Földrengés magnitúdó. Földrengés. Tartalom

Tartalom • • • • • •

Az atomenergia jelene és jövője A fukusimai atomerőmű balesetének lefolyása, következményei, tapasztalatai és energiapolitikai vonatkozásai

A 2011. márciusi Tohoku földrengés és cunami BWR-ek fő jellemzői A Fukushima Daiichi balesete Kibocsátások, következmények, helyreállítás Csernobil-e Fukushima? Az atomenergia jövője

Prof. Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó, Yamaji Bogdán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

Szegedi Tudományegyetem, 2011. október 21. Forrás: Kyodo News

Az előadás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 támogatásával jött létre Szeged, 2011. október 21.

Földrengés • • • •

Prof. Dr. Aszódi Attila, BME NTI

2

Földrengés magnitúdó • Magnitúdó - a rengés során felszabaduló energia mennyiségével áll összefüggésben. • Richter definíciója: A magnitúdó a regisztrált amplitúdó mikronban (ezredmilliméter) mért értékének tizes alapú logaritmusa, ha a regisztrátumot 100 km távolságban standard Wood-Anderson-féle szeizmográffal készítjük. • A pusztítás nem csak a magnitúdó, hanem a földrengés helyének, lakott területtől való távolságának is függvénye.

Vízszintes gyorsulás F=m*a 1 gal = 1 cm/s2 1 g = 9,81 m/s2 = 981 cm/s2

Szeged, 2011. október 21.


Forrás: www.emsc-csem.org

3



Forrás: www.seismology.hu

4

Földrengés

A legnagyobb magnitúdójú mért földrengések és cunamik

9-es földrengés március 11. 14:46-kor Honshutól keletre

1 Forrás: emsc-csem.org

2

3

4

Max 2.7g recorded at station MYGO4.

A 2011 márciusi japán esemény a negyedik legnagyobb a mért földrengések és cunamik között! Szeged, 2011. október 21.


Forrás: http://www.japanquakemap.com/

5

A földrengés és a cunami pusztítása

Iwaki, Fukushima prefektúra

Iwaki, Fukushima prefektúra

Higashi-Matsushima, Miyagi prefektúra

The Atlantic (theatlantic.com) / Reuters/Kyodo/Kim Kyung-Hoon/Toru Hanai/Files

Áldozatok: 15 811 Eltűntek: 4035 Sérültek: 5932 Elpusztított/sérült épületek: >177 192 Sérült utak: 3559 Sérült hidak: 77 (japán rendőrség) Prof. Dr. Aszódi Attila, BME NTI

6

Rikuzentakata, Iwate prefektúra

Kesennuma, Miyagi prefektúra

Higashi-Matsushima, Miyagi prefektúra

The Atlantic (theatlantic.com) / Reuters/Kyodo/Kim Kyung-Hoon/Toru Hanai/Files



A földrengés és a cunami pusztítása

Rikuzentakata, Iwate prefektúra

Kesennuma, Miyagi prefektúra


7

Áldozatok: 15 811 Eltűntek: 4035 Sérültek: 5932 Elpusztított/sérült épületek: >177 192 Sérült utak: 3559 Sérült hidak: 77 (japán rendőrség) Szeged, 2011. október 21.


8

A földrengés által érintett Fukushima I. atomerőmű

A földrengés által érintett atomerőművek • Onagawa

• Fukushima Daiichi • 6 blokkos, forralóvizes

– 3 BWR blokk (524 MW, 825 MW, 825 MW) – Automatikusan leállt a földrengés után – Tűz a turbinacsarnokban

• Fukushima Daini – 4 BWR5 blokk (4*1100 MW) – Automatikusan leállt a földrengés után – Nukleáris veszélyhelyzet az 1., 2., 4. blokkokon a „nyomáscsökkentő medence funkcióvesztése miatt” – Március 15-re minden blokk hideg leállított állapotban Szeged, 2011. október 21.


1. blokk

2. blokk

3. blokk

4. blokk

5. blokk

6. blokk

Típus / Konténment

GE BWR3 Mark I

GE BWR4 Mark I

GE BWR4 Mark I

GE BWR4 Mark I

GE BWR4 Mark I

GE BWR5 Mark II

Teljesítmény

460 MW

784 MW

784 MW

784 MW

784 MW

1100 MW

Üzemanyag

UO2

UO2

MOX

UO2

UO2

UO2

Állapot a földrengéskor

Normál üzem

Normál üzem

Normál üzem

Leállítva

Leállítva

9


Leállítva, teljes zóna kirakva! Prof. Dr. Aszódi Attila, BME NTI

11



10

Forralóvizes reaktor (BWR)

Forrás: Tepco Szeged, 2011. október 21.


12

A földrengés hatása

Földrengés-védelem

• Fukushima Daiichi: • Maximális talajgyorsulás értékek a földrengés során a Fukushima Daiichi atomerőműnél: – 0,517 g a 3. blokknál, – 0,44 g a 6. blokknál.

Méretezési gyorsulás 0,45 g ill. 0,46 g ezekre a blokkokra!

• A blokkok a földrengést követően rendben leálltak • Az országos villamosenergia-hálózat kiesése miatt a biztonsági hűtővízrendszereket dízelgenerátorok látják el, ezek el is indultak. Szeged, 2011. október 21.


• Fukushima Daini: A reaktorokban – az eddigi adatok szerint – nem okozott jelentősebb kárt, de az infrastruktúra károsodása jelentősen nehezíti az elhárítást 13

Cunami-védelem a Fukushima I-en

• A Daiichi (I) és a Daini (II) kiépítéseknél eltérő a dízelgenerátorok elhelyezése! • A cunami minden turbinacsarnokot elárasztott, reaktorépületet csak egyet. • A tervezési cunamimagasság 5,7 m volt (ez már módosított, növelt érték)

– Az üzemi szint fölött 5,7 m-es tervezési cunami – Épületek földszintje 10-13 m magasan 2011. október 3.: Egy 2008-as kutatási jelentés új elképzelhető méretezési cunami magasságot jelzett: az 1896-es nagy földrengéshez hasonló rengés esetén 8,4 – 10,2 m hullámok is elérhetik az erőművet. A TEPCO az ellenőrizendő kutatási eredményről csak pár nappal 2011.03.11. előtt tájékoztatta a kormányt.

14

Daiichi

Daini

Forrás: M. Takao, TEPCO http://www.jnes.go.jp/seismic-symposium10/index.html



A Fukushima atomerőmű földrengés- és cunamiállósága

• Fukushima atomerőmű: történelmi cunamik alapján (+ modellezéssel):

Forrás: NHK, http://www3.nhk.or.jp/daily/english/03_21.html



Forrás: Tatsuhiro Yamazaki, Japan Nuclear Technology Institute, 2011.4.13, IAEA ISSC EBP WA3

15



16

A cunami hatása a Daiichi telephelyen

Fukushima Daiichi

A cunami által elárasztott terület a Fukushima Daiichi telephelyen (Tepco) Szeged, 2011. október 21.


17



18

A fő kiinduló ok

Fukushima Daini, üzemzavari dízelgenerátorok levegőhűtőjének beszívó nyílásai (Tepco)

Hálózat

-A földrengéskor az összes üzemelő blokk automatikusan leállt -Az üzemzavari dízelgenerátorok az elvártnak megfelelően működtek a cunamiig

Földrengés miatt leszakadás a villamos hálózatról

Szökőár (becsült magasság > 10m)

Reaktor épület

Turbinacsarnok Dízelgenerátor

Magasság: kb. 10m

Teljes feszültségvesztés „Station Black Out”

Tengerszint

Vízkivételi szivattyú



19


Az üzemzavari dízelek elromlanak a cunami miatt

Egyik aktív rendszer (beleértve az üzemzavari zónahűtést – ECCS) sem üzemeltethető


Forrás: NISA, 2011. április 4.

20

A Fukushima Daiichi erőmű felépítése • Épület szerkezet

A fukushimai atomerőmű felépítése

• Konténment

– Beton épület – Acélszerkezetes üzemi terület

Reaktorcsarnok üzemi terület (acélszerkezet) Beton reaktorépület (szekunder konténment)

en.wikipedia.org/wiki/Browns_Ferry_Nuclear_Power_Plant

– Körte alakú dry-well – Tórusz alakú wet-well

Pihentető medence

Frissgőz-vezeték Tápvíz-vezeték

Aktív zóna Reaktortartály Konténment (dry-well) Konténment (wet-well) / kondenzációs kamra

nucleartourist.com Szeged, 2011. október 21.


21


•

– –

Remanens hőteljesítmény teljesítmény [%]

9

•

8 7

5

3

• •

Az erőmű stabil biztonságos állapotban Március 11. 15:41 A cunami eléri az erőművet

2 1 •

4

6

8

10

12

Atomreaktorok maradék hőteljesítményének változása a leállítás után eltelt idő függvényében Szeged, 2011. október 21.


Üzemzavari zónahűtést látja el

Méretezés max. 6,5 méteres magasságra A mostani cunami >15m Elárasztotta a dízelgenerátorokat és / vagy a generátorok hűtését biztosító épületeket

Station Blackout – teljes feszültségvesztés – – –

Leállítás óta eltelt idő [óra]

Tápvízvezeték

~6% ~1% ~0,5%

Konténment izoláció Dízelgenerátorok indulása

– – –

0

Leállás után 1 nap múlva 5 nap múlva

• •

–

4

Üzemzavari nyomáscsökkentés

A hasadási hőtermelés leáll Időben csökkenő remanens hőtermelés a radioaktív hasadási termékek bomlása miatt • • •

6

Izolációs kondenzátor

Japán északi részén a villamos hálózat összeomlik A reaktorok sértetlenül vészelik át

SCRAM - vészleállás – –

22

1. blokk

2011. március 11. 14:46 - Földrengés

10

2

Forrás: Dr. Matthias Braun, Areva

Az esemény lefolyása

Maradékhő-felszabadulás a besugárzott üzemanyagban

0


Az energiaellátás közös okú meghibásodása Csak az akkumulátorok elérhetők Az üzemzavari hűtőrendszerek (IC, RCIC, nagynyomású és kisnyomású ÜH) működésbe lépnek, külső hőelvonás hiánya miatt azonban előbb-utóbb leállnak

Zóna spray Zóna spray

Nagynyomású ÜH Dízelgenerátorok Külső vill. en. forrás Forrás: Prof. Yoshiaki Oka

23



24

Az esemény lefolyása •

– –

•

Japán északi részén a villamos hálózat összeomlik A reaktorok sértetlenül vészelik át

Leállás után 1 nap múlva 5 nap múlva

Tápvízvezeték

~6% ~1% ~0,5%

Reaktorok lefúvatása

•

Csökkenő folyadékszint a reaktortartályokban

– – –

• •

Az erőmű stabil biztonságos állapotban Március 11. 15:41 A cunami eléri az erőművet – – –

•

Zóna spray

Méretezés max. 6,5 méteres magasságra A mostani cunami >15m Elárasztotta a dízelgenerátorokat és / vagy a generátorok hűtését biztosító épületeket

–

• Nagynyomású ÜH

Az energiaellátás közös okú meghibásodása Csak az akkumulátorok elérhetők Az üzemzavari hűtőrendszerek (IC, RCIC, nagynyomású és kisnyomású ÜH) működésbe lépnek, külső hőelvonás hiánya miatt azonban előbb-utóbb leállnak

Kisnyomású ÜH szivattyú

Izolációs hűtés

•


25

Az esemény lefolyása •

Konténment nyomáscsökkentés előnyei és hátrányai – – – –

• •

•

3. blokki pihentető medence (Tepco)

2. blokk

–

A hidrogén a reaktorépületen belül robban be A nedvesakna (szennyezett vízzel tele) megsérül Nem ellenőrzött gázkibocsátás, hasadási termékek kibocsátása (erőmű ideiglenes evakuálása magas telephelyi dózisteljesítmények Még nem világos, miért viselkedett másként a 2. blokk

Kiégett üzemanyagot a pihentető medencékben – –

4. blokk: karbantartás miatt az egész zóna kirakva A medencék becsült kiszáradási ideje: • •

–

– –

Inert töltőgáz (nitrogén) Hidrogén a zóna oxidációból Forrás a kondenzációs kamrában 1. blokk: március 12. 04:00 2. blokk: március 13. 00:00 3. blokk: március 13. 08:41


4. blokk

4. blokk: 10 nap alatt 1, 2, 3, 5, 6 blokk: néhány hét alatt

Jelenlegi adatok alapján a pihentető medencék nem száradtak le, de a beeső szerkezeti elemek károsodásokat okozhattak (legsúlyosabb a 3. blokkon). Üzemanyag a „szabadban” Hasadási termékek útjában nincs mérnöki gát, épületfal




– AC visszaállítható néhány órán belül (külső betáplálás vagy dízelek) – Hosszú idejű DC vesztést nem tételeztek fel – Súlyosbaleset-kezelési utasításoknak megfelelő beavatkozások – Vezénylő TFK esetében is használható marad, fő paraméterek monitorozhatóak

2. blokk – – –

•

A hidrogén a reaktorcsarnokban berobban Blokkonként változó mértékű épületsérülések

Hidrogén jut a csarnokba

Hidrogén a gőzzel a nedvesaknába, majd a szárazaknába jut

• A teljes feszültségkiesés kezelésének feltételezései

A gáz a reaktorcsarnokba kerül 1. és 3. blokk – –

Vízszint csökken, zónasérülés

Forrás: Dr. Matthias Braun, Areva

26

Teljes feszültségkiesés (TFK) feltételezések – és a tények

1., 3. blokk

Energiaelvitel a reaktorépületből (már csak így lehetett) Nyomás 4 bar-ra csökken Kis mennyiségű légnemű kibocsátás (jód, cézium, nemesgázok teljesen) Hidrogén-kibocsátás

1. blokk: 300-600kg 2-3. blokk: 300-1000kg

Konténment tartály nyomáscsökkentés – – –

Külső vill. en. forrás Forrás: Prof. Yoshiaki Oka


Zóna fokozatos kiszáradása Fűtőelem-sérülés: burkolat hőmérséklet meghaladja az 1200 °C-ot A burkolat Zr-tartalma gőz atmoszférában oxidálódik Zr + 2H20 →ZrO2 + 2H2 Exoterm reakció, tovább fűti a zónát Hidrogén termelődik

Konténment tartály nyomása 8 bar-ig nőtt (tervezési érték ~ kétszerese) – – –

Dízelgenerátorok

Lefúvatás, reaktor vízszint csökken

Gőz kieresztése a nedvesaknába

• •

Zóna spray

Station Blackout – teljes feszültségvesztés – – –

– – – –

Üzemzavari zónahűtést látja el

Izolációs hűtés

1. blokk: március 11. 16:36 (akkumulátor lemerült) 2. blokk: március 14. 13:25 (szivattyú meghibásodott) 3. blokk: március 13. 2:44 (akkumulátor lemerült)

•

Konténment izoláció Dízelgenerátorok indulása –

Nincs hőelvonás az épületből, így az izolációs hűtés (IC/RCIC) előbb-utóbb leáll – – –

Üzemzavari nyomáscsökkentés

A hasadási hőtermelés leáll Időben csökkenő remanens hőtermelés a radioaktív hasadási termékek bomlása miatt • • •

• •

•

SCRAM - vészleállás – –

Az esemény lefolyása

2., 3. blokk

2011. március 11. 14:46 - Földrengés

4. blokki pihentető medence (Tepco)

• Ez a valóságban: – Külső betáplálás napokig nem áll vissza, dízelek nem állíthatók helyre, a cunami teljesen tönkretette a tengervizes hűtőrendszert – DC ellátás nem volt elegendő – A cunami miatti károk következtében késleltetett beavatkozások (nem lehet hozzáférni a rendszerekhez) – Vezénylőből nem lehet irányítani, csak néhány paraméter monitorozható

A cunami következménye a korábban feltételezettnél jóval hosszabb idejű, nem ellenőrzött TFK lett Forrás: K. Sato (Hitachi-GE) 27



28

F.1.: súlyos baleseti intézkedések, eljárások

Forrás: K. Sato (Hitachi-GE)

A Fukushimában alkalmazott súlyosbaleset-kezelési eljárások (Omoto, ICAPP)

Forrás: Digital Globe Szeged, 2011. október 21.


29

Méretezés külső hatásokra



30

Atomerőművi események és állapotok besorolása

Florida, 2006



31



32

Atomerőművi események és állapotok besorolása

Tervezési alapba tartozó események

Tervezési alapon túli események



33


Megbukott a mélységi védelem elve? Nem!


34

Jól vizsgázott-e az erőmű? • Jócskán a tervezési alapon túli szökőár (a telephelyen 15 m) – Dilemma: a cunami elleni méretezés csak pénzkérdés? (civil példák)

• A konténment-filozófia igazolása (TMI után másodszorra) – Az acél belső konténmentek kibírták: földrengés + cunami + hősugárzás + hideg vizes befecskendezés + robbanások – Az üzemanyag-leltár nagy része bent maradt – Korlátozott kibocsátás

• Teljes feszültségvesztéses baleset – a „nagy mumus” Szeged, 2011. október 21.


35



36

Jól vizsgázott-e az erőmű?

Radioaktív kibocsátások • Telephelyen igen jelentős dózisteljesítmények, elhárítási munkák akadályozása

• A védelemi rendszerek további megerősítése – Dízelgenerátorok meghibásodása függött a típustól, még inkább az elhelyezéstől – Vízkivételi mű súlyos sérülése – Pihentető medencék hűtésének és fizikai védelmének átgondolása szükséges – Hidrogénkezelés nem volt megfelelő

– Robbanás miatt kikerülő ún. forrópontok (azóta is mértek 1 Sv/óra dózisteljesítményt!) – Dolgozók rendkívüli éves dóziskorlátját 250 mSv-re emelték, eddig hatan lépték túl

• Különböző kibocsátási útvonalak

• Kommunikáció – Nem világos, hogy tudták-e a TEPCO-nál az első 2-3 napban, hogyan is kommunikáljanak – Komoly nehézségek a tokiói TEPCO központ és az erőmű közötti komminikációban (infrastrukturális és emberi tényezők) – Sokáig csak minimális információ, szakmai tájékoztatás hiányos volt – Ma már bőséges és lelkiismeretes kommunikáció Szeged, 2011. október 21.


37

– Légnemű kibocsátás: nemesgázok, illékony hasadási termékek (főleg jód) pihentető medencékből – Folyékony kibocsátás: szivárgások a sérült szerkezeteken keresztül közvetlenül a tengerbe Szeged, 2011. október 21.


38



40

Környezeti hatások • Kitelepítések már március 11-én megkezdődtek (3 km-es körben), március 12-én már 20 km-es körzetben – Később dózisviszonyok alapján további településekből – Egyes területeken hamarosan visszaköltözhetnek – Több területen is korlátozásokat kellett elrendelni: • Tokióban néhány napra meghaladta a gyermekekre vonatkozó határértéket a csapvíz I-131 tartalma • Sugárszennyezett friss zöldségek Fukushima és Ibaraki prefektúrában • Tengervíz – I-131 határérték fölött

• A kibocsátás szintje mostanra nagyságrendekkel csökkent, de az elszennyezett területeket meg kell tisztítani a korlátozások feloldása előtt Szeged, 2011. október 21.


Jelen ismereteink alapján nem várható a lakosság egészségügyi károsodása! 39

Csernobil-e Fukushima? Csernobil • Mi történt?

Csernobil-e Fukushima?

Fukushima • Mi történt?

– Reaktorfizikai, megszaladásos baleset

– Extrém külső hatás miatt hűtés megszűnése

• A reaktor egy kísérlet végrehajtása során • A földrengést a reaktorok átvészelték (alacsony teljesítményen) instabil (leálltak), a külső villamos ellátás azonban üzemállapotba került megszűnt • A pozitív visszacsatolások miatt a • A cunami miatt a veszélyhelyzeti dízelek reaktivitás gyorsan nőni kezdett leálltak, teljes feszültségkiesés lépett fel • A hirtelen felszabaduló teljesítmény miatt • Hűtés nélkül az üzemanyag-kazetták magas hőmérsékletek, robbanások túlhevültek (megolvadtak), a keletkező (gőz, H), grafittűz hidrogén gáz berobbant



41

Csernobil • Tervezési hiba – hiányos a biztonsági funkciók megvalósítása (reaktivitás-szabályozás) • Tervezési alap rosszul megválasztva – nagy LOCA-ra nincs méretezve • Nincs hermetikus védőépület és érdemi ZÜHR – igen jelentős kibocsátás hosszú időn keresztül • Súlyosbaleset-kezelési eszközök nincsenek • Üzemeltetési problémák (kísérlet, eltérések tervtől) • Nincs előkészített balesetelhárítási terv


• Fukushimai hatások

– 800 000 likvidátor legterheltebb csoportjában:

– A dolgozókat eddig viszonylag jól védték.

• 237 sugárbetegség, ebből 50 halott • Kb. 2 200 többlet rákos eset (200 leukémia)

– Lakosság:

• 6 fő lépte túl eddig a 250 mSv emelt korlátot. • Sugárbetegség nem volt!

Sugársérült kezelési gyakorlat Chiba-ban (Kyodo News)

– Lakosság:

• 6 000 gyermeknél pajzsmirigyrák (15 halott) • 116 000 legszennyezettebb területről kitelepített lakos között 1 800 többlet rákos megbetegedés várható, de egyénenként nem kimutatható

• Kitelepítés nagyon korai fázisban, elhanyagolható lakossági dózisok. • Tej és egyéb élelmiszerek folyamatos mérése, a hatóságok időben avatkoztak be, jó a lakossági kommunikáció. • Ha így marad, nem lesz lakossági áldozat a sugárzás miatt.

• Nagyon sok alfa- és béta sugárzó • Mérsékelt alfa- és béta sugárzó került ki az erőmű környezetébe kibocsátás. Szeged, 2011. október 21.



42

INES-7

INES-7: Csernobil = Fukushima? NEM! • Csernobili áldozatok

Fukushima • Tervezési alap megválasztása kérdéses – jelen tudásunk szerint a földrengés és cunami extrém méretű volt • Súlyosbaleset-kezelés hiányosságai (hidrogén-robbanás megelőzése reaktorcsarnokban) • Nem üzemeltetési probléma • Sokat segített a következmények enyhítésén a kidolgozott és jól alkalmazott balesetelhárítási terv

43

• Április 12-én a japán hatóságok 7-esre emelték az esemény INES-besorolását – Korábban: 3 db 5-ös besorolás az 1-3 blokkoknak, 3-as besorolás a 4. blokki pihentető medencének – Most: 1-3 blokkok összevonva (1 db 7-es besorolás), a 4. blokki pihentető medence továbbra is 3-as besorolású – Indoklás: összesített környezeti aktivitás-kibocsátás I-131 ekvivalensben eléri a több tízezer TBq-t (INES manual)

Izotóp

Fukushima kibocsátás (NISA)

Csernobil kibocsátás

Fukushima / Csernobil arány (%)

I-131

1,3*1017 Bq

1,8*1018 Bq

7,22%

Cs-137

6,1*1015

8,5*1016 Bq

7,18%

Üa. ~1,5%-a ~ 7*1017 Bq

?

5,2*1018 Bq

3-7%

∑28 gramm

∑1900 gramm

Bq

Üzemanyag törmelék

? (eddigi adatok

Összesen

3,7*1017 Bq

szerint elhanyagolható)



44

Elhárítási lépések

Elhárítási lépések (2011. szeptember)

• Az elhárítási-helyreállítási munkálatokat három fázisra osztották •

1.: 3 hónap (április közepétől) / 2. : 3-6 hónap az 1. fázist követően / 3.: 3 év

Eddig megvalósult: – Bejutás a reaktorépületekbe, dózisviszonyok feltérképezése (folyamatos) – Pihentető medencék független hűtőköre (hőcserélővel) – Reaktorok független hűtőköre

• Végcél: kitelepítettek mihamarabb visszaköltözhessenek (dózisviszonyok) – Fő célok: reaktorok stabil hideg leállított állapotba hozása (ehhez hűtés stabilizálása), kibocsátások csökkentése/megszűntetése, felgyűlt szennyezett víz mennyiségének csökkentése, hulladékok kezelése és tárolása

Törmelék felszámolás, inhibitor

• Zóna spray: 2. és 3. blokk

– Reaktorok hűtővizének tisztítórendszere, a blokkokban összegyűlt szennyezett víz tisztítórendszere, sótalanító-rendszer – Nitrogénatmoszféra fenntartása az 1-3. blokk konténmentben – Kevésbé szennyezett radioaktív víz átemelése (Megafloat) – Épül az 1. blokk fölé az ideiglenes védőépület – Kibocsátás jelentős csökkenése – Folyamatos: telephelyi kihullás megkötése, összegyűjtése, törmelék, károk felszámolása

•

1. blokk védőépület

Sótalanító-rendszer tartályai

Legközelebbi fő cél: – 1-3. blokk hideg leállított állapot (2011. december)

(Tepco) Szeged, 2011. október 21.


45

Az atomenergia jelene



3. blokk mintavételezés

Fukushima politikai hatásai

• Jelenleg 432 atomerőművi blokk üzemel a világon • 65 atomerőmű blokk áll építés alatt • Az atomerőmű-építési láz Csernobil után megtorpant, atomerőművek részesedése csökkent • 2000 után „nukleáris reneszánsz”: új lendület az építésekben (főleg Kína és Oroszország hajtja) • Európai építések jelenleg: Finnország, Franciaország, Szlovákia • További európai tervek: Litvánia, Csehország, Lengyelország, Románia, Magyarország Szeged, 2011. október 21.


• Németország: 2011 elején 17 atomerőművi blokk üzemelt 20 300 MW kapacitással

(Tepco)

46

2011-ben leállítva 2022-ig áll le

– Hagyományosan antinukleáris ország – Korábbi terv: teljes leállás 2022-ig, ezt Merkel módosította – 2011. március: 3 hónapos azonnal leállítás a legrégebbi 7 blokknak – 2011. május 30.: a 7 blokk (+Krümmel) végleg leáll, a többi 2022-ig fokozatosan – Eddig Németország volt Európa egyik legnagyobb áramexportőre 47



48

Fukushima hatásai az atomenergiára

Fukushima hatásai – stressz tesztek

• Olaszország:

• EU: üzemelő atomerőművekre (143) célzott biztonsági felülvizsgálatot (CBF) kell elvégezni, ez a stressz teszt • Csatlakozott Svájc, Oroszország, Ukrajna, Örményország is • Rendelkezésre álló adatok alapján kell elemezni:

– Népszavazás: 92% döntött az atomenergia ellen (korábban is antinukleáris ország)

• Kína és Oroszország bejelentették, tovább folytatják az atomprogramot

Róma

– Oroszország: biztonsági felülvizsgálat minden atomerőműben, EU stressztesztekhez is csatlakoznak

• A jelenleg zajló építési, engedélyezési munkákat lelassíthatja az újonnan felmerült biztonsági szempontok figyelembe vétele (biztonsági elemzések, konstrukciós módosítások, engedélyezés) Szeged, 2011. október 21.

– az atomerőmű reakcióját bizonyos külső eseményekre – a megelőző és javító intézkedések vizsgálata a kezdőesemények, a biztonsági funkciók elvesztése és a súlyos baleseti folyamatok során

• Hasonló felülvizsgálatokat végeznek a világ többi atomerőművére is Quinshan, Kína


49



50

CBF Pakson – elárasztás

CBF Pakson – Földrengésvédelem

No. Megnevezés 11 Atomerőművi telephely feltöltési szintje 10 Árvízvédelmi töltéskorona a jobb parton 9 Tervezési alap szerinti jegesárvíz 8 Árvízvédelmi töltéskorona a bal parton 7 Jégtorlasz mögött várható maximális vízszint 6 Tervezési alap szerinti jégmentes árvíz 5 Tipikus tavaszi vízállás 4 Tipikus őszi vízállás 3 Számított vízszint a hidegvíz csatornában méretezési kisvízhozamkor 2 Kondenzátor hűtővízszivattyúk működéséhez minimálisan szükséges 1 Biztonsági hűtővízszivattyúk működéséhez minimálisan szükséges

Szint (Bf m) 97,15 96,30 96,07 95,80 95,90 95,51 91,00 87,00 84,04 83,60 83,50

(Bf m) – a Balti-tenger szintje feletti magasság

11 10 9 7, 8

6

5

4 3 1 Balparti gát

Duna főmeder

Jobbparti gát

Hidegvíz csatorna

Kondenzátor hűtővíz

2

Biztonsági hűtővíz

Az atomerőmű a környék legmagasabb feltöltésére épült – a Duna nem tudja elárasztani a blokkokat. Paks földrengésbiztonsága: a blokkok 0,25 g (2,45 m/s2) talajfelszíni gyorsulásra vannak megerősítve. Szeged, 2011. október 21.


51



52

CBF Pakson – Várható eredmények

Van-e jövője az atomenergiának? • Igen, ha

• Fukusimából tanulni kell! • Számos javító intézkedés várható Pakson is, és az összes atomerőműben, elsősorban a tervezési alapon túli balesetekre.

– tanulunk a fukushimai tapasztalatokból... – továbbra is a biztonság folyamatos növelése a cél… – az értelem dönt a politikai érdekek és az érzelmek helyett…

• • • • •

További üzemzavari / baleseti dízelgenerátorok telepítése. Biztonsági hűtővízrendszer szűrői biztonsági áramellátása. Parti szűrésű tűzivíz kutak biztonsági áramellátása. Talajfolyósodás hatásaival szembeni tartalék növelése. Balesetelhárítási szervezet felkészítése több blokk egyidejű balesetének elhárítására. • Tűzoltólaktanya és a blokki beléptetés épületének megerősítése földrengésre. • Pihentető medencék tartalék vízbetáplálási útvonalának kiépítése. • Stb. Szeged, 2011. október 21.


• Hiszen az atomenergia – CO2 mentesen termel áramot, – kis normál üzemi kibocsátás mellett, – kis mennyiségű és jól készletezhető primerenergiahordozóból, – versenyképes áron. A finn Olkiluoto-3 reaktor (EPR) beemelése 53

Köszönöm a figyelmet! Szeged, 2011. október 21.


55



54

Földrengés magnitúdó. Földrengés. Tartalom

Recommend Documents