FÖLDTANI KÖZLÖNY XLII.
KÖTET.
191-2
JANUÁR.
FÜZET.
1.
A KISSÁKMÁSI GÁZKITÖRÉS. Irta
— A
Az
I.
LóezY Lajos
tálilával és az
1
—
dr.'
8.
—
ábrával.
földigáz elég hosszú pihenés után ismét hallatott magáról. Mintegy
szemrehányásként mordult bele abba a lanyhaságba, amely két év óta használatlanul hagyta az erdélyi földigáz-kineset.
A
múlt év október hónap
:2'.)-én
vasárnap
virradóra,
éjfél
utáni
Kissármáson megnyílt a föld es több nyílásból erupciós ervel több ezer köbméter mennyiség száraz, rögös agyagmárga óra
két
tájt
Az explózió színhelye kicsiny Metángáz röpítette ki az altalajból a nagy földtömeget és a gáz meggyulladva hatalmas lánggal égett három napig. A jelenség széles környezetben érthet ijedelmet okozott törmelék repült a levegbe.
és szétzúzott
vulkáni parazita-kráterekhez
és
hasonlít.
gyorsan szétterjed híre országos érdekldést
ségesen
beszámoltak a katasztrofális
explózióról
keltett. ;
melegében nyilatkoztak róla az elmélked fantáziának a nyilvános megkeresés kényszere alatt az e r u p c i ó r ó ;
nyilatkozni. pesti Hírlap
Nevezetesen Cholnoky
Jen
és
A
hírlapok
a szakférfiak is 1
is
hazon
alkalma volt és
okairól Buda-
Papp Káeoly a
hasábjain közzétett cikkeikben a gázkitörést egyenesen
a gázkút elzárásának tulajdonítják.
November hó
meg
l-jén,
a vész színhelyét.
E
harmadnapra a gázkitörés után látogathattam napon, délben, még három méter magasságú
lángokat láttam az egyik kráterbl kicsapni.
ekkor a
tz
;
Ersen
lokalizálva volt
a gyulafehérvári utászszázad és a kirendelt
vást tzifecskendvel
locsolta a száraz
közmunka
agyagmárga törmeléket
már foly-
és szét-
agyaggal tömögette a lángokat ontó repedéseket. Mire délután három órakor Kolozsvárra visszaindultam, véglegesen el volt oltva ázott vizes
tz. Az explózió 9 vagy 10 kisebb-nagyobb krátert emelt a báró Bánffyféle Bolygó réten, amelyet a beszterce-marosludasi helyiérdek vasttta
*
Eladta
a
Magyarhoni Földtani Társulat
Földtani Közlöny. XLII. köt I9IS.
1911
november
8.-1
szakülésén. 1
LOCZY LAJOS
D!
vonal közepén szel át (lásd az belül
A
táblátl
I.
es
legmesszebbre
a
350,
7U0
legközelebbi
m-re
esik
körül-
nyilas
keletre
a
számú
II.
amelynek legcsekélyebb bántódása nem esett. Közvetután a gázkút manométere 28'2 atmoszféra nyomást mutatott. Ez a nyomás Böhm Feeenc mérnök úrnak, a pénzügyminiszteri kutató kirendeltség vezetjének jelentése szerint, a július 31-iki leolvasáshoz képest, amikor a gázkút a sikerült tömítési munkálatok elzárt gázkúttól,
lenül
után
explózió
az
elzáratott, nagyobbodott.
A
számú gázkút
II.
történetét
illetleg
'
legyen
itt
megemlítve,
hogy ennak fúrását 1!)()S nov. 2G-án' kezdték meg, kálisóra kutatva. 22 méterben már jelentkezett földigáz, a mélység felé mindinkább ersödve, 160 m mélységbl 1!»09 januárius l-2-én erupciós ervel tört el, úgy, hogy a fúrást 1909 április 2á-ig csak nagy akadályok között lehe-
A
tett folytatni.
munka
fúró
jún. 23-án próbálták
301
gázkutat
a
m
-9
mélységben végzdött. 1910. évi minthogy azonban az elzáró
elzárni,
szerkezet a csövek fejére volt alkalmazva, a csörakatok között felnyomuló
m
gáz 22
mélyben 350 méter távolságig a kúttól számos helyen 19 órával
az elzárás után kitört, mire a zárószelepet újra
m
elzárás 120
mélységben
júUus
1911
manometer 28 atmoszféra nyomást július
hó
jelzett.
A
kinyitották.
tökéletes
31 -én
sikerült, a mikor a 1909 április közepétl 1911
hó végéig, tehát körülbelül 27 hónapig ontott a kút másodpercen6öO milliónyi m^ gázt.
kint átlag 9 m^-nyi, egészben
A Bolygórét
m
550
kelet felé
idei gáztörései a
vasútvonal két oldalán történtek. Észak-
távolságban
II.
7
pályateste mellett, mintegy
padó
márga darabok síkját
Ebbl
ebbl
amely a száraz füvet nyugat I.
A
gázkúttól 280
irányban 3
közepén
— m
—
—440
."i
magas
a
gáz.
ellepett
löketett
tömeghiánynak fel
darabra felpörkölte.
ki.
kell lenni
a legels láng.
A
tölcsér helyét
jelzi.
m-nyire, tehát csaknem
földtöltés
cm mély horpadásból
(Az
amely a báró BÁNFFV-féle
tató
agyag-
fvel
kanyag
legkevesebb
szabálj'talan
körülbelül 80
érkezésemkor
szürke
száraz
az
elbb
említett
gázkút közti távolságnak közepén, észak-déli általános
a
és
száraz,
a kráterbl csapott
felé jó
D bet
táblabeli térképen a
horpadás
kerek, körkörösen behor-
rétnek
oldalakkal ellátott tölcsér alatt
a fels talaj alatt. ÁUítólag
az
átmérj
nyilasból
a
közvetlenül a vasút
gázkúttól,
ritkásan fedték a szikkadt
ábral
(3.
A besüpped
—8 m
sz.
amelynek környezetén a
támadt,
tölcsér
a
I.
táblán
A — C-vel
keletkezett,
—
ersen
jelezve).
amelynek
lángolt
meg-
Ez a
sánc,
leégett hajdúháztól délre, a vasúti töltésen túl-
* Jelentés az erdélyi medence földgázelöfordulásai körül eddig ^•égzett kumunkálatok eredményeirl I. rész. Kiadja a m. kir. pénzügjTninisztérium löll
februárius.
A kissáemXsi gázkitörés.
terjedt,
Böhm Ferenc
nyilasból
kilökött
pályatestet
föld
úr
elzetes
tömegébl
3
tervvázlata alakult.
Az
négy
szerint egyik,
kráter-
legdélibb,
a
roncsolta szét. Ezeket ottjártamig a locsolgató oltással
a
már
^-^^:,:--w^~ ^•':^':^^.^ T^,-^'^,-'^ V>^S-:>^"'í
1.
ábra.
A
kissármási gázkút 1910 júuius hó
eltömték és elsimították. a,
sínekkel
A
legdélibb
csaknem egy méternyire
Délkeletre a vaspályától
a
báró
i27-éu.
kráter
Papp Károly
fényképe.
erupciója a vasúti töltést
fölemelte
BÁNFFY-féle
dr.
és
oldalra
sósfürdö
hídja
nyomta.
is
közelében
északkelet-délnyugati irányban egy repedés mentén, amely a rét harasztjait fölszántotta,
két
nagyobb kráter (F)
ós egy kisebb
nyílás
támadt. 1*
D!
LOCZY LAJOS
Ezeken kÍTÜl kissé távolabb kelel-délkeletre, a sósfürdötl körülbelül 180 m-re, a gázkúttól 700 m távolságban még egy magános, száraz agyagmárgából felépített kerek kráter van, amelynek kiszabaduló gáza nem gyulladt meg, aminek köszönhetjük, hogy rajta oltási munka nem lévén szükséges, eredeti állapotában érintetlenül maradt (4. ábra). Valamennyi utóbb felsorolt kráter a kilökött száraz agyagrögökböl halmozódott fel. A hajdúháztól délre nyúló 1^0 m hosszú, :25 30 m széles, szabálytalan körvonalú sánc négy kráternyílásból kiröpített anyagnak egyesülésébl keletkezett. Az els hirvételek szerint Szcs Geegely hajdú lámpásától, ennek a sáncnak északi végén gyulladt meg a gáz és pedig amikor ez
—
2.
ábra.
A
lángba borult rét Kissármáson, 1011 október hónap 29-én.
felijedve az exploziót közvetlenül
megelz
kifutott a házból és fellármázta a gázkiit
hogy alighanem
dübörgésektl
és talajingástól
rét Szucsányi Máeton-í
azzal,
van a gázkútnál. Visszatérve házához, látta a kiszórt portól elszürkül levegt, amikor azután meg is gyulladt a kiszabadult gáz. Más adatok szerint az explózió megtörténte után gyiíjtott a hajdú világosságot, hogy meglássa mi történt és ekkor vetett lobot a nagy baj
terjedelemben szétáradó gáz, amely tet feleségét,
súlyos
égési
megállapítását a
sebekkel
kirendeltség
színhelyének pontos tervrajzát
Az épül állott,
vasúti
sértette.
fogja is
töltéshez
amelyek között vedernyi,
és
családja
vágódott bele
(.j.
különösen
intézni,
onnét
fogjuk
a
hiteles
kitörések
megkapni. hasonló
sánc
száraz
márgadarabokból
Ezek
sót játékasztalnyi táblák is voltak.
közül némelyik a szikkadt, azonban alul mégis
cm mélyen
tagjait,
Mindezen mozzanatok
ábra).
Ebbl
nyirkos
talajba 25
a gázkitörés hatalmas
— 30
röpít
A KISSARMASI GÁZKITÖRÉS.
5
—
legalább is oO 40 ra magasságra kellett nézetem szerint annak a vedernyi agyagrögnek a levegbe szállnia, amely leestében olyan mélyen vágódott be a talajba. A kihányt földtömeg térfogatát Böhm Feeenc mérnök úr 9000 m^-re becsüli 2-vel erejére lehet következtetni
számítva
3. ábra. a.
D
A
önnek
;
tömegsiilyál
és
átlag
ö
méterre
fölemelkedését,
a
fóldigáz kitörésé lu'jl támadt tölcsér a kissármási réteu, a vasúttól északra,
ponton.
A
kráter szélén CsiA
J.
zalatnai
fölvétele 1911
báuyaföniérnök
november
áll.
Pálfy
Mór
dr.
2-án.
levegbe a térszín fölé, a 18,000 tonna súlyának kiemelésére 120 millió lóer volt legalább szükséges föltéve, hogy egy másodi3ercnyi id alatt történt az egész. Mennyivel nagyobb er volt szükséges a repedések és a kráternyilások kirobbantásához. Figyelemre méltó az is, hogy a ki;
lökött agyag kelet
felé
nyugati szomszédságát.
jobban
Ebbl
ellepte a nyílások
környékét, mint azok
a nyílások útjait nyugat felé lehajtóknak
D!
vagyok hajlandó
feltételezni.
A
LOCZV LAJOS
Nincs
eldöntve,
hogy hol
és
miként gyul-
ladt
meg
test
tövében lev beszakadt tölcsérnél (D ponton), a merre út és ösvény
Ha
a gáz.
hajdú házánál az
lámpagyújtásától, avagy a pálya-
hogy a láng elször ebbl a magánosan állóamely a járt gyalogutaktól is meglehetsen félreesik, úgy a gáznak magameggyulladására lehet gondolni. A tölcsérbl kidobott száraz agyagmárga darabok a szorosan mellette lév vasúti
nincs.
beigazolódik,
tölcsérbl csapott
4.
ábra.
A
ki,
süélsö, keleti gázkitörés helye
Pálfy
sínekhez
dörzsöldve,
csiholhattak az
A
Mór a
dr.
1911
bennük
{E pontj a kissármási Bolygóréteu.
november
2-i fölvétele.
bven lev
kvarcszemecskék
szikrát
acélon.
kissármási gázkitörést kísér
érték megfigyelések vannak.
A
és
megelz
jelenségeki-öl
vegyes
Böckh Hugó fbányatanácsos úr vezetésével gondosan gyjtötte azokat. Pontosak a következ följegyzések. Sztjcisányi Máeton gázr, hajnali két óra köri, okt. 29-én tompa morajt hallott, mintha vasúti kocsikat tologattak volna. Negyedkirendeltség
órára ersbödött a dübörgés, mire ijedten a gázkúthoz
sietett. Ott minmanométert 28'2 atmoszférát jegyzett lakására, látja, hogy Bíníty báró hajdúja a gázkúttól föl. Visszatérve északkeletre emelked földháton áll és onnét kiáltozik, hogy nála a ház közelében repedezik a föld kéri, hogy nyissa ki a gázkutat. Mire özücs-
dent rendben
talált
és leolvasva a
;
A KISSABMASI GÁZKITÖRÉS.
Gekgely visszament házához, füsti)
A
a leveg.
gázküt
re
7
dörrenés hallatszik,
óriási
«
csupa por és
major
ijedten a VESZPKÉjn-féle
felé
futott,
de amire odaérkezett, lángban látta a kitörés helyét. Baeta Sándoe, a gázküt második
re
színhelye.
is
akkor jött
amikor már lángolt a robbanás
ki házából,
28'2 atmoszférának
olvasta
le
a
manométer mutatóját.
VESZPBÉJvn fszolgabíró úrnak pusztagazdája a vasúti töltés melletti töl-
csérbl
5.
ábra.
látta
A
els
az
azután
lángot,
lOÜ méter
kissánnási fökitörésbl
gyepbe sülyedve. Dr. Pálfy
mire a vasútvonalat eltorzító
Gyöegv tompa
r
vasúti
A
zajára.
Móe
távolságra
nagy dübörgésre ébredt Bolygó
töltés melletti tölcsér
már
réten
inogni
lángol.
A
nagy robbanás,
elröpült
márgadarab, a
fényképe 1911 november 2-án.
kráterbl
kis
egy
következett
r
csapott
fel.
Dahos
mint valami zuhanás
föl,
látja
vasúti
tz
is
pályatestet
a az
;
országúton
a
vasúti
sietett
a
amikor a dombra érkezett, nagy robbanást hallott és erre világosság támadt. Sugáe János kissármási lakos azt valkissármási
lotta,
Jult
állomásra,
és
hogy az utolsó robbanás után
lángba minden.
Sándor nvére ricaföldön
okt.
apró
2
—3
nappal
kis szünet volt és csak azután bo-
elbb
is
hallott
dübörgést. Baeta
28-án déleltt észrevette, hogy a gázkút melletti kuko-
kupacok emelkedtek
ki és
hogy a
víz fölfelé folyik az
árokban. Ezt többen megfigyelték.
Ezekbl
a
bemondásokból az tnik
ki,
mintha több, legalább há-
K
s
rom egymást követ explózió a legersebb. BöcKH Hugó úr adatokat október
26-ika
és
28-ika
LOCZT LAJOS
volna, amelyek között a legutolsó volt
lett
szerzett a földrengési jelenségekrl,
Nagysármáson,
között
péteren olyan ersek voltak, tagjaik álmukból felriadtak
Katonán,
amelyek
Uzdiszent-
hogy az észlel állami tanítók és családmegmozdultak és moraj, zúgás
a bútorok
;
kisérte a rengést.
A nem
6.
mszerek semmiféle
kolozsvári egyetemi földrengés jelz
rengést
jegyeztek ezeken a napokon.
ábra.
A
A
kissármási gázkitiirés délnyugati vége, a vasúttól délre,
PÁLFY ilÓR
dr.
ponton.
191Í. nov. 2-i fényképe.
—
Az állítólagos földrengési helyek 4 10 km. távolságban fekszenek a kitöréstl és olyan északnyugat-délkeleti irányban helyezkednek el, amely a Idssármási Boh'gó réten áthaladó autiklinálisba esik. A gázkút közelében ugyanis délnyugati rétegein,
míg
a
Bolygó
réteghajlást figyeltünk
A nem nál
dölésirányokat
réten
meg
támadt
kissármási gázexploziókat
többször tapasztalnak
és
az
ezektl
északkeleti
is
olyan litkák.
támasztott
krátereket
Már még gyakoriabbak
közönséges ktásások-
gázkitöréseket
petróleum területeken, ahol fúrás közben
történ gázexploziók nem
völgyoldalak
a
krátereknél
két év eltt.
szabad egyedül állóknak tekintenünk. is
ismerünk
keleti
a
;
furólyukliól
vagy
ezek a oldalról
A KISSARMASI GAZKITÓEES.
Magát a petróleumot oszlopokban
nyomja kókat
fel
is
a
is
fuiókutakból
gázok
nyomják fel és szöktetik hatalmas Az iszapvulkánokból is gáz Néhol az iszapkúpokon nagy kötus-
levegbe.
a
lapos kúpokba a sarat.
láthatni. Nincs eldöntve, vájjon a lassan
kifolyó
iszappal ke-
rübiek-e ezek a felszínre, avagy idnkint paroxizmusba került gázexploziók dobják ki az iszapvulkáuok krátereibl a nagyobi),
mény
köveket.
magyar
kir.
Az Erdélyi Medencében sok helyen
pénzügyminiszter úr megbízásából
iszapvulkánok nyomaira.
A
7. ábra.
A
kával.
imént nás.
dolgozó
hideg gázaktól táplált és
és
ke-
nyáron a
urak
egykori
mködésbe
hozott,
IV. számú íoldigázos tócsa tájáu keletkezett domborulat, a kiszórt már-
vasúttól
leírt,
A
A
súlyos
találtak a
B
pont
fényképezte Pálfy
felé tekintve
Mór
nov. 2-án.
dr. 1911.
rokonjelensegek csoportjába tartozik a kíssármási gázrobba-
hatalmas energia
kifejtése
azonban már a tulajdonképeni vulkáni
erupciókra emlékeztet. Nincs ugyan a hideg gázt
ontó sármási kráter-
nyilasoknak semmi analógiájuk a valódi vulkánokkal, amelyekben forró
gázok és túlhevített vízgz
'
a
felhajtó
ei-.
Mindazonáltal
a
Bolygó
réten felhalmozódott száraz agyagrögök alkotta kráterek és a beszakadó *
Ezt ugyan legújabban Brijn genévei tudós a vulkánokról letagadja.
10
D!
tölcsér a
LOCZY LAJOS
vulkánok részletjelenségeihez a kicsiny parazitikus ki'áterekhez
hasonlítanak. Még a Strombolit sem mködni, mint amilyen a kissármási erupció lehetett, amely egyszerre 9000 m^ földtömeget lökött ki. BÖHM Feeenc mérnök úr október hó 30-án nyitotta ki a gázkút fszelepót elbb azonban leolvasta a manométert, amely 28"2 atmoszféra nyomást mutatott, tehát az elbb feljegyezettnél nagyobbat. és a fumarolás lyukakhoz
(bocca)
láttam 1907-ben erösebben
;
8.
ábra.
utászok.
A A
Böhm Ferenc bányaméruök
fölemtlkedett rétszélen
vezetésével dolgozó
C ponton. Fényképezte Pálft Mór
hajdúháztól délre
kissármási
dr.
1911 nov. 2.-án.
Mikor a
tz
zárta, a kiáramlás
júliusi 9*995
A
m^
eloltása után
sebességébl
ellenében.
gázkút gázmennyisége
tetemesen növekedett. 132 m.-ben
november 3-án a gázkutat ismét elm* mp. gázmennyiséget mért a
12"060
történt
A
tehát a bolygóréti
nagy robbanás után
gázkút körüli kicsiny gázkiömlések, amelyek a
eltömés
felett
fekv rétegekbl a küls csrakatok
folytán a talajban mutatkoztak, szintén változatlanok maradtak.
A
nem mondok véleményt, st hangnem is egészen egybehangzó adatok-
kissármási gázkitörés okáról
súlyozom, hogy az elttünk fekv
ból korainak tartom a kitörés okáról pontos alapon szólani.
különböz okotadó nézetekrl sem kivánok és a
Bolygó
rét
meg nem
repedezett
A
birálólag beszélni.
felmerült
A
gázkút
közvetlen környékének fúrásokkal
A KISSÁRMÁSI GÁZKITÖRÉS.
aknákkal leend rendszeres vizsgálata
és kézi
tok szolgáltatására, amelyek alatti
11
az
segélyével
Most a különböz
leszögezzük.
is
olyan ada-
hivatva
szerkezetét,
megismerjük
gáztartók helyzetét és természetét
az okokat
van
altalaj
és
ezek
a
föld-
alapján
hipotézisek
felfogások a
módszerével keresik az okot.
A tartó
gyai'ázatát
a
visszafojtott
nyitvaállásban, amely
Ennek
gáz emelkedhetett rót összetörni.
rékos gödre
A
arra
gáz
okot,
az elzárás ellenkezjében,
id
három hónapig
a gázkút
ehhez képest az explózió mafelhalmozódásában keresi. Vájjon nem
az
tulajdonítja
lehetne befolyást látni
altalajból.
természetesen
nézet
legelterjedtebb
elzárásának
alatt
27
a
hónapig
tartó
650 millió köbméternyi gáz szállt ki az mélységbl még nagyobb feszültség
helyére nagyobb föl,
amelynek elegend energiája
Bolygó is
rét iszap
sósfürdje
hogy
rámutat,
itt
és
elbb
volt a felszíni taka-
további gázbubo-
két is
sebzett helye volt a
talajnak.
A
földrengéseket, mint tektonikus elmozdulásokat kísér jelensége-
ket is figyelembe vették
az
némelyek,
keresésében
okok
különösen
a
gázkutatások körül olyan nagy buzgalommal és érdemekkel munkálkodó szakbeli férfiak.
Ezen nézet tektonikus kéregmozgásoknak tudja be a gázexploziót. felsorolt nézeteket, az utolsót is nagy kétséggel kell kísérni, nemcsak azért, mert a földi-engésre vonatkozó adatok nagyon Miként az elbb
szkek
és szórványos
rengési állomás
helyekrl valók,
semmit sem
mert a tektonikai változások elttünk.
Az
könny
erupció
érzett és
kétségtelenül
a
meg
amiért a kolozsvári
földrengésbl
hanem
;
föld-
azért
is,
mozzanatok bebizonyítása még nincs pontos
okát
megállapítani
nem
lesz
dolog.
Ismétlem, hogy egyik nézet mellett sem határozott állást,
hanem
foglalok
a vizsgálatoktól várom
amelyek talán megvilágítják a kissármási gázkitörés ségtelenül bizonyítják a Bolygó
réten
látotti
véleményemmel
azokat a motívumokat, keletkezését.
Két-
hogy ott van raktározva. Ez a
jelenségek
azt,
nagyobb mélységekben nagy nyomású gáz bven bizonyosság megér annyit, mint amennyi kárt a gázkitörés okozott!
TANULMÁNYUTAM AFRIEA ÉSZAKI PARTVIDÉKÉN. Balogh Maróit
Irta
—
A
dr.'
9—12. ábrával
—
Az 1911. év július havában abban a szerenesés helyzetben voltam, hogy Budapest székesfváros tekintetes Tanácsának anyagi támogatásával eljutottam Afrikába. Marseille-bül indultam el az afrikai partok felé
Algerben,
s
Algerie
francia tartomány fvárosában, Észak-Afrikában szállottam partra. Ajánló leve-
lem kett kir.
is
volt
;
az egyiket Lóczt Lajos dr. egyetemi
a
földtani intézet igazgatójától,
tanár úrtól, a magy.
másikat pedig Bárczy István
úrtól, szé-
kesfvárosunk polgármesterétl kaptam s így eljutottam oda, ahová akartam. Meglátogattam az algeri francia tudomány-egyetem gyönyör pálma-kertben épült palotáját s az abban lev ásványtani-, földtani- és slénytani intézetet. A földtani laboratórium vezetje, Ficheur egyetemi tanár úr, ekkor épen Európában tartózkodott, de a laboratóriumi munkák vezetje, Savornin, igazi francia udvariassággal kalauzolt az elég gazdag múzeumban és a Eue Michelet-n, az egyetemmel átellenben lev földtani térképek készítésére berendezett intézetben, ahol a francia geológusok tüzetes földtani fölvételei
alapján készülnek
a pontos földtani térképek az összes észak-afrikai francia birtokokról Constantine, Algerie és Oran
tartományokról.
Itt
Strallen
és
Tunisie,
:
Ehrmann urak
mködtek, mint munkatársak. Az algeri francia tudomány-egyetem földtani múzeumában elég gazdag ásványtani, kzettani és paleontológiái gyjtemény van
együtt.
Feltn sok a vasérc, amelyet az Atlas vidéke a Bon-foktól kezdve Marrokkóig igen bségesen termel. Tunisie, Constantine, Algerie és Oran tartományok vasércekben igen gazdagok. Lelhelyeik Oranban Ear-el Maden, Béni Saf, Oran ós Alger között Kristel, Tónés. Temoulga, Kouina, Ain-Sadonna, :
:
Zaccar, Mouzaia, Ain-Oudrer
közelében
:
Tunisieben
;
Bougie mellett
Marouania, Meboudja :
Quenza,
;
Bon Kádra,
Timmerib, Beni-Felkai
:
El-M' Kinen, Tebeiga pedig
;
Bougie
Bon közelében
;
Djebel-Djerissa, Nefraz, Nebeur. Algerie egy-
maga 1906-ban 850.000 tonna, 1907-ben 970.000 tonna és 1908-ban 943.000 tonna vasércet adott. Az összes lelhelyek közül a legtöbb vasércet adja Béni Saf, Orantól délre. És pedig 1905-ben 328.512 tonna, 1906-ban 379.052 tonna, 1907-ben 419..346 tonna és 190S-ban 410.804 tonna vasércet adott. Az érc fkép vöröses barna hematit 58
%
tiszta
vastartalommal.
liaszkorú mészréteghez, amely viszont arkái
nagyrészt hajókon szállítják
el s
eladják
A
vasérctelep hozzásimul egy
rétegekre
támaszkodik. Az ércet
fképen Angliának
cs
Németországnak,
továbbá az Amerikai Egyesült Államoknak, de jut belle Franciaországnak
Ha
az észak-afrikai
juk Magyarország vasérctermelésével, akkor látjuk, hogy *
is.
francia tartományok vasérctermelését összehasonlít-
Eladta a Magyarhoni Földtani Társulat
e
tartományok meny-
1911 október hónap 11. -i szakulésén.
TANULMÁNYUTAM AFRIKA ÉSZAKI PARTVIDÉKEN. nyire
felülmúlják
Magyarországot
ebben
a
tekintetben.
vasérctermelé.se 1,965.481 tonna volt 14,526.294.
kor.
13
Hazánk
értékben.
1909.
évi
Magyarország
vasérckészletét Papp Károly dr. 144 millió tonnára ami a mai fogyasztást véve alapul 86 évre volna elegend. Ebben van
összes föltárt és várható becsülte,
Az ország megnevezése
:
14
BALOGH MARGIT
D!
lyezkedése az algeri öbölben megvilágítja azt a tényt, hogy mi
módon
történt
ennek a hatalmas arkái hegy-vonulatnak, zónának a leszakadása, amelynek ma egy része a tenger alá van sülyedve. Az algeri palatakarónak egy része, röge elsülyedt a mai algeri öböl helyén tle keletre és nyugatra két arkáikns rög maradt meg és nyúlik be a tengerbe a Cap Matifou és a Bouzarea. Hatalmas :
:
vetdéssel zökkenik
maradt
fillit-rög
le
meredek
oldalát
téssel kapcsolatban elfalaztatták,
Az
kiemelkedés egy része. A fennazonban a francia mérnökök a vasút-épí-
keleten a város feletti
amivel elfedték a rétegeket szemünk ell.
amelybe az algeri öböl is beleesik, fként az jellemzi, hogy ez srégi kzetek azokon a kiugró félszigeteken vagy Capokon nyomozhatok nagyrészt, amelyek között a part mélyen beöblösödik. Suess ezt a jelenséget úgy magyarázza,* hogy ez öblök azon leszakadásokból származnak, amelyek arkái-övet,
folytán a kristályos zónának több része a mélybe leszakadt
így egyes üstök
s
és rögök keletkeztek. FiscHEB-nek
azonban más véleménye van errl a partfejldésérl. Szerinte a régebbi kzetek jobban tudtak ellentállani a tenger abráziós erejének, mint a puhább és fiatalabb korú kzetek innen e part:
alakulat. Eltekintve a
már elbb
említett algeri
öböl környékétl,
az
arkái
zóna els gneisz tömege keletrl nyugat felé haladva a Djebel Edougli, Bonétól nyugatra délen a Petzara-tó határolja ezt a gneisztömeget. Párban szerint a meredeken északfelé leszakadó kzetekben négy fokozatot lehet megkülön;
böztetni.
A
centralgneisz
elliptikus tömege,
amely pegmatit ereket tartalmaz,
körülbelül 1000 m-es legmagasabb csúcsokat alkot. Palás gneiszek veszik körül,
második fokozat. Ebben egy piroxén kzet lép föl, amely mészvas augitot Ezekre az elömagaslatokra támaszkodik északon harmadik fokozat gyanánt egy alacsony dombsor, gránitot tartalmazó csillámtalkés agyagpalákból alárendelt padokkal, amelyek kristályos, durva szemcséj mészkövet és vasércet tartalmaznak. Ez utóbbi, fképpen magnetit, mindannyiszor mészk réteg alatt mutatkozik lencseformájú beágyazásban, ahol egyúttal számos forrás is fakad. Coqüand és Parran az említett zöld eruptivkzeteket, amelyek vasat és mész-lapot tartalmaznak, szoros összeköttetésbe hozzák a ez a
és gránátot tartalmaz.
vasércpadok és mészpadok képzdésével azzal a megjegyzéssel, hogy a vasércek jórészt a
A
mész leüllepedése eltt,
tehát a gneiszokkal
egyidejleg
források utóbb gazdagították a vasérccel összeköttetésben
A
képzdtek.
lev mészlerakodá-
tehát az utolsó alacsony fokozat réteges gneiszbl áll. kzeteket tovább a Stora öböltl délre. Philippville-tl nyugatra nyomozhatjuk, ahol gránit, talk- és agyagpalák találhatók. A következ tagja az arkái zónának a nagy kabyl gneisztömeg, Algerie-tartományban, DélKabyliában. Ez a Djudjura masszívja, a Bougi-öböltöl nyugatra, amely az t kísér régebbi palákkal együtt magában foglalja a. Dellysnél torkolló Wadi sokat.
Az
negyedik,
arkái
(folyó) Sebaou-t.
Atlasban.
A
A
Djudjura a leghatalmasabb hegycsoport az egész Eszakiemelkedik, eléri az 1420 m-t is, de így is
parttól befelé egyre
t délen körülvev s rátámaszkodó mészkbl álló amelynek hatalmasan felgyrt csúcsai 1730 2517 m
sokkal alacsonyabb, mint az része a Djudj urának,
között váltakoznak.
—
A kabyl
nak, mégis hárorn nagy
gneisztömegre több helyen
csoportja
szabadon
van,
nummuUt
rétegek borul-
amelyek közül a legdélibb.
TANULMÁNYUTAM AFRIKA ÉSZAKI PARTVIDÉKÉN.
15
is csatlakoznak, nyugatról keletre 54 km hosszúságban húzódik; közepes szélessége 16 km Dellys felé s a tenger mellékén a harmadiori üledékek teljesen betakarják. Teljesen izolált masszív északon a Djebel
amelyhez régebbi palák
Bellona, amelyet a Sebaou
pompás
profil
amely
gránit, filUtek
és
fölfelé
talkpalák
20
körülbelül
tárul fol
m
folyó
az
:
egy meredek szurdokban vág ketté. alapja egy
összes üledékek
gránitgueiszba és réteges sárgás gneiszba
következnek
vastag és
A
s
végül
hatalmas
piritkristályokban
Itt
egy
durva kékes gneisz-
megy
át.
csillámpalák,
gazdag kristályos
Ezután
amelyek
mésztelepet
zónának a már leírt algeri öböl kornyéke. Innen tovább nyugatra az arkáikus zóna maradványait azokban az arkáikus kzetekbl felépített tengeralatti padokban nyomozhatjuk, amelyek a Cap Chenouá-n és Tánés-nél találhatók. A Mastaganem-öböl nyugati oldalán, illesztenek
maguk
közé.
következ
része az arkái
az oráni partszegélyen gránit közetek bukkannak
föl
;
különböz vörös palák
kvarchomokk tömege alatt Unoman gyrdött selyemfény agyagpalák, mészkt és gálmát tartalmazó dolomitok helyezkedtek el. A régebbi kzetek
és
Nemourtól délre. tengerparton több helyen föllelhetk Oudjda felé pedig egy hosszabb vonulatban követhetk egy antikünálison. amely a marokkói határon átnyúlik. Itt is többnyire a palában egyes különálló granittömegek fordulnak el, mint pl. Nedrománál, a Nemours-tól délkeletre vezet úton, ahol is a gránit szintén palával együtt mutatkozik, amely
Orantól nyugatra a
;
palákban chiastolit és andaluzit van.
A
hegység keleti részében
teljesen hiá-
nyoznak a régebbi kzeteknek mélyen benyúló feltörései. CoQUAND a marokkói területen óriási fáradsággal nyomozta az arkáikus zóna folytatását. A Nemourstól délre említett hegyráncok Tlemcentl nyugatdél-nyugatra a szárazföld belsejében folytatódnak, míg egy része a régebbi kzeteknek követi a tengerpart vonalát, anélkül, hogy mélyebben nyomulna a szárazföldbe. így MeliUánál (Marokkó), a Eas-el-Deirtl nyugat felé a tengerparton egy elég hosszú vonalban nyomozható a turmalint és gránátot vezet gneisz és a csillámpala.
A Eas
Torf vagy Cap Negro Tetuantól északra a nevét attól a
sötétszín,
gránáttartalmú
amelyet
agyagpalák és fiatalabb
itt
alkotják a
csillámpalától
kapta,
amelybl
van építve s Ezek a kzetek
föl
gránitvonulatok kísérnek.
amely a Djebel Mousától ágazik el s ezzel kzetek a Gibraltárt. A szárazföldön befelé egy régi, üledékes ezeket, amely Tetuantól kezdve a Eifen végig a tengerpart mentét
Ceuta elhegységét,
elérik e régebbi
hegység kíséri követi
s
befelé egészen
a fentebb említett régebbi
rögökig terjed.
Djaritznál,
Tetuán fölött, Coquand trilobita, oiihoccras és orlhis maradványokat talált. A hegység vonulatának az iránya itt általában a kelet-észak-kelet nyugat-délnyugatból az észak-dél irányba megy át.
A
felgyrt Atlas-hegység arkáikus zónájának ismertetésével kapcsolatban
felemlítem, hogy az észak-afrikai lánchegységben egymással párhuzamos zónák
ismerhetk feL Az els a vulkánikus zóna, amely nagyrészt szigetek formájában emelkedik ki a tengerbl a keleten lev Galita szigetcsoportnál kezddik ;
és egyes szórványos részekben egészen a Melilla öbölben
lev Djafareu
szige-
tekig követhet.
A
második a fent ismertetett arkái zóna, amely nagyrészt a tengerbe
16
VI
nyúló félszigeteken követhet palákból
és régi
fként töredékekben elforduló
és
Edoughtól
áll,
BALOGH MARGIT
hosszú
a
Kas-el-Deir-ig
görbületét egészen a Hercules oszlopáig terjed.
francia geológusok
már régen
s
Az egyes részek
gneisz, gránit
követve
fölismerték és találóan jellemezték.
ség után a vörös, perminek vagy karbonnak tartott
a
part
összefüggését a
konglomerát
A
palahegy-
vagy vörös
homokk
következik s alkotja a harmadik zónát. Ezután következik a meremagasra felgyrödött mészhegység, amely rétegfelgyrdés délfelé a Hodnáig, azután és azontúl egészen a Szaharáig terjed. Sdess szerint megismétldik délfelé fordítva Észak-Afrikában az Appenninek fölépülése. Az Appeninek küls peremének felgyrt üledékes képzdményei a Jóni-
deken
tenger alatt ersen nyugat
9.
Szíciliii is,
felé
fordulnak
Észak-Afrikában nyomozható.
tatása
s
az eocén és krétahegységnek foly-
Dak'hela
Az arkái zóna leszakadása az
elöhegység
a
Cap Bonnal
algeri öljöllien.
s nagyrészt neokomból és flisbl van összetéve. Itt Appenninekhez hasonlóan a kristályos közetek öve le van csak néhány töredék mutatkozik belle s a lánchegység a száraz-
irányában húzódik
Afrikában,
szakadva
áljra.
A
s
föld belsejében
az
gyrdött
föl.
Itt
is
vulkánikus
közetek kísérik a leszakadások
épen úgy, mint Itália nyugati partjain, nem hosszú vonalakban, hanem egyes üstökben követhetk, amint azt a régebbi kzetekbl területét,
amelyek
itt,
áUó elöhegység övének töredékei
Az Atlas-hegység
jelölik.
fölépülése az eddigi kutatások alapján
nagyon bonyolult,
Gibraltárnál észak felé fordul és Cap Ghiznél eléri az Atlanti óceán
E
rendszer folytatása a spanyol
De Az
partjait.
partokon a báti CordiUerákban nyomozható.
térjünk vissza az els vagjás vulkánikus övhöz. Atlas hegyrendszert jellemzi az
ers
felgyrödés,
amely a harmad-
korban kezddött. Körülbelül akkor kezddhetett az arkáikus öv beszakadása amivel egyidejleg
fiatal
vulkánikus tömegek léptek
föl
is,
a törési vonal mindkét
TANULMÁNYUTAM AFRIKA ÉSZAKI PARTVIDÉKÉN. oldalán
amely
s
folyamat valószínleg
képzdményeknek
vulkániku.s
lánchegység els
zónája
kzetekbl
földön
is
azonban egyes
partokat,
E
ért véget.
fiatalabli
egyéb, mint a nagy észak-afrikai
Földközi-tengertl
a
közzel fiatalabb vulkánikus az afrikai
a jelenkorban
nem
sorozata
17
A tengerbl bukkannak föl s
számítva.
felépült szigetek
helyeken a vulkánikus
hellyel-
kísérik
közetek a száraz-
felbukkannak.
Ha
nyugat
keletrl
els nagyobb tömegét
haladunk, a
felé
üalita szigeten
a
fiatalabb
vulkánikus
közeteknek
az ezt kísér kisebb szigeteken és
s
zátonyokon találhatjuk meg. Velani megkülönböztet Galita szigetén egy meredeken elhelyezked sötét mészk és palarögöt. Ezt leszámítva, az egész sziget traehitból és dolerithez hasonló
Kissé tatását
tájékán
az
távolabb
bazalttömeg.
kzetekbl
felé
szárazföldön
afrikai
lev
nyugat
áll.
a fiatalabb
vulkánikus
nyomozhatjuk.
Algertól
Metidja
a
s
Ilyen
a
képzdmények Kabylieben,
nyugatra
síkjától
foly-
Dellys
ezek
a
kzetek még mélyebben nyomozhatok a szárazföld belsejében. Milianah környékén már három különálló övnek látszanak. Ezek közül az els vonulat a tengerparton húzódik Scherschel tájékán és más helyeken. A második vonulat a tengerjjarttól számított els krétakori lánchegységnek a déli párkányát képezi, míg a harmadik több mint 50 km hosszúságban a hatalmas Sra-Kebira nevií második krétakori hegylánc déli lábánál terül el Pomel szerint. A fiatalabb vulkánikus közetek Oránban is föllépnek és pedig trachitok és bazaltok. Ezek itt szorosabb összeköttetésben vannak fiatalabb, harmadkorú rétegekkel, st
még
képzdmények egy
a negyedkorú
hogy a
általában
tracliitok
malomkö-trachitból
áll.
régibbek,
Nyugat
felé,
is. Bleicher kimutatta, mint a bazaltok. A kis Habibas sziget a Tafna folyó mindkét partján nagyobb
régibb részletével
bazalttömegek mutatkoznak.
Oran sziget
:
itt
Tlemcen határán Ain-Temouchent közelében van egy
és
a
bazalttömegek
szárazföldi
bazalt-
tartalmazó negyedkori kép-
csigákat
zdményeken helyezkednek
el. Nemoursnál szintén bazalttömegek nyomozmíg Nemoiu'stól nyugatra a Djafaran szigetek traehitból és fonolitb ó 1 állanak. A tengerparttól szintén nem messze lev Alboran szigetén egy fiatal üledékes rög meredeken van felállítva, amelyen egy olivintartalmú kzet-
hatok,
réteg helyezkedett
el.
A régebbi paleozoikus üledékek jelentékeny részét
borították.
ben kifejldve, mint maguk ban vannak. Keletrl nyugat
felé
Az Atlasban az
közetek,
arkái
haladva
már
a
szilur és
devon Afrika
azonban nincsenek jelentékenyebamelyekkel
a Galita szigetén
is
szoros kapcsolat-
volnának
állítóla-
gos paleozós üledékek. E sziget nagyobb tömegében palákból, homokkbl, kvarcitból és sötét mészbl épült fel, amely rétegeket a gránitnem kzetek erupciói megzavartak szilur
rétegeihez
Sardiniának
folytatása
a maradványa, amely a
Appennin-Atlas
és felállítottak
hasonlítja
lenne
és s
a
nem
Galita
Issel
ezeket a rétegeket Sardinia
mintha ligy tárgyalja, mint annak a régi kontinensnek
csoportot
egyéb,
mai nyugati Földközi-tenger helyén állott és az Alpa harmadkorban a mélységbe
hegyláncolat kiemelkedésekor
Földtani Közlöny. XLIl. köt. i911.
^
K
18
A
sülyedt.
BALOOH MARGIT
szárazföldön Constantin tartományban az öskristályos palák mellett
grafit és kvarcpala fordul el, amelyek paleozós képzdményeknek látszanak, amelyek azonban a gneiszoktól és csillámpaláktól nehezen különíthetk el. A Philippville és Djidjelli (Constantin tartomány) közötti arkáikus tömeghez kékesszürke, csillogó, finoman ráncolt palák csatlakoznak
sok agyagpala,
s
ezek a Boiikhalfai csillámpalákkal
Tiziouzonnál
(Kabylei)
szoros kajK-solat-
ban vannak.
Oran tartományban is követhetk ezek az üledékek. Itt fiUitjellegü, selyemfény és különböz szín palák fordulnak ol. Rendesen sárgásvörösek vagy kékesszürkék. Ezek a palák gyakran lencseformájú mészkrétegeket ós
Néha
kvarcot tartalmaznak.
Oroszlán-hegy
nál,
az
Kap
Lindess,
Djebel Skouna,
húzódó
kvarcerek részén
arkáikus
fordulnak benne el. Oran-
is
grafitpala is található.
Ain Tolba, Kebira
paleozós közetek
Mai-okkóban
hatok.
vidékén
tejfehér
tengerfelli
kzeteket.
és
Fképen
Földközi-tenger part-
a
kísérik
két emeletet különböztetett
Coqtjand
a
Gar Roubannál nyomozitt
meg. Az els emelet kvarckonglomerátumot és szürkés kvarcitot tartalmaz és körülbelül 200 m vastag. Erre helyezkedik el a második emelet és pedig selyemfény palák és hatalmas sötét mész körülbelül 120 m vastagságban. és Djaritz között a Cuitan völgyében
Tetuan
Coqüand a sötétkék mészben sok
pedig különféle korallt, orthocerast és
kövületet talált és
Marokkó középs
részében, az Um-er-Rebia
trilobitát.
folyó környékén jelentéke-
nyen fordulnak el paleozós agyagpalák, kvarcitok és kristályos meszek Casa Blancat is elérik. Ugyanez található Marokkó és Magador között. A MagasAtlas fgerincén is több helyen kimutatható. A Wadi Sus és a Wadi Draa között az Anti-Atlas és a Djebel Báni láncai fképen paleozós rétegekbl ;
állanak.
Míg Constantintól kezdve Ceutáig
paleozós
rétegek,
lépnek
fel,
silur
a
és
devon
csupán
az
az
Atlas
északi részében az ös-
arkáikus közetek kísériként
addig Marokkó déli részén jobban vannak kifejldve.
Blbicher a k a
r
b o
nk
o r ú
közeteknek
egy
zónáját
nyomozta
Oran
tartományban. Részei a fvárostól Orantól keletre és nyugatra elterül Djebel Kahr és Djebel Santo. Nemom-stól nem messze Ain Tolbánál is található, bár
nem nagy
hanem
területen,
azért mégis tekintélyes tömegben.
Az Oran
közelé-
ben lev Oroszlánhegy masszív elöfokán, a Cap de l'AiguiUe-en a karbonkorú rétegek a selyemfény régi palákon diszkordánsan helyezkednek el. Ezek a rétegek konglomerátokból állanak, amelyek durva agyagos palás homokkövekkel váltakoznak és tartalmaznak különféle kvarcit padokat, szürke mészköveket korallokat, kriuoidákat és foramiuiferák nyomait. Fritsch
kvarctörmelékekkel,
Marokkóban, a Magas- Atlasban az Urika völgyében nyomozhatok régebbi karbonkorú palák s benne mészpadok barna vasérccel. Maws szerint Marrakestl délre, az Atlas északi platóján is nyomozható a karbon. Ennek a platónak a magvát szürke szín, merlegesen felállított és nyugati csapással szerint
bíró palák képezik.
Ezen a magon egy
vörös, fiatalabb
homokktakaró
helyez-
Tasseremut fölött, a völgyben kibukkannak e palák a homokkötakaró alól. Mulaí Ibrahim szentélyétl keletre a palák 1500 m-nél magasabb csúcsot alkotnak. Ezekhez hasonló palák még elszigetelve a is
kedik
el.
Assghinnál,
TANULMÁNYUTAM AFRIKA ÉSZAKI PARTVIDÉKEN. xaarrakesi síkon Frougánál ialált
is
vannak.
19
Balansa botanikus páfrány-nyomokat
Marrakeschtöl délre a palákban.
A permi
rendszert is nyomozhatjuk az Atlas felgyrt környékén Constantin tartományban Coquand szerint fillitek, palák, homokkövek és márgák csoportja található, amelyet triászkoninak tarthatunk. Ezt nyomozhatjuk Toumiettes környékén, a Djebel Mousán, és triász
láncaiban. El Eantour
s,
Djebel
Kseibán, a Djebel
Djebel Edoughon
Safián.
továbbá a Djebel Filfilah lábainál,
st
a
Ezeken a rétegeken konkordánsau fekszik az alsó liászkorú, sötét, csaknem fekete mész. amely rendesen az illet hegy csúcsát alkotja. így Sidi Cheikh-ben-Rohounál egy 400 m vastag rétegezést találhatni fiUitböl,
fekete
10. áljra.
és
is.
sziirke kvarcitból.
Alger, háttérljeu
ii
anagenit. agyag,
mészpala
és
márgából.
paleuzoós zónával a permi korú hegységgel.
ersen márvány alatt
Philippvilletöl keletre a Djebel Filfilahon ezeket a triászkorú rétegeket
megzavarták az eruptiv kzetek.
Coquand
szerint
itt
jurakorú
márgák és vörös anagenitek helyezkednek, amelyben vörös vasérctelérek vannak elég nagy számmal, továbbá gránit- és augitit-erek törik át. Bonénál, a Djebel Edough gneiszmasszivjára nyugaton kvarchomokkövek dlnek, amelyek délen a Qued-el-Arebig, nyugaton pedig a Ras-el-Hadid vagy Cap de Ferig követhetk kvarcporfirok törik át. CociUANoal szemben Tissot Constantin tartomány triásznak tartott rétegeit részben a kristályos palahegységhez, részben :
az eocénhez számította. Algerie tartományban
homokkövek
az
spaleozós
palákat
vöröses
konglomerátok,
amely a Kabyl hegység déli részén Azron-Tidjernél 150 m vastagságú s amelyet azonban liásznjészk takar be. Oran tartományban is szorosan hozzásimulnak e vörös konglomerátok ^s durva homokkövek az spaleozós rétegekhez. Különböz módon helyezkedTöröses
és
márgák komplexusa
övezi,
— 20
l>!
BALOOII MARGIT
nek el. így pl. Pomel szerint Orantól délre, a Djebel Kabaron vagy Oroszlánhegyen diszkordánsan feküsznek a régi mészpalákou. Marokkóban a tengerparton végighúzódó régebbi palaközeteket, hosszában a Rif mentén, st még Tetuauon túl is kísérik e vörös homokkövek és konglomerátok. Körülbelül 200 m-re vehet e rétegek közepes vastagsága. Az említett vörös permi triászkorú rétegeknek megfelel Marokkó déli részén is
egy hatalmas vonulata a vörös, kemény, kvarcitos homokköveknek, közbeékelt mész- és agyagpadokkal. Fritsch ezt a Wansero faluról Wansero-homokkönek nevezte el. Ebbl van felépítve a marokkói Atlas elöhegysége. az 1200
2500 m-es
Marrakestl délre
plató.
terül
mosan elterül teknszer alakulatban palákon,
lionkorú
ben, különösen
poriiriteken
ahol meredeken
ott,
márgák
különféle
kednek
részben
és
mészkövek
az
el,
vonulatával párhuza-
Atlas
és diszkordánsan,
helyezkedik
végzdik a síkság
borítják.
Erre
részben régebbi kar-
A
el.
plató északi részé-
felé,
a fels rétegeket
még tzkgumók
helyez-
is
el.
A jura korú lerakodások,
különösen a mész, jóval több anyagot
mint az említett régebbi képzd-
szolgáltattak az Atlas hegység fölépítéséhez,
mények.
Tunisíe,
fordulnak
el
Constantine és Algerie tartományokban
a jurakorú
rétegek,
még
csak elszórtan
különösen a tartományok középs részén.
Oránban azonban már jóval nagyobb tömegben van a jura. Az Oran tartomány belsejében lev Saida hegység, mely a nagy Schott -regiótól északra terül el, egészen ebbl van fölépülve, st még a. marokkói határon is átnyúlik.
Fképen
van kifejldve az Atlasban. a 1 i á s z mérsékelten van képviselve. Mind a három A francia tartományban végig követhet, de csak szórványosan, egyes helyeken Gruelmától és El-Kantourtól kezdve a Kis- és Nagy-Kabyl hegységben, a Chenona masszívján, az Onarensisen, Arzewen és Oranon keresztül a Djebel a fels jura
Tell-Atlasban
Amourig Tafnánál. Többnyire mésztartalmaznak, ami megnehezíti
letet ville
Constantine
és
Toumielte
között
meredek csúcsai
El
és
dolomittömegek, amelyek kevés kövü-
az egyes emeletek megállapítását. Philipp-
Kantournál
alsó liászkorú
a
Sidi-Cheikb-ben-Rohon
grafitmészbl
vannak.
és
a
Különböz
belemnilfís, finnuonites és pciitacriiiiisok lelhelye ez.
A
Djebel
Fílülahon a
mészk
az eruptívkzetekkel való érintkezés által
miközben a fossziliák összes nyomai elpusztultak. Qued-el-Kantráuál nyomozható a középliász ammonítes nyomokkal. Jurakorú rétegeket említ Nicaise a Djndjura ráncaiban, hol is a paleozós rétegek közt helyezkedett el. Még ismertebbek a jurakorú szürke mészpadok Quarsenisnél, Teniet-el-Haddtól nyugatra. A Kef-Sidi-Amaron, a Grand Picén a karraraihoz hasonló
márvánnyá
alakult,
és a Sidi-Abd-el-Kaderon Nicaise és C'oquand liászt jellemzi a
Coqdand
által
gyííjtött
számos kövületet
találtak.
A
közép-
Hhyiichniiflhi ii-inirdnt d'Obbigny és
a Helcion i'.rliiictorius Coquand.
Oran tartományban Pomel a liásznak mind a három fokozatát ki tudta által, st a fels liász Oranban két emeletet is mutat, amint azt Bleicher kinyomozta. A középs jurának, a doggcrnek csekély kivétellel csupán csak a fels emelete, a callovien nyomozható az Atlasban. A fels mutatni fossziliák
TANULMÁNYUTAM AFRIKAI ÉSZAKI PARTVIDÉKEN. jurának
viigy
21
míxlmnak az emeletei jelentékenyen vannak elterjedve az Atlas-
pedig úgy a Tell-Atlasban, mint az ettl délre elterül magas platók vidékén. Keleti Algeriebeu még csak egyes szigetei nyomozhatok, e tartomány
ban
és
részén azonban
nyugati láncot
alkotnak,
nyugati
irányát,
már
összefüggöleg van
kifejldve
s
hatalmas hegy-
felgyrdésének az északkelet-délmesszire nyúlik be Marokkóba s a Tell-Atlas és a magas amely követi az
Atlas
platók között természetes határt képez.
A Hodna cephalopodákkal,
Sahara között
és a
hanem
meredeken emelkedik juratöredék,
melyet
ki
a
eltakarnak a krétakorú
A juraképzdmények
már nem szerepel a Bou Saadatól délre
rétegek, részben
izolált
vetdé-
két emeletet alkotnak.
itt
amelyek kövületeket nem tartalmaznak, mészpadok közbeékeldéseivel. Ezután koraUmész következik gaz-
Alul agyagos rétegek helyezkednek és
eme'et
ábra. Oázis a Szahara határán.
sekkel csatlakoznak hozzája.
homokk
oxfordi
korallok jellemzik.
Leba Liamouu. Ez nem más, mint egy
részben
11.
az
rétegeket
a
el,
dag faunával {Cidaris f/lamliffra, Dysasier granulosus, CoUyrites Lobyioli) crinoi dákkal és braehiopodák. Érdekes, hogy ezen a mészen diszkordánsan van elhelyezve a fels neokomkorú mész, ami mutatja, hogy a juraperiodus végén itten szárazföldi képzdmény volt.
A
Nagy-Atlas ráncaiban
mozhatok
A
Algerie
és
Orau tartományban hosszan nyo-
a krétakorú hegység ráncaiban a jurarétegek.
legjelentékenyebb
vonulatában
található.
tömege azonban a jurának az Atlas középs hegy-
Algerieban kezddik
még
ez
a
rész,
a
Fels-Chelifif
nagy Chott-ech-C'berguitól északra húzódik különböz nevek alatt, mint Nádor, Saida, Daya-hea^y^ség, a marokkói határon túl. A hegyvonulat partjánál, a
oiani
részében,
nevezetesen
Saida
környékén, a jura összes
ismert
emeletei
;
22
BALOGH MARGIT
D!
kinyomozhatok. Az Atlas-hegység tömegének összetételében a legnagyobb részt mégis a krétakorú rétegek adják. A kréta képviselve van a legalsóbb emelettl
A
a legfelsbbig.
aptien,
iirgonien,
már
francia geológusok
vagy
albien
szerint
gault,
kezddik, ahol az Atlas északkelet
ott
nyomozható
cenomau, túron felé
neocomien,
itten a
és senon.
A
fordul
Szicíliába
neocomien vagyis a
át,
Zaghouanon kesesztül folytatódik. De nemcsak Tunisieben nyomozható, hanem ki van fejldve Algerieben és pedig a Teü-Atlasban, továbbá a magas platókon és a déli hegységben egészen a Sahara határáig. E különböz vidékeken különböz módon vannak a rétegsorozatok kifejldve. Például a Cap Bon körül és Zaghouannál réteges, szürkésfekete márgát találunk mészpadokkal. Jellemz, hogy kevés benne a kövület. Erre a márgára szürke márványmésztakaró helyezkedik el, melyet már az urgonien emelethez számít-
Cap Bonnál
A
hatni.
A
;
TeU- Atlas
neocomrétegeinek
platókon inkább koraUok
Atlasban,
Phillippville,
faunáját
Constantine
és
a
cephalopodák
lépnek eltérbe.
ostreák
és
Guelma
között
jellemzik.
Ugyancsak a TeUCoquand különböz'
belemniteseket, ammoniteseket, asterianusokat gyjtött.
Az
emelet
urgó-apti
észak-keleti
Tunisban tnik
elször.
föl
PiOLLAND szerint a neocomon elhelyezked szürke márvány, továbbá ehhez hasonló
mészképzdmények tartoznak ide Tunis észak-keleti részén. Egészen a. Bon Kourninig nyomozhatjuk. A Djebel Ee9as-t alkotó mész-
Djebel Ee9asig,
kben
ércerek vannak.
Jellemz
itt
a
brecciaképzdmény. Tunis várostól
messze, a Djebel Moktán a márgában Bele nini les
aff. fH'inícttiuilifíulatiixt
nem
talált
BOLLAND. Észak- Algerie urgo-apti
emeletét jellemzi, hogy nagy az eltérés az északi
és a déli rész kifejldése között.
Északi Marokkóban jellemzik az
urgo-apti
Eif permikorú lyezkedik
rcqiiii'niá-V,
homokkövén
s
régi paláin.
vagy gault
mészk
Erre aztán nummulit
szokatlan vastagságban, vagy 100
nyíre fejldött ki homokköböl, márgából és
Nagy
Irochiisok el
a
he-
el.
Az albien is.
jiliusiKnell-ek,
emelet mészkövét, amint meredeken helyezkednek
része vau a Déli-Atlas orografiai kialakulásában és
vidék terméketlensége.
— 300 m-
mészkbl, st konglomerátokból
Különböz módon van kifejldve
a
összefügg
vele a
TeU-Atlasban, a
magas platókon és a déli hegységben. A eenoman emelet Algerieben van nagyon elterjedve. Nem ritkán 500 m vastagságban van kifejldve ez a réteg^ és nagy hegytömegeket képez. Coquand nagyon szép Oslrea Af'ricuna Lamaeck. Irigonia crcmuUita Lamabk, Turrilites costalíis Lamarck és Discoidea cylindnca AoASSiz példányokat gyjtött ez emeletbl. A túron aránylag kevéssé van elterjedve az Atlas-hegységben. Az északi parti hegységben csak szórványosan követhet, Oranban és Marokkóban is csak keveset van kifejldve. Coqdand Tebessa környékrl ismerteti a turont. Három 1. Tömött emeletre osztja s a eenoman Inoceramus márgára következnek szürke márga mész, benne vöröses márvány-padok is szürke mészk 2. 3. hatalmas mészpadok. Itt találta a jellemz ilippuriicii organhans Desm.-í is. A s z e n o n elterjedése jelentékeny Algerie és Constantine provinciák déli :
;
23
TANULMÁNYUTAM AFRIKA ÉSZAKI PARTVIDÉKÉN.
Szahara közötti részen. Kzettanilag és nagyon egyliangú a kifejldése. 400 m vastagságban mész és sötét márga. A fauniijának a faciesei és ugyanazok. Coqüand három emeletet különböztet meg szantonien (alsó emelet), campanien és dordonien. A szantonien emeletben találta Cocüand az Adidkik/Ics (Bnrhircrox) Morreni Cocuand érdekes példányát és az Ostren dirholoiiin Bayle-I. A eampauienböl való az platóin, továbbá a tavak és a
magas
paleontholgiailag
:
InoceniniKS Cripsi Mantell.
Az
eocén
és
oligocén fképen
az Atlas
keleti
részében van ki
már nem követhet. A kövületeket tartalmazó eocénkorú lerakodásoknak három fözónáját különböztethetjük meg.
fejldve, de
Algerie nyugati részében
Az els zóna Algerieben
a
Cap Blancotól Ténés-ig
1:2.
közepe táján kezddik
s
álirii.
Tebessáu
át
A
terjed.
A
2.
zóna Tunis
Szahara.
a Szaharáig, Biskra környékéig húzódik.
A
harmadik zónát Tunis keleti és déli részén jelölhetjük ki. Az al.sóeocént jellemzi többek között a Plioladomya iiuniidd Coqu. é s'a SidcobnccinuHi Michelini Coqu. A pari.sien is képviselve van Nuiiiniidites cumplanaUt Lam. és más kövületekkel. Gyakori továbbá az oligocénban a Chondritea f. Tnrgioni Brongniart.. amely flis-fucoidea lenyomat Európában, st nálunk is gyakori. A miocén Tunisban és Constantine-ban kevéssé jelentékeny, ellenben Algerieben és Oranban jobban van kifejldve és kövületekben is gazdag. A p 1 i o c é n-rétegek viszont már csak a partvidékre szorítkoznak, mert a tenger nagyon visszahúzódott. Tunisie keleti partjain. Algerie és Oranban követhet. Jellemzk a subappennin emeletbl Vcuus inuliüamcllata Lamabck,
Murex
(Ehinacantha) brandaris Linné, Helix ftubsensilis Crosse és mások.
Az
utolsó geológiai idszak, a
negyedkor
is
képviselve van az Atlasban
K
íi
BALOGH MARGIT
képzdmények fképen
és pedig a tengeri
a paxt közelében,
kek a folyó völgyekben járultak liozzá a mai domborzat
Már most
míg
az édesvízi üledé-
teljes
tekintetbe véve azt a körülményt, hogy az
kialakulásához.
Atlas hegységben
a geológiai fölépülés alapján zónákat különböztethetünk meg, állítjuk
azt. hogy mint egy része a nagy mediterrán felgyrdött egészen más jellegíí, mint az egyhangú afrikai kontinens, mert
nem
ez a lánchegység
hegységnek
késbben
és
csatlakozott az
amelyek a ez a
egyéb,
gyrdés
srégi
afrikai szárazföldhöz.
mediterrán
kérgének
föld
Afrika
részét
kivéve a marrokkói
és kiemelkedés,
intenzitással a tercier kor elejétl a quaterner
azt a körülményt,
Azok a nagy mozgások, tábla-tömegére
rátolták,
egyre
növekv
liegyeket,
elejéig cartott. Tekintetbe véve
hogy az Atlas legmagasabb láncai a Szahara szélén mint-
egy összetorlódni látszanak
az északi részében, a Tell-Atlasban a láncok
s
nem
magasak és inkább távolabb állanak egymástól, elfogadható üothpletz elmélete, mely szerint itt egy N S irányú tangencionalis ert kell feltételeznünk, mely a Szahara mai határán a legersebben és leghosszabban mködi )tt. ami által itt a felgyrdés ersebb lett, míg a régebben megszilárdult afrikai tábla ellent tudott állani a felgyr erknek. A felgyürdés kezdetén, tehát a harmadkorban kezddhettek meg a régi parü öv beszakadásai, amely alkalommal fiatal kitörési tömegek kerültek felszíni-e a törési vonal mindkét oldalán, amely folyamat valószinííleg a jelenlegi periódusban ért véget. Az elilyen
mköd
sülyedt részeknek egyes tömegei utóbb újból kiemelkedtek, de ekkor
már
lia-
tatmas terciér-korú üledékekkel voltak borítva, amelyek azután, épen úgy, mint a jura és kréta hegységben lerakodott üledékek, a folytatólagos gyrüdésekben részt vettek.
Ezzel a
típusos felgyrt lánchegységgel élénk ellena tle délre elterül észak-afrikai sivatagok nagy táb-
tétet képez
láj a, amely tulajdonképpen csak egy része az Arabian, Szírián és Mezopotámián keresztül húzódó, ázsiai táblának. A Vörös tengerbl és Szuezi csatornától kezdve nyugaton az Atlanti óceánig, míg az Atlasztól és a Középtengertl délen egészen a Szudánig tart. Fölépítésében nem olyan egyszer, mint amilyennek els pillantásra látszik.
Az
alajija
ennek
mint az Atlast kivéve
is,
nek, egy srégi hegység kristályos palákból délen, továbbá a
keletre
Nílustól
és
s
Afrika
valamennyi
részé-
eruptiókzetekbl, amelyek
lev magasabb hegységben elbukkannak.
Erre paleozós rétegek következnek, fképen a Szahara közepe táján és Senegal közelében ezek szilur palák és devon homokkövek. Mig azonban az arkáikus :
gyrdöttek. addig a paleozós rétegek vízszintesen helyezkednek el felettük, úgy hogy itt a felgyürdés már a szilur id eltt be volt fejezve. A triás és a jura idben itt egy hosszabb szákristályos palák
razföldi periódus
be e táblán.
volt,
míg a krétakorú tenger ismét nagy területeket borított a homokkövekben s a mészkben Dél-
A nyomai felismerhetk
Algerieben, Tripolisban, a Nilus mellékén és egy keskeny vonalban az Atlanti
partokon. Az eocénban tengeri lerakodásokból képzdött alsó
océn és pliocén idkre esik
mas vulkánikus
a
Barka
kitörések léptek
föl.
felépülése,
míg
a
Egyptom
bels hegyekben
;
a mihatal-
HÜNYADDOBRA KORNYÉKÉNEK GEOLÓGIAI
ZO
VISZONYAI.
Ezok a vulkánikus kitörések szoros kaposolatban vaunak a bekövetkezett tektonikai elmozdulásokkal, amelyek a vidék mai
tercier
idben
reliefjének az
alapját vetették meg.
Ugyanis sülyedések és beszakadások következtek be ez alkalommal, amelyek folytán az eddig egyhangú üledékes tábla változatos formákat nyert s a mai begyek alakultak ki. Hosszanti repedések, kereszt-törések és üstszerü leszakadások következtében nagy kiterjedés területek lesülyedtek, míg mások
helyökben maradtak. így keletkeztek a nagy száraz, víztelen területek, mig az egyes mélyebb üstökben a víz összegyíílt
itt
:
keletkeztek
az
Némely
oázisok.
helyen a felület rögökben törött össze, mint egy tó fels jégburka, máshelyen sülyedtek, mint a Barkától délre es azonban részben elfedték a negyedkori
egyes részek a mai tenger nívója alá
Ezeket az
oázisok.
folyóhordalékok.
.\z
szárazság állott
be,
elmozdulásokat
elején, a pluviál idben, a vizek mködése ersebb, utóbb mely már a mai idkre vonatkozik.
HÜNYAD-DOBRA KORNYÉKÉNEK GEOLÓGIAI VISZONYAI. Irta
—
Gaál István
A
1.^.
ábrával.
dr.
—
Hunyad-Dobra, vagy mint a legközelebbi jövben magyarosan nevezni Jóf, a Maros alluviális árterének szélén a bal parton fekszik, úgy hogy a tle D-re es szomszédos kicsiny oláh falvak már a közép-miocén fogják
:
partvonalhoz közel, a közép-hegység el.
ból a följegyzéseimbl közölni,
Ottokár
területen
kétségkívül is
Pánk
lehet az oka,
gazdagsága
OEBOBEN
*
a legösmertebb
1
és megtartási itt
- is
e.sak
st
tekintetében
is
helyek közül
fölsorolt
Ennek
újat
mondhatjuk
nem mond,
a
:
egyrészt az
legutoljára
is.
lelhelyeknek
adatokat
ismétli
Az utána sem jár
munkájában.
der bis jetzt iu den Tegelschichten vou Pánk
(Verli. u. Mitt. d. Sieljeuli. Ver.
f.
Tabellarisches Verzeiehuis der bis jetzt bei Pánk
gefundeneu Miocen-Conchylieu etc. (U. ott XX. köt.) 2 Az erdélyrészi medence harmadkori képzdményei. Budapest, 1000.
év ta-
régen fölhívhatta reá a figyelmet. Neu-
szinte
a Neugeboren gyjtötte
Systomíitisclies Vi?rzeichnis
:
1909.
A
a geológiai irodalomban.
állapota
legelször,
aufgefundeneu Gasteropoden. U. az
gyjtöttem.
nyarán Kadic
1907. év
majd pedig
hogy Felsö-Lapugy tszomszédja, másfell azonban faunájának
gyjtött
KocH
megfordulva
újból
való irodalom fauna utána.
melyeket részben az
geológus, tisztelt barátom társaságában,
dr.
vaszán a
Erdhát) lábánál helyezkedtek Pánk környékérl óhajtanék azok-
(illetve itt
Ezúttal Fazacsel, Mihalesd, Roskány és
Nat. XVI. köt.) niiclist
II.
Lapngy
auf-
Noogén-csoport.
!
26
A
D!
GAÍL ISTVÁN
szomszédos F.-Lapugy minden érdekldést leköt
inkább elhanyagolódik.
De
mindjárt
itt
hozzá
gyüjtésmódra való tekintettel nincs okunk fölpanaszolni. lielye
és
ezt az
kielégít, s
Pánk mind
hogy
tehetjük,
is
elhanyagolást
régibb
a
különösebben
Az irodalomban szerepl pánki miocén fauna legkiadósabb lelkel. templomtól KDK-re es szántóföld, melynek fölületén
ugyanis a gör.
el
nem tekinthetjük csupán a lajtamint azt Kadic * is teszi, mert ha csak kis részben is, de köztök vannak a szántóföldet K-rl szegélyez dombhát szürke homok- és agyagrétegeinek fajai is, amelyekbl (magasabban feküdvén) a csapadék vizek szintén a szántóföldre- hozhatják a moUuscum héjakat; Kadic Ottokáré 22 fajt sorol föl errl a lelhelyrl. Megjegyezhetem még, hogy az itt található kitn megtartású moUuscum héjakat Ároné György lelkész úr isszorgalmasan gyjti, s tudomásom szerint a Nemzeti Múzeum vásárolt is tle. Magam leginkább a pánki templomtól DNy-ra es kisebb vízmosás (oParau Seitauluii>) föltárásait tanulmányoztam. Az árok fejénél könnyen megállapítható, hogy az itteni közép-miocén a «Dosu mare» (763 m) fillitjével érintfordulnak
a kövületek. Ezeket azonban
mészböl kimállottaknak,
jóllehet egy
kezik,
nem
—
—
egészen jelentéktelen
tömeg
egy 2000 lépés szélességben) az érintkez vonalat
mosás hegyes szögben metszi tárt legfels réteg kék agyag,
él apró
iszapos fenéken
—
latomra
én
is
csak
komplexus
a
kitn
hordalék
elfödi.
A
takaró (mint-
[3 h.
irányú víz-
— 16
h.).
csapásirányát^ (4
A
megtartású kövületekkel.
csigákból való, melyekre nézve
megismételhetem Vadász
*
— legnagyobb
megjegyzését,
BoETTGER munkájából ahg lehet a fajokat meghatározni.
A
legtöbb
S miután
föl-
faj
az
sajná-
hogy t i. Boettger
professzor halálával a könj'véhez való táblák megjelenését valószínleg elejtett
dolognak
kell tekintenünk,^ a
irányban
kell
A meg
ránk nézve oly nagy fontosságú
legfels rétegben gyjtött
eddig,
s
közlöm elzetesen
:
fajok közül csak
Anomya
sp.
?)
Brocc,,
1
;
az
más
alábbiakat határoztam
(Burdigalensis Defr.
cardia transsylvanica Horn., Astarte triangularh
Desh.
ábrákról
gondoskodnunk.
?),
Cypri-
Mont., Perna sp (Soldanii
a héj egy vékony lemeze. Corbuhi gibba Oltvl, Corbula ravolutii Léda peLlucida Phil,, Nuctda nucleus L., Cardila ncahiris Sow..
A Maros
bal partján Tisza,
Dobra
és
Lapugy környékén elterül hegyvidék
geológiai viszonyai. (Földtani Int. évi jelent. 1906-róL) - Itt jutnak hozzá a pánki oláhok is ; valóban érdekes,
hogy fa Dentalium Vermetus héjak alkalmas példányait szivarka-szipkának használják. Csakugyan stílszer dolog Lapugy és Pánk környékén 3 I. m. p. 94—95.
—
és
*
A
ribiczei
felsmediterrán korszaki korallpad
faunájáról.
(Földtani Közi.
1907) p. 379.
5 Boettger tanár úrral a múlt év tavaszán alkalmam volt Frankfurtban személyesen értekeznem errl a tárgjTÓl beszélgetésünk folyamán arról gyzdtem meg, hogy a «Zur Kenntuis d. Fauna d. mittelmiocánen Schichten von Kostej im Krassó-Szörényer Komitat* cím mimkához nem is tervezett táblákat, miután ;
mint többször
is
mondotta
teszi a szolgálatot.
—
—
a fajok leírása oly pontos,
hogy rajzok nélkül
is
meg-
HÜNYAD-DOBHA KÖRNYÉKÉNEK
27
GEOI,.OaiAI VISZONYAI.
Carditu sp., Pecten eristatus var. mediten-anens Gaal., Lithodomxis sp. (igen apró faj). Dentalium Jani Horn., DeuUdium in-
'^
//asje2e/<M
cwviim Een. Tumlella
Turritella bicarinata Eichn.,
tums
siibavgidnta Brocc, Turritella
Plewotoma Badensis
toma angusia
pymaenm
PuscH., Cerithiuin
scabrum sp.,
Buccinum
Cerithella
sp.,
serraticosta Bbonn.,
Buccinum
Buccinum
limatum
Brocc,
sexüstriatum
Chemn., Cypraeo,
Mitra recticosta Bell.,
sp.,
Milra Bellardii Hóbn.. Columbella fallax R. HöKN. et. Au., Terebra sp. (apró faj), Fusus ? sp. (apró
pana
Neritina.
faj),
3
Zeuschneri
Phil., Cerithiuni
Ceríthiopsis sp.
Olivi.,
•g
E. Horn., Pleuro-
Cerithiuni
Jan.,
-;}
clamüa
Tu)'riteUa Archimedis Bbong., Olíva
Lam.,
•o
Bast.,
«
-
cS
O
M
í)
mimieuJBlMA
Gratelou-
cfr.
Pyramidella sp. (a£f. plicosu, Bronn.), Actaeon semistriatus Fér., BingiFér.,
buccinea
cula
?
Desh.,
clypaeata
Fissurella
Tfvpnlpfupj--
? Turbonilla
Grat.,
heniisyrnolu
Turbonilla bauatica Bttg., Co /ims
Bulla
Brocc,
iiiüiaris
Bimula
sp.,
Eruto
Bttg., sp.
laevis
juv. ?
Don.,
Natica helicina Brocc juv. depressa Daud. (tökéletes
Vof/inella
megtartásban).
M
Ezeken kívül foraniiniferák, bryozouinúk (Cellepora). brachiopoda, valamint Cida7-/S
tüskék nagy számban fordulnak
A lenül
eló'.
közölt sorozat azonban szinte hihetet-
hibásan
tükrözteti vissza a felsagyag
Ennek egyik oka terméabban keresend, hogy az apró csi-
faunájának szetesen
jellegét.
gák jó része
nincs
határozva, s ennek
gyakoriaknak
fölsorolva,
illetve
következtében
tnnek
föl
a
tnik
Másrészt pedig az sem
meg-
túlságosan
nagyobb fajok. ki, hogy egyed
szám tekintetében a turritellákon kívül csak ritkaság számba vehetk a nagyobb alakok, melyeknek egyébként is csak kicsiny töredékei, vagy
fiatal
példányai fordulnak
a ténnyel kapcsolatban
tartom megjegyezni, hogy sorozat
is
helytelenül
itt
el. Ezzel
pedig helyénvalónak
ha
ily
tüntetheti
tekintélyes föl
a fauna
valódi jellegét, mily gyakori lehet ez oly ese-
t/aej-
/n/neiwsy
28
D!
GAÁL ISTVÁN
—
amikor kevesebb, vagy talán csak 4 5 faj van fölsorolva A tény hogy a pánki «Parau Seitauluin kék agyagában partközeli, de mély, iszapos fenék túlnyomóan apró fajokból álló faunája van képviselve. A kék agyag feküjében barna és szürke homokos, itt ott kavicsos agyagot vékonyabb márgás agyag padokkal, s egy */2 m-es sárga homokréteggel látunk települve. Eétegei 22 /). felé 15°-al dlnek. Ebbl a komplexusból, melyet a szelvényen egységesnek tüntettem föl, mintegy 20 m-t látunk itt föltárva. Faunisztikai szempontból megjegyezhetem, hogy míg a márgás, agyagos padokban az elbb tárgyalt réteg apró fajait jórészt megtaláltam, (csak Píwntekben,
!
tehát az,
podái nem) a homokos rétegekben a nagyobb fajok
gyjthetk. Bellük Corbula
a
kitnen
következket sikerült eddig meghatároznom
Cdrinata Düj.,
Nucula
culus pilosus L.,
cochhar
Uslrea
nncletis
:
Sjiondylits
Poli.,
Crassatella,
L.,
megtartott héjai
sp.,
(Moravica,
sp.
Pectuit-
Horn.
'?).
Pí'ctnn xarmcnticius, Goldf.
Brocc, Solarium simplex Bronn., Tumtellu ArchiTumtella suhangtduta Brocc, Turrilella bicwinatu Eichw., Coniix nntediluvianus Beug., Conur< Dujardini Desh,, Ceriihmm Zeuschneri Pdsch., *Monodonta mainiUa Andrzj.,* *Hippom/x sulcaUt Bkocc. nov. var.,Naticd
helicina
mi'dis Brong.,
Aiicillaria
glandiformií;
Brocc. Vennetns Oliva
Font.,
sp.,
clavula
Lam.,
Allionü
Plem'oiom<(
Bon.
Lam.,
lihigimhi
hiiccÍKra
Tfoclius patulux
Desh.,
Bitccinuni Badeiisc Partsch., Biiccinmn restiluiiumiru Fusvis an Bell.,
n.
sp..
Pleuroloiiia
Turbinella (Latirus) labelluvi rect.icosta
cataphracta Brocc, Pleurotonin chithratti Serr., Cyprnea
Pleurotormi
Bell.,
üuclosiana Bast.,
Dentalümi sp. (Michelottii Horn. ?). Ezeken kívül egy Ittdcxii/olifa (?) töredékét gyjtöttem ebben a föltárásban, míg a valamivel lejebb fekv szántóföldön Slroiribus, Cornix, Ranella, Murex, stb. fajok nagy héjai hevernek. Ez a föltárás úgy topográfiai tekintetben, mint petrografiai és faunisztikai szempontból egyenes összefüggésbe hozható azzal a dombbal, mely a gör. kel. templomtól Dk-re fekszik. Kétségtelenné teszi ezt különben az a körülmény is, hogy látszólagos feküjök egyaránt lajtamész. illetve ennek konglemeratumos az emÜtett domb tövében, valamint faciese. Megfigyelhet ez mindkét helyen :
a pánki völgyön lefelé (E-nak)
Pánkra viv út
ladva, ott. a hol a
találunk,
mely
menve
az út mellett
Ez utóbbi irányban
ha-
Szelistye felé ágazik, agyagos kavicsréteget
a legjobb megtartású s leggazdagabb
makrofaunát
szolgáltatja.
sekélyed tenger üledékes képzdménye, s topografiailag a ezen az alapon fiatalabbnak tekinthet, mint az elbb tárgyalt
Maga
a lajtamész a visszavonuló,
fedüben fekv
1
A
—
homokos
*-gal jelzett fajok szíves meghatározásáért
tomnak mondok ezen azonos, viszont
egyezik meg, miért
Vadász E.
tisztelt bará-
dr.
a helyen is kösziiuetet.
* Erre a fajra vonatkozólag Vadász
nem
—
agyag-rétegek. (L. a mellékelt szelvényt a 13. ábrán.)
a is
dr.
piemonti medencébl új változat
gyanánt
is
úr a következket leírt
három
megálló.
írja
változat
:
«A típussal
egyikével
sem
HUNYAD-DOBRA KÖRNYÉKÉNEK GEOLÓGIAI VISZONYAI.
A
—
homok
29
—
konglomerátum padokkal váltakozva a völgyön lefelé haladva egészen Kis-Roskányig nyomozható a felületen. Több helyütt kfejtésekkel van föltárva. Faunájával ezúttal nem foglalkozom részletesebben, csak annyit jegyzek meg, hogy a kagylók (Pecten, Arca, Pectunculns, Veniis, Cytherca, stb.) láthatók benne túlnyomóan, ellentétben a föntebb öslajtamész
durva
és
mertetett fedü faunájával.
A nem
lajtamész fekje K.-Eoskány, illetve
Dobra környékén közvetlenül meg
figyelhet (az érintkez vonalat talán a piroxen- és amfibol-andezit agglo-
merátum
födi
el).
barna agyag
föltárt
ami fkép a Kadic
De mindenkép valószín, hogy a mihalesdi vízmosásokban és kék homok a lajtamésszel egyérték képzdmények,
topográfiai helyzetbl következik.
meg
fölvételi jelentésében *
említi ezeket az árkokat s az itteni
is
miocén képzdményeket a pánki agyagos-homokos üledékekkel azonosítja.''^ A mihalesdiek pedig egyidsek a lajtamésszel st inkább fiatalabbak lehetnének, de semmi esetre] sem idsebbek nála. De mintha Kadic dr. úrra is ersen hatott volna az a mind máig általános nézet, hogy «a fels mediterrán:
korú
lerakodások ...
itt
is
fekv kék homokos agyagból
fölötte
a
mélyebben
állanak és pedig a
szintbl
két és
lev
lajta-mészköbl.» ^
Ebbl
hogy ami kék agyag a közép-miocénben elfordul, az sztratigrafiailag a lajtamész alá helyezend. Területiinkön pedig minden valószínség amellett szól, hogy a lajtamészkö is csak facies. A magam részérl tehát határozottan megersíthetem Vadász véleményét.* Kadic nem emliti, hogy a Valea Marhaltului miocén rétegei szerves kék maradványokat is tartalmaznak. Nekem a föltárt legmélyebb rétegben, t. i.
igen könnyen az magyarázható
—
—
homok
a
Teliina sp.
következ fajokat Turritella
daria (Galeodea) nella uustriaca,
Léda,
stb.
ki.
cfr.
iKrrifi,
sikerült
gyüjtenem
;
Ostrea
cochleor,
Bast. (juv.) Cerithium xcahrum Olivi,
cinguliferu E. Horn,
Kittl. xStyliola
aff.
&
x Turbo
Au.
an nov.
recta Les. Ezeken kivül
kagyló, továbbá fc/iinída-töredékek
s
kitn
Poli,
Cassi-
sp.
apró
Vagi-
Pecten,
megtartású foramini-
feruiuok.
Erre a rétegre nézve azonban törmelék, mely itt-ott vékony
A
e* felé 8°-al
homokos agyag van s
dl kék homok föltárva,
még jellemzbb
szénzsinórok ká
a sok, szenesedett növényi
tömörül.^
fedüjében igen szívós, márgás, barna, finom
(mintegy 8
m
vastagságban.)
Meddnek
látszik,
csak többszöri hosszabb keresgélés után akadtam néhány kövület példányra.
*
A
Maros
bal partján Eadulesd, Bajabirz és Batrina
környékén elterül hegy-
vidék geológiai viszonyai. (Pöldt. Int. évi jelent. 1907-rl.) * I. m. p. 66. a pánki és lapugyi üledékekkel azonosítja. Ez utóbbiakat
nem
ösmerem, s igy természetesen véleményt sem formálhatok ebben az irányban. 3 Kadic O.: A Maros bal partján Tisza, Dobra és Lapugy környékén stb. p. !)3. * Vadász A ribiozei fels mediterrán korszaki korallpad stb. p. 372. ^ Néhai LÁZÁR Árpád nagybirtokos fúratott is szénre, természetesen eredménytelenül. Sajnos, hogy a fúrási adatoknak sem sikerült nyomára akadnom. .
:
.
.
K
30
GAÁL ISTVÁN
Megjegyzem, hogy miután a fajok egy részének igen vékony a héja s kiszabadításuk rendszerint nem is sikerül. így csak igen hiányos példányokkal, esetleg lenyomatokkal kell beérnünk.
íme a fajok xSolenomya Doderleini May, Pecten duodecimlamellaUis Bronn, Léda sp. (niíida Beocc ?), Léda sp. {uiinuta Bbocc ?), Pectiincitlus pilosus L. juv. xTellina? sp. Pleurotonia Btulcnsis E. Horn.) l'ieuroloma catnphracta Brocc. BuUa aii, miliaris Brocc. xBidUi cfi. convolnta Brocc. Styliolo aff. rpcía Les. :
(Külön sp.
megjegyzem, hogy a
is
fajoknak csak
1
—
fölsorolt
lamellibranchiata és gastrapoda
példányát gyjtöttem, míg a
1
•S'íi/í?oí((,
valamint a Teliina?
aránylag gyakorinak mondhatók.)
A
müialesdi pteropodás lerakodások tehát megérdemlik figyelmünket úgy mint faunisztikai tekintetben s azt hiszem, hogy a lapugyi fauná-
sztratigrafiai,
nak
földolgozása, ületve a hazai közép-miocénnek
és teljes
új
ezeknek a rétegeknek
tagozása
részletes
tanulmányozását
szintekre
való
fogják
szükségessé
Ez a megjegyzésem talán nem fog túlzásnak minsülni, ha meggondolhogy az innen gyjtött aUg 17 18 faj között 4 olyan akadt,* amely eddig
tenni.
juk,
—
a lapugyi és pánki faunában
nem
volt ösmeretes.
A pteropodás barna agyag közvetlen fedüjét nem sikerült kinyomoznom, mert a \ázmosáson fölfelé (K-nek) a dombra haladva csak 100 m-rel magasabban bukkanunk szálban álló rétegre. Ez pedig medd kavics és sárga homok. Errl ismét
csak a magassági viszonyok egybevetésével deríthetünk ki annyit,
hogy valószínleg egyids a egyik föltárásnak szelvényét
mából a fedü
és
fek
is
-
Fazacseltl NyDNy-ra
de
közöltem,
lataim alapján akkori adataimat
A
ízben
illetleg
korát
Errl a már megemlékeztem ugyan,- st az
piroxén-andezit lepel fedüjével.
fazacseli
piroxén-andezit elfordulásról egy
nem
miután elbbi közlésem
alkal-
nyilatkoztam, újabb kelet vizsgá-
némileg kibvíthetem.
es domb
(347
m) K-i
és
D-i
lejtit
föltáró
árkokban tnik
föl szálban, valóságos telep formájában az az igen tömött, szí-
vós, sötétszin
eruptivus
kzet, mely
közelebbi vizsgálatnál hiotilos piroxén-
A kzet nagyban oszlopokra hasadozik, szerkezet. A mállott anyagban föltnnek ezek a
andezitnek bizonyuL
alapjában
gömbhéjas Kadic is megjegyzi
gömbök
környezete
hogy az
;
majdnem
«... Eadulesd határában a Piaiul Sztaucsesdilor kizárólag fölhalmozott
álL
»
mint
domb
^
és
Abból,
andezit-lepel kifelé lejtösödik, (közvetlen feküjével együtt,) arra követ-
keztetek,
hogy az erupció helye a domb közepe
1
A
2
Hunyadvármegye
XVni.
andezit-gömbökbl
mégis s
tája.*
Az andezit feküje
csil-
X-tel jelölt fajok. részletes
évkönyve) Déva, 1908.
p.
42
földtani fölvétele.
—
(Hunyadm.
Tört. és Rég. Társ.
43.
A Maros bal partján Eadulesd, Bojabirz stb. p. 68. * Kadic dr. úgy látszik más eredményhez jutott, mert az itteni elfordulást illetleg csak annyit mond, hogy szálban lev és gömbösen elvált andezitet Sztre*
.
.
.
gonya, Fazacsel és Mihalesd vidékén "kisebb foltok» alakjában
Megjegyzem, hogy az az említett
mihalesdi «folt»-jAt
domb Fazacsel határában
van.
is
észlelt.
fazaeseliuek tekinteni,
miután
HUNSAD-DOBRA KÖRNYÉKÉNEK OEOLÓOIAI VISZONYAI.
lámos kék
homok,
mely az érintkez
fölületen
ersen
3l
Összetételét
égetett.
tekintve a mihalesdi ostreás üledékkel lenne azonosnak mondható,
meddnek
hanem
tel-
(Még foraminiferák nyomaira sem akadtam benne.) Egyébként is kétségtelennek tartom, hogy ez a kék homok a mihalesdi komplexus fediijébe esik. Nehezebb kérdés, hogy még egy szintbe helyezhetö-e a lajtamészszel. vagy talán ennél is fiatalabb ? Az elbíi-álásnál több közvetett,
jesen
találtam.
de egy közvetlen adatunk sincsen.
A
völgyön (Valea Cseretului)
haladva a kék homokot összefüggnek
találjuk
a
alá,
a fekü felé
közép-miocén
kétségtelenül
korúnak tekintett (bár szintén medd) homokos kék agyaggal, mely minden valószínség szerint egyenesen összefügg a Valea Marhaltului rétegeivel. Eszerint tehát az andezit feküjét is közép-miocénnak tekinthetnk annyival inkább, mert a pii'oxén-andezitek kitörési idejét a szomszédos területeken a középmiocénbe, (st leginkább az alsó- és közép -miocén határára) teszik. De hogyha viszont meggondoljuk, hogy a Csetrás neogén vulkános kzeteinek vizsgálata is megdöntötte a SzABÓ-tele kitörési sorrendet, magát a piroxén-andezitet nem igen tekinthetjük megbízható tájékoztatónak. Figyelembe kell továbbá vennünk KocH vizsgálatainak eredményét is, mely szerint az ilyen kék homok teljes
meddsége Az
közép-miocénkor
a
elbíráláskor
andezít fedüjében
is
ellen, illetve a
tekintetbe kell csillámos, kissé
ban) találunk, mely a fekühöz teljesen is.
Erre 0'2
m
szarmata, mellett
szól.'
vennünk végül azt is, hogy a piroxénagyagos kék homokot (0'7 m vastagsághasonló,
dm-vább sárga homok, majd 0'3
még meddség
m
tekintetében
levelesen elváló
homokos
szürke tályog települt, átmenetesen és konkordánsan. Kövületnek egyik
réteg-
ben sem akadtam nyomára. Pleisztocén-görgeteg zárja le a rétegsort. Ez a fedü-komplexus igen élénken emlékeztet arra, melyet Koch tanár ur
Lapugyról,
az
feküjébl így
andezit-agglomerat
ir
le
«...
:
talán
a
konglomerat alján fekv tályognak legfels rétegei is szarmatakoriak, mert a hamuszürke, csillámos, vékony táblásán rétegzett tályogban semmi kövületet nem találtam, még iszapolás után sem, ami a mélyebben következ felsmediterraní tályog legkisebb részletén sem tapasztalható,!)
(i. m. p. 86.) Mindamig megfelel kövületek dönthetik el a kérdést a fazaandezit kitörést a közép- és fels-miocén határára teszem, amely ilyforélesen elválasztja a két képzdményt. A fazacseü andezit-láva a Dobrától
ezek alapján cseli
mán
—
—
D. és DNy-a elterül andezít-agglomeratum alsó-szarmata korát még valóbb-
színvé
teszi.
A
fazacseli völgy alsó szakaszán az alsó szarmatánál fiatalabb, (mert bemosott szarmata molluscumok héjtöredékeit tartalmazza), de a pleisztocénnél
okvetlenül idsebb sárga
homok
—
és
homokos márga üledékek
is
—
elfordulnak.
Eadic fölvéteU jelentésében talán csekély tömege miatt nem emÜti.Ugyan azonban szíves volt a Holgya melletti « kötött vasas kavicsot és sárga homokot nekem megmutatni, mely a Bega-völgyben észlelt pannóniai leraI)
*
-
Koch
Az erdélyrészí medence p. 170. Szarmata képzdményeknek csupán a körn3'ék magasabb geriuceiu :
Sósa, 735 m.) elforduló kavicsokat
.
.
.
tekinti. (Fölvét. jelent. 1907-röl. p. 67.)
(Fata
32
d;
kodásokkal
szerinte
gaál ISTVÁN
petrograliailag
teljesen
azonos
jelentésében
s
;
is
így
említi meg.'
Ennél
a
pontnál érdekes megjegyezni, hog\' amily
színséggel mondhatja Kadic ezeket
a
medd
teljes joggal és való-
hai'madkorú képzdmé-
fiatul
nyeket pannoniaiaknak a Bega-völgyiek alapján, én ép oly joggal és valószínséggel közép-szarmata korúaknak mondhatom a Déva-Yajda-Hunyad környéki viszonyok alapján. teljesen
A
rákosdi szarmata
legfels
tagja
ugyanis
petrogi-afiailag
azonosnak mondható a holgyaival. Igaz, hogy a Bega-völgyi pannóniai
—
—
üledék töszomszédja a holgyainak, míg Eákosdtól Dobra 25 csakugyan az km-nyire van, de az az egyébként sem jelents távolság-különbség is elenyészik, ha a lapugyfazacselí alsó-szarmatára s az imént említett bizonytalan korú (egyelia
!
lre középszarmatának tekintem I) fazacseli üledékre gondolunk s így a petrografiai hasonlóság megmagyarázható. Meg kell végül azt is jegyeznem, hogy miután a Sztrigy-völgyi szarmata öböl a mai Marosvölgyön át az Alföldi medencével függött össze,- illetve a félsós víz Ny-felé csak Déváig terjedt,
nem
dobrai
a
medencének tényleg a krassó-szörényivel kellett összefüggnie. A facseti és lapugyi medencéket elválasztó gerinc kialakulását azonban Kadió szerintem mégis tévesen helyezi a pliocén és pleisztocén közé. sokkal valóbbszínü, hogy az az alsó- és közép-szarmata határán keletkezett, mert erre az idpontra esik az általánosabb, lényeges változásokat okozó utolsó kéregmozgás Erdélyben.
A
Jóf
pleisztocén a
patak bal
van
partján
némi,
maradványokkal képviselve egyébként pedig jelentéktelen vidékünk geológiai történetében. Déván, 1911 május hó 28.-án. ;
AZ
1911.
Hazánk
nem
földrengési
annyira
a
Eéthl¥ Antal.
tevékenysége
gyakoriságot
rengés ersségét véve figyelembe. vel
terrasz-
nyomokat hagyott
ÉVBEN ÉSZLELT FÖLDRENGÉSEK HAZÁNKBAN. Irta
\olt,
elmosódott
A
az
1911. évben
elmúlt
tekintse,
mint
inkább
felette
nagy
egyik
föld-
az
kecskeméti földrengés számos utórengésé-
hosszú ideig els helyen marad a hazai földrengések krónikájában, ha
nem
mert talán a legnagyszerbb lett volna a hazánkban eddig észlelt földrengések között, hanem azért, mert olyan vidékre esett az epicentrális IS
azért,
területe,
amelyik
felett
egy népes és viruló magyar város épült.
Alábbi
föld-
rengési jelentésben a nagy kecskeméti földrengésre csak igen röviden térek
tanulmányban óhajtok beszámolni,
arról egy külön
rengési jelentéseim kiegészltéseképen
1
A Maros
adom közre
:
ki,
csak eddigi elzetes föld-
ezt a kronológiát.
bal partján Tisza, Dobra, stb. p. 96.
Gaál I. A Marosvölgy kialakulásának lem. XXXVIII. köt.j 1910. -
s
geológiai adataibóL (Földrajzi Köz-
\
AZ
1911 jimuárius
városkában
ÉVBEN ÉSZLELT FÖLDRENGÉSEK HAZÁNKBAN.
l!)ll.
V°.
5.
m.
a.
siek
53"°.
Í2''
A
lieves földrengést éreztek.
33
szerémségi
hoi-vátországi
földrengésnek
magyarországi
rengési
területe ismeretlen.
nem
1911 februárius havában földrengés 1911 március
19.
a.
m.
jutott
tudomásomra.
45°
0''
1" 45"
IV°
00"
i''
VI°.
2" 10"
Máramarosszigeten
tinai
észlel szíves
lalja
a
Tisza
adatgyjtése
szíves
összegylt
Karácsonyfalvától
völgyét
Talabor völgyén Talaborfalváig és a rengés különös említésre azért
zett jelentés szerint is lett
is
többszöri földrengés volt
földrengés rengési
Szeklenczéig, fel
méltó, mert több oly
Szarvaszó
A
—
—
továbbá
kiterjed
Nyéresházáig.
ers
helyeken kisebb
A
a
föld-
lökés jelentkezett.
falrepedések
kelet-
is
környékére tehet, mert az innen érke-
Szarvaszón számos volt az utórengés,
volna egy intölökés.
területe
Horváth Leó aknaszlamagába fog-
és
anyag szerint
Taraczvölgyén
felkeltették és egyes
Az epicentrum
keztek.
A
és dübörgéssel.
fáradozásából
amelyek a lakókat
környékén
közvetlen
és
érezhet szélzúgásszer zajjal a vármegye Alispánjának
s álb'tólag
földrengés erssége elérte az
már 18.-án Az utó-
V—VI°-ot.
Tées
és Apsa községek közötti területrl jelentették. A sóbányákvagy egyáltalán valamiféle nyomát a földrengésnek nem találták. 1911 március 25. p. m. ö"" 00°". (ni— IV°) Szarvaszón ismét gyengébb földrengés volt érezhet.
lökéseket fleg
ban
se repedést
1911 május 31.
a.
m. 2" 3"
Egy ismert
ség
00"-
ni°,
40" V°.
hazai rengési területen a
Krassószörénymegyei Érchegy-
nyugati oldalán ersebb földrengés
gyér megfigyelési agyag alapján két lökést figyeltek meg.
volt.
Mint valószín epicentrumot, a
Szászkabánya A
vidékét kell feltételeznem,
nagy
földrengés elég
területre terjedt
u.
i.
itt
u.
i.
északon Oravicza és délen Dunaszentilona azok a helyek, ahol a földren-
még
gés
már
oly
ers
hogy emberek
volt,
is
felébredtek.
csak Bozovicsról jelentik a földrengést.
is kísérte.
A
A
A Plesuvától
el,
keletre
tüneményt dübörgésszer moraj
földrengés bizonnyal átterjedt Szerbiába
is,
de arról
a területrl
nincs értesülésem.
1911 június
1.
m. 6" 40" V°.
a.
Kecskeméten eléggé jelentkezett és keletnek
nem
és
környékén közepes ersség földrengés volt, amelyik is és Nagykrösön is érezhet volt. Délnek
még Lajosmizsén
terjedt a földrengés.
kocsidörgésszer moraj
A
rövid tartamii
rázkódást
(1
—3
kísérte.
1911 június
18.
p.
1911 június
19.
a.
m. 11" 30" IH* m. 3" 00" ni°.
és
Kecskeméten a tornyon lev tzrség emberei földrengést 1911 június 19. a. m. 4'' 21" IX°. Földtani Közlöny. XLU. köt. Í91S.
éreztek.
3
mp.)
RtTHLV ANTAL
34
Kecskemét környékén
NW
volt
felé
;i
földrengés
epicentruma.
A
beér-
mint az 1908. évi május különleges adatgyjtés nélkül megállapított
kezett jelentések szerint ez a földrengés erösebb volt,
A
nagy kecskeméti rengés.
28.-Í
északon Budapesten és környéGombán, Szolnokon és Okécskéu, délkeletnek K oháryszentlrinczen és Kiskunfélegyházán, délen 8zentimrepusztán (Csengd) és Kalocsán húzhatjuk meg. míg nyugaton határoló
rengést területet
kén,
izoszeiztát
kelet felé
Duna
a határ. Fej érmegyei Dunaadouyban is érezhet volt a földMegjegyzend, hogy az itt leírt rengési területen az ersség legalább oly nagy volt, hogy alvók felébredtek. Kecskeméten a földrengés következtében a
rengés.
több lette
kémény ledlt és házfalak is megrepedeztek. Katonatelepen ers volt a tünemény. A földrengést egyidej moraj kísérte. 1911 június 19. a. m. G" 57-° I\°—\°. Közepes
Izsák
ersség
1911 június 19
A ós
m. 3"
p.
nap folyamán
nagyobb rengési
léd
Kecskemét.
földrengés
közötti területen. Földalatti moraj
egyháza
és is
Kerekegyháza
fe-
és
volt.
SS"" V°.
negyedik rengés, amelynek aránylag szintén
ez volt a
Erezhet
területe volt.
Kcser között A
jíüeg morajt
is
is
Kecskemét,
volt
Pusztaszentimre, Czegközépz vidékén van Kerek-
rengési terület
ahol
a földrengés a
legersebb volt
Egyide-
észleltek.
1911 június 20.
m. S" 00"
a.
ni°— IV°.
Kecskeméten gyenge morajtól megelzött földrengés, melyi-e egyesek
fel-
ébredtek.
1911 június 20. p. m. 1" öl" IIP. Újabb tompazuhanásszer földrengés Kecskeméten. (1911 június 21. A napilapokban megjelent máramarosszigeti földrengési hír álhírnek bizonyult).
1911 július 7. p. m. 11'' IY°— Y°. A nagy kecskeméti földrengés elestéjén kisebb földrengést éreztek Kecskeméten, Tiszaughon Miklóstelepen, FülöpszállásKerekegyházi tanyán és Dunavecsén. 1911 júUus 8. a. m. 0'' SS" in°—rV°. Okécsken. Tiszaughon, Fülöpszálláson és állítólag Gombán gyenge morajtól kísért földrengést észleltek. A kecskeméti jelentések errl az elrengésrl
nem
1911 július
A
8.
kecskeméti
emlékeztek meg. a.
kíséretében jelentkezett
továbbá
a
m. 2"
2'»
IX°— X°.
frengése rendkívül ers hangtünemény ervel bírt a földrengés Kecskeméten, és Lajosmizse közötti területen. Kisebb Irsa, Czegléd, Gomba, Pilis. Öcs a.
földrengési
raj
Pusztító
Nagykanizsa
Alberti, Izsák, Inárcs, Okécske, Tiszaugh, károk
történtek
Kiskunfélegyházát
Koh ár y szenti riucz
A rengési terület 26 vármegyére terjedt át, ezek Pest, B á u s - B o dBaranya, Tolna, Somogy, Zala, Veszprém, Fejér, K o:
rog,
és
bezáró övön belüL
AZ 1911. ÉVBEN ÉSZLELT FÖLDREKGÉSEK HAZÁNKBAN.
35
marom, Esztergom, Hont, Nógrád, Heves, Gömör, Borsod, Zemplén, J ász N- K -S z., Szabolcs, Hajdú, Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Arad, Temes és Toroutál. A földrengés epicentrumául a kecskeméti határban lév Baranyi-tanyáu -
tekintend
keletkezett iszapvulkán
:
A
19°
38'
29'> 46°
40"
55'
130
és
m
magasság.
—
A rengési terület nagysága 69.300 km'^ a pleisztoszeizta öv (IX° X°) 400 km^. A megrázott területet határoló izoszeizta a következ helyeken át vonható meg Fülek, Rimaszombat, Miskolc z, Tállya, Nyir:
Debreczen, Nagyvárad, Gyula. Ópécska, Majláthfalva, Nagykikinda, Újvidék, Zombor, Villány, Pécs, Kaposvár, Ormándpuszta, Boglár, Balatonfüred, Veszprém. Isztimér, Tata, Esztergom és Nagyszécsény. bakta,
tA fbb pusztításokat érdekes északnyugat-délkelet irányú törésvonalak mentén figyelték meg. Kecskemét-Budapest irányában vonul az egyik, Okécske, Nagykörös és Irsa irányában a másik. Annak magyarázatát, hogy délkelet felé nem terjedt annyira a rengés pusztító hatása, az 1908. évi május 28.-Í földrengés alkalmából megállapított délnyugat északkelet irányú mélyen fekv törésvonalban találjuk, ezen a tájon sokkal nagyobb mélységben fekszik a megmozgott alaphegység és hatalmas üledékek ersen tompították a lökés •erejét*.*
1911 július 8. a. m. 3" 34°' V°— VI°. Ujabb közepes ersség lökés ers morajjal. Ezt a lökést
Kecskemét, Méntelek, Miklóstelep, Nagykrös, Czegléd, Alberti, Irsa és Gomba községekbl jelentették. Miklóstelepen a jelentésre azt írták,
hogy napközben vagy 25-ször volt földrengési tünemény (lökés vagy míg a földmíves-iskolából is 5 10 perces ismétldéseket jelentettek. 1911 július 8. a. m. 5" iO" ni°— rV°. Méntelken újabb lökéseket éreztek, máshelyütt errl nincs em-
—
moraj),
lítés téve.
1911 július
8.
m. 6"
a.
48""
VI°.
melyet Kecskemét, Miklóstelep, Méntelek, Nagykörös, Alberti és Irsa jelentettek. 1911 július 8." p. m. 12" 47" in°— IV°. Ismételt
erösebb
Ménteleken 1911 július
9.
földrengés,
közepes
ersség
lökés.
m. 9" l" rV°.
p.
Kecskeméten,
valamint
Nagykrös
újabb ersebb, mély döbörgéstl kísért földrengés 1911 július 9
p.
m. 11"
Kecskeméten *
00-"
és
Miklóstelep
között
volt.
m°.
egy gyengébb utólökés (Lóczí).
tTermészettudományi Közlöny 1908 XL. Réthly Antal:
A
kecskeméti föld-
rengésrl. Pag. 374—377.
tTermészettudományi Közlöny 1911 XLIII. Réthly Antal: Adatok a kecskeméti földrengéshez. Pag. 644 647.
—
3*
AZ 1911. ÉVBEN ÉSZLELT FÖLDREKGÉSEK HAZÁNKBAN.
1911 július
17.
m. 5" 25" r\'°— V°. m. 7" í- 111°.
a. a.
Újabb
lökések.
Ijedelmet
•érezték.
1911 július
is
37
Kecskeméten
Az elst
és
Kerekegyházán
is
okozott, újabb vakolathullás.
18.
m, 3" 48" in°. igen gyenge földrengés moraj nélkül.
a.
Kecskeméten
(1911 július 21. p. m. 2" ?".
Temesszentandráson
Földrengési álhír.
«s földrengésnek tulajdonították, de tényleg 1911 július 22.
m.
a.
Kecskeméten ersböd 1911 július 23.
m.
p.
Kecskeméten (1911 júhus 24.
Az alpári
p.
morajtól
kísért földrengés.
5°".
földrengési hír álhírnek bizonyult).
1911 július 26.
Pilisen
m°.
gyors apró rezgésbl álló
m. 4"
templom tornya ledlt
moraj igen gyenge remegéssel.
10°"
I''
a
az volt).
n°.
1;^" 4.5"
1"
nem
m. 2"
a.
32°"
in°.
gyengébb földrengés m. 1" 54" 10' m°.
állítólag
1911 júhus 28,
a.
volt,
melyet többen éreztek.
Kecskeméten
gyengébb földrengés, földalatti morajjal. m. 9" 31"" 20* IV°. moraj kíséretében közepes ersség földrengés, amelyet
1911 júhus 28.
Ers
méten
kívül
m°—
p.
még Miklóstelepen
(1911 július 30.
m.
a.
is
Kecske-
megfigyeltek.
? ".
4''
Az újságokban megjelent izsáki ers földrengésbl
szóló jelentés ál-
hírnek bizonyult). 1911 augusztus
11" 2"
m.
p.
1.
m°.
Kecskeméten
rövid ideig tartó mély moraj, gyenge remegéssel.
1911 augusztus
p.
2.
Kecskeméten 1911 augusztus
m. 3" 00"
II— in°.
igen gyenge utórengés, moraj nélkíil.
18.
a. a.
Kecskeméten
és
m. 0" 1" n°. m. 2" 3" n~ni°.
Kisnyiren újabb kisebb földrengés Kisny írrl jelentették.
gyengs
morajjal, a második lökést csak
1911 augusztus
19.
Háromszék
a.
m. 5" 3" in°.
vármegyében a
Bereczki
Musa
havasokon lév
gyenge földrengést éreztek. Bvebb adatok hiányzanak. 1911 augusztus 22. p. m. 11" 00" UI°.
fafíírósz-telepen
Kecskeméten 1 é
den
(?)
is
észlelték.
hosszantartó hullámzó szelíd rengés, álUtólag
Moraj
1911 augusztus 24.
Kecskeméten
p.
nem m.
5"
20"
gyenge földrengés, 4
Kecskeméten
1.
p.
m. 3" ?" IV°.
p.
m.
4.
z e g-
111°.
—5
mp.-ig
tartó
morajjal.
1911 szeptember
C
volt.
0" IV°.
egy-egy, moraj nélküli, heves lökés.
ers
földalatti
BÉTHIiY ANTAL
38 1911 szeptember
6.
m. S^ 54" IV°.
p.
Kecskeméten közepes ersség földrengés, gyenge egyidej morajjal, Lajosmizsén erösebben érezték, s ott ers dübörgésszer zaj kísérte, 1911 szeptember 10. a. m. 0" 1— S™ R'°— V°. m. m.
a. a.
10"".
a"*
8" ?".
Ma szárfalva beregvármegyei földrengést éreztek, amelyre alvók
A
hullott
háromszor ismétldtek.
lökések
községben
felébredtek
is
A
rengés
ersség
közepes
helyenként
s
igen
vakolat
is
területre
kis
le-
szo-
rítkozoti
1911 szeptember
16.
m.
a.
15" V°.
7"
Muraközén ers földalatti dübörgéssel két lökés volt érezhet. Lógrádon elég ers volt. A földrengés epicentruma Horvátország-
ban
keresend. 1911 szeptember 23.
Kecskeméten
szeptember 26.
1911
Szászkabányán, május 31-én
is
délrl
A
jöv
m.
p.
5" V°.
3'*
morajjaL
ersség
Közepes
földrengés
vm.) ugyanazon a területen,
(Krassó-Szörény
'
amelyen
voli
Szászkabányán észlelte.
m. 3" 00" IY°.
a.
eléggé érezhet földrengés, földalatti
a
volt
földrengést földalatti
földrengés
legersebb,
mennydörgésszer
egész
az
lakosság
Újmoldován
zaj kísérte.
lökést figyeltek meg. Epicentráüs terület Szerbiában volt.
1911 szeptember 27.
a.
m.
SO" in°.
1"
Újmoldován újabb gyenge lökést éreztek. A budapesti Tudomány-Egyetemi Földrengési Obszervatórium még
gyjtött földrengési adatok szerint az óv utolsó negyedében volt. Strömpl Gábor dr. úrnak cikkem nyomása ideje
által
9 földrengéses nap
alatt kiadott
jelentésébl* közlöm az alábbi adatokat:
1911 október
12.
Temesvármegyei
p.
m. 10" 0" V°. községben
Panyó
lökésbl
két
morajtól kísért
álló
földrengés volt.
1911 október
18.
Kolozsvármegyei
p.
IV°—V°.
m. 2" 0"
Gyerömonosto r-ból
medence)
föld-
Katona
köz-
(kalotaszegi
rengést jelentettek.
1911 október 26.
Kolozsvármegyei
m. 8'' 9" ni°— IV°. Nagysármás, Kissármás
p.
ségekben földrengés volt érezhet.
centrum a
kissármási
1911 október
Az október
rengési terület
28—29. a.
Éjfélkor.
EÉTHL? A.
et
12 octobre
—
Az
epi-
Obsoratoire
sis-
kicsiny.
(n°— m.°)
m. 2" 0".
újabb földrengés
volt.
(m°— IV°)
Bulletin macrosismique. Service sismologique
liiologique de l'Université de
és
felette
antiklináüs mellett van.
26. -i rengés területén
1911 október 29.
*
A
Budapest. 6' année 17 novetabre par
de Hongrie.
5 jan\'ier
Strömpl G.
—
26
septembre par
AZ 19tl. ÉVBEN ÉSZLELT PÖLDHENGÉSKK HAZÁNKBAN.
39
Ugyancsak Kissármáson újabb földrongés. Közvetlen megelzte a metangáz robbanást. A kitöréssel összefügg földrengés csak a
kissármási
szomszédos területen volt érezhet.
A
robbanás
(kitörés) csak a közvetlen kör-
nyékre szorítkozott. 1911 október 30.
Kolozs
és
a.
m. 11" 55" \°.
vármegyékben a
Tordaaranyos
szamos
mellékén földrengés
terjedt ki.
Az epicentrum
A
volt.
Járavize
Hideg-
a
és
rengési terület a kalotaszegi medencére
medence
a Gyalui-havasok és az erdélyi
közti sülye-
dési területen volt.
november
1911
16.
Budapesten
p.
m. 10" 30°
II
III".
egy magánosan álló ház harmadik
gyengén
emeletére
ingó mozgást éreztek, ugyanekkor egy
Az
egyidejíí
másik házban egy alvó csíz felriadt. délnémetországi földrengés érezhetségének bizonnyal ez volt a
legkeletibb pontja.
1911 november
17.
m. 4" 58" V°.
p.
A Vöröstorony i-szorosbau érezhet.
gyenge moraj kíséretében két lökés volt
Az epicentrum valószínleg
terület a Szeben folyócska
völgyére
Olt-áttörésben
az
is
volt,
míg
a
rengési
kiterjedt.
December hónapban Magyarországon földrengés nem volt érezhet. Az elmúlt év földrengési tevékenysége ezek szerint, amint a fent közölt adatokból láthatjuk, hazánk több vidékén jelentkezett. Ezek között els helyen áll a kecskeméti földrengés gazdag utórajával. Az iitórajra vonatkozólag, meg kell jegyeznem, hogy a megfigyelések fleg Kacsóh Pongrác dr. freáliskolai igazgató úrtól valók. Számos adatot szolgáltatott az ottani Osztrák-Magyar bank két ftisztviselje, továbbá a « Kecskémé ti Lapo kn-ban is sok hiteles adat jelent meg. Az utórengések elterjedésére vonatkozó adatok kissé hiányosak, de ez a legtöbb
földrengési rajnál így
van,
u.
i.
a
közönség
nem
vet
amelyeknek pedig gyakorlati szempontból ép a legnagyobb jelentségük van. Merem hinni azonban, hogy a kecskeméti adatok eléggé hííen megadják az utórengések sorozatát, mert felette megfigyelmet ezekre az utórengésekre,
bízható észlelésekrl van szó.
szempontból egy
felette
Nem
érdekes
mulaszthatom
körülményre
el,
hogy természettudományi reá. Kacsóh igaz-
ne mutassak
gató úrnak több kutyája van, ezek között a legéberebbek a borzebek.
A
föld-
rengés rendszerint moraj elzésével állott be, a kutyák a morajra felriadtak vonítani vagy ugatni kezdtek, az ébren alvó Kacsóh igazgató úr
is
s
felébredt s
— —
Mindennek a lefolyása 1 2 3 mp. némi fényt vetnek arra, hogy milyen gyenge utórengések lehettek azok, amelyeket az éjjeli órákban itt feljegyeztek. Mert a legtöbb esetben alig még egy-két ember érezte azokat. Az utórengések adatai is megersítik a Kecskemét Lajosmizse Kerekegyháza közötti vidékre es rendszerint akkor jelentkezett a földrengés.
volt.
Ezek
a megfigyelések egyúttal
—
—
epicentrumot.
Alföldünk északkeleti határát alkotó vulkáni hegysorok egyik törésvonal rendszerén völgyére és
igen
élénken jelentkez
egy-két
kisebb
földrengés volt.
mellékvölgyre
néhány év óta több kisebb földrengés
Az adatok Ezen a
szorítkoznak.
jelentkezett, de a közepes
itt
a
Tisza
területen
is
ersséget egyik
EÉTHLY ANTAL
40
A
sem haladta meg.
van
jelentésekben említés
nem
géseket a bányákban egyáltalán
Egyik-másik ismert
téve,
hogy a gyakori földren-
érezték meg.
rengési terület
K r a s s ó-
mködött, ugyanis a
is
szörényvármegyei Érchegység
ersség
helye volt egy közepes
is
rengésnek. Évek óta vannak itten ilyen kisebb szabású rengések, de egyik sem
még
érte
a ¥11°
el
ersséget
kártevk nem
ós így
En-l
voltak.
is
letrl való eddigi adataink szerint azonban egy erösebb kiváltódás
nagyon
megvan
is
valószín
és
a terü-
lehetsége
hogy a felgyülemlett nagy feszültségek nem
is,
fognak ezekkel a kis rengésekkel kiegyenlítdni, lianem egyszerre egy ersebh földrengésben fog a nyugalojn helyreállani.
A
július
mert már
nap
évi
kecskeméti
földrengést ebben
három hónappal elbb
és fél
A
elrengés.
május
az évben
sok
érdekes
terület is
adat
jelentkezett az
els nagyobb
területre nézve
területével, tehát
ritkán
ersebb földrengés
érkezett
ad szeizmikus
területre kiter-
egyezett
a
1908.
az
fejld
egy mindinkább
itt
volt a
föld-
kecskeméti ka-
Bihari
Pálffy
közöttük
be,
közepes ers-
egy
is
rengési fészekkel állunk szemben. Júliusban, liárom nappal tasztrófa után újabb
kezddött,
intölökésekkel
épp úgy, miként három évvel ezeltt,
héttel,
június 19. -i földrengés
förengés
28.-Í
földrengés
valamint éjfélkor több kisebb földrengési tünemény
lökés elzte meg, vagy
amikor két
jed
este,
A nagy
volt megfigyelliet.
ség
nagy
8.-Í
elz
hegyekben, amelyrl fgeológus úrtól is. Ez a
tekintetben életjelt magáról, valószín,
hogy
itt
A Brassó-Háromszéki medence
kifejldésben van a rengési fészek.
gyakran színhelye kisebb, ritkábban nagyobb földrengéseknek. Három év óta itt nyugalom van. Augusztus 19.-én azonban a hegyekrl jelentettek földrengést, s miután a medencében fekv állomásaink errl nem adtak hírt, bizonnyal a
Romániában van
szomszédos
a földrengés
Mu
hegység küls peremén, amelyen
s
a
év óta ismételten kisebb földi-engések jelentkeznek a^beregm egyei
peremén.
ség nyugati
gyakoriságukkal szerint, kis
tnnek
A ki,
földrengések
B e r e c z k i-
székhelye és a
van, érezhet a földrengés.
is
nem annyira
erejükkel,
mint
kis területen sok az utólökések száma.
fészekmélységben
mköd
egyensúlyi zavarok
idnként jelentkez kiváltódásokuak. nmelyek nagyobb
az okai
területen
Néhány
Hát-hegyinkább
Véleményem ezeknek az
nem fognak
elterjedni.
Szeptember földrengés,
1
6.-án a reggeli órákban
amelynek hullámai
elértek
Horvátországban volt újabb is és a Muraközön több
hazánkba
helyütt elég élénken volt érezhet.
három hónapjában észlelt földrengésekre külön nem térek ismerem a teljes megfigyelési anyagot, ezért megelégszem a kronologikus felsorolással és utalok a budapesti Egyetemi Földrengési ObszerAz év
ki,
utolsó
mert nem
vatórium francia nyelv kiadványára.
Ma, végleg
amidn
a földrengési
megsznik, szükségét
szolgálat
éreztem,
még
Meteorológiai
a a.
túlnyomó
Intézetben
részt általam
immár gyjtött
AZ 1911. ÉVBEN ÉSZLELT FÖLDREKG^SEK HAZÁNKBAN.
41
anyagúak rövid kivonatát a Magyarhoni Földtani Társulat Közlönyében közzé tenni, mint azon a helyen, ahonnan hazánk földi'engési szolgálatának szer1880-ban
vezése
A Meteorológiai Intézet
kiindult.
azon
id
alatt,
hogy a Magyarhoni Földrengési Bizottság mködését beszüntette a földrengési szolgálat terén a következket tette. 1901-ben Ogyalláu földrengési obszervatóriumot létesített. Ugyanakkor keletkezett a Magyarhoni Földtani Társulat obszervatóriuma Budapesten. Ekkor kezdette meg az intézet a földrengési szolgálatot dr. Darányi
Az
földmívelésügyi miniszter úr rendeletébl
Ignác
nyomtatványokkal
észleli kell
intézet
szereltettek
tisztvisel a földrengési szolgálattal volt az év
az
1900
intézet az
— 1907.
évek
nagy részében
elfoglalva.
megfigyeléseinek
földrengési
folyólag.
Eveken
fel.
át
egy
Kiadta
anyagát külön
német nyelven.* 1906 óta rövid idközökben az emberileg érzett földrengésekrl magyar és francia nyelv jelentést adott ki.'^ 1910. évig bezárólag, mert 1911 januárius elsejével a földrengési szolgálat beszüntettetett. A vidéki állomások közül Temesvár és Zagreb, majd Kolozsvár és Ungvár szereltettek fel földrengésjelzömszerekkel. Eészt vett az intézet az
magyar
földrengési évkönyvekben,
1901. évi strassburgi, az
A
földrengési
és
1907. évi hágai nemzetközi földrengési összejövetelen.
szolgálattal
megbízott
tisztvisel
magyarországi
a
elkészítette
földrengések katalógusát, amelyik a nemzetközi földrengési világtérkép elkészítésénél Strassburgban
képen
a hazai
—
kéziratban
—
már
felhasználtatott és így ezen a tér-
viszonyok a valóságnak megfelelen vétethettek
nagyrészt rendezte
az illet
tisztvisel,
az
általa a
tani Társulat Földrengési Bizottságának TAEZiK Ferenc
úrtól,
fel.
Hasonlóképen
Magyarhoni Föld-
társulatunk elnökétl átvett 1889
volt elnökétl, Scha-
— 1899
évek földrengési
remélhetleg egy-két éven belül ez az anyag is teljesen nyomdakész állapotban az illetékes köröknek rendelkezésére fog bocsáttatni.
anyagát
és
Midn
alulírott hivatalosan a
földrengési szolgálat
alul
felmentetett
—
mert az Földmívelésügyi Minisztérium rendelkezésére az Egyetemi Földrengési Obszervatóriumnak utaltatott át kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy
—
hosszú éveken át a földrengés ügy iránt Konkoly-Thege Miklós dr. xír, a meteorológiai intézet volt igazgatója a legnagyobb érdekldéssel viseltetett. A föld-
•
A
m.
fökhiiívelésügyi miniszter feuuliatósága
kir.
alatt álló
Meteorológiai és Földmágnességi Intézet hivatalos kiadványai.
M. Kir.
Orsz.
:
EÉTHLT Antal: Az 1900, 1901. és 1902. évi magyarországi földrengések. Die Erdbeben iu Uugarn iu deii Jahreu 19C0, 1901 und 1902 1 K. 91-fXL. old. Budapest,
1909. k.
48. old. Bpest,
1
k.
60.
1905
1
k.
30. olcL Bpest,
1906
1
k.
144-l-CC. old. Bpest 1907.
U.
a.
igO.'í
U,
a.
1904
U.
a.
U.
a.
1
old.
1906.
Bpest, 1906. 1906.
U. a. 1907 1. k. 46+XXXVIIT. old. Bpest. 1908. ^ Jelentés az 1906. évben Magyarországon észlelt földrengésekrl. Avis macrosisque de Hongrie 1906. U.
a.
1907,
1908, 1909. és 1910
Rétuly Antal.
LACZKÓ
42 rengési
hó végével
Kzeptember
szolgálat
DEZS Kövesligethy Hadó dr.
átadatott
egyetemi tanár úrnak és így október elsejétl az egyetemi intézet hatáskörébe tartozik a hazai földrengési szolgálat.
Budapesten,
AZ
1911
I91á január hó hó 27. -én.
JÚLIUS
S.-I
FÜLDPiENGÉS VKSZPRÉMBEN.
Közli Laczkó
—
A
Dezs.
14. ábrával.
—
BallenegctEr Eóbert és EáiHLy Antal urak a Földtani Közlöny jain szakszeren ismertették a múlt év július gést,
amely különösen Kecskeméten
gés július 8-ikán nálunk
is
*
8-án
tett óriási károkat.
jelentkezett s így jónak
Ez a hatalmas ren-
látom
ebbeli
seimet a szakkörökkel megismertetni. A rengés 2 óra 2 3 perckor érte a várost. Két, aluh'ól
—
megfigyelé-
felfelé
lökést éreztek a legtöbb helyen, a melyet itt-ott elég ers, vízszintes
NNE — SSW
hasáb-
hazánkban dúló földren-
s
irányult amellett
vagy ringatás kisért. A mozgással helyenkiut tompa dörej, másutt zúgás, vagy amint magukat az észlelök kifejezték mélységes sóhaj vala hallható. Mindez csak egynehány másodpercig tartott. Legirányú
riszálás
:
ersebb
volt a Eákóczi-téren és alatta a
keleti lejtin,
A
tehát
födolomiton csak
a
Buchim-utcábau
dolomitokon
raibh
és
a
közéjük
és a
Jeruzsálemhegy
szorult
márgákon.
leginkább a törésvonalak mentén jelentkezett.
itt-ott s
másutt
csaknem
N — S-t
legtöbb észlelet szerint a hullámzások egészben véve
északról
délnek
Van
pont,
ahol
az
irány
csaknem
E — W-t,
mutat
A
irányultak. Állítólag percekig érezték az llléx-csalnd lakásán.
—
Veszprémen kívül ersebb volt a Balatonparton Paloznakon (NW SE), Almádiban, Aligán. Azután az egész veszprémi Mezöföldön (Tifkajár, si, Borhida, Enying, Dég, Lajoskomárom, Szunyogpuszta, Szihislialhás). Vesz:
prémtl északra
:
Jutáson, Kádártán. Zircen
(jól).
Ennyi az, amit eddig összetudtam szedni a veszprémi földrengésrl. Kelt Veszprémben 1912 január hónap 15-ón.
*
Balleneooer Róbert 625—631. oldalain.
ÍÍOI. évf.
:
A
kecskeméti
földrengés. Földtani Közlöny 41. köt.
AZ
1911 JÚLIUS 8-IKI
FLDRENGÍS VKSZPRÉMBEN.
43
Az 1911 júl. 8-i foUlrengés iráuyaiuak helyszínrajza Veszprémbeu. a márgatalaj b dolomit c törésvonalak. 3—5. Vár. 6—13. Rákóczi-tér és utca. 14. VárosházEszterházy-u. 2. 1. Cékház-u. 18—20. Kerekeskút-u. 21. Megyeház tér. 15. Buchim-u. 16. Árva-u. 17. Malom-u. 14.
ábra.
;
;
22—23. Cigánydomb. 28.
Kert-u.
29.
24. Pálház-u. 25.
Óvoda-u.
30.
Püsp. Korm. 26. Posta-épület. 27. Pázmándy-u. 31. Szentauua-tér. 32. Hosszu-utca 33.
Templom-n.
Villam-telep.
IRODALOM. A)
A
A Bányászati számában
kissárinási gázkitörés.
Kohászati Lapok
és
1912 január
lü.-i
Böckh Hugó, Kövesi Antal, dr. Wodetzky József, dr. Steömpl Gáboe és dr. Kövesligethy Eadó urak rendkívül érdekes és magas színvonalon álló értekezésekben számolnak be a kissármási dr.
Bolygórét
gázkitörésérl, amely 1911 október 29-én olyan félelmetes ervel mutatta be a természet hatalmát. Valamenyi szerz egyórtelmleg arra az eredményre jut, hogy a szóbanforgó gázkitörésnek semmi
köze a kissármási
gázkúthoz,
hanem
hogv^
mészettudományi Közlöny számában legelször
1911.
a
ezt
évi.
földrengés
kitörést
Gyula
okozta. Ugyanezt a véleményt vallja Szádeczky
dr. is,
aki a
43. kötetének
Ter-
dec.
1 -i
tudományosan ezt a nézetet. LóczY Lajos dr. Közlönyünk mai számában nem mond határozott véleményt a gázkitörés okáról, azonban az említett nagyértékü tanulmányok hatása alatt újabban is inkább tektonikus erknek tudja be ezt a fejtette ki
szerencsétlen kitörést.
Ezen kutatókkal szemben Cholnoky Jen dr. úgy szóval, mint írásban határozottan azt vallja, hogy a szóbanforgó kitörést a gázkút elzárása okozta s eme felfogását úgy tudom, hogy ép olyan tudományos módszerekkel iparkodik megmagyarázni, mint a föntebb említett kutatók.
Amidn zemben
-,
nekem
legyen
a ki-ónikás tollával a ke-
Földtani Közlöny tisztelt olvasóit, néhány megjegyzést fznöm ehhez a dologhoz.
is
Nem tudományos
megokolást írok
sziómat közlöm, amiben hála istennek,
Amikor 1907 szeptember 6-án rétet,
—
felfogások ilyetén állásáról,
a
tudósítom a
e
helyütt,
hanem
még sohasem
reggel
—
részletes
gázas tócsákról.
S amikor 1908 június hó 2(j-án
sorban
is
azon
térképet
helyen
—
készítettem az összes sós
sem tágítottam ettl a
csalatkoztam.
er húzott ezen hely felé, amirl Böhm bányamérnök barátaim tanúskodhatnak, úgy
Fekenc és BcDAY hogy már ekkor vetések dacára
csak impresz-
megpillantottam a Bolygó-
valami ellenállhatatlan
Ern
szabad
a
ajánlottam,
i-éttöl,
ahol
kitörés volt s csak a helyi viszonyok raíait
a
a II.
a
s
mocsár-
tudományos ellenszámú fúrást els-
múlt
évi
szerencsétlen
mentünk továbbb, a szóm-
IRODALOM.
4Sr
,
szédos YESzPEÉMi-féle rétre. Ki kell emelnem, hogy Lóczy La.ios és
Mály
Sándok urak érdeme, hogy eme javaslatomat helybenhagyva, a kissármási réten rendelték el a II. sz. mélyfúrást. Amidn a gázkút els elzárásakor 1910 jiinius hó á3-án a szomszédos réten kitört a gáz, a helyszínén részletes vizsgálatokat végeztem s javasoltam, hogy na Bolygó-
KDK-i irányban 300 méternyire, a két patak találkozásán, biztosító fúrás mélyesztessék, s egyúttal jeleztem, hogy a gázlefojtás még sok veszedelmet okozhat, rét s a
biztonsága
vasút
szempontjából a gázküttól
i>
amiért
is
loztassék
a gázelzáró át.
Ha
készülék
helyesebben
a gázt elvezetik,
semmi
baj
gázelosztó
nem
készülékké vál-
származhatik a kör-
nyéken, de ha teljesen lefojtják, ligy nagy veszedelmek forrása lesz mindig ez a kút.
Akkor a gázkút csak 22 méterig volt tömítve s ebbl a mélységóra múlva tört el a lefojtott gáz. Most 120 méterig van tömítve a fúrás s ebbl a mélységbl a visszaszorított gáz a homokos rétegeken át a vetdési vonalakba 3 hónapon át szüremkezett, míg a környék rétegzésének egyensúlyát megbolygatva, a fhasadékon át egyszerre kitört. A gáztartó rétegek ffészkét már három évvel ezeltt mintegy 2000 méter mélységre becsültem s ez a gáztartó vonulat a föhasadék mentén a medencében nagyobb távolságokra halad Pusztakamarás s Mezszentgyörgy vidéke között. Az én véleményem tehát az, hogy épen
bl
a
19
visszafojtott
gáz
kitörése
okozta
azt
a kisebbszerü
földrengést
is,
amelyet a tudós kutatók olyan pontosan kinyomoztak.
Ajánlom ezért a magas kincstárnak, hogy a gázelzárásokkal óvanehogy egy félév múlva ismét a levegbe röpüljön a kis-
tos legyen,
sármási Bolygórét.
Budapesten, 1912 január hónap 20-án.
Papp Kákoly. B) Atlas photographique des fornies du relief terrestre. (Documents morphologiques caractéristiques avec notices scientiíiques. Publiés Brunhes, E. Chaix, Emm. de Maetonne. Genéve. 4°). Földünk felszínének különféle alakulataira Eitter és Humboldt irányították legelször a tudomány figyelmét. Miután ilyenekrl már a legrégibb idkben is mint csodálatra méltó tüneményekrl megemlékeztek, közelfekv volt, hogy elbb vagy utóbb az okoknak keresése is napirendre kerül. Annyipar
J.
val is inkább várható volt
ez, mert épen a föld felszíni alakulatainak kérdése tudományágnak, a geográfiának és geológiának mintegy érintkezési határán fekszik. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a földfelület fiziografiáját mindkét tudományág a legbehatóbban tanulmányozza és adatait egyaránt értékesíti. Csak egy példát említve, a geológiát bilincseibl felszabadító aktualizmus elmélete a föld fiziografiai megismerése nélkül soha-
két nagyterjedelmü
sem
keletkezhetett volna.
:
46
IRODALOM.
A
IX. nemzetközi
kougresszus
geográfiai
óhajtásának
eredményeképen
megindult vállalatban, amely fönnebbi címen sorozatosau fog megjelenni, részt vesznek a geográfia és a geológia mindazon tényezi, kik gazdag tapasztalatok alapján a képben és rövid szövegben bemutatandó geomorfológiai példákhoz a legtanulságosabbakat kiválogatni tudják.
Atwood
(Chicago), G.
Braun
E
nemzetközi bizottság tagjai
Ed, Brückner (Wien),
(Berlin).
J.
:
W. W.
Bbdnhes
(Frei-
burg), E. Chaix (Genéve), E. de
Cholnoky (Kolozsvár), J. Cornet (Gand), G. Damelli (Firenze), J. DaneS (Praha), W. M. Davis (Cambridge, Mass.), J. EpPEB (Bern), P. Giraedin (Freiburg), A, J, Herbertson (Oxford), W. Kilián (Grenoble), G. de Lorenzo (Napoli), M. Ldgeon (Lausanne), H. G. Lyons (London), 0. Marinelli (Fii-enze), Emm., de Margaeie (Paris), Emm. de MabTONNE (Paris), F. Nussbaum (Berné), W. A. Obroutchef (Tomsk), A. Penck (Berlin), Ch. Eabot (Paris). J. de Schokalsky (St. Pétersbourg), R. S. Tarr (Ithaka, N. Y.). Ch. Véladí (Paris), M. Yokotama (Tokyo). Minthogy köztük találjuk Cholnoky Jen dr. hazánkfiát is, remélhetjük, hogy Magyarországnak néhány páratlan geomorfológiai jelensége is helyet fog kapni
a díszes
mben. Amiként
címben megemlített háromtagú végreatlasz rendkívül nagy körültekintésrl vonásaiban a következ csoportokra oszUk
az a
hajtó-bizottság tervezetébl látható, az
tanúskodó terv szerint készül. I.
A
mállás és nehézségi
elemi alakulatok. IH.
A
Fbb er
okozta alakulatok.
vízfolyások
A vízfolyások okozta rend alakulatok. r\'.
II.
okozta magasabb
A
közetek természetébl származó alakulatok. V. Változó geológiai szerkezetbl származó alakulatok. VI. Az eljegesedés okozta alakulatok. VII. A szél okozta
VUL
egyetlen
Minden csomegvannak különböztetve úgy, hogy geomorfológiai jelenség sem marad példa nélkül, st egyik-másik
ismételve
is
alakulatok.
porton belül
még
Tengerparti alakulatok. IX. Vulkáni alakulatok. további
alcsoportok
is
bemutatásra kerül.
Az eddig megjelent mutatványfüzet 8 képet mködésének néhány igazán remek példáját
közöl, a folyóvíz, a jég ós a
A fénynyomással soklehet legtökéletesebbek és habár épen kiválóságuknál fogva magyarázatra alig szorulnak, mindegyikhez még 2 3 oldalas szöveg is járul, térképvázlatokkal és geotektonikai szelvényekkel. És ha akármelyik képet vesszük is szemügyre, mindegyik annyi érdekes részletet ábrázol, hogy bizoszél
adva.
szorosított fényképek a
—
nyos, miszerint eldöntetlennek
kell
maradnia ama kérdésnek, vájjon a geo-
gráfus vagy geológus veszi-e majd nagyobb hasznát e
munkának? L. G. dr.
KÖZLEMÉNYEK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT BARLANGKUTATÓ BIZOTTSÁGÁBÓL. 1912.
ÉVFOLYAM
1.
SZERKESZTI
FÜZET.
:
KADIÖ OTTOKÁR
dr.
ELADÓ.
SEMBER
AZ
E[,SÖ Irta
—
A
Az országos
II.
NYOMAI A KARSZT-HEGYSÉGBEN. Kormos Tivadar
táblával és a 15
—
17.
di-.'
szövegközti ábrával.
geológiai felvételek alkalmával, 1911 július
—
havában
di'.
Vogl
Viktor kartársammal Modrus-Fiume megye területén, Lökve község közelében dolgoztam, amikor Szilágyi László kir. erdmérnök egy barlangra tett bennün-
kedvez fekvésénél fogva kutatásra önként kínálkozott. Ez a barlang a liburni Karszt-hegj'ség vonulatához tartozó Sleme-hegy (982 m) NW oldalában, ugyancsak ilyen irányban dülö triász mészk rétegekben, 864 m^ tengerszint feletti magasságban fekszik. A barlang bejárata az országút mellett, attól SE-ra van, közel a Sleme-alagút Lökve felé néz szájáket figyelmessé, amely
hoz. Nyílása észak felé tekint és igen kényelmes, tág.
A
—
barlang alaprajza nagyjában
—
T
alakot mutat,
melynek
liosszúra nyúlt
mintegy 45 méterre 8SW irányban halad. Itt a után egy keresztben fekv csarnokba barlang SW-re fordul és kb. újabb 9 6 m széles és 20 22 m hosszú lehet. (a T alak feje) torkollik, amely 4
szára
a barlangfolyosó
m
—
—
Ennek
csarnoknak a délkeleti végén kis
a
közepét oszlop
egy
—
foglalja
meUékfülke
nyílik,
amelynek a
a barlang tetejével és fenekével összentt hatalmas stalagmitel.
E
körül
az
oszlop
körül alig 2
—3 m
széles,
szk
folyosó
amelyben csak meggörnyedve lehetett állni. A barlang elején cseppköképzdés nincs, hátul azonban fenekét cseppkkéreg borítja s itt stalak-
vezetett
titok
körül,
meg 1
stalagmitok
Eladta
is
vannak.
a Magyarhoni Földtani Társulat 1911
2 Aneroid-mérés.
november
8-i
szakülésén.
:
4S
Miután
ez a barlang
lakásra
pedig régi
felett
;
KORMOS TIVADAK
Dl
a völgy
;
alkalmasnak
igen
eredetre
magas fekvése hogy a barlang két
látszott,
elhatároztuk,
vallott,
pontján próbaásatást végezünk.
A
szükséges
elkészületeket
megtéve, július 25-én a barlang bejáratától
m
méter távolságban 3 m hosszú s TS széles gödröt ásattunk. Legfelül kötörmelékes agyag mutatkozott, lefelé azonban a kövek mind nagyobbak lettek, 7
úgy hogy egy méter mélységben már hatalmas sziklákkal kellett küzdenünk. Minthogy eközben mindössze két medve tej-szemfog, egy nyúlfog és néhány más csonttöredék (medvétl) került el, az ásatást itt csakhamar abbahagyattuk
a barlang
s
oldalfülkében,
meg
kezdtük lett
leghátulsó
részébe
vonultunk.
a stalagmit-oszlop és a fülke
miközben a
az ásást,
Itt
—
oldalfala
kiásott anyagot
—
a fentebb
—
sajnos
említett kis
szk
alkotta
-
folyosóban
hátrafelé kel-
dobatnunk.
Az
ezen a helyen egy hétig folytattam, miközben a mellékfülke
ásatást
folyosójából, 5
m
Ebben, amelyik
hosszú részlet
itt
4-7
m
után a kereszt-csarnokba kiértünk.
felásása
szélesnek bizonyult, az ásatást
még 3 méterre
foly-
tattuk
NW
összes
eddig felásott rósz (a barlang elején készített próbagödörtl eltekintve)
mintegy 28
felé,
— 30
ségig jutottunk
s
1.
legfelül
2.
alatta
3.
ez alatt
4. 5.
«
munkálatokat egyelre befejeztük. Az
azután pedig a kutató
m*-nyi terület
lehet.
Az
ásatással
próbaképeu 2-2
m
mély-
eközben a következ szelvényt kaptuk
— 10 — 30 40 — 50 5
20
cm
alluvium (meszes barlang-sár);
«
cseppkkéreg
«
barna, nedves barlangi agyag
;
90 « vörösbarna, száraz homok 00 cm-ig feltárt sárga kvarchomok.
«
legalul
Minthogy a 4. és 5. homokrétegek teljesen meddknek mutatkoztak, egyelre eltekintettünk attól, hogy az ásatást fenékig folytassuk annál is
—
inkább, terület
mert a kiásott anyag elhelyezésével sok nehézségünk volt. A felásott legnagyobb részében voltaképpen csak addig ásattunk, amig a 4. (vörös
homok) réteghez jutottunk, úgy hogy a barlang fenékig való felásása a jöv feladata lesz. Amint a cseppkkérget áttörtük s az agyagrétegben kezdtünk ásni, nagy számban kerültek el a medvecsontok, még pedig nagyobb részük feltört állapotban (1. 16. ábra). A mellékfülke folyosójában a cseppkkéreg alatt, kb. az agyagréteg közepe-táján tzhely nyomokat találtunk, amelyekbl néhány elszenesedett fenyfa darabkát sikerült gyjtenünk. A csontok között égett darabokat nem igen találtam, mindössze 2 3 töredék az, ami esetleg tztl pörkölt lehet. Az sember jelenlétének azonban csakhamar fontosabb
—
bizonyítékai kerültek napvilágra, s
egy remek,
a
sajátságos
mutatom
csontból lukasztott
készített
csontok
amidn
különböz, lukasztott medvecsontokat
lándzsahegyet közül
a
két
találtunk.
Utóbbit,
legérdekesebbet
a
valamint 17.
ábrán
be.
Máska, küldöttem,
akinek e csontokat megtekintés végett Telc-be (Morvaország) elazok egyikéröl-másikáról, amelyeken az átütött lukkal szemben, a
csont másik oldalán
is
látható kisebb-nagyobb bemélyedés, olyképen nyilatkozott.
AZ
SEMBER
ELSü NYOMAI A KARSZT-HEOYSEGBEN.
49
hogy azok talán ragadozóktól ered harapások nyomainak tekintendk. Ha talán egj'ik vagy másik darabra nézve lehetséges volna is, a 17. ábrán bemutatott daraboknál azonban teljességgel kizártnak tekinthet, mert az átlukasztás módja feltétlenül amellett szól, hogy az mesterséges. Hyen átlukasz-
ez
csontokat Máska
tott
moustéri ember
igazgató
mvének
Heierli* a Kesslerloch-ból közöl nagyon hasonlókat tartja
;
nálunk pedig Hillebrand
dr. talált
csont) a Balla-barlangban, mely,
l^.
mód
a
áljra.
A
azokat a
s
azokat fütyülknek
éles
fütyül hangot
ad.
lokvei líiikovac barlang liejArata.
sember
részint ütötte,
darabokon
barlangból származó
lokvei
s
egy ilyeu darabot (rénszarvas-sarok-
ha ersen belefújnak,
Heiebli szerint ezeket a lukakat az látszik,
ismer
Stramberg-röl
Quiua-ból és
tartja.
is
mind
részint fúrta.
a kétféle
Úgy
készítési
megfigyelhet. Nagyon sajátságos a
borda 3 egymás
másik oldalán
is
felett
lukkal,
17. ábra 3. rajzán feltüntetett medvemelyek közül a középsvel szemben a csont
látható gyenge bemélyedés.
Legbecsesebb agancsból készült
* J.
lev
mindenesetre lándsahegy.
Heierli Das Kesslcrloch :
Xaturf. Ges. Bd. XLIII. 1907.
a
bei
17G— 77.
Földtani Közlöny. XLII. köt. 1912.
17.
ábra
Ez a darab
1.
12"6
rajzán
cm
bemutatott,
hosszú,
tben
szarvas-
i'6 s a hol
Thaingen. (Neue Denkschriften der Schwéizer. 1.
XIX.
t.
1^4.
ábra).
50
D!
a legszélesebb
2-8
:
cm
széles.
Vastagsága
ennek megfelelen domborodó szanti árkot és
(
a
Blutrinne » )
hegye azonban fényesre
l'i.
A st
egy
feltört
ulnán
KOBMOS TIVADAR 1
cm, alsó
homorú,
fele kissé
felül
nyilván a vér kivezetésére szolgáló hoszviseL Alapján élesszéltí törés látható, két oldalszéle s itt
simított.
ábra. Feltört metlvecsoutok a lokvci Ijailaiifjuúl.
medvecsontok között olyan
több
darabon
bemélyedés van. mintha
ütések nyomai láthatók,
köfíírésszel eszközölték volna.
Gyakoriak a barlangi medve szemfogából hasított szilánkok
keszközt eddig nem
találtunk.
is.
Sajátságos,
hogy
;
AZ
A
SEMBER ELS NYOMAI
:
;
A KARSZT-HEGYSÉGBEN.
51
barlang faunája meglehetsen egyhangii. Az elrészben talált nyúlfog-
gyjtött több száz csont túlnyomó része medvéktl származik.
tól eltekintve, a
E
medvecsontok legnagyobb része a barlangi medvétl (Ursus spelaeus Eosenm^. való, vannak azonban egyes darabok, nevezetesen szemfogak, amelyek a barna medvére (Ursiis arctos LJ. vonatkoztathatók. Látjuk tehát, hogy ez a két faj a
Karszt-hegységben
majdnem minden
együtt
is
élt.
A medvecsontok
a csontváznak
között
része képviselve van, egész koponyát azonban
nem
találtam,
Azonban nemcsak a koponyákat, hanem az alsó állcsontokat is feltördöste az sember, úgy hogy ép állkapcsot is csak egyet gyjthettünk. Éppen olyan ritkák a feltöretlen nagy végtagcsontok is. A medvecsontok túlnyomó része kisebb-nagyobb bocsoktól való. A leg
kisebbet ezek közül az
tábla
11.
ábráján feltüntetett baloldali alsó állkapocs-
1.
töredék képviseli, melyben a még át nem tört, végleges 4. elzápfog, a c, pnig Tejfogazattal, sajnos, egyetlen állkap•és ntj fogmedreinek a nyomai láthatók. csot sem találtam eddig, csupán egy baloldali mandibula az, (ü. t. 2. ábra), melyen a tej-szemfog medre még látható. Ez egyébként a legtökéletesebb harlangi-medvebocs állkapocs, amelyet ezideig Magyarország területérl isme-
amennyiben
rek,
a cd,
/Jí/i,
pm^
még
a
ki
nem
végleges
bujt
d^ és ptn^ fogak alveolusai
is
i'j
és
tg
megvannak
pm^ fogakon
rajta.
A
kívül
medvecsontok
A
egyik-másik darabján ragadozóktól származó rágás-nyomok észlelhetk.
cson-
tok egytl egyik sárgás-barna színek.
A
medve maradványain kívül, mindössze 5 csontot tamás emlsállattól valók. Ezekben Maska igazgató szíves köz-
barlangi és a barna
láltam, amelyek
szokott szeretetreméltóságával
aki
lése szerint,
sietett
azokat kérésemre meg-
határozni, teljes határozottsággal a párduc (Leopardus pardxts
ismerhetk
Maska
\i).
maradványai
tárgyban hozzám intézett levelében megjegyzi, hogy a párducon kívül esetleg még az irbisz vagy hópárduc (Leopardus uncia Scheeb.^ fel.
e
jöhetne
számításba, ez azonban
csontok
utalnak
ványokat
A noha
a
kisebb
állat,
mint aminre a lokvei
Woldrich hasonló nagyságú
;
medve-csontokkal
szürkés-fekete színükkel
is
tibia
1.
baloldali
2.
jobboldali
együtt
kerültek
distális
napvilágra,
alsó-ausztriai
utóbbiaktól
vége (IL
t.
3.
ábra);
4. 5.
me
t.
t.
t.
t
a
t
ar
s
u
Sj
(II.
t.
7.
ábra).
Párducmaradványok a pleisztocénben általában igen ket
elször a csarnotai
* J.
N.
TValdviertel
V.
fig.
sötétebb,
következk
eltérnek, a
calcaneus (IL 4. ábra) baloldali metacarpus^ (LL 5. ábra) metatarsusj (IL 6. ábra) és
3.
párduc-
maradLeopardus irbisoides néven utóbbi faj alakkörébe utal.' lokvei Bukovac barlangból elttem fekv párduc-maradványok, melyek, jóllehet
Woldrich
(Baranya m.) preglaciális
:
ritkák.
Én
ilyene-
csont-brecciában találtam
und des Menschen aus dem Akadémia Wiss. Wien. Bd. 60. Taf.
Beste diluvialer Faunén
Niederösterreichs.
Deukschr.
k.
k.
s
1—7. 4*-
52
Dl
KOEMOS TIVADAR
azokat, nolia a Máska igazgató gyjteményében lev morvaországi párducmaxadványokkal szemben bizonyos eltéréseket mutattak, egyelre szintén a LeoparduK pardus alakkörébe utaltam.* Tekintettel arra, hogy ezidöszerint még nem áll kell összehasonlítá anyag a rendelkezésünkre, a lokvei párduc-maradványokat melyek egyébként nagyság tekintetében WoLDiucH-nak a L. irbixoides-iö\ adott ábráival jól megegyeznek egyelre MASKA-val szintén a Leopardus pm-dus-hoz sorozom. Úgy látszik, hogy a közép-európai pleisztocénben legalább is 3 különböz-
—
—
párduc-fajta (race) fordul
el
újabb
és
szerencsés
leletek
;
ezeknek a pontos különválasztása azonban csak
gazdag recens
összehasonlító anyag
segítségével
lesz lehetséges.
A löm
lokvei párduc-maradványok méreteit
(a csonka tibia-éin kivül) itt közmellékelem Woldrich méreteit is,^ a megfelel ausztriai méretek nagy megegyezése kilátásba helyezi azt, hogy bvebb-
és összehasonlításul
darabokról. vizsgálati
A
anyag alapján a lokvei párducot a
csolatba hozhatjuk.
Calcaneus
:
L.
irbvioides-szel közelebbi
kap-
AZ
újabbau
•csonteszközök
emeletek
SEMBER
ipari tárgyai
53
EL8Ö NYOMAI A KARSZT-HEGYSÉGBKN.
már
az
közül
is
aurignaci,
söt
részben
elkerültek, éppenséggel
moustóri kultúralehetetlen,
hogy
3.
1.
2.
a
nem
17. ábra. Az sember nyomai a Karszt-hegységben. Lándzsahegy szarvasagancsból. '2. Lukasztott medveesont (fütyül ?). 3. Háromszorosan lukasztott medveborda (?). Valamennyi ábra a természetes nagyságnál 1.
valamivel kisebb. (Az ábrázolt példányok a m.
itt
a magdalénieu-nél
rendelkezésünkre íegitségével
álló
pontosabl)
kir. földtani intézet
gyjtmében
vannak.)
idsebb kultúra-nyomokkal állunk szemben. Az eddig anyag semmiesetre sem elegend arra, liogy annak kormeghatározást eszközöljünk
s
így a kor kérdésének
54
D!
KOBMOS TIVADAR
ha gazdagabb
az eldöntését arra az esetre kell fenntartamiiik,
majd rendelkezésünkre. Ha már a barlang alakja
vizsgálati
anyag
áll esetleg
valamikor
egy
karszti
agyag feküjében érdekes
esetre
települt lesz
és helyzete is amellett
búvó-patak
folyt
feltevést a barlangi
kvarchomok-rétegek kétségtelenné
ennek a
liomoknak
a
közelebbi
hogy ezen
szólnak,
a
keresztül, ezt
Minden-
teszik.
különösen
vizsgálata,
illetleg, melynek segítségével a homok eredete taAnnyi már most is bizonyos, hogy e homokrétegek lerakodása után szárazabb idszak következett. A barlangon átfutó patak kiapadt és a barlang faláról lehulló mészporból és törmelékbl barlangi agyagi-éteg keletha talán nem is állandóan az emkezeti Ebben az idben tanyázott itt ber s ide hordta zsákmányát, mindaddig, míg egy újabb, nedvesebb periódus
az ásvány-alkotó részeket
lán kimutatható.
—
t
a barlangból ki
nem
—
zte.
a képzdménye a cseppkkéreg, mely az sembernyomait magába záró agyagréteget napjainkig úgyszólván hermetikusan elzárva Ekkor képzdhetett a bels oldalfülke közepén az a cseppkökéreggel tartotta. összefügg hatalmas stalagmit-oszlop is, mely annak nagy részét elzárta. Mieltt a cseppkképzdés megindult, ez a fülke nagyobb s védett helyzete folytán tartózkodásra rendkívül alkalmas lehetett. Ezt bizonyítja az is, hogy az sember tzhelyének nyomát itt találtuk meg. Nevezetes, hogy a barlang ma már ismét száraz, s a cseppköképzdés úgyszólván teljesen megsznt. Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy a barlang
Utóbbi idszaknak
rétegeinek ilyetén sorrendje klímaváltozásokra utal.
Eemélhetleg a további ásatások mindezeket
a kérdéseket fel fogják deríteni.
Budapesten, 1911. dec. hó 15-én.
Kérdések. 1
.
Vannak-e Hontkemencéröl a m.
kir.
intézetben
földtani
2. Mennyire becsülik a geológusok az azoikus
képzdmények
kövületek vastagságát
"T"
?"
Felelelek. Tisztelend Sorob F. M. tanárnnek, Budapest. 1. A becses levelében felvetett kérdésekre van szerencsém
a következkben válaszolni. Hontkemencérl vannak a földtani intézetben kövületek, éppen ezzel a lelhelylyel azonban tüzetesebben az újabb idben nem foglalkozott senki. Meghatározásra alkalmas könyveket már nagyságuk és súlyuknál fogva is bajos volna küldeni, de kérjük a kemencéi kövületek beküldését a Földtani Intézetbe, szívesen fogjuk azokat meghatározni és sértetlenül visszaküldeni. Vannak olyan müvek (Böckh Geológia; Papp A Föld (Jlveltség könyvtára IV. köt.) általános geológiája), amelyek kövületeket általában rajzban közölnek, de ezek a rajzok pontos meghatározásra nem alkalmasak. ' 2. Az a z ó i, vagy e o z o i (primer) idszak képzdményeinek vastagsága, ahol a felszínen és bányászati feltárásokból ismeretes, mint pl. Bajorországban, 8000 m. Az összes vastagságot 30,000 méterre becsülik, de ez éppen csak appromaximatlv becslés, a többi összes (fiatalabb) lerakódás vastagságára nézve szintén 30,000 m-t tételeznek fel, de ez szintén éppen csak hozzávetleges becslés. Mert a föld kerekségén meglev, igen változó vastagságú feltárásokból e lerakódások összes vastagságát pontosan meghatározni
—
—
:
eddig
nem
sikerült.
:
T.
li.
L.
SUPPLEMENT zuu
FÖLDTAN I KÖZLÖNY XLU. BÁND.
.lÁNNER 1912.
1.
HEFT
ÜBER DIE GASERUPTION BEI KISSÁMÁS. Von
—
Ludwig von Lóczy.*
Prof. Dr.
Mit der Tafel
I
und den Figuren
1
— — 8.
Das Erdga8 lieB nach einer ziemlich langen Euhe wieder von Es klang wie ein vorwurfsvoUes Grollen wegen dem Lausinn,
sich hören.
welcher die Erdgasschátze Siebenbürgens
seit
zwei
Jabren unverwertet
in die Lüfte entweichen lieB.
JVor Tagesanbruch des fallenden Sonntages am 29. Október 1911, gegen 2 Uhr Morgens bei Kissármás der Erdboden und es wTirden durch mehrere Öfifnungen viele tauseude Kubikmeter von trockenen, scholligen Mergelton-Bnichstücken und Schutt aus dem Untergrund in die Lüfte geschleudert. Der Schauplatz der Explosion erinnerte an kleiue, parasitische Vulkanki-ater. Die gewaltigen Erdmassen wurden durch Methangas aus dem Untergrund emporgeschleudert, das Gas entzündete sich und brannte drei Tagé hindurch mit máchtiger Flamme. öffnete sich
Diese Erscheinung verursachte in weitem
und ihre im ganzen Lande lebhaftes liehen Schrecken,
Referate über die
sich rasch
Interessé.
Umkreis einen sehr
begreif-
verbreitende Nachricht erweckte
Die
katastrophale Explosion
Zeitungén
brachten getreue
und auch Fachleute
áufier-
dem erwagende Zwang der seitens der Öffentlichkeit anstürmenden Fragen reichhch Gelegenheit sich über die Eruption und derén Ursachen auszusprechen. Prof. dr. EuGEN v. Cholnoey und Sektionsgeolog dr. Kael v. Papp führten
sich
sofrt
darüber
;
Phantasie
die
hatte
ten die Gaseruption in ihren auf den Spalten des Tagblattes
Hirlap
veröffentlichten Artikein
Gasbrunnens zurück. Am 1. November, *
am
8.
alsó
am
unter
Budapesti
unmittelbar auf die Absperrung des
dritten
Tag nach dem Gasausbruch
Vorgetragen in der Fachsitzung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft
November
1911.
56
D'
konnte ich
den
Hchauplatz
LÜD\VIG
V.
LÓCZY
Gefahr
der
besichtigen.
hbe Flammen
sah ich mittags noch 3 Méter
An diesem Tago
einem
aus
vorbrechen. Der Braiid war damals sehon stark lokalisiert
her-
Kráter
die Pionier-
;
Kompagnie von Gyulafehérvár und die aus der Umgebung beigestellten Arbeitskráfte waren ununíerbrochen damit bescháftigt den trockenen Mergeltonschutt mittels Feuerpumpen zu bespritzen, und mit dem zerweichten,
nassen
ich nachmittags
Brei
um
die
feuerspeienden
Spalten
zu
verstopfen. Als
Uhr deu Eückweg nacb Kolozsvár
3
war
antrat,
das Feuer endgültig gelöscht. Durch die Eruption wurden 9 oder 10 kleinere und grössere Kráter auf der Bakon BÁNrrv'schen Bolygó Wiese, welche von der Vizinal-
bahnstrecke Besztercze-Marosludas in
der Mitte
durchschnitten
wird,
aufgebaut.
Offnung betrug ca. 350 m, 700 m vom abgesperten Gasbrunneu No n, weleh letzterer nicbt im mindesten beschádigt wurde. ünmittelbar nach der Eruption zeigte das Manometer des Gasbrimnens einen Die Entfernung der
náchstgelegeuen
diejenige der weitest gelegenen
Druck von 28"2 Atbmospháren. Dieser Druck hatte sich, wie Ingenieur Franz Böhm, der Leiter der Schürfungs-Expositur des Finanzministeriums berichtet, im Vergleich zum Wert, welcher am 31. Juli abals es gelang den Brunneu abzusperren, gegelesen wurde,
—
—
steigert.
Was
Gasbrunnens No.
die Gescbichte des
erwáhnt,^ daíJ die Bohrung desselben griff
genommen
Sehon
wárts stets
von
^'2
zunehmend am
mit explosiver Gewalt
2G.
II
m
12.
zeigte
sich
sei
betri£ft,
November
mit der Absicht nach
wurde,
in einer Tiefe
am
Kalisalz
Erdgas,
es hier
1908 in Anzu
schürfen.
welches nach ab-
Jánner 1909 aus einer Tiefe von 160
hervorbracb,
so
m
daB die weitete Bohrung mit
den grössten Schwierigkeiten zu kámpfen hatle, bis zum 22. April 1909, Tiefe von 301 "9 m eiugeslellt wurden. Am 23. Juni 1910 versuchte man den Gasbninnen abzusperren, da jedoch an den Köpfen der líöhren angebracht war, der Verschlufiapparat brach das zwischen den Eöhrenlagen emporgedrángte Gas 18 Stunden nach der Absperrung aus einer Tiefe von 22 m in einem Umkreis von 350 m vom Brunnen an vielen Stellen aus dem Boden hervor, worauf
als die Ai-beiten in einer
das
VerschluB-Ventil wieder
VerschlieBung gelang
am
geöffnet werden musste.
31. Juli
Die voUstándige
1910 in einer Tiefe von
120 m, wo-
nach das Manometer einen Druck vou 28 Atbmospháren anzeigte. Von
* Bericht
kommen Ijen V.
übor
die
Ri'sultate
der
liislicr
zur
Erforschung
der Erdgasvor-
des Sielieul)ürger Beckeiis vorgenommeneii Uutersuchungen.
K, Uug, Fiuanziniuistei'iiim, Budapest 1!H1.
Herausgege-
UBER DIE GASERUFTION BEI KlbSARMAS. ]\ritte
April
der
blies
Taumes
Fig.
1.
1909
Bmnnen
bis
Ende
Juli
in
jeder
Sekundo 9 m'l
650
m''
Gas
Der Gasbruuuen
bei
Kissármás
alsó ca.
1910, alsó
in dio Lüfie. Dic
am
27.
Tiini
Í7 Monate
ca.
hindurch
wiihrend des ganzen Zeit-
Gasernptioneu
1910. Phot. T)r.
Karl
auf der
v.
Papp.
Bolygó-Wiese erfolgten an beiden Seiten der Eisenbahnlinie. In einer Entferuung von 550 m nordöstlich vom Gasbrunnen No. II öffnete sich unmittelbar neben dem Bahndamm ein runder, konzentrisch eingesunkener Trichter von 7 8 m Durehmesser, um welchen heiuni die von
—
dürrem Gras bedeckte Oberflacbe der trockeuen
Wiese
siiiirlieli
mit
58
D!
müssen
Trichters
V.
LOCZY
Mergeltons bestreut war. Aus dieser Öfiínung
Bruchstücken des grauen \vurde das wenigste
LUDWIG
bedeutenden Verlust an
Unterhalb dicses
herausgestoBen.
Gesteinsmaterial
die unter
dem Oberboden gelegenen Sehiehten einen
Matériái erlitten
habén. Angeblich scblug aus
diesem Kráter die erste Flammensimle hervor, durch welche das dürre Gras auf eine gute Strecke gegen Westen versengi wurde. Die Stelle des Trichters
ist
auf Tafel I durch den Buchstaben
In einer Eutfernung von 280
— 440 m
D
bezeichnet.
vom Gasbrunnen,
alsó bei-
im halben Abstand zwischen der vorhin erwahnten Einsenkung und dem Brunnen entstand ein im allgemeinen von Norden gegen Süden verlaufender, 'A 5m hoher, unregelmáfiiger Erddamm, in dessen láufig
—
Fig.
2.
Die in ein Flammenmeer gehüUte Wiese bei Kissármás,
Mitte, aus einer ungefáhr
80 cm
tiefen
kunft noch lebhaft brannte. (Auf Taf. wall,
welcher sich südlich
hüter-Hiiuschen über den
massen
gebildet,
welche
I
durch
C
Eisenbahndamm hinaus Böhm vier
Október 1911.
bei
meiner Au-
bezeichnet.) Dieser Erd-
vom abgebrannten Báron
aus
2'J.
Einsenkung das Gas
BÁNTTY'sc-hen Feld-
erstreckte,
wurde nach
von den ErdKratern herausgeschleudert wurden,
früheren Terrainskizze des Herrn F.
einer
am
(Fig.
1)
Eisenbahndamm zerstört hatte. Diese Kráter wurden jedoch in der bis zu meinem Eintreffen verflossenen Zeit durch die oben beschriebenen Löschungsarbeiten verstopft und planiert. Die Erupderén südlichster den
den Balmdamm samt den Geleisen emporgehoben und auch seitwárts gedrückt. Südöstlich von der Bahnstrecke, unweit der kleinen Kabiné des Báron BiNFFYschen
tion
des südlichsten Kraters hatte
beinahe
um
Salzbades Spalte
1
m
entstanden
in
nordost-südwestlicher
Eichtung,
—
an
einer
entlang, welche den Oberboden der Wiese durchrissen hatte,
—
UBER DIE QASERUPTION BEI KISSAEMAS.
5»
Etwas weiter gegen OstSüdost, ungefáhr 180 m vom Salzbad und 700 m vom Gasbrunnen entfernl bildete sich noch ein alleinstehender, aus trockenem Mergelton auf-
zwei gröBere Kráter
und
eine kleinere Öífnung.
gebauter, rimder Kráter, dessen hervorströmende
entzündet hatten. Diesem Umstand
ist es
Gasmengen
sich nicht
zu verdanken, daB der Kráter,
fe^ Fig.
3.
Gelegeutlich der Gaseruption entstandener
Trichter auf der Wiese bei Kis-
sánnás, nördlich von der Eisenbahnstreeke, beim Piinkt D. Dr. steht Oberbergingenieur J. Csia aus Zalatna. Phot. :
2.
an
November
Am
Rand
Moritz
des Trichters v.
Pálfy
am
1911.
welchem keine Löeehungsarbeiten nötig gewesen,
Bprünglichen Zustand erhalten blieb. Die jetzt
in
seinem ur-
angeführten Kráter ha-
bén sich sámtlich aus den herausgeschleuderten, trockenen Mergeltonschollen aufgetürmt. Der vom Feldhüter-Háuschen gegen Süden sich dahinziehende, 120 m lange, 25 30 m breite, von unregelmáCigen
—
"ümrissen begrenzte
Wall entstand durch Vereinigung des Materials,
60
D^
LÜDWIG
V.
LÓCZY
welches durch die Offnungen von vier Kratern
herausge-worfen
wurde.
Laut den ersten Nachrichten wurde das Gas am nördUehen Ende dieser Schanze von der Laterne des Feldhüters Gregoe Szcs in Biand gesteckt, als derselhe durch die unmittelbar
der Explosion erfolg-
vor
von donneráhnlichem Getöse begleiteten Bodenschwankungen aufWonung stürzte, um den Aufseher des Gasbrunnens, Maetin Szucsányi mit der Botschaft zu alannieren. daB bei dem Brunnen etwas geschehen sein müsse. Nach seinem Háuschen zurückgekehrt sah er, wie die Luft durch den aufgewirbehen Staub getrübt wurde und gleich darauf das ausströmende Gas aufflammte. Xach anderen Angaben hatte der Feldhüter nach der Explosion ein Licht angezündet, um zu sehen. was geschehen sei, wodurch er dann das in groBem Umkreis verbreitete Gas in Brand stcckte, durcli dessen Flammen er und die Mitgheder seiner Familie, besonders seine Frau schwere Brandwunden erlitten hatten.
ten,
geschreekt aus seiner
Die autbentische Feststellung
all
dieser
Momente wird
die Exposi-
von welcher wir auch eiue genaue Karte über den Schauplatz der Explosionen zu erwarten habén. Der einem im Bau beündlichen Eisenbahndamm nicht unáhuHche Wall bestaud aus trockenen Mergelstücken, darunter einzelnen Tafeln von der Grösse eines Wassertur besorgen,
eimers, ja
sogar
eines
Kindertisches.
in den trockenen, in seinen tieferen tien
Wiesenboden
Dieser
Umstand
bis
zu
einer
Einzelne derselben
—
lásst auf die gewaltige Kraft der
Ansicht nach, mindestens bis
Luft geflogen sein,
um
sich
zu
sich
Lagen jedoch einigermaíJen feuchvon 25- 30 cm hineingebohrt.
Tiefe
jené Mergelscholle von der Grösse
hatten
Gaseruption schlieCen
eines Wassereimers einer
mufite,
Höhe von 30
herabfallend so
tief in
— 40
m
:
meiner in
die
den Boden hinein-
keilen zu können.
Der Umfang der herausgeschleuderten Erdmassen wurde von Herrn Ingenieur Feanz Böhm auf 9000 m^ geschátzt wenn man nun das spezifische Gewieht derselben mit á, die Erhebung des Ganzén über das Bodenniveau im Durchschnitt mit 5 m berechnet, so ergibt es sich, daB zur Hebung dieser 18.000 Tonnen zumindest 120 Millionen Pferdekráfte betátigt gewesen sein mufiten, vorausgesetzt, dafí sich das ganze Ereignis binnen einer Sekunde abspielte. Um wie vieles grösser muBte nun noch jené Kraft gewesen sein, welche die Spalten und die KrateröÉfnungen erzeugt hatte. Merkwürdig ist es, daJ5 das herauegeschleu;
derte Matériái die
Umgebung
hatte, als die westliche
der Offnungen gegen Osten dichter bedeckt
NachbarBchaft derselben.
dieser Erscheinung darauf zu schliessen, dass die
Ich
bin
geneigt
aus
Gánge der Offnungen
ein gegen Westen gerichtetes Gefálle besitzen. Es ist nicht festgesteUt, wo und wie das Gas entzündet wurde, ob dies beim Háuschen des
ÜBER DIE GASERÜPTION BEI KISSARMAS.
—
Feldbüters, durch das Anzündt'n seiner Lampe,
61
aber bei
oder
dem
am Fu6e des Babndammes entstandenen, eingestürzten Kráter geschehen war (Punkt D), wo kein Weg oder Pfad vorbeiführt. SoUte es sich erweisen,
dafi
die
ersten
Flammen aus diesem
isoliert
dastehenden
von den von Fufígangern begelegen ist, so kann man an eine
Trichter berausscblugen, welcber selbst
nützteu Pfaden ziemlich
abseit«
láelbstzündimg des Gases denken. Die aus
dem
Trichter herausgeschleu-
derten trockenen Mergelstücke konuton mit den
Fig.
4.
Schauplatz der seitlichen, östlich
Bolygó-Wiese
bei
in
Pieibung
geraten,
vorbeilaufenden
Gaseruptiou (Punkt E) auf der
Kissármás. Aiifuahme von Di\ Moritz
Eisenbahngeleisen reichlic'h
gelegenen
dicht
v.
Pálft
am 3. November
wobei durch
die
in
191
1.
ersteren
vorbandenen Kvarzkörner dem Stabl Funken entlockt wenlen
konnten.
Über sie
die Gaseruption bei
begleitenden
schiedenem Wert
Erscheinungen vor.
Kissármás nnd die vorhergehenden und liegen
Beobachtungen von
sehr ver-
Die Expositur hatte dieselben unter Leitung
des
Herrn Oberbergrates Hugó v. Böckh sorgfáltig gesammelt. Wichtig sind folgende Aufzeichnungen. Der Gasaufseher Martin Szucsányi vernahm am Í29. Október gegen 2 Uhr morgens ein dumpfes Pollen, als hatte man einen Eisenbahnzug rangiert. Nach einer Viertelstunde wurde das Getöse stárker, worauf er erschrocken zum Gasbrunnen eilte, jedoch dortselbst
D!
LUDWIG
V.
LOCZY
Ordnung vorfand und das Manometer ablesend, dun Wert von Athmospahren notierte. Zu seiner Wobnung zurückgekehrt erbliokte er den Feldhüter, weleher ihm auf dem nordöstlich vom Gasbrunnen gelegenen Hügel stebend zuriof, dass sicb bei ihm, in der Náhe seines Hauses der Erdboden spaltet, der Gasaufseher mögé den Gasbrunnen öffnen. Als der Feldhüter Geegok Szcs zu seinem Háuschen zurückgelangte, ertönte eine furchtbare Detonation, die Luft füllte sicb mit Staub und Eauch. Der Aufseher des Gasbrunuens lief geángstigt alles in
28-2
Fig.
5.
Diu-ch
die
Haupteruptiou
bei
m
Kissármás in ciné Entfonuuig vou 100 Dr. Moritz v. Pálfy
fortgeschleuderter Mergelblock, in den Basen eingesunkeu. Phot.
am nach
'1.
November
dem VESzpRÉMischeu Meierhof;
:
1911.
daselbst
angelangt sah
den
er
Scbauplatz der Eruption in Flammen. Als Alexander Barta, der zweite
Aufseher des Brunnens aus seiner
Wobnung
der Explosion schon in Flammen. Auch
er
stand der Scbauplatz
trat,
las
am Manometer
einen
Druck von 28'2 Athmospbaren ab. Der Meier des Herrn Oberstuhlrichters Veszprémi sah die ersten Flammen aus dem neben dem Bahn-
damm
entstandenen Trichter herausschlagen, bierauf erfolgte eine starke
Explosion,
wonacb dann auch aus dem kleinen
Bahnstrecke zerstört hatte,
Flammen
Georg Dobos wurde durch
ein
Kráter,
bervorbrachen.
welcher
die
Der Bahnwiicbter
dumpfes Getöse geweckt,
—
aLs
wáre
UBER DIE OASERÜPTION BEI KrSSAHMAS.
Er sah den Balmdamm auf der
eine gewichtige Masse
herabgestürzt.
Bolygó-Wiese wanken
der Trichter neben
;
63
der
stand schon in
Strecke
Flammen. Der Balinwáchter eilte auf der Landstrasse der Station Kissármás zu, als er den Hügel erreichte, hörte er eine grofie Detonation worauf, es plötzlich licht wurde. Der Kissármáser Insasse Johann Sugár erzáhlte es sei nach der letzten Explosion eine kleine Pause eingetreten,
und
Pig.
G.
sei alles in ein Flammenmeer gehüUt worden. Er Tagé vorher ein Getöse vernommen.
nachher
erst
hatte schon 2
—3
Südwestliches
Ende
des
Esenbahnstrecke, Punkt A. Phot.
am
Gasausbruches :
Dr.
Moritz
bei y.
Kissármás,
Pálfy
am
2.
südlich
von der
November
1911.
Die Schwester des zweiten Gasaufsehers Alexander Barta bemerkte Október vormittags, dafi sich auf dem neben dem Gasbrunnen
28.
gelegenen Maisfeld kleine Erdhügelchen erhoben, •Graben
aufwárts
flofi.
Dies
und das Wasser im wurde auch von mehreren Anderen wahr-
genommen. Diese Angaben scheinen darauf hinzuweisen, daB nach einander mehrere Explosionen stattgefunden hatten, von welehen die letzte die máchtigste gewesen wáre. Hugó v. Böckh verschaffte Auskünfte über Erdbeben-Erseheinungen, welche sich am 26. und 28. Október bei Nagysármás, Katona und Uzdiszentpéter mit solcher Vehemenz eingestelit hatten, dafi die Beobachter ((Staatliohe
Lehrer und ihre Angehörigen) aus ihrem Schlaf aufgeschreckt
K
6t
LUDVIG
V.
LOCZT
und Möbclstücke von der Stelle gerückt wurden. Das Erdbeben wurde von dumpfen Getöse und Biausen begleitet. Die Seismographen der Universitát Kolozsvár signalisierten an diesen Tagén keinerlei Erdbeben.
vom Erdbeben heimgesuchten
Stellán Hegen in einer von der Explosioiisstelle, und reihen .sich iu einer nordwest südöstlichen Eichtung an einander, welche mit der sich über die Bolygó-Wiese dahiiizielienden Antiklinale zusammenfállt. In der Náhe des Gasbrunnens sind uns námlich aus den Flanken der Táler
Die
angeblich
Entfernung von 4
—
— 10 Km
Fig. 7. Iu der üegeud des Methanhaltigen Tümpels Xo. i entstuudeiic Wíillmiig, mit dem herausgeschleudeiten Mérgei. Vou der Eisenbahnstrecke iu dor Kichtuug Pálfy am -2. November líUl. íinf den Punkt B aufgenommen von Dr. Moritz v.
südwestliche Einfallsrichtungen bekannt, wáhrend wir dórt, lichen Kráter der Bolygó-Wiese entstanden
sind,
vor
wo
die
öst-
zwei Jahren ein
nordöstliches Einfallen beol)achtet hatten.
Die
Gasexplosionen
von
Kissármás
Iirachten Kráter dürfen keiueswegs
als
und
dadurch
die
einzige in ihrer
werden. St-hon beim Ausgraben gewöhnlicher Brunnen holt Gaseruptionen beobachtet, noch viel
auf Petroleumgebieten,
aus
dem
wo im Laufe
der
háufiger
hervorge-
Art betraelitet
wurden
sind jedoch
wieder-
solche
Bohrungen Gasexplosionen
Bohrloch, oder seitwürts davon garnicht
zu
den Seltébheiten
ÜBER DIE GASERUPriON BEI KISSÁRMÁS.
gehören. Das Erdöl
wird
selbst
gleichfalls di:rch
65
Gase
aus der Tiefe
und in machtigen Háulen in die Lüfte getrieben. Auch bei den Schlamm-Vulkanen sind es Gase, welche den Schlamm in die flachen Kegel emportreiben. Stellenweise sind auf den Schlammkegeln heraufgeprefit
ist nicht entschieden ob dieselben durch den langsam ausströmenden Schlamm an die Oberfláche befördert, oder aber zeitweise im Paroxismus der Gasexplosionen aus den Kratern
grofie Steinklötze sichtbar; es
herausgesehleudert werden.
Im Becken von Siebenbürgen dere die
mer
im Auftrag
entdeckten
des Herrn Kgl. ung.
daselbst arbeitenden
Herrn an vielen
ger Schlammvulkane. In die Eeihe
die
Geologen, insbeson-
Finanzministers diesen SomStellen die
nungen, welche dadurch mit einander verwandt sind, ihre
gemeinsame Triebkraft
bei Kissármás,
—
gehört
darstellen,
der máchtige
Spuren ehemali-
soeben beschriebenen Erschei-
der
auch
Aufwand an Energie
dieselbe kennzeichnet, erinnert schon an
die
daB die
kalte
Gase
Gasexplosion
jedoch,
welcher
eigentlichen \TalkanÍ8chen
Eruptionen.
Die kalte Gase auströraenden Krateröífnungen von Kissármás habén zwar nichts mit den wirklichen Vulkánén gémein, bei welehen
Gase und überhitzter Wasserdampf * als emportreibende Kráfte tatig sind, trotzdem zeigen die Kráter und eingesunkenen Trichter, welche sich auf der Bolygó-Wiese aus trockenen Mergelscbollen zuheifie
—
sammensetzten, eine gewisse
Ahnlichkeit
mit Detailerscheinungen der
Vulkáné, namentlich mit kleinen parasitischen Kratern
Löchern
(Bocca).
— Ich habé
übrigeus
am
und Fimiarola-
Stromboli im Jahre 1907 keine
Tátigkeit beobachtet, welche ich für stárker erachten würde, als die Eruption bei Kissármás gewesen sein mu6, welche auf einmal eine Erdmasse von 9000 m^ ausgestoBen hat. Herr Ingenieur Fkanz Böhm öffnete am 30. Október das Hauptventil des Gasbrunnens, vorher jedoch hatte er das Manometer abgelesen, welches einen Druck von 28 "2 Athmospháren zeigte, alsó einen grösseren, als vor drei Monalen. Bevor er nach der Löschung des Feuers, am 3. November den Gasbrunnen abermals absperrte,
berechnete er aus
menge von 12'06 m' pro
Ausströmungsgeschwindigkeit eine GasSekunde, im Gegensatz zu den im Monat
der
9"995 m^ Das Gasquantum des Brunnens hatte alsó nach der groBen Explosion auf der Bolygó-Wiese betráchtlich zugenommen. Jené kleinen Gasausströmungen in der Umgebung des Brunnens, welche sich aus den Schichten oberhalb der in einer Tiefe von 130 m durchgeführten Abdichtung, durch die áuBeren Röhrenlagen Austritt Juli beobachteten
*
lich der
Dies wird zwar in allerneuester
Vulkáné
in
Abrede
Zeit
vom
Genfer Gelehrten
Brn
gestellt.
Földtani Közlöny. XLll. köt. Í9i2.
B
bezüg-
«tí
D^
LUDWIG
V.
LOCZY
Terschaffeu konnten, blieben gleiehl'alls uuveianckrt. Über die ürsaclien
der Gaseruption
von Kissármás
—
mich nicht áuBern, ich betoné sogar ausdrücklich, dafi es jetzt Eoeh überhau{)t zu früh ist darüber ein bestimmtes Urteil zu fiillen, da die uns voiliegenden, nicht einmal giinzlich übereinstimmenden Angabou meiner Aiisicbt nacb keine will
ich
sichei-e Basis biefür bieten.
Auch Meinimgen
Pig.
8.
Diü
die
bezüglich
der
ürsachen
aufgeworfeiien
verachiedenen
will ich hier keiner Kritik unterziebeu.
iiii-i
fiuporgeboljeuen Wieseuriinil imter der Lcituug dcs iluiyiiiguuieiirs
Franz Böhm arbeitendeu Piouniere. Südlich vom Fcldhüterhiiuscheu, am Punkt C aufgenommen vou Dr. Moritz v. Pálfv.
Erst die mittels Bohruugen und Schíii-bte
durchzufübrende syste-
den Spalten nnd Eissen verschonten Brunnens nnd der Bolygó-Wiese wird uns sok'he Daten liefern. welche uns zu einer Vorstelhing über den Aufbau des Üntergrnndes, und über die Lage und Besohaffenhcit der unterii-dischen Gasbehalter verhelfen, worauf sicb dann auch die Ürsachen
matische Untersuehung der von unmittelbaren
dei-
Umgebung
des
Eruption feststellen lasscn werden. Jetzt sucheii
die
voischiedenen
Auffassungen die Ürsachen durch Hypothesen aufzuklareu. Die mcisten Auhánger besitzt natürlich jené Anschauung, welche diese Ürsachen der drei
Monaten andauernden Abspeirung
demeutsprechend die Explosion
durcli
des Gasbruuneus zuschreibt, die
Ansammlnng
und
der gewaltsara
Földtani Közlöny XLII. kötet
I.
A kissármási —
A
Bolygórét helyszínrajza.
Situationsplau der Bolygó-Wiese bei Kissárinás
A
gázkút els elzárásakor, 1910
báró Báuffy-féle rét
június 27-én kitört f(ildigázok.
mocsárgázas
(Gelegentlich der ersten Absper-
l'Methaugas ansströmende
rung des Gasbrunnens,
am 27. .Tni
Tábla.
pel auf der
1910 erfolgte Gaseruptionen.)
—
Az 1911 október á9-én
történt
gázkitöi'ések.
tócsái.
Tüm-
(Am
29.
Báron Bántfy'sclieu
Október 1911 erfolgte
Gaseruptionen.)
Wiese.)
—
Dr. Papp Károly.nak 1907 szeptember 6-án fölvett és 1908 június 26-án, 29-i gázkitörést valamint 1910 június 27-éu kiegészített térképére a hivatalos adatok alajjjáu rajzolta Beithofer Károly m. k. térképrajzoló.
Az 1911 október
—
(In
die
27.
Juni
von Dr.
Karl
v.
1910 ergáuzte
Paff
Karte
am
6.
September 19o7 aufgenommene und offizieller Daten cingezeiclmet
auf Grund
am
26. .Juni
vom
1908, ferner
kgl. ung.
am
Kartographen
Karl Reithofer.) LóczY Lajos Dr.
dr.
:
A
kissármási gázkitörés
LuDWiG von LóczY
:
ber
die
_
_
Gaseruption
Ijei
-
Kissármás
1
S. .55
oldal
ÜBER DIE GASEKUPTION BEI KISSÁRMÁS.
67
Könnte man da nicht mit Absperrung dem Í7 Monate aii-
zurückgehalteneii Gase zu eikláren sucht.
gleichem Recht
dem
Gegenteil
dauerudeii Ofifeusteheii des
der
:
Brmmens
eineu EinHufi zumuten
Wáhiend
'?
650 Millionen Kubikmeter Gas aus dem Untergrund entwicheii und ei* konnte sich an dessen Stelle aus gröi3eren Tiefen Gas von uoch grölaerer Spannkraft empordrángen, welches über einen zur Durchbreehung der obertiiic-hlii-heo Decke hinreiehenden Energie dieser Zeit sind
dafi
Das Schlamm-Salzbad, ferner zwei weitere, diirch GasTümpel der Bolygó-Wiese weisen darauf hin. wier hier eiiie wunde Stelle der Erdkruste vor uiis babén. Auch
als
Begleiterscheinuugen tektonischer Verschiebungen entstandene Erd-
vorrat verfügte. lilaseu
gekennzeic-hnete
beben wurden auf der Suche nach den Ursachen in Erwágung gezogen, besonders eifrig
und
seitens
jener 'verdienstvollen
erfolgreich
um die
Faehmánner,
welcbe
sich
so
Erforschung dieser Gase bemühen. Diese Auf-
fassung schreibt die Gasexplosion tektonischen Bewegungen der Erdkruste zu. Gleicb
den
erwíihnten
früher
muí3
auch
starkem Zweifel aufgenommen werden, nicht das Erdbeben bezügliehen Daten sehr
spárlich
verstreuten Paakten
oder weil
herstammen,
—
Station in Kolozsvár nichts von einem Erdbeben
sondern auch darum, weil uns überhaupt noch tonische Yorgange liabene,
Ifichle
genaue
Aufgabe
und Momente
vorliegen.
Feststellung der Ursachen
Ich
sein.
mulj
zuletztgtnannte mit
die
desbalb, weil die auf
hlolj
seismograpbische
die
wahrgenommen
hatte,
—
keine Beweise für fek-
Die üljer dieser
allé
Zweifel
er-
Eruption wird keine
wiederholen,
hier
der erwáhnten Meinungen entschieden
und von wenigen
sind
ich jetzt keine
daíj
und erst von den weiteren Untersuchungen jené Motive erhoffe, welche vielleicht dazu geeignet sein werden das Zustaudekommen der Gaseruption von befürworten
will,
Ivissármás zu beleuchten.
Eins beweisen jedoch die auf der Bolygó-Wiese
scheinungen zweifellos jenige,
in
welcher der
:
dalj
beobachteten Er-
namlich dórt in gröBeren
Gasbehiilter
des
komprimierte Gase reichlich vorhanden
Tiefen,
Brunnens gelegen sind.
Diese
als die-
ist,
Gewifiheit
stark ist
ein
reicher Ersatz für den Schaden, welchen die Gaseruption verursacht hat.
MEINE STUÜIENREISE AN DIE NOlíDKf'STE AEBIKAS. Von
Dr. Margakethe
— Mit
cl.
v.
Balogh.'
Figuren !)— 12.
—
Mit Empfehlimgsschreiben reichlich versehen, trat ich im Juli 1911 an die Nordküste Afrikas an. Ich begab mich nach Alger, wo ich unter Leitimg des Herrn Savornin das ziemlicli reiche Museum beeine Studienreise
welches
sichtigte,
auffallend
Algerien, Constantine
reich
an Hámatit
und Orau sehr
viel
denn auch Tunis,
wie
ist,
Eisenerz
produzieren. In Algerien
wuiden 1906 an Eisenerz 850,000 Tonnen. 1908 aber 943,000 Tonuen
alléin
Sehr reich
abgebaut.
ist
auch
das paliiontologische Matériái der
Sammluug
und besonders aus der Ereidé sind viel Formen vertreten. Die meisten Formen stammen jedoch aus dem Tertiár. vom un terén Eozan an aufwárts.
Im Laufe meiner schen Verháltnisse der
von Alger
hatte ich auch Gelegenheit, die geologi-
Studienreise
Umgebung von Alger kennen
selbst entfallt in die archaische
Zone des
zu lemen. Die Bucht-
aufgefalteten Atlasgebii--
welche sich abgesehen von dem westlichen Teile des Atlasgebirges an Afrikas beschránkt. In dieser Zone wechseln die Gesteine der Nordküste die azoischen Ára, Gneisse, Granitgneisse, Lagergranite, dann GUmmerschiefer,
ges,
Talk und Urtouschiefer mit kristallinischen Kalklagern
kommen
isoliert
von Alger besteht aus faserigen
Aus dem
ab.
In diesen Gesteinen
Der westliche Vorsprung des Massivs Gránitén und Glimmerschiefem.
eruptive Gránité vor.
Gebirge
oberhalb
der Stadt Alger brachte
rötlichbraune Phyllite mit. Dieses Gebirge bricht
ich
im Osten an
verwitterte.
einer machti-
gen Yerwerfung ab. Die archaischen Gesteine sind ferner südhch von der Storabucht, westlich
von
Phillipsville
zu
beobachten,
wo
Gránit,
Talk- imd Tonschiefer an-
zutreffen sind.
Das folgende Glied der archaischen Zone grófién
Kabyl.
Dies
ist
das
ist
das
Djudj uramassiv westlich von
Granitmassiv der
des-
Bougiebucht.
Das Djudj uramassiv ist die machtigste Gebirgsgruppe des nördlichen Atlas. an steigt es gegen das Innere des Festlandes stetig an, erreicht 1420 m Höhe, ist jedoch auch so noch viel niedriger als der sich ihm südlich anschmiegende aus Kalkstein bestehende Teil des Djudjura, dessen machtig
Vom Meer
*
am
11.
Vorgetragen in der Fachsitzung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft Október l'Jll.
MEINE STUDIENREISE AN DIE NORDKÜSTE ATRIKAS. aiifgefaltete Gipfel
1730
— 2517 m
Höhe
erreichen.
6
Das Gneismassiv des Kabil
crsoheint mehrfach durch Nummulitscliichten bedeckt, doch liegen drei groBe
Partién
zutage. Die südlichste derselben, welcher sich auch áltere Schiefer
frei
anschlieBen, zieht in 54
km
km
Liinge von "West nach Ost.
lm
Mittel
ist
dieselbe
Gegen Dellys zu und an der Küste wird sie gánzlich von tertiáren Sedimenten bedeckt. Ein völlig isoliertes Massiv ist im Norden das 16
breit.
durch
Belloua. welches
Djebel
durchschnitten wird. Hier befindet sich ein grober
gnelB und gelblichen, Phyllite
und
Fig.
f).
m
den
Sebaou-FluB
in
einer
ein wunderbares Profil vor
bláulicher
Gneisgranit,
geschichteten
Talkschiefer,
sich ein etwa 20
tritt
schlieBlich
steilen
Augen
welcher aufwarts
:
Schlucht zu unterst
in Granit-
Gneis
übergeht. Hierüber folgen sodann
aber
machtige Glimmerschiefer, in die
machtiges an Pyritkristallen reiches Kalksteinlager einfügt.
Der Abbrucli der archuiseheu
Zoiie iu der
Bucht von Alger.
Die hierauf folgende Partié der archaischen Zone ist die Umgebung der bereits beschriebenen Bucht von Alger. W-licli von hier lassen sich die Eeste der archaischen Zone in jenen aus archaischen Gesteinen bestehenden nnterseeischen
Bánken
verfolgen,
welche
am Cap Chenoua und
bei
Tenes
anzutreffen sind.
An
Mastaganembucht, an der Küste von Oran treteu verschiedenen rten Schiefern und Quarzsandstein folgen fein gefáltelte Tonschiefer von Seidenglanz, Kalkstein und Galmei führende Dolomité. Die álteren Gesteine sind westlich von Oran an mehreren Punkten an der Küste anzutreffen. Gegen Oudjda zu aber sind sie in einem langeren Zugé auf jener Antiklinale anzutreffen, welche über die Grenze von der W-Seite
der
;
unter
Marokkó zieht. Auch hier kommen in den Schiefern einzelne isolierte Granitmassen vor, wie z. B. bei Nedroma an der südöstlich von Nemours führenden
/U
D'
Strae, wo der
(Iránit nbcufulls
lm Anschluü Atlasgebirges
Zon
e,
in
V.
BALOGH der
(Jesellsohiift
Scliiefer
wclclie
iiufti'itt.
und Andalusit führen.
Chiastolitli
au die Be.sprechung der archaist-hen Zoue des aufgel'alteten
erwáhncn,
ich
will
Zonen zu erkennen
parallelé
MAItGAEETIIE
welche
sicli
sind.
in
dafi
dcm
Ketteugebirge
Die erste derselben
gröBtentoils in der
Form vou
ist e
i
n
e
v u
Nordafrikas 1
k an
dem Mecr
Inseln ans
Diese Zone begiunt im (jsten bei der Insclgi-uppe Galita und
ist
i
s c
he
crhebt.
in einzelnen
verstreuten Partién bis zu den Djafareninseln in der Melillabucht zu verfolgen.
zweite
Die
ist
llauptsache
aus
oben
die
gröBtenteils über die ins
Gneis,
beschriebene
archaische
Zone.
welche
sich
Meer eiugreifenden Halbinsoln orstreckt und in der' Gránit und Urschiefern besteht. Diese Zono ziobt
von Edougb über Eas-el-Deir bis zu den Saulén Herkules. Auf diese Zone des Sebiel'ergebirges folgen rote permische oder kariionische Konglomeratc und Sandsteine, welche die dritte Zone bilden. Hierauf folgt das steil aufgerichtete Kalksteingebirge mit seinen hben Gipfeln, welche Auffaltuug sich südlich bis líodua und weiter bis zur AVüste Sahaja
erstreckt.
ganzeu
diesem
In
Aní'bau
nordafrikanischen
der
Gebirge wiederholt
nur sind die Schichtenfolgen gegen Síiden gewendet. Das Vorgehirge Dakhela zieht mit dem Cap Bonnal in der Eichtung gegen Sizilien und ist gröBtenteils aus Neokom und Flysch aufgcbaut. Auch hier ist, ilhnlich wie in den Apenninen die Zone der kristallinischeu Gesteine abgebrochen und es treten bloC einige SchoUcn davon vor Augen. das
sich
der
Bild
Apenniuen,
Das Ketteugebirge hat
sich
im Inneren
des Festlandes
wird die Abbruehlinie von vulkanischen Gesteinen
aufgefaltet. Aucli hier
begleitefc,
welche in Nord-
afrika ebeuso wie an den Westküsten Italiens nicht in langeu Zügen. soudei-ii
m
einzelnen Partién zu beobachten sind.
Der Aufbau des Atlasgebirges ist uach den bisherigen Untersuchungen Bei Gibraltár wendet es sich gegen Norden und erreidit (ihir den Atlantischen Ozean. Das System setzt sich an den dem Cap
sehr kompliziert. bei
Küsten Spaniens
Wir
in
don Cordilleren
wollen uns jedoch
fórt.
wieder
der
ersten.
d.
i.
vulkanischen Zone zu-
wenden. Das Atlasgebirge erscheint durch die heftige Auffaltung charakterisiert welche Í7n Tertiár einsetzte. Zugleich begauu der Ablirucli der archaischin
Zone und Hand in Hand damit das Hervorbrccheu von vulkanischen Masseu, welchor Prozess wahrscheiulich erst in der Gegenwart beendet wurde. Die Folge dieser jungeu vulkanischen Gesteine ist nichts anderes, als die erste Zone des nordafrikanischen Ketteugebirges. Diese Zone enthalt Eruptivgesteine von recht verschiedenem Typus. Die Insel Galita z. B. und die dieselbe begleitenden kleineren Eilande bestében aus Trachyt und eiuem doleritisclieu Gestein. lich
von
Am
Festlande wieder, bei Dellys finden sich Basaltmassen, die west-
der
Metidjaebene
Milianah erscheinen dieselben erste
—
er.sten
weiter
in
bereits als drei
das
Fcstland
cindringcn.
selbstilndige Zonen,
wovou
Bei die
von der den Südraud der kretazischen Gebirgskette bildet, wáhrend sich die
an der Küste entlang
Küste gerechnet
noch zieht,
die
zweite
MKIXE STUDIENUKISB AN DIE NORDKÜSTE
71
AKlilKAS.
Zone am SüilfuBc der miichtigou zweiten Gebirgskette erstreckt. Aucli Orau treten juugo vulkani.sche Gosteiue auf u. zw. Trachytc imrl Basiilto, dic liier mit tertiilren Schichtou, ja am-li nocli mit altquartiiren Bilduugeu ilritte
in
iu
Zusammonlirtug stcheu. Altere jíalilozoisclie Sediiuente, Sjlur
lichen Teil Afrikas.
lm
Atlas jedoch
luícl
siud
sie
Devou
luMlocken einen betriirht-
uiclit
inehr ausgebildet als die
arebaiseheu Gesteine. Schou auf der lusel Galita soUen angoblieh palíiozoischo
Bildimgen ausgebildí't
Diese Insel bestelit iu gröBei'er Masse
seiu.
aiis Scliiofeni,
Sandstein, Qiiarzit und duiiklein Kalkstein. welche Schichten gelegentlich der
Eniption
grauitartigeu
eines
Fis-
'"•
AIgcr,
im
HiiitHrtíruiiil
mit
gestört und aufgestellt worden siud. den Silursehicbteu Hardiuiens, und be-
Ciesteins
IssEL vergleiclit diese Bildungen
mit
ilcr
jüiláozoischeu Zoiio, dciu penuischen
trachtet die Insel Galita als eineu Kést eiust
au der
Auffaltung
Stella
der
des
Mittellándischen
Alpen-Apeuniueu-Atlas,
Provinz Constantine korameu ueben den schiefer,
jenes
im
machen, jedoch
zu trenneu sind.
Auch
iu
schwer
Kontinents, welcher sioh
und gelegentlich der abgesunken ist. Iu der
erhob
Tertiiir
kristalliniseheu Schieferu
Graphit und Quarzsohiefer vor, die
Bildungen
altén
Meeres
iu
Ton-
von den Gneisseu uud Glimmersohiefern
der Provinz Oran koniraeu palaozoische Bildungen
Hier treten phyllitartige Schiefer von Seidenglanz und Farbe auf. die gewöhnlieh gelbliehrot oder bláulichgrau sind.
Auch
viel
deu Eindruek von paláozoischen
vor.
höhere Stufe
Gebirge.
Marokkó sind palaozoische Sedimente machtig derselben nirarat
hier
ein
dunkelblauer
Kaik
verschiedener
ausgebildet. ein,
Einc
iu welcheni
Coqd.o;d viel Fossilieu. Korallen, Trilobiten, Orthoceraten fand.
In der Provinz Orau wurde auch eine Zone von Bildungen des Karbuus
72
D!
MABOARETHE
V.
nachgewiesen. Es sind dies Konglomerate.
BALOGH welehe
mit groben, tonigen Sand-
und verschiedeue Quarzitbiinke euthalten. Auch Perm und Trias kommt in den aufgefalteten Ketten des Atlas vor. Nach Coquand kommt in der Provinz Constantine in der Umgebung voa El Rantour ein Komples von Phylliten. Schiefern, Sandsteinen und Mérgein vor, die als triadisch betrachtet werden können. Diesen Schichten lágert dunkler, fást schwarzer unterliassischer Kaik auf, welcher gewöhnlich die steinen abuechseJn
der Berge bildet. Bildungen Aufbau des Gebirges bereits in
Gipfel
am
stantine, Algerien
Teil
der
kommen
Provinzen.
^'^'^^^
In
sie
Oran
Jura, besonders Kalkstein,
des viel
gröBerem MaBe
wohl nur sporadisch jedocli
ist
der
teil.
im mittleren
vor, besonders
Jura bereits in
nehmen
In Tunis, Con-
viel
gröBerem
MEINE STUDIENEEISE AN DIE NORDKUSTE AFEIKAS. sehr
bereits
weit
zurüekgezogen,
da
so
73
marines Pliozan nur noch an der
Auch marine Quartárbildungen kommen au der Küste vor. In scharfem Gegensatz zu dem aus den im obigen aufgezahlten Büdnn-
Küste entwiokelt
ist.
gen aufgebauten Faltengebirge steht die miiehtige Tafel der nordafrikanischen Wüsten, welcbe eigentlich bloC ein Teil der über Arabian, Syrien, MesogroBen asiatischen Tafel ist. Ihr Bau ist nicht Augenblick vermutén würde. Die Basis derselben besteht, ebenso wo die samtiichen Gebirge Afrikas, mit Ausnahme des potaniien
sich
so einfach,
erstreckenden
man im
v,ie
ersten
Atlas aus kristallinischen Schiefern,
Gebirge östlicb
vom
welcbe im Süden, sowie in
besonders in der Mitte der Sahara und in der Gegend
Fík-
silurische
dies
archaischen zontal,
woraus
beendet war.
und
Schiefer
Gesteine folgt,
dem höheren
Nil zutage treten. Hierauf folgen paláozoisobe Bildungen.
!-•
dal5
Wahrend
die
Senegal. Es sind
l'ie íjaharu.
devonische
gefaltet sind,
des
Sandsteine.
Wahrend jedoch
die
lagern die paláozoischen Bildungen hori-
Auffaltung
der Trias und
hier
dem
Jui-a
zu Begiun des SUur war das Gebiet Festland, iu
bereits
des Meeres ein, welches nun wieder überschwemmte. Auch im Eozán war das Gebiet
der Kreide aber trat eine Transgression
groUe
Teile
des
Gebietes
vom Meer bedeckt lm Tertiür traten
Brüche, Absenkungen ein, denen das Gebiet sem ímmerhin etwas wechselvoUeres Aussehen verdankt. Infolge von Lángsbriichen, Absenkungen, Querbrüchen kamen ausgedehnte Gebiete tiefer zu liegen, wahrend andere schoUenartig hangén blieben. Solclierart entstandeu weite trockene Landstriche, wahrend sich das Wasser in den tieferen Punkten heutiges,
ansammelte,
den
spiiter
so
durch
ausgeglichen.
entstanden die Oasen. quartare
Die
Unebenheiten des Gelándes wm'-
FluBanschwemmungen
freilich gröBtenteils
wieder
)
GEOLOGISCHE NOTIZEN VON lírNYADDOÜKA UND ÜMGEBl'NG. Ynn
l)r.
Gaál.
St. v.
Mit Fík.
i;!.
liegt am linken Ufer des Maros, am líaude des Iniuidada6 die S-lich náchst gelegenen kleinen walachisclien Dörfer
Hunyad-Dobra tionsgebietes, so
ganz nahe an der mittelmiozáueu Strandlinie, bezw. an gebirges
einen
«Erdöhát»
(hier
Teil
der
sicli
genannt)
zu
liegen
dem FuBe
kamen.
auf die geologischen Verháltuisse
des Mittel-
möchte
Ich
der
diesnial
Umgebung von
Eoskány und Pánk beziehenden, und in der Gesellscliaft meines verehrten Freundes, des Geologen Dr. 0. Kadic im Sommer 1907, und auch spater selbstándig im Jahre 1909 gesammelten Daten veröffentliclieu. Unter den aufgezahlten Orten ist gewiG Pánk in der geologischen Literatur der bekannteste. Die Ursache dessen ist teils gewiB die Nachbarschaft von Lapugy, teils aber seine reiche und vorzüglich erhaltene Fauna, welche z\iei-st, und sozusagen aueh zuletzt von Neugedorn ' aufgesammelt und publiziert wurde. Die sx^atere Literatur, (so auch Koch) ^ begnügt sich mit der Wiederholung der Angabeu Neugeborens, und forscht auch keinen andern Aufschlüssen in der Umgebung nach. Lapugy befriedigt und absorbiert jciles Interessé und Pánk wird allmahlicli veruachliissigt. AVir künneu aber gleich hinzufiigen, daC mit Bezúg auf die áltere Sammelmethode diese Veruaehlassiguug nicht besonders beklagt werden muB. Der Fuudort der in der Literatur zitierten Pánker Miozánfauna liegt niimlich nach ESE vou der Fazacsel, Mihalesd.
gr.
orient. Eirche, \vo die
herumliegen.
Versteinerungen auf der Oberfláche des Ackerfeldes sie aber nicht als bloC aus dem verwitterteu
Wir können
herstammend betrachteu, wie dies auch Kadic tat. sondern es wenn auch nur in kleinerem Mafie solche Arteu, aus dem grauen Sand und Tegel des östlich gelegenen Hügels herrüliren.
Leithakalk
gibt auch darunter die
—
—
1 Systematischos VerzeichuiC der bis jet/.t iu den Tegelschicbteu von l'áiik aufgefuuJenen Gasteropotleu. (Vcrli. u. Mitt. d. Siobcnb. Ver. f. Naturw. Bd. X^'I. Und auch Taljollarischos Verzeichnií! der bis jetzt bei Pánk niiolist Lajniíiy aufgefundenen Miozanconcliylien etc. (Ebeuda. Bd. XX.) 2 Das Terziiirbecken der sielioubürgisclien Ijaiidesteiic. 11. Xeogcu. l>üd;i:
pest,
1 !)()().
'
!
GEOLOGISCHE NOTIZEN VON HUNyADKOBRA UND UMGEBUNG.
denn
von dcni
die Niedersclilátrc ITilireu
75
licgeuduu Orte die Molluskeu-
IkiIici'
schalen auch herunter.
Von diesem Fundorto
zalilt
Kadic 22 Artcu
auf.
k;mu noch nebenbci bemerken, daB dio hier vorkommenden, sehr gut erhalteueu Fossilieu aueh von Herru G. Ároné, dem gr. orient. Seelsorger der Gemeinde fleifiig gesammelt werden und meines Wissens wurde axich Icli
ciné gi'öCere Saninilung für das uugar. Natioualiunseam angekauft. Icli
Tales
ist
am
stiidierte
meisten die Auí'sclilüsse des kleineu Seitentales (<(Parau
von
welches
Seitauluo),
der Páuker Kirche SW-lieh
daG
festzustellen,
leielit
das
liegt.
Am
Kopfeude des mit den
Mittelmiozau
liiesige
sich
des Dosu maré (763 m) berübrt, obzwar diese Berühruugsliuie durch eine ziemlich ansehuliche Schuttdecke, die eine Breite von 2000 Schritt
Phylliten
verdeckt
besitzt,
wird.
Der gegen 3 h
— 16
Streichen des Komplexes (4
Die
Winkel.
Schieht
blauer
aufgeschlossene
oberste
erhaltenen Versteinerungen. Die
migen Meeresgnmdes
:
ist
vorkommenden Arten
sehr
meist
Graben
streichende
h) in spitzem
Tegel,
das
mit
gut
sehr
sind die eines schlam-
muB
Diesbezüghi-h
klein.
schneidet
ieh
aber
zii
meinem gröBten Bedauern hinzufügen, bezw. die Bemerkung Vadász' - wiederholen, die Bestimmung der kleineu Arten sei auf Grund der Arbeit Boettgees sehr schwierig, wenn nicht unmöglich. Und da wir iní'olge Prof. Boettgees Ableben die zur Arbeit uotweudigen Tafeln wahrseheinlich vermissen werden,^ so sollten wir bestrebt sein zu dieseu uns so wiehtigen Abbildungen auf
anderem Wege zu gelangen. Aus der obersten Schieht bestimmte Anumiin sp. (Burdigalrnsin Defr. ?), Astarte
triungnldris
Schale.
(Uirhidu
niiclciis L., I'.iirdild
Gaál, Lilhudanuif! Ili'tdidii(i)i
Turilcllii 7'.
^cidiiri.'<
sp.
.Inni
HöRN
lieuützt
sp. (í^alilanii Deph. Ein Splitter der rcfuhUa Brocc, ÍA'du pellucula Phtl., Nucnln
Sow.,
(',.
'?|
sp..
D.
,
xPccIcii
iiiciircinn
EiCHw.,
Oürn chimhi sic aucli
ci'ixUdit" var.
mcditcrritiwns
wprdeu.
tlie
7'.
Een.
siiIiini
Lam..
Brocc,
IHviiriiluiíin
Pánki-r AValaclieu
;
T.
Inrris Bast.,
Biidciiü/x
E.
Hókn.,
es ist wirklich interessant,
Dentalium- und Vermetus-Ajcten als ZigarettenWalulich stielgemaB in der Unigeliung von Lapugy
entsprechenile Exemjilare
spitzen
f,'.
:
traiisyh'dinca Höbn.,
(sehr klein e Art).
\>>i-iirhiat(i
Hier sammelu
Cypricurdia
I'enui
Olivi,
Ai'i-liinicdk Brong.,
* ilal3
Mont.,
i/ibb
ieh bloB folgende Arten
der
und Páuk -
Über
die
obermeditcrrano Korallcnliank
von
Ribicze. (Fokit. Közi. liXiTl,
pag. 4^1. •* Vergaugenes Frühjahr hattp ic-li (relpgoulifit auch wcgen dit-ses Themas persöuUch bei Herru Prof. Boettgbr vorzusprecheu im Laufe iiuserer Diskussion mul5te ieh niieh davon überzeugeu, daC zur Arbeit, betitelt «Zur Kenutnifi der Fauna d. mittelmiozauen Scliiehten von Kostej im Krassószöréuyer Komitat» überhaupt keine Tafelu geplaut wurden, da - wie er auch öfter betonte die Beschreibungen iler Arten dermaen geuau sind, daB sie auch obue .\1iliildungen vidlkiimiueu dem Zwccke dieuHch sind. ;
:
—
76
D! 8T. V.
Pl. angiista Jan.,
rum B.
Cerithium Zeuschveri Pdsch.,
Centhiopsis
Oíjvi,
semistriatum
sp.,
Ceríthella
(sehr
kleine Art), Fiisus ?
Féb., Fh/rarnideUa sp.
(aff.
sp.
(sehr
C.
pygmaeum
Buccinum
sp.,
sp.,
f'allax E.
kleine
C.
scab-
Bbonn.,
Mitra reciicosta Terebra
et Au.,
NeHtina
Art),
Phil.,
serraticosta
Cypraea Horn.
Bbocc, B. limatnin Chemn.,
M. Bellardii Horn., Columbclla
Bell.,
GAÁl,
cfr.
sp.
Gratelupana Ringi-
plicosa Bronn.), Actaecm semistriciHis Fék.,
cula buccitiea Desel, Fissurella clypeata Gbat., ?Turbonilla Jienmyi'nola Bttg., ÍT. banatica Bttg., Conus sp. juv., Bulla miliaris Bbocc, Erato laevis Don.,
Rimula
men
Natica helicina Bbocc.
sp.,
uv.,
Vaginella depressa Daüd. (vollkom-
erhalten).
AuBerdem kommen auch noch Fwaminifera, Bfyozoa
(Cellepora) Bra-
chiopoda und Stacheln von Cidariden sehr haufig vor. Obige Serié aber gibt den Charakter dieses Tegels imglaublicherweise Tinwahr zurück. Der Grund dessen der
winzigen
zeigen sich die gröBeren Arten
daB ein groBer Teil ist daher
liegt einerseits darin,
Schnecken nicht angeführt, als
nicht bestimmt
bezw.
;
verhaltnismáBig haufig. Andererseits aber
auch das Moment nicht in wirklicher Beleuchtung dar, daB die und noch dazu nur jugendals Seltenheit vorkommen liche Exemplare, oder Fragmente der gröBeren Arten vorhanden sind. Icli niöclite auch zu dieser Tatsache noch hiuzufügen, daB wenn auch so eine stellt
sich
gröBeren Formen nur
;
Fauna unrichtig
ansehnliche Zahl den wtrklicheu Charakter einer
um
karm,
4
—5
mehr mag
•wieviel
dies
der
Fali
sein,
darstellen
v\'enn weniger,
etwa nur
Arten erwahnt -nerden.
lm Liegenden einer 0'5
mit 15°
m ein.
des
blauen
Tegels
finden wir braunen
und grauen
san-
mit dünneren mergeligen Bánkén und Sandschicht. Die Schichten falién gegeu 22 h machtigen gélben Wir sehen hier einen ca. 20 m machtigen Komplex vor uns
und da
digen, hie
schotterigen
Ton,
aufgeschlossen.
In faunistiseher Beziehung muB ich noch erwahnen, daB die aus dem Hangenden oben angeführten Arten in den Tonschichten von mir gröBtenteils viieder aufgefunden und gesammelt wurden (mit Ausnahme der Pteropoda), iu vorzüglicher iu den sandigeren Partién aber die gröBeren Formen vorkommen. Erhaltung
—
—
Ich konnte bis jetzt folgende bestimmen
Corbida carinata Düj.,
:
Ostrea cuchlear Poll,
cuhis pilostis L., Nucida nucleuí L., Crassatello
sarmenticius
Goldf.,
Natica
Turritella Arcldmedis Bkonq.,
helicina T.
Bbocc,
sp.
Spondylua
sp.,
Poctun-
[moravica Horn.), Pecteii
Solariuni
subangulata Bbocc,
T.
simplex
Bronn.,
bicarinata Eichw..
Conus antediluvianus Brug., C. Dujardini Desh., Cerithium Zeuschneri Posoh., *Monodonta mamilla Andrz.,* *Hipponyx sulcaia Bbocc nov. var., Ancillaria. glandiformis Lam.,
*
Ringicula buccinca Desh.,
Ti'ochiis
patulus Bbocc,
Vei"-
Die mit * bezeichneteu Arten sind von meiueni verehrten Freunde, Herrn bestimmt worden, wofür ich ihm auch hier meinen bestén Dank
Dr. E. Vadász ansspreche.
OEOLOOISCHE NOTIZEN VON HUNYADDOBRA ÜND UMOEBÜNG. inetus
Buccinum Badense
sp.,
siis
ann.
Bon.,
TwhineUa
sp.,
Pleurotoiiin
(Latirus)
B. 5C
liibclluiii P4
Cypraea
Bell.,
Allionii
Duelosiana Bast., Dentulium
HóRN.
Partsch.,
Oliva claviúa Lam., Fa-
restituti anu III Font.,
77
sp. (Michelotíii
w
?).
Aufier diesen eines Fischwirbels
kam noch vor
(?)
niederer
gelegenen
Schalen
von
das Fragment
aber
Ackerfelde
Sirombus-,
dem etwas
auf
;
liegen
Ranella-,
Conus-,
Murex-, usw. Arten herum.
I
1
Dieser AufschluB kann sowohl in topo-
und
graphischer, als auch in peferographischer
faunistischer Beziehung in eineu ilirekten Zu-
sammenhang mit dem Hügel Kirche
orient.
der
bei
werden.
gebracht
(SE)
gr.
Dies
•«^
inimieQjElMA fíuettsojfíóe// I
und beweist jener Umstand, daB das scheinbare Hangende der beiden Leithakalk ist Wir können dies an beiden Stellen beobachten sowohl am Abhang des früher erwáhnten Hügels, als auch im Pánker Tale beleuchtet
TfOpnlojjOf .2 i>
fiue>isojsin.
.
= á e
.^
a a
3
r
<s
a
oj
5 a
:
abwárts (gegen N) schreitend, dicht
WC
er
naoh Pánkszelistye
eine Schotterbank, mit
am Wege,
abzweigt. Hier
sehr gut
}fvpnJi}/upj-
ist
erhaltenen,
? S
Z o
zahlreichen Fossilien zu seben. Dieser Schotter
lágert
dem
Leithakalk
Hangende aber geht
er
gegen das
auf,
aUmáhlich in den
besprochenen sandigen Ton über. Wir
früher
können uns aber auch überzeugen,
daB
das
bei der Kirche
sandigen Tones Leithakalk
—
Sand-
und
mit groben
Konglomeratbánken
—
auf der
Oberfláche
im Tale abwárts
auch an mehreren
verfolgt Stellen
bis
(£
^
3 C3
5
'.J
«My
wechsel-
Kisroskány
werden. in
a
a ^
-« co Ph
ist.
Dieser Kalkstein kann
lagernd
J4
selbst
Liegende des braunen,
Er
ist
TTJ
^
IX,
l-l
Steinbrüchen
Fauna desselben will mich diesmal nicht befassen, und erwáhne bloB, daB hier im Gegensatz zu dem des Hangenden, wo die Schnecken vorherrschen, Muscheln dominieren. Das Liegende des Leithakalkes kann in der Umgebung von Dobra nicht unmittelbar beobaehtet werden, da die Berührungslinie durch das Pyroxenaufgeschlossen. Mit der
yí/ft/-
ich
andesitagglomerat verdeckt wird. Der braune
/n/nej/asi/-
o IC
s
a
8
D!
ST.
V.
GAÁL
Ton und blaue Saud der Milialesder Grábeu dem Leitliakalk. Dies folgt aus
aber nahrscheiulieh
sind
wertig mit
fíleich-
Lage dieser Sedimente. Diese Gráben wcrden auch iu dem Aufuahmsbericht 0. Kadic * «rwáhnt, die mittelmiozánen Sehichten werden aber unricbtig mit den Pánkor der
topograiiliischeu
und Tonschichten, welehe zweifellos álter sind, als der Leithakalk, Ihn beeinfluíSte gewiB die bisherige Auffassuug; und er sagt auch auf Grund derén: «es gibt iu den Mediterranaldagerungeu auch hier z \v p Sand-
idcutifiziert.
i
Horizonté,
der
zw.
u.
tiei'er
liegende
aus
blauem,
Ton,
sandigen
der
lm Gegensatz zu diesem geht aus den bisganz klar hervor, daB wir über Horizonté unserer ungarisehen Mioziiuablagerungen bis heute nicht sprechen können, denn der Leithakalk höhere aus Leitliakalk bestehend».lierigen
t e 1 1 1 n u r e i n F a z i e s d a r. Ich kann dalier des Herrn Vadász Meiiiuug.-' welche alsó eine Tatsache ausdrückt, auf das entschiedenste bekraftigen.
s
Dr. Kadic erwáhnt nicht, daC das Miozau der Valea Marhaltului tjber-
Organismen
von
reste
Mir gelang
führt.
Öslrcd cuclih'ftr Poli, Uiiiiin
Ouvi.,
xrdbi'uiii
Ad,
xTiirlio
rectii
Les
sp..
Viifiinclld
sp.,
Tiu'rili'lld
(GidfodruJ
^Ciixniíhiriii
n.
an.
T<'ll'nia
es aber in
dem blauen
Arten zu samineln
tiefsten aufgeschlossenen Schicht folgende
(iio^lrincn
Bast.
liiri'i^:
cfr.
Cci'i-
íjuv.).
c/nr/itlifi'ra
Kitil.,
Sande, der
:
K. Hökn. et
xSliiliolu
sp.
(aff.
Lala
ctc.
).
AuBerdem
kleine
Fragmente von KclihiidcK,
-Schalen, sowie auch sehr gut erhaltene
dann.
I'cclcn.
Furaiiiinife)'i'>i.
Für diese Schicht scheinen aber verkohltc Pflanzeu resté und von diesen gebildete dünne Kohlenflötze'* noch viel mehr charakteristisch zu sein.
lm Hangenden sehr
ziiher,
ungefíihr 8
des blauen. beinahe horizontal lagerudeu Sandes
brauner,
mergelartiger,
m)
Er schien
aufgeschlossen.
Ton
sandiger
fossilleer
zu
ist
ein
Máehtigkeit von
(in einer
sein,
es
gelang mir
aber nach lángerem Suchen dennoch etliche Fossilien zu erbeuten. Ich bemerke noch,
daB
nachdem die Schalen nur unvollkommen
sehr dünn sind. ihre Befreiung
eines Teiles dieser Arten
und wir uns mit
gelingt,
mangelhaf'ten Exemplaren, eventuell Eiudrücken begnügen miisseu.
Die Arten sind xSoli'iioiin/K sp.
{iiilidti
^
Bhocc.
:
llodcdciiii May., J'rrtfii diiiidcrimhnticllnhis Bronn.,
'.').
/,.
sp.
{niiinilii
Die geolog. Verháltnisse der
von Eadulesd,
Bojal)irz
Beocc.
am
'.').
r.'cliuícidH^ iiÍIdkiis L.
I.nln (juv.),
linken Ufer dcs Maros, in der Unigcljung
und Batrina gelegeneu Gehirgsgpgcud.
(Jahresber.
.
kön.
xmg. Geol. B.-A. 1907.1 - Kai-)IC
Die geol.
:
Yerliíiltnisse der
gebuiig von Tisza, Dol)ra uiid
am
linken
L'í'er
des
Lapugy gelegeneu Oebir<;sgegeud.
Maros
in der
(Jahrcsb.
d.
Umkön.
nug. Geol. R.-A. 1906.)
Vad.ísz Über die oljenuediterrauc Jvuralleiibiiuk vim liibic/.c. ]i. tíá: * Der Grundbesitzer, weil. Árpád Lázár licll liier jnicb cin Hobibieli auf Kohlén abteufeu natürlich erfolglos. Ich konnte Under wnlci' ibis .loiiruul, nncii •*
:
;
soustiíie
Dateu dieser Buhrun" mehr
auffiiuleii.
CEOLOGTSCHE N'dTIZEN VON HUNYADDOBHA UND ÜMHEBÜNG. 'X*Ti'lUn(i ot'r.
'?
leli
l'lciiroloiiKi Uf/ilcn^is K. Höiín.,
sp.,
Biíocc. */í.
niiliiiri'i
füge
cf'r.
cimruUtíd
besonder.s hinzu.
iiocli
lir.oor.. icli
ilíiíí
/'.
79
ntUiplintclit Bitocc. *l{ulla
xSii/Uulu
(afl'.
rcrtii
Les.).
nur je ein Exemplar der auf-
Lamellibranchiaten und Gastropodciuirten sammelte uud nur Slyliohi Sohalen verhaltuismáfiig hiiufiger siud. Die Pteropodeniiblagoruiitmd Trlliiiii geu von Miluilesd verdieuen alsó uusere Auí'naerksamkeit. sowohl in stratigvapliiseher, als aucli in faunistischer Beziehung und ieh bin der Meinuug, daB die neue uud griindliehe Bearbeitung der Lapngyer Fauna, bezw. die Gliederung des ungarischeu Mittelmiozáus die ausführliche Untersuchung dieser Scliichteu notwendig maeben werden. Diese Bemerkung wird gewifi nicht als übortrieben íjualitiziert werden, wenu wir bedenken, da6 zwischen IS Artcn vier solclie gefuudeu wurden, deu von hier stammenden 17 die in der Páuker und Lapugyer Fauna bis jetzt uuT)ekannt waren. Das unmittolbare Hangende die.ses braunen Pteropodentones konute ich nicht erforsídien, nachdem wir iin Grabeu aufwiirts auf den Hügel steigend (gegen E) erst 100 m höher wieder auf eine anstehende Scbicht stofien, Diese ist Schotter uud gelber Sand, u, z\v. fossilleer, Der letztere ist wahrselieinlich gleich alt mit dem Hangenden des Fazacseler Pyroxenaudesit, Obzwar ich dieses Yorkoramen des Andesits einmal bereits beschrieb,- (uud geziililten
•?
—
•sogar
ein
Aufschlusses
eines
Profil
'
veröffentlichte),
jedoch in der
Publikation über das Altér dieser Eruption keine Meinung auBerte,
früheren
kann
ieh
diesmal mit den Daten meiner neueren Forschungen die damaligen teilweise erganzen.
den
In
welche
üriiben,
E- und S-Abhange des von Fazacsel
die
"\YSW-lich gelegenen Hügels aufschlieBeu, ersoheint in Lagers,
das
sehr
welehes
sich
bei
uáherer Betrachtung
im groBen ganzen
Gestein spaltet
kugeljge Struktur, -auch Kadic
duukel
záhe,
dichte,
lm
bemerkt
gefarbte
als
Form
eines wirklichen
Eruptivgesteiu
anstehend,
Biotitpyroxenandesit erweist. Das
in Prismen, es hat aber grundsátzlich eine
fallen diese Kugeln auf, und wie Gcraarkung von Kadulesd besteht der Hügel
verwitterten Matériái
:
der
«In
Piaiul Sztancsesdilor aus angehauften Andesitkugeln»,'*
daB
Daraus. sich
die
Andesitdecke
nach auswárts abdacht,
beilílufig
Mitte
die
des
samt ihren
unmittelbaren
Hangenden
daB die Stelle der Eruption sein könne.* Das Liegende des Andesits ist
schliefie ich darauf,
Hügels
blauer, glimmeriger Sand, der au der Berühruugslinie stark verbrannt ersclieiut.
'
Die mit
X
lioiceiclineton Artcu.
Hunyadvái'meKye részletes fóhltaui fólvétole. (Hunyadui. Tdi't. és Eéi;. Társ. XVIII. Évk.) Déva, 1908. p. 43—4:!. ' Kadics Aufuahmsberícht von Badulesil usw. * Es scheint Kadic zu eiuem anderí?ii Resultat gelangt zu sóin, da er betrcrt'end des lüesigen Vorkommuisses nur soviol sagt, er hátte ansteheuden Andesit iu der Ihngeliung von Fazacsel und Mihalesd nur «in eiuigen klcinercn Fleckeu» wahrgcnommcn, Ich will uocb bemerkeu, dal3 ich seinen Mihalesder «Fleck(3n», insoweit der erwáhnto Hügel sich iu der ücniarkuug \ on Fazacsel bcfiudet, als - G.4ÁL
:
Fazacseler betrachte.
80
D!
ST. V.
(ÍAÁL
Er kann, was seine Zusammensetzung anbelangt, mit dem Mihalesder Ostreensand identifiziert werden ich fand ihn aber gánzlich fossilleer. (Nicht einmal FoiYíOíí/íí'/i'/r/i-Spuren sah ich in demselben ) Uberhaupt erscheint es mix als zweifellos, daB dieser blaue Sand ins Hangende des Mihalesder Komplexes hineinfallt. Schwieriger ist die Frage aber, ob diese Schicht noch mit dem Leithakalk in einen Horizont gestellt werden kann, oder aber jünger als dieser ist ? Wir habén bei der Beui'teilung wohl mehrere, aber keine unmittelbaren ;
lm
Beweise.
Tale (Valea Cseretului) abwárts, gegen das Hangende zuschreitend,
mit dem
finden wir den blauen Sand
sandigen
gefaBten
blauen
Tegel
als
zweifelsohne
das Hangende des Andesits auch als Mittelmiozán
man
fiir
Mittelmiozán auf-
zusammenhángend. Demnach betrachten,
könnten wir
umsomehr, da
den nachbarlichen Gebieten an die Grenze des Unter- und Mittelmiozán) wir aber bedenken, daB sioh auch bei der Untersuchung der
die Eruptionsperiode des Pyroxenandesits in
in das Mittelmiozán, (vielmehr
Wenn
legt.
neogenen Eruptivgesteine im
Csetrásgebirge die SzABÓsche Eruptionsfolge als
können wir den Andesit selbst nicht als verlásslichen Wegweiser betrachten. Wir müssen anderseits auch die Ergebnisse der Untersuohungen Kochs in Betracht nehmen, welche das Fehlen von Fossilien in solchem blauen Sande als einen Beweis gegen sein mittelmiozánes und für sein sarmatisehes Altér darstellen.* Wir müssen bei der Beurteilung auch noch erwSgen, dafi auch im Hangenden des Andesits ein glimmeriger, ein wenig lehmiger blauer Sand (0*7 m máchtig) vorkommt, áhnlich dem im Liegenden sich befindliehen (auch gánzlich fossilleer). Darauf folgt ein gröberer, gelber Sand (OS m), welcher in einem zerklüftet schieferigen. gi-auen Tegel (0"3 m) übergeht. Fossilien fand ich in keiner der Schichten. Es schlieBt den Komplex ein diluviales Gerölle ab. Dieser Komplex des Hangenden erinnert uns lebhaft an den des Lapugyer Andesitagglomerats, welchen wir bei Koch folgendermaBen beschrieben finden «... sind vielleicht auch die obersten Schichten des unter dem Konglomerat sich befindliehen Tegels sarmatischen Alters, denn ich fand in dem aschgrauen, glimmerigen, dünn geschichteten Tegel gar keine Fossilien, nicht einmal nach Schlámmung, was in kleinster Partié des tiefer liegenden obermediterranen
irrig herausgestellt hat,
:
Tegels nicht der Fali
ist».
Bis diese Frage nicht durch entsprechende Fossilien
entschieden wird, setze ich die Fazacseler Andesiteruption auf Grund
all
dessen
Grenze des Mittel- und Obermiozáns, welche auf diese Weise die scharf von einander trennt. Die Andesitlava von Fazacsel Büdungen zwei macht das sarmatische Altér des SSW-lich von Dobra sich erstreckenden
an
die
Andesitagglomerats noch viel wahrscheinlicher.
Im
Fazacseler Talende
kommen auch
jüngere
als
untersarmatische (mit
eingeschwemmten sarmatischen Molluskenscherben), aber unbedingt áltere Sand- und sandige Mergelablagerungen als das Pleistozán vor. Kadic erwáhnt in seinem Aufnahmsgewifi ihrer geringen Entwicklung halber sie
—
—
1
pest,
Das Terziárbecken der siebenbürgischen Landesteile.
1900.
II.
Neogen.
Buda-
GEOLOGISCHE NOTIZEN VON HUNYADDOBRA UND UMGEBUNG. berichte
nicht.*
Herr Kadic
aber die Güte
liatte
mir auch
81
den
bindigen,
und gélben Sand bei Holgya zu zeigen, welche er vorkommenden pannonischen Ablagerungen als petroBegatal mit den in graphisch voDkommen ident behauptet. Er erwahnt sie auch in seinem Aufeisenschüssigen
Schotter
nahmsberichte dementsprechend.
Punkte interessant zu erwahnen, dafi wenn diese fossilvon Kadic auf Grund der Analógia derjenigen des Begatales mit Eecht und Wahrscheinlichkeit als pannonisch bezeichnet wurden, mit demselben Eecht und derselben Wahrscheinlichkeit auf Grund der Analogie der Umgebung von Déva und Vajdahunyad von loir in das Mittelsarmatikum gestellt werdeu können. Es ist námlich das
Es
ist
bei diesem
leeren jüngeren Tertiarablagerungen
—
—
Glied des Eákosder Sarmatikum, demjenigen von Holgya ident. Es ist nicht
oberste
petrographisch strittig,
daB die
vollkommen
mit
bis jetzt als
pan-
nonisch betrachteten Bildungen des Begatales sieh im Nachbargebiet von Holgya
Eákosd aber 25 km von Dobra entfernt liegt; es verschwindet aber ohnehiu unbedeutende Entfernungsunterschied, wenn wir das untere Sarmatikum von Lapugy-Fazacsel und die frülier erwálmte (vorláufig für Mittelbelinden, dieser
sarmatikum angesehene) Fazacseler Ablagerung petrographische
auch noch
Ahnlichkeit
bemerken,
Art
ins
Auge
erklárlich
das Dobraerbecken,
dalJ
dem sarmatischen Meere
auf diese
fassen,
Ich
ist.
nachdem mufi
die
endlich
insofern die Sztrigybucht mit
des Alföld durch das Marostal nicht verbunden war,
bezw. das Brackwasser nach
W
nur
Déva
mit habén muBte. Trotzdem stellt Kadic die Entstehung des diese zwei Beeken von einander trennenden Eückens irrig an die Grenze des Pliozáns und Pleistozáns. Est ist viel wahrschein-
dem
bis
sich erstreckte, in der Tat
Krsssószörényer in Verbindung gestanden
daB sich dieser Etícken an der Grenze des Unter und Mittelsarmatiweil die letzten allgemeinen und bedeutendere Anderungen verursacheuden Krustenbewegungen in Siebenbürgen auf diesen Zeitpunkt entlicher,
schen
bildete,
faUen.
Das Pleistozan
ist
am
linken
waschene Terrassenreste vertreten
;
Ufer
des
Jófbaches durch wenige vernur unbedeutende
es hinterlieB aber sonst
Spuren in der geologischen Geschichte unseres Gebietes. Déva, am 28. Mai 1911.
als
1 Er fafit nur Sarmatikum auf.
die auf
hoheren Rückeu der TJnigegeml
Földtani liüzlüny. XLII. küt. Í9Í2.
befindlichen Schotter
-
T)1E
ÜNGARN IM JAHRE
IN
1011
BEí)BA(iHTETEN ERDBEBEN.
Von Anton Réthly.
Ungarn war
Die Erdbebentátigkeit des Kgr. des vorigen Jahres
ungemein
iti
Sonimermonaten
dcu
intensiv, nicht so sehr hiusielitlich der Hiiufig-
der Erdbeben. nls vielmelír wegen der Stárko des eiueu Erdbobeiiíí. I'as Erdbeben iu Kecskemét steht mit seinen zablreichen Nachbeben lange Zeit hindurch an erster Stella in der Chronik der ungarisehen Erdbeben der letzten •T-.ihre, uicht vielleicht als ob es das groBartigste der in Ungaru beobacbtett-u Erdbeben gewesen wáre, sondern desbalb, weil sein ejiizentrales Gebiet auf keit
Umgebimg einer bevölkerten, meinem nachstehendeu Berieht will die
blülienden
ungarisehen
Htadt
entfallt.
In
Erdbeben in Kecskemét nur kurz berühren, da ich demselben eine besondere Studie widmen will und deshalb teile ich diese Chrouologie nur als Erganzung meiner vorliiuíigen Erdbeben ich das
berichte mit.
Am
5.
Január 1911. V°
a.
m.
"-I^
53" verspürte
man
iu
siek, eincni
kleinen Stádtchen Ki-oatiens ein heftiges Erdbeben. Das ungarische Schüttcrgebiet dieses Erdbebens
ist
unbekannt.
lm Monate Február wurde mir
Am
19.
Marz 1911
a.
m. 0" 45" 1"
\vurde
in
2"
iS" OÜ"
2h
l,)m
Máramarossziget und
maliges Erdbeben verspürt,
kein Erdbeben mitgeteilt.
u.
z.
IV°— YI°
dessen
unmittelbarer
Umgebung
ein melir-
mit windgotöseartigem Brauseu.
Das Schüttergebiet des Erdbebens umfaíSt
—
laut der
vom Vizegespau
des Komitates gesammelten Daten und des durch die freundlichen
Bemühun-
gen des Beobachters Leo Hokváth in Aknaszlatina zusammengestellten Materiales das Tiszatal von Karácsonyfalva bis Szeklenczc. ferner ersti-eekte es sich
háza.
im Talabortale bis Talaborfalva und im Taraczktale hinauf bis NyáregyDas Erdbeben verdient namentlieh auch deshalb besonders erwahnt zu
werden,
weil
mehrere so heftige StöBc vorkamen,
durch
welehe
die
Ein-
wohner aufgeweckt wurden und an einigen Btellen kleinere Wandspriinge entstanden. Das Epizentrum kann in die Umgebung von Szarvaszó verlegt werden, denu uach den von dórt eingelaugten Berii-htcn kamen in Szarvaszó zahlreiche Nachbeben vor und verspürte man angeblich schon am 18. einen MahnstoB. Das Erdbeben erreichte eine Stárke vou V° YI°. NachstöBe mel-
—
DIE IN
mau
ÜNGARN IM JAHRE HM
namentlicli
1
BEOBACHTETEN KRDBEBEN.
ilem Gebiete zwischen deu
aiis
83
Gemeindea Técsö imd
Apsa. In deu Salzbergwerkon faiid maii keine Sprünge uiid os war aucli keine
Spur des Erdbebens.
Am
25.
Am
31.
Márz 1911. p. m. 5'' 00" III— IV° war ^in si^hwiicheres Erdbeben fühibar. Mai 1911.
m.
a.
2''
00°
in
Szarv aszó
aberraals
HP
í(r V°
3"
war auf einem bekannteii ungarist-hen Bebengebiete, auf der westliclieu Lehne des Krassó- Szrén yer Erzgebirgs ein staikeres Erdbeben wahrzunehmen. Als wahrschemliches Epizenti'um kann auf Grund des sparliehen Beobachtungsmaterials die Umgebuug von S z á s zk a b á n y a angenommen werdeu, hier verspürte man námlieli zwei StöBe. Das Erdbeben erstreckte sich auf ein ziemlich groBes Gebiet. námlich im Norden kann Oravicza und im Süden Dunaszentilona als derjenige Ort bezeicbnet werden, wo das Erdbeben nocli so intensiv war, daU Menschen aus dem Scblafe erwachten. Östlich vom Plesuva wurdc bloB von Bozovios ein Erdbeben vermeidet. Die Ersoheinung wurde durcli ein unterirdisehes roUendes Getöse begleitet. Das Erdbeben erstreckte sich "wahrscheinlich auch nach Serbien, von dórt langten jedoch keine Beriebte ein.
Am kam
1.
Juni 1911.
a.
m. 6"
V°
iO"-
Kecskemét
und dessen Umgebung ein Erdbeben von mittlerer Stárke vor, welches mau auch iu Lajosmizse und Nagykörös noch ziemlich verspürte. Nach Süden und Osten breitete sich das Erdbeben uicht aus. Die in
kurze
Erschütteriing
(1
—3
Sec)
begleitete
ein
dem Wagenrasselu
áhnliches
Getöse.
Am
18.
.luui
am
19.
Juui 1911.
fühlte die
Am
1911. p. m. a.
Turm-Feuerwache 19.
Juni 1911
a.
m. iu
ni" und 00" in°
II" SO""
3"
Kecskemét
m. 4"
21"'
ein Erdbeben.
IX°
befand sich das Epizentrum in der Umgebung von Kecskemét gegen NW. Laut deu eingelaugten Berichten war dieses Erdbeben intensiver, als das am 28. Mai 1908 beobachtete groBe Erdbeben iu Kecskemét. Die Grenz-Isoseiste des ohne besondere Dateusammlungen festgesetzten Schüttergebietes kann im
Norden in Budapest und seiner Umgebung, gegen Osten in Gomb a, Szolnok und k é c s k e, gegen Südost iu K o h á r y S z e n 1 ö r n c z und Kiskunfélegyháza, im S llden in Szentimrepuszta (Csengd) und Kalocsa gezogen werden. wührend im Westen die Donau die Grenze -
1
i
bildet.
In
Dunaadony
(Komitat Fejéri war das Erdbeben ebenfalls
Es muB bemerkt werden, daB auf dem
fiihlbar.
hier angeführten Schüttergebiet das
Ei'dbeben zumindest so intensiv war, daB die Schlafenden erwachten. Iu Kecskemét stürzten in Folge dieses Erdbebens mehrere Schorusteine herab und es bavsten auch Hausmauern. In Katonatelep war die Erscheinung ebenfalls überaus intensiv. Das Erdbeben war zugleich von einem Getöse begleitet.
.
(i*
:
ANTON RÉTHLV
84
Am
19. Juni 1911 a. m. 6" 57" (IV°- V°) mittlerer Stárke auf dem Gebiete zwischen Kecskemét, Erdbebea war ein Kerekegyháza und Izsák zu verspüren. Auch ein unterirdisches Getöse
war wahmehmbar.
Am
Juni 1911
19.
p.
m. 3" 33" \°.
Verlaufe des Tages war dies das vierte Bében, welches ebenfalls ein
lm
man
es
zwischen
Pusztaszentimre, Czegléd und K o c s é r. In der Mitte des gebietes befindet sich Kerekegyháza und Kecskemét, wo beben am intensivsten war. Zugleich vernahm man ein Getöse.
Schütter-
Schüttergebiet
verháltnifimáBig gröBeres
Am
20. Juni
1911
Kecskemét
In
ches Einzelne erwachten. 20. Juni 1911
Am
a.
m. 2" OO"
ein
p.
m°-
;
verspürte
das Erd-
IV°.
Erdbebeu mit vorhergehendem Getöse, auf wel-
m.
Ein neueres Erdbeben in
(Am
hatte
1"
51" ni°.
Kecskemét
mit dumpfem Getöse.
Nachrichten in
den Tagesbláttern über ein Erbeben in Máramarossziget erwiesen sich als falsch.) Am 7. Juli 1911 p. m. 11" IV°- -V°. Man verspürte am Vorabend des groBen Erdbebens in Kecskemét ein Juni
21.
Bében
kleineres
szállás,
Am
Die
Kecskemét, Tisza
ug.
Miklóstelep, Fülöp-
Kerekegyháza-tanya und Dunavecse. 8.
Juli
nahm man in
in
1911,
Gomba
1911 in
a.
m. 0" 36"
m
IV°,
Ükécske, Tiszaug, Fülöpszállás und
ein Erdbebeu wahr. Die Kecskeméter Berichte
angeblich
machten von
die-
sem Vorbeben keine Erwáhnung. Am 8. Juli 1911 a. m. 2'' 2" IX X°. Das Erdbeben in Kecskemét trat in Begleitung einer ungemein intensiven Tonerscheinung auf. Von zerstörender Kraft war dieses Erdbeben in Kecskemét, ferner in dem Gebiete zwischen Nagykanizsa und L a j o sm i z s e. Geringere Scháden kamen vor innerhalb des Zonengebietes von Alberti, Irsa, Czegléd, Gomba, Pilis, Ocsa, Izsák, Inárcs, Ókécske, Tiszaug, Koháryszentlörincz und Kiskunfélegyháza. Das Schüttergebiet erstreckte sich über folgende 2G Komitate Pest, Báesbodrog, Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Veszprém, Fejér, :
Komárom, Esztergom, Hont, Nógrád, Heves, Gömör, Borsod, Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Arad, Temes und Torontál. Epizentrum des Erdbebens ist der Schlammvulkan zu betrachten, Baranyatanya in der Gemarkung von Kecskemét entstand 19° 38' 29", Öst. v. Grw., ^: 46° 55' 40", Höhe 130 m. Als
welcher ;,
:
auf der
Die GröBe des Schüttergebietes betrágt cc. 69.300 km', die PleistoseistenX°) 400 km-. Die Grenz-Isoseiste kann über folgende Ortschaften gezogen werden Fülek, Rimaszombat, Miskolc z, Tállya, Nyirzone (IX°
—
:
bakta, Debreczen, Nagyvárad, falva,
Gyula, Opécska, MajláthNagykikinda, Újvidék, Zombor, Villány, Pécs, Kapós-
—
DIE IN UNGARN IM JAHRE 1911 BEOBACHTETEN ERDBEBEN.
85
r mán d puszta. Boglár, Balatonfüred, Veszprém, Isztimér. Tata, Esztergom und Nagyszécsény. Dia Hauptverheerungeu nahm man lángs der interessanten nordwest-
Tár,
südöstlichen sicli
eine,
Bruchlinien der
in
Erklárung dessen, so sehr gegen
«üdwest
In der Richtung Kecskemét
wahr.
Richtung Okécske, weshalb sich
die
— Budapest
zieht
Nagykrös und Irsa die andere. Dic verheerende Wirkung des Bebens nicht
Südost erstreckte, ergibt sich aus der tiefliegenden Bruchlinie
— nordöstlicher
1908 festgesetzt wurde
Richtung, welche anláfilich des Erdbebens in dieser
;
Gegend
liegt
am
28.
Mai
das erschütterte Grundgebirge
und máchtige Sedimente stumpften die Kraft des StoBes ab.' Juh 1911 a. m. 3" 34" Y° YP. Ein erneuerter StoB von mittlerer Stárke mit starkem Getöse. Diesen StoB meldete man von Kecskemét, Méntelek, Miklóstelep, NagyKörös, Czegléd, Alberti, Irsa und Gomba. Aus Miklóstelep wurde berichtet, daB wáhrend des Tages gegen 25-mal ein StoB oder Getöse viel tiefer
Am
8.
wurde, ebenso meldete man auch holungen der StöBe in 5 10 Minuten.
gefühlt
Am
8.
Juli
1911
den
m°—IV.°
m. S" iO"
a.
In Méntelek wurden
aus der Ackerbauschule Wieder-
neuerdings
verspürt, von
StöBe
anderweitig wur-
solche nicht gémeidet.
Am
8.
Juh 1911
m. 6" 48"
a.
VI^
Wiederholtes kraftiges Erdbeben, welches von
Nagykrös, Alberti
telep, Méntelek,
Am In
8.
Am In
Juli
1911
Méntelek 9.
m. 12" 47"
p.
m°
Kecskemét, Miklós-
und Irsa gémeidet wurde.
IV°.
ein StoB von mittlerer Stárke.
Juh 1911
m. 9" 1" IV°.
p.
Kecskemét,
sowie zwischen
Nagykrös
und
Miklóstelep
neuerdings ein stárkeres Erdbeben, begleitet von einem tiefen RoUen. Am 9. Juh 1911 p. m. 11" 00" ni°.
Kecskemét Am 10. Juh 1911 In
ein schwácherer NachstoB. fLóczY.) a.
m.
1"
4™
4''
00"
m°.
5" 17" 8"
In
Kecskemét
und
30"
Miklóstelep
allmáhlich abnehmende Nach-
beben. (Lóczy.)
Am
11.
Juli 1911
a.
m.
1"
In Kecskemét ein Erdbeben
Am
11.
Juh 1911
p.
8" 1
m. 10" 7"
lm Komitat Bihar wurde
m°— IV°.
—2
Sec. mit
donnerahnlichem Getöse.
VP.
ein stárkeres
Erdbeben verspürt, dessen Epi-
—
Amton Réthly Über das Erdbebeu iu Kecskemét. Pag. 374f 377. Anton Daten zum Ei'dbeben in Kecskemét. Pag. 644 — 647. (Természettudományi Közlöny. Bd. XL., bezw. XLIII. 1908 und 1911.) (Ungariscli.) *
EÉTHLY
:
:
ANTON RÉTHLY
86
zentrum
sicli
Umgebung
uamentlich iu der rechtufrigen
Fekete-Körös
tes der
befand. In diesem
des obereu Abschnit-
Plioziinbeeken zwischen den
B
é
I
e r
h a r e r Bergen, in der Umgebung von Kisszedres und R é zn y a war das Erdbeben am starksten (kleinere Wandberstungen). In Biharfiired in einer Höhe von 1020 m war das Erdbeben iihnlich stark und auch in den Bergen bemerkbar. Das Schüttergebiet erstreckte sich ins Komitat K o 1 o z s und reichte im Síiden bei V a s k ó h nicht über die Berge, im Südwesten in Borossebes war es ebenfalls schwaeh, im Westen be-
und
B
i
li íi
zeiebnet laut der eingesendeten freiwilligen Berichte
g
á
Belényes
und K o b
o-
n y den auüersten Eand des Schüttergebietes. 12. Juli 1911 a. m. 0" 21" I\°.
Am
Ein neueres
Erdbeben
schwácheres
in
Kisszedres
B
und
i
h a
r-
f ü r e d.
Am
12.
Juli
1911
a.
Kecskemét
In
in°— IV°.
m. 0" 23"
ein
2—3"
andauerndes
Erdbeben
mit
doj)peltem
StoBe und Getöse.
Am
12.
Juli 1911
a.
m. 3" 15"
Ein stárkeres Erdbeben (ietöse, stellenweise fiel
Am
12.
r\'°.
Kecskemét mit tiefem, wagenrollenartigem'
in
Mörtel herab.
Juli 1911 p.
m. zwiscben
9"
und
12"
n°- IIF.
Kecskemét in kleineren und gröBeren Pausen ein einer Erdiutschung abnlicher Ton mit sehr schwaehem Bében. In
Am
13.
Juli 1911
InKecskemét
Am
13.
Juli
1911
Kecskemét Am 14. Juli 1911
In
In
Am
Kecskemét 15.
Juli
1911
Kecskemét Am 16. Juli 1911
In
a.
W
m. 0"
ni°-IV°.
ein schwácheres Erdbeben mit donneráhnlichem Getöse. p.
m.
1™
1"
m°.
ein schwácheres Erdbeben. a.
m.
1"
SO"
a.
m. 8"
2-"
|
^^^
'
í
^^
'
ein leichterer StoB mit Getöse. p.
m.
Ur
11''
in°.
ein schwácheres Erdbeben. a.
p.
m.
4"
30"
m.
11"
lO"
\
^
)
Neuere schwiichere Erdbeben in Kecskemét Am 17. Juli 1911 a. m. 2" ? " in°. a. m. 4" 30" IV°. Neuere StöBe in
Kecskemét,
der zweite war auch in
M
i
k
1
ó
s t
e
1
e
p
fiihlbar.
Am
17.
Juli
1911
a.
a.
háza
m. 5" m. 7"
IV ~V°. " in.°
25°" ?
Neuere StöBe. Der erste wurde in Kecskemét und Kerekegyverspüi-t und erregte Schrecken. Es kamen neuere Mörtelabfálle vor>
Am 18. Juli 1911 In Kecskemét (Ara 21. Juli
1911
a.
m. 3"
48'°
ni°.
ein sehr schwaches p.
m. 2"
?".
Bében ohne Getöse.
DIK IN UNGAIIN IM .TAHRE l'Jll BEOBACHTKTEN ERDBEBEN.
Falsches
Kirchturm
ein.
Hl
Gerüeht eines Erdbebens. In Temesszentandrás stürzte deiwas man einem Erdbeben zuschrieb, tatsachlich kam aber kei-
nes vor.)
Am
-2-2.
Juli
1911
a.
Kecskemét Am 23. Juli 191! Jn Kecskemét
ein
In
gleitet
p.
ni.
P
13""
45' JI°.
zunehmendes Getöse mit ni.
Ur
I"
selír
schwachem
Zittern.
in°.
ein aus schuellem Zittorn bcsteliendes Erdbeben. be-
von eiiiem Getöse.
(Am
-24.
1911
Juli
p.
m.
5"'.
4''
Die Nachricht von dem Erdbeben in Alpár erwies Am 26. Juli 1911 a. ra. 2'' 32"' in°.
Pilis fand
In
angeblich
schwacheies
ein
sicli
Erdbeben
als falsch.)
nelchos
statt,
!Mehrere verspürten.
Am In
-28.
Juli
1911
Kecskemét
Am
28. Juli
1911
Begleitung
In
a.
m.
54'"
1"
p.
eines
m.
starken
man auBer Kecskemét (Am 3(1. Juli 1911 a. m. 4" in
Erdbeben mit unterirdisehem Getöse,
31" 20"
9''
welches
Der
in°.
ln»
ein scliwácheres
m°
Getöses
IV°.
Erdbeben mittlerer
ein
aucli nocli in
Miklóstelep
Stárke.
beobaehtete.
?".
den Tagesblattern über ein starkes Erdbeben in Izsák erschienene
Bericlit erwies sich als unwahr.)
Am
1. August 1911 p. m. 11" 2" UI°. Kecskemét km'ze Zeit biudurch ein tiefes Getöse mit schwaehem In Am 2. August 1911 p. m. S" S"- 11° ni°. In Kecskemét ein sehr schwaches Nachbeben olme Getöse.
Am
18.
August 1911
a. a.
In
Kecskemét
und
m. 0" l" 11°. m. 2" 3-° 11° -in°.
K
i
s
ny
í
r
neuerdings ein schwaclies Erdbeben
mit schwachem Getöse, der zweite StoB wurde nur von Am 19. August 1911 a. m. 5" 3" in°.
lm Komitat
man
Háromszék
in der Holzságe
Musa
Am In
24.
gémeidet.
Czegléd
(?)
e r e c z k verspürte Náhere Daten fehlen.
wellenförmiges Bében,
verspürt wurde.
Ohne
m. 5" 20°" ni°. ein schwaehes Erdbeben mit einem
August 1911
Kecskemét
Kisnyír
im Hochgebirge von B
ein schwaclies Erdbeben.
Am 22. August 1911 p. ra. 11" OÜ"" in°. In Kecskemét ein langandauerndes, máBiges, welches angeblich auch in
Zitteru.
Getöse.
p.
4— 5
Sec. láng an-
dauernden starken, uuterirdischcn Getöse. Am 1. September 1911 p. m. 3" ?" IV. ° p. m. 4" 2" IV°. In
Am In
Kecskemét 6.
je ein heftiger StoB
September 1911
p.
m. 8"
54"'
ohne Getöse.
IV°.
Kecskemét ein Erdbeben mittlerer Stárke mit gleichzeitigem Getöse. In Lajosmizse wurde es stárker wahrgenommen und
schwachem
von einem starkem, rollenden Geráusch
begleitet.
ANTON IIÉTHLY
88
Am
lU.
September 1911
a.
m. 0"
a.
m.
a.
m.
Masz árfa
-I"'
I
IV
V°.
lO-
i2" 8''
?"'
B e r e g wurde ein starErdbeben wahrgenommen, auf welches die Sclilafenden erwachten und stellenweise auch Mörtel herabfiel. Die StöBe wiederholten sich dreimal. Das In der Gemeinde
1
va
im Komitat
keres
Bében beschránkte
Am
sich aiif ein selír kleines Gebiet.
September 1911 a. m. 7" ló'" V°. Im Muraköz wurden zwei Stösse mit starkem unterirdischen Getöse verspürt. In L é g r á d war es ziemlieh stark. Das Epizeutrum ist in K r o a t i e u 16.
zu suchen.
Am In
23.
September 1911
Kecskemét
ein
m.
a.
OÓ'"
S""
ziemlich
lY".
wahrnehmbares Erdbeben mit unter-
irdiscbem Getöse.
Am
26. September 1911 p. m. 3" 5'" IV°. Ein máfiiges Erdbeben in Szászkabánya Komitat demselben Gebiete, auf welchem es am 31. Mai erfolgte.
In
Szászkabánya
Krassószörény
auf
ein stárkeres Erdbeben, welches von sámtlicheii
Einwohnern wahrgenommen wurde. Die seismische Bewegung begleitete ein unterirdischen Donnern. In U j m o d o v a wurde der StoB aus Süden verspürt. Das Epizentralgebret war in Serbien. 1
Am 27. September 1911. a. In Ujmoldova abermals
m.
1"
30"' 111°.
ein schwacher StoB.
Nach den durch das E r d b e b e n - b s e r \' a t o r u m der B u d apester Universitát gesammelten Berichten waren im letzten Viertel des verflossenen Jahres noch 9 Tagé mit Erdbeben. Die hier angefülirten weiteren Angabeu überuehme ich aus dem wáhrend der Drucklegung meines Artikels erschienenen Berichte des Herrn Dr. G. Strömpl.* i
Am
12.
Október 1911.
P
In der Gemeiude
p.
m. 10"-™ V°.
(Kom. Temes) zwei durch Getöse
a u y ó
begleitete
Erdbebenstösse.
Am Aus
18.
Október
p.
m. 2'—"
Gyermonostor
IV°—V°.
meldet ein Beobacliter ein Erdbeben (Kom.
Kolozs, Kalotaszeger Becken).
Am
26.
Október
p.
In den Gemeinden
m.
8''-9'',
m°— IV°,
N a g y s á r m á s, K
i
s s
á r
má
s
und
Katona
(Kom.
Kolozs) war ein Erdbeben fühlbar. Das Schüttergobiet war áuBerst klein. Das
Epizentrum befindet sich an der Kissármáser Anticliuale. Am 28—29. Október 1911 Mitternachts. (Starke ?) Ein neueres Erdbeben im Schüttergebiete des 26. Oktober.s. Am 29. Október 1911. a. m. 2"— (Starke?) '
' BuUelin mncroaisntiqiie. Service sisiiiologiiiue de Hongrie. Observatoíre sismologique de TUulversité du Budapest, fi. aunée 5 janvier 26 septembre par 17 novembre par G. Strömpl. A. EÉTHLY 12 octobre :
—
—
DIE IN ÜNOARN IM JAHRE 1911 BEOBACHTETEN ERDBEBEN.
89
Abermals oin Erdbeben in K i s s á r m á s, welches der Methaugas-Erupvorausging. Das mit dom Ausbruclie verbundene Erdbebeu war niir in der benachbarteu Gegend fühlbar. Die Eruption besehrankte sich nur auf die unmittolbare Gegend. Am 30. Október, a. m. 11" 55"' V°. In der Gegend des -Jarasize und der Hideg-Szamos (Kom. Kolozs und Tordaaranyos) war ein Erdbeben. Das Sohüttergebiet erstreckte sich auf das Kalotaszeger-Becken. Das Epizentrum war an der Grenze des Sen-
tion unmittelbar
kungsgebietes der Gyaluer-Alpen und des Siebenbürgischen Beckens.
November 1911. p. m. 10" 30" n°— m°. In Budapest wurde am Ill-ten Stockw erke eines alléin stehenden Hauses, eine wogende Bewegung wahrgenommen iu einem anderem Hause erwachte plötzlich ein Zeisig. Das gleichzeitige siiddeutsche Erdbeben war
Am
16.
;
nach Osten
Am
zu,
17.
gewiB nur hier noch zu bemerken. p. m. 4" 58" V°.
November,
lm Vöröstoronyer Pass waren
zwei ErdbebenstöBe fühlbar, dieeinem Getöse begleitet. Das Epizentrum falit vielleicht in dem Olt-Durchbruoh und das Sohüttergebiet umfaBt auch das Tal der Szebeu. lm Február und Dezember waren keine Erdbeben fühlbar. Die Erdbebentátigkeit des verflossenen Jahres machte sich, wie aus obigen Daten ersichtlich, in mehreren Gegendeu Uugarns bemerkbar. Unter
selben wurden
durch
diesen steht an erster Stelle des Erdbeben von Kecskemét mit seinen reicheu
Nachbeben. Bezüglich der Nachbeben mu6 bemerkt werden, daU die Beobachtungen namentlich vom Herrn Oberrealschuldirektor Dr. P. Kacsóh stammen.
Daten lieferten die dortigen zwei Oberbeamten der österreichBank. aufierdem erschienen in den Tagesbláttern von Kecskemét viele authentische Angaben. Die Angaben über die Verbreitung der Nachbeben sind etwas mangelhaft, doch ist dies bei den meisten Erdbeben der Fali, das Publikum námlich schenkt diesen nicht genügend Aufmerksamkeit, obzwar dieselben praktisch genommen gerade von gröBter Bedeutung sind. Ich glaube jedoch annehmen zu dürfen, daB die Kecskeméter Angaben
Zahlreiche
ungarischen
Nachbeben hinreichend wahrheitsgetreu wiedergeben, da die Eede ist. Ich kann nicht iimhin von natúr vvissenschaftlichem Stand punkte auf einem überaus interessanten Umstand hinzuweisen. Der Herr Direktor Kacsóh besitzt mehrere Hunde, von welchen die Dachshunde die wachsamsten sind. Das Erdbeben begann die Eeihenfolge
hier von
der
beraus verláBlichen Wahrnehmungen
gevvöhnlich
mit einem vorherigem Getöse, die Hunde erschraken über dieses
Getöse und begannen zu heulen oder zu bélien, der
Kacsóh erwachte hierauf und gewöhniich auf. Alles dies verlief in 2
—3
zu
leise
schlafende Direktor
dieser Zeit
ferat
das Erdbeben
Sekunden. Diese Beobachtungen zeigen zugleich
schwach diese Nachbeben gewesen sein mochten, welche zur Nachtszeit In den meisten Fállen wurden dieselben auBerdem von kaum ein-zwei Menschen verspürt. Die Angaben über die Nachbeben bestátigen ebenfalls, daB das Epizentrum zwischen den Gemeinden Kecskemét Lajosmizse Kerekegyháza liegt. wie
stattfanden.
—
—
ANTON RÉTHLY
!I0
Auf ilem eineu Bruchliniensystem der vulkanischen Gebirgsrcilieu, wclclie bilden, machte sich ein sehr lieftiges Erdbeben bemerkbar. Die Daten beschránken sich hier auf das Tiszatal und einige Nebentaler desselben. Auch auf diesem Gebiete fanden seit einigeii Jahren mehrere kleine Erdbeben statt, aber keines derselben überscliritt die die
uordöstliche Grenze unseres Alföld
mittlere Stárke. In den Berichten
wird erwáhnt, dafi die haufigeu Erdbeben den Gruben überhaupt nicht w alirgenommen wurden. Auch ein zweites b(>kanntes Schüttergebiet war in Tátigkeit. namlicli auch das Erzgebirge im Komitate Krassószurény war der Schauplatz eiues mittelmáBigen Bebens. Seit Jahren kommen hier solche kleinere Bében vor, doch erreichte keines derselben die Stárke von VI1I° und deshalb verursacliteu sie auch keinen Schaden. Laut den bisherigen Daten über dieses Gebiet ist die Möglichkeit eines stárkeren Bebens selír gégében und es ist sehr wahrscheinlich, daB die angesanimelten Spannungen mit diesen kleinen Bében in
nicht ausgeglichen,
sondern
plötzlich
in
Gestalt
eines
stiirkeren
Erdbebens
Euhe gelangen werden. Das groBe Erdbeben in Kecskemét am 8. Juli begann mit Muhustöüen, deuu bereits am Abend des vorherigen Tages als auch um Mitternacht konnten mehrere kleine Erdbebenerscheinungen wahrgenommen werden. Dem groCen Erdbeben in diesem Jahre ging drei Wochen vorher ein StoB mittlerer zur
Stárke
voraus,
ebenso
vor
wie
drei
Jahren,
als
das
Erdbeben
erste grofie
zweieinhalb Monate früher eintrat.
Das Erdbeben am
19.
am
Juni stimmte
hinsichtlich des Gebietes mit
dem
Mai 1908 überein, hier handelt es sich daher ura ein allmáhlich zunelimendes Erdbebenzcntrum. Im Monat Juli drei Tagé nach der Katastrophe in Kecskemét fand in den B h a r e r Bergen neuerdings ein starkeres Erdbeben statt, über welches viele interessante Daten eingingen, darunter auch vom Herrn Chefgeologen Gebiete des Erdbebens
28.
i
V.
Dieses
Pálfy.
von
Gebiet gab in seisn?ischer Hinsicht selten ein Lebenszeichen
bdet sich auch hier ein B r a s s ó — H áromszéker Becken ist
wahrscheinlich
sich,
Das
Schütterherd. haufig der Schauplatz von
kleineren, seltener von gröBeren Erdbeben. Seit drei Jaliren befiudet sich hier
Am 19. August jedoch vfurde von den Bergen ein Erdbeben und nachdem unsere in den Becken gelegenen Stationeu dosscu keine Erw áhnung tatén, so kann sein Sitz mit GewiBheit nach R u m a n e n verlegt werden; auch auf dem áuBeren Saum des Bereczker (iebirges, wo M u s a liegt, war das Erdbeben wahrzunehmen. Seit cinigen Jahren sind zu wiederholten Malen auf dem westlichen Saume des II á t- Gcbirges im Komitate Bereg kleinere Erdbeben wahrnehmbar. Diese Erdbeben faUen nicht so sehr wegen ihrer Heftigkeit, als vielmehr wegen ihrcs hiiufigen .\uftrotens Euhe.
alles in
gémeidet
i
fuí,
da hier auf kleineren Gebieten zahlreicho NachstöBe vorkorameu. M<-iuer die in kleinen Herdtiefen wirkendon Gleichgewichtsstöruu-
Meiuung nach sind gen
die
Ursachen
der
zeitweise
auffei-etenden
Auslösungeu, welche sich auf
gröBere Gebiete nicht ausbreiten werden.
Am
IC.
Septembor
in
den
Morgenstunden
fiind
in
K
r o a
t
i
e
u
ein
DIE IN UNliARN IM JAHKB
neues Erdbebeii
statt,
Muraköz
das im
ÜUl BKOBACHTETEN EKDBEBKN.
!)1
desseu Wellen sieh aiu-h nach Uugaru aiisbreiteteu nud
au melireren Orten ziemlicli
lebliaft fülilbar
war.
Die Erdbebeu der letzten drei Monate bedürfen meinerseits keine besoiidere BesprechuBg, weil ieh das ganze gesammelte Matériái nicht kenne und deslialb
beguüge ich mit der Aufziiblung derselbeu und verweise auf der Ver-
öffentlichung des Budapester Seismologischen Observatoriums.
Heute, da der Erdbebendienst in der meteorologiscben Anstalt endgiltig ist, sah icii micli genötigt den kurzen Auszug des noch meinerseits gesammelten Materiales in dieser Zeitschrift zu veröffentlichen. als an jener Stelle, von der die Organisatiou des ungariscben Erdbebendienstes im Jahre
eingestellt
Meteorologische Anstalt
1880 ausging. Die
hat bis zu der Zeit. als
der Ungarischen Erdbebenkommission einstellte, auf
sie die Tátigkeit
dem Ge-
biete des Erdbebendienstes folgendes getan.
Sie
im Jahre 1901
in Ogyalla
Zeit entstand in
Budapest das Observatorium der Ungari-
errichtete
Zu derselben
beben.
schen Geologischen dienst über
Gesellschaft.
Anordnung
Sr.
ein
Damals begann
Observatorium für Erd-
die Anstalt
den Erdbeben-
Exzellenz des Ackerbauministers Ignaz
v.
Darányi.
Die Beobachter der Anstalt wui-den mit den nötigen Drucksorten verseheu. Jahre hiudurch war ein Beamter wáhrend eines groBen Teiles des Jalires mit dem Erdbebendienst besehilftigt. Die Anstalt veröífentlichte das Matériái 1907 in einem besondereu Jahrder Erdbebenbeobachtungen der Jahre 1900
—
Erdbebeu in ungarischer und deutscher Sprache.* Sie verfaBte einen Bericht- über die seit 1906, durch Menschen verspürten Erdbeben, welclier in kurzen Intervalleu iu ungarischer und fraiizösischer Sprache nur buch
über
dem 1. Jánner 1911 Von den Hauptstationeu wurde Temesvár, Zagreb,
bis inklusive 1910 erschien, weil der Erdbebendienst mit eingestellt
spater
Die
wurde.
Kolozsvár
Anstalt
•Jahre 1907 in
nahm
und
Haag
Ungvár an den
Teil
mit den nötigen Instrumenten versében.
im Jahre
1901 in
Strassburg
und im
abgehaltenen internationalen Erdbebenkonferenzen. Der
* Amtliche Veröffentlichung der dem kgl. ung. Ackerbauministerium unterstehenden Kgl. Ung. Keichsanstalt lür Meteorologie und Erdmagnetismus.
A.
EÉTHLY
:
Die Ei-dbebeu
Ungarn
iu
91-(-XL. Seiten. Budapest, 1909. (Az
I9(X».,
iu
den Jabren 1900, 1901 u. 1902. és 1902. évi magyarországi
1901.
1.
B.
föld-
rengések.)
Dasselbe:
- A. .\vÍ8
und
|
RÉTHLY
1
B. 48. Seiten
1
B. Gü.
«
.
190.i
I
B. 80.
«
«
1906,
1906
1
B.
144+CC.
«
1907,
1907
1
B.
46+XXXVIII.
«
1908.
:
macrosismii(ne 1910.
Budapest, 1906,
190:!
1904
Seiten «
1906.
Jelentés az 1906. é\l)eu Magyarországon észlelt földrengésekrl. ilo
Hongrie
1906.
Dasselbe in
den Jahren
:
1907, 1908, 1909
ANTON RÉTHLY
9í2
mit dem Erdbebendienste betraute Beamte verfaBte den Katalog über die ungarischen Erdbeben, welcher bei der Herstellung der internationalen Erdbebenweltkarte in Straburg bereits handsehriftlich benützt wurde und somit Karte die ungarischen Verháltnisse bereits der Wahrheit entspre-
auf diese
chend aufgenommen werden konnten. Ebenso ordnete genannter Beamte das Matériái der Erdbeben vom Jahre 1889 1899, welches er von dem gewesenen Prásidenten der Erdbebenkommission der Ungarischen Geologischen GeseUschaft und dem jetzigen Prásidenten der GeseUschaft Prof. Dr. Fk. Schafakzik übernalim und welches Matériái voraussichtlich in einigen Jahren vollkommen
—
druckbereit den kompetenten Kreisen zur Verfügung gestellt werden wird.
Nachdem
Gefertigter
dieser Dienst über
vom
Erdbebendienste amtlich enthoben ^^urde, weil
Anordnung des Ackerbauministeriums dem Erdbebenobser-
vatorium an der Universitát überwiesen wurde, hitit er es für seine Pflicht zu erwahnen, daB sich Herr Dr. Nikolaus v. Konkoly-Thege, der gewesene Direktor der meteorologischen Anstalt lange Jahre hindurcli für die Sache der Erdbeben auf das auBerste interessierte. Der Erdbebendienst wurde mit Ende
September dem Universitátsprofessor Herrn Dr. E. v. KóvESLiOETHy übergeben und gehört somit ab 1. Október in den Wirkungskreis der Universitatsanstalt. Budapest,
am
Jánner 1912.
27.
DAS ERDBEBEN VON VESZPRÉM AM
8.
JULI
1911,
Mitteilung von Debidee Laczeó.
—
Mit der Fig.
14.
—
Die Herren Eobert Ballenegoeb und Anton Eéthlt erörterten auf den Spalten des Földtani Közlöny fachgemáB jenes Erdbeben, des
verflossenen
Jahres
welches
Ungarn heimsuchte, und besonders
in
am
8.
Juli
Kecskemét
*
ungeheuren Schaden verursachte. Dieses gewaltige Erdbeben liefi sich am 8. Juli auch bei uns wahrnehmen und ich sehe mich veranlaBt meine diesbezüglichen Beobachtungen auch den Fachkreisen bekannt zu gebén. Das Erdbeben erreichte um 2 Uhr 2 3 Minuten die Stadt zumeist verspürte man zwei seitlich aufwárts gericlitete Stösse, welche hie und da von ziemlich kráftigen horizontalen Schwingungen in der Eichtung NNE SSW begleitet wurden. Gleichzeitig mit den Bewegungen war stellenweise ein dumpfes Getöse, anderenorts ein Brausen, oder, wie sich die Beobachter aus-
—
;
—
1 Bobért Ballekeooeb Notices sur le tremblement de á Kecskemét Földtani Közlöny, Bánd 41, pag. 66i). :
;
térre
du 8
Juillet 1911
DAS ERDBEBKN VON VESZPRÉM AM
8.
93
JULI 1911.
über Jie Richtungeu des Erdbebens vom 8. Juli 1911 bei 3—5. Festung 6—13. EákóoziCzéhházgasse 2. Eszterházygasse Veszprém. 17. Malom16. Árvagasse 15. Bucliimgasse 14. Városházplatz platz imd -Gasse 18— áO. Kerekeskútgasse 21. Megyeházgasse 22—23. Czigánydomb 26. Postgasse 30. Templomgasse 29. Ovodagasse 28. Kertgasse 27. Pázmándygasse gebáude Fig. 14. Siuatiousskizze 1.
;
;
;
;
;
;
;
;
31.
a
—
;
Hosszúgasse Dolomit Mergelboden 6
Szentannaplatz
;
;
;
;
;
;
;
32.
33. Elektrische Anlage.
;
;
=
;
c
=
Bruchlinie.
;
-
94
DESIDER LACZKÓ
(Irückten
ein
:
tiefes
Seufzen
zu vernehmen. Das Ganzé dauerte bloB einige
Sekuudcn.
Am
waren dio Bewegungen
heftigsten
am
imd
Kákócziplatz,
nuteili;ill>
desselbeu in der Bucliimgasse, ferner an deu östlichen Leimen des Jeruzsálem hegy, alsó auf deu raibler Dolomitén
gein zu verspüren.
und
und den dazwisehen geklemmteu MérAuf dem Hauptdoloruit meldeten sicli dieselben nur hie
zumeist langs der Bruchlinien.
da,
Es
gibt Stellen, \vo boinahe
E
—
"\V,
und andere,
\vo fást
N —S
die Eich-
tung der Bewegungen bezeiclmete.
Nach der Mehrzalil der Beobachtungen wareu die Wellenbewegungen im Ganzén von Mordén gegen Süden gerichtet. In der Woliuuug der Familie Illés war das Erdbeben angeblicli mehrere Minuten hindureh zu verspüren. AuBer Veszprém wurden noch von den Uferu des Balatonsees, von Báloznak (NW SE), Almádi und Aliga stárkere Schwaukungen gémeidet,
—
vom ganzen Veszprémer
ferner
Dég. Lajoskomárom.
Jlezöföld (Balatonfó'kajár. Ósi. Borhida, Enying,
Szunyogpuszta.
Veszprém, in Jutás, Kádárta, Zircz Dies
sind
uuserer Gegend
die
Angaben,
Szilasbalhás),
desgleiehen
nördlich von
(deutlich).
welche
icli
ciustweileu
íiber
das Erdbeben in
sammeln konnte.
am
Veszprém,
August 1911.
15.
LITEKATUR. Die Gascruption hei KissárniMs. Die Nummer vom 15. Jánner lOH der Zeitschrift "Bányászati és Kohászati Lapoki) enthalt die hochinteressauten und wertvollen Abhandlungen • der Herrn Dr. Hugó v. Böckh. Anton Kövt-.si, Dr. JosEF WoDETZKY, Dr. Gabeiel Stkömpi. und Dr. Kaik') Kövesligethy
über
die
Gaseruption
auf
der
Bolygó-Wiese
bei
Kissármás,
durcli
welche sich ara 29. Október 1911 die Maeht der Naturkrafte in so veruichtender Weise geoÖ'enbart
hatte.
Die
samtlieh in der Ansicht überein, dafi die
dem Gaabrunnen von
tion nichts mit
dureh ein Erdbeben verursacht
auch Herr Dr. Július
v.
genannten Autoren stimmen in Eede stehende Gaseruj)-
Ki.ssármás zu tun hatte, sondern
wurde. Für diese Ansicht bekennt sich
Szádeczky, welcher dieselbe in
dem am
zeraber 1911 er.schienenen Heft des 43. Bandes
der
mé
wissenschaftlich
s z e
ttu d
m án y
i
Küzlönyi)
als
erster
Zeitschrift.
De-
1.
<'Tererör-
tert hatte.
*
bamtlicht'
AliliaiHllniif;<'ii
sind luir in nnfjarischer Sprnclio crscliicnen.
LITKRATUR.
Hen- Dr. Ludwio Tinseres
«
Közlöny
Gaseruption, doch
Lóczy
v.
kein
»
iiufiert
bestimmtes
er unter der
ist
!l.)
in
der
ürteil
vorliegenden
Nummer
über die Ursachen
der
Wirkung der erwáhnten wertvollen
Studien neuerdings geneigt diese unglückliche Eruption eher tektonischen Kráften zuzaschreiben.
Diesen Forschern gegenüber
Wort und
NOKY in Eruption dureh
Herr Dr. Eugen v. CholEede stehende des Gasbrunnens veiursacht wurde, íluíjert sich
Schrifi ent.schiedon dahin, dafi die in
die Absperrung und sucbt l)ekanntlich die Eichtigkeit dieser seiner Auffassung durcb ganz abnlicbe wissenschaftlicbe Metboden klar zu legén, als die oben erwabnten Forscher. Indem ich nun die geehrten Leser des KFöldtani Közlön y»
der Féder des Historikers in mir gestattet aucb meinerseits einige
über diesen Stand der Auffassungen mit der
Haud bekannt mache,
sei es
Bemerkungen darán zu knüpfen. an dieser
Ich will
niederlegen, sondern
blos
Stelle
keine
wissenschaftlicbe
meine Impressionen
Beweisführung
mich
mitteilen, welche
gottlob noch nie getáuscht habén.
Als ich
erstemal
am
September
6.
eiblickte,
1907 morgens
die
Bolygó- Wiese
das
fühlte ieb mieli durcb eine unwiederstehlicbe Kraft
—
naeb diesem Ort hingezogeu, meine Freunde, die Herrn Bergingenieure Feanz Böhm und Eenst Buday können hiefür das ZeugniB ablegen, so, daB ich schon damals eine detaillierte Karte samtlicher salzigen, und methanhaltigen Tümpel verfertigte. Am 26. Juni IDOS
—
hielt
ich
trotz
wissenschaftlicben
der
Einwürfe
beharrlich
an
dieser
und schlug für die Bohrung No II in erster Linie gerade jené Stelle vor, \vo im verflossenen Jahr die unglückliche Eruption stattgefunden hatte. Nur dem Zwaug der lokálén Verhaltnisse nacbgebend gingen wir dann auf die benachbarte VESzpRÉm-sche Wiese hinüber. Ich muü es hier hervorheben. dal?) es ein Verdienst der Herrn LuDwiG V. LóczY und Alexander v. Mály ist, da6 sie meinen Vorschlag billigten, und die Tiefbohrung No II auf der Wiese bei Kissármás aliWiese
fest,
teufen lie6en. Als gelegentlich der ersten Absperrung des Gasbrunnens,
am
1910 das Gas auf der benachbarten Wiese hervorbrach, an Ort und Stelle eingebende üntersuchungen an, und machte den Vorschlag, behufs Sicherung der Bolygó- Wiese und der 23. Juni
stellte
ich
in einer Entfernung von 300 m gegen ESE vom Gasbrunnen, beim Zusammentreffen der beiden Báche eine Sicherungs-
Eisenbahnstrecke,
Bohrung abzuteufen
gleichzeitig machte ich darauf aufmerksam, dafi Gase noch viel Unheil verursachen kann, weshalb es viel zweckmaöiger wiire. den GasverschluC in einen Yerteilungsapparat urazuándern. Durch die Fortleitung der Gase droht der Üm-
die Absperning der
;
;
96
LITERATUK.
gegend keinerlei Gefahr, durch eine vollstándige Absperrung wird jedoch der Brunnen in einen Quell stiitiger Gefabren verwandelt. Damals war der Brunnen blos bis zu einer Tiefe von 22 m abgediehtet, von wo das Gas nach Verlauf von 19 Stunden hervorbrach.
Bobrung bis zum li20-ten Méter abgedicbtet; aus dieser wanderten nun die zurückgeprefiten Gase durch die sandigen Schichten drei Monate hindurch nach den Bruchlinien, bis sie endlich
Jetzt ist die
Tiefe
das
der
Schichten
Gegend umstürzend, des Hauptkomplexes der gasführenden Schichten hatte ich schon vor 3 Jahren auf ca. 2000 M. geschátzt der gasführende Zug lálM sich im Becken an der HauptbruchJinie entlang, in der Eichtung gegen Pusztakamarás und Mezszentgyörgy auf Gleicbgevcicbt
in
der ganzen
plötzlich hervorbrachen. Die Tiefe
Entfernungen verfolgen. Ich bin alsó der Ansicht, daB gerade Eruption der zurückgepreBten Gase jenes kleine Erdlieben bervorgerufen hatte, desseu Yerlauf von den gelebrten Forschern so genau gröBere die
verfolgt
worden war.
Ich würde alsó gröfite Vorsicht
dem hohen Árar
bei der
anempfehlen, damit die
Absperrung der Gase die
Bolygó-Wiese
nach Verlauf eines halben Jahres nicbt abermals
bei
Kissármás
in die Luft gesprengt
werde.
Budapest,
am
20.
Jánner 1912.
Karl
v.
Papp.
MITTEILUNGEN AUS DER HÖHLENFOKSCHÜNGSKOMMISSION DER UNGARISCHEN
GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. JAHRGANG
1912.
— HEFT
REDAKTEDR Dr.
1.
:
OTTOKÁR KADIÓ
DJE ERSTEN SPUREN DES URMENSCHEN IM KROATISCHEN
KARSTGEBIHGE. Von
—
Mit Tafel
Dr. Theodor Kormos
II.
'
und Textü-nu-eu 15—17.
—
meinem Kollegen Dr. Viktor Vogl im Monat Juli 1911 iu Gemeinde Lökve (Komitat Modrus-Fiume) gelegentlich der geologischen Landesaufnahme gearbeitet habé, machte uns kgl. Forstingenieur Als ich
der
Náhe
Ladislads
luit
der
y.
Szilágyi auf eine Hölile
aufraerksam,
die
schon ihrer günstigen
Lage nach zur Erforschimg geeignet erschien. Diese Höhle liegt am NW-lichen Abhang des zum liburnisohen Karstgebirgszuge gehörenden Slemeberges (982 m), 864 m hoch ü. d. M.,'-* in triadischen Kalkschiehten mit demselben (NW-Uchen) Einfallen. Der Eingang zur Höhle befindet sich an der LandstraBe, von dieser SE-lich, nahe zu der gegen Lökve gerichteten Míinduug des Slemetunuels. Die bequeme, geraumige Öft'nung Der GrundriB der Höhle ist im groBen ganzen ist gegen Norden gekehrt. T-förmig, dessen verlangerter Stiel der Höhlengang ungefiihr 45 m SSW-lich verlauft. Hier wendet sich der Höhlengang nach SW und mündet nach einem Veiiauf von 9 m iu eine Querhalle (der Kopf des T), weleher 4—6 m breit und 20 22 m láng sein dürfte. Am SE-licheu Ende dieser Halle mündet eine kleine Nische, derén Mitte eine mit dem Piafond und dem Boden zusammengeschmolzene machtige Stalagmitsáule einnimmt. Um diese Sáule führt ein kaum 2 3 m breiter, enger Gang, in welchem man nur gebeugt stehen kann. Im vorderen Teil der Höhle fehlen die Tro^JÍstein-
—
—
—
—
*
am
8.
Vorgetragen in der Fachsitzung der Ungarischen Geologischen Gesellscliaft
November -
1911.
Mit Aneroid gemesseu.
Földtani Kwjüny.
XL
I.
kiit.
191-'.
7
;
98
THEODOR KORMOS
1>!
im hiuteren Höhlenteil cLigegeu ist dev Boden mit eiuer Riuti'Vuud man tindet hier auch Stalaktite uud Stakgmite. Da diese Höhle zum Wohnea sehr geeignet erscheint und ihre liohe
hildimgou,
kruste bedeekt
Lage über dem Tal auf ein groBes Altér liinweist, faBten wir deu EntschluB, in der Höhle auf zwei Stellen Versuc-hsgrabungeu auzustelleu. Nach deu getroffeneu uötigeu Yorbereitungen lieBen wir am 25. Juli 7 m weit vom Höhleneingang eine 3 m lange und 1"8 m breite Grube ausIn
liebeu.
fanden wir zu
dieser
oberst
Ton,
kalksclnittfiihrenden
abwavts
an Gröfie zu, so daB wir in einer Tiefe von 1 m zu bew altigen hatten. Da hier bloB zwei MilchSteinblöcke schon machtige Hasenzahu und einige andere Knoehenfragmente (von ein von Bárén, canine Báreu) vorkamen, lieBen wir hier dio weitereu Grabuugen einstellen und zogen in den hinteren Höhlenabscliuitt. Hier habén wir in der erwáhnteu kleinou seitlichen Nische in dem vun der Stalagmitsáule und der Wand der Nisclie
nahmen
die
Steinstücke
gebildeten engen
Gang
ausgegrabene Matériái
An
dieser
ebenfalls eine
—
leider
wir
lieBen
Stelle
—
wir nach der Ausgi'abung eines 5
m
Grabung angefangen. muBten jedoch das
nacli rüc-kuárts
ungefahr
werfen lassen.
eine ^Yoche láng graben, wobei
langen Stüekes aus
nische iu die Querhalle geraten sind. Hier,
wo
sich
dem Gang
m
diese 4'7
der Seiten-
breit or\AÍes.
habén wir die Grabung in NW-licher Eichtung noeh 3 m weit fortgesetzt und dann die Forsehung vorliiufig eingestellt. Der ganze bisher ausgegrabene Teil (von der Yersuchsgrube im vordereu Teil der Höhle abgesehen) beláuft sich 2'2
— 30
Mit der Yersuehsgrabung sind wir in eine Tiefe von dadurch folgendes Protil erhalten habén gedruugen und
ungefahr auf 28
m
m"-^.
:
1.
Zu
5
oberst
—
1')
cm Alluvium
(kalkiger
Höhleulehm)
;
«
brauner, nasser Höhlenlehm
4.
20 -30 unter dieser 40 50 90 unter dicsem
«
rotbrauner, trockener Sand;
5.
zu unterst bis auf 60
«
aufgesclilosscner, gelber Quarzsand.
2.
3.
darunter
—
«
Siuterdecke ;
Da die Sandschichten 4. imd 5. fossilleer wareu, habén ^\ir von tieferen Grabungen abgesehen, umsomehr, weil wii' mit der Unterbringung des ausgegrabenen Materials viel zu kámpfen hatten. Im gröBteu Teil der ausgegrabenen Partié sind wir eigentlich nur bis zum 4, (rten Sand) geraten, so daB die Ausgrabung bis an den Boden die Aufgabe der Zukuuft sein wii'd. Sobald wir die Sinterdecke durchbrocheu und in der Tonschicht zu graben begannen, stieBen wir auf eine groBe Anzahl von Bárenknoehen. welche gröBtenteils aufgebroclien waren. (S. Pig.
Im Gang
der Kische
Tonschicht habén
wir
16.)
unter der Sinterkrustc, ungefahr in der Mitte der
Feuerherdsparen gefundeu.
worin
einige Stücke
von
Fichteuholzkohle lageu. Angebrauute Knochen kounte ieh nicht finden, immerhin scheineu 2—3 Stücke vom Feuer angebrannt zu sein. Die Existenz des Urmensclien in dieser Höhle wurde aber baki durch wichtigere Funde bekundet. Es sind dies durehlöcherte Biirenknochen uud eine etwas bearbeitete Lauzen-
DIE ERSTEN SPUEEN DES URMENSCHEN IM KROATISCHBN KARSTGEBIRGE. spitze aus Hirschgeweili.
99
sowie die zwei interessantesten Stücke der
Letztere,
eigentümlich durchlöcherteu Knocheu sind auf Fig. 17. bildlich dargestellt. Über einige solche Knochen, bei deneu sich gegenüber der durchbroehe-
uen Löcher an der entgegengesetzten Seite ebenfalls kleinere-gröBere Eindrücke befinden, hat sieh MAskA, dem ieh diese znr Ansicht nach Tele (Mahren) geschickt habé, dahin geauBert, dafí dies wahrscheinlich Nagespureu vou Eaubtieren siud. Falls dies für das eine oder andere Stück auch zutrifft, •
scheiut zii
ahgebildeten Stücke
für
die
auf Fig. 17
denn
die
Art 'des :Durchschlages
es
sein.
Fig. 15.
ist
giinzlich ausgoschlossen
hier unzweifelhaft künstlich.
Eingimg zur Bukovae-Höble.
Solche durchlücherte Knochen kenut Direktor Ma.s-ka aus Quina und Stramberg
und
stellt
sie
in das Moustérien.
erwáhnt áhnliche Knocheu aus dem KeBlerloch und hált sie uns hat ein solches Stück Dr. Hillebeand in der Ballahöhle gefunden (Fersenbein von Eenntier), 'welches heftig angeblasen einen scharfeu Pfeifentou gibt. Nach Heieeli hat der Urmeusch diese Löcher teils geschlagen, teils gebolirt. Es scheint, dafi bei den Stücken aus der Höhle von Lökve beidé Heieeli
für Pfeifen
*
;
'
bei
Heierli,
zer. Naturf. Ges.
J.
:
Das
Kcsslerlocli bei Thaingen. (Neue Denkschrifteu der Schwci-
Bd. XLIII. 1907.
S.
17G— 177.
T.
XIX,
Fig. 1—4.1
1
OU
THEODOR KORMOS
D',
Ziirichtungsweisen
vertreten
diirgestellte Biirenrippe
siud.
Sehr eigentümlicli
ist
die
aiif
17
Fig.
{(•}
mit drei Liborcinander folgeuden Löcliern, wobei gegen-
über dísni mittlereu aiu-h íiu dcr andereu Seite des Rnochens ein schwacher Eiudruck zu sehen ist. Das \vertvollste Stück ist allerdings die uuí' Fig. 17 {(i) abgebildete. aus Hirschgeweih verfertigte Lanzenspitze. Sie ist 12'6 cm láng, an der Basis 1"6 cm und an der breitesten Stelle 2*8 cm breit. Die Dicke botragt 1 cm. untere
die
Ilálfte
wahrscheinlich
ist
zum
Basis befindet sich
oben dementspreehend
konkáv,
Ableiten des Blutes ein
scharfkantiger
—
konvex,
liier
eine Blutrinne angebracht.
Brnch,
die
beiden
ist
—
An
der
Seitenrander
und
die Spitze siud jedoch geglattet.
Unter den aufgebrocheneu Biirenknochen weisen mehrere Stücke Schlagauf, ja auf einer Ulna í'and icli sogar eine derartige Vertiefung, als ob
spuren
von einer Steinságe herstammen würde. Sehr háufig sind auch aus Splitter. Es ist eigentümlicli, diití wir liisher keiue
diese
Báreneckziihnen gespaltete
Steingeráte gefunden habén. ist ziemlioh eintönig. Abgesehen von dem im vorderen Höhle gefuudenen Haseiizahn, stammt der gröBte Teil der zahlreich gesammelten Knocheu von Bárén. Die meisten Bareuknoehen gehören dem Höhlenbáren [Ursus spelaeua Rosenm.) an, es gibt jedoch auch einzelne Stücke. namentlich Eckzáhne, welche sich auf den braunen Baren {ifrsiis arrtos h.) beziehen. Wir sehen alsó, daB auch im Karstgebirge beidé Arteu zusammengelebt habon. Das Bárenskelett ist fást durch sámtliche Knochen vertreten.
Die Hühlenfauna
Teil der
einen
ganzen
Schadel jedoch
liabou
wir
nicht gefunden, bloB Bruchstücke.
Der l'rmcusch hat aber nicht mir die Schadel, sondern aucli die Unterkiefer aufgebroclien, so daB wir bloB einen einzigen vollstándigen Unterkiefer sammeln konnten. Ebenso selten sind auch die unversehrt gebliebenen groBen Extremitíitenknochen.
Der gröBte lichen
Teil der
Individuen.
Das
Bárenknochen stammt von kleineren-gröBeren jugendkleinste
vertritt
auf Taf.
I,
Fig.
1
ein
linkseitiges
welchem der noch nicht durchgebrochene definitive Unterkieferfragment, des C, Pm^ und .l/j zu sehen sind. Mit Milchgebiss die Stellán 4. Prámolar und Unterkiefer gefunden, alléin an einem linkeinzigen keinen ich bisher habé bei
seitigen Unterkieferast (Taf.
I,
Fig. 2) ist die Alveole des
Milcheckzahnes noch
voUkommenste Unterkiefer eines derartig jugendlichen Höhlenbáren, den ich aus Ungarn bisher kenne, indem auBer den noch nicht durchbroehenen definitíven C, /g und I^Ug auch die Alveolen von Cd, Pwj, Pm^, D^ und Pm^, vorhanden sind. An einzelnen Stücken der Bárenknochen finden sich auch Nagespuren von Eaubtieren. Diese Knocheu zn
sehen.
Es
ist
dies übrigens der
besitzen durchgehends gelblichbraune Farbe.
fünf
AuBer den Überresten vom Höhlen- uud braunen Biircn habé ich nur Knochen angetroffen, welche vou einem andereu Sáugetier herstammen.
von Direktor Máska, der dieselben mit bekannter Liebenswiirdigkeit bestimmt hat, riihren die Knochen vom Pauther [Leoparihcí panliis L.) her. In einer brieflichen Mitteilung bemerkt Herr
Nach
einer
freundlichen
Mitteilung
;
DIE ERSTEM SPURKK DES
Fin;.
Dii-.
da6
Máska,
sei,
auBer
dem Panther
uncia Schreb.I in Frage
als
jenes,
auf welches die
vielleicht
kommen
noch
der
Schneepauther
könnte, dies aber ein kleineres
Pautherknochen von Lökve hinweiseu
obgleich WoLDRicH niederösterreichische Überreste von áhnlicher Gröfie
dem Namen '
101
Aufgeschlagene Barenkuochen. (Die Figuren siud etwas verkleiuert.)
l(j.
{I.eopardiis
Tier
URMENSCHEX IM KROATISCHEN KAUSTGEUIRGE.
Leojiardus
WoLDRicH,
,1.
N.
irhisoiiles
:
Resté
W'aldviertel
Niederösterreichs.
Taf. V, Fig.
1—7.)
zum Formenkreis
diluvialer
(Denkschr.
der letzteren Art
unteistellt.'
Faunén und des Menschen aus dem k. Akademie d. Wiss. Wien. Bd. 00.
k.
;
102
11'
Die Pautherreste aus
zusammen aus
doi-
KdUMos
Jiiiídijo;;
Höhle
Lökve, die mit
bei
clen
BiireDknoehen
Tageslicht geratou sind uud sich von den letzteren auch dun-li
eine duuklere. duukelgraue Farbo unterscheiden. sind die folgenden
Ende
einer linkseitigen Tibia (Taf.
1.
djstales
2.
reehtseitiger Caleaneus (Taf.
Metacarpus ^
y.
liukseitiger
4
Metatarsusj
(I.
Taf..
Fig. G)
5.
iíetatarsusg
(I.
Taf.,
Fig. 7).
Pantherreste sind solche bei uns zuniichst
aus iu
dem der
1,
(Taf.
Fig. 4)
I,
Fig. 3)
:
;
;
Fig. 5)
I,
und
Pleistozüu überhaupt schr selten. príiglazialen
Knochenbrekzie von
lel)
liabe
Csarnota
(Kom. Baranya) uaebgewiesen und diese. obwohl sie von den Pantherresten Máhrens aus der Sammluug des Herrn Direktors Máska abweichen. vorlaufig ebenfalls in den Formenkreis des Lroparclus pardiis eingereiht.*
mir gegenwartig das nötige Vergleichsmaterial die Pantherreste von Lökve —- -welche übrigens bezüglich ihrer GröBe mit den íon /,. irbisoidcs gegebenen Abbilduuvorlilulig mit Máska ebenfalls zu geu WoLDRicHs gut ü])ereinstimmen Lcopardus pardiis^: Es scheint, daB zur Zeit des Pleistozáns in Mitteleuropa wenigstens drei verscliiedene Pantherrassen gehaust babén, derén geuaue Ti'ennung aber alléin auf Grund lieuer glüeklieher Funde und reiehem rezenten Vergleiehsmaterial möglich sein wird. Icb gebe hier einige Dimensionen der Pantherreste von Lökve au (mit Mit Eiicksieht darauf.
nieht
zur
Verfi'gung
steht,
d;il5
reilie ieli
—
.
.-.
;
>;
Ausuabme
Tibiafragmentes) und vergleiche dieselben mit jenen, v.elche vou entspreehenden österreiclüschen Stüeken gégében hs^t. Die grol?e Übereinstimmuug macht es \\ahrscheinlich, das wir auf Grund eiues reicheren UntersucJiungsmaterials den Panther von Lökve m-t /.. irbisoiilrf^ iu iiiihere Beziehung fbringen werdeu köunen. des
AVoLDÍiicH ^
Calcaueus
DIE ERSTKN Sl'UREN DES UK.MENM'HEN
-
1.
—
III
103
KliOATISCHEN KAESTCEHIIKíE.
i
Fig. 17. D i e S p u r e n d e s U r Lauzenspitze aus Hirsehgeweih. 2. 3.
=
menscheu m Kars geb rg = Duiclilöcherter Biirenknochen. (Pfeife ?) t
i
Di'cifiich tlurchlöclierte
Bareurippe.
i
e.
(?)
Das mir zur Yerfügimg steliendc paláoutologische und iiroliáologische gestattet mir einstweilen nicht das Altér des Fundes von Lökve genau zu bestimmen. Anf Grund von Analogien weisen einzelue Gegenstánde Matériái
der Knocheuindustrie vielleieht noeli Kulturstufe
:
auf das Magdalénien.
Máska uud Goejanovic-Kramberger,
am
Wie die
meisten auf die jüngste jjaláolitische
ich sehe, sind die
Herren -Proíessoren
den Fund geselien habeu, ebenfalls dieser
104
THEODOK KORMOS
D':
Meiauüg. Mit
liücksiclit jeclocli
Yorkommen
darauf, áaü das niassenhafte
jm Magdalénieu ungewölmlich
Höhlenbai-en
Miire
und
da man
des
gegláltete, ja
Knochengeráte neuerdings schon im Aarignacien und auch im ist es nieht umnöglieh, daB wir hier es mit einer Kulturstufe zu tun habén, welche álter als das Magdalénien ist. Das zm- Yerfüguog
sclbst polierte
Moustérien gefunden hat,
stehende Matériái reieht allerdings nicht hin zu einer genaueren Altersbestimso müssen wir die Beantwortung dieser Fi-age für den Fali vorbe-
mung und
daB wir zuküuftig in den Besitz eines reichhaltigoren Materiales gelangeu.
liulten,
Wenn dieselbe
schon
einst
Form und Lage
die
ein
Karstbach
Umstand unzweifelhaft Qnarzsand abgesetzt wurde.
den
iiiUier
zu untersueheu,
geflossen
der Höhle dafür spricht, daB diin/h so
ist,
wird
diese
daB im liegenden Jedenfalls wird es lohnend
bestatigt,
insbesondere dessen
Annahme durch Höhlenlehms diesen Sand
des sein,
mineralogischen Charakter zu be-
wodurch mögliclierweise auch dessen Herkunft zu ergründen sein wird. So viel ist auch jetzt schon sicher, daB nach der Ablagerung des Sandes eine trockeuo Periode eingetreten ist. Der durehströmeude Bach ist bisweilen ausgetrocknet und aus dem herabfalleudeu Kaikmelil und Kalkschutt der Höhlenwande hat sich Höhlenlehm gebildet. Zu glcicher Zeit lagerte hier weuu auch nicht bestándig -- auch der Meusch und schleppte seine Beute stimmeu,
hierher,
bis
ihn
In diese Periode
eine neucre
auch
falit
feuchtere
Periode
aus
der Höhle verjagt
die Tropfsteinbildung, welche die
liat.
Lchmschichten
mit den Spureu des Urmenscheu bis auf den heutigeii Tag sozusagen lierme-
Zur selben Zeit bildete sich wahrsclieinlich auch jeno, mit der Sinterkruste zusammenhangende machtige Stalagmitsaule, welche die Mitte der Nebeunische ausfiillt. Diese Nische war vor der Bildung des Tropftisch verschlosseu hielt.
steines gröBer
und ihrer geschützten Lage wegen zum Wohnen ganz besonders Umstand, daB wir die Spuren der Feuerherde
geeignet. Dies bestatigt auch der
gerade hier gefunden habén.
Es und ich
die
ist
bemerkenswcrt,
Tropfsteinbildung
nicht,
wenn
ich
daB die Höhle
sozusagen ganzlich
behaupte.
daB
gegenwürtig wieder trockeu aufgehört
Licht
werden
weitere
Grabungeu
stellen.
Budapest, den
15.
Dezember
ist
Vielleicht irre
eine derartige Eeihenfolge der Höhlen-
sehichten auf Klimaschwankungen zurückzuführen Hoiíentlich
hat.
1911.
allo
ist.
diese
Fragen
ius
rechte
:
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT tisztviseli az 1910
—
lí)12.
évi
idközben.
FÜNKTIONÁRE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT
Elnök (Prásident)
Schafarzik Ferenc
:
megyetemen levelez
tagja,
kir.
m. r.
kir.
bányatanácsos, a
tanára, a Magy.
kir. József-
Tud. Akadémia
Bosznia-Hercegovina bányászati szaktanácsának tagja.
Másodelnök (Vizeprásident) m.
dr.,
az ásvány-földtan ny.
Iglói
:
Szontagh Tamás
dr.,
királyi tanácsos és
bányatanái'sos. a m. kir. Földtani Intézet aligazgatója.
Els
titkár (I. Sekretár) Papp Károly dr., m. kir. osztálygeológus. Másodtitkár (II. Sekretár) Vogl Viktor dr., m. kir. 11. oszt. geológus. Pénztáros (Kassier) Ascher Antal, megyetemi kvesztor. :
:
;
A
választmány tagjai (AusschuBmitglieder) /.
A Budapesten
lakó tiszlcletbeli tagok
(In Budapest ivohnhaftc Ehrcnmitglicdcr.) 1.
Semsei Semsey Andor tag, nagj'birtokos,
dr.,
a Szent Istváu-reud középkeresztese. frendiházi
a m. kir. Földtani Intézet tb. igazgatója.
és Tetétleni Darányi Ignác dr., v. b. t. t., nyg. m. kir. földmívelésügyi miniszter, a Magyar Gazdaszövetség elnöke és országgylési képvisel.
2.
Pdsztaszentgyórgyi
3.
Sárvábi és Felsvidéki gróf Széchenyi Béla,
v.
b.
t.
t.,
frendiházi
tag.
nagybirtokos, m. kir. koronar. 4.
KocH Antal dr., a tudomány-egyetemen a geopaleontológia ny. r. tanára. a M. T. Akadémia rendes tagja, a Geological Society of London kültagja.
II.
Választott tagok
(Gewáhlte Mügliedcr.)
2.
Franzenau Ágoston dr., nemzeti múzeumi igazgatór, a Magyar Tudományos Akadémia levelez tagja. HoRusiTZKY Henrik, m. kir. osztálygeológus.
3.
Ilosvay Lajos
1.
dr.,
gylési képvisel
m.
kir.
udvari tanácsos,
és a kir
megyetemi
ny.
r.
tanár, ország-
Természettudományi Társulat ftitkára.
1
lüG
4.
KuENNER
Sándor
J.
m.
dr.,
nemzeti múzeumi
kir.
udvari tanácsos, tud. egyetemi ny.
r.
tanár
6.
Akadémia rendes tagja. Lóczi LóczY Lajos dr., tud. egyetemi ny. r. tanár s a magyar Idr. Földtani Intézet igazgatója a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, és a Magyar Földrajzi Társaság elnöke a román királyi Koronarend 11. oszt. lovagja. LöRENTHEY Imre dr., egyetemi ny. rk. tanár, a M. T. Akad. levelez tagja.
7.
Madritz
8.
Pálfy Mór
9.
Telegdi Roth Lajos, m.
és
5.
osztályigazgató, a M. T.
;
;
10. 1
.
12.
A
tudomány-
Bél.4. dr.,
m.
dr.,
megyetemi magántanár.
és
fögeológus.
kir.
föbányatanácsos-fögeológus, az osztrák császári
k.
Vaskoronarend lU. osztályú lovagja. Treitz Péter, m. kir. agro -fögeológus. TiMKÓ Imre m. kir. osztálygeológus. ZiMÁNYi Károly dr., nemzeti múzeumi r, a M. Tud. Akadémia
lev.
tagja.
MAGYARHON FÖLDTANI TÁRSULAT SZABÓ JÓZSEF-EMLÉK ÉRMÉVEL KITÜNTETETT MUNKÁINAK JEGYZÉKE, í
VEEZEICHNIS DEE MIT DEE SZABÓ-MEDAILLE DER UNGARISCHEN
GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT AUSGEZEICHNETEN .\EBEITEX. 1
900.
Adatok az Izavölgy fels szakasza geológiai viszonyainak ismeretéhez, különös tekintettel az ottani petróleum tartalmú lerakodásokra. A háromszékmegyei Sósmez és környékének geológiai viszonyai, különös tekintettel az ottani petróleum tartalmú lerakodásokra. Mindkettt írta Bckh János ;
megjelent a m.
kir.
Budapesten 1894 1 903.
Földtani Intézet Evkönyvének XI. és XII. kötetében, 1895-ben.
és
Die Geologie des Tátragebirges. I. Einleitung und stratigraphischer Teiin. Tek tonik desTátragebirges. írta
dr.
Uhlig Viktor;
naturwissenschaftlichen schaften 1
1
90G.
I.
LXW.
Wien
in
megjelent a Denkschriften der
Klasse
LXVIII.
és
A
s z
o V á
elállításáról.
XXXI. 909.
mathematisch-
900-ban. t
a
i
meleg
és
forró konyhasós tavakról, mint
természetes hó'akkumulátorokról.
1
der
Ákademie der Wisseu1897 és köteteiben. Wienben
kaiserlichen
Irta Kalecsinszky
11.
Meleg sóstavak
és
Sándor; megjelent a
hakkumulátorok Földtani
Közlöny
kötetében, Budapesten 1901-ben.
Die Kreide (Hypersenon-) Fauna des Péter vvardeiner (Pétervárader) G e b r g e s (Fruska-Gora). Irta dr. Pethö Gyula megi
jelent a PalsBontographica LII. kötetében,
;
Stuttgart, 1906-bau.
107
Szerkeszti üzeuetek.
A Magyarhoni
1910 április bó 6-án tartott szerz ugyanazt a munkáját, amely a Földtani Közlönyben megjelenik, ugyanabban a terjedelemben más hazai vagy külföldi szakfolyóiratban is kiadja. Felkérem tehát a Földtani Közlöny tisztelt munkatársait, hogy a választmánynak ezt a határozatát figyelembe venni, s esetleges kívánságaikat munkájuk benyújtásakor velem közölni szíveskedjenek. Ugyancsak a választmány ISII. május hó t-i ülésén engemet arra utasított, hogy ezentúl különlenyomatot csak a szerz határozott kívánságára készíttessek. A különlenyomatok költsége 50 példányonkint és ívenkint 5 korona a feliratos boríték ái-a pedig külön térítend meg. Egyebekben a társulat választmányának a Társulat választmánya
Földtani
ülésén kimondotta, hogy
nem
szivesen látja azt, ha a
;
régi határozatai érvényesek.
Az
írói
ismertetésért
díj
.^0
Ifi
nyomtatott ívenkint eredeti dolgozatért ÖO
oldalas
korona. Az angol, francia vagy olasz
nyelvt 40 koronával
Az 1904
nyelv
fordítást
5(),
s
korona, a
német
hó 6-án tartott választmányi ülés határozata értelmében a két ívnél hosszabb munkának természetesen csak a két íven fölül lev résznek nj-omdai költsége a szerz 120 K-t kitev tiszteletdijából fedezend. díjazzuk.
április
—
—
Minden zavar kikerülése iratot,
céljából ajánlatos,
mint a fordítást pontos kelettel lássa Végül íelkérem a Földtani Közlöny
tiszta ív jíapiroson, s csak az
hogy a szerz úgy az eredeti kéz-
el.
tisztelt
munkatársait, hogy kézirataikat
egyik oldalra, olvashatóan írni vagy gópeltetni szíves-
kedjenek, úgy azonban, hogy azon a korrigálásokra is maradjon hely ezt annyival inkább ajánlom, minthogy a kefelevonaton ezentúl betoldást vagy mondatszer;
is
kezeti javítást el
nem
fogadok.
Kelt Budapesten, 19 Iá január 30-án. Píipp Károly dr.
els titkár.
Zui* gefálligen Kenntnisuahnie.
Der AusschuB sprach
in der Sitzung
am
6.
April 1910 aus, da(3 er es nichfc
wenn der Verf. eine Arbeit die im Földtani Közlöny erschien, in demselben Umfange auch in einer anderen Zeitschrift publiziert. Es werden deshalb gerne
sielit,
die p.
t.
Mitarbeiter
höflichst ersueht, diesen BeschluB beachten zu wollen.
Separatabdrücke werden fortan
nur auf ausgesproehenen Wunsch des Yer-
fassers verfertigt, u. zw. auf Kosten des Verfassers. Preis der Separatabdrücke b
K
und pro Bogén. Die Herstellungskosten eines allenfalls gewüusehten Titelaufdruckes am Umschlage sind besonders zu vergüten. Das Honorar betrágt bei Originalarbeiten 00 K, für Referate .50 K pro Bogén. Englische, französische oder italienische Übersetzungen werden mit 50 K, deutsche mit 40 K pro Bogén honoriert. Für Arbeiten, die mehr als zwei Bogén umfassen, werden die Druckkosten des die zwei Bogén überschreitenden Teiles aus dem 120 K betragenden Honorar des Verfassers in Abzug gebracht. ...
á 50
St.
.
Budapest, den
30. .Jiinncr
1912.
Di\ K.
V.
Papp
erster Sekretár.
108
—
GüU
Vilmos síreiiilt'kére kibocsAtott fjyiijtív. 20 lOlO. Mngyarhoui f Földtani Társulat 1910 februáriue hó 10. Rövid, de küzdéssel teli életen át élvezliette csak Giill Vilmos a becsülést és tiszteletet, amelj- kartársai, barátai és tiszteli részérl jutott neki osztályrészül. E tisztelet és elismerés jeléül társulatunk emléket óliajt állítani boldogult titkára sírjára, hogy jeltelenül ne enyésszen el tudományunk küzd katonájának halópora. A kegyeletes célra ujabban a következ adományok érkeztek a titkári hivatalhoz l'ittfv Tivadai; Tetegdi A'oí/i Lajos I 1 K. Kelt Budapesten, l'Jlá január hónajj 30-án. a tilkársáy. :
Felliivás és kérelem! Másféléve elmúlt, hogy Nariymiri Böckh János, a magyar geológusok vezére és
a
magyar
Földtani
királyi
Intézetnek
éven
20
körünkbl. Böckh János tulajdonkép bányász
nagyérdem
át
igazgatója örökre
eltávozott
földtannak
a
bányászatra
való
volt,
a
fontosságát,
aki már fiatal korában belátván a rokon geológusi pályára lépett át.
Negyven évi lankadatlan munkássága, nagy tudása és tehetsége a magyar földtani tudományokban korszakot alkot. Mert nemcsak hogy magasra fejlesztette a m. k. Földtani Intézetet, hanem hazánknak v'igy a tudományos, mint a gyakorlati élet terén is kitn munkása volt. Példás életében önzetlenségeért, kifogástalan jelleméért és általános tiszteletben és szeretetben részesült. Mindezekért méltán meghogy emlékét megörökítsük és hogy Böckh János mellszobra a magyar királyi Földtani Intézetet díszítse. Kérjük erre szíves adományát. Az adományokat a Földtani Közlöny hasábjain nyilvánosan nyugtatjuk. Kelt Budapesten, a Magyarhoni Földtani Tái-sulat 1911 februárius hó S án tartott közgylése alkalmából.
jóságáért
érdemli,
Aufruf
iiiitl
Bitté!
.\nderthalb Jahre sind verflossen, seit der Altmeister der ungarischen Geologen
und 'Jb Jahre hindurch hocliverdiente Direktor der kgl. ungar. Geologíschen Anstalt, Johann Böckh de Nagysúr, für immer aus uuaerem Kreiae schied. Johann v. Böckh war eigentlích Bergmann, der schon in seiner Jugend die grosse Wichtigkeit des Einflnsses der Geologie auf den Bergbau einsehend, die verwandte geologische Lauf-
bahn
betrat. Seine vierzigjáhrige
Talent
bezeielmet
in
unermiidete Tátigkeit, seín grosses Wissen und seiu
der ungarischen
geologíschen
Wissenschaft eine Zeitepoche.
war er auch sowohl auf wissenschaftlichem, wie auch auf dem Gebiete des praktischen Lebens ein hervorragender Vorkámpfer unseres Vaterlandes. In seinem musterhaften Lében wnrde ihm seiner Uneígennützigkeít, seines intaktén Charakters und seiner Gutherzigkeit zu/olge, die allgeraeine Hochachtung und Liebe zuteil. AU diesem nach
Denn
íst
fiine
nicht
nur,
dass
er
die heutige geologische Anstalt begründete,
voUauf dessen würdig, dass wir sein Andenken auf die Art verewigen, dass Büste Johann i\ Böckh's die Ráumlichkeiten der kgl. ung. Geologíschen Reichs-
er
anstalt
schmücke.
Zu dieeem Zwecke
bitten
wir
um
Ihren freundlíchen Beitritt.
Beitráge quittieren wir öffentlich in den Spalten des Földtani Közlöny.
Gégében zu Budapest aus der
sammlung .4
am
8.
Február 1911 abgehaltenen
Genoralver-
der ungarischen geologíschen GeseUschaft.
Magyarhoni Földtani Társulat elnöksége
8zontagb Tamás másodelnök.
dr.
Pjipp KAroly dr. titkár.
és
választmánya uevéhen
:
Schatarzik Ferenc dr. elnök
:
Nyilvános nyugtató. (ÚfJenÜidie Quiltienimj.)
Az 1911. év
kez
(leceinber
hónap és
tagsági, elfizetési-
1-je és
1912 jauiuír lióuap oO-ikii kiizütt n követérkeztek be a Magyarhoni Földtani
oklevél-dijak
Társulat titkári hivatalálioz 1. Dec. 1911 und 30. -Jánuer 1912 kamen dem Sekretariat der Ungarisclien Geologisehen Gesellschaft folgende Mitgiiedsbeitráge, Abonnementsgelder und Diplomtaxen zu
Zwischen dem
:
A) Pártoló a m.
k.
Fiildtaui
és örökítS tagsági díjat fizettek
lutézet
iíítizgatója
Budapest
:
Lóczy Lajos 100
K
;
dr.
egyetemi tanár. Bohr- und
Österreichische
Wien 400 K. Angolkisasszonyok Eendes tagsági, elfizete'si s oklevéldíjat fizettek Intézet Budapest 10 K, Apátsági könyvtár Zirc 10 K, Ag. ev. fgimnázium Nyíregyháza 10 K, Állami felsbb leányiskola Lcse 10 K, AU. fgimnázium Budapest I. ker. 9 K, Állami fgimnázium Budapest X. ker. Elnök-utca 9 K, Allanii fgimnázium Budapest, III. ker. 9 K, Áll. freáliskola Budapest, II. ker. 9 K, Áll. freáliskola Székely udvarhely 9 K, Állami freáliskola Debrecen lO K, Állami gimnázium Bártfa 10 K, Állami polgári iskola Miskolc 10 K, Állami tanltóképziutézet Baja 9 K, Ali. tanítónképzintézet Budapest, VI. ker. 9 K, Bányaígazgatóság Ötösbánya 10 K, Bátonyi Antal Pécel 14 K, Borza Sándor Balázsfalva 10 K, Bothár Samu dr. Besztercebánya 10 K, Böckh Hugó dr. Selmecbánya 20 K, Cliesnaís A. bányaigazgató Paris 20 K, Emszt Káhnáu dr. Budapest 10 K, Endrey Elemér Ogyalla 10 K, Felsmagyarországi Bánya és Kohómü B.-T. Budapest tO K, Franki .lános Trcncsén 10 K, Gallasy István dr. fcUdbírtokos Bogács 14 K, Giibert C. Leipzig 14 K 10 f, Ger Nándor Salgótarján 10 K, Haltenberger Mihály dr. Miskolc 10 K, Heínzekuann-féle vasgyár Hisnyoviz 10 K, Hoffer András dr. Székelyudvarhely 14 K, Huber Imre Kolozsvár 10 K, Hunyady István dr. Mezhegyes 10 K, Katzer F. Sarajevo 10 K, Katholikus fgimnázium Veszprém 10 K, Katholikus fgimnázium Székelj'udvarhely 10 K, Katholikus fgimnázium Pri vigye 9 K, Kachelmann Farkas Sebnecbánya 10 K, Kaláui Bánya és Kohó E.-T Pusztakalán 10 K, Kánya Vilmos Csallóközaranyos 10 K, Karczag István Keszthely 10 K, Kocsis János iMískolc 10 K, Kuncz Péter Budajjest 10 K, Lapp Henrik Mélyfúrási R.-T. Budapest 10 K, Lázár Vazul Verespatak 10 K, Legeza Viktor Budapest 10 K, Lexen Frigyes Brassó 10 K, ifj. Lóczy Lajos Zürich 10 K, Magyar Mezgazdák Szövetkezete Budapest 10 K, Magyar Siemens és Schuckcrt-Mvek Budapest 9 K, Marzsó Lajos Budapest 10 K, M. kir. áll. fgimnázium Budapest VI. ker. 9 K, M. kir. áll. fgimnázium Budapest X. ker.. Füzérutca 9 K, M. kir. áll. fgimnázium Jászberény 9 K, M. kir áll. freáliskola Sopron 10 K. M. kir. Bányaígazgatóság Selmecbánya 10 K, ^1. kir. Bányaigazgatóság Nagybánya 7 K, M. kir. Fbánj'ahivatal ]Marosújvár 10 K, M. kir. Fbányahívatal Zalatua 10 K, M. kir. Fbányahívatal Aknaszlatína 15 K, M. kir. Bánya- és Kohóhivatal Aranyida 10 K, M. kir. Bányahivatal Felsbánya 10 K, M. kir. Bányahivatal Opálbánya 10 K, M. kir. Bányahivatal Magurka 10 K, M. kir. Bánya- és Fémbeváltóhivatal Abrudbánya 10 K, M. kir. Bányahivatal Hodrusbáuya 10 K, M. kir. Bányakapitányság Budapest 10 K, M. kir. Bányakutató kirendeltség Kolozsvár 14 K, M. kir. Bányászati Fiskola Selmeel>ánya 20 K, M. kir. Báuyaískola Felsbánya 10 K, M. kir. Erdigazgatóság Kolozsvár 10 K, M. kir. Erdigazgatóság Máramarossziget 10 K, M. kir. Ferdhivatal Liptófijvár 14 K, M. kir. Ferdhívatal Ungvár 10 K, M. kir. Ferdhivatal Nagybánya 10 K, M. kir. Ferdhivatal Lippa 10 K, Schurfgesellschait lu
B)
:
^
—
:
110 i\I. kir. Erdöhivatal Orsuxa 10 K, M. kii-. Erdöhivatal Szászsebes 10 K, 51. kir. Erilöhivatal Apatiu 10 K, M. kir. Erdöhivatal Lcse 14 K, M. kir. Erdöhivatal Zsarnóca 10 K, M. kir. Erdöhivatal Liijtószentmiklós 14 K, M. kir. Erdöhivatal Marosvásárhely 14 K, M. kir. Erdöhivatal Biistvaháza 14 K, M. kir. Gazda.sáKÍ Akadémia Debrecen 10 K, JI. kir. Péuzvcrhivatal Körmöcbánya 10 K, M. kir. Vasgyári Hivatal Yajdahunyad 10 K. M. kir. Vas- és Acélgyár Diósgyr 10 K, Maderspach Ijivius Zólyom 10 K, Martián Julián százados Naszód 10 K, Müller Sándor Ózd 10 K, Xopcsa Ferenc báró dr. Ujarad 10 K, Noth Gyula Stawczany, Galícia 10 K, Nyáry Albert Ijáró dr. Budapest 10 K, Pannonhalmi fkönyvtár Györszeutmárton 10 K, Papp János kegyestanítórendi kormánysegéd Budapest 10 K, Palkovics József nyg. altábornagy Budapest 10 K, Pazar István vízmüigazgató Miskolc 10 K, Pettenkoffer Sándor szlészeti s borászati ffelügyel Budafok 10 K, il'jú Píetscli Lajos szolgabíró Puj 14 K, Pongrácz Jen Komjáti-Bódvaszílas 10 K, Profanter János Akuasugatag 10 K, Przyborski Mór Budapest 10 K, Beitzner Miksa Besztercebánya 10 K, Eef. fgimnázium Gyönk 10 K, Pief. Kuun-kollégium Szászváros 10 K., Eef. fgimnázium Kecskemét 10 K, Bef. fgimnázium Kisújszállás 10 K, Kef. kollégium Marosvásárhely 10 K, Ref. Wosselényi-kollégívim Zilah 9 K, Roska Márton dr. Budai)est 10 K, Salgótarjáni Kszénliánj-a R.-T. Budapest S K, Salgótarjáni Kazénbánya R.-T. P etrozsény 10 K, Seligmann K. dr. Colileuz 10 K, Sínger és Wolfner Budapest 9 K, Schréter Zoltán dr. Budapest 10 K, Steinhausz Gyula Budapest 10 K, Szemere Huba Gomba 10 K, Sziuger Bálint Nagymányok 10 K, Terzaghi K. Graz 14 K, Thóma József Egyek 14 K, Tulogdí János Kolozsvár 14 K, Városi Tanács Miskolc 10 K, Városi Tanács Nagykrös 10 K, Városi Tanács Szabadka 10 K, Városi Tanács Selmecbánya 10 K. A'eszprémi Antal fszolgabíró Nagysármás 10 K, Vértesí-Tóth Imre dr. Selmecbánya 10 K, Weszelszky Gyula dr. Budapest 10 K, AVysogórski János tudományos asszistens a geológiai intézetben Hamburg 14 K.
Nyilvános nyuíjlató. Naoysdri Böckh János mellszobrára 1911 december liónap
1-étöl
1912 január
hóuap 31-éig a következ adományok érkeztek a Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatalához.
Öííentliche QniUieriiníf. Für
(lie
Büste Johaxít Bckh's 191:2.
v.
Nagysur sind vom
1.
Dee. 1911 bis Sl.'Jiiiiner
die nachfolffendeu Betrage eingelaugt
Sor-
K
szám Áthozatal a Földtani Közlöny 41. kötete 11 1
— 151.
tétel
végösszegébl
._
—
1:2.
_..____ _
_
l.öá.
liázár ^'azul bánj'amérnök. Verespatak
153.
Veszprémi Antal fszolgabíró, Nagysármás Magyar Agrár- és Járadékbauk R.-T., Budapest
lö4.
füzetében kimutatott
„ _ _
_
_____
_
_.__._____ _______ _ _ _____
Részvénytársaság kolajkutatásra, Budapest... ._ Természettudományi Társulat gyjtése Lengyel Béla di'. 10 K, Klein Gyula dr. 10 K, Entz Géza dr. 5 K, Fröhlích Izidor dr. 5 K, Köveslígeth.v Radó dr. 5 K, Szíly Kálmán 5 K, H. O. 2 K, Andorko Kálmán 1 K. Összesen _ __ .._ _ ,_ 157. Pesti Hazai Els Takarékpénztár 1911. évi kamatja __ _ 158. Tarányi Ferenc nagj'birtokos, Csabrendek 159. Internationale Bohrgesellschaft Erkelenz, Rheíuland Összesen _ _ 1.^5.
156.
54{)(j*5íS
ö5.
ÖO. .")0'--
:
_.___._
_____ _______ ______
azaz ötezernyolcszáztizenhét korona 03
.
i'^'
—
'.)'.t-2'.)
10'
58 7ö .5817'í>3
fillér.
Kelt Budapesten, 1912 január hó 31-én. Paii}j
Kdrohi di:
eUötitkár.
3.
[lí.
.Ma
magyar
és
Füldlnni
:
térképe
1,0011,000 jiiértókben
német nyelv magyarázó szöveggel együtt 22
Kilián rBiGYBS
utóda
egyetemi
kapható a
líoroniíért
(Budapest, VII., Steí'áuia-út
14-),
vagy
könyvkereskedésében (Budapesten,
IV.,
Váci
Társnldt titkári hivatalában
utca 32).
Geoloyisflie Kartc von UiKjarii ím Mafistabe \ou mit
ist
der
ungarischem
Uiigaríschen
Ko
14),
1
:
1,000,000
imd deutschen erkláreuden Texte
Geulogischcn
Gesellschuft
bei
dem
Sekretariat
(Budapest, VII, Stefanie-Strasse
sowie bei der Univ. Biichhandlung Fr. Kilian's Nachfolger (Budapest,
IV., Váci utca No 32) zu bezieheu. Preis 22 Kronen.
Cai'le Géolo<ji(iuc A Féchelle
:
la IIoiKjrie
1,000,000
cn hongrois et allemand, eu vente au secrétariat de la Geologiquc de Uo)igri<' (Budapest, VII., Stefánia-út 14) ainsi qu'á. librairie univ. Fr. Kilün Síicc. (Budapest, IV, Váci utca 32). Prix 22
avec
texte explieatif
Soriélé la
1
de
couronnes.
A Kormos Tivadar li e ység
ilr.
1.
_
..
I'fsiis speUíciis
2.
sember els nyomai
Az
:
D
b 6
{,'
TÁBLA MAGYARÁZATA.
II.
a
s
3.
Karszt oldal
47
RosENM. juv. Baloklali alsó állcsont töredék a pm^-mel. « « Baloldali alsó állkapocs a Cd fogmedrével
{'.')
«
«
a
_..._„.____.__
.._
még
ki
nem
bujt C,
ij,
és
pmj
fogakkal.
Leopiirdiis pardiis L. Baloldali tibia distális vége.
4.
«
«
«
Jobboldali calcaneus.
5.
«
«
«
Baloldali metacarpusj.
(j.
«
«
«
Metatarsusj.
7.
«
«
«
«
3.
Viihiiueunyi ábra természetes nagyságban.
(Az ábrázcjlt ])éldáiiyok a m.
gyjteményében vannak.)
kir. földtani intézet
TAFELERKLÁRUNG ZU TAFEL Dr.
Th.
Kormos
:
Karstge 1.
2.
b
1)
i
i e t
e r s
_
e_
Ursus spelaeus «
«
(?)
n
t
...,
Sp u
r e
u
_____
d e ....
s
U
_..
r
Leopiirdiis
mensche
— _
11
._
i
111
-^
Pag.
!l7
Rosenm. juv. Liukes Unterkieferfragmeut mit pm,. « Linker Unterkiefer mit der Alveole des Cd und mit den noch nicht durehge(1
broclieneu C, 3.
II.
4.
«
«
.<
Ö.
«
«
i<
6.
«
«
«
7.
«
«
«
und pm3.
i,,
pardus L. Distales Ende der linken
Tibia.
Rechter C'alcaneus. Linker Metacarpus^. Metatarsus,j. «
3.
Sámtlioho Figureu in uatiirlicber GröCe. (Die abgebildeteu Exemplare befinden sich in der
Sammlung
gischen Reiclisanstalt.)
der
kgl. uug. Goolo-
Földtani Közlöny XLII. kötet.
II.
Tibla.
>
\
s:
3.
Dr.
Thkodor Kormos
:
Die ersteu Spuron dcs Uniiensclien im Karstgebietc.
