FÜGGELÉK. a Magyar Köztársaság évi költségvetési javaslatának helyszíni ellenőrzéséhez. Az államháztartás központi szintje

FÜGGELÉK a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetési javaslatának helyszíni ellenőrzéséhez Az államháztartás központi szintje Együtt kezelendő a T/11700/1. sz. véleménnyel 2004. október

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

TARTALOMJEGYZÉK

A) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

7

I. ORSZÁGGYŰLÉS

9

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

12

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

14

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

17

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

19

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

22

VI. BÍRÓSÁGOK

25

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

31

X. MINISZTERELNÖKSÉG

35

ESÉLYEGYENLŐSÉGI KORMÁNYHIVATAL

41

POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK

45

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL

49

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

51

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

56

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

62

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

65

XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

71

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

84

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

89

XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

94

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM

101

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

109

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

123

XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

127

XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

134

XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM

140

XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

147

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

154

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

156

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

162 1

B) AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK

171

LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP

173

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

187

LXVII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP

194

C. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ALAPJAI

199

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

201

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

219

2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE áfa ÁFSz ÁHH Áht. AIK AAK Rt. AKA Rt. ÁKK Rt. ALB Ámr. APEH APEH-SZTADI ÁPV Rt. Art. ÁSZ ÁSZ-FEMI ÁSZ tv. BC BÉT BIR Bjt. BKV BM BME Bsz Cct CEB CÉDE E. Alap EBB EBRD EMMA EMOGA EMU ESA ESZA ESzCsM EU EUPM EURIBOR EüM eva EXIMBANK Rt.

általános forgalmi adó Állami Foglalkoztatási Szolgálat Államháztartási Hivatal Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Agrárintervenciós Központ Állami Autópálya Kezelő Rt. Alföldi Koncessziós Autópálya Részvénytársaság Államadósság Kezelő Központ Rt. Alkotmánybíróság Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adatfeldolgozó Intézet Állami Privatizációs és Vagyonkezelési Rt. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Állami Számvevőszék Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény Beruházásösztönzési Célelőirányzat Budapesti Értéktőzsde Rt. Bíróságok Bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. LXVII. törvény Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. Belügyminisztérium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény Európa Tanács Fejlesztési Bank Céljellegű decentralizált támogatás Egészségbiztosítási Alap Európai Beruházási Bank Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Egységes Magyar Munkaügyi Alapnyilvántartás Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Európai Monetáris Unió Európa Statisztikai Adattár Európai Szociális Alap Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Európai Unió Európai Unió Rendőri Missziója Frankfurti EUR betéti kamatláb Egészségügyi Minisztérium egyszerűsített vállalkozói adó Magyar Export-Import Bank Rt. 3

FA FH FKA Flt. FMM FPMNYI FVM GDP GFS GKI GKM GVH GVOP GYED GYES GYET GYISM GySEV Gyvt. HEFOP HIPC HM HM KHK Hszt. Iasz IBR IBRD IH IHM ILO IM IMF ISZIH IT Kht. ITD-H Jöt. KAIG Kbt. KE KEH KEHI KELER KESZ KfW Kincstár KIOP Kjt. 4

MPA Foglalkoztatási Alaprész Foglalkoztatási Hivatal MPA Fejlesztési és Képzési Alaprész A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bruttó nemzeti termék Government Financial Statistics Gazdaság Kutató Intézet Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Versenyhivatal Gazdasági Versenyképességi Operatív Program Gyermekgondozási díj Gyermekgondozási segély Gyermeknevelési támogatás Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasút A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Súlyosan Eladósodott Szegény Országok adósság-könnyítő program Honvédelmi Minisztérium Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórház A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról Irányított Betegellátás Rendszere Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank PNSZ Információs Hivatal Informatikai és Hírközlési Minisztérium Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Valuta Alap Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala Információs Társadalom Kht. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. A jövedéki adóról szóló 1997. CIII. törvény Kiemelt Adózók Igazgatósága (APEH) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Köztársasági Elnökség Köztársasági Elnöki Hivatal Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. Kincstári Egységes Számla Kreditanstalt für Wiederaufbau (Újjáépítési és Hitelbank) Magyar Államkincstár Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

KKI KNPA KOMT Kp-i KSH KSZH KT Kt. KTK Ktv. KüM KVI Kvtv. KvVM LRI M MAB MÁK MAT MÁV Rt. MBH ME ME-EK MeH MEHIB Rt. MEHIG MEP MFB MH MH KHK MK MKK Rt. MKÜ MNB MPA Mrd MTA MTRFH MTV Rt. MÜI MVH NA NATO NBH NBSZ NFA NFH NHH NHIT

törvény Központi Kárrendezési Iroda Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa központi Központi Statisztikai Hivatal Miniszterelnökség Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Közbeszerzések Tanácsa A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Kincstári Tranzakciós Kód A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény Külügyminisztérium Kincstári Vagyoni Igazgatóság A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság millió Magyar Akkreditációs Bizottság Magyar Államkincstár Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete Magyar Államvasutak Rt. Magyar Bányászati Hivatal Miniszterelnökség Miniszterelnökség Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Miniszterelnöki Hivatal Magyar Exporthitel Biztosító Rt. Miniszterelnöki Hivatal Igazgatása Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Magyar Fejlesztési Bank Rt. Magyar Honvédség Magyar Honvédség Központi Honvégkórház Munkaügyi Központ Magyar Követeléskezelő Rt. Magyar Köztársaság Ügyészsége Magyar Nemzeti Bank Munkaerőpiaci Alap milliárd Magyar Tudományos Akadémia Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Magyar Televízió Részvénytársaság Magyar Űrkutatási Iroda Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Autópálya Rt. Észak Atlanti Szerződés Szervezete PNSZ Nemzetbiztonsági Hivatal NBSZ Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Földalap Program Nemzeti Fejlesztési Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács 5

NIIF NKÖM NKTH Ny. Alap OAH OBH OECD OECF OEP OFA OGY OGYH OKF OM OMMF OMSZI OP OTIVA OTKA PM PM NAO Iroda PNSZ PPP Priv. tv. PSZÁF RA SZÉSZEK SZF szja Szoc. tv. Szt. TB alapok TERKI támogatás VP VPOP

6

Nemzeti Információs és Infrastruktúra Fejlesztési Program Iroda Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Nyugdíjbiztosítási Alap Országos Atomenergia Hivatal Országgyűlési Biztosok Hivatala Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Országgyűlés Országgyűlés Hivatala Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Oktatási Minisztérium Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézmény Operatív Program Országos Takarékszövetkezeti Intézmény Védelmi Alap Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Pénzügyminisztérium Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Public Private Partnership Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete MPA Rehabilitációs Alaprész Szénbányászati és Szerkezet-átalakítási Központ Szerencsejáték Felügyelet személyi jövedelemadó A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás Vám- és Pénzügyőrség Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága

A) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

I. ORSZÁGGYŰLÉS

I. ORSZÁGGYŰLÉS Az Országgyűlés fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási főösszege 16 489,4 M Ft, melyet 16 156,4 M Ft összegű támogatási és 333,0 M Ft saját bevételi előirányzat finanszíroz. A fejezet támogatási főösszege a PM-mel folytatott többszöri egyeztetés eredményeként a PM által korábban javasolt 14 089,6 M Ft irányszámtól eltérően 16 489,4 M Ft-ban véglegesült. A költségvetési javaslat kiadási és támogatási előirányzatainak kimunkálását a 2004. évi jóváhagyott előirányzat alapján végezték. A szerkezeti változások -92,4 M Ft-tal, a szintre hozások 112,9 M Ft-tal, az előirányzati többletek 2179,1 M Ft-tal befolyásolták a 2005. évi javasolt támogatási előirányzat összegét. A dologi kiadásoknál a várható infláció miatt számszerűsített 80,0 M Ft előirányzati többletet a saját bevételek ugyanilyen nagyságú növelésével kívánják biztosítani.

Az Országgyűlés fejezet költségvetési javaslatát az Országgyűlés Hivatalának (Hivatal) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (Levéltár) költségvetése alkotja. Nem tartalmazza a Közbeszerzések Tanácsa, a nemzeti és etnikai kisebbségek, pártok és pártalapítványok, valamint a média támogatásának 2005. évre vonatkozó előirányzatait. Az OGY feladat- és intézményrendszerét 2004-ben az európai uniós csatlakozással összefüggésben hozott két új törvény: az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. és az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. tv. érintette. A törvények költségvetési kihatásait a tárca számszerűsítette, és 810,4 M Ft összegben költségvetési javaslatában megjelenítette. Az előirányzatok tartalmi és számszaki levezetésénél az OGY nem minden tekintetben tudott eleget tenni a tervezési körirat elvárásainak, melyet az abban rögzített takarékossági intézkedések és a jogszabályi előírásokon nyugvó kifizetési kötelezettségek teljesíthetősége közötti ellentmondás indokolt. Az OGY tevékenységének jellegéből adódóan nem folytat bevétel-orientált tevékenységet, bevételei nem alapulnak jogszabályban előírt díjbevételeken. A tervezett bevétel nagyságrendjét tekintve a kiadások mindössze 2,0%-ának finanszírozására nyújt fedezetet. A tervezés során a többletteljesítményekkel elérhető bevételek, illetve a saját bevételek megnövekedett szerepének szempontjai a kiadások finanszírozásában csak elenyésző mértékben érvényesülhettek. Az OGY 2004.évi engedélyezett létszáma 1331 fő. A 2004. évet érintő szerkezeti változások 2 fő többletlétszámot eredményeztek. A 24 fő európai parlamenti képviselői és a munkájukat segítő 2 fő köztisztviselői létszám, valamint a Levéltár megnövekedett feladatai ellátásához igényelt 10 fő létszámbővítés alapján a 2005. évre javasolt létszámkeret 1369 fő.

9

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Az OGY fejezeten belül a Hivatal létszámkerete az európai parlamenti képviselők megválasztásával 24 fővel, közvetlen ellátásukra 2 fővel, a frakció alkalmazotti létszám a Kormány és az Országgyűlés európai uniós együttműködési feladataira 14 fővel bővült, ugyanakkor a frakciók nélkül számított hivatali létszám 12 fővel csökkent. A Levéltár a 2003. évi III. törvény végrehajtásából adódóan megnövekedett feladatai ellátásához 10 fős létszámbővítést valósíthat meg.

A személyi juttatások 2005. évi költségvetési előirányzatait az OGY az Ámr., az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény, valamint az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény előírásai alapján, a PM által jóváhagyott bérnövekedési ütem figyelembe vételével állapította meg. A költségvetési javaslatban számszerűsített 8771,9 M Ft személyi juttatásból 7252,6 M Ft a rendszeres személyi juttatások előirányzata. Nem rendszeres juttatásokra 516,7 M Ft-ot, az állományba nem tartozók juttatásaira 1002,6 M Ftot irányoztak elő. A nem rendszeres személyi juttatásokon belül a Hivatal egyáltalán nem tervezett jutalmat, a Levéltár a rendszeres személyi juttatások 2%-át tervezte jutalmazásra.

A Hivatal és a Levéltár alapfeladatait elsősorban teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselők látják el. Mindkét intézménynél élnek a megbízásos jogviszonyban történő foglalkoztatással, részmunkaidős foglalkoztatás csak a Hivatalnál fordul elő. A munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát a tárca a tervezési körirat 2. sz. függelékében meghatározott mértékek szerint vette számításba. A munkaadókat terhelő járulékok 2005. évre tervezett előirányzata 2264,8 M Ft fejezeti szinten. A dologi kiadások előirányzatának számszerűsítésénél a fejezet alapvetően az ellátás jelenlegi színvonalának megtartását vette alapul. A 3023,8 M Ft-ra tervezett előirányzat ezen felül tartalmazza a feladatrendszer változásából, valamint a pártok képviselőcsoportjai részére a köztisztviselői illetményalap alapján számítandó működési keretnek az illetményalap emelkedésével arányos többleteit. Felhalmozási kiadásokra – a személyi juttatások előirányzatára szükséges átcsoportosítás után – 2424,9 M Ft előirányzatot tervezett a tárca, melyből 200,0 M Ft fejezeti kezelésű előirányzat. Az intézményi beruházási kiadások tervezett előirányzata az intézménynél felhasználásra kerülő fejezeti kezelésű előirányzattal együtt 583,2 M Ft, a felújítások előirányzatát 1841,7 M Ft-ban számszerűsítették. Új beruházás indítását a tárca nem tervezte, a tervezett előirányzat folyamatban lévő beruházások finanszírozását szolgálja. A felújítási kiadásokra tervezett összegből 1653,0 M Ft az Országház XI-XIII. számú homlokzatai 2005. évi befejezésének költségeit finanszírozza, a Levéltár elmaradt felújításokra tervezett előirányzatot.

10

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Államháztartáson kívülre nyújtandó kölcsönt 4,0 M Ft összegben – a dolgozók lakásépítési támogatásának munkáltatói hozzájárulására – a Levéltár tervezett. Fejezeti kezelésű előirányzatot a Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról szóló 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat alapján terveztek. A 2005. évre 200,0 M Ft-ban, 2006. évi igényként 300,0 M Ft-ban számszerűsített előirányzat a Magyar Országgyűlés és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium között 2004-ben az „eParlament” működtetése érdekében megkezdett együttműködés folytatását hivatott szolgálni. A tárca a tervezési körirat szerinti pályázatot nyújtott be a PM felé, a külön kialakított belső kormányzati rendszerben. Fejezeti tartalékot az Országgyűlés fejezet nem tervezett. A 2004. évre jóváhagyott előirányzathoz képest fejezeti szinten tervezett – az elvonások és a többletigények figyelembevételével számított – 2279,6 M Ft előirányzati többletből 2219,6 M Ft a Hivatal, 61,0 M Ft a Levéltár intézményi költségvetésében jelenik meg. A Hivatal költségvetésében a folyamatos működtetés biztosításán túl számolni kellett az új feladatok ellátásához szükséges pénzügyi feltételek megteremtésével, valamint a köztisztviselői illetményalap emelkedésének kihatásával, mely a dologi kiadások előirányzatát is érintette. Az uniós csatlakozással kapcsolatos többletigények között jelenítette meg a Hivatal az európai parlamenti képviselők járandóságaira kifizetendő 639,1 M Ft, az Országgyűlés és a Kormány európai integrációs ügyekben történő együttműködésének 171,3 M Ft, az Európai Parlament 2005. évi elnökségének ellátására tervezett 60,0 M Ft, valamint az Országgyűlés Brüsszeli Irodája működtetéséhez szükséges 20,0 M Ft kiadásait. A köztisztviselői illetményalap emelkedésével kapcsolatos többletekre 636,1 M Ft-ot irányoztak elő, melyből a képviselőtestület járandóságai 386,2 M Ft-ot, a frakcióalkalmazottak 13. havi illetménye 94,0 M Ft-ot, a köztisztviselők illetményfejlesztése 155,9 M Ft-ot képviselnek Az Országház külső rekonstrukciójához kapcsolódó, 2005-ben esedékes fizetési többletkötelezettség fedezetére 548,3 M Ft előirányzatot terveztek. A Levéltár költségvetésében számszerűsített többletből 16,4 M Ft a köztisztviselők illetményfejlesztésének, 44,6 M Ft a megnövekedett feladatok miatti 10 fős létszámfejlesztés személyi juttatásainak és munkaadói járulékainak fedezetére szolgál.

11


KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA A Közbeszerzések Tanácsa fejezeti jogosítványú költségvetési szerv 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási főösszege 1035,4 M Ft, melyet 809,9 M Ft saját bevétel és 225,5 M Ft költségvetési támogatás finanszíroz. A Tanács költségvetési javaslatát a tervezési köriratban megfogalmazott követelmények, prioritások figyelembe vételével állította össze. A költségvetési előirányzatok tartalmi és számszaki levezetésénél érvényesítették annak előírásait. A bázis előirányzat összege az államháztartás egyensúlyi helyzetéhez szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozathoz való csatlakozás, a Tanács felajánlása alapján zárolt előirányzat bázisba építéséből, valamint a tervezési körirat által előírt 5%-os támogatási előirányzatcsökkentés összegéből adódik. Szintre hozásként a 2005. évre engedélyezett bérfejlesztést vették számításba. Előirányzati többletként mutatták ki a létszámbővítés költségvonzatát. Az Országgyűlés a 2003. december 23-án elfogadott, a közbeszerzésekről szóló CXXIX. törvénnyel egyrészt bővítette a Tanács hagyományos feladatait, másrészt megnövelte a törvényben megfogalmazott tevékenység volumenét. Az EU csatlakozás utáni kormányzati program (TMP) szintén új feladatokat határozott meg a Tanács számára.

A feladatbővüléssel kapcsolatban 2005. évre 4 fő létszámbővítési igénnyel számoltak, melynek költségvonzatát 28,3 M Ft-ban számszerűsítették. A Tanács, tevékenységének jellegéből adódóan, döntően saját bevételből gazdálkodik, ez a 2005. évi költségvetési javaslatban 78,2%-os arányt képvisel. A tervezés során figyelembe vették a saját bevételek megnövekedett szerepét a kiadások finanszírozásában. A Tanács bevételi előirányzatának tervezését alapvetően három bevételi forrás határozza meg: a közzétételi díjakból befolyó bevételek, a bírságok és a jogorvoslati eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási-szolgáltatási díjbevételek. A bevételek nagyságrendjét a közel tízévi működés tapasztalati adatai és a jogszabályváltozás várható hatásai alapján határozták meg.

A díjak emelésére vonatkozóan jogszabály módosítást az intézmény nem kezdeményezett, az új közbeszerzési törvénnyel ugyanakkor megszűnt a korábbi törvényi szabályozáson alapuló kötelező bírság gyakorlata. Átvett pénzeszközökkel a tervezés során nem számoltak. A Tanács engedélyezett létszáma 75 fő. Alapfeladatait elsősorban teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselők látják el. Megbízásos jogviszonyban 2 főt alkalmaznak, a bérszámfejtéssel kapcsolatos és a humánpolitikai feladatokat ellátó munkatársakat. Az igényelt és a PM által jóváhagyott létszámbővítéssel a 2005. évi létszámkeret 79 fő.

12


A személyi juttatások 2005. évi költségvetési előirányzatait az Ámr. 58. §-ában előírtak alapján, a PM által engedélyezett bérnövekedés figyelembe vételével állapították meg. A kiemelt előirányzat a 13. havi illetményekkel 401,2 M Ft-ot tesz ki, amely magában foglalja a rendszeres személyi juttatások 345,7 M Ft, a nem rendszeres személyi juttatások 51,9 M Ft és a külső személyi juttatások 3,6 M Ft tervezett összegét. A Tanács az engedélyezett 6%-os illetménymelés fedezetének intézményt terhelő részét, valamint a 13. havi illetmények forrását a béren belüli megtakarításokból és a saját bevétel növekményéből finanszírozni tudja. A dologi kiadásokra tervezett 468,0 M Ft előirányzat összességében a 2004. évi várható teljesítés (470,8 M Ft) szintjének felel meg. A dologi kiadások tételein megtakarítással nem számoltak, a 2004. évi jóváhagyott előirányzatot meghaladó tervezésnél a saját bevételek növekményét vették figyelembe. A központi költségvetés más alrendszerébe, illetve államháztartáson kívülre pénzeszköz átadást nem terveztek. A felhalmozási kiadások 2005. évi előirányzatában érvényesítették a takarékossági intézkedések hatását, így azt a 2004. évi előirányzat – a Kormány takarékossági felhívásához való csatlakozás alapján megvalósult – zárolás utáni szintjén tervezték meg. A felhalmozási költségvetésen belül a beruházásokat 25,0 M Ft-ban a felújításokat 10,0 M Ft-ban határozták meg. A beruházásra tervezett előirányzat új beruházás indítását szolgálja. Az államháztartáson kívülre nyújtandó kölcsönöket a Tanács nem tervezett. A Közbeszerzések Tanácsa az új közbeszerzési törvény értelmében 2005-től esedékessé váló feladatai (közbeszerzési tanácsadó intézménye, statisztikai adatszolgáltatás az Európai Bizottság számára, a szabadkézi vételt felváltó ún. egyszerű eljárások jogorvoslata), valamint az uniós közbeszerzési törvények adaptálásával keletkező többletfeladatai elvégzéséhez 4 fő többletlétszámmal és költségeivel (28,3 M Ft) számolt. A tervezési körirat értelmében a szakmai kapacitás bővítésére vonatkozó igényekre is fejezeti kezelésű előirányzatok szerinti pályázatot kellett benyújtani a PM felé. A PM a Tanács igényét jóváhagyta, a kiadások fedezetére 27,9 M Ft összegű támogatást biztosított, míg 0,4 M Ft-ot saját bevételből finanszíroz az intézmény.

Fejezeti tartalékkal a Tanács nem rendelkezik.

13


II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG A Köztársasági Elnökség fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a költségvetési támogatással fedezett kiadási főösszege 1651,9 M Ft, amely egy költségvetési szerv – a Köztársasági Elnöki Hivatal –, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat tartalmazza. Az előirányzatból 787,2 M Ft az intézményi költségvetés, 395,7 M Ft a köztársasági elnök ciklusának lejártával, a ciklusváltás kapcsán várható többletigény, valamint 469,0 M Ft a fejezeti kezelésű előirányzatok (Állami kitüntetések 244,0 M Ft és az Államfői Protokoll kiadásai 225,0 M Ft) összege.

A fejezet felügyeleti szerve – feladatainak jellegéből adódóan – saját bevételt nem tervezett, működését költségvetési támogatásból fedezi. A tervezés során ennek következtében a többletteljesítménnyel elérhető bevételek, illetve a saját bevételek megnöve-kedett szerepének szempontjai a kiadások finanszírozásában nem érvényesülhettek. A fejezet feladatrendszerének jogi, szervezeti és tartalmi elemei 2004-ben nem változtak, és erre vonatkozóan 2005-re sem terveznek változást. Ezáltal a szervezet korszerűsítésére, valamint jogszabályi illetve címrend változásra nem tettek javaslatot. A KEH a 2005. évi tervezés keretében a várható feladatait áttekintette, a feladatok átrendezésére, szűkítésére azok speciális jellege miatt nem látott lehetőséget. A 2005. évben esedékes elnöki ciklusváltás többletfeladatait, illetve a ciklusváltással várható személyi változások pénzügyi kihatásait számba vették, azokat a tervezésnél a korábbi tapasztalatok illetve a jelenlegi ismereteik alapján számszerűsítették. A költségvetési előirányzatok tartalmi és számszaki levezetésénél a Hivatal érvényesítette a tervezési körirat előírásait. A PM-mel történt egyeztetéseket követően módosult a szintre hozások és az előirányzati többletek összege, ezáltal a fejezet a korábban javasolt irányszámot 60,9 M Ft-tal maghaladó összegű támogatásban részesül. „Szintre hozásként” az előírt – 6,0%-ra csökkentett – bérfejlesztés 4,5%-os támogatását érvényesítették 16,1 M Ft összegben. Előirányzati többletként jelenítették meg a ciklusváltás kapcsán várható többletkiadások 395,7 M Ft összegét, a tervezési körirat alapján levonásba helyezett 5%-os támogatás 34,9 M Ft összegének visszapótlását, valamint támogatásból finanszírozhatja a fejezet a – korábban beruházásból történő átcsoportosításból tervezett – 13. havi bérek és járulékai 27,8 M Ft összegét.

A KEH engedélyezett létszáma 54 fő, létszámnövekedéssel és csökkentéssel a tervezés során nem számoltak. A betöltött álláshelyek száma 53 fő. A létszámkeret 2003. óta változatlan, az előző évhez képest hat üres álláshelyet töltöttek be.

14


A Hivatal alapfeladatait elsősorban teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselők látják el. Megbízásos jogviszonyban 5 főt foglalkoztatnak, köztük a főkönyvelői és a belső ellenőri munkakört betöltő munkatársakat.

Személyi juttatásokra az intézmény 479,0 M Ft-ot tervezett, melyből 150,0 M Ft a ciklusváltás miatti többletigény. Az intézményi gazdálkodás alapját így ténylegesen 329,0 M Ft képezi, amely magában foglalja a 13. havi illetmények 20,9 M Ft összegét is. A személyi juttatások előirányzatait kulcsszám és személyenkénti, illetve bérelemenkénti részletes kimutatásokkal támasztották alá. A dologi kiadások intézményi előirányzatára tervezett összeg – a ciklusváltáshoz kapcsolódó 2,0 M Ft többlet előirányzat nélkül, melyet a leköszönő köztársasági elnök részére vásárolandó lakás fenntartási költségeire terveztek – 239,2 M Ft-ot tesz ki. A kiemelt előirányzat összege a tervezési körirat szerinti elvonás nélkül is alacsonyabb a 2004. évi jóváhagyott, valamint a 2003. évben ténylegesen teljesített előirányzattól. A tervezéshez készített elemi költségvetés szintű kimutatások alapján valószínűsíthető, hogy takarékos gazdálkodás mellett az előirányzat biztosítja a zavarmentes működtetés és üzemeltetés költségeinek fedezetét. A dologi kiadások tervezésénél megtakarítással számoltak a szolgáltatások vásárlása terén, aminek realitását az adja, hogy a korábban a Várgondnokság által végzett üzemeltetési feladatokat – lényegesen kedvezőbb áron – a közbeszerzési pályázatot elnyerő KIPSZER Rt. vette át. Az üzemeltető az érvényes szerződés szerint a 2005. évi üzemeltetést is a 2004. évi áron biztosítja. Megtakarítást terveztek továbbá a reprezentációs kiadások, valamint a reklám- és propaganda költségek tételén is.

A felhalmozási kiadások 2005. évi előirányzata jelentős többletigényt tartalmaz a ciklusváltás miatt. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény alapján a leköszönő elnök részére biztosítandó lakás vásárlására 150,0 M Ft, a biztonsági követelmények miatti technikai korszerűsítésre 45,7 M Ft előirányzattal kalkuláltak, amit a PM elfogadott. Az intézményi beruházási kiadások 106,3 M Ft-ra tervezett összege a folyamatban lévő beruházások 2005. évi ütemének fedezetét biztosítja. Új beruházás indítását nem tervezték. Felújítási kiadások címen 3,0 M Ft-ot terveztek ingatlan felújítási munkákra. Az államháztartáson kívülre nyújtandó kölcsönök összegét 4,0 M Ft-ban irányozták elő. Az előirányzat a dolgozók lakásépítésének munkáltatói támogatását foglalja magába.

15


A Köztársasági Elnökség korábban egyetlen fejezeti kezelésű előirányzatot tervezett, amely a köztársasági elnök által adományozható kitüntetések fedezetére szolgált. A 2005. évi költségvetésben a Külügyminisztérium kezdeményezésére – és az általa kimunkált tervszámok alapján – a fejezet költségvetésében kerül megjelenítésre az Államfői Protokoll kiadásai fejezeti kezelésű előirányzat. A 225,0 M Ft előirányzat felhasználásának elszámolása továbbra is a Külügyminisztérium fejezetnél történik, a két fejezet között kötendő megállapodás alapján. A köztársasági elnök által adományozandó kitüntetések előirányzatának tervezését hátrányosan befolyásolja, hogy a kitüntetések adományozásának törvényi rendje javaslattevőként a kormányt helyezi meghatározó pozícióba. A 2004. évi adatokra vonatkozóan megjegyzendő, hogy a Kormány államháztartás egyensúlyi helyzetét javító intézkedései keretében megkereste az irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó fejezeteket is, a takarékossági intézkedésekhez történő csatlakozásukat kérve. A felkérésnek a Köztársasági Elnökség fejezet – a köztársasági elnök egyetértésével – eleget tett, így a Kormány javaslatának megfelelően egységesen érvényesített elvek alapján, a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően 41,8 M Ft került zárolásra. A megtakarítással egyetértő levelében a KEH jelezte, hogy a megmaradt előirányzat maximum 15 db Kossuth- és Széchenyi díj adományozására biztosít fedezetet, melynek figyelembe vételét kérte a kitüntetettekre vonatkozó javaslatok megtételénél. Összesen 38 díj került kiadásra, amelyhez a hiányzó fedezetet a Kormány az általános tartalékból 119,4 M Ft összegben biztosította. Nem elhanyagolható a díjak dologi költség vonzata sem, figyelembe véve, hogy a kimutatások szerint a 2004-ben – a helyszíni ellenőrzés befejezéséig – adományozott díjak dologi költségeiből több mint 8,0 M Ft-ot az intézményi előirányzatból kellett kigazdálkodni.

Az adományozható kitüntetések tervezése során a KEH a 2004. évi várható felhasználásból kiindulva alakította ki javaslatát, ennek megfelelően 244,0 M Ft előirányzatot tervezett. Ebből a személyi juttatások előirányzata 201,4 M Ft-ot, a dologi kiadások előirányzata 42,6 M Ft-ot tesz ki. Az ellátandó feladatok jellegéből adódóan a KEH saját bevételeket nem tervezett, tevékenységét költségvetési támogatásból finanszírozza. Saját bevétel eseti jelleggel fordulhat elő a működés során, leginkább a fölöslegessé váló vagyontárgyak értékesítéséből. A tapasztalati adatok alapján ennek mértéke elhanyagolható nagyságrenddel bír. Átvett pénzeszközökkel a tervezés során nem számoltak. A KEH központi beruházást, európai uniós tagsággal és nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat nem tervezett, valamint nem képzett fejezeti tartalékot.

16


III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Az Alkotmánybíróság fejezet részére a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat 1468,6 M Ft összegben tartalmazza a fejezet 2005. évi költségvetési támogatással fedezett kiadási előirányzatát. Az ALB részére a tervezés kezdeti szakaszában 1269,4 M Ft összegben határozták meg a 2005. évi a kiadási és költségvetési támogatási irányszámát. A keretszám kizárólag a fejezet felügyelete alá tartozó intézményre vonatkozik. A fejezet a 2005. évi többlet támogatási igényét a tervezési köriratban meghatározott módon közölte, mivel a tervezési körirat szerint a meglévő intézmény szakmai kapacitásainak bővítése csak programként pályázható.

A PM által közölt 2005 évi költségvetési keretszám 17,2 M Ft-tal kevesebb, mint az intézmény 2004. évi költségvetésének 1286,6 M Ft kiadási eredeti előirányzatához tartozó ugyanilyen összegű költségvetési támogatás. A fejezet feladat- és intézmény rendszerének, illetve intézményi szervezeti rendszer felülvizsgálatára nem került sor, így az Alkotmánybíróság változatlan szervezeti felépítéssel végzi tevékenységét a 2005., 2006. és a 2007. években. A 2004. évi eredeti előirányzat 1286,6 M Ft összegéből „szerkezeti változás” címén 17,2 M Ft elvonásra került. Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat való csatlakozás, az ALB felajánlása alapján zárolt 13,2 M Ft elvonása és további 5%-os támogatási előirányzat csökkentés 63,7 M Ft, valamint a köztisztviselői illetményalap 4,5%-os emelése 38,4 M Ft és az elnökváltás miatti bázis korrekció 21,3 M Ft összegben megtörtént.

A bázis előirányzat 1269,4 M Ft, mivel szintre hozás címén változás nem történt, így a 2005. évi alap előirányzatként ugyanez az összeg maradt. A támogatási többletigény 199,2 M Ft összegben a személyi juttatás a munkaadókat terhelő járulékok és a dologi kiadási előirányzat többleteket részletes számításokkal alátámasztották. A felhalmozási kiadások igényének kimunkálása felmérés alapján és prioritás sorrend szerint megtörtént. A felajánlás alapján megvalósult támogatási elvonás és csökkenés visszatérítésére szüksége van az Alkotmánybíróságnak a javasolt kiadási előirányzathoz. Az intézmény 2005. évi javasolt kiadási előirányzata 1468,6 M Ft, amely fedezetéhez ugyan ilyen összegű támogatást igényelt. Az intézmény 2005. évre javasolt létszám kerete – a 2004. évre jóváhagyottal megegyezően – 122 fő. A 2004 évi személyi juttatások eredeti előirányzat összege 718,4 M Ft, a 2005. évi bázis előirányzat 763,6 M Ft, amely csak a 4,5%-os illetményalap emelést tartalmazza.

17


A 2005. évi személyi juttatások kiadásának költségvetési törvényjavaslat szerinti előirányzata 843,9 M Ft. A törvényjavaslat szerint a rendszeres személyi juttatások kiadásának összege 740,6 M Ft, amely tartalmazza a 6,0% bruttó keresetnövekedés emelését 38,8 M Ft, a besorolási fokozat miatti ársorolást 4,9 M Ft és az elnökváltással kapcsolatos növekményt 16,1 M Ft, valamint a 13. havi juttatás 56,0 M Ft összegeit. A megtervezésre került 13. havi juttatás biztosítja a 2004. év utáni, a 2005. január 16-án esedékes járandóság kifizetést. A nem rendszeres személyi juttatások kiadásának összege 89,2 M Ft. A nem rendszeres személyi juttatások tervezésénél az illetményalaphoz köthető jogcímeknél érvényesítették a 6,0% növekedést (pl.: ruhapénz, üdülési hozzájárulás), valamint a jubileumi jutalom, a felmentés növekményét. A 6,0 M Ft jutalom összeg a tervezésénél jelentősen a jogszabályban lehetővé tett összeg alatt maradt, így az Ámr. 58. § (5), illetve az 59. § (2) bekezdései betartásra kerültek. A külső juttatások kiadásainak 14,1 M Ft összege a 2004. évivel azonos maradt.

A munkaadókat terhelő járulékok kiadásának előirányzata 275,9 M Ft, amely tervezése a jogszabályban és a tervezési köriratban előírtaknak megfelelő mértékben, a személyi juttatások előirányzata alapján történt. A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok kiadás tervezésénél a jogszabályi előírásokkal összhangban, a tervezési köriratban meghatározottak szerint vették figyelembe az előirányzat növekményeket és nem számoltak külső foglalkoztatás miatti az engedélyezett létszámot érintő (ún. számlás foglalkoztatás) szerkezeti változással. A dologi kiadások fedezetére a 273,8 M Ft összegű előirányzatot terveztek, amely azonos az előző évi eredeti előirányzattal. A felújítások kiadási előirányzata 25,0 M Ft, amely az előző évihez viszonyítva 5,0 M Ft-tal magasabb a felmerült igények miatt. (Donáti utcai székház terasz, elzárócsapok, lift és a bírói szobák, Rege utcai és Kútvölgyi úti szolgálati lakások stb.) Az intézményi beruházások kiadásának előirányzata 50,0 M Ft, amely az előző évihez képest 10,0 M Ft-tal több az igények miatt. (Donáti utcai székház kapu és bírói szobák berendezései, számítástechnikai eszközök, irodagépek és gépjárművek). A felhalmozási kiadások 2005. évi előirányzata 75,0 M Ft, összegét a feladatok ellátásához megfelelő nagyságban és teljes bekerülési értéken (áfával növelt összeggel) vették figyelembe. A beruházásokhoz egyéb forrásokat (fejezeti kezelésű központi beruházás, illetve saját felhalmozási bevétel) nem igényeltek így a fenti támogatási összeg szükségessé vált az intézmény részére.

18


IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA Az Országgyűlési Biztosok Hivatala fejezet részére a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat 1306,0 M Ft támogatás fedezett kiadási előirányzatot tartalmaz. A fejezet bevételi előirányzatot – tevékenységének sajátossága – miatt a 2005. évre nem tervezett. Az OBH költségvetési törvényjavaslatát a tervezési köriratnak megfelelően alakította ki. Az Országgyűlési Biztosok Hivatala fejezet által, a fejlesztési többlettel együtt eredetileg tervezett 2005. évi kiadási előirányzata 1427,8 M Ft volt, amelyet költségvetési támogatás fedezett. A PM a fejezetet 2004. július 15-én tájékoztatta, hogy az intézmény 2005. évi támogatási keretszáma 1200,3 M Ft.

Az OBH egyetlen intézménnyel rendelkezik. Ezen sajátosságot figyelembe véve az OBH a 2005. évi költségvetés-tervezés során tervezési módszertani útmutatót nem adott ki, tervezési követelményeket nem fogalmazott meg. Az OBH nem élt javaslattal szervezeti korszerűsítésre, intézményi körének módosítására, feladatok államháztartási körből történő kiszervezésére, költségvetési címrend változást és jogszabály-módosítást nem kezdeményezett. Az OBH nem rendelkezik és 2005. évre nem tervezett fejezeti kezelésű előirányzatot, központi beruházást, európai uniós tagsággal összefüggő pályázatban nem vesz részt. A fejezet saját bevétellel sajátosságaiból, jogszabályi kötelezettségeiből adódóan nem rendelkezik. Az OBH határidőre, a megfelelő tartalommal készítette el a tervezési köriratban előírt mellékleteket. Az OBH az „Adatlap a 2005. évi intézményi költségvetési előirányzatok levezetéséhez” munkatáblán részletesen kimunkálta az előirányzati többleteket. Az előirányzati többlet 227,5 M Ft. Az előirányzati többlet indoklását az OBH részletesen kifejtette.

Az OBH a fejezetet egyébként nem érintő az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat végrehajtásához egyszeri elvonásra felajánlott 15,3 M Ft elvonását a PM a 2005. évi költségvetési keretszám kialakításakor figyelembe vette, melyet az OBH a tárgyidőszakban fel nem használt épület bérleti díjból fedezett és visszapótlását kérte. A PM a fejezet részére biztosította a kért előirányzatot. A tervezési körirat előírása szerint a köztisztviselői körben, saját hatáskörben kell gondoskodni a 13. havi illetmény fedezetének kigazdálkodásáról. Az OBHnál az álláshelyek betöltöttek, így a 13. havi illetmény és járulékai fedezetének kigazdálkodásához 67,5 M Ft visszapótlását kérte.

19


Az OBH az illetményemelés teljes körű, fedezetét kérte a PM-től, mivel a központi költségvetésből biztosított támogatáson felüli összeget és ennek járulékait (12,1 M Ft), mivel azt belső forrás megteremtésével nem tudja fedezni (pl. saját bevétel, üres álláshely felszámolása). A 13. havi illetmény és járulékainak fedezetére kért 67,5 M Ft-tal szemben a fejezet 71,9 M Ft előirányzati többletet kapott, amely tartalmazza a 13. havi illetmény és járulékainak, a 2005. évi bérfejlesztésből eredő többletét is. A központi költségvetésből a 2005. évi bérfejlesztésre az eredetileg biztosított 5%-os támogatással szemben a fejezet 6,0%-os (12,1 M Ft) támogatásban részesült. Az OBH 17 fő létszámnövelésére nyújtott be igényt, az ehhez kapcsolódó 133 M Ft-os támogatási többletigénnyel együtt. A létszámnövelést és a kiadási előirányzat többletigényt a megnövekedett feladat-ellátással és új feladatok beépülésével indokolta az OBH (pl.: panaszügyek emelkedése 30%-kal, közszolgálati reform előkészítése, belső ellenőrzés erősítése). A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a helyszíni vizsgálat lezárásáig a PM-től visszajelzés az OBH-hoz nem érkezett. A PM-mel történt egyeztetés alapján a tervezett létszámbővítésből 1 fő létszámnövekedést – 10,2 M Ft kiadási előirányzat biztosításával – hagytak jóvá. A 2005. évi tervezett állományi létszám – a fejezeti 17 fő többletigénnyel együtt – az OBH-ban 154 fő volt, amelyet a PM-mel történt egyeztetés alapján 148 főben határoztak meg. Ez a 2004. évre engedélyezett létszámkeret 11 fős növelését jelenti. A személyi juttatások előirányzat javaslat kidolgozásánál a tervezési köriratban foglaltakat az OBH érvényesítette. A személyi juttatások kiadási előirányzat összege 877,0 M Ft, amely tartalmazza az adatvédelmi hatáskörváltozás miatti szerkezeti változást 54,0 M Ft összegben. A munkaadókat terhelő járulékokat a tervezési köriratban és a jogszabályokban megszabott mértékkel tervezte az OBH, 284,1 M Ft értékben, amely tartalmazza az adatvédelmi hatáskör változás miatti szerkezeti változás munkaadói járulékait (17,7 M Ft). Az egyeztetést követően a PM által biztosított előirányzati többletek figyelembevétele utána személyi juttatások kiadási előirányzata 793,2 M Ft-ra módosult, melynek járulékvonzatát 256,1 M Ft-ban határozták meg. A dologi kiadások tervezése során az OBH betartotta a tervezési köriratban foglalt előírásokat. A dologi kiadások tervezett előirányzata 228,7 M Ft, amely a 2004. évi alapelőirányzathoz képest közel 20%-kal alacsonyabb. A dologi kiadások előirányzatának tervezése során takarékossági előírásokat határoztak meg. A dologi kiadások az OBH-nál jellemzően az intézmény üzemeltetését és fenntartását szolgálják. Az OBH fejezeti kezelésű előirányzatot, nemzetközi kapcsolatokkal (hitelekkel, segélyekkel) összefüggő előirányzatot nem tervezett.

20


A 2005. évre tervezett felhalmozási kiadási előirányzat 38,0 M Ft. Az OBH a felhalmozási előirányzatát eredendően a 2004. évi alapelőirányzattal (19,7 M Ft) megegyező összegben tervezte, amelyet az adatvédelmi hatáskör változása miatt 8,3 M Ft-tal szerkezeti változásként módosított, majd a tervezett 17 fős létszámfejlesztés miatt 10 M Ft-tal, összességében 38,0 M Ft-ra növelt. A 10,0 M Ft létszámfejlesztés miatti növekményt nem hagyták jóvá. A felhalmozási kiadási előirányzat kiemelten nagyteljesítményű fénymásológép vásárlását, a számítógépes hálózat fejlesztését, szoftver frissítéseket, irodabútorok beszerzését biztosítja, a fejlesztési többlet a számítástechnikai eszközök fejlesztésé t szolgálná. Jogszabályi kötelezettségéből eredően az OBH-nak bevételszerző tevékenysége nincs, azonban ún. eseti bevétellel rendelkezik, amely jellege miatt nem képezi a költségvetési feladatok tartós finanszírozását (pl. elavult számítástechnikai eszközök, selejt-bútorok értékesítéséből, magáncélú telefonhasználat térítéséből származó bevétel), ezért saját bevételt 2005. évben sem tervezett. Az Ámr. az államháztartás szervezetei számára előírja a közérdekű adat- és információszolgáltatást, melyért az Ámr. 157/C. (1) bekezdése alapján a felmerült költségekkel arányos térítési díj kérhető, továbbá a (2) bekezdés alapján, az adatszolgáltatást megelőzően az intézmény köteles meghatározni a költségtérítés mértékét és megfizetésének módját, az önköltségszámítási szabályzatában rögzítettek figyelembe vételével. Az előbbiek alapján indokolt az Önköltségszámítási szabályzat kidolgozása és hatályba léptetése az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatása során felmerülő költségek vonatkozásában. A 2005. évre az OBH fejezet fejezeti tartalékot nem tervezett.

21


V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Az Állami Számvevőszék az 1989. évi XXXVIII. törvény alapján az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Az állami ellenőrzés legfőbb szerveként a vonatkozó törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. A hivatkozott törvény 2004. V. 28-i módosítása értelmében a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja. Az Állami Számvevőszék összeállítja az állami számvevőszéki fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, melyet a Kormány a központi költségvetés, illetve a zárszámadás részeként előterjeszt az Országgyűlésnek. A törvénymódosítás adta felhatalmazás, az ebből következő nagyobb felelősség megköveteli, hogy a fejezet 2005. évi költségvetési javaslata mutassa be az Állami Számvevőszék szakmai feladatait, külön kiemelve a törvények által determinált ellenőrzéseket és azok erőforrás igényét. Ezen túlmenően önálló programként kerülnek bemutatásra mindazon működtetési feladatok, amelyek jól körülhatárolható csoportokba sorolhatók és meghatározzák a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat. A költségek kalkulációjánál az emberi erőforrásból indultak ki. Az elhelyezés, a működtetés költségénél azonban a megelőző évek tényszámait kellett alapul venni, hiszen a pénzügyi ellenőrző szakmában az 1 számvevői nap költségeitől eltekintve más mutatószámot a nemzetközi gyakorlatban sem alkalmaznak. A tervezés során a Pénzügyminisztérium 14133/2004. számon megküldött tervezési köriratában meghatározottakat vették figyelembe (bizonyos eltérésekkel, amelyeket a Számvevőszék helyzetének specialitásai indokolnak). A korábbi évekhez viszonyítva 2005-ben tovább emelkednek a törvényekben előírt kötelezettségek, meghatározott gyakoriságú ellenőrzések aránya az Állami Számvevőszék feladatrendszerében. Ez determinálja a saját, intézményi költségvetést is. Az ÁSZ stratégiai alapelve olyan számvevőszéki ellenőrzés megvalósítása, amely elősegíti a közpénzek és a közvagyon felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A különböző törvényi előírásoknak megfelelően folyamatosan bővülő feladatok, a stratégiai célok megvalósítása, az ellenőrzési feladatok mind magasabb színvonalú ellátása, valamint az ellenőrzési tapasztalatok hasznosulása érdekében szükséges az ellenőrzési tevékenység folyamatos szakmai, módszertani fejlesztése, a személyi állomány továbbképzése, a javaslatok megvalósításának nyomon követése. Ennek keretében továbbra is hangsúlyt kapnak a financialés performance audit elsajátítását, alkalmazását, valamint a helyi önkormányzatok ellenőrzésének korszerűsítését szolgáló tréning jellegű továbbképzések.

22


A szakmai munkát segíti a szellemi alkotó műhely szerepét betöltő szakmai háttérintézmény, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete. Az ellenőrzési tapasztalatok, valamint a számvevőszéki módszertanok közreadásával az ÁSZ támogatja a költségvetés területén a belső kontrollrendszerek kiépítését, fejlesztését és működtetését. Új feladatként jelentkezik a települési önkormányzatok többcélú kistérségi támogatásának és a kistérségi társulások gazdálkodásának (ideértve az Európai Unió által biztosított és az egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó, a költségvetésből nyújtott támogatások felhasználását) ellenőrzése. Nemzetközi kapcsolatok terén a fő súlypontokat az INTOSAI 2005. első negyedévében Budapesten megrendezendő kormányzótanácsi ülésére való felkészülés, a 2004. évi INTOSAI kongresszuson elfogadott irányvonalból és a világszervezet elnöki pozíciójából adódó teendők ellátása, valamint a kétoldalú nemzetközi ellenőrzési kapcsolatok erősítése jelentik. Mindezek, valamint az elmúlt időszakban elfogadott jogszabályok, az ún. „üvegzseb” törvényben összefoglalt jogszabálycsomagból adódó új feladatok, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás a megelőző évi teljesítmények növelését elkerülhetetlenné teszik. Tekintettel erre, valamint arra, hogy az Állami Számvevőszék 2002. január 1-jei szervezeti átalakítása és annak 2003. évi felülvizsgálata után további szervezeti változtatásra nincs sem ok, sem lehetőség, ily módon átszervezésből adódó jelentősebb megtakarítási lehetőségek nincsenek. Megtakarításra csak a létszám további növelésének elnöki döntésből adódó elhalasztásából (a létszám befagyasztásából), a többletfeladatok jobb munkaszervezéssel (a munkaidejükben más feladatokat is végzők ellenőrzési teljesítményének növelésével), és külső szakértők fokozottabb igénybevételével való megoldásából adódhat lehetőség. A működtetés terén az egy (önálló) székházba költözés révén lehetne (főként a jelentős összegű bérleti díjak miatt) megtakarítást elérni. Ez azonban az ÁSZ saját hatáskörében nem oldható meg. Részleges megoldást jelenthetne a budapesti bérelt irodák helyett (2146,48 m2) hasonló nagyságú állami tulajdonú irodaegyüttes kezelői jogának megszerzése. Ezzel évi mintegy 92 M Ft bérleti díj lenne megtakarítható. A fejezet költségvetési javaslatának 2005. évi kiadási előirányzata 7614,6 M Ft, bevételi előirányzata 20,0 M Ft. A támogatás tervezett összege 7594,6 M Ft. A kiadási előirányzat 285,1 M Ft-tal haladja meg a 2004. évi eredeti előirányzatot. A változás indokolása: 46,0 M Ft csökkenést jelent a fejezeti kezelésű előirányzatok központi elosztási rendszerbe való bevonása. 37,0 M Ft-tal csökkenti az előirányzatot a 2004. I. félévi 1%-os támogatáscsökkentésre felajánlott összeg.

23


84,0 M Ft növekedést az MVH EMOGA Garancia Részleg kifizetései tekintetében az igazoló szervi ellenőrzés feladatainak ellátása indokolja. 284,1 M Ft az illetményemelésre biztosít fedezetet. Az intézményhálózat üzemeltetési feltételeinek biztosítása érdekében a dologi kiadások előirányzata – az éves átlagos áremelésnek megfelelő mértékben – a felhalmozási kiadások átcsoportosításával került megemelésre. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokra, központi beruházásra pályázatot nem nyújtottak be.

24

VI. BÍRÓSÁGOK

VI. BÍRÓSÁGOK A Bíróságok fejezet – Kormány által beterjesztett – 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 80 392,2 M Ft, támogatási előirányzata 75 151,9 M Ft, saját bevételeinek előirányzata 5240,3 M Ft. Ez az OIT által kimunkált költségvetési javaslat, ami a Kormány által javasolt előirányzatoktól jelentősen, 10 811,0 M Ft összeggel tér el. Az eltérés a kiadási előirányzatoknál az OIT 80 392,2 M Ft összegű javaslatával szemben a Kormány 69 581,2 M Ft összegű javaslatának eltéréséből következik, ami egyben a költségvetési támogatás ekkora összegű különbségét is jelenti. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. 39. § b) pontja szerint az OIT „összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.” Az OIT élt a törvény biztosította lehetőségével és előirányzatait az ellátandó feladataival összhangban alakította ki. Az OIT által szükségesnek ítélt támogatáson belül a központi beruházások támogatása 6176 M Ft (a Kormány javaslata szerint 2150,8 M Ft), a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoké 2710,2 M Ft, ami a fejezet által a 2005. évre eredetileg megállapított kiadási irányszámnál 29,1%-kal, a támogatási irányszámnál 30,5%-kal alacsonyabb. A tervezés időszakában a fejezet részére felajánlott támogatási összeg 63 890,9 M Ft volt, amely 11 261 M Ft eltérést mutatott a fejezet csökkentett irányszámától. A Bíróságok fejezet 2004. évi várható kiadási főösszeg előirányzata 69 138,5 M Ft, a támogatási előirányzata 61 521,3 M Ft, a saját bevételi előirányzata 7067,6 M Ft.

A Bíróságok fejezet felügyeleti szerve 2004. június 10-én körlevelekben tájékoztatta a költségvetési intézményeket a bevételek tervezési feltételrendszeréről. A Körirattal összhangban tartalmazta a tervezési követelményeket. Tervezési módszertant, útmutatót nem készített. A Pénzügyminisztérium 2004. július 15-ei levelében közölte a Kormány határozata értelmében a fejezet felügyelete alá tartozó intézményekre vonatkozó keretszámát 59 324,4 M Ft összegben. A PM által megadott keretszám tartalmazza a 2004. évi eredeti támogatási előirányzatot 58 577,5 M Ft értékben, csökkentve a 2004. évi kormányzati takarékossági intézkedéshez való csatlakozás alapján felajánlott és ez alapján zárolt öszszeggel, amely 300 M Ft, valamint a működési kiadások 5%-kal való csökkentését 2913,9 M Ft értékben. Növelő tételként jelenik meg a 2004. július 1-jétől működő két ítélőtábla működésének kiadása 1512 M Ft összegben, jogi segítségnyújtásról szóló 2004. április 1-jétől hatályos jogszabály miatti többletkiadás 225,4 M Ft összegben és az 5% illetményemelésből adódó támogatás 2223,4 M Ft összegben.

25

VI. BÍRÓSÁGOK

A fejezet felügyeleti szerve elkészítette a 2005. évi költségvetési tervváltozatát az 1997. évi LXVI. törvény 39. § b) pontja alapján. A 2005. évi fejlesztési igények a 2004. évről áthúzódó kötelezettségeket és a már hatályos jogszabályokban rögzített feladatok megvalósulásához szükséges forrásokat tartalmazzák 108 162,1 M Ft értékben. Jóváhagyása a 84/2004. (V. 4.) OIT határozattal valósult meg. A tartalmi és számszaki levezetések megfelelnek a tervezési előírásoknak, összhangban vannak a törvényi előírásokkal, a Kormány által meghatározott prioritásokkal. A költségvetési előirányzatok meghatározásánál a fejezet felügyeleti szerve figyelembe vette a szakmai feladatok ellátásának és az intézményi működés feltételeinek szükségleteit. Az azonos feladatot ellátó intézményekre vonatkozó teljesítménymutatókat nem határoztak meg. A fejezet felügyeleti szerve 2004. július 26-án kérte a szakmai egyeztetés lehetőségét. Nem tartotta elfogadhatónak a megadott támogatási irányszámot a jogszabályokban rögzített feladatok teljesítéséhez, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok pályáztatását. Az 1997. évi LXVI. tv. 39. § b) pontja szerint az OIT „összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.” A szakmai egyeztetésre 2004. augusztus 10-én került sor. A fejezet felügyeleti szerve részletesen indokolta az egyes tételek fontosságát alátámasztva azt a már hatályos, illetve a még folyamatban lévő jogszabály módosításokkal is. Nem tartotta elfogadhatónak a 2004. évi 300 M Ft zárolás bázis-csökkentő tételként történő beállítását, valamint a működési kiadások 5%-os csökkentését. Kérte az illetményalap OIT által meghatározott 12%-os emeléséhez szükséges fedezet teljes összegének központi támogatással történő biztosítását. Kifogásolta az illetményemelés számítási módját is, utalva arra, hogy a Bjt-ben és az Iasz-ban olyan alanyi jogon járó juttatások is vannak, amelyek mértéke összefügg az illetményalappal (jubileumi jutalom, készenléti és ügyeleti díjak, ruházati költségtérítés, napidíj és ülnöki díj). A többletforrást ezek emelésére is biztosítani szükséges. A Pénzügyminisztérium kérésére külön kimutatásra került a 6,5%-os illetményalap-emeléshez szükséges támogatásigény, figyelembe véve a dolgozókat alanyi jogon megillető juttatásokat és ülnöki díjakat is, a 12%-os illetményalapemeléshez még hiányzó 5,5%-os növekmény forrásigénye, valamint az életpályamodell Ktv.-vel való megfeleltetéshez és a bírák szorzószám emeléséhez szükséges összeg.

A Pénzügyminisztérium a 14 133/51/2004. számú levelében kérte a fejezetet, hogy 2004. szeptember 9-ig a keretszám figyelembevételével küldje meg az intézményi címek költségvetését, valamint a központosított bevételek előirányzatait. A kérés teljesítéseként megküldték az OIT által jóváhagyott 2005. évi támogatási igényt, amelynek összege 108 162,1 M Ft. A 2004. szeptember 21-ig való egyeztetések eredményeként a felajánlott támogatási összeg 63 890,9 M Ft volt.

26

VI. BÍRÓSÁGOK

A körlevélben közölt keretszám (59 324,4 M Ft) és az elismert olyan 2004. évi fejezeti kezelésű előirányzatok, amelyek beépültek az 1. Bíróságok címbe (1388,8 M Ft), összegein túl a bírák 6%-os illetményalap emelését. A központi beruházásokra, valamint a béremeléshez szükséges 3177,7 M Ft támogatást biztosít.

A szakmai egyeztetés után 2004. szeptember 21-én az OIT a fejezet 2005. évi támogatási igényét 75 151,9 M Ft összegre módosította. Nem nyújt fedezetet az OIT által megszavazott 12% illetményalap emelésből csupán 6,5% növekedésre. Az életpálya-modellből a Ktv.-vel (a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.) való megfeleltetés 2612,1 M Ft támogatásból 450 M Ft kerül igénylésre, amely nem tartalmazza a képzettségi és helyettesítési pótlékot és visszamenőlegesen a 35. év után járó jubileumi jutalom kifizetését. A fentieken kívül nem tartalmazza az életpálya-modellből a bírák szorzószám emelését 4593,2 M Ft, a bíróságok védelmi igazgatásának fedezetét 20 M Ft, az EU csatlakozással kapcsolatos közösségi jogi oktatás és továbbképzés fedezetét 150 M Ft, az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat alapján az intézmények átvilágítása, jogszabály módosítással ügyintézés gyorsítása és egyszerűbbé tétele fedezetét 400 M Ft, a közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelésére 111 fő létszámfejlesztést 975 M Ft, az illetékbélyeg megszűnése miatti többletmunkára 60 fő létszámfejlesztést 322,4 M Ft, a családon belüli erőszak miatt alkalmazandó távoltartó rendelkezésekről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos 44 fő létszámfejlesztést 274,7 M Ft, az igazságügyi szakértők díja emelésének fedezetét 1800 M Ft, valamint a jogszabály módosításából eredő többletfeladatokhoz, az ítélkezési munka hatékonyságának javításához tervezett 825 fő létszámfejlesztést és elhelyezési beruházást 14 954,8 M Ft összegben. Nem biztosít forrást a központi beruházásokból a Füzesabonyi és Kazincbarcikai Városi Bíróságok felújítására (350 M Ft), a Pest Megyei Bíróság épülete bővítésének és átalakításának fedezetére (2500 M Ft), valamint informatikai fejlesztésre (1325 M Ft).

A fejezet felügyeleti szerve a fedezetlen előirányzatokra vonatkozóan javasolja a jogszabályok módosításának kezdeményezését a hatálybalépések halasztására, valamint megfelelő takarékossági intézkedésekkel és szervezeti változtatásokkal, belső átcsoportosításokkal fogja biztosítani a szükséges forrásokat. A központi beruházások esetében a szerződéssel még nem alátámasztott beruházási munkák későbbi évekre halasztását kezdeményezi. A tervezett jogszabályi rendelkezések, módosítási javaslatok, valamint a fejezet által tervezett intézkedések, és a 2004. évi várható teljesítési adatok tükrében az előirányzatok teljesítése valószínűsíthető. A fejezet 2005. évre javasolt létszámkerete 10 785 fő, amely 53 fővel magasabb a 2004. évi engedélyezett korrigált létszámnál. A létszám növelése a jogszabályokon alapuló többletfeladat növelése miatt válik szükségessé. A Fővárosi Bíróságon történő közösségi védjegybíróság és mintaoltalmi bíróság fejlesztésre 10 fő, a belső ellenőri létszám növelésére 32 fő és az EU tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködéshez 11 fő indokolt.

27

VI. BÍRÓSÁGOK

A létszámkereten belül prioritásként kezelték az európai uniós tagságból és a nemzetközi kapcsolatokból származó követelmények és az ellenőrzési rendszer megváltozását. A költségvetési létszámkeret meghatározása fejezeti szinten történt. Nem tettek intézkedést az intézmények szervezeti felépítésében, feladatellátásukban, illetve az intézmények közötti, azokon belüli létszámarányok optimalizálására. A költségvetési terv összeállításánál szervezet-átalakítással, korszerűsítéshez kapcsolódó létszám-megtakarítással nem számoltak. A Bíróságok szervezeti felépítését és feladatait az 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) részletesen szabályozza, ezért szervezeti korszerűsítéssel kapcsolatosan fejezet szintű javaslatra nem volt szükség. Az előirányzatok kialakítása során számoltak a többletfeladatok ellátásával. A megbízási díjak jelentős részét jogszabály írja elő. A szakértői és kirendelt védői díjak a dologi kiadások között jelennek meg. Az egész évben folyamatosan ellátandó feladatokat (számviteli, pénzügyi és egyéb adminisztratív) közszolgálati státuszban tervezik megvalósítani. A jutalom tervezése során érvényesítették az Ámr. 58. § (5), illetve az 59. § (2) bekezdésében foglaltakat. A 84/2004. (V. 4.) OIT határozat a Bíróságok fejezet 2005. évi fejlesztési igényeit tartalmazza. A határozat a bírói illetményalap 12%-os emelését támogatja 2005. január 1-jétől, amelyre 6540 M Ft támogatást igényel a költségvetési javaslatban a 2004. évben elmaradt illetményemelés és az infláció ellentételezéseként. A 2004. szeptember 21-én a Pénzügyminisztériumnak megküldött tervezési irányszám szerint ez az összeg 3460,5 M Ft-ra módosult, amely a tervezési köriratban meghatározott 6,5% előirányzat növekménynek felel meg. Az életpálya-modellből a Ktv.-vel való megfeleltetésre 2612,1 M Ft támogatásból 450 M Ft összeget igényeltek, amely nem tartalmazza a képzettségi- és helyettesítési pótlékot és visszamenőlegesen a 35. év után járó jubileumi jutalom kifizetését. Ezen kívül az egyeztetés utáni állapot nem tartalmazza az életpálya-modellből a bírák szorzószám emelését (4593,2 M Ft). A szorzószámok mértékének elmaradt emelése nem biztosítja a bírák pályán való megtartását, a szolgálati idő, az ítélkező tevékenységgel eltöltött időtartam eddigieknél hangsúlyosabb elismerését, honorálását. A fejezet dologi kiadásainak 2005. évi előirányzata – a takarékos gazdálkodásra törekvés eredményeként – csak 7%-kal több a 2004. évi várható kiadásoknál, amely a többletfeladatok finanszírozása miatt vált szükségessé. A tervezés során betartották azt a követelményt, hogy a dologi kiadások csak a fejezeti keretszámban rögzített előirányzatból és a saját bevételek növekményéből finanszírozhatók. A kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást nem terveztek.

28

VI. BÍRÓSÁGOK

A fejezeti kezelésű előirányzatok tartalmi és számszaki levezetése megfelel a tervezési előírásoknak, a Kormány által meghatározott prioritásokkal, részben vannak összhangban az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel, az egyes jogcímeken előirányzott összegek megalapozottak. Az előirányzatok közül legjelentősebb összegű igényt jogszabály módosításából eredő többletfeladatokhoz és az ítélkezési munka hatékonyságának növeléséhez tervezett létszámfejlesztések elhelyezési beruházásai jelentették, amelyet az intézmény ellenőrizhető módon munkált ki és szöveges indoklással támasztott alá. Forrás hiányra hivatkozva nem tervezték meg a 2005. évre a beruházások előirányzatát 9122,4 M Ft, a személyi és működési kiadások támogatási igényét 5832,4 M Ft összegben.

A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésénél betartották az Áht. 24. § és a 49. §-okban, valamint a tervezési köriratban foglaltakat. A fejezet felügyeleti szerve a kidolgozott programoknál figyelembe vette a prioritásokat. A benyújtott programok célkitűzései összhangban vannak a jogszabályokkal, azonban forráshiány miatt szükséges a jogszabályok módosításának kezdeményezése a hatálybalépések halasztására. A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése dokumentált volt. Alapítványt, közhasznú társaságot, gazdasági társaságot nem támogatnak. Az „üvegzseb törvény” és a végrehajtási rendeletei egyes rendelkezéseinek végrehajtására történtek intézkedések. A fejezetnek a 2005. évi központi beruházási támogatási irányszáma 6176 M Ft, az első beterjesztett igénye 19 793,4 M Ft volt, az eltérés 13 617,4 M Ft. A javaslat az OIT által jóváhagyott középtávú beruházási terv alapján készült. Az igények felülvizsgálata után a fejezet a szerződéssel még alá nem támasztott beruházási munkák későbbi évekre halasztását kezdeményezi, hogy megvalósíthatók legyenek a középtávú beruházási tervben foglaltak. A fejezet felügyeleti szerve a központi beruházások három éves programját évekre bontva, bruttó módon, a teljes bekerülési költséget figyelembe véve tervezte meg. Kimutatták azt is, hogy a beruházási forrásból mennyit kívánnak akadálymentesítésre fordítani. A fejezeti kezelésű előirányzatokat a felügyeleti szerv felülvizsgálta és érvényesítette a tervezési köriratnak azon előírását, amely szerint a tervezésnél programként pályázható fejezeti kezelésű előirányzatból finanszírozható cél (szakmai program, ill. beruházás), meglevő intézmény szakmai kapacitásai bővítése, valamint új intézmény működési kerete. Az EU-s támogatásokkal megvalósuló szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok esetében alkalmazták a Körirat szerinti pályázati mechanizmust. Érvényesültek a Körirat szerinti részletes tervezési szempontok, valamint az alcím és jogcímcsoportokra vonatkozó előírások.

29

VI. BÍRÓSÁGOK

A saját bevételek 33%-kal csökkentek a 2004. évi várható teljesítéshez viszonyítva. Ez az összeg tartalmazza az előző évi maradvány igénybevételét és a központi beruházások maradványát, amelyet felhalmozási célú pénzeszközátvételként kezelnek az intézmények. Az intézményeket a költségvetési törvényben előírt többletbevételek utáni 50%-os befizetési kötelezettség reálisabb tervezésre ösztönözte, ezért csak 7,1%-os bevételi többletet terveztek. Az intézmények működésében meghatározó szerepet játszó hatósági és eljárási bevételek változásának számbavétele megfelelő volt. Feladatváltozás, amely a bevételekre hatást gyakorolt volna, a fejezetnél nem volt. A kötelező állami feladat-ellátásán kívül bevételként jelentkezik az Ügyészség fejezet egyes intézményei épület használati joggal kapcsolatos üzemeltetési díjak továbbszámlázása, valamint kismértékű ingatlan-bérbeadás. A Bíróságok fejezeti tartalék előirányzatot nem tervezett.

30


VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE A Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet részére a Kormány által beterjesztett 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a kiadási főösszeg 29 368,9 M Ft, amely 390,8 M Ft saját bevétel mellett 28 978,1 M Ft költségvetési támogatást tartalmaz. Ez jelentősen (3135,7 M Ft) eltér a legfőbb ügyész által kialakított költségvetési javaslat 32 504,6 M Ft kiadási és 32 113,8 M Ft költségvetési támogatási irányszámtól. Javaslatában a fejezet szerepelteti a fejezeti kezelésű előirányzatokat is. A fejezet tervezett létszáma 3995 fő. A fejezet költségvetési javaslatát a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 5. §. (2) bekezdésének k. pontjában foglalt jogkörében készítette el, amely szerint: „A legfőbb ügyész összeállítja az ügyészségi fejezet költségvetésére vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.” A MKÜ fejezet 2004. évi jóváhagyott eredeti kiadási előirányzata 27 649,3 M Ft, amelynek fedezete 27 318,8 M Ft költségvetési támogatás és 330,5 M Ft saját bevétel. A kiadási főösszeg 946,1 M Ft fejezeti kezelésű előirányzatot tartalmazott.

A fejezet egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézménnyel rendelkezik, a megyei-, fővárosi- és fellebbviteli főügyészségek részjogkörű költségvetési egységként működnek. A költségvetési tervezési munkákat a fejezeti- és intézményi feladatokat ellátó Gazdasági Főigazgatóság végzi és irányítja. A szakmai szervezeti egységek összeállították a tárca feladataival összefüggő determinációkat, amelyben jogforrásonként összesítették a fejezet részére kötelezően meghatározott új feladatok forrásigényét. A költségvetési előirányzatok meghatározásánál a szakmai feladatok ellátásának és az intézményi működés feltételeinek szükségleteit, valamint a 84/2004. (V. 4.) és (IX. 14.) OIT határozatok Bíróságok fejezet illetményre vonatkozó döntésének az Ügyészségre vonatkoztatott igényét vették figyelembe. A korábbi költségvetési időszakokban végrehajtott intézmény- és feladatátcsoportosítás alapján a fejezet felügyeleti szerve az intézményi kör szűkítésével nem számolt, ugyanakkor a jogszabályi változások, illetve új jogszabályok az ellátandó feladatok növekedését eredményezték. A MKÜ az Önköltségszámítási szabályzatát módosította, melyben a ráfordítás arányos díjak kialakítását rögzítették. Meghatározták az eljárási cselekmények során indítványozott kép- és hangrögzítés díját, valamint az „üvegzseb” törvény alapján a kérelemre hozzáférhető közérdekű adatok szolgáltatásának díját. A fejlesztési igények részben a jogszabályok által meghatározott ellátandó feladatok, másrészt az igazságszolgáltatási reform kiadási szükségleteit számszerűsítették. A fejlesztési igények jelentős (106 fő) létszám többletet is tartalmaznak. A helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjáig a fejlesztési igények támogatására vonatkozó döntés nem történt. 31


A működési kiadások tervezett összege 31 289,6 M Ft, a bevételek együttesen 78,1 M Ft-ban kerültek meghatározásra. A tervezett kiadási előirányzatokon belül a személyi juttatások 18 778,3 M Ft-ot, a munkaadókat terhelő járulékok 5779,4 M Ft-ot tesznek ki. A dologi kiadásokra 5013,8 M Ft-ot, az egyéb működési célú támogatási kiadásokra 10,0 M Ft-ot terveztek. Az intézményi felhalmozási kiadások együttes összege 1652,1 M Ft, ebből az intézményi beruházások 1432,1 M Ft, a felújítások 100,0, M Ft és az egyéb felhalmozási kiadások 120,0 M Ft. A kölcsönök előirányzata 56,0 M Ft. A tervezett bevételből 36,0 M Ft a saját működési bevétel, 16,1 M Ft a felhalmozási jellegű bevétel és 26,0 M Ft a lakáskölcsönök visszatérülése. A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett összege 1215,0 M Ft, amelyből a központi beruházások kiadásaira tervezett összeg 878,6 M Ft, a Phare támogatással megvalósuló beruházás 312,7 M Ft és az EU tagállamként való működés kiadásai 23,7 M Ft. Bevételként a 312,7 M Ft Phare támogatás szerepel. A fejezeti kezelésű előirányzatok elsődlegesen – a korábbi időszakoknak megfelelően – a központi beruházási előirányzatok és a 2004. évtől az EU tagsággal kapcsolatos előirányzatok. Az előirányzatok számításokkal, feladattervvel alátámasztottak. A fejezet EU tagsággal összefüggő tervezett kiadásai az Uniós támogatásból (PHARE) megvalósuló informatikai fejlesztés finanszírozási összege, valamint a Hágai képviselet kiadásai. Az előirányzatok kialakítása az előírásokkal egyezően, megfelelő részletezettséggel és a várható kiadásokat figyelembe véve történt. A létszám tervezés során a 2004. évi jóváhagyott létszámból (3889 fő) kiindulva a fejlesztési többleteket is magába foglaló javaslatban 3995 fő létszámmal terveztek. A költségvetési javaslat kialakításánál a fejezet felügyeleti szerve létszámleépítéssel nem számolt, tekintettel a 2005. évtől jogszabályok által előírt többlet feladatokra. Javaslatot tettek létszámkeret bővítésre, meghatározták annak struktúráját, az új feladatok szerinti igényeket számításokkal alátámasztották A MKÜ a helyszíni ellenőrzés befejezésekor még nem alakított ki olyan irányelveket, amelyek a megbízási és tiszteletdíjak felülvizsgálatára, a foglalkoztatás és díjazás normáinak, mértékének meghatározására irányulnak. A megbízási és tiszteletdíjak előirányzatait a fejezet felügyeleti szerve a korábbi időszakhoz viszonyítva 200 M Ft-tal növelte (dologi előirányzatból átcsoportosítás szerkezeti változásként), a várható kiadás növekedés a szakértői díjak emelkedéséből, illetve az ún. számlás szakértői foglalkoztatásból adódik. A jutalom tervezése során a vonatkozó előírásokat figyelembe vették, az előirányzat tervezésének lehetőségeit, forrás hiányában, csak részben tudták kihasználni.

32


A dologi kiadások tervezése során a tervezési körirat azon előírását, amely szerint kiadási előirányzat a fejezet támogatási keretszámán felüli többlettámogatással nem tervezhető a fejezet figyelmen kívül hagyta. A kiadások felülvizsgálatára, rangsorolására külön szempontokat nem határoztak meg. A tervezett előirányzat összege 5013,8 M Ft. Fejezeti kezelésű előirányzatok címen a korábbi évekhez hasonlóan a központi beruházásokat tervezi, továbbá 2004. évtől a tervezési előírásoknak megfelelően e címen tervezik az országos informatikai fejlesztéshez kapcsolódó PHARE támogatás összegét, valamint az EU tagsággal kapcsolatos kiadási előirányzatot. A folyamatban lévő és új kötelezettségek finanszírozásához költségvetési többlet igényt jelentettek be. A feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatoknál (PHARE támogatás, EU) betartották a tervezési előírásokat. A központi beruházások tervezése során a tervezési köriratban foglaltakkal kapcsolatban a MKÜ tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok körébe tartozó kormányzati beruházásokra pályázatot nem nyújtanak be. A köriratban jelzett adatszolgáltatási táblázatokat a PM részére határidőre elkészítették. A tervezési köriratban leírtak szerint mutatták be az Uniós PHARE programhoz kapcsolódó kötelezettség vállalást. A program keretében több éves országos informatikai beruházás valósul meg, amely a fejlesztés ütemezése szerint a 2005. évben fejeződik be. A fejezet saját bevételei túlnyomó részben a munkavállalók által igénybevett intézményi infrastruktúra költségtérítéséből adódnak. A térítési díjakat minden évben felülvizsgálják, azonban jelentős nagyságrendi változás nem tervezhető. A tervezett előirányzat szerkezetében és összegében azonos a 2004. évi bevétellel. Az intézményi előirányzatok kialakításánál a létszám és személyi juttatások költségvetési előirányzatainak és irányszámainak tervezésénél betartották az Áht. 24. §-a és az Ámr. 58. §-ának rendelkezéseit, valamint a tervezési köriratban rögzített előírásokat. A tervezett iránylétszám 3995 fő, amelyből a többletfeladatok fejlesztési igénye 106 fő. A jutalom tervezése során érvényesítették a tervezési körirat előírásait, figyelembe vették, hogy a jutalom összegét normatíva alapján lehet tervezni és a kifizethető jutalom összege maximált. A dologi kiadások tervezésénél a többlet feladatok ellátásához 764,0 M Ft fejlesztési igényt nyújtottak be. A dologi kiadások tervezett előirányzata 5013,8 M Ft.

33


Az előirányzatokat terhelő kötelezettség vállalások folyamatos nyilvántartása biztosított, az Áht. 103. § (2) bekezdés előírásait betartották. A folyamatban lévő felújítások és beruházások a szakmai feladatok ellátását szolgálják. Az új beruházások indításához többlettámogatási igényt nyújtottak be, a költségvetési előirányzat tervezet 1652,1 M Ft. A munkavállalók lakásépítésének és vásárlásának támogatására tervezett előirányzat 56,0 M Ft. A kiadási előirányzat fedezete a munkavállalóknak folyósított kölcsönök törlesztő részletei 26,0 M Ft összegben, valamint költségvetési támogatás. Az intézmény saját bevételeit a 2003. évi tény és a 2004. évi I. félévi teljesítés adatainak figyelembe vételével tervezte. A bevételi előirányzat teljesítése érdekében a szolgáltatási díjak felülvizsgálatát elvégezték. A MKÜ költségvetésében fejezeti tartalék előirányzat nem szerepel.

34


X. MINISZTERELNÖKSÉG A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a 2004. szeptember 30-ára készített törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék nem kapta meg, így tételesen nem állt módunkban nyomon követni a változások hatásait, az új fejezetrendnek megfelelő előirányzatokat.1 A Miniszterelnökség fejezet 1-7. címének a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 22 573,9 M Ft, amelyet 21 199,5 M Ft (94%) költségvetési támogatás és 1374,4 M Ft (6%) saját bevétel finanszíroz. A fejezeti kiadások 49%-át a fejezeti kezelésű előirányzatokra, 51%-át az intézményi feladatokra tervezik fordítani. A fejezet felügyelete alá 2004-ben négy intézmény tartozik. Az intézményi kiadások 53%-át (2004-ben 49,9%-át) a személyi kiadások és a munkaadókat terhelő járulékok, 29%-át a dologi kiadások (2004-ben 31,7%-ot), 10%-át az egyéb működési kiadások (2004-ben 9,7%-ot), 8,0%-át az intézményi beruházási és felújítási kiadások (2004-ben 8,6%-ot), a maradék hányadot (2004-ben 0,07%-ot) a kölcsönök (6,0 M Ft) jelentik.

A Miniszterelnökség fejezet 2004. évi eredeti előirányzata 56 274,5 M Ft volt, melyet 55 126,2 M Ft (98,0%) támogatási előirányzat mellett 1148,3 M Ft (2,0%) saját bevételből terveztek megvalósítani. Számottevő átszervezést hajtottak végre 2004. január l-jétől, aminek következtében egy intézményt megszüntettek, egy intézményt átszerveztek. A fejezet felügyeleti szerve az intézményi kör további szűkítésével nem számolt, a fejezethez az előző évi hat helyett négy, egymástól eltérő (heterogén) feladatot ellátó intézmény tartozik.

1

A Miniszterelnökség fejezettől a Külügyminisztériumhoz kerül a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és két kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzat; az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivatal (NEKH), a Kisebbségi oktatás és kultúra, valamint a Kisebbségi Országos Önkormányzatok (13) fejezeti kezelésű előirányzatok; a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához az egyházakkal kapcsolatos 8 fejezeti kezelésű előirányzat. Az újonnan létrehozott Területfejlesztés fejezethez került a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, a szintén új EU Integráció fejezethez került a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. A Miniszterelnökség fejezethez kerültek a korábbi Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezettől a sporttal kapcsolatos feladatok, amelynek ellátására hozták létre a Nemzeti Sporthivatal fejezeti jogosítványú költségvetési szervet. 35


A 2004. október első napjaiban hozott kormányzati döntés alapján az intézményi kör tovább szűkül. Így a fejezet 1-7. címének 2005. évi költségvetése 2 intézmény (MEHIG, KSZF) és 15 fejezeti kezelésű előirányzat kiadásait és bevételeit (támogatását) tartalmazza. A tárca az intézményi kör, a Kormány által alapított közalapítványok, valamint az állam, vagy a központi költségvetési szerv legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt álló közhasznú és gazdasági társaságokat felülvizsgálta. A felülvizsgálat eredményeként – az ÁSZ javaslatát is figyelembe véve – megszüntette az EUKK-t (Európai Kommunikációs Közalapítvány) és folyamatban van az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat alapján az In-Forrás XXI. Kht., valamint a Hungarian Review Információs és Kiadói Kht. jogutód nélküli megszüntetése is. A feladat- és intézményrendszer változásával kapcsolatosan a fejezet felügyeleti szerve folyamatosan gondoskodott a jogszabályi háttér megteremtéséről, a szükséges előterjesztések elkészítéséről. A megszűnt szervezetek, feladatok – fejezeti javaslatra – kikerültek a fejezeti címrendből, vagyis a tárca intézkedett a szervezeti változások szabályszerű rendezéséről. Az egyes intézmények a költségvetési előirányzatok tervezésénél figyelembe vették a jogszabályokkal determinált szakmai feladatok ellátásának szükségleteit, a tervezési körirat által behatárolt keretek között. A saját bevételeknek egyedül a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) gazdálkodásában van meghatározó szerepe, a többi intézménynél azok összegükben és arányaiban is jelentéktelenek. A KSZF-nél figyelmet fordítottak a költség- és egyéb kalkulációkra, az önköltségszámításra, a megfelelően kialakított önköltség szabályozási, számítási és elemzési rendszerek alapul szolgáltak a saját bevételek reális számbavételéhez. A két intézmény által összeállított Adatlap adatai megfeleltek a tervezési körirat előírásainak és a PM keretszámainak. Valamennyi táblázat szabályszerűen, az előírásoknak megfelelően tartalmazta a 2004. évi eredeti előirányzatot, a szerkezeti változások és szintre hozás összegét, az előirányzati többleteket és a 2005. évi javasolt előirányzat összegét.

A fejezeti szintű személyi juttatások 2005. évi javasolt kiadási előirányzata 5031,3 M Ft. A fejezet és intézményei a személyi juttatások tervezése során betartották a tervezési körirat előírásait, az előírások betartásához részben a személyi, részben a működési és a beruházási kiadásokat csökkentették. A dologi és a felhalmozási előirányzatok csökkentése mellett a MEH Igazgatásnál (MEHIG) (35 fő, 5%) létszámcsökkentéssel tudták biztosítani a kereset emelkedés forrását.

36


A KSZF kivételével – várhatóan – nem lesz elegendő forrás az intézmények működtetésére, ahol a saját bevételek növelésével teremtették meg a dologi kiadások emelkedésének és a keresetemelkedés forrását. A három intézménynél (MEHIG, HTMH, NEKH) már az elmúlt években is jelentős leépítést kellett végrehajtani az elvonások miatt, ami a kisebb intézményeknél a feladatellátás biztonsága szempontjából kockázatot jelent. Ezek közül csak a KSZF és a MEHIG szerepel 2005. évben a fejezet 1-7. címének költségvetésében. A létszám- és foglalkoztatási struktúrát minden intézménynél felülvizsgálták és azok alapján döntöttek a 2005. évi javasolt előirányzat megosztásáról a foglalkoztatási formáknak megfelelően (közalkalmazott, köztisztviselő, MT hatálya alá tartozók, állományba nem tartozók juttatásai). A költségvetési létszámkeret számításánál betartották a tervezési köriratban megfogalmazott elvárásokat. A fejezet 2005. évi tervezett létszámkerete – a 2004. évi korrigált 937 fővel szemben – 914 fő, az 1 főre jutó keresetváltozás 106,0%. A 914 főből 298 fő a közalkalmazott, 507 fő a köztisztviselő, 42 fő az MT hatálya alá tartozó és 67 fő az állományon kívüliek tervezett létszáma. Az egész évben folyamatos feladatokat közszolgálati státussal kívánják továbbra is megoldani, és nem tervezik ezek megbízással történő teljesítését. A személyi juttatások kimunkálásánál maradéktalanul érvényesültek a tervezési körirat előírásai. A jutalom tervezésénél betartották az Ámr. 58. § (5) bekezdés, illetve az 59. § (2) bekezdésben foglaltakat. A tervezés során betartották a munkaadókat terhelő járulékok előírt, tervezhető mértékét, a számlás foglalkoztatást általában nem kívánják bővíteni, illetve nem kívánják a feladatokat kiszervezni. A járulékok 2005. évi javasolt előirányzata 1574,1 M Ft, amely 3%-kal kevesebb a 2004. évi eredeti előirányzatnál. A fejezeti összesített adatok szerint a dologi kiadások 2005. évi javasolt előirányzata 9190,3 M Ft-ra alakult, amely a 2004. évi eredeti előirányzatnál 5%-kal kevesebb. A tervezés során a 2004. évi eredeti előirányzatból kiindulva szabályszerűen vették figyelembe a szerkezeti változásokat és a szintre hozás összegét. A szerkezeti változásokon belül az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat és a tervezési körirat előírása jelentősen csökkentette a támogatási előirányzatot. Az előirányzati többletek 78%-át (59,1 M Ft) elsősorban a KSZF bevételi többlete eredményezte.

A dologi kiadásoknál valamennyi intézmény érvényesítette a tervezési körirat azon követelményeit, hogy azok csak a saját bevételek növekményéből és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításból növelhetők. A KSZF növelte a saját bevételeket, a MEHIG, a HTMH és a NEKH – a létszámleépítés mellett – csökkentette a dologi és beruházási kiadásokat. Az 1-7. cím egyéb működési célú támogatására 1692,1 M Ft-ot, intézményi beruházásra 3765,8 M Ft-ot, felújításra és felhalmozásra 756,3 M Ft-ot, kölcsönökre 6,0 M Ft-ot terveztek 37


A szervezetek működésének további felülvizsgálatával már nem számoltak, az eddigi tartalékokat érvényre juttatták, s újabb szervezet átalakítások csak hoszszabb távon eredményezhetnek csekély mértékű kiadás-csökkenést, ugyanakkor jelentős kockázatot jelentenek a biztonságos feladatellátás szempontjából. A kiadásokat a KSZF-nél felülvizsgálták, s több tételnél újabb korlátozásokat vezettek be, pl.: csökkentették a személyi használatú gépkocsik, a belső gépjárműpark, a mobil telefonok számát, korlátozták az elszámolható költségeket. A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésénél betartották a törvényi előírásokat és a tervezési körirat előírásait. A tervezéshez a szakmai szervezetektől szöveges értékelést, számítási anyagot kértek az eddigi teljesítésről, a várható feladatokról és azok költségigényéről. Összeállították a fejezeti programok listáját prioritási sorrendben, az előírt adattartalommal. A kidolgozott programoknál figyelembe vették a prioritási sorrendet. Az előirányzat tervezésekor áttekintették a korábban megkezdett feladatok áthúzódó hatásait, determinációit (megkötött szerződések), a kezdődő és befejeződő feladatok forrásigényét. Azoknál a feladatoknál, ahol jelentős maradvány képződött, az előirányzatok kialakításánál figyelembe vették a maradvány összegét is. A fejezet felügyeleti szerve által a prioritási sorrendnek megfelelően szeptember 27-ig összeállított javaslat alapján 43 program támogatási igénye 52 162,6 M Ft, a PM javaslata 40 155,3 M Ft volt, amely keretszám a miniszterelnöki egyeztetést követően 42 105,3 M Ft-ra módosult, amely tartalmazta a fejezeti tartalékot is. Az előirányzat összege a 2004. szeptember 15-ei egyeztetést követően 34 programmal, 48 491,9 M Ft lett, amely 11%-kal haladja meg a 2004. évi eredeti támogatási előirányzatot. Prioritást élveztek a határon túli magyarokkal, az egyházakkal és a kisebbséggel kapcsolatos feladatok támogatásai. Néhány esetben – a korábbi szerkezeti rendhez viszonyítva – az azonos célú és rendeltetésű feladatok (határon túli, kisebbségi) összevonásra kerültek. 2004 október első napjaiban 12 fejezeti kezelésű előirányzat más fejezetekhez (KüM, ICSSZEM, NKÖM) történő átcsoportosításáról döntöttek. Így a fejezetnél az összevonások és az átcsoportosítások után 15 fejezeti kezelésű előirányzat maradt, 11 123,8 M Ft kiadási és támogatási előirányzattal. A feladatfinanszírozás körébe egyetlen fejezeti kezelésű előirányzat – Egyházi rekonstrukció – tartozott, a tervezés során a várható teljesítés számbavételével szabályszerűen jártak el. Erre vonatkozóan alkalmazták az előírt dokumentációt, és figyelembe vették a program ütemezésének teljesíthetőségét. Az előirányzat az NKÖM-hez kerül. A fejezet 2005-ben központi beruházást nem tervezett. Az Európai Uniós tagsággal és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat nem terveztek. Az intézmények összesített adatai alapján a bevételek összege 1374,4 M Ft, amelynek 99%-a a KSZF bevétele. A KSZF részletesen, számításokkal alátámasztva dokumentálta ennek tervezését, a tervezett összeg teljesítése reálisnak értékelhető. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál bevételt nem terveztek.

38


A MEHIG (intézmény) a felügyeleti szerv levele és a tervezési körirat szerint elkészítette a 2005. évi előirányzatok levezetéséhez az Adatlapot. Ebben a 2004. évi eredeti előirányzatból (kiadás 5350,9 M Ft, bevétel 7,3 M Ft, támogatás 5343,6 M Ft) kiindulva vezette le a szerkezeti változásokkal (-324,1 M Ft) csökkentett bázis előirányzatot, amely egyben a 2004. évi alap előirányzat, mivel szintre-hozás nem merült fel. Az előirányzati többletek (0,4 M Ft a bevételeknél, 138,8 M Ft a kiadásoknál) szabályszerű számbavétele alapján a 2005. évi javasolt kiadási előirányzat 5166,0 M Ft, bevételi előirányzat 7,7 M Ft, támogatási előirányzat 5158,3 M Ft. A kiadási előirányzatokat terhelő, évek között áthúzódó kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését jelző folyamatok tervezésénél betartották az ÁHT. 103. § (2) bekezdésének előírásait. A személyi juttatások 2004. évi eredeti, 3226,1 M Ft előirányzatát az FMM fejezettől való átvétel miatti 35,6 M Ft szerkezeti változás növelte, így a bázis előirányzat 3261,7 M Ft, amely 1,2%-kal haladja meg a 2004. évi eredeti előirányzatot. Az alapvetően illetményemeléssel és létszámcsökkentéssel összefüggő előirányzati többletek (190,5 M Ft) által a 2005. évi javasolt előirányzat 3452,2 M Ft, amely 10,6%-kal több a 2004. évi eredeti előirányzatnál. A MEHIG a létszám és a személyi juttatások költségvetési előirányzatainak és irányszámainak tervezésénél betartotta a vonatkozó jogszabályokban és a tervezési köriratban foglalt előírásokat. A személyi juttatásokat az előírásokkal összhangban határozták meg, azokat számításokkal alátámasztva, dokumentáltan bocsátották az ellenőrzés rendelkezésére az I-VII. havi tényleges és várható teljesítési adatok, a megfelelő főkönyvi számlák adatai alapján. Az egész évben folyamatosan ellátandó feladatokat alapvetően közszolgálati státusban kívánják megoldani. A 2005. évben – ahhoz, hogy a 6%-os illetményemelés fedezetét biztosítani tudják támogatási igény növelése nélkül – 35 fős létszámleépítést terveztek. Ebből 2 fővel csökkentették az MT, 23 fővel a KT hatálya alá tartozók létszámát, továbbá a külsős foglalkoztatásnál 10 fős csökkenéssel számoltak. Az ebből származó megtakarítás biztosít forrást a béremelésre. Rugalmasabb foglalkoztatási formákat nem dolgoztak ki, azonban részletes számításokkal alátámasztva felülvizsgálták a külső személyi juttatások közé tartozó megbízási díjakat, azokat csökkentették (-38,0 M Ft), annak szervezeti realizálására a helyszíni ellenőrzés befejezéséig még nem született döntés. A munkaadókat terhelő járulékok tervezését szabályszerűen, számításokkal alátámasztva, dokumentáltan végezték. Figyelembe vették a tervezési köriratban meghatározott mértékeket, az I-VII. havi teljesítési adatokat, az általánosan fizetendő járulékok mellett tervezték a reprezentáció, a táppénz- és egészségügyi hozzájárulás után fizetendő járulékokat is.

39


A dologi kiadásoknál a 2004. évi 1113,7 M Ft eredeti előirányzatot 373,8 M Fttal csökkentették a kötelező zárolások, ami következményeként a bázis előirányzat 744,6 M Ft-ra (33%-os csökkenés) alakult. Ezt az előirányzat csökkenések (132,4 M Ft) 612,2 M Ft-ra módosították, ami a 2005. évi javasolt előirányzat. Az előirányzat csökkenésekből –153,3 M Ft a létszámcsökkentéshez, 0,4 M Ft a bevételi többlethez, 20,5 M Ft a többletfeladatok miatti pályázati összeghez kapcsolódik. A MEHIG a dologi kiadásokra vonatkozó, a tervezési köriratban foglalt azon előírást, hogy az intézmény támogatási keretszámán felüli többlettámogatással ellentételezetten nem tervezhető, az előirányzatot a saját bevételek növekményéből és a képződő megtakarításokból lehet finanszírozni, betartották. A MEHIG beruházást nem tervezett, az intézmény kiadásai között kölcsönökre 5,0 M Ft-ot terveztek. Az előirányzatok között nem számszerűsítettek nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat. A bevételeket a 2003. évi teljesítés és a 2004. évi I-VII. havi tényleges teljesítés adatai alapján tervezték. A 2004. évi 7,3 M Ft eredeti előirányzatot 0,4 M Ft várható növekedéssel emelték meg. A tervezett növekedést részben a kölcsön bevétel csökkenéséből (-0,7 M Ft), részben a saját bevétel növekedéséből (1,1 M Ft) számították. Fejezeti tartalék céljára 470,0 M Ft-ot terveztek az előre nem látható feladatok forrásául, ami a szeptember 15-ei egyeztetés után 558,0 M Ft-ra módosult.

40


ESÉLYEGYENLŐSÉGI KORMÁNYHIVATAL A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a 2004. szeptember 30-ára készített törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék nem kapta meg, így tételesen nem állt módunkban nyomon követni a változások hatásait, az új fejezetrendnek megfelelő előirányzatokat.2 Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 2005. évi költségvetési javaslat szerinti kiadásaira összesen 13 494,9 M Ft, ebből az intézményi kiadásokra 853,8 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatokra 12 641,1 M Ft kiadást terveztek.3 Az intézményi feladatokra saját bevételt nem vettek figyelembe, a fejezeti kezelésű feladatokra 12 187,1 M Ft támogatást és 454,0 M Ft bevételt terveztek, melyből 415,0 M Ft Uniós forrásból és 39,0 M Ft világbanki segélyből tervezett bevétel. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 2004. évi intézményi – támogatással fedezett – eredeti előirányzata 818,7 M Ft, a fejezeti kezelésű feladatok eredeti előirányzata 13 012,4 M Ft, amelyből a támogatás 12 109,8 M Ft, a bevétel 902,6 M Ft volt.

A Hivatal a 2005. évi költségvetési előirányzatok és a 2006-2007. évi irányszámok tervezését a tervezési körirat előírásai, irányelvei szerint elvégezte. A költségvetési javaslatban figyelembe vették az államháztartás kiadásait mérséklő, 2004. évi kormányrendeletek és határozatok követelményeit, a szerződésekből következő prioritásokat és a várható – jogszabályokból következő – feladatbővülés költségvetési forrásigényét. A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése során érvényesültek a tervezési körirat azon előírásai, hogy a szakmai programokra pályázni kell, és a feladatokat prioritás alapján rangsorolni szükséges.

2

A Miniszterelnökség fejezettől – más feladatokkal együtt –az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és ezzel egyidejűleg a hivatalhoz tartozó feladatok átkerültek az új Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz.

3

Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal költségvetése a költségvetés 2004. évi szerkezeti rendjében a Miniszterelnökség fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai között került jóváhagyásra. 41


A munka folyamatában áttekintették az elmúlt évben megkezdett, áthúzódó feladatok hatásait, részletesen dokumentálták a fejezeti kezelésű előirányzatok leírását, tervezését, célját, a támogatások folyósításának szempontjait. Az előirányzatoknál az új feladatok és az ESZCSM-től 2004. évközben átvett feladatok forrásigénye eredményezett növekedést.

A 2005-ben megvalósítandó programokat 4 nagy csoportra osztották, ezen belül részletesen bemutatták a programhoz tartozó feladatokat, azok determinációit, kiadásait, támogatási igényét és bevételeit. A bevételek tervezésénél részletezték az EU-s és egyéb forrásokat. Az első tervezetek szerint ezek támogatási igénye 18 440,3 M Ft volt, ebből a PM szerint a determináció összege 1230,3 M Ft, a csökkentett determináció összege pedig 790,2 M Ft volt. A folyamatban lévő programok és egyéb kötelezettségek alapján 13 396,8 M Ft támogatási igényt rögzítettek, amelyből a decentralizálásra felajánlott összeg 2500,0 M Ft. A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelő javaslat szerint az előirányzatokat hét jogcímcsoportba sorolva tervezték, ebből az 1. jogcímcsoport a Nemzetközi kötelezettségvállaláson alapuló programokat foglalja magában. Az 1. jogcímcsoporthoz tartozó programok 3 alprogramból állnak, ezek kiadásainak összege 663,9 M Ft, amelyből a támogatási igény 209,9 M Ft, az EU-s forrás 415,0 M Ft, a tervezett egyéb bevétel 39,0 M Ft. Az ebbe tartozó programok között PHARE program (a roma kisebbséghez kapcsolódóan, 2004-ben már működött), átmeneti támogatás az adminisztratív és intézményi kapacitás-fejlesztéshez (új program), világbanki segély romaügyi intézményfejlesztéshez (2004-ben már működött) voltak. A 2. jogcímcsoportba a Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs programok – öt alprogramból álló – kiadásaira 1639,5 M Ft-ot, amelyből a személyi juttatásokra 82,3 M Ft-ot, ennek járulékaira 29,2 M Ft-ot, dologi kiadásokra 224,0 M Ft-ot, egyéb működési célú támogatásokra 1304,0 M Ft-ot terveztek. Az alprogramokat teljes összegükben költségvetési támogatásból tervezik megvalósítani. A program előirányzata már tartalmazza az ESZCSM-től évközben átvett feladatok előirányzatait is, a programok (a Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja kivételével) már 2004-ben is működtek. A 3. Civil szervezetekhez kapcsolódó feladatok program – 2 alprogramból álló – kiadásaira 7059,0 M Ft-ot irányoztak elő. Ebből személyi juttatásokra 171,5 M Ftot, ennek járulékaira 69,0 M Ft-ot, dologi kiadásokra 518,5 M Ft-ot, egyéb működési célú támogatásokra 6300,0 M Ft-ot terveztek. Az előirányzatok célja a Nemzeti Civil Alapprogram működtetésével a hatékony társadalmi párbeszéd, érdekképviseleti rendszer, az erős civil társadalom kialakulásának elősegítése. Az Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség fejlesztésére 1061,2 M Ft, az Államháztartáson kívüli szervezetek támogatására 1451,0 M Ft, a Társadalmi szervezetek támogatására 676,5 M Ft, a Társadalmi önszerveződések támogatására 90,0 M Ft kiadást/támogatást terveztek. Ez utóbbi 4 program már 2004-ben is működött.

A kiadásokat részletes számításokkal és szöveges magyarázatokkal, indokolással támasztották alá, a javaslat tartalmazta a tervezési körirat szerinti táblázatokat. Az adatok egyeztetése az ellenőrzés lezárásáig nem fejeződött be.

42


A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit számításokkal alátámasztva tervezték. A tervezett bevétel összege 454,0 M Ft, amiből az EU-s támogatásként 415,0 M Ft-ot, egyéb bevételként 39,0 M Ft-ot – a Világbankkal kötött szerződés alapján – terveztek. Az intézményi előirányzatok tervezésénél az első működési év (2004.) tervezett kiadási (támogatási) előirányzataiból indultak ki, ennek összege 818,7 M Ft volt. A támogatáson kívül az EKH részére bevételt nem írtak elő. Szerkezeti változásként az ESZCSM-től átvett feladatok forrásigényét (52,1 M Ft), „szintre hozásként” ennek éves igényét (62,5 M Ft) vették figyelembe. A 2004. évi alap-előirányzat összege – a módosításokkal – 933,3 M Ft-ra alakult, amit a tervezési körirat előírásai szerint csökkentett a 70,5 M Ft EKH és a 9,0 M Ft ESZCSM elvonás. A korrekciókkal a 2005. évre javasolt előirányzat öszszege 853,8 M Ft, amelyből a működési előirányzat 838,6 M Ft, a felhalmozási előirányzat 15,2 M Ft. A működésen belül személyi juttatásokra 375,6 M Ft-ot, ennek járulékaira 111,9 M Ft-ot, dologi kiadásokra 351,1 M Ft-ot terveztek. A személyi juttatásokat szervezeti egységekre, személyekre lebontva tételesen megtervezték. A tervezés menetében betartották a jogszabályi előírásokat és a tervezési köriratban foglaltakat, azonban sajátosan értelmezték azokat (a támogatások bázisszintű változatlansága mellett a személyi juttatások és járulékai növekményét a dologi juttatások előirányzata terhére tervezték). A bázisadatokból kiindulva figyelembe vették az évközben átvett feladatok költségvetési igényét. A tervezett létszám 67 fő, melyből a köztisztviselői létszám 66 fő (52 fő induló + 14 fő ESZCSM-től átvett), 1 fő állományon kívüli. A számításokkal alátámasztott kimutatás szerint a béremelés összege 19,5 M Ft. Létszámleépítést nem terveztek, többlettámogatást nem igényeltek, a béremelés és a többletjuttatások forrását a dologi kiadások átcsoportosításával tervezik biztosítani, az indokolt mértéknél nem nagyobb arányban emelve a támogatási előirányzatot. A munkaadókat terhelő járulékok tervezett előirányzata (111,9 M Ft) – az előbbi megállapítások figyelembe vételével – megfelel a tervezési köriratban foglaltaknak. A dologi kiadásokra 351,1 M Ft-ot terveztek, amely a 2004. évi előirányzatnál 78,0 M Ft-tal kevesebb. Az előirányzatból ésszerű takarékos gazdálkodással a működés megvalósítható. Államháztartáson belülre és kívülre pénzeszközátadással nem számoltak, vállalkozásba nem terveznek kiadni feladatot. A felhalmozási kiadásokra 15,2 M Ft-ot terveztek az előző évi 41,2 M Ft-tal szemben. Az előirányzott összegből kisebb fejlesztéseket terveznek megvalósítani.

43


A tervezett dologi (-18%) és felhalmozási (–63%) előirányzat jelentős csökkenései ellenére a tervezett előirányzat szigorú és következetes gazdálkodással elegendő forrást biztosíthat a 2005. évi feladatokra. Azonban, ha az elemzés, a takarékossági célkitűzések nem érvényesülnek a jövő évi gazdálkodásban, többletigény válhat szükségessé. Az EKH első működési éve 2004., ezért sem összehasonlítani, sem következtetéseket levonni az előző évekhez viszonyítva még nem lehet.

44


POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok fejezeti jogosítványú költségvetési szerv a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 35 356,5 M Ft, saját bevétele 296,8 M Ft, költségvetési támogatása 35 059,7 M Ft. A 2005. évi támogatási keret (35 059,7 M Ft), a szolgálatok törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatainak végrehajtását biztosítja. A PNSZ 2004. évi kiadási előirányzata 30 618,0 M Ft, saját bevételi előirányzata 270,6 M Ft, költségvetési támogatási előirányzata 30 347,4 M Ft volt.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek, melyeket a Magyar Államkincstár önálló kincstári alanyként kezel. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok címhez három intézmény (alcím) tartozik, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), az Információs Hivatal (IH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). A hivatalok alaptevékenységüket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján végzik. A Nemzetbiztonsági Iroda és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet költségvetési előirányzatait a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat intézményi előirányzatai tartalmazzák. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2005. évi költségvetésének tervezése a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól szóló 32/2004. (III. 2.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve készült. Eszerint a hivatali tervben csak a kiemelt előirányzatok szerepelnek. A 2005. évi költségvetési tervezés ellenőrzése a Nemzetbiztonsági Irodában, és a három intézménynél történt, azonban a hivatkozott kormányrendeletet figyelembe véve a véleményben a kiemelt előirányzatok összegei kerültek rögzítésre. A hivatalok minden szabályzata, adata, munkaokmánya „Szigorúan Titkos!” minősítésű. A felügyeleti szerv az intézmények részére Tervezési Módszertani Útmutatót nem adott ki. Levélben felhívta a szolgálatok figyelmét, hogy az intézményi tervezés a tervezési köriratban rögzített alapfeltételeket vegye figyelembe. A fejezet intézményrendszer korszerűsítésére nem tett javaslatot, ugyanis a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatrendszerét, intézményrendszerét a kétharmados nemzetbiztonsági törvény rögzíti. A feladat- és intézményrendszer a jogszabályok változatlansága miatt nem módosul.

45


Az előirányzatokra vonatkozó tartalmi és számszaki levezetések a tervezési előírásoknak megfelelnek, összhangban vannak a törvényi előírásokkal, a Kormány által meghatározott prioritásokkal. A fejezeti támogatási előirányzat alapján a jogszabályokban meghatározott feladatok teljesíthetőek. A költségvetési létszámkeret kiszámításánál a tervezési köriratban fogalmazott elvárásokat nem tartották be, azoktól indokoltan eltértek. A szolgálatoknál törvényekben, kormányhatározatokban meghatározott feladatok megnövekedése miatt többletlétszám szükséges (pl.: NBSZ 150 fő). A tervezési körirat létszámleépítést kényszerít ki azzal, hogy 6,5%-os illetménynövelést írt elő, de abból a központi költségvetés támogatással csak 5%-ot fedez. (Egy azóta hozott kormánydöntés értelmében az illetménynövelés 6%, a fedezet 4,5%.) A 2004. szeptember 17-ei állapot szerint az NBSZ 75 új státusz kialakítására kap támogatást. A dologi kiadások tervezésénél a tervezési körirat előírásait betartották. A szolgálatok esetében az alaptevékenységre fordítható előirányzatot is a dologi kiadások között kell tervezni („B” előirányzatok), így annak növelése indokolt. A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésénél a törvényi előírásokat és a tervezési köriratban foglaltakat betartották. A benyújtott programok célkitűzései összhangban vannak kormányprogrammal és a tervezési köriratban foglalatakkal. Szakmai programokat a fejezet sajátosságai miatt nem egyeztetett más fejezetekkel. A központi beruházások tervezésénél a prioritásokat figyelembe vették és évekre bontva kidolgozták azok három éves programját, feltüntették a beruházáshoz szükséges egyéb forrásokat. Központi beruházási előirányzatot azonban – a költségvetési törvényjavaslat szerint – 2005-ben sem kapnak a szolgálatok. Az európai uniós tagsággal, és nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő fejezeti kezelésű előirányzatokkal a nemzetbiztonsági szolgálatok nem rendelkeznek. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a 2005. évi bevételek tervezésénél a 2004. évi szintet tartották meg, figyelembe véve, hogy a szolgálatok bevételeik növelésére nem képesek. Bevételeket meghatározó jogszabály a szolgálatokra vonatkozóan nincs. A fejezeti kezelésű többletigények kezelésére ebben az évben kialakított pályázati rendszer azt jelentette, hogy a fejezeti irányszámon felül bármilyen többletigényt meg kellett pályázni. A pályáztatás 2005. évi tervezés során alkalmazott formája a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok számára gondot okoz, mivel tevékenységük specialitása, valamint a titoktartási kötelezettség betartása olyan sajátosságot jelent, amelyet a költségvetés, illetve a pályázati anyag összeállításánál figyelembe kell venni.

46


• A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részletes költségvetése szigorúan titkos, ezért nyílt pályázati anyagban az igények nehezen kezelhetők. Összevonva, semleges megfogalmazással beilleszthetők lennének, de ebben az esetben semmitmondóvá válnának, indokoltságuk is csak erősen gyengített érvrendszert használhat, a pályázatok összehasonlításánál hátrányba kerülhetnek. • A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok nem jutnak EU-s támogatásokhoz, ezért szükséges fejlesztésekhez kizárólag hazai forrás szolgálhat. Nem szolgálja az ország érdekeit, ha egy terület azért kerülne hátrányba, mert sajátosságai miatt nem jut EU-s támogatásokhoz. • Az elmúlt években a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai jelentősen megnőttek, amivel nem tartott lépést a feladatok ellátásához szükséges források biztosítása. Különösen igaz ez a terrorellenes harc esetében, amely a társadalom számára kiemelt fontosságú, de a Kormány nemzetközi kötelezettséget is vállalt a terrorellenes küzdelem fokozására. Ennek 2004. évi feladataira született a terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól szóló 2112/2004. (V. 7.) Korm. határozat. • A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nagy rendszereinek szintentartására, illetve létesítésére érvényes kormányhatározatokkal rendelkezik, melyek alapján a költségvetési éven túlnyúló magánjogi szerződéseket is kötött (pl. karbantartási szerződés). E rendszerek szintentartása, illetve kiépítése elengedhetetlen a modern bűnüldözési és megelőzési munkában. További fontos érv, hogy az NBSZ területén történő fejlesztés/visszafejlesztés pozitívan/negatívan befolyásolja az összes bűnüldöző szerv munkáját. Mindez vonatkozik a rendszerek folyamatos működésének biztosítására is. • Az esetleges további költségvetési megszorítások, valamint a nem tervezhető inflációs hatás miatt a dologi kiadások veszélyes, a folyamatos működésben kockázatot jelentő szintre süllyedhetnek. Figyelembe véve, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az alapfeladatok ellátásának egyik alapkiadása, a műveleti költségek is a dologi kiadások között szerepelnek, ezért a dologi kiadások csökkentése a műveleti költségeket is érintik. Ezért a dologi kiadásokat érintő csökkentések esetén indokolt a csökkentés vetítési alapjából a műveleti költségeket kivenni. Az Európai Unió tagállamaiban és a NATO-ban a nemzetbiztonsági szolgálatok kiadási előirányzata mindössze egy soron szerepel, költségvetésüket nem nyílt pályázaton döntik el. Ezért olyan megoldás kidolgozása szükséges, amely biztosítja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének biztonságát és titkosságát. A szolgálatok a 2005. évi előirányzatai költségvetési törvényjavaslat szerint a következők szerint alakultak.

47


A Nemzetbiztonsági Hivatal 2005. évi kiadási előirányzata 8319,3 M Ft, saját bevétele 72,4 M Ft, támogatása 8246,9 M Ft. Az Információs Hivatal 2005. évi kiadási előirányzata 8188,1 M Ft, saját bevétele 53,8 M Ft, támogatása 8134,3 M Ft. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2005. évi kiadási előirányzata 18 849,1 M Ft, saját bevétele 170,6 M Ft, támogatása 18 678,5 M Ft.

48


KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal fejezeti jogosítványú költségvetési szerv 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 1485,3 M Ft, saját bevétele 6,0 M Ft, költségvetési támogatása 1479,3 M Ft. A KEHI a tervezési köriratnak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően alakította ki költségvetési tervjavaslatát, amelyben a helyszíni ellenőrzés idején a kiadási előirányzat 1311,8 M Ft, a támogatás 1305,8 M Ft, a saját bevétel 6,0 M Ft volt. A KEHI a PM-mel egyeztetve beépítette költségvetési tervébe az új feladatok miatti 2004. évi létszámbővítés áthúzódó többletkiadásait. Kiadási előirányzata ezért – a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint – 1485,3 M Ft, a támogatás 1479,3 M Ft-ra módosult, változatlan (6,0 M Ft) bevétel mellett.

A 2004. augusztus 2-án beküldött költségvetési tervjavaslatban a KEHI 848,7 M Ft személyi juttatást és 278,7 M Ft munkaadókat terhelő járulékot tervezett. A létszám és a személyi juttatások költségvetési előirányzatainak és irányszámainak tervezésekor a hivatal betartotta az Áht. 24. §-a és az Ámr. 58-59. §-ainak rendelkezéseit, a tervezési köriratban foglaltakat. Nem tartalmazta a költségvetési tervjavaslat a leépíteni tervezett létszám végkielégítését. Az intézmény tervezett létszáma nem tér el a költségvetési létszámkerettől. A tervezés során az intézmény a tervezési köriratban foglaltak szerint járt el a munkaadókat terhelő járulékok mértékének meghatározásakor. A KEHI ún. számlás foglalkoztatást nem tervezett. A dologi kiadások tervezése a kiadások felülvizsgálatával és azok rangsorolásával, megalapozottan történt. Az augusztus 2-i javaslat szerint erre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 167,6 M Ft kiadást irányozott elő. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a dologi kiadások 313,6 M Ft-ot tesznek ki. A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról szóló 2343/2003. (XII. 23.) Korm. határozat a KEHI részére, az EU támogatások ellenőrzési feladatainak megoldására a 2004. és a 2005. évre létszámfejlesztést, dologi és beruházási előirányzatokat hagyott jóvá. A kormányhatározatnak megfelelően a tervezés során figyelembe vették a 2005. évre esedékes 20 fő létszámfejlesztést, valamint az ehhez kapcsolódó dologi kiadások 146,0 M Ft és a beruházási kiadások 27,5 M Ft összegű növekedését.

A tervezett pénzügyi keret a KEHI számára elegendő forrást biztosít feladatai ellátásához. A kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettség vállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előre jelző folyamatok nyilvántartásánál betartották az Áht. 103. § (2) bekezdésének előírásait. 49


Felhalmozási célokra a Hivatal 14,8 M Ft értékű beruházási és 2,0 M Ft értékű felújítási kiadást irányozott elő. A felhalmozási kiadások a KEHI ellenőrei munkakörülményeinek javítását szolgáló informatikai, bútor és egyéb eszköz beszerzéseket jelentenek. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a KEHI felhalmozási kiadásai 44,3 M Ft, ebből a felújításé 2,0 M Ft összeget képviselnek. A lakásépítési kölcsönök előirányzatára nem terveztek kiadást 2005-ben, mivel úgy ítélték meg, hogy a már kiadott lakásépítési kölcsönök visszaforgatott törlesztései elegendő forrást biztosítanak a felmerült igények kielégítésére. A KEHI tervjavaslatában 6,0 M Ft saját bevételt vett figyelembe, amely bevétel két forrásból, az Ellenőrzési Figyelő még hátralévő bevételeiből és a már elhasználódott gépkocsik értékesítéséből származik. Számbavétele megalapozott, a várható bevételek felmérésén alapul. Az intézmény figyelembe vette a bevételek utáni befizetési kötelezettség jelentős mértékű növekedésének hatását, előirányzatait ennek megfelelően alakította ki. Fejezeti tartalékot a KEHI nem tervezett.

50


XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A Belügyminisztérium fejezetet ez úgy érintette, hogy a 23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím a központi költségvetésben önállóan „IX. Helyi önkormányzatok támogatásai” fejezetnéven szerepel. Ez a technikai jellegű változtatás ellenőrzési tevékenységünket nem érintette. A Belügyminisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata – a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap részére adott támogatás, mint kiadás nélkül – 328 441,3 M Ft, bevételi előirányzata 49 480,4 M Ft, támogatási előirányzata 278 960,9 M Ft. A 2005. évre a PM által megadott eredeti támogatási előirányzata 240 977,3 M Ft volt, amely a benyújtott programok és a fejezeti kezelésű előirányzatok egyeztetése, jóváhagyása eredményeként 278 960,9 M Ft-ra módosult (2004. október 4. állapot). A tárca 2004. évi támogatási előirányzata 290 383,5 M Ft volt, így a fejezetnél a feladatok bővülése mellett 11 422,6 M Ft támogatás csökkenés következett be. A fejezeti támogatási keretszámot több előirányzat változásának együttes hatása befolyásolta. A változás főbb összetevői a következők voltak: a 2004. évi központi elvonás beépítése; a 2004. évi EU parlamenti választásra biztosított keret visszavonása; 5%-os támogatáscsökkentés; hivatásos állomány 2004. évi illetménykiegészítésének beépítése; 6%-os tervezett bérfejlesztés támogatása; valamint a jóváhagyott pályázati támogatás.

A kormányzati célkitűzésekkel, valamint a Belügyminisztérium középtávú ágazati stratégiájával összhangban jelentős méretű szervezetkorszerűsítési folyamat indult meg, amely elsősorban a fejezet felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek feladat ellátásának javítását célozta meg költséghatékonyabb működés elérése mellett. A szervezetkorszerűsítési folyamat eredményeinek csak egy részét lehetett felhasználni a 2005. évi költségvetés tervezésénél, mivel a folyamat folytatása csak a szükséges döntések meghozatalát, egyes esetekben a jogszabályi háttér megteremtését követően (a helyszíni ellenőrzés befejezése után) számszerűsíthetők. A fejezet felügyelete alá tartozó intézmények számára a felügyeleti szerv előírta a szakmai feladatok és az intézményi működési feltételek, igények, valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb kormánydöntések figyelembevételét, továbbá a többletteljesítménnyel elérhető bevételi többletek reális tervezését, de a helyszíni ellenőrzés befejezéséig a felügyeleti szerv még nem vizsgálta felül az intézmények vonatkozó költségvetési előirányzatainak megalapozottságát.

51


A költség-haszon, illetve a költség-hatékonyság elemzési technikák alkalmazása nem került előtérbe a fejezet 2005. évi költségvetése tervezésében. A fejezet nem intézkedett az önköltségszámítás szabályozási, elszámolási- és adatgyűjtési rendjének központi felülvizsgálatáról, aktualizálásáról. A fejezet észrevétele szerint a költség-haszon, illetve a költség-hatékonyság elemzési technikák alkalmazására „a fejezet valóban nem adott egységes irányelveket az intézményi kör számára, azonban a 2004. évben a hatékonyabb gazdálkodás érdekében folyamatosan megtett költségtakarékos intézkedések hatása a bázis szemléletű tervezés során beépítésre kerültek.”

Az előirányzatok tartalmi- és számszaki levezetése megfelelt a tervezési előírásoknak. Az eddigi tervezési gyakorlattól eltérően – a 2005. évre meghatározott PM tervezési metodika szerint – a fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve a fejezet többletfeladatainak ellátásához szükséges források vonatkozásában 79 db pályázat, 89 527,9 M Ft összegben prioritási sorrend feltűntetésével került benyújtásra. A feladatokat a fejezet három kategóriába sorolta: determinált (43 510 Ft), kötelezettségvállalással nem terhelt, de 2005. évben ellátandó (29 620,3 M Ft) és egyéb döntést igénylő (16 397,6 M Ft) feladatok. A 79 program 89 527,9 M Ft összegű 2005. évi eredeti támogatás igényének feladatonkénti megoszlása a következő: európai uniós tagság és nemzetközi kapcsolatok 6192,6 M Ft; lakásprogramok 15 230,0 M Ft; központi beruházás: 4513,9 M Ft; intézményi többletfeladatok 45 747,6 M Ft; fejezeti kezelésű program 16 843,8 M Ft; tartalék 1000 M Ft.

A PM és BM között történt tárgyalások (2004. szeptember 12., szeptember 14. és szeptember 16.) eredményeként a BM pályázati támogatásának összege 46 678,3 M Ft, ebből a fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási keretszáma 32 029,0 M Ft. A 2004. október elejei egyeztetéseken a fejezeti kezelésű előirányzatok összetétele megváltozott. A fejezetnél jelentős támogatással rendelkező új előirányzatok jelentek meg, azonban a más fejezeteknek átadott előirányzatok miatt a fejezeti kezelésű előirányzatok összességben 12 319,6 M Ft-tal csökkentek, így a támogatási keretszám 19 709,4 M Ft. A jóváhagyott programok közül 14 649,0 M Ft intézmények részére került tervezésre, amely az október eleji tárgyalások eredményeként 821,2 M Ft-tal 13 827,8 M Ft-ra csökkent. A fejezet a szeptemberi egyeztetési folyamatban – a támogatási előirányzat csökkenése miatt – beterjesztett programjai tekintetében új prioritási sorrendet határozott meg. A fejezet által eredetileg benyújtott 79 program közül az alkufolyamat eredményeként 16 program nem részesül 2005. évre költségvetési támogatásban, amelyből 1 program 2004-ben Állami Támogatású Bérlakás Program fejezeti kezelésű előirányzatként 7000,0 M Ft eredeti támogatási előirányzattal rendelkezett. A költségvetés tervezésének folyamatában a feladat- és teljesítménymutatók, normák, normatívák alkalmazása a korábbi évekhez hasonlóan nem érvényesült.

52


A miniszter 2004. augusztus 31. határidővel előírta a Rendőrség vonatkozásában egy olyan normatív rendszer kidolgozását, melynek keretében a megyei rendőrfőkapitányságokat érintően a források hatékonyabb, egyenletesebb szétosztása biztosítható. Ennek eredményei az elemi költségvetések készítése során mutatkozhatnak meg.

A fejezet központilag nem alakított ki olyan irányelveket, amelyek a foglalkoztatás, a díjazás formáinak, mértékének, a megbízási és tiszteletdíjaknak a felülvizsgálatára, a teljesítményekkel nem arányos, illetve a feladatellátáshoz nem feltétlenül szükséges kifizetések mérséklésére, törlésére irányultak. Az összes személyi juttatás 2004. évi bázis előirányzata 155 398,8 M Ft, a 2005. évi javasolt előirányzat 162 094,7 M Ft. A létszámkeret változtatásával összefüggő eddigi intézkedések nem biztosítják a tervezési köriratban megfogalmazott elvárások érvényesülését, így további érdemi intézkedések szükségesek. A fejezet 2005. évi tervezett létszámkeretében történt változtatások (a 2004. évi 62 858 fő korrigált engedélyezett létszámkerethez képest a 2005. évi tervezett létszámkeret 62 646 fő) önmagukban nem biztosítják az előírt 6%-os illetményemelést. A fejezet intézményei a személyi juttatások és járulékok többlet előirányzatainak egy részét (545,1 M Ft-ot) a dologi kiadások 2005. évi alap előirányzatainak terhére tervezték meg. A dologi kiadások 2005. évre javasolt előirányzata 66 011,2 M Ft, amely 110 %-a 2004. évi eredeti előirányzatnak (59 980 M Ft), a 62 610,1 M Ft-os 2005. évi alapelőirányzathoz viszonyítva a fejlesztési többlet 3401,1 M Ft. A fejezet a forrás-zárolásokat, elvonásokat differenciáltan osztotta meg az intézmények között. Az intézmények dologi kiadásainak felülvizsgálatát, rangsorolását a felügyeleti szerv nem központilag végezte el, hanem az egyes intézmények saját hatáskörében hagyta. A felügyeleti szerv által meghatározott támogatáscsökkentés ismeretében a dologi kiadások előirányzatok tervezésénél az egyes intézmények saját hatáskörükben értékelték a feladatellátás biztonságát. A fejezeti kezelésű előirányzatként jóváhagyandó támogatásokat, ezen belül az előirányzat-csoportban tervezett központi beruházásokat, az európai uniós tagsággal és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat a fejezet a prioritásokkal és a tervezési köriratban foglaltakkal összhangban határozta meg, az egyes programok megvalósításának pénzügyi igényeit számításokkal támasztotta alá. A központi beruházásokhoz két program kapcsolódik: Közbiztonsági, közigazgatási és tűzvédelmi beruházások (2000,0 M Ft) és a Lakáscélú beruházás (585,5 M Ft). Az eredetileg 400,0 M Ft-értékben tervezett Lakásépítés programra a szeptemberi egyeztetéseket követően forrást a tárca nem tervez. A tervezett programok között javasolt beruházások állami feladathoz kapcsolódó beruházás ágazati fejlesztési koncepció részét képezik, vagy ahhoz kapcsolódnak.

53


A beruházásokhoz kapcsolódó programoknál évekre bontva határozták meg azok három éves költségigényét, amelyeket bruttó módon, a teljes bekerülési költséget figyelembe véve terveztek meg. Az európai uniós tagsággal és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatok tervezett támogatásigénye 6192,6 M Ft, ami mellett az intézményi többletfeladatok között további 5 programot 4026,4 M Ft összegben tervezett a tárca hasonló célra. A 6192,6 M Ft támogatásigény nyolc program között oszlik meg: 2002. évi Phare nemzeti program a rendvédelmi szervek IT rendszerének fejlesztése (588,9 M Ft); 2003. évi Phare nemzeti program (755,3 M Ft); kapacitásnövelés a Püspökszilágyi Hulladéktárolóban (16,0 M Ft); átmeneti támogatás (822,5 M Ft) Schengen Alap (2233,8 M Ft); Belügyminisztérium nemzetközi fizetési kötelezettsége (515,5 M Ft); Belügyminisztérium NATO-val és EUPM-mel fennálló fizetési kötelezettségének teljesítése (740,6 M Ft); Norvég támogatás (520,0 M Ft). A fentiek közül az átmeneti támogatás, a Belügyminisztérium nemzetközi fizetési kötelezettsége, a Belügyminisztérium NATO-val és EUPM-mel fennálló fizetési kötelezettségének teljesítése, valamint a Norvég támogatás új programként került tervezésre. Az intézményi többletfeladatok között az Európa Tanács önkormányzatokért felelős minisztereinek budapesti találkozója, NATO tagsággal kapcsolatos feladatok, Hét önkormányzati érdekszövetség nemzetközi tagdíjának és konferenciáik költségei, az Európai Uniós kötelezettségek érvényesítése az intézményműködés területén, valamint a Terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó nemzetközi elvárásokból adódó feladatokat terveztek.

A PM és a fejezet felügyeleti szerve között a 2004. szeptemberi tárgyalások eredményeként az európai uniós tagsággal és a nemzetközi kapcsolatokkal öszszefüggő tervezett feladatok közül a Norvég támogatás, valamint az intézményi többletfeladatok közül a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó nemzetközi elvárásokból adódó feladatokat törölték. Az európai uniós tagsággal és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatok tervezett támogatásigénye 5166,6 M Ft-ra csökkent, az intézményi többletfeladatok között hasonló célra 971,1 M Ft-ot terveztek. A bevételek 2005. évre javasolt előirányzata – tekintettel a tervezési köriratban foglaltakra is – 34 765,4 M Ft, amely az előző évi eredeti előirányzatnál 2%-kal magasabb, ami a 2004. évi várható teljesítés 83%-a. A 1000,0 M Ft fejezeti tartalék, amely programként szerepelt a fejezeti előirányzatként jóváhagyandó támogatások között, a szeptemberi egyeztetéseket követően 260,0 M Ft-ra csökkent. A Központi Igazgatás alcím (minisztérium) a 2005. évi költségvetési javaslatának összeállítása során a felügyeleti szerv által megadott keretszámot vette figyelembe. Az intézmény a költségvetés levezetésekor a szabályoknak és a jelenleg rendelkezésre álló tervezési irányelveknek megfelelően járt el. A minisztérium 2005. évi tervezett kiadási előirányzata 4861,3 M Ft, ami 10,0 M Ft saját bevétel mellett 4851,3 M Ft költségvetési támogatást jelent. Az előirányzatok a 2004. évi módosított előirányzathoz viszonyítva kiadásoknál 102%, a bevételeknél 36%, míg a támogatásnál 102,4%. 54


A személyi juttatások 2005-re tervezett előirányzata 3021,6 M Ft, amely összességében 52,2 M Ft-tal haladja meg az előző évi eredeti előirányzatot, de a tervezett 54 fős létszámcsökkenést figyelembe véve az egy főre jutó személyi juttatási előirányzat tervezett növekedése megfelel a Kormány 6%-os illetménynövelési szándékának. A bérfejlesztési elképzelések megvalósításának azonban szigorú feltétele, hogy a tervezett létszámleépítést, még a jelenlegi költségvetési évben az intézmény végrehajtsa, és ennek megfelelően forrásigénye ne a jövő évben jelentkezzen. Ennek végrehajtásához szükséges vezetői döntések a helyszíni ellenőrzés befejezéséig még nem születtek meg. Az intézménynél a személyi juttatások járulékaira 843,9 M Ft-ot terveztek. A dologi kiadások 2005. évi előirányzata 866,2 M Ft, amely az előző évi eredeti előirányzatnak 102%-a, ugyanakkor a javasolt előirányzat jelenlegi összetételében nem hasonlítható össze az előző évi eredeti előirányzattal, ugyanis 2005. évre vonatkozóan a működési célú pénzeszköz átadás előirányzatban, valamint a felújítás előirányzatban nem került tervezésre összeg, a forrás – saját hatáskörű belső átcsoportosítással – a dologi kiadások tervezett összegét növelte. Az intézményi beruházás 2005. évi támogatási előirányzata megegyezik a 2004. évi eredeti előirányzattal, a tervezett 129,6 M Ft teljes egészében informatikai területen kerül felhasználásra. Ezen kívül az intézmény 2005. évre felújítást nem tervezett. Az intézmény a bevételek költségvetési javaslatát a körirat előírásai és a felügyeleti szerv keretszámának figyelembe vételével állította össze. Az intézmény által a 2005. évi működési bevételként tervezett 10 M Ft az előző évi előirányzat 36%-a, mely a működési bevételek 2004. évi várható 7 M Ft-os teljesülését figyelembe véve reálisnak tekinthető. Az intézmény 10 M Ft-os tervezett bevételi előirányzata közvetlenül nem vethető össze az előirányzat 2004. évi várható (4775,7 M Ft), illetve a megelőző évek teljesítési adataival. A 2005. évi előirányzat teljesítést, az előző évek gyakorlatához hasonlóan befolyásolják a Phare feladatok ellátására a fejezeti kezelésű előirányzatok között jóváhagyandó támogatások, melynek tervezett összege mintegy 7800,0 M Ft, ami a 2005. évben átvett pénzeszközként jelenik meg az intézmény javaslatában.

55


XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 326 414,0 M Ft, saját bevételi előirányzata 91 094,3 M Ft, költségvetési támogatás előirányzata 235 319,7 M Ft, a központosított bevételek előirányzata 10 740,0 M Ft. Az FVM fejezet felügyelete alá tartozó intézmények 2005. évi támogatási előirányzata a helyszíni ellenőrzés idején 48 113,8 M Ft volt, amely a tervezési folyamat későbbi fázisában 63 411,0 M Ft-ra módosult. A 2005. évi eredeti előirányzat a következőképpen alakult ki. A 2004. évi eredeti előirányzat 51 665,9 M Ft volt, amelyet 3837,5 M Ft központi elvonás csökkentett, 11,6 M Ft fejezetek közötti átcsoportosítás, valamint 273,8 M Ft közalkalmazotti bérfejlesztésre kapott összeg növelt. A központi elvonás 3837,5 M Ft-os összegét a pénzügyi folyamatok egyes kérdéseinek konszolidálásáról rendelkező 2345/2003. (XII. 23.) Korm. határozat 516,8 M Ft-tal, az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 802,8 M Ft-tal, a tervezési köriratban előírt 5%-os csökkentés 2517,9 M Ft-tal mérsékelte. A 6%-os keresetnövelésre átállás 27,4 M Ft-tal csökkentette, az intézményi báziskorrekció beépítése az intézményi támogatásba 15 324,0 M Ft-tal, a Mezőgazdasági Múzeum minősített kutatói részére az illetménykiegészítés (a NKÖM fejezettől átkerült) 0,6 M Ft-tal növelte a támogatást, így együttesen az intézmények támogatása 63 411,0 M Ft-ra módosult.

A költségvetési igények összeállításánál a fejezeti prioritásokat érvényesítették, összhangban a nemzetgazdasági célkitűzésekkel. A költségvetési javaslat első helyen vette figyelembe az EU-s támogatás igénybevételéhez szükséges nemzeti forrásokat, a közvetlen mezőgazdasági ártámogatásokat és az uniós támogatások igénybevételével kapcsolatos szervezeti struktúra kialakítását. Az FVM a 2005. évi költségvetésének megalapozása és a költségvetési egyensúly javítása érdekében számos intézkedést tett, illetve kezdeményezett a szakfőosztályai részére. Ezek az intézkedések egyszeri, esetenként hosszabb távon is hatást gyakorolnak a költségvetési szervek személyi juttatásai, dologi kiadásai és bevételeinek alakulására. Az intézkedések konkrét számszerűsítését azonban nem dolgozták ki.

56


A Pannon Lovasakadémia feladatának Kht.-ba történő átadását tervezik. A fejezet terveiben a szakképző iskolák közül a mátrafüredi és a gyöngyösi iskolák, valamint a Szekszárd-Palánk és a Lengyel községben működő iskolák összevonása szerepel. Az FVM felügyelete alá tartozó intézmények beruházási, felújítási forrásainak kiegészítésére, az állami feladatok ellátásához nem szükséges ingatlanok értékesítésére tettek javaslatot. Döntés született az FVM tulajdonosi joggyakorlása és a közvetlen intézményi részvétellel működő 10 társaság különböző hányadú tulajdonjogának értékesítésére.

Az azonos feladatot ellátó intézménycsoportokra vonatkozó feladat- és teljesítménymutatókat, alkalmazandó normákat, normatívákat nem határoztak meg. A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló „Üvegzseb” törvényből eredő és az államháztartás információs és működési rendszer korszerűsítését szolgáló egyes feladatokról szóló 1096/2003. (IX. 11.) Korm. határozat 4. pontja ezen feladatok határidejét 2004. szeptember 30-ban állapította meg.

A fejezet felügyelete alá tartozó intézmények kiadási előirányzata 101 951,9 M Ft, a bevétele 38 540,9 M Ft és a támogatási előirányzata 63 411,0 M Ft (2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint). A költségvetési javaslatban fejezeti szinten számításba vett pénzügyi forrást – 38 540,9 M Ft-os intézményi bevételt – számításokkal és a díjtétel rendeletek felülvizsgálatával, módosításával alapozták meg. A fejezet felügyeleti szerve intézkedett az intézményi bevételeket alátámasztó jogszabályok felülvizsgálatáról. A fejezetnél a díjtétel rendeletek felülvizsgálata megtörtént, 2004. szeptember 6-ig 9 rendeletet módosítottak és 2 rendelet módosítását a helyszíni ellenőrzés idején kezdeményezték. A személyi juttatások összege (a helyszíni ellenőrzés idején 47,6 Mrd Ft) nem tartalmazza a köztisztviselői 13. havi illetmény, a bérfejlesztés 6,5%-nak megfelelő összegét, a közalkalmazottaknál pedig a bérfejlesztés 1,5 százalékpontnyi és az 5%-nak a támogatásokkal nem fedezett részét a tervezési köriratnak megfelelően. A bérfejlesztés 6,0%-ra történt csökkentése miatt a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban a személyi juttatások összege 47 497,5 M Ft-ra módosult. Az előző évhez képest 2003-ban a foglalkoztatottak száma – minden foglalkoztatási formában – 2,7%-kal növekedett, ezen belül erőteljesebben, 11,5%-kal emelkedett a részfoglalkozásúak, és 8,5%-kal a megbízási jogviszonyban lévők száma. Ez a folyamat 2004-ben megszakadt, 1%-kal csökkent a ténylegesen foglalkoztatottak létszáma az előző évhez viszonyítva. A 2005. évi fejezeti összes létszám irányszáma 17 156 fő. A fejezet intézményei nem rendelkeznek számottevő tartósan üres álláshelyekkel, ebből származó megtakarításuk, feltárható forrásuk nincs.

57


A 2005. évi költségvetés tervezése során a munkaadókat terhelő járulékok kiadásának megállapításánál nem számoltak a járulékok mértékének változásával, a tervezési körirat előírásainak megfelelően. A fejezet tervezett előirányzata 15 387,0 M Ft. A dologi kiadások előirányzott összege a helyszíni ellenőrzés idején tervezett 26 842,4 M Ft-ról a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 28 315,0 M Ft-ra változott. A dologi kiadások esetében a szükségletek és a lehetőségek közötti szakadék tovább mélyül. Azok a determinációt jelentő kiadások, mint energia, a bérek közterhei stb., melyek kifizetése nem halasztható, szűkíti azokat a forrásokat, amelyek az épületek javítását, karbantartását szolgálnák.

Az intézményi felhalmozási kiadások előirányzott összege a helyszíni ellenőrzés idején 4302,3 M Ft, a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 2405,2 M Ft. A fejezeti kezelésű előirányzatokra – 2004. augusztus 2-ig – benyújtott pályázatok igényelt összege 250 727,0 M Ft, amelyből a determinált feladatok összege 210 680,3 M Ft. Determinációként vették számításba a korábbi években vállalt kötelezettségeket, valamint a jogszabályokban előírt feladatok támogatását. A PM-hez benyújtott pályázatok száma 36 db, melyből a determinált 32 db. A fejezeti kezelésű előirányzatok elnyerésére benyújtott programok szükségességének indokolását a fejezet szakfőosztályai elvégezték. A programok összeállításánál a prioritásokat figyelembe vették, amelyek a nemzetgazdasági célkitűzésekkel összhangban vannak. Első helyen szerepel a közvetlen termelői támogatások nemzeti kiegészítése az agrártermelés felzárkóztatása érdekében, amelynek támogatási igénye 93 575,0 M Ft. Ez 100%-ig determinált. A PM által javasolt és a miniszterelnöki egyeztetésen kialakult új keretszám 59 332,2 M Ft, illetve 69 332,2 M Ft. Ugyancsak a prioritások között vették számításba az EU piaci támogatás árfolyam kockázatának és a meg nem térült költségek fedezetének a biztosítását, amelynek támogatási igénye 7000,0 M Ft, ebből determinált 3000,0 M Ft. A PM által javasolt és a miniszterelnöki egyeztetésen kialakult új keretszám 1950,7 M Ft. A miniszterelnök-jelölt, a pénzügyminiszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közötti – a helyszíni ellenőrzés befejezését követő 2004. szeptember 12-ei – egyeztetés alapján a fejezet 2005. évi fejezeti kezelésű előirányzatainak támogatási keretszáma 184 732,7 Mrd Ft-ra mérséklődött. A PM által szeptember 13-án megküldött Értékelő Lap szerint a fejezet részére javasolt támogatás összege mindössze 169 732,7 M Ft, intézményi báziskorrekció nélkül 154 108,7 M Ft volt. A 2004. szeptember 13-án a PM által elkészített és a fejezetnek átadott Értékelő lap szerint a 2005. évi támogatási igény 225 512,0 M Ft, a determináció összege 178 706,9 M Ft volt. A csökkentett determináció: 152 523,6 M Ft. A determinációban lévő programok száma 32 db, a csökkentett determinációban lévő programok száma pedig 26 db.

58


Az Értékelő lap kitöltése után a fejezetnél nem volt decentralizálásra felajánlott összeg. Az egyes programok 2006, 2007. évi összesített támogatási igénye 176 625,4 M Ft, illetve 145 926,5 M Ft. A programok forrásigénye részben tapasztalati, részben becsült adatokon alapszik, mert a támogatások egy része alanyi jogon jár, és igénybevétele a jogosultak döntésétől függ.

Az FVM és a PM 2004. szeptember 21-ei egyeztetésének megfelelően az intézményi báziskorrekciókra (Megyei Vidékfejlesztési Hivatal, határállomások, Állami Erdészeti Szolgálat, valamint a Nemzeti Földalap „Földért életjáradék” program) benyújtott pályázati támogatásokat az FVM átvezette az intézmények költségvetésébe. Így az intézmények tervezett támogatási előirányzata 15 324,0 M Ft-tal nőtt, ugyanennyi összeggel a pályázati támogatások összege csökkent. Az egyeztetés során a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzott öszszege 171 706,7 M Ft-ra módosult. Az előirányzatnak a PM 154 108,7 M Ft-os javaslatához viszonyított emeléssel a közvetlen agrár termelői támogatások összegét növelték 10 000,0 M Ft-tal, a folyó kiadások és jövedelemtámogatásokat pedig 7500,0 M Ft-tal. A maradék 98,0 M Ft több pályázat között megosztva jelentkezett, mint korrekciós tétel. Az augusztus 2-án benyújtott (a 202,0 M Ft központi beruházás nélküli) pályázati igény – báziskorrekció nélkül – 235 403,0 M Ft volt, amely szeptember 21-én 171 706,7 M Ft-ra csökkent. A 63 696,3 M Ft forráscsökkenés következtében elmaradt 4 program, ezek együttes összege 1175,0 M Ft. A támogatásból kikerült programok közül 2 db a régi (már 2004-ben is működő), 2 db az új, ezek értékbeni aránya 60-40%. A fennmaradó 62 521,3 M Ft-tal pedig a megmaradó programok összege jelentősen csökkent. Például: a közvetlen termelői támogatások összege 24 242,8 M Ft-tal, a folyó kiadások és jövedelemtámogatások 12 984,0 M Ft-tal, a fejlesztési típusú támogatások 6149,9 M Ft-tal, az EU piaci támogatás, intervenció árfolyamkockázatának és meg nem térült költségeinek biztosítása 5049,3 M Ft-tal, és 7 program pedig 1-5 Mrd Ft közötti összeggel csökkent.

Fejezetgazdaként az FVM nem nyújtott be támogatási igényt. Az EMOGA Garancia Részlegéből nyújtott egységes területalapú és agrárpiaci támogatások 2005. évi irányszáma 109 456,9 M Ft. Ebből 89 278,6 M Ft az egységes terület alapú támogatás, agrárpiaci támogatás 20 178,3 M Ft (export 9697,1 M Ft, belpiaci támogatások 10 481,2 M Ft). Ehhez kapcsolódik az EMOGA-ból folyósítandó közvetlen mezőgazdasági támogatások 30 százalékpontnyi, nemzeti kiegészítő támogatás 93,6 Mrd Ft-os összege, amelyet a 2005. évi költségvetésben a tervezési körirat szerint az FVM költségvetésében a fejezeti kezelésű előirányzatok között külön soron kellett volna megtervezni. Ezzel szemben a tárca 2005. évi költségvetési törvényjavaslatában a kiegészítő nemzeti támogatást a 10.5.2.2 jogcímszámon, Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímnévnél 107 582,2 M Ft összegű előirányzatában jelöli meg. A 2004. évi és azt megelőző évek determinációinak figyelembevétele mellett a 2005. évi törvényjavaslat a 2005. évi nemzeti kiegészítő támogatásokra, csak igen korlátozott mértékben nyújt fedezetet.

59


A 2004. évi költségvetés tervezésekor a tárca a 76,3 Mrd Ft EMOGA terhére folyósítandó támogatások nemzeti kiegészítő támogatására 91,3 Mrd Ft-tal számolt, ami végül nem került be a fejezet 2004. évi költségvetésébe azzal az indokolással, hogy a kifizetések csak 2004. decemberében kezdődhetnek, a kiadások gyakorlatilag majd a 2005. évi költségvetést terhelik. Az esetleges tárgyévi kifizetéseket az előbbiekben megnevezett 2004. évi fejezeti kezelésű előirányzat 107,6 Mrd Ft összege terhére teljesíti. A 105,5 Mrd Ft támogatási előirányzatot azonban mintegy 80,0 Mrd Ft korábbi években vállalt kötelezettség terhelte. A tárca, az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló 50/2003. (IV. 30.) OGY határozat alapján, az EU egyetértésével a 2004. év után kifizetendő nemzeti kiegészítő földalapú támogatást a 2005. évi költségvetés terhére a mezőgazdasági termelők földhasználati és állattartási támogatásának előfinanszírozásáról szóló 91/2004. (V. 20.) FVM rendelet szerint, a kereskedelmi bankok közreműködésével előfinanszírozta. Az eddig kifizetett előfinanszírozás összege 46,8 Mrd Ft, amelynek költségvetést terhelő lebonyolítási díja mintegy 2,4 Mrd Ft. Az előfinanszírozás lehetőségével a regisztrált termelők 2/3-a élt. A többi termelő az EU-s támogatással együtt veszi igénybe a támogatást 2004. december 1. és 2005. április 30-a között. Az előbbieket figyelembe véve a 2005. évi 107,6 Mrd Ft előirányzatot terheli a kereskedelmi bankok által 2004. évben előfinanszírozott összeg (49,2 Mrd Ft) és az FVM számításai szerint mintegy 20,0 Mrd Ft várható támogatási igénybevétel. A 107,6 Mrd Ft-ból fennmaradó mintegy 38,0 Mrd Ft-ból a 2004., illetve azt megelőző évek agrárfinanszírozási és piacra jutási támogatások determinációját kell finanszírozni.

A 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő 107,6 Mrd Ft nem tartalmaz forrást a 2005. évi nemzeti kiegészítő támogatásra, ezért a tárca a 2004. évi gyakorlatnak megfelelően kereskedelmi bankok közreműködésével történő előfinanszírozásra kényszerül, ami egyben azt is jelenti, hogy a tárgyévi kötelezettségeket nem tárgyévre tervezett előirányzatok finanszírozzák, hanem ezek a következő évek költségvetését terhelik meg. A PHARE programokat és az Átmeneti Támogatások programjait az EU-hoz történő csatlakozásra való felkészülés hívta életre. Ezek a programok n+2 éves időtartamúak, ahol az „n” a program kezdő évét jelenti. A ma még működő programok – egy kivételével – jövőre befejeződnek. A 2005. évi támogatási igény 2768,5 M Ft, a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 2142,7 M Ft. A SAPARD program alapvető célja az EU vidékfejlesztési elveinek a hazai alkalmazása, a közösségi vívmányok átvétele. A SAPARD támogatással megvalósuló programokra a tervezett előirányzat 5200,0 M Ft, amelyből a céltartalék 200,0 M Ft. (A 2006. évi támogatási igény 2746,6 M Ft.) A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében történő támogatás célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelői struktúra és a környezettudatos gazdálkodás kialakítása. Erre a célra 13 360,0 M Ft előirányzatra lenne szüksége a fejezetnek, amelyből a determináció összege 10 610,0 M Ft. A miniszterelnöki egyeztetésen kialakult új keretszám 9110,0 M Ft. (A 2006. és 2007. évi támogatási igény 19 074,3 M Ft, illetve 10 165,9 M Ft).

60


Központi beruházásként a fejezetnél mindössze két létesítmény korszerűsítése, bővítése szerepel, amelyek folyamatban lévő beruházások. Befejezésük – terv szerint – 2005-ben megtörténik, tervezett előirányzata a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 202,0 M Ft. Az intézményi kölcsön tervezett előirányzata 20,0 M Ft. Az intézményi előirányzatok megalapozottsága a helyszíni ellenőrzés befejezésének idején még nem volt értékelhető. A fejezeti tartalék előirányzat tervezésénél érvényesítették azt a követelményt, hogy a jogcím nem tartalmazhat konkrét feladatra szóló előirányzatot, és kizárólagosan támogatással ellentételezetten tervezték. A fejezeti tartalék előirányzott összege a helyszíni ellenőrzés idején 320,0 M Ft, amely a 2005. évi Kvtv. szerint 300,0 M Ft-ra módosult. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetnél, de a központi költségvetés közvetlen előirányzatai közé tartozó bevételek öt jogcímcsoportban (erdészeti, termőföldvédelmi, állattenyésztési, halgazdálkodási és vadgazdálkodási) jelennek meg. Ezek együttesen 14 jogcím-csoportot jelentenek. A 2005. évi központosított bevételek tervezett összege: 10 740,0 M Ft.

61


XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM A Honvédelmi Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 288 116,6 M Ft, bevételi előirányzata 5245,0 M Ft, a költségvetési támogatás előirányzata 282 871,6 M Ft. A fejezet 2005. évre tervezett kiadási főösszege 2004. július 15-én 310 071,6 M Ft volt, majd 2004. szeptember 17-ével 288 116,6 M Ft-ra alakult, ami a 2003. évi teljesítés 92%-a, a 2004. évi várható kiadási teljesítés 83,0%-a. A kiadások fedezete az Országos Egészségbiztosítási pénztártól befolyó bevétel (5245,0 M Ft) kivételével költségvetési támogatás. A nominális csökkenés a 2004. évi várható teljesítéshez képest 38 895,9 M Ft.

A kiadási főösszeg a tervezett 2005. évi GDP 1,28%-át teszi ki, szemben a Magyar Honvédség 2004-2013 között időszakra vonatkozó átalakításának és új szervezeti struktúrájának kialakításáról szóló 2236/2003. (X. 1.) Korm. határozatban elrendelt 2005. évre vonatkozó 1,76%-os aránnyal, illetve a NATO részére megküldött DPQ-ban lévő 1,76%-os aránnyal (az 1,28% mintegy 106 000,0 M Ft-tal kevesebb költségvetési támogatást jelent a fejezetnek). A honvédelmi miniszter 2004. július 28-án a 70/2004. számú utasításával intézkedett „a Honvédelmi Minisztérium fejezet 2005-2007. évi költségvetési tervének összeállításához szükséges adatszolgáltatás rendjéről”. Meghatározta többek között: •

a legfontosabb prioritásokat (a Magyar Honvédség – MH – hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. (III. 24.) OGY határozatban foglalt feladatok időarányos megvalósítása; a tervezés a 2005-2014. évekre vonatkozó 10 éves erőforrás és költségterv alapján történik a Védelmi Tervező Bizottság – VTB – döntései szerint; a tervezési időszakra vonatkozó haderő-fejlesztési feladatok és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének biztosítása; a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezhető jogcímei stb.);

•

a létszám (ezen belül az ellenőrzéssel szembeni elvárások teljesítéséhez szükséges létszámtöbblet), a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok központosított tervezését.

A fejezet, a védelmi felülvizsgálat alapján meghozott döntések, a sorkatonai szolgálat megszüntetése folytán 2004. évben számos katonai szervezetét megszüntette/megszünteti. Csökkenő, illetve változó feladatai ellátásához kevesebb és kisebb szervezeteket alkalmaz 2005. évtől (megszűnik az Alföld és a Savaria Kiképző Központ, a Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandár, a szent-királyszabadjai helikopteres ezred, beolvasztották a HM Kulturális és Szabadidő Központ Kht.-t a HM Kulturális Szolgáltató Kht.-ba stb.). A pénzügyi források a fejezet feladatainak szűkítése ellenére is a jogszabályokban, a jogi szabályozás egyéb eszközeiben a tárca részére előírt feladatok végrehajtását valószínűleg csak szűkösen fogják lehetővé tenni. Szükségessé válhat a korábban meghatározott prioritások újragondolása is.

62


A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról hozott 15/2004. (III. 24.) OGY számú határozat a Magyar Honvédség részletes bontású béke létszámát – amelybe a HM fejezet összes munkavállalója beletartozik – mindösszesen 40 000 főben állapította meg. A védelmi felülvizsgálat megállapításai, az elvégzett és 2004. év végéig még elvégzendő átszervezések alapján a HM tárca 2005. évre költségvetési létszámát ennél lényegesen alacsonyabban 32 811 főben határozta meg (a 2004. június 30-i létszám 39 226 fő – ebből 5735 fő sorkatona). A tervezett létszám 24%-a tiszt, 27,5%-a tiszthelyettes, 24,7%-a szerződéses katona, 20%-a közalkalmazott, sorállomány nincs. A tárca a személyi juttatások és járulékaik előirányzatait központilag tervezte meg (6,0% illetménynövekedés). A fejezetnél foglalkoztatottak díjazását jogszabályok (Hszt., Hjt.) szabályozzák. A járulékok és a tervezett jutalom számítása az előírások szerint történt. A 2005. évre tervezett személyi juttatások és járulékaik először 140 338,4 M Ft-ot jelentettek, majd 2004. szeptember 17-e után a nem rendszeres és külső személyi juttatások csökkentésével a személyi juttatások (104 102,8 M Ft) és járulékaik (31 325,0 M Ft) összesen 135 427,8 M Ft-ot tesznek ki, ami a tervezett kiadási főösszeg 47,0%-a. A 2005. évi dologi kiadási előirányzat 101 895,1 M Ft, ami a 2004. évi várható teljesítés (116 943,4 M Ft) 87,1%-a. A tervezett kiadásokat a Védelmi Tervező Bizottság rangsorolta, egyben a még elviselhető mértékig csökkentette (minisztérium igazgatása, hivatalai, háttérintézményei csapatköltségvetései, az infrastrukturális kiadások, pl. elhelyezés kiadásai 24 197,0 M Ft, valamint a GRIPEN szerződésből eredő kiadások 14 396,0 M Ft). Felhalmozási célra (intézményi beruházás és felújítás) a fejezet 2005. évre először 44 466,2 M Ft-ot tervezett, amit 2004. szeptember 17-e után – néhány feladat későbbi évekre elosztásával – 26 402,7 M Ft-ra csökkentettek, ami a 2004. évi várható teljesítés 57,5%-a. Az előirányzat része a gépjármű-fejlesztési, valamint a híradó fejlesztési program (mintegy 3,2; illetve mintegy 4,0 Mrd Fttal), valamint különféle haderő-fejlesztési kiadások stb. Fejezeti kezelésű előirányzatokra (15 jogcím) a tárca a fejezeti sajátosságokat figyelembe véve 2005. évi költségvetésében 26 033,6 M Ft-ot tervezett. E mellett – a tervezési körirat előírása szerint – 8 jogcímre pályázatot is benyújtott összesen 59 600,0 M Ft összeggel amelyekre támogatásban nem részesült. A központi beruházások tervezett előirányzata 3464,0 M Ft (a korábbi évek előirányzatának egyharmada). A Magyar Honvédség Központi Honvédkórház rekonstrukciós beruházás befejezéséről szóló 2058/2003. (III. 27.) Korm. határozattal elrendelt MH KHK rekonstrukciójának folytatása forráshiány miatt nem valósul meg.

63


A HM Igazgatása (1/1 alcím) 2005. évi kiadási előirányzatát a fejezeti központi tervezés 8278,6 M Ft-ban állapította meg (ez a 2004. évi várható teljesítés 81%-a). A kiadási előirányzat 83,9%-a a személyi juttatás és járulékai, 9,6%-a a dologi kiadás, 3,2%-a beruházási és felújítási célokat szolgál. Az 1/1 alcím tervezett létszám 861 fő (a 2004. évi tervezett létszámnál 7 fővel kevesebb) ebből 179 fő köztisztviselő. A HM fejezet, bár a költségvetés tervezési rendje lehetővé teszi, az előre nem tervezhető feladatok finanszírozására külön soron fejezeti tartalékot – a korábbi évek gyakorlata szerint – a 2005. évre nem tervezett.

64


XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Az Igazságügyi Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti előirányzatai közül a kiadási előirányzat 52 280,9 M Ft, a támogatás 47 402,7 M Ft, a saját bevétel 4878,2 M Ft. Az IM költségvetési tervjavaslatát a tervezési köriratnak megfelelően alakította ki. Az IM a 2005. évi költségvetés tervezése során 5 címen tervezett kiadásokat, melyeket 2004. szeptember 23-án a fejezeti kezelésű előirányzatok címmel 6 címre egészített ki. A fejezet részére a Pénzügyminisztérium 2005. évre 42 596,1 M Ft költségvetési keretszámot adott ki, amely kizárólag a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények keretszámát tartalmazta. A támogatási keretösszeg 2004. szeptember 23-án 47 402,7 M Ft-ra, a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények keretszáma 46 253,4 M Ft-ra, a fejezeti kezelésű előirányzatok keretszáma 1149,3 M Ftra változott. A 42 596,1 M Ft kiadási előirányzat még nem tartalmazta az IM által a Brüsszeli misszióba delegált munkatárs alkalmazásának költségvonzatát. A 2004. évi költségvetési fedezet (39,4 M Ft) 2004. január 1-jétől átadásra került a KüM-höz, majd az intézményi beruházás, 2005. január 1-jétől átcsoportosításra kerül az IM Igazgatáshoz (10,4 M Ft). Ennek alapján a fejezet tervezett költségvetési támogatása 42 606,5 M Ft lett.

A gazdasági feladatokat ellátó Költségvetési és Gazdasági Főosztály (KGF) látja el az IM tervezési, a tervezés-koordinálási, ellenőrzési feladatokat. Az IM 2004. július 22-én és 23-án körlevelet adott ki az általa felügyelt intézmények és a szakmai felügyeleti főosztályok számára a 2005. évi költségvetési tervezési előírások érvényesítése érdekében. A KGF felhívta az intézményeinek és a szakmai főosztályoknak a figyelmét a tervezési köriratban foglaltak maradéktalan betartására, a prioritás szerinti pályázati anyagok elkészítésére. Központi fejezeti prioritási sorrend nem készült, a prioritási sorrendet az IM intézményei intézményenként önállóan állapították meg.

A tárca a tervezési köriratban előírt munkatáblákat határidőre elkészítette és a PM részére a meghatározott formában és tartalommal megküldte. A beérkezett, már intézményenkénti prioritásonként sorrendbe állított igényeket az IM vezetése a szakmai felügyeleti főosztályokkal konzultálva rangsorolta, kialakította a fejezet által rangsorolt pályázati anyagot. Összesen 42 programot rangsoroltak 9736,7 M Ft összegben. A pályázati rendszer keretében beadott pályázatok esetében a determináció megállapítására a PM és a fejezet közötti egyeztetések alapján került sor.

65


A szakmai egyeztetés alapján a PM által javasolt keret 4613,7 M Ft volt, a PM tájékoztatása alapján, a miniszterelnök-jelölttel történő miniszteri szintű egyeztetés után az új keretszám 4913,7 M Ft, amely az intézmények számára 3764,4 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatok részére 1149,3 M Ft támogatást jelent. Az IM a szervezet korszerűsítésére feladat-terv tervezet alapján a Központi Kárrendezési Irodánál (KKI), a regionális és kistérségi szervezést igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a területi államigazgatási szervek átalakítására vonatkozó intézkedésekről szóló 1075/2004. (VII. 21.) Korm. határozat 3. pontjának végrehajtása érdekében javaslatot dolgozott ki a KKI központi és megyei irodái vonatkozásában – a közigazgatás korszerűsítésére vonatkozó elvi elvárásokhoz igazodóan, a költségtakarékosság szem előtt tartásával – a létszám-racionalizálással egybekötött szervezeti átalakításra. A várható tartós éves megtakarítás összegét 200,0 M Ft-ban számszerűsítették. A fejezet felügyeleti szerve az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat alapján intézkedési tervet dolgozott ki, melyben 2006. december 31-ig a fejezet a Büntetés-végrehajtás Központi Ellátó Intézmény (KEI) fokozatos megszüntetését, feladatai és eszközei egy részének – intézetek közötti – felosztását tervezi, továbbá döntés született az egyes feladatok államháztartás köréből más gazdálkodási formába történő kiszervezésére: a büntetésvégrehajtási gazdasági társaságok működésének és a stratégiai fejlesztés irányainak vizsgálatára 2006. december 31-ig. A feladat- és intézményrendszer változtatásával kapcsolatosan a feladatok jellegéből adódóan a költségvetési címrend változásra az IM fejezet nem tett javaslatot. A tervezés során az intézmények a speciális szakmai célokat, a feladatellátás módját, a kialakított követelményrendszereket érvényesítették. Az IM fejezet bevételi többletként 679,1 M Ft-ot tervezett, amely a 2004. szeptember 23-ai adatok alapján 1465,5 M Ft-ra változott. A bevételi többlet 75,7%-át az IM Igazgatás mérleg-közzétételi díjak, 2,5%-át az ISZIH, 21,8%-át a PHARE bevételek alkotják. A fejezet eredendően tervezett többletbevételi forrásának közel 40%-át képezi a mérleg-közzétételre kötelezettek által fizetendő díj emelkedése és a kötelezettek körének bővülése, 5%-át a szakértői vélemények díjtételének emelkedése és számának várható növekménye, 55%-át a fogva tartottak intézmény-ellátási díjának, továbbá az alkalmazottak és hallgatók által fizetendő térítési díjak emelkedése (pl.: üdülési díj, szabad férőhelyek hasznosítása, kártérítés).

A bevételi többlet nyújt fedezetet a BV és az ISZIH 1,5%-os illetménynövekedésére, az IM Igazgatás 6,0%-os illetménynövekedésére és a 13. havi illetményre, valamint a munkaadókat terhelő járulékokra. Az IM a többletigények tervezése során költségkalkulációt alkalmazott, költség-hatékonysági elemzési technika alkalmazására nem került sor.

66


Az IM fejezet, a PM által javasolt 42 596,1 M Ft támogatásból fedezett kiadási előirányzattal, továbbá 4091,8 M Ft saját bevétellel ellensúlyozott kiadási előirányzattal és 10,4 M Ft szerkezeti átcsoportosítással (a KüM-től), összességében 46 698,3 M Ft kiadási előirányzattal végezte el a tervezési munkafolyamatot a tervezés első fázisában. Az előírásoknak megfelelően elkészített pályázati anyagok tartalmazták a tervezett fejezeti kezelésű előirányzatokat és a tervezési köriratban meghatározott intézmény-fejlesztéseket, valamint az 5%-os támogatási előirányzatcsökkentést. A 2004. szeptember 23-án rendelkezésre álló dokumentáció szerint a PM a Büntetés-végrehajtási szervezetek működőképességének fenntartására 1999,6 M Ft támogatást visszapótolt. A fejezet által a miniszteri értekezletre készített előterjesztés szerint a Büntetés-végrehajtási szervezetek működésének szinten tartása biztosított. A fejezeti kezelésű előirányzatok között megtervezett központi beruházások tervezése során szakmai szempontok alapján meghatározott prioritás szerinti sorrendet alakítottak ki. A prioritási sorrend a következők szerint alakult: az Elektronikus cégeljárás kialakítása 200,0 M Ft; pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtás Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztése 103,1 M Ft; ISZIH Kaposvár intézménykorszerűsítése 25,0 M Ft; Szegedi Fegyház és Börtön speciális körlet kialakítása 200,0 M Ft; Sopronkőhidai Fegyház és Börtön KBK kialakítása, rekonstrukció 350,0 M Ft; Fővárosi BV Intézet II. rekonstrukció folytatása 100,0 M Ft; ISZIH szakértői vizsgálatokhoz speciális eszköz beszerzés 60,1 M Ft; BV Intézet biztonságtechnikai rendszer korszerűsítése 140,0 M Ft; összesen 1178,2 M Ft.

A 2004. szeptember 23-ai állapot alapján a központi beruházások összege 342,2 M Ft-ra módosult, az új büntetés végrehajtási intézetek létesítéséről, valamint a beruházásokhoz kötődő forrásbevonásról szóló 2126/2004. (V. 28.) Korm. határozat szerint a PPP rendszerű börtönépítés lebonyolítói, műszaki, ellenőri költsége előirányzatra 165,6 M Ft-ot, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön rekonstrukciójának folytatására 176,6 M Ft-ot tartalmazva. A pályázati anyagok kiemelten tartalmazták a programok célját, a feladatokat, a program elhagyása esetén várható következményeket, a jogforrást, a program végrehajtása esetén a felelősségi köröket, a megvalósítás feltétel-rendszerét, a finanszírozást, a szakmai és pénzügyi megvalósítót, illetve ezek ellenőrzésére kijelölt szervezetek megnevezését is.

Az azonos feladatot ellátó Büntetés-végrehajtás címnél kialakítottak normatívákat, melyek bevezetésre kerültek, karbantartásuk folyamatosan megtörténik. A kidolgozott normatívákat a tervezés és a gazdálkodás során egyaránt alkalmazzák.

67


Az IM 2004. évi eredeti létszámkerete 9268 fő volt, 21 fő létszámcsökkenés – 15 fő a KKI-tól, 6 fő az IM Igazgatástól – történt. Az IM a tervezés során 9247 főben határozta meg a 2005. évi létszámkeretét, amelyet 2004. szeptember 23án rendelkezésre álló dokumentumok alapján 267 fővel módosítva, 9514 főben határoztak meg. A 267 fő módosítás az új szakmai feladatot képező pártfogói felügyeleti szolgálat 258 fős, a büntetés-végrehajtás intézményeinek férőhelybővítéséből adódóan 44 fős létszámnövekedést, valamint a KKI-tól feladatátcsoportosítás miatt 35 fős létszámcsökkenést takar. A létszámadatokat az illetékes főosztályokkal és az intézményekkel a KGF egyeztette. A 2005. évre a Kormány – a létszámcsökkentés és a feladatnövekedéshez kötődő létszámnövekedés eredőjeként – a fejezet részére 9514 főt javasol. Tartósan üres álláshely zárolását az IM intézményeinél nem rendeltek el. A fejezet 2004. évi eredeti személyi juttatások előirányzata 24 275,0 M Ft, amelyet 878,4 M Ft szerkezeti változás csökkentett, a rendelkezésre álló 2004. évi alap-előirányzat 23 396,6 M Ft volt. Az előirányzati többlet 1421,6 M Ft, így a 2005. évi javasolt előirányzatot 24 818,2 M Ft-ban lett határozták meg a tervezés paramétereinek figyelembe vételével. A 2004. szeptember 23-ai állapot alapján az IM 2005. évi személyi juttatások előirányzatot 26 027,0 M Ft-ra módosította, melynek 136,6 M Ft értékben többletbevétel a forrása. Az IM és intézményei az év során folyamatosan ellátott számviteli, pénzügyi, humánpolitikai feladatokat a jövőben is közszolgálati jogviszonyban álló munkatársakkal kívánja ellátni. A tervezés során az IM a munkaadókat terhelő járulékokat a szabályozásnak megfelelő mértékben alakította ki. A megbízási díjak és a tiszteletdíjak felülvizsgálatát a tárca a gazdálkodási év elején a rendelkezésre álló előirányzat és az igények ismeretének függvényében állapítja meg. Az IM 2004. évi eredeti kiadási előirányzata a dologi kiadások körében 11 650,4 M Ft volt, amelyet 1055,0 M Ft szerkezeti változás csökkentett 10 595,4 M Ft-ra, majd a PM-mel történt egyeztetést követően a tárca 17,7%-kal növelt. A növekmény 27%-a a bevételeket terhelő 5%-os befizetési és az áfa befizetési kötelezettség, 43,5%-a a működési feltételek biztosításának visszapótlásából ered. A 2005. évi tervezési körirat a dologi kiadások növelését saját bevétel növeléséből és kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításból engedi módosítani. Az IM a saját bevétel növekményét a tervezés során az illetményemelések értékének meghatározott emelésére fordította, ezért a dologi kiadások emelésére ez nem nyújthat fedezetet. A 2005. évi tervezet a 2004. évi módosított kiadási előirányzatot az IM a tervezés során közel 10%-kal alacsonyabb összegben határozta meg. A dologi kiadások rangsorolása a tervezés során nem valósult meg. A KGF, az előző évek gyakorlatához hasonlóan, az intézményi gazdálkodást folyamatosan figyelemmel kíséri, vezetői értekezleten a fejezeti gazdálkodásért felelős főosztály számot ad a gazdálkodásról.

68


Az IM Igazgatás cím 2004. évi törvényi kiadási előirányzata 4493,2 M Ft, volt, a 2005. évi tervezett kiadási előirányzat 18,0%-kal magasabb, 5302,2 M Ft. A tervezett kiadási előirányzat-forrás 65,0%-át támogatás, 35,0%-át bevétel fedezi. A kiadási előirányzat 93,6%-a működési, 6,4%-a felhalmozási előirányzat. A kiadási előirányzat 50,6%-a a személyi juttatás és járulékai, 42,3%-a dologi kiadás, 6,0%-a intézményi beruházás, 1,1%-a egyéb kiadás. A minisztérium (Igazgatás cím) létszámkeretét a 2005. évre 361 főben javasolták megállapítani, amely 6 fő létszámcsökkenést jelent a 2004. évre engedélyezetthez viszonyítva. Az IM 108,0 M Ft Intézményi kölcsönök előirányzatot a 2005. évre a Büntetés végrehajtás címen tervezett. Az intézményi kölcsönök családalapítási támogatás célját szolgálják. Az IM fejezet a 2005. évre fejezeti tartalékot nem tervezett. A tervezési körirat alapján a fejezeti kezelésű előirányzatokat programonként rangsorolva nyújtották be a PM részére. A tervezés során meghatározták a programok célját, tárgyát, a megvalósítás időintervallumát, kihatását, jogszabályi alapját is. A 10 db program tervezett költségigénye 2772,5 M Ft volt. A helyszíni vizsgálat lezárásáig a programok jóváhagyása a Kormány által még nem történt meg, ezért az Áht. 24. §-a alapján az IM-nek nem állt módjában az egyes jogcímcsoportokon jogcímeken belül elkülöníteni a működési, a felhalmozási és a speciális célú előirányzatokat. A Programok listájában a következőkben felsorolt előirányzatok szerepelnek: A beruházások között a Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 200,0 M Ft; az Igazságügyi pártfogói tevékenység beruházása 103,1 M Ft; Igazságügyi szakértői tevékenység beruházásai 105,1 Ft; valamint a Büntetésvégrehajtás beruházásai 1138,1 M Ft összeggel szerepelnek. Az ágazati célfeladatok között a Fogva tartottakat foglalkoztató gazdasági társaságok többletköltségei 511,7 M Ft; a büntetőeljárásról szóló tv. alapján megállapított kártalanításra 50,0 M Ft; a Társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő feladatokra 400,0 M Ft; valamint a Peren kívüli jogi szolgáltatásokra 100,0 M Ft került számszerűsítésre. Az Alapítványok támogatása címén az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 12,0 M Ft; a PHARE programok és átmeneti támogatások programjai címen a Börtönkörülmények javítása 152,5 M Ft szerepel.

A tervezett fejezeti kezelésű előirányzatok közül – a helyszíni ellenőrzés befejezését követően – a Kormány 7 db fejezeti kezelésű előirányzatot hagyott jóvá 1149,3 M Ft összegben. A közalapítvány és a gazdasági társaságok által ellátott feladatok átrendezésére nem tettek intézkedést a fejezetnél. A fejezeti kezelésű előirányzatok körénél normatívák kialakítására nem került sor. 69


Az „üvegzseb törvény” és a végrehajtására kiadott rendeletek végrehajtására a PM és az IM 2003. december 10-én kötött megállapodást 40,0 M Ft előirányzat IM-hez történő átcsoportosítására. A feladat megvalósításáról az IM 2004. május 5-én számolt be a PM-nek. Az előirányzat az IM Igazgatás informatikai fejlesztését és az Országos Céginformációs és Cégközzétételi Rendszer fejlesztését szolgálta. A Börtönkörülmények javítása elnevezésű Phare program célkitűzése a magyarországi börtönökben fogva tartott fiatalkorú elítéltek életkörülményeinek javítása a társadalomba való visszailleszkedésük elősegítése az Európa Tanács R (87) sz. előírása alapján. A szükséges költségelemzést a BVOP Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya készítette el, a koordinálási feladatot a BVOP látja el. A 2004. szeptember 23-ai dokumentumok alapján a tervezés során 319,0 M Ft PHARE bevételt terveztek a program megvalósításához. A rendelkezésre álló tervezési dokumentáció alapján a fejezet nem tervezett nemzetközi szervezet felé fizetési kötelezettséget, fejlesztési együttműködési támogatás keretében nemzetközi segítségnyújtást, ilyen jellegű bevétellel nem számolt. A fejezet a tervezési köriratban foglalt pályáztatási rendszer szerint állította öszsze a központi beruházások programját. A több évet érintő központi beruházások esetében a programban mutatták be az egyes éveket érintő költségvonzatokat. A beruházások programjainak elkészítése során figyelemmel voltak az általános forgalmi adó mértékére. A 2004. évi eredeti bevételi előirányzat 3412,7 M Ft volt. A PM a tervezési köriratban javasolta az intézmények által elérhető térítési díjtételek növelését és meghatározta, hogy a saját bevételek növelése mellett kerülhet sor kiadások növelésére, megfogalmazta az 5%-os mértékű költségvetési befizetési kötelezettség jelentős mértékű növekedését.

A fejezet a 2004. évi eredeti bevételi előirányzatot 679,1 M Ft-tal növelte, így a 2005. évi tervezett bevételi előirányzat 4091,8 M Ft-ban került meghatározásra, amely 1465,5 M Ft-tal módosult, majd a PM-mel történt egyeztetés után 2005. évre 4878,2 M Ft-ban határozták meg. A bevételi többlet kiemelten az IM Igazgatás 6,0%-os illetménynövekedésének és a 13. havi illetmény és járulékainak, az ISZIH 1,5%-os illetménynövekedésének fedezetét szolgálja. Az Ámr. az államháztartás szervezetei számára előírja a közérdekű adat- és információszolgáltatást, amelyért az Ámr. 157/C (1) bekezdése alapján a felmerült költségekkel arányos térítési díj kérhető. A (2) bekezdés alapján, az adatszolgáltatást megelőzően köteles meghatározni a költségtérítés mértékét és megfizetésének módját, az önköltségszámítási szabályzatában rögzítettek figyelembe vételével. A fentiek alapján indokolt az önköltségszámítási szabályzatok áttekintése a közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatása során felmerülő költségeknél.

70


XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a 2004. szeptember 30-ára készített törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék nem kapta meg, így tételesen nem állt módunkban nyomon követni a változások hatásait, az új fejezetrendnek megfelelő előirányzatokat.4 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata – a vállalkozások folyó támogatásának 54 440,0M Ft összege nélkül – 288 451,6 M Ft, amelyet kiegészít 54 640,0 M Ft ún. központi-előirányzat. A támogatás 220 709,8 M Ft és a bevétel – a központosított bevételek 29 700,0 M Ft összege nélkül – 67 741,8 M Ft. A fejezet felügyeleti szerve a költségvetési intézményei részére a fejezet sajátosságaihoz igazodó és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, feltételeket meghatározó tervezési köriratokat adott ki, amelyben a PM tervezési körirattal összhangban lévő prioritásokat, valamint a fejezet részére megadott általános szempontokat rögzítette. A pénzügyminiszter 2004. július hónapban történt tájékoztatása és a 2005. évi költségvetés fejezeti keretszámairól szóló 2183/2004. (VII. 21.) Korm. határozat alapján a GKM fejezet egészére támogatási keretszám előzetesen nem került meghatározásra, hanem kizárólag a fejezet felügyelete alá tartozó intézményekre, amelynek összege 11 006,3 M Ft volt. A fejezet felügyelete alá tartozó intézmények 2004. évi Kvtv. szerinti 11 881,3 M Ft-os támogatási előirányzatát szerkezeti változásként 940,1 M Ft támogatási előirányzattal csökkentették és a személyi juttatások emelésre biztosított 65,1 M Ft előirányzat többlettel emelték meg.

A helyszíni vizsgálat befejezését követően a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények támogatási keretszáma 11 000,8 M Ft-ra módosult, a 6%-os illetménynövekedésre történő átszámítás miatt további 5,5 M Ft-tal csökkent.

4

A KüM fejezettől a Külgazdasági feladatok kiadási és támogatási előirányzatai kerültek átvételre. A GKM fejezettől a Területfejlesztési fejezethez a Turisztikai célelőirányzat, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok előirányzatai kerültek átcsoportosításra. 71


A tárca tájékoztatása szerint a 10 269,0 M Ft-os támogatási összeg a teljes egészében, vagy részben költségvetési támogatásból finanszírozott intézmények 2005. évi feladatainak ellátásához nem elegendő, az irányszám nem tartalmazza a fejezeti kezelésű előirányzatok között jelentős mértékben az EU irányelvekből adódó többletfeladatokra, működési, felújítási és beruházási feladatokra benyújtott pályázatok 2447,0 M Ft-os fedezetét. A fejezetnél – a jelenleg végrehajtás alatt álló és tervezett – a közgazdasági feltételrendszer változásait követő és aktualizáló jellegű szervezeti intézkedésekből a várható megtakarítások nem számottevőek. A költségvetési szervekre vonatkozó tervezett intézkedések keretében a Szénbányászati és Szerkezetátalakítási Központ (SZÉSZEK) önálló gazdálkodási jogkörét részben önálló gazdálkodási jogkörre módosítják úgy, hogy a részben önálló költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátását a Magyar Bányászati Hivatalhoz, mint önálló költségvetési intézményhez rendelik. A Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet megszüntetésének lehetőségét a tárca szakmai okokra hivatkozva (pl. hatósági feladatokat lát el) nem javasolta ugyanakkor vizsgálja a MÁV Közegészségügyi Intézet megszüntetésének lehetőségét. Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hoszszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat a GKM által alapított gazdálkodó szervezetekre, valamint a privatizációs törvény hatálya alá tartozó – a gazdasági és közlekedési miniszterhez rendelt – tartós állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan teljes, vagy részleges privatizálás előkészítését írta elő. Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet Kft., Építőipari Közszolgáltató, Kereskedő és Oktató Kft., Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft., Műszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet Kft., ExVÁ Kft., Villamosenergia-ipari Kutató Intézet (VEIKI) Rt.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény hatálya alá tartozó ExVÁ Kft., Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft., valamint a Villamosenergetika-ipari Kutató Intézet Rt. nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő tevékenységet folytat, a szolgáltatások állami kézben tartása szakmai szempontból indokolt. Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 1.) Korm. határozatot módosító 2243/2004. (IX. 29.) Korm. határozat alapján a privatizálásukra nem kerül sor. A tárca javasolta a bányavagyon hasznosító részvénytársaságok megszüntetését és a megmaradt feladatok ellátására egy közhasznú társaság létrehozását, ezért vizsgálják a SZÉSZEK által alapított három bányavagyon hasznosító részvénytársaság összevonása lehetőségét, illetve szükséges intézkedések megtételét. Hasonló a helyzet a MÁV árufuvarozási tevékenységének és a MÁV tulajdonába tartozó egyes társaságok privatizációjánál is.

72


A költségvetési előirányzatok meghatározásánál figyelembe vették a jogszabályokkal, és az egyéb kormánydöntéssel determinált szakmai feladatok ellátásának szükségleteit. A többlet teljesítményekkel elérhető bevételi többleteket általában reálisan tervezték meg. A korábbi tervezési gyakorlathoz hasonlóan hangsúlyt helyeztek a költség-, kiadási-, bevételi- és egyéb kalkulációkra, a háttérszámításokra, de költség-haszonelemzési, illetve a költség-hatékonyságelemzési technikákat nem alkalmaztak, mert hiányosak, illetve hiányoznak ehhez a szükséges feltételek. A tervezett jogszabályi módosítási javaslatok, valamint a minisztérium által tervezett intézkedések és a 2004. évi várható teljesítési adatok tükrében a tervezett előirányzatok teljesíthetősége csak részben valószínűsíthető. A költségvetési javaslatban meghatározott pénzügyi források – különös tekintettel a saját bevételekre – várhatóan csak részben biztosítják a jogszabályokban, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben a GKM fejezet, illetve az intézményei részére meghatározott feladatok végrehajtását.

Az intézményi költségvetési előirányzatoknál tartalmi és számszaki levezetésének ellenőrzése során megállapítható volt, hogy azok megfeleltek a tervezési előírásoknak, összhangban vannak a törvényi előírásokkal, a Kormány által meghatározott prioritásokkal. A költségvetési létszámkeret kiszámításánál a tervezési köriratban megfogalmazott elvárásokat betartották. A fejezet 2004. évi korrigált, engedélyezett létszámkerete 8096 fő, a 2005. évi tervezett létszámkerete 8001 fő volt (ebből 4187 fő köztisztviselő, 3690 fő közalkalmazott és 124 fő a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozó). A költségvetési létszámkeret meghatározásakor az intézmény-felülvizsgálat eredményeit hasznosították és létszámleépítéssel is számoltak. A kormányzati struktúraváltozáshoz kapcsolódóan a más fejezetekhez történő feladatátadások miatt, 240 fő csökkenéssel számoltak. A fejezet 2005. évi javasolt létszámkerete 7848 fő. A személyi juttatások előirányzat kimunkálásánál érvényesítették – az előirányzat növekmény tervezésénél – a tervezési köriratban meghatározottakat. A munkaadókat terhelő járulék mértékének meghatározásánál a tervezési köriratban foglaltaknak megfelelően jártak el. A dologi kiadások tervezéséhez nem alakítottak ki az intézmények részére differenciált előírásokat, de az intézmények figyelmét felhívták a kiadások felülvizsgálatára. Az intézmények részére nem határoztak meg külön, az ésszerű takarékosság követelményének érvényesülését segítő szempontokat, mivel a tervezési körirat azokat tartalmazta. Az intézmények támogatás előirányzatára vonatkozó elvonási kötelezettséget a fejezet érvényesítette a tervezés során, így a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények a támogatás csökkentését általában a dologi kiadások terhére valósították meg.

73


A költségvetési forrásigény meghatározásánál figyelembe vették a korábbi kormányhatározatokkal, valamint kormánydöntésekkel kapcsolatos szakmai feladatok ellátásának szükségességét. A tervezés során a GKM fejezet áttekintette a korábban megkezdett, áthúzódó feladatok hatásait, prioritást biztosított a működő és nem befolyásolható folyamatok programjainak. A fejezet betartotta a tervezési köriratban megfogalmazott prioritásokat így a prioritási sorrend első helyein a gyorsforgalmi úthálózat, illetve az ehhez kapcsolódó programok szerepelnek. Az ágazati célfeladatokat, a fejezeti kezelésű előirányzatokat, a fejezeti javaslatban a szakmai főosztályok indokolásának megfelelően határozták meg. A fejezeti kezelésű programok tervezésnél feladat szűkítéssel és bővítéssel a tárca egyaránt számolt, pl. a 2004. évben meglévő 9 db fejezeti kezelésű támogatási előirányzat terhére 2005. évben nem nyújtott be támogatási igényt. A fejezet 2004. augusztus 4-én eljutatta a PM részére a 2005. évi prioritási sorrendbe állított (118 db) fejezeti kezelésű programokat. A 2005. évi fejezeti kezelésű programok 610 719,1 M Ft-os költségvetési támogatás igényét 5790,2 M Ft EU-s forrás és 825,0 M Ft egyéb bevételi forrás egészítette ki. A GKM fejezet által pályáztatásra beterjesztett programok közül új programként 55 darab került megnevezésre összesen 189 637 M Ft összegben. A 2005. évi támogatási igények 31,1%-a új feladathoz kapcsolódik. Az új programok nélküli fejezeti támogatási igény 421 081,4 M Ft, a 2004. évi eredeti előirányzat 94,9%-a lenne. A GKM fejezet által a fejezeti rangsorban előresorolt programok közül az első 13 db a fejezeti kezelésű támogatási igény 88%-át foglalja magába, azaz a fejezeti rangsorolásban a viszonylag nagyobb költségigényű programok kaptak jelentős hangsúlyt. A fejezeti rangsorban az első 13 programot követő 105 db feladat összesen 73 619,4 M Ft támogatási igénnyel tervezték meg.

A több fejezet kezelésében megvalósítandó feladatoknál a szakmai programokat a tárcák folyamatosan egyeztették. A GKM fejezet tervezési eljárása a tervezés kezdeti időszakában nem volt egységes a közösen megvalósítandó programoknál. A több fejezet kezelésében megvalósítandó feladatoknál a tervezés módja változott, a szeptember 21-i állapot szerint minden esetben egységesen a GKM mint fejezetgazda tervezte meg a támogatási igényt. A fejezet a tervezés kezdeti szakaszában általában a saját feladata forrásigényét fogalmazta meg, (pl. közmunkaprogram), de pl. a 25. Budapesti Tavaszi Fesztivál költségvetési támogatási igénye a GKM és a NKÖM, a CONNECT PHARE Program pedig a GKM és IHM közös igényt tartalmazza.

74


A GKM fejezet – a 2004. szeptember 3-i állapotot tükröző – 2005. évre vonatkozó költségvetési javaslata a folyamatban levő kormányzati egyeztetések alapján a helyszíni vizsgálatunk befejezését követően jelentősen módosult. A GKM fejezet 2005. évi fejezeti kezelésű programokra igényelt 610 719,1 M Ft-os költségvetési támogatási kerete helyett, az egyeztetések során a PM által számított determináció 446 611,5 M Ft-os összege először a 347 416,4 M Ft-os csökkentett determinációs javaslatra változott, majd a költségvetési javaslatban a fejezeti kezelésű előirányzatra összesen 210 440,8 M Ft támogatási keretet határoztak meg. A kormányzati struktúraváltás következtében, a fejezeti kezelésű előirányzatok 2005. évi kiadási előirányzat 8355,2 M Ft-tal, a bevételi előirányzat 120,0 M Fttal és a támogatási előirányzat 8235,2 M Ft-tal csökkent. A más fejezetekhez átcsoportosításra került öt db fejezeti kezelésű előirányzat közül a Turisztikai célelőirányzat képviselte a legnagyobb nagyságrendet, amely a Területfejlesztési tárcához (8157,2 M Ft kiadási és támogatási előirányzat) került átadásra. A 2004. évi eredeti fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási előirányzatához képest a 2005. évi támogatási javaslat 56,7%-ot képvisel. Ez az összeg a fejezet 2004. augusztus 4-i 610 719,1 M Ft-os támogatási igényének a 34,5%-a. A fejezet számára problémát jelent, hogy pl. a Vasúthálózat fejlesztési célelőirányzat – amelyre eredetileg 12,5 Mrd Ft-ot terveztek és amelynek fontosságát a Kormányprogram, valamint a MÁV Rt. európai színvonalú vasúttá alakításáról és az EU csatlakozáshoz szükséges vasúti reform végrehajtásáról szóló 1001/2004. (I. 8.) Korm. határozat is hangsúlyozza – nem szerepel a költségvetési javaslatban. Az állami magyar vasút fennállása óta még soha nem fordult elő, hogy ez a feladat nem kapott költségvetési támogatást. A fejezet indokolása szerint „ennek évek óta csökkenő nagyságrendje az eddigiekben is súlyos problémákat okozott a kincstári vagyon korszerűsítése, állagának fenntartása, javítása terén, de a forrás megszüntetése, a program megvalósításának elmaradása, halasztása esetén halmozódnak a jelenleg is fennálló feszültségek, elmaradások.”

A program megvalósításának elmaradása, halasztása esetén halmozódhatnak a jelenleg is fennálló problémák, a következmények súlyosak lehetnek, ugyanis a sebességkorlátozások mennyiségének növekedése veszélyeztetheti a vasúti menetrendet. A fejezet véleménye alapján „ A MÁV Rt. és a GYSEV Rt. személyszállítási közszolgáltatásának költségtérítése, az indokolt költségek állami kompenzációja /korábban a Pénzügyminisztériumnál a személyszállítási alapellátás támogatása/ 2005. évre 102,0 Mrd Ft forrásigényt jelent, a tárca részéről ez az összeg szerepelt a programokhoz adott javaslatban. Ez a kérdés ugyancsak feszültségpontnak tekinthető, mert elmaradása a vasúti személyszállítási közszolgáltatások összeomlását, és a társaságok működésének alapvető zavarát eredményezheti /az eddigi hitelek útján történő finanszírozás nem tartható fenn/.”

75


A PM-nek 2004. augusztus 4-én benyújtott 118 program mellé a szeptember 12ei egyeztető tárgyalásig 2 új program is került, két Kht.-nak a támogatás igénye. Az összesen 120 tervezett program közül a 2005-ben a nem támogatottak mintegy fele új program volt. Ezek támogatási igényének aránya az összes új program eredeti támogatási igényének 23,4%-a. A Gyorsforgalmi úthálózati program fejezeti kezelésű előirányzat 2005. évi támogatás igénye 237 900,0 M Ft volt, amely a csökkentett determináció szerint 196 071,5 M Ft-ra, majd további egyeztetés nélkül 33 052,0 M Ft-ra csökkent. Egyidejűleg a XLII. fejezetnél, amely a központi költségvetés főbb bevételeit tartalmazza, az Autópályák finanszírozási rendszerének változásából adódó bevételeknél 137 612,0 M Ft-ot terveztek. Ez az összeg, mint az autópályák finanszírozási rendszerének átalakításából származó bevétel, a költségvetése rendes bevételét képezi, a korábbi évek ráfordításainak visszatérüléseként. Ezen autópályák és a kapcsolódó létesítmények továbbépítendő részeit magánbefektetői forrás bevonásával tervezi finanszírozni a Kormány. A gyorsforgalmi úthálózati program folytatásához ez a konstrukció tényleges forráslehetőséget a 2005. évben nem biztosít. Az elvégzett munkák 2005. évre áthúzódó pénzügyi teljesítési összegei várhatóan már 2005. januárfebruár hónapokban meghaladják az egész évre rendelkezésre álló támogatási összeget. A tervezett támogatás még az M0 keleti szektor M5-4 sz. főút közti szakasza, valamint az ezzel egy időben megvalósítandó Vecsés-Üllő elkerülő szakasz finanszírozásához sem elegendő.

A Kormány a köz- és magánszféra („Public Private Partnership” PPP) újszerű együttműködése keretében kívánja megvalósítani a közúti infrastruktúrát, ezen belül a legelőrehaladottabb fázisba sorolva az Autópálya-építést. A már épülő, vagy a kivitelezés előtt álló autópályák koncesszióba adása problémákat vet fel, mert a költségvetés tervezésének időszakában sem a jogi, sem az adminisztratív feltételek nincsenek meg, valamint a magántőke bevonás lebonyolítási rendszere kialakításának ideje is bizonytalan. A XLII. fejezetnél a korábbi évek ráfordításainak visszatérüléséből származó tervezett bevételi előirányzat növelésével azonos összeggel lehet a gyorsforgalmi úthálózati program kiadási előirányzatát növelni a Kormány döntése alapján (a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat 13. § (3) bekezdés). A Gyorsforgalmi úthálózati program 2006. évi 355 425,0 M Ft-os irányszámát és a 2007. évi 262 756,3 M Ft-os irányszámot nem módosították.

Az Útfenntartási és Fejlesztési célelőirányzatnál (UFCE) a 2005. évi költségvetés tervezése során előzetesen egyeztetett 123 Mrd Ft-os forrásigény 95 Mrd Ft-os összegig determinációkat tartalmaz és a költségvetésben szereplő 74,6 Mrd Ft-os előirányzat azt eredményezheti, hogy nem csak a fejlesztési feladatok megvalósításától kell eltekinteni, hanem a közúthálózati szolgáltatás színvonala is csökkenhet. A GKM az üvegzseb törvény végrehajtása során a támogatásközvetítés területén mind a támogatási szerződésekben, mind a közreműködő szervezetekkel kötendő szerződésekben érvényesíti a törvényi elírásokat, a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó tűrési kényszert a szerződéseikbe folyamatosan beépítették.

76


A GKM fejezet, mint megrendelő 2964/2004. ajánlati felhívással közbeszerzési eljárás keretében pályázati felhívást tett közzé a fejezet költségvetésére és végrehajtására, az intézmények szakmai tevékenységére, eredményességére vonatkozó, azokat jól jellemző és teljesítményük mérésére alkalmas feladat-, teljesítmény-, kapacitás-, eredményesség- és hatékonyságmutatók kidolgozása tárgyú munka végrehajtására. A kutatási tanulmány 2004. szeptember 1-jén elkészült és a tárca értékelése szerint hasznosítható javaslatokat tartalmaz. A minisztérium a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2004. június 30-ig értékelte az Ámr. 149. §-ának (6) bekezdése alapján az érdekeltségi körébe tartozó társaságok működését. Általában indokoltnak tekintik a támogatás mértékét. Néhány társaság esetében intézkedések is megfogalmazódtak a feladatok körének változása, jogszabályi követelmények, tevékenységük kedvezőtlenebb minősítése, vagy költségvetési szempontok miatt. A fejezet felügyeleti szerve a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok tervezésénél a szükséges dokumentációt, a feladatismertetőt az új programokra, és a 2005. évi feladatfinanszírozási engedélyokiratot még nem készítették el, erre csak a költségvetés jóváhagyását követően kerül sor. Az ismertetők, engedélyokiratok és a szöveges mellékletek az előirányzatok indoklására 2004-re és az azt megelőző évekre rendelkezésre állnak. A 2005. évi központi beruházások tervezésekor a GKM eleget tett a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a tervezési körirat előírásainak. A beruházások rangsorolt programonként kerültek a pályáztatás rendszerébe. A programok többségénél kidolgozták a három éves ütemtervet. A beruházások bekerülési költségét bruttó módon tervezték meg, figyelembe vették a prioritásokat a kormányprogram, állami feladat, vagy ágazati fejlesztési koncepció alapján. Az új prioritási sorrend elejére a 2004-ben is működő programok közül az EU-s kötelezettségek teljesítését szolgáló programok kerültek. Az EU-s tagsággal és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggően a GKM a Phare/Átmeneti támogatásokat és a Schengen Alapot tervezi. A pályázati mechanizmusok érvényesültek, a céltartalékok (3,0 M Ft) tervezésére vonatkozó előírásokat teljesítették. A társfinanszírozásra 6305,0 M Ft-ot, az EU-s forrásokra 5790,2 M Ft-ot terveztek. A programokból 12 db-ot terveztek EU-s forrásokkal megvalósítani. Az egyeztetések során a társfinanszírozás összege 887,6 M Ft-ra csökkent, ezáltal az EU-s források bevétele 1074,6 M Ft-ra módosult. A tárca tájékoztatása alapján „a Győr-Gönyű OKK közlekedési kapcsolatainak fejlesztése tárgyában a jelen időpontban történt költségvetési állapotváltozás szerint a KIOP pályázat 2005. március 31-ig történő benyújtásához szükséges előkészítő munkákhoz a költségvetés 194 M Ft támogatást biztosít, de a pályázat elnyerése esetén a 2005. évi kivitelezési munkákhoz a 25% önrész (mintegy 150,0 M Ft) eddig a költségvetésben nincs biztosítva.

77


A Mohácsi Határkikötő létrehozásához a jövő évi 250,0 M Ft-os ÁFA rész a költségvetésben tervezésére került, a többi mintegy 1,0 Mrd Ft-os részt a Schengen Alap biztosítja. Emellett még a MeH nem tudta tisztázni, hogy a határkikötő kiviteli terveinek elkészítését az Alap tudja-e finanszírozni. Ez mintegy 95,0 M Ft kiviteli tervezési munkát jelent. (Álláspontunk szerint az Alapnak a kikötő kiviteli terveinek elkészítését a beruházás részeként be kell fogadnia.) A Hajózási Információs Rendszer (HIR) megvalósításához 50,8 M Ft, a Magyar Folyami Információs Szolgálat (MARIS) fejlesztéséhez 100,0 M Ft a költségvetésben rendelkezésre áll.”

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) és a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) irányító hatósága a GKM. A törvényi előírásoknak megfelelően a szervezeteket felállították és a 2005-ös tervszámokat szabályszerűen megtervezték (MeH és NFH részére). A 2005. évi pályázat benyújtásához, a GVOP 2005-ös tervezett kifizetése 56 339,0 M Ft (melynek EU támogatási aránya 70%), a KIOP 2005-ös tervezett lekötése 68 433,0 M Ft (amelyből EU-s támogatás 75%) volt.

A GKM fejezet a saját bevételek előirányzatát a 2004. évi várható teljesítést figyelembe véve, a bevételi előirányzatok növelésével alakította. A fejezet felügyelete alá tartozó intézmények bevételeiben kiemelkedő szerepet játszó díjak (hatósági eljárási, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési és egyéb szaktevékenységekből, szolgáltatásokból származó bevételek) változásának jogszabályi előkészítettsége és számbavétele a helyszíni ellenőrzés befejezésekor nem volt értékelhető. Az intézményeknél a létszám és a személyi juttatások költségvetési előirányzatainak és irányszámainak tervezésekor betartották az Áht. 24. §-a és az Ámr. 58. §-ának rendelkezéseit, valamint a tervezési köriratban foglaltakat. Az intézmények 2005. évi előirányzata a hatályos PM-MÜM-KSH együttes rendelete által meghatározott módon tartalmazza a személyi juttatások és a létszám összetételét. A GKM Igazgatásnál szervezet átalakítással kapcsolatos döntések nem voltak, létszám megtakarítást eredményező intézkedések pénzügyi kihatásaival sem számoltak. Az egész évben folyamatosan ellátandó feladatok ellátását (számviteli, pénzügyi és egyéb adminisztratív) közszolgálati státuszban történő megvalósítással tervezték. A GKM Igazgatásnál nem terveztek és nem csoportosítottak át a személyi juttatások előirányzatából a dologi kiadások előirányzatára.

A jutalom tervezése során érvényesítették az Ámr. 58. § (5), illetve az 59. § (2) bekezdésében foglaltakat. Az intézmények betartották a tervezési körirat dologi kiadásokra vonatkozó előírásait.

78


A dologi kiadást a fejezet által megadott keretszámon felül többlettámogatással ellentételezetten nem lehet tervezni, az előirányzatot a saját bevételek növekményéből és a képződő megtakarításokból lehet finanszírozni.

A pénzügyi források várhatóan csak szűkösen biztosítják a jogszabályokban, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben a fejezet intézményei részére meghatározott feladatok végrehajtását. Az intézmények az ésszerű takarékosság szem előtt tartásával felülvizsgálták, és ez alapján rangsorolták a kiadásokat. A 2004. évi takarékossági intézkedések működési problémákhoz, az alapfeladatok ellátásának veszélyeztetéséhez vezettek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnál, a Közlekedési Múzeumnál, a Magyar Bányászati Hivatalnál és a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezetnél. A Közlekedési Múzeumnál pl. a 2005. évre tervezett 25,6 M Ft dologi előirányzatával szemben a 2004. év első felében felhasznált dologi előirányzat 33,9 M Ft volt. Az intézmény indoklása szerint az ilyen mértékű hiányt takarékossági intézkedésekkel már nem lehet kompenzálni. A tervezett pénzügyi feltételekkel, várhatóan a likviditási problémák és a folyamatos üzemmenet veszélyeztetése prognosztizálható.

A beruházások és a felújítások előirányzatainak megtervezésénél és megvalósításának előkészítésénél a vonatkozó rendelkezések szerint jártak el. A folyamatban lévő felújítások, beruházások megvalósítása a felülvizsgált feladatellátást szolgálja. Az új beruházások indítását a tervezési körirattal összhangban tervezték. A 2005. évi ütem műszaki és pénzügyi szempontból kimunkált és dokumentált. A beruházások forrásszükségletét reálisan vették számításba. Előfordul, hogy a felújítások, beruházások elhalasztása miatt a feladat megvalósítása a későbbi évekre húzódik át.

Az intézményi kölcsön előirányzatok a dolgozók lakásépítésének, vásárlásának támogatását tartalmazzák, mértékük a várható igények és tapasztalatok adatai alapján reális. A korábban kifizetett kölcsönök visszatérüléséből adnak újabb kölcsönöket. Az intézmények a bevételeiket a tervezési köriratban foglaltaknak megfelelően tervezték, az eltérések szakmai és egyéb okait, annak hatásait bemutatták. A saját bevételek tervezésénél az intézmények a saját bevételek növekményét szabadon határozhatták meg, az új feltételek figyelembevételével. Az intézmények bevételeiben kiemelkedő szerepet játszó díjak, pl. bérleti és üzemeltetési díjak változását figyelembe vették. Pl. Közlekedési Múzeumnál az Európai Unióhoz való csatlakozás napjától térítésmentessé vált az állami múzeumok látogatása. Az intézkedéssel együtt járó bevételkiesés, kiadásaik további mérséklését vonta maga után a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnál a térítésmentes belépőjegyek bevételkiesése és ennek következményeként jelentkező forráshiány miatt.

Vállalkozási bevételt az intézmények nem terveztek. A fejezeti szinten tervezett 500,0 M Ft tartalék a helyszíni vizsgálat befejezését követően történt módosítások után 200,0 M Ft-ra csökkent. 79


A GKM fejezet 2005. évre, ún. vonal alatt tervezett bevételi tételei a Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése 900,0 M Ft-os, a Gépjárműadó és túlsúlydíj 800,0 M Ft-os és az Energiagazdálkodási célelőirányzat befizetése 28 000,0 M Ft-os központosított bevételek előirányzatai voltak. A tervezés során jogszabály módosításokkal és azok hatásaival nem számoltak. A korábbi években a PM fejezet költségvetésében lévő tételek közül az ún. központi előirányzatként összesen 54 640,0 M Ft kiadási előirányzat átkerült a GKM fejezet ún. vonal alatt tervezett kiadási tételeihez. A vállalkozások folyó támogatása között szerepelnek a Költségtérítés a vasúttársaságok személyszállítási közszolgáltatásaihoz 53 240,0 M Ft-os és a Bányabezárás 1400,0 M Ft-os kiadási előirányzatai. 1. Az M5-ös autópályával kapcsolatos előirányzatok Az M5-ös autópálya megvásárlására és továbbépítésére vonatkozó, 2004. február 11-én bejelentett kormánydöntés alapján megkötött szerződéseknek az állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló 24/2004. (III. 31.) OGY határozatban az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból vizsgálja meg az M5-ös autópályát üzemeltető cég részvényeinek megvásárlására, illetve az autópálya továbbépítésére vonatkozó, 2004. február 11-én bejelentett kormánydöntés alapján megkötött szerződéseket és azok létrejöttének körülményeit. A felkérésnek az Állami Számvevőszék két ellenőrzése – a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat véleményezése, valamint a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése – során tesz eleget. A 2005. évi költségvetés véleményezése során az Állami Számvevőszék ellenőrizte, hogy az M5-ös autópálya pénzügyi konstrukciójából adódóan kialakították-e a rendelkezésre állási díj fizetésével kapcsolatos előirányzatot, továbbá, hogy az autópálya továbbépítésével kapcsolatos előirányzat kellően kidolgozott és számításokkal alátámasztott-e. A tervezési körirat alapján a GKM Költségvetési Főosztálya megtervezte az M5-ös autópályával kapcsolatos rendelkezésre állási díj előirányzatot. A helyszíni ellenőrzés lezárása után a gazdasági és közlekedési miniszter által beterjesztett OGY határozati javaslat jóváhagyása 2004. szeptember 20-án történt meg. A határozat szerint a GKM az Országgyűléstől felhatalmazást kapott arra, hogy megköthesse az AKA Rt.-vel a koncessziós szerződés 5. számú módosítását. A határozat tartalmazza a rendelkezésre állási díj összegét. A tervezési körirat mellékleteiben meghatározottak szerint elkészítették a „Programok listája fejezeti prioritási sorrendben – A tábláját” és az „Adatlap programonként – B tábláját”, majd megküldték a Pénzügyminisztérium fejezet illetékes főosztálya részére. A tervezést szakmailag megalapozó dokumentációkat a Fejlesztési Projektek Főigazgatósága bocsátotta az ellenőrzés rendelkezésére.

80


A jóváhagyott OGY határozat a rendelkezésre állási alapdíj összegét euróban számítva 2004-es áron 105,95 M EUR/év – (250 Ft/EUR árfolyammal számolva) a 2. fázis építésének befejezését követően – maximálta. A 2004. szeptember 21-én aláírt koncessziós szerződés 5. módosítása a rendelkezésre állási alapdíj összegét euróban számítva 2004-es áron 92,5 M EUR/év (250 Ft/EUR árfolyammal számolva) határozta meg, mivel a kamatváltozás kockázatát az állam magára vállalta. Amennyiben a 2. fázis építése 2005. decembere előtt befejeződik, akkor a rendelkezésre állási alapdíj összege koncessziós szerződés 5. módosításában foglaltak szerint megváltozik és a ténylegesen kifizetendő támogatás a tervezett összeghez képest megemelkedik. A 2005. évre az M5-ös autópályával kapcsolatos rendelkezésre állási díjra igényelt támogatás összege 22,3 Mrd Ft. (A rendelkezésre állási díj elemét képezi – a GKM tájékoztatása alapján – az M5-ös autópálya továbbépítésének finanszírozási szükséglete is). A GKM által a 2005. évre igényelt támogatás összege (22,3 Mrd Ft) nem egyezik meg a megkötött koncessziós szerződés 5. módosításában szereplő összeggel, 22,9 Mrd Ft-tal. A két összeg közötti eltérést (600 M Ft) a GKM Költségvetési Főosztálya nem tervezte be, ezért az előirányzott összeg, pontosításra szorul. Az árfolyam kedvező változása esetén – 247 Ft/EUR – a két összeg közötti eltérés megszűnhet. Az Ideiglenes Rendelkezésre Állási Díj fizetéséről szóló az 1994. május 2-án kötött koncessziós szerződés 2004. március 11-én elfogadott 4. módosításának mellékletében található megállapodásban a GKM kötelezettséget vállalt arra, hogy rendelkezésre állási díjat fizet az AKA Rt. részére az Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzatból (ÚFCE) a pénzügyi zárásig vagy amennyiben a zárás nem következik be, akkor 2005. december 31-ig. A 2004-re a programhoz kapcsolódóan várható felhasználásként 15 798 M Ft-ot terveztek, ebből 2004. június végéig 2080,7 M Ft-ot fizettek ki. A GKM szóbeli tájékoztatása, illetve a Pénzügyminisztérium részére megküldött „Programok listája fejezeti prioritási sorrendben – A táblája” alapján a 2005. évtől önálló soron, az ÚFCE-tól függetlenül szerepel a rendelkezésre állási díj a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében a „Programok listája fejezeti prioritási sorrend A táblája” alapján az 5. sorszámon. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat melléklete alapján a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím 30. alcím 1. jogcímcsoportjában a közlekedéssel kapcsolatos előirányzatok között szerepel. A pénzügyi zárás az Országgyűlési határozat jóváhagyását követően 2004. szeptember 21-én megtörtént. Ezáltal megszűnt az Ideiglenes Rendelkezésre Állási Díj fizetésére vonatkozó megállapodás és hatályba lépett a koncessziós szerződés 5. számú módosítása, ami 2004. szeptember 21-én került aláírásra. A koncessziós szerződés 5. számú módosítása alapján a rendelkezésre állási alapdíj összege 2004. október 1-től a 2. fázis befejezésig 6 M EUR/hónap, amelynek végösszege 2005. évben – a tervezési köriratban meghatározott (255 Ft/EUR) évi átlagos forint- és keresztárfolyam figyelembevételével és az áfával (25%) – 22,9 Mrd Ft. A GKM a 2004. március 11-én elfogadott koncessziós szerződés 4. módosítása alapján tervezett összege – 5,83 M EUR/hónap volt, amelynek végösszege a 2005. évben – a tervezési köriratban meghatározott (255 Ft/EUR) évi árfolyam figyelembevételével és az áfával (25%) – 22,3 Mrd Ft. A végleges pénzügyi modell alapján a végösszeg levezetése végig követhető.

81


A Magyar Állam képviseletében a gazdasági és közlekedési miniszter és az Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaság (AKA Rt.) közötti koncessziós szerződés 5. számú módosításának aláírására 2004. szeptember 21-én került sor. A szerződésmódosításban a Magyar Állam évente megállapított összegű rendelkezésre állási díj megfizetésére vállal kötelezettséget 2030-ig, amelyre időarányosan, havi rendszerességgel kerül sor. A rendelkezésre állási díj ténylegesen kifizetendő összegét a rendelkezésre állási alapdíj és az azt módosító tényezők alapján határozták meg. A rendelkezésre állási alapdíj összege (250 Ft/EUR) árfolyammal) maximum 105,95 M EUR/év, az alábbi tényezőkből áll: Egy változó (a magyarországi infláció éves mértékének függvényében változik, teljes összege indexált) forintalapon számított részből, maximum 6400 M Ft/év, azaz 25,6 M EUR/év. Egy fix (nem indexált, az euró zónabeli és a magyar inflációtól egyaránt független) euró alapon számított részből, maximum 80,2 M EUR/év. Egy változó (az euró zónabeli infláció éves mértékének függvényében változik, teljes összege indexált), euró alapon számított részből, maximum 0,15 M EUR/év. A kifizetendő rendelkezésre állási díj a rendelkezésre állási alapdíjhoz képest az alábbi módosító tényezők szerint változhat: A forgalom előtt történő sávlezárások miatti levonásokkal csökkenhet, az autópálya üzemeltetésének biztonságával, vagy minőségével kapcsolatos büntetőpontok miatti levonások összegével csökkenhet, az országos átlagnál rosszabb vagy jobb baleseti statisztika miatti levonásokkal csökkenhet vagy nőhet, évente maximum 20 E EUR összeggel, továbbá a koncesszor által ténylegesen fizetett kamat és a szerződések alapján előre rögzített kamat különbözetével csökkenhet vagy nőhet. A rendelkezésre állási díj 2005. évi összege az építkezés időtartama alatt a rendelkezésre állási alapdíj teljes összegének (105,95 M EUR/év) a 67%-a, azaz 70 M EUR/év, ami a rendelkezésre álló út hosszával arányos. A 2005. évre a tervezési köriratban meghatározott árfolyammal (255 Ft/EUR) és 25%-os áfával számított, előirányzatként szereplő összeg 22,3 Mrd Ft. (A 2006. évtől már nem 67%-ot, hanem a teljes összeget kell megfizetni.) Az M5-ös autópálya továbbépítése előirányzatához kapcsolódik – az M5-ös Kiskunfélegyháza-Szeged szakasz előkészítésére – a 2005. évben a GKM 25/3/4. Gyorsforgalmi úthálózat előkészítése célelőirányzat részeként 100 M Ft (áfa nélkül) előirányzatot tervezett meg. A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében a „Programok listája fejezeti prioritási sorrend A táblája” alapján a 2. sorszámon szerepelt. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat melléklete alapján a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím 3. alcím 4. jogcímcsoport részét képezi. Az előirányzat terhére a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 18. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag az építési, kivitelezési tevékenységet megelőző, attól elkülö-

82


nülő feladatok (tervezés, területszerzés, régészet, lőszer és robbanóanyag mentesítés, közműkiváltások) kiadásai számolhatók el.

Az AKA Rt. és a GKM közösen készíttetett egy pénzügyi modellt, ami a rendelkezésre állási díj számításokkal való megalapozottságát (92,5 M EUR/év) szolgálja. A koncessziós szerződés 2004. március 11-ei 4. számú módosítása szerint a későbbiek során már nem lehet módosítani a rendelkezésre állási díjat, a tényleges költségek ismeretében sem. A pénzügyi modellben szerepelő új társaság, az AKA Holding Rt. részére szükséges összeg az elképzelések szerint fedezi az AKA Rt. fennálló tartozásának (az 1. fázis megépítésének forrásául szolgáló hitel) a visszafizetését, a 2. fázis építési munkálatait, tőkekifizetést, MFB Rt. áthidaló hitelének visszafizetését, a 2. fázishoz kapcsolódó fejlesztési költséget, az adósságszolgálati tartalék számlán tartandó összeget, továbbá bankköltségeket. Az új társaság mindezek finanszírozását hitelfelvételből (kb. 90%-ban) és készpénzből fedezi. A pénzügyi modell nem az euró-zóna inflációjával számolt Magyarország Monetáris Uniós tagságát követően. Az ellenőrzés megítélése szerint a pénzügyi modell alapján levezethető a rendelkezésre állási díj összege. Ugyanakkor a helyszíni ellenőrzés lezárása után a pénzügyi modell szakértői véleményezése még nem készült el. A GKM szakértőjének szóbeli tájékoztatása alapján a magyar infláció mérséklésére – az ország Monetáris Uniós tagságát követően – azért nem került sor, mivel az ír példát vették alapul. Ott a Monetáris Uniós tagságát követően sem következett be jelentős változás az inflációban, illetve a kamatok tekintetében.

83


XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 68 185,7 M Ft, saját bevételi előirányzata 5520,8 M Ft, támogatási előirányzata 62 664,9 M Ft. A fejezetnél ún. sor alatti, nemzetgazdasági elszámolások közé tartozó központosított bevételek 2005. évi előirányzata 39 350,0 M Ft. A PM által az NKÖM egészére támogatási keretszám nem került kiadásra, kizárólag a fejezet felügyelete alá tartozó intézményekre, 25 493,5 M Ft összegben, amely szeptember 24-ét követően 35 141,6 M Ft-ra változott. A 2005. évi költségvetés tervezése során a tárca folyamatosan egyeztetett a Pénzügyminisztériummal, a tárca részére megadott támogatási sarokszámok véglegesítése céljából.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok és a kormányzati beruházások fedezetére pályázati keret szolgál, amelynek elosztása a fejezet felügyeleti szerve által rangsorolt igények alapján a Kormány mérlegelési jogkörébe tartozott. A tárca a köriratban meghatározott formában elkészítette és rangsorolta pályázatait, melynek végösszege 91 373,4 M Ft volt. A 2005. évi tervezési feladatokat a PM által kiadott tervezési körirat kézhezvétele után kezdte meg. A tervezési körirat megjelenés után bekérte a fejezethez tartozó intézményektől a 2005. évi előzetes költségvetési javaslatokat. Ezt az intézményeknek egységes táblázatok kitöltésével, valamint egységes szempontrendszer szerint kellett elkészíteni. A kért adatszolgáltatásban prioritásokat nem határoztak meg. A fejezet felügyeleti szerve a tervezési köriratban előírt 2004. augusztus 2-i határidőre nem készítette el a PM részére beküldendő adatlapokat. A minisztérium augusztus 3-i határidőre kérte az intézményektől a 2005. évi előzetes költségvetési javaslatot, valamint a 2006-2007. évi irányszámokat. A megadott keretszámok betartása kötelező volt. A működési költségvetést Kövice támogatás nélkül kellett megtervezni.

Az előző években a tárca az egyes intézmények működési költségeit – a költségvetés nem megfelelő szerkezete miatt – ebből a forrásból egészítette ki. Éves szinten 7100,0 M Ft támogatás ilyen célú felosztásával számoltak. A támogatottak közül kiemelkedtek a környezetvédelmi- és vízügyi igazgatóságok, a környezetvédelmi felügyelőségek és nemzeti park igazgatóságok. Az elkészített intézményi tervekhez csatolt szöveges indokolásban az érintettek mindegyike jelezte, hogy a megadott keretszámot csak jelentős létszámleépítéssel tudja megoldani; a létszámleépítés következtében nem tudják maradéktalanul elvégezni a törvényben megfogalmazott feladatokat, és nem tudnak eleget tenni az EU előírásoknak. 84


A leépítésekre vonatkozóan pontos ütemtervvel és költségszámítással nem rendelkeznek. A helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában tisztázatlan volt, hogy a minisztériumi, illetve központi keretből történik a leépítések következtében felmerülő költségek finanszírozása. A költségvetési támogatás csökkenése és ennek következtében jelentkező létszámleépítés miatt a Főosztály nem számolt az intézményi kör szűkítésével. A 2005. évi költségvetést a PM által megadott működési keretszám határozza meg, ezért nem épülhetett ez intézményi költségvetési javaslatokra. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokra és a kormányzati beruházások támogatására a fejezet augusztus 3-án kelt levelében küldte meg – az előírt formában – pályázati anyagát. Összesen 23 programra adtak be támogatási igényt, amelynek végösszege 91 371,4 M Ft volt. A PM kezdeményezésére a benyújtott pályázati igényeket felül kellett vizsgálni. Ennek eredményeként a 91 371,4 M Ft igény 57 799,1 M Ft-ra csökkent csökkentett igényben megjelenő programokhoz kapcsolódó determináció értéke 41 923,9 M Ft. A Pénzügyminisztérium a tárca által megadott determináció értékét bizonyos differenciálások mellett csökkentette és 24 694,1 M Ft-ban határozta meg. Az igény és az engedélyezett forrás között keletkezett nagy különbség miatt a PM engedélyezte, hogy a Fejezet a támogatott programok között átcsoportosításokat hajtson végre. A fejezetnél ezzel a lehetőséggel éltek.

A PM részére tárca által megküldött anyagban 6193 főben határozta meg a 2005. évi létszámkeretet. Ez 25%-kal kevesebb a 2004. évre tervezett 8202 fős létszámnál. A létszámtervet a 2004. szeptember 24-i kormánydöntést követően felülvizsgálták, és ennek következtében a minisztérium 7123 főben határozta meg a 2005. évi fejezeti létszámkeretet. Ez 13,2%-kal kevesebb a 2004. évre tervezett 8202 fős létszámnál. A személyi juttatások tervezésénél betartották a körirat előírásait. Figyelembe vették a 6,5%-os bérfejlesztést, valamint a 13. havi illetményre vonatkozó tervezési előírásokat. A Kormány szeptember 24-ei döntését követően a bérfejlesztés mértéke 6%-ra módosult. A fejezet felügyeleti szerve a teljesítménnyel arányos díjazással, a megbízási és tiszteletdíjak felülvizsgálatával, a rugalmasabb díjazási formák kialakításával központilag nem határozott meg irányelveket. A dologi kiadások 2005. évi javasolt előirányzata 7253,9 M Ft, amely 73,8%-a a 2004. évi eredeti előirányzatnak (9832,9 M Ft) a fejezethez tartozó intézményeknél. A Kormány szeptember 24-ei döntését követően a dologi kiadások 2005. évre javasolt előirányzata 12 216,7 M Ft, amely 124,2%-a a 2004. évi eredeti előirányzatnak (9832,9 M Ft) a fejezethez tartozó intézményeknél. A dologi előirányzatok tervezésénél megfigyelhető volt, hogy a 2005. évi javasolt előirányzat mértéke a várható inflációnál magasabb értékben került megállapításra, valamint az, hogy többen éltek azzal a lehetőséggel, hogy a saját

85


felhalmozási kiadásaikból csoportosítsanak át forrásokat a dologi kiadások javára. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a minisztérium a 2005. évi pályázatok során 83 008,8 M Ft összegben pályázott már beindított, illetve újrainduló programok megvalósítására. (a pályázott összegből 8364,6 M Ft a működés támogatását biztosítja). Ez az összeg a 2004. évi 50 884,4 M Ft-hoz képest 163,1%-os növekedést jelentett. A PM által ténylegesen biztosított 27 523,3 M Ft támogatás a 2005. évre tervezett új programok és régi programok folytatását tartalmazó pályázott 83 088,8 M Ft a 33,1%-a. Ez az igényekhez képest jelentősen csökkentett összeg 2005-ben nem teszi lehetővé új programok beindítását. A rendelkezésre álló költségvetési források a tárgyévben már futó programok szinten tartását, illetve csökkentett, elsősorban a determinációs kötelezettségek teljesítését biztosítják. Az előzőek miatt az intézménynek nem áll rendelkezésére költségvetési előirányzat a korábban magántulajdonba került védett területek, állami tulajdonba vételére. Ezt a kötelezettséget a Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény szabályozza. A törvény szerint a korábban privatizált, védett és védelemre tervezett természeti területeket az Alkotmánybíróság döntése értelmében állami tulajdonba kell venni, melynek végső határideje 2006. A kisajátításra akkor kerülhet sor, ha a költségvetési források rendelkezésre állnak. A 2005. évre benyújtott támogatási igény 1000,0 M Ft volt, a program teljes befejezéséhez 14 000,0 M Ft-ra lenne szükség.

A PM részére megküldött értékelő lapon a prioritások sorrendje megváltozott a pályázatban jelzett sorrendhez képest. A pályázatban szereplő egyes programok a 2004. évi célok közül több részprogramot összevontan tartalmaztak. A forráscsökkentés következtében az egyes elhagyható részcélok kiesésével a megvalósítandó feladatok maradtak a programban. Ez indokolta a programok fontossági sorrendjének megváltoztatását. Az intézmény decentralizálásra felajánlott összege 2031,4 M Ft. Ebből az öszszegből, amely az EU-s kötelezettségek teljesítésére felmerülő szennyvízprogramra előírt kötelezettséget tartalmazza 1500,0 M Ft összegben, a KvVM kérte, hogy a feladat az egyéb központi tartalékokból kerüljön finanszírozásra. A központi beruházások tervezésénél az intézmény eleget tett a PM tervezési köriratban foglalt pályáztatási rendszer követelményeinek. A beadott pályázatoknál figyelembe vették a prioritásokat és a forrásigényeket, pályázatokat olyan beruházásokra adták be, amelyek aktiválás után az állami vagyon részét képezik. A beruházások mindegyikét évekre bontották és szerepel annak három éves ütemterve. A pályázatokat bruttó módon készítették el (áfával növelt értékben). A pályázat elbírálása után az intézmények rendelkezésére álló összeg 12 008,6 M Ft, mely 60,7%-a a 2004. évi eredeti előirányzatnak (19 771,1 M Ft). Az EU-s tagsággal és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatok kialakításánál a döntéseket megelőzően a tárca az intézmények közül elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalával működött együtt, a Strukturális Alapok esetében a GKM-mel. Természetesen folyamatos kapcsola-

86


tot tartottak a PM kifizetésekért felelős Nemzeti Programengedélyező Hivatalával, más tárcákkal és a kedvezményezettek széles körével. A nemzetközi tagdíjak előirányzatát a minisztérium – az elmúlt évekhez hasonlóan – bázis adatokra, tapasztalati számokra támaszkodva állította össze. Az elmúlt években ez a módszer problémamentesen elégítette ki a folyamatosan jelentkező igényeket, az EU tagsággal jelentősen növekvő számú utazások költsége azonban csak becsülhető, mivel nincsenek megfelelő információk a kiküldetések várható költségeire, a napidíjak esetleges korrekciója, az infláció hatására növekvő szállásköltségek és menetjegyárak bizonytalansága miatt. A PM 2005. évre saját bevételekre vonatkozóan keretszámot nem adott ki. A bevételek tervezésénél az egyes szervezetek vállalkozási, valamint egyéb bevételei szerepelnek. Az átvett pénzeszközök értéke az előző évekhez képest jelentősen csökkent, mert a 2004. évi előirányzatoknál 4100,0 M Ft összegben szerepeltek a Kövice-ből kapott összegek. Ez az összeg a 2005. évi tervezés során a működési költségvetés sorai között szerepel. A KvVM Igazgatás 2005. évi tervezett kiadási előirányzatának összege 6938,2 M Ft. Ez az összeg 176%-al magasabb a 2004. évi eredeti előirányzatnál. Az Igazgatás 2005. évi személyi juttatásai 116,8%-kal, a munkaadókat terhelő járulékok 116,5%-kal növekedtek a 2004. évi előirányzathoz képest. A jelentős nagyságrendű növekedést az okozza, hogy 2003 szeptember 1-jével megalakult a Fejlesztési Igazgatóság 35 fővel, melynek létszáma év végére 54 főre emelkedett. Az intézményhez került dolgozók foglalkoztatási státusza megváltozott, köztisztviselőkből közalkalmazottak lettek. Feladatuk kiemelt jelentősége miatt (EU-s pályázatok) jövedelmük átlagosan a duplájára emelkedett. Ennek a növekedésnek a bázisa a 2004. évi előirányzatokba nem került beépítésre. A kiegészítések rendezését a 2005. évi tervezett előirányzatok tartalmazzák. A 2005. évi előirányzat tartalmazza a tervezési köriratban megfogalmazott 13. havi illetményen túl plusz egy havi jutalom összegét is. Az Igazgatás 2005. évi feladatainak végrehajtását 495 fővel tervezi. Ez 24 fővel (4,6%) kevesebb az előző évi létszámhoz viszonyítva. A dologi kiadások 2005. évi tervezett előirányzata 3044,8 M Ft, amely 262%-a a 2004. évi eredeti előirányzatnak. A növekedést a következőkkel magyarázzák: • a pályázati rendszerben megnyert feladatok közül az EU tagállami működéséből és a más nemzetközi kötelezettségéből adódó feladatokra, valamint a nemzetközi környezetvédelmi programokra 427,1 M Ft-ot a dologi kiadások között szerepeltetnek, • a fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerében 1. pontban szereplő feladatokra biztosított összegből 400 M Ft a minisztériumok által alapított társaságok finanszírozására szolgál, • az OKTVF-től 580,0 M Ft kerül az Igazgatás dologi kiadásai közé,

87


• az elnyert összegből kerül 1000,0 M Ft az Igazgatás költségvetésébe az ágazat szakmai feladatainak biztosítása érdekében.

A felhalmozási (felújítási és beruházási) előirányzatok nagymértékű csökkenésének oka, hogy ebből a forrásból kívánják megoldani a biztonságos üzemelés költségeit. Az intézmény 2005. évi előirányzatai között kölcsön kifizetését nem tervezték. Az intézmény bevételi előirányzatai megegyeznek a 2004. évi előirányzatnál szereplő összegekkel. A fejezet felügyeleti szerve a többi intézményre lebontott költségvetési tervezetet teljes körűen nem készítette el a helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjában. Az egyes intézmények vezetőivel az egyeztetések folyamatosan zajlanak. Az összevont költségvetés tervezetből megállapítható, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek személyi juttatásai 100,1%-a, munkaadókat terhelő járulékok 96,9%-a, dologi kiadásaik 105,5%-a a 2004. évi eredeti előirányzatnak. A fenti szervek által foglalkoztatott dolgozók létszáma a 2004. évi engedélyezett létszámkeretben szereplő 6956 fővel szemben a 2005. évben, 6041 főben kerül megállapításra. Ezen csökkenés nagyságrendje 13,2%. Fejezeti tartalékot a 2005-ben nem terveztek. A központosított bevételek 2005. évi előirányzata 39 350,0 M Ft. A bírságokból, járulékokból és termék díjakból várható bevételek tervezése az előző év/évek adataiból kiindulva történt. A bevételi és kiadási oldalak tényadatait a minisztérium illetékesei minden év augusztus-szeptember hónapban összesítik, ezt követően pontosítják a tárgyévre vonatkozó előirányzatot, majd az így kapott adatokra épül a következő évre szóló költségvetés tervezése. A 2005. évi előirányzatok összeállítása is ezzel a módszerrel történt. Három területen – termékdíjak körének bővítése, üvegház-hatás visszaszorítása, igénybevételi járulék bevezetése – a helyszíni ellenőrzés befejezésekor is folytak a jogszabály előkészítési munkák.

88


XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a 2004. szeptember 30-ára készített törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék nem kapta meg, így tételesen nem állt módunkban nyomon követni a változások hatásait, az új fejezetrendnek megfelelő előirányzatokat.5 A Külügyminisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslata szerinti kiadási előirányzata 60 996,3 M Ft, amelynek forrása 9752,7 M Ft – a fejezeti tartalékot is magába foglaló – saját bevétel és 51 243,6 M Ft költségvetési támogatás. A fejezethez egy intézmény két alcímmel (központi igazgatás, külképviseleti igazgatás) tartozik. A fejezeti és intézményi tervezési feladatokat is a Gazdálkodási Főosztály (GFO) látta el. A tervezés 2004. márciusában kezdődött, és a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában még folyt. A 2005-2007. évi tervezés során a fejezet felügyeletét ellátó szerv átfogó intézménykorszerűsítési javaslatot nem tett, mivel azt 2003-ban befejezte. A részfeladatok és a kapacitás racionalizálását azonban továbbra is folytatják. A költségvetési javaslat összeállításánál a minisztérium az szja törvény, az Áht. és a Kbt. egyes rendelkezéseinek módosítását, a tervezési munka legutolsó fázisában pedig a törvényjavaslat normaszövegének kiegészítését kezdeményezte (Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési előirányzat). A feladatellátás egységesítésére irányuló fejezeti törekvés elsősorban a külképviseleteket érinti. Az elérni kívánt célokat takarékossági intézkedési tervben rögzítették. Az intézkedésre kijelölt célok hatásának vizsgálata folyamatos, a végrehajtás időarányos forrásigényét a programok pályázataiban megjelenítették.

5

A fejezet előirányzati javaslatából a GKM fejezethez került a Külgazdasági feladatok kiadási és támogatási előirányzata. A KüM fejezetbe került ugyanakkor a Határon Túli Magyarok Hivatalának intézményi és a Határon túli magyarok programjai támogatása (2 db fejezeti kezelésű) előirányzat.

89


A KüM a 2005. évi kiadási előirányzatait a tervezési köriratban rögzített szempontok figyelembevételével állította össze. A rögzített feltételből (támogatáscsökkentés, fejezeti forrás kigazdálkodási kötelezettség) következő visszatervezés eljárás módszertanilag nem tette lehetővé a valós feladatarányos kiadás meghatározásának a foglalkoztatás díjazási szükségletének, létszám és foglalkoztatási struktúrának a számításokkal való alátámasztását. Ennek ellenére a minisztérium a lehetséges számításokat elvégezte, a tényadatokkal való aktualizálásán a helyszíni ellenőrzés lezárásakor még dolgozott. A tárca előirányzatainak megalapozottságát illetően a PM által megadott „támogatási sarokszám” mellett, meghatározó szerepe van a tervezési körirat IV. fejezetében rögzített devizaárfolyam prognózisnak (a külképviseleti igazgatás kiadásainak jelentős része és a fejezeti kezelésű előirányzatok egy része devizában teljesítendő). A KüM a számára előírt bevételi többlet helyett elmaradással számolt. A fejezeti kezelésű előirányzatai között 1385,2 M Ft (16,5%) támogatás visszapótlásra pályázott, amiről a fejlesztési feladatok halasztása miatt lemondott. A fejezet működési bevételéhez kapcsolódó önköltségszámítást a számviteli politikájával összhangban – a résztevékenység kivételével – nem végzett, de a korábbi informatikai fejlesztéseinek eredményeként kiemelt figyelmet fordított a költség-, kiadási-, bevételi adatgyűjtésekre. A minisztérium a 2004. I-VI. havi tény és az éves várható adatok alapján csökkentette a bevételi prognózisát. Számolt a EU tagságból eredő vízumdíj mentességek emelkedésével, de nem vette figyelembe az egyéb konzuli bevételeknél a jogszabályváltozás (dollár-euró) bevételnövelő hatását.

A tárca a Kormány által meghatározott társadalompolitikai prioritások egyikébe sem tartozik, forrásszükségletét – a fejlesztéspolitikai prioritások közül – az EU pénzek fogadásához szükséges társfinanszírozás érintette. A minisztérium a központi beruházásokat, az európai uniós tagsággal és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő pályázati összegeket a prioritások figyelembevételével és a tervezési köriratban foglaltakkal összhangban határozta meg. Rögzítették a pályázati programok sorrendjét, de a determinációk, illetve a programok prioritása tekintetében a fejezet és a PM álláspontja eltért egymástól. A PM 2004 szeptemberében, az általa korábban determináltnak minősített tételek (a jogszabályokon, nemzetközi szerződéseken alapuló kötelezettségek, tagdíjak stb.) egyikét sem sorolta a 100%-ban finanszírozandó kategóriába.

A fejezeti kezelésű előirányzatok és az egyéb fejlesztési programok pályázatos módszerként indított tervezése (a 2005. évi költségvetés fejezeti keretszámairól szóló 2183/2004. (VII. 21.) Korm. határozat 6. pontja alapján, a Kormány részére „A kormányzati pályázati keret elbírálásának szempontrendszeréről” 2004. augusztusban elkészített PM előterjesztés ellenére) ténylegesen a korábbi évek gyakorlatával megegyező alkufolyamattá alakult.

90


A létszám és a személyi juttatások előirányzatának kialakítása az Ámr. 58-59. §-ok szerinti elemek (nyugdíjas foglalkoztatás, külső megbízás, rendszeres és nem rendszeres személyi juttatás, 8,0% normatív jutalom) teljes körére kiterjedt. Az európai uniós tagságból és a nemzetközi kapcsolatokból származó ellenőrzési többletfeladatok ellátását prioritásként kezelték, és egy fő belső átcsoportosításával számoltak. A munkaadókat terhelő járulék előirányzatát a fejezet a tervezési körirat 2. sz. függelékében rögzített mérték betartásával alakította ki. A KüM 2005. évi létszámkeretének meghatározásánál a bázis adatokból, a tervezési köriratban rögzített 6,5%-os illetménynövelés feltételéből indult ki, valamint a PM által meghatározott támogatási keret alapján számolt, és 80 fő (hazai 20 fő, külképviselet 60 fő) létszámcsökkentést tervezett. Külképviseleti állomáshely bezárásával, nyitásával – Csíkszereda kivételével – nem számoltak. A külgazdasági feladatok GKM-hez csoportosítása 87 fő létszámcsökkenést, a Határon Túli Magyarok Hivatalának a ME fejezettől átvétele 85 fő létszámnövekedést jelent. A minisztérium felmérte a csökkentés lehetséges módjait, a megvalósítás várható egyszeri és járadékszerű kiadását (2-3 M Ft/felmentett fő). A járadékszerű kifizetés jogszabályi háttere nem rendezett. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat munkaanyag szintjén sem állt rendelkezésre, így a vonatkozó normaszöveg a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában nem ismert.

A fejezet felett felügyeletet gyakorló szerv központi irányelveket nem alakított ki, de a foglalkoztatás, a díjazás formáinak, mértékeinek megváltoztatására, a megbízási és tiszteletdíjak felülvizsgálatára irányuló munkák a helyszíni ellenőrzés lezárásakor is folytak. Az egész évben folyamatosan ellátandó feladatokat (számviteli, pénzügyi és egyéb adminisztratív) alapvetően közszolgálati státuszban tervezték megvalósítani. A pályakezdők foglalkoztatásánál azonban elsősorban a Ktv. kötöttségeiből és a KüM speciális munkaerő felvételi gyakorlatából eredően, átmenetileg a szerződéses foglalkoztatási gyakorlatot követik.

A fejezetnél a dologi kiadások előirányzati javaslatát a bázis és prognosztizált éves várható adatokra alapozva dolgozták ki. A készletbeszerzésnek, szolgáltatási számlakifizetésnek és áfa vonzatának fedezetét számításokkal alátámasztottan alakították ki, államháztartáson kívülre 13,0 M Ft pénzeszközátadással számoltak. A KüM 37 db fejezeti kezelésű és egyéb fejlesztési programjainak pályázatát 20 732,0 M Ft-ban határozta meg, melyek közül 8504,0 M Ft-ot tettek ki a determinációval terhelt tételek, és 12 228,0 M Ft volt az egyéb pályázatok összege. Tervezési anyagában a tárca mindössze 8 olyan programot nevesített, amelynél a 7170,7 M Ft támogatás biztosításának mérlegelését lehetségesnek tartotta. Az előirányzatok dokumentálására szolgáló pályázati munkalapokat a KüM alkalmazta, a tartalmi előírásokat betartotta. A programoknál a determinációkat figyelembe vették, és felállították a prioritási rangsort is. A Schengen Alap tervezett támogatási előirányzata összhangban van a jogszabályi előírásokkal, és az EU pénzek fogadásához szükséges társfinanszírozáshoz tartozó kormányzati célkitűzésekkel. A társfejezeti egyeztetéseket elvégezték. 91


A KüM programjait a PM felülvizsgálta, erről „Értékelő lap”-ot készített, amely szerint a pályázatok támogatási igénye 20 055,0 M Ft, a determináció összege 8504,0 M Ft, és a csökkentett determináció összege 5603,9 M Ft volt. A csökkentett determináció összegébe 18 program tartozott, ebből a fejezeti kezelésű programok száma 13 db. Az „Értékelő lap” a 2006-2007. évekre támogatási igényt nem tartalmaz, miközben a fejezet a pályázati lapokon 2006-ra 19 567,6 M Ft, 2007-re 20 421,6 M Ft támogatási igényt rögzítettek. A programok prioritási sorrendje (a közbenső tételtörléseken túl) a tervezés során nem változott. Az „Értékelő lap” kitöltése után a fejezetnél nem volt decentralizálásra felajánlott összeg. A fejezeti kezelésű kiadási előirányzatok összege – a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint – 17 729,4 M Ft, tervezett bevétele 1191,5 M Ft, amihez 16 537,9 M Ft támogatás tartozik. A támogatásban nem részesülő pályázati programok jellemzően új, a 2004. évben nem támogatott feladatok, illetve a tervezés utolsó fázisában a KüM fejezetbe került új előirányzatok (Határon túli magyarok programjai támogatása). A KüM kiadási, bevételi és támogatási előirányzati javaslatának módosulásai a tárca 2005. évi alapvető szakmai feladatellátását nem veszélyeztetik, a szerződéses kötelezettségek késleltetett teljesítését (nemzetközi tagdíjak) és a külképviseleti ingatlankoncepció esedékes fejlesztéseinek elhalasztását okozzák. A helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjára a minisztétium elállt a központi beruházások támogatási igényétől. A KüM átfogó három éves eszközfejlesztési tervvel nem, de a külképviseletek ingatlangazdálkodásának évekre bontott ágazati koncepciójával rendelkezett. A végrehajtáskor a 2005. évi forrás biztosítására a fejezet pályázott (3410,0 M Ft), majd a fejlesztés elhalasztásával, a többlépcsős egyeztetések alkufolyamatában lemondott.

Intézményi felhalmozási kiadásként az igazgatási alcímen 300,0 M Ft-tal, a külképviseletek igazgatása alcímen 2849,6 M Ft-tal, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál 18,5 M Ft-tal számoltak. A külügyi előirányzatok megegyeznek a 2004. évi eredeti előirányzat szerkezeti változásokkal módosított levezetésével. A kölcsönök 2005. évre tervezett kiadása 198,0 M Ft. A fejezetnél felmérték az EU-s tagságból és az egyéb nemzetközi kötelezettségből eredő kiadásokat (pl. tagdíj, a társfinanszírozás kihatásait). Azokból az EU tagsághoz kapcsolódó 2005. évi költségvetési támogatási igényt a tárca 689,0 M Ft-ra prognosztizálta, a törvényjavaslat 623,0 M Ft-ot tartalmaz. A minisztérium 2005. évi költségvetési javaslatában 3190,0 M Ft nemzetközi szervezet felé esedékes tagdíjfizetési kötelezettséget számszerűsített. Ebből a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában 290,0 M Ft kifizetés késleltetése prognosztizálható. A Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplő Operatív Programmal a tárca nem rendelkezik, az EU-s alapokból – a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában – a tervek szerint kizárólag a Schengen Alapból részesül támogatásban. Az igénybevételhez kapcsolódó társfinanszírozás áfa szükségletet (93,0 M Ft) az előirányzatok között megjelenítették.

92


A minisztérium értékelte a Teleki László Közalapítvány 2003. évi működését, ráfordításának hasznosulását (Ámr. 149. § (6) bekezdés). Az „üvegzseb törvény” és végrehajtási rendelkezéseinek megfelelően a KüM a közérdekűnek minősülő információkat a honlapján hiánytalanul nyilvánosságra hozta, önálló kiadási előirányzat a 2005. évi költségvetési javaslatban nem szerepel. A fejezet 2005. évi bevételi előirányzata a költségvetési törvényjavaslat szerint 9749,2 M Ft, ami 2035,5 M Ft-tal magasabb a 2004. évi várható teljesítésnél. Az előirányzati javaslat számítási anyagának – a 2004. I-VIII. havi teljesítésre alapozott – aktualizálása a helyszíni ellenőrzés lezárásakor még folyamatban volt. Az előirányzat teljesíthetőségét szolgáló jogszabályváltozás megtörtént. A 35/2003. (XII. 22.) BM-KüM együttes rendelet alapján 2004. július 1-jétől alkalmazandó idegenrendészeti eljárások díjai közül, a minisztérium a vízum- és konzuli díjaknál tartotta szükségesnek az USD helyett, az EUR alapú meghatározást (1/1991. (IV. 9.) KüM rendeletmódosítás). A módosítás alapját az EU ajánlások átvételére és az MNB hivatalos árfolyamára alapozták.

Államháztartáson belüli és kívüli pénzeszközátvétellel a tárca nem számolt. A költségvetési javaslatában fejezeti tartalék jogcímen támogatási előirányzatra nem tett javaslatot. A tervezési munkaanyaga egyéb bevételből – konkrét felhasználási cél megjelölése nélkül – 500,0 M Ft fejezeti tartalékképzést tartalmaz, teljesülése bizonytalan (külképviseleti ingatlanértékesítés).

93


XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a 2004. szeptember 30-ára készített törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék nem kapta meg, így tételesen nem állt módunkban nyomon követni a változások hatásait, az új fejezetrendnek megfelelő előirányzatokat.6 Az Oktatási Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 456 650,0 M Ft, saját bevételi előirányzata 175 602,5 M Ft, a költségvetési támogatás 281 047,5 M Ft. A fejezet a 2005. évi költségvetését a Kormány 2004. szeptember 16-ai ülésén elfogadott fejezeti – intézményi és pályázati együtt – támogatási keretszám alapján átdolgozta, mely szerint a 2005. évi kiadási előirányzat 456 450,0 M Ft, a bevételi előirányzat 175 602,5 M Ft, a támogatási előirányzat 280 847,5 M Ft.

A fejezet irányítása alá tartozó intézmények 2005. évi eredeti kiadási előirányzata 338 270,4 M Ft, bevételi előirányzata 174 837,0 M Ft, támogatási előirányzata 163 433,4 M Ft. Az OM egészére támogatási keretszám nem került megállapításra, kizárólag a fejezet alá tartozó intézményekre határoztak meg 163 486,8 M Ft támogatást. Az intézményi támogatás előirányzatát a PM 2004. augusztus 6-ai jóváhagyása alapján 163 433,4 M Ft-ra módosították. A kiadások 2004. évi eredeti előirányzata (324 576,0 M Ft) a szerkezeti változások összegével csökkent. Szintrehozással figyelembe vették az állami felsőoktatási intézményeknél a hallgatói juttatások, a képzési- fenntartási támogatások többletét (5700,0 M Ft). Az előirányzatot módosították – az előirányzati többletek között – a 2005. évi közalkalmazotti átlagkereset növekmény hozzájárulásával (8535,7 M Ft), az intézményi bevételi többletekkel (8879,9 M Ft) és az OMSZI-től az NKTH-ba való feladat- átadással (-53,4 M Ft), s így a javasolt előirányzat öszszege 338 270,4 M Ft. Az OM (1319,4 M Ft) kiadási korrekció tartalmazta a pénzügyi folyamatok egyes kérdéseinek konszolidálásáról szóló 2345/2003. (XII. 23.) és az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hoszszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozatok szerinti konszolidációs illetve zárolt összeget.

A fejezet felügyeleti szerve a 2005. évi költségvetés összeállításához tervezési útmutatót nem adott ki. A PM tervezési körirata a tárca honlapján megjelent és elérhetővé vált az intézmények részére.

6

Az OM fejezettől a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal előirányzatait az újonnan létrehozott Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezetbe csoportosították át.

94


A tervezés előkészítéséhez, a tervszámok kialakításához a fejezet információt kért az intézményektől a saját bevételekre, a bevételi többletekre, a létszámkeretre vonatkozóan és a belső ellenőrök számáról, valamint a létszámfejlesztéséről.

A tervezési körirat alapján kiemelt prioritásként kellett kezelni a felsőoktatási intézmények fejlesztését, átalakítását, az Európai Felsőoktatási Térhez való csatlakozást. A felsőoktatási intézmények kiadási előirányzata a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest (309 141,2 M Ft) 2005-ben (325 803,2 M Ft) 105,3%-ra emelkedik.

Prioritásként határozták meg a saját bevételek növelését a béremelés és a dologi kiadások forrásbővítéséhez. A személyi juttatás növelésének feltétele – az állami támogatás mellett – a felsőoktatásban és a közoktatásban a létszám jelentős csökkentése. Az intézményi bevételi többletek csökkenő mértékben emelkednek (2005/2004. évben 8879,9 M Ft, 2006/2005. évben 6290,4 M Ft, 2007/2006. évben 5952,8 M Ft), amelyből személyi juttatásokra 2006-ban 31,7%, 2007-ben 28,8% jut. A dologi kiadásokra 57,2% illetve 55,5%-ot terveztek felhasználni. A prioritások a fejezeti kezelésű előirányzatoknál nagyobb súlyú kiemelést kaptak. A közoktatás területén a kétszintű érettségi lebonyolítása, az EU-s programok megvalósítása; a felsőoktatásnál a nem állami felsőoktatási intézmények normatív támogatása, a hallgatók kollégiumi és lakhatási normatív többlete, az irányító testületek működtetése; a beruházásoknál a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola fejlesztése; nemzetközi területen a közösségi programok támogatása, a határon túliak ösztöndíj és oktatói támogatása.

Az OM a Kormány 2004. február 5-ei jegyzőkönyvi határozata, valamint az 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat alapján felmérte a felsőoktatási intézmények, Kht.-k, közalapítványok összevonásának, integrálásának, illetve megszüntetésének lehetőségét és több intézkedést tett a megvalósításra. Több háttérintézményt, Kht.-t összevontak, két intézetet megszüntettek, az egyetemi továbbképző intézeteket az anya- intézményhez, egyetemhez integrálják. Az OMSZI-n belül működő művészeti és pedagógus otthonokat Kht. formában működtetik; az új Kht.-ban működik a 2004. szeptember 1-jével létrejött Kínai iskola is.

Nem valósult meg az Magyar UNESCO Bizottság Titkárság beolvasztása az OM Igazgatásába, elhalasztották a MAB Titkárság szervezeti hovatartozásának rendezését, a Berzsenyi Dániel Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetemhez való integrálását, a Művészeti Egyetemek részleges integrálását, a székhelyen kívüli pedagógus és agrárkarok megszűntetését. A felsőoktatási intézményeknél adatfelmérés készült, amely kiterjedt az oktatási kapacitást meghatározó mutatókra, az oktatók, tanszékek terhelésére, a kari, tanszéki struktúrára, a székhelyen kívüli oktatás jellemzőire. A feldolgozott adatokat a képzési normatívák tervezett módosításánál az intézményi béremelések támogatásának megállapításánál hasznosítják. 95


Az OM Igazgatásnál és a háttér intézményeknél a támogatási és a létszámcsökkentési előirányzatokat felmérési adatok alapján erőteljesen differenciálták, növelték, illetve csökkentették. A tervezés során a bevételeknél és a kiadásoknál kalkulációs, önköltségszámítási módszereket, ellenőrzési technikákat szűk körben alkalmaztak. Az intézmények saját bevételeiben jelentős szerepük van a díjtételeknek, ezek összege a működési bevételek soron jelenik meg. A 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat előírta a saját bevételeket szabályozó jogszabályok felülvizsgálatát azért, hogy a díjtételek a valós költségekhez igazodjanak. Az OM hatáskörében a jogszabályok felülvizsgálatára, a díjtételek rendezésére nem került sor. A fejezet 2005. évi intézményi költségvetési forrásai a 2004. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva a támogatásból 2799,8 M Ft-tal, saját bevételeiből 13 510,6 M Ft-tal növekednek. A növekvő kiadások fedezetét döntően a saját bevételek növekménye biztosítja, ehhez feltétlenül szükséges a tervezett takarékossági intézkedések teljesítése is, de ezáltal a fejezet és intézményei részére előírt feladatok megvalósíthatók. Az OM a létszámkeret meghatározásához az intézmény-felülvizsgálat információit is felhasználta a feladat- és szerkezeti változással összefüggésben. A 2005. évi javasolt létszámkeret a 2004. évi 55 255 főről 55 187 főre csökkent. A 2005. évre tervezett 68 fős létszámcsökkenés a 6,5%-os átlagkereset növeléshez kapcsolódóan a 114 fős csökkenés és a 46 fős létszámbővítés egyenlegének az eredménye.

A személyi juttatások előirányzatának levezetése a tervezési körirat előírásai szerint történt. A 2005. évi előirányzat javasolt összege 152 141,5 M Ft-ra emelkedett, 6%-kal meghaladva a 2004. évi eredeti (143 486,9 M Ft) előirányzatot. A személyi kiadásokat rendszeres és nem rendszeres juttatásokra bontották, illetve tervezték. Az 1 főre jutó keresetek 107,5%-ra emelkednek.

A jutalmak tervezésénél az Ámr. 55. § (5), illetve 59. § (2) bekezdése szerint jártak el, összegét a nem rendszeres juttatások 6,5%-os arányában állapították meg. A munkaadókat terhelő járulékok mértékének meghatározásánál a tervezési köriratban előírtak szerint jártak el. 2005-ben 49 154,5 M Ft-ot terveztek. A 2004. szeptember 16-i kormánydöntés alapján a személyi juttatások alig változtak (152 140,4 M Ft-ról 152 141,5 M Ft-ra), ennek vonzataként a járulékok összege sem változott lényegesen (49 154,2 M Ft-ról 49 154,5 M Ft-ra). A béremelés támogatási fedezetét 3853,9 M Ft-ról 3468,5 M Ft-ra csökkentették, s így a 6,5%-os illetménynövelés 6,0%-ra csökkent a kormányzati döntésnek megfelelően. A dologi kiadások 2005. évi előirányzatának növekményét a fejezeti támogatási keretszámból, a saját bevételi többletek biztosítják. A 2004. évi dologi kiadások 93 270,2 M Ft-ról 2005-ben 97 145,0 M Ft-ra emelkednek (104,1%).

96


A 2004. szeptember 16-i kormánydöntés alapján a dologi kiadások 99 813,9 M Ft-ra emelkedtek. Az intézményi beruházások összege – döntés alapján – 12 808,2 M Ft-ról 13 308,2 M Ft-ra emelkedett. A minisztérium 2005. évi 77 programjavaslata – a humánszolgáltatással együtt –131 682,0 M Ft költségvetési támogatási igénnyel számolt; ebből a programok támogatása 49 661,0 M Ft. Az előkészített és benyújtott 77 programjavaslatból 13-nál merült fel, illetve válhat indokolttá más fejezetekkel való egyeztetés azt követően, hogy a programok kormányzati hatáskörben jóváhagyásra kerülnek. Az OM a pályázati programjavaslatoknál a prioritásokat több szempontból is érvényesítette. A támogatási igények elosztásánál az egyes szakterületek, azokon belül a programok támogatása, prioritása a feladatok felülvizsgált igényének megfelelően került kialakításra. A fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási keretszámáról külön döntés nem született. Az igények újragondolása alapján az OM a programokra megtette javaslatát, amelyet egyeztet a PM-mel, az OM javaslata 131 461,6 M Ft, a PM-é 111 798,1 M Ft volt. Az újabb egyeztetést követően a programok előirányzata 115 589,4 M Ft-tal került véglegesítésre a költségvetési javaslatban. A támogatáscsökkentés a fejezeti kezelésű előirányzatokat, programokat érintette, részben a programok előirányzatainak csökkentésével, részben egyes programok támogatásának megvonásával. A benyújtott 77 programjavaslatból 10 nem részesült költségvetési támogatásban: EU kapcsolatok szervezése, Felsőoktatási felújítási programok, Magyarországi franciaegyetem, Könyvtár-támogatási pályázat, Életen át tartó tanulás hazai és EU programja, Nemzeti fejlesztési terv stratégiája, Strukturális és kohéziós alapok témájú képzések megvalósítása és képző központ működtetése, EU Társadalomtudományi Kutatási Közalapítvány létrehozása a KÜM-mel, Magántőke diákotthon támogatása, Felsőoktatási intézmények determinációjának támogatása. A 2004. augusztus 2-ára, illetve augusztus 9-ére benyújtott javaslathoz képest a pályázatok száma és támogatási igénye az Értékelő lap adatai alapján módosult. Az OM új programként az Értékelő lapon felvette a felsőoktatási intézmények determinációjának korrekcióját, 1379,4 M Ft támogatási igénnyel. A benyújtott 77 program összes támogatási igénye 131 682,0 M Ft-ról 143 001,4 M Ft-ra emelkedett. Ebből a determináció összege 120 363,0 M Ft-ot, a csökkentett determináció utáni összeg 114 001,1 M Ft-ot tett ki. Az OM támogatási igényéhez képest a determinációban 44, a csökkentett determinációban 40 volt a fejezeti kezelésű előirányzatok száma. A 2005. évre terv szerint költségvetési támogatásban nem részesülő 10 programból 6 program 2005. év előtt kapott támogatást, 4-et pedig új programként terveztek indítani. A fejezetnél az Értékelő lap kitöltése után decentralizálásra felajánlott összeg nem volt. Az egyes programok összes támogatási igényét 2006-ban 130 904,0 M Ft, 2007-ben 133 416,3 M Ft-tal tervezték.

97


A helyi önkormányzatoknál jelentkező támogatási igény szakmai javaslata az OM programjavaslatában külön bontásban megjelent, de ennek fedezete a BM költségvetésében szerepel. A 15 programjavaslatból – az előző évtől eltérően – két program nem részesül támogatásban 2005-ben (18,2%).

A tárca pályázatában Phare támogatással tervezi megvalósítani a közoktatás területén „az Oktatás és Képzés 2010” EU programot. A program hazai önrésze 2005-ben 1160,0 M Ft, Phare támogatási összege 765,5 M Ft. A hazai önrész 2006-ban 900,0 M Ft, 2007-ben 900,0 M Ft. A 2004. szeptember 16-i kormánydöntés alapján a hazai önrész támogatása 1060,0 M Ft-ra csökkent. Az OM a 2004. augusztus 2-ai pályázati javaslatában a nemzetközi kapcsolatok területen 11 programra 2610,0 M Ft, EU koordinációs területen 3 programra 105,0 M Ft támogatási igényt nyújtott be. Az Európai Unióval és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést 8 program tartalmazza, melyeknél a 2006-2007. évi irányszámokat is megtervezték. A 8 programjavaslat közül 6 program 2005. előtt is támogatást kapott a költségvetésből. A nemzetközi tagdíj kötelezettség programra növekvő támogatást irányoztak elő, 2005-ben 135,0 M Ft-ot, 2006-ban 140,0 M Ft-ot, 2007-ben 150,0 M Ft-ot. Az EU közösségi programokban való részvétel által 14,0 M Euró lehívására nyílik lehetőség. A jóváhagyott támogatás összege 2005-ben a tervezett 468,0 M Ft-tal szemben 300,0 M Ft. A kétoldalú kapcsolatok keretében külföldi hallgatók fogadásának költségeire 2005-ben 80,3 M Ft, 2006-ban 115,0 M Ft, 2007-ben 126,0 M Ft támogatást terveztek. Az OECD és EU kötelezettségek teljesítésével oktatás-politikai információs hálózat programjaiban való részvétel pénzügyi forrását biztosítja 2005-ben 122,0 M Ft, 2006-ban 135,0 M Ft, 2007-ben 150,0 M Ft előirányzat. Az EU Társadalomtudományi Kutatási Közalapítvány – az EU társadalmi, politikai, gazdasági folyamatának vizsgálatában való részvételt segíti – 2005-ben nem kap támogatást, 2006-ban 70,0 M Ft, 2007-ben 80,0 M Ft a tervezett támogatás. Az egyéb nemzetközi programok keretében két és többoldalú projektekhez 2005ben 108,0 M Ft, 2006-ban 200,0 M Ft, 2007-ben 200,0 M Ft támogatási igényt terveztek. Az EU kapcsolatok szervezése az EU szintű oktatási döntéshozatali folyamatban való részvételt, a lisszaboni folyamathoz kapcsolódást segíti. 2005-ben nem kap támogatást, 2006-ban 75,0 M Ft, 2007-ben 80,0 M Ft a tervezett támogatás. A Strukturális és Kohéziós Alapok fogadása program a szakértői és pályázói állomány felkészülésére 2005-ben nem kap támogatást, 2006-ban 20,0 M Ft, 2007ben 30,0 M Ft előirányzatot terveztek.

98


A 2004. szeptember 16-ai költségvetési terv szerint az EU tagsággal, együttműködéssel kapcsolatos programokra 2005-ben a 2715,0 M Ft támogatási igénnyel szemben a jóváhagyott összeg 1813,3 M Ft. Két program kivételével (OECD és EU kötelezettségek, Európai iskolák) 6 programnál csökkent a támogatás, 3 tervezett program pedig nem kapott támogatást 2005-ben. A programok elmaradása különösen kedvezőtlen hatást eredményez az EU-s kapcsolatok alakulására, a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre. A felsőoktatási felújítási programok elmaradása a rossz állapotú létesítmények állagromlását tovább növeli. A magántőke és diákotthon építés-előkészítési támogatásának megvonása elodázhatja a tervezett beruházás megvalósítását. A központi beruházások 2005. évi javasolt előirányzata 8231,0 M Ft 12 folyamatban lévő beruházási programra. 10 program állami felsőoktatási intézmény fejlesztéséhez kapcsolódik (8011,0 M Ft); 1 program egyházi felsőoktatási intézmények fejlesztési előirányzata (120,0 M Ft); 1 program az OM Igazgatás beruházása (100,0 M Ft).

A 2004. szeptember 16-i javaslat a központi beruházásokra 2005-ben 12 intézmény fejlesztésére tartalmaz támogatási előirányzatot 7768,8 M Ft összeggel. A 2004. október 4-én kapott tájékoztatás alapján 13 intézmény 7968,8 M Ft támogatásban részesül. A költségvetési javaslat 13 intézményre 8036,8 M Ft előirányzatot tartalmaz. Az OM saját bevételi eredeti előirányzata 2004-ben 161 326,4 M Ft volt, a 2005. évi előirányzat 175 602,5 M Ft. Az előirányzatok közötti különbség 14 276,1 M Ft. A növekedés működési bevételekből, működési célú pénzeszközátvételből, egyéb működési célú pénzeszközátvételből (INNOVÁCIÓS Alap, Munkaerő-piaci Alap), kölcsönök visszatérüléséből adódik. A 2006. évi előirányzat 2005-höz képest 3,7%-kal, 2007-ben az előző évhez képest 3,4%-kal emelkedik.

Az OM Igazgatásnál a létszám és a személyi juttatások 2005. évi előirányzatának tervezésénél a tervezési körirat előírásait betartották. A 2006-2007. évre irányszám-módosítást nem terveztek. Az Igazgatás 2004. évi engedélyezett 483 fős létszáma az évközi 47 fővel, valamint a feladatváltozás miatti 46 fős csökkenéssel a 2005. évi létszámkeret 390 főre csökken. A béremelést a létszámcsökkentésből fedezik. A rendszeres személyi juttatások 2004. évi 1 főre jutó 1 havi összege 263,4 E Ftról 2005-ben 280,1 E Ft-ra (106,3%) emelkedik, a 13. havi illetménnyel együtt 303,4 E Ft-ra (115,2%). A nem rendszeres juttatások összege 21,7 E Ft-ról 27,6 E Ft-ra (126,9%) növekszik. A folyamatosan ellátandó feladatokat döntően a közszolgálati státuszban lévők látják el a jövőben is. A dologi kiadások évközi csökkentéssel, korrekciókkal, zárolással, a 2004. évi 767,2 Ft-ról a 2005. évre 523,3 M Ft-ra csökkentek.

99


Összességében a pénzügyi források biztosítják az Igazgatási cím részére meghatározott feladatok megoldását. Az OM Igazgatás új feladattal a 2005. évi tervezésnél nem számol. Az Igazgatás 2004. évi felhalmozás előirányzata 15,0 M Ft volt. A saját bevételek csökkenése miatt 2005-re 4,7 M Ft-ot terveztek. A 2006-2007. évi irányszámokat 4,7-4,7 M Ft-ban határozták meg. A tervezés során – a helyszíni ellenőrzés lezárásának idején – a beruházások és felújítások elhalasztásával nem számolnak. Az OM Beruházási Főosztálya felkérésére az OM Igazgatás 2004. július hónapban elkészítette az OM kezelésében lévő Szalay utcai épület 2005-2006. években tervezett felújítási és beruházási feladatok becsült költségét és szöveges indoklását. 2005-ben 5 felújítási jogcímre 80,5 M Ft-ot igényeltek, ebből három feladat több évre áthúzódó. A 8 beruházási célra 190,0 M Ft a becsült előirányzat. 2006-ban felújítási célra 78,0 M Ft az igény, ebből 2 feladat több évre áthúzódó; a beruházásnál 9 feladatra 400,0 M Ft költséggel számoltak. Több új beruházás indítását tervezték 2005. évben és folytatását 2006-ban (pl. páternoster csere, fűtésrekonstrukció, konyhatechnológia korszerűsítése). Az indoklás szerint a páternoster korszerűtlen, az EU-ban nem engedélyezik felújítását; a létrehozott új liftek a tűzvédelmi problémát is megoldják (tűzszakaszokra bontás); a fűtés-korszerűsítéssel kedvezményes energiaköltséggel biztosítható a hőtermelés; a konyhatechnológia elavult, a berendezések korszerűsítésével a gyorsaság, az energiatakarékosság, a választék, a minőség biztosítható.

Az OM Igazgatásnál kölcsönök előirányzatát nem terveztek. Az OM Igazgatás tervezett saját bevétele szerkezeti változással – az NKTH-nak átadott ingatlan miatt – a 2004. évi 255,4 M Ft összegéhez viszonyítva 2005ben 130,0 M Ft-ra csökken (4,7 M Ft felhalmozási bevétel, 125,3 M Ft működési bevétel). Az OM fejezeti tartalékot 2004-ben 830,0 M Ft-tal tervezett, ennek várható felhasználása 801,9 M Ft. 2005-ben 400,0 M Ft-ot, 2006-2007. évekre 900,0 M Ftot terveznek a tervezési időszakban még nem ismert, de az évek során szükségessé váló ad hoc jellegű feladatokra. A költségvetési törvény és a közoktatási törvény több szakasza alapján 2005. évre – a BM fejezethez kapcsolódóan – a közoktatási önkormányzati normatívák vonatkozásában 11 programjavaslathoz 13 607,1 M Ft támogatási igényt nyújtottak be. Az eszközfejlesztés 8119,0 M Ft, a minőségi bérpótlék 1156,9 M Ft és a tanulói tankönyvtámogatás 1000,0 M Ft. A programjavaslat nem került egyeztetésre a BM-mel.

100


XXI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a 2004. szeptember 30-ára készített törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék nem kapta meg, így tételesen nem állt módunkban nyomon követni a változások hatásait, az új fejezetrendnek megfelelő előirányzatokat.7 Az Egészségügyi Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a kiadási előirányzat 139 668,0 M Ft, a saját bevétel előirányzata 84 459,7 M Ft, a költségvetési támogatás előirányzata 55 208,3 M Ft. A 2005. évi intézményi költségvetés kiadási előirányzata 129 410,6 M Ft, a költségvetési támogatás 45 150,9 M Ft, az intézmények saját bevétele 84 259,7 M Ft. A 2004. évi intézményi szintű költségvetés várható teljesítése a kiadás 131 736,8 M Ft, a költségvetési támogatás 48 532,8 M Ft, a saját bevétel 83 204,0 M Ft. A Közgazdasági, tervezési és vagyongazdálkodási főosztály (a továbbiakban: Tervezési Főosztály) kidolgozta „a 2005. évi költségvetési tervjavaslat összeállításának ütemtervét”, amely alapján a tervezési munka elvégezhető. Az intézkedési terv célul tűzte ki a bevételek növelését, a kiadások mérséklését, a szervezet átalakítását és a jogi szabályozás megteremtését, módosítását. Továbbá előírta, hogy a fejezet költségvetését a Kormány 2004. évi takarékossági intézkedéseit figyelembe véve készítse el. Megfogalmazta a kormányzati prioritásokat az egészségügyi és a szociális területen. Előírta, hogy a programok értékeléséhez, indikátorokat dolgozzanak ki. A szakmának meg kell határozni a tárca felügyelete alatt álló intézmények szakmai fejlesztésének irányát és a bevonható külső forrásokat is.

A PM által megküldött támogatási keretszám a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények működési költségvetésének támogatását tartalmazta 45 489,8 M Ft összegben. Az egyeztetés folyamán a támogatás összege 45 372,9 M Ft-ra csökkent. A 2004. szeptember 15-16. kormányülést követően tovább módosult a fejezet 2005. évi támogatási keretösszege 50 342,9 M Ft-ra. 2004. szeptember 30-án döntés született arról, hogy a tárcától a gyermekvédelmi és szociális feladatok átkerülnek az (újonnan létrehozott) Ifjúsági- Gyer-

7

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezettől a szociális és családügyi, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel kapcsolatos feladatkör az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz került. 101


mekvédelmi- és Esélyegyenlőség Minisztériumhoz, ezért a tárca támogatási keretösszege 45 150,9 M Ft-ra módosult. Az előkészítő munka során figyelembe vették az intézményrendszer átvilágítása során szerzett tapasztalatokat, melyek tükrében az állami támogatás – intézetek között – átrendezését, a felszabaduló forrás esetleges visszavonását a fejezet a tervezéskor érvényesítette. A fejezet felügyeleti szerve javaslatokat dolgozott ki az Igazgatás korszerűsítésére is, 4-5 fős főosztályok összevonásra kerültek, az államtitkárok irányítása alatt működő feladatok racionálisabb átrendezését valósították meg. A fejezet feladataiban 2004. évben is történt változás, a tárcától az egyes szociális feladatok átszervezésre kerültek a ME Esélyegyenlőség Kormányhivatalához, ez a fejezet Gazdasági Igazgatóságát (GI) érintette, mivel feladatátszervezés címén 7 fővel csökkent a létszáma. A 2004. évi szeptemberi döntés eredményeként az átadásra kerülő feladatok miatt a GI előirányzatából közvetlen szakmai feladatot ellátó 57 fő személyi juttatásával és annak járulékaival a tárca korrigálni kívánta az előirányzatot, de a módosítást a PM további egyeztetésre visszaküldte, így a fentiekkel az előirányzat nem módosult. A tárca költségvetésében a feladatok és az intézményrendszer változása miatt 2004. szeptember 30-át követően címrendi változás történt. Az Állami Szociális Intézetek 8-as cím illetve Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetek 9. cím a tárca 2005. évi költségvetéséből kivezetésre kerültek. A fejezet az egyéb változásokhoz a jogszabályi hátteret egyes esetekben már megteremtette, illetve folyamatba tette. Az intézményrendszeren belül a szakmai feladatokban is kezdeményeztek szervezeti változásokat. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) feladata között szereplő labordiagnosztikai egységet a továbbiakban Kft. formában működtetik. A Hévíz gyógyüdülő finanszírozása kikerült az egészségügyi ellátórendszerből és Kht. formában fog továbbműködni. Az ESZCSM Gyógyító Ellátás Információs Központja (GYÓGYINFOK), mint önálló intézet megszűnt, amelynek feladatait más egységek vették át. A Fóti intézmény – iskola – önkormányzati kezelésbe került. A miniszter döntött arról, hogy az OGYK-nál levő 5 részben önállóan gazdálkodó Országos Intézetet és a Semmelweis Egyetemre telepített 10 részben önállóan gazdálkodó országos intézetből 8-at megszüntet, amelyek módszertani feladatait a továbbiakban az újonnan létrehozott Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ lát majd el.

A fejezet felügyeleti szerve a tervező munka során felmérte és értékelte az intézmények saját bevételét, amely a 2004. évi – szerkezeti változásokkal korrigált – előirányzathoz képest 1,8%-kal növekszik.

102


A tárca az eddigi gyakorlathoz képest nagyobb figyelmet fordított a költség-, kiadási-, bevételi- és egyéb kalkulációkra, az önköltségszámításra, a háttérszámításokra. Az ÁNTSZ hatósági díjak (pl. engedélyezési díjak, laborvizsgálati díjak stb.) megállapítása során nem a jelenleg hatályban lévő díj és az inflációs kulcs szorzatával számoltak, hanem költség-számítással került meghatározásra a bevezetendő új hatósági díj összege. Az intézményi támogatás összegét a 45 150,9 M Ft-ban határozták meg. A keretszámok kialakításában a 2004. évi eredeti támogatási előirányzatokból indultak ki, amelyből levonták a feladatok átcsoportosítását érintő összeget, a 1%-os elvonást, a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat elvonásait, az 5%-os támogatási előirányzat csökkentést. Az így kialakított korrigált bázishoz többletként betervezték a közalkalmazottak 13. illetményének visszapótlását és a 6,5%os bérfejlesztéshez szükséges 5%-os forrást. A szeptemberi kormányülést követően a 6,5%-os bérfejlesztés helyett, csak 6%-os bérnövekményről döntöttek. A fejezet ennek megfelelően átdolgozta az előirányzatait.

A fejezet felügyeleti szerve a tervezés során figyelembe vette a tervezési köriratban és a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozatban meghatározottakat. Ennek eredményeként a 2005. évi költségvetési támogatás 3%-kal magasabb a 2004. évi eredeti támogatási előirányzatnál. A kiemelt előirányzatoknál minden intézménynél lineárisan zároltak a tervezési köriratban közölt paraméterek figyelembe vételével. Az évközi feladatcserék következtében és a tervezési köriratban előírtaknak megfelelően a szerkezeti változásokat, a szintre hozásokat és a fejlesztéseket végrehajtották. A minisztérium 2005. évre fejezeti szinten a 2004. évi korrigált báziselőirányzathoz képest 7,8%-kal kevesebb létszámot 26 153 főt tervezett. Az 1203 fős létszámleépítéssel kívánták megteremteni az elvonások és a visszapótlások miatt keletkező forráshiány fedezetét. A személyi juttatások tervezésénél a tervezési köriratban leírtakat maradéktalanul végrehajtották, visszapótolták a közalkalmazottak 13. havi illetményét, illetve 6%-os bérnövekményét. A személyi juttatások 2005. évi előirányzata 56 411,6 M Ft, amely a 2004. évi korrigált előirányzathoz képest 56 279,2 M Ft, 100,2%. A minisztérium a jutalom tervezésénél kétheti illetményt vett figyelembe. A dologi kiadások tervezésénél érvényesítették a tervezési köriratban meghatározott elvonásokat, amelynek összege 1880,8 M Ft. A tárca 2005. évi javasolt előirányzata 39 016,9 M Ft, amely a 2004. évi korrigált előirányzathoz képest (36 440,3 M Ft) 7,1%-os növekedést mutat. A növekedés a feladatok átvételéből, a forráscseréből, valamint a pályázati támogatásként kapott többletforrásból adódik. A felhalmozási (felújítási és beruházási) előirányzatok teljesítésénél is érvényesítették a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat zárolásait, valamint a tervezési köriratban meghatározott további 5%-os elvonást. Az így kialakított 2005. évi várható előirányzat 6480,2 M Ft, amely a 2004. évi várható teljesülésnek csupán 71,4%-a. A szeptember 30-ai döntés alapján a 2005. évi előirányzatok a tárcák közötti egyeztetés után fognak módosulni. 103


A saját bevételek tervezésénél a fejezet a tervezési köriratban meghatározottakat betartotta. A tervezés során többletkiadásokat csak többletbevétellel ellensúlyozottan terveztek. Az intézményi kör 2005. évre javasolt bevételét 129 410,6 M Ft-ban tervezték, amelyből a saját bevétel 84 259,7 M Ft, a költségvetési támogatás pedig 45 150,9 M Ft. A fejezet a bevételek növeléséhez felülvizsgálta az alkalmazható hatósági árait, amelyeket az önköltségszámítással, illetve egyes esetekben az inflációhoz igazodóan módosított. Újabb hatósági árak bevezetését nem tervezik. A megváltozott hatósági árak érvényesítéséhez az ágazati jogszabályok részben elkészültek, részben folyamatban vannak. A fejezet 2005. évben 21 M Ft fejezeti tartalékot tervezett. A Gazdasági Igazgatóság (GI) személyi juttatásaira 2376,8 M Ft-ot, ennek járulékaira 730,1 M Ft-ot, a dologi kiadásokra 700,8 M Ft-ot, egyéb működési célú támogatási kiadásra 14,5 M Ft-ot, intézményi beruházási kiadásokra 103 M Ftot terveztek. Kölcsönre, felújításra, egyéb intézeti felhalmozási kiadásokra nem terveztek előirányzatot. A GI előirányzatában a feladatátrendezésből származó előirányzat-módosítások nem valósultak meg, mivel a tárcák közötti egyeztetések folyamatban vannak és várhatóan csak módosító indítványokkal kerülnek pontosításra. A személyi juttatások tervezésénél a tervezési köriratban meghatározottakat betartották. A közalkalmazotti körbe tartozók béralapjába visszapótolták a dolgozók 13. havi illetményét, illetve a 6%-os bérfejlesztés forrását. Az GI személyi juttatásai előirányzata kialakításában figyelembe vették a feladatcseréből származó szerkezeti változást és szintre hozást, valamint érvényesítették a fejlesztések között a 60 fő létszámleépítés hatását. A GI dologi kiadásának tervezésekor betartották a tervezési köriratban foglaltakat. Az előirányzat tervezésekor figyelembe vették szerkezeti változásként a feladatátszervezést és a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozatban foglalt támogatáscsökkentéseket, a feladatszervezés hatását, a fejlesztések között az 5%-os támogatáscsökkentést, illetve előirányzat rendezést. A szeptember 30-i döntés alapján a 2005. évi előirányzatok a tárcák közötti egyeztetés után fognak módosulni. A GI intézményi beruházási kiadások előirányzatai tervezésénél betartotta a tervezési köriratban foglaltakat. A 2005. évi előirányzata 103,0 M Ft, amely a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest (118,2 M Ft) 87,1%. Az előirányzat tervezésekor figyelembe vették a szerkezeti változásokat –5,4 M Ft, a fejlesztések között támogatáscsökkentés és az előirányzat rendezés 9,8 M Ft-os hatását. A tárca a működési költségvetés forráshiányára (programfinanszírozás keretében) pályázatot nyújtott be a többletforrás megszerzéséhez, összességében 7136,1 M Ft-ot, amelyből 3725,8 M Ft került jóváhagyásra, amelyet a tárca további 670,0 M Ft-tal kiegészített. A GI költségvetésében nem terveztek kölcsönökre forrást.

104


A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése során az ESZCSM-nél figyelembe vették a törvényi előírásokat (Áht. 24. § és 49. §-okban foglaltakat), valamint a tervezési köriratban foglaltakat. Az államháztartás kiadásainak mérséklésével egy időben a Kormány 2005. évre vonatkozóan kiemelt feladatának tekintette az egészségügy reformját. A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezési munkálatai során 12 programot állítottak össze a tárca által kialakított prioritási sorrend alapján. Jogszabályok által elrendelt kötelezettségek 33 094,9 M Ft; Kormányközi Nemzetközi kapcsolatok és az EU-s tagságból eredő feladatok 3108,7 M Ft; Intézmények működőképességének fenntartása 7136,1 M Ft; az Egészség évtizedének Johan Béla Programja 5544,2 M Ft; Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátó rendszer fejlesztésével 5967,1 M Ft; Egészségügyi Program 69 654,1 M Ft; egészség 2237,0 M Ft; Központi beruházások 9906,0 M Ft; Egészségügyi Reform 14 166,0 M Ft; Rehabilitációs foglalkoztatás támogatása szociális intézményekben 4500,0 M Ft, SZOLID és a Lakosság Eladósodásának Mérséklése 5850,0 M Ft; „Segítő Jobb” Egészségügyi és humanitárius támogatás 250,0 M Ft. (Összesen: 161 414,1 M Ft.)

Az ESZCSM fejezet költségvetési igényein túl megjelenítették az OEP támogatási igényét is az átfogó programokon belül. Az ESZCSM költségvetési támogatási igénye 2005. évre 93 991,0 M Ft, az OEP 67 423,1 M Ft (58%, illetve 42%). A PM a fejezet költségvetésébe többletforrást állított be 14 100,0 M Ft összeggel. Így az ESZCSM fejezeti kezelésű feladatainak megoldására előterjesztett igény 108 091,0 M Ft, az OEP-pel együtt 175 514,1 M Ft. A prioritási sorrend alapján összeállított 12 programot a PM az általa készített Értékelő lapon 14-re emelt. A PM által – a pályázatos rendszer összeállítása során – többletforrásként biztosított 13 000,0 M Ft-ot 13. prioritási sorrend alatt Egyes önkormányzati szociális feladatok kiegészítő támogatására különített el. 100,0 M Ft-ot állítottak be 14. prioritási sorrend alatt az Egészségügyi privatizációs hitelprogram garancia átvállalására. A 2004. szeptember 12-i miniszteri egyeztetésre összeállított Értékelő lap alapján az ESZCSM fejezetre pályázati támogatási igényként 107 091,5 M Ft-ot, a determináció összegeként 57 064,6 M Ft-ot, csökkentett determinációként 49 331,9 M Ft-ot jelölt a PM. A csökkentett determináció újraosztásával, valamint a determináció visszaosztásával és a programok és egyéb kötelezettségek átgondolásával az összes igény a 2004. szeptember 12-ei állapot szerint az ESZCSM fejezetnél a következő volt. Jogszabályok által elrendelt kötelezettségek 32 094,9 M Ft; Kormányközi Nemzetközi Kapcsolatok és az EU-s tagságból eredő feladatok 1160,0 M Ft; Intézmények működőképességének fenntartása 7136,1 M Ft; az Egészség évtizedének Johan Béla Programja 1000,0 M Ft; Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátó rendszer fejlesztésével 3000,0 M Ft; Egészségügyi Program 7000,0 M Ft; egészség 1000,0 M Ft; Központi beruházások 5235,1 M Ft; Egészségügyi Reform 0,0 M Ft; Rehabilitációs foglalkoztatás támogatása szociális intézményekben 0,0 M Ft; SZOLID és a Lakosság Eladósodásának Mérséklése 1100,0 M Ft; „Segítő Jobb” Egészségügyi és humanitárius támogatás 0,0 M Ft; Egyes önkormányzati szociális feladatok kiegészítő támogatására 9750,0 M Ft; Egészségügyi privatizációs hitelprogram garancia átvállalása 100,0 M Ft. 105


Az előbbiek alapján az Értékelő lap alapján összeállított támogatási igény az ESZCSM szerint 2005-re 68 576,1 M Ft, 2006-ra 72 522,6 M Ft és 2007-re 85 479,2 M Ft. A prioritási sorrend nem változott. Decentralizálásra 120,0 M Ft-ot ajánlottak fel a szociális földprogramra. Forrása a Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztésével című 5. program. A 2004. évi eredeti előirányzatot (45 942,1 M Ft) a tárca az egészségügyi feladatok teljesíthetősége érdekében másfélszeresen nagyobb összeggel tervezte, 68 576,1 M Ft összegben (149,3%). A fejezet a programok összeállítása során más tárcák feladataihoz is kapcsolódott. Az ESZCSM fejezet költségvetési igényein túl megjelenítették az OEP támogatási igényét is az átfogó programokon belül. A 2004. augusztus 2-i adatoknak megfelelően az ESZCSM költségvetési támogatási igénye 2005. évre 93 991,0 M Ft, az OEP 67 423,1 M Ft (58%, illetve 42%). Fejezetgazdaként dolgozták be a költségvetésbe a BM fejezetnél tervezendő következő programokat: SZOLID projekt elindításának forrásbiztosítását 4800,0 M Ft összegben. Az egyeztetések során biztosított keret 3100,0 M Ft, a lakosság eladósodásának mérséklése céljából pályáztak 1050,0 M Ft-ra, mely összeget a Pénzügyminisztérium jóváhagyott, egyes önkormányzati szociális feladatok kiegészítő támogatására 13 000,0 M Ft-ot a PM elfogadott.

Az ESZCSM felügyelete alá tartozó intézményeknél megvalósuló pályázatok esetében a PM elfogadta az ÁNTSZ és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet költségvetésébe beépítendő összegeket, valamint az EU-s programok intézményeket érintő támogatásait is. 2004. júniusban javaslatot tettek a prioritásokra az egészségpolitika fő, alapvető célkitűzésének figyelembevételével (hatásosság; hatékonyság; igazságosság, méltányosság; megvalósíthatóság). A prioritások a tervezés során módosultak, bővültek; elsődlegesek voltak a pénzügyi jellegű, illetve Európai Uniós tagságból eredő determinációk (EU kártya bevezetése, humán normatíva stb.). Az ágazat alábbi két kiemelkedő programja az egészségügy reformjához kapcsolódik, melyeket Kormányprogram és 2003-ban elfogadott kormányhatározatok alapoznak meg. Egészségügyi program (6. program): átfogja mindazokat a feladatokat, amelyek az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez kapcsolódó kiegészítő állami kötelezettségek, amelyek az Európa Terv egészségügyi szeletének megvalósítását jelentik, az egészségügyi modernizáció szakmailag legfontosabb részei. A programok mindegyike mögött vagy jogszabályi kötelezettségek, vagy az OGY, illetve a Kormány által határozatban foglalt feladatok vannak. A 2004-re eredeti előirányzatként jóváhagyott 2862,8 M Ft több mint ötszörösét, 15 101,5 M Ft-ot terveztek 2005. évre, ami az ESZCSM hatáskörébe tartozó feladatokhoz kapcsolódik. Az Egészségügyi Program szakmai szempontból részletesen kidolgozott, de számí-

106


tásokkal nem alátámasztott. Az Értékelő lapon 2005-re 7000,0 M Ft támogatási igényt határoztak meg. Az Egészségügyi Reform program (9. program) célja az egészségügyi reform megvalósítását koordináló ellátás-szervező szervezetek kialakítása, beindítása. A 2004-re jóváhagyott előirányzat 638,2 M Ft, a 2005. évi 6847,0 M Ft amit a PM nem támogatott.

Központi beruházásra 9906,0 M Ft költségvetési támogatást terveztek 2005. évre, ami a 2004. évi 5965,9 M Ft eredeti támogatási előirányzatot 66%-kal haladta meg. A determinációt 6791,0 M Ft-ban, a csökkentett determinációt 3735,1 M Ft-ban határozták meg. A támogatási igényhez EU-s források és egyéb bevételek nem kapcsolódtak. A programokat a fejezet prioritása alapján sorolták fel. Kormányközi megállapodások és egyéb nemzetközi kötelezettségek, valamint az EU-s tagságból eredő feladatok című program – két nagyobb területet ölel fel – tizenkét részprogramból áll, ebből tíz az EU-s tagsághoz kapcsolódik. Az ESZCSM fejezetnél 1809,4 M Ft újraosztás, visszapótlás, egyéb többlet után 1160,0 M Ft a támogatás összege. Az összeg tagállamkénti működésből adódó szakmai kötelezettségek költségeit fedezi. Fenti összegből 280,0 M Ft az ÁNTSZnél, mint feladatot megvalósító intézménynél került megtervezésre (Bioterrorizmus megelőzése, járványügyi biztonság fenntartása stb.). A Kormányközi Nemzetközi kapcsolatok és az EU-s tagságból eredő feladatok ellátására 2006-2007-re tervezett összeg 48%-kal, illetve 67%-kal magasabb a 2005. évi előirányzatnál. A folyamatos egyeztetések alapján a 2004. szeptember 27-i támogatási keretszám az ESZCSM fejezetre 2005. évre a PM adatai alapján 96 208,2 M Ft, ebből fejezeti kezelésű előirányzatokra (központi beruházás és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok együtt) 45 865,3 M Ft-ot fordíthatnak. A szeptember 30-ai döntést követően a tárcák közötti feladatátcsoportosítás határára a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet költségvetési támogatása 55 208,3 M Ft, ebből fejezeti kezelésű előirányzatokra (a központi beruházás és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokkal együtt) 10 057,4 M Ft-ot fordíthatnak. A 2005. évi költségvetés tervezésének jelenlegi szakaszában visszatértek a fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási igényeinek összeállításához, melynek alapja a 2004. évi bázis, valamint a tárca előtt álló szakmai feladatok összehangolása és teljesítése. A PM-mel történt egyeztetésekről és a megadott előirányzatokról hivatalos (pecséttel ellátott és aláírt) anyagok, átiratok nem állnak rendelkezésre. A korrekció e-mailen, telefonon és esetenként személyes találkozás során történt. 2004. október 4-ig a központi beruházásokra a korrekció után 3435,1 M Ft-ot fogadtak el, amiből a központi intézmények felújítására 544,1 M Ft-ot tervezett a tárca a szakmai programok között. Ezt növelte a GyISM által az OSEI rekonstrukciójára átadott 15,0 M Ft. Így a tárca beruházási kerete 2005-re 2906,0 M Ft.

107


Az OSEI beruházása forráshiány miatt elhúzódik, a tervezett 115,0 M Ft állagmegóvásra biztosít fedezetet. Az OITI rekonstrukció 2005-ben befejeződik, fedezete biztosított. Új beruházás indítására nem lesz lehetőség.

Az ESZCSM 41 929,3 M Ft fejezeti kezelésű előirányzat javaslatát 2004. október 4-re 7351,4 M Ft-ra csökkentette a Kormány, ami az egészségügyi szakmai programok fedezetére szolgál. A Szociális és Gyermekvédelmi szakmai programok előirányzatai az Ifjúsági-, Családügyi és Esélyegyenlőség minisztérium költségvetésébe kerültek. A Kormány 2005. évre az egészségügy reformját kiemelt feladatának tekintette, amit a PM 2004 júliusában kiadott tervezési köriratában fogalmaztak meg. A tervezés első menetében az ESZCSM benyújtott pályázataiban 107 091,5 M Ft támogatást igényelt a központi költségvetésből; második menetben az Értékelő lapok és a determináció alapján 68 576,1 M Ft támogatási összeget határoztak meg. Az „üvegzseb törvény” és a végrehajtási rendeleteiben (95/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet, 1096/2003. (IX. 11.) Korm. határozatban foglaltak egyes rendelkezéseinek végrehajtására a szükséges intézkedéseket megtették, amelyek biztosítják a 2005. január 1-jei közzétételt. Az ESZCSM fejezet 11. GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések („vonal alatti” tételek) 2005. évi kiadási előirányzatának kialakítása az ellátásokban részesülők létszámának várható alakulása, valamint a makrogazdasági mutatók (nyugdíjemelés, keresetnövekedés, infláció) tervezett növekedésének figyelembevételével történt. A tervezés munkafolyamatában, 2004. szeptember 17-én a PM még a XXVII. Családtámogatások fejezet létrehozásában gondolkodott 330 317,0 M Ft kiadási főösszeggel. Ide sorolta át a XXI. ESZCSM fejezet 11. címből a Gyermekgondozási díj 57 941,0 M Ft tervezett kiadását, valamint a PM-től 272 376,0 M Ftot. Mindkét fejezetnél a fejezetcímhez kapcsolódó;„vonal alatti” tételek egy része került átcsoportosításra. Így a Családtámogatások fejezet létrehozásával sem valósult meg az ÁSZ javaslata, továbbra is több tárcánál maradtak meg hasonló tartalmú tételek. A 2004. szeptember 30-i döntés következtében a XXI. fejezet „vonal alatti tételei” teljes egészében átkerülnek az Ifjúsági-, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium költségvetésébe.

108


XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a 2004. szeptember 30-ára készített törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék nem kapta meg, így tételesen nem állt módunkban nyomon követni a változások hatásait, az új fejezetrendnek megfelelő előirányzatokat.8 A Pénzügyminisztérium fejezet 2005. évi javasolt kiadási-bevételi előirányzata – a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező PSZÁF, valamint a fejezetnél ún. sor alatti, nemzetgazdasági elszámolások közé tartozó előirányzatok nélkül – 141 885,1 M Ft, saját bevételi előirányzata 21 950,3 M Ft, támogatási előirányzata 119 934,8 M Ft. A fejezet javasolt támogatási előirányzata 0,6%-kal alacsonyabb a 2004. évi törvényi előirányzatnál, 3,3%-kal marad el a 2004. évi várható teljesítéstől. A fejezet felügyeleti szerve a tervezési körirat megküldésével együtt körlevélben tájékoztatta az intézményeket a tervezés feltételrendszeréről. A körlevelek a körirattal összhangban tartalmazták a tervezési követelményeket. Az intézmények a felügyeleti szervi körlevélben foglaltaknak változó színvonalon tettek eleget, egyes előírásokat figyelmen kívül hagytak. A felügyeleti szerv az általa előírt követelmények teljes körű érvényesülése érdekében intézkedést nem tett. Pl. a PM igazgatása cím nem küldte meg a felügyeleti szervnek az intézményi beruházások tervezését megalapozó háttérszámításokat, a finanszírozás tervezett ütemezését (a tervezett beruházásokhoz rendelt előirányzatokat becsléssel állapították meg, háttérszámítások nem készültek). Az intézmények a felügyeleti szerv előírása ellenére nem küldték meg a költség-, önköltségszámításokat, költség-haszon elemzéseket.

Az intézmények szöveges indokolásai változó színvonalon teljesítették a felügyeleti szervi elvárásokat. E tekintetben pozitív példaként kiemelendő a VP és a KVI, amelyek a felügyeleti szervi követelményeknek megfelelő szöveges indokolást készítettek. A 2005. évre tervezett szervezeti korszerűsítésből származó megtakarítással egyetlen intézmény sem számolt költségvetési javaslatában. Egyes intézmények a 2004. évben hajtottak végre szervezeti átalakítást, aminek éves szintű kihatását betervezték a 2005. évi költségvetési javaslatukba.

8

A vállalkozások folyó támogatásából az egyedi támogatások előirányzata a PM fejezetből a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetbe került. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása az Ifjúsági, Családi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetbe, a lakástámogatások előirányzat a Területfejlesztési fejezetbe kerültek. 109


A fejezet nem tervezte feladatok, költségvetési szervek, szervezeti egységek költségvetési körből történő kiemelését. A VP 2004-ben a fővárosi székhelyű középfokú szervek objektumainak műszakiüzemeltetési, őrzés-védelmi, gondnoksági feladataira szolgáltatási szerződéseket kötött.

A PM Központi Költségvetési Fejezetek Főosztálya a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 10. pontjának végrehajtásaként normákat dolgozott ki a személygépkocsik számára, a mobiltelefon használat költségkereteire, a személyes reprezentációs keretek összegére. Meghatározta az ezekhez tartozó belső szabályzatok legfontosabb elemeit a költségvetési szféra ellátottságának és a belső szabályozásoknak az egységesítése érdekében. A felügyeleti szerv szóbeli tájékoztatása szerint a fejezeti szintű szabályzatok jóváhagyását 2004 szeptemberében tervezték. A helyszíni ellenőrzés lezárásakor az intézmények költségvetésének kialakításánál e normák, normatívák alkalmazása jellemzően még nem érvényesült. A VP esetében a jelenlegi gépjárműállomány meghaladja a PM által kialakított normát, ezért az intézmény áttekintette személygépjármű állománya használatát és a lehetséges csökkentést számszerűsítette. Az adminisztratív feladatokra jelenleg rendelkezésre álló 8,6/fő gépjármű arány 10,3 fő/gépjármű arányra csökkenne a VP elképzelése szerint. Az arány még így is meghaladná a PM általi 17 fő/gépjármű normát, de az intézmény a darabszám kialakításánál a tevékenységi sajátosságokat figyelembe szeretné venni. (Norma fölötti az állomány a KVI és az SZF esetében is.)

A felügyeleti szerv a 2004. augusztus elején megtartott intézményi tervtárgyalásokon született egyeztetések eredményeiről, a további intézményi tervezési feladatokról emlékeztetőket készített. A tárca felügyelete alá tartozó intézményeknél összesen 112 979,6 M Ft támogatási előirányzattal számoltak. A fejezet költségvetési javaslatában ez az öszszeg szerepel. Az intézmények összesített 2005. évi javasolt kiadási-bevételi főösszegének előirányzata 129 469,5 M Ft, saját bevételi előirányzata 16 489,9 M Ft. A fejezet, és az intézmények eleget tettek a támogatási előirányzat csökkentés követelményének. A költségvetési javaslatban az intézményi támogatási többlet 8964,5 M Ft, ebből 2738,4 M Ft-ot (30,5%) a bérfejlesztésekre és a közalkalmazotti 13. havi illetmény visszapótlására terveztek be, 69,5%-a a pályázatok alapján nyújtott többlet. A felügyeleti szerv által döntésre felterjesztett 21 500,6 M Ft összegű intézményi pályázatból 6226,1 M Ft pályázati igényt hagytak jóvá (az igények mintegy 29%-át). Az előzetes egyeztetések alapján determináltnak minősített 4001,9 M Ft összegű támogatási igénnyel szemben 3372,9 M Ft-ot fogadtak el (84,3%). Egyes determinált pályázatokat részben, egy determinált pályázatot egyáltalán nem támogattak.

110


Pl. a VP a „Schengen Alap egyéb járulékos költségeire” az igényelt 522,0 M Ft helyett 390,0 M Ft, a VP „Külső határok közúti határátkelőhelyeinek üzemeltetési többletköltségeire” 175,4 M Ft helyett csak 131,6 M Ft többlettámogatást kapott. A determinált feladatok közül egyáltalán nem részesült támogatásban a Kincstár egy irodaépületének felújítására (375,0 M Ft).

Az előirányzatok tartalmi és számszaki levezetése megfelelt a tervezési előírásoknak, a szerkezeti változásokat, szintre-hozásokat, előirányzati többleteket nyomon követhetően dolgozták ki és dokumentálták. A felügyeleti szerv a létszámkeret belső struktúrájára, a létszámkeretmódosításának szabályrendszerére javaslatot nem tett. Létszámmutatókat nem alakított ki. Az intézmények a 6,0%-os illetményemelés fedezetének, valamint a köztisztviselők 13. havi juttatásának biztosításához létszámukat – a 2004. évi várható teljesítéshez képest – összesen 824 fővel tervezik csökkenteni (ez a 2004. évi várható teljesítéshez képest 3,4%-os csökkentést jelent fejezeti szinten). A közalkalmazottak és a hivatásos állományúak esetében a 6,0%-ból 4,5%-ot támogatott a Kormány, a fennmaradó 1,5%-ot az intézmények gazdálkodták ki. A köztisztviselői állománynál a teljes illetményemelés és a 13. havi illetmény fedezetét az intézményeknek kellett saját forrásból kigazdálkodniuk.

Egyes intézmények a tervezési körirat szerinti forrás szükségletet teljes egészében a létszám csökkentéséből (pl. PM igazgatása cím), más intézmények (pl. Magyar Államkincstár, SZF) a létszámcsökkentés mellett egyéb forrásból (kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításból, illetve többletbevételből) tervezték meg költségvetési javaslatukban. A fejezet által felügyelt intézmények közül egyedül a KVI nem tervezett létszámcsökkentést, a bérfejlesztés fedezetét a személyi juttatás előirányzatán belüli átcsoportosításból gazdálkodta ki. A VP pályázatokat nyújtott be – egy kivétellel – jogszabályok által meghatározott személyi juttatási és kapcsolódóan munkaadói járulék igényekre vonatkozóan. A pályázott támogatások: a közalkalmazotti állomány elmaradt kötelező előresorolása (Kjt. 65. § (1) bekezdése alapján, 58,6 M Ft), a hivatalos állomány rendfokozati előrelépése (A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 78. §-a és 1. sz. melléklete alapján 9,9 M Ft), a hivatásos állomány fizetési fokozatban történő előrelépése (Hszt. 102. § (1) bekezdése alapján, 191,9 M Ft), nem rendszeres személyi juttatásra (döntően jutalomra 2381,7 M Ft-ot), összes igény 2642,1 M Ft. A pályázatok közül csak a nem rendszeres személyi juttatások többletigényét hagyták részben jóvá, 660,0 M Ft összegben. A pályázatok elbírálása előtt a VP a bérfejlesztés támogatással nem ellentételezett részének (1,5%) kigazdálkodásához 135 fő létszámcsökkentést tervezett. Az elmaradt többlettámogatás miatt a költségvetési törvényjavaslatban már 305 fős létszámcsökkentés szerepel. A belső ellenőrök esetében az intézmények létszámfejlesztést jellemzően nem terveztek.

111


Jutalom címén az Ámr. 58. § (5) bekezdésének megfelelően a rendszeres személyi juttatások 8%-ának megfelelő összegű előirányzatot képeztek az intézmények a Magyar Államkincstár, az APEH és a VP kivételével, amelyek fedezet hiányában jutalmat nem, vagy a 8%-nál jóval alacsonyabb összegben terveztek. A VP a munkaadói járulékkal együtt 1336,5 M Ft jutalom előirányzatot csoportosított át a dologi kiadási előirányzatnál jelentkező hiány pótlására.

A munkaadókat terhelő járulékok tervezése során a Körirat szerinti mértékekkel számoltak. A dologi kiadások tervezésénél betartották a körirat azon előírását, amely szerint a dologi kiadások többletigényére a saját bevételek növekményéből és a feladat-felülvizsgálat, rangsorolás, egyéb eszközök alapján képzett megtakarításokból, valamint jóváhagyott pályázatok alapján lehetett fedezetet teremteni. A tervezési köriratban előírt támogatáscsökkentéseket az intézmények teljes egészében a dologi- és a felhalmozási kiadási előirányzatok terhére állították be költségvetési javaslatukba. Fejezeti szinten a 2004. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva az intézmények összességében dologi kiadási előirányzat csökkenést terveztek. Fejezeti szinten a 2005. évre a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest az intézmények 1,3%-os dologi kiadási előirányzat csökkenést állítottak be a költségvetési törvényjavaslatba.

Az intézmények dologi kiadási előirányzati többlettámogatásokra is nyújtottak be pályázatokat, amelyeket jellemzően elutasítottak. Olyan pályázatok is elutasításra kerültek, amelyek jogszabályban meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódnak, illetve a fedezethiány veszélyezteti az alapfeladat megfelelő szintű ellátását. A VP lefoglalt anyagok, áruk tárolására (A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2003. július 1-jei hatályú módosítása alapján a VP nyomozóhatósági jogkörébe utalt feladatokhoz kapcsolódóan, továbbá „A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról” szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet) 328,3 M Ft többlettámogatásra pályázott, de elutasították, annak ellenére, hogy a PM illetékes szakmai főosztálya támogatta a pályázatot. Az APEH informatikai rendszerei üzemeltetésének költségeire 2880,0 M Ft, dologi kiadási előirányzatát növelő többlettámogatásra pályázott, de csak 474,6 M Ft többletet kapott e célra. A pályázat elutasítása miatt felújítási előirányzatából 1,5 Mrd Ft-ot átcsoportosítani kényszerült a pályázott cél legalább részbeni finanszírozhatósága érdekében. Döntően ezen átcsoportosítás következményeként a 2005. évre felújítási előirányzatot egyáltalán nem tudott tervezni, amit az ellenőrzés megítélése szerint – a költségvetés legnagyobb bevételt beszedő szervezete esetében, a felújítási szükségletek ismeretében – nem elfogadható.

112


A fejezet intézményeinek 2005. évi javasolt felhalmozási kiadási előirányzata (intézményi beruházások és felújítások) 11,2%-kal meghaladja a 2004. évi eredeti előirányzatot. Az intézményi beruházási előirányzat fejezeti szinten 7673,7 M Ft előirányzati többletet tartalmaz, a felújítási előirányzat esetében többlet helyett 1750,8 M Ft összegű csökkenés jelentkezik az alap előirányzathoz képest. Az intézmények jellemzően a 2004. évivel azonos összegű felújítási előirányzatot terveztek. Ettől eltérően, pl. az APEH egyéb forrás hiányában 1,6 Mrd Ft-tal, az Szerencsejáték Felügyelet 130,0 M Ft-tal kényszerült előirányzatát csökkenteni döntően a dologi kiadási előirányzatnál jelentkező hiány részbeni kigazdálkodása érdekében.

Az intézményi beruházási előirányzat esetében is volt olyan pályázati igény, amit annak ellenére utasítottak el, hogy jogszabályon, valamint nemzetközi egyezményen alapuló kötelezettség teljesítését jelenti, valamint a PM illetékes szakmai főosztálya „feltétlenül szükséges” pályázatnak minősítette (Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben az egységes határellenőrzési rendszer megvalósításáról és a 2003-2004-ben fejlesztendő határátkelőhelyek meghatározásáról szóló 2365/2002. (XII. 13.) Korm. határozat, a schengeni követelmények teljesítése, Battonya és Méhkerék határátkelőhelyek létesítésére 50-50 M Ft). A felügyeleti szerv az intézményeknek megküldött körlevelében – a tervezési köriratban foglaltakkal összhangban – előírta, hogy a hatósági eljárási, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési és egyéb bevételek összhangban legyenek e tevékenységek költségeivel. A bevételek megalapozásához megkövetelte az önköltségszámítás és az erre vonatkozó intézményi szabályozás kidolgozását. A felügyeleti szerv által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott intézményi tervezési dokumentációkból az előírás végrehajtása – a helyszínen ellenőrzött PM igazgatása cím kivételével – nem volt megállapítható. A saját bevételt növelő jogszabály módosításra – az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott dokumentumok szerint – a VP és a Magyar Államkincstár tett javaslatot. A PM igazgatása költségvetési tervében a mérlegképes regisztrációs díjjal azonos összegűre emelte az adószakértői tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmek eljárási díját, az ehhez szükséges jogszabály módosítás az ellenőrzés lezárásakor még egyeztetés alatt volt. A saját bevételi előirányzatot az intézmények a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest 19,4%-kal magasabb összegben tervezték a 2005. évre. A VP 29,2%-os saját bevétel csökkenést tervezett. A 861,0 M Ft összegű bevételcsökkenés alapvető oka, hogy az EU csatlakozást követően a vámkezelések száma mintegy 75-80%-kal csökkent, ebből következően az e tevékenységből származó bevételcsökkenés mintegy 80%-os. Emellett bevételkiesést jelent a kávé zárjegyek megszüntetése, valamint az EU leendő belső határain lévő átkelőhelyeken, illetve a fővárosban a spedíciók számára bérbe adott ingatlanok bérleti szerződéseinek, illetve a továbbszámlázott közüzemi díjakból származó bevételeknek a megszűnése.

113


A PM igazgatása cím a minisztérium (PM), valamint a részben önálló intézményként működő PM Üzemeltetési Igazgatósága (PM ÜZIG) és a PM Nemzeti Programengedélyező Iroda (PM NAO Iroda) bevételi és kiadási előirányzatait tartalmazza. A tervezés során külön-külön és összevontan is elkészítették a három intézmény költségvetési javaslatát. A cím tervezett kiadási-bevételi főösszege 5317,0 M Ft, támogatási előirányzata 4471,5 M Ft, saját bevételi előirányzata 845,5 M Ft. Az előirányzatokban szervezet-korszerűsítésből adódó szerkezeti változások, megtakarítások nem mutathatók ki. A személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások tervezésénél hasznosították a 2004. I-VI. havi hónap/fő, nap/fő költségadatokat. A PM igazgatásának 2004. évben kialakított számviteli rendszere lehetővé teszi a költségek szervezeti egységenkénti gyűjtését, figyelését. A költségek alakulásának ilyen módon való figyelembevétele a tervezés során – a korábbi években alkalmazott számítási technikákhoz viszonyítva – jelentős előrelépést jelent. A költségvetési létszámkeret meghatározásánál a cím létszámát 70 fővel csökkentik, ugyanakkor új feladatok ellátásához (az adózási jogok biztosa és a költségvetési ellenőrzési feladatok ellátása) összesen 10 fővel növelik. Így a 2004. évi várható teljesítéshez képest a létszám egyenlegében 9,0%-kal csökken. Az igazgatás cím létszámát a 6%-os bérfejlesztés kigazdálkodásához 34 fővel, a 13. havi illetmény fedezetének megteremtéséhez 36 fővel kell csökkenteni.

A tervezésnél létszámnormákat nem határoztak meg, az egyes feladatokhoz (szervezeti egységekhez) tartozó létszámigény és a kapcsolódó kiadások vizsgálata, illetve felmérése megtörtént. Rugalmasabb foglalkoztatási formákat nem dolgoztak ki. A tervezett létszámcsökkentés fedezi a kötelező illetményemeléseket, a köztisztviselők 13. havi juttatását. A tervezésnél átlagilletményekkel számoltak, mivel a leépítés részletei az ellenőrzés lezárásakor kidolgozás alatt álltak. A belső ellenőrök létszáma a cím esetében a 2005. évben a 2004. évhez viszonyítva nem növekszik. A személyi juttatások tervezésénél betartották a tervezési köriratban meghatározottakat. Jutalom címén az Ámr. 58. § (5) bekezdésének megfelelően a rendszeres személyi juttatások 8%-ának megfelelő összegű előirányzatot képeztek. A személyi juttatások után fizetendő munkaadókat terhelő járulékokat a tervezési köriratban meghatározottak szerint számszerűsítették.

114


A PM igazgatása cím 2005. évi dologi kiadási előirányzata 94,2%-a a 2004. évi eredeti előirányzatnak. A 2004. évi várható teljesítésnek a tervezett előirányzat mindössze 54,3%-a, ami mutatja, hogy a javasolt előirányzat megalapozatlan (figyelembe véve azt is, hogy a bázisban egyszeri többletkiadások is vannak), a feladatok ellátásához messze nem lesz elegendő. Tekintettel arra, hogy több év ellenőrzési tapasztalata azt mutatja, hogy különböző forrásokból (pl. fejezeti átcsoportosításból, többletbevételből) az intézmény az eredeti előirányzatát jelentősebb mértékben tudja évközben emelni, az ellenőrzés a feladatellátást a javasolt előirányzat mellett sem tartja veszélyeztetettnek. A dologi kiadási előirányzatokkal való 2005. évi gazdálkodás során azonban érvényesíteni kell a minisztérium tervezett takarékossági intézkedéseit is. Pénzeszközátadást működési célra államháztartáson kívülre az Áht. 94. § (3) bekezdésének megfelelően alapítvány támogatására terveztek 5,0 M Ft összegben. Szintén működési célra államháztartáson belülre a PM SC támogatására 2,0 M Ft-ot irányoztak elő a 2005. évre, 6,6 M Ft-ot a dologi kiadási előirányzat javára csoportosítottak át. A PM igazgatása felhalmozási kiadási előirányzatként a 2005. évre intézményi beruházási- és felújítási előirányzatot összesen 221,8 M Ft összegben tervezett, ami 44,6%-kal alacsonyabb a 2004. évi eredeti előirányzatnál. Ennek következtében a korábbi években már megkezdett beruházás (a székház hűtési rendszerének kialakítása) folytatásának halasztására kényszerülnek. A felújítási előirányzatot (55 M Ft) – többletforrás hiányában – az előző évek előirányzatával gyakorlatilag azonos összegben (2004. évi eredeti előirányzat 55,2 M Ft), maradék elv alapján tervezték meg. A PM igazgatása cím intézményi kölcsönnel kapcsolatos előirányzatot nem tervezett. Az igazgatás címnél a hatósági, engedélyezési stb. feladatok 2005. évre tervezett bevétele becslésen alapul (az összes javasolt saját bevételi előirányzat mintegy 80%-a). A feladatok (tevékenységek) díjtételének felülvizsgálatához, megállapításához azonban az önköltségszámításokat elvégezték. Eleget tettek tehát a körirat azon követelményének, amely az egyes bevételtípusokra a kapcsolódó költségek megállapításához szükséges nyilvántartási rendszer, önköltségszámítási szabályzat kidolgozását és a tervezés során való alkalmazását írta elő. A bérleti díjból származó tervezett bevételi előirányzatot szerződések támasztják alá. Egyes működési bevételek (adószakértői kérelmek elbírálási díja) tervezésénél díjtételnöveléssel számoltak.

115


A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésekor betartották a tervezési köriratban foglaltakat. Figyelembe vették az áthúzódó feladatok hatásait és lehetőség szerint elsőbbséget biztosítottak a már működő folyamatok programjainak. A fejezet prioritásként kezelte az EU-tagsággal és a nemzetközi megállapodásokkal összefüggő feladatokat. A programok célkitűzései összhangban vannak a jogszabályokkal és a kormányprogrammal. A szakmai programokat a szakmai irányításért felelős fejezettel egyeztették. A Pénzügyminisztérium determinált programként kezelte a tervezés során az ÁKK Rt. támogatását az Áht. 18/G. §-a alapján, az általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosítást a 1080/2003. (VIII. 8.) Korm. határozat alapján, a kárrendezési célelőirányzatot az 5/1996. (I. 26.) és a 12/1998. (III. 27.) PM rendelet és a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet alapján.

A fejezet a 2050/2004. (II. 11.) Korm. határozat alapján a zárolásokat végrehajtotta. A 2005. évre tervezett fejezeti kezelésű kiadási előirányzat 12 265,6 M Ft. Az előző évi eredeti előirányzatnak (12 815,0 M Ft) 95,7%-a. Ebből a javasolt támogatási előirányzat 6805,2 M Ft, a 2004. évi 8278,9 M Ft-nak 82,2%-a. A fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó feladatokat a döntés során felülvizsgálták és rangsorolták. Az eredetileg rangsorolt 17 pályázatból 14 került az előirányzatok közé. Az APEH informatikai rendszerének korszerűsítésére beadott 3 pályázatból, amelynek összege összesen 1850,0 M Ft volt, informatika fejlesztésére az intézményi előirányzatok között (beruházás) 800,0 M Ft-ot hagytak jóvá. Az APEH pályázatok közül kettő (rendszerkorszerűsítés és informatikai eszközök beszerzése) már az előző években megkezdett beruházás folytatásának támogatási igénye volt.

A döntés következményeként a beruházás tervezett befejezése 2007. év utáni időszakra elhúzódhat, amely – a pályázati dokumentumok szerint – veszélyezteti az APEH informatika működőképességét. A harmadik pályázat 450,0 M Ftos beruházási igénye 2005-re az 1053/2004. (VI. 3.) Korm. határozat alapján, az adózók elektronikus ügyintézéséhez kapcsolódik. A döntéshozók ezt a jogszabályi előírást figyelmen kívül hagyták. A fejezeti kezelésű előirányzat felosztásakor egyes pályázatok támogatási igényét csökkentették. A kárrendezési célelőirányzatot 2930,0 M Ft-ról 2800,0 M Ft-ra, a tornyiszentmiklósi beruházást 440,0 M Ft-ról 80,0 M Ft-ra, az Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásait 550,0 M Ft-ról 330,0 M Ft-ra és a Honvédelmi Tanács speciálisműködési kiadásait 450,0 M Ft-ról 270,0 M Ft-ra csökkentették.

A fejezeti kezelésű előirányzatok pályázatai között nem szerepelt, új támogatási igényként került az előirányzatok közé az Államháztartás korszerűsítési program 700,0 M Ft. A programhoz kapcsolódó összeget (előzmény és tapasztalatok hiányára hivatkozva) becsléssel állapították meg. 116


A fejezet költségvetésébe – a feladatok változása miatt – ezt a címrendi változást betervezte. Az Általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás előirányzat igénye 2005-re 403,1 M Ft, a jogszabály alapján számított összeg, módosítás nélkül került az előirányzatok közé. A fejezeti kezelésű előirányzatok 51,5%-ának (6322,0 M Ft) felhasználója a VP. A jóváhagyott előirányzatokkal folytathatja az előző években megkezdett az EU követelményeinek megfelelő, egységes határellenőrzési rendszer megvalósítását. Ezen belül az intézményi beruházási kiadások előirányzata 5286,8 M Ft, amelyből pl.: a VP-hez kapcsolódóan 4689,0 M Ft-ot a Schengen Alapra, 12,6 M Ft-ot OLAF programra különítettek el. Itt tervezték meg az előző évhez hasonlóan a 131/2003.(VIII. 22.) Korm. rendelethez kapcsolódó EU védelmi és biztonsági rendszerhez csatlakozás kiadásait 170,0 M Ft.

A fejezeti kezelésű előirányzatok között tervezett 2005. évi központi beruházások kiadási előirányzata 1114,2 M Ft, a VP 150 M Ft lakástámogatással együtt, amelynek 37,6%-a költségvetési támogatás, 62,4%-a Phare támogatás. Az előirányzott összeg 92,8%-a az előző években megkezdett és 2005-ben is folytatódó programok finanszírozását. A Phare programok támogatási igényét elkülönítetten, külön alcímen és jogcímcsoportonként tervezték, betartva a tervezési köriratban foglaltakat. A COP 2002 Phare nemzeti informatikai fejlesztésének folytatására 964,2 M Ft-ot terveztek, amelyből 695,1 M Ft Phare bevétel és 189,1 M Ft a költségvetési támogatás. A VP lakástámogatásának (lakásépítési támogatást nem terveztek 2005-re) előirányzatát, 150,0 M Ft-ot a korábbi évekhez hasonlóan a központi beruházások részeként, pályázati rendszerben tervezték. A programot az intézmény költségvetése tartalmazza, de a körirat előírásai szerint a fejezet a Központi beruházások részeként is feltüntette. 2005-ben induló beruházási program a Tornyiszentmiklós határátkelőhely és az M70-es út csatlakozásának megépítése, amelyre 440,0 M Ft pályázati igény merült fel. A beruházás megvalósításának alapja nemzetközi kötelezettségvállalás. Ehhez a beruházáshoz nem igényelhető támogatás a Schengen Alapból, tekintettel arra, hogy a határátkelő az Európai Unió belső határához tartozik. A 2365/2002. (XII. 13.) Korm. határozat rendelkezik az egységes határellenőrzési rendszer megvalósításáról és mellékletében a 2003-2004-ben fejlesztendő határátkelőhelyekről.

A fejezet az összeget forráshiányra hivatkozva megosztotta. 2005-re 80,0 M Ft, 2006-ra 370,0 M Ft támogatási igényt tervezett. A pályázati dokumentumok szerint a program befejezési határidejét és biztonságos végrehajtását veszélyeztetik az igényelt összeg megosztásával.

117


A központi beruházások tervezését bruttó módon, a teljes bekerülési költséget figyelembe véve végezték, feltüntették a kapcsolódó egyéb forrásokat is a tervezési körirat előírásai szerint. A beruházási programok szöveges értékelése kitér az akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdésekre és az erre fordítandó összegekre is a tervezési köriratnak megfelelően. Az államháztartás információs és működési rendszer korszerűsítését szolgáló egyes feladatokról szóló 1096/2003. (IX. 11.) Korm. határozat 4. pontjában foglaltakat a felelősök határidőre nem készítették el. A tervezési munkák lezárása után a fejezeti kezelésű előirányzatok között nem hagytak jóvá tartalékot. A tervezés első szakaszában a beérkezett pályázatok rangsorolásakor a fejezet 600,0 M Ft tartalékkal számolt, amely nem tartalmazott konkrét célra meghatározott előirányzatot az előírásoknak megfelelően. A fejezeti tartalék 600,0 M Ft tervezett összegének megállapítása az elmúlt évek tapasztalatai alapján történt. A fejezet 2004. évre jóváhagyott támogatási főöszszegének – 120 657 M Ft – 0,5%-át határozták meg tartalék címén. Végrehajtva a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozatot a 2004. évi fejezeti általános tartalék terhére 56,9 M Ft-ot zároltak.

A fejezet a 2005. évi európai uniós támogatások tervezésénél a jogszabályokban és a Pénzügyminisztérium tervezési köriratában meghatározott általános és részletes tervezési szempontok szerint járt el. Az EU programoknál az uniós forrást és a kapcsolódó költségvetési támogatást a fejezeti kezelésű előirányzatok között tervezték meg. Az EU forrást bevételként és kiadásként, a központi társfinanszírozás összegét támogatásként és kiadásként jelenítették meg. A bevételek és a kiadások – azon belül a költségvetési támogatások – tervezése elkülönülten önálló alcímen és jogcímcsoporton, jogcímen történt. A Schengen Alapból finanszírozott programnál a hazai társfinanszírozás tervezése áfával növelt összegben történt. A fejezet nem képzett céltartalékot az EU-s programokra a megbízhatóan tervezhető kiadások miatt. A költségvetési támogatásokra – a kötelező előírásnak megfelelően – a pályázatok benyújtásra kerültek. A 2005. évi előirányzatok között szereplő hét európai uniós program meghatározása a prioritásokkal összhangban történt, amelyek megvalósítása jogszabályokon és megállapodásokon alapul. Az európai uniós tagsággal összefüggő előirányzatok között tervezett programok összesített 2005. évi kiadási előirányzata 6989,5 M Ft, a tervezett EU-s bevétel 5460,4 M Ft, a költségvetési támogatási igény 1529,1 M Ft. A 2005. évi kiadási előirányzat 67,1%-át a Schengen Alapból finanszírozandó projekt képezi, ezért az EU-s előirányzat megvalósíthatósága az Alap felhasználásával kapcsolatos döntések időbeni meghozatalának és az ütem szerinti végrehajtásnak a függvénye. Az EU-s Phare programok 2005. évi támogatási igénye 269,1 M Ft, a Schengen Alap esetében a tervezett támogatás 937,8 M Ft.

118


A fejezet által 2004. augusztus 2-i határidőre négy EU-s programot állítottak öszsze, amelyek kiadási összege 5754,2 M Ft, az EU-s bevétele 4540,2 M Ft, támogatási igénye 1214,0 M Ft volt. A tervezés folyamatában további három programot hagytak jóvá 1235,3 M Ft kiadási összeggel, 920,2 M Ft EU-s bevétel és 315,1 M Ft támogatási igény mellett. Az EU-s programoknál az előzetesen tervezetthez viszonyítva nőtt a támogatás összege. A 2005. évi terv alapján a korábban finanszírozott programok folytatódnak.

A központi költségvetés fejezetnél tervezett, ún. vonal alatti tételként megjelenített közvetlen előirányzatainak tartalmi és számszaki meghatározása összhangban áll a vonatkozó jogszabályokkal. Az egyéb költségvetési bevételek, az egyéb kiadások és a kormányzati rendkívüli bevételek tervezése során figyelembe vették az előirányzatok 2004. évi várható teljesülését, a megállapodások alapján meglévő kötelezettségeket. A 2005. évre a lakástámogatások előirányzatát a Pénzügyminisztérium (PM) tervezte. A lakástámogatások előirányzat a 2005. évtől a PM fejezetből a XVII. Területfejlesztés fejezet 6. Lakástámogatások cím 1. Egyéb lakástámogatások alcímbe kerül. A tervezett előirányzat összege a 2005. évre 201 121,2 M Ft. A 2004. első félév (98 529 M Ft), illetve a 2004. I-VIII. hónap (133 520,8 M Ft) adatainak a figyelembe vételével tervezte meg a PM a lakástámogatás előirányzatát. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat 46. § (1) bekezdésének 15. pontja értelmében e jogcím – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is külön szabályozott módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. Az Egyéb lakástámogatások alcímen belül a PM – az általa kidolgozott, az előirányzat terhére ellátandó feladathoz igazodó – speciális jogcímeket alakított ki a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján. Ezek a speciális jogcímek a Kormány döntése szerint évente változhatnak. A korábbi évek tapasztalatai alapján a Lakástámogatások előirányzata teljes egészében felhasználásra került. A felmerülő igények évek óta (2003-ban a teljesítés 168,2% volt) meghaladják a rendelkezésre álló forrást. A 2004. év első nyolc hónapjának teljesítési adatai is már 4,6%-kal magasabbak a 2004. évi előirányzatnál (127 700 M Ft). Ezen kívül 2005. évtől bevezetésre kerül a „Fiatalok otthonteremtési támogatása” használt lakásvásárlásra. A fiatal gyermekes családok használt lakás vásárlása esetén vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. E támogatás 2005. évre 7000 M Ft, ami a XVII. Területfejlesztés fejezet 5. cím 1. alcím 4. jogcím csoportszám 4. jogcímszámba kerül. A 2005. évtől bevezetésre kerül a szociálisan rászorult családok lakbértámogatásban való részesülése a helyi önkormányzatok közreműködésével, melynek 2005. évi előirányzata 3400 M Ft. E támogatás a XVII. Területfejlesztés fejezet 5. cím 1. alcím 4. jogcím csoportszám 5. jogcímszámba kerül. A 2005. évben tovább folytatódik a lakóépületek és környezetük felújításának támogatása. Ennek előirányzata a 2005. évre 1900 M Ft. E támogatás a XVII. Területfejlesztés fejezet 5. cím 1. alcím 4. jogcím csoportszám 3. jogcímszámba kerül. A fent említett három, a 2005. évtől újonnan megjelenő előirányzatok nem léphetők túl, de átcsoportosítási lehetőség van a Lakbértámogatás és a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatás előirányzata között, illetve jogszabályalkotási kötelezettség van.

119


Az egyéb lakástámogatásokon belül a speciális jogcímekre megbontott előirányzatokat a 2004. évi várható kiadásokhoz igazítva, illetve a „kifutó” speciális jogcímeknél (Energiatakarékos felújítás támogatás, Fix kamatok kiegészítése, Lakásra megtakarítók áruvásárlási kölcsöne stb.) a hitel állomány csökkenésének figyelembe vételével alakította ki a PM. A lakásépítési kedvezmény 2005. évre tervezett előirányzata 32 000 M Ft. A tervezésnél figyelembe vették, hogy 2004. április 1-jétől a gyermekek után igényelhető támogatás összege tovább növekedett, ezért a lakásépítési kedvezmény 2005. évi igénybevétele magasabb lesz, mint a 2004. évben. Az adó-visszatérítési támogatás a 2005. évben megszűnik, de a korábbi évek áthúzódásaiból és a folyósítási szabályokból adódóan 3100 M Ft kifizetést terveztek ezen a jogcímen. A mozgáskorlátozottak támogatása tervezett előirányzatának összege a 2005. évre 2600 M Ft, ami megegyezik a 2004. év várható teljesítésének összegével. A megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény jogcímnél a PM megbontotta az előirányzat tervezetet két (2002. december 1-je előtti és utáni) időszakra. A jelzett jogcímen az 1994. január 1-je előtt vállalt gyermekek megszületésének elmaradása miatt a 2005. évre tervezett megtérülés 140 M Ft. A 2002. december 1-je után vállalt gyermekek esetében ismét lehetővé vált – két gyermek vállalása esetén – a lakásépítési kedvezmény megelőlegezése. A megelőlegezés időtartamára esedékes kamatokat az ügyfél helyett a költségvetés fizeti a pénzintézeteknek. A 2005. évre tervezett összeg 1000 M Ft. A folyósítási költségek 2005. évi tervezett előirányzatának összege 3200 M Ft. A tervezésnél figyelembe vették, hogy a támogatott lakáshitelek, valamint a lakásépítési kedvezmény és a megelőlegezett kedvezmény igénybevétele várhatóan a 2005. évben növekszik. A garancia érvényesítése 2005. évi tervezett előirányzata 50 M Ft. A tervezésnél figyelembe vették, hogy a 2005. évben elképzelések szerint megnövekszik a hitelintézetek garancia beváltása. Az energiatakarékos felújítás támogatása 2005. évi tervezett előirányzata 20 M Ft. A jogcím kifutó támogatás, ezért a tervezésnél új igénybevétellel nem számoltak. A fix kamatok kiegészítése jogcím – a jegybanki alapkamat várható csökkenése következtében – 2005. évre tervezett előirányzatának összege 30 M Ft. A jogcím kifutó támogatás, új igénybevétellel nem számolt a PM. A lakásra megtakarítók áruvásárlási kölcsöne jogcímnél tervezett előirányzata a 2005. évre 20 M Ft. A kifizetésre azért került sor, mert a még fennálló szerződésekre igénybe lehet venni a kedvezményes kölcsönt. (Ifjúsági lakástakarékbetét szerződést 1997 óta már nem lehet kötni).

120


A lakástakarékpénztári megtakarítások támogatásának 2005. évi tervezett előirányzata 10 000 M Ft. A tervezésnél számoltak azzal, hogy a lakástakarékpénztári megtakarításokhoz kétszeres támogatás jár, ezáltal a támogatás összege növekedni fog a 2005. évben. A kiegészítő kamattámogatás jogcímen a tervezett előirányzat összege a 2005. évre 36 000 M Ft. A speciális jogcím alakulása a 2003. évben 23 469,9 M Ft volt. A 2005. évi előirányzat megtervezésénél magasabb összeget terveztek a 2003. évi teljesítéshez képest. A 2003. év végétől az új lakásvásárláshoz (építéséhez) felvehető hitel összeg 10 M Ft-ról 15 M Ft-ra emelkedett. Emiatt növekedett a kiegészítő kamattámogatás és emellett a támogatás alapjául szolgáló állampapír hozamok is növekedtek. A jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása tervezett előirányzatának az összege a 2005. évben 106 431 M Ft. A növekedés oka egyrészt, hogy a 2003. év végi jogszabályváltozás a (221/2003. (XII. 12.) Korm. rendelet) következtében jelentősen megnőtt azon igénybevevők száma, akik a régi feltétellel vehették fel a hitelt. Ez 2004. I. negyedévétől növelte a lehívott kamattámogatás összegét. Másrészt az új hitelszerződésre adott támogatás alapjául szolgáló állampapírok hozamai növekedtek. Harmadrészt ide került a megvásárolt hitelállomány után járó költségtérítés, továbbá 2005-ben a „fészekrakó” program keretében bevezetésre kerül az új állami garanciavállalás. Ennek révén olyan fiatalok is lakáshoz juthatnak, akik nem rendelkeznek kellő megtakarítással. A bevezetés miatt megnövekvő hitelállományból fakadó nagyobb támogatás kiáramlást a Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása tartalmazza (3000 M Ft). A forgóeszközhitelek kamattámogatása 2005. évre tervezett összege 200 M Ft. A 2003. évben 586,4 M Ft kifizetés történt. A 2005. évre bekövetkező csökkenés a kifutó hitel jellegéből adódik. A hitel konstrukcióból következően az állami támogatás mértéke évente csökken. A törlesztési támogatás tervezett előirányzatának összege 800 M Ft. A csökkenésnél figyelembe vették, hogy az érintett hitelek összege és a támogatás mértéke ötévenként feleződik, így a költségvetés terhe is mérséklődik. Az önkormányzati lakástámogatás tervezett előirányzatának összege a 2005. évre 5810,2 M Ft. Az igénybevétel növekedésénél a víziközmű hitelállomány növekedését vették figyelembe. A 2005. évi előirányzatok az egyéb költségvetési bevételeknél 4030,0 M Ft, az egyéb kiadásoknál 16 822,0 M Ft és a kormányzati rendkívüli kiadások esetében 11799,0 M Ft. Az előirányzatok 2005. évi csökkenése adminisztratív, tervezési szempontok (egyéb bevételek), a kiadások tervezett mérséklődése (egyéb kiadások) miatt következett be. Az egyéb kiadások 2005. évi előirányzata 16 822,0 M Ft, az előző évhez viszonyított csökkenés meghatározó oka, hogy kártérítésre a 2004. évi kiugró értéket (5000,0 M Ft) követően indokoltan alacsonyabb összeget (1500,0 M Ft) állítottak be, ez vonatkozik a 2006-2007. évekre.

121


A 2004. évi előirányzat 14 537,0 M Ft, a várható kiadás 20 395, 0 M Ft. A tervezetthez viszonyított növekedés a magán- és jogi személyek kártérítésénél – jogerős ítélet alapján – a Postabank kisrészvényeseinek kártérítéséből, a helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettségnél a 2003. évi elszámolás áthúzódó hatásából, az ügyfeleknek járó vámbiztosíték és a felszámolásokkal kapcsolatos kiadások emelkedéséből származik. A egyéb kiadások nagysága a 2002-2004. évek közötti időszakban ingadozott, amelynek okai, hogy a meghatározó tétel az 1%-os szja közcélú felhasználása folyamatosan emelkedett, emellett egyes kiadások, pl. korengedményes nyugdíjazás megfizetése megszűnt. Az egyéb kiadások középtávú irányszámai mérsékelt növekedést prognosztizálnak az egyéb, vegyes kiadások és az 1%-os szja közcélú felhasználásának emelkedése miatt a többi tétel változatlan összegű tervezése mellett. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére a korábbiakban évi 7000 M Ft összeget fordítottak, amelyet 4556,0 M Ft-ra mérsékeltek. A 2005. évi költségvetésben ez utóbbi kiadás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetnél jelentkezik, a Pénzügyminisztérium esetében pénzbeli kárpótlás alatt 7243,0 M Ft jelenik meg. 2004-ben a kormányzati rendkívüli kiadások között a Pénzügyminisztériumot illetően a pénzbeli kárpótlás előirányzata 8268 M Ft, a Miniszterelnökségnél a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése 7000,0 M Ft, összesen 15 268 M Ft. A 2004. évi várható teljesülés 14 218,0 M Ft a pénzbeli kárpótlás tervezetthez viszonyított csökkenése miatt.

122


PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fejezeti jogosítványú költségvetési szerv 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási és bevételi előirányzata egyaránt 9140,0 M Ft. A Felügyelet költségvetési támogatással nem számolt, mivel kiadásait bevételeiből fedezi. A PSZÁF, a PM fejezet 7. címén (2005-től tervezetten 13. címén) 2002-től fejezeti jogosítványokkal rendelkező önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Tervezése során a jogszabályokban meghatározott bevételeinek pontos felmérése az elsődleges feladata. A kincstári havi finanszírozással szemben bevételeinek 97,3%-át (2003. évben) a felügyelt intézmény rendszer negyedévente teljesítette.

A 2005. évi tervezés bizonytalansági tényezője a Psztv. 2004. évi módosításából adódóan az alakuló belső szervezet, és a pénzügyi szektor reagálása az EU csatlakozás, valamint az SZJA törvény változásaira. A helyszíni ellenőrzés lezárásának időszakában ezek még ismeretlen tényezők voltak. Az intézmény új SZMSZ tervezetét 2004. szeptember 9-én fogadta el a Felügyeleti Tanács. Az SZMSZ tervezetét szeptember 13-én küldte meg a Felügyelet a PM-nek jóváhagyásra. A pénzügyminiszter október 1-i hatállyal jóváhagyta az új SZMSZ-t. Az előirányzatokon (személyi juttatás – járulék – dologi kiadás) a módosítást 2004. szeptember 27-én végrehajtották. A 2005. évi tervezéshez 2004. július 19-én a gazdasági főosztályvezető a keretgazdák részére útmutatót készített, melyben javaslataikat kérte, és az előirányzatok ezek alapján kerültek meghatározásra. A Felügyelet a kiadások tervezése során figyelembe vette a tervezés ésszerű takarékossági előírásait. A költségvetési javaslatban prognosztizált pénzügyi források – saját bevételek – várhatóan biztosítják a jogszabályokban a fejezeti jogosítványú intézmény részére meghatározott feladatok végrehajtását. A fejezeti indoklás táblázatban a PM által közölt 2003. évi keletkezett maradvány összege (1108,0 M Ft) nem tartalmazza a 2003. évi beszámolóban kimutatott, 2002. évről áthozott (fel nem használt) 10,7 M Ft maradvány összeget. A PSZÁF részéről a költségvetési címrend módosítására javaslat nem készült. Jogszabály módosítási javaslatot nem készítettek. (A 2002. évi ÁSZ vizsgálatra készített intézkedési tervben ennek határideje 2004. szeptember 30.) 2004. szeptember 27-én a PSZÁF a Felügyeletről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/B. § kiegészítését javasolta tartalékképzési lehetőség miatt. A 2005-2007. évi költségvetési javaslatban ezen összeg tervezése nem történt meg.

123


Az intézmény 2004. évre jóváhagyott létszáma 560 fő volt. A 2005. évre az engedélyezett létszám változtatását nem tervezték. Az 560 fő tervezett létszámból 93 fő a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó, 467 fő köztisztviselő. A kereset változás mértéke a körirat szerinti 6,5%. A 2004. szeptember 28-án benyújtott módosított táblázatban az egy főre jutó keresetváltozás 6%-os előírását a Felügyelet a 2004. évi bázis korrekciójával teljesítette. A belső ellenőri létszám a jelenlegi 1 főről 2005. évben 2 fővel emelkedik, a 2006. és 2007. években létszámfejlesztést nem terveznek. A költségvetési terv összeállításának utolsó fázisában már figyelembevételre kerültek a szervezet-átalakításokhoz, korszerűsítésekhez kapcsolódó intézkedések hatásai. A szervezet átalakítás tervezetten nem eredményez létszám megtakarítást. A fejezeti indoklás táblázatban a 2003. évi teljesítés létszám adata a PM által meghatározottan 541 fő, a 2003. évi költségvetési beszámoló tanúsága szerint 12 fő tartósan betöltetlen álláshellyel rendelkeztek. A személyi juttatásoknál a tervezési köriratban meghatározott 6,5%-os illetményemelési előírást betartották, fedezete a saját bevétel. A tervezés során a munkaadókat terhelő járulék mértékének meghatározásánál a tervezési köriratban foglaltaknak megfelelően jártak el. Betartották azt a követelményt, hogy a dologi kiadás növekmény csak a saját bevételekből finanszírozható. Intézkedtek a kiadások alakulásának felülvizsgálatáról, a feladatok rangsorolásáról. A Felügyelet elvégezte az EU tagsággal összefüggő egyéb kötelezettségek tervezési köriratban előírt feladatát. A körirat előírásával szemben azonban ezeket a kötelezettségeket nem a fejezeti kezelési előirányzatok között, önálló alcímen vagy jogcím-csoporton tervezték, mivel a címrend szerint fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkeznek. Az „Egyéb európai uniós befizetési kötelezettségek” című EU 19. számú mellékletben az 57,0 M Ft a tényleges kifizetés szerint a dologi előirányzatok között szerepel. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal nem rendelkezik. A PSZÁF a 2005. évi költségvetés tervezési folyamatában az elemi költségvetési bontásban tervezte előirányzatait. A 2004. szeptember 27-i módosítás csak a kiemelt előirányzatok között történt meg. A személyi juttatások 2005. évi előirányzatát a Humánpolitikai Főosztály, mint keretgazda tervezte az elemi költségvetés sorainak megfelelő részletezésben, a 2004. évi eredeti előirányzatot (3860,5 M Ft) a 2004. szeptember 9-i állapot szerint 741 M Ft-tal meghaladó összegben. A 2004. szeptember 27-i módosítás szerint a 2005. évi előirányzat 4742,1 M Ft a PM tervezete alapján. A rendszeres személyi juttatásokra a Felügyelet tervezése a félévi adatokból kiindulva (2004. június 30 996,6 M Ft) történt, 17,9%-os mértékű növekedéssel. Az első félévben a betöltött létszám az engedélyezett létszám 89,3%-a volt, melynek és a 6,5%-os illetményemelésnek együttes hatása a 2377,4 M Ft, melyet a 2004. és 2005. évi átsorolások összege módosít 2568,7 M Ft-ra. 124


A jutalom tervezésénél (1272,0 M Ft) a Felügyelet a 2004. évi jóváhagyott költségvetés 6,5%-kal növelt összegével számolt. A külső személyi juttatás előirányzat a szeptember 9-ei átadáskor 118,2 M Ft.

A személyi juttatásoknál a 2005. évre tervezett előirányzat a jelenlegi intézményi közszolgálati szabályzat, kollektív szerződés és a régi szervezeti felépítés szerinti SZMSZ-re épített. A módosítás a 2004. szeptember 27-én átadott előirányzatnál történt meg, mely a PM (október 4-én ismert) 2005. évi költségvetési tervjavaslatában szerepel. A munkaadókat terhelő járulék mértékének meghatározásánál a tervezési köriratban foglaltaknak megfelelően jártak el. 2005. évre 1532,5 M Ft járulék (társadalombiztosítási, munkaadói, egészségügyi és táppénz hozzájárulás) kifizetést terveztek. A szeptember 27-én átadott módosítás – a PM tervjavaslata szerint – a személyi előirányzat növelése következtében 1577,5 M Ft. A dologi kiadások 2005. évi előirányzata 2506,6 M Ft. A 2004. évhez képest a Felügyeleti Ellenőrzési Igazgatóság a külső szakértők foglalkoztatására tervezett nettó 300,0 M Ft-ot, mely a szeptemberi előterjesztésben már csak 100,0 M Ft a tervezett takarékossági intézkedés következtében. A 2004. szeptember 27-i módosítás következtében az előirányzat 2321,0 M Ft-ra módosult a PM tervjavaslata szerint. A központi költségvetés más alrendszerébe (KSH 4 M Ft), illetve államháztartáson kívülre (Hitelintézeti Felszámoló Kht. 10 M Ft) terveztek pénzeszközátadást. Az összeg tervezése a 2004. évi előirányzatnak megfelelően történt. A 2004. első félévi teljesítés (34,9 M Ft) az éves eredeti előirányzat közel két és félszerese, a módosított 2004. évi előirányzat 47,8 M Ft. Fentiek alapján a 2005. évi tervezett összeg nem elegendő a várható kifizetésekre. A Felügyelet 2005. évben felújításra 3,0 M Ft-ot tervezett, a 2004. évi előirányzattal azonos összegben. Intézményi beruházásként 322,4 M Ft szerepel a 2005. évi tervben. A Felügyeletnél a beruházások 90,3%-át az informatikai területen tervezték. Az informatikai beruházások 57,5%-a szoftver (immateriális javak) beszerzési igénye. Az intézményi beruházások másik része a tárgyi eszköz beszerzések tervezése, mely jelentős tételeit szerver számítógépek, hálózat bővítési eszközök alkotják. A kölcsönök kiadási előirányzata tartalmazza a dolgozók lakásépítésének, vásárlásának támogatása összegét (160,0 M Ft), melyben változást a előző évhez képest nem terveznek. A kölcsönök bevételi előirányzatának tervezésénél (90,0 M Ft) a Felügyelet nem vette figyelembe a Budaglobál Kft-től átvett dolgozók kölcsöneinek törlesztő részletéből befolyt összegeket. Az intézmény a felügyelt szektoroktól 2005. évre várható bevételeit makrogazdasági elemzés alapján határozta meg. Az elemzők adatai csak a felügyeleti díj meghatározására vonatkoztak. Az igazgatás-szolgáltatási díjat, a fix díjas felügyeleti díjakat és a felügyeleti bírságot a Gazdasági Főosztály tervezte. Nem számoltak az egyéb bevételek összegével (a pénzügyi intézmények részére szervezett költségtérítéses továbbképzések díja, és a Felügyelet tulajdonában lévő és bérlettel hasznosított ingatlan díj bevétele). 125


A Felügyelet 2005. évre 9050,0 M Ft működési bevételt tervezett, melyből 90,0 M Ft igazgatás-szolgáltatási díj bevétele, 8900,0 M Ft felügyeleti díj bevétel, 150,0 M Ft bírság bevétel. Az elemzői előre jelzés nem számolt a pénztárak szektornál az önkéntes pénztári befizetésekhez kapcsolódó SZJA kedvezmények megszűnése/csökkentése miatt a díjalap változásával (az adótörvényi változások ismeretének hiányában). Az elmúlt két év tapasztalatai szerint a IV. negyedévi díjalap az I-III. negyedév adatait 2/3-dal haladja meg. A PSZÁF fejezeti tartalék előirányzattal nem rendelkezik. Az intézmény 2004. évi tervezési munkájával kapcsolatban az ÁSZ ellenőrzés megállapítást nem tett. A 2002. és 2003. évi költségvetés végrehajtása során tett megállapítások javítására intézkedési terv készült. A 2004. I. félévi beszámolóhoz kapcsolódóan a követelésállomány (244,1 M Ft) meghatározása mellett tételes kimutatás készült a behajthatatlan követelésekről (9,8 M Ft).

126


XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a 2004. szeptember 30-ára készített törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék nem kapta meg, így tételesen nem állt módunkban nyomon követni a változások hatásait, az új fejezetrendnek megfelelő előirányzatokat.9 A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti (a központi költségvetés közvetlen előirányzatai nélkül) kiadási előirányzata 111 859,5 M Ft, saját bevételi előirányzata 5372,9 M Ft és költségvetési támogatása 106 486,6 M Ft. A Központosított bevételekre 9600,0 M Ft, a Kormányzati rendkívüli kiadásokra 4556,0 M Ft előirányzatot tartalmaz a törvényjavaslat. Az intézményekre vonatkozó javasolt kiadási előirányzat 35 330,5 M Ft, amelyre 5057,9 M Ft bevétel és 30 272,6 M Ft támogatás nyújt fedezetet. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 2005. évre javasolt kiadási előirányzata 76 874,0 M Ft, amelynek tervezett forrása 5172,9 M Ft saját bevétel és 71 701,1 M Ft támogatás. A helyszíni ellenőrzés időszakában a 2005. évre javasolt intézményekre vonatkozó kiadási előirányzat 33 862,7 M Ft, a bevételi 5037,9 M Ft, a fennmaradó rész támogatás. A fejezet felügyeleti szerve a 2005. évi előirányzatok és a 2006-2007. évi irányszámok összeállításához kiadott tervezési útmutatót költségvetési szervei részére, melyben meghatározta az intézményi keretszámokat, de külön követelményeket, prioritásokat nem fogalmazott meg. A tárca nem hívta fel az intézmények és a szakmai szervezetek figyelmét arra, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a kalkulációkra, elemzésekre. A fejezet nem rendelkezik homogén intézménycsoporttal, intézményei részére feladat- és teljesítménymutatókat, normákat nem dolgozott ki. Az intézményrendszer átvilágítását célzó szakértői munka 2004. július 30-ig befejeződött, de a szervezeti korszerűsítésre, a feladatok „kiszervezésére” és a létszámra vonatkozó döntések még nem születtek meg.

9

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetbe került a Miniszterelnökség fejezettől az egyházügyi és az egyházakkal való kapcsolattartásból adódó feladatok. 127


Az NKÖM 2005. évi intézményi költségvetési javaslatának kidolgozása a Kormány által meghatározott prioritásokkal összhangban történt, a tartalmi és számszaki levezetések megfeleltek a törvényi előírásoknak és a tervezési köriratban foglaltaknak. A fejezet 2005. évre tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése a 2003. évi tényszámok és a 2004. évi várható adatok alapján valószínűsíthető. Az intézmények tervezett létszámkeretét 5629 főben, a személyi juttatások öszszegét 19 124,2 M Ft-ban, a munkaadókat terhelő járulékokat 5770,1 M Ft-ban állapították meg. A 2005. évi tervezett létszám a 2004. évi engedélyezett létszámkerethez (5689 fő) képest – fejezeti döntés alapján – 10 fővel (a Közép-európai Kulturális Intézet megszűnése miatt –5 fő, a Szépművészeti Múzeum többlete miatt +15 fő) nőtt, illetve a Kormányzati létszámcsökkentésről szóló 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat értelmében 70 fővel csökkent. További létszámleépítéssel nem számoltak, üres álláshelyek zárolására nem került sor.

A 2004. szeptember 27-ei állapot szerint a fejezet tervezett létszámkeretét 5653 főben állapították meg. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az intézmények a személyi juttatások összegét 18 312,6 M Ft-ban határozták meg. A fejezet a takarékosabb bérgazdálkodásra vonatkozóan központi irányelveket nem adott ki. Az intézmények valós foglalkoztatási-díjazási szükségletét nem vizsgálta felül, az intézmények közötti létszámarányokat az átvilágítás eredményétől függően határozza meg. Az egész évben folyamatosan ellátandó feladatok területén nem terveztek változást, az előző évben már kialakult a feladat ellátás rendje, melyet egyes intézményeknél közszolgálati státuszban lévő létszámmal, egyes intézményeknél társaságokkal, külső vállalkozókkal valósítanak meg. A személyi juttatások javasolt előirányzatainak kialakításánál a tervezési körirat szerint jártak el, az illetményemelés fedezetét többlettámogatás nélkül biztosítják. A munkaadói járulékokat a személyi juttatások alapján tervezték. Az állományon kívüli juttatások összege nem jelentős, ezért az intézmények saját hatáskörben döntöttek azok felülvizsgálatáról. A köztisztviselők illetményemelését dologi kiadásból tervezték, a közalkalmazottak illetményemelésének fedezetét támogatás és bevétel adja.

A helyszíni ellenőrzés végén a fejezet a felügyelete alá tartozó intézmények 2005. évi dologi kiadásaként 6969,5 M Ft előirányzatot tervezett. Az NKÖM a dologi kiadások felülvizsgálatát nem rendelte el, nem alakított ki differenciált előírásokat az intézmények részére. Ésszerű takarékosságot elősegítő szempontrendszer nem készült, mivel ez is az átvilágítást követő döntések függvénye. Követelményként állították viszont a tervezési körirat maradéktalan betartását, amelynek eleget tett a fejezet. A kiemelt előirányzatok között a fejezeten belül terveztek átcsoportosítást, ennek során figyelembe vették a feladatellátás biztonságát.

128


A dologi kiadások a személyi juttatások fedezetére történő átcsoportosítás miatt csökkentek, és emelkedtek a bevételek tervezett növekedése, illetve a felhalmozási kiadások és az egyéb működési célú támogatások terhére.

A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az intézmények a dologi kiadások összegét 9475,2 M Ft-ban határozták meg. A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésénél betartották az Áht. előírásait, figyelembe vették a tervezési köriratban foglaltakat, az adatlapokat határidőre megküldték a PM-nek. A tervezést megfelelően dokumentálták. Az NKÖM 6 nagy programcsoporton belül, összesen 29 programot tervezett 57 074,5 M Ft összegben a Nemzeti Kulturális Alapprogram (9600,0 M Ft) nélkül, a 2005. évi támogatási igényhez EU-s forrás, illetve egyéb bevétel nem kapcsolódik. A 2004. évi eredeti támogatási előirányzat – a Nemzeti Kulturális Alapprogram nélkül – 39 673,5 M Ft volt. A tervezés során prioritást biztosítottak a működő és nem befolyásolható folyamatok programjainak. A benyújtott programok célkitűzései összhangban vannak a jogszabályokkal és a fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti céljaival. Más fejezettel való egyeztetésre nem volt szükség. A fejezet nem rendelkezik feladatfinanszírozás körébe vont előirányzattal. A központi beruházásokat bruttó módon, a teljes bekerülési költséget figyelembe véve tervezték, 5430,0 M Ft összegben (determináció és új program nélkül). Évekre bontva részletesen kidolgozták a beruházások három éves programját. A beruházások költségvetési támogatásból valósulnak meg. A központi beruházási programokban meghatározták, hogy mekkora összeget fordítanak akadály-mentesítésre. Az intézmények számára minden évben zárt körű pályázati felhívást is kiírnak energia-racionalizálásra, a mozgáskorlátozottak számára megfelelő feltételek kialakítását szolgáló beruházások megvalósítására, illetve gépkocsi beszerzésre.

A fejezet támogatási igénye – az Értékelő lapon – 66 674,5 M Ft volt, amely megegyezett az augusztus 2-ai határidővel beadott pályázati igénnyel. A fejezeti kezelésű előirányzatok PM által szeptember 16-án közölt támogatási keretszáma 40 974,0 M Ft. Az NKÖM a fejezeti indoklásban ezt 41 428,5 M Ft-ban rögzítette, amelyből a központi beruházások 4420,0 M Ft-ot tesznek ki. A determináció összege 25 205,5 M Ft, a csökkentett determináció 13 863,0 M Ft volt, mindkettő ugyanazt az 5 programot érintette. A PM javaslat 2 program esetén a csökkentett determináció összegével megegyezett, 3 programnál viszont magasabb összegű volt. A miniszterelnöki egyeztetést követően kialakult új keretszám alapján 2 program megvalósítására még több támogatást kapott a fejezet. A 2005. évi terv szerint a költségvetési támogatásban nem részesülő programok (11 db) mindegyike 2004-ben még támogatott program volt. A fejezet ezek közül 4 programra tervezett előirányzatot, összesen 751,0 M Ft-ot. Több program esetén előfordult, hogy az értékelő lapon szereplő keretszámnál nagyobb összeget rögzítettek a fejezeti indoklás táblában. 1 program annak ellenére nem szerepel a fejezeti indoklásban, hogy a PM-től kaptak rá támogatási keretet.

129


A fejezetnél decentralizálásra felajánlott összeg nem volt. Fejezetgazdaként az NKÖM nem nyújtott be pályázatot. A programok prioritási sorrendje nem változott, azok a fejezeti indoklásban az eredeti fontossági szempont szerint jelentek meg.

Az NKÖM-nél a determinációk alapján megadott, illetve a 2004. szeptemberében módosuló összeget a minisztérium felső vezetőinek döntése alapján osztották fel a feladatok között, az indokokról írásbeli dokumentumot az ellenőrzés részére nem adtak át. A fejezeti kezelésű előirányzatok között „más fejezeteket érintő feladatokra” a 2005. évre 1325,0 M Ft-ot terveztek, amelyből 1275,0 M Ft-ot csoportosítottak át más fejezetekhez. 1260,0 M Ft-ot a BM fejezet helyi önkormányzatok címének, 13,0 M Ft-ot a ME fejezetnek, 1,4 M Ft-ot az OM fejezetnek, 0,6 M Ft-ot az FVM fejezetnek adtak át.

A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási keretszáma 76 329,0 M Ft. Új alcímen jelent meg a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása (50,0 M Ft), az Audiovizuális archívum kialakítása (5628,8 M Ft), a Közszolgálati műsorszámok támogatási kerete (883,7 M Ft) és az Egyházak támogatása (26 463,0 M Ft).

Az NKÖM az európai uniós tagsággal és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokkal nem rendelkezik. Az Ámr. előírása alapján értékelték az alapítványok, közalapítványok, közhasznú és gazdasági társaságok működését, megszüntetésről nem határoztak. Az „üvegzseb” törvény végrehajtására elrendelték a kötelező havi adatszolgáltatások teljesítését. A fejezet saját bevételként tervezte az intézmények (5037,9 M Ft) és a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) bevételét (115,0 M Ft). A bevételi tervet ebben az évben is az intézmények és az Alapprogram tervjavaslataira alapozták, a tervezéshez külön követelményeket nem határoztak meg. A 2005. évi tervadatok kialakításánál alapul vették a 2004. évi várható teljesítéseket, feladatok le-, illetve átadásával nem számoltak. A bevételeket meghatározó jogszabályok módosítására javaslatot nem tettek. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a fejezet saját bevételi tervében az intézmények bevételét növelte (5057,9 M Ft), a Nemzeti Kulturális Alapprogram bevételét (115,0 M Ft) változatlanul hagyta. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül az újonnan megjelenő Közszolgálati műsorszámok támogatási kerete előirányzatnál 200,0 M Ft bevételt tervezett. Az NKÖM bevételi jogcímei évek óta azonosak. 2004. május 1-jétől a múzeumok állandó kiállításainak látogatása ingyenes lett, a 200,0 M Ft-ra prognosztizált bevétel kiesést a Kormány Európa Terve értelmében költségvetési támogatás pótolja. A térítésmentes szolgáltatás 2004-ig nem volt jellemző.

130


Hatósági szolgáltatásokból keletkező bevétel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál jellemző, amely az intézmény kiadásainak töredékét fedezi. A kiadások és az azt biztosító források összhangját nem ellenőrizték, a költségek kimunkálása a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem történt meg. A fejezet Igazgatás címe két önállóan gazdálkodó költségvetési szervből, az NKÖM Igazgatása és az NKÖM Gazdasági Főigazgatóság alcímből áll. Az Igazgatás címnél a 2005. évi terv és a 2006-2007. évekre vonatkozó irányszámok meghatározásánál a vonatkozó jogszabályok és a tervezési körirat, valamint a fejezeti útmutató figyelembe vételével jártak el. A megtervezett előirányzatok előreláthatólag biztosítják a zavartalan működés feltételeit. Az intézményi költségvetési létszámkerettől eltérést nem terveztek. Az intézmények – egész évben folyamatosan ellátandó feladataik végrehajtásához szükséges – létszáma az átvilágítást követő döntésektől függően változhat. Az Igazgatásnál a 2005. évi engedélyezett létszámkeret 264 fő. Az intézmény 2006-2007. évre 274 főre tervezte a létszámát. A Gazdasági Főigazgatóság létszámát 2005. évre 91 főben tervezték. A 2006-2007. évekre nem terveztek létszámnövelést.

A személyi juttatások tervezése keretében az intézmények elvégezték a megbízási szerződések felülvizsgálatát. Az Igazgatás a külső személyi juttatások között tervezett kifizetéseket csökkentett összegben tervezte. A Gazdasági Főigazgatóságnál a külső személyi juttatások összege nem jelentős. A munkaadókat terhelő járulékok meghatározásánál szabályszerűen jártak el. Az Igazgatás a működési költségvetésén belül a 2005. évre 1576,9 M Ft személyi juttatást tervezett, melyhez 504,2 M Ft munkaadókat terhelő járulék kapcsolódik. Ugyanezen adatokat a Gazdasági Főigazgatóságnál 310,9 M Ft-ra és 100,2 M Ftra tervezték.

Az ún. számlás foglalkoztatás az intézményeknél nem jellemző. Rugalmasabb foglalkoztatási-, díjazási formákat nem dolgoztak ki. A Gazdasági Főigazgatóság a jutalom tervezésénél figyelembe vette a jogszabályi korlátot. Az Igazgatásnál a 13. havi illetmény és a 6,5%-os illetményemelés mellett jutalom kifizetésére nem maradt fedezet. Tartósan üres álláshelyből származó megtakarítással nem számoltak. A dologi kiadásokat a csökkentésre vonatkozó előírások betartásával tervezték, támogatási keretszámon felüli többletigény nem volt. Az ésszerű takarékosság szem előtt tartásával rangsorolták a kiadásokat. A tervezett pénzügyi források előreláthatólag biztosítják a feladatok végrehajtását, jelentősebb új feladat dologi kiadást érintő hatásával nem számoltak. Non-profit szervezetnek történő pénzeszköz átadást az Igazgatás 39,1 M Ft-ban tervezett, amely a nemzetközi kapcsolatok keretében évenként rendszeresen jelentkező, megállapodásokon alapuló tervszám. Ezen a jogcímen a Gazdasági Főigazgatóság 0,5 M Ft-ot tervezett.

131


Az intézményi beruházások és felújítások költségelőirányzatainak tervezésénél betartották az előírásokat, a programfinanszírozás szabályai alá tartozó beruházás nincs. Az Igazgatás beruházási és felújítási kiadásait – jelentős részben – folyamatban lévő feladatokhoz kapcsolódóan tervezte 198,1 M Ft-ban, a Gazdasági Főigazgatóság irodai eszközpótlásra 4,3 M Ft-ot tervezett. A beruházások, felújítások későbbi években történő megvalósításával az intézmények nem számoltak. Az Igazgatásnál kölcsönök tervezésére nem került sor, a meglévő dolgozói kölcsönök törlesztéséből befolyó összegeket fordítják újabb kölcsönök nyújtására. A Gazdasági Főigazgatóságnál a 2005. évben a kölcsönkeret 9,0 M Ft-tal való csökkentését tervezték. Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat nem számszerűsítettek. A saját bevételek előirányzatánál a 2005. évre növekedéssel számoltak. A 20062007. évekre saját bevétel növelésével nem számoltak, mivel nem tartották reálisnak. Az Igazgatás a 2005. évre 55,4 M Ft működési és 8,0 M Ft felhalmozási bevételt tervezett. A Gazdasági Főigazgatóságnál a dolgozók költségtérítéseiből származó bevétel jelentős csökkenésével számoltak. Így a 2004. évi várható 3,0 M Ft bevétel 2005-re 1,8 M Ft-ra változott.

A hatósági, szakértői díjbevételekhez kapcsolódóan jogszabályi változásokat nem terveznek, a térítésmentes szolgáltatás nem jellemző. Vállalkozási tevékenységet az intézmények nem folytatnak. Működési célú pénzeszköz átvételként az Igazgatás 13,3 M Ft-ot tervezett az NKA tisztségviselői megbízási díjának, kiküldetéseinek fedezetére. A Gazdasági Főigazgatóság ezen a jogcímen bevételt nem tervezett. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az Igazgatás 3586,0 M Ft kiadást tervezett. A kiadások fedezetére 83,4 M Ft saját bevétellel és 3502,6 M Ft költségvetési támogatással számoltak. A Gazdasági Főigazgatóság javasolt kiadási előirányzata 621,6 M Ft, amelyhez 610,8 M Ft támogatás és 10,8 M Ft saját bevétel kapcsolódik. Az Igazgatás a működési költségvetésén belül a 2005. évre 1676,4 M Ft személyi juttatást tervezett, melyhez 533,4 M Ft munkaadókat terhelő járulék kapcsolódik. Ugyanezen adatokat a Gazdasági Főigazgatóságnál 311,0 M Ft-ra és 100,2 M Ftra tervezték. Az Igazgatás a dologi kiadásai 2005-re tervezett összegét 1139,0 M Ft-ban, a Gazdasági Főigazgatóság 205,5 M Ft-ban határozta meg. Az Igazgatás felhalmozási költségvetése a 2005. évre 198,1 M Ft tervszámot tartalmaz, melyből a beruházási kiadások 190,7 M Ft-ot, a felújítási kiadások 7,4 M Ft-ot képviselnek. A Gazdasági Főigazgatóság felhalmozási költségvetése 4,4 M Ft, melynek egésze intézményi beruházási kiadás. Az Igazgatás a 2005. évre a korábbi állapothoz képest magasabb 75,4 M Ft működési és változatlanul 8,0 M Ft felhalmozási bevételt tervezett.

132


A fejezeti tartalék előirányzata a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 229,0 M Ft, az előző évi eredeti előirányzat 768,2 M Ft volt. A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény az NKA bevételi forrásai között jelöli meg a kulturális járulékot, amely a központi költségvetés központosított bevételét képezi. Az NKA kezelő szerve kezdeményezte a törvény módosítását, ami lehetővé teszi a tárcáktól kulturális célú pályáztatásra átvett fejezeti kezelésű előirányzatok egységes kezelését. A módosításra irányuló javaslat a bevételek mértékét nem érintette. A 2005. évi támogatási előirányzat javasolt összege 9600,0 M Ft. A 2003. évi tényadatok és a 2004. évi várható teljesítési adatok tükrében megbízhatóan prognosztizálható a kialakított előirányzat teljesíthetősége.

133


XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM A központi költségvetés tervezési munkafolyamata a 2004. évi fejezeti rendnek megfelelően kezdődött meg és fejeződött be a tervezési munkában részt vevők szintjén 2004. szeptember 30-ával bezárólag. A Kormány 2004. október 7-én azonban már lényegesen megváltozott struktúrájú (fejezeti rendű) és tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a 2004. szeptember 30-ára készített törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék nem kapta meg, így tételesen nem állt módunkban nyomon követni a változások hatásait, az új fejezetrendnek megfelelő előirányzatokat.10 A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet – a tervezési munka 2004. szeptember 27-ei állapota szerint – 2005. évi tervezett kiadási előirányzata 21 318,1 M Ft, bevétele 2670,6 M Ft és támogatása 18 647,5 M Ft, mely a 2004. évi eredeti előirányzat 82,5%-a és közel azonos a zárolással csökkentett előirányzattal (18 734,1 M Ft). A támogatási előirányzat 445 M Ft-tal nő, amit a kiemelt biztonsági kockázatú sportesemények biztosítására terveznek. Az előirányzatok egy része az új Minisztériumnál marad, másik része a X. Miniszterelnökség fejezethez kerül 12 címszám alatt, a Nemzeti Sporthivatal előirányzataként. A X. fejezethez 16 015,4 M Ft kiadás, 2209,2 M Ft bevétel és 13 806,2 M Ft támogatás kerül. A tárcák közötti további egyeztetések következtében az eredeti előirányzatok még módosulnak. A 2004. évi Kvtv. a GYISM fejezet számára 25 430,4 M Ft kiadási, 2830,2 M Ft bevételi, és 22 600,2 M Ft támogatási előirányzatot hagyott jóvá. (A támogatási előirányzatból 3866,1 M Ft-ot zároltak a 2005. évi tervezés időpontjáig.) A 2005. évi tervezett bevétel 2670,6 M Ft, mintegy 160 M Ft-tal kevesebb, mint a 2004. évi eredeti terv. 2004. szeptember 27-én az intézmények 2005. évi tervezett kiadása 2923,9 M Ft, ezen belül a bevétel nem változott, de a támogatási előirányzat 3,7 M Ft-tal 2765,7 M Ft-ra csökkent. A PM szeptember 15-én 3,7 M Ft-tal csökkentette az intézmények keretszámát (2769,4 M Ft-ról 2765,7 M Ft-ra) és egyúttal a tervezési köriratban 6,5%-os keresetnövelést 6%-osra korrigálta. A GYISM Igazgatásának és a Sportmúzeumnak a költségvetését nem érintette a változás,

10

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezettől elkerültek a sportügyekkel kapcsolatos feladatok a Miniszterelnökség fejezethez. Ezzel egyidejűleg átcsoportosították a szociális és családügyi, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel kapcsolatos feladatkörök ellátásának előirányzatait, továbbá a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatkör, a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeivel, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal működésével, illetőleg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletével kapcsolatos feladatkört.

134


míg a NUPI-nál és a Mobilitásnál közel egyenlő összegben, 1,8-1,9 M Ft-tal csökkentették a személyi- és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásaira a GYISM 36 071,7 M Ft-ot tervezett, melyben csökken a Phare bevétel 368,3 M Ft-ra, valamint a saját bevétel 25,0M Ft-ra, ugyanakkor a támogatás közel 70%-kal emelkedett 33 292,3 M Ft-ra. A programokban 2005. évre vállalt determináció 16 303,3 M Ft, ugyanakkor a PM szeptember 12-ei támogatási javaslata ennél kevesebb 14 396,8 M Ft. Ez a támogatás nem nyújt lehetőséget a tárca feladatainak 2004. évi szintű ellátására. A 2004. szeptember 27-i állapot szerint a GYISM 2005. évi fejezeti kezelésű szakmai programjai a 2004. évi szinten fognak megvalósulni, mert 2005. évi kiadási terve 18 394,2 M Ft, a 2004. évi eredeti előirányzat 82,4%-a, és a zárolással csökkentett előirányzat 99,4%-a. Bevételi terve 2512,4 M Ft, a 2004. évi előirányzatnál 4,7%-kal kevesebb, melyből 2119,0 M Ft-ot ingatlanértékesítésből kell teljesítenie. A 2005.évi támogatási előirányzat 15 881,8 M Ft, a 2004. évi eredeti előirányzat 80,6%-a, ugyanakkor 13,1 M Ft-tal több mint a zárolással csökkentett összeg. A GYISM fejezet 2005. évi költségvetésének és a 2006-2007. évek irányszámainak összeállítására vonatkozó tervező munkáját a PM által kiadott tervezési körirat előírásaira alapozva végezte el. A fejezet felügyeleti szerve költségvetési intézményei részére a 2005. évi költségvetési előirányzatok és a 2006-2007. évi irányszámok összeállításához nem adott ki önálló tervezési módszertani útmutatót, hanem megküldte a PM által összeállított tervezési köriratot, valamint levélben tájékoztatta az intézményt a részére lebontott 2005. évi támogatási keretszámról, annak kiszámítási metodikájával együtt. A tárca a 2005. évi tervezési munkát már júniusban megkezdte, mind az intézmények, mind a szakterület 2004. évi bázisra épített, valamint figyelembe vették a bázishoz képest történt jogszabályváltozásokat, kormányzati és minisztériumi döntéseket, szerződéseket és nemzetközi megállapodásokat. A GYISM tervezési munkáját a Költségvetési és Közgazdasági Főosztály fogja össze. Az intézmények támogatási keretszámát a köriratban foglaltaknak alapján bontották le egyedi intézményekre, az intézmények pedig a visszatervezés során betartották a körirat előírásait és a PM által megadott támogatási keretet. A fejezet ugyanakkor bevételi többlettel a 2005-2007. évekre nem számolt. A fejezeti intézményrendszer korszerűsítése céljából a GYISM 2004. elején felülvizsgálta a hozzá tartozó alapítványokat, közalapítványokat és gazdasági társaságokat, és ennek következményeként a Sportfolió Kht. konszolidálását és csökkentett feladatkörrel költségvetési szervvé történő visszaszervezését kezdeményezte a Kormánynál. Az átalakítás a 2005. évi tervező munkával párhuzamosan zajlik, mely együtt jár 6 gazdasági társaság megszüntetésével. A tárcának hatósági díja nincs, jellemzően bevételszerző vállalkozási tevékenységet nem folytat, bevételei továbbszámlázott költségek, bérleti díjak, melyeket eddig is szabályoztak, de nem vizsgálták felül a tervezés során. 135


A tárca intézményeinek 2005. évi tervezett létszáma 402 fő, a 2004. évi engedélyezett létszámnál 67 fővel kevesebb, a változás az Igazgatást és a NUPI-t érinti, előbbi esetében 12 fő létszámleépítésre kerül, míg 55 fő a közalkalmazotti körből átszervezésre kerül a Wesselényi Miklós Közalapítványhoz. A GYISM 2005. évre javasolt személyi juttatása 1545,8 M Ft, mely összességében 4,0%-kal magasabb a 2004. évi bázisnál. A tervezés során betartották a jogszabályi előírásokat és a köriratban foglaltakat, az illetményemelés fedezetét többlettámogatás nélkül biztosítják. A forrást létszámcsökkentéssel és dologi, valamint felhalmozási kiadások átcsoportosításával teremtették meg. A javaslat kialakításakor szervezet átalakítással is számoltak. Az intézményeket differenciáltan érintették az intézkedések, a Mobilitásnál és a Sportmúzeumnál nem történik változás. A tárca takarékosabb bérgazdálkodásra vonatkozó központi irányelvet nem adott ki, az intézmények valós foglalkoztatási-díjazási szükségletét a tervezés kapcsán nem vizsgálta felül. Az egész évben folyamatosan ellátandó feladatok területén nem terveztek változást. A fejezet intézményeinek 2005. évi tervezett dologi kiadása 792,4 M Ft, mely a 2004. évi előirányzat 85%-a, mely takarékos gazdálkodás mellett a feladatok ellátására elegendőnek látszik. A tervezéskor figyelembe vették a 2004. évi szerkezeti változásokat továbbá 9,6 M Ft-ot csoportosítottak át bérrendezésre. A fejezet a dologi kiadások külön felülvizsgálatát nem rendelte el, nem alakított ki differenciált előírásokat az intézmények részére tekintettel arra, hogy a tervezési körirat megszorításai eleve kikényszerítik ezeket a lépéseket az intézményekből. A GYISM a tervezési köriratban foglaltaknak megfelelően határidőre elkészítette és benyújtotta a programokról az adatlapokat. A GYISM 2005. évi támogatási igénye 24 programra 33 292,3 M Ft, ami 13 627,4 M Ft-tal (69%) meghaladja a 2004. évi eredeti támogatási előirányzatot. (Azoknak a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknak, amelyekhez a 24 programot hozzárendelték, 2004-ben 19 664,9 M Ft, az összes fejezeti kezelésű előirányzatnak pedig 19 699,8 M Ft volt az értéke.) Ez a támogatási igény nincs összhangban a Kormány 2005. évi társadalom- és fejlesztéspolitikai célkitűzéseivel, ahhoz képest véleményünk szerint túlzott.

A programok közötti prioritásokat a miniszter döntötte el a tervezési köriratban előírtaknak megfelelően. A programokat részletesen dokumentálták, a támogatási igényt számításokkal és szövegesen is alátámasztották. A programok célkitűzései összhangban vannak a jogszabályokkal, azok végrehajtásáról több esetben kormányhatározat rendelkezik.

136


A tervezés során a tárca felülvizsgálta minden programját, szerződését, ahol lehetett élt az átütemezéssel, a csökkentéssel és a legtakarékosabb, leghatékonyabb szükséges kiadásokkal számolt. A Kormány 2004. szeptember 16-ai döntése nyomán kialakult a tárca végleges támogatási előirányzata, ezen belül elfogadásra került az a 20 program mely támogatásban részesül. 2005. évben 4 program nem került a támogatottak körébe, melyből három 2004-ben támogatott volt. Egy új programra nem jutott forrás, a „Puskás Ferenc Stadion és létesítményei felújítása projekt”-re. A fejezeti kezelésű előirányzatok 15 881,8 M Ft-os támogatása 47,7%-a az eredetileg igényelt 33 292,3 M Ft-nak. Az igény és a törvénybe foglalt elképzelések közötti különbség az előző években is számottevő volt, 2002-2003-ban is 40-36,0 Mrd Ft volt a tárca igénye (intézményekkel együtt). A kiadáscsökkentés összhangban van a Kormány törekvéseivel. Az eredetileg összeállított 24 program közül a Kormány 20 programot támogat, 4 program nem részesül költségvetési támogatásban. A fejezet támogatási keretszáma alapján elkészítették a fejezeti kezelésű előirányzatok 2005. évi tervjavaslatát az Áht. által előírt formában. Sporttevékenységre 12 581,3 M Ft a keret, ami a fejezeti kezelésű előirányzatok 79,2%-. Az ifjúsággal kapcsolatos feladatokra 1849,0 M Ft a terv, ami az összes támogatási igény 11,6%-a. A kábítószer problémával kapcsolatos feladatokra 1061,5 M Ft-ot, az összes tervezett támogatás 6,7%-át szánják. A fogyatékosok esélyegyenlőségének javítására minimális összeget, 200,0 M Ft-ot, a fejezeti kezelésű előirányzatok 1,3%-át tervezik. A fejezeti tartalék összege 190,0 M Ft, melynek aránya 1,2%.

A tárca szakmai feladatainak programokban történő megtervezésének eredménye, hogy céljait, feladatait koncentrálta, ezáltal a fejezeti kezelésű előirányzatok száma jelentősen csökkent, a 2004. évi 81-ről 2005. évre 28-ra. Ebből 4 PHARE támogatású, melyek közül csak kettőhöz kapcsolódik hazai költségvetési támogatás összesen 131,5 M Ft értékben. A fejezet felügyeleti szerve az Ámr. 149 §-a (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2004. június 30-ig értékelte az alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok működését. A tárca a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat IV. 7. pontjának megfelelő intézkedési tervet készített az államháztartás hatékony működését elősegítő átalakításokról és az azt megalapozó intézkedésekről. A GYISM az „üvegzseb törvény” egyes rendelkezéseinek végrehajtására intézkedési tervet majd szabályzatot is készített. A fejezet 2005-re nem tervezett központi beruházást. A fejezet csak egy programnál számol európai uniós (ezen belül PHARE) támogatással. A programról határidőben elkészítették és elküldték a tervezési körirat által előírt, részletesen kitöltött adatlapot.

137


A fejezeti kezelésű előirányzatoknál összesen 2512,4 M Ft bevételt terveztek, melyből 368,4 M Ft uniós eredetű. A Phare bevételek csökkenése a programok kifutásával indokolható, egyébként korlátozottak a tárca bevételszerző lehetőségei. Az Igazgatás 2005. évi kiadási előirányzata alapvetően kisebb és hatékonyabb adminisztratív szervezet célkitűzésével – a tervezési körirat szerint – készült, ezért minden előirányzata ezt tükrözi. A kiadási előirányzata 1743,9 M Ft (a bázis 95,5%-a), bevétele 57,2 M Ft (a bázis 100%-a) és támogatása 1686,7 M Ft (a bázis 95,3%-a). A személyi juttatások tervezésekor betartották a jogszabályi előírásokat és a köriratban foglaltakat. A 2004. évi eredeti előirányzat 831,8 M Ft volt, mely megemelésre került 40,0 M Ft-tal a Csanádi Árpád Iskola fenntartói jogának átvétele miatt, így a bázis 871,8 M Ft-ra emelkedett. A 2005. évi személyi juttatások előirányzata 891,1 M Ft, mely 2,2%-kal magasabb, mint a bázis, ezért létszámleépítéssel és a dologi, valamint a felhalmozási kiadások terhére történő átcsoportosítással tudják megvalósítani a 6%-os béremelést. Az Igazgatás létszámösszetételét áttekintették, a létszámstruktúrát alapvetően nem kívánják megváltoztatni, de hatékonyabban kívánják a munkát megszervezni, ezért 12 fős létszámcsökkentést terveznek 2005-re, így tervezett létszáma 181 fő lesz. Ezzel kívánják megteremteni a 6%-os béremelés és a 13. havi fizetés fedezetét is. A 2004. évi engedélyezett szám 193 fő, melyből 186 köztisztviselő és a Munka Törvénykönyve alá tartozik 7 fő. A 2004. I. félévi beszámoló szerint a foglalkoztatottak létszáma 180 fő. 2005. évi feladatokat 174 köztisztviselővel és 7 fő MT alá tartozó dolgozóval tervezik végrehajtani. A létszámkereten belül nem kezelték prioritásként az Európai Unióhoz való csatlakozás felkészüléséből adódó feladatok megoldását. Az egész évben folyamatosan ellátandó feladatok kiadásait alapvetően közszolgálati státuszban kívánják megoldani, nem tervezik a munkák kiszervezését, a részmunkaidős és megbízási jogviszonyos foglalkoztatással történő kiváltását. Jutalmat nem terveztek. A munkaadókat terhelő járulékok tervezését szabályszerűen, számításokkal alátámasztva, dokumentáltan végezték. Figyelembe vették a Köriratban foglaltakat, az I. félévi teljesítési adatokat és a tervezett létszámcsökkentést is. Tartósan üres álláshelyeket a tervezés fázisában még nem zárolták. Az Igazgatás dologi kiadásainak 2005. évi terve 516,6 M Ft, mely 8,6%-kal alacsonyabb, mint a 2004. évi előirányzat. A Körirat szerinti, 45,1 M Ft báziscsökkentést hajtottak végre és a Csanádi Árpád Iskola miatt 6,0 M Ft növelésre került sor, így a 2005.évi tervezés bázisa 525,9 M Ft, melyből személyi kiadásokra átcsoportosítottak 9,3 M Ft-ot. A kiadásokat felülvizsgálták, de nem rangsorolták. Az Igazgatás 2004. évi felhalmozási eredeti előirányzata összesen 171,0 M Ft, 2005-re ennek 35,5%-a 60,7 M Ft a terv, ami csak a legszükségesebb feladatok megoldására elegendő. 2005-ben új beruházás indítását nem tervezik. Személyi kiadásokra 16,2 M Ft-ot csoportosítanak át.

138


Az intézményi kölcsönök soron a helyszíni ellenőrzés időpontjában tervezés még nem történt. A munkavállalóknak a múltban nyújtott kölcsönök visszafizetése fogja az új kölcsönök forrását képezni. Az Igazgatás 2004. évi eredeti bevételi előirányzata 57,2 M Ft. Az I. félévi beszámoló szerinti ebből 15 339 M Ft, 27%-a teljesült. 2005. évi bevételi terv 57,2 M Ft, mely nem reális. 2006-2007-re a bevételi terv szintén 57,2 M Ft, mely szintén nem reális. Az Igazgatás jellemző bevétele az ingatlan bérbeadáshoz kötődik, azaz továbbszámlázott költségtérítés. A Magyar Sportok Házának elkészültével a bérlők egy része kiköltözik ezért az ilyen típusú bevétel növelésére nem lehet számítani. 2004. szeptember 27-én az Igazgatás előirányzatai változatlanok. Fejezeti tartalékot, a tervezés utolsó stádiumában, 190,0 M Ft értékben terveztek.

139


XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 40 722,0 M Ft, saját bevételi előirányzata 17 927,6 M Ft, költségvetési támogatási előirányzata 22 794,4 M Ft. A központosított bevétel előirányzata 40,0 M Ft. Az IHM intézményeinek augusztus 2-án beadott költségvetési terve 18 848,5 M Ft kiadási előirányzatot, 1920,9 M Ft támogatást és 16 927,6 M Ft bevételt tartalmazott. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban a kiadási előirányzat 18 948,2 M Ft, a költségvetési támogatási előirányzat 1920,6 M Ft, a bevételi előirányzat 17 027,6 M Ft. A fejezet felügyeleti szerve a tervkészítés hivatalos megkezdése előtt, már június hónap végén elindította a tervező munkát azzal, hogy 2004. június 30-ára bekérte a fejezet felügyelete alá tartozó intézményektől a következő három évre vonatkozó elképzeléseiket. A fejezet felügyeleti szerve az intézmények részére olyan útmutatót adott ki, amely a tervezési körirat mellett a legfontosabb előírásokra hívta fel a figyelmet, és tartalmazott olyan elemeket, amelyek a tervezés feladataiban az intézmények sajátosságaihoz igazodtak. A tervezés jelenlegi szakaszában még nem jelent meg, de elindították a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) és a Magyar Űrkutatási Intézet (MÜI) összevonását. Az egyesítésnek gazdaságossági, takarékossági okai vannak és a kormány 2004. június 4-ei jegyzőkönyvi határozatán alapul. A fejezet felügyeletét ellátó szervezet intézményi felülvizsgálatot nem végzett. Ennek oka az, hogy az Nemzeti Hírközlési Hatóságnál (NHH) 2004-ben fejeződött be az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben meghatározottaknak megfelelő szervezet kialakítása, az IHM Igazgatás területén pedig jelenleg szervezet- és folyamat- átalakításra vonatkozó háttérmunka folyik. Ez utóbbi, valamint az előzőekben említett összevonás azonban még nincs abban a stádiumban, hogy következményei a tervezés jelenlegi szakaszában számszerűsíthetőek lennének.

Az IHM központilag nem tett intézkedéseket a díjbevételek ráfordítás arányos növelésére, a jogszabályi hátteret nem vizsgálta felül, mivel a minisztérium intézményei számára a hagyományos hatósági díjbevételek köre és összege elhanyagolható. Folyamatos szakmai munka folyik a minisztériumban a hírközlési terület díjbevételeinek szakmai-jogi megalapozására – együttműködve az NHH-val – ezek azonban nem hagyományos, önköltség alapú, hanem a különböző jogszabályok által meghatározott kört érintő és mértékű díjbevételek.

140


A PM által meghatározott fejezeti – intézményi – támogatási keretszámon belül a fejezet a lehetőségeknek megfelelően érvényesítette a szakmai feladatok ellátásának, az intézmények működőképessége fenntartásának igényét. A tartalmi és számszaki levezetések megfelelnek a tervezési köriratnak, összhangban vannak a törvényi előírásokkal és a Kormány által meghatározott prioritásokkal. A fejezet felügyeletét ellátó szervhez nem érkeztek olyan jelzések, hogy a meghatározott költségvetési korlátok valamely alapfeladat ellátását ellehetetlenítenék. Az IHM személyi juttatásokra az első tervvariációban 3884,4 M Ft-ot, a munkaadókat terhelő járulékokra 1239,3 M Ft-ot tervezett. A 2005. évi költségvetési terv javaslat – elsősorban az IHM Igazgatás tervszámának változása következtében – 3966,2 M Ft személyi juttatást és 1265,4 M Ft munkaadókat terhelő járulékot tartalmaz, amelyet döntően a hasonló mértékkel megemelt saját bevétel ellentételez. Központilag nem alakítottak ki és az intézményekkel sem dolgoztattak ki olyan irányelveket, amelyek a foglalkoztatás, díjazás formáinak és mértékének felülvizsgálatára, a nem feltétlenül szükséges kifizetések mérséklésére irányultak. Az intézményeknél készültek erre vonatkozó belső anyagok, de ezek központi elrendelésére nem került sor. A költségvetési létszámkeret kiszámításánál betartották a tervezési köriratban megfogalmazott elvárásokat. Illetményemelést csak belső forrásból terveztek, ennek forrása jellemzően a létszámleépítés volt, amely az IHM Igazgatásnál 18 fő. A NIIF 10 fővel tervezi növelni a létszámát, amellyel túllépi engedélyezett létszámkeretét. Tartósan üres álláshelyeket nem zároltak, az elmúlt években végrehajtott létszámleépítések ezt egyre inkább megnehezítik. Az egész évben folyamatosan ellátandó feladatokat (számviteli, pénzügyi és egyéb adminisztratív) az intézmények elsősorban közszolgálati státuszban történő megvalósítással kívánják ellátni, az IHM Igazgatás szervezi csak ki adminisztratív feladatainak egy részét. A minisztérium felügyeleti feladatait ellátó szervezete munkájának ellátását külső szervezetek is segítik. A személyi juttatások növekményének tervezése során maradéktalanul érvényesítették a tervezési köriratban meghatározottakat. Az IHM fejezet augusztus 2-án leadott költségvetési tervjavaslatában 11 395,1 M Ft dologi kiadást tervezett, amely megegyezik a 2005. évi költségvetési törvényjavaslattal. Egyéb működési célú kifizetések tervezett összege 181,8 M Ft. A tárca a 2005. évre 17 927,6 M Ft saját bevételt tervezett.

141


A saját bevétel tervezéséhez központilag nem határoztak meg szempontokat, mivel az intézmények tevékenysége speciális. A fejezet felügyeleti szerve felhívta azonban az intézmények figyelmét arra, hogy a tervezés során vegyék figyelembe a befizetési kötelezettségek jelentős emelkedésének hatását. A bevételek között a tervezés jelen szakaszában átvett pénzeszközöket nem terveztek. Az IHM 40 programra nyújtott be pályázatot, amelynek a 2005. évi támogatási igénye 50 255,4 M Ft volt. A fejezeti kezelésű előirányzatok 2004. évi eredeti támogatási előirányzata 30 886,4 M Ft volt. A programok sorrendje prioritási sorrendet is jelentett. A fejezet a prioritások meghatározásánál a jogszabályi kötelezettségeket, a Magyar Információs Társadalom Stratégiában – 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat – meghatározott kiemelt programokat és az előző évekről áthúzódó feladatokat vette figyelembe. A fejezeti kezelésű előirányzatok 2004. évi eredeti támogatási előirányzata és a 2005. évi támogatási igény közötti 19 369,0 M Ft többlettámogatási igény, döntően a korábbi pályázatok éven túli kötelezettségvállalásából, a Közháló, az e-Magyarország, a Jövő Háza, az e-Közigazgatás és az e-Önkormányzat programok megnövekedett támogatási igényéből adódik. A 2005. évi programok listája az előző évhez képest három új programmal bővült; az elektronikus hulladék 200,0 M Ft, az információs szabadság és közcélú adatok 300,0 M Ft, a kábeltelevíziós piac szabályozása program 200,0 M Ft támogatási igénnyel.

A 2004. évi előirányzat maradvány áthúzódó hatásait és a maradvány további fejezeti felhasználásának lehetőségét, indokoltságát áttekintették. A korábbi pályázatok éven túli kötelezettségvállalásának támogatási igényét 3249,3 M Ftra tervezték. A determináció összege 22 846,0 M Ft, a csökkentett determináció összege 13 295,6 M Ft. A determinációban és a csökkentett determinációban is 23 fejezeti kezelésű előirányzat (program) volt.

Az IHM a köztisztviselők és pedagógusok Internet hozzáférésének támogatása előirányzat teljes összegét 580,0 M Ft-ot ajánlott fel decentralizálásra, melyet a XIX. EU Integráció fejezethez csoportosítottak át. A tervezéskor a programokhoz olyan szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokat rendeltek hozzá, amelyek eredeti célja a pályázandó program céljával azonos. Az IHM 40 tervezett programjából 19 program jelenik meg előirányzatként a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban, melyből egy program (18.) a korábban említett XIX. fejezethez került átcsoportosításra. Az IHM az Informatikai, hírközlési fejlesztési programok, támogatások előirányzatból 21 programot tervez megvalósítani, de ezt az előirányzatot a fejezet nem bontotta tovább, így nem állapítható meg, hogy mely programok valósulnak meg, illetve maradnak el. Az sem állapítható meg, hogy új vagy régi programokat fog érinteni az elmaradás.

142


A fejezet szóbeli tájékoztatása szerint minden programot meg kívánnak valósítani, legalább a szinten tartás mértékéig. Az ellenőrzés erről szóbeli tájékoztatást kapott, írásos dokumentum nem állt rendelkezésre.

A több fejezetet érintő szakmai programokat az IHM egyeztette, dokumentálta és megállapodás tervezetet készített a szakmai irányításért felelős minisztériummal. Az IHM megfelelően dokumentálta a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését. A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 13. § (2) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően tervezték a honvédelmi feladatok végrehajtásának kötelezettségeit. A légi riasztási rendszer előirányzatát 2005-re 22,0 M Ftban tervezték. A minisztérium az Ámr. 149. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján értékelte az alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok működését. A fejezet a 2003. évi tevékenységük alapján értékelte az IT Információs Társadalom Kht.-t (IT Kht.), a Millenáris Kht.-t, a Kisrókus 2000 Kft.-t és a Puskás Tivadar Közalapítványt. Az értékelésben kitért arra, hogy az IT Kht. kivételével a többi társaságnál a 2003. évi feladatainak meghatározásában és a gazdálkodás befolyásolásában az IHM-nek nem volt szerepe, mivel felügyeletüket 2004-ben vették át.

Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hoszszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat IV. fejezet 7. pontja által előirt intézkedési terv – a költségvetési szerveket, alapítványokat, közalapítványokat, közhasznú társaságokat és gazdasági társaságokat érintő szükséges szervezeti átalakításokról – elkészítésének előkészületei elkezdődtek, de az intézkedési terv a helyszíni ellenőrzés végéig nem készült el. A 2003. évi XXIV. „üvegzseb törvény” és végrehajtási rendeletei 95/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet, 1096/2003. (IX. 11.) Korm. határozat) alapján az IHM intézkedési tervet készített, melyben meghatározta a feladatokat, a határidőket és a felelősöket. A központi beruházások tervezése során figyelembe vették a tervezési köriratban foglaltakat és a prioritásokat. Központi beruházásként a Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházása előirányzatot tervezték meg, költségelemzéssel alátámasztva. A 2005. évi támogatási igény a helyszíni ellenőrzés idején 413,0 M Ft volt, a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 201,6 M Ft. A 2005. évi központi beruházási előirányzat és a 2006-2007. évi irányszámok kidolgozásához 2004 júliusában „Tanulmányterv” készült. A terv alapján határozták meg a 2005-2007 közötti időszak forrásigényét. Központi beruházásként világításkorszerűsítést, lift átépítést, akadály-mentesítést, és korlátozott mértékben informatikai eszköz beszerzést terveztek.

143


A központi beruházások szöveges értékelésének elkészítése a helyszíni ellenőrzés befejezésekor még folyamatban volt, az akadály-mentesítésre 31,3 M Ft-ot kívánnak fordítani. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzata 21 773,8 M Ft, bevételi előirányzata 900,0 M Ft, támogatási előirányzata 20 873,8 M Ft. Az GKM Irányító Hatóság és a szakmailag felelős IHM a Gazdasági Versenyképességi Operatív Programnak az irányelveit egyeztette és azokban egyetértett. A fejezetnél érvényesültek az EU-s támogatások tervezésénél követendő, a köriratban meghatározott tervezési szempontok. Az IHM megtervezte a nemzetközi szervezetek felé fizetési kötelezettségeit, tagdíjait és prioritásokat határozott meg. A Nemzetközi szerződésekből és megállapodásokból eredő kötelezettségek program 2005. évi támogatási igénye a helyszíni ellenőrzés idején 935,0 M Ft volt, amely a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban 850,0 M Ft-ra módosult. 2004-ben ezt a programot a Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolatokkal öszszefüggő feladatok előirányzatából és az Informatikai, hírközlési fejlesztési programok, támogatások előirányzatából finanszírozták (a 2004. évi támogatási előirányzata összesen 720,0 M Ft). A Tagállamként való működés program kiadási előirányzata a helyszíni ellenőrzés idején 90,0 M Ft volt, amely 30,0 M Ft-ra és EU tagságból eredő feladatok címre módosult.

Az IHM fejezet a központi költségvetés közvetlen kiadását képező előirányzattal nem rendelkezik, a Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási támogatás visszatérülése közvetlen bevételi előirányzatnak a 2004. évi eredeti előirányzata 200,0 M Ft volt, a várható teljesítés 90,0 M Ft. A 2003-2004. évi adatok, a teljesítések és a 2005. évre prognosztizált tervezési számítások alapján, a tervezett 2005. évi előirányzat 40,0 M Ft. Az előirányzat csökkenését a visszatérítési kötelezettségek teljesítése okozza. A 2004. augusztus 2-i költségvetési javaslatban az IHM Igazgatása 885,0 M Ft személyi juttatást és 267,4 M Ft járulékot tervezett. Ugyanezek a tervszámok a MÜI-nél 21,1 M Ft és 6,5 M Ft, az NHH-nál 2635,7 M Ft és 864,7 M Ft, az NIIF-nél pedig 342,6 M Ft és 100,7 M Ft.

Az IHM Igazgatás 100,0 M Ft bevételből fedezetten megemelte a személyi juttatásokat (960,8 M Ft) és munkaadókat terhelő járulékokat (291,6 M Ft). A létszám és a személyi juttatások költségvetési előirányzatainak és irányszámainak tervezésekor az intézmények betartották az Áht. 24. §-a és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 58-59. §-ainak rendelkezéseit és a tervezési köriratban foglaltakat.

144


Az IHM Igazgatás az egész évben folyamatosan ellátandó feladatokat (számviteli, pénzügyi és egyéb adminisztratív) alapvetően közszolgálati státuszban dolgozó munkatársakkal kívánja ellátni, de 6 kézbesítő és 5 TMK munkás feladatát nyílt közbeszerzési eljárás keretében szeretnék vállalkozásba adni. Az IHM Igazgatás 2005. évre nem tervezett jutalomfizetést és számlás foglalkoztatást. A 2004. augusztus 2-i terv javaslat szerint – amely megegyezik a 2005. évi költségvetési törvényjavaslattal – dologi kiadásokra az IHM Igazgatás 547,6 M Ftot tervezett. A dologi kiadások tervezése az IHM Igazgatásnál nem a kiadások felülvizsgálatával és azok rangsorolásával történt, hanem a maradékelv alapján, amennyi a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok megtervezése után a PM keretszámból rendelkezésre állt. A saját bevételből gazdálkodó egységek pénzügyi lehetőségei elegendő forrást biztosítanak a feladatok megfelelő színvonalú ellátásához. A kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettség vállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előre jelző folyamatok nyilvántartásánál betartották az Áht. 103. § (2) bekezdésének előírásait, figyelembe vették az áthúzódó feladatok pénzügyi szükségleteit. Az IHM Igazgatás pénzeszköz átadást a költségvetés más alrendszerébe, illetve államháztartáson kívülre nem tervezett. Az ellátottak pénzbeli juttatásai soron az intézmények nem terveztek kifizetést. Az IHM Igazgatás 15,0 M Ft felújítást tervezett. A támogatásból finanszírozott szervezetek nem terveztek intézményi beruházási kiadásokat, a bevételből és támogatásból gazdálkodó NIIF 6,0 M Ft, míg a kizárólag saját bevétellel rendelkező NHH 1756,6 M Ft kiadást tervezett.

Kölcsönt csak az NHH tervezett, 15,0 M Ft összegben. A többi intézmény úgy ítélte meg, hogy a dolgozók lakásépítési kölcsönre vonatkozó igényeinek kielégítésére elegendő forrást biztosítanak a már kiadott kölcsönök visszatérítései. Az intézmények bevételi előirányzatai az augusztus 2-i tervjavaslatban a következőképpen alakultak; IHM Igazgatás 30,0 M Ft, NHH 16 530,0 M Ft, NIIF 367,6 M Ft, míg a MÜI nem tervezett saját bevételt. Az IHM Igazgatása nem vette figyelembe az AMOS műholdhoz kapcsolódó, hosszú távú szerződésen alapuló bevételeit, valamint a bérbe adott területek után beszedett bérleti díjakat. Ezt a vizsgálat ideje alatt korrigálta és a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint – 130,0 M Ft – saját bevételt tervezett. Az intézmények az IHM Igazgatás kivételével figyelembe vették a bevételek utáni befizetési kötelezettség jelentős mértékű növekedésének hatását és ennek figyelembevételével alakították ki a kiadási előirányzataikat.

145


A fejezet felügyeleti szerve nem határozott meg követelményeket az intézményi saját bevételek mértékére, az intézmények a 2005. évi saját bevételt tapasztalataik alapján tervezték. Az intézmények bevételeik között átvett pénzeszközöket nem terveztek. A fejezeti tartalékként a helyszíni ellenőrzés idején 200,0 M Ft-ot terveztek, amely konkrét feladatot nem tartalmazott, a fejezeti tartalék a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 150,0 M Ft.

146


XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 45 398,7 M Ft, saját bevételi előirányzata 28 413,0 M Ft, a költségvetési támogatás 16 985,7 M Ft. A normatív támogatások kiadási előirányzata 53 000,0 M Ft. A 16 985,7 M Ft 2005. évi költségvetési támogatásból 5466,3 M Ft az intézményi, és 11 519,4 M Ft a fejezeti kezelésű előirányzatokat finanszírozza. Az intézmények költségvetési támogatásának összege, a 2004. augusztus 2-i határidőre a PM felé benyújtott anyaghoz képest, nem változott. A fejezeti kezelésű előirányzatokra tervezett 11 519,4 M Ft lényegesen kevesebb, mint az eredetileg tervezett öszszeg.

Az FMM irányítása alá tartozó intézmények 2005. évi tervezett kiadási előirányzata – 2004. szeptember 27-i állapot szerint – 30 534,6 M Ft, bevételi előirányzata 25 068,3 M Ft, támogatási előirányzata 5466,3 M Ft. A tárca, intézményei részére körlevélben hívta fel a figyelmet a tervezés legfontosabb előírásaira. A fejezet felügyeletét ellátó szerv által megvalósított és tervezett intézkedések, továbbá a 2003. évi teljesítés és a 2004. évi várható teljesítési adatok alapján a 2005. évi költségvetési előirányzatok teljesítése valószínűsíthető. Az előirányzatok tartalmi és számszaki levezetései összességükben megfelelnek a tervezési előírásoknak, összhangban vannak a törvényi előírásokkal, a Kormány által meghatározott prioritásokkal. A személyi juttatások, és a dologi kiadások előirányzatainak kidolgozásánál betartották a tervezési köriratban előírtakat. A 2005. évi költségvetési tervezés során nem állt rendelkezésre dokumentum, mely szerint javaslat készült volna a szervezet korszerűsítésére, egyes feladatok államháztartás köréből más gazdálkodási formába történő kiszervezésére, tekintettel arra, hogy a fejezet ilyen típusú „lépéseket” nem kíván tenni. A minisztérium a szükséges javaslatokat – amelyek a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintették – megtette a költségvetési címrend változtatására. Reálisan tervezték meg a többletteljesítményekkel elérhető bevételi többleteket, a bevételek alapján, a tervezett hatékonyságnövelés követelményének érvényesítésével a várható többletforrások elosztását. Az azonos feladatot ellátó homogén intézménycsoportra vonatkozó feladat- és teljesítménymutatókat, alkalmazandó normákat, normatívákat határoztak meg, ezeket azonban a 2005. évi tervezés során nem alkalmazták.

147


Az FMM irányítása alá tartozó intézmények kiadási előirányzatának 2003. évi tényszáma 37 975,6 M Ft, a 2004. évi eredeti előirányzata 30 126,7 M Ft, a 2004. évi várható teljesítés 38 219,1 M Ft, a 2005. évre tervezett előirányzata 30 534,6 M Ft. A költségvetési létszámkeret tervezése, az intézmény felülvizsgálat eredményeinek figyelembevételével történt. Ezzel összhangban tervezték az Igazgatás létszámának 12 fővel történő csökkentését. Egyéb létszámcsökkentést nem tervezett a fejezet, a jelentős többletfeladatok (ESZA, EMMA) miatt. A tervezett létszámcsökkentés pénzügyi fedezetét a központi költségvetés céltartalékából kívánják finanszírozni. A 2005. évi tervezés során nem számoltak a szervezet működésének felülvizsgálatából származó megtakarítással. A kiadások felülvizsgálatára, rangsorolására vonatkozó döntéshozatalt intézményi hatáskörbe utalták a tervezési köriratban meghatározott szempontok figyelembe vétele mellett. A Regionális Képző Központok esetében a saját bevételek piaci szintre hozását (15%-os növelését) írták elő, míg az OMMF esetében a 6,5%-os bérfejlesztés költségvetési támogatásból történő finanszírozását javasolta a fejezet. Az intézmények részére adott utasítások további differenciálására nem került sor. A tárca 2004. évi eredeti előirányzathoz kapcsolódó létszámkerete 5422 fő volt. A szerkezeti változások ezt 4 fővel csökkentették. A bázis előirányzat 5418 fő amelyet 12 fővel csökkentenek, így a 2005. évre tervezett létszám 5406 fő.

A 2005. évi tervezéshez kapcsolódóan nem álltak rendelkezésre dokumentumok, amelyek szerint kialakítottak központilag olyan irányelveket, amelyek a foglalkoztatás, a díjazás formáinak, mértékeinek meghatározására, a megbízási és tiszteletdíjak felülvizsgálatára, a teljesítményekkel nem arányos, illetve a feladatellátáshoz nem feltétlenül szükséges kifizetések mérséklésére, törlésére vonatkoznak, mivel ez 2004. év folyamán már megtörtént. A fejezet tartósan üres álláshelyekkel nem rendelkezik. A személyi juttatások előirányzati javaslatai kimunkálásánál, maradéktalanul érvényesítették – az előirányzat növekmény tervezésénél – a tervezési köriratban meghatározottakat. A személyi juttatások 2004. évi eredeti előirányzata 16 931,0 M Ft volt, amelyet a szerkezeti változások 25,7 M Ft-tal csökkentettek, így a bázis előirányzat 16 905,3 M Ft lett. A szintrehozás minimális, 0,1 M Ft-os növekedésével, a 2004. évi alapelőirányzat 16 905,4 M Ft-ra változott. Az előirányzati többletek 1247,7 M Ft-os növekedésével, már a tervezési munkafolyamat kezdetén (2004. augusztus) meghozott döntések alapján a személyi juttatások 2005. évi tervezett előirányzata 18 153,1 M Ft. Döntés született arról, hogy az egy főre jutó 6,5%-os keresetváltozás 6%-ra csökken. Az FMM a keresetváltozás mértékének csökkenésével összhangban, a rendszeres személyi juttatások összegét 14 614,3 M Ft-ról 14 545,7 M Ft-ra csökkentette. Ez a változás azonban a személyi juttatások összegét, (18 153,1 M Ft), nem változtatta meg.

148


A tárca a rendszeres személyi juttatások csökkenésének összegét – 68,6 M Ft – az intézmények nem rendszeres személyi juttatásainak növelésére kívánja fordítani. Az összeg intézményi szintű visszaosztása még nem történt meg.

A jutalom tervezése során érvényesítették azt az előírást, hogy a jutalom összegét normatíva alapján lehet tervezni. A tervezés során nem számoltak, az ún. számlás foglalkoztatás miatti szerkezeti változásokkal. A dologi kiadások 2004. évi eredeti előirányzata 6546,1 M Ft volt, amelyet a szerkezeti változások 108,8 M Ft-tal csökkentettek, így a bázis előirányzat 6437,3 M Ft lett. A szintrehozás nem változtatta meg ezt az összeget. Az előirányzati többletek 799,1 M Ft-os csökkenése után a 2005. évi tervezett előirányzat 5638,2 M Ft lett. A dologi kiadások 5%-os csökkentésére vonatkozó előírást betartották. A fejezethez tartozó intézmények saját bevételének 2004. évi eredeti előirányzata 24 359,7 M Ft volt. A szerkezeti változások 0,1 M Ft-os, illetve a szintrehozás 0,2 M Ft-os növekedése után a 2004. évi alapelőirányzat 24 360,0 M Ft-ra változott. Az előirányzat többlet 708,3 M Ft, így a bevétel 2005. évi tervezett összege 25 068,3 M Ft lett. A fejezethez tartozó intézmények a 2005. évre 708,3 M Ft bevételi többlettel számolnak, amelyet legnagyobb részben a dologi kiadások, illetve az egyéb működési célú támogatások, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, intézményi beruházási kiadások finanszírozására kívánnak fordítani.

Az intézmények bevételeiben kiemelkedő szerepet játszó díjak (igazgatási, szolgáltatási díjak, felügyeleti díjak stb.) változtatására két jogszabály módosításának lehetősége merült fel. A jogszabály módosítások felülvizsgálatának határideje 2004. december 31. A 2005. évi költségvetéshez kapcsolódóan nem készültek számítások a térítésmentes szolgáltatások és ellátások szűkítésére, esetleges megszüntetésére, a ráfordítás-arányos díjtételek meghatározására, tekintettel arra, hogy ezeket jogszabályok írják elő. A javasolt előirányzatok kialakításánál az átvett pénzeszközök tervezése reális volt, figyelembe vették a kötelezettségek és a bevételek áthúzódó hatását. Az Igazgatás személyi juttatások 2003. évi tényadata 1570,0 M Ft, a 2004. évi eredeti előirányzat 1341,3 M Ft, a 2004. évi várható teljesítés 1330,2 M Ft, a 2005. évre tervezett előirányzat összege pedig 1317,4 M Ft. Az Igazgatás 2005. évre tervezett létszámkerete 250 fő, ebből köztisztviselő 230 fő, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók összesen 20 fő. Az Igazgatás az egész évben folyamatosan ellátandó feladatok (számviteli, pénzügyi, egyéb adminisztratív) kiadásait közszolgálati státuszban történő megvalósítással tervezte.

149


Az Igazgatás a 2005. évi tervezéshez kapcsolódóan nem dolgozott ki rugalmasabb foglalkoztatási-, díjazási formákat. A 2005. évi költségvetéshez kapcsolódóan a megbízási és tiszteletdíjak felülvizsgálata megtörtént. Az Igazgatásnál a jutalom tervezése során érvényesítették azt az előírást, hogy a jutalom összegét normatíva alapján lehet tervezni. Az intézményi kiadásokon belül a dologi kiadások 2003. évi tényadata 832,5 M Ft, a 2004. évi eredeti előirányzat 463,1 M Ft, a 2004. évi várható teljesítés 566,4 M Ft, a 2005. évre tervezett előirányzat összege pedig 364,8 M Ft. Az Igazgatás a beruházások 87,4 M Ft összegű költségelőirányzatainak megtervezésénél és megvalósításának előkészítésénél a vonatkozó rendelkezések szerint járt el. A beruházási összeg egy része 67,8 M Ft költségvetési támogatásként, másik része 19,6 M Ft pedig a Munkaerőpiaci Alap felhalmozási támogatásaként áll 2005. évben az Igazgatás rendelkezésére. A 2005. évre felújítást nem terveztek. Az Igazgatás a 2005. évi tervezés során intézményi kölcsönnel nem számolt. Az Igazgatás a bevételeit a tervezési köriratban foglaltaknak megfelelően a 2003. évi tény és a 2004. évi várható teljesítés figyelembe vételével tervezte. Az Igazgatás 2005. évi bevételének tervezett összege 364,2 M. Az Igazgatás az intézményi saját bevétel 2004. évi eredeti előirányzatának 1,4 M Ft-os összegét, a 2005. évre 8,0 M Ft-ra tervezte. A fejezet fejezeti tartalékot nem tervezett. Az FMM eredetileg – a 2004. augusztus 2-án a PM felé benyújtott anyag szerint – összesen 49 programot tervezett, amelynek a támogatási igénye összesen 33 537,6 M Ft. A fejezetnek a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó 2004. évi eredeti előirányzata 9960,5 M Ft volt. A programok sorrendje fontossági sorrendet is jelentett. A fejezet 2005. évre 10 új fejezeti kezelésű előirányzatot (programot) tervezett. A tervezés során összességében mind a törvényi, mind a tervezési köriratban foglaltakat betartották. A fejezet a kidolgozott programoknál a prioritásokat figyelembe vette, a benyújtott programok célkitűzései összhangban voltak a jogszabályokkal, a kormányprogrammal. Az Értékelő Lap alapján megállapítható, hogy a programok támogatási igénye 41 687,6 M Ft-ra, a programok száma pedig 51-re nőtt. Ennek oka az volt, hogy az FMM két új programot is nyújtott be (Munkahelyteremtő beruházások 8000,0 M Ft, a Polgári szolgálat áthúzódó hatása 150,0 M Ft) pályázatként. A „Munkahelyteremtő beruházások” programot eredetileg az MPA-hoz nyújtották be. A két program „bekerüléséről” az ellenőrzés során nem állt rendelkezésre dokumentum. A fejezettől kapott szóbeli tájékoztatás szerint erre szóbeli egyeztetés alapján került sor.

A determináció, illetve a csökkentett determináció 12 programot érintett. A determináció összege összesen 7594,9 M Ft, a csökkentett determináció összege 4949,7 M Ft volt.

150


A determinációban érintett programok: HU2003/004-347-05-01 Felkészülés az EQUAL Közösségi Kezdeményezés megvalósítására 2004-2006. (12,7 M Ft); HU201-04 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen (89,8 M Ft); HU305-03 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen (335,4 M Ft); EQUAL Közösségi kezdeményezés (1433,5 M Ft); EQUAL Közösségi kezdeményezés – Technikai segítségnyújtás (9,5 M Ft); EQUAL Közösségi kezdeményezés, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), (28,2 M Ft); Phare és ESZA típusú programok működtetése (687 M Ft); HEFOP Program végrehajtást segítő intézkedések (765,4 M Ft); Egységes munkaügyi nyilvántartás (1696,1 M Ft). A „HEFOP Program végrehajtását segítő intézkedések”, célja a Humánerőforrásfejlesztési Operatív program végrehajtásának lebonyolítása. A Közösségi Támogatási Keret részét képező HEFOP Programnak a tervezése a MEH-nél történt, a végrehajtás azonban az FMM fejezet feladata, ezt a végrehajtást finanszírozza az FMM által benyújtott program. Az FMM a 765,4 M Ft-ot a végrehajtás szakértői segítséggel történő megerősítésre; a nyertes pályázók részére szakértői tanácsadásra, tapasztalatcserére; a végrehajtás személyi, tárgyi feltételeinek a biztosítására kívánja fordítani. A fejezet három programhoz kapcsolódóan ajánlott fel decentralizálásra összeget, összesen 3250,0 M Ft értékben. (Vásárhelyi tervhez kapcsolódó közmunkaprogram; Autópálya építés közmunka program, Munkahelyteremtő beruházások támogatása.). A decentralizálásra felajánlott összeg átcsoportosítása megtörtént a közmunka programok támogatása előirányzatból 950 M Ft összegben.

A minisztérium – a 2004. szeptember 27-ei állapot szerint – 18 programra öszszesen 11 670,1 M Ft költségvetési támogatást kapott, ami a tervezett 41 687,6 M Ft-nak a 28%-a. A 18 programból egy, az OMMF bérfejlesztésére kért támogatás (150,7 M Ft), érintett intézményi költségvetést, de ezt a támogatást, az OMMF költségvetésébe már eredetileg is betervezték. A további 17 program támogatási összege, amelyekből 13 fejezeti kezelésű előirányzatot terveztek 11 519,4 M Ft.

A következő programok, a 2004. augusztus 2-án benyújtott programok prioritásainak változása miatt, bár eredetileg az első húsz programban szerepeltek, nem kaptak támogatást: EQUAL Közösségi Kezdeményezés – Céltartalék; Uniós tervezési feladatok; Európai Uniós tagsággal összefüggő feladatok; Távmunka; Munkahelylétesítés támogatása egyedi kormánydöntéssel. Az eredeti előterjesztésben szereplő többi fontos prioritás – EU-s támogatások; ILO programok; Egységes Munkaügyi Nyilvántartás; Felnőttképzés normatív támogatása; Közmunka programok – megmaradt, még ha a programok egy része az eredetihez képest kevesebb támogatást is kapott.

A fejezet felügyeleti szerve 2004. június 30-ig, az Ámr. 149. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelte mind a három alapítványnak, illetve gazdálkodó szervezetnek a működését. Az értékelés keretében a fejezet megvizsgálta a támogatás mértékének indokoltságát. A 2005. évi költségvetés tervezésénél az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht., mint fejezeti kezelésű előirányzat 687,0 M Ft költségvetési támogatását tervezték.

151


Az FMM eredetileg 7 EU-s programot tervezett, ebből 3 Phare program, 4 pedig az EQUAL Közösségi Kezdeményezéshez kapcsolódó program volt. A 7 programra kért támogatás összege 3504,2 M Ft volt, de végül a fejezet 6 programra 1909,1 M Ft költségvetési támogatást kapott. A három Phare programra eredetileg kért támogatási összege 796,0 M Ft volt, az egyeztetések után 437,9 M Ft-ot hagytak jóvá. A négy EQUAL Közösségi Kezdeményezéshez kapcsolódó programokra az FMM 2708,2 M Ft összegű támogatást kért. A PM három programra 1471,2 M Ft öszszegű támogatást nyújtott, de nem nyújtott támogatást az EQUAL Közösségi Kezdeményezés céltartalék című programra. A hat program költségvetési támogatása fejezeti hatáskörben 15%-al, afölött pedig kormánydöntés alapján növelhető lesz. A fejezet az EU-s programok mellett az alábbi programokat kívánja megvalósítani: Felnőttképzés normatív támogatása (3000,0 M Ft); Közmunka programok (3050,0 M Ft); Polgári szolgálat áthúzódó hatása (150,0 M Ft). A pályázott 51 program közül 33 program maradt el. Az elutasított programok közül három olyan volt, amelyek elfogadása esetén a program összegével az adott intézmény költségvetését meg kellett volna emelni (Egységes licencelési eljárások; A Nemzeti Felnőttképzési Intézet épületbővítése, létszámfejlesztése, dologi támogatás igénylése; Nemzeti Fókuszpont működtetése). Az elutasított programok közül kettő bevételi oldala az MPA-ban kerül tervezésre, de a törvényi sorok megjelenítése azonban a fejezeti kezelésű előirányzatok között szükséges (Állami Foglalkoztatási szolgálatfejlesztési program; Állami foglalkoztatási szolgálat működési tartaléka).

A Munkahelyteremtő beruházások támogatása elfogadása esetén a kért összeg nem fejezeti kezelésű előirányzatként, hanem az MPA költségvetésben jelent volna meg. A fennmaradt 27 programból 10 program (37,0%) lett volna 2005-ben fejezeti kezelésű előirányzat vagy annak része. 17 program (63,0%) 2004-ben is fejezeti kezelésű előirányzat vagy annak része volt. Vannak olyan, a fejezetet érintő jogszabályi kötelezettségek, amelyek teljesítése a programok elmaradása miatt kétségessé válik. Uniós tervezési feladatok; Távmunka; Balaton parti települések tisztasága; A Nemzeti Felnőttképzés épületbővítése, létszámfejlesztése, dologi támogatásigénylése; Felnőttképzésre akkreditált intézmények és programok ötödének ellenőrzése; „Szülő-Suli” program a felnőttek nyelvi és informatikai képzésre OM-mel együttműködve; Vezetői Információs program; Nemzeti Fókuszpont működtetése az OMMF Alapító Okiratának módosításával.

152


Az FMM a központi beruházás fejezeti kezelésű előirányzatokra három programot nyújtott be, amelyek támogatási igénye 59,8 M Ft. A fejezet három programjának egyike sem került elfogadásra. Az Értékelő Lap alapján megállapítható, hogy a fejezet az „Egységes licencelési eljárások programot „intézményi” beruházások közé sorolta át. Ez azt jelenti, hogy elfogadása esetén a program összegével az Igazgatás költségvetése nőtt volna. A program mindenképpen megvalósításra kerül, az Igazgatás 2005. évre tervezett 87,4 M Ft-os beruházási kiadásainak terhére, a költségvetésének módosítása nélkül.

Két új vonal alatti törvényi sor került be az FMM költségvetési tervezetébe, amelyek, a 2004. október 4-ei állapot szerint, még miniszteri egyeztetés alatt voltak. Az egyik új törvényi sor a „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása”, 2005. évi előirányzata 52 000,0 M Ft; a másik a „Megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítése”, 2005. évi előirányzata 1000,0 M Ft.

153


XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL A Gazdasági Versenyhivatal fejezet 2005. évi költségvetési törvény szerinti kiadási és költségvetési támogatási előirányzata 1381,2 M Ft. A fejezet saját bevétellel nem rendelkezik. A GVH 2005. évre vonatkozó tervező munkáját a PM által kiadott tervezési köriratban foglalt követelményeknek megfelelően állította össze. A fejezet felügyeletét ellátó szerv az Igazgatás címtől szervezetileg nem különül el, mivel egyetlen intézménnyel rendelkezik. Így a fejezetnek költségvetési előirányzatainak kidolgozásához külön tervezési módszertani útmutatót nem kellett kiadni.

A fejezet nem tett javaslatot szervezeti korszerűsítésre, valamint egyes feladatok államháztartási körből más gazdálkodási formába történő kiszervezésére. A fejezet a költségvetési fejezetrenden belüli címrend megváltoztatását – az I-VIII. fejezetek közé való besorolást – indítványozta a PM-nél, a helyszíni ellenőrzés befejezéséig erre a kezdeményezésre válasz nem érkezett. A GVH 2005. évi költségvetésének kidolgozása a Kormány által meghatározott prioritásokkal összhangban történt, az előirányzatok tartalmi és számszaki levezetése megfelelt a tervezési köriratban foglaltaknak. A 2005. évi költségvetési előirányzatok tervezése során a tárca a törvényben előírt feladatok ellátásának és az intézményi működés feltételeinek szükségleteit vette figyelembe. Szakmai feladatellátásához kapcsolódó saját bevételi forrása nem képződik, kiadásait kizárólag költségvetési támogatásból fedezi. A bevételként jelentkező a versenyfelügyeleti eljárások keretében kiszabott bírságok teljes egészében a központi költségvetés bevételét képezik. A GVH alaptevékenysége nem díjköteles, vállalkozási tevékenységet nem folytat. A GVH 2005. évre Pénzügyminisztérium által meghatározott kiadási előirányzata 1085,2 M Ft, amely az előző évi eredeti előirányzatból kiindulva, szerkezeti változást és előirányzati többletet tartalmaz. A GVH a támogatási többletigényét (361,4 M Ft) tartalmazó pályázati programot – a szakmai indokoltságát alátámasztó háttéranyaggal, részletes számításokkal együtt – megküldte a PM részére. A pályázati program keretében igényelt összegből a Kormány 296,0 M Ft összeget hagyott jóvá. A pályázati program keretében igényelt összegből az OECD Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ létrehozására 100,0 M Ft-ot, a GVH törvényi feladatainak ellátására 196,0 M Ft összeget hagytak jóvá.

154


A kiadási előirányzatból személyi juttatás 786,2 M Ft, munkaadót terhelő járulék 250,7 M Ft, dologi kiadás 160,8 M Ft, egyéb működési célú kiadás 115,1 M Ft. Az intézményi beruházási kiadásokra tervezett összeg 68,4 M Ft. A GKM részére – az irodaház bérleti díjára – 64,2 M Ft pénzeszközátadást terveztek. A GVH a 2005. évre vonatkozó költségvetési létszámkeret kiszámításánál a 2004. évi engedélyezett létszámból indult ki, ami 119 főt jelentett. A fejezet az EU csatlakozást követően felmerülő többlet feladatok ellátásra 2005. évre 5 fős létszámfejlesztést igényelt, amelyet a Kormány nem hagyott jóvá. Fejezet az egész évben folyamatosan ellátandó feladatok kiadásait közszolgálati státuszban történő megvalósítással tervezi. Tartósan üres állhelyek zárolására nem került sor, ilyen nem fordult elő. A fejezet a személyi juttatások előirányzatának kiszámításánál a tervezési köriratban meghatározottak szerint járt el. A munkaadót terhelő járulékok összegét – a személyi juttatásokhoz kapcsolódóan – a tervezési köriratban előírt mértékben tervezték. A 2005. évi dologi kiadások tervezésénél a 2004. évi eredeti előirányzatot 53,6 M Ft-tal csökkenteni kellett, az erre vonatkozó előírást a tervezési körirat tartalmazta. Az intézkedés következtében a dologi kiadások javasolt előirányzata (51,M Ft) a működőképesség biztosítására nem nyújtott volna fedezetet. A fejezet dologi kiadásainak növekménye – feladathoz kötött növekedési igénye – a saját bevételi többletből és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításból nem finanszírozható. A GVH hazai és nemzetközi feladatainak ellátáshoz igényelt támogatási összeget a Kormány 109,1 M Ft-ban hagyta jóvá. Ennek következtében a 2005. évre javasolt 160,8 M Ft – szigorú költségvetési gazdálkodás mellett – a GVH feladatainak ellátásához a pénzügyi forrást biztosítja. A GVH fejezeti kezelésű előirányzatot, fejezeti tartalékot és központi beruházást nem tervezett. A fejezet a 2005. évre átvett pénzeszközt, valamint felújítást nem tervez. A fejezet a dolgozók lakásépítésének, vásárlásának támogatására előirányzatot nem képez.

155


XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A Központi Statisztikai Hivatala fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 14 297,4 M Ft, saját bevételi előirányzata 938,7 M Ft, költségvetési támogatási előirányzata 13 358,7 M Ft. A KSH fejezet 2004. évi eredeti kiadási előirányzata 13 350,4 M Ft, a bevételi előirányzata 1102,4 M Ft, a támogatási előirányzata 12 248,0 M Ft volt.

A kiadási előirányzat 7,1%-kal nőtt, a bevételi előirányzat (a PHARE feladatok megszűnése miatt) 14,8%-kal csökkent, a támogatási előirányzat 9,1%-kal nőtt a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest. A KSH fejezet 2004. évi eredeti előirányzatát a költségvetési év folyamán több alkalommal módosították. A szerkezeti változásként végrehajtott kétszeri zárolás és a támogatási előirányzat-csökkentés 796,6 M Ft elvonást okozott. A működési kiadások kiegészítésére 742,0 M Ft, az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat miatti átszervezés, és az átszervezés következtében végrehajtandó illetménypótlék emelés 79,1 M Ft többlettámogatást jelentett. 1216,7 M Ft kiadási főösszeg csökkenést jelentett a fejezeti kezelésű előirányzatok „0” bázisú tervezése (bevétel 163,7 M Ft, támogatás 1053,0 M Ft). A módosítások hatására a 2004. évi alapelőirányzat összegei kiadási 12 158,2 M Ft, a bevételi 938,7 M Ft, a támogatási 11 219,5 M Ft-ra módosultak. További előirányzat többletet jelentett a közalkalmazottak 13. havi illetményének visszapótlásaként, és a bérfejlesztésként kifizetett támogatási összeg a helyszíni ellenőrzés idején rögzített 337,5 M Ft-ról 305,5 M Ft-ra változott (a 6%-os keresetnövelésre ráállással összefüggésben).

A KSH fejezet 2005. évi tervezett előirányzatát viszonyítva a 2004. évi eredeti-, és alap-előirányzatához képest megállapítható, hogy a kiadási előirányzatának és a támogatási előirányzatának a módosulása tendenciájában megfelel a tervezési körirat szerinti tervezési szempontoknak. A Központi Statisztikai Hivatal fejezet 2005. évi költségvetés tervezése megfelelt az Áht., az Ámr. és a PM tervezési köriratban foglaltaknak. A fejezet egészére támogatási keretszám nem került kiadásra, a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények első körben megjelölt támogatási összegét 10 735,9 M Ft-ban határozták meg. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, és a kormányzati beruházások fedezetére pályázati keret szolgált, amely előirányzat engedélyezése a fejezet által rangsorolt igények alapján a kormány mérlegelési jogkörébe tartozott. A KSH fejezet felügyeleti szerve a költségvetési szervei részére a folyamatban lévő átszervezések miatt, nem adott ki a fejezet sajátosságaihoz igazodó és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, feltételeket meghatározó tervezési módszertani útmutatót.

156


A KSH fejezethez tartozó intézményei vonatkozásában a 2005. évi költségvetés tervezési szempontjait, irányelveit elsődlegesen „Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövidebb és hosszabb távú intézkedésekről szóló” 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozatban foglalt átszervezések végrehajtása határozta meg, amely egyben a tervezési körirat szerinti prioritási sorrendet is kijelölte.

A KSH tervezési munkafolyamata az előző évekhez képest a pályáztatásnak megfelelő rend kialakításában módosult, de a feladatokat határidőre a köriratnak megfelelően elvégezték. A fejezet tervezési munkáját a KSH elnöke irányította, a tervezési munka menetét az Igazgatási és Költségvetési Főosztály szakmai irányításával hajtották végre. A prioritás sorrendjét szakmai egyeztetés során, és jogszabályi megfelelés szerint alakították ki. Az intézményrendszer korszerűsítését a kormányhatározatnak megfelelően szervezik, amely a szakmai feladatok végrehajtásában nem jelent változást. A megyei igazgatóságok összevonása (amely határideje 2005. február 15.) a helyszíni ellenőrzés lezárásának idején folyamatban volt. Az átalakítás megfelel az EU követelmények szerinti szervezeti működési követelményeknek. A Kormány által előírt feladatokra határidőben tettek intézkedéseket, és azt érvényesítették a belső működési rendben. A szolgáltatásokból származó bevételeknél az intézményi önköltségszámítások gyakorlatát évek óta alkalmazzák. A szigorító intézkedések kapcsán a szolgáltatásból származó bevételek felülvizsgálatára is sor került. Az intézményrendszer változásával egyidejűleg a KSH lépéseket tesz az előirányzatok teljesíthetőségével összefüggő jogszabályi háttér megteremtése érdekében. Ennek során a KSH elnökének vezetésével 2004. augusztus 27-én egy munkacsoport áttekintette a 2005. évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban OSAP) KSH fejezetét, az ismert intézményi költségvetési sarokszámok függvényében. A 2005. évi költségvetés ütemtervének kidolgozására, és átszervezéshez kapcsolódóan költségvetési többlet támogatási igény kidolgozására 2004. június 22-én költségvetési munkabizottságot hoztak létre. A személyi juttatások előirányzat kimunkálásánál, az előirányzat növekmény tervezésénél maradéktalanul érvényesítették a tervezési köriratban meghatározottakat. A 2005. évi tervezett létszámkeret 1848 fő. 2003-ig, az EU-s feladatok bővülése miatt létszámbővítés volt tapasztalható, amely 2004-ben már nem érvényesült. A 2004. évi engedélyezett létszámkeret 1948 fő volt.

157


A személyi juttatások 2005. évi javasolt előirányzata a helyszíni ellenőrzés idején 6667,5 M Ft volt, amely 7239,0 M Ft-ra módosult. Ez 12,9%-os növekedés a 2004. évi alapelőirányzathoz képest, melynek oka a bérfejlesztéshez és a közalkalmazottak 13. havi visszapótlásán túl az elfogadott pályázati feladatokhoz kapcsolódik. A 2004. évi eredeti előirányzat 7329,5 M Ft volt, amely alapelőirányzata a szerkezeti változást és szintrehozást követően 6411,8 M Ft lett. A személyi juttatásokat az engedélyezett létszámkeret figyelembevételével alakították ki, magába foglalva a rendszeres-, nem rendszeres-, külső személyi juttatásokat. A dologi kiadások tervezésénél betartották azt a követelményt, hogy a fejezeti támogatási keretszámban rögzített előirányzatból, valamint a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításból tervezték finanszírozni a dologi kiadásokat. A KSH fejezet 2004. évi működési bevételének előirányzata 1102,4 M Ft volt, a féléves teljesítés adata 383,3 M Ft, a várakozástól elmaradt, növelésére nincs lehetőség. A 2005. évi tervezett bevételi előirányzatot, 938,7 M Ft-ot, amely a kiadási előirányzat 6,6%-a, a 2004. évi eredeti előirányzatot és a 2004. féléves teljesítés adatát figyelembe véve tervezték. A befizetési kötelezettséget számításaikban érvényesítették. Bevételi forrást jelent a fejezet számára az alaptevékenység körében a KSH éves munkatervén túlmenően végzett szolgáltatások ellenértéke, az állami feladatok ellátása során létrehozott termékek, kiadványok, tanulmányok értékesítési bevétele, a helyiségek bérbeadásának díja stb. A KSH fejezetnél a KSH Központ, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, ellátja a részben önállóan gazdálkodó KSH Könyvtár és Dokumentációs szolgálat, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet, és az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet gazdálkodási feladatait. A KSH fejezeten belüli szervezeti átalakítás következtében 18 Megyei Igazgatóság Régióközpontba történő szervezésével 2005. január 1-jétől a címrend módosul. A KSH Igazgatás (1-es cím), és a KSH Megyei Igazgatás (2-es cím) összevonásával kialakították a KSH Igazgatása új 1-es címet, és 1.1-es alcímen a KSH Központi és Regionális Szervezetét. A szervezeti átalakításról a 2004. szeptember 16-i egyeztetésen született döntés. Ennek következtében a korábbi tervezetben a KSH Megyei Igazgatás 2-es címen szereplő előirányzati összeg és létszám átkerült az 1-es KSH Igazgatása címhez. Ugyancsak az 1-es cím előirányzatát növelte a pályázati támogatás 1273,9 M Ft-os jóváhagyott összege.

158


A KSH Igazgatása intézményi előirányzatának 2005. évi javasolt kiadási előirányzata 13 137,4 M Ft, a növekedés 75,4%-os, javasolt bevételi előirányzata 773,6 M Ft, 29,8%-os a növekedés, a támogatási javasolt előirányzat 12 363,8 M Ft, a növekedés 79,4%-os. A 2004. évi eredeti kiadási előirányzata 7489,1 M Ft, bevételi előirányzata 595,9 M Ft, a támogatási eredeti előirányzata 6893,2 M Ft volt. A bekövetkezett jelentős mértékű előirányzat-növekedést a KSH fejezet 1. és 2. címének összevonása és az elfogadott pályázati programok folyamatosan jelentkező feladataihoz kapcsolódó előirányzatok beépülése okozza. A KSH Igazgatása 2005. évi gazdálkodásának 94,1%-át költségvetési támogatás biztosítja. A KSH Központi Igazgatás költségvetési létszámkerete a 2004. évi eredeti előirányzat szerint 875 főben került meghatározásra, amely a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat szerinti szerkezeti változások miatt 861 fővel nő. Így 2005-ben 1736 főben kerül meghatározásra a létszámkeret. A létszámkeret 98,3%-a teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő, 1,7%-a a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkatárs. A KSH 2005. évi létszám előirányzata szerint a fejezeti összesen (1848 fő) létszámnak a 93,9%-a a KSH Igazgatása és Regionális Szervezetei állományába tartozik.

A 2005. évre tervezett személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok együttes összege 8725,1 M Ft, a 2004. évi előirányzathoz képest (4681,0 M Ft) 86,4%-os a növekedés mértéke, amely növekedés a 861 fő személyi juttatásait is magába foglalja. A KSH 2005. évi személyi juttatásának és a munkaadókat terhelő járulékok együttes összegének előirányzata szerint a fejezeti összesen (9586,5 M Ft) összegének a 91,0%-a a KSH Igazgatása és Regionális Szervezetei állományának kifizetett személyi juttatás. A dologi kiadás tervezett előirányzata 3464,2 M Ft, amely a 2004. évi eredeti előirányzatnál (2415,5 M Ft) 43,4%-kal magasabb, a szintrehozás, a szerkezeti változás és előirányzati többlet hatására alakult ki. A tervezés során a készletek, a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok beszerzésénél, időszaki igénylések alapján, a biztonságos működéshez szükséges beszerzések kaptak prioritást. A KSH felülvizsgálta és módosította a gépjárművek üzemeltetéséről és használatának rendjéről szóló IV/2004. (SK. 5.), a mobilkészülékek üzemeltetéséről és használatának rendjéről szóló II/2004. (SK. 4.) a KSH elnöke által jóváhagyott, illetve a hivatali reprezentációról, ajándékról és vendéglátásról szóló, gazdasági elnökhelyettes által jóváhagyott szabályzatot. A pénzügyi források azonban – valószínűsíthetően – csak részben biztosítják a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtását, ezért a KSH lépéseket tesz az előirányzatok teljesíthetőségével összefüggő jogszabályi háttér megteremtése érdekében. 159


A KSH Igazgatása 2005. évi tervezett működési bevételének előirányzata 773,6 M Ft, 29,8%-os növekedéssel. A 2004. évi eredeti előirányzat 595,9 M Ftban került meghatározásra. A 2003. évi működési bevétel teljesítése 675,0 M Ft volt, amely 13,3%-os növekedést mutatott. A 2004. félévi teljesítés 254,0 M Ft, a féléves teljesítéshez képest 14,8%-kal elmaradt. A 2004. évi várakozás elmaradását az adatszolgáltatások körének ingyenessé válása okozza.

A szolgáltatásokból származó bevételek változására a KSH stratégiai tervében irányelvként meghatározottak alapján készültek számítások. A térítésmentes szolgáltatások körét az EU-s irányelvekkel összhangban kell kialakítaniuk, amelyek térítéskötelessé tételére nincs lehetőségük, azonban a ráfordításarányos költségek pontosan kimutathatók. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokat, a tervezett központi beruházásokat, az európai uniós tagsággal összefüggő előirányzatokat és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat szakmailag megfelelően, a prioritásokkal és a tervezési köriratban foglaltakkal összhangban határozták meg, az egyes jogcímeken előirányzott összegek számításokkal megalapozottak. Első körben 2004. augusztus 2-án küldték meg a PM részére a tervezett igényeket, amelyek rangsorolása, a prioritási sorrend felállítása a PM-mel történt egyeztetés alapján megtörtént, jóváhagyására 2004. szeptember 16-án 1833,7 M Ft összegben került sor. A KSH 2004. augusztus 2-án a PM felé 10 programot nyújtott be. A programokhoz a KSH 3194,5 M Ft támogatást igényelt. A PM által a KSH részére megküldött „ÉRTÉKELŐ LAP” szerint a pályázatok támogatási igénye 3194,5 M Ft, a determináció összege 1812,0 M Ft, a csökkentett determináció összege 1210,6 M Ft volt. A determinációban és a csökkentett determinációban egyaránt 5 program szerepelt. A csökkentett determináció összege a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetést követően módosításra került, 63,3 M Ft determináció-visszapótlás történt. A Kormány a 9. Mikrocenzus és jövedelmi felvétel program támogatását is szükségesnek ítélte, mivel a felvétel adatai jelentős kormányzati intézkedéseket alapozhatnak meg, a kormányzati munkára kivetíthető eredményessége miatt különösen fontos a program végrehajtása. Az adatfelvétel teljes költségigénye (559,8 M Ft) betervezésre került. Ezért a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetést követően a KSH értékelő lapja módosult, és a támogatott 6 program esetében a 2005. évi támogatási összeg nagysága 1833,7 M Ft (1210,6 M Ft + 63,3 M Ft + 559,8 M Ft) értékben került meghatározásra.

A 2005. évi beruházás tervezett támogatási összege 1070,0 M Ft. A 2005. évi igény a statisztikai feladatok ellátásához szükséges informatikai fejlesztések fedezetét biztosítaná, amelyből 620,0 M Ft a beruházás tényleges összege, 450,0 M Ft a karbantartás, üzemeltetés költsége. A beruházást a feladatfinanszírozás szabályainak megfelelően, a köriratban leírt pályáztatási szabályok betartása mellett tervezték. A beruházást meghatározó jogforrás a kormányzati informatika fejlesztésének koordinálásával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 160


1054/2004. (VI. 3.) Korm. határozat volt. Az igényből elfogadásra került beruházás címén 500,0 M Ft, üzemeltetés címén 302,5 M Ft, mely része az 1833,7 M Ft-nak. A programok prioritási sorrendje szerinti 1. beruházási feladat, az alaptevékenység informatikai szintentartása, 802,5 M Ft támogatást kapott, mely összeg átminősítésre került. 2005. évre beruházás címén nem szerepel összeg, 500,0 M Ft az intézmények felhalmozási költségvetésébe kerül betervezésre, a 302,5 M Ft az intézmények működési költségvetését növelte.

EU-s támogatással és nemzetközi együttműködés keretében a KSH a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokból a Szegénység, társadalmi kirekesztődés vizsgálata program két részprogramját (Változó életkörülmények adatgyűjtés, Életünk fordulópontjai) tervezte megvalósítani. A Változó életkörülmények adatgyűjtés részprogram teljes tervezett költsége 175,0 M Ft, amelyből 69,0 M Ft-ot az EUROSTAT fedez. Az adatgyűjtés végrehajtását az 1177/2003. számú Európai Uniós reguláció írja elő. Az Életünk fordulópontjai című adatfelvételt a 2321/2003. (XII. 13.) Korm. határozat írja elő, amelynek végrehajtásához várhatóan 13,6 M Ft egyéb (külföldi pályázati) bevétel vehető igénybe.

A benyújtott pályázati igények közül a Szegénység, társadalmi kirekesztődés vizsgálata és az EU rendelkezésekkel előírt 2005. évi Agrárszerkezeti Összeírás programokra (támogatási igény 202,8 M Ft) a KSH fejezet nem kapott támogatást. Ezen feladatok a vizsgálat adatait felhasználó fejezetek (EsélyegyenlőségiESzCsM, FVM) finanszírozásával hajthatók végre. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok visszatervezése a determinációval csökkentett összegekkel megtörtént. Fejezeti kezelésű előirányzatként 559,8 M Ft került meghatározásra a Mikrocenzus és jövedelmi felvétel feladatainak végrehajtására. A többi (2., 3., 4., 6. prioritási sorrend szerinti) programok támogatási összege (471,4 M Ft) a működési költségvetés részét képezi. A 2005. évre terv szerint költségvetési támogatásban nem részesülő programok kizárólag új programokat érintettek. A fejezet eredeti prioritási sorrendje szerinti 5. program Az új EU jogszabályokból adódó hivatali feladatok a tudásalapú gazdaság megfigyelésével kapcsolatban 51,8 M Ft-os, a 7. program Távmunkakörnyezet kialakítása 232,0 M Ft volt.

A fejezeti tartalék előirányzat meghatározására nem került sor.

161


XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA A Magyar Tudományos Akadémia fejezet 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerinti kiadási előirányzata 46 370,6 M Ft, saját bevételi előirányzata 9918,9 M Ft és, költségvetési támogatási előirányzata 36 451,7 M Ft. A költségvetési támogatás tartalmazza a 2005. évi illetmények bérpolitikai intézkedéseinek hatását 4,5%-os mértékig.

Az MTA a Fejezeti indoklást elkészítette, a 36 451,7 M Ft támogatási keretszám ismeretében. A végleges támogatási főösszegről, a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem született döntés. Az MTA 2005. évre javasolt intézményi kiadási előirányzata 33 501,6 M Ft volt, amelyre 7338,6 M Ft saját bevétel és 26 163,0 M Ft költségvetési támogatás nyújtott fedezetet. A fejezeti kezelésű előirányzatok 2005. évre tervezett, intézményekre le nem bontott bevétele 2600,0 M Ft. A Pénzügyminisztérium 2004. július 15-i levelében a fejezet egészére támogatási keretszámot nem határozott meg. A fejezet felügyelete alá tartozó intézményekre a főösszeget 25 837,9 M Ft-ban határozta meg. Az Akadémia által kialakított költségvetési támogatás összege a PM által meghatározott keretszámnál 325,1 M Ft-tal magasabb. A fejezet az átcsoportosítást a 4/1995. (I. 20.) Korm. rendeletben rögzített, a tiszteletdíjak évenkénti növelésére vonatkozó előírások alapján, a pénzügyminisztériumi egyeztetést követően hajtotta végre. Az MTA felé – a helyszíni vizsgálat lezárásáig – a PM részéről kifogás nem érkezett.

A PM által meghatározott keretösszeg tartalmazta a 2005. évi illetmények bérpolitikai intézkedéseinek hatását 5%-os mértékig, valamint a 2004. évben elvonásra került 13. havi illetmény visszapótlását, közalkalmazotti körben. Az MTA a 2005. évi költségvetésének és a 2006-2007. évek irányszámainak öszszeállítására vonatkozó tervező munkáját a PM által kiadott tervezési körirat előírásainak megfelelően végezte el. A fejezet felügyeleti szerve, a 2005. évi költségvetési előirányzatok összeállításához tervezési módszertani útmutatót adott ki költségvetési szervei részére, melyben kiemelte a legfontosabbnak tartott tervezési előírásokat, irányelveket. A fejezet a körlevelekben intézményi keretszámokat nem határozott meg. Az MTA az intézményi kör szűkítésével nem számolt, a szervezet korszerűsítésére, a feladatok más gazdálkodási formába történő kiszervezésére, a költségvetési címrend változtatására nem tett javaslatot. Az MTA a tervezett jogszabályi rendelkezések – az alapellátás és jogszabályi hátterének biztosítása – előkészítő munkáját megkezdte, a PM-mel való egyeztetés folyamatban van.

162


Az egyeztetés a kutatóintézeti, állam által finanszírozott alapkutatások esetében az Akadémia sajátos gazdálkodási szabályait tartalmazó kormányrendeletet és a kutatóintézeti alapellátási számítási modell kiadását készíti elő.

A fejezet nem dolgozott ki az egyes intézménytípusokra finanszírozási, hatékonyságelemzési modellt, mert a fejezethez tartozó intézmények tevékenysége – megítélésük szerint – eltérő, nem tipizálható. A fejezet nem rendelkezik homogén intézménycsoporttal, részükre feladat- és teljesítménymutatókat, normákat nem dolgozott ki, mivel nem tartja azokat indokoltnak. Az MTA 2005. évi költségvetésének kidolgozása a Kormány által meghatározott fejlesztési prioritásokkal összhangban történt, a számszaki levezetések megfeleltek a törvényi előírásoknak és a tervezési köriratban foglaltaknak. Az MTA álláspontja szerint az igényelt támogatások, a tervezett intézményi saját bevételek és a pályázati bevételek kellő biztosítékot adnak a feladatok teljesülésére. A feladatok végrehajtásához szükséges a 2005. évre – a tervezett szűkös pénzügyi források miatt – a kiadások felülvizsgálata, rangsorolása és a takarékos gazdálkodás. A fejezetnél a kiadások felülvizsgálatát megkezdték, figyelemmel az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hoszszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 10. pontja szerinti követelményszintekre. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA intézményi kiadási előirányzata 35 475,7 M Ft, amelyre 7318,9 M Ft saját bevétel és 28 156,8 M Ft költségvetési támogatás nyújt fedezetet. Az Akadémia a 2005. évre tervezett intézményi létszámkeretet 5406 főben határozta meg, amely 3 fővel kevesebb, mint a 2004. évi. Az MTA megítélése szerint a 2005. évi kitűzött feladatok ellátásához szükséges a megtervezett létszám. A fejezet nem számolt létszámleépítéssel és a felügyeleti szerv üres álláshelyeket nem zárolt. Az MTA 2005. évre tervezett létszámkerete 2004. szeptember 27-én – a pályázati előirányzatok szerkezeti változása miatt – 5840 fő, amely a 2004. évben 44 fővel kevesebb volt. A 2005. évre javasolt intézményi létszám kerete 5410 fő volt. Az MTA az egész évben folyamatosan ellátandó feladatokat köztisztviselőkkel és közalkalmazottakkal kívánja megoldani, a megbízási jogviszony és a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növelésével nem számolt. Az MTA nem tett intézkedést az intézmények közötti létszámarányok optimalizálására. A fejezetnél az engedélyezett létszámkeret megállapítása főtitkári hatáskörbe tartozik.

163


A fejezet felügyeleti szerve központilag nem alakított ki irányelveket a foglalkoztatás formáira és a díjazás mértékére. Az intézmények saját hatáskörben, az adott feladathoz leginkább illeszkedő foglalkoztatási formát alakítják ki. Az MTA 2005. évre tervezett intézményi személyi juttatása 21 385,3 M Ft, amely 10,5%-kal magasabb az előző évi eredeti előirányzatnál. A 2004. évi eredeti személyi juttatások előirányzatot (19 358,2 M Ft) a szerkezeti változás 740,2 M Ft-tal, a szintrehozás 54,0 M Ft-tal, az előirányzati többlet 1232,9 M Ft-tal növelte.

Az MTA a jutalmat a nem rendszeres személyi juttatások között tervezte meg. Az Akadémia az állományba nem tartozók juttatásaira a 2005. évre 5701,7 M Ft-ot tervezett, melynek 91%-át (4799,0 M Ft) jogszabályon alapuló doktori, valamint akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak teszik ki. Az MTA a munkaadókat terhelő járulékot a személyi juttatásokkal determináltan az illetményre vetítve, a tervezési köriratban meghatározott (32%) mértékkel tervezte. A Doktori Tanács Titkársága és az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak alcímek esetében a tervezett mérték 11%. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a személyi juttatás 26 173,6 M Ft, amely 3,2%-kal magasabb az előző évi eredeti előirányzatnál. A 2004. évi eredeti személyi juttatások előirányzatot (25 350,6 M Ft) a szerkezeti változás 429,8 M Ft-tal csökkentette, a szintrehozás 54,0 M Ft-tal, az előirányzati többlet 1198,8 M Ft-tal növelte.

Az MTA 2005. évre tervezett intézményi dologi kiadása 5157,3 M Ft, amely 79,8%-a az előző évi eredeti előirányzatnak. A 2004. évi eredeti dologi kiadások előirányzatot (6460,7 M Ft) a szerkezeti változás 1301,3 M Ft-tal – a tervezés során, a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás következtében – az előirányzati többlet 2,2 M Ft-tal csökkentette.

Az MTA a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 1. számú melléklete szerinti zárolást, valamint az intézményi támogatások 5%-os csökkentésére vonatkozó előírást betartotta. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA dologi kiadása 10 244,6 M Ft, amely 87,8%-a az előző évi eredeti előirányzatnak. A 2004. évi eredeti dologi kiadások előirányzatot (11 672,2 M Ft) a szerkezeti változás 2974,0 M Ft-tal csökkentette, az előirányzati többlet 1545,9 M Ft-tal növelte.

Az Akadémia a dologi kiadások tervezéséhez nem alakított ki differenciált előírásokat az intézmények részére. (A feladat átcsoportosítás minden esetben köztestületi hatáskör.)

164


Az MTA átfogó, a szervezet működését befolyásoló felülvizsgálatot a 2004. évben nem tervezett. A fejezet nem határozott meg takarékossági szempontokat, mivel a tervezési körirat ezt már rögzítette. A fejezet felügyeleti szerve az Ámr. 149. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelte az alapítványok, közalapítványok működését és az értékelés alapján megvizsgálta az általa nyújtott támogatás mértékének indokoltságát (két alapítvány támogatását kérte). Az MTA (rész)tulajdonában levő gazdasági társaságokat értékelték, többségük az alapítási célnak megfelelő tevékenységet végez, a részesedéssel rendelkező intézetek azokat megfelelően működtetik. Az Akadémia az „üvegzseb törvény” intézményi intézkedési tervet kiadta. Az intézkedésekről a PM felé a beszámoló elkészült. A KSH nem dolgozta ki a mutatószámok meghatározásának módszertanát. A fejezeti végrehajtás késik a módszertan hiánya miatt. Az MTA a központi beruházás támogatási igényét a 2005. évre 840,0 M Ft-ban határozta meg – a műszerállomány használhatósági színvonalának megőrzése céljából – amely az előző évi 300,0 M Ft-os eredeti támogatási előirányzathoz képest közel háromszoros növekedést jelent. A fejezetnél kidolgozták a szakmai programokkal összhangban álló központi beruházások 3 éves programját évenkénti bontásban. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a fejezet központi beruházási támogatása 275,0 M Ft. Az MTA 2005. évre tervezett intézményi bevételi előirányzata – a fejezeti kezelésű pályázatok nélkül – 7338,6 M Ft. A 2004. évi eredeti bevételi előirányzatot (6027,0 M Ft) a szerkezeti változás 854,1 M Ft-tal, az előirányzati többlet 457,5 M Ft-tal növelte.

A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA bevételi előirányzata 9918,9 M Ft. A 2004. évi eredeti bevételi előirányzatot (10 645,5 M Ft) a szerkezeti változás 1164,4 M Ft-tal csökkentette, az előirányzati többlet 437,8 M Ft-tal növelte.

Az Akadémia saját bevétele az intézményi pályázatokon alapul. A kutatóintézetek a fejezet intézményi bevételének közel 90%-át biztosítják. Az intézményeknél nincs szaktevékenységekből, díjakból, egyéb hatósági eljárásokból származó bevétel, térítésmentes szolgáltatás. Az MTA Titkárságának a fejezet felügyeleti szerve a tervezési köriratot körlevéllel küldte meg, ebben kiemelte a tervezés legfontosabb irányelveit, alapvető szempontjait, a határidőket. A fejezet az intézmények számára tervezési keretszámot nem határozott meg.

165


Az MTA Titkársága három alcímet foglal magában; az MTA Titkárság Igazgatását (Igazgatás), az MTA Doktori Tanács Titkárságát és az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak alcímet.

Az MTA Titkársága 2005. évre javasolt kiadási előirányzata 6530,7 M Ft, melyre 62,4 M Ft saját bevétel és 6465,3 M Ft költségvetési támogatás nyújt fedezetet. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA Titkársága kiadási előirányzata 6448,3 M Ft, melyre 62,3 M Ft saját bevétel és 6386,0 M Ft költségvetési támogatás nyújt fedezetet. Az MTA Titkársága a dologi kiadások, a létszám, valamint a személyi juttatások és a hozzá kapcsolódó járulékok költségvetési előirányzatainak és irányszámainak tervezésénél, a számítások tekintetében betartotta a tervezési köriratban foglaltakat. Az MTA Titkárság 2005. évre tervezett személyi juttatások összege 5617,8 M Ft, amely 9,3%-kal, a munkaadókat terhelő járulékok (791,6 M Ft) 11,3%-kal magasabbak az előző évi eredeti előirányzatnál. Az előirányzati többletek között került megtervezésre – a PM számára elküldött módosított változatban – a Doktori Tanács Titkársága és az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak 6,5%-os növekménye.

A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA Titkárságnál a személyi juttatások összege 5540,5 M Ft, amely 7,8%-kal, a munkaadókat terhelő járulékok (767,5 M Ft) 7,9%-kal magasabbak az előző évi eredeti előirányzatnál. A személyi juttatások előirányzati többletét – ideiglenesen – növeli a fejezeti kezelésű előirányzatokból az alapilletmény 4,5%-a.

Az Igazgatás és egyben az MTA Titkárság 2005. évre tervezett létszáma 159 fő (156 fő köztisztviselő, 3 fő a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló). 2004. évi engedélyezett létszámkeret 156 fő (153 fő köztisztviselő, 3 fő a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló) volt. A létszámfejlesztés belső feladat-átcsoportosításhoz kapcsolódik. Az Igazgatás területén nem számoltak létszámleépítéssel. A tervezett létszámkeret módosítása főtitkári engedély alapján hajtható végre. Az Igazgatás az egész évben folyamatosan ellátandó feladatok kiadásait közszolgálati státuszban történő megvalósítással tervezte. Az Igazgatás kialakult rendszer szerint működik, a 2004. évben kisebb szerkezeti változást hajtottak végre. A tervezéskor a megbízási jogviszony és a részmunkaidős foglalkoztatás változásával nem számoltak.

Az Igazgatás esetében a 2005. évre tervezett személyi juttatások összege 818,8 M Ft, amely 18,9%-kal, a munkaadókat terhelő járulékok (263,0 M Ft) 19,0%-kal magasabbak az előző évi eredeti előirányzatnál.

166


A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az Igazgatásnál a személyi juttatások összege 741,5 M Ft, amely 7,7%-kal, a munkaadókat terhelő járulékok (238,9 M Ft) 8,1%-kal magasabbak az előző évi eredeti előirányzatnál. Az előirányzati többletek tervezésénél figyelembe vették a bázis illetményre számított, a központi költségvetés által finanszírozott 4,5% bértömeg különbséget, valamint az 1,5%-os bérfejlesztést (11,4 M Ft), melyet az Igazgatás a saját bevétele terhére tervezett.

A Doktori Tanács Titkársága és az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak alcímeknél – állományba nem tartozók juttatásaként – a 2005. évre 4799,0 M Ft-ot terveztek. A munkaadókat terhelő járulékok mértékének meghatározásánál nem számoltak számlás foglalkoztatás miatti szerkezeti változással. A járulékot a személyi juttatásokhoz kapcsolódóan tervezték meg. Az MTA Titkárság a 2005. évre 107,5 M Ft dologi kiadást tervezett, amely 74%a az előző évi eredeti előirányzatnak. A 2005. évi terv 50%-a a 2004. évi várható adatoknak. Az MTA Titkárságon belül az Igazgatás 78,8 M Ft, a Doktori Tanács Titkársága 28,0 M Ft, az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak alcím 0,7 M Ft összeget tervezett dologi kiadásként.

A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA Titkárság dologi kiadása 129,5 M Ft, amely 89,6%-a az előző évi eredeti előirányzatnak. Az MTA Titkárságon belül az Igazgatás 100,8 M Ft, a Doktori Tanács Titkársága 28,0 M Ft, az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak 0,7 M Ft összeget tervezett dologi kiadásként.

Az MTA Titkárság a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 1. számú melléklete szerinti zárolást, valamint az intézményi támogatások 5%-os csökkentésére vonatkozó előírást betartotta. Az MTA Titkársága nem határozott meg takarékossági szempontokat, mivel a tervezési körirat ezt részletesen megfogalmazta. Az MTA Titkársága a feladatok végrehajtásához, az új feladatok elvégzéséhez, feladatátadáshoz kapcsolódó dologi kiadások összegét nem normatívák, teljesítménymutatók alapján állapította meg, hanem a 2004. évi feladatarányos tervszámok korrigálásával. Az MTA Titkársága pénzeszköz átadást az államháztartáson kívülre és a központi költségvetés más alrendszerébe tervezett. Az MTA Titkársága intézményi beruházásokat és felújításokat, valamint egyéb felhalmozási kiadásokat nem tervezett. Az intézményi kölcsönök kiadásai között – szabályszerűen – a dolgozók részére folyósított átmeneti családi, családtámogatási kölcsönöket (10,0 M Ft) tervezett a várható igények és az analitikus nyilvántartási adatok alapján. 167


Az MTA Titkársága 2005. évre tervezett bevételi előirányzata 62,4 M Ft, ebből az Igazgatás tervezett bevételi előirányzata 38,4 M Ft, amely az eredeti bevételi előirányzatnál 48%-kal magasabb. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA Titkársága bevételi előirányzata 62,3 M Ft, ebből az Igazgatás tervezett bevételi előirányzata 38,3 M Ft, amely az eredeti bevételi előirányzatnál 47,3%-kal magasabb. Az Igazgatás saját bevételei közvetített szolgáltatásból, illetve a folyósított kölcsönök visszatérüléséből származnak, kiegészülve eseti jellegű bevételekkel. A bevételi előirányzat teljesülése érdekében a fejezet nem tett intézkedést. A saját bevételek növekményét szabadon határozhatta meg, a bevételek jellege miatt növekménnyel nem számolt. Az Igazgatás alaptevékenysége nem díjköteles, vállalkozási tevékenységet sem folytat, ezekből származó bevétellel nem rendelkezik. Térítésmentes szolgáltatási és ellátási feladatokat nem lát el. Az MTA fejezeti kezelésű programlistája a fejezeti prioritás sorrendjében összesen 23 493,4 M Ft költségvetési támogatást tervezett. A tervezett összeg tartalmazza – a PM által meghatározott intézményi keretszámot meghaladó növekményt – Doktori Tanács és az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak költségvetési támogatási keretét (321,2 M Ft). Az MTA a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésénél áttekintette a korábban megkezdett, áthúzódó feladatok hatásait, és a tervezési köriratban meghatározott szempontok szerint a prioritások figyelembevételével átrendezéseket, összevonásokat, szétbontásokat hajtottak végre, új projekteket irányoztak elő. A fejezet öt új programot tervezett a 2005. évre. Az új feladatok támogatási igényét a prioritási sorrend legelején jelenítették meg. Az új feladatok ellátásához összesen 10 100,0 M Ft-ot tervezett, melyből az EU pályázatokon való részvétel saját forrás részének biztosítására 7100,0 M Ft támogatást irányoztak elő. Kapcsolódó bevételként EU-s forrásból 14 200,0 M Ft-ot, egyéb forrásból 5000,0 M Ft-ot terveztek. A fejezet a 2005. évre 21 fejezeti kezelésű programot tervezett, ebből 14 fejezeti kezelésű előirányzat a 2004. évi költségvetésben is szerepelt. A bázishoz képest összevontak két, az Arany János Közalapítvány támogatása és a Határon túli magyar tudományosság támogatása előirányzatot. Az összevont előirányzatok programpontként, az utóbbi néven szerepelnek. Az OTKA Programok a 2004. évben egy törvényi soron, a 2005. évre a pályázati rendszeren belül négy külön nevesített programsoron jelennek meg. A fejezeti kezelésű előirányzatok közé – átmeneti jelleggel – átkerült az intézményi előirányzatokból a Doktori Tanács Titkársága és az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak tervezett összege. A 2004. évet bázisként figyelembe véve egy előirányzatot bázis szinten, egy előirányzatot korrigált bázis szinten, 7 előirányzatot magasabban, két előirányzatot alacsonyabb szinten terveztek.

168


A fejezet felügyeleti szerve a Fejezeti indoklás kimutatást a fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati anyaga alapján nem készítette el. A 2005. évi végleges támogatási főösszeg nem ismert, a tervszámokról a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem született döntés. A fejezeti kezelésű előirányzatok, az egyes programok, az előirányzott összegek, szövegesen és összegszerűen, költségelemzés szinten alátámasztottak. A dokumentáció alapja kilenc program esetében a korábbi években vállalt, 2004. évről áthúzódó feladatok megkötött szerződései. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA fejezeti kezelésű előirányzata 8294,9 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatok között tervezett, intézményekre le nem bontott bevétele 2600,0 M Ft. Az MTA 21 pályázati programra vonatkozó támogatási igénye 23 377,2 M Ft volt. A PM determináció összege 7198,6 M Ft, a csökkentett determináció 3959,2 M Ft volt, amely mindkét esetben 8 programot érintett. Az MTA decentralizálásra – az új programként tervezett Régiók fejlesztése esetében – 400,0 M Ft összeget ajánlott fel. A programok prioritási sorrendje nem változott. Az MTA az EU pályázatokon való részvétel saját forrás részének biztosítására 7100,0 M Ft támogatást irányzott elő. A PM-mel folytatott tárgyalást követően a költségvetési támogatás összege 1500,0 M Ft-ra módosult, melyet a fejezet a benyújtott javaslatban (Fejezeti indoklás) a felhasználás helyén, az intézményeknél tervezett meg. A fejezet a 2005. évre 15 fejezeti kezelésű előirányzatot tervezett (a pályázatban 21 fejezeti kezelésű program szerepelt), ebből 14 fejezeti kezelésű előirányzat a 2004. évi költségvetésben is szerepelt. A Tudományos könyv- és folyóirat kiadás támogatása törvényi sor szétbontásra került. A programlistához képest nem vonták össze a Határon túli magyar tudományosság támogatása és az Arany János Közalapítvány támogatása előirányzatokat. Az OTKA Programok a 2004. évben egy törvényi soron, a 2005. évre a pályázati rendszeren belül külön nevesített program soron jelentek meg. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 3 OTKA program ismét egy törvényi soron jelenik meg. Az MTA a négy OTKA programpontra 6700,0 M Ft költségvetési támogatást tervezett, a PM-mel folytatott tárgyalás után a programra fordítható keretszám 5700,0 M Ft-ra módosult, amely összeg – a programcímek szintjén – megegyezik az eredeti költségvetési támogatási igénnyel. A 2004. évet bázisként figyelembe véve két előirányzatot magasabban, öt előirányzatot a korrigált bázis szintnél magasabban, hét előirányzatot alacsonyabb szinten terveztek. A fejezeti kezelésű előirányzatok között tervezett felújítások öszszege alacsonyabb a korrigált bázis szintnél, mivel a felújításokat a felhasználás helyén, az intézményeknél tervezték meg. Az intézményekre le nem bontott bevételhez (2600,0 M Ft) költségvetési támogatási igény nem kapcsolódik. Az MTA a szabad elosztású költségvetési támogatási keretből hat olyan előirányzatot támogatott, amelyre a PM nem tett javaslatot. Az MTA az elosztásnál azt a rendező elvet követte, hogy minden akadémiai központi feladatot a 2005. évben is folytatni tudjon.

169


A PM determinációként a szerződéssel lekötött összegeket vették figyelembe, amely 8 programot érintett, ebből három előirányzatra tettek javaslatot teljes összegben, az OTKA programok támogatása a determinációnál magasabb öszszegben került meghatározásra. A PM javaslat további három programot támogatott, ebből kettő a PM által fontosnak tartott program, egy pedig nemzetközi jelentőségű rendezvény. A fejezetnél a támogatási keretfelosztást követően nincs olyan folyamatban levő feladat, amely forrás hiányában elmarad, vagy a feladat ellátását, a tervezett összeg biztonságosan nem tenné lehetővé.

A fejezeti tartalék 2005. évi alap-előirányzata (50,0 M Ft) közel azonos az előző évi eredeti előirányzattal (57,0 M Ft). A fejezet új szempontokat a tervezésnél nem érvényesített. A fejezeti tartalék előirányzat a helyszíni ellenőrzés lezárásakor még pályázati szinten volt. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a fejezeti tartalék alapelőirányzata 1,8 M Ft, az előző évi eredeti előirányzat 57,0 M Ft volt.

170

B) AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK


LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP AZ ALAP 2004.

ÉVI BEVÉTELI ÉS KIADÁSI ELŐIRÁNYZATAINAK

VÁRHATÓ TELJESÍTÉSE A 2004. évre vonatkozó költségvetési törvény 245 824,6 M Ft bevételi előirányzata mellett az MPA várható teljesülése 247 425,2 M Ft lesz az Alapkezelő által végzett számítások alapján. Az Alap 2004. január-augusztus havi teljesítési adatait kiindulási alapnak tekintve a fennmaradó negyedévre a 2003. év befolyási ütemével számolva az alábbi teljesítéseket prognosztizáljuk a bevételi oldalon. Az Alapkezelő számításaihoz képest a várható eltéréseket a táblázat szemlélteti. M Ft-ban

BEVÉTELEK

Munkaadói járulék Munkavállalói járulék

2003. évi előzetes teljesítés*

Költségvetési bevételek

2004. évi várható teljesítés

2004. évi számított ÁSZ

2004. évi számított és várható különbözete

146 185,6

163 947,0

163 947,0

160 245,0

-3 702,0

47 141,3

50 201,2

50 201,2

48 498,3

-1 702,9

4 182,5

1 746,9

2 746,9

4 400,0

1 653,1

19 470,2

18 998,0

20 011,1

24 109,0

4 098,9

220 746,4

245 824,6

247 425,2

247 771,3

346,2

Egyéb bevétel Szakképzési hozzájárulás

2004. évi előirányzat

*a 2003. évi teljesítések összegei

nem tekinthetők több évre visszamenőleg átlagosnak, azonban ez közelíti meg legjobban a 2004. évi befolyási ütemet.

A munkaadói járulék összege várakozásaink szerint közel 3702 M Ft-tal, a munkavállalói járulék 1703 M Ft-tal teljesülhetnek alul. Túlteljesítést várunk az egyéb bevétel jogcímen, valamint a szakképzési hozzájárulás címen. A szakképzési hozzájárulás 2004. évi előirányzata közel 21%-kal van alultervezve, a várható teljesítés 4098 M Ft-tal történő túlteljesítése prognosztizálható számításaink alapján. Az Alap változatlan ütemű járulék és hozzájárulás befolyás mellett a bevételek esetében 247 771,3 M Ft összes bevételt érhet el.

Az Alap 2004. évi kiadási előirányzatainak várható teljesítése A 2004. évre vonatkozó költségvetési törvény 245 824,6 M Ft kiadást irányzott elő az MPA költségvetésében, az Alapkezelő által végzett számítások alapján a várható kiadás 246 668,6 M Ft összegű.

173


Folyó év első nyolc hónapjának folyamatait, valamint a megelőző évek tapasztalatait figyelembe véve, becslésünk alapján az MPA ez évi kiadásai az Alapkezelő által számított szintet meghaladva, 251 300 M Ft körül teljesülhetnek. Számításaink szerint két jogcímnél várható a tervezettet meghaladó kifizetés: • A „szakképzési célú kifizetések” jogcímnél a magasabb kiadási szintet a tervezettet várhatóan mintegy 3000 M Ft-tal meghaladó szakképzési hozzájárulás bevétel alapozza meg (ezen felül számításba kell venni még az augusztus hó végén 1895 M Ft-os nagyságrendű „Be nem azonosított bevételek”-et is). E hozzájárulás fedezi a szakképzési célú Európai Uniós (továbbiakban: EU) társfinanszírozás (1272,4 M Ft), valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás (4536 M Ft) forrását is. • Az automatikusan túlteljesülő jogcímek közül a „munkanélküli ellátások”nál év végére 1500 M Ft többlet kiadás prognosztizálható a tervezetthez (75 027 M Ft) képest. Ez azzal magyarázható, hogy az ellátások közül az álláskeresést ösztönző juttatásban résztvevők létszáma a folyó évre tervezett szintet meghaladta. Két kiadási címnél – az aktív foglalkoztatási eszközök és szakképzési célú kifizetések – a költségvetési előirányzat és a várható kiadások összemérését az előirányzat és a várható teljesítésről készült számítások tartalmának eltérése nem teszi lehetővé. Az eltérést az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás feladatának és forrásának az OM-től az FMM-hez átadása okozza, mely a költségvetési törvényben még a „szakképzési célú kifizetések” előirányzaton szerepel, a várható teljesítéssel kapcsolatos számításokban pedig – a tényleges feladat ellátás és kiadási hely miatt – az „aktív foglalkoztatási eszközök”-nél. A Foglalkoztatási Alaprész 2004. évi kiadási előirányzatát a költségvetési törvény 45 904,5 M Ft-ban határozta meg, melyből MAT döntés alapján a decentralizált keret összege 35 825 M Ft, a központi kereté pedig 10 079,5 M Ft (ez utóbbit korrigálva a költségvetési törvény alapján 2004-ben külön jogcímen szereplő közmunkára, területkiegyenlítésre, valamint a non-profit szektorbeli munkavállalás támogatására átadott összegekkel: 13 090 M Ft). A megelőző évvel összevetve, 2004. évben változatlan nagyságrendű forrás áll rendelkezésre a foglalkoztatási alaprésznél, de ezen belül a decentralizált keret aránya folyamatosan mérséklődik. Az I. félév folyamán az FA központi kereténél rendelkezésre álló források több mint felének felhasználása történt meg (52,3%-a). Ez abból adódik, hogy több nagyobb összegű programnál már az I. félévben átutalták a program megvalósításához szükséges források nagyobb részét vagy egészét (pl: a „Pályakezdő programok” közül a „Diplomás pályakezdőket a közigazgatásba” programnál, a „Szociális párbeszéd intézményeinek fejlesztése, működtetése”, az „Egységes Munkaügyi Nyilvántartási Rendszer”). A rendelkezésre álló decentralizált keret közel felének felhasználása a munkaügyi központoknál (továbbiakban: MK-k) az I. félében megtörtént, ami részben az előző évhez képest lecsökkent keretre vezethető vissza, részben arra, hogy ebből az áthúzódó kötelezettségvállalás nagyobb arányt tett ki. Az első öt havi létszám adatok alapján – a megelőző évi hasonló időszakban mért 164 ezer főhöz képest – 2004. május végéig 154 ezer fő részesült támogatásban az aktív foglalkoztatási eszközök segítségével. A MK-k jelzései alapján a szűkülő források elsősorban a képzésnél és a köz174


hasznú foglalkoztatásnál, valamint a fiatal munkanélküliek támogatásánál okozott problémát. Meg kell jegyezni, hogy a decentralizált keret felosztásánál a MK-k, a 2004-ben megnyíló EU-s forrásokra tekintettel, elsősorban a képzési keret összegét mérsékelték, számítva arra, hogy az ESZA-ból megvalósítandó programokban a képzés jelentős részt képvisel. Összegezve, a források szűkösségére tekintettel, mind a központi, mind a decentralizált keretnél év végéig a rendelkezésre álló forrás teljes egészének elköltése várható. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés forrása – 4537 M Ft – a tárcák közötti megállapodás alapján az I. félévben került átcsoportosításra az OM-től az FMM-hez, melyből az I. félév során összesen 295 M Ft kifizetése történt meg. A 2004. évi források terhére, a fenti feladat ellátását végző Nemzeti Felnőttképzési Intézet több pályázatot írt ki (így a haderő-átalakítással összefüggő foglalkoztatási kihívások kezelése, a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai fejlesztése, a gazdasági szerkezetváltást szolgáló képzések támogatása témában), ezen felül e forrásból valósul meg a non-profit szektorbeli munkavállalást elősegítő foglalkoztatási program képzési részének finanszírozása, a határon túli magyar önkormányzati vezetők továbbképzése, és a kormányzati beruházás-ösztönző program keretében nyújtandó képzési célú támogatások.

A Szolidaritási Alaprész kiadásai magukba foglalják a munkanélküli járadékot és járulékait, a pályakezdők munkanélküli segélyét és járulékait, a nyugdíj előtti munkanélküli segélyt és járulékait, az álláskereső juttatást és járulékait, a munkahelykereséssel kapcsolatos útiköltség térítést, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat díját, az alaprész működtetésével összefüggő kiadásokat. Az MPA költségvetési terve 2004. évre 75 027 M Ft előirányzatot tartalmaz. Az első nyolc havi kiadások az időarányosnál magasabb szintet (70,9%) mutattak, ennek oka az ellátottak számának (munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás) tervezettet meghaladó szintje. A Szolidaritási Alaprésznél, a meghatározó súlyú két kiadási jogcímnél a létszámhatás következtében folyó év végéig néhány milliárd forintos túllépés prognosztizálható. A „Szakképzési célú kifizetések” 18 225,6 M Ft-os kiadási előirányzatának teljesülése a szakképzési hozzájárulás befizetésének függvényében minősíthető. Az Alapkezelő e jogcímen 14 517,6 M Ft kiadással számol az iskolarendszeren kívüli felnőtt oktatás céljára átadott 4537 M Ft-on felül (ez utóbbi tervezéskor a szakképzési célú kifizetések jogcím részét képezte), együttesen 19 055 M Ft. Számításunk szerint, a hozzájárulás 2004. első nyolc havi befolyása és a megelőző évek tapasztalatai alapján mintegy 22 000-22 200 M Ft folyó évi bevétellel lehet számolni (az Alapkezelő augusztus havi pénzforgalmi kimutatásában szereplő „FKA Be nem azonosítható bevétel” ezt várhatóan további 1896 M Fttal növeli). Ennek alapján a költségvetésbe beállítottat meghaladó kiadás prognosztizálható: egy 17 600 M Ft-os nagyságrendű „Szakképzési célú kifizetés”, 4537 M Ft-os forrás átadás az FMM részére az iskolarendszeren kívüli felnőtt oktatás céljára, valamint 1272,4 M Ft összegű EU-s társfinanszírozás.

175


Rehabilitációs alaprész A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) személyek munkába állításához nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások (aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazásának) legfontosabb terepe a megyei munkaügyi központ, illetve a kirendeltség. Egyre hangsúlyosabb a munkaerőpiaci integrációs szolgáltatást nyújtó non-profit szervezetek részvétele. Az Európai Uniós összehasonlításban is igen alacsony (15-20%-os) foglalkoztatottsági szint növelése érdekében 2004ben a tárca az alábbi intézkedéseket hozta. A 20 fő alatti vállalkozások, az őstermelők és az egyéni vállalkozók a megváltozott munkaképességű foglalkoztatott személyek után 2003-ban a kifizetett munkabér 50%-át, 2004-ben annak 100%-át, maximum a minimálbér összegét vonhatják le az adóalapból. A munkába állítást segítő (rehabilitációs) foglalkoztatást bővítő bértámogatásban 2003-ban 1957 fő részesült, ami 9%-os bővülést jelent. A munkába állást, illetve a munkában maradást elősegítő munkahelyteremtő és –megőrző támogatás kerete 1909 M Ft-ra emelkedett. A létrehozott, illetve megőrzött munkahelyek száma, 2003-ban 2461. Munkahelyteremtés és megtartás céljára a 2004. évi előirányzat 3041 M Ft, az Alap kiadásként ennek a keretnek az elköltésével számol, 2005. évre ennek az öszszegnek 8,5%-os, 2006-ra 6,1%-os, 2007-re 5,7%-os növelését tervezi. Hatékonysága ellenére a rehabilitációs célú bevételek mindössze 30%-ának betervezése ilyen célra az Alap teherbíró képességének tudható be. A rehabilitációs célú támogatásoknak az integrált foglalkoztatás elősegítése keretében a munkaügyi szervezetek csatornáin keresztül több forrást kellene biztosítani. A munkaügyi szervezetben 42 706 fő megváltozott munkaképességű munkanélküli személyből 14 584 főt sikerült munkába helyezni. A 16 különböző munkaerőpiaci (humán) szolgáltatást 9932 fő megváltozott munkaképességű személy vette igénybe. A szolgáltatások lényeges jellemzője, hogy azokat a munkanélküli személyek különböző csoportjai integrált formában vehetik igénybe. Bérgarancia alaprész a felszámolás alatt álló szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló kiegyenlítetlen bértartozásának rendezésére szolgál. A jogszabálynak való megfelelés esetén a bérgarancia kifizetésnél a MK-k mérlegelési jogkörrel nem rendelkeznek. A szükséges forrás megteremtése érdekében a 2004. évi költségvetésről szóló törvény e jogcímet előirányzat módosítás nélkül túlléphetővé tette. A 2004. évi költségvetési terv a bérgarancia alaprésznél 3600 M Ft kiadással számolt, ami a folyó év első nyolc havi kiadást tekintve (2841 M Ft) kismértékben alultervezettnek tekinthető. Becslésünk alapján év végéig 4000 M Ft körüli kiadás várható. Az MPA költségvetési javaslatában a működési és fejlesztési célú kiadások 2004. évi előirányzata 22 552,1 M Ft. Az MPA 2004. évi költségvetési tervében a Társadalombiztosítási Alap részére – korengedményes nyugdíjak kifizetésénél keletkező folyó hiány megtérítésére – 1000 M Ft-ot állítottak be. Az Alapkezelő tájékoztatása alapján a várható kiadás 1016 M Ft.

176


Az Alapkezelő a költségvetési törvényben meghatározott, munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetési kötelezettségét (együtt 36 282,5 M Ft) havi részletekben teljesíti. E befizetési kötelezettség három jogcímet foglal magába: az aktív korúak rendszeres szociális segélyezésére 20 162,5 M Ft, a közcélú munkavégzés kiadásaira 15 120 M Ft, igazgatási költségekre 1000 M Ft átadás. E jogcímeknél a költségvetésben meghatározott kötelezettség teljesítése várható. Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására az Alapkezelő a költségvetési törvényben meghatározott 31 613,5 M Ft időarányos részét átutalta. A 2004. évi költségvetésre vonatkozó 2003. évi CXVI. törvény 64. § alapján, az Alap „Közmunka” célját szolgáló pénzátadási kötelezettsége 1600 M Ft, melynek az első félévben eleget tett. A hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásának gyorsítása érdekében a költségvetési törvény az Alap részére „Területkiegyenlítés”-t célzó pénzeszköz átadási kötelezettséget (810 M Ft) írt elő, melyet a Miniszterelnökség fejezet 8. cím, 4. alcím, 1. Terület-és régiófejlesztési célelőirányzat jogcím-csoport javára kell teljesítenie. A befizetési kötelezettségnek az Alapkezelő júliusban eleget tett. A „Non-profit szektorbeli munkavállalás támogatása” jogcímen beállított 600 M Ft-os MPA kiadás bértámogatás formájában segíti elő az adott szektorbeli munkavállalást. Bértámogatásra (bér + járulékai) az év első nyolc hónapjában 32,3 M Ft kifizetés történt, az Alapkezelő 502 M Ft várható kiadást prognosztizál.

A

BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK TERVSZÁMAINAK ALAKULÁSA

Az Alap tervezési munkálatait az Alapkezelő, a tervezési köriratnak megfelelő, augusztus 2-ára elkészített költségvetési javaslata alapján, valamint a benyújtott költségvetésben szereplő változásokat is figyelembe véve véleményezzük. Az Alapkezelő „0” GFS egyenleg mellett 2005. évre 275 505,7 M Ft bevételi és kiadási tervet állított be (a 2006. évi irányszám 287 741,4 M Ft, a 2007. évi irányszám 308 692,4 M Ft). A benyújtott költségvetés bevételi és kiadási előirányzata 278 703,8 M Ft, a 2006. évi 301 133,4 M Ft és a 2007. évi 322 685 M Ft.

A bevételek alakulása Az Alap 2005. évi bevételi tervszámait a tervezési köriratban meghatározott paraméterek figyelembevételével alakította ki. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a makrogazdasági folyamatokat az Alapkezelő figyelembe vette. Lehetőségeit behatárolta a „0” szaldós követelmény, valamint a kiadások között előírt 81,3 Mrd Ft-os központi költségvetési befizetési kötelezettség. Ennek megfelelően az Alap kénytelen volt bevételeinek alakulását a kiadási oldal követelményeinek megfelelően megtervezni. Ennek érdekében a bevételek alakulásánál két szempontot alkalmazott: 177


• a 2004. évi előirányzatok 100%-os teljesülésével számolt (kivétel ez alól: a rehabilitációs hozzájárulás, a szakképzési egyéb bevétel, valamint a bérgarancia támogatás törlesztése), • a tervezési körirat biztosította majdnem legmagasabb mértékekkel tervezte a 2005. évi bevételi adatokat. A munkaadói járulék és munkavállalói járulék számításánál a szabályozás változatlansága esetén a vállalkozói szféra és a költségvetési szféra bértömege a számítás alapja, a munkaadói járulék mértéke változatlanul 3%, a munkavállalói járulék mértéke változatlanul 1%. A szakképzési hozzájárulásból származó bevételek tervezése a várható teljesítéshez képest 124%-kal magasabb szinten történt, amely az általunk számított prognosztizált teljesítéshez képest csak 6%-os növekedést jelent. A szakképzési hozzájárulás mértéke a bizonytalansági tényezők ellenére is 500 M Ft-tal magasabb szinten történő tervezése lenne elfogadható. A bevételek forrása nem határozza meg a kiadások szerkezetét. Egyedül az RA és FKA alaprész bevételeiből finanszírozható kiadások célja kötött. Ezért a kiadások legfontosabb bevételi oldala a munkaadói és munkavállalói járulékok befolyásának alakulása. Az ebből származó bevételösszeg 2004. évi várható 214 148M Ft, 2005. évi tervezett 230 464 M Ft, mely az összes bevétel 83%-át teszi ki (2006. évi irányszám 247 389 M Ft; 82%, 2007. évi irányszám 267 180 M Ft; 83%). A 2005. évi adó és járulékszabályozás kialakulóban lévő koncepciója szerint 2005. évtől bevezetik a vállalkozói járulékot. A vállalkozói járulék befizetése az Flt. tervezett módosítása szerint az MPA vállalkozói alaprészébe történne, melynek célja a munkanélkülivé vált vállalkozók ellátása és támogatása. A vállalkozói járulék alapja az egyéni és társas vállalkozó egészségbiztosítási alapját képező jövedelme, de legalább a kötelező legkisebb munkabér 4 százalékának megfelelő járulékot kell majd fizetni. A vállalkozói járulék befizetésének ellentételezéseként a tervezett jogszabályban meghatározott idő után és mértékben lenne jogosult a munkanélküli vállalkozó szolgáltatásra és ellátásra. A vállalkozói járulékból származó bevétel 2005. évre prognosztizálható nagysága az Alap bevételei között 11 187,7 M Ft-ot tesz ki. A kiadási oldalon járadékkiadással 2005. évben a tervezett szabályozás mellett az Alap nem számol. Az Alap benyújtotta a pályázatát a kormányzati belső pályázati rendszerben költségvetési támogatásra 8000 M Ft összegben, majd a tervezés folyamatában pályázatát visszavonta. Az alapkezelő összességében 2005. évre 13,4%-os bevételnövekménnyel számol.

A kiadások alakulása A Munkaerőpiaci Alap 2005. évi költségvetési terve 278 703,8 M Ft kiadást tartalmaz, ami a folyó évi várható teljesítést összességében 13%-kal haladja meg. Az egyes jogcímek tervezési folyamata és tervezett nagyságrendje a következőképpen minősíthető: 178


Az MPA 2005. évi költségvetési tervében a Foglalkoztatási Alaprész tervezett előirányzata 50 000 M Ft, ami szerkezeti okok miatt nem hasonlítható össze a megelőző időszaki adatokkal: a kiadási összeg nem tartalmazza az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatásra átveendő keretet (a szakképzési célú kifizetések jogcímnél tervezték), ami nagymértékben torzítja, illetve nem teszi lehetővé a 2005. évi terv és a megelőző időszaki teljesítés összevetését. Célja szerint az aktív eszközök forrásának kell tekintenünk az átadott EU társfinanszírozás összegét, mely egyrészt a munkanélküliség kezelését célzó MPA FA forrásból (4591 M Ft), másrészt az FKA forrásból keretátadással finanszírozott felnőttképzési keretből (949 M Ft) áll. Az Alapkezelő – az előző évek gyakorlatához hasonlóan – a Foglalkoztatási Alaprész decentralizált keret 2005. évi kiadási terveinek kidolgozásához Útmutatót bocsátott ki a decentralizált keret felhasználását helyi szinten végrehajtó munkaügyi központok részére. Ebben, az FA megyei keret megállapításához meghatározta a fő célokat, eszközöket, a 2005-ben rendelkezésére álló keretet (35 499,3 M Ft), a tervezési munka menetét (áthúzódó, folyamatban lévő programok létszám és pénzigényének felmérése, a régió munkaerőpiaci helyzetének elemzése). A munkaügyi központok a tervezési munka során számítást végeztek a decentralizált keretben szereplő eszközöknél a résztvevők létszámára, az egyes támogatási formák kiadásaira és a fajlagos mutatók értékére. Az Flt.-nek megfelelően, a decentralizált keret és a központi keret arányáról, az elfogadott költségvetés ismeretében ténylegesen a MAT hoz döntést. Az Alapkezelő 2005. évi költségvetési tervét alapul véve – az EU-s társfinanszírozás összegét is figyelembe véve – számításaink szerint 2005. évben reálisan 60 495 M Ft FA forrással lehet számolni. Azaz aktív eszközökre e jogcímen öszszességében az ideit várhatóan mintegy 4,7%-kal meghaladó pénzeszköz áll rendelkezésre. Ebből, figyelembe véve, hogy a háttérszámítások alapján a különböző aktív eszközöknél egy főre számítva 5-19%-os támogatási összegnövekedés várható, a következő évben az aktív eszközök által érintett létszámnál ismét érzékelhető csökkenés prognosztizálható. Jogszabály változás alapján (Flt.) 2003. január 1-jétől az OM-től az FMM-hez került az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés feladata. Ennek forrását a költségvetési tervben a szakképzési célú kifizetések jogcímnél, míg a tényleges kiadásokat az év végi beszámolóban már az FA jogcímnél számolják el. Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás feladat forrása az OM FKA-nál képződik, ami pénzeszköz átadással, a tárcák közötti megállapodás alapján jut el a feladatot ellátó FMM-hez. Véleményünk szerint az MPA költségvetésének tervezésekor a feladat forrását – az OM tervezése alapján – az FA jogcímnél kell beállítani (a vonatkozó jogszabály (2003. évi LXXXVI. tv. 9. §) csak az átadandó összeg számításának és a forrás átadásának módját írja le, a tervezéskori teendőket nem határozza meg). Szakképzési célú kifizetéseknél az Alapkezelő 21 832,4 M Ft-os összeggel számolt, ami az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés céljára FMM-nek átadandó összeget is tartalmazza. A fenti kiadási tételek forrása a szakképzési hozzájárulás. A 2005. évi szakképzési hozzájárulás bevételre vonatkozó prognózisunk alapján reálisnak tartunk egy legalább 23 000-24 000 M Ft-os kiadást (mely

179


magába foglalja iskolarendszeren kívüli felnőttképzés céljára átadandó összeget is). Az Alapkezelő a Szolidaritási Alaprész 2005. évi kiadási terveinek kidolgozásához is Útmutatót bocsátott ki. A fő hangsúlyt az egyes ellátási formákban részesülők havi átlaglétszámának és az átlagos ellátási időtartam előrebecslésére helyezték. Számba vették az egyes ellátási formák változásának hatását, a kiadás nagyságrendjét meghatározó tényezőket: a járadékon és nyugdíj előtti munkanélküli segélyen lévők, illetve álláskeresést ösztönző juttatásban részesülők létszámát, a be-és kiáramlók számának és kereseti viszonyainak alakulását, az átlagkereset változás ütemét, valamint az adott ellátásban eltöltött idő átlagos hosszát. A 2005. évi kiadások tervezése részletes számítások alapján történt. A Szolidaritási Alaprész 2005. évi kiadásait az Alapkezelő 80 304 M Ft-ban határozta meg, a munkanélküli járadékra és az álláskeresést ösztönző juttatásra vonatkozó számítások során a tervezési köriratnak megfelelően változatlan társadalombiztosítási terhekkel számolva. • A jövő évi költségvetés összeállításakor az Alaprész kiadásait meghatározó munkanélküli járadéknál 107 ezer fővel számoltak. 2005. évben a tervezett kiadás 71 843,7 M Ft. A munkanélküli járadék átlagos havi bruttó összege a számítások alapján 40 700 Ft/fő/hó a folyó évi 38 500 Ft/fő/hó kiadáshoz képest. Az összes bruttó járadék egy évre számított összege 52 258,8 M Ft, ennek TB vonzata 15 155,1 M Ft, EHO vonzata 4429,8 M Ft. A munkanélküli járadék fenti előirányzatának tarthatósága a tervezett létszám megvalósulásának függvénye. • Az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülők 2005. évi átlagos létszámát 16 ezer főben határozták meg. Az Alapkezelő számításai alapján a havi bruttó kifizetés összege várhatóan 20 785 Ft/fő, Az éves összes kifizetés összege 3990,7 M Ft, az ellátás TB vonzata 1157,3 M Ft, EHO vonzata 662,4 M Ft. A juttatásban részesülők számának ez évi felfutását figyelembe véve, a költségvetési tervbe beállított 5810,4 M Ft-os kiadás tarthatósága a tervezett létszám megvalósulásától függ. Az Alapkezelő a költségvetés összeállításakor a tervezési köriratnak megfelelően mindkét ellátási formánál a folyó évivel megegyező TB járulék és EHO kiadással számolt. Az EHO összege (3450 Ft/hó/fő) tervek szerint novembertől csökken, ennek hatása a fenti két ellátási formánál alig érzékelhető. Bérgarancia alaprésznél az Alapkezelő 2005. évi költségvetési terve 4200 M Ftot tartalmaz. Tekintetbe véve a folyamatosan emelkedő támogatásigényt, valamint, hogy a támogatás összege a nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresethez igazodik, a beállított összeg teljesülése, esetleges kismértékű túlteljesülése prognosztizálható. A rehabilitációs célú kifizetéseknél, a munkahelyteremtő támogatásra vonatkozóan az Alapkezelő 3300 M Ft kiadással számol.

180


Az Alapkezelő a 2005. évi költségvetési tervben a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetési kötelezettséget a tervezési köriratban beállított 26 000 M Ft-hoz képest módosította, a PM-mel folytatott egyeztetés lezárása után 29 300 M Ft-ban állapította meg. Ennek összege nem indokolható, nagyságrendjét csupán az elvonás még lehetséges maximuma határozta meg, mely mellett még tartható az MPA vonatkozásában kitűzött „0” GFS egyenleg. A befizetési kötelezettség három jogcímet foglal magába: az aktív korúak rendszeres szociális segélyezését, a közcélú munkavégzés kiadásait, valamint az ezekkel összefüggő igazgatási költségeket. A Magyar Köztársaság Kormánya által az Európai Bizottságnak benyújtott Konvergencia Program megvalósítását szolgálja a Munkaerőpiaci Alap 2005. évi költségvetésében megjelent járulékkedvezmény visszatérítést célzó két új jogcím, a „Normatív járulékkedvezmény visszatérítés” és az „Ötven év felettiek járulékkedvezménye”. Az Flt tervbe vett módosítása három csoport – együtt 80 ezer főt meghaladó – munkavállalásának elősegítését célozza a munkaadók részére adandó TB és munkaadói járulék kedvezmény (50 év felettiek esetében), illetve TB járulék kedvezmény nyújtásával (pályakezdő fiatalok és gyermeknevelés céljából igénybevett ellátások megszűnését követően a munkaerőpiacra visszatérők esetében). E három potenciális munkavállalói csoport részére FA forrásból két új jogcímen történne kiadás. • A „Normatív járulékkedvezmény visszatérítés” alanyi jogon járó, felülről nyitott jogcím. Elképzelések szerint a munkáltató a 29%-os mértékű TB járulékból 50%-os kedvezményre válik jogosulttá. E túlléphető előirányzat tervezésekor normatív alapon működő visszatérítéssel, összesen 5500 M Ft kiadással számoltak, mintegy 46 ezer pályakezdő, valamint 10 ezer „kismama” alkalmazását figyelembe véve. • Az „Ötven év felettiek járulékkedvezménye” jogcímen mintegy 24 ezer fő támogatott foglalkoztatását tervezik 2800 M Ft felhasználása révén.

Aktív-passzív eszközök A Munkaerőpiaci Alap kiadásainak alakulását, szerkezetét évek óta egy, az Alapkezelőtől független tény határozza meg, a költségvetési befizetési kötelezettség nagyságrendje, melyet az adott költségvetési törvény számszerűsít. Emellett ugyancsak jogszabály alapján az Alap forrásai fedezik a munkanélküli ellátással, valamint a működéssel összefüggő, folyó évig folyamatosan emelkedő kiadásokat. Fentiek eredményeképpen, megítélésünk szerint, az MPA-nál aktív foglalkoztatáspolitikát szolgáló eszközökre, feladatokra rendelkezésre álló forrás nagyságrendje „maradékelven” alakul ki évek óta.

181


A Munkaerőpiaci Alapból aktív és passzív eszközökre fordított kiadások M Ft-ban Eszközök Aktív eszközök Aktív eszközök együtt/összes kiadás Passzív eszközök Passzív eszközök együtt/összes kiadás Összes kiadás Aktív eszközök/ (aktív+passzív eszközök)

2003 teljesítés

2004 várható

2005. előirányzat

2006 irányszám

2007 irányszám

56 307,6

60 964,8

63 958,0

78 419,4

81 011,0

26,0%

24,7%

22,9%

27,3%

26,2%

68 364,3

75 027,0

80 304,1

78 856,0

114 220,3

31,5%

30,4%

28,8%

27,4%

37,0%

216 830,8

246 668,6

278 703,8

287 741,4

308 692,4

45,2%

44,8%

44,3%

49,9%

41,5%

Az egyes MPA forrásokat rendeltetésük alapján soroltuk az aktív eszközök közé, tágabban értelmezve azt, mint az Flt. teszi. A Foglalkoztatási törvényben meghatározott aktív eszközökön kívül (Foglalkoztatási Alaprész és a rehabilitációs célú munkahelyteremtés kiadásai) az aktív eszközök közé soroltuk az e célt szolgáló, EU társfinanszírozásra szánt összegeket. Számításaink ugyanakkor – ismeretek hiányában –nem tartalmazzák a közcélú foglalkoztatásra átadott összegeket. Ugyanis a 2005. évi tervezés sarokszámainak kialakításakor, a „Munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetések”-en belül, a PM nem határozta meg az e célt szolgáló forrásokat. Számításaink szerint 2003-2005. évben a Munkaerőpiaci Alapnál az aktív eszközökre fordított/fordítható források aránya az MPA kiadási főösszegéhez képest fokozatosan mérséklődik. (Hasonló tendenciát mutat az aktív eszközök tervezett kiadásainak az aktív+passzív eszközök együttes kiadásaihoz mért aránya is.) Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti arányú csökkenés akkor következett/következik be, amikor az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatást szolgáló OM pénzeszköz átadás évente 4500-5000 M Ft-tal emeli az aktív eszközök forrását. A passzív eszközökre fordított kifizetés, az MPA kiadási főösszegéhez viszonyítva, ugyancsak folyamatosan csökken, illetve stagnál. 1260/1999. EK rendelet addicionalitásra vonatkozó 11. cikkelyének értelmében, – amely a hazai források Európai Uniós forrásokkal történő kiegészítését jelenti – a tényleges gazdasági hatás elérése érdekében az uniós forrásokból finanszírozott alapok (ESZA, ERFA) előirányzatai nem léphetnek a tagállam köz-, illetve azzal egyenértékű strukturális kiadásai helyébe. E célból a Bizottság és az érintett tagállam meghatározza a köz- és azzal egyenértékű strukturális kiadásoknak a kiindulási szintjét, amelyet a tagállamnak összességében fenn kell 182


tartani. A Bizottság és Magyarország meghatározta többek között az aktív munkaerőpiaci politikára fordítandó kiadásoknak azt a szintjét, amelyet a tagállamnak a programozási időszak folyamán országos szinten fenn kell tartania. Főszabályként a kiadások szintjének legalább meg kell egyeznie az előző programozási időszakban elért, reálértéken számított átlagos éves kiadások öszszegével. Tekintettel arra, hogy a hazai forrásokból finanszírozott aktív munkaerőpiaci eszközök reálértéken csökkenni látszanak, felhívjuk a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy ennek makroszinten történő értékelését is szíveskedjen a végső előirányzatok kialakításánál figyelembe venni.

Központi költségvetési befizetések alakulása A 2183/2004. (VII. 21.), a 2005. évi költségvetés fejezeti keretszámairól szóló Korm. határozat előírta, hogy a Munkaerőpiaci Alap 2005-ben 78 Mrd Ft költségvetési befizetést teljesít, amelyből legalább 52 Mrd Ft a befizetés a „Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása” jogcímen, valamint együttesen legfeljebb 26 Mrd Ft a befizetés az „Aktív korúak rendszeres szociális segélyezése„ és a „Közcélú munkavégzés kiadásaira” és a „Munkanélküli ellátórendszer átalakításához kötődő igazgatási feladatok” jogcímen. Az Alapkezelő a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása címen 2004-ben 31 613,5 M Ft költségvetési befizetési kötelezettséget fizet. Ez várhatóan, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása támogatási igényének mintegy felét fedezi. A 8/1983. (VI. 29.) EÜM-PM együttes rendelet által a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére kialakított dotációs rendszer a korábbi társadalmi-gazdasági viszonyok, a teljes foglalkoztatás körülményei között született. Ez a támogatási forma nem ösztönöz az igazi rehabilitációra. Ez a szabályozás a megváltozott társadalmi gazdasági körülmények és munkaerőpiaci viszonyok között ellentmondásossá vált. A támogatási rendszeren belül a célszervezetek támogatása aránytalanul magas úgy, hogy valójában nem is tekinthetők az EUértelmezések szerint valódi védett szervezeteknek. Ezért szükséges a védett szervezetek újradefiniálása és a jelenlegi célszervezetek akkreditálási eljáráson keresztüli újraminősítése. A terápiás foglakoztatást le kell választani az eredményérdekeltségű foglalkozástól, nincs helye a dotációs rendszerben. A szervezetek követelmény nélküli támogatása helyett a megváltozott munkaképességű személyek tényleges rehabilitációs foglalkoztatását segítő, az ezzel kapcsolatos többletterhek kompenzálását szolgáló támogatási rendszer kialakítására van szükség. Ez van összhangban az EU-követelményekkel is. 2003-ban az FMM-ben megkezdődtek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának és foglalkoztatásának újraszabályozására irányuló munkálatok. Lényeges, hogy az eddigi egycsatornás (minimálbérhez kötődő), célmeghatározás nélküli, a megváltozott munkaképességű személyek számától, illetve a fogyatékosság mértékétől függő, miniszteri rendelet formájában megjelenő szabályozás helyébe többcsatornás (bérhez kötődő, a valós és indokolt többletköltségek megtérítésére irányuló), konkrét finanszírozási célokat megha183


tározó kormányrendelet lépne. Az új jogszabály az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatására történő alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK. rendeletre figyelemmel készül. 2004-ben – az új szabályozás életbe léptetéséig, várhatóan 2005-ben – megszűnik az új célszervezeti kijelölés lehetősége. A normatív alapon működő támogatási rendszer változatlanságát feltételezve az éves támogatási igény további növekedésével lehet számolni. Az MPA az előírt, 52 Mrd Ft költségvetési befizetést tervezte meg 2006-ig (a 2007. évi irányszám 33 000 M Ft). A jelenlegi támogatási rendszer a PM fejezetből történő finanszírozással, az MPA költségvetési befizetésével bonyolódik. A költségvetési és MPA forrásokból finanszírozandó új támogatás címsorát a jövőre nézve célszerű lenne az FMM fejezet keretein belül meghatározni. Az Alapkezelő a 2005. évi költségvetési tervben a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetési kötelezettséget a tervezési köriratnak megfelelő összegben állította be (együtt 26 000 M Ft, mely nincs jogcímekre bontva). A benyújtott költségvetésben a kormányhatározattal ellentétben az Alap ilyen célra történő befizetése 29 300 M Ft-ra emelkedett. Ezzel a Pénzügyminisztérium az Alap teherbíró képességét a központi költségvetési kiadásokhoz való hozzájárulás tekintetében magasabb összegben határozta meg. Az MPA 2005. évi költségvetési tervében a Társadalombiztosítási Alap részére – korengedményes nyugdíjak kifizetésénél keletkező folyó hiány megtérítésére – 730 M Ft-ot állítottak be. Ez megfelel a 2004. évi tervezésnél prognosztizált öszszegnek (a 2006-2007. évi irányszámok 400 M Ft, 100 M Ft).

AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSE Az Flt. szerint a munkaerőpiaci szervezet része az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban: ÁFSZ), amely a Foglalkoztatási Hivatalból, mint szakmai középirányító szervből, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi központokból és azok kirendeltségeiből, valamint a képző központokból áll. A Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok működését az MPA finanszírozza. Az ÁFSZ működése és fejlesztése jogcímen átadott pénzeszköz 2005. évi összege 19 264,9 M Ft, az ÁFSZ központosított kerete jogcímen 237,5 M Ft (2006. évi összegek 20 613,4 M Ft és 254,1 M Ft, a 2007. évi összegek 22 056,4 M Ft és 271,9 M Ft). Az MPA költségvetéséből az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működésére és fejlesztésére átadott összeg bevételként a központi költségvetés FMM fejezet 2. 3. címében jelenik meg. További felhalmozási kiadások MPA-ból finanszírozott forrását jelenti az FMM fejezet 8. cím 3. 4. alcím. Az MPA-ból finanszírozott működési kiadásokat az FMM Gazdasági Főigazgatósága tervezte. Tervezésnél betartották a tervezési köriratban előírtakat. Az ÁFSZ működését illetően 20 M Ft költségvetési támogatás zárolása történt meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Alapból finanszírozott előirányzat marad-

184


ványok véleményünk szerint nem a központi költségvetést, hanem az Alapot illetik meg. Az Igazgatóság a működést illetően a PM által kiadott tervezési körirattal megegyezően 5%-os támogatás előirányzat csökkentéssel tervezett. A létszám és a személyi juttatások kiadásait és annak kapcsolódó járulékait az FMM az ÁFSZ-t illetően megtervezte. A 13. havi illetmény biztosításáról, a 2005. január 1-jén hatályba lépő illetményemelés fedezetéről nem az MPA eszközeiből gondoskodik. A munkaügyi szervezetben létszámleépítést nem terveznek. A munkaügyi szervezet tervezett létszáma 3994 fő, mely megegyezik a 2004. évi korrigált engedélyezett létszámkerettel. 2004-ben az ÁFSZ létszámát 187 fővel csökkentették, aminek a költségkihatása 291 M Ft. Az Unióhoz való csatlakozással 450 főt érintő többletfeladat jelentkezett a szervezetben. A feladatellátást a munkaerőpiaci szervezet változatlan létszámmal fogja végezni.

AZ EURÓPAI UNIÓS

TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ MUNKAERŐ-

PIACI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK ÉS AZ

MPA

KAPCSOLATA

A Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására készült el a Nemzeti Fejlesztési Terv, melynek alapján Magyarország öt operatív programot dolgozott ki, közöttük a Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Programot (HEF OP). A HEF OP a 2004-2006. közötti időszakra vonatkozó teljes költségvetése 750 millió EUR (191 Mrd Ft). Ebből mintegy 563 millió EUR közösségi támogatás, amit a hazai – elsősorban központi – források további 187 millió EUR-val egészítenek ki. A HEF OP elsődlegesen az Európai Szociális Alap támogatásaira épül, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai is kiegészítenek. Az Európai Uniós források felhasználásához hazai forrásként az MPA hozzájárulása szerepel 2004-ben. A 2004. évi költségvetésben betervezett 5567,4 M Ft, ami összesen a 22 270 M Ft felhasználását teszi lehetővé. 2004. folyamán egyetlen szerződés kötetett meg a munkaerőpiaci szervezetek fejlesztése program keretében, amelynek során az Irányító Hatóság 1632 M Ft előleg folyósítását engedélyezte. Ennek hazai forrása az MPA átadása az EU társfinanszírozásra volt. A 2005. évi tervezésnél az Alap teherbíró képességét figyelembe kellett venni, így a 2005. évi MPA hozzájárulás 2 részre oszlik, első részét a munkanélküliség kezelését az FA alaprész, a Felnőttképzés és szakképzés fejlesztése programokat az FKA Alaprész finanszírozza. Az Alapkezelő által tervezett kiadások: M Ft-ban (árf: 255 HUF/EUR) Megnevezés (év) 2004 2005 2006 2007

EU kötelezettség-vállalás kerete Összes költség*

Közösségi hozzájárulás*

44738 63871 82749

33554 47903 62061

Hazai hozzájárulás* 10233 15098 20688

Ebből: MPA hozzájárulása összesen

MPA FA

5567,4 6607 8564 9500

4295 4591 5904 6500

MPA FKA

1272,4 2016 2660 3000

*A kötelezettségvállalás erejéig a pénzügyi kifizetés áthúzódhat 2007-2008. évekre

185


Megállapítható, hogy az aktív munkaerőpiaci intézkedések támogatása, a küzdelem a társadalmi kirekesztődés ellen, az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása, valamint az oktatás a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás infrastruktúrájának fejlesztése prioritások hazai forrás tekintetében nem támaszkodhatnak az MPA társfinanszírozására, tekintettel arra, hogy a hagyományos kiadási kötelezettségek és legfőképp a költségvetési befizetési kötelezettségek behatárolják az Alap fizetőképességét.

186



A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (továbbiakban: Alap) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (továbbiakban: Atv) 62. § (1) bekezdésének megfelelően a radioaktív hulladékok végleges, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását biztosítja és kizárólag ezt a célt szolgálja. Az Alap kezelője az Országos Atomenergia Hivatal (továbbiakban: OAH). Az OAH-n belül az Alapkezelő önálló szervezeti egységként működik (Központi Nukleáris Alap Kezelő Szakiroda). Az Alappal az OAH felügyeletét ellátó (belügy)miniszter rendelkezik. Az OAH által alapított 100%-os állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (továbbiakban: Kht.) végzi a radioaktív hulladékok végleges elhelyezését, valamint az atomreaktorok kiégett üzemanyagának átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését, üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelését. A Kht. tevékenységének pénzügyi forrását az Alap biztosítja. Az Alap költségvetését megalapozó terveket a Kht. készíti el. Elvégzi az Alapba történő befizetési kötelezettségek meghatározásához szükséges számításokat és költségbecsléseket. Minden évben felülvizsgálja az Alapból finanszírozandó tevékenységek és a bevételi források közép- és hosszú távú tervét. Ennek célja, hogy a távoli jövőben esedékes kiadásokra reális fedezetet biztosítson az Alap, érvényesüljön az az alapelv, hogy az atomenergiát felhasználó fizet a felhasználásból fakadó jövőben esedékes költségek miatt. A Kht. által készített terveket (az Alapkezelővel történő egyeztetést követően) a KNPA Szakbizottsága értékeli és előzetes állásfoglalást alakít ki a miniszteri döntéshez.

A 2005.

ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERV

A Kht. a 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. §-ában előirt tervezési feladatának eleget téve elkészítette az Alapból finanszírozandó tevékenységek negyedik közép és hosszú távú tervét. Az Alapkezelő szakirodával történt egyeztetést követően a KNPA Szakbizottsági ülésén tárgyalták a tervet. A KNPA Szakbizottság 2004. május 12-i ülésén a tervvel egyetértett és jóváhagyásra javasolta az Alappal rendelkező miniszternek. A belügyminiszter a tervet május 26-án jóváhagyta.

187


A negyedik közép és hosszú távú terv szervesen illeszkedik a harmadik közép és hosszú távú tervhez. Továbbra is stratégiai cél: • a nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése Püspökszilágyon, • az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése egy új létesítményben, •

az ország területén mélygeológiai formációban kialakítandó tároló létesítése a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére,

• a kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása, • a Paksi Atomerőmű lebontása a „felügyelet melletti elzárás 70 évre” verzió figyelembevételével. A terv nem veszi figyelembe a Paksi Atomerőműben 2003. áprilisában az üzemanyag kazetták tisztítása során történt üzemzavart, mivel a tervkészítés időpontjában az ezzel kapcsolatos várható feladatok (jövőbeni tárolás) még nem ismertek. A kiégett fűtőelemek visszaszállításával kapcsolatosan aláírt magyar-orosz jegyzőkönyv nem befolyásolta a tervet, mivel akkor is kell hazánknak egy nagy aktivitású tároló, az egyéb nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú hulladékok végleges elhelyezésére. 2004. április 29-én olyan megállapodás megkötése történt, ami az Európai Unióhoz való csatlakozás után is biztosítja Magyarország számára a kiégett kazetták oroszországi visszaszállításának jogi lehetőségét.

A tervben nem veszik figyelembe az atomerőmű élettartamának esetleges meghosszabbításával és teljesítménynövelésével kapcsolatos hatásokat, mivel ezek hatósági engedélyeztetése még nem történt meg. Az Alapkezelő által elkészített 2005. (2006-2007.) évre szóló költségvetési tervezet a negyedik közép és hosszú távú terv alapján készült. A szeptember közepén történt kormányzati döntéseket követően az Alap bevételi oldala változatlan maradt, a kiadási oldal 8127,9 M Ft-tal csökkent, így az Alap tartaléka tovább nő.

A bevételek tervezése A 2003. évi bevételek 23 703,2 M Ft-ra (100,7%-ra) teljesültek. A várható 2004. évi bevétel 27 522,1 M Ft, amely az előirányzottat 310 M Ft-tal meghaladja. A többletet a január hónapban befolyt központi költségvetésből származó értékállóságot biztosító támogatási összeg okozza. A tervezett 2005. évi bevétel 29 506,1 M Ft, amely 107,2%-a a 2004. évi várhatónak. A 1984 M Ft-os bevétel növekedést a központi költségvetésből származó támogatás okozza.

188


A 2005. évi bevételek 62,3%-át a jövőbeni feladatokhoz szükséges tartalékképzésre szánják. A tartalékképzés a 2004. évinél 617,7 M Ft-tal több.

A Paksi Atomerőmű Rt. befizetése Az atomerőmű tervezett üzemideje 30 év, így várhatóan az erőművet 2017-ben leállítják (ha az élettartam meghosszabbításra irányuló erőfeszítések nem vezetnek eredményre). A Kht. közép és hosszú távú terve alapján az atomerőmű 2017ig teljesít befizetést az Alapba.

A Paksi Atomerőmű Rt. 21 081,5 M Ft befizetést teljesített 2003-ban az Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. A várható (előirányzott) 2004. évi befizetés 23 930,6 M Ft. A tervezett 2005. évi befizetés 23 709,6 M Ft, amely a Magyar Energia Hivatal egyetértésével került megállapításra. A befizetés mértéke eddig évről évre emelkedett, a terv alapján azonban a 2005. évi kevesebb lesz (221 M Ft-tal) a 2004. évinél. Az Alapból finanszírozandó tevékenységek harmadik közép és hosszú távú tervében 2004-től 2012-ig 23 930,6 M Ft terveztek (2004. évi áron). A negyedik közép és hosszú távú tervben ez csökkent 23 709,6 M Ft-ra (2005. évi áron).

A befizetés mértékének változását a dollár/forint árfolyam ingadozása okozta. Az atomerőmű által teljesítendő befizetést a felmerülő kiadások határozzák meg. Ezen kiadások költségvonzatát nemzetközi szakirodalmi (dollárban meghatározott) adatok alapján képzik. A tervben előírt 2017. évig tartó befizetések 2005. évre diszkontálva 296,1 Mrd Ft-ot jelent. A befizetést úgy határozzák meg – atomerőmű élettartalmának esetleges meghosszabbítását figyelmen kívül hagyva –, hogy fedezzék az Alapból finanszírozandó 2108. évig tartó tevékenységeket. A befizetés miatti költségnövekedést a PA Rt. a fogyasztókra terheli a villamos energia árán keresztül.

Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése Az engedélyesek befizetéséből származó bevétel a beszállítások mértékétől függ, mert a díjtételek hatósági fix díjasok. Az engedélyesek befizetéseiből 2005. évre tervezett bevétel 6,5 M Ft, amely megegyezik a 2004. évi várható bevétellel. Az engedélyesek befizetéseiből származó 2003. évi bevétel 8,8 M Ft-ra teljesült.

A központi költségvetéstől kapott támogatás 2003-tól kezdve a központi költségvetés újból biztosítja a támogatást. Az Atv. 64. § (2)-(3) bek. alapján 2003. január 30-án az Alap 2612,9 M Ft támogatást kapott. A 2004. évi költségvetési támogatás az előirányzottat 310 M Ft-tal meghaladva 3585 M Ft-ra teljesült.

189


A 2005. évre tervezett költségvetési támogatás 5790 M Ft, amely összeget a Magyar Államkincstárral egyeztették. Az Alap 2003. évi záró (47,2 Mrd Ft) és várható 2004. évi záró felhalmozott egyenlegét tekintve (65 Mrd Ft) a tervezett támogatás az értékállóságot biztosítja.

Kiadások Az Alapkezelő által elkészített költségvetési terven a kiadási főösszeg 19 238,5 M Ft volt, amely kormányzati döntést követően lecsökkent 11 110,6 M Ft-ra. Ez a tervezett éves bevétel 37,7%-a. Ez a várható 2004. évi kiadás 114,0%-a. A 2005. évi költségvetési tervjavaslat nem vette figyelembe a tervezési körirat követelményét. A tervezési körirat az Alap költségvetési tervezeténél előírta, hogy a kiadásokat úgy kell megtervezni, hogy az előző évihez képest 8%-os növekményt lehet figyelembe venni. Ez a korlátozás a 2005. évi költségvetési fejezeti keretszámokról szóló 2183/2004. (VII. 21.) Korm. határozatban nem jelent meg. Ezen kiadási főösszeg mellett – a Kht. szerint – a kis- és közepes aktivitású hulladéktároló (Bátaapáti) befejezési határidejét (2008. év) tartani nem tudják. A nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló további kutatása pedig leállna. A tervezett összegből (1 Mrd Ft) az eddigi eredmények archiválását és a monitoring tevékenységet tudják fedezni. A 2004. évi költségvetésben az Alap kiadása 6,5 Mrd Ft-tal alacsonyabb, mint a Kht. által készített tervben szerepelt. A csökkentés jelentősen (4,4 Mrd Ft-tal) a kisés közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítését, és a (1,6 Mrd Ft-tal) a nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítését érintette.

A kiadások 73,6%-a (8176,6 M Ft) felhalmozási kiadás, 26,4%-a (2934 M Ft) működési kiadás. Az államháztartáson kívülre adott pénzeszköz (a Kht.-nak) 10 335,8 M Ft, ami az összes kiadás 93,0%-a.

Felhalmozási kiadások A felhalmozási kiadás 2003-ban 6716,5 M Ft volt, 2004-ben várhatóan 7294,2 M Ft lesz, míg a 2005. évi terv 8176,6 M Ft. A kis és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítésére tervezett 2005. évi kiadás 3400 M Ft a 2004. évi várhatónak a 131,9%-a. Az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése egy, valamennyi műszaki és biztonsági szempontoknak megfelelő, új létesítményben kerülhet sor. Bátaapáti (Üveghuta) térségben az Alappal rendelkező miniszter által jóváhagyott 2001-2004. évekre készült Kutatási Program alapján folyik ennek a felszíni kutatása és biztonsági értékelése. A 2005-2007. közötti időszakra vonatkozó kutatási program várhatóan még idén ősszel elkészül.

190


2005-2007. között 2005. évi árszínvonalon tervezve 19 097,4 M Ft-os beruházás szükséges ahhoz, hogy 2008-ra a tároló elkészüljön. A megvalósításához azonban szükséges a Parlament előzetes elvi hozzájárulása (Atv. 7. § (2) alapján). A püspökszilágyi RHFT beruházás 2005. évi tervezett kiadása 980 M Ft, amely a 2004. évi várható kiadás 106,1%-a. A püspökszilágyi RHFT üzemeltetési engedélyének meghosszabbítása érdekében 2002-2005. évre készített – a miniszter által jóváhagyott – biztonságnövelő program alapján folytatódik a munka. A terv alapján 2009-re befejeződnek a biztonságnövelést szolgáló beruházások. A nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítésére tervezett 2005. évi kiadás 1000 M Ft (2004. évi 2577 M Ft). 5 éves (2003-2008. évekre szóló) kutatási program készült a nagy aktivitású és hosszú élettartalmú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének előkészítésére. 1998. végén a nagy aktivitású hulladéktároló létesítésére irányuló vizsgálatok lezárultak. A zárójelentés szerint nem merült fel olyan körülmény, amely a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok Bodai Aleurolit Formációban (BAF) történő végleges elhelyezését szolgáló létesítmény kialakítását lehetetleníti. 1999. nyarán egy előterjesztés készült egy föld alatti kutatóbázis létesítésére, a BAF minősítésére és további kutatásra, ezt azonban az akkori gazdasági miniszter elvetette. A nagy aktivitású hulladéktároló létesítésére irányuló feladat újból 2003-ban (miniszteri jóváhagyás után) folytatódhatott.

A kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának (KKÁT) bővítésére tervezett 2005. évi kiadás 2700 M Ft, felújítására 46,6 M Ft. A 2004. évi várható kiadás bővítésre 987,2 M Ft, felújításra 181,2 M Ft. Az atomerőműben keletkezett kiégett fűtőelemek átmeneti tárolását a KKÁT folyamatos bővítésével és a már üzemelő modulok felújításával biztosítják. 20042007. között a 12-16 sz. kamramodulok készülnek el. A 2003. évi paksi üzemzavar következtében keletkezett sérült üzemanyag-köteg átmeneti és végleges elhelyezésének módszeréről koncepcióterv készül. 2005-ben a sérült kazettákkal kapcsolatos feladatokra 50 M Ft-ot elkülönítenek. Várhatóan 5 év múlva 2010-ben kerülhet sor a fűtőelemek átmeneti tárolásának megvalósítására a KKÁT-ban. A Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése Az atomerőmű első reaktorát 1982-ben kapcsolták az országos hálózatra, a negyedik reaktor üzembe helyezésére pedig 1987-ben került sor. Az atomerőmű tervezett üzemideje 30 év, így az atomerőművet 2017-ben leállítják, ha az élettartam meghosszabbításra irányuló erőfeszítések nem vezetnek eredményre.

Annak érdekében, hogy a világban folyó műszaki fejlesztések és a felszaporodó tapasztalatok beépüljenek a felkészülésbe, periodikusan felül kell vizsgálni a leszerelési tervet. Jelenleg a legkedvezőbb változat, hogy az atomerőmű folyamatosan őrzött-ellenőrzött lezárt állapotban marad 70 évig. A Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése érdekében a 2005. évi tervezett kiadás 50 M Ft (2004. évi 47,8 M Ft). 2005-2006. között készül el a leszerelési terv elkészítéséhez szükséges számítógépes adatbázis. 191


Működési kiadások Az Alap 2003. évi működési kiadás 2467 M Ft, a várható 2004. évi 2450,1 M Ft. A tervezett 2005. évi működési kiadás 2934 M Ft, amely 19,8%-kal magasabb, mint 2004-ben. A tervezett bevétel 11,1%-a a működési kiadások fedezetét biztosítja. Hulladéktárolók és Kht. működtetése A tervezett működési kiadásokból 1869,9 M Ft (57,2%-a) a Kht. és a hulladéktárolók működését szolgálja, amely 6,1%-os növekedést jelent 2004-hez képest. A kiégett kazetták átmeneti tárolójának (KKÁT) működtetésére tervezett 2005. évi kiadás 785,4 M Ft, a Kht. és a püspökszilágyi hulladéktároló működtetésére tervezett kiadás 1084,5 M Ft. Felügyeleti díj fizetési kötelezettség Az Atv. 19/A. § (2) bekezdés alapján a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójában tárolt előző év végi kiégett kazetták darabszáma után hatósági felügyeleti díjat (75 000 Ft/db) kell fizetni az OAH-nak. 2004. január 1-jén 3600 db kazettát tároltak a KKÁT-ban. Ezek után 2004-ben várhatóan 10 M Ft-tal többet kell fizetni, mint a költségvetésben szerepel (öszszesen 270 M Ft-ot). A 2005. évi tervezett felügyeleti díj 289,3 M Ft, amely öszszeget 3857 db kiégett kazetta tárolását becsülve határozták meg. Önkormányzatok támogatása Az atomtörvény 10. § (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a radioaktív hulladéktároló engedélyezése a létesítmény környezetében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében elősegítse társadalmi ellenőrzési és információs társulás létrehozását, és annak tevékenységéhez támogatást adjon. A 240/1997. (XII. 18) Korm. rendelet 8. § (1) bekedzés előírja, hogy az Alap javára történő befizetéseknek forrást kell biztosítania a meglévő és újonnan épülő radioaktív hulladéktárolók működtetésével kapcsolatos társadalmi ellenőrzés és információs tevékenység finanszírozására is.

Az Alapból 2003. évben a 4 ellenőrző és információs társulás és 34 önkormányzat részesült 503,4 M Ft támogatásban. 2004-ben várhatóan 372,9 M Ftot fizetnek ki támogatásra. 2005-re 709,8 M Ft-ot terveztek, amely 190,3%-a a 2004. évinek. Az előirányzott összeg a felhalmozási kiadások 8,7%-a. A társulásokkal kötött szerződések alapján a támogatás az adott térségben esedékes beruházási tevékenységek 5-10%-a. Az alapkezelő (OAH) működési kiadása Az Alapkezelői feladatok ellátása miatt felmerült költségeket az Alap terhére lehet elszámolni. (41/2004. (VII. 7.) BM rendelet 3. § (2) bek.)

192


2004-ben az alapkezelőnek 54 M Ft-os kifizetés teljesítése várható. A 2005-ös évre az Alap működtetési költségére tervezett kiadás 65 M Ft, amely 20,4%-os növekedést jelent 2004. évhez képest. A növekedés oka az infláción túl a 6,5%os illetményemelés és a 13. havi illetmény fedezet biztosítása.

Az Alap éves egyenlege és felhalmozott pénzeszköze Az Alap pénzeszközeit a kincstári egységes számlán elkülönítetten tartja nyilván. Az Alap 2003. évi záró egyenlege 47 244,7 M Ft. A várható 2004. évi egyenleg +17 777,8 M Ft. A várható záró egyenleg 65 022,5 M Ft. Az Alap 2005. évi tervezett egyenlege +18 395,5 M Ft, amellyel a felhalmozott pénzeszköze 83 418 M Ft-ra emelkedik.

A 2006-2007.

ÉVEK KÖLTSÉGVETÉSE

Az Alap 2006-2007. évekre tervezett előirányzatai a negyedik közép és hosszú távú tervben foglalt feladatokhoz elkészített költségbecslések alapján készültek, a várható árszínvonal emelkedés figyelembe vételével. Az Alap 2006. évi tervezett bevételi előirányzata 30 784,8 M Ft, kiadása 20 584,7 M Ft. A bevétel 4,3%-kal, a kiadás 85,3%-kal emelkedne 2005-höz képest. A nagymértékű kiadásnövekedést a 2005. évi kiadások korlátozása okozta. Az Alap 2007. évi tervezett bevételi előirányzata 31 862,3 M Ft, kiadása 16 704,9 M Ft. A bevétel 3,5%-kal emelkedne, a kiadás 18,8%-kal csökkenne 2006-hoz képest.

Utóellenőrzés A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésének ÁSZ véleményezése során a kormány felé tett javaslat – a Bátaapáti (Üveghuta) területén létrehozandó tároló megvalósításának tervének előterjesztése – nem valósult meg. A 2003. évi zárszámadási ellenőrzés kapcsán (az önkormányzatok támogatási rendszerével összefüggő) tett javaslatok kidolgozása folyamatban van.

193


LXVII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP A WESSELÉNYI MIKLÓS ÁRALAP

ÉS

BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI

A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot (továbbiakban: Alap) a 2003. augusztus 1-jén hatályba lépett 2003. évi LVIII. törvény hozta létre. Az Alap az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap. A törvény kritériumainak megfelelő szerződők rendszeres befizetéseik ellenében víztöbblet (árvízből és belvízből származó, a medréből kilépő vízfolyás vagy állóvíz) okozta káresemények miatt kártalanításra szereznek jogosultságot. Az Alappal a Pénzügyminiszter rendelkezik, az Alapkezelő a Magyar Államkincstár, az Alap működtetését a Finanszírozási Igazgatáson belül működő Alapkezelési Önálló Osztály látja el.

AZ ALAP 2004.

ÉVI MŰKÖDÉSE, ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÁRHA-

TÓ TELJESÜLÉSE

Az Alap bevételei • a szerződések alapján történő rendszeres befizetések, • az önkéntes, nem rendszeres befizetések és adományok, • nemzetközi segélyek • a költségvetési támogatás (az Alap kötelezettségeinek fedezetlen részére). A bevételek összege és struktúrája jelentősen eltér az előirányzottól. A tervezett 329,8 M Ft helyett az év végi teljesítés várhatóan 114,1 M Ft lesz. A bevételi előirányzatok több mint felét kitevő rendszeres befizetésekből az első félévben 0,8 M Ft folyt be. Az I. félévben megkötött szerződések 2004. évi díjelőírása (töredékév!) 1 028 548 Ft, amely 6812 Ft/szerződés átlagos díjat jelent. (E szerződések 2005. évi díja 1 532 779 Ft lesz, ami szerződésenként átlagosan 10 024 Ft.) Az alacsony mértékű befizetés következtében az Alap működési költsége költségvetési támogatásból fedezhető. Az eredetileg 147,8 M Ft-os költségvetési támogatás a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 1. számú melléklete alapján zárolt 42,9 M Ft-tal kevesebb. Júliusban további 4,2 M Ft zárolására került sor,

194


így a költségvetési támogatás előirányzata várhatóan 100,7 M Ft-ra teljesül év végéig. Önkéntes, nem rendszeres befizetések és adományok, valamint nemzetközi segélyek nem voltak, és várhatóan nem is teljesül az előbbi kategóriában előirányzott 12 M Ft. Új előirányzatként jelent meg a működési célú végleges pénzeszköz-átvétel államháztartáson belülről, amelyre 12 M Ft érkezett egy KvVM-mel kötött megállapodás alapján. Az előző évi maradvány 110,8 M Ft volt. A törvény alapján a bevételek és az év végi maradvány nem vonható el.

Kiadások Az Alap 2004. évi egyetlen kiadási előirányzata működési költség, amit az alapkezelő Kincstár használ fel. Az előirányzott 329,8 M Ft helyett az alapkezelő a bevételekkel egyező 114,1 M Ft kiadás teljesülését várja év végére. Ez az összeg – esetlegesen felmerülő – kártalanítási kiadást nem tartalmaz. Az I. félévben az Alapkezelőnek 52,5 M Ft-ot utaltak át, amelyből az 30,7 M Ft-ot költött el. Ennek jelentős része (35%-a) bér és (35%-a) tárgyi eszköz beszerzés (laptop, nyomtató, fénymásoló, iratmegsemmisítő) volt. Annak ellenére, hogy az utóbbiak egyszeri költségek, nem lehet levonni a II. félévre tervezett működési költségből, mert ilyen jellegű (sőt, az Alapkezelő előzetes kalkulációja szerint nagyobb volumenű) költségekre a II. félévben is számítani kell. Pl.: könyvvizsgálati díj, az ún. tételesen el nem számolható költségek (fűtés, villany), a megindított közbeszerzési eljárási költségek is, illetve a területi Igazgatóságoknak előirányzott bér, gépkocsihasználat és telefonköltség kiadás, melyre vonatkozóan teljesítés még nem történt. A szerződések alacsony száma miatt nem folytatódott idén a számítástechnikai program kidolgozása sem. Elkészült a követelményelemzés, a rendszerterv kidolgozása pedig még folyamatban van. Ezek alapján a programozási kiadásokra az Alapkezelő év végéig összesen 6,6 M Ft-ot számolt, melynek 80%-a a II. félévre vonatkozik. A teljes összegével, 24,4 M Ft-tal növeli a II. félév várható kiadásait a marketing költség. Ennek összege a zárolt bevételek és az ez évre tervezett kiadások különbségeként került meghatározásra, annál az oknál fogva, hogy 2003ban, bár jelentősebb összeg volt marketingre tervezve (48,6 M Ft), felhasználni mégsem tudták azt – akkor a működés késlekedése miatt, idén a maradványra vonatkozó szabályok miatt (a maradvány nem vonható el). Kérdéses azonban, hogy az idei marketingköltség-előirányzatból indokolt-e kifizetést teljesíteni – a lakosság körében már végzett intenzív tájékoztatások mellett – az év hátralévő részében. Mivel ilyen kiadásra az elkövetkezendő években is tervezett az Alap, indokolt lenne az Alapkezelő marketingre szánt idei pénzigényét újragondolni.

Az Alapkezelő kalkulációjában 11,4 M Ft tartalékra tart igényt, mely a működési költségének 10%-a.

195


Működés Az Alapkezelő a zárolásra vonatkozó intézkedések után a fennmaradó bevételekhez igazította a kiadásait. Tekintettel arra, hogy a Kincstár így is biztosítani tudta, hogy az érintettek megfelelő információkhoz juthassanak az Alap nyújtotta lehetőségről, elmondható, hogy a zárolás nem akadályozta érdemben az Alap működését, elindítását. Az, hogy később sem léptek fel problémák az Alap működési költségeinek elégtelensége miatt, az annak is köszönhető volt, hogy az érintettek közül kevesen kötöttek szerződést. 2004. augusztus 15-ig az Alappal összesen 159 szerződést kötöttek, mely 89 db ingatlanra vonatkozik. Az Alapkezelő az idei év végére 200 db kártalanítási szerződés létrejöttével számol. Az Alapkezelő az önkormányzatokkal együttműködve próbálja megszervezni a szerződések megkötését, illetve ezek megkötésére buzdítani a veszélyeztetett területen élőket. A Kincstár munkatársai maguk is 459 településen jártak, hogy megismertessék az Alap nyújtotta lehetőséget. A szisztematikus értesítési, szervezési munka ellenére az eredmény messze elmaradt a 2004-re várt 42 ezer szerződés megkötésétől.

A Kincstár a szerződésszám emelkedésének zálogát a szerződéskötés professzionalizálásában látja, így a 33/2003. (XII. 9.) PM rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazásával élve a szerződéskötések előkészítésére közbeszerzési eljárást indított, míg a c) pont szerint az ingatlanokban keletkezett károk felmérésére – szintén közbeszerzési eljárásban kiválasztásra került szakértő céggel – szerződést írt alá. 2004. július 6-án létrejött az Alap és a PM közt a 33/2003. (XII. 9.) PM rendelet 7. § (1) bekezdés szerinti megállapodás, melynek célja, hogy az Alap felhasználását szabályozza. Rögzíti, hogy „az éves költségvetési tervezés során csak (…) az Alapkezelő káresemény nélküli működéséhez szükséges kiadások előirányzására kerülhet sor”, valamint hogy „az Alap éves költségvetésében szereplő kiadási előirányzatok nem foglalják magukba a káresemény bekövetkezésekor felmerülő kiadásokat”. Így sem a káreseménykor felmerülő működési költségek, sem maga a kártalanítás összege nem áll rendelkezésére előre az Alapnak, ezért a megállapodás szabályozza azt, hogy – esetleges káresemény alkalmával ezen kiadások fedezése céljából – miként kér engedélyt az Alapkezelő a KESZ igénybevételére a pénzügyminisztertől. 2004. augusztus 11-én megbízási szerződést írt alá az Alapkezelő a fentiekben említett közbeszerzési eljárásban nyertes céggel (MARSH Kft.) kárszakértői vélemények elkészítésére. Az Alapkezelő kizárólag szakértői vélemény elkészítéséért fizet, 500 szakvélemény fölötti rendelés esetén 10%-kal alacsonyabb díjért. A szakvélemények díja területileg is differenciált, Pest megyében 20%-kal olcsóbban vállalta a cég ezek elkészítését. 2004-ben a jelentés elkészítéséig káreseményre vonatkozó bejelentés és igény nem érkezett az Alaphoz.

196


AZ ALAP 2005.

ÉVI TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSE

Bevételek A 2005-re előirányzott összes bevétel 90 M Ft. Az Alap bevételeinek tervezése a 2004. évi tapasztalatok alapján már alacsonyabb mértékben vette figyelembe a rendszeres befizetéseket, mint egy évvel korábban. Így a rendszeres befizetések előirányzataként 5,5 M Ft-ot állapítottak meg. Ennek megtervezésekor 600 új szerződés megkötésével számoltak, mert a közbeszerzési eljárásban nyertes cégtől azt várják, hogy személyre szólóbban és célirányosabban tudja végezni a szerződéskötési munkát. A 600 új szerződés az eddigi 159-hez viszonyítva így is optimistának mondható, különös tekintettel arra, hogy az érintettek azt tapasztalhatják, hogy állami részről szerződések nélkül is kártalanításhoz jutnak. A szerződésszám óvatos növekedésével való tervezésben az érintett 1113 önkormányzattól visszaküldött kérdőíveknek is szerepe van, mert ezekben 165 709 lakóingatlant jelöltek meg veszélyeztetett területen lévőnek. E nagyságrend ellenére az alacsony szerződéskötési hajlandóság miatt 600-nál több új szerződéssel semmiképp nem lett volna indokolt tervezni.

Az Alap saját bevételei nehezen tervezhetők, azonban volumenében nem jelentős egy-kétszáz szerződés eltérése. Ez az eltérés a bevételi oldalon 1-2% lenne az összes bevételhez képest, kiadási oldalon kb. 2,5-5% az összes kiadáshoz képest. A 2004-es tapasztalatok alapján önkéntes, nem rendszeres befizetéssel, nemzetközi segéllyel nem terveztek. A bevételi előirányzatok közül a legnagyobb a költségvetési támogatás (84,5 M Ft), amelynek tervezésénél figyelembe vették a tervezési körirat azon szabályát, miszerint nagyságát az idei zárolás után megmaradt összegnél 5%kal alacsonyabban kell megállapítani. Az így kialakított támogatási keretszám tartalmazza a tervezési körirat 5. oldalán felsoroltak fedezetét.

Kiadások Az Alap egyetlen kiadási előirányzata az Alapkezelő működési költsége, amely a bevétellel megegyező, 90 M Ft. Az Alap egyenlege 2005-ben nullszaldós. A 2005. évi működési kiadások nincsenek törvényileg további előirányzatokra bontva, azonban erre vonatkozóan az alapkezelő ismertette a kalkulációját. Ezek között szerepel 23 M Ft bér és járulék, 6,5 M Ft tételesen el nem számolható költség, 0,5 M Ft gépkocsihasználat, 10 M Ft marketing, 10 M Ft újsághirdetés, 14,5 M Ft programozói kapacitás, 2 M Ft tanácsadás, 5 M Ft tárgyi eszköz beszerzés, 0,3 M Ft közbeszerzés, 0,2 M Ft szaklapvásárlás, 4,1 M Ft könyvvizsgálat és az alábbiakban ismertetett szerződéskötéshez kapcsolódó költségek.

197


Nehéz megtervezni, hogy mennyiben lesz szükség újsághirdetések mellett külön marketingre és fordítva, vagy hogy a szerződésszám növekedésének függvényében szükség lesz-e a programozói kapacitás bővítésére. A szerződések alacsony száma miatt az Alapkezelő mindenesetre a jelenlegi 1 fő betöltetlen státuszát nem tervezi betölteni. Az Alapkezelő a szerződéskötésekre MÁK költséget irányzott elő, mely tartalmazza a szerződések kötésének, kezelésének díját úgy, hogy a kötés évében 10 E Ft, a további években 5 E Ft szerződésenként. 2005-től már a területi Igazgatóságokon felmerülő munkabért is a szerződésre elszámolható díj részének tekintik. (Az Igazgatóságok részére ezen felül csak a telefon és a gépkocsi költség megtérítésével számoltak: összesen 1,5 M Ft-ot.) A szerződéskötésben segédkező megbízott cég esetében pedig cél az, hogy a 10 E Ft-ot az általa szerződéskötés-előkészítéséért felszámolt díj se haladja meg, azonban az a közbeszerzési eljárásban fog kiderülni, hogy ez reális feltétel lehet-e. Fenti költségek tehát 2005-re – a szerződések tervezett számával összhangban – 7 M Ft a MÁK oldalán és 5 M Ft a megbízott oldalán, így összesen 13 M Ft.

A 2006-2007.

ÉVEK TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSE

Az Alapkezelő mérsékelten növekvő rendszeres befizetéssel, és 2005-höz képest mérsékelten csökkenő, majd ismét növekvő költségvetési támogatás bevételi előirányzattal tervezve, 2006-ra 77 M Ft, 2007-re 82 M Ft bevételt tervezett. A növekvő rendszeres befizetést a növekvő szerződésszám indokolja, 2006-ban és 2007-ben 250-250 új szerződéssel számoltak, melynek bevétele 7,7 M Ft és 10 M Ft. A költségvetési támogatás tervezésénél számolni kellett azzal, hogy az Alap indulásához szükséges egyszeri feladatokhoz kapcsolódó költség 2006-ra csökkenni fog, de azzal is, hogy a megnövekedett számú szerződés nyomán 2007-re a szerződések kezelése is több kiadással jár az Alapkezelőnél. Ennek megfelelően 2006-ra 69,3 M, 2007-re 72 M Ft lett a költségvetési támogatásra az irányszám. A kiadások 2006-ban és 2007-ben is kizárólag az Alapkezelő működési költségét fedezik, megegyeznek a bevételekkel, így egyenlegük nulla.

198

C. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ALAPJAI


LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLATA KIDOL-

GOZÁSÁNAK ELŐÍRÁSAI ÉS TELJESÍTÉSÜK A költségvetés kidolgozásának törvényi előírásait az Áht. tartalmazza. Az Áht. 51. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői alaponként az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közreműködésével elkészített társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze”. A Ny. Alap tervezésére további szabályokat a 86. § tartalmaz, ami előírja az Alap kiadási és bevételi előirányzatainak öt évre, a demográfiai folyamatoknak ötven évre vonatkozó előrejelzését és bemutatását, valamint tartós egyensúly-hiány esetén kormányzati kötelezettségként fogalmazza meg a kiadások egyensúlyát helyreállító javaslat megfogalmazását. Előírja a szabályozás továbbá, hogy a magánnyugdíj rendszer miatti kiesések hiányt nem keletkeztethetnek, annak fedezetét a központi költségvetésben kell tervezni. A 86/A. és a 86/F. §-ok pedig az általános költségvetési tervezési szabályoktól való eltérést rögzítik. Ez utóbbiak száma az Áht. elmúlt évekbeli módosítása során szűkült, az Alap vonatkozásában eltérés a tartalékképzési lehetőség biztosításában és a költségvetés címrend szerinti tagozódás rögzítésében jelentkezik. Az ONYF, mint központi költségvetési szerv, és mint alapkezelő vonatkozásában pedig „specialitást” a felügyeletet ellátó miniszter megnevezése és néhány tervezési fogalomértelmezés jelent. Az ONYF – a jelentés többi pontjában részletezettek szerint – eleget tett az Áht. 51. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak. A 86. §-ban foglaltaknak ugyanakkor csak részben. A korábbi évek gyakorlatának és a tervezési köriratnak megfelelően 3 évre mutatják be a kiadási és bevételi előirányzatokat. A demográfiai folyamatok 50 évre szóló előre jelzése, valamint az egyensúly helyreállítási javaslat megfogalmazása pedig nem az ONYF feladata, de az erre irányuló minisztériumi tervező munkát az ONYF segítette. A tervezési körirat egyenlegkövetelményt a Ny. Alap számára közvetlenül nem fogalmaz meg. A terveket azonban a korábbi évek gyakorlatának és a közvetett tervezési determinációkra tekintettel „0” szaldó feltételezésével tervezték. Ennek megfelelően a „hiány” a tervekben, a központi költségvetésben tervezett pénzeszköz-átadás soron jelenik meg. A tervezett értékek arra utalnak, hogy az alap bevételei tartósan nem fedezik az alap kiadásait (az 1998. után bekövetkezett 4,5 százalékpontos járulékmérték csökkenés következtében), így az Áht. 86. § (9) bekezdése alapján a kormányt intézkedési kötelezettség terheli.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

PÉNZÜGYI HELYZETE A

2005.

ÉVI

KÖLTSÉGVETÉS ALAPJÁN A 2005. évi költségvetés elkészítéséhez a Pénzügyminisztérium július hóban tervezési köriratot adott ki, amelyben meghatározta a költségvetés-politika 2005-2007. évi mozgásterét, az elrendelő célokat és feladatokat; a 2005. évi leg201


fontosabb társadalom- és fejlesztéspolitikai prioritásokat. A tervezési munka kiindulópontját a makrogazdasági paraméterek, a vonatkozó jogszabályok, továbbá az alrendszer belső összefüggései képezik. A 2005. évi előirányzatok megalapozásához megtervezték a bázist képező, 2004. évi várható adatokat. Ennek során a január-augusztus havi adatokat és folyamatokat elemezték, és az év végéig várható hatásokat is figyelembe vették. A Nyugdíjbiztosítási Alap a tervezési köriratban foglaltak és a pénzügyminisztériumi leiratokban közölt irányszámok alapján két változatban határozta meg a bázisévet képező 2004. évi várható teljesítést, és készítette el a 2005. évi költségvetés tervezetét – az előírt határidő betartásával. A 2004. évi várható teljesítés bevételi főösszege mindkét változatban azonos, eltérés a nyugdíjkiadások és így a hiány összegében van. Az eltérés nagyságrendje 16,3 Mrd Ft. A Nyugdíjbiztosítási Alap a várható adatok alapján 2004. évre az „A” változatban 32 367 M Ft a „B” változatban pedig 48 687 M Ft hiányt valószínűsít. A Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett egyensúlyi helyzete nem biztosítható. Az „A” és „B” változat közötti különbség a 2004. évi 1%-os kiegészítő nyugdíjemelés feltételezése, amelyről azóta döntés született és végrehajtására novemberben sor kerül. A „B” változathoz tartozó deficitet az előirányzathoz viszonyított 15 846,9 M Ft bevételi elmaradás és 32 840,1 M Ft kiadási többlet okozza. A hiány keletkezésének alapvető oka, hogy a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a biztosítotti nyugdíjjárulék bevétel – 2004. évi tervezésnél releváns – 2003. évi várható teljesítés összege 18,2 Mrd Ft-tal meghaladta a 2003. évi tényleges teljesítés összegét. Emiatt a 2003. évre jellemző, tervezettnél nagyobb bérkiáramlás mellett sem realizálódik a tervezett járulékbevétel. A nagyobb bérkiáramlás és árnövekedés miatt indokolt kiegészítő nyugdíjemelés fedezete járulékbevételi többletből nem biztosított. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2005. évi költségvetésének bevételi és kiadási főöszszege az „A” változatban a PM által megadott keretszámnak megfelelően 1 834 701,7 M Ft, a „B” változatban pedig 1 854 836 M Ft, egyenlege mindkét esetben nulla. A két változat főösszegének eltérése 20 135,1 M Ft, a kiadásoknál – meghatározóan – a nyugdíjkiadásokban, a bevételeknél a központi költségvetés hozzájárulásában jelentkezik. A szeptember 20-i egyeztetéseket követően a Nyugdíjbiztosítási Alap 2005. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszege 1 849 177,8 M Ft lett, változatlan nulla egyenleggel. Az ONYF korábbi „B” változatánál ez 5 659 M Ft-tal kevesebb. Eltérés a 2005. évi munkáltatói járulék-bevételek növekedési összege, a nyugdíjkiadások nagysága különböző megítélésének, a működési kiadások reálisabb elismerésének és a nyugdíjjárulék fizetési plafon megemelésével összefüggő magasabb járulékbevétel hatásának eredője. A benyújtott törvényjavaslatban a kiadási és bevételi főösszeg 1 853 473,8 M Ft-ra emelkedett. Az eltérések indokai nem ismertek. Összességében ez megfelel a korábban tervezett összegnek, de az egyes bevételi jogcímek között jelentő átrendeződés következett be. (Így különösen a járulékbevételek és a központi költségvetésből származó pénzátadás terén.)

202


Megítélésünk szerint az elmúlt években végrehajtott járulékcsökkentések következtében hiányzó járulékbevétel, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjjárulék arányának növekedése miatt egyre nagyobb összegben lesz szükség a központi költségvetés szerepvállalásra a nyugdíjkiadások finanszírozásában.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP BEVÉTELEI A bevételek 2004. évi várható összege A költségvetés várható bevételi főösszege 2004. évben 1 649 821,1 M Ft, amely jelentősen elmarad az 1 668 914,4 M Ft törvényi bevételi előirányzattól. Az elmaradás oka döntően a járulékbevételekből adódik. Az előző pontban már jeleztük, hogy 2003. évben a várható és a tényleges munkáltatói és biztosítotti járulék bevétel különbözet 18,2 Mrd Ft volt, ami a 2004. évi indulásnál „kódolta” a hiányt. Lényeges továbbá, hogy a KSH adatain alapuló – az előző év azonos időszakához viszonyított – bérdinamika és a bevételi dinamika összehasonlítása (2004. év január-augusztus havi adatok alapján) mintegy 2-3%-os eltérést mutat, ami a beszedési tevékenység romlására utal, vagy elszámolási problémák okozhatják. A Nyugdíjbiztosítási Alap járulékbevételeinek (munkáltatói és egyéni járulék együtt) 2004. évi várható összege 1 269 641,5 M Ft, ami alacsonyabb az előirányzatnál. Ebből a várható munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék 1 034 611,2 M Ft, a biztosítotti nyugdíjjárulék 233 803,4 M Ft, az előbbi várhatóan 1,4%-kal, az utóbbi pedig 0,8%-kal marad el a tervezett összegtől. Az utóbbi alcímben szerepel a magánnyugdíj pénztárak átutalásainak 1300,0 M Ft összegű várható teljesítése is.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2005. évi bevételi előirányzatai A bevételi előirányzatok tervezésénél az ONYF a bruttó keresettömeg 7,5%-os, a bruttó átlagkereset 6,5%-os, a foglalkoztatottak számának 0,9%-os növekedésével számolt. A bevételek előirányzatát meghatározó járulékok között 2005. évben változatlan mértékű (18%) a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítotti nyugdíjjárulék 8,5%, a magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 0,5% a nyugdíjjárulék. A 2005. évi bevételek tervezésének bázisát az ismertetett 2004. évi várható adatok képezik. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2005. évi bevételi főösszege – az ONYF által beterjesztett költségvetés „A” változata szerint 1 834 701,7 M Ft, a „B” változat pedig 1 854 836,8 M Ft, amely 181 634,2 M Ft-tal, illetve 201 769,3 M Ft-tal magasabb (az ONYF által a körirat paraméterei által számolt) a 2004. évi várható bevételi összegnél. A növekedés döntően, de más-más értékben a járulékbevételeknél és a központi költségvetési hozzájárulásnál jelenik meg. A tervezési feltételekben szeptember közepén már rögzítették a biztosítotti járulékplafon évi 6 M Ft-os értékét. A PM által szeptember közepén meghatározott 1 849 177,8 M Ft-os bevételi főösszeg az ONYF „B” változatánál 5659 M Ft-tal alacsonyabb. A különbözet döntően a központi költségvetési hozzájárulások alacsonyabb összegben történt meghatározásából fakadt. A benyújtott törvény-

203


javaslat 1 853 473,8 M Ft-os bevételi előirányzata járulékbevétel növekedés és központi költségvetési hozzájárulás csökkentése eredményeképpen jött létre.

A járulékbevételek tervezése Az ONYF a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékok 2005. évi összegét – változatlan járulékmértékkel és 7,5%-os keresettömeg növekedést feltételezve – mindkét változatban 1 117 568,4 M Ft összegben tervezte, amely a bevételi főösszeg 60,3%-a és 77 568,4 M Ft-tal (7,5%) magasabb a 2004. évi várható öszszegnél. A biztosítottak után fizetett nyugdíjjárulék 2005. évi előirányzata mindkét változatban 250 752,2 M Ft, amely a bevételi főösszeg 13,5%-a, a 2004. évi várható bevétel összegét 16 948,8 M Ft-tal (7,5%-kal) haladja meg. A tervezett 250 752,2 M Ft egyéni járulékon belül 232 727,0 M Ft a 8,5%-os mértékű nyugdíjjárulék, 16 763,3 M Ft a 0,5%-os magán-nyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék és 1261,9 M Ft a magán-nyugdíjpénztárak átutalásainak összege. A járulékok tervezésének háttérszámításai a makrogazdasági paraméterek és a járulékfizetést meghatározó hatályos anyagi jogi szabályok figyelembevételével korrektek. A járulékbevételek (munkáltatói és egyéni járulékok) együttesen 1 368 320,6 M Ft-os összege a 2005. évi bevételi főösszeg 73,8%-a, és 94 517,2 M Ft-tal magasabb a 2004. évi várható összegnél. Egyéb járulékok és hozzájárulások címén 2005. évre 30 879,8 M Ft-ot tervezett az ONYF, ami a bevételi főösszeg 1,7%-a. Az alcímen belül a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz való hozzájárulás összege 28 960,2 M Ft, a megállapodás alapján járulékot fizetők bevétele 1614,0 M Ft, a közteherjegy utáni járulék összege 305,6 M Ft, a sorkatonai szolgálat megszűnése miatt előirányzat tervezésére nem került sor. Késedelmi pótlék és bírság címén 6272,6 M Ft-ot terveztek, amely a bevételi főösszeg 0,4%-a, csekély mértékben, 1,34%-kal növelték a 2004. évi várható teljesítéshez képest. Járulékbevételek és hozzájárulások összesen 1 405 473,0 M Ft a 2005. évi költségvetés tervezetében, amely a bevételi főösszeg 75,8%-a, és 95 514,0 M Ft-tal haladja meg a 2004. évi várható teljesítést. (A növekedés: 7,3%.) A benyújtott törvényjavaslatban a munkáltatói és biztosítotti, valamint az egyéb járulékbevételek együttes összege 1 422 354 M Ft. A bevétel növekedés a 2004. évi várható teljesítést 9%-kal haladja meg, ami 8%-os bruttó keresetnövekedést és 0,9%-os foglalkoztatottság növekedést feltételezve – a jelenlegi ismereteink alapján – kockázatosnak tűnik a teljesítés szempontjából. A munkáltatói járulékbevételek előirányzata 1 126 887,3 M Ft, 8,9%-kal több a 2004. évi várható összegnél. Az egyéni járulékbevételek összege 258 674,4 M Ft. Ezen belül a biztosítottak által fizetett járulék tervezett összege 244 206,2 M Ft, 13,1%-kal haladja meg a 2004. évi várható bevételeket. Ilyen mértékű növekedést még akkor sem tartunk reálisnak, ha az egyéni járulékfizetés felső határa 2005. évben a jelenlegi, napi 14 500 Ft-ról napi 16 440 Ft-ra emelkedik. A magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék tervezett összege, ami csak 13 203 M Ft, a 2004. évi várható értéknek 74%-a. Az összegre nem kaptunk magyarázatot.

204


A központi költségvetési hozzájárulások Az ONYF a központi költségvetési hozzájárulás összegét a 2005. évi költségvetésben jelentősen, az „A” változatban 87 829,7 M Ft-tal, a „B” változatban pedig 107 964,8 M Ft-tal, 26,3%-kal, illetve 32,3%-kal növelte a 2004. évi várható összeghez képest. A bevételi főösszegnek az „A” változatban 23%-a, a „B” változatban pedig 23,8%-a a központi költségvetési hozzájárulás összege, amely tartalmazza a gyes, gyed, gyet-ben részesülők utáni térítést is 23 318,7 M Ft öszszegben. Az előirányzaton belül a legnagyobb bevételek: a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására szolgáló összeg, amely 268 212,8 M Ft (számított összeg); és a központi költségvetésben tervezett pénzeszköz átadás 130 400,7 M Ft, illetve 150 535,8 M Ft összege. A benyújtott változatban a központi költségvetési hozzájárulások 420 504,1 M Ft összege több mint 22 563,2 M Ft-tal alacsonyabb az ONYF augusztusi tervszámánál. Az eltérés mellett jelentős átrendeződés következett be. A magán-nyudíjpénztári tagok miatti járulékkiesés pótlására szolgáló összeg 56 964,8 M Ft-tal kevesebb, a központi költségvetésben tervezett pénzeszköz átadás pedig 35 773,3 M Ft-tal több az ONYF augusztusi számainál. Az átrendeződés oka a magán-nyugdíjpénztári tagok piaci járulékkiesés pótlására szolgáló összeg mértékének meghatározásához használt eltérő tervezési módszerből következik. Az ONYF a magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék bázisösszegű befolyásával számol és ennek 16-szoros értékét szerepelteti költségvetési hozzájárulásként. A PM a PSZÁF által közölt 2004. I. féléves mérlegadatok alapján tervezi a költségvetési támogatás összegét, és ezt osztja 16-tal, ami a magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjáruléknak – a 2004. évi várható értékéhez viszonyított – irreálisan alacsony értékét eredményezi. E tervezési probléma is utal az ÁSZ által több éve kifogásolt nyugdíjjárulék elemek APEH által alkalmazott megosztásának bizonytalanságaira.

Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek E címen 2005. évre a kifizetések visszatérítését és egyéb bevételeket terveztek 5700,0 M Ft összegben, ami 0,3%-a a bevételi főösszegnek és 1800 M Ft-tal alacsonyabb a 2004. évi várható összegnél. A benyújtott változat az összeget 3309,2 M Ft-tal megemelte.

Vagyongazdálkodási bevételek A 2004. évi várható összegnél 4,0 M Ft-tal többet, 10,0 M Ft-ot tervezett az ONYF, ami a szeptemberi változatban nulla értékkel, a benyújtott törvényjavaslatban 20,0 M Ft összegben szerepel.

Működési bevételek E címen 1586,5 M Ft került tervezésre, ami 86,5 M Ft-tal magasabb a bázisév várható bevételéhez képest.

205


A Nyugdíjbiztosítási Alap 2006-2007. évi költségvetési irányszámai A Nyugdíjbiztosítási Alap 2006-2007. évi költségvetési irányszámait a tervezési köriratban foglalt paraméterek alapján tervezték. A feltételek mindkét évben azonosak. A bruttó átlagkereset 6,5%-os növekedését, a foglalkoztatottak 1%-os változását, a bruttó keresettömeg 7,6%-os indexét vették alapul, azt feltételezve, hogy a járulékbevételeket meghatározó járulékmértékek változatlanok.

A

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI

ALAP KIADÁSAI

Az ellátási kiadások tervezése A tervezés folyamata A 2005. évi költségvetési tervező munkát meghatározó tervezési köriratot a PM közigazgatási államtitkára – a Kormány július 14-i döntésére hivatkozva – július 15-ei dátumú kísérő-levéllel küldte meg. A levél július 20-án 16 órakor érkezett az ONYF főigazgatójához. A levélben tájékoztatták a Ny. Alap kezelőjét, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási főösszegét a kormány 2 035 774,3 M Ft értékben állapította meg. A 2005. évi költségvetési fejezeti keretszámokról szóló 2183/2004. (VII. 21.) Korm. határozat összeget nem rögzít, a fejezetenkénti keretszámok kialakítását a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja. A PM közigazgatási államtitkára július 22-ei levelében – technikai hibára való hivatkozással – a kiadási főösszeget 1 834 701,7 M Ft-ra változtatta. A hiba oka az ONYF előtt ismeretlen, a változtatás a tervezési feltételek ismeretében indokolt volt. A költségvetési irányelvek nem tartalmaztak előírást az Alap egyenlegére, a költségvetésből származó bevételek nagyságára, csak arra utaltak, hogy az Alap egyenlegének meghatározásakor az államháztartás egészének egyenlegére vonatkozó követelményekből kell kiindulni. Az ellátási kiadások tervezéséhez szükséges makro-paramétereket az irányelvek -tól -ig értékkel szerepeltetik. Az ONYF az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert folyamatosan tájékoztatva – a köriratban foglalt határidőig – két variációban készítette el az ellátási kiadásaira vonatkozó költségvetését. Az „A” variációban Ny. Alap 2005. évi ellátási kiadásainak összege 1 813 446,7 M Ft, ami A PM közigazgatási államtitkári levélben foglalt kiadási főösszeg és a működési támogatások ott előírt (19 668 M Ft), valamint a tervezett saját működési bevétel 1586,5 M Ft-os értékének különbözete. A „B” variációban az ellátási kiadások összege 1 831 226,7 M Ft. A két variáció közötti 17 780 M Ft-os eltérést döntően a 2005. évi tervezés bázisául szolgáló 2004. évben végrehajtandó kiegészítő nyugdíjemelés kiadásának (16 320 M Ft) 2005-re tovább emelkedő összege okozza. A helyszíni ellenőrzés lezárását követően 14 476,1 M Ft összegű kiadási főöszszeg növekedés lehetőségéről kapott értesítést az ONYF.

206


Az ellátási és vagyongazdálkodási kiadások 2004. évi várható alakulása Az ellátási és vagyongazdálkodási kiadásokat 99,9%-ban meghatározzák a nyugellátások(a 2003. évi teljesítési adatok szerint) kiadásai. A 2004. évi várható nyugellátási kiadások Az ONYF a 2004. évi, az Ny. Alapot terhelő, várható nyugdíjkiadásokat a tervezési köriratban foglalt makroparaméterek, és a 2004. I. félévi tényadatok alapján prognosztizálta. A nyugellátások január-július havi adata szerint az előirányzat teljesítése 58,42% volt, ami az özvegyi nyugdíj novemberi emelésére is figyelemmel már előrevetíti a kiadások túlteljesülését. A kiegészítő nyugdíjemelés meghatározásához szükséges nyugdíjas fogyasztói árindexet a tervezési körirat nem tartalmazza. Az év első felében 2003. azonos időszakához képest 7,1%-kal emelkedtek az árak. Ugyanakkor az ONYF számításai szerint a nyugdíjas árindex az év első felében közel 1%-ponttal magasabb volt az általánosnál. E tendenciák alapján a tervezési köriratban a várható, általános éves infláció 6,5%-os mértéke alapján a nyugdíjas infláció mértékét 7,5%-ban határozták meg. A nettó átlagkereset január-május havi indexe szerint a növekedés 7,4%-os, a növekedés mértéke csökkenő ütemű volt. Ezért a számítások során a tervezési köriratban szereplő 6-8%-os sáv középértékét vették figyelembe. Így a 7,5%-os ár- és a 7%-os kereset-növekedés alapján a nyugdíjemelés törvény szerint megvalósítandó mértéke 7,25%. A januárban megvalósult 6,3%-os nyugdíjemelés mellett ezért további 1%-os emelést kell a várható adatok kiszámításánál figyelembe venni. A számítás helyességét a tervezet elkészültét követő adatok megerősítik. Fentieknek megfelelően az ONYF nyugellátási kiadásait két variációban tervezte meg. Az „A” variáció szerint – a tervezési köriratnak megfelelően – pótlólagos nyugdíjintézkedéssel nem számolt, míg a „B” variációban 1% pontos november havi emeléssel számolt. Az „A” esetben a 2003. évi – 13. havi ellátással (negyed havi nyugdíj) – csökkentett bázis kiadását megnövelte a januári 6,3%-os nyugdíjemelés, és a méltányossági emelés összegével, szerkezeti változásként szerepeltette a 13. havi nyugdíj félhavi összegét, illetve az özvegyi nyugdíj emelését, valamint figyelembe vette a létszámváltozásból, a kiegészítő ellátások számának változásából, valamint az összetétel-változásból, cserélődésből adódó automatizmusokat. A „B” variáció szerint a változás abban áll csak, hogy a korrigált bázis kiadását további 1%-os nyugdíjemelés növelte, aminek megfelelően szerkezeti változás értékei is magasabbak. Ezen korábbi évekhez hasonló – az ellenőrzés által módszertanilag helyesnek ítélt – számítási mód szerint a 2004. évi várható nyugdíjkiadás az „A” variáció szerint 1 657 190 M Ft, a „B” variáció szerint 1 673 510 M Ft. A törvényjavaslat szerinti várható érték a „B” változatnál is magasabb: 1 674 198,0 M Ft.

207


A 2004. évi várható egyéb ellátással összefüggő kiadások Az előirányzat meghatározó tétele a postaköltség. A költségvetés mindkét variációjában a 2004. évi várható adatként 4376,9 M Ft szerepel, ami magasabb az előirányzatnál. Az ellenőrzés megállapítása szerint a várható adat becslése reális, miután a 2004. évi január-július havi tényszám az éves előirányzatnak már elérte a 75%-át. A január-augusztus havi adatok további növekményeket valószínűsítenek. A 2004. évi várható vagyongazdálkodási kiadások A vagyongazdálkodási kiadások várható értékét előirányzati szinten tartották, az első félévi tényadatok a 20 M Ft értékű kiadási előirányzat teljesülését valószínűsítik. A január-augusztus havi adatok a kiadásokat csak 14 M Ft-ban valószínűsítik.

A 2005. évi ellátási és vagyongazdálkodási kiadási előirányzatok megalapozottsága A 2005. évi tervezett nyugellátási kiadások A 2005. évi pénzügyi terveket a köriratnak megfelelően az anyagi (ellátási) nyugdíj szabályok változatlansága mellett készítették el. Ebből következően „a nyugdíjasok helyzetének és életminőségének javításáról az uniós csatlakozás folyamatában” című 78/2003. (VI. 24.) OGY. határozatban foglaltakban előrelépés, intézkedés nem történik. Miután a nyugdíjkiadások 2004. évi bázisát két variációban számította ki az ONYF, a 2005. évi tervszámokat is két variációban készítette el. A két variációt hasonló módszerrel számították, eltérést csak a bázisok különbözősége okozott. A tervezésnél a költségvetési irányelvekben -tól -ig értékkel meghatározott makro paraméterek esetében a középértéket használták. Ennek megfelelően 2005. évre 6%-os nyugdíjemeléssel számoltak. A 13. havi nyugdíj értékénél – a törvényi előírásoknak megfelelően – 3 heti kifizetést vettek figyelembe. Az automatizmusok között a létszám 0,7%-os csökkenését prognosztizálták, ami megfelel a 2004. évi várható adatnak is. 2005. évre a cserélődés, az összetétel változás kiadásnövelő hatása csökken az új megállapítások kereset valorizációs szorzóváltozásának a nyugdíj-indexálás mértékéhez közelebb eső volta miatt. Méltányossági nyugdíjemelésre, illetve megállapításra 950 M Ft-ot (750+200 M Ft-ot) tartalmaz a javaslat. Mindezek figyelembe vételével a tervezési körirat szerinti határidőre elkészített „A” változatban a nyugdíjkiadások értéke 1 808 590 M Ft, a „B” változatban 1 826 370 M Ft. A tervező munka folyamatában megerősödött, hogy 2004. évben szükség lesz pótlólagos nyugdíjemelésre. A helyszíni vizsgálat lezárásának szakaszában a Gazdasági Kabinet előterjesztéséből ismertté vált egy – a „B” változatnál 4-5 Mrd Ft-tal alacsonyabb – nyugdíjkiadási érték. Ennek háttérszámításai az ONYF előtt nem ismertek.

208


A Kormány által biztosított 14 476,1 M Ft kiadási főösszeg növekményből 12 876,1 M Ft a nyugellátási kiadások növelését teszi lehetővé. Így a PM szeptember közepén változata nyugellátásokra 1 821 715,5 Ft-ot tartalmaz, ami az ONYF által beterjesztett „B” változatnál 4654,5 M Ft-tal kevesebb. A benyújtott változatban ez az érték 1 826 011,5 M Ft. Az eltérések okai az ellenőrzés előtt ismeretlenek, valószínű, hogy a bázisadatok más szakmai feltételezésén alapulnak. A 2005. évi tervezett egyéb ellátással összefüggő kiadások Az egyéb ellátással összefüggő kiadások több mint 90%-át a postaköltségek teszik ki. A 2004. évi várható adatokhoz képest a tervkészítés során 8,2%-os növekedéssel számoltak. A nyugdíjak kézbesítésének postai díjai egyeztetés alatt vannak. A mindkét változatban szereplő 4736,7 M Ft összeg nem ítélhető túlzottnak. A tervezési körirat szerint az előirányzat a 2004. évi előirányzat szintjén maradhatna, ami az ismert tényszámok alapján nem megalapozott. Az egyéb kiadások 149,4 M Ft-tal alacsonyabb összegben szerepelnek a szeptemberi PM változatban, ami csak a Magyar Posta Rt. díjemelési törekvéseinek korlátozásával tekinthető csak reálisnak. A 2005. évi tervezett vagyongazdálkodási kiadások A kiadásokat 2004. évi előirányzat hatszoros mértékében határozták meg, miután két, a korábbi évekre visszautaló kiadás várható 2005. évre. Közel 100 M Ft-ot jelenthet egy az ÁPV Rt. által kiállított – a két ágazat által vitatott – helyesbítő számla kifizetése. További 10 M Ft kiadást pedig a Postabank Rt. könyvvizsgálója elleni, a Kormány által indított per ügyvédi költsége jelenthet. A tervezési körirat ezt az előirányzatot is csak a 2004. évi előirányzat szintjén engedné tervezni. Az előirányzathoz növekményt a szeptember közepi változat sem tartalmaz.

A 2006-2007. évi ellátási és vagyongazdálkodási kiadási irányszámok A 2006-2007. évi nyugellátási kiadások irányszámai A 2006-2007. évi nyugellátási kiadások irányszámai meghatározásánál a 2005. évi két változat alapján terveztek tovább. A tervezés során az „A” variációban a jelenlegi szabályok változatlanságával, a „B” variációban a vegyes indexálás megszüntetésével és a bérkövető indexálás hatásaival számoltak. Ez utóbbi összhangban van a 78/2003. (VI. 24.) OGY. határozat felzárkóztatási programjával. Az egyéb feltételek (automatizmusok) alakulását mindkét változatban hasonló értékekkel szerepeltették. A számításokhoz szükséges makrogazdasági paramétereket pedig a tervezési köriratban foglaltak szerinti, illetve azok középértékén vették figyelembe. A 2006. évi nyugdíjkiadások két változata közötti eltérés a nyugdíjemelés kiszámításának módszerére vezethető vissza: a bérkövető indexálás (7,5%) és a vegyes indexálás (5,3%) között 2,2% pontos különbség jelentkezik a prognosztizált értékekben. Az átlagnyugdíj növekedése már közelebb esik az indexálás

209


mértékéhez, ugyanis már nem érvényesül az özvegyi nyugdíjemelés hatása, és tovább mérséklődik az összetétel-változás, cserélődés kiadásnövelő szerepe is. A 13. havi nyugdíjkifizetés ebben az évben számít utoljára az átlagnyugdíj (a nyugdíjkiadás) növekedése szempontjából. 2007-ben a 13. havi nyugdíjkifizetés hatása megszűnik, mert az egyhavi összeg része lesz a bázisnak is. Az indexálás mértéke is kisebb az előző évinél: az „A” változatban 5,0%, a „B” változatban 6,5%. A cserélődés hatása várhatóan tovább mérséklődik. A további létszámcsökkenés hatására az automatizmusok együttesen már érzékelhetően kiadáscsökkentő, ami megnyilvánul a nyugdíjkiadásnak az indexálási mértékek alatti növekedési ütemében (lassabban nő a nyugdíjkiadás, mint ahogyan azt az indexálás önmagában növelné). Magyarország konvergencia programjában csak a 2010., illetve a 2050. évek vonatkozásában szerepelnek a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos adatok, 20052007. évekre adat nem szerepel. A 2006-2007. évi egyéb ellátási kiadások irányszámai Mindkét változatban azonos érték szerepel. 2006. évben 4780 M Ft, 2007. évben 4843,8 M Ft. Az irányszámokat mindkét évben az átlagos fogyasztói árindexnél kisebb mértékkel tervezték. Az irányszámok megalapozottsága reális lehet, ha a nyugdíj-felvételi szokások a korábbi évek ütemének megfelelően változnak (mind többen kérik ellátásukat bankszámlára), illetve sikerül a postával az alap számára kedvező megállapodást kötni. A 2006-2007. évi vagyongazdálkodási kiadások irányszámai 2006-2007. évre vagyongazdálkodással összefüggő érdemi kiadást nem terveznek. Mindkét változatban, mindkét évben azonos érték szerepel: 8 M Ft, ami csökkenő vagyont feltételezve reális összegnek tűnik.

A működési kiadások tervezése A tervezési köriratnak a működési költségvetés tervezésére vonatkozó szempontjai és végrehajtásuk A tervezés során a „Tájékoztató az államháztartás egyes alrendszerei 20052007. évi költségvetési javaslat kidolgozásának és a költségvetési törvényjavaslat összeállításának feladatairól” című tervezési körirat a 2005. évi költségvetés fejezeti keretszámairól szóló 2183/2004. (VII. 21.) Korm. határozat, az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésről szóló, 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat rendelkezéseit vették figyelembe. Az igazgatás intézményrendszerének működésével kapcsolatos szervezeti változásokkal nem számoltak a tervezetnél, mivel az ONYF által elvégzett ágazati tevékenységet és szervezeti rendszert, erőforrásokat érintő részletes átvilágítási anyagukban, illetve a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 7. pontja alapján elkészített intézkedési tervben az ONYF szakmailag indokolva nem javasolta az igazgatási átrendeződést a nyugdíjágazatban, mert a nyugdíjágazatot az ága-

210


zat speciális feladatai és a biztosítotti szolgáltatói jelleg miatt nem lehet a központi közigazgatás más területeivel egy szisztéma szerint elbírálni. A nyugdíjigazgatás szervezetét és a kialakított – amúgy jól működő – igazgatási szervezeti formát nem lehet változtatni anélkül, hogy a szolgáltatás színvonala jelentősen ne csökkenjen és a biztosítottak, a nyugdíjasok érdekei ne sérüljenek. Ugyanakkor eleget téve a határozat azon előírásának, hogy a megváltozott költségvetési keretszámba bele kell férni, kimutatta ennek ágazati következményeit, jelezve ezek tarthatatlanságát. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2005. évi működési támogatását a PM közigazgatási államtitkára 2004. július 15-én közölte a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelőjével. Ennek összege: 19 668,5 M Ft, ami a 2004. évi előirányzatnál 1393,1 M Ft-tal alacsonyabb. Az ONYF vezetése a PM és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter folyamatos tájékoztatása mellett jelezte a felmerült szakmai gondokat, azok okait és a lehetséges megoldási módozatokat. Felhívta a figyelmet arra, ha a 2005. évi megadott működési keretszám nem változik, az ágazat működésképtelenné válik. Ezen, szakmailag indokolt felvetésekre sem a PM, sem az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter nem válaszolt, de a Gazdasági Kabinet előterjesztésében a problémát jelezték. Így az ONYF a 2005. évi működési költségvetés tervezetét „A” (ami a PM által közölt támogatási összeggel számol, és ahol 850 fő létszámleépítés szükséges) és „B” (ahol 113 fő létszámleépítéssel számol, de a támogatási összeg 2355,1 M Ft-tal magasabb) változatban készítette el. A PM Társadalmi Közkiadások Főosztályára és a Költségvetési és Pénzügypolitikai Főcsoport részére 2004. július 30-án küldte meg a tervezeteket. A normaszöveg javaslatot és annak részletes, paragrafusonkénti indoklását 2004. augusztus 18-án megküldték a PM Társadalmi Közkiadások Főosztályára. A tervezési köriratban előirt határidőket az ONYF betartotta. A szeptemberi kormánydöntést követően az ONYF az „A” működési költségvetési tervezetéhez képest 1600 M Ft többletkiadási lehetőséget kapott. A köriratnak megfelelően külön címként jelent meg a működési költségvetés előirányzata. Ezen belül külön alcímet képeztek a központi hivatali szervek, és az igazgatásuk alá tartozó igazgatási szervek, valamint a központi kezelésű előirányzatok. Központi kezelésű előirányzat soron 2005. évben összeg nem szerepelt. A költségvetési javaslat elkészítésekor a köriratban foglaltaknak megfelelően a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat alkalmazták.

Költségvetési javaslat változatok Az ONYF a 2005. évi tervezést a tervezési körirat megérkezése előtt már megkezdte. A személyi juttatások, a létszámterv és a dologi kiadás előzetes kidolgozását kérte az ONYF költségvetési főosztálya az igazgatási szervektől és az ONYF esetében a keretgazdáktól a 2004. június 11-i és a 2004. július 10-i körlevélében. A tervezésnél a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 30. §-ban foglaltakat vették figyelembe, kivéve, hogy a körirat szerinti 6,5%-os illetményemelést nem szerepeltették. Az így meghatározott irányszám 28 081,7 M Ft lett. A saját bevétellel növelt (a PM által közölt) működési támogatási keretszám 6826,7 M Ft-tal kevesebb, mint az irányszám és 1206,6 M Ft-tal kevesebb, mint 211


a 2004. évi eredeti előirányzat. A tervezési körirat megjelenése után készítettek egy olyan variációt is, amely az 5%-os előirányzat csökkenés „kigazdálkodását” jelenti. Ez esetben 113 főt kellene elbocsátani. A jogszabályban meghatározott feladatok ellátásához szükséges működési költség minimális összegét 23 610,1 M Ft-ban határozták meg. (Ez lett a „B” változat.) A 2005. évre tervezett „A” és „B” variációk között a különbség 1672,2 M Ft személyi juttatásból, 535,1 M Ft munkáltatókat terhelő járulékokból és 147,8 M Ft intézményi beruházási kiadásból tevődött össze. Az intézményi beruházások között a „B” változatba azért került magasabb informatikai „fejlesztési” összeg, mert a felhasználói rendszerek ma ismert követelményeknek megfelelő biztonságos működtetése és szükséges fejlesztése bruttó 2200 M Ft-ot igényelne, amiből az „A” változat csak 910 M Ft-ot tartalmaz. Ez a magasabb összeg is csak korlátozott mértékű fejlesztési lehetőséget jelent. A működési támogatás csökkenését a dologi kiadások 2003. évi előirányzati szintre történő csökkentése mellett, csak a személyi előirányzatok csökkentésével tudják kigazdálkodni, miután a beruházási kiadások (ami az ágazati informatikai rendszerek folyamatos működtetéséhez szükségesek) további csökkentése azonnal ellehetetlenítené az alapfeladatok (nyugdíj megállapítás és folyósítás) ellátását. A létszámcsökkentés „csak” fokozatos, de nem azonnali ellehetetlenüléshez vezet. A működési költségvetés – a szeptemberi kormánydöntést követő – 22 855 M Ftos tervezett összege, a „B” változatban javasolt 23 610,1 M Ft-nál 755,1 M Ft-tal alacsonyabb. A PM által megadott többlet (1600 M Ft) valamint az informatikai területen tervezett előirányzat csökkentés (607,3 M Ft) teszi lehetővé, hogy az elengedhetetlenül szükséges emberi erőforrást, létszámot biztosítsa az Alapkezelő az ágazatnak a törvényben és más jogszabályokban előírt feladatainak elért színvonalú ellátásához. A PM 2004. júliusi körlevelében megadott működési keretösszeg betartása 850 fő elbocsátását jelentette volna. A megadott többlet és az átcsoportosítás 737 fő személyi juttatásait fedezi, így 113 fő munkaviszonyának megszüntetése szükséges. Az Alap kezelője az informatikai területről kényszerűségből átcsoportosított összeg visszapótlására a működési vagyon egyes ingatlanelemeinek értékesítési bevételéből kíván fedezetet teremteni. A működési kiadási költségek központi hivatali szerv és az igazgatási szervek közötti megosztása is változott az ellenőrzés befejezése után. (A változásra a jelentésben már utaltunk. Az erre vonatkozó döntés az ellenőrzéskor folyamatban volt). Az igazgatási szervek működéséhez szükséges teljes előirányzatok ezen az alcímen jelennek meg. A személyi juttatás sor (9760,8 M Ft) az igazgatási szervek összes személyi juttatását, ezzel párhuzamosan az összes munkaadókat terhelő járulékot (3109,1 M Ft) tartalmazza. A dologi kiadások között 2328,3 M Ft-ot, felhalmozási költségként 203 M Ft-ot terveztek.

A bázisra épülő előirányzat-módosítások és szintre hozások A tervezés a 2004. évi eredeti előirányzatból indult ki, azaz 22 461,6 M Ft-ból. Az „A” változat és a „B” változat levezetését ugyanazon módszerrel végezték. A levezetést az „A” változat számain keresztül mutatjuk be.

212


Szerkezeti változáskénta a Kormányhatározatban foglaltak szerinti zárolást (523,1 M Ft), egyszeri kiadásként a fiumei úti rekonstrukciót (1107,2 M Ft), a világbanki kölcsönt és a kamatait (595 M Ft), épületfelújítás, beruházást (102,7 M Ft), informatikai fejlesztést (683,9 M Ft), nyilvántartás korszerűsítését (320 M Ft), EU csatlakozást (19,7 M F), a bérleti díjat (306,5 M Ft) vették figyelembe. Egyéb változásként a köriratban előírt 5%-os előirányzat csökkenés szerepel 870 M Ft összegben. A 2005. évi besorolás változás (117,6 M Ft), a jubileumi jutalom (78,2 M Ft) növekedés és az egy havi külön juttatás (700 M Ft) sorokon összegek nem szerepelnek, mert ezen tételek fedezete a 850 fő létszámcsökkenés lenne. Szintrehozásnál a Fiumei út üzemeltetési költséggel 350,2 M Ft, és a 2004. évi besorolás változással – ezen jogcím fedezete is a létszámleépítés során felszabadult összeg lesz – számoltak. Kiemelt feladatként a világbanki kölcsönt és kamatát 540 M Ft, a lakáskölcsönt 35 M Ft, informatikai nyilvántartást 2035 M Ft, épület beruházást és felújítást 361,3 M Ft összegben, és a 6,5%-os illetménynövekedést (636,1 M Ft + járulékai) összeg nélkül szerepeltették a táblázatban. A fentiekben szereplő összegek ellenőrzöttek, felesleges, számításokkal alá nem támasztott kiadásokat nem talált az ellenőrzés. A 2004. évi előirányzatok zárolásai A 2345/2003. (XII. 23.) Korm. határozat 207,1 M Ft összegű zárolásról rendelkezik. A 2004. január 14-i kormányülésen 316 M Ft-os zárolásról hoztak döntést, így összesen 523,1 M Ft-ot zároltak, amit összesítve a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat melléklete tartalmazott, és ami az ONYF-nél a 2004. évi intézményi beruházási kiadás zárolását jelentette. A zárolás miatt a tervezett beruházások közül többet elhagyni kényszerültek. Ezek: Sopronban épület vásárlás (150 M Ft), a pécsi telefonközpont cseréje és az ingatlan vásárlás első részlete (36 M Ft), a miskolci kupola fényvédőzsalu készítése (14 M Ft), a nyíregyházi irattár részére terület vásárlás (7,1 M Ft), fővárosi és ágazati irattár (Szerdahelyi úti) beruházása (36 M Ft), a gépkocsi vásárlása (55 M Ft), mozgáskorlátozottak részére rámpa építés (47,5 M Ft), a nyugdíjigény elbírálási rendszer (NYUGDMEG) központi gépéhez háttérmegoldás kialakítása (38,2 M Ft), és a nyugdíjbiztosítási nyilvántartási rendszer esetében az adatbázist kezelő rendszerhez a hozzáférés bővítése (52,4 M Ft), SAP rendszer fejlesztésének elhalasztása (verzió váltás és rendszer tovább fejlesztése) 86,9 M Ft. A beruházások elmaradásának következménye – ha azt a következő évben nem pótolják –, hogy az igazgatási szervek működési költsége magasabb lesz, illetve a számítástechnikai rendszerek biztonságos üzemeltetését nem lehet fenntartani és az időszerű fejlesztéseket sem lehet elkezdeni.

Az 5%-os támogatási előirányzat csökkentés hatása A tervezési körirat előírja, hogy a zároláson felül még 5%-os támogatási előirányzat csökkenéssel kell számolni. Ez az összeg az ONYF-nél 870 M Ft. A csökkentést elsősorban a dologi kiadások (529,3 M Ft), ezt követően a személyi juttatások (258,1 M Ft),és ezeket terhelő járulékok (82,6 M Ft) terhére hajtották végre. A 2004. évi tervezéskor is kifogásoltuk, hogy a működési költségek eseté213


ben előirányzat csökkentést kellett végrehajtani az éves infláció figyelembe vétele helyett. A 2005. évben is hasonló a helyzet, mert itt a csökkentett előirányzatból kell kiindulni és az infláció figyelembe vétele helyett további előirányzat csökkentéssel kell számolni, ami a működés ellehetetlenüléséhez vezet. A fent leírt tervezési gyakorlat esetében nem lehet megalapozott, az ágazat feladat ellátására tekintettel lévő tervezésről beszélni. Az előirányzat csökkentése létszámleépítést illetve a szervezet működőképességének csökkenését jelenti.

A létszám és a személyi juttatások tervezése Az engedélyezett létszám 2004-ben 4 205 fő, amely már tartalmazza a 2003. évi 210 fős létszámleépítést. A 2005. évben az előtervezés során 2004. évi létszámhoz képest 150 fő többletlétszámra tettek javaslatot a belső ellenőrzési és főleg a területi nyugdíjellenőrzésben a preventív jellegű, segítő szándékú és tervszerű ellenőrzés megvalósítása miatt. A tervezet „B” változata már 113 fő leépítésével számol. Az ”A” változat esetében a PM által megadott működési keretszám, és a zárolt összeg, valamint az 5%-os előirányzat csökkentése meghatározta az előirányzatok nagyságát. A forrás csökkentése miatt a tervezési köriratban meghatározott 6,5%-os illetménynövekedés, a 13. havi illetmény és az átsorolások fedezetének „kigazdálkodását” csak a jelenlegi létszám 850 fővel történő csökkentésével lehet elérni. Ez a létszámcsökkenés a jelenlegi létszám 20%-át teszi ki. A létszámleépítés következménye az lesz, hogy a jelenlegi nagy erőfeszítéssel elért ügyintézési idő folyamatosan növekedni fog, már az év végére várhatóan 90 napra növekszik, és a nyugdíjaknál az előlegfolyósítás is rendszeressé válik. A nyugdíj megállapítást követően a folyósított előleggel el kell számolni, ami dupla munkát jelen, tehát megtakarítás nem érhető el. Ilyen mértékű létszám csökkenés szükségszerűen azzal fog járni, hogy a benyújtott ellátási igényeket csak később tudják kézbe venni az előadók, revizorok, tehát a hátralék is fokozatosan növekedni fog. A létszámleépítés egyszeri költsége 2 420,3 M Ft + a bérek járulékai összegű lesz. A leépítés egyszeri költségének fedezetével az ONYF nem rendelkezik, ami magasabb, mint a létszámcsökkentés révén 2005. évben megtakarítható bér és járulékai. Személyi juttatás 2005. évre tervezett összege 10 175,6 M Ft, 97,5%-a a 2004. évi eredeti előirányzatnak (10 433,7 M Ft). A személyi juttatások tervezése során a 2004. évi átlagos besorolási bérrel 2 M Ft/fő/év, és 2,28 M Ft/fő/év egyéb juttatásokkal növelt átlagos besorolási bérrel számoltak. A költségek „kigazdálkodása” a következőképpen alakul: az 5%-os bázis csökkenés fedezete

258,1 M Ft

113 fő

a 6,5%-os illetmény növekedés fedezete

636,1 M Ft

278 fő

a 13. havi illetmény fedezete

700,0 M Ft

306 fő

a besorolás változás fedezete

340,0 M Ft

153 fő

1934,1 M Ft

850 fő

A kigazdálkodandó összeg összesen leépítését jelenti.

214


Munkáltatókat terhelő járulékok tervezése A járulék nagyságát a személyi juttatások nagysága meghatározza, ennek megfelelően a 2005. évi tervezett 3227,3 M Ft, a 2004. évi eredeti előirányzat 3310,3 M Ft, 83 M Ft-tal több mint a 2005. évi tervezett. A tervezés során a körirat 2. számú függelékében megadott százalékkal számoltak. A tervezési körirat 2. számú függelékében felhívják a figyelmet arra, hogy az adó-és járulék törvények elfogadása esetén az alkalmazandó értékek változhatnak, de a változtatás a helyszíni vizsgálatig nem vált ismertté.

A dologi kiadások tervezése A dologi kiadások előző évi tervezésénél is kifogásoltuk, hogy a keretet a PM annyira lecsökkentette, hogy azt betartani takarékos gazdálkodás mellett sem lehet. Azt el lehet érni, hogy dologi kiadásként csak a pillanatnyilag legszükségesebb dolgokat vásárolják meg, de hosszabb távon ez a gyakorlat többletköltséget eredményez. A dologi kiadás 2005. évre tervezett előirányzata 5126 M Ft, amely összeg megegyezik a 2003. és 2004. évi eredeti előirányzattal. A kiadások között a 2005. évre a Fiumei úti rekonstrukcióval kapcsolatban, a 2002. évben 8-10 évre megkötött bérleti szerződések egy részénél a fel nem mondható bérleti díjak 351,1 M Ft összege, és a Fiumei úti üzemeltetés szintrehozásának 350,2 M Ft-os összege is szerepel.

Egyéb működési célú támogatások, kiadások Az egyéb működési célú támogatások, kiadások címen az eredeti előirányzat nagyságával megegyező összegben határozták meg a dolgozóknak adott üdülési, szociális hozzájárulást illetve szakmai programok támogatását összesen 50 M Ft összegben.

Kamatfizetések A 2004. évi eredeti előirányzatban szereplő összeget egyszeri kiadásként módosították, majd a 2005. évi kiemelt feladatok között 110 M Ft-ban határozták meg a VB kölcsön kamatát, ahol az MNB 2004. július 28-i árfolyamával (247 Ft/EU) számoltak.

Az intézményi beruházási kiadások Az intézményi beruházási kiadások tervezett összege 2005,9 M Ft, amely a 2004. évi eredeti előirányzat 70%-a. A 2005,9 M Ft-ból 281,5 M Ft építészeti beruházás. Ez tartalmazza az ONYF székház, illetve a megyei igazgatóságok elavult gépészeti és építészeti rekonstrukcióját (150 M Ft+61,5 M Ft), a mozgáskorlátozottak akadálymentesítésével kapcsolatos beruházását (30 M Ft), a szekszárdi igazgatóságon az irattári helyzet megoldását (40 M Ft). Az informatika területén az 1549,4 M Ft-ból az alkalmazói rendszerek támogatására 212,5 M Ft-ot, a szerver, PC, hálózati aktív eszközök beszerzésére 187,5 M Ft-ot, az E-Kormányzat, EU csatlakozáshoz fűződő beruházásra 215


187,5 M Ft-ot, telefonközpontok létesítésére 18,75 M Ft-ot, fénymásolók, faxok beszerzésére 32,5 M Ft-ot, az EU csatlakozás miatt megkövetelt informatikai fejlesztésre 31,25 M Ft-ot, a nyugdíjfolyósítási rendszer korszerűsítésére 125 M Ftot, a NYUGDMEG rendszerben a nemzetközi igények elbírálásának támogatása miatti fejlesztésre 200 M Ft-ot, a nyilvántartás korszerűsítésére (KELEN V1, KELEN V2 stb.) 510,65 M Ft-ot, a Lotus-Notes alapú rendszerek fejlesztésére 43,75 M Ft-ot terveztek.

Felújítás A felújítás összege 79,8 M Ft, amelyből az igazgatóságokon a fűtésrendszerek, lift stb. javítására 19,8 M Ft-ot, egy megyei igazgatóság (Kecskemét) fűtéskorszerűsítésre 60 M Ft-ot terveztek.

Kölcsönök Kölcsönök 480 M Ft-os összegéből a világbanki kölcsön tőke törlesztése 430 M Ft, a lakáskölcsönök 35 M Ft. A világbanki kölcsön törlesztésénél is az euróban nyilvántartott kölcsön összegét az MNB 2004. július 28-i árfolyamával (247 Ft/EU) határozták meg.

Intézmények támogatási keretszámai Az igazgatási szervek a 2005. évi működési költségvetésük tervezésekor a személyi juttatások (249 M Ft), a munkaadókat terhelő járulékok (57,4 M Ft), és a dologi kiadások tervszámait( 2059,4 M Ft) határozták meg, melynek összege 2365,8 M Ft. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a személyi juttatások között csak a helyi közlekedés költségét, a belföldi napidíjakat, a továbbtanulók költségtérítését, a közigazgatási vizsgadíjakat és az ezekhez kapcsolódó járulékokat tervezték. Az ONYF az előző évtől eltérően – a tervezési köriratnak megfelelően – az igazgatási szervek alcím alatt az igazgatási szervek teljes személyi juttatásainak és a munkaadót terhelő járulékainak, a dologi kiadásainak, valamint az intézményi beruházási kiadásainak és a felújításainak előirányzatait meg fogja tervezni a továbbiakban, tehát ott, ahol a kiadás felmerül. A helyszíni vizsgálat lezárásának időpontjára születhetett csak meg ez a döntés, miután tisztázódott, hogy a változást az SAP rendszer kezelni tudja.

Az ONYF intézkedési terve Az ONYF a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozatban foglaltakra is tekintettel 2004. július 12-ével elkészítette a „A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését és a jogszabályban meghatározott hatósági, jogszolgáltatási feladatokat ellátó Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szerveinek jogállásáról, feladatköréréről és hatásköréről, felelősségi rendjéről, illetve a tartalmi feladatokra alapozott ügyviteli és informatikai rendszereiről, az igazgatási szervezet struktúrájáról és a nemzetközi kapcsolatairól” szóló átvilágítási anyagát. Az átvilágítási anyag – a korábbi átvilágítási anyagokban foglaltakra is építve – alátámasztja az intézkedési tervben foglaltakat.

216


Az intézkedési tervben a kormány 2004. június 2-i „jegyzőkönyvi határozata”, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azt meghatározó intézkedésekről, az ahhoz készített „Útmutató” valamint a Pénzügyminisztérium tájékoztatója (tervezési körirat), továbbá a 2005. évi költségvetés fejezeti keretszámairól rendelkező 2183/2004. (VII. 21.) Korm. határozat előírásait vették figyelembe. Rámutatnak arra, hogy az ONYF-re és igazgatási szerveire – a speciális feladatai miatt – nem lehet a 2005. év tervezésénél a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat automatikusan alkalmazni. Itt törvények és nem alacsonyabb szintű jogszabályok írják elő a feladatok végrehajtását, ezért feladatot nem tudnak, illetve nem lehet, nem célszerű leadni azok szakmai jellege és a biztosítottak, a nyugdíjasok érdekeinek sérelme miatt. Több évtizede kialakult, működő és folyamatosan korszerűsödő országos rendszerben dolgoznak, aminek a megváltoztatását – ha szükséges – több éven keresztül, fokozatosan, a szükséges feltételrendszerek előzetes biztosítása mellett megfelelő előkészítéssel lehet végrehajtani. A állami magyar nyugdíjigazgatás rendszere az uniós tagországokra jellemző igazgatásiszervezeti, működési megoldásoknak felel meg. A nyugdíj megállapítás bonyolult feladatát csak begyakorlott köztisztviselő tudja megfelelően ellátni. A jelenleg ismert 2005. évi költségvetési kiadás tervezett összege a zavartalan működéshez nem elegendő. A 850 fő létszámleépítés az ágazatot működésképtelenné teszi, ami nem célja a költségcsökkentésnek. A 850 fő leépítése a 15 nyugdíjbiztosítási kirendeltség megszüntetését – 410 fő –, valamint további 440 fő leépítését jelentené. A 2003. év végi 210 fős létszámleépítés az ágazatban lévő tartalékot már felemésztette. Az ONYF felülvizsgálta a Szervezeti és Működési Szabályzatát, és ennek eredményeként a főosztályok számát 17-ről 14-re, az osztályokat 47-ről 33-ra csökkentette, és megszüntette az önálló osztályokat. A vezetői megbízások 2004. évi évközi felülvizsgálata esetén egy részük visszavonásával 2,3 M Ft + járulékai megtakarítást értek el. Az ONYF a saját bevételét nem tudja növelni a speciális közfeladatai miatt, és vállalkozásba sem tudja kiadni. Az ONYF és igazgatási szervei feladatait jogszabályok határozzák meg. A feladatok az adott illetékességi területen nem azonos mennyiségben és típusban jelentkeznek. Más szervezettel párhuzamos feladatot nem látnak el. Az egyes szervezeti egységek részére biztosított erőforrások az ott jelentkező feladatokkal összességében arányosak. Az ONYF által elkészített anyag a nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveit, a szervezetek ügyvitelének egymásra épülését, rendszerét, hatáskörét, illetékességét, feladatait, és felelősségét stb. részletesen és számszakilag is bemutatva tartalmazza. Az intézkedési terv az előírt, és hatásaiban nem átgondolt költségcsökkentés hatását mutatja be, aminek az lesz a következménye, hogy a nyugdíj ágazat nem tudja a feladatát ellátni, működése ellehetetlenül. Az ellenőrzés során hasonló véleményt tudtunk kialakítani a 2005. évi tervezésről, illetve a működés kereteiről.

A 2006-2007. évek működési irányszámai Az ONYF augusztusban a tervezési köriratban megadott árszínvonal és bruttó átlagkereset növekedéssel számolt a 2006. évre és a 2007. évre vonatkozóan.

217


UTÓELLENŐRZÉS A 2004. évi tervezéssel kapcsolatos vizsgálati jelentésre intézkedést igénylő észrevételt nem tettünk.

218


LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP VÁRHATÓ PÉNZÜGYI HELYZETE Az OEP a PM által kiadott tervezési köriratban maghatározott paramétereknek és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően megtervezte a 2005. évi költségvetés bevételi előirányzatait, de szeptember 14-ig, az előzetes számvevői jelentés időpontjáig költségvetését – a PM írásos jelzésére tekintettel – nem nyújtotta be. Ennek oka, hogy az OEP élt a 2005. évi költségvetés tervezéséhez kiadott tervezési köriratban biztosított pályázati lehetőséggel az Egészségbiztosítási Alap kiadási többleteinek finanszírozása érdekében. A pályázatok a természetbeni ellátások közül a gyógyító–megelőző ellátások és a gyógyászati segédeszköz támogatás kiadásait, valamint a működési költségvetés kiadási többleteit érintették – programonként, determinációk szerinti prioritásban – színvonalasan kidolgozva. A pályázatok elbírálása és az Egészségbiztosítási Alap 2005. évre vonatkozó többlet igénye tárgyában a döntés több egyeztetést követően a szeptember 12-i és a szeptember 16-i kormányülésen született meg. Részben a befogadott többletek fedezeti szükséglete, részben az adókról és a járulékokról szóló 2005. évi törvény tervezetének változásai következtében, a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően, újból elkészítette az OEP az Egészségbiztosítási Alap 2005. évi költségvetési javaslatát. Ezt követően azonban a 2004. évi költségvetési törvény módosításának tervezetében foglaltak és a kiegészítő nyugdíjemelésről szóló döntés későbbi meghozatala szükségessé tette a kiadások többszöri áttervezését, ami érintette a bevételek és a hiány összegét. Az OEP 2005. évi költségvetésének megalapozásához megtervezte a 2004. évi várható adatokat. Ennek során a január-augusztus havi adatok és folyamatok elemzése mellett az év további hónapjaiban várható hatásokat is figyelembe vették. Az Alap 2004. évi várható hiánya 332,7 Mrd Ft, amely 55,4 Mrd Ft-tal meghaladja a 2004. évi törvénymódosítás szerinti 277,3 Mrd Ft hiány összegét. Ezt a módosított előirányzathoz viszonyított 0,78 Mrd Ft bevételi elmaradás és 54,8 Mrd Ft kiadási többlet mellett valószínűsítik. Az E. Alap – OEP által készített – 2005. évi költségvetésében a hiány 380,8 Mrd Ft volt, 1176,9 Mrd Ft bevételi és 1557,8 Mrd Ft kiadási főösszeg mellett. A benyújtott költségvetési javaslatban ezzel szemben az E. Alap hiánya 340,3 Mrd Ft-ra mérséklődik 1181,5 Mrd Ft bevételi és 1521,8 Mrd Ft kiadási főösszeg mellet. Az Egészségbiztosítási Alap évek óta növekvő hiányának okai: az elmúlt években történt forráskivonások (járulék mérték csökkentések, az egészségügyi hozzájárulás összegének mérséklése, tervezett megszüntetése). Jelentősen közrejátszik a hiány növekedésében az a tény is, hogy az egészségbiztosítási ellátásokat járulékfizetés nélkül igénybevevők száma évről évre nő, és a hiányzó források a központi költségvetés részéről normatív módon nem 219


biztosítottak. A szolidaritási elemek aránya dominánssá vált a biztosítási elven működő kötelező társadalombiztosítás rendszerében: a közel 4 millió járulékfizető nem tudja 6 millió lakos ellátási kiadásait fedezni. Az Egészségbiztosítási Alap kiegyensúlyozott finanszírozása megkövetelné, hogy minden ellátásban részesülő személy után történjen járulékfizetés. Ennek hiányában folytatódik az a mind súlyosabb problémákat jelentő tendencia, hogy az Egészségbiztosítási Alap kiadásai elszakadnak a bevételektől, az ellátó rendszer feszültségei a finanszírozási gondokban is kifejezésre jutnak.

A bevételek 2004. évi várható összege Az E. Alap 2004. évi bevételi főösszegét a törvény 1 115 898,0 M Ft-ban határozta meg, a várható teljesítés az OEP számításai szerint 1 115 117,0 M Ft. A járulék bevételek és hozzájárulások bevételei több mint 12 Mrd Ft-tal maradnak el az 1 052 428,0 M Ft összegű eredeti előirányzattól. A 2004. január-augusztus havi tényadatok alapján a bevételek elmaradása az időarányosnak megfelelő összegtől meghaladja a 20 Mrd Ft-ot. A nyolc havi teljesítés aránya 64,6%-os. A 2003. évi tényleges teljesítéshez mért mintegy 14%-os bevételi növekedés részben a járulék mérték változásából (egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke 2004. évben 3%-ról 4%-ra emelkedett és nincs felső határ), részben a bruttó átlagkereset növekedéséből származik. A várható teljesítés éves szinten így is 12,4 Mrd Ft-tal marad el.

A 2005. évi bevételi előirányzatok Az OEP által tervezett 2005. évi bevételi előirányzatok kialakítása a tervezési köriratban meghatározott makrogazdasági paraméterek figyelembevételével történt. Az október 7-én véglegezett, benyújtott költségvetési javaslat az E. Alap bevételi főösszegét 2005. évben 1181,5 Mrd Ft összegben tartalmazza, amely 4,6 Mrd Fttal magasabb összegű az OEP által készített variáció bevételi főösszegénél. A mérsékelt növekedés indoka az egészségügyi hozzájárulás csökkentése és az egyes foglalkoztatók részére tervezett járulék – kedvezmények tervezett bevezetése (Háttér-számításokkal az OEP nem rendelkezik, a vonatkozó törvényjavaslatok nem ismertek). A 2005. évi bevételi főösszeg 66 348,4 M Ft-tal, 5,9%-kal haladja meg a 2004. évi várható bevételi főösszeget. A növekedés döntően a járulékbevételeknél jelenik meg. A munkáltatói járulékok 2005. évi összege – változatlan járulékmértéket és 7,5% keresettömegnövekedést feltételezve – 689,7 Mrd Ft, az egyéni egészségbiztosítási járulék 2005. évi előirányzata 223,8 Mrd Ft. A munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulékok összege együttesen 913,6 Mrd Ft, amely a bevételi főösszeg 77,6%-a, és 78 Mrd Ft-tal, 9,3%-kal haladja meg a 2004. évi teljesítés várható összegét. A makro paraméterek figye-

220


lembe vételével végzett számításhoz képest a 9,3%-os járulékbevételi növekedés – jelenlegi ismereteink szerint – felültervezett, teljesítésére kicsire az esély. A benyújtott költségvetési javaslatban a munkáltatói járulék 12 Mrd Ft-tal, az egyéni egészségbiztosítási járulék 1,7 Mrd Ft-tal magasabb összegben került tervezésre az OEP által készített variációhoz képest; így az eltérés plusz 13,7 Mrd Ft. Egyéb járulékok és hozzájárulások címén a benyújtott költségvetési javaslat 28,8 Mrd Ft-ot tartalmaz, amely az OEP által tervezett összegnél 2,8 Mrd Ft-tal alacsonyabb. Az előirányzat 0,897 Mrd Ft-tal haladja meg a 2004. évi várható teljesítés összegét. A két változat közti különbözet a munkáltatói táppénzhozzájárulás összegében jelentkezik, ami indokolt a táppénzkiadások 2004. évi mérséklődési tendenciája miatt. Az egészségügyi hozzájárulás 2005. évi 163,5 Mrd Ft összege a 2004. évi várható összegnél 8,3 Mrd Ft-tal, 4,8%-kal kevesebb (az OEP által eredetileg tervezettnél 10,9 Mrd Ft-tal kevesebb). A 2005. évi költségvetésben az E. Alap bevételi főösszegének 13,8%-át képezi az egészségügyi hozzájárulás bevételi összege. A tervezésnél figyelembe vették a tételes egészségügyi hozzájárulás (3450 Ft/hó/fő) összegének 1200 Ft-tal történő csökkentését 2005. november 1-jétől. Ugyancsak számításba vételre került a részmunkaidőben foglalkoztatottak után fizetendő, alacsonyabb összegű egészségügyi hozzájárulás. (Normaszöveg a jelentés készítéséig nem ismert, háttérszámításokkal az OEP nem rendelkezik). A 163,5 Mrd Ft összegű előirányzaton belül a tételes egészségügyi hozzájárulás összege: 145,0 Mrd Ft, a százalékos egészségügyi hozzájárulás összege 18,5 Mrd Ft. A százalékos egészségügyi hozzájárulás 2005. évi összege 1,5 Mrd Ft-tal kevesebb a 2004. évi várható teljesítésnél. Megítélésünk szerint a százalékos mértékű hozzájárulás alultervezett. Évek óta tendencia, hogy a százalékos egészségügyi hozzájárulás aránya növekszik az előirányzaton belül. Késedelmi pótlék, bírság címén 2005. évre 5,2 Mrd Ft-ot terveztek, amely 0,4 Mrd Ft-tal haladja meg a 2004. évi várható összeget. Az E. Alap kezelője a központi költségvetési hozzájárulás 2005. évi összegét 65,3 Mrd Ft összegben tervezte, a Kormány által benyújtásra kerülő javaslatban az előirányzat 62,7 Mrd Ft, a 2004. évi várható összegnél 4,6 Mrd Ft-tal több. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek címén 2005. évre a benyújtott javaslat 6,0 Mrd Ft-ot tartalmaz, szemben az OEP által javasolt 7,4 Mrd Ft összeggel. Az 1,4 Mrd Ft negatív eltérés kiugróan magas a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítése, és az EU-tagállamokkal kapcsolatos elszámolások esetében. Nem alátámasztott a gyógyszergyártók és –forgalmazók befizetéseként tervezett 200 M Ft, amely becsült összegként jelenik meg és az ár-volumen megállapodások alapján várhatóan befizetendő öszszeget mutatja. Ezek a megállapodások minden esetben az előző évi tényleges forgalmi adatok változásához képest kötelezik a gyártót az E. Alap javára történő visszafizetésre. A Magyar Állam és a Gyógyszergyártók között létrejött ha221


tályos szerződés szerint, ha a tervezett kiadási előirányzatot (284 Mrd Ft) nem lépi túl a tényleges felhasználás, akkor a gyártóknak nincs visszafizetési kötelezettsége. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 2005. évi összege 9 Mrd Ft-tal kevesebb, mint a 2004. évi várható teljesítés 15 Mrd Ft összege. Működési bevételként 2005. évre 1605 M Ft-ot terveztek, ami 395 M Ft-tal, 19,8%-kal kevesebb a 2004. évi várható összegnél. Megítélésünk szerint ez az összeg – a várható tendenciák figyelembevételével – alultervezett.

AZ E. ALAP 2006-2007.

ÉVI BEVÉTELI IRÁNYSZÁMAI

Az E. Alap 2006-2007. évi költségvetési bevételi irányszámait a tervezési körirat alapján tervezték. Ennek megfelelően mindkét évben 7,5%-os keresettömeg – növekedéssel számoltak. Figyelembe vették a járulékkedvezmények várható hatását és a tételes egészségügyi hozzájárulás összegének mérséklését, illetve 2006. január 1-jétől történő megszüntetését. Az E. Alap 2006. évi bevételeinek irányszáma 1133,5 Mrd Ft, amely – az egészségügyi hozzájárulás tervezett csökkentése, illetve eltörlése miatti forráskivonás hatására – alacsonyabb a 2005. évi tervezett összegnél. A 2007. évi bevételi irányszám 1202,9 Mrd Ft, amely 69,4 Mrd Ft-tal haladja meg a 2006. évi irányszámot. A növekedés a járulékok és a költségvetési hozzájárulások előirányzatainál jelentkezik döntően. Az E. Alap bevételeinek 2005. évi előirányzatai és a 2006-2007. évi irányszámai, a kiadások növekedése az említett években előrevetítik az Alap tartós egyensúlytalanságának fennmaradását. Erre tekintettel az Áht. 86. § (9) bekezdésében foglaltak lapján a Kormányt intézkedési kötelezettség terheli.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KIADÁSAI Nyugellátások: Korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátás és hozzátartozói nyugellátás A 2004. szeptemberi kormányzati döntéseket követően a 2004. évi várható kiadást 236 728,5 M Ft-ban határozták meg, ami 0,8%-kal kevesebb, mint az előirányzott. A kiadás alakulására a létszámcsökkenés kihatása jelentősebb, mint az egy főre jutó nyugdíj előirányzatot meghaladó összege, azaz a kiegészítő nyugdíjemelés és a 13. havi kétheti nyugdíj előirányzatot meghaladó többlete együttvéve. Az OOSZI 2004. I. félévében 52 832 fő új igénylőt véleményezett, amely a tavalyi III. csoportos (korhatár alatti) rokkantsági nyugdíjat igénylők 48%-a. Az új igénylők elfogadási aránya az I. félévben 38% volt a tavalyi egész évi átlaghoz, a 31%-hoz képest. A korhatár alatti III. csoportosok és a baleseti rokkantak létszáma félévkor a tavalyi félévi adattal nagyjából megegyezett.

222


A 2005. évi tervezett kiadás 258 839,4 M Ft, ez a 2004. évi várható kiadásnál 9,3%-kal, 22 110,9 M Ft-tal több. A kiadást a tervezési körirat 1. számú függelékében szereplő 6%-os januári nyugdíjemelésen túl a 13. havi nyugdíj további egy heti összege 2,4%-kal (6238 M Ft) növeli. A tervezési körirat követelményei között szereplő özvegyi nyugdíj mértékének emelkedéséből származó áthúzódó hatással is számoltak az Alap 2005. évi költségvetésének tervezésénél, ennek mértékét 500 M Ft-ban határozták meg. A 2005. évi tervszám megfelelően figyelembe vett minden nyugdíjkiadásra kihatással lévő tényezőt. A létszám növekedését 1% alattinak becsülték, ami nem alapozza meg az előirányzat túltervezését. Az előirányzattól való eltérést (elsősorban túllépést) az indokolhatja, ha a tervezés alapjául szolgáló makrogazdasági paraméterekben eltérés várható. Az OEP rehabilitációra vonatkozó reformelképzeléseinek megvalósítása (többelemű ellátórendszer, meglévő képességekre építés stb.) a kiadásokat át fogja alakítani. A rendszer átalakítására vonatkozó javaslatok nyomán születendő jogszabályok hatályosulása bizonytalan. A reformoknak meglehetősen határozott iránya van, egységet kell alkotnia a már megjelent „Irányelvek a munkaképesség a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség orvosszakértői minősítéséhez” című, valamint a „Funkciók Nemzetközi Osztályozása” című kiadványokkal Az OEP 2006-ra 8,4%-os, 2007-re 5,5%-os, a kormányzati döntéseket követően pedig 2006-ra 4%-os, 2007-re 3,5%-os kiadásnövekedéssel számolt a nyugellátások vonatkozásában. A januári nyugdíjemelést meghatározó makroadatok mindkét évre 5% körüliek. 2006-ra a 13. havi nyugdíj utolsó hetének folyósításából származó többlet 2,4%-kal emeli meg a kiadást. A létszámadatokból származó növekedés 2006-ra várhatóan 1%, 2007-re 0,5% lesz. Az utóbbi irányszámok nincsenek összhangban a fenti tendenciákkal.

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak kiadása A pénzbeli ellátások 2004. évi várható kiadása 184 407,9 M Ft, amely az előirányzottnál 314,8 M Ft-tal, a 2003. évi teljesítésnél 6,9%-kal (11 912,9 M Fttal) magasabb. Ezzel szemben a január-augusztus havi kiadás 119 673 M Ft, tehát 1,7%-os megtakarítást mutat. Az ellentmondásos adatok ellenére megállapítható azonban, hogy nem lesz jelentős eltérés az előirányzattól. Ebben legnagyobb szerepe annak van, hogy idén hosszú évek óta először a táppénzkiadás a tervezettnek megfelelően, sőt kedvezőbben alakul. A terhességigyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj esetében jelentkező kismértékű előirányzat-túllépés legfőbb oka, hogy a tervezett bruttó bérnövekedést utóbb a tényleges átlagkeresetek túlszárnyalták. Az alapkezelő 2005-re 196 543,9 M Ft kiadást tervezett, amely 6,6%-kal, 12 136 M Ft-tal magasabb a 2004. évi várható teljesítésnél. A kiadások alakulását leginkább befolyásoló 2004-re tervezett bruttó bérnövekedés 8%-os. 2006-ra 204 452,8 M Ft-os kiadással terveztek, ami az előző évi tervezett kiadáshoz képest 4%-os növekedést jelentene. 2007-re 3,5%-os növekedés mellett

223


211 608,6 M Ft-os kiadást becsültek. A tervezési körirat által megadott bruttó bérnövekedés mindkét évre 6,5%.

Terhességi gyermekágyi segély (TES) A 2003. évi teljesítést (20 206,8 M Ft) a 2004. évi előirányzat (21 348,1 M Ft) csupán 5,6%-kal haladta meg. Tekintettel arra, hogy a bruttó átlagkeresetnövekedés mértéke 12% volt, a 2004. évi teljesítés minden bizonnyal meghaladja az előirányzatot, várhatóan 23 513,8 M Ft lesz. Ezt a január-augusztus havi adatok is alátámasztják, mert a TES kiadás 3,7%-kal több az időarányos összegnél. A 2005. évre tervezett TES 25 340 M Ft, amely a 2004. évi várható teljesítést 7,8%-kal haladja meg. A bruttó átlagkereset-növekedés mértéke 8%. 2006-ban 25 781,6 M Ft-os, 2007-ben 26 684 M Ft-os kiadásra számítanak, ami 1,7%-os, illetve 3,5%-os kiadásnövekedést jelentene.

Táppénz Az előző évi teljesítéshez viszonyítva a táppénzkiadás 2002-ben 25,9%-kal, 2003-ban 22,3%-kal emelkedett, ehhez képest 2004-ben várhatóan 0,6%-kal emelkedik. 99 480 M Ft-os összegével elmarad a 101 480 M Ft-os előirányzattól. E látványos javulás egyrészt a bruttó bérnövekedés ütemének csökkenésével (2003-ban 12% volt, 2004-ben várhatóan 8%-os lesz), másrészt a passzív jogon járó táppénzes napok számának felére, majd negyedére csökkentésével magyarázható. Ez utóbbi azért is lehet ilyen jelentős, mert az intézkedés bevezetése előtt a passzív táppénz a saját jogú táppénz kiadásból kb. 15%-ot tett ki (2003-ban ez a szám 14% volt), és az OEP statisztikai adatbázisa alapján (melyek csak a lezárt eseteket tartalmazzák) 2003-ban az összes passzív táppénzes napok közül 45,7% volt 180 napot meghaladó időtartamú. A passzív táppénz aránya az összes táppénzkiadáson belül 2004-ben várhatóan 11,6%-ra csökken. Míg 2004. januárjában és februárban a 2003. havi adatokhoz hasonlóan 550 ezer nap körüli volt a passzív táppénzes napok száma, addig ez júniusra fokozatosan 380 ezerre csökkent. A féléves adatokban közel 15%-os csökkenés mutatkozik a passzív táppénzes napok számában az előző év félévi adatokhoz képest. Ezzel párhuzamosan a passzív táppénz kiadás 2004. január-július között kb. havi 1200 M Ft-ról kicsivel több, mint 800 M Ft-ra mérséklődött.

A táppénz előirányzat 2004. augusztus 31-éig terjedő felhasználása az előző év azonos időszakához képest 0,9%-os csökkenést mutat, ami összevetve a 12%-os (majd 2004-re 8%-os) bérnövekedéssel és a szökőévből eredő napok számában jelentkező többlettel, igen figyelemreméltó. Az időarányos felhasználás is (az január-augusztus hónapokban) 4,1%-os megtakarítást mutat, így valószínűsíthető, hogy év végére a kiadás az előirányzaton belül marad, ám – ideális esetben – megtakarítás ez év végén is mutatkozik majd. Figyelemre méltó, hogy – a betegszabadság kimerítése miatt – a 2003. évi I. féléves táppénzkiadás (passzív nélkül) 6,9%-kal nőtt a II. félévben, ezt a növekedést idénre 16,5%-ra várják. (Ugyanezek az adatok a passzív táppénz esetén: 20%-os növekedés a tavalyi 224


féléves adatokban, 10%-os csökkenés az idei féléves adatokban, amit a januáraugusztus havi adatok megfelelően alátámasztanak.) A PM indokoltnak tartotta az idei várható kiadást 2000 M Ft-tal csökkenteni, mert a megtakarítás a tavalyi adatok alakulása és az idei január-augusztus havi adatok alapján valószínűnek látszik. A 2005. évi előirányzat 104 628 M Ft, ami 5,2%-os növekedés a 2004. évi várható kiadáshoz képest. (A bázis csökkentése után a növekedés mértékén nem változtatott a PM.) A bázisévhez képest 2005-ben a táppénzre jogosultak számának emelkedéséből 0,9%-os többlettel (908,4 M Ft), a táppénzes arányszám 0,1%-os csökkenéséből 3,3%-os megtakarítással számoltak (3452,2 M Ft). Figyelembe vették a naptári napok számának csökkenését (191,4 M Ft), a legjelentősebb azonban az egy táppénzes napra jutó kiadás növekedése volt (kb. 7,8%). Az átlagkereset-emelkedés hatása 7863,2 M Ft. Az OEP látva a táppénz igénybevételét szigorító intézkedések hatását, úgy tervezi, hogy a táppénzes napok száma 2004-re erőteljesen, 6,7%-kal csökken, és 2005-ben ennek további 2,5%-os csökkenésére is számít. Ez az előirányzat kialakításánál is figyelembe vették.. A 2004. évi adatok arra utalnak, hogy a táppénzes napok száma idén év végére egy lépcsőben fog csökkenni. A 2003. I. félév táppénzes napjainak számához képest 2004. I. félévében 12%-os volt a csökkenés. Ha a táppénzes napok száma a II. félévben is alacsonyan marad, nem várható 2005-re további csökkenés. A közszférában tervezett létszámleépítés is kockázatot jelent a táppénzes napok számában várt csökkenésre.

A jövő évi táppénzkiadásra tervezett összeg 104 628 M Ft. Ez szükségesnek látszik. A 2006. évi irányszám 108 813,3 M Ft, a 2007. évi irányszám 112 621,5 M Ft, ami rendre 4%-kal, illetve 3,5%-kal nagyobb a megelőző évi tervezett adatnál. A tervezési köriratban előre jelzett makrogazdasági paraméterek 6,5%-os bruttó bérnövekedéssel számolnak.

Betegséggel kapcsolatos segélyek A betegséggel kapcsolatos segélyek 2005. évi előirányzata 1109,5 M Ft, ami a 2004. évi várható kiadásnál (982,9 M Ft) 12,9%-kal magasabb. A betegséggel kapcsolatos segélyen belül címet alkot a külföldi gyógykezelés és az egyszeri szociális segély. Külföldi gyógykezelés A külföldi gyógykezelés előirányzat 2004-re várható teljeülését 637,4 M Ft-ról 557,6 M Ft-ra csökkentették. A 2005. évi előirányzatot 659,5 M Ft-ban állapították meg, ami 18,3%-os kiadásnövekedést jelent. A bázist olyan előirányzatnál változtatták meg jelentősen, ahol a kiadások késve jelennek meg. Az előirányzatra hatással lesz az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán a betegforgalom növekedése, a valutában történő teljesítés miatt pedig a forint-árfolyam változásának hatása. 2004. május 1. előtt külföldi gyógykezelésre nem volt jogosult a 227/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. b) pontja alapján az egészség225


biztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötő személy és eltartott hozzátartozója. Május 1. óta a 1408/71/EGK rendelet alapján az Európai Unió polgárai egyenlő bánásmódban részesülnek, azaz ha a magyar állampolgárokhoz hasonlóan befizetést teljesítenek az Egészségbiztosítási Alapba (esetükben megállapodás alapján), akkor ugyanazokra a szolgáltatásokra tarthatnak igényt, mint a befizetést teljesítő magyar állampolgárok. Ezzel a 227/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. b) pontjában foglalt kizárás csak olyan külföldi megállapodást kötő személyek vonatkozásában maradhat fenn, akik nem az EU polgárai. Mivel a többi pénzbeli ellátás vonatkozásában a megállapodást kötő személyek jogosultsága törvényileg biztosított, az egyenlő bánásmód eddig is érvényesült. Egyszeri szociális segély 2005-ben az előirányzatot 5,8%-kal 450 M Ft-ra emelték. Ezzel várhatóan csak az infláció lesz ellensúlyozható, a tervezet szerinti beteg biztosítottak számának növekedésével együtt járó költségnövekedés már nem.

Kártérítési járadék A 2004. évi várható teljesítés az előirányzat 80,2%-a, 1020 M Ft. Ehhez képest 2005. évben az előirányzat 2,5%-kal emelkedik, így 1045 M Ft lesz.

Baleseti járadék A 2004. évi várható teljesítés megegyezik az előirányzattal, 5911,2 M Ft. 2005. évben az előirányzat 9,6%-kal emelkedik, így 6480,4 M Ft lesz.

Gyermekgondozási díj (GYED) A 2004. évi eredeti előirányzathoz képest a várható teljesítés 0,9%-kal több, 53 500 M Ft lesz. Ez 480,9 M Ft előirányzat-túllépést jelent. A havi átlagos öszszeg a 12%-os bruttó bérnövekedésnek megfelelően emelkedett, miközben csak 10%-kal terveztek. Ennek folyományaként idén április hótól minden hónapban magasabb volt a GYED kiadás az előirányzott 1/12-ed részénél. A 2005-re tervezett kiadás 57 941 M Ft, amely 8,3%-os növekedés a 2004. évi várható kiadáshoz képest. A tervezéshez 85 000 főt és átlagos ellátásként 56 808 Ft-ot vettek alapul. Ezzel az igénybevevők havi átlagos létszámának csökkenő dinamikájú növekedése (az idei várható 6,5%-ról jövőre 2,4%-ra) és az átlagos ellátási összeg szintén csökkenő dinamikájú emelkedése (az idei várható 8,4%-ról jövőre 6,6%-ra) került figyelembevételre. 2006-ra 60 877,8 M Ft-tal, 2007-re 63 008,5 M Ft-tal terveztek, ami rendre 5,1%-kal és 3,5%-kal nagyobb az előző évi tervezett kiadásnál.

226


MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hoszszabb távú intézkedéseiről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 7. pontjában foglaltak teljesítése érdekében, a Kormány 2004. június 2-ai Jegyzőkönyvi határozata 1. pontjában felhívta az érintetteket, hogy a közfeladat-ellátás hatékony szervezetei kereteinek kialakítása céljából – felülvizsgálatra alapozottan – készítsenek fejezeti szintű intézkedési tervet 2004. augusztus 31-ig. A Magyar Köztársaság 2004. évi Konvergencia programja, a Kormányhatározat, a Jegyzőkönyvi határozat, valamint a PM által készített Útmutató figyelembevételével az OEP azonnal elkezdte a feladat végrehajtását. A szervezeti változtatásokról szóló javaslat kialakítását nehezítette, hogy az egészségügyi reform-elképzelések jogszabályi formában még nem jelentek meg, az EU által is szorgalmazott régió átalakítás körülményei – az államigazgatás egészében – is kialakulatlanok és év közben takarékossági intézkedéseket kellett végrehajtani. A szervezeti felülvizsgálat eredményességét segítette, hogy 2001. évtől az OEP szervezetátvilágítást rendszeresen végez, mely részét képezi az egyes munkafolyamatokra kialakított teljesítmény mérőszámok karbantartása, összehasonlítása és fél éves értékelése. Mindezeket figyelembe véve az ellenőrzés lezárásának időpontjáig a Kormány határozata szerinti fejezet szintű Intézkedési terv és annak 2005. évi hatásait bemutató előterjesztés nem készülhetett el. Az OEP a tervezéshez a tervezési köriratot 2003. július 22-én kapta meg a PM-től, a kiadási főösszeget valamint a működési keretszámot tartalmazó levéllel együtt. Az OEP a körirat szerint összeállított költségvetési javaslatát határidőre 2004. augusztus 2-án megküldte a PM-nek. Az egyeztetéssel módosított tervezési javaslatát a körirat szerinti 2004. augusztus 23-i határidőre – az érdemben folytatott PM költségvetési egyeztetés elmaradása miatt, az egyeztetett keretszámok hiányában – az OEP nem tudta benyújtani. A tervezési köriratban a PM egyeztetésre megszabott időben az érintettek részvételével csak információcsere történt, érdemi megállapodás nélkül, melyről még emlékeztető sem készült. Az OEP 2004. augusztus 18-án csak a törvényjavaslat normaszövegét és részletes indoklását (forintértéket kipontozva) nyújtotta be a Pénzügyminisztériumnak. A tervezési körirat megérkezését és a keretszám közlését megelőzően az OEP a 2005. évi tervezési keretszámainak kialakítására a szükséges szokásos előkészítő munkálatokat rendben megkezdte. Az OEP főigazgató helyettese a működést érintő költségek tervezésére körlevelet adott ki a szakmai főosztályoknak és az igazgatási szerveknek a költségvetési terv határidőben történő elvégezésére, melyben néhány jellemző sajátosság, prioritás számbavételét írta elő. A tervezés normális menetét megszakította PM tervezési köriratának megérkezése és a keretszám rögzítése miatti „visszatervezés” során kényszerből alkalmazandó

227


matematikai eljárás. Ezt követően számos tervváltozat készült, melyek realitása az elmaradt egyeztetések miatt esetleges.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI JA-

VASLATAINAK MEGALAPOZOTTSÁGA A drasztikusan alacsony költségvetési keretszám, a kötelezően előírt 6,5%-os bérfejlesztés fedezetének hiánya, a 13. havi illetmény kigazdálkodási kötelezettsége, az 5%-os támogatáscsökkentés, a 2004. évi zárolások, valamint a többletfeladatok újfajta pályáztatási rendszere nem tette lehetővé az OEP-nél a klasszikus tervezési módszerek alkalmazását. A „visszatervezés” és a támogatási összeg nagymértékű csökkentése miatt a kialakított költségvetési keretszámok matematikai módszerrel kerültek meghatározásra. A megszabott feltételek figyelembevételével végrehajtott tervezés eredményeként elkészített „A” változatban a felhalmozási kiadás nulla összegre tervezése mellett, – az OEP 2005. évi átlagbérszintje alapján – 519 fő létszámleépítést feltételezett, melyet a szervezet vezetése a kötelező feladatok végrehajtásának ellehetetlenülésének veszélye miatt nem tartott végrehajthatónak. A szervezetátvilágítás részeredményei alapján 108 fős létszámleépítést tartottak kivitelezhetőnek, ezért a tervezés B változatában a megtartásra feltétlenül szükségesnek ítélt 411 fő személyi juttatás és járulék többletigénnyel számoltak a megadott keretszámhoz képest. A PM részére a „B” változatot nyújtották be.

Működési szektor költségvetési kiadása pályázatok nélkül Az OEP a PM részére 2004. augusztus 2-án benyújtott „B” változat az E. Alaptól átvett pénzeszköz támogatásként a PM által megszabott 18 749,1 M Ft helyett 22 754,3 M Ft, vagyis 29%-kal magasabb előirányzatot javasolt 2005. évre. Összes kiadásként – pályázatok nélkül – 24 204,3 M Ft-ot terveztek. A tervezés során, a körirat útmutatásainak megfelelően, a 2004. évi eredeti előirányzatból indultak ki. Ezt csökkentették a 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat által elrendelt 440,5 M Ft zárolt összeggel. További csökkentő tényezőt jelentett az FPEP elhelyezése miatt 2004. évre tervezett 950,0 M Ft bérleti díj, a világbanki törlesztés miatti 805,0 M Ft, az informatikai előirányzat beruházási zárolással korrigált 808,9 M Ft összege, az intézményi beruházás miatt 412,1 M Ft, a felújítások 129,4 M Ft-ja, valamint az illetménygazdálkodás jogcímen 127,8 M Ft, a 2003. évben elrendelt létszámleépítés 2004. évet érintő többletkiadásai miatt. Az 5%-os támogatási előirányzat csökkentésként 982,4 M Ft-ot vettek figyelembe. Az OOSZI illetményfejlesztési fedezetének megteremtése érdekében a személyi juttatásoknál (29,1 M Ft), a járulékoknál (9,3 M Ft), a kiadási főösszeget nem érintő 38,4 M Ft átcsoportosítással számoltak az intézményi beruházási keret (30,4 M Ft), valamint a felújítások (8,0 M Ft) terhére.

228


A vázolt korrekciók, valamint az 1450 M Ft tervezett bevétel eredményeként a 2005. évi bázis előirányzat és az alap-előirányzat kiadási főösszegét 16 853,7 M Ft-ban határozták meg. Előirányzati többletként, kiemelt feladat jogcímen az FPEP elhelyezésére 950 M Ft, a világbanki törlesztésre 735 M Ft, informatikára 1950 M Ft, intézményi beruházásra 988,1 M Ft, felújításra 498,1 M Ft, a hiányzó dologi költségek visszapótlására 1010,4 M Ft, valamint a megtartandó 411 fős létszám bérköltségének és járulékterheinek visszapótlására 1219 M Ft összeget terveztek. Az előirányzati többletek figyelembevételével a 2005. évi javasolt E. Alapból átvett támogatás 22 754,3 M Ft, és a kiadási főösszeg 24 204,3 E Ft volt. A működési szektor költségvetési kiadásai megtervezése megalapozottságának ellenőrzése során, külön figyelmet fordítottunk a kiemelt feladatokként jelzett tételekre. Ezeknél – egyeztetett döntés hiányában – a legnagyobb bizonytalanságot a remélt 411 fő létszám-megtartási lehetőségben láttuk, az ehhez kapcsolódó személyi juttatások és járulékok összegének (1219 M Ft) tervezhetősége miatt. Az FPEP elhelyezésére 950 M Ft-ot terveztek. Ez a szám a 2004. évi bérleti díjnak felel meg. A bérleti jogviszony 2004. végével lejár, ezért a szervezet elhelyezésére, a PM javaslatára ez év augusztus végén közbeszerzési eljárást írtak ki, mely eredményeként az összeg módosulni fog, melyet a költözéssel és a kialakítással járó egyszeri költségek tovább növelnek. Itt kell megjegyezni, hogy az FPEP végső elhelyezésének kérdése évek óta napirenden van, melyhez az OEP nem kap megfelelő támogatást. Ennek következtében az évek során fizetett díj megközelíti a saját székházvásárlás összegét. A világbanki kölcsön törlesztésére és kamatfizetésre a Kincstár által előzetesen közölt 735 M Ft-ot vették a tervezés során figyelembe. A későbbi adatközlés eredményeként ez a szám 767 M Ft-ra módosult. Az informatikai tervezett kiadások (1950 M Ft) a feladatok üzemvitelét, a folyamatban lévő fejlesztések forrásigényét, és az elavult berendezések időszerű részleges cseréjét szolgálják. Az intézményi beruházásra és felújításra tervezett 1486,2 M Ft összeg reálisnak tekinthető. Itt kell megjegyezni, hogy a 2004. évben a források szűkössége miatt a folyamatos működés biztosítása érdekében az e célra tervezett összegből jelentős tételt kell a dologi kiadások javára átcsoportosítani, mely következtében az elhalasztott feladatok 2005. évben jelentkeznek. A dologi kiadások visszapótlásának 2005. évi 1010,4 M Ft összegű tervezése azért vált szükségessé, mert e tételen, már a tervezési bázist képező, forráshiányos 2004. évben is jelentős hiány mutatkozik. Ennek fedezetét más tételekről történő átcsoportosításokkal próbálják ideiglenes jelleggel megoldani, miközben a 2005. évi tervezési körirat további 5%-os csökkenést ír elő. Az OEP – bérés célhoz kötött fix kiadásainak mértéke mellett – a csökkentés fedezetéül szolgáló dologi ráfordítások a visszapótlás nélkül nem biztosíthatnák a szervezet zökkenőmentes működését. 229


Pályázati többletigények A 2005. évi tervezés sajátosságaként a rendelkezésre álló szűkös keretek miatt belső kormányzati „versenyeztetéssel, pályáztatással” történik a források elosztása a fejezeti előirányzatból finanszírozható cél, a meglévő intézmény szakmai kapacitásai bővítésére, valamint új intézmény működési keretére. Az OEP a PM részére 2005. augusztus 2-án átadott tervezési anyagában a működési szektort érintően 20 témát jelzett, melyekre a pályáztatási rendszer keretében többlettámogatást igényelt. Az OEP a pályázati témákat a megvalósítási fontosság függvényében megfelelő rangsorba állította. A pályázatok többlet támogatás igénye 7107,4 M Ft összeget, és 308 fős létszámfejlesztési szükségletet tett ki. A pályázatok között 1. sorszámmal szerepelt az EU kártya bevezetése 1149,3 M Ft összeggel, mely végrehajtását közösségi jogszabály írja elő. A feladat elmaradása a közösségi jog megsértését jelenti, és bizottsági eljárást von maga után. A pályázatban a 189,8 M Ft gépbeszerzésre kalkulált összeg mértéke tekinthető bizonytalannak, mert az a tervezéskor még nem ismert tényezők, mint a kártya fizikai megjelenésének (alapanyag, nyomás, adattárolási forma, stb.), valamint az azt előállítani képes technikai eszközök árának függvényében lényegesen módosulhat. Többlet létszámigényként 40 fővel számoltak. A 2. sorszámmal jelölt pályázat az egészségügyi reform keretében megvalósuló ellátásszervezés tervezett költségeit 3175,5 M Ft-ban tartalmazza. A feladat megvalósítását kormányrendelet írja elő, és várhatóan megjelenik az egészségszervezéséről szóló törvényben is. A végrehajtáshoz 2092 M Ft összegben egyszeri felhalmozási jellegű kiadást terveztek, melynek nagyobb hányada a központi szerverpark bővítését, míg a fennmaradó rész a szükséges szoftverek elkészítését és beszerzését szolgálja. E felhalmozási jellegű kiadások nélkül az a programbővülésből adódó többletfeladatok zökkenőmentes megvalósítását az OEP jelenleg rendelkezésre álló gépi kapacitása nem képes biztosítani. A program működési kiadásaira és a szándékozott 78-fős létszámbővülésre 1083,5 M Ft-ot terveztek. A program támogatásának elmaradása esetére az OEP alternatív megoldást is felvázolt. Az OEP feltétlenül végrehajtandó feladatnak tekinti az irányított betegellátási rendszer bővítését, a háziorvosi betegforgalom tételes jelentésének, a háziorvosok érdekeltségi rendszerének bevezetését, és szűrési, gondozási feladatok végrehajtását, 881,6 M Ft kiadási tervszámmal. Ez esetben a létszámszükségletet nem jelezték, míg a személyi és járulék jellegű többletkiadásokat 187,4 M Ft-ban határozták meg. A 3. sorszám alatt az egészségbiztosítás folyamatait kiszolgáló informatikai infrastruktúra elavultságának mérséklését jelölték meg. A PM-nek benyújtott tervezési változat munkatábláin 900 M Ft-ban meghatározott költségigényt e soron „nulla” összeggel tüntették fel arra az esetre számolva, ha a PM elfogadja a 2005. évi javasolt előirányzatok között szerepeltetett 1950 M Ft összegű informatikai igényt. Az elektronikus pénztárca és elektronikus vény elnevezésű program 4. sorszám alatt található 911,4 M Ft költségvonzattal és 60 fős létszámfejlesztési igénnyel. A 2356/2002. (XI. 28.) Korm. határozatban foglaltak értelmében a program ki230


bővülne a gyógyászati segédeszközök forgalmazó helyeire és a gyógyfürdőkre, valamint az elektronikus vények megvalósítására. A feladat megvalósulása hatékonyan és eredményesen segíti a gyógyszerkassza átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, mely hatásaként számottevően mérséklődhet a visszaélések következében a kasszából törvénytelen módon kiáramló támogatások összege. Vélelmezhető módon a program megvalósításának költsége többszörösen megtérülhet a jogtalanul igénybevett támogatások megszűnése következtében. A megváltozott munkaképesség és a fogyatékosság szakértői véleményezése rendszerének fejlesztési programja 5. sorszámot kapott. A program „A” és „B” változatban készült. Az ügyfélszolgálat felállításával bővített „B” változat 920,8 M Ft kiadási összeggel szerepel a PM részére benyújtott változatban, 100 fős létszámnövekmény igénnyel. A feladat előírását egyelőre kormányrendelet tervezet tartalmazza. A végrehajtás eredményeként az indokolatlan nyugdíjkifizetések mérséklése, a rokkantsági nyugdíjasok száma, a fogyatékosok köre, a fogyatékossági támogatások középtávú csökkenése várható. A 6. sorszámot viselő, mozgásukban korlátozottak részére akadálymentesítés, biztonságvédelmi rendszerek kiépítése „nulla” összegű támogatási igényt mutat a PM részére benyújtott változatban, ugyanis e munkatáblákon kimutatott 134,7 M Ft felújítási és intézményi beruházási igényt a 2005. évi javasolt előirányzatokban feltüntetett felújítási és intézményi beruházási összegek már tartalmazzák. A feladatot az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet írta elő, s a végrehajtást illetően az OEP már 2004. évben is késedelemben van. Az OEP középtávú terve alapján a 2001. évben megkezdett munkálatok 51 ingatlanra terjednek ki. Az ütemszerű végrehajtás 2003. év végével megszakadt, ugyanis a 2004. évi feladatok fedezethiányban elmaradtak. Az OEP kezdeményezte a PM-nél, hogy az általa 2004. évben értékesített két ingatlan (Kiskunhalas és Baja) bevételének második ötven százalékát kitevő 22 M Ft befizetési kötelezettségétől tekintsen el. Ez esetben a munkák tovább folytatódhatnának, s a 2005. évi igény is csökkenhetne. A 7. sorszám alatt vagyonvédelem, állagmegóvás címen szintén „nulla” összegű támogatási igényt mutat a PM részére benyújtott változat. Az e munkatáblákon kimutatott 831,9 M Ft felújítási és intézményi beruházási igényt a 2005. évi javasolt előirányzatokban feltüntetett felújítási és intézményi beruházási összegek már tartalmazzák. Itt kerültek megtervezésre a halasztható, a működést, a szolgáltatást közvetlenül nem veszélyeztető munkálatok költségigényei. Az állagmegóvási feladatok 2005. évi elvégzése mérsékelné az adott létesítmények, berendezések későbbi ráfordítás igényét, és az irodák, raktárak, irattárak bérleti díjának kiváltása tartósan csökkenthetné a működési költségeket. Az EU elszámolási rendszer 8. sorszámot kapott a pályázatok között 150 M Ft költségigénnyel. A feladatot EU szabályok írják elő, mely gyors, pontos és hatékony végzése jelenős számítástechnikai háttér létrehozását feltételezi. Az OEP képviseletének költségei az EU Bizottságban 9. sorszámmal 24 M Ft-tal szerepel a tervezetben. Az EGK rendeletek értelmében megvalósuló részvétel az EU szakbizottságokban fokozza érdekérvényesítő képességünket. A folyamatok

231


és közösségi rendeletek gyors figyelemmel kisérése, időben történő lefordítása Ft-ban mérhető költségcsökkentést eredményezhet. Az EU-val összefüggő ügyfélszolgálati és tájékoztatási kötelezettségeket 10. sorszám alatt 177,4 M Ft költség és 30 fős létszámigénnyel tervezték. A 2004. évi nyári hónapok lakossági rohama az E 111-es igazolások kiállítása céljából igazolta a meg növekedett ügyfélszolgálati igényt, melynél nagyfokú szezonalitásra is számolni kell. A 11. sorszámon az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási paramétereinek karbantartása szerepel 300 M Ft költségigénnyel. Az idő múlása megköveteli a természetbeni egészségügyi szolgáltatások finanszírozási paramétereinek igazságos és a szükséges ráfordításokkal arányos újrahatározását. A feladat elvégzése csökkentené a finanszírozási struktúra aránytalanságait, közelítené a finanszírozás mértékét a valós ráfordításokhoz és hozzá járulhatna az egészségügyi szolgáltatók adósságállományának csökkentéséhez. A 12. sorszámmal jelzett védőnői hálózatfejlesztési programra 37,8 M Ft-ot irányoztak elő. A gondozási rendszer fejlesztésére 5,2 M Ft összeget szántak. A népegészségügyi szűrőprogram 36,2 M Ft kiadási igényt támaszt. (14. ssz.) Az önálló járóbeteg szolgáltatók kiegyenlítő fix díjazási forrásának biztosítására 4 M Ft-ot irányoztak elő (15. ssz.) A járóbeteg szakellátás díjharmonizációs többletigényeként 24 M Ft-ot terveztek. (16. ssz.) A népegészségügyi program keretében megvalósuló sürgősségi betegellátó rendszer fejlesztésére 37,8 M Ft-ot szántak. (17. ssz.) Az onkológiai centrumok fejlesztésére 9 M Ft kiadási igényt számoltak. (18. ssz.) A 2005. évtől a kemoterápiához és az immunbetegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerek finanszírozása, a gyógyszer kasszából átkerül az aktív fekvőbeteg ellátás teljesítmény finanszírozásába, melyet a kialakításra kerülő onkológiai centrumok használnak föl. Ennek következtében racionalizálható a felhasználás. A reorganizációs program 100 M Ft igényt támaszt. (19. ssz.) A program végrehajtásának eredményeként az 50% alatti ágykihasználtság esete 20%-kal csökkenthető, 800 aktív ágy rehabilitációs funkcióra konvertálható, további 800 aktív ágy feladatai a járóbeteg szakellátásra terelhető, valamint az egészségügyi szolgáltatók 30 belső telephelyet szüntethetnek meg. A kölcsönzési rendszer fejlesztése 45 M Ft-tal szerepel a tervezetben. A kölcsönzési kör bővítése csökkentheti az eszközök vásárlásához nyújtott támogatások összegét. E témában célszerű lenne a már kölcsönzéssel foglalkozó társadalmi szervezetek tapasztalatait megismerni, és a kölcsönzések bonyolításába e szervezeteket bevonni.

232


Működési szektor összesített költségvetési kiadása Az ismertetett tervezési eljárás eredményeként az OEP, a Pénzügyminisztériumnak 2004. augusztus 2-án benyújtott „B” változat szerint, az E. Alaptól átvett pénzeszköz támogatásként 29 861,7 M Ft, összegű előirányzatot javasolt 2005. évre, mely a pályáztatási többleteket is tartalmazza. Összes kiadásként 31 311,7 M Ft-ot terveztek. A Pályázati többleteknél bevétellel nem számoltak, így a tervezett bevételek végső összege 1450 M Ft-ot tett ki.

Kiemelt területek tervezése Létszámigény Az OEP költségvetési törvényben engedélyezett létszáma a folyamatosan bővülő feladatok mellett 2003. évig növekedést mutatott, mely tendencia, alapvetően a 2003. év végi létszámintézkedések hatására, visszafordult. Az engedélyezett létszám az elmúlt néhány évben a következő módon alakult: Év

Engedélyezett létszám (fő)

2002

4250

2003

4356

2004

4145

A létszám tervezésénél az 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozattal elrendelt 243 fős, 5,6%-os létszámcsökkentésből következő 4145 fős bázisból indultak. Ezt növelte 42 fővel a 2004. január 16-án átvett Gyógyinfok maradék létszáma. A 2005. évi tervezés sajátosságaként a tervezési körirat előírta, hogy a 6,5%-os kereset növekedés, valamint a 13. havi illetmény fedezetének kigazdálkodásáról saját hatáskörben kell gondoskodni. A belső számítások eredményeként a fedezet kigazdálkodása 519 fős, 12,4%-os létszámleépítést feltételez, mely következtében a 2005. évi engedélyezett létszám 3668 főben határozható meg. Ez a fajta tervezés nem alapulhatott a valós igények felmérésén, csupán a Tervezési köriratban foglaltak betű szerinti végrehajtásán. A létszám irányszám meghatározásánál a tervezési körirat figyelembevételével kialakított egy főre jutó várható átlagos személyi juttatások és járulékok 2005. évi összegével számoltak. Az OEP az előzetes egyeztetések kapcsán felmérte, hogy az 519-fős csökkentés túlzott mértékű, ugyanis az adott feladatok mellett racionalizálással, a munkaintenzitás fokozásával és a VTI megszüntetésével, illetve tevékenységének a MEP-ekbe történő integrálásával előzetesen 108 fős, 2,6%-os létszámleépítésre látott lehetőséget, melyet jelzett az ESzCsM miniszterének. Az OEP véleménye szerint felvázolt racionalizáláson túli létszámleépítés csak a meglévő feladatok egy részének elhagyásával, illetve a társintézmények közötti átcsoportosításával oldható meg. Ezért a PM-nek benyújtott B változatban is csak 108 fő leépítésével számoltak. A feltétlenül megtartásra szánt létszám személyi juttatásainak és járulékainak összegét ezért „Csökkentett létszám-racionalizálás miatti visszapótlás” címén 1219 M Ft összegben feltüntették a 2005. évi javasolt előirányzatok között.

233


A 2005. évi költségvetés keretszámai kialakításához szükséges, még a 2004. évben végrehajtandó tömeges létszámleépítés az OEP esetében a feladatvégzés nehezítésén túlmenően további eljárási, jogi és finanszírozási problémákat vetnek fel, melyek központi intézkedést feltételeznek. A 2003. év őszi létszámcsökkentés jogi alapját kormányhatározat teremtette meg. A létszámcsökkentés 2004. évtől – az OEP esetében – a Miniszterelnök utasítására is történhet. A vázolt intézkedések hiányában a munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján tud eljárni, és a felmentést köteles megindokolni. Az OEP által végzendő feladatok folyamatos növekedése esetében nem képezhet felmondási indokot a tevékenység megszűnésére, illetve a munkakör feleslegessé válására történő hivatkozás. Eljárási problémaként jelentkezik ekkora létszám szabályszerű leépítése ez év december 31-ei befejezéssel. Finanszírozási problémát jelent, hogy a leépítés pénzügyi hátterének fedezetéről döntés még nem született.

Dologi kiadások A tervezési körirat a dologi kiadások tervezésére külön előírást nem tartalmazott. A 2004. évi tervezéshez hasonlóan meghatározta a működési kiadások újabb 5%-os csökkentése. A folyamat teljes értékelése szempontjából át kell tekinteni a 2004. évi tervezési módszereket. A 2004. évben a tervezés kiindulását képező 2003. évi eredeti dologi előirányzatot (mivel a személyi kiadások fixnek tekinthetők, a felhalmozási kiadás, pedig szerkezeti változásként kikerült a bázis előirányzatból), a dologi kiadások előirányzatát 18,7%-kal csökkentette. 2005. évben hasonló nagyságrendű dologi kiadási előirányzat csökkenés mellett a szervezet működésképtelenné válhat. A PM-nek benyújtott költségvetési javaslatban ezért állították be a „Dologi visszapótlás” címen a számításokkal alátámasztott 1010,4 M Ft értékű többlettámogatási igényt. Megjegyzendő, hogy a 2004. évi felhasználási adatok is azt mutatják, hogy beruházási, felújítási és más célú kereteket kell folytonosan a dologi kiadások céljára átcsoportosítani. A 2004. évi beruházási feladatokra az OEP központnál 100,5 M Ft, a MEP-eknél 297 M Ft összeget biztosított a költségvetési törvény. A megszorító intézkedések hatására várhatóan e teljes, 397,5 M Ft-ot a hiányzó dologi előirányzat pótlására kell fordítani. Az első félévben a végrehajtott átcsoportosítás összege 150 M Ft volt. A dologi kiadások 2005. évi tervezésénél nem volt mód az infláció-hatás figyelembevételére (energia, szerződések költségei, karbantartás, üzemeltetési kiadások stb.). A dologi kiadásokat tovább növeli az FPEP, tervezéskor még nem ismert összegű, 2005. évi bérleti, üzemletetési díja, a költöztetés és helységkialakítás költségei. A családtámogatási feladatok 2001. január 1-jétől a TÁH-hoz kerültek, létszámmal együtt, de továbbra is a MEP épületében kerültek elhelyezésre, amit a TÁH ingyenesen használ, bérleti díjat, karbantartási, fenntartási költséget nem fizet, csak üzemeltetési költséget térít. Az OEP és a PM 2000. október 26-án 234


megállapodást írtak alá, hogy az ingatlan használatában meg kell állapodni 2001. december 31-ig, amit az OEP többször kezdeményezett, de megállapodás nem jött létre. A TÁH által használt épületrészekkel kapcsolatos kiadások terhelik a dologi kiadásokat, és az arra fedezetet nyújtó bevétel elmarad.

Intézményi beruházás (informatika nélkül) A központi hivatali szerv és az igazgatási szervek felülvizsgált igényei alapján 1486,2 M Ft intézményi beruházási igényt állapítottak meg, melyből 988,1 M Ft beruházás és 498,1 M Ft felújítási szükséglettel számoltak 2005. évre. A tervezési összeget felméréssel, árajánlatok, piaci árak alapján határozták meg. A feladatok tervezésekor több alkalommal egyeztettek az igazgatóságokkal, az elvégzendő feladat sorrendisége, rangsorolása érdekében. A beruházások tervezésénél folytatták az előző években elhatározott célkitűzés megvalósítását. A tervezési körirat 2004. július 15-ei dátummal történő átadásakor a PM által megszabott 18 749,1 M Ft-os működési keretszám szűkössége miatt az „A” változat szerint csak „0” Ft összegű intézményi szintű beruházást és felújítást tudtak tervezni a 2005. évi javasolt előirányzatok között. Ez a megoldás azért is elfogadhatatlan, mert – a dologi ráfordítási keret hiánya miatt – már a 2004. évre az OEP központ és a MEP-ek részére tervezett teljes, 397,5 M Ft összegű beruházási keret várható átcsoportosítására kényszerül a dologi előirányzat javára. A halaszthatatlan igényeket – annak ellenére, hogy azok nem fejezeti kezelésű előirányzatok, – is a pályázatok között tüntették fel 6. és 7. sorszámmal. A 6. sorszámmal Kormányprogramban elrendelt feladatként, a mozgásukban korlátozottak részére akadálymentesítés, biztonságvédelmi rendszerek kiépítése céljára 134,7 M Ft-ot terveztek 43,7 M Ft beruházási és 91 M Ft felújítási keretbontással. Itt kell megjegyezni, hogy 2001. évben a Kormányprogram végrehajtásaként induló, az OEP középtávú fejlesztési tervében, 51 ingatlant érintő, 2004-es határidővel befejezésre tervezett feladat 2003. évig ütemszerűen haladt, majd forrás hiány miatt 2004-ben leállt. Az OEP véleménye szerint a 2004. évi részleges folytatásra csak akkor nyílna mód, ha az ez évben értékesített, korábban feleslegessé vált kiskunhalasi és bajai ingatlanok értékesítési bevételének második 50%-át visszakapná a szervezet. A pályázatok között 7. sorszámmal tüntették fel a folyamatos biztonságos működéshez elengedhetetlenül szükséges vagyonvédelem és állagmegóvás 2005. évben szükséges igényét 831,9 M Ft összegben, melyből 371,1 M Ft a felújítás és 460,8 M Ft az intézményi beruházás. Ez összeg számításánál figyelmen kívül hagyták a halasztható, a működést, a szolgáltatást közvetlenül nem veszélyeztető feladatokat. A tervezés B változata szerint, az elvégzett felmérés eredményeként indokoltnak tartott 1486,2 M Ft-os kerettel számoltak, mely beállításával a PM által 2005. évi javasolt előirányzat összegét túllépték. Ez esetben a pályázatok között a 6. és 7. sorszámmal feltüntetett esetekben „O” Ft-ot terveztek.

235


Informatika Az informatikai fejlesztési kiadásokra a PM részére benyújtott „B” változat szerinti 1950 M Ft összes igényt terveztek felhalmozási kiadásként. Köztudott, hogy az ország egyik legnagyobb számítógépes gépparkját az OEP működteti, mely következtében a szervezet kiadási szerkezetében a minisztériumi fejezetekhez képest aránytalanul nagyobb hányadot képez az informatika kiadások mértéke, melyet a szokásos tervezési metodika nem tud kellő módon figyelembe venni. Ennek következtében az informatikára szánt kiadások aránya a megnövekedett feladatok ellenére évről-évre folyamatosan csökken. Az E. Alap működési kiadásai, illetve ebből az informatikai kiadások és az E. Alap összes kiadási aránya 2000-2004. évben millió forintban a következő módon alakultak:

Megnevezés E. Alap összes kiadása Működési kiadások összesen működési kiadás/összes kiadás Informatikai kiadások informatikai kiadás/működési kiadás informatikai kiadás/összes kiadás

2000 tény

2001 tény

2002 tény

2003 előzetes

2004 módosított

797 723

914 967

1 111 231

1 335 958

1 370 704

17 355

18 116

21 991

24 425

20 389

2,20%

2,00%

2,00%

1,80%

1,50%

1 119

1 555

1 687

1 279

809

6,40%

8,60%

7,60%

5,20%

3,90%

0,14%

0,16%

0,15%

0,10%

0,06%

Az 1214/2002. (XII. 28.) Korm. határozat értelmében a Magyar Információs Stratégia részeként az OEP elkészítette az önálló információs stratégiáját és megjelölte a forrásigényt. Az OEP információs stratégiájának célja az – adott időpont szerinti – egészségügyi reformtörekvések támogatása, az alapfeladat működésének biztosítása, az informatikai rendszerek integrálása, az infrastruktúra korszerűsítése volt. Az OEP információs stratégiai elképzelései bizonyos területen megjelentek az ágazat tervében, és a Magyar Információs Társadalom Stratégiájában (MITS) amelyet a Kormány 1126/2003. (XII. 12.) határozatban fogadott el. Ennek 5. pontja előírta a Magyar Információs Társadalom Stratégiájában foglalt feladatok finanszírozásának költségvetési rendszerébe illeszkedő 2005. január 1-jétől érvényes rendjének kidolgozását. A hosszabb távú információs stratégia megalapozottságát továbbra is bizonytalanná teszi a Kormánynak az ágazat továbbfejlesztésével kapcsolatos bizonytalansága, a stratégia végrehajtását pedig megkérdőjelezi a 2005. évi tervezés szerint a költségvetési forrás hiánya.

236


Az informatikai fejlesztések tervezhetőségét az ágazat szakmai továbbfejlesztési elképzelések bizonytalanságán túl nehezíti, hogy a jogszabályalkotás ütemezésénél és azok kodifikálásánál nem gondoskodnak a megvalósításhoz szükséges erőforrások és a megvalósítási időpontok reális meghatározásáról. Az informatikai fejlesztési pénzek igénybevételére jellemző, hogy a rendelkezésre álló keretek felhasználása zömében az év utolsó hónapjaiban történik. A költségvetési tervezés jelenlegi rendszere és a közbeszerzési pályáztatási eljárások eredményeként az év második felében írják ki a pályázatokat, ezért a nagyobb programok végrehajtása rendszeresen áthúzódik a következő évre, mikor a maradvány elszámolás gyakorlata veszélyeztetheti a program végrehajtását. Ilyen helyzet áll elő az OEP estében is, a 2004. évben azáltal, hogy az előző évi lekötött – fizikailag még el nem költött – maradványok zárolásra kerültek, melyből még komoly polgári peres eljárások is keletkezhetnek. Ez a visszavonás 488,7 M Ft összeget jelent a számítástechnika estében. Az első félévben 105 M Ft értékű átcsoportosítást hajtottak végre az informatikai beruházási kiadások előirányzatról az informatikai dologi előirányzatok javára. További 52,2 M Ft átcsoportosítást terveznek. A jogszabályi kötelezettségekhez képest az OEP informatikai részlege jelenleg lemaradásban van, melyet a 2004. évi helyzet tovább nehezít. Az Irányított Betegellátási Rendszer 2005. évi 5 millió főre kiterjesztésének és az azt kiszolgáló Adattárház bővítésének előkészületi munkálataira jelenleg nem áll rendelkezésre a szükséges 580 M Ft.

Az ágazati célelőirányzatok tervezése A világbanki hitel törlesztésére a Magyar Államkincstár előzetes közlése alapján a PM-nek benyújtott anyagban 735 M Ft-ot terveztek. A Kincstár módosító közlése alapján a várható összeg 767 M Ft-ra módosult (a kamattörlesztés 157 M Ft a tőketörlesztés 610,0 M Ft), mely összeget a törvényjavaslat normaszövegében már jeleztek.

A működési bevételek előirányzatának tervezése Az alapoktól átvett pénzeszközök nagyságának számítása Az E Alaptól működésre átvett pénzeszköz, azaz az OEP működési költségvetés támogatási előirányzata 2002-ben 18 057 M Ft, 2003-ban 22 793,1 M Ft, 2004-ben 19 774,6 M Ft volt. Az Alaptól 2005-re átvehető pénzeszközként a PM a július végén közölt lehetséges keretszámként 18 749,1 M Ft-ot határozott meg, melyet az OEP vezetése nem fogadott el. A PM részére 2005. augusztus 2-án benyújtott tervezetben, a folyamatos működés biztosítása érdekében az OEP 21,4%-kal nagyobb, 22 754,3 M Ft, összegű támogatási igénnyel számolt. A PM keretszáma a 2002. évi szintet megközelítően, 82,3%-a 2003. évinek. A helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjáig érdemleges PM egyeztetés a köriratban megszabott határidő ellenére sem történt. A PM végleges javaslata a támogatás nagyságára, a működési kiadásokra jelenleg nem ismert. A tervezési tárgyalások nem zárultak le, ezért az OEP fejlesztési igényét tartalmazó számszaki adatok változhatnak. A tervtárgyalásokat követően történik a pályáztatott feladatok rangsorolása, és a visszatervezése. 237


A saját (intézményi) bevételek összegének tervezése A saját intézményi bevételek 2005. évre tervezett összege 1450 M Ft, amelyet a 2004. évi várható teljesítést tekintve, a túlzott óvatosság figyelembe vételével, határoztak meg. A 2004. évi eredeti előirányzat a működés saját bevételére 1055 M Ft volt, a 2004. január-június hónapokra a teljesítés 1061,1 M Ft, azaz a féléves teljesítés az eredeti előirányzat 105,7%-a. A működési bevételek tervezésénél a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest többletként az OOSZI többletbevételével és a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet által bevezetett gyógyszer-befogadási díj várható hatásával számoltak. A felhalmozási bevételeket a 2004. évi tervezettel azonos mértékben, 10 M Ftban határozták meg, míg a 2004. január-június időszakra a teljesítési adat 39,4 M Ft volt, két ingatlan előzetesen nem tervezett értékesítése következtében.

A megtérítések tervezése A hadigondozotti ellátások folyósításáért szerződés alapján az ellátási összeg 3%-át téríti az OEP-nek a Hadigondozottak Közalapítványa az előző évekhez hasonlóan. A 1993. évi III. törvény és a 28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet alapján kiállított közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők részére rendelt ellátások kiadásai nem az Egészségbiztosítási Alapot terhelik, azt a központi költségvetés megtéríti az E. Alapnak, de nem intézkedik a folyósítással (folyamatos működéssel) kapcsolatos költségek megtérítésről. Többletköltséget okoz a közgyógyellátási igazolványok kezelése, kiadása, egyéni nyilvántartás (informatikai háttér megteremtése és üzemeltetése), az új szigorú számadású könyvecskék nyomdai költsége, postaköltség, stb. Indokolt lenne, hogy a költségvetés a közgyógyellátással kapcsolatban felmerülő folyamatos működési kiadást megtérítse az E. Alapnak. Ez jogszabályi módosítást is szükségessé tesz, mely alapján a működési költségtérítés beépülne a fejezeti költségvetésbe.

KIEGÉSZÍTÉS:

A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS LEZÁRÁSA UTÁNI VÁLTO-

ZÁSOK Szóbeli egyeztetések eredményeként az E. Alap 2005. évi működési költségvetési előirányzata a befogadott „pályázatok”-kal együtt 1605,0 M Ft saját bevétel, 21 362,2 M Ft Alaptól átvett támogatás, és 22 967,2 M Ft kiadás. Az összes kiadás a PM részére benyújtott pályáztatás nélkül tervezett 24 204,3 M Ft-nak 94,7 %-a. Létszámban a 2004. évi eredeti előirányzatban szereplő 4145 főhöz képest 4123 fővel számolnak. A tervezett változás –22 fő. Ez a szám, a tervezési köriratban jelzett 6,5%-os fejlesztés, valamint a 13. havi juttatás fedezetének biztosítása érdekében leépítendő –519 fő, a Gyógyinfoktól átvett +42 fő, a pályázatokban elismert többletfeladatokhoz engedélyezett +44 fő, valamint a PM alku

238


során elismert +411 fő részére biztosított 1219 M Ft személyi juttatás és járulék együttes eredménye. A törvényjavaslat 51. §-ában rögzített 1%-os tartalékolás 213,6 M Ft, ami az OEP véleménye szerint csak további 52 fő elbocsátásával oldható meg. 2005. évben intézményi beruházásra és felújításra nem terveztek előirányzatot. A PM-nek benyújtott 1486,2 M Ft összes igényhez képest a jelenleg tervezett 762,4 M Ft, (51 %) a pályáztatás során elismert „többletfeladatok” végrehajtásához szükséges minimális ráfordítások fedezetéül szolgál. Ezek: EU kártya 189,9 M Ft, irányított betegellátási rendszer bővítése 487,5 M Ft, EU elszámolási rendszer és az OEP képviselete az EU Bizottságban 20 M Ft, valamint mozgáskorlátozottak akadálymentesítése 65 M Ft. E beruházások, a mozgáskorlátozottak akadálymentesítése kivételével, alapvetően számítástechnikai jellegűek. Kifogásolandó, hogy az épületek építmények felújítása a 2004. évhez hasonló módon 2005. évben is elmarad, mely következtében fellépő állagromlás a következő években hatványozottan nagyobb igényt jelent. El kell halasztani a magas bérleti díjak kiváltását szolgáló kisebb méretű ingatlanvásárlásokat. Az FPEP 2005. évre esedékes elhelyezésével járó többletköltségeket a jóváhagyott tervszámok nem veszik figyelembe. A korrigált bázisszám kialakítása során az FPEP 2004. évi bérleti díját és üzemeltetési költségeit (950 M Ft) változatlannak tekintették. Nem kerülhet sor az elavult számítástechnikai eszközpark cseréjére, melyre a felmérések alapján eredetileg 900 M Ft-ot terveztek. A meglévő számítástechnikai rendszerek 2005. évi megváltozott igényekhez, jogszabályokhoz igazításához, szükséges továbbfejlesztéséhez és bővítéséhez 184,6 M Ft fedezettel rendelkeznek, a tervezett 1000 M Ft-hoz képest (18,5%). Ezért több folyamatban lévő fejlesztési feladatot kénytelenek megszakítani, és csak a változatlan szintű működéshez legszükségesebb feladatokat végrehajtani. A fejlesztési programok megszakítása nagyobb kárt okoz, mint az azok befejezésére szánt összegek megvonása, mert az eddigi befektetések nagyrésze sem jár eredménnyel. Az OEP információfejlesztési stratégiájában és a Magyar Információs Társadalom Stratégiájában tervezett és jóváhagyott fejlesztési feladatok végrehajtására kerettel nem rendelkeznek. A tervszámok ismeretében az OEP számítástechnikai részlege a szakmai működés kiszolgálása folyamatosságát veszélyeztető módon alulfinanszírozottnak tekinthető. A dologi kiadások előirányzata 2004. évben is kevésnek bizonyult, ezért a tárgyévben más, főleg a beruházási felújítási kereteket kell és kellett e célra átcsoportosítani. Az eredetei tervváltozatban dologi visszapótlásként feltüntetett 1010,4 M Ft helyett 880,8 M Ft-ot (87,2%) engedélyeztek, mely várhatóan nem lesz elég, miközben olyan más célú pénzeszközzel sem rendelkeznek, ahonnan az esetleges hiány fedezetét át tudnák e célra csoportosítani. Az intézményi beruházásra, felújításra és a működés dologi kiadásaira 2005. évre tervezett előirányzatok nem biztosítják a működés zavartalanságának feltételeit, ezért azok csak a személyi juttatási előirányzatokból történő átcsoportosítással teljesíthetők, ami a 22 főn felüli létszámcsökkentést igényel. A 20 db pályáztatott program közül négy, az eredeti változathoz képest is csökkentett költségigényét tartalmazzák a 2005. évi tervszámok. A 20 program kia239


dás-, és egyben az E. Alapból átvett támogatásként tervezett összege 7107,4 M Ft volt. Az elfogadott négy program kiadás-, és egyben az E. Alapból átvett támogatásként tervezett összege 1394,1 M Ft, az összes programra tervezett összeg 19,6%-a. A négy program eredetileg tervezett és befogadott összege a következő módon alakult:

Program

Tervezett M Ft

Befogadott M Ft

%

EU kártya

1149,3

513,0

44,6

IBR bővítés

3175,5

772,1

24,3

Akadálymentesítés

134,7

65,0

48,3

Eu elszám,+érdekképv.

174,0

44,0

25,3

Az EU elszámolási rendszer (150 M Ft), és az OEP képviselete az EU Bizottságban (24 M Ft), tulajdonképpen két pályázat összevont részét képezi. A január-augusztus havi kedvező teljesítési adatok figyelembevételével az előző változatban rögzített 1450 M Ft saját intézményi bevétel helyett 2005. évre 1605 M Ft (110,7 %) bevételt terveztek az OOSZI, valamint a frissen bevezetett gyógyszer-befogadási díj miatt.

AZ E ALAP 2006-2007.

ÉVI MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI IRÁNY-

SZÁMÁNAK TERVEZÉSE 2006. évre a tervezési köriratban meghatározott számítási módszerrel 1671,2 M Ft saját bevétellel, és 23 972,6 M Ft kiadással, 2007. évre pedig 1735,7 M Ft saját bevétellel és 24 615,3 M Ft kiadással terveztek.

240

FÜGGELÉK. a Magyar Köztársaság évi költségvetési javaslatának helyszíni ellenőrzéséhez. Az államháztartás központi szintje

Recommend Documents