FIG YELŐ
A Z EL S Ő M A G YAR D E M O G R Á F I AI T A N K Ö N Y V MEG J ELENÉS ÉHE Z
BEVEZETÉS A
D E M O G R Á FIÁ B A
S ZE RKES ZTETTE: S Z A B A D Y EQON
ír tá k : A csádi G y., B a rsy G y., B en e L ., B ojarszkij A . J a ., K iin ger A ., M arton Z., M elly J ., M iltén y i K ., S za b a d y E ., S zm u lev ics B . J a ., T a m á sy J ., T heiss E ., V arga I., V u k ovich G y. K ö zgazd asági és J o g i K ö n y v k ia d ó . B u d ap est, 1964. 610 old.
„V isszapillantva a dem ográfia kezdeteire m egállapíthatjuk, hogy tu d o m ányunk az egyik legrégibb társad alo m tu dom ány és ugyanakkor az egyik legfiatalabb is abban az értelem ben, hogy m ost érkezik el a felnőttkorához. E lőretekintve lá th a tju k , hogy fényes jövő v ár a dem ográfiára és olyan ked vező lehetőségek, am elyekkel élve jelentős szolgáatokat tesz m ajd az em beri ségnek.” J. D. D urand-nak az Am erikai Demográfiai Társaság 1962. m ájus 4-i b a n k e ttjé n elhangzott szavai idéződnek em lékezetünkbe a nem rég m egjelent „B evezetés a dem ográfiába” c. m unka olvasásakor. A dem ográfia m ú ltjá t, de m indenekelőtt és elsősorban jelenét bem utató könyv lapjairól elénk táruló kép nem csak sejteti a J. D. Durand által idézett jövőt, hanem azt is m u ta tja , hogy ez m ár nem is olyan távoli, és a dem ográfia tudom ánya, elsősorban a szocializm ust építő országokban, m egtette m ár az első és nem csekély lépése k e t az emberiség, az új tá rsa d a lm a t építő népek szolgálatában. A dem ográfia tá rg y á t képező népesedési jelenségek nagy jelentősége az ezekkel kapcsolatban felvetődő izgalm as tudom ányos és gyakorlati problé m ák állandó ak tu alitása, e tudom ányág szoros kapcsolata a gyakorlattal (a term észet- és társadalom tudom ányokkal, a technikával stb., sőt a m inden napi élettel) m a m ár a legkülönbözőbb érdeklődésű szakem bereken kívül az ország széles közvélem ényének érdeklődését is felk eltette a dem ográfia m int tu d o m án y irán t. Beszédesen bizonyítják ezt a m agyar szakem berek tollából m egjelent (és a k ö te t végén vázlatosan felsorolt) számos értekezésen túlm e nően a n ap isajtónkban n ap nap u tá n megjelenő, kifejezetten dem ográfiai kérdésekkel foglalkozó vagy ilyen kérdéseket érintő újságcikkek. E nagy érdeklődés és a M agyarországon folyó, m a m ár világszerte szám on ta r to tt igen intenzív dem ográfiai k u ta tá so k ellenére e könyv megjelenéséig nem állott rendelkezésünkre olyan m unka, am ely egy demográfiai kézikönyv, tankönyv vagy m ódszertani alapvetés igényeinek m egfelelt volna. Ilyen m unka hiányá b an a dem ográfia eredm ényeit felhasználni kívánó specialistáknak (hogy csak néhány k irag ad o tt, közelm últbeli p éld át em lítsünk: az építendő lakások nagyságának m egállapításánál, bizonyos előállítandó term ékek — ta n könyvek, különböző m éretű ru h ázati cikkek stb. — korosztályok nagyságá tól és egyéb dem ográfiai tényezőktől függő m ennyiségének m eghatározásánál, a m unkaerő problém áinak, a helyes bérarányok k ialakításának, az ip a r telepítés, a városrendezés stb. egyes kérdéseinek vizsgálatánál) nagy nehéz ségeket k ellett leküzdeniük a szükséges, kellően precíz dem ográfiai módszerek felk u tatásán ál, a haszn ált fogalm ak értelm ezésénél stb. Vagy még kiélezettebb p éld át idézve, ilyen m unka hiány áb an fo rd u lh ato tt elő nemegyszer, hogy a dem ográfia eredm ényeiből következtetéseket levonni kívánó újságírók (de más p éldákat is em líthetnénk) a fogalm ak helytelen értelm ezése és a helytelen módszerekkel végzett m egfontolások eredm ényeképpen cikkükben a valósá got távolról sem fedő m egállapításokat publikáltak. Végül, egy ilyen k ö tet
FI G Y E LŐ
315
hiánya nagym értékben fékezte a dem ográfia egyetem i o k tatása valóban égető problém ájának m egoldását is. Ily m ódon m inden szem pontból aktuális volt egy dem ográfiai tan k ö n y v m egjelentetése. A Szabady Egon szerkesztő irányításával m űködő és k ét neves szovjet dem ográfussal kiegészítve a legkiválóbb m agyar dem ográfus-specialistákból verbuváló d o tt szerzői kollektíva a „B evezetés a dem ográfiába” c. könyv m egírásával nehéz feladat m egoldására vállalkozott. Szerzők olyan m unka elkészítését tű z té k ki célul, am ely „ . . . á tte k in té st ad e tudom ány egész területéről, tartalm azza a kézikönyvek sokrétű ism eretanyagát, gyakorlati form ában n y ú jtja a dem ográfia m ó dszertanát és lépcsőül szolgál m ind az elm élyültebb vizsgálatokhoz, m ind azok eredm ényeinek m egértéséhez és fel használásához, s ezen túlm enően egyetem i fokon ta n k ö n y v k én t is használ h a tó ” (az Előszóból). A könyv alapos áttanulm án y ozása m indenkit meg győzhet arról, hogy szerzők elérték céljukat, sőt ezen túlm enően, ahol arra lehetőség kínálkozott, rá m u ta tta k a k u tatáso k szám ára aktuális problém ákra, igyekeztek felvillantani a dem ográfia jövőjét is. A „B evezetés a dem ográfiába” nyolc fő fejezetre oszlik és beosztásában a lehető legterm észetesebb m ódon, a dem ográfia belső s tru k tú rá já t követi. Az első fejezetek a dem ográfia alapfogalm ait és a népesség állapotának jel lem zőit ism ertetik. A következő rész (3 —7. fejezetek) a főbb demográfiai jelenségek: a házasság, a születés, a halálozás, a vándorlás és a reprodukció problém áit tá rg y a ljá k ; végül a könyv utolsó, 8. fejezete „A dem ográfia tö rté nete, népesedéspolitika, n ép esedésstatisztika” cím et viseli. R észleteiben vizsgálva a k ö n y v et az első, bevezető jellegű fejezete a demog ráfia definíciójával, tárg y áv al és m ódszerével foglalkozik. A dem ográfia alap vető tárg y a, a népesség és a népesedés fogalm ának tisztázása, a demográfiai gondolat fejlődésének b em u tatása u tá n e fejezet a demográfia fogalm át a következőképpen definiálja: „A dem ográfia az a történetileg kialakult tu d o m ány, am ely sajátos m ódszerekkel vizsgálja a népesség szám át, összetételét, terü leti elhelyezkedését és állap o tát, ezek válto zásait és tényezőit, valam int a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő társadalm i-gazdasági kölcsön h atáso k at és következm ényeket, feltárja a népesség m egújulásának, a népe sedés jelenségeinek törvényszerűségeit, s m indezen ism ereteket a társadalm i gazdasági fejlődés szolgálatába á llítja .” (19. old.) E z a definíció összhangban áll a vezető külföldi dem ográfusok (Hauser és Duncan, Bojarszkij, Suserin és mások) értelm ezésével és a m agyar demográfusok e tém áról fo ly ta to tt korábbi v itáin ak eredm ényeivel (vö. Demográfia 1961. évi 4. sz. 501 —515. old.). A k ö te t m ásodik, „A népesség állap o ta” c. fejezete az összes közül a leg terjedelm esebb (az alapszöveg m ajdnem egynegyedét teszi ki) és m ind a tem atik a, m ind a b e m u ta to tt módszerek tek in tetéb en változatos anyagot ölel fel. A népességgel, v alam in t az azt m agában foglaló terü lettel, ezek meg figyelésével és vizsgálatával kapcsolatos dem ográfiai fogalm akat és m ód szereket ism ertető első p o n t tém agazdagságát m u ta tja, hogy pl. a népességi középpontoknak az irodalom ban egyébként nehezen hozzáférhető, de a gya k o rlatb an sokszor felhasználásra kerülő fogalm át és szám ításának m ódszereit is precízen tárg y alja. A m ásodik p o n t a dem ográfiának bizonyos értelem ben h a tá rte rü le té t képező településdem ográfiával, v alam int a lakás- és lakóház dem ográfiával foglalkozik, többek közö tt olyan kérdésekkel, m int a lakás viszonyok és népesedési jelenségek összefüggései, a lakásszükséglet és lakás term elés stb. A fejezet h arm adik és negyedik p o n tja a népesség nemek és kor szerinti összetételét elemzi, vizsgálja a nem ek a rá n y á t és a korösszetételt befolyásoló tényezőket, a népesség öregedésének k ih atásait (am ely kérdés M agyarországon az utóbbi évek alacsony születési arányszám ai következté ben napjain k b an különösen aktuális) stb. A népesség társadalm i-foglalkozási összetételét ism ertető p o n t a m odern dem ográfia egyik új irányzata, a gazda ságdem ográfia alapvető fogalm aival és problém áival foglalkozik. T árgyalja a gazdasági ak tiv itá s fogalm át, az ak tiv itá s m érését és alakulását, a népesség különböző lehetséges társadalm i-foglalkozási ism érvek (az egyéni foglalkozás, a foglalkozási ág, a társad alm i szektor, a foglalkozási viszony, az alkalm azás minősége, a társad alm i osztályok, a társadalm i-gazdasági csoportok) szerinti csoportosításait, M agyarország népességének e csoportosítások szerinti alakú-
316
F I G Y E L Ő
lását. E pont röviden érinti a népesség tag jai egyes osztályok, rétegek, fog lalkozások közti m ozgásának, azaz az ún. társadalm i m obilitásának, e m obi litás típusainak és jellem zőinek (szisztem atikusan csak a legutóbbi időben tanulm ányozott) dem ográfiai v onatkozásait is. A második fejezet utolsó p o n tjai a népesség iskolai végzettség szerinti, valam int állam polgársági, nyelvi, etnikai és vallási összetételének vizsgálataival foglalkoznak. Jelen tő ségénél talán kissé kevesebb te re t szentel a fejezet a gazdaságdem ográfia olyan fontos kérdésének m int a tulajdon- és jövedelm i viszonyok hatásai a népesedési jelenségek alakulására. A népesség családi állapot szerinti megoszlása a népesség reprodukciójá nak egyik lényeges tényezője és ezért a legfontosabb demográfiai jellemzők közé tartozik. A k ö tet harm adik fejezete ism erteti a családi állapottal kapcso latos alapfogalm akat és m utatószám okat. B em u tatja a családi állapot, szerinti megoszlást befolyásoló biológiai, társadalm i és gazdasági stb. jellegű tén y e zőket. E fejezet 2 —4. pontjai tá rg y a ljá k a házasság és válás demográfiai problém áit, elsősorban a házassági és válási statisztik a alapfogalm ait és m utatószám ait, e jelenségek differenciális vizsgálatait, a házassági m obilitás kérdéseit, v alam in t a házasságok id ő ta rta m át, az ism ételt házasságok és a válások okainak elem zését; behatóan foglalkoznak a házassági táb lák szer kesztésének alapelveivel és e táblák alkalm azásaival. A fejezet ötödik po n tja ism ét a dem ográfia egy viszonylag fiatal, de m áris nagy jelentőségre szert te t t ág át: a családok és h áztartáso k dem ográfiáját (alapfogalm akat, demog ráfiai csoportosításokat, a fontosabb m utatószám okat, a családnagyság és a családösszetétel alakulását) ism erteti. A negyedik fejezet a dem ográfia egyik alapvető és mégis m ind a mai napig sok n y ito tt problém át tartalm azó kérdését a term ékenységet és a szü letéseket tanulm ányozza. A születés és term ékenység fogalm ának, m u tató i nak és m érésének, to v á b b á a születések és a term ékenység alakulásának ism ertetése u tán részletesen elemzi a fejezet a differenciális term ékenységet. K ülön pont foglalkozik a családtervezés és a születésszabályozás napjaink ban is a széles közvélem ény érdeklődésének, a szakem berek v itáin ak és k u ta tásain ak középpontjában álló dem ográfiai problém áival, úgym int a születés szabályozás és a családtervezés típusaival és elterjedtségével, a születés szabályozás m ódjaival, differenciáltságával és indokaival. E po n tb an m ár feldolgozták az idevonatkozó újabb hazai és külföldi vizsgálatok eredm ényeit is. Az ötödik fejezet a népességtudom ány egyik legjobban kidolgozott és legklasszikusabb részét, a halálozások demográfiai problém áit tárgyalja. A fejezet első p o n tjai a halálozási statisztik a alapfogalm ait és m ódszereit vázolják, b em u ta tjá k a halandóság alakulását, külön pont foglalkozik a halálokokkal (így a vezető halálokokkal M agyarországon és nem zetközi viszonylatban) és a népesség reprodukciójára olyan nagy befolyást gyakorló csecsem őhalandósággal. A fejezet utolsó pontja a dem ográfia egyik leghatá sosabb fegyverét, a halandósági tá b lá t, szerkesztésének tech n ik áját (bele értve a halálozási valószínűségek kiegyenlítésének különböző m ódszereit) ism erteti, és ennek felhasználásával tanulm ányozza a halandóság törvény szerűségeit. A k ö tet hato d ik fejezete a népesség terü leti m egoszlását befolyásoló dem ográfiai jelenség, a vándorlás p roblém áit tárgyalja. A vándorlás (a ta r tózkodási helynek a k á r egy a d o tt megfigyelési körön, pl. egy ország h atárain belüli — belső migráció —, ak ár különböző megfigyelési körök pl. országok, kontinensek stb. k ö zö tti — külső m igráció — m egváltoztatása) egy sor szo ciális, gazdasági v agy politikai tényező érvényesülésének következm énye, ugyanakkor jelentős h atással v an az a d o tt ország népességének állapotára és így visszahat a népesség dem ográfiai összetételére, a társadalom szociális és gazdasági, esetleg politikai helyzetére. A vándorm ozgalom megfigyelése és elemzése ezért a dem ográfia egyik legfontosabb feladata. E nnek ellenére a (elsősorban belső) vándorlások pontos statisztik ai megfigyelése csak a legutóbbi idők m unkájának eredm énye (m ár ahol ilyen m egfigyeléseket egyáltalán fo ly tatn ak ), az adatok elm életi értékelésének módszerei pedig még m a sem kellően kidolgozottak. Ily m ódon a k ö te t e fejezete a népesség tu d o m án y egyik legfontosabb és a k u ta tá so k középpontjában fekvő kérdését
F I G Y E L Ő
317
tárgyalja. B em u tatja a vándorlás alapfogalm ait, mérésének és elemzésének (többek közö tt a még kifejlődés stádium ában levő m atem atikai) m ódszereit, ism erteti a belső és nem zetközi vándorlások dem ográfiai megfigyeléseinek és alakulásának főbb m om entum ait. K ité r a fejezet a népesség faluból városba áram lásának dem ográfiai problém áira is. A hetedik fejezet a népesség reprodukciójának, a népesedési folyam atok törvényszerűségeinek problém áival foglalkozik. E fő kérdés keretein belül ism erteti a m unka a népesség szaporodásával és reprodukciójával kapcsolatos alapfogalm akat, m ajd a reprodukció m utató szám ait tárgyalja. B em u tatja a fejezet a Lotka-félе népességi m odellt, k itér ennek ergodikus sajátságaira (a karakterisztik u s egyenlet m egoldásának a 482. oldalon vázolt m ódja csak a valós gyök m eghatározására alkalm as), m ajd külön pont foglalkozik a reprodukciós vizsgálatok újabb irán y zataiv al, nevezetesen a kéL nem re külön szám ított reprodukciós m u lató k egyidejű figyelem bevételével, a házasság és term ékenység figyelem bevételével a term ékenységi modellekben és a kohorszm ódszer alkalm azásaival a reprodukciószám ításokban stb. A fejezet utolsó p o n tja a népesség alakulásának előrebecslését, e szám ítások elm életi és gya korlati kérdéseit tanulm ányozza. B em u tatja a különböző hipotézisekre alapuló m atem atik ai extrapolációs m ódszereket, az előrebecslések demográfiai m ód szereit, az alkotóelem -m ódszerű szám ításokat, v alam int a halandósági táb la m odellekre és bizonyos népességi m odellekre alapuló perspektivikus számí tások problém áit. A k ö te t nyolcadik fejezete röviden összefoglalja a dem ográfia és a népe sedési elm életek tö rté n e té t (kitér többek közö tt a neom althusianizm us és a natalizm us burzsoá elm életeinek b írálatára) és vázolja a népesedéspolitika alapkoncepcióit, összefüggését a gazdaságpolitikával. E fejezet harm adik p o n tja a dem ográfia forrásaival (népszám lálás, népm ozgalmi statisztikai a d a t gyűjtések stb.), a népesedésstatisztika terü leti csoportosításaival és m u tató szám aival foglalkozik. Végül a k ö te t kilencedik része a különböző m u ta tó k a t (jelölések, irodalom , tárg y m u tató ) tartalm azza. A „B evezetés a dem ográfiába” m unka tematikáját elsősorban a szerzők m ár idézeti célkitűzései és a k ö tet k o rláto zo tt terjedelm e szabták meg. Mégis könnyen felm erülhetnek olyan kérdések, nem le tt volna-e célszerű a demog ráfia néhány speciális (más tu dom ányágakkal, m in t a m atem atikával, a szociológiával, a szociál-pszichológiával, a földrajztudom ánnyal stb. érin t kező) fejezetét is érinteni a k ö tetb en , egyik vagy m ásik tá rg y a lt fejezet súlyát növelni vagy csökkenteni? Ügy gondolom, hogy minden ilyen jellegű módosí tás távolab b v itte volna a m u n k át a szerzők eredeti célkitűzésétől. K ülönben, aki v alah a is ta n íto tt, jól tu d ja , hogy o k tatás és bevezetés szám ára könyvet írni mindig veszélyes dolog, hiszen az ilyen kön y v b írálata különösen könnyű: tan ítan i annyi, m int kiválasztani, irány ítan i, és ez — nehéz m űvészet. A könyv vázlatos áttek in tése is m u ta tja , hogy a szerzők jól ism erik c m űvészet forté ly ait. M unkájukban a fő figyelm et a dem ográfia alapjaira irán y íto tták , itt viszont ügyeltek a fogalm ak precíz m egform ulázására, az alapokkal kapcso latos elm életi kérdések töm ör és világos kifejtésére. A k ö tet anyagának kivá lasztását úgyszintén körültekintéssel és önm érséklettel végezték, a demográfia újabb irányzatai közül o tt és an n y it v e tte k fel a m unkába, ahol és am ennyit ezen irányzatok kiforrottsága, az eredm ények hozzáférhetősége, a dem ográfiá ban elfoglalt súlya lehetővé te tt. És mégis a dem ográfia fejlődőben levő fejezetei, az aktuális tudom ányos problém ák, a még m egoldásra váró fon tosabb feladatok kellő képviseletet n yertek a könyvben. Ily m ódon a szerzők m ásik céljukat is elérték, annak az egyes országok egyetem ein jelentkező válságnak a küszöbén, am ely lassan szétterjed a társadalom tudom ányok, így a dem ográfia alapvetésének o k ta tá sá ra is, sikerült jelentős módon közelebb hozni egym áshoz a dem ográfia precízen kidolgozott alapjainak tankönyvszerű előadását és a legm odernebb dem ográfiai kutatásokat. A m unka olyan feje zetei, m int am elyek például a népesség különböző típusú m obilitásainak, a családdem ográfia egyes kérdéseinek, a családtervezés problém áinak tárg y a lásával, a kohorszelemzés alkalm azásával vagy a népesség perspektivikus előreszám ításával sLb. foglalkoznak a m odern dem ográfiai k u tatáso k eredmé nyeit összefoglaló bárm ely speciális igényű m onográfia vagy cikkgyűjtem ény
318
FIGYELŐ
díszére válnának. Szívesen lá ttu n k volna e fejezetek sorában még egy olyan bővebben k ifejtett részt is, am ely a különböző gazdasági és demográfiai körül m ények közötti népességfejlődés gazdasági hatásainak (nem kevésbé elegáns és mély k u ta tá si m ódszereket igénylő) vizsgálataival foglalkozik. (E bben az aspektusban a „N épesedéspolitika-gazdaságpolitika” c. pont anyaga úgy a felv etett gondolatok, m ind az idetartozó tények elemzése dolgában szegé nyesnek tűnik.) Ilyen elemzések elengedhetetlennek látszanak a népesedéspoltikai döntések szilárd m egalapozásához a gazdasági problém ák vizsgálatá nak oldaláról. A „B evezetés a dem ográfiába” szerzői messzemenően figyelembe v ették a gyakorlat, a különböző érdeklődési körű szakem berek igényeli. „A szerkesz tés alapelve az v o lt — o lvashatjuk az előszóban is —, hogy a könyv a meg szabott keretek k özött elsősorban a gyakorlati szem pontoknak megfelelő ism ereteket és m ódszereket n y ú jtsa .” (Nem ide tartozik, de nehéz vissza folytam a só h ajt: de szép lenne az ilyen jellegű egyetem i tankönyveink egyi kében, m ásikában hasonló törekvéseket felfedezni.) A kötetb en alig szerepel definíció vagy elemzési m ódszer anélkül, hogy szerzők meg ne m u tatn ák , hogyan keletkezett, m iért v an rá szükség, hogyan alkalm azható. Részben az előadott anyag jobb m egértését, részben az alkalm azásokat segíti a m ód szerek illusztrálásául szolgáló számos num erikus példa (talán nem le tt volna célszerűtlen az egyes fejezetekhez felad atg y űjtem ényt is csatolni), az idézett népesedésstatisztikai eredm ények alapján levonható következtetések pedagó giai szem pontból is igen értékes részletezése. E bben a vonatkozásban e m unka szem m elláthatólag igyekszik elkerülni a dem ográfiai és a statisztikai szakiro dalom tekintélyes részének egyik, nem m inden alap nélkül b írált h ibáját, am ely A. F. Bentley szavaival abban rejlik: „S okat írtak m ár a módszerről, a m ódszert mégis alig h aszn álják ” (idézve O. Duncan, R. Cuzzort, B. Duncan könyvében). Az előadott anyag leggyakorlatibb vonatkozásai is választ adnak azonban azoknak, akik egyenlőségjelet tesznek a népességi statisztik a és a dem ográfia közé. (E gyébként e k ét diszciplína kap cso latát és egymáshoz viszo n y íto tt helyzetét igen világosan fejtik ki a szerzők könyvük első fejeze tében.) Egyes részek kivételével a legegyszerűbb példák elemzései is m u tatják , hogy azok távolról sem egyszerű statisztik ai m anipulációk a különböző népe sedési adatokkal, hanem a népességi statisztik a eredm ényeinek mély demog ráfiai elemzései a szó nemes értelm ében; valóban az „ilyen adatok tan u lm á nyozása egy m ódszer bizonyos em pirikus problém ák m egoldására” (J. Spengler — O. D uncan). A dem ográfia alapjainak a k ö te t által k ö v etett előadásmódja megfelel egy tankönyvvel szem ben tám aszth ató követelm ényeknek. Az anyag nagy részének m egértéséhez csupán a K özgazdaságtudom ányi E gyetem első év folyam ain előadott kötelező kurzusok ism erete szükséges, néhány p o ntja azonban (am elyeket egyébként apróbb betűkkel nyom tak) m agasabb elő képzettséget igényel. Áz előadásm ód abban az értelem ben tradicionális, hogy a k ö tet különböző tém ákkal foglalkozó részei minden esetben a használt fogalm ak precíz körülhatárolásával és m egfogalm azásával kezdődnek (leg többször u talv a kialakulásuk k örülm ényeire), szisztem atikusan ism ertetik a leggyakrabban használatos dem ográfiai csoportosításokat, b em u tatják a meg felelő fontosabb m u tatószám úkat és az ezek segítségével végezhető demog ráfiai elemzések m ódszertanát. A tradíciótól azonban pozitív értelem ben eltér abban a tek in tetb en , hogy az elő ad o ttak at a m ár idézett számos num erikus példán túlm enően gazdag (több m int 200, jól szerkesztett, áttekinthető) táb laan y ag illusztrálja, részletesen ism erteti a vizsgált demográfiai jelenségek alakulását M agyarországon, ennek helyét a különböző országok népmozgalmi jelenségeinek sorában. E z az előadásm ód a szerzőktől nagy tö b b letm u n k át igényelt és hely szem pontjából a k ö tet szám ottevő részét tölti ki. Vélem ényünk szerint azonban erre egy bevezető jellegű m unkában feltétlenül szükség van, m ivel énélkül elképzelhetetlen a dem ográfia alapjainak tökéletes megértése és tisztázása. Elism erés illeti a szerzőket, am iért ellenállva a dem ográfia eset leg m utató sab b an előadható egyes speciálisabb fejezetei és módszerei csábí tásán ak (am elyek különben sem lehetnek egy bevezető jellegű m unka tém ái) szilárdan ragaszkodtak eredeti helyes célkitűzéseikhez.
FIGYELŐ
319
Itt jegyezzük meg, hogy a népszám lálások a demográfia kiemelkedően legfontosabb forrásai ugyan, mégis kissé túlm éretezettnek látszik a kötetben a különböző népszám lálási problém ák súlya. A könyv egyes fejezeteiben túlságosan érződik az 1960. évi m agyar népszám lálás idő- és térbeli közelsége. Például a 2. fejezet ötödik p o n tja a k ö tet adatokkal rendkívül gazdagon illusztrált része, a „F ö ld tu lajd o n , gazdaságnagyság és jövedelem ” címet viselő alp o n tja ebből a szem pontból mégis szegényes, bár kiadványainkban erről a tém áról is bőségesen állnak rendelkezésre (ha nem is népszám lálási) adatok. V ita th a tó , hogy a népszám lálási anyag feldolgozásánál használt bizonyos kódjelek dem ográfiai tankönyvbe vagy ak ár kézikönyvbe illenek-e? A könyv nyelvezete világos, stílusa zam atos és a nagyszám ú szerzőgárda, v alam in t annak ellenére, hogy a szerkesztő a szerzők egyéni stílu sát és kifejezés m ó d ját nem k ív á n ta egységesíteni, eléggé homogén. E bben a vonatkozásban a k ö tet jó példa arra, hogyan lehet a legnehezebb és néha legelvontabb tu d o m ányos kérdésekről is úgy írni, hogy az egyúttal a tankönyvvel szemben tá m a sz to tt igényeket is kielégítse, „száraz” a d a to k a t úgy vizsgálni és elemezni hogy az nem szakértő olvasók érdeklődését is állandóan ébrentartsa. H atalm as szerkesztői felad ato t je le n te tt a számos m atem atik ai form ulában használt jelö lések jól sikerült egységesítése. M aguk a jelölések, m agyarázatukkal eg yütt a k ö tet végén „M u tató k ” címszó a la tt v annak összegyűjtve (felsorolásuk is öt teljes oldalt tesz ki), nagym értékben elősegítve a „Bevezetés a dem ográfiá b a ” használhatóságát. (A jelölések egy-két esetben, pl. a 81., a 411 oldalakon eltérnek a konvencionálistól; néhány form ula jelölései pedig, pl. K arup in ter polációs képlete esetén a 388. oldalon, nincsenek kellően m egm agyarázva.) A k ö te t anyagának m egértését jelentősen elősegíti a több m in t ötven kitűnően k iv itelezett ábra (kár, hogy készítőjének nevét hiába kerestük a könyvben), h asználhatóságát pedig nagym értékben emeli az utolsó részben találh ató , vázlatosan is gazdag, m ajdnem 17 oldalnyi irodalom jegyzék és a részletes tárg y m u tató . (T alán egy n évm utató összeállítása sem le tt volna felesleges.) A k ö te t nyom datechnikai kivitelezése ízléses és szép, értékét azonban ro n tja az E gyetem i N yom da által elk ö vetett sajnálatosan nagy szám ú (szerencsére legtöbb esetben nem értelem zavaró) sajtóhiba. (Nem könnyű felfedezni az egyébként szépen tipo g rafált k ötet kiadásának évét sem.) Ily módon te h á t a könyv szerkesztője és alkotói hatalm as és rendkívül értékes m u n k át végeztek a nem zetközi dem ográfiai irodalom ban is példa nélkül álló k ö te t m egírásával. A „B evezetés a dem ográfiába” a m agyar társadalom tudom ányi szakirodalom nagy nyeresége, am ely m inden bizonnyal jelentősen elősegíti m ajd a dem ográfiai k u ltú ra további gyors emelkedését a hazai dem ográfiai k u tatáso k még gyorsabb kibontakozását. Tekse K álm án К П О Я В Л Е Н И Ю П ЕРВ О ГО В Е Н ГЕ РС К О ГО У Ч Е Б Н И К А ПО ДЕМ ОГРА Ф И И . В В Е Д Е Н И Е В ДЕМ ОГРАФИЮ . Редактор: Эгон Сабади. Авторы: Д ь. Ачади, Д ь. Барш н, Л . Бене, А. Я. Боярский, А. К л и н гер, 3. Мартон, Я. Мелли, К. Милтени, Э. Сабади, В. Я. Смулевич, И. Тамаши, Э. Теис, И. В арга, Д ь. Вукович. Издательство Экономической и Ю ридической Литературы, Будапеш т, 1964, 610 стр. Том, который ж елает удовлетворить требования, предъявляемые к демографическому учебнику, справочнику и методологическому основа нию, состоит из следующих 8 глав: 1. Введение (Понятие, предмет и метод демографии); 2. Состояние населения (Территория и население, демогра фия поселений и квартир, Распределение населения по полу, Возрастный состав населения, Общественно-профессиональный состав населения, К ультурное положение населения, Распределение населения по граж дан ству, язы ку, национальностям и религиям ); 3. Браки-семья (Распределе ние населения по семейному состоянию, Бракосочетания, Прекращ ение браков, Б ал ан с браков, Таблицы брачности, Семья-домащнее хозяйство); 4. Ромсдения — плодовитость (Понятие, показатели и измерение рож де ний и плодовитости, Д инам ика численности рождений, Интенсивность рождений по различным критериям новорожденных, Д инамика плодо
320 витости, Д ифференциальная плодовитость, планирование семей — регу лировка рождаемости); 5. Смерти (статистика смертей, динамика рождае мости, дифференциальная рождаемость, Причины смерти, Д етская смерт ность, Таблицы смертности); 6. М играция (Основные понятия миграции, Методы измерения и анализа миграции, В нутренняя миграция, Между народная миграция); 7. Воспроизводство (Совместный анализ демографи ческих процессов, Рассмотрение механизма населения, Перспективные расчёты численности населения); 8. История демографии, демографическая полит ика, статистика народонаселения (К раткая история демографии и демографических теорий, Д емографическая политика, Источники демогра фии, Статистика народонаселения). Д евятая часть 9 тома включает в себя следующие указатели: алфа витный у казатель примененных обозначений, указатель литературы на почти 17 страницах (который между прочим охватывает почти всю де мографическую литературу на венгерском языке), а такж е предметный указатель. М атериал книги иллю стрируется 218 таблицами и 54 рисунками. THE FIRST HUNGARIAN DEMOGRAPHIC TEXT-BOOK APPEARS. AN INTRODUCTION INTO DEMOGRAPHY. Edited by Egon Szabady. W ritten by: Gy. Acsády, Gy. Barsy, L. Bene, A. Ja. Bojarszkij, A. Klinger, Z. Marton, J. Melly, K. Miltényi, E. Szabady, B.Ja. Szmulevics, J. Tamásy, E. Theiss, I. Varga, Gy. Yukovich. Publishing House for Law and Economics, Budapest, 1964, pp. 610. The volume intending to meet the claims that can be laid on a demographic text book, a manual and a book on methodological rudiments, consists of eight chapters: 1. Introduction (Concept, subject and methodology of demography); 2. Stale oj the population (Area and population, Location and dwelling demography, Sex distribution of the population, Age-composition of the population, Socio-occupational distribution of the population, Educational standard of the population, Composition of the population by citizenship, mother-tongue, nationality, religion; 3. Marriage-family (Distribution of the population by marital status, Marriages concluded, Marriages ceased, Balance of marriages, Marriage tables, Family-household); 4. Births-ferlUily (Concept, indicators, mea suring of births and fertility, Trend of the number of births, Intensity of births by the different criteria of the newborn, Development of fertility, Family planning birth control); 5. Mortality (Mortality statistics, Trend of mortality, Differential mortality, Causes of dealth, Infant mortality, life tables); 6. Migration (Basic concepts of migration, Methods of measuring and analysing the migratory movement, Internal migrations, International migrations); 7. Reproduction (Joint analysis of the population processes, Examination of the mechanism of the population, Projection of the development of the population); 8. History of demography, population policy, population statistics (A brief outline of demo graphy and the population theories,Population policy,Sources of demography, population statistics). Part 9 of the volume includes the following indices: an alphabetical index of the symbols applied, a bibliography consisting of nearly 17 pages which (among others) embraces almost the complete demographic literature in the Hungarian language as well as the subject index. The contents of the volume are illustrated with 218 tables and 54 figures.
A
M T A
D E M O G R Á F IA I
E LN Ö KS É G I
B IZ O T T S Á G Á N A K
V ITA Ü LÉ S E A TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
ÉS N É P E S S É G T U D O M Á N Y
KÉRDÉSEI T Á R G Y Á B A N
A M agyar T udom ányos A kadém ia Dem ográfiai Elnökségi B izottságának regionális m u nkabizottsága 1964. ja n u á r 22-én vitaü lést ta rto tt, melyen Dr. M endöl Tibor egyetem i ta n á r, a B izottság tagja „Településföldrajz és nép esség tu d o m án y ” címen ta r to tt előadást. A Demográfia jelen száma a ta n u lm á n y o k között teljes terjedelm ében közli az előadás szövegét, melyhez kapcsolódva először k ét korreferátum jellegű hozzászólás hangzott el.
FIGYELŐ
321
Dr. F órizs M argit, a K özponti S tatisztik ai H ivatal osztályvezetője településstatisztikai szem pontokkal egészítette ki az előadást. B ár a települések népességszáma bizonyos m értékben u tal azok fejlettségére is, mégis a népesség szám szerinti csoportosítás egyedül nem alkalm as a települések típusának és fejlettségének m egállapítására. E zért a vizsgálatoknál a települések funkcio nális különbségeit kifejező m utatószám okat, a funkciók szám át és a vonzás körzet nagyságát v ették alapul. A településstatisztika feladata, hogy ezeket a funkciókat k o n k rét ad atokkal jellemezze. A társadalm i-gazdasági fejlődés következtében a m u ta tó k egy része jelentőségét veszti, s ezek helyébe újak lépnek. Az utóbbi 10 évre vonatkozó a d a to k a t és m u ta tó k a t a K özponti Statisz tikai H iv atal településstatisztikai m unkaközössége a „M agyar városok és községek” című k ö tetéb en 1 közzétette és ezt az anyagot tovább bővítik. A tud o m án y és a tervezés által igényelt ad ato k k ö rét ez ideig véglegesen még nem h a tá ro z tá k meg, de Mendöl T ibor „T elepülésföldrajz” című könyve sok hasznos u ta lá st ad a szükséges adatok te k in tetéb en is. Nem tisztázo ttak még a települések összehasonlításának m ódszerei: ez idő szerint alkalm azzák a m onografikus m ódszert, v alam in t több ism érv szerinti kombinációs-korrelációs m atem atikai vizsgálatokat. A településstatisztika, m ely a közigazgatási értelem ben v e tt városok és községek adataiv al foglalkozik, m unkafelad atának tek in ti a települések belső szerkezetének, övezeteinek és ezek funkcionális szerepének vizsgálatát. Fontos feladat volna a k ü lterületek elhatárolásának, illetve ennek alapjául szolgáló elvi szem pontoknak a kidolgozása is, ami nem lehet egyetlen szerv feladata. Dr. Boros Ferenc, az Országos T erv h iv atal főelőadója a tervezés szem p o n tjait fe jte tte ki és ism ertette a tá v la ti tervezés igényeit a földrajzi és demográfiai k u ta tá s irányában. Szintén u ta lt Mendöl Tibor „T elepülésföldrajz” címen közelm últban m egjelent m űvére, m ely a tudom ányos k u tatáso k o n kívül közvetlenül a gyakorlati tervező m unkában is (város- és községrendezés, településfejlesztés) értékes ism eretanyagot n y ú jt. Bőséges irodalm i áttek intése és irodalom kritikai megjegyzései nem zetközi átte k in té st is adnak. A településföldrajzi vizsgálatok és ezeken belül az egyes városokkal és falvakkal, vagy azok csoportjaival foglalkozó k u tatáso k szerves részét képezik a m agyar településhálózat egészével dolgozó tervezésnek. A táv lati tervezés során ugyanis arról kell dönteni, hogy a történelm ileg k ialakult település hálózat milyen irán y b an fejlődjön és hogy a nagyszám ú apró település közül tá v la tb a n melyek ítélhetők fejlődő településeknek és melyek visszafejlődése nem érinti a népgazdaság érdekeit. A k iv álaszto tt települések fejlesztése gazdaságilag hatéko n y ab b lehet éppen az ellátó intézm ények egy helyen való koncentrálása révén. Az előadást v ita k ö v ette, melyen Vörösmarty A ntal (MTA Földrajz tudom ányi K utató cso p o rt), K örm endy Klára (Városépítési Tervező V.), R uisz Rezső (Belkereskedelm i K u tató in tézet), dr. Acsádi György (K özponti Statisztikai H ivatal), dr. M ikes Gábor (N épességtudom ányi K utatócsoport), v alam in t az elnöklő dr. Bene Lajos szóltak hozzá. A hozzászólásokra dr. Mendöl Tibor egyenként választ a d o tt és így élénk eszmecsere alak u lt ki. E nnek során tá rg y a ltá k azt a kérdést, hogy a település szem pontjából a m unkahely vagy a lakóhely tekintendő-e elsődlegesnek? A település szó etim ológiája a lakótelepülésre u tal, de Mendöl Tibor válasza szerint m a a m unkahely v an előtérben, összefüggésben azzal, hogy a településföldrajzot többnyire a gazdaságföldrajz részeként kezelik. Összefügg ezzel az a v ita tárg y áv á t e t t felfogás, mely szerint az ingázók lakóhelye bizonyos értelem ben a m unkahely településének volna tartozéka. H a a lakóhely oldaláról nézzük a kérdést, akkor a m unkahely tartoznék v ala m iképpen a lakóhely településéhez. Ezzel kapcsolatban utalás tö rté n t a földrajzi kutatáso k n ál felhasználható népszám lálási kiadványokra, melyek többek között a lakóhely és a m unkahely összefüggéseit, az ingavándorlást világítják meg bő ad a ttá rral. T artalm azzák a kiadványok B udapest övezeti beosztás szerint csoportosított a d a ta it is. 21
D em ográfia
322
FIGYELŐ
Szóba k erültek a m unkahelyen és lakóhelyen kívül más települési kapcso latok is. A hozzászólások során felvázolták azokat a feladatokat, am elyek a föld rajztudom ány, a gazdasági és településtervezés, v alam int a dem ográfia, illetve településstatisztikai együttes m unk ájáv al volnának m egoldhatók. Ilyenek a következők : A város és falu m egkülönböztetésének szem pontjai. A k ü lterületi la k o tt helyek értelm ezése és elhatárolása. A városokon belüli funkcionális övezetek kijelölésének elvei. A városkörnyéki övezetek m eghatározása. A települések vonzáskörzetének m egállapítása, a funkciók terü leti ki h atásai alapján. A közigazgatási h atáro k tó l független nagyobb régiók kijelölése, megfelelő egységes adatösszeállítások és vizsgálatok céljára. Az ülésen általáb an kifejezésre ju to tt a kívánság a fent é rin te tt kérdések ben illetékes szakem berek és szervek együttm űködése tekintetében.
ЗА С ЕД А Н И Е ДЕМ О ГРА Ф И ЧЕС К О ГО П РЕ ЗИ Д И У М А В Е Н Г Е Р СКОЙ А КА Д ЕМ И И Н А У К ПО ТЕМ Е «ГЕОГРАФИЯ Н А С Е Л Е Н Н Ы Х П У Н К Т О В И Д ЕМ О ГРА Ф И Ч Е С К А Я НАУКА». Региональная рабочая группа Демографического П резидиума Венгерской Академии наук провела 22 января 1964 года заседание, на котором с докладом «География населен ных пунктов и демографическая наука» выступил профессор университета, член Президиума, д-р. Тибор Мендель. В настоящем номере нашего ж урн а ла среди исследований публикуется полный текст доклада. К докладу были сделаны два содоклада, после чего последовала оживленная дискуссия. В ходе дискуссии были подвергнуты обсуждению показатели и исследовательские методы, служащ ие для установления типов и степени развития населенных пунктов, аспекты перспективного планирования населенных пунктов, роль места работы и места жительства с точки зрения населенных пунктов и другие вопросы. Н а заседании были намечены те задачи, которые следует разреш ить совместными усилиями географической науки, экономического планирования и планирования населенных пунктов, демографии и статистики населенных пунктов. К другу этих задач относятся: размежевание понятий города и села, тр ак товка окраинных населенных точек, внутригородские и внегородские зоны, аспекты сферы притяж ения населенных пунктов, а такж е определе ния границ крупных районов. DEBATE OF THE PRESIDENTIAL COMMITTE FOR DEMOGRAPHY OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES ON „LOCATION GEOGRAPHY AND POPULATION SCIENCE” . The Regional Working Group of the Demographic Presiden tial Committe of the Hungarian Academy of Sciences held a session on January 22, 1964, at which Dr. Tibor Mendöl, University Professor, member of the Committee, delivered a lecture on “ Location geography and population science” . The full text of his lecture can be found among the papers in the present number. The lecture was followed first by two contributions then by a vivid debate. In the latter the indicators and methods of examination to determine the types and the standard of development of the locations, the aspects of long-rage planning of locations, the role played by the working place and residence in the formation of locations as well as other problems were discussed. Also the tasks to be solved with the joint work of geography, economic and location planning as well as demography and location statistics were laid down. Such are, for instance, the delimination of town and village, the interpretation of what is meant by external inhabited places, the aspects of determining the zones within towns proper and in the surroundings, the sphere of attraction of locations as well as the larger regions.
FIGYELŐ
323
A Z 1965. ÉVI N É P E S S É G I V I L Á G K O N G RESSZU S ELŐKÉSZÜLETEI
Az E gyesült N em zetek Szervezete 1965. augusztus 30-a és szeptem ber 10-e közö tt rendezi m ásodik Népességi V ilágkongresszusát, Belgrádban. Az ezt megelőző — első — V ilágkongresszust 1954-ben R óm ában ta rto ttá k .1 A Konferencia szervezésében az E gyesült N em zetek Szervezetén kívül részt vesz a N em zetközi N épességtudom ányi Unió, a N em zetközi M unkaügyi H ivatal, (ILO ), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudom ányos és K ulturális Szervezete (UNESCO), az Egészségügyi Világszervezet. (W HO), valam in t a N em zetközi Ú jjáépítési és Fejlesztési Bank. A vendéglátó Jugoszlávia korm ánya lesz. A Kongresszus szervezői a rra törekszenek, hogy azon elsősorban az 1960-as évek újonnan felmerülő népességi problém ái kerüljenek a világ m inden ré széből összejövő szakértők elő tt m egvitatásra. M int az 1954. évi V ilágkong resszus ez is tudom ányos összejövetel lesz, am elyen az egyes tárgykörök szakértői kicserélik gondolataik at és ta p a sz ta la taik at. A Kongresszus cél kitűzése, hogy előm ozdítsa a népességi problém ák m egértését, különösen a gazdasági és társadalm i fejlődés problém áinak dem ográfiai aspektusait, hogy felkeltse az érdeklődést az em lített problém ákkal kapcsolatos tudom ányos k u ta tá s és ad atg y ű jtés irán t, valam in t, hogy fokozza ez utóbbiak eredm ényes ségét. Az e téren m utatkozó problém ák sürgősségét és nagyságát tek in tv e re m élhető, hogy az 1965. évi K ongresszuson részt vevő szakértők szám a felül m úlja m ajd az 1954. évit, különösen a fejlődő országokból. Noha a K ongresszuson a népességi p roblém ákat világviszonylatban fogják vizsgálni, különös figyelm et fognak szentelni a fejlődő országok viszo nyainak. Á ltalában ezekben az országokban em elkedik leggyorsabban a népességszám és a gazdasági és társadalm i fejlődés problém ái itt a legégetőbbek. Sok fejlődő országban a születések és halálozások különbözete több a népesség 3% -nál. E z a szaporodási arányszám elegendő ahhoz, hogy a népességszám 23 év a la tt m egkétszereződjék, és ha a jelenlegi tre n d folytatódik, akkor a világ kevésbé fejlett terü letein az ilyen v agy még m agasabb szaporodási arán y számok ham arosan tip ik u sak lesznek. A népesség szaporodásának ilyen magas arányszám a és a term elés gyorsabb növekedése közötti összhang biztosításának nehézsége, m elyet súlyosbítanak a gazdasági és társadalm i fejlődés akadályai s igen nagy felelősséget jelent. Még bonyolultabbá teszi a problém át a vidék ről városokba vándorlók egyre növekvő szám a. F eltétlenül szükséges a fogyasz tó k és foglalk o ztato ttak szám a növekedésének és belső vándorlásának lehető legnagyobb m értékű ellensúlyozása a term előeszközök és társadalm i tőke beruházásai ú tján , v alam in t az alkalm azási lehetőségek kiterjesztésével a városi és vidéki, m ezőgazdasági és ipari szektorokban. U gyanakkor sok korm ány elő tt felvetődik az a kérdés, v ajo n nem kellene-e intézkedéseket foganatosítani a népesség szaporodási trendjének m ódosítása céljából azért, hogy a gazdasági és társadalm i fejlődés m eggyorsuljon; és ha igen, m ilyen intézkedések volnának a legmegfelelőbbek és leghatékonyabbak az ad o tt ország feltételei m ellett. Az e kérdések tárg y áb an hozandó, jól m egalapozott döntések szükségessé teszik az egyes országok folyam atos dem ográfiai helyzetének ism eretét, annak valószínű válto zásait az előrelátható jövőben; e változások k apcsolatát a tőkeszükséglettel, a foglalkoztatottsággal, a m ezőgazdasági és ipari fejlődéssel, az élelm iszerszükséglettel és ellátással, az iskoláztatással, a lakáshelyzettel és az egyéb fogyasztási szükségletekkel, v alam in t azokkal a tényezőkkel, amelyek befolyásolják a term ékenységet, halandóságot, a vándorlást, a népesség szaporodását és összetételét. Ezek a kérdések fognak szerepelni a 1 A róm ai N ép esség i V ilágkon gresszusról v iszo n y la g b ő ism ertetés ta lá lh a tó a Dem ográfia 1959. évi 2— 3. szám áb an (3 1 6 — 3 1 8 . p.) és a Sta tisz tik ai Szemle 1954. évi 11. szám áb an (892— 913. p.) M egem lítjük, h ogy a N em zetk ö zi N ép esség tu d o m á n y i U nió, m ely k é té v e n k é n t ta r tja ü lé seit és a m ásodik világh áború ó ta B écsb en (1959. a u g u sztu s 28 és szeptem ber 4 k ö z ö tt), N ew Y orkban (1961. szeptem ber 11— 16 k ö z ö tt) és O tta w á b a n (1963. a u g u sztu s 21— 29 k ö z ö tt) ren d ezett k on g resszu st, a N ép esség i V ilágkon gresszus év éb en nem ta r t külön ü lést, han em közrem űköd ik a V ilágkon gresszus m egszervezésében.
21*
324
FIGYELŐ
K ongresszus által megvizsgálandó legfőbb tém ák közt. A születésszabályozási m ódszerek h atékonyságát és tervezését, v alam int a népességi trendek össze té te lé t is vizsgálni kívánják. A Kongresszuson az alábbi tém ák m eg vitatására kerül sor (12 plenáris ülésen, valam in t 12 vitacsoport ülésen): A . Plen ári s ülések A. 1. Termékenység (a) A term ék en y ség szín v o n a la és trendjei (b) G azdasági és tá rsa d a lm i té n y e z ő k h a tá sa a term ékenységre, kü lönös te k in te tte l a fejlődő országok g a zd a sá g i és társadalm i fejlőd ésén ek hatásaira. (c) A term ék en y ség b e fo ly á so lá sá t célzó ren d sza b ályok haték on ysága. A . 2. Ha landóság (a) A h a la n d ó sá g szín v o n a la és trendjei, v a la m in t ezek k ap csolata a kor- és nem specifikus h a lá lo zá si a rá n y szá m o k k a l. (b) A k ö zeg észség ü g y i in tézk ed ések és a ga zd a sá g i és társad alm i té n y e z ő k h a tá sa a h alan d ó ságra, k ü lönös te k in te tte l a fejlőd ő országok gazd asági és társad alm i fejlőd ésének h a tá sa ira (c) A csök kenő h alan d óság és a ja v u ló eg észség i fe lté te le k gazdasági és társadalm i hatásai. A . 3. Belföldi vándorlás (k ülönös te k in te tte l a fa lu -v á ros k ö z ö tti vánd orm ozgalm akra). (a ) A falu si és városi k ö rzetek k ö zti v á n d o rlá s v o lu m en e és irán ya, v a la m in t ennek v iszon ya a fa lu si és v árosi körzetek term észetes népszaporodásáh oz. (b) A fa lu -város k ö zti v á n d o rlá st b efo ly á so ló té n y e z ő k , kü lön ös te k in te tte l a fejlőd ő országok falu si és v á ro si körzeteiben a gazdasági és tá rsad alm i fe lté te le k hatására. (c) A falu si és v árosi v á n d o rló k ism érvei és v á n d orm ozgalm u k hatása a falu si és városi körzetek n épességének összetételére. (d) A b elfö ld i v á n d o rlá so k eg y éb a sp ek tu sa i. A. 4. A jövőbeni demográf iai fejlődés és perspektívák (a) A term ék en y ség , h a la n d ó sá g és term észetes szap orod ás irá n y á n a k jö vőb en i h atásai (b) A nem zetk ö zi és b elföld i v á n d o rlá s irá n y á n a k jö vőb en i hatásai. (c) A jö v ő b en i nép esség e lő reszá m ítá sa , leh ető ség ek és h ib ah atárok . (d) A városi és fa lu si nép esség jö v ő b en i n öv ek ed ésén ek hatásai. (e ) A n é p esség ö sszetétel jö v ő b en i v á lto z á sa in a k hatásai. A . 5. -4 munkaerő-helyzet és foglalkoztalottság demog rá fiai szem pontj ai (a) A gazdasági tev ék en y ség ek b en v a ló r ész v étel és az e lta r to ttsá g i arán yok dem ográfiai trendjei, v a la m in t az ezekre h a ló tén y ező k . (b) A m u nkaerő- és fo g la lk o z ta to ttsá g i p o litik a d em ográfiai m egfon tolásai. (c) A m u n k a n élk ü liség és az a la cso n y fo g la lk o z ta to ttsá g problém ájának d em ográfiai szem pon tjai. A. 6. A képzettség emelésének de mográfiai sze mpontjai (a) A z o k ta tá s-n e v elés k ö rü lm én y eit és szo lg á lta tá s á t b e folyásoló dem ográfiai tén y ező k . (b) A k é p zettség em elésének h a tá sa a term ék en y ség, a h a lan d óság és a b elföld i ván d orlás trendjére. (c) A n ev elés-fejlesztés k oord in ált terv én ek d em ográfiai m egfon tolása. (d) A kép zett m u nkaerő irá n ti szü k ség let és e lo sz tá sa a gazd asági és tá r sa d a lm i fejlőd és sel k a p cso la tb a n . A . 7. A mezőgazdas ági fejlesztés és az élelmiszerellátás demográfiai sze mpontjai (a) A z élelm iszerszü k séglet n a g y sá g á t, m e g o szlá sá t és a term elést b e folyásoló dem ográfiai tén y ező k . (b) A gazd asági fejlőd és, a m ezőgazd asági te rm elék en y ség és a d em ográfiai té n y e z ő k k öl csö n h a tása . (c) N ép esség és a m ezőgazd asági erőforrások. A. 8 . A városfejlesztés és a lakásépítés demográfiai szem pontj ai (a) A vá ro sia so d á s, az ip a ro sítá s és a m ezőgazd asági fejlőd és k ölcsön h atásai. (b) A la k á sszü k ség letet b e fo ly á so ló d em ográfiai tén yezők . (c) A v á ro sfejlesztés szü k ség leteit — a la k á sép ítk ezés k iv é te lé v e l — b efolyásoló dem ográ fiai tén y ező k (k ö zsz o lg á lta tá so k , szociális in tézm én y ek , városi fogla lk o zta tá si leh ető ségek stb .) (d) A v á r o sfejlesz té si és la k á sé p íté si te r v ek h a tá sa i a város-falu k ö zö tti vánd orlásra és a városi n ép esség szá m em elkedésére. (e) A v á r o sfejlesz té si és la k á sé p íté si p o litik a d em ográfiai v iz sg á la ta és k ap cso la ta a gazda sági és tá rsa d a lm i fejlőd ésre v o n a tk o z ó á lla m i in tézk ed ések k el. A. 9. A megtakarítások, a beruházások, a technológiai fejlődés és az ipar oso dás demográf iai aspektusai (a) A t ők e szü k sé g le te t, a m eg ta k a rítá so k m érték ét, az iparosodást és a gazdasági élet rugal m asságát b e fo ly á so ló d em ográfiai tén y ező k . (b) D em ográfiai v izsg á ló d á so k a b eruházások és a tech n ológiai fejlőd és stra tég iá já v a l k a p cso la tb a n . A . 10. A gazdasági fejlődés de mográfiai sze mpontjai (a ) A nép esség fejlő d és ará n y á n a k és a nép esség ö ssz e té te lén ek h atása az egy főre ju tó ter m elésre és a gazdasági fejlőd és leh etőségeire e g y es országok gazdasági és dem ográfiai k örülm én yei k ö zt.
FIGYELŐ
325
(b) A zo n erő feszítések k el k a p cso la to s p roblém ák , a m ely ek arra ir án yu ln ak , h ogy lek ü zd jék a gazdasági fejlőd és c élk itű zé seit g á tló d em ográfiai a k a d á ly o k a t; in tézm én y es és szerve zeti té n y ező k ; az ily e n erő feszítések sikeres leh ető ség ei e g y es országok a d o tt v iszon yai k ö zö tt. A. 11A A tematikus ülések főbb ere dm ény einek összefoglalása és vitá ja (k ét ülés). E zen a k é t ülésen A. 12. m érlegelik m ajd m ind a v ita c so p o r t-ü lé se k , m ind a p lenáris ü lések ered m én yeit. B . Vitacsoport ülések B.
1. Termékenységi tényezők és módszerek oly an területeken, ahol a termékenység viszonylag mag as (a) D ifferen ciális term ékenység k ü lö n ö s te k in te tte l a jelen leg i és a jö vőb en i v á r h a tó term ék en y ségi ren ddel v a ló ka p cso la tá ra . (b) H ázassá g i és csa lá d sém á k és k a p cso la tu k a term ék en y ség g el. (c) A term ék en y ség irá n ti m a g a ta rtá s és in d íték , v a la m in t a te r m ék en ység-szab ályozás ism erete és m ód szereinek gy a k o rla ta .
B.
2. Termékenységi tényezők és módszerek olyan területeken, ahol a termékenység viszonylag alacsony (a) D ifferenciális term ék en y ség k ü lönös te k in te tte l a jelen leg i és jövőb en i v á r h a tó term ék en y ségi tren d d el v a ló ka p cso la tá ra . (b) H ázassá g i és csa lá d sém á k és k a p cso la tu k a term ék en y ség g el. (c) A term ék en y ség irá n ti m a g a ta rtá s és in d íté k , v a la min t a szü letéssza b á ly o zá s ism erete és m ód szereinek g y a k o rla ta .
B.
3. Hala n dósá g, morbiditás és halálokok (a ) H a lálo k i sém ák és k a p cso la tu k a h a la n d ó sá g sz ín v o n a lá v a l és irán y á v a l. \b) A m orb id itá s és irá n y a , v a la m in t k a p cso la ta a h a la n d ó sá g szín v o n a lá v a l és irán y á v a l.
B.
4. A népesség s zá m a és n e m e k , ill. korszerinri összetételének előreszámítása (a) A nép esség szám a és nem ek, ill. k o rszerinti ö ssz e té te le előreszám ításán ak m ódszerei és problém ái. (b) A nép esség szá m elő reszá m ítá sá ra irá n y u ló erő feszítések sikere a z 1950-es évek b en és a hibaforrások. (c) A n ép ességszám elő reszá m ítá sa és a n em ek , ill. kor szerinti előreszám ítás b ázisán ak tö k éle tesítéséh ez szü kséges a d a to k és v iz sg á la to k típ usai.
B.
5. Városi és falu si népesség, a gaz da sá gila g aktí v népesség, a háztartások és családok előreszámítása M egfontolás tá r g y á v á k ell ten n i v a la m e n n y i e lő reszá m ítá stíp u s m ód szereit és p rob lém áit, v a la m in t az a d a t-típ u so k a t és ta n u lm á n y o k a t az elő reszá m ítá sok b ázisán ak tö k éle te síté se céljából.
B.
6. D e m ográ fia i alapada tok megszerzésének módszerei ott, ahol a né pszá mlálá si és népmoz galm i nyilvánta rtá si rendszerek h iá n yos ak vagy hibásak (a) N em h a g y o m á n y o s m ód szerek a szü letési, h a lá lo zá si a d a to k és eg y éb d em ográfiai ala p a d a to k m egszerzésére (h á zta rtá si k é p v iseleti fe lv é te le k , ,, n ép ességszám to v á b b v e z e té s” szám ítá so k , k é p v ise le ti n y ilv á n ta r tá si terv ). (b) N ép szá m lá lá si a d a to k h a sz n á la tá n a k m ódszerei a term ék en y ség és h alan d óság m érésére. (c) M ódszerek a nép esség k o rö sszetételi a d a ta in a k m egszerzésére, ah ol az összeírt szem élyek n em tu d n a k p o n to s a d a to k a t ad n i életkorukról. (d) A szü letésekre, h a lá lo zá so k ra és a n ép esség k o rö sszetételére v o n a tk o z ó h ib ás a d a to k érték e lésén ek és h e ly e sb íté sé n e k prob lém ái és m ódszerei.
B.
7. Újabb fejlődés a népesség szap oro dá sa és összetétele, v alamin t viszony uk tényezőinek mérési és elemzési módszereiben és elméletében A m eg fo n to la n d ó példák az újabb fejlő d és fo k o za ta in á l a h alan d óságra és a term ék en y ségre v o n a tk o zó ta n u lm á n y o k b a n a fa k to rá lis elem zés a lk a lm azásai, v a la m in t az e g y é n e k term ékenységi, h a lá lo zá si és v á n d o rlá si m a g a ta rtá sá v a l k a p cso la to s előreszám ítási m ód szerek.
B . 8. A de mográfiai kutatás és képzés előmozdításán ak problémái a fejlődő országokban (a) S z e m é ly z et tob orzása és o k ta tá sa dem o g rá fia i k u ta tá sra és képzésre. \b) A d em ográfiai k u ta tá s és k ép zés in téz m é n y e síté se . (c) N em zetk ö zi e g y ü ttm ű k ö d és a d em o g rá fia i k u ta tá s és képzés terü letén . B.
9. N em zetkö zi vándorlás m in t a fejlődő országok gaz dasági és népességi problémái megoldása elősegítésének e gyik m ód ja (a) A be- és k iv á n d o rlá s le h e tség e s k ö v e tk ez m é n y e i a n ép esség szám a és szap orod ása szem p on t' jób ól. (b) A b ev á n d o ro lta k a n y a g i seg ítsé g é n e k szerepe a b ev á n d o rlá si országok gazdaságában. (c) A bevánd orlás m in t a szü kséges sza k m a i ism eretek m egszerzésén ek és a gazdasági és társa dalm i előreh alad ás serk en tésén ek eszköze. (d) A bevánd orlók felszív ó d á sá n a k k ö ltség ei.
B . 10. (a) (b) (c)
N épes sé g és természetes erőforrások E nergia erőforrások. N em fű tő a n y a g á s v á n y o k és lé te síth e tő erőforrások. A z erőforrások felh a szn álá si és keresk ed elm i problém ái.
B . 11. A gazdaságilag ak tí v népessé g, a foglalkoztatottság, a mun kanélkülis ég és az elégtelen foglal koztatottság meghatározása és mérése B . 12. N épe ssé gi genetika
