Rónaháty Sándor
1
FILM ÉS VIDEOTECHNIKA AZ ALKOTÁS SZOLGÁLATÁBAN Tartalom Ajánlás: 02 Megismerkedünk 02 Camera Obscura 03 A kamera felépítése: 04 A szem: 04 A látható tartomány: 05 Az objektív: 05 Az objektív felépítése: 05 Megvilágítási idő: 06 Gyújtótávolság: 06 Változtatható gyújtótávolság 07 Mélységélesség: 08 Fénymérés: 08 Vakuzási módok: 09 Keresőtípusok: 10 Optikai keresők: 10 Parallaxis: 10 Színes technika: 11 Válasszunk kamerát 12 A fény 12 SZÍNHŐMÉRSÉKLET: 13 Fényhatások: 12 Mired érték 13 Szűrők 14
MŰFAJCSOPORTOK 28 Segédberendezések: 28 Szakkifejezések 29 Hangtechnika 29 Mozi vagy TV 30 A film hangja 30 A VIZUÁLIS NYELV 31 Filmművészet 32 Magyarország 33 A magyar film 1945-1975-ig. 34 Kameraállások 35
A digitális képrögzítés
15 Az első CCD TV kamera 16 Az 1980-as és 90-es évek 16 Megvilágítási idő 16 Automata fókusz 16 Soros letapogatású 18 A VIDEÓ CCD KÉP OLVASÁSA 19 OBJEKTÍV 20 Objektív felbontások összehasonlítása 21 LCD monitor 22 folyadékkristály 22 Digitális képfájlok 22 Tömörítés veszteséggel 23 Tartós képtárolás 24 Optikai tárolási technológia 24 Kép kivágás 25 Optikai tengely: 26 kamerát működtető gombok 27 AKKUMULÁTOROK, kazetták 28
2
Ajánlás: Az önálló képalkotás komplex ismereteket igénylő tevékenység. Ha az átlagtól eltérő képet, vagy képsort szeretnénk rögzíteni, szükségünk van a már elsajátított komplex tudás felhasználására, mert az automatika – ma már a gyártók egyre inkább beépítik az automatikus rendszereket a különböző rögzítő eszközök tervezése és gyártása során – csupán átlagrendszerekre épül, épülhet. Az ismeretek könnyebb elsajátításának érdekében az előbb említett komplexitást célszerű alapvetően négy részre bontani. A négy rész további bontása pedig a következő képen alakul: álló és mozgókép, fotó, videó, audio és a mindenkori értéket hordozó tartalom. 1 Elmélet Állókép
Mozgókép
2
3 Gyakorlat
Technika Fotó
Videó
Audio
Fotó
Videó
Audio
4 Tartalom Értékhordozó
Természetesen későbbiekben mindez további bontásra kerül majd, pl.; analóg, digitális, papírkép, dia, negatív, színes vagy fekete-fehér, stb. Ezek után joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mindezt szükséges-e mindenkinek elsajátítania? A válasz az, hogy nem feltétlenül. Ha valaki csupán emlékképek készítésére szeretne vállalkozni, abban az esetben természetesen csupán csak minimális ismeretekre van szüksége. A mai csúcstechnika mellett, pl.; elég, ha csak annyit tud, hogy hol illik belenézni az adott, jó sok pénzért megvásárolt eszközbe. A gyártó már jó előre gondoskodott a sikerélményről. Valószínűbb azonban, hogy az érdeklődőbbek szeretnék megismerni a dolgok mibenlétét és hogyanját valamilyen szinten ki-ki kíváncsiságának megfelelően. Megismerkedünk - a kamerák felépítésével, működtetésével, karbantartásával, - a kamera kiválasztásának szempontjaival, - a videózás szaknyelvével, - a kamera kezelésével, a videofilm készítésének rejtelmeivel, - a fény és műfény szerepével a filmkészítésben. Gyakoroljuk - a kamera kezelését, - helyzetgyakorlatokat, élő szituációkat rögzítünk és elemzünk. Ismereteket nyújtunk - a képről, mint a vizuális nyelv kifejezőeszközéről, - az álló és mozgó képek sajátosságairól, - a forgatókönyv készítéséről, - a szerkesztés és vágás munkálatairól, valamint - áttekintjük a film történetét 1895-től az l970-es évek végéig. Ehhez kívánok segítséget nyújtani a következőkben. Rónaháty Sándor
3
Camera Obscura Szilágyi Gábor : A fotóművészet története A fényrajztól a holográfiáig (1982) " Korábban is sokan és sokféle módon kísérelték meg a látszólag lehetetlent, amely valójában csak az adott korszak tudományos felkészültsége , lehetőségei folytán tűnt annak. Igen korán megfigyelték, ugyanis azt, hogyha egy apró lyukat fúrnak egy szoba falába, a sötét szobában a lyukkal ellentétes, szemben lévő oldalon megjelenik a külvilág fordított ( " feje tetejére állított " ) képe. Mikor a lyukat megnagyobbították, a kép megmaradt ugyan, de életlenné vált. A sötét szoba vagy sötét kamra - camera obscura - jelenségre először valószínűleg a kínaiak figyeltek fel, i.e. IV. században. Az első írásos forrás Ibn Al-Hathaim-tól származik, aki hasznos mivoltáról a napfogyatkozások megfigyelése során győződött meg. Valószínűleg e forrásból ismerkedett meg a jelenséggel Robert Bacon, aki Perspectiva és De multiplicatione specierum ( mindkettő kb. 1267 ) című műveiben tesz említést róla. Leonardo da Vinci kétszer is részletes leírását adja jegyzeteiben, amelyek azonban csak több mint két évszázaddal halála után váltak ismertekké. ( Venturi: Essai sur le oeuvres physico-mathématiques de Leonardo da Vinci. Paris, 1797. ) Az első azonban, aki e jelenségben a művészek számára a rajzolásban, festésben kiaknázható lehetőséget megsejtette, Giovanni Battista della Porta nápolyi tudós volt. Magiae naturalis ( 1588 ) című műve III. könyvének II. fejezetében azt tanácsolja, hogy a gondosan elsötétített kamra falába kúp formájú lyukat vágjanak. A kúp alapja kifelé, a csúcsa befelé irányuljon, a szemben lévő falra pedig fehér papírt vagy vásznat helyezzenek. Minél közelebb van a papír vagy a vászon a lyukhoz, annál kisebbek, minél távolabb, annál nagyobbak lesznek a tükröződő tárgyak és alakok. Majd felfedi féltve őrzött titkát, miszerint ha a nyílásba domború lencsét vagy homorú tükröt helyezünk, fényben gazdagabb, élesebb képet nyerünk. Valójában Girolamo Cardano, milánói fizika- és matematikatanár nevéhez fűződik a domború lencse bevezetése ( 1550 ). A későbbiek során kialakították a sötétkamra hordozható változatát (hordszék formájában), lekicsinyített mását, amelyet egy asztalra helyeztek és bebújható, sátor formájúvá alakítottak. A lencséket és tükröket - vagy prizmákat - a sátor csúcsában helyezték el, és a képet az asztal lapjára vetítették. Később újabb, tökéletesített változat váltotta fel az eddigieket. A kis, hordozható fadobozokat elöl mozgatható lencsével szerelték fel, amely a képet a doboz hátsó falára rögzített csiszolt üvegfelületre vetítette ki. A döntő újítást a XVII. században hajtották végre. 1685-ben Johann Zahn a lencse mögé 45 fokos szögben tükröt épített be, amely a képet a doboz tetején vízszintesen elhelyezett matt üvegfelületre vetítette. A tejüvegre rajzpapírt helyeztek, és a képet átrajzolták rá. Ez a modell a XVIII. század folyamán rendkívüli népszerűségre tett szert. Figyelemre méltó, hogy - bizonyos módosításoktól eltekintve, amelyeket csak a XIX. század közepén hajtottak végre - ebből az 1685-ös modellből alakult ki a mai fényképezőgép. "
4
A kamera felépítése: 1. 2. 3. 4. 5.
Optikai egység Képjel feldolgozó egység Hangjel feldolgozó egység Rögzítő egység (kamkorder esetén) Segédberendezések
1, Az optikai egység: A k.l.f. optikai egységek –objektívek- az emberi szemet működtető mechanizmusokkal hasonlatosak. Ismerkedjünk meg tehát egy egészséges emberi szem –vázlatos-működésével, majd az objektívek, alapfelépítésével. Végül hasonlítsuk össze a természet, másrészt az ember által alkotott mechanikusrendszereket. A szem: A pupillán keresztül a szembe jutó fénysugarakat a szaruhártya és a szemlencse megtöri, és az ideghártyára vetíti, ahol fordított állású kép jelenik meg. Ideghártya-pálcikák, csapokfényérzékeny sejteken keresztül a fény idegingerületté alakul át. Itt vannak a látó idegek, melyek az ily módon átalakított és felfogott jeleket az agyhoz továbbítják, ahol az előbb említett jelek egyenes állású képként rögzülnek.
5
A látható tartomány:
Képalkotás: Az objektív: A rekesznyíláson keresztüljutó fénysugarakat az optikai lencse megtöri, és a „filmsíkra” vetíti, fordított állású kép formájában. Most tegyük meg az összehasonlítást egy sematikus rajz segítségével:
A: szemlencse---objektív B: pupilla --------rekesz C: retina----------filmsík Az emberi szemről, és az objektívről leírtak csupán egy leegyszerűsített vázlatul szolgálnak az egyszerű értelmezés érdekében. Az objektív felépítése: Az objektív a felvevőgépek legfontosabb része. Természetesen egy objektív fényereje változtatható. A változtatás eszköze: REKESZ, v. írisz rendszerű BLENDE . A felvételek megvilágítási ideje viszonylag rövid, ezért, a NAGY fényerejű objektívek használatára célszerű törekedni. (F=1,4 v. F=1,9 lehet még F=2 esetleg F=2,2)
A rekeszértékek fokozatai megduplázzák vagy felezik a bejutó fény mennyiségét 6
PI: az f / 11kétszer annyi fényt enged át a rekeszen, mint az f / 16 Ily módon a fényerő jelentősen csökkenthető, vagy növelhető. Ha figyelmesen megvizsgáljuk a számokat, (F=1:1,4 ------F=1:16 ) könnyen felismerhetünk egy törvényszerűséget: a számjegyek arányában az objektíven keresztüljutó fény mennyisége FORDÍTOTTAN arányosan növekszik, ill. csökken. Praktikusan tehát egy nagy fényerejű objektív teljes nyílása igen kicsi számot jelöl. Megvilágítási idő: Az időtartam, amely során a fény exponálja a filmet. Ezt a feladatot a fényképezőgép zárszerkezete biztosítja, amely az objektív és a film síkja között helyezkedik el. ( A képen egy kompurzár látható.)
Gyújtótávolság:
Gyújtótávolság = Tárgylencse átló mm-ben megadva Rögzített gyújtótávolságok. A gyújtótávolságtól függ a látószög. A látószög normál film esetében (lejka 24X35) a következő képen alakulhat: a.) nagylátószög (rövid gyu. táv.) 5,9 – kb. 40 mm ig b.) normál 40 – kb. 60 mm ig c.)teleobjektív (hosszú gyu. táv.) 60 mm felett
7
Változtatható gyújtótávolság - ZOOM
Változtatható gyújtótávolság sematikus rajza (köztes tag) Rekesz
Kép v. tárgylencse Frontlencse A változtatható gyújtótávolságú objektíveket ZOOM (zum) vagy vario objektíveknek nevezzük. A zoom objektíven a gyári jelzés a következő lehet : D Zoom = digitális…. W –wide = nagylátószög. ( Wide = vájt ) T-tel = teleobjektív Az objektívekhez használt csiszolt lencsék un. optikai fehér üvegből v. műanyagból készülnek. Ennek ellenére, mint minden áttetsző tárgy a fény egy részét átereszti, más részét visszaveri.
Ezért a jobb fényáteresztő képesség érdekében a lencséket bevonattal látják el. Jelzése: T v. M v. C v. MC.
8
Mélységélesség:
K is mélységélesség - az élesség hangsúlyozottan a témán van - alkalmas a figyelem, témára irányítására - ami szszükséges: nagy rekesznyílás rövidebb megvilágítási idõ hosszabb gyujtótávolság
N agy mélységélesség - nagy élességtartományt tesz lehetõvé - tájkép fotózásánál hasznos - ami szükséges: kis rekesznyílás hosszabb megvilágítási idõ rövidebb gyújtótávolság
Ha szűkítjük a rekesznyílást, megnő a mélységélesség (fordított arányosság) Fénymérés: a fény mennyisége mérhető. Mértékegysége: LUX A lehető legjobb eredményt a TTL rendszerű fénymérés adja. (TTL = Throungh – The – Lens ) objektíven keresztül A spotmérés: A képmező közepére összpontosít.
Az értékeket rögzíti, és teljes képmezőn alkalmazza A fotós újra komponálhatja a képet.
9
Átlagmérés: Az egész képmező fényességének átlagát méri.
A fényviszonyok pontos meghatározását biztosítja a legtöbb fotózási helyzetben. Nem megfelelő a nagyon kontrasztos képeknél. Középre súlyozott Átlagmérés: Átlagméréssel a képmező közepére helyezi a fő hangsúlyt.
Rendkívül jó eredmények, ha a téma a képmező közepén található. Vakuzási módok: Derítő vakuzás:
Csökkenti az árnyékokat ellenfényben.
10
Éjszakai vakuzás
A vaku és a hosszú expozíciós idő kombinációja révén, a téma élőterének és a háttérnek is megfelelő lesz az expozíciója. A teljesítményt a kulcsszámmal (GN) fejezzük ki Nagyobb kulcsszám (GN) = megnövekedtet megvilágítási tartomány. Keresőtípusok: Tükörreflexes (SLR) Az objektíven keresztül mutatja a valós képet.
Optikai keresők: Az objektív és a kereső különböző helyerő érzékeli a képet.
Parallaxis:
Közeli témánál a kereső és az objektív más képkivágást mutat.
11
Az optikai valós kép a keresőn.
Színes technika: Színes filmek esetén három emulziós réteg jelenlétéről beszélünk. Az alapszínek (R, G és B) megfelelő mennyiségű hozzáadásával hozza létre a színeket Pl. így müködnek a televíziók és a monitorok
ADDITÍV SZÍNKEVERÉS ( RGB ) R=25 G=25 B=25
azonos színtelítettség = fehér
SZUBTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS ( CMY) Azonos színtelítettség = fehér. A vörös, a zöld és a kék színek kivonásával alkotja meg a színeket a (Cyan), a (Magenta) és a (Yellow) színekből (nyomtatásnál: a fekete is (blacK) Pl. nyomtatásnál, filmekné
12
A fentiek ismeretében válasszunk kamerát. Családi események, kirándulások; Kamera: mérete kicsi (max. 1-2 kg-ig) objektív rövid zoom (nagylátószög) Típus: HI 8, VHS, S VHS, digitális (automata rendszer) Természetfilmek, építészeti érdeklődés; Kamera: mérete: közepes (max. 2-3 kg-ig) objektív nagyteljesítményű zoom (tele) Típus: VHS, S VHS, digitális
I.)
II.)
III.)
A fény
Félprofi v. professzionális tevékenység; ÖNÁLLÓ VÁLASZTÁS Kamera: méret nagy (min: 3-5 kg) objektív nagyteljesítményű (W-T) természetes és műfény
Fizikális (molekuláris) matéria, terjedési sebessége 300 000 km / mp. 1 fényév 9 billió 467 ezermillió km. Fényerősség: az a fénymennyiség, mely adott fényforrástól egységnyi távolságban elhelyezett lap területegységéhez merőlegesen érkezik. A mért egységet lux-ban fejezzük ki. Egy lux = egy HEFNERLÁMPA fénye 1 m. távolságból, fehér lapról 1 cm2-en mért fény visszaverődött mennyisége. Hefnerlámpa: 4 mm átmérőjű 8 mm magas amilacetát gáz lángja. A fényerősség a távolság függvényében négyzetesen nő, illetve csökken. A tárgyakat azért láthatjuk, mert visszaverik a ráeső fény egy részét. Természetesen a sötétebb tárgyakról, kevesebb fény verődik vissza. (Reflex fény.) Érkező fény: az adott fényforrásból a tárgyra eső fény (beeső) Visszavert fény: a tárgy által visszavert fény mennyisége (reflex) Fényhatások: = hangulatteremtés Ma már nem azért kell világítani, hogy legyen elég fény a fényképezéshez, videózáshoz, hiszen a mai képalkotó berendezések igen csekély fénymennyiség mellett is képesek jó minőségű eredmény produkálni. A világítást ma már arra használjuk, hogy kedvünk szerint teremtsünk hangulatot egy adott témában, témakörön belül. A fénynek nem csak erőssége, hanem hőmérséklete is van Mért egység = K0 (kelvin fok) = színhőmérséklet.
13
SZÍNHŐMÉRSÉKLET: mértékegysége, KELVIN fok (K0) A színes filmeket gyárilag két értékre érzékenyítik KÜLSŐ (napfény) 5 500 K0 BELSŐ (műfény) 3 200 K0 A színhőmérsékletek eloszlását az alábbi táblázat mutatja: Fényforrás Eredete Természetes fény napkelte vagy napnyugta 1 órával napkelte vagy napnyugta után 2 órával napkelte vagy napnyugta után tiszta égbolt délben felhős ég napközben a kék ég Műfény gyertya izzólámpa (pállámpa) halogén lámpa fehér fénycső TV képcső (monitor)
Mértéke Ko 2 000 3 800 4 200 5 600 7500 - 8500 10 000 1 550 2 800 3 200 4 800 7 000
A különböző színhőmérsékletek, változó hullámhosszokon, különböző frekvencián mérhetők, illetve jeleníthetők meg. Videokamerák W.B. (White balance) = (fehér egyensúly) átfogása: automatika 2 800 – 7 500 Ko – ig. manuál 1 000 – 10 000 Ko – ig. Mired érték A fényerő nem befolyásolja a színhőmérsékletet. Ez az állítás fordítva is igaz. A fényforrások hőmérséklete kiszámítható, meghatározható un. mired (mikrorecipro) értékben. Ezt úgy kaphatjuk meg, hogy 1 000000 – t elosztunk a Kelvinfokban kifejezett színhőmérséklettel. Pl. egy 3200 Ko színhőmérsékletű wolfram lámpa mired értéke 312 mired (1 000000 : 3200 = 312) lesz. Ha a lámpa színhőmérséklete alacsonyabb, fénye sárgásabb illetve vörösebb, pl. 3100 K o mired értéke 322 lesz. A nyersanyagnak és a szűrőknek is adhatunk mired értéket. a szűrőknél ez úgy számítható ki, a szűrőn keresztül érkező megvilágítás színhőmérsékletét (átszámítva mired értékre) levonjuk az eredeti fényforrás (átszámítva mired értékre) színhőmérsékletéből. Tehát a SZŰRŐN KERESZTÜL ÉRKEZŐBŐL VONJUK KI AZ EREDETIT. Ez az érték lehet negatív (-), vagy pozitív (+), a szűrő színétől függően. A kékes színű szűrök emelik a színhőmérsékletet, hidegebbé teszik a fényt, mired értékük negatív. A sárgás színű szűrők csökkentik a színhőmérsékletet, melegebbé teszik 14
a fényt, mired étékük pozitív. ( Az emberi szem illetve agy, a kékes színeket hidegebbnek, a sárgás, vöröses színeket melegebb hangulatúnak érzi.) Ha a fény színe magasabb Ko érték mint a nyersanyag Ko érzékenysége, sárgás színű szűrőt kell választani, ellenkező esetben kékeset. Pl. 5500 Ko (182 mired) fénynél, 3200 Ko (312 mired) műfényre érzékenyített színes filmnél, egy olyan sárgás (borostyán színű „meleg” - + - ) színű szűrőre van szükségünk, amelynek mired értéke + 130 mired. (312 – 182 = 130) A 85B számú Kodak Wratten Daylinght Conversion Filter (Kodak napfényre átalakító szűrő) mired értéke + 131 ez a szűrő teljesíti a fenti követelményt. 312 mired = 3200 Ko = a műfényre érzékenyített anyagok (Kodak és Gevaert) színérzékenység. 182 mired = 5500 Ko = az átlagos fényképészeti természetes megvilágítás (napfény). A két mired érték különbsége adja a korrigálandó színhőmérséklet közötti differenciát (130 mired). A színszűrők kombinálhatók egymással, eltolódási értékük összeadásával, kellő figyelemmel az előjelekre. Több szűrő használata azonban jelentős visszatükröződési fényveszteséget okoz, a fénytörő felületek nagy száma miatt. Szűrők Kodak
Gevaert
Szűrő
Ko
Blende
Mired
Szűrő
Ko
Blende
Mired
81 81 A 81 B 81 C 81 D 81 EF 85 85 B
3300 3400 3500 3600 3700 3800 5500 5700
1/3 1/3 1/3 1/3 2/3 2/3 2/3 1
+9 +18 +26 +34 +42 +49 +130 +137
CTO 1 B CTO 2 B CTO 4 B CTO 6 B CTO 8 B CTO 12 B CTO 16 B CTO 20 B
3300 3500 3800 4150 4600 5900 8300 12000
1/3 1/2 2/3 1 1 1/3 1 2/3
+12 +24 +48 +72 +96 +144 +192 +240
82 82 A 82 B 82 C
3100 3000 2900 2750
1/3 1/3 2/3 2/3
-17 -22 -33 -68
CTB 1 CTB 2 CTB 4 CTB 8 CTB 12 CTB 16
3050 2950 2800 2500 2200 2000
1/3 1/2 1 1 1/3 2 1/3 3
-12 -24 -48 -96 -144 -192
15
A digitális képrögzítés története Honnan származik a digitális fényképezőgép ötlete?
Az elektronikus tévézés születése
1930
A videó felvevő kifejlesztése
1950
Áttörés a digitális képrögzítés fejlesztésében
1969
George Smith és Willard Boyle
16
1975 Bemutatják az első CCD kamerát Az első CCD TV kamera már alkalmazható a kereskedelmi tévézésben Az 1980-as és 90-es évek elején a szakemberek felfedezik a digitális technológia (DI) előnyeit (pl. újságírás, gyógyászat és reklámipar) A DTP - szoftverek térhódítása, számítógépek és szkennerek otthoni elterjedésének nyújt korlátlan lehetőséget A rekesz és a megvilágítási idő szabályozása:
1.) Teljes automatika
2.) Manuális szabályozás lehetősége A gyártók, lehetőséget adnak arra, hogy magunk választhassuk meg a rekesz és a megvilágítási idő egymáshoz való viszonyát. (A magunk választotta rekeszhez hozzáigazítja a helyes expozíciós időt. Ha a megvilágítási időt választjuk manuálisan, akkor az automatika a rekesznyílást fogja helyesen beállítani.) 3.) Automata fókusz
A fényképezőgép által kibocsátott sugarak határozzák meg, a téma-kamera távolságát, szolgálva az élesség beállítás alapjául.
17
A passzív autófókusz Nem bocsát ki sugarakat. "Passzívan" értékeli pl. a téma kontrasztjának nagyságát, vagy két külön kép fázis eltérését. A beérkező fényinformációk elemzésével határozza meg az objektívszabályozás mértékét, az optimális élességhez.
EZÜST-HALOGENIDES FOTÓZÁS
A digitális kép, rengeteg képpontból áll (pixel-ből). Pixel: A digitális kép legkisebb alkotórésze, amely a digitális berendezés memóriájában egy bájt helyet foglal el Egy bájt (byte) nyolc bitből áll (0 0 1 0 0 1 1 1) Egy bit a legkisebb digitális egység. Csak igen (1) , vagy nem (0) értékű lehet.
18
00000000 00000001 00000010 00000011 11111100 10111101 11111110 11111111 A bitek mindegyike egy értéket képvisel a bájt csoporton belül, ami 256 kombinációt eredményez A digitális képeket egymás melletti pixel milliók alkotják. A digitális fényképezőgép az ezüst-halogenid fotózás alapelveit használja fel: Objektív, Rekesz, Zár . CCD - Töltéscsatolt eszköz (Charge-Coupled Device), a digitális fényképezőgép ”lelke”, kb. köröm nagyságú A CCD a hagyományos és a digitális fényképezőgép közötti alapvető különbséget jelenti. A CCD a fény 256 árnyalatát érzékeli
Mindhárom színcsatorna adatait rögzíteni kell: 256 intenzitási szint (= 8 bit) X3 szín = 3 x 8 bit szín (256 x 256 x 256) 24 bites színmélységgel több, mint 16.7 million szín visszadása lehetséges! Soros letapogatású CCD-nek is hívják (interlaced) Kékeszöld (C), zöld (G), bíbor (M) és sárga (Y)
színszűrőkkel borítva. A nagyfokú érzékenység még gyenge megvilágításnál is kiváló képeket eredményez A képet egyszeri exponálással rögzíti A zár csukódása után váltakozó sorokba olvassa be az adatokat A nagyfokú érzékenység még gyenge megvilágításnál is kiváló képeket eredményez A képet egyszeri exponálással rögzíti A zár csukódása után váltakozó sorokba olvassa be az adatokat
19
A VIDEÓ CCD KÉP OLVASÁSA Első sorok 2, 4, 6, 8, stb. ...
További sorok 1, 3, 5, 7, stb. Együtt alkotják a teljes digitális képet. PROGRESSZÍV CCD: A megoldás a még pontosabb eredményhez.
beolvasás
eredmény
teljes kép
A fentiek miatt: nincs szükség mechanikus zárra, és rendkívül rövid megvilágítási idő is lehetséges. A fényérzékelőket vörös (R), zöld (G) és kék (B) (RGB) szűrök borítják
20
Felbontás:
Teljes Tényleges Képméret A képméret növekedése
Max. pixelszám
1995 1996 1997 1999 2000
307,200 786,432 1,310,720 2,342,016 3,300,000
OBJEKTÍV 2/3“ érzékelő
24x36mm
6.6 x 8.8 mm
1/2“ érzékelő 4.8 x 6.4 mm
1/3“ érzékelő 3.3 x 4.4 mm
Míg a hagyományos fényképezőgépek objektívjén keresztül közvetlenül a 35 mm-es filmre kerül a fény, a digitális fényképezőgépek objektívjének sokkal kisebb területre kell fókuszálnia a fényt. Ezért: Ugyanolyan eredmény eléréséhez nagyobb felbontású objektív szükséges a digitális fényképezőgépekhez. Az objektív minőségét vonalpár per milliméterben (lpmm) mérjük
21
Objektív felbontások összehasonlítása: Hagyományos fényképezőgép objektív
Digitális fényképezőgép objektív Kb. 150 lpmm
Kompakt
Kb. 30 lpmm
SLR Kb. 50-60 lpmm Minél jobb az objektív minősége, annál jobb a színvisszaadás és a kép, még gyenge megvilágításnál is.
CCD nagyítottfelülete
CCD felület
Film felület A szoftver kifejezés úgy él a tudatunkban, hogy az a fényképezőgép működéséért felelős. Fokozottan megnőtt a jelentősége, mert a fényképezőgépek ma már funkciók tömegét hordozzák. A megfelelő hardver kiváló feldolgozó memóriával kombinálva (D-RAM), a gyors adatfeldolgozást teszi lehetővé. Ha a felvétel elkészült, azonnal ellenőrizheti a képet.
22
LCD monitor Az LCD felhasználása keresőként videó jellel lehetséges, kivéve a progresszív CCD-s fényképezőgépeknél, mert a progresszív CCD nem hoz létre sorváltós jelet. Ha a progresszív CCD jeleket LCD képek létrehozására használnánk, azokat először videó jelekké kellene átalakítani. De ez így nem reális: Hihetetlen számú műveletsort kellene végrehajtani valós időben. A képet folyadékkristály hozza létre. Polarizáló szűrő
elektród Folyadékkristály molekulák
Fénycsöves fényforrás Üveg panelek
Digitális képfájlok mérete Miért tömörítik a digitális fényképezőgépek a képfájlokat? Megtöbbszörözi a függőleges és vízszintes pixelek számát: Pl. 1,712 x 1,368 = 2,342,016 pixel. A fényesség adatokon kívül, rögzíti mindhárom RGB színcsatorna információit is: 2,342,016 pixel x 3 szín Tömörítés nélkül kb. 7 MB. Ez egy darab 8 MB méretű kártyát igényelne, egyetlen kép tárolására! A praktikus megoldás a képadatok méretének csökkentésére. Veszteséggel vagy veszteség nélkül. Egy kép a következő pixelsorból áll: A képadatok pixelenkénti tárolása helyett az adatok csoportokban rögzíthetők:
4x
5x
1x
A tömörítés csökkenti az adatok számát, de nem csökkenti azok tartalmát! TIFF: Tagged Image (toldalékolt File képfájlFormat formátum) Az LZW (Lempel, Zif & Welsh)tömörítési eljárás alkalmazza. A képfájlokat csak 1/3-ra tömöríti. 23
Tömörítés veszteséggel Nagyobb tömörítési arány a jelentősebb tárolási kapacitás érdekében. Eltávolítja a “felesleges” színadatokat Elve: Az emberi szem csak kb. 2,000 színt képes egyszerre érzékelni. De a digitális kép összesen 16.7 millió színt tartalmaz. A digitális képen belül a képadatok jelentős része valójában felesleges és ezért nem szükséges. Az “adatvesztés” mértéke változó A kép a következő típusú pixelsorokat tartalmazza:
A következő tömörítés lehetséges:
2 x Vagy még nagyobb tömörítéssel, pl.: JPG
2 3 1 x x x 2 6 (Joint Photographic Experts Group) A JPEG formátum nagy tömörítéssel őrzixmeg a még x jól minőséget. Ugyanakkor a
képminőség a tömörítési arány növekedésével rohamosan romlik A kontúrok megjelenítésének hibáit okozhatja. Nagy tömörítést biztosít, minimális képminőség romlással, ezért alkalmazzák a legtöbb digitális fényképezőgépnél. Mivel a fényképezőgép belső D-RAM kapacitása korlátozott, két tárolási mód lehetséges: 1.) Nem eltávolítható tárolóeszköz: a fényképezőgépbe épített. Korlétozott tárolási kapacitás Nem bővíthető Nem rugalmas 2.) Eltávolítható eszköz: egyszerűen behelyezhető a gépbe. Változó kapacitás Bővíthető Rugalmas Annyi felvételt készíthet, amennyit csak kíván, egy új tárolóeszköz behelyezésével. Számos digitális fényképezőgépnél alkalmaznak flash memória kártyát. (Integrált áramkör, nem felejtő tároló.) Ismertebb memóriatípusok: 1.) SmartMedia kártya 2.) CompactFlash kártya 3.) CompactFlash Microdrive 4.) Floppy lemez 5.) Memory Stisk
24
Tartós képtárolás: (pótolhatatlan felvételek) Mágneses, optikai vagy magneto-optikai. Ha valamelyik elveszik, vagy megsérül, örökre eltűnik. Mágneses Forgó lemezek
Felismeri, vagy módosítja a forgó lemezen lévő mágneses részecskéket.
Merevlemez
Olvasó / író fej
Optikai tárolási technológia Lézerrel barázdákat ír a lemezre nyomtatott címke
üres rész
barázda
lencse
reflexiós réteg
védőréteg
Lézer sugár
Leolvasás
tartós hosszú élettartam standard PC funkció olcsó csak a CD-RW újra irható 650-900 MB kapacitás
25
A CD lemez továbbfejlesztése Összesen 17 GB tárolható, a vékonyabb lézersugárnak köszönhetően egy DVD lemezen (MB – GB a váltó szám 1000)
700 MB
17 GB
CD lemez
DVD lemez
Kép kivágás (plánozás). Mielőtt elkattintunk egy fényképezőgépet, vagy elindítunk egy videofelvételt, meg kell határoznunk, hogy mennyit (és hogyan) mutatunk meg (vágunk ki) az elénk táruló látványból, mert tetszik – nem tetszik, bekeretezünk egy darabkát a valóságból. Amit azután magunkkal vihetünk, ahová csak tetszik. Vegyük sorra a lehetőségeket:
Nagy totál (általános információ)
Egy távoli (zsúfolt) kép nem sok mindent árul el magáról. Hosszabb – rövidebb megtekintés után, azokra a részletekre emlékszünk, amelyek magukra vonták a figyelmünket. Bizonyos törvényszerűségek fedezhetők fel abban, hogy miért éppen ezekre emlékezünk. Ezek lehetnek előtérbe helyezett tárgyak, figurák, élek, sarkok, színek. Közelebb vannak hozzánk, mint a többi rész, vagy a tárgyak, fények, árnyékok iránya vezetik a szemünket. A kompozíció bizonyos elemei így alakítják ki a kép figyelmi centrumát. Totál Viszonylag jól felismerhető részletek, bővebb információ.
Kistotál Jól megfigyelhető részletek.
26
Teljes alakos Jól megfigyelhető részletek, felismerhető környezet.
Bő szekond v. amerikai (akció plán)
Közeli (premier plán)
Fél közeli (szekond)
Kettős közeli
Szuper közeli (szuper plán)
Ha tudjuk, hogy mekkora nagyítást terveztünk, a lefotózott vagy lefilmezett témánkról, már is meghatározhatjuk, mekkora képkivágással célszerű dolgoznunk. Pl: 6x9 v. 9x12 képméret esetén nem célszerű a nagytotált erőltetni. Ugyan ez mondható el a mozgóképek esetében is, a kivetített képméret függvényében. Optikai tengely:
A két egymással szemben álló személy, vagy tárgy között húzódó egyenes vonalat nevezzük optikai tengelynek. Ha megfigyeljük az egyes és kettes kamera képét, azt látjuk, hogy a két figura összenéz. (1-es balról jobbra, 2-es jobbról balra néz.) Ha az 1-es vagy 2-es (2 A kép)kamerával átlépjük ezt az optikai tengelyt, mind két figura egy irányba fog nézni. 27
A kamerát működtető gombok és kijelzők OPERTE / POWER DEW GAIN (Gen) STD v. STANDART LOW LIGHT (lau light) WB (White balance) IN DOOR OUT DOOR AUT COLOUR PHASE (kolor féz) RED – YELOW TINT
Bekapcsolás Párásodás Fényérzékenység állítás Gyári érték beállítása Kevés fény Fehér egyensúly Műfény (belső) Napfény (külső) Automatika Színfázis Színtelítettség állítás Arcszín korrekció
IRIS OPEN CLOSED (Klozd) HIGH SPEED SHUTTER PAUSE F v. FOKUS FADE (Fed) DATA - CLOCK INDEX
Írisz rendszerű blende Nyitva Zárva Nagysebességű kiolvasás Szünet v. pillanat álj Tárgytávolság (élesség) Kép hang lekeverése Dátum – óra Képen megjelenítés – rögzítés –
A/B roll SLIP SERVO
= 2 kamera egy rögzítő = Szalagsebesség szinkron korrekciós egység = Szabályzás – szalagsebesség vezérlés Soft
PIKTURE Sharp
Lágy Kép Kemény
Kontúr
TRACKING (tréking + - ) SP – Standard play LP – Long play MASTER COPY
Zaj, - jelviszony módosítás Normál sebesség Lassú sebesség Első másolat További másolatok
MÁSOLHATÓSÁG
VHS 3* átlépés (másolás) S VHS 5* átlépés
28
Segédberendezések: Wiewfinder: kereső (nézőke) F – F Dioptria gyűrű v. okulár: a szemhez állításhoz – gyors élesreállítás – Brihtness Contrast Coloure Speaker Level Tolli
fényerő Kontraszt Színtelítettség Szpiker = fejhallgató (ellenőrzéshez) Szint szabályzó (elsősorban hang) Vörös fény (felvételjelző)
TIME
BASE
CORRECKTOR
idő
alap
szabályzó
TBC Képjavító elektronika (állóképrögzítés) TBC = digitális rendszer Frem Store = fél kép rögzítés, kimerevítés, úsztatás s.t.b. (videó mixer) AKKUMULÁTOROK, kazetták Töltés: csak gyári töltővel!!! +100 és +350 közötti hőmérsékleten. Minden akku. típushoz a gyári utasítás betartása KÖTELEZŐ
1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)
NC típusú akku-t teljesen lemeríteni TILOS Az elhasznált (lemerített) akku-t lehetőleg azonnal töltsük fel. Üzemen kívül helyezett akkumulátorokat havonta utántöltéssel ellenőrizzük. Kimerült akkumulátort tárolni nem szabad. (Tárolás előtt töltsük fel.) Az akku-t más célra felhasználni nem szabad. Akkumulátoros üzemmódban egy töltött akku mindig legyen tartalékba.
Kazetták tárolása: A szalag elejére tekercselve állítva tároljuk. 1.) Portól, hőtől, elektromosságtól, mágneses tértől tartsuk távol. 2.) Felvétel készítése előtt pörgessük át a rekorderen – a szalagvezetők beállítják a szalagfutást, megakadályozza a tapadásból eredő „rángatást”. MŰFAJCSOPORTOK 1.) „Valóság” filmek 2.) Egyszerű dokumentáció 3.) Dokumentum 4.) Híradó 5.)Tudományos 6.) Ismeretterjesztő 7.) Néprajzi 8.) Úti film 9.) Családi film 10.) Játékfilm
Non fiktív Eseményrögzítés Lehet élő adés is Ki, mit, hol, mikor, hogyan, miért informál, de nem foglal állást Féltudományos Féltudományos Szórakoztató Professzionális 29
Szakkifejezések VIDEO KAMERA Rekorder MAKRÓ CAMCORDER SZINKRONITÁS ASZINKRON FÓKUSZ VARIÓ v. ZOOM INZERT AUDIO DAB SEARCH (szörcs)
Látok (videre: látni) latin eredet Felvevőgép Rögzítő…..REC – felvétel Közeli (extra részletek) Felvevő és rögzítő egybeépítve Egyidejűség Nem egyidejű Tárgytávolság vagy élesség Változtatható gyujtótávolság Kép v. hang beillesztés Uránhangosítás Keresés (gyors keresés)
Hangtechnika Mikrofon típusai: Kondenzátor: zenére nem alkalmas (kb. 1 K. herc) Dinamikus: lehet zenei UNIDIR – univerzális (20-20 000 herc) Kovalier: un. kabát mic. – kondenzátor vezeték nélkül = mic. + vevőegység vezetékes A mikrofon lehet mono v. sztereo JACK 3,5 mm v. 6,3 mm. Hangsávok: CH 1 CH 2 CH = Chanel (csatorna) mixer (keverő) esetében több is Lejátszáskor sztereónak hívjuk. AUT. Rec: Automatikus felvételi technika (LIMITER): automata szabályozású erősítés – kívülről nem befolyásolható! HI – FI = minőség 20 – 20 000 Hz Impedancia = illeszkedés jele: Ohm Noise (Noiz) Redukcion (noiz redukció) = NR – zajcsökkentő rendszer (Dolby) Jel / Zaj viszony = DB (decibel) Redundancia = értelmzhetetlenné vált jelek nagysága
30
Mozi vagy TV A szem felbontóképessége meghatározó, a kivetített kép méretét tekintve. Ezért a plánozás szempontjából nem elhanyagolható a készülő mű későbbi bemutatási lehetősége. Pontosabban tudnunk kell, hogy TV monitorra, - azon belül is hány centis képátlóra, - vagy filmvászonra dolgozunk (kivetítő). A moziban vetített nagytotál – pusztában lovagló ember – csak a filmvásznon „él meg”. A TV ernyőn a szem felbontó képessége miatt, nem igazán kezelhető a látható szituáció. Ezért élvezhetetlenné válhat, tehát zavaró. Mi lehet a megoldás? A példának vett képet szűkebbre kell értelmezni. Ahhoz, hogy hatásában mégis azonos maradjon, célszerű lejjebb menni a kamerával. Ez a megoldás lehetővé tesz egy szűkebb kompozícióban való azonos értelmezést. (Alacsonyabb gépállásból az előtérrel való „játék” lehetősége megnő, így a távolság érzetét növelhetjük vagy csökkenthetjük anélkül, hogy szűkítenénk vagy bővítenénk a kompozíció méretét. A film hangja A film hangja a vetített képhez rendelt, azzal azonos egységet alkotó informális vagy hangulati elem, mely alátámasztja, vagy ellenpontozza az azonos időben látható képet. Indíthatunk egy snittet vagy egy jelenetet képpel, melyet azután alátámasztunk egy informális (szöveg) vagy egy hangulati (zenei) elemmel, de ennek a fordítottját is megtehetjük, miszerint egy informális vagy hangulati hangzó elemmel indítunk, majd rákeverjük az általunk kiválasztott képet, képsort. Mind a két esetben más eredmény érünk el. Az egyik esetben a látott képet értelmezzük, illetve megtámogatjuk az alá kevert hangzó anyag segítségével, esetleg ellenpontozzuk. Ha zenével, vagy szöveggel indítunk, előkészítjük a nézőt, egy ezt követő képanyag befogadására. Amennyiben az ellenpontozást választjuk, könnyen előfordulhat, hogy egy oda nem illő szöveg vagy hanganyag kerül a kép (képsor) alá. Ezzel a megoldással tehát igen körültekintően kell eljárnunk.
31
A VIZUÁLIS NYELV
PUDOVKIN 1893-1953
A vetített film, vagy a forgatókönyv részekre bomlik. Pontosabban, részekből áll össze. A forgatókönyv:
Eseménycsoportok Jelenetek Beállítások – különböző kameraállásból történő felvételek – egy SNITT = egy „ráindulás” A filmírónak pontosan úgy kell megírnia a forgatókönyvet – forgatókönyv anyagát – ahogy majd lejátszásra kerül. – Felvételek tartalma és egymásutánja – Tahát: Beállítások Jelenetek Eseménycsoportok Ezekből a blokkokból az egész filmet építjük fel. VSEVOLOD ILLARIONOVICS PUDOVKIN 1893-ban született SARATOV tartomány PENSA városban – Tatár, Mongol, Orosz keverék – Vegyészmérnök. 27-évesen megnősül, filmszínésznőt vesz feleségül. Kapcsolatba kerül KULESOV-val – festőművészből lett rendező – „Otthagytam azt a gyárat ahol vegyész ként dolgoztam, és beléptem tanítványként L. V. Kulesovhoz, egy fiatal rendezőhöz, akinek munkái később a szovjet filmművészet alapját rakták le. Öt évig dolgoztam Kulesov csoportjában, végeztem a szó szoros értelmében mindenféle feladatot.” – Írja a „Hogyan lettem rendező” című cikkében. Szó sincs arról, hogy tagadná a montázs szerepét, jelentőségét. Montázstechnika tekintetében átveszi Kulesov megállapításait, és maga is azt vallja, hogy a filmalkotás montázsrendszerét, mint egymásra rakott „téglákat” kell felépíteni. „De mint írja – a darabkák összeragasztása a montázs folyamán már befejező, végső folyamat, amelynek eredménye a kész mű. A rendezőnek dolgoznia kell azokon az elemi részeknek a megalkotásán, amelyekből a montázs mondata, a jelenet elő áll.” Ennek fő biztosítékát Pudovkin a részletesen kidolgozott forgatókönyvben látja. Így hát megállapítottuk azt a sarkalatos pontot, amelyen a színpadi és a filmrendező munkája közötti különbség nyugszik. A színpadi rendezőnek a reális valósággal van dolga, amelyet átformálhat, de mindig a valódi, reális idő és tér határai között maradva. A filmrendező anyaga pedig a felvett szalag. Az anyag amelyből művét megalkotja, nem élő ember, nem valódi táj, nem valódi reális díszlet, hanem csak azok képe, egy szalag egyes részeire fényképezve, amelyeket lerövidítet, cserélgethet és összekapcsolhat egymással, bármilyen sorrendben. Ezeken a darabokon a realitás elemei vannak rögzítve; amikor a rendező ezeket saját kívánsága szerint bármely neki tetsző rendben kombinálja, rövidíti vagy hosszabbra szabja, megteremti a maga „filmterét” és „filmidejét”. Nem torzítja el a valóságot, hanem felhasználja arra, hogy új realitást teremtsen. Pudovkin először mint színész, majd rendező asszisztens, később társrendező. Nagyobb szerepek: 1925 Az agy mechanizmusa 1926 A sakkjátékos (vígjáték) 1927 Szentpétervár végnapjai 1928 Dzsingisz kán 1931 az élet szép 1933 A szökevény 1934-ben könyvet ír: A film technikája A film színésze 32
1944-ben megjelenik magyarul is. „Az amerikaiak voltak az elsők, akik felismerték a filmjátszás különleges és sajátos lehetőségeit”. „Vegyünk például egy nyílt utcán lezajló tüntetést. Képzeljük el magunk előtt egy embert, amint a tüntetést figyeli. Hogy tiszta és áttekinthető képet kapjon erről a tüntetésről, előbb bizonyos előkészületi munkákat kell elvégeznie. Talán fel kell másznia egy ház tetejére, hogy a tüntetők tömegét áttekinthesse és a tüntetés nagyságát felmérhesse; azután le kell jönnie onnan és egy első emeleti ablakból végig kell olvasnia a zászlók feliratait, végül pedig a tömeg közé kell vegyülnie, hogy megfigyelhesse a tüntetés résztvevőinek külső megjelenését. Háromszor kellett tehát a figyelőnek helyet változtatni ahhoz, hogy az előtte lefolyó tüneményről a lehető legteljesebb képet kapja.” „Az amerikaiak voltak az elsők, akik egy ilyen valóságos figyelőnek a nézését igyekeztek helyettesíteni a felvevőgéppel.” Ez volt az a pillanat, amikor a premier plán, a szekond és a totál plán fogalmai először jelentek meg a film történetében. Azzal, hogy a vászonról eltűnt az „általános”, és helyette megjelent a dolgok mélyebb, rejtett részletei, felmenti a nézőt az alól, hogy a felesleges mellékkörülményeket maga távolítsa el. Filmművészet Művészeti ág, vetített mozgóképekkel, és hozzájuk rendelt, velük egységet alkotó hanghatásokkal ábrázolja tárgyait – témáit – XIX. sz. vége a celuloid szalag felhasználása: Lumiere testvérek: a mozgó film: un. hetedik művészet alapja. Első nyilvános filmvetítés: 1895. 12. 28. Párizs, Grand Cafe alagsora (Lumiere filmszínház) „Lumiere kamera: felvevő, vetítő és másoló szerkezet. Amerikában megszületik a filmipar: Felépül Hollywood. (1899-1905) Fejlődésnek indul egy sajátos filmes kifejezésmód. Felbukkannak az első alkotók: Fritz Lang (Németország) Eizenstein (Oroszország) Puduvkin (Oroszország) Dziga Vertov (Oroszország) Griffith (Amerika) Griffith –
„Amerika hőskora” (1915) „Türelmetlenség” (1916) sajátos filmnyelv. Mack Sennett Burleszk Choplin -’’hőskora: 1914-1930-ig. Hollywood a film „Mekkája” 1918 1917. október. „Dzsesszénekes” (New York: bemutató) ez az első hangosfilm; valóságos forradalom. Az 1929-es gazdasági válság ellenére az amerikai filmgyártás talpon marad, a hangosfilmmel megerősíti hatalmát – pozícióját – (zenés vígjátékok). 33
Megszületnek a háborús és western filmek.
J. Ford: Hatos fogat (1939) V. Fleming: Elfújta a szél (1939) Sztárolt színészek: Gréta Garbó Marlen Dietrich Gary Cooper Humprey Bogárt Európában hanyatlik a filmművészet. Olaszország: 1920-tól Svédország: 1925-től Németország: 1932-től Franciaország Oroszország megtartja megkülönböztetett helyét. 1934-ben megjelenik a színes kép a moziban. Népszerű lesz a rajzfilm – Walt Disney – 1941-ben Orson Welles: „Aranypolgár”-ral forradalmasítja a filmművészetet. Az 1950-es években Amerikát is eléri a morális és gazdasági csőd. Oka: 1952-53-ban megjelenik a televízió – vélt, valós konkurencia – 1955-1970 jelentős Olasz rendezők pl: Antonioni: Fellíni: Itt kell még megemlítenünk Visconti nevét is.
Vörös sivatag Országúton
Angliában teret hódít, az un. Free Cinema – szabad film – (1930-as évek) Franciaország: „új hullám” (1930-as évek) Magyarországon 1896-ban forgattak először filmet, a Lumiere testvérek budapesti látogatásuk idején. Az első magyar dokumentumfilm 1901-ben készült. Játékfilmgyártás 1912-ben indul az első budapesti filmstúdió létrejöttével. (a várt siker elmaradt) Kolozsvár: Janovics Jenő 1914-1917 majd 1918-1940 között igényes alkotásokat produkál. A tanácsköztársaság alatt (1919) a világon elsőként államosították a magyar filmipart. Négy hónap alatt több mint 30 film készül. Többek között: Korda Sándor Kertész Mihály Balázs Béla rendez. Az 1920-as évek közepén a magyar filmgyártás szinte teljesen leáll. A II. Világháború után lassú kibontakozás látható. 1947 Radványi Géza: Valahol Európában (első jelentős siker) Ezt követően ismét államosítják a magyar filmgyártást. Évi 20 film készül Magyarországon. Az 1960-as évektől az animációs és dokumentumfilmek elismerésre találnak. Új filmes csoport alakul: Balázs Béla stúdió (Fiatal Művészek Stúdiója – F. M. S. – )
34
Magyar fesztiválsikerek: Jancsó Miklós: Szegénylegények Szabó István: A vágy villamosa Huszarik Zoltán: Tisztelet az öregasszonyoknak Makk Károly: Erkölcsös éjszaka Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek Gothár Péter: Angi Vera Ezek a fesztiválsikeres filmek messze meghaladják a magyar filmgyártás egyre szűkülő kereteit. A magyar film 1945-1975-ig. A háborút követően hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a személyi, tárgyi, anyagi feltételek egész sorával nem rendelkező filmszakma erőre kapjon. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére 3 csoport kap megbízást filmkészítésre. Radványi Géza Valahol Európában Szőcs István Ének a búzamezőkről (azonnal betiltották) Keleti Márton A tanítónő (megbukott) 1946-ban Balázs Béla kezdeményezésére megkezdődik a filmtudományi kutatás. 1948-ban államosítják a filmszakmát. Az első film Bán Frigyes: Talpalatnyi föld. (remekmű) Szabó Pál regényéből készült. Ezt követően készültek ugyan új filmek, de nincs újabb kiugrás. Máriássy Félix: Szabóné Kiss Katalin házassága Apáthy Imre: A tűz A magyar film további fejlődésének útjában az ötvenes évek elején akadályok gördülnek mivel a napi agitációk szolgálatában állnak. Keleti Márton: Dalolva szép az élet 1953-as években új rendezőgárda verbuválódik. Fábri Zoltán: Körhinta (1955) Hannibál tanár úr (1956) Máriássy Félix: Budapesti tavasz (1955) Kísérletező előrelépés: Gázolás (1955), Egy pikkoló világos (1955), Kilences kórterem (1955). A kísérletező lendület 1956-ban a forradalmat követően megtörik. Ekkor készül a Bakaruhában (1957), Megszállottak (1961). Itt kell megemlíteni, Máriássy Félix: Külvárosi legenda Herskó János: Vasvirág Rényi Tamás: Sikátor c. alkotásokat. A 60-as évek elején új szakasz kezdődik a filmgyártásban. A Balázs Béla stúdióból kikerül a „Gyalog a mennyországba”, valamint „Miénk a világ” című első rövidfilm, amely szerkezetében megbontja a tér, idő vonalat. Gaál István: Sodrásban (1964) Zolnai Pál: Hogy szaladnak a fák Herskó János: Párbeszéd című filmje új változásokat hoz a korszaknak. 1964-1965 minőségi fordulat első évei. Fábri Zoltán: Húsz óra Jancsó Miklós: Szegénylegények Kovács András: Hideg napok Jancsó Miklós: Így jöttem Szabó István: Álmodozások kora
35
1967-ben kerül a közönség elé Kósa Ferenc: „Tízezer nap”. Magyar-Szovjet koprodukcióba készül Jancsó Miklós: „Csillagosok, katonák” című filmje. Elkészül Szabó István második filmje az ”Apa”. 1970-es évek: „Egy szerelem három éjszakája” vagy „Ezek a fiatalok” c. filmek, az intellektuális humor első jeleit mutatják.
Kameraállások, lehetőségei
1.) Normál felvétel (álló szemmagasság). Szemmagasság = a felvételi anyaggal szemben egy vízszintes vonallal összeköthető a felvevő objektív. Stabil felvétel készítése érdekében, javasolt az állvány használata. 2.) Alsó gépállás. Az alacsony szögből készített felvételek esetében célszerű a kamera elején található (ha van) start / stop gomb használata. 3.) Felső gépállás. Javasolt az objektív nagylátószögbe való állítása. 4.) Stabilabb felvétel készítése. Előnye: a zoom hatékonyabb használata.
SOK SIKERT KÍVÁNOK AZ ALKOTÓ MUNKÁHOZ Rónaháti Sándor
36
