ff. OMgKDK Ü44754 Z Í 2 S Z,

/ff Z Í 2 S Z ,

Ü44754

OMgKDK

w. iS f A*

F

O

G

A

k

A’ H A S Z N O S

K

R

Ó

L .

O l ü n ö s k !(

IIÁZI EM LŐS

ÁLLATOKAT

TRKINTVR,

A Z O K N A K

É L E T K O R O K "

MEGESMÉRÉSE

KRKN M (jLLER

VÉGETT.

KÁROLY

OKI OÜ DOCTOK Af.TAi.

Í./Q ) rfrV

S lu is z S u t iía

X V I . kúr
«** 2 nyomtatott mutató T á b lá k k a l,

P e s t e n , II a r 11 e l>e n K. A.

183

1,

Kunvvárosnál.

TEKINTETES TUDÓS

HOFFNER

JÓSEF

ÚRNAK

ORVOS DOCTORNAK , ÉS A’ KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYETEMBEN RENDES TANÍTÓNAK A J Á N L JA

E

A

’

L

Ő

S

Z

Ó

hasznos házi omlós útiatok életkorának a

Ingákon való megesniérése már régen tárgya \olt a Termedet vizsgálóknak; különösen fontos a’ fogak alkatásának esmérete a’ különböző életsza­ kaszokban

minthogy a’ bevásárlásnál könnyű

a megtsalatkozás, az öregebb életkor az állatnak értékét tetemesen leszállítván. Azt is különben \itathatni, hogy a’ ki az észképi elvekben tökélletesen jártas, az állaknak és fogaknak megte­ kintéséből képes légyen az állatoknak még agg életkorokat is meghatározni. Én az egész a’beli Tanítmányt tudományos idomba öltöztetni kívánván, azt, a' mennyire tsak lehetett, röviden egyhehasonlíló módon ad­ tam elő. Bővebb a' fogak' elkopását tárgyazó ta­ nítás a’ marhánál, juhnál és lónál;

valamivel

szőkébb pedig a* diszi»'*,,;*l és kutyánál.

Az önkezemmel rajzolt és kőre metszett Tá­ blák a' könnyebb érzéki megfogásra és iizöntzi útmutatásra szolgálhatnak az a’ fogtanítmánybán feltett elvekre nézve; és a’ ki amazt ílgyelmetesen elolvasta, ezeken magát mintegy üzöntzileg is gyakorolhatja, a’ mi által képes léend az élő állatok' állaiknak megtekintésénél, azoknak idd* korokra nézve könnyű eligazolni.

Iram P e s t e n , Júniusban 1831.

■

*

F

'

o

g

l

a

l

a

t

.

lap. A ’ fogak* termesz*! h i s t ó r i á n k .......................................... I Az állati fogaknak különös le ír á s o k .................................. 3 — I. Az /\llat növények ...................................................• II. A ’ T üakéaH órüfk........................................................... — III. A ’ F é r g e k ................................................................... 4 IV . A* Bogarak...................................................................— V. A* Póknemuek • .................................................— VI. A ’ Kérgeaállatok..................................................................5 V II. A ’ P ü r t lá b u a k ........................................................... — V III. A ’ Lágy á l l a t o k ...................................................IX. A I l a l a k ...................................................................— X. A’ Kétéltűek....................................................................(i XI. A ’ Madarak ................................................................... 7 Xll« A z E m l ő s á l l a t n k .......................................... tf 1. Txct nrniü állatok • • 10 2. A’ K é r ő ü x ó á l l n t o k - 12 3. A* M e r 6 k ü n n i i e k • . . |5 1 A V a s t a g b í r fi á l l a t o k • • - 38 5. Az Kgy lyukú állatok 4! 0. A* Fogatlan á l l a t o k ..................................— 7. A' Hágn állatok • ................................. ...... 8. Az 'isxákoH á l l a t .......................................... 43 U. A' V ^ r i x o p ó v a g y v a d á l l a t o k 10. A' Kézszárnyuak , vagy mámyk 6xíi<;k 11* A* négy és két kexü állatok . . . 4

- — • 45 . .

I

r

6

k.

Jí o í c . Ilist. nat. des rcrs. C U r i e r unb K y s e n l i a r d í. N. arta ph. med. Erdélyi, M. r . f CDarfteUung beB 3öfcnűltcr&. SBien IS20. # o < í > t f e t t c r , 3. r £anbbu$ bt v óugern ^fttbcfcnntnif!. 2krn* 1821. Lamark

Hint. des animaux .wm verteb.

L a v u g n a espcr. e riílesx. sopra la carie di denti umani ctc. Genova 1812. M e c k e l , J. F . , System dér rergleichetiden Anatomie. Halié 1820.

£e$rfeu$ bcr %iturflcf
0.

0 . 3 ./

Vbfeanblung üfccr

bic

<2rlenntfil£ bcB

^ferbeűtterS craft ben S&tntn* Ö le n Ibi I . Rousseau, taíre

chez

L . F . K m ., Anatomie romparee du n y n íim t denl'homme et rher. les

princfpaux

animaux

a ie r

planrhes ect. a Paris. 1827, Rapport

aur deux

Ovrages

M.

de

S a v i g n y ctc.

Mem. du

Museum. S e r r r s Ohsrnratioiift sur les divrra?R partira du canal íntestinal dea iuaecte* T. X X . p. 48—369* ö i b o r f l , <Sric$», ttntelrung ju r Grjlefcumj unb 25cnufcung 0c&ti>dne8. ííopcnfccujtu I80Ö. ®Mt £upfern.

Bevezetés. A’ f o g a k n a k

t e r m é s z e t - h i s t ó r i á j ok.

fogak részei a* emésztési rendszernek, általáno­ san , és a’ béltsatornának különösen; és szolgálnak az ele­ delnek T a n egyedül felfogására, és tartására, vagy egy­ szersmind megrágásarn, és őrlésére" is. A’ fogak alkattatnak a’ kívülről majd nagyobb, majd kissebb mértékben (megkeményedett, sőt gyakran még külömbféle savakkal egyesült másságból, és hámból (epidermis}, a' melly'nagyobb vagy kissebb térségre üre­ ges, a1melly üregben számos edényekből és idegekből szö­ vetkezett, és elhatároztatásokboz képest mind a’fogak’ , mind az alattok fekvő részeknek kifejlődését eszközlő szö­ vet vétetik fel, és ollyan nemíi nynjtvánvokat képzenek, a’ mellyek tövükben nyitva allván, üregjükbe a’ belőjek haté edényeket és idegeket veszik fel. Jóllehet gyakran az alattok fekvő kemény részekkel, mint p. o. a* gerintzes állatokban az álltsontokkal, azokat vagy szorosan vévén kőről, vagy pedig tnlajdon üíegekben a’ fogbiigokban vévén fel, szorosan egyesülnek; azonban még Is nyilván a’ bőrhez tartozó részek : minthogy nem ts»k a’ legtöbb állatokban egyedül a* bőrrel lévén öszvekötte-

*) Nf*ük hihető a’ f o g n i ' raj?}' f o g i *-b<íl; néine:nl 3 * ^ a’ jWfcenMól; talányát i l e n s ; » ’ gSrüg mint f d e m 's a‘ t. részi eredetét.

1

2 téshen, az a Int tok fekvő kemény részeken txnk lazán ülnek, hanem még ott is , a' hűl az imént említett szo­ ros ös/.vekót telesnek van helye, eleinte nyilván a‘ száj* takonyhártyájáhól fejlőének k i, és a* tsontokkal tsak gyengéden egyesülnek. Formájok ezen részeknek igen külümhöző, mindazáltal vagy többé ke\eshé hegyes, és éles. vagy széles, egyszeri!, vagy szerkezletétt rágó lappal hiró. Az elsőbbek az eledeleknek felvételére, tartására es elharapására szolgálván, mindég az utóbbiak mini rágó és őrlő fogak előtt állanak. Kifejlndéswnoff nevezetes változásokon ménnek általi Altaljában azt \ehetni észre, hogy eleinte lágyabbak , % mint későbbre, és szabadon álló elsőbb részük fin kemé­ nyebbek , mint a* száj részeitől fedett felök. Az. életnek lefolytában igen gyakran vagy tsak magokban, vagy az egész hámmal egyetemben vettetnek le , és más njjak altal pótoltatnak, a' mellyek mint számokra , mint nagy­ ságokra , erősségekre, és szerkeztetésökre nézve a' ré­ gieket felülmúlják. A* legtöbb gerintzes állatoknak tnlajdonképen való fogaik, a* gerintztelen állatok fogaiktól a' bennük talal. ta tó , a' már említett üregeken kivűl, még az őket szer* keztető legalább is kétféle, egy belső i. i. vagy istsontos , a* melly a’ fognak legnagyobb részét képezi, és egy külső. az a z , a' fognak szabad lapjait fedő, és a* rágó lapokon legvastagabb zomántzfeneaustum) valójokra néz­ ve is külömböznek. Mind a’ kelteje ezen valóknak tö­ mött , igen kemény, és igen sok, külömbféle, neveze­ tesen és nagyobbára villósavval egyesült mészaghől áll. A’ zomántz azonban sokkal keményebb, de a* mellett türedékenyebb is a* tsontvalónál, és állományában fsak js;en kevés,vagy éppen semmi lágyabb állati valót, mel­ lyel a’ tsontvaló változó arányban b ír, sem foglal. Kzen

kétféle valókhoz, járul még több emlős Állatokban egy harmadik , az. az, a’ 8 z a r n - v a l ó (subst. rornea). A fogak számos edényekkel bíró, a* foghásból l
Az állati Fogaknak különös Leírások. 1. A z X 11a tn ö v é n y ek (Zoophita). #

Az A 1la t n ö v é n y e k eledeleiket számos, igen finom esryszerű nyílásoknál fogva, mellyek tsak keve­ seknél bírnak fogó karokkal, veszik fel. 11. A* T ü s k é s b ő r ű e k

(F.ehinodermata).

A’ T ű s k é s b ő r ű é k n é l testök alsó lapján. vafry is elsőbb végén egy egyszerű szájnyílás fa­ lállatik, a* melly m ár a* tengeri n a d á l y o k b a n mész 1 *

4

nemű részekkel több . másoknál pedig többé kévésbe elágazó, többnyire rövid tompokkal(nyúlánk, tent.írnia), másoknál ismét részén! igen szerkeztetett rágó készség­ gel bir. — III. A* F é r g e k (Termes). A' F é r g e k rágó eszközeik közönségesen több pár oldalast mozgékony ki 's be nyiló kemény részek bői , állukból, vagy fogakból állanak; a* l á b a s f é r c e k n é l (nereides) pedig 7 — 9 szaru, vagy mész neiufi állakból, a’ mellyek elölről bátra felé következvén egymásra, nagyobbodnak, egyébként aránytalanok, minthogy jobbról 3 — 4 , balról pedig 4 — 5 találtatik. *) A ’ \ad|ály o k n a k (piótzáknak) mélyen szájok’ üregében 3 kisded félköröd fogas, de nem igen kemény állaik vannak. IV. A’ B o g a r a k (Insecta). A" B o g a r a k a’ férgektől a* nagyobb szövet­ kezést! rágó készségük által külömböznek ; mint­ hogy az felső és alsó ajakból, és két pár , töbnyiremero, az ajakak közt egymás felett lévő állakból állanak ; mel­ lyek közfii a’ felső, f e l s ő , az alsó pedig, a l s ó állnak neveztetik. Mindenik párnak mindegyik fele vizerányosan mozog ugyan azon térben. V. A’ P ó k - n e m i e k

(Arachnoidea).

A* P ó k - n e m rágó eszközeinek el-rendelésére nézve a* bogarakhoz igen hasonlít. A' p ó k o k n á l tudni illik, és s k o r p i ó k n á l nevezetesen szíigy ip.'intzélyoknak elsőbb része alatt többnyire felülről két, áltálján véve , rövid , erős , izult , különösen a’ skorpiók* nál igen visszahozható, a* pókoknál pedig nagyobb, éa szabadon álló állak találtatnak, mellyek elölről a’ skorm) Karlgny. i. m. r. VI. I. 100.

5 piáknál k é t, a* pókoknál egy szaru nemű kemény horgatskába végződnek* A‘ pókoknál a’ külső hosszabb hor­ gát ska helyett a’ külső horogtsa alatt a/, állnak az azt viselő tagján lévő rágó lap találtatik. A* skorpióknál a* külső horogtsa nngyobbára többszerűn fogas, a’ pókok­ nál ellenben tsak egyszerűn hegyes, ottan merő, itt az elsőbb végén lyukas. VI. A’ K é r g e s á l l a t o k (Crustacea). A" K é r g e s á l l a t o k n a k rágó eszközeik ál­ tálján véve igen szövetkezettek, és több, mint egy hat. pár áll nemit részekből, mellyek khűh'ól, és alulról be, és felfelé egymást fedik, és valamint a* bogaraknál, és pókoknál szinte vizerányosan mozognak. iNémellyeknél ezen állatneiuból a" gyomornak belső lapja bír majd többé , majd kevesbé szövetkezett rágó készség­ gel, mint p. o. a’ h a m v a s K i t o n (ChUoti cinereus), a’ mollynek gyomrában mintegy százra terjedő fogat-skák találtatnak. YJI. A’ K ü r 11 á b ti a k (Cirripeda). A’ F ű r t l á b ó á l l a t o k n a k tsak alig izűlfc szopókájok, és három pár állaik vannak, melly utolsók közűi a' két felső szaránemű és fogas, az alsó pedig bőrnemű. V ili. A’ L á g y á l l a t o k (Mollusca). A* L á g y á l l a t o k n a k nincsenek fogaik, ’s tsak némollyeknél találtatik szariinemü nyelv. IX . A’ H a l a k

(Pisces).

A’ H a l a k n a k a' fogai, mellyek mindenkor szaru-, és zomántzvalőból (rendszerént különválva a* lláják’ több fajainál ellenben egybe kötve) állanak, tsak igen kevés fajaknál, nevezetesen a’ S ö r e g n é I és az A od o n n á I hibáznak. Közönségesen legalább a* tsonlos halaknál a* torkolatban találtatnak. Közönséges voltok

6 abban, minthogy ar fogaknak e'béli elrendelésük a' 1'igy állatoknak, kérges állatoknak, e* bogaraknak a* gyom­ rok bán méllyebben levő fog nemű részeikhez igen közelii­ nek, jeles. A P o n t y o k szinte illyen torkolati fogakkal bírnak. Ellenben a* szájban majd egy Uont sem találtatik , a' mellven igen sok háláknál foguk nem találtatnának, ’s név szerént fóképen felül a' k ö z á 111 * o n t o u , az t n yt s o n t o n . az e k e t s o n t o n , alól a’ k ö z é |»n y e l vt * o n t o n (szaktsonton) és a I s ó á l l t g o n t o n talallatnak, mint p. o. a’ L a z á t z n á l (salnto) és T s u k á­ li a l (esoxj. — A’ isnntos halaknál a’ Isontban közönsé­ gesen az új fog a1 régi alatt terem meg, a’ réginek ki­ törtével, vagy annak a’ helyén, vagy mellette bújván ki. A* P o r t z o s halaknál a* fogak egymás utáu több sor­ ban találtatnak, mellyek közűi a’ hátrább lévók lágyabhak az elsőbbeknél, inkább vizerányosok és hátra felé dillők , és tsak annyiban igazodnak felfelé, a’ mennyi­ ben az elsők kihullanak, vagy történetből eltörnek. A’ halaknál a' fogakat, már metsző és zápfugakra, valamint agyarakra is lehet megkülömböztetni. X . A’ K é t é l t ű e k

(Amphibia).

A’ K é t é 11 ü e k’ fogaik, a’ mellyeknek a' K a in éleon ’s a’ T e k e n ő s b é k a k is hijjávnl vannak , állaik rovatos portzal lévén fedve, igen külömbözők; a’ b é k á k tsak néhány .serte nemű kiállásokkal bírnak; a’ g y i k o k pedig nagyobb részént hegyes, erős fogakkal, mellyek részént az állt-sontba ékelve vannak, részént pedig tsak az állcsontnak szélén állanak. A' k í g y ó k n a k ál­ talánosan számos hegyes horog nemű, felső é.s alsó igen nagyon hátra álló fogaik vannak, mellyek közűi a’ felsők mindegyik oldalról szorosan két egymástól távol álló, az alsók pedig tsak egy sorban állanak, úgy hogy élőiről bátra felé mindenkor kis-sebbedjenek. A* felső fogak kiil-

7 hő sora a* felső álltsontban, a* belső a/. ínytsontban ős a külső reptsontnak első részén, a/, alsók pedig az al»o álltsontban találtatunk. — Legfontosabb külömbséget mu­ tatnak a* közönséges- és a’ méregfogak. Amazok tsak közönséges elegendő hosszú, és hozza vetve nagy fogiireggel birnakj, ezek ellenben azon tolni még egy másik hosszabb a/, előbbi előtt fekvő, ’s az egész fogat meg­ ható üreggel is bírnak, a’ melly a’ gyökerének első lapja előtt, hosszúdad nyilassal kezdődvén, a'fognak hegye leié ennek szinte első lapján egy nagyobb. szinte hossxúdad nyílással végződnek. Az első üreg mindjárt a’ méreg mi* ríffy kiürítő nyitása ellenében vagyon, és így az a mé­ reg mirigyből szivárgó mérget veszi fel. — A kigyólc fogaik áltálján véve a’ foghúsnak tulajdon bő , és 1*»I— vclynemti nyujtványába mélyen fűződnek , a" mi kivált* képen úgy van a’ méregfogakra nézve, mellyek az által egészen is elrejtődhetnuk. X I. A’ M a d a r a k

(Aves).

A’ M a d a r a k n á l az állak más egyéb álla­ tokként szaru nemű idomot alapító, de rendszerént nagyobb , és több számú , kívülről befelé meglágyulő le­ mezekből képzett állománnyá! fedettek, a'melly az állal tsak lazan függ öszve, és az áll felé üreges barázdát ké­ pez. Ezekbe lágy hossztídad, hegyes, jeles nagyságú, és fognemű hosszabbodások vétetődnek fel, mellyek az állakaak lágy, és közvetetten borítékjából emelkednek fe­ léjek , és nagyobb, vagy kissebb számú, a’ rágó lapo­ kig terjedő, és számokra nézve* a’ külömbféle rendek­ hez, és nemekhez képest jelesen változó völgyülésekbo illenek. így p. o. a’ P a p a g a l y o knál rendkívül sok, elöl­ ről hátra felé egy sorban suríien egymásra következő illyes hosszabbodások Inláltntnak, a H a r k á l y o k n á l pedig tsak egy.’s ez is az orrhegyétől kezdődik. Itten az egész

* fíy g g é s g z.é |o 1v a d o 11 f o g s o r , a’ melly egészen a' tekenős békákéhoz. hasonló. X II. A z E m l ő * á l l a t o k (Mammalia). Az Km lő s á l l a t o k n á l köz.önségesen nem tsak állaljanosan fogak, a’ mellyek majd nagyobb, majd kissebb gyökereiket nagyobbára szorosan kőről fogó bábokban állanak, hanem még a’ fogaknak több ren­ déi is, nevezetesen háttilsó s á p , v a g y ő r l ő fo­ gak, első, az az m e t s z ő fogak, és az, többnyire ezek között álló a g y a r a k falakainak. De mind o tt, holott agyarak vannak jelen, az. agyaraktól nem messze valamelly távolságra a’ fogak sora megszakad. Rendszerént kétféle vabíbol, az. az. a’ nagyobb mennyiségű belső , vagy is íireges tsontvalóból, a’ melly üreg a’ gyökér végétől kezdve, holott ez. megnyílik, egész a’ rágó lapokig ter­ jed, holott ez legi'astagabb, és a’ koronától alá felé ol­ dalast lassan lassan vékonyodik. Számosabb , nevezete­ sen nagy, és szerkeztetett fogakkal biró állatoknál a' R á g ó (rosores), és V a s t a g b ő r ű (paehyderiuata) a’ M e r ó k ö r m ő (solidungula) és K é r ő d z. ó á l l a t o k n á 1 (Yuminantia) még egy harmadik lágyabb való is ta^altatik, a’ melly az előbbi valók által képzett emelke­ dések közt fekszik, 's ez. a* s z. i k 1a h é j (erusta petrosa). Ezen külömbféle fogak közűi a' metsző fogaknak és agyaraknak rendesen tsak egy ’« egyszerű, a’ z^ípfogak­ nak pedig, keveseket kivévén, több ágakból szerkezte­ tek gyökerek vagyon. Mindegyik illyen gyökér - ágba terjed a' fognak kü/.ös ürege egész, a’ hegye' nyílásáig. A’ zápfogak annál szelesebbek, nagyobbak, és kerekded eiueledésekkel bírók, minél inkább az. állat tsak növé­ nyekkel élő, ’s annál inkább oldalról lapultak, éles, élőiről hátra felé egymásra következő hegyekkel, men­ nél, inkább az állat tsak hússal él. Szintígy a’ hússal élő

0s állatokban általjánosan az agyarak ugyan azon arányban erősebben kifejlődtek, ellenben fogyatkoznak, sót egé­ szen is. hibáznak az ellenkező esetben. A' fogak az, a’ foghassál egyesült mindenünnen zárt, egy külső, és egy belső linóm bő edényít hártyából al­ kotott kerekded tokokból fejlődnek ki. A' melly tokok elég idején jóval a’ születés előtt támadnak, eleinte tsak igen hig vereses nedvei tellyesek, *s a’ mellyeknek fene­ kekről nő ki a’ lágy, a’ fogak’ idomát mutató bő edényű, és idegú fogtsira. Ez eleinte igen lapos és széles, egye­ dül a’ fognak koronáját mutatván. Lassún lassan meg­ hosszabbodván a’ fog, egyszer’smind a’ tsontvaló is a’ nélkül, hogy valami módon a* foggal egyesülne, szabad színével a’ rágó lapok táján fejlődik ki, alatsony és igen vékony tserepkét képezvén, a’ melly lassanként meg­ vastagodik és hosszabbodik, a’ szerkeztetek fogakban több gyökerekre hasad , és zomántzvalőval fedetik. Szü­ letéskor, vagy nem sokára utáíinu már több fogak ké­ szek a’ kifakadásra, jóllehet még nem egészen fejlődtek is k i, nevezetesen gyökereiknek vastagságát, és hosszú­ ságát tekintvén. Lég is legelsőben bújnak ki közönsé­ gesen a’ metsző fogak, ezeket követik egy , vagy több zápfogak, és végre az agyarak. Ezen metsző és kissebb első zápfogaknak tserepkéi egy magból támadnak, a" hátuUó nagyobb zapfogakéi többekből, a' mellyek közül azonban egy mindenkor jóval nagyobb szokott lenni a* többieknél. Rendesen a’ legelsőben kibújó fogak nem maradnak meg az egész életen által, hanem még fiatal korban kihullanak, és más, részszerént belülről és alolről, részszerént pedig hátulról reájok következő, és amazokat valóban helyekből kitoló fogak által pótoltatnak. Amazok azon időszakasztól, ^a’ melly ben kibújtak volt, t. se ts fo­ g a k n a k ’, az említett környülménynél fogta pedig v á l ­ t o t t fogaknak is hivatnak, általjánosan külömbözven a’

10

m á s o d r e n d b é l i , vagy is á 11 a n d ó fogaktól, mind számokra, mind kitsinységekre nézve, mint hogy az ál­ landó fogalt között a" hátulsó vagy is zápíogak kiváltkcpen nagyobb azámmal vannak jelen. Minden fogak lassan lassan elkopnak. Legelőször is koronájok kopik e l, ügy hogy előbb hegyeik tompulja­ nak meg, annakutánna a’ zomántz, végre még többé ketesbé a" tsontvaló is eldörgöltetik, holott azomban, hogy a* fognak ürege zárva tartassák, rendes állapotban be­ iéiről ujjont lágyabb tsontvaló képződik. Későbbre rende­ sen , kiváltképen a’ növényekkel élő állatokban, többé kevésbé a7 fognak gyökere is enyészik, a’ mellynek a* fog - kihullás a' következése. Az állakban eleinte egy közös-bő, de lapos fogbúg találtatik, a' melly ben a' fogtokutskák képződnek, és a’ melly lassan lassan eleinte ugyan tökélletlen, de később­ re tökélletes tsoaf rekeszek által több osztályokra, vagy is búgokra osztatik, a* mellyek eleinte az egész fogat tsak tágon, későbbre pedig tsak egyedül gyökerét igen szorosan fogják körül. Ahoz képest, a’ már mint a* fog* gyökere jobban jobban fejlődik, az állak is magassá­ gokra nézve jelesen gyarapodnak, de későbbre szinte elenyésznek, ha hogy a* fogak kihullanak; mint bog}'a* fog búgok öszve rogyván bézáródnak* 1. A’ T z e t n e m ü á l l a t o k (Cetacea). A' T z e t i n y t s o n t o k , az úgy nevezett haltsontok, a* közönséges T z e t h a 1n a k rágó eszközei, nem tsak a' többi tzetnemüek'rágó eszközeitől, de még minden egyébb álla­ tokéitól is különös, és tulajdon módon külömböznek. Ezen inytsontok,vékony, nem igen széles, igen hosszú három szeglet ü szárú oemű lemezek, a* mellyek rézsűt tan elölről hátrafelé igen sünien következv én egymásra, függélyesen

S lu is z S y u t a 11

úgy állanak a" felső álltsontnak kirülgyelt álló lápján, hosszat külső szélének megfelelóleg, hogy hosszok lelülrol alá felé, szélességek pedig kívülről befelé legyen irányozva., A’ lemezeknek egész külső színek sokkal ke* ményebb a’ belső valónál, a’ mellyben mindenütt a’ szá­ rúhoz hasonló alkatásra tálalhatni. Számok igen nagy, annyira, hogy a’ nagyobb tzethalakban az Ezerre is te­ lik , a* mint ezt Párisban egy tzetbalvazon magam is ta­ pasztaltam. Hosszúságok láiahn y i. szítnctnélkűl kopna de szinte szünet nélkül, és észre vehetetlenűl vissza szerezódnek. Az alsó állban a közvetetten rágó eszközök­ nek még tsak nyomok siuts. í í e o f f r o y 'J szerént a’ tzethal \ewiiuek legalább is alsó áliában igazi fogtsirák ^megosztva találtatnak, de az álltsontnak rendkivüli nö­ vekedése altal, kifejlődésükben meggátoltatnak úgy , hogy minden nyomok is elenyésszék. A* többi hússal élő tzetnemúeknél rendszerént fogak talaltatnak, a’ mellyek mindazaltal sok küluiubözéseket mutatnak, ha bár ugyan azon adatokban többnyire egé­ szen , vagy majd nem egészen ugyan azon idomúak, és nagyságokra nézve is tsak igen keveset ktilöiuhöznek. Megjegyzésre méltó, a’ i\ a r v á Un a k , rendszeréül bal felől jobban kifejlóldött igen hosszú hegyes, felső szí­ nén tekervéuyes, 'stsak ritkán sima foga, a* melly tö\éhen, és hosszúságának is nagyobb részéu üreges, és ez meg a* hegye közt tsak kintsiny térre zömök, külümben falai igen vastagok. A* ISarválnál igen ritkán találhatni ezen fogat mind két félen egyenlő nagyságúnak. Ezen egye­ netlenség tán onnét származik, hogy mind a' kél fog a1 mint belső képen a’ búgokban egy bizonyos nagy­ ságig egészen, vagy tsak mintegy egy arányban kifej­ lődnek, egyszersmind kibújnak, az egyik történetből *) Ann. du Mus. Vol. X. 314.

12 ellőrik, n' mi a* fognak idoma miatt könnyen meg is esketik. Különös a z , hogy a* közönséges tzothalnál, és narválnál a’ fogak egyedül) vagy még í r kiváltképen az alsó állban kifejlődve vannak, ebben mindegy busz jelesnagyságú egyszerű, tompán hegyes, és befelé görbült fogak találtatnak, a" mellyek a’ felső altban lévő völgyülésekbe illenek. A' felső állban pedig semmi, vagy tsak igen kitsiny a" foghúsba rejtezett kúp forma fogak vannak.— A* D e l f i n e k b e n pedig mind a’ két állkaptsokban fo­ gak találtatnak. A’ fúvói élő tzetneműekben ar fogak helyett mind felül, mind alól erős fehér lemezek vannak, a’ mellyek a* rágó lapokon egymásban illő tekervéuyes emeledesekk e l, és völgyűiésekkel, az ellenkező részen pedig sok szümültg nemű kiállásokkal én nyitásokkal bírnak, ’n gyökerek nélkül lévén tsak az imént említett nyílások­ nak, és kiállásoknak megfelelő eiueledések, és völgyüléseknél fogva köttetnek öszve az állt.sontal. •) 2. A' K é r ő d z ő á l l a t o k (Ruminantia) A* K é r ő d z ő á l l a t o k minden kivétel nélkül z á p , és m e t s z ő fogakkal bírnak. Ezen mind két rendbéli fogak általjánosan igen sűrűén állanak egy­ más mellett, jóllehet mind a’ két rend egymástól egy jeles közbe vetett hézag által vagyon elválasztva. (Tab. II. 16. 17.) Az (álltsontok' mindenik felében ren­ desen hat záp fogak vannak jelen, a’ mellyek elölről hátra felé nagyságokra lassan lassan gyarapodnak. Ko­ ronáik négyszögnek, az elsőbbekéi egyenlő oldalúk, a’ hátúlsókéi pedig hosszúdadok, belülről kifelé öszve nyom últak, rágó lapjaik szélesek, gyökereik mintegy félig ollyan hosszúk, mint az egész fog ’s nem is mélyen ha♦) Stcller de bcitiis uiarinin. N. Coiii. l’elrop. II. 3(J2»

13 sa
14

Af fo g \á 1 1 ásnti k tsak a* három első záp fo{£ra* metsző foguk üszvesen. és a hol jelen vannak, az agya­ rak is vannak alaja vettetve. A # M a r h í i m i k , ^ J u h n a k 32 fogni vannak : * metsző fog* (a* juhnál lapátfog) & 24 zápfog. Mellyek háromfelé valóból állanak, tudniillik a' zoniántz- a* sza­ ru- és a’ héjas valóból. Az utolsó igen setét .színű: azon kivfil a* borjak1, és juhok’ fogaik értzképen fénylők is. Ar f o g a k 9 j ő ve se úgy történik, hogy a* 12 leg­ alsó zápfog. és n tsets valóságos metsző, vagy' is fogó fogak már elletéskor;1‘VAgy kevéssel ezután; a* belső kö­ zép-metsző fogak 7— 14, a’ kíilső közép metsző fogak 14— 24 és a’ tsets -szeglet • metsző fogak 24—2S napok múlva jelenjenek meg. — Af juhnál azonban a‘ fogr­ és belső közép-metsző fogak már az elletéskor vannak jelen. — A* negyedik vagy is az első állandó zápfog meg jelen 6—9 hónappal: az ötödik , vagy is a' második ál­ landó zápfog a’ második esztendőnek végével, vagy a’ harmadiknak a’ kezdetével, a* hatodik, vagy is utolsó állandó zápfog pedig a’ negyedik esztendőnek végével vagy az ötödiknek kezdetével. A* f o g a k n a k e l v á l t á b a (Tab. I. II.) a* márháná l , és juhnál a* szerént végződik b é , hogy a* fogó fo­ gak a* második esztendő’ kezdetével; a’ belső közép met­ sző fogak a* harmadik ; ar külső közép metsző fogak a' negyedik; és a1 szeglet metsző fogak pedig az ötödik esztendőben váltatnak el maradandókkal. Az első zápfog a’ második ; a* második a’ harmadik: a* harmadik záp­ fog pedig a‘ negyedik esztendővel váltatik el. A ’ közön­ séges, k ülőmben jó táplált marhánál, a* fogó fogak már az első esztendőnek \égével hullanak el, mindazáltal tsak a* második esztendőben pótoltatnak tökélletesen más a* többiekkel egyenlő magosságií fogakkal; a* belső kö­ zép metsző fogak a* második esztendőnek végével;

1»

a' külső közép metsző fogak a" harmadik, a’ szeglett mettsző fogak a* negyedik esztendőben hullanak el. F.’ szerént a' metsző fogaknak elváltába a* közfajú marhá­ nál korábbau végződik bé. A' f o g a k n a k e l k o p á s a (Tab. 1.) a' inarhánal, és juhnál igen lassan történik, mint hogy a* metsző fo­ gak* rágó lapja tulajdonképen szabadon áll egyedől az inyboltozatnak portzos párkányával jóvén ragás közben érintésbe. Az öregebb korban, mint egy 12 esztendő m úlva,'a’ metszőfogak rágó lapjaik inkább tojngdadok ; mintegy 10 esztendővel a’ rágó lap miir jelesen kivölgyült , (T .I. 12.) sőt a’ már néhány évekkel korábban mozgó f. gak mind inkább jobban tompulnak, inig végre kihullanak. — A* juhnál a" hatodik esztendővel a’ fogó fogakon mór tsorha jelenik meg, későbbre mind a* közép mind a’ szeg­ let metsző fogak eltompúhiak és töredékényekké lesz­ nek, (Tab. II. 12-*-l5.) ’s mind egy 10 esztendővel tsak még a* fogak" gyökereik találtatnak u' búgokban, vagy hogy a' fogak egészen is ki hullottak. 3. A* M e r ő K ö r m íi e k. (Solidungnla) A* m e r ő k ö r m i i e k n e k az álltsontok mindenik felében, mind feliil v mind pedig alól C erős hosszudad négyszegű zápfogaik vannak, a’ mellyek az imént általánosan említett három valóból állanak. Há­ gó lapjaikon öt hegyes kiállások láttatnak, a' mellyek lassanként annyim elkopnak, bngy tsak alig észre ve­ hető nyomaik maradnak vissza, holott a’ rágó lapok r<>nákká “s elegendő simákká lesznek. — Mind egyik áll­ tsontban szinte 6 vésfi nemű metsző focrnk is vnnnnk, mellyeknek rágó lapjaik lassanként ’s legelőbb is a’ fogd fogakon elenyésző kupával bírnak; a* metsző és zápfogak közt nevezetesen az alsó állbnn az elsőkhöz sokkal köze­ iéi mind az utóbbiakhoz vannak a’ kúpformajú ’* olda­

16 last meglaj.últ agyarak, de tsak a* hímeknél. ’S lm a’ kant/áknál' találtatnak is, azok sokkal kissebhek, ké.ssőbhen is jelennek meg, ’s többnyire kihallanak. — A* metsző fogak a’ három első zápfogakkal egyetemben el­ váltainak , a’ három utolsó >.áj f >gnk pedig állandók.

A’ ló’ idókorának niegosniértetó külső jegyei, és bélyegei, életének külömbféle szakaszaiban. Azon bélyegek, mellyekről még legrendesebben lehel a’ lónak időkorát megismérnl,' kiváltképen azon változá­ sokon alapodnak, a’ mellyeknek a’ kornak haladtával vannak alájok vettetve; minden egyébb kiilső jelensé­ gek, mollyekről néniű némö képen a’ tsikót a’ meglelt lótól, ’s ezt ismét a’ megvénhedettől lehetne megkölömbfiztetni , erre |elégtelenek, és tsalékonyok is, mint hogy azok által a’ lő életidő1 szakaszainak közép lep— tsőit sem meg nem ösmerhetni, sem pedig meg nem határozhatni. Azon változások ellenben, mellyeket minden eszten­ dővel a’ fogakon , kivátképen a’ metsző fogukon lehet a* lónál észre venni, többé kevesbé bizonyos rendességet mutatnak, a’ melly által képesek lehetünk, npyan azon változásokból a’ lónak ideje korát elég bizonyossággal , és bátran meghatározni. Ezen rendességben néha ugyan eltérések is tíínnek elő, mindazáltal ezen eltéréseket is elég hihetőleg majd nem a’ bizonyosságig is lehet fel vetni. ' • Ezen tekintetben C u v i e r ’ és P e s s i n a ’ fáradozá­ saiknak sokat köszönhetni. A‘ 1ó f o g a k általjánosan, legelébb is hosszuságo* kát , form a j ó k a t , elhatároztatásokat és számokat teként>én, külömbféle nemekre osztatnak el, úgymint m e t ­

s z ő f o g a k r a , mellyek az időkornak meglstnérésére legfőbb , és legfontosabb megismertető bélyegeket szol­ gáltatnak. Annak utánna a’ lófogak, rs különösen a’ a’ mets/ö fogak, és agyarak vizsgáltatnak meg kö­ zelebbről. 1.) Az ő kepzesökre, és formájokra. 2.) Az ő kifejlődésekre, és eltiltásokra. 3.) A* ő elkopásokra, és végre. 4.) A1 rendtől való eltérésekre nézve, mellyek a* fogak* kifejlődése* formája, elváltása, én elkopásához képest lelhetnek jhelyet.

A*1ló fogaknak felosztások az ó hosszúságokra, formájokra, clhatároztatásokra és számokra nézve. A’ száj üregnek felső részében négy aor erős, szé­ les az úgy nevezett ő r l ő vagy is z á p fo ga k találtat­ nak. Az alsó részében pedig két sor keskenyebbek, mel­ lyek rendszerént m e t s z ö fogaknak neveztetnek. A* záp, és metsző fogak között lévő tér fogatlan, a* melly téren a‘ him állatoknál mint egy egy újnyirua'metszu fogak felett a9 hátulsó álltsontban, ét mint egy két újnyira ngyan a9 metsző fogak felett az első álltsontban magános kissebb és hegyesebb fogak, az ágy nevezett a g y a r a k találtatnak, a* mellyek a* kantzáknál vagy egészen hi­ báznak, vagy pedig tsak mint igen kitsiny hegyes, úgy nevezett f a r k a s f o g a k k é n t , mellyek idővelelhul­ lanak , jelennek meg. Formája a’ tulajdonképen való őrlő, vagy is zápfogaknak az ő elhatároztatásoknak felel meg t. i. rövid, széles, és hosszudad négy szegu. Hágó lapjaik rézsűt borozdákkal birnak, a1 mellyekben a’ többé kevésbé kemény eledelek őrölteinek, vagy rágaftatnak ineg.

18

metsző fogaknak forrnájok ellenben hosszúbb, keske­ nyebb , és meghajlott, rágó lapjok kissebb. Elhatározta* tások az ó fék vé ső kneké s formájuk felel meg, t. i, az elharapásra, és felfogásra. Az agyaraknak szinte szük­ séges elhatáruztatás nélkül valók, egymás felett nem álla­ nak, és kúpformájuak. A' himlónak általjánosan 40, az az 24 záp- 12 met­ sző fogai, és 4 agyarai vannak, a’ melly utolsóknak a’ kantzák rendesen híjával vannak.

A’ Metsző fogaknak és agyaraknak elosztások, kifejlődésük és fonnájok/ A’ metszőfogak Iször az ó fekvésükre, és formájukra nézve, f o g ó - vagy v a l ó s á g o s m e t s z ő - k ö z é p * és s z e g l e t m e t s ő fogakra. 2szor el váltásokra nézve pedig ts i k ó^ vagy t set sés ló m e t s z ő fogakra osztatnak el. (Tab. III. 1—6.) A’ f o g ó -v a g y valóságos m e t s z ő f o g a k közepett egymás mellett fekűsznek, és számokat tekintve mindegyik álltsontban kelten vannak. A’ többi metsző fogaktól kiváltképen az ó hosszabbságök, magasabb ko­ ronájuk , és valamivel nagyobb hajlásúknál fogva •kűlömböznek. A' közép metsző fogaik a* fogó fogak mellett két oldalról, és igy a* fogó, és szeglet metsző fogak között állanak; ezek kevesebbé kiállók, mint a' fogó fogak. A’ szeglet metsző fogak végre a‘ közép metsző fogakra kő-* vetkőz lek, és a' metsző fogak sorának négy végeit te­ szik ; ezek is szinte valamivel alatsonynbbak a' közép metsző fogaknál. A’ tsikóknál időkorok* harmadik esztendejének mint egy feléig találtató legelsőben kifejlődött metsző fogak, esen időtől kezdve, esztendőről esztendőre következeid

19 dó időszakaszokban ki hullanak. és inna maradandók ál­ tal pótoltatnak. Ezen tekéutetból tehát az elsőbbeket rendesen tsikó- t s e t . 8 - vagy v á l t ó fogaknak; az utóbbiakat pe, dig ló - vagy á l l a n d ó , vagy p ó t l ó fogaknak is hív­ ják. A’ tsets metsző fogak sokkal rövidebhek , és kes­ kenyebbek , kevésbé hajlottak! és visszás kiipformájtiak. (Tab. III. 1.) Ezeken megkiilömböztetó részek a’ k or o n á j o k , a’ n y a k o k , és a* g y Ö k ö k . Az állandó metsző fogak ellenben erősebbek, hosszúbbak, jobban hajlottak, és|inkább ék formájúnk. Ezeken a* korona szembe tíinőképeu nem \álik k i, hanem tsak az úgy ne­ vezett kiálló rágó végekben végződnek, továbbá nyak résaök sem választja különb a’ koronát a’ fognak t e s t ­ r é s z é t ő l , a' melly nagyobb részent a’ búgokba záró­ dik , és rejtezik, és egy tsekély résr.nyiro, mellyet so­ kan a* fog nyakának tartanak, all ki a’ foghúson felül; és a’ gyökér vége, mellynél fogva a’ fog tulajdunképen a' búgokban alapodik. Aa ujjont kifejlődött mind tsets, mind állandó fo­ gaknak rágó lapja tojásdad, és vastagságánál szinte há­ romszor szélesebb töltsér formán kivölgyelt, és tsak két t> 1, egy első, !és egy hátulsó széllel > az az a’ párkán­ nyal szegett, Ezen völgyűlést rendszerént K u p á n a k nevezzük. (Tab.III. 10.* 11.) A* rágó lapnak külső pár­ kánya magasabb á’ belsőnél, a’ miért is az korábban el­ kopik , mint sem a* belső kopásba jönne. A* tsets mett/.ő fogak formája kifejlódé-sőktől fogva annyiból válto­ zik, hogy legelőbb is rágó lapjaiknak mind két párkánya kopik el , továbbá koronájoknak egész fele enyeszik e l, minek utánna a’ kupa is egészen eltűnne, és a rágólap egészen rónává lenne. Ekkoron a fog ki hull; a’ róna rágólap még mindég tojásdad marad, ?s tsak egyedül az utolja felé lésben többé kevésbé kerékded; a* tsets fo"-

2*

20 nak gyökere elveszti formáját annyiból, hogy azt az elóhhrc nyomuló, és gyorsan növekedő, pótló metsző fog la­ posra nyomja, más részt pedig hogy a* gyökér nagyob­ bá™ fel is szívódik. Egészen másként van a’ pétló fog formájának változásaival a* dolog, mint hogy a’ pótló metsző fog a’ szerént van alkatva , és nrra határoztatva, hogy a^ lónnk egész életidején által tartson. Ez idővel egész a’ gyökere’ végéig kopik el, és ezen lassanként! elkopásnak következésében nem tsak a’ rágó lapnak for­ mája, hanem az egész fognak allása, iránya, és hosszú­ sága is meg változik. ~ Az a g y a r a k (Tab. III. 0. a. b."),fel álló kúpformájunk, inkább hengeresek j a’ felső végeken h^gye-* sek, és metsző fogaknál jóval rövidebbek, minthogy hegyeikkel egymást nem érik. tehát tulajdonképen nem is kopnak el, hanem tsak lassanként tompáinak meg, és az aggöregségben bütykösök lesznek.

A z allan d ó fogaknak jíívésók , k ife jlő d é s ü k , és elváltások. Az ellet és után mint egy tizennégy nap alatt mind az első, mind a' hátulsóválltsontban a' fogó fogak már jelen vannak, és az első hónap után a* közép metsző fo­ gak is. (Tab. IV. 11 ) Ezen nyoltz metsző, és már kifej­ lődött tizenkét zápfogakkal van a" tsikó, szoptatási ide­ jének elsó szakaszától, ogész hatodik legfelebb nyoltzadik hónapos koraiig felfegyverkezve. (Tab. V. 1.) A1 nyoltzadik legfelebb kilentzcdik hónappal a" szeglet met­ sző fogak bújnak ki* holott egyszersmind a* negyedik már állandó zápfog is megjelenik. E! szerént az esetoudős tsikó már 12 tökélletcsen kifejlődött m e t s z ő - és

2t 16 xá p fogakkui bú*, mellyek közülf 1a t s e t s - éa 4 á l l u n d ó z á p fog, öszvcfsen tehát 28 foggal. Jíét esztendős korúban a' tsikónak, annyiból változ­ nak meg metsző fugái, hogy kupáik lassanként elenyész­ vén , a' fogak magok annyira tolódnak előre , hogy szinte nyak kis szembe tűnik. A* m á s o d i k esztendőnek vé­ gével szinte az ötödik, állandó záp fog is elő tűnik; ez szerént tehát a' kettedfú tsikónak már 32 fogai lesznek. A’ h a r m a d i k esztendőben már a* fogó foguk vál­ tatnak el, (Tab. V. 2.) A’ tsets metsző fogak t, i. az állandó metszi) fogaknak lassanként! növekedése, éselőro tódulása által, gyökerestől eggyütt mindég erősebben tolódván kifelé, ez által szinte , tápláltatásokhan is, meg gátaltatnak. Ez szerént a’ tsets metsző fogak az állandó metsző fogaknak szünet nélkül előre haladó növekedése, és előre tódulása által kihullani kéntelenítetuek, a’ mi a' fogó fogakon a* tsikónak két és fél esztendős korá* bán történik meg. Az állandó fogó fogak azonnal a* ki­ hullott tsets fogó fogakat pótolják, úgy, hogy ezen pót*, lás, vagy elváltás már a' harmadik esztendő előtt éri végét, — egy két hónappal korábban, vagy későbben. (Tab. V. 3.). A' három esztendős ló szinte a' nyoltzelső tsets záp fogakat is elhullatja, mellyek helyett szinte nyoltz állandó záp fogak jelennek meg. E# szerént. tehát a’ lónak már 4 állandó és 8 tsets metsző, 12 állandó és 4 Nets zápj öszvesen 32 fogai vannak. A’ trikónak h á r o m , és f é l é s z t é n t ős k o r á ­ b a n , a’ metsző fosrak már másodszor változnak, kihul­ lanak , t. i. a’ tsets közép metsző fogak állandó közép metsző fogak által pótoltatván k i, melly utolsók nem szinte 8<^hft$en fejlődnek. Ezen idő szakaszban az ujjont kifejlődött fogó fogaknak párkányai már lassanként kop­ nak, és igy a1 rágó lapjaikon látható kupa, mélységére müve valamennyire enyészik. A4*hím állatoknál (mén

22

lovaknál) már az agyaraknak Is közel Mt5 kitörtök* liclyét, az ugyan ott támadó emeledé# á lta l. mind láthatni, mind pedig tapinthatni. fJA* n e g y e d i k é s z t e n d ő b e ’n az állandó közép metsző fótiak már tÖkélletesen kifejlódöttek , és párká<< nyaik is már valamennyire megkoptak. Többnyire már az agynrak Is hegyeikkel a* fog húsból ki tűnnek^ (Tab, VI. 1.) A* harmadik az az: az utolsó tsets záp fog is most pótóltatik egy más állandó által; *s azon felül még a' hatodik állandó záp fog is, ugyan e* koron bújik ki. Ezen idd szakaszban tehát a’ kant/klónak; 36 a’ hím'ló* * nak pedig 40 fogai vannak. A’ n é g y , és f él e s z t e n d ő s l ó már a' tseta szeglet metszd fbgait’ is elváltja* pótló1szeglet metsző fo­ gakkal; az agyarak is egészen kitűnnek, és így a’ fogak tellycs számúnk, az egész fogváltást pedig bévégződfltt. E’}koron már a* ló tellyes ‘ korú ,7 eV már nem tsikó, jóllehet tnlajdonképen való kifejlődése még nem tőkélletes. A’ fogak kifejlődésének idő szakasza mostantól kez­ dődik. Minthogy a* fogak már gyurmájokra (massa) nézve fogyatkoznak, e* szerént ugyan a’ romlásnak látszatnak alája vettetve lenn?, mindazáltal "tsak*tetszőleg, mert er.en a’ párkányok* elkopásánól, és a’ knpak* <*Ienyészténél fogva történt gvnrma veszteség fejlődteti ki tulajdon­ képen a’ rágó lapokat, és a’ hosszúságnak felülről való veszteségét a* mintegy a* nyoltzadik , kilentzedik eszten­ deig tartó, és‘‘gyarapodó növekedése a’ gyökérnek pót tolja. A’ kilentzeilik esztendővel pedig mind a’ metsző fogaknak , mind az asryaraknak gyökér üregeik bételnek, tsak err tsokély kis nyilast hagyván meg: ettől fojtva már többé nem nőnek, hanem egyedül tsak töpláltatnak, és a’ fogak kopásának idő szakasza, vagy isgyurmajoknak valódi veszi eségc ekkoron kezdődik.

23 A* ü t ö d i k e s z t e n d ő n e k kor. d ó t óv el (Tab. VI. 2.3.) már a1 hátulsó fogó fogaknak knpájok nagyobb rév/int bétellett, vngy -is inkább elkopott. A’ hátulsó metsző fogaknak párkányaik vannak elkopva ’s a1 szeg­ let metsző fogak párkányai pedig még épek annyira, liogy a* külső magosabb a5 belsőnél. A’ szeglet metsző fognak belső parkánya közepet a’ hátulsó altban valamennyire kivölgyeit, úgy, hogy a’ knpa, befelé mint egy meg­ nyitva látszik. Erre nézve ezen párkány későbben is jön kopásba, Az agyarak már már most tökélletcseq lévén kifejlődve hegyeik még élesek ugyan, de valamennyire gombolyagok. A ' h a t o d i k e s z t e n d ő n e k k e z d e t é v e l a’ hátulsó fogd fogaknak kupáik majd nem egészen elenyésznek; mindazáltal a' kupának maradékából még valami keveset láthatni. A* közép metsző fogak kupáik kissebbek, és a7 szeglet metsző fognak külső párkánya el, kopott. Az agyarak még inkább fejlődtek ki , ’s mellette élesek , és hegyesek. (Tab. VII. 1.) A* h e t e d i k e s z t e n d ő v e l a* hátulsó fogó fo­ gaknak kupáik elenyészlek, a’ közép metsző fogakon tsak a' kupának maradéku látszik, 's a’ Szeglet metsző foga­ kon mind a- külső, mind a' belső párkáuy el lévén kop­ ra , a’ kupa kissebb. Az agyarak már kevésbé élesek, és hegyeik valamennyire már kopottak. (Tab. VII. 2.) A' n y o l t z a d i k e s z t e n d ő v e l a' hátulsó mind fogó, mind pedig közép metsző fogakról a* kupa már tökélletesen elenyészett, a* szeglet metsző fogakon pedig a1 kupának valami kevés maradéka, majd nem a' kilentzedik esztendeig is látható. Az agyarak pedig még »u* kább kopottaknak látszanak. (Tab, VIII. 1,) Arra n é z v e , hogy az első álltsonti metsző fogak ál­ talánosan a’ hátulsó metsző fogakhoz mérve jóval erő­ sebbek, vastagabbak, és hnjlottabbak, tehát az ó elko-

24

kopások is jóval későbben történik , mint a* hátnlsó fo­ gakon , úgy hogy mindegyik fogon a* hátulsó fogak­ hoz vetve, a’ kupa hrirom esztendővel későbben enyé­ szik el; inilicz képest a* kupa az első fonó fogakou a' kilentzedik, a’ közép metsző fogakon a’ tizedik, a’ szeg­ let metsző fogakon- pedig a* tizeneggyedik esztendővel kopik el, holott a’ reá következendő, nz az. a1 tizedik, tizeneggyedik, ’s tizenkettedik esztendőben nz elsőmetsző fogaknak rágó lapjaik tökéletesen rónák.

A* fogaknak eldürgöltetósck •

#

,

kopások.

1. Azon változások, a* moll vek a' haladó idokorral mind a’ metsző fogaknak r á g ó l a p j a i k o n * mind pedig lóriig az agyaraknak h e g y e i k e n a* kifejlődést időszakasztól kezdve egész nz aggöregsegi" tapa&ztaltatnak. A' tnlajdonképen való gynrmaveszteség tC k i l en1z e d i k esztendővel kezdődvén , tsak a* halállal végző­ dik, A* fogak knpajoktól, az az ragó lapjaiktól kezdvo « egész a’ gyökerükig kopnak el. Kzen elkopj* h haladó idókorral leginkább a’ mctsr,ó fogakon, és agyarakon tűnik szembe. A* ragó lapok formájának változása, a’ melly n fogaknak a* haladó korral történő elkopásoknál fogva támad, leszen a* ló idókora meghatározásának ki­ váltképen való meges.nertetó bélyege. Arra nézve * hogy a* metsz# fogaknak idomok ékképii, az ő rágó lapjaik* nak formájok isszíikségesképen változik, annál is inkább , inennél közelebb esik ezen rágó lap a‘ gyökér végekhez, (Tab. III. 7.) Minél rendesebben történik meg a’ fogak­ nak elkopása , annál bizonyosabban lehet a' rágó lapokformaváltozásaiból a‘ lónak idókorát meghatározni. Kzen az idókorral haladó többé kevésbé rendes el­ kopás által a1 fogak rágó lapjaik a1fogaknak ékképii ido­ moknál fogva, leginkább az 6 szélességükre és vastag-

25

sósokra nézve változnak- mog. Tüstént az a* kupáknak elenyésztük után rónává lett. rágó lapnak szelessége, az ó vastagságához képest a* kilentzedik esztendő körűi ollyan arányban vagyon , mint 6 : 3. Ennél fogva te­ hát tojásdad. A’ rágó lap szélességének az Ő vastagságá­ hoz való aránya lassanként ágy változik, hogy a’ vastag­ sága legyen elóbbkeló. Ha hogy tehát az elkopás an­ nyira tosténik meg, hogy a’ rágó lapnak szélessége úgy álljon az ő vastagságához, mint 5 : 4 , tehát a‘ kerekded időszakasz kezdődik, minthogy a* fogak rágó lapjaikkal együtt kerekdedek. A’ tovább haladó elkopással a’ rágó lapnak vastag-> sága lészen az ő szélességéhez képest előkelő, holott a’ rág* lapnak szélessége úgy áll az ő vastagságához, mint 4 : 5 . Minél fogva már új formaváltozás történik a’ rágó lapokon, mellyek mostan már hármaglatosok. A’ fogak kopásának utolsó időszakaszában a’ rágó lapnak mind formája, mind pedig szélességének vastag­ ságához való aránya megfordít\'a jelenik meg az első, az a/, a’ tojásdad)‘időszakaszhoz képest, holott a’ rágó lapnak szélessége az ő vastagságához úgy á ll, mint 3 : 6f és ekkoron a’ rágó lapnak formája visszás tojásdad. Éhez képest a* lónak életét u’ hátulső metsző fogak* ráíró lapjaiknak változására nézve P e s s i n a szerént e* következendő időszakaszokra lehet felosztani. Ugyan is: 1. 2. 3. 4. 5. G.

a’ n* a’ a' a’ a"

Tsotsfogaknak időszakaszára. Kupás — — Tojásdad időszakaszra l^erekded — Hármaglatos — visszás Tojásdad időszakaszra.

és végre

Az e l s ő i d ő s z a k a s z , a’ mint a’ följebb mon­ dottakból kitetszik', az ötödik esztendeig, az az a fog­

26 váltásnak bevégeztéig tart. (Tab. V. V I.) A’ m á s o d i k , az az a' kupas, vagy is a’ kifejlődni időszakasz a1nyúlt tzadik esztendőnek végéig ta rt, és a* még igen széles rágó lapoknak mind párkányaikból, mind kupáikból es. mértétik meg. (Tab. VII. VIII. 1.) A’ fogváltási eszten­ dőknek ktilömbözésök miatt a’ feljebb említett, lassan­ ként! változásoknak a' kupas fogakra nézve ezen idősza­ kaszban a* fogó fogakon egy egész esztendővel koráb­ ban kell megtörténniek, mint a' közép-, és két eszten­ dővel hamarább, mint a’ szeglet metsző fogakon, A1 h a r m a d i k i d ő s z a k a s z a1 kupáknak olenyészésével, és a' rágó lapoknak rónáságával kezdődik. A’ rágó lapnak szélessége vastagságához ekkoron ágy á ll, mint 6 : 3hoz. (Tab. VIII. 2. IX . X . 1. P e s s i n a szerént ezen időszakasz egész a' tizennegyedik esztendő­ nek végéig terjed, holott ezen időszakaszt a’ 13dik, és 14dik esztendővel még a' szeglet metsző fognak tojásdadságát lehet megesmerni. A' rágó lapnak tojásdadsága a* közép metsző fogakon a* 13dik, a’ fogó fogakon pedig a* 12dik esztendővel enyészik el. A* n e g y e d i k , vagy is k e r e k d e d I d ő s z a ­ k a s z a1 hátulsó metsző fogak rágó lapjaiknak kerekdedségével jelenik meg, elenyészvén lassanként a* rágó lapok tojásdadsága, szélessége ágy állván vastagságához^ mint 5 : 4hez (Tab. X . 2.). Ez is szinte 6 esztendeig tart, így tehát a* fogó fogakon a* 19dik, a’ közép met­ sző fogakon a1 20dik, a' szeglet metsző fogakon pedig aT 21dik esztendőnek kezdetéig. Az ö t ö d i k i d ő s z a k a s s z a l szembe tűnő vál­ tozás tűnik elő a1 rágó lapoknak mind formájára, mind átmérőjére nézve; ágy hogy a’ formáját hármaglatosnak, ft’ szélességét pedig vastagságához vetve ágy láthatni, mint 4 : 5hoz (Tab. X I. 1.2.). Pessinának ósrképi oko­ kon alapult véleménye szeréül o/.cn időszakasz is szint©

27 fi esztendeig, és így a’ fogd fogakon •* 25dlk, a’ kür.ép inetsxí fogakon a* 2f>dik , a* szeglet metsző fogakon pe­ dig a' 27dik esztendőnek kezdetéig szűkségesképen tart* hat. A* h a t ó dk I d tő s z a k a s z t Pe * s s i n ' a szerint,w ritkán jelenvén az meg, alig lehet bizonyosan meghatároz­ ni. Ekkoron a’rágó lapok formájának két szegletinek, vagy is inkább visszás tojnsdadnak kellene lenni, ágy hogy a* fognak szélessége vastagságához vetve ügy állana, mint 3 : 6hoz (Tab. X I. 3,), Az első metsző fogak rágó lapjaiknak hasonló forntájokhoz képest szinte hasonló változásoknak vannak alája vettetve. Az első és második, az az a* t*ets- és kopás fogak időszakaszában azokat szinte a1hátulsó met­ sző fogaknak változásai érik; tsak hogy a*fogak váltása az első metsző fogakban néhány nappal, néha hetekkel is korábban történik meg. A* második, az az a’ knpás Időszakaszban ellenben a* háhilsó fogak* rendétől legalább az időre nézve egészen eltérnek, minthogy knpáik P e ss i n a szerént kétszeres mélységiek lévén, majd nem két annyi ideig is tartannk, holott a* kupák az első metaző fogakról a* 12dik esztendővel enyésznek el a’ kiilömbo*ó fogváltáshoz képest korábban, vagy későbben. Mindazáltal, ha bár az első metsző fogaknak kupáik kétsze­ res mélységflek is, a’ fogak még is a’ harmadik idő­ szakaszban mind szélességökre, mind vastagságokra nézTe egyarányuak, mihez képest rágó lapjaik formájokra nézve «gészen a* hátulsó metsző fogak* rágó lapjaikhoz .lesznek hasonlók. A’ negyedik időszakaszban nz első fogaknak rágó apjaik szinte kerekdedek; de a* következendő időszaka­ szokon által már szinte ágy változnak, mint a’ hátulsó metsző fogak. Helyesen állitja P e s 8 i n a, hogy nz idókornak meghatározásánál, a* monnyire lehet. az első met-

28 ' szú fogakat is tekintetbe kell venni; mert a lobbi fo­ gakkal egyetemben ezek is szinte megesmértetö jeleket nyilatkoztathatnak. Ezen tekintetben különösen az első szeglet metsző fognak elkopása emlékezetes néha (Táb. IX . 1 .), mellyet rendesen h a r a p o - t s n a k (GÍHÍ>i0) ne­ veznek , *s a' melly nen* egyéb, mint a' hátulső szeglet metsző fog’ első párkányának az álltsontoknak iránybéli változásoknál fogva történt olkopása, ’s hátulső párkány szegének pedig megkémélődése, vagy is egy szóval: az első szeglet metsző fogaknak ollyan nemű kikopása, vagy is vasasa, hogy a hátulső szegje hegyesre reszelve szembe tűnő legyen. Ezen harapots a’ kilentzedik esz­ tendővel jelenik meg, jóllehet más szöglet metsző fo? gakon h* harapotsot tsak a' 13dik esztendővel találhatni, mind Ott, mind pedig itt tsak halkat enyészvén ismétel. Az Agyaraknak elkopása sokkal rendetlenebb, *» ennél fogva bizonytalanabb ík. mint a1 metsző fogaké, minthogy nem bizonyos időkben fejlődnek k i , ’s nem is illenek egyenest egymásra, mihez képest azok tsak tör* ténetből, és így bizonytalanul is kopnak el. Ennél fogva azokat tsak vigyázattal kell megítélni. Alindazaltal a’ tapasztalás azt tanítja, hogy az agyarak rendesen a’ szeglet metsző fogaknak kitörésük előtt jelennek m eg; tehát az ötödik eszteudőneít első felében , és soha se ké­ sőbben a’ hatodik esztendőnek kezdeténél, tehát ininekelőtte a" ló egészen öt esztondős lenne. De az agyarak aTközép metsző fogaknak kitőrésökkel már egy kis eineledésnél {fogva mutatják közeliévé kibujtnkat, melly fél esztendő múlva valójában el is következik. A' hatodik, és hetedik esztendőben az agyarak tökélletessógöket érik; de már kopni is kezdenek, úgy annyira, hogy a’ nyoltzadik esztendőben az ő élességük már elenyészett. Ki­ lentzedik esztendőben az agyaraknak felső hegye már öblös széleivel együtt elkopott. A* lOdik, Ildik., ós 12-

20 dik esztendőben knpforma koronáik egészen odáig, holott az agyaraknak henger forma (estük kezdődik, elkopva lát­ szik, ás aMS.esztendővel az agyarak töke'IIetesen tompák. A'- 12dik esztendőtől kezdve ar. agyarak kiváltképen* annyiból változnak, hogy mindenkoron tompább ás tom­ pábbak lesznek, és hogy állások minduntalan a’ szeg­ let metsző fogakhoz közelebb esik. 2. Azon változások, mellyekct u‘ fogaknak el­ kopása következésében mind a’ metsző fogaknak, mind azagynraknak h o s s z ú s á g o k r a , állá­ s o k r a és i r á n y o k r a nézve tapasztalhatni. A ' tökéMetesen kifejlődött metsző fognak hosszúsága 30 vonatnvi flineányi). mellv hosszúságra nézve a’ nyoltz esztendős lóban a’ kifejlődésnek végével a’ fogófognk mintegy 8 —•, a1 közép metsző fogak mintegy 6 — , a’ szeglet metsző fogak pedig 4 vönntnyira tűnnek ki a1fogháson felAI. Az e’béli mérését a’ fognak mindazáltal a’ metsző fogaknak t.sak egyedül a' külső, az az, ajaklapjókról kell érteni. A" tapasztalás azt tanítja, hogy ezen fogak az ^öregebb korral a’ foghuson f»*lűl látható részökre nézve meghosszabbodnak j jóllehet hogy az elkopásnál fogva tör­ tént gyurmaveszteség által valódi hosszúságokban fogyat­ kozzanak. P e s s i n á n a k véleménye szerént a*fog’ kiál­ ló részének hosszúsága ugyan a’ haladó korral nem gyara­ podik ; mindazáltal annyi kivételeket, és az általa fel­ hozott rendtől való élt éréseket hord fel, hogy'ezen kitéte­ lek magok is ugyan rendet alapítsanak, a’ mellyct a’iuindennnpi tapasztalás is minden elaggott lovon ellene mondhatatlanál bebizonyít. —: A’ fognak ezen látszató meg­ hosszabbodása , metly az ő tulajdonképen való gyurmaveszteségének ellenében á ll, foganatja és következéso annak. hogy' az élcmedett kor időszakaszától kezdve

30 egész az agg Öregségig mind az álltsontok , mind podig a' hátulsó metsző fogak egyenesre nyúlódjanak, ‘s a* áiltsontoknak pedig mind búgjaik , mind pedig széleik gyarapodólag visszavonuljanak, úgy hogy a* fogaknak lassanként) elkopásokat, valamivel felül is haladják. P e s s i n a ezen egyszerű természeti folyamatnak ma­ gyarázatja végett a1fogaknak úgy nevezett e l ő r e n y o ­ m u l á s á h o z (Ouldjfctjub) folyamodik, és azt külömbféle okoknál fogva néhány helyeken általjánosan nem tsak szükségesnek , de elkerülhetetlennek is vitatja. *) így állítja p. o. „hogy a* fognak előrenyomulása sziiséges legyen , már azon környűlményből is átláthatni, hogy a* kupás rágő lapoknak elkopások után a’ harapásnak, és rágásnak egyedül a* foghusnál fogva kellene megtörtén* nic, ha hogy a’ fogak a' búgokba zárt testökk«l kény­ telenek nem volnának egyenlően előre nyomulni, vala­ mint hogy a’ rágó lapoknak már említett változásaik is ezen előrenyomulás nélkül meg sem is történhetaéffék.“ Ezen következtetéseket mindazáltal el nem fogadhatni, mert azok ezen egyszerű folyamatnak közelebbi vizsgálatja által önmagoktól elenyésznek. A ’ meddig a'fogak kifejlődnek, és nevekednek, tehát a' kitörési és kifejlődési idősza­ kaszban ugyan tagadhatatlanul látható-, és szűkségesképen nyomul a* fog előre, a' melly előrenyomulásnak elegendő természeti oka is alapodik a’ fogaknak mind gyarapodásán, mind kifejlődésén. A* kilentzedik eszten­ dőtől kezdve mindazáltal a’ fognak tökélictes kifejlődé­ se, és bévégzett növekedése után ezen előre nyomulás okával ogyütt megszűnik, és azon előre nyomulását a* fognak, mellyet P es s i n a mind nz áiltsontoknak, mind a* búgoknak életmives töműlésök, és öszvehuzódásoknál fogva követel, még előbb az öreg lovak’ búgjainak meg•) A. i. h. f. 52. ‘s t.

3! változott ni lások, vngy is inkább a* búg végeknek az álltsontágak egyesületétől való eltávozások által volna szükség megmutatni. A* hátszéleknek visszavonulását ellenben , kivált a* metszőfogakon a1 haladó időkorban már tsak az ínynek megrövidülése is elegendőkében mu­ tatja (Tab. X II. 1.). F.zen btig8zélcknek a* haladó időkorral történő fo­ gyatkozását még más környúlményeknél fogva is lehet vitatni, így p. o. az ajakaknak, leginkább a’ hát alsónak látszató meghosszabbodása, íityegése, és nyitva állása az öreg korban, és a' pofáknujc rántzos, és meghosszab­ bodott bőröknél fogva: (Tab. X I. 2. 3.) a’ mi külöiuben el nem következnék, ha a’ fogak ugyan azon, vagy még tán gyarápodott arányban is nyomulnának előre, mint a’ mcllyben azok az elkopásnál fogva minduntalan rövidül­ nének: mert így a’ száj az ő tellycs állapotjában meg­ maradna,'s az ajakak nem fit verethetnének meghosszab­ bodva. A’ fogak előre nyomulásának lehetetlenségét még a* következendókkcl is vitathatni: Feltévén, hogy az elko|>ás a’ fognak előre nyomulásával egy arányban volna, az a z P e s s i n á n a k törvénye szerént a' fog minden esz­ tendőben egy vonatnyira nyomulna előre, és szinte egy vonatnyira kopnék e l, tehát e' szerént a’ fogakuak eb­ béli állások egymás eránt ugyan az maradna szükségeské­ pen, és így a' fogaknak irányzatok sem változhatna meg, a1 mit mindazáltal a’ tapasztalás elegendőképen mutat, és az ügy nevezett megnyúlása a’ fognak P e s s in á n a k értelme szerént ez által egészen lehetetlen. Kz^n és más egyéb mind tsonttanítmányi, mind élettudomá­ nyi alapoknál fogva (mellyekről való további értekezés­ nek mindazáltal itt helye nints), a* fogaknak előre nyo­ mulását a’ kilentzedik esztendőtől fogva tsak egyedül látszató hibás, és meg nem mutatható képzeletnek. nem

pedig elkerülhetetlenül szükséges természeti törvénynek lehet, és kell elesmerni. Minthogy «’ fogak tapasztalás szerént a’ haladó idő­ korral a’ foghusból többnyire nagyobb mértékben álla­ nak k i, mint sem az ő rágó lapjokon elkopnak, ngy hogy a* fognak elkopása igen ritkán álljon a’ foghitsnak, és a’ húgszéleknek visszahúzódásával egy arányban: tehát a* metsző fogak is a' foghusból kiálló részeikre nézve a1 haladó időkorral tsak igen ritkán maradnak a’ feljebb említett hosszúságokban. P e s s i n á n a k e’béli törvényét, melly szerént a* fogaknak meghatározott, t. i.-a’ fogó fogaknak 8, a"közép metszőfogaknak 6 , a' szeglet met­ sző fogaknak pedig 4 vonutnyi hosszúságok minden idő koron által hozattatik fel, itten méltán használhatni, hu bár a’ tapasztalással ellenkezik is; minthogy az idókorhoz képest változó rágó lapok7 formájáról való tanítása főképen ezen alapodik. — Mindazáltal a’ legtöbb esetek­ ben , a' mint későbben fogjuk megmutatni, mestersége­ sen kell a’ dolgon segítni. Adhatni ugyan valamit a’ faj’ (race) béli külömbségre is , habár az e’ korúi tett\izsgálások, és észrevételek nem eléggé szorosak és tökéiletesek. Ezen kiilömbség mindazáltal nem a’ fogaknak kulüiuböző előre nyomulásokon alapodik, hanem á lta lá ­ nosan a’ kifejlődési folyamatnak killömbségen, melly sze­ rént bizonyos fajú lovaknál a’ búgszélek az ,ő visszahú­ zódásoknak, vagy pedig a’ fogak magok is az elkopás­ nak többé kevesbé ellent allanak. A' metsző fogaknak á l l á s o k r a nézve a’ haladó időkorral azon változás történik, hogy azok az oggöregséghen mindég távulabb állanak egymástól, holott az élemedett korban egymással szoros érintésben vannak. Ezen jelenségnek oka leginkább a' fogak' idomának változásában, és a’ gyökereik felé való köz falaiknak megvastagodásában á ll, néha pedig még a* búgszéleknek

33 rendetlen visszahúzódásokban is, holott a’ fogak között azután rések támadnak; a' mit is tsak a* huszadik esz­ tendő feló, midőn a1rágó lapoknak h ár m ag l a t o s fórmájok kezdődik , lehet észre venni. Sokkal szembetűnőbb már az élemedett korban tüs­ tént a’ metsző fogaknak tökóllctes kifejlödósök után azoknak állásbéli megváltások i r á n y z a t o k r a nézve. (Tab. IX . 1.) A’ mennyire t. i. a' metsző fogak nz el­ kopásnál fogva gyurmaveszteséget szenvednek, ’s a' foghús is a* búgszélekkel egyetemben visszahúzódik: ugyan azon mértékben a’ fogaknak boltosán hajlottabb koro­ náik , vagy rágvégeik is elkopnak, és ekkoron a' fogak­ nak többé-, kevesbé hajlott, és így egyenesre nyúlott részük, melly iráayzatjára nézve mind inkább nz álltsontnak irányzatját követi, és végre ezzel irányban á ll, jelenik meg. — A z, az első szeglet metsző fogon meg­ jelenő úgy nevezett h a r a p o t t is mint ezen irányzati változásnak következése, a’ metsző fogak’ rágvégeiknek látszató hosszabbodásokkal, mellyek a' fogaknak meg­ nyitását tsalékonyon vitatják, egyetemben nyírtának hihetőleg a' fogak megnyúlásokról való gondolatokra és fogatokra alkalmat. A’ fogaknak megváltozott irányzaját ellenben, kö­ zelebbről vizsgálván a’ dolgot, azoknak megnyitásokkal annál kevesebbé lehet öszveegyeztetni, minthogy, a’ mint már feljebb említettük, az irányzati változásnak épen helye nem lehet, ha a’ fog szinte 'annyira nyomul előre , az az nyúlik, mint a' mennyi belőle az elkopás által vész el. Az agyarak hosszúságokra nézve a’ ladik eszten­ dőig majdnem gyarapodnak, mint sem fogyatkoznak. Minél inkább tűnnek azok a’ húgszéleknek visszahúzó­ dások által, a' melly itt sokkal lassabban és halkabban 3

.14 t<"r1énik . i\ húgokból kifelé. annál közelebb ősnek azok ullasokra nézve a szeglet metsző fogakhoz. A z idézett törvénytől való k iv é te le k ,

és eltérések* Eltérésekre, a’ Fogaknak kifejlődéseikre riezro, a* külömbféle fajokhoz képest akadhatni. Hogy a’ közönsé­ ges úgy nevezett paraszt lovak korábban váltsák fogai­ kat , mint a* nemesebb fajú lovak, egészen bé nem bizonyorlik. A* metszd fogaknak rendes, és természet szerént történő rlváltásokat P e s s 1 n a sjfcerént következendő környulmények határozzák meg: Jször Hogy mind a’ négy egy nevezetű fogak egyszer­ re jelentek e meg, vagy legalább is a1 hátulső pár fog az első párnak megjelenése után tüsténti kifakadásának adja e jelenségét ? Ha pedig az, első pár helyett, mel­ lyek mindenkoron hamarább váltatnak el, a’ hátulső lofogak volnának már jelen, holott az első egy nevezeti fogak előállásoknak még jeleit sem adnák, ágy minden esetre tsalárdságot gyaníthatni, hogy a? fogaknak kitö­ rése erőszakkal eszközöltetett. 2szor Ha a’ tsets fognak kiesése után az illető búg­ ban még lófog nints jelen, lígy ezen fogjövést sem lehet természetesnek tartani, mert a' lófog közvetetten követi kifejlődésében a* tsetsfogat , a' mellynek kihullását is közvetetten eszközli. 3szor Ha az ájjont váltott metsző fogakon a1 párká­ nyokról, és kupákról a* feljebb adott útmutatás szerént az esztendő kornak külömbsége nem szembe tünö, úgy szinte csalárdságot gyaníthatni, mert a* szeglet metsző fogaknak kibújások hihetőleg mesterségesen siettetett. A* tsets metsző fogaknak ezen erőszakos kitörésük, melly által a pótló metsző fog a korábbi kifejiődé&ro

35 kénszerítctik. azon tsalárd Izéiből történik, hogy valamelly igen fiatal lő öregebb korúnak ösmertessék, *8 en­ nek kiváltképen a* harmadik és negyedik esztendőben van helye. A’ metsző fogaknak elkopásokra nézve számos, és jeles eltéréseknek van helye a* természeti rendtől; mert ezen természeti folyamat sokkal inkább függ mind mun­ ka miivi, mind többé kevésbé történetbéli, és változó külső körményektől, sem minthogy nz rendesen, és egyenlő módon történhetne meg. E’ szerént tehát nem is szabhatni közönséges állandó törvényt , melly szerént bi­ zonyos időben bizonyos mennyiség kophatnék el a’ fog­ nak rágvégóból. Altalján véve tsak nz áll meg, hogy a’ metsző fognak kiálló, az az rágvége, általjánosan hoszKzJihbodik , vág}' is inkább a' fognak a’ hágókba rejtett része valamivel többet tflnik elő, mint sem a’ fognak rágvégéből az elkopásnál fogva veszett volna el. Ezen közönséges tapasztalásból tehát köveikezik. hogy az igen rö\id fogak az öregebb időkorban a’ kivételek közé tar­ toznak. A* m e s t e r s é g e s , és ig f h a m i s k u p á k a t , mellyeket a* fogak rágó lapjaikra szoktak vésni, és éget­ ni , könnyű szerrel lehet azt a‘ természetes kupát rende­ sen körülfogó zomántzpárkánynak héjányából megösmerni, valamint a' rágó lapoknak a' kupás időszakasz­ nak meg nem felelő formájából, és a1 fogaknak szinte meg nem felein iránvzatjokból is. A* rendtől tulajdonképen való eltérések e’ köreiké* zendők: lször Az ágy nevezett t s u k a f o g a k , mellvek je ­ lesen hosszúk , annál fogva, hogy tsak keveset koptak az alatt, hogy a* búgszéleknek visszahúzódások az ő szokott természeti rendén, és folyamatjában to\ább haladt. 3 •

ÜR/.or Az úgy nevezőit k a r ó f o c a k , (Tab. XII. 1.) a' niellyeknck állások már a* természettől egészen rézsú­ tos, és rendetlen, hihetőleg'annál fogva, hogy a' fog váltás alatt a1 tsetsfognk hosszabb ideig maradtak vissza, tuhy’donképen a' fogak rendetlen kifejlődéseiknek követ­ kezései . a' mellyektől mindazáltal az nggöregséghen a' húgok köz falainak vastagodásánál fogva támadó karófogakat meg kell külömböztetni. Amazokat már n‘ fogvál­ tásnak hévégeztével lehet tapasztalni. 3szor Az e l ő z ö t t f o g a k (űbírfcifíene 3 ^ n0 a? hátulsó állcsontnak az elsőhez való aránytalanságától ve­ szik eredeteket, az által t. i. hogy a’ hátulsó áll lioszszabbra nyúlott az elsőnél. (Tab. X II. 3.) Emlékezetre méltó azonban, hogy ez, a* kopástól megkémélt előző fogó fogak a’ kilentzedik esztendőig mindegyre előre nyomóinak, azután pedig mind a’ mellett, hogy majd épen semmi elkopás rajtok nem történik, rágó lapjaik egymásra nem illvén, már többé az előrenyomulásnál fogva meg nem nyúlnak. — Mire nézve az illyen előző metxző fo­ gakon az aggöregségben rendetlenségeknek szükséges támadniok, minthogy a* szeglet metsző fogaknak egymás­ ra illő rágvégeik elkopnak, az alatt, hogy a' fogó- és részszerént a* közép metsző fogak is rágó lapjaikkal egy­ másra nem illenek. 4szer Az idókornak megismerésére nézve legjelesebb, és fontosabb eltérés az úgy nevezott k é t e s lovakon (Vhevaux begns) jelenik meg. F.zen kétes fogak szinte az igen tsekély elkopásnak következései. F.zoknek rágó lapjaikon a* kupák majd nem az a&g öregségig marad­ nak meg, mihez képest az elélt esztendők számát tsak egyedül ezen fogakr rágvégeiknek rendentúli hosszúsá­ goktól lehet meghatározni. I’ e s s i n á ' n a k véleménye szerén! e! kétes Xogak az elkopás . és előrenyomulás |,özl való. uiánytalanság’'

37 uak következései. Mindazáltal úgy látszik. hogy ezen eltérésnek igaz okát mind a' két álltsontnnk egymáshoz tahi különös irányzajában, és fekvésében kell keresni, a' mi által az álltxontok a* száj felé hegyesebb szögben állanak, melly szerént az elkopás főkép a’ zápfogakra hárumlik, a’ metsző fogakon pedig tsak igen keveset, vagy éjien nem is történik. Ezen uk felvilágosít mindent elannyira, hogy a1 fogaknak előrenyomulásokat épen nem szükség feltenni, a* természet ezen rendetlen folya­ mat jának megmagyarázása végett; ellenben igen nehezen lehetne felfogni azt, hogy itt valami módon uz előre­ nyomulásnak lehetne tsak helye is* holott ar fogaknak rágvegeik olly tsefcély gyurma veszteseget szenvednek. A’ végett, hogy a' kétes fogakból az állatnak igaz időko­ rát lehessen meghatározni, szükséges a’ foguk ajaklap. jaiknuk hosszúságát közelebbről ’s szorosan megvisgálui, és azon felesleges hosszúságot, a’ melly a' fogak rendes nevezet szerént a’ fogó fogukon 8 , a’ közép metsző fo­ gakon 6, é« a’ szeglet metsző fogakon 4 vonatnyi a’ ki­ lentzedik esztendővel megjelenő rendes hosszúságát meg­ haladná , számba venni, és gondolattal elvonni, az em­ lített rendes számon felől való vonatok számát, minthogy mindenik Hlyen vonat egy egy esztendő gyanánt tétetik fel, az a’ rágó lapok’ formájokhól meghatározott esztendők öszveségéhez adni, a’ melly sommából annakutánna a1 lónak igaz időkora kitűnik. így p. o. ha valaluelly a’ nyoltzadik esztendős kornak minden megösmértető jeleit találhatni a* rágó lapokon, a' fogó fogaknak ajaklapl mintegy 14 vonatnyi hosszúságával egyetemben , te­ hát a’ fogó fogaknak hosszúsága 6 vonattal haladná meg a’ rendes hosszúságot, !s e’ szerént a’ ló 6 esztendővol volna idősebb, m int, a’ mint azt a' rágó lapok mutat­ ják . tehát ehez képest 11 esztendősnek kellene tartani.

38 5>zör Az úgy nevezett tik ü lő d ó (Jtopper) és kar p r á g ó lovaknál az elragadnak szinte egy ehéreseft tá­ lalhatni. (Tab. X III. 2.) Ezeknél az 6 több izben gya­ korlott foglalatosságok által leginkább az első álltsont* togó és közép metsző fogai szenvedvén, a’ rágvégeknek ajaklapjai az első párkánnyal együtt kopnak e l, a* honnét a* rágó lapok formátlanok, a* kupák ugyan azon fogakon hamar elenyésznék, a’ honnét azután az idősebb kort az illyen lovaknál igen nehéz meghatározni, vala­ mint azon lovaknál is, mellyck köböl faragott: jászlokböl éfettetnok, minthogy ezeknél is a’ fogó, és közép metsző fogak ajaklapjaik első párkányikkal egyetemben erősebben kopnak el, és majd szint olly rendetlenül, mint az üköiődőknél szokott tapaszta!tatiu«

4. A" v a s t a g b ő r ű á l l a t o k (Pachydcrmata). A‘ v a s t a g b o r fi á l l a t o k * fogaikra nézve sok­ kal nagyobb különibséget mutatnak az állatoknak akár* melly neménél. Kzen fogaknak kiváltképen való minémü*egeik abban állanak , hogy a’ sápfogaknak rágó lapjaik jeles kifejlődésnek, nem tsak hosszúságokra, hanem még szélességükre nézve is; továbbá, hogy ugyan ezen rágó lapokon több tompa göröngyök találtatnak; továbbá, hogy a* zápfogak a* meLsző fogaktól jeles nagyságú kö/,tér által választatnak el egymástól, és végre, hogy ezen rendbeli állatok legalább is az egyik, de többnyire mind ík két álltsontjaihan metsző fogakkal bírnak. Többen ezen állatuk közül még nagy mértékben kifejlődött agya­ rakkal is biroak, mellyeknek mások ellenben egészen héjjával vaunak. A' vastag ború állatok nagyobb részé­ nek sokkal nagyobb számú záp f o g a i k vannak (mint: az E l e f á n t n a k és M a s t ó d on n a k , mellyeknél

39 az alltsontok mindegyik felében két, sói néha tsuk egyetlen t‘^y xáfffWg'i* találtatik). Ax fillhMÍOTok* mindegyik feléhen nagyobháru hót zápfog taialiatík. — A' m é l á z ó f og a k n a k számok pedig még inkább változó. V S e rI es d i 8 x n ó h a n (sus srropha) a' bet zápfogakttak nagyságok elölről bátra feló elannyira gyarapodik, hogy nz utolsó ax elsőt nagyságára nézve legalább is ötvens/.er múlja felfii. A/, elsőbb zápfogak egyszerűbbek , ol­ dalról laposak, közepeit pedig hegyesek. Ax utolsók, ki>áltkepen négy ? a* legutolsó^ és legnagyobhik pedig bet jeles hegyekkel bírók, melly hegyek közül az utolsó pá­ ratlan. és mindnyájan azon ftKíf hosszan szaladó bévagások által egyenetlenek, éá kissebb kiállásokat vévén magok közfii fel. A g y a r a k k a l mindnyájan bírnak, a’ melly ok sem a* zápfogaktól, sem pedig a* metsző fogaktól olly annyira távul nem állanak, mint a' u i er ó k o r m a álla tokmű. A" felső agyarak jelenebbek «z alsóknál* és a' Sertés disznónál inkább kifelé hajlottak, a/, alsók ellenben igen függőlegesen állanak. — A* V í* i l ó n a k (Hippopotamus) fogai a* Sertés disznónak fogaihoz igen sokat hasonlítanak. Az E l e f á n ­ t o k mind záp- mind* metsző fogaikra nézve szembetünőképen külömböznek miridon egyéb emlős állatoktól. A* záp f o g a k hosszuk, laposak* egyik oldalról a' másik­ ra igen keskenyek , és több elölről hátra felé egymásra következő rézsutt lemezekből képződnék, inellyeknek szabad rágó széleik rézsuttos bevágások által választat­ nak el egymástól ; és a* melly hévágasok ismét lapányosabb bevágásoknál fogva hosszat t rovatosak. Uyökereik nem mélyen hasadtak, de szélesen. A' m e t s z ő fogak hosszúdad hengeresek , hegyesek, felfelé kivölgytiltek , alól pedig boltosok, igen vékony, és gyengéd zomántz-

4»

Viilóval léven fődet ve. Szünet nélkül nmek, minél fogra kh ólt képen k o r i k ü l ö m b s é g e k r e mutatnak. A* t s e t s m e t s z ő fogak, és ar. a’ t s e t s a g y a r a k szamokra nézve az állandó, ugyan azon nevezetű fogakkal egyeznek meg, a' d i s z n ó k n á l ellenben négy­ gyei kevesebb, de szerkeztetettebb, t s e t s z á p f o g a k vannak jelen. Azon kívül a’ szokott rend szerént elosz­ latnak tsets- és állandó metsző fogakra, és agyarakra , nagyságokra nézve itten valójában szemhetünohhképen mint minden egyéb állatoknál. Kiváltképen pedig a* D i s z ­ n ó k r a és E l e f á n t o k r a nézve vagyon ennek helye. A 1 disznóknál külünüsen a* tsetsagyarak igen kitsinyck, a’ pótló agyarak gyakran rendkívül nagyok. Az Elefán­ toknál a’ tsetsagyarak igen kitsinyek, tsak mintegy hat hüvelyknyiek, holott a1 pótlók szünet nélkül nővén, egész 10, sót 14 Iábnyira is hosszabbodnak meg. Mind a z t, a’ mi a’ sertésdisznó fogainak számokra, kifejlődésekre, elváltásokra, és kopásokra nézve emlé­ kezetre m éltó, V i h o r g *) gyfljté őszve. A’ S e r t é s d i s z n ó n a k 44 fogai vannak, t. i. 12 metsző fogai, 4 agyarai és 23 zápfogai vannak, mellyek közül a' legalsók az első állban, az agyarakhoz esnek igen közel, és f e l e s l e g e s m e t s z ő f o g a k n a k neveztetnek, a’ legalsók pedig a’ hátulső állban kissebbek, és f e l e s l e g e s . z á p f o g a k n a k hivatnak. — Kevéssel az elletés előtt a’ hátulső állban a’ tsets szeglet metsző fogak, a’ négy tsetsagyarak, valamint a’ második, és harmadik zápfog a’ két felesleges metsző foggal együtt az első állban jelennek meg; mintegy a'harmadik hónap végéig a’ tsets többi metsző fogak, és az első zápfog ; a' hatodik hónapban a’ negyedik zápfog, és a' hátulső áll­ ban a* felesleges zápfogak jönnek elő ; az első esztendő­ nek végével megjelen az ötödik, a’ harmadik esztendőL. a.

h.

'

41

ben pedig a' hatodik zápfog. A* fogváltás a' hatodik hó­ nappal kezdődik a’ hátulsó állnak szeglet metsző fogain, az első esztendőben a’ tsetsagyarak, és a' két felesleges metsző fogak váltatnak e l; a' második esztendővel a* fo­ gó , a* közép metsző, és a’ három legalsó zápfogak; a' harmadik esztendővel podig nz első állnak szeglet metsző fogai , és a’ hátulsó allnak felesleges zápfogai váltat­ nak el. A* Sertés disznónak haladó időkorát pedig a1 metsző fogak' hegyeinek eltompuhisáből és nz agyaraknak , mellyek k i, és hátra felé hajlanak, hosszúságok és nagysá­ gokból lehel megismériii; a’ felesleges metsző, és a* fe­ lesleges zápfogak kihullanak, még pedig a" kanoknál ko­ rábban, miül az emséknél. 5. A z e g y l y u k á

á l l a t o k (Monotrcma).

Az e g y l y u k á á l l a t o k ' fogaik hosszúdad, la­ pos, nlalsony és keskeny szaró nemű egyetlen egy va­ lóból álló gyökér nélkül való eiueledésck pótoljak, niellyek a* lapályos búgokkal tsak lazau a1 foghússal ellen­ ben erősen köttetvén öszve, számos egymás melleit szo­ rosan álló függőivé# és egyenes járásokkal birnak. Mind a' két allnak mindegyik felén k é t, egy hátulsó sokkal szélesebb, de valamivel rövidebb, és egy első sokkal keskenyebb, de hosszabb kiállásokra oszlanak, melly osztályok egymástól közbevetett jele* nagyságú rés által választatnak meg. 6. A* f o g a t l a n á l l a t o k (Edentula). A’ fogak nagy mértékbeli külömhözók. Tnlajdonképen való f o g a t l a n állatok egyedül a’ T o b z ó s k a (manis) és a' H a n g y á s z (myrmecopbaga) és igen kü­ lönös, hogy épen ezen állatok birnak a* fogaik' pótfások \égett leghosszabb, és legmozgékonyabb nyelvel. —

42 A* T-a j há rn a k fltradypus)* és pá n
A' r á g ó á l l a t o k ' ’ fogaiknak elváltásokra nézve nz eddig tett vizsgálódások a1 dolgot még nem egészen kimerítők. 8. A z

i s z á k o s á l l a t (Fia hordó.Didelpbis Lin.).

A’ n ö v é n y e k k e l é l ő iszákos állatoknak mindég mind m e t s z ő , mind z á p f o g a j k vannak, de ritkáb­ ban a g y a r a i k . Sokan a* fogaknak egész elrendelé­ sükre nézve a’ rágó állatokhoz kö/.eli'tnek. — Ezen rend­ ben különösen a' h ú s s a l é l ő i s z á k o s állatokban legelőbb is az a5 C u v i e r által felállított a* fogaknak h ú s t r á g ó - áll- és g ö r ü n g y ö s z á p f o g a k r a való elosztások lel helyet. A’ göröngyös zápfogak széles, tompán hegyes koronával birnak, és az álltsonlok bán in­ kább hátra fele állanak, a* mellyekre a* húst rágó- és állzápfogak elő felé következnek, és keskenyebbek lévén amazoknál élesebb és hosszabb hegyiek is." Hátulról elő felé lassan lassan kissehhednek, holott a' l e g e l s ő k ál l -, a* h á t r á b b állók pedig li n s t r á g ó zápfogakuak neveztetnek. •

1

f

*

*

1

|

9. A" V é r s z o p ó v a g y v a d á l l a t o k . (Carmvora, ferae). A’ vérszopó állatoknak mindegyik állUontjokban majd nem kivétel nélkül több ■'& tetemes nagyságú m e t s z ő fogaik egy erős a g y a r o k , és számos zápf o g a i k \annak; a1 mellyek közűi az elsők az úgy ne­ vezett á 1, vág}' is felesleges zápfogak , ezek kiesebbek egyszerüebhek, és élesebbek a’ hát alsóbbaknál mellyeknek kivált a* legutolsóknak szélesebb rágó lapjaik vanuak. A’ tulajdon képen való r a g a d o z ó állatoknál na­ gyobb részint a’ m e t s z ő fogaknak számok rendesen

41

mind felül, mind alól egyenlő, és az áiltsontoknak mindegyik felében bárom találtatik, mellyek közül leg­ alább a’ közbelsők majd nem egyenlő nagyok ék formájnak, és rágó széleiken külömbféle képen kivágottak^ A’ külső többnyire nagyobb, hegyesebb és hajlottabb többé kevesbé agyarhoz hasonló. Az a g y a r a k igen erősek élőiről boltosán hajlót' tak, hegyesek. Azon állatoknál, mellyeknek záp fogaikszámosok , hibáznak, ’s ekkoron úgy látszik, hogy azok, valamint részint a’ metsző fogak is az elsőbb , ha bár kissebb á l , zápfogak által pótoltatnak, — A' z á p fo­ g a k n a k számok az álltsontok mindegyik felében há­ rom , és tiz között változó, holott még jegyzésre méltó, hogy a' zápfogaknak számok az agyarak számának szinto. valamit, a' metsző fogak’ számának is ellenében áll. To-. \abban a’ legnagyobb száma a’ zápfognak ritkán jelenik ineg mind a’ felső, mind az alsó álltsont bán egyszerre , és áltálján véve a’ zápfogaknak számok rendesen nem luindenik alltsonthan egészen egyenlő. A’ K u t y á n a k 42 fogai vannak; 6 széleiken három, tsipkés metsző fogai, mindegyik álltsontlmn; 4 kúp­ forma be , vagy kifelé hajlott agyarai, és 26 zapfogai (nevezetesen 14 a' hátulsó álltsontban), mellyek egye­ netlen három hegyüek. — Három hónap múlva elváltai­ nak a’ fogó fogak négy hónap múlva a’ közép, és szeg­ let metsző fogak, a’ három legalsó zápfogakkal egye­ temben ; öt hónap múlva pedig az agyarak. Nem ritkán mint a’ váltott mint a1 tsets közép metsző fogakat talál­ hatni egymás mellett, holott az utolsók valamivel bellebb állanak, és igy a’ váltott fogaknak tökélletes kifejlődé­ sek után is helyeket valami kevés időre még megtart­ hatják. Három négy esztendővel a1 kutyáknál fajok, és élet inődjok külömbségéhez képest a1 három tsipkés metsző fogaknak éles. széleik elkopnak, a*' szinte három

45

hegyű zápfogakon is először a* első továbhat pedig a * hátnlsó{|hegy elkopott, őgy hogy még tsak a* középső legmagasabb hegye {tűnjék! ki. 10. Á1 K é z s z á r n y u a k , v a g y s z á r n y k e z ü e k. (Cheiroptera). A’ • S z á r n y k e z ü é k n é l általjáhan a’ fogaknak három fő nemei találtatnak. Mindegyik álltsontjok'-aa rendesen két jeles nagyságú a g y a r a i k vannak m e t s z ő , és z á p f o g a k ellenben igen sokhan külömhüznek. A’ m e t s z ő fogak többnyire kitsinyek és he­ gyesek, a' felső állban nagyobbak mint az alsóban , és az agyaraktól legalább felül távol állók. Számok-igen váltó* Az a g y a r a k jelesen nagyok, hegyesek, és egyene­ sek a1 felsők, valamennyire nagyobbak az alsóknál. — Z á p fogak legalább is négyen találtntnak,mellyek közül az első és utolsó kis.schh a’ többinél (a' Denevéreknél). 'S az alsó állban nagyobb részint egy záp foggal több talált atik. 11. A’ n é g y - é s k é t k e z ű á l l n t o k (Qitadriwnana et llimana). A" fogak itt is metsző - szem - (agyar) és záp fo­ gakra oszlanak. Az utolsók éppen nem igen nagyok, koronáik szélesek többé kevésbé négy szegnek. *s rágó lapjaik nem szinte élesek; a’ sz em f o g a k (agya­ rak) kivált a* felsők, mindenkor valamivel gyakran jóval hosszabbak a' többieknél. A' m e t s z ő fogakról az' ő formájok és nagyságoknak nagy külöinhségök miatt alig lehet áltáljában egyebet felhozni, mint a zt, hogy az alsó állban öszvesen legfeljebb hat, a' felső állban pedig áltáljában véve négy metsző fogak talál­ tatnak.

46

A* m a k i (fjctniir T«in.) ;ilí;i!j:iu véve sokkal gyen* gébb metsző fogakkal hír a m a j m o k n á l * kiváltké-* pen pepiig a* felsók igen kitsinyek. A’ a zent f o g a k , jelesen a* felsók igen hosszuk oldalast öszvenyomultak * tígy hogy annál fogva első* és hátulsó éle* szélok legyen ’s azon kivííl hegyesek. — A’ felsó nllhan mindenkor hat z á p f o g a k találtatnak, nz alsóban többeknél t.sak fit; A* két első zápfog hármaglatos felül keskenyebb * mint alól. .Már a* második felsó záp fogon felülről, és ha­ lóiról tetemes kiállás láttatik, iC melly a' harmadik zápfogon jóval hosszabbodik* A’ m a j o m n a k , és az e m b e r n e k a* fogai a* m a k i é t ó l kiválíképen a’ következendő bélyegeknél fogva külömhöznek. Mind a'’ két álltsontban mindenik oldalon kivétel nélkfil két szorosan egy más mellett álló és nagyobb m e t s z ő fogak találtatnak, mellyek inkább vésoképííek, felül valamivel nagyobbak mint alól. A' s z e m f o g a k vastagabbak * oldalast kevesbé laposok . \ s szinte kexésbé is élesek. A’ z á p f o g o k kozott az elsők többnyire szinte kevesbé hegyesek. —• A* szem fogak . kivált a’ felsók főképen a* P á v i á n o k n á l igen nagyok , lígT hogy a9 ragadozó állatokéihoz legyenek hasonlók* n‘ többieknél sokkal kissebbek * legkissehhek pedig és legtompábbak az e m b e r n é l . —Az e m b e r n e k 32 fogai vannak mindegyik áll* tsontjában 16. Kzek a* felső állban elosztanak • 1szór. Négy metsző fogakra az az: a) két közép vagy nagy - b) két külső - vagy kiesebb metsző fo­ gukra. iszor. Két szemfogakra. 3szor. T íz zápfogakra, mellyek ismét a ) négy zápvagy kissebb őrlő és b) hat őrlő - vagy nagyobb őrlő fogakra külömböztetnek meg. Kzek közül a' legvégső kel tő különösen még b o 11 s e s é g fo g n a k is nc\üzletik.

47 ííz alsó állban a fogaknak elosztások szinte e/tunk hogy a' nvm fogak helyett ugyan azok agyaroknak mondatnak. A" m e t s z ő f o g a k az álltsontok' közepén állanak, éles székiek , és kívülről valamennyire boltosok, belül­ ről pedig öblösök, hárpniszegueki itt ott, bárom rn* vatusok. és ezen rovatoknak . megfelelőiem bárom tsi|ikések , mellyek lassan lassan elkopnak. A9fognak nyaka vékonyabb; gyökere egyszerű. A’ s z e m f o g a k n a k (agyarak) koronáik kiipform ájuak, \égök kerekdeden wgy valamennyire élesen is hegyes, kívülről boltosok belülről pedig hosszttdad ki­ állásnál fogta két ösxve nyomult lapokra oszlanak; * metsző fogaknál nagyobbak és erősebbek , és lapjaikon zomántzal hosszabb térre fedettek, mint a* metsző fogak. Az ő r l ő vagy *z á p f o g a k az embernek lég na­ gyobb fogai. Koronáik itt olt kiálló hegyektől, és otneIcdektöl egyenlőek, négy szegletuek, 8 inkább szélesek , mint magosak; gyökereik több inkább ktiJön \nlt mint ösz\e nőit ágnak. Az ügy n e v e z e t t k ö l t s e * ég fogak kissebbek h’ többi zápfogaknal . knlömben ezekhez mindenben ha­ sonlók* A' t s e t s f o g a k n a k j ö v é * ö k a* születés után a* hetedik hónapban történik, ritkán korábban sőt gyak­ ran későbben. Legelőször az alsó közép metsző fogak bújnak k i , annak utánna a* felsők nem sokára reá. a’ kissebb metsző fogak., Ereket követik a* zápfogak, előbb az alsók, utánna ar felsők, későbbre pedig jön­ nek az agyarak, és szem fogak. Az idő mindazáltal, zC mell) ben a* fogak jönnek, igen határozatlan. A" m á s o d i k f o g z á s az első őrlő fogaknak jővegükkel kezdődik, a* minek rendesen hatodik esztendő• •

40

ben van helye. Ezután vállalnak el az alsó közép, illan­ na pedig n* felső közép metsző fogak ; a" nyoltzadik esz­ tendőben váltatnak el az oldal, vagy is kis metszőfo­ gak, a’ kilentzedikkel a’ zápfogak; n* tizenegyedik, vagy tizen kettőóik esztendővel nz első őrlő fogak; és fsak *’ tizennegyedik esztendőig fejlődnek ki a’ második őrlő fogak az agyarak, és a’ szemfogak. — A’ böltscsség fogak pedig tsak a1 tizennyoltz, éx huszonnegyedik esztendő közt sőt még későhhen is jönnek ki. — Minthogy a' fogak megjelenésükkel tüstént hasz­ náltatnak , tehát hegyeik is lámánként elkopnak. — A* fogaknak ezen elkopása közöl, P r o c h a s k a (annot. arnd. fás. 1. Pragae 1780.) egybe hasonlítókig jeles vizs­ gálódásokat teve. Legelőször is a* metsző fogaknak három tsipkés rágó széle változik el egyenesre, a’ mi a* tsets fogakon a’ második ar váltott fogakon pedig mint egy a’ tizen­ egyedik esztendőnek végével történik. Erre a’ zomántz való is eddig megkéméltetve lévén kopásba j ő , n* rágó szél ez által raegtompnl, és n* fognak első, és hátulsó széle közt. egy kis sárgás sújtás, az az a’ fognak i i i c zételenné lett tsont valója jelenik meg. — Ez a’ tsets metsző fogakon a’ harmadik és negyedik; a’ váltottakon pedig a' tizennyoltzadik , és huszndik esztendő közt lel helyet. A ’ rágó lap, és a’ sárga barnás rézsútos sujtás mind inkább szélesebb leszen, ez szerént a' tsontvaló maira kopik el, úgy hogy a’ tsets metsző fogak kihulttokkor már ollyannyira szélesek, és kopottak, mint a' váltott metsző fogak a’ harmintzadik esztendővel. Az agg öregségben a* metsző fogak koronáik felényit sót két harmadrészét is vesztik el eredeti mngosságokhól, a’ mi által felniről egészen széleseknek látszanak. Mint hogy pedig nz alsó metsző fogak n’ felsőkön belől fek­ szenek , tehát a* felsőknek belső, az alsóknak pedig

küUo lapjok egyszersmind tetemesebben kopik el, úgy annyira, hogy nemtsak a’ tomárte, hanem még a’ tsout való maga is sokat szenved a/ által, \ szem fogaknak és agyaraknak legelsőben is hegyek kopik el, minekutunna a/., majd nem egészen zomántz -valóból ahait , megtompult volna, a* /.omautz vaInhak elenyészte után mindjárt eleinte a’ tsont valóból egy barna pontocska tűnik d ó , a* melly lassanként fel hold formájú, és mind inkább nagyobb, és szélesebb leszen. A* lsets szem fogakon, és agyarakon, mint hogy ké.sóbben jönek ki. ezen barna pontotskanak elsn megje­ lenését mint egy a’ negyedik esztendőben tapasztalhatni, a' váltott fogakon pedig gyakran mar a' huszadik esz­ tendőben ; 11 félhold forma lapnak megjelenése mint egy liarinintz esztendő korul latszik, a' melly a' hatvanadik eszlendeig tetemesen gyarapodik. Az elsőbb zápfogak közii! . az első az alsó altban Szinte úgy kopik e l, mint az agyarak , a' második alsó zápfog a* két felsővel együtt valamennyire másképen, az ő külső hosszabb licgyök ha­ sonló módon változik, mi ut az alsó és első z*ipfognak, ás agyarnak egyszerű hegye; a’ belső hegye pedig ugyau azon módon tsak a' bar mini zadik esztendő után változik meg. Az ez állal támadó fél hold formájú foltok az ő hegyeikkel egymásnak ellenébe allanak , és tsak ötvene­ dik . hatvanadik esztendő után folynak egy nagy félhold formába öszve, a* közép zománlz hegynek elenyésztével pedig, az egész rágó lap sárgás színűek, és rónának látszik. A’ hátulsó zápfogakon, és az ezekhöz formájukra nézve atyatiságos tsets zápfogakon, ugyan annyi sárga pontotskák jelennek meg a* hány zomántz kiállások ta­ láltattak rajtok. Kzt az utolsókon mint egy a' tizenkettódik esztendővel, az az kihullások idejekor tapasztal­ hatni ; az első a és második állandó zápfogon tsak a* har-

mintzadik, vagy negyvenedik eulcjidó után; a* harma­ dikon pedig, mint hogy ex igen későn jelenik meg, még sokkal késűhhen. Mint egy a hetvenedik esztendővel, a* lassanként mint inkább szélessebbé lett pontok egy gyűrűvé folynak öszve, a’ mellynuk közepén egyzomántz bütyök találtatik.

A* Rajztáblák* magyarázatja*

I. Tah. 1. tsctsmetszőfoga a? m a r h á n a k a’ szájüroglapjától. 2. ugyan azon fog az ő ajaklapjától tekint­ ve. 3. váltott fogófog nz. ajak lapt ól. 4. a’ száj üreglap­ jától tekintve. 5. maradandó (elváltott) első hátulsó állzápfog, melly jóval kissebb a' tőbhi zápfogaknál. 6. ötö­ dik zápfog. 7. ugyan annak rágó lapja. 8. egy esztondőt marhának hátulsó álla, mellyen valamennyi metszőfogak szembetünőleg vékonyabbak, ’« keskenyebbek a* vál­ tott fogaknál. 9. egy a* második esztendőben lévő marhá­ nak hátulsó álla , mellyen a1 fogó fogak el vannak vál­ tatva, a’ többi metszőfogak még tsetsfogak. 10. egy az ötödik esztendőben lévő marhának hátulsó á lla , mellyen a* fogó fogak a’ belső, és külső közép metsző fogakkal egyetemben elváltatva, a* szegletmetsző fogak pedig vál­ tóban vannak. 11. egy közel tizenkét esztendői marhá­ nak hátulsó á lla , hol a' koronának rágólapja kerekded formát mutat, kivölgyiilvc, és elő éles szélűnek látszik. 12. egy 14— 16 esztendői marhának hátulsó álla, hármaglatos formájú rágólappal, és tompa elsószéllel. a’ ki völgy ülés elenyészet 11 II. Táb. 1. kifejlődőt tsets fogó foga a’ j ú t i n a k nz ajaklapjátől. 2. ugyan nz az ő szájüregi lapjától né­ zetve. 3. váltott vagy is maradandó fogó fog nz ő ajak­

52 lapjai ni. 4. az ö szájüregi hiújáról 1okintve. 5. egy ujjón elletett báránynak fogzatja, (©cbif}) mellyen a* fogó és belső középmetáző fogak már kifejlődve látszanak, a’ külső közép, é-S a szeglet metsző fogak pedig még ki­ csinyek, és tsak Iiegyóknél fogva észrevehetők. 6. egy esztendős báránynak fogzatja, mellyen minden metszőfogak tsetsfogak. Kgy két esztendő* (kétlapátos) juhnak fogzatja, mellyen a’ fogók mint elváltottak szélesebbek a' többi tsetsmet.sző foguknál. #. egy a' harmadik esz­ tendőben lévő (négylapátos) juhnak fogzatja, mellyen a* fogókon kivűl a* belső középmetsző fogak is elváltattak, vagy is maradandók által kipótoltattak. 9. egy negyedfii (hatlapátos) juhnak fogzatja, mellyen még t*ak a7 szegletmetsző fogak jelennek meg mint lset# fogak. *10. egy ötödfu (nyoltzlapátos) juhnak fogzatja, mellyen minden metsző fogak elvaltottaknak latszanak. 11. egy liatodfú juhnak fogzatja, mellyen valamennyi metsző fogaknak első szelők rónának, és élesnek látszik, a7 foghús vissza húzódik, és a’ fogak' koronái mintegy hosuzabbaknak tetszenek. 12. egy hetedfii juhnak fog­ zatja , hol a’ fogók tnorbát mutatnak. 13. egy közel nyoltzadfu juhnak fogzatja, hol a’ fc&orba a fogókon még szembetűnőbb. 14. egy közel kilentz esztendős júlinak fogzatja, mellyen a’ fogó, és középmetszó fogaknak koronái kitördelve jelennek meg, és a* tsorbulás a* többi metsző fogakra terjed. *15. egy Korul belől 10— 12 esz­ tendős juhnak fogzatja , hol valamennyi metsző fogaknak koronáik kitörve jelennek meg, és már tsak gyökereik tannak a’ fogbúgokban. 16. egy jűhfejnek tsont\áza. 17. egy marhafejnek tsontváza. Külömbféle

I ó f o g a k.

III. Tab. 1—6. A’ tsetsfogaknak olváltása. 7. tökél­ etesen kifejlődött 30 vonatnyi hosszaságú ló metszőfog,

53 mellyből négy átmetszett lapok vannak le rajzolva, melIrek ar rágrilapok’ négy fő formáit a* mint a/ok ív ló­ nak lassankénti korosodásává! jelennek meg. képezi. \z e l s ő k e r e s z t m e t.s z é sr I a p j atojasdad formát m utat, és megjelenik,ha a* szélek lekoptak, és a’ ku­ pa egészen elenyészel t. A* m á s o d i k k e r e s z t m e 1s ü é s l a p j a kerekded formájú, és a‘ lovat hat eszten­ dővel idősebbnek jelenti, minthogy minden esztendőben egy vonalnyi vásott el a’ fog* gyurmájából. A‘ h a r m a ­ d i k k é r es zt me t s z é s " l a p j n hármaglatos formát m utat, én a/, illy fogó {fogakat mutató ló ismét hat. esztendővel idősebb lelt. A* n egy e d i k k e r es z 1 in e tx zó és l a p j a visszás tojásdad vagy két szegletű for­ mát mutat, *s a’ ló már az aggkart érte el. 8. egy záp­ fog. í). a. b. két szemfog. 10. egy tsets metsző fognak koronája, mellynek hátulsó lapja elvan véve, hogy a’ közel három vonat nyi mélységű kupa látszassék, melly ojjry esztendőnek elfolyása alatt elvásik. 11. keresztül metszett hátulsó álli metszőfog, hol a négy vouatnyi mélységű kupa a* koronába hézárva, melly közel három esztendő alatt, elkopik. IV. Táb. 1. ejíy három esztendős tsikonak hátulsó álla, mellytől minden lágy részek a/lat ás által elválasz­ ta la k . Fekvése szerént a* közepén egy vonat vagyon , a* inellyig a* felső első lapjának tsontlevelo elvétetett, nsry hogy nz alatta lévő foeak megmexitelenítotve látha­ tók. a) a‘ fogófog mint pótló fog, melly már a’ tsikófogat kitolta, ’s kipótolta, és a* melly mind az ó első, mind a? hátulsó szélével vasalásba jött. h) a' még fenn­ lévő tsets kö/.épfog. e") még meglévő fsetsszeglet fog. d) egy pótló fogó b. tsetsközép fognak melly utolsó amaz által elnyomatott, és kipótoltatott, e) egy még igen kipőtlő s/efi;letmelszó fog, melly a c. Isetsszegletmet.szó fogat kinyomandju, és pőtlandja. f) egy agyar, mellynek

54 még 1ru\U koronája \an kifejlődve. melly fsak a* már négy esztendős lovaknál jelen inog. g). h). i) három a’ felső tsontlevélhen támadt lyukak, mellyek lassanként nagyobbafcká lesznek és a' mellyeken a’ pótló fogak kiiníjnak. 2. a* hat ló melsző fogak. a* két avarral együtt, a' fog vályútól megfosztva , és kéve formán egymáshoz sorozva a* hátulsó lapról. V. Tab. 1. egy esztendős tsikőnak hátulsó álla, ho­ lott a* fogófogakon a’ kupa elenyészett, a* hátulsó ^és első széle a" közép - és az* első széle a' szegletmetsző fognak elvásottnak látszik. 2. egy két esztendős lónak hátulsó álla. 3. hátulsó álla egy harmadfő lónak. VI. Tab* 1. egy negyedfü lónak hátulsó álla. hol a’ közép metsző fogak, már elváltattak, a’ tsetsxzegletmetszőfogak még megvannak, és a' fogó fogaknak első szelők elvástak. ‘2. egy ötödfií lónak hátulsó álla, mellyen már semmi tsikó fogak nintsenek hanem ezek már maradandó fogak által kipőtoltattak. 3. Kgy ötödfű Imiak hátulsó álla oldalról tekintve. V!?. Táb. 1. egy hatodfű lónak hátulsó álla. 2. egy hetedei lónak hátulsó álla. VIII. Táb. 1. egy nyoltzadfű lónak hátulsó álla 2. egy kilentz esztendős lónak hátulsó álla, IX . Táb. 1. egy kilentz esztendős lónak hátulsó álla oldalról tekintve. 2. egy tíz esztendős lónak hátulsó álla. 3. egy tizenegy esztendős lónak hátulsó álla. X. TaJ). 1. egy tizenkét esztendős lónak hátulsó álla. 2. egy tizenhat esztendős lónak hátulsó álla. X I. Táb. 1. egy tizennvoltz esztendős lónak hátulsó álla. 2. egy húsz esztendős lónak hátulsó álla. c) egy huszonhat esztendős lónak hátulsó álla. X II. Táb. 1. hátulsó állszél az ő lassanként! meg rövidüléseivel. 2. hátulsó állszél tökélletlen fog kifejlő­ déssel. 4. elő/.ött metsző fogai egy félvéru fajta lónak.

X III. Tál). 1. a’ metsző fogak’ alsó oldala az ó lassan­ ként i cl vasalásokkal 2. A ) a' hát alsó áll’ fogainak állasa (a’ rágólapot belőlről tekintve} egy ükölődő lónál, a’ fogak a. b. kívülről a’ rágó lap' felénél tovább elvannak vasva, a fogak d. e. pedig tsak a’ kupanyomig a’ szeg­ let metsző fogak nem is vásottak. II) ugyan azon fogak előírói, és kívülről tekintve, f. és gben a’ vásott helyek legszembetűnőbbek: i. k. hasonlóképeu nagyon elvágtak, a’ szeglel metsző fogak h. és 1. semmit sem vasaltak. 3. egy ló fejnek tsontváza, X IV . Tab. 1. maradandó agyara a’ d i s z n ó n a k mel­ lyen a’ gyökér még nintsen bézárva, "s innét a5 tökéiletes kifejlődést még el nem érte. 2. a) hálulsó áll’ bal fele egy két esztendős disznónak, mellyen a* fogók és kö­ zépfogak előre nyújtottak, és valamennyire tompák . a’ szeglet metsző fog a középmetsző fogtól elálló, az agyar az ó hegyén egy kissé hegyes, a' legalsó, vagy is fe­ lesleges zápfog az agyaraktól, és zápfogaktöl távulabh á ll, és a* legfelsőbb zápfogak az ó rágólapjaikon különbféleképen egymásba kanyarodott, rántzuemű, zomántzlni! álló zordonságokat mutat, b) bal első áll fele ugyan azon fogzatnak, mellyen tsakrfuost vallattak el a’ közép fo­ gak ( ?s mellyek a* disznót egy esztendősnek jelentik) a/, agyar sokkal nagyobb, ’k jobban kifelé görbült: az alsó zápfog a1 többiekhez van mellékelve. XV . Táb. 1. háromtsátsos elváltott fogó foga egy k ut y á n a k az ajak lapja felől. 2. fogó foga egy kutyának, holott az eh ásatásnak következésében már tsak kéttsútsós. 3. három tsútsos váltott középfog. 4. ugyan az, már tsak két tsútsos. 5. kifejlődött maradandó szegletfog, mellyen a* külső és vastagabb hegy még vásulatlaiu 6. ugynn az jól megtompult heggyel. 7. tükéüetesen ki­ fejlett agyar ép heggyel. #. ugyan az már megtempult heggyel. D. negyedik zapl'ogu a hátulső állnak . a mel

íven a’ három tsútsok még változatlanul látszanak. 10. a’ tstíl sok valamennyire. lt . ugyan azok már jól ©ha­ súivá, 12. ötödik zápfoga a* hátulsó állnak, mellyen a* három tsút.sok még változatlanok 13. azok már többet és 14. jelesen megtompulva. 15. negyedik zápfoga az első állnak éles. 10. tompa , és 17. igen tompa t*utsok~ kai. ÍS. a) a* hátulsó áll bal fele egy | osztendős kutyá­ nak, mellyen a' metsző fogak három, az agyarnak he­ gye , és a’ hét zápfogak tstiUaik még változatlanak, b) az első all bal fele ugyan azon fogzatnak, mellyea tnak hat zápfogak fordulnak elő. XV I. Táb. 1. a) az első áll hal fele egy közel négy esztendős kutyának . mellyen af metszőfogak’ koronája már jő formán róna, középeit egy barna pontal az agya­ rak valamennyire tompák , és a' 3dik 4dik odik záp fogy­ nak tsütxa jobban elvásuha jelen meg. b) ugyan azon fogzatnak első all bal fele. 2. a) egy 14 esztendős ku­ tyának hátulsó áll’ bal fele, mellyen a* metsző fogak rö\idebbek, és mint az agyarak jobban elvásva, a’ Sdik 4dik és 5dik zápfognak hátulsó tsutsa igen eltompulva, a’ középső és legmagasabb taittsa is rónán jelen meg. bj ugyan azon fogzatnak hátulsó áll bal fele, mellyen a* 3dik zápfognak tompa tsútsai szembetunőképen látszatnak; a' negyedik és hatodik keresztbe állított záp fog három tom­ pa tsiitsot mutatnak. 3. egy disznőfejnek tgontváza. 4. eirv kút vafejnek tsonUáza.

------,

Ü JT .

*

\

///:■/

f

ír.

í 7.

r. tv.

■ ---- 1

/: ////.

f .jy

F.JC.

i : x/.

I

r .iZ m .

F 7 JV

r z tT

M

u

t

a

t

ó

T

á

b

l

á

j

a

a1 fogak’ szám ának, jövesének, és elváltásánuk a’ használatos házi emlősállatoknál. V T i r t i n w l M » n > n t ' J iW ftf.

á lla t

I i J m Jc

í It is 3 i

i *

is h It 53 ::2 ií J lL J

LvU a

Hj»r»•»

7— U

j ■ 5 s a

I

U‘ r

&

ifi

rí *

I n •>«wl«i

1

**» r

UrUM < o t.

«-u

11 ••fi

♦— X

A > o k n .il

1-4 1-11 *ttr túl

•-II

*

4i—* « * > (•

UU»nMf

li—

1*

ÍJ il SS

•* U in *4 ik

K a i ym

»— *M fCIU«ÍW *4 t

< IM

11uv

S

s k «M f

•4.41*-

kaim *

i — M * t f »|

trttf*lián

wtlr»' S.iik k ill| «

h U H Ii*w irr»tfk<«i

M u t a t ó a' hor

ó i d ő k o r a’

Ess* lendök

T á b

bély e g e in e k

i r * j 1

«««u»ti i>«^ kiifjl

\ *

A

«« «rmmUuV i Mfltp % •««, »«■'*“<•«•!•»

» > /* •* r W j io . « • »

It ik t A ik

U titM * J l

palaak \* i . . i . / « f * ^ | ^ J i t « J ~ i a k i A k « M f « m f l M t U tm y t ______ V í i T , i UJA « • M i l i l w U n í U a n i m i»# k i

* k iiiiA k a #i.«>»iu*kUgt.Uf *4a'.. r^i | ^__

r«gafc K l ^ l . l l l l l U l p M

M

«m .

XII.

r«c > k «* L t * m » * .» > .k , t ^ l « | i ..r » í .t k » U . i * r n l « - ir> i l m . 4 « 2 c.< rr*i|«*l k i ln l f . u i i . k «J.* t m a a n < n á < H » * i t k « U . ’• M » k i i i l l « * l . l j » k . \* i u i > ( > | * U t k r « u MM* l » » j.» ik « N W l k , fVr i ‘ M IK r i i i . . i i i / rt<» U i | k t v t k > ^ 1 U t k a N * . V v'-ítk » .« l* r » i t i *1 m cJaa m’ J & k L a l !* • -£ •' **»k k l4 k i, m t n i k t l t t x . / . i u 4*± áll*.

IV • ,

n « l» ik * l, j ; M r iif V iit U ' k ( u i / « c A l-*TVnl

A' lo tV iiiltc iÍM ik

A* k »i.t*«í iffa ik fn|nti|ii f*lllef*»»k t. kupi* laultlidJk *'

l.^nk 4

(tp A h tk U k «

* • is ja r a k « • m «.t.k

1i

ne7-11 k o

»’

Cl

iic»tr-tl*n inlti kift^. <«’ »tvliin<«wiV»|ikiik ,x

l l l f . t l i t j f . i . j i i n «,* k l f i t

. A » ' í«Vfc f H I*1*4ih0» k H M

M « l « t k •H A i t . m i | j i / j L m*4 >ik~Ak k k ^ m l u k í l m k ,

*J»-

« ) ( « ■ > . k Itf M M n V

U li^ n iL .

AWltW-ír t*p>(*vii%,l k«(«Sk•bMtwWl, MM
é || d k

w .

kf t » l V W t f t u

Ic á n a k . 4* a' k l i í f , «a to*%UIl 4h f l J l u l .

a r « » / « i a n U 'j t k m‘ * t . 4 » « f : n » k -a* «* jru * w ia k . *c * W a llrn k a w i w v J M i i

i« m

»

l i p i t j i U i . A/ a«yar*k o l i ^ j la a iM ^ ik k a laauxk

a» A : I rt|raU| > »lk -»»k n « l r u ^ « , r « i a « l l | U ( * k i ö l - Av B » 4 l i l m » * > l « p i k m*M I « J m A . U | . A* ( i | t i r » ( i k ü M iakal.% i i i* r i M « i » li « t k , w<#» n j i i i l a# a* k ^ a k i l k t « U i « t ( l * f Ik «m« r» n .. A A *' kkMM lVw . ( u f i m ta k a ^ r ' » « A A* k«r-*f«<* k U a ^ k k l r « « , » mrx*k c -n a a lo iik r a m i •’ a t H l y a r a k « » j» » k « t » n k I m i i k

; l a d k t a ü ű r ^ a ».k :3 ^ 5 5 H r t ^ S ^ ^ »U ,> .ik M -.i.J c . II il«a«#k «..« tajMiadak: K * iA / ila m*» ••’.j: I í I i m I * . A i a ^ i r i k o l n n m ^ ira

M . t . í f f i x i o i i l ^ p k aaiüái'.•»» » k t t ♦ li f i i l. A » l y i i . k i » t | « l ^ í i k ^ k XVI.

2

XVII.

-í

XXIII. X IV

'■A-

HlK«: J.

i l h i k bfi.C*;im n o n n r « l i i . A i l i n l M i k , 4a ffffw ii im iy k * * a || k' n .. **■<■^^♦1. A* k < )(«M «i< ^r< f '<. i| w « » im « k t • • iC t K it r«r í g d t l i u t . A' » r v l» H * ^ u / .r ,r ,l« > k k iy .ik » r w • ’ **‘ k «*rU**14lr A# > p , r U k .« » * e #V«# l m H fiyrM k. A' a y «fl»..M r o t i (.)•« (! « ' b|«J(i«A n i t f U / m k lIlM ilik , a« «* uUi<3aak«r*> « « !»

*

1*1

Mf>> <1.

i ú» « *o

1 1

XX III XX IV.

m i Ix n iiV a a k k * lu u ik ;

i x x v l u lI

.»' k » j * f > .
a x * * U i a » a la * 4 l n * k * k » k

r ig u

U jja ik

n+x

<* » r r > t i i i i i i « f r f « k I n r n i c k l i a i k , a ' ■ « < > » i f i( :i k U a o i i k . *• i li « r * iT < > b « l . ii» ililw ^ w M i| ik U .»

Hfjiwik «twfk . ** »*

Ko*l
l ü i a r f | l » / * « iA £ * iar>k . l u t u u t l« « (t > 7 t l l li iM lW ir ílH 'i

j> f t | ( r r g a c a lik ,

l l á r » i v lil<.i n y d li^ ik , k»r.i íirr»»jr fi(x\| U lolt aja klk.

a a' f«f k «u «

É

l i l i * n p i k f t k , a* f«V ',f»»**k* H í l l t M f * * ' < < > 1 i p i r i lj b 'l n i l í S í (k

X X V . . A* (t|ui«|iJt t h m t u j n M

!

U|Ml 4IU IA-

»* Mi»'U*ulMf Mini •: J.

•*tk>Z±___ __ ________________ _______________

\*

XXII

i i m < » v l< iw / iH rti> .

.1 Mii«i.í(v;ik,
KarvkiM i»v* h|
XX. XX I.

i *5 u

l« n if c .

K .iu iiiji h n U W i n » !•»»»*•• n u i i i m k . A ’ H i r a r «<« J n t l n l i i k l I A U i t M u k * M u M m t w i fapdklaw

k u iW id rno l»^«k. a* ii<Í»M«|i«k ai«o?a a*

A '7 i v * -

ru£nk*}ifc I » j t t 4 i 4 , M k x ^ f t H t i i i u i k i i i i l i m l h t i ; i*' l u f i t , r t. I ( , ..„ « t « k « i 4 t - ' + j » f t ± k u i m t . A ' *jr-(; l r l i » / o i . í i i » i * j « l i i k d » « ^ * : * k . k » | ...k a > f x i l . L • • t l ; i k ; i u i u i r i l > • « # » •« ** « l f M k .

V'

» |lll|lk

1 k l l a l # i l l i a k r < i< / iy ii k e t ik i»# á l* M 4 w a U l i w k , a* k ( « t y M * N i 4 > i * k U k i n k i W i k k M i r k . a ' i i i l l < l n H i f > ( > ; i k ' n ^ » l » | .. k m k ii« W * » « p 4 k i n l i | i i r < > k k i > ^ V * 1' i " ' n ' k A k ir* y «4 > ■ a « i;l« * l l i f a l t a k i ú k . ■ • i i « W l Í A k a U > ^I| n ^ ■■rlta ilf t y l la « U i » a y «]la < * * k . A i i f j u ^ ___l>..«W » » t » k < ’ » ' . . k i m l w « í n w k k w . n u J i t U f t H l i

«

i < j« V A ' * « v l i i i » r « u t ó ^ * k «1 «* li./ n k -ti t o U * 41a#4 s • ' J fk lM liu | A y •»<«. «* k it N & yl>a cN W i^tk . íc ^ it iU b u k i«|cI Ti ;J«<

^

A

* i > i 4« a • a ^ r t a a l n * .

n il.ill» k , M

< il* A ' d m U i f**n i| r > f >lhi ((*« iíaa V « ' r «c «(> i l i iir( k4 «f|' «a » > r K l « ! i « a l » j l f r ^ i k

MII. i Im

Ik»JV»k

1 k i l a k é i j M l i y i l n i la a* l*)>l lakait k n * k »in > ij * 1 . '* i •« rf M N M a ( y l(i|*é^k.k. in )áé A - k . A *i i lM b í i M uUjpf «»-» M * i(W < M lm ^ i a n l g í « w l t l « k « f « k w M ak I.M»|«kla l o > . m »v>r«tJc t tti|«k.

kia*|««
^UlUlHdkV »-

k i . • • * » i « d j i r t » llK r *< « k .< li« I . . • ! « l t j * a a k k L « y -:A « 4t U H l l t l ú l ú U t l .

54: 3. * ktnt««».

...U Ífíc. «• »' W lf íU M lIlM ÍM»k I* ♦l«a*»»tk k»|. V .I, «|'
x w S f t M k- i-H O i .U U. t .i k .. .• l n i 7 M **-------------* < i K i > « k■ t i n i“k ---------------4 m / » « i t« ., ,\jr A * » U » *» ■ > *“ » k* i v .m U r i i i l m i l * M . k a * U i W.*kk » < * r .» a . » * M J » '» k . . i . r * * •

K4ik fíiw k , « k' i t i U «• « í» 4 m i n -

i ^ M k «IW fH A . k i a m ItiN ilú l i | n » ! U b lim k ; K M t e i l l i f « o t k k » l l W I l k «1 k a i * i . l * A B * | k l l > f U i « k * Í I ( | . V ( M | l H l M « w < V . t < l a M k a»«k«i

A' k i n i u k»i Ili r .v '» r « k U m a I m i

ihm ^iíT?T^T*MrT^Tr^^íy»r«TiT»*Trr*«€it»<■

• < ;ll(llk M 4 K lllM llIk I.

*•..*

A t « U ír * « lf n ( » ir t i« i '

A « M ik

i »

ír n d iV k

<•¥ > »* llllt M «< lM lD I^ U | k k

3Aílí»rtliné, >*- HMJJ »•»<•*•<*v*•*'J »W « *~ k.

fogakon.

a

Fttr

Kor

.1* » l* l *v."' '• i*'

k * M lk » « l« a i| |

á j

1

M ii» 4 i* M i > M Í i f * < (> 4 i i* i.ill

M fnliy«k.al m l a l M k » a’ ki«i|>, 4é n u k n n l i r i f i f i k U m tf| k ilM ik .

a' k a in k * hI I I u i U j* a J » « i ^ t l i | . ) { i l M U ilh ik l. i . i n W l y l c a l i!. .. .;■ .**.I

k »# « r . » M » / i iá­