ; dr. Balló Rezső, Budapest, 10 K ; dr. Balogh Margit, Budapest, 14 K ; Békey Im re Gábor, Budapest, 10 K ; dr. Bischitz Béla, Budapest, (oki.) 4 K ; Bluin Brúnó, Budapest, 14 K ; Borza Sáudor, Budapest, 14 K ; dr. Böckh Hugó, Selmecbánya, 10 K ; Bradofka Frigyes, Felsőbánya, 10 K ; Bruck József, Budapest, 10 K ; Deutsch Zsigmond, Budapest, 9 K ; E rtl Lajos bányam érnök; Pécsvárad, 7 -f 5 = 12 K ; Erzsébet Nőiskola, Budapest, (előf.) 10 H; Evang. liceum, Selmecbánya, 1909 és 1910-re 20 K ; Feldpacher Antal, Budapest, 14 K ; Felsőmagyar­ országi Rákóczi-Múzeum, Kassa, 10 K ; Finger Béla, Budapest, 10 K ; Főgimnázium Tennészetrajzi Múzeuma, Rimaszombat, 10 K ; Fuchs Armin téglagyáros, Neszmély, 1909. évi tagsági díj fejében 11 K ; Goijanovic Kramberger K. a Nemzeti Paleontologiai Múzeum Zagreb nevében 1909, 1910, 1911 és 1912 évre 40 K ; Gyurkovich József, Nádasdladány, 19Q9 és 1910-re 21 K ; Hangos Géza, Budapest, 14 K ; Heuffel Sándor, Budapest, 14 K ; Qoernes Rudolf, Graz, 10 K ; Hunyadi István, Mezőhegyes, 1909 és 1910-re 20 K ; Kalamaznik Nándor vízműépítési vállalkozó s fúrómester, Budapest, 18 K ; Kalmár János, Budapest, 14 K ; Karács-czebei aranybányatársulat, Kőrösbánya, 14 K; Kántor Tamás, Budapest, 14 K ; K. Kovács Pál (oklev. díj) 4 ív ; Kossuch János, Budapest, 10 K ; Laczkó Dezső, Veszprém, 10 K ; dr. László Gábor, Budapest, 10 K ; dr. Lendl Adolf, Budapest, 10 K ; dr. Lifía Aurél, Budapest, 10 K ; M agyar Földrajzi Int. R. T., 1909 és 1910-re 20 K ; M. k. Bányahivatal, Felsőbánya, 1909 és 1910-re 20 K; M. k. Bánya és Kohóhivntal Oláhláposbánya 1909 és 1910. évi tagsági díj és oklevél fejében 24 K ; M. k. Gazd. Akadémia Növénytani tanszéke. Magyaróvár, 1909 és 1910-re 20 K ; M. kir. Kőszénbányahivatal, Petrozsény, tagsági s oklevéldíj fejében 14 K ; M. k. Pénzügyminisztérium Bányászati Ügyosztálya, Buda­ pest, (oki. d.) 4 K; Miklós Ödön, Székesfehérvár, 14 K ; Muntyán Izidor Beszterce­ bánya 10 K; dr. Muraközy Károly, Budapest, 10 K ; Nadrági Vasipar Társaság, Nadrág. 1909 és 1910-re 21 K ; Noszky Jenő, Késmárk, 10 K ; Oesterr. Berg- und Htitlemv. Gesellschaft, Teschen, 10 K ; dr. Pálfy Mór Budapest 10 K ; Pazár István, Miskolc, 14 K ; Petrovits András, Budapest, 10 K ; Pitter Tivadar, Budapest, 10 K ; Plöckl Antal, Budapest, 14 K ; Przyborski Mór, Budapest, 14 K ; Kainer Ferdinand, Wien. 14 K ; Reinl Sándor, Budapest, 14 K ; Reí. főgimnázium, Miskolc, 1909 és l!>10-re 20 K ; Rombauer Emil, Budapest, 10 K ; Seifert Károly MÁV mérnök, Buda­ pest, tagsági s oklevéldij fejében 14 K ; dr. Sigmond Elek, Budapest, 10 K ; Strasser Vilmos, Budapest, 14 K ; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsi-Szent-György 1909 és 1910 évi tagsági díj és oklevéldíj fejében 24 K ; Szinger Bálint, Nagymányok, 10 K ; Tenk László, Budapest, 14 K ; Természetrajzi Szövetség, Rudapest, 10 K ; Thixring Gusztáv, Budapest, 10 K ; Timkó Imre. Budapest, 10 K ; V eszprémvármegyei (jfszda8Űgi Egyesület, Veszprém, 1909 és 11U0 évi tagsági díj s oklevéldíj fejében 25 K ; dr. W artha Vince, Budapest, 10 K ; Wiegner Gusztáv, Budapest, 10 K ; Zujovic J. M., Belgrád, 1909 és 1910-re 20 K. FRANKLIN*'ÁRSULAT MVOMDÁJA.

1910 JÚLIUS-AUGUSZTUS.

XL. KÖTET.

1-8

FÜZET.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA

A MAGYARHONI F Ö L D T A N I TÁRSULAT. EGYSZERSMIND

A M. KIK. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNY«. SZERKESZTIK

PAPP KÁROLY

d r. é s

VOGL VIKTOR

d r.

A TÁHSl'LA T TITliÁ ltA I.

BUDAPEST, 1910. A MAGYARHONI

FÖLDTANI

TÁRSULAT

TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. <(jKOI.()G1S()HK MITTKIMJNORN.)

ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCH KN GESELLSCHAFT ZUOLKICH

AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT.

RKDIOlKItT

Dr. K. v. PAPP

VO N

und

Dr. V. VOGL

H K K U K T Á K K H l K <» K s k M . s r i l A K r .

];ri>\i i:sT. l'iin. KKiKNT UM

DKK C NC.AKISCII KN ÜK OL O GI S C U K N

<'• E S K M . S C I I AF T.

A Magyarhoni Földtani Társulat titk/ui hivatala H u d a p e s t e n VII. k é r . , S t e f á n i á u l l'i. s / a m a la tt v a n , a h o v á m in d e n n e m ű postai k ü ld em én y e ím /e n d ó . Alle dió Ungarisr-lio Geologische Gesellschaft b e t r e i í e n d o n S r - n d u n p f n h i tt . t n n n mit f.>! ■ * ,I, r Adresse zu v e r s e h e n : M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t , R u d a p e s t , \ II., S l e f a n i a nt l'i.

A „ F öldtani Közlöny" havi fo lyóirat M agyarország földtan i9 ásványtani és őslénytani m egismertetésére s a fö ld ta n i ismeretei; terjesztésére. M egjelenik kéthavonkénl ?iyole ívn yi tartalommal. A M agyarhoni F öldtani 2ársu lal rendes ta g ja i 10 R évi d íj fejében kajy'ák. F lőílzetési ára egész évre 10 K . A d ija k -a* T á rsu la t titk á rsá g á n a k (Budapest, VH„ 8tefánla-út 14.) küldendők be. A közlem ények ta rta lm á é rt és a la k já é rt egyedül a szerzők felelősek.

•TARTALOM: Értekezések.

T re itz P é te r :

; ÍAP Az agrogeologia feladatai. (A 1IÍ. és IV. táblával és két ábrával) 461

Dr. P á l f y M ó r : A s z a r v a s k ő i W e l i r l i t - t ö m z s (A 39. é s 40. á b r á v a l ) Szerkesztői megjegyzés

..............................

......................................

...............4 8 0

i ....................

486*

Geológiai események:

A) A düsseldorfi kongresßzus. Irta : L ó c z y L a j o s dr. ............................................... 487 B) A miskolci v án d o rg y ű lés......................................................................... ............ 492 » C) Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület közgyűlése ............ 492 Bányászati Tanács Bosznia-Hercegovinában............................

............ '................

493

INHALTSVERZEICHNIS D E S SUPPLEMENTS: St>ite P e te r T rk itz

: Die Aufgaben der Agrogeologie (Mit Tafel III., IV. und 2 Figuren) 495

Dr. M. v. P í l f y : Der Wehrlitstock von Szarvaskő (Mit 2 Figuren) . ..

...

518

524 Anmerkung des Redakteurs ............................................... ...................................... Fachkommission für Bergbau in Bosnien und der Herzegowina............................. 525

* A Magyarhoni Földtani Társulat tidfctviselői az 1910-^1912. évi időközben (Funktionäre der Ungarischen Geologischen Gesellschaft) ..........._* ... Szerkesztői üzenetek....................................................................... ... .....................

526 527

A m agyar kir. Földtani Intézet m úzeum a a közönségnek díjtalanul nyitva van m inden vasárnap és csütörtökön , délelőtt 1*0—1-ig. Más napokon , hétfő és péntek kivételével, délelőtt 1 0 —1-ig személyen­ ként egy korona belépő d íj m ellett tekinthető meg .

Figyelmeztetés a z alapszabályok 18. §-ára: *A tagsági d ij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi dijat az első negyedben be nem fizette, a társulat az Illető összeget a legrövidebb postai közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti

.»

NYILVÁNOS NYUGTATÓ. (Öffentliche Quittieruii(j.)

A Magyarhoni Földtani Társulat titkárságához 1010 június hó W-átói 1910 augusztus hó 31-ig a következő dijak érkeztek he: T a g s á g i, e lő fiz e té si, ille tő le g o k le v é ld ija k a t f i z e t t e k : M. kir. Bánya kapitányság, Igló, 14 K ; M. kir. Főbányaliivatal, Marosujvár, az 1911. évre 4 K; M. kir. Főbányahivatal, Aknaszlatina, 15 Ii ; Báró Inkey Imre, liasinja, 10 K; Báró Nyáry Albert clr., Budapest, 14 K; Bene Géza, Anina, 10 K ; Biebel János, Oravica, 10 K; Beüti Engelbert, Nadrág, 10 K ; Budai Ernő, Körmöcbánya, 10 K ; Erdős Lipót, Plavisevica, 10 K ; Ertl Lajos, Pécsvárad. 2 K ; Förster Elek, Gyulakeszi, 10 K ; Fricdliinder és Fia könyvkereskedése, Berlin, 9 K ; Gero Nándor, Salgótarján, 10 K; Glos Artlnir, _Csiz, 10 K ; Hollaky Imre, Budapest, 10 K ; Jex Simon, Tatabánya, 10 K; Joók István, Diósgyőr, 10 K ; Joós Lajos, Erzsébetbánya, 10 K ; Klekner László, Vashegy, 10 K ; Dr. Krausz Béla, Budapest, 14 K ; Mautner József, Nagybáról, 28 K. (1909, 1910. és részben 1911. évre); Nagy Imre, Tömördpuszta, 14 K ; Reilhofer Károly, Budapest, 14 K ; Réthly .Antal, Budapest, az 1909. és 1910. évre, 20 K ; Sávoly Ferenc, Budapest, 14 K ; Scholtz Pál Kornél, Budapest, 14 K ; Stalí János dr., Berlin, az 1909. Í b 1910. évre, 20 K 20 f; Treitz Péter, Budapest, 10 K; Wick Gyula, Szomolnokhuta, az 1909. és 1^10. évre, 21 K.

M e g je le n t!

Vezető a magyar kir. Földtani Intézet múzeumában. Az intézet negyven éves fennállásának emlékére kiadta a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága. A 316 oldalas és 168 ábrával illusztrált vaskos kötet ára 1 k o r o n a . Kapható a m. kir. Földtani Intézet kapusánál és K i l i á n F r i g y e s utóda egyetemi könyvkereskedésében (Budapest, IV., Váci-utca

Führer durch das Museum der kön. Ungar. Geologischen Reichsanstalt, Anlässlich des vierzigjährigen Bestandes der Beichsinstalt. Herausgegeben von der dem kön. Utfjg. Ackerbauministerium unterstehender, königl. Ungar. 'Geologischen Reichsanst alt. Budapest 1910. In Kommission bei F r i e d r i c h K i l i a n ’s Nucbfolgor Universitäts Buchhandlung, Budapest, IV., Váci utca 32. Preis 3 Kronen.

A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványainak és a Földtani Közlöny mellékleteinek áljegyzéke az 1910. évben. Megrendelhetők a Magyarhoni Földtani Társulat titkán hivatalában^ Budapesten, VII., Stefánia út 14. sz., vagy Kilián Frigyes utóda egyetemi Uönyvkere»lted*sál>en%Budapesten, IV.% Váci utca 82. sz.

Verzeichnis der Publikationen der Ungar. Geolog. Gesellschaft. Dieselben sind entweder direkt durch das Sekretariat der Gesellschaftf Budapestf VIL, Stefánia-út 14.; wler durch dm UniversitäUbuchhäiuller Friedrich Riltdns Nach­ folger, Budapest, 1 r., Vdci-utca 32., zu beziehen. Brater Bericht der geologischen Gesellschaft iür Ungarn. 1852 ... 5 kor. — All. Arbeiten der geologischen Gesellschaft für Ungarn. I. Bd. 1856... 15 « — • A magyarhoni földtani társulat munkálatai. I. kötet. 1856 E lf o g y o tt—V e rg riffe n . • • • « « I I . kötet. 1863................... 15 • — • « • « III., IV. és V. kötet. 1867—1870. Kötetenként — pro Baud ............................. ............ 10 o, Földtani Közlöny. I—IV. évf. 1871-rl874. Kötetenként — pro Band 15 6.

7.

8. 9

10. 11. 12.

13. 14. 15.

16.

V—IX . X. . XI. X II. « X III. . XIV. . XV. . XVI. . , X V II-X X X V II.. Földtani Értesítő I — III.

•

—

•

•

—

a

•

—

•

1875—1879. E lfogyott—V ergriffen.i .

1880. Kötetenként - pro Baud........... 1881. ( Hiányos — Defekt) 1882. Kötetenként — pro Band I 8ís3. ( H iá nyos —Defelet) ... 1884. Kötetenként— pro Band 1885. t • .. ... 1886. « * ................ 1887—1909.« t . .. . 1880— 1883.« . ... ... A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak betűsoron tartalonimutatója. — (General-Index sämtlicher Publi­ kationen der Ungar. Geol. Gesellschaft von den Jahren 1852 —1882) Mutató a Földtani Közlöny XXI11—XXXII. kötetéhez. Dr. Cholnoky Jenő. 1903..................... . ............ ................................... ............

15 2 10 2 4 6 12 10 4

• « « a «

—

•

_ • _ • _ • _ a

a

—

a

«

—

i

3

•

—

•

5

•

—

a

5 2

«

—

a

•

—

•

1

a

20

•

6

a

-

a

3

«

—

a

3

a

_

a

—

«

60

•

a

60

9

a

—

a

a

—

a

17. Register zu den Bünden XXIII—XXXII des Földtani Közlöny. Dr. E. v. Cholnoky. 1903..................................1.....................................................

18. Néhai dr. Szabó József arcképe ............... ............................... . 19. A magyar korona országai földtani viszonyainak rövid vázlata. Buda­ pest 1S97............................................

•

«

.......................................................

20 Geologisch-montanistische Studien der Erzlagerstätten fon Rézbánya in S. O.-Ungarn von F. Posopny. 1874 ................... .

...

............

21 Az erdélyrészi medence harmadkon képződményei.

II.

Neogén

22 Die Tertiiirhildiingen des Keekens der siebenlHirgiscfien Landesteile. II. Neogene Abt. Dr. Anton Koch. 1900 ............. . .... ........... 23. A Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves története. Dr. Kocli Antal 1902

24. (ieschichte der fünfzigjährigen Tätigkeit der. Ungar. Geologischen Gesellschaft. Dr. Anton Koch 1902 ... ... — 25. A cinnamomum nem története. 2 térképpel és 26 táblával. Dr. Staub Móric. 190”)..................... .................... .................................. . ... 10 Die Geschichte des Genus Cinnamomum. Mit 2 Karten und 26 Tafeln. Dr. Moritz Staub. 1905........................................ ... ................... 10 26. A selmeczi bányavidék érctelér-vonulatai. (Die Erzgäuge von Schemnitz und dessen Umgebung.) (Színezett nagy geologiai tér­ kép. Szöveggel együtt.) Geolog, niont. Karte in Großformat

10

•

—

1-

40

•

2

a

—

a

*2

a

—

a

•

27. A budapesti országos kiállítás VI-dik csoportjának részletes katalógusa. Bányászat. Kohászat. Földtan. 1885. — (Budapest er Landes­ ausstellung. Spezialkatalog der VI-teu Gruppe. Geologie, Bergbau und Hüttenwesen) .................... ..................... ..................... ...

28. A kissármási gázkút Kolozsmegyében. Irta Papp Károly dr. (Kéfr táblával és hat ábrával)

...................................

.....................

Soűrre de méthane á Kissármás (Comitat de Kolozs), par Charles de Papp. (Avec les planches I, II, et les figures 10 á 15.)........... fRANKUN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

XL. KÖTET.

1910. SZEPTEMBER—OKTÓBER.

9- 10. FÜZET.

FÖLDTANI KÖZLÖM. HAVI FOLYÓIRAT KIAIUA

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. F.nvttZP.nsMiNi>

A M. KIR. FÖLDTANI INTBZBT HIVATALOS KÖZLÖNTK SZERKESZTIK

PAPP KÁROLY dr.

és

VOGL VIKTOR dr.

1 TÁRSULAT t i t k á r a i .

BUDAPEST, 1910. A MAGYARHONI

FÖLDTANI

TÁRSULAT

TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY.
AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT.

K K M G I F . R T VON

Dr. K. v. PAPP

und

Dr. V. VOGL

H KK HK T ÁR E bl-. II O K S F . I . I . s r n A K f .

liUDAI’RST, MO. KKJKNTUM

DR H U N G A IU S C H K N Ü E O J .' H J I S I ' I I E X G E S K L L S C I IA K T .

A Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala H u d a p e s t c n VII. k t T ., S l e f a n l a u t l'i. s z á m a la tt v an , a h o v á m in d e n n e m ű postai k ü ld em é n y cim zendö. Alle dió Ungarische Geologischo Gesellschaft betragenden Sendungen bittet na»m uiit fol^n d er Adresso zu versehen: M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t , I t u d a p e s t , VII., S l e í a n i a - i i t l'i.

A „F öldtani K özlöny“ havi fo lyóirat M agyarország földtani\ ásványtani és őslénytani m egismertetésére s a fö ld ta n i ism eretek terjesztésére. M egjeletiik kéthavonként h al ivn yi tartatommal. A M agyarhoni F öldtani T ársulat rendes ta g ja i 10 R é ri d{f fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 10 K . A d ija k a T á rsu la t titk á rsá g á n a k (B udapest, VII., Stefánla-út 14.) küldendők be. A közlem ények ta rta lm á é rt és a la k já é rt egyedül a 8zer*ők felelőnek.

TARTALOM: Értekezések.

Lap

d r.: A stockholmi nemzetközi geológiai kongresszus. (A 41. ábrával) 529 T r k i t z P é t k r : A I I . agrogeológiai konferenoia Stockholmban .................. ... 536 H o r u s i t z k y H e n r i k : A pöstyéni hévforrások radioaktivitásának eredetéről. (A 42. és 43. ábrával)............................................................................................ 538 M a u r i t z B í l a d r .: Magyarországi kőzetalkotó ásványok.................................... 541 Z im á n y i K á r o l t d r .: Néhány adat a dognácskai pirit kristálytani ismeretéhez. (Az V. táblával) ................................................................. .. •............................ 550 L óczy L a jo s

Geológiai Események:

A) Bányászok Közgyűlése ...

.................................................................................... 556 ... ................... 558 C) A budapesti egyetem földrajzi tanszéke................................................................. 561 B) A Földrajzi Társaság IV-. Vándorgyűlése..........................

A

Barlangkutató Bisottság Közleményei.

Kivonat a Barlangkutató Bizottság IV. és V. jegyzőkönyvéből............................563 S t r ö m p l G á b o r dr.: Zemplénmegyei barlangok és sziklaodnk. (A 44—49. ábrával) 565

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: A b h a n d lu n g e n . Seite L. de L óczy: Le Gongrés géologique international á Stockholm (avec une figure) 571 P. T reitz : La deuziéme Conference agrogéologique á Stockholm.. .....................576 H. H orusitzky : Über den Ursprung der Radioaktivität der Thermen von Pöstyén. (Mit Fig. 42 und 43) ... ......................................................................................... 578 B. Mauritz : Ober einige Gesteinsbildende Mineralien aus Ungarn.................... 581 K. Zimányi : Einige Beiträge zur Krystallographischen Kenntnis des Pyrites von Dognácska. (Hierzu die Tafel V.)................................................................................591 G eologisohe N e u ig k e ite n . A) Generalversammlung des Ungarischen Berg- und Hüttenmännischen LandesVereines........................................................................- ..................... — — ... 596 B) IV. Wandersversammlung der Ungarischen Geographischen Gesellschaft... 597 C) Der Lehrstuhl für Geographie an der Universität B udapest..................... ... 597 M it te i lu n g e n au s d e r H ö h len fo rsek u n g sk o m m issio n . Auszug aus dem IV. und V. Protokoll der Höhlenforschungskommission... ... 598 Dr. G. Strömpl : Die Höhlen und Grotten des Komitates Zemplén. (Mit Fig. 44—49.) ... ... ... ....................................................................... . ... 599

A m agyar kir. Földtani Intézet m úzeum a a közönségnek díjtalanul nyitva van m inden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 1 0 —1-ig. Más napokon, hétfő ée péntek kivételével, délelőtt 1 0 —1-ig személyen­ ként egy korona belépő d íj m ellett tekinthető meg.

Figyelmeztetés a z alapszabályok 18. §-ára: *A tagsági d ij minden át első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az első negyedben be nem fizette, a társulat az Illető összeget a legrövidebb postai közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget 'a hátralékos tag fizeti.»

NYILVÁNOS NYUGTATÓ. I

(Öffentliche Q u ittieru n g .)

A Magyarhoni Földtani Társulat titkárságához 1910 szeptember hó 1-től 1910 október hó 15-ig a következő dijak érkeztek, be : T a g s á g i, e lő fiz e té si, ille tő le g o k le v é ld ija k a t t i k e t t e k : Ág. liitv. ev. lioeum, Selmecbánya 21 K, az 1911. és 1912. évekre; Böhm Ferenc, Nagysármás 10 K ; Dr. Czirbusz Géza, Nagybecskerek, 10 K ; Endrey Elemér Ógyalla, 10 K ; Hoitsy Pál, Budapest, 10 K ; Huber Imre, Kolozsvár, 10 K ; Kogutowicz Károly, Budapest, 24 K ; Kormos Tivadar, 10 K ; Meisels Samu, Budapest, 14 K ; Moesz Gusztáv, Budapest, 10 K; Machan Ottó, Budapest, 10 K ; Semsey Andor, Budapest, 10 K ; 8chwara Ignác, Budapest, 10 K ; Szathmáry László, Budapest, l()K ; Wagner Jenő, Budapest, 10 K.

M e g je le n t!

Vezető a magyar kir. Földtani Intézet múzeumában. Az intézet negyven óves fennállásának emlékére kiadta a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága. A 316 oldalas és 168 ábrával illusztrált vaskos kötet ára l k o r o n a . Kapható a m. kir. Földtani Intézet kapusánál és K i l i á n F r i g y e s utóda egyetemi könyvkereskedésében (Budapest, IV., Váci-utca 32.)

Führer durch das Museum der kön. Ungar. Geologischen Reichsanstalt. Anlässlich des vierzigjährigen Bestandes der ReiehsanstaU. Heraus^egeben von der dem kön. Ung. Ackerbauministerium unterstehenden künigl. Ungar. Geologischen Reichsanstalt. Budapest 1910. In Kommission bei F r i e d r i c h K i l i a n ’s Nachfolger Universität« Buchhandlung, Budapest, IV., Váci utca 32. Preis 3 Kronen.

A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványainak áljegyzéke. Megrendelhetők a Magyarhoni Földtani lá fsid at titkán hivatalában, Budapesten, Y ll* Sufáma-iU 14. az., vagy Kilián Ftigyes utóda égyetetni könyvkeresketMben, Budapesten, IV,, Váci-utca 82. sz.

Verzeichnis der Publikationen der Ungar., Geolog. Gtesellsohaft. Dieselben siml entweder direlct durch das Sekretariat der Gesellschaft, Budapest, r/7., Stefánia-út 14.; oder durch den Untversitätsbuchhdndler Friedrich Rüiáns Nach­ folger, Budapest, IV., Váci-utca 8 2 .. zu beziehen.

1. Rrster Bericht der geologischen Gesellschaft für Ungarn. 1852 5 kor. — All. 2. Arbeiten der geologischen Gesellschaft für Ungarn. I. Bd. 1856... 15 • — • A magyarhoni f«il«ttani tá m lá t munkálatai. I. kötet. 1856 KI fo g y o tt--V e rg riffe » . 3. . • • ÍI. kötet. 1803.................. 15 « — . I. « • « • • Ili., IV. óh V. kötet. 1867—1870. Kötetenként — pro Bauil ................... ... 10 « — • 5. Kőidtani Közlöny. I—IV. évf. 1871—1N74. Kötetenként — pro Band 15 • • 6. . « V—IX. « 1875-1879. E lfo g y o tt—V e rg riffe n . 7. • • X. « 1880. Kötetenként —pro B a n d ......... 15 • — • 8. • • XI. • 1881. (Hiányos — Defekt) 2 • — • 9 • • XII. « 1882. Kötetenként — pro Band 10 • — . 10. • • XIII. • 1883. (Hiányos — Defekt) 2 ■ — • 11. • • XIV. • 1884. Kötetenként— pro Band 4 « — • 12. • • XV. . 1885. • . 6 . — . 13. • • XVI. • 1886. « • 12 « — . 14. « . XVLL-XXXVII.« 1887—1909.« 4 ... .. 10 • — * 15. Földtani Értesítő I—III. • 1880—1883.« • ... ... 4 • — . 16. A Magyarhoni Földtani Társulat 1852—1882. évi összes kiadványainak betiisoros tartalommutatója. — (Geueral-Index sämtlicher Pnblikationen der Ungar. Geol. Gesellschaft von den Jahren 1852—1882) 3 • • 17. Mutató a Földtani Közlöny XXIII—XXXII. kötetéhez. Dr. Cholnoky Jenő. 1903.............. ............................................................................ 5 • — • 18. Register zu den Bänden XX1I1 -XXXII des Földtani Közlöny. Dr. E. 5 « — • v. Cholnoky. 1903.......................... .. ........................................... 19. A magyar kortna országai földtani viszonyainak rövid vázlata. Buda­ pest 1897.............. .. ......................................................................... I . 20 * 20. GeologÍ8fh-montanÍ8tisehe Studien der Erzlagerstätten von Rézbánya 6 • • in S. O.-Ungarn von F. Posepnv. 1874........................... . . . 21. Az erdélyrészi medence harmadkon képződményei. IL Neogén csoport. Dr. Koch Antal. 1900............................................................. 3 • — • 22. Die Terti&rbildungen des Beckens der siebenbürgischen Landeateile. II. Neogene Abt. Dr. Anton Kooh. 1900.................... ... ........... 3 • — • 23. A Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves története. Dr. Koch Antal 1902 — « 60 * Geschichte der fünfzigjährigen Tätigkeit der. Ungar. Geologischen Gesellschaft. Dr. Anton Koch 190 2 ......................... ................. ... — « 60 • 24. A Cinnamomum nem története. 2 térképpel és 26 táblával. Dr. Staub Móric. 1905................................... . ................................................. 10 • — • Die Geschichte des Genus Cinnamomum. Mit 2 Karten und 26 Tafeln. Dr. Moritz Staub. 1905. .................................................................... 10 • - • 25. A selmeczi bányavidék éretelér-vonulatai. (Die Erzgänge von Schemnitz und dessen Umgebung.) Színezett nagy geologiai tér­ kép. Szöveggel együtt. Geolog mont. Karte in Großformat _ . 10 • — • 26. Néhai dr. Szabó József arcképe ... ............................................ 2 « — • 27. Nagy sári Böckh János, Güll Vilmos és Melczer Gusztáv arcképei ... 2 • — * 2«. L v. Lóczy—K. v. Papp : Die im Ungarischen Staatsgebiete vorhan­ denen Eisenerzvorräte. (Sonderabdruck aus «The Iron Ore Resources of the World*, Stockholm 1910.) Mit einer Tafel und 24 Textüguren 5 — * k29. A kissármási gázkút Kolozsmegyében. Irta Papp Károly dr. Két táblával és hat ábrával Budapest 1910. .. ... ................... 2 « — • 30. Source de méthane á Kissármás (Comitat de Kolozs), par Charles 2 ■ — • de Papp. Avec les planches I, II, et les figures 10 á 15............... FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA

't- v .v

XL. KÖTET.

1910.

OF

Í- C ,er M "' ’

NOVEMBER- DECEMBER.

1 1 -1 1

FÜZET.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA

A MAGYARHONI FÖLDT A NI TÁRSU LAT. EGYSZERSMIND

A 11. KIK. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KOZLONYK SZE RKESZTIK

PAPP KÁROLY dr.

és

VOGL VIKTOR

d r.

A TÍ R 9Ü LA T TITKÁRAI.

( a x l . k ö t e t t a r t a l o m j e g y z é k é v e l .)

BUDAPEST, 1910. A MAGYARHONI

FÖLDTANI

TÁRSULAT

TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHK MITTKIUJNGKN.)

ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT Z l ’O L E I C H

AMTLICHES ORGAN DE R KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REIOHSANSTALT. H K D I O I E K T VON

Dr. K. v. PAPP

und

Dr. V. VOGL

SKKHK. TÄRL I>KR O f c s B L L S C f l A » f .

(B E I L I E G E N D I N H A L T S Y E K Z K K H N I S DKS XL. B A N D E * .)

BUDAPEST. Mo. E IG E N T U M

DER

UNGARISCHEN

GEOLOGISCHEN

(iESELLSCHAFT.

A Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala H i i d a p e s l e n VII. k é r . , S t e f á n i a iit 1$. s z á m alatt v a n , a h o v á m i n d e n n e m ű p o s t a i k ü l d e m é n y c í m z c n d ö . Alle die Ungarische Geologische Gesellschaft l>»*troffenden Sendungen bittet man mit foLvnJ>*i Adresse eu versehen: M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t , l l i i d a p e s t , VII ., S t e f á n l a - n t r«.

A yyF öldtani K özlöny •• hun fo lyó ira t M agyarország földtan i\ ásványtani és őslénytani megism ertetésére s a fö ld ta n i ism eretek terjesztésére . M egjelenik kéltiavonként hal ívn yi tartalommal. A M agyarhoni F öldtani Társulat rendes ta g ja i 10 R é ri d (/ fejében k a jyá k . Előfizetési ára egész évre 10 K . A d i j a k a T á r s u l a t t i t k á r n i i g á i i a k ( U u d u p e * t, V I I ., 8 t e t á n h u ú t 14.) k ü l d e n d ő k foo. A k ö z l e m é n y e k t ú r t á l m i i é r t éa a l a k j á é r t e g y e d ü l a s z e r z ő k f e le lő s e k .

TARTALOM: É rte k e sé so k . Lap f N agysuri Böckh J ános: Néhány molluszkumfaj a Krassószörényi Hegység alsókrétakorű lerakódásaiból (a VI. táblával és az 50—51. ábrával) ............ 609 V o g l V i k t o r d r .: Adatok a Cerithium Vivarii O p p e n h e im eocén előfordulásához 620 B á r ó N o p c s a F e r e n c d r . : Geológiai megfigyelések Herkulesfürdő körül (az 52-ik á b rá v a l)............................................................................................................................. 622 Löw M á r t o n dr.: Miargirit Nagybányáról (az 53. ábrával)................................... 624 H ű n e k E m i l d r .: Két á s v á n y új hazai termőhelye....................................................... 62K P a p p K á r o l y d r . : Válasz Lázár Zoltán ú r kritikájára ..................... ............ 62!) Társulati ü g yek. A) A Magyarhoni Földtani Társulat szakülései .....................................................634 1) Jegyzőkönyv az 1910 nov. 2-iki szakülésről ............................................... 634 2) Jegyzőkönyv az 1910 nov. 16-iki szakmásról............ .......................................638 B) A Magyarhoni Földtani Társulat választmányi ülései...................................... 640 1) Jegyzőkönyv az 1910 nov. 2-iki választmányi ülésről.....................................640 2) Jegyzőkönyv az 1910 nov. 16-iki választmányi ülésről .............................. 641 A Barlangkutató Bizottság Közleményei.

d r . : Jelentés a Szeleta-barlangban 1909 nyarán végzett ása­ tásokról (az 54—58. ábrával) ................................... ............................................. 645 Bizottsági ügyek is m e rte té s e .......................................................................................... 655

H illk b ra n d Jenő

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: Abhandlungen.

. Se\u

von X a g y s ú r : Einige Molluskenarten aus den UnterkreLazischen Ablagerungen des Krassószörényer Gebirges (mit Taf. VI. und 2 Abbildungen im Text)............................ ............................................................................ 657 Dr. V. V o o l . : Beiträge zur Kenntnie der vertikalen Verbreitung von Cerithium

t Joh. B cckh

Vivarii O pp......................................................................................................................................

..... 670

Dr. F r. B a r o n N o p c s a : Geologische Beobachtungen bei Herkulesfürdő (mit Fig. 5 2 ) ..................... ................... . ......................................................................... 671 D. M. L ö w : Miargyrit von Nagybánya (mit Fig. 5 3 )............................................. 674 E. H u n e k : Neuer Ungaripcher Fundort zweier M ineralien....................................678 Mitteilungen aus den Faohsitsungen..............................

679

Mitteilungen aus der Htthlenfoxsohungskommission.

E.

: Bericht über die in der Szeleta-Höhle im Sommer 1909 durohgeführten Ausgrabungen (mit Fig. 54—58)................................................................ 681 Kommissionsangelegenheiten.................................................................... T__ ... 692 H ille b ra n d

A magyar kir. FöldUuü Intézet múzeuma a közönségnek díjtalan u l nyitva van minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10 1-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10—1-ig személyen­ ként egy korona belépő díj mellett tekinthető meg. —

Figyelmeztetés a z alapszabályok 18. §-ára: *A tagsági d ij minden év első negyedében fizetendő. Ha valamely tag évi diját az első negyedben be nem fizette, a társulat az illető összegei a legrövidebb postai közvetítés utján szedi be, a mely esetben a postai költséget a hátralékos tag fizeti. •

NYILVÁNOS NYUGTATÓ. (Ö ffe n tlic h e Q u ittie r u n g .)

A Magyarhoni Földtani Társulat titkárságához 1910 október hó 15-től 1910 november hő 25-ig a következő dijak érkeztek be: Ö r ö k i t ő i ta g s á g i d i j a t f i z e t t e k : Vogl Viktor dr. m. k. geologus, Buda­ pest 200 K ; Zichi és Vásonkeöi gróf Zichy Gyula dr. pécsi megyéspüspök 200 K. K e n d e s ta g s á g i, e lő fiz e té si s o k le v é ld ija t f i z e t t e k : Állami főreáliskola, Debrecen 10 K ; Állami polgári fiúiskola, Abrudbánya 10 K ; Borsodi Bánya­ társulat, Rudabánya 10 K ; Drenkovái Kőszénbánya Igazgatósága 10 K ; Egeresein Kőszénbánya R. T., Budapest 10 K; Esztergom-Szászvári Kőszénbánya R. T., Buda­ pest 10 E ; Észak magyarországi B. T. Bányagondnoksága, Mizsérfa 10 K ; Felső­ magyarországi Bán}a és Kohlmfi R T. 10 K ; Fricke Henrik, Budapest 14 K ; Fuchs Ármin, Neszmély 10 K ; Ftirdőigazgatóság, Tusnádfürdő 10 K ; Gróf Csáky László Prakfalvi Vasgyár, Budapest 4 K ; Gyürky Gyula m. k. bányatanácsos, Ózd 10 K ; Heinzelmann-Vasbánya R. T., Hisnyóvíz 10 K ; Hermanu Árpád, Anina 1ÍJ09., 1910. és 1911. évekre 31 K ; Hoffmann Géza, Köpecz 10 K ; Kaláni Bánya és Kohó R. T., Pusztakaián 10 K ; Kápolnai Pauer Viktor, Nagybánya 10 K ; Kegyestanítórendi főgim­ názium, Budapest 10 K ; dr. Kossutány Tamás, Budapest 10 K ; Kováeli Antal, Buda­ pest 14 K ; Krausz Nándor, Rozsnyó 10 K ; dr. Lengyel Géza, Budapest 14 K ; Löffler Dénes, Körösbánya 10 K ; dr. Madarassy-Beck Gyula báró, Budapest 14 K ; Magyar BAnya és Iparvállalati Központi Iroda, Budapest 10 K ; Magyar kir. Bánya és Kohó­ hivatal, Kapnikbánya 24 K ; Magy. kir. Felsőbb Leányiskola, Lőcse 4 K ; Magy. kir. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet, Budapest 10 K ; Magyar Petróleum Ipar R. T., Budapest 10 K ; Műegyetem Ásványtani Intézet, Budapest 10 K ; Országos Magyar Bánya és Kohó Egyesület Salgótarjáni Osztálya 10 K; Pelachy Ferenc búnyahivatalifŐnök, Abrudbánya 10 K ; Péchy Péter dr., AvasfeJsőfalu 14 K ; Pénzügy­ minisztérium Bányászati Ügyosztálya, Budapest az 1910. és 1911. évre 20 K ; Refor­ mátus gimnázium, Gyönk (Tolna vm.) 10 K ; Reiner Ignác, Temesvár 4 K ; Reitzner Miksa, Körmöcbánya 10 K ; Róth Flóris, Petrozsény 10 K ; dr. Ruzitska Béla, Kolozs­ vár 10 K ; Salgótarjáni Kőszénbánya R. T., Budapest 10 K ; Salgótaijáni Kőszénbánya R. T. Bányaigazgatósága, Petrozsény 14 K ; Schmidt Lajos, Budapest 10 K ; Sohreiner János, Veszprém 10 K ; Schultes Ágost Salvator-forrás Vállalat, Budapest 10 K ; Sioher és Lederschneider cég, Prága 14 K ; Sikora Gyula, Pécs-Bányatelep 10 K : dr. Szentpéteri Zsigmond, Kolozsvár 10 K ; dr. Székány Béla, Budapest 10 K ;

dr. Szilády Zoltán, Nugyeuyud az 1910. és 1911. évre 20 K; Tau árképző* Gyakorló Főgimnázium, Budapest 10 K; Teschler György igazgató, Körraöczbáoya 10 K; Themák Ede, Temesvár 10 K; Állami tanitónóképző intézet, Pozsony 10 K; Állami X. kor. Füzér-utcai főgimnázium, Budapest 9 K; Áll. X. kér Tisztviselőtelepi Főgimnázium, Budapest 10 K ; Báró Villa ni Frigyes, Fiume 10 K ; Beocsini Cementgyár Unió, Budapest 10 K; Tudomány-Egyetem főid- és őslénytani intézete, Budapest 10 K; Vár o b i Tanács. Esztergom 1U K; Városi Tanács, Miskolc 10 K; Városi Tanács, Selmec- és Bélabánya 10 K; Városi Tanács, Szabadka 10 K; Wollmann Kármér, Mezőlaboroz 10 K ; dr. Zsilinszky Endre, Békéscsaba 10 K. f G ü l l V ilm o s s ír e m lé k é r e k ib o c sá to tt* # } IIjtő ív . 25—1910. Magyarhoni Földtani Társulat 1910 februárius hó 10. Rövid, de küzdéssel teli életen át élvez* hette csak Güll Vilmos a becsülést és tiszteletet, amely kartársai, barátai és tisztelői részéről jutott neki osztályrészül. E tisztelet és elismerés jeléül társulatunk emléket óhajt 611itani boldogult titkára sírjára, hogy jeltelenül ne enyésszen el tudományunk küzdő katonájának halópora. A kegye) etes célra a következő adományok érkeztek a titkári hivatalhoz: dr. Lőrenthey Imre 50 K, dr. Szontagh Tamás 20 K, dr. Schafarzik Ferenc 20 K, dr. Koch Antal 10 K, dr. Vogl Viktor 10 K, dr. 8igmond Elek 10 K, Ascher Antal 5 K, dr. Pálfy Mór 10 K, dr. Prinz Gyula 10 K, dr. Méhes Gyula 10 K, dr. Vadász Elemér 5 K, Maros Imre 10 K, dr. Koch Nándor 5 K, Frohner Román 5 K, Schréter Zoltán 5 K, Feldbacher Antal 5 K, dr. Kormos Tivadar 10 K, Bruck József 3 K, dr. László Gábor 10 K, dr. Kadic Ottokár 5 K, Halaváts Gyula 5 K, Schock Lipót 2 K, Timkó Imre 10 K, dr. Emszt Kálmán 10 K, Lázár Vazul 5 K, Ballenegger Róbert 5 K, Pantó Dezső 5 K, Treitz Péter 10 K, T. Róth Lajos 10 K, Horusitzky Henrik 10 K, Pitter Tivadar 5 K, Toborffy Géza 3 K, dr. Gaál István 2 K, Hollóházy Károly 1 K, Dános Ferenc 1 K ; dr. Papp Károly 18 K. Beérkezett összesen 320 korona, amely összeg a Tisztviselők Takarékpénztára Részvénytársaság (Rákóczy-út 54. sz.) betétkönyvében van elhelyezve. Kelt Budapesten, 1910 november hó 25-én. P a p p K á ro ly (Ír. titkár.

H egje le n t!

Vezető a magyar kir. Földtani Intézet múzeumában. Az intézet negyven éves fennállásának emlékére kiadta a m. kir. Földtani Intézet igazgatósága. A 316 oldalas és 168 ábrával illusztrált vaskos füzet ára 1 k o r o u a . Kapható a m. kir. Földtani Intézet kapusánál és K iliá n F r ig y e s utóda egyetemi könyvkereskedésében (Budapest, IV., Váci-utca 32.)

Führer durch das Museum der kön. Ungar. Geologischen Reichsanstalt. Anlässlich des vierzigjährigen Bestandes der Fnchsanstalt herausgegeben von der dem kön. Ung. Ackerbauministerium unterstehenden königl. Ungar. Geologischen Reichsanstalt. Budapest 1910. In Kommission bei F r ie d r i c h K ilia n ’s Nachfolger Universität« Buchhandlung, Budapest, IV., Váci-utca 32. Preis 3 Kronen. m a n k im - tAr s u u t nyomdája