Fiatalok Vas megyében

Fiatalok Vas megyében HÁTTÉRTANULMÁNY A MEGYEI IFJÚSÁGI CSELEKVÉSPROGRAMHOZ

Készítette az Információs Társadalom- és Trendkutató Kft. (ITTK Kft.) kutatócsoportja:

Gyenes Fruzsina, kutatási asszisztens Kollányi Bence, kutató Kurucz Erika, kutató Székely Levente, kutatásvezető

Budapest, 2007. február-március

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló.................................................................................................................. 5 Bevezetés................................................................................................................................... 7 1. A kutatás céljairól, háttéréről..................................................................................................................................................7 2. Rövid módszertani kitekintő ..................................................................................................................................................7 3. Néhány alapstatisztika a megye fiataljairól...........................................................................................................................8

Helyzetkép ...............................................................................................................................10 1. Ifjúsági információs szolgáltatás, tanácsadás .................................................................................................................... 10 2. Gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése ........................................................................................................................... 15 3. A közterületi ifjúsági szolgáltatások ................................................................................................................................... 21 4. Közösségi terek, programok ............................................................................................................................................... 27 5. Táborozás ............................................................................................................................................................................... 31

Összefoglalás ...........................................................................................................................36 1. Kívánságok a mesebeli aranyhaltól .................................................................................................................................... 36 2. Ajánlások az Ifjúsági Cselekvésprogram megvalósításához........................................................................................... 37

Bibliográfia...............................................................................................................................39 Mellékletek...............................................................................................................................40 Ifjúság2004 másodelemzés ...................................................................................................... 41 1. A Vas megyei fiatalok társadalmi és gazdasági helyzete ................................................................................................. 41 2. Oktatási helyzetkép............................................................................................................................................................... 53 3. Kultúra .................................................................................................................................................................................... 56 4. Információhoz jutás – információs társadalom ............................................................................................................... 58 5. Sportolási lehetőségek .......................................................................................................................................................... 60

Egyéb ábrák .............................................................................................................................62 Fókuszcsoport kivonatok.........................................................................................................74 1. csoport: Kőszeg – Csepreg – Bük – Répcelak .................................................................................................................. 74 2. csoport: Vasvár – Körmend – Szentgotthárd – Őriszentpéter ...................................................................................... 82 Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

3

3. csoport: Szombathely kistérség ............................................................................................................................................89 4. csoport: Celldömölk – Sárvár ...............................................................................................................................................95

Interjú kivonatok ..................................................................................................................... 99 Információk az interjúalanyokról: ............................................................................................................................................99 1. Interjú......................................................................................................................................................................................100 2. Interjú......................................................................................................................................................................................105 3. Interjú......................................................................................................................................................................................110 4. Interjú......................................................................................................................................................................................114 5. Interjú......................................................................................................................................................................................119 6. Interjú......................................................................................................................................................................................125 7. Interjú......................................................................................................................................................................................129 8. Interjú......................................................................................................................................................................................134 9. Interjú......................................................................................................................................................................................138 10. Interjú....................................................................................................................................................................................142

4

Fiatalok Vas megyében

Vezetői összefoglaló Vas Megyei Önkormányzat megbízásából készült kutatásban a megyei ifjúság helyzetét tekintette át az Információs Társadalom- és Trendkutató Kft. (ITTK Kft.) kutatócsoportja. A munka során egy széleskörű kérdőíves felmérés (Ifjúság2004) adatai kerültek másodelemzésre, valamint primer adatfelvételként szakértői mélyinterjúk készültek a területtel foglalkozó legfontosabb megyei szakértőkkel, illetve a megyei ifjúság tagjaival fókuszcsoportos vizsgálat készült. Az Ifjúság2004 adatbázis másodelemzése alapján elmondható, hogy a Vas megyei fiatalok helyzete a legtöbb esetben, érdemben nem különbözik az országos adatoktól. Ahol különbségeket találunk, azok egyértelműen előnyösek a megye számára. Kedvező adatokat találunk a 15-29 éves fiatalok munkaerőpiaci helyzetének szempontjából, ahol nem pusztán az országos, de a régiós átlagot is meghaladja az aktívak aránya a vizsgált korcsoportban. Ezzel összefüggésben a megye abból a szempontból is szerencsés helyzetben van, hogy az átlaghoz képest a fiatalok kisebb arányban munkanélküliek. Az elemzés során kiderült, hogy a Szombathely nélküli vasi adatok és a teljes megyére vonatkozók nagyban hasonlítanak egymásra, szinte alig van közöttük különbség. Eredeti elképzelésünknek megfelelően a fókuszcsoportokat kistérségenként szerveztük, arra számítva, hogy kistérségekre jellemző eltérő vonásokat is meg tudunk állapítani. A fókuszbeszélgetések eredményeiben azonban nem jelentkeznek a kistérségekre jellemző eltérő sajátosságok, különbségek. Azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok gondolkodásában egyáltalán nem jelennek meg a kistérségek, sokkal erősebb az iskola-munkahely – lakóhely településeinek, valamint a megyeszékhely alapján történő szegmentáció. Általában jellemző, hogy keveset tudnak az ezeken kívüli településeken zajló életről (programokról, terekről, szervezetekről, lehetőségekről). A fiatalok nem egyformán érzik tájékozottnak magukat, általában az idősebbek kritikusabbak magukkal szemben, illetve a csoportok résztvevői szerint a fiatalok általában rosszul tájékozottak, csak az őket érdeklő dolgokban mélyednek el igazán. A fiatalok számára az elsődleges információforrás az internet és az elsődleges interperszonális kapcsolatok (barátok, család), ha ionformációra van szükségük előbbihez, ha tanácsra utóbbiakhoz fordulnak, a civil szervezetek sokkal kevésbé merülnek fel tanácsadó forrásként. A kvalitatív vizsgálatból kiderült, hogy nem mindenhol megfelelő az információáramlás. Az ifjúsági információk esetenként nem jutnak el a célcsoporthoz. Esetenként már az ifjúsági referensek sem rendelkeznek megfelelő információkkal. Az ifjúsággal foglalkozó programok és intézmények ismertsége épp ezért vegyesnek mondható. Legismertebb, a legtöbbször megjelenő szervezet a LOGO és a VAGYIFÓ. Általánosan jellemző, hogy a diákok nincsenek tisztában a jogaikkal, csak azok, akik valamilyen pozíciót töltenek be diákönkormányzatoknál, azonban még ők is nehezen tudják érvényesíteni az érdekeket, ha erre az iskola nem elég nyitott. A jogok megismertetése jelenleg az iskola és a diákönkormányzat feladata, a civil szervezetek ezzel kapcsolatos tevékenysége csak elszórtan van jelen a megyében. Vas megyében rendkívül színes és mozgalmas szolgáltatásokat, sokszínű, változatos programokat nyújtanak a civil szervezetek a fiatalságnak. Elméletileg minden korosztály megtalálhatja a neki fontos és hasznos programot. A fiatalok részvétele, aktivitása a közösségi programokban alacsony, a szervezetek állandó programjaikkal rendszerint csak egy szűk kört érnek el. Ez részben társadalmi probléma (fiatalok passzivitása, a szabadidő hasznos eltöltésének nincs megfelelő kultúrája), részben a bevonás módszerei és eszközei nem megfelelőek. Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

5

A fiatalok önszerveződésén alapuló programok sem túl gyakoriak. Az önkéntes munka nem eléggé elterjedt és népszerű (országos probléma), ez is egyik oka a fiatalok alacsony részvételének a helyi kisebb, közösségi programokban. A Vas megyei közösségi terek hiányára a fókuszcsoportokon résztvevő vidéki fiatalok és a megyeszerte megkérdezett fiatalokkal foglalkozó szakemberek egyaránt felhívták a figyelmet. A közösségi terek a fiatalok életminőségének kiemelt dimenzióját testesítik meg. Legnagyobb hiány a minőségi programoknak otthont adó, több funkciót egyaránt ellátó intézmények iránt mutatkozott. Ennek a fiatalok megyei szinten érzik hiányát, míg a kistelepüléseken fokozott mértékben elzárt az ifjúság a lehetőségektől. Jól látható tehát, hogy a települési lejtő ezen a területen is érezteti hatását. Számos program megyei szinten sem érhető el, a nevesebb könnyűzenei előadók, vagy egy fontosabb színházi bemutató kapcsán a fiatalok egy része a fővárosba, vagy akár a környező országokba is ellátogat. Szombathely a megye átlagos városaihoz képest jól ellátott a fiatal közösség számára nyitott terekkel, több művelődési ház, mozi, klub és szórakozó hely működik a megyeszékhelyen. A kistelepüléseken azonban még a megyei városokhoz képest is csak nagyon korlátozott mértékben áll rendelkezésre helyszín és program a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Egyes az ifjúsággal foglalkozó szakemberek borúsan látták a helyi fiatalok helyzetét, jellemzően alulmotivált, passzív csoportként állították be őket. Ugyanakkor a fiatalok bevonása kihívást is jelent számukra, mivel véleményük szerint megváltozott a programokhoz és a szabadidő eltöltéséhez fűződő viszonyuk, így a korábbi módszerekhez képest eltérő módon kell felkelteni a figyelmüket. Ezzel a fiatalok többsége is egyetértett, a közösség iránti nyitottságot és a kezdeményezőkészség hiányát emlegetve saját korcsoportjukkal kapcsolatban. A sportolási lehetőségek kapcsán ismét a kistelepüléseken tapasztaltunk jelentős hiányosságokat. Ennek ellenére a statisztika szerint az életkor a településtípusnál is fontosabb tényező a sportoláshoz való viszony meghatározásában. Az Ifjúság2004 megyei adatai szerint – mindent összevetve – a fiatalok harmada végez rendszeresen testmozgást az iskolai tornaórákon kívül. A táborokon való részvétel sok esetben anyagi kérdés. A megyében vannak olcsó – a megyei önkormányzat, vagy iskolák szervezésében megvalósuló táborok – és önállóan vagy valamilyen szervezet keretében megvalósuló, általában drága, vagy egyenesen „luxus” táborok. A fiatalok eltérő igényeket sorakoztatnak fel, ahhoz képest, amilyen lehetőségeik vannak. Mást kapnak, illetve másra van lehetőségük, mint amire vágynának. A táborok résztvevői és a kimaradók az anyagiakon kívül a kor szerint is szegmentálhatóak, de hogy pontosan hol az életkori határ a kimaradók, és a résztvevők között arról megoszlik a szakértők, és a fiatalok véleménye. A kimaradás oka nem egyértelmű, lehet anyagi kérdés, valamint a „színvonalas táborok hiánya”, vagy csak egyszerűen a passzivitás és az érdeklődés hiánya. A fiatalok legjelentősebb problémának – amellyel kapcsolatban akár aranyhal szolgálatait is igénybe vennék – az ifjúság általános passzivitását és a bevonódás lehetőségeinek (közösségi terek, konstruktívfiatalos városvezetés, elhivatott-aktív szakemberek) hiányát látják.

A fókuszcsoport és a szakértői mélyinterjúk szervezésében nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a Vas Megyei Önkormányzat munkatársai. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a segítségért!

6


Bevezetés

1. A kutatás céljairól, háttéréről Az Információs Társadalom- és Trendkutató Kft. (ITTK Kft.) kutatócsoportja a Vas Megyei Önkormányzat felkérésére átfogó kutatást készített megalapozandó a megye ifjúsági cselekvésprogramját. A kutatás során másodelemzést végeztünk az Ifjúság2004 adatbázisán, emellett szakértői mélyinterjúkat készítettünk a megye ifjúsággal foglalkozó kiemelt szakembereivel, valamint fókuszcsoportos vizsgálatot készítettünk Vas megyei fiatalok részvételével. Jelen háttértanulmány a kutatás tapasztalatait foglalja össze azzal a céllal, hogy az önkormányzatot segítse a döntéshozatalban.

2. Rövid módszertani kitekintő A kutatás központjában a Vas megyei fiatalok állnak. A korosztály kiválasztása nem a mai magyar jogi értelmezés szerint történt (mely szerint a fiatal: önálló felelősségvállalásra korlátozottan alkalmas 14-18 éves személy), hanem társadalomtudományi megközelítést alkalmaztunk, amely szerint fiatalnak tekintettünk mindenkit, aki a 14-29 éves korosztályba tartozik (az Európai Uniós jog például szintén ezt a kormeghatározást használja a fiatalokra). A kutatás részei és a hozzájuk tartozó módszertani megfontolások a következők voltak:

Másodelemzés A magyarországi fiatalok gazdasági és társadalmi helyzetének megrajzolásához elsősorban az Ifjúság2004 kutatás adatbázisát használtuk, amely egy 8000 fős reprezentatív mintán felvett kérdőív segítségével állt össze. A kutatás a megkérdezett fiatalok (15-29 évesek) anyagi és kulturális erőforrásait, életmódját és értékrendszerét vizsgálta. A Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda szervezésében megvalósuló Ifjúság20041 az Ifjúság2000 kutatás folytatása, amely az ifjúság (15-29 éves korosztály) helyzetét kívánja bemutatni. A 2004-es adatfelvételt az elmúlt években az ifjúság életében bekövetkező strukturális változásokkal indokolják a kutatás vezetői. A kutatás céljai között szerepelt, hogy a magyarországi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről átfogó képet rajzoljon, valamint hogy regionális és nemzetközi összehasonlításokban alkalmazható adatokkal szolgáljon. Az Ifjúság2004 adatbázisából leválasztottuk Vas megye adatait és azokat vizsgáltuk meg mélyebben. Ilyen speciális leválasztások esetében mindig felmerül a reprezentativitás kérdése, ne feledjük az elemzések nagy részét korlátozott (Szombathellyel 216 fős; Szombathely nélkül 151 fős) mintán végeztük. Bár az Ifjúság2004 adatfelvételénél ügyeltek arra, hogy az adatok megyei szinten is elemezhetőek legyenek, az elemzés mélysége szükségképpen korlátozott a csekély elemszám miatt, ami azt is jelenti, hogy az eredményeket a szokásos konfidenciaintervallumhoz képest tágabban szükséges értelmeznünk. Ez azt jelenti, hogy az eredmények a szokásos statisztikai elemzésekhez képest pontatlanabbak lehetnek. A másodelemzés az alábbi területekre terjed ki: társadalmi és gazdasági helyzet; oktatás, szakképzés; foglalkoztatás; lakáshoz jutás; művelődés, kultúra sport; információhoz jutás; információs társadalom. 1

A kutatást az Ifjúsági, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, illetve a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozta.

Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

7

Fókuszcsoport A fókuszcsoportos technika lényege: a célcsoport megfelelően szelektált tagjai közös beszélgetésen vesznek részt. A módszer egyik előnye abban áll, hogy a résztvevők egymással folytatott interakciója, a megfelelő szűrőfolyamat miatt életszerű csoporthelyzetben zajlik. A másik előnye, hogy a csoport belső kontroll-működése miatt a résztvevők nem beszélnek közhelyekben, és nem választanak sztereotípiákat, hanem jól megindokolják választásukat, javaslataikat. A csoportok módszertani okokból 7-8 főből álltak, illetve ugyancsak módszertani okokból kénytelenek voltunk korcsoportok alapján is szegmentálni az egyes csoportokat. Félő volt, hogy egy 14-29 éves széles skálán mozgó csoport kevésbé alkalmas arra2, hogy valódi fókuszcsoportként funkcionáljon. Összesen 4 darab fókuszcsoportot alakítottunk ki a 14-29 éves Vas megyei fiatalok körében. A fókuszcsoportokat kistérségenként szerveztük a csoportok az alábbiak voltak: • Szombathely • Kőszeg – Csepreg – Bük – Répcelak • Celldömölk – Sárvár • Vasvár – Körmend – Szentgotthárd – Őriszentpéter Kiemelten vizsgálandó területek voltak: a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése, az ifjúsági, közösségi terek használata, az ifjúsági információs, tanácsadó tevékenység, a közterületi ifjúsági szolgáltatások és a táborozás vizsgálata.

Telefonos szakértői mélyinterjú Ezzel a vizsgálati módszerrel a fókuszcsoportnál említett témákban de a „másik oldalról” a szervezetek – szakemberek felől közelítettünk. Olyan kiemelt ifjúsági szakértőket, vezetőket kerestünk meg, akik a megyei ifjúságügy különböző területein, különböző munkakörökben tevékenykednek, amivel szélesebb, átfogóbb képet kaphatunk. A kiemelt területek akár a fókuszcsoportok esetében a következők voltak: a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése, a civil ifjúsági szervezetek bemutatása, az ifjúsági, közösségi terekre, ifjúsági információs, tanácsadó vonatkozó tevékenység, illetve a közterületi ifjúsági szolgáltatások, és a táborozás vizsgálata.

3. Néhány alapstatisztika a megye fiataljairól A Nyugat-dunántúli régióban minden negyedik fiatal Vas megyei, ami a Központi Statisztikai Hivatal (1326 fős mintából becsült) adatai szerint összesen 62641 főt jelent, amelynek 52,5% (32881 fő) férfi és 47,5% (29760 fő) nő. A kor szerinti megoszlásuk szerint a legfiatalabb 14-18 éves korcsoportba tartozik negyedük (15660 fő), 19-24 éves a Vas megyei fiatalok harmada (21298 fő), míg a legidősebb 25-29 éves korcsoportba kétötödük (25683 fő) tartozik. Vas megye településszerkezetében meghatározó az aprófalvas jelleg, a kilenc kistérségben összesen 216 település található. Az országos átlaghoz képest, ahol a fiatalok valamivel több mint harmada (35%) lakik községekben, a Szombathellyel együtt vett Vas megyében a fiatalok több mint kétötöde (43%) községlakó. A fiatalok közel háromnegyede (72-74%) még mindig együtt él a szüleivel, túlnyomó részük egyedülálló. A többiek önálló háztartásban élnek és fele-fel arányban találunk köztük egyedülállókat és házasságban élőket.

2

8

14-29 éves fiatalok merőben más élethelyzetekben lehetnek ezért egy csoportba kerülve, hacsak nem éppen a konfliktus előidézése a cél, kedvezőtlenül alakítják a kutatás eredményeinek bőségét és megbízhatóságát. Pl. fiatalkorban ilyen nagy korkülönbség esetén fennáll a veszélye, hogy a csoport nem minden tagja szólal meg, tehát helytelen következtetésekre juthatunk.


Különbség nincs a Szombathellyel együtt vizsgált megye és a jogi szempontból értelmezett megye adatai között. Vas megye a 15-29 éves fiatalok munkaerőpiaci aktivitása szempontjából kifejezetten előnyös helyzetben van, hiszen nem pusztán az országos, de a régiós átlagot is meghaladja az aktívak aránya a vizsgált korcsoportban. Legmagasabb az aktívak aránya a Szombathely nélküli Vas megyében, ahol minden második fiatal dolgozik, ehhez képest az országos átlag nem éri el a kétötödöt. A megye abból a szempontból is szerencsés helyzetben van, hogy az átlaghoz képest kevesebben vallották magukat munkanélkülinek, mindössze a kérdezettek három százaléka, míg országosan a fiatalok hét százaléka volt munkanélküli. A megvizsgált adatok szerint a fiatalok legmagasabb iskolai végzettségét jelentős mértékben a szülők iskolai végzettsége határozza meg. A szakmunkás és különösen a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek Vas megyében is elenyésző arányban adatik meg a diplomaszerzés esélye. Az Ifjúság2004 adatai szerint a fiatalok nagyjából tizede (11-12%) kénytelen hónapról-hónapra anyagi problémákkal küszködni, a kérdezettek mintegy fele (45-55%) éppen kijön a jövedelméből. A többiek beosztással jól kijönnek vagy egyenesen anyagi gondok nélkül élnek. Az Ifjúság2004 vizsgálta azt, hogy a fiatalok elköltöznének-e arról a településről ahol élnek. A többség (58%) maradna, negyedük (25%) elköltözne 16 százalék bizonytalan, és néhányan költöznének, ha lenne rá lehetőségük, mindez független attól, hogy mely településtípuson élnek. A fiatalok többségükben elégedettek azokkal a körülményekkel, ahogyan „laknak”, mindössze minden tizedik fiatal elégedetlen lakáskörülményeivel. Azok közül a fiatalok közül, akik nem tartják megfelelőnek lakáskörülményeiket minden harmadik maradna csak a jelenlegi településén, a többiek megfontolnák, vagy el is költöznének. Vas megyében a fiatalok alapvető kultúrafogyasztási jellemzőik alapján az országos átlaghoz hasonlóan viselkednek, viszont kisebb mértékben látogatnak országos fesztiválokat. Jellemzően a legfiatalabb korcsoport, a 14 és 18 év közötti fiatalok járnak el több-kevesebb rendszerességgel országos fesztiválokra. Körükben az augusztus végén a budapesti Hajógyári Szigeten megrendezett Sziget Fesztivál a legnépszerűbb. Összességében a Vas megyei fiatalok többsége (60-61%) elégedett azzal, ahogyan él, mindössze 6-8 százalék inkább elégedetlen a körülményeivel. A kérdezettek kétharmada (67-69%) a saját jövőjét pozitívan látja, negyede (26%) vegyesen és mindössze 5-7 százalék látja borúsnak saját jövőjét.


9

Helyzetkép

1. Ifjúsági információs szolgáltatás, tanácsadás Tájékozottság – hiányterületek A fókuszcsoporton résztvevő fiatalok tényleges tájékozottságát, műveltségét nem mértük, az eredmények csupán szubjektív véleményüket, saját benyomásukat tükrözik. Önbevallás, illetve a korosztályra kivetített képre voltunk kíváncsiak: azaz a fiatalok saját maguk szerint mennyire tájékozottak, illetve a korosztályuk tájékozottságáról mi a véleményük. A fiatalabbak (14-18 évesek) szignifikánsan magasabbnak értékelték a maguk és korosztályuk tájékozottsági szintjét, mint az idősebbek, amely valószínűleg összefügg azzal is, hogy a 19-29 éves korosztály tagjai már kritikusabbak magukat illetően, több önismerettel rendelkeznek, nagyobb kitekintésük van az őket körülvevő világra és ezen belül jobban ismerik a határaikat is. A fiatalabb korcsoportra az is jellemző, hogy saját informáltságukat magasabbra értékelik mint a korosztályukba tartozókét általában. Arra kértük a csoportokat, hogy határozzák meg egy tízfokozatú skálán – ahol az 1-es érték jelenti, hogy egyáltalán nem tájékozott és a 10-es, hogy teljes mértékben tájékozott „általában a világ dolgairól” – önmaguk és korosztályuk tájékozottsági szintjét. A 14-18 évesek általában 6-9-es értékeket adtak maguknak, a 19-29 éves korosztály már csak 4-6-ra értékelte a tájékozottságának szintjét. Az idősebbek amellett, hogy a tájékozottságukat alacsonyabbra értékelték, kifejtették azt is, hogy ez egyénenként nagymértékben különbözik, „nagyon specifikus az érdeklődés, mindenki az érdeklődési körének megfelelően tájékozódik”. A tájékozottság „függ attól is, hogy ki milyen körökben mozog”. A huszonéves csoport a kor szerinti különbségekre is reflektál. Eszerint egy 25-30 közötti fiatal jobban informált a világ dolgairól, mint a fiatalabbak. „Olyan huszonévesen szakad az ember nyakába minden, főiskola munkakeresés” állította egyikük. A fókuszcsoportokból jól látszik, hogy az informáltság egyrészt érdeklődési kör, illetve az egyén aktuális élethelyzete szerint változik. A fiatalok általánosságban informáltnak tekintik korosztályukat a szórakozás világában (zene, filmek, kultúra, „hova menjünk bulizni”). Az „információdús” területeknél jóval több információhiányos területet neveznek meg, ezek közül a leggyakoribb – amely mind a négy csoportnál előjött – a politika világa, amihez nem értenek, másrészt érdektelenség is jellemzi őket, elsősorban a fiatalabb korosztályokat (a fiatalok apolitikus voltát más vizsgálatok is megerősítik). Amiről saját megítélésük szerint fontos lenne tudniuk, de kevés információ jut el hozzájuk, az a fiatalabb korosztály számára elsősorban az oktatási rendszerhez kapcsolódik (pl. felvételi rendszer, felsőoktatás képzési rendszere, Bolognai folyamat által meghatározott képzési típusok). Az idősebb korosztály a politika – közélet mellett „a magasabb kultúra” (színház, kortárs művészet) területén érez információhiányt, vagy egyikük megfogalmazása szerint a műveltségükben ez a leginkább hiányos terület. A szakértői interjúk alapján változatos kép alakítható ki a fiatalok informáltságáról, a többség szerint közepesen tájékozottak, de van olyan, aki szerint nagyon és van olyan, aki szerint nem igazán tájékozottak a fiatalok. A tájékozottság egyénenként más és más, tájékozottabbak azok, akik a diákönkormányzatban (DÖK) pozíciót vállalnak. Szükség is van olyan vezetőre, akit „kitermelnek” maguk közül a fiatalok, vagy egy jó ifjúsági referensre, aki a tájékoztatja őket, például a fiatalokat érintő programokról. Jelenleg az iskoláknak van nagyon nagy szerepe a tájékoztatásban. Emellett a LOGO-nak (LOGO Ifjúsági Szolgálat), valamint az infor10


mációs pontoknak, illetve az internetnek van kiemelt szerepe. Ahogy egyik interjúalanyunk megfogalmazta „manapság interneten már mindent el lehet érni, és erre itt (Körmenden) ingyen van lehetőségük.” A tájékozottság továbbá függ az adott témától is „ami érdekli őket, arról tájékozottak”. A szakértők szerint a fiatalokat két kiemelt terület érdekli: tanulás-munka, szabadidő eltöltése. Szinte minden meginterjúvolt szakértő szerint leginkább a pályaválasztással kapcsolatos információkra kíváncsiak a fiatalok. Jellemzően a „milyen iskolába érdemes menni” kérdés érdekli őket, ahhoz kapcsolódva, hogy melyek a jól jövedelmező munkák, milyen karrierlehetőségek vannak. A munkalehetőségekről általában, ezen belül a külföldi munkalehetőségek iránt is nagyobb érdeklődést tanúsítanak. A másik fontos terület a szabadidő eltöltésének lehetősége, hol lesznek jó programok filmek, sportolási, kulturális lehetőségek.

Informálódási szokások Számos más kutatás is megállapítja, hogy a fiatalok általában jellemezhetők azzal, hogy elsőként képesek elsajátítani az új technikai eszközök (számítógép, mobiltelefon, internet) használatát, az ilyen ismeretek elsajátítása nem pusztán kevésbé megterhelő, hanem spontán és természetes módon történik. Ez a mindennapos használat nagymértékben befolyásolja az információszerzési – információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokásokat, amelyek egyre inkább eltérnek az idősebbek szokásaitól. A fiatal generációk megváltozó médiafogyasztásával hazai és nemzetközi tanulmányok, szakcikkek egyaránt foglalkoznak, közös bennük a televízió visszaszorulásának, illetve az internet előretörésének megállapítása. A TÁRKI-ITTK-ITHAKA közös kutatása World Internet Project adataiból kiolvasható, hogy a fiatalok számára egyre fontosabb az internet mint információ, illetve mint szórakozási forrás (Székely, 2007). A fókuszcsoportok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a fiatalok információszerzésében elsődleges szerepe van az internetnek, a fókuszok többségében ezt említik először, illetve ezt tartják egyben az egyik legfontosabbnak, ezen kívül jelentős szerepe van a televíziónak, azonban ezt jellemzően kivetítik a korcsoportjuk többi tagjára. A résztvevők egy része azt állítja, hogy a korosztály többsége a televízióból tájékozódik, míg ők személy szerint inkább interneteznek. Az internet mellett a másik legfontosabb információforrás a kortárscsoport, tágabban a személyes kapcsolatok így a család „Szüleimhez fordulok, élő-mozgó fogalomtárként funkcionálnak” – állította az egyik résztvevő. A barátok, ismerősök, amennyiben valamilyen fontos információról van szó, illetve ha az oktatás világáról van szó – amely a fiatalok számára kiemelt területként jelentkezett – a tanárok, továbbtanulási tájékoztató, egyetemek, főiskolák nyílt napjai. Természetesen ebben az esetben is komoly szerepük van az internetes forrásoknak, mint a Felvi.hu és az Oktatási Minisztérium honlapja. Fontos információforrásként szolgálnak kifejezetten a fiatalok ügyeivel foglalkozó fórumok (a csoportokban jelentős számban voltak diákönkormányzati képviselők): megyei szintű diákönkormányzati gyűlések, információs kurzusok, gyűlések, klubok (szervezetten, különböző témákban), helyi művelődési ház. Kétségtelen, hogy a médiát illetően megkérdőjelezhetetlen az internet elsődlegessége, ugyanakkor emellett a nyomtatott sajtót is nyomon követi a többség, elsősorban a helyi újságok (Vas Népe; SzombathelyiEst) híreit, hirdetéseit olvassa rendszeresen. A nyomtatott formája mellett követik az elektronikus verziót is a Vasnepe.hu szerepe hasonlóan fontos, mint a különböző programajánló oldalaké (Nyugat.hu, Infosavaria.hu). Az internet fontosságát abban látják a résztvevők, hogy rengeteg hasznos információ érhető el, bár a megbízhatóságuk olykor megkérdőjelezhető lehet. Az Ifjúság2004 adatai is megerősítik ezt a képet, jól látszik ez a hozzáférési mutatókban. A megye fiataljainak több mint fele (55-58%) rendelkezik otthonában számítógéppel, emellett mintegy harmaduknak (3236%) van otthoni internethozzáférése. A vasi fiatalok kétharmada (65-66%) használ számítógépet, a számítógépet használó fiatalok háromnegyede (75-79%) egyben internethasználó is. Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

11

Vas megyei fiatalok az információs társadalomban 90%

79%

80% 70% 60%

65% 58%

75%

66%

55%

50%

36%

40%

32%

30% 20% 10% 0% Van számítógépe (N = 216/151)

Van internete (N = 125/90)

Vas Megye

Használ számítógépet (N = 214/149)

Használ internetet (N = 138/98)

Vas Megye, Szombathely nélkül

1. Ábra, Forrás: Ifjúság2004 A fiatalok internethasználata elsődlegesen az iskola3 keretein belül valósul meg (mintegy harmaduk leginkább az iskolában internetezik), valamivel kisebb mértékben az otthon szerepel (az otthoni internethozzáféréssel rendelkező fiatalok számára az otthoni internethasználat az elsődleges). A Vas megyei fiatalok számára a legfontosabb internetes tevékenység – az országos átlaghoz hasonlóan – az e-mailezés (negyedük naponta e-mailezik), a tájékozódás, az információgyűjtés iskolai, munkahelyi feladatokhoz és szórakozási céllal.

3

12

Ez az utóbbi 2-3 évben valószínűleg jelentős mértékben megváltozott, a 2004-es állapothoz képest, ahol a háztartások 14%-a rendelkezett internetes kapcsolattal a 2006-os WIP mérés 21%-os arányt mutatott, ami egyben az otthont tette az internethasználat legfontosabb helyszínévé.


Internetes tevékenységek gyakorisága 16%

On-line vásárlás 0%

84% 55%

Letöltés 3%

Chat 4%

42%

55%

Információgyűjtés (szórakozás)

41%

17%

Információgyűjtés (iskola, munka)

15% 20%

Tájékozódás

E-mail 0%

69%

13%

72%

12%

55%

24% 10%

25% 60%

20%

30%

40%

50%

Naponta, naponta többször

15% 60%

70%

Legfeljebb hetente

80%

90%

100%

Soha

2. Ábra, Forrás: Ifjúság2004 Láthatóan az internetező vasi fiatalok 10-15 százaléka nem e-mailezik, illetve nem használja az internetet információkeresésre, a többség számára ezek a legfontosabb internetes tevékenységek. Az egyéb online tevékenységek, mint a chatelés letöltés, vagy az online vásárlás kevésbé népszerű. A kérdezett fiatalok jelentős arányban (41-42-84%) egyáltalán nem használják ezekre az internetet. A teljes megyében a fiatalok csupán valamivel több mint negyede (27%) nem olvas egyáltalán folyóiratokat, heti megjelenésű újságokat. Szombathelyen ez az arány alacsonyabb, így ha a megyeszékhelyet nem számítjuk, akkor néhány százalékkal magasabb értéket kapunk. A megyei fiatalok fele azonban rendszeresen, hetente legalább egy alkalommal kezébe veszi valamely hetilapot, folyóiratot. A Vas megyei fiatalok átlagosan – az országos adatokhoz hasonlóan – heti 15 órát néznek televíziót. A televízió előtt eltöltött idő – ilyen szűk mintán – nem mutat összefüggést a kérdezettek nemével, és korával, sem a településtípussal. A legnépszerűbb csatornák ebben az esetben is az RTL Klub és a TV2. A nézett műsor jellegében sem találunk meglepetéseket a többség néz híradót, kedveltek még a vetélkedők, a természetfilmek és a sportműsorok.

Tanácsadás A fiatalok a számukra hasznos információkat elsősorban az internetről, emellett a személyes kapcsolatok köréből (család, barátok) szerzik. Amennyiben nem csak információra, hanem konkrét tanácsra van szükségük, egyértelműen a legfontosabb szerepe a személyes kapcsolatoknak van. Mindenképpen barátokhoz, tapasztaltabb, idősebb ismerősökhöz és a családhoz (ahonnan valódi segítségre lehet számítani) fordulnak. Civil szervezetet azonban általában nem keresnének meg problémájukkal a bizalom hiánya miatt, amely minden korosztályra és csoportra nézve jellemző. A civil szervezetek, ifjúsági irodák meg sem jelentek, rákérdezésre inkább tagadó válaszokat adnak. Meglátásuk szerint amennyiben személyes ügyben való tanácskérésről van szó, elengedhetetlen a személyes kapcsolat, ismerniük kell azt, akitől a tanácsot kérik. „Személyes probHáttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

13

lémával kapcsolatban ismerősöktől kérek, de ha például valamilyen pályázathoz kell segítség, akkor olyan helyre mennék, ahol már csináltak olyat” – állította egyikük. Természetesen a tanács témájától függ, hogy kit keresnének meg. Oktatási kérdésekben (továbbtanulás) tanárokat (jellemzően egy-egy kiemelt pedagógusról beszélnek, akiről tudják, hogy már sokszor segített társaiknak, akiben megbíznak) keresnének meg. Volt olyan iskola, ahol a nagyszámú diák miatt a tanár-diák közvetlen kapcsolat nem volt jellemző, ez a munka világával kapcsolatban az ismerősök (gyenge kötések) szerepe elsődleges. A kutatás tapasztalata szerint főleg a 14-18 éves fiatalok keresik ritkán problémáikkal kapcsolatban közvetlenül az ifjúsági szervezeteket. A civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel rendszerint az iskolán keresztül történik előadások, ismeretterjesztő napok, ünnepekhez kapcsolódó programok (pl. Mikulás ünnepség, Farsang), kulturális rendezvények (pl. koncertek, kiállítások) keretében. Az idősebb, 19-29 éves korosztály már közvetlenül is, de leginkább személyes kapcsolatokon keresztül (barátok, ismerősök útján) keresi a kapcsolatot az ifjúsági szervezetekkel. Annak okát, hogy fiatalok nagyon ritkán keresik meg ezeket a szervezeteket a bizalmi kérdés mellett kommunikációs problémaként is le lehet írni. A csoportok szerint a fiatalok általában nem nagyon tudnak ezekről a lehetőségekről, másrészt nem igazán érdeklődnek irántuk. (Volt olyan csoport, ahol konkrétan rákérdeztünk, hogy milyen lehetőségeket ismernek, ott a csoport résztvevői közül mindenki tudott ilyen lehetőségről, egyvalaki próbálkozott ilyesmivel, és egyvalaki ismer olyat, aki már megkeresett szervezetet.) Az egyik szakértő szerint nem biztos, hogy a fiatalok meg tudják fogalmazni a kérdéseiket, igényeiket. Gyakran csak azt látják nincsen semmi és csak kritizálni tudnak épp ezért nem keresik a kapcsolatot a civil szervezetekkel, nem kérnek tanácsot, „mert nem tudják elmondani mit akarnak”.

Ifjúsági irodák szerepe az információáramlásban A szakértői mélyinterjúkból kiderült, hogy a megyében nem minden téren működik rendben az információáramlás. Az ifjúsági információk esetenként nem jutnak el a célcsoporthoz. Sok esetben bár az ifjúsági referensek megadnák a kellő tájékoztatást, azonban nekik sincsenek meg mindig a megfelelő információik. Az egyik szakértő szerint bár a VAGYIFÓ (Vasi Gyermek és Ifjúsági Fórum) nagyon jól működő dolog „csak sajnos, ami a gyűléseiken elhangzik, az utána nem kerül továbbadásra, mikor mindenki szétszéled a megyébe”. Sokszor nem jut el az érintettekhez az információ. Viszont sokszor meg pont rájuk lehet támaszkodni pl:. egy 24 órás vetélkedő szervezésénél, ilyenkor eljut az információ. Ezt le tudjuk mérni, mert ez alapján jelentkeznek a csapatok.” A szervezetek információs gyakorlata csak kevés szakértő által tekinthető igazán jónak. Akik annak találták, erényként emelték ki a LOGO-t ahova éjszaka is bemennek a fiatalok. Másrészt sokszor előny, hogy nem az iskolán keresztül jön az információ, a diákok jobban szeretik, ha kívülről jön a felhívás, mint az iskolától. A szakértők egy része nem az információ eljuttatásának nehézségeiben, hanem az ifjúság inaktivitásában látta a fő problémát. Egyikük megállapítása szerint „aki érdeklődik, az úgy is megtalálja a plakátokon, meg az interneten. Aki meg akarja keresni, az meg is találja, aki meg nem, az átsiklik felette. Szóval szerintem, eljut ahhoz, aki egyébként érdeklődő, aki olyan beállítottságú.” Az ifjúsági szervezetek nagyon sokféle módon nyújtanak információt, ilyenek: a plakátok, szórólapok, személyes megkeresés. Emellett minden ifjúsági szervezetnek van saját honlapja, bár talán még mindig nem érik el annyian a portálokat, mint az kívánatos lenne. Az egyik szakértő szerint a fiatalok a megyei ifjúsági szervezeteket elég jól ismerik, tudják, hogy melyik megyei programot ki szervezi p. az ADI vagy a LOGO stb. Fontos szerepe van a médiának: Rádió Szombathely, meg a Nyugat Rádió, SzombathelyEst, Hírmondó. A jelentősebb programok megjelennek a megyei és helyi újságban, meg a különböző szervezetekhez kiküldik a 14


programokról a tájékoztatót, valamint az iskolai plakátokon is megjelennek, illetve van ahol képújságon. Amíg volt megyei ifjúsági referens, addig voltak gyűlések is a szervezeteknek. Ugyanakkor a személyre szóló meghívások (rendezvényre, vagy programra) mindig jobban működnek, ilyen meghívás esetén többen elmennek. A személyes meghívás előnye a fókuszcsoportokon is megjelent és a résztvevők szerint ez a legfontosabb eszköze az ifjúsági részvétel biztosításának. A szakértői interjúk esetében is megjelenik, hogy a fiatalok elsősorban nem ifjúsági szervezetektől szerzik meg a szükséges információkat, hanem saját maguk keresik meg ezeket. Az internet az elsődleges forrás, de barátoktól, ismerősöktől is hamarabb szerzik meg az információkat, mintsem ifjúsági szervezethez fordulnának. Az egyik megkérdezett szakértő elmondta, hogy Vas megyében 22 ifjúsági szervezet van, ami nagyon kevés. Általában egy-egy specifikus tevékenységre jöttek létre, átfogóan egyik sem foglalkozik a fiatalokkal, a tájékoztatás egyiküknél sem fő szempont, inkább programokat szerveznek a fiatalok számára. Az ifjúságügy szakértői különböző véleményen vannak abban a kérdésben, hogy az ifjúsági szervezetek a célcsoport mekkora hányadát érik el. Többek véleménye szerint nagyon keveset, ráadásul egy állandó kört, pedig rengeteg fiatal van (több mint 62000 KSH, 2006). Kiemelik, hogy új tagokat nehéz bevonni, az egyik interjúalany állítása szerint a résztvevők 80%-át visszatérők alkotják. A fókuszcsoportoknál is előkerül, hogy a szervezett programok gyakran keveseknek szólnak, mert kialakult egy szűk kör, amelyik látogatja ezeket. Egy szentgotthárdi lány szerint azért vesznek részt kevesen ezeken a programokon (történetesen a LOGO-t említi), mert „nagyon minimális reklámjuk van”. Ugyanakkor vannak olyan szervezetek, amelyek az iskolához kötődnek ebből adódóan a gyerekek nagy részét elérik. „Az iskolás korosztályban mindenkit el tudunk érni Körmenden. De aki már nem itt tanul, azt nagyon nehéz” mondja az egyik szakértő, vagy egy másik tipikus vélemény szerint az iskolából kikerültek közül csak minden ötödiket érik el, „mert érdektelenség van”. Megemlítik, hogy az iskoláskorúakat könynyebb bevonni, mert ott még lehet hatni a gyerekekre, rá lehet venni, hogy ott legyenek. Vannak, akik ezzel alapjaiban nem értenek egyet, szerintük az iskolából érkező információ és felhívás már eleve “gyanús”, a fiatalok számára. A fókuszcsoporton szereplő fiatalok többször is hangot adtak annak a benyomásuknak, hogy az ifjúsági szervezetek tájékoztatási gyakorlata nem mindig megfelelő. Részben ennek köszönhető a kisszámú ifjúsági részvétel. Volt olyan lány, aki azt állította, hogy nem is hallott még arról, hogy a megyében az ifjúsággal foglalkozók bármilyen módon is megpróbálnák szolgáltatásaikat eljuttatni a fiatalokhoz. Az idősebb korcsoportba tartozók megjegyzik, hogy amennyiben van is tájékoztatási gyakorlat, akkor az „túl hivatalos, ami elrettenti a fiatalokat”, hiszen a középiskola, 18 éves kor után „bezárul” nincsenek megfelelő tájékoztatási csatornák. A hatékonyabb kommunikáció eszközének egyrészt az internetet látják „lehetne internetes hírlevél, weboldal”. A résztvevők tudják ugyan, hogy a LOGO-nak van ilyen oldala, ugyanakkor véleményük szerint ezt nem látogatják a fiatalok, sőt maguk sem „még nem néztem” mondja egyikük. Említenek egy weblapot, amit az egyik ifjúsági klub készített, de aztán „meghalt az is”. Az internet mellett említik a plakátok, szórólapok fontosságát.

2. Gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése Jogismeret, jogérvényesülés, jogsérelem A fókuszcsoportos vizsgálat tapasztalatai szerint a résztvevő diákok közül leginkább csak azok ismerik az iskolával kapcsolatos jogaikat, akik valamilyen pozíciót vállalnak a DÖK-ben, azonban még ők is nehezen érvényesíthetőnek vélik ezeket. Ezt támasztották alá nagyjából az ifjúsági szakértőkkel készített interjúk Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

15

is. Egyik interjúalany szerint vannak „akik nagyon tisztában vannak a jogaikkal, vannak, akik egyáltalán nem, a köztes réteg csak pár százalék”. Az interjúalany meglátása szerint az iskolában eltöltött évek nagyobb befolyással vannak a jogtudatos magatartásra, mint a szociális helyzet („minél magasabb osztályba jár valaki, annál jobban ismeri a jogait, de a jogtudatosságát a szociális helyzete nem befolyásolja”). A fiatalok nehezményezik, hogy jogsérülés esetén sem veszik őket elég komolyan, úgy érzik gyakran nincsen beleszólásuk az eseményekbe. Egyik résztvevő diák elmondta, hogy a szabályok szerint elviekben tilos testi fenyítést alkalmazni az oktatási intézményekben, azonban gyakorlatban előfordul, hogy egy tanár megüt egy gyereket, és ennek nincsen megfelelő szankciója. Az adott napon íratható témazárók száma is korlátozott a házirend szerint, azonban a tanárok erre nem mindig vannak tekintettel, ami jelentős mentális megterhelést jelent a gyerekeknek. Az egyik DÖK képviselő a jogérvényesítés egy másik aspektusára is felhívta a figyelmet. Szerinte a diákok oldaláról is csak akkor jelentkezik érdeklődés a jogaik iránt, ha ezt személyes érdekük megkívánja, pl. rosszul sikerül egy vizsgájuk („Ha haszna van belőle, akkor felkeres valakit, aki ebben jártas és a segítségét kéri”). A diákok egyetértettek abban, hogy a jogok érvényesülése leginkább iskola- és tanárfüggő. Az interjúalanyok véleménye némileg megoszlott a szerint, hogy milyen közeli és milyen minőségű kapcsolatban vannak a célcsoporttal, a diáksággal. Az interjúalanyoknak azon része, akik közvetlenül dolgoznak együtt a célcsoporttal (pl. művelődésházak vezetői, civil szervezeteknél dolgozó ifjúsági munkások) úgy érezték, hogy a mai fiatalok nincsenek igazán tisztába a jogaikkal, és ezért gyakran hátrányt szenvedhetnek. Véleményük szerint az iskolának és a diákönkormányzatoknak lenne elsődlegesen a szerepe, hogy a fiatalokat megismertessék a jogaikkal, azonban ezt egyik sem vállalja fel igazán. Az interjúalanyoknak a másik része, akik nem közvetlenül a célcsoporttal tevékenykednek (pl. ifjúsági referensek), vagy formális velük a kapcsolatuk (pl. tanárok), de mindenképpen érintettek a velük való munkában, elmondták, hogy véleményük szerint az ifjúság „túlságosan jól” ismeri a jogait, ellenben a kötelességeivel nincsen tisztában. Az iskolával némileg érdekütközés is tapasztalható, hiszen az a diák, aki folyamatosan a jogait hangoztatja problémát, nehézséget jelenthet az iskola számára. Az iskola részben kezelhetetlennek érzi őket, részben fenntartásai, félelmei lehetnek vele szemben, hogy megsérti az érdekeit. Ezért előfordul, hogy az a diákok nem kapják meg a megfelelő felvilágosítást, így nincsenek is tisztában vele, amikor egy oktatási intézményben sérülnek a jogaik. Ezek a jogsérülések a kisebb, helyi (csak az adott iskolára vonatkozó, speciálisan szabályozott) előírásoktól való eltéréstől kezdve (pl. több témazáró dolgozat íratása egy napon) a közepes (pl. szóbeli sértés, vélemények semmibevétele), illetve nagyfokú jogsérelmek (pl. testi fenyítés, szexuális zaklatás) elszenvedését is jelentheti. A fókuszcsoport 19-29 éves korosztálya beszámolt arról, hogy a felsőfokú oktatási intézményekben is különböző jogsérelmeket szenvednek el a fiatalok, amelyek ellen nincsen kialakult védekezési vagy jogorvoslati eszközük. Az egyik lány egy olyan történetet mesélt el, amelyben a szenvedő fél a véleménynyilvánítási szabadságát érezte sértve, amikor hátrányos megkülönböztetés érte a főiskolán azért, mert jobboldali szervezetek tevékenységéről írta szakdolgozatát. Ugyanaz a lány egy szexuális zaklatásról is beszámolt (javítási lehetőséget ajánlott ismerősének egy tanár szexuális ellenszolgáltatásért cserébe). A középiskolás korosztály tagjai az iskolai dohányzás problémáját említik („Elvileg nem lehetne kijelölt dohányzóhely az iskola területén, de aki betöltötte a tizennyolcat, annak nem tilthatják meg, hogy rágyújtson.”), amely rendszerint nem szabályozott formálisan, így kompromisszumos megoldások születnek, amelyek nem feltétlenül vannak összhangban az iskolai házirend szabályaival. A 19-29 éves korosztály a munkahelyi visszaéléseket emeli ki. Gyakran tapasztalják, hogy a munkáltatók kihasználják a pályakezdő fiatalokat, és a szerződésben foglalt munkaidőn túl külön díjazás nélkül túlórázniuk

16


kell. A fiatal munkavállalók nem ismerik azokat a hivatalos szerveket, amelyekhez ilyen jellegű problémáikkal fordulhatnának, ezért gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat.

Jogi képzések szerepe A gyermek és ifjúsági jogok érvényesítésére a magyar jogrendszerben több törvény illetve rendelet is szolgál, azonban ezek inkoherens módon, csak részben tartalmazzák az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, így teljesülésük sem követhető. Az Alkotmány által előírt alapjogok biztosítják4, hogy a magyar állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, valamint védi az ifjúság érdekeit. Annak tükrében, hogy a gyermekek gyakran csak sérelmeiket tudják megfogalmazni, és jogaikat nem, pár éve elindult egy kezdeményezés a gyermeki és ifjúsági jogok országgyűlési biztosa intézményének felállítására5, amely a gyermeki jogokkal kapcsolatos visszásságokat vizsgálta volna ki, azonban ez végül nem jött létre. A Vas megyei szakértőkkel folytatott interjúk is alátámasztották, hogy a gyermekek és fiatalok a rájuk vonatkozó jogi szabályok ismeretének hiányában, valamint az ezzel kapcsolatos érdekérvényesítő képesség hiányában gyakran nem képesek artikulálni problémáikat, jogsérelmeiket a megfelelő módon, amely kezelhető lenne az iskolának, illetve környezetük számára. Az alapjogok biztosítása mellett a hatósági és jogalkotó szerveken, valamint a szociális védelem köz- és magánintézményeinek a magyar törvények szerint vállalniuk kell, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe6. Kutatásunk nem terjedt ki a szociális ellátó rendszerben tapasztalható jogsértésekre, ennek oka, hogy a diákokkal készített fókuszcsoportos vizsgálat és a szakértői interjúk alapján csupán az oktatási rendszerrel kapcsolatos problémák, visszaélések és jogsértések kerültek elő, így ezekről kapunk részletesebb képet. Minden iskolának van házirendje, amely a diákok jogait és kötelességeit tartalmazza, és amit általában egyik fél sem tart be maradéktalanul. A házirend részleteit a szakértők szerint csak kevesen ismerik, és az ő tudásuk is gyakran csak felületes. Ha a diákok javaslatot tesznek a változásra, akkor gyakran nem tartják őket partnernek. A képzések elsődleges szerepe, hogy a diákok tolmácsolni tudják a véleményüket a helyi iskolának. A gyermekeknek joguk van ismerni az őket érintő jogszabályokat, ezért kiemelkedő fontosságúak azok az ifjúsági jogi képzések, amelyek a viszonylag száraz, nehezen érthető jogszabályokat a gyermekek és a fiatalok számára is élvezhető, érdekes, követhető formában és az ezzel kapcsolatos tudást szemléletes, az ő életükben is előforduló példák sorozatával mutatják be. Szintén fontos, hogy a képzések alkalmával a fiatalok olyan jogi kérdésekben járatos ifjúsági szakemberekkel ismerkedhetnek meg, akikhez később bizalommal fordulhatnak, és akiket diáktársaiknak is ajánlhatnak. A jogi képzésnek és szimulációs gyakorlatoknak nem csak az iskolai jogok érvényesítésében lehet szerepe, hanem nagy segítséget nyújt a diákoknak abban is, hogy: • gyarapodjanak jogi ismereteik, • fejlődjön kommunikációs készségük, • tudatosabban szemléljék viszonyukat az intézményekhez, • képessé váljanak megfelelő módón megfogalmazni jogaikat és érdekeiket, 4 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1949. évi XX. Törvény 5 Dr. Bíró Endre: A gyerekek jogairól. Budapest, Iskolapolgár Alapítvány 1993 6 Egyezmény a gyermekek jogairól, ENSZ Gyermekalap Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp. 1992


17

• fejlődjön az érdekérvényesítő képességük az élet minden területén. A képzéseknél nagyon fontos a megfelelő előkészítés. A diákokat már a szervezés korai szakaszába be lehet vonni, érdemes kortárssegítőket (vagy képzettebb DÖK képviselőket) is meghívni a rendezvényre, akik hitelesen tudják a jogi ismereteket átadni a diákoknak. Fontos előtte felmérni a diákok szükségleteit is, hogy elsősorban milyen típusú kérdésekre kíváncsiak, és természetesen alkalmat kell teremteni arra is, hogy ezeket megvitathassák, és végül minden kérdésükre választ kapjanak. Egyik egyesület képviselője elmondta, hogy ők már próbáltak szervezni jogi témájú, érdekvédelemmel foglalkozó előadást, de nem érdeklődtek a diákok kellő létszámban, így végül nem tartották meg. Ennek okát az interjúalany elsősorban a mai diákok tanulmányi leterheltségében látta, a túl sok kötelezettség és feladat mellett sok fiatalnak nem marad ideje olyan dolgokra, amely nem kapcsolódnak közvetlenül tanulmányaihoz, illetve az iskola nem kötelezi az ezeken való részvételre, habár hasznosak lennének.

Tanuláshoz, továbbtanuláshoz való jog A közoktatási törvény7, valamint a szakképzésről szóló törvény8 szintén fontos jogszabályokat fogalmaz meg a gyermekekre és az ifjúságra vonatkozóan, elsősorban az oktatási intézmények számára. Fontos szempont, hogy ezekben már a fiatalok jogai és kötelezettségei is konkrétan megjelennek. A magyar oktatási rendszer jelentős változásokon ment át az elmúlt évtizedben. Ennek egyik eredménye volt az 1993. évi közoktatási törvény és a szakképzésről szóló törvény létrehozása majd többszöri módosításuk, amelyekkel egy integrált, decentralizált és liberalizált oktatási rendszer létrehozását célozták meg a törvényhozók. A gyermekek védelmével9 és a gyámügyi igazgatással10 külön rendelet foglalkozik. A gyermek és ifjúsági feladatok részletes tartalmát egyik törvény sem szabályozza koherens és részletes módon, erre a problémára várhatóan a készülő új ifjúsági törvény jelent majd megoldást. A fiatalok jogaival kapcsolatban fontos még megemlíteni a kulturális javak védelméről és könyvtári ellátásról11 szóló törvényt, valamint a sportról szóló törvényt12 is. Ezen kívül minden önkormányzat rendszerint helyi rendeletekkel is szabályozza a jogokat és kötelességeket. Az Ifjúság2004 tanulsága szerint a továbbtanuláson gondolkozó fiataloknak több mint fele (56%) kívánja tanulmányait egyetemen vagy főiskolán folytatni. Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma. Az országos növekedési ütem figyelhető meg a Nyugat-dunántúli régióban élő egyetemisták és főiskolások számának vizsgálatakor is. Vas megyében az elmúlt 15 évben közel háromszorosára nőtt a felsőfokú képzésben tanuló nappali tagozatos diákok száma. Pályaválasztáskor általában az iskola és a DÖK is segít, valamint a Pályaválasztási tanácsadó, esetleg civil szervezetek segítségét is kérheti a diák. Sokan (a fókuszcsoportos vizsgálat szerint) interneten tájékozódnak a továbbtanulási lehetőségeikről. Oktatási intézményeknél viszonylag ritka az, hogy eltanácsolnak egy diákot az intézetből, azonban a DÖK ilyenkor is felléphet, és védheti a tanuló érdekeit, ha az iskola szándékával nem ért egyet. Egyik interjúalanyunk elmondta, hogy egyik hetedikes tanulót az iskola eltanácsolta, mert olyan részeg volt, hogy összehányta magát. A DÖK és a gyerekek – ebben a konkrét esetben – nem tiltakoztak, mert jogosnak érezték az iskola reakcióját erre a problémára.

7

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és végrehajtási rendeletei, ld. még módosításai 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, és végrehajtási rendeletei, ld. még módosításai 9 Különösen a veszélyeztetett gyermekek esetében fontos ez a törvény. 10 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, és végrehajtási rendeletei 11 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális javak védelméről, a nyilvános könyvtári ellátásról 12 2000. évi CXLV. törvény a sportról 8

18


A diákönkormányzatok szerepe A fiatalok az oktatással kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket elviekben a helyi diákönkormányzaton keresztül, a tanáraiktól és iskolatársaiktól, valamint az iskola házi rendjéből ismerhetik meg. Jogaikat a DÖK segítségével, illetve egyénileg is érvényesíthetik. Ezen ismeretek hiányában csak vélt vagy valós sérelmeiket tudják megfogalmazni, azonban a jogaik érvényre juttatását, illetve jogsérelmeik orvoslásának módját már nem ismerik, így kezelni sem tudják. Az osztályképviselők feladata, hogy biztosítsák a megfelelő információáramlást a tanárok és a diákok, illetve a tanári kar és a képviselt osztály között, valamint felmerülő problémák esetén kommunikálják és segítsék a diákok érdekképviseletét az iskola felé. A 14-18 éves korosztály elmondása szerint a diákönkormányzatok sokkal jobban működnek a nagyobb városokban, és ott tudatosabbak is a diákok, mint a kisebb településeken13, ahol sokkal kisebb a hatáskörük és érdekérvényesítő képességük. Egyik interjúalany elmondta, hogy „vannak olyan kiragadott jogok, amelyeket a média – írott és elektronikus – is jobban hangoztat, és azokat megjegyzik”. Egyik interjúalanyunk pozitív példaként és eredményként említette, hogy az egyik iskolai diákönkormányzat fellépett annak érdekében, hogy legyen büfé az iskolában (már régóta tervezte az iskola vezetése, de valamiért az ezzel kapcsolatos feladatok mindig háttérbe szorultak). A hatásos fellépés eredményeképpen ma már a diákok és a tanárok számára is büfé biztosítja a napközbeni étkezés lehetőségét.

Ifjúsági referensek szerepe Általános feladatokat az önkormányzati törvény14 is definiál az ifjúsággal kapcsolatban, kifejezetten a települési önkormányzatok számára. A helyi közszolgáltatások körében az önkormányzat feladata a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. A törvény azonban nem részletezi és nem is magyarázza meg ezeket a feladatokat, így az önkormányzat meglehetősen szabad kezet kap a feladatok végrehajtásának módját és eszközeit tekintve. Ma már majdnem minden önkormányzatnál van ifjúsági referens státusz, és van ahol külön albizottság, szekció foglalkozik azzal, hogy a fiatalok jogait és érdekeit minden programnál és rendeletnél meszszemenőkig figyelembe vegyék. A megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy az ifjúság témaköre egész Vas megyében meglehetősen hangsúlyos, és ez a civil szervezetek munkássága mellett a megyei önkormányzat elkötelezett, lelkes munkatársainak is köszönhető. Egyetértettek még továbbá abban, hogy a megye jól és helyén kezeli az ifjúsággal kapcsolatos problémaköröket. Az ifjúsággal való közösségi munka az egyik legjobban megtérülő társadalmi befektetés, hiszen a prevenciós szolgáltatások, az egyének felfelé való társadalmi mobilitásának elősegítése, a helyi közösségek felelősségtudatának erősítése mind aktívan hozzájárulnak az esetlegesen megjelenő társadalmi problémák kezeléséhez és a helyi társadalmi feszültségek csökkentéséhez. Mivel a gyermek jogai érvényesítésére nem képes, ezért a jogszabályokban meg kell hogy jelenjen a felnőtti kötelezettségvállalás, amely a jogok érvényesülését biztosítja. A jogok érvényesülését részben a DÖK, részben az ifjúsági referensek, és az ifjúsággal foglalkozó szakember tudják helyi szinten biztosítani. Ezért elhivatott, pozitív, bizalmat sugárzó személyük és rátermettségük különösen fontos. Az interjúalanyok – különösen a nagyobb településeken – egyetértettek abban, hogy az ifjúsági referensek rendkívül fontos közvetítő feladatokat látnak el. Az egyik interjúalany szerint azonban nincsen minden településen ifjúsági referens, és nincsen megfelelő számban olyan arra alkalmas szakember, aki érdemben tudna a fiatalokkal foglalkozni, és szükség esetén segítséget nyújtani számukra jogaik képviseletében. Vas megyében városi szinten is több helyi rendelet, szabályozás vonatkozik az ifjúságra. Például a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozása, közoktatási törvénnyel kap13 14

Általában szétszórt, kisebb települések jellemzik Vas megyét. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, módosítva az 1994. évi LXIII. törvénnyel


19

csolatos hatáskörök átruházása, az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben igénybevett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló szabályozás. Ezeket még megtárgyalás előtt egyeztetik rendszerint az ifjúsági szervezetek képviselőivel, így velük összhangban készülnek el a rendeletek és szabályok.

A civil szervezetek szerepe Az interjúalanyok véleménye szerint kevés olyan civil szervezet van, amelyik az érdekvédelemmel és jogi ismeretekkel kapcsolatos képzésekkel segíti a fiatalokat tájékozódni a jog világában. Ennek egyik oka a megkérdezett interjúalanyok szerint, hogy a civil szervezetek gyakran egy helyi iskolához kötődve jönnek létre, néhány tanár vagy szülő kezdeményezésére. Az ilyen szervezet legfőbb célja, hogy az iskolát segítse működésével, esetleg szórakoztató programokat szervezzen a diákoknak. Nincsenek hosszú távú terveik, az életben való jobb érdekérvényesítő képesség megalapozásában, így nem fordítanak kellő hangsúlyt a diákok jogérvényesítő képességének fejlesztésére. Az egyik megkérdezett interjúalany szerint az önkormányzatnak rendelet szintjén kellene foglalkozni ezzel a kérdéskörrel, a képzésekkel kapcsolatos támogatásokra vonatkozóan is meg kellene fogalmazni irányelveket. Nagyon fontos lenne, hogy ne csak szabadidős tevékenységek szervezésével, a kultúra népszerűsítésével, hanem jogi és szociális kérdésekkel is foglalkozzanak az ifjúság számára utat mutató szervezetek. Kifejezetten jogvédelemmel foglalkozó, erre szakosodott szervezet nincsen a megyében, habár több olyan civil szervezet is van, amelynek alapszabályában közvetlenül formálisan megjelenik a jogvédelem vagy informálisan, közvetve megjelenik ez a feladat az ifjúságvédelmi munkájában. Emellett számos képzés is van, ahol az ifjúság tagjainak, illetve a velük foglalkozó szakembereknek lehetőségük van megvitatni a jogvédelemmel kapcsolatos információkat, dilemmákat. Az egyik civil szolgáltató központ vezetője beszámolt egy rendkívül eredményes és hatékony civil kezdeményezésről, ahol a diákok, DÖK tagok, tanári kar képviselői és ifjúsági területen dolgozó szakemberek közös vitán és szekcióüléseken vitathatták meg a következő, valószínűleg több településen és iskolában is felmerülő kérdéseket: • Mi tartozik a diákönkormányzatok hatáskörébe, és mi az, ami túllép rajta? • Meddig terjed a diákönkormányzatok képviseleti joga egy-egy konkrét eset képviseleténél? • Van-e joga beleszólni a diákoknak és a diákönkormányzatoknak az iskola életébe? • Tehet-e egy diák közvetlenül (jogi) lépéseket, vagy csak a diákönkormányzaton keresztül? • Milyen lépéseket tehet a diákönkormányzat, ha sérülnek egy diák jogai? • Kitől és milyen segítséget kaphatnak a diákok?

A Szentgotthárdi Ifjúsági Fórum (SZIF) alapszabályában szerepel, hogy segítik az ifjúsági jogok érvényesülését. Továbbképzésekre is azért mennek el – mondta el a szervezetet képviselő interjúalany –, hogy az információkat tovább tudják adni a fiataloknak, pl. egy Vöröskeresztes ülés keretében. A VAGYIFÓ – amely egy ifjúsági szervezeteket összefogó érdekvédelmi szervezet – ülésein is vitatéma, hogy hogyan lehetne az ifjúsági jogokat jobban és hatékonyabban érvényesíteni. Arra jutottak, hogy a „DÖK-ön keresztül kéne megismertetni a fiatalokkal, mert ez elég jól működik”. Bármilyen probléma felmerül, a VAGYIFÓ együttműködik és képviseli a megye ifjúságát az önkormányzattal való egyeztetések folyamán. Pozitívum, hogy a megye vezetősége is elfogadja ezt a szervezetet. Vannak pályázati lehetőségek is ezzel kapcsolatban a VAGYIFÓ helyi DÖK vezetők számára kíván jogi képzéseket szervezni, hogy megismerjék milyen lehetőségeik vannak arra, hogy jogaikat, érdekeiket érvényesítsék. 20


A megyében jelentkező társadalmi problémák jogi aspektusai Speciális problémakört jelentenek a szenvedélybetegségek, különösen a kábítószer használattal kapcsolatos kérdések. A droghasználat speciális kérdés, „mind jogi, mind pedig szociális kérdésként is felmerül” – állította egyik interjúalanyunk. Véleménye szerint ezt azonban elsősorban nem a diák megbélyegzésével, jogi konzekvenciákkal kellene kezelni, hanem inkább a szociális, társadalmi tényezőket kellene megvizsgálni, és kideríteni, hogy mi az oka annak, hogy egyes diákok tudatmódosító szerekhez fordulnak. Más interjúalanyok kevéssé voltak toleránsak, a drogkérdést egyértelműen a devianciák területéhez, a züllött életformához kötötték. Nagyon sok gyerek hátrányos helyzetű családból jön, pl. szülők munkanélküliek, elváltak, vagy alkoholizmus van a családban. Sok családban az alapszükségletek biztosítása is nehéz15, ebből fakadóan segítségre szorulnak jogaik és érdekeik védelmében. Az interjúalanyok szerint a megfelelő jogszabályok szükségesek, azonban önmagukban nem elégségesek. Az ifjúsági szervezeteknek fel kell vállalniuk a hátrányos helyzetű családokból származó gyerekekkel kapcsolatos jogorvoslati, érdekérvényesítési problémákat is. Az iskolákban a roma diákokkal szemben diszkrimináció is előfordul, ahogy az egyik ifjúsági munkás beszámolt róla az interjúban. Véleménye szerint, amíg az iskolában hátrányos megkülönböztetés ér valamely tanulót, addig nehéz más, például kulturális programokra fókuszálni. Az ilyen típusú jogsérelmek képviseletét is fel kell vállalnia az ifjúsági (nem feltétlenül roma) szervezeteknek.

3. A közterületi ifjúsági szolgáltatások A szakértői interjúkból és a fókuszcsoportos vizsgálatból egyformán kiderül, hogy Vas megyében rendkívül színes és mozgalmas szolgáltatásokat, sokszínű, változatos programokat nyújtanak a civil szervezetek a fiatalságnak. Ezekben a lehetőségekben elméletileg minden korosztály megtalálhatja az őt érdeklő, számára szórakozási lehetőséget nyújtó programokat. Az alulról jövő, speciális probléma megoldására vagy a kultúra, a hagyományok népszerűsítésére létrejött igazi grass-root kezdeményezések mellett, a nagyobb volumenű, egész megyére kiterjedő hatáskörű szabadidős tevékenységeket szervező, példaértékű ifjúsági munkát végző szervezetet is megtaláljuk. Emellett egyes településeken az ifjúsági szervezeteknek ernyőszervezete is van, amely összefogja az ifjúsággal foglalkozó lokális szervezeteket, és segíti köztük az információáramlást, valamint érdekképviseletet is ellát (Szentgotthárdi Ifjúsági Fórum, VAGYIFÓ ifjúsági szervezeteket összefogó érdekvédelmi szervezet). A közösségi ifjúsági munka rendkívül sokféle, szervezett típusával találkozhatunk. Sok szervezet dolgozik kortárssegítőkkel és önkéntesekkel, és a tapasztalatok szerint általában jó az együttműködésük a helyi önkormányzatokkal is. Habár ez az együttműködés minden településen meglehetősen különböző mértékű és tartalmú, mind szakmai, mind pedig pénzügyi feltételeket tekintve. A fókuszcsoportos vizsgálat korcsoport szerinti bontása jelentős különbségeket mutatott. A fiatalabb, 14-18 éves középiskolás korosztály életében természetesen még sokkal nagyobb a szerepe van az iskolának, a diáktársaknak, a tanároknak, és a szabadidős tevékenységek is elsősorban az iskola által szervezett programokhoz kötődnek. Az idősebb, 19-29 éves korosztályban sokkal nagyobb szerepe van az egyén által szabadon választható és választott programoknak, a tágabb közösségeknek, a településen található civil szervezetek által megvalósított programoknak illetve egyéb szórakozási lehetőségeknek, valamint az általánosan vett közéletben való részvételnek.

15

Az Ifjúság2004 adatai szerint a Vas megyei fiatalok nagyjából tizede (11-12%) kénytelen hónapról-hónapra anyagi problémákkal küszködni.


21

Szabadidős tevékenységeket szervező, megyei hatáskörű szervezet: LOGO Az egész megyére vonatkozóan legnagyobb ismertséggel és hatáskörrel, valamint legszámottevőbb eredményekkel a szombathelyi székhelyű komplex szolgáltató rendszerként működő LOGO - Mobil és Ifjúsági Szolgálat rendelkezik. A fókuszcsoportos vizsgálat szerint a LOGO nevét, programjait a megye bármely településéről érkező fiatalok jól ismerik és elismerik, valamint az interjúban szereplő ifjúsági munkások, szakértők is igen színvonalasnak, színesnek tartják munkájukat és tevékenységüket. A hosszú távú sikernek egyik fontos feltétele volt az önkormányzati háttér, illetve más civil szervezetekkel kialakított jó kapcsolat, így hatékonyan képesek a fiatalok széles körét elérni eszközeikkel és programjaikkal. Megalakulásuknál figyelembe vették Vas megye sajátos térszerkezetét is, mely szerint egy nagyobb városból, viszonylag kevés kisvárosból és számos aprófaluból tevődik össze. A koncepció kialakításakor egy nemzetközi példát (Gratz városában működő Hayico modellt) vettek alapul. A megkérdezettek szerint a szolgálat többrétű, sokoldalú segítséget nyújt az ifjúsági korosztály különböző korcsoportjainak, mind információs igényeik kielégítésében, mind a mindennapi életük során felmerülő problémáik, életvezetési gondjaik megoldásában. Segítséget kapnak az életkorukból és élethelyzetükből adódó esetleges hátrányaik csökkentésében is, valamint az ifjúsági munkások külön programokat szerveznek a szenvedélybetegségek (pl. drog, alkohol) kialakulásának megelőzésére is. A szervezetnél fontos célként fogalmazódik meg a közösségfejlesztés és az ifjúsági programszervezés. A könnyű drogok használata sajnos a megye fiataljai között is igen népszerű, különösen Szentgotthárd települése veszélyeztetett. Két 14-18 éves korosztályba tartozó fiatal állítása szerint „nincs olyan ember, akinek ne volna legalább tíz ismerőse, aki drogozik”, és „ez folyik a csapból is”. Ezek figyelmeztető jelek arra nézve, hogy a megyének sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania a drogprevenciós programokra. Jelenleg a LOGO-nak vannak drogmegelőző programjai, azonban ezek nem feltétlenül érik el széleskörűen az érintett célcsoportot, különösen a kistelepüléseken élőket nem, akik így fokozott veszélynek, hosszú távú egészségügyi és mentális betegségeknek vannak kitéve. A LOGO különösen hatékony, mert egy jól felszerelt sárga kisbusszal járja a településeket, amelyen rengeteg közösségszervezéshez, játékhoz használható eszköz található: információs mappák, tájékoztató kiadványok, laptop interneteléréssel, play-station, videokamera, TV, video, játékprogramok, görkorcsolya, gördeszka, roller, minibicikli, street-ball palánk, tollas- és beach ball szett, darts, trambulin, kisméretű focikapu (stb). Mindezt egy 600 W-os mobil hangosítási rendszerrel együtt biztosítja. A főállású alkalmazottakon kívül kortárssegítőkkel és önkéntesekkel is dolgoznak, amely tovább növeli elfogadottságukat a fiatalok körében.

Érdekvédelemmel foglalkozó szervezetek A fókuszcsoportos vizsgálat és a szakértői interjúk alapján a második kiemelkedően fontos szervezet a megyében az önszerveződő Vasi Gyermek és Ifjúsági Fórum (VAGYIFÓ). A megyében élő fiatalok, és a velük, vagy értük működtetett szervezetek számára nyújt megnyilatkozási, véleményformálási, együttműködési és a közös problémák megbeszélésére, megoldására lehetőségeket. További fontos tevékenysége képzések és tréningek tartása a megyei diákönkormányzatok számára. Egy másik fontos szervezet a több mint két éve létjött Szentgotthárdi Ifjúsági Fórum (SZIF) – mely 11 fiatalokkal foglalkozó, illetve fiatalokat magába tömörítő szervezetet foglal magába – szerepe rendkívül fontos, hiánypótló kezdeményezésként jött létre. Célja az információáramlás elősegítése, a 15-28 éves korosztály aktivizálása és bevonása az őket érintő önkormányzati döntések előkészítésének véleményezésébe, közéleti kérdésekbe, képessé tenni őket az önálló objektív megfontolásokon alapuló véleményalkotásra. Bár a kezdeményezés igen fontos célt valósíthat meg, ugyanakkor a fókuszcsoportos interjúk tényleges tapasztalatai szerint a helyi ifjúság ma nem igazán fogékony arra, hogy aktív részt vállaljon ilyen típusú érdekképviseletben, véleményalkotásban.

22


Ifjúsági szervezetek által biztosított közösségi terek Bár a készülő Ifjúsági törvény még nem lépett életbe, a településeken máris jól látható, hogy mely ifjúsági szervezetek helyszínei felelhetnek majd meg a törvény által elfogadott közösségi tereknek. Számos olyan jól működő civil szervezet van a megyében, amely kiváló helyszínt nyújthat majd a formális vagy informális közösségi kezdeményezéseknek. A megkérdezett fiatalok elégedettek voltak BOKA Alapítvány kortárs oktató képzéseivel, a körmendi Alternatív Diák Időtöltő Klubbal, a Körmendi Ifjúsági Önkormányzattal. Ezen szervezetek mellett elégedettek voltak az oszkói programokkal is. A vasvári ifjúsági szervezeteknél megemlítették, hogy az önkormányzat nem nyújt kellő támogatást a programokhoz, elsősorban a pénzügyi támogatás hiányzik. Ezt támasztották alá a civil szervezetek képviselőivel folytatott interjúk is: az önkormányzatok gyakran támogatják erkölcsileg és szakmailag az ifjúsági programokat, azonban megfelelő pénzügyi forrásokat nem allokálnak hozzájuk. Ezeket leginkább bizonytalan pályázati úton kell a szervezeteknek elnyerniük (a pályázáshoz gyakran nyújtanak támogatásokat az önkormányzatok). A fiatalabb korosztály Szentgotthárdon hiányolja azt a szervezetet, amely kifejezetten az ő korosztályukkal foglalkozik, míg az idősebbek ismerik a SZIF-et és a Pannonkapu programjait is. A szakértő szerint nagyon jól működött itt korábban a Fiatalok Kulturális Szórakozóhelye (FIKUSZ). A különböző klubok (különösen zenei klubok, rock klubok) nagyon sikeresek voltak, ezekre nagy igény van a fiatalok körében, de ezen kívül szerveznek pingpong versenyt, filmklubot, szavalóversenyt is. A FIKUSZ látogatottsága azonban az utóbbi időben lecsökkent (állandó főállású vezető nélkül), végül már csak 5-10 ember járt le rendszeresen a rendezvényeikre, ezt szeretnék a jövőben újjá éleszteni. A szakértői interjúkból kiderült, hogy ez volt a LOGO egyik végpontja, és sok programot kínáltak fel a fiataloknak, azonban ez jellemzően csak egy elég szűk kört ért el. Őriszentpéterrel kapcsolatban a fiatalok éppen változást remélnek az új vezetés hatására, amely úgy tűnik, szívügyeként kezeli az ifjúságpolitikát. A következő felsorolás (a teljesség igénye nélkül) szintén a szakértők által példaértékűnek tartott kezdeményezéseket tartalmazza: • Terepfény fiatalok: vannak jó programjaik, pl. 24 órás kosárlabda bajnokság („egy kis versengés, közösség- és csapatépítés, közösségben való viselkedési mechanizmusok megtanulása”). • Borostyánkő Egyesület (Szombathely): környezeti nevelést csak ők végeznek óvodákban és iskolákban. • Vas Megye Ifjúságáért Egyesület: ifjúsági ügyekkel foglalkozó civil szervezetek számára szeretnének konferenciát szervezni („Merre tart az ifjúság?” címmel). • Sitkei Ifjúsági Kör: fontos szerepük van a színjátszásban, drámapedagógia eszközeivel fejleszti a gyerekeket, sokkal nagyobb a résztvevő gyerekek szociális érzékenysége. • Szentpéterfa Ifjúsági Klub: Őrségben történt összevonásban érdekek érvényesítését fiatalok segítették. • Őriszentpéteri Ifjúsági Egyesület: hagyományőrzésben van nagy szerepük (pl. pinceszerek, népi mesterségek, népi játékok megőrzése, ünnepekhez kapcsolódó hagyományőrzés). • Tóth Zoltán Alapítvány János Háza Ifjúságáért és Sportjáért: Ifjúsági sportot (birkózás, cselgáncs) támogatják, kihelyezett edzéseket is tartanak. • Sportegyesületek nagy része ifjúsággal foglalkozik, nagyon fontos, mert a sport az fegyelmezi a gyerekeket. • Bércei Ifjúsági Egyesület • Csepregi Csintalan Ifjúsági Egyesület: döntési képességet értek el, beleszólásuk van a dolgokba.


23

• Bejcegyertyános Gyermekeiért és Ifjúságáért Alapítvány a művelődési házzal együtt szervezik ottani klubok, szakkörök összefogását segítik, pályázatok beadását segítik és a projektek lebonyolítását. Habár vannak szervezetek (pl. büki önkormányzat, VAGYIFÓ) akik közvetlenül is megpróbálják felmérni, hogy milyen szórakozási lehetőségeket és szabadidős tevékenységeket hiányolnak a fiatalok, ők ezt gyakran nem képesek megfogalmazni. Ezt a fókuszcsoportos vizsgálat is alátámasztotta. A résztvevő 1929 éves korosztály szerint „fel kellene mérni, hogy mire van igény”, azonban saját igényeiket nem képesek artikulálni. Fontosnak tartanák, ha lenne olyan aktív, kortársak által elfogadott fiatal, aki összegyűjtené a fiatalságot. Véleményük szerint koncertekre, filmvetítésekre, színi előadásokra, bálokra lenne nagy igény. Néhány programról úgy érzik, hogy nem nekik szól, a programszervezők nem ismerik az ő valós igényeiket (pl. néptánc, szlovén asszonykórus). Az interjúkból ezzel némileg ellentétesen az derült ki, hogy az ifjúsági segítők szerint a hagyományőrző programok (pl. néptánc) meglehetősen sok látogató vonzanak a fiatalok köréből. Sok fiatal hiányolta a helyi diszkót, amelyre reflektálva az interjúalanyok elmondták, hogy bár több ilyen kezdeményezés volt már, de az érdeklődés hiánya és a látogatók alacsony száma miatt nem volt nyereséges a diszkó üzemeltetése, és előbb-utóbb be kellett ezeket a helyeket zárni. A rossz tömegközlekedés (pl. Oszkón a buszmenetrend) gyakran komoly akadályt jelent, hogy a fiatalok kimozduljanak és a környező települések szórakozási lehetőségei között találjanak maguknak megfelelőt.

Közösségi terek16 megtartó ereje A szakértői interjúk alanyai elmondták, hogy komoly veszélyt látnak abban, hogy a fiatalok jobb munkerőpiaci pozíciók reményében elvándorolnak a településről, nagyobb városokba illetve Ausztriába költöznek. Egy ifjúságpolitikai cselekvési tervnek feladata lehet, hogy stratégiát dolgozzon ki arra vonatkozóan, hogyan tarthatják meg a településen élő fiatalokat, milyen vonzó lehetőségeket tudnának számukra ajánlani. (A megyében épülő új látványfürdőtől is azt várják, hogy a fiatalok körében kedvelt és látogatott hellyé válik). Ahogy az egyik kistelepülés művelődési házának vezetője fogalmazott: „Sokan bejárnak tanulni Szombathelyre, jó programokat kell nekik kínálni itt is, és akkor nem fognak elmenni a városból.” Az interjúkban a szakértők elmondták, hogy a fiatalok számára kialakítandó közösségi terek megteremtése rendkívül fontos szerepet játszhat a fiatalok migrációjának csökkentésében és megállításában is. A közös tér, a közös tevékenységek, az érdekes, általuk életre hívott, maguknak és kortársaiknak szervezett programok – amelyekbe aktívan bevonódhatnának a szervezéstől a megvalósításig – erősítené a helyi ifjúsági közösségek összetartozásának érzését is. A migráció kérdéskörét nagyban befolyásolja sok más tényező mellett a lakáshelyzet és a településhez fűződő viszony is. Az Ifjúság2004 adataiból kitűnik, hogy a Vas megyeifiatalok nagyjából kétharmada (64-66%) él négy, vagy annál több fővel rendelkező háztartásokban. A kérdezettek tizede (10-12%) valakivel közösen, elhanyagolható arányban (2-2%) egyedül él. A vasi fiatalok kétharmada (67-70%) szüleivel él, mindössze a maradék egyharmad lakik külön háztartásban, természetesen ebben az esetben a kor és az aktivitás a legfontosabb magyarázó, a kor emelkedésével egyre többen vannak a szülőktől külön élők, illetve amíg az oktatási rendszerben van a fiatal, addig jellemzően otthon lakik. A Vas megyei fiatalok kedvező lakáskörülményeit jelzi, hogy átlagosan fejenként (a háztartás létszámához viszonyítva) 26 négyzetméter jut szemben az országos 24 négyzetméteres átlaggal. Van különbség az egy főre eső lakásméretben. Legkedvezőbb helyzetben a megye városai vannak, itt 30 négyzetméter jut egy főre, míg a községekben 26, a legkedvezőtlenebb helyzetben a megyeszékhelyen lakó fiatalok vannak, az ő háztartásaikban mindössze 21 négyzetméter jut egy emberre. 16

24

A közösségi tér, definíció szerint az ifjúság közösségi tevékenységének, a szabadidő hasznos eltöltésének, az ifjúsági közösségek és az ifjúsági szervezetek működésének, valamint programjaik megvalósításának keretét biztosító szolgáltatás. A tanulmányunkban nem minden esetben ragaszkodtunk ehhez a szigorú meghatározáshoz. A fókuszcsoportos beszélgetésből kiderül, hogy a fiatalok nem mindig csak ezt értik közösségi tér alatt, sok esetben közösségi térként definiálják pl. a kocsmákat, kávéházakat is.


Az Ifjúság2004 vizsgálta azt, hogy a fiatalok elköltöznének-e arról a településről ahol élnek. A többség (58%) maradna, negyedük (25%) elköltözne, 16 százalék bizonytalan, és néhányan költöznének, ha lenne rá lehetőségük.

Elköltözne-e arról a településről ahol él? 70%

60%

58%

58%

50%

40%

30%

25%

25% 16%

20%

16%

10%

1%

1%

0% Nem

Igen Vas Megye (N = 208)

Talán

Szeretne, de nem tud

Vas Megye, Szombathely nélkül (N = 146)

3. Ábra, Forrás: Ifjúság2004 A fenti ábrából is látszik, hogy nincs jelentős különbség az egyes településtípusokon lakók vélekedése között, megvizsgálva részletesebben a kérdést azt találtuk, hogy a fiatalok településtípustól függetlenül hasonló arányban költöznének el. A költözési szándék összefüggést mutat azzal a kérdéssel, hogy valaki megfelelőnek tartja-e a lakáskörülményeit. A fiatalok többségükben elégedettek azokkal a körülményekkel, ahogyan „laknak”. A túlnyomó többség elégedett, mindössze minden tizedik fiatal elégedetlen lakáskörülményeivel. Azok közül a fiatalok közül, akik nem tartják megfelelőnek lakáskörülményeiket minden harmadik maradna csak a jelenlegi településén, a többiek megfontolnák, vagy el is költöznének, illetve költöznének de nincs rá lehetőségük. Magyarországon – hasonlóan a fejlett nyugati országokhoz – az évről-évre csökkenő születésszámnak és a (javuló életminőség illetve fejlett orvosi ellátás eredményeképpen) növekvő várható életkornak köszönhetően fokozatosan elöregszik a társadalom. Ez a két ellentétes trend azt eredményezi, hogy az aktív lakosság eltartó ereje csökken. Vas megyében ezt kedvezően ellensúlyozza, hogy a fiatalok körében az országos átlagnál némileg magasabb a munkával rendelkezők száma. Ezzel együtt fontos szempontként jelenik meg, hogy a fiatalok ne menjenek el a megyéből más megyékbe illetve az országhatáron túlra dolgozni, hiszen az növekvő terheket róna az otthon maradókra. Az ifjúság2004 adatai alapján megállapítható, hogy a munkával rendelkezők aránya a Szombathely nélküli Vas megyét tekintve a legmagasabb, itt minden második fiatal dolgozik. Ehhez képest az országos átlag nem éri el a kétötödöt. A megye abból a szempontból is szerencsés helyzetben van, hogy láthatóan itt vallották magukat a legkevesebben munkanélkülinek, mindössze a kérdezettek három százaléka, míg országosan a fiatalok hét százaléka volt munkanélküli. Szokatlanul alacsony a nem munkanélküli inaktív fiatalok aránya az orHáttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

25

szágos átlagnak mindössze harmada. A munka mellett való tanulás ezzel szemben a megye fiataljai számára népszerű megoldás, a kérdezettek nyolc százaléka tanul is munka mellett (vagy fordítva dolgozik tanulás mellett) míg az országos és a régiós átlag is hat százalék körül mozog.

A fiatalok közösségi részvételének növelése és aktív bevonása Az Európai Bizottság Fehér Könyve17 fontos elérendő célként határozza meg, hogy növekedjen a fiatalok részvétele a közéletben, ifjúsági információs szolgáltatások alakuljanak ki, terjedjen el az önkéntes szolgálat, valamint az ifjúság tényleges helyzetét feltáró kutatási tanulmányok készüljenek, hogy reális képet kaphassunk az ifjúságról. Vas megyében az ifjúsági ügyek növekvő súlyát mutatja az is, hogy az ifjúsági referensek mellett egyre több megyei önkormányzatnál alakul ifjúsági ügyekkel foglalkozó külön bizottság. Vas megyében ezt a szerepet a Közművelődési és Ifjúsági Bizottság látja el, de e mellett van külön Művelődési és Sport Titkárság, amely az ifjúsági feladatokat ellátja, valamint teljes munkaidőben foglalkoztatnak ifjúsági referenst is. Az ifjúsági programokról a fiatalok elsősorban plakátokról, szórólapokról, a helyi újságok illetve TV csatornák hirdetéseiből, diák-önkormányzati gyűléseken, internetről, barátoktól vagy az iskola útján tájékozódhatnak. A megkérdezettek (mind a fiatalok, mind az ifjúsági munkások, szakértők szerint) a fiatalok nem vesznek részt kellő számban és arányban a számukra szervezett rendkívül sokszínű programokban, többnyire csak egy szűk kör az, akit a szervezetek el tudnak érni. Ezt interjúalanyaink különbözőképpen fogalmazták meg például: „Mozgathatóak a fiatalok, de mégsem mozognak”. A fiatalok szívesen látogatják a diáknapokat, sportnapokat, a zenei illetve tánc rendezvényeket (a megye ad helyszínt az országosan híres Savaria Táncversenynek és az egyetemi körökben igen népszerű Volt Fesztiválnak), vetélkedőket (népszerű a „KőKöVe” Kőszegi Középiskolák Vetélkedője), ünnepségeket (pl. Büki Ünnepi Napok, amely több hetes nyári rendezvény), azonban az ilyen nagyobb volumenű rendezvények viszonylag ritkák. A fiatalok maguk is szembesülnek azzal, hogy nem használják ki a lehetőségeket, azonban többen megjegyezték, hogy ha már egyszer részt vesznek valamelyik szervezet programján és jól érzik magukat, akkor szívesen és bátrabban ellátogatnak a következőre is. Azonban az első lépést valamiért nehéz megtenni. Itt lenne nagy szerepe a civil szervezeteknek, hogy megpróbálják ezeket a programokat minél szélesebb körben ismertté tenni, és minél több fiatalt bevonni, hogy megtanulják hasznosan eltölteni a szabadidejűket és kevesebben csellengjenek vagy üljenek a TV előtt. A LOGO feltűnő sárga busza követendő kezdeményezés lehet abban, hogy helybe eljuttassák a lehetőségeket a fiatalokhoz, így nagyobb eséllyel vesznek részt ezekben. A megkérdezett fiatalok úgy érzik, hogy sokan közülük nem élnek a lehetőségekkel - még ha barátjuk, ismerősük már pozitív élményt is szerzett -, és nem alakul ki bennük mélyebb érdeklődés, hogy aktívabbak legyenek és részt vegyenek a programokban. Megoldást jelenthetne, ha már a programok szervezése során is megpróbálnák bevonni a fiatalokat, különösen egy-egy központi ifjú („hangadó”) aktivitása bevonhatná a kortársakat is, és nőne a programokon a részvétel. Az ifjúsági szervezetek elmondták, hogy különösen a speciális igényeket kielégítő könnyűzenei koncertek (pl. rock klubok) számíthatnak nagy népszerűségre, azonban színházi programokba, komolyabb kulturális tevékenységekbe, kiállítások látogatásába már sokkal nehezebb bevonni a fiatalokat. Szintén kevesen vannak, akik aktív szerepet vállalnának egy-egy nekik szóló program előkészítésében és kivitelezésében, vagy általában az ifjúsági civil életben.

17

26

Új Lendület Európa Fiataljai számára, Mobilitás, Budapest: 2003


Az Európai Unió más tagországaiban nagy hagyományokkal rendelkező és népszerűségnek örvendő önkéntes munka hazánkban még nem terjedt el a megfelelő mértékben, habár sok Ifjúsági Uniós program is támogatja az ilyen típusú aktivitást (korábban a Mobilitás programjai, jelenleg a SALTO Youth programok). Ezek a lehetőségek fontos szerepet tölthetnének be a fiatalok életében, személyiségfejlődésében, a helyi közösségükért és környezetükért érzett felelősségtudatuk kialakulásának elősegítésében. A civil szervezeteknél végzett önkéntes munka által a készségeik és képességeik szignifikáns fejlődése mellett a fiatalok konkrét gyakorlati tapasztalatokat is szerezhetnek (pl. szervezés, program-lebonyolítás, pályázatírás, adminisztrációs munka), amely kedvezőbb feltételeket teremt számukra a munkaerő-piacon való elhelyezkedésben, és jövedelmezőbb munkákhoz segítheti őket. A Nemzetközi Önkéntes Munkába való bekapcsolódás (European Voluntary Service, EVS), amely által a fiatalok interkulturális tapasztalatokat szerezhetnek, és nyelvi kommunikációs készségük is sokat javulhatna szintén kevéssé ismert, különösen a kisebb települések fiataljaihoz nem jutnak el az ezzel kapcsolatos információk. Ezek a viszonylag könnyű pályázati lehetőségek révén elérhető, Uniós pénzből támogatott programokban való részvétel nagymértékben hozzájárulhatna a fiatalok felfelé való társadalmi mobilitásához.

4. Közösségi terek, programok A fiatalok életminőségének egyik kiemelt dimenziója a közösségi terek és a rendezvények és programok mennyisége és minősége. A Szombathelyen rögzített fókuszcsoportokon sokan hívták fel a figyelmet a közösségi terek hiányára Vas megyében, a megye különböző kistérségeiről érkező résztvevők a településtípusból adódó eltérő lehetőségek ellenére egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítottak a kérdésnek. A fiatalok számára vonzó közösségi terek létrejöhetnek üzleti alapon (szórakozóhelyek, kocsmák), önkormányzati finanszírozással (művelődési házak) vagy kisebb helyi kezdeményezésekre épülve (klubok, falusi rendezvények). Az interjúk során megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a civil szervezeteknek a közösségi helyek kialakításában és üzemeltetésében egyaránt fontos szerepe lehet. Volt olyan interjúalany, aki megemlítette, hogy a megyében kidolgozandó ifjúságpolitikai koncepciónak is reflektálnia kell a közösségi helyekre. Eszerint a tervezetnek olyan közösségi terek kialakításával kell foglalkoznia, ahol a fiatalok ténylegesen „azzal foglalkozhatnak, amivel szeretnek”, s mindezt szervezett keretek között tehetik meg. A szakértő szerint erre részben a már meglévő művelődési házakon belül lenne lehetőség, de véleménye szerint megyei támogatással új közösségi helységeket is ki kellene alakítani. A szakértői interjúk és a fókuszcsoportok tapasztalatai szerint a fiatalok szabadidejük nagy részét otthon töltik, TV-t néznek vagy interneteznek, nem találják meg azokat a közösségi programokat és helyeket, amelyeken értelmesen és hasznosan eltölthetnék a szabadidejüket. Ez a probléma vélhetőleg erőteljesen összefügg a közösségi helyek hiányával. A fókuszcsoportokon megjelent fiatalok, összesen 30 fő szinte kivétel nélkül egyetértett abban, hogy Vas megyében hiány van a közösségi élet alapjaihoz nélkülözhetetlen nyilvános helyekben. A fiatalok szabadon megnevezhető vágyai között is több fókuszcsoporton első helyen szerepelt egy az igényeikhez igazodó közösségi hely kiépítése. Ugyanakkor az ifjúsággal foglalkozó szakemberek ezt egy kicsit másként látják. Több interjúalany szerint a mai fiatalokat egyfajta passzivitás, érdektelenség jellemzi, amire a fiatalok is önkritikusan és egyetértően reflektáltak a fókuszcsoportos vizsgálatok alatt („nincs összetartás, nincs közösségi élet”, „vagyunk páran akik benne vagyunk dolgokban, de aztán annyi”). Bár legtöbb fiatal elismerte, hogy szeretnének közösségi életet élni, a megfelelő közösségi helyek korábban említett hiánya miatt, vagy társaik passzivitása miatt azonban legtöbben a kocsmák (pl. Kőszegen a Rokkó, Panzi, Salvador népszerű, amely meg is osztja a fiatalokat), preszHáttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

27

szók, kávéházak kivételével nem igazán tudtak olyan közösségi helyet megemlíteni, amelybe rendszeresen és gyakran eljárnának és jól éreznék magukat.

Közösségi terek területenként Szombathellyel összefüggésben több alkalommal megemlítették a LOGO központját, amely a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban (MMIK) működik. A rendezvények számára helyszínt biztosító MMIK mellett az Oladi Művelődési Központ (OMK), a Gyermekek Háza és a Művészetek Háza jelent meg mint hasonló funkcióval rendelkező megyei, vonzerővel bíró intézmény. Nem meglepő módon a szórakozó helyek is jellemzően a nagyvárosokhoz kötődnek. Szombathelyen példaként a hip-hop és R&B zenéket játszó Steps nevű helyet és a Pizzicato klubbot említik a Szombathelyi kistérségből érkezett fiatalok. A községekben jellemzően a kávézók és kocsmák töltik be a szórakozóhelyek funkciókat. Szinte valamennyi megkérdezett fiatal több-kevesebb rendszerességgel jár kocsmába. Az ifjúság számára ezek a helyek is egyértelműen a közösségi terek közé sorolandóak. Ugyanakkor a kávézót és az elmélyültebb beszélgetésre lehetőséget adó klubokat is gyakran megemlítik. A kisebb helyi rendezvényeket befogadó kultúrházak (például Répcelak) is több alkalommal megjelentek a fiatalok számára vonzó közösségi terek kapcsán. Szintén sajátságos műfaj a fiatalok által szervezett klub. Erre az Őriszentpéteren működő ifjúsági klub jelent jó példát, az egyik helyi fiatal elmondása szerint a programokat rendszeresen látogatja a zömében tízen-és huszonévesekből álló közönség. Egy másik kistelepülésen létrehozott kezdeményezés például már négy éve működik, az önkormányzat hozzájárul működési költségeikhez, rendszeresen 20-30 főnek kínálnak kikapcsolódási lehetőséget. Míg egy 800 fő alatti településről érkezett résztvevő a helyi médiaklubot említi, ennek keretében részben filmeket néznek, részben maguk is újságot készítnek. Sok más településen azonban nem működik egyetlen hasonló kezdeményezés sem. Ennek ellenére a médiaklub vezetője úgy vélte: „Nem igaz, hogy a kistelepüléseken nincsen semmi kezdeményezés, mert bárhol meg lehet valósítani az ötleteket, nem csak Szombathelyen.” A fókusz őriszentpéteri résztvevője szerint a 28 év felett azonban leginkább dolgoznak a fiatalok, jellemzően családot alapítanak, s hasonló kikapcsolódási lehetőségeik nincsenek. Mások elmondása szerint az idősebb korosztály számára azonban a vendéglők és az elegánsabb szórakozóhelyek is nyitva állnak, erre több fiatal is utalt a fókuszcsoportokon. Természetesen ezek a lehetőségek is csak a sikeresebb fiatalok számára állnak nyitva. A városi főterek, mint a nyilvános közösségi együttlét tradicionális helyszínei is számos esetben megjelentek (Vasvár, Kőszeg vagy Szombathely) a fiatalok elmondásában. Ez a fajta központi közösségi hely azonban elsősorban a városok sajátja a falvakban és a kisebb településeken más funkciójú terekkel találkozhatunk. Érdekes tapasztalat volt, hogy a Szombathely közvetlen vonzáskörzetében található települések esetében az ott élő fiatalok szerint a város (vagy község) vezetői úgy érzik nem kell a fiataloknak helyi kikapcsolódási lehetőséget biztosítani, mivel úgyis bejárnak Szombathelyre. Erre azonban nem minden esetben van lehetőség, így a helyi kezdeményezések felkarolásának a fiatalok szerint nagy jelentősége lenne. A kis- és a nagyobb települések közötti szórakozási és művelődési lehetőségekben megmutatkozó különbségek a szekértők és a fókuszcsoportokon résztvevő fiatalok egyaránt nagymértékűnek érzékelték. Elmondásuk szerint, míg a kistelepüléseken szinte alig van a szabadidő hasznos eltöltésére lehetőség, addig a nagyobb településeken elsősorban a megyeszékhelyen szinte valamennyi lehetőség rendelkezésre áll.

28


Ugyanakkor stílusában és funkciójában is eltérnek ezek a kikapcsolódási lehetőségek. „Faluhelyen inkább a helyi művelődési otthon lehet ez a közösségi tér” – véli egy kőszegi szakiskola tanára. Hozzáteszi: „persze mindez attól is függ, hogy a felnőttek ezt mennyire tudják és akarják irányítani.” A fiatalokkal foglalkozó szakember szerint más a helyzet a városokban, ahol a fiatalok csak akkor mennek el egy művelődési otthonba, ha „van konkrét program, ami megmozgatja őket.” Az általánosan levonható tanulságok mellett helyi specifikumok is vannak, minden település kicsit eltér abból a szempontból, hogy mi hiányzik a fiataloknak. A 14-18 éves korosztály egyik kőszegi tagja kiemelte, hogy számukra nincs olyan szórakozóhely a városban, ahová nagyobb társasággal mehetnének és jól érezhetnék magukat. Vannak, akik a kisebb, meghittebb, beszélgetős helyeket hiányolják. Az idősebb 19-29 éves korosztály számára már lennének olyan szórakozóhelyek, amelyeket szívesen látogatnának, azonban egyetemistaként vagy pályakezdőként gyakran úgy érzik, hogy nem engedhetik meg maguknak anyagilag. Úgy érzik, hogy a harmincas korosztály tagjai „már megengedhetnek maguknak drágább helyeket is, mert dolgoznak”, számukra meg „nagyon lepukkadt helyek vannak, oda nem megyünk be”. A megkérdezett szakemberek szerint a közösségi terekhez kapcsolódó programok sikeressége nagymértékben személyiségfüggő, mint egyikük felhívta a figyelmet rá „kell egy agilis ember, aki bevonja a fiatalokat a programokba”. Ugyanezt a kérdést a közösségi terek kapcsán a fiatalok hasonlóan fogalmazták meg. A közösségi terek hatékonysága másrészt legalább ilyen mértékben az ott megrendezett programoktól függ. Az egyik megkérdezett szentgotthárdi szekértő szerint a fiatalok számára is elfogadható és hasznos programokat kínálni ma lényegesen nehezebb. Úgy látta, hogy az elmúlt években alapjaiban változtak meg az ifjúság szabadidővel, szórakozással kapcsolatos elvárásai. Mint mondta az „irodalmi estek, versenyek csak egy bizonyos réteg számára vonzóak, ma a fiatalok zárkózottabbak”. Ugyanakkor a fókuszcsoportokon több olyan fiatallal is megismerkedtünk, akik számra az úgynevezett magaskultúrához kapcsolódó tevékenységek is kellően vonzóak voltak. A közösségi élmények között így megemlítették a Shakespeare Összes Rövidítve (SÖR) előadásának megtekintését, Szombathelyen a vonzó programlehetőségek között megemlítették a városi képtárat, felhívva a figyelmet Munkácsy Mihály gyűjteményes kiállítására, amely „azokat a fiatalokat is megmozgatta, akik egyébként teljesen érdektelenek a kultúra iránt.” A színvonalas programok hiánya elsősorban a jó családból származó, aktív, motivált, továbbtanulási tervekkel rendelkező fiatalok számára jelent meg problémaként. Egyikük erőteljes színházi érdeklődéssel a megyei színházi programok szegényes kínálatára hívta fel a figyelmet. Összességében elmondható: a művelődési házak és ifjúsági információs pontok nem felelnek meg teljesen azoknak az igényeknek és elvárásoknak, amelyeket ma a fiatalok támasztanak feléjük, így ezeken a helyeken rendszerint csak egy szűk, nem bővülő állandó kör mozog, nehéz új embereket bevonniuk a programokba (ez alól talán csak a LOGO jelent kivételt). A civil szervezetek és az önkormányzatok között a helyi közösségi terek üzemeltetése kapcsán több esetben is gyümölcsöző kapcsolat alakult ki. Van ahol egy civil szervezet kapta meg az önkormányzattal kötött szerződés keretében a lehetőséget, hogy felvirágoztassa a művelődési házat és programokat szervezzen. Más művelődési házak a jó színvonalú könyvtári szolgáltatásukkal és a könyvtárban működő szélessávú internettel képesek a fiatalokat bevonni. Gencsapátiban nemrég nyitották meg az új kultúrházat, ahol az ott élő közösség is aktív szerepet vállal a programok szervezésében, amelyek ezáltal nagyon népszerűek. Répcelakon a kultúrházban működő Ifjúsági Klubot helyi 22-23 éves fiatalok szervezik, saját maguk tartják karban a helyiséget, azonban az önkormányzat biztosítja a működéshez szükséges forrásokat. Az eredmények vegyesek: körülbelül 20-30 fiatal jár a klubba rendszeresen, beszélgetnek, játszanak (van csocsóasztal, biliárd-


29

asztal, darts, TV). Azonban a törzsgárdán kívül nem nagyon járnak oda mások, mert nem ismerik a csapatot és nem mernek közeledni. Lukácsházán is létezik ilyen klub, ahova 10-15 fiatal jár rendszeresen, többen azért nem, mert nem mernek csatlakozni ismeretlenként egy már kialakult társasághoz. „Egyszer az egyik barátnőmmel erőt gyűjtöttünk és elmentünk és azóta már többször voltam.” – mondta el az egyik kistelepülésről érkezett fiatal. Az időszakos rendezvényeknek elsősorban az állandó közösségi terekkel nem rendelkező kistelepüléseken van kiemelt jelentősége. A fókuszcsoportokon elhangzottak olyan beszámolók, amely szerint az önkormányzattal kialakult formális együttműködés keretében, a helybéli fiatalok időről-időre születésnapok, bálok megtartására ingyenesen helyiséghez jutnak, azonban állandó közösségi tér nem működik a településen. Hasonló programokra minden hónapban, esetleg kéthavonta kerülhet sor. A fókuszcsoportok tanulsága szerint megyeszerte jellemző, hogy a kulturális helyek iránt nagyobb igény mutatkozik, mint amit a jelenlegi lehetőségek megengednek. Ez a kérdés elsősorban a jobb családi háttérrel rendelkező, diákönkormányzati tisztséget betöltő, a Szombathelyi kistérséghez kötődő csoportban jelent meg karakteresebben. Azonban Körmendről érkezett idősebb fiatalok is megemlítették a kulturálódási lehetőségek hiányát. A fiatalok közül sok esetben a könnyűzenei programoknak otthon adó, nagyobb számú résztvevőt befogadó koncerthelyiségeket hiányolták. Többen szívesen látnának sztárelőadókat is a megyében. Jelenleg egy-egy koncert kedvéért Budapestre, vagy a környező országok fővárosaiba (Bécs, Pozsony) kell ellátogatniuk, ez akár több tízezer forintba is kerülhet. A hiányzó közösségi helyek között több fiatal is megemlíti a sportolásra alkalmas helyeket, több helyen szintén szívesen vennének biliárd és hasonló közösségi programok számára lehetőséget nyújtó helyeket. Érdemes megnézni ezzel kapcsolatban, hogy az Ifjúság2004 adatbázisából mit tudhatunk meg a megyei sportolási szokásokról. A sportolási lehetőségek a megye településtípusain eltérő mértékben állnak rendelkezésre, ennek ellenére azt látjuk, hogy valamennyi vizsgált típusban a fiatalok több mint harmada végez iskolán kívül rendszeresen testmozgást. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a településtípusnál az életkor fontosabb tényező a sportoláshoz való viszony meghatározásában.

30


Végez-e rendszeresen iskolán kívül testmozgást? 100% 90% 80%

67%

70% 60%

46%

50% 40%

36% 33%

30%

30%

28%

26% 21%

20%

23%

10% 0% 14-18 éves

19-24 éves

Megyeszékhely

Város

25-29 éves

Község Vas Megye (N = 216)

4. ábra, Forrás: Ifjúság 2004 A sportolásra kitértünk a szakértői interjúk során is. Az egyik önkormányzati szervezetnél dolgozó szakértő kettős funkciót tulajdonít a testmozgásnak. A sport szerinte nagyon jól összehozza az embereket, ugyanakkor azért is nagyon fontos, mert segít fegyelmezni az ifjúságot. A fiatalok a fókuszcsoportokon több alkalommal is felhívták a megyei sportolási lehetőségek hiányára a figyelmet. Ez különösen a kistelepüléseken jelent problémát, a városok ilyen szempontból lényegesen jobban ellátottak. Vasváron például három sportpálya is üzemel, így a helyi polgármesteri hivatal ifjúsági referense nem is értett egyet a fiatalokkal, akik szerint hiány van ezekben a lehetőségekben. Szerencsére a kisebb településeken is van példa pozitív fejleményekre, Beremén és Gyöngyösújfalun például a régi tűzoltó-szertárat alakítottak át a fiatalok kedvéért sportolásra alkalmas helyiséggé. A sport a helyi közösségek szerveződésének szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír, a foci kapcsán például beszámoltak jól működő falusi közösségek kialakulásáról a megkérdezett szakértők.

5. Táborozás A táborozás kérdésköréről a fókuszcsoportok és a szakértői interjúk alapján megállapítható, hogy egyrészt a megyében élők ismeretei a táborokról egységes, másrészt a fiatalok és a szakértők nagyon eltérően látják a megyében működő táborozási gyakorlatokat. Először nézzük meg a táborokat aszerint, hogy milyen tevékenységek köré szerveződnek. A szakértők, és a fiatalok is egyaránt a sport- (edző-), a tánc-, és a zenetáborokat említették az első helyen. Ezek a táborok az esetek többségébe évközben is meglévő csoportok és tevékenységek köré szerveződnek. Ezek mellett második helyre, a több szakértő által is „luxustáborként” értékelt, kézműves és lovas táborok kerültek. Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

31

Elmondható, hogy a fiataloknak egyrészt igénye van arra, hogy egy hosszabb-rövidebb ideig tartó, szorosabb együttlét során megerősítsék az évközben meglévő kapcsolataikat, valamint hogy intenzíven a hobbijukkal foglalkozzanak. Emellett sok esetben új kapcsolatok kialakítását is igénylik. Természetesen ezek mellett több más tábor is említésre került az interjúk során, mint a bükki művelődési ház által szervezett nyelvi tábor, a szentgotthárdi könyvtár olvasótábora, a több településen is meglévő, elsősorban általános iskolások számára szervezett napközis táborok vagy a cserkésztábor. A táborok egy különálló csoportját alkotják a hazai és külföldi cseretáborok, valamint az ezekkel sok esetben összefüggő külföldi táborozási lehetőségek. Ezek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a megkérdezettek körében. Látható azonban, hogy ezek a táborok a testvérvárosi kapcsolatok által, és sok esetben pályázati pénzekből valósulnak meg, így csak viszonylag kevés fiatalt érintenek. Elsősorban azok a középiskolások tudnak rajtuk részt venni, akiknek iskolájában egy pedagógus felvállalja a szervezéssel és a pénzszerzéssel kapcsolatos feladatokat. Ahol azonban megvalósul egy ilyen tábor, a gyerekek – tartozzanak bármilyen korosztályba – szívesen részt vesznek rajta. Ezek a lehetőségek sokszor akkor is értékkel bírnak a fiatalok számára, ha nem ők utaznak külföldre, hanem más országokból érkeznek hozzájuk hasonló korú fiatalok. Ebben elsősorban a nyelvtanulás, az idegen nyelvek18 ismerete iránti igény felerősödése figyelhető meg, mint ahogy ez a megyében szaporodó nyelvi táborokból is kitűnik. A nemzetközi táborozás különösen Szentgotthárd térségében jelentős, hiszen ott mind az osztrák, mind a szlovén határ közel van.19 A táborozási lehetőségeknél kell beszélni a sítáborról is. A sítábor, mint szervezett táborozási lehetőség a fókuszcsoportokban csak érintőlegesen, az interjúkban pedig egyáltalán nem került említésre. A kőszegi kistérségben a nyolc évvel ezelőtti busztragédia miatt érthető, hogy az iskolák nem szerveznek sítáborokat, de a többi csoportban, a szombathelyit leszámítva, sem került elő. Ezzel szemben a síelés felmerült, mint szórakozási forma; az idősebbek barátaikkal járnak el síelni, maguknak szerveznek „sítáborokat”. A lehetőséggel tehát minden fiatal tejes mértékben tisztában van, és igényként meg is fogalmazódik bennük. A sítáborok elmaradásának tehát elsősorban nem az érdeklődés hiánya az oka, hanem mindenekelőtt anyagi kérdés, mint erre még a későbbiekben visszatérünk. A táborozási lehetőségeket érdemes a tábor szervezői, fenntartói szerint is megvizsgálni. Itt mindenekelőtt a megye által fenntartott Balatonberényi tábor bír kiemelkedő jelentőséggel; szinte nem volt olyan beszélgetés vagy interjú, ahol ne került volna elő a megye balatoni ifjúsági tábora. Mégis igazán hangsúlyosan a szakértői interjúkban jelent meg. Elsősorban a szakértők fogalmaztak meg véleményt, ők értékelték a tábort, a fiatalok csak, mint az egyik lehetőség említették, annak ellenére is, hogy a tábor nagyon népszerű a körükben, és sokuknak nagyon jó emlékei kapcsolódnak hozzá. A tábor tehát megyeszerte ismert, és alapvetően pozitív kicsengésű, mégis a szakértők és a fiatalok körében a táborról nem egységes a kép. A szakértők szerint ez az a tábor, ahova mindenki eljuthat a megyéből, hiszen: „a megye anyagilag is támogatja az ott nyaraló gyerekeket. Emellett az önkormányzatok is segítik azokat a gyerekeket, akik egyébként anyagi korlátok miatt nem tudnának ide sem eljutni.”. Ebben az esetben a tábor sokszor úgy is megfogalmazódott, mint az egyetlen olyan lehetőség a megyében, amely minden fiatal számára elérhető; „a főszezonban a megyei táborok száz százalékosan kihasználtak. Nagyon kevés gyerek van a megyében, aki a fiatal évei alatt legalább egyszer ne jutna el ezekben a táborokba.”. A fókuszcsoportokon ezzel szemben az fogalmazódott meg, hogy ez a lehetőség egyre drágább lesz, így egyre kevesebben engedhetik meg maguknak azt, hogy elmenjenek; „Régebben volt sok lehetőség, mert a megyei önkormányzatnak volt Balatonberényben üdülője, csak az utóbbi időben nagyon megdrágult, ezért egyre kevesebben mentek.” – mondta egy vasvári lány. A két vélemény között húzódó törésvonalat egyrészt okozhatja – akár a szakértők, akár a fiatalok esetében – a meglévő információhiány, másrészt a táborozásról való eltérő gondolkodásmód, az eltérő igények is. A 18

Az Ifjúság2004 adatai alapján elmondható, hogy a továbbtanulási irányok közül a felsőfokú végzettség megszerzése a legnépszerűbb a Vas megyei fiatalok körében, emellett kiemelten a nyelvtanulás számít népszerűnek. 19 Szentgotthárdon és a környező településeken emellett erős a szlovén kisebbség is él, amely csak még jobban felerősíti a cseretáboroztatást. 32


fiatalok elvárásai ugyanis egy táborral szemben a színes, érdekes programok, a nagyobb szabadság, a kötetlenebb hangulat. A Balatonberényi táborba viszont vagy szaktáborokba (tánctábor, sporttábor, zenetábor) lehet menni, vagy az iskolák által szervezett üdülésekre, amely közül sok esetben egyik sem tudja megadni a fiatalok azt, amire igazán vágynak. Ezért sokuknál népszerűbbek inkább az olyan táborok, mint a szerepjátékos tábor, vagy a Harry Potter rajongói tábor. Ezt a szemléletváltást egyes esetekben a pedagógusok is érzik. Az egyik középiskolának a diákönkormányzatot segítő tanárával készített interjúban ez meg is fogalmazódott: „Amire az utóbbi időben igény lett volna, az valamiféle építő tábor. De nem olyan, amilyen a régiek voltak. A gyerekek nem olyan régen voltak egy környezetvédő táborban, amit a következő évben nagyon hiányoltak.”. Az új generáció új igényei tehát nem jutnak el maradéktalanul a táborok szervezőihez, még azok sem látják igazán a megoldást, akik szembesülnek is a problémával. Vas megyében tehát a táborok jelentős részének a Balatonberényi tábor ad otthont. A táborokat azonban általában nem a megye szervezi. Az interjúk és a fókuszcsoportok alapján, azt láthatjuk, hogy a szervezőket két alapvető csoportba lehet osztani. Az egyikbe az állami intézmények – iskolák, szociális intézmények – tartoznak, a másikba a civil szervezetek (egyesületek, klubok). Az előbbiek szervezői jelentősége viszonylag hangsúlytalan, természetesnek tűnik, annak ellenre, hogy maga a tábor sok esetben jelentős. Jól mutatják ezt a cseretáborok, és a külföldi utazások, amelyek általában az iskolákhoz kapcsolódnak, ez azonban mégsem kerül külön említésre; ahogy az egyik diákönkormányzatot segítő tanárral készített interjúban is elhangzott: „Ausztriában is volt táborozási lehetőség, illetve a megyei fenntartású iskolák diákjainak Erdélyben is volt lehetőségük táborozni.”. Emellett jól látszik ez abból is, hogy a különböző szociális intézmények, pl. családsegítő központok, által a hátrányos helyzetű fiataloknak szervezett táborok csak két esetben kerültek említésre. Az egyesületek és klubok táborairól beszélgetve viszont minden esetben elhangzott a szervezet neve is. Itt kell elmondani, hogy a szervezetek táborait általában csak azok a fiatalok ismerik, akik azon a települése élnek, ahol az adott szervezet működik. Ez még az olyan nagy szervezet esetében is igaz, mint a LOGO Ifjúsági Szolgálat, amelynek táborszervező tevékenységét csak a szombathelyi fókuszcsoporton említették a fiatalok, és a szakértők közül is csak Vas Megyei Civil Szolgáltató Központ projektvezetője emelte ki. Ugyanezzel hozható összefüggésbe az is, hogy az Alternatív Diák Időtöltő Klub szervezte megyei ifjúsági tábort, kizárólag a körmendi interjúalany említett. A megyében tehát táborokról való ismeret általában – a Balatonberény tábort leszámítva – lokális, települési, vagy legfeljebb kistérségi szintű, így a táborok résztvevői maguk is egy szűk körre korlátozódnak. Ebből következően – a cseretáborokat leszámítva – a fiataloknak lényegében csak az országos táborokban van lehetőségük szélesíteni ismeretségi körüket. A táborozás kapcsán mindenképpen szólni kell a finanszírozás kérdéséről. Erről elsősorban a fókuszcsoportokban a fiatalok beszéltek. Szerintük kétféle forrásból kerül pénz a táborokra: vagy az önkormányzat (esetleg a megye) finanszírozza, vagy önerőből finanszírozzák. Az előbbi elsősorban a Balatonberényi tábor mellett az iskolai táborokra igaz, az utóbbi pedig az egyesületek táboraira. Noha az egyesületek sok esetben pályázatok útján tudják megvalósítani elképzeléseiket, mint például a vasvári ifjúsági klub, a helyzet azonban a fiatalok elmondása alapján nem ennyire szélsőséges; az oszkói Hegypásztor kör, vagy az őriszentpéteri ifjúsági egyesület táborának megvalósulását a települési önkormányzatok is segítik. A jól működő egyesületek táborainak tehát különösen nagy szüksége lenne az állam, a megye támogatására és a fókuszcsoport nyomán azt mondhatjuk, hogy a befektetett pénz meg is hozná a gyümölcsét, mivel jelenleg a táborozók közössége jelenti elsősorban a megye aktív ifjúságát, így a táborok fellendülésével a megyei ifjúsági élet is megerősödne. Emellett pedig természetesen azáltal, hogy a táborok szélesebb körben ismerté válnak, és több fiatal befogadására lennének képesek, nyaranta csökkenne az utcán csellengő fiatalok száma. A táborozás anyagi vonzata tehát nem elhanyagolható szempont. Több szakértői interjúban, de a fókuszcsoportokon is megfogalmazódott az, hogy melyik fiatal milyen táborba jut el – ha egyáltalán eljut – az mindenekelőtt pénzügyi kérdés: „A kis kategóriás táborokra nagy az igény, a luxus táborok meg anyagiaktól függenek.”. Mi több, volt olyan szakértő, aki szerint: „a nem ingyenes, azaz költségtérítéses táborokba kevesebHáttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz

33

ben mennek.”, ami egyértelműen azt jelenti, hogy nagyon nagy szükség van arra, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok táborozása ingyenessé váljon. A fiatalok szerint azonban a táborok költsége sokszor még a támogatások ellenére is magas, így sokan nem engedhetik meg maguknak. A szakértők véleménye egyöntetűen az, hogy jelenleg Vas megyében a Balatonberényi tábor az egyetlen, ahova minden gyereknek módja és lehetősége van eljutni, mivel ez „viszonylag elfogadható áron ad lehetőséget a táborozásra”. Ezután jönnek a sport-, zenes-, és tánctáborok, majd a kézműves, és legvégén a luxus táborok, mint amilyen a lovas tábor is. Az iskolák által szervezett táborok viszont sok esetben, a megyei táborhoz hasonlóan, kívül maradnak ezen az ördögi körön, mivel az önkormányzati és megyei támogatások révén viszonylag olcsó tudják táboroztatni a gyerekeket. A táborokba való részvételt a családok anyagi helyzete mellett más szempontok is befolyásolják. Ez pedig az életkor. Arról, hogy a táborozási kedv korosztályok szerinti megoszlik mind a szakértők, mind a fiatalok egyetértettek, arról azonban már mást gondoltak, hogy hol húzódik az érdeklődő és nem érdeklődő, vagyis a szervezett táborokba járó és nem járó korosztály határa. A szakértők majdnem teljesen egyöntetű véleménye, hogy ez az általános és a középiskolás korosztály között van; az általános iskolás korban ugyanis még van rá igény, középiskolás korban viszont már sokkal kisebb arányban táboroznak a gyerekek. Szerintük ez azzal magyarázható, hogy a középiskolások körében „cikivé válik”, nem érdekli őket, így ki se próbálják a lehetőségeket.20 Néhány interjúalany szerint a főiskolás korosztályban pedig megint megnő az igény a táborozásra, mint azt a gólyatáborok is bizonyítják, ahol „mindig van egy állandó mag”. Emellett abban is egyet értettek, hogy a fiatalabb korosztály még nagyon kötődik a barátaihoz, és csak akkor megy el egy táborba, ha a barátja is elmegy. Ezt a fókuszcsoportos beszélgetéseken elhangzottak is alátámasztják: „Haverok, barátok járnak, idén én is készülök (elmenni)”. A szakértők szerint tehát összességében a fiatalok 18 éves korukig foghatóak meg, addig lehet őket elérni a táborozási lehetőségekkel, viszont olyan interjúalany is volt, aki úgy vélekedett, hogy „megyei szinten minden gyereket jól el tudnak érni”. Mégis a legtöbb szervezet elsősorban a megyei középiskolások számára rendez táborokat. Ezzel szemben fókuszcsoportok résztvevői úgy vélték, hogy a határ alapvetően a középiskolások, és a középiskolából kikerülők között húzódik. A középiskolás fókuszcsoportokon ez úgy fogalmazódott meg, hogy az idősebb korosztály az, amelyik már nem táborozik, hanem a barátokkal szerveznek közös kirándulásokat. A 19-29 éves korosztálynál pedig úgy, hogy egyrészt „az idősebbek számára csak az önszerveződő táborok adottak”, vagyis hogy kiszorulnak a táborozási lehetőségekből, másrészt, hogy „ők már kicsit nagyok a táborozáshoz”, ami alatt a szervezett „tanári felügyelet” alatt zajló táborokat kell érteni. Ezért van tehát, hogy maguknak teremtik meg a táborozási lehetőséget, maguknak szerveznek táborokat. Mindemellett táborozásra az idősebbeknek is igénye van – mint azt a gólyatáborok is mutatják – „csak nem szabad őket összeengedni a fiatalabbakkal, a tizenévesekkel”.21 A lehetőségek csökkenésének problematikája is előkerült ennek kapcsán a fókuszcsoportos beszélgetések alatt; az Őrség tájvédelmi körzetté nyilvánítása nyomán megszűnt az ottani táborozási lehetőség, így az önszerveződő, baráti kirándulások, táborok egyre inkább a megyén kívülre irányulnak, ami jóval többe kerül a fiataloknak. A fentiek mellett azonban megfogalmazódott még egy álláspont. Egyes szakértők szerint a táborban résztvevőket és távolmaradókat nem lehet semmi mentén szegmentálni; „aki akar, részt tud venni”. Ebben egyrészt benne van, hogy minden fiatal megtalál(hat)ja az érdeklődési körének megfelelő tábort, másrészt érdekes módon, hangsúlytalanná válik az anyagi kérdés; „aki akar, részt tud venni ilyen táborban, még a hátrányos helyzetűek is”. Harmadrészt jól látszik belőle az információ áramlás kérdése vagyis, ahogy az interjúalanyok egy

20

Az interjúkból az is kiderült, hogy a 8-14 éveseknél a táborozásra való igény nem csak a gyerekekben erős, hanem szüleiknek is fontos, hogy nyáron tudják „hova tenni a gyereket”. Ennek nyomán felmerül a kérdés, hogy valóban azért jár-e inkább ez a korosztály táborba, mert erősebb benne az igény, vagy azért, mert a szüleik jobb híján „beteszik” őket oda? 21 El kell azonban mondani, hogy az oszkói Hegypásztor kör táboraiban nagyon különböző korúak vesznek részt, és mégis nagyon jól működnek.

34


része elmondta, „az információ mindenkihez eljut, aki érdeklődik”. A fiatalok elmondásai alapján viszont inkább az rajzolódik ki, hogy a barátok, ismerősök körében terjednek a hírek a táborokról, így valamivel korlátozottabb a terjedésük. A szakértők tehát nem az információ hiányát jelölik meg a távolmaradás okaként, és – valószínűleg a körükben a Balatonberényi táborról élő diskurzus miatt – nem is az anyagi helyzetet, hanem véleményük szerint, aki nem táborozik, az mindössze azért nem teszi, mert nem szeret táborozni vagy, mert „egyszerűen passzív”. Ezt látszik igazolni, hogy a csepregi fiatalok szerint az érdeklődés hiánya miatt nem kerülnek megrendezésre, továbbá a fiatalok egybehangzó véleménye volt, hogy érdekes programok esetén – az anyagi korlátokat nem számítva – részt vennének táborozáson. Nyilvánvaló tehát, hogy van a megyében egy réteg, amelynek gondot jelent részt venni fizetős táborokban, azonban a fiatalok többségét – különösen idősebb korosztályt értve ez alatt – inkább a lehetőségek, az érdeklődés és kisebb mértékben még a tudás hiány tartja távol a táboroktól. A szakértői interjúkból a táborozás kapcsán az is kiderült, hogy Vas megyében különösen az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szervezetek arra, hogy a fiatalok sokszínű, különböző témájú táborozási lehetőség közül választhassák ki a számukra legmegfelelőbbet és leghasznosabbat, azért egyre több szervezet szervez táborokat. Jól mutatja ezt, hogy egyre több települési ifjúsági klub próbál tagjainak tábort szervezni például, Bükön a faluvédő egyesület tűzte céljai közé, hogy 2007-ben tábort szervezzen. Az újonnan létrehozott táborok azonban elsősorban a 14-19 éves korosztályt szeretnék megfogni. Ebből jól látszik, egyfelől, hogy a fiatalabb korosztály táborozása, igényeinek kielégítése többé-kevésbé megoldott a megyében másfelől, hogy az idősebb korosztály sok esetben valóban kiszorulni látszik a szervezett táborozás lehetőségeiből. Az újonnan létrehozott táborok szervezői tehát annak érdekében, hogy célcsoportjukat elérjék nagy kedvezményeket, és színvonalas programokat igyekeznek biztosítani a fiatalok számára. A diákfókuszokból az is kiderült, hogy mindez nem elegendő a diákok „táborba csábításához”. A diákok számára a táborozás ugyanis sokszor a szabadság, az üdülés, a családtól, a szülői kontrolltól való távollévést jelenti, így arra vágynak, hogy a táborok „kevésbé kontrollált, szabad szellemű, hangulatú rendezvények” legyenek. Ezzel szemben a táborokba gyakran a legidősebb, a szabályokhoz leginkább ragaszkodó pedagógusok utaznak el. A szombathelyi csoport résztvevői szerint például, jobb lenne, ha „az általános- és középiskolásokhoz korban közelebb álló főiskolások vezetnék a táborokat”. Az igények és a lehetőségek tehát sok esetben nincsenek összhangban egymással. Ezt a helyzetet nehezíti, hogy a különböző pozícióban lévő emberek másként élik meg, és másként értékelik a lehetőségeket, viszonyokat, problémákat. Ezt mutatja az is, hogy a kimaradókról lényegében nincs teljes képük még a szakértőknek sem. A korosztályi bontás mellett nem igazán esik szó a kisebbségekről és a hátrányos helyzetűekről – p. fogyatékkal élők –, vagy ha mégis, akkor anyagi kérdésként definiálódik. Ugyanerre vezethető vissza, hogy a résztvevők arányáról sincs pontos elképzelésük még a pedagógusoknak sem. Úgy tűnik, hogy a nagy megyei megmozdulások mellett a táborozás egyre inkább a civil szervezetek kezébe kerül át, illetve az iskolák szervezésében marad, így a Vas megyei táborok elsősorban kistérségekre jellemző, helyi lehetőségekként működnek, amelynek feltétlenül szüksége van a megye anyagi támogatására.


35

Összefoglalás

1. Kívánságok a mesebeli aranyhaltól A fókuszcsoportos beszélgetések lezárásaként – összefoglalandó a véleményeket és benyomásokat – egy aszszociációs „játékra” kértük a fiatalokat. A feladat az volt, hogy képzeljenek el egy olyan helyzetet, amelyben a mesebeli aranyhaltól kívánhatnának valamit a megye fiataljaival kapcsolatban22. A tapasztalatunk az volt, hogy az idősebb (19-29 éves) korcsoportba tartozók nem igazán lettek lelkesek a lehetőségtől, a helyzetbe kevésbé tudták belehelyezni magukat: „Ne dobjuk vissza azért, kívánni mindig jó.” Az idősebbekkel rendezett másik fókuszcsoportban két résztvevőnek még ötlete sem volt, mit kívánna, ha találkozna az aranyhallal. Ezzel szemben a fiatalabb (14-18 éves) korcsoportba tartozók azonnal feloldódtak és „belementek a játékba”, így a fiatalabbak inkább tudtak kívánságokat megfogalmazni. A megemlített kívánságokat két részre lehet csoportosítani: egyikbe tartoznak a könnyebben teljesíthető, konkrét dolgok, amelyeket anyagi segítséggel és odafigyeléssel, megfelelő hozzáállással megvalósíthatóak. Ezek a következők: -

Szükség van egy közösségi házra (klubra, beszélgetős helyre). Ezt Kőszeg – Csepreg – Bük – Répcelak, illetve Szombathely kistérségéből jövő fiatalok említették (ahol a fiatalabb 14-18 éves korcsoportot vizsgáltuk). A szombathelyi csoport ezt amolyan „második otthonként” képzelné el. Olcsó büfével, konditeremmel és beszélgetésre alkalmas helyszínnel. Akár egy kisebb helyiség „puffos teázó” is megfelelne, ugyanis a nagy közösségi ház a következő néhány évben biztosan nem reális felvetés.

-

(Nem csupán egy fenti típusú helyszínhez) kapcsolódóan szeretnének szórakozási lehetőségeket, programokat.

-

Két esetben is megjelenik az internet kérdése. Szükség van az említett közösségi helyiségben (több) internethasználati lehetőségre. (Szükség van „egy olyan helyiség kialakítására, ahol lehetne internetezni.”) Egy másik vélemény szerint az egész megyében olcsóbbá (támogatottá) kellene tenni az internetet.

-

Nehezebb és költségesebb kívánság, hogy a továbbtanulást államilag kellene finanszírozni. Ez utóbbi kívánság a négyből egy fókuszon jelent meg. Ide kapcsolódik egy másik kívánság mely szerint fontos, hogy a fiatalok el tudjanak helyezkedni.

A kívánságok másik csoportja általánosabb, és inkább az ifjúságpolitikai szakemberek álmait testesíti meg, amelyek ebből adódóan nehezen megvalósíthatóak. Ezeket a kívánságokat leginkább a szemléletváltozás fogalmával lehet leírni. A fókuszokon szereplő fiatalok szemléletváltozást szeretnének mind a saját korosztályuk, mind a velük foglalkozó szakemberek körében. -

22

36

Szükség van arra, hogy a fiatalok nagy arányban (80-90 %, Kőszeg – Csepreg – Bük – Répcelak) aktivizálják magukat, azaz jobban keressék egymással a kapcsolatokat, ne legyenek klikkek, vegyenek

„Képzeljétek el, hogy kifogjátok azt az aranyhalat, amely teljesíti bármely kívánságotokat, a megye fiataljaival kapcsolatosan. Visszadobnátok, vagy kívánnátok valamit? Mit kívánnátok?”


részt a közösségi életben, menjenek el a nekik rendezett programokra, stb. „Megyén belül jó lenne egy sokkal összefogottabb megyei ifjúság, és az ifjúság részéről egy aktívabb hozzáállás”. -

A szakma részéről szükség van egy fiatalosabb hozzáállásra, ami fiatalok igényeire érzékenyebben, gyorsabban reagáló, menedzser-szemléletű, hozzáállást jelent. A fiatalok véleménye szerint, egyrészt kell valaki, aki aktivizálja és összefogja az embereket. Másrészt szükség van a vezetés (legalábbis szemléleti) megújítására. Olyan vezetőkre van tehát szükség, „akik nem korlátoznak”, „akik felveszik a tempót, akik nem a saját fiatalságukból indulnak ki”.

-

Egyes vélemények szerint, ha a technikai lehetőségek megvannak utána kell ezekkel foglalkozni, azaz először szükség van közösségi helyre, utána „a fiatalok hozzáállásán kéne elsősorban változtatni, mert akkor már a vezetőségnek is könnyebb”, ilyen feltételekkel már lehetne dolgozni.

2. Ajánlások az Ifjúsági Cselekvésprogram megvalósításához • Legyen konzorciumi megállapodás a megyei önkormányzat és a megyében legjelentősebb civil ifjúsági szervezetek között a feladatok megosztására és koordinálására • Legyen stratégia az ifjúsági migráció csökkentésére és megállításra • Az önkormányzat allokáljon megfelelő mértékű forrást az ifjúsági programokhoz • Legyen minden településen olyan közösségi tér, ahol a fiatalok jól érezhetik magukat, értelmesen eltölthetik a szabadidejüket • A közösségfejlesztésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni • Elő kell segíteni a fiatalok önszerveződését (képzések, infrastrukturális feltételek megteremtése) • A korosztályok sajátosságainak és szükségletinek megfelelő programokat kell szervezni • Szükséges javítani az információáramláson, aminek elsődleges tere az internet (honlapfejlesztés, hírlevél készítés) • Növelni kell a tájékoztatás hatékonyságát a programok, a továbbtanulás, a pályaválasztás, az elhelyezkedés területén • Jogi képzéseket kell tartani fiataloknak érdekérvényesítésről • Elő kell segíteni a fiatalok bevonását a civil szervezetekbe. • Fontos az önkéntes munka népszerűsítése • Növelni kell a kisebb civil szervezetek pályázó, forrásbevonó képességét ezáltal is erősítve és megőrizve a helyi civil szféra diverzitását és sokszínűségét • Fontos az ifjúsági élet fellendítése a kisebb településeken, a „távol maradók” bevonása • Több preventív program kell indítani a függőségek, szenvedélybetegségek (pl. drog, alkohol, internetfüggőség) kialakulásának megelőzésére • Kortárssegítők és önkéntesek bevonása a programokba • Hátrányos helyzetű, leszakadó ifjúsági csoportok integrációjának elősegítése • Interkulturális tanulás népszerűsítése


37

Bibliográfia Bauer Béla – Szabó Andrea /szerk./: Ifjúság2004 Gyorsjelentés Mobilitás, 2005 A teljes jelentés letölthető innen: http://www.mobilitas.hu/?m=4&m_op=view&kid=10 Dr. Bíró Endre: A gyerekek jogairól. Iskolapolgár Alapítvány, Budapest, 1993. Laki László – Szabó Andrea – Bauer Béla /szerk./: Ifjúság2000 Gyorsjelentés Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2001 Magyar Attila – Varga Ilona: Gyermekjogok az adatvédelem tükrében. Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet, Budapest, 1997 Neupor Zsolt – Szakál Gyula (szerk.): Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés. Mobilitás Nyugatdunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda, 2006 Székely Levente: A jövő médiafogyasztói Új Ifjúsági Szemle (megjelenés alatt) Szilágyi Éva Lilla /szerk./ A fiatalok munkaerő-piaci helyzete KSH, 2005 Oktatási adatok (előzetes adatok) – 2005/2006 KSH Hírlevele 2006 II. Évf. 6. szám Letölthető: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hirlevel/0606/hirl0606_cikk_fokus.html Csernyák Mariann Natália – Janák Katalin – Süpöl Edit /szerk./ Oktatási adatok KSH, 2006 Letölthető: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt0506.pdf

Ifjúságüggyel kapcsolatos Törvények A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1949. évi XX. Törvény Egyezmény a gyermekek jogairól, ENSZ Gyermekalap Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp. 1992. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, módosítva az 1994. évi LXIII. törvénnyel 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény kihirdetéséről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és végrehajtási rendeletei, ld. még módosításai 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, és végrehajtási rendeletei, ld. még módosításai 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, és végrehajtási rendeletei 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális javak védelméről, a nyilvános könyvtári ellátásról 2000. évi CXLV. törvény a sportról 39

Fiatalok Vas megyében

Recommend Documents