A tanulás elmélete http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/oktataselmelet/1_tananyag7.html A taxonómia görög kifejezés, jelentése rendezés, rendszer; események, jelenségek vagy tárgyak olyan speciális osztályozása, amelyben az osztályok egymásutánját egységes elv határozza meg. Az osztályozandó jelenségeknek természetes rendezőelve van. Taxonomikus osztályozás, pl. az elemek periódusos rendszere, az állatés növényvilág törzsfejlődésen alapuló klasszifikációja, vagy a taneszközök rendszere. Mivel a taxonómia specifikuma a belső rendező elv alapján történő osztályozás, a rendszer nyitott, hiszen csak az osztályozás elvét tártuk fel, aminek ismeretében elővételezhető újabb és újabb osztályozandó elemek megléte. Azok a belső rendező elvek és törvényszerűségek, amelyek a taxonómia alapját képezik, elméleti magyarázatul szolgálnak az osztályozott jelenségek egymáshoz való viszonyának értelmezéséhez. A neveléstudományban is ismert a taxonómia fogalma, B. Bloom, amerikai oktatáskutató, és a belga De Block professzor pedagógiai taxonómiája a legjelentősebb, amely a tanulók teljesítményének értékelése szempontjából is új gyakorlatot eredményezett. A tanulótól elvárt tudást követelményekben fejezzük ki. A követelmények tehát hidat alkotnak a célok és a tanulási eredmények között; biztosítják a célok és az eredmények kívánatos megfelelését. A követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulásszervezés éppen aktuális feladatait és módszereit. Nem véletlen, hogy a programozott tanítási módszer, illetve a programozott tananyagok kidolgozásának kulcsfogalma volt az „operacionalizált, mérhető célok", eredmények rendszere, amely az oktatástechnológia, majd a tantervfejlesztés egészét befolyásolta. A belső rendező elv alapján kialakított hierarchiában az egymás fölé rendelt célok mindig magukban foglalják az alacsonyabb szintűeket, ezek a fő- és részcélok. A Bloom-féle taxonómia a tudás fejlődési szintjeit kategorizálta, az ismeretek hierarchikus rendszerét, a személyiségfejlesztés kognitív-értelmi, affektív-érzelmiakarati, valamint a pszichomotoros-mozgásos területekre definiálva. A leginkább kimunkált, kognitív szintek, amelyeket a tantervfejlesztés, a követelmény-meghatározás és konkrét tanítási-tanulás folyamattervezés szintjén egyaránt használhatunk, a következők: Ismeret szintje: az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények, információk, fogalmak, törvények, szabályok, elméletek, rendszerek ismerete. Megértés szintje: összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírást jelent (összefoglalás készítése, rendezése, tételhez példák keresése, szabályok saját szavakkal való leírása, bizonyos jelenségek definiálása) Alkalmazás szintje: a probléma felismerése, a megoldás keresése és a megoldás végrehajtása (terminológiák, szimbólumok használata, feladatok megoldása) Analízis szintje: az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát összehasonlító és értékelő részei is vannak. Az analízis szintjének feladatai három részre oszthatók: Fel kell tárni, hogy egy komplex folyamat vagy jelenség elemei hogyan állnak össze egységes egésszé, meg kell ítélni, hogy az elemek együttműködése logikusan következik-e a folyamat vagy jelenség struktúrájából (ok-okozati vagy más összefüggések alapján), ill. meg kell fogalmazni a cselekmény, tartalom és más természetű összefüggések mögött álló motivációkat. Szintézis szintje: új eredmény létrehozása, amelynek összetevői a tervezés, kivitelezés és az eredmények értékelése. Értékelés szintje: a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló véleményalkotás és ítélkezés (egy kijelentés értelemszerű-e, igaz-e, elegendőek-e az adatok a megoldásra, vannak-e fölösleges, illetve ellentmondó adatok, a megoldás megfelel-e a feltételeknek). Bloom szerint tehát, gondolkodásunkat hat, fokonként egyre bonyolultabb szintre lehet osztani az egyszerű tények előhívásától (legalsóbb szint) az értékelés jelentette folyamatokig (legmagasabb szint). Az egyes szintekhez kapcsolható igék alkalmazása az operacionalizálás. 1
Bloom taxonómiája nem egyszerűen csak egy besorolásra alkalmas rendszer volt: a rendszer segítségével a különféle gondolati folyamatokat szerette volna azok hierarchikus elrendeződésében bemutatni. Ebben a hierarchiában mindegyik szint sikeressége attól függ, hogy a diák képes-e az ezen szint alatti szint(ek)en teljesíteni. Például ha egy diák a tudást alkalmazni szeretné, akkor ehhez szüksége van a megfelelő információkra és ezen információk megértésére. A tanítás kapcsán Bloom mindig is azt javasolta, hogy a diákok tanításakor, illetve értékelésekor nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a tanulás valójában egy folyamat, és a tanárnak az a feladata, hogy a diákot abban segítse, hogy gondolati folyamatok során lehetőleg eljusson a szintézis és az értékelés magasabb hierarchiájú szintjeire. Ezt a gondolati területet hívjuk egyszerűbben kognitív (ismereti) tartománynak, hiszen gondolati folyamatokat foglal magában. A kognitív szintek mellett az affektív (érzelmi- akarati) fejlesztés szintjei: odafigyelés (nyitottság a külső hatásokra), reagálás (aktív válasz, együttműködés), értékelés (egyes értékek preferálása), organizáció (értékrend kialakítása), az értékrendet tükröző viselkedés (jellem és cselekvés harmóniája). A pszichomotoros (mozgási, cselekvési) képességek fejlesztési szintjei: utánzás, manipulálás (hibák kiküszöbölése), artikuláció (mozgáskoordináció kialakulása), automatizáció (mozgások automatikus végrehajtása, rutin). De Block taxonómiájának két, szöveges (1. táblázat) és grafikus (1. ábra) reprezentációját mutatjuk be, amely kiterjed az értelmi, tevékenységi, akarati és érzelmi területre egyaránt: Szint
Kognitív terület
Pszichomotoros tevékenység
Volucionális terület
Affektív terület
1. ismeret
tudatában van valaminek
érzékszervvel érzékel
nem tanúsít ellenállást
figyelmes
reprodukálni tudja
példával utánoz
elvállal valamit
nyitott valamire
felfogja az értelmét elmondja saját szavaival
átlátása van bemutat kiválaszt érzékeléssel fel/leszeret
beleéli magát hajlandó valamire helyesel
átérez valamit áhitattal teli valami iránt
elmondja saját szavaival
bemutat
hajlandó valamire
áhitattal teli valami iránt
kiválaszt érzékeléssel
helyesel
2. megértés
fel/leszerel 3. alkalmazás
alkalmazni tudja új helyzetben
ural valamit
kész valamire
teljesítésre talál
tervez
fel/leszerel valami újat
ajánl valamit
élvez valamit
kiegészít
elkészít
kíván valamit
kielégítésre talál
összeállít 4. integrálás
önkéntelenül alkalmazza
gyors valamiben
vágyakozik valamire
meghatódik valamitől
sajátjaként éli meg
biztos valamiben
törekszik valamire
kiáll valami mellett
szakértelmet bizonyít
önkéntese valaminek
csodál valamit
1. táblázat. De Block taxonómiája. A viselkedés különböző pszichikus funkciókban Az általános pedagógiai követelményrendszer, az előzőek egyesítésével, az affektív tanulással összefüggő követelmények (befogadás, válaszadás, értékek kialakítása, értékrendszer kialakítása, világnézet kialakítása), a pszichomotoros követelmények (utánzás, manipulálás, artikuláció, automatizálás), a kognitív követelmények (ismeret, megértés, alkalmazás) ismert és új szituációban, valamint a magasabb rendű ismeretek (analízis, szintézis, értékelés) rendszere. Ilyen pl. Dave integrált taxonómiája (2. ábra). Összegezve: Ahhoz, hogy az iskolában a személyiségfejlődést segítő nevelés alapvető feladata eredményes legyen, mindenekelőtt olyan nevelési rendszerre, pedagógiai programra, iskolai tantervre van szükség, amely 2
Ó
2. MEGÉRTÉS
1. ISMERET 6
2. 1. Kis 3. Általános területekre Általánosabb transzfer. transzfer szűkülő a tanultak tudásanyag széleskörű alkalmazása
TT .A
I
D TŰ
ZE DS
ÖK
K RE
K RÁ Ú T K UK T O R A T S OL 4. CS P KA 3. K VE L E 2. EK Y N TÉ 1.
M 5.
Ó
TARTALOM
M
4. INTEGRÁLÁS R ZE 3. ALKALMAZÁS S D
A TANULÓ
1. ábra. De Block taxonómiája grafikusan
Értékelés Szintézis
A személyiségre jellemző értékkomplexum kialakulása
Természetes mozgás Koordinálás
Analízis
Értékszerveződés
Finomítás
Alkalmazás
Értékelés
Manipulálás
Megértés
Reagálás
Utánzás
Ismeret
Befogadás Szembesítés 2. ábra. Dave integrált taxonómiája
elegendő konkrétsággal és rendszerezettséggel előírja a nevelési célokat és követelményeket. Nagy József a személyiség funkcionális modelljéből kiindulva a fejlesztés négy területét különíti el: A személyes kompetencia fejlesztése az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgálja. A kognitív kompetencia az értelmi kiművelés eredménye. A szociális kompetencia kialakítása a segítő életmódra való felkészülést célozza. A speciális kompetencia a szakmai képzés megalapozásához szükséges.
3
A http://pszk.nyme.hu/tamop412b/meres_ertekeles/bloomfle_taxonmia.html honlap alapján.
A Bloom-féle taxonómia A tantervi követelmények meghatározásában jelentés előrelépést jelentett a Benjamin Bloom által kidolgozott taxonómia, amely hat kognitív követelményszintet, valamint öt affektív követelményszintet tartalmaz. Az affektív szintekkel – befogadás, válaszadás, értékek kialakítása, értékrendszer kialakítása, az értékrendszer belső jellemképző erővé alakítása – itt most nem foglalkozunk. Bloom a kognitív követelményeket az értelmi fejlődés szintjeire leképezve alkotta meg a ma már vitatott, de még mindig használható taxonómiáját. GONDOLKODÁSI SZINT
A TANULÓ VISELKEDÉSÉNEK/CSELEKVÉSÉNEK JELLEMZŐJE
ismeret
emlékezés, felismerés, felidézés
megértés
értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás
alkalmazás magasabb rendű műveletek
problémamegoldás analízis
elemzés, a lényeges elemek, struktúrák feltárása, motívumok értelmezése
szintézis
egyéni és eredeti produktumok létrehozása
értékelés
vélemény és ítéletalkotás saját értékrend alapán
Példa az ismeret szintű feladatra: Karikázd be annak a mondatnak a betűjelét, amely helyesen írja le Pitagorasz tételét! (a) Ha egy háromszög derékszögű, akkora befogói négyzetének összege egyenlő átfogójának négyzetével. (b) Ha egy síkidom háromszög, akkor két oldalának négyzetösszege egyenlő a harmadik oldalának a négyzetével. (c) A háromszög bármely két oldalának négyzetösszege egyenlő a harmadik oldalának a négyzetével
Példa a megértés szintű feladatra: Ha egy háromszög derékszögű, a két befogójának négyzetösszege egyenlő az átfogója négyzetével. A sárga háromszög derékszögű. Karikázd be a helyes állítás betűjelét! (a) A piros négyzetnek egy-egy oldala olyan hosszú, mintha a zöld és a kék négyzet egy-egy oldalát összeadnánk. (b) A piros négyzet kerülete akkora, mint a zöld és a kék négyzet kerülete együtt. (c) A képen kékre és zöldre együttesen ugyanakkora rész van festve, mint amekkora pirosra. 4
Példa az alkalmazás szintű feladatra: A kertészmérnök az arborétum kör alakú virágoskertjébe sétautat tervez. A sétaútnak három egyenes szakasza van. Az útszakaszok (tengelyei) páronként a virágoskert szélén (a körvonalon) metszik egymást. A leghosszabb útszakasz (tengelye) áthalad a virágoskertkert középpontján. A másik két útszakasz (tengelye) közül az egyik húsz méterrel hosszabb a másiknál. (A) Készítse el a virágoskert alaprajzát az utak tengelyének berajzolásával! (B) Határozza meg a sétaút egyes szakaszainak a hosszát! (A virágoskert ötven méter sugarú.) Helyettesítő: Kő Pál Tantárgy: irodalom Tananyag: a szatíra Műveleti szint: tudja értelmezni a . . . Osztály: 9.b Vegyük elő újra az előbbi példánkat! A tananyagtartalom tehát a szatíra. A Bloom-féle taxonómia alapján a követelmény, azaz a tanítási és tanulási cél lehet például az, hogy: • A tanuló ismerje fel a szatíra meghatározását! • A tanuló tudja értelmezni a szatíra fogalmát, jellemzőit! • A tanuló tudjon olyan fogalmazást írni, melyre érvényesek a szatíra stílusjegyei! Példa hallgatói feladatra és munkaformára • Minden hallgató önállóan oldja meg a feladatot. • 3-4 fős kiscsoportban kiválasztják a legjobbnak tartott feladatokat. • A feladatírók bemutatják a feladatukat.
5
Írjon tantárgyához kapcsolódóan egy-egy példát ismeretet, megértés, valamint alkalmazást mérő feladatra! Használja az alábbi táblázatot! MŰVELETI SZINT
Példa a kérdésfeltevésre
Példák az utasításra
Ki, mi, mikor, hol, hogyan, mennyi, milyen stb.?
Nevezd meg. . . ! Sorold fel. . . ! Határozd meg. . . ! Válaszd ki. . . ! Jelöld meg. . . ! Húzd alá. . . !
MEGÉRTÉS (megérti és fel tudja használni anélkül, hogy más tartalommal hozná kapcsolatba)
Mi az ötleted. . . ? Minyennek képzeled. . . ? Mit gondolsz. . . ? Hogyan foglalnád össze. . . ? Miért. . . ?
Képzeld el. . . ! Meséld el a saját szavaiddal. . . ! Mondj példát. . . ! Különböztesd meg. . . ! Magyarázd el. . . ! Egészítsd ki. . . ! Rajzold le!
ALKALMAZÁS (elméleti ismeretek, szabályok, módszerek használata konkrét, sajátos esetekben)
Hogyan áll kapcsolatban. . . ? Hogyan példázza. . . ?
Használd fel. . . ! Változtasd meg. . . ! Számítsd ki. . . ! Módosítsd. . . ! Találd meg. . . ! Mutasd be. . . !
ELEMZÉS, ANALÍZIS (adott tartalom részekre bontása; összehasonlító és értékelő része is van)
Milyen részekből áll. . . ? Melyek a tulajdonságai. . . ? Hogyan csoportosítanád. . . ? Miben hasonlít. . . ? Miben különbözik. . . ? Mi az oka. . . ? Mivel tudod bizonyítani. . . ?
Oszd fel. . . ! Vázold fel. . . ! Bontsd részeire. . . ! Vizsgáld meg. . . ! Hasonlítsd össze. . . ! Következtesd ki. . . !
EGYBEFOGLALÁS, SZINTÉZIS (adott elemek, részek felhasználása, ezek összeillesztése többféle módon és szempont szerint)
Mire következtetsz. . . ? Mit fűznél hozzá. . . ? Hogyan terveznél, készítenél. . . ? Mi történne, ha. . . ? Milyen megoldást javasolnál. . . ?
Csoportosítsd. . . ! Kapcsold össze. . . ! Párosítsd. . . ! Tervezd meg. . . ! Csináld meg. . . ! Javasolj megoldást. . . !
Egyetértesz-e. . . ? Mit gondolsz. . . ? Mi a legfontosabb. . . ? Hogyan raknád sorrendbe. . . ? Hogy döntenél vagy döntenéd el. . . ? Mi a feltétele. . . ?
Döntsd el. . . ! Ítéld meg. . . ! Értékeld. . . ! Becsüld fel. . . ! Bizonyítsd be. . . ! Rangsorold. . . !
ISMERET (tények, fogalmak, módszerek szabályok)
ÉRTÉKELÉS (mennyiségi és minőségi ítéletek alkotása)
6
