MUNKAVÉDELEM 1.1
Fiatalok munkahelyi védelme Tárgyszavak: munkavédelem; ifjúság; képzés; oktatás; kampány; érdekképviselet; veszélyelemzés; tájékoztatás.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség szervezésében 2006-ban is megrendezik a Munkahelyi Biztonság és Foglalkozás-egészségügy Európai Hetét, amelynek szlogenje az idei évben „Biztos kezdet”. A minden évben egy-egy fontos munkavédelmi témát felölelő eseménysorozat célja idén az, hogy a dolgozó, illetve a munka világába hamarosan belépő fiatalok számára biztonságosabbá és egészségesebbé tegye a munkahelyeket. Az Európai Hét valójában a munkahelyeket célba vevő, egész éven át tartó információs kampány, amely várja a részt venni, illetve saját tevékenységeikkel hozzájárulni kívánó munkavédelmi intézeteket és szervezeteket, szakszervezeteket, vállalatokat, menedzsereket, munkavállalókat és biztonsági képviselőket. A kampány részét képezhetik munkahelyi speciális vizsgálatok és kockázatértékelések, képzések szervezése, információs anyagok terjesztése és új munkahelyi politika bevezetése. A kampány a fiatal munkavállalók, illetve képviselőik, valamint a munkáltatók bevonására törekszik. Az oktatási közösségeket ugyancsak ösztönözni kívánja, mégpedig arra, hogy a fiatalokat készítsék fel a munkavállalásra, és ennek jegyében igyekszik az egyes iskolákat, osztályokat és magukat a diákokat is bevonni. A kampány decentralizált modell szerint épül fel: az Ügynökség öszszehangolja a kampánytevékenységeket, tájékoztatást biztosít 20 nyelven, illetve a kampány weboldalán, megszervezi a Helyes Gyakorlat Díj versenyeket, továbbá egy videofilm-pályázatot és a záróünnepséget, míg a nemzeti fókuszpontok mind a 25 EU-tagországban nemzeti szinten mozdítják elő, ösztönzik és szervezik a tevékenységeket. A Hét kettős célja a kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése és a helyes gyakorlatok népszerűsítése és elterjesztése.
A kampányt hivatalosan 2006. június 19-én, Brüsszelben, az Európai Parlamentben indították meg. Magát az Európai Hetet 2006. október 23. és 27. között rendezik, a kampány záróünnepségére pedig 2007 márciusában, Bilbaóban kerül majd sor. Az Ügynökség számos tematikus kiadványa foglalkozik a fiatalok munkavédelmének szempontjaival, az alábbiakban ezekből olvashatnak összefoglalót.
A fiatalok munkavédelmének általános kérdései A fiatalok a tapasztalat, a képzés és a tudatosság hiánya miatt különösen nagy kockázatoknak lehetnek kitéve. Megfelelő tanácsadásra, tájékoztatásra és felügyeletre, valamint biztonságos és egészséges munkahelyekre van szükségük. A 18 év alatti személyek esetében – a szakképzések és munkahelyi gyakorlatok résztvevőit, valamint a még iskolai vagy szakközépiskolai képzésben részt vevő, de alkalmi munkát végző személyeket is beleértve – a veszélyekkel szembeni kitettségüket és munkaidejüket érintő korlátozásokra sajátos szabályozás vonatkozik. Jogszabályok – védelem mindenki számára Minden munkahelyen megfelelő egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszernek kell működnie, amely mindenki számára védelmet nyújt. E rendszer keretében külön figyelmet kell fordítani a fiatal munkavállalók és az új belépők sérülékenységére. A munkáltatók fiatal munkavállalóikkal szembeni legfontosabb kötelezettségei a következők: • a veszélyek azonosítása és kockázatértékelés elvégzése, nemcsak a teljes munkaidőben dolgozó fiatalokat, hanem az esetleges alkalmi fiatal munkavállalókat, például a hétvégén vagy iskolai szünetek idejére felvett, illetve a szakképzésben vagy munkahelyi gyakorlatokon részt vevő fiatalokat is beleértve; • a kockázatértékelés alapján szabályok bevezetése a biztonság és az egészség védelme érdekében, beleértve a fiatal munkavállalókra vagy újonnan felvett személyekre, illetve a munkaerőtoborzó irodákra, a munkahelyi gyakorlatok szervezőire, a szakképzések szervezőire stb. vonatkozó bármely különleges szabályt; • a szükséges szervezet biztosítása, beleértve a meghatározott felügyeleti előírásokat, valamint a munkafelügyelők számára a feladatuk ellátásához szükséges szakértelem és idő biztosítása;
• a sérülékeny személyekre vonatkozóan szükséges valamennyi különleges intézkedés meghatározása – beleértve a fiatal munkavállalókat és az újonnan munkába állókat, továbbá egyértelműen meg kell határozni a fiatal munkavállalókra vonatkozó tilalmakat, például a veszélyes berendezések használatát illetően; • tájékoztatás a munkájukkal járó lehetséges kockázatokról és az alkalmazott megelőző intézkedésekről; • megfelelő képzés, útmutatás és tájékoztatás biztosítása a felvételkor, valamint a munkakör vagy a munkahely megváltozását követően; • a különösen érzékeny kockázati csoportok védelme az őket érintő veszélyekkel szemben, beleértve a fiatal munkavállalók különleges igényeit; • konzultáció a munkavállalókkal és képviselőikkel a fiatal munkavállalókra vonatkozó előírásokról. Jogszabályok – különleges védelem a 18 év alatti személyek számára Az itt szereplő tájékoztatás a fiatalkorúak munkahelyi védelméről szóló 94/33/EK irányelv minimumkövetelményein alapul. Az egyes tagállamokban alkalmazandó jog szigorúbb lehet, például a gyermekek munkavállalásának minimális korhatárát, a munkaidőt és a tiltott feladatokat illetően. Általános szabályként 18 év alatti személyek nem végezhetnek olyan munkát, amely: • meghaladja fizikai vagy szellemi képességeiket; • mérgező vagy rákkeltő anyagoknak teszi ki őket; • sugárzásnak teszi ki őket; • rendkívüli hővel, zajjal vagy rezgéssel jár; • olyan kockázatokkal jár, amelyeket tapasztalataik vagy képzésük hiányában vagy a biztonsággal kapcsolatos elégtelen figyelmük miatt valószínűleg nem képesek felismerni vagy elkerülni. A 18 év alatti, de az iskolaköteles kor felső határát már betöltött személyek kivételes körülmények között elvégezhetik a fenti munkákat, amennyiben: • a munka a szakképzésük szempontjából nélkülözhetetlen; • a munkát hozzáértő személy felügyelete alatt végzik; • a kockázatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentették.
A fiatal munkavállalók munkaidejére korlátozások vonatkoznak. Más munkavállalókhoz képest hosszabb pihenőidővel rendelkeznek, és jellemzően nem dolgozhatnak éjszaka. Azokban a tagállamokban, melyek lehetővé teszik, hogy az országos szinten előírt minimális iskolaköteles kor felső határát még be nem töltött gyermekek dolgozzanak, szigorú korlátozások vonatkoznak a munkaidőre, az éjszakai munkavégzésre, valamint a munkaidő és az előírt pihenőidők életkor szerinti kategóriáira, és még akkor is kizárólag „könnyű” munkát végezhetnek. Az iskolaköteles korú gyermekek szüleit vagy törvényes gyámjait a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell a kockázatértékelés eredményéről, valamint a gyermekeik biztonsága érdekében alkalmazott intézkedésekről. A munkavállaló legfontosabb jogai Minden munkavállalónak – beleértve a fiatal személyeket is – joga van: • megismerni a munkahelyén jelentkező veszélyeket és azt, hogy mit kell tennie saját biztonságának megőrzése érdekében, továbbá milyen lépéseket kell tennie, ha baleset vagy vészhelyzet következik be; • a fenti témákban tájékoztatást, útmutatást és képzést kapni, amelyeknek a munkakörre nézve egyedinek és ingyenesnek kell lenniük; • a szükséges védőeszközökhöz ingyenesen hozzájutni; • kérdések feltevésével részt venni az esetleges nem biztonságos gyakorlatok vagy körülmények jelentésében, és biztonsági ügyekben a munkáltatóval konzultálni. Amennyiben a fiatal munkavállalónak kétségei vannak munkája bármely vonatkozásának biztonságát és azokat a feladatokat illetően, amelyeknek az elvégzésére kérik, jogában áll, és egyben feladata, hogy aggodalmait közölje a munkafelügyelőjével. Végezetül jogában áll a nem biztonságos munka elvégzését visszautasítani. A fiatal munkavállalónak nem kötelessége veszélyes feladatot elvégezni csak azért, mert egy felettese vagy munkatársa azt megteszi.
Tanácsok munkaadók számára Az európai statisztikák szerint a munkahelyi balesetek gyakorisága a 18–24 évesek körében 50%-kal magasabb, mint a munkavállalók bár-
mely más korosztályánál. A megfelelő felügyelet hiánya hozzájárul a balesetek ilyen nagy számához. A fiatalok nem ismerik eléggé munkahelyüket, munkájukat, környezetüket és az ezekhez kapcsolódó kockázatokat. A tapasztalatlanság azt jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel nem ismerik fel a kockázatokat, vagy azokra nem figyelnek eléggé. A fiatal munkavállalókat érő sérülések gyakori oka a nem megfelelő felügyelet és a veszélyes gépek vagy anyagok használata, továbbá hogy olyan munkakört töltenek be, amelyhez nem kaptak megfelelő képzést. Egy kanadai kutatás szerint az új és fiatal, tapasztalatlan munkavállalók esetében alkalmazásuk első négy hetében több mint ötször nagyobb a sérülés valószínűsége, mint más munkavállalóknál. Ezért a fiataloknak a képzésen felül általában több odafigyelésre van szükségük, mint a felnőtteknek. Idetartoznak a munkahelyi gyakorlaton vagy kihelyezett képzésen részt vevő tanulók és az új munkavállalók is. A 25 év alatti fiatalok jelentik emberi erőforrásaink következő generációját. A munkaadók feladata, hogy biztonságos és eredményes kezdetet biztosítson számukra. A helyes gyakorlat előnyei A jogszabályok betartásán kívül egyértelmű előnyök származnak abból is, ha figyelmet szentelnek a fiatal munkavállalók egészségének és biztonságának: • A helyes biztonsági irányítás jó az üzlet szempontjából, és a hatékonyan irányított szervezet egyik jellemzője. • A fiatalok biztonságát szolgáló intézkedések az összes alkalmazott védelmét segítik. • A fiatalok megfelelő képzése és oktatása eredményeként energiájuk, lelkesedésük és tanulás iránti vágyuk a vállalat hasznára válik, és emellett munkájuk során biztonságban vannak. • A megfelelő felügyelet segít felmérni, hogyan teljesítenek a fiatalok a munkájuk során, és nyomon követi képzésük hatékonyságát. • Ha a vállalatot jó munkaadónak tartják, ez segít jól képzett, fiatal munkaerőre szert tenni. Kockázatértékelés, szervezés és megelőzés A munkaadók kötelesek a veszélyeket azonosítani, valamint a fiatalokat érintő egyes kockázatok és a szükséges megelőző intézkedések meghatározása érdekében kockázatelemzést végezni. A kockázatelem-
zésnek, illetve a kockázatelemzésen alapuló intézkedéseknek és előírásoknak ezért a következőkre kell kiterjedniük: • a fiatalok által nem végezhető feladatok, egyértelműen azonosítva a meghatározott berendezésekre és meghatározott munkafolyamatokra, korlátozott területekre, valamint a kizárólag felügyelet alatt végezhető tevékenységekre vonatkozó tilalmakat; • a felügyelet szükségessége és az erre vonatkozó előírások; • a tájékoztatás, útmutatás és képzés szükségessége és az ezekre vonatkozó előírások; • a megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzése; • a csökkent munkaképességű vagy speciális igényű fiatalok esetleges különleges szükségleteinek figyelembevételére vonatkozó szabályok; • a szülők és gyámok tájékoztatása a kockázatokról és szabályozó intézkedésekről; • kapcsolattartás a munkahelyi gyakorlatok és szakképzések szervezőivel; • konzultáció a munkavállalók képviselőivel és magukkal a fiatal munkavállalókkal a vonatkozó szabályokról. A felügyeletre vonatkozó előírások meghatározása A munkaadóknak megfelelő előírásokat kell meghatározniuk a fiatalok felügyeletére vonatkozóan; egyes munkaadók például pártfogókat neveznek ki a fiatalok mellé. A munkafelügyelőket képzésben kell részesíteni a fiatalok munkájához kapcsolódó kockázatok és szabályozó intézkedések terén, és ismertetni kell velük a fiatalok által végezhető feladatokra vonatkozó esetleges korlátozásokat. Meg kell érteniük, mi a szerepük, mit várnak el tőlük, és hogyan végezzék feladataikat. Felügyeleti feladataik elvégzéséhez elegendő időt és hatáskört kell kapniuk. Az előírásoknak a következőkre kell vonatkozniuk: • hogyan történik a fiatalok irányítása, ideértve a különböző feladatok felügyeletének szintjét, az állandó ellenőrzést igénylő munkavégzési műveletek azonosítását, valamint a fiatalokért teljes körű felelősséggel tartozó személy kinevezését; • a felügyelők számára szükséges szakértelem; • a felügyelők képzése feladatukhoz, valamint a fiatalok irányításával kapcsolatos egészségvédelmi és biztonsági kérdésekhez kapcsolódóan;
• megfelelően képzett és hozzáértő felügyelők száma, a fiatalokért – beleértve a tanulókat és a munkahelyi gyakorlaton részt vevő diákokat – felelős felügyelők nevével; • a felügyelőkre vonatkozó jelentéstételi előírások a fiatalok biztonságával kapcsolatos esetleges problémák bejelentéséhez. Képzés és példamutatás Alapvető fontosságú, hogy a fiatalok a munka megkezdése előtt megfelelő óraszámban hatékony egészségvédelmi és munkabiztonsági képzést kapjanak, beleértve a következőket: • gyakori veszélyek általában a munkahelyen; • a munkakörükhöz kapcsolódó egyedi veszélyek; • mit kell tenniük saját maguk védelméért; • mit kell tenni, ha valamiről úgy gondolják, hogy nem biztonságos; • kihez forduljanak tanácsért; • mit kell tenni vészhelyzet esetén, ha balesetet szenvednek vagy ha elsősegélyre van szükségük. Fontos, hogy a munkaadó kimutassa saját elkötelezettségét az egészségvédelem és a biztonság iránt; hogy eljárásokat és intézkedéseket határozzon meg, és azokat naprakészen tartsa; hogy hangsúlyozza a nem biztonságos gyakorlatok elfogadhatatlanságát, és késlekedés nélkül válaszoljon az egészségvédelmi és biztonsági problémákra és felvetésekre. A fiatalok talán tapasztalatlanok, mégis fontos, hogy kikérjék a véleményüket, és bátorítsák aktív részvételüket a munkavédelemben. A közvetlen munkafelügyelők nélkülözhetetlen szerepe A közvetlen munkafelügyelő többféle módon játszik fontos szerepet a fiatalok egészségének és biztonságának biztosítása terén: • gondoskodik a biztonságos munkavégzési gyakorlatok betartásáról; • elmagyarázza ezek fontosságát; • saját maga jó példát mutat; • segíti a biztonsági kultúra előmozdítását és • jutalmazza a biztonságos magatartást. A fiatal munkavállalók felügyelete a következő főbb feladatokkal jár:
• a tanulási képességek/feladatokkal kapcsolatos szakismeretek értékelése; • a fiataloknak esetleg sérüléseket okozó veszélyek azonosítása; a fiatalok sérülékenyebbek, és más alkalmazottaknál alaposabb felügyeletre lehet szükségük; • hatékony szabályozó/elővigyázatossági intézkedések bevezetése a sérülések megelőzése érdekében; például védőberendezések, korlátok, tilalmak, ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések, tájékoztatás, képzés, előírások és felügyelet; • a biztonságos munkavégzési gyakorlatok folyamatos javítása és egyszerűsítése; • tájékoztatás és útmutatás a helyes gyakorlatról; a helyes eljárások bemutatása, szükség szerint a szokottnál lassabb ütemben; • a feladatoknak az egyéni képességekhez igazodó kiosztása, és a szakismeretek megszerzéséig közvetlen felügyelet biztosítása; • annak ellenőrzése, hogy megértették-e a helyes eljárást és a szükséges óvintézkedéseket; • teljesítményük figyelemmel kísérése, és a bemutató szükség szerinti ismétlése a megértés elmélyítése érdekében; • a fiatalok meghallgatása, konzultáció és az információk megosztása, például bevonásuk a kockázatértékelésbe; • a fiatalok tájékoztatása arról, hogy a felügyelő távolléte esetén honnan kérhetnek segítséget/tanácsot, és mit tegyenek, ha bizonytalanok; • a vészhelyzeti eljárások ismertetése; • a feladatokhoz kapcsolódóan a biztonságos munkavégzési eljárásokra vonatkozó bármilyen írásos anyag és védőeszközök/védőruházat átadása; • az értékek átadása, elmagyarázva az egészségvédelem és a biztonság fontosságát, a megfelelő szemlélet ösztönzésével, a tudatosság növelésével és megfelelő példamutatással; • motiváció, segítségnyújtás és útmutatás; • ellenőrzés, szervezés és szükség szerint fegyelmezés. Pártfogás Néhány munkaadó pártfogókat jelöl ki a fiatalok számára. A pártfogó feladata, hogy a rábízott fiatallal külön foglalkozzon és irányítsa őt. Ez a következőkből áll:
• a megfelelő eljárások megtanítása a jövőbeni dolgozó életük megalapozásaként; • ösztönzés a részvételre, a munkával járó kockázatokkal és óvintézkedésekkel kapcsolatos kérdések feltevésére, a látott veszélyek megvitatására és jelentésére; • biztosítani a fiatal dolgozót, hogy mondhat nemet, ha bizonytalan a teendőkkel kapcsolatban; • annak hangsúlyozása, hogy szükség van a megfelelő felszerelések viselésére és a megfelelő óvintézkedések alkalmazására.
Mit tehetnek a szülők? A többi munkavállalóhoz hasonlóan a fiataloknak is három lényeges munkavédelmi joguk van: 1. A tudás joga; 2. A részvétel joga; 3. A nem biztonságos munkavégzés visszautasításának joga. Mindemellett azonban felelősségeik is vannak: 1. Biztonságos munkavégzés; 2. A veszélyek jelentése; 3. Védőeszközök használata vagy viselése. A megfelelésvágy vagy a bizonytalanság akadályozhatják őket ezek megvalósításában. Beszéljen velük jogaikról, arról, hogy mindig biztonságosan kell végezniük a munkájukat, és hogy mindig követniük kell a saját és munkatársaik védelmére kialakított biztonsági eljárásokat – a munka nem játék. • Ismerje meg, milyen természetű feladatokat kell a fiataloknak elvégezniük. • Kérdezze meg őket a kapott képzésről és a felügyeletről. Bátorítsa őket, hogy kérjenek segítséget vagy képzést, mielőtt berendezéseket, felszereléseket kell működtetniük, illetve új feladatokat vagy munkát kapnak. • Rendszeresen beszélgessen velük a munkájukról. Biztassa őket arra, hogy osszák meg a munkával vagy egészségvédelmi és biztonsági témákkal kapcsolatos problémáikat. • Beszéljen a munkaadójukkal a munkavédelmi intézkedésekről, képzésről. • Hívja fel gyermekei figyelmét az egyedül vagy éjszaka végzett munka veszélyeire.
• Bátorítsa őket, hogy tegyenek fel kérdéseket, kérjenek segítséget, ha bizonytalanok a gyakorlati munkavégzéssel kapcsolatban, jelentsenek minden veszélyhelyzetet, sérülést vagy betegséget, legyenek azok bármilyen csekélyek is. • Bátorítsa őket, hogy beszéljenek a munkahelyi orvossal, nővérrel vagy más munkahelyi egészségvédelmi alkalmazottal (amennyiben van ilyen a munkahelyen). Ha felkeresik a háziorvost, tájékoztassák őt arról, hogy milyen munkát végeznek. • Hívja fel a figyelmüket arra, hogy a biztonsági problémákat illetően fordulhatnak a munkavédelmi vagy szakszervezeti képviselőhöz is, ha van ilyen a vállalatnál. • Beszéljen nekik saját munkavédelmi tapasztalatairól jelenlegi vagy előző munkái kapcsán; mi történt, mi lett a válaszlépés, mit tett volna, ha jobban tudatában lett volna a körülményeknek. • Kérje meg a fiatalok iskoláit/középiskoláit, hogy tartsanak veszélytudatosító foglalkozásokat a fiatalabbaknak, illetve munkavédelmi oktatást a felsőbb osztályba járóknak. • Beszélgessen más szülőkkel is a témáról. • Tájékozódjon arról, hogy mit tesz a saját vállalata a fiatal munkavállalók megvédésének érdekében. • Bátorítsa gyermekeit, hogy maguktól is nézzenek utána a végzett munkájukkal kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásoknak.
Tanácsok a fiatal munkavállalóknak Az európai statisztikák szerint a fiatal munkavállalók körében előforduló munkahelyi sérülések aránya jóval magasabb, mint a munkavállalók bármely egyéb korosztályában. Európában évente több százezer fiatal sérül vagy betegszik meg a munkahelyén. Tragikus módon néhányan életüket veszítik, és páran már az első munkanapot sem élik túl. Az ilyen tragédiák szinte kivétel nélkül megelőzhetők lennének. A következőkben összefoglaljuk a legfontosabb szempontokat, amelyekre a fiatal munkavállalóknak figyelniük kell; a felsorolás alapját képezheti a fiatalokat célzó képzésnek, oktatásnak vagy kampányanyagnak is. A kockázatok felismerése Fiatal munkavállalóként, ha fizikailag vagy mentálisan még nem vagy teljesen érett, jobban ki lehetsz téve a kockázatoknak. Mivel szá-
modra újdonság a munka és a munkahely, nem rendelkezel elég munkatapasztalattal, és nem ismered a munkahelyeden előforduló egészségi és biztonsági kockázatokat, sem pedig azt, hogy mit kell ezzel kapcsolatban tenned, illetve mit várhatsz el a munkaadódtól. A lehetséges kockázatok felismerése, valamint a biztonságos munkavégzés a józan ész mellett odafigyelést, képzést és tapasztalatot igényel. Jogod van rákérdezni olyan dolgokra, amelyek nem tűnnek biztonságosnak, akkor is, ha nem mersz szólni, vagy ugyanúgy dolgoznál tovább, mert a munkaadódnak és a munkatársaidnak be akarod bizonyítani, hogy rátermett vagy. Nem csak a szabályok betartásáról van szó A munkahelyi egészségvédelem és biztonság nem csak unalmas és semmitmondó szabályokról szól. Szerepe, hogy biztonságban és egészségben tartson most, és megvédje jövőbeni egészségedet, hogy később is teljes életet tudjál élni. Nem szabad kockáztatni az életedet és az egészségedet a munkahelyen. A saját biztonságodon kívül tudnod kell, hogyan végezd a munkádat kollégáid biztonságának kockáztatása nélkül. Képzeld csak el, hogyan éreznéd magad, ha valamelyik kollégáddal valami tragikus történne miattad, még ha az nem is a te hibádból történt. Ezért ismerned kell a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szabályait, tudnod kell, hogy a munkaadódnak és saját magadnak mit kell tennetek a védelmed érdekében, valamint ismerned kell a jogaidat. Amit joggal várhatsz el Minden munkaadó jogi és erkölcsi kötelezettsége, hogy megvédjen téged. Fel kell térképezniük és értékelniük kell a munkahelyen előforduló egészségi és biztonsági kockázatokat, és megelőző intézkedéseket kell hozniuk. A legtöbb baleset a kockázatok megfelelő értékelésének és a kockázatok kezelésének elmulasztásából adódik. Az érintett kérdések közé tartozik a zaj, a munkavégzés vegyi anyagokkal, az emelés, a képernyő előtti egész napos ülés, valamint a vezetők és munkatársak által alkalmazott durva hangnem. A munkaadóknak az is kötelességük, hogy különleges védelemben részesítsék a kockázatoknak különösképpen kitett munkavállalók, így a fiatalok csoportjait. Neked például csak olyan munkát adhatnak, amelyet
képességeid alapján el tudsz végezni, valamint meg kell győződniük arról, hogy a munkádat megfelelő módon felügyelik. Tippek a biztonságos munkavégzéshez • Megfelelő képzés nélkül ne végezz semmilyen feladatot. • Ha úgy érzed, hogy túl sok információt kapsz túl rövid idő alatt, kérd meg a felettesedet, ismételje meg az utasításokat. • Csak akkor hagyd el a munkaterületedet, ha erre felszólítanak. Az egyéb munkaterületek speciális, számodra ismeretlen veszélyeket rejthetnek, pl. lelógó tápvezetékek, csúszós padló vagy mérgező vegyszerek. • Ha valamiben nem vagy biztos, először kérdezz meg valakit. Egy felettesed vagy munkatársad segíthet az esetleges baleset megelőzésében. • Ha további képzésben szeretnél részesülni, ne habozz igényednek hangot adni. • Munkavégzéshez használd a megfelelő védőeszközt, pl. védőcipőt, sisakot vagy védőkesztyűt. Légy tájékozott azzal kapcsolatban, hogy mikor kell védőeszközt viselned, az hol található, hogyan kell használni és karbantartani. • Tanuld meg, mi a teendő vészhelyzet esetén, legyen az tűzriadó, áramkimaradás vagy egyéb veszélyes szituáció. • Minden balesetet azonnal jelents felettesednek. A baleseteket jelentsd a munkabiztonsági képviselőnek is, ha van ilyen. • Figyelj oda a problémák korai jeleire: fejfájások, fájdalmak, szédülés, viszkető bőr vagy szem-, orr-, illetve torokirritáció. Ha van munkahelyi orvos, ápolónő vagy egyéb foglalkozás-egészségügyi személyzet, tájékoztasd őket a problémádról. Ha felkeresed háziorvosodat, tájékoztasd arról, hogy milyen munkát végzel. • Kövesd a kapott tanácsokat és utasításokat – idetartozik a munkaszünetek betartása, a széked helyes beállítása és a biztonsági felszerelés viselése is. Amit a főnöködtől meg kell kérdezned • Melyek a munkámmal járó veszélyek és kockázatok? • Kapok-e munkavédelmi képzést, és mikor? • Mit kell tennem, hogy megvédjem magam; kell-e bármilyen védőeszközt viselnem?
• Mit kell tennem vészhelyzetben? Kapok-e erre vonatkozóan képzést? • Kihez kell fordulnom, ha a biztonsággal kapcsolatos kérdésem van? Hogyan jelentsek egy balesetet, egészségi problémát vagy bármely rendellenes eseményt? • Mit kell tennem, ha megsérülök? Ki nyújtja az elsősegélyt? Mire kell figyelni elsősorban? • Elcsúszás és megbotlás – a balesetek leggyakoribb okai a túlzsúfoltság, a nem tisztán tartott munkaterületek, padlóra fröccsent anyagok, szabadon hagyott kábelek vagy roncsolt padlók. • Gépek és berendezések – számos balesetet a nem megfelelő karbantartás, a biztonsági korlátok hiánya, a képzés hiánya, égést, tüzet vagy sérülést előidéző elektromos hiba vagy egy gép javítás előtti kikapcsolásának és áramtalanításának elmulasztása okoz. Veszélyes berendezések egyaránt találhatók éttermek konyháin vagy gyárakban. • Terhek emelése – nehéz vagy ingatag terhek emelése; az emelés ügyetlen végrehajtása; (mert nem állnak rendelkezésre megfelelő segédeszközök, mint pl. targonca). • Ismétlődő, gyors munka, különösen kényelmetlen testtartásban és elégtelen pihenőidővel – ez izom- és ízületi fájdalmakat okozhat (váz- és izomrendszeri megbetegedések). Idetartozik a gyári öszszeszerelési munka, szupermarketekben végzett pénztárosi munka vagy a számítógép-billentyűzet, illetve egér használata. • Zaj – a túlságosan magas zajszint károsíthatja a hallásodat, bár ezt valószínűleg nem észleled, mivel ez egy lassú folyamat. Az ilyen károsodást már soha nem lehet helyrehozni. Az egyéb fizikai kockázatok között szerepel a rezgés és a sugárzás. • Vegyszerek – idetartoznak a közönséges tisztítófolyadékok, festékek, fodrászati termékek és a por is. A munkahelyen található anyagok a külsőt eltorzító allergikus bőrkiütéseket, állandó asztmát, rákot vagy születési rendellenességet okozhatnak. Káros hatást fejthetnek ki a májra, az idegrendszerre és a vérre. • Stressz – ez a munkaszervezés módjából eredhet – végrehajthatatlan munkaterhek, nem egyértelmű felelősségi körök, túl nagy nyomás. A stressz lehet a főnökök vagy munkatársak részéről tapasztalt durva bánásmód eredménye.
• Erőszak – ha ügyfelekkel vagy kapcsolatban. Idetartozik a verbális és fizikai erőszak. Mindez egyáltalán nem csupán „a munka része”. • Munkakörnyezet – meleg vagy hideg hőmérséklet miatti rossz közérzet, illetve szélsőséges hőmérsékletből származó problémák; rossz világítás stb.
További információk A fiatal munkavállalók biztonságáról az Európai Munkavédelmi Ügynökség honlapján további információ található: http://ew2006.osha.eu.int/. A fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló 94/33/EK tanácsi irányelv teljes szövege a következő hivatkozáson keresztül érhető el: http://osha.eu.int/data/legislation/18. Az irányelv minimumkövetelményeket ír elő, ezért fontos, hogy a nemzeti jogszabályok és útmutatások valamennyi előírását ellenőrizni kell. Hazai tájékoztató források: • OMMF-honlap: www.ommf.gov.hu. • A Nemzeti Fókuszpont honlapja: http://hu.osha.eu.int. • Ingyenes telefonos tájékoztatás: (06-80) 204 292 (OMMF); (06-80) 204 264 (ÁNTSZ). Összeállította: Pál András Young worker safety – advice for employers, supervisors and parents. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2006. 61–63. sz. Protection for young people in the workplace. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2006. 64. sz. Looking out for work hazards – advice for young people. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2006. 66. sz.
