V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K
Függelék Ò A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁLTAL SZERVEZETT ALKALMASSÁGI, GYAKORLATI ÉS SAJÁT VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 625
625
2008.12.02. 4:47:10
Tajekoztato-2_2009_M.indd 626
2008.12.02. 4:47:10
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K
BCE-GTK – BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Ò GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR Ò ÍRÁSBELI VIZSGA A vizsga követelményei megtalálhatók az Egyetem honlapján, a www.uni-corvinus.hu/gkar/ felvételi információk részben.
Ò STATISZTIKA A vizsga követelményei megtalálhatók az Egyetem honlapján, a www.uni-corvinus.hu/gkar/ felvételi információk részben.
Ò SZAKMAI ÉS MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS A vizsga követelményei megtalálhatók az Egyetem honlapján, a www.uni-corvinus.hu/gkar/ felvételi információk részben.
Ò VÁLLALATGAZDASÁGTAN A vizsga követelményei megtalálhatók az Egyetem honlapján, a www.uni-corvinus.hu/gkar/ felvételi információk részben.
BCE-KTK – BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Ò KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Ò AKTUÁLIS KÉRDÉSEK KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉSE Az Aktuális közpolitikai és nemzetközi kérdések közgazdasági elemzése felvételi vizsga során egy esszét kell írnia a jelentkezőnek. Az esszékérdések olyan átfogó témaköröket ölelnek fel, amelyek segítségével lemérhető és értékelhető a jelentkező tájékozottsága közpolitikai vagy nemzetközi gazdasági kérdésekben. Az elemzésben alapvetően a közgazdasági szakirodalomban használt fogalmak, módszerek, összefüggések lényegre törő kifejtését kérjük számon. A felvételizőnek a megadott 4-6 téma közül egyet kell választania, amelyről 2-3 oldal terjedelemben kell önálló elemzést, véleményt megadnia. Az elemzés során használjon néhány jól ismert, a folyamatokat leíró fogalmat. A megadott, konkrét címekkel azonosított témákhoz válassza ki a megfelelő fogalmakat és azok segítségével elemezze az illető kérdéskört. Az értékelés szempontjai a következők: – a kiválasztott fogalmak helyes használata az adott kérdés konkrét összefüggéseiben, – önálló, az adott helyzetben logikailag kellően megalapozott, szakmailag védhető, de egyéni álláspont kialakítása az adott kérdésben, – reális, az adott helyzetben elképzelhető megoldási javaslat vagy ajánlás megfogalmazása a felvázolt konfl iktus vagy kérdés megoldására.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 627
627
2008.12.02. 4:47:10
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K A felkészüléshez ajánlott irodalom: Paul Heyne – Peter Boettke – David Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2004. Kerékg yártóné – L. Balogh – Sugár – Szarvas: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben, Aula 2008.
A nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (angol nyelven) mesterképzési szak esetében az elemzési feladatot angol nyelven kell teljesíteni.
Ò KÖZGAZDASÁGTAN A Közgazdaságtan témakör a Mikroökonómia és a Makroökonómia tárgyak kijelölt részeiből áll. Részletes tematika és ajánlott tananyag a közgazdasági elemző és a pénzüg y mesterképzési szakok esetében: A felvételi vizsga három feladatcsoportból áll. A jelöltnek – feleletválasztós kérdések megválaszolásával kell igazolnia, hogy rendelkezik a mesterszak követelményeinek megfelelő fogalomrendszerrel, – egy számpélda megoldásával be kell mutatnia, hogy ismeri a releváns gazdasági kérdések megválaszolásához szükséges alapszintű technikákat, valamint – egy esszé-jellegű probléma kifejtésével be kell bizonyítania, hogy az előző pontokban említett technikákat és fogalmakat valós gazdasági események okainak és következményeinek feltárására is fel tudja használni. Mikroökonómia Ajánlott irodalom: Hal R. Varian (2001): Mikroökonómia középfokon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 5. kiadás, Bu-
dapest, a továbbiakban: V Theodore C. Bergstrom – Hal R. Varian: Mikroökonómiai g yakorlatok. Veszprémi Eg yetemi Kiadó, 2002. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint – A mikroökonómia alapelvei. A piac. (V1) – Költségvetési korlát; ármérce; a költségvetési egyenes változásai; adók, támogatások, adagolások (V2) – A fogyasztói preferenciák; a közömbösségi görbék, a jól viselkedő preferenciák, a helyettesítési határarány (V3) – Hasznosság; határhaszon (V4) – Az optimális választás; a fogyasztói kereslet (V5) – Egyéni és piaci kereslet; normál és alsóbbrendű javak, a jövedelmi ajánlati görbe, Engel görbe, közönséges és Giffen javak, az ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe, helyettesítés és kiegészítés, fogyasztói és termelői többlet, rugalmasság, holtteher-veszteság (V6, V14 és V15) – Technológia; a határtermék; a technikai helyettesítés aránya; mérethozadék;(V18) – Profitmaximalizálás rövid és hosszú távon; költségminimalizálás, (V19 és V20) – Költséggörbék; átlagos költségek; határköltségek; változó költségek; hosszú távú költségek; (V21) – Vállalati kínálat; a versenyzői vállalati kínálati döntése; a vállalat hosszú távú kínálati görbéje; (V22) – Iparági kínálat, egyensúly és adók; gazdasági járadék; az adó áthárítása; az adózás holtteherveszteségei, Pareto-hatékonyság (V16 és V23) – Monopólium és monopolista viselkedés (V24 és V25) Honlap: http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=23153 Makroökonómia Ajánlott irodalom: N. Gregory Mankiw (2003) Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Fogalmak – Mankiw 2. fejezet és Mankiw 5. fejezet (GDP, fogyasztás, beruházás, kormányzati kiadás, GDP deflátor, fogyasztói árindex, volumen- és árindexek, munkanélküliség, infláció, állásvesztési ráta, állásszerzési ráta, a munkanélküliség természetes rátája, Okun törvénye.) 2. Alapmodell
628
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 628
2008.12.02. 4:47:10
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K – Alapmodell tökéletesen rugalmas árak és bérek mellett a. Klasszikus modell – Mankiw 3. fejezet (Munkapiac: munkakereslet, munkakínálat, egyensúlyi foglalkoztatottság, egyensúlyi bér. Tőkepiac: tőkekereslet, tőkekínálat, egyensúlyi tőkeállomány, a tőke reálbérleti díjának egyensúlyi értéke. Termelés: termelési függvény, a munka határterméke, a tőke határterméke. Árupiac: fogyasztás, beruházás, kormányzati kiadás, egyensúlyi kibocsátás, egyensúlyi jövedelem. A fiskális politika hosszú távú hatása, kiszorítási hatás. A monetáris politika hosszú távú hatása, klasszikus dichotómia, a pénz semlegességének elve.) b. Solow modell – Mankiw 4. fejezet (Árupiaci egyensúly: kibocsátás, fogyasztás, beruházás. Tőkeállomány növekedési szabálya: beruházás. Termelés: technológiai haladás. Munkakínálat: népesség növekedés. Egyensúlyi növekedési pálya. A kibocsátás, fogyasztás és a beruházás növekedése egyensúlyi növekedési pálya mentén. A felhalmozás aranyszabálya.) – Alapmodell ragadós (vagy fi x) árak és bérek mellett a. Keynesi modell – Mankiw 6, 18, 8,9,10 (Keynesi kereszt. Árupiac: kibocsátás, fogyasztás, beruházás, kormányzati vásárlások. IS görbe. Pénzpiac: pénzkínálat, pénzkereslet. LM görbe. Fiskális politika, monetáris politika egy keynesi modellben) b. Keynesi modell várakozásokkal – Mankiw 12 (Az aggregált kínálat négy modellje. Ragadós bérek modellje, téves helyzetmegítélés modellje, az információhiány modellje, a ragadós árak modellje. Infláció, munkanélküliség és a Phillips görbe. Az infláció költsége.) 3. Alkalmazás és optimális gazdaságpolitika – Monetáris politika – Mankiw 13. fejetet (Monetáris politika: szabály szerinti, vagy eseti gazdaságpolitika?) – Fiskális politika – Mankiw 16. fejezet (Viták az államadósságról) Honlap: http://makro.uni-corvinus.hu/index.php?id=16907 Részletes tematika és ajánlott tananyag a biztosítási és pénzüg yi matematika (amennyiben a jelentkező a Közgazdaságtan tárgyat választja a Módszertani ismeretek kötelező felvételi tárgy mellé) és a gazdaságmatematikai elemző mesterképzési szakok esetében: A vizsga a Mikroökonómia és a Makroökonómia tárgyak módszertani és fogalmi elemeire épül. Mikroökonómia Ajánlott irodalom: Hal R. Varian (2001): Mikroökonómia középfokon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 5. kiadás, Buda-
pest Theodore C. Bergstrom – Hal R. Varian: Mikroökonómiai g yakorlatok. Veszprémi Eg yetemi Kiadó, 2002. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint: A részletes tematikát az ajánlott tankönyv tartalomjegyzéke tartalmazza. Makroökonómia Ajánlott irodalom: N. Gregory Mankiw (2003) Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint – Fogalmak (GDP, fogyasztás, beruházás, kormányzati kiadás, GDP deflátor, fogyasztói árindex, volumen- és árindexek, munkanélküliség, infláció) – Alapmodell – Alapmodell tökéletesen rugalmas árak és bérek mellett a. Intertemporális fogyasztási-megtakarítási döntés b. Beruházás, tőkekereslet c. Munkakereslet-munkakínálat d. RBC modell, állandósult állapot e. Neoklasszikus növekedési modell, Solow modell – Alapmodell ragadós (vagy fi x) árak és bérek mellett a. Ragadós árak, ragadós bérek modellje, téves helyzetmegítélés modellje, Phillips görbe. – Alkalmazás és optimális gazdaságpolitika – Monetáris politika – Fiskális politika Honlap: http://makro.uni-corvinus.hu/index.php?id=20411
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 629
629
2008.12.02. 4:47:10
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Ò MÓDSZERTANI ISMERETEK A Módszertani ismeretek témakör a biztosítási és pénzüg yi matematika és a gazdaságmatematikai elemző mesterképzési szakokon a Matematika, míg a közgazdasági elemző és a pénzüg y mesterképzési szakokon a Matematika és a Statisztika tárgyak kijelölt részeiből áll. Részletes tematika és ajánlott tananyag: Matematika (gazdaságmatematikai elemző, közgazdasági elemző és pénzüg y mesterképzési szakok) Ajánlott irodalom: Sydsaeter-Hammond: Matematika közgazdászoknak, Aula, 2003. Ketskeméty László: Valószínűségszámítás tömören, Aula, 2007. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint – Halmazok és függvények. – Teljes indukció. – A valós és a komplex számtest. – Egyváltozós függvények. – Elemi függvények: exponenciális és logaritmus függvény, trigonometrikus függvények. – Határérték és folytonosság. – Sorozatok és sorok konvergenciája. – Egyváltozós függvények differenciál és integrálszámítása, alkalmazások a közgazdaságtanban. – Differencia- és differenciálegyenletek. – Monoton és konvex függvények. – Egyváltozós optimatizálás. – Az integrálszámítás alkalmazásai. – Improprius integrálok. – Vektor, mátrix fogalma. – Műveletek vektorokkal, mátrixokkal. – Lineáris kombináció, lineáris függetlenség, rang fogalma. – Vektortér, dimenzió, bázis. – Elemi bázistranszformáció. – Lineáris egyenletrendszer megoldása. – Determináns fogalma és kiszámítása. – Sajátértékek, sajátvektorok, szimmetrikus mátrixok spektráltétele. – Kvadratikus alak, defi nitség. – Többváltozós függvények differenciálszámítása. – Homogén függvények alaptétele. – Többváltozós szélsőérték. – Első és másodrendű feltételek szélsőértékre. – Konvex és kvázikonvex függvények. – Az implicitfüggvény-tétel. – Feltételes szélsőérték. – Lagrange-féle multiplikátorok és alkamazásaik a közgazdaságtanban. – Nemlineáris programozási feladatok, és a Kuhn-Tucker-féle tételek, közgazdasági interpretáció. – Lineáris programozás (LP). – LP feladatra vezető alapvető optimalizálási problémák, az LP-vel való modellezhetőség feltételei. – LP feladatok megoldhatósága és megoldása, az alkalmazott módszerek matematikai alapjai (konvexitással kapcsolatos tételek, az LP kanonikus feladat lehetséges és optimális megoldásainak halmaza és annak tulajdonságai.) – Duális LP feladatok megadása, dualitási tételek és alkalmazásaik. – Érzékenységvizsgálat. – Kombinatorika elemei. – Eseménytér, eseményalgebra, valószínűségi mező. – Események függetlensége. – Feltételes valószínűség, teljes valószínűség tétele, Bayes tétel.
630
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 630
2008.12.02. 4:47:11
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K – Valószínűségi változók, eloszlás és sűrűségfüggvény. – Többdimenziós eloszlás, függetlenség. – Peremeloszlások. – Valószínűségi változók függvényeinek eloszlása. – Várható érték, szórás. – Kovariancia és korrelációs együttható. – A nagy számok törvényei. – A legfontosabb speciális eloszlások és tulajdonságaik. – A normális eloszlás és tulajdonságai. – A centrális határeloszlás-tétel. Statisztika (közgazdasági elemző és pénzüg y mesterképzési szakok) A felvételi vizsga formáját tekintve feleletválasztós kérdéseket és számításokat egyaránt tartalmazhat. A kérdések elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt irányulhatnak. A kérdések száma 20. A vizsga tananyaga: A felvételi vizsgára a felsorolt tankönyvek bármelyikéből fel lehet készülni a külön megadott részletes tematika szerint. Tankönyvek: Hunyadi – Vita: Statisztika I-II., Aula 2008. Kerékg yártóné – L. Balogh – Sugár – Szarvas: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben, Aula 2008. Példatár: Keresztély – Sugár – Szarvas: Statisztika közgazdászoknak. Példatár és feladatg yűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó 2004 Kerékg yártóné – L. Balogh – Sugár – Szarvas: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben, Aula 2008. tankönyvhöz tartozó CD melléklet A felvételi vizsgán bármelyik javasolt tankönyvhöz készült Képletgyűjtemény és statisztikai táblázatok c. segédlet használható, de csak akkor, ha az a megfelelő tankönyv kiadója által megjelentetett, nem fénymásolt példány, és a képlethibák javításán kívül nem tartalmaz semmiféle bejegyzést. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint: 1. Statisztikai alapfogalmak, egyszerű elemzések – Sokaság, ismérv, mérési skálák. Osztályozás, sorok, viszonyszámok. Grafi kus ábrázolás 2. Az információsűrítés főbb eszközei – Osztályozás és elemzés egy mennyiségi ismérv szerint (sorok, grafi kus ábrázolás, kvantilisek, helyzeti középértékek és átlagok, szórás, kvantiliseken alapuló aszimmetria- és alakmutatók) Koncentráció (Herfi ndahl-mutató és Lorenz-görbe) – Rész- és összetett viszonyszámok. Rész- és főátlag. Belső, külső és teljes szórásnégyzet és szórás. – Két ismérv közötti kapcsolat leíró elemzése (kontingencia-tábla készítése és értékelése, szorossági mutatók) 3. Standardizálás és index-számítás – Standardizálás (különbség-felbontás és indexek) – Érték-, ár- és volumenindexek két időszakra. Területi indexek. Két ország közötti összehasonlítás indexekkel. 4. Mintavétel – Alapfogalmak. Mintavételi eloszlás és standard hiba fogalma. Véletlen és nemvéletlen mintavételi módok 5. Statisztikai becslések – Becslőfüggvény és tulajdonságai. Pont- és intervallumbecslés fogalma. Sokasági várható érték, arány és szórásnégyzet intervallumbecslése FAE* mintából. Átlag- és értékösszeg-becslés egyszerű véletlen (EV) és rétegzett (R) mintából. Az átlag és az arány adott pontosságú becsléséhez szükséges mintanagyság meghatározása FAE* és EV mintavétel esetén (* A 3. tankönyv a FAE mintát visszatevéses EV mintának nevezi.) 6. Hipotézisvizsgálat – A hipotézisvizsgálat fogalma és lépései. Az első- és másodfajú hiba fogalma. A -érték. A várható értékre, sokasági arányra és szórásnégyzetre vonatkozó egymintás próbák. Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat -próbával. Két várható érték, sokasági arány és szórásnégyzet összehasonlítására szolgáló két független mintás próbák. Kettőnél több várható érték összehasonlítása variancia-analízissel.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 631
631
2008.12.02. 4:47:11
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K 7. Idősorelemzés – Idősorok elemzése viszonyszámokkal és átlagszámítással. Az idősorelemzés modelljei. Trendszámítás (analitikus és mozgóátlagolásos). A szezonalitás mérőszámai. Szezonális kiigazítás, előrejelzés dekompozíciós módszerrel. 8. Kétváltozós korreláció- és regressziószámítás – A kétváltozós modell és feltételrendszere. A paraméterek becslése és értelmezése. Rugalmassági együttható. Korrelációs és determinációs együttható. A paraméterek tesztelése. Intervallumbecslés a paraméterekre és a regressziós előrejelzésekre. Exponenciális és hatványkitevős regresszió. A nemlineáris kapcsolat szorossága. 9. Többváltozós korreláció- és regressziószámítás – A többváltozós lineáris modell és feltételrendszere. A paraméterek becslése és értelmezése. Parciális rugalmassági együttható. A paraméterek tesztelése egyenként és együttesen. Intervallumbecslés a paraméterekre és a regressziós előrejelzésekre. Különféle korrelációs és determinációs együtthatók. A modellépítés egyes kérdései (minőségi ismérv kezelése, autokorreláció tesztelése, multikollinearitás fogalma)
Ò MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS A motivációs beszélgetés célja, hogy a hallgató verbális képességeit és elkötelezettségét az adott mesterszak iránt lemérjük. Itt a fő értékelési szempont az, hogy a hallgató mennyire érzi fontosnak az adott mesterszak által nyújtott ismereteket, milyen karrierlehetőséget lát maga előtt, hogyan tudja magát kifejezni szóban, mennyire összefogott a stílusa. Az angol nyelvű szak esetében a motivációs beszélgetés angol nyelven zajlik és a fentieken túl célja a nyelvi előképzettség meglétének ellenőrzése.
Ò PÉNZÜGY Részletes tematika és ajánlott tananyag Pénzügy felvételi tárgyból a Pénzüg y és a Biztosítási és pénzüg yi matematika (amennyiben a jelentkező a Pénzügy tárgyat választja a Módszertani ismeretek kötelező felvételi tárgy mellé) mesterképzési szakok esetében: A Pénzügy felvételi vizsga két részből áll: Pénzügytanból és Vállalati pénzügyekből. Formáját tekintve feleletválasztós teszt, rövid kifejtős kérdések és példamegoldások. A feladatmegoldáshoz diszkontfaktor- és annuitástáblázatot adunk. Pénzügytan A vizsga tananyaga: Pénzüg ytan (eg yetemi tankönyv) Tanszék Kft. Kiadó, Budapest, 2007. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Pénz – Pénzteremtés – Pénzáramlás – Pénzteremtés egyszintű és kétszintű bankrendszerben. A pénzmultiplikátor. Pénzteremtő és pénzújraelosztó hitel. A pénzkínálat összetevői, mérése. A forgalomhoz szükséges pénz mennyisége. A pénzkeresleti függvény. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe hitelpénzrendszerben. Megtakarítás, beruházás, folyó fi zetési mérleg. Az ideiglenes újraelosztás eszközei és intézményei. A tőkeáramlási mátrix. Az infláció fogalma, jellemzői. A hiperinfláció. Az infláció okai és következményei. 2. Árfolyam – Nemzetközi monetáris rendszer – Monetáris Unió – A fi zetési mérleg szerkezete, összeállításának elvei. A devizapiaci kereslet és kínálat értelmezése, devizaárfolyam. Árfolyamrendszerek (között árfolyam, rögzített árfolyam, lebegő árfolyam), az árfolyamváltozás piaci és nem piaci okai és következményei. A Nemzetközi Fizetések Bankjának működése. A Világbank-csoport és az IMF szerepe (céljaik és eszközeik) a nemzetközi pénzügyi rendszerben. A Monetáris Unió felépítése és célja és eszközei, az euró-bevezetés kritériumai. 3. Államháztartás – Az állam fő funkciói. Az államháztartás és alrendszerei. A költségvetés működése. Az államháztartás felépítése Magyarországon. A költségvetés bevételei. Az adók funkciói, adófajták. A költségvetési
632
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 632
2008.12.02. 4:47:11
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K kiadások típusai. Társadalmi közös fogyasztás, a közjavak jellemzői. A költségvetés egyenlege, az államadósság. A társadalmi közös fogyasztás fi nanszírozási módszerei, a tervezés és döntés-előkészítés eszközei. A költségvetési szervek gazdálkodási sajátosságai, pénzellátási rendszerük. 4. Bankrendszerek és bankműveletek – Bankrendszer és monetáris irányítás. A magyar bankrendszer. A kereskedelmi bankok üzletágai, hagyományos üzletágak, elektronikus fi zetések és bankszolgáltatások. Banki kockázatok. Hitelek a nemzetközi bankgyakorlatban. 5. Értékpapírok és értékpapírpiacok – Az értékpapírok fogalma, fajtári (részvény, kötvény, állampapírok, jelzáloglevél, befektetési jegy). Származtatott termékek. Nem tőzsdeképes értékpapírok. A tőkepiac és a tőzsde. A magyar értékpapírpiac. Azonnali és határidős piac, deviza, pénz és tőkepiac, a különböző piacok kapcsolódásai. Pénzügyi piaci termékek. A pénzügyi piacok jellemzői. Arbitrázs, spekuláció, hedge. A forward és futures piac jellemzői, eltérései. Vállalati pénzügyek A vizsga tananyaga: Brealey–Myers: Modern vállalati pénzüg yek. (Budapest, 2005.) c. könyvből az 1–8. és 20. fejezetek Vállalati pénzüg yi példatár. Tanszék Kft. 2007 / 2008. Budapest, 1–4., 6.-9. 11.-12. fejezetek Ajánlott irodalom: Fazakas-Gáspárné-Soós: Bevezetés a pénzüg yi és vállalati pénzüg yi számításokba. Tanszék Kft. Kiadó, Budapest, 2008. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Pénzügyi eszközök árazása, vállalat és tőkepiac, a vállalat reál- és pénzügyi eszközei, azok értékét meghatározó tényezők. 2. Különféle pénzáramlások átszámítása; jövőérték, jelenérték értelmezése, tőkepiaci magyarázata, technikája; kamatszámítás – diszkontálás; jelenérték, jövőérték meghatározása; szabályos pénzáramlások értékelése; diszkonttényező – annuitástényező; pénzáramlás-sorozatok jelenértéke; a nettó jelenérték; a kamatlábak szintjét meghatározó tényezők; reálkamatláb – nominális kamatláb; hozam – hozamgörbe alapfogalmak; (Példatár 1. fejezet) 3. Járadékok. (Példatár 2. fejezet) 4. Kötvény árazása, átlagideje, érzékenysége (Példatár 3. fejezet) 5. Részvények értékelése, árazása, P/E mutató (Példatár 4. fejezet) 6. Kockázat és hozam kapcsolata; a várható hozam becslése; CAPM érvényessége és szerepe; béta meghatározása; portfolió elmélet; portfolió összeállítása (passzív stratégia); a portfolió-kiválasztás lépései az általánostól az egyedi papírok felé haladva; az összes értékpapír jellemzőinek meghatározása; várható hozam, variancia, kovariancia; kockázatos eszközök optimális portfoliója; lehetséges portfoliók, határportfoliók, hatékony portfoliók; optimális kockázatú portfolió (tőkeallokációs egyenes); teljes portfolió megosztása egyedi befektetőknél; a kockázatos eszközök hozamának becslésére szolgáló modellek közül a CAPM, érvényessége és szerepe; feltételei, állításai (Példatár 6.–7. fejezet) 7. Pénzügyi piacok és eszközök; Eredeti és származtatott termékek; Egyedi papírok, indexek, befektetési alapok; Értékpapírpiacok; Elsődleges piac (értékpapír-kibocsátás), másodlagos piacok (tőzsde, OTC), harmadik piacok; A tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedés (szereplők, ajánlatok, költségek), szabályozás; Származtatott termékek árazása; Határidős ügyletek, általános jellemzői; Értékpapírok, valuták határidős ára; Határidős kamatlábak; Az opciók típusai, pozíció- és nyereségfüggvénye; Az opciók minimális és maximális értéke; Összetett opciós pozíciók; Put-call paritás (Példatár 8.–9. fejezet) 8. Vállalati pénzügyi döntések alapjai (tőkeköltségvetés és fi nanszírozása); A vállalat célja, működése, pénzügyi cél- és eszközrendszere; Beruházási döntések; Beruházások (projektek) pénzáramlása; Projektértékelési kritériumok (megtérülési idő, diszkontált megtérülési idő, NPV, belső megtérülési ráta, jövedelmezőségi index); Beruházási javaslatok kölcsönhatása; (Példatár 11.–12. fejezet)
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 633
633
2008.12.02. 4:47:11
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K
BCE-TK – BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Ò TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Ò ÍRÁSBELI VIZSGA A mesterszakok vizsgakövetelményei megtekinthetők a Kar honlapján: www.uni-corvinus.hu/tkar.
BGF-PSZFK-BP – BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA Ò PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR – BUDAPEST Ò FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) Szóbeli felvételi pénzüg y mesterképzési szakra A szóbeli felvételi célja, hogy a hallgató verbális képességeit, szakmai kifejező készségét és elkötelezettségét az adott mesterképzési szak iránt felmérjük. – Szakmai beszélgetés az írásbeli felvételi témakörei alapján. A beszélgetés célja annak felmérése, hogy a hallgató szakmai ismereteit miként tudja szóban kifejezni, milyen az érvelő képessége. (10 pont) – Motivációs beszélgetés annak felmérésére, hogy a hallgató mennyire érzi fontosnak az adott mesterszak által nyújtott ismereteket, milyen karrierlehetőséget lát maga előtt, mennyire összefogott a stílusa. (8 pont) – Alapfokú angol nyelv ismeret felmérése – pl. tanult-e angolt a hallgató, képes lenne-e szótár segítségével szakszöveget fordítani (2 pont) Szóbeli vizsga számvitel mesterképzési szakra A szóbeli felvételi célja, hogy a hallgató verbális képességeit, szakmai kifejező készségét és elkötelezettségét az adott mesterszak iránt lemérjük. – Szakmai beszélgetés az írásbeli felvételi témakörei alapján. A beszélgetés célja annak felmérése, hogy a hallgató szakmai ismereteit miként tudja szóban kifejezni, milyen az érvelő képessége. – Motivációs beszélgetés annak felmérésére, hogy a hallgató mennyire érzi fontosnak az adott mesterszak által nyújtott ismereteket, milyen karrierlehetőséget lát maga előtt, mennyire összefogott a stílusa. – Alapfokú angol nyelvismeret felmérése – pl. tanult-e angolt a hallgató, képes lenne-e szótár segítségével szakszöveget fordítani
Ò ÍRÁSBELI VIZSGA Felvételi követelmények a pénzüg y mesterképzési szakra: A felvételi vizsga két témakört tartalmaz: pénzügyek alapjai és vállalati pénzügyek. Az írásbeli vizsga formáját tekintve feleletválasztós teszt, amelyekben a válaszadáshoz rövid példamegoldás is szükséges lehet. (A feladatmegoldáshoz diszkontfaktor- és annuitástáblázatot adunk.) A pénzügyek alapjai vizsga tananyaga: Ajánlott tankönyv: Pénzüg ytan (eg yetemi tankönyv) Tanszék Kft. Budapest, 2007. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. A pénz – A pénz fogalma és fajtái. A pénzteremtés módjai kétszintű bankrendszerben. A kötelező tartalék és a pénzmultiplikátor.
634
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 634
2008.12.02. 4:47:11
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K 2. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe – Megtakarítás és beruházás kapcsolata. A tőkeáramlási mátrix fogalma. 3. Infláció. – Az infláció fogalma, jellemzői. A hiperinfláció fogalma. Az infláció költsége. 4. Devizagazdálkodás – A devizagazdálkodás és a konvertibilitás. Devizapiac (árfolyamfajták, leértékelés, felértékelés, paritások). A fi zetési mérleg. Fizetési mérlegelméletek. 5. A nemzetközi monetáris rendszer – Intézmények. A nemzetközi pénzügyi rendszer működési keretei. A nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézmények működése (IMF, Világbank-csoport, EIB, EBRD). 6. Az Európai Unió és a Monetáris Unió – Az EU költségvetése. Az euró övezet és az Európai Központi Bank. Az euró övezetben való részvétel feltételei. 7. Államháztartás – Az állam szerepe és fő funkciói. Az államháztartás és alrendszerei. Az államháztartás bevételei és kiadásai. Az államháztartás egyenlege. Az államadósság fogalma. 8. Az adók – Alapfogalmak (az adó tárgya, adóalap, közvetlen és közvetett adók, adókulcs, átlag- és határadókulcs, az adókulcs fajtái). Az adók funkciói. Követelmények az adórendszerrel szemben. A legfontosabb adónemek. 9. Bankrendszerek és bankműveletek – Bankrendszer jellemzői. A bankrendszer stabilitása, az üzleti bankok kockázatai. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások jellemzői. A bankok biztonságos működése, a bankfelügyelet, OBA feladata. A kereskedelmi bankok üzletágai, hagyományos üzletágak, elektronikus fi zetések és egyéb bankszolgáltatások. 10. A jegybank (MNB) – A monetáris politika eszközrendszere. A jegybanki cél- és eszközrendszer. Az eszköztár működése. 11. Értékpapírok, értékpapírpiacok – Az értékpapírok fogalma, fajtári (részvény, kötvény, állampapírok, jelzáloglevél, befektetési jegy). Származtatott termékek. Nem tőzsdeképes értékpapírok. 12. Pénzügyi piacok és kapcsolódásaik – Deviza- és értékpapír ügyletek fajtái. Pénz- és tőkepiac jellemzői. Az értékpapírok kibocsátása és másodlagos piaca. A tőzsde feladata, jellemzői. A határidős piacok (pozíciók, arbitrázs, spekuláció, hedge). A forward és futures piac jellemzői, eltérései. Opciós piacok. A különböző piacok kapcsolódásai. Az árkockázat vállalása és áthárítása. A vállalati pénzügy vizsga tananyaga Ajánlott tankönyvek: Illés Ivánné dr.: Vállalkozások pénzüg yi alapjai, Saldo kiadó, Budapest, 2007. Bakonyi-DécsyLauf-Tasnádi: Tőke- és pénzpiacok, Perfekt kiadó, Budapest, 2006. c. könyvből az 1.3, 3.1, 3.3.1-3.3.6, 4.5.1 fejezetek További ajánlott irodalom: Brealey–Myers: Modern vállalati pénzüg yek. (Panem kiadó, Budapest, 2005) c. könyvből az 1–9., 16-19., 20-21. és 29-32. fejezetek eg yes részei a magadott tematika alapján Fazakas-Gáspárné-Soós: Bevezetés a pénzüg yi és vállalati pénzüg yi számításokba, Tanszék Kft. Kiadó, Budapest, 2003. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Vállalkozások pénzügyi döntései – A pénzügyi döntések tartalma, célja, főbb típusai. A kisvállalkozások és a tulajdonosi érték maximalizálása. 2. A befektetések értékelésének alapjai – Különféle pénzáramlások átszámítása; jövőérték, jelenérték értelmezése, tőkepiaci magyarázata, technikája; kamatszámítás – diszkontálás; jelenérték, jövőérték meghatározása; szabályos pénzáramlások értékelése; diszkonttényező – annuitástényező; pénzáramlás-sorozatok jelenértéke; a nettó jelenérték; a kamatlábak szintjét meghatározó tényezők; reálkamatláb – nominális kamatláb; hozam – hozamgörbe alapfogalmak.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 635
635
2008.12.02. 4:47:11
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K 3. Kötvények értékelése – A kötvények tulajdonságai, jellemzői, főbb fajtái. A kötvények elméleti árfolyama. Bruttó és nettó árfolyam. A kötvények hozama. A kötvények árfolyamára ható tényezők. 4. Részvények értékelése – A részvények tulajdonságai, jellemzői, főbb típusai. A részvények árazása. Az osztalék. P/E mutató. 5. Kockázat és hozam kapcsolata – A kockázat fogalma. A pénzügyi döntésekben rejlő főbb kockázatok. A várható hozam becslése és a kockázat meghatározása. Portfolió elmélet. Várható hozam, szórás. Lehetséges portfoliók, határportfoliók, hatékony portfoliók. A tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) érvényessége és szerepe, a béta jelentése. A értékpapír-piaci egyenes. 6. Határidős termékek – A határidős árfolyamok elmélete, a határidős ár képzése. Határidős devizaárfolyamok. A kamatparitás elve. A kamatlábra vonatkozó határidős árfolyam. 7. Opciók – Az opciós ügyletek fogalma, jellemzői. Az opciók csoportosítása. Az opciók minimális és maximális értéke, az opciós díj. Az opciók pozíció- és nyereségfüggvénye. Összetett opciós pozíciók. PUT-CALL paritás. 8. Vállalati pénzügyi döntések alapjai – Beruházások értékelése – A beruházási javaslatok értékelése. Beruházások (projektek) pénzáramlása. Projektértékelési kritériumok (megtérülési idő, diszkontált megtérülési idő, NPV, belső megtérülési ráta, jövedelmezőségi index). Beruházási javaslatok értékelése speciális döntési helyzetekben. Beruházási javaslatok elemzése (érzékenységvizsgálat, forgatókönyv elemzés, fedezeti pont). 9. A tőkeköltség – A tőkeköltség értelmezése, becslése. Az egyedi fi nanszírozási források súlyarányai. Az egyes fi nanszírozási források tőkeköltsége. A vállalati átlagos tőkeköltség. 10. Hosszú távú fi nanszírozási döntések – A hosszú távú fi nanszírozási döntések főbb jellemzői, tartalma. A tőkeszerkezet és a pénzügyi tőkeáttétel. A tőkeszerkezeti döntések elemzése (EBIT-EPS). Tőkeszerkezet és adózás. Pénzügyi nehézségek. Tőkeszerkezet választás a gyakorlatban. A tőkeszerkezetre vonatkozó elméleti modell. 11. Osztalékpolitika – Tőkeszerkezeti döntések és az osztalékpolitika kapcsolata. A különböző osztalékpolitikák jellemzői. Az osztalékfi zetés rendje és formái. 12. Forgótőke menedzsment – Rövid távú pénzügyi döntések. A forgótőke főbb elemei. A forgótőke körforgása. Befektetés forgóeszközökbe. Likviditás. A forgóeszközök fi nanszírozása. Likviditási problémák okai. A rövid lejáratú források menedzsmentje. Felvételi vizsgakövetelmények számvitel mesterképzési szakra, nappali és levelező: Írásbeli vizsga Számvitel alapjai A vizsga tananyaga Ajánlott tankönyv: Sztanó Imre: A számvitel alapjai PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt Budapest 2006. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Vállalkozás és számvitel (a vállalkozási tevékenység erőforrásai, az eszközök és források jellemzői, leltár és leltározás, a gazdasági események és azok hatásának rögzítése) 2. A könyvelés gyakorlata (a számlasoros és az idősoros elszámolás, a számviteli bizonylatok, az elszámolás folyamata, az elszámolások ellenőrzése, a könyvviteli hibák javításának módszerei, a számlakeret) 3. Beszámolás és könyvvezetés (a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, a beszámolás és a könyvvezetés kapcsolata,a beszámolási időszak) 4. A mérleg és jellemzői (A mérleg fogalma, jellemzői, a mérlegek csoportosítás, a mérleg formája, tagolása, a beszámoló mérlege)
636
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 636
2008.12.02. 4:47:12
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K 5. Az eredménykimutatás és jellemzői (az eredmény számítása, az eredmény összetevői, az eredménykategóriák, az eredménykimutatás összeállítása, az eredménykimutatások fajtái, szerkezeti felépítése, az eredménykimutatás jellemzői, a beszámoló eredménykimutatása) 6. A mérlegtételek értékelése (az eszközök bekerülési értéke, a bekerülési érték megállapítása, a források értékelése) 7. Az eszközök értékcsökkenése és értékvesztése (A terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés és visszaírása. Az értékvesztés és visszaírása) 8. A számviteli információk nyilvánossága (a könyvviteli szolgáltatás, könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal és közzététel) 9. A számvitel szabályozása (A számvitel nemzetközi és hazai szabályozása) 10. A számviteli törvény (A számviteli törvény célja, hatálya, fi lozófiája és szerkezete, a számviteli alapelvek, a számviteli politika tartalma és összeállítása, a számviteli szabályzatok) 11. Eszközök a mérlegben (befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, forgóeszközök: készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások 12. Források a mérlegben (a saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások) 13. Az eredménykimutatás tételeinek tartalma (értékesítés nettó árbevétele, aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevételek, költségek költségnem szerint, az értékesítés költségei, egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek eredménye, a rendkívüli eredmény, a mérleg szerinti eredmény) 14. A kiegészítő melléklet (a kiegészítő melléklet lényege, szerepe, tartalma) 15. Az üzleti jelentés (Az üzleti jelentés lényege és szerepe, tartalma) Elemzés-ellenőrzés módszertana A vizsga tananyaga Ajánlott tankönyvek: Dr. Körmendi Lajos – Kresalek Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai, PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt Budapest 2006. Kresalek Péter – Merétey-Vida Zsolt: Ellenőrzési alapismeretek, PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt Budapest 2008. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Az elemzés és ellenőrzés fogalma, szükségessége, célja, tárgya és fajtái 2. Az elemzés alapvető módszerei (analízis – szintézis, következtetések, összehasonlítás a gazdasági elemzésben) 3. A vállalkozások tulajdonosi ellenőrzése (tulajdonosok, igazgatóság, felügyelő bizottság ellenőrzési feladatai, a könyvvizsgáló szerepe a vállalkozások ellenőrzési rendszerében) 4. A vállalkozások belső ellenőrzése (a belső kontroll rendszer, függetlenített belső ellenőrzés) 5. Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT elemzés, PEST elemzés, portfólió elemzés, termék életgörbe, Benchmarking, Balanced Scorecard, stb.) 6. Operatív döntéstámogató módszerek (statisztikai és matematikai módszerek, kalkulációs módszerek, a tényezőkre bontás módszerei) 7. A vállalkozások állami ellenőrzésének fontosabb területei (cégbírósági ellenőrzés, Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége, fogyasztóvédelmi ellenőrzés, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrző tevékenysége) 8. Az adóellenőrzés (adóhatóságok és adóellenőrzéssel kapcsolatos hatáskörük, az adóhatósági ellenőrzés folyamata, jogkövetkezmények) 9. Sajátos elemzési módszerek (ABC elemzés, csoportos szellemi alkotótechnikák pl. brainstorming, Delphi módszer, NCM, stb.) 10. Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés (az Állami Számvevőszék ellenőrzése, az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés) 11. Az elemző munka főbb szakaszai, tervezése, logikai modellje 12. Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények szerepe, megismerésének forrásai, a tényhelyzet megismerésének formái, lehetőségei) 13. Az elemzés végrehajtása (az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, egyszerűsítése, csoportosítása, az információk feldolgozása és az elemző munka összefoglalása)
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 637
637
2008.12.02. 4:47:12
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K 14. Az ellenőrzés megszervezésének általános kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzési munkaterv szerepe és összeállítása 15. Az ellenőrzés általános munkaszakaszai és feladatok az egyes munkaszakaszokban (előkészítés, felkészülés az ellenőrzésre, helyszíni vizsgálat, a megállapítások írásba
BME-GÉK – BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Ò GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Ò RAJZ ALKALMASSÁGI Ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szak A rajzvizsgán látvány után kell szabadkézzel vonalas távlati képet rajzolni egy geometrikus formákból álló testcsoportról, továbbá teljes tónusértékkel csendéletszerű (pl. bútor, háztartási gép, drapéria) beállítást ábrázolni. A rajzvizsgához rajztáblát, legalább 2 db A/3 méretű rajzlapot, rajzszeget, radírt kell hozni. A rajzvizsgát „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel értékelik. A pályázók írásban értesítést kapnak a vizsga időpontjáról és helyéről. A BME Építészmérnöki Karán tett sikeres rajzvizsgát elfogadják az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szakon. Azok a pályázók, akik az Építészmérnöki Karon meghirdetett szakok mellett az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szakra is jelentkeznek, és a Gépészmérnöki Karon is szeretnének rajzvizsgát tenni, erre vonatkozó szándékukat írásban jelezzék a rajz alkalmassági vizsgára szóló behívó levélben leírtak szerint. Ezeknek a pályázóknak a Gépészmérnöki Karon letett rajzvizsgáját veszik figyelembe. Ipari terméktervező mérnöki mesterképzési szak A mesterképzési szakra való felvétel feltétele: egy alkalmassági vizsgán (pl.: a térlátást felmérő szabadkézi rajzi-, kreativitást felmérő feladatokkal) való megfelelés. Ezen a vizsgán csak azoknak a pályázóknak kell részt venniük, akik még nem tettek korábban eredményes rajzvizsgát.
EKF-BTK – ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA Ò BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KAR Ò GYAKORLATI VIZSGA Tanár – ének-zene tanár mesterképzési szak – Szolfézs: lapról éneklés, valamint 10 szabadon választott kétszólamú gyakorlat előadása ének- zongorával (Bertalotti solfeggiok, Kodály bicíniumok). – Zeneelmélet: zeneelméleti alapismeretek, összhangzattani mintapélda zongorázása diktálás alapján. – Népzene: 20 szabadon választott népdal éneklése és elemzése. – Zeneirodalmi tájékozottság felmérése: zenetörténeti korszakok, stílusok, zeneszerzők és műveik ismerete. – Komplex előadói gyakorlat: – Magánének: 2 különböző stílusú dal vagy ária előadása kotta nélkül. – Hangszerjáték: – zongora: 3 különböző stílusú mű előadása – egyéb hangszer: 2 különböző stílusú mű előadása. – kötelező zongora: 2 különböző stílusú mű előadása.
638
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 638
2008.12.02. 4:47:12
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K – Karvezetés: 2 különböző karakterű, bicínium-jellegű kórusmű vezénylése a felvételizőkből álló kórus előtt. A gyakorlati vizsga pontozása: A gyakorlati vizsgán 0–90 pont szerezhető. – Szolfézs: 0–15 pont – Zeneelmélet: 0–15 pont – Népzene: 0–15 pont – Zeneirodalmi tájékozottság: 0–15 pont – Komplex előadói gyakotlat – Magánének: 0–10 pont – Hangszerjáték: 0–10 pont – Karvezetés 0–10 pont
Ò SZAKMAI ALKALMASSÁGI Tanár – vizuális- és környezetkultúra-tanár mesterképzési szak A felvételire jelentkező egy fél íves mappában maximum 50 × 70 cm-es méretű saját készítésű tanulmányrajzot, festményt, grafi kát, computer printet, fotót stb. nyújtson be. A bemutatott munkák összessége ne haladja meg a 10 darabot, és ne legyen kevesebb 5 darabnál. A jelentkező úgy állítsa össze a mappáját, hogy a felvételi bizottság tagjai a lehető legteljesebb képet kaphassák a felvételiző eddigi pályájáról, szakirányú tevékenységéről, felkészültségi szintjéről, vizuális gondolkodásáról, látásmódjáról. A mappa anyagát szakmai bizottság értékeli. Az alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt”, vagy „nem felelt meg” minősítés lehet. Az alkalmassági vizsga kizáró jellegű, aki „nem felelt meg” minősítést szerzett, gyakorlati vizsgát nem tehet.
ELTE-BTK – EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Ò BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Ò FELVÉTELI ELBESZÉLGETÉS (SZÓBELI) Alkalmazott nyelvészet mesterképzési szak Szakirányok: Alkalmazott szociolingvisztika; Interkulturális nyelvészet. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy egyoldalas, kézzel írott motivációs levelet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a jelölt miért ezt a mesterszakot választotta, milyen céljai vannak annak elvégzésével. – A jelentkezőnek továbbá el kell küldenie (június 15–20. között) valamely korábban elkészített írásbeli munkáját, amely megítélése szerint a leginkább bizonyíthatja jártasságát és felkészültségét a mesterszakra. A dolgozatnak a mesterszak anyagához kapcsolódó, a tudományterületnek megfelelő tartalmi követelmények szerint elkészített értekezésnek kell lennie. Beadható a hároméves alapképzés lezárásaként készített záródolgozat (szakdolgozat), illetve az alapképzés során készített két vagy három szemináriumi dolgozat, esetleg egyéb, a fentebbi szempontoknak megfelelő írásbeli munka. A jelöltnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szöveg a saját munkája. – Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásbeli munkák értékelésének eredménye adja.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 639
639
2008.12.02. 4:47:12
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsga során a bizottság az általános szakmai jellegű tájékozottság mellett a jelölt általános intelligenciáját, önálló gondolkodásra való képességét és problémafelismerő, illetve problémamegoldó képességét vizsgálja egy felvételi beszélgetés keretében. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A szóbeli szakmai beszélgetés a jelentkező korábbi szakmai tanulmányaihoz, illetve ismereteihez kapcsolódik. Felvételi tételsort, illetve szakirodalmi jegyzéket külön nem adnak meg. Idegennyelv-ismeret: – Informatikus könyvtáros mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A könyvtár- és információtudományi alapfogalmakat kérik számon. Szóbeli szakasz – Szakmai alkalmasságot és orientációt felmérő beszélgetés. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: – Irodalom- és kultúratudomány mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet, és szakirányú tudományos munkát. – A jelentkezőtől kérnek egy húsz-harminc soros motivációs levelet, melyből kiderül, melyik szakirányra kíván jelentkezni, s amelyben indokolja választását. Kérnek továbbá egy olyan írásbeli munkáját is, mely a megítélése szerint a leginkább bizonyítja jártasságát és felkészültségét a megnevezett szakirány szempontjából. E dolgozatnak meg kell felelnie a szaktudományos értekezés tartalmi és formai kritériumainak. Beadható például már megjelent szöveg, valamint az alapképzésen készített szakdolgozat vagy két szemináriumi dolgozat. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a benyújtott szöveg a saját munkája. – Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásbeli munka és motivációs levél értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsga során a bizottság a szakmai tájékozottság mellett a jelölt rátermettségéről, a tudományos gondolkodásra való képességéről alkot véleményt egy felvételi beszélgetés keretében. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felvételi vizsga a jelentkezés feltételeinél említett ismeretkörökön alapul, s a felvételre megjelölt szakirány témaköreihez kapcsolódik. Felvételi tételsort, illetve szakirodalmi jegyzéket nem adnak meg. Idegennyelv-ismeret: – Magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet, egy szaktudományos jellegű dolgozatot. – A jelentkezéskor a jelentkezőktől kérnek egy egyoldalas, kézzel írott motivációs levelet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a jelölt melyik szakirányra kíván jelentkezni, s amelyben megfogalmazza, miért ezt a szakirányt választotta, milyen céljai vannak annak elvégzésével. – A jelentkezőnek továbbá el kell küldenie ( június 15-20 között) egy olyan, korábban elkészített írásbeli munkáját, amely megítélése szerint a leginkább bizonyíthatja jártasságát és felkészültségét a motivációs levelében megnevezett szakirányra. Ennek a dolgozatnak szaktudományos jellegű, a megfelelő hivatkozásokkal ellátott, a tudományterületnek megfelelő tartalmi követelmények szerint elkészített értekezésnek
640
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 640
2008.12.02. 4:47:12
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K kell lennie. Beadható a hároméves alapképzés lezárásaként készített záródolgozat (szakdolgozat) vagy az alapképzés során készített két-három szemináriumi dolgozat, de lehet olyan szöveg is, amelyet a jelölt külön erre az alkalomra vagy esetleg tanulmányi céljain kívül készített. A jelöltnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szöveg a saját munkája. – Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásbeli munka és motivációs levél értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsga során a bizottság az általános szakmai jellegű tájékozottság mellett a jelölt általános intelligenciáját, önálló gondolkodásra való képességét és problémafelismerő, illetve problémamegoldó képességét vizsgálja egy felvételi beszélgetés keretében. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felvételi vizsga a magyar szakos alapképzés, illetve a magyar modulképzést lezáró záróvizsga anyagához kapcsolódóan világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar irodalom, irodalomelmélet, nyelvtörténet, fi nnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció, helyesírás, fonetika, leíró magyar nyelvtan ismeretkörökön alapul, s a felvételre megjelölt szakirány témaköreihez kapcsolódik. Felvételi tételsort, illetve szakirodalmi jegyzéket nem adnak meg. Idegennyelv-ismeret: – További lehetőségek a szakon – Az olasz nyelv, irodalom és kultúra, a mag yar nyelv és irodalom mesterképzési szak összehasonlító irodalomés kultúratudomány szakirányára felvett hallgatók számára lehetőség nyílik arra, hogy az ELTE és a Firenzei Tudományegyetem Studi Italo-Ungheresi (Olasz-Magyar Tanulmányok) című közös mesterképzési diplomával záródó kurrikulumát végezzék el. Ennek keretében a hallgatók a harmadik és negyedik félévüket Firenzében töltik. A felvett hallgatók maximális létszáma 8. A kurrikulumra való felvétel nem garantálja automatikusan a Firenzében töltött félévek költségeinek fedezését, de a hallgatók pályázhatnak Erasmus, államközi, vagy egyéb jellegű ösztöndíjakra. Minden részletesebb információ a kurrikulumról és az arra való felvételről az érdekelt tanszékeknél található (http://olasz.elte.hu/; http://irodalom.web.elte.hu/; http://www.unifi.it/dfmugr/) Néderlandisztika mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A felvételi vizsga a felvételizők szakirányú ismereteit, érdeklődését, szakmai nyelvtudását, szakszövegekkel való bánását, írásbeli és szóbeli nyelvi kifejezőkészségét méri szakmai témákban. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy holland nyelven előre elkészített, terjedelmét tekintve 3-5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával kapcsolatos indokokat, szakmai célkitűzéseket, jövőbeli terveket. – Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsgán a jelölt egy holland nyelvű beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel rendelkezik a néderlandisztikai stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során elsajátított alapvető ismereteket mind az irodalom, mind a kultúra- és médiatudomány, mind pedig a nyelvészeti ismeretek terén. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez a Germanisztikai Intézet az ajánlott témaköröket (BA záróvizsga témakörök) a honlapján teszi közzé. (http://germanistik.elte.hu) Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú (közös európai referenciakeret szerinti C 1 szint) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga holland nyelvből.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 641
641
2008.12.02. 4:47:12
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Német nemzetiségi nyelv és irodalom mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A felvételi vizsga a felvételizők szakirányú ismereteit, érdeklődését, szakmai nyelvtudását, szakszövegekkel való bánását, írásbeli és szóbeli nyelvi kifejezőkészségét méri szakmai témákban. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy német nyelven előre elkészített, terjedelmét tekintve 3-5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával kapcsolatos indokokat, szakmai célkitűzéseket, jövőbeli terveket. – Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsgán a jelölt egy német nyelvű beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel rendelkezik a német nemzetiségi szakos stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során elsajátított alapvető ismereteket a magyarországi németek története, nyelve, nyelvhasználata, néprajza és irodalma tárgykörében. A jelöltnek bizonyítania kell, hogy a megadott szakmai témákból igényes szinten tudja németül kifejezni magát. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez az Intézet az ajánlott témaköröket (BA záróvizsga témakörök) a honlapján teszi közzé. (http://germanistik.elte.hu) Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú (közös európai referenciakeret szerinti C 1 szint) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga német nyelvből. Német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A felvételi vizsga a felvételizők szakirányú ismereteit, érdeklődését, szakmai nyelvtudását, szakszövegekkel való bánását, írásbeli és szóbeli nyelvi kifejezőkészségét méri szakmai témákban. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy német nyelven előre elkészített, terjedelmét tekintve 3–5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával kapcsolatos indokokat, szakmai célkitűzéseket, jövőbeli terveket. – Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsgán a jelölt egy német nyelvű beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel rendelkezik a germanisztikai stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során elsajátított alapvető ismereteket mind az irodalom, mind a kultúra- és médiatudomány, mind pedig a nyelvészeti ismeretek terén. A jelöltnek bizonyítania kell, hogy a megadott szakmai témákból igényes szinten tudja németül kifejezni magát. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez az Intézet az ajánlott témaköröket (alapképzési záróvizsga témakörök) a honlapján teszi közzé. (http://germanistik.elte.hu) Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú (közös európai referenciakeret szerinti C 1 szint) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga német nyelvből. Skandinavisztika mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A felvételi vizsga a felvételizők szakirányú ismereteit, érdeklődését, szakmai nyelvtudását, szakszövegekkel való bánását, írásbeli és szóbeli nyelvi kifejezőkészségét méri szakmai témákban.
642
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 642
2008.12.02. 4:47:13
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy a választott skandináv nyelven (dán, norvég, svéd) előre elkészített, terjedelmét tekintve 3-5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával kapcsolatos indokokat, szakmai célkitűzéseket, jövőbeli terveket. – Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsgán a jelölt egy beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel rendelkezik a skandinavisztikai stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során elsajátított alapvető ismereteket mind az irodalom, mind a kultúra- és médiatudomány, mind pedig a nyelvészeti ismeretek terén. A vizsga nyelve a választott skandináv nyelv: dán, norvég vagy svéd. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez a Germanisztikai Intézet az ajánlott témaköröket (BA záróvizsga témakörök) a honlapján teszi közzé. (http://germanistik.elte.hu) Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú (közös európai referenciakeret szerinti C 1 szint) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga dán vagy norvég vagy svéd nyelvből.
Ò FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) Amerikanisztika mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés feltételéül elfogadott oklevél záródolgozatának/szakdolgozatánák érdemjegyéből számolják az írásbeli pontszámát. – A jelentkezőnek be kell nyújtania egy igazolást a záródolgozat érdemjegyéről a jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei fejezetben meghatározott címre és határidőig. Szóbeli szakasz A pályázó alkalmasságának felmérésére szolgáló beszélgetés. Ehhez három ajánlott olvasmányt jelölnek meg, melynek elolvasása (nem megtanulása!) segíti a hallgatót a szóbeli vizsgára történő ráhangolódásban. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a http://www.eltebtk.hu/ felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből. Anglisztika mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés feltételéül elfogadott oklevél záródolgozatának/szakdolgozatánák érdemjegyéből számolják az írásbeli pontszámát. – A jelentkezőnek be kell nyújtania egy igazolást a záródolgozat érdemjegyéről a jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei fejezetben meghatározott címre és határidőig. Szóbeli szakasz – A pályázó által választott szakirányra fókuszáló beszélgetés, melynek célja a pályázó alkalmasságának felmérése. Ehhez szakirányonként egy-három ajánlott olvasmányt jelölnek meg, melynek elolvasása (nem megtanulása!) segíti a hallgatót a szóbeli vizsgára történő ráhangolódásban. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a http://www.eltebtk.hu/ felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 643
643
2008.12.02. 4:47:13
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Arabisztika mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet. – Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A szakmai alkalmasságot és orientációt felmérő beszélgetés a megadott szakirodalom és tételjegyzék alapján. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a http://www.eltebtk.hu/ felvetelizoknek.aspx címen érhető el. A felvételi vizsga tételei a www.arabszak.hu weblapon vannak részletesen közzétéve. Idegennyelv-ismeret: Arab nyelvismeret Filozófia mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk a korábbi fi lozófiai tanulmányok egy-két reprezentatív írását – közöttük szabad bölcsész alapszak fi lozófia, etika illetve esztétika szakirányos végzettséggel rendelkező jelentkezők esetében a szakdolgozatot –, a mesterképzési szakdolgozat két-három oldalas tervezetét, a mesterképzési tanulmányokhoz tartozó két-három oldalas tanulmányi és kutatási tervet, és egy rövid, lista formátumú szakmai önéletrajzot. – Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásművek és dokumentumok értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A benyújtott reprezentatív írásművek részletes megvitatása; vizsga a velük kapcsolatos fi lozófiai háttérismeretekből; a mesterképzési és kutatási tervhez szükséges fi lozófiai előképzettség felmérése; a jelentkező mesterképzési szakdolgozati tervének bemutatása és megvitatása. – A benyújtott írások tágabb szakirodalma, és az azokhoz kapcsolódó fi lozófiai tárgyak vizsgaanyaga (legalább három alapképzésben oktatott fi lozófiai tárgyból). A szakirodalmi listát a jelentkező állítja össze, azzal, hogy annak bővebbnek kell lennie a szemináriumi dolgozatokban szokásosan hivatkozott szakirodalom terjedelménél. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – Az alapképzésben oktatott tárgyak szakirodalmi listái a Filozófia Intézet honlapján (http://philosophy. elte.hu) érhetők el. Idegennyelv-ismeret: Egy államilag elismert, középfokú C típusú nyelvvizsga. Finnugrisztika mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – Az írásbeli vizsga teszt jellegű. A teszt minden felvételiző számára az alábbi három témakörben tartalmaz kérdéseket: 1. észt vagy fi nn (az egyik kötelezően választandó) nyelvi kérdések; 2. a választott nyelvnek megfelelő történelmi, művelődéstörténeti, irodalmi kérdések 3. fi nnugrisztikai kérdések. A kérdésekre rövid, lényegre törő válaszokat várnak. – A felvételizőnek már jelentkezésekor, de legkésőbb az írásbeli vizsgánál meg kell jelölnie azt a szakirányt, amelyen az alap- és törzsképzés után tanulmányait folytatni kívánja. A választott szakiránynak megfelelő kérdések válaszai az írásbeli vizsga értékelésnél súlyozottan jönnek számításba. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsgán a felvételizőnek a megadott ismeretkörökben kell számot adnia felkészültségéről. – A szóbeli vizsgán előnyt jelenthet a választott szakiránynak megfelelő ajánlott irodalom ismerete is.
644
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 644
2008.12.02. 4:47:13
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke (és a tanszéki weblapok címe) az ELTE-BTK honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: – Legalább középfokú C típusú nyelvvizsga, illetve annak megfelelő nyelvtudás fi nn, észt vagy más balti nyelvből. – Előfeltétel az alapfokú nyelvvizsga követelményeit meghaladó észt vagy finn nyelvismeret. (Ez a szint megfelel az egyetemi alapfokú képzésben megszerezhető nyelvtudásnak, állami nyelvvizsga nem kötelező.) Fordító és tolmács mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz: vizsga – Rezümé készítés B nyelvről A nyelvre – Rezümé készítés C nyelvről A nyelvre – Fordítás A nyelvről B nyelvre – Esszéírás aktuális társadalmi-politikai témáról A nyelven Szóbeli szakasz Motivációs és általános ismeretek – beszélgetés (B és C nyelven) – Szóban ismertetett B nyelvű szöveg összefoglalása A nyelven – Szóban ismertetett A nyelvű szöveg összefoglalása B nyelven – Szóban ismertetett C nyelvű szöveg összefoglalása A nyelven Megjegyzés: A nyelv = anyanyelv, B nyelv = első idegen nyelv, C nyelv = második idegen nyelv A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – Napi sajtó követése magyar és idegen nyelven Idegennyelv-ismeret: A felvétel feltétele az első idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga, a második idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga. Iranisztika mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz: vizsga Szóbeli szakasz: vizsga Mind az írásbeli, mind a szóbeli több tárgykörből tevődik össze 1. A magyar nyelvű szak- és szépirodalom alapján a megadott témakörökben (perzsa nyelv és irodalom, Irán története és művészeti emlékei az ókortól napjainkig, Irán vallásai) az általános tájékozottság felmérése. 2. A felvételiző modern perzsa nyelvtudásának felmérése. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A sikeres felvételihez szükséges szak- és szépirodalom, illetve az elvárt modern perzsa nyelvtudásra felkészítő anyagok az ELTE-BTK Iranisztikai Tanszékén vehetők át. Idegennyelv-ismeret: Középfokú nyelvvizsga szintnek megfelelő újperzsa nyelvismeret és egy államilag elismert, vagy azzal egyenértékű középfokú C típusú nyelvvizsga angol vagy francia vagy német vagy orosz nyelvből. Klasszika-filológia mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Akik nem klasszika-fi lológia alapképzésű oklevéllel rendelkeznek, a jelentkezés előfeltétele 10 kreditnyi latin és ugyanennyi görög nyelvi alapozó kurzus igazolása (index másolat). Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet és a témába vágó írásbeli munkát, vagy a klasszika fi lológia szakirányból írt szakdolgozat-másolatát. – Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásbeli munka és motivációs levél értékelésének eredménye adja.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 645
645
2008.12.02. 4:47:13
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Szóbeli szakasz – Latin és görög nyelvű szöveg fordításából, a hozzá kapcsolódó nyelvtani kérdésekből, illetve az előre megadott szakirodalmi tételek alapján szakmai beszélgetésből áll. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – Az Ókortudományi Intézet a szóbeli vizsgák szakmai részéhez 12 (6 latin, 6 görög) szakirodalmi tételt tesz közzé az Kar honlapján a http: www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen. Idegennyelv-ismeret: Latin és ógörög nyelvismeret. Levéltár mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig (június 15-20 között) a jelentkezőknek be kell adniuk a szakmai önéletrajzot, szakirányú záródolgozatot, akik nem történelem BA levéltár szakirányos végzettséggel jelentkeznek az indexük másolatát és igazolást a legalább kétéves levéltárban végzett munkájukról. Írásbeli szakasz – A vizsga egy esszé kérdés kidolgozása maximum öt oldalon. A közép- és kora-újkor szakirányra jelentkezőknek alapfokú latin és német nyelvi írásbeli (fordítás). Az esszé szakmai tartalma: kormányzat és igazgatástörténet. Szóbeli szakasz – Tárgya: kormányzat és igazgatástörténet, levéltártan, levéltártörténet. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – Szakirányú tanulmányok alapján. Idegennyelv-ismeret: A nem levéltár szakos oklevéllel jelentkezőknek közép- és kora-újkori szakirányon német és latin nyelvből tett középszintű érettségi vizsga vagy államilag elismert alapfokú B típusú nyelvvizsga. Orosz nyelv és irodalom mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz I. Orosz nyelvi teszt (45 perc) B2, középfokú C szintű nyelvvizsgának megfelelően. Szótár használata nem megengedett. II. Két oldalas irodalom- vagy kultúrtörténeti esszé orosz nyelven (+ fél oldalas rezümé magyarul) vagy magyar nyelven (+fél oldalas rezümé oroszul); a felvételiző három megadott témából választhat. Szótár használható. Szóbeli szakasz – A felvételi vizsga a megadott szakirodalom és tételjegyzék alapján. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a http:// www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga orosz nyelvből. Régészet mesterképzési szak Szakágak: Ősrégészet; Antik (rörög-római) régészet; Római provinciák régészete; Népvándorlás kori régészet; Középkori régészet; Az ókori Elő-Ázsia régészete; Archaeometria. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig jelentkezőnek a felvételi anyaggal együtt be kell nyújtania egy 3–5 oldalas (1,5-es sortáv, 12-es betűtípus) munkatervet, melyben tömören leírja, milyen tartalmú mesterképzési szakdolgozatot szeretne írni. Ebben szerepelni kell a téma szakmai előzményeinek, a megoldandó tudományos problémának, a feldolgozandó anyagnak és a választott módszernek, valamint egy előzetes bibliográfi ának. A jelentkezőnek a választott témáról előzetesen konzultálnia kell az adott szakág intézeti képviselőjével a lehetséges témavezető személyéről, illetve
646
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 646
2008.12.02. 4:47:13
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K arról, hogy megoldható-e a témavezetés az intézményünkben. Sikeres egyeztetés után a felvételizőnek a munkatervben meg kell jelölnie a választott témavezetőt. – Az írásbeli vizsga pontszámát a beadott írásmű értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A szóbeli során a felvételizőnek ki kell fejtenie az írásban beadott munkatervet, illetve számot kell arról adnia, hogy járatos-e az adott szűkebb szakterület irodalmában és tudományos problémáiban. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A szakterület tudományos irodalmának ismerete. Idegennyelv-ismeret: – Történelem mesterképzési szak Specializáció: Ókor; Középkor; Koraújkor-történet; Modernkori magyar történelem; Nemzetközi kapcsolatok, globalizáció a 19-20. században; Magyarország és az európai modernitás – Újkori gazdaság és társadalomtörténet; Művelődéstörténet; Orosz és kelet-európai történelem; Európai tér- és várostörténet; Az európai integráció története és jelene A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A vizsga két esszé kérdés kidolgozása maximum öt oldalon. A kérdések közül az egyik a választott szakirányú specializáció témaköréből, a másik a történelem általános köréből készül. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsga a választott szakirány specializációbizottsága előtt történik, szakirány által megadott témakörökből. A szóbeli vizsgán a jelentkezőnek a alapképzési záródolgozatát be kell mutatnia. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: – Turkológia mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet. – Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – Szóbeli vizsga az alábbi témakörökből: a. A török népek és birodalmak története b. Az oszmán birodalom története c. A török klasszikus irodalmak története A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Középfokú állami nyelvvizsga török nyelvből vagy azzal egyenértékű török nyelvtudás, olvasási szintű angol és/vagy orosz nyelvismeret Ukrán nyelv és irodalom mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz I. Ukrán nyelvi teszt (45 perc) B2, középfokú C szintű nyelvvizsgának megfelelően. Szótár használata nem megengedett. II. Két oldalas irodalom- vagy kultúrtörténeti esszé ukrán nyelven (+ fél oldalas rezümé magyarul) vagy magyar nyelven (+fél oldalas rezümé ukránul); a felvételiző három megadott témából választhat. Szótár használható.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 647
647
2008.12.02. 4:47:14
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Szóbeli szakasz – A felvételi vizsga a megadott szakirodalom és tételjegyzék alapján. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga ukrán nyelvből.
Ò MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS ÉS SZAKMAI ISMERETEK
Esztétika mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk a részletes szakmai önéletrajzot, egy motivációs levelet, melyben a jelölt kitér speciális érdeklődési területére, s bemutatja leendő MA szakzáródolgozatának tervezetét, az ehhez csatlakozó tanulmányi és kutatási tervet, előzetes bibliográfiát, a szakirányos tanulmányokat (esztétika, vagy fi lozófia tárgyakat) igazoló leckekönyv másolatát, valamint az alábbiakban részletezett szakmai munkákat. 1. Egyéb szakmai eredmények: ösztöndíj, publikáció, konferenciarészvétel, stb. 2. A szakmával kapcsolatos írásbeli munka: ez lehet szakdolgozat vagy szemináriumi dolgozat, de lehet bármilyen, publikált vagy nem publikált esztétikai tárgyú írás. – Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásművek és dokumentumok értékelésének eredménye adja. Szóbeli szakasz – A benyújtott reprezentatív írásművek részletes megvitatása. A vizsga kérdései a benyújtott művekkel kapcsolatos háttérismeretekre, a mesterképzési és kutatási tervhez szükséges esztétikai előképzettség felmérésére irányulnak. – A jelentkező szakzáródolgozati tervének bemutatása és megvitatása. Az otthon készült mű megvitatása és az egyéb szakmai tevékenység bemutatása. – Esztétikai tájékozódás, esztétika történeti ismeretek. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A motivációs levélben megjelölt téma szakirodalma, valamint a beadott írásos anyaghoz felhasznált irodalom. Ennek összeállítása a jelentkező feladata. A szóbelin kell számot adni a választott témához kapcsolódó műalkotásokról, olvasmányokról. Idegennyelv-ismeret: Valamely élő idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. Filmtudomány mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli szakasz – A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk a részletes szakmai önéletrajzot, egy motivációs levelet, melyben a jelölt kitér speciális érdeklődési területére, s bemutatja leendő mesterképzési szakzáródolgozatának tervezetét, az ehhez csatlakozó tanulmányi és kutatási tervet, előzetes bibliográfiát. a szakirányos tanulmányokat (fi lmes, vagy 10 bölcsész tárgyat) igazoló leckekönyv másolatát és az alábbiakban részletezett szakmai munkákat. 1. Egyéb szakmai eredmények: ösztöndíj, publikáció, konferencián való részvétel, fi lmes munka stb. 2. A szakmával kapcsolatos írásbeli munka: ez lehet szakdolgozat vagy szemináriumi dolgozat, de lehet bármilyen, publikált vagy nem publikált esztétikai tárgyú írás. – Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásművek és dokumentumok értékelésének eredménye adja.
648
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 648
2008.12.02. 4:47:14
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Szóbeli szakasz – A benyújtott reprezentatív írásművek részletes megvitatása; a vizsga kérdései a benyújtott művekkel kapcsolatos háttérismeretekre, a mesterképzési és kutatási tervhez szükséges fi lmes előképzettség felmérésére irányulnak. – A jelentkező mesterképzési szakzáródolgozati tervének bemutatása és megvitatása Az otthon készült mű megvitatása és az egyéb szakmai tevékenység bemutatása – Filmismeret, tájékozódás a fi lmtörténetben, fi lmesztétikai ismeretek A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A motivációs levélben megjelölt téma szakirodalma, valamint a beadott írásos anyaghoz felhasznált irodalom, fi lmlista. Ennek összeállítása a jelentkező feladata. A szóbelin kell számot adni a választott témához kapcsolódó fi lmekről, olvasmányokról. Idegennyelv-ismeret: Egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga. Művészettörténet mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet és az írásbeli vizsga szakaszában felsorolt írásművet további szakmai munkát, vagy dokumentumot. Írásbeli szakasz: vizsga a) szakműveltségi feladatok a megadott vizsgaanyag (lásd honlap) alapján (max: 20 pont) b) előre elkészített motivációs levél, amely röviden tartalmazza (max: 5 pont) – miért szeretne mesterfokú diplomát művészettörténetből, milyen életpálya-elképzelések alapján döntött e szak mellett; – mely szakirányt választja, s azon belül konkrétan mely korszak, téma- vagy tárgykör felé orientálódik, – milyen előtanulmányokkal, speciális képzettséggel, tapasztalattal, szakmai kapcsolatokkal stb. rendelkezik; – nyilatkozatot a tudomány műveléséhez szükséges nyelvismeretének meglétéről. – Csatolhat a választott szakirányhoz illeszkedő saját publikációt, szöveget, szakdolgozatot vagy annak fejezetét, szemináriumi vagy tudományos diákköri dolgozatot, valamely szakmai projektben való részvételről szóló leírást, személyes blogot, weboldalt, stb., amelyek igazolják elkötelezettségét választott tárgya iránt és amely a szóbeli beszélgetés alapjául szolgálhat. Szóbeli szakasz – A jelölt számot ad szakműveltségéről, a megadott vizsgaanyag ismeretéről; a választott szakirány területén való jártasságáról, ismereteinek mélységéről; a benyújtott motivációs levél illetve a mellékletek alapján szakmai terveiről, elkötelezettségéről. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a http://www.eltebtk.hu/ felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Középkori szakirányra jelentkezőknél: latin nyelvismeretet igazoló okirat (állami nyelvvizsga-bizonyítvány, érettségi vagy minimum egy féléves kurzus elvégzését igazoló index-másolat)
Ò MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS
Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet. Írásbeli szakasz – A jelentkezők három, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű francia nyelvű szöveget kapnak a nyelvészet és az irodalom-kultúrtörténet témaköréből. Ezekhez kb. 8–10 kérdés kapcsolódik, amelyek a szak műveléséhez tartozó alapvető ismereteket kérnek számon és különböző kompetenciákat (alapvető irodalmi, nyelvészeti,
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 649
649
2008.12.02. 4:47:14
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K országismereti, általános műveltségi ismeretek, szakirodalmi tájékozottság, nyelvi szint, idegen nyelven való szövegértési, szövegalkotási, szövegelemzési képesség stb.) mérnek. A jelentkezőnek a megadott szövegekből egyet kell kiválasztania, és a hozzá kapcsolódó kérdésekre az adott nyelven kifejtő jellegű válaszokat kell megfogalmaznia. Az írásbelin semmilyen szótár nem használható. Az írásbeli időtartama: 2 óra. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsga középpontjában az (francia nyelven megírt, kb. 2 oldalnyi) ún. motivációs levél áll (ezt csatolni kell a többi felvételi dokumentumhoz, és egy példányát a szóbelire is el kell hozni). A motivációs levélben a jelentkező fejtse ki, hogy sikeres felvételi esetén milyen specializáción és milyen meggondolásokból kívánja tanulmányait az ELTE-BTK diszciplináris MA kurzusán folytatni, ill. beszámol(hat) korábbi szakos (és egyéb) tanulmányairól, az ezek során elért eredményekről is. A szóbeli vizsgán a motivációs levélben megfogalmazott gondolatok kapcsán lezajló beszélgetéssel a jelentkező nyelvi szintjéről is tájékozódnak a felvételiztetők. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke, a témakörök a Kar honlapján a http://www.eltebtk. hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Államilag elismert vagy azzal egyenértékű francia felsőfokú C típusú nyelvvizsga. Olasz nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet. Írásbeli szakasz – A jelentkezők négy, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű olasz nyelvű szöveget kapnak a nyelvészet és az irodalom-kultúrtörténet témaköréből. Ezekhez kb. 8–10 kérdés kapcsolódik, amelyek a szak műveléséhez tartozó alapvető ismereteket kérnek számon és különböző kompetenciákat (alapvető irodalmi, nyelvészeti, országismereti, általános műveltségi ismeretek, szakirodalmi tájékozottság, nyelvi szint, idegen nyelven való szövegértési, szövegalkotási, szövegelemzési képesség stb.) mérnek. A jelentkezőnek a megadott szövegekből egyet kell kiválasztania, és a hozzá kapcsolódó kérdésekre az adott nyelven kifejtő jellegű válaszokat kell megfogalmaznia. Az írásbelin semmilyen szótár nem használható. Az írásbeli időtartama: 2 óra. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsga középpontjában az (adott szak nyelvén megírt, kb. 2 oldalnyi) ún. motivációs levél áll (ezt csatolni kell a többi felvételi dokumentumhoz, és egy példányát a szóbelire is el kell hozni). A motivációs levélben a jelentkező fejtse ki, hogy sikeres felvételi esetén milyen specializáción és milyen meggondolásokból kívánja tanulmányait a Kar diszciplináris mesterképzési kurzusán folytatni, ill. beszámol(hat) korábbi szakos (és egyéb) tanulmányairól, az ezek során elért eredményekről is. A szóbeli vizsgán a motivációs levélben megfogalmazott gondolatok kapcsán lezajló beszélgetéssel a jelentkező nyelvi szintjéről is tájékozódni kívánnak. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga olasz nyelvből. További lehetőségek a szakon – Az olasz nyelv, irodalom és kultúra, mag yar nyelv és irodalom mesterképzési szak összehasonlító irodalom- és kultúratudomány szakirányára felvett hallgatók számára lehetőség nyílik arra, hogy az ELTE és a Firenzei Tudományegyetem Studi Italo-Ungheresi (Olasz-Magyar Tanulmányok) című közös mesterképzési diplomával záródó kurrikulumát végezzék el. Ennek keretében a hallgatók a harmadik és negyedik félévüket Firenzében töltik. A felvett hallgatók maximális létszáma 8. A kurrikulumra való felvétel nem garantálja automatikusan a Firenzében töltött félévek költségeinek fedezését, de a hallgatók pályázhatnak Erasmus, államközi, vagy egyéb jellegű ösztöndíjakra. Minden részletesebb információ a kurrikulumról és az arra való felvételről az érdekelt tanszékeknél található (http://olasz.elte.hu/; http://irodalom.web. elte.hu/; http://www.unifi.it/dfmugr/)
650
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 650
2008.12.02. 4:47:14
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Portugál nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet. Írásbeli szakasz – A jelentkezők három, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű portugál nyelvű szöveget kapnak a nyelvészet és az irodalom-kultúrtörténet témaköréből. Ezekhez kb. 8–10 kérdés kapcsolódik, amelyek a szak műveléséhez tartozó alapvető ismereteket kérnek számon és különböző kompetenciákat (alapvető irodalmi, nyelvészeti, országismereti, általános műveltségi ismeretek, szakirodalmi tájékozottság, nyelvi szint, idegen nyelven való szövegértési, szövegalkotási, szövegelemzési képesség stb.) mérnek. A jelentkezőnek a megadott szövegekből egyet kell kiválasztania, és a hozzá kapcsolódó kérdésekre az adott nyelven kifejtő jellegű válaszokat kell megfogalmaznia. Az írásbelin semmilyen szótár nem használható. Az írásbeli időtartama: 2 óra. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsga középpontjában az (adott szak nyelvén megírt, kb. 2 oldalnyi) ún. motivációs levél áll (ezt csatolni kell a többi felvételi dokumentumhoz, és egy példányát a szóbelire is el kell hozni). A motivációs levélben a jelentkező fejtse ki, hogy sikeres felvételi esetén milyen specializáción és milyen meggondolásokból kívánja tanulmányait az ELTE-BTK diszciplináris MA kurzusán folytatni, ill. beszámol(hat) korábbi szakos (és egyéb) tanulmányairól, az ezek során elért eredményekről is. A szóbeli vizsgán a motivációs levélben megfogalmazott gondolatok kapcsán lezajló beszélgetéssel a jelentkező nyelvi szintjéről is tájékozódni kívánnak. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga portugál nyelvből. Román nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet. Írásbeli szakasz – A jelentkezők három, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű románnyelvű szöveget kapnak a nyelvészet és az irodalom-kultúrtörténet témaköréből. Ezekhez kb. 8–10 kérdés kapcsolódik, amelyek a szak műveléséhez tartozó alapvető ismereteket kérnek számon és különböző kompetenciákat (alapvető irodalmi, nyelvészeti, országismereti, általános műveltségi ismeretek, szakirodalmi tájékozottság, nyelvi szint, idegen nyelven való szövegértési, szövegalkotási, szövegelemzési képesség stb.) mérnek. A jelentkezőnek a megadott szövegekből egyet kell kiválasztania, és a hozzá kapcsolódó kérdésekre az adott nyelven kifejtő jellegű válaszokat kell megfogalmaznia. Az írásbelin semmilyen szótár nem használható. Az írásbeli időtartama: 2 óra. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsga középpontjában az (adott szak nyelvén megírt, kb. 2 oldalnyi) ún. motivációs levél áll (ezt csatolni kell a többi felvételi dokumentumhoz, és egy példányát a szóbelire is el kell hozni). A motivációs levélben a jelentkező fejtse ki, hogy sikeres felvételi esetén milyen specializáción és milyen meggondolásokból kívánja tanulmányait az ELTE-BTK diszciplináris MA kurzusán folytatni, ill. beszámol(hat) korábbi szakos (és egyéb) tanulmányairól, az ezek során elért eredményekről is. A szóbeli vizsgán a motivációs levélben megfogalmazott gondolatok kapcsán lezajló beszélgetéssel a jelentkező nyelvi szintjéről is tájékozódni kívánnak. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga román nyelvből.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 651
651
2008.12.02. 4:47:15
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet. Írásbeli szakasz – A jelentkezők három, egyenként kb. 20–30 sor terjedelmű spanyol nyelvű szöveget kapnak a nyelvészet és az irodalom-kultúrtörténet témaköréből. Ezekhez kb. 8–10 kérdés kapcsolódik, amelyek a szak műveléséhez tartozó alapvető ismereteket kérnek számon és különböző kompetenciákat (alapvető irodalmi, nyelvészeti, országismereti, általános műveltségi ismeretek, szakirodalmi tájékozottság, nyelvi szint, idegen nyelven való szövegértési, szövegalkotási, szövegelemzési képesség stb.) mérnek. A jelentkezőnek a megadott szövegekből egyet kell kiválasztania, és a hozzá kapcsolódó kérdésekre az adott nyelven kifejtő jellegű válaszokat kell megfogalmaznia. Az írásbelin semmilyen szótár nem használható. Az írásbeli időtartama: 2 óra. Szóbeli szakasz – A szóbeli vizsga középpontjában az (adott szak nyelvén megírt, kb. 2 oldalnyi) ún. motivációs levél áll (ezt csatolni kell a többi felvételi dokumentumhoz, és egy példányát a szóbelire is el kell hozni). A motivációs levélben a jelentkező fejtse ki, hogy sikeres felvételi esetén milyen specializáción és milyen meggondolásokból kívánja tanulmányait az ELTE-BTK diszciplináris MA kurzusán folytatni, ill. beszámol(hat) korábbi szakos (és egyéb) tanulmányairól, az ezek során elért eredményekről is. A szóbeli vizsgán a motivációs levélben megfogalmazott gondolatok kapcsán lezajló beszélgetéssel a jelentkező nyelvi szintjéről is tájékozódni kívánnak. A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom – A felkészüléshez kijelölt témakörök, tételek, valamint szakirodalmak jegyzéke a Kar honlapján a http://www.eltebtk.hu/felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga spanyol nyelvből.
ELTE-GYFK – EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Ò BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR Ò ÍRÁSBELI VIZSGA Tematika: általános gyógypedagógia, gyógypedagógiai pszichológia, SNI (többlet jogok) és integráció, pedagógiai szabályozó dokumentumok (gyógypedagógiai irányelv, pedagógiai programok) Kötelező irodalom: Gordosné Szabó Anna (2004): Bevezető általános g yóg ypedagógiai ismeretek. Tankönyvkiadó. Budapest. Gordosné Szabó Anna (szerk.) (2004): Gyóg yító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyóg ypedagógiai alapismeretek. BGGYTF. Budapest. Mesterházi Zsuzsa (szerk.) (2001): Gyóg ypedagógiai Lexikon. ELTE BGGYFK. Budapest.
652
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 652
2008.12.02. 4:47:15
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K
ELTE-PPK – EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Ò PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR Ò FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) Tanár-ének-zene tanár mesterképzési szak 1. Elméleti témakör: 1.1 Zeneelmélet-szolfézs: – funkciós harmóniamenet zongorázása diktálás után, lehetséges alterációkkal, – hármas- és négyeshangzatok, ill. fordításaik éneklése, szolmizálva és hangnévvel, – diatonikus dallam szolmizálása, lehetséges alterációval, modulációval. 1.2. Zenetörténet-népzene: – az európai zenetörténet nagyobb stíluskorszakainak, ezen belül a legfontosabb műfajok, valamint a legjelentősebb zeneszerzők és zeneművek ismerete, – Kodály–Vargyas, A magyar népzene c. könyvéből 30 szabadon választott népdal szöveges és szolmizált előadása, illetve a népdalok elemzése a könyvben leírt szempontok alapján. 2. Gyakorlati témakör: 2.1 Zongora-magánének: – 1-1 Bach-, ill. Bartók-mű zongorázása; minimum követelmény: Kétszólamú invenciók, ill. Mikrokozmosz, IV. füzet, – 1 szabadon választott darab zongorázása, – 1 zongorakíséretes műdal éneklése (zongorakíséretről a bizottság gondoskodik); minimum követelmény: Ádám, A dal mesterei c. gyűjteménye. 2.2 Karvezetés: – a bizottság által kiválasztott kétszólamú, bicínium-jellegű, rövid zenemű elvezénylése a felvételizőkből álló kórus előtt (a feladatra kb. 30 perc felkészülési idő áll rendelkezésre). A felkészüléshez a következő szakirodalmi anyag ajánlott:
– – – – – – – – – –
Kesztler, Összhangzattan. Editio Musica, Budapest Legányné Heg yi E. (szerk.), Bach példatár I-II. Editio Musica, Budapest Kelemen, A zene története 1750-ig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Dobák, A romantikus zene története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kovács S., A XX. század zenéje. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kodály–Varg yas, A mag yar népzene. Editio Musica, Budapest Bach, Kétszólamú invenciók. Editio Musica, Budapest Bartók, Mikrokozmosz IV-VI. Editio Musica, Budapest Ádám J. (szerk.), A dal mesterei I-VII. Editio Musica, Budapest. Kodály, Bicinia Hungarica 1-4. Editio Musica, Budapest
Tanár-franciatanár mesterképzési szak A. Nyelvészet 1. A francia nyelv helye, elterjedtsége a világban és dialektusai. 2. A francia nemzeti nyelv kialakulásának fontosabb momentumai. 3. A bizonytalan „ö” hang szerepe a megértésben és a kiejtésben. 4. Nyelvváltozatok és regiszterek a mai franciában. 5. A mondat fő részei (A főnévi és az igei csoport). 6. Az igeidők rendszere és alkalmazásuk. 7. A mondatelemzés alapjai (Az egyszerű és az összetett mondat).
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 653
653
2008.12.02. 4:47:15
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Ajánlott olvasmányok: Bárdosi–Karakai, A francia nyelv lexikona. Corvina Kiadó, Budapest, 2008. Kelemen J. (et al), Grammaire du français contemporain. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. Riegel, M. – Pellat, J.-C. – Rioul, R., Grammaire méthodique du français. Presses Universitaires de France, Paris, 1997. B. Irodalom 1. A középkori irodalmi műfajai. 2. XVII. századi színház. 3. XVIII. századi regény. 4. A romantika korának költészete. 5. XIX. századi regény. 6. A francia színház 1945 után. 7. A modern francia regény. Ajánlott olvasmányok: Michel Prigent (dir.), Histoire de la France littéraire. I–III. Presses Universitaires de France, Paris, 2006. Claude Pichois (dir.), Histoire de la littérature française. I–IX. Flammarion, Paris, 1998. Dominique Viart – Bruno Vercier, La littérature française au présent. Héritage, modernité, mutations. Bordas, Paris, 2005. C. Országismeret 1. A francia művészettörténet főbb korszakai, képviselői. 2. Nagy Károly kora. 3. A XIII. századi francia államiság. 4. A francia abszolutizmus. 5. Az I. Császárság és a Restauráció. 6. A II. Császárság kora. 7. A francia III. és IV. Köztársaság. Ajánlott olvasmányok: Georges Duby – Robert Mandrou, Histoire de la civilisation française. Armand Colin, Paris, 1984. Georges Duby (dir.), Histoire de la France, I–III. Références Larousse, Paris, több kiadás. Ádám Péter, Franciamag yar kulturális szótár. Corvina, Budapest, 2004. E. H. Gombrich, A művészet története. Gondolat, Budapest, 1983.
Tanár-gyógypedagógia- tanár, tanár-gyógypedagógus tanár mesterképzési szak Kötelező irodalom: Gordosné Szabó Anna, Bevezető általános g yóg ypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Gordosné Szabó Anna (szerk.), Gyóg yító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004. Illyés Sándor (szerk), Gyóg ypedagógiai alapismeretek. BGGYTF, Budapest, 2000. Mesterházi Zsuzsa (szerk.), Gyóg ypedagógiai Lexikon. ELTE GYFK,. Budapest, 2000. Tanár-olasztanár mesterképzési szak A beszélgetésre az előzetes szakos tanulmányok során megismert szakirodalomból vagy az alábbi ajánlott művekből lehet felkészülni: – Alberto Asor Rosa, Sintesi di storia della letteratura italiana. La Nuova Italia, Firenze 1986. – Gian Piero Brunetta, Cent’anni di cinema italiano, Laterza, Roma-Bari, 1991. – André Chastel, Itália művészete, Corvina, 1973. – L’Italia, oggi, Musica, cinema, moda, costume e varia umanita di un paese non piu antico, a cura di Roberto Fedi, Laura Lepri, Perugia , Guerra, 1999. – Pándi Marianne. Az olasz zene története I-II, Zeneműkaidó, 1960. – Silvano Pezzetta, Il grande libro delle regioni d’Italia, Milano, Mondadori, 2005. – Massimo Salvadori – Rinaldo Comba: Corso di storia, I–III, Torino 1995. – Péter Sárközy: Letteratura ungherese – Letteratura italiana. Momenti e problemi dei rapporti letterari italo-ungheresi, Sovera 1997. 3. Beszélgetés/véleménynyilvánítás egy néhány bekezdés hosszúságú, a nyelvpedagógia tárgyköréhez kapcsolódó olasz nyelvű idézetről. Az idézetek gyűjteménye megtalálható a http://olasz.elte.hu/ honlapon. A beszélgetéshez – Mezzadri, M., I ferri del mestiere Guerra-Soleil, 2003 c. művet, – legalább egy olasz nyelvet tanító kurzuskönyv alapos szerkezeti és tartalmi ismeretét ajánljuk. Az ajánlott szakirodalom fellelhetőségéről az ELTE Olasz Tanszékének könyvtárában kapható felvilágosítás.
654
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 654
2008.12.02. 4:47:15
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Tanár-portugáltanár mesterképzési szak A beszélgetésre az előzetes szakos tanulmányok során megismert szakirodalomból vagy az alábbi ajánlott művekből lehet: – Marcelo Marinho – Pál Ferenc szerk., Cartas vincadas, letras no espelho – Escambos culturais entre Brasil e Hungria. Campo Grande (Brasil), Letra Livre Editora, 2004. – Pál Ferenc, Camoes A luziádok című eposzának mag yar fordításairól. In Hommages a Kulin Katalin. Budapest, Palimpszeszt Könyvek, 1. 1997. 168–183. – Pál Ferenc, Pessoa Mag yarországon. In Palimpszeszt elektronikus folyóirat, www.mag yar-irodalom.elte.hu /palimpszeszt. 12. szám, 1999. január. – Pál Ferenc, Um século de Eça na Hungria. In Camoes – Revista de Letras e Culturas Lusófonas (Lisboa). Abril-Setembro de 2000, nros. 9-10. 258–266. – Pál Ferenc, Mag yar irodalom portugálul. In Mag yar irodalmi jelenlét idegen kontextusban. Szeged, Grimm Könyvkiadó, 2003. 184–202. – Pál Ferenc, Fejezet a mag yar-portugál kapcsolatok történetéből: a mag yar eredet kérdése a XVI. századi portugál lovagregényekben. In A Modern Filológiai Társaság Értesítője. XXI. évf. 1. sz. 2004. február. 8–17. – Pál Ferenc, Meg jeg yzések báró Kemény Zsigmond Élet és Ábránd című regényének szereplőválasztásához. In A Modern Filológiai Társaság Értesítője. XXIV. évfolyam 2. szám, 2007. június. 8–13. – Rákóczi István szerk., Portugal Hungria. Budapest, Typotex, 1999. A beszélgetéshez az idézetek gyűjteménye megtalálható a Portugál Tanszék könyvtárában. – Fischer, Glória (et alt), Didática das Línguas Estrangeiras, Universidade Aberta, Lisboa, 1990 c. művet, – legalább egy portugál nyelvet tanító kurzuskönyv alapos szerkezeti és tartalmi ismeretét ajánljuk. Az ajánlott szakirodalom fellelhetőségéről az ELTE Portugál Tanszékének könyvtárában kaphat felvilágosítást. Tanár-román- és nemzetiségiromán-tanár mesterképzési szak A szóbeli felvételi vizsgára való felkészüléshez az alábbi tételsorok, ill. az ajánlott irodalomjegyzékben feltüntetett olvasmányok nyújtanak segítséget. 1. Román és magyar romanisták és elméleteik: Hasdeu, Densususianu, Philippide, Puscariu, Rosetti, Tamás Lajos, Gáldi László, André du Nay. 2. A román szófajok, az egyes szófajokhoz tartozó szavak formai és jelentéstani tulajdonságai. 3. A morfológiai és szintaktikai szószerkezetek. 4. A mondat meghatározása és a mondatok osztályai. 5. A román helyesírás története. 6. A román folklór műfajai (kolinda, ballada, doina, mese, adoma). 7. A régi román irodalom sajátosságai (XVI–XVIII. század). 8. A román romantika és Eminescu. 9. A román irodalom a két világháború között (Rebreanu, Sadoveanu, Eliade, Sebastian, Petrescu, Blecher, Blaga, Arghezi, Bacovia). 10. A román irodalomelmélet és kritika irányzatai (Maiorescu, Manolescu, Calinescu). 11. A román etnogenezis (elméletek, álláspontok). 12. Reformáció, ellenreformáció, ortodox ?reneszánsz”. 13. Fanariotizmus, felvilágosodás romantika, liberalizmus és forradalmak. 14. Románia születése (1866–1918). 15. Románia a 20. században Ajánlott olvasmányok: Boia, Lucian: Istorie si mit în constiinta româneasca. Humanitas, Bucuresti, 1997. Calinescu, Geroge: Istoria literaturii române de la origini pâna în prezent. [1941], Editura Fundaziei Culturale Române, Bucuresti, 2002. http://ecartea.com/wp-content/uploads/2008/01/calinescu-george-istoria-literaturii-romane-cartea.pdf Coseriu, Eugen: Introducere în lingvistica. Dacia, Cluj-Napoca, 1995. Dictionar general de stiinte. Stiinte ale limbii. (red. Liliana IonescuRuxandoiu): Editura Stiintifica, Bucuresti, 1997. Domokos Sámuel: Mag yar–román irodalmi találkozások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. Irimia, Dumitru: Gramatica limbii române. Polirom, Iasi, 2008. Manolescu, Nicolae: Istoria critica a literaturii române. vol. 1., Minerva, Bucuresti, 1997. Miskolczy Ambrus: Eposz és történelem. Lucidus Kiadó, Budapest, 2007. Szász Zoltán: A románok története. Bereményi Kiadó, Budapest, 1993.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 655
655
2008.12.02. 4:47:16
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Tanár-spanyoltanár mesterképzési szak Országismereti témakörök. 1. A mai Spanyolország történelmi és művelődéstörténeti előzményei. 2. A mai Spanyolország földrajzi, politikai, társadalmi és kulturális jellemzői. 3. A mai spanyol nyelv specifi kumai Európában és Spanyol-Amerikában. 4. A mai Spanyol-Amerika történelmi és művelődéstörténeti előzményei. 5. A mai Spanyol-Amerika földrajzi, politikai, társadalmi és kulturális jellemzői. 6. Egy spanyol nyelvű szerző bemutatása olvasmányélmény alapján. Ajánlott olvasmányok: García de Cortázar, F., Breve historia de Espana. Alianza, Madrid, 2004. González López, E., Historia de la civilización espanola. Las Américas, New York, 1966. Vázquez, G. – Martínez Díaz, N., Historia de América Latina. SGEL, Madrid, 1990. López Moreno, C., Espana contemporánea. SGEL, Madrid, 2005. ChangRodríguez, E., Latinoamérica. Su civilización y su cultura. Newbury House Publishers, Rowley, Massachusets, 1983.
ELTE-TÁTK – EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Ò TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Ò FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak – Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2010 http://www.eum.hu/euegeszsegugy/eu-integracio/europai-unio – A magánszektor és a privatizáció szerepe az európai egészségügyi rendszerekben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottságának 2002. szeptember 16-19-i, 52. ülésére készült háttéranyag (magyar nyelven) http://www.eski.hu/new3/politika/egeszsegpol/who.htm – Joseph E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana c. könyv XIV. fejezet: Az egészségügy (308-329. oldal), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 2000. – Orosz Éva : Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái c. könyvből I. fejezet: Koncepcionális keretek (15-44. oldal), Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest, 2001. – Ádány Róza (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón c. könyv, Ádány Róza, V. Hajdú Piroska, K. Fülöp Ildikó: A korai halálozás jellegzetességei az ezredforduló Magyarországán, (27–42. old.), Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003. Kisebbségpolitika mesterképzési szak – Gordon W. Allport: Az előítélet 1320 oldal, Budapest, Gondolat, 1977. – Csepeli György, Örkény Antal, Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Kiadó, 2002. – A nők migrációja Keletről Nyugatra. (Szerk. Luissa Paserine, et al.) Budapest, Balassi Kiadó, 2008 – Ladányi János, Szelényi Iván: A kikrekesztettség változó formái 11-125 oldal, Budapest, Napvilág Kiadó, 2004. Kulturális antropológia mesterképzési szak A szóbeli vizsgán a jelentkező választ egyet az antropológia jeles alakjai közül – Franz Boas, Clifford Geertz, Edmund Leach, Claude Lévi-Strauss, Bronislaw Malinowski, Margaret Mead – és munkássága alapján ismerteti: mivel járult hozzá az illető az antropológia fejlődéséhez. – Boas, Franz: Népek, nyelvek, kultúrák. Gondolat, Budapest, 1975. – Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Osiris-Századvég, Budapest, 1994. – Leach, Edmund: Szociálantropológia. Osiris-Századvég, Budapest, 1998. – Lévi-Strauss, Claude: Strukturális antropológia. Osiris, Budapest, 2001.
656
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 656
2008.12.02. 4:47:16
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K – Malinowski, Bronislaw: Baloma. Válogatott írások. Gondolat, Budapest, 1972. – Mead, Margaret: Férfi és nő. Gondolat, Budapest, 1970. Survey statisztika mesterképzési szak – Freedman, D. – Pisani, R. – Purves, R.: Statisztika. Typotex, 2005. – Rudas Tamás: Közvélemenykutatás – értelmezés és kritika. Corvina, 2006. Szociális munka mesterképzési szak – Gazsi Adrienn: A koldulás korlátozása jogi és szociális szempontú megközelítésben. Esély, 2005.3. – Szalai Júlia: Jóléti fogda. Esély 2004.6. és 2005.1. – Jordan, Bill: „Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi kirekesztés és a „harmadik út”. Esély, 2003.4. – Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Miért áttekinthetetlen a pénzbeli szociális ellátások rendszere? Esély, 2006.2. – Szabó Lajos: A szociális munka kialakulása és elméleti hátterei. Budapest : Szociális Munka Alapítvány, 1999 Szociálpolitika mesterképzési szak – Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. ELTE Szociálpolitika és Szociális Munka Tanszék és a Hilcsher Rezső Szociálpolitikai Egyesület könyvsorozata, bármelyik kiadás – R. Castel: A társadalmi biztonság elvesztése Esély 2005/4-5-6. – G. Esping-Andersen: Ismét a Jó Társadalom felé? Esély 2006/6. Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért (http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1643 4&articleID=31527&ctag=articlelist&iid=1) – Ferge Zsuzsa: ... mindig más történik. A jóléti állam lehetséges jövőképei Magyarországon 2015-ig. In Tausz Katalin (szerk.): A társadalmi kohézió erősítése. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2006. – J. Myles: Új társadalmi szerződés az idősekkel? Esély 2007/6. – Nemzeti stratégiai jelentés és annak 1.1. függeléke, a Részletes helyzetelemzés valamint 2.1 függeléke, a Jó gyakorlatok a társadalmi összetartozás területén http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=137 5&articleID=30804&ctag=articlelist&iid=1) – C. Offe: Szociális védelem szupranacionális összefüggésben. Esély 2006/3. – G. Vobruba: Ellensége-e a globalizáció az európai szociális modellnek? Esély 2004/6. Szociológia mesterképzési szak – Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 2. javított és bővített kiadás. Budapest, Osiris, 2006. – Rudas Tamás: Közvélemény-kutatás, 2. kiadás. Budapest: Corvina, 2006. – Aronson, E: A társas lény. Budapest, Közgazdazdasági és Jogi Kiadó, 1996. – Beck, Ulrich: Túl renden és osztályon? in: Angelusz R. (szerk.), A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum, 1997. – Durkheim, Émile: Az öngyilkosság. Budapest: Osiris, 2003. – Weber, Max: A tudomány mint hivatás in: Max Weber: Tanulmányok, Budapest: Osiris, 1998.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 657
657
2008.12.02. 4:47:16
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K
ME-BTK – MISKOLCI EGYETEM Ò BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Ò FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) Kulturális antropológia mesterképzési szakon: Kötelező irodalom: Thomas Hylland Erikssen: Kis helyek – nag y témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest: Gondolat, 2006 (8 szabadon választott fejezet beható ismerete) Kovács Éva (Szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jeg yzet. Regio könyvek. Pécs-Budapest, 2007. 203–349. oldal
NYF-PKK – NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Ò PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR Ò FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) Mestertanári szakképzettségre jelentkezők szóbeli vizsga témakörei 1. Az oktatás társadalmi, gazdasági kérdései 2. A hazai iskolaszerkezet sajátosságai 3. A közoktatás tartalmi fejlesztése és szabályozása 4. A pedagógusszakma változásai 5. A közoktatás minősége és eredményessége 6. Egyenlőtlenségek és speciális igények a közoktatásban Irodalom: Jelentés a mag yar közoktatásról 2006. (Szerk.: Halász Gábor és Lannert Judit), Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2006., Online elérhetőség: http://www.oki.hu A vizuális és környezetkultúra tanár szakképzettségre jelentkezők szóbeli vizsgájának részét képezi a művészeti tevékenységet reprezentáló portfolio bemutatása is.
Ò GYAKORLATI VIZSGA A tanár-ének-zene tanár szakképzettségre jelentkezők gyakorlati vizsga követelménye Szolfézs–zeneelmélet – Tonális zeneműrészlet lapról éneklése. (5 pont) – Alterált akkordokat, esetleg domináns irányú modulációt tartalmazó klasszikus harmóniamenet zongorázása számozott basszus alapján. (5 pont) – Kisebb 2- vagy 3-tagú forma elemzése helyben kapott kottából vagy szonáta formájú tétel formai, harmóniai elemzése a zongorából hozott anyag alapján. (5 pont) Népzene (5 pont) – 30 szabadon választott népdal éneklése és a stílusnak, stílusrétegnek megfelelő elemzése. Ajánlott források: Kodály Zoltán: A mag yar népzene (Varg yas Lajos példatárával) EMB Zeneműkiadó, Bp., 2003. Bodza Klára–Paksa Katalin: Mag yar népi énekiskola I.-II. Mag yar Művelődési Intézet – Hag yományok Háza, Bp. Bodza Klára–Vakler Anna: Mag yar népi énekiskola III.-IV. Mag yar Művelődési Intézet – Hag yományok Háza, Bp. Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv. Planétás, Bp., 1997. A dalok jegyzékét a forrás megjelölésével kérjük. Magánének (5 pont) – Két különböző stílusú dal kifejező éneklése kotta nélkül. A művek előadása eredeti nyelven történjen. Zongorakíséretről a bizottság gondoskodik.
658
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 658
2008.12.02. 4:47:17
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Zongora–hangszerjáték (5 pont) – 3 különböző stílusú zongoradarab színvonalas előadása: – 1 Bach invenció vagy fúga – 1 klasszikus szonáta vagy szonatina nyitó tétele – 1 Bartók mű a Mikrokozmosz II.–V. füzetéből A hozott anyagból a bizottság kettőt választ. Egyéb hangszeres előképzettség esetén a fentiek mellett 1 szabadon választott darab bemutatása. Karvezetés (5 pont) – 1 két illetve háromszólamú XX. századi illetve kortárs a cappella gyermekkari mű vezénylése. A felvételiző gondoskodik a választott mű kottájáról 10 példányban. A művek zongorán vagy a jelentkezőkből alakult kórus előadásában szólalnak meg. Zene- és kultúrtörténeti tájékozottság felmérése a gyakorlati vizsgán elhangzott művekhez kapcsolódóan. (5 pont) Nem vehető fel az a jelentkező, aki a részterületek valamelyikén nem szerez pontot.
PTE-MK – PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Ò MŰVÉSZETI KAR Ò GYAKORLATI VIZSGA Klasszikus hangszerművész meterképzési szakok Hegedű gyakorlati vizsga követelménye: – két tétel Bach szólószonátáiból vagy partitáiból – egy Paganini etűd – koncert saroktétel Mélyhegedű gyakorlati vizsga követelménye: – egy virtuóz etűd (Vieux, Lukács Pál, Hermann, Göring, stb.) – koncert – egy tétel (Hindemit, Walton, Vaughan-Williams, stb.) – két tétel Bach szólóhegedűre komponált szonátái vagy partitái közül vagy Bach: Esz-dúr, c-moll, vagy D-dúr csellószvitjéből Gitár gyakorlati vizsga követelménye: – virtuóz etűd – két vagy három tétel egy Bach műből – további két előadási darab az előzőektől eltérő stílusból Zongora gyakorlati vizsga követelménye: – egy prelúdium és fuga (Bach) – egy bécsi klasszikus szonáta – egy virtuóz jellegű etűd (Chopin, Liszt, Debussy, Scriabin, Rahmanyinov, Bartók, Stravinsky, Ligeti) – egy romantikus mű – egy XX. századi mű Fuvola gyakorlati vizsga követelménye: – két virtuóz etűd (1 Köhler és 1 Carg Elert) – egy barokk szonáta (pl. Bach) – egy romantikus darab (pl. Doppler Magyar fantázia – koncert: Mozart D-dúr fuvolaverseny
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 659
659
2008.12.02. 4:47:17
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Tanár-ének-zene tanár mesterképzés Vizsgakövetelmények: Írásbeli: – Szolfézs: kétszólamú barokk vagy klasszikus stílusú dallam lejegyzése – Zeneelmélet: összhangzattani példa lejegyzése diktálás után A feladatokban váltódomináns, nápolyi szextakkord, moll szubdomináns harmóniák és késleltetések is előfordulhatnak. Szóbeli: – A jelöltek bizonyítani kell éneklési és hangszerjáték készségét 1-1 szabadon választott darabbal. – Szolfézs: diatónikus dallam lapról éneklése (pl. Bach példatár) – XX századi dallam lapról éneklése (pl. Bartók 27 egyneműkar szólamai – Zeneelmélet: összhangzattani mintapéldák megszólaltatása diktálás után, melyben váltódomináns, nápolyi szextakkord is előfordul. – Karvezetés: egy mű egyéni választás után Kodály és Bartók egyneműkaraiból kottából egyéni felkészülés alapján. – Zongora – egy Bach és egy szabadon választott darab zongorázása – Ének – egy zongorakíséretes műdal előadása saját kísérettel és énekkel – 100 választott magyar népdal stílusos előadása és ismertetése (pl. szöveg és zene kapcsolata, éneklési alkalmak, stb.). – Egy választott zenemű ismertetése (5-7 percben) – Zenei műveltségi kérdések
Ò SZAKMAI ALKALMASSÁGI Tanár- ének-zene tanár mesterképzési szak Írásbeli – Szolfézs – Zeneelmélet – kétszólamú, barokk vagy bécsi klasszikus stílusú dallam lejegyzése – összhangzattani példa kidolgozása Szóbeli – Zongora – egy Bach-mű – Ének – egy zongorakíséretes műdal előadása kotta nélkül (zongorakíséretről a bizottság gondoskodik) – egy választott magyar népdal éneklése és elemzése. A népdalt emlékezetből szöveggel kell énekelni, törekedve a stílusos előadásra. – Pályaalkalmassági beszélgetés – zenei műveltségi kérdések Az alkalmassági vizsga értékelése: megfelelt/nem felelt meg
PTE-PMMK – PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Ò POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI KAR Ò FELVÉTELI ELBESZÉLGETÉS (SZÓBELI) A részletes leírás a http://www.felvi.pmmk.pte.hu honlapon olvasható.
660
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 660
2008.12.02. 4:47:17
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Ò ÍRÁSBELI VIZSGA A részletes leírás a http://www.felvi.pmmk.pte.hu honlapon olvasható.
Ò SZAKMAI ÉS MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS A részletes leírás a http://www.felvi.pmmk.pte.hu honlapon olvasható.
SE-TSK – SEMMELWEIS EGYETEM Ò TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR Ò ALKALMASSÁGI VIZSGA A következő tesztek bármelyikén való alkalmatlanság önállóan kizáró tényező minden szakon, a nappali és levelező munkarendeken egyaránt: 1. Orvosi alkalmasság: érvényes sportorvosi vizsga vagy EKG, mellkasröntgen, vizeletvizsgálat és háziorvos nyilatkozata, hogy a képzésre és a szakmára alkalmas. 2. Úszás 100 m két úszásnemben. 3. Szakmai elbeszélgetés: témája: elhivatottság, alkalmasság, szakmai hivatástudat. A jelöltnek az alkalmassági vizsgára hoznia kell egy egyoldalas kézzel írott motivációs levelet, ezenkivül vagy a sportorvosi igazolást, vagy pedig a fent felsorolt leleteket. A vizsgákkal kapcsolatos bővebb információt az Intézmény honlapján tesszük közzé.
SSZHF – SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA Ò FELVÉTELI ELBESZÉLGETÉS (SZÓBELI) A felvételi elbeszélgetés célja a jelentkező motivációjának, műveltségének és személyi alkalmasságának megállapítása.
SZTE-BTK – SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Ò BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Ò FELVÉTELI ELBESZÉLGETÉS (SZÓBELI) Tanár – szerb- és nemzetiségiszerb-tanár mesterképzési szak Nappali munkarend Szóbeli követelmények: – Középszintű nyelvtudás. Alapvető általános nyelvészeti ismeretek. A szerb nyelv fonológiai rendszerének, morfológiájának, szintaxisának középszintű ismerete. Alapvető irodalomtudományi ismeretek. A szláv nyelvű irodalmak és kultúrák alapszintű ismerete. A szerb irodalom és kultúra középszintű ismerete.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 661
661
2008.12.02. 4:47:17
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Tanár-történelemtanár mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat A szóbeli vizsga: egy szakmai elbeszélgetés, amelynek során a jelentkezőnek a történettudomány, illetve azon belül a szűkebb érdeklődési köréhez kapcsolódóan kell a kompetenciáit (lényeglátás, összefüggés felismerés, szakszerű magyarázat stb.) és a megfelelő tárgyi ismeret meglétét bizonyítania. A szóbeli vizsga elsősorban a jelölt verbális képességeit, gondolkodásmódját, illetve történelmi tájékozottságát hivatott feltárni, különös tekintettel a különböző történeti források ismeretére és azok használatára. Tanár – magyartanár mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat A szóbeli vizsga: a magyar és a világirodalomban, valamint a nyelvészetben való jártasságra, olvasottságra, kreatív gondolkodásra figyelő beszélgetés. Tanár – mozgóképkultúra és médiaismeret tanár Nappali és levelező tagozat A kommunikáció- és médiatudomány, valamit a filmelmélet és filmtörténet alapvető ismereteinek számonkérése. A felvételi vizsgára való felkészülést segítő olvasmányok: Jostein Gripsrud: Médiakultúra, médiatársadalom. Új Mandátum K. Bp. 2007. Roger Silverstone: Miért van szükség a média tanulmányozására? Akadémiai K. 2008. Bazin, André: Mi a film? Szerk. Zalán Vince. Budapest, Osiris, 2002 Thompson, Kristin – Bordwell, David: Filmtörténet. Budapest, Palatinus, 2007. Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Budapest, Mag yar Filmintézet, 1996. Tanár-franciatanár mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat A jelölt motivációját, szóbeli kifejezőkészségét felmérő felvételi elbeszélgetés francia nyelven. Tanár – spanyoltanári mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat A felvételi vizsga szóbeli elbeszélgetésből áll, mely a hispán kultúra, irodalom, történelem, civilizáció témaköreit öleli fel. Tanár – pedagógiatanár mesterképzési szak Nappali tagozat A felvételi keretében a jelentkezők csak szóbeli vizsgát tesznek, amelyre maximum 70 pontot szerezhetnek. A szóbeli vizsgán a felvételizőnek önálló szóbeli előadást kell tartania egy, a korábbi tanulmányai alapján a legfontosabbnak ítélt pedagógiai témakörről három, általa kiválasztott szakirodalmi forrás alapján, továbbá válaszolnia kell a bizottság tagjainak az előadásával kapcsolatos kérdéseire. Tanár – angoltanár mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Az angoltanári felvételi vizsga angol nyelvtudást és angol nyelvtanári pályaalkalmasságot mérő szóbeli vizsgából áll. Tanár – némettanár mesterképzési szak Nappali és levelező munkarenden A jelentkező a vizsgára hozza magával szakdolgozatát, valamint – amennyiben rendelkezik vele – az általa legjobbnak ítélt szemináriumi dolgozatát. A szóbeli követelmények rövid leírása: Az ideális jelentkező képes német nyelven magas szinten kommunikálni általános és az alapképzés anyagát alkotó szakmai témakörökben egyaránt.
662
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 662
2008.12.02. 4:47:18
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Tanár – orosztanár mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat A részben orosz nyelvű vizsga a klasszikus és modern orosz irodalom és kultúra legfontosabb jelenségeiről, irányzatairól és kiemelkedő alkotóiról, valamint a mai orosz nyelv grammatikai rendszeréről (fonetika, morfológia, szintaxis), amely egyúttal a jelentkező nyelvoktatáshoz szükséges készségeinek felmérésére is szolgál Tanár – latintanár mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Szóbeli: latin nyelvi ismeretek, és társalgás nyelvi és kultúrtörténeti kérdésekről.
Ò FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) Vallástudomány mesterképzési szak Nappali tagozat: írásbeli és szóbeli Levelező tagozat: szóbeli A felvételi esszéhez és / vagy a szóbeli meghallgatáshoz az alábbi két csoport könyvből kell legalább 1-1-et választani. Vallástörténet:
– Tworuschka, Monika és Tworuschka, Udo: A vallások világa Budapest: Helikon 2007. pp. 352 – Bowker, John: A világ vallásai – Budapest: Gabo 2005. pp. 215 – Armstrong, Karen: Isten története Budapest: Európa 1997. pp. 536 Valláselmélet:
– Weber, Max: Vallásszociológia. Budapest: Helikon 2005. pp. 368 – Schleiermacher, Friedrich: A vallásról, beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Budapest: Osiris 2000. pp. 171 – Freud, Sigmund: Totem és tabu. Budapest: Göncöl 1990. pp. 151 Az angol nyelvű képzés követelményei megegyeznek a fentivel, a vizsga angol nyelven történik. Olasz nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: szóbeli Az olasz nyelven folyó szóbeli elbeszélgetés témái: az olasz civilizáció (irodalom, történelem, művézettörténet) nagy korszakai (középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, XX. Század ) és kiemelkedő, ismert személyiségei. Altajisztika mesterképzési szak Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Az írásbeli és szóbeli követelmények rövid leírása: A leendő hallgató középfokú török nyelvvizsga szintjén ismeri a törökországi törököt és alapszinten egy törökségi nyelvet. Alapvető nyelvészeti ismeretekkel rendelkezik a török nyelvekről. Tájékozott a törökség történelmében, kultúrájában, a magyar-török történelmi kapcsolatokban. Pszichológia mesterképzési szak (tanácsadás és iskolapszichológia; kognitív pszichológia) Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: szóbeli Szóbeli követelmények: Tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon: Előzetesen írásbeli referenciamunka beadása, motivációs levél. Referenciamunka lehet a jelentkező egyik korábban írt alapképzési műhelymunkája, TDK dolgozata, vagy egyéb dolgozata, kutatási beszámolója. A motivációs levélben a jelentkező ismertesse életrajzát és szakmai érdeklődését.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 663
663
2008.12.02. 4:47:18
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Szóbeli: A jelölt a vizsga során kézhez kap egy rövid esetleírást, amelyet elolvasva önállóan elemzi a kapott szituációt. Az esetelemzési feladat követelménye: felismerése annak, hogy milyen pszichológiai jelenségek fedezhetők fel a történetben és a szereplők viselkedésében, illetve milyen pszichológiai ismeretek használhatók fel a komplex szituáció megértésekor. Az esetek a már elsajátított ismeretek felismerését, mozgósítását és összekapcsolását igénylik. Kognitív pszichológia szakirányon: Előzetesen írásbeli referenciamunka beadása, motivációs levél. Referenciamunka lehet a jelentkező egyik korábban írt alapképzési műhelymunkája, TDK dolgozata, vagy egyéb dolgozata, kutatási beszámolója. A motivációs levélben a jelentkező ismertesse életrajzát és szakmai érdeklődését. Szóbeli: Egy átlagos terjedelmű és nehézségű angol nyelvű cikk megértése és magyar nyelven történő ismertetése ( a vizsgán szótár használható). Anglisztika mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: szóbeli A szóbeli felvételi vizsga angol nyelven folyik. A felvételi vizsgára a jelentkező hozza magával a következő, egyenként maximum 2 oldalas, angol nyelven megfogalmazott, nyomtatott dokumentumokat: (1) önéletrajz; (2) motivációs levél, amiben a felvételiző tájékoztatást ad az anglisztika mesterszakkal kapcsolatos szakmai elvárásairól, az érdeklődési területeiről, a korábbi kapcsolódó tevékenységeiről és a tanulmányi céljairól. A szóbeli felvételi vizsga témája: az angol nyelvre és az angol nyelvű kultúrákra vonatkozó általános ismeretek megbeszélése a motivációs levélből kiindulva. Amerikanisztika mesterképzési szak Nappali tagozat Felvételi vizsga: szóbeli A szóbeli követelmények rövid leírása: a) Nem-anglisztika alapképzést végzett, illetve anglisztika minor alapképzést végzett jelentkezők számára: A jelentkező alapképzési szakjának amerikai vonatkozásai. Nyelvi követelmény: TOEFL nyelvvizsga 500 pontos szintjének megfelelő nyelvi szint. b) Anglisztika (amerikanisztika v. anglisztika szakiránnyal) alapképzést végzett jelentkezők számára: Az amerikai társadalom és kultúra főbb kérdéseinek a jelentkező szakmai érdeklődésének megfelelő vonatkozásai. Történelem mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat A szóbeli vizsga: egy szakmai elbeszélgetés, amelynek során a jelentkezőnek a történettudomány, illetve azon belül a szűkebb érdeklődési köréhez kapcsolódóan kell a kompetenciáit (lényeglátás, összefüggés felismerés, szakszerű magyarázat stb.) és a megfelelő tárgyi ismeret meglétét bizonyítania. A szóbeli vizsga elsősorban a jelölt verbális képességeit, gondolkodásmódját, illetve történelmi tájékozottságát hivatott feltárni, különös tekintettel a különböző történeti források ismeretére és azok használatára. Szociológia mesterképzési szak Nappali és levelező Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Az írásbeli és a szóbeli vizsga anyaga az alábbi három könyvre épül:
1. Anthony Giddens:Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest,1995. 2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest 2006. 3. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás g yakorlata, Balassi Kiadó, 2003.
664
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 664
2008.12.02. 4:47:18
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Finnugrisztika mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: szóbeli Követelmény: az uralisztikára vonatkozó alapvető jártasságot, a logikus gondolkodást felmérő beszélgetés Orosz nyelv és irodalom mesterképzési szak Nappali tagozat Felvételi vizsga: szóbeli A részben orosz nyelvű vizsga a klasszikus és modern orosz irodalom és kultúra legfontosabb jelenségeiről, irányzatairól és kiemelkedő alkotóiról, valamint a mai orosz nyelv grammatikai rendszeréről (fonetika, morfológia, szintaxis) kíván tájékozódni a jelölt felkészültségében. Magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Az írásbeli vizsgán az egyik feladat a magyar, illetve a világirodalom köréből 3 rövid alkotás közül választhatóan az egyik szöveg több szempontú értelmezése, a másik egy nyelvtudományi ismereteket és a nyelvvel kapcsolatos gondolkodást vizsgáló feladatlap megoldása. A szóbeli vizsga a magyar és a világirodalomban, valamint a nyelvészetben való jártasságra, olvasottságra, kreatív gondolkodásra figyelő beszélgetés. Német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: szóbeli A jelentkező a vizsgára hozza magával szakdolgozatát, valamint – amennyiben rendelkezik vele – az általa legjobbnak ítélt szemináriumi dolgozatát. A szóbeli követelmények rövid leírása: A jelentkező képes német nyelven magas szinten kommunikálni általános és a BA képzés anyagát alkotó szakmai témakörökben egyaránt. Elméleti nyelvészet mesterképzési szak Nappali tagozat Szóbeli: a nyelvi problémák iránti érzékenységet, a nyelvi adatokból való általánosítás képességét a felvételiző korábbi nyelvészeti ismeretei alapján vizsgáló beszélgetés Klasszika-filológia mesterképzési szak (Antik örökség; Ógörög) Szóbeli: Társalgás nyelvi és kultúrtörténeti kérdésekről. Informatikus könyvtáros mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: szóbeli A felvételiző szakirányú szakdolgozatának egy példányát és legérettebbnek tartott szemináriumi, diákköri munkáját, tanulmányát, cikkét hozza a szóbeli vizsgára. Ezekről a bizottság elbeszélget a jelentkezőkkel. Ezt követi egy tájékozódó diskurzus a könyv-és könyvtárszakma, illetve a digitális tartalomipar aktuális kérdéseiről, egyszerre érintve a vonatkozó alapismereteket (könyvtörténet, könyvtárismeret, művelődéstörténet, informatikai alaprendszerek és megoldások, hálózati kultúra, információmenedzsment, stb.) és az aktuális kihívásokat (elektronikus könyvek, elektronikus könyvtári rendszerek, Könyvtár 3.0., szemantikus Web, digitális kultúra és kommunikáció, információs társadalom, stb.) Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak Nappali tagozat Felvételi vizsga: szóbeli Szóbeli: a jelölt motivációját, szóbeli kifejezőkészségét felmérő felvételi elbeszélgetés francia nyelven
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 665
665
2008.12.02. 4:47:18
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K Spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Az írásbeli nyelvi vizsga B2 szintű spanyol nyelvtudást kér számon, a szóbeli vizsga a hispán kultúra, irodalom, történelem, civilizáció témaköreit öleli fel. Neveléstudomány mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: szóbeli A felvételi keretében a jelentkezők csak szóbeli vizsgát tesznek, amelyre maximum 70 pontot szerezhetnek. A szóbeli vizsgán a felvételizőnek önálló szóbeli előadást kell tartania egy, a korábbi tanulmányai alapján a legfontosabbnak ítélt pedagógiai témakörről három, általa kiválasztott szakirodalmi forrás alapján, továbbá válaszolnia kell a bizottság tagjainak az előadásával kapcsolatos kérdéseire.
Ò ÍRÁSBELI VIZSGA Vallástudomány Nappali tagozat A felvételi esszéhez és / vagy a szóbeli meghallgatáshoz az alábbi két csoport könyvből kell legalább 1-1-et választani. Vallástörténet:
– Tworuschka, Monika és Tworuschka, Udo: A vallások világa Budapest: Helikon 2007. pp. 352 – Bowker, John: A világ vallásai – Budapest: Gabo 2005. pp. 215 – Armstrong, Karen: Isten története Budapest: Európa 1997. pp. 536 Valláselmélet:
– Weber, Max: Vallásszociológia. Budapest: Helikon 2005. pp. 368 – Schleiermacher, Friedrich: A vallásról, beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Budapest: Osiris 2000. pp. 171 – Freud, Sigmund: Totem és tabu. Budapest: Göncöl 1990. pp. 151 Az angol nyelvű képzés követelményei megegyeznek a fentivel. A vizsga angol nyelven folyik. Altajisztika mesterképzési szak Nappali tagozat Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Az írásbeli és szóbeli követelmények rövid leírása:A leendő hallgató középfokú török nyelvvizsga szintjén ismeri a törökországi törököt és alapszinten egy törökségi nyelvet. Alapvető nyelvészeti ismeretekkel rendelkezik a török nyelvekről. Tájékozott a törökség történelmében, kultúrájában, a magyar-török történelmi kapcsolatokban. Történelem mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Mindkét vizsga a képességek és a tudás fölmérését szolgálja. Az írásbeli vizsga: célja a történelemtudomány műveléséhez szükséges általános és szakmaspecifi kus alapképességek (pl. írásbeli kommunikáció, intelligencia, problémamegoldó képesség, tér- és időbeli tájékozódás, szövegértési képesség stb.) felmérése. Szociológia mesterképzési szak Nappali és levelező Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Az írásbeli és a szóbeli vizsga anyaga az alábbi három könyvre épül:
1. Anthony Giddens:Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest,1995. 2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest 2006.
666
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 666
2008.12.02. 4:47:18
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K 3. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás g yakorlata, Balassi Kiadó, 2003. Magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Az írásbeli vizsgán az egyik feladat a magyar, illetve a világirodalom köréből 3 rövid alkotás közül választhatóan az egyik szöveg több szempontú értelmezése, a másik egy nyelvtudományi ismereteket és a nyelvvel kapcsolatos gondolkodást vizsgáló feladatlap megoldása. A szóbeli vizsga a magyar és a világirodalomban, valamint a nyelvészetben való jártasságra, olvasottságra, kreatív gondolkodásra figyelő beszélgetés. Elméleti nyelvészet mesterképzési szak Nappali tagozat Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Írásbeli: fonológiai, szintaktikai, szemantikai, logikai és nyelvhasználati alapismereteket és alkalmazásukat tesztelő feladatsor Klasszika-filológia mesterképzési szak (Antik örökség; Ógörög) Nappali tagozat Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli Írásbeli: latin nyelvű szöveg fordítása szótár segítségével magyarra. Szóbeli: Társalgás nyelvi és kultúrtörténeti kérdésekről. Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak Nappali tagozat Felveteli vizsga: írásbeli és szóbeli Írásbeli: nyelvi és kulturális tájékozottságot felmérő kérdőív kitöltése francia nyelven; Spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak Nappali és levelező tagozat Felveteli vizsga: írásbeli és szóbeli Az írásbeli nyelvi vizsga B2 szintű spanyol nyelvtudást kér számon, a szóbeli vizsga a hispán kultúra, irodalom, történelem, civilizáció témaköreit öleli fel. Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzési szak nappali és levelező Felvételi vizsga: írásbeli Az írásbeli követelmények rövid leírása: A kommunikáció- és médiatudomány alapvető ismereteinek számonkérése. A felvételi vizsgára való felkészülést segítő olvasmányok: Frédéric Barbier – Catherine Bertho Lavenir: A média története Diderot-tól az internetig. Osiris K. Bp. 2004. Jostein Gripsrud: Médiakultúra, médiatársadalom. Új Mandátum K. Bp. 2007. Ulrich Beck: Mi a globalizáció? Szeged: Belvedere Meridionale, 2005. Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Budapest: Osiris-Láthatatlan Kollégium,1998. Forgách József: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Bp. 1993. A nyelv és más kommunikációs rendszerek. In: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája. Osiris 2003. 492–502. oldalig.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 667
667
2008.12.02. 4:47:19
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K
SZTE-JGYPK – SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Ò JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR Ò ÉNEK GYAKORLATI VIZSGA A tanár – ének-zene tanár mesterképzési szak gyakorlati vizsgájának követelményeiről a
[email protected]. hu címen kérhető információ.
668
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 668
2008.12.02. 4:47:19
F ÜGGE L É K – V I Z S G A KÖV E T E L MÉ N Y E K
AVKF – APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA Ò EGYHÁZI ELBESZÉLGETÉS Tanár-hittanár-nevelő tanár mesterképzési szak Közvetlen beszélgetés általános hittani és vallási kérdésekről. (Felkészülést nem igényel.)
SSZHF – SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA Ò FELVÉTELI ELBESZÉLGETÉS (SZÓBELI) A felvételi elbeszélgetés célja a jelentkező motivációjának, műveltségének és személyi alkalmasságának megállapítása.
Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2009. szeptemberben induló képzések
Tajekoztato-2_2009_M.indd 669
669
2008.12.02. 4:47:19