Figyelem! Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) bekezdés g) pontja 2011. december 31. napjától hatályon kívül helyezte a magánnyugdíjrendszer keretében fizetendı tagdíjra vonatkozó rendelkezést (Tbj. 33. §) azzal, hogy ugyanezen naptól a Tbj. 19. § (2) bekezdése értelmében a biztosított, a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendı nyugdíjjárulék mértéke 10%. Amennyiben 2011. december hónapban nyugdíjjárulék és tagdíjfizetési kötelezettsége is keletkezik, úgy december hónapra vonatkozóan – az érintett lapból – két dinamikus lapot kell kitöltenie ugyanazon idıszakra. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ebben az esetben az idıszakot nem kell megosztania és az alkalmazás minısége kódnak azonosnak kell lennie mind a két lapon. Önellenırzés A pénztártag 2010. november 1-jét megelızı idıszakra vonatkozó tagdíjának önellenırzése (pótbevallása) esetén a bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtania. Az önellenırzés (pótbevallás) alapján a tagdíjat közvetlenül a magánnyugdíjpénztár részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik (Tbj. 65/A. §).
1
Kitöltési útmutató a 1108 számú havi bevalláshoz Jogszabályi háttér: • az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény), • az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho tv.), • az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.), • az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho tv.), • a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), • a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tbj. R.), • a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.), • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.), • a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tny. R.), • a foglalkoztatás bıvítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekrıl szóló 2005. évi CLXXX. törvény (továbbiakban: Fbrt.), • a csıdeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csıd tv.), • a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), • a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Pftv.), • az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (Mód. tv.), • a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Krtv.),
2
• az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló 2009. évi CXV. törvénynyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggı törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény, • az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.), • a sporttal összefüggı egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény, • az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény, • az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), • a tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tptv.), • az egyszerősített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. tv.), • az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény (a továbbiakban: Eptm. tv.), • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közo. tv.), • az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áht. vhr.) • a szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.), • felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), • a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Term. tv.), • a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), • a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), • az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Eam. tv.), • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), • a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), • a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény, • a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII.30.) Korm. rendelet.
3
Kötelezettek köre: • A munkáltató, a kifizetı (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minısülı magánszemély munkáltatót is) • az állami foglalkoztatási szerv, • a Magyarországon bejegyzett egyház, • a szakképzı iskolai tanulót tanulószerzıdés alapján foglalkoztató adózó, • a megszőnı, az átalakuló, a felszámolás, végelszámolás alatt álló adózó. Figyelem! A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás fióktelepe vagy pénzügyi képviselıje, ezek hiányában a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja1 a kötelezettségét nem ezen, hanem a 1108INT számú bevallásban teljesíti! A bevallás benyújtásának módja, idıpontja: A bevallás benyújtására kötelezett adózó - a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül - havi bevallást tesz, illetve adatot szolgáltat a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggı valamennyi adóról, járulékokról (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is) és egyéb adatokról a tárgyhót követı hó 12-éig elektronikus úton2. A bevallás benyújtásával egyenértékő, ha az adózó az adó- és vámhatóság által rendszeresített NY jelzéső elektronikus őrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott idıszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett3. Nem nyújtható be a NY jelzéső elektronikus őrlap abban az esetben, ha az adózónak fizetési kötelezettsége nem keletkezik, de a magánszemély tekintetében a jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elı. (Például az adózónak egy foglalkoztatottja van, aki táppénzen van. Járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, de a magánszemélyre vonatkozó biztosítási idıt, valamint a munkabérrel ellátatlanság idejét, kódját jelenteni kell a 1108-as bevallás 09-es lapján.)
1
Tbj. 56/A. § (2)-(3) bekezdés Art. 31. § (2) bekezdés 3 Art. 31. § (6) bekezdés 2
4
Azokban az esetekben, amikor az Art. a bevallás soron kívüli benyújtását írja elı, a bevallást akkor is be kell nyújtani, ha egyébként adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, az az NY jelzéső nyilatkozattal nem pótolható!
A bevallás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A 1108-as bevallást az adó- és vámhatóság honlapján megtalálható és letölthetı Abevjava internetes kitöltı programmal kell kitölteni. A 1108A résznyomtatványból adózónként egyet, a 1108M résznyomtatványból az adózóhoz tartozó magánszemélyenként egyet-egyet kell kitölteni. A bevallást csak az okmányirodai regisztrációval rendelkezı és az adó- és vámhatósághoz a ’T180-as lapon bejelentett adózó vagy annak képviselıje nyújthatja be. Bevallás pótlása A 2011. évre vonatkozó, határidıig benyújtani elmulasztott bevallásokat is ugyanezen a nyomtatványon, megfelelı adattartalommal kell pótolni. A korábbi idıszakra vonatkozóan az adott évben rendszeresített bevallásnak megfelelı adattartalommal kell pótolni a bevallásokat [2006. évre idıszaktól függıen 0608, 06082, 06083, 06084-es számú bevallás, 2007. évre 0708-as számú bevallás, 2008. évre 0808-as számú bevallás, 2009. évre 0908-as számú bevallás (ez utóbbinál figyelemmel kell lenni a 2009. július 1-je utáni törvénymódosításra, mely megváltozott adattartalmú bevallást eredményezett), 2010.évre 1008-as számú bevallás]. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallás útmutatójában leírtak szerint kell elkészíteni. Állami adóhatóság által hibásnak minısített bevallás javítása4 Az állami adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a törvényben meghatározott esetekben - amennyiben az adóbevallás az adózó közremőködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban elıírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek – 15 napon belül, megfelelı határidı kitőzésével az 4
Art. 34. § (1) és (6) bekezdése
5
adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követıen a bevallás teljes állományát újból be kell nyújtania és a lap tetején lévı kódkockába be kell írnia az eredeti (az adó- és vámhatóság által hibásnak minısített) bevallás 10 jegyő vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Adózói javítás (helyesbítés) 5 Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintı – hibáját észleli. Figyelem! Ebben az esetben a „Hibásnak minısített bevallás vonalkódja” mezıt üresen kell hagyni! A NAV által elfogadott alapbevallás után, ugyanarra az idıszakra alapbevallás már nem, csak adózói javítás (helyesbítés), vagy önellenırzés nyújtható be. Adózói javításról (helyesbítésrıl) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adó- és vámhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körő. Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a Fılapon a Bevallás jellege mezıbe „H” betőt kell választani. Akkor is adózói javításról (helyesbítésrıl) van szó, ha valamely magánszeméllyel kapcsolatos adatközlést bármely bevallási idıszakra pótlólag teljesíti az adózó. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a magánszemélyre vonatkozó teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell helyesbíteni (1108M-04 – 1108M-15 lapok valamely sora), akkor a magánszeméllyel kapcsolatos, az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett idıszak valamennyi részletezı lapját kitöltve, ismételten be kell nyújtani. Abban az esetben, ha a magánszeméllyel összefüggésben a tárgyidıszakot megelızıen teljesített korábbi kifizetés (juttatás) bármely okból történı visszafizettetésére kerül sor, figyelemmel kell lenni arra, hogy a korábbi kifizetés (juttatás) a jogszabályoknak megfelelıen történt-e. Abban az esetben, ha a kifizetı a juttatás visszafizetésérıl rendelkezik, úgy azt bruttó módon kell visszakérnie, és a bevallás adózói javítására (helyesbítésére), esetlegesen önellenırzé5
Art. 34. § (7) bekezdés
6
sére a jövedelem adatok tekintetében nincs lehetıség. Ilyenkor a magánszemély a részére kiadott helyesbített igazolás alapján önellenırzéssel kaphatja vissza a személyi jövedelemadót, a különadót. Értelemszerően „pótlás” esetén nincs elızmény bevallás az adott magánszemélyre nézve. Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte az adott idıszakról benyújtott bevallásában, akivel kapcsolatosan bevallási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemélyenkénti összesítı 1108M lapon az adózói javításra (helyesbítésre) vonatkozó – bevallás jellege elnevezéső – kódkockában jelölt „H”-n túl, az alatta lévı sorban „T”-vel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott 1108M laphoz tartozó lapok egyes soraiban adatot közölni nem lehet. Értékadatok adózói javítása (helyesbítése) Értékadatnak tekintendı minden olyan adat, mely a 1108M-04-es laptól a 1108M-15-ös lapig, a lapok I – XXV. részeiben szerepel. Ezen értékadatok bármelyikének adózói javítása (helyesbítése) során a helyes azonosító adatok feltüntetésével csak az adott személyre vonatkozó bevallást kell ismételten közölni. Az adott magánszemélyre vonatkozóan azonban nem csak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot kell feltüntetni, hanem a 1108M laphoz tartozó valamennyi lapot kitöltve ismételten be kell nyújtani. Fontos! Amennyiben az értékadatok adózói javítása (helyesbítése) adózói szintő kötelezettség változást eredményez, úgy a bevallás tekintetében az önellenırzést is el kell végezni. A 2011. január 1-je után keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások önellenırzésére is ezt a bevallást kell benyújtani, de az adóellenırzés jogerıs határozatával elıírt tételeket nem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. (A 2006., 2007., 2008., 2009. és 2010. évben benyújtott bevallásokban elkövetett tévedések önellenırzését nem ezen a nyomtatványon, hanem idıszaktól függıen a 0608, 06082, 06083, 06084, 0708, 0808, 0908, illetve a 1008-as számú bevalláson kell teljesíteni.) Amennyiben a magánszemély jogviszony megszőnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelı különadójának bevallását (2010. december 30. és/vagy december 31. tekintetében) határidıben nem teljesítette vagy a korábban bevallott kötelezettségeket önellenırzi, úgy annak a 1008-as bevallásban kell eleget tennie. Önellenırzés6
6
Art. 49-51. §
7
Önellenırzésnek az a módosítás minısül, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege adózói (nem magánszemély) szinten változik. Abban az esetben, ha a magánszemélyekkel összefüggésben az adott adóban (járulékban) bevallott és késıbb korrigált adókötelezettség változása különbözetének elıjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenırzés, „csupán” adózói javítás (helyesbítés). Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) egyúttal önellenırzésnek is minısül, úgy azt a 1108A fılap (B) blokkjában a bevallás jellege kódkockában kell jelezni. Önellenırzésnek minısül, ha az adózó az adót (járulékot), adóalapot (járulékalapot) az ellenırzés megkezdése elıtt helyesbíti7. Speciális esete az önellenırzésnek, amikor az adózó utólag észleli, hogy az eredetileg benyújtott bevallásában a magánnyugdíjpénztárat egyértelmően beazonosító azonosító kódot helytelenül tüntette fel. Tekintettel arra, hogy az egyes pénztárak külön adónem kódon kerülnek könyvelésre, a módosítás önellenırzés keretében történhet csak meg. Önellenırzésnek minısül továbbá az a helyesbítés is, amely során az adózót terhelı - magánszemélyhez nem köthetı - egyéb kötelezettség alapja, illetve a kötelezettség (adó, járulék) összege változik. Ebben az esetben természetesen csak az önellenırzést kell jelölni. Egy önellenırzéssel csak egy bevallási idıszakra vonatkozó adatok módosíthatók. Az ellenırzés megkezdésétıl a vizsgálat alá vont adó (járulék) és költségvetési támogatás - a vizsgált idıszak tekintetében - önellenırzéssel nem helyesbíthetı. Az állami adóhatóság által utólag megállapított adót (járulékot), költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót (járulékot) költségvetési támogatást és idıszakot érintı helyesbítés abban az esetben minısül az ellenırzés megkezdését megelızıen elvégzett önellenırzésnek, ha az adózó az önellenırzésrıl szóló bevallást legkésıbb az ellenırzésrıl szóló értesítés kézbesítésének – az elızetes értesítés mellızése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának – napját megelızı napon az állami adóhatósághoz benyújtotta.8
7 8
Art. 49. § (1) bekezdése Art. 49. § (2) bekezdése
8
Önellenırzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot (járulékalapot) lehet helyesbíteni, amely helyesbítésnek az együttes összege az 1 000 forintot meghaladja.9 Munkáltatói adómegállapítás módosítása10 Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követıen feltárja, hogy a magánszemély jogszerő eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetıleg a következı kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejőleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetıleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetıleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra elıírt határidıt követı naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenırzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. Amennyiben az adókülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély idıközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló öszszegérıl és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye szerint illetékes NAV alsó fokú adóztatási szervét. Ha a munkáltatói adómegállapítás azért nem módosítható, mert − a magánszemély már nem áll munkaviszonyban, vagy − a magánszemély nyilatkozott arról, hogy a munkáltatói adómegállapítást önellenırzéssel helyesbítette, vagy − a magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adó- és vámhatóság állapította meg, úgy a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás idıpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegérıl – a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével – 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságának. A munkáltató a feltárt adókülönbözetrıl lehetıség szerint tájékoztatja a magánszemélyt.11 A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra elıírt határidıt követı naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenırzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önel9
Art. 50. § (3) bekezdése Art. 28/B. § 11 Art. 28/B. § (2) bekezdése 10
9
lenırzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggı jogkövetkezmények alól12. Szintén így jár el a munkáltató, ha a hibát az összesített igazolás kiállítását követıen, illetve a kifizetı, ha azt a kifizetésrıl szóló igazolás kiállítását követıen tárja fel13. A munkáltató, illetve a kifizetı az adókülönbözet megfizetésére nem köteles (az a magánszemélyt terheli), ugyanakkor a levonni elmulasztott adó, adóelıleg után a munkáltatói adómegállapításra elıírt határidıt követı naptól, illetve az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenırzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. Az elızıekben ismertetett esetekben a bejelentés alapján az adókülönbözetet az illetékes alsó fokú állami adóhatóság határozattal írja elı a magánszemély terhére, illetıleg javára. Járulék önellenırzése14 Ha a munkáltató (kifizetı) a magánszemélynek teljesített kifizetésrıl szóló igazolás kiállítását követıen tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelı járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegő járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizetı) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenırzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató, amennyiben a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérıen megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követıen a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetıleg a következı kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelıleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Abban az esetben, ha a korrekció a magánszemély jövedelmét is érinti, azaz személyi jövedelemadó levonás is szükséges, úgy értelemszerően arányosítani kell a levonás összegét az adónemek között. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetıleg visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetıleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az elıbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély idıközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegérıl és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a ma12
Art. 28/B. § (2) bekezdése Art. 29. § 14 Art. 30. § 13
10
gánszemély lakóhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatóságot, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidı lejártát követıen számítható fel. A kifizetı a járulékkülönbözet összegérıl, a kifizetés jogcímérıl, valamint a kifizetésrıl szóló igazolás kiállításának idıpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély lakóhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatósághoz és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. A munkáltató (kifizetı) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elı a magánszemély terhére, illetıleg javára. A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizetı az önellenırzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggı jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenırzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggı jogkövetkezmények alól. Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytıl a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelı járulékot nem vonta le, de azt a Tbj. 50. § (5) bekezdésének elsı fordulata alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítotti járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíti a magánszemély állami adó- és vámhatóságát a 11AJK nyomtatvány benyújtásával. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelı járulékot határozattal írja elı a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az elıírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelı járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság errıl a magánszemély volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. § (5) bekezdése szerint jogszerően bevallott biztosítotti járulékot önellenırzéssel helyesbíti, a visszajáró összegrıl rendelkezik. Az önellenırzést az Art. 49-51. §-aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni, és az erre rendszeresített nyomtatványt az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz benyújtani. Az adózó a bevallását önellenırzéssel csak az adóbevallásra elıírt határidıt követıen helyesbítheti. Amennyiben ismételt önellenırzésre – a korábban benyújtott bevallási adatok helyesbítésére (módosítására) - kerül sor, úgy azt a 1108A-03-01-as számú lapon az (O) blokkban kérjük jelölni az „Ismételt önellenırzés jelölése” szö-
11
veg mellett lévı kódkockában. Ismételt önellenırzés esetén a „Bevallás jellege” kódkockában az „O” betőjelet is fel kell tüntetni. Korábbi önellenırzési pótlék önellenırzése értelemszerően csak ismételt önellenırzés keretében valósulhat meg. Amennyiben az önellenırzéssel történı helyesbítéssel az adózónak pénzügyileg rendezendı adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenırzési pótlékot az önellenırzési bevallás benyújtásáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Nem kell önellenırzési pótlékot felszámítani, ha a munkáltató (kifizetı) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást, a magánszemély hibás nyilatkozata miatt helyesbíti15 önellenırzéssel. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetısége ugyanezen idıponttól nyílik meg. Az önellenırzést az önellenırizni kívánt idıszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Amennyiben az adózó a korábbi önellenırzése során hibásan számította ki és vallotta be a 1108A-03-02, 03-03-as jelő önellenırzési lapokon az önellenırzési pótlék összegét, akkor annak helyesbítését is az említett jelő lapokon helyesbítheti. Az önellenırzési pótlék helyesbítése esetén – az önellenırzési lapokon - kizárólag az önellenırzési pótlék bevallására szolgáló sor(ok)ban szerepeltethetı adat. Figyelem! Ebben az esetben is meg kell ismételni a teljes bevallást! Abban az esetben, ha a korábbi önellenırzési bevallásban feltüntetett önellenırzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív elıjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor(ok)ban. Az önellenırzéssel kapcsolatos további információk a 1108A-03-as jelő lapok kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók. Jogkövetkezmények16 A magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követıen, de az adó- és vámhatóság felszólítását, ellenırzését megelızıen késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Amennyiben a munkáltató, illetıleg a kifizetı a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésrıl teljesítendı bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható 15 16
Art. 168. § (7) bekezdés Art. 172. §
12
mulasztási bírság felsı határa a bevallással érintett magánszemélyek számának, és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejőleg az adó- és vámhatóság az adózót – határidı tőzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidı tőzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelezı, elızı határozatban elıírt határidıt az adózó elmulasztotta. Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható. Egyéb tudnivalók: A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak belföldi fizetési számláról történı átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendı fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel is teljesítheti, azaz az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain POS terminálon keresztül is megfizetheti. A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságnak (továbbiakban: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthetı fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerzıdést kötni. A bankkártyás adófizetésre kijelölt NAV ügyfélszolgálati irodák címe a „www.nav.gov.hu” honlapján megtekinthetı. A foglalkoztatónak minısülı egyéni vállalkozó ebben a bevallásban csak a kifizetıi, munkáltatói minıségben ıt terhelı kötelezettségeket tünteti fel, vagyis az általa foglalkoztatott biztosítottak (alkalmazottak, segítı családtagok stb.) adó, járulék és egyéb adatait közli. Az egyéni vállalkozói tevékenységet cselekvıképességének elvesztése miatt az egyéni vállalkozó nevében és javára folytató törvényes képviselı, továbbá az elhunyt egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét folytató özvegye vagy örököse kötelezett az elızıek teljesítésére.
13
A társas vállalkozások jelen bevallással érintett kötelezettségeikrıl az elıtársasági idıszakban és abban az esetben is kötelezettek a 1108-as bevallás benyújtására, ha az elıtársasági idıszakról az Szt. 135. § (6) bekezdése értelmében nem kötelezettek külön beszámolót készíteni. Megszőnésre vonatkozó szabályok17 A felszámolási eljárás alatt álló adózók - a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a felszámolás megkezdését megelızı nappal lezárt idıszakra – a felszámolás kezdı idıpontját követı 30 napon belül; - a felszámolás idıtartama alatt a bevallás(oka)t az általános szabályok szerint; - a felszámolás befejezésekor a felszámolási záró adóbevallást a záró mérleg elkészítésének napját követı napon kötelesek az adó- és vámhatóságnak benyújtani. A végelszámolás alatt álló adózók - a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdı idıpontját megelızı nappal – a végelszámolás kezdı idıpontját követı 30 napon belül; - a végelszámolás idıtartama alatt a bevallás(oka)t az általános szabályok szerint; - a záró adóbevallást végelszámolás befejezésekor, a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére elıírt határidıben, a közzétételre való megküldéssel egyidejőleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszőnı adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követı napon kötelesek benyújtani. Ha az adózó felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szőnik meg, vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, továbbá az egyéni vállalkozói igazolványt vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerısen visszavonta, vagy vállalkozói igazolványát (engedélyét) az adózó visszaadta, a kifizetıi, munkáltatói minıségébıl eredı kötelezettségével kapcsolatban a záró bevallást a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követı 30 napon belül kell benyújtani. A bevallás a következıket tartalmazza:
17
Art. 33. § (6)
14
1108A
Az adózóra és a bevallás idıszakára vonatkozó adatokat tartalmazó fılap 1108A-01 Az adózót terhelı - magánszemélyhez nem köthetı - egyéb kötelezettségek 1108A-02-01 – 1108A-02-04 Magánszemélyenként közölt adatok összesítése adónemenként forintban, ezer forintban 1108A-03-01 – 1108A-03-03 Önellenırzéshez használható lap 1108A-03-04 Nyilatkozat arról, hogy az önellenırzésének indoka alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközı jogszabály 1108M Magánszemélyenkénti összesítı lap (az adatközlés magánszemélyre vonatkozó azonosításra szolgáló része, valamint a magánszemély adatainak közlésére szolgál) 1108M-04–1108M-08 A magánszemély adókötelezettségének számítása (az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a külön adózó jövedelmek közlése, az adó, adóelıleg számítása, a magánszemély foglalkoztatási jogviszony megszőnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelı különadó elszámolásának valamint egyéb adatok, a százalékos egészségügyi hozzájárulás adatai), továbbá a 2010. évre megállapított, még fizetendı adó összegének elszámolása 1108M-09 A jogviszonyra vonatkozó adatszolgáltatás 1108M-10 A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó adatok 1108M-11 Az ellátásokra vonatkozó adatok 1108M-12 Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó adatok 1108M-13 A START Programhoz kapcsolódó (START, START PLUSZ és START EXTRA) kártyával (a továbbiakban: kártyával) rendelkezı személyek foglalkoztatásával összefüggı egyéb adatok, illetve a részmunkaidıs foglalkoztatás támogatásához kapcsolódó, járulékkedvezménnyel összefüggı adatok 1108M-14 Az önkormányzati közfoglalkoztatással, valamint az országos közfoglalkoztatási programmal és az álláskeresı személy foglalkoztatásával összefüggı adatok 1108M-15 Az egyszerősített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony adatai Függelékek: 1. A 1108M-09 – 1108M-15-ös lapokon az „alkalmazás minısége” rovat kitöltése 2. Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság kódja 3. Járulékmértékek 4. A magánnyugdíjpénztárak azonosítói, adónem kódjai 15
Mellékletek: 1. Az állampolgárság közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista. 2. A korkedvezményre jogosító munkakörök. A melléklet 14 munkaköri fıcsoportot tartalmaz, a fıcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelı). 3. A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási szempontból legkedvezıtlenebb helyzető kistérségek listája 4. Az illetıség szerinti állam közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista 1108A lap kitöltése Azonosítás (A) Blokk Hibásnak minısített bevallás vonalkódja Ebben az esetben a fılap Azonosítás (A) blokkjában található kódkockába az adó- és vámhatóságtól kapott kiértesítı levélben feltüntetett 10 jegyő vonalkódot kell beírni. Abban az esetben, ha a bevallást a Tbj. 56/A. § (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozás munkavállalója nyújtja be, a „külföldi vállalkozás illetékessége szerinti állam” (4. számú melléklet), illetve a „külföldi vállalkozás azonosító száma” mezıt ki kell tölteni! A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási idıszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. Az adózó/magánszemély elızı családi neve/utóneve rovat kitöltése akkor kötelezı, ha a bevallási idıszakban történt a névváltozás. A borítólapon ügyintézıként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. A fılapon, amennyiben a levelezési címként postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez „Pf”-et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni. Amennyiben a székhely, levelezési cím külföldi, az „irányítószám” „ország”, „város/község”, a „közterület neve”, a „közterület jellege” és a „házszám” adatmezık kitöltése kötelezı. Magyarországi székhely, levelezési cím esetében is kérjük ezeket az adatmezıket kitölteni, az „ország” adatmezıt azonban üresen kell hagyni.
16
(B) Blokk A bevallási idıszaknak meg kell egyeznie a 1108M lap (C) blokkjában közölt idıszakkal. A bevallás jellege A bevallás jellege kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallás az elsıként benyújtott alapbevallás adózói javításának (helyesbítésének), önellenırzésének minısül. A kódkockába: adózói javítás (helyesbítés) esetén „H” önellenırzés esetén „O” betőjelet kérünk feltüntetni. A korábbi évek gyakorlatától eltérıen az ismételt önellenırzés tényét nem a fılapon, hanem a 1108A-03-01-es számú lapon az (O) blokkban kérjük jelölni az „Ismételt önellenırzés jelölése” szöveg mellett lévı kódkockában. Ismételt önellenırzés esetén a „Bevallás jellege” kódkockában az „O” betőjelet is fel kell tüntetni. Az ismételt önellenırzés is önellenırzés, de már legalább a második önellenırzés az azonos idıszakra vonatkozó önellenırzési láncban, és jelentısége abban áll, hogy a 1108A-03-02-es számú lap („Az önellenırzési pótlék összegének megállapítása” blokkok) kitöltésekor az önellenırzési pótlék számításakor kell e jellegre figyelemmel lenni. A bevallás típusa A bevallás típusa kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, egyéni ügyvéd és a szabadalmi ügyvivıi tevékenység, illetıleg a közjegyzıi szolgálat szüneteltetése, vagy egyéb megszőnés miatt nyújtja be. A kódkockába: felszámolás esetén „F”, végelszámolás esetén „V”, átalakulás esetén „A”, szüneteltetés esetén „S”, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén „E”, egyéb megszőnés esetén „M” betőjelet kérünk feltüntetni. Átalakulás esetén a bevallást a jogelıdre vonatkozóan 30 napon belül kell benyújtani. Ilyen esetben a bevallásnak tartalmaznia kell a jogelıd adószámát is. Amennyiben a jogutódlással történı megszőnés hónap közben történik és a jogelıd kötelezettségeit a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab 17
1108-as bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történı megszőnés idıpontjáig 30 napon belül, egyet pedig az adott hónapból még fennálló idıszakra. Ez utóbbinál természetesen a jogelıd adószámát már nem kell szerepeltetni. A bevallás fajtája Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon "1"-t, vagy ha az eljárás idıtartama alatti bevallását nyújtja be, a kódkockába "2"-t kell írnia. Az eljárás befejezésekor a kódkockába írjon "3"-t. Ha a felszámolási eljárás bevallási idıszakon belül kezdıdik, akkor két adóbevallást kell az adózónak benyújtania: a bevallási idıszak kezdı napjától a felszámolás kezdı idıpontját megelızı napig, ilyenkor a kódkockába "1"-t, majd a felszámolás kezdı idıpontjától a bevallási idıszak végéig egy újabb nyomtatványt kell kitölteni, ekkor a kódkockába „2”-t kell írni. Végelszámolás esetén is az elızıekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni. Kormányhivatal bevallása esetén, az erre szolgáló kódkockában az alábbi jelölést kell alkalmazni: 1 kormányhivatal saját dolgozói, 2 kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szervének ellátásában részesülık, 3 kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének ellátásában részesülık.
A 1108A-01 – 1108A-02-04-es lapok kitöltése A 1108A-01-es lapon kell feltüntetni az Szja törvény, az Eho tv., alapján a kifizetıt terhelı személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét. A 1108A-02-01 – 1108A-02-04 lapok szolgálnak a magánszemélyenként teljesített bevallási adatok összesítésére, melyet forintban, illetıleg az adott sorok esetében ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni az adatokat. A magánnyugdíjpénztári tagdíjat és a tagdíj kiegészítést forintban kell bevallani és megfizetni. A 1108A-01-es lap kitöltése 18
1. sor: Személyi jövedelemadó összesen Ebben a sorban kell feltüntetni az Szja törvény alapján a kifizetıt terhelı személyi jövedelemadó együttes összegét. E sor a 2., 3. és a 11 sorok öszszegét tartalmazza. 2. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelembıl levont adó Ebben a sorban kell feltüntetni – az 1. sorból kiemelve – az Szja törvény 75. § (6) bekezdése alapján a társasház részére kifizetett adóköteles öszszegbıl a levont személyi jövedelemadót. A kifizetett adóköteles összegbıl az adót a kifizetı állapítja meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére. 3. sor: A kifizetıt saját kötelezettségként terhelı adó Ebben a sorban kell szerepeltetni az Szja törvény a 70-71. §., 74/A. §, a 76. §, valamint az Art. 4. számú mellékletében meghatározott osztalékjövedelemre elıírtak szerint a kifizetıt terhelı összes személyi jövedelemadó kötelezettséget Ebbe a sorba a 4-9. sorok összegét kell beírni. 4. sor: Egyes juttatások után a kifizetıt terhelı adó Ebben a sorban – az 3. sor összegébıl – kell feltüntetni az Szja törvényben meghatározott juttatások utáni adót. A magánszemély által megszerzett jövedelemnek minısül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetıleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetıt terhelı adó alapja – az elızıek szerint – a jövedelem 1,19-szerese. Ha a juttatás utalvány, készpénzhelyettesítı fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minısül juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatás körbe használható fel és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.18 Továbbá ebben a sorban kell szerepeltetni a 71. § szerinti bevételt csak akkor, ha az(ok) meghaladják az értékhatárt, egyebekben a 71. § szerinti bevételt az 5. sorban kell feltüntetni. Az adót a kifizetınek – eltérı rendelkezés hiányában – a) a juttatás hónapja kötelezettségeként; b) a 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint adókötelezettség alá esı érték után ba) a bb) pontban nem említett esetben az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására elıírt idıpontot követıen az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként, 18
Szja törvény 69. § (1)-(3) bek.
19
bb) az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett juttatónak az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggı adó és járulékok bevallására, megfizetésére az Art.-ban elıírt módon és határidıre kell bevallania illetve megfizetnie. A béren kívüli juttatásnak nem minısülı juttatások után az adó a kifizetıt terheli az alábbi esetekben19 • A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem, • A kifizetı tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélı-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem, • Több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerzıdés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerzıdés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idı, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. • Ha a kifizetı társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (közalapítvány is) – az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10%-át, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10%-át meghaladja, • Ha a kifizetı az elızıekben nem említett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó juttató - a reprezentáció alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévre elszámolt éves összes bevétele 1%-át, de legfeljebb a 28 millió forintot meghaladja, - az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a tevékenységében személyesen közremőködı tagok (egyéni vállalkozó juttató esetében az egyéni vállalkozó is) együttes létszámával számolva az 5 000 forint/fı értéke meghaladja, azzal, hogy 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjainak rendelkezése szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni – a törvény elıírásai szerin adómentes juttatásokra, továbbá az említett rendelkezésben
19
Szja törvény 70. § (1)-(4) bek.
20
meghatározott értékhatárt meg nem haladó összegben a reprezentáció, üzleti ajándék értékébıl jövedelmet nem kell megállapítani. Egyes meghatározott juttatásnak minısül • A legfeljebb évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékő ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt - a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, - a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, - a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülı magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, - a kifizetı a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja, továbbá az elızıekben nem említett esetekben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetıtıl az adóévben nem származik más jövedelme. • Az egyidejőleg több magánszemély (az üzleti partnereket is ideértve) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeibıl megítélhetıen döntı részben vendéglátásra, szabadidıprogramra irányul) a kifizetı által viselt költség, ha a kifizetı – jóhiszemő eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, • A kifizetı által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem. • Az olyan adómentes, üzleti ajándéknak nem tekinthetı reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek Azzal, hogy a kifizetı rosszhiszemő vagy jogszerőtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50%-a. Egyes meghatározott juttatásnak minısül az a juttatás is, amely megfelel a 71. § szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. A törvény alkalmazásában a) adóév: a számvitelrıl szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti adóév; b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizetı által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel; 21
c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles bevétel: a kifizetıt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelı kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a fogalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizetı választása szerint a kiadások 20%-ának, illetve – ha a magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20%-ának; cb) ha a kifizetı a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értéknek vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20%-ának a magánszemély által meg nem térített része. 5. sor: Béren kívüli juttatások utáni adó Ebben a sorban - a 3. sor összegébıl – kell szerepeltetni a Szja törvény 71. §-ában meghatározottak utáni adót. A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a munkáltatónak (kifizetınek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. 1. Béren kívüli juttatásnak minısül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelembıl – több juttatótól származóan együttvéve – vagy ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelembıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) étkezıhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minısülı szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelembıl (ideértve a kizárólag az elızıek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítı fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész; c) az adóévben a Széchenyi Pihenı Kártya számlájára utalt külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 300 ezer forint támogatás; d) legfeljebb havi 5 000 forintot meg nem haladó összegben da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása, vagy db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élı közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történı megtérítése, ideértve – legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történı utólagos elszámolással – a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelembıl gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30%-át meg nem haladó rész; 22
f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem, g) az iskolarendszerő képzési költsége munkáltató által történı átvállalása révén juttatott jövedelembıl a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggı szakmai ismeretek megszerzését, bıvítését szolgálja,. 2. Béren kívüli juttatásnak minısül: a) a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülı magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának aa) üdülési csekk(csekkek formájában juttatott jövedelembıl – több jutatótól származóan együttvéve – vagy ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelembıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülı magánszemélynek étkezıhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minısülı szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelembıl (ideértve a kizárólag az elızıek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítı fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész; c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelembıl – több juttatótól származóan együttvéve – vagy cb) üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelembıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. d) A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekrıl szóló törvényben foglaltaknak megfelelıen az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékébıl személyenként a minimálbér havi összegének 50%át meg nem haladó rész. 23
3. Béren kívüli juttatásnak minısül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50%-át; b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezı pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30%-át; c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50%-át meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra elıre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egy összegő utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelı hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizetı a közölt összegeknek megfelelı hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, elıre történı utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. 4. A kifizetı az adófizetési kötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. A 71. § (6) bekezdése alapján a) munkáltatónak minısül a társas vállalkozás is; b) a munkavállalónak minısül a Mt. elıírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közremőködı tagja is; c) üdülınek minısül a nem üzleti célú közösségi szabadidıs szálláshely szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülıként nyilvántartásba vett szálláshely; d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülınek kell tekinteni a munkáltató cégnek a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıt is; e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülıkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudomány Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkezı személy is munkavállalónak minısül; f) a Széchenyi Pihenı Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók; g) iskolakezdési támogatásnak minısül az a juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelı oktatás24
ban) részt vevı gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév elsı napját megelızı és követı 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az elızıekben felsorolt javak beszerzésérıl szóló számla ellenértékének az említett idıszakban történı megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülı magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülıje, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülınek, gyámnak (kivétel a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élı házastársa; h) iskolarendszerő képzés, ha az abban részesülı a képzı intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Az elızıekben leírtakon túl ebben a sorban kérjük szerepeltetni az alábbiakat is. Az Szja törvény 2010. december 31-én hatályos 71. § (1) bekezdése alapján, az Szja törvény 70. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás esetén a kifizetı 25%-os adó megfizetésére köteles. Abban az esetben, ha a juttató a hozzájárulást havonta – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra utólagosan, de legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, a juttatás adókötelezettségére az Szja törvény 2010. december 31-én hatályos elıírását kell alkalmazni és ebben a sorban bevallani és megfizetni. Ebbıl következıen a 2011. január-március hónapokban történı juttatást 25%os adó terheli a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulás összegébıl az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50%-át, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezı pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30%-át, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50%-át, meg nem haladó részt. Ha az adott juttatás nem felel meg a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, és/vagy, ha a fentiekben meghatározott értékhatárt meghaladja – a felettes rész tekintetében – az adóköteles természetbeni juttatásnak minısült, amelyre a felettes rész 54%-os adóját is itt kell feltüntetni. Amennyiben a kifizetı olyan formában juttat bevételt a magánszemély számára, mely nincsenek felsorolva a 4. illetıleg az 5. sorok kitöltésére vonatkozó leírásban, akkor a bevétel a kifizetı és a magánszemély között fennálló jogviszony szerint válik adókötelessé, és az adókötelezettség a magánszemélyt terheli. 6. sor: Más, a kifizetıt terhelı személyi jövedelemadó 25
Ebben a sorban kell bevallani – 3. sorból – a kamatkedvezménybıl származó jövedelem utáni, az adómentes kifizetések korlátozására tekintettel keletkezı, kifizetıt terhelı személyi jövedelemadót, valamint az adóköteles nyeremény – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – utáni személyi jövedelemadót is.20 A nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejátékok szervezésérıl szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélynek kiosztandó teljes nyeremény összegbıl egy tételben kell levonni és befizetni. Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetıt terhelı adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szorosa. Az elızıekben leírtakat kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedı, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem minısül a Szja tv. 76. § (1) bekezdésben említett nyereménynek.21 Ebben a sorban kell feltüntetni továbbá az Eva. tv. alapján, ha a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a korlátlan mögöttes felelısséggel mőködı egyéni cég olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelı jövedelem után a kifizetıt terhelı adóra vonatkozó szabályok szerint kell a személyi jövedelemadó kötelezettséget megállapítani, megfizetni és bevallani.22 A kamatkedvezménybıl származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. Ebben a sorban kell szerepeltetni az életjáradéki szerzıdésbıl származó jövedelem utáni adót. Az adót a szerzıdı felek közül a tartást, járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az Art.-nek a kifizetı által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési idıpontját követıen.23 Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerzıdés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében az adóalapja a juttatás értékének (szokásos piaci értéknek) 1,19szerese, melyet a kifizetı havonta köteles megfizetni és vallani. 7. sor: A külföldi illetıségő magánszemélytıl levont adó Ebben a sorban kell bevallani – a 3. sorból – a külföldi illetıségő magánszemély részére kifizetett (juttatott) osztalék (osztalékelıleg) jövedelmet terhelı adó összegét. Abban az esetben, ha a külföldi illetıségő magán20
Szja törvény 72. § (1)-(2) bek. Szja törvény 76. § 22 Eva tv. 18. § (6) bekezdés 23 Szja tv. 64/A. § (4) bekezdés 21
26
személy az illetıségigazolást az adózó bevallásának benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont adót adózónak az adóév utolsó hónapját érintı kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követıen bemutatott illetıségigazolás alapján, adózó az elévülési idın belül a 1108A-03-01-es lapon, önellenırzéssel helyesbítheti kötelezettségét. A magánszeméllyel kapcsolatos adatszolgáltatást a 11K79-es számú lap adattartalma szerint kell teljesíteni. A külföldi illetıségő magánszemély az Art. 4. számú melléklete 5. és 6. pontjában leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a levont osztalék adója magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, az osztalékká vált rész adója, azaz ilyen esetben önellenırzésre nincs lehetıség. 8. sor: A kamatjövedelmet terhelı adó Ebben a sorban kell bevallani – a 3. sorból – az Szja törvény 65. § szerinti kamatjövedelem után levont adó összegét, a jövedelem megszerzésének idıpontja szerinti hónap kötelezettségeként. Bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, pénzforgalmi számla követelés-egyenlege (kivéve, amelyet az Szja törvény 65. § (5) bekezdése szerint nem kell figyelembe venni) esetében a jövedelem megszerzésének idıpontja az a jóváírási és/vagy tıkésítési nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló, nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerzıdés szerint vállalt feltételek teljesülnek. Amennyiben a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétére kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelybıl az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,19-szerese.24 A kamatjövedelem megszerzésének idıpontja: a) az (l) bekezdés a) pontjában említett kamat esetében az a nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerzıdés szerint vállalt feltételek teljesülése alapján a jóváírás és/vagy a tıkésítés megtörtént; b) a nyereménybetét esetében a nyereménybetét-számlán történı jóváírás napja; c) az elızıekben nem sorolható esetekben az átutalás vagy a postára adás vagy a magánszemély számára, javára történı birtokba adás napja. Az Szja törvény 65. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben, a szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is)
24
Szja törvény 65. § (l) bekezdés c) pontja
27
azon része, amely a felszámítás idıszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, szintén kamatjövedelem. Abban az esetben, ha az Szja törvény 65. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az elıírt feltételektıl eltérıen jut kamatként megszerzett bevételhez a magánszemély, úgy az a magánszemély egyéb jövedelme és a 1108M-04-es lap 366. sorába írandó. 2008. január 1-jétıl a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési idıtartam lejárta elıtti megszőnése miatt megilletı összegbıl, a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész kamatjövedelemnek minısül.25 Az Szja törvény 65. § hatálya alá nem tartozó kamatból származó bevétel adókötelezettségének jogcímét, a felek (azaz a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelıen kell az adókötelezettséget teljesíteni. A magánszemély által külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelembıl az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének idıpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.26 A 2006. szeptember 1-jétıl hatályos rendelkezések alkalmazása a következı: - a 2006. augusztus 31-éig megkötött betét, folyószámla-, bankkártyaés takarékbetét-szerzıdések esetén, határozott idıtartamú kamatperiódus esetén aa) a 2006. szeptember 1-je elıtt indult teljes kamatperiódusra 2010. december 31-ét követıen jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék; ab) a 2006. augusztus 31-ét követıen indult (induló) teljes kamatperiódus(ok)ra 2010. december 31-ét követıen jóváírt (kifizetett kamat után az adót 8. § szerint kell megállapítani; b) határozott idıtartamú kamatperiódus hiányában ba) a 2011. január 1-jét elıtt megszolgált, ezen idıpontot követıen jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék; bb) a 2010. december 31-ét követıen megszolgált, jóváírt (kifizetett) kamat után az adót a 8.§ szerint kell megállapítani. Az adó mértéke nulla százalék
25 26
Szja törvény 65. § (l) bek. f) pontja Szja törvény 6. §
28
a) a 65. § (l) bekezdés bb) alpontjában említett esetben, ha az értékpapír megszerzése, b) a 65. § (1) bekezdés d) pontjában említett esetben, ha az értékpapír megszerzése, 2006. szeptember 1-jét megelızıen történt, figyelembe véve, hogy ezt a rendelkezést biztosítási szerzıdés esetében nem lehet alkalmazni a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonására, amely a szerzıdés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követı befizetése révén keletkezett, azzal, hogy az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerzıdéskötés napjának a 2010. december 31-ét követı elsı befizetés napját kell tekinteni.27 Minden más esetben – feltéve, hogy a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerzıdést 2006. augusztus 31-éig megkötötték – az ügylet, szerzıdés alapján a 2006. augusztus 31-ét követıen elsıként megszerzett bevételre az Szja törvény 2006. augusztus 31-én hatályos 65. §-át kell alkalmazni. 9. sor: Önkormányzat által fizetendı 16%, illetıleg 8%-os adó Ebben a sorban kell az önkormányzatoknak – a 3. sorból – feltüntetniük az Szja törvény 74/A. § (5) bekezdése alapján fizetendı személyi jövedelemadó kötelezettségét. A 2010. december 31-ét követı kifizetés esetén az adó mértéke 16%, illetve 8%, ha a bérleti szerzıdést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adóalannyal kötötte. 10. sor: Osztalékfizetési és egyéb kedvezményt érintı rendelkezések alapján levont adó28 A magánszemély adózó az Szja törvény 2010.december 31-én hatályos 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékő adót – 10 % - fizet az Szja törvény 28. § (12)–(13) bekezdése, és – ha jövedelemszerzés helye külföld – 65–68. §-a szerinti jövedelem után. A fenti kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésıbb 2010. október 31. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésıbb 2010. október 31. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepel. A magánszemély adózó meghatározott mértékő adót fizet29 a) a saját vagy közeli hozzátartozója, élettársa nevén, vagy b) az általa vagy közeli hozzátartozója, élettársa által ellenırzött külföldi társaság nevén, valamint egyéb külföldi vagyonkezelı szervezet (így különösen alapítvány, trust), illetve az ilyen vagyonkezelı szervezet közvetlen vagy 27
Szja törvény 84/G §. 2010. CLIII. tv. 82. § 29 2010. CLIII. tv. 82. § (2) bek. 28
29
közvetett tulajdonában álló külföldi társaság nevén, külföldön vezetett bankszámláról, értékpapírszámláról vagy biztosítási számláról, a magánszemély adózó a PSZÁF által kijelölt hitelintézetnél vezetett bankszámlájára, úgy is, mint kedvezményezettet megilletı jogcímen átutalt, jóváírt, olyan jövedelem után, melyet legkésıbb 2010. október 31-ig a külföldi számlán tartottak és, mellyel kapcsolatosan belföldön adó- és járulékkötelezettséget korábban még nem teljesítettek. Ezen jövedelem utáni adókötelezettségét az adózó a PSZÁF által kijelölt hitelintézetek (a továbbiakban: kijelölt hitelintézet) útján, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételével és az adó megfizetésével teljesítheti. A nyilatkozat tartalmazza azt az összeget, amely után a magánszemély adózó adókötelezettségét az említett jogszabály szerint teljesíti, valamint azt a nyilatkozatot, amely szerint a megjelölt összeg nincs kizárva az adókötelezettség a késıbbiekben leírtak szerinti teljesítése alól. A kedvezı rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy az adózói nyilatkozat legkésıbb 2011. december 31-ig a kijelölt hitelintézet felé megtörténjen. A nyilatkozattételre megadott határidı jogvesztı. A kijelölt hitelintézet az adózó nyilatkozatának közlését követı 8 napon belül az adózói nyilatkozatban szereplı összeg után az adót a magánszemélytıl levonja és a nyilatkozat közlésének hónapját követı hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett személyi jövedelemadó beszedési számlára átutalja. A kijelölt hitelintézet a személyi jövedelemadó alapjáról, összegérıl igazolást állít ki a számlatulajdonos adózó részére. Továbbá a kijelölt hitelintézet a levont személyi jövedelemadó alapját képezı összegnek a hitelintézetnél vezetett számlán történı jóváírás idıpontjáról, az adó alapjáról, összegérıl és a levonás idıpontjáról is igazolást állít ki a számlatulajdonos adózó részére. A levont adót a kijelölt hitelintézet a nyilatkozat megtételének hónapjára vonatkozó, magánszemélyhez nem köthetı személyi jövedelemadó kötelezettségként vallja be. Az elızıekben hivatkozott rendelkezések nem alkalmazhatók azon jövedelmekre, a) amelyeket olyan társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem mőködı államban van; b) amelyek bőncselekménybıl erednek. 11. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni adó Ebben a sorban kell feltüntetni a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó értékő üzleti ajándék miatti, az Szja törvény 69. § (7) bekezdése szerint számított személyi jövedelemadó-kötelezettség öszszege utáni 54%-os adót. Ez a sor abban az esetben tölthetı ki, ha a juttatás 2010. évben történt és a levont adó a 2010. december 31-én hatályos jogszabály alapján került megállapításra.
30
A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az 54%-os kulccsal meghatározott adókötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni az arra kötelezettnek, kivéve az elıtársaságot. Az adókötelezettség alá esı érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. Adómentes természetbeni juttatás a reprezentáció és az üzleti ajándék akkor, ha azt a kifizetı a társasági adóalapot növelı tételként köteles figyelembe venni. 12. sor: Ebben sorban kell jelölni a kifizetıt terhelı a béren kívülinek nem minısülı egyes meghatározott juttatások után járó 27%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget. A kifizetıt terhelı személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alapja a juttatások értékének 1,19-szerese. Ebben a sorban kérjük szerepeltetni a 2009-ben kezdıdı, naptári évtıl eltérı üzleti év esetén a reprezentáció, üzleti ajándék utáni 11 %-os egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét.30 A 1108A-02-01-es lap kitöltése Személyi jövedelemadó (Adónem kód 103) A 30-36. sorokban kell közölni a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorokat. A 30. sorba az összevont adóalapot terhelı, levont személyi jövedelemadó összegét, azaz a 1108M-04-es számú lap 401. sor „b”, a 1108M-06-os számú lap 457. sor „a” valamint a 1108M-07-es számú lap 478. sor „a” oszlopainak együttes összegét kell beírni. A 31. sor szolgál a külön adózó jövedelmek adóalapját terhelı adó összegének az összesítésére a 1108M-05-ös számú lap 428. sorok „e” oszlopaiban szereplı összegek összesítésére. A 32. sorban az osztalékelıleget terhelı adó összegét kell feltüntetni, mely a 1108M-06-os számú lap 453. sor „a” oszlopainak együttes összege. A 2010. évi munkáltatói adómegállapítást követıen az adott hónapban levont és/vagy pénztárba befizetett összeg elszámolása (Adónem kód 103) 33. sor: A 1108M-08-as lapok 500. sorának „a” oszlopába írt, levont és/vagy a pénztárba befizetett különbözet összegét kell e sor „c” oszlopában összesítve közölni. Ez a sor azt az összeget tartalmazhatja legfeljebb, mely az 30
Eho 1998. évi LXVI. tv. (2009. évi LXXVII. tv. 224.§ (4) bek.)
31
adott hónapban ténylegesen levonásra került az Art. 41. §-a elıírásai szerint. A 2010. évi adómegállapításra tekintettel a magánszemély részére visszafizetett összeg (Adónem kód 103) 34. sor: A 1108M-08-as lapok 494. sorainak „b” oszlopába írt, a magánszemély részére az adómegállapításra tekintettel visszafizetett összegeket öszszesítve kell e sor „c” oszlopába beírni. Ezzel kell korrigálni a 35. sorba kötelezettségként beírandó összeget. 35. sor: A bevallás 30-33. sorainak összegét korrigálni kell a 34. sorba írt öszszeggel, azaz a 34. sor összegét le kell vonni és a különbözetet (amely lehet „+ -”) a 35. sor „c” oszlopába beírni. A 35. sor „c” oszlopában levı összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba. Magánszemély jogviszony megszőnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelı különadó (Adónem kód 305) 36. sor: A 1108M-05-ös számú lap 442. sorának „c” oszlopába írt, levont adó összesített adatát kell közölni. A „c” oszlopban az adatokat forintban kell feltüntetni, majd a „c” oszlopban lévı összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletı bevétel A 50-60. sorok „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorok adatait kell beírni. 61. sor: A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendı társadalombiztosítási járulék Tbj. R. 5/D. § (1) bekezdés a) pont szerinti csökkentésének elszámolása. 62. sor: A 125-ös adónem kötelezettség összesen Ennek a sornak a „c” oszlopába az 50-60. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, csökkentve a 61. sor „c” oszlopának adatával, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba. 63. sor: A korkedvezmény-biztosítási járulék összesen (Adónem kód 187) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 562. sorok „c” oszlopainak adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba.
32
A 1108A-02-02-es lap kitöltése Az Egészségbiztosítási Alapot megilletı bevétel 70. sor: A társas vállalkozást terhelı egészségügyi szolgáltatási járulék összesen (Adónem kód 124) Ennek a sornak a „c” oszlopába az 560. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni. 71. sor: A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendı társadalombiztosítási járulék Tbj. R. 5/D. § (1) bekezdés a) pont szerinti csökkentésének elszámolása. 72. sor: A 124-es adónem kötelezettség összesen Ennek a sornak a „c” oszlopába a 70. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, csökkentve a 71. sor „c” oszlopának adatával, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba. 73. sor: Százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás (Adónem kód 152) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 443., 467., 469. sorok „c” valamint az 503. sor „a” oszlopainak összesített adatait kell beírni levonva a 498. sor b) oszlopának együttes adatát. 74. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a teljes munkaidıben foglalkoztatott után (Adónem kód 152) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 595. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni. 75. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidıben foglalkoztatott után (Adónem kód 152) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 596. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni. 76. sor: A 152-es adónem kötelezettség összesen (Adónem kód 152) Ennek a sornak a „c” oszlopába a 73-75. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a „d” oszlopba. Egyéb kötelezettségek 33
A 80-89. sorok „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorok adatait kell beírni. 90. sor: A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendı társadalombiztosítási járulék Tbj. R. 5/D. § (1) bekezdés a) pont szerinti csökkentésének elszámolása. 91. sor: A 188-as adónem kötelezettség összesen Ennek a sornak a „c” oszlopába a 80-89. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, csökkentve a 90. sor „c” oszlopának adatával, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba.
A 1108A-02-03-as lap kitöltése 100. sor: A START-kártyával rendelkezıkre vonatkozó 10 és/vagy 15%os mértékő kötelezettség (Adónem kód 186) Ennek a sornak a „c” oszlopába a 694., 692. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni abban az esetben, ha fejlécben „A START Programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kód értéke 1-es. 101. sor: A START-kártyával rendelkezıkre vonatkozó 20 és/vagy 25%os mértékő kötelezettség (Adónem kód 186) Ennek a sornak a „c” oszlopába a 695., 693. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni abban az esetben, ha fejlécben „A START Programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kód értéke 1-es. 102. sor: A START PLUSZ kártyával rendelkezıkre vonatkozó 10 és/vagy 15%-os mértékő kötelezettség (Adónem kód 186) Ennek a sornak a „c” oszlopába a 694., 692. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni abban az esetben, ha fejlécben „A START Programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kód értéke 2-es. 103. sor: A START PLUSZ kártyával rendelkezıkre vonatkozó 20 és/vagy 25%-os mértékő kötelezettség (Adónem kód 186) Ennek a sornak a „c” oszlopába a 695., 693. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni abban az esetben, ha fejlécben „A START Programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kód értéke 2-es.
34
104. sor: A START EXTRA kártyával rendelkezıkre, vagy a Pftv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttes fennállása esetén 0%-os mértékő kötelezettség (Adónem kód 186) Ennek a sornak a „c” oszlopába a 691. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni abban az esetben, ha fejlécben „A START Programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kód értéke 3-as, vagy 4-es. 105. sor: A START EXTRA kártyával rendelkezıkre vonatkozó 10 és/vagy 15%-os mértékő kötelezettség (Adónem kód 186) Ennek a sornak a „c” oszlopába a 694., 692. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni abban az esetben, ha fejlécben „A START Programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kód értéke 3-as. 106. sor: A START Programhoz kapcsolódó (START, START PLUSZ, START EXTRA) kártyával rendelkezıkre vonatkozó 10 és/vagy 15 és/vagy 20 és/vagy 25%-os mértékő kötelezettség Ennek a sornak a „c” oszlopába a 100-105. sorok „c” oszlopainak összesített adatát kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba. 107. sor: Az EGT tagállamban biztosított személytıl levont egyszerősített közteherviselési hozzájárulás (Adónem kód 197) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 660. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba. 108. sor: A kifizetıt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás (20%) összesen (Adónem kód 190) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 661. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba. 109. sor: A 108. sorból az egészségbiztosítási járulék rész (Adónem kód 190) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 662. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni. 110. sor: A 108. sorból számított nyugdíjbiztosítási járulék rész (Adónem kód 190) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 663. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni.
35
111. sor: A nyugdíjas vagy járulékfizetési felsıhatár túllépés esetén a magánszemélyt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás (Adónem kód 193) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 664. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba. 112. sor: A magánszemélyt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás (15%) (Adónem kód 191) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 665. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba. 113. sor: A 112. sorból számított nyugdíjjárulék rész (Adónem kód 191) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 667. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni. 114. sor: A 112. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék rész (Adónem kód 191) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 668. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni. 115. sor: A magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelı 2010. november 1-jét megelızı, 2011. december 31-ét követı esedékességő egyszerősített közteherviselési hozzájárulás összesen (15%) (Adónem kód 195) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 669. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni, majd ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a „d” oszlopba. 116. sor: A 115. sorból számított nyugdíjjárulék rész (Adónem kód 195) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 671. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni. 117. sor: A 115. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék rész (Adónem kód 195) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 672. sorok „c” oszlopainak összesített adatait kell beírni. 118. sor: Az egyszerősített foglalkoztatásból eredı közteher összesen (Adónem kód 239)
36
Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 821. sorok „f” oszlopainak összesített adatait forintban kell beírni, a „c” oszlopban megadott adónem kódot figyelembe véve. 119. sor: Az egyszerősített foglalkoztatásból eredı magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintı 2011. december 31-ét követı esedékességő közteher összesen (Adónem kód 249) Ennek a sornak a „c” oszlopába a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok 821. sorok „f” oszlopainak összesített adatait forintban kell beírni, a „c” oszlopban megadott adónem kódot figyelembe véve.
A 1108A-02-04-es lapok kitöltése 130-148. sorok: Tagdíj kötelezettségek A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatát pénztáranként, adónem kódra rendezetten kell beírni. „c” oszlop: Tagdíj kötelezettség + Ebben az oszlopban az 570., 609., és a 633. sorok „c” oszlopainak együttes adatát kell szerepeltetni, a megfelelı elıjel alkalmazásával. Példa a 130. sor „b” oszlopának kitöltéséhez: az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárat megilletı tagdíjat úgy kell összesíteni, hogy a magánszemélyenként elkészített bevallásból az elızıekben meghatározott sorokban a 261-es adónem kódon feltüntetett tagdíjakat kell összeadni. „d” oszlop: Foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés + Ebben az oszlopban az 571., 610., és a 634. sorok „c” oszlopainak együttes adatát kell szerepeltetni, a megfelelı elıjel alkalmazásával. „e” oszlop: Pénztártag által vállalt tagdíj kiegészítés + Ebben az oszlopban az 572., 611., és a 635. sorok „c” oszlopainak együttes adatát kell szerepeltetni, a megfelelı elıjel alkalmazásával. „f” oszlop: Ekho-s tagdíj rész + (tájékoztató jellegő adat) Ebben az oszlopban a magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulásának a tagdíj részét kell szerepeltetni, a 673. sorok „c” oszlopainak összesített adatai alapján. Ebben az oszlopban negatív elıjellel nem szerepelhet adat!
A 1108A-03-01 – 1108A-03-03-as lapok kitöltése
37
(O) blokk: Az önellenırzés ismételt önellenırzése esetén a 1108A-03-01-es számú lapján az (O) blokkban szükséges feltüntetni az X-jelet. Ebben az esetben a bevallás fılapján (1108A) „Bevallás jellege” kódkockában az „O” betőjelet (önellenırzést) is kérjük bejelölni. Önellenırzés esetén a vonatkozó sorokban az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség összegének különbségét kell feltüntetni! FIGYELEM! Az egyes adók (kötelezettségek) tekintetében az önellenırzés eredményeként keletkezı változást (növekedést vagy csökkenést) adózói szinten kell figyelembe venni, összesítve az egyes kötelezettségeknél az egyes magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggı helyesbített adó- és járulékösszegeket! Például az adózó a nyugdíjbiztosítási járulékot kívánja helyesbíteni. A helyesbítés során a nyugdíjbiztosítási járulék összege az eredetileg bevallott 200 000 forintról 300 000 forintra változik, így a 155. sor "d" oszlopába (kötelezettség különbözete) 100 000 forintot kell írni. Azon adónemek tekintetében, melyeket a helyesbítés nem érint, a sorokat üresen kell hagyni! (Az elızı példa alapján csak a 155-ös sort kell kitölteni, az összes többi sort üresen kell hagyni!) A 150-212. számú sorokban az adatokat az elınyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével 1 000 forintra kerekítve kell bejegyezni, a kerekítés általános szabályai szerint (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé kell kerekíteni). Pl.: 186 722 forint esetén a beírandó szám (figyelemmel az elınyomott ezer forint szövegre) 187. A 220-221. sorokban szereplı kötelezettségeket forintban kell kitölteni! Azoknál az adónemeknél, amelyeknél az "összesen" sor megbontást tartalmaz (150., 154., 162., 167., 170., 181. sor), az adózói szinten kerekített összeget kell az "összesen" sorba bejegyezni, és azt az összeget kell megbontani az érintett jogcímeknek megfelelıen. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a 225., illetve a 230-248. sorokban (az egyszerősített foglalkoztatással összefüggı közteherrel kapcsolatos önellenırzési pótlék, illetve a magánnyugdíjpénztárat megilletı tagdíj, tagdíjkiegészítések, önellenırzési pótlék) az adatokat forintban kell megadni! Mind a „c”, mind a „d” rovatban akkor kell a negatív elıjelet kitenni, ha valamely adónemben a helyesbítés következtében a korábbi bevalláshoz képest az adózó kötelezettsége vagy annak alapja csökken. 38
Lehetıség van a magánnyugdíjpénztárat megilletı tagdíj, tagdíj kiegészítések önellenırzésére is, ezt a 1108A-03-03 lapon lehet megtenni (magánnyugdíjpénztártól függıen). Ez esetben is összesíteni kell magánnyugdíjpénztáranként az egyes magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggı helyesbített tagdíjakat és tagdíjkiegészítéseket. Figyelem! Abban az esetben, ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történı visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelızı idıszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenırzését nyugdíjjárulék önellenırzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik [Tbj. 51. § (6) bekezdés]. Az önellenırzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenırzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell31. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenırzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Figyelem! A 1108A-03-01 és 1108A-03-02 lapokon szereplı adónemek tekintetében az önellenırzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként külön-külön kell figyelembe venni. A 1108A-03-01 és 1108A-03-02-es lapok valamely adónemében szereplı negatív elıjelő különbözet nem csökkenti a valamely más adónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedés összegét! A 1108A-03-01-as számú lap 153. sora kizárólag a magánszemély jogviszony megszőnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelı különadó kötelezettség változások önellenırzésére (helyesbítésére) szolgál 2011. évre vonatkozóan. Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenırzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenırzési pótlékot fizet.32 Az önellenırzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenırzése esetén 75%-ának megfelelı mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására elıírt határidı leteltét követı elsı naptól a helyesbítés nyilvántartásba történı feljegyzésének napjáig. Ha az önellenırzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az erede31 32
Art. 51. § (2) bekezdés Art. 168. §
39
ti esedékességkor vagy korábbi önellenırzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendı pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5 000 Ft-ot, magánszemély esetében az 1 000 Ft-ot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Az önellenırzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenırzéssel érintett idıszakot ennek alapján idıintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenırzési pótlék annak bevallásával egyidejőleg esedékes. Az Art. 28/B. §, illetve a 29. § szerinti önellenırzési pótlékot ezer forintra kerekítve a 211. sorban kell feltüntetni. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a 211. sorban kizárólag a 2007-2009. évvel kapcsolatos munkáltatói adómegállapítással, illetve az összesített, vagy a kifizetésrıl szóló igazolás feltárt hibájával összefüggı önellenırzési pótlékot lehet feltüntetni, a korábbi évekre vonatkozó önellenırzési pótlékot a 0731-es bevallásban lehet szerepeltetni. A 212. sorba a 1108A-03-01 és 1108A-03-02 lapokon szereplı adónként, illetve járulékonként külön-külön kiszámított önellenırzési pótlék összevont összegét kell ezer forintra kerekítve bejegyezni33. Az egyszerősített foglalkoztatás után fizetendı kötelezettségváltozáshoz kapcsolódó önellenırzési pótlék összegét a 225. sorban kell – forintban - feltüntetni. Az elızıekben leírtaktól eltérıen az egyes magánnyugdíjpénztárakat megilletı tagdíjak és tagdíj kiegészítések önellenırzésébıl adódó önellenırzési pótlékot nem a 212. sorban, hanem az adott magánnyugdíjpénztári tagdíj és tagdíj-kiegészítés önellenırzését lehetıvé tevı sort követıen kell feltüntetni (a magánnyugdíjpénztártól függıen a 1108A-03-03-as lap „i” oszlopában). Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adott magánnyugdíjpénztárat megilletı tagdíj és tagdíj kiegészítések különbözeteinek összegét kell az önellenırzési pótlék alapjának számításánál figyelembe venni, és ez alapján (az általános szabályok szerint) az önellenırzési pótlék mértékét megállapítani. Az adózó az önellenırzéssel megállapított, helyesbített adóalap, adó, járulékalap, járulék bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, járulék, továbbá az önellenırzési pótlék megfizetésével az önellenırzés idıpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
33
Art. 168. § (2)-(3) bekezdés
40
A megállapított önellenırzési pótlék annak bevallásával egyidejőleg esedékes. (A kitöltést segítı pótlékszámító segédprogram a NAV honlapján, a pótlékszámítás címszó alatt található.)
A 1108A-03-04-es lap kitöltése E lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. § figyelembevételével az önellenırzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvényellenes, vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközik, feltéve, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az önellenırzés elıterjesztésekor még nem került sor vagy az önellenırzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg. A lapot csak a 1108-as bevallás részeként, azzal együtt (egyidejőleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az adó- és vámhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a 1108A-03-04-es lap oldalszámát, mely minden esetben kitöltendı (kezdı oldalszám: 01). Az (A) blokkban lévı 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenırzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközik. A (B) blokkban lévı 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenırzésének indoka alaptörvény-ellenes, vagy Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközı jogszabály. Abban az esetben, ha több adónemre vonatkozóan végrehajtott önellenırzésének indoka alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközı jogszabály, úgy annyi 1108A-03-04-es lapot kell benyújtania, ahány adónemet érint az önellenırzés és a lap fejlécében a lap megfelelı oldalszámát jelölnie kell! A (C) blokkban lévı 4-25. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy − melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, mellyel kapcsolatban önellenırzését benyújtotta, továbbá − milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelezı jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint
41
− ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. E blokk szabadon gépelhetı részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az elızıekben leírtakat. A 1108M-04 – 1108M-15 lapok azonosításra szolgáló részét a magánszemélyek azonosító adataival minden esetben ki kell tölteni. 1108M lap kitöltése Magánszemélyenkénti összesítı a 1108M-04 – 1108M-15-ös lapokhoz (az adatközlı azonosításra szolgáló része, valamint a magánszemély adatainak közlésére szolgál) Az összesítı lap Azonosítás (A) blokkjában az adatközlı azonosító adatait és amennyiben a magánszemélyre vonatkozó bevallást jogutódként teljesíti, úgy a jogelıd adószámát a 1108A lap Azonosítás (A) blokkjában fel kell tüntetni. Közölni kell a magánszemély természetes személyazonosító adatait is34, azaz nevét, születési nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét, továbbá a magánszemély adóazonosító jelét, nemét (férfi: 1, nı: 2), valamint a 1. sz. mellékletben foglaltak szerint az állampolgárságát is. Az egyszerősített foglalkoztatás keretében alkalmazott magánszemélyek tekintetében (1108M-15-ös lap) csak az adóazonosító jel és a családi név kitöltése kötelezı az Azonosítás (A) blokkban. Az Art. 31. § (2) bekezdés 25. pontja alapján a külföldi illetıségő magánszemélynek kifizetett jövedelem összegérıl és az általános mértéktıl eltérıen levont, le nem vont adó, adóelıleg összegét szerepeltetni szükséges a bevallásban. Ezen adatok feltüntetésével egyidejőleg a 1108M-lap (A) blokkjában kérjük X-jelet tenni a „külföldi illetıségő magánszemély” szöveg mellett lévı kódkockában. Jelezni kérjük, továbbá a „külföldi illetıségő magánszemély szerinti állam” szöveg mellett lévı kódkockákban az államot (4. számú melléklet). A kódkockában a lenyíló gördülı részben a megfelelı államot kell kiválasztani. Amennyiben a magánszemély tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységbıl származó bevétele(i) után az adóelılegfizetési kötelezettséget a magánszemély adóelıleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, úgy a magánszemély nyilatkozata hiányában a ki34
1996. évi XX. Törvény 4. § (4) bek.
42
fizetı adóelıleget nem állapít meg. Amennyiben a kifizetés az elızıek szerint történik, úgy a bevallásban fel kell tüntetni a magánszemély adószámát és a 1108M-06-os lapon a 458. sorba be kell írni a kifizetett bruttó összeget, jelölve a 459. sorban azt is, hogy miért maradt el az elıleg levonása. Abban az esetben, ha a magánszemély kéri az elıleg levonását, úgy az elıleg levonása az általános szabályok szerint történik. Nem terheli adóelıleg az ıstermelıi tevékenységbıl származó bevételt, ha a magánszemélytıl a vásárlás felvásárlási jegy alapján történik35. A kifizetı ilyenkor a bevallásában, ha a kifizetés ehhez kapcsolódik, a 1108M-06-os lap 454. és 456. sor, valamint a 459. sor kitöltése mellett, feltünteti az ıstermelıi igazolvány vagy a regisztrált mezıgazdasági termelı regisztrációs számát is. A családi gazdálkodónak minden adózással összefüggı iratán fel kell tüntetnie a családi gazdaság nyilvántartási számát36. A személyi jövedelemadó rendszerében a mezıgazdasági ıstermelıkre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni, ha a magánszemélytıl a felvásárlás felvásárlási jegy alapján történik és a kifizetés e tevékenységéhez kapcsolódik, az azonosításkor ezt is fel kell tüntetni a 1108M-06-os lap 454. és 456. sor, valamint a 459. sor kitöltése mellett. Amennyiben tulajdonostársak közössége közös tulajdonban lévı ingatlant adott bérbe, a tulajdonostársak közösségének adószámát az erre szolgáló mezıben kell feltüntetni. Az ıstermelıi tevékenységbıl származó bevétel, valamint a mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezıgazdasági termelı magánszemély esetében sem terheli adóelıleg levonási kötelezettség a kifizetıt. A kifizetı a bevallásában, ha a kifizetés ehhez kapcsolódik, a 1108M-06-os lap 454. és 457. sor, valamint a 459. sor kitöltése mellett, feltünteti az ıstermelıi igazolvány vagy a regisztrált mezıgazdasági termelı regisztrációs számát is. A családi gazdálkodónak minden adózással összefüggı iratán fel kell tüntetnie a családi gazdaság nyilvántartási számát37. A személyi jövedelemadó rendszerében a mezıgazdasági ıstermelıkre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni, ha a magánszemély rendelkezik ilyen számmal és a kifizetés e tevékenységéhez kapcsolódik, az azonosításkor ezt is fel kell tüntetni a 1108M-06-os lap 454 és 456. sor, valamint a 459. sor kitöltése mellett.
35
Szja törvény 46. § (4) bekezdés Art. 176. § (16) bekezdés 37 Art. 176. § (16) bekezdés 36
43
A (B) blokkban a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám) kell feltüntetni. Az állami adó- és vámhatóság a TAJ számot kizárólag az Art. 16. § (5)-(6) bekezdéseinek, valamint az Art. 52. § (7) bekezdésének alkalmazása során, az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása, a magánnyugdíjpénztár, a munkaügyi hatóság, illetve a nyugdíjbiztosítási szerv részére történı adatszolgáltatás teljesítése céljából kezeli38. A (C) blokkban fel kell tüntetni a bevallási idıszakot, amelynek meg kell egyeznie a 1108A lap (B) blokkjában közölt idıszakkal. Ha a magánszeméllyel kapcsolatosan valamely 1108-as bevallással érintett hónap adatait helyesbíti az adózó, úgy ennek tényét az arra szolgáló helyen „H”-val kell jelölni. Természetesen ekkor a bevallási idıszak az a hónap lesz, amelyre nézve a helyesbítést adózó benyújtja. Az M-es lapon az eredetileg benyújtott M-es lap teljes adattartalmát fel kell tüntetni, azaz azzal azonos módon kell kitölteni. Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte az adózó, akivel kapcsolatosan bevallási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemély összesítı lapján az „H” jelölésen túl, az erre szolgáló kódkockában „T” betővel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott magánszemélyhez kapcsolódóan részletezı lapokat nem kell benyújtani, mivel az egyes sorokban adatot közölni nem lehet. Az M-es fılapon a „Jelölje, hogy a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja-e I/N” mezı kitöltése kötelezı abban az esetben, ha a 1108M-09 – 1108M-15-ös lapok valamelyikén van adat! Figyelem! A magánszemélyhez köthetı magánnyugdíjpénztár azonosító kódja mezıbe annak a magánnyugdíjpénztárnak az azonosító kódját (lásd 4. számú függelék) tüntesse fel, amelynek a magánszemély az adott bevallási idıszakban tagja. Pl.: a nem kifizetıhely foglalkoztatónak a pénztárkódot akkor is fel kell tüntetni, ha az adott idıszakban a foglalkoztatott GYED-en, GYES-en volt. A korábban benyújtott bevallásban helytelenül feltüntetett magánnyugdíjpénztár azonosító kódját abban az esetben töltse ki, ha az alapbevallásában a magánnyugdíjpénztár kódját helytelenül tüntette fel. Ebben az esetben ne feledkezzen el a helyesbítés és az önellenırzés elvégzésérıl sem! Amennyiben a pótbevallás, adózói javítás (helyesbítés), önellenırzés benyújtásának idıpontjában a magánszemély már nem tagja 38
Az Eptm. tv.203. § (1) bekezdése
44
magánnyugdíjpénztárnak, úgy a fılapon a „Jelölje X-szel, ha a magánszemély a bevallás benyújtásának idıpontjában már átlépett/visszalépett a Tb. nyugdíjrendszerbe” mezı kitöltése kötelezı! Ha a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történı átlépés/visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelızı idıszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenırzését nyugdíjjárulék önellenırzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. Ideértve azt az esetet is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja.39 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépett/visszalépett pénztártag esetében a 2007. január 1-jét követı bevallási idıszakra benyújtott pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani.40 A fenti esetekben a bevallást úgy kell kitölteni, mintha a magánszemély a tárgyidıszakban nem lett volna magánnyugdíjpéztár tagja. A bevallás lapjait a késıbbiekben részletezettek szerint, nem minden esetben kell benyújtani, de az is elıfordulhat, hogy egy-egy azonos számú lapból többet kell benyújtani. A (D) blokkban kell közölni, annak a társas vállalkozásnak az adószámát és elnevezését, ahol a magánszemély a tárgyév január 31-éig nyilatkozott, hogy a Tbj. 27. § (1) bekezdésében elıírt legkisebb összegő járulékot megfizeti. A személyi jövedelemadóval kapcsolatos általános tudnivalók Kifizetınek minısül a Magyarországon székhellyel, telephellyel rendelkezı vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt mőködı polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülı), amely (aki) adókötelezettség alá esı jövedelmet juttat. A megbízót kifizetınek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítı (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizetı a szerencsejáték szervezıje, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítı útján juttatja a magánszemélynek.
39 40
Tbj. 56/D. § (1) bekezdés Tbj. 56/D. § (2) bekezdés
45
A kamat esetében kifizetı az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta. Kamat esetében kifizetı az is, aki (amely) a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki. Az osztalék esetében az az adózó tekintendı kifizetınek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták. Tızsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közremőködésével kötött ügyletbıl származó jövedelem esetében kifizetı a megbízott (bizományos). Az olyan külföldrıl származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizetı a belföldi illetıségő megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetınek tekinteni. Kifizetınek minısül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végzı szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétıl eltérıen végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetıjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Kifizetınek minısül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató is. Nem minısülnek kifizetınek A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzık, és a bírósági végrehajtók letétbıl történı kifizetés esetén. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetıleg a várakozási idı letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén, illetve a számlavezetı a nyugdíj-elıtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, valamint az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyezı pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén, csak az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem minısül kifizetınek. A munkáltató fogalmának meghatározása 46
Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély - a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít, - olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. Az elızıek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizetı, valamint munkáltatónak minısül a társas vállalkozás is. Kirendelés esetén a munkavégzés helyétıl függetlenül a magánszemély munkáltatójának a „kirendelı” tekintendı, függetlenül a megállapodástól, kivéve azt az esetet, amikor a kirendelı nem köt munkaszerzıdést a magánszeméllyel, mert ez esetben a kirendelés helye szerinti foglalkoztató tekintendı munkáltatónak. Ha a biztosított foglalkoztatására kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, akkor a bejelentési-, nyilvántartási kötelezettség, továbbá a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték. Munkaerı-kölcsönzés esetén munkáltató – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló számára közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönbevevıje azzal, hogy a bevételnek nem számító juttatásokra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra az Szja törvény rendelkezéseit a kölcsönbeadó és a kölcsönvevı által juttatott ilyen bevételek együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Távmunkában történı foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet. A START kártyával történı foglalkoztatás az erre irányuló szerzıdéstıl függıen jogcím szerint például munkaviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatás keretében történhet. A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetıre is, amellyel a magánszemély bedolgozói jogviszonyban, munkaviszonynak minısülı szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is), gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban fıfoglalkozású tagsági viszonyban áll. A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetıt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illet-
47
ményszámfejtı helyhez tartozó más kifizetıtıl szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységbıl származó, vagy egyéb jövedelmet. Költségvetési szerv e tekintetben az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rend. (Áht. vhr.) 8. §-ában meghatározott szerv. Az elızıek alapján a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságát (MÁK RIG) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a MÁK RIG központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetı munkavállalója ugyanazon MÁK RIG illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetıtıl, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységbıl származó, vagy egyéb jövedelmet szerez. Az Ekho tv. hatálya alá tartozó jövedelmek tekintetében a 1108M-12-es lapot kell kitölteni, kivéve, ha a magánszemély vállalkozási szerzıdés vagy eseti megbízási szerzıdés alapján végzi tevékenységét és a kifizetés elıtt arról nyilatkozik, hogy a kifizetıt és az ıt terhelı ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetıtıl. Ekkor csak az adóévet követı év január 31-éig teljesítendı adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a kifizetınek. Ha a magánszemély munkaviszonyában folytatja az ekho választására jogosító tevékenységét, a magánszemély csak az adott hónapban érvényes minimálbér feletti összegre nézve adózhat az egyszerősített közteherviselés szabályai szerint. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a minimálbér havi összege után, az általános szabályok szerint köteles eleget tenni kötelezettségeinek. Amennyiben a magánszemély nyugdíjas, nem kell a módosított szabályt alkalmazni. Ugyancsak nem kell a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a magánszemélynek a munkáltatójával fennálló más jogviszonyában az általános közteher-viselési kötelezettség teljesítése megtörtént, továbbá abban az esetben sem, ha a munkavállaló igazolja, hogy bármely tevékenységével összefüggésben az adóév elejétıl együttesen, legalább az adóév elsı napján érvényes havi minimálbér éves összegének megfelelı nagyságú jövedelmet szerzett és e jövedelem után eleget tett a közteherviselés általános szabályok szerinti teljesítésének. Bérjövedelemre választott egyszerősített közteherviselési hozzájárulás esetén a 1108M-12-es lapon túl ilyenkor, csak az adójóváírás hónapja töltendı ki a 1108M-06-os lapon. (Például a bérjövedelem esetében a 1108M-04-es lap 360. sorát kitölteni nem kell, csak az adójóváírásra jogosító hónap jelölésére van mód a 462. és/vagy 484. sorban!)
Általános tudnivalók a 1108M-04-es, 1108M-05-ös, 1108M-06-os, 1108M-07-es és 1108M-08-as lapok kitöltéséhez
48
2011. január hónaptól kezdıdıen a munkáltató (a kifizetı) ezt a bevallást adja magánszemélyenként, az általa kifizetett (juttatott) az összevont adóalapba tartozó bevételekrıl, béren kívüli juttatásokról, az adóalap-növelı összeggel együtt is (külön a bérrıl, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével). Közli a bevallásában a magánszemély költség elszámolásának módját, az Szja törvény elıleg levonási szabályai alapján megállapított adóelıleg összegét, a ténylegesen levont adóelıleget, a le nem vont elıleg összegét, az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételt, az adó alapját, a megállapított és levont adót, kivéve azt a kifizetést (juttatást), a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni, b) amely után az egyéni vállalkozó e minıségében adóköteles, c) amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékő jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély, d) amely után az adó megfizetése a kifizetıt terheli. A kamatjövedelem adójáról a nem magánszemélyhez köthetı kötelezettségek között a 1108A-01-es lap 8. sorában kell számot adni. A jövedelem, az adó és egyéb adatok közlésére szolgáló lapokat magánszemélyenként, minden esetben forintban kell kitölteni. A 1108M-04–1108M-08-as számú lapok adókötelezettséget érintı adatainak összesítése a 1108A-02-01-es számú bevallási lapon található. A magánszemélyre vonatkozó jövedelemadatok között csak a bevallást benyújtó adózó saját kifizetései (juttatásai) szerepeltethetık. Fontos! A magánszemély halálát követıen juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt az életében még megillette (ilyennek minısül különösen a munkabér), az adókötelezettséget – ideértve a kifizetı, a munkáltató adókötelezettségét is – úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának idıpontjában szerezte volna meg.41 A személyi jövedelemadó-elıleg megállapítása során természetesen az Szja törvény 46-48. §-aiban meghatározottak szerint kell eljárni. A 2010. év utolsó hónapjával kapcsolatos 1108M-04–1108M-06-os lapok különlegesek abból a szempontból, hogy azokon a december hónapot érintı, „visszarendezendı” adatokat nem minden esetben lehet közölni. A 2010. adóév utolsó hónapjával kapcsolatban 1108M-07-es lap készült, melynek a VII-IX. táblái speciálisak abból a szempontból, hogy az adózói ja-
41
Szja törvény 9. § (6) bek.
49
nuár havi kötelezettségeként jelentkezı olyan kifizetések közlésére szolgál, melyet a magánszemély 2010. évi jövedelmeként kell figyelembe venni. Az Szja törvény 26. § (1) bekezdésében foglalt elıírás szerint ugyanis, ha a munkaviszonyból származó, elızı naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következı év január 15-éig kifizetik, azt az elızı naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ezért készült a 1108M-07-es lap, mely kizárólag az adóévet követı év január hónapjáról benyújtandó bevallásban (annak helyesbítésekor) használható. A 1108M-04-es lapot akkor kell kitölteni, ha az Szja törvény szerint a kifizetés (juttatás) ideje nem felel meg az elızıekben leírtaknak, azaz nem munkaviszonyból származó jövedelem kifizetése történt, vagy a határidınél késıbbi a kifizetés (juttatás), tehát a jövedelem 2011. évben megszerzettnek minısül. Ebbıl következıen egy magánszemélyhez kapcsolódóan a január havi kötelezettség bevallásakor elképzelhetı, hogy egyidejőleg a 04. és 07. számú lapot is ki kell tölteni, de az is, hogy csak az egyiket. A költségelszámolás módjára vonatkozó – a 1108M-04-es számú lap 361., a 364. és 365. sorok „a” oszlopát – kódokat, a következı táblázat szerint kell kitölteni. Az adott sor „a” oszlopa üresen nem maradhat. a magánszemély nem adott nyilatkozatot a magánszemély a 10%-os költséghányadról nyilatkozott a magánszemély az Szja törvény 3. sz. melléklete II. fejezete szerinti bizonylat nélkül elszámolható költség levonásáról nyilatkozott a magánszemély a tételes költségelszámolásról nyilatkozott a 361., 364. sorok esetében a magánszemély az Szja törvény 3. sz. melléklete II. fejezete szerinti bizonylat nélkül elszámolható költség, a 365. sor esetében 10% költséghányad levonásáról nyilatkozott a 361., 364. sorok esetében a magánszemély az Szja törvény 3. sz. melléklete II. fejezete szerinti bizonylat nélkül elszámolható költség, a 365. sor esetében a tételes költség levonásáról nyilatkozott
0 1 2 3 4
5
50
Általános útmutató a kódok használatához: A 0-as kódot kell beírni, ha a magánszemély a költségtérítés adóelılegének levonásához nem ad nyilatkozatot, az Szja törvény 47. § (2) bekezdés ca) pont elıírása alapján a kifizetı költséghányadot nem vesz figyelembe az adóelıleg alapjának meghatározása során. Az 1-es kódot kell feltüntetni, ha a magánszemély 10%-os költséghányad alkalmazásáról ad nyilatkozatot. A 2-es kód akkor tüntethetı fel, ha az Szja törvény 3. sz. melléklete II. fejezete szerinti bizonylat nélkül elszámolható költség levonásáról nyilatkozott. A 3-as kód akkor írható be, ha a magánszemély adott adóelıleg-nyilatkozatot és a tételes költség alkalmazásáról. A 4-es kódot kell alkalmazni, a 361., 364. sorok esetében, ha a magánszemély az Szja törvény 3. számú melléklete II. fejezete szerinti bizonylat nélkül elszámolható költség, a 365. sor esetében 10% költséghányad levonásáról adott nyilatkozatot. Az 5-ös kódot kell feltüntetni a 361., 364. sorok esetében, ha a magánszemély az Szja törvény 3. sz. melléklete II. fejezete szerinti bizonylat nélkül elszámolható költség, a 365. sor esetében a tételes költség levonásáról nyilatkozott. Az Szja törvény 18. § (2) bekezdése alapján 10% költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységbıl származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhat a tételes költségelszámolást.
A 1108M-04-es lap kitöltése I. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá esı valamennyi önálló, nem önálló tevékenységbıl származó, valamint egyéb bevételbıl megállapított jövedelem, az adóalap-növelı összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették) a megállapított jövedelem 78%át jövedelemként kell figyelembe venni.42 Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelı adót fizetett – ha nemzetközi szerzıdésbıl más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Nem vehetı figyelembe kül42
Szja törvény 29. § (1) bek.
51
földön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerzıdés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó öszszegébıl a magánszemély részére visszajár. A magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély összevont adóalapja (29. § (1) bekezdés) és a külön adózó valamennyi jövedelme. Az összes jövedelembe tartozik a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzıdés alapján az adó alól a Magyarországon mentesített azon jövedelem, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani. Be kell számítani, az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt, valamint azt a bevételt, amelyet külön törvény elıírása alapján kell beszámítani.43 Nem kell beszámítani az ingatlan, vagyoni értékő jog átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, az osztalékelıleget azzal, hogy az osztalékelıleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének. Jövedelem a magánszemély által más személytıl megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek a törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – a törvényben meghatározott kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehetı figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthetı. 360. sor: Munkaviszonyból származó bérjövedelem Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett, munkaviszonyból származó, belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is (táppénzt, gyermekgondozási díjat). Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet attól függetlenül, hogy az ún. fı- vagy mellékállású jogviszonyból származik. Bérnek minısül a közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem is, tehát ennek összegét is ebben a sorban kell feltüntetni. 43
Szja törvény 3. § 75. pontja
52
Bérnek minısül a belföldi illetıségő munkáltatóval létesített munkaviszonyból, illetıleg a külföldi jog szerinti jogviszonyból származó jövedelem, feltéve, hogy ez utóbbi a munkaviszonynak megfelelı. Bérnek minısül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is. Amennyiben a tag a társas vállalkozásával munkaviszonyt létesített, úgy erre tekintettel kifizetett jövedelmet, mint munkaviszonyból származó bérjövedelemként kell figyelembe venni. E sornak kell tartalmaznia a nemzetközi szerzıdés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerint munkaviszonyból származó jövedelmet. A kompenzáció a személyi jövedelem-adóelıleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minısül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni.44 361. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések bevallására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetıséget biztosít. E sor „a” oszlopa szolgál a magánszemély költségnyilatkozatáról szóló adatközlésre. Az arra szolgáló négyzetben a megfelelı számmal kell jelölni, hogy az adóelıleg levonásához a magánszemély milyen költségnyilatkozatot adott. Ennek a sornak az „a” oszlopában az általános résznél leírtak alapján bármelyik kódérték beírható, illetıleg választható (0, 1, 2, 3, 4, 5). A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minısül. Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy törvényben) meghatározott, akkor e sor „b” oszlopában a bevétel teljes (bruttó) összegét, a „c” oszlopban pedig a költségtérítés összegébıl a magánszemély nyilatkozata szerinti költséget, nyilatkozat hiányában a bizonylat nélkül elszámolható részt kell feltüntetni, feltéve, hogy erre vonatkozóan van jogszabályi rendelkezés. Az adóelıleg alapjául szolgáló jövedelmet a „d” oszlopba kell beírni. Távmunka csak munkaviszonyban folytatható. A távmunkához kapcsolódó költségtérítéssel szemben csak tételes költséget lehet elszámolni.
44
352/210. Korm. rend. 3. § (2) bek.
53
Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét is a „b” oszlopban kell feltüntetni. Nem kell szerepeltetni a bevallásban azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a magánszemélynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató) nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta. A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis a bevallásban nem kell feltüntetni a munkáltatótól a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrıl szóló 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet szerinti munkába járás címén fizetett költségtérítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkáltató kilométerenként 9 forintot fizetett. Nem kell figyelembe venni munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történı az említett kormányrendelet által elıírt elszámolás ellenében fizetett térítést, melyet legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap a magánszemély. Ebben az esetben a magánszemély részére a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjármővel történı munkába járás címén költséget elszámolni nem lehet. Az ezt meghaladó térítés esetén e sor a „b” oszlopában a kifizetés bruttó összegét, a „c” oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható költséget, míg a „d” oszlopában az adóelıleg alapját kell feltüntetni. Értelemszerően ez a költségtérítés is a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének minısül. A kiküldetési rendelvényre vonatkozó elıírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minısül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint lehet érvényesíteni. Amikor a törvény szerinti kiküldetési rendelvényre vonatkozó mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a „b” oszlopban a teljes összeget, a „c” oszlopban, a magánszemély nyilatkozata, illetve nyilatkozat hiányában a törvényben meghatározott mérték szerinti összeget, a „d” oszlopban az elızıek figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni. A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a „b” oszlopban kell feltüntetni. A „c” oszlopban a munkáltató – amennyiben az adóelıleg alapjának megállapítása során a magánszemély nyilatkozata alapján ezt vette figyelembe – feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó 54
összeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésbıl, feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Egyebekben a magánszemély költség nyilatkozata szerint kell a „c” oszlop összegét figyelembe venni. Itt kell feltüntetni a Szja törvény 3. sz. melléklet II/2. pontja alapján a Magyar Honvédség állományában lévı, nem katonadiplomáciai tevékenységet végzı magánszemély mőveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50%-át meghaladó összeget, amennyiben bérjövedelemként kerül kifizetésre. 362. sor: Más bérjövedelem Az Szja törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minısít. Ennek alapján itt kell számításba venni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselı járandóságok kivételével), az Flt. alapján folyósított álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó idıtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor. A 2005. november 1-jét megelızıen megállapított, de 2005. november 1jétıl tovább folyósított, valamint a 2005. november 1-je után a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint megállapított, és folyósított munkanélküli-járadékot, álláskeresést ösztönzı juttatást, továbbá a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítık illetményét, valamint az elızıekben meghatározott és munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést, ideértve a felelısségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is. Nem értendı ide a nyugdíjas magánszemélyt megilletı baleseti járadék. A bevallás ezen sorát az elızıekben meghatározott jövedelmeket kifizetı tölti ki. Bérnek minısül a munkáltató által az alkalmazottja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármő vezetıjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg havi 100 000 forintot meghaladó része.
363. sor: Más, nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek
55
Ebben a sorban kell szerepeltetni a jogszabály45 alapján meghatározottakat. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan nem önálló tevékenységbıl származó jövedelem, amely nem bér, azaz nem munkaviszonyból származó jövedelem. Nem önálló tevékenység • a munkaviszonyban folytatott tevékenység, • a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közremőködése, • a jogszabály alapján választott tisztségviselı (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, • segítı családtag tevékenysége, A nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmet az e tevékenységbıl származó bevételbıl az Szja törvény 25-27. § rendelkezése szerint kell kiszámítani. Nem önálló tevékenységbıl származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. A nem önálló tevékenységbıl származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevétel, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történı, az említett kormányrendelet által elıírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történı térítés formájában valósul meg), vagy b) költségtérítés címén (különösen a saját gépjármővel történı munkába járás költségtérítését is) ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély. A b) pontban meghatározott összeget meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély nem önálló tevékenységébıl származó jövedelme. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjármővel történı munkába járás címén költséget nem számolhat el.
45
Szja törvény 24. §
56
Az adóelıleg-alapja nem önálló tevékenységbıl származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve46 - a kifizetı által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérıl szóló törvény rendelkezése szerint levont, vagy – ha a kifizetı a tagdíj levonásában nem mőködik közre – a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazol szakszervezeti tagdíjjal, - valamint az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeggel, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal. Nem önálló tevékenységbıl származó bevételnek minısül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, társas vállalkozásban személyesen közremőködı magánszemély tag által személyes közremőködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el, választott tisztségviselıi (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselıi) tevékenységbıl származó jövedelmeket, ha azokat nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi a magánszemély, kamatkülönbözetbıl származó bevétel. A gazdasági társaság vezetı tisztségviselıjének jövedelmét is ebben a sorban kell bevallani, még abban az esetben is, ha a magánszemély e tevékenységet megbízási jogviszony keretében folytatja. Ugyancsak nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül a végkielégítés. Más nem önálló jövedelemnek minısül a munkaviszonnyal összefüggésben megszerzett adóköteles biztosítási díj.47 A szövetkezet vezetı tisztségviselıjének tevékenységébıl származó jövedelmét is ebben a sorban kell közölni. A segítı családtag e tevékenységére tekintettel kifizetett jövedelem is a nem önálló tevékenységbıl származónak tekintendı. Nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett összeget, amely tevékenységre nemzetközi szerzıdést kell alkalmazni és ez a szerzıdés nem önálló tevékenységbıl származónak tekinti az adott jövedelmet, továbbá az olyan állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerzıdése Magyarországnak. Abban az esetben, ha a biztosító által a munkáltatónak (a más személynek) kifizetett összeget a munkáltató (a más személy) továbbadja a bizto46 47
Szja törvény 47. § (2) bek. b) Szja törvény 3. § 50. pont
57
sított magánszemélynek, a magánszemélynél olyan jogcímen keletkezik adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés. Ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerzıdést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a kedvezményezett a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává, úgy a biztosított dolgozó adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerzıdés módosítását követıen fizetendı díj is) attól a hónaptól kezdıdıen, amelyben a szerzıdés módosítására sor kerül. Nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül és itt kell bevallani azt az értékpapír juttatást is, amelyet a magánszemély kap, és a felek között egyébként fennálló jogviszony és a juttatás körülményei szerint az, más nem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül. Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is. A társaság tagja által, külön szerzıdés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértéke önálló tevékenységnek minısül. 364. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések közlésére szolgál ez a sor. Hivatali, üzleti utazás esetén a bevallásban nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási költségtérítés összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg. Itt kell feltüntetni a külföldi kiküldetésért fizetett összeg után a kifizetı által a magánszemély részére, nem munkaviszonnyal összefüggı külföldi kiküldetésre tekintettel adott összege. Továbbá a kifizetı által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített, kifizetett összegeket is. Külföldi kiküldetés esetén a fizetett költségtérítés teljes egészében jövedelem, azt a jogviszonytól függı sorban kell feltüntetni (360., 363., 366. sorban). A külföldi kiküldetéshez (külszolgálat) kapcsolódó elismert költségekrıl szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetıként és árukísérıként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti jármővek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetıleg más, errıl szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végzı, illetıleg abban árukísérıként köz58
remőködı), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerzı magánszemélynél - kizárólag az e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármő külföldön történı üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban a hónapban kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik hónapban a kifizetés, illetıleg a külszolgálat elszámolása megtörtént. Itt kérjük feltüntetni a külföldi áru- és személyfuvarozással foglalkozó személyek igazolás nélkül elszámolható napi 40 eurós költségtérítését is. A kifizetett teljes összeget a „b” oszlopba kell beírni, a magánszemély nyilatkozata alapján a bevallás „c” oszlopában kell megjelölni. A „d” oszlop az adóelıleg alapjául szolgáló jövedelmet tartalmazza. A kettıs adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 1108M-04-es lap 369. sorába kell beírni. Ha a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettıs adózást kizáró egyezménye Magyarországnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 1108M-04-es számú lap 370. sorában kell feltüntetni. Az „a” oszlop kitöltése és a költségtérítés általános útmutatója az általános résznél olvasható. E sor „a” oszlopába csak az általános résznél leírtak alapján bármelyik kódérték beírható, illetıleg választható (0, 1, 2, 3, 4, 5).
365. sor: Önálló tevékenységre tekintettel fizetett összeg Önálló tevékenységbıl származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı, a bérbeadó, választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, országgyőlési képviselıi, valamint a helyi önkormányzati képviselıi tevékenység. Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerzıdés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként, valamint a kifizetı által a 59
magánszeméllyel kötött szerzıdés, megállapodás szerinti önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek beírására. Az önálló tevékenységbıl származó bevételbıl a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható a) a törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet rendelkezése szerint – elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint aa) a mezıgazdasági ıstermelı ıstermelıi tevékenységbıl származó bevétele, valamint az ingatlan nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységbıl származó bevétele, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirıl és a szállás-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérıl szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély e tevékenységbıl származó bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi tárgyú eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása, ab) az aa) pontban nem említett esetben a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének átalány-értékcsökkenése, ac) a mezıgazdasági ıstermelı ıstermelıi tevékenységbıl származó bevétele esetében az elhatárolt veszteség, vagy b) az önálló tevékenység bevételének 10%-a (10% költséghányad). A magánszemélynek az Szja törvény 17. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységbıl származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmazni. A magánszemélynek az adóelıleg-alap meghatározásánál a 18. §(1) bekezdés a) és b) pont szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységbıl származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelıleg-alapok meghatározása 10% költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. A 1108M-04-es lap e sorának „b” oszlopa a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része. A „c” oszlopba az adóelıleg alapjának meghatározásánál figyelembe vett költséget, a „d” oszlopba a megállapított adóelıleg alapját kell beírni. 60
Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetében az önálló tevékenységbıl származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A „b” oszlopban a kifizetett bruttó összeget, a „c” oszlopban az adóelılegalapjának meghatározásánál figyelembe vett költséget, a „d” oszlopban a megállapított adóelıleg-alapján kell feltüntetni. Ebben a sorban kell bevallani azt az értékpapír juttatást is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján önálló tevékenységbıl származónak kell tekinteni. E sor „a” oszlopába csak az általános résznél leírtak alapján bármelyik kódérték beírható, illetıleg választható (0, 1, 2, 3, 4 és az 5). Nem tartalmazhatja ez a sor, a mezıgazdasági ıstermelés ellenértékét, amelyrıl a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (felvásárlási jegyet) átadni. Ennek közlésére minden esetben a 1108M-06-os lap 454. és 456. sorának „a” oszlopa szolgál. Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott. A 365. sornál a „levont elıleg alapjának számítása a magánszemély nyilatkozata alapján” kódkockában a „6”-os kódérték akkor kell választani, ha a Szja tv. 47. § (5) bekezdés b) pontja alapján megállapított 78 százalékos jövedelmet szükséges feltüntetni. Amennyiben a „6”-os kódérték választására kerül sor, úgy a b) oszlopba a bevétel összegét, a c) oszlopba az elszámolható költséget, a d) oszlopba a megállapított jövedelem (bevétel-költség) 78 százalékát kell beírni. (Például a bevétel 100 forint, a költség 20 forint, akkor a 80 forint 78 %-a 62 forint, melyet a d) oszlopban kell szerepeltetni. 366. sor: Egyéb jövedelem Ez a sor szolgál az olyan kifizetések bevallására, amelyek adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérı rendelkezést nem tartalmaz, tehát az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységbıl származó bevételek és az ún. külön adózó jövedelmek körébe. A bevételnek nem része – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerően igazolt kiadás. Egyéb jövedelemnek minısülnek az Szja törvény 28. §-ában leírtak. A törvény eltérı rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték is egyéb jövedelemként adóköteles azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerően igazolt kiadás. 61
A tudomány doktorának és kandidátusának illetménykiegészítése is egyéb jövedelemként adóköteles. A magánnyugdíjpénztár itt vallja be a tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítés azon összegét, melyet a társadalombiztosítási rendszerbe történı visszalépés miatt visszafizetett a magánszemélynek. A magánnyugdíjpénztár itt vallja be a kedvezményezettnek kifizetett, nyugdíjszolgáltatásnak nem minısülı összeget. E sornak a d) oszlopában kell szerepeltetni, ha nyugdíjpénztár tagjának egyéni számláján 2007. december 31-ét követıen jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítı nyugdíjnak) nem minısülı kifizetés esetén, a bevétel egyéb jövedelemként adóköteles arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) idıpontja között még nem telt el 10 év. A kötelezı várakozási idıszak letelte évének – a jóváírást követı évet elsı évnek tekintve – az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követı tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy elsıként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.48 Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár közli ezen a soron jóváíráskor, a „d” oszlopban azon adóköteles összeget, amely egyéb jövedelemnek minısül. Ebben a sorban kell közölni azokat a kifizetéseket is, amelyekre a magánszemély egyéni számláján 2007. december 31-éig jóváírt tételek terhére, nem adómentes nyugdíjszolgáltatás címén teljesít az önkéntes pénztár. Abban az esetben, ha olyan egyéb jövedelmet írt a magánszemély egyéni számláján jóvá, melyet nem terhel adóelıleg-fizetési kötelezettség, a „d” oszlopban ezzel a jövedelemmel csökkentett összeget kell beírni. Azon jövedelem tekintetében, amellyel kapcsolatban nem terhelte adóelıleg levonási kötelezettség a 11K59-es adatszolgáltatás részeként kell adatokat közölni. Amennyiben az önkéntes nyugdíjpénztár veszteséget ért el a bevallási idıszakban, tehát a hozam a kifizetés idıpontjában negatív, a veszteség öszszegével a tıke összege csökkentendı. Ebben az esetben a kifizetett (juttatott) bevétel alatt a kifizetés idıpontjában fennálló számlakövetelés értékébıl kifizetett részt kell érteni. Egyéb jövedelemként kell a befektetési szolgáltatónak kezelnie a nyugdíjelıtakarékossági számlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak
48
Szja törvény 28. § (8) bek.
62
nem minısülı kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés esetén az Szja törvény 28. § (17) bekezdésében meghatározottak szerint számított összegét. A jogutódlás révén megszerzett szerzıi jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredı jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles, kivéve, ha adókötelezettségének az Szja törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Itt kell feltüntetni a kifizetı (munkáltató) által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kamatjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek minısül. Egyéb jövedelemként kell számításba venni a tıkepiacról szóló törvényben meghatározott bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült, igazolt kiadásokat meghaladó részét. Egyéb jövedelemként kell bevallani a kifizetınek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkezı jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenırzött külföldi társaság (továbbiakban bármelyik: ellenırzött külföldi adózó) által, vagy az ellenırzött külföldi társaság megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenırzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó részét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségbıl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelı alkalmazásával kell megállapítani. Egyéb jövedelemként adóköteles az ilyen jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszőnése, jegyzett tıkéjének tıkekivonás útján történı leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló tagi jogviszony megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek adókötelezettsége:49 Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendı, amelyben törvény nem ír elı a társasági adónak megfelelı adókötelezettséget, vagy az elıírt adómérték a 10%-ot50 nem haladja meg. Nem számít alacsony adókulcsú államnak az elızıeknek megfelelı állam akkor, ha az említett államnak és Magyarországnak van a kettıs adóztatás elkerülésére kötött egyezménye a jövedelem- és a vagyonadók területén. 49 50
Szja törvény 28. § (12) – (13) Szja törvény 3. § 5. pontja
63
Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetıséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettıs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.51 Ha a magánszemély ellenırzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685. §ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25%-ot, egyéb jövedelem az ellenırzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményébıl, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelmének halmozott összegérıl - figyelemmel a (21) bekezdésben foglaltakra is - nyilvántartást vezet. E rendelkezés alkalmazásában a) közvetett részesedés, közvetett szavazati arány: a b) pont szerint számított, két tizedesre kerekítve százalékban kifejezett részesedési arány; b) részesedési/szavazati arány számítása: a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaságban lévı részesedésének/szavazati arányának és a köztes társaságban, illetve társaságokban fennálló részesedés(ek)nek/szavazati arány(ok)nak a szorzata azzal, hogy ha a köztes társaságban fennálló részesedés/szavazati arány mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni; c) közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély a közvetett részesedésre/szavazatra jogosító közvetlen részesedéssel/szavazattal rendelkezik; d) köztes társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társasága közvetlen vagy más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik; e) a jövedelem megszerzésének idıpontja: az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyőlés, közgyőlés, más hasonló szerv) jóváhagyta. Az elızı bekezdés rendelkezésében említett nyilvántartás alapján a nyilvántartott összeget csökkenti, és52 a) nem kell jövedelemként figyelembe venni aa) közvetlen részesedés esetén az ellenırzött külföldi társaságtól ab) közvetett részesedés esetén - a közvetett részesedés arányában - a közvetett részesedést biztosító társaságtól 51 52
Szja törvény 28. § (12)-(13) Szja törvény 28. § (21) bek.
64
a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelem összegét meg nem haladóan osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen megszerzett bevételt; b) az ellenırzött külföldi társaságban53, illetve a közvetett részesedést biztosító társaságban, lévı részesedés ellenérték fejében történı átruházása, illetve a társaságból történı kivonása, valamint a társaság jogutód nélküli megszőnése esetén a részesedés megszerzésére fordított értéket növeli a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelemnek az átruházott, kivont, megszőnt részesedéssel arányos része azzal, hogy a jövedelem megállapítására az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezések az irányadóak. Egyéb jövedelemnek minısül az az értékpapír juttatás is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételbıl azt a részt, amely meghaladja az ellenértékre a szerzıdéskötés idıpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Ez a sor szolgál az Szja törvény 28. § (7) bekezdése szerinti jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetıleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély számára juttatott bevételbıl a magánszemély által a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) vagyoni értéket (összeget) meghaladó részének feltüntetésére, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. 367. sor: Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által 2007. december 31-ét követıen jóváírt összegbıl, egyéb szolgáltatás címén kifizetett összeg A nyugdíjpénztár tagjának egyéni számláján 2007. december 31-ét követıen jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítı nyugdíjnak) nem minısülı kifizetés esetén, a bevétel egyéb jövedelemként adóköteles arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) idıpontja között még nem telt el 10 év. A kötelezı várakozási idıszak letelte évének – a jóváírást követı évet elsı évnek tekintve – az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követı tízedik évet kell tekinteni, azzal, hogy elsıként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni. 53
Tao. törvény 4. § 11 pontja
65
368. sor: Magyarországon mentesített, de az éves összes jövedelem megállapításánál figyelembe vehetı jövedelem E sor „b” oszlopában kell feltüntetni a magánszemély éves összes jövedelmének megállapításakor a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzıdés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba nem kell beszámítani. A „c” és a „d” oszlopokban nem írható adat. 369. sor: Kettıs adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem Itt kell feltüntetni a belföldi illetıségő magánszemélynek azt a jövedelmét, mely a kettıs adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetıvé. Az „a” oszlopban külön is fel kell tüntetni a „b” oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerzıdés, illetıleg a munkaviszonynak megfelelı, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minısül. Ilyen jövedelem például az egyezmény alapján jogdíjnak minısülı kifizetés akkor, ha a jogdíjat – például a jogdíj bruttó 10%-áig – külföldön is terheli adó. Ez az adó az egyezmény elıírásai alapján a magyarországi adóból jellemzıen levonható. 370. sor: Kettıs adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal nincs Magyarországnak a kettıs adózás elkerülésérıl szóló egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az „a” oszlopban külön is fel kell tüntetni a „b” oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerzıdés, illetıleg a munkaviszonynak megfelelı, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minısül. Az Szja törvény 46. § (2) bekezdés e) pontja szerint a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs Magyarországnak a kettıs adóztatás kizárásáról szóló egyezménye, nem terheli adóelıleg. A külföldön megfizetett adó megfelelı része – átlagos adókulccsal számítva, de maximum 90% - levonható a Magyarországon fizetendı adóból.
371. sor: Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege Ebben a sorban az adott hónapban kifizetett (juttatott) jövedelmeket kell összesíteni (a 360-370. sorok „d” oszlopába írtak együttesen). 66
Szja törvény 29. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá esı valamennyi önálló, nem önálló tevékenységbıl származó, valamint egyéb bevételbıl megállapított jövedelem és a (3)-(4) bekezdés szerinti adóalap-növelı összeg. Az Szja törvény 47. § (5) bekezdés b) pontja alapján, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), az adóelıleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek a bevételbıl a 47. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított rész 78%-a minısül. Különösen jellemzı ez az önkéntes pénztáraktól, illetve a nyugdíjelıtakarékossági számlával összefüggésben megszerzett, egyéb jövedelemnek minısülı kifizetésekkel összefüggésben, mely esetekben az Eho törvény 11. § (11) bekezdése alapján a magánszemély köteles a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. Szja törvény 32. (1) bekezdése értelmében ha az adóévi összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelı adót fizetett – ha nemzetközi szerzıdésbıl más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Nem vehetı figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerzıdés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegébıl a magánszemély részére visszajár. 372. sor: Az adóalap-kiegészítés összege Az összevont adóalapba tartozik az az adóalap-növelı összeg is, mely a jövedelem után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelı egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg (adóalapkiegészítés). Az adóalap-kiegészítés összege a jövedelem 27%-a. Ebben a sorban az adóalap-kiegészítés összegét kell feltüntetni (a 371. sor d) oszlopának 27%-a).
373. sor: Az összevont adóalap Ebben a sorban az összevont adóalapot kell feltüntetni, mely a 371. és a 372. sorok összegét tartalmazza. 67
374. Nyilatkozat alapján a családi kedvezmény összege Ebben a sorban kell feltüntetni a családi kedvezmény érvényesített összegét a d) oszlopban. Az a) oszlopban lévı kódkockában szükséges jelölni, hogy a családi kedvezmény érvényesítése egyedül, vagy megosztás figyelembevételével történt-e. Az 1-es kódértéket kell választani, ha a családi kedvezmény érvényesítését a magánszemély egyedül, a 2-es kódértéket kell beírni a családi kedvezmény megosztása esetén.54 375. sor: Az adóelıleg alapja E sor tartalmazza a 373. és a 374. sorok különbözetét, melyet a d) oszlopban kell feltüntetni. 376. sor: Bérnek minısülı összeg Ebben a sorban kell szerepeltetni a 371. sorból a bérnek minısülı összeget, mely a 360-362. sorok „d” oszlopába, valamint a 369-370. sor „a”oszlopába írtak együttes adatát (értékét) tartalmazza. 377. sor: A bérnek minısülı összeg az adóalap-kiegészítés összegével együtt Ebben a sorban kell feltüntetni az adóelıleg-megállapításra kötelezett kifizetınek az elızı soroknál leírtak szerint, az adóalap-kiegészítés összegének figyelembevételével megállapított összegét. II. A személyi jövedelemadó elılegek elszámolása 400. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelı megállapított adóelıleg Ez a sor szolgál a 2011. évben kifizetett (juttatott) összevonás alá esı jövedelmeket terhelı, az Szja törvény adóelıleg levonási szabályai szerint meghatározott, személyi jövedelemadó elıleg beírására. A megállapított adóelıleg összegét csökkenteni kell az adójóváírás, a súlyosan fogyatékos magánszemélyt megilletı havi összegével és a fennmaradó részt kell ebbe a sorba beírni. 401. sor: Az összevont adóalapot terhelı adóelıleg levont összege (a 400. sor „b” oszlopában szereplı összegbıl ténylegesen levonásra került rész) Ebben a sorban kell feltüntetni azt az összeget, melyet az Szja törvény 4649. §-aiban foglalt elıírások megfelelıen „ténylegesen” levont a munkáltató, a kifizetı. A kifizetı az Szja törvény 46. § (8) bekezdésében foglaltakat 54
Szja törvény 29/A. és 29/B. §.
68
alkalmazhatja, ha olyan jövedelmet juttat, amelybıl adóelıleg levonására nincs lehetısége. Az adóköteles bevételrıl igazolást állít ki, melyen feltünteti a le nem vont adóelıleg összegét is. Ez alapján a magánszemély köteles a juttatás hónapjának negyedévét követı hónap 12-éig megfizetni az adóelıleget. Az ilyen juttatás esetén, az adóelıleg levonásának elmaradása miatt a 459. sorban „6”-ossal kell jelölnie ezt a tényt. Amennyiben az önkéntes nyugdíjpénztár veszteséget ért el a bevallási idıszakban, tehát a hozam a kifizetés idıpontjában negatív, a veszteség öszszegével a tıke összege csökkentendı. Ebben az esetben a kifizetett (juttatott) bevétel alatt a kifizetés idıpontjában fennálló számlakövetelés értékébıl kifizetett részt kell érteni. 402. sor: Az összevonás alá esı adóköteles bevételrıl kiállított igazoláson le nem vont adóelılegként feltüntetett összeg Az adóelıleg-megállapítására kötelezett kifizetı a levont adóelılegrıl igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelıleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, adóalap-kiegészítést, valamint az érvényesített adójóváírást és az érvényesített adókedvezményt, továbbá a 11/A. § (5) bekezdésében említett esetben a rendelkezésében elıírt tájékoztatást is.55 1. Az adóelıleg-megállapításra kötelezett kifizetı a) az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelı adóelıleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételbıl történı levonására bármely okból nincs lehetıség;56 b) az a) pontban említett esetben - ha ba) a magánszemély vele munkaviszonyban áll bb) a magánszemély részére bért (is) fizet bc) társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és a magánszemély a tevékenységében személyesen közremőködı tag a rendszeresen ismétlıdı bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közremőködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményezı jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelıleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi; c) a b) pont szerinti követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megilletı munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követıen kifizetendı összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50%-ánál; 55 56
Szja törvény 46. § (5) bek. Szja törvény 46. § (6) bek.
69
d) a b) és c) pont rendelkezései helyett az ott említett magánszemély esetében is a 2. pont szerint jár el, ha a magánszeméllyel szemben nincs - valamint az adóévben a körülményekbıl következıen várhatóan nem is keletkezik - olyan pénzben teljesítendı kötelezettsége, amelybıl a le nem vont, de befizetett adóelıleget levonhatná. 2. Az 1. b) pontban nem említett magánszemély esetében - amennyiben a bevételt terhelı adóelıleg levonására nincs lehetıség - valamint a d) pont rendelkezésének alkalmazása esetén az adóköteles bevételrıl kiállított igazoláson a kifizetı feltünteti a le nem vont adóelıleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelıleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizetı az adóelıleg le nem vont részérıl az Art. rendelkezése szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. 403. sor: Az adóelıleg-nyilatkozat alapján a levonásnál figyelembe vett kedvezmény (tájékoztató adat) E sornál az „a” blokkban lévı kódkockában választható ki, hogy a levonásnál a kedvezmény adójóváírásra, személyi kedvezményre, illetıleg mindkettıre vonatkozik. Az adójóváírás esetén az 1-es, a személyi kedvezmény esetén a 2-es, illetıleg 3-as kódértéket kell jelölni, ha mindkettı figyelembe lett véve a levonásnál.57 A 1108M-05-ös számú lap kitöltése III. Külön adózó jövedelmek (kifizetések) 420. sor: Ingatlan árverés, aukció során történı értékesítésbıl származó kifizetés összege Ebben a sorban kell azon kifizetések bruttó összegérıl adatot közölni, amelyek ingatlan árverés, aukció során történı értékesítésébıl származnak. A bevallásban a kifizetés bruttó összegét a b) oszlopban kell megadni. 421. sor: Vagyoni értékő jog árverés, aukció során történı értékesítésébıl származó kifizetés összege A vagyoni értékő jog árverés, aukció során történı értékesítésébıl származó kifizetést kell e sor b) oszlopában bevallani. 422. sor: Ingó vagyontárgy árverés, aukció során történı értékesítésébıl származó kifizetés összege Az ingó vagyontárgy árverés, aukció során történı értékesítésébıl származó kifizetést kell e sor b) oszlopában bevallani. 57
Szja törvény 40. §.
70
423. sor: A privatizációs lízingbıl származó kifizetés összege Ebben a sorban kell bevallani a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét vagy annak egy részét – bármilyen módon elidegeníti, vagy a társaság jogutód nélkül megszőnik. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelmébıl lízingdíj címén fizetett meg.58 A társaság jogutód nélküli megszőnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb. A lízingszerzıdés alapján szerzett tulajdonrészbıl származó bevétel egésze jövedelem. 424. sor: Osztalék címén kifizetett összeg Ez a sor tartalmazza az osztalék címén kifizetett összeget. A 2010. évben kifizetett osztalékelılegbıl a 2011. évben az elsı mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt is itt kell bevallani. Értelemszerően e sor „e” oszlopában csak nulla szerepelhet, ha csak osztalékelıleg vált osztalékká. A 2011. évben osztalékelıleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem a bevallás 452. sorában kell szerepeltetni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény59 alkalmazásában osztaléknak minısül a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés. Ugyancsak osztaléknak minısül a kamatozó részvény kamata, a külföldi állam joga szerint osztaléknak minısülı jövedelem és a kockázatitıkealap-jegy hozama is. Amennyiben a kamatozó részvény után kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minısül, és a bevallás 1108M-04-es számú lap 366. sorában kell feltüntetni. Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 1108M-04-es számú lap 366. sornál kell bevallani az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkezı jogi személy, egyéb szervezet megbízásából fizetett osztalékot is. 58 59
Szja törvény 77. § és 9. sz. melléklet Szja törvény 66. §
71
Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tıkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás – Kft, Rt -–magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tıke emelése útján szerzett osztaléknak minısülı jövedelem összege után az adót nem kell megfizetni, ha a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetıleg a szövetkezetekrıl szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetıleg a szövetkezet jogutódlással történı megszőnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt, azzal, hogy utóbb az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetıleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján. Ha a magánszemély ily módon jutott jövedelemhez, az összeget csak akkor kell a bevallásban szerepeltetni, ha a magánszemély 2011. évben elidegenítette az értékpapírt. A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelıleg után az adó mértéke az osztalékelıleg 16%-a. A kifizetınek az adót a kifizetés idıpontjában kell megállapítania, valamint az adózás rendjérıl szóló törvény elıírásai szerint megfizetnie és bevallania (az elıleget a 452. illetıleg az adót a 453. sorban kell szerepeltetni). Az adózónak az osztalékelılegbıl levont adó bevallásán túl nincs az elszámolással teendıje. A külföldi illetıségő magánszemély részére fizetett osztalékelıleg adója azt a sorsot követi, mint az osztalék adója. (A külföldi illetıségő magánszemély az Art. 4. számú melléklete 5. és 6. pontjában leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a levont osztalékelıleg adója magasabb, mint az osztalékká vált rész adója.) A 2010-ben kifizetett osztalékelılegbıl utóbb osztalékká vált részt a 2011. évben akkor kell a bevallásban szerepeltetni, amikor a közgyőlés errıl döntött. Az osztalékká vált összegeket meg kell bontani attól függıen milyen adóterhet viselnek, és ennek megfelelı sorokba kell beírni. Az „e” oszlopban levont adót nem lehet feltüntetni, mivel az osztalékelıleg adója már korábban (2010. évben) megállapításra és levonásra került. Az adó különbözetének elszámolására a magánszemélynek van lehetısége, az adóbevallásában. 425. sor: Vállalkozásból kivont vagyon összege Ebben a sorban kell bevallani – Szja törvény 68. § - a társas vállalkozás jegyzett tıkéjének tıkekivonással történı leszállítása, a társas vállalkozás jogutód nélküli megszőnése, a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, valamint a magánszemély tag tagsági viszonyának meg72
szőnése miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét. Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás jegyzett tıkéjének tıkekivonással történı leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) részére e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából juttatott jövedelmét. A belföldi székhelyő társas vállalkozás jogutód nélküli megszőnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás az Szja törvény 68. § (8) bekezdése szerinti jövedelemszerzés idıpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjérıl szóló törvény elıírásai szerint bevallja és – akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor – megfizeti. Ebbıl következıen, a bevallásban levont adóként kell feltüntetni, a kifizetı által a magánszemély helyett, fentiek szerint megfizetett és bevallott adót. Egyéb esetekben a kifizetés idıpontjában megállapított és levont adót kell az „e” oszlopban feltüntetni. 426. sor: Árfolyamnyereség címén kifizetett összeg Az értékpapír átruházásából származó jövedelem adatközlésére szolgál ez a sor, ha munkáltatótól, kifizetıtıl származik a magánszemélyek bevétele. Az árfolyamnyereség után az adót a kifizetı a jövedelem megszerzése napján állapítja meg és vonja le. Személyi jövedelemadó60 szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minısül továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekrıl szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás - – szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével -, valamint más, tagsági jogot megtestesítı vagyoni részesedés. Árfolyamnyereség az a jövedelem,61 amely az értékpapír átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében kapott bevételbıl az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja. Nem minısül árfolyamnyereségnek az elıbbi különbözetbıl az a rész, amelyet más, például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély. 60 61
Szja törvény 3. § 34. pont Szja törvény 67. §
73
A bevételbıl a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerzıdés keltének napjára kell megállapítani. Abban az esetben, ha a magánszemély bevételének megszerzése több részletben történik, úgy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. A kifizetı a jövedelem jogcíme szerinti adót (adóelıleget) a kifizetés idıpontjában a rendelkezésre álló vagy általa megállapítható, illetıleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költségadatok figyelembevételével állapítja meg, és az adózás rendjérıl szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetıtıl származik, a magánszemély az adót az állami adóhatósági közremőködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására elıírt határidıig fizeti meg. Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerzıdés keltének napjára nem határozható meg, mivel az a késıbb teljesülı feltétel(ek)tıl függı tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, akkor a kifizetınek a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmeznie. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, azt önellenırzéssel igényelheti majd vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettséget a kifizetı (a magánszemély) teljesíti az általános szabályok szerint. Ha a késıbb teljesülı feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt módosító öszszeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, úgy az árfolyamnyereség összegét a feltétel(ek)hez nem kötött bevételbıl kell megállapítani, vagyis, amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, azt a magánszemély önellenırzéssel igényelheti majd vissza. Egyéb esetben a bevételt növelı tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az általános szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. A szokásos piaci érték fogalma a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 9. pontjánál található. Az árfolyamnyereség számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor a törvény elıírásai [Szja törvény 67. § (9) bekezdésében foglaltak] szerint kell eljárni.
74
A törvény szerinti jogcímeken kívüli szerzési módtól eltérıen megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt összeg minısül. A külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az Szja törvény 5. és 6. §ában leírtak szerint kell megállapítani, átszámolni. Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetık az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek. Járulékos költség az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték. Járulékos költségnek minısül az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggı, a magánszemélyt terhelı igazolt kiadás (ide értendı különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a tıkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenység vagy árutızsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke is). Járulékos költségként kell számításba venni az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelı, igazolt összeget. Ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ide kell érteni a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is. Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek számít olyan értékpapír megszerzésekor, amelynek megszerzése illetékköteles – akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg -, az illetékekrıl szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának), ha a szerzıdés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szőnt meg (ideértve az elévülést is), a szerzıdés megszőnésének a napjára kell megállapítani. 427. sor: Értékpapír-kölcsönzésbıl származó kifizetés Ebben a sorban a befektetési szolgáltató ad bevallást a magánszemély értékpapír-kölcsönzésbıl származó jövedelemérıl. (Az értékpapírkölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett összeg egésze a magánszemély jövedelmének minısül.) A kifizetı az adót a kifizetés idıpontjában állapítja meg, valamint az Art. rendelkezése szerint vallja be és fizeti meg. Ha a magánszemély nem befektetési szolgáltatónak adta „kölcsön” az értékpapírt, úgy az értékpapír-kölcsönzési díjáról, mivel az egyéb jövedelemként a magánszemély összevonás alá esı jövedelmei között lesz
75
adóköteles, itt nem lehet adatot feltüntetni. Nem kell árfolyamnyereségbıl származó jövedelmet megállapítani, ha az ügylet megfelel az ellenırzött tıkepiaci ügylet fogalmának, illetve ha annak megszerzése tartós befektetési szerzıdés alapján történik. 428. sor: A 420–427. sorokban feltüntetett összegek együttesen Ebben a sorban kell a külön adózó jövedelmeket összesíteni. E sor „b” oszlopába kifizetés bruttó összegét, a „c” oszlopba, ha nem azonos a bruttó kifizetéssel, az adó alapját, míg a „d” oszlopba az adóalapot terhelı adót és a „e” oszlopba az adott hónapban ténylegesen levont adó összegét kell beírni.
IV. A magánszemély foglalkoztatási jogviszony megszőnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelı különadója62 E blokk a magánszemély munkavégzésre irányuló jogviszony megszőnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelı különadó elszámolására szolgál, melyet magánszemélyenként külön-külön és forintban kell kitölteni. A különadó fizetésére köteles az a magánszemély, aki a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy mőködési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésére irányuló jogviszonya alapján, továbbá a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelısségrıl szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mőködésérıl szóló 2009. CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a következık szerinti különadó alapnak minısülı bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszőnését követı naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás került megállapításra. Különadó fizetésére köteles továbbá a) az országgyőlési képviselı, ha megbízatása megszőnésével öszszefüggésben az országgyőlési képviselık javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény alapján vagy más jogcímen, b) a polgármester, a fıpolgármester, a megyei közgyőlés elnöke, az alpolgármester, a fıpolgármester-helyettes, a megyei közgyőlés alelnöke, ha e jogviszonyának megszőnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának kérdéseirıl és az önkormány62
2010. évi XC. törvény
76
zati képviselık tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen, c) az európai parlamenti képviselı, ha megbízatásának megszőnésével összefüggésben az Európai Parlament magyarországi képviselıinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény alapján vagy más jogcímen különadó alapjának minısülı bevételt szerez, kivéve azt, akinek jogviszonya megszőnését követı naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.63 A mentességi feltételnek tehát az a magánszemély tesz eleget, aki a munkaviszonyának fennállása alatt nem részesül nyugdíjban, és pontosan a jogviszony megszőnését követı naptól részesül saját jogú nyugellátásban, ide értve azt az esetet is, ha a magánszemély nyugdíjra való jogosultságát visszamenıleges hatállyal a jogviszony megszőnését követı naptól állapítják meg. Különadó fizetésére akkor köteles a magánszemély a további feltételek fennállása esetén, ha az a szerv, szervezet, amelynél foglalkoztatják, foglalkoztatták: • költségvetési szerv; • olyan szervezet, amelyet állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapítottak vagy tartanak fenn, illetve részesítenek mőködési támogatásban; vagy • a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelısségrıl szóló 2008. évi LXXV. törvény, vagy • a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mőködésérıl szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozik.
Költségvetési szervnek minısül az a szervezet, amelynek alapító okirata ezt a jogállást kifejezetten deklarálja, és amely szervezet a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban szerepel. Állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított szervezet:64 az olyan szervezet, amelyben a jogviszony megszőnésének idıpontjában a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a közalapítvány külön-külön vagy együttesesen számítva többségi tulajdonnal rendelkezik azzal, hogy többségi tulajdon alatt a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mőködésérıl szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti fogalmat kell érteni.
63 64
2011. évi XLV. törvény 2010. évi XC. törvény 12. § a) pont
77
Állami, önkormányzati, közalapítvány forrásból fenntartott szervezet:65 az olyan szervezet, amelynek éves költségvetését a jogviszony megszőnését megelızı adóévben külön-külön vagy együttesen számítva 50%-ot meghaladó mértékben állami önkormányzati vagy közalapítványi forrásból biztosítják. Állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból mőködési támogatásban részesített szervezet:66 az olyan szervezet, amelynek éves költségvetéséhez a jogviszony megszőnését megelızı adóévben az állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva 50%-ot meghaladó mértékben nyújt mőködési támogatást. A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelısségrıl szóló 2008. évi LXXV. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek közé a háromtagú Költségvetési Tanács tagjai és a Költségvetési Tanács Titkárságának munkavállalói tartoznak. Köztulajdonban álló gazdasági társaság az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkezı társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségő társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva, közvetlenül vagy közvetítı társaságokon keresztül többségi befolyással rendelkezik. A további feltételek fennállása esetén a különadó hatálya a köztulajdonban álló gazdasági társaság összes foglalkoztatottjára kiterjed, nem csupán azon személyekre, akikkel összefüggésben a társaságot közzétételi kötelezettség terheli. A különadót akkor kell megfizetni, ha az elızıekben felsorolt szervezetektıl a magánszemély (az állami vezetık, országgyőlési képviselık, megyei közgyőlés elnöke, polgármesterek, fıpolgármesterek, megyei közgyőlés alelnöke, fıpolgármester-helyettes, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselık, (fı)jegyzık, a köztulajdon álló gazdasági társaságok vezetı tisztségviselı és felügyelıbizottságának tagjai is) a munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszőnésével összefüggésben részesül – 3,5 (vagy 2) millió forintot meghaladó összegő – juttatásban. A különadó alapjának minısül a munkavégzésre irányuló jogviszony megszőnésével összefüggésben megszerzett bevételnek a 3,5 vagy 2 millió forintot meghaladó része. Fıszabály szerint tehát a különadó kiszámítása során minden olyan bevételt figyelembe kell venni, amelyet a magánszemély a jogviszonyának a megszőnésére tekintettel szerez meg. Ilyen bevétel különösen • a törvény vagy megállapodás alapján fizetett végkielégítés; • a jogviszony közös megegyezéssel történı megszüntetése esetén a megállapodás alapján fizetett járandóság; 65 66
2010. évi XC. törvény 12. § b) pont 2010. évi XC. törvény 12. § c) pont
78
• a felmentési (felmondási) idınek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére fizetett átlagkereset; és • az elızıektıl függetlenül is, a munkaszerzıdésben, megbízási szerzıdésben kikötött, a szerzıdés megszőnésére tekintettel fizetett összeg, ideértve az Mt. 3. § (6) bekezdése szerint megkötött versenytilalmi megállapodás alapján juttatott ellenértéket (ún. „hallgatási” pénzt) is.
Nem kell figyelembe venni a számítás során a jogviszony 2010. január 1-jét megelızı megszőnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) idınek a munkavégzési kötelezettséggel járó idıszakára kifizetett munkabér, illetmény összegét, valamint a szerzıdéses katonák leszerelési segélyét. Állami vezetınek, országgyőlési képviselınek, polgármesternek, fıpolgármesternek,fıpolgármester-helyettesnek,megyei közgyőlés elnökének, megyei közgyőlés alelnökének, alpolgármesternek, európai parlamenti képviselınek, (fı)jegyzınek, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetı tisztségviselıjének és felügyelıbizottsági tagjának nem minısülı magánszemély esetében nem minısül a munkavégzésre irányuló jogviszony megszőnésével összefüggésben megszerzett bevételnek a jogviszony megszőnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszőnésekor a magánszemélyt megilletı jubileumi jutalom sem. Nem kell különadó-alapként figyelembe venni továbbá az ún. cafeteria-juttatások közül azokat, amelyek a jogviszony fennállásának idıtartamával arányosan illetik meg a magánszemélyt. Ugyanígy, a magánszemélyt idıarányosan megilletı juttatások (például idıarányos TÉR-jutalom, bírák idıarányos külön juttatása) – tekintettel arra, hogy azok nem a jogviszony megszőnése okán illetik meg a magánszemélyt – nem képezik a különadó alapját.
Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy a magánszemély a bevételt pénzben vagy bármely más formában – például tárgy, szolgáltatás vagy értékpapír formájában – szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt az szjatörvény67 szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával kell megállapítani. A különadó alapjának minısülnek a jogviszony 2010. január 1-jén vagy azt követı megszőnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek. Amennyiben a bírósági határozat 2011. évben vált jogerıssé a bevallásban akkor kell feltüntetni, ha a kifizetés is megtörtént. A különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként, a különadó megállapításra vonatkozó rendelkezései szerint kell megállapítani. 67
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.
79
Nem minısül a különadó alapjának a) az állami vezetık, országgyőlési képviselık, fıpolgármesterek, megyei közgyőlés elnökök, polgármesterek, alpolgármesterek, fıpolgármesterhelyettesek, megyei közgyőlés elnökök, európai parlamenti képviselık, (fı)jegyzık, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetı tisztségviselıi és felügyelıbiztosságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része; b) más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része. A más foglalkoztatott esetében a jogviszony megszőnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszőnésekor a magánszemélyt megilletı jubileumi jutalom sem képezi a különadó alapján. A különadó alapja független attól, hogy a kifizetett összeget egy vagy több adóévben kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély elıször a különadó-alapot nem képezı személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell megállapítani. 68 A törvényi rendelkezések szerint megállapított különadó alap után a különadó mértéke 98%.69 A különadó alapja után a kifizetı fıszabály szerint az Eho törvény70 rendelkezéseinek betartásával 27 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni. Ettıl eltérıen a felmentési (felmondási) idınek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény összegébıl a különadó alapjának minısülı része után a kifizetı nem egészségügyi hozzájárulást, hanem 27 százalékos mértékő társadalombiztosítási járulékot fizet. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati idıként kell figyelembe venni.
A társadalombiztosítási járulékalapot, illetve a fizetendı járulékokat a 1108as bevallás megfelelı soraiban illetve oszlopaiban – a többi járulék kötelezettséggel együtt – szükséges bevallani. A kifizetı a magánszemélyt terhelı adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint vallja be, és a bevallás benyújtására elıírt határidıig fizeti meg (tárgyhót követı hó 12-ig, illetıleg a Központi Illetményszámfejtési Rendszerbe (KIR) 68
2010. évi XC. törvény 9. § (5) bekezdése 2010. évi XC. törvény 10. §-a 70 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. 69
80
tartozók esetén a tárgyhónapot követı hó 20-ig).71 Amennyiben a kifizetı a magánszemélyt terhelı adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély kötelezettségként megfizeti – a saját adózói folyószámlájára, az érintett adónemre - a kifizetést (juttatást) követı hónap 12. napjáig.72 A lap sorainak kitöltése: A sorok kitöltése elıtt kérjük – a 435. sornál – a feltüntetett kódkockában jelölni, hogy a különadó alapjának kiszámítása 1-es kódérték esetében a 2010. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontja, 2 millió forintot meghaladó rész 2-es kódérték tekintetében a 2010. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja alapján történt, 3,5 millió forintot meghaladó rész. A kódkocka üresen nem maradhat. 440. sor: Ezen sor c) oszlopa tartalmazza a különadó alapjába beszámító kifizetés, juttatás (bevétel) összegét. 441. sor: A c) oszlopba kell beírni a különadó alapja szerinti számított adó összegét, mely a 440. sor összegének a 98%-a. 442. sor: A c) oszlopban kell feltüntetni a különadó alapot terhelı ténylegesen levont adó összegét. E sor – magánszemélyenként kitöltött – együttes adat átvezetendı a 1108A-02-01-es számú lap 36. sorába. 443. sor: Ebbe a sorba kell beírni a társadalombiztosítási járulékalapnak nem minısülı különadó-alap után a kifizetıt terhelı 27%-os mértékő egészségügyi hozzájárulás összeget. Az a) oszlopban társadalombiztosítási járulékalapnak nem minısülı különadó-alapját kell feltüntetni, a c) oszlopban a 27%-os mértékő egészségügyi hozzájárulás összegét, mely összeg a 443. sor a) oszlopában írt összeg 27%-a. E sor – magánszemélyenként kitöltött – együttes adata átvezetendı a 1108A-02-02-es számú lap 73. sorába. 444. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a társadalombiztosítási járulékalapnak minısülı különadó-alap után a kifizetıt terhelı 27%-os társadalombiztosítási járulék összegét. Az a) oszlopba a társadalombiztosítási járulékalapnak minısülı alapot szükséges beírni, a c) oszlopban pedig a 27% társadalombiztosítási járulék összegét kell feltüntetni, amely összeg a 444. sor a) oszlopában írt összeg 27%-a. E sor a) és c) oszlopaiban feltüntetett adatok tájékoztató jellegőek. A járulék adatokat a 10. számú lap soraiban szükséges bevallani.
71 72
2010. évi XC. törvény 11. § (1) bek. 2010. évi XC. törvény 11. § (2) bek.
81
A 443. és a 444. sor a) oszlopába írt összegek együttes adatának meg kell egyeznie a 440. sorba c) oszlopában feltüntetett adattal. Például: Egy magánszemély – a 2010. XC. tv. 9. § (3) bekezdés a) pontja szerint - 2010. január hónapban 12 millió forint bevételt szerez a jogviszonyának megszőnésére tekintettel. A különadó alapja (12 millió forint-2 millió forint) 10 millió forint, ezt az összeget kell beírni a 440. sor c) oszlopába. A 10 millió forintnak a 98%-a 9,8 millió forint, mely összeget a 441. sor c) oszlopában kell szerepeltetni. A ténylegesen levont adó összege 9 millió forint volt, mely összeget a 442. sor c) oszlopába kell beírni. A társadalombiztosítási járulékalapnak nem minısülı különadó adó alapja 7 millió forint. Ezt az összeget a 443. sor a) oszlopába kell beírni, mely után a 27% mértékő egészségügyi hozzájárulás 1 890 000 forint, melyet a c) oszlopban kell feltüntetni. A társadalombiztosítási járulékalapnak minısülı alap 3 millió forint, mely összeget a 444. sor a) oszlopába kell beírni. A 3 millió forint után járó 27%-os társadalombiztosítási járulék összege 810 000 forint, melyet a c) oszlopba kell beírni. Tehát a 443. sor a) oszlopában írt 7 millió, illetıleg a 444. sor a) oszlopában feltüntetett 3 millió forint együttes adata (7 millió+3 millió forint=10 millió forint) megegyezik a 440. sor c) oszlopában lévı adattal.
A 1108M-06-os lap kitöltése V. Egyéb adatok 450. sor: Ez sor a munkaviszony megszőnésével kapcsolatos adatok közlésére szolgálnak. Itt kell feltüntetni a munkaviszony megszőnésének idıpontját. 451. sor: Az adott hónapban levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összege Ebben a sorban a munkabérbıl a munkáltató által levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összegét kell bevallani. 452. sor: Az adott hónapban kifizetett osztalékelıleg összege Ebben a sorban kell feltüntetni a várható eredmény terhére teljesített osztalékelıleg kifizetés összegét. 453. sor: Az adott hónapban levont osztalékadó összeg Ebbe a sorba kell beírni a 452. sor összegébıl a levont osztalékadó összegét.
82
454-456. sorok: Az átalányadót alkalmazó, mezıgazdasági ıstermelınek minısülı, valamint a mezıgazdasági ıstermelıkre vonatkozó szabályok szerint adózó magánszemélynek e tevékenységére tekintettel kifizetett összegek és a levont adóelıleg A kifizetıknek akkor kell ezeket a sorokat kitöltenie, ha a mezıgazdasági ıstermelık, a regisztrált mezıgazdasági termelı magánszemélyek, valamint a családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közremőködınek minısülı magánszemély és nem foglalkoztatottként közremőködı családtagja részére (továbbiakban: ıstermelı), ıstermelıi tevékenységük ellenértékeként fizet ki ellenértéket. Ilyenkor a „Magánszemélyenkénti összesítı lap”, azonosításra szolgáló részében ki kell tölteni a magánszemély adóazonosító számán túl mindazon azonosítókat, mellyel a magánszemély rendelkezik, így az adószámát, az ıstermelıi igazolvány számát, a családi gazdaság nyilvántartási számát, illetve a regisztrációs számát is. A mezıgazdasági ıstermelıi termékek és tevékenységek felsorolását az Szja törvény 6. számú melléklete tartalmazza a vámtarifa azonosító feltüntetésével. A 454-456. sor nem tartalmazhatja a mezıgazdasági ıstermelık részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezıgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a 1108M-04–06 számú lapok megfelelı soraiban kell közölni. A 250 ezer forintos határ esetében is, a kifizetett összeget itt kell közölni a 456. (átalányadózó esetében a 455.) sorban függetlenül attól, hogy az ıstermelıi igazolványba a kifizetı vagy az ıstermelı jegyezte-e be a kifizetett összeget. [A virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is – értékesítésébıl, az adott adóévben csak 250 ezer forint bevétel tekinthetı ıstermelıi tevékenység bevételének. Ha az ebbıl származó éves bevétel meghaladja a 250 ezer forintot, a teljes összeg nem számít ıstermelıi bevételnek és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell majd, a jövedelmet megállapítani.] A virág- és dísznövény a következı vámtarifa azonosító szám alá tartozó termékkör: Élı növény a 0601-bıl, a 0602-bıl - kivéve: a hínár, az alga, Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-bıl - kivéve: a moha, a zuzmó, a tőlevelő ág. A kivételként említettek egyáltalán nem tartoznak az ıstermelıi tevékenységek közé. Ezen termékek ellenértékének kifizetésére nem alkalmazhatók 83
a mezıgazdasági ıstermelıkre vonatkozó elıírások (a 250 ezer Ft-os szabály sem!), így ezen kifizetéseket nem itt, hanem a 1108M-04-es lap 365. sorában kell feltüntetni. Hasonló szabályok vonatkoznak a saját gazdaságban termelt szılıbıl a saját gazdaságban készített szılımust, sőrített szılımust, szılıbor, valamint a felsoroltak értékesítésére is, azzal az eltéréssel, hogy az ebbıl származó bevétel akkor minısül ıstermelésbıl származónak, ha az nem haladja meg a 7 millió forintot és kizárólag kifizetıtıl és/vagy termelıi borkimérésben végsı fogyasztó részére történı értékesítésébıl származik (szılıbor 0,5 litert meghaladó kiszerelésben 220429-bıl, kivéve a 22042999). Mezıgazdasági ıstermelésbıl származó bevétel a borseprı és borkı értékesítése (2307-bıl), valamint a szılıtörköly (2308-ból). Ebben az esetben is a kifizetett összegekrıl a 456. (átalányadózó esetében a 454.) sorban kell adatot szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az ıstermelıi igazolványba a kifizetı vagy az ıstermelı jegyezte-e be a kifizetett összeget. Egyebekben, a bruttó kifizetést az átalányadózó mezıgazdasági ıstermelı esetében attól függıen, hogy élı állatok és állati termékek (454. sor), illetve egyéb ıstermelıi termékek (455. sor) ellenértékeként fizették ki, kell a megfelelı sorban feltüntetni, mert ebben az esetben az átalány alapja: a bevétel csökkentve az értékesítésre jellemzı meghatározott százalékú „költséggel”. Nem átalányadózó mezıgazdasági ıstermelı esetében, illetve a vetımagbértermelés, az állat bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állattartás esetén az ıstermelı bevételeként a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát kell a 456. sorban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen (a termék vagy állat kihelyezési értéke stb.) a különbözet kifizetése nem történt meg. Az Szja törvény elıleg levonási szabályait kell alkalmazni, azaz ıstermelı esetén a kifizetınek nem kell elıleget levonnia. 457. sor: A 454-456. sorok összegébıl levont személyi jövedelemadó öszszegét tartalmazza, mely összeg átírandó a 1108A-02-01-es számú lap 30. sor „c” oszlopába. 458. sor: A számla adására kötelezett magánszemély részére, e tevékenységére tekintettel fizetett összeg
84
Amennyiben tevékenységét önálló tevékenység keretében folytató magánszemély rendelkezik adószámmal (ezt a 1108M lapon közölni kell), és az általa kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységbıl származó bevétele(i) után az adóelıleg-fizetési kötelezettségét a magánszemélyek adóelıleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, úgy a magánszemély írásos nyilatkozata hiányában a kifizetı adóelıleget nem állapít meg. Ebben az esetben csak a bevételt kell közölni a „a” oszlopban. Ennek megfelelıen jelölni kell az elıleg levonásának elmaradását is a 459. sorban. Ha a magánszemély írásos nyilatkozatában kéri az adóelıleg megállapítását és levonását, azt a 1108M-04-es számú lap 365. sorban kell szerepeltetni. A számla ellenében történı kifizetésbıl a kifizetınek csak akkor kell levonni az adóelıleget, ha azt – nem egyéni vállalkozó, nem mezıgazdasági ıstermelı – a magányszemély nyilatkozatban kéri tıle. Az egyéni vállalkozó és mezıgazdasági ıstermelı a tevékenységével összefüggésben kapott bevételbıl minden esetben maga köteles megállapítani az elıleg. 459. sor: Az adóelıleg levonás elmaradásának indoka Ebben a sorban a kifizetıi (nem munkáltatói) minıségben teljesített kifizetések esetén kell a következı táblázat szerinti kódokat feltüntetni abban az esetben, ha az adóelıleg levonása bármely ok folytán elmaradt. A kódo(kat)t az „a” oszlopban található kódkocká(k)ban kell kiválasztani. Az adóelıleg levonására azért nem került sor, mert - tevékenységet önállóan folytató magánszemély nyilatkozott (1108M-06-os lap 458. sor) - a magánszemély mezıgazdasági ıstermelı és költségnyilatkozata összege alapján (456. sor) - a magánszemély bevételének forrása nem pénz - csak béren kívüli juttatás - egyéb okok - munkáltató nem vont elıleget a Szja törvény 46. § (7) bekezdés alkalmazása miatt - közös tulajdonban lévı ingatlant tulajdonostársak közössége adott bérbe - Magyarországon nem adóztatható jövedelem - Magyarországon korlátozott mértékben adóztatható jövedelem Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a magánszemély egyéni számláján egyéb jövedelmet írt jóvá
Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A „3”-as kód esetén kereskedelmi utalvány, dolog, értékpapír, igénybevett szolgáltatás, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magán-
85
személy javára vagy érdekében teljesített kiadás miatt nem került sor adóelıleg levonására. A munkáltató, „4”-es és „6”-os kódot töltheti ki, ha csak béren kívüli juttatásban részesült a munkavállaló, és ha kizárólag illetve, ha a kifizetı az Szja törvény 46. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazza. Az „5”-ös kódot kell azokban az esetekben feltüntetni, melyek nem szerepelnek a tételesen meghatározott indokok között. Ilyen lehet például az osztalékelılegbıl osztalékká vált összeg elıleg elszámolása. Ha bíróság által a magánszemély számára megítélt összeget inkasszóval leemelik adózó számlájáról, szintén ezt a kódot lehet használni. A „7”-es kódot abban az esetben kell feltüntetni, ha az adó azért nem került levonásra, mert a közös tulajdonban lévı ingatlant tulajdonostársak közössége adta bérbe. A „8”-as kódot abban az esetben kell feltüntetni, ha a jövedelem Magyarországon nem adóztatható. A „9”-es kód abban az esetben választható, ha a jövedelem Magyarországon korlátozott mértékben adóztatható. A „10”-es kód kizárólag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár töltheti ki akkor, ha a 366. sor „d” oszlopában olyan egyéb jövedelmet írt jóvá, melyet nem terhelt adóelıleg levonási kötelezettség. Abban az esetben, ha több olyan jogcímen történt juttatás, amely eltérı indokok alapján nem eredményezett adóelıleg levonást, úgy minden indokot meg kell jelölni (balra zártan kell kitölteni az adott helyet pl: 378). Ha az elızıekben felsorolt jogcímek közül a 10-es kód kerül kiválasztásra, úgy azt két kódkockában kérjük feltüntetni. Az elsı kódkockában 1est, a második kódkockában pedig 0-át kell beírni. 460 sor: Az adott hónapban kifizetett bér szerinti adójóváírásra jogosító hónapok száma Ebben a sorban kell feltüntetni az adójóváírásra jogosító hónapok számát. Ezt a részt minden esetben ki kell tölteni, ha bérkifizetés történt, függetlenül attól, hogy a magánszemély kérte-e az adóelıleg levonása során az adójóváírás érvényesítését vagy sem. A kitöltés során a 462. sorban jelölt adóévi hónapok számának összesített adatát kell feltüntetni. A kitöltés során csak akkor lehet 1-nél nagyobb számot beírni, ha az adott hónapban
86
olyan, több hónapra járó bér kifizetésére kerül sor, mellyel kapcsolatban korábbi bevallásában még nem jelölt meg jogosító hónapot. 462., 463. és 464. sor: Azon hónapok megjelölése, amelyekre a magánszemélyt bér illette meg Tekintettel arra, hogy az adójóváírásra jogosító hónapok eltérhetnek a kifizetés idıpontjától, ezek a sorok szolgálnak az adóév adott hónapjában történt kifizetéshez kapcsolódó adójóváírásra jogosító hónap(ok) részletes feltüntetésére. A 464. sor kitöltése esetén csak azokat a hónapokat szabad bejelölni, amelyekkel kapcsolatban a kifizetés 2011. január 15-e után történt. A kódkockákat minden olyan hónapról ki kell tölteni, amelyben adójóváírás illeti meg a magánszemélyt. Az adott kódkockák [01-tıl 12-ig] az év egy-egy hónapjának felelnek meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszőnik és felmentést kap a munkavégzés alól 2011. november hónapjától 2012. március hónapjáig, úgy a 2011. októberben egy összegben kifizetett bére alapján a következık szerint kell a 462. és 463. sorokat kitölteni. 462. sor 2011 hónap:
01….……….….. 10 X
463. sor 2012 hónap
01 X
02 X
03 X
11 X
12 X
04
Ha a bér alapján csak szeptember hónapra illette meg adójóváírás a magánszemélyt, a kitöltés a következı. 462. sor 2010 hónap:
01….……….….. 09………….12 X
Elıfordulhat, hogy visszamenılegesen kerül sor bér kifizetésére. Amennyiben 2011-ben pl. a januári bér kifizetésével került sor a 2010. évi november-december havi bér kifizetésére, a 462. és 463. sorok kitöltése a következı: 462. sor 2011 hónap
01 X
464. sor 2010 hónap
01….
02
03
10
11 X
12 X
87
Amennyiben korábbi – 2010. év elıtti – években érvényesíthetı adójóváírásra jogosít a kifizetés (ideértve a 2010. évet is), akkor annak az évnek a bevallását (adatszolgáltatását) kell módosítani, amelyre a kifizetés vonatkozott. Például a 2005. december 31-éig terjedı idıszakra a már benyújtott K30-as adatszolgáltatás, illetıleg a 06081K, a 0608-as, a 06082-es, 0708as, 0808-as, 0908-as, 1008-as bevallást kell helyesbíteni arra az idıszakra, amelyikre bér illette meg a magánszemélyt. A 464. sor kitöltése kizárólag technikai jellegő, a magánszeméllyel összefüggı adatok korrekt közlésével függ össze. Például a volt dolgozónak visszamenılegesen járó bért ítélt meg a bíróság 2011. októberében. Az ítélet szerint 2005. szeptember – 2005. december hónapokra. Ebben az esetben a 2005K30-as adatszolgáltatásban helyesbíteni kell az adójóváírásra jogosító hónapokat, de a 1108-as bevallásban ez nem tüntethetı fel, függetlenül attól, hogy a kifizetés az októberi hónap kötelezettsége lesz. FONTOS! Amennyiben a 1108M-04-es számú lap 360-362. sorok közül bármelyik kitöltött az adott hónapban, úgy a 462-464. sorok kitöltésére is figyelni kell! Ha 2010. év elıtti bérjövedelem kifizetése történik, azt a megadott helyen „X” beírásával jelezni kell.
A 1108M-07-es lap kitöltése VI. A százalékos egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó adatok Ezt a lapot akkor kell kitölteni, ha a kifizetıt, vagy munkáltatót 27%-os, illetıleg 14%-os mértékő egészségügyi hozzájárulás terheli, amely magánszemélyhez köthetı fizetési kötelezettséget eredményez.73 A magánszemélyhez nem köthetı (pl. üzleti ajándék, reprezentáció, kamatkedvezmény, cégautó-adó után fizetendı) egészségügyi hozzájárulást itt nem kell szerepeltetni. 466. sor: A 27%-os egészségügyi hozzájárulás alapja Ebben a sorban a 27%-os mértékő egészségügyi hozzájárulási kötelezettség alapját kell feltüntetni. 467. sor: A 27%-os egészségügyi hozzájárulás összege Ebben a sorban a 27%-os mértékő egészségügyi hozzájárulási kötelezettség összegét kell feltüntetni.
73
Eho tv. 3-4 §.
88
468. sor: A 14%-os mértékő egészségügyi hozzájárulás alapja Ebben a sorban kell feltüntetni az Eho tv. 3. § (3) bekezdése alapján meghatározott 14%-os mértékő egészségügyi hozzájárulás alapját. 469. sor: A 14%-os mértékő egészségügyi hozzájárulás összege Ebbe a sorba a 468. sorban feltüntetett összeg után fizetendı 14%-os mértékő hozzájárulás összegét kell beírni. A százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a magánszemély a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és az Ekho tv. 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az Eho tv. 3. § (3) bekezdés a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felsı határ). A bevallás VII-IX. tábláit kizárólag abban az esetben lehet kitölteni, ha a munkaviszonyból származó elızı naptári évre vonatkozó bevételt, továbbá a munkáltató az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következı év január 15-éig kifizeti. Ebben az esetben ezen jövedelmeket az elızı naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Az Szja törvény 26. §-ának alkalmazása szerint a 1108M-07-es lap említett tábláiban csak olyan jövedelmek szerepelhetnek, amelyek megfelelnek a fentieknek. Azon jövedelmek, amelyek nincsenek feltüntetve a 07-es lapon, függetlenül attól, hogy 2011. január 15-éig kifizetik, csak a 04-es, 05-ös, 06-os bevallási lapokon szerepelhetnek. A 07-es lap VII- IX. táblái sorainak kitöltéséhez, a 04 - 06 lapokhoz tartozó, a soroknál említett, hivatkozott sorszámoknál található útmutatás nyújt segítséget. VII. A 2010. december 31-én megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelmek 471 – 476. sorok kitöltése Ezek a sorok tartalmazzák mindazon jövedelmeket, melyeket a magánszemély részére munkaviszonyból származó, 2010. évre vonatkozó bevételként fizetett ki a munkáltató 2011. január 15-éig. Ugyancsak itt kell feltüntetni a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha annak kifizetésére 2011. január 15-éig sor került. (A kitöltéshez a 1108M-04-es lap 360-362., valamint a 1108M-04-es lap 367., 369. és 370. soraihoz írt útmutatót nyújt segítséget.) Ebben a blokkban szereplı 89
adatokat a 1108M-04-es számú lapon nem szabad feltüntetni. A 472. sor a) oszlopában az 1., 2., és a 3-as kódértékeket szükséges alkalmazni és amennyiben az a), a b), a c) valamint a d) oszlopban adat kerül feltüntetésre, úgy valamennyi oszlopban adatnak kell szerepelnie. A 471-476. sorok d) oszlopába nem a bruttósított összeget (1,27 % adóalap-kiegészítéssel növelt összeget) kell feltüntetni, hanem az adóalap-kiegészítés nélküli jövedelem adóelıleg-alapját. A 471. sorban az adóterhet nem viselı járandóságnak minısülı 2011. január 15-ig kifizetett hallgatói munkadíj összegét is kell szerepeltetni, abban az esetben, ha volt ilyen kifizetés. Az Szja tv. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, ha az elızı naptári évre vonatkozó munkaviszonyból származó bevételt, a munkáltató által fizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következı év január 15-ig kifizetik, akkor azt az elızı naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekintetni. Amennyiben tehát a 2010. december hónapra járó hallgatói munkadíjat 2011. január 15ig kifizették, akkor azt a 2010. december 31-én megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. A 2010. december 31-én hatályos Szja tv. 3.§ 72. pontja alapján a hallgatói munkadíj – a minimálbér kétszeresének határáig – adóterhet nem viselı járandóságnak minısül. Amennyiben a hallgatói munkadíj összege meghaladja a minimálbér kétszeresét, akkor az értékhatárt meghaladó összeg bérjövedelemnek minısül. Ha azonban a hallgatói munkadíj kifizetésére 2011. január 15-ét követı idıszakban kerül sor, úgy az az összeg 2011. évben munkaviszonyból származó jövedelemnek minısül, és nem tölthetık ki a sorhoz tartozó oszlopok, hanem a 1108M-04. számú lap 360. sorában kell a jövedelmet szerepeltetni. A hallgatói munkadíj kitöltésére vonatkozó sornál csak az a) oszlopba szabad a járandóság összegét beírni, a b), a c) és a d) oszlopokban adat nem szerepelhet. A 475. sorban a külföldön adóköteles adóterhet nem viselı járandóságnak minısülı jövedelem összegét is szerepeltetni kell, abban az esetben, ha volt ilyen kifizetés. Ezt a sort abban az esetben lehet kitölteni, ha a kifizetésre 2011. január 15-ig került sor és a kifizetés a 2010. december 31-én hatályos szabályok szerint adóterhet nem viselı járandóságnak minısült. A külföldön adóköteles adóterhet nem viselı járandóságnak minısülı összeget az a) oszlopba kell beírni, a b), a c) és d) oszlopok nem tölthetık ki. VIII. A 2010. december 31-én megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadó elılegének elszámolása 477-478. sorok kitöltése 90
Ezek a sorok szolgálnak a 2010. év december 31-ére visszarendezett, az összevont adóalapot terhelı jövedelmek személyi jövedelemadó elılegének elszámolásához. Az adóelıleget az Szja törvény 2010. december 31-én hatályos 30. §-ában meghatározottak szerint kell megállapítani. IX. A 2010. évvel kapcsolatos egyéb adatok
479-483. sorok kitöltése Ezek a sorok olyan adatokat tartalmaznak, melyek a 2010. december 31ére visszarendezett jövedelmekhez kapcsolódnak. (A kitöltéshez kérjük figyelembe venni a 1108M-06-os lap 460., 462. soraihoz írt útmutatót.) 484. sorban a 2010. évvel kapcsolatos azon hónapo(ka)t kell jelölni, amelyekre a magánszemélyt bér illette meg. A 1108M-08-as lap kitöltése Abban az esetben, ha adózó a munkáltatói adómegállapítás (10M29) során a magánszemély terhére/javára állapít meg személyi jövedelemadó, illetve a mezıgazdasági kistermelı nyilatkozata (10NY63) alapján 15%os egészségügyi hozzájárulás különbözetet, úgy ez a lap szolgál a különbözetek elszámolására. X. A 2010. évre megállapított személyi jövedelemadó, adóelıleg elszámolása 491. sor: A 2010. évi adó összege együttesen (a 10M29-01-03 lap 61. sor „c” oszlopa A 10M29-01-03 lap 61. sorának „c” oszlopa tartalmazza a magánszemély 2010. évi összevont adóalapja adójának és külön adózó jövedelmeit terhelı adójának együttes összegét. Ezt az összeget kell beírni e sor „a” oszlopába. 492. sor: Az adóév során levont adó, adóelıleg összege (10M29-01-03 lap 76. sor „c” oszlopa) A 10M29-01-03 lap 65. sor „b” oszlopában feltüntetett, levont személyi jövedelem-adóelıleg és adó együttes összege szerepel e sor „a” oszlopában.
91
493. sor: A 2010. évre még fizetendı adó összege (a 491. sor „a” oszlopának összegébıl a 492. sor „a” oszlopa összegének levonása után megmaradt adó) A kiszámított adót, adózó összevetette a már levont adóelıleg, levont forrásadó együttes összegével és megállapította a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendı adót. Az elszámolással megállapított adótartozást a (10M29-01-03 lap 79. sorával azonos összeg) kell ennek a sornak a „b” oszlopába beírni. 494. sor: A 2010. évre visszajáró adó összege (492. sor „a” oszlopának összegébıl a 491. sor „a” oszlopa összegének levonása után megmaradt adó) A kiszámított adót adózó összevetette a már levont adóelıleg, levont forrásadó együttes összegével és megállapította a visszafizetendı adót. Az elszámolással megállapított visszajáró adót a (10M29-01-03 lap 80. sorával azonos összeg) kell ennek a sornak a „b” oszlopába beírni. Természetesen azt az adó összeget, amelyet levont a munkáltató (a társaság), de nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét (10M2901-03. számú lap 61. és 67. sor „a” oszlopa), az elszámolásban nem vette figyelembe, ezen a lapon sem kell figyelembe venni. XI. A 2010. évre megállapított 15%-os egészségügyi hozzájárulás elszámolása 495. sor: A 2010. évi - a mezıgazdasági kistermelı nyilatkozata alapján megállapított – 15%-os mértékő egészségügyi hozzájárulás összege (10M29-06 lap 642. sor) A kiszámított egészségügyi hozzájárulás összegét kell ebben a sorban az „a” oszlopban feltüntetni a 10M29-06-os munkáltatói elszámolás 642. sorával egyezıen. 496. sor: A 2010. évben – a mezıgazdasági kistermelı nyilatkozata alapján – befizetett 15%-os mértékő egészségügyi hozzájárulás összege (10M29-06 lap 643. sor) A magánszemély által adott nyilatkozat alapján az adóévre megfizetett egészségügyi hozzájárulás összegét kell ebben a sorban az „a” oszlopban feltüntetni a 10M29-06-os munkáltatói elszámolás 643. sorával egyezıen. 497-498 sorok: A 2010. évre még fizetendı vagy többletként (visszajáró) mutatkozó egészségügyi hozzájárulás összege
92
A 10M29-06-os elszámolás 644., illetve a 645. soraival egyezıen, a megállapított egészségügyi hozzájárulás különbözetét kell ezekben a sorokban feltüntetni, a „b” oszlopban. XII. A 2010. évre fizetendı adó összegének levonása az Art. 41. §-a alapján adó, adóelıleg elszámolása
Az 499-504. sorok kitöltése Ha a jövedelemadót a munkáltató állapítja meg, az adó és a korábban levont adóelıleg(adó) különbözetét a munkáltató - a számára elıírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésıbb 2011. június 20-áig - levonja vagy visszafizeti. Eddig a határidıig lehetıség van az adókülönbözet több részletben, havonta történı levonására is. (Így kell eljárni, például, ha az év végi adóelszámolás során helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelıleg levonása során figyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel.) A munkabérbıl havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg, az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és az adóelıleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adóhátralék 2011. június 20-áig nem vonható le teljes egészében az elızıek szerinti módon, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell a 15%-os mértékkel folytatni. Ha a levonások után is marad még adóhátralék vagy a magánszemély idıközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül értesíti a tartozás összegérıl a magánszemély állandó lakóhelye szerinti adó- és vámhatóságot (10T29-es „Tájékoztatás az adóhátralékról” nyomtatvány). Az elszámolás közlésével egyidejőleg kell a tartozás összegérıl értesítenie a magánszemély lakóhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságot akkor, ha a magánszemélynek a nyilatkozata benyújtásának napja után megszőnt a munkaviszonya Természetesen csak a levont különbözet keletkeztet adóbevallási és befizetési kötelezettséget adózónál, ezért a következık szerint kell eljárnia. A 499. sor „b” oszlopába (illetıleg az 502. sor „b” oszlopába) elsı alkalommal a 493. sor „b” oszlopában szereplı összeget kell beírni. Az ezt követı hónap(ok)ban azonban már csak a még fennálló tartozást kell szerepeltetni az 499. sor „b” oszlopában (illetıleg az 502. sor „b” oszlopában). Az adott hónapban levont összegek beírására szolgál, az 500. sor és az 503. „a” oszlopa. Ha a levonásra nyitva álló határidıt követıen is marad még személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás hátralék (különbözet), azt az 501. sor „b” oszlopában (illetve az 504 „b” oszlopában) kell feltüntetni. További összefüggések: 93
Az 501. sor b) oszlopának adata, illetıleg az 504. sor b) oszlopának adata megegyezik a 10T29-es nyomtatvány 3. sorának, illetıleg a 6. sorának adatával. Példa a különbözet levonására. 1. A magánszemély elszámolását 2011. május 16-án kapja kézhez. E szerint 89 800 forint tartozás mutatkozik. Adózónál minden hónap 5-én van bérfizetés. A 1108M-08-as lap kitöltése a következı. 1108M-08 / június 1108M-08 / július 1108M-08 / augusztus
499. sor „b” oszlop 500. sor „a” oszlop 499. sor „b” oszlop 500. sor „a” oszlop 499. sor „b” oszlop 500. sor „a” oszlop 501. sor „b”oszlop
89 800 Ft 24 600 Ft 65 200 Ft 24 600 Ft 40 600 Ft 24 600 Ft 16 000 Ft
2. Elızı példánkban szereplı magánszemély munkaviszonya megszőnt 2011. május 7-én. A 1108 bevallás 06-os lapján a munkaviszony megszőnésének idıpontja 2011. 05 07, a 08-as lapon a XII. tábla 501. sor „b” oszlopa kitöltött (az összeg megegyezik a 493. sor „b” oszlopában feltüntetett összeggel). Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követıen feltárja, hogy a magánszemély jogszerő eljárása mellett a magánszemély adóját a 2010. évre tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet (a visszajáró adót) a magánszemély részére visszatéríti, illetıleg a következı kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejőleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. A levonás ez esetben sem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelıleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja.74 Az adómegállapítás módosításának bevallása a 1108M-08-as lapon a következık szerint történik. A X. és a XI. táblát a helyes (módosított) adatokkal ki kell tölteni. Meg kell nézni, hogy az eredetileg benyújtott 1108M-08-as lapon a 493. sor „b” oszlopában szereplı összeg és a módosítás során kiszámított 493. sor „b” oszlopában szereplı összegek közül melyik a magasabb. Ha Helyesbített>Eredeti, 74
Art. 28/B. §
94
úgy a XII. tábla 499. sor „b” oszlopába a különbözet összegét kell beírni. Egyebekben a fentebb leírtak szerint kell a bevallást kitölteni. Amennyiben az adókülönbözet az elıbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély idıközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegérıl és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély lakóhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatóságot. Nem módosítható a munkáltatói adómegállapítás az elızıekben leírtak szerint, ha a) a magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval, b) a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenırzéssel helyesbítette, és errıl nyilatkozott a munkáltatójának, c) a magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adó- és vámhatóság állapította meg. A munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás idıpontjában nyilvántartásba veszi, és az adókülönbözet összegérıl – a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély lakóhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságnál..
1108M-09 – 1108M-15-ös lapok kitöltése A társadalombiztosítási járulékokra (tagdíjra), valamint az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és a járulékfizetési (tagdíj) kötelezettségrıl, a fizetésre kötelezettek körérıl, a járulékok mértékérıl stb., a - többször módosított - Tbj., valamint a Tbj. R. rendelkezik75. A magánnyugdíjpénztár tagra vonatkozó további rendelkezéseket az Mpt. tartalmazza. A társadalombiztosítási járulék mértéke 27%, melybıl a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 24%, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék mértéke 3% (amely 1,5%-os mértékő természetbeni egészségbiztosítási járulék-
75
A Tbj. fontosabb rendelkezései: Ki minısül foglalkoztatónak [4. § a) pont]; ki csatlakozhat magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel [4. § o) pont]; ki minısül biztosítottnak (5. §); kire nem terjed ki a biztosítás (11. §); járulékalapot képezı jövedelem [4. § k) pont]; járulékalapot nem képezı jövedelem (21. §); a járulékok fajtái és mértéke (19. §); a foglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége (20-22., 26. §); a biztosítottat terhelı egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felsı határa (24-26., 31., R. 4/A. §); a társas vállalkozásra és a vállalkozókra vonatkozó szabályok (27-28. §)
95
ból, 0,5%-os mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, illetve 1%-os mértékő munkaerı-piaci járulékból áll). A bevallásban elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak eleget tenni, ezért a levont 10% nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében a 2011. december 31-éig esedékes 10% nyugdíjjárulék és 0% tagdíj76, illetve ezt követıen, a – 2011. december havi bevallási idıszakra vonatkozó – a 10%-os tagdíj77), a 7,5%-os mértékő egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci (amelybıl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, illetve a munkaerıpiaci járulék 1,5%)78 járulék egy sorban történı bevallása nem lehetséges. A nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja vonatkozásában a nyugdíjjárulék és tagdíj) megfizetése esetében változatlanul érvényesül a járulékfizetési felsı határ, melynek összege 2011. évben naptári napi 21 000 forint, egész évre számítva (365 x 21 000 forint =) 7 665 000 forint79. A járulékfizetési felsı határt évente január 1-jétıl december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsı határt a jogviszony idıtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felsı határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azokat az idıtartamokat, amelyekre a foglalkoztatottnak járulékalapot képezı jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli idıszakot. A megállapított járulékfizetési felsı határt idıközben csökkenteni kell az említett idıszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felsı határ szorzatával80. A foglalkoztató a megállapított tagdíjat (tagdíj kiegészítést) az állami adó- és vámhatóság felé köteles bevallani, illetıleg megfizetni. Figyelem! A nyugdíjjárulék mértéke 2011. január 1-jétıl 10%, azzal az eltéréssel, hogy a 2011. január 10-éig megszerzett, 2010. decemberi járulékalapot képezı jövedelemre, melyet a 2010. december hónapra vonatkozóan be-
76
Ez azt jelenti, hogy a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között esedékes 10% nyugdíjjárulékot magánnyugdíjpénztár tagjai esetében is a NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletı bevételek beszedési számlára (1032000-06056236) kell befizetni. A tagdíj-kiegészítést a változás nem érinti, azt továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell megfizetni. Tbj. 19. § (7) bekezdés, Tbj. 33. § (3) bekezdés 77 Tbj. 33. § (1) bekezdés 78 Tbj. 19. § (2)-(3) bekezdés 79 A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérıl szóló 2010. évi CLXIX. törvény 58. § (1) bekezdés 80 Tbj. 24. § (3) bekezdés
96
nyújtott bevallásban kell bevallani, még a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis még a 9,5%-ot81. A foglalkoztató illetve a társas vállalkozás a Tny. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után, a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon felül – 2011. évben 13%-os mértékő korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették82. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képezı jövedelme után az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékból 4% mértékő természetbeni egészségbiztosítási járulék részt és 10% mértékő nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékból 2% mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék részt is köteles fizetni. Nem fizet 1,5%-os mértékő munkaerı-piaci járulék részt (az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékból) az a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte83. A kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 2011. évben havi 5 100 forint (napi 170 forint) összegő egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Több jogviszony egyidejő fennállása esetén a kiegészítı tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni84. A kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó 10% mértékő nyugdíjjárulékot fizet, függetlenül attól, hogy magánnyugdíjpénztár tag-e. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közremőködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem. A kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsı határig fizeti meg. Nem fizet 1,5%-os mértékő munkaerı-piaci járulék részt (az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékból) az a társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte85. Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejő fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), az egészségbiztosítási- és mun81
Tbj. 62. § (1) bekezdés Tbj. 20/A. § (1) bekezdés 83 Tbj. 25/A. § c) pont 84 Tbj. 38. § 85 Tbj. 25/A. § c) pont 82
97
kaerı-piaci járulékot is. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a Tbj. 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felsı határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felsı határig megfizette86. Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejőleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl nem fizet 2% mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék részt. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani87. Heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidı-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidıben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegırzı támogatásban részesül. E rendelkezés – választás szerint – 2009. július 1jétıl visszamenılegesen alkalmazható88. Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- illetve felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem azzal, hogy a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló társas vállalkozó – az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl – nem fizet 2%-os mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék részt.89. Nem fizet 1,5%-os mértékő munkaerı-piaci járulék részt (az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékból) az a társas vállalkozó, aki közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van)90. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. 86
Tbj. 31. § (1)-(2) bekezdés Tbj. 31. § (3) bekezdés 88 Krtv. 223. § (3) bekezdés 89 Tbj. 31. § (4) bekezdés 90 Tbj. 25/A. § b) pont 87
98
Sokszor elıfordul, hogy a biztosított év közben eléri a járulékfizetési felsı határt, ezt követıen táppénzen van, így a felsı határt a Tbj. 24. §-a alapján csökkenteni kell a táppénz idıtartamával, melynek következtében túlfizetés keletkezik. A korrekció csakis tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén lehetséges. Abban az esetben, ha a foglalkoztatónak nem volt tudomása arról, hogy a foglalkoztatottja magánnyugdíjpénztári tag, akkor a tárgyhavi bevallással egyidejőleg, külön lapo(ko)n helyesbítheti a korábbi - tárgyévi - bevallásokban közölt adatokat az alábbiak szerint: - a tárgyhavi járulékadatoktól elkülönülten, - a nyugdíjjárulék alapjának közlésével (565-567. sorok), - a nyugdíjjárulék- és tagdíj kiegészítés (568-569, 571-572. sorok) korrigált összege mellett a hivatkozott sorok a) oszlopában a 6-os „a foglalkoztatónak utólag jutott tudomására a magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága” kód megjelölésével, illetve - az 541. sor „tárgyidıszakban fennálló magánnyugdíjpénztári tagság idıtartama” b)-c) oszlopának kitöltésével. Abban az esetben, ha nemcsak a járulékok összege változik, hanem egyéb adat is (például a nyugdíjjárulék alapja), akkor helyesbítést, illetve önellenırzést is be kell nyújtani.
A 1108M-09 – 1108M-15-ös lapok fejlécének kitöltése A biztosítási jogviszony idıtartama (1108M-09, 10, 12, 13, 14-es lapok) Ebben a rovatban a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás idıtartamát kell feltüntetni. A biztosításban töltött idı kezdı idıpontjaként tárgyhónapon belüli, vagy tárgyidıszaktól eltérı idıszak is feltüntethetı. Példa: a dolgozó munkaviszonya a felmentési idı figyelembevételével 2012. január 15-én megszőnik, de az utolsó munkában töltött napon 2011. október 15-én részére a munkabér kifizetésre kerül. Ebben az esetben a tárgyhónapról (október) benyújtott bevallásban az októberi adatokat tárgyhavi, az ezt követı idıszakok a tárgyhónaptól eltérı idıszakként oly módon kerülnek bevallásra, hogy a november-december hónapok adata összevontan külön lapon, majd a 2012. január 1-jétıl január 15-ig, a felmentési idı végéig tartó biztosítási idı és adatok egy újabb lapon, tehát összesen három lapon kerülnek feltüntetésre. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony tartamának megállapítása a Tbj. 5. §-ában, valamint annak végrehajtási rendeletében foglaltak szerint történik. 99
A biztosítás - jogszabály eltérı rendelkezésének hiányában - az ennek alapját képezı jogviszony kezdetétıl annak megszőnéséig áll fenn. Az egyidejőleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ennek megfelelıen a biztosítottra vonatkozóan a bevallást jogviszonyonként kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy ugyanannál a munkáltatónál, pl. január 12-tıl január 20ig munkaviszonyban, és mellette ugyanezen idıszakban megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottról a 1108M-09 – 1108M-15-ös lapokat jogviszonyonként külön-külön [az alkalmazás minısége rovat (foglalkoztatás minısége-jogviszony azonosító szám) egyezıségének biztosításával] kell benyújtani. 2011. január 1-jétıl az Mt. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép91. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége92: - a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivıi társaság, a szabadalmi ügyvivıi iroda tagja esetében a tényleges személyes közremőködési kötelezettség kezdete napjától annak megszőnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszőnésének napjáig; - egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszőnése napjáig tart. A biztosítottnak nem minısülı, kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a személyes közremőködés idıtartamát kell feltüntetni. A társasági szerzıdésben meghatározott személyes közremőködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közremőködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerzıdésben meghatározott idıpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közremőködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti93. Az ellátások folyósításának idıtartama (11-es lap) A 11-es lapon ebben a rovatban kell feltüntetni a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munka-rehabilitációs díj, valamint az álláskeresési támogatás folyósításának idıtartamát. 91
Tbj. 7. § (2) bekezdés Tbj. 10. § (2) bekezdés 93 2006. évi IV. törvény 92
100
Ebben a rovatban kell feltüntetni továbbá a biztosítás megszőnését követı idıre a tárgyidıszakban folyósított gyermekgondozási díj, táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idıtartamát. Figyelem! Amennyiben a bevallás a 2010. évet megelızı idıszakra vonatkozik, a visszamenıleges adatokról 15 munkanapon belül a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a Tny. törvényben elıírt adatközlést teljesíteni kell! Az „alkalmazás minısége” rovat (1. számú függelék) A rovat elsı pozíciója a magánszemély nyugdíjas státuszának jelölésére szolgál. A rovat második és harmadik pozíciója a foglalkoztatás minısége (a biztosítási jogviszony, amely egyben a tagdíjfizetést megalapozó jogviszonyt is jelenti) kódját jelöli. Figyelem! A 2010. január 1-jét megelızı (pl.: 2009. évre vonatkozó) biztosítási idıszakra kifizetett jövedelem esetén az adatokat a még nem összevont (tehát a 2009. évben használatos) jogviszony azonosítón kell közölni. Az ezt követı hat kódkocka (a rovat 4-9. pozíciója) az adott jogviszony kezdı idıpontját jelöli (az év utolsó két számjegye, hónap, nap). (Például: 1992. május 20-án létesített jogviszonynál: 920520.) A következı három kódkocka (a rovat 10-12. pozíciója) a jogviszony sorszámmal történı azonosítására szolgál, melyet jobbra zártan kell szerepeltetni. Az alkalmazás minısége kód 10-12. pozíciója 1-999-ig terjedı folyamatos szám lehet. Ha egy napon, azonos foglalkoztatás minısége kódszámmal több jogviszonyt létesített a biztosított, akkor a jogviszony sorszámának eltérınek kell lennie. Figyelem! A jogviszony sorszámnak minden esetben egyedinek kell lennie! Azaz, ha különbözı napokon, de azonos foglalkoztatás minısége kódszámmal létesített jogviszonyt a biztosított, akkor sem lehet a jogviszony sorszám azonos. Abban az esetben, ha a biztosított magánszemély ugyanazon foglalkoztatónál egyidejőleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, a bevallás 0915-ös lapjait jogviszonyonként külön-külön kell kiállítani. 101
Egy biztosítottra vonatkozóan az egész adóév során az egy adott jogviszonyhoz használt jogviszony azonosítására szolgáló sorszámnak meg kell egyeznie! Abban az esetben, ha a biztosított foglalkoztatása a tárgyhónap során teljes munkaidısrıl részmunkaidısre, vagy részmunkaidısrıl teljes munkaidısre változik, a biztosításban töltött idıt, a járulékalapokat és a járulék összegeket külön lapon kell közölni a teljes és a részmunkaidıs idıszakokra vonatkozóan. Példák: 1. Ugyanazon foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyok, megbízási jogviszonyok, valamint választott tisztségviselıi jogviszony közlése a nem nyugdíjas foglalkoztatottról: alkalmazás minısége 0 20-100101-001 0 41-100201-002 0 41-100201-003 0 41-100201-004 0 20-100801-005 0 41-100905-006
jogviszony kezdete január 1-tıl február 1-tıl február 1-tıl február 1-tıl augusztus 1-tıl szeptember 5-tıl
2. START-kártyával történı foglalkoztatás esetén: A felsıfokú végzettségő START-kártyával rendelkezı pályakezdı fiatal munkabére 200 000 forint, a kedvezmény alapja (a minimálbér kétszeres összegének megfelelı járulékalap)156 000 forint, ezt az összeget kell a 1108M-13-as lapon feltüntetni. Az e feletti rész (44 000 forint) után, valamint a foglalkoztatott pályakezdınek a 200 000 forint után kell az általános szabályok szerint (a 1108M09 és 1108M-10-es lapokon) a kötelezettségeket teljesíteni. 2010. január 1-jét követı bevallási idıszak esetén ez azt jelenti, hogy a foglalkoztató a minimálbér kétszerese (156 000 forint) után a 10, illetve 20%-os közterhet fizeti meg, a fennmaradó 44 000 forint után az általános szabályok szerint kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Mivel a Tbj. alapján csak a 44 000 forintos munkabérrész képez járulékalapot, ez után 27% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, vagyis a START-kedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti járulékalapként. 1 db 1108M-13-as lap
a kedvezmény mértéke szerinti adatokkal (156 000 forint járulékalap után)
102
1 db 1108M-09-es és 1 db 1108M-10-es lap
a kedvezmény feletti összeg (44 000 forint) után a foglalkoztató által fizetendı járulékokkal, és az egyéni járulékok (200 000 forint járulékalap) adataival összevontan
3. A nem nyugdíjas magánszemélyt a tárgyhónap során két alkalommal megbízási jogviszonyban foglalkoztatta az adózó. A megbízási jogviszony kezdetének dátuma mindkét esetben azonos. A foglalkoztató a magánszemélyre vonatkozó adatokat a bevallásban jogviszonyonként köteles feltüntetni, ezért a 1108M-09-es, illetve a 1108M-10-es lapokból a két jogviszonyra tekintettel két-két lap kerül kiállításra. Mindkét jogviszonynál az alkalmazás minısége rovat elsı három kódkockájába 041-est (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) kell írni, ugyanakkor az alkalmazás minısége rovatban - a jogviszony kezdı dátumát jelölı kódkocka után - a „-” jel után a jogviszony azonosító sorszáma az elsı jogviszony tekintetében 1-es, a második jogviszony esetében 2-es lesz. 4. Abban az esetben, ha a nyugdíjas szünetelteti a nyugdíját, a nyugdíjas státuszát továbbra is jelenteni kell. 5. Bérszámfejtési napot követıen, de még a tárgyhónapon belül keresıképtelenné vált magánszemélynél a kiesı idıt az eltérı idıszak jelölésével egy önálló 1108M-09-es lapon a tárgyhónapban kell közölni. 6. A megbízási jogviszony 2007. március 1-jétıl 2011. június 30-ig tart, a kifizetés egy összegben, 2011. június 30-án történik. Az egyes évekre (2007., 2008., 2009., 2010., 2011.) jutó megbízási díj összegét a biztosítási jogviszony idıtartama rovatban évekre megbontva külön-külön lapon kell szerepeltetni. 7. A nyugdíjas foglalkoztatott a betegszabadságának lejárta után táppénzre nem jogosult, ez az idıszak igazolt távollétnek minısül. A „biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja” ebben az esetben 46-os [munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése nélkül] lesz [figyelemmel a Tny. 22/A. § (1) bekezdésére]. Figyelem! Az egyes jogviszonyok vonatkozásában az alkalmazás minısége kódszámnak (magánszemély nyugdíjas státuszát jelölı szám, foglalkoztatás minısége kód, jogviszony kezdete, jogviszony azonosítására szolgáló sorszám) az összetartozó 1108M-09 – 1108M-15-ös lapokon - a tárgyhónaptól eltérı idıszakra vonatkozó kifizetések esetében is - meg kell egyeznie! 103
1108M-09-es lap kitöltése XIII. A JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS Ezen a lapon a fejlécben feltüntetett biztosításban töltött idıre vonatkozó adatok kerülnek feltüntetésre. A kifizetıhelyet mőködtetı munkáltatónak a 1108M-11-es lapon feltüntetett ellátások folyósításának idıtartamára vonatkozóan, ezen a lapon kell közölnie a magánnyugdíjpénztári tagságra, illetve a kiesı idıre vonatkozó adatokat. 520-522. sor: Munkakör, foglalkozás Ezekben a sorokban a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) az adott munkakörre megadott jelzıszámot kell feltüntetni a biztosítottra vonatkozóan, az idıtartam pontos megjelölésével. Figyelem! 2011. január 1-jétıl a foglalkozásokat a tevékenység szakmai jellegének megfelelıen új, az eddigiektıl eltérı számok azonosítják94. Társas vállalkozó esetében (ha a foglalkoztatás minıség kódja: 30, 34, 35, 37 vagy 39) a rovatba a társasági szerzıdésben feltüntetett munkakört kell beírni. 523-525. sor: Részmunkaidıs, teljes foglalkoztatás, munkaidı-szervezési intézkedéssel csökkentett teljes munkaidı Ezekben a sorokban a biztosított munkaszerzıdés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következık szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıt, akkor az 523. sor a) oszlopba a munkaórák számát, a b)-c) oszlopba pedig a részmunkaidıben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıt, a munkaórák számát az 524. sor a) oszlopba, a teljes munkaidejő foglalkoztatás tartamát a b)-c) oszlopba kell beírni. 94
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerérıl kiadott 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény
104
Heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidı-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidıben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegırzı támogatásban részesül95. Ebben az esetben a munkaórák számát az 525. sor a) oszlopba, a foglalkoztatás tartamát a b)-c) oszlopba kell beírni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napjain végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a 09-es lapon található „Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétfı, szerda). Amennyiben a munkában töltött napok elıre nincsenek meghatározva, a „Megjegyzés” rovatba a napok számát kell beírni (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva, illetve nem mérhetı, akkor az 523-525. sorokat nem kell kitölteni, azonban a „Megjegyzés” rovatban e tényt közölni kell. Abban az esetben, ha a biztosított foglalkoztatása a tárgyhónap során teljes munkaidısrıl részmunkaidısre, vagy részmunkaidısrıl teljes munkaidısre változik, a biztosításban töltött idıt, a járulékalapokat és a járulék öszszegeket külön kell közölni a teljes és a részmunkaidıs idıszakokra vonatkozóan. 526-538. sorok: Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja Ezekben a sorokban kell megadni a tárgyidıszakon belüli biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlan idıszakok idıtartamát, kódját a 2. számú függelék szerint. A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdıdött és annak megszőnését követı idıre történı táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek a bevallás 11-es lapján kell közölnie (abban az esetben is, ha a biztosítási jogviszony az elızı évben megszőnt). Figyelem! Amennyiben a 1108M-11-es lapon biztosítás megszőnését követıen folyósított pénzbeli ellátást tüntetett fel, akkor a kiesı idı típusának (kódjának) és idıtartamának közlésére minden esetben szükség van! 539-540. sorok: Korkedvezményre jogosító munkakör 95
Krtv. 223. § (3) bekezdés
105
Ezekben a sorokban kell megadni a tárgyidıszakon belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idıszak idıtartamát, kódját az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri fıcsoportot tartalmaz, a fıcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelı). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthetı korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel, a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerőségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenırizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. Abban az esetben, ha a 1108M-10-es lap 562. sorában – az Eam. tv. 355. § (1) bekezdés alapján - jelölte a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés tényét, akkor ezekben a sorokban a korkedvezményre jogosító munkakört nem kell feltüntetni! 541. sor: A tárgyidıszakban fennálló magánnyugdíjpénztári tagság idıtartama Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosított a bevallás benyújtására vonatkozó idıszakban (önkéntes döntése alapján, vagy másik pénztárból átlépıként) magánnyugdíjpénztár tagja volt és ezt a 1108M fılapon a magánszemélyhez köthetı magánnyugdíjpénztár azonosítója kitöltésével jelezte. A „c” oszlopban kell közölni a tárgyidıszakban fennálló magánnyugdíjpénztári tagság idıtartamát. Abban az esetben, ha utólag jut tudomására a foglalkoztatónak a pénztártagság, akkor a tárgyidıszaki pénztárt kell írni. Ennek a sornak az „a” oszlopába jelölje „X”-szel, ha a magánszemély a tárgyhónapban létesített (önkéntes döntése alapján, vagy másik pénztárból átlépıként) magánnyugdíjpénztári jogviszonyt. 542. sor: A tárgyhónapot megelızı hónapban megszőnt magánnyugdíjpénztár kódja/tagsági jogviszony utolsó napja Ennek a sornak a „b” oszlopában a tárgyhónapot megelızı hónapban megszőnt magánnyugdíjpénztári tagsági viszony utolsó napját (ideértve azt az esetet is, amikor az átadó magánnyugdíjpénztárban a másik pénztárba történı átlépés miatt szőnt meg a tagsági viszony), az „a” oszlopában a magánnyugdíjpénztár azonosítóját kell feltüntetni.
106
543. sor: A Tb. nyugdíjrendszerbe történı visszalépés idıpontja Amennyiben a biztosított a tárgyidıszakban bármely ok miatt visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, akkor annak idıpontját ebben a sorban kell feltüntetni. FIGYELEM! A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történı visszalépés napjától magánnyugdíjpénztári tagdíjat bevallani nem lehet. 544. sor: Az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje Ebben a sorban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés idıtartamát munkaórában kell feltüntetni. A Tny. 43/A. § (1) bekezdése elıírja, hogy a Tny. 43. § (1) bekezdése szerint számított szolgálati idın túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítı szolgálati idıként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követı, – napi 8 óra alapulvételével átszámított – idıtartamát. 545. sor: Az arányos szolgálati idı naptári napjainak száma Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a), b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidıben, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıben foglalkoztatottakat elért nyugdíjjárulék-alapot képezı keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idı és a biztosítási idı aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képezı kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati idıt kizárólag a fent meghatározott esetekben kell kiszámítani és feltüntetni. Teljes munkaidıben történı foglalkoztatás és/vagy a minimálbért meghaladó jövedelem esetén az adott mezıt üresen kell hagyni! Az arányos szolgálati idıt a bevallás benyújtására kötelezett számítja ki a Tny. R. 56. §-ában leírtak szerint. Az említett rendelkezések fı szabályként az arányos szolgálati idınek a naptári évre (évben) történı megállapításáról rendelkeznek, de azt a biztosítási jogviszony idıtartamára kell megállapítani. Ebbıl következıen az arányos szolgálati idı naptári napjait a naptári év utolsó hónapjára benyújtott bevallásban, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony év közben történı megszőnése esetén a jogviszony megszőnésének hónapjára benyújtott bevallásban kell fel107
tüntetni. Az arányos szolgálati idı naptári napjainak száma nem lehet több, mint a biztosításban töltött idı naptári napjainak száma. A biztosított társas vállalkozó vonatkozásában ez a sor nem tölthetı ki! 546. sor: A biztosítási jogviszony megszőnésének idıpontja Ebben a sorban a magánszemély biztosítási jogviszonyának megszőnése idıpontját kell feltüntetni. XIV. MEGJEGYZÉS 548. sor: Ebben a sorban kell közölni például azt, ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát.
1108M-10-es lap kitöltése XV. A JÁRULÉKOKRA VONATKOZÓ KIFIZETÉSEK ADATAI Figyelem! A járulékköteles ellátások összegét nem az 555. sorokban, hanem a bevallás 11-es lapjának megfelelı (605-606., illetve 626.) soraiban kell feltüntetni! 555. sor: A 27%-os mértékő társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban kell feltüntetni a foglalkoztató által foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem összegét. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszőnését követıen utólag kerül kifizetésre, elszámolásra járulékalapot képezı jövedelem, úgy azt is – az eltérı idıszak megjelölésével – ebben a sorban kell feltüntetni. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közremőködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg96. Minimálbér a biztosított társas vállalkozó járulékfizetésérıl szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap elsı napján, a teljes munkaidıre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha a társas vállalkozó fıtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szak-
96
Tbj. 27. § (1) bekezdés
108
képzettséget igényel97. 2011. január hónaptól kezdıdıen a garantált bérminimum havi összege 94 000 forint. Az elızıektıl eltérıen, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, illetıleg közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytat, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem azzal, hogy a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló társas vállalkozó – az egészségbiztosítási- és munkaerıpiaci járulék összegébıl – nem fizet 2%-os mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulékot98. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani99. Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közremőködı tagja, a Tbj. 27. § (1) bekezdésében elıírt legkisebb összegő járulékot – évente egy alkalommal történı választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. (A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.)100 Annak a fıfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem101. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy legalább a minimálbér után történı járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetve a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem után kell a járulékot megfizetni. 556. sor: Az 555. sor összegébıl számított, a foglalkoztatót terhelı természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege (1,5%) Ebben a sorban kell feltüntetni a foglalkoztatót terhelı 3%-os mértékő egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékból a 1,5%-os mértékő természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összegét.
97
Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja Tbj. 31. § (4) bekezdés 99 Tbj. 31. § (4) bekezdés 100 Tbj. 31. § (5) bekezdés 101 Tbj. 31. § (6) bekezdés 98
109
557. sor: Az 555. sor összegébıl számított, a foglalkoztatót terhelı pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege (0,5%) Ebben a sorban kell feltüntetni a foglalkoztatót terhelı 3%-os mértékő egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékból a 0,5%-os mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összegét. 558. sor: Az 555. sor összegébıl számított, a foglalkoztatót terhelı munkaerı-piaci járulék rész összege (1%) Ebben a sorban kell feltüntetni a foglalkoztatót terhelı 3%-os mértékő egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékból az 1%-os mértékő munkaerı-piaci járulék rész összegét. 559. sor: Az 555. sor összegébıl számított, a foglalkoztatót terhelı nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%) Ebben a sorban a foglalkoztatót terhelı nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. Az 560. sorban csak 53-as foglalkoztatás minısége kód feltüntetése esetében szerepelhet adat. 560. sor: A társas vállalkozást terhelı egészségügyi szolgáltatási járulék összege Ebben a sorban az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét (2011. évben havi 5 100 forint, napi 170 forint) kell szerepeltetni. 561. sor: A korkedvezmény-biztosítási járulék alapja A foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet102. 562. sor: Az 561. sorból a korkedvezmény-biztosítási járulék összege (13%) A foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minısülı biztosított, illetıleg a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezménybiztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.
102
Tbj. 20/A. §
110
Itt kell feltüntetni a korkedvezmény-biztosítási járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következı kód felhasználásával: 1 Eam. tv. 355. § (1) bekezdés alapján történı mentesítés103 Abban az esetben, ha ebben a sorban – az Eam. tv. 355. § (1) bekezdés alapján - jelölte a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés tényét, akkor az 539-540. sorokban a korkedvezményre jogosító munkakört nem kell feltüntetni! 563. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a nyugdíjbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vett felszolgálási díj összegét kell feltüntetni. 564. sor: Az 563. sorból a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék összege (15%) Ebben a sorban a nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell közölni, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. 565. sor: A nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) alapját képezı jövedelem összege A nyugdíjjárulék alapja megegyezik a Tbj. 20. §, illetve társas vállalkozó esetében a Tbj. 27. § (1)-(3) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék alapjával. A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot felszolgálási díj és a borravaló után. A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyarország költségvetésérıl szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg.104 A felszolgálási díjra vonatkozó adatokat külön, az 563-564. sorokban kell feltüntetni.
103
A hatóság a foglalkoztatót – kérelmére – határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történı foglalkoztatás esetén. - a különösen nehéz fizikai munka, - a különösen terhelı klíma, az ergonómiai kóroki tényezıknek való tartós kitétel, a fokozott pszichés megterhelés, - a pszichoszociális kóroki tényezıknek való tartós kitétel nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását – a foglalkoztató által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel – nem indokolja. 104 Tbj. 24. § (2) bekezdés
111
Ha a biztosított részére nyugdíjjárulék-köteles jutalmat fizettek ki, azt külön az 566. sorban, egy összegben kell közölni. Abban az esetben, ha (2-es, illetve 3-as nyugdíjas státuszú) nyugellátásban részesülı személy részére történik nyugdíjjárulék alapot képezı jövedelem kifizetés, azt külön az 567. sorban kell közölni. 566. sor: A nyugdíjjárulék-köteles jutalom összege Ebben a sorban a nyugdíjjárulék köteles jutalom összegét kell feltüntetni. 567. sor: A nyugellátásban részesülı személy által fizetendı nyugdíjjárulék alapja Ebben a sorban kell feltüntetni a nyugellátásban részesülı magánszemély nyugdíjjárulékának alapját. Figyelem! Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a) elırehozott, csökkentett összegő elırehozott öregségi nyugdíjban, b) korkedvezményes nyugdíjban, c) bányásznyugdíjban, d) korengedményes nyugdíjban, e) az egyes mővészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, f) az országgyőlési képviselık tiszteletdíjáról, költségtérítésérıl és kedvezményeirıl szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy g) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirıl és az önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, h) a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíjban részesülı személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetıleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítı tevékenységet folytat, és az általa fizetendı nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsı napján érvényes kötelezı legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követı hónap elsı napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell105. Fentiek figyelembevételével: ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az alkalmazás minısége rovat elsı kódkockájában 2-es, illetve 3-as kódszám került feltüntetésre! 105
Tny. 83/B. § (1) bekezdés
112
568. sor: Az 565-567. sorból a levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban a levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. A nyugdíjjárulék mértéke 10%106. Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be. Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következı kódok felhasználásával: 1 Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt 2 nyilatkozata alapján a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a magánszemély más foglalkoztatónál a járulékfizetési felsı határig már megfizette 3 a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a magánszemély a foglalkoztatónál a járulékfizetési felsı határig már megfizette 4 egyéb ok, ügyviteli hiba 6 a foglalkoztatónak utólag jutott tudomására a magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága 569. sor: Az 565-566. sorból a levont (befizetett) magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban kizárólag a magánnyugdíjpénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. A 2011. december 31-ig esedékes nyugdíjjárulék mértéke 10%107. Ezt követıen – a 2011. december havi bevallási idıszakra vonatkozóan –, a magánnyugdíjpénztár tag 10% tagdíjat fizet, melyet az 570. sorban kell feltüntetni. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszőnését követıen utólag kerül kifizetésre, elszámolásra nyugdíjjárulék alapot képezı jövedelem, úgy az abból levont nyugdíjjárulék összegét is - az eltérı idıszak megjelölésével ebben a sorban kell feltüntetni. A járuléklevonás elmaradásának tényleges okát az 568. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával kell közölni. 570. sor: Az 565-566. sorból a levont (befizetett) magánnyugdíjpénztári tagdíj és/vagy a levonás elmaradásának oka
106 107
Tbj. 19. § (2) bekezdés a) pontja Tbj. 19. § (7) bekezdés
113
Ebben a sorban kizárólag a magánnyugdíjpénztár tagjától levont tagdíj összegét kell feltüntetni. A 2011. december 31-ig esedékes tagdíj mértéke 0%108, ezt követıen, a – 2011. december havi bevallási idıszakra vonatkozó – tagdíj mértéke 10%109. Figyelem! A 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen idıpontot megelızı bevallási idıszak(ok)ra vonatkozó magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenırzéssel történı helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás önellenırzésére. A b) oszlopban a pénztár adónem kódját a 4. számú függelék szerint kell beírni. A tagdíjbevallási kötelezettség teljesítése során a b) oszlopban a pénztárra vonatkozó adatokat mindig arra a magánnyugdíjpénztárra vonatkozó adatok feltüntetésével kell teljesíteni, amelynél a pénztártagsági jogviszony tárgyhónapban (bevallási idıszakban) fennáll. Például: ha a pénztártagsági jogviszony 2011. március 31-ig „x” magánnyugdíjpénztárban áll fenn és a pénztártag április 1-jén átlép „y” magánnyugdíjpénztárba, akkor a március havi tagdíjbevallásra vonatkozó adatokat (amely április 12-én esedékes) még az „x” pénztár megjelölésével, az április havi tagdíjbevallásra vonatkozó adatokat (amely május 12én esedékes) pedig már az „y” pénztár megjelölésével kell teljesíteni. Az átlépés napját (a példa szerint 2011. április 1.) követıen azonban a pótbevallásokat és befizetéseket, vagy a korábbi – legfeljebb 2011. január 1-ig - bevallások helyesbítését, önellenırzését már arra a pénztárra vonatkozó adatok feltüntetésével kell teljesíteni, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya fennáll, azaz a példa szerint már az „y” pénztár. 571. sor: A foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a foglalkoztató által a tárgyhavi járulékalap alapján megállapított tagdíj kiegészítés összegét kell feltüntetni. Figyelem! A tagdíj kiegészítés mértéke, összege, a tagdíjjal és a munkavállalói kiegészítéssel együtt nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék-alap (tagdíjalap) 10%-át. A tagdíj kiegészítés elmaradásának tényleges oka a következı lehet: 1 Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt 2 nyilatkozata alapján a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a magánszemély más foglalkoztatónál a járulékfizetési felsı határig már 108 109
Tbj. 33. § (3) bekezdés Tbj. 33. § (1) bekezdés
114
3 4 6
megfizette a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a magánszemély a foglalkoztatónál a járulékfizetési felsı határig már megfizette ügyviteli hiba a foglalkoztatónak utólag jutott tudomására a magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága
572. sor: A pénztártag által vállalt tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a tárgyhavi járulékalap alapján megállapított munkavállalói tagdíj kiegészítés összegét kell feltüntetni. Figyelem! A tagdíj kiegészítés mértéke, összege, a tagdíjjal és a munkaadói kiegészítéssel együtt nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék-alap (tagdíjalap) 10%-át. A tagdíj kiegészítés elmaradásának tényleges okát az 571. sornál ismertetett ok-kód felhasználásával kell közölni. Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék egyes részeinek alapja nem minden esetben azonos, ezért azok bevallását különkülön járulékalap (573., 575., 577.) sorban kell feltüntetni! 573. sor: Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja Ebben a sorban az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapjából kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulék rész alapját kell feltüntetni! Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja megegyezik a Tbj. 20. §, illetve társas vállalkozó esetében a Tbj. 27. § (1)-(3) bekezdése, illetve Tbj. 28. § (1)-(2) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék alapjával. 574. sor: Az 573. sorból levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege (4%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl a természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felsı határa! A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot a felszolgálási díj, a borravaló, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott idıtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt. 88. § (2) bekezdése és a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után. 115
Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következı kódok felhasználásával: 1 Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt 2 Egyéb ok, ügyviteli hiba 575. sor: Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja Ebben a sorban az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapjából kizárólag a pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész alapját kell feltüntetni! Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja megegyezik a Tbj. 20. §, illetve társas vállalkozó esetében a Tbj. 27. § (1)-(3) bekezdése, illetve Tbj. 28. § (1)-(2) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék alapjával. 576. sor: Az 575. sorból levont (befizetett) pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege (2%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl a pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felsı határa! A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot a felszolgálási díj, a borravaló, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott idıtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt. 88. § (2) bekezdése és a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után. Nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot − a foglalkoztatott a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetıleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után110, − a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képezı jövedelme után, feltéve, hogy nyugdíja folyósítása nem szünetel, − a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló társas vállalkozó. Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következı kódok felhasználásával: 1 Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt 110
Tbj. 24. § (1) bekezdés
116
2 3 4 5
saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (a nyugdíja folyósítása nem szünetel) külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetıleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony mellett egyidejőleg fennálló jogviszony egyéb ok, ügyviteli hiba
577. sor: Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja Ebben a sorban az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapjából kizárólag a munkaerı-piaci járulék rész alapját kell feltüntetni! Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja megegyezik a Tbj. 20. §, illetve társas vállalkozó esetében a Tbj. 27. § (1)-(3) bekezdése, illetve Tbj. 28. § (1)-(2) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék alapjával. 578. sor: Az 577. sorból levont (befizetett) munkaerı-piaci járulék rész összege (1,5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl a munkaerı-piaci járulék rész összege kerül beírásra. A munkaerı-piaci járuléknak nincs felsı határa! A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot a felszolgálási díj, a borravaló, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott idıtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt. 88. § (2) bekezdése és a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után. Nem fizet munkaerı-piaci járulékot − a Tbj. 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy – ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minısülı szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közremőködı szövetkezeti tagot -, − az a társas vállalkozó, aki közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van), − az a foglalkoztatott és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban
117
meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte111. Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következı kódok felhasználásával: 1 Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt 2 a Tbj. 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy 3 a társas vállalkozó, ha közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonynyal is rendelkezik 4 saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 5 egyéb ok, ügyviteli hiba
XVI. A TÉTELES EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Ebben a blokkban kell feltüntetni azt a kifizetıt, vagy munkáltatót terhelı egészségügyi hozzájárulást, amely magánszemélyhez köthetı fizetési kötelezettséget eredményez. Figyelem! Ezt a blokkot kizárólag a 2010. január 1-jét megelızı idıszakra vonatkozóan lehet kitölteni, ugyanis a tételes egészségügyi hozzájárulást a 2010. január 1-jét megelızı idıszakra akkor is meg kell fizetni, ha annak megállapítására 2009. december 31-ét követıen kerül sor. 595. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a teljes munkaidıben foglalkoztatott után Ebben a sorban a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni112. Figyelem! Ez a sor csak a teljes munkaidıben foglalkoztatott utáni tételes egészségügyi hozzájárulást tartalmazhatja! 596. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidıben foglalkoztatott után Ha a munkaviszonyban történı foglalkoztatás a teljes munkaidınél rövidebb munkaidıben (részmunkaidı) történik, a tételes egészségügyi hozzá111 112
Tbj. 25/A. § Eho tv. 6-9. §
118
járulás összege a teljes összegnek a teljes munkaidı és részmunkaidı arányában, legfeljebb azonban 50%-os mértékben csökkentett összege. A 1108M-11-es lap kitöltése Figyelem! Abban az esetben, ha ezen a lapon a kifizetıhellyel rendelkezı foglalkoztató társadalombiztosítási ellátást szerepeltet, a fejléc erre megfelelı rovatában 1-est, ha családtámogatási ellátást szerepeltet, akkor 2-est kell jelölni! A biztosítás megszőnését követıen folyósított pénzbeli ellátásokat (636. sor: táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély; 605. sor: gyermekgondozási díj), - amennyiben azokat az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek folyósítják: 97-es (biztosítás megszőnését követı pénzbeli ellátás) kóddal kell feltüntetni, - amennyiben azokat a kifizetıhelyet mőködtetı foglalkoztató folyósítja: szintén a 97-es kódot, illetve a „társadalombiztosítási/családtámogatási kifizetıhely” rovatban a megfelelı jelölést alkalmazni kell. Figyelem! Amennyiben biztosítás megszőnését követıen folyósított pénzbeli ellátást tüntetett fel, akkor a kiesı idı típusának (kódjának) és idıtartamának közlésére a 1108M-09-es lapon minden esetben szükség van! XVII. ADATSZOLGÁLTATÁS Figyelem! Ebben a blokkban csak a kormányhivatalok közölhetnek adatokat. A kifizetıhelyet mőködtetı munkáltató azonban nem töltheti ki ezt a blokkot, ezen munkáltatóknak továbbra is ki kell tölteni a 09-es lapot! Az 599-601. sorokat az 541-542. soroknál, a 602. sort az 545. sornál leírtak figyelembevételével kell kitölteni.
XVIII. A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJRA, GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYRE VONATKOZÓ ADATOK 605-611. sorok: Ezekben a sorokban kell közölni a gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat.
119
Abban az esetben, ha gyermekgondozási díjat, illetve a gyermekgondozási segélyt kifizetıhelyet mőködtetı munkáltató folyósítja, akkor a foglalkoztatás minısége kód értéke nem lehet 83 (GYED), 93 (GYES). Ebben az esetben az adott jogviszonyhoz tartozó foglalkoztatás minısége kódot kell feltüntetni [pl.: 20 (munkaviszony)], a „társadalombiztosítási/családtámogatási kifizetıhely” rovatban a megfelelı jelölést alkalmazni kell, és az ellátás folyósításának idıszakát a 09-es lapon kiesı idıként szerepeltetni kell. Abban az esetben, ha ezen ellátás(ok) mellett a tárgyidıszakban egyéb jogcímen is történik ellátás kifizetés, azt külön lapon kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a foglalkoztató olyan ellátások után kívánja a tagdíjat kiegészíteni, melyet nem ı folyósított, akkor az ellátás összegét a 605., illetve 606. sorokban fel kell tüntetni és a foglalkoztatói tagdíj kiegészítés összegét 7-es kóddal kell jelölni a 610. sorban. Ebben az esetben a 09-es lapon a magánnyugdíjpénztárra vonatkozó információkat is közölni kell. XIX. EGYÉB ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK Ennek a blokknak a 626-635. soraiban csak a kormányhivatalok közölhetnek adatokat. 626. sor: A GYET, ápolási díj, munka-rehabilitációs díj folyósításának, valamint az álláskeresési támogatás összege Ebben a sorban a fejlécben szereplı „ellátások folyósításának idıtartama” rovatban feltüntetett idıszakra folyósított ellátás összegét kell feltüntetni. 627. sor: A 626. sorban szereplı egyes ellátások után fizetendı természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege (1,5%) Ebben a sorban kell feltüntetni az egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendı egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék öszszegébıl a természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összegét. 628. sor: A 626. sorban szereplı egyes ellátások után fizetendı pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege (0,5%) Ebben a sorban kell feltüntetni az egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendı egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék öszszegébıl a pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összegét. 629. sor: A 626. sorban szereplı egyes ellátások után fizetendı munkaerı-piaci járulék rész összege (1%)
120
Ebben a sorban kell feltüntetni az egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendı egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék öszszegébıl a munkaerı-piaci járulék rész összegét. 630. sor: A 626. sorban szereplı egyes ellátások után fizetendı nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%) Itt kell közölni az egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendı nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 631. sor: A 626. sorból a levont nyugdíjjárulék összege és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az ellátásból (a nem magánnyugdíjpénztár tagjától) levont (megfizetett) nyugdíjjárulék kerül beírásra. A nyugdíjjárulék mértéke 10%. A járuléklevonás elmaradásának okát az 568. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell közölni. 632. sor: A 626. sorból a levont magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az ellátásból a magánnyugdíjpénztár tagjától levont (megfizetett) nyugdíjjárulék kerül beírásra. A 2011. december 31-ig esedékes nyugdíjjárulék mértéke 10%, ezt követıen, a – 2011. december havi bevallási idıszakra vonatkozóan – a magánnyugdíjpénztár tag 10% tagdíjat fizet, melyet a 633. sorban kell feltüntetni. A járuléklevonás elmaradásának okát az 568. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell közölni. 633. sor: A 626. sorból a levont magánnyugdíjpénztári tagdíj összege és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az ellátásból a magánnyugdíjpénztár tagjától levont (megfizetett) tagdíj kerül beírásra. A 2011. december 31-ig esedékes tagdíj mértéke 0%, ezt követıen, a – 2011. december havi bevallási idıszakra vonatkozó – tagdíj mértéke 10%113. Amennyiben ebben a sorban adat szerepel, a magánnyugdíjpénztár adatait az 541. sorban közölni kell. A b) oszlop adatait a 4. számú függelékben ismertetett adónem kódok felhasználásával kell beírni.
113
Tbj. 33. § (1) bekezdés
121
Figyelem! A 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen idıpontot megelızı bevallási idıszak(ok)ra vonatkozó magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenırzéssel történı helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás önellenırzésére. 634. sor: A foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés összege Amennyiben az ellátások kifizetésére, illetve a tagdíjbevallás (munkavállalói tagdíj kiegészítés) teljesítésére a kormányhivatalok az illetékesek, a foglalkoztató, munkáltató bevallásában a jogviszonyra vonatkozó adatok mellett a járulékalap és a munkáltatói tagdíj kiegészítés összegét is köteles közölni. A kifizetıhellyel rendelkezı foglalkoztató a családtámogatási ellátások utáni munkáltatói tagdíj-kiegészítést szintén ebben a sorban tünteti fel. A tagdíj kiegészítés elmaradásának tényleges okát az 571. sornál ismertetett ok-kód felhasználásával kell közölni. Abban az esetben, ha a foglalkoztató olyan ellátások után kívánja a tagdíjkiegészítést juttatni, melyet nem ı folyósított, akkor az ellátás összegét a 626. sorokban fel kell tüntetni és a foglalkoztatói tagdíj kiegészítés összegét 7-es kóddal kell jelölni a 634. sorban. Ebben az esetben a 09-es lapon a magánnyugdíjpénztárra vonatkozó információkat is közölni kell. 635. sor: A pénztártag által vállalt tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a tárgyhavi járulékalap alapján megállapított munkavállalói tagdíj kiegészítés összegét kell feltüntetni. Figyelem! A tagdíj kiegészítés mértéke, összege, a tagdíjjal és a munkaadói kiegészítéssel együtt nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék-alap (tagdíjalap) 10%-át. A tagdíj kiegészítés elmaradásának tényleges okát az 571. sornál ismertetett ok-kód felhasználásával kell közölni. 636. sor: A biztosítási jogviszony megszőnését követı idıre folyósított TP, THGYS, baleseti TP összege Ebben a sorban kell közölni a biztosítás megszőnését követı idıre folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, baleseti táppénzre vonatkozó adatokat. Abban az esetben, ha ezen ellátás(ok) mellett a tárgyidıszakban egyéb jogcímen is történik ellátás kifizetés, azt külön lapon kell szerepeltetni.
122
Amennyiben ebben a sorban a biztosítás megszőnését követıen folyósított pénzbeli ellátást tüntetett fel, akkor a 1108M-09-es lapon (a 626638. sorokban) a kiesı idı típusának (kódjának) és idıtartamának közlésére minden esetben szükség van!
A 1108M-12-es lap kitöltése XX. AZ EGYSZERŐSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁSRA VONATKOZÓ ADATOK A 660-673. sorok adatainak kitöltésekor az Ekho tv. elıírásait kell alkalmazni. Az Ekho tv. 2011. július 1-jétıl hatályos módosítása értelmében, a törvényben említett összeghatár az alábbiak szerint módosult [Ekho tv. 3. § (4) bekezdés]: „A (2) bekezdésben említett összeghatár a) évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelme az adóévben eléri az év elsı napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét, b) az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelem összege az év elsı napján érvényes havi minimálbér 12szereséhez viszonyítva képvisel, c) nyugdíjas esetében - az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül - évi 25 millió forint, d) az a)-b) pontokban említett összeghatár helyett da) évi 100 millió forint – a 2010. évben 50 millió forint –, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség elsı osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, db) évi 50 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség elsı osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzıje, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzıje, válogatott vezetıedzıje (szövetségi kapitánya) ” azzal, hogy, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendı. A módosított rendelkezéseket a hatálybalépést követıen megszerzett bevételekre kell alkalmazni azzal, hogy az Ekho tv. 3. § (4) bekezdés db) alpontjában foglaltakat a 2011. január 1-jétıl megszerzett bevételekre kell alkalmazni.
123
Módosult továbbá a 3716 (2011. január 1-jétıl a FEOR-08 szám: 3721) FEOR számmal azonosított foglalkoztatás megnevezése az alábbiak szerint: „3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minısül, továbbá a szövetség vagy a sportszervezet fıállású munkavállalója. A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékérıl szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén további feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel” Figyelem! Abban az esetben, ha a 660-673. sorok valamelyike kitöltött, akkor a fejlécben az „Ekho alá esı bevétel értékhatára” mezı kitöltése kötelezetı az alábbi kódok valamelyikével: 1 25 millió forint 2 50 millió forint 3 100 millió forint 660. sor: Az EGT tagállamban biztosított személytıl levont egyszerősített közteherviselési hozzájárulás (9,5%) Ennek a sornak az „a” oszlopában az EGT tagállamban biztosított magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételt, a „c” oszlopban a kifizetı által, a bevételbıl megállapított és levont hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 661. sor: A kifizetıt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás (20%) Ennek a sornak a „c” oszlopába az „a” oszlopban közölt ekho-alap összege után a kifizetıt terhelı hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 662. sor: A 661. sor „c” oszlopból az egészségbiztosítási járulék (1,2%) Ebben a sorban a kifizetıt terhelı egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Az egészségbiztosítási járulékot - figyelemmel az Ekho tv. rendelkezéseire - természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékra megbontani nem kell. 663. sor: A 661. sor „c” oszlopból a nyugdíjbiztosítási járulék (18,8%) Ebben a sorban a kifizetıt terhelı nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 124
664. sor: A nyugdíjas vagy járulékfizetési felsıhatár túllépés esetén a magánszemélyt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás (11,1%) Abban az esetben, ha a magánszemély a kifizetést megelızıen nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben - minden más járulékalapot képezı jövedelmét, valamint minden ekho-alapot képezı bevételét figyelembe véve - a nyugdíjjárulékot a Tbj. elıírása szerint a járulékfizetési felsı határig megfizette (megfizeti), az ekho mértéke 11,1%. Példa: Abban az esetben, ha a magánszemély részére teljesített kifizetés tárgyhónapon belül meghaladja a járulékfizetési felsı határt, a 1108-as bevallás magánszemélyhez köthetı kitöltése a következıképpen alakul: A 1108M-12-es lapon a magánszemélyt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás kötelezettséget a járulékfizetési felsı határig a 191-es, vagy a 195-ös adónem kódon kell feltüntetni, az e feletti részt pedig ugyanezen lap 193-as adónem kódján kell szerepeltetni. Ebben az esetben, amikor ugyanazon 1108M-12-es lapon a 191-es vagy 195-ös és egyidejőleg a 193-as adónem kódon is szerepel ekho kötelezettség, a kötelezettséghez tartozó sorok (665. sor, 669. sor, 664. sor) „a” oszlopában az ekho alapját is fel kell tüntetni! Abban az esetben, ha a 193-as, illetve a 191-es vagy 195-ös adónem kód egyidejő kitöltése azért lenne szükséges, mert a magánszemély tárgyhónapon belül nyugdíjassá válik (és a nyugdíjas biztosítással járó jogviszonya a nyugdíj megállapítását követıen is fennáll), akkor a fenti kitöltés nem alkalmazható. Ilyenkor két 1108M-12-es lapot kell kiállítani, tekintettel arra, hogy a már nyugdíjas magánszemélynek a járulékfizetési felsı határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdıdıen újra meg kell állapítani (egyidejőleg az alkalmazás minısége rovat 1. pozíciója is változik). 665. sor: A magánszemélyt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás összege (15%) Ennek a sornak a „c” oszlopába az „a” oszlopban közölt ekho-alap összege után a magánszemélyt terhelı hozzájárulás összegét kell feltüntetni. Figyelem! A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti idıszakban esedékes – magánnyugdíjpénztár tag esetében – a magánszemélyt terhelı ekhoból az ekhoalap 3,9%-a minısül nyugdíjjáruléknak az eddigi 0,1% helyett. Ez azt jelenti, hogy ekho választása esetén, ha a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztár tagja, a magánszemélytıl levont közterhet a NAV Magánszemélyt terhelı ekho beszedési számla (10032000125
06056377) javára kell megfizetni, illetve a kötelezettséget a 191-es adónem kódon (665-668. sorok) kell feltüntetni! Ezt követıen, a – 2011. december havi bevallási idıszakra vonatkozóan – a magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése a NAV Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15%-os ekho beszedési számla (10032000-06057660) javára történik, a bevallásban a „régi” (0,1 + 3,8%) mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve a tagdíjat feltüntetni a 195-ös adónem kódon (669-673. sorok). Abban az esetben, ha a magánszemély részére teljesített kifizetés tárgyhónapon belül meghaladja a járulékfizetési felsı határt, a 1108-as bevallás magánszemélyhez köthetı kitöltésénél a 664. sorban leírtakat kell alkalmazni. 666. sor: A 665. sor „c” oszlopból személyi jövedelemadó (9,5%) Ebben a sorban a magánszemélyt terhelı hozzájárulásból a személyi jövedelemadó összegét kell feltüntetni. 667. sor: A 665. sor „c” oszlopból nyugdíjjárulék (3,9%) Ebben a sorban a magánszemélyt terhelı hozzájárulásból a nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni. 668. sor: A 665. sor „c” oszlopból természetbeni egészségbiztosítási járulék (1,6%) Ebben a sorban a magánszemélyt terhelı hozzájárulásból a természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. 669. sor: A magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelı 2010. november 1-jét megelızı, 2011. december 31-ét követı esedékességő 15% mértékő hozzájárulás összege Ennek a sornak a „c” oszlopába az „a” oszlopban közölt ekho-alap összege után a magánnyugdíjpénztár tag magánszemély magánszemélyt terhelı hozzájárulás összegét kell feltüntetni. A magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén a tagdíjat 2007. január 1-jétıl az állami adó- és vámhatóság felé kell bevallani. Figyelem! A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti idıszakban esedékes – magánnyugdíjpénztár tag esetében – a magánszemélyt terhelı ekhoból az ekhoalap 3,9%-a minısül nyugdíjjáruléknak az eddigi 0,1% helyett. Ez azt jelenti, hogy ekho választása esetén, ha a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztár tagja, a magánszemélytıl levont közterhet a 126
NAV Magánszemélyt terhelı ekho beszedési számla (1003200006056377) javára kell megfizetni, illetve a kötelezettséget a 191-es adónem kódon (665-668. sorok) kell feltüntetni! Ezt követıen, a – 2011. december havi bevallási idıszakra vonatkozóan – a magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése a NAV Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15%-os ekho beszedési számla (10032000-06057660) javára történik, a bevallásban a „régi” (0,1 + 3,8%) mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve a tagdíjat feltüntetni a 195-ös adónem kódon (669-673. sorok). 670. sor: A 669. sorból személyi jövedelemadó (9,5%) Ebben a sorban a magánszemélyt terhelı hozzájárulásból a személyi jövedelemadó összegét kell feltüntetni. 671. sor: A 669. sorból nyugdíjjárulék (0,1%) Ebben a sorban a magánszemélyt terhelı hozzájárulásból a nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. 672. sor: A 669. sorból természetbeni egészségbiztosítási járulék (1,6%) Ebben a sorban a magánszemélyt terhelı hozzájárulásból a természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 673. sor: A 669. sorból tagdíj (3,8%) Ebben a sorban a magánszemélyt terhelı hozzájárulásból a tagdíj összegét kell feltüntetni.
A 1108M-13-as lap kitöltése XXI. A START PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ KÁRTYÁVAL RENDELKEZİ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGİ EGYÉB ADATOK Ebben a blokkban a START Programhoz kapcsolódó (START, START PLUSZ, START EXTRA) kártyával foglalkoztatott személyre tekintettel igénybe vehetı kedvezménnyel összefüggı adatokat kell közölni. A START Programhoz kapcsolódó kártyás foglalkoztatottakhoz kapcsolódó adatszolgáltatás esetében gyızıdjön meg a kártya érvényességérıl!
127
Abban az esetben, ha a munkaadó olyan START EXTRA kártyával rendelkezı, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresıt foglalkoztat, akinek a foglalkoztatása a Pftv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttes teljesítésével valósul meg114, akkor a munkaadó a foglalkoztatás elsı évének lejártát követıen további két évig mentesül a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. Ezt a tényt „a START Programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kódkockában 4-es kód beírásával kell jelölni! Ebben az esetben a kedvezmény érvényesítése nem kötıdik a START EXTRA kártya érvényességi idejéhez. Figyelem! A kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1jét megelızıen megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére a Pftv. 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint115. „A START Programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kódkockába − 1-est kell írni, ha START-kártyával, − 2-est kell írni, ha START PLUSZ kártyával, − 3-ast kell írni, ha START EXTRA kártyával összefüggı foglalkoztatottra vonatkozóan közli az adatokat. A Pftv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttes fennállása esetén „a START Programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kódkockába 4-est kell írni. Fontos! A foglalkoztatott által fizetendı nyugdíj- és egészségbiztosításiés munkaerı-piaci (egyéni) járulékok tekintetében kedvezmény nem érvényesíthetı! A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehetı juttatással összefüggı kötelezettséget az általános szabályok szerint elkülönülten, a 1108M-09es és a 1108M-10-es lapon kell közölni. Ebben az esetben a START Programhoz kapcsolódó kedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti járulékalapként.
114
a) az érvényes START EXTRA kártyával rendelkezı, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresı személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezıtlenebb helyzető kistérségben vagy településen van, és b) az a) pontban meghatározott személy foglalkoztatásával az éves statisztikai állományi létszámot a munkaadó emeli, továbbá a bıvített létszámot a törvényben meghatározott idıtartam alatt megtartja, valamint c) kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási idıszak vége elıtt a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy munkaviszonyát – mőködésével összefüggı okból – rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minısül 115 Pftv. 17/A. § (1) bekezdés
128
682. sor: A START Programhoz kapcsolódó kártyával rendelkezı személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény igénybevételének idıtartama Ebben a sorban a START Programhoz kapcsolódó kártyával rendelkezı személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény igénybevételének idıtartamát kell feltüntetni. 683. sor: A START Programhoz kapcsolódó kártyával rendelkezı személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény alapja Ebben a sorban a Pftv. szerint kártyával rendelkezı személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény alapját (691-695. sorok „a” oszlopainak adata) kell feltüntetni a következık szerint. A munkaadó a START-kártyához kapcsolódó kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkezı, vagy végzettséggel nem rendelkezı pályakezdı fiatal esetében a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeres, felsıfokú végzettségő pályakezdı fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelı járulékalap után érvényesítheti. Ebbe a sorba a 691-695. sorok „a” oszlopainak összegét kell beírni. Figyelem! A 684-685. sort kizárólag a 2010. január 1-jét megelızı idıszakra vonatkozóan lehet kitölteni, ugyanis a tételes egészségügyi hozzájárulást a 2010. január 1-jét megelızı idıszakra akkor is fel kell tüntetni, ha annak megállapítására 2009. december 31-ét követıen kerül sor. 684. sor: A START Programhoz kapcsolódó kártyával rendelkezı személy teljes munkaidıben történı foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a kártyával teljes munkaidıben foglalkoztatott személy utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegét kell feltüntetni. A kártya kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. 685. sor: A START Programhoz kapcsolódó kártyával rendelkezı személy részmunkaidıben történı foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a kártyával rendelkezı személy részmunkaidıben történı foglalkoztatásával összefüggésben „a foglalkoztatás idıtartamával arányosan” megállapított tételes egészségügyi hozzájárulást számított összegét kell feltüntetni. A kártya kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. 129
686. sor: A 683. sorból számított 27%-os mértékő társadalombiztosítási járulék összege Ebben a sorban kell feltüntetni a társadalombiztosítási járulék összegét. 687. sor: A 686. sor összegébıl a foglalkoztatót terhelı természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege (1,5%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelı, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl a természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összegét kell beírni. 688. sor: A 686. sor összegébıl a foglalkoztatót terhelı pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege (0,5%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelı, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl a pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összegét kell beírni. 689. sor: A 686. sor összegébıl a foglalkoztatót terhelı munkaerı-piaci járulék rész összege (1%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelı, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl a munkaerı-piaci járulék rész összegét kell beírni. 690. sor: A 686. sor összegébıl a foglalkoztatót terhelı nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelı, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 691. sor: A 0%-os mértékő kötelezettség alapja/összege A START EXTRA kártyával történı foglalkoztatás elsı évében, illetve „a START programhoz kapcsolódó kártya típusának jelölése” kódkocka 4-es kóddal való kitöltése esetén, ezen sor kitöltése kötelezı. Ennek a sornak az „a” oszlopába a kedvezmény alapjaként figyelembe vehetı összeget, a „c” oszlopába nulla összeget kell beírni. 692. sor: A 15%-os mértékő kötelezettség alapja/összege
130
Ennek a sornak az „a” oszlopába a 2009. július 1-jét megelızı idıszakra vonatkozó kifizetés esetén a 15%-os mértékő kötelezettség alapját, a „c” oszlopába annak összegét kell feltüntetni. 693. sor: A 25%-os mértékő kötelezettség alapja/összege Ennek a sornak az „a” oszlopába a 2009. július 1-jét megelızı idıszakra vonatkozó kifizetés esetén a 25%-os mértékő kötelezettség alapját, a „c” oszlopába annak összegét kell feltüntetni. 694. sor: A 10%-os mértékő kötelezettség alapja/összege Ennek a sornak az „a” oszlopába a 10%-os mértékő kötelezettség alapját, a „c” oszlopába annak összegét kell feltüntetni. 695. sor: A 20%-os mértékő kötelezettség alapja/összege Ennek a sornak az „a” oszlopába a 20%-os mértékő kötelezettség alapját, a „c” oszlopába annak összegét kell feltüntetni.
XXII. A RÉSZMUNKAIDİS FOGLALKOZTATÁS TÁMOGATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ, JÁRULÉKKEDVEZMÉNNYEL ÖSSZEFÜGGİ ADATOK 710-721. sorok116: A járulékkedvezmény csak abban az esetben vehetı figyelembe, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérı munkavállaló munkaköre, és mellette a helyébe felvett munkavállaló, vagy a gyermekgondozási szabadság lejártát követıen vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban álló személy a munkakört 20-20 órás részmunkaidıben látja el. 2011. január 1-jétıl mindkét személy után a munkáltatónak a 27%-os társadalombiztosítási járulék helyett 20%-ot kell fizetni (melybıl a nyugdíjbiztosítási járulék 18%, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék 2%, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3%, a munkaerı-piaci járulék 0,7%). A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér kétszeresének megfelelı járulékalap után érvényesítheti. Fontos! A foglalkoztatott által fizetendı nyugdíj- és egészségbiztosításiés munkaerı-piaci (egyéni) járulékok tekintetében kedvezmény nem érvényesíthetı! A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehetı juttatással összefüggı kötelezettséget az általános szabályok szerint elkülönülten, a 1108M-09116
Pftv. 8/B. §
131
es és a 1108M-10-es lapon kell közölni. Ebben az esetben a részmunkaidıs foglalkoztatás támogatásához kapcsolódó kedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni 27% mértékő társadalombiztosítási járulékalapként.
A 1108M-14-es lap kitöltése XXIII. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL, VALAMINT AZ ORSZÁGOS KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMMAL ÖSSZEFÜGGİ EGYÉB ADATOK 742-750. sorok: Ezekben a sorokban a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyekre tekintettel igénybe vehetı kedvezménnyel összefüggı adatokat kell az önkormányzatoknak közölni. Az önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történı foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a társadalombiztosítási járulék 50%-ának megfizetése alól117. Ebben az esetben a munkaadó a kedvezményt – teljes foglalkoztatás esetén – legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér 130%-ának, részmunkaidıben történı foglalkoztatás esetén ezen összeg idıarányos részének megfelelı járulékalap után érvényesítheti. Fontos! A foglalkoztatott által fizetendı nyugdíj-, egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci (egyéni) járulékok tekintetében kedvezmény nem érvényesíthetı! A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehetı juttatással összefüggı kötelezettséget az általános szabályok szerint elkülönülten, a 1108M-10-es lapon kell közölni. Ebben az esetben a közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó, kedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti járulékalapként. A jogviszonnyal összefüggı adatokat a 1108M-09-es lapon kell közölni. XXIV. AZ ÁLLÁSKERESİ SZEMÉLY FOGLALKOZTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGİ ADATOK 2009. január 1-jétıl kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fı éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkezı, Mt. hatálya alá tartozó, legalább 6 hónapja mőködı mikro-, kis- és középvállalkozást, ha aktív korúak ellátásában nem részesülı a) legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresıt, vagy 117
Pftv. 8/A. § (1) bekezdés
132
b) három hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott, a foglalkoztatás megkezdése elıtti 365 napban keresıtevékenységet nem folytatott álláskeresıt, illetve c) olyan személyt, akinek jogviszonya a foglalkoztatás megkezdését megelızı három hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szőnt meg [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: álláskeresı] foglalkoztat és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bıvített létszámot foglalkoztatás legalább két éves idıtartama alatt megtartja118. Az álláskeresı foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétıl számított egy évig mentesül a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól119. A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehetı juttatással összefüggı kötelezettséget a 1108M-10-es lapon az általános szabályok szerint kell közölni. 761. sor: A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény igénybevételének idıtartama Ebben az álláskeresı személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény igénybevételének idıtartamát kell feltüntetni. 762. sor: Az álláskeresı személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény alapja Ebben a sorban Fbrt. szerint álláskeresı személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény alapját kell feltüntetni. Figyelem! A 763-764. sort kizárólag a 2010. január 1-jét megelızı idıszakra vonatkozóan lehet kitölteni, ugyanis a tételes egészségügyi hozzájárulást a 2010. január 1-jét megelızı idıszakra akkor is fel kell tüntetni, ha annak megállapítására 2009. december 31-ét követıen kerül sor. 763. sor: Az álláskeresı személy teljes munkaidıben történı foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a teljes munkaidıben foglalkoztatott személy utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegét kell feltüntetni. A kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. 764. sor: Az álláskeresı személy részmunkaidıben történı foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege 118 119
Fbrt. 2. § (1) bekezdés Fbrt. 2. § (2) bekezdés
133
Ebben a sorban a részmunkaidıben történı foglalkoztatásával összefüggésben „a foglalkoztatás idıtartamával arányosan” megállapított tételes egészségügyi hozzájárulást számított összegét kell feltüntetni. A kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. 765. sor: A 762. sorból számított 27%-os mértékő társadalombiztosítási járulék összege Ebben a sorban kell feltüntetni a társadalombiztosítási járulék összegét. 766. sor: A 765. sor összegébıl a foglalkoztatót terhelı természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege (1,5%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelı, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl a természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összegét kell beírni. 767. sor: A 765. sor összegébıl a foglalkoztatót terhelı pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege (0,5%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelı, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl a pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összegét kell beírni. 768. sor: A 765. sor összegébıl a foglalkoztatót terhelı munkaerı-piaci járulék rész összege (1%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelı, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegébıl a munkaerı-piaci járulék rész összegét kell beírni. 769. sor: A 765. sor összegébıl a foglalkoztatót terhelı nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelı, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni.
A 1108M-15-ös lap kitöltése
134
XXV. Az egyszerősített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony adatai Egyszerősített módon létesíthetı munkaviszony120 1) mezıgazdasági idénymunkára (a növénytermesztési, erdıgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az elıállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitıl függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely idıszakához vagy idıpontjához kötıdik, illetve a megtermelt mezıgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történı anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott idıre szóló munkaviszony idıtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot), 2) turisztikai idénymunkára (a kereskedelemrıl szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegő turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott idıre szóló munkaviszony idıtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot), 3) alkalmi munkára (a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követı naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott idıre szóló munkaviszony). Az alkalmi munkára irányuló egyszerősített foglalkoztatás esetén az egyszerősített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak az adott hónapot megelızı hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg a) az Mt. hatálya alá tartozó fıállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy fıt, b) egy fıtıl öt fıig terjedı munkavállaló foglalkoztatása esetén a két fıt, c) hattól húsz fıig terjedı munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy fıt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át. Figyelem! 2011. augusztus 1-jétıl az Efo. tv. 1 § (2) bekezdése a következıképpen módosult: az alkalmi munkára irányuló egyszerősített foglalkoztatás esetén az egyszerősített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév elsı, illetve hetedik hónapját megelızı hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje mőködik, mőködésének egész hónapjaira esı átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg 120
Efo. tv. 1. § (1) bekezdés
135
a) az Mt. hatálya alá tartozó fıállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy fıt, b) egy fıtıl öt fıig terjedı munkavállaló foglalkoztatása esetén a két fıt, c) hattól húsz fıig terjedı munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy fıt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át. A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlıtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel az elızı bekezdésben említett 3) pontra. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következı naptári évre nem vihetı át. Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes idıtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.121 A harmadik országbeli állampolgár122 - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezıgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.123 A munkáltató által – a fenti feltételek fennállása esetén – fizetendı közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1) mezıgazdasági idénymunka esetén 500 forint, 2) turisztikai idénymunka esetén 500 forint, 3) alkalmi munka esetén 1 000 forint. A közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja törvényben a munkáltatóra elıírt adóelıleg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerıpiaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelıleg-fizetési kötelezettség124. A fent említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló az Efo. tv. szerinti foglalkoztatása alapján a) nem minısül a Tbj. szerinti biztosítottnak, b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot125. 121
Efo. tv. 1. § (4) bekezdés Efo. tv. 2. § 5. pont 123 Efo. tv. 5. § (1) bekezdés 124 Efo. tv. 8. § (3) bekezdés 125 Efo. tv. 10. § (1) bekezdés 122
136
A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1 370 forint/nap, napi 1 000 forint közteher esetén 2 740 forint/nap126. Abban az esetben, ha a a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetıleg egyezményben részes másik államban biztosított és b) igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet127. Ebben az esetben a 1108M-15-ös számú lapon a „Jelölje X-szel, ha a munkavállaló másik tagállamban biztosított, és errıl igazolással rendelkezik” mezıt ki kell töltenie. Ezen személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot128. Abban az esetben, ha az egyszerősített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszonyban alkalmazott magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a 1108M fılapon a „Jelölje, hogy a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja-e I/N”, illetve „a magánszemélyhez köthetı magánnyugdíjpénztár azonosító kódja” mezı kitöltése kötelezı! Figyelem! Az „alkalmazás minısége” rovat kitöltése az általános szabályoktól eltérıen a következı: az elsı helyen a nyugdíjas státusszal összefüggésben ki kell tölteni a megfelelı kód számmal, a foglalkoztatás minısége kódként a 60-as kód feltüntetése kötelezı, a többi azonosító adatot nullával kell feltölteni. A „nyugdíjas státusz” jelölésére szolgáló kódokat az 1. számú függelék tartalmazza. Abban az esetben, ha a munkáltató az Efo. tv.-ben említett közteherrel terhelt munkára a jogszabályban meghatározott létszám-, illetve idıkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn az Efo. tv. szerinti munkaviszonyt129, akkor a munkavállalóval kapcsolatos közterheket nem ezen a lapon kell közölni. Az általános szabályok szerinti kötelezettség bevallására az „M” garnitúra 1-14es lapjai szolgálnak és ilyen esetben a munkáltatónak az alkalmazás minısége kódként nem a 60-as, hanem a 20-as kódot kell a bevallásban feltüntetni. 805-820. sorok kitöltése: 126
Efo. tv. 10. § (2) bekezdés Efo. tv. 8. § (5) bekezdés 128 Efo. tv. 10. § (3) bekezdés 129 Efo. tv. 8. § (4) bekezdés 127
137
Az a) oszlopban az egyszerősített foglalkoztatás jellegét kell feltüntetni. A rovat kitöltése a következı kódok valamelyikével kötelezı: 03 mezıgazdasági idénymunka 05 turisztikai idénymunka 06 alkalmi munka Az b)-c) oszlopokban a bevallás idıszakának megfelelı hónapban kizárólag azok a napok kerülnek feltüntetésre, melyeken az egyszerősített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszonyban alkalmazott magánszemély foglalkoztatása megtörtént. A hónapon belüli több napi folyamatos foglalkoztatás esetén a kezdı napot a b) oszlopban, a záró napot a c) oszlopban kell feltüntetni. Nem folyamatos foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás napját, napjait külön sorokban kell feltüntetni. Amennyiben például a magánszemély foglalkoztatására 2011. szeptember 6-10-ig, 12-16-ig, majd 20-án és 22-én kerül sor, akkor (a megfelelı foglalkoztatás jellege kód feltüntetése mellett) a 805. sor b) oszlopában 09 06, a c) oszlopában 09 10 a 806. sor b) oszlopában 09 12, a c) oszlopában 09 16, a 807. sor b) oszlopában 09 20, a c) oszlopában 09 20, a 808. sor b) oszlopában 09 22, a c) oszlopában 09 22 kerül feltüntetésre. A d) oszlopban a b)-c) oszlopokban feltüntetett napok összesen számát kell szerepeltetni. Amennyiben például a b) oszlopban 09 20 és a c) oszlopban szintén 09 20 szerepel, akkor a d) oszlopba 1-et kell írni, ha a b) oszlopban 09 13 és a c) oszlopban 09 17 szerepel, akkor a d) oszlopban 5-öt kell szerepeltetni. Az e) oszlopban kell feltüntetni a b)-c) oszlopokban megjelölt foglalkoztatás napjára, napjaira kifizetett nettó munkabér összegét. Az f) oszlopban a foglalkoztatás jellegéhez kapcsolódó közteher összegét a foglalkoztatás napjaival megszorozva kell szerepeltetni. A foglalkoztatás jellegéhez kapcsolódó közteher napi összege: Fog foglalkoztatás jellege megnevezés 03 M mezıgazdasági idénymunka 05 Tu turisztikai idénymunka 06 Alk alkalmi munka
közteher/nap 500 forint 500 forint 1 000 forint
[Amennyiben például a magánszemély foglalkoztatására 2011. szeptember 6-10-ig (5 nap) alkalmi munka keretében kerül sor, akkor a 1108M15-ös számú lap 1. sor f) oszlopában (5 x 1 000 =) 5 000 forintot kell feltüntetni.] 138
Abban az esetben, ha a 1108M-15-ös számú lapján a „Jelölje „X”-szel, ha a munkavállaló másik tagállamban biztosított, és errıl igazolással rendelkezik” mezı kitöltött, a 1108M-15-ös számú lap f) oszlopában nullát kell szerepeltetni. 821. sor: Ebben a sorban az adónem kód kerül feltüntetésre (abban az esetben, ha a magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkezik: 239, ha magánnyugdíjpénztár tag: 249), az e) és f) oszlopokba a 805-820. sorok összesen adatát kell feltüntetni. Figyelem! A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti idıszakban esedékes, egyszerősített foglalkoztatási jogviszony esetén (pl.: alkalmi munkavállaló) a magánnyugdíjpénztár tag munkavállaló tekintetében a közterhet a NAV Egyszerősített foglalkoztatásból eredı magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkezı munkavállalót érintı közteher befizetések beszedési számla (10032000-06057763) javára kell megfizetni, illetve a kötelezettséget a 239-es adónem kódon kell feltüntetni. Ezt követıen, a – 2011. december havi bevallási idıszakra vonatkozóan – a magánnyugdíjpénztár tag munkavállaló tekintetében a közterhet a NAV Egyszerősített foglalkoztatásból eredı magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintı közteher befizetések beszedési számla (10032000-060577760) javára kell megfizetni, és a kötelezettséget a 249-es adónem kódon kell feltüntetni.
139
1. számú függelék
A 1108M-09 – 1108M-15-ös lapokon az „alkalmazás minısége” rovat kitöltése A magánszemély nyugdíjas státuszának jelölésére szolgáló (az alkalmazás minısége rovat elsı kódkockája) kódok: 0 1
2
3
4 5
nem részesül nyugellátásban, szociális járadékban, illetve az 1-7. pontban meghatározott feltételek nem állnak fenn; öregségi nyugdíjas: a 2008. január 1. elıtti idıponttól megállapított elırehozott, csökkentett összegő elırehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes mővészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, az országgyőlési képviselık tiszteletdíjáról, költségtérítésérıl és kedvezményeirıl szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirıl és az önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban részesülı személy; öregségi nyugdíjas: az a 2007. december 31. utáni idıponttól megállapított elırehozott, csökkentett összegő elırehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes mővészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, az országgyőlési képviselık tiszteletdíjáról, költségtérítésérıl és kedvezményeirıl szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirıl és az önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülı személy, aki a Tny. 18. §-a szerinti öregségi korhatárát még nem töltötte be; szolgálati nyugdíjas130: az a 2007. december 31. utáni idıponttól a Hjt., Hszt. alapján megállapított nyugellátásban részesülı személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkorát még nem töltötte be; rehabilitációs járadékos131: a rehabilitációs járadékban részesülık; rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjas132: az a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülı személy, aki a Tny. 18. §-a szerinti öregségi korhatárát még nem töltötte be;
130
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.), a 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses állományú katonáinak jogállásáról (Hjt.) és Tny. 83/B. § 131 A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (Rjtv.) 4. § (2) bekezdés, Rjtv. 13. § (1) bekezdés 132 Tny. 36/D. § (1) bekezdés, Tny. 36/G. § (1) bekezdés
140
6
7
egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülı133: átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban vagy bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülı személyek, ha 2007. december 31. utáni hatállyal került megállapításra járadékuk. korhatárbetöltött öregségi nyugdíjas: öregséginyugdíj-korhatárt betöltött öregségi nyugellátásban részesülı személyek, ideértve a szolgálati nyugdíjasokat is és azt a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülı személyt is, aki a Tny. 18. §-a szerinti öregségi nyugdíjkorhatárát már betöltötte.
A foglalkoztatás minısége (az alkalmazás minısége rovat második és harmadik kódkockája) az alábbi táblázatban foglaltak alapján:
Megnevezés Munkaviszony, hallgatói munkaszerzıdés alapján létrejött munkaviszony közfoglalkoztatási jogviszony országgyőlési képviselı, európai parlamenti képviselı közalkalmazotti jogviszony közszolgálati jogviszony bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony hivatásos nevelıszülıi jogviszony fegyveres szervek hivatásos vagy szerzıdéses állományú tagja, önkéntes tartalékos katona (2010.01.01. elıtti biztosítási idıszak: kizárólag fegyveres szervek hivatásos állományú tagja esetén) (fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, fegyveres szervek szerzıdéses állományú tagja, katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona) prémiumévek programban résztvevı személy különleges foglalkoztatási állományban lévı személy szövetkezeti tag, munkaviszony szövetkezeti tag, vállalk. jellegő jogviszony tan. szerz. al. szakképzı. isk. tan. f. tanuló kieg. tev. folyt. nem minısülı társas vállalk. társas vállalkozó (munkaviszony mellett) társas vállalkozó (közép- vagy felsıfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytató) társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett) kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó
133
Kód 20 23 19 71 72 73 70 80
90
68 69 15 16 46 30 35 37 39 34 53
Az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007.(XII.23.) Korm. rendelet
141
Megnevezés munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (2010.01.01. elıtti biztosítási idıszak: kizárólag megbízási jogviszony esetén) (bedolgozó, megbízási jogviszony, egyéni vállalkozónak nem minısülı vállalkozási jogviszony, felhasználási szerzıdésen alapuló megbízási jogviszony, segítı családtag, választott tisztségviselı, társadalmi megbízatású polgármester) egyházi személy, szerzetesrend tagja más foglalkoztatónál fennálló jogviszonyra tekintettel kifizetett járulékköteles jövedelemben részesülı adóköteles munkanélküli ellátásban részesülı személy adómentes munkanélküli ellátásban részesülı személy munka-rehabilitációs díjban részesülı gyermeknevelési támogatás ápolási díj bizt. megszőnését követı pénzbeli ellátás AM könyvvel fogl. (eü. pénzbeli ell.) mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatása gyermekgondozási díj gyermekgondozási segély ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony prémiumévek progr. résztvevı járulékkiegészítése rehabilitációs járadékban részesülı személy fegyveres szervek szerzıdéses állományú tagja katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona bedolgozó egyéni vállalkozónak nem minısülı vállalkozási jogviszony felhasználási szerzıdésen alapuló megbízási jogviszony segítı családtag választott tisztségviselı társadalmi megbízatású polgármester nem az Eho tv. 6. § (3) bekezdés szerint fennálló jogviszony alapján fizetett tételes egészségügyi hozzájárulás a magánszemély más államban, illetve EU/EGT tagállamban biztosított, errıl igazolással rendelkezik egyszerősített foglalkoztatási jogviszony
Kód
41
91 82** 25 42 81 92 94 97 98 50 83 93 44 48 58 89* 88* 47* 75* 65* 24* 76* 77* 11* 59 60
Figyelem! *-gal jelölt kódok kizárólag a 2010. január 1-jét megelızı biztosítási idıszak esetén használhatóak, **-gal jelölt kód kizárólag a 2011. január 1-jét megelızı biztosítási idıszak esetén használható.
142
2. számú függelék
Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság kódja
Teljes megnevezés táppénz baleseti táppénz terhességi-gyermekágyi segély igazolatlan távollét ügyvéd, szabadalmi ügyvivı, közjegyzı kamarai tagsága szünetel elızetes letartóztatás szabadságvesztés munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése nélkül) katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona fizetés nélküli szabadság fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, gondozás miatt gyermekgondozási díj gyermekgondozási segély gyermeknevelési támogatás 1 ápolási díj 2 pénzbeli ellátás nélküli keresıképtelenség
Kódszám 11 12 21 73 51 41 42 46 30 71 69 22 23 24 25 84
1., 2
Figyelem! A megjelölt kategóriákat csak a társas vállalkozás tagja esetében lehet kiválasztani!
143
3. számú függelék Járulékmértékek 2011. 01. 01-tıl A foglalkoztató által fizetendı nyugdíjbiztosítási járulék mértéke (559., 630., 690., 716., 750., 769. sorokhoz) egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék mértéke - természetbeni eg.bizt. járulék rész (556., 627., 687., 713., 747., 766. sorokhoz) - pénzbeli eg.bizt. járulék rész (557., 628., 688., 714., 748., 767. sorokhoz) - munkaerı-piaci járulék rész (558., 629., 689., 715., 749., 768. sorokhoz) korkedvezmény-biztosítási járulék (562. sorhoz) A biztosított által fizetendı nyugdíjjárulék mértéke (568., 607., 631., sorokhoz) nyugdíjjárulék mértéke (mnnyp. tag) (569., 608., 632. sorokhoz) tagdíj (570., 609., 633. sorokhoz) egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék mértéke - természetbeni eg.bizt. járulék rész (574. sorhoz) - pénzbeli eg.bizt. járulék rész (576. sorhoz) - munkaerı-piaci járulék rész (578. sorhoz) Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege (560. sorhoz)
24% 3% 1,5% 0,5% 1% 13% 10% 10% 0% 7,5% 4% 2% 1,5% 5 100 ft/hó, 170 ft/nap
Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó járulékmértékek
Az EGT tagállamban biztosított személytıl levont ekho (660. sorhoz) A kifizetıt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás - egészségbiztosítási járulék (662. sorhoz) - nyugdíjbiztosítási járulék (663. sorhoz) A nyugdíjas vagy járulékfizetési felsı határ túllépés esetén a magánszemélyt terhelı ekho (664. sorhoz) A magánszemélyt terhelı EKHO összege - személyi jövedelemadó (666. sorhoz) - nyugdíjjárulék (667. sorhoz) - természetbeni egészségbiztosítási járulék (668. sorhoz) A magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelı 2010. november 1-jét megelızı esedékességő EKHO összege -személyi jövedelemadó (670. sorhoz) - nyugdíjjárulék (671. sorhoz) - természetbeni egészségbiztosítási járulék (672. sorhoz) - tagdíj (673. sorhoz)
2011. 01. 01-tıl 9,5% 1,2% 18,8% 11,1%
9,5% 3,9% 1,6%
9,5% 0,1% 1,6% 3,8%
144
4. számú függelék
A magánnyugdíjpénztárak azonosítói, adónem kódjai
Pénztár azonosító 0008
Aegon Magyarország Magánnyugdíjpénztár
és
261
Adónem kód önellenırzési pótlék 461
0016
262
462
263
463
265
465
0001
Allianz Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Aranykor Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Budapest Országos Kötelezı Magánnyugdíjpénztár AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
266
466
0013
Dimenzió Magánnyugdíjpénztár
267
467
0021
Életút Elsı Országos Magánnyugdíjpénztár Erste Bank Országos Magánnyugdíjpénztár
0019 0031
0022
Megnevezés
Adónem kód tagdíj Önkéntes
Önkéntes
és
268
468
Önkéntes
és
269
469
0006
Évgyőrők Magánnyugdíjpénztár
270
470
0014
Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
271
471
0015
ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
272
472
0025
MKB Nyugdíjpénztár
273
473
0002
OTP Bank Nyrt. Magánnyugdíjpénztára
274
474
0033
Postás Magánnyugdíjpénztár
275
475
0037
Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár
277
477
0048
Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
278
478
0028
VIT Nyugdíjpénztár
279
479
0063
Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár
282
482
145
