FIGYELŐ A kataszteri térképek forrásértéke. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendeletére és a Mezőgazdasági Múzeum támogatásával egy, a feladatra legilletékesebb tudományos kutatókból álló munkaközösség megkezdte az Országos Levéltárban az iratcsomók között lappangó régi kéziratos térképek felkutatását és kartotékolását. Ezideig — három év alatt — mintegy 7000 eddig ismeretlen kéziratos térkép került elő s ezekről kereken 5050 kartotéklap készült. 1 Valóban felbecsülhetetlen értéket jelentenek 100, 200, 300 éves térképeink minden fajta, kutató számára. Különösen értékeseknek tartjuk azokat a 200 éves, vagy régibb térképeket, amelyek az egykori telek- és művelésiág viszonyokat a tulajdonosok neveivel együtt tartalmazzák. Milyen nagybecsű például a miskolci „Kötél Könyv", valamint az azt kiegészítő gazdasági feljegyzések és adólajstromok, amelyekből MARJALAKI K I S S Lajosnak sikerült rekonstruálnia Miskolc belvárosának 1702. évi utcarendjét és telek megoszlási viszonyait 2 . S milyen sok nehézség árán, mert nem rendelkezett korabeli térképpel ! Igen nagy szó nálunk, ha az 1700-as évek dereka tájáról olyan birtoktérképpel találkozunk, amely a XVIII. századi mező- és erdőgazdasági, valamint bányászati viszo nyokat és a dűlőneveket a tulajdonosokra vonatkozó adatokkal együtt tünteti fel. Ezek, illetőleg az ilyenfajta térképek azért ritkák, mert ebben az időben nem volt nálunk olyan ntézmény, amely ilyen jellegű térképeket hivatalból és rendszeresen, az ország egész. területéről készített volna. Az ókorban azonban volt hasonló intézmény. Az újkori, helyes adóztatási alapokra irányuló törekvések hozták létre a korszerű birtoktérképeket. Ezeket a táblázatokba foglalt, ókori fejadó kimutatást jelentő „Capitastratum", rövidítve: ,,Catastrum" szó alapján 3 kataszteri térképeknek nevezzük. A kataszteri térképek tehát általánosságban: birtoktérképek. Tulajdonképpen ugyanazok, mint a korábbi idők hasonló céllal készült, de sokkal kevésbé pontos birtok térképei. A kataszteri térképek készítésével — nem szólván az ilyen célú, kezdetleges, ókori, egyiptomi és kínai térképekről, — Európa minden más kontinenst megelőzött. Legkorábban Svédországban létesült kataszteri földmérési intézmény. I I . Gusztáv Adolf vezette be 1628-ban4. Bármilyen kezdetleges volt is, rendelkezett már azokkal a* jellegzetes feltételekkel, amelyek csakis a kataszteri térképek készítési körülményeire 1 BENDEFY L.: Több ezer ismeretlen kéziratos térkép feltárása az Országos Levéltárban. Levélt. Közi. 1966. 2 MARJ ALAKI Kiss L.: A miskolci Kötél könyv 1702-íőZ. Miskolc ősi településű jobbágy- és zsellér háztelkei. Kny. a Miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményeiből. Miskolc,3 1958. VUCSKICS Z.: Az országos kataszteri felmérés rnúüja és jelene. Kataszt. Közi. 1914. 4 [GÁNÓCZY S.]: A svéd felmérés. Kataszt. Közi. 1914.
Figyelő
17&
jellemzők. E z e k : 1. a földmérést elfogulatlan és a p á r t a t l a n s á g r a e s k ü t t e t t , szakképzelt mérnök-tisztviselők végzik; 2. a m u n k a folyamatos és rendszeres ; 3. végcélja az, h o g y az á l l a m egész területéről m e g b í z h a t ó és előírt p o n t o s s á g ú b i r t o k t é r k é p készüljön: végre hajtási utasításba foglalt egységes elvek a l a p j á n ; 4. a földbirtokok halárai l á t h a t ó és mara dandó módon m e g v a n n a k jelölve. E feltételek k ö z ü l k o r á b b a n m i n d i g csak egyesek teljesültek. A m i h a t á r járási g y a k o r l a t u n k b a n is t a l á l u n k földfölötti és földalatti h a t á r j e l e k e t m á r a X I I I . századból. 5 L e g r é g i b b h a t á r j e l ü n k , a m e l y e t v a l ó b a n i s m e r ü n k , az I c c e - d o m b i X V — X V I . századi feliratos h a t á r k ő 6 , m a a g y u l a i E r k e l F e r e n c M ú z e u m t u l a j d o n a . E n n é l régibb k ö z é p k o r i feliratos k ő ezideig n e m ismeretes h a z á n k b a n . A kevés h á b o r ú t l á t o t t Svájcban H a n s S T O H L E R t a n á r f á r a d h a t a t l a n szorgalom m a l k u t a t t a fel a régi h a t á r j e l e k e t . E g y e t l e n r ó m a i o s z l o p d a r a b b ó l a l a k í t o t t , b i z o n y t a l a n k o r ú , de feltehetően X I I — X I I I . századi Therwil és Oberwil h a t á r á t jelző k ö v ö n k í v ü l 7 j ó n é h á n y X I I — X V I . századi eredeti h a t á r j e l e t is t a l á l t . E z e k is feliratos kövek. 8 F e l i r a t o s k ö v e k e t t e h á t m á r igen régtől fogva h a s z n á l t a k b i r t o k h a t á r o k törései p o n t o s h e l y é n e k megjelölésére. A földmérést ( h a t á r j á r á s t ) is h i t e s királyi, fejedelmi e m b e r e k , ( n á l u n k a k á p t a l a n o k szerzetes-geometrái) végezték. Mégsem b e s z é l h e t ü n k k a t a s z t e r r ő l , illetőleg k a t a s z t e r i t é r k é p e k r ő l , m e r t ők sem t é r k é p e k e t , sem t e l e k k ö n y v szerű k i m u t a t á s t n e m k é s z í t e t t e k . B á r m e n n y i r e kevéssé ismeretes és szinte h i h e t e t l e n n e k t ű n ő , az á l l a n d ó k a t a s z t e r i földmérés felé a m á s o d i k lépés n á l u n k : az O s z t r á k - m a g y a r b i r o d a l m o n belül t ö r t é n t . 1718-ban az o s z t r á k k o r m á n y z a t elrendelte L o m b a r d i á r a n é z v e a d ü l ő n k é n t i földmérést. E z volt a ,,Censo m i l a n e s e " - n e k n e v e z e t t első Szervezett, és a m a i fogalmak szerint is (a maga korában) korszerűnek nevezhető földadókataszteri munkálat. „Vetületnélküli" r e n d s z e r b e n , háromszögelés mellőzésével h a j t o t t á k végre. 1759-ben fejezték be, s rövide sen életbe is lépett 9 . A l o m b a r d i a i t a p a s z t a l a t o k a l a p j á n M á r i a Terézia 1747-ben elrendelte, h o g y az úrbéri földeket — a j o b b á g y o k s z o l g á l t a t á s a i v a l k a p c s o l a t b a n — az országok, illetőleg t a r t o m á n y o k közjoga szerint — földmérés és becslés n é l k ü l írják össze. E z az ú r b é r i összeírás n á l u n k 1748 és 1756 k ö z ö t t m e g is t ö r t é n t . 1 0 A g r á r t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s b a n fel becsülhetetlen é r t é k ű m u n k á l a t v o l t . 1785-ben jelent m e g I I . József k o r s z a k a l k o t ó rendelete a földadó szabályozásáról. E z t földmérés, m é g p e d i g szabályszerű k a t a s z t e r i jellegű m u n k á l a t o k segítségével ó h a j t o t t a v é g r e h a j t a n i . E z t a földmérést — a k a t o n a i felvételtől teljesen függetlenül, de m é r n ö k k a r i tisztek vezetésével — a h a t ó s á g o k n a k , a községi n ó t á r i u s o k n a k ós í r n o k o k n a k , v a l a m i n t a megyei, városi és u r a d a l m i g e o m e t r á k n a k kellett volna elvégezniük, a kész b i r t o k t é r k é p e k összedolgozásával, 1: 3600-as m é r e t a r á n y b a n . A térképezési m u n k á l a t o k a t részletes birtok- és j ö v e d e l e m k i m u t a t á s o k egészítették k i . E z e k a m u n k á l a t o k m e g is k e z d ő d t e k , de az 1788 — 1791 k ö z ö t t i t ö r ö k h á b o r ú k m i a t t f é l b e s z a k a d t a k , illetőleg 5 B E N D E F Y L . : A kunszentmiklósi „Kammenája baba". F e j e z e t szerzőnek: A magyar ság és Középkelet c. m ű v é b ő l ; B p . 1945. 315 — 323. 1. 6 B E N D E F Y L . : A Gyulai Icce-dombi középkori határkő. A g y u l a i E r k e l F e r e n c M ú z e u m j u b i l e u m i É v k ö n y v e . G y u l a , 1960. 47 — 50. 1. 7 S T O H L E R , H . : Der Grenzstein und die Grenze in Volksglaube und Poesie. D e r R a u r a c h e r . 18. J g . 16. Aesch, 1946. és U ö . : Die Basler Grenze. Basel, 1964. 8 E G L I N , J . : Die historische Grenzsteinsammlung auf dem Kirchhof zu Muttenz. Basel, 1958. 9 A N T A L F F Y A . : Országos kataszteri felmérésünknek jelen állása és iránya. K a t a s z t . K ö z i . 1910. 1 2 9 - 1 3 4 . 1. 10 B O R B É L Y A . — N A G Y J . : Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. A Bécsi Collég. H u n g . F ü z e t e i X I I . sz. B p . 1932.
5*
180
Figyelő
1790-ben, I I . József h a l á l á v a l teljesen m e g is szűntek. 1 1 Sajnos, a m a g y a r nemesség — a v á r m e g y é k v e z e t ő i n e k csendes t á m o g a t á s á v a l — e n n e k a c s o d á l a t o s a n értékes felvételnek m i n d e n e r e d m é n y é t szinte n y o m n é l k ü l m e g s e m m i s í t e t t e . 1 2 H o g y milyen é r t é k e s a n y a g o t p u s z t í t o t t el az emberi r ö v i d l á t á s , 1 3 ítéljük m e g . a b b ó l , h o g y c s u p á n egy 1788-ban h e v e n y é s z v e készített h i v a t a l o s leltár 1677 t é r k é p r ő l ad számot. 1 4 A z o n b a n ez a s z á m közelről sem teljes, m e r t m a — n e m szólván a szomszéd államokhoz k e r ü l t l e v é l t á r a k b a n t á r o l t hasonló k o r ú t é r k é p e k r ő l — csak a h a z a i levél t á r a k b a n körülbelül 7000 d a r a b X V I I I . századi t é r k é p r ő l t u d u n k . 1 5 E b b ő l következik, h o g y a szóbanforgó k a t a s z t e r i felvételhez az 1780-as évek M a g y a r o r s z á g á n a k t e r ü l e t é n k e r e k e n 20 000 b i r t o k t é r k é p a d a t a i t h a s z n á l h a t t á k fel. Mit jelentene az elpusztult I I . József-féle k a t a s z t e r i földmérési t é r k é p a n y a g m a a g r á r t ö r t é n é s z e i n k s z á m á r a , és u g y a n ú g y n y e l v é s z e i n k n e k és t ö r t é n é s z e i n k n e k is a régi d ű l ő n e v e k b i r t o k á b a n ! E n n e k jelentőségét c s a k a k k o r l á t j u k v a l ó j á b a n , h a t u d j u k , h o g y az e u r ó p a i országok k a t a s z t e r i földmérése z ö m m e l csak a X I X . s z á z a d b a n v e t t e k e z d e t é i . H o l l a n d i a 1806 —1812 k ö z ö t t v é g e z t e t t e első ilyen n e m ű földmérését, a m e l y e t — a n n a k tökéletlensége m i a t t — 1817 —1830, illetőleg 1831 —1850 k ö z ö t t ú j a b b hasonló földmérés k ö v e t e t t . Az e l s ő n e k m é r e t a r á n y a 1:5000 a külsőségben és 1: 2500 a belsőség b e n ; az u t ó b b i a k é 1: 2500, illetőleg 1: 1250, a v á r o s o k b a n pedig 1: 625 1 6 . A franciaországi első k a t a s z t e r i földmérés 1808 és 1845 k ö z ö t t készült el u g y a n csak 1 :5000, 1: 2500 m é r e t a r á n y b a n . Ú j a b b m á r csak e század elején k ö v e t t e . 1 7 A szom szédos L u x e m b u r g b a n 1818 és 1824 k ö z ö t t volt az első k a t a s z t e r i földmérés, s ezt 1844ben n y i l v á n t a r t á s i ú t o n h e l y e s b í t ő felvétel k ö v e t t e . 1 8 D á n i a k a t a s z t e r i felmérésére 1810-ben k e r ü l t sor 1: 4000, illetőleg (a v á r o s o k b a n ) 1: 800 m é r e t a r á n y b a n . Az ú j a b b földmérés 1863-ban v á l t szükségessé. 1 9 B e l g i u m 1830-ban r e n d e l t e el az ország k a t a s z t e r i földmérését 1: 2500, 1: 1250, illetőleg (a v á r o s o k b e l t e r ü l e t é n ) 1: 625 m é r e t a r á n y b a n . 2 0 U g y a n e b b e n az időben k e z d t e k hozzá, (de e g y á l t a l á b a n n e m egységesen) a k a t a s z t e r i földméréshez a k ü l ö n b ö z ő n é m e t á l l a m o k is. A cári O r o s z o r s z á g 1870-ben, a K u r l a n d i részeken 1889-ben, L i v l a n d b a n 1906-ban k e z d e t t e m e g a k a t a s z t e r i földmérést. 2 1 L i c h t e n s t e i n 1865-ben ( 1 : 2000-es m é r e t a r á n y ú felvétellel), 2 2 Olaszország p e d i g 1840 és 1888 k ö z ö t t a régi o s z t r á k m i n t a szerint kapcsoló d o t t bele u g y a n e b b e a m u n k á b a , 1888-ban pedig ú j , önálló k a t a s z t e r i földmérésbe kez dett.23 S z á z a d u n k elején m é g volt n é h á n y e u r ó p a i állam, a m e l y n e m érezte szükségét a k a t a s z t e r i f ö l d m é r é s megszervezésének. í g y p é l d á u l N o r v é g i á b a n 1908-ig semmiféle 11
F Ö R D Ő S L . : A II. József-féle kataszteri földmérés Magyarországon. Szeged, 1931. F E H R E N T H E I L - G R T T P P E N B E R G L . : Régi magyar földmérők. T é r k é p é s z e t i K ö z i . 1937. 226 — 249. 1. 13 H A D F A L T J S I S P I L L E N B E R G P á l : Szabad elmélkedések a földek kimérése szerint felállítandó adózás systemájának tökéletlenségéről. K a s s a , 1790. (Ellinger J á n o s és T s a kiad.) 14 I R M É D I - M O L N Á R L . : AUS der Vergangenheit der Ungarischen Kartographie. A c t a t e c h n . A c a d . Sei. h u n g . 1959. T o m . 23. p . 267. 15 B E N D E F Y L . : Kéziratos térképeink katalógusának kérdéséhez. Geod. és K a r t o g r . 1957. 170—175. 1. és U ö . : 1. a. id. m . 16 X [ G Á N Ó C Z Y S.]: Idegen államok katasztere. K a t a s z t e r i K ö z i . 1908. 150 —151. 1. 17 D O B R O V I C S V.: A francia kataszter. U o . 1893; 1898; 1899. 12
18
19
X [ = G Á N Ó C Z Y S.] 16. a. id. m . 17. évf.
Uo. 20 Uo. 21 Uo. 22 Uo. 23 Uo.
17. 17. 17. 17. 18.
évf. évf. évf. évf. évf.
117 — 120. 135 — 137. 76 — 80. 1. 148 — 149. 2 3 - 2 9 . 1.
1. P o z s o n y , 1908. 1. P o z s o n y , 1908. P o z s o n y , 1908. 1. P o z s o n y , 1908. P o z s o n y , 1909.
248 — 249. 1. P o z s o n v ,
1908.
Figyelő
181
rendszeres földmérés nem volt, hanem a községi elöljáróságok jelölték ki az elfoglalható területek határát. 24 Angliában 1912-ben,25 Romániában pedig még 1916-ban sem volt kataszteri földmérés. Ez utóbbi országban, ha egy földbirtokos felmérette birtokát, arról (mérőasztallal és busszolával) két térkép készült, s egyiket a törvényszék irattárában helyezték el. 26 Ilyen körülmények között nagyon is tisztes hely illeti meg a magyarországi kataszteri földmérést, amely az 1849. október 20-i nyílt parancs értelmében az 1853-ban megindított országos háromszögeléssel vette kezdetét. A kataszteri térképlapok felvételét 1854-ben kezdték meg, de 1856-ban 1: 2880-as méretarányban az egészet elölről kezdették. Ez a földmérési periódus „Állandó kataszter" elnevezéssel 1894-ig tartott. Ettől kezdve 1918-ig „Országos kataszteri felmérés" volt a neve. 27 Mai nevét („Állami Földmérés") akkor nyerte. A kataszteri földmérés köz- ós népgazdasági jelentőségéről e helyütt nem kívánunk beszélni. Több igen jó tanulmány foglalkozott a múltban ezzel a kérdéssel.28 Kataszteri földmérésünk első lapjai 1854 — 1855-ben készültek, tehát több mint 100 évesek. Azonban az 1856 és 1895 között készült térképlapok is tulajdonképpen az 1800 —1850 közötti állapotokat tükrözik, mert a mezőgazdasági viszonyokban a múlt században alig volt valami változás. Belátható tehát, hogy a múlt századi birtok-, tele pülés-, mezőgazdasági- stb. viszonyok tanulmányozása lehetetlenség lenne e térképek nélkül. Az eredeti kataszteri térképekről az eredeti méretarányban hártyapapír-másolatok készültek. Ezeket tojásfehérjével kemény kartonlapokra ragasztották, majd a mű velési ágaknak megfelelően kiszínezték. Nevük: „birtokvázlat". Ezek a birtokvázlatok parcellánként tartalmazzák a birtokos(-ok) nevét, illetőleg a belsőségben a házszámokat is. Tehát kitűnő eligazítást adnak birtoklási ügyekben. Éppen ezért a községi elöljáróságok (ma: tanácsok) kapták meg azokat. Sajnos, a gyakori használat következtében a legtöbb községben tökrementek. De még ha — történetesen — nem is mentek tönkre, kutatási célra alkalmatlanokká váltak, mert a községi tanácsok illetékes tisztviselői ezeken a birtokvázlatokon vezetik át (hozzávetőlegesen) a változásokat. Nagy szerencsénkre a II. József korabeli I. katonai felvétel térképlapjai megőrizték a hasonló korbeli kataszteri földmérés megsemmisített lapjainak számos elemét. így vált lehetővé például, hogy GYŐRFFY István rekonstruálhassa az ősi magyar falvak ós tele pülések formáit, s megállapíthassa azok törvényszerűséget. 29 Semmivel sem kisebb értékűek azonban a kataszteri térképekről készített „földmívelésV térképek. Ezek a birtokvázlatokhoz hasonló módon hártyapapíron készült, majd kartonra felragasztott, s végül kiszínezett, kis alakú, mindössze 21 X 21 cm nagyságú vázlatok. Mivel a birtokvázlatok nagyobbrészt elpusztultak vagy megrongálódtak, a tudományos: elsősorban agrártörténeti, növényföldrajzi, hidrográfiai és morfológiai kutatások céljára ezek a térképek állanak rendelkezésre. Jelenleg az Állami Földmérési
24
Uo. 17. évf. 119. 1. Pozsony, 1908. S.]: Az angol földmérő. Uo. 1912. 206—209. 1. S.]: Felmérési viszonyok Romániában. Uo. 1916. 180—190. I. ANTALFFY A.: A Magyar Állami Földmérés. Térképészeti Közi. 1934. 1 — 2. füz. 9 — 51. 1. 28 A[NTALFFY A.]: A hazai jelmérés alapvető munkálatairól. Kataszteri Közi. 1892. 6. sz. 49 — 51. 1. ANTALFFY A.: Az országos kataszteri jelmérés és annak közgazda sági jelentősége. Uo. 1914. 41—45. 1. ROLLA J.: Az ország jelmérése és annak nemzet gazdasági jelentősége. Uo. 1911.145 —161. 1. 29 GYŐRFFY I.: Magyar nép, magyar föld. Bp. 1942. és Uő: Magyar falu, magyar ház. Bp. 1943. 25 [GÁNÓCZY 26 [GÁNÓCZY 27
182
Figyelő
és Térképészeti Hivatal Központi Adattára őrzi őket. Véleményünk szerint helyesebb lenne átadni azokat az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának, mert az azokat kiegészítő térképanyag is ott található, és a kutatók is ott juthatnak hozzájuk a leg könnyebben. A millénium táján merült fel az a gondolat, hogy a földmívelési térképekből nagyobb területeket ábrázoló, összefüggő térképeket szerkesszenek. Ez a szándék 1900ban valósult meg. Ekkor kezdette meg az Államnyomda a „Magyarország vármegyéinek közigazgatási és földmívelési térképe" c. sorozat kiadását 30 . Ennek a munkálatnak több változatban feldolgozott eredményét az Országos Széchényi Könyvtár térképtára őrzi. Mindenekelőtt itt vannak ennek a különösen becses, 1: 144 000-es méretarányban készült sorozatnak az eredeti kéziratos és kézzel színezett lapjai, valamint 21 vármegyének hét színnyomással előállított, ugyancsak 1: 144 000 méretarányú földmívelési térképei. Végül készültek ezekből nagyobb kataszteri egységeket 6 —10 térképlapon összefogó összeállítások is, hasonló méretarányban. Mindegyik egységnek külön címe van. Például egyiké: ,,Culturen Croquis des Ofen Pester Districtes in Ungarn, 1855." E címből látható, hogy a szóbanforgó földmívelési térképek a kataszteri földmérés kezdeti időszakának tőlünk egy évszázad távolában levő mezőgazdasági viszonyairól adnak tájékoztatást. Mivel nagy területeket fognak össze, rendkívül becses források a kutatók számára. A térképek a közigazgatási határokat hatféle jelzéssel, a művelési ágakat hat színnel, a vízzel borított területeket pedig a kék szín ötféle árnyalatával tün tetik fel. Emellett a térképeken 28 különböző topográfiai jelet használtak; ezeken kívül feltüntették a történelmi nevezetességű helyeket, emlékeket, romokat és az ütközetek helyét is. Nem túloz FODOR 3 0 , amikor azt írja, hogy ezek a földmívelési térképek a későbbi térképeknek és a tudományos kutatásnak „kimeríthetetlen forrásává" váltak. Vajon a ma készülő kataszteri térképlapok is hasonló értékűek? Minden bizony nyal ! A ma térképei 200 — 300 év múlva ugyanolyan keresettek és megbecsültek lesznek, mint napjainkban a XVII—XVIII. századi kéziratos térképek. Értéküket az sem fogja csökkenteni, hogy ma művi sokszorosítással számos példányban készülnek. Azokon a példányokon kívül, amelyeket a levéltárak, térképtárak és néhány hivatal őriznek — miként azt tapasztalatból tudjuk — alig lesz belőlük egy-két példány. Napjaink kataszteri térképeinek forrásértékét még egy lényeges szempont növeli. A birtokviszonyok a szocialista államokban, így hazánkban is, az utolsó tíz esztendő alatt gyökeresen megváltoztak. Ennek a változásnak kézzelfogható és maradandó képét a mai kataszteri térképeken találjuk. Agrártörténészeink számára azonban e térképek csakis akkor lesznek teljes értékűek, ha a régi (1945 előtti) kataszteri térképek eredeti példányai érintetlenül maradnak fenn az utókor számára. Korunk mezőgazdasági képe, szocialista iparunk, városaink, falvaink nagyarányú fejlődése térképileg csakis a kataszteri térképeken lesz nyomon kísérhető. S éppen a fej lődés eddig soha nem tapasztalt irama mellett a ma kataszteri térképei sokkal hamarább válnak forrásértékűvé, mint bármelyik elődjük. B E N D E F Y LÁSZLÓ
FODOR F . : A magyar térképírás. Bp. 1952 — 1954. 409. 1.
Figyelő
183
450 évvel ezelőtt született K o n r á d G E S N E B svájci polihisztor. Orvos, t e r m é s z e t t u d ó s , fizikus, nyelvész és t a n á r volt, számos o l y a n k ö n y v szerzője, a m e l y e k k e l új t u d o m á n y s z a k o k a l a p j a i t r a k t a le (összehasonlító nyelvészet, geológia, rendszerező n ö v é n y t a n é s á l l a t t a n ) . í r á s a i t a n ú s í t j á k , h o g y elsősorban s a j á t megfigyeléseire t á m a s z k o d o t t , d e a z t is, h o g y igyekezett m i n d e n ő t foglalkoztató kérdésről elolvasni m i n d e n r á v o n a t k o z ó k ö n y v e t . Az a k k o r i i r o d a l o m k u t a t á s b a n n a g y nehézséget o k o z o t t az a t é n y , h o g y biblio gráfiák, átfogóbb k ö n y v t á r i k a t a l ó g u s o k v a g y m á s hasonló jellegű referensz-könyvek n e m s e g í t h e t t e k , m e r t ilyenek n e m v o l t a k . N y i l v á n ez v e z e t t e a r r a a g o n d o l a t r a , h o g y egy o l y a n bibliográfiát állítson össze, a m e l y felsorolja a t u d o m á n y o s k u t a t á s s z e m p o n t j á b ó l fontosabb m ű v e k e t . A fiatal t u d ó s s z o r g a l m á r a jellemző, h o g y ehhez a m u n k á h o z 25 esztendős k o r á b a n fogott hozzá, és n é g y évvel később, 1545-ben m á r n y o m d á b a a d h a t t a a Bibliotheca univer salist, fólió a l a k b a n , 1264 l a p o n . (Tíz évvel később p ó t l á s t is k é s z í t e t t h o z z á Appendix Bibliothecae Conradi Gesneri címmel.) Teljességre t ö r e k e d e t t , n y e l v i s z e m p o n t b ó l a z o n b a n v á l o g a t o t t . A n e m z e t i nyelven í r t k ö n y v e k e t n e m t a r t o t t a elég t u d o m á n y o s n a k , s így c s a k a l a t i n , görög és h é b e r n y e l v ű e k e t v e t t e s z á m b a , összesen 3000 szerző k b . 30 000 m ü v é t . A gyűjtéshez felhasználta b a r á t a i , ismerősei k ö n y v t á r á t , a k i a d ó i k a t a l ó g u s o k a t , é s ezeket kiegészítette a h a l l o m á s b ó l , i r o d a l m i u t a l á s b ó l i s m e r t m u n k á k k a l . • K o r á b a n a családnevek még kialakulóban voltak, s ezért a könyvtári katalógusok n a g y o b b á r a k e r e s z t n é v a l a t t s o r o l t á k fel az á l l o m á n y t . G E S N E B is ezt a g y a k o r l a t o t k ö v e t t e , s ehhez a b b a n az időben s z o k a t l a n következetességgel r a g a s z k o d o t t . LuTHEBt is M a r t i n a l a t t o s z t o t t a be a n é v s o r b a , s a b e o s z t á s a l a p j a a r ó m a i a u k t o r o k n á l sem a sok k a l i s m e r t e b b n o m e n ( H o r a t i u s ) v a g y cognomen (Cicero), h a n e m a m i k e r e s z t n e v ü n k n e k megfelelő p r a e n o m e n ( Q u i n t u s , Marcus). A k ö n n y e b b keresés céljából a Bibliotheca elején közöl egy i n d e x e t a családnevek, római n ő m é n e k , c o g n o m e n e k b e t ű r e n d j é b e n . H a v a l a k i n e m ismeri a k e r e s z t n e v e k e t , i n n e n m e g t u d h a t j a , h o g y p é l d á u l P A N N O N I U S Q U I N QUEECCLESiENSisnek J a n u s a k e r e s z t n e v e , m u n k á i t t e h á t a J b e t ű n é l kell keresni. Általá b a n a r r a t ö r e k e d e t t G E S N E B , hogy a t ö b b néven i s m e r t szerzőket is k ö n n y e n m e g lehessen t a l á l n i . í g y I L PITTS p á p a n e v é r ő l u t a l t A E N E A S SiLViusra, H e n r i c u s Archiepiscopus EBREDiENSiSról a H e n r i c u s D E S E G U S I A formára. A n é v u t á n t ö b b n y i r e egy-két rövid életrajzi a d a t t á j é k o z t a t a szerző s z á r m a z á s á ról, foglalkozásáról, születése évéről, a r r ó l , h o g y m e l y i k szerzetesrendnek volt tagja s t b . , d e n é h a h i á n y z i k ez a biográfiai bevezető. E z u t á n k ö v e t k e z i k a m ű v e k felsorolása, n e m egyszer ö t v e n é , h a t v a n é , sőt olykor száznál is t ö b b é . A n y o m t a t á s b a n megjelent k ö t e t e k egy részénél m e g t a l á l j u k a k i a d á s helyét és évét, a k ö t e t a l a k j á t (2°, 4° stb.), m á s kor pedig csak a címét. A bibliográfia felsorolja a k é z i r a t o s m ű v e k e t is, m i n t B e r n a r d u s O R I C E L L A B I U S R ó m á r ó l í r t k ö n y v é t , a m e l y csak m a j d n e m k é t é v s z á z a d d a l később, 1724-ben k e r ü l t sajtó a l á . Az Appendix egyik a d a t a szerint Georgius C o i x i M i T i u s n a k , a Bécsben élt h u m a n i s t a csillagásznak és m a t e r n a t i k u s n a k — a k i t m i i n k á b b Georgius T A N N S T E T T E R n é v e n i s m e r ü n k — egyik k é z i r a t o s és a z ó t a valószínűleg elveszett m u n k á j a M a g y a r o r s z á g r ó l szól. 1 A Bibliotheca universalis azok s z á m á r a , a k i k a z t keresik, h o g y egy ő k e t érdeklő t á r g y r ó l m i l y e n m u n k á k jelentek m e g , h a s z n á l h a t a t l a n . H a t a l m a s a d a t t ö m e g é b e n csak a szerzők i s m e r e t é b e n lehet tájékozódni. G E S N E R ezt jól t u d t a , s ezért h á r o m évvel k é s ő b b Pandectarum sive partitionum universalium libri XXI c í m ű összeállításában a Bibliothecáh&n felsorolt m ü v e k e t újból k i a d t a szakok szerinti c s o p o r t o s í t á s b a n .
1
A p p e n d i x . 40. 1. „ U u g a r i a m d e s c r i p s i t . "
184
Figyelő
Szakrendje 2 szerves egészbe próbálja összefoglalni a tudományok különböző ágait. Lényegében kora oktatási rendjét követi. 21 szakja közül az első kilenc a septem artes liberalest, a középkor és a reneszánsz alapismereteit tartalmazza, a következő kilenc a bölcsészettudományi kar tantárgyait, a három utolsó pedig a három magasabbrendűnek tartott kar (jogi, orvosi, hittudományi) anyagát. Ennek megfelelően a tudományokat két főrészre osztja, előkészítő szakokra (praeparantes) és a tulajdonképpeni tudományokra (substantiales), az előkészítő szakokat pedig ismét kétfelé, szükségesekre (necessaria), s olyanokra, amelyek széppé teszik az életet, felékesítik ezt (ornantes). A necessariákhoz tartozik a beszéddel foglalkozó négy szak, a grammatika, a dialektika-logika, a retorika és a poétika, továbbá a számok és arányok törvényeit ismertető öt szak, az aritmetika, a geometria-optika, a muzsika ( !), az asztronómia és az asztrológia. (Figyelemre méltó, hogy a csillagászatot külön választotta a csillagjóslástól). Az ornanteshez sorolhatók a jóslás-varázslás (de divinatione et mágia), a földrajz, a történelem, továbbá a különböző művészetek és mesterségek (de diversis artibus illiteratis, mechanicis etc.) A lényeges tudományok a következők: természetbölcselet, metafizika — pogány teológia, erkölcs bölcselet, gazdaságbölcselet (de philosophia oeconomica), a politika, beleértve a had tudományt is (de re politica id est civili ac militari) és végül a jog, az orvostudomány és a teológia. Mindegyik szak több alszakra oszlik. Ez a tudományrendszerezés kora színvonalán áll, bár számunkra a jóslásoknak tudományként való megbecsülése nevetségesnek hat. Kialakítására az arisztotelészi hagyomány és a humanista gondolkozás egyformán hatott. A teológia itt már nem foglal el kimagasló helyet, csak egy a huszonegy szak között. (Összehasonlítás kedvéért ér demes megemlíteni, hogy a nagyszombati Egyetemi Könyvtár XVII. század végén ki dolgozott szakrendjében tizennyolc szak közül tíz leológiai.) GESNER még a Pandectarumot sem tekintette teljesen kielégítő segédkönyvnek. A bibliográfiájában szereplő műveket harmadszor is ki akarta adni, ezúttal tárgyszószerűén. Hozzáfogott ehhez a munkához is, de egyéb elfoglaltsága miatt nem sokáig folytatta, hanem átadta két barátjának, s ők sohasem készültek el vele. A Bibliotheca universalis és a Pandectarum azonban enélkül is, mint a világ könyvtermésének egyetlen műbe való összefoglalása és rendszerezése, igen népszerű, sokat használt referensz-mű maradt. Ezt bizonyítja egyebek közt a számos későbbi, GESNER 1565-ben bekövet kezett halála után megjelent bővített kiadás. GESNER rendszerességével, következetességével, bibliográfiájának hatalmas anyagával, betűrendes és szakosított részével maradandó hatást gyakorolt a könyvtár ügyre és a bibliográfiára. Joggal és méltán tisztelhetjük személyében a „bibliográfia atyját." VÉRTESY MIKLÓS
Hat évszázad könyvdíszítéseinek és miniaturáinak kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. A Szépmiívészeti Múzeum Grafikai Osztályának most megnyílt kiállítása a középkori és reneszánsz képzőművészet egyik jelentős művészeti ágával, a kódexek művészetével ismertet meg. Az elragadóan szép anyag, melyet tárlatlátogató közönsé günk még alig ismer, a XI—XVI. század könyvdíszítéseiből és miniatúráiból ad ízelítőt. A kódexek és az egyes lapok, illetve laptöredékek anyagát szellemesen egészíti ki az Országos Levéltár néhány címereslevele, melyek OLÁH Miklós 1548-as címereslevele 2
Részletes ismertetését Id. BESTERMANN: The beginnings of bibliography. London,
1935. 17.1. GULYÁS P . : A bibliográfia kézikönyve
1. köt. Bp. 1941. 245 — 246. 1. BABICZKY
B.: Könyvtári osztályozás. I . 2. kiad. Bp. 1960. 15 — 16. 1. (Egyetemi jegyzet).
Figyelő
185
kivételével a L e v é l t á r M o h á c s e l ő t t i G y ű j t e m é n y é h e z t a r t o z n a k . E z e k az oklevelek, m e l y e k egészen m á s r e n d e l t e t é s ű e k , m i n t a kiállítás n a g y a n y a g a , stíluskritikailag k i t ű n ő e n egészítik k i a t á r l a t o t , m i n t e g y illusztrálva a m i n i a t ú r a m ű v é s z e t és a címereslevelek m ű h e l y i és t e c h n i k a i a z o n o s s á g á t . A r r a , h o g y a kiállítás k ó d e x m ű v é s z e t ü n k m i n d e n p r o b l é m á j á t b e m u t a s s a , a ki állítás rendezője n e m v á l l a l k o z h a t o t t . T a l á n n e m is a n n y i r a a rendelkezésére álló a n y a g , m i n t i n k á b b a kiállítás terjedelme n e m t e t t e ezt l e h e t ő v é . í g y p é l d a k é n t e m l í t j ü k a h a z a i k ó d e x m ű v é s z e t fejlődésének részletes végig v e z e t é s é t , a s a j á t o s a n i t t h o n i a l a k u l á s és a k ü l ö n b ö z ő külföldi h a t á s o k b e m u t a t á s á v a l . H a m é g o l y izgalmas és a d ó s s á g o t t ö r l e s z t ő f e l a d a t is ez, n e m l e h e t e t t e n n e k a t á r l a t n a k célja. D e n e m v e t j ü k el a g o n d o l a t á t a n n a k , h o g y egy ilyne jellegű k i á l l í t á s r a is s z ü k s é g ü n k lesz, a m e l y a m o s t m e g r e n d e z e t t n é l s z ű k e b b t e m a t i k á j ú , de a m a g y a r k ó d e x m í í v é s z e t illusztrálása s z e m p o n t j á b ó l m é l y e b b e n t á r j a fel a fejlődés p r o b l é m á i t . H a n g s ú l y o z z u k a z o n b a n , h o g y ezt n e m a kiállítás h i á n y o s s á g a k é n t e m l í t j ü k , hiszen é p p e n ez a t á r l a t segít a h h o z , m i n t egyik első lépés, h o g y fel m e r ü l j ö n egy ilyen b e m u t a t ó szükségessége, a teljességre t ö r ő m a g y a r a n y a g k i á l l í t á s á v a l . T e r m é s z e t e s e n a M ú z e u m kiállítása k ó d e x m ű v é s z e t ü n k e t kizárólag a m ű v é s z e t t ö r t é n e t felől közelíti m e g . A z o n b a n n y i l v á n v a l ó , h o g y a k ó d e x m ű v é s z e t v i z s g á l a t a k o m p l e x m ó d s z e r e k e t k í v á n , a m ű v é s z e t t ö r t é n e t n e k , i r o d a l o m t ö r t é n e t n e k és a k ö n y v t á r t u d o m á n y n a k e g y a r á n t a n y a g a és elsősorban az u t ó b b i t u d o m á n y á g r a v á r a feladat, h o g y i r á n y í t s a és összegezze a k ó d e x m ű v é s z e t teljességre t ö r ő feldolgozását és p u b l i k á l á s á t , í g y b á r a M ú z e u m s z ü k s é g k é p p e n n e m v á l l a l k o z h a t o t t t ö b b r e , m i n t a m e n n y i t a kiállí t á s o n m e g o l d o t t , de f e l v e t e t t e a g o n d o l a t á t egy k o m p l e x m ó d s z e r ű t á r l a t m e g r e n d e z é s é n e k . A S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m kiállítása, a rendelkezésére álló a n y a g lehetőségeivel az e u r ó p a i k ö n y v d í s z í t é s és m i n i a t ú r a á l t a l á n o s a l a k u l á s á v a l i s m e r t e t m e g . I l l u s z t r á l n i t u d j a az e u r ó p a i k ó d e x m ű v é s z e t k i a l a k u l á s á t m e g h a t á r o z ó g y ö k e r e k e t , a bizánci és az angol szász ellentétes i n d u l á s t , és a z t , h o g y h o g y a n f o r m á l ó d i k e z e k n e k szintéziséből a k ö z é p k o r i e u r ó p a i m i n i a t ú r a m ű v é s z e t . B á r é p p e n az i n d u l á s t b e m u t a t ó a n y a g szegényes, a z első k é t é v s z á z a d o t c s u p á n h a t k ó d e x képviseli: k é t bizánci ( k a t a l ó g u s s z á m I . I I . ) egy angol (IV.), m a j d egy francia, m a g y a r és d é l n é m e t (III—V.), a l a p o k m e g v á l a s z t á s á v á , és az a n y a g elrendezésével n a g y s z e r ű e n v e z e t á t és s t í l u s t ö r t é n e t i a l a p o t ad elsősorban a X I I I . századi a n y a g h o z . E z t a k o r t m á r a l a p t ö r e d é k e k k e l és k ó d e x e k k e l e g y ü t t 14 t á r g y képviseli, a m i a z u t á n t o v á b b v e z e t a m i n d i n k á b b r é s z i s k o l á k r a és m ű h e l y e k r e b o n t h a t ó későbbi anyaghoz. M i n d e n k i részére n a g y é l m é n y o l y a n k i t ű n ő m ű v e k megismerése, m i n t a CSATÁRI Bibliával r o k o n Expositiones in Cantica Canticorum, a X I V . századi kaligrafikus k o l o s t o r i m ű v é s z e t e t r e p r e z e n t á l ó Pozsonyi Missale, a N A G Y S Z O M B A T I Mihály pozsonyi k a n o n o k á l t a l í r t és d í s z í t e t t Missale, a V I T É Z J á n o s u d v a r á b a t a r t ó z k o d ó R E G I O M O N T A N U S M Á T Y Á S k i r á l y n a k a j á n l o t t Canones-e, a Divina Commedia X I V . századi velencei k ó d e x e , a Szép m ű v é s z e t i M ú z e u m X I V . és X V . századi Biblia Pauperuma és s o r o l h a t j u k a kiállításon l á t h a t ó és e u r ó p a i v i s z o n y l a t b a n is jelentős d a r a b o k a t . A kiállítás A G G H Á Z Y M á r i a m u n k á j á n a k e r e d m é n y e , a k i t ú l a rendezésen, a k i állításhoz k a p c s o l ó d ó k a t a l ó g u s b a n í r t t a n u l m á n y á v a l n a g y s z e r ű v e z e t ő t ad az a n y a g h o z összefoglalva az e u r ó p a i k ó d e x m ű v é s z e t legjelentősebb k é r d é s e i t . DÁVID
KATALIN
