FÖLDES MIKLÓS
SZEPTEMBER KATONÁJA
Nizalowski Ernő
Kiadó, Budapest
1
Földes Miklós
SZEPTEMBER KATONÁJA ŻOŁNIERZ WRZESNIA
Könyvkiadó Budapest
2
Előszó Ez a történet egyszerű, mert igaz, és igaz, mert egyszerű. A magyar nemzet történtének egyik sötét korszakában – a II. világháború idején – voltak olyan hazafiak, akik harcoltak a fasiszták ellen. Nizalowski Ernő, idősebb dr. Antall József, Baló Zoltán, Kiss Miklós és táraik az óvópince oltalma helyett az ellenállást választották. A közös célok igenlése egy oldalra állította a mélyen vallásos Nizalowski Ernőt, a szocialista Kiss Miklóst, a Belügyminisztérium államtitkárát, idősebb Antall Józsefet és a Honvédelmi Minisztérium ezredesét, Baló Zoltánt. A fasiszták megvetése egy családba kovácsolta valamennyiüket. A Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Rafał Wiśniewski mondta róluk a Farkasréti-temetőben 2001-ben: „… a roppant nehéz és kihívásokkal teli időkben is végig lehetett élni méltó módon és emelt fővel az életet, soha el nem árulva az értékeket és a barátokat.” Azért írtam egy lengyel és magyar hazafi életéről, harcairól, hogy jobban megismerjék Nizalowski Ernőt. Ismerje meg jobban a magyar és a lengyel közösség, az unokák és a dédunokák ennek a szerény, de bátor és hős antifasiszta küzdelmeit. Ezért írtam röviden a különböző nézetű és beosztású emberek életéről, hogy az utódok lássák: érdemes volt harcolni a fasizmus ellen, a szabad, független Magyarországért és Lengyelországért.
Földes Miklós
3
„Óh nagy volt hajdan a magyar, Nagy volt a hatalma, birtoka; Magyar tenger vizében hunyt el Észak, kelet s dél hullócsillaga.” (Petőfi Sándor: A hazáról)
Lengyel-Magyar két jóbarát Polak Węgier dwa bratanki… Budapesten, a kőbányai autóbuszról leszáll egy 91 éves, magas, erős testalkatú férfi. Kissé görnyedt hátú. Talán kék vagy inkább világosszürke szemű, lassú járású. Ennek ellenére járása határozottnak tűnik, egyenletes, szabályszerű. Járása sejteti, hogy valaha katona volt. Néha megáll, kipiheni magát. Haja valamikor szőke volt, most már csak oldalt és hátul maradt egy kevés haj. Ki ez a jólöltözött, a Rákoskeresztúri temetőbe érkező férfi? Honnan jön, miért? Ha közeli helyet írunk, akkor Kőbányáról, a Kőér utcából, ha távoli helyet írunk, akkor a Lengyelországi Modlin tragikus földjéről, vagy a fasiszták által rommá bombázott Varsó alól, az 1939-es háború vérzivatarából érkezett. Ez az ember lengyel nevén Ernest Niżałowski, magyar nevén Nizalowski Ernő. Minden másnap elzarándokol a 64-es parcellához. Itt nyugszik édesapja, Czesław Niżałowski és édesanyja, Pátka Mária. Majd a 65-ös parcellához megy, ahol felesége, Kiss Ilona nyugszik. A sírkő különlegesen szép, dél-afrikai rhodéziai fekete gránitból van. A sírkőre – az elhalt felesége neve után – Nizalowski Ernő név és a születési év, 1915 már rá van vésve. Készül a halálra, úgy mint lengyelországi Modlinierődből indulva 1939. szeptember 4-én, gyalogosan, szemben a német fasiszta tigris tankokkal. Nizalowski Ernő lehajol, összeszed néhány falevelet a sírról, zsebkendőjével megtörli a szemét és indul vissza a lakására. Nizalowski Ernőt Szeptember katonája, ŻOŁNIERZ WRZESNIA néven ismerik Lengyelországban és Magyarországon, a szépszámmal élő lengyelek.
4
1. ábra Nizalowski Ernő, żołnierz wrzesnia (mellén a Lovagkereszt és a Lengyel Hadsereg hőse kitüntetése)
Ma már csak néhány volt harcos él Magyarországon, akik 1939-ben menekültként vagy vegyesházasság révén telepedtek le Magyarországon. Nizalowski Ernő egyik csoportba sem tartozik. Itt született Magyarországon, Budapesten a Kőér utca 46. szám alatt (akkor Apaffy utca volt), 1915. március 29-én, de mégis lengyel katonaként harcolt a német fasiszták ellen, az 1939. szeptember 1-jén kezdődő II. világháborúban.
2. ábra Nizalowski Ernő születési anyakönyvi kivonata
1999. május 3-a, a Lengyel Köztársaság Alkotmányának ünnepnapja. Ünnepség a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének dísztermében 5
Budapesten. Az asztalnál a Lengyel Köztársaság elnöke, Aleksander Kwaśniewski. Szólítják Ernest Niżałowskit, aki kimegy az asztalhoz. Kwaśniewski elnök átadja a Lengyel Köztársaság Érdemjendjének Lovagkeresztjéről szóló okiratot és Nizalowski Ernő mellére tűzi a Lovagkeresztet.
3. ábra A Lengyel Köztársaság Lovagkeresztje
Majd két év múlva, 2001. szeptember 1-jén a Lengyel Köztársaság budapesti Nagykövetségén Henryk Szumski tábornok, a Lengyel Hadsereg vezérkari főnöke Ernest Niżałowski repülős hadnagyot főhadnaggyá nevezi ki. 4. ábra Polskiego generał Henryk Szumski
6
5. ábra Nizalowski Ernő főhadnagyi kinevezése
A lengyel-magyar barátság évszázados múltra tekint vissza. III. Kázmér (Kazimierz Trzeci) lengyel királlyal Nagy Lajos magyar királynak volt egy szerződése, amely szerint, ha III. Kázmér utód nélkül hal meg, akkor nagy Lajos magyar király a lengyel trónt is elfoglalhatja. Miután III. Kázmér 1370ben utód nélkül halt meg, létrejött az első magyar-lengyel unió Nagy Lajos magyar király (1326-1382) vezetésével. Lajos király édesanyja – Róbert Károly magyar király felesége -, Lokietek Erzsébet (Elżbieta Łokietek) kormányzott Lengyelországban 1370-től. Majd a magyar rendek által királlyá választott – I. (Várnai) Ulászló (Wladysław Jagielloński) lett a közös uralkodó (1424-1444), aki a török elleni várnai csatában esett el. A lengyel rendek 1575-ben királlyá választották Báthory István (Stefan Batori) erdélyi fejedelmet (1533-1586). Emléke olyan erős volt a lengyelek szívében, hogy például az első lengyel óceánjáró hajót „Báthory”-nak nevezték el. Tehát ezekben az időkben – mint Petőfi Sándor írta „A hazáról” című versében – a magyar hagyomány szerint a Keleti- (Balti-), a Fekete- és az Adriai-tenger mosta a magyar határokat. 1772-ben Poroszország, a cári Oroszország és a Habsburg Ausztria első ízben osztotta fel egymás között Lengyelországot. 1795-ben, Lengyelország harmadik felosztásával megszűnt a lengyel állam.
7
Az osztrákok a nyugati Nysa folyótól a keleti Kemenyec-Podolskig tartották megszállva a Galícia néven ismert területet. 1919-ig osztrák örökös tartomány volt 8 és fél millió lakossal. Sok ruszin és zsidó nemzetiség is élt Galíciában. 1830-31-ben, majd 1862-64-ben hatalmas felkelések törtek ki a másik megszálló, a cári Oroszország ellen. A felkeléseket a cári Oroszország túlereje leverte. Az 1830-31-es felkelés vezetője Bem József (Józef Bem) volt. Az 1862-64-es felkelésekben részt vett Nizalowski Ernő nagyapja Nizalowski Zsigmond (Zygmunt Niżałowski) is. Elfogták és agyonlőtték. A Lengyel Légió élén jött Magyarországra az 1848-49-es forradalom megsegítésére herceg Mieczysław Woroniecki. A forradalom leverése után az osztrák császár parancsára, gróf Batthyány Lajos magyar miniszterelnök után, negyedikként akasztották fel a pesti Újépület (Neugebäude) udvarán. Az 1907-es Magyar kalendárium Aranykönyv címen közli Mieczysław Woroniecki nevét, valamint a fényképét. 6. ábra Mieczysław Woroniecki herceg (az 1907-es Magyar Kalendáriumból)
Budapesten, a Fiumei úti temetőben nyugszik. Minden évben, október 20-án – halálának napján – a magyarországi lengyel közösség megkoszorúzza emlékművét.
7. ábra Nizalowski Ernő Woroniecki herceg obeliszkjénél
8
A magyar és a lengyel nemzet hálával emlékezik meg Bem József tábornokról, Mieczysław Woroniecki hercegről és másokról.
8. ábra Bem portrék a szabadságharc korából
1929-ben a Lengyel Köztársaság a törökországi Aleppóból szülőhelyére, Tarnów városába hozatta Bem József földi maradványait és egy tó közepén levő szigetre helyezte el egy szép szarkofágban.
9. ábra Bem József síremléke Tarnówban
Sem a 19. század, sem pedig a 20. században nem törődtek bele a lengyel hazafiak nemzetük elnyomásába. Jól mutatják ezt a lengyel himnusz sorai.
9
10. ábra A lengyel himnusz kottája
11. ábra Lengyel himnusz egy tekercsen
10
Jeszcze Polska... (1797.) Jeszcze Polska nie zginela, Kiedy my zyjemy. Co nam obca przemoc wziela, Szabla obdierzemy. Marsz, marsz, Dąmbrowski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem.
Jak Czarniecki do Poznania Po szwezkim zaborze -, Dla ojczyzny ratowania Wrócim sie przez morze. Marsz, marsz, Dąmbrowski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem.
Przejdziem Wisle, przejdziem Warte, Bedziem Polakami, Dal nam przyklad Bonaparte Jak zwyciezac mamy. Marsz, marsz, Dąmbrowski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem.
Mówi ojciec do swej Basi Caly za plakany, Sluchaj jeno, pono nasi Bija w tarabany. Marsz, marsz, Dąmbrowski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem.
Nincs még veszve Lengyelország Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk.
Nincs még veszve Lengyelország, Míg mi meg nem haltunk, Hogyha földünk elrabolták, Visszaszerzi kardunk. Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk.
Szólt a lányhoz az aggastyán Szeme könnybe lábadt - Figyelj, lánykám, még hallasz tán Lengyel trombitákat. Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk.
A Wartáig, Visztuláig Szabad lesz a lengyel, Bonaparte álma válik Tettre gyõzelmeddel. Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk.
Cseng a hangunk, szabadság int, Több türelmünk nincsen! Velünk vannak jó kaszáink, Kosciuskóval Isten! Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk.
Poznannal Czernieczki kardja Mindent visszaszerzett, Így szállunk majd mi is partra, Hogyha hív a nemzet.
11
A 18-19. század fordulóján az ország függetlenségét kivívni vágyó lengyelek szemében Franciaország és Napóleon tűntek reális szövetségeseknek. A lengyel politikai gondolkodásban mélyen gyökerezett az országot feldaraboló abszolutizmus elleni, a függetlenségért és demokráciáért folytatandó harc eszméje, amely azután végigkísérte a lengyel nép szabadságmozgalmait. Napóleon döntése nyomán Jan Henryk Dąbrowski tábornok vezetésével Olaszországban megalakultak a lengyel Légiók, amelynek zászlaja alá több ezer, országát elhagyni kényszerülő, de érte vérét ontani kész ember sereglett.1 1797 júliusában a táborba érkezett tábornok barátja, Józef Wybicki jeles költő és színpadi szerző, akit a három év után először látott lengyel egyenruhák, vezényszavak és katonadalok annyira elbűvöltek, hogy az éjszaka alatt egy népi mazurka dallamára megírta az itáliai Lengyel Légiók Dalát, más néven a Dąbrowski mazurkát. Az egyszerű, szívhez szóló szavak és az ismert dallam hamar népszerű lett a katonák között és elterjedt a megszállt hazában is. A megszálló hatalmak betiltották, így a dal szájhagyomány útján terjedt, otthon és külföldön is. Elkísérte a katonákat az első és a második világháborúban is. 1927-ben pedig a Szejm himnusszá nyilvánította. Friedrich Engels, a nagy német gondolkodó a 19. század végén a következő sorokat írta: „Nyolcvan év óta elnyomták, leigázták, kiszipolyozták őket, mégis mindig a forradalom oldalára álltak s Lengyelország forradalmasítását és függetlenségét egymástól elválaszthatatlannak tartották… épen ezért, mert a lengyel és forradalmár azonos fogalmakká váltak, ezért bírják a lengyelek egész Európa rokonszenvét, s nemzeti függetlenségük visszaállítása… bizonyos.” Az agyonlőtt Nizalowski Zsigmond (Zygmunt Niżałowski) özvegye két fiával Czesław és Ludwik Niżałowskival Bécsbe költözött Lembergből. A fiúk egyetemre jártak. Czesław műszaki mérnök lett és aviatikát is tanult. Zygmunt Niżałowski özvegye Ludwik nevű fiával az Egyesült Államokba utazott. Czesław Bécsben maradt. Czesław Niżałowski mindent megtett, hogy a magyar hadseregnek repülőgépei legyenek. Angliába is elutazott, és megfelelő repülőgépmotort vásárolt.2 Szapári Pál támogatása mellett nagyon sokat áldozott saját pénzéből a repülőgép építésre. Azonban közbejött az I. világháború. Czesław bevonult katonának, mint tanult ember karpaszományos őrmesterként. Az olasz fronton Doberdonál harcolt tüzérként. Főhadnagyként szerelt le. Megkapta a Sebesülési érmet és a Károly Csapatkeresztet. 1 2
Irodalom: Stefan Lisowski (w) Polski Hymn Narodowy A magyar repülés története. Műszaki könyvkiadó, 1974. 17-18. oldal
12
A sorban a legismertebb a Károly Csapatkereszt, melyet IV. Károly király alapított azon harcosok részére akik legalább 12 heti front szolgálatot teljesítettek. (Aránylag szerény követelmény, ha figyelembe vesszük, hogy volt aki 48 havi frontszolgálattal rendelkezett.) Ugyancsak IV. Károly király alapította a Sebesültek A szalagon lévő vékony piros csíkok a sebesülések számát jelzik.
érmét.
1920-ban a trianoni békeszerződés következett, amely – többek között – repülőgépek gyártását is megtiltotta. Czesław Niżałowski családja eltartása érdekében saját vállalkozásba kezdett. Képkeretkészítést és aranyozást folytatott. Maga mellé vette nagyobbik fiát, Lajost a vállalkozásba.
12. ábra Károly csapatkereszt és a Sebesültek érme
Kisebbik fia, Ernő az elemi iskola elvégzése után a kőbányai Szent László Gimnáziumban tanult tovább. Az iskola 1921-ben vette fel Szent László király nevét (Budapesti X. kerületi Kőbányai Magyar királyi Állami Szent László Főgimnázium, 1924-től Reálgimnázium). Ernő magántanuló volt. Éjjel tanult, nappal pedig dolgozott. Később a jogi egyetemre ment tanulni. Ernő eszes, jófejű gyerek volt. Édesapjától megtanulta a lengyel és a német nyelvet. A gimnáziumban pedig latinul és franciául tanult. Az édesapja után a feleség Parka Mária és a gyerekek lengyel állampolgárok lettek, az akkori magyar törzskönyvek szerint. Ernő leánytestvérei Éva és Mária férjhez mentek.
13. ábra A Kőbányai Szent László Gimnázium
13
14. ábra Lengyel állampolgársági bizonyítvány
14
„Két nemzet van egyesülve bennünk, S mily két nemzet! A lengyel s magyar, Van-e sors, mely hatalmasabb, mint E két nemzet, ha egy célt akar?” (Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg)
Szeptember katonája Żołnierz wrzesnia Nizalowski Ernő egyetemi tanulmányai után, 1936 novemberében, Lengyel állampolgárként Lengyelországba utazott két éves tényleges katonai szolgálatra. Önként lépett be a lengyel hadseregbe 21 éves korában. Először gyalogos kiképzésben vett részt a Visztula melletti Toruń városában, a világhírű Mikołaj Kopernik (Nicolaus Copernikus) (1473-1543) világhírű csillagász szülőhelyén. Mint újoncot három hónapos gyalogos kiképzésre osztották be. Ruházatuk: keki színű ruhát, négyszögletes alakú sapkát valamint szöges talpú bakancsot kaptak. A sapkájuk formája hasonlított a 17. századbeli lengyel parasztok sapkájára. Hagyományból volt ilyen sapkájuk a lengyel közkatonáknak. Ezután Nizalowski Ernő az 5. számú Légiezred pilóta iskolájában tanult Lida városában (most Ukrajnához tartozik), majd Demblinben elvégezte a tartalékos tisztiiskolát. Ruházata: acélkék repülős egyenruha, kerek ellenzős sapka, gumitalpú bőr bakancs. Baloldalukon kis tőrt hordtak. Ernő megtanulta a P 11-13-as vadászrepülőgép kezelését, vezetését. Ez a repülőgép felsőszárnyú, csillagmotorral ellátott, egy légcsavaros volt. Legjobban megtanulta és gyakorlatozott is a P 23-as távolfelderítő bombázó repülőgéppel, amely alsó szárnyú, egy légcsavaros gép volt. Mindkét repülőgép duralumíniumból készült, a lengyel ipar gyártmánya volt.
15. ábra PZL P 23 Karaś bombázó
15
16. ábra PZL P 23 Karaś bombázó jellegrajza
Nizelowski Ernő 1938 őszén tartalékos tisztként szerelt le hadnagyi ranggal.
17. ábra Nizalowski Ernő lengyel katonakönyve
16
Toruńban a lengyel katonák – köztük Nizelowski Ernő is – a gyalogos kiképzésen túl megtanulták a kötött ballon (francia nyelven a ballon captif) vezetését is, amely légköri megfigyelésekre és repülőgépek elhárítására szolgált. A ballon gumírozott vászonból készült, kb. 3 méter széles, 20 méter hosszú szivar alakú volt, kb. 1 kilométer magasra engedték fel, vékony több eres acélvezetékkel. Hélium gázzal töltötték fel. A háború vége felé a német fasiszták nagy hatótávolságú rakétalövedéket próbáltak ki. Ezzel akarták megsemmisíteni Angliát. Ezek a V-1 sugárhajtású szárnyas lövedékek és a V-2 folyékony hajtóanyagú rakéta volt. Először Lengyelországban a Pripjaty mocsarakra lőtték próbaképpen. A lengyel parasztok szénával takarták le a fel nem robbant lövedéket, majd angol repülőgépek elszállították Angliába.
18. ábra V 1-es sugárhajtású szárnyas lövedék (repülőbomba)
19. ábra V 2-es folyékony hajtóanyagú rakéta
17
Itt el kell mondani, hogy a Göring fasiszta repülőmarsall irányításával, a német légierő 1940. október végén, teljes erővel kezdte bombázni Angliát. Az Angliába szökött lengyel pilóták, angol társaikkal együtt Spittfaer és Hurricane vadászgépekkel vették fel a harcot a német Messerschmidt vadászrepülőgépekkel.
20. ábra Hurricane vadászgép
Ugyancsak sikeresen vették fel a harcot a fent említett rakétákkal a háború vége felé. 1938 után, Nizalowski Ernő nem sokáig élvezhette a békés életet Budapesten. A német fasiszták álnok módon, váratlanul megtámadták a Lengyel Köztársaságot. Ez a nap 1939. szeptember 1., a II. világháború kezdetének napja. A német fasiszták szemenszedett hazugsággal vádolták meg Lengyelországot az egész világ előtt. Azt hazudták, hogy a Lengyel Köztársaság megtámadta Németországot. A piszkos és aljas munkát Alfred Naujocks SS hadnagyra (1911-1960) bízták.3 Azt állították, hogy a lengyelek megtámadták a németlengyel határon lévő gleiwitzi (Gliwice) rádióadót.
21. ábra Alfred Naujoks SS hadnagy
3
Fredrick Forstith: Odessa ügyirat; 336. oldal, 1988. IPM Könyvtár
18
22. ábra Gliwicei rádióállomás
A fasiszták több börtönben levő bűnözőnek felajánlották, ha vállalják a glewitzi rádió elleni támadást, elengedik büntetésüket. A köztörvényes bűnözőket lengyel egyenruhába öltöztették, ellátták őket fegyverrel és átdobták a határon. Amikor a bűnözők támadtak, a németek legéppuskázták őket. Még a támadás előtt Hitler levelet küldött Teleki Pál magyar miniszterelnöknek és felszólította a magyar-lengyel határ megnyitására. Akkor Magyarország és Lengyelország újra határos volt egymással. Hitler terve az volt, hogy Lengyelországot délről is megtámadja. Teleki Pál magyar miniszterelnök 1939. július végén írt Hitlernek, melyben a többek között ezt írta: „… Magyarország erkölcsi okokból nem vehet részt Lengyelország elleni fegyveres támadásban.” A lengyel nép, a hadsereg minden erőivel támogatta a lengyel kormányt, az akkori parlamentben levő 64 szocialista és 7 kommunista képviselő is. Ausztria és Csehszlovákia letiprása után a német fasizmus éle egyenesen Lengyelország ellen irányult. Ezt segítette elő Arthur Neville Chamberlain - akkori brit miniszterelnök – és Adolf Hitler 1938-ban megkötött müncheni egyezménye.
23. ábra Hitler és Chamberlain 1938-ban, Münchenben
19
Hitler ettől vérszemet kapott, megtámadta Csehszlovákiát. Kezébe került Európa második legnagyobb fegyvergyára a Škoda Művek, Churcill – a háború alatt brit miniszterelnök – a müncheni egyezményt szégyenteljes cselekedetnek minősítette. Józef Beck (1894-1944) külügyminiszter 1934ben megkötötte a német-lengyel megnemtámadási szerződét. Beck és még sokan illúziókat tápláltak az angol és a francia garanciák iránt. Valójában azonban Lengyelország 1939-re magára maradt.4 24. ábra Józef Beck (1939)
Nizalowski Ernő a mozgósítás hírére a Lengyel Köztársaság budapesti követségre ment, majd vonatra ült és 1939. szeptember 2-án a modlini erődítményben volt.
25. ábra Modlin erődje
A lengyeleknek volt saját állami repülőgép-gyáruk, ahol a PZL-lot (Pezetel) fajta repülőgépeket gyártották. A németek 1500 repülőgéppel támadtak. A lengyeleknek 900 repülőgépük volt – fele korszerűtlen – melynek nagy részét a németek a földön elpusztították, mielőtt felszállhattak volna. 27 lengyel pilóta jutott egy repülőgépre. Nizalowski Ernőt a gyalogsághoz osztották be. A gyalogoskatonák rövid, ismétlő Mauser puskát kaptak, szuronnyal. Továbbá kézigránátot. Varsótól északnyugatra, Modlinnál egységükkel szemben két német páncélos hadosztály vonult fel. 4
Winston Spencer Churcill: A II. világháború története, Európa Könyvkiadó, 1988. Budapest
20
A tábornok látva a túlerőt, megkérdezte a lengyel katonákat: „Vonuljunk vissza, vagy harcoljunk?” – A lovasság és a gyalogság a harc mellett döntöttek. A lengyel katonák szemüket a fehér és piros nemzeti zászlóra függesztették, amelyben széttárt szárny lengyel sas volt látható.5 A lengyel katonák halált megvető bátorsággal küzdöttek a túlerő ellen. A lengyel katonák halált megvető bátorsággal küzdöttek a túlerő ellen. Fegyverzetük azonban elégtelen volt. A német páncélosok, a stukák bombázása mellett, vérfürdőt rendeztek a lovasság és a gyalogság között.
26. ábra Német stukák
Hiába vágtattak be a lovasok és dobtak kézigránátokat a német tankokra, a túlerővel nem bírtak. Patakokban ömlött a lengyel katonák vére. Az ezredeket letiporták a német tankok.
27. ábra Lengyel lovasság (kawaleria)
5
Encyklopedia Popularna PWN.
21
A megmaradtak vissza akartak vonulni, de két német tank Modlinnál elállta az útjukat. Nizalowski Ernő egy társával, az est leszálltakor, az árokban kúszva megközelítette a tigris tankokat. A tankok alá mágneses aknát helyeztek el. A detonátorokkal, rádióhullámokkal felrobbantották a tankokat. Megnyílt az út a visszavonuláshoz Varsó felé. A stukák által porig bombázott Varsóban sem lőszerutánpótlásuk, sem élelmük nem volt. A német túlerő bekerítette őket, kénytelenek voltak megadni magukat.
28. ábra Varsó bombázása
Nizalowski Ernőt a tankok felrobbantása elismeréseként az egység ezredese a Lengyel Hadsereg Hőse címmel tüntette ki, még ott a fronton.
29. ábra Nizalowski Ernő "A Lengyel Hadsereg Hőse" kitüntetése
Nizalowski Ernő sok más társával együtt hadifogságba került. A Marienburg melletti hadifogoly-táborba került. Tizenhat hónap után, egyik éjjel megszökött. Egy osztrák tanyára ment, az emberektől civil ruhát kapott. Bécsben a magyar konzulátusra ment, de nem kapott igazolványt, mert lengyel állampolgár volt. Ezután a zöldhatáron át Magyarországra szökött. Elfogta egy rendőr, majd Sopronban táborba került. Innen átszállították, s az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborba került a budapesti ZugligetFácánoskertbe. Itt többnyire lengyel katonatisztek voltak.
22
30. ábra Igazolás a német hadifogságról
23
„Márványlapokra tettöket, Örök betűivel, A történet komoly szavú Múzsája vési fel.” (Bajza József: Apotheozis)
Lengyelország hűséges barátja Polonia semper fidelis Magyarország – Teleki Pál utasítására – nem a fasiszta csapatok, hanem a menekültek előtt nyitotta meg a lengyel-magyar határt. 1939 őszén megközelítően 80 ezer polgári és 40 ezer katona menekült Magyarországra. A Magyar kormány Budapesten és vidéken helyezte el a lengyel családokat. Lakással, állással és pénzzel is támogatta őket. A lengyel katonák Zugligetben, Kalocsán, Zalaszentgróton és másutt lettek elhelyezve. A lengyel gyermekek számára Balatonbogláron létesült gimnázium és líceum Varga Béla tiszteletes irányítása alatt.
31. ábra Varga Béla balatonboglári plébános
Vannak, akik nem helyeslik, amit a következőkben leírok. Azonban Varga Béla balatonboglári plébános6 – aki az antifasiszta ellenállási mozgalomban jelentős szerepet játszott – 1945 tavaszán kiadott kiáltványát a magyar néphez az alábbiakban közlöm: „Az orosz katona ezer és ezer kilométerről jött a Duna-Tisza völgyébe, hogy felszabadítson egy szegény, elnyomott, meggyalázott népet, a magyar népet, a germán iga jármából. Ezek a katonák itt estek el Budapest házai között, a házak árkádjai alatt és a pincékben folytatott harcokban. Azt hiszem, minden magyar ember nevében beszélek, amikor azt indítványozom, hogy Budapesten, valamint az egész ország területén elesett orosz katonákat tekintsük nemzeti hősöknek, jelöljük meg sírjukat maradandó emlékművel.” 6 Varga Béla plébános 1945-ben a Magyar kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt elnöke volt. A fenti beszédet a Budapesti Nemzeti Bizottságban mondta el 1945. április 4-én.
24
1939-40-ben kezdődött a lengyelek megsegítésére és Angliába juttatásukra az életveszélyes munka. Ennek a tevékenységnek az élvonalában állt idősebb dr. Antal József, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetője, valamint Baló Zoltán ezredes (később tábornok), a Honvédelmi Minisztérium XXI. Osztályának vezetője. Ehhez az életveszélyes munkához csatlakozott a zugligeti táborban levő Nizalowski Ernő, a Budapesten született lengyel katonatiszt. Idősebb Antall József és Baló Zoltán ezredes látogatták a zugligeti tábort is. Alkalmasnak találták Nizalowski Ernőt a lengyel katonák külföldre juttatásában, mivel Nizalowski Ernő beszélt a magyar és a lengyel nyelven kívül németül és franciául. Nizalowski Ernő vállalta ezt az életveszélyes feladatot.
32. ábra Idősebb dr. Antall József
Idősebb dr. Antall József írásos javaslatára Kiss Miklós rákosszentmihályi lakos felvételt nyert a Menekültügyi Hivatalba. Kiss Miklóst több esetben küldték Budapestre, de vidékre is a lengyel családok helyzetének ellenőrzésére. Ennek során megismerkedett egy lengyel lánnyal, és beleszeretett. Hozzá írta az alábbi verset, amely a líra nyelvén tükrözte a lengyel családok helyzetét: Dal egy lengyel lánynak (Barbara Czerwinskának) Kék szemedben lengyel ég dalol, S valaki vár már valahol, Tegnap még Varsót láttad égni, Ma Pesten jársz hontalan. Míg mi Csodálva nézzük ringó léptedet, S félünk, hogy a holnap eltemet. Te gondtalan örömmel kacagsz, Mikor országok összeomlanak, És várod a nyárban a tavaszt.
25
1939 szeptembert vége felé, hogy a német hadifogságot elkerülje, Edward Rydz-Smigly marsall7 (1886-1943?), a Lengyel Hadsereg főparancsnoka és néhány miniszter Romániába menekült. A román kormány- a várakozásuk ellenére – börtönbe zárta a marsallt. 1940-ben Baló Zoltán ezredes és idősebb dr. Antall József titkos kapcsolatokat létesített és előkészítette Rydz-Smigly marsall kiszabadítását.
33. ábra Baló Zoltán ezredes (középen)
Két román táborvezető és tapasztalt lengyel katonatisztek segítségével megszöktették Rydz-Smiglit, áthozták a zöldhatáron, majd Kiss Miklós és Nizalowski Ernő a románokat Budapestre kalauzolta. Itt dr. Antall József hamis útlevelekkel és pénzzel látta el a románokat, majd Svájcba segítették őket. Ezután a polgári ruhával ellátott és Adam Zawisa névre kiállított hamis útlevéllel Rydz-Smigly marsallt Lengyelországba segítették át. A romániai táborban szerzett tüdőbetegség miatt 1941. december 9-én meghalt. Varsóban, a Powazki katonai temetőben temették el Adam Zawisa néven. Bizonyára eljön az idő, amikor saját nevén és méltón helyezik majd örök nyugalomra Rydz-Smigly marsallt.
7
Lengyel marsall. 1939-ben, a németek támadásakor kor ő volt a hadsereg főparancsnoka, és Lengyelország gyakorlatilag az ő irányítása alatt állt. Késve rendelte el a mozgósítást, a lengyel hadsereg, bár hõsiesen küzdött, nem tudott ellenállni a németeknek. Két héttel a csatározások megkezdése után az ország délkeleti részébe rendelte a még harcolni képes egységeket, hogy ott várják be az angol és francia segítséget, hiszen ez a két állam ekkor már hadat üzent Németországnak. Ezzel szemben a szovjet csapatok indultak meg keletről, Rydz-Smigly szeptember 17-én Romániába menekült, ahol internálták. Sikorski elmozdította főparancsnoki posztjából. 1941-ben megszökött Romániából, és visszatért Lengyelországba, ahol álnéven a földalatti mozgalom tagja lett.
26
34. ábra Edward Rydz-Smigly marsall
A romániai katonai börtönből való kiszabadítása a lengyel-magyar antifasiszta ellenállás legnagyobb tette volt 1940-ben. 1941-ben Baló Zoltán látogatásakor beszéltek Nizalowski életéről és Baló ezredes megtudta a háború alatti tevékenységét és megismerte nyelvtudását. Baló ezredes kérésére Nizalowski Ernő elvállalta a lengyel katonák külföldre juttatását. Ezután Nizalowski Ernőt hazaengedték lakására. Nizalowski Ernő a kőbányai Lengyel Házban ismerkedett meg Henryk Sławikkal8, a Magyarországon működő Lengyel Bizottság elnökével. A Belügyminisztériumhoz tartozó Menekültügyi Hivatalban ismerkedett meg idősebb Antall Józseffel. 1943-ban már a lengyel menekültügy mindhárom legendás emberét megismerte. Tőlük kapott megbízást lengyel katonák eljuttatására Lyonba, Franciaországba. Tőlük kapott hamis útleveleket, pénz. 10-12 lengyel katonát a Vöröskereszt segítségével polgári ruhába öltöztették, és Nizalowski Ernő vezetésével útnak indultak. A jugoszláv-magyar barátság vonattal utaztak. Ott az úgynevezett zöldhatáron titokban, este, gyalog mentek át Jugoszláviába. A határőrség Baló ezredes közbenjárására kedvezett az átkelőknek. Ezután vonattal Olaszországon át a franciaországi Lyon városáig utaztak. Minden országban várták őket a titkos megbízottak. Mindezt Henryk Sławik, dr. Antall József és Baló Zoltán ezredes intézte el. Nizalowski Ernő ezt az életveszélyes utat többször megjárt, egészen 1944. március 19-ig, a németek Magyarországra való bevonulásáig.
8
Henryk Sławik Sziléziai munkás-paraszt származású, újságíró-szerkesztő, aki nyolc általánost végzett. Katowicében három napig volt róla elnevezve utca 1946-ban, majd a táblát levették, és a világ a közelmúltig hallgatott róla. Cipora Lewawi, egy izraeli kibucban élő asszony szerint Sławik „az úristen küldötte” volt. Az első menekültekkel érkezett Sławik. Hivatásszerűen, a megfelelő hivatalban lévő id. Antall Józseffel konspirálva folyamatosan foglalkozott a lengyelek megmentésével. Bár a végső bajban, felesége letartóztatása után még elmenekülhetett volna, nem mentette saját magát. A börtönben nem árulta el Antall Józsefet, ő maga haláltáborba került és ott halt meg.
27
Itt el kell mondani, hogy a fenti három személy más névre kiállított, hamis iratokkal segített vallási és politikai okok miatt üldözött magyaroknak és a hozzánk szökött olasz és francia hadifoglyoknak.9 1944. március 19-én Nizalowski Ernő a lengyel orvosokhoz igyekezett a Fő utcába. Messziről látta, hogy a kapuban SS-katona áll. Gyorsan átment a másik oldali járdára és hazament. Másnap tudta meg, hogy dr. Jan KollatajSrzednicki orvos tábornokot és több orvostársát a németek lemészárolták. 1944. március 19-e után a németek elfogták Henryk Sławikot10, a Lengyel polgári Bizottság elnökét, majd később dr. Antall Józsefet és a Gestapó házba hurcolták őket a Szabadság-hegyre. Rettenetesen megkínozták őket. Egyikük sem árult el senkit. Magatartásukról írtam az előszóban amit Rafał Wiśniewski nagykövet mondott 2001-ben a farkasréti temetőben: „… végig lehetett élni az életet méltó módon és emelt fővel…”
35. ábra Henryk Sławik
Henryk Sławikot a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták és meggyilkolták. Idősebb dr. Antall Józsefet megkínzása után, a magyar kormány követelésére elbocsátották. Dr. Antall József ezután illegalitásba ment, mert tudta, hogy a vereségük előtt még kegyetlenebbek lesznek, és nem tud majd megmenekülni. Kiss Miklóst is elhurcolták, amikor bement a Menekültügyi Hivatalba. Németországba hurcolták, a Fekete-erdő melletti Spaichingen város mellé. Ott halt meg 1944 végén. 9
A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Kislexikon. 186 és 242 oldal. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Kossuth Könyvkiadó, 1987. 10 „Henryk Sławik élete olyan élettörténet, amely az ember hatalmas erőfeszítését példázza, egy olyan emberét, aki a társadalom alsóbb szintjéről a saját munkája és tehetsége révén emelkedik föl a régió, majd az ország társadalmi életének vezető pozíciójába. Sławik a sziléziai embereknek tulajdonított minden pozitív jellemvonással rendelkezett: felelősségtudattal, munkaszeretettel és – ezt érdemes aláhúzni – valami olyasmivel, ami szinte az egész elnyomás alatt született nemzedéket jellemezte: eszmevilággal.... ...Ez az eszmevilág, a Sławikéhoz hasonló sziláziai környezetben, szilézai családban formálódott emberek értékrendjéből következett. Az adott szónak megvolt a súlya, tudták, mi a lojalitás, a becsület pedig szent volt.” (Miroslaw Fazan, a Sziléziai Egyetem professzora)
28
36. ábra Kiss Miklós
Nizalowski Ernő – amikor látta, amint a németek megszállták a lengyel orvosok irodáit és hallotta, hogy később lemészárolták őket, illegalitásba ment. Henryk Sławik és idősebb dr. Antall József hallgatása miatt menekült meg. Nizalowski Ernő édesapja nem érte meg élve a felszabadulást. Kaposváron tartózkodott 1945 tavaszán deszkavásárlás miatt. A nyílt utcán agyonlőtték, mert nem akart munkára menni Németországba. Henryk Sławik a magyarországi Lengyel Bizottság elnöke és idősebb dr. Antall József posztumusz, megkapta Izraelben „A Világ Igazainak Egyike” címet. Idősebb dr. Antall József a felszabadulás után megkapta a Francia Becsületrendet és a Magyar Szabadság Érdemrend kitüntetéseket. Kiss Miklós édesanyja – amíg élt – a Nemzet Eltartottja volt.
29
37. ábra Idősebb dr. Antall József aláírása Kiss Miklós kérvényén
Nizalowski Ernő a II. világháború után Rajk László, akkori belügyminiszter tolmácsa volt. 1949-ben halálra ítélték. 6 évet töltött a Margit körúti Fegyházban… Nizalowski Ernő – Ernest Niżałowski – amikor szeptember 1-jén elmegy a Farkasréti-temetőbe, idősebb dr. Antall József és Baló Zoltán honvédtábornok sírjához, büszkén ölti magára az acélkék lengyel repülőtiszti egyenruhát, mellén a Lengyel Hadsereg hőse és a Lengyel Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetéseket. Könnyes szemmel emlékezik a két kiemelkedő hősre.
30
38. ábra Idősebb dr. Antall József sírja
39. ábra Baló Zoltán sírja a Farkasréti-temetőben
Nizalowski Ernő – a Lengyel Hadsereg Hőse – rövid történetének végén ide illik Garay János Vazérhang című költeményének négy sora: „Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket, A lelkes eljár ősei sírlakához, S nyújt régi fénynél új szövétneket.”
31
Epilógus Epilog Jelenetek Nizelowski Ernő jelenlegi tevékenységéből Nizalowski Ernő, a magyarországi lengyel közösség doyenje 2005. március 27-én ünnepelte 90. születésnapját. 2005-ben kapta meg az év lengyele címet.
Ernest Niżałowski a „2005 év Lengyele” és a 2005 év lengyele-díj
32
Czy przez tyle, długich lat, Można brać za bary, cały ten świat? Świat, który jest piękny i czasem bardzo zły, Co to raz przytuli do serca, a często wyciska łzy. Jak wówczas, gdy przyszedł ów straszny dzień. I na nasz kraj, padł Apokalipsy cień. To wtedy PAN,...pojechał tam. I bronił,... naszych polskich bram! I skrawka nieba, nad głowami dam, I błękitu jego, bo nie zszarzała nam, I biało - czerwonej szachownicy, bo dalej królowała Wam. I widział PAN, że właśnie tam Co trzeci Polak,...zginął nam. Dlatego tu, w tym pięknym dniu, W imieniu wszystkich nas, Dziękuję PANIU,...jeszcze raz! Panie ERNEŚCIE! Czy jest PAN tym Węgrem, ...co się Polakiem zwie? Vajon ÖN Lengyel, ...aki Magyar-e? Drogi ERNEŚCIE, czy Pan dwa serca ma? Czy w jednym sercu ma,...aż kraje dwa? Ma PAN i Krzyż, i Orła ma, I kolory dwa, i ten trzeci, jak nadzieja To z Pana, poruczniku, jest dumna Polska I tu na obczyźnie, cała Polonia! A dziś, życzyć PANU tylko 100 - u lat, To byłoby chyba,....taktu brak. My życzymy PANU, w zdrowiu, tu wśród nas, Naszemu starszemu bratu, następnych .....90 - ciu lat! Ryszard P.Staniszewski Budapeszt, 29 marca 2005.
33
Wincenty Danek atya kőbányai emlékművének felavatása 2005. május 1. A Külhoni Lengyelek Világnapja előestéjén tartott szentmisén hangzott el Tadeusz Winnicki atya, a a poznani Külhoni Lengyelséget ápoló Krisztusi Társaság elöljárójának példabeszéde, amely megelőzte az első magyarországi lengyel plébános, Wincenty Danek atya emlékművének felavatását. Danek atya 60. éve hunyt el, az általa kezdeményezett és létrehozott lengyel templomot 75 esztendeje szentelték fel. A mai napig ez az egyetlen lengyel templom Magyarországon. Wincenty Danek (1870-1945) atya a XX. századi magyarországi lengyelség legfényesebb alakja – ezt bizonyította szerénységével és tetteivel. 1908-ban érkezett Budapestre Lembergből, és lelkipásztori szolgálata csaknem 40 esztendeje alatt szolgálta a déllengyelországi bevándorlókat. Hagyatéka a Szegényház (jelenleg Lengyel Ház) és a Lengyel Templom, amely intézmények örökké viselik emlékét. Ezekben az intézményekben találkoztak a II. világháború alatt menekültek ezrei, de itt volt a lengyel földalatti mozgalom központja is. Wincenty Danek atya 1945. április 27-én hunyt el, hamvai a Rákoskeresztúri temető lengyel parcellájában nyugszanak. Miután Leona Mały lembergi (lvovi) segédpüspök megáldotta az emlékszobrot, a legidősebb kőbányai lengyelek nevében Julia Koziorowski, Janusz Kasperek, Edyta Grisińska-Molnár valamint Ernest Niżałowski, a Bem Egyesület mellett léterhozott szoborépítési bizottság kezdeményezője felavatták az emlékművet. Az ünnepségen részt vettek a Magyarországon akkreditált lengyel diplomaták, Rafał Wiśniewski nagykövet és Teresa Notz konzul asszony, lengyel és magyar egyházi személyek. Lengyelországból is érkeztek vendégek: Grzegorz Łubczyk, a volt budapesti lengyel nagykövet, a szobor alkotója, a krakkói Wiesław Bielak, Danuta Jakubiec, a volt balatonboglári diákok egyesületének vezetője. Jelen voltak a magyarországi lengyel kisebbségi önkormányzatok képviselői is: dr. Sutarski Konrad, az 34
OLKÖ elnöké és számos magyarországi településről érkezett lengyel. A hivatalos ünnepség után a Lengyel Ház kertjében fogadást tartottak, melyen felléptek a legfiatalabb lengyelek, valamint a poznani Krisztusi Társaság „Gaudeamus” együttese. A vendégek számára Lengyelországból erre az alkalomra érkezett szakács készített ízletes ételeket. Az ünnepséget kiegészíti a Bem Egyesület „Történelmi füzetek” sorozatának most kiadott 2. pozíciója, mely Danek atya életét és tevékenységét mutatja be.
35
Budapest
40. ábra Idősebb dr. Antall József emléktáblája a Ferenciek terén
41. ábra Henryk Slawik emléktáblája a Garibaldi utcában
36
Emlékezés Rákoscsabán 2005. május 9. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat a II. világháború európai véget érésének 60. évfordulója alkalmából 2005. május 9-én rendezte meg – az 1941-ben lengyel katonák által emelt – Lengyel-kegyoszlop újraszentelésének ünnepségét.
42. ábra Nizalowski Ernő a Lengyel-kegyoszlop előtt a Lengyel Légió tagjaival
2005. szeptember 17-én volt 66 éve, hogy a szovjet csapatok megtámadták Lengyelországot. Ezen a napon Budapesten három emléktáblánál emlékeztek meg a budapesti lengyelek, a Lengyel Nagykövetség, a lengyel kisebbségi önkormányzatok és társadalmi szervezetek képviselői, az 513. sz. Bem József lengyelmagyar cserkészcsapat tagjai, valamint magyar barátaik. Koszorút helyeztek el id. Antall József minisztériumi tanácsos emléktáblájánál, akihez 1939-ben a polgári menekültek ügye tartozott; Baló Zoltán ezredes, a Honvédelmi Minisztérium 21., katonai menekültügyi osztály vezetőjének emléktáblájánál, valamint a lengyel menekültekkel foglalkozó Polgári Bizottság emléktáblájánál.
37
Az 1939. szeptember 17-i eseményekre megemlékeztek Vámosmikolán is, ahol a II. világháború alatt lengyel katonai menekülttábor működött. A vámosmikolai ünnepségen a Bem Egyesület, a dunakeszi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, a helyi „Magyarság” zenekar és a helybéliek képviselői vettek részt. Pontosan 66 éve, 1939. szeptember 17-én lépték át a szovjet csapatok a Lengyel Köztársaság határát, melynek következtében lengyel katonai és polgári menekültek ezrei kerestek menedéket Magyarországon. Sokuk számára a magyarországi tartózkodás rövid ideig tartott, innen mentek ugyanis tovább a Franciaország területén megalakult Lengyel Hadseregbe, vagy a Közel-keletre, az Önálló Kárpáti Lövész Dandárba. A Magyarországra került, harcokban edzett lengyel katonák nélkül elképzelhetetlen lett volna a külföldön megalakult Lengyel Hadsereg létrehozása. A Narwik, Tobruk és Monte Cassino alatt győztes hadsereg számos katonájának életrajzában kiemelt szerepet kapott a magyarországi tartózkodás. Henryk Sławik, a lengyel menekülteket gondozó Polgári Bizottság vezetője írta: -„Magyarország a hazája azon hű barátainknak, akik a baljós és nehéz időkben sem tagadtak meg minket, e nemes nép hű fiaiként segítettek át szellemi és fizikai száműzetésünk legnehezebb időszakán. A nép minden tagja, kicsi és nagy, barátunk volt a bajban”.
38
Balatonboglár
43. ábra A Lengyel-Magyar Barátság háza Balatonbogláron
44. ábra Teleki Pál szobra Balatonbogláron
A balatonboglári római katolikus templom kertjében áll Teleki Pál szobra, Rieger Tibor szobrászművész alkotása. A bronzból készült mű ülve ábrázolja az államférfit. Teleki Pál földrajztudós és politikus volt. Támogatta a magyar revíziós törekvéseket. Miniszterelnökként a II. világháború kitörésekor elhárította a német csapat átszállítási kérelmet, és elítélte a Jugoszlávia elleni magyar akciót. Ezután, 1941. április 3-án, öngyilkosságot követett el. A szobrot eredetileg Budapesten állították volna fel, de a fővárosi önkormányzat nem értett egyet a szobor közterületi elhelyezésével.
39
2005. szeptember 4-én Balatonbogláron, a katolikus templomban honfitársunk, Vatikán magyarországi Apostoli nunciusa, Juliusz Janusz püspök tartott szentmisét a volt balatonboglári plébános, a nagy magyar hazafi, a lengyelek megmentője és támasza a II. világháború idején, a 10 éve elhunyt Varga Béla atya emlékére. A szentmisén magyar és Magyarországon akkreditált lengyel politikusok, a lengyel kisebbség tagjai, a lengyelországi „Bogláriak” Egyesület képviselői, valamint a város lakói is részt vettek. A mise után felszentelték a plébánia mellett található, felújított kriptát, ahol Varga Béla atya hamvai nyugszanak. Az ünnepségen többek között felszólalt Rafał Wiśniewski, Lengyelország budapesti nagykövete, aki kiemelte, milyen jelentős szerepe volt Varga Béla atyának a II. világháborús lengyel menekültek és különösen a balatonboglári lengyel iskolában tanuló gyermekek életében, és abban, hogy a maga nemében egyedülálló lengyel-magyar barátság a mai napig él. Varga Béla atya halálának 10. évfordulójának ünnepségsorozatához tartozott még szeptember 3-án az atya utódjának és művének folytatójának, a tavasszal elhunyt Szöllősi Ferenc balatonboglári plébánosnak állított emléktábla felavatása. Az ünnepség társrendezője a balatonboglári Lengyel-Magyar Baráti Egyesület volt.
40
Lengyel emberekkel 16 éves koromban találkoztam először. Budán, a hegyaljai úton mentem 1939. szeptember végén. A Gellért-hegy oldalánál, egy füves térségen, egy századnyi lengyel katona ült a fűben és ebédeltek. Jellegzetes négyszögletes tetejű katonasapkát viseltek. A környék jómódú polgárai a cselédlányaikkal élelmet küldtek a katonáknak. Később, rákosszentmihályi barátomtól, Kiss Miklóstól hallottam sok mindent a lengyel emberekről, az ide menekültekről. Kiss Miklós, érettségi után a Belügyminisztérium 9-es Menekültügyi Osztályára került állásba. Idősebb dr. Antall József beosztottjaként járta az országot és segített a lengyel családoknak. Egy ízben Budán, a Szentháromság téren találkoztunk idősebb dr. Antall Józseffel. Miklós bemutatott neki. Már akkor láttam, hogy egy közvetlen, barátságos ember. Nyugdíjasként, kórházban ismerkedtem meg Nizalowski Ernővel, „szeptember katonájával”. Már legelőször láttam, hogy katonás ember. Ruháját nem szögre akasztotta, hanem vállfára tette. Kis táskában hozta evőeszközét és borotvaeszközeit. Beszélgetés közben derült ki, hogy közös barátunk és harcostársunk volt, Kis Miklós. Jó barátok lettünk. Amíg bírtam járni, minden héten meglátogattam, valamint elmentem vele szeptember 1-jén a Farkasréti-temetőbe, a lengyel közösség és a lengyel követség tagjaival, idősebb dr. Antall József sírjához. A Lengyel Köztársaság barátai minden évben elmentek a II. világháború kezdetének évfordulóján a temetőbe. Nizalowski Ernőtől és Kiss Miklóstól tudom, amit előzőleg leírtam Nizalowski Ernő és más antifasiszták harcairól.
Földes Miklós
41
