FENOLÓGIAI JELENSÉGEK ÉS METEROROLÓGIAI INDIKÁTOROK KAPCSOLATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ROVAR ÉS NÖVÉNY ADATSOROK ALAPJÁN COMPARATIVE ANALYSIS OF CLIMATE-PHENOLOGY RELATIONSHIP BASED ON DATABASE OF INSECT AND PLANT MONITORING FERENCZY Antal1, EPPICH Boglárka, VARGA Réka Dóra, BÍRÓ István, KOVÁCS Attila, PETRÁNYI Gergely 1, HIRKA Anikó 2, SZABÓKY Csaba2, ISÉPY István3, PRISZTER Szaniszló3, TÜREI Dénes4, GIMESI László5, HUFNAGEL Levente6 1
Budapesti Corvinus Egyetem. Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék, H-1118 Budapest, Villányi út 29-43. e-mail:
[email protected] 2 Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály, H-3232 Mátrafüred, Hegyalja út 18. 3 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Botanikus Kert, H- 1083 Budapest, Illés utca 25. 4 ALÖKI Alkalmazott Ökológiai Kutató és Igazságügyi Szakértői Intézet Kft. H-1185 Kassa u. 118. 5 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Informatikai Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság út 6. 6 Magyar Tudományos Akadémia, Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport, H-1118 Budapest, Villányi út 29-43. Összefoglaló. A klímaváltozás a XXI. század egyik legnagyobb hatású környezeti problémája. A klímatikus változások hatásának legérzékenyebb jelzői az élőlények fenológiai folyamatai. A klímaváltozás legkorábban megfigyelt és később is szisztematikusan
monitorozott hatása a növények és állatok fenológiájában (azaz fenofázisaik egymásra következési rendjének időzítésében) bekövetkezett jól felismerhető változások voltak. Fenológiai kutatómunkánk során arra kerestünk választ, hogy néhány kiválasztott növény- és rovarfaj alapján (amelyekről nagy fenológiai adatbázisok állnak rendelkezésre), mely meteorológiai tényezők mutatnak legerősebb statisztikai kapcsolatokat a fenológiai adatokban tükröződő biológiai jelenségekkel. Vizsgálataink során 2 nagy adatbázisra támaszkodtunk: Az egyik az Országos Növényvédelmi és Erdészeti Fénycsapdahálózat Lepidoptera adatbázisa, a másik az ELTE Botanikus Kertjének Geophyton Fenológiai Adatbázisa. Lepkék esetén a napi fogási adatok alakulása alapján határoztunk meg statisztikailag definiált fenológiai dátumokat, míg a növények esetén virágzási jelenségek megfigyelése állt rendelkezésre. Mindkét élőlénycsoport esetén ugyanazokat a meteorológiai mutatókat vontuk be a vizsgálatainkba. Az adatsorok alapján korrelációs vizsgálatokat végeztünk és bevezettünk egy mutatót is a különböző szignifikancia szinteken szignifikánsnak talált korrelációk számának összegzésével, amelyet G-indexnek neveztünk el. Jelen munkánkban a növényekre és lepkékre kapott korrelációs adatok alapján hasonlítjuk össze a hatóképes meteorológiai tényezőket és elemezzük a kapott különbségeket. A lepke adatok sokkal változatosabb képet mutatnak a meteorológiai tényezők hatásosságának vonatkozásában.
Bevezetés és célkitűzés A bioszférát, földünk élővilágát alkotó élőlényféleségek (fajok és azok megjelenési formái) elterjedése, tér-időbeli előfordulási mintázata a földi élet kezdete óta folyamatosan változik. Ezen globális léptékű változási folyamat legfontosabb mintázatgeneráló tényezője az időjárás és annak szezonális változásai. Korábban az élővilág földtörténeti léptékű változása természetes folyamatként volt felfogható, de az utolsó néhány ezer év ökológiai és klimatológiai változásaiban egyre nagyobb súllyal szerepelnek az emberi tevékenységgel összefüggő hatások. Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhető a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatása a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra – egyed-, populáció-, faj-, biom- és globális bioszféra szinten egyaránt. A globális klímaváltozás évszázadunk egyik
legjelentősebb és legfontosabb ökológiai problémája (IPCC 2007). Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit alapvetően érinti (Harnos et al 2008), így meghatározza fenntarthatóságát is. A klíma változékonysága, tehát a hosszabb időintervallumokban megnyilvánuló klímastabilitás hiánya (és annak mértéke) meghatározó jelentőségű valamennyi földi ökoszisztéma állapota és állapotváltozásai szempontjából (Hufnagel és Gaál 2005, Őszi et al 2006, Ladányi és Hufnagel 2006, Szenteleki et al 2007, Erdélyi 2008, Gaál 2008, Ladányi 2008). A különböző természetes és ember által befolyásolt ökoszisztémák heterogenitást mutatnak a hatással szembeni érzékenységük szempontjából (Sipkay et al 2007, 2008, Hufnagel et al 2008). Az ökoszisztémák, mint szabályozási folyamatokra képes rendszerek, nem egyszerűen passzív elszenvedői a hatásoknak, hanem azokra különböző mértékű és jellegű alkalmazkodással, visszacsatolással, sőt regulációval reagálnak (Drégelyi-Kiss 2008). A klímaváltozás legkorábban megfigyelt és később is szisztematikusan monitorozott hatása a növények és állatok fenológiájában (azaz fenofázisaik egymásra következési rendjének időzítésében) bekövetkezett jól felismerhető változások voltak. Ennek ellenére még mindig nem tudunk eleget arról, hogy melyek azok a környezeti tényezők a természetben, amelyek az egyes fenofázisok bekövetkezését indukálják és a reprodukciós ciklusokat befolyásolják az egyes fajok esetében. Bár ismeretes, hogy nemcsak a megnövekedett széndioxid miatt megváltozó időjárás, de maga a széndioxid szint is komoly hatással lehet például a virágzás idejére egyes növényeknél (Houghton 1995). Európa szerte számos biológus tanulmányozta már a fenológiában bekövetkező változásokat és megfigyelték, hogy bizonyos fajoknál a rügyfakadás 5-6 nappal korábban kezdődött a szokásosnál, míg az őszi lombszineződés például akár 4-8 nappal is későbbre tolódott. (Menzel 1999). Abu-Asab és munkatársai (2001) a virágzás első időpontjainak változásait vizsgálták egy 21 éves időszakban (1970 és 1990 között), eredményeik rámutatnak, hogy 44 zárvatermő család 100 faját tekintve a fák többsége 3-5 nappal korábban virágzott az időszak végén, mint az elején. A tavaszi virágzás egyre korábbi kezdetét bizonyítja Primack és munkatársainak (2007) kutatási eredményei is, amelyek szerint, az USA-beli Massachusetts Államban a februármájus közötti átlag hőmérséklet 1°C-os emelkedése közel 4 nappal korábbi virágzást eredményez, így most átlagosan 11 nappal korábban virágzanak, mint egy évszázaddal korábban. Sherry et al (2007) kutatásai viszont arra is rámutatnak, hogy csak azoknak a fajoknak a virágzása tolódik előbbre, amik a nyári hőség tetőzése előtt virágzanak, a későbbiek virágzása kifejezetten késik. Az amerikai magasfűves puszták növényei esetében a fentieknek megfelelően a korai fajok átlagosan 7.6 nappal korábban, a késői fajok 4.7 nappal későbben virágzanak, így középen egy nyílás keletkezik a társulás virágzás-dinamikájának szezonalitásában. Fentiekből is látható, hogy az ökológiai alapjelenségek közül a klímaváltozás legerőteljesebben a szezonális közösségdinamikát és annak egyik fontos
tényezőjét az egyes fajok fenológiai viszonyait formálja át (Schwartz 2003, Vadadi et al 2008). Jelen tanulmányunkban, amely a tavalyi előadásunkban már bemutatott (Eppich et al 2009) kutatásaink továbbfejlesztésén alapulnak, éppen ezért az időjárási tényezők és a fenológia összefüggéseit kívántuk megvizsgálni most már az eddigi geofiton vizsgálatainkat rovarfenológiai adatokkal is összevetve. Kutatásaink során most is három fő csapásirányt tűztünk ki célul: 1. Néhány alkalmasan megválasztott vizsgálati év alapján felderíteni, hogy a fenológiai mintázatok tekintetében milyen szerepet játszanak a tárgyidőszak meteorológiai mutatóinak gyakorisági eloszlásai, és azok közül melyiknek milyen szerepe van. 2. Korrelációs elemzésekkel feltérképezni, hogy mely meteorológiai paraméterek, milyen hatást gyakorolnak az egyes indikátornövényeink és rovarfajaink fenológiai viselkedésére. 3. Összevetni a növényeknél és a rovaroknál megfigyelt hatásokat, hogy azok hasonló jelenségeket mutatnak-e (feltételezhető-e szinkroni tás a változásaikban), vagy eltérések mutatkoznak, amely rámutathat a közösségszintű ökológiai kapcsolatok felbomlására, átrendeződésére.
Anyagok és módszerek A címben jelzett esettanulmányhoz az Országos Meteorológiai Szolgálat historikus időjárási adatsorait, Priszter Szaniszló geofiton fenológiai megfigyeléseit és az Országos Növényvédelmi és Erdészeti Fénycsapdahálózat Lepidoptera adatait használtuk fel.
Meteorológiai adatok Az Országos Meteorológiai Szolgálat immár hosszabb ideje közreadta Budapest 100 éves napi adatait, ahol szerepel a napi átlaghőmérséklet, a napi maximális hőmérséklet, a napi minimális hőmérséklet, a napi csapadék mennyisége és fajtája, valamint a napfényes órák száma. Ezek kiegészítésére (Szász Gábor, 1968) alapján kiszámítottuk a globális sugárzási értékeket is a szükséges napokra. Geophyton Fenológiai Adatbázis Az ELTE Botanikus Kert korábbi igazgatója, Priszter Szaniszló, a múlt század utolsó évtizedeiben, mintegy 40 éven keresztül figyelte meg, ill. jegyezte fel, közel 200, főként geofiton növényfaj és változat három jellemző fenológiai fázisának bekövetkezési dátumait (Priszter 1960-2000: Fenológiai adatbázis – kézirat, Priszter 1974, Isépy and Priszter 1972, Priszter és Isépy 1974). Priszter adatait napsorszámmal helyettesítettük a különböző években. Ezen adatok azt írják le, hogy a vizsgált hagymás és gumós növények mely napokon hozták első bimbójukat, mikor virágoztak és mikor száradtak el. Ebből az adathalmazból építettük fel adatbázisunkat, minden fajra egy-egy adattáblázatot, melynek évente egy-egy sora tartalmazta a faj latin nevét, évszámát és a három fenológiai esemény éven belüli napsorszámát.
Országos Növényvédelmi és Erdészeti Fénycsapdahálózat Jermy Tibor akadémikus kezdeményezésére 1952-től kezdődött meg a magyar fénycsapdahálózat szervezése, növényvédelmi állomásokon, mezőgazdasági intézetekben és erdészetekben. A magyarországi fénycsapdahálózat egységesen Jermy-típusú fénycsapdákkal van felszerelve. Számos fénycsapda működik az egész országot lefedve, amelyekből napi ürítésekkel kerülnek ki a minták, így több száz rovarfajról rendelkezünk napi felbontású több évtizedes repülési adatsorokkal. A fénycsapdahálózat adatsora ugyanakkor számos hibával, hiányzó adattal terhelt, amelyek szűrése, korrigálása, homogenizálása komoly biomatematikai feladat. Mindent egybevetve a fénycsapdahálózati adatbázis a Lepidoptera fenológiai kutatások egyedülálló lehetőségét nyújtja (Nowinszky 2003). Jelen vizsgálathoz alkalmasan megválasztott fénycsapdák országosan egyesített adatsoraiból készítettünk, hibaszűrést követően, homogenizált, tér-időbeli ablakkal korrigált interpolált napi értékeket. Fenológiai eseményként az így kapott adatsor éven belüli azon napját választottuk, amelynél a gyakorisági adatok kummulált összege elsőként haladja meg az éves összeg 50%-át.
Az alkalmazott meteorológiai mutatók és értékelésük A meteorológiai mutatók számítása minden esetben az előző év augusztusának végétől (az év 240. Julianus napjától) a fenológiai esemény bekövetkezésének napjáig tart. A következő származtatott meteorológiai paramétereket számítottuk ki: 1. napi globális sugárzások átlaga (J/m2), 2. napi átlaghőmérsékletek átlaga, 3. napi maximális hőmérsékletek átlaga, 4. napi minimális hőmérsékletek átlaga, 5. csapadék összeg, 6. napfényes órák összege, 7. napfényes órák napi átlaga, 8. csapadékos napok száma (csapadéknyommal együtt), 9. valódi csapadékos napok száma (csapadéknyom nem számít bele), 10. 10 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege, 11. 12.
9°C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege, 8 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege,
13. 14.
7 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege, 6 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege,
15. 16.
5 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege, 4 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege,
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
3 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege, 2 ° foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege, 1 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege, 0 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege, napi ingadozások (maximum-minimum) átlaga, a csapadék relatív szórása a csapadékos napokra, a fagyos napok száma, a 0 °C foknál magasabb napi átlaghőmérsékletek összege az utolsó fagyos naptól a fenológiai változás napjáig.
Az így kapott meteorológiai indikátorok felhasználásával korrelációs vizsgálatokat végeztünk úgy a geofiton fenológiai adatbázisunkban, mint a fénycsapdás Lepidoptera adatsorokban található fenofázis bekövetkezésekre a különböző vizsgálati években. Munkánkhoz a PAST statisztikai programcsomag (Hammer et al 2001) lehetőségeit is felhasználtuk (Dede et al. 2009). Az egyes meteorológiai paraméterek fontosságának jellemzésére bevezettük a G-indexet, amelynek számlálójában az 5%-os szignifikancia szinten szignifikáns fajonkénti korrelációk száma 2-szeres súllyal, a csupán 10%-os szinten szignifikáns korrelációk száma 1-szeres súllyal van összegezve, a nevezőben pedig az összes vizsgált fajok számának kétszerese (maximális korreláltság) szerepel. A meteorológiai adatsorokból kiszámoltuk továbbá az egyes évek előző év augusztus végétől aktuális év augusztus végéig tekintett időszakaira, az egyes jellemző meteorológiai mutatók évenkénti gyakorisági viszonyait és azok eloszlásait ábrázoltuk, hogy képet kapjunk az évek változékonyságának mértékéről.
Eredmények és megvitatásuk Az egyes általunk vizsgált meteorológiai paraméterek fenológiában betöltött szerepét, annak erősségét a G-index fejezi ki, amelyet a geophyton és lepke adatbázisra egyaránt kiszámoltunk (1. táblázat). Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a lepkeadatok átlagosan sokkal magasabb korrelációkat mutatnak az időjárási paraméterekkel, mint a geophyton növények fenológiai adatai. Ez nem meglepő, hiszen a fényre repülő lepkék az időjárás és ezzel összefüggésben a növényzet hatásainak is sokkal kitettebbek, mint a jelentős tartaléktápanyaggal és raktározott vízzel is rendelkező talajlakó növények. Ugyanakkor rendkívül érdekes és konzisztens eredmény, hogy úgy a lepkék, mint a növényeink szempontjából kiemelkedően a legfontosabb tényezőnek a 21-es jelzésű napi hőingások átlaga bizonyult. Ez meglepő, hiszen a fenológiában használatos modellek általában inkább hőösszegjellegű, vagy átlaghőmérséklet jellegű paraméterekkel hoznak jó eredményeket. Mindkét csoport számára fontos továbbá a 6. jelzésű, napfényes órák összege mutató. Szintén megállapítható, hogy az 5, 7, 22-vel jelzett paraméterek, vagyis a csapadékösszeg, napfényes órák napi átlaga, és a csapadékadatok relatív szórása viszont szemmel láthatóan sem a lepkék, sem a növényeink esetén nem játszanak jelentős szerepet. A csapadékviszonyokat leíró változók hatástalansága nem meglepő, hiszen a hagymás és gumós növényekre jellemző, hogy raktározóképleteik által képesek a csapadék hiányát tolerálni, így nem annyira kitettek a csapadékviszonyoknak. Viszont nem tűnik hatásosnak növényeink esetében a napfényes órák átlaga és a 10 °C feletti hőmérsékletek átlaga sem, ami meglepőnek tűnhet, hiszen a napfény és a meleg általában fontos tényezőnek tűnik a fenológiai jelenségek vizsgálatában.
1. táblázat: Meteorológiai mutatók G-indexei a Lepidoptera és Geophyton korrelációs vizsgálatokban. Az 50% feletti G indexeket bold kiemelés, a csoportonként 6 legnagyobb G-index értékeket aláhúzás jelzi. Mutatók G-index met01 met02 met03 met04 met05 met06 met07 met08 met09 met10 met11 met12 met13 met14 met15 met16 met17 met18 met19 met20 met21 met22 met23 met24
Lepke összes 0.884 0.750 0.755 0.709 0.493 0.921 0.595 0.779 0.727 0.859 0.868 0.875 0.889 0.896 0.905 0.909 0.914 0.918 0.923 0.925 0.948 0.066 0.155 0.666
összes 0.287 0.332 0.299 0.358 0.043 0.296 0.045 0.167 0.265 0.124 0.147 0.169 0.185 0.181 0.179 0.186 0.194 0.181 0.176 0.176 0.835 0.052 0.543 0.174
Geophyton első bimbó virágzás 0.280 0.333 0.344 0.462 0.306 0.452 0.435 0.425 0.043 0.043 0.371 0.290 0.059 0.027 0.344 0.091 0.156 0.280 0.167 0.070 0.210 0.075 0.247 0.091 0.263 0.102 0.274 0.102 0.280 0.102 0.285 0.108 0.285 0.113 0.274 0.113 0.274 0.108 0.285 0.097 0.930 0.796 0.059 0.054 0.624 0.710 0.183 0.172
száradás 0.247 0.188 0.140 0.215 0.043 0.226 0.048 0.065 0.360 0.134 0.156 0.167 0.188 0.167 0.156 0.167 0.183 0.156 0.145 0.145 0.780 0.043 0.296 0.167
Feltűnő különbség mutatkozik a 23. számú indikátor vonatkozásában (fagyos napok száma), mert az a geophyton növényeknél kiemelkedően fontos, míg a lepkék esetén majdnem a legkevésbé játszhat szerepet. Érthető, hogy a fagyok a talajlakó növényekre jelentősen hatnak, míg a repülő rovarok esetén nem igazán fontos önmagában. 93 geophyton faj vizsgálata során korábbi vizsgálatainkban (Eppich et al 2009 a, b) megállapítható volt, hogy számos tényező hatása már eltér fenofázisonként. Az első bimbók megjelenését a fentieken kívül a napi maximális hőmérsékletek átlaga (met03) és a napi átlaghőmérsékletek átlaga (met02) képes befolyásolni, ami érthető, hiszen ez nyilván a tavaszi felmelegedéssel függ össze. A virágzás időpontját viszont inkább a napi minimális hőmérsékletek átlaga (met04) és a globálsugárzás (met01) befolyásolja gyakrabban, aminek az lehet az oka, hogy a már kialakult bimbók virágzását az éjszakai vagy kora reggeli alacsony hőmérséklet képes korlátozni. A virág elszáradásának időpontját pedig egy olyan
5
24
3
2
4
7
9
8
21
20
19
18
17
16
15
14
13
12
11
10
1
6
23
22
tényező befolyásolja gyakran, amely az előző kettőre szinte sohasem hat, a valódi csapadékos napok száma (met09), amely fontosságában ez esetben még a fagyos napok számát (met23) is megelőzni látszik. Ez utóbbi szintén érthető, hiszen az elszáradáskor már nem annyira a hőmérsékleti, mint inkább a nedvességviszonyok dominálnak. A hat legfontosabb tényező tehát növényeink esetében a 2, 3, 4, 6, 21, 23 sorszámú indikátorok, míg lepkéknél a 6, 17, 18, 19, 20, 21. Növényeknél tehát a napi hőingadozáson és a napfényösszegen kívül, a napi átalag, maximum és minimum hőmérsékletek átlagai, míg lepkéknél ez utóbbiak helyett, inkább az 1, 2, 3 °C feletti hőösszegek jelentősek. Növényeink esetén a 3°C, Lepkék esetén a 0°C bizonyult a hőösszegzés legalkalmasabb küszöbértékének, de látjuk, hogy a napi hőingás mindenhol fontosabb, mint a hőösszegzési megközelítések. A lepkék esetében a meteorológiai mutatókat a fajokon mutatott korrelációik alapján osztályoztuk is, aminek eredménye az 1. ábrán látható.
-16
-32
-48
Similarity
-64
-80
-96
-112
-128
-144
0
2.5
5
7.5
10
12.5
15
17.5
20
22.5
1 ábra: Meteorológiai mutatók osztályozása a Lepidoptera fajok korrelációi alapján (HC, paired group algoritmus, euklideszi távolság) Megállapítható, hogy számos lepkefaj van, ami szinte minden változóval jól korrelál, egy kisebb csoport szinte egyikkel sem, ugyanakkor a lepkék egy jól meghatározott köre számára inkább az 1, 2, 3, 4, 6, 8, 9, 21, 23 jelzésű változók, míg egy másik csoport számára ezek helyett a 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21 számú változók fontosak. Ezen korrelációs mintázatok még további vizsgálatokat igényelnek.
Mivel a napi hőmérsékleti ingadozások kiemelkedően a legfontosabb tényezőnek tűntek, érdemesnek tartottuk ezek évenkénti gyakorisági eloszlásait alaposabban is megvizsgálni (2. ábra). Napi ingadozás 100% 80% 60% 40% 20%
19 62 19 64 19 66 19 68 19 70 19 72 19 74 19 76 19 78 19 80 19 82 19 84 19 86 19 88 19 90 19 92 19 94 19 96 19 98 20 00
0%
évek 1.5
3.0
4.5
6.0
7.5
9.0
10.5
12.0
13.5
15.0
16.5
18.0
19.5
2. ábra: Napi hőmérsékleti ingadozások értékeinek gyakorisági eloszlásai a vizsgálati éveinkben. A 2. ábra alapján megállapítható, hogy ezen tényező vonatkozásában a vizsgálati időszakban egyértelmű tendenciák nem figyelhetők meg, de azért észrevehető, hogy a vizsgálati időszak második felében több nagyobb ingadozású év található. Más tényezőket vizsgálva ez a jelenség nem tűnt fel, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozási kutatásokban nagyobb figyelmet kellene szentelni a napi hőingás kérdésének.
Köszönetnyilvánítás Munkánkat az OTKA TS 049875 pályázat, a VAHAVA-projekt, az NKFH Jedlik Ányos program KLIMA-KKT-projektje, az MTA TKI Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Kutatócsoportja, a BCE Kutató Asszisztens Ösztöndíj Pályázata, valamint az MTA Doktori Tanács Bolyai János Kutatási Ösztöndíja, az „ALÖKI” Alkalmazott Ökológiai Kutató- és Igazságügyi Szakértői Intézet Kft., valamint a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/-2010-0005 sz projektje támogatta.
Irodalomjegyzék [1.] Abu-Asab, M., Peterson, S., Stanwyn, P.M., Shelter, G. and Sylvia, S. Biodivers.
Conserv., 2001, 10, 597-612. [2.] Dede Lilla, Eppich Boglárka, Ferenczy Antal, Horváth Levente, Hufnagel Levente,
Isépy István (2009): Történeti időjárási adatbázis alkalmazási lehetőségei, Summer University on Information Technology in Agriculture and Rural Development Debrecen, Hungary, 26-27 August 2009 Proceedings (cd) pp. 30-38.
[3.] Drégelyi-Kiss, Á., Drégelyi-Kiss, G., Hufnagel, L. (2008): Ecosystems as climate
controllers – biotic feedbacks (a review) - Applied Ecology and Environmental Research 6(2): 111-135 [4.] Eppich, B., Dede, l., Ferenczy, A., Garamvölgyi, Á., Horváth, L., Isépy, I., Priszter Sz., Hufnagel, L. (2009): Climatic effects on the phenology of geophytes - Applied Ecology and Environmental Research 7(3): 253-266. [5.] Eppich Boglárka, Dede Lilla, Ferenczy Antal, Horváth Levente, Isépy István , Hufnagel Levente (2009): Időjárás hatása hagymás és gumós növények fenológiájára – LI. Georgikon Napok 197-206. [6.] Erdélyi Éva (2008) Az őszi búza termeszthetőségi feltételei az éghajlatváltozás függvényében. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Corvinus.Egyetem, Kertészetttudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék, Budapest [7.] Gaál Márta (2008): Expected changes in climatic conditions of main crops – Klíma21. 55: 28-35. [8.] Hammer, Ř., Harper, D.A.T., and P. D. Ryan, (2001). PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1): 9pp. http://palaeo-electronica.org/2001_1/past/issue1_01.htm [9.] Harnos, Zs., Gaál, M., Hufnagel, L. (szerk) (2008): Klímaváltozásról mindenkinek – Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. [10.] Houghton,J., Meria,T, Fitho, L, Callender, G.B. and Harris, N (1995): The Science of Climate Change, Cambridge Univ. Press, Cambridge, UK, 55-67. [11.] Hufnagel, L., Gaál, M. (2005): Seasonal dynamic pattern analysis in service of Climate Change Research – Applied Ecology and Environmental Research 3(1): 79132. [12.] Hufnagel, L, Sipkay, Cs, Drégelyi-Kiss, Á., Farkas, E., Türei, D., Gergócs, V., Petrányi, G., Baksa, A., Gimesi, L, Eppich, B., Dede, L., Horváth, L. (2008): Klímaváltozás, Biodiverzitás és közösségökológiai folyamatok kölcsönhatásai. In: Harnos, Zs, Csete, L. (szerk): Klímaváltozás: Környezet-Kockázat-Társadalom . – Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. [13.] IPCC (2007): Climate Change 2007: Synthesis Report. Contribution of Working Group I, II and II to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel of Climate Change. IPCC, Geneva, Switzerland. [14.] Isépy I., Priszter Sz. (1972) Chorologische und phänologische Untersuchungen an mediterranen Geophyten. I. Narcissus – Annal. Univ. Sci. Budapest, Sect. Biol. 14. p. 105-117. [15.] Ladányi, M., Hufnagel, L. (2006): The effect of climate change on the population of sycamore lace bug (Corythuca ciliata, SAY, Tingidae Heteroptera) based on a simulation model with phenological response– Applied Ecology and Environmental Research 4(2): 85-112. [16.] Ladányi Márta (2008): Viticulture challenges under changing climate in Hungary - Klíma-21. 55: 36-52. [17.] Menzel, A and Fabian, P., Nature 1999, 397, 659-661. [18.] Nowinszky, L. (2003): A fénycsapdázás kézikönyve – Savaria University Press, Szombathely [19.] Őszi, B., Ladányi, M., Hufnagel, L. (2006): Population dynamics of the Sycamore Lace Bug, Corythuca ciliata (Say) (Heteroptera: Tingidae) in Hungary – Applied Ecology and Environmental Research 4(1): 135-150. [20.] Primack, R.B., Miller-Rushing, A.j., Primack, D., and Mukunda, S. (2007): Using Photographs to Show the Effects of Climate Change on Flowering Times, Arnoldia, 65: 3-9.
Priszter Szaniszló (1960-2000). Fenológiai adatbázis – kézirat. Priszter Szaniszló (1974): Hagymás kerti virágok, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 219 p. [23.] Priszter Sz., Isépy I. (1974) Chorologische und phänologische Untersuchungen an mediterranen Geophyten. II. Galanthus – Annal. Univ. Sci. Budapest, Sect. Biol. 16. p. 87-101. [24.] Sherry, R.A., Zhou, X., Gu, S. (2007): Divergence of reproductive phenology under climate warming, PNAS 104(1): 198-202 [25.] Sipkay, Cs., Hufnagel, L., Révész, A., Petrányi, G. (2007): Seasonal dynamics of an aquatic macroinvertebrate assembly (Hydrobiological case study of Lake Balaton No. 2) - Applied Ecology and Environmental Research 5(2):63-78 [26.] Sipkay, Cs., Horváth, L., Nosek, J., Oertel, N., Vadadi-Fülöp, Cs., Farkas, E., Drégelyi-Kiss, Á., Hufnagel, L. (2008): Analysis of climate change scenarios based on modelling of the seasonal dynamics of a Danubian copepod species -- Applied Ecology and Environmental Research 6(4): 101-108 [27.] Sipkay, Cs., Ágota Drégelyi-Kiss, Levente Horváth, Ágnes Garamvölgyi, Keve Tihamér Kiss and Levente Hufnagel (2010): Community ecological effects of climate change In: Climate Change and Variability – SCIYO, ISBN: 978-953-7619-X-X [28.] Schwartz, M.D. (ed) (2003) Phenology: An Integrative Environmental Science – Kluwer Academic Publishers, Dordrecht/Boston/London. [29.] Szász Gábor (1968) A globálsugárzás összegeinek meghatározása számítás útján. Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei XIV, 239-253. [30.] Szenteleki, K., M. Ladányi, É. Szabó, L. Horváth, L. Hufnagel and A. Révész (2007) A climate research database management software EFITA/WCCA 2 – 5 July 2007, Glasgow, Scotland, Paper CD.ROM p 53. [31.] Vadadi-Fülöp, Cs., Hufnagel, L., Sipkay, Cs., Verasztó, Cs. (2008): Evaluation of climate change scenarios based on aquatic food web modelling - Applied Ecology and Environmental Research 6(1): 1-28 [21.] [22.]
Elektronikus információforrás
OMSZ: Budapest XX. századi napi meteorológiai adatai az OMSz honlapján http://met.hu/pages/climate/bp/Navig/Index2.htm
