Fókusz
Lux�díj 2011: Főszerepben az európai film Az idei Lux-díjat a francia Robert Guédiguian „Les neiges du Kilimandjaro” című filmje nyerte. A díjat az EP-elnöke, Jerzy Buzek adta át Marc Bordure producernek november 15-én, az Európai Parlament ünnepélyes plenáris ülésén, Strasbourgban. Az Európai Parlament filmdíjával 2007 óta évről évre olyan filmeket díjaznak, amelyek az európai kultúra sokszínűségét mutatják be és aktuális társadalmi kérdéseket dolgoznak fel. A filmdíj célja az európai filmművészet támogatása és a társadalmi vita elősegítése egy�egy filmben feldolgozott témáról. A győztes filmet minden évben az EU huszonhárom hivatalos nyelvére feliratozzák és minden uniós tagállamban bemutatják. A 2011. évi Lux�díj döntősei: • Attenberg; Athina Rachel Tsangari filmje, Görögország; • Les neiges du Kilimandjaro (A Kilimandzsáró hava); Rober Guédiguian filmje, Franciaország; • Play; Ruben Östlund filmje, svéd�francia�dán koprodukció. Összeállításunkban a három rendezővel készített interjún kívül minden fontos információt megtalál, amit a Lux�díjról érdemes tudni.
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Hivatkozási szám:20111006FCS28448 A sajtóosztály központi telefonszáma:
1/9
Fókusz LUX- díj 2011 - A győztes producer jobban támogatná az európai mozit Marc Bordurét, a 2011�ben Lux-díjjal kitüntetett „Les neiges du Kilimandjaro” (A Kilimandzsáró hava) című film producerét a győztes alkotásról és az európai film helyzetéről kérdeztük. Miért lehet ez a Marseille-ben játszódó történet érdekes Európa más részén is? Mert a film az európai identitás egyetemes értékeiről szól. A szabadságról, az egyenlőségről és a testvériségről. A mostani válságos időkben különösen figyelnünk kell arra, hogy ne engedjünk teret a xenofóbiának. Mit jelent önnek ez a díj? A Lux-díj lehetővé teszi, hogy szélesebb körben is ismertté váljon a film. Ha például egy lengyel filmet szeretnék megnézni egy francia moziban, akkor nincs könnyű dolgom. A Kilimandzsáró havát az EU huszonhárom hivatalos nyelvén feliratozzák majd, ami felkeltheti a helyi forgalmazók érdeklődését. A promóció és a forgalmazás rendkívül fontos, az internet pedig vezető szerepet játszik mindebben. Mit tehet az EU az európai film támogatásáért? Sok minden történt már eddig. A koprodukciók rendszere elég jól működik. Francia producerként ír, svéd és grúz koprodukcióban is készítettem már filmet. De még több pénzt kell az európai filmekre és a forgalmazásra fordítani. Ugyanakkor óvakodni kell a dömpingtől. Bizonyos helyek méltánytalanul alacsony adókkal igyekeznek megnyerni a filmes befektetéseket.
20111006FCS28448 - 2/9
Fókusz A Kilimandzsáró hava című film nyerte a 2011-es Lux-díjat Az idei Lux-díjat a francia Robert Guédiguian „Les neiges du Kilimandjaro” című filmje nyerte. A díjat az EP-elnöke, Jerzy Buzek adta át Marc Bordure producernek kedden, az Európai Parlament ünnepélyes plenáris ülésén, Strasbourgban. A film napjaink társadalmának politikai és szakszervezeti konfliktusaival, igazságtalanságaival foglalkozik, és toleranciára hív fel. A döntőbe a győztesen kívül még két film jutott be: a görög Athina Rachel Tsangari „Attenberg” című alkotása, valamint a „Play” című svéd–francia–dán film. A díj átadásakor Jerzy Buzek azt mondta, „az EP Lux-díja arra emlékeztet, hogy erősebb az, ami összeköt minket, mint az, ami elválaszt. Arra emlékeztet, hogy érdemes küzdenünk az általunk osztott értékekért, a szabadságjogokért, fontos az önkritikáért. Az európai filmeknek nincs mit irigyelniük az nem európai produkcióktól” – fogalmazott az elnök. Az EP Lux-díját minden évben olyan film kapja, amely illusztrálja az európai identitás alapját jelentő értékeket, a kulturális sokszínűséget, illetve az európai integrációs folyamatot. A 90.000 eurós díjból elkészül a győztes film feliratozása az EU mind a 23 hivatalos nyelvén, ezzel is elérhetővé téve az alkotást a hallássérültek számára, továbbá minden tagállam számára legyártanak egy 35 milliméteres vagy digitális kópiát is. A 2007-ben elindított díjat eddig a következő filmek kapták meg: „Auf der anderen Seite” (Fatih Akin), „Le Silence de Lorna” (Jean-Pierre és Luc Dardenne), „Welcome” (Philippe Lioret) és „Die Fremde” (Feo Aladag).
20111006FCS28448 - 3/9
Fókusz Ruben Östlund: Szakítani kell a konvenciókkal Ruben Östlund a 90�es években síelésről forgatott filmeket. A 37 éves svéd rendező legismertebb filmjei a The Guitar Mongoloid (2004), az Involuntary (2008) és a Play (2008). Incident by a Bank című rövidfilmje 2010�ben a legjobb kisfilmnek járó aranymedvét kapta a berlini nemzetközi filmfesztiválon. Interjú. Összefoglalná néhány szóban, hogy miről szól a Play című filmje? A film 2006 és 2008 között a svédországi Göteborgban történt eseményeken alapul. Az egyik helyi lapban megjelent egy cikk egy rablásról. Az elkövetők fiatal feketék voltak. A film kezdőpontja az a kép, amelyet a média felépített: öt fekete fiatal kirabol három fehéret. Rendkívül provokatívnak és ellentmondásosnak éreztem az egész történetet. Alaposan utánajártam az ügynek: elolvastam a tárgyalások jegyzőkönyvét, interjút készítettem az elkövetőkkel és az áldozatokkal. Ami meghökkentett, hogy az elkövetők tudták, hogy a „fekete férfi” képzetével félelmet tudnak kelteni áldozataikban. Mi a legemlékezetesebb momentuma a filmmel kapcsolatban? Velencében voltunk, a Lux�díj keretében ott is bemutatták a filmet. Épp egy hajótaxiba készültem beszállni, amikor megláttam egy fekete férfit, aki A betolakodó (The Intruder) című Corman�filmben játszott. Odamentem hozzá és elkezdtünk angolul beszélgetni. Megkérdezte, hogy honnan jöttem. Svédországból - válaszoltam. „Én meg Norvégiából” mondta norvégul. Az egész történet azt bizonyította számomra, hogy manapság nem lehet csak a külsőre, a láthatóra hagyatkozni. Ez Európáról is mond valamit. Pont azt szeretném a Play című filmemmel is bemutatni, hogy a határok egyszer talán örökre eltűnnek. Mit gondolt akkor, amikor elkészült a film? Általában véve mindig elégedett vagyok az eredménnyel. Úgy tekintek a filmjeimre, mintha a gyermekeim lennének. Vannak apró kis részletek, amelyek nem tetszenek bennük, de szeretem őket (nevet). Melyik filmet látta utoljára? A betolakodót (The Intruder) Roger Cormantól. Mit olvasott legutóbb? Michel Houellebecq francia író egyik könyvét. Szeretem a műveit. Melyik európai városban forgatná következő filmjét? A következő filmem a turizmusról szól, az utazáshoz kapcsolódó helyszíneken játszódik majd: nyaralóhelyen, kompon, buszon és a francia Alpokban. Nem hiszem, hogy sok városi jelenet lesz majd benne. Rendezőként mi a mottója? Van egy jó öreg barátom, aki mindig próbál találni valamit, amivel szembeszállhat. Szerintem én is pont ezt teszem. Pozitív energiákat szabadít fel, ha szakítunk a konvenciókkal, ez pedig kiváló ihletforrás.
20111006FCS28448 - 4/9
Fókusz Guédiguian: Büszke vagyok, hogy Marseille-ről forgathattam Robert Jules Guédiguian francia rendező 1953�ban született Marseille�ben. Munkáscsaládból származik, német származású apja a marseille�i kikötőben dolgozott. Édesanyja örmény származású. 2006�os Le voyage en Armenie című filmje szülei származását dolgozza fel. Guédiguian hamar elkezdett politikával foglalkozni, egy ideig a francia kommunista párt tagja is volt. Le tudná írni a filmjét három szóval? Hűség, szolidaritás, moralitás. Mi volt az a pillanat, amely emlékezetes maradt a forgatásról? Munkanélküliekről forgattunk a marseille�i kikötőben. A munkanélküliség arrafelé nem ritka, így olyan érzésem volt, mintha nem is filmet forgatnánk. Mit gondolt először, amikor elkészült a film? Nagyon jó érzés volt. Örültem, hogy a gyökereimről forgathatok: a kikötőről, a munkásokról, Marseille�ről. Melyik filmet látta utoljára? Nanni Moretti Habemus Papam című alkotását. Remek film, a hatalomról szól. Mit olvasott utoljára? David Grossman izraeli író egyik könyvét. Melyik európai városban forgatná következő filmjét? Rómában, mert sokat jelent nekem a város. Pier Paolo Pasolini, Antonio Gramsci, az olasz kommunista párt és a 70-es évek városa Róma. Rendezőként mi a mottója? Sosem szabad megalkudni.
20111006FCS28448 - 5/9
Fókusz Tsangari: Mit tettem? Athina Rachel Tsangari görög rendező és színésznő. Az austini Cinematex nemzetközi rövidfilm�fesztivál társalapítója és művészi igazgatója. 2005�ben megalapította a Haos Film produkciós irodát, amely Yorgos Lanthimos több filmjén is dolgozott. Az Akropolisz múzeum megnyitóján bemutatott nagyszabású animációs vetítés is Tsangari nevéhez fűződik. Le tudná írni a filmjét három szóban? Sir David Attenborough. Mi volt a legemlékezetesebb pillanat a forgatás során? Számomra mindig az a legemlékezetesebb, amikor a kamera elkezd forogni. Ekkor tudatosul bennem, hogy filmet forgatok. Mit gondolt akkor, amikor először megnézte a kész filmet? „Mit tettem?” Melyik filmet látta legutóbb? Sydney Lumettől a Hálózatot. (1976). Mit olvasott utoljára? Alfred Bester The Stars My Destination című regényét. Mit nem szeret látni egy filmben? Álhumanizmust. Melyik európai városban forgatná következő filmjét? Athénban. Mert az most egy háborús övezet egy süllyedő országban. Mi lesz a következő munkája? Egy sci�fi tragédia. Rendezőként mi a mottója? Jobb későn, mint soha.
20111006FCS28448 - 6/9
Fókusz Megvan a Lux-díj idei három döntőse Görög, francia és egy svéd�francia�dán koprodukciós film verseng idén az Európai Parlament filmdíjáért. A görög Athina Rachel Tsangari Attenberg című filmje, Robert Guédiguian francia rendező Les neiges du Kilimandjaro (A Kilimandzsáró hava) című alkotása és Ruben Ötslund Play (Játék) című filmje verseng idén az Európai Parlament filmdíjáért. A három döntős filmet augusztus 31. és szeptember 9. között a velencei filmfesztiválon is bemutatják. A döntősök A döntőbe jutott filmek egy-egy európai társadalmi problémát, élethelyzetet, jelenséget mutatnak be. Az Attenberg című film a 23 éves Marina mindennapjait követi. A lány építész apjával egy tengerparti városban él, és naponta kénytelen szembesülni az érett felnőtté válás megpróbáltatásaival. A Les neiges du Kilimandjaro (A Kilimandzsáró hava) Michel és Marie-Clair történetét meséli el. A pár fegyveres rablótámadás áldozataivá válik, így az afrikai utazásra félretett pénzüknek búcsút inthetnek. A történet csak tovább bonyolódik akkor, amikor fény derül az elkövető kilétére. A Play (Játék) című alkotásban Ruben Östlund rendező a svédországi Göteborgba kalauzolja a nézőket, ahol a tizenévesekből álló bandák mindennapi rítusaiba és vegzálásaiba enged bepillantást. Győztes november közepén Októberben és november elején az EP-képviselők is megtekinthetik majd a filmeket az Európai Parlamentben, ezt követően pedig szavaznak a győztesről. A Lux-díjat november 16�án, Strasbourgban adják át.
20111006FCS28448 - 7/9
Fókusz Lux-díj 2011 - Tíz film verseng az Európai Parlament filmdíjáért Az Európai Parlament a 46. Karlovy Vary-i filmfesztiválon ismertette annak a tíz filmnek a címét, amelyek az idei Lux-díjért versengenek. A kiválasztottak között szerepel Tarr Béla A torinói ló című alkotása is. A Lux-díj 2011-es előválogatójának eredményét Karlovy Varyban Olga Sehnalová EP-képviselő, Feo Aladag, a tavalyi díjnyertes Die Fremde film rendezője, Sibel Kekilli színésznő és Eva Zaoralová, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál egyik művészeti igazgatója ismertette. Az előválogatás alapján a következő tíz film jutott tovább (ábécé sorrendben): • A torinói ló (rendező: Tarr Béla; magyar–francia–svájci–német koprodukció); • Attenberg (rendező: Athina Rachel Tsangari; Görögország); • Essential Killing (Ölelésre ítélve; rendező: Jerzy Skolimowski; lengyel–norvég–ír– magyar koprodukció); • Habemus Papam (rendező: Nanni Moretti; olasz–francia koprodukció); • Le Havre (rendező: Aki Kaurismäki; finn–francia–német koprodukció); • Les neiges du Kilimandjaro (rendező: Robert Guédiguian; Franciaország); • Morgen (rendező: Marian Crisan; francia–román–magyar koprodukció); • Mistérios de Lisboa (rendező: Raúl Ruiz; Portugália); • Pina (rendező: Wim Wenders német–francia–brit koprodukció); • Play (rendező: Ruben Östlund svéd–francia–dán koprodukció). Díj a kultúra és a film támogatásáért Az Európai Parlament filmes díját, a Lux-díjat 2007-ben alapították. A díjjal a Parlament az európai filmezést és a kreatív művészetet támogatja. A díjat évente osztják ki, a győztesről a képviselők szavaznak. A versenyben olyan filmeket válogatnak be, amelyek Európát és az itt élők életének egyegy szeletét mutatják be - vágyaikat, félelmeiket, meggyőződésüket, identitásukat. Minden évben az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottsága által kinevezett zsűri dönt arról, hogy mely filmek szállnak versenybe a díjért. A zsűri tagjai között producerek, filmforgalmazók, filmfesztiválok szervezői, kritikusok és a díj korábbi nyertesei találhatók. A korábbi díjnyertesekhez hasonlóan,az idei díjnyertes filmet is az EU 23 hivatalos nyelvén feliratozzák majd és minden tagállamban bemutatják. Novemberben hirdetnek győztest A három döntős címét július végén ismertetik, majd szeptember elején a velencei filmfesztiválon is bemutatják őket. Ezt követőn az Európai Parlamentben is levetítik a filmeket, győztest pedig november közepén, a strasbourgi plenáris ülésen hirdetnek.
20111006FCS28448 - 8/9
Fókusz A Lux-díj Velencében EP-képviselők a vörös szőnyegen találkoznak az Európai Parlament 2011. évi Lux-díjára jelölt filmek alkotóival. A díjat november 16-án, Strasbourgban adják át, a győztes filmet 23 nyelvre feliratozzák majd.
20111006FCS28448 - 9/9
