Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzat

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

1

SZMSZ


SZMSZ

BEVEZETŐ Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e szervezeti és működési szabályzatban részletezi. Jogszabályi előírások: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései • A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései • A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései • 16/2013.(II.28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatásról, az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A szabályzatot az intézmény vezetője készítette el. A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, a Szülői munkaközösségnek és a Diákönkormányzatnak véleményezési joga van. A Német Önkormányzatnak és az iskola Fenntartójának egyetértési joga van. I. AZ ISKOLA ALAP ADATAI 1. Az intézmény megnevezése: Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2. Az intézmény székhelye és címe: 9421 Fertőrákos, Fő u. 236/a 3. Működési területe: Fertőrákos Község közigazgatási területe 4. Alapító szerve: Német Önkormányzat Fertőrákos 5. Alapító okirat száma: 226/35/2015 6. Fenntartó és működtető: Német Önkormányzat Fertőrákos 7. Tel/fax: 99/530-000 8. E-mail: [email protected] 9. Adóhatósági azonosítószám: 15832269-2-08 10. OM azonosító: 030669 Törzsszáma: 832265 11. KSH statisztikai számjel: 15832269-8520-372-08 12. Bankszámlaszám: 59100700-11053291 13. Intézmény típusa: többcélú intézmény-egységes iskola 14. Közfeladata, alaptevékenysége: Közoktatási feladatok ellátása általános iskolai 1-8 évfolyamokon és alapfokú művészetoktatási feladatok1- 6 évfolyamokon. 15. Engedélyezett létszám: általános iskola:200 fő ( 8 évfolyam) alapfokú művészetoktatás. 80 fő (6 évfolyam) 16. A szerv vezetőjének kinevezési rendje: A jogszabálynak megfelelő képesítési követelmények alkalmazásával pályázat alapján, határozott időre 17. Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 18. Az intézmény alapfeladatai: Általános iskolai nevelés- oktatás 2


SZMSZ

Nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása Alapfokú művészeti oktatás (képzőművészeti ág) A többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása Feladatmutatók (szakágazati besorolással) 852010 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 091211 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladata1-4. évfolyamon 091212 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának feladatai 1-4. évfolyamon 091213 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelésnek, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon 091220 Köznevelési intézmény 1-4 évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 091240 Alapfokú művészetoktatás 091250 Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok 092111 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon 092112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának feladatai 5-8. évfolyamon 092113 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelésnek, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon 092120 Köznevelési intézmény 5-8 évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 096025 Munkahelyi étkeztetés Köznevelési intézményben 104030 Gyermekek napközbeni ellátása Az SZMSZ hatálya: kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára (függetlenül a foglalkoztatás minőségétől), a tanulókra és közösségeikre, az iskola működésében érdekelt, az iskolával együttműködő szervekre, szervezetekre, személyekre. Hatályba léptetés: a nevelő testület jóváhagyásával. Módosítás: felülvizsgálatát évenként november 30-ig kell elvégezni. A módosításra a megalkotásra vonatkozó szabályok érvényesek. Alapja: az iskola életét érintő jogszabályok, valamint az alapító okirat.

3


SZMSZ

II. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Általános szabályok 1.1. Az iskolai tanév helyi rendjét az iskola éves munkaterve határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni az iskolai szülői szervezet, a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. 1.2. A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az emberi erőforrások minisztere állapítja meg. 1.3. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni:  az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  a szünetek időtartamát,  a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját,  az évi rendes diákközgyűlés idejét,  a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapokon – igény esetén – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 2. Az intézmény szervezeti felépítése, közösségei Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Ez a megosztás nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel.

IGAZGATÓ Igazgató helyettes ISKOLA VEZETÉS PEDAGÓGIAI VEZETÉS

FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG VEZ.

DÖK VEZ

TANÁROK

ALSÓS MUKAKÖZÖSSÉG VEZ

TANÍTÓK TANULÓK

TECHNIKAIAK ISKOLATITKÁR

2.1. Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját egy igazgatóhelyettessel és egy iskolatitkár közreműködésével végzi. Jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a köznevelési törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. • Kizárólagos jogkörébe tartozik: a dolgozók feletti- jogszabályban meghatározottmunkáltatói és a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. 4

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola •

SZMSZ

Hatáskörök átruházása: az igazgató akadályoztatása esetén az igh. teljes felelősséggel helyettesíti. Tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. Egyéb feladatok átruházása tekintetében a munkaköri leírások az irányadók.

2.2. Az iskolavezetést az igazgató és az igazgatóhelyettes alkotja. A meghatározott ügyekben jogosítványokkal rendelkezők képviselőit a döntés-előkészítésekbe bevonják. A legfontosabb döntéseket írásba foglalják. 2.3. Az igazgatóhelyettes megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. 2.4. A szakmai vezetőséget az igazgató, az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők alkotják. Havonta, illetve igény szerint tanácskoznak. A diákönkormányzatot segítő nevelővel kiegészülve alkotják a pedagógiai vezetést. Igény szerint tanácskoznak. A vezetés szerkezete: a pedagógiai vezetés, a munkaközösségek (alsós és felsős), a diákközgyűlés, Feladatuk a demokratikus működés segítése – jogosultságaik alapján. A pedagógiai vezetés iskolán belüli szakmai tanácsadó testület, döntés-előkészítési fórum. A munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. Egy-egy pedagógiai szakterület gondozói. Az iskolavezető irányítása mellett működnek. Munkatervüket tagjaik döntése alapján – az iskolai munkaterv célkitűzéseit, valamint az ellenőrzési tervet figyelembe véve – alakítják ki. Munkájukról évente számolnak be a nevelőtestület előtt. Feladatkörüket, illetve jogosítványaikat vezetőik munkaköri leírása tartalmazza.A munkaközösség vezető megbízásuk 1 tanévre szól, mely meghosszabbítható A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli minden iskolai, illetve továbbképzési fórumon. 2.5. Iskola egyéb közösségei Az alkalmazotti közösségnek minden iskolai dolgozó tagja – jogosítványait rendeletek szabályozzák. Döntéseit alkalmanként összehívott értekezleten egyszerű szótöbbséggel hozza Tantestület (nevelőtestület): az iskolai közösségek között központi helyet foglal el, kiemelt jogosítványokkal rendelkezik; SZMSZ, éves munkaterv és a házirend elfogadása. Az iskolavezetés évente egy alkalommal beszámol a testületnek, értékelve a tantestület és saját munkáját. A nevelőtestület döntéseit szótöbbséggel hozza (tagjai 2/3-ának jelenléte szükséges). Rendes értekezletei: a tanévnyitó, az osztályozó, a félévi, a tanévzáró és egyéb nevelőtestületi értekezletek. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az igazgató hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról az igazgató intézkedhet, de a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai 1/3-ának aláírásával valamint az ok és cél 5


SZMSZ

megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. Tanulók közösségei: Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az iskolai diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 2.6. Az iskola vezetés feladatai 2.6.1. Az intézmény irányításával, vezetésével kapcsolatos általános feladatok: • az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, • felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért, az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátásáért, • biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, • szakszerűen és hatékonyan vezeti a nevelőtestületet, • tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktató-nevelő munkát, • az alapító okiratban és a PP-ban meghatározott feladatok figyelembevételével megalkotja az iskola szervezeti struktúráját, működteti a szervezetet, • gondoskodik a tanügy-igazgatási feladatok megszervezéséről, ellátásáról, • az iskolai élet minden területére kiterjedő ellenőrzési feladatainak eleget tesz • szervezi, irányítja és ellenőrzi a nevelői ügyeletet (óraközi, étkezői …) • a tanórán kívüli foglalkozások vitelét, • a napközis és tanulószobai csoportok működését, • a szabadidős tevékenységeket, • a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, • a tankönyv- és taneszköz- ellátással kapcsolatos iskolai feladatok ellátását, • az iskola ügyviteli munkáját, • a tanulók továbbtanulásával és pályaválasztásával kapcsolatos feladatok ellátását, • a tantárgyfelosztás elkészítését, • biztosítja és megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát,

6


SZMSZ

2.6.2. A személyekkel kapcsolatos feladatok • az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntéseknél jogszabály által előírt egyeztetési kötelezettségeinek eleget tesz, • ellátja és irányítja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, • a fenntartó által megállapított szempontok alapján elvégzi a létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, • koordinálja a munkaközösség-vezetők egyenkénti és közös tevékenységét, • szervezi és ellenőrzi a technikai állományúak munkáját, • napi kapcsolatot tart a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal, • koordinálja az osztályfőnökök és szaktanárok nevelési tevékenységét. 2.6.3.Gazdálkodással kapcsolatos feladatok • biztosítja a gazdálkodás szakszerűségét és törvényességét, • a fenntartó által elfogadott költségvetés alapján megteremti az intézmény működésének személyi- és tárgyi feltételeit, • a fenntartó felé fennálló tervezési beszámolási és információszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, • gondosan őrzi és takarékos gazdálkodással gyarapítja az intézményi vagyont, • meghatározza a végrehajtás ellenőrzésének módját, idejét, eszközeit, • gyakorolja az intézmény pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalási és utalványozási jogot, illetve e jogkörök gyakorlására más személyt felhatalmazhat. • folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, • gondosan őrzi, illetve pályázatokkal gyarapítja az intézményi vagyont, 2.6.4. Egyéb feladatok • tervezi és szervezi az iskolai hagyományokhoz kötött ünnepek méltó megünneplését, • előkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó dokumentumokat, • megszervezi, irányítja és ellenőrzi a meghozott döntések végrehajtását, • a fenntartóval együttműködve pályázatot nyújt be a címzett és célzott támogatások elnyerésére. • segíti az intézmény szakmai, fejlesztési terveinek kimunkálását, 2.6.5. Kapcsolattartási feladatok • rendszeres kapcsolatban áll és együttműködik a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal, biztosítja jogszabályokban meghatározott működési feltételeiket, • jelzi a fenntartónak az intézményben bekövetkezett rendkívüli eseteket • kapcsolatot tart a fenntartóval tanügy-igazgatási és költségvetési ügyekben folyamatosan, • a partneriskolákkal, • a szakmai szolgáltatókkal. A vezetők közti feladatmegosztás munkaköri leírásukban részletezett, itt újra szabályozásra nem kerül. 2.7. A dolgozók munkaköri leírásainak mintája 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok • a dolgozó neve, • munkaköre, • beosztása, 7

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • • • • •

heti munkaideje, pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése.

• • • • • • • •

A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, az ellenőrzés, értékelés feladatai, a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, a dolgozó sajátos munkakörülményei.

• • •

A munkaköri leírás hatályba léptetése a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, az igazgató aláírása, a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.

b)

c)

SZMSZ

3. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte az alkalmazottak esetében a belépéskor határozott, vagy határozatlan idejű kinevezéssel jön létre. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket 3.1. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók díjazása • A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat megbízási szerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni • A minőségi, és/ vagy mennyiségi többletmunkát végző pedagógusok jutalomban részesíthetők. 1. Szakmai munka végzésében kimagasló: • bemutató órákat, foglalkozásokat tart, • pedagógiai, szaktárgyi elemzéseket nagyfokú önállósággal végez • szakmai munkaközösséget vezet • aktívan részt vesz a munkaközösség munkájában • segíti a pályakezdő fiatalokat, új nevelőket • óráin, foglalkozásain fegyelmezett munkavégzés folyik. 2. A szakmai munka tartalmi megújításában szerepet vállal: • helyi tantervet, tananyagot dolgoz ki, • pályázatot ír, • kötelezően ellátott tanórán kívüli pedagógiai tevékenysége példás, • továbbképzésre, önképzésre vállalkozik, ott szerzett ismereteit hasznosítja napi munkájában. 3. A tehetségfejlesztés, tehetséggondozás terén: • eredményes munkát fejt ki, módszer gazdag, • plusz feladatok adásával, azok rendszeres értékelésével készteti tanítványait a képességeiknek megfelelő teljesítményre. 4. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában eredményeket tud felmutatni: • differenciált óra-, illetve foglalkozás szervezésében, 8


SZMSZ

egyénre szabott korrepetálásban teljesítménymérők elemzésében. 5. Osztályfőnöki-, illetve nevelőmunkájában, közösségformáló tevékenységében: • jó kapcsolatot tart a gyerekekkel és családjaikkal, • kiemelt szerepű ebben az 1., 5., 8. osztályos osztályfőnökök tevékenységének elismerése, • adminisztratív munkájában precíz, pontos, naprakész. 6. Az intézményi szervezeti élet kialakításában tevékenyen részt vállal: • ünnepélyek, rendezvények, vetélkedők, …..stb. szervezésében, lebonyolításában, • prompt feladatok megoldásában (előre nem tervezhető feladatok), • az iskolavezetés munkájának segítésében. 7. A pedagógus személyisége: • kapcsolattartása a szülőkkel, kollégákkal, intézményekkel, szervezetekkel, példaadó, • a nevelők közösséggé formálásában közérzetjavításra törekvő, • önfegyelme és toleranciakészsége elismerésre érdemes, • lelkiismeretes munkavégzés jellemzi. A személyekre (beleértve az adminisztratív és technikai személyzetet is) a pedagógiai vezetés tagjai (lsd. SZMSZ) tesznek javaslatot, véleményükre alapozva az igazgató dönt. A kiemelkedő munkáért járó kereset-kiegészítés igazgatóra szánt összegéről a munkáltatója dönt. A kereset-kiegészítés havi rendszerességgel, vagy egy összegben, jutalomként is adható. • •

3.2. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése • A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban vagy a munkaszerződésben leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, a tőle elvárható szakértelemmel és pontossággal, a vezető utasításainak, valamint a vonatkozó szabályoknak megfelelően végezni. • A dolgozó nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. • Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: • a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok; • a tanulók személyiségi jogaihoz fűződő adatok, • a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 3.3.A dolgozók szabadsága • Az éves – rendes és rendkívüli – szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni tárgyév március 15-ig. • A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezése eseti, minden esetben az intézményvezető döntésén alapul. • A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Kjt-ben és az Mt-ben foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságokról az iskolatitkár nyilvántartást vezet. 3.4 Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók továbbképzése 9

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • • • • • •

SZMSZ

A pedagógusok továbbképzésére való ösztönzést, tervezést, az ötéves program és az éves beiskolázási terv készítését, a költségekhez való hozzájárulás mértékét a következő általános szempontok határozzák meg: A nevelőtestület ötévente programot, évente tervet hagy jóvá, amelyet előzetesen a munkaközösség-vezetők, illetve a Kt. áttekintenek. A terv elkészítése előtt a pedagógus az intézményvezetőnek címezve írásban jelzi továbbtanulási, önképzési szándékát. A második diploma megszerzését, a nevelési pedagógiai programban megjelölt feladatokkal kapcsolatos továbbképzéseken való részvételt az iskola szükségletei szabják meg. Az egyéb tanfolyamokon való részvételt a szükségletek és az egyéni érdeklődés, a pedagógus kötelező továbbképzése, illetve mindezek összhangba hozása biztosítja. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló központi keret, a továbbképzések díja, valamint a jelentkezők száma befolyásolja.

3.5. Az iskolai alkalmazottak munkarendje: 3.5.1. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje: Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával – az intézmény zavartalan működése érdekében – az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgató tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Iskolatitkár, karbantartó, takarítók 3.5.2. Pedagógusok munkarendje /2013. szept. 1-től kezdődően/ Kötött munkaidő (32 óra): a) Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (22-26 óra): a tanítási órák, napközi, tanulószobai foglalkozások, korrepetálás, fejlesztő órák, szakköri foglalkozások b) A kötött munkaidő fennmaradó része (6-10 óra): eseti helyettesítés, tanulók felügyelete, felkészülés a foglalkozásokra, ügyviteli tevékenység, intézményi dokumentumok készítése, fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás, diák önkormányzati munka, tanulóknak szervezett programok előkészítése, lebonyolítása Kötetlen munkaidő (8 óra) A kötött munkaidő napi elosztása minden pedagógusnak más, az órarendhez, és a nem neveléssel lekötött idő elfoglaltságához igazodva. 4. A tanítási nap rendje 4.1. Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon – reggel 7.10-tól a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig van nyitva. Ezen időtartam alatt a tanulók felügyelete biztosított. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására – előzetes kérelem alapján – az intézmény vezetője adhat engedélyt. 4.2. A tanítás kezdete 810 perc. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt 10 perccel meg kell jelenni az iskolában. A tanítási órák időtartama általában 45 perc, melytől első osztályok esetében, illetve speciális összetételű osztályoknál el lehet térni. Egyéb esetekben a rövidített órákról az igazgató dönt. 4.3. A tantermek rendjéért az osztálytanítók, illetve a felsős szaktanárok a gyermekközösségekkel együtt felelősek. A teremváltásoknál hetesek jelzik a változásokat az ügyeletes tanárnak, aki köteles a rend helyreállítása érdekében intézkedni. 10


SZMSZ

4.4. Folyosóügyelet; a pedagógus ügyelet 7.10-kor kezdődik, és a tanórák közti szünetekben is működik. Az ügyeletesi beosztást az igazgatóhelyettes végzi – figyelembe véve az órarendet és lehetőség szerint a pedagógusok igényeit. Az összeállított ügyeleti rendet és a működést az igazgató ellenőrzi. 4.5. A tanórák tömbösítse tantárgyaktól függően, pedagógiai indokoltság alapján lehetséges – mindenkor igazgatói jóváhagyással. Pl.: két egymást követő rajzóra. 4.6. Óraközi szünetek. Időtartamukat tantestületi döntés alapozza meg, melyben számításba kell venni a kulturált étkezés lehetőségét is. Az első szünet 10, a második 15, a harmadik 10, a negyedik 10, az ötödik szünet pedig 5 perces, hatodik szünet, ebédszünet 30 perc. 4.7. Étkezés. Tízóraizásra legalább 15 percet kell biztosítani. Az ebédelés a 6. óra után lehetséges. A csoportok étkezési rendjét évente az órarend függvényében kell meghatározni. Ebédre minimum 30 percet kell biztosítani. 4.8. A tanórán kívüli foglalkozások időkeretei A napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások 60 percesek, Az ún. Szakköri foglalkozások 45, illetve 2x45 percesek csakúgy, mint a művészeti órák, Az osztálykirándulásokra fordítható idő évente maximum 1 tanítási nap, mely a nevelőtestület által évente megerősítendő. Második napként csak munkaszüneti nap használható fel. A kiránduláson való részvétel önkéntes, költségét a szülő fedezi. A nyári szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az intézményben. Az iskola vezetői külön beosztás szerint az előre meghatározott ügyeleti napokon 8 – 12 óra között ügyeletet tartanak az irodában. 5. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: 5.1. Az igazgató benntartózkodása:

hétfő, kedd,szerda: 8-től 16-ig csütörtök, péntek: 8-tól 14 -ig 5.2. Az igazgatóhelyettes benntartózkodása: hétfő, kedd: 7.30-tól 14-ig szerda, csütörtök, péntek: 8-tól 16-ig 6. A belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet. 6.1. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. 6.2. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben; A gyermeket hozó és elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. 11


SZMSZ

A külön engedélyt az iskola vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. 6.3. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre, fogadóórára való érkezéskor, a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodásakor. 7. A helyettesítés rendje az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetére A nevelési-oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni a vezetői, vagy vezető helyettesi feladatok akadályoztatásuk esetén történő ellátásáról. Ha egyértelművé válik, hogy 7.1. Az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (betegség, egyéb távollét) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia. 7.2. Az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettesi feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (betegség, egyéb távollét) miatt nem tudja ellátni, feladatait a helyismerettel rendelkező DÖK-vezető látja el. 7.3. • • •

A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozóintézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

8. A belső kapcsolattartás rendje 8.1 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, véleményezési jog • Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. • A szülői szervezet vezetőket választ, ők tartják a kapcsolatot az iskola vezetéssel. A szülők egyéni problémájukkal felkereshetik az iskola igazgatóját, a pedagógusokat az egyéni fogadó órájukon. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató: • az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, • az iskola honlapján keresztül • az osztályfőnökök: • az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: • a családlátogatások, • a szülői értekezletek, • a nevelők fogadó órái, • a nyílt tanítási napok, 12

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • •

SZMSZ

a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 3. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.  A vezetők gondoskodnak arról, hogy a szülő szervezet: az iskolai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze, s legalább 7 nap rendelkezésére álljon a véleményalkotásra; véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. A szülői szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. • A szülői szervezetnek véleményezési joga van; • az SZMSZ meghatározott kérdéseinek és az adatkezelési szabályzatnak • a házirend elfogadásakor, valamint • a tankönyvrendelés rendjéről, Véleményt nyilváníthat: • az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, • a pedagógiai program elfogadásakor, • a munkaterv egyeztetésekor • az első tanítási óra 8 óra 10 percnél legfeljebb 45 perccel korábban történő megkezdése tárgyában ( nulladik óra) és minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorolna. Javaslattevő jogköre: • a működéssel kapcsolatos döntésekben, • az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben van. • Jelen SZMSZ a szülői szervezetet megillető további jogokat nem határoz meg. 1. 2.

8.2.A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: • személyes megbeszélés, • tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, • írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: • átadják a diák önkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; • a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre • biztosítják; • megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak az intézmény működésével • kapcsolatban feltett kérdésekre; • a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: 13


SZMSZ

gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve a javaslattételi jog gyakorlása érdekében átvett dokumentumok áttekintéséről és az érintett jog gyakorlásáról; • aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyeken megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívást kaptak s az intézmény működésével, vagy a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; • gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó a diákönkormányzat gyűléseire), illetve egyéb programjairól. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény a működés feltételeként biztosít: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, berendezési tárgyakat. Fentieket a diákönkormányzat térítés nélkül használhatja. •

8.3. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje 1. Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 4. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. 5. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 6. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, edzőterem, stb.), valamint sport eszközeinek használatát. 7. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. 8.4. Szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, és a munkaközösségvezetők szervezik. A nevelőtestület döntését, javaslatát, véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A tanulóközösségek és a diákönkormányzat az osztályfőnök, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár útján kérik ki a nevelőtestület véleményét, illetve közlik véleményüket a tantestülettel. Az igazgatóhoz eljuttatott írásos javaslatot az igazgató a nevelőtestület elé terjeszti, a döntést írásban közli a diákönkormányzattal. A munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat vezetője és az igazgató „pedagógiai vezetést” alkotva, kéthetente megbeszélik, egyeztetik az esedékes feladatokat, a megoldásra váró problémákat az igazgató vezetésével. Az ott elhangzottakat a hirdetőtáblán – ha szükséges – kifüggesztik a könnyebb nyomon követhetőség érdekében. A szakmai munkaközösségek a tanév rendezvényeit egyrészt közösen szervezik, illetve látogatják azokat. A szakmai munkaközösségek feladata, egymás munkájának megismerése, segítése, ezért rendszeresen látogatják a váltó évfolyamokon egymás tanóráit. 8.5. Az igazgató és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A kapcsolattartás fórumai: 14

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • • • •

SZMSZ

az igazgató közvetlen napi munkakapcsolata a nevelőtestület tagjaival, a kibővített iskolavezetés ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 1. Az igazgató az aktuális feladatokról közvetlenül, illetve a nevelőtestületi helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 2. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) és az iskolaszékkel. 8.6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja • a szakmai munkaközösségek valamelyikére, • a diákönkormányzatra. A nevelőtestület az alábbi jogköreit ruházhatja át: Döntési jogkörét az alábbi esetekben: • a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, • a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, • a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, • az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, • jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogkörét: • a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, • a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, • az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, • az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, • a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, • az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, • más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét – az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: • házirend elfogadása • a szervezeti és működési szabályzat és mellékletének elfogadása • tankönyvrendelés rendjének véleményezése. 9.A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: • a fenntartóval, 15

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • • • • • • •

SZMSZ

más oktatási intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, az egészségügyi szolgáltatókkal, egyéb közösségekkel, az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a község egyéb lakosaival.

9.1.A fenntartóval való kapcsolat: folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: • az intézmény nevének megállapítása, • az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenysége, • az intézmény ellenőrzése (gazdálkodási, működési, törvényességi, szakmai eredményesség, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések), • az intézményben folyó szakmai munka értékelése. • A fenntartóval való kapcsolattartás formái: • szóbeli tájékoztatás-adás, • írásbeli beszámoló adása, • egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, • a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele, annak végrehajtása céljából, • speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatójának állandó munkakapcsolatban kell állnia az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Német Önkormányzat Fertőrákos 9421 Fertőrákos Fő utca 139. A területileg illetékes önkormányzati képviselő testülettel és polgármesteri hivatallal: Fertőrákos Község Önkormányzat 9421 Fertőrákos Fő u. 139. A megyei pedagógiai intézettel: Pedagógiai Oktatási Központ 9021 Győr, Árpád u. 32. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Központ, Logopédiai Szakszolgálat 9400 Sopron, Mátyás király u. 18. 9.2. Más oktatási-kulturális intézményekkel való kapcsolattartás • A kapcsolatok lehetnek: ◦ szakmai ◦ kulturális, ◦ sport és egyéb jellegűek. • A kapcsolatok formái: rendezvények, versenyek. • A kapcsolatok rendszeressége azok jellegétől függően alakulhat. • A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 16


SZMSZ

Az intézmény kapcsolata az alábbi iskolákkal rendszeres: • Nákovich Mihály Általános Iskola, Kópháza • Váci Mihály Általános Iskola, Ágfalva • Berzsenyi Dániel Ev. Líceum • Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola • Mörbischi Volksschule • Fertőrákosi Óvoda • Sopronkőhidai Óvoda • Soproni Széchenyi István Könyvtár 9.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás A kapcsolattartás kiemelt szempontjai: • a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről és annak előnyeiről, • az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen jellegű információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Legfontosabb támogatóink: „Fertőrákosi Általános Iskoláért” Alapítvány Fertőrákosi - Tűzoltó Egyesület, Fertőrákosi Polgárőr Egyesület, Fertőrákosi SE, 9.4. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében kapcsolatot tart a: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal 9400 Sopron Vasvári P. u. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás lehetséges módjai formái:  a gyermekjóléti szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, • esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, • esetmegbeszélés a szolgálat részvételével az intézmény felkérésére • a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, • előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Kapcsolattartók: intézményvezetés és szociális előadó, illetve családgondozó. 9.5. Az egészségügyi szolgáltatókkal való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját a fenntartó költségvetésében kell tervezni. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 17


SZMSZ

Egészségügyi szolgáltatók: gyermekorvos, védőnő, és körzeti iskolai fogorvos.(lásd. III.2. pont) 9.6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális, és sporttevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 9.7. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: • A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. • A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: • az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. • elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. • a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, az intézmény jó hírnevére és érdekeire. • nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységébe zavart, az intézménynek anyagi, erkölcsi kárt okoznak, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. • a nyilatkozattevőnek joga van a vele készített riport kész anyagát megismerni. • külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható. 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka ellenőrzésére általános jogkörben jogosultak: • az intézmény vezetője, • az intézményvezető helyettese, • BECS A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, s hatékony működtetéséért az intézmény vezetője felelős. Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola munkaterve tartalmazza a felelősök megnevezésével. Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően az igazgató, saját hatáskörükben az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők. Az osztályfőnökök ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó oktatónevelő munkára terjed ki.

18


SZMSZ

Minden tanévben ellenőrzött területek: a) A tanítási órák. Az ellenőrzést az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, saját osztályukban az osztályfőnökök végzik óralátogatással. b) A munkaközösségek munkája. Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik. c) A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. A munkaközösség vezető rendszeresen az igazgató alkalomszerűen ellenőrzi. d) A napló vezetése. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik, míg az igazgatóhelyettesek havonta kísérik figyelemmel a rendszeres osztályozást és a mulasztások beírását, igazolását. Az ellenőrzés az országos pedagógia szakmai ellenőrzés helyszíni vizsgálatának területeit érinti hangsúlyosan. e) A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az igazgató és helyettese ellenőrzik. f) Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik. Az igazgató rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Kérheti a rendkívüli ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség, a szülői közösség is. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, illetve a munkaközösséggel. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az általánosítható tapasztalatok összegzésére nevelőtestületi vagy munkaközösségi értekezleten kerül sor. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; • segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; • az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; • feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 1.

a) • • • • a) • • • •

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 19

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 1.

a) • • a) • • 1.

• • • •

SZMSZ

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: ◦ a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; ◦ a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: • ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; • ellenőrzi (ellenőrizheti) az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; • összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; • felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. • Folyamatosan ellenőrzi a dolgozók (köztük a pedagógusok) nevelő-oktató és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, ennek során különösen: • a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; • a pedagógusok adminisztrációs munkáját; • a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. • Ellenőrzi a tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok megtartását. • Elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát. • Folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: • a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; • az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, • a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, • a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, • folyamatosan ellenőrzi a dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. 1.

20


SZMSZ

Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját. BECS: A törvényben megfogalmazottak szerint. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 1.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, óralátogatás, értekezlet, foglalkozás-látogatás, osztálylátogatás speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa a pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői és a tanulói közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: • a pedagógusok munkafegyelme, • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: ◦ az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, ◦ a tanítási óra felépítése és szervezése, ◦ a tanítási órán alkalmazott módszerek, ◦ a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, ◦ az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, • a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

21


SZMSZ

III. A TANULÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A mindennapi testedzés és testnevelés formái 1.1. Az iskolában a mindennapi testedzés és testnevelés lehetséges formái: • a kötelező tanórai foglalkozások, • a nem kötelező tanórai foglalkozások, • a tanórán kívüli foglalkozások, • az iskolai sportköri foglalkozások, • napközi otthoni foglalkozások, 1.2. A mindennapi testedzést, és testnevelést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosított legyen naponta legalább 45 perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. 1.3. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, iskolaorvosi, vagy szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített, testnevelési órára kell beosztani. 1.4. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon, vagy a mozgásjavító foglalkozásokon. 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás az iskolaorvos és a védőnő, valamint a fogorvos együttes szolgáltatásából áll. 2.1. Iskolaorvosi szolgáltatás A gyermekorvos neve: Dr. Várnai Éva Az ellátás nyújtásának helye: gyermekorvosi rendelő, Fertőrákos, Fő u. Iskolaorvosi szolgáltatás: Szűrővizsgálatok, oltások. • általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal. • a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 2.2. Védőnői szolgáltatás A védőnő neve: Őr Mária Az ellátás nyújtásának helye: gyermekorvosi rendelő, vagy iskola (csütörtökönként, 13-14 óráig) Védőnői szolgáltatás: tisztasági vizsgálatok, felvilágosítási tevékenység tanórákon és azon kívül, egészséges életmódra és korszerű táplálkozásra nevelés, a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálata évente 2 alkalommal, 2.3. Iskolafogászati ellátás A megbízott fogszakorvos neve: Dr. Pongrácz Kristóf Az ellátás nyújtásának helye: fogászati szakrendelés, Sopron Lenkei u A szűrés helye: iskola, Fertőrákos Ideje: évente egy alkalommal. 3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmező eljárás formái és alkalmazásuk elvei 22


SZMSZ

3.1 Enyhébb kötelességszegés Ha a tanuló a kötelességeit enyhébb formában megszegi, ellene fegyelmező intézkedést kell alkalmazni. Az intézkedések formái: Arizona szoba alkalmazása A program működése a hétköznapokban 1. Alapszabályok rögzítése és kifüggesztése a termekben. 2. Az óra menetét súlyosan zavaró tanulótól a tanár megkérdezi véleménye szerint melyik alapelv ellen vétett, és a továbbiakban azt betartja e, vagy inkább kimegy az Arizona szobába. Ha az osztályban való tartózkodást választja, és újra rendetlenkedik, a tanár már nem ad választási lehetőséget, hanem kiküldi az Arizona szobába. 3. Az osztályterem elhagyása egy információs lappal történik (lásd mellékletek), amelyen rajta van, hogy melyik órán, milyen probléma volt a tanuló viselkedésével. Ezt a kiküldő tanár köteles kitölteni Nem „Kiküldő” program! 4. Az Arizona szobában a tanulónak át kell adnia az Információs lapot az ott tartózkodó tanárnak, aki megjegyzés nélkül átveszi és dokumentációként elrakja azt. A diák ekkor kap egy Problémafeltáró lapot, amely segít végiggondolnia a történteket, és készíteni egy visszatérési tervet. A diák segítséget kérhet a pedagógustól. Csak akkor térhet vissza, ha elfogadható tervet készített. 5. A 3. alkalom után segítőbeszélgetést folytat a tanuló, az adott órát tartó tanár+osztályfőnök. 7. alkalommal: osztályfőnököt + diák + tanuló által választott nevelő. 10. alk.: előző+ szülő+kiküldő tanár. 15. alk:+ iskola igazgató. 20. alk.:+Családsegítő Szolg. A további esetekben(25 alk) Rendőrség Ifjúság Védelmi Osztály bevonása. 6. A tanuló, aki a tanórát az Arizona szobában töltötte, nem hiányzó, csak az adott szituációból lett kiemelve, ezért a tananyag pótlása a saját felelőssége, felelésnél, dolgozatnál nem hivatkozhat a hiányzásra. 7. Az Arizona szobában való tartózkodás csak az adott órára vonatkozik, a tanulónak a következő tanórán jelen kell lennie. Fontos szabály: az óra első 10 és utolsó 5 percéről tanulót nem lehet kiküldeni! Monitorozás A program bevezetése után az osztályfőnökök minden héten megnézik, hogy diákjaik mennyire érintettek, s ha szükséges kezdeményezik a segítő megbeszéléseket. Félévenkénti értékelés vizsgálja: • az Arizona szoba használatának mennyiségi adatai (hány tanuló, hányszor lett kiküldve, ennek változása havi bontásban) • minőségi mutatók (hogyan vált be a program; hatása az órai légkörre, a tanár diák viszonyra; esetleges változtatások szükségessége; a szülőkkel való együttműködésre kifejtett hatások; szervezési problémák) ◦ osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, megrovás ◦ osztályfőnöki intés, ◦ igazgatói figyelmeztetés, megrovás ◦ igazgatói intés. Az intézkedések alkalmazásánál, azok fokozatainál elsősorban az osztályfőnök dönt a szaktanárok véleményének kikérését követően. A szaktanárok szaktanári szóbeli figyelmeztetést adhatnak fegyelmező intézkedésként annak a tanulónak, akinek magatartása, fegyelme az adott szaktanár óráin huzamosabb ideig nem kielégítő. 3.2. Vétkes és súlyos kötelességszegés 23


SZMSZ

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell ellene lefolytatni. A fegyelmi eljárás eredményeképpen írásbeli határozattal lehet a fegyelmi büntetést kiszabni. 3.3. Az így kiszabott fegyelmi büntetés formái: • megrovás, • szigorú megrovás, • meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható), • áthelyezés másik iskolába (a másik intézmény igazgatójával történt megállapodás alapján), • eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható), • kizárás az iskolából (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható). 3.4.A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 1. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 2. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 3. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 4. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 5. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 6. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. 7. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 8. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 9. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. 10. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.  Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.  A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 1. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. 24


SZMSZ

4. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és jellemzői 4.1. Szervezeti formák • napközis és tanulószobai foglalkozások, • szakkörök • tömegsport • tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályvagy csoportfoglalkozás így különösen az osztály kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális- és sportrendezvény. 4.2. Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői • a napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik a házi feladatok elkészítése és a tanulók napközbeni ellátása. A tanulók távolmaradása e foglalkozásokról csak a szülő beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott. • A szakkörök szervezése a tanulók igényeihez, érdeklődéséhez igazodó. Vezetőjüket az iskola igazgatója bízza meg. A foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint zajlanak – naplóvezetéssel. • A sportkör tömeges részvételre számít. • A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyeken, házi bajnokságokon való részvétel önkéntes. Az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő munkája után kerülnek megszervezésre. • Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását. Az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell a pedagógusfelügyeletet. • Fejlesztő foglakozások: magyar fejlesztő és; matematika fejlesztő, ill. igény szerint Jellemzőik: a felzárkóztatásra szoruló tanulók segítése, az alapkészségek gyakorlásának lehetősége, a tanulásban bármilyen ok miatt akadályozottak személyre szóló segítése. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. IV. AZ EGÉSZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Intézményi védő, óvó előírások Általános előírások A tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: • az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, • a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, • a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát az ellenőrző-könyvekben dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során be kell tartaniuk. 25


SZMSZ

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok. Az intézmény vezetőjének feladata annak ellenőrzése, hogy: • az intézményben keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; • az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; • az intézmény 10 évesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák a következő eszközöket, gépeket: villamos háztartási gépek, • csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése az intézményvezető feladata. A pedagógusok feladata, hogy: • haladéktalanul jelezzék az intézményvezetőnek azokat a helyzeteket, melyek ellenőrzése az intézményvezető felelősségi körébe tartozik, • gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. 1.1.

Az iskola nem pedagógus alkalmazottainak feladata, hogy • a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, • a veszélyforrást jelentő munkaterületüket mindig zárják stb. 1.2. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok • Az intézményvezető feladatai: • Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja (iskolatitkár). • Nem súlyos balesetekkel kapcsolatban: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, valamint átadja a tanuló szülőjének – egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. • Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: baleseti jegyzőkönyvet vesz fel az Oktatási Hivatal honlapján és gondoskodik a baleset kivizsgálásáról. • Súlyos az a tanulóbaleset, amely: a sérült halálát (balesettel összefüggő életvesztés), valamely érzékszerv elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, a beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. • Lehetővé teszi az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. • Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.  A pedagógus feladatai: Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatban; közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek kivizsgálásában, ezekről jegyzőkönyvet vesz fel, és jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. Súlyos balesetekkel kapcsolatban a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, távolléte esetében az őt helyettesítő vezetőnek, és közreműködik a baleset kivizsgálásában. Közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, valamint a baleset közös kivizsgálásában. 26


SZMSZ

Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.  Nem pedagógus alkalmazott feladata: az intézményvezető utasításának megfelelő közreműködés a tanulóbaleseteket követő feladatokba A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 8. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,  a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,  a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. 1. Az iskolában lehetővé kell tenni szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 2. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 27


SZMSZ

2. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 2.1. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: • az érintett hatóságokat, • a fenntartót, • a szülőket; Megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. 2.2. Rendkívüli eseménynek számít különösen: • a tűz, • az árvíz, • a földrengés, • a bombariadó, • egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti útvonalon kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 2.3. További belső szabályozás a bombariadó esetén szükséges teendőkről: Bombariadó esetén az iskola igazgatója, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerinti megbízott intézkedhet. Az épület kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. A kiürítés időtartamáról, a gyerekek elhelyezéséről az intézkedést hozó hatóság információja alapján az intézményvezető, illetve a fentiekben megbízott személy dönt. Az intézményvezető az óvoda vezetőjével történt előzetes megállapodás alapján – kölcsönösségi alapon – biztosítja a tanulók ideiglenes elhelyezését a községi óvodában, legkésőbb a szülőkkel való közvetlen kapcsolat felvételéig, azaz minden tanuló szülőnek történő átadásáig. A rendkívüli eseményről és a hozott intézkedésről az iskolavezetés rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 3. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 3.1. A létesítmények használatának szabályai • Az épületek védelméről, karbantartásáról, vagyonvédelméről az intézmény valamennyi dolgozója köteles gondoskodni, és mindennapi munkájával, magatartásával a tanulókat is erre nevelni. • Az iskola létesítményeit elsősorban oktatás céljára kell használni, más jellegű belső felhasználásról az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérése után – dönt. • Az épületekben és berendezéseiben okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök köteles az iskolavezetés és a szülőt értesíteni. A kártérítés ügyintézése az iskolatitkár feladata. Az intézményt képviselő dolgozó és a károkozó megegyezése esetén a teljes körű helyreállítás kártérítési eljárás nélkül is megoldható. • Az osztálytermek és berendezésük védelme érdekében az utolsó tanítási óra után a tantermeket be kell zárni, melyért az utolsó órát tartó pedagógus a felelős. A takarítás utáni teremzárásokért, illetve ablakzárásokért a takarítószemélyzet felel. • A számítógépteremben csak felügyelettel szabad tartózkodni. 28


SZMSZ

Az épületek zárását a megbízott alkalmazottak végzik, akik felelősek a tűzrendészeti szabályok betartásáért is.

3.2.A tornaterem használatára vonatkozó külön szabályok • A tornatermet elsősorban órarendi órák megtartására kell felhasználni, ezeken kívül előnyt élveznek az iskolai tömegsport-foglalkozások és a diáksportköri foglalkozások. • A tornaterem nem sportcélú hasznosítása esetén gondoskodni kell a berendezés védelméről. • A tornaterem bérbe adható, melynek feltételeit és a bérleti díjat megállapodásban kell rögzíteni. 4. Egyéb belső szabályok 4.1. Fénymásolás: Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. 4.2. Dokumentumok kiadása: Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok …) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet. 5. .Az intézményben folytatható reklámtevékenység 5.1.Az intézményben csak akkor megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: • a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos; • egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység. A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni az engedélyt kérő és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét, a reklámtevékenység egyértelmű leírását, formáját, módját, folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam-kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya az engedélykérőt illeti. Az intézményvezető bármikor jogosult az engedély visszavonására. A reklámtevékenység jellegének besorolása történhet a nevelőtestület, a szülői közösség és a gyermekközösség bevonásával. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, szülőktől, tanulóktól érkező – reklámtevékenységgel kapcsolatos – észrevételeket megvizsgálni. 5.2.Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: • házimozi, • intézményi rádió, • újságok terjesztése, • szórólapok, • plakátok, • szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. 6. Intézményben használt nyomtatványok, iratok kezelése, a dokumentumok nyilvánossága • Az intézménybe érkező nem névre szóló leveleket, postai küldeményeket, iratokat a vezető, vagy az ezzel a feladattal megbízott alkalmazott, iratkezelő veszi át. • A gyerekekkel, a tanulókkal kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezéstől számított harminc napon belül elintézni. 29


SZMSZ

Az ügyintézés, az iratkezelés szabályait, a tanügyi nyilvántartásokat, a kötelező nyomtatványokat az intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet határozza meg. (20/2012. (VIII.31)).

6.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje • Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. • A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: • el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, • az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell megőrizni. • A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről is az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. • A tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentőlapja papíralapú nyomtatványának hitelesítésére és tárolására a fent írt eljárásrend vonatkozik. 6.2. A KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok hitelesítése • A szükség esetén kinyomtatott elektronikus okiratnak minősülő dokumentumok hitelesítési rendje: • El kell helyezni a papíralapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, amely tartalmazza a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását és az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát, és „elektronikus nyomtatvány” felirattal kell ellátni. • A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: • Hitelesítési záradék • az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, • az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát. • Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. • Kelt: ................................................ • Ph.......................................... • hitelesítő 7. Tájékoztatás a pedagógiai programról Az iskola pedagógiai programját úgy kell elhelyezni, hogy a szülők és a tanulók akadálytalanul megtekinthessék. Az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a szülőknek, a tanulóknak a nevelési programról, a pedagógiai programról a szülői értekezletek vagy fogadóórák alkalmával. Az iskola alapszabályzatainak egy példánya az iskola könyvtárában, egy példánya az igazgatói irodában megtalálható. 8. Iskolai könyvtár Feladatait a Fertőrákos Község Önkormányzata által működtetett Községi és iskola könyvtár látja el.

30


SZMSZ

LEGITIMÁCIÓ Véleményezési jogot gyakoroltak: • a diákönkormányzat • szülői munkaközösség Az iskolai SZMSZ-t az iskolai diákönkormányzat………………………... napján tartott ülésén megtárgyalta, és az alábbi véleményt alakította ki.: A dokumentum a jogszabályoknak megfelelő, a diákok érdekeit figyelembe vevő, és szem előtt tartó. Biztosítja az intézmény jó működését, ezért a DÖK teljes mértékben támogatja véleményével az elfogadását. (jegyzőkönyv, jelenléti ív mellékelve)

Az iskolai SZMSZ-t az iskolai szülői szervezet………………………………... napján tartott ülésén megtárgyalta, és az alábbi véleményt alakította ki.: Az SZMSZ-t megismertük, részletes, mindenre kiterjedő szabályozásnak tartjuk, mely megfelelő alapjául szolgál az iskola működéséhez. A szülői szervezet véleményezési jogával élve, támogatja a dokumentum elfogadását. (Jegyzőkönyv, jelenléti ív mellékelve)

Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Német Önkormányzat Fertőrákos megismerte, a benne foglaltakkal egyetért. (legitimáció mellékelve)

Az SZMSZ-t az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján, a 2015. november 25-én tartott nevelő testületi értekezleten, tantestület elfogadta. .(jegyzőkönyv mellékelve) A Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola SZMSZ-t a mai napon jóváhagytam. Kelt. ……………………………………………. Igazgató

31


SZMSZ

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és működési szabályzatának melléklete

Az intézmény nyilvántartásával, ügyvitelével összefüggő adatvédelmi, adatkezelési, adattovábbítási és nyilvánosságra hozatali követelményeket és eljárásrendet az alábbiakban szabályozom. I. A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE • 2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről • 229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 362/2011(XII.30) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról • A többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete a közalkalmazotti alapnyilvántartásról II.

A SZABÁLYOZÁS CÉLJA

Biztosítsa intézményünkben • a munkavégzés során az alkotmányos jogok érvényesülését • a hagyományos, vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerű, célhoz kötött felhasználását • az intézmény tanulóinak és dolgozóinak (közalkalmazottainak) tájékoztatására vonatkozó előírások megtartását • az intézményben dolgozók (közalkalmazottak) és tanulók személyes adatainak védelmét, szabály,- és jogszerű kezelését. III. • • •

• • •

FOGALMAK, ÉRTELMEZÉSEK érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy adat: a természetes, vagy előállított objektumok, folyamatok, állapotok, jellemzői, illetve azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése, tágabb értelemben szám, rajz, térképi részletek, vagy bármely más információ a megjelenésre való tekintet nélkül személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ 32


•

• • • • • • • •

•

• • • • • • • • •

SZMSZ

vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; közérdekű adat nyilvánosságra hozatala: közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat közzététele nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából adatrögzítés: a nyilvántartásban szereplő adatok számítástechnikai adathordozóra felvitele, az adatok érdemi mérlegelése nélkül adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is - adatok feldolgozását végzi adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül, az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok működtetése adathordozók: papíralapú, mágneses alapú, távadat-átviteli adattároló, továbbító eszközök adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése helyesbítés: a nyilvántartott téves adatoknak a tényszerű adatokra történő jogszerű megváltoztatása adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett adatszolgáltatás: egy személyre, vagy személyek meghatározott körére .vonatkozóan a nyilvántartott adatokról vagy azok egy részéről harmadik személy részére adathordozón történő információ nyújtása (teljesítője a személyügyi feladatot ellátó személy) 33

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • • • • • • •

SZMSZ

adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásának megakadályozása másolat: a nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő sokszorozása (a részleges terjedelmű megsokszorozás: kivonat) hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez; tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri betekintés: egyszerre egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése, az adathordozón, a személyügyi feladatot ellátó személy hivatali helyiségében hozzáférés: a nyilvántartott adatok egy részéhez, vagy egészéhez való hozzájutás terjedelme harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

IV. AZ ADATOK VÉDELMÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI Intézményünk csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, illetve vehet birtokába, amelyre a törvényi felhatalmazás lehetőséget ad, vagy pedig amihez az érintett közalkalmazott, illetve, tanuló gondviselője hozzájárult. Az intézményben érvényesülni kell a célhoz kötöttség elvének, mely szerint csak olyan személyes adatot gyűjthető össze, tárolható, vehető birtokba, amely az elvégzendő feladatok ellátásához feltétlenül szükséges. Az adatok kezelése, továbbítása szigorúan meghatározott módon és körben történhet, de csak olyan mértékben, amely az adott cél elérése érdekében szükséges. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség kötelezi. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Intézményünkben biztosítani kell az érintett közalkalmazottak és tanulók adatainak kezelésével kapcsolatos megismerési és tiltakozási jogát. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Az adatfeldolgozó munkatárs az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az intézmény vezetője engedélyével, illetve törvényi rendelkezések szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelői rendelkezések szerint köteles tárolni és megőrizni. Adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt. A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak statisztikai célra kezelhetők. A személyes adatok statisztikai célra történő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg. V.

AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT, KEZELT SZEMÉLYES ADATOK

Intézményünk köteles a közalkalmazottainak és tanulóinak/gyermekeinek személyes és különleges adatait a módosított a 2011.évi CXC Törvény rendelkezései szerint nyilvántartani, kezelni, a 34


SZMSZ

köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint a statisztikai adatgyűjtési programnak megfelelő adatokat szolgáltatni. Személyes adat meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatokból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés Iskolánk nyilvántartja az alkalmazottak személyes adatait, amelyek a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak. Ezeket az adatokat biztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése szerint, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. Az intézményi közalkalmazottak adatainak nyilvántartását a Kjt. és a Köznevelési Törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: • név, születési hely és idő, állampolgárság • anyja neve • állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, • oktatási azonosítószáma • pedagógusigazolvány száma • munkáltatója neve, címe, OM azonosítója • közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje • vezetői beosztása • munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen • iskolai végzettség, szakképzettségre vonatkozó adatok ◦ felsőoktatási intézmény neve ◦ a diploma kelte, száma ◦ végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje ◦ pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje ◦ PhD megszerzésének ideje • munkában töltött idő időtartama közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, • besorolással kapcsolatos adatok • munkaidejének mértéke • tartós távollétének indoka és időtartama • alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek • munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, • munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja • szabadság, kiadott szabadság • alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei • az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei • az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei • a többi adat az érintett hozzájárulásával. • az intézmény igazgatójának fentiekben felsorolt adatait a fenntartó • (a munkáltatói jog gyakorlója) kezeli. Az óraadó tanárok adatait a Köznevelési Törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: • név, születési hely és idő, állampolgárság • anyja neve • állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, • oktatási azonosítószáma • pedagógusigazolvány száma 35

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • • • •

• • • • • • • •

SZMSZ

munkáltatója neve, címe, OM azonosítója közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok, felsőoktatási intézmény neve ◦ a diploma kelte, száma ◦ végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje ◦ pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje ◦ PhD megszerzésének ideje oktatási azonosító száma besorolással kapcsolatos adatok munkavégzésének helye munkaidejének mértéke, munkaköre (az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését) részére történő kifizetések és azok jogcímei részére adott juttatások és azok jogcímei a többi adat az érintett hozzájárulásával

A gyermekek, tanulók adatait a Köznevelési Törvény szerint kell nyilvántartani, kezelni az alábbiak szerint • a gyermek, tanuló neve, neme • születési helye és ideje, • állampolgársága, • lakó,- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén az ország területén való tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma • társadalombiztosítási azonosító száma • szülő(k) vagy törvényes képviselő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma • nevelési-oktatási intézményének neve, címe, OM azonosítója • nevelésének, oktatásának helye • évfolyamának megnevezése • a gyermek tanulói fejlődésével kapcsolatos adatok • tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: • felvételivel kapcsolatos adatok • magántanulói jogállással kapcsolatos adatok • tanköteles-e • jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladat megnevezése • jogviszony keletkezésének, megszűnésének jogcíme és ideje • esetleges szüneteltetésének oka, kezdete és befejezésének oka • tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka • tanulmányainak várható befejezésének időpontja • a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok • a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok • a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok • a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok • a tanuló diákigazolványának sorszáma • a tanuló azonosító száma 36

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • • • • VI.

SZMSZ

tankönyvellátással kapcsolatos adatok évfolyamismétlésre vonatkozó adatok országos mérés – értékelés adatai a többi adat az érintett hozzájárulásával.

AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI

A személyi adatok forrása Az intézményi dolgozók és tanulók esetében azok az adatok, amelyek az intézmény nyilvántartási, adatszolgáltatási, továbbítási feladataihoz, kötelezettségeihez kapcsolódnak, s amelyekhez kezeléséhez az érintettek is hozzájárultak. A személyes adatok felvételének formája Az adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik, Szóbeli tájékoztatás alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. A személyes adatok felvételének módja A felvett adatok nem térhetnek el az azok forrásául szolgáló iratban szereplő adatoktól. Ha a forrás-irat valamilyen okból értelmezhetetlen, olvashatatlan, ellentmondásos, vagy hiányos, akkor az adat szolgáltatótól írásbeli módon történt kijavítást, kiegészítést kell kérni az „Adatnyilvántartó/változást Jelentő Lap” kitöltésével. Az Adatnyilvántartó/változást Jelentő Lapon szereplő adat felvétele – mint kiegészítési, módosítási, javítási kérelem- csak akkor végezhető el, ha azt a dolgozó, vagy a tanuló gondviselője dátummal ellátva sajátkezű aláírásával hitelesíti A személyi adatokhoz történő hozzáférés A hagyományos nyilvántartásban és a számítógépes naplóban szereplő adatok hozzá-féréséhez az adatkezelő, felhasználó csak a szükséges mértékben, ideig és a feladatának elvégzéséhez kötött módon férhet hozzá. A számítógépes adatkezelés esetén a rendszer felhasználói egyes adatfajtákhoz olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokat a hozzáférési jogosultsággal rendelkező dolgozó kimásolhatja, illetve kinyomtathatja, azzal a kötelezettséggel, hogy az ily módon nyert adatokat csak feladataihoz kötötten használhatja fel, s gondoskodik arról, hogy az ne kerüljön illetéktelenek birtokába. Számítógépes adatkezelés esetén a hozzáférési jogosultság a rendszergazda által kiadott személyes kód és jelszó alkalmazásával nyílik meg. A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban. a.) Az intézményben dolgozó közalkalmazottak adatai az alkalmazotti nyilván-tartásokban találhatók. Az alkalmazotti nyilvántartások előállítása alapjául szolgáló adatok bevitelére a munkaügyi dolgozó és az iskolatitkár jogosultak. b.) A kötelezően előállítandó és használandó nyilvántartásokban a tanulók, gyermekek személyi adatait osztályonként, vagy csoportonként kell feldolgozni. Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás • a bizonyítvány, • a törzslap külíve, belíve, • az értesítő (ellenőrző), • az osztálynapló, 37

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • • • • • • • • • •

SZMSZ

a csoportnapló, az egyéb foglalkozási napló, a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, az órarend, a tantárgyfelosztás, a továbbtanulók nyilvántartása, az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában, az étkeztetési nyilvántartás, a tanulói jogviszony igazoló lapja

Az alapfokú művészetoktatási intézmény által használt kötelező nyilvántartás (az iskolánál felsoroltakon túl) • a bizonyítvány • a törzslap külív, belív • az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíjbefizetéséről, • a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz. VII.

AZ ADATKEZELÉS ÜGYVITELE, DOKUMENTUMAI

A személyi iratok Az intézményben személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munka - és a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. Személyi iratok csoportosítása • a közalkalmazott személyi anyaga • a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat • a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok • a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok • tanulói iratok Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. Személyes alapadatok iratai • az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, • az önéletrajz, • az erkölcsi bizonyítvány, • a kinevezés, • a besorolásról, illetve az áthelyezésről rendelkező iratok, • a minősítés, • az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, • a hatályban lévő fegyelmi büntetést ki szabó határozat, 38

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola • •

SZMSZ

közalkalmazotti igazolás másolat. hatályos fegyelmi ügyek

Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok: • juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, • céljutalom, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi szerződés, tanulmányi igazolás, tanulmányi juttatás, elhelyezés, egyéb jóléti ügyek), • közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok (pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozat, szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, fizetés nélküli szabadság, (GYES, GYED, GYES, saját lakásépítés, • hozzátartozó ápolás, házastárssal külföldre utazás, egyéb) szabadidő, eltérő munkarend megállapítás, Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más jogviszonyok iratai • katonai szolgálat, • felkérések, • további jogviszony létesítés engedélyezése, ill. elutasítása), Közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok • szociális támogatás, • egyéni kérelmek, • munkaképesség csökkenés, • munkavégzés alóli mentesség igazolása, • közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, • nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, • iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, • nyelvvizsga, • közigazgatási alap- és szakvizsga, • ügykezelői vizsga, • egyéb képzettség, • szakértői okiratok másolatai, • betekintési kérelem, Illetménnyel és ezzel összefüggő, más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok • személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés – letiltás, melyek a b.) pont szerinti iratcsoport részei, elkülönítésük azonban a központi bérszámfejtéshez kapcsolódik. A személyi anyag tartalma: • a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, • a pályázat vagy szakmai önéletrajz, • az erkölcsi bizonyítvány, • az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, • iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, • a kinevezés és annak módosítása, • a vezetői megbízás és annak visszavonása, • a címadományozás, • a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, • a teljesítményértékelés, minősítés, • a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, • a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, 39


SZMSZ

a közalkalmazotti igazolás másolata.

A személyi iratokba történő betekintés A személyi anyagba való betekintésre jogosultak: • saját adataiba az alkalmazott, • az alkalmazott felettese, • a minősítést végző vezető • a törvényességi ellenőrzést végző testület, vagy személy • a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy • munkaügyi per kapcsán a bíróság • feladatkörükben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat • a személyzeti, munkaügyi és illetmény- számfejtési, munkaügyi feladatokat ellátó munkatárs feladatkörén belül. A személyi iratok kezelésének feladatai Az alkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. A személyügyi/munkaügyi feladatokért felelős vezető köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adat a megfelelő személyi iratra, adathordozóra a keletkezésétől, változásától, helyesbítésétől számított 8. munkanapon belül rávezetésre kerüljön, illetve kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését. A személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott az általa kezelt – a (köz) alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő – személyi iratra adatot, megállapítást csak közokirat, az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés alapján tehet. Köteles kezdeményezni vezetőjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelő adat helyesbítését, törlését. Az alkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak ezen szabályzat szerint teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügy/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyi iratok iktatása, tárolása Az intézmény alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A személyi iratokat külön iktatókönyvben gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. A személyzeti iratokból az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni. Személyi iratot tárolni csak a személyügyi feladatot ellátó alkalmazott helyiségében, a munkavégzést követően biztonsági zárral ellátott irattárolóban (lemezszekrényben) elzártan lehet. 40


SZMSZ

A személyügyi feladatot ellátó dolgozó helyiségét – ha az ott dolgozók közül senki nem tartózkodik bent – zárva kell tartani. Az ilyen helyiségek ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik fel a portáról és munkaidő végén oda kell visszajuttatni. Az irattárban elhelyezésre kerülő "régi anyag" elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, kijelölt helyettese és a személyügyi feladat/munkaügyi feladatot ellátó férhessen hozzá. A személyi anyagot az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 10 évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az intézmény ügyirat kezelési szabályzatában és irattárolási tervében kell rendelkezni. Személyi iratok nyilvántartása Az iratokat, tartalmuknak megfelelően, a megjelölt csoportosításban, személyi iratgyűjtőben kell tárolni és őrizni. Az iratgyűjtő előlapját követően tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az iratgyűjtőben elhelyezett iratokat, annak szerkezeti rendjében – az alkalmazotti alapnyilvántartás oldalai kivételével – nyilván kell tartani. A tartalomjegyzéknek tartalmaznia kell az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is, s rövid szöveges megjelölést. A tartalomjegyzék lezárása az iratcsoportonkénti utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és a személyügyi ügyintéző aláírásának feltüntetését jelenti. Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése az intézmény személyügyekkel foglalkozó ügyintézőjének feladata. A személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés letiltás, családi pótlék stb. iratok, központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. Az iratok tárolása, őrzése a gazdasági iroda feladata. A hatályos fegyelmi ügyek nyilvántartását – a későbbi törölhetőség érdekében – ceruzával kell vezetni. Személyi adatokban történő változások kezelése Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 10 napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy annak másolatával) igazolni a személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó munkatársnak: • név, • családi állapot, • eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), • lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe, • iskolai végzettség, • szakképzettség, • tudományos fokozat, • állami nyelvvizsga, • iskolai végzettség, szakvizsga, A bejelentett adatváltozást az alkalmazott személyi iratait kezelő személyügyi munkatárs a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. 41


SZMSZ

A kinevezési okiratok, illetve a besorolási és kinevezési okiratok módosításának rendelkező részében – a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett – zárójelben fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát. Az áthelyezés elfogadása esetén a két fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről (áthelyezéshez hozzájárulás, időpont, munkakör, illetmény, illetve az elért pályagyorsító intézkedések elfogadása, szabadság, fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások, valamint annak rögzítése, hogy az áthelyezési megállapodásban nem szereplő kérdésekben a fogadó szervezetnek nincs jogfolytonos teljesítési kötelezettsége). VIII.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 2. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  iskolatitkár, a) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  iskolatitkár,  osztályfőnökök,  napközis nevelők,  gyermek- és ifjúság védelmi felelős, 1. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja:  igazgató,  iskolatitkár, b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja. 1. •

•

A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja: a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskolaegészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatója; a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár; 42


SZMSZ

•

a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök;

•

a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

•

a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős.

1. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 2. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős.

43

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzat

Recommend Documents