A fö földrajzi övezetessé vezetesség (Az éghajlati övek)
Éghajlat alakí alakító tényez k Éghajlati övek kialakulá kialakulása f bb okai: A Nap sugá sugárzó rzó energiá energiája és a fö földrajzi szé szélessé lesség. A fö földfelszí ldfelszí n anyaga A domborzat és a tengerszint feletti magassá magasság Éghajlat: valamely helynek az átlagos id járása.
Kész szíítette: Mucsi Zolt Zoltáá n
Földrajzi övezetessé vezetesség Két féle övezetessé vezetességet kü kü lönbö nböztethetü ztethetü nk meg: Vízszintes övezetessé vezetesség:
Földrajzi övezetek 1.
Övek
Terü Területek Vidé Vidékek
•
egyenlít i éghajlat
•
átmeneti (szavanna, sztepp) éghajlat
• 2.
NyugatNyugat-keleti irá irányban hú hú zódnak vé végig a kontinensen
Fü gg leges övezetessé vezetesség:
Hegysé Hegységek, hegyvonulatok eseté esetében beszé beszélhetü lhetü nk fü fü gg leges övezetessé vezetességr l, ahol a magassá magasság nö növekedé vekedésével vá változik az ‘éghajlat ‘éghajlat’’. Ezt hegyvidé hegyvidéki éghajlatnak nevezzü nevezzü k. A fü fü gg leges övezetessé vezetesség nem fü fü gg a fö földrajzi helyzett l, pusztá pusztán a tengerszint feletti magassá magasságtó gtól.
Forró öv:
3.
4.
trópusi sivatagi éghajlat
Mérsékelt öv: •
szubtrópusi (mediterrán, monszun) éghajlat
•
óceáni éghajlat
•
nedves kontinentális éghajlat
•
száraz kontinentális éghajlat
•
mérsékelt övi sivatagi éghajlat
•
szubarktikus (tajga) éghajlat
Hideg öv: •
tundra éghajlat
•
állandóan fagyos éghajlat
Hegyvidéki éghajlat
A forró forró (tró (trópusi) övezet Jellemz k: Északi és dé déli szé szélessé lesség 30. fok kö között terü terül el ( a Rá Rákté ktérít és a Bakté Baktérít között). Polá Poláris hatá határát a tengerá tengeráramlá ramlások mó módosí dosítjá tják. A kontinensek nyugati oldalá oldalán a hideg áramlá ramlások az övet összesz kítik, mí míg a keleti oldalukon a meleg tengerá tengeráramlá ramlások kiszé kiszélesí lesítik. Nagy a napsugarak hajlá hajlásszö sszöge (egé (egész é vben, dé délben kö közel 90° 90°) Évi kö középh mérsé rséklet 20 oC-nál magasabb Évi kö közepes h ingá ingás kicsi
Az egyenlí egyenlít i éghajlat
Három f éghajlatra osztjuk: egyenlí egyenlít i éghajlat átmeneti (szavanna) éghajlat térít i (tró (trópusi sivatagi) éghajlat
1
Jellemz k az éghajlatra: A 10. és 20. szé széless lesséégi fok kö között, az Egyenlít ment Egyenlí mentéén alakul ki. Magas az é vi kö közé ph m érs rsééklet, 2525-27 °C Nagyon kicsi é vi kö közepes h ing ingáá s: max max.. 2,5 °C Álland llandóó felsz felszááll llóó l égmozg gmozgáá s sok és egyenletes csapadé csapadé k: évi mennyisé mennyis ége 1500 mm felett van. A csapadé csapadé k évi já jár ása alapjá alapjá n ezt az éghajlatot ké kétszakaszos es zóná nak is nevezik. Egyetlen évszak Fülledt, pá pá rás leveg . A relatí relatí v páratartalom 8080 -85% A folyó folyók ví ví zj zjáá rása egyenletes. Terméészetes nö Term növénytakar nytakaró ó: tró trópusi es erd . Talaj: laterit laterit,, tá t ápanyagban szegé szegé ny tró trópusi vörösf sfööld
Az egyenlí egyenlít i éghajlat el fordulá fordulá sa: Eurá Eurázsiá zsiában: Indoné Indonéz-szigetvilá szigetvilág Malá Maláj-félsziget Afriká Afrikában: Kongó Kongó-medence GuineaiGuineai-partvidé partvidék Madagaszká Madagaszkár keleti fele Ameriká Amerikában: AmazonasAmazonas-medence KaribKarib-szigetvilá szigetvilág (Jamaica, Hispaniola, Hispaniola, Puerto Rico) Rico)
2
A szavanna éghajlat
Élet a szavanná szavannák terü területé letén Két évszakot lehet megkü megkü lönb nbö öztetni. Ezeket a csapadé csapadék mennyisé mennyisége alapjá alapjá n kü löníthetj thetjü ü k el: Es s évszak Száraz évszak Szá
Évi kö kö zéph m érs rsééklet 2323-29 °C. A napi h ing ingáá s es s évszakban kicsi, szá szá raz évszakban nagyobb. Az évi h ing ingáá s a szá szá raz évszak kö közeledt zeledtéével n . A forró forró övezet legs r bben lakott terü terü letei letei.. Jellemz talajt talajtíípus: laterit laterit.. Szavannai vörösf sfö öld a csapadé csapadék csö cs ökken kkenéésével n a humusztartalom A csapadé csapadék mennyisé mennyisége, ill. a szá szá raz és nedves évszakok ará ará nya alapjá alapjá n né négy vá ltozat ltozatáá t kü kü lönb nbö öztetj ztetjü ü k meg: erd s-, fá fá s fü ves ves--,f ,fü ü ves szavanna, és sztyepp.
A szavanna éghajlat el fordulá fordulása: Többek kö köz ött… tt… Ameriká Ameriká ban: Yucatá Yucatán-félsziget OrinocoOrinoco-medence a BrazilBrazil-felfö felföld dé déli és kö kö zéps részé szén.
Afriká Afriká ban: KeletKelet-afrikaiafrikai-magasfö magasföldö ldö n Szudá Szudánban a Zambé Zambézi vízgy jt terü területé letén NyugatNyugat-Madagaszká Madagaszkár
3
Jellemz k A tró trópusi sivatagi éghajlat
A 20. és 30. szé szélessé lességi fokok kö között, a té térít körök menté mentén. Szelek: helyi szelek, mint szá számum, sirokki, sirokki, gibli, gibli, harmattá harmattán. Nincs összefü sszefügg növényzete. Oá Oázisok (ará (arányuk elenyé elenyész ). A Fö Föld legszá legszárazabb éghajlata: 2 évszak: h vös-szá száraz, forró forró-szá száraz (passzá (passzát leszá leszálló lló ága) Az évi kö középh mérsé rséklet magas Nagy napi h ingá ingás (30(30-40 oC), éjszakai fagyok Évi csapadé csapadékmennyisé kmennyiség kevesebb mint 250 mm. mm. H vös sivatagok: a Bakté Baktérít menté mentén Évi kö középh mérsé rséklet: 1414-20 °C. Csapadé Csapadék: kö ködszitá dszitálásbó sból.
4
Id szakos folyó folyók, só sós tavak. A terü terület nagy ré része lefolyá lefolyástalan Sivatagi vá váztalajok (a má mállá llás hiá hiánya miatt) Felszí Felszínformá nformálás: apró aprózódás: Homokbucká Homokbuckák, tanú tanúhegyek, sziklatornyok K -, homokhomok-, kavicskavics- és agyagsivatagok
El fordulá fordulásuk: Forró Forró sivatagok: Szahara, Kalahá Kalaháriri-sivatag, NagyNagy-Viktó Viktóriaria-sivatag (Ausztrá (Ausztrália).
H vö s sivatagok: NamibNamib-sivatag, sivatag, AtacamaAtacama-sivatag
Jellemz i A tró trópusi monszun éghajlat
•
•
•
A monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok eltér mérséklete határozza meg. Nyáron a tenger fel l a szárazföld felé fúj, csapadékot hoz. Télen pedig a kontinens fel l a tenger felé fúj, és ez száraz szél. A monszun szó az arab mausin-ból származik, ami évszakot jelent. A monszun kifejezés nem a csapadékra vonatkozik, hanem az évszakos szélirány-változásra. A monszun nem csak az indiai szubkontinensre jellemz , a Föld más részein is megtalálható pl.: Európában, Afrikában, Ausztráliában, az USA-ban és Chile nyugati partjainál. A leghíresebb monszun-terület India és DélkeletÁzsia. Nyáron a kontinens leveg je sokkal melegebb, mint a víz felszíne, ezért a leveg a víz fel l a szárazföld felé áramlik. A nedves leveg és a kontinentális eredet légtömegek találkozása idézi el a b séges csapadékot. Mivel az ott található hegyek és dombok emel hatása is érvényesül, vannak helyek, ahol nagyon b séges, 1000 mm-t is meghaladó csapadék hull. Télen ez az áramlás fordított, ez a száraz szél.
5
Szubtró Szubtrópusi éghajlatok Szubtró Szubtrópusi monszun éghajlat
Jellemz k Éghajlatá ghajlatát a monszunszé monszunszél szabá szabályozza Nyá Nyáron az óceá ceán fel l fú fúj Télen a szá szárazfö razföld fel l Hirtelen monszunvá hurriká monszunváltá ltás hurrikánok, orká orkánok, tá tájfunok 3 évszak Szá Száraz, napsü napsütéses, enyhe té tél Rövid, forró forró, szá száraz tavasz Fülledt, csapadé csapadékos, meleg nyá nyár Termé Természetes nö növénytakaró nytakaró: szavanna, monszunerd . Ingadozó Ingadozó vízjá zjárású folyó folyók, nyá nyári áradá radással. ssal. Termé Természetes nö növénytakaró nytakaró: babé babérlombú rlombú erd (babé (babérfa, pá páfrá frányfeny , arauká araukária, ria, mocsá mocsári ciprus). ciprus). Vörös- és sá sárgafö rgaföld (kevé (kevés humusztartalommal). humusztartalommal).
Egyenl tlen csapadé csapadékeloszlá keloszlás, folyó folyók áradá radása. Felszí í nformá á l á s: apró ó z ó d á s (té é len), má á llá Felsz nform apr (t m llás (nyá (nyáron) Szé Szél, folyó folyók
Jellemz i A mediterrá mediterrán éghajlat
A 30. és 45. fokok kö között Évi h ingá ingás a Fö Fö ldkö ldközizi-tenger kö környé rnyékén nagy, másutt, hideg tengerá tengeráramlatoktó ramlatoktól érintett terü területeken kisebb (San Francisco). Nyá forró Nyár: passzá passzát leszá leszá lló lló á ga forró, szá száraz, napsü napsütéses id Tél: nyugatias szelek ciklonok, csapadé csapadék Az egyetlen terü terület, ahol a té téli csapadé csapadékmaximum jellemz . A csapadé csapadék mennyisé mennyisé ge évi 400400-800 mm. A napsü napsütéses órák szá száma nagy. A folyó folyók ví vízszintingadozá zszintingadozása nagy. nagy. Termé Természetes nö növénytakaró nytakaró: kemé keménylombú nylombú és t level erd Fahé Fahéjszí jszín talajok, terra rossa, rossa, kö közepes humusztartalom Felszí Felszínformá nformálás: folyó folyók, apró aprózódás, lejt lemosá lemosás. El fordulá fordulása: Földk ldköözi zi--tenger é s mellé mell ékei, Fokvá Fokváros kö körny rnyééke, Kaliforniai-süllyed Kaliforniaillyedéé k, Dé D élnyugat lnyugat-- Ausztr Ausztráália
6
Jellemz k A mé mérsé rsékelt övezet
4 évszak, vszak, ám az évszakok egymá egymáshoz viszonyí viszonyított id beni ará aránya az Egyenlí Egyenlít t l való való távolsá volsággal vá változik: az egyenlí egyenlít i oldalon a nyá nyár 44-5 hó hónapig is tarthat, mí míg a sarkokhoz kö közelebb es oldalon a té tél aká akár 77-8 hó hó napig is tarthat. Az évi kö középh mérsé rséklet tá tág hatá határok kö között mozog: mozog: -10 °C és 10 °C kö között. Az évi kö közepes h ingá ingás az óceá ceáni éghajlat kivé kivételé telével, mindenü mindenütt meghaladja a napi h ingá ingást. st. Nyugatias szé szél A nyá nyári fé félévben a napsugarak nagyobb hajlá hajlásszö sszöggel esnek be, ezé ezért hosszabbak a nappalok, valamint a nyá nyár az egé egész övben meleg. (Az Egyenlí Egyenlít höz kö közelebbi részen aká akár 15, a sarkok fel li oldalon pedig né né hány hé héten át 24 óráig is tarthatnak a nappalok.) Csapadé Csapadék: évi mennyisé mennyisége kö közepes, vagy kevé kevés. A mennyisé mennyisége a tengerpartoktó tengerpartoktól távolodva csö csökken. A mé mérsé rsékelt öv éghajlatai: óce ceááni kontinentális (szá kontinentá (szárazf razfö öldi): nedves szááraz sz
mérs rséékelt övi sivatagi
Az éghajlat jellemz i: Óceá ceáni éghajlat
A kontinensek nyugati partszegé partszegélyé lyén alakul ki, ám ott sem szé szélesebb pá pár 100 kmkm-nél. F éghajlat alakí alakító tényez : a nyugati szelek által szá szállí llított nedves, viszonylag enyhe óceá ceáni lé légtö gtömegek. Kiegyenlí Kiegyenlített id járás. (Oka: a ví víz nagy fajh je.) Nagy pozití pozitív h mérsé rsékleti kü különbsé nbség a tö többi mé mérsé rsékelt éghajlathoz viszonyí viszonyítva (a meleg tengerá tengeráramlá ramlások, pl.: GolfGolf-áramlá ramlás az oka). H vös nyá nyár (a legmelegebb hó hónap középh mérsé rséklete 1010-20 °C), C), enyhe tél (a leghidegebb hó hónap középh mérsé rséklete is 0 °C felett van). Kis napi és évi h ingá ingás
7
Egyenletes, b séges csapadé csapadék ( a partokat övez hegyvonulatok nyugati lejt jén aká akár 2000 mm) B viz , egyenletes ví vízjá zjárású folyó folyók A leveg páratartalma magas (80(80-90%), 90%), gyakori a kö köd, a borultsá borultság (60(60-70 %), %), kevé kevés a napsü napsütéses órák szá száma. ma. A hó hó is gyakori, f leg a sarkkö sarkkörök kö közeli vidé vidékeken. Ám csak a magasabb hegyeken marad meg hosszabb ideig. Az er s ciklontevé ciklontevékenysé kenység miatt állandó llandó a szé szél. Növénytakaró nytakaró: lomberd : tö tölgyesek, bü bü kk kkö ösök, t zegmohal zegmohaláá pok pok.. Ezeket azonban nagyré nagyrészt kiirtottá k, helyü kiirtottá helyü ket zö zöld legel k foglaltá foglaltá k el.
Talaj:
barna erd talaj talaj,, magas humusztartalom., az es k miatt a tá tá panyag a mé m élybe sz száá ll llíítodik
Felszí Felszínformá nformálás: csapadé csapadék-, folyó folyóvizek, má mállá llás Tagolt partvonal, folyó folyótorkolatok: jó jó kikö kikötési és hajó hajózási felté feltételeket biztos ítanak El fordulá fordulása: Észak szak-- Spanyolorsz Spanyolorszáá gt gtó ól az é.sz .sz.. 70. foká fokáig (Franciaorszá (Franciaorszá g nagy ré r észe,Benelux sze,Benelux--államok, Nagy--Britannia, Írorsz Nagy rorszáá g, Dá Dá nia, Norvé Norvé gia nyugati partjai). Észak szak-- Amerika nyugati partjain az é .sz .sz.. 4242-62. foka kö közt (San Francisco), Dé D él- Amerika nyugati partjain, a d.sz d.sz.. 3737-55 55°°. Ausztrááli Ausztr liáá ban Victoria és Új- Dél- Wales államok, Tasm Tasmáánia nia,, Új- Zéland land..
A nedves kontinentá kontinentális éghajlat jellemz i: A kontinentá kontinentális éghajlatok
A dé déli fé fé lgö lgömbö mbön teljesen hiá hiányzik, mert ezeken a szé szélessé lessé geken ott nincsenek szá szárazfö razfö ldek. Kialakulá Kialakulásában a napsugá napsugárzá rzáson kí kívül a szá szállí llított lé légtö gtömegeknek is fontos szerepe van. Évi kö középh mérsé rséklete: 00-10 °C kö kö zött. Nagy évi h ingá ingás: 20 °C fö fö lött. Jellemz ek a hirtelen h mérsé rsékletvá kletváltozá ltozások. A kü különbö nbö z h mérsé rséklet légtö gtö megek talá találkozá lkozásán torná tornádók alakulnak ki (Északszak-Amerika). A csapadé csapadék mennyisé mennyisége 500500-1000 mm között van, tavasz vé végi, nyá nyár eleji csapadé csapadékmaximum jellemz . A té téli csapadé csapadék javaré javarészt hó hó. Ingadozó Ingadozó v ízjá zjárású folyó folyók (Duna, Rajna).
8
•
• • •
•
A lé légnyomá gnyomás té télen magas, nyá nyáron alacsony. Az uralkodó uralkodó szé szél általá ltalában nyugati. Relatí Relatív pá páratartalom 70% kö körül mozog. Növénytakaró nytakaró: • lomberd • erd ssztyepp • talaja: barna erd talaj magas humusztartalommal. El fordulá fordulása tö többek kö között… tt…: • Kárpá rpát-medence, Ausztria egy ré része, Pó-alfö alföld (Olaszorszá (Olaszország), az USA középs államai, Né Németorszá metország, Lengyelorszá Lengyelország, kö közép Oroszorszá Oroszország, Északkeletszakkelet-Kína
A szá száraz kontinentá kontinentális éghajlat jellemz i: Nagy évi h ingá ingás Alacsony relatí relatív pá páratartalom magas nyá nyári h mérsé rséklet. Kevé Kevés csapadé csapadék (450 mmmm-nél kevesebb) nagy az óceá ceánoktó noktól való való távolsá volság, sok esetben medencejelleg. A folyó folyók id szakosak, vagy ví vízjá zjárásuk er sen ingadozó ingadozó. Két vá változat: Éves csapadé csapadék <200 mm: sivatagi változat Éves csapadé csapadék >200 mm: sztyeppvá sztyeppváltozat Növénytakaró nytakaró: Füves sztyepp Talaja: csernozjom, csernozjom, gesztenyebarna mez sé gi talaj (rö (rövidfü vidfüv pusztá puszták) magas humusztartalom Felszí Felszínformá nformálás: apró aprózódás, szé szé l
A vá változatok jellemz i: Sztyeppvá Sztyeppváltozat: Óceá ceántó ntól tá távol esnek. • Nagy kü kü lönbsé nbsé g az évi középh mérsé rsékletek kö között (é (északon 0°C, dé délen +10° +10°C fö fölött is). • Tél: •
• •
• •
északon: dermeszt en hideg délen: alig 0° 0°C alatt
Csapadé Csapadék: 200200-450 mm kö kö zött El fordulá fordulás: •
Sivatagi vá változat (mé (mérsé rsékelt övi sivatagi éghajlat): ugyanazok a té tényez k alakí alakítjá tják, mint a sztyeppvá sztyeppváltozatot, ám a csapadé csapadék évi mennyisé mennyisége 200 mm alatti. alatti. • El fordulá fordulása: •
•
Takla-- Mak Takla Makáá n, Gó Góbi bi--sivatag (Á ( Ázsia), Haláál- völgy, Atacama Hal Atacama--sivatag (Amerika).
az É szak szak-- amerikai Pré Préri, Patag Patagóónia nia,, az orosz sztyeppé sztyeppék
9
A szubarktikus éghajlat (tajga)
Jellemz i: A kontinentá kontinentális é ghajlat er sen szé széls sé ges vá változata. ltozata. Csak az északi fé fé lgö lgömbö mbön talá talá lható lható. A napsugá napsugárzá rzás a legfontosabb éghajlat alakí alakító tényez . Az évi kö kö zéph mérsé rséklet 00-(-10) oC között van. van. Két évszakot kü különbö nböztetü ztetünk meg:
A feny erd k talaja: podzol. podzol. Ké Képz dését er sen befolyá befolyásolja a csapadé csapadék mennyisé mennyisé ge. Tá Tápanyagban szegé szegény. El fordul mé mé g szü szürke erd talaj is. Lápok, mocsarak keletkeznek Csuszamlá Csuszamlások, talajfolyá talajfolyások. sok. Felszí Felszínformá nformálás: apró aprózódás, folyó folyók hordalé hordalékszá kszállí llítása A lakossá lakossá g fakitermelé fakitermeléssel, pré pré mes állatok tenyé tenyészté sztésével foglalkozik El fordulá fordulása: Oroszorszáá g északi ré Oroszorsz r észe, Alaszka, Kanada, Finnorszá Finnorszá g, Své Svédorsz dorszáá g északi ré r észe.
Rövid, meleg nyá nyár Hosszúú, hideg té Hossz t él: minimum 55-6 hó hó nap, de aká akár 8 is lehet. Rövid átmeneti é vszakok, által ltaláá ban egy hó hó napn napnáál nem hosszabbak.
Az évi kö kö zepes h ingá ingás itt a legnagyobb a Fö Fö ldö ldön: Verhojanszk: Verhojanszk: 65° 65°C, abszolú abszolút ingá ingás: Verhojanszk 103,9° 103,9°C. (a verhojanszki hidegkatlan) Kevé Kevés csapadé csapadék, sok helyen mé még a sivatagi érté rtéket sem éri el. Kicsi Kicsi a pá párolgá rolgás az alacsony h mérsé rséklet miatt. Csapadé Csapadékmaximum nyá nyáron, minimum té télen. A lé lé gnyomá gnyomás té télen magas (szibé (szibériai maximum), nyá nyáron alacsony. Té Té len heves szé szélviharok, melyeket burrá burránnak (Eurá (Eurázsia), illetve blizzardnak (Amerika) hí hívnak. Ingadozó Ingadozó v ízjá zjárású folyó folyók Termé Természetes nö növénytakaró nytakaró: tajga – feny fa, nyí nyírfa.
Jellemz k: A hideg öv
Anticiklonokat szá szállí llító sarki szelek hatá hatása alatt áll. Az évi kö középh mérsé rséklet a legalacsonyabb az egé egész Fö Földö ldö n. A h ingá ingás kisebb, mint a szubarktikus éghajlaton. A csapadé csapadék az egé egész évben kevé kevés. Jó Jó részé szét ö sszefü sszefügg belfö belföldi jé jég borí borítja. Két éghajlatot k ülö níthetü thetünk el: tundra és állandó llandóan fagyos éghajlatot.
10
Jellemz i:
A tundra
Kevé Kevés hó hótakaró takaró, nyá nyáron elolvad. 2-4 hó hó nap kö középh mérsé rséklete 0° 0°C fö fölött van. A talaj 1 mm-nél mé mélyebben sosem enged fel. Az évi kö középh mérsé rséklet: 0 és -12° 12°C kö között vá változik. Évi h ingá ingás: A meleg tengerá tengeráramlá ramlások hatá hatása alatt álló lló terü területeken kicsi. A tö többi terü területen 30° 30°C is meghaladhatja.
Csapadé Csapadék: a legtö legtöbb helyen 400 mm alatt. Csapadé Csapadékmaximum nyá nyáron, minimum té télen van. Nagyon kis intenzitá intenzitású. 80%80%-a hó hó formá á j á ban esik, mely 79 hó ó napig meg is marad. form 7 h Er s szé szélviharok. Növényzet: tundra Talaja: tundratalaj, talajszerkezet hiá hiányzik.
El fordulá fordulása: Izland nagy ré része, Skandiná Skandinávia magasfö magasföldjei. Lappfö Lappföld. Északszak-Amerika északi ré része. Grö Grö nland peremterü peremterületei. Az Antarktisz északi ré részei és a kö környez szigetek.
Az állandó llandóan fagyos éghajlat
11
Jellemz i: 3-6 hó hónapig tart az éjszaka és ugyanannyi ideig a nappal. Egyetlen évszak: té tél Évi kö középh mérsé rséklet: -15° 15°C körül. Abszolú Abszolút minimumok a tengert l tá távol es terü területeken alakulhatnak ki. A csapadé csapadék évi összege 100 mm, ami csak hó hó formá formájában hullik. Néhol 22-3000 m vastag jé jé gtakaró gtakaró. Az Antarktisz partjain szinte állandó llandó szé szélvihar. El fordulá fordulása:
Hegyvidé Hegyvidéki éghajlatok
Grö Grönland és a pó pólushoz kö kö zeli szigeteken. az Antarktiszon. Antarktiszon.
Jellemz i: A tengerszint feletti magassá magassá g alakí alakítja. Minden éghajlati övben megtalá megtalálható lhatóak. A tengerszint feletti magassá magassá ggal csö csökken az évi h ingá ingás. Csapadé Csapadékeloszlá keloszlás: a hegysé hegysé g szé szél fel li oldala sok csapadé csapadékot kap. El fordulá fordulása: Eurá Eurázsiaizsiai-hegysé hegysé grendszer 3000m feletti tagjai. Etió Etióp-magasfö magasföldö ldön, AtlaszAtlasz-hegysé hegysé g, KeletKelet-afrikai vulká vulkánok. Andok és Sziklá á s hegysé é g magasabb Szikl hegys vonulatai és vö völgyei.
12
