8. EMBERI VÉR ÉS BÉKAVÉR ÖSSZEHASONLÍTÁSA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: fénymikroszkóp, ember- és békavér-kenet (kész mikroszkópos preparátum) VIZSGÁLAT: Vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt a metszeteket, rajzolja le vázlatosan a látottakat. Azonosítsa, hogy melyik metszet a békavér és melyik az emberi vérkenet. Válaszoljon a kérdésekre! KÉRDÉSEK: 1. Rajzolja le a látottakat! 2. Mekkora nagyítással vizsgálta a preparátumokat? 3. Töltse ki a táblázatot! 1. preparátum Milyen szövet A vörösvérsejtek alakja A vörösvérsejtek száma (több-kevesebb) A vörösvérsejtek mérete (kisebb-nagyobb) Rendelkeznek-e sejtmaggal 4. Milyen sejtből jönnek létre az ember vörösvérsejtjei? Miért? 5. Miért rendeznek magashegyi edzőtáborokat? 6. Mire kell figyelni vérátömlesztéskor és miért?
2. preparátum
MEGOLDÁS: 3. Táblázat:
Milyen szövet A vörösvérsejtek alakja A vörösvérsejtek száma (több-kevesebb) A vörösvérsejtek mérete (kisebb-nagyobb) Rendelkeznek-e sejtmaggal
1. preparátum
2. preparátum
emberi vérkenet
béka vérkenet
felülnézetben korong, oldalnézetben piskóta
ovális, lapos
több
kevesebb
kisebb
nagyobb
nem, az érés során elvesztik
igen
4. A mag nélküli sejt osztódni nem tud, így a vörösvérsejtek nem a vörösvérsejtekből, hanem a csontvelői vérképző őssejtekből képződnek. 5. A magashegyi levegő kevesebb oxigént tartalmaz, ennek ellensúlyozására megnő a vörösvérsejtek száma. Az alacsonyabb tengerszintfeletti magasságokon megrendezett sporteseményeken így a sportolók nagyobb teljesítményre képesek. 6. Véradáskor, vérátömlesztéskor a vércsoport-azonosságra kell figyelni, mert életveszélyes immunreakciók történhetnek a vörösvérsejtek vércsoport-antigénjei és a vérplazma antitestjei miatt.
békavér emberi vér
9. VAKFOLT-VIZSGÁLAT ANYAGOK, ESZKÖZÖK: ábra a vakfolt vizsgálatához VIZSGÁLAT: Az 1. sz. (Mariotte-féle) ábrán egy fehér kört és egy keresztet lát. Tartsa a papírt vízszintesen a kezében. Takarja el a bal szemét, a jobbal pedig fókuszáljon a körre. Ha közelíti vagy távolítja az ábrát a szeméhez, talál egy olyan pontot, amikor a kereszt teljesen eltűnik. [Másik szemmel is elvégezheti a kísérletet, de ehhez vízszintes síkban 180°-ban fordítsa el az ábrát.] Nem kell forgatnia az 1. ábrát, ha a 2. számút használja. Nézze egy szemmel a smiley-t kb. a két sötét alakzat közötti távolság kétszeresének megfelelő távolságból. Attól függően, hogy melyik szemét takarja el, a háromszög illetve a négyzet eltűnik. 1. sz. ábra
2. sz. ábra
☺ KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5.
(Az 1. ábra esetén) Hova esik retináján a kör képe, ha rá fókuszál? Definiálja ezt a pontot! Hova esik a kereszt képe, amikor az eltűnik? Definiálja a vakfoltot! Miért „vak” folt a neve? Rajzolja be a kereszt és a kör képét a mellékelt ábrába!
6. Mit lát az eltűnt kereszt helyén? 7. Két szemmel történő nézéskor (de akár a letakart szem esetében is) miért nem okoz a vakfolt léte látásproblémát (látótérkiesést)? Soroljon fel 2 okot! 8. A szükséges távolság pontos eltalálása előtt, amikor fél szemmel rápillantunk az ábrára, általában – ha homályosan is – még érzékeljük a keresztet. Miért csak homályosan? 9. Milyen fénytörési látásproblémákat ismer? Soroljon fel hármat az okok megjelölésével!
MEGOLDÁS: 1. 2. 3. 4.
A sárgafoltra A sárgafolt az éleslátás helye A vakfoltra A vakfolt a látóideg kilépésének helye. Itt fényérzékeny receptorok nincsenek, fényt nem érzékelünk. 5. A rajz helyes elkészítése:
6. A sötét hátteret 7. - a két szem finom mozgásokat végez → a vakfoltra csak pillanatokra esik a kép - a két szemből érkező képeken a vakfolt máshová esik, ezért amikor agyunk a két képet egyesíti, az „üres helyet” a másik szemből érkező képpel „kitölti” - egy szemmel nézéskor az agy a képet a környezetével kiegészíti. 8. Miközben a körre fókuszálunk, a perifériás látótérben levő keresztről a fénysugarak a retinának az éleslátás helyétől távolabbi területeire vetülnek, tehát a kép homályos lesz. 9. Fénytörési hibák: a. a szemlencse túlzottan tör vagy a szem tengelye túl hosszú → rövidlátás b. a szemlencse nem tör eléggé vagy a szem tengelye túl rövid → távollátás c. a szaruhártya görbülete különbözõ síkokban nem egyenlõ → asztigmia d. a szemlencse fehérjéi kicsapódtak, a lencse átlátszatlanná válik → szürkehályog e. a két szem fénytörése eltérő, az agyban két külön kép keletkezik, az agy az egyik szemet kikapcsolja a látásból → kancsalság
10. A TÉRDREFLEX ANYAGOK, ESZKÖZÖK: szék, reflexkalapács, térd VIZSGÁLAT: Ülő állapotban egyik lábát lazán vesse keresztbe a másikon! A reflexkalapáccsal (ön vagy segítő tanár) mérjen ütést felső lábának térdkalács alatti inára! Figyelje meg a reflexválaszt! KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Milyen reflexválaszt tapasztalt? Mi volt a reflex ingere, hol és milyen receptor érzékelte azt? Hol van a reflex központja? Milyen típusú reflex ez? Mi a reflex neve? Rajzolja be az ábrába a reflex ívét, ismertesse a résztvevő elemeket! Nevezze el az ábra betűkkel jelölt részeit! Mi ennek e reflexnek az élettani funkciója?
MEGOLDÁS: 1. Combjának feszítő izma összehúzódott, lábszára előrelendült. (Hajlító izma egyidejűleg elernyedt.) 2. Az inger az izom megnyúlása, receptora az izomorsó, mely a felső combizomban helyezkedik el. 3. A gerincvelőben. Izomeredetű gerincvelői reflex, neve: térdreflex (patellareflex). 4. Izomorsó - érzőidegsejt – gerincvelő szürkeállományának elülső szarva: mozgató idegsejt – comb feszítő izma.
5. A: csigolyaközti dúc B: szürkeállomány – oldalsó szarv C: köztes neuron D: combhajlító izom 6. Az izom megfelelő feszességét állítja be, amely álló helyzetben a test megtartásához szükséges.
11. CSONTSZÖVET VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: kész metszetek, fénymikroszkóp VIZSGÁLAT: Vizsgálja meg a csontszövet metszetét mikroszkópban! KÉRDÉSEK: 1. Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 2. Hányszoros nagyításon figyelte a preparátumot? 3. Jellemezze a szövetet az alábbi szempontok alapján: • a sejtek alakja, • a sejt közötti állomány anyaga, • a sejtek elhelyezkedése, • erek helye. 4. Magyarázza a felépítés alapján, miért kell 6 hétig gipszben tartani a törött csontot!
csontszövet keresztmetszete
MEGOLDÁS: 1. Helyes rajz elkészítése 3. Nyúlványos csontsejtek (nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódnak), a sejt közötti állomány anyaga szilárd, szervetlen (főleg kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, magnéziumkarbonát, magnézium-foszfát), és szerves anyagokból áll. A sejtek koncentrikusan helyezkednek el 1-1 központi csatorna körül, melyben az erek találhatók.
4. A koncentrikus elhelyezkedésű csontsejtek a központi érből diffúzióval kapják a tápanyagokat és az oxigént, ezért anyagcseréjük lassú, ennek következtében regenerációs képességük is lassú folyamat.
12. IDEGSZÖVET VIZSGÁLATA GERINCVELŐ KERESZTMETSZETÉBŐL ANYAGOK, ESZKÖZÖK: kész gerincvelői metszet, fénymikroszkóp VIZSGÁLAT: Vizsgálja meg a gerincvelő keresztmetszetét mikroszkópban, és a kérdések segítségével elemezze a látottakat! KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Készítsen rajzot, jelölje rajta a szürke- és a fehérállományt! Mi alkotja a szürke- és mi a fehérállományt? Milyen részekre tagolható a fehér- és a szürkeállomány? Keressen sejttestet nagyobb nagyításon! Rajzolja le! Keressen és rajzoljon le idegsejt-nyúlványokat is! Az idegsejteken kívül milyen sejtek alkotják az idegszövetet? Mi ezeknek a funkciója? Mi történik, ha az adott gerincvelői szelvényben a teljes keresztmetszetet érintő sérülés történik?
a metszet
egy idegsejt
MEGOLDÁS: 1.
2. Szürkeállomány: sejttestek, fehérállomány: idegrostok (velőshüvelyes axonok) 3. Fehérállomány: elülső, oldalsó és hátulsó köteg; szürkeállomány: elülső, oldalsó és hátsó szarv. 4-5.
6. Támasztósejtek (gliasejtek). Az axon fizikai védelme, anyagszállítás, szigetelés. 7. A sérült szelvénytől lefelé kiesik az összes bőrérző-funkció (az ingerület nem jut el az agyba), illetve a szelvénynél lejjebb elhelyezkedő izmok mozgatása (bénulás).
13. HARÁNTCSÍKOLT IZOMSZÖVET VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: harántcsíkolt izomszövet – kész preparátumok, fénymikroszkóp VIZSGÁLAT: Kész preparátumon vizsgáljon harántcsíkolt izomszövet hossz- és keresztmetszetet, és jellemezze az alábbi kérdések segítségével! KÉRDÉSEK: 1. Mekkora volt a nagyítás? 2. Milyen egységek építik fel a szövetet? Hol helyezkednek el a sejtmagok? 3. A mikrocsavar finom mozgatása mellett a hosszmetszeten harántcsíkolatot figyelhet meg. Mi okozza ezt? A keresztmetszeti képen miért nem látható? 4. Milyen élőlényekre jellemző, hol fordul elő ez a szövetféleség? 5. Milyen jellemzői vannak fáradékonyság és erőkifejtés tekintetében? 6. Az alábbiak közül válassza ki, mely izmok állnak harántcsíkolt izomszövetből: a garat izmai, szőrmerevítő izmok, kétfejű karizom (bicepsz), méh izomzata, rekeszizom, patkóbél izmai, tarkóizmok, szemmozgató izmok, hímvessző. 7. Az egészséges életmódra való áttérés jegyében tegnap este 3 km-t futott a folyóparton. Ma reggel teljes lábizomzatára kiterjedő nem túl erős, de kellemetlen fájdalommal ébredt, mely délig sem múlt el. Mi a jelenség neve, oka és milyen „gyógyítást” érdemes eszközölnie megszüntetése érdekében?
hosszmetszet
keresztmetszet
MEGOLDÁS: 1. – 2. Izomrostok = megnyúlt, sokmagvú sejtek. Sejtmagok: közvetlenül a sejthártya alatt. 3. Az izomfonalakat alkotó kétféle fehérjefonal (aktin és miozin) szabályosan helyezkedik el, az így kialakított működési egység (szarkomer) két különböző fénytörésű részből áll, ez okozza a sötétebb-világosabb sávok váltakozását (a harántcsíkolatot). A keresztmetszeti képen nincs csíkolat, itt csak elektronmikroszkóppal látszana a szabályos (hatszöges) elrendeződés.
hosszmetszet
keresztmetszet
4. Jellemző: ízeltlábúak törzse, gerincesek törzse, mindkettőnél a vázizmokat alkotja. 5. A harántcsíkolt izom erős, de fáradékony. 6. Harántcsíkolt izomszövetből áll: garat – részben (lásd: nyelés aktív fázisa), bicepsz, rekeszizom, tarkóizmok, szemmozgató izmok. 7. A jelenség neve: izomláz. Oka: az erőkifejtés alatt a lábizomzat sejtjei nem jutottak elegendő oxigénhez, így anaerob körülmények között működtek: a tápanyagként szolgáló glükózt tejsavas erjedéssel bontották le. A keletkező tejsav ingerli az izomsejtekhez futó idegvégződéseket, ez okozza a kellemetlen érzést. Megszüntetése érdekében mozognia kell, ekkor a nagyobb intenzitású keringés gyorsabban elszállítja az izmoktól a tejsavat (a májba, ahol visszaalakulhat glükózzá).
14. KRISTÁLYZÁRVÁNY VIZSGÁLATA VÖRÖSHAGYMÁBAN
ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma buroklevele, csipesz, fénymikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, víz, cseppentő, szűrőpapír-csík, híg sósav Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Vöröshagyma buroklevelének darabkáját tegye tárgylemezre, cseppentse le vízzel, fedje le és vizsgálja meg mikroszkópban! Szívasson át a preparátumot híg sósavat, közben figyelje a történéseket az okuláron keresztül. KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. 4. 5.
Rajzolja le a mikroszkópban látott sejteket! Mekkora nagyítást használt? Milyen alakú zárványok figyelhetők meg a sejtekben? Milyen anyagú kristályokra következtet a sósavas átszívatás eredményéből? Milyen sejtalkotók a zárványok? Milyen szövetre jellemzőek?
MEGOLDÁS: 1. A rajz kb: 2. – 3. A kristályok tű alakúak (mindkét végük hegyes), előfordulnak kettes, illetve négyes ikerkristályok is. 4. A sósavas átszívatás nem eredményezett pezsgést, innen tudható, hogy a kristályok anyaga nem CaCO3, hanem Ca(COO)2. 5. A zárványok szilárd anyagok; olyan anyagcseretermékek, melyekre átmenetileg vagy véglegesen nincs szüksége a növénynek, így kiválasztószerv hiányában közömbösített formában elraktározza őket. (A vöröshagyma végterméke a sóskasav (oxálsav), ezt kalciummal közömbösíti.) Azokat a sejteket, melyekben ilyenfajta raktározás történik, kiválasztó alapszöveti sejteknek tekintjük.
