Földrajzi adottságok szerepe Edelény fejlesztésében SZAKDOLGOZAT

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi kar Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék és Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék

Földrajzi adottságok szerepe Edelény fejlesztésében SZAKDOLGOZAT

Készítette: Földeák Gábor Geoinformatikai kutató Konzulens: Dr. Elekes Tibor egyetemi docens Beadás dátuma: 2015.11.27.

Miskolc 2015.

Eredetiségi nyilatkozat Alulírott Földeák Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy a Földrajzi adottságok szerepe Edelény fejlesztésében című diplomamunka/szakdolgozat (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az Egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. A dolgozatban csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem. Kijelentem, hogy az elektronikusan feltöltött és a papír alapú dokumentum mindenben megegyezik. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Miskolci Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Miskolc, 2015.11.27. ................................................... hallgató aláírása

Tartalomjegyzék

1.BEVEZETÉS ........................................................................................................................... 1 1.1 A témaválasztás indoklása.................................................................................................. 1 1.2 Kutatási célkitűzések .......................................................................................................... 1 1.3 A kutatás során alkalmazott módszerek ............................................................................. 2 2. EDELÉNY VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA........................................................... 3 3. EDELÉNY ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE ................... 4 3.1 Edelény földrajzi helyzeti energiái .................................................................................... 5 3.2 Földtani sajátosságok ........................................................................................................ 7 3.3 Éghajlati jellemzők ........................................................................................................... 10 3.4 Vízrajzi sajátosságok ........................................................................................................ 10 3.5 Talajadottságok ................................................................................................................ 12 3.6 Életföldrajzi sajátosságok ................................................................................................. 13 4. NÉPESSEDÉSI FOLYAMATOK 1870-TŐL NAPJAINKIG .............................................. 15 4.1 A népességszám, az etnikai és a felekezeti szerkezet alakulása...................................... 15 4.2 Népességszerkezet alakulása 2009-2011 között.............................................................. 20 5. EDELÉNY VÁROSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ............................................................. 25 5.1 Kulturális és turisztikai fejlesztés .................................................................................. 26 5.1.1 A L’Huillier-Coburg kastély ................................................................................ 26 5.1.2 A Borsodi tájház és borsodi Földvár .................................................................... 28 5.2 Oktatási intézményhálózat fejlesztése ........................................................................... 28 5.3 Sport, szabadidős tevékenységek .................................................................................. 30 5.4 Infrastruktúra-hálózat fejlesztés ................................................................................... 31 5.4.1 Közúthálózat-fejlesztés és járdaépítés .................................................................. 31 5.4.2 Közműfejlesztés .................................................................................................. 34 5.5 Városközpont ................................................................................................................ 34

6. A VÁROSFEJLESZTÉS HATÁSA EDELÉNY GAZDASÁGÁRA ................................... 35 7. A VÁROSFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS GONDOLATAIM .................................... 38 8. EDELÉNY SWOT-ANALÍZISE ........................................................................................... 39 9. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................... 40 10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .............................................................................................. 41 11. IRODALOMJEGYZÉK ....................................................................................................... 42 12. ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................. 44

ABSRACT Edelény városfejlesztése a szakdolgozatom témája, az a település, ahol én magam is lakom. Az egyik ok, amiért ezt a témát választottam, mert ezt a terepet ismerem a legjobban, akár természetföldrajzi, akár társadalom földrajzi szempontból is nézzük. Sok olyan ismeretlen terület, információ lapul a Bódva völgye kapujaként is emlegetett Edelényben, amit úgy vélem be kell mutatnom. Bevallom, hogy a kutatásom során én magam is elcsodálkoztam sok olyan dolgon, amelyek ismerősek voltak más tanulmányaim során, de igazán a témába mélyülve tudtam megérteni és váltak hasznossá a számomra. A másik ok, amiért ezt a témát választottam az nem más, mint hogy ez a város most a változás szelében jár. Edelény meg fog változni, új lesz, jobb lesz, külsőre és belsőre is és erről az aktuális folyamatról szeretnék megosztani néhány információt. Úgy gondolom a város a megújulás kapujában áll, sok lehetőség van benne, hogy felzárkózzon a hazai színvonalhoz (legfőképp idegenforgalmi szempontból), valamint fontosnak és hasznosnak tartom ezeket az információkat és érdekességeket, folyamatokat megosztani. A dolgozat elkészítése előtt alapos kutatást végeztem a helyi könyvtárban, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban, illetve otthon található, a témába vágó könyvek is a segítségemre voltak, valamint a legnagyobb segítséget az edelényi önkormányzattól kaptam, ahová el is látogattam és az ott dolgozók készségesen a rendelkezésemre álltak a dolgozatomhoz szükséges adatok, információk megszerzésében. A szakdolgozatomban részletesen kitérek elsősorban a város történelmére, valamint a természetföldrajzi jellemzőinek ismertetésére mint pl.: földtani, geomorfológiai, éghajlattani, talajtani, víztani, növénytani és állatvilág szempontokból. Ez a szakdolgozatom első nagy egysége. Ezen kívül megemlítem a város társadalmi jellemzőit is, mint pl.: XIX. és XX. századi és mostani statisztikai adatokat, hogy megvizsgáljam a város népességi változásait. Viszont a szakdolgozatom fő része, a második nagy egység maga Edelény városfejlesztése, ahol bemutatom azokat a területeket, ahol Európai Uniós pályázati forrás útján felújítások történtek, mettől meddig, mekkora összegből és hogy ezeknek a felújításoknak milyen gazdasági és egyéb hatásokkal járnak. Kutatásom végén egy meglévő és egy általam szerkesztett SWOT-analízissel szeretném bemutatni, hogy miben erős vagy gyenge a város és hogy milyen lehetőségeket rejt még, illetve veszélyeket is. Végül egy összegzéssel és egy saját véleménnyel, saját meglátásaimmal zárnám le a témát.

Zusammenfassung Das Thema meiner Facharbeit ist die Entwicklung der Stadt, wo ich wohne. Der Grund dafür, warum ich eben dieses Thema gewählt habe, ist die Gegend, die ich am besten kenne, sowohl geographisch als auch gesellschaftlich. Viele für die weite Gesellschaft noch unbekannte Gebiete und Informationen stecken sich in Edelény, im Tor des Bódva-Tals, die ich unbedingt vorstellen soll, meine ich. Ich gebe zu, während meiner Recherche habe ich mich darüber auch mehrmals gewundert, wie viele Themen sind, die ich aufgrund meines Studiums gewissermaße kenne, aber erst durch meine Forschung sind sie klar geworden. Der andere Grund dafür, warum ich mich eben mit diesem Thema beschäftige, ist die rasche Entwicklung von Edelény. Es wird dadurch anders -erneuert, verbessert- sein, sowohl von aussen als auch von innen. Dieser Prozess passiert gerade in Edelény und ich möchte Ihnen einige wichtige Informationen darüber mitteilen. Ich bin überzeugt, dass sich die Stadt erneuern wird und es in der Erneuerungskonzeption viele Möglichkeiten gibt, sich dem höheren Landesniveau anzupassen, vor allem, was der Fremdenverkehr betrifft. Ausserdem halte ich die aktuellen Informationen über Edelény für wichtig und nützlich. Bevor ich mit dem Schreiben begann, hatte ich gründliche Forschungen in der Stadtbibliothek in Edelény und in Miskolc (Komitatsbibliothek Ferenc Rákóczi II) geführt und die Fachliteratur studiert. Die größte Hilfe hat mir dabei die Stadtverwaltung von Edelény geleistet, wo ich persönlich beraten worden bin und die Beamten haben mir die nötigen Daten hilfsbereit zur Verfügung gestellt. In meiner Diplomarbeit schreibe ich vor allem über die Geschichte der Stadt und derer Naturgeographie aus verschiedenen Aspekten zB. Erdkunde, Geomorfologie, Wetterkunde, Bodenkunde, Wasserkunde, Flora und Fauna. Das beträgt den ersten großen Teil meiner Facharbeit. Ausserdem erwähne ich einige gesellschaftliche Merkmale Edelénys zB. die jetzigen statistischen Daten, verglichen mit denen aus dem 19. und 20. Jahrhundert, um den Bevölkerungstendenzen folgen zu können. Der Hauptteil meiner Facharbeit besteht aber aus dem Studium des Entwicklungsprojektes von Edelény, in dem ich die Bereiche vorstelle, wo bedeutende Erneuerungen mithilfe der

EU-Finanzierungen durchgeführt worden sind: von wann bis wann, aus welcher Summe, mit welchen Folgen, zB. was die Wirtschaft betrifft. Am Ende meiner Arbeit habe ich das Ziel, die Stadt mit einer vorhandenen und einer von mir gestalteten SWOT-Analyse vorzustellen, welche Stärke und Schwäche die Stadt hat und welche weiteren Chanchen und sogar Gefahren sie noch hat. Letztendlich schließe ich meine Facharbeit mit einer Zusammenfassung, Meinungsäusserung, und eigenen Tipps.

1.Bevezetés 1.1. A témaválasztás indoklása Szakdolgozatom témájaként azt a területet választottam, ahol én magam is élek és ez pedig Edelény. Ezt a terepet ismerem a legjobban, akár természetföldrajzi, akár társadalom földrajzi szempontból is nézzük. Sok olyan ismeretlen terület, információ létezik a Bódva völgye kapujaként is emlegetett Edelényben, amit úgy vélem be kell mutatnom. Bevallom, hogy a kutatásom során én magam is elcsodálkoztam sok olyan dolgon, amelyek ismerősek voltak más tanulmányaim során, de igazán a témába mélyülve tudtam megérteni és váltak hasznossá a számomra. A másik ok, amiért ezt a témát választottam, a város folyamatos változása, fejlődése. A jelentősebb földrajzi tényezők ismertetése után Edelény fejlődésének sajátosságait szeretném összegezve bemutatni, rámutatva a további fejlődési lehetőségekre. Remélem dolgozatommal közelebb tudom juttatni az olvasót Edelény város földrajzi megismeréséhez, fejlődési sajátosságainak megértéséhez.

1.2. Kutatási célkitűzések Vizsgálódásom céljai:

- Edelény város általános bemutatása, földrajzi lehatárolása és a település történetében fontos események összegzett ismertetése,

- Edelény és környékének természetföldrajzi jellemzése, a földrajzi helyzeti energiák bemutatása, növény- és állatvilág, éghajlat és talajadottságok elemzése,

- A város társadalmi helyzetére is szeretnék kitérni statisztikai adatok, népesedési adatok formájában,

- Az aktuális városfejlesztési program ismertetése a megvalósított és a tervezett fejlesztések tükrében,

- Külön hangsúlyozni szeretném a város fejlődésében előnyös, illetve hátrányos tényezőket,

- Bővebben ismertetem a város egyik gazdasági lehetőségeként is számon tartott idegenforgalmi potenciált,

1

- Reményeim szerint munkám segítséget nyújthat a város iránt érdeklődők számára, ugyanakkor kiinduló munka lehet a későbbi városfejlesztési tervek elkészítésénél.

1.3 A kutatás során alkalmazott módszerek A dolgozat elkészítése előtt alapos kutatást végeztem a helyi városi könyvtárban, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban, a Miskolci Egyetem Könyvtárában, ugyanakkor segítségemre voltak az otthon, illetve környezetemben található, e témához kapcsolódó könyvek és tanulmányok. A legnagyobb segítséget az edelényi önkormányzattól kaptam, ahol a rendelkezésemre bocsátották a dolgozatomhoz szükséges adatokat, információkat. betekintést kaptam Edelény város módosított hosszú távú városfejlesztési koncepciójába, az Integrált Városfejlesztési Stratégiába, valamint Edelény város aktuális gazdasági programjába is. Sok dokumentumot sikerült elérnem az interneten a város honlapján és egyéb honlapokon. A város népesedési folyamatainak ismertetéséhez adatokat gyűjtötte a KSH honlapjáról és a B-A-Z megyei Statisztikai Hivataltól. Az összegyűjtött adatokat táblázatokba összegeztem, grafikonokon, diagramokon ábrázoltam és a többi tényező függvényében elemeztem. Terepbejárásaim során beazonosítottam az irodalmi forrásokban leírt földrajzi tényezőket, fejlesztési lehetőségeket és megvalósításokat. Mindezeket saját készítésű fényképekkel illusztráltam, ARC GIS és Photoshop CS4 programok fölhasználásával készített térképen összegeztem.

2

2. Edelény város általános bemutatása Edelény, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található kisváros, 25 km-re Miskolctól északi irányban. A települést a Bódva-völgy kapujának is szokták hívni. A földrajzi távolsága kedvező, a közúthálózat és a vasúthálózat fejlesztésének köszönhetően a megyeszékhely, Miskolc 20-30 percnyi utazással elérhető. A település belterülete 491 ha és 8220 m², külterülete 4887 ha és 219 m². A külterület zártkert nagysága 304 ha és 3623 m², így az összes területe 5683 ha és 2062 m². Népsűrűsége meglehetősen alacsony a megyeszékhelyhez képest, de vonzó lehet a telekárával a szennyezett nagyvárosokból kiköltözni vágyók számára. Közlekedését tekintve, a város megközelíthető Budapestről kiindulva az M3-as autópályán, majd a 26-os és a 27-es főúton. Személygépkocsival Miskolctól 30-35 perc alatt Edelénybe lehet érni, de továbbra is előnyös közlekedési lehetőségek az autóbusz és a vonat. A város jelenleg három településrészből áll. Az egyik Edelény, a másik az 1950-ben hozzácsatolt Borsod, a harmadik az 1963-ban Edelény részévé vált Finke. Városi címét 1986ben kapta. Történelme Edelénynek szinte egyidős az emberiséggel, ugyanis az alsópaleolitikum időszakból már találtak különböző kavicseszközöket a Kisakácosban, melynek korát 400-200 ezer évre becsülik. A neolitikum emberének településnyomait is felfedezték a város területén. A legjelentősebb felfedezés az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó bükki kultúra népének leletanyaga, amelyet Edelénytől nem messze, a derékegyházi domb területén tártak fel az 1920-as években végzett ásatások során. Ezen kívül további leleteket találtak a vaskorból, bronzkorból, a kelták, gepidák, a hunok és az avarok korából is (Provincia Kft. 2012. p. 5-6.). Edelény Borsod településrészének legrégebbi írásos említése 1108-ból maradt fönn. Földvárán kerültek elő a honfoglalás és az államalapítás legfontosabb leletei. Magát Edelényt először 1299-ben említik meg Edelin néven. 1332-ben Edelényi László fiai voltak a terület birtokosai. A középkor idején a város főként a mezőgazdaságból élt, a török időkben teljesen elnéptelenedett. Évszázadok során több tulajdonosa volt a településnek, a legfontosabbak: a Bebek család (XV. század), Szapolyai János (XVI. század), 1566-tól I. Miksa király birtoka, 1603-tól a Rákóczi családé, 1727-től pedig a L’Hullier János Ferenc és utódai birtokolták, 1820-tól viszont a Coburgoké volt a terület. Az igazán nagy változás 1838-ban következett be, amikor a Coburgok cukorgyárat létesítettek. Fejlődés jellemezte a XIX. század végét és a XX. század elejét, amikor az edelényi szénterület bányászati jogát egyre több vállalkozó tudta

3

megszerezni. A XX. században a bányászat mellett továbbra is a mezőgazdaság és a kisipar jelentették a legfontosabb gazdasági tevékenységet (Provincia Kft. 2012. p. 6-7.). Súlyos anyagi károkat és emberveszteséget jelentett a két világháború. A II. világháború utáni politikai, társadalmi, gazdasági változások keretében került sor térségünkben is az államosításra, majd ezt követően a nagyüzemi bányászat és a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítására. Újabb fordulatot jelentett a rendszerváltás. Gazdasági-társadalmi leépülést,

munkanélküliséget

termelőszövetkezeteinek

eredményeztek

fölszámolása.

a

Napjainkban

bányabezárások

és

munkalehetőséget,

a

térség

megélhetést

nagyobbrészt a helyi vállalkozások és néhány gazdasági társulás biztosít. A település lakosságát dicséri, hogy napjainkban Edelény egy tiszta, rendezett, jó infrastruktúrával ellátott kisváros képét mutatja.

3. Edelény és környékének természetföldrajzi jellemzése Edelényt a Bódva-völgye kapujának is szokták emlegetni, egyike Borsod-AbaújZemplén megye legvonzóbb térségeinek. Napjainkban erősségeiként, legjelentősebb erőforrásaiként értelmezhetőek az alábbi sajátosságok: 1. Változatos földtani sajátosságokkal rendelkező térségek találkozásánál helyezkedik el. 2. Az edelényi táj helyzete a nagytájak rendszerében és a Miskolci-kaputáj szomszédságában. 3. Az edelényi öblözet, a szűkebb táj belső helyzeti energiái. 4. A Bódva folyó közelében vár építésére alkalmas sziklacsúccsal rendelkezik. 5. Felszínét részben árvízmentes teraszok borítják. 6. Építkezésnél használható kőzetek és faanyag jelenléte. 7. Évszázadok során vizet, halat biztosított a Bódva, gazdag vadállománynak adtak otthont a térség lombhullató erdőségei. 8. Mezőgazdaság számára alkalmas éghajlattal és talajokkal rendelkezik. 9. Áthalad e térségen a Felvidéket az Alfölddel összekötő egyik hagyományos és napjainkban is jelentős közlekedési folyosó. 10. Jelentős mennyiségű kitermelhető barnakőszén található a térségben.

4

A fölsorolt 10 adottság eltérően befolyásolta Edelény több évezredes társadalmi-gazdasági életét. Nyomon követhető az egyes tényezők folyamatos jelenléte, de ugyanakkor a történelmi időszakokhoz kapcsolódó föl-, illetve leértékelődésük (Peja Gy. 2000. p. 190.)

3.1. Edelény földrajzi helyzeti energiái Sajátos Edelény helyzete a térség tájrendszerében. Ha felmegyünk egy térségbeli magaslatra (pl.: Edelény határában lévő Császta-szőlőhegyre), lehatárolhatjuk e térségben érintkező tájegységeket: északon a Cserehát és a Szendrői-hegység erdőligetes lejtői találhatóak, keleten az Eperjes-Tokaji-hegység vulkanikus vonulata látható. Dél felől az Alföld rajzolódik ki, a Hernád, Bódva és Sajó völgyében észak, illetve északnyugati irányba, a folyók mentén továbbhúzódó kistájaival. Délnyugat felé a Bükk hegység zárja le a kilátást. Az alábbi térkép is szemlélteti Edelény előnyös földrajzi helyzetét, a mai Borsod-AbaújZemplén megye földrajzi központjának közelében helyezkedik el (1. ábra).

1.ábra: Edelény földrajzi helyzete Szerkesztette: Földeák Gábor Előnyös a természetföldrajzi helyzete is. Gesztely-Tiszalúc és Miskolc-Nyékládháza között egy 230 km²-nyi sík terület található, melyet 30-50 m magasságú dombsor és teraszlejtő határol két oldalról, ezzel szabad utat biztosítva a három folyó (Hernád, Sajó, Bódva) déli irányú folyásának. „ Ezt a kb. 15 km-re összeszűkülő síkságot, amely kaput nyit a folyóknak, nevezzük Miskolci-kapunak.” (Peja Gy. 2000, p. 191.). Ez a kapu jelleg

5

szemléletesen kirajzolódik az e térségben, az Alföld és Felvidék között utazók számra is. E völgyi folyosók befolyásolják a légtömegek mozgásirányát is. A „szélcsatorna” jelleg jobban érvényesül a Hernád és a Sajó széles, „teknő” alakú völgyeiben. Kevésbé akadálymentes a levegő mozgása a hol szűkülő, hol táguló, medencejellegű völgyszakaszokat kialakító Bódva völgyében. A három folyóvölgy közül Edelény számára a legfontosabb a Bódva völgye. Ez a folyó szeli át a mai város területét és itt halad a térség egyik hagyományos észak-dél irányú közlekedési folyosója. Ezt a Bódva völgyi folyosót a mai város területén, mind északi és mind déli irányából Edelény és Borsod városrésze nyitotta és zárta, évszázadokon át ellenőrizte. A Bódva, nagyobbrészt törésvonalakhoz igazodó szurdokvölgy szakaszain hidakat építettek a helybéliek, ezzel segítve, de ugyanakkor felügyelve a térség kereskedelmi forgalmát. Az Edelény déli részén és a mai Borsod városrész északi részén épített hidak biztosították a közlekedési kapcsolatot az edelényi öblözet és az északabbra kialakult szendrői kis medencesor között. A Bódva szurdokvölgyének déli nyílásában a folyó szintje fölé 15-20 méter magasra emelkedik az alaphegység. A térség többi, 200-300 m-es körzetben található szirtjétől eltérően (pl. Malom-hegy, Derék-hegy stb.) ez bizonyult várépítésre legalkalmasabbnak. (3. ábra).

2.ábra: Az alaphegység ősi felszíne Edelény környékén a takaró üledékek eltávolítása után Forrás: Peja Gy., 2000.

6

A Bódva Edelény térségében kialakított árvízmentes teraszfelszínei évezredek során települések kialakulását tették lehetővé. (Peja Gy. 2000. p. 207.) (3. ábra).

3.ábra: Edelény környékének mai felszíne Forrás: Peja Gy., 2000.

Térségünk

bővelkedik

a

települések

épületeinek

elkészítéséhez

szükséges

alapanyagokban: a korábbi évszázadokban használt építkezésre alkalmas kőzetek, agyag, fa, kavicsban. Kiváló minőségű, bőséges vízellátást biztosított a Bódva. A nagy mennyiségű víz szükségtelené tette a kutak fúrását. A népesség élelmezésében fontos szerepet játszott a folyóvíz gazdag halállománya. Ugyanakkor, a lakosság élelmezésének egy másik fontos forrását a térségbeli erdők vadállománya jelentette. Korábbi évtizedek településfejlesztő tényezőjeként is ismert a napjainkban is számon tartott térségbeli barnakőszén. Edelény térségének széntelepei a sekélyebb vizű, tengerparti szegélyen képződtek. Ez a partszegély a Szendrői-hegység déli peremén húzódott végig a miocénban, mint tengeri talapzat. (Peja Gy. 2000. p. 211.)

3.2. Földtani sajátosságok Edelény területe különböző felépítésű földtani tájrészletekben foglal helyet. Megfigyelhető, hogy a terület északi részén devon korú mészkő és dolomit, homokkő, agyagpala és palásodott mészkő is található. Ebbe a kőzettömegbe ékelődött be a Bódva is. További érdekesség, hogy Edelénytől nyugatra lévő területek középső miocén (helvéti) eredetű homok, homokkő és barnakőszéntelepes agyag és kavicsból épül fel. (A Császta7

szőlőhegy is ebből áll), míg déli irányból a Bódva-völgy szélességében már vulkanikus riolittufa, agyag, homok, barnakőszén lelhető fel a völgy mélyebb részein. Ezen kőzetek kora már felső miocén. A várostól keletre pannóniai kavics, homokkő, agyag valamint barnakőszén erek alkotják az ottani dombokat, völgyeket. A pannóniai üledékek az észak-nyugati szegletben is fellelhetők. Ezek a kőzetek közt lehet találni fiatalabbat és idősebbet is, a devon korúak a legidősebbek, a miocén eredetűek a legfiatalabbak. A devon korú kőzetekből épültek fel különböző szirtek, hegytetők, melyeket a külső és belső felszínalakító erők nagyban átalakították (4. ábra).

4.ábra: Az edelényi táj földtani felépítésének vázlata Jelmagyarázat: 1. Alaphegységi szirtek és tömegek, Devon kori mészkő, dolomit és pala 2. Miocén kori, helvéti agyag, homok, üledék és barnakőszéntelepekkel 3. Miocén korú szarmata agyag, homok, kavics, barnakőszén erekkel 4. Pannon agyag, homok és kavics, vékony barnakőszén erekkel 5. Jelenkori ártéri lerakódás Forrás: Peja Gy., 2000.

Továbbá kiemelendő, hogy az Uppony, Szendrő, Edelény vidékén, valamint a Bükk hegységben található kőzettömegek a Variszkuszi-hegységrendszer részei is voltak. Ez a hegységrendszer hazánkon is végig húzódott, így az edelényi tájon is. Később a hegységrendszer nagy része lesüllyedt és ekkor rakódtak le a Bükk hegység mészkövei a triászban. Később új, keményebb, masszívabb hegységek emelkedtek ki, amelyet a természet erői jól megmunkáltak és később ezek is összetöredeztek, egyes darabjaik pedig lesüllyedtek. Alaphegységnek nevezzük ezt az összetöredezett hegységet. „Azért nevezzük így, mert a lesüllyedt területei alapját adják annak a fiatal tengeri medencének, amelybe Edelény táján a 8

miocén (helvéti és szarmata) és a pannon kor tengeri elöntései kaptak helyet. Ezek a tengerek laza szerkezetű kőzetféleségeket, agyagot, homokot, kavicsot stb. hagytak hátra a medencéikben”(Peja Gy. 2000. p. 195.) (5. ábra).

5. ábra: Az alaphegységi formakincs két lehetőségét magyarázó tömbszelvény Jelmagyarázat: 1. Alaphegységi tömegek 2. Barnakőszéntelepek a helvéti üledékben 3. Szarmata képződmények 4. Pannon üledékek BV: Borsodvár sziklája, CSP: Császtapuszta környéke, MH: Malomhegy, S: Sápihegy Forrás: Peja Gy., 2000.

Az edelényi táj nyugati részét már a harmadidőszaki (helvéti és szarmata) agyag, homok és széntelepek hármasa alkotják. Keleti területen már a pannon homok és kavics található meg. Itt gyakoriak a tömegmozgások és a gyér minőségű szántóföldek és legelők vannak csak ezen a területen. Amit még röviden érdemes megemlíteni, hogy a táj egész felszínét egy vékony, jégkorszaki nyirok (laza szerkezetű, barna kőzetmálladék) borítja. Érdekesség még, hogy a volt Edelény III. akna helyén egy árok alakult ki a Devon korszak alaphegysége, valamint a Császta-szőlőhegy előterében, a Nagy-völgy területén felbukkanó Vörös-tónál sasbérc kiemelkedés történt 160-170 m-es magassággal. Ebből az következik, hogy a rájuk települt miocén üledékek változó vastagságról tanúskodnak. Az edelényi táj képét az alaphegység formák színesítik négy helyen, négyféle formában emelkedik a felszínre a takarókőzetek alól. A négyből a két számunkra legérdekesebb szirtek a Borsodvár-pince és a Bódva-parti szirtek. A Borsodvár-pince takaró kőzetei mára már lepusztultak. Közvetlenül mellette folyik el a Bódva és mivel pont mellette helyezkedik el, ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy maga a Bódva folyó eróziós munkájának köszönhetően pusztult le a szirt. A 9

Bódva-parti szirt mészkőrétegeinek teteje látszódik csak ki takaróréteg alól és a Bódva jobb partján teraszperemként fordul elő (Peja Gy. 2000.203-205.).

3.3. Éghajlati jellemzők Edelény éghajlata a mérsékelten hűvös, száraz típusba tartozik, ami a felszín és a fekvés következménye. A település hegyekkel körülvett öblözet, amely csak dél felé nyitott a Miskolci-kapunál és csak ebből az irányból van kapcsolata az Alfölddel. A hegyvidék itt találkozik a síkvidékkel, így az alacsonyabb területek az Alföld klíma, míg a magasabb területek a középhegységi éghajlat elemeit viselik. Az edelényi öblözet déli részén az évi középhőmérséklet csupán 9°C, míg az öblözet északi részén már 8°C. Az éghajlati tényezők és a kedvező talaj lehetővé tette Edelény lakossága számára, hogy az alacsonyabb területeken alföldi mezőgazdasági művelés folyjék, a környező magaslatokon pedig erdőgazdálkodás. Az évi napfénytartam 1800 óra, a nyári időszakban 740–750 óra, míg télen csupán 150 óra körüli. A fagymentes időszak április végétől egészen kb. október elejéig tart. „Az évi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 31,0–33,0, ill. -16,0 és – -17,0°C közötti.” (Dövényi Z. 2010. p. 831.). Megfelelő mennyiségű és kiegyensúlyozott a csapadék éves eloszlása. Ugyanakkor enyhei térbeli különbség is megfigyelhető. A terület nyugati részén 600 mm körüli az évi, ebből 380 mm körüli a nyári csapadékmennyiség, a keleti részen 550mm, illetve 360 mm körüli a két csapadékérték.

Az öblözet alacsonyabb, illetve

magasabb térszínei közötti csapadékmennyiség különbséget 5-10 mm-re becsülhetjük éves viszonylatban. Hófúvásveszéllyel lehet számolni a téli időszakban. A hótakarós napok száma évi 40-50 nap, az átlagos maximális hóvastagság 20 cm körüli. Az északnyugati és az délkeleti a leggyakoribb szélirány, 2 m/s az átlagos szélsebesség.

3.4. Vízrajzi sajátosságok A térség legfontosabb vízfolyása a Bódva. Az Edelényt átszelő folyó az egyik legtisztább vízfolyás ma Magyarországon. 107 km a teljes hossza, a magyarországi szakasza 70 km. Mélysége 0,5-1 m, a sebessége pedig 2-4 km/h. A folyó fő forrásága az 1187 m magas Nagy Csükerész (Oszadnik). Az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-hegység vizeit gyűjti össze. A stószi hegyekből eredő folyó eléggé eltérő tájakat keresztez, így a folyás mentén a völgy arculata is erősen változik. „A vízválasztók felől a lejtők 400-500 m-ig ereszkednek, s ebbe az oldalvölgyekkel tagolt szintbe 100-150 m-re mélyedt a jelenlegi völgyfenék.” (Bodnár M.10

Rémiás T. 1999. p. 22.). Boldva településnél torkollik a Sajóba. Közvetlenül a folyó mellett elhelyezkedő 13 felvidéki és 15 magyarországi település számára jelent fontos természeti és gazdasági hátteret. A Bódva-völgy az alábbi négy szakaszra bontható: Felső Bódva-völgy (Mecenzéfidombság és környéke), Kanyapta-medence (Kassai-sík), Alsó Bódva-völgy (Szalonnaiszoros, Szendrői-medence és a Szendrőládi-szurdok) és az Edelényi-völgykapu. A Felső Bódva-völgy egy keskeny és mély érchegységi völgyszakasz a Mecenzéf felett, majd a Mecenzéf-dombságnál már kiszélesedő, ellaposodó völgy képét mutatja. Az Alsó Bódvavölgy pedig egységesen széles völgyet hozott létre Perkupa előterében. Az Edelényivölgykapunál a Bódva és a Sajó völgyi kijárata és a déli részén a két folyó által kialakított formák keverednek egymással. Ebben a völgytorkolatban a teraszok egy része tölcsérszerűen szélesedik ki a kemény sziklaalapnak köszönhetően, ami óidei rögök legdélebbi és legutolsó felszíni formái Edelény területén. Az Edelényi öblözet bal oldalán kisebb teraszok maradtak meg, általában 10-12 m-es vagy 12-22 m-es magasságban. Ezekről a teraszokról megállapítható, hogy Edelénynél a jobb oldalon jobb és épebb teraszfelszínek láthatók, ezek két szintben, a 10-12 m-es és a 30-35 m-es magasságban azonosíthatók (Bodnár M.- Rémiás T. 1999. p. 38-39.). Edelény és a Bódva folyó kapcsolata évszázadokra nyúlik vissza, hiszen Edelény, mint mezőgazdasági település nagy hasznát tudta venni a Bódva völgye által felkínált természeti adottságoknak. Ugyanakkor, a csapadékos időszakokban árvízveszélyt jelent a városnak. A korábbi évszázadokban a városhoz tartozó, árvíz által veszélyeztetett felszíneket legelőként hasznosították. A legutóbbi nagy árvíz idején, 2010. május - júniusában a folyó átszakította az egyik gátat és elöntötte a város jelentős részét a városközponttal együtt. Sok ház pusztult el, utcák, pincék kerültek víz alá, több milliós volt a kárt. A katasztrófa után helyrehozták a károkat, az átszakadt gát helyére a kastély megközelítését is szolgáló hidat építettek (1. kép).

11

1.kép: Az árvíz által átszakadt gát helyére épült híd Készítette: Földeák Gábor

Amikor csendes a Bódva, akkor az emberek élnek a táj adta lehetőségekkel. Juhot, szarvasmarhát tenyésztenek, a nyári időszakban kikapcsolódás, horgászás helyszíne.

3.5. Talajadottságok Edelény területén négy jelentősebb talajtípust azonosíthatunk. Az első az északi részen, a sötét színű vályogos erdőtalaj. Művelésre alkalmas, de mivel könnyen lepusztulhat, így csak a legvégső esetben érdemes művelés alá fogni. Napjainkban is nagyobbrészt erdők borítják. A második a harmadidőszaki üledékekből felépült völgyoldalakon és hegytetőkön, többnyire 160-300 m tengerszint feletti magasságban beazonosítható agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Ez már jóval vastagabb rétegű mint a vályogos erdőtalaj. Erdők és szántóföldek talajtakarója, jelentős részüket (több mint 60%-ot) szántóként hasznosítják. Vízgazdálkodásuk az erodált, sekély termőrétegű változatok esetében szélsőséges. Ahol az andezit vulkánosság kőzetei a felszínhez közeliek és a málladékuk a lejtők anyagával keveredett, ott az erdőtalajok 1/4-e nyirokszerű anyagon képződött, nehéz mechanikai összetételű, kis vízvezető és erős víztartó képességű. Az erdőtalajok termékenysége az alapkőzet anyagától függ. Az enyhe lejtésű, délies kitettségű lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok is felfedezhetőek, agyagbemosódásos barna erdőtalajokkal azonos kiterjedésben. „Mechanikai összetételüket, vízgazdálkodási tulajdonságaikat és a talajképző kőzetet tekintve sem különböznek az agyagbemosódásos barna erdőtalajoktól, azonban szénsavas mésztartalmuk növekedése, a csernozjomosodással együtt járó szervesanyag-felhalmazódás és kedvezőbb talajszerkezet miatt a kistáj legtermékenyebb talajai. Szántóterületként hasznosíthatóak.” (Dövényi Z. 2010. p. 832.).

12

Az alacsonyabb teraszsíkokat a vidék legnagyobb kiterjedésű talaja a vályogos réti talaj alkotja. Elhelyezkedésükből adódóan a talajmozgás nagyon csekély ennél a talajtípusnál. Mezőgazdasági művelésre alkalmas. A negyedik talajtípus a Bódva árterületén található öntéstalaj. Az öntés réti talajok területi részaránya 57%, a maradék 13% a nyers öntéstalajoké és csak 6% marad a sima réti talajnak. Ezek a talajok mechanikai összetétele a vályogtól az agyagos vályogig terjed, valamint a vízgazdálkodásuk is ennek megfelelően zajlik. Termékenységük csak a szerves anyagok mennyiségétől és a talajosodás mértékétől függően alakul az öntés-réti talajfejlődési sornak megfelelően. Kb. 70%-ban szántóföldek, amelyeken az elöntések miatt a tavaszi növényeket termesztik leginkább, mint pl.: silókukoricát és répaféléket. A talaj művelése bizonytalan is lehet, mert gyakori árvízveszedelmeknek van kitéve. Inkább rétnek, legelőnek használják. (Dövényi Z. 2010. p. 832.).

3.6. Életföldrajzi sajátosságok Változatos fás és lágyszárú növények, láprétek, gyeptársulások és törpemandulások alkotják a terület növényvilágát. Hasonlóan változatos az állatvilága: hüllők, madarak, emlősök számos faja megél e területen. A

legjellemzőbb

növénytársulása.

erdőtípus

Leginkább

a

a

cseres-tölgyes,

ami

Császta-szőlőhegy területén

hazánk (272

m)

legelterjedtebb jellemző.

A

lombkoronaszintet nagy részben kocsánytalan tölgy alkotja, de a leggyakoribb fa a területen a csertölgy. Az alacsonyabb felszíneken jelen van a vöröstölgy, molyhostölgy, kislevelű hárs, közönséges gyertyán, madárcseresznye. A cserjeszinten, valamint a gyep- és mohaszinten jellegzetes a mezei juhar, csíkos kecskerágó, húsos som, vadrózsa, fagyal, erdei pajzsika, lombosmoha, gyöngyperje, felemás levelű csenkesz. Az Antal-völgy szomszédságában levő kaszálóréten az emberi beavatkozás természetes növényzetre gyakorolt hatását is megfigyelték. Ez egy mesterséges, ember által kialakított terület, ahol mégis lehet találni néhány növényt, amelyek fajösszetétele alkalmazkodni tudott a kaszáláshoz. „E kaszálón 107 növényfajt számoltunk meg. A fajgazdagság oka a szervestrágyázás. Napjainkban azonban egyre inkább elterjedt a műtrágyázás (a magas ára miatt talán visszaszorul), aminek következtében csak néhány pázsitfűfajt tudtunk lejegyezni.” (Hadobás P. 1999. p. 59.). Ma már a műtrágyázás miatt a

13

következő növényfajok lelhetőek fent, mint pl.: réti csenkesz, rezgőfű, réti perje, jakabnapi aggófű, mezei katáng, magyar imola stb. A lápok változatos élőhellyel rendelkeznek. Nehezen járhatóak be, nem művelhetőek, a láprétegek mindig nedvesek, így a vízellátásuk is állandó. „Magyarországon sokféle láptípus van, amelyek megjelenésükben elütnek egymástól, mert mások a domináns fajaik, míg a kísérőfajok között igen nagy az átfedés. A különböző biotópok gyakran egymás mellett, zónákat alkotva fordulnak elő. Közös jellemzőjük, hogy vizük kevés vagy közepes mennyiségű tápanyagot tartalmaz.” (Hadobás P. 1999. p. 62.). Az itt található növénytársulások a következők: lápi sás, barna sás, deres sás, pikkelyes sás, széles levelű gyapjúsás. Tavak esetében két fontosabb tavat és annak élővilágát érdemes megemlíteni, mindkettő a Császta-szőlőhegy előterében foglalnak helyet, ez pedig a Márkusi-tó és a Vöröstó. A Vörös-tó magas vas- és szulfáttartalommal rendelkezik (erről kapta a nevét is), így lényegében a tó területén leginkább mérgező növények fordulnak csak elő, mint pl.: csattanó maszlag, nadragulya, őszi kikerics, vérehulló fecskefű, csíkos kecskerágó, foltos bürök, csomorika, májusi gyöngyvirág és néhány mérgező gombafajta (galócafélék, susulyka-félék és tölcsérgombák). Ezzel szemben a Márkusi-tó élővilága már jóval gazdagabb. Ezek a növénytársulások a víz mélyén úsznak vagy a felszínén lebegnek. Itt él a békalencse, füzéres süllőhínár, közönséges rence, vidra keserűfű, békatutaj, tavi káka, széles levelű gyékény, nád. Érdekes színfoltot képvisel a Bódva mellett kis szigetként elterülő L’Huiller-Coburg kastély növényvilága. Megtalálható a tágabb térségben a Bódva mentén élő nyár, fűz, kőris, juhar, szil és akácfa. A kastély parkját a vadgesztenyefasor uralja, de beazonosítható a fehér kőris, kőrislevelű juhar, vénic-szil, csertölgy, fehér akác, rekettyefűz és fehér fűz. Változatos állatvilággal rendelkezik a tanulmányozott terület. A cseres-tölgyes erdő területén él a szarvasbogár, a közönséges ganéjtúró, a koronás keresztes pók. A rágcsáló és rovarevő emlősök közül gyakori a mókus, az erdei egér, a kései denevér. Jellegzetes madarai a kakukk, a kuvik, a sárgarigó, a fülemüle, a széncinege, az erdei pinty, az uhu, a fakopáncs. Emlősök közül elterjedtebb az őz, borz, vadmacska, nyest, mennyét, földikutya, vaddisznó, ritkább a gímszarvas. A róka néha a város külterületeire is bemerészkedik. Az előbbihez hasonló állatvilágot azonosítottak az Antal-völgyben is. (Hadobás P. 1999. p. 59-60.) Jellegzetes állatvilág él a terület két kis tavában és környékén. A Tilalmas erdőrészben kialakult Márkusi-tóban és környékén beazonosítható a mocsári béka, kecskebéka, zöld levelibéka, erdei béka, vörös hasú unka, a hüllők közül a fürgegyík, vízisikló és a zöldgyík, 14

valamint bagoly- és araszolóféle éjszakai lepkék. A Bódvában 21 állatfajt azonosítottak: rák, gőte és ízeltlábúak, valamint vadkacsák, gémek és más, ritkábban előforduló védett madárfajok. „A látogató a következő madarakat figyelheti meg, illetve gyönyörködhet hangjukban: balkáni fakopáncs, nagy fakopáncs, csuszka, széncinege, kékcinege, tengelice, barázdabillegető, tengelice, erdei pinty, fácán. A kastély közkedvelt madara még a minden évben visszatérő fehér gólya pár.” (Hadobás P. 1999. p. 60.)

4. Népesedési folyamatok 1870-től napjainkig

Edelény területe 3,65 km². A teljes népessége 2010-ben 10 212 fő, a népsűrűség 179,66 fő/km². A 2011-es népszámlálás már csak 8 835 főt írt össze Edelényben. A város lakásállománya 3200 körüli. Mezőgazdasági őstermelők száma közel 700 fő, a gazdasági társaságok száma 250 feletti. Vezetékes ivóvízzel való ellátottság 100%-os. Vezetékes gázszolgáltatást használ a lakások 74%-a. Kábeltelevíziós hálózatra csatlakozott a lakások 72%-a. Aszfaltburkolattal borított a belterületi utak 84%-a (Edelény Önkormányzatának Adattára 2014).

4.1. A népességszám, az etnikai és a felekezeti szerkezet alakulása A legrégebbi hozzáférhető statisztikai adatok a mai Edelény város népességének számbeli növekedését igazolják 1990-ig (1.táblázat, 6.ábra). Az 1785-1949 közötti enyhébb növekedés után 1949-1990 között megháromszorozódott a település népessége. 1950-ben, illetve 1963-ban csatolták Borsod, valamint Finke településeket a városhoz. Ugyanakkor a korabeli Magyarországra is jellemző erőteljes iparosítás, bányászat is hozzájárult Edelény népességnövekedéséhez. 1990 után a rendszerváltásra jellemző gazdasági-társadalmi folyamatok hatására az enyhe népességfogyás a jellemző. 1880-tól kezdődően etnikai, felekezeti adatok is rendelkezésünkre állnak. Az adatsorok a magyar nemzetiségűek abszolút többségét igazolják (1.táblázat, 6.ábra). A kis lélekszámú szlovák és német anyanyelvű lakos részben kivándorolt, részben beolvadt a magyar többségű népességbe. Napjainkban a legjelentősebb kisebbséget a cigány lakosság képviseli. 15

1.táblázat: Edelény népességszámának és etnikai szerkezetének változása 1785-1990 között Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor

1785 1828 1857 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990

Össznépesség Abszolút Bázisviszonyszám szám 1785=100% 1215 100 1375 112,9 1672 137,6 2530 208,6 2552 210 1955 160,9 2063 169,7 2253 185,4 2754 226,6 2935 241,5 3280 269,9 3309 272,3 6851 563,8 9559 786,7 10818 890,3 12140 999,1

A népesség megoszlása anyanyelv szerint Magyar .. .. .. .. 2221 1895 2039 2237 2701 2927 3228 3303 6831 .. 10809 11508

Szlovák .. .. .. .. 126 32 8 3 15 1

Román .. .. .. ..

1 2

3 2

5 ..

.. 3

3 1

Német .. .. .. .. 99 23 15 12 28 7 5 1 2 .. 2 3

Ruthén .. .. .. ..

Lengyel .. .. .. ..

Cigány .. .. .. ..

Egyéb .. .. .. .. 106 5 8 47 2 3

8 ..

..

.. 4 4

621

6.ábra: Edelény népességszámának és etnikai szerkezetének változása 1785-1990 között Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor 16

Ha a kisváros népesedési folyamatait a mai Edelény járás, illetve statisztikai kistérség viszonylatában vizsgáljuk, megállapítható, hogy a város esetében erőteljesebb a népesedési mutatók változása. Ez különösen szembetűnő a II. világháború és 1990 között. Okai a település összevonás illetve a bányászat, ipar erőteljes fejlesztése. (2., 3. táblázat, 7., 8. ábra)

2.táblázat:A mai Edelény járás népességszámának változása 1870-2011 között Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor Jelenlévő összes népesség 1870

31307

1880 1890

29791 29310

1900 1910 1920

30596 31349 31896

1930 1941

33422 34295

1949 1960

34753 39011

1970 1970

41210

Állandó népesség

Lakónépesség

41491

39 771

1980

40730

1990

37766

2001

37166

2011

34843

38682 35586 36246 33314

7.ábra: A mai Edelény járás népességszámának változása 1870-2011 között, a jelenlévő, állandó és lakónépesség szerint Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor 17

3.táblázat: Edelény népessége 1870-2011 között (Statisztikai kistérségek szerint) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor Jelenlévő népesség 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 2011

Állandó népesség

Lakónépesség

32 599 30 940 30 466 31 761 32 520 33 163 34 660 35 615 36 064 40 317 42 684 42 755 41 996 38 779 38 206 35 757

40 978 39 818 36 521 37 231 34 137

8.ábra: Edelény népessége 1870-2011 között (Statisztikai kistérségek szerint) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Szerkesztette: Földeák Gábor

18

Az etnikai szerkezetnél jelentősebb változás jellemzi a felekezeti megoszlást.18901949 között a többségi római katolikusok, illetve a második legnépesebb felekezetet képviselő reformátusok számbeli növekedése a jellemző. A római katolikusok száma megduplázódott, a reformátusoké 1/3-al növekedett 6 évtizednyi idő alatt. Jelentős a gyarapodás a harmadik legnépesebb görög katolikusok körében is (4.táblázat, 9.ábra). Az izraelita közösség majdnem teljes fölszámolódása a II. világháború alatti deportálásoknak tudható be. 4.táblázat: Edelény felekezeti megoszlása 1880-1949 között Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor

1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949

Felekezeti megoszlás 1880-1949 között Római Görög Református Evangélikus Görögkeleti Unitárius Izraelita katol. katol. 2084 236 1095 162 189 1648 205 954 79 1 180 1876 224 965 66 162 2047 204 963 74 1 208 2469 211 965 91 317 2627 266 1010 59 1 .. 329 2903 381 1067 56 1 270 3303 345 1210 55 2 2 29

Baptista Egyéb Felekezeten kívüli .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 1 .. 4 .. 11 91 2

9.ábra: Edelény felekezeti megoszlása 1880-1949 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor

19

Az 1940-es évek végére kialakult felekezeti szerkezet jellemzi az azt követő évtizedeket is. Az utóbbi két évtizedben itt is jellemző az elvilágiasodási folyamat fölerősödése, igaz sokkal kisebb mértékben mint az országos átlag viszonylatában.

4.2. Népességszerkezet alakulása 2009-2011 között Alaposabban elemeztem a rendelkezésemre álló Edelényre vonatkozó, napjainkhoz közeli évek népesedési adatait. Az elemzett három év adatai napjainkra is érvényes tendenciákat vázolnak föl. Néhány statisztikai adatokban szeretném szemléltetni Edelény népességét. Ki szeretnék térni a be- és kiköltözésre, az öregedési index alakulására, magát a város népességére kor, nem és családi állapot szerinti megoszlásban, a halálozások számára, születések számára, a munkanélküliségek adataira és a felekezeti megoszlásra is. 5.táblázat: Vándorlás és természetes szaporulat Edelényben 2009-2011 között Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor Elköltözöttek Beköltözöttek Születettek Meghaltak Természetes száma száma száma száma szaporodás, fogyás 2009. év 2010. év 2011. év

444

435

101

159

-58

447

435

85

151

-66

473

434

101

155

-54

2009-2011 között az elköltözöttek száma folyamatosan meghaladta a beköltözők számát, 2011-ben az elköltözők jelentősebb növekedése tapasztalható. Ez az elvándorlás fölerősödését is vetítheti előre a következő évekre (5.táblázat, 10.ábra). A természetes szaporodást befolyásoló születések számában enyhe ingadozás, az elhalálozásoknál kisebb mértékű változás tapasztalható. Mindez 0,1-0,4%-os vándorlási veszteséget és 0,5-0,8%-os természetes fogyást jelent éves viszonylatban 2009-2011 között. 20

10.ábra: Vándorlás és természetes szaporulat Edelényben 2009-2011 között Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor A tanulmányozott három év viszonylatában csökkent a fiatal korosztály száma és aránya 2009-2010 között, majd 2010-2011 viszonylatában lényegében stagnált. A 3 év viszonylatában 2009-2010 viszonylatában kisebb, 2010-2011 között jelentősebben nőtt a 60 év fölöttiek száma és aránya (6.táblázat, 11.ábra) . Mindez egy elöregedési folyamatot jelent a kisváros viszonylatában. 6.táblázat: Az öregedési index alakulása Edelényben Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor Öregedési index alakulása Edelény városban 0-14 évesek száma / fő 60-100 évesek száma / fő Öregedési Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen index / % 2009. év 2010. év 2011. év

826

742

1568

883

1272

2155

137,44

780

731

1511

865

1303

2168

143,48

774

741

1515

883

1319

2202

145,35

21

11. ábra: Az öregedési index alakulása Edelényben Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 2011-ben a város korszerkezetében, az országos tendenciához hasonlóan, nőtöbblet a jellemző. Ezt a többletet a 63 év fölötti korosztály biztosítja, ami utal az országos viszonylatban is jellemző hosszabb női életkorra is. A 15-18 és a felnőtt korosztály nemek közötti aránya majdnem teljesen azonos. Az idős korosztályban jellemzően sokkal több az özvegy nő mint férfi, Edelényben ez az arány 5:1 (7.táblázat, 12.ábra). 7.táblázat: Edelény város népessége, kor, nem és családi állapot szerinti megoszlásban 2011-ben Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor Kor, nem és családi állapot szerinti megoszlás Férfi Nő Életkor/ családi állapot 15-18 év 19-62 év 63-100 év

Összesen

Nőtlen Házas Özvegy Elvált Összesen Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen

235 1 1462 1456 35 498 1732 1955

0 51 125 176

0 330 45 375

236 3299 703 4238

239 2 1071 1586 37 364 1347 1952

0 212 658 870

0 357 71 428

241 3226 1130 4597

22

12. ábra: Edelény város népessége kor, nem és családi állapot szerinti megoszlásban 2011-ben Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor

Szemléletes a természetes szaporulatot és a korszerkezetet is befolyásoló elhalálozási arány alakulása. A 8. táblázatból kiolvasható mindhárom évben a férfiak magasabb elhalálozási száma. Ami szembetűnő, hogy a három évben az elhalálozott aktív férfiak száma 1,5-2,5-ször nagyobb, mint a nőké. 8.táblázat: A halálozások száma nemenként és korcsoportként Edelényben 2009-2011 között Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 2009.év 2010. év 2011.év Férfi Nő Össz. Férfi Nő Össz. Férfi Nő Össz. 8-18 év 0 1 1 1 0 1 1 0 1 19-62 év 26 13 39 21 9 30 24 17 41 63-100 55 63 119 71 49 120 55 58 113 év Összesen

81

77

159

93

58

151

80

75

155

A halálozások nemenként és korcsoportonként táblázatban látható, hogy a legtöbb halálozás az idősek 63-100 év közöttiek nevéhez fűződik. Tehát túlzott elöregedésről nem beszélünk. A legkevesebb a 8-18 éveseknél. A 19-62 év közöttieknél észrevehető, hogy a 23

férfiaknál volt a legtöbb halálozás mindhárom évben, a legmagasabb összhalálozás a 2011-es év. A 63-100 éveseknél meglepetésre a 2009-es és 2011-es évnél a nők vezetnek, de a 2010-es évnél a férfiak száma nagyon magas a nőkéhez viszonyítva. Az összhalálozás itt a legmagasabb, azon belül is a 2010-es évnél.

13.ábra: A halálozások száma nemenként és korcsoportként Edelényben 2009-2011 között Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor

A korszerkezet alakulása előrevetíti az aktív népesség folyamatos csökkenését Edelényben is. A foglakoztatási szerkezettel kapcsolatosan külön figyelmet érdemel a munkanélküliség alakulása. A rendelkezésemre álló adatok nagyobbrészt a 2008-ban elkezdődött gazdasági-pénzügyi válság időszakára tevődik. A magyarországi és a megyei adatokhoz hasonlóan, Edelény térségében is növekedett a munkanélküliek száma és aránya 2007-2011 között (9.táblázat). Ez több mint 20%-os növekedést jelentett az Edelényi járásban. Igaz, 2011-2012 után országos viszonylatban a munkanélküliek folyamatos csökkenése a jellemző (2014-ben 400 ezer alatti a munkanélküliek száma), ez a folyamat, igaz kisebb mértékben de érezhető a tanulmányozott terület viszonylatában is.

24

9.táblázat: A regisztrált munkanélküliek számának alakulása 2007-2011 között Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor

Év

Magyarország

B-A-Z megye

Edelényi járás

2007

426,915

58,272

3,952

2008

442,333

60,06

3,982

2009

561,768

68,034

4,452

2010

582,664

68,038

4,455

2011

582,868

69,393

4,809

5.Edelény városfejlesztési programja Az előző fejezetekben fölvázolt társadalmi-gazdaságifolyamatok javítását segítheti az alábbiakban összegzett, a város vezetése által kidolgozott fejlesztési koncepció. A program prioritásai a következők:

-

A fő célkitűzés a városban élő komfort identitásának, érzetének, érzelmi összetartozásának az erősítése, egy jó hangulatú polgári kisváros kiépítése.

-

Fontos feladat a Bódva-völgyi kistérség körzetközponti szerepének az erősítése. Ebben nagy segítséget nyújthat az egészségügyben és a középfokú oktatásban tervezett fejlesztés az új városháza, a könyvtár stb.

-

Erősíteni és támogatni kell azon intézményeket, amelyek Edelényben történő feladatellátását, mint munkaügy, földhivatali ügyek, népegészségügyi feladatokat segíti.

-

Fontos a jelenlegi pénzügyi szolgáltatások színvonalának megtartása.

-

Kiemelt szerepet kap a fejlesztési kérdésekben, a turisztikai potenciál és annak erősítése, melyet a jövő szempontjából nézve, az egyik kitörési pontnak tekintünk, valamint további fejlesztés vár az ipari parkra, a mező-erdőgazdálkodásra és a feldolgozó iparra is.

-

Kereskedelmi szolgáltatásainak központi szerepét tölti be a város, ilyen jellegű igényeket kell szolgálni a térség lakóinak, a magasabb életszínvonal érdekében.

-

A város épített környezetének lehetséges fejlesztési irányaiban a pályázati lehetőségek kiaknázása mellett a magánerős fejlesztések támogatását is lényegesnek kell kezelni.

25

-

A város működésének finanszírozása alapfeladat a jövőre nézve. De törekedni kell a működésre, a fejlesztésre fordítható források kiegyensúlyozottságára, fejlesztésorientált kialakítására. (Forrás: Edelény Közös Önkormányzati Hivatal Adattára)

5.1 Kulturális és turisztikai fejlesztés 5.1.1 A L’Huillier-Coburg kastély Az edelényi L’Huillier-Coburg kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya. A kastélyt báró L’Huillier Ferenc János építette 1727 és 1730 között feleségével, Santa Croce Mária Magdolna bárónővel együtt, amit leányuk Forgách Ferencné, született L’Huillier Mária Terézia örökölte. Forgáchék gyermekét Ludmilliát, mint gróf Dessewffy Ferencnét Mária Terézia fiúsította. Desseffy Ferenc 1757-ben a porosz örökösödési háborúban elesett és így az özvegye gróf Eszterházy Istvánhoz ment feleségül. Desseffy Ferenc és Forgách Ludmilla házasságából született egy fiúk, Ferenc, aki Edelényben halt meg 1820-ban. Innentől kezdve a kastély és az uradalom a kincstáré volt, majd a SzászCouburg-Góthai hercegi családé lett. 1861-ban átengedték a Járásbíróság céljaira a kastély egyik részét. A legjelentősebb átalakításokra 1910-12-ben, valamint 1928-ban került sor még a Couburgok ideje alatt. 1965-68 között állították vissza a XVIII. századi eredeti tetőidomot. A kastély egy nagy kiterjedésű parkban (szigeten) áll szabadon, U alaprajzú, emeletes és alápincézett épület. A bejárat főhomlokzatának két szélén hengeres saroktornyokkal áll. Az épület közepén héttengelyes, négyszintes, emeletenként eltérő ablakokkal. A rizalit közepén, amik pilaszterekkel lettek ellátva, félkörzáródású kocsi behajtó kiugratott övet utánzó, hézagolt falazatban nyílik, felette a homlokzat hasonló középrészén kettős címpajzs, a tábornok L’Huillier és felesége Santa-Croce címerével. A középrészen a bádogfedésű tetőzete lapos, az attika mögött kívül megnézve semmi sem látható. A maradék egyemeletes épületrészek manzárdtetők, a harang alakú, laternával kialakított bádogkupolák fedik a két saroktornyot. A kastély közepén álló kocsi áthajtók nyolcszögletű csarnokából balra az első emelethez ötkarú lépcsőn vezet az út. Ezt a dísztermet „nyári ebédlő palotának” is szokták hívni. A kastélynál, ahol egymásba nyílnak a boltozatok, csak a nyugati szárny által átalakított szobák sík födémesek. A keleti szárny a déli végénél az egykori kastélykápolna stukkódíszes belsővel rendelkezik. A lépcsőházból kelet felé véve az irányt, újabb nyíló termekben rokokó falfestmények fogadnak, amiket Wereniczky János 26

alkotott még 1756-ból, illetve Lieb Antal festő egészítette még ki 1780-ban. Amikről még érdemes beszélni, azok a kastély copf cserépkályhái, illetve az előudvar elején a lendületes vonalvezetésű, nagyméretű és címeres kovácsolt vaskapu sor alkotja. A kastély háta mögött U alakban a díszudvart zárja le. Az északi, bejárati részén a XX. század eleji, alaprajzú gazdasági épületek a kastély főhomlokzata előtt előudvart határolnak. Az egykori, hatalmas angolpark, ami a kastély mögött volt látható, az utóbbi évtizedekben betelepített labdarúgópálya kitelepítése után, újjáépítésre szorul, vissza kell állítani az angolparkot, valamint a kastélyszigetet körülvevő vízmedrek élővízzel való folyamatos ellátását is meg kell oldani. „Száz szobájából hatban rokokó freskók láthatók, melyek ismeretlen mester munkáiként 1760-ban készültek.” (Bagyinszki Z. 2008. p. 20.) Végül, amiről még szót kell ejteni, az a kastély bejárata előtt található Sírkápolna. A XVIII. században épült szintén barokk stílusban, a kastély bejáratához vezető út keleti oldalán. A főhomlokzata lizénákkal tagol, záróköves kőkeretű bejárat, főpárkánya fölött pedig íves oromzat fedezhető fel ablakokkal. A szintén lizénás oldalhomlokzatokon egy-egy szegmensíves keretes ablak helyezkedik el. Az épület kezelője a Műemlékek Állami Gondoksága. A kastély éveken át tartó felújítása idén ért véget és már áprilisban megnyitott a nagyközönség számára a L’Huillier-Coburg kastély. Az épület mögött található, állami tulajdonban

lévő

sporttelep

tavaly

értékesítették

a

Forster

Gyula

Nemzeti

Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ részére. A kastélysziget II. fejlesztési üteme várhatóan 2015 tavaszán készül el. Ezen kívül várható még a volt sporttelep helyére a régi angolkert

visszaállítása,

amely biztosítja

a

pihenésre,

kikapcsolódásra

és

egyéb

tevékenységekre vágyókat, valamint hozzájárulhat a turisztikai vonzerő növeléséhez (2. és 3. kép). (Polgármesteri tájékoztató, 2014. p. 13-14.)

2.kép: Az edelényi kastély a felújítás előtt Forrás:

3.kép: Az edelényi kastély a felújítás után Készítette: Földeák Gábor

http://tortenelemportal.hu/wp-content/uploads/2013/01/edeleny-kastely.jpg

27

5.1.2 A Borsodi tájház és a borsodi Földvár A borsodi Földvár a Bódva folyó partján található. Borsod megye várközpontja volt Borsod nevű település helyén, amely az 1950-es évek óta Edelényhez tartozik. A Szent István által alapított vármegye élén egy-egy ispán állt, akik a király által lettek kinevezve. Szerepük a közigazgatás, bíráskodás és adószedés illetve a katonai feladatok megszervezésében állt. „Az esperesek központja az ispáni székhelyeken állt. Ilyen esperesi központnak tekinthető a Borsodi földvárban feltárt templom is. Az esperesi templomon kívül állt egy másik templom is a korai megye székhelyén. Romjait a mai borsodi református templom alatt sikerült feltárnunk.” (Provincia Kft. 2012. p. 12.) 2013-ban fejeződött be a Borsodi tájház és a Földvár felújítása, amely 70 992 625 Ft összegből valósult meg. A volt istálló helyén megépült egy interaktív kiállítás a galériázott bővítményben és az udvartérben is, ami látogatható az év összes napján. A borsodi Földvárral kapcsolatban a pályázati forrás keresése továbbra is folyamatban van, ezzel is még szélesebb kínálati palettát tudjon nyújtani az idelátogatóknak. Ezen kívül pályázatot nyújtott be a Borsodi Közszolgáltató Nonprofit Kft. a volt uradalmi pince-borház rekonstrukció címmel a Császta-szőlőhegyen található uradalmi pince felújítására. A pályázat sikeres volt, így 2013 végén meg is kezdődtek a kivitelezési munkálatok, melynek köszönhetően a borház fogadóépülete a pincéhez csatlakozó eredeti borház építészeti jegyeinek figyelembevételével épül meg, a mai kor igényeinek is megfelelve (Polgármesteri tájékoztató, 2014. p. 14.).

5.2 Oktatási intézményhálózat fejlesztése Az elmúlt tanévekben jelentős változás

következett be a városi oktatás

intézményhálózatában. Óvodák tekintetében a 2011/2012-es tanévtől kezdve a Városi Oktatási Központ megszűnt a képviselő-testület döntése szerint. Városi Oktatási Központ néven működtek a város óvodái, általános és középiskolái is. A két óvoda közül, a Mátyás óvoda továbbra is az önkormányzati tulajdonban van, míg az Oltalom Tagóvoda az általános és a középiskolával együtt már a Miskolci Apostoli Exarchátus vette át. Ezt követően kezdődött meg az óvodák teljes felújítása. Az Oltalom tagóvoda beruházása 2012 őszén ért 28

végett, amely 106 264 304 Forintnyi összegből újult meg. A fejlesztés új óvodai csoportszobákat, tornatermeket, öltözőket, szociális helyiségeket és nevelői irodákat hozott az épület épületgépészeti hálózatának teljes megújulásával. Ezen kívül a megújuló energiafelhasználás körében 1 db napkollektor felszerelésével a meleg víz előállítása is megvalósult (4. kép).

4.kép: A felújított Mátyás Óvoda Készítette: Földeák Gábor

A Mátyás óvoda felújítása 126 315 789 Forintból valósult meg. A rekonstrukció 2014 nyarán fejeződött be. Az ingatlan kintről új homlokzatképet kapott, belül pedig a jelenkori igényeknek és az akadálymentesítés követelményeinek megfelelően történt a felújítás. Ez alatt a következők valósultak meg: az eredeti fennállás szerint 3 óvodai csoport elhelyezésére alkalmas helység most már 4 csoport elhelyezését teszi lehetővé úgy, hogy a gyermekek részére egy 60 m² alapterületű tornaszoba is a rendelkezésükre áll. A felújítás során a tető átépítésével helyet kapott egy korszerű kazánház, valamint az intézmény gazdasági, illetve nevelői testületének irodái és szociális helyiségei is kialakításra kerültek. Az általános iskolát a 2011/2012-es tanévtől kezdve az iskola jogát a Miskolci Apostoli Exarchátus vette át és az intézmény Szent Miklós Görög Katolikus Kéttannyelvű Általános Iskolaként működik tovább. Később magába olvasztotta az Oltalom Tagóvodát is. Az általános iskola fejlesztéséből megvalósult a B épület és a tornaterem teljes felújítása, valamint egy új tornacsarnok megépítése is. A beruházás értéke 500 millió Ft. A kivitelezés tavaly augusztusban kezdődött.

29

A város egyetlen középiskoláját is a Miskolci Apostoli Exarchátus vette át a 2011/2012-es tanévtől számítva és az intézmény a Szent János Görög Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola nevet viseli. A Miskolci Apostoli Exarchátus mentette meg az iskolát az állami kézhez vételétől, ami későbbi bezáráshoz is vezethetett volna. A középiskolában számítástechnikai, természetvédelmi oktatás is folyik, valamint általános gimnáziumi képzés mellett két idegen nyelvet is tanulnak, az angolt és a németet. „Az emelt szintű nyelvi képzés megalapozása érdekében úgynevezett 0. évfolyamot is indítanak. A gyakorlást szolgálja az a kapcsolat, amelyet Edelény svájci testvérvárosának, Worbnak az iskolájával ápolnak, évenkénti váltásban fogadnak, illetve utaztatnak csoportot.” (Provincia Kft. 2012. p. 21.) A középiskolán is teljes felújítás ment végbe, a beruházás összértéke 241 639 771 Ft volt.

5.3 Sport, Szabadidős tevékenységek A kastély projekt mellett az edelényi Sporttelep felújítása is megkezdődött 2013-ban. A Sporttelepnek eddig a kastély mögötti terület adott otthont, viszont ez a Sporttelep át lett helyezve a Szent Miklós Görög Katolikus Általános Iskola és a Szent János Görög Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola mögötti füves területre. A kastély mögötti területet a visszaállított angolkert fogja majd biztosítani. Megépítésre került 1 db nagyméretű műfüves pálya 105 m x 68m x (11m x 72m) lelátóval, labdafogó hálóval, kispadokkal és világítással, továbbá 1 db műfüves félpálya és 1 db nagyméretű élőfüves pálya is megépült. A műfüves félpálya a tavalyi év első felében valósult meg, míg az élőfüves nagypálya munkálatai most nyáron fognak befejeződni. Ezen kívül tervbe van még véve a Belügyminisztérium támogatásával és az Edelényi önkormányzati saját erővel, hogy az új Sporttelepen egy 400 méteres salak atlétikai pályát és salak teniszpályát létesítsenek. A projekt keretében akár strand röplabdapálya, lábteniszpálya és távolugró gödör is megvalósulhat. A Magyar Labdarúgó Szövetség pályaépítési programjának köszönhetően az általános iskola és a középiskola területén megépült egy 12x 24 méteres műfüves grund focipálya világítással, amely a tanulók és a városlakók igényeit is kiszolgálja (5. kép).

30

5.kép: Az új sportpálya Készítette: Földeák Gábor

Tanuszoda, építése is tervbe van véve, amely a 1086/2014. (II. 28.) kormányhatározat 3. pontja alapján tanuszoda kialakítása céljából a Nemzeti Sportközpont egyeztető tárgyalásokat folytatott Edelény Város Önkormányzatával. Az uszoda beruházás helyszíne feltehetőleg az Edelény, Borsodi út 36. szám alatti Sporttelep lesz. A kormány eredeti célja, hogy egy „A” kategóriás tanuszoda jöjjön létre, azaz egy 33,00 x 15,00 x 1,90m-es, mozgatható fenekű, feszített víztükrű, fedett uszoda megvalósítása a cél, de a testnevelő tanárokkal történt egyeztetés után egy 25 x 15m-es méretű, úszóversenyek rendezésére is alkalmas uszoda kialakítására tették le a voksukat. Előrejelzések szerint az uszoda 145 millió Ft-ból lesz megvalósítva. Ehhez az önkormányzatnak a 25%-os mértékű, 36 250 000 Ft összegű önerőt kell biztosítania.

5.4 Infrastruktúra-hálózat fejlesztés 5.4.1 Közúthálózat-fejlesztés és járdaépítés A város, közlekedési helyzete jó. A 27-es útvonal halad át a városon. Ugyancsak áthalad a városon a 94-es számú vasúti szárnyvonal. A fejlesztés során 27 utat építettek és újítottak fel a város több pontján. A Nefelejcs, Hóvirág, Jázmin, Erkel Ferenc, Szent Márton, Császtai utak készültek el. Új burkolatot kapott a Művelődési ház előtti tér, valamint a 2010. évi árvíz alatt károkat szenvedett Katona József, Malomszög és Móricz Zsigmond utak. Az elmúlt években több mint 13 km járdaszakasz épült meg, felújítása 6218 m² nagyságban, ami több mint 12 utcát jelent. Az István király úti és a Deák Ferenc úti járda felújítása is befejeződött, átalakítva az egész utat és a Hősök terét is, a szennyvízelvezetési problémákat is

31

kiküszöbölték, valamint a légkábelek föld alá történő elhelyezése is megtörtént. A költség 311 887 752 Ft volt. Ezen kívül a helyi lakosok kérésére néhány, rossz állapotban lévő utat is rekonstruáltak, mint pl.: a Bolyai János, a Semmelweis, a Szentpéteri, a Miklós Gyula, Császtai, a Póts András, az Alkotmány, a Rózsavölgyi és a Muskátli utca. A Belvárosi út járdaszakasza is felújításra került az „Edelény belvárosi gyűjtőútjának korszerűsítése, felújítása, szélesítése az esélyegyenlőség jegyében” projekt keretében. A beruházás 144 013 773 forintba került.

A 26-os számú út Sajószentpétert elkerülő szakaszát kell

megépíteni, ezáltal Edelény jobban tudna bekapcsolódni hazánk térségbeli úthálózatába (6. kép, 7. kép és 8. kép és 14. ábra).

6.kép: Az edelényi Hősök tere a felújítás előtt Forrás:

7.kép: Az edelényi Hősök tere a felújítás után Készítette: Földeák Gábor

http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/35884043.jpg

8.kép: A felújított járdaszakasz az István király úton Készítette: Földeák Gábor

32

14.ábra: Felújított épületek és utcák Edelényben Készítette: Földeák Gábor 33

5.4.2 Közműfejlesztés Az ivóvíz- és szennyvízhálózat üzemeltetése 2012. óta az ÉRV Zrt.-vel működik. A vezetékek állapota elavult, teljes felújítás történt. Kicserélték a Deák Ferenc és az István király utak közműhálózatát. A következő cél az újabb pályázati források megkeresése. A szennyvízrendszert nézve rengeteg probléma felmerülése következtében szükséges a vezetékhálózat és a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója. Csapadékvíz-elvezetés tekintetében is változtatásokat kellett bevezetni. Az elmúlt pár év csapadékos időjárása miatt a megnövekedett vízhozamokat nem bírták befogadni a vízelvezető hálózatok. Megfelelően épített, karbantartott rendszerrel biztonságosan le lehet vezetni a rengeteg csapadékot az érintett területekről. A pályázati kiíráson nyert támogatásból az árvíz utáni rekonstrukciója valósult meg. Tavaly júniusban a Bódva, Katona József utakon kiszélesítették az úttest burkolatát és a csapadékvíz-elvezető árkokat is rekonstruálták, valamint a Móricz Zsigmond, Malomszög utakon is helyrehozták az árkokat. A projekt 136 724 545 Ft-ba került összesen.

5.5 Városközpont A városközpont kialakítása a 2012-ben nyert ÉMOP-3.1.2/a-09 „Funkcióbővítő városrehabilitáció” pályázat keretében került megvalósításra. A Városi Könyvtár és a Polgármesteri Hivatal épületeinek, valamint a járdák, közterek teljes felújítására értendő. Eme projekt beruházása 797 353 706 Ft. Ebből a Városi Könyvtár beruházásának költsége 184 150 000 Ft. A lakosság és a könyvtárban dolgozók számára komfortosabb funkcióval bíró és akadálymentesítési követelményeknek megfelelő létesítmény épült. Az épület 146 m²-es olvasóteremmel, 42 m²-es számítógépes olvasóteremmel rendelkezik az olvasni vágyók számára (9. és 10. kép). A Polgármesteri Hivatal egy 360 m² alapterület bővüléssel egy korszerűbb elrendezésű, zárt udvart körbeölelő hivatali és egyéb funkciót biztosító épülettel rendelkezik, amely a Városi Könyvtárhoz hasonlóan szintén akadálymentesítési követelményeknek felelt meg (11. és 12. kép).

34

9.kép: Edelény Városi Könyvtára a felújítás előtt Forrás: http://www.emkkm.hu/vket.jpg

11.kép: Edelény város Önkormányzati Hivatala a felújítás előtt Forrás:

10.kép: Edelény Városi Könyvtára Edelény a felújítás után Készítette: Földeák Gábor

12. kép: Edelény város Önkormányzati Hivatala a felújítás után Készítette: Földeák Gábor

http://www.royalmagazin.hu/_kepek-2012/17001-17200/17080-hiv.jpg

6. A városfejlesztés hatása Edelény gazdaságára Edelény gazdaságát hosszú évtizedeken, évszázadokon át a mezőgazdaság és a szénbányászat határozta meg. A mezőgazdaságban először nagyüzemi termelés folyt pl.: gabonatermesztés, később komoly változás következett be, miután 1838-ban létesítették az első cukorgyárat a településen. A XX. századra a mezőgazdaság háttérbe szorult az iparfejlesztés hatására és ma már csak saját célra szolgáló szőlő- és gyümölcstermesztés és egyéni gazdálkodás a jellemző. Ennek következtében a kereskedelem és szolgáltatás aránya is megnövekedett idővel. A mezőgazdaságban a törpebirtokok száma magas, 96%-os az aránya. Ezeket a területeket bérbe adják. A mezőgazdasági gazdálkodók 99%-a egyéni gazdálkodó. A növénytermesztés mintegy 65%-ot a különböző gabonafélék, mint pl.: kukorica, őszi búza, 35

rozs, árpa teszi ki. 25%-át az ipari növények alkotják (napraforgó, repce). A 25 ha szőlőterület 1/5-e Edelény térségében található. A gazdaságok 86%-a foglalkozik állattartással. Legnagyobb számban a tömegtakarmányt fogyasztó szarvasmarha és a juh az elterjedt. Új alágazatként jelent meg a pulykatartás. Ipar szempontjából a térségben húsfeldolgozó, tejfelfoldozó, sütőipari, csokoládéipari, ásványvíz palackozó, ruhagyártó, fémipari, fa- és bútoripari vállalkozások működnek. Ezen kívül az erdészet kulcsszerepet játszik a környék környezeti adottságainak hasznosításában és a foglalkoztatási problémák megoldásában is. A 2750 ha erdő egy része az Erdőgazdálkodási Rt. tulajdonában van. A szénbányászat a múlt század közepére vezethető vissza, amikor jelentős bányászat folyt a feketevölgyei, putnoki és edelényi területeken. Az 1940-es évek elején Putnokon, 1952-ben Feketevölgyön, míg 1957-ben Edelényben is megindult a termelés. A 1980-as évek feléig a bányák üzemenként 1700-2400 főt alkalmaztak. A kilencvenes évek közepére ez a szám csökkent a három bánya vonatkozásában, kb. 2000 fő alá, így az edelényi bánya 1995ben bezárt. A putnoki bányában 1378 fő, a feketevölgyiben pedig 597 fő dolgozott a kilencvenes évek végén. Később a feketevölgyi üzem is bezárt és a putnoki is felszámolás alatt van. A bezárások következményeként a termelőszövetkezetet is fölszámolták, ami nagyarányú munkanélküliséghez vezetett. Azóta néhány gazdasági társulás és különböző vállalkozások próbálják megszabadítani a várost a nehéz gazdasági helyzetből. Edelény

gazdasága

a

városfejlesztések

hatására

jelentősen

átalakult.

Az

önkormányzat különböző gazdasági programokat hozott létre. Ilyen pl.: A nem lakás célú ingatlanok. 2010-ben, 10 millió Ft-ból újult meg a volt ÉMÁSZ épület a Vöröskereszt segítségével. 2013 óta a Bányász úton található volt III. számú Általános Iskola épületét újították fel és jelenleg a Járási Hivatal Hatósági Osztálya található. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is felújításon és bővítésen esett át az István király utcában. Új épületszárnnyal bővítették a Családsegítő épületét, ahol az idősek nappali ellátását biztosítják. Ezen kívül a Bányászklub épületét közösségi térré akarják alakítani, erre tavaly nyújtott be pályázatot az önkormányzat. Szakmailag elfogadott volt a pályázat, de a forráshiány miatt egyelőre

félbeszakadt.

Mezőgazdaság

terén

is

történt

előrelépés.

A

Start

közmunkaprogramnak köszönhetően 5 ha termőföld művelése kezdődött meg tavaly, valamint két, 5 x 20 méteres fóliasátorban is megkezdődött a növénytermesztés biztosítva néhány ember számára munkalehetőséget is. Lakásgazdálkodás terén nem történt nagy változás, csak néhány utcában történt értékesítés, illetve 2013-ban két építési telket értékesítettek lakóingatlan építés céljából. A Start munkaprogramban még megemlítendő a Borsodi

36

Közszolgáltató Nonprofit Kft. által beszerzett gépek, melyekkel részt vettek az árvíz utáni helyreállításban is. Pénzügyi gazdálkodás terén az önkormányzatok finanszírozása hosszú évek óta csökkenést eredményezett, a gazdasági helyzet tovább romlott. A beszerzési áruk és a szolgáltatások árai jelentősen megemelkedtek és saját bevételi források növekedésére nincs lehetőség. Így a különböző intézményrendszerek (pl.: Általános iskolák és a Középiskola) egyházi fenntartásba került. Ennek ellenére nem kell működési hitelfelvételhez folyamodni az önkormányzatnak, a takarékos gazdálkodás ideiglenesen működik. Az önkormányzat 2013ban közös hivatal működtetése céljából társul Abod és Szakácsi településekkel. A társulás többletmunkával járt, viszont a dolgozók elbocsátásának létszáma csökkent. Valamint a hivatalnak ezentúl 3 önkormányzattal, 4 nemzetiségi önkormányzattal és 3 társulással is foglalkoznia kell. Megemlíthető még, hogy az önkormányzat helyi adók tekintetében csak az iparűzési adót vezette be, amelynek mértéke az adóalap 2%-a. Tavaly körülbelül 110 millió Ft bevétel származott, ami körülbelül megegyezett az előző évek befolyt összegeivel ennél az adónemnél.

Az önkormányzat kevés állami támogatásban részesül, ezért volt szükséges

bevételek működéséhez helyi adókat bevezetni. Sajnos a jövőben magas számú adóbevétel nem várható, csak nagyobb vállalkozások betelepülése segíthetne, az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket elkezdte az önkormányzat. Némi reményre adhat okot, hogy helyi vállalkozások telephelyfejlesztésekbe kezdtek, melynek hatásai a későbbiekben akár jelentős változást is hozhatnak. Amit még érdemes megemlíteni az Ipari park program. A gazdaság szempontjából óriási fejlődést eredményezne ipari park létesítése. Az ipari park projekt az egész infrastruktúra

teljes

körű

kiépítésével,

zöldmezős

beruházásokkal

ipari

bázisok

ingatlanhasznosítását szolgálná. Logisztikai központok kiépítése és fejlesztése megerősítené a külföldi beruházásokat, valamint a hazai kis- és középvállalkozások hálózatait. Különböző pályázatok során tovább lehetséges az ipari parkok fejlesztése, mint pl.: technológiai transzfer intézmények,

innovációs

központok

vagy

technológia-intenzív

inkubátorházak

stb.

Edelényben a tervezett ipari park egy 20 ha-os területen, a 26-os út, Sajószentpétert elkerülő szakaszának közelében épülne meg. A gazdaságfejlesztés prioritásait veszi figyelembe az Új Széchenyi Terv, tehát leginkább a kis- és középvállalkozásoknak lenne nagyobb szerepük a foglalkoztatás terén. Az egész projekt elsőszámú célja az életminőség javítása és megfelelő körülmények biztosítása minden ember számára. „ A hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási programjainak tervezésével, a településen és a térségben társulásos

37

foglalkoztatás

forrásainak

pályázásával

és

együttműködéssel

a

munkahelyteremtő

vállalkozásokkal a betelepülés még előmozdítható.” (Provincia Kft. 2012. p. 75.).

7. A városfejlesztéssel kapcsolatos gondolataim A rengeteg megvalósított projekteknek köszönhetően Edelény városa kulturális, turisztikai és infrastrukturális szempontokból is fejlődésnek indult. Legjelentősebb megvalósítások a kastély, Borsodi tájház és Földvár fölújítása és látogathatóvá tétele, az utcák biztonságos kialakítása és a régi, romos épületek teljes felújítása. A megvalósult projektek sokat javítottak a város arculatán, javították a városi létesítmények használhatóságát és jelentős gazdasági fejlődéssel kecsegtetnek. Ismerve a város és térségének földrajzi adottságait, a közelmúltban megvalósított városfejlesztő programokat, további, a fejlődést szolgáló gondolatokat fogalmazok meg az alábbiakban. Úgy vélem, hogy Edelény külsőleg megújult, de belsőleg még nem. A városban (ahogy a megye nagy részében) továbbra is kevés a munkalehetőség. Az ipari park jelenleg még csak tervben van, az javítana a város és térségének gazdasági-társadalmi helyzetén. Véleményem szerint, mindezek mellett egy bevásárlóközpont kialakítása több szempontból előnyös lenne: Egyrészt meglenne rá a megfelelő hely, ami nem a város központjában van, de nem is lenne távol, a főút mellett helyezkedne el. Munkalehetőséget biztosítana több tucat helybélinek, bevásárlási lehetőséget jelentene a térség kisebb falvai, valamint a felvidéki települések lakói számára. Az itt élőknek nem kellene a nagy bevásárláshoz egészen Miskolcig vagy Kazincbarcikáig elutazniuk. Ez a bevásárlóközpont minél több térségbeli terméket vásárolna föl és értékesítené azokat, annál több kis- és közepes vállalkozást, munkahelyet támogatna. Bár jó ötletnek tűnik egy nagyobb élelmiszerbolt megépítése és több pozitív érvelés szól mellette, el kell ismerni, hogy ez negatív hatással lehetne a kisebb boltok forgalmára. Mégis úgy gondolom, több lenne a pozitív, mint a negatív hatása. Én úgy gondolom erre a projektre mindenképpen szüksége lenne a városnak.

38

8. Edelény SWOT-analízise 10.táblázat: Edelény SWOT analízise Forrás: Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal Erősségek Természeti adottságok a Bódva-völgyében Erősödő illetve kistérségi szerepkör Megfelelő közlekedési adottságok Idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkezik Rendelkezik városfejlesztési stratégiával a város Jó felépítésű infrastruktúra Sétáló utcák és díszburkolat építése

Gyengeségek Kevés a cél jellegű turizmus A műemlékek karbantartása egyre nehezebb Árvízveszély A fő közlekedési útvonal (27-es út) forgalmi terhelése Romlik a közbiztonság

Lehetőségek Veszélyek Turizmus fejlesztése Munkanélküliség növekedése A település kistérségi szerepe tovább erősödne Műemlékek és építészeti értékek lepusztulnak Sport, szabadidős területek, játszóparkok létesítése Környezetállapot további romlása Az infrastrukturális beruházások elnyújtása Az idegenforgalom nem válik gazdasági húzóerővé

Edelény SWOT-analízise alapján megállapítható, hogy a város legnagyobb erőssége a turisztikai adottságok, illetve a természeti adottságok és a kistérségi szerepköre. A város leginkább szolgáltatásokból és turizmusból akar megélni, ezért igyekeznek mindent megtenni ennek érdekében. A fontosabb utakat és sétáló utcákat már felújították, a kastélysziget felújítása is kész, ahogy a Borsodi Földvár rendbe tétele is. Főbb gyengeségek: A város turisztikai látványosságok viszonylatában még kezdeti állapotban van, de jó úton halad, hogy néhány év múlva rengeteg látogatója legyen. Továbbra is probléma a műemlékek és építészeti értékek karbantartása, ami egyre nehezebb. A másik hatalmas gyengeség továbbra is az árvízveszély. A Bódva folyó áldás és egyben átok is. Ritkán árad, de ha igen, akkor erőteljesen. Mindenestre a csapadékvíz-elvezetés projekt megvalósult, de mindenképpen fontos a felkészülés egy esetleges újabb árvízre. További gyengeség a 27-es főútvonal, ami a belterület átkelési szakaszán terhelő forgalmat hordoz. Lehetőségeknél említhetőek az újabb turisztikai fejlesztések, valamint a város járásközponti szerepének fölértékelődése. Mindenképpen a város szoros kapcsolatot szeretne kialakítani a járásban lévő falvakkal, közös fejlesztési stratégia kialakítását szeretnék megvalósítani. A város fontosnak tartja a sport és egyéb szabadidős tevékenységek működését, illetve kisebb játszóterek kiépítése is folyamatban van. Sok átutazó turista fordul meg a városban (főleg szlovák és lengyel turisták). Lehetőségként merül föl a számukra 39

biztosítható helyi programok, olcsó szállás- és vendéglátóhelyek, valamint parkolási lehetőségek létesítése. A legnagyobb veszélyt a munkanélküliség jelenti. Tervbe van véve egy kisebb, 20 ha-os ipari park létesítése Edelény területén, ami biztosítana munkahelyeket, nemcsak Edelény, hanem a környező falvak lakói számára is. Mivel a műemlékek és az építészeti értékek karbantartása egyre nehezebb, költséges, így nem biztos, hogy sikerül mindegyiket felújítani, így pusztulásnak indulhatnak. A környezeti állapot tovább romlik, a környezeti károk elhárítása is tovább húzódik (pl.: az árvíz okozta károk). A legnagyobb bizonytalanság a város idegenforgalmát övezi. Bár a turisztikai fejlesztések befejeződtek és a felújított látványosságok látogathatóak, nem biztos még, hogy gazdasági húzóerővé tud válni a városunkban az idegenforgalom.

9. Összefoglalás Dolgozatomban bemutattam, hogy a sajátos földrajzi adottságokkal rendelkező Edelény valós megújulás előtt áll. Ennek a megújulásnak a folyamatát mutattam be, kitérve először Edelény és környékének természetföldrajzi, majd társadalom földrajzi tényezőire, a végén a megvalósult és tervezett fejlesztésekre is. Gazdasági, idegenforgalmi vizsgálatot végeztem. Megállapítottam, hogy Edelénynek egyértelműen az idegenforgalom lehet az igazi húzóágazata. Erre érdemes építeni, fejleszteni a jövőben. Persze rengeteg fejlesztésre lesz még szükség, további projektek várnak még megvalósításra. A kutatásomból leszűrtem, hogy a város a sok fejlesztés ellenére is további problémákkal küzd, mint pl.: továbbra is magas a munkanélküliek száma, kevés a munkalehetőség a városban, egyre fogyatkozik a népesség. Edelény és a környékbeli falvak továbbra is az egyik legelmaradottabbak az országban. Mezőgazdaság és ipar sem hozott fellendülést a városnak. Fejlődési lehetőséget jelentenek az idegenforgalmi adottságok. A rengeteg műemlék, értékes épület idegenforgalmi fejlődést hozhatna a városnak. Javaslatot tettem további fejlesztési lehetőségre. A dolgozatomban a hangsúlyt a jól sikerült, megvalósított projektek bemutatására helyeztem, próbáltam rávilágítani a sajátos problémák orvoslásának lehetőségére. Remélem, hogy a város megtalálja a fejlődés útját, és e fejlődésnek én is részese lehetek a közeljövőben.

40

10.Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni a segítséget konzulensemnek, Dr. Elekes Tibor Tanár Úrnak. Hálás vagyok Édesanyámnak a sok-sok segítségért és a folyamatos bíztatásért. Nagy segítséget jelentett az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói által rendelkezésemre bocsátott forrásanyag, amiért ezúttal szeretnék köszönetet mondani. Hálás vagyok mindazoknak akik munkám során segítettek, bíztattak és támogattak.

41

11. Irodalomjegyzék

Bagyinszki Z.: Magyar kastélyok, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2008. Bodnár M.-Rémiás T.: Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából, Múzeumi Könyvtár 5. A Gömöri Múzeum és Baráti Körének kiadványa, Putnok 1999. Dövényi Z.: Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal: Edelény város önkormányzatának gazdasági programja 2007-2014, Edelény, 2007. Edelény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Edelény Hadobás P.: Edelény és a Bódva völgye: segédkönyv a helytörténet és a természetrajz tanításához általános és középiskolások részére, Edelényi VRHK, Edelény, 1999. Polgármesteri tájékoztató a 2010-2014. közötti ciklusról, Edelény Közös Önkormányzati Hivatal, Edelény, 2014.

Provincia Kft.: Edelény város módosított Hosszútávú Településfejlesztési koncepciója, Edelény, 2012. Sápi V.- Peja Gy.: Edelény múltjából, Edelényi Közös Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Edelény 1973.

http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/tanosveny_termeszetvedelem_jedmadar_ed eleny/

http://www.edelenyhegykozseg.hu/

http://edelenyikastelysziget.hu/ 42

http://edelenykisterseg.hu/

http://www.edeleny.hu/

43

12. Ábrajegyzék

1.ábra: Edelény földrajzi helyzete ...................................................................................... 5 Szerkesztette: Földeák Gábor 2.ábra: Az alaphegység ősi felszíne Edelény környékén ................................................... 6 Forrás: Peja Gy. Észak-Magyarország, Miskolc-Nyíregyháza, 2000. 3.ábra Edelény környékének mai felszíne .......................................................................... 7 Forrás: Peja Gy. Észak-Magyarország, Miskolc-Nyíregyháza, 2000. 4.ábra Az edelényi táj földtani felépítésének vázlata ......................................................... 8 Forrás: Peja Gy. Észak-Magyarország, Miskolc-Nyíregyháza, 2000. 5.ábra: Az alaphegységi formakincs két lehetőségét magyarázó tömbszelvény ................ 9 Forrás: Peja Gy. Észak-Magyarország, Miskolc-Nyíregyháza, 2000. nyomán 1.táblázat: Edelény népesség és etnikai szerkezetének változása 1785-1990 között ........ 16 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor 6.ábra: Edelény népesség és etnikai szerkezetének változása 1785-1990 között............ 16 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor 2.táblázat: A mai Edelény járás népességszámának változása 1870-2011 között ............ 17 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor 7.ábra: A mai Edelény járás népességszámának változása 1870-2011 között .................. 17 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor

44

3.táblázat: Edelény népessége 1870-2011 között (Statisztikai kistérségek szerint) .......... 18 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor 8.ábra: Edelény népessége 1870-2011 között (Statisztikai kistérségek szerint) ............... 18 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor 4.táblázat Edelény felekezeti megoszlása 1880-1949 között ............................................ 19 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor 9.ábra: Edelény felekezeti megoszlása 1880-1949 között................................................. 19 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Készítette: Földeák Gábor

5.táblázat: Vándorlás és természetes szaporulat Edelényben 2009-2011 között .............. 20 Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 10.ábra:Vándorlás és természetes szaporulat Edelényben 2009-2011 között .................. 21 Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 6.táblázat: Az öregedési index alakulása Edelényben ....................................................... 21 Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 11.ábra:Az öregedési index alakulása Edelényben ........................................................... 22 Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor

45

7.táblázat: Edelény népessége kor, nem és családi állapot szerint .................................... 22 Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 12.ábra:Edelény népessége kor, nem és családi állapot szerint ........................................ 23 Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 8.táblázat: A halálozások száma nemenként és korcsoportként 2009-2011 között ......... 23 Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 13.ábra: A halálozások száma nemenként és korcsoportként 2009-2011 között .............. 24 Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 9.táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma 2007-2011 között .................................... 25 Forrás: www.ksh.hu Készítette: Földeák Gábor 14.ábra: Felújított utcák és épületek Edelényben .............................................................. 33 Készítette: Földeák Gábor 10.táblázat: Edelény SWOT analízise ............................................................................... 39 Forrás: Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal

46