Szeretem Kanizsát!
1
2007. december
2007. december
2
Szeretem Kanizsát!
Szeretem Kanizsát!
3
2007. december
Fiatalos lendülettel Kanizsáért A Kreatív Klub tavaly májusban karolta fel a Szeretem Kanizsát! kezdeményezést. Legfõbb célként jövõbemutató városfejlesztési stratégia kialakítását, majd a stratégia egyes elemeinek megvalósítását tûzték ki célul. Az elsõ összejöveteleket a kezdeményezõként fellépõ, a városból elszármazott fiatal kreatív szakember, Tóth Tihamér vezette.
zat, amelyre az átfogó tervet építeni érdemes, ehhez azonban olyan turisztikai terméket kell kialakítanunk, amely nem csak a belföldi, de a külföldi piacon is egyedinek számít.
Eddigi eredmények Elsõ lépésként egy önkéntes kérdõíves kutatást indítottunk, amelyet csaknem félezer kanizsai töltött ki. A kutatást értékelõ bemutatáson elhangzott, hogy a nagykanizsaiak szeretik városukat: a városlakók több mint 50%-a országos viszonylatban is szépnek látja városát, azonban a jelent viszonylag pesszimistán értékelik. A csoport célja éppen az, hogy optimizmusra bíztassa az embereket, és a városukért tenni akarókat a nemes ügy érdekében öszszefoghassa, aktivizálhassa.
A kutatásból szintén kiderült, hogy a kanizsai polgárok a legfontosabb kezelendõ területnek a munkahelyteremtést értékelik, akár ipari, akár turisztikai befektetõk biztosítják ezt. Abban is megegyezés született, hogy az esetlegesen városba települõ ipari, logisztikai befektetõk mellett, sokkal inkább a régióban egyébként is erõs fejlõdést mutató turisztika az az ága-
A Szeretem Kanizsát! támogatók köréhez az idén csatlakozott a Nagykanizsai Civil Kerekasztal és a Dél-zalai Civil Fórum Egyesület. A Kreatív Klubbal együttmûködõ szervezetek egy „zászlóshajó” programként tekintenek a Szeretem Kanizsára, amely alkalmas arra, hogy erõsítse a helyi identitást és megfelelõ mobilizáló erõt jelentsen mindazok számára, akik tálentumokkal rendelkeznek, és a képességeikkel kezdeni is akarnak valamit a város fejlesztése érdekében. A partnerek elhatározták a jelen kiadvány közös megjelentetését, amely egy csokorba foglalja azokat a legfontosabb helyi innovációkat, amelyeket a Szeretem Kanizsát! égisze alatt kívánnak megvalósítani.
2007. december
4
Szeretem Kanizsát!
Egyedi belváros, egyedi szálláshelyek, egyedi rendezvények A csoport a stratégia kialakításában három alappillért fogalmazott meg: egyedi belváros, egyedi szálláshelyek, egyedi rendezvények. A szálláshelyek tekintetében az öszszejöveteleken résztvevõk egyetértettek abban, hogy nem „még egy termálszállodára” van szükség, hanem olyan „szállodatermékre”, amely a régióban egyedi lehet. Ötletként három irány fogalmazódott meg: ötcsillagos szálloda; gyógyászati, fogászatra és plasztikai sebészetre fókuszáló hotel; dizájn-wellness szálloda, amely a 30-45 év közötti, tehetõs célcsoportra fókuszál. A rendezvények kapcsán alapvetésként megegyezés született, hogy a jelenlegi nemzetközinek nevezett, Kanizsán megrendezésre kerülõ rendezvények sajnálatos módon csak a fellépõket tekintve számítanak nemzetközinek, a vendégkört tekintve nem. Ezért olyan rendezvénykoncepció kialakítására van szükség, amely egye-
diségének köszönhetõen országosan, de külföldön is hírértékkel bír. Az egyedi belváros kialakítása kapcsán is megegyezés született abban, hogy amennyiben valós turisztikai céllé szeretnénk válni, akkor nem fogadhatjuk el megoldásként a belváros
részleges forgalomcsillapítását, hiszen egy spa-régióba érkezõ turista nyilván nem a szmogos utcán szeretne feltöltõdni. Az egyetlen jó megoldás ez esetben a belváros mihamarabbi teljes forgalommentesítése az Erzsébet tér— Eötvös tér közötti szakaszon.
Építészeti verseny a dizájn jegyében A belváros gyönyörû épített értékekkel bír, ezek megóvása, rehabilitációja kiemelt fontosságú feladat. Emellett azt is be kell lássuk: Nagykanizsa nem rendelkezik országos vagy európai hírû épített értékekkel, ezért ezt pótolnunk kell. A Szeretem Kanizsát! akciócsoport egyik tagja Varga László építész elérte, hogy a pécsi egyetem végzõs építészei a tavalyi évben diplomafeladatként azt a feladatot kapják, tervezzenek három belvárosi, jelenleg elhanyagolt területre egyedi, látványos dizájn-épületeket, amelyek kihívóak, újszerûek, de illeszkednek a meglévõ városképbe. A tervezési területek: az Erzsébet tér és annak északi tömbje, az Eötvös tér, valamint a volt kosaras piac és alsóvárosi templom környezete voltak. A beérkezett anyagok feldolgozása folyamatban van, ezekbõl várhatóan a közeljövõben kiállítás nyílik, ahol a városlakóknak lehetõségük nyílik arra, hogy azokat véleményezzék.
Szeretem Kanizsát!
5
2007. december
Szeretem Kanizsát JELENTKEZÉSI LAP ÖNKÉNTES MUNKÁRA Milyen önkéntes munkát végezne szívesen? (Ötleteket talál a www.civilforum.net honlapon!) ...................................... ................................................................................................................................................................................... Miért végezné ezt a munkát? ....................................................................................................................................... Mi az ami különösen érdekli Önt, van valamilyen hobbija? Mennyi idõt tud áldozni hetente az önkéntes munkára (rendszeresen-alkalomszerûen)?: ...................................... óra Milyen elvárásai vannak az önkéntes munkát igénylõ szervezet iránt? ....................................................................... Dolgozott-e már önkéntesként? Igen-nem (aláhúzandó). Ha igen, hol és mit végzett? ................................................. Egyedül szeret dolgozni, vagy valamilyen csapat részeként? ....................................................................................... Személyi adatok: Név: ....................................................................................... Életkor: ........... Iskolai végzettség: .............................. Cím: .............................................................................. Telefon: ........................ E-mail cím: ..................................... Akadályozó tényezõk (egészségügyi, utazási problémák, egyéb): ................................................................................. Dátum: ............................................................... Aláírás: .............................................................
2007. december
6
Szeretem Kanizsát!
Hogyan segíthetek? I. Mecenatúra 1. Tagja kívánok lenni a Cseke Ferenc Mecénás Körnek. (Nagyobb összegû magánadomány) 3. Tartós adományozási szerzõdés kívánok kötni. (Havonta egy összegben fizetendõ hozzájárulás) 4. Alkalomszerû pénzbeli támogatást ajánlok fel. (Évente egy-két alkalommal fizetendõ hozzájárulás)
Igen
Nem
Igen
Nem
Igen
Nem
Összege: .................... Ft Összege: .................... Ft Összege: .................... Ft
II. Szponzoráció 1. Szponzorációs szerzõdést kötnék az alábbi területen: ...................................................................................... 2. 3. 4. 5. 6.
.............................................................................................................................................................................. Tagja kívánok lenni a Dél-Zalai Fejlesztési Partnerségnek és vállalom a tagsággal járó feladatokat. Igen Nem Hirdetni kívánok a Dél-zalai Monitor magazinban. Igen Nem Nemes ügyhöz kötõdõ marketing kampányban vennék részt (CRM). Igen Nem Használni kívánom a Szeretem Kanizsát termékvédjegyet. Igen Nem Marketing célú „helyi termék mozgalom” indításában vennék részt Igen Nem
III.A természetbeli támogatások kínálati és keresleti fóruma a Szeretem Kanizsát Piactér, kérjük, ehhez lapoza fel a füzet vonatkozó részét. Adatok: Név: .................................................................................. Cím: ............................................................................... Telelefon: ................................................... E-mail cím: ......................................... Honlap: ...................................
Szeretem Kanizsát!
Tervezett rendezvények Közösségi tervezési programok indítása, kiállítás a tervezési anyagokból, kommunikációs és konfliktuskezelési tréning, elõadás az erõszakmentes kommunikáció témakörben, december 20-án kerül megrendezésre a vállalatok társadalmi felelõsségvállalásáról szóló konferencia és elkezdõdik a vállalkozói és civil körben folytatott kampány bonyolítása, amelynek elsõ állomásaként januárban kerül sor a Kanizsai Keres-kínál megrendezésére. Januárban kétnapos ifjúsági rendezvényre kerül sor a fiatalok társadalmi bevonása érdekében, a terveink között szerepel még egy Public Art Mûvésztelep szervezése, a „Szeretem Kanizsát!” termékvédjegy kibocsátása, ehhez kapcsolódó vásárlói tudatosság és helyi termékkampány, majd a „Szeretem Kanizsát!” katalógus kiadása jövõ év tavaszán. A partnerek együttmûködésével elkezdõdik a Délzalai Erõforrás Alapítvány szervezése, valamint a közös projekttevékenység koordinálása a Dél-zalai Fejlesztési Partnerség keretében.
7
2007. december
Dél-zalai Monitor magazin indítása A tervezett kiadvány egy színes, olvasmányos, közérdeklõdésre számot tartó, ingyenesen terjesztett havilap kíván lenni, amelyet független, lokálpatrióta szellemiség és az erõszakmentes kommunikáció jellemez. Közvetlen hangú, támogatja az olvasók erõs érzelmi azonosulását, mûködésében a személyes kapcsolatokra építõ, azok által terjedõ. Interaktív eszközöket alkalmaz, folyamatos visszajelzéseket vár a befogadók részérõl, komplex módon, együttesen alkalmazza az internetes és nyomtatott médiát. Tájékoztató a hirdetési és a szponzorációs lehetõségekrõl: Online Dél-Zala www.civilforum.net Az újság rovatszerkezete: Iránytû: Ami legközelebb esik mindennapjainkhoz. Hasznos, mindennapi életünkrõl, a városban és a térségben élõ emberekhez szóló, praktikus információk. Közéleti események, információk. Fejlesztési ügyek: Pályázatok, folyamatban lévõ projektek, városfejlesztés, a dél-zalai régió fejlesztése. Utána néztünk: Oknyomozó riport. Mit csinálhatnánk jobban, másként? Mit tettünk jól, rosszul? Publicisztika: Visszásságaink. Kurir: Társasági élet. Íme az ember: Portrék társadalmi átalakulást segítõ újítókról és közösségi vállalkozókról és azokról, akik közöttünk élnek, velünk élnek. Régiók kapuja: A város és a régió történései a helybeliség nézõpontjából. A külsõ kapcsolatok ápolása, kapcsolatépítés a térségbõl elszármazottakkal. Határon átnyúló és nemzetközi kapcsolatok. Civil kurázsi: Civil szervezetek, akik többen vannak, csak nem tudunk róluk. A civil társadalom eseményei, törekvései saját sorsának alakítására. Helyben megfogalmazódó akaratok, érdekérvényesítés, a helyi cselekvés hozzáférhetõvé tétele. A közösségszervezés mûhelye. Üzlet, gazdaság: Gazdálkodó szervezetek, cégek, szolgáltatások hírei, helyi gazdasági elemzések. Praktikus ismeretek nyújtása boldogulásunkhoz.
2007. december
8
Szeretem Kanizsát!
Erõszakmentes kommunikáció, avagy mi az a zsiráfnyelv? Legutóbb azt hallottam valakitõl, hogy a zsiráfnak olyan magas a nyaka, hogy van ideje gondolkodni, amíg az érzései felérnek a szívébõl a fejébe. Sokan tudják, hogy ez a hatalmas erejû állat soha nem bántja társait és a szárazföldi állatok közül neki van a legnagyobb szíve — 13 kilóra is megnõ —, hogy elegendõ vérrel lássa el a fejet. Milyen békességben élhet az a lény, akinek a feje magasan a lombok között van, ahol tiszta a levegõ és csend van! Egy-egy probléma közepette, milyen jó, ha kitágul a látókörünk, és sok választási lehetõségre látunk rá. Einsten szerint semmilyen problémát nem lehet megoldani azon a szinten, ahol a probléma van, csak egy magasabb pontról rálátva vagyunk képesek megérteni az összefüggéseket, és megtalálni a kivezetõ utat. A zsiráf ezt a szemléletváltást szimbolizálja az erõszakmentes kommunikációban.
A különbség a „zsiráf” és a „sakál” között nem az, hogy az egyik „jó”, és a másik „rossz” volna, hanem a „sakál” a mindennapjaink olyan helyzeteit képviseli, amikor tehetetlennek érezzük magunkat, és reakcióinkkal többnyire egyre mélyebbre kerülünk az elkeseredésbe és fájdalomba, míg a „zsiráf” szemlélete kivezetõ utat javasol az értelmetlen küzdelembõl.
A figyelem tudatosságában fényre kerülhetnek és oldódhatnak a legsötétebb, legnehezebb érzelmek is. A bosszú, a düh átalakulhat gyásszá, szomorúsággá, csalódottsággá, majd érdeklõdéssé; hogy vajon mi vitte rá a másikat azokra a tettekre, amik fájdalmat okoznak. Ilyenkor figyelmünk a másik felé fordul, hogy megértsük, milyen érzelmek és milyen emberi szükségletek késztethették a másikat arra, amit tett vagy mondott. Amikor a két oldal között kialakul a kölcsönös megértés vágya, egy olyan kommunikációs csatorna alakulhat közöttük, amiben a szavak „falak” helyett „ablakokká” válnak. Nem arról szól ez, hogy elfogadjuk a gonosz tetteket, de megértést kap a fájdalom, amibõl a tettek születtek, és ez a megértés gyógyító mindenki számára. A témáról bõvebben olvashat a www.civilforum.net/parbeszed/ honlapon!
Szeretem Kanizsát!
9
2007. december
Egy most induló projekt:
A Sétakert közösségi tervezése „Ha nem hiszel benne, akkor ne építsd meg.” (Terrence Curry) Hogyan tud egy csoport — jelen esetben a Sétakert Tervezési Koalíció — önazonossága és küldetése formát, alakot ölteni? Képesek vagyunk-e a közösségi tervezés eszközrendszerével pozitívan hozzájárulni a megépített környezethez? A közösségi tervezés olyan módszer, mely minõségi megoldásokat szeretne kidolgozni úgy, hogy a (jövõbeli) használókat/haszonélvezõket is bevonja a tervezés folyamatába. Olyanfajta együttmûködésrõl van szó, ahol megfelelõ szaktudással rendelkezõk megfelelõ szerepet kapnak. Ezen folyamatnak egy alapszabálya, hogy a haszonélvezõk/ügyfelek tervezési kritériumokat kell megállapítsanak míg a tervezõknek ezeket szem elõtt tartva kell megoldásokat kidolgozniuk. A tervezési folyamat négy részre oszlik: 1. Bevezetés a „közösségi tervezés”
módszerébe. 2. Csapatmunka (mûhelymunka). 3. Elképzelés (koncepció) kidolgozása. 4. Az eredmények bemutatása. A folyamat célja nem egy befejezett tervrajz elkészítése, hanem inkább az adott lehetõségek megvizsgálása, ötletek termelése, valamint egy ilyen projekt megvalósíthatóságának a felbecsülése. Egy másodlagos cél az elegendõ érdeklõdés, valamint tudatosság felkeltése ahhoz, hogy maga a koalíció egy közösségfejlesztõ „társasággá” nõje ki magát. A helyiek bevonásán túl a tervezõk körét bõvíteni szeretnénk azokkal a
nagykanizsai diákokkal is, akik jelenleg különbözõ felsõoktatási intézményekben építészetet, tájrendezést, kertépítészetet és társadalomtudományokat tanulnak. A tervezési koalíció az üzleti szektorból is vár szakértõi segítséget a városban dolgozó park- és kertépítõ vállalkozók és tervezõk részérõl. A gyakorlati tervezési munka a Sétakert tervezési koalíció keretében négy alkalommal megrendezett mûhelyszemináriumon folyik. Jelentkezni a www.civilforum.net honlapon lehet. A projekt keretében sor kerül egy nyilvános Sétakert látványterv pályázat kiírására is. Pályázni kézzel vagy számítógéppel rajzolt látványtervekkel, valamint a kiállított maketten elvégzett különbözõ látványterv-elrendezésekkel lehet, amelyet digitális fényképezõgéppel vagy akár mobiltelefonokkal lehet megörökíteni, és e-mailben vagy SMS-ben megküldeni a tervezési koalíció részére.
2007. december
10
Szeretem Kanizsát!
Kanizsai Keres-kínál A Kanizsai Keres-kínál az üzleti és civil szektor együttmûködésére kidolgozott innovatív modell, amely lehetõséget biztosít a két szektor találkozására, köztük megállapodások létrejöttére és közös projektekben való részvételre. Hogyan mûködik? A keres-kínál olyan tõzsde, ahol a társadalmi projektek kereslete és kínálata találkozik. Egy dinamikus, mozgalmas rendezvény, ami a partnerek konkrét szükségletein alapszik. A non-profit szervezetek a keresletet képviselik konkrét projektek formájában, míg a vállalatok és az adományozó szervezetek a kínálatot jelenítik meg tárgyi eszközök vagy alkalmazotti önkéntesség (idõ, szaktudás) formájában. Szimpla pénzügyi felajánlás nem megengedett. A partnerkapcsolat létrejöttéhez és sikeres mûködéséhez aktív szerepvállalást kíván meg mind a vállalati, mind a civil oldal képviselõitõl. Egy ún. bróker — aki a két oldal
között közvetít — irányítja a keresleti és kínálati oldal egymásra találását. Meghívjuk Önt az üzleti és civil szektor találkozójára 2008. január 9-én 16 órától a Halis István Városi Könyvtárba. A rendezvény lényege, hogy egy kb. másfél órás, dinamikus összejövetel keretében az üzleti és civil szektor képviselõi találkoznak, és megállapodásokat köthetnek egymással, melynek eredményeként termékek és szolgáltatások cserélnek gazdát. Konkrét igények találkoznak a felajánlásokkal és partnerség alakul ki a résztvevõ szervezetek között. Fontos hangsúlyozni, hogy a Kanizsai Kereskínál nem a pénzbeli felajánlások ta-
lálkozóhelye. A partnerkapcsolat létrejöttéhez és sikeres mûködéséhez aktív szerepvállalást kíván meg mind a vállalati, mind a civil oldal képviselõitõl. Arra kérjük a résztvevõ partnereket, hogy gondolják át a szervezetük által a börzére vitt, illetve azon keresett humánerõ, termékek és szolgáltatások körét. A januári rendezvényen való részvétel elõfeltétele a keresleti és kínálati skála definiálása — azaz milyen termékeket, szolgáltatásokat illetve humánerõt visznek a résztvevõ szervezetek a cseredélutánra. A keresletet és kínálatot szíveskedjenek elõzetesen, december 15-éig beküldeni a www.civilforum.net honlapra, vagy a
[email protected] e-mail címre. Az igények és felajánlások összesített listáját valamennyi résztvevõnek elküldjük — így Önök felkészülten érkezhetnek a rendezvényre. A programról bõvebb információt talál a Délzalai Civil Portálon.
Szeretem Kanizsát! A klub 1995-ben azért jött létre, hogy „pártpolitika-mentes várospolitikát” csináljanak, ajánlásokat megfogalmazva a mindenkori városvezetésnek. Az egyesület számára az etalont a Római Klub jelentette, ennek mintájára 50 fõben maximálták a taglétszámot. Az egyesület indulása óta arra törekszik, hogy összefogja a város kreatívalkotó szellemi potenciálját, mindazokat, akik szellemi energiájukat térítés nélkül a város felvirágoztatása érdekében kívánják hasznosítani. A Kreatív Klub mûködését az egy hónapja felállított új vezetõség az alapító okirat szellemiségében szeretné megújítani. A Kreatív Klub elsõ tíz évének konstruktív aktivitását hervasztotta a feltárt problémák és a javasolt megoldások iránti városvezetési közöny, az érdekérvényesítés ellehetetlenülése. Ebbõl a helyzetbõl az egyesület elnöke szerint a javaslatok és kezdeményezések nyilvánosságának megteremtése jelenthet kiutat. Az elképzeléseiket és a kezdeményezéseiket meg kell ismertetni a város polgáraival és közvéleményre
11
Kreatív Klub
2007. december 4. A Kreatív Klub „energiáinak” a leginkább hasznosítható területekre való koncentrálása. 5. A közvélemény, a nyilvánosság erejével az érdekérvényesítés hatékonyságának növelése. 6. A Szeretem Kanizsát! mozgalom támogatása. 7. Tartalmas klubélet.
Nagykanizsai civil kurázsi
támaszkodva lehet megfelelõ nyomást gyakorolni a mindenkori városvezetésre annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a konstruktív javaslatokat a mûködés megújítása érdekében. Céljaink a szervezet megújult mûködésében: 1. Az alapító okirat szellemének megfelelõ tagság újjászervezése. 2. A tagság mentális szellemi és szakmai energiájának felmérése. 3. A város orvosolandó problémáinak és kitörési lehetõségeinek feltérképezése.
A civil szervezeteink a társadalom legértékesebb részei, városunk és térsége, az itt élõ emberek érdekében fejtik ki tevékenységüket, hogy egy élhetõbb világot teremtsenek számunkra. A szervezeteket a kielégítetlen közösségi szükséglet hívja életre és a társadalmi öntevékenység tartja mozgásban. Az „igazi” civilek — és ez egyben vízválasztónak is tekinthetõ a sokfajta érdek által befolyásolt egyéb szervezõdés között — nem tagjaik személyes érdekeit képviselik, egy-egy társadalmi csoport vagy az egész közösség érdekében mûködnek.
2007. december
12
Nagykanizsai Civil Kerekasztal
Szeretem Kanizsát! d) A városi célkitûzések figyelemmel kísérése, rendszeres együttmûködés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatával. A Nagykanizsai Civil Kerekasztal munkacsoportjai, és koordinátorai
A Nagykanizsai Civil Kerekasztal a város civil koncepciójának elfogadása után 2006 decemberében alakult meg, és 2007 tavaszától közhasznú egyesületként mûködik. Az egyesület a nagykanizsai civil társadalom „centruma”, amely a civilek szektorális önállóságának és függetlenségének talaján áll. A kerekasztal fõ célja a városban mûködõ civil szervezetek eredményes mû-
ködésének és a városi döntéshozatalban való részvételüknek a biztosítása. Konkrét célok: a) A város területén mûködõ civil szervezetek számának, állapotának feltárása. b) A tagok közötti párbeszéd, megteremtése, tevékenységek összehangolása. c) A civil szervezetek érdekei, jogai érvényesülésének elõsegítése.
Környezetvédelem, állatvédelem — Horváth Ferenc. Mûvészetek — Baráth Zoltán. Oktatás és kultúra — Lengyák István. Sport — Budavölgyi Kálmán. Egészségügyi és szociális szervezetek — Antal Istvánné. Idõsügyi szervezetek — Balogh István. Ifjúsági szervezetek — Horváth Zoltán. Esélyegyenlõségi — Mihálylovics Béla. Településfejlesztés, nemzetközi és jogvédelem — Gyertyánági Endre. Vállalkozói civil szervezetek, munkaadói érdekképviseletek — Vass István. A kerekasztal legfontosabb aktuális tevékenysége a Civil Ház és Civil Szolgáltató Iroda létrehozása, javaslattétel az önkormányzat civil támogatási rendszerének átalakítására. Az egyesület üzemelteti a „Online Dél-Zala címû internetes portált: www.civilforum.net.
Szeretem Kanizsát!
13
2007. december
Civil Fórum — A közösségi vállalkozók egyesülete A Civil Fórum 2001-tõl mûködik a városban, indulásakor regionális civil ernyõszervezetként alakult meg. Miután 2006-ban létrejött a Nagykanizsai Civil Kerekasztal, a fenti szerepkört átadta az új szervezetnek és a küldetését a továbbiakban a közösségi vállalkozók és társadalmi innovátorok szervezésében és tevékenységük koordinálásában jelölte meg. Alapküldetése szerint társadalmi részvételi és társadalmi nyilvánosság programokat valósít meg és civil szolgáltató és állampolgári jogvédelmi irodát üzemeltet a Halis István Városi Könyvtárban. „Másért vállalkozók” Ha vállalatot mondunk, mire gondolunk? Vállalkozást emlegetve mire vállalkozunk? Arra, hogy pénzt csinálunk? Magunknak vagy másoknak is juthat belõle? Vannak még, akik „nemes célra” vállalkoznak? A Civil Fórum Egyesület olyan vállalkozásokkal keresi a kapcsolatot —
akár a nonprofit szektorban, akár a profitorientált cégek között mûködnek —, amelyek „Másért vállalkoznak”, vagyis elsõdleges céljuk nem a profitszerzés, arra csak eszközként tekintenek. A Másért vállalkozók azok a szervezetek, amelyek gazdaságilag életképesek, fõ céljuk azonban nem a pénzben kifejezhetõ nyereség maximalizálása, hanem valami — erkölcsi értelemben — magasabb rendû jó. Milyen a „más” vállalat? De mire is vállalkozunk? Pénzre? Arra is, de ne elsõsorban arra. Pontosabban fogalmazva tisztességes megélhetésre, s ne pénzben kifejezhetõ nyereség maximalizálására. Hogy kinek hol a tisztes megélhetés, azt döntse el maga. A lényeg nem annyira a mértékben van, mint a határ felismerésében. A tisztes megélhetésnek van határa, a profitmaximalizálásnak nincs. Plasztikusabban: az ötödik pohár tej után már nem annyira kívánok egy
hatodikat, ezért valaki másnak adom, észrevéve, hogy õ is szomjas. Kanizsai párbeszéd www.civilforum.net/parbeszed/ A Civil Fórum által mûködtetett Kanizsai Párbeszéd internetes portál a részvételi demokrácia eszköze, lényegében egy „folyamatos” közmeghallgatás, a nyilvános és közérdekû kérdések feltevésének a fóruma. Lehetõséget teremtünk közérdekû bejelentések, panaszok beküldésére, amelyet közvetítünk az illetékes hatóságoknak. Kiemelt feladatnak tekintjük a döntéselõkészítési folyamatok figyelését — a civil „házõrzõ kutya” funkciót. A folyamat célja a helyi önkormányzat és intézményeinek mûködése által felhalmozódott „demokratikus deficit” felszámolása és a hatékony társadalmi ellenõrzés, az érdemi részvételi demokrácia megvalósítása a város polgárainak jobb közérzete érdekében.
2007. december
14
Szeretem Kanizsát!
Dél-zalai Fejlesztési Partnerség „Adjuk meg, ami a királyé és adjuk meg, ami az Istené, de ami a miénk, azt nem hagyjuk!” A fejlesztési partnerség egy lokálpatrióta együttmûködés, a szülõföldjüket szeretõ emberek társulása, amely a vállalkozói, a civil és az önkormányzati/állami szektorok közötti egyenrangú viszony elvei alapján mûködik,
valós együttmûködések kialakítására törekszik, ami személyes részvételen, kötelezettségvállaláson és kölcsönös erõforrás biztosításon alapul. A fejlesztési partnerség a térség fejlesztésére és az innovációra irányuló szövetséget jelent, amely elsõsorban a projektek tervezésére, kivitelezésére és az ehhez kapcsolódó szakértõi tevékenységekre vonatkozik. A térségi szintû
együttmûködés és a pályázati konzorciumok szervezése érinti az összes szakmai-ágazati területet és az összes hazai, európai uniós és egyéb pályázati rendszert. Csatlakozni a nagykanizsai Civil Irodán (Kálvin tér 5.) lehet.
A partnerségi megállapodást aláíró szervezetek Önkormányzatok: Zalakaros, Hévíz és Letenye városok önkormányzata. Civil partnerek: Keszthely és Térsége Civil Szervezetek Szövetsége, Letenyei Kistérségi Civil Ernyõ Egyesület, Dél-zalai Civil Fórum Egyesület, Szövetség Zaláért Egyesület. Gazdasági partnerek: Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara, Vállalkozók Klubja Nagykanizsáért Egyesület, Zalakaros és Térsége Vállalkozók Klubja Egyesület, Hévízi Kamarai Tagok Kulturális Alapítványa, VOSZ Zala megyei szervezete.
Szeretem Kanizsát! A térségi tudásmenedzsment eszköze a Dél-zalai Fejlesztesi Portál A tudásmenedzsment az a megközelítés, amely lehetõvé teszi a térség szereplõi számára, hogy a tudást, kollektíven és rendszerezetten létrehozzák, megoszszák és alkalmazzák céljaik elérése érdekében. A tudásmenedzsment a kommunikáció folyamatos optimalizálását, a tanulás ösztönzését, a tudás feltérképezését, az ismeretek felhalmozását, a szinergikus hatások tudatos gerjesztését — kreatív súrlódás elõidézését — a tudás tervszerû megosztását és új értékek elõállítását jelenti. A fenti célok megvalósítása érdekében a fejlesztési partnerség szakértõi fórumot mûködtet, amelyhez a honlapon található nyilatkozattal lehet csatlakozni. A honlap közli az aktuális programokat, fejlesztéssel és pályázatokkal kapcsolatos híreket. A partnerek által beküldött szöveges anyagokat és médiafájlokat térítésmentesen jelentetjük meg. www.civilforum.net/fejlesztes/ Felelõs szerkesztõ: dr. Markács Adrienn
15
2007. december
A dél-zalai régió fenntartható fejlesztése A termálfürdõk, nagyvállalatok, a mega-szórakoztatóparkok önmagukban nem jelentenek megoldást, nem csak nagyprojektekre van szükség, hanem alapos helyzetfeltárásra, a problémákkal való szembenézésre és szisztematikus tervezõmunkára és az összes problématerületet lefedõ projektekre. Újra fel kell építeni az identitásunkat és egyediségünket, hosszú távú jövõképet kell alkotni (legalább 2020-ig). Tudatosítani kell az értékeinket, hatékony marketingmunkával láthatóvá kell tennünk az egyedülállóságunkat és felszínre kell hozni és meg kell erõsíteni a saját megoldási képességeinket. 1. Az autentikus fejlõdés csak az identitáson alapuló fejlõdés lehet. Az információs társadalomban csak az öntudatos egyének emberi csoportjai lesznek életképesek. 2. A változás belül, az emberi fejekben kezdõdik, aztán jelenik meg a környezetben, amelyhez az egyén felelõsségét kell tudatosítani. 3. A fejlõdésünk megalapozásához a legfontosabb a bizalom és az együttmûködés, csak ezekre alapozható térségünk fenntartható fejlesztése. a) Az alap az ember, az emberi erõforrások, képességek (kompetenciák) köre és az az elhatározás, hogy a talentumokkal rendelkezõk valamit szeretnének tenni. b) A természeti erõforrások köre, a táj, környezet, szociális klíma, megtartó közösség. c) Pozitív klíma a fejlõdéshez, innovációhoz és a változáshoz. d) Visszatalálás a térségre jellemzõ autentikus termékekhez, magas — helyben hozzáadott értékû — termékek és szolgáltatások elõállítása. e) A térség vitalitásának visszaállítása és a számunkra természetes képességek megõrzése.
2007. december
16
A vállalatok társadalmi felelõsségvállalása Felelõs vállalkozói magatartás az, amikor lépéseket teszünk azért, hogy a társadalmi és környezeti kérdések az üzleti tevékenységek részévé váljanak. A CSR folyamatos cselekvés és közvetlen párbeszéd a munkavállalókkal, ügyfelekkel, fogyasztókkal, üzleti partnerekkel, helyi közösséggel vagy befektetõkkel, vagyis az érintettekkel annak érdekében, hogy a vállalat — üzleti sikereinek részeként — a közjót is szolgálja. Ahogy az egyén, úgy a vállalat is felelõs azokért a tetteiért, amelyek hatással vannak a körülötte lévõ emberekre, közösségre és természeti környezetre. Éppen ezért a felelõs vállalatok a párbeszéd nyomán a társadalmi és környezeti megfontolásokat beépítik üzleti tevékenységeikbe, és úgy járulnak hozzá a gazdasági fejlõdéshez, hogy a munkát végzõk, családjaik, valamint a helyi közösség és társadalom életminõségét javítják.
Elfoglalt vállalkozóként hogyan biztosítja Ön vállalkozása hosszú távú versenyelõnyét és folytonosságát? Vevõinek kiszolgálásával, új vevõkör kialakításával, új termékek és szolgáltatások bevezetésével, és — mindenek elõtt — jövedelmezõségével. A vállalatok szociális felelõsségvállalása (angolul: CSR) — vagy a felelõs vállalkozói magatartás — segíthet Önnek az öszszes itt felsorolt cél elérésében. A „felelõs vállalkozói magatartás” kifejezés arra utal, hogy egy vállalkozás gazdasági sikerét úgy biztosítja, hogy beépíti a társadalmi és környezeti megfontolásokat a vállalat tevékenységébe. Más szóval, miközben kielégítjük vevõink igényeit, e közben mások elvárásainak is megfelelünk, így a munkavállalók, a szállítók és a minket körülvevõ közösség igényeinek. Azt jelenti, hogy pozitívan járulunk hozzá a társadalomhoz, és vállalkozásunk környezeti hatásait is kezeljük. Ez hasznot hozhat vállalkozásunknak, biztosíthatja hosszú távú versenyképességét.
Szeretem Kanizsát! A GRI-útmutató a társadalmi felelõsségvállalásról szóló vállalati jelentés elkészítését segítõ legelterjedtebb nemzetközi standard. A CSR jelentéseikben a vállalatok nyilvánosságra hozzák gazdasági, környezeti és társadalmi téren elért eredményeiket. Mára egyre több vállalat ismerte fel, hogy a hagyományos pénzügyi jelentéseikben közölt információ már nem elegendõ a részvényesek, ügyfelek, fogyasztók és a vállalat egyéb érintettjei számára ahhoz, hogy valóban megismerhessék a vállalat összteljesítményét. Miért gondolnak a hatóságok és az Ön vevõi is pozitívan az ISO 14001 környezetirányítási rendszerre? Mert valamennyi termék és szolgáltatás szoros kölcsönhatásban áll a természeti és az ember alkotta környezettel. Mind a termékek, mind a szolgáltatások környezetkárosító hatása egyre erõteljesebb társadalmi válaszreakciókat válthat ki, mely jogi, politikai, hatósági, állampolgári tiltakozás különbözõ formáiban nyilvánul meg.
Szeretem Kanizsát!
17
2007. december
Miért legyen ön felelõs vállalkozó? A felelõs vállalkozói magatartás lényegében arról szól, hogy fenntartjuk gazdasági sikerünket, és üzleti elõnyt érünk el azzal, hogy jó hírnevet alakítunk ki és elnyerjük azoknak az embereknek a bizalmát, akik cégünknél dolgoznak, illetve a környékén élnek. Valóban, sok vállalkozó ösztönösen tudja, hogy a jó üzleti érzék az, ha „a helyes dolgot tesszük”, kiszolgáljuk a vevõket, biztosítjuk a munkatársak jó közérzetét, törõdünk a szállítókkal, jó szomszédok vagyunk és védjük a környezetet. Ha továbbra is versenyképesek akarnak maradni, akkor a cégeknek alkalmazkodniuk kell a piac és az õket körülvevõ társadalom új igényeihez. Sok kis- és középvállalkozás (KKV) rugalmasságának és személyes jellegének köszönhetõen gyorsan tud reagálni ezekre a változásokra, mert könnyebben veszi észre és használja ki a piaci lehetõségeket, mint sok nagyobb cég. Az üzleti kapcsolatokon kívül, az Ön
cége azt is átgondolhatja, hogy milyen a kapcsolata a szomszédaival, a helyi közösségi csoportokkal és a hatóságokkal. A kisebb vállalatok gyakran nagyon ügyesen tudják kezelni ezeket a kapcsolatokat, mivel vállalkozásuk annak a közösségnek a szerves és jól látható része, amelyet kiszolgálnak.
Egyéb tájékoztató anyagok, valamint a munkahelyi politikával, környezetpolitikával, piacpolitikával és a vállalati értékekkel kapcsolatos önellenõrzõ kérdõívek letölthetõk az alábbi honlapról: www.civilforum.net/fejlesztes/ Helyi CSR-gyakorlatokról bõvebben hallhat a december 20-ai konferencián.
Ez a kérdéssor segít Önnek abban, hogy a kérdésekre válaszolva elgondolkodjon, milyen erõfeszítéseket tesz cége a felelõs vállalkozói magatartás érdekében: 1. Ajánl-e az Ön cége képzési lehetõségeket olyanoknak, akik a helyi közösséghez tartoznak (pl. szakmunkás gyakorlatot vagy szakmai gyakorlatot a fiataloknak vagy a hátrányos helyzetû csoportoknak)? 2. Folytat-e nyílt párbeszédet a helyi közösséggel az ellenérzéseket kiváltó, ellentmondásos, érzékeny kérdésekrõl, amelyek a cégére is vonatkoznak (pl. a telephelye elõtt összegyûlõ hulladék, utakat, vagy gyalogösvényeket elálló jármûvek)? 3. Próbál-e a cége helyben vásárolni? 4. Ösztönzi-e alkalmazottait, hogy részt vállaljanak a helyi közösségi tevékenységekben (pl. az alkalmazott munkaidejét és szakértelmét felszabadítja a társadalmi munkára, vagy más gyakorlati segítséget nyújt)? 5. Ad-e cége rendszeresen pénzügyi támogatást a helyi közösségi tevékenységekhez és projektekhez (pl. adományok vagy szponzorálás)?
2007. december
18
Szeretem Kanizsát!
Esélyteremtés a helyi cselekvésre:
Dél-zalai Erõforrás Alapítvány A közösségi alapítványok olyan független közhasznú szervezetek, amelyeket egy meghatározott földrajzi terület, például egy város vagy egy régió alapvetõ szükségleteinek kielégítésére és az ottani életminõség javítására hoznak létre. Általában csatornahálózat módjára mûködnek az ilyen alapítványok: összegyûjtik és újra elosztják a legkülönbözõbb adományozóktól származó ajándékokat és támogatásokat. Négy fontos funkciót is ellátnak: Mint forrásfakasztó, a közösségi alapítvány pénzügyi forrásokat aktivizál, vonz, gyûjt össze, fektet be és kezel a közösség pillanatnyi, valamint hosszú távú érdekeit tartva szem elõtt. Mint közvetítõ az adományozók felé, a közösségi alapítvány a filantróp céloknak és az adományozók — akik közösségük jobbításához kívánnak hozzájárulni most és mindenkor — céljainak és érdekeinek megfelelõen ki-
alakított szolgáltatásokat nyújt. Bármilyen célra elõirányozhatóak az adományok: általában véve a közösség javára, egy meghatározott témára, emberek egy adott célcsoportja, illetve egy bizonyos nonprofit szervezet részére. Az adományozói hozzájárulások, akár nyilvános elismerés fejében, akár névtelenül bocsátották rendelkezésre, szinte bármilyen fajta javak lehetnek, így készpénz, értékpapírok, ingatlan, valamint mûalkotások is. Mint támogatásnyújtó, a közösségi alapítvány projekteket támogat, meghatározza a problémás területeket, elemzi a szolgáltatások és a finanszírozás terén mutatkozó hiányosságokat, és felkarolja a közösség problémáit kezelni kívánó kezdeményezéseket. Mint közösségi vezetõ, a közösségi alapítvány szervezõ, katalizátor és közvetítõ szerepet is betölt a közösségben.
A Dél-zalai Erõforrás Alapítvány célja, hogy helyi erõforrás-szervezéssel, hatékony és átlátható adománygyûjtéssel és szponzoráció-szervezéssel, valamint külsõ pályázati forrásbevonással támogassa a dél-zalai régióban mûködõ közösségeket. Az alapítvány tehermentesíti az adományozókat, akik ez idáig gyakran megfelelõ információk hiányában döntöttek a támogatásokról. A támogatásokat megfelelõ szakmai felkészültséggel rendelkezõ társadalmi kuratórium osztja fel. Minõségbiztosítási garanciák: — Támogatóinkat rendszeresen tájékoztatjuk az adományok felhasználásáról. — Garantáljuk az adományozás átláthatóságát és pontos elszámolását. — A helyben összegyûjtött adományikat a helyi problémák megoldására fordítjuk.
Szeretem Kanizsát!
19
2007. december
2007. december
20
Szeretem Kanizsát!
