FILM- ÉS VIDEOTECHNIKA Filmtechnika, filmtörténet 1.Kezdetek A nagy amerikai feltaláló T.A. Edison 1887. évi szabadalma lehetővé tette olyan fényképezőgép megalkotását, amely sorozatfelvételt készített, így megfigyelhetővé vált a „mozgás”. A „mozi” igazi feltalálói viszont a francia Lumiere fivérek, akik rájöttek arra, ha kivetítik a mozgó képet, akkor tömegek nézhetik egyszerre, ezáltal a bevétel is sokszorozódik! 1895-ben szabadalmaztatták találmányukat, mely kinematográf névre hallgatott. Az év folyamán több filmet leforgattak, amelyeket végül december 28-án mutattak be Párizsban. Fizető közönség előtt, a Grand Cafe kávéház alagsorában 11 db 1-2 percnyi hosszúságú filmet vetítettek. Budapesten pár hónap múlva, 1896 májusában mutatta be Lumiereék képviselője a körúti Royal Szállóban a filmeket. Olyan sikere volt, hogy egy éven át itt maradtak. A millenniumi díszfelvonulásról készült 1896 júniusában az első magyar vonatkozású mozgókép. 1906-ban nyílt meg az első állandó filmszínház Budapesten. Természetesen a filmtechnika, a mozi fejlődését nem fogjuk csak vázlatosan végigkövetni. A filmek gyártása beindult, a filmszínházak sokasodtak, az embereket vonzotta az új jelenség, a mozi különleges lélektani hatása. Ahhoz hogy a film több legyen, mint sorozatfelvétel, még ki kellett találni valami újat, megmozdítani a kamerát! Az eseményeket, jeleneteket különböző gépállásokból felvéve, más és más szemszögből mutatjuk be. Ezek a jelenetek, a rendező szándéka szerint összerakva, különböző sorrendekben, más és mást fejezhetnek ki. Így jött létre a mai értelemben vett filmművészet. Pár évtized alatt kialakultak a műfajok, a kalandfilm, a burleszk, a western, a vígjáték, a filmmusical, a fantasztikus filmek, a rajzfilmek, a krimi, a sci-fi, és nem utolsósorban a dokumentumfilm.
2.Elvi működés Az időegység alatt gyorsan vetített nagyszámú állókép együttese a mozgás érzetét kelti. Ehhez kb. 20 kép kell másodpercenként. A mozgókép érzet kialakulása szemünk két érzékcsalódásán alapul, a sztroboszkópikus hatáson és az utókép hatáson. (1/8 sec). A film a felvétel és a vetítés során a gépben szakaszos mozgást végez. Továbbítása a perforáció segítségével történik. Két kép kivetítése között a továbbléptetés sötétben történik. Évtizedekig némafilm létezett csak, az értelmező szöveget a jelenetek közt a képen helyezték el. Ebben a korszakban 16 képkockát vetítettek másodpercenként. Bizonyára észrevették, az igen régi archív felvételek megtekintésekor azt észleljük, hogy a szónokló politikus, az első világháborúban harcoló katonák, a lovagló vezetők mozgása nagyon furcsa, darabos. Ez azért van, mert a 16 képkocka még kevés a teljes folytonosság érzethez. Az itt látható vetítőgépen változtathatjuk a másodpercenkénti képkockák számát. Úgy van beállítva, hogyha kevesebb képkockát vetít, nem lesz lassított a mozgás, csak kevesebb állóképből épül fel. Hasonlítsuk össze a látottakat, 6, 12, 18, 24 képkocka esetén. (animáció1) Készítsünk magunk egy mozgás imitációt, egy papírlap és egy ceruza segítségével. 3.A filmtechnika fejlődése 1926-ban egy ma is híres cég, a Warner Brothers mutatta be az első egész estés hangosfilmet. A Don Juan zajokkal, zörejekkel volt ellátva, és zenekar játszott. 1927-ben a „Dzsesszénekes” már emberi hangon is megszólalt. Ezekben az években tértek át a 16 kép/sec-ról a 24 kép/secra. A hangosfilmek már így készültek. Mivel még mindig úgy találták, hogy a kivetített kép vibrál, fárasztja a szemet, kitalálták, hogy minden képkockát kétszer mutatnak meg, tehát a vásznon 48 kép jelenik meg. A celluloidszalag egyik szélén fut a hangsáv, melyre optikai vagy mágneses úton rögzítik a hangot. A vetítők mindkét fajta jelet le tudják olvasni.
Alul perforáció, felül optikai hang egy 16 mm-es film nagyított képén.
A némafilmben kezdte pályafutását, de a hangosfilmben is kiemelkedőt alkotott a talán mai napig legnagyobbnak tartott Charlie Chaplin, aki színészként, rendezőként is kiemelkedő egyénisége a filmtörténetnek. Soroljon fel néhány Chaplin fémjelezte művet! 4.A technikai fejlődés néhány mérföldköve 1935: a Technicolor eljárás megjelenése. Ezzel készült 1938-ban, a mai napig legsikeresebbnek tekintett film az „Elfújta a szél”. Ennél az eljárásnál jobbat 20 évig nem találtak ki. 1951: az Eastmancolor eljárás megjelenése 1952-től a szélesvásznú film különböző változatai jelennek meg. 1955 a 70 mm-es szélesvásznú forma 1971-ben az első Dolby rendszerű hanggal készített mozifilmet vetítik. 1975. Dolby sztereo 1980-as években a Lucas Film által fejlesztett THX technológia újabb minőségi változást hoz a film hangjában. 1992: a Dolby Digital megjelenése. 5.Formátumok Az igazi mozifilm 35 mm széles. Más formátumok: 16mm, és 8 mm. Ez utóbbit csak az amatőr filmesek használták. Ebben a típusban létezik néma és hangos film is, ugyanis a módosított 8 mm-es, az úgynevezett S8-as film rendelkezik hangsávval. A 60-70-es években Magyarországon is megteremtődött az un. amatőrfilmezés lehetősége a 8mm, illetve S8 technikával. Ezt kiszorította a nyolcvanas évektől tömegessé váló és olcsó mágneses képrögzítés. (videotechnika) A sokszor lejátszott film „elhasználódik”. Egyre több karc lesz rajta és törékenyebb lesz, elszakadhat. Ezért látjuk a régi filmeket gyenge minőségűnek. A sok karc miatt zajos a kép, mintha esne az eső. Az oktatásban a hatvanas években jelentek meg 16 mm-es filmvetítők, melyeket kb. 1990-ig használtak. Ezekben az évtizedekben az MTA Kutatófilm Stúdiója, és az OOK készített és forgalmazott oktatási célú filmeket, melyeket a közép- és felsőfokú oktatásban sok helyen használtak.
A 8 mm-es amatőrfilmezés a hetvenes években érte el csúcspontját. Színes felvételek készültek, és a filmvetítés hangulatos családi összejövetelekkel társult. Ma már filmfelvevők sincsenek, filmet sem kaphatunk, de a legnagyobb probléma, hogy a filmvetítők is tönkrementek. Sok család őriz régi értékes felvételeket, amelyet már megnézni sem tudnak. Szakemberek ezeket a filmeket át tudják írni videokazettára, így megmenthetők az utókornak, de ez nem olcsó mulatság. 6.A filmművészet néhány nagy magyar alakja Előrebocsátom, hogy csak kedvcsináló szerepet tölthet be e fejezet, hiszen vastag lexikonok, enciklopédiák jelentek meg a filmtörténet nagy alakjairól, híres személyiségekről. Nem is célja jelen oktatási anyagnak ennek taglalása. Pusztán az érdeklődés felkeltése a cél, a régebbi filmek iránt. Reméljük felkeltjük érdeklődését, így autodidakta módon tud e témában több ismeretre szert tenni. Aki csak a mai filmeket ismeri, vegye észre, tudjon róla, hogy a filmművészet az első évtizedekben már kipróbált „mindent”. Azóta új dolog szinte nem született, pusztán a számítógép nyújtotta lehetőségek és a térhatású hangzás az ami ténylegesen újnak számít. Például valamennyi ma ismert filmes műfajra tudunk példát mondani az első két évtizedből. És próbálja valaki számítógép nélkül megoldani azokat a trükköket amelyeket eleink már megoldottak! Azt hiszem nem nagyon menne! Tehát néhány kiemelkedő esemény, ahol a „magyarok is ott voltak”. 1. Az első magyar hangosfilm a „Kék bálvány” volt 1931-ben. Ugyanebben az évben született meg az a film, ami a köztudat szerint az első magyar hangosfilm. Rendezője: Székely István Mi a film címe? (Hyppolit a lakáj) Milyen más alkotást ismer ettől a rendezőtől? 2. Az amerikába szakadt magyar filmesek között világhírűeket találunk. Az 1943-as Casablanca című film rendezője a magyar:…..…(Kertész Mihály) Keressen más híres műveket ettől a rendezőtől! 3. Több korábbi filmsikere után 1964-ben a filmmusical kategóriában alkotott világhíreset a szintén magyar, de inkább angol névírással emlegetett rendező:…….(George Cukor). Mi a film címe?………..(My Fair Lady) Adjon meg más alkotásokat ettől a rendezőtől! 4. Az első igazán magyar OSCAR díjat (Magyarországon készített filmért) 1982-ben kapta a Mephisto című filmért a rendező: …….(Szabó István)
Milyen más filmeket rendezett még? 5. A Korda testvérek Nagy-Britannia filmgyártásán lendítettek sokat. Sok nagysikerű film mellett Korda Sándor 1940-ben készült filmje a legnagyobb, ez tulajdonképpen egy mesefilm melynek címe: …….(A bagdadi tolvaj) Ki szerezte a film zenéjét?……(Rózsa Miklós) Milyen más filmekről hallott még a testvérpártól? 6. Az itthoni filmgyártás sok jeles képviselőjéből emeljünk ki egyet Szőts István 1942-ben indult pályáján egy világsikerű, Erdélyben játszódó filmmel, a Velencei fesztiválon díjnyertes film címe:…….(Emberek a havason) Keressen egy későbbi híres filmet a rendezőtől! 7.Filmfesztiválok, díjak A teljesség igénye nélkül, néhány ismertebb fesztivál, ahol rendszeresen, általában évente megmérettetik a legújabb filmtermés. Vannak nemzetközi és nemzeti fesztiválok, vannak egyegy speciális kategóriára szakosodott fesztiválok. Például általános nemzetközi fesztiválok: Velencei Fesztivál: 1932-től versenyeznek a filmek. Legfontosabb díja az „Arany Oroszlán” Cannes-i Fesztivál: 1946-tól rendezik meg évente. Fődíja az „Arany Pálma” Oscar-díjak: az Academy Awards díjakat az USA-ban 1929 óta ítélik oda, egyre több kategóriában, ma már több mint húsz díjat osztanak ki évente. De hallhattunk már a Karlovy Varyban, Berlinben, Moszkvában, Locarnoban, Várnában, Krakkóban, Lipcsében, Triesztben rendszeresen megrendezett fesztiválokról is. Mit jelent az hogy „brüsszeli 12” ? Hallott már erről? 1958-ban a világkiállítás alkalmával Brüsszelben egy 120 tagú, kizárólag szakértőkből álló zsűri kiválasztotta minden idők legjobb 12 filmjét. Természetesen az előttük álló ötven évről nem tudtak nyilatkozni, így azóta is különböző listák jelennek meg, melyek a legkülönbözőbb szempontok (bevétel, díjak száma, nagy egyéniségek, forgalomba került kópiák) szerint próbálnak újabb sorrendet felállítani. Mivel kevés irodalomban lehet megtalálni, ezért a brüsszeli 12-t most felsoroljuk: 1. Patyomkin páncélos (Eizenstein) 2. Aranyláz (Chaplin) 3. Biciklitolvajok (De Sica) 4. Jeanne d’Arc (Dreyer) 5. A nagy ábránd (Renoir) 6. Gyilkos arany (Stroheim)
7. Intolerance (Griffith) 8. Az anya (Pudovkin) 9. Az aranypolgár (Welles) 10. Föld (Dovzsenko) 11. Az utolsó ember (Murnau) 12. Dr. Caligari (Wiene) Ez a lista ma már más lenne, de bármilyen listát is állít fel bárki, a fenti tizenkettőből 5-6 film mindig benne van a mai legjobb 12-ben is.
Szem, fény, színek, televíziótechnika 1.Szem Érzékenység : kb.50 lux, ekkora megvilágításnál már teljesen korrekt színlátásunk van Gyakorlat: éjszaka a városszéli utcán, közepes holdfénynél kb. 5-10 lux a megvilágítás. Ha nagyon szeretnénk színeket látni, akkor sem sikerül. Pusztán sziluetteket látunk, és azt hogy egy ház fala világosabb, vagy sötétebb színűre van festve. De csak „szürkeskálán„ tudunk érzékelni. Szürkületben megfigyelhetjük hogyan „veszti el” minden minket körülvevő tárgy a színét. Felbontás: kb.2 szögperc, ha ekkora látószögnél kisebb szög alatt látok két tárgyat, akkor már nem tudom megkülönböztetni őket, egybeolvadnak. Gyakorlat: az alábbi ábra felhasználásával mérjük meg szemünk felbontását. Távolodjunk el addig, amíg a két pont összeolvad, vagyis nem érzékeljük különállónak őket. Ekkor lemérve a távolságot
a
képernyőtől
és
vonalzóval
a
téglalap
hosszabbik
oldalát,
tangens
szögfüggvénnyel kiszámíthatjuk a szögfelbontás értékét. Két szögperc körüli értéket kell kapnunk.
Kontrasztátfogás:1:1000, a legsötétebb és legvilágosabb felületekről visszaverődő fény aránya Gyakorlat: képzeljük magunkat egy focipályára estefelé. A nap már alacsonyan jár, a stadion felső szélének árnyéka hosszában szinte kettévágja a pályát. Fele tehát árnyékban van, fele napsütésben. A helyszínen szemlélődő nézőt ez nem nagyon zavarja, hiszen szemünk 1000szeres kontrasztátfogása lehetővé teszi, hogy az árnyékos részen és a napos részen is jól lássunk. De mi a helyzet ha televízión követjük a mérkőzést? Nos, vagy a világos térfélnek jó lesz a képe, és ekkor az árnyékos oldalon nem látunk szinte semmit, vagy az árnyékosat láthatjuk jól, ekkor viszont a napfényes rész túl világos, nem érzékelhető. Ez azért van, mert a video rendszerek kontrasztátfogása 1:30-hoz. Tehát jóval kisebb mint a szemé. Egyszerűen nem tudja feldolgozni a nagyobb különbséget. 2.Színek érzékelése A kb. 380-720 nm-es hullámhossz tartományba eső elektromágneses hullámokat, érzékeli szemünk, amelyek vagy közvetlenül egy fényforrásból, vagy egy tárgyról visszaverve jutnak szemünkbe. A kb. 720 nm a vörös fénynek felel meg , a kb. 380 nm az ibolyának. Természetesen ahogyan arcunk különbözik, szemünk sem egyforma. Nem egyformán látunk, sőt egy adott embernél is különbözik a két szem..Vagy például a nők szeme jobb mint a férfiaké. A színtévesztők között is lényegesen kevesebb nő van. Tehát a fent említett a tartományon kívül nem érzékel szemünk. A középső tartományban a zöld szín környékén a legérzékenyebb.
Láthatósági függvény és színek az érzékelhető tartományban Hullámhossz szerint az emberi szem kb. 300-500 színárnyalatot tud megkülönböztetni. A szín telitettségének a változása szubjektív színérzet változást vált ki, ez 50-150-szeresre növeli az érzékelhető színek számát. Egy-egy színes képpontot 3 jellemzővel írhatunk le: fényereje (brightness), árnyalata (hue), és telítettsége (saturation). Mit jelent a fenti ábrán látható „hullám”? Miért nem látunk színeket éjszaka? Miért mások a színek szürkületben? 3.Fényforrások Az egyes fényforrások a jelzett hullámhossz tartományon belül nem egyenletesen sugároznak. Más és más a jelleggörbéje a napfénynek (ezen belül napszaktól is függ, továbbá hogy tiszta-e az égbolt, vagy felhős), izzólámpának, neonnak, és más fényforrásoknak. A fényforrások által kisugárzott energiaspektrumot különböző hőmérsékletű feketetest sugárzó által kibocsátott energiaspektrumhoz hasonlítjuk, ezért adhatjuk meg a fényforrások színét Kelvin fokban. Ha a fényforrás változik, változik a tárgyról visszavert fény is, vagyis változik a tárgy színe. Mindezeket, tehát a megvilágítást, fényviszonyokat figyelembe kell vennünk, videofelvétel készítésekor, hogy a rögzített kép színhelyes legyen.
Néhány fényforrás által kisugárzott energiaspektrum Miért zöld a fű? Mi lenne, ha olyan fényforrással világítanám meg, amely nem tartalmaz zöld komponenseket? Megvizsgálta-e már a tartós, hosszú élettartamú izzókat (kompakt fénycsövek) vásárlás előtt, milyen adatok vannak a porcelántestre ráírva? Vajon trükkjeihez használni tudna-e valamit David Copperfield az itt tanultakból? 4.Színkeverés Az egyes fényforrások által kibocsátott fény jellemzésére tehát a színhőmérséklet fogalmát vezették be. Fizikából már megismerhettük, hogy az ideális fehér fénynek tekintett 5500 °Kos napfényt prizmára bocsátva a fény összetevőire bomlik. A napfény színspektruma folytonos. Ha ezeket a színeket összegezzük, ismét visszakapjuk a fehér fényt. Alaptétele a színelméletnek, hogy alkalmasan megválasztott 3 színnel, a látható fény tartománya nagyrészt lefedhető, additív színkeveréssel minden szín előállítható. A videotechnikában a három alapszínnek a vöröset (R), zöldet (G), és a kéket (B) választották. A teljes színtartomány jelen esetben azért nem fedhető le, mert a színes képcső foszforpontjai olyanok, hogy a teljes látható tartománynál csak kisebbet tudnak kikeverni. Ha az alapszínekből csak kettőt keverünk, akkor a kiegészítő színeket kapjuk. Ezek: a sárga (Ye), kékeszöld (Cy), bíbor (Ma) Ha a három szín 100%-os, keverékük fehéret ad.
6. ábra Additív színkeverés, láthatóak az alapszínek, kiegészítő színek és a fehér Fekete-fehér átvitel esetén a videojel csak világosságjelből áll, ezt Y-al jelöljük. A szem spektrális érzékenysége miatt az egyes komponenseket súlyozással összegezzük, ezt fejezi ki az alábbi egyenlet: Y= 0,3R + 0,59G + 0,11B Hogy az egész televíziótechnika és videotechnika színelméletét megismerjük, a fenti egyenletet értelmezni kell tudni, meglátni az összefüggéseket. Meghatároz-e egy pixelt egyértelműen, ha megadom a R, G, B, értékeket? Milyen jelet látok a televízión, ha csak Y jelem van? Mennyi az Y értéke fehér színnél? Mennyi a Y értéke fekete színnél? 5.Színszabványok Elismerve, hogy nem mérnöknek készülnek e tananyag olvasói, a három színszabvány közti azonosságokat és eltéréseket szeretném kicsit megvilágítani. A fekete-fehér televíziózásnál kialakult műszaki paramétereken a későbbiekben csak akkor lehetett volna változtatni, ha a kitalált új rendszer bevezetésével egyidejűleg mindenki kidobja régi készülékét, hiszen az nem ismeri fel az újfajta jeleket. Mivel ezt nem tehettük meg ezért az elavult jelrendszert elkezdték toldozgatni-foltozgatni. Ez történt a színes rendszer kísérletezésénél is. Az első színes TV rendszert az USA fejlesztette és 1953-ban szabványosította NTSC néven. Az adássorozat 1955-ben indult meg. Az itt kitalált módszerből bizonyos elveket minden további rendszer átvett. Például, hogy a színinformációt külön színsegédvivő hordozza,
melyet „ráültetnek” a fekete-fehér jelre. A színsegédvivő persze még modulálva van a színinformáció függvényében. Az amerikai-japán rendszernél kvadratúra modulálva. A következő 1957-ben elfogadott rendszert a franciák fejlesztették és SECAM néven ismerjük. Itt két színsegédvivő van, és frekvencia modulációval dolgozik. Kelet-Európa, a szovjet blokk országai használták, hogy még véletlenül se egyezzünk ebben sem NyugatEurópával. Mivel e rendszer megszűnt ne is ejtsünk róla több szót. Az NTSC hibáit igyekezett kiküszöbölni az 1962-ben szabványosított, német fejlesztésű PAL rendszer. Ez amplitudó modulációval dolgozik, és a színsegédvivő fázisa soronként 180°-al változik. A színsegédvivő frekvenciája 4,43 MHz. Az európai országok csaknem kizárólag ezt a szabványt használják napjainkban. Az NTSC, SECAM, PAL szavak tehát színszabványokat takarnak. Mi történik, ha Amerikában vásárolok egy videokamerát? Mi lesz itthon? Mi történik, ha itthon vásárolt videokazettát használok hozzá? Milyen videomagnót érdemes vásárolni? 6.Televízió A hőskorban fekete-fehér televíziózás volt, a ma megszokottaknál kisebb átlóval. Színes televíziózás az ötvenes-hatvanas évektől, hazánkban a hetvenes évektől van. A TV feladata, hogy a kábelen az antenna bemenetére vezetett nagyfrekvenciás jelből, vagy az AV bemenetre vezetett jelből látható képet és hallható hangot állítson elő. Ezt sok-sok áramkör végzi. A készülék lelke, kimenete a képcső. Segítségével az elektronikus jelek visszaalakulnak fénnyé. Az általunk látott enyhén domború, vastag üvegfelületet belülről három különböző fénykibocsátó réteg borítja. A három elektronágyú (SONY trinitronos rendszernél egy) megfelelő vezérlésével el tudjuk érni, hogy másodpercenként 25 képet - melyek egyenként 625 sorból állnak – felrajzoljon, és a három színkomponensből additív színkeveréssel szemünkben korrekt, színhelyes kép alakuljon ki. Mivel a másodpercenkénti 25 kép még nagyon villog, vibrál, fárasztja a szemet ezért egy trükkhöz folyamodtak. Minden képet két részletben rajzol ki az elektronágyú, először a páratlan sorokat, majd a kimaradó párosakat. Ezzel az úgynevezett váltottsoros megoldással másodpercenként 50 kép, pontosabban 50 félkép kerül kirajzolásra.
A páros sorok kirajzolása pirossal, fekete színnel a visszafutás Azért kell a képernyőt megfelelő távolságból nézni, mert közelebbről a képpontok különkülön pixelenként jelennek meg. (optimális az átló 3-5-szöröse) A fényerő, kontraszt és színtelítettség megfelelő beállítása szükséges ahhoz, hogy színhelyes képet kapjunk. Szubjektív értékítélettel állíthatjuk be ezeket, bár általában van egy vagy több gyárilag beállított érték is. Napjainkban szinte mindent a távvezérlőről állíthatunk. Jegyezzük meg, hogy hacsak lehet pl. videomagnó, kamera csatlakoztatásakor az AV bemeneteket használjuk a jobb képminőség elérése érdekében, az RF (antenna) bemenettel szemben. Milyen bemenetei vannak egy televíziónak? Miért nevezzük a hagyományos televíziót 50 Hz-esnek? Miért jobb a 100Hz-es tévé? 7. Videoprojektor Nagyobb létszámú közönségnek túl kis képet szolgáltatnak a televíziók. A projektornál egy LCD (liquid cristal display) panelt világítunk át nagyon egyenletesen, igen jó minőségű, nagy fényerejű izzóval. Nagy termelődő hő miatt ezekben a készülékekben hűtőventillátor van. Fehér felületen felfogva az objektíven keresztül kivetített tévéjelet, nagyobb méretű képet kapunk. (akár10-15m átlójút is) A projektorokat természetesen nem csak videojel megjelenítésére használhatjuk, hanem számítógép jelére is, tehát VGA, SVGA, vagy XGA bemenetük is van. Legfontosabb jellemzőjük a fényerejük, melyet ANSI lumenben adnak meg. Minél nagyobb ez az érték, annál kevésbé kell használatukhoz elsötétíteni. Ma már a legolcsóbbak is 700-as értékűek, ez szerényebb nappali fényben ad élvezhető minőséget.
Nagyon fontos, hogy vetítés előtt a menüpontok segítségével beállítsuk a paramétereket, ellenkező esetben nem lesz jó a kivetített anyag, hosszú percekig dolgozhatunk vele a közönség előtt és ez igen kellemetlen. Mit kell például beállítani? Képméret, élesség, fényerő, kontraszt, vetítési szög, fehéregyensúly, hangerő. Még arra is vigyázzunk, hogy ezekkel a készülékekkel általában hátulról, a vászon mögül is lehet vetíteni, és ennek a beállítását is meg kell nézni, egyébként tükörképet kapunk. Legdrágább részük az izzó, vigyázzunk a ventillátort csak teljes lehűlés után kapcsoljuk ki, és óvatosan szállítsuk. Számítógép kimenetet is tudnak fogadni és beépített hangerősítőjük, hangszórójuk is van, ami kisebb teremben elegendő hangerőt biztosít. Varió optikával vannak felszerelve, így a kép nagyságát változtathatjuk. Áruk folyamatosan csökken, ma már összemérhető egy drágább televízióéval.
Mágneses képrögzítés, videorendszerek 1.Mágneses képrögzítés Sok kísérlet után 1956-ban mutatták be az amerikai Ampex cég mérnökei az első igazi képmagnót. Ez még ún. kvadruplex rendszerű volt. Pár év múlva a Toshiba cég olyan rendszert dolgozott ki amelyben a képjelek a szalagon ferde sávosan helyezkednek el. E mai napig megmaradó találmány az úgynevezett helikális rendszer, már minden lényeges elemét tartalmazta az úgynevezett mágneses képrögzítésnek. A fő problémát az okozta, hogy a videojel sávszélessége sokkal nagyobb, mint az audio jelé. Ezért jóval nagyobb szalagsebességre lenne szükségünk ahhoz, hogy megfelelő sávszélességű átvitelt produkáljunk. A helikális rendszer kidolgozásával lehetővé vált a videojelek rögzítése úgy, hogy nincs szükség a sebesség növelésére. Ez azt jelenti, hogy a videoszalag lassú haladása közben a rögzítőfejek egy fejdobban helyezkednek el, tengelyük döntött, és a fejdob forog. A relatív sebesség a fej, és a mágnesezhető részecskék között nagy. Így egy ferdesávos rögzítés jön létre. Mondhatjuk, hogy minden forgalomban lévő videomagnó ezen az elven alapulva rögzít azóta is.
Jelek a VHS szalagon, ferdesávos elrendezés Hogyan tárolja a jelet a mágnesszalag? A rögzítőfejre vezetett videojel a fejrésben változó fluxust hoz létre és a videoszalag mágnesezhető részecskéi, a változásnak megfelelően „elrendeződnek”. Ha a szalag tárolás közben nem kerül mágneses erőtérbe akkor az „információ” megmarad. Lejátszáskor az elhaladó mágneses részecskék a videofej kimenetén váltakozó feszültséget indukálnak, és az eredeti elektronikus jelalakot kapjuk vissza. Természetesen mindkét folyamatban a felvétel és a lejátszás során is nagyon sok elektronikára, jelformáló, vezérlő áramkörökre van szükség. Miért okozott nehézséget a videojel rögzítése? Mire szolgál a fejdob? 2.Analóg videorendszerek Az első videomagnók orsóra feltekert mágnesszalagra rögzítettek. Szélességük 2 coll, később 1 coll volt. Ilyenek voltak az ötvenes, hatvanas években használt videomagnók. Csak stúdió felhasználásra készültek. Csak később helyezték a szalagot kazettába. Az első kazettás rendszer a még mindig stúdiócélokra fejlesztett U-matic rendszer volt, 1973ban jelent meg. Amatőr célokra 1978-ban egyidejűleg került a piacra a SONY által fejlesztett Betamax és a JVC által fejlesztett VHS rendszer. A párharcból a VHS került ki győztesen. Ez utóbbi még ma is a legelterjedtebb amatőr rendszer. A Video Home System elnevezés kezdőbetűi adják a jól ismert nevet.
A SONY 1985-ben új rendszert mutatott be a Video 8-t. Ez már csak 8 mm széles szalagra dolgozik, és jobb mint a VHS. 1990-ben jelent meg az SVHS, mely a VHS továbbfejlesztése, 1991-ben pedig a Video 8 megújításaként a Hi 8. Ezek nem kompatibilisek az előző változatokkal. Kamkorderek közt gyakori még a kiskazettás VHS-C rendszer. A stúdiókban a 90-es években a SONY Beta SP rendszerét használta mindenki. Ez már professzionális rendszer, igen jó képminőséggel. Az analóg rendszerek nem fejlődnek tovább, jobb megoldást kínálnak a ma már elérhető árú és lényegesen jobb minőségű digitális kamerák. Melyik a legelterjedtebb, otthoni használatra kifejlesztett videorendszer? Mekkora ennek a szalagsebessége? Miért jobb az SVHS a VHS-nél? 3.Digitális videorendszerek A digitális rendszerek hosszas szabványegyeztetés után kerültek a piacra 1995-től. „DV rendszer” azt jelenti, hogy digitalizált jelet rögzítünk. A digitalizáláshoz persze mintavételeznünk kell az analóg jelet, különböző bitmélységben, sőt tömörítenünk is! A pontos leírást a CCIR 601 szabványban fektették le. A kazetta ismét kisebb lett, a szalag szélessége 6,35 mm. A szalag anyaga is jobb lett. A professzionális felhasználók többféle módosított, még jobb formátummal is előálltak. (SONY- DVCAM, Panasonic- DVCPRO). Természetesen még más formátumok is vannak, de ezekkel amatőr felhasználó nem találkozik. Az asztali magnók tekintetében a DV kimarad otthonainkból, túlságosan drága. A VHS-t az optikai rögzítők váltják fel. (DVD). A folyamat jelenleg már megindult. Amit az átlagos felhasználó ismer, az napjaink sláger kamerája, miniDV rendszerrel. Tudnunk kell, hogy erre a kazettára 60 percnyi nagyon jó minőségű videofelvétel rögzíthető. A rögzített kép digitális formátumú, tehát nullák és egyesek sorozatát rögzítjük, de még mindig fejdobbal, ferdesávos rendszerben dolgozik. Jelenleg még drágák az optikai hordozóra rögzítő kamerák, de már megjelentek, csak még nem az amatőr piacra szánták ezeket. Miért jobb a digitalizált videojel? Soroljon fel DV formátumokat! 4.Tudnivalók a mágnesszalagról A videoszalag épp úgy mint a hangszalag, egy poliészter alapú hordozóból és egy mágnesezhető rétegből áll, továbbá egy antisztatikus polírozott védőrétegből.
A mágnesezhető réteg króm-dioxid és más fémoxidok keveréke. Egységnyi felületen minél több információt tárol, annál jobb lehet a kép-és hangminőség. A kazettában tárolt szalag minősége nem egyforma. Ez nem titok, a gyártók ráírják a kazettára a betöltött szalag minőségét, csak az amatőr felhasználók ezt nem nézik meg. Minden használat koptatja a szalagot, a lejátszás is. A felvétel persze nagyobb igénybevétel. Sokszori törlés, újrafelvétel nem ajánlott. Úgyszintén kerüljük, hogy sokáig pause-n álljon a szalag. Ez az adott helyen nagyon kikoptatja a részecskéket. Milyen káros hatások érhetik a videokazettát tárolás közben? •
Vigyázzunk, hogy mágneses térbe ne kerüljön! Ez megváltoztatja az elemi részecskék mágnesezettségét és rossz, vagy semmilyen jelet nem kapunk vissza lejátszáskor. Lakásban a hangszóróktól kell elsősorban megfelelő távolságot tartani.
•
Túl hideg, vagy túl meleg nem tesz jót a kazettának.(pl. autóban) Vigyázzunk ne tároljuk olyan helyen, ahol gyakran változik a hőmérséklet (pl. TV felett)
•
Mechanikus sérülés (pl. begyűrődés) esetén a kazettát ne használjuk többet.
•
Ha a kamerát, vagy videomagnót hidegben szállítottuk, várjunk egy órát míg átveszi a szobahőmérsékletet. Ellenkező esetben a szalag rátapad a fejdobra.
Régi, rossz minőségű, elkoptatott felvételekkel mit érdemes csinálni? Szereljünk szét egy begyűrődött VHS kazettát! Vizsgáljuk meg a részeit! 5.Videomagnó és videokazetta használati tanácsok: A videomagnó óráját pontosan állítsuk be. Műsorok felvételének programozásakor számítsunk arra, hogy ha később kezdődik a film, a vége lemaradhat a felvételről. Ezért a kezdési időpontot mindig pontosan, a vége időpontot akár 20-30 perc ráhagyással állítsuk be. A célnak megfelelő hosszúságú videokazettát használjunk. Szabványos hosszak percben: 5, 10, 20, 30, 60, 90, 120, 150, 180, 210, 240, 300. Vigyázzunk, a 180 percnél hosszabb kazetták vékonyabbak, így sérülékenyebbek. Ha valami nagyon fontosat vettünk fel, a kazettát tegyük írásvédetté (törjük ki a fület) A kazettát ne használjuk sokat search üzemmódban, ez jobban igénybe veszi. Rögzítéskor a legtöbb készüléken választhatunk SP és LP üzemmód között. Az LP-vel megduplázódik a felvehető műsorhossz, de ez a minőség rovására megy, mert a szalagsebesség feleződik! A kép szemcsésebb, a hang zajosabb lesz.
Sokszori használat után a részecskék a szalagról lekophatnak, ez lejátszáskor ún drop out-ként jelentkezik (vízszintes csíkok a képen) Tehát sokszori újrafelvétel, de a sok lejátszás is ront a minőségen. Az évekig nem használt videokazettát tekercseljük át. Ha nyávog a hang, vagy fodros a kazettánk széle a készülékkel is baj lehet, nézessük meg. Végül jegyezzük meg, hogy a ma legismertebb VHS szalagon kívül nagyon sokféle mágnesszalag létezik. Video, hang -és adatrögzítésre egyaránt használjuk őket. Ebben az évtizedben még jelentős szerepet töltenek be a professzionális és az amatőr technikában egyaránt. Az újabb adathordozók mellett azonban - akár a memóriakártyákra gondolunk, akár az optikai hordozókra – jelentőségük, alkalmazásuk csökken.
