részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik

Figyelem! Önellenőrzés A pénztártag 2010. november 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjának önellenőrzése (pótbevallása) esetén a bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtania. Az önellenőrzés (pótbevallás) alapján a tagdíjat közvetlenül a magánnyugdíjpénztár részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik (Tbj. 65/A. §). Kitöltési útmutató a 0708 számú havi bevalláshoz Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó - a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül - havi bevallást tesz, illetve adatot szolgáltat a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékokról (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is) és egyéb adatokról a tárgyhót követő hó 12-éig. A tevékenységét megszüntető, az átalakuló, a felszámolás, végelszámolás alatt álló adózónak is ezen a nyomtatványon kell a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról és egyéb adatokról a bevallást benyújtania feltéve, hogy 0708 bevallás benyújtására egyébként kötelezett. A munkáltatónak nem minősülő kifizető a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak akkor kötelezett, ha a tárgyhónapban magánszemély részére adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetést, juttatást teljesített. Ha a társas vállalkozás kizárólag társas vállalkozóként biztosított személyt foglalkoztat, és e társas vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, a társas vállalkozás a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulék-, személyi jövedelemadóelőleg-, százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-alapot képező jövedelemmel érintett hónap(ok) vonatkozásában kötelezett. Az a társas vállalkozás, amely kizárólag olyan társas vállalkozóként biztosított személyt foglalkoztat, aki egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, és a tag ezt a társas vállalkozást a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosul-

1

takról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (1) bekezdésében előírt legkisebb összegű járulék szempontjából nem választotta, akkor ez a társas vállalkozás a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelemmel érintett hónap(ok)ra kötelezett. Abban az esetben, ha az adózónak az adott bevallási időszakban magánszemélyhez nem köthető egyéb kötelezettsége nem keletkezett, az adóbevallását nem kell benyújtania, ha az előzőek szerinti feltételek is fennállnak. Amennyiben - a fentiekben jelzett esetek ellenére - a bevallás benyújtására nem kötelezett, munkáltatónak nem minősülő kifizető az adóbevallását mégis be kívánja nyújtani, úgy a 0708-01-02-es lap 27. sorának a „c” oszlopában a „0”-t feltétlenül tüntesse fel. Abban az esetben, ha az adózónak (munkáltatónak nem minősülő kifizetőnek) az adott bevallási időszakban magánszemélyhez nem köthető egyéb kötelezettsége keletkezett, úgy az adóbevallását akkor is be kell nyújtania, ha magánszemélyhez köthető kötelezettsége nincs. Azokban az esetekben, amikor az Art. a bevallás soron kívüli benyújtását írja elő, a bevallást a 0708-01-02-es lap 27. sorának a „c” oszlopában „0” feltüntetésével akkor is be kell nyújtani, ha egyébként adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

A bevallás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A bevallásban csak azokat a kötelezettségeket szabad feltüntetni, amelyeket az adózónak pénzügyileg az állami adóhatóság nevén vezetett számlákkal szemben kell rendeznie és amelyekre jogszabály, illetve az adóhatóság nem írja elő „külön” bevallási nyomtatvány benyújtását (mint pl.: áfa, vagy szerencsejáték-szervezők játékadó-bevallása). Azoknál az adóknál, ahol a visszaigénylés lehetősége biztosított (pl. nyugdíjjárulék), a „negatív adóval” kapcsolatos rendelkezés külön (17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehető meg. Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni. 2

A bevallás csak elektronikus úton teljesíthető. Tanács a kitöltési rendszerhez Az Internetről letöltött nyomtatványkitöltő programmal készítendő 0708-as bevalláshoz a következőkre hívjuk fel a figyelmet. A 0708-as bevallást technikai okok miatt a nyomtatványkitöltő programban két résznyomtatványból kell összeállítani: a 0708A- és a 0708M-részből. A 0708A résznyomtatványból adózónként egyet, a 0708M résznyomtatványból az adózóhoz tartozó magánszemélyenként egyet-egyet kell kitölteni. A teljes (egyben beadandó) 0708-as bevallás előállításához a szükséges résznyomtatványok összes lapjának kitöltése után meg kell hívni a 0708A nyomtatvány kitöltő programjában az Adatok menüpont alatt található összerendelés menüpontot. Az összerendelést követően a 0708A résznyomtatványon levő (a 0708M alapján számítható) összeg mezők kitöltődnek. A nyomtatvány mentése és bezárása ezt követően megegyezik bármely más nyomtatványéval. 2007. január hónaptól a határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat is ennek a nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell pótolni, az azt megelőző időtartam tekintetében a 0608, illetve a 06082 bevallás adattartalma szerint kell teljesíteni. A 2006. évben április hónaptól kezdődően 2006. augusztus hónappal bezárólag bármely hónapra benyújtott "eredeti" bevallás adatainak „helyesbítésére” a 0608-as számú bevallást, 2006. szeptember hónappal kezdődő időszak tekintetében pedig a 06082. számú nyomtatványt kell használni. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallás útmutatójában leírtak szerint kell elkészíteni. Jogkövetkezmények Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Art. 172. § (1) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Az Art. 172. § (16) bekezdés alapján amennyiben a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a beval-

3

lással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. A szankciót az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására 2006. áprilisától kötelezett adózók tekintetében 2006. október 1-jétől, a kötelezettséget 2006. évben választók esetében az első bevallás benyújtásától számított 6 hónapot követően, más adózók vonatkozásában 2007. július 1-jétől lehet kiszabni. 2006. október 1-ig, az első bevallás benyújtásától számított 6 hónap elteltéig, illetve 2007. július 1-ig az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtásának elmulasztása esetén az Art. 172. § (1) bekezdésének c) pontját, hibás bevallás esetén az Art. 172. § (6) bekezdését lehet alkalmazni. Így bevallás elmulasztása esetén a kiszabható mulasztási bírság legmagasabb mértéke magánszemély adózók esetén 100 ezer, más adózónál 200 ezer forint, hibás bevallásnál magánszemély adózó esetén 10 ezer, más adózónál 100 ezer forint. 2006. október 1-jét, az első bevallás benyújtásától számított 6 hónap elteltét, illetve 2007. július 1-jét követően a bírság maximális összegének megállapításakor az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtásának elmaradása esetén az Art. 172. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti bírságösszeget kell alapul venni, ezt kell megszorozni a bevallással érintett magánszemélyek számával. Amennyiben az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás hibás, akkor pedig a kiszabható bírság felső határa az Art. 172. § (6) bekezdése szerinti bírságösszeg szorozva a bevallással érintett magánszemélyek számával. A bevallás a következőket tartalmazza: 0708A

Az adózóra és a bevallás időszakára vonatkozó adatokat tartalmazó főlap 0708-01-01 - 0708-01-02 Adónemenként meghatározott összesített sorok kerekített összege, valamint az adózót terhelő - magánszemélyhez nem köthető - kötelezettségek összege ezer forintra kerekítve 0708-02-01 - 0708-02-04 Magánszemélyenként közölt adatok összesítése adónemenként forintban 0708-03-01 - 0708-03-05 Önellenőrzéshez használható lap 0708-03-06 Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzésének indoka alaptörvényellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály 0708M Magánszemélyenkénti összesítő lap (az adatközlés magánszemélyre vonatkozó azonosításra szolgáló része, valamint a magánszemély adatainak közlésére szolgál)

4

0708-04 – 0708-07 A magánszemély adókötelezettségének számítása (az öszszevont adóalapba tartozó jövedelmek, a külön adózó jövedelmek közlése, az adó, adóelőleg számítása, valamint egyéb adatok) 0708-08-01 - 0708-08-02 A tárgyhavi járulékokra (tagdíjra, tagdíjkiegészítésre) és a jogviszonyra vonatkozó adatok 0708-09-01 - 0708-09-03 A tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetésekre vonatkozó adatok, valamint a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó adatszolgáltatás 0708-10-01 A START Programhoz kapcsolódó (START, START PLUSZ és START EXTRA) kártyával (a továbbiakban: kártyával) rendelkező személy foglalkoztatásával összefüggő adatok 0708-10-02 A tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő adatok 0708-11 Ellátásokra, tárgyhónaptól eltérő időszakra utólag kifizetett ellátásra vonatkozó, illetve egyéb adatok 0708-12-01 Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adatai 0708-12-02 A tárgyidőszaktól eltérő időszakra kifizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó adatok 0708-13 Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó adatok, AM könyvvel történő foglalkoztatás adatai 0708-14 a 2006. évre megállapított, még fizetendő adó összegének levonása Mellékletek: 1. Az állampolgárság közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista. 2. A korkedvezményre jogosító munkakörök. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő). 3. Magánnyugdíjpénztárak azonosító kódjai

Egyéb tudnivalók A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó ebben a bevallásban csak a kifizetői, munkáltatói minőségben őt terhelő kötelezettségeket tünteti fel, vagyis az általa foglalkoztatott biztosítottak (alkalmazottak, segítő családtagok stb.) adó, járulék és egyéb adatait közli. A társas vállalkozás az előtársasági időszakra vonatkozóan is ezen a nyomtatványon teljesíti bevallási kötelezettségét. Megszűnésre vonatkozó szabályok 5

Ezen a nyomtatványon kell az arra kötelezett adózónak a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról és járulékról bevallást tenni akkor is, ha: - felszámolását rendelték el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül; - a felszámolás időtartama alatt az általános szabályok szerint kell a bevallást teljesíteni; - a felszámolás befejezésekor a zárómérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani; - a végelszámolását rendelték el, akkor a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül kell benyújtani; - a végelszámolás időtartama alatt az általános szabályok szerint teljesíti az adózó a bevallási kötelezettségét; - végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló készítésének időpontját követő 45 napon belül kell benyújtani a bevallást a 2006. július 1-je után indult eljárásokban. Az említett időpont előtt indult eljárásban a zárómérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül kell benyújtani a bevallást.; - felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával; - az egyéni vállalkozói igazolványt vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta, vagy vállalkozói igazolványát (engedélyét) visszaadta, a kifizetői, munkáltatói minőségéből eredő kötelezettségével kapcsolatban; - átalakult, a megszűnés napjával; - ügyvéd és szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg közjegyzői szolgálatát szünetelteti, a kifizetői, munkáltatói minőségéből eredő kötelezettségével kapcsolatban Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja.

0708A lap kitöltése Azonosítás A javítani kívánt bevallás vonalkódja Ezt az adatot csak elektronikus javító bevallás esetében kell kitölteni az adóhatóságtól kapott kiértesítő levélben feltüntetett vonalkód alapján (a javításról részletesen később). A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni.

6

A borítólapon ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. A főlapon, amennyiben a levelezési címként a postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez „Pf”-et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a bevallást a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző, vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) képviseletet ellátó személyként nyújtja be (Tbj. 56/A. §), akkor az erre szolgáló helyen ezt "X" beírásával jelölni kell. Kizárólag a Munkaügyi Központ, illetve a Foglalkoztatási Hivatal az erre szolgáló kódkockában - az Art. 31. § (2) bekezdés alapján a tárgyhót követő hó 12-éig történő bevallás benyújtásának tényét az 1-es szám beírásával, - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. § (14) bekezdés alapján az elszámolt hónapot követő 20-áig történő bevallás benyújtásának tényét a 2-es szám beírásával jelöli. Ugyanitt kell feltüntetni arab számmal a tárgyidőszaki adóbevallási időszakot is. A bevallás típusa A bevallás típusa kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, egyéni ügyvéd és a szabadalmi ügyvivői tevékenység, illetőleg a közjegyzői szolgálat szüneteltetése, vagy egyéb megszűnés miatt nyújtja be. A kódkockába: felszámolás esetén "F", végelszámolás esetén "V", átalakulás esetén "A", szüneteltetés esetén "S", egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén "E", egyéb megszűnés esetén "M" betűjelet kérünk feltüntetni. Átalakulás esetén a bevallást a jogelődre vonatkozóan 30 napon belül kell benyújtani. Ilyen esetben a bevallásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is. Amennyiben a jogutódlással történő megszűnés hónap közben történik, és a jogelőd kötelezettségeit a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab 0708-as bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történő megszűnés 7

időpontjáig 30 napon belül, egyet pedig az adott hónapból még fennálló időszakra. Ez utóbbinál természetesen a jogelőd adószámát már nem kell szerepeltetni. A bevallás fajtája Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon "1"-t, vagy ha az eljárás időtartama alatti bevallását nyújtja be, a kódkockába "2"-t kell írnia. Az eljárás befejezésekor a kódkockába írjon "3"-t. Ha a felszámolási eljárás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor két adóbevallást kell az adózónak benyújtania, a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, akkor a kódkockába "1"-t, majd a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig egy újabb nyomtatványt kell kitölteni, akkor a kódkockába „2”-t kell írni. Végelszámolás esetén is az előzőekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni. Javítás Az Art. 34. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a 34. § (6) bekezdésben szabályozott esetben – amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki – megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallást újból be kell nyújtania, és a vonatkozó kódkockában „X”-szel jelölnie kell, hogy javító bevallásról van szó, továbbá a lap tetején lévő kódkockába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Helyesbítés Az állami adóhatóság által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak helyesbítésként nyújtható be ismételten a bevallás. Abban az esetben, ha az adóhatóság a bevallás elfogadása előtt a bevallást javításra adja vissza, úgy a bevallás javításáról lehet csak szó, azaz utólag beírni elmaradt adatokat nem lehet, csak az adóhatóság által jelzett hibák javíthatók. Helyesbítésről akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljeskörű, vagy a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt. 8

Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása helyesbítés miatt történik, akkor az erre szolgáló helyre, „X”-et kell beírni. Akkor is helyesbítésről van szó, ha valamely magánszeméllyel kapcsolatos adatközlést bármely bevallási időszakra pótlólag teljesíti adózó.

A helyesbítés lényege a magánszemélyre vonatkozó teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell helyesbíteni (0708-04 – 0708-14 lapok valamely sora), akkor a magánszeméllyel kapcsolatos, helyesbítéssel nem érintett adatokat is ismételten közölni kell, vagyis nem csak a helyesbítéssel érintett adatokat kell feltüntetni. A helyesbítés során a helyesbítéssel érintett időszak (az eredeti 0708M lapon szereplő) valamennyi részletező lapját ismételten be kell nyújtani. Hibás az a helyesbítés, amely az adott magánszemélyre az adott időszakra vonatkozó valamennyi adatot nem tartalmazza. Értelemszerűen „pótlás” esetén nincs előzmény bevallás az adott magánszemélyre nézve. Azonosításhoz szükséges adat, vagy adatok valamelyikének helyesbítése Az egyik helyesbítési típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó. Ilyen lehet: valamelyik természetes azonosító, az adóazonosító jel. Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte az adott időszakról benyújtott bevallásában, akivel kapcsolatosan bevallási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemélyenkénti összesítő lapon a helyesbítésre vonatkozó kódkockában jelölt „X”-en túl, az alatta lévő sorban "T"-vel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott 0708M laphoz tartozó lapok egyes soraiban adatot közölni nem lehet. Értékadatok helyesbítése Értékadatnak tekintendő minden olyan adat, mely a 0708-04-es laptól a 070814-es lapig, a lapok I – XXI. és XXVI. részeiben szerepel. Ezen értékadatok bármelyikének helyesbítése során a következők szerint kell eljárni. A helyes azonosító adatok feltüntetésével csak az adott személyre vonatkozó bevallást kell ismételten közölni. Az adott magánszemélyre vonatkozóan azonban nem csak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot kell feltüntetni, hanem ismét közölni kell a 0708M laphoz tartozó valamennyi lapot. Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése adózói szintű kötelezettség változást eredményez, úgy a 0708-as bevallás tekintetében az önellenőrzést is el kell végezni.

9

A 2007. január 1-je után keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások önellenőrzésére is ezt a bevallást kell benyújtani, de az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. (A 2006. április 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakról benyújtott bevallásban elkövetett tévedés önellenőrzését nem ezen, hanem a 0608. bevalláson, míg a 2006. szeptember 1-től december 31-ig terjedő időszakról benyújtott bevallásban elkövetett tévedés önellenőrzését a 06082. bevalláson kell teljesíteni.) Önellenőrzés Amennyiben a helyesbítés egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlapon az erre szolgáló helyen X-szel jelezni kell. Önellenőrzésnek minősül az Art. 49. § (1) bekezdése alapján, ha az adózó az adót, adóalapot (járulékalapot) helyesbíti. Önellenőrzésnek csak az a helyesbítés minősül, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege adózói (nem magánszemély) szinten változik. Abban az esetben, ha a magánszemélyekkel összefüggésben az adott adóban (járulékban) bevallott és később korrigált adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, "csupán" helyesbítés. Speciális esete az önellenőrzésnek, amikor az adózó utólag észleli, hogy az eredetileg benyújtott bevallásában a magánnyugdíjpénztárat egyértelműen beazonosító adónemkódot helytelenül tüntette fel. Tekintettel arra, hogy az egyes pénztárak külön adónemkódon kerülnek könyvelésre, a helyesbítés önellenőrzés keretében történhet csak meg. Önellenőrzésnek minősül továbbá az a helyesbítés is, amely során az adózót terhelő - magánszemélyhez nem köthető - egyéb kötelezettség alapja, illetve a kötelezettség (adó, járulék) összege változik. Ebben az esetben természetesen csak az önellenőrzést kell jelölni. Pl. Az Adózó Kft. 0708-as bevallást nyújtott be 2007. március hónapra vonatkozóan, melyben két munkavállalója, Munkavállaló Béla, és Dolgozó Jenő után vallott be kötelezettségeket. Munkavállaló Bélának kifizetett járandósággal összefüggésben az Adózó Kft. az eredeti bevallásban 4 ezer forint munkaadói járulékot állapított meg, és vallott be a 0708-08-01-es lap 521. sorában. Dolgozó Jenő után ugyanezen kötelezettség 5 ezer forint volt, melyet az Adózó Kft. szintén feltüntetett a külön kitöltött 0708-08-01-es lap 521. sorában. Az Adózó Kft. később feltárja, hogy az eredeti bevallásában hibát követett el,

10

mert Munkavállaló Béla után a valós munkaadói járulék 6 ezer forint lett volna, míg Dolgozó Jenő után csak 3 ezer forint. Ezen okból újból be kell nyújtania (e két munkavállaló vonatkozásában) a 0708-es bevallást, a helyes adatokkal. A bevallás főlapján a megfelelő kódkockában "H" jellel jelezni szükséges, hogy helyesbítésről van szó. A Munkavállaló Bélára vonatkozó helyesbítő 0708-08-01-es lap 521. sorában 6 ezer forintot (vagyis a helyes összeget, tehát NEM az eredetileg benyújtott 0708-08-01-es lap 521. sorában szereplő összeg, és a valós kötelezettség különbözet összegét), míg Dolgozó Jenőre vonatkozó helyesbítő 0708-08-01-es lap 521. sorában 3 ezer forintot (szintén a helyes összeget) kell feltüntetnie. Amennyiben adózói szinten (az Adózó Kft. szintjén) előjelhelyesen összesítjük a két munkavállaló kötelezettségének különbözetét (Munkavállaló Béla eredetileg 4 ezer forint, helyesbítéssel 6 ezer forint, különbség 2 ezer forint; Dolgozó Jenő eredetileg 5 ezer forint, helyesbítéssel 3 ezer forint, különbség 2 ezer forint), úgy a különbözet nulla lesz, vagyis az adózónak az adókötelezettsége nem változik. Ebből következően a helyesbítő bevallás nem minősül önellenőrzésnek, vagyis a 0708-03-as lapokat sem kell kitölteni. Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) Munkavállaló Béla után fizetendő munkaadói járulék összege 4 ezer forintról 5 ezer forintra, míg Dolgozó Jenőé 3 ezer forintról 4 ezer forintra változik, úgy az már önellenőrzésnek minősül, mivel ekkor adózói szinten a kötelezettségek előjelhelyes különbözetének összege 2 ezer Ft. Ekkor az Adózó Kft-nek a főlapon jelölnie kell X-szel, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0708-0302-es lapot is, ott a 262. sor d) oszlopában kell a különbözetet (NEM a 070808-01-es lap 521. sorában feltüntetett összegeket összesítve!!!), vagyis a példa szerint 2 ezer forintot feltüntetnie (figyelemmel az előnyomott "ezer" szövegre). Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet helyesbíteni, amely helyesbítésnek az együttes összege az 1 000 forintot meghaladja [Art. 50. § (3). Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Például, ha az adózó a 2007. március és április havi munkavállalói járulék összegében is tévedett, úgy külön bevalláson kell önellenőriznie a 2007. márciusi, illetve áprilisi kötelezettséget. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a

11

magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Ha a munkáltatói adómegállapítás az Art. 28/B. § (2) bekezdésben foglaltak miatt nem módosítható, úgy munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén „X” jelet kell a 0708A lap erre rendszeresített kódkockájába bejegyezni.

Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás benyújtásáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyan-ezen időponttól nyílik meg. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art. 168-169. §-ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be a 0708-03-02, -03, -04, -05-ös jelű bevallásokon az önellenőrzési

12

pótlék összegét, akkor annak helyesbítését is az említett jelű bevallásokon helyesbítheti. Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén kizárólag az önellenőrzési pótlék bevallására szolgáló sor(ok)ban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor(ok) b) illetőleg d) rovatában. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a 0708-03-as jelű lapok kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók.

A 0708-01-01-es lap kitöltése

Az (A) blokkban a bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített 1-17. sorokban az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó összege az 1 000 forintot nem éri el, akkor az adózó az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1 000 forintot elérte. Az (A) blokk kitöltéséhez a 0708-02-es lap forintban közölt adatait kell felhasználni, az előzőekben leírt kerekítési és göngyölítéses szabálynak megfelelően, a következők szerint: 0708-01-01 lap sorai 1.* 2. 3. 5. 7. 8. 9. 10. 11**. 12. 13. 14. 15.

0708-02-01 és a 0708-02-02 lapok sorai 115. 116. 126. 144. 151. 152. és 153. összege 154. 157. 158. 155-156. és 164-166. összege 159. 160. 161. 13

16. 17.

162. 163.

* Az 1. sor kizárólag akkor tartalmazhat negatív összeget, ha a 0708-02-01-es lap 119. sor „c” oszlopa > SUM(112-114, +118 „c” oszlopainak összege) **A 11. sor a) oszlopban található értékmező az Eho. 11.§ (3) bekezdése szerinti adatot tartalmazhatja.

A 0708-01-02-es lapon kell feltüntetni mindazon, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) alapján a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó, a munkáltatót terhelő munkaadói járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás összegét a tábla szerinti bontásban, melyeket nem tartalmaznak a részletező táblák.

A 0708-01-02-es lap kitöltése 27. sor: Személyi jövedelemadó összesen Ebben a sorban kell feltüntetni az Szja törvény alapján a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó együttes összegét. 28. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelemből levont forrásadó Ebben a sorban kell feltüntetni – a 27. sorból kiemelve – az Szja törvény 75. § (6) bekezdése alapján a társasház részére kifizetett adóköteles öszszegből levont személyi jövedelemadót. A kifizetőnek meg kell állapítania, le kell vonnia az adót. (Pl.: a társasházi közös tulajdonban álló helyiség kifizető részére történő bérbeadásából származó jövedelem.) 29. sor: Az egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni – a 27. sorból az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből (például a magánszemélyt csőd, felszámolás, végelszámolás keretében megillető tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadékjellegű követelés, valamint a magánszemélyt megillető, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összegekből és a kisösszegű kifizetésekből) levont adó, adóelőleg összegét is. 30. sor: A kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni – a 27. sor összegéből – az Szja törvény 65. §, 69. § - 72/A. §-ok, a 74/A. §, a 76. § , valamint az Art. 4. számú 14

mellékletében meghatározott osztalékjövedelemre előírtak szerint a kifizetőt terhelő összes személyi jövedelemadó kötelezettséget. 31. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 vagy 54%-os adó Ebben a sorban kell feltüntetni – a 30. sor összegéből – a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó értékű üzleti ajándék miatti, az Szja törvény 69. § (8) bekezdése szerint számított személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét. A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után a 44%-os kulccsal meghatározott adókötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni, kivéve az előtársaságot. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. Amennyiben az adózónak a 2006. évi bevételét, illetve ennek alapján az adót 2007. május 31-éig kell megállapítani, akkor a 2007. évi 0708-01-02 számú lapon május hónapra a 31. soron kell bevallani az adókötelezettségét. Az egyéni vállalkozó az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be 54%-os kulccsal, ezen a címen keletkezett kötelezettségét. Eltérő üzleti év esetén az üzleti év kezdő napján hatályos rendelkezések szerinti adókulcsot kell az adózónak alkalmaznia, azaz, ha az üzleti év 2006. augusztus 31-ét követően kezdődött, úgy már 54%-os adókulcsot kell alkalmazni akkor, ha az üzleti év adózó tevékenységének megszűnése miatt 2007-ben lezárul. Értelemszerűen a naptári évtől eltérő üzleti évet választott adózók is évente egy alkalommal teljesítik kötelezettségüket az elszámolt éves bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként. 32. sor: A természetbeni juttatások után a kifizetőt terhelő 54%-os személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni – a 30. sorból – az Szja törvény 69. §ában tételesen felsorolt természetbeni juttatások – kivéve a 21. sorban feltüntetett reprezentáció és üzleti ajándék – utáni, a kifizetőt terhelő 54%-os adót. 33. sor: Cégautó-adó

15

Ebbe a sorba – a 30. sorból – az Szja törvény alapján a cégautó miatt a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét kell beírni. Az egyéni vállalkozó kifizetői minőségében kötelezett itt bevallani a cégautó-adót. Az Szja törvény 70. § (9) bekezdése g) pontja szerinti kötelezettségét az egyéni vállalkozónak nem itt, hanem a 0753-as bevallása részeként kell teljesítenie. 34. sor: Más, a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell bevallani – a 30. sorból – a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni, az adómentes kifizetések korlátozására tekintettel keletkező, kifizetőt terhelő 44%-os személyi jövedelemadót, valamint az adóköteles nyeremény – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – utáni személyi jövedelemadót is. 35. sor: A külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell bevallani – a 30. sorból – a külföldi illetőségű magánszemély részére kifizetett (juttatott) osztalék (osztalékelőleg) jövedelmet terhelő adó összegét. Abban az esetben, ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adózó bevallásának benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont adót adózónak az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján, adózó az elévülési időn belül a 0708-03-01-es lapon, önellenőrzéssel helyesbítheti kötelezettségét. A magánszeméllyel kapcsolatos adatszolgáltatást a 07K79. számú lap adattartalma szerint kell teljesíteni. A külföldi illetőségű magánszemély az Art. 4. számú melléklete 5. és 6. pontjában leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a 25%-os kulccsal levont osztalékelőleg adója magasabb, mint az osztalékká vált rész adója, azaz ilyen esetben önellenőrzésre nincs lehetőség. 36. sor: A kamatjövedelmet terhelő 20%-os személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell bevallani – a 30. sorból – a Szja törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. § szerinti kamatjövedelem után levont 20%-os adó összegét, továbbá a Szja törvény decemberi módosításának kihirdetését követő 45. nap hónapját követő hónap első napjától, azaz 2007. március 1-jétől hatályos rendelkezései szerinti kamatjövedelem után levont 20%-os adó összegét a jövedelem megszerzésének időpontja szerinti hónap kötelezettségeként. Bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege (kivéve, amelyet az Szja törvény 65. § (5) bekezdése szerint nem kell figyelembe venni) esetében a jövedelem megszerzésének időpontja az a jóváírási és/vagy tőkésítési nap, amikor a magánszemély és 16

a hitelintézet között fennálló, nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés szerint vállalt feltételek teljesülnek. Nyereménybetét esetén, a nyereménybetét-számlán történő jóváírás napjának hónapja lesz a kötelezettség hónapja. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény alapján  átalakult szövetkezet,  illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-ig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet,  továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, szintén kamatjövedelem. Ennek feltétele, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad. Abban az esetben, ha az előzőekben meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az előírt feltételektől eltérően jut, kamatként megszerzett bevételhez a magánszemély, úgy az a magánszemély egyéb jövedelme és a 0708-04-es lap 409. sorába írandó. Az előzőekbe nem sorolható esetekben, a bevallási kötelezettség hónapja, az átutalás vagy postára adás vagy a magánszemély számára (javára) történő birtokba adás napjának hónapja lesz. A magánszemély által külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és az MNB hivatalos, a megszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni és bevallani. Amennyiben a külföldi pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, úgy az MNB által közzétett – a megszerzés időpontjában –, euróban megadott árfolyamot kell az átszámításhoz alapul venni.

17

A 2006. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezések alkalmazása a következő: - a 2006. augusztus 31-éig megkötött betét, folyószámla-, bankkártyaés takarékbetét-szerződések esetén, a 2006. augusztus 31-ét követően induló első teljes kamatperiódusra jóváírt (kifizetett) kamatra kell először alkalmazni; - a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért bevételre, az értékpapír 2006. augusztus 31-ét követő megszerzése esetén kell alkalmazni; - a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból és lejárati szolgáltatásból származó jövedelemre, a 2006. augusztus 31-ét követően megkötött biztosítási szerződésekre kell alkalmazni. Minden más esetben – feltéve, hogy a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték – az ügylet, szerződés alapján, a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre, még az Szja törvény 2006. augusztus 31-én hatályos 65. §-át kell alkalmazni. A 2006. évi CXXXI. törvény módosításának hatályba lépésével kapcsolatos rendelkezések alkalmazása: A 2006. évi CXXXI. törvénynek az Szja törvény (2006. szeptember 1jével meghatározott) 65. §-át módosító rendelkezései – fenntartva az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223. §-a (13) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést az Szja törvény 65. §-a (1) bekezdésének az e törvénnyel beiktatott új e) pontja rendelkezésében említett jövedelemre – a 2006. szeptember 1-jét követően, de 2007. március hónap első napját megelőzően megszerzett, az Szja törvény 65. §-a (1) bekezdésének a 2006. évi CXXXI. törvénynyel beiktatott új e) pontjában említett jövedelemre és annak adókötelezettségére is alkalmazhatók. Ennek feltétele, hogy a 2006. szeptember 1. és a 2007. március hónap első napja közötti időszakban hatályos előírásokhoz képest az új előírások a magánszemély számára összességükben előnyösebbek legyenek. 37. sor: Önkormányzat által fizetendő 33, illetőleg 8 százalékos adó Ebben a sorban kell az önkormányzatoknak – a 30. sorból – feltüntetniük az Szja törvény 74/A. § (5) bekezdése alapján fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségét.

18

38. sor: A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás Ez a sor szolgál a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás – a 30. sorból – az Szja törvény 71. § (4) és (5) bekezdése alapján fizetendő 54%os személyi jövedelemadó kötelezettség feltüntetésére. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató a meghatározott értékhatár túllépését követően az említett juttatás napjára állapítja meg és a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg, valamint a megállapítás hónapját követő hónap 12-éig vallja be. A munkaviszony év közben történő megszűnésekor – az arányosított értékhatár túllépése esetén – a munkaviszony megszűnése napjára állapítja meg és a megállapítás hónapját követő hónap 12-éig vallja be. 39. sor: A természetbeni juttatások után a munkáltatót terhelő munkaadói járulék Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - természetbeni juttatások után a munkáltatót terhelő munkaadói járulék összegét. 40. sor: A természetbeni és/vagy adóköteles béren kívüli juttatások személyi jövedelemadóval növelt összege után a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - természetbeni juttatások után a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 41. sor: A természetbeni és/vagy adóköteles béren kívüli juttatások személyi jövedelemadóval növelt összege után a foglalkoztatót terhelő 5%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - természetbeni juttatások után a foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét. 42. sor: A természetbeni és/vagy adóköteles béren kívüli juttatások személyi jövedelemadóval növelt összege után a foglalkoztatót terhelő 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - természetbeni juttatások után a foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. 43. sor: Egészségügyi hozzájárulás (25%) Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - 25%os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét.

19

44. sor: Egészségügyi hozzájárulás (11%) Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - 11%os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét.

Figyelem! A bevallás 02. számú részletező lapjait forint összegben, kerekítés nélkül kell kitölteni.

A 0708-02-es lapok kitöltése A 0708-02-01 - 0708-02-04 lapok szolgálnak a magánszemélyenként teljesített bevallási adatok összesítésére. Az adatokat forintban kell összesíteni, majd ezt követően az adott adónemenként – a 0708-02-03 – 0708-02-04 lapok adatainak kivételével - ezer forintra kerekítve kell a kötelezettségeket a bevallás 0708-01-es lapjaira átvezetni. A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést forintban kell bevallani és megfizetni. Személyi jövedelemadó (Adónemkód 103) A 112-114. sorokban kell közölni a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorokat. A bevallás 112-114. és 118. sorainak összegét korrigálni kell a 119. sorba írt összeggel, azaz a 119. sor összegét le kell vonni és a különbözetet (amely lehet „+ -”) a 115. sorba beírni. A 115. sor összegét kell ezer forintra kerekítve átírni a 0708-01-01-es lap 1. sorába. Különadó-előleg (Adónemkód 198) A bevallás 116. sora szolgál a különadó-előlegek összesítésére. Az ezer forintra kerekített összeg kerül a 0708-01-01-es lap 2. sorába.

20

Egyéb adat személyi jövedelemadó (Adónemkód 103) A 0708-05-ös lapok 431. sorának „e” oszlopába írt adó összegére a 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdésének eb) pontja alapján a kifizető kérelmére az adóhatóság az adóévben és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben történő megfizetést engedélyez. Fontos! A 2006. évi CXXXI. törvény 171. §-a 2007. február 6. napján hatályon kívül helyezi az előzőekben hivatkozott (17) bekezdést. A 117. sor szolgál a 0708-05-ös lapok 431. sorának „e” oszlopába írt adó összesítésére. Ez az az összeg, melyre részletfizetés kérhető. A 2006. évi munkáltatói adómegállapítást követően az adott hónapban levont és/vagy pénztárba befizetett összeg elszámolása (Adónemkód 103) A 0708-14-es lapok 819. sorának „a” oszlopába írt levont és/vagy a pénztárba befizetett különbözet összegét kell itt a 118. sor „c” oszlopában összesítve közölni. Ez a sor azt az összeget tartalmazhatja legfeljebb, mely az adott hónapban levonásra került az Art. 41. §-a előírásai szerint. A 2006. évi adómegállapításra tekintettel a magánszemély részére visszafizetett összeg (Adónemkód 103) A 0708-14-es lapok 813. sorainak „b” oszlopába írt, a magánszemély részére az adómegállapításra tekintettel visszafizetett összegeket összesítve kell a 119. sor „c” oszlopába beírni. Ezzel kell korrigálni a 115. sorba kötelezettségként beírandó összeget. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek (Adónemkód 125) A 122-125. sorokba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból öszszesített sorok adatait kell beírni. 126. sor: Ebbe a sorba a 122-125. sorok összesített adatát kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a 0708-01-01-es lap 3. sorába. Az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek (Adónemkód 124) Az 132-143. sorokba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorok adatait kell beírni. 144. sor: Ebbe a sorba az 132-142. sorok összesített adatát kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a 0708-01-01-es lap 5. sorába.

21

Egyéb kötelezettségek 151. sor: Munkaadói járulék (Adónem kód 144) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 7. sorába. 152. sor: Az 1% mértékű munkavállalói járulék (Adónem kód 145) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget a 153. sorban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 8. sorába. 153. sor: A 1,5% mértékű munkavállalói járulék (Adónem kód 145) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget a 152. sorban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 8. sorába. 154. sor: Vállalkozói járulék (Adónem kód 185) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 9. sorába. 155. sor: A START-kártyával rendelkezőkre vonatkozó 15%-os mértékű kötelezettség (Adónem kód 186) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni abban az esetben, ha a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja 01-es, vagy 07-es. Ezt az öszszeget a 156. és a 164-166. sorokban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 12. sorába. 156. sor: A START-kártyával rendelkezőkre vonatkozó 25%-os mértékű kötelezettség (Adónem kód 186) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni abban az esetben, ha a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja 01-es, vagy 07-es. Ezt az öszszeget a 155. és a 164-166. sorokban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 12. sorába. 157. sor: A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás (Adónem kód 152) 22

Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni, különös figyelemmel a 0708-14-es lap 822. sor „a” oszlopában szereplő (mezőgazdasági kistermelőtől a munkáltatói adómegállapítás során levont egészségügyi hozzájárulás) összegére is. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 10. sorába. 158. sor: A tételes egészségügyi hozzájárulás (Adónem kód 153) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 11. sorába. 159. sor: A kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (20%) (Adónem kód 190) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 13. sorába. 160. sor: A magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (11%) (Adónem kód 193) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 14. sorába. 161. sor: A magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (11,1%) (Adónem kód 192) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 15. sorába. 162. sor: A magánszemélyt terhelő – nem magánnyugdíjpénztár tag egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (15%) (Adónem kód 191) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 16. sorába. 163. sor: A magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (15%) (Adónem kód 195) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 17. sorába.

23

164. sor: A START PLUSZ kártyával rendelkezőkre vonatkozó 15%-os mértékű kötelezettség (Adónem kód 186) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni abban az esetben, ha a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja 11-es, vagy 12-es. Ezt az öszszeget a 155-156. és a 165-166. sorokban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 12. sorába. 165. sor: A START PLUSZ kártyával rendelkezőkre vonatkozó 25%-os mértékű kötelezettség (Adónem kód 186) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni abban az esetben, ha a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja 11-es, vagy 12-es. Ezt az öszszeget a 155-156., 164. és a 166. sorokban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 12. sorába. 166. sor: A START EXTRA kártyával rendelkezőkre vonatkozó 15%-os mértékű kötelezettség (Adónem kód 186) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni abban az esetben, ha a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja 13-as, vagy 14-es. Ezt az öszszeget a 155-156. és a 164-165. sorokban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0708-01-01-es lap 12. sorába. A 168-230. sorokba az egyes magánnyugdíjpénztárakat megillető tagdíj, foglalkoztató által vállalt valamint a pénztártag által vállalt tagdíj kiegészítés öszszesített adatát kell szerepeltetni. A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorinak adatát pénztáranként, adónemkódra rendezetten kell beírni. A tagdíj összesítése adónemkód helyesen pénztáranként a 0708-08-01-es lap 510., a 0708-09-01 lap 575., a 0708-11-es lap 684., 698. soraiban feltüntetett adatok. Példa: a 168. sor kitöltéséhez: az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíjat úgy kell összesíteni, hogy a magánszemélyenként elkészített bevallásból az előzőekben meghatározott sorokban a 261-es adónemkódon feltüntetett tagdíjakat kell összesíteni. A foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés összesítése adónemkód helyesen pénztáranként a 0708-08-01-es lap 511., a 0708-09-01 lap 576., a 0708-12-01 lap 730., és a 0708-12-02 lap 753. sorában feltüntetett adatok.

24

A pénztártag által vállalt tagdíj kiegészítés összesítése adónemkód helyesen pénztáranként a 0708-08-01-es lap 512., a 0708-09-01 lap 577., a 0708-11 lap 685., 699. soraiban feltüntetett adatok. A 0708-03-01 – 0708-03-05-ös lapok kitöltése Önellenőrzés esetén a vonatkozó sorokban az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség összegének különbségét kell feltüntetni! FIGYELEM! Az egyes adók (kötelezettségek) tekintetében az önellenőrzés eredményeként keletkező változást (növekedést vagy csökkenést) adózói szinten kell figyelembe venni, összesítve az egyes kötelezettségeknél az egyes magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő helyesbített adó- és járulékösszegeket! Például az adózó a munkaadói járulékot kívánja helyesbíteni. A helyesbítés során a munkaadói járulék összege az eredetileg bevallott 200 ezer forintról 300 ezer forintra változik, így a 262. sor "d" oszlopába (kötelezettség különbözete) - az előnyomott ezer forintot is figyelembevéve - 100-at kell írni. Azon adónemek tekintetében, melyeket a helyesbítés nem érint, a sorokat üresen kell hagyni! (Az előző példa alapján csak a 262-es sort kell kitölteni, az összes többi sort üresen kell hagyni!) A 240-280. számú sorokban az adatokat az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével 1 000 forintra kerekítve kell bejegyezni, a kerekítés általános szabályai szerint (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé kell kerekíteni). Pl.: 186 722 forint esetén a beírandó szám (figyelemmel az előnyomott ezer forint szövegre) 187. Azoknál az adónemeknél, amelyeknél az "összesen" sor megbontást tartalmaz (241., 248. sor), az adózói szinten kerekített összeget kell az "összesen" sorba bejegyezni, és azt az összeget kell megbontani az érintett jogcímeknek megfelelően. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a 285-368. sorokban (magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj, tagdíjkiegészítések, önellenőrzési pótlék) az adatokat forintban kell megadni! Mind a „c”, mind a „d” rovatban akkor kell a negatív előjelet kitenni, ha valamely adónemben a helyesbítés következtében a korábbi bevalláshoz képest az adózó kötelezettsége vagy annak alapja csökken. Amennyiben az önellenőrzés eredményeként az adózónak visszaigénylése keletkezik, annak kiutalását, átvezetését a 17. számú átvezetési és kiutalási

25

kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezésű nyomtatványon kezdeményezheti az adóhatóságnál. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy  a 243. sorban akkor szerepeltethető adat, amennyiben az önellenőrzés a 2007. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelemre vonatkozik,  a 244., 252., 254., 258., 261. sorokban akkor szerepeltethető adat, amennyiben az önellenőrzés a 2006. december 31-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelemre vonatkozik,  a 250., 255., 259. sorokban akkor szerepeltethető adat, amennyiben az önellenőrzés a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelemre vonatkozik,  a 251., 253., 257., 260. sorokban akkor szerepeltethető adat, amennyiben az önellenőrzés a 2006. szeptember 1-je és 2006. december 31-e közötti időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelemre vonatkozik,  a 256. sorban akkor szerepeltethető adat, amennyiben az önellenőrzés a 2006. augusztus 31-ét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelemre vonatkozik,  a 261. sorral összefüggésben a vonatkozó adómérték 16%, amennyiben az önellenőrzés a 2007. január 1-je és március 31-e között kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelemre vonatkozik, illetve 9%, amennyiben az önellenőrzés a 2007. április 1-je utáni időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelemre vonatkozik,  a 275. sorban akkor szerepeltethető adat, ha az önellenőrzés a 2007. január 1-jét követő időszakban kifizetett (juttatott) jövedelemre vonatkozik feltéve, hogy az eredeti kötelezettséget a 0708-as bevalláson teljesítették. Lehetőség van a magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj, tagdíj-kiegészítések önellenőrzésére is a 2007. január 1-jét követő időszakra vonatkozó kötelezettségek tekintetében, ezt a 0708-03-03 – 0708-03-05. lapokon lehet megtenni (magánnyugdíjpénztártól függően). Ez esetben is összesíteni kell magánnyugdíjpénztáranként az egyes magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő helyesbített tagdíjakat és tagdíjkiegészítéseket. Az önellenőrzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell Art. 51. § (2).

26

Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Figyelem! A 0708-03-01 és 0708-03-02. lapokon szereplő adónemek tekintetében az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként külön-külön kell figyelembe venni. A 263. és 264. sor, a 268-269. és 276-278. sor egy adónem, tehát az önellenőrzési pótlék alapja szempontjából az említett sorok adatait össze kell vonni. A 0708-03-01 és 0708-03-02-es lapok valamely adónemében (240., 241., 248., 262., 263-264. sorok együttes értéke, 265-267. sorok, a 268-269. és 276-278. sorok együttes értéke, a 270-275. sorok) szereplő negatív előjelű különbözet nem csökkenti a valamely más adónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedés összegét! Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy után következő számokat el kell hagyni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Az Art. 168. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint a 0708-03-01 és 070803-02 lapokon szereplő adónként, illetve járulékonként külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont összegét kell ezer forintra kerekítve a 280. sorba bejegyezni. Ez az összeg 215 adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó folyószámláján. Az Art. 28/B. § szerinti önellenőrzési pótlékot ezer forintra kerekítve a 281. sorban kell feltüntetni. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a 281. sorban kizárólag a 2006. évvel kapcsolatos munkáltatói adómegállapítással összefüggő önellenőrzési pótlékot lehet feltüntetni, a korábbi évekre vonatkozó (az Art. korábbi 29. § szerinti) önellenőrzési pótlékot a '31-es bevallásban lehet szerepeltetni. Az előzőekben leírtaktól eltérően az egyes magánnyugdíjpénztárakat megillető tagdíjak és tagdíjkiegészítések önellenőrzéséből adódó önellenőrzési pótlékot nem a 280. sorban, hanem az adott magánnyugdíjpénztári tagdíj és tagdíjkiegészítés önellenőrzését lehetővé tevő sort követően kell feltüntetni (a 27

magánnyugdíjpénztártól függően a 288., 292., 296., 300., 304., 308., 312., 326., 320., 324., 328., 332., 336., 340., 344., 348., 352., 356., 360. sorban). Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adott magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj és tagdíj kiegészítések különbözeteinek összegét kell az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál figyelembe venni, és ez alapján (az általános szabályok szerint) az önellenőrzési pótlék mértékét megállapítani. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5 000 Ft-ot, magánszemély esetében az 1 000 Ft-ot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított, helyesbített adóalap, adó, járulékalap, járulék bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, járulék, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

A 0708-03-06-os lap kitöltése E lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. § figyelembevételével az önellenőrzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvényellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A lapot csak a 0708-as bevallás részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a 0708-03-06-os lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). Az (A) blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A (B) blokkban lévő 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes vagy Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. Amennyiben több ilyen adónem van, úgy több 0708-03-06-os lapot kell benyújtania, és a lap fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell!

28

A (C) blokkban lévő 4-24. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy a) melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, mellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Unió Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. E blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. Abban az esetben, ha több adónemre vonatkozóan végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály, úgy annyi 070803-06-os lapot kell benyújtania, ahány adónemet érint az önellenőrzés. A 0708-04 – 0708-14 lapok azonosításra szolgáló részét a magánszemélyek azonosító adataival minden esetben ki kell tölteni, valamint az arra szolgáló helyen jelölni kell azt is, hogy az adott lapból mennyit tölt ki magánszemélyenként.

0708M lap kitöltése Magánszemélyenkénti összesítő a 0708-04 – 0708-14-es lapokhoz (az adatközlés azonosításra szolgáló része, valamint a magánszemély adatainak közlésére szolgál) Az összesítő lap (A) blokkjában az adatközlő azonosító adatait és amennyiben a magánszemélyre vonatkozó bevallást jogutódként teljesíti, úgy a jogelőd adószámát a 0708A lapon fel kell tüntetni. Közölni kell a magánszemély azonosító adatait is, azaz nevét, születési nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét [az Art. 31. § (2) bekezdése 3. pont], továbbá a magánszemély nemét (férfi: 1, nő: 2), valamint a 1. sz. mellékletben foglaltak szerint az állampolgárságát is. Amennyiben a magánszemély művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele(i) után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, úgy a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. Amennyiben a kifizetés az előzőek szerint történik, úgy a bevallásban fel kell tüntetni a magánszemély adószá-

29

mát és a 0708-06-os lapon a 456. sorba be kell írni a kifizetett bruttó összeget, jelölve a 457. sorban azt is, hogy miért maradt el az előleg levonása. Az Szja törvény 46. § (2) bekezdés a) pontjának előírása alapján nem terheli adóelőleg az őstermelői tevékenységből származó bevételt, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja őstermelői igazolványát. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9) Korm. rendelet szerint nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély esetében sem terheli adóelőleg levonási kötelezettség a kifizetőt, ha a magánszemély bemutatja az említett rendelet szerinti regisztrációját tanúsító iratát. A kifizető ilyenkor a bevallásában, ha a kifizetés ehhez kapcsolódik, a 454. és 453. sor, valamint a 457. sor kitöltése mellett, feltünteti az őstermelői igazolvány vagy a regisztrált mezőgazdasági termelő regisztrációs számát is. Az Art. 176. § (16) bekezdése határozza meg, hogy a családi gazdálkodónak minden adózással összefüggő iratán fel kell tüntetnie a családi gazdaság nyilvántartási számát. Tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadó rendszerében mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni, ha a magánszemély rendelkezik ilyen számmal, és a kifizetés e tevékenységéhez kapcsolódik, az azonosításkor ezt is fel kell tüntetni a 454. és 453. sor, valamint a 457. sor kitöltése mellett. Az (A) blokkban kell feltüntetni a bevallási időszakot. A bevallási időszak adatainak meg kell egyeznie a 0708A lapon közölt időszakkal, mert ez első sorban a bevallás határidőben történő benyújtásához, illetve helyesbítéséhez szükséges időszak, azaz ez az időszak nem a magánszeméllyel kapcsolatos időtartamot foglalja magában. (Pl. januári bevallásnál az adott hónapon belüli többszöri foglalkoztatás esetén is a bevallási időszak 2007. 01. 01- 2007. 01. 31.) A magánszemélyhez köthető magánnyugdíjpénztár adónemkódja mezőbe annak a magánnyugdíjpénztárnak az adónemkódját tüntesse fel, amelynek a magánszemély az adott bevallási időszakban tagja. Ha a magánszeméllyel kapcsolatosan valamely 0708-as bevallással érintett hónap adatait helyesbíti az adózó, úgy ennek tényét az arra szolgáló helyen "X"-el kell jelölni. Természetesen ekkor a bevallási időszak az a hónap lesz, amelyre nézve a helyesbítést adózó benyújtja. Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte adózó, akivel kapcsolatosan bevallási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemély összesítő lapján az „X” jelőlésen túl, az erre szolgáló kódkockában "T" betűvel kérjük jelölni. Ebben

30

az esetben az adott magánszemélyhez kapcsolódóan részletező lapokat nem kell benyújtani, mivel az egyes sorokban adatot közölni nem lehet. A korábban benyújtott bevallásban helytelenül feltüntetett magánnyugdíjpénztár adónemkódja mezőt abban az esetben töltse ki, ha az alapbevallásában a magánnyugdíjpénztár adónemkódját helytelenül tüntette fel. Ebben az esetben ne feledkezzen el a helyesbítés és az önellenőrzés elvégzéséről sem! Amennyiben a pótbevallás, helyesbítés (önellenőrzés) benyújtásának időpontjában a magánszemély már nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, úgy a „Jelölje X-szel, ha a magánszemély a bevallás benyújtásának időpontjában már átlépett/visszalépett a Tb. nyugdíjrendszerbe” mező kitöltése kötelező! Ha a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépés/visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. Ideértve azt az esetet is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépett/visszalépett pénztártag esetében a 2007. január 1-jét követő bevallási időszakra benyújtott pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani. A fenti esetekben a bevallást úgy kell kitölteni, mintha a magánszemély a tárgyidőszakban nem lett volna magánnyugdíjpéztár tagja. A bevallás lapjait a későbbikben részletezettek szerint, nem minden esetben kell benyújtani, de az is előfordulhat, hogy egy-egy azonos számú lapból többet kell benyújtani. Ilyen esetben is kitöltendő a „mellékletek” mennyiségére vonatkozó rész. A (B) blokkban a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám) kell feltüntetni. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. § (2) bekezdése értelmében az állami adóhatóság a TAJ számot kizárólag az Art. 16. § (5)-(6) és 52. § (7) bekezdéseinek alkalmazása során, az OEP, ONYF, a munkaügyi hatóság, illetőleg a magánnyugdíjpénztárak részére történő adatszolgáltatás teljesítése céljából kezelheti.

31

Ebből következően a TAJ számot a kifizető csak akkor köteles szolgáltatni, ha a magánszemély biztosított részére társadalombiztosítási kötelezettség alá tartozó jövedelmet juttat, vagyis járulékalapot (társadalombiztosítási ellátás alapját) képező kifizetést teljesít. Természetszerűleg sor kerülhet olyan kifizetésekre is (például árfolyamnyereség, osztalék, stb. jogcímén), amelyek nem képezik a társadalombiztosítási járulékok alapját, s ebből adódóan nem keletkeztetnek társadalombiztosítási jogosultságot sem. Ilyen esetben az állami adóhatóság nem jogosult a TAJ szám kezelésére, következésképpen a kifizetőnek sem kell az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban az ilyen kifizetéssel érintett magánszemély TAJ számát közölnie.

A személyi jövedelemadóval kapcsolatos általános tudnivalók Kifizetőnek minősül a Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta. Kamat esetében kifizető az is, aki (amely) a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki. Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni. 32

Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. A járulék tekintetében a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató minősül kifizetőnek. (Ebből a szempontból járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok (ideértve a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is, a baleseti járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, a nyugdíjbiztosítási járulék, a munkaadói járulék, a munkavállalói járulék, valamint a társadalombiztosítás ellátásának fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések.) Nem minősülnek kifizetőnek A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén, illetve a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében, csak az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem minősül kifizetőnek. A munkáltató fogalmának meghatározása Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély - a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít, - olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. Az előzőek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizető. Kirendelés esetén a munkavégzés helyétől függetlenül a magánszemély munkáltatójának a „kirendelő” tekintendő, függetlenül a megállapodástól, kivéve azt az esetet, amikor a kirendelő nem köt munkaszerződést a magánszeméllyel, mert ez esetben a kirendelés helye szerinti foglalkoztató tekintendő munkáltatónak. Távmunkában történő foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet.

33

A kártyával történő foglalkoztatás az erre irányuló szerződéstől függően jogcím szerint például munkaviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatás keretében történhet. A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély bedolgozói jogviszonyban, munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is), gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll. A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet. Költségvetési szerv e tekintetben a 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 8. §-ában meghatározott szerv. Az előzőek alapján a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát (MÁTI) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a MÁTI központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon MÁTI illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez. A személyi jövedelemadóról szóló többszörösen módosított 1995. évi CXVII. törvény előírásait, így az Szja törvény alkalmazása során alkalmazható fogalmak meghatározásait a 3. §, a jövedelmekre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályokat a I. fejezet tartalmazza. Az összevonás alá eső jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések a VI. fejezetben, az ehhez kapcsolódó adó és kedvezmények meghatározása, az adóelőleg megállapításával összefüggő előírások a VII - IX. fejezetben találhatók. Az Szja törvény a külön adózó jövedelmek szabályaira vonatkozó előírások a X – XII. fejezetben találhatók. Az előzőek szerint kell eljárni a 0708-04, 05, 06 és 07-es lapok kitöltésekor. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó jövedelmek tekintetében a 0708-12-es lapot kell kitölteni. Bérjövedelemre választott egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás esetén csak az adójóváírás hónapja töltendő ki a 06-os lapon. (Például a bérjövedelem esetében a 04-es lap 381. sorát kitölteni nem lehet, csak az adójóváírásra jogosító hónap jelölésére van mód a 459. és/vagy 474. sorban!)

34

A különadó-adó megállapítás szabályait, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény foglalja össze. Az előleg levonásának és bevallásának szabályai részletesen, a 0708-05-ös lap IV. fejezeténél találhatók.

Általános tudnivalók a 0708-04-es, 0708-05-ös, 0708-06-os és 0708-07-es lapok kitöltéséhez A 2007. január hónaptól kezdődően a munkáltató (a kifizető) ezt a bevallást adja magánszemélyenként, az általa kifizetett (juttatott) az összevont adóalapba tartozó bevételekről (külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével). Közli a bevallásában a magánszemély költség elszámolásának módját, az Szja törvény előleg levonási szabályai alapján megállapított adóelőleg összegét, a ténylegesen levont adóelőleget, a levont különadó-előleg összegét, az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételt, az adó alapját, a megállapított és levont adót, kivéve azt a kifizetést (juttatást), a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni, b) amelynek adója nulla százalék, c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles, d) amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély, e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli. A kamatjövedelem adójáról a nem magánszemélyhez köthető kötelezettségek között a 0708-01-02-es lap 26. sorában kell számot adni. A jövedelem, az adó és egyéb adatok közlésére szolgáló táblákat magánszemélyenként, minden esetben forintban kell kitölteni. A magánszemélyre vonatkozóan jövedelemadatok csak a "Saját” kifizetés (juttatás) esetén szerepeltethetők. A személyi jövedelemadó-előleg megállapítása során természetesen az Szja törvény 46-48. §-aiban meghatározottak szerint kell eljárni. Az előzőek bevallására vonatkoznak a 0708-04 – 0708-07 számú lapok, a lapok összesítése a 0708-02-01-es bevallási lapon található. A különadó-előleg megállapítása során is értelemszerűen az Szja törvény 4648. §-aiban meghatározottak szerint kell eljárni (05-ös lap 421-424. sorai). A 2006. év utolsó hónapjával kapcsolatos 0708-04 – 0708-06-os lapok különlegesek abból a szempontból, hogy azokon a december hónapot érintő, „visz35

szarendezendő” adatokat nem minden esetben lehet közölni. (Ezeket az adatokat a 06082-es és 06084-es bevallásban akkor lehetett feltüntetni, ha megfeleltek az Art. II. sz. mellékletében, valamint az Szja törvény 48. § (21) bekezdésében foglaltaknak, azaz az elszámolást követő hó 12-éig, megtörténik a kifizetés, azaz január 12-éig, decemberi kötelezettségként kell bevallani és megfizetni az adóelőleget.) A 2006. adóév utolsó hónapjával kapcsolatban 0708-07-es lap készült, mely speciális abból a szempontból, hogy az adózói január havi kötelezettségeként jelentkező olyan kifizetések közlésére szolgál, melyet a magánszemély 2006. évi jövedelmeként kell figyelembe venni. Az Szja törvény 26. § (1) bekezdésében foglalt előírás szerint ugyanis, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást, az adóévet követő év január 15-éig kifizetik, azt az adóév utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ezért készült a 0708-07-es lap, mely kizárólag az adóévet követő év január hónapjáról benyújtandó bevallásban (annak helyesbítésekor) használható. A 0708-04-es lapot akkor kell kitölteni, ha az Szja törvény szerint a kifizetés (juttatás) ideje nem felel meg az előzőekben leírtaknak, azaz nem munkaviszonyból származó jövedelem kifizetése történt, vagy a határidőnél későbbi a kifizetés (juttatás), tehát a jövedelem 2007. évben megszerzettnek minősül. Ebből következően egy magánszemélyhez kapcsolódóan a január havi kötelezettség bevallásakor elképzelhető, hogy egyidejűleg a 04 és 07-es lapot is ki kell tölteni, de az is, hogy csak az egyiket. A költségelszámolás módjára vonatkozó – a 382., a 386. és 388. sorok „a” oszlopát – kódokat, a következő táblázat szerint kell kitölteni. Az adott sor „a” oszlopa üresen nem maradhat. A 10% költséghányad alkalmazásával került megállapításra bizonylat nélküli költségként elszámolható összeg levonásával került megállapításra 10% költséghányad alkalmazása helyett, költségnyilatkozat alapján került megállapításra a 382., 386. sorok esetében elszámolható költség, a 388. sor esetében 10% költséghányad került alkalmazásra a 382., 386. sorok esetében elszámolható költség, a 388. sor esetében sorok esetében tételes költség került alkalmazásra

1 2 3 4 5

36

Általános útmutató a kódok használatához: Előfordulhat, hogy egy hónapon belül két olyan azonos jogcímű kifizetés történik, melynél lehetőség van mind a 10%-os költséghányad, mind a tételes költség alkalmazására, de az első kifizetéshez nem ad nyilatkozatot a magánszemély (ekkor az előleg levonásánál a diktált jövedelmet kell alapul venni és „1”-es számot kell az „a” oszlopba írni). A második kifizetéskor már ad nyilatkozatot a magánszemély és költség figyelembe vételét kéri. Ilyenkor a bevallásban az „a” oszlopba csak 1-est lehet írni, függetlenül attól, hogy az előleg levonási szabályok lehetővé tennék a tételes költségelszámolást, de a magánszemély már jogszerűen nem választhatja ezt a jövedelemszámítási módot az adóévben egyetlen önálló tevékenységére sem a továbbiakban. Ha a magánszemély tételes költség elszámolás (vagy 10%-os költséghányad figyelembe vételét) alkalmazását kérte (Szja törvény 46. § (3) bekezdés c) pont) és e mellett a második, azonos jogcímű kifizetés esetén a bizonylat nélkül elszámolható költségekről nyilatkozott. Ekkor az „a” oszlopba 5-öst (vagy 4-est) kell írni. Abban az esetben, ha a magánszemély az adóelőleg levonásához nem ad nyilatkozatot, úgy az Szja törvény 46. § (3) bekezdés c) pont előírása alapján a kifizető a 10%-os költséghányadot alkalmazza az adóelőleg alapjának meghatározására. Ekkor is ki kell tölteni az „a” oszlopot, azaz 1-est kell beírni, az üresen nem maradhat.

A 0708-04-es lap kitöltése I. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek 381. sor: Munkaviszonyból származó bérjövedelem Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett, munkaviszonyból származó, belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is (táppénzt, gyermekgondozási díjat). (Lásd még a 417. sornál leírtakat is!) Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet attól függetlenül, hogy az ún. fő vagy mellékállású jogviszonyból származik.

37

Bérnek minősül a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból, illetőleg a külföldi jog szerinti jogviszonyból származó jövedelem, feltéve, hogy ez utóbbi a munkaviszonynak megfelelő. Bérjövedelem: a természetben adott munkabér, a munkáltató által adományozott kitüntetéssel járó jutalom, a munkáltató által pénzben kifizetett adóköteles étkezési hozzájárulás, a természetbeni juttatásnak nem minősülő étkeztetés értéke, a dolgozónak megtérített albérlet (szállás díja), pénzbeli szociális segély, iskolakezdési támogatás és más juttatás összege (értéke), ha az nem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek, a borravaló és a hálapénz összege, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik, továbbá az értékpapír-juttatás is, amely a felek között egyébként fennálló jogviszony és a juttatás körülményei szerint munkaviszonyára tekintettel kap a magánszemély. Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik. A magánszemély által a munkaviszonyára tekintettel, vagy egyébként a munkaviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelem is bérnek minősül. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból együttesen a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50%-át meghaladó összeg után, a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba vagy önsegélyező pénztár(ak)ba munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból együttesen a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20%-át meghaladó összeg után, a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli. Az előzőekben felsorolt (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező) pénztárakba egymás mellett történő befizetésekből – az 50%, illetőleg 20% korlát figyelembevételével –, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 70%-át meghaladó rész után a magánszemélyt szintén munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen terheli adókötelezettség. Abban az esetben, ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár.

38

A 0708-06-os lap 450. és 451. sorában külön is fel kell tüntetni a munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét az ott leírtak alapján. Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is. Amennyiben a munkavállaló magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak. A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Ha a kamatkülönbözet alapjául szolgáló követelés az adóév utolsó napján fennáll, akkor a bevétel megszerzésének időpontja az adóév utolsó napja, egyébként a követelés megszűnésének napja. 382. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések bevallására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetőséget biztosít. E sor „a” oszlopa szolgál a magánszemély költségnyilatkozatáról szóló adatközlésre. Az arra szolgáló négyzetben a megfelelő számmal kell jelölni, hogy az adóelőleg levonásához a magánszemély milyen költségnyilatkozatot adott. Ennek a sornak az "a" oszlopában az általános résznél leírtak alapján, csak 2-es, 3-as vagy 5-ös kód szerepelhet. A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül. Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy törvényben) meghatározott, akkor a 0708-04-es lap 382. sorának „b” oszlopában a bevétel teljes (bruttó) összegét, a „c” oszlopban pedig a költségtérítés összegéből a magánszemély nyilatkozata szerinti költséget, nyilatkozat hiányában a bizonylat nélkül elszámolható részt kell feltüntetni, feltéve, hogy erre vonatkozóan van jogszabályi rendelkezés. Az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet a „d” oszlopba kell beírni. Távmunka csak munkaviszonyban folytatható. A távmunkához kapcsolódó költségtérítéssel szemben csak tételes költséget lehet elszámolni. 39

Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét is a „b” oszlopban kell feltüntetni. Nem kell szerepeltetni a bevallásban azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a magánszemélynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató) nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta. A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis a bevallásban nem kell feltüntetni a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás címén fizetett költségtérítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkáltató kilométerenként 9 forintot fizetett. Az ezt meghaladó térítés esetén e sor a „b” oszlopában a kifizetés bruttó összegét, a „c” oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható költséget, míg a „d” oszlopában az adóelőleg alapját kell feltüntetni. Értelemszerűen ez a költségtérítés is a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül. Ugyancsak nem kell figyelembe venni a munkába járásról szóló 78/1991. (V. 12.) Kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében fizetett térítést, melyet legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap a magánszemély. Ebben az esetben a magánszemély részére a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget elszámolni nem lehet. Nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell adatot közölni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelemről akkor, ha annak juttatása megfelel az Szja törvény 25. § (2) bekezdés a) pont előírásainak. Ha nem a gépjármű vezetőjének fizette ki, vagy az Szja törvény szerint meghatározottnál magasabb összeget fizetett ki a munkáltató üzemanyag megtakarítás címén, akkor a másnak kifizetett összeg, illetőleg a gépjármű vezetőjének a törvény szerinti mértéket meghaladó összeg bérjövedelemnek minősül és ebben a sorban fel kell tüntetni az adatokat. A bevallásban nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj – összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg.

40

A kiküldetési rendelvényre vonatkozó előírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint lehet érvényesíteni. Amikor a törvény szerinti kiküldetési rendelvényre vonatkozó mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a „b” oszlopban a teljes összeget, a „c” oszlopban, a magánszemély nyilatkozata, illetve nyilatkozat hiányában a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték szerinti összeget, a „d” oszlopban az előzőek figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni. A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a „b” oszlopban kell feltüntetni. A „c” oszlopban a munkáltató – amennyiben az adóelőleg alapjának megállapítása során a magánszemély nyilatkozata alapján ezt vette figyelembe – feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből, feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Egyebekben a magánszemély költség nyilatkozata szerint kell a „c” oszlop összegét figyelembe venni. 383. sor: Külszolgálatért fizetett összeg Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegből a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő összeg vonható le költségként. A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el. A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége. Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban a hónapban kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik hónapban a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént. A költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy az e címen megszerzett bevételből levonható a bevétel 50%a.

41

A kifizetett teljes összeget a „b” oszlopba kell beírni, a magánszemély nyilatkozata, illetve nyilatkozat hiányában a bizonylat nélkül elszámolható összeget a bevallás „c” oszlopában kell megjelölni. A „d” oszlop az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet tartalmazza. Az előzőektől eltérően nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30%-os korlátot nem kell alkalmazni, és a kapott összegből napi 25 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés öszszegét nem itt, hanem a 0708-04-es tábla 410. sorában kell szerepeltetni. A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem az adóterhet nem viselő járandóságok között, a 400. sor „b” oszlopában kell feltüntetni, ha az, az egyezmény szerint a többi jövedelem adójának megállapításánál figyelembe vehető. Adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő (az adó beszámítását lehetővé tévő), a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 0708-05-ös lap 412. sorába kell beírni. Ha a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettős adózást kizáró egyezménye Magyarországnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 0708-05-ös lap 413. sorában kell feltüntetni. 384. sor: Más bérjövedelem A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell számításba venni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével), az Flt. alapján folyósított álláskeresési járadékot, álláskeresést ösztönző juttatást, kereset-kiegészítést, keresetpótló juttatást, továbbá a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét, valamint az előzőekben meghatározott és munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadékot), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is. Az adóköteles baleseti járadék, mint 42

adóköteles társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő. A nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti támogatás összegét, adóterhet nem viselő járandóságként kell bevételként figyelembe venni (389. sor). A bevallás ezen sorát az előzőekben meghatározott jövedelmeket kifizető tölti ki. 385. sor: Más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket, ha azokat nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi a magánszemély. (A könyvvizsgálói tevékenység nem tartozik ide.) Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett összeget, amely tevékenységre nemzetközi szerződést kell alkalmazni és ez a szerződés nem önálló tevékenységből származónak tekinti az adott jövedelmet, továbbá az olyan állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerződése Magyarországnak. A munkáltató (társaság) által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a biztosító által a munkáltatónak (a társaságnak) kifizetett összeget a munkáltató (a társaság) továbbadja a biztosított dolgozónak (tagnak), a dolgozónál (tagnál) olyan jogcímen keletkezik adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés. Ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a kedvezményezett a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává, úgy a biztosított dolgozó adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) attól a hónaptól kezdődően, amelyben a szerződés módosítására sor kerül. Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell bevallani azt az értékpapír juttatást is, amelyet a magánszemély kap, és a felek között egyébként fennálló jogviszony és a juttatás körülményei szerint az, más nem önálló tevékenységnek minősül. Itt kell bevallani a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett, a társaság költségei között 43

elszámolt jövedelmet. Ide kell beírni a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés (utalvány) értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után az adókötelezettség a tagot terheli, ezért ezt a jövedelmet is itt kell feltüntetni. Amennyiben a társaság által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor a társaságnak itt kell bevallania a magánszemély jövedelmét. A magánszemély által a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával öszszefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelmet is itt kell bevallani. Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is. Amennyiben a társas vállalkozás tagja a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak. Nem minősül önálló tevékenységből származó bevételnek a magánszemély által (külön jogszabály szerint) felszolgálási díjként megszerzett bevétel (406. sor). A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértéke önálló tevékenységnek minősül. Amennyiben a tag a társas vállalkozásával munkaviszonyt létesített, úgy az erre tekintettel kifizetett jövedelmet, mint munkaviszonyból származó bérjövedelmet a 381. sorban kell bevallani. 386. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések közlésére szolgál ez a sor. Az „a” oszlop kitöltése és a költségtérítés általános útmutatója az általános résznél olvasható. E sor „a” oszlopába csak az általános résznél leírtak alapján, 2-es, 3-as vagy 5-ös kód írható. A kiküldetési rendelvény alapján csak a munkaviszonyban álló magánszemély esetén értelmezhető a bizonylat nélkül történő költségelszámolás. 44

Ha a társaság ad a tagjainak ily módon költségtérítést, akkor azt itt fel kell tüntetni, és a költség a saját gépjármű használatára vonatkozó szabályok szerint érvényesíthető. 387. sor: Az adott hónapban fizetett törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összege Ha a magánszemély munkaviszonya 2007-ben megszűnik, és ezzel összefüggésben, törvényben meghatározott végkielégítést kap (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeget kell figyelembe venni e sor összegében, függetlenül attól, hogy a magánszemély a kifizetéskor adott nyilatkozatában kérte az eltérő adózási mód alkalmazását. E sor „a” oszlopában „1”-el kell jelölni, ha a magánszemélynek kifizetett törvényben meghatározott végkielégítést meg kell osztani. „2”-es számot kell beírni, ha a magánszemély nyilatkozata szerint nem választja a megosztást. Ez utóbbi esetben a 0708-06-os lapon csak a munkaviszony megszűnésének időpontját kell feltüntetni, a 442–445. sorok üresen maradnak. Ha a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizet ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizet végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (385. sor). 388. sor: Önálló tevékenységre tekintettel fizetett összeg Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként (társas vállalkozás esetén mellékszolgáltatás), valamint a kifizető által a magánszeméllyel kötött szerződés, megállapodás szerinti önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek beírására. Az „a” oszlopot az általános résznél leírtak alapján kell kitölteni. A 0708-04-es lap e sorának „b” oszlopa a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része. A „c” oszlopba az adóelőleg alapjának meghatározásánál figyelembe vett költséget, a „d” oszlopba a megállapított adóelőleg alapját kell beírni. Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is. 45

A mérkőzésvezető részére az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyeken történő, a sporttevékenység irányításáért részére e tevékenységével összefüggésben juttatott ellenértéket is itt kell feltüntetni, ha a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján önálló tevékenységnek minősül. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ún. külön adózó jövedelem, ezért azt a 0708-05-ös tábla 436. sorában kell szerepeltetni. Ebben a sorban kell bevallani azt az értékpapír juttatást is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei szerint kap a magánszemély és az, önálló tevékenységből származónak minősül. Az egy szerződésből származó 15 000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisöszszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell a bevallásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban arról nyilatkozott, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. A kifizetett összeget a kifizetés jogcímének megfelelő sorban kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a magánszemély nem tesz az előzőek szerinti nyilatkozatot, úgy a 0708-01-02-es lap 29. sorában kell bevallani az ilyen kifizetéseket terhelő adót. Nem tartalmazhatja ez a sor, a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét, amelyről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (felvásárlási jegyet) átadni. Ennek közlésére a 0708-06-os lap 452. és 454. sorának „a” oszlopa szolgál. Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott. 389. sor: Nyugdíj (a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék) Ebbe a sorba az Szja törvény 3. § 23. pontjában felsorolt jogcímeken folyósított ellátások összegét kell az azt kifizetőnek beírni abban az esetben, amikor olyan járadékot, stb.-t folyósít, amelyet nem nyugdíjfolyósító szervként juttat. A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett – adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő – nyugdíj, illetőleg a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében. 390. sor: Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás

46

Ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás összegét családtámogatási helynek minősülő munkáltató fizette ki, a munkáltató, illetve a GYES, GYET kifizetését teljesítő kifizető írja be ebbe a sorba. 391. sor: Nevelőszülői díj A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően kifizetett nevelőszülői díj összegét kell ebbe a sorba beírni. 392. sor: Ápolási díj Ebben a sorban kell feltüntetni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kifizetett ápolási díj összegét. 393. sor: Szociális gondozói díj Ebben a sorban kell feltüntetni a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően, nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszonyban folytatott lelki segélyszolgálatért kifizetett - költségtérítést nem tartalmazó – összeget, mely a munkáltatótól, vagy kifizetőtől származott. Abban az esetben, ha az adott havi kifizetéssel együtt az addig teljesítet kifizetések összege meghaladja a 120 ezer forintot, az e fölötti rész egyéb jövedelemként adóköteles és a 409. sorban kell bevallani. 394. sor: Szakképző iskolai tanulót megillető juttatás Ebben a sorban kell bevallani, ha a munkáltató/kifizető szakképzéssel öszszefüggő juttatást adott. Szakképzéssel összefüggő juttatás (Szja törvény 3. § 71. pont): a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót, illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás. Az így adott juttatás összegéből adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképző iskolai tanulót – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzési hozzájárulásról, és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható része. Az e fölötti rész egyéb jövedelemként adóköteles és a 409. sorban kell bevallani. Szakképzéssel összefüggő juttatás a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót, a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15%-át meg nem haladó része is. 47

395. sor: Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját megillető juttatások A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezést kiváltó – lakhatási támogatás összegét kell adóterhet nem viselő járandóságnak tekinteni. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának a szakmai gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó részét is itt kell feltüntetni. Az e fölötti rész egyéb jövedelem és a 409. sorba kell beírni. 396. sor: A tanuló, a hallgató részére adott, a 394. és 395. sorba nem tartozó juttatások A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott olyan pénzbeli juttatás, mely a személyi jövedelemadó törvény szerint bevételnek minősül, és nem az előzőek szerinti szakképzéssel összefüggő juttatás, ösztöndíj, tankönyv-, jegyzettámogatás és lakhatási támogatás. 397. sor: Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, Deák Ferenc Ösztöndíj, Kormány rendelete szerinti felsőoktatási ösztöndíj Adóterhet nem viselő járandóság az 54/1994. (IV. 13.) sz. Kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, az 57/2004. (III. 31.) sz. Kormány rendelet alapján – az oktatási és kulturális miniszter által – adományozott Deák Ferenc Ösztöndíj, továbbá a kormány rendeletével megállapított felsőoktatási ösztöndíj összege. 398. sor: Oktatási vagy kutatási tevékenység ellenértékeként kifizetett hallgatói munkadíj A hallgatói munkadíj fogalmát a személyi jövedelemadó törvény 3. § 62. pontja határozza meg. Ez alapján a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben akkreditált iskolai rendszerű első alap-, illetve mesterképzésben teljes idejű képzésben résztvevő, továbbá az első doktori képzésben résztvevő hallgató ezen idő alatt végzett munkája ellenértékeként a törvényben említett intézménytől, cégtől kapott bevétel tekintendő hallgatói munkadíjnak. A hallgatói munkadíjnak havonta, a hónap első napján érvényes minimálbér (65 500 forint) összegét meg nem haladó

48

része tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak. Az e fölötti részt egyéb jövedelemként kell a 409. sorban közölni. 399. sor: Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt támogatás A Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt és kifizetett támogatást kell ebben a sorban feltüntetni. 400. sor: A Magyarországon mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem A jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyarországon mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet kell ebben a sorban bevallani, feltéve, hogy az nem külön adózó jövedelem. E szerint itt kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval (kifizetővel) létesített munkaviszony (egyéb jogviszony) alapján külföldön végzett tevékenységére tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan összevonás alá eső jövedelmet, melynek figyelembe vételét a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi. 401. sor: Az EGT-állam joga alapján a 389-398. sorokban meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett juttatás, kivéve a 397. sor Abban az esetben, ha az EGT-állam joga alapján, az előző 389-396 és 398. sorokban felsorolt bevételnek megfelelő jogcímen kerül kifizetésre (juttatásra) bevétel, az a magánszemélynél adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő és itt kell bevallani. A 401. és 402. sor alkalmazása szempontjából 2007. július 1-jétől EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

402. sor: Az EGT-állam joga alapján a 381 -388. és 409-411. sorokba tartozó bevétel Az EGT-állam joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt, ott illetőséggel bíró

49

magánszemély részére fizetik (juttatják), szintén adóterhet nem viselő járandóság jogcímén adóköteles. 403. sor: Arany, gyémánt, vas, rubin oklevélhez kapcsolódó pénzbeli juttatás A felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része adóterhet nem viselő járandóság, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének a négyszeresét (azaz 262 000 forintot). Az e fölötti rész egyéb jövedelemként adóköteles és a 409. sorban kell bevallani. 404. sor: Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíj A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyából származó havi ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó mértéke adóterhet nem viselő járandóság. A határ feletti összeget a 409. sorba kell beírni. 405. sor: Mezőgazdasági termelő részére juttatott gazdaságátadási támogatás A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő részére külön jogszabály alapján, a kifizető által juttatott gzadaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része. A határ feletti összeget a 409. sorba kell beírni. 406. sor: Felszolgálási díj címén juttatott összeg A magánszemély által a 71/2005. (IX. 27.) GKM r. szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevételt kell ebbe a sorba beírni. 407. sor: „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében adományozott ösztöndíj Ebbe a sorba kell beírni a 152/2005. (VIII. 2.) Korm. sz. rendeletben meghatározott feltételekkel és módon az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében adományozott tanulói és mentori ösztöndíj összegét. 408. sor: Adóterhet nem viselő járandóság címén fizetett összeg (a 389407. sorok „b” oszlopainak összege

50

Ennek a sornak a „d” oszlopában kell összesíteni a 389-407. sorok „b” oszlopaiba írt összegeket. 409. sor: Egyéb jogcímen juttatott jövedelem Ez a sor szolgál az olyan kifizetések bevallására, amelyek adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, tehát az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevételek és az ún. külön adózó jövedelmek körébe. A bevételnek nem része – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Ebben a sorban kell feltüntetni, például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minősül bérnek, és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is. Itt kell feltüntetni a szakképzéssel összefüggő juttatásnak, a hallgatói munkadíjnak, a szociális gondozói díjnak és az arany, a gyémánt, a vas, rubin díszoklevéllel járó pénzbeli juttatásnak, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték is egyéb jövedelemként adóköteles azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás. Ez a sor szolgál a nem munkáltató és nem társas vállalkozás (pjt.) által a 385. sornál leírt feltételekkel kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ebben a sorban kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is, ha az nem a 381. illetőleg a 385. sorba tartozik. A tudomány doktorának és kandidátusának illetménykiegészítése is egyéb jövedelemként adóköteles. A magánnyugdíjpénztár itt vallja be a tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítés azon összegét, melyet a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés miatt visszafizetett a magánszemélynek. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár közli ezen a soron jóváíráskor, a „d” oszlopban azon adóköteles összeget, amely egyéb jövedelemnek 51

minősül. Abban az esetben, ha olyan egyéb jövedelmet írt a magánszemély egyéni számláján jóvá, melyet nem terhel adóelőleg-fizetési kötelezettség, a „d” oszlopban ezzel a jövedelemmel csökkentett összeget kell beírni. Azon jövedelem tekintetében, amellyel kapcsolatban nem terhelte adóelőleg levonási kötelezettség a 07K59-es adatszolgáltatás részeként kell adatokat közölni. A jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles, kivéve, ha adókötelezettségének az Szja törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Itt kell feltüntetni a kifizető (munkáltató) által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek minősül. Egyéb jövedelemként kell számításba venni a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült, igazolt kiadásokat meghaladó részét. Egyéb jövedelemként kell bevallani a kifizetőnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért adott összegnek (bevételnek) az értékpapír megszerzésére fordított értéket (a 437. sornál leírtak szerint) meghaladó részét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Egyéb jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből azt a részt, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Ez a sor szolgál a jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély 52

számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) vagyoni értéket (összeget) meghaladó részének feltüntetésére, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. 410. sor: Külföldi kiküldetésért fizetett összeg Ebben a sorban a kifizető által a magánszemély részére, nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni, kivéve, ha az az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik. Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett öszszegeket is. A bruttó kifizetésből a 383. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. A „b” oszlopban a bruttó összeget, a „c” oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható költségeket, a „d” oszlopban az adóelőleg alapját kell szerepeltetni. 411. sor: Magánnyugdíjpénztár által, egyéb szolgáltatás címén fizetett összeg A magánnyugdíjpénztár itt vallja be a kedvezményezettnek kifizetett, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget. Ez a kifizetés is egyéb jövedelemnek minősül, az adóelőleget a magánszemély nyilatkozata hiányában azonban, 18%-kal kell meghatározni.

A 0708-05-ös lap kitöltése II. Az összevont adólapba tartozó jövedelmek (folytatás) 412. sor: Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem Itt kell feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmét (a 400. sorba nem tartozó jövedelmét), mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. Az „a” oszlopban külön is fel kell tüntetni a „b” oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.

53

413. sor: Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az „a” oszlopban külön is fel kell tüntetni a „b” oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül. 414. sor: Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege Ebben a sorban az adott hónapban kifizetett (juttatott) jövedelmeket kell összesíteni (a 381-388. és 408-413. sorok „d” oszlopába írtak együttesen). 415. sor: A 414. sorból a bérnek minősülő összeg Ebben a sorban az adott hónapban kifizetett (juttatott) bérjövedelmeket kell összesíteni (a 381-384. sorok „d” oszlopába, valamint a 412. és 413. sor „a” oszlopába írtak együttesen). III. Az Szja előlegek elszámolása 416. sor: A 2006. évi osztalékelőleg 2006. évben levont adójának elszámolása Abban az esetben, ha a magánszemély részére a 2006. évben osztalékelőleg fizetés történt, úgy az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként kell elszámolni a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Erre az V. táblán nincs lehetőség. A 2006. évben levont adó összegét e sor „a” oszlopában fel kell tüntetni. Ez azt jelenti, hogy például a 433. és 434. sor „b” oszlopában – az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok alapján kiszámított – feltüntetett osztalék jövedelem adóját (433. és 434. sor „d” oszlopában szereplő összeget) össze kell vetni a 2006. évben levont (416. sor „a”) adóval. Amennyiben a különbözet pozitív szám, úgy e sor „b” oszlopába ezt kell beírni. Abban az esetben, ha az osztalékelőlegből nem az egész válik osztalékká, akkor is a 433. és 434. sor „d” oszlopában szereplő, osztalékadó összegét kell összehasonlítani a levont osztalékelőleg adójával. A különbözet nem lehet negatív szám, azaz ebben az esetben e sor „b” oszlopába nullát kell írni. Amikor több osztalék fizetésére kerül sor, mint amekkora osztalékelőleget fizettek 2006-ban a magánszemélynek, részben az előleg levonási szabályokat, részben az osztalék kifizetéssel kapcsolatos adólevonási szabályo54

kat kell az előzőekben leírtak figyelembevételével alkalmazni (részletesen a 433. és 434. sorokhoz írt tájékoztatásnál található a leírás). Az előlegként történő elszámolást csak az osztalékelőlegből osztalékká vált összeg adójára nézve engedi meg az Szja törvény. Így, ha az eredmény terhére fizetendő osztalék összege több mint az előző évben kifizetett osztalékelőleg összege, a felettes részre az Szja törvény általános szabályait kell alkalmazni. Ebből az is következik, hogy az osztalékelőleg fizetése miatt keletkezett különbözet elszámolása a döntés hónapjának kötelezettsége, míg a „felettes” osztalék összeg adójának elszámolása, annak kifizetése hónapjának kötelezettsége lesz. 417. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő megállapított adóelőleg Ez a sor szolgál a 2007. évben kifizetett (juttatott) összevonás alá eső jövedelmeket terhelő, az Szja törvény adóelőleg levonási szabályai szerint meghatározott, személyi jövedelemadó előleg beírására. Az Szja törvény 48. § (21) bekezdése szerint, csak akkor kell az elszámolt hónapot követő hónap kötelezettségeként bevallani és megfizetni az adóelőleget, ha a magánszemély részére a bér kifizetése az elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig megtörténik. Abban az esetben, ha ezt az időpontot követően történik meg a kifizetés, úgy a kifizetés hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni a magánszemélytől levont adót. Értelemszerűen a 387. sor adóelőlegét – ha a magánszemély a kifizetés előtt írásban nem kéri az általános szabályok szerinti megosztás figyelmen kívül hagyását – 18%-os, a magánszemély nyilatkozatának hiányában a 411. sor adóelőlegét szintén 18%-os kulccsal kell meghatározni. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek e tevékenysége ellenértékeként történt kifizetés és a 453. és 455. sor „a” oszlopában adóelőleg szerepel, úgy azt is figyelembe kell venni ebben a sorban. A megállapított adóelőleg összegét csökkenteni kell az adójóváírás, a súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés és a családi kedvezmény havi összegeivel és a fennmaradó részt kell ebbe a sorba beírni. 418. sor: Az adott hónapban keletkezett kötelezettség összesen Ebben a sorban kell az adott hónapra megállapított kötelezettségeket öszszesíteni, azaz a 416. és a 417. sor „b” oszlopainak együttes összege kerül ebbe a sorba. 419. sor: Az összevont adóalapot és az osztalékelőlegből osztalékká vált részt terhelő adóelőleg levont összege (a 418. sor „b” oszlopában szereplő összegből ténylegesen levonásra került rész) 55

Ebben a sorban kell feltüntetni azt az összeget, melyet az Szja törvény 4648. §-aiban foglalt előírások megfelelően „ténylegesen” levont a munkáltató, a kifizető. A munkáltatónak, a bér kifizetőjének az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget, függetlenül attól, hogy annak levonására volt-e lehetősége, meg kell fizetnie. E miatt levont előlegként kell számításba vennie. (Ebben az esetben, az Szja törvény 48. § (18) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, nem e § (21) bekezdését kell alkalmazni, mert az általánosságban mondja ki, a levonással összefüggő kötelezettség bevallását.) A társaságnak, a tagjának juttatott jövedelem esetében, ha a tagja nyilatkozatában a bér kifizetőjére vonatkozó szabályok szerinti előleg levonását kérte, szintén az előzőekben leírtak szerint kell közölnie az adóelőleg összegét. Ez a sor tartalmazza az osztalékelőlegből osztalékká vált összegből levont adót, feltéve, hogy volt olyan kifizetés, amely a levonásra fedezetet nyújtott. IV. A különadó előlegek elszámolása 2007. január 1-jétől a magánszemélynek az adott év összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó része után 4% különadót kell fizetnie. Az Szja törvény alapján összevonandó jövedelem az önálló és nem önálló tevékenységből (a munkaviszonyból) származó jövedelem, az egyéb jogcímen adózó jövedelem, valamint az adóterhet nem viselő járandóság címén kapott jövedelem. Az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenysége után vállalkozói különadót fizet, a nem vállalkozóként elért, kifizetőtől származó jövedelmeit azonban szintén terheli a magánszemélyek különadója. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózó magánszemély e jövedelmei tekintetében nem alanya a különadónak. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az un. evás jövedelme után szintén nem fizet különadót. A különadóra adóelőleget kell fizetni. A különadó-előleg alapját az Szja törvény 46-48. §-sainak értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani, és a személyi jövedelemadó-előlegtől elkülönülten kell bevallani. Abban az esetben, ha a kifizető (munkáltató) a személyi jövedelemadó előlegének megállapítására az adóhatóság előzetes engedélye alapján eltérő módszert alkalmaz, úgy az annyiban alkalmazható a különadó-előleg megállapítására, amennyiben az alkalmazott módszer révén a különadó különbözete az adóévi különadó megállapításánál mérsékelhető és biztosítja a 421-422. so-

56

roknál meghatározott különadó-előleg alapok megállapítását. Ebben az esetben nem kell az egyes soroknál leírt számítást alkalmazni. A különadó-előleg számítására és bevallására a 0708-05-ös lap IV. táblája szolgál. 421. sor: Rendszeres bevétel juttatása alapján a 6 748 850 forintot várhatóan meghaladó összeg és levont havi adója Ezt a sort akkor kell kitölteni, ha a kifizető (munkáltató) a magánszemély részére olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható a 6 748 850 forintos összeghatár túllépése. Ebben az esetben a személyi jövedelemadó előlegszámítás módszerétől függetlenül a juttatott bevétel (jövedelem) éves szinten számított várható összegét kell alapul venni. Amennyiben a számított összeg meghaladja a 6 748 850 forintot, úgy annak az egy hónapra eső része (ezt az összeget kell a 421. sor „a” oszlopába beírni) után kell levonni a 4%-os különadót (421. sor „b”) oszlopa. A kifizető kiszámítja az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresét. Amikor valamely hónapban az összeg meghaladja a nyugdíjjárulék-alap felső határát, a felettes rész után kell megállapítani a 4%-os különadó-előleget. Tekintettel arra, hogy jelen esetben a különadó-előleg alapjának nagyságától függetlenül az adókulcs változatlan marad, célszerű a különadó-előleg alapjának 1/12-ed részét kiszámítani és az így kapott összeg 4%-át meghatározni és a 421. sor „b” oszlopába beírni. Ha a kifizető (munkáltató) a rendszeres bevételt egy hónapon belül több részletben fizeti ki (juttatja), a havi tényleges bevétel megállapítása után kell az előzőek szerint eljárnia. A kifizető (munkáltató) azonban a korábbi hóközi kifizetés (juttatás) során jogosult az ezen kifizetésre (juttatásra) eső különadó-előlegnek megfelelő összeget a hó végi elszámolásig visszatartani. Ha a kifizető (munkáltató), a több hónapra járó munkaviszonyból származó rendszeres bevételt egyszerre fizeti ki (juttatja), úgy kell eljárnia, mintha a bevételt a magánszemély havonként szerezte volna meg. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a munkáltató, a bér kifizetője az adóéven belül több hónapra ad visszamenőleg béremelést. 422. sor: 2007. január 1-jétől számítva, a 6 748 850 forintot meghaladó összeg és levont adója Ebbe a sorba a kifizető (munkáltató) akkor írhat adatot, ha az év folyamán a magánszemély részére – az adóév elejétől számítva – juttat a különadó alapjául szolgáló jövedelmet és a juttatással a 6 748 850 forintot meghaladó bevételt szerez a magánszemély. Munkáltató esetében a nem rendszeres 57

jövedelem juttatásakor is ebben a sorban kell a különadó-előleget elszámolnia. Ilyenkor a határ feletti összeg a különadó-előleg alapja lesz (a 422. sor „a” oszlopa), mely után le kell vonni a 4%-os különadó-előleget (422. sor „b” oszlopa). Abban az esetben, ha a kifizető a 421. sornál leírtak szerint is vont(t) le különadó-előleget, úgy ebben a sorban a különadó-előleg számításánál a 421. sornál a számítás alapjául szolgáló nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó részt csak annyiban kell figyelembe vennie, hogy a különadó alapjául szolgáló jövedelemként kell a kifizetést kezelnie. Tehát az adott kifizetést kell ebben a sorban a különadó-előleg alapjának tekinteni. 423. sor: A magánszemély nyilatkozata alapján megállapított különadóelőleg alapja és adója A magánszemély nyilatkozhat a kifizetőnek arról, hogy különadó-előleg levonását kéri. A nyilatkozatát a magánszemély legkésőbb a kifizetés (juttatás) időpontjában teheti meg. Ez azt jelenti, hogy a 421. és 422. sorban közölt adatoktól függetlenül, a magánszemély a kifizető felé nyilatkozatában kérheti (további) különadó-előleg levonását (is) az esedékes kifizetésből. Ennek megfelelően e sor „a” oszlopába a kifizetés bruttó összegét, a „b” oszlopába az összeg 4%-os adóját kell beírni. 424. sor: A levont különadó-előleg alapja és a 4%-os adóelőleg összege (a 421., a 422., a 423. sorok „a” és „b” oszlopaiba írtak együttesen. Ebben a sorban kell összesíteni a 421-423. sorokban szereplő adatokat. E sor „b” oszlopában szereplő összeg kerül a 0708-02-01 lap 116. sorába (összesen adatként). V. Külön adózó jövedelmek (kifizetések) 425. sor: Ingatlan árverés során történő értékesítésből származó kifizetés összege Ebben a sorban kell azon kifizetések bruttó összegéről adatot közölni, amelyek ingatlan értékesítéséből származnak. A bevallásban a kifizetés bruttó összegét kell megadni. 426. sor: Vagyoni értékű jog árverés, aukció során történő értékesítéséből származó kifizetés összege A vagyoni értékű jog aukció során történő értékesítéséből származó kifizetést kell ebben a sorban bevallani. 427. sor: Ingó vagyontárgy árverés, aukció során történő értékesítéséből származó kifizetés összege

58

Az ingó vagyontárgy aukció során történő értékesítéséből származó kifizetést kell ebben a sorban bevallani. 428. sor: Életjáradék címén kifizetett összeg Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül. 429. sor: A privatizációs lízingből származó kifizetés összege Ebben a sorban kell bevallani a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 2007-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb. 430 – 434. sor: Osztalékból származó jövedelem A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (ide tartozik a szövetkezet is) magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, és a bevallás e sorában kell feltüntetni. Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 409. sornál kell bevallani az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízásából fizetett osztalékot. Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke – eltérően a Szja törvény 66. §-ában bekezdésben foglaltaktól – 10%. Abban az esetben, ha a fentiek szerinti osztalékelőleg fizetésére kerül sor, úgy a bevallás 447. és 449. sorát kell kitölteni. A 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) és (18) bekezdése lehetővé teszi, hogy az Szja törvény 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően lehessen a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapí59

tás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak az eredménytartalék, illetőleg a 2006. évi eredmény terhére megállapított összege után az adókötelezettséget meghatározni. Részletesen a 431. és 432. sornál található az új rendelkezés alkalmazása. A 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) és (18) bekezdése alkalmazása esetén (431. sor), a jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből a 431. és 432. sor összegének levonása után fennmaradó rész lesz az Szja törvény 66. §-a szerinti adó alapja, és attól függően, hogy az 25% és/vagy 35%-os adóterhet visel, a 433., illetőleg a 434. sorba írandó. Fontos! A 2006. évi CXXXI. törvény 171. §-a 2007. február 6. napján hatályon kívül helyezi az előzőekben hivatkozott törvény 223. § (17) bekezdését. Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás – kft, Rt - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján szerzett osztaléknak minősülő jövedelem összege után az adót nem kell megfizetni, ha a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt, azzal, hogy utóbb az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján. Ha a magánszemély ily módon jutott jövedelemhez, az összeget csak akkor kell a bevallásban szerepeltetni, ha a magánszemély 2007. évben elidegenítette az értékpapírt. A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelőleg után az adó mértéke, az osztalékelőleg 25%-a. A kifizetőnek az adót a kifizetés időpontjában kell megállapítania, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizetnie és bevallania (447. és 448. sor). Az adózó az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként számolja el a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Az osztalékelőlegre egyebekben az osztalékra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ez utóbbi mondatból az is következik, hogy a külföldi illetőségű magánszemély részére fizetett osztalékelőleg adója – ha az nem tartozik a 10%-os körbe – azt a sorsot követi, mint az osztalék adója. Az ezzel kapcsolatos kötelezettség bevallására a 0708-01-02 lap 35. sorában van lehetőség. (A külföldi illetőségű magánszemély az Art. 4. számú melléklete 5. és 6. pontjában leír60

tak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a 25%-os kulccsal levont osztalékelőleg adója magasabb, mint az osztalékká vált rész adója.) A 2006-ban kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját a 2007. évben akkor kell a bevallásban szerepeltetni, amikor a közgyűlés erről döntött. Az osztalékká vált összegeket meg kell bontani attól függően milyen adóterhet viselnek, és e szerinti sorokba kell beírni. Az „e” oszlopban levont adót nem lehet feltüntetni, mivel az osztalékelőleg adója már korábban (2006. évben) megállapításra és levonásra került, illetve az elszámolásra a 416. és 419. sorban, az ott leírtak szerint, van lehetőség. 430. sor: Külföldön (is) adóköteles osztalék eltérő adókulccsal terhelt öszszege Ebben a sorban kell feltüntetni, ha belföldi illetőségű magánszemély a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet szerez a kifizetőtől. Az adókulcsot az „a” oszlopba kell beírni. Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozama után az adó mértéke – eltérően az Szja törvény 66. §-ában foglaltaktól – 10%. Az adókulcsot az „a” oszlopba kell beírni. Ez a sor szolgál az Szja törvény 66. § (8) és (9) bekezdésének alkalmazására is, azaz amennyiben a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem külföldön is adóztatható, úgy a 25%-os adó csökkenthető az osztalék külföldön megfizetett adójával. Természetesen a 66. § (9) bekezdésében meghatározott további feltételek megléte esetén. Tehát a kifizető akkor alkalmazhat eltérő adókulcsot, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja a külföldön megfizetett adó összegét. Ilyen esetben az „a” oszlopban az eltérő mértékű kulcsot kell feltüntetni. 431. sor: A 2006. évi adózott eredmény felosztásakor, az eredménytartalék terhére megállapított összeg és 10%-os adója Az Szja törvény 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után a 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdése szerint is meg lehet az adókötelezettséget határozni.

61

A jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított öszszegéből a (17) bekezdésben leírtak szerint számított összeggel megegyező rész adója 10%. Ez esetben az Szja törvény 66. §-a szerinti adó alapja a magánszemély számára jóváhagyott osztalékból a számított összeggel csökkentett rész. Ezt az adót a kifizető elkülönítve, a bevételszerzés napjára állapítja meg, és arról külön igazolást ad a magánszemélynek. A 2006. évi CXXXI. törvény 171. §-a 2007. február 6. napján hatályon kívül helyezi a 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdését. Ebből az következik, hogy a fentiekben leírtak csak 2007. február 5-éig alkalmazhatók. Választható az az eljárás, hogy a kifizető az adót levonja, bevallja és megfizeti azzal, hogy kérelmére az adóhatóság az adóévben és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben történő megfizetést engedélyez. Ebben az esetben az „e” oszlopban fel kell tüntetni az adó összegét. Ha nem ezt az eljárást választja a kifizető – azaz az adót nem vonja le –, úgy az „e” oszlopba nullát kell írni. A bevallásban 2007. március hónaptól kezdődően az e sornál leírtakkal kapcsolatban már kötelezettséget bevallani nem lehet. 432. sor: A 2006. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalékból, az elengedett tagi kölcsön alapján meghatározott összeg és 10%-os adója Az Szja törvény 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak a 2006. évi adózott eredmény terhére megállapított összege után, a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. évi elengedése esetén, az adókötelezettséget a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezések [2006. évi LXI. tv. 223. § (18) bekezdése] szerint is meg lehet állapítani. Abban az esetben, ha – választás szerint – a kifizető az adót nem vonja le, úgy e sor „e” oszlopa üresen marad. 433. sor: Osztalék 25%-os adóval terhelt összege Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az összegét, amely nem tartozik a 430. és 431. sorba és 2007. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában kerül kifizetésre a 2006. évi adózott eredmény (illetve eredménytartalék) terhére, illetőleg bármely korábbi évre jóváhagyott olyan osztalékot, amely nem haladta meg az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke magánszemélyre jutó értékének 30%-át. Ennél a mérték-

62

nél több osztalék kifizetése esetén a további osztalék összegét nem itt, hanem a 434. sorban kell szerepeltetni. A 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdése alkalmazása esetén (431. sor), a jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből a 431. sor összegének levonása után fennmaradó rész lesz az Szja törvény 66. §-a szerinti adó alapja, feltéve, hogy az 25%-os adóterhet visel. A 2006. évi LXI. törvény 223. § (18) bekezdése alkalmazása esetén (432. sor), a jóváhagyott osztaléknak az eredmény terhére megállapított összegéből a 432. sor összegének levonása után fennmaradó rész lesz az Szja törvény 66. §-a szerinti adó alapja, feltéve, hogy az 25%-os adóterhet visel. A 2006. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2007. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt is itt kell bevallani akkor, ha az 25%-os adót viselt. Értelemszerűen e sor „e” oszlopában csak nulla szerepelhet, ha csak osztalékelőleg vált osztalékká, mivel adó levonás most nem történt. A 2007. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem a bevallás 447. sorában kell szerepeltetni. 434. sor: Osztalék 35%-os adóval terhelt összege Ebben a sorban a 35%-os adómértékű osztalékjövedelmet kell feltüntetni. Ez az összeg a 2006. évi eredmény felosztása során megállapított osztalék címén 2007-ben kifizetett összegből az a rész, amely meghaladja a 25%os adómértékkel kifizethető osztalék összegét. (Lásd még a 433. sornál leírtakat is.) Ez a sor szolgál a 2006. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2007. év első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részének feltüntetésére, ha az 35%-os adót viselt. Értelemszerűen e sor „e” oszlopában csak nulla szerepelhet, ha csak osztalékelőleg vált osztalékká, mivel adó levonás most nem történt. 435. sor: Vállalkozásból kivont vagyon összege Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása, a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, valamint a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét.

63

Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) részére e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából juttatott jövedelmét. A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás az Szja törvény 68. § (8) bekezdése szerinti jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és – akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor – megfizeti. Ebből következően, a bevallásban levont adóként kell feltüntetni, a kifizető által a magánszemély helyett, fentiek szerint megfizetett és bevallott adót. 436. sor: Ingatlan bérbeadása címén kifizetett összeg Ez a sor szolgál a belföldi ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is. A falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére kell az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szabályait alkalmazni. A jövedelmet 25%-os adó terheli, melyet a kifizetőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kellett az adót levonnia a kifizetőnek (s a bevallásban sem kell szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolta részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Ha a magánszemély falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozott arról, hogy az adóévben várhatóan az e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 800 ezer forintot, szintén nem terhelte a kifizetőt adólevonási kötelezettség. Amennyiben az előzőeken túlmenően más ok miatt a kifizető nem vonta le az adót, az ilyen kifizetés összegét is ebben a sorban kell feltüntetni (az „a” és „b” oszlopban). A „d” oszlopban a 25%-os kulccsal megállapított adó összegét, míg a ténylegesen levont adó összegét az „e” oszlopba kell beírni. 437. sor: Árfolyamnyereség címén kifizetett összeg Az értékpapír átruházásából származó jövedelem adatközlésére szolgál ez a sor, ha munkáltatótól, kifizetőtől származik a magánszemélyek bevétele. Az árfolyamnyereség után az adó 25%, melyet a kifizető a jövedelem megszerzése napján megállapított, levont.

64

Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás - a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével -, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés. Árfolyamnyereség az a jövedelem, amely az értékpapír átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében kapott bevételből az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja. Nem minősül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet más, például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély. A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Abban az esetben, ha a magánszemély bevételének megszerzése több részletben történik, úgy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. A kifizető a jövedelem jogcíme szerinti 25%-os adót (adóelőleget) a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben rá vonatkozó gyakorisággal vallja be és fizeti meg. Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mivel az a később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, akkor a kifizetőnek a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmeznie. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, azt önellenőrzéssel igényelheti majd vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettséget a kifizető (a magánszemély) teljesíti az általános szabályok szerint. Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt módosító öszszeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, úgy az árfolyamnyereség összegét a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, vagyis, amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, azt a magánszemély önellenőrzéssel igényelheti majd vissza. Egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az általános szabályok szerint kell eljárni.

65

Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. A szokásos piaci érték fogalma a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 9. pontjánál található. Az árfolyamnyereség számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor a törvény előírásai (Szja törvény 67. § (9) bekezdésében foglaltak) szerint kell eljárni. A törvény szerinti jogcímeken kívüli szerzési módtól eltérően megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt összeg minősül. Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetők az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek. Járulékos költség az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték. Járulékos költségnek minősül az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ide értendő különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke is). Járulékos költségként kell számításba venni az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt összeget. Ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ide kell érteni a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának), ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének a napjára kell megállapítani. 438. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó kifizetés Ebben a sorban a befektetési szolgáltató ad bevallást a magánszemély értékpapír-kölcsönzésből származó jövedeleméről. (A bevétel teljes összege jövedelemnek minősül.) Ha a magánszemély nem befektetési szolgáltatónak adta „kölcsön” az értékpapírt, úgy az értékpapír-kölcsönzési díjáról, mivel az egyéb jövedelemként a magánszemély összevonás alá eső jövedelemi között lesz adóköteles.

66

439. sor: Egyéb forrásadós jövedelem Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál az Szja törvény 73. § (4) bekezdése szerinti külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az előző sorokban (426 -438. sorok) nem szerepelnek és a 25%-os adót a kifizető nem vonta le. 440. sor: A 425–439. sorokban feltüntetett összegek együttesen Ebben a sorban kell a külön adózó jövedelmeket összesíteni E sor „b” oszlopába kifizetés bruttó összegét, a „c” oszlopba, ha nem azonos a bruttó kifizetéssel, az adó alapját, míg a „d” oszlopba az adóalapot terhelő adót és a „e” oszlopba az adott hónapban ténylegesen levont adó összegét kell beírni.

A 0708-06-os lap kitöltése VI. Egyéb adatok 441- 445. sor: A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos adatok Ezek a sorok a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos adatok közlésére szolgálnak. Itt kell feltüntetni a munkaviszony megszűnésének időpontját (441. sor), a törvényben meghatározott és/vagy állami végkielégítés címén a kifizetett – 387. sor szerinti – összegből 2007. évre figyelembe vehető részt (443. sor), és azt, hogy a kifizetett végkielégítést hány hónapra lehet figyelembe venni (442. sor). Itt kell feltüntetni a kifizetett végkielégítésből 18%-os kulccsal levont adóelőleg teljes összegét (444. sor), továbbá a 443. sor összegéből a törvényben meghatározott és/vagy állami végkielégítés címén kifizetett összegének (387. sor) 2007. évben figyelembe vehető adóelőlegét (445. sor). Abban az esetben, ha a magánszemély nyilatkozata alapján, a törvényben meghatározott (állami) végkielégítés kifizetett összegét az adóévben kívánja teljes egészében adózás alá vonni (a 387. sor „a” oszlopában „2”-es szerepel), úgy a 442 – 445. sorokban adatot feltüntetni nem lehet. 446. sor: Az adott hónapban levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összege Ebben a sorban a munkabérből a munkáltató által levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összegét kell bevallani. 447. sor: Az adott hónapban kifizetett osztalékelőleg összege

67

Ebben a sorban kell feltüntetni a várható eredmény terhére teljesített osztalékelőleg kifizetés összegét. 448. sor: A 447. sor összegéből levont 25%-os adó Ez a sor szolgál a 447. sorban szereplő, kifizetett osztalékelőleg összegét terhelő 25%-os kulccsal levont adó közlésére. 449. sor: A 447. sor összegéből levont 10%-os adó Ez a sor szolgál a 447. sor összege után 10%-os kulccsal levont adó közlésére. Erre első ízben a 2006. évi eredmény terhére fizetett osztalékelőleg esetében van lehetőség akkor, ha az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztalékelőlegnek minősülő hozamot fizetnek ki. Ez után az adó mértéke – az Szja törvény 66. §-ában foglaltaktól eltérően - 10%. 450. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 381. sor összegében figyelembe vett része Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (a 381. sor összegében figyelembe vett) részét. 451. sor: Az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 381. sor összegében figyelembe vett része Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (a 381. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni. 452–455. sorok: A mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek e tevékenységére tekintettel kifizetett összegek és a levont adóelőleg A kifizetőknek akkor kell ezeket a sorokat kitöltenie, ha a mezőgazdasági őstermelők, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyek, valamint a családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek minősülő magánszemély és nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja részére (továbbiakban: őstermelő), őstermelői tevékenységük ellenértékeként fizet ki ellenértéket. Ilyenkor a „Magánszemélyenkénti összesítő lap”, azonosításra szolgáló részében ki kell tölteni a magánszemély adóazonosító számán túl mindazon azonosítókat, mellyel a magánszemély rendelkezik, így az adószámát, az őstermelői igazolvány számát, a családi gazdaság nyilvántartási számát, illetve a regisztrációs számát is.

68

A mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek felsorolását az Szja törvény 6. számú melléklete tartalmazza a vámtarifa azonosító feltüntetésével. A 452. és 454. sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelők részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezőgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a 0708-03 – 05 számú lapok megfelelő soraiban kell közölni. A kifizető által levont tenyésztési hozzájárulás összege nem része a bevételnek. A 250 ezer forintos határ esetében is, a kifizetett összeget itt kell közölni a 454. sorban függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget. [Amennyiben a magánszemély virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is – értékesítéséből, az adott adóévben csak 250 ezer forint bevétel tekinthető őstermelői tevékenység bevételének. Ha az ebből származó éves bevétel meghaladja a 250 ezer forintot, a teljes összeg nem számít őstermelői bevételnek és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell majd, a jövedelmet megállapítani.] A virág- és dísznövény a következő vámtarifa azonosító szám alá tartozó termékkör:  Élő növény a 0601-ből, a 0602-ből  kivéve: a hínár, az alga,  Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-ből  kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág. A kivételként említettek egyáltalán nem tartoznak az őstermelői tevékenységek közé. Ezen termékek ellenértékének kifizetésére nem alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások (a 250 ezer Ft-os szabály sem!), így ezen kifizetéseket nem itt, hanem a 0708-04-es lap 388. sorában kell feltüntetni. Hasonló szabályok vonatkoznak a saját gazdaságban termelt szőlőből a saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor, valamint a felsoroltak értékesítésére is, azzal az eltéréssel, hogy az ebből származó bevétel akkor minősül őstermelésből származónak, ha az nem haladja meg a 7 millió forintot és kizárólag kifizetőtől és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére történő értékesítéséből származik (szőlőbor 2 litert meghaladó kiszerelésben 220429-ből, kivéve a 22042999). Mezőgazdasági őstermelésből származó bevétel a borseprő és borkő értékesítése (2307-ből), valamint a szőlőtörköly (2308-ból). 69

Ebben az esetben is a kifizetett összegekről a 454. sorban kell adatot szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget. A bruttó kifizetést meg kell bontani attól függően, hogy élő állatok és állati termékek (452. sor), illetve egyéb őstermelői termékek (454. sor) ellenértékeként fizették ki. A vetőmag-bértermelés, az állat bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állattartás esetén az őstermelő bevételeként a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát kell a 452. és a 454. sorban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen (a termék vagy állat kihelyezési értéke stb.) a különbözet kifizetése nem történt meg. Az Szja törvény adóelőleg levonási szabályait kell alkalmazni, azaz ha a magánszemély nem igazolja mezőgazdasági őstermelői minőségét, úgy élő állatok és állati termékek esetén a bevétel 4%-át, egyéb őstermelői termékek esetén a bevétel 12%-át kell adóelőlegként megállapítani és levonni az ellenérték kifizetésekor és beírni a 453. illetőleg a 455. sor „a” oszlopába. Amennyiben a kifizető adóelőleget állapított meg és vont le, úgy a 0708-05-ös lap 417. és 419. sor „a” oszlopának összegében ezt is fel kell tüntetni. 456. sor: Művészeti tevékenységet önállóan folytató magánszemély részére, e tevékenységére tekintettel fizetett összeg Amennyiben a művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytató magánszemély rendelkezik adószámmal (ezt a 0708M lapon közölni kell), és az általa kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele(i) után az adóelőleg-fizetési kötelezettségét a magánszemélyek adóelőleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, úgy a magánszemély írásos nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. Ebben az esetben csak a bevételt kell közölni a „a” oszlopban. Ennek megfelelően jelölni kell az előleg levonásának elmaradását is a 457. sorban. A különadó-előleg fizetés ebben az esetben a magánszemélyt terheli. 457. sor: Az adóelőleg levonás elmaradásának indoka Ebben a sorban a kifizetői (nem munkáltatói) minőségben teljesített kifizetések esetén kell a következő táblázat szerinti kódokat feltüntetni abban az esetben, ha az adóelőleg levonása bármely ok folytán elmaradt. Az adóelőleg levonására azért nem került sor, mert

Kód

70

- művészeti tevékenységet önállóan folytató magánszemély nyilatkozott (0708-06-os lap 456. sor) - a magánszemély mezőgazdasági őstermelő (452. és 454. sor) - a magánszemély bevételének forrása nem pénz - csak adóterhet nem viselő járandóságot fizetett - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a magánszemély egyéni számláján egyéb jövedelmet írt jóvá - egyéb okok

1 2 3 4 5 6

A „3”-as kód esetén kereskedelmi utalvány, dolog, értékpapír, igénybevett szolgáltatás, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás miatt nem került sor adóelőleg levonására. A munkáltató, tekintettel a 0708-05-ös lap 419. soránál leírtakra, ezt a sort csak „4”-es kóddal töltheti ki, azaz, ha kizárólag adóterhet nem viselő járandóságot fizetett ki a munkavállalója részére. Az „5”-ös kódot kizárólag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár töltheti ki akkor, ha a 409. sor „d” oszlopában olyan egyéb jövedelmet írt jóvá, melyet nem terhelt adóelőleg levonási kötelezettség. A „6”-os kódot kell azokban az esetekben feltüntetni, melyek nem szerepelnek a tételesen meghatározott indokok között. Ilyen lehet például az osztalékelőlegből osztalékká vált összeg előleg elszámolása. Ha bíróság által a magánszemély számára megítélt összeget inkasszóval leemelik adózó számlájáról, szintén ezt a kódot lehet használni. Abban az esetben, ha több olyan jogcímen történt juttatás, amely eltérő indokok alapján nem eredményezett adóelőleg levonást, úgy minden indokot meg kell jelölni (balra zártan kell kitölteni az adott helyet pl: 234). 458. sor: Az adott hónapban kifizetett bér szerinti adójóváírásra jogosító hónapok száma Ebben a sorban kell feltüntetni az adójóváírásra jogosító hónapok számát. Ezt a részt minden esetben ki kell tölteni, ha bérkifizetés történt, függetlenül attól, hogy a magánszemély kérte-e az adóelőleg levonása során az adójóváírás érvényesítését vagy sem. A kitöltés során a 459. sorban jelölt hónapok számának összesített adatát kell feltüntetni. A kitöltés során csak akkor lehet 1-nél nagyobb számot beírni, ha az adott hónapban több olyan hónapra járó bér kifizetésére kerül sor, mellyel kapcsolatban korábbi bevallásában még nem jelölt meg jogosító hónapot.

71

459. sor: Azon hónapok megjelölése, amelyekre a magánszemélyt bér illette meg Ez a sor szolgál az adott hónapban történt kifizetéshez kapcsolódó adójóváírásra jogosító hónap(ok) részletes feltüntetésére. Az oszlopokat minden olyan hónapról ki kell tölteni, amelyben adójóváírás illeti meg a magánszemélyt. Az adott oszlopok [01-től 12-ig] az év egy-egy hónapjának felelnek meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, végkielégítést és felmentést kap a munkavégzés alól 2007. november hónapjától 2008. március hónapjáig, a 2007. októberben kifizetett bére alapján a következők szerint kell ezt a sort kitölteni. A 2008. évre jóváírás adataként a 441. sorban közölt időpont szolgál. hónap:

01….……….….. 10 X

11 X

12 X

Ha a bér alapján csak szeptember hónapra illette meg adójóváírás a magánszemélyt, a kitöltés a következő. hónap:

01….……….….. 09………….12 X Előfordulhat, hogy visszamenőlegesen kerül sor bér kifizetésére. Ilyenkor az adott adóévben lehet a bevallás hónapjától eltérő hónapot jelölni, egyebekben 2005. december 31-éig terjedő időszakra a már benyújtott K30-as adatszolgáltatás, illetőleg a 06081K, a 0608-as, a 06082-es, 0708-as bevallást kell helyesbíteni arra az időszakra, amelyikre bér illette meg a magánszemélyt. Például a volt dolgozónak visszamenőlegesen járó bért ítélt meg a bíróság 2007. októberében. Az ítélet szerint 2005. szeptember – 2005. december hónapokra. Ebben az esetben a 2005K30-as adatszolgáltatásban helyesbíteni kell az adójóváírásra jogosító hónapokat, de a 0708-as bevallásban ez nem tüntethető fel, függetlenül attól, hogy a kifizetés az októberi hónap kötelezettsége lesz. A hónap(ok) (összesített) számát kell a 458. sorban feltüntetni.

A 0708-07-es lap kitöltése A bevallás ezen lapját, kizárólag abban az esetben lehet kitölteni, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, továbbá a munkáltató az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a kö-

72

vetkező év január 15-éig kifizeti. Ebben az esetben ezen jövedelmeket az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Az Szja törvény 26. §-ának alkalmazása szerint a 0708-07-es lapon csak olyan jövedelmek szerepelhetnek, amelyek megfelelnek a fentieknek. Azon jövedelmek, amelyek nincsenek feltüntetve a 07-es lapon, függetlenül attól, hogy 2007. január 15-éig kifizetik, csak a 04-05-06-os bevallás lapokon szerepelhetnek. A 07-es lap sorainak kitöltéséhez, a 04 - 06 lapokhoz tartozó, a soroknál említett, hivatkozott sorszámoknál található útmutatás nyújt segítséget. VII. A 2006. december 31-én megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelmek 461 – 467. sorok kitöltése Ezek a sorok tartalmazzák mindazon jövedelmeket, melyeket a magánszemély részére munkaviszonyból származó, 2006. évre vonatkozó bevételként fizetett ki a munkáltató 2007. január 15-éig. Ugyancsak itt kell feltüntetni a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást is, ha annak kifizetésére 2007. január 15-éig sor került. (A kitöltéshez lásd a 0708-04-es lap 381-384., valamint a 0708-05-ös lap 412., 413. és 415. soraihoz írt útmutatót.) VIII. A 2006. december 31-én megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadó előlegének elszámolása 468. és 469. sorok kitöltése Ezek a sorok szolgálnak a 2006. év december 31-ére visszarendezett, az összevont adóalapot terhelő jövedelmek személyi jövedelemadó előlegének elszámolásához. Az adóelőleget az Szja törvény 2006. december 31-én hatályos 30. §-ában meghatározottak szerint kell megállapítani. (A kitöltéshez lásd a 0708-05-ös lap 417. és 419. soraihoz írt útmutatót.) IX. A 2006. évvel kapcsolatos egyéb adatok 470 - 474. sorok kitöltése Ezek a sorok olyan adatokat tartalmaznak, melyek a 2006. december 31ére visszarendezett jövedelmekhez kapcsolódnak. (A kitöltéshez lásd a 0708-06-os lap 446., 450-458., valamint a 459. soraihoz írt útmutatót.) A társadalombiztosítási járulékokra (tagdíjra) vonatkozó általános tudnivalók

73

A biztosítási és a járulékfizetési (tagdíj) kötelezettségről, a fizetésre kötelezettek köréről, a járulékok mértékéről stb., a - többször módosított – Tbj., valamint a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. A magánnyugdíjpénztár tagra vonatkozó további rendelkezéseket a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) tartalmazza. A Tbj. szerinti néhány fogalom ismertetése és jogszabályi helye:  Ki minősül foglalkoztatónak (Tbj. 4. § a) pont)  Ki a tagságra kötelezett pályakezdő (Tbj. 4. § n) pont)  Ki csatalakozhat magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel (Tbj. 4. § o) pontja)  Ki minősül biztosítottnak (Tbj. 5. §)  Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. §)  Járulékalapot képező jövedelem (Tbj. 4. § k) pont)  Járulékalapot nem képező jövedelem (Tbj. 21. §)  A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. §)  A foglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége (Tbj. 20-22., 26. §-ai)  A biztosítottat terhelő egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felső határa (Tbj. 24-26., 31., R. 4/A. §.)  A társas vállalkozásra és a vállalkozókra vonatkozó szabályok (Tbj. 27-28. §) A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke 29%, nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 21, illetőleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 8%-ra, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8,5% nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5% nyugdíjjárulék és 8% tagdíj), illetve a 7% mértékű egészségbiztosítási (amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%) járulék egy sorban történő bevallása nem lehetséges. Figyelem! A foglalkoztató 2007. január 1-jétől a megállapított tagdíjat (tagdíj kiegészítést) az állami adóhatóság felé köteles bevallani, illetőleg megfizetni.

74

Abban az esetben, ha a biztosított egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képező) jövedelme után - felső határ nélkül - 7%-os mértékű egészségbiztosítási járulékot fizet, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3%. Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3%) is köteles fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után 2007. január 1-jétől 2007. március 31-éig bezárólag a társas vállalkozás 16%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. 2007. április 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 9%. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. 2007. április 1-jétől a nyugdíjas foglalkoztatott és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a járulékalapot képező jövedelme után 8,5%-os mértékű nyugdíjjárulékot is köteles fizetni. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra is választhatja a nyugdíjjárulék megfizetését. E választásáról a biztosított és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 2007. január 31-éig nyilatkozik a foglalkoztatónak, illetőleg a társas vállalkozásnak. A nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja vonatkozásában a nyugdíjjárulék és tagdíj) megfizetése esetében változatlanul érvényesül a járulékfizetési felső határ. Amennyiben valakinek egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíjpénztár tagja tagdíjat) köteles fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig. Ezt a felső határt 2007. évre a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény naptári napi 18490.- forint, egész évre számítva (365 x 18490 =) 6 748 850 forint összegben határozta meg. A foglalkoztatott mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot 75

(magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képező juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felső határát. A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját a tagdíjalap mértékének 10%-áig kiegészítheti. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételek mellett vonatkozik.

Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségről, a fizetésre kötelezettek köréről az Eho tv. rendelkezik. Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegű fizetési kötelezettség. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Eho tv. 2-5. §-ai, míg a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eho tv. 6-9. §-ai alapján kell bevallani és megfizetni.

A járulékok, hozzájárulások és egyéb adatok közlésére szolgáló 0708-08-13-as lapok kitöltésére vonatkozó általános tudnivalók

Abban az esetben, ha a biztosított a foglalkoztatónál egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, a bevallás 0708-08-13-as lapjait jogviszonyonként -külön-külön kell kiállítani! A 0708-08 – 0708-13-as lapokon az „Alkalmazás minősége” rovat kitöltése A rovat első pozíciója a magánszemély nyugdíjas státuszának jelölésére szolgál. Amennyiben a magánszemély nyugdíjas az első kódkockába az 1-es számot kell beírni, egyéb esetben az első kódkockába 0-át kell szerepeltetni. A rovat további négy kódkockája a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony, amely egyben a tagdíjfizetést megalapozó jogviszonyt is jelöli) kódját és a /-jel után a jogviszony azonosító számát kell beírni a következők szerint: 76

Az alkalmazás minősége kód - a rovat első két számjegye - az alábbi táblázatban foglaltak alapján: Teljes megnevezés munkaviszony országgyűlési, európai parlamenti képviselő közalkalmazotti jogviszony közszolgálati jogviszony bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony hivatásos nevelőszülői jogviszony fegyveres szervek, hivatásos állományú tagja katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona fegyveres szervek szerződéses állományú tagja ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szövetkezeti tag, munkaviszony szövetkezeti tag, vállalkozási vagy megbízási jogviszony tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, vállalkozói járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, álláskeresési segélyben részesülő személy nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó társas vállalkozó (főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony mellett) társas vállalkozó (munkaviszony mellett) társas vállalkozó (közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató) társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó bedolgozó megbízási jogviszony felhasználási szerződésen alapuló megbízási jogviszony egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony segítő családtag választott tisztségviselő

Kódszám 20 19 71 72 73 70 80 90 88 89 44 15 16 46 25

42 30 34 35 37 39 40 47 41 65 75 24 76 77

társadalmi megbízatású polgármester gyermeknevelési támogatás ápolási díj egyházi személy, szerzetes rend tagja biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás gyermekgondozási segélyben részesülő személy gyermekgondozási díj* prémiumévek programban résztvevő személy különleges foglalkoztatási állományban lévő személy mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában részesülő személy a magánszeméllyel összefüggő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás munka-rehabilitációs díj más foglalkoztatónál fennálló (fűződő) jogviszonyára tekintettel járulékköteles jövedelemben részesülő AM könyvel foglalkoztatott (eü. pénzbeli ellátás) alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott

77 92 94 91 97 93 83 68 69 50 11 81 82 98 96

Figyelem! a * megjelölt kódot a foglalkoztatók közül csak az OEP és területi szervei használhatják.

Az alkalmazás minősége kód mellett ebben a rovatban (a /-jel után található két kocka) a jogviszony - számjeggyel történő beírásával - azonosítására szolgál. Példa a rovat kitöltéséhez: A nem nyugdíjas magánszemélyt a tárgyhónap során két alkalommal megbízási jogviszonyban foglalkoztatta az adózó. A foglalkoztató a magánszemélyre vonatkozó adatokat a bevallásban jogviszonyonként köteles feltüntetni, ezért a 0708-08-01-es, illetve a 0708-08-02-es lapokból a két jogviszonyra tekintettel két-két lap kerül kiállításra. Mindként jogviszony alkalmazás minősége 041-es (megbízás) ugyanakkor az alkalmazás minősége rovatban a /jel után a jogviszony azonosító száma az első jogviszony tekintetében 01-es, a második jogviszony esetében 02-es lesz. Nyugdíjas foglalkoztatott esetében a rovat első három kódkockájába 141-est kell írni. Figyelem! Az egyes jogviszonyok vonatkozásában a nyugdíjas státuszt jelölő számnak, az alkalmazás minősége kódszámnak és a jogviszony azonosítására szolgáló számnak az összetartozó lapokon (pl.: 0708-08-01 és 0708-08-02) meg kell egyeznie! A tárgyhónap során fennálló több biztosítási jogviszony esetében, a jogviszony azonosítására szolgáló szám (jogviszonyonként történő) folyamatos emelésével kell az adatokat közölni. 78

Példa: A munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemély a tárgyhónap során öregségi nyugdíjas lesz. A munkaviszonya nem szűnik meg, a magánszemély nyugdíjának folyósítása mellett tovább dolgozik. Ebben az esetben a nyugdíjas státusz változására tekintettel a 0708-08-01-es, illetve a 0708-08-02-es lapból is kettő darab kerül kiállításra. Az alkalmazás minősége rovat az első lapokon (0708-08-01 és 0708-08-02 lap) 020/01-es lesz. A nyugdíjas státusz változásának napjától az adatokat egy újabb 0708-08-01-es, illetve 0708-0802-es lapon kell közölni. Itt az alkalmazás minőséges rovatba 120/02 kell írni. Az egyes lapokon „A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja” rovatot a következők szerint kell kitölteni. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 01-est kell írni, ha START-kártyával összefüggő - nem ösztöndíjas foglalkoztatottra vonatkozóan közli a tárgyhónapra vonatkozóan az adatokat. Ösztöndíjas foglalkoztatott esetében a járulékfizetés kódja 06-os. Abban az esetben, ha a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozóan közli a START-kártyával összefüggő - nem ösztöndíjas - foglalkoztatottra vonatkozó adatot, a kódkockába 07-est kell írni. Ösztöndíjas foglalkoztatott esetében a tárgyhónaptól eltérő időszakra történő adatközléskor a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja 08-as. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 11-est kell írni, ha a START PLUSZ kártyával összefüggő foglalkoztatottra vonatkozóan közli a tárgyhónapra vonatkozóan az adatokat, tárgyhónaptól elérő időszakra történő adatközlés esetében a kódszám 12-es. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 13-ast kell írni, ha a START EXTRA kártyával összefüggő foglalkoztatottra vonatkozóan közli a tárgyhónapra vonatkozóan az adatokat, tárgyhónaptól elérő időszakra történő adatközlés esetében a kódszám 14-es. Abban az esetben, ha a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 1. §-ban meghatározott munkáltatóként tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő adatokat közöl, a kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 02-est, tárgyhónaptól eltérő időszakra történő adatközlés esetében 09-est kell írni. Amennyiben a magánszemély a jogviszonyával összefüggésben az Ekho. hatálya alá tartozik, úgy a kódkockába 03-ast, tárgyidőszaktól eltérő időszakra történő kifizetetéskor a 10-es kódot kell beírni. Ekho választása esetén a járulékokra vonatkozó adatokat a 12-es lapon kell szerepeltetni. A jogvi-

79

szonyra vonatkozó adatok közlésére a 0708-08-02, illetve a 0708-09-02-es lapokat kell használni. Abban az esetben, ha a biztosítottnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttató - a Tbj. 4 § a) 1. pont szerint foglalkoztatónak minősülő - adózóként közöl adatot, akkor a kódkockába 04-est kell írni. Ebben az esetben az 501. sorban biztosításban töltött időként a kifizetésnek (juttatásnak, elszámolásának) a napját kell feltüntetni, az egyéb sorokat az általános szabályok szerint kell kitölteni. Amennyiben a Tbj. 30. § (2) bekezdésében foglaltak alapján foglalkoztatóként a természetes személytől a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási-, nyugdíjjárulék (tagdíj) megfizetését, bevallását a foglalkoztató átvállalta, a kódkockába 05-öst kell írni. Az 501. sorban biztosításban töltött időként a kifizetésnek (juttatásnak, elszámolásának) napját kell feltüntetni. Segédtábla a kedvezményes járulékfizetési kódok használatához: Teljes megnevezés START-kártyával összefüggő – nem ösztöndíjas – foglalkoztatás

Kódszám Kódszám tárgyidőszaki tárgyidőszaktól eltérő 01 07

START PLUSZ kártyával összefüggő foglalkoztatás START EXTRA kártyával összefüggő foglalkoztatás

11

12

13

14

Tartósan álláskereső személy foglalkoztatása Ekho hatálya alá tartozó magánszemély foglalkoztatása Más foglalkoztatónál fennálló (fűződő) jogviszonyra tekintettel kifizetett járulékköteles jövedelem A foglalkoztató átvállalta a járulékok megfizetését, bevallását Ösztöndíjas foglalkoztatás

02 03 04

09 10 -

05

-

06

08

Lapszám 0708-08-01 0708-08-02 0708-09-01, 0708-09-02 0708-09-03 0708-10-01 0708-10-02 0708-12-01 0708-12-02

Alkalmazható kedvezményes járulékfizetési kódok 01, 02, 04, 05, 06, 11, 13 01, 02, 03, 04, 05, 06, 11, 13 04, 05, 07, 08, 09, 12, 14 04, 05, 07, 08, 09, 10, 12, 14 01, 06, 07, 08, 11, 12, 13, 14 02, 09 03 10 80

A 0708-08-01-es lap kitöltése A kártyás foglalkoztatással összefüggő jogviszony esetén a tárgyhónapra vonatkozó járulékadatokat ezen a lapon kell feltüntetni! A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 01-est kell írni, ha START-kártyával összefüggő - nem ösztöndíjas foglalkoztatottra vonatkozóan közli az adatokat. Ösztöndíjas foglalkoztatott esetében a járulékfizetés kódja 06-os. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 11-est kell írni, ha a START PLUSZ kártyával összefüggő foglalkoztatottra vonatkozóan közli az adatokat. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 13-ast kell írni, ha a START EXTRA kártyával összefüggő foglalkoztatottra vonatkozóan közli az adatokat. Az érvényesített kedvezményre vonatkozó adatokat a 0708-10-01-es lapon kell közölni. Példa: Ha a felsőfokú végzettségű START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal munkabére 300 000 forint, a kedvezmény alapja (a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulék alap) 131 000 forint. A kedvezmény alapjaként figyelembe vehető (131 000 forint) összegre vonatkozóan a 0708-08-01es lapon az 501., 506-515., 518-519., 522-523. sorokban szerepelhet adat. A START-kártyás foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogviszony adatait a 0708-0802-es lapon azonos jogviszony azonosító számon és a kedvezményes járulékfizetés 01-es kód feltüntetésével kell beírni. Az érvényesített kedvezményre vonatkozó adatszolgáltatást a 0708-10-01-es lapon kell teljesíteni. A 131 000 forint feletti rész (169 000 forint) után az általános szabályok szerint egy új 0708-08-as lapon - a jogviszony azonosító szám emelésével - foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kód kitöltése nélkül kell az adatokat közölni. A tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő jogviszony esetén a tárgyhónapra vonatkozó járulékadatokat is ezen a lapon kell közölni! A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130%-ának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összege időarányos részének megfelelő já-

81

rulékalap után érvényesítheti, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltatást a 0708-10-02-es lapon kell teljesíteni. A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető juttatással összefüggő kötelezettséget az általános szabályok szerint kell közölni. Pl: Ha a tartósan álláskereső személy munkabére 300 000 forint, a kedvezmény alapja (a minimálbér 130%-a) 104 800 forint, a kedvezménnyel érintett részre vonatkozó bevallást, illetve a jogviszonyra vonatkozó adatszolgáltatást a 0708-08-01-es valamint a 0708-08-02-es lapon kell a 02-es kedvezményes járulékfizetés kód feltüntetésével teljesíteni. A 104 800 forint feletti rész (195 200 forint) után az általános szabályok szerint kell a kötelezettségeket teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a 195 200 forintra vonatkozóan a 0708-08-01es, és a 0708-08-02-es lapokat – a jogviszony azonosító szám emelésével - az általános szabályok szerint kitöltve, de a 02-es kód megjelölése nélkül is be kell nyújtani. X. A tárgyhavi járulékokra vonatkozó adatok 501. sor: Biztosításban töltött idő (tárgyhónapon belüli időtartama -tól ig) Ebben a sorban a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó, a vonatkozó időszakban fennálló biztosítás időtartamát kell feltüntetni. Mivel a bevallás a főlapon megjelölt időszakra vonatkozik, az a) oszlopban a biztosításban töltött idő kezdő időpontjaként a tárgyidőszak 1-jét megelőző időpont nem szerepelhet. A tárgyidőszaktól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyidőszakban járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre, külön a 0708-09-01-es lap 559. sorában kell közölni! A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony tartamának megállapítása a Tbj. 5. §-ában, valamint annak végrehajtási rendeletében foglaltak szerint történik. A biztosítás - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ennek megfelelően a biztosítottra vonatkozóan a bevallást jogviszonyonként kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy ugyanannál a munkáltatónál, pl. január 12től január 20-ig munkaviszonyban, és mellette ugyanezen időszakban megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottról a 0708-08 – 070813-as lapokat jogviszonyonként külön-külön – a jogviszony azonosító szám egyezőségének biztosításával - kell benyújtani. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:  a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges 82

személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig;  egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. Ebben a sorban a biztosítottnak nem minősülő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra vonatkozóan a személyes közreműködés időtartamát kell feltüntetni. 502. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban kell feltüntetni a foglalkoztató által foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem összegét, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat azzal, hogy a természetbeni juttatás és az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összegét itt nem kell szerepeltetni. A természetbeni juttatás és az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott értéke után a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) járulékot a 0708-01-02 lap 40-42. sorokban kell bevallani. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra járulékalapot képező jövedelem, azt külön az 560. sorban kell feltüntetni. A Tbj. 5. § (1) a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 131 000 forint- részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató e bevallásában - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelme alapulvételével fizeti meg. Figyelem! A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra és társas vállalkozásra, amely az általa foglalkoztatott biztosított, illetve társas vállalkozó utáni járu83

lékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékokalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forint minimum járulékalap után fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalap összegét, a foglalkoztató e bevallásában - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg. A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. Az előzőektől eltérően a társadalombiztosítási, a természetbeni egészségbiztosítási- és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a Tbj. 27. § (1) bekezdésében előírt minimum járulékalapot - évente egy alkalommal történő választása szerint egyszer kell figyelembe venni. (A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimum járulékalap, illetőleg az e bevallásban tett bejelentés esetén, legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetve a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után kell a járulékot megfizetni.

84

503. sor: A foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék (21%) Ebbe a sorba – az 502. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 504. sor: Foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék (5%) Ebbe a sorba - az 502. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 505. sor: Foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) Ebbe a sorba - az 502. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 506. sor: A nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelem összege A nyugdíjjárulék alapja megegyezik a Tbj. 20. § (1)-(2), illetve társas vállalkozó esetében a Tbj. 27. § (1)-(3) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék alapjával. A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj és a borravaló után. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem, azt külön az 571. sorban kell feltüntetni. A felszolgálási díjra vonatkozó adatokat külön, az 518-519. sorokban kell feltüntetni. Ha a biztosított részére nyugdíjjárulék-köteles jutalmat fizettek ki, azt külön az 507. sorban egy összegben kell közölni. 507. sor: A nyugdíjjárulék-köteles jutalom összege Ebben a sorban a nyugdíjjárulék köteles jutalom összegét kell feltüntetni. 508. sor: A levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (8,5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban az 506-507. sorban feltüntetett nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jövedelemből levont 8,5% mértékű nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni..

85

Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával: - saját jogú nyugdíjban részesül 1 (ez a kód kizárólag a 2007. április 1-jét megelőző időre vonatkozó bevallás benyújtásakor használható) - nyilatkozata alapján a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a magánszemély más foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette 2 - a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a magánszemély a foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette 3 - ügyviteli hiba 4 - egyéb ok 5 Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem, úgy az abból levont 8,5% mértékű nyugdíjjárulék összegét külön az 573. sorban kell feltüntetni. Figyelem! 2007. április 1-jétől a nyugdíjas foglalkoztatott és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a járulékalapot képező jövedelme után 8,5%os mértékű nyugdíjjárulékot is köteles fizetni. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra is választhatja a nyugdíjjárulék megfizetését. E választásáról a biztosított és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 2007. január 31-éig nyilatkozik a foglalkoztatónak, illetőleg a társas vállalkozásnak. 509. sor: A levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (0,5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban kizárólag - az 506-507. sorban feltüntetett nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jövedelemből - a magánnyugdíjpénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem, úgy az abból levont 0,5% mértékű nyugdíjjárulék összegét külön az 574. sorban kell feltüntetni. A járuléklevonás elmaradásának tényleges okát az 508. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával kell közölni. 510. sor: A levont (befizetett) magánnyugdíjpénztári tagdíj és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban kizárólag - az 506-507. sorban feltüntetett nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jövedelemből - a 86

magánnyugdíjpénztár tagjától levont tagdíj összegét kell feltüntetni. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem, úgy az abból levont 8% mértékű tagdíj összegét külön az 575. sorban kell feltüntetni. A tagdíj levonás elmaradásának tényleges okát az 508. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával kell közölni. A b) oszlopban a pénztár adónem kódját az alábbi táblázat szerint kell beírni:

Pénztár megnevezése Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Allianz Hungária Nyugdíjpénztár Aranykor Nyugdíjpénztár UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár beolvadt az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárba Budapest Magánnyugdíjpénztár AXA (volt Winterthur) Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Dimenzió Magánnyugdíjpénztár Életút Első Országos Nyugdíjpénztár Erste Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ING Magánnyugdíjpénztár MKB Nyugdíjpénztár OTP Magánnyugdíjpénztár Postás Magánnyugdíjpénztár Premium Magánnyugdíjpénztár* Quaestor Magánnyugdíjpénztár Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár VIT Nyugdíjpénztár K&H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Generali Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár

Adónem kód 261 262 263 264

265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 282

* A Premium Magánnyugdíjpénztár beolvadt az AXA Magánnyugdíjpénztárba

Figyelem! A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettség teljesítése során a b) oszlopban a pénztárra vonatkozó adatokat mindig arra a

87

magánnyugdíjpénztárra vonatkozó adatok feltüntetésével kell teljesíteni, amelynél a pénztártagsági jogviszony tárgyhónapban (bevallási időszakban) fennáll. Például: ha a pénztártagsági jogviszony 2007. március 31-ig „x” magánnyugdíjpénztárban áll fenn és a pénztártag április 1-jén átlép „y” magánnyugdíjpénztárba, akkor a március havi tagdíjbevallásra vonatkozó adatokat (amely április 12-én esedékes) még az „x” pénztár megjelölésével, az április havi tagdíjbevallásra vonatkozó adatokat (amely május 14én esedékes) pedig már az „y” pénztár megjelölésével kell teljesíteni. Az átlépés napját (a példa szerint 2007. április 1.) követően azonban a pótbevallásokat és befizetéseket, vagy a korábbi – legfeljebb 2007. január 1-ig - bevallások helyesbítését, önellenőrzését már arra a pénztárra vonatkozó adatok feltüntetésével kell teljesíteni, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya fennáll, azaz a példa szerint már az „y” pénztár. Ettől eltérően viszont abban az esetben, ha a foglalkoztató az átlépett tagra vonatkozóan az átlépést megelőző bevallási időszakra (a példa szerint március 31-ig terjedő időszakra) a tagdíjat megfizette, ezért csak a bevallását pótolja, akkor a pótbevallást még arra a pénztárra vonatkozó adatok feltüntetésével kell benyújtania, ahol a befizetését bevallás hiányában nem tudták a pénztártag egyéni számlájára elszámolni, azaz függőszámlán tartják nyilván. A példa szerinti esetben, ha a foglalkoztató a tagdíjat március 31-ig terjedő időszakra maradéktalanul megfizette, de a február havi bevallását például csak május 12-én pótolja, ezt a pótbevallását még az „x” pénztárra vonatkozó adatok feltüntetésével kell benyújtania. Ezzel a bevallással kerül a függőszámlán lévő összeg a tag számára jóváírásra, és egyúttal természetesen átutalásra az új „y” pénztárba, ahol a tag pénztártagsági jogviszonya fennáll. (A függőszámlán lévő befizetés feldolgozása, majd az „y” pénztárba történő utólagos átutalása iránt az „x” pénztárnak kell intézkednie.) 511. sor: A foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a foglalkoztató által a tárgyhavi járulékalap alapján megállapított tagdíj kiegészítés összegét kell feltüntetni. Figyelem! A tagdíj kiegészítés mértéke, összege, a tagdíjjal és a munkavállalói kiegészítéssel együtt nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék-alap (tagdíjalap) 10%-át. Családtámogatási ellátások (Gyes, Gyet) és Gyed utáni munkáltatói tagdíj kiegészítés bevallása 88

Amennyiben az ellátások kifizetésére, illetve a tagdíjbevallás (munkavállalói tagdíj kiegészítés) teljesítésére a MÁK vagy a MEP az illetékes, a foglalkoztató, munkáltató bevallásában a jogviszonyra vonatkozó adatok mellett a járulékalap és a munkáltatói tagdíj kiegészítés összegét is köteles közölni. Ebben az esetben az 510. sorban a kötelező tagdíj összegét nem kell feltüntetni. A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a családtámogatási ellátások utáni munkáltatói tagdíjkiegészítést szintén ebben a sorban tünteti fel. 512. sor: A pénztártag által vállalt tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a tárgyhavi járulékalap alapján megállapított munkavállalói tagdíj kiegészítés összege kell feltüntetni Figyelem! A tagdíj kiegészítés mértéke, összege, a tagdíjjal és a munkaadói kiegészítéssel együtt nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék-alap (tagdíjalap) 10%-át. 513. sor: Az egészségbiztosítási járulék alapja Az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a Tbj. 20. § (1)-(2), illetve társas vállalkozó esetében a Tbj. 27. § (2)-(3) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék alapjával. A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj, a borravaló, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett öszszeg után. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem, azt külön az 578., az 580. vagy az 583. sorban kell feltüntetni. 514. sor: A levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az 513. sor összegéből kiszámított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! 89

Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával: - ügyviteli hiba 2 - egyéb ok 3 Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem, úgy az abból levont természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét külön az 581., illetve az 584. sorban kell feltüntetni. 515. sor: A levont (befizetett) pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (3%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az 513. sor összegéből kiszámított 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával: - saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (a nyugdíja folyósítása nem szünetel) 1 - ügyviteli hiba 2 - egyéb ok 3 - heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony mellett egyidejűleg fennálló jogviszony 4 A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott - feltéve, hogy nyugdíja folyósítása nem szünetel - a járulékalapot képező jövedelme után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem, úgy az abból levont pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét külön az 585. sorban kell feltüntetni. Az 516-517. sorokban csak 40-es alkalmazás minősége kód feltüntetése esetében szerepelhet adat. 516. sor: A társas vállalkozást terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék alapja Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó részére a személyes közreműködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem összegét kell feltüntetni. Abban az

90

esetben, ha itt adatot közöl, az 501. sorban a biztosítottnak nem minősülő társas vállalkozó személyes közreműködésének időtartamát kell közölni. 517. sor: A társas vállalkozást terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék összege Ebben a sorban - az 516. sor összegéből számított - egészségügyi szolgáltatási járulék összegét kell szerepeltetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke: - 2007. január 1-jétől 2007. március 31-éig 16%, - 2007. április 1-jétől 9%. 518. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a nyugdíjbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vett felszolgálási díj összegét kell feltüntetni. 519. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék összege (15%) Ebben a sorban az 518. sorból kiszámított 15% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell közölni. 520. sor: A munkaadói járulék alapja A munkaadói járulék alapja a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja törvény 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25%-a. Az adóköteles természetbeni juttatás és a cégautó-adó összegét ebben a sorban nem kell szerepeltetni. 521. sor: A munkaadói járulék összege (3%) Ebben a sorban - az 520. sor összegéből számított - az Flt. 40. § (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. Az adóköteles természetbeni juttatás és a cégautó-adó 25%-a után fizetendő munkaadói járulékot a 39. sorban kell bevallani. 522. sor: A munkavállalói járulék alapja A munkavállalói járulék alapja a munkavállaló munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset). 523. sor: A munkavállalói járulék összege (1,5%) 91

Ebben a sorban – az 522. sor összegéből számított - az Flt. 41. §-a alapján fizetendő munkavállalói járulékkötelezettséget kell közölni. Az 524-525. sorokat csak arra a magánszemélyre vonatkozóan lehet kitölteni, akinek az alkalmazás minősége 30 kóddal került feltüntetésre. 524. sor: A vállalkozói járulék alapja Ebben a sorban a vállalkozói járulék alapját kell közölni. A vállalkozói járulék alapja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem. Egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj. 27. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 28. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott jövedelem. 525. A levont vállalkozói járulék összege (4%) Ebbe a sorba a társas vállalkozótól levont 4%-os mértékű vállalkozói járulék összegét kell beírni. 526. A korkedvezmény-biztosítási járulék alapja Ebben a sorban tájékoztató jellegű adatként, a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként figyelembe vehető összeget kell feltüntetni. A foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezménybiztosítási járulékot fizet. A központi költségvetés a 2007. január 1. napjától 2007. december 31-éig a korkedvezmény-biztosítási járulék 100 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja.

A 0708-08-02-es lap kitöltése

XI. A jogviszonyra vonatkozó adatok Ezen a lapon az 501. sorban feltüntetett biztosításban töltött időre vonatkozó adatok kerülnek feltüntetésre. Az egyes jogviszonyok vonatkozásában az alkalmazás minősége rovatban feltüntetett státusz, alkalmazás minősége kódnak és a jogviszony azonosítására szolgáló számnak az összetartozó lapokon (pl.: 0708-08-01 és 070808-02) meg kell egyeznie! 92

A tárgyhónap során fennálló több biztosítási jogviszony esetében, a jogviszony azonosítására szolgáló szám (jogviszonyonként történő) folyamatos emelésével kell az adatokat közölni. Pl. A magánszemélyt a tárgyhónapban munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban is foglalkoztató adózó, a nem nyugdíjas magánszemélyre vonatkozóan a 020 alkalmazás minősége kóddal azonos (/01) jogviszony azonosítására szolgáló számon közli a munkaviszonyra vonatkozó járulék és jogviszony adatokat a 0708-08-01 és a 0708-08-02 lapokon. A 0708-08-01 és a 0708-08-02 lapokon a jogviszony azonosítására szolgáló szám emelésével (/02) a következő jogviszonyra vonatkozó adatokat (megbízás) 041-es alkalmazás minősége kódon kell feltüntetni. A biztosításban töltött időnek nem minősülő, de járulékfizetési kötelezettséget eredményező - a 11-es lapon feltüntetett - egyes ellátások folyósításával öszszefüggésben az ellátás kifizetőjének az ellátás folyósításának időtartamára vonatkozóan kell a lapon szereplő, pl. magánnyugdíjpénztári tagságra vonatkozó adatokat közölnie. Abban az esetben, ha a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményezett járulékfizetési kódja 03-as, a 720. sorban feltüntetett, 10-es kód esetében a 740. sorban feltüntetett biztosításban töltött időszakra vonatkozóan is itt kell az adatokat közölni. 531-533. sor: Munkakör, foglalkozás Ebben a rovatban a biztosított által ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése és időtartama mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) az adott munkakörre megadott jelzőszámot kell feltüntetni. Társas vállalkozó esetében (az alkalmazás minőség kódja: 30, 34, 35, 37 vagy 39) a rovatba a társasági szerződésben feltüntetett munkakört kell beírni. 534-536. sor: Részmunkaidős, teljes foglalkoztatás Ezekben a sorokban a biztosított munkaszerződés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következők szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, a munkaórák számát az 536. sor a) oszlop, a teljes munkaidejű foglalkoztatás tartamát a b)-c) oszlopba kell beírni.

93

Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, akkor az 534535. sor a) oszlopba a munkaórák számát, a b)-c) oszlopba pedig a részmunkaidőben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a 13-as lapon található „Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétfő, szerda). Amennyiben a munkában töltött napok előre nincsenek meghatározva, a „Megjegyzés” rovatba a napok számát kell beírni. (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva, illetve nem mérhető, akkor az 534-536. sorokat nem kell kitölteni, azonban a „Megjegyzés” rovatban e tényt közölni kell. Amennyiben a biztosított foglalkoztatása a tárgyhónap során teljes munkaidősről részmunkaidősre, vagy részmunkaidősről teljes munkaidősre változik, akkor a biztosításban töltött időt, a járulék alapokat és járulék összegeket külön kell közölni a teljes és a részmunkaidős időszakokra vonatkozóan. 537-548. sorok: Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja Ezekben a sorokban kell megadni a tárgyidőszakon belüli biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlan időszakok időtartamát, kódját az alábbiak szerint: Teljes megnevezés táppénz baleseti táppénz terhességi-gyermekágyi segély igazolatlan távollét ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző kamarai tagsága szünetel előzetes letartóztatás szabadságvesztés munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése nélkül) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona fizetés nélküli szabadság fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, gondozás miatt gyermekgondozási díj

Kódszám 11 12 21 73 51 41 42 46 30 71 69 22

94

gyermekgondozási segély gyermeknevelési támogatás 1 ápolási díj 2 pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség

23 24 25 84

1., 2

Figyelem! A megjelölt kategóriákat csak a társas vállalkozás tagja esetében lehet kiválasztani!

A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdődött és annak megszűnését követő időre történő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek a bevallás 11-es lapján kell közölnie. Az előző évről áthúzódó ellátások esetében a 11-es lapon az „Egyéb adatok” rovatot abban az esetben is ki kell tölteni, ha a biztosított jogviszonya az előző évben megszűnt. Ilyen esetben az „Alkalmazás minősége” rovatban a „Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás”-kódját (97) kell feltüntetni. 549-550. sorok: Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a rovatban kell megadni a tárgyidőszakon belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időszak időtartamát, kódját az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthető korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel [168/1997. (X.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban Tny.R.) 1. számú melléklete], a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerűségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. 551. sor: Magánnyugdíjpénztár Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosított a bevallás benyújtására vonatkozó időszakban magánnyugdíjpénztár tagja volt. Itt kell közölni a tárgyidőszakban fennálló magánnyugdíjpénztári tagság időtartamát.

95

A magánnyugdíjpénztár „Azonosítója” rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. 552. sor: Magánnyugdíjpénztári tagság megszüntetése Amennyiben a biztosított tárgyidőszakon belül bármely ok miatt visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (magánnyugdíjpénztári tagságát megszüntette), akkor azt ebben a sorban az erre szolgáló kódkockában X-szel kell jelölni. Figyelem! A tárgyhónapon kívül eső magánnyugdíjpénztári tagságot és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a rovatban nem szabad feltüntetni! 553. sor: Egészségügyi dolgozók kiegészítő szolgálati ideje Ebben a sorban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés időtartamát munkaórában kell feltüntetni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 43/A. § (1) bekezdése előírja, hogy a Tny. 43. § (1) bekezdése szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő, – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát. 554. sor: Az arányos szolgálati idő naptári napjainak száma Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati időt a bevallás benyújtására kötelezett számítja ki a Tny.R. 56. §-ában leírtak szerint. Az említett rendelkezések fő szabályként az arányos szolgálati időnek a naptári évre (évben) történő megállapításáról rendelkezik, de azt a biztosítási jogviszony időtartamára kell megállapítani. Ebből következően az arányos szolgálati idő naptári napjait a naptári év utolsó hónapjára benyújtott bevallásban, a biztosítási kötelezettséggel 96

járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén a jogviszony megszűnésének hónapjára benyújtott bevallásban kell feltüntetni. A rovatot a biztosított társas vállalkozó esetén nem kell kitölteni!

A 0708-09-01 – 0708-09-02-es lapok kitöltése XII-XIII. A bevallási időszaktól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetések Figyelem! Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvénynek a Tbj.-t, Eho.-t, Flt.-t és Ebtv.-t módosító rendelkezéseit a 2006. szeptember 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy, pl. a 2006. július-augusztus hónapra vonatkozóan 2007. január 25-én kifizetésre kerülő 100 000 forint megbízási díjjal összefüggésben - a Tbj. 18. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a járulékokat nem a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni, bevallani. Erre a kifizetésre tekintettel a bevallásban a nyugdíjbiztosítási, nyugdíjjárulékra vonatkozó adatok mellett a foglalkoztatót terhelő 11%-os egészségbiztosítási járulék alapját, összegét, valamint a magánszemély által fizetendő 4%-os mértékű egészségbiztosítási járulék alapját kell közölni. Amennyiben a bevallás a 2007. évet megelőző időszakra vonatkozik, a visszamenőleges adatokról 15 napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a Tny. törvényben előírt adatközlést teljesíteni kell! A START Programhoz kapcsolódó kártyával foglalkoztatottak esetében is a bevallási időszaktól eltérő időszakra vonatkozó, tárgyhavi kifizetésekkel öszszefüggő adatokat a tárgyhavi adatoktól elkülönülten ezen a lapon kell feltüntetni. 559. sor: A tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama Ebben a sorban kell feltüntetni annak a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszonynak az időtartamát - az évre vonatkozó adat feltüntetésével amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem került kifizetésre. Amennyiben pl. a dolgozó munkaviszonya a felmentési idő figyelembevételével 2008. január 15-én megszűnik, de az utolsó munkában töltött napon 2007. november 15-én részére a munkabér kifizetésre kerül, az adózónak a

97

november hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban a magánszemélyre vonatkozó adatokat évekre megbontva külön kell feltüntetni. Ez azt jelenti, hogy a november hónapra vonatkozó adatokat tárgyhavi adatként a bevallás 0708-08-01-es és 0708-08-02-es lapján kell feltüntetni, a december 1-jétől december 31-éig terjedő, valamint a 2008. január 1jétől 2008. január 15-éig terjedő időszakra vonatkozó adatokat pedig a 0708-09-01-es, a 0708-09-02-es és 0708-09-03-as számú lapokon elkülönülten kell szerepeltetni. A biztosítottnak nem minősülő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a személyes közreműködés időtartamát kell feltüntetni. 560. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban kell feltüntetni a foglalkoztató által foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozóan kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem összegét azzal, hogy a természetbeni és az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összegét itt nem kell szerepeltetni. A természetbeni és az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott értéke után a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) járulékot a 0708-01-02 lap 40-42. sorokban kell bevallani. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra járulékalapot képező jövedelem, ezt az összeget is ebben a sorban kell feltüntetni. Figyelem! A 2006. szeptember 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelemre vonatkozó adatot az útmutató 502. sorára vonatkozó tájékoztatás figyelembevételével kell megadni! 561. sor: A foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Ebben a sorban kell feltüntetni – az 560. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 562. sor: A foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék (21%) Ebben a sorban kell feltüntetni – az 560. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 563. sor: A foglalkoztatót terhelő 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulék alapja

98

Ebben a sorban kell feltüntetni - az 560. sor összegéből, a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakra kifizetett jövedelmekből - a foglalkoztatót terhelő 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulék alapját. 564. sor: A foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék (11%) Ebben a sorban kell feltüntetni - az 563. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulék összegét. 565. sor: A foglalkoztatót terhelő természetbeni (7%) és pénzbeli (4%) egészségbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban kell feltüntetni – az 560. sor összegéből - a foglalkoztatót terhelő természetbeni (7%) és pénzbeli (4%) egészségbiztosítási járulék alapját. 566. sor: A foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék (7%) Ebbe a sorba - az 565. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 567. sor: A foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék (4%) Ebbe a sorba - az 565. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 568. sor: A foglalkoztatót terhelő természetbeni (5%) és pénzbeli (3%) egészségbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban kell feltüntetni – az 560. sor összegéből - a foglalkoztatót terhelő természetbeni (5%) és pénzbeli (3%) egészségbiztosítási járulék alapját. 569. sor: A foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék (5%) Ebbe a sorba - az 568. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 570. sor: A foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) Ebbe a sorba - az 568. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 571. sor: A nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelem összege

99

Ebben a sorban a tárgyidőszaktól eltérő időszak vonatozásában kell a nyugdíjjárulék alapját közölni. A nyugdíjbiztosítási járulék alapja- 2006. szeptember 1-jét követően - megegyezik a Tbj. 20. § (1)-(2), illetve társas vállalkozó esetében a Tbj. 27. § (1)-(2) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék alapjával. A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj és a borravaló után. 572. sor: A nyugdíjjárulék-köteles jutalom összege Ebben a sorban a tárgyidőszaktól eltérő időszakra kifizetett nyugdíjjárulék köteles jutalom összegét kell feltüntetni. 573. sor: A levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (8,5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban az 571-572. sorokban feltüntetett nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jövedelemből levont (befizetett) 8,5% mértékű nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be. Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát az 508. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával. 574. sor: A levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (0,5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban az 571-572. sorokban feltüntetett nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből levont (befizetett) 0,5% mértékű nyugdíjjárulék öszszegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag a magánnyugdíjpénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összege írható be. A járuléklevonás elmaradásának tényleges okát az 508. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával kell közölni. 575. sor: A levont (befizetett) magánnyugdíjpénztári tagdíj és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban kizárólag - az 571-572. sorban feltüntetett nyugdíjjárulék alapját képző (nyugdíjjárulék köteles) jövedelemből – a magánnyugdíjpénztár tagjától levont tagdíj összegét kell feltüntetni.

100

A tagdíj levonás elmaradásának tényleges okát az 508. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával kell közölni. A b) oszlopba a pénztár adónem kódját az 510. sornál ismertetett szabályok alapján kell beírni. Az 576-577. sorok adatait az 511-512. soroknál ismertetet szabályok szerint kell közölni. Figyelem! A 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző bevallási időszak(ok)ra vonatkozó magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás önellenőrzésére. Például, ha 2007. január 25-én kerül kifizetésre egy 2006. november 1-jétől 2007. január 25-éig terjedő időszakra vonatkozó megbízási díj, akkor a járulékokat és magánnyugdíjpénztári tagdíjat is a 09-es lapon (eltérő időszakként) kell feltüntetni, az évek megbontására is figyelemmel. 578. sor: A 4%-os mértékű egészségbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a biztosított részére a tárgyidőszaktól eltérő időszakra juttatott 4%-os mértékű egészségbiztosítási járulék alapját képező, 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakra kifizetett jövedelem összegét kell feltüntetni. 579. sor: A levont (befizetett) egészségbiztosítási járulék összege (4%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az 578. sor összegéből kiszámított 4%-os mértékű egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak 2001. január 1-jétől nincs felső határa! Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával: - saját jogú nyugdíjas 1 - ügyviteli hiba 2 - egyéb ok 3 580. sor: A természetbeni (4%) és pénzbeli (2%) egészségbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a biztosított részére a tárgyidőszaktól eltérő időszakra juttatott természetbeni (4%) és pénzbeli (2%) egészségbiztosítási járulék alapját képező, 2006. szeptember 1. és 2006. december 31. közötti időszakra kifizetett jövedelem összegét, valamint a Tbj. 20. § (3) bekezdés alapján a foglalkoztató által viselt járuléktöbblet alapját kell feltüntetni. 101

581. sor: A levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az 580. sor összegéből kiszámított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! A járuléklevonás elmaradásának tényleges okát az 514. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával kell közölni. 582. sor: A levont (befizetett) pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (2%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az 580. sor összegéből kiszámított 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! A járuléklevonás elmaradásának tényleges okát az 515. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával kell közölni. 583. sor: A természetbeni (4%) és pénzbeli (3%) egészségbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a - 2007. január 1-jét követő időszakra - a tárgyidőszaktól eltérő időszakra vonatkozó természetbeni (4%) és pénzbeli (3%) egészségbiztosítási járulék alapját kell feltüntetni. Az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a Tbj. 20. § (1)-(2), illetve társas vállalkozó esetében a Tbj. 27. § (1)-(3) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulék alapjával. 584. sor: A levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az 583. sor összegéből kiszámított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! A járuléklevonás elmaradásának tényleges okát az 514. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával kell közölni. 585. sor: A levont (befizetett) pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (3%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba az 583. sor összegéből kiszámított 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! A járuléklevonás elmaradásának tényleges okát az 515. sornál ismertetett ok-kódok felhasználásával kell közölni.

102

Az 586-591. sorokban csak 40-es alkalmazás minősége kód feltüntetése esetében szerepelhet adat. 586. sor: A társas vállalkozást terhelő baleseti járulék alapja Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó részére - a tárgyidőszaktól eltérő időszakra vonatkozóan - a személyes közreműködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha itt adatot közöl, az 559. sorban a biztosítottnak nem minősülő társas vállalkozó személyes közreműködésének időtartamát kell közölni. A társas vállalkozó tárgyidőszaktól eltérő időszakra vonatkozó baleseti járulékfizetési kötelezettsége csak a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakra kifizetett jövedelmekre vonatkozik. 587. sor: A társas vállalkozást terhelő baleseti járulék összege (5%) Ebben a sorban - az 586. sor összegéből számított - baleseti járulék összegét kell szerepeltetni. 588. sor: A társas vállalkozást terhelő 10%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék alapja Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó részére a személyes közreműködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha itt adatot közöl az 559. sorban a biztosítottnak nem minősülő társas vállalkozó személyes közreműködésének időtartamát kell közölni. A társas vállalkozó tárgyidőszakra vonatkozó 10%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége csak a 2006. szeptember 1-jétől 2006. december 31-éig terjedő időszakra kifizetett jövedelmekre vonatkozik. 589. sor: A társas vállalkozást terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék összege (10%) Ebben a sorban - az 588. sor összegéből számított - 10%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék összegét kell szerepeltetni. 590. sor: A társas vállalkozást terhelő 16%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék alapja Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó részére a személyes közreműködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha itt adatot közöl az 559. sorban a biztosítottnak nem minősülő társas vállalkozó személyes közreműködésének időtartamát kell közölni.

103

A társas vállalkozó tárgyidőszakra vonatkozó 16%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége csak a 2007. január 1-jét követő időszakra kifizetett jövedelmekre vonatkozik. 591. sor: A társas vállalkozást terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék összege (16%) Ebben a sorban - az 590. sor összegéből számított - 16%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék összegét kell szerepeltetni. 592. sor: A társas vállalkozást terhelő 9%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék alapja Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó részére - 2007. április 1-jét követő időszakra - a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha itt adatot közöl az 559. sorban a biztosítottnak nem minősülő társas vállalkozó személyes közreműködésének időtartamát kell közölni. 593. sor: A társas vállalkozást terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék összege (9%) Ebben a sorban - az 592. sor összegéből számított - 9%-os mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék összegét kell szerepeltetni. 594. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a nyugdíjbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vett felszolgálási díj összegét kell feltüntetni. 595. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék összege (15%) Ebben a sorban az 594. sorból kiszámított 15% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell közölni. 596. sor: A munkaadói járulék alapja Ebben a sorban a tárgyhónaptól eltérő időszakra megállapított munkaadói járulék alapját kell feltüntetni. Kérjük, olvassa el az 520. sorhoz tartozó tájékoztatót is! 597. sor: A munkaadói járulék összege (3%) Ebben a sorban - az 596. sor összegéből számított - az Flt. 40. § (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. Az adóköteles természetbeni juttatás és a cégautó-adó 25%-a után fizetendő munkaadói járulékot a 39. sorban kell bevallani. 104

598. sor: Az 1%-os mértékű munkavállalói járulék alapja Ebben a sorban a tárgyhónaptól eltérő, 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakra megállapított 1%-os mértékű munkavállalói járulék alapját kell közölni. 599. sor: A munkavállalói járulék összege (1%) Ebben a sorban - az 598. sor összegéből számított - az Flt. 41. §-a alapján fizetendő munkavállalói járulékkötelezettséget kell közölni. 600. sor: A 1,5%-os mértékű munkavállalói járulék alapja Ebben a sorban a tárgyhónaptól eltérő, 2006. augusztus 31-jét követő időszakra megállapított 1,5%-os mértékű munkavállalói járulék alapját kell közölni. 601. sor: A munkavállalói járulék (1,5%) Ebben a sorban - a 600. sor összegéből számított - az Flt. 41. §-a alapján fizetendő munkavállalói járulékkötelezettséget kell közölni. 602. sor: A vállalkozói járulék alapja Ebben a sorban a tárgyhónaptól eltérő időszakra juttatott az Flt. 46/B. §-a alapján fizetendő vállalkozói járulék alapját kell feltüntetni. Ezt a sort, csak arra a magánszemélyre vonatkozóan kell kitölteni, akinek az alkalmazás minősége 30 kóddal került feltüntetésre. 603. sor: A vállalkozói járulék összege (4%) Ebben a sorban - a 602. sor összegéből számított - az Flt. 46/B. §-a alapján fizetendő vállalkozói járulék összegét kell feltüntetni. 604. A korkedvezmény-biztosítási járulék alapja Ebben a sorban tájékoztató jellegű adatként a - tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó - korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként figyelembe vehető összeget kell feltüntetni. A foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a - társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül korkedvezménybiztosítási járulékot fizet. A központi költségvetés a 2007. január 1. napjától 2007. december 31-éig a korkedvezmény-biztosítási járulék 100 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja.

105

A 0708-09-03-as lap kitöltése XIII. A tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó adatszolgáltatás Ezen a lapon az 559. sorban feltüntetett biztosításban töltött időre vonatkozó adatok kerülnek feltüntetésre. A biztosításban töltött időnek nem minősülő, de járulékfizetési kötelezettséget eredményező, tárgyidőszaktól eltérő időre vonatkozóan a 11-es lapon feltüntet ellátások folyósításával összefüggésben az ellátás kifizetőjének az ellátás folyósításának időtartamára kell a lapon szereplő, pl. magánnyugdíjpénztári tagságra vonatkozó adatokat közölnie. Figyelem! A 2007. évet megelőző időszakra vonatkozó adatokról 15 napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a Tny. törvényben előírt adatközlést teljesíteni kell! Itt kell az adatszolgáltatást teljesíteni, pl. abban az esetben, ha 2007. évben a 2008. évre vonatkozóan (felmentés) történt járulékalapot képező jövedelem kifizetése. A START Programhoz kapcsolódó kártyás foglalkoztatással összefüggő, a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozóan a 640. sorban feltüntetetett jogviszonyra vonatkozó adatokat is ezen a lapon kell feltüntetni! A tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggésben a tárgyhónaptól eltérő időre vonatkozó 660. sorban feltüntetett jogviszonyra vonatkozó adatokat is ezen a lapon kell közölni! A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába ebben az esetben 09-es kódot is be kell írni. Amennyiben a tárgyhónaptól eltérő időszakra - a 740. sorban - az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozóan történik az adatközlés, akkor ezt a tényt járulékfizetés kódja kódkockába beírt 10-es kóddal kell jelezni. A tárgyhónaptól eltérő időre vonatkozó kifizetések esetében is figyelemmel kell lenni a jogviszonyonként történő adatközlésre. A 611-634. sorok kitöltése az 531-554. soroknál ismertetett szabályok figyelembevételével történik, azzal, hogy itt az adatközlés az előzőek szerint meghatározott jogviszonyokra vonatkozik. Azok az adózók, ahol a bérszámfejtést a tárgyhónap utolsó napját megelőzően lezárják, az elszámolás sajátosságából következően a tárgyhónapot követő hónap bevallásában a megelőző hónapra vonatkozó, pl. táppénz miatti kieső

106

időt - feltéve, hogy az előző havi bevallásban közölt járulékalap nem változik - ezen a lapon közölhetik. Példa: A dolgozó a szeptember 26-i bérszámfejtési napot követő naptól, szeptember 27-től szeptember 30-ig keresőképtelen beteg volt, mely keresőképtelensége idejére táppénz ellátásra jogosult. Szeptember hónapra - a bérelszámolás lezárása miatt - a keresőképtelen betegség (táppénzes napok) figyelembevétele nélkül a teljes havi 100 000 forint munkabér kerül kifizetésre. Az adózó a szeptember hónapra benyújtott bevallásban a magánszemélyre vonatkozóan 100 000 forint járulék alapot közölt, de a bevallás 0708-08-02-es lapján (537-548. sorok) adatot nem közölt. A következő október havi munkabér számfejtése során a munkabérből az előző havi keresőképtelenség idejére eső (4 nap) munkabér levonásával - társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató esetén a táppénz számfejtésével - állapítják meg és fizetik ki a dolgozónak a 90 000 forint munkabérét. Az október hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban a magánszemélyre vonatkozó 0708-08-01-es lapon a járulékalap 90 000 forint (a kifizetett táppénz nem járulékalap, de a személyi jövedelemadó tekintetében a bevallásban természetesen szerepel). A szeptember hónapra vonatkozó táppénz miatti kieső idő közlése ebben az esetben az október hónapra benyújtott bevallás 0708-09-03-as lapján megengedett.

A 0708-10-01-es és a 0708-10-02-es lapok kitöltése Figyelem! Abban az esetben, ha ezen a lapon adatot közöl, a 0708-08-01, a 0708-08-02 és/vagy a 0708-09-01, 0708-09-02, 0708-09-03-as lapon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés jelölésére szolgáló kódkocka kitöltött! XIV. blokk: A START Programhoz kapcsolódó (START, START PLUSZ, START EXTRA) kártyával rendelkező személyek foglalkoztatásával összefüggő egyéb adatok Ebben a blokkban a kártyával foglalkoztatott személyre tekintettel igénybe vehető kedvezménnyel összefüggő adatokat kell közölni. Fontos! A kártyás foglalkoztatottakhoz kapcsolódó adatszolgáltatás esetében győződjön meg a kártya érvényességéről!

107

A START EXTRA kártyával történő foglalkoztatás esetén is mentes a munkáltató a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, továbbá a foglalkoztatás első évében nincs járulékfizetési kötelezettsége sem. Figyelem! A 0708-10-01-es lap 640-648. sorainak kitöltése a kedvezményes járulékfizetési (13-as, vagy 14-es) kód megjelölésével ebben az esetben is kötelező! 640. sor: A kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartama Ebben a sorban a kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartamát kell feltüntetni. Ennek az időszaknak meg kell egyeznie a 0708-08-01-es lap 501. sorában feltüntettet időszakkal, feltéve, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódkockába a 01-es, 06-os, 11-es vagy 13-as kód feltüntetésre került. Amennyiben a kedvezményes járulékfizetés kódja 07-es, 08-as, 12-es vagy 14-es, akkor az időszak a 0708-09-01-es lap 559. sorában feltüntetett időszakkal azonos. 641. sor: A kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény alapja Ebben a sorban a 2004. évi CXXIII. törvény szerint kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény alapját kell feltüntetni a következők szerint. A munkaadó a START-kártyához kapcsolódó kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. A munkaadó a START PLUSZ és a START EXTRA kártyákhoz kapcsolódó kedvezményt legfeljebb a minimálbér kétszeresét meg nem haladó összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. 642. sor: A kártyával rendelkező személy teljes munkaidőben történő foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított öszszege Ebben a sorban a kártyával teljes munkaidőben foglalkoztatott személy utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegét kell feltüntetni. A tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege 1 950 forint, naptári napi összege 65 forint. A kártya kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.

108

643. sor: A kártyával rendelkező személy részmunkaidőben történő foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a kártyával rendelkező személy részmunkaidőben történő foglalkoztatásával összefüggésben "a foglalkoztatás időtartamával arányosan" megállapított tételes egészségügyi hozzájárulást számított összegét kell feltüntetni. A kártya kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. 644. sor: Munkaadói járulék összege (3%) Ebben a sorban a 641. sorból számított munkaadói járulék összegét kell közölni. Abban az esetben, ha a 08-01-es lapon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 06-os szám került feltüntetésre, a sorban adat nem szerepelhet. 645. sor: A kártyával rendelkezők foglalkoztatása utáni társadalombiztosítási járulék Ebben a sorban a 641. sor összegéből számított 29%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot kell feltüntetni. Amennyiben 2007. január 1-jét megelőző időszakkal összefüggésben közölt adatokat, úgy a 646-647. sorokban a vonatkozó évben érvényes járulékmérték alapján megállapított összeget kell feltüntetni. A 2005. október 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra vonatkozó 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulékot természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékra megbontani nem kell, azt egyösszegben a 647. sorban kell feltüntetni. 646. sor: A foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összege Ebbe a sorba – a 645. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék mértéke: 2005-2006-ban 18%, 2007. január 1-jétől 21%. 647. sor: A foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ebbe a sorba - a 645. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 109

A foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke: 2006-ban 7%, 2007. január 1-jétől 5%. 648. sor: A foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék öszszege Ebbe a sorba - a 645. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke: 2006-ban 4%, 2007. január 1-jétől 3%. 649. sor: 15%-os mértékű kötelezettség összege Ebben a sorban a 641. sorból számított 15%-os mértékű kötelezettség öszszegét kell feltüntetni. 650. sor: 25%-os mértékű kötelezettség összege Ebben a sorban a 641. sorból számított 25%-os mértékű kötelezettség öszszegét kell feltüntetni. Fontos! A foglalkoztatott által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint munkavállalói (egyéni) járulékok tekintetében kedvezmény nem érvényesíthető! Figyelem! A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető juttatással összefüggő kötelezettséget az általános szabályok szerint elkülönülten, egy új 0708-08-01-es és 0708-08-02-es lapon kell közölni. Pl: A felsőfokú végzettségű START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal munkabére 300 000 forint, a kedvezmény alapja (a minimálbér kétszeres öszszegének megfelelő járulékalap) 131 000 forint. Az e feletti rész (169 000 forint) után az általános szabályok szerint kell a kötelezettségeket teljesíteni. A foglalkoztatott pályakezdő azonban 300 000 forint után fizet 7% egészségbiztosítási-, 8,5% nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja 0,5% nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat), illetve 1,5% munkavállalói járulékot. XV. A tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő adatok Ebben a blokkban a Fbtv. 3 § (4) bekezdés szerint a legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető kedvezménnyel összefüggő adatokat kell közölni.

110

Figyelem! Abban az esetben, ha ebben a blokkban adatot közöl, a 070808-as lapokon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódkockában a 02-es és/vagy a 0708-09-es lapokon a 09-es kódszám beírásával kell a járulék és jogviszony adatot közölni. 660. sor: A tartósan álláskereső személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartama Ebben a sorban tartósan álláskereső személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartamát kell feltüntetni. Ennek az időszaknak meg kell egyeznie a 0708-08-01-es lap 501. sorában feltüntettet időszakkal, feltéve, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódkockába 02-es kód került. Amennyiben a kedvezményes járulékfizetés kódja 09-es, akkor az időtartam a 0708-09-01-es lap 559. sorában feltüntetett időszakkal azonos. 661. sor: A munkavállaló részére kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban Fbtv. szerint álláskereső személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény figyelembevétele nélkül számított 29% mértékű társadalombiztosítási járulék alapját kell feltüntetni. A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130%-ának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. 662. sor: A társadalombiztosítási járulék összege Ebben a sorban a 661. sor összegéből számított 29% mértékű társadalombiztosítási járulékot kell feltüntetni. Amennyiben 2007. január 1-jét megelőző időszakkal összefüggésben közölt adatokat, úgy a 663-665. sorokban a vonatkozó évben érvényes járulékmérték alapján megállapított összeget kell feltüntetni. A 2005. október 1-jétől 2006. augusztus 31-ig terjedő időszakra vonatkozó 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulékot természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékra megbontani nem kell, azt egyösszegben a 664. sorban kell feltüntetni. 663. sor: A foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összege Ebbe a sorba – a 662. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni.

111

A foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék mértéke: 2005-2006-ban 18%, 2007. január 1-jétől 21%. 664. sor: A foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ebbe a sorba - a 662. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke: 2006-ban 7%, 2007. január 1-jétől 5%. 665. sor: A foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék öszszege Ebbe a sorba - a 662. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke: 2006-ban 4%, 2007. január 1-jétől 3%. 666. sor: A munkavállaló részére kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék alapja Ebben a sorban Fbtv. szerint álláskereső személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény figyelembevétele nélkül számított 3% mértékű munkaadói járulék alapját kell feltüntetni. 667. sor: A munkaadói járulék összege (3%) Ebbe a sorba a 666. sorból számított 3% mértékű munkaadói járulék öszszegét kell beírni. 668. sor: A munkavállaló teljes munkaidőben történő foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a teljes munkaidőben foglalkoztatott személy utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegét kell feltüntetni. A tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege 1 950 forint, naptári napi összege 65 forint. A kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.

112

669. sor: A munkavállaló részmunkaidőben történő foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a részmunkaidőben történő foglalkoztatásával összefüggésben "a foglalkoztatás időtartamával arányosan" megállapított tételes egészségügyi hozzájárulást számított összegét kell feltüntetni. A kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130%-ának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető juttatással összefüggő kötelezettséget az 501-523. sorokban az általános szabályok szerint kell közölni.

A 0708-11-es lap kitöltése XVI. Az ellátásokra vonatkozó adatok Itt csak a társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhelyet működtető munkáltató, a MÁTI, illetve a központi költségevetési szerv által létrehozott központosított illetményszámfejtő hely, az OEP illetőleg területi szervei (MEP-ek), valamint az álláskeresési támogatás (álláskereséséi járadék, álláskeresési segély, keresetpótló juttatás, vállalkozói járadék, munkanélkülijáradék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély) a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatását, valamint a munkarehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény kifizető közölhet adatokat. Gyermeknevelési támogatás és ápolási díj jogcímen összeget csak MÁTI közölhet. 680. sor: Az ellátás időtartama Ebben a sorban a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munka-rehabilitációs díj folyósításának, valamint az álláskeresési támogatás és a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának tárgyidőszakra vonatkozó időtartamát kell feltüntetni. (Pl. a 2007. szeptember 10-étől 2007. szeptember 30-áig folyósított ápolási díj esetében: 09 10-09 30 dátumot kell feltüntetni.) Mivel a bevallás a főlapon megjelölt időszakra vonatkozik, az ellátás folyósításának kezdő időpontjaként a 2007. január 1-jét megelőző időpont 113

nem szerepelhet. A tárgyidőszaktól eltérő időre utólag a tárgyidőszakban kifizetett ellátást külön a XVII. blokkban kell közölni! 681. sor: Az ellátás összege Ebben a sorban a 680. sorban feltüntetett időszakra folyósított ellátás öszszegét kell feltüntetni. 682. sor: Az ellátásokból levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (8, 5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba a 681. sorban szereplő ellátásból a nem magánnyugdíjpénztár tagjától levont (befizetett) 8,5% mértékű nyugdíjjárulék kerül beírásra. A járuléklevonás elmaradásának okát az 508. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell közölni. 683. sor: Az ellátásokból levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (0, 5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba a 681. sorban szereplő ellátásból a magánnyugdíjpénztár tagjától levont (befizetett) 0,5% mértékű nyugdíjjárulék kerül beírásra. Amennyiben ebben a sorban adat szerepel a magánnyugdíjpénztár adatait az 551. sorban közölni kell. A járuléklevonás elmaradásának okát az 508. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell beírni. 684. sor: Az ellátásokból levont (megfizetett) magánnyugdíjpénztári tagdíj összege (8%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba a 681. sorban szereplő ellátásból a magánnyugdíjpénztár tagjától levont (megfizetett) 8% mértékű tagdíj kerül beírásra. Amennyiben ebben a sorban adat szerepel a magánnyugdíjpénztár adatait az 551. sorban közölni kell. A járuléklevonás elmaradásának okát az 508. sornál, a b) oszlop adatait az 510. sornál ismertetett adónem kódok felhasználásával kell beírni. 685. sor: A pénztártag által vállalt tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a tárgyhavi járulékalap alapján megállapított munkavállalói tagdíj kiegészítés összegét kell feltüntetni Figyelem! A tagdíj kiegészítés mértéke, összege, a tagdíjjal és a munkaadói kiegészítéssel együtt nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék-alap (tagdíjalap) 10%-át. 686. sor: Az egyes ellátások után fizetendő 21% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összege Itt kell közölni a 681. sorban szereplő egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendő 21% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét.

114

687. sor: Az egyes ellátások után fizetendő 5% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ebben a sorban kell feltüntetni a 681. sorban szereplő egyes ellátások öszszege után a foglalkoztató által fizetendő 5% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét. 688. sor: Az egyes ellátások után fizetendő 3% mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege Ebben a sorban kell feltüntetni a 681. sorban szereplő egyes ellátások öszszege után a foglalkoztató által fizetendő 3% mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. XVII. A tárgyhónaptól eltérő időszakra utólag a tárgyhónapban kifizetett ellátásokra vonatkozó adatok Figyelem! Amennyiben az adatszolgáltatás a 2007. évet megelőző időszakra vonatkozik, a visszamenőleges adatokról 15 napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a Tny. törvényben előírt adatközlést teljesíteni kell! 694. sor: Az ellátás időtartama Ebben a sorban a tárgyhónaptól eltérő időszakra a tárgyhónapban kifizetett gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, a munka-rehabilitációs díj, az álláskeresési támogatás, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatás folyósításának idejét kell feltüntetni. 695. sor: Az ellátás összege Ebben a sorban a 694. sorban szereplő ellátás összegét kell közölni. 696. sor: Az ellátásokból levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (8, 5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Itt kell feltüntetni a 695. sorban feltüntetett időszakra folyósított ellátás összegéből levont (befizetett) 8,5% mértékű nyugdíjjárulék összegét. A járuléklevonás elmaradásának okát az 508. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell közölni. 697. sor: Az ellátásokból levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (0, 5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Itt kell feltüntetni a 695. sorban szereplő ellátás összegéből levont (befizetett) 0,5% mértékű nyugdíjjárulék összegét. Amennyiben ebben a sorban adat szerepel a magánnyugdíjpénztár adatait az 551. sorban közölni kell. 115

A járuléklevonás elmaradásának okát az 508. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell beírni. 698. sor: Az ellátásokból levont (megfizetett) magánnyugdíjpénztári tagdíj összege (8%) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba a 695. sorban szereplő ellátásból a magánnyugdíjpénztár tagjától levont (megfizetett) 8% mértékű tagdíj kerül beírásra. Amennyiben ebben a sorban adat szerepel a magánnyugdíjpénztár adatait az 631. sorban is közölni kell. A járuléklevonás elmaradásának okát az 508. sornál, a b) oszlop adatait az 510. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell beírni. Figyelem! A 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző bevallási időszak(ok)ra vonatkozó magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás önellenőrzésére. 699. sor: A pénztártag által vállalt tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a tárgyhónaptól eltérő a 694. sorban feltüntetett időszakra folyósított ellátásra vonatkozó munkavállalói tagdíj kiegészítés összegét kell feltüntetni Figyelem! A tagdíj kiegészítés mértéke, összege, a tagdíjjal és a munkadói kiegészítéssel együtt nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék-alap (tagdíjalap) 10%-át. 700. sor: Az egyes ellátások után fizetendő 18% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összege Itt kell közölni a 695. sorban szereplő egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendő 18% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 701. sor: Az egyes ellátások után fizetendő 21% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összege Itt kell közölni a 695. sorban szereplő egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendő 21% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 702. sor: az egyes ellátások után fizetendő 11% mértékű egészségbiztosítási járulék összege Ebben a sorban kell feltüntetni a 695. sorban szereplő egyes ellátások öszszege után a foglalkoztató által fizetendő 11% mértékű egészségbiztosítási járulék összegét.

116

703. sor: Az egyes ellátások után fizetendő 7% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ebben a sorban kell feltüntetni a 695. sorban szereplő egyes ellátások öszszege után a foglalkoztató által fizetendő 7% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét. 704. sor: Az egyes ellátások után fizetendő 4% mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege Ebben a sorban kell feltüntetni a 695. sorban szereplő egyes ellátások öszszege után a foglalkoztató által fizetendő 4% mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. 705. sor: Az egyes ellátások után fizetendő 5% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ebben a sorban kell feltüntetni a 695. sorban szereplő egyes ellátások öszszege után a foglalkoztató által fizetendő 5% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét. 706. sor: Az egyes ellátások után fizetendő 3% mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege Ebben a sorban kell feltüntetni a 695. sorban szereplő egyes ellátások öszszege után a foglalkoztató által fizetendő 3% mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. XVIII. Egyéb adatok Ezt a blokkot csak arra a magánszemélyre vonatkozóan kell kitölteni, akinek az alkalmazás minősége 97, vagy 98 kóddal került feltüntetésre. 712. sor: A táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély időtartama Ebben a sorban kell a biztosítás megszűnését követő időre a tárgyidőszakban folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély időtartamát feltüntetni. Amennyiben az alkalmazás minősége kód 98-as, akkor az AM munkakönyvvel foglalkoztatott részére folyósított (eü.) pénzbeli ellátás időtartamát kell itt közölni. 713. sor: Az ellátás összege Ebben a sorban a 712. sorban feltüntetett időszakra járó (kifizetett) ellátás összegét kell szerepeltetni.

A 0708-12-01-es és a 0708-12-02-es lapok kitöltése

117

XIX. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 720. sor: A biztosításban töltött idő (tárgyhónapon belüli időtartama –tól -ig) Ebbe a sorba a vonatkozó időszakban fennálló, Ekho-val megállapított járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás időtartamát kell beírni azzal, hogy a tárgyidőszaktól eltérő időszakra vonatkozó adatok a 740-757. sorokban kerülnek feltüntetésre. A biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat a 0708-08-02-es lap 531554. soraiban kell közölni. 721. sor: Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapja Ebbe a sorba az Ekho alapján megállapított egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjának összegét kell beírni. 722. sor: A kifizetőt terhelő 20% mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 721. sorban közölt ekho-alap összege után a kifizetőt terhelő 20% mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. Figyelem! 2007. január 1-jétől a kifizetőt terhelő ekhóból az ekhoalap 9%-a egészségbiztosítási járuléknak, 11%-a nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül! 723. sor: A kifizetőt terhelő 9% mértékű egészségbiztosítási járulék Ebben a sorban - a 722. sorból kiemelve - a 9% mértékű egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Az egészségbiztosítási járulékot - figyelemmel az Ekho rendelkezéseire - természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékra megbontani nem kell. 724. sor: A kifizetőt terhelő 11% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék Ebben a sorban - a 722. sorból kiemelve - a 11% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 725. sor: A magánszemélyt terhelő 11% mértékű hozzájárulás összege Amennyiben a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben - minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve - a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felső határig megfizette (megfizeti), az ekho mértéke 11%. A járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho alapot képező bevétel(ek) 50%-át kell járulékalapnak tekinteni.

118

726. sor: A magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 721. sorban közölt ekho-alap összege után a magánnyugdíjpénztár tag magánszemély magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. A magánnyugdíjpénztár tag magánszemély esetében az ekho alap 11%-a személyi jövedelemadónak 0,1%-a nyugdíjjáruléknak, 3,9%-a tagdíjnak minősül. A magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén a tagdíjat 2007. január 1-jétől az állami adóhatóság felé kell bevallani. Figyelem! A 2007. január 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezések szerint fizetendő 15%-os mértékű magánnyugdíjpénztári tagtól levont ekho kötelezettséget a NAV Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15%-os ekho beszedési számla javára kell megfizetni. 727. sor: A magánszemélyt terhelő 11% mértékű személyi jövedelemadó Ebben a sorban a 726. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 11% személyi jövedelemadó összegét kell feltüntetni. 728. sor: A magánszemélyt terhelő 0,1% mértékű nyugdíjjárulék Ebben a sorban a 726. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 0,1% nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. 729. sor: A magánszemélyt terhelő 3,9% mértékű tagdíj Ebben a sorban a 726. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 3,9% tagdíj összegét kell feltüntetni. 731. sor: A magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás alapja Ebben a sorban a 721. sorban közölt ekho-alap összege után a magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás alapját kell feltüntetni abban az esetben, ha a magánszemély nem tagja magánnyugdíjpénztárnak. A magánnyugdíjpénztári tag magánszemély esetében a 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét a 726. sorban kell közölni! 732. sor: A magánszemélyt terhelő - nem magánnyugdíjpénztár tag -15% mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 731. sorban közölt összege után kiszámított, a magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 733. sor: A magánszemélyt terhelő 11% mértékű személyi jövedelemadó Ebben a sorban a magánszemélyt terhelő 732. sorban feltüntetett hozzájárulásból a 11% személyi jövedelemadó összegét kell feltüntetni. 734. sor: A magánszemélyt terhelő 4% mértékű nyugdíjjárulék 119

Ebben a sorban a nem magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelő 732. sorban feltüntetett hozzájárulásból a 4% nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni. XX. A tárgyidőszaktól eltérő időszakra kifizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 740. sor: A tárgyidőszaktól eltérő biztosításban töltött idő tartama Ebbe a sorba a tárgyidőszaktól eltérő időszakban fennálló Ekho-val megállapított járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás időtartamát kell beírni. A biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat a 0708-09-03-as lap 611634. soraiban kell közölni. 741. sor: Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapja Ebbe a sorba az Ekho alapján a 740. sorban közölt időszakra vonatkozóan megállapított egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjának összegét kell beírni. 742. sor: A kifizetőt terhelő 20% mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 741. sorban közölt ekho-alap összege után a kifizetőt terhelő 20% mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 743. sor: A kifizetőt terhelő 9% mértékű egészségbiztosítási járulék Ebben a sorban a 742. sorból a 9% mértékű egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Az egészségbiztosítási járulékot - figyelemmel az Ekho rendelkezéseire - természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékra megbontani nem kell. A kifizetőt terhelő ekhóból - 2006-ban az ekhoalap 11%-a, - 2007-ben az ekhoalap 9%-a minősül egészségbiztosítási járuléknak. 744. sor: A kifizetőt terhelő 11% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék Ebben a sorban a 742. sorból a 11% mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. A kifizetőt terhelő ekhóból - 2006-ban az ekhoalap 9%-a, - 2007-ben az ekhoalap 11%-a minősül nyugdíjbiztosítási járuléknak. 745. sor: A magánszemélyt terhelő 11% mértékű hozzájárulás összege

120

Ebbe a sorba az Ekho alapján a 741. sorban közölt időszakra vonatkozóan a 725. sornál ismertetett szabályok szerint megállapított 11%-os mértékű ekho összegét kell beírni. A 746-748. sorokban, csak 2007. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adatokat lehet feltüntetni. 746. sor: A magánszemélyt terhelő 11,1% mértékű hozzájárulás összege Ebbe a sorba az Ekho alapján a 741. sorban 2007. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan megállapított 11,1%-os mértékű ekho összegét kell beírni. A magánnyugdíjpénztár tag magánszemély esetében az ekho alap 11%-a személyi jövedelemadónak 0,1%-a nyugdíjjáruléknak, 3,9%-a tagdíjnak minősül. A magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén 2006. december 31-ig a tagdíjat a magánnyugdíjpénztára részére utalja át. A tagdíjat a Tbj. általános rendelkezései szerint kell bevallani. Figyelem! A 10032000-06056384 APEH Magánnyugdíjpénztári tagtól levont ekho beszedési számla megnevezése 2007. január 1-jei hatállyal " APEH Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 11,1%-os ekho beszedési számla"-ra változott. 747. sor: A magánszemélyt terhelő 11% mértékű személyi jövedelemadó Ebben a sorban a 746. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 11% személyi jövedelemadó összegét kell közölni. 748. sor: A magánszemélyt terhelő 0,1% mértékű nyugdíjjárulék Ebben a sorban a 741. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 0,1% nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. A 749-753 sorokat kizárólag 2007. január 1-jét követő időszakra vonatkozásában lehet használni. 749. sor: A magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 741. sorban közölt ekhó-alap összege után a magánnyugdíjpénztár tag magánszemély magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. A magánnyugdíjpénztár tag magánszemély esetében az ekho alap 11%-a személyi jövedelemadónak 0, 1%-a nyugdíjjáruléknak, 3,9%-a tagdíjnak minősül. A magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén a tagdíjat 2007. január 1-jétől az állami adóhatóság felé kell bevallani. 750. sor: A magánszemélyt terhelő 11% mértékű személyi jövedelemadó 121

Ebben a sorban a 749. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 11% személyi jövedelemadó összegét kell feltüntetni. 751. sor: A magánszemélyt terhelő 0,1% mértékű nyugdíjjárulék Ebben a sorban a 749. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 0,1% nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. 752. sor: A magánszemélyt terhelő 3,9% mértékű tagdíj Ebben a sorban a 749. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 3,9% tagdíj összegét kell feltüntetni. 754. sor: A magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás alapja Ebben a sorban a 741. sorban közölt ekho-alap összege után a nem magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás fizetési kötelezettség alapját kell feltüntetni abban az esetben, ha a magánszemély nem tagja magánnyugdíjpénztárnak. A magánnyugdíjpénztári tag magánszemély esetében a 15%-os mértékű hozzájárulás összegét a 749. sorban kell közölni 755. sor: A magánszemélyt terhelő – nem magánnyugdíjpénztár tag 15% mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 754. sorban közölt ekho-alap után a magánszemélyt terhelő 15% mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 756. sor: A magánszemélyt terhelő 11% mértékű személyi jövedelemadó Ebben a sorban a nem magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelő 755. sorban feltüntetett hozzájárulásból a 11% személyi jövedelemadó összegét kell feltüntetni. 757. sor: A magánszemélyt terhelő 4% mértékű nyugdíjjárulék Ebben a sorban a nem magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelő 755. sorban feltüntetett ekhóból a 4% nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. A 0708-13-as lap kitöltése Abban az esetben, ha a lapon foglalkoztatás (biztosítási jogviszony) hiányában kizárólag százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kerül feltüntetésre, az „Alkalmazás minősége” rovatba a státusz kód feltüntetését követően a 11-es kódot kell beírni. XXI. Az egészségügyi hozzájárulás

122

Ebben a blokkban kell feltüntetni azt a kifizetőt, vagy munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulást, amely magánszemélyhez köthető fizetési kötelezettséget eredményez. A magánszemélyhez nem köthető (pl. üzleti ajándék, reprezentáció, kamatkedvezmény, cégautó-adó után fizetendő) egészségügyi hozzájárulást itt nem kell szerepeltetni. 770. sor: A 11%-os egészségügyi hozzájárulás alapja Ebben a sorban a 11%-os mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség alapját kell feltüntetni. 771. sor: A 11%-os egészségügyi hozzájárulás összege Ebben a sorban a 11%-os mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség összegét kell feltüntetni. 772. sor: A 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja Ebben a sorban kell feltüntetni az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagja 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját. Annak a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelőnek, családi gazdálkodónak, illetve családi gazdaság tagjának, aki a munkáltatója felé az NY63/2006. számú bevallást helyettesítő (egyszerűsített) nyilatkozaton közli a mezőgazdasági őstermelésből származó bevételét és az előlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a munkáltatója köteles az egészségügyi hozzájárulás különbözetet megállapítani, bevallani és megfizetni. Figyelem! A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségével összefüggő járulékbevallását a 07085M jelű bevallásban teljesíti! 773. sor: A 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összege Ebben a sorban kell közölni az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagja 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. 774. sor: A 4%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja Ebben a sorban kell feltüntetni az Eho tv. 3. § (3) bekezdése alapján meghatározott 4%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját. 775. sor: A 4%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összege

123

Ebbe a sorba a 774. sorban feltüntetett összeg után fizetendő 4%-os mértékű hozzájárulás összegét kell beírni. 776. sor: A 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja Ebben a sorban kell feltüntetni az Eho tv. 3. § (3) bekezdése alapján meghatározott 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját. 777. sor: A 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összege Ebbe a sorba a 776. sorban feltüntetett összeg után fizetendő 14%-os mértékű hozzájárulás összegét kell beírni. 778. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a teljes munkaidőben foglalkoztatott után Ebben a sorban az Eho tv. 6. §-a alapján a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni, melynek összege január 1-jétől havi 1 950 naptári naponként 65 forint (Eho tv. 6-9. §). Figyelem! Ez a sor csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott utáni tételes egészségügyi hozzájárulást tartalmazhatja! 779. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidőben foglalkoztatott után Ha a munkaviszonyban történő foglalkoztatás a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben (részmunkaidő) történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes összegnek a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50%-os mértékben csökkentett összege. XXII. Megjegyzés 785. sor: Ebben a sorban kell, pl. közölni azt, ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát. XXIII. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás adatai Ezt a táblát annak a havi adó és járulékbevallás benyújtására kötelezett munkáltatónak kell töltenie, aki (amely) a tárgyhóban alkalmi munkavállalói könyvvel (továbbiakban AM könyvvel) rendelkező magánszemélyt foglalkoztat. Figyelem! Az alkalmazás minősége rovat kitöltése az általános szabályok szerint önálló alkalmazás minősége kód feltüntetése mellett kötelező. 786. sor: Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás során beragasztott közteherjegy(ek) értéke 124

Ebben a sorban az adott hónapban történt alkalmi foglalkoztatás napjára, illetőleg több nap esetén az alkalmi foglalkoztatás napjaira az AM könyvbe beragasztott közteherjegy – tárgyhónapon belül több napi foglalkoztatás esetén együttes – összegét kell beírni. 787-801. sorok: Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás napja(i) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2. § (1) a törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig munkaviszonyt létesít. A biztosított sorokba az AM könyvvel egyezően a foglalkoztatás napjait kell külön-külön beírni az adott hónap és nap megjelölésével. A 0708-14-es lap kitöltése Abban az esetben, ha adózó a munkáltatói adómegállapítás (06M29) során a magánszemély terhére/javára állapít meg személyi jövedelemadó, illetve a mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata (06NY63) alapján 15%os egészségügyi hozzájárulás (06M63) különbözetet, úgy ez a lap szolgál a különbözetek elszámolására. XXIV. A 2006. évre megállapított adó, adóelőleg elszámolása 810. sor: A 2006. évi adó összege együttesen (a 06M29-A lap 41. sor „c” oszlopa A 06M29-A lap 41. sorának „c” oszlopa tartalmazza a magánszemély 2006. évi összevont adóalapja adójának (30. sor „c” oszlopa) és külön adózó jövedelmei (164. sor „c” oszlopa) számított adójának együttes összegét. Ezt az összeget kell beírni e sor „a” oszlopába. 811. sor: Az adóév során levont adó, adóelőleg összege (06M29-A lap 45. sor „b” oszlopa) A 06M29-A lap 42. sor „b” oszlopában, valamint a 43. sor „b” oszlopában szereplő – levont személyi jövedelem-adóelőleg és adó együttes öszszege szerepel a 45. sor „c” oszlopában. Ezt kell ebben a sorban feltüntetni az „a” oszlopban.

125

812. sor: A 2006. évre még fizetendő adó összege (810. sor „a” oszlopának összegéből a 811. sor „b” oszlopa összegének levonása után megmaradt adó) A kiszámított adót adózó összevetette a már levont adóelőleg, levont forrásadó együttes összegével és megállapította a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Az elszámolással megállapított adótartozást a (06M29-A lap 54. sorával azonos összeg) kell ennek a sornak a „b” oszlopába beírni, a visszajáró adót (adóelőleget) az 55. sorba kell beírni. 813. sor: A 2006. évre többletként mutatkozó adó összege (810. sor „a” oszlopának összegéből a 810. sor „b” oszlopa összegének levonása után megmaradt adó) A kiszámított adót adózó összevette a már levont adóelőleg, levont forrásadó együttes összegével és megállapította a visszafizetendő adóelőleget. Az elszámolással megállapított visszajáró adót (adóelőleget) a (06M29-A lap 55. sorával azonos összeg) kell ennek a sornak a „b” oszlopába beírni. Természetesen azt az adó összeget, amelyet levont a munkáltató (a társaság), de mivel nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét, az elszámolásban nem vette figyelembe, ezen a lapon sem kell figyelembe venni. XXV. A 2006. évre megállapított 15%-os egészségügyi hozzájárulás elszámolása 814. sor: A 2006. évi - a mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata alapján megállapított – 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összege (06M63 lap 642. sor) A kiszámított egészségügyi hozzájárulás összegét kell ebben a sorban az „a” oszlopban feltüntetni a 06M63-as munkáltatói elszámolás 642. sorával egyezően. 815. sor: A 2006. évben - a mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata alapján – befizetett 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás összege (06M63 lap 643. sor) A magánszemély által adott nyilatkozat alapján az adóévre megfizetett egészségügyi hozzájárulás összegét kell ebben a sorban az „a” oszlopban feltüntetni a 06M63-as munkáltatói elszámolás 643. sorával egyezően. 816-817. sorok: A 2006. évre még fizetendő vagy többletként mutatkozó egészségügyi hozzájárulás összege

126

A 06M63-as elszámolás 644., illetve a 645. soraival egyezően, a megállapított egészségügyi hozzájárulás különbözetét kell ezekben a sorokban feltüntetni a „b” oszlopban. XXVI. A 2006. évre fizetendő adó összegének levonása az Art. 41 §-a alapján adó, adóelőleg elszámolása Az adózó az adó és a levont adóelőleg(adó) különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2006. június 20-áig levonja vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. (Így kell eljárni, például, ha az év végi adóelszámolás során helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelőleg levonása során figyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel.) A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg, az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet 2006. június 20-áig nem vonható le teljes egészében az előzőeszerinti módon, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel. Természetesen csak a levont különbözet keletkeztet adóbevallási és befizetési kötelezettséget adózónál, ezért a következők szerint kell eljárnia. A 818. sor „b” oszlopába (illetőleg a 821. sor „b” oszlopába) első alkalommal a 812. sor „b” oszlopában (illetve a 816. sor „b” oszlopában) szereplő összeget kell beírni. Az ezt követő hónap(ok)ban azonban már csak a még fennálló tartozást kell szerepeltetni a 818. sor „b” oszlopában (illetőleg a 821. sor „b” oszlopában). Az adott hónapban levont összegek beírására szolgál, a 819. és 822. sor „a” oszlopa. Ha a levonásra nyitva álló határidőt követően is marad még adókülönbözet (egészségügyi hozzájárulás különbözet) azt a 820. sor „b” oszlopában (illetve a 823. sor „b” oszlopában) kell feltüntetni. Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a 0708 bevallásának benyújtásától függetlenül, a tartozás összegéről értesíti a magánszemély állami adóhatóságát (06T29-es tábla). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott. Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a tartozás összegéről értesíteni az illetékes állami adóhatóságot akkor, ha a magánszemélynek a nyilatkozata benyújtásának napja után megszűnt a munkaviszonya. 127

Ez utóbbi két esetben a XXVI. táblát értelemszerűen kell kitölteni. Példa a különbözet levonására. 1. A magánszemély elszámolását 2007. május 16-án kapja kézhez. E szerint 89 800 forint tartozás mutatkozik. Adózónál minden hónap 5-én van bérfizetés. A 0708-14-es lap kitöltése a következő. 0708-14 / június 0708-14 / július 0708-14 / augusztus

818. sor „b” 819. sor „a” 818. sor „b” 819. sor „a” 818. sor „b” 819. sor „a” 820. sor „b”

89 800 Ft 24 600 Ft 65 200 Ft 24 600 Ft 40 600 Ft 24 600 Ft 16 000 Ft

2. Előző példánkban szereplő magánszemély munkaviszonya megszűnt 2007. május 7-én. A 0708 bevallás 06-os lapján a munkaviszony megszűnésének időpontja 2007 05 07, a 14-es lapon a XXVI. tábla 820. sor „b” oszlopa kitöltött (az összeg megegyezik a 812. sor „b” oszlopában feltüntetett összeggel). Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett a magánszemély adóját a 2006. évre tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. A levonás ez esetben sem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. Az adómegállapítás módosításának bevallása a 0708-14-es lapon a következők szerint történik. A XXIV. (és XXV.) táblát a helyes (módosított) adatokkal ki kell tölteni. Meg kell nézni, hogy az eredetileg benyújtott 0708-14-es lapon a 812. sor „b” (E) oszlopában szereplő összeg és a módosítás során kiszámított 812. sor „b” (H) oszlopában szereplő összegek közül melyik a magasabb. Ha H>E, úgy a XXVI. tábla 818. sor „b” oszlopába a különbözet összegét kell beírni. Egyebekben a fentebb leírtak szerint kell a bevallást kitölteni.

128

Amennyiben az adókülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát. Nem módosítható a munkáltatói adómegállapítás az előzőekben leírtak szerint, ha a) a magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval, b) a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának, c) a magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adóhatóság állapította meg.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

129