Összehasonlító adatsorok

Megjegyzés

Mv Apród

Mv BÉRES

Mv BODRI

Mv CSÁRDÁS

Mv KARIZMA

Mv Kikelet

Mv KOLO

Mv KOLOMPOS

Mv KÖDMÖN

Összehasonlító adatsorok

Életforma

-

őszi

ôszi

ôszi

ôszi

fakultatív

fakultatív

ôszi

ôszi

ôszi

Termôképesség

-

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

++++

++++

MSZ 6383:1998 szerinti minőség

-

Malmi I.

Malmi I.

Malmi I.

Malmi I.

Malmi I.

Malmi I.

Javító

Malmi I.

Javító

Kalászszálka jelenléte

-

van

van

van

van

van

van

van

van

van

Szem színe

-

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

Érésidô (5=középérésû)

Pont: 1–9

5

4

2

5

2

4

5

5

5

Agronómiai tulajdonságok

min-max

Fajtainformáció

Ezermagtömeg

gramm

40-44

40-53

36-42

41-44

34-40

42-55

43-46

40-50

40-43

Ajánlott csíraszám

csíra/m2

550-600

500-550

500

550-600

550

550

500-550

500-550

500-550

%

43-83

86-90

82-95

42-77

44-86

56-68

80-90

62-81

69-92

Növénymagasság (5=közepes)

Pont: 1–9

3

5

2

5

6

5

5

4

6

Állóképesség (9=kiváló)

Pont: 1–9

9

7

9

8

6

8

9

7

7

IX. 20–30.

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Optimális

X. 1–15.

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

Kései

X. 16–31.

+

++

++

++

+++

+++

++

++

++

Extrém kései

XI. 1–10.

-

-

-

-

++

++

-

+

-

Fajtára jellemzô minôségi értékek

min-max 72,4-81,9

75,6-81,1

Fagyállóság (túlélési % -15°C-on)

Vetésidô ajánlás Korai

Hektoliter tömeg

kg/hl

Szemkeménység (Hl)

-

75,0-85,7 76,9-82,5 74,6-84,2

78,7-83,1

78,4-83,6 72,5-78,4 78,5-82,3

55,2-66,2 49,0-66,7

51,9-82,1

51,3-77,0

58,6-68,4 54,9-70,9

50,2-72,8

51,6-69,9

55,7-77,8

sec.

259-445

234-401

278-449

222-446

253-401

202-430

373-475

357-459

271-477

(2) Nyersfehérje-tartalom (sza.) [ôrlemény]

%

13,1-14,3

14,4-15,4

12,1-14,0

13,1-15,7

13,3-15,4

12,2-13,9

13,3-15,6

13,3-15,3

13,7-15,5

(3) Nedvessikér-mennyiség [liszt]

%

33,4-38,8

35,7-37,2

28,6-36,9 35,2-46,5 29,8-36,2

32,6-37,1

32,0-44,4 33,0-38,7 34,5-42,3

2,0-8,0

5,0-6,5

(1) Esésszám (Hagberg) [ôrlemény]

(4) Nedvessikér-terülés [liszt] (5) Szedimentációs érték (Zeleny) [liszt] (6) Farinográfos vizsgálatok [liszt]

mm/h ml

1,0-6,0

5,5-9,5

0,5-2,5

27,0-36,0 29,0-34,0 30,0-68,0 32,0-51,0

43,0-70,0

3,5-7,0

2,0-5,5

4,0-8,0

3,0-6,5

27,0-42,0 38,0-64,0 36,0-46,0 46,0-65,0

min-max

Vízfelvevô képesség

%

60,2-63,6 60,9-64,6 57,4-62,4

62,7-67,5

56,5-61,7 59,9-63,2 59,0-64,0 54,6-59,2 62,2-65,3

Sütôipari értékszám

-

57,0-75,0

63,0-81,0

71,0-100

65,0-80,0

81,0-100

63,0-81,0

74,0-100

Sütôipari értékcsoport

-

B1-A2

B1-A2

A2-A1

B1-A2

A2-A1

B1-A2

A2-A1

B1-A2

A2-A1

min.

3,2-7,2

5,9-14,6

7,6-14,8

5,3-9,0

13,9-18,4

4,3-10,4

7,9-17,8

5,7-17,7

8,9-16,0

x10 -4 J

134-222

191-244

171-373

162-249

251-530

138-259

221-376

131-193

187-373

-

0,34-1,01

0,86-1,52

0,42-1,77

0,62-1,94

0,62-1,62

0,58-1,37

0,55-1,54

0,41-1,43

0,51-1,69

32-85

75-84

133-176

51-102

153-278

74-75

156-180

78-103

95-127

Tésztastabilitás (7) Alveográfos vizsgálatok [liszt] W (deformációs munka) P/L (8) Extenzográfos vizsgálat [liszt] Energia 135 percnél

34

69,0-82,0 79,0-90,0

min-max

min-max cm2

Alkalmazott vizsgálati szabványok     (1) ICC 107/1;     (2) ICC 105/2;     (3) ICC 137/1 és ICC 155;     (4) MSZ 3430:2008;

Mv LUCILLA

Mv MAGDALÉNA

Mv MARSALL

Mv MAZURKA

Mv MENÜETT

Mv PETRENCE

Mv SUBA

Mv SÜVEGES

Mv Tallér

Mv TOBORZÓ

Mv TOLDI

Mv VERBUNKOS

Mv WALZER

Martonvásár 2005-2010

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

őszi

ôszi

ôszi

ôszi

ôszi

++++

+++

+++++

+++

+++

+++++

+++

+++

+++++

+++

+++

+++

+++

Malmi I.

Malmi I.

Malmi I.

Javító

Javító

Malmi I.

Javító

Malmi I.

Javító

Malmi I.

Malmi I.

Malmi I. Malmi I./Jav.

van

van

van

van

van

nincs

van

van

van

van

van

van

van

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

piros

4

6

3

7

3

4

4

4

2

1

4

5

6

40-43

41-44

45-50

40-44

40-46

35-46

44-48

47-51

42-46

52-55

40-45

39-43

37-43

550

500-550

550-600

500-550

500-550

500-550

500-550

500-550

550

550

500-550

500-550

500-550

71-89

58-67

79-82

54-72

61-86

51-63

70-77

62-86

62-91

55-83

66-73

61-82

57-80

5

4

3

4

6

2

5

4

6

5

5

4

4

6

8

8

9

8

9

7

7

7

7

8

9

7

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

+++

++

++

++

++

++

++

++

++

+

+

++

++

++

-

+

+

-

-

+

-

+

-

-

-

-

-

77,6-86,4

78,5-83,0

77,4-83,0

76,3-83,4

73,3-84,3

72,5-82,1

77,2-81,9

74,2-79,9

79,4-82,0

77,7-82,0

78,3-82,4

78,3-82,0

75,1-82,0

58,8-78,0

53,2-71,6

46,4-66,7

50,6-74,1

60,9-77,3

61,4-68,2

50,0-71,2

52,4-70,4

59,1-70,9

55,9-68,0

48,2-65,1

55,7-70,5

45,7-67,5

211-463

265-469

285-487

365-504

190-481

185-457

257-495

381-495

206-414

301-490

380-489

334-465

277-495

11,8-14,7

13,3-15,3

13,0-14,9

13,4-18,0

13,1-15,0

11,7-14,7

14,5-16,9

13,9-16,6

12,2-14,3

13,1-15,6

13,0-15,5

14,1-15,3

12,2-16,1

25,0-32,8

34,3-45,4

29,9-35,1

35,2-50,3

28,5-44,3

28,3-37,0

33,4-42,4

35,6-51,1

28,3-37,6

32,6-50,3

30,0-36,8

32,7-41,9

30,2-38,2

0,5-3,0

6,0-8,5

4,0-8,5

3,5-8,0

1,5-7,5

1,5-8,5

1,5-3,5

5,0-9,5

4,0-8,0

3,0-9,0

1,0-5,0

4,0-8,5

3,0-6,0

39,0-63,0

32,0-54,0

27,0-43,0

39,0-67,0

31,0-56,0

28,0-43,0

41,0-67,0

29,0-67,0

21,0-35,0

35,0-57,0

45,0-68,0

30,0-58,0

29,0-50,0

54,3-59,4

62,7-66,3

59,0-63,7

57,0-64,4

61,1-66,4

55,2-61,1

59,5-66,7

61,3-68

58,8-64,7

64,3-65,9

57,2-61,9

61,5-65,6

58,6-64,0

65,0-100

63,0-75,0

56,0-69,0

86,0-100

73,0-100

72,0-100

81,0-100

66,0-87,0

55,0-66,0

72,0-85,0

72,0-100

66,0-96,0

64,0-100

B1-A1

B1-A2

B1

A1

A2-A1

A2-A1

A2-A1

B1-A1

B1

A2-A1

A2-A1

B1-A1

B1-A1

6,1-17,7

5,1-7,2

3,5-12,6

14,8-17,9

7,6-14,4

5,7-18,2

12,6-17,2

7,1-16,2

2,5-5,7

6,2-16,8

7,5-18,0

5,3-12,9

11,1-17,0

228-386

172-219

124-311

220-394

183-347

179-257

278-445

180-377

140-219

186-314

271-452

175-344

171-300

0,51-1,62

0,35-1,88

0,54-1,19

0,34-1,19

0,60-1,98

0,53-1,01

0,69-1,43

0,47-1,60

0,71-1,44

0,47-2,54

0,51-1,23

0,5-1,79

0,73-2,15

182-221

49-79

52-82

160-192

106-191

75-104

146-212

83-127

88-91

111-123

170-211

77-88

92-111

(5) MSZ EN ISO 5529:2010;     (6) MSZ ISO 5530-1:2003;     (7) ICC 121;     (8) ICC 114/1

35

Különleges búzafajok Tönkölybúza

Durumbúza

A hexaploid (2n=42) tönköly (Triticum spelta L.) a búza egyik legrégebben ismert pelyvás vál­ tozata. Termesztése elsôsorban organikus gazdálkodásban ter­ jed a csupasz búzákhoz képest alacsonyabb terméshozama és a fontosabb levélbetegségekkel szemben mutatott jó ellenálló­ sága miatt. Hazai vetésterülete napjainkban 6–8 ezer hektárra tehetô.

A tetraploid (2n=28) durum­ búza, más néven ke­mény­szemû, üveges, illetve makarónibúza (Triticum durum Desf) a tönke­ sorozat csupasz szemû leszár­ mazottja. Vetésterülete 10%-ra tehetô, így a második legna­ gyobb terülten termesztett bú­ zafaj a világon. Magyarországon vetésterülete az elmúlt kilenc évben 8–15 ezer hektár között változott (KSH adat), mely a kö­ zönséges búza vetésterületéhez viszonyítva annak legfeljebb 1%-a.

Alakorbúza

Tönkebúza A diploid (2n=14) alakor (Triticum monococcum ssp. mono­coccum), vagyis egysze­ mû búza az emberiség talán elsô gabonája. Termesztése mintegy 12 000 évvel ezelôtt kezdôdött, és egyes történelmi korok ural­ kodó pelyvás gabonaféléje volt. Hazánkban a XIX. sz. közepéig kisebb területeken termesztet­ ték, majd fokozatosan kiszorult a termesztésbôl. Az alakor min­ dig is a marginális területek ga­ bonaféléje volt, hiszen igen jól alkalmazkodik a gyenge táperô­ ben lévô talajokhoz, és a legtöbb gabonabetegséggel szemben gyakorlatilag ellenálló. Ismételt termesztésbe vonását elsôsor­ ban az ökológiai gazdálkodás terjedése indokolja.

36

A tetraploid (2n=28) tönke (Triticum turgidum ssp. dicoc­ con), vagyis kétszemû búza a neo­litikus kortól kez­dô­dôen az egyik legfontosabb pelyvás gabo­ nafélénk, a ke­mény­szemû du­rum-­­ búza ôse. Termesztése mintegy 10 000 évvel ezelôtt kezdôdött, a közel-keleti népek legfontosabb gabonaféléje volt évezredeken keresztül. Ezt a keményszemû pelyvás búzát a mediterrán or­ szágokban el­sôsorban bulgur, kuszkusz és tészta készítésére használják még napjainkban is. Hazánkban az alakorhoz hasonló­ an a XIX. sz. közepéig el­sô­sorban a hegyvidékeken termesztették, majd fokozatosan kiszorult a ter­mesztésbôl. Kiváló télállóságú, és jól alkalmazkodik a gyenge táperôben lévô köves talajokhoz is. Termesztésbe vonását elsô­ sor­ban az ökológiai gazdálkodás keretében képzelhetjük el.

Franckenkorn

A

tönkölybúza

Franckenkorn termôképessége  ha­sonló, mint a közepes termô­ké­pes­­ségû bú­ záké. Produktivitása a tön­kölyök között a legjobbak közé tartozik. Agronómiai értékei javítása érdekében pedigréjében aestivum búza is szerepel. Növényállománya 120–130 cm magas, szára erôs. A tönkölybúzák között szár­szi­lárd­sága és állóképes­ sége a jobbak kö­zé sorolható. Bokrosodó és gyomel­nyo­mó képessége jó. Intenzív körül­mé­nyek kö­zött is termeszthetô, de a „low input” kö­rül­ményekhez is kiválóan alkal­maz­kodik. A tönkölybúza-fajták az aestivum búzáknál  késôbb kalászolnak, viszont a tönkölybúzák között a korábban érô fajták közé so­rol­ha­tó. Termésének ned­vessikér- és nyers­fehér­je-tartalma magas. Farinográf-értéke B1, cipó­tér­fo­ gata nagy. Esés­szá­ma magas és stabil, jellemzôen 300 sec feletti. Az aratáskor jelentkezô csapadék hatására kisebb mértékben csökkenhet. Igen jó biológiai ér­ téke, emészthetôsége és magas rost­tartalma miatt takar­má­nyo­zásra is fel­hasz­ nálható, elsôsorban nö­vendék állatok indító tápjának kom­po­nen­seként. Al­kal­mas ökotermesztésre és bio­termékek elôállítására. z Oberkulmer Rotkorn kései kalászolású és igen kései érésû tönkölybúzafajta. Extenzív körülmények közé va­ló, a túlzott N-trágyázásra érzékeny. Álló­ké­ pessége átlagos, megdôlésre 140–150 cm magas növényállománya miatt az év­járat függvényében hajlamosabb. Bok­ro­so­dó és gyomelnyomó képessége kiváló. Erôs gyökérzete miatt a szárazabb évjára­tokat jól tolerálja és a várható termés mennyi­ ségére kisebb hatással van. A Franc­kenkornhoz képest 5–7, néha 10 nap­pal késôbb aratható. Nedvessikér- és nyersfehéjre-tartalma tekin­te­tében kiváló fajta, azonban sikérminô­sége átlagos. Sze­­mei teltek, ezermag­tö­mege nagy. Esés­­száma magas (300 sec. feletti), vi­szont igen kései érése és az esetlegesen aratáskor jelentkezô esôk miatt beéréskor betakarítását nem szabad halogatni. Az organikus tönkölyter­ mesztés alapfaj­tá­ja. Ökotermelésre és biotermékek elô­állítására kiválóan alkalmas. A Franckenkorn és az Oberkulmer Rot­korn termesztése elsôsorban öko­ló­gia gazdálkodásban történik, túl­nyo­mó­részt szerzôdéses körülmények között. Termé­ sük mind belföldön, mind Nyugat-Európában fajtanév szerint keresett áru­cikk, de elsôsorban az ellenôrzött or­ga­nikus gazdálkodásból származó, ere­de­t­­igazolt termény számíthat a piaci sikerre.

FRANCKENKORN

2001

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

A

37

Oberkulmer Rotkorn

OBERKULMER ROTKORN

tönkölybúza

2002

Állami elismerés éve

Megjegyzés

Franckenkorn

Fajtainformáció Életforma

Oberkulmer Rk.

-

ôszi

ôszi

Termôképesség

-

jó

átlagos

Növénymagasság

-

magas

magas-nagyon magas

Kalászolás idôpontja

-

késôi

késôi

Érésidô

-

késôi

igen késôi

Agronómiai tulajdonságok kg/ha

160–200

160–200

Fagyállóság

Ajánlott vetômagnorma

-

jó

jó

Bokrosodó-képesség

-

jó

kiváló

Állóképesség

-

jó

közepes

X. 1–10.

++

++

Vetésidô ajánlás Korai Optimális

X. 10 –20.

+++

+++

Kései

X. 21– 31.

++

+

Extrém kései

XI. 1–10.

+

-

Betegség-ellenállóság Lisztharmat

-

jó

közepes

Levélrozsda

-

jó

jó

Szárrozsda

-

fogékony

fogékony

Nedvessikér-tartalom

-

magas

nagyon magas

Nyersfehérje-tartalom (sza.)

-

jó

kiváló

mm/h

10 alatt

10 felett

-

magas

magas

Minôség

Sikérterülés Esésszám W (deformációs muka) P/L

38

x10 J

100 felett

100 alatt

-

alacsony

alacsony

-4

Mv Makaróni

Mv MAKARÓNI

ôszi durumbúza

A

durumbúza elsôdleges felhasználója a száraztészta-ipar, ezért kizárólag olyan fajták lehetnek sikeresek, melyek megfelelnek a speciális minôségi követelmé­ nyeknek. A martonvásári durumbúza-nemesítési programban elsôdleges célunk nagy fehérje-, nedvessikér- és sárgapigment-tartalmú fajták elôállítása, de emellett lényegesnek tartjuk a hazai körülmények között a termésbiztonságot alapvetôen meghatározó hidegtûrés javítását is. E program eredményeként született meg az Mv Makaróni fajta, melynek kiváló alkalmazkodóképességét az is bizonyítja, hogy Magyarország mellett három további európai országban is elismerték. Ôrleményébôl tojás felhaszná­lása nélkül is jó fôzési tulaj­don­ságú, koleszterinmentes, eszté­ti­kus, sárga színû tészta készít­hetô. Beltartalmi mutatói lénye­ge­sen felülmúlják a szab­ ványban elôírt követelmé­nyeket. Kiemel­ke­dôen nagy a nedvessikér-­tartalma. Az OMMI vizsgálatai alapján elis­merésé­nek évében a sárga­pig­ment-tartalma az ös�­ szes ha­zánk­­ban termesztett ôszi durumbúza-­faj­tá­ét meghaladta. Termôképessége a kontrollfajtákéhoz hasonló. A ter­més­­bizton­ságot meghatározó tulaj­donsá­gok közül a hideg­tû­rése a fitotronban mért adatok szerint kiemelkedôen jó az ôszi durumbúzafajták között, amit a 2002/2003. évi hiánytalan áttele­lése is igazolt. Az Mv Makaróni az agrotechnikai elôírások gondos betartása mellett az ország bármely részén sikerrel termeszthetô. A kalászfu­zá­rium-fertôzés fokozott veszélye miatt kukorica után ne vessük! Virágzáskor 30–50 kg N hatóanyag kiszórása javasolt, mellyel javítható a minôség. Az MgSzH kísérleteiben jelenleg is több durumbúzafajta-jelölt szerepel, melyek termôképessége és technológiaminôsége még az Mv Makaróniét is felülmúlják. A fehér kalászú Mv Pennedurból (MvTD 33-08) üvegességének stabilitása és sikér­ erôssége, valamint kimagaslóan nagy sárgapigment-tartalma miatt még a jelenleginél is biztonságosabban értékesíthetô termény állítható elô.

2001

Állami elismerés éve Elismerések külföldön

Az Mv Makaróni hidegtûrése és technológiai minôsége (Martonvásár, 2001–2005) 100 82,78 80

60 39,36

40 26,97 20

0

39,14

26,94

19,22

Sárga index, Minolta b*

Fitotroni hidegtûrés -15°C, túlélés % Mv Makaróni

Nedvessikér-tartalom %

Durumkontroll

39

Mv ALKOR

2008

Állami elismerés éve

SZTNH (MSZH)

Növényfajta-oltalom

A

Mv Alkor

ÚJ!

alakorbúza

z Mv Alkor az elsô hazai ökológiai nemesítésû diploid alakorbúza-fajta. Organi­ kus termesztési feltételek között termése 2,5–3,0 t/ha. Termôképessége hasonló a közepes termôképességû búzákhoz, igen jól bokrosodó fajta. Növényállománya 120–130 cm magas, szára vékony, de erôs és rugalmas. Állóképessége a diploid búzákhoz viszonyítva igen jó, de magas N-tartalmú talajokon túlérésben megdôlésre hajlamos. Bokrosodó és gyomelnyomó képessége kiemelkedô, az ökológiai gaz­ dálkodás és a „low input” termesztési feltételekhez kiválóan alkalmazkodik. Télálló­ sága kiváló és a szárazságot is igen jól bírja. Intenzív körülmények között nehezen termeszthetô, a talaj magas tápanyagtartalmát nehezen bírja. Puhaszemû termésének nedvessikér- és nyersfehérje-tartalma magas, de a sikér a tönkölybúzához hason­ lóan lágy. Lisztje karotinban gazdag, a durumbúzához hasonlóan sárgás színû. Igen jó biológiai értéke, emészthetôsége és magas bioaktívkomponens-tartalma miatt funkcionális élelmiszerek elôállítására is felhasználható, de növendék állatok indító takarmányozására is alkalmazható. Elsôsorban ökotermesztésre és biotermékek elôállítására alkalmas.

Megjegyzés

Mv Alkor

Életforma

-

fakultatív

Termôképesség

-

átlagos

Növénymagasság

-

magas

Kalászolás idôpontja

-

késôi

Érésidô

-

késôi

Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

250

Ezermagtömeg

gramm

28–33

Télállóság

-

jó

Bokrosodó-képesség

-

kiváló

Állóképesség

-

jó

IX. 15 – 30.

++

Optimális

X. 1–20.

++++

Kései

X. 21.–

+++

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

kiváló

Levélrozsda (Puccinia triticina)

-

kiváló

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

kiváló

Nedvessikér-tartalom

-

nagyon magas

Nyersfehérje-tartalom (sza.)

-

kiváló

mm/h

10,0 <

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok

Vetésidô ajánlás Korai

Betegség-ellenállóság

Minôség

Sikérterülés *optimális vetésidôben

40

A

Mv Hegyes

ÚJ!

Mv HEGYES

tönkebúza

z Mv Hegyes új, ökológiai nemesítésû tönkebúza-fajta a tetraploid búzák közé tartozó pelyvás gabonaféle. Termô­képessége biotermesztésben és „low input” feltételek között jó évjáratokban 2,0–2,5 t/ha. Igen jól bokrosodó fajta. Növényál­ lománya 130–150 cm magas, szára vastag, erôs és rugalmas. Állóképessége ma­ gasságához és kalásztömegéhez viszonyítva igen jó, de magas N-tartalmú talajokon túlérésben megdôlésre hajlamos. Bokrosodó és gyomelnyomó képessége kiemelkedô, az ökológiai gazdálkodás és a „low input” termesztési feltételekhez kiválóan alkalmaz­ kodik. Télállósága kiváló és a szárazságot is igen jól bírja. Intenzív körülmények között termesztése nem ajánlott, a talaj nitrogéntartalmára igen érzékeny. A kutatási ered­ mények szerint a mûtrágyát nem hasznosítja. Hosszú, kemény, szálkás, nagyméretû fekete kalászának egy kalászpadkáján két, a pelyvába igen szorosan zárt kemény mag található, melyet igen nehéz hántolni. Vetômag-feldolgozásnál a két pelyvás szemet fizikailag kell egymástól elválasztani. Kemény szemû termésének nedvessikér- és nyersfehérje-tartalma magas, de a sikér a tönkölybúzához hasonlóan lágy. Lisztje karotinban gazdag, a durumbúzához hasonlóan sárgás színû. Igen jó biológiai értéke, emészthetôsége és magas bioaktívkomponens-tartalma miatt egészséges tésztafélék elôállítására is felhasználható. Elsôsorban biotermékek elôállítására alkalmas. Ter­ mesztése nagy termete és N-érzékenysége miatt csak ökológiai gazdálkodásban és „low input” feltételek között javasolt.

Megjegyzés

Mv Hegyes

Életforma

-

ôszi

Termôképesség

-

átlagos

Növénymagasság

-

nagyon magas

Kalászolás idôpontja

-

késôi

Érésidô

-

késôi

Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

250

Ezermagtömeg

2008

Állami elismerés éve

SZTNH (MSZH)

Növényfajta-oltalom

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok gramm

65–84

Télállóság

-

kiváló

Bokrosodó-képesség

-

kiváló

Állóképesség

-

közepes

Vetésidô ajánlás IX. 15 – 30.

++

Optimális

X. 1–20.

+++

Kései

X. 21.–

++

Korai

Betegség-ellenállóság Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

kiváló

Levélrozsda (Puccinia triticina)

-

jó

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

kiváló

Nedvessikér-tartalom

-

magas

Nyersfehérje-tartalom (sza.)

-

kiváló

mm/h

10,0 <

Minôség

Sikérterülés *optimális vetésidôben

41

DANKOWSKIE DIAMENT

Dankowskie Diament

EU

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

A

ôszi rozs

Dankowskie Diament az Amilo nemesítôinek újgenerációs fajtája (2006). Jó bokrosodó- és állóképességû, közepes magasságú növényállományt fejleszt. Az Amilo elôtt kalászol, viszont érésideje egybeesik e fajtával. Lisztharmattal, levél- és szárrozsdával szemben jó ellenállósággal rendelkezik, s csak kismértékben fertôzôdhet. Termôképessége kiemelkedô a rozsfajták között, megközelíti a tritikálé kontrollokét. Jól ellenáll a kalászban csírázásnak. Beltartalmi értékei kiválóak, esésszáma magas. Vetômagelôállítása 2010-ben elkezdôdött. A fajta elsô üzemi kipróbálására korlátozott mértékben már lesz lehetôsége 2011 ôszén.

Megjegyzés

Dankowskie Diament

Amilo

Életforma

-

ôszi

ôszi

Termôképesség

-

kiváló

jó

Növénymagasság

-

közepes

közepes

Kalászolás idôpontja

-

korai

közepes

Érésidô

-

középérésû

középérésû

Ezermagtömeg

gramm

26-30

24-26

Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

400–450

400–450

Télállóság

-

kiváló

kiváló

Bokrosodó-képesség

-

jó

jó

Állóképesség

-

jó

átlagos-jó

Korai

IX. 15–20.

+

+

Optimális

IX. 20–30.

+++

+++

Kései

X. 01–05.

++

++

Barnarozsda (Puccinia recondita)

-

közepes

közepes-jó

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

jó

jó

kg/hl

72,5–78,8

68,7–78,3

%

n.a.

9,0–13,2

sec.

271

257

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok

Vetésidô ajánlás

Betegség-ellenállóság

Minôség Hektoliter tömeg Nyersfehérje-tartalom (sza.) Esésszám (átlagosan) *optimális vetésidôben

42

KITARO

Kitaro és Presto

A

1998

ôszi tritikálé

Állami elismerés éve

Kitaro közepesen hosszú szárú, ki­vá­ló állóképességû, stabilan nagy ter­mô­ké­ pes­ségû ôszi tritikálé-fajta. Korai ka­lá­szolás és érés jellemzi. A fajta nem igé­­ nyes a talajokra, ezért az átlagosnál gyen­­gébb minôségû, illetve savanyú ta­lajokon is termelhetô. Kora tavasszal, majd szár­ba szökéskor 60, illetve 40 kg N-ható­anyag ki­ juttatása javasolt. Gombaölô sze­res védekezés a lisztharmatra esetileg, levél­rozsdára megelôzô jelleggel javasolt. Kalászban történô csírázásra közepesen hajlamos. Mag­ termésének osztá­lyo­zott­sá­ga jó. Németországban végzett ta­kar­mányozási vizsgá­ latok alapján termése nagyon jó minôségû abraktakarmány, s fehérjetartalmának minôsége – nagyon jó aminosav-összetétele miatt – vetekszik a búzával.

PRESTO

1990

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

A

Presto klasszikus hosszú szárú, de jó állóképességû fajta, mely kifejezetten az átlagosnál gyengébb, illetve a ho­mo­kos talajokon történô tritikálé-ter­mesz­ tésre teremt alternatívát. Kevésbé igé­nyes vol­tának és jó alkalmazkodóképes­sé­­gének köszönhetôen ezeken a terü­le­teken több­nyire lényegesen nagyobb ter­més reali­zál­ ható a fajtával, mint az inten­zív tritikálé-típusokkal. Gom­babe­teg­sé­gekkel szem­be­ni ellenállósága szempontjából a leg­jobbak közé tartozik. A Kitarohoz hason­ló ko­rai kalászolás és érés jellemzi. Ter­mesz­tése azon termelôknek ajánlott, akik kife­jezetten gyenge talajokon gaz­dál­kod­nak, a hosszú szalma fajtaválasztási szem­pont, illetve ökológiai gazdálkodást foly­­tatnak.

Fajtainformáció Életforma Termôképesség Növénymagasság Kalászolás idôpontja Érésidô Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg (gramm) Ajánlott csíraszám (csíra/m2)* Télállóság Bokrosodó-képesség Állóképesség Vetésidô ajánlás Korai (IX. 15–20.) Optimális (IX. 21–30.) Kései (X. 1–10.) Betegség-ellenállóság Lisztharmat (Blumeria graminis) Levélrozsda (Puccinia triticina) Szárrozsda (Puccinia graminis) Minôség Hektoliter tömeg

Kitaro

Presto

Leontino

ôszi jó rövid-közepes korai korai

ôszi átlagos közepes korai-közepes korai

ôszi kiváló rövid-közepes közepes korai

38–40 400–450 kiváló jó kiváló

33–38 400–450 kiváló kiváló jó

39–44 400–450 kiváló jó jó

+ +++ ++

++ +++ +

+ +++ +

közepes fogékony kiváló

jó kiváló kiváló

kiváló jó kiváló

jó

átlagos

jó

*optimális vetésidôben (helytôl függô)

43

Leontino

LEONTINO

EU

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

ôszi tritikálé

A

Leontino a Kitaro nemesítôinek újgenerációs fajtája (2008). Jó télállóság­ gal rendelkezik, közepes hosszúságú szára következtében még a Kitaronál is valamivel alacsonyabb, jó állóképességû növényállományt fejleszt. Köze­ pes kalászolási és korai érésidejû fajta. Kisparcellás kísérletekben vizsgálva a kontrollok átlagát 10%-kal meghaladó termésmennyiség elérésére volt képes. Intenzív körülmények között, kora tavaszi mûtrágyázás mellett, még jobb ter­ méseredményekre is lehet számítani. Lisztharmattal és levélrozsdával szem­ beni ellenállósága igen jó. Nagy ezermag- és hektoliter-tömeg jellemzi. Magas keményítôtartalmának köszönhetôen ipari alapanyagként is hasznosítható lehet. Másodfokú vetômagelôállítása 2010-ben elkezdôdött. 2011 ôszén a fajta elsô üzemi kipróbálására korlátozott mértékben már lesz lehetôség.

A tritikálé vetésterülete Magyarországon 1989–2010

1989/1990 1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997

Termelés éve

1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 0

20

40

60

80

100

120

140

160

Ezer hektár Forrás: KSH Gyorstájékoztatók

44

KWS Meridian

JÖN!

őszi árpa

A

2010

Állami elismerés éve

KWS Meridian középkésői érésű, hatsoros takarmányárpa. Az elmúlt három év igen változatos időjárási viszonyai között meggyőzően bizonyította versenyképes termőképességét és terméstabilitását a kísérleti parcellákon. Termésmennyisége há­ rom év átlagában 6%-kal haladta meg a standard fajták átlagát (100%). Lisztharmattal szemben jó, hálózatos levélfoltossággal és Rinhospóriumos foltossággal szemben ellenállósága kiváló. Termesztésbe vonása az ország egész területén lehetséges, viszont a terméspotenciál kihasználhatóságára elsősorban a csapadékosabb terü­ leteken számíthatunk. A Fridericus utódjaként ajánljuk. Vetőmagja 2011 őszén a vetőmag-szaporító gazdaságok vetőmagigényét hivatott kielégíteni. Üzemi próbatermesztésre korlátozott mértékben lesz lehetőség.

7,0

KWS Meridian

CPVO

Növényfajta-oltalom

[t/ha]

KWS Meridian hároméves termésátlaga az állami fajtakísérletekben (MgSzH, 2008–2010)

6,8 6,6 6,4 6,2 6,0

KWS Meridian

Standard 1

Standard 2

Standard 3

Megjegyzés KWS Meridian

Standard 4

Hanzi

Petra ôszi

Fajtainformáció Életforma

-

ôszi

ôszi

Termôképesség

-

kiváló

jó

jó

Kalász típusa

-

többsoros

többsoros

többsoros

Növénymagasság

-

magas

közepes

közepes

Kalászolás idôpontja

-

közepes

korai-közepes

korai-közepes

Érésidô

-

közepes-kései

közepes-kései

középérésû

Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg

gramm

41–49

42–43

46–51

Ajánlott csíraszám*

csíra/m2

400–500

400–500

400–500

Fagyállóság

-

jó

jó

jó

Bokrosodó-képesség

-

jó

jó

jó

Állóképesség

-

jó

kiváló

kiváló

Vetésidô ajánlás Korai

X. 1–12.

+

+

+

Optimális

X. 13–20.

+++

+++

+++

Kései

X. 21–30.

+

+

++

-

kiváló

kiváló

közepes

-

jó

közepes

jó

Hektoliter tömeg

-

átlagos

átlagos

átlagos

Nyersfehérje-tartalom (sza.)

-

átlagos

átlagos

átlagos

Betegség-ellenállóság Hálózatos levélfoltosság (Dechslera teres) Lisztharmat (Blumeria graminis) Minôség

*optimális vetésidôben (helytôl függô)

45

Hanzi

HANZI

2008

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

ôszi árpa

A

középérésű árpákon belül a legkorábban kalászolók egyike. Állami minősítése óta az államilag minősített fajták posztregisztrációs fajtakísérletében ismét bizonyította megbízható termőképességét, amelyben a Magyarországon termesztett legjobb őszi árpafajták mérkőznek hét termőhelyen. Termőképessége egyik évben sem maradt el a kísérleti átlagtól. A 2010-es év rendkívül csapadékos és szeles időjárása alatt megmutatta kiváló állóképességét. Az államilag minősített fajták kísérletében állóképessége felülmúlta a többi vizsgált fajtáét, mely lehetővé tette, hogy termésátlaga elérje a 108%-ot (csoportátlag=100%). Kalászolási ideje a Petrával közel azonos. Télállósága és termésstabilitása lehetővé teszi biztonságos termesztését hazánkban. Közepes lisztharmat-ellenállósága indo­ kolttá teszi a gombaölő szerek használatát. Termesztése takarmányárpaként javasolt. A fajta másodfokú vetőmagja 2011 őszén rendelhető, de a felhasználás helyétől függően számítani lehet nagyobb szállítási távolságra.

A Hanzi növényállományának állóképessége az őszi árpa csoportátlaghoz képest (7 termőhely átlaga, 9 pont=megdőlés-ellenálló)

9

8

7

pontszám

6

5

4

3

2

1 2008 Kísérleti átlag pontértéke

46

2009

2010 Hanzi ponttöbblet

Mv Hópehely

ÚJ!

Mv HÓPEHELY

ôszi zab

A

2007

Állami elismerés éve

z õszi zab, annak ellenére, hogy termesztésével régóta próbálkoznak, a gyakorlat­ ban eddig még nem terjedt el nagyobb területen. Ha áttelel, akkor akár 30–40%-kal is nagyobb termést várhatunk tõle, mint a tavaszi zabtól, természetesen egyszer többet, másszor kevesebbet. Nagyobb az õszi zab elõnye, ha a tavaszi zabra száraz tavasz jön, kisebb, ha fagykárt szenved az õsszel vetett állomány. Az eddigi tapasztalatok alapján – a hazai téli idõjárási körülményeket figyelembe véve – áttelelõ képessége az õszi káposztarepcénél valamivel jobb, azonban a kiváló bokrosodó képességének köszönhetõen az esetleges növényszám-ritkulást a hajtásszám növelésével kompen­ zálni tudja. Az elmúlt 15 évben a martonvásári tenyészkertekben ilyen fagyállósággal rendelkezõ genotípusok, egy évet kivéve (2002/2003 telet,) nagyobb fagykár nélkül teleltek át. Az Mv Hópehely termõképessége jelentõsen meghaladta a standard fajtáét az MgSzH hivatalos kísérleti eredményei alapján (ld. táblázat). Kiváló ter­mõ­képessége jó beltartalmi értékekkel párosul. Nyersfehérje-tartalma a kísérletekben 11,9% és 14,6% között, pelyva nélkül mért ß-glukán tartalma 3,1% és 4,5% között alakul. Erõsen bokrosodó, jó állományképzõ, kiváló alkalmazkodóképességû fajta. Az Mv Hópehely jó állományképzõ képességének köszönhetõen tavasszal erõteljes bokrosodásával kompenzálni tudja az esetleg fellépõ növényszám-ritkulást. A különbözõ kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelõ ter­ mesztéstechnológia és kedvezõ agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával a tritikálé szemtermés-mennyiségét el lehet érni.

SZTNH (MSZH)

Növényfajta-oltalom

Termesztési javaslatok Az õszi zab optimális vetésideje október elsõ dekádja. Ezt megelõzõ vetés a vírusfertõzés fellépését segíti elõ, a késõbbi vetés viszont a gyenge állomány kiala­ kítását eredményezheti és a télállóképesség csökkenéséhez vezethet. Az õszi zab termesztéstechnológiája – a vetésidõ kivételével – mindenben megegyezik a tavaszi zabokéval. Az õsz zab tavaszi fejlõdése késõbb indul, mint a többi õszi kalászosé. A tavaszi bokrosodás ideje ezzel hosszabb, ami azt eredményezi, hogy az esetlegesen megritkult állományban egy növényen több produktív hajtás képzõdik. E tulajdonsá­ gának köszönhetõen kiváló a tavaszi reprodukciós képessége. Õszi zab fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei (MgSzH 2005–2007) Fajta

Szemtermés [t/ha] 2005

2006

Mv Hópehely

5,98

St. ôszi zab

5,34

Kísérleti átlag SzD5% Kísérleti helyek száma

%

2007

átlag

5,06

5,70

5,58

110,3

4,85

4,99

5,06

100,0

6,25

4,60

5,35

5,32

105,1

0,88

3,65

0,66

0,67

13,2

6

2

4

-

-

47

Mv Pehely

Mv PEHELY

2006

Állami elismerés éve

SZTNH (MSZH)

Növényfajta-oltalom

A

tavaszi zab

z Mv Pehely tavaszi zabfajta termôképessége meghaladta a standard fajtákét az elmúlt négy évben különbözô termôhelyeken végzett kísérletek átlagában. Jó termôképessége kiváló beltartalmi értékekkel párosult. Fehérjetartalma 13,9% és 17,6% között, pelyva nélkül mért ß-glukán tartalma 3,7% és 5,0% között alakult. Erôsen bokrosodó, jó állományképzô, kiváló alkalmazkodóképességû fajta. A jelenleg köztermesztésben lévô fajtáknál kissé alacsonyabb növényállományt fejleszt. Kísér­ leteinkben még a 160 kg/ha N hatóanyagú fejtrágyázás hatására sem dôlt meg. Erôs szára miatt a keverék zöldtakarmányokban jó támasztónövény. A különbözô kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelô ter­ mesztéstechnológia és kedvezô agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával lehet egységnyi területrôl a legtöbb fehérjét tartalmazó szemtermést elôállítani úgy, hogy az állomány nem dôl meg. Nagy elônye a zabnak, hogy zöldtakarmányban nem vénül el, még bugahányás után is szívesen fogyasztják az állatok. Az Mv Pehely kiváló agronómiai és beltartalmi tulajdonságainak köszönhetôen néhány év alatt az egyik vezetô fajtává lépett elô a hazai zabtermesztésben.

Megjegyzés Mv Hópehely

Mv Pehely

Kwant

Fajtainformáció Életforma

-

ôszi

tavaszi

tavaszi

Termôképesség

-

kiváló

jó

jó

Bugahányás idôpontja

-

közepes

közepes-késôi

késôi

Agronómiai tulajdonságok Ezermagtömeg

gramm

33–37

29–33

27–32

Ajánlott csíraszám*

csíra/m

500-550

450–500

400–450

Bokrosodó-képesség

-

kiváló

jó

kiváló

Növénymagasság

-

közepes

közepes

magas

Állóképesség

-

jó

kiváló

jó

Érésidô

-

középérésû

középérésû

középérésû

X. 1–12.

+

++

++

Optimális (III. 16–25.)

X. 13–20.

+++

+++

+++

Kései (III. 26.–IV. 10.)

X. 21–30.

++

+

+

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

jó

kiváló

jó

Koronarozsda (Puccinia coronata Cda f.sp. avenace Erikss.)

-

jó

jó

jó

Nyersfehérje-tartalom (sz.a.)

%

11,9–14,6

13,9–17,6

12,3–15,7

ß-glukán tartalom

%

3,1–4,5

3,7–5,0

3,1–4,7

2

Vetésidô ajánlás Korai (III. 1–15.)

Betegség-ellenállóság

Minôség

*optimális vetésidôben (termelési körülmények: jó/átlagos)

48

Santana

étkezési szárazborsó

N

agy termõképességû, magas fehér­je­­tar­tal­mú borsófajta. Kiváló álló­ké­pes­ségû, az erõs ka­csoknak kö­szön­he­tõen a borsóállomány na­gyon jól össze­ka­pasz­kodik a szántó­föl­dön. Beta­ka­rítás­kor lé­nye­­gesen kevesebb szem­vesz­te­ség­gel aratható. A mag­ter­més színe sár­ga, tetsze­tõs, a ma­gok alak­ja szép ke­rek, felületük sima. A Santana egyaránt alkalmas étkezési és takar­mány célú termesztésre. Takar­mány­ ke­veré­kek­hez alapanyagként jól fel­hasz­nálható.

Fajtajellemzôk

Santana

Mag színe

Sárga

Típus

Féllevélkés

Virágzási idô

Közepes

Érés

Közép-kései érésû

Állóképesség

Kiváló

Termôképesség

4,0–5,0 t/ha

Javasolt vetési csíraszám

0,9–1,0 millió/ha

Javasolt vetendô mennyiség

280–300 kg/ha

Ezermagtömeg

265–270 gramm

Nyersfehérje-tartalom

25,0–28,0%

Betegségek

Fuzáriumos tôhervadással (Fusarium oxysporum f.sp.pisi) szemben rezisztens. Ascochyta és Botrytis megbetegedésekkel szemben közepesen ellenálló.

Fajta

SANTANA

2006

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

Termés [t/ha] 2004

2005

2006

3 év átl.

Granast1

4,70

4,43

3,77

4,30

Zekonst2

4,00

4,06

3,53

3,86

Santana

5,15

4,77

3,95

4,62

SzD5%

0,45

0,55

0,51

0,50

Forrás: OMMI/MgSzH

49

Lona

LONA

1996

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

A

keményszemû tavaszi búza

tavaszi búza termesztése nem el­ter­jedt Magyarországon, ennek elle­né­r e – fô­ként az ôszi vetési szezonban je­lent­kezô kedvezôtlen idôjárási feltételek kö­vet­ kezményeként – évrôl évre cél­tu­da­tos kereslet jelentkezik vetômagja iránt. A tavaszi búzát termelôik általában késôn le­kerülô elôvetemény, kipusztult búza­ve­tés pótlása miatt választják elsôsorban, de számos esetben már elôre tervezetten beépítésre ke­ rül a vetésforgóba. Minél korábban sikerül elvetni (február vége–március elsô fele), annál nagyobb a si­ke­res termesztés esélye. Késôi vetés esetén, aszá­lyos években termesztése koc­ká­zatos. A Lona több mint tíz éve a legnagyobb területen ter­melt, közkedvelt tavaszi búzafajta ha­zánk­ban. Járóbúza, viszont termesz­té­sét Ma­gyar­or­szá­gon tavaszi vetésre ja­va­sol­juk. Stabil minôsége a leg­igé­nyesebb nyu­­gat-európai elvárásoknak is megfelel. Magas sikér- és nyersfehérje-tartalma a sütôipar szá­mára ideális farinográfos és alve­­ográ­fos minôséggel párosul. Esésszáma sta­bi­lan magas. A fa­jtát azoknak ajánljuk, akik elsôsorban minôségbúzát kí­ván­nak ter­melni és megelégszenek a tavaszi bú­zák­r a jellemzô sze­r é­nyebb terméssel.

Megjegyzés

Lona

Vánek

Életforma

-

tavaszi

tavaszi

Termôképesség

-

+++

++++

Növénymagasság

-

alacsony

közepes

Kalászolás idôpontja

-

korai

közepes

Kalászszálka jelenléte

-

van

nincs

Szem színe

-

piros

piros

Érésidô

-

középérésû

középkésôi

Ezermagtömeg

gramm

34–38

43–44

Vetendô csíra

csíra/m2

450–500

450–500

Bokrosodó-képesség

-

jó

jó

Állóképesség

-

kiváló

kiváló

Korai

II. 20–28.

++

+++

Optimális

III. 1–15.

+++

+++

Kései

III. 16–20.

+

+

Extrém kései

III. 21–31.

-

-

Lisztharmat (Blumeria graminis)

-

kiváló

jó

Levélrozsda (Puccinia triticina)

-

jó

jó

Szárrozsda (Puccinia graminis)

-

kiváló

jó

Kalászfuzárium (Fusarium sp.)

-

jó

jó

Fajtainformáció

Agronómiai tulajdonságok

Vetésidô ajánlás

Betegség-ellenállóság

50

Vánek

A

VÁNEK

keményszemû tavaszi búza

EU

Állami elismerés éve

Vánek a tavaszi búzafajták között ki­emel­­kedô termô­ké­pes­sé­gével tûnik ki. Az elmúlt években 24–29%-kal, át­la­gosan 1 tonnával több termést ért el hek­tá­­ron­ ként, mint a standard Lo­na. Ve­tését elsô­­sor­ban azoknak ajánljuk, akik jó mi­nô­­sé­gû mal­mi búzát kívánnak elô­állí­tani, to­vábbá termelési körülményeik, illet­ve alkalmazott agrotechnikájuk lehe­tô­vé te­szi a fajta terméspotenciáljának kihasz­ná­lását. A Lona 2003–2008, illetve a Vánek 2004–2008 években Mar­ton­­vásáron mért minôségi adatainak minimum- és maxi­­mumé­r tékeit a mellékelt táblázatban fog­laltuk össze.

Fajtára jellemzô minôségi értékek

Megjegyzés

Lona

Vánek

-

Javító

Malmi I.

kg/hl

71,7–81,2

78,9–84,3

-

52,0–83,6

57,4–89,6

sec

274–553

278–367

Nyersfehérje-tartalom sza. (ôrlemény)

%

14,1–17,6

11,6–13,9

Nedvessikér-mennyiség

%

30,1–48,2

24,3–34,6

mm/h

1,5–9,0

0,5–5,0

Zeleny-érték

ml

38,0–66,0

40,0–50,0

Vízfelvevô képesség

%

56,6–62,9

56,9–61,1

Sütôipari értékszám

-

61,2–91,9

56,6–79,4

Sütôipari értékcsoport

-

B1-A1

B1-A2

min

4,8–18,4

5,7–17,6

x10-4 J

184–330

160–299

-

0,38–0,69

1,12–2,59

MSZ 6383:1998 szerinti minôség Hektoliter tömeg Szemkeménység (HI) Esésszám

Nedvessikér-terülés

Tésztastabilitás W (deformációs munka) P/L

CPVO

Növényfajta-oltalom

51

Conchita

CONCHITA

2009

Állami elismerés éve

CPVO

Növényfajta-oltalom

ÚJ!

tavaszi árpa

A

Conchita tavaszi sörárpa fajta 2009-ben nyert állami minôsítést. Az álla­ mi minôsítô kísérletekben 114%-os termésével emelkedik a standard faj­ ták átlaga fölé. Termésstabilitásának köszönhetôen ez a különbség a 2007-es aszályos évben még nagyobb volt (119%). A hat vizsgált termôhely mindegyikén meghaladta az 5,5 t/ha termésátlagot, így az ország sörárpa-termôterületein biz­ tonsággal termeszthetô. Jó termôképessége kiváló bokrosodó képességének és nagy ezermagtömegének köszönhetô. Néhány nappal korábban kalászol, mint a Jubilant. Söripari minôsége megbízható, osztályozottsága kiemelkedô (90–96%), fehérjetartalma minden vizsgált évben alacsonyabb volt, mint a söripari kontrolloké. Mikromalátázási kísérletekben mért adatai kiválóak. 2009-tôl Európa több országá­ ban megkezdôdnek a makromalátázási vizsgálatai. Lisztharmattal szembeni ellenállósága kiváló. A Conchita tavaszi sörárpa nem csak hazánkban, hanem Európa több országában is sikeresen termeszthetô. Ezt bizonyítja, hogy 2011-ben már kilenc tagországban elismert fajta. Nem csak a sörárpatermelő gazdaságok részére ajánljuk kipróbálásra, hanem mindazoknak, akik jó minőségű tavaszi árpát kívánnak termelni és ehhez rendelkeznek a szükséges adottságokkal. A fajta másodfokú vetőmagja a 2012 januári vetőmagigényekhez biztosított.

A Conchita termésátlaga az állami fajta-összehasonlító kísérletekben (MgSzH, 2007–2008) [t/ha]

6,0 5,8 5,6 5,4 5,2 5,0 4,8 4,6

52

Conchita

Standard 1

Standard 2

Standard 3

Kalászosok növényvédelme a Syngenta ajánlásával

A

kalászos növények termésének mennyi­ ségét, minőségét számos gyomnövény, betegség, állati kártevő veszélyezteti, ezért a kalászosok növényvédelme során – akár egy­ szerre is – többféle problémát kell megoldani. Eredményessége nemcsak a jó termék kivá­ lasztásától, hanem azok szakszerű felhasz­ nálásától is függ. Ehhez nyújtanak segítséget egyrészt a Syngenta növényvédelem szakta­ nácsadó munkatársai, másrészt a Syngenta által működtetett szolgáltatások is. A vetőmagcsávázás a nagy hozam és a biztonságos növényvédelem kiindulópont­ ja. Az elvetett magot károsítók egész sora veszélyezteti a mag felszínén megtapadva, a mag belsejében megbújva, vagy a mag környezetéből, a talajból támadva. Ezért a későbbi látványos károk elkerülése érde­ kében feltétlenül csávázni kell az elvetésre szánt magot. A Syngenta csávázószerek, vagy azok kombinációja megbízható, a leg­ fontosabb csírakori kórokozók és kártevők igen széles csoportja ellen nyújt átfogó, komplex védelmet.

széles hatásspektrumú gombaölő csávázószer •  Az őszi búza, őszi árpa és a tavaszi árpa csírakori és fiatalkori betegségei ellen ki­ emelkedő hatékonyságú, külső és belső védelmet biztosít.

felszívódó rovarölő és széles hatásspektrumú gombaölő csávázószerkombináció •  A legfontosabb csírakori és fiatalkori be­ tegség – azon belül a fuzáriumfajok – ellen kiemelkedő hatékonyságú. •  Megbízható védelmet biztosít őszi ár­ pában és őszi búzában a vetést követő időszak rovarkártevői ellen (drótférgek, csócsároló, fritlégy, levéltetvek, kabó­ cák), egyben csökkenti a szívókártevők által terjesztett vírusátvitel mértékét is. Sikeres gyomirtás érdekében ismerni kell a tábla gyomösszetételét, és számba kell venni, hogy mikor lehet a permetezést elvégezni. A gyomirtás elvégezhető ősszel, tavasszal szárba szökkenés előtt és szárba szökkenés után. Az őszi gyomirtás – vetés után-kelés előtt, vagy kelés után – azokon a területe­ ken ajánlott, ahol előreláthatólag a tavaszi munkacsúcsok csökkentésére van szükség, a nehezen felszáradó táblákon a tavaszi gyom­irtás nem, vagy megkésve végezhető el, jelentős őszi gyomkelés várható, fontos a taposási kár elkerülése, szeptemberi és alacsony vetőmagnormával történő vetést alkalmaznak. Az egyik legjobb megoldás a kora tavasszal virágzók (veronikafélék, ár­ vácska, árvacsalán-fajok, tyúkhúr stb.) vis�­

szaszorítására. A gyomkonkurencia ko­rai, már ősszel elvégzett kikapcsolása maga­ sabb termést és nagyobb termésbiztonságot nyújt a hagyományos, tavaszi védelemhez képest. A tavaszi gyomirtó szeres kezelést ér­ demes a gabona bokrosodásának idején elvégezni. Ebben az időszakban a gyomnö­ vények még kevés vizet, tápanyagot, fényt vonnak el a kultúrnövénytől, a gabona nem takarja a gyomokat, így a permetlé aka­ dálytalanul a felületükre jut, mérsékelt a taposási kár. A kezelés időpontját ajánlott a magról kelő gyomnövények 2-4 leveles, virágzás előtti korára, a mezei acat tőle­ vélrózsás–szárba indulás előtti állapotára időzíteni. Az egyszikű gyomok – nagy széltippan, vadzab stb. – szabályozására külön figyel­ met kell fordítani. Ellenük tavasszal csak speciális készítmények hatásosak.

ősszel és tavasszal is felhasználható, tar­tamhatással rendelkező gyomirtó szer •  Levélen és talajon keresztül is hatásos. •  Széles a hatásspektruma az ősszel és ta­vasszal csírázó kétszikű gyomokra, hatá­sos és költségtakarékos megoldás a nagy széltippan ellen. •  Talajhatása miatt a később, tavasszal csí­ rázó gyomok kelését megakadályozza, az állomány betakarításáig gyommentes marad. •  Talajon keresztüli hatásának köszönhető­ en a kezelést követő tarló, kultúrnövény kevésbé gyomosodik, csökken az allergi­ át okozó parlagfű felszaporodása. •  Tavasszal bokrosodás idején, bokroso­ dás után zászlóslevél-állapotig kijuttat­ ható. •  Dózisa őszi búzában, őszi árpában preemergensen 75 g/ha, ősszel kelés után minden őszi kalászosban 60 g/ha, tavas�­ szal minden kalászosban 40–50 g/ha.

53

szárba indulásig felhasználható gyomirtó szer, kétszikűek elleni széles hatásspektrummal, tartamhatással a folyamatosan kelő gyomok ellen •  Széles hatásspektrum az egynyári és évelő kétszikű gyomok ellen. •  Talajon keresztüli tartamhatása véd a betakarításig, ami kimondottan előnyös a napraforgó-árvakeléssel, parlagfűvel fertőzött területeken. •  Mivel a használatát követő tarló az allergiát okozó parlagfűvel kevésbé fertőzött, így a parlagfű-mentesítés legolcsóbb eszköze. •  Kimondottan javasolt tavaszi árpa, gyen­ ge növekedésű kalászosok gyomirtására, ahol a gabona gyomelnyomó képessége csekély. •  Dózisa 120–150 g/ha a búza háromleve­ les fejlettségétől szárba indulásig, tavaszi árpában 2–5 leveles fejlettségnél javasolt kijuttatni.

új, rugalmas készítmény az egy- és kétszikű gyomok elleni küzdelemben •  Két, eltérő módon ható hatóanyagot tar­ talmaz. •  Kiemelkedő hatékonyságú a magról kelő egyszikű gyomok (széltippan, vadzab stb.) és a legfontosabb kétszikű gyomok ellen. •  Kijuttatáskor nem szükséges a termékhez nedvesítőszert adni, mert a formuláció tartalmazza. •  Kalászos kultúrákban engedélyezett ké­ szítmény. •  A kultúrnövényre teljesen szelektív, bok­ rosodás után zászlóslevél megjelenéséig is kijuttatható. •  Használata után nincs utóvetemény-kor­ látozás. •  Megbízható esőállósággal rendelkezik. •  Dózisa 0,75–1,0 l/ha. Alacsonyabb adag az egyszikű gyomnövények 1–3 leveles állapotában, gyenge-közepes fertőzés­ nél, magasabb dózis a fejlettebb egyszi­ kűek esetén, erős fertőzés során javasolt.

54

A bokrosodás–zászlós levél megjelené­ se közötti állapotban elvégzett fungicides kezeléssel az a cél, hogy minél nagyobb és hosszabb ideig tartó egészséges, zöld lombfelületet tartsunk fenn. Ez alapot ad a nagy hozamnak azáltal, hogy a termés­ differenciálódás zavartalanná válik, a korai betegségek nem károsítanak. A kalászo­ lás–virágzás eleji védelem az addigi ho­ zam biztosítása mellett jelentősen befo­ lyásolja a minőséget is. Az egészséges, hosszú ideig fotoszintetizáló zászlóslevél növeli az ezerszemtömeget, növekszik a hektolitersúly, javul a lisztminőség, ho­

mogénebb lesz a termés. Ez a védeke­ zés ad lehetőséget a kalászfuzárium káros ha­t ásainak mérséklésére is, a töppedt, a fuzá­r iummal fertőzött szemek arányá­ nak csök­kentésére, a mikotoxin-tartalom vissza­szorítására. A védekezés optimális időpontjának ki­ választásában segít a Syngenta honlapon (www.syngenta.hu) található előrejelző rend­szer: időjárás-előrejelzés, betegségelő­r e­jelzés, kijuttathatósági előrejelzés. A faj­t aspecifikus fungicides ajánlat pedig a gom­baölő szeres program biztosabb meg­ térülését támogatja.

Ôszi búza fajtaspecifikus Syngenta gombaölô szeres javaslat

Fajta

Lombvédelem

Zászlóslevél- és kalászvédelem

Bokrosodás – zászlóslevél-kiterülés

Zászlóslevél-kiterülés – virágzás

Mv Béres

Artea/Cherokee

Mv Csárdás

AmistarXtra

Artea

Mv Emese

AmistarXtra

Artea

Mv Kolo

AmistarXtra

Artea

Mv Ködmön

AmistarXtra

Cherokee

Mv Magdaléna

AmistarXtra

Artea

Mv Magvas

AmistarXtra

Cherokee

Mv Mambo

AmistarXtra

Artea

Mv Marsall

AmistarXtra

Artea

Mv Mazurka

AmistarXtra

Cherokee

Mv Palotás

AmistarXtra

Artea

Mv Suba

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Mv Süveges

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Mv Toborzó

AmistarXtra

Cherokee

Mv Vekni

AmistarXtra

Artea

Mv Verbunkos

AmistarXtra

Artea/Cherokee

Xtra minőség, Xtra termés, Xtra jövedelem •  Széles hatásspektrumú prémium fungicid. •  Kiemelkedő hatású a levélfoltosságot oko­ zó betegségek (Septoria, Drechslera stb.) ellen. •  Levélbetegségekkel szemben a hagyomá­ nyos triazol típusú szerekhez képest 7–14 nappal hosszabb tartamhatással bír.

•  Zöldítő hatásának köszönhetően a növény asszimilációs aktivitása emelkedik, ha­ tására javul a növény vízháztartása és stressztűrő képessége. •  Kalászos növényeken kívül napraforgóban, repcében, borsóban is felhasználható. •  Dózisa 0,8–1,0 l/ha, megelőző jelleggel vagy az első tünetek észlelésekor javasolt alkalmazni.

univerzális kalászos gombaölő szer •  Hatékony a legfontosabb gombabeteg­ ségek ellen, rugalmasan alkalmazható a lomb és kalász védelmére. •  Növeli a termésbiztonságot, a termést, javítja a minőséget, eltérő termesztési szinteken is megtérülő befektetés. •  Megelőző és gyógyító hatású fungicid. •  Dózisa 0,5 l/ha, ajánlott az első tünetek megjelenésekor, de legkésőbb a virágzás elején kijuttatni.

megóvja a fuzáriumtól •  Három, eltérő tulajdonságú hatóanyagot tartalmaz. •  Összes hatóanyaga hatékony a fuzá­rium­ gombák ellen, hatásosan csökkenti a miko­toxin-szintet. •  A három hatóanyag eltérő mértékben jut be a kalászba, ami a hatásbiztonságot és az esőállóságot növeli. •  A magas hatóanyagtartalom hosszú tar­ tamhatást biztosít. •  Alkalmazható őszi búzában virágzás vé­ géig, őszi–tavaszi árpában virágzás kez­ detéig. •  Kijuttatható kalászolás–virágzás közötti időpontban, fertőzés mértékétől függően 1,5–2 l/ha dózisban.

A megdőlt táblarészeken a növények víz- és tápanyagszállítása gátolt, ezért rom­ lik a fehérje- és sikérmutató, csökken az ezerszemtömeg. Az elfeküdt kalászok nedve­ sebb, párásabb környezetbe kerülnek, nő a fuzáriumgombák által fertőzött szemek ará­ nya, romlik a termés sütőipari minősége. A nagyobb víztartalom hatására a szemek csírá­ zásnak indulnak, ezáltal megindul az a-amiláz képződés, ragadós lesz a tészta. A megdőlt ál­ lomány betakarítása nehezebb, költségesebb, az eltérő minőségű tételeket külön kell tárolni.

erősebb szár, kevesebb megdőlés, felhasználás bokrosodás után is •  Csökkenti a növény magasságát, vasta­ gítja a szárat. •  Hatására csökken a megdőlés mértéke, növeli a gyökértömeget, nagyobb lesz a termés, javul a minőség. •  Rugalmasan bokrosodáskor és szárba indulás után is felhasználható. •  Őszi búzában, őszi és tavaszi árpában engedélyezett készítmény. •  Dózisa őszi búzában 0,3–0,5 l/ha, őszi árpában 0,4–0,6 l/ha, tavaszi árpában 0,3–0,4 l/ha, a kijuttatás ajánlott ideje bokrosodás –2 nódusz közötti állapot. A kalászosokban előforduló rovarkárte­ vők közül a vetésfehérítő lárvái – a zöld le­ vélfelület csökkentése miatt – elsősorban

a termésmennyiségre, míg a kalászokat károsító levéltetvek, gabonapoloskák, szi­ polyok – a mennyiségen felül – a minőségre is hatnak. Közismert, hogy a szipolyok, po­ loskák által szúrt szemek rontják a termény sikérterülési értékét.

kettős hatásmód, biztos védelem •  Két eltérő, kontakt és felszívódó ható­ anyagot tartalmaz, aminek köszönhetően gyors taglózó és valódi tartamhatással rendelkezik. •  Hosszú tartamhatása miatt az elhúzódó betelepedés esetén sincs szükség újabb kezelésre. •  Széles hatásspektrummal bír a kártevők széles köre és a különböző fejlődési ál­ lapot ellen. •  Szisztémikus hatóanyaga a permetezés után növő friss növekményekbe is eljut, így ezek a részek sem maradnak védtelenül. •  A Zeon-formulációnak és a felszívódó tu­ lajdonságainak köszönhetően kimagasló az esőállósága, kipermetezés után fél órával már nem mosódik le. •  A készítmény a legszigorúbb környezetés humán előírásoknak megfelel. Nem okoz irritációt, érzékenységet. •  Dózisa levéltetvek ellen 0,2–0,3 l/ha, ve­ tésfehérítő bogár, gabonapoloska ellen 0,3–0,4 l/ha.

Syngenta kalászos növényvédelmi technológiai javaslat a Zeon-kapszulába zárt piretroid •  A kalászosok legfontosabb kártevői ellen hatásos. •  Gyors, taglózó hatású. •  Speciális Zeon-formulációjának köszönhe­ tően a hatóanyag feltáródása folyamatos. •  A Zeon-formuláció a növény felületéhez erősebb tapadást, ezáltal jobb esőállósá­ got biztosít a termék számára. •  A Zeon-kapszula további előnye, hogy a hatóanyag a nap káros UV-sugarai ellen nagyobb védettségben részesül. •  Dózisa 0,15–0,2 l/ha.

55

Az extrém meteorológiai események, mint a szántóföldi növénytermesztés limitáló tényezői

A pályázat honlapjának internetes címe: www.agrisafe.eu A mezőgazdasági termelés hatékony­ ságát és jövedelmezőségét a mikro- és makrogazdasági környezet alapozza meg, melyhez a termelők a megfelelő gazda­ sági stratégia megválasztásával tudnak alkalmazkodni. A szántóföldi növényter­ mesztés során különösen fontos a meg­ felelő termesztéstechnológia kiválasztása, mely az agrotechnika helyes alkalmazásán túlmenően magában foglalja a megfelelő

vetésszerkezet kialakítását, valamint a te­ rület adottságaihoz leginkább alkalmaz­ kodni képes fajta kiválasztását. A termelés sikerességét azonban egyéb hatások is befolyásolják, melyekre fel lehet készül­ ni, lehet hozzájuk alkalmazkodni, az oko­ zott károkat lehet enyhíteni. A környezeti hatások közül a meteorológiai tényezők alapvetően befolyásolják a termelést. Ked­ vező körülmények között a megfelelő faj­ ták kiemelkedő termés elérésére képesek. Abban az esetben viszont, ha a környezeti feltételek nem optimálisak, vagy egyene­ sen kedvezőtlenek, a termésmennyiség csökkenésével, a minőség romlásával kell számolni. Az utóbbi két-három évtizedben az időjárási eredetű káresemények száma és az okozott kár mértéke is drasztikusan növekedett (1. ábra).

1. ábra Az extrém meteorológiai események okozta gazdasági károk 1950–2000 között (forrás: IPCC 4. jelentés)

Az alkalmazkodóképesség szerepe a mar­ tonvásári búzanemesítésben Martonvásáron a búzafajták nemesítésé­ nél az elmúlt évtizedekben kiemelt figyelmet fordítottunk a genotípusok különböző környe­ zeti hatásokra adott reakcióinak vizsgálatára. A nemesítési munka eredményeként olyan genotípusok kerültek be a fajtaválasztékba, melyek jól alkalmazkodnak a szélsőségesre forduló környezeti hatásokhoz, és a tőlük el­ várt termésmennyiséget és minőséget meg­ bízhatóan teljesítik. A szélsőséges környezeti hatásoknak ellenálló fajták nemesítése a Ma­ gyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetben a jövőben is biztosított lesz, miután ez irányú munkánkat az Európai Unió az általunk benyújtott FP7-REGPOT-2007-1 pályázat elfogadásával ismerte el. A projekt eredményeként intézetünk Közép-Európában vezető kutatási és képzési szerephez jutott e témában, ami hozzájárul ahhoz, hogy a régi­ óban a klímaváltozás növénytermelésre gya­ korolt hatásainak vizsgálata Martonvásáron összpontosuljon. Ez az ismeretanyag szere­ pet fog játszani az elkövetkező időszak neme­ sítési gyakorlatában is.

Extrém meteorológiai események és nö­ vény­termesztési hatásaik A szélsőséges környezeti tényezők ter­ més­mennyiségre és termésminőségre ki­ fej­tett kedvezőtlen hatásai részben ellen­ súlyoz­hatók megfelelő fajta és agro­technika al­kal­ma­zásával. Az 1980-as éveket követő­ en az idő­járásnak a termésmennyiség ala­ kulásában játszott szerepe látványosan nö­ ve­kedett, ami azt jelzi, hogy a meteorológiai

56

2. ábra A Magyarországon mért meteorológiai rekordok (forrás: OMSZ)

és vízgazdálkodási tényezők a növényter­ mesztés első számú limitáló tényezőivé lép­tek elő. Ez egyrészről a szántóföldi nö­ vénytermesztés intenzitás-csökkenésének tud­ható be, mely magába foglalja a táp­ anyag-utánpótlás színvonalának, a növény­ védelmi beavatkozások számának, valamint a felhasznált fémzárolt vetőmag fel­hasz­ nálásának csökkenését. Másrészről vi­szont a termés variabilitásának növekedéséhez hozzájárul a környezeti tényezők, elsősorban az extrém, de sok esetben csupán az átla­ gostól jelentősebb mértékben eltérő mete­ orológiai események számának növekedése is. A meteorológiai elemek közül a léghő­ mérséklet és a csapadékeloszlás szélsősé­ gei kapcsolódnak legszorosabban a szán­ tóföldi termeléshez, de jelentős hatása van a szélviszonyok változásainak is. A 2006. augusztus 20-i dátum sokáig em­ lékezetes marad, nem elsősorban a nemzeti ünnepen szokásos rendezvényei, hanem az azt megzavaró viharos időjárás miatt. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett extrém meteorológiai és vízgazdálkodási szélső­ ségek tételes számba vétele hosszú listát

eredményezne, elegendő csupán a 2007. július végi hőhullámra gondolnunk, a 2003as és a 2009-es aszályokra, vagy a 2010-es év extrém csapadékos időjárására, amikor a betakarításnál és a vetésnél is sok helyen okozott problémát a vízborítás (2. ábra). Elemezve az 1990-óta megdőlt meteoro­

lógiai és hidrometeorológiai rekordokat, a hőmérsékletemelkedés és az extrém magas hőmérsékletek előfordulásának növekedése követhető nyomon (1. táblázat). Mind a leg­ magasabb éves középhőmérséklet, mind a Magyarországon valaha mért legmagasabb hőmérsékleti rekord – számos egyéb hőmér­

1. táblázat A Magyarországon 1990 óta megdőlt meteorológiai és hidrometeorológiai rekordok (forrás: OMSZ) Legmagasabb évi középhőmérséklet:

13,3 °C

(Budapest, 2007.)

Abszolút maximum hőmérséklet:

41,9 °C

(Kiskunhalas, 2007. 07. 20.)

Legmagasabb napi középhőmérséklet:

33,3 °C

(Dunaújváros. 2007. 07. 20.)

Legmagasabb napi minimumhőmérséklet:

27,9 °C

(Békéscsaba, 2003.)

Legerősebb regisztrált széllökés:

172 km/h

(Kab-hegy, 2010. 12. 09.)

Legalacsonyabb relatív légnedvesség:

3%

(Kékes, 1994. 12. 02.)

Legkisebb országos csapadékátlag:

409 mm

(2000.)

Legkisebb évi csapadékösszeg:

203 mm

(Szeged, 2000.)

Legnagyobb éves országos csapadékösszeg:

969 mm

(2010.)

Legnagyobb éves csapadékösszeg:

1550 mm

(Jávorkút, 2010.)

Országos belvízborítottság:

450 000 ha (2000., 2011.)

Rekordárvíz a Dunán

(Budapest, 2006.)

Rekordárvízek a Tiszán

(2000., 2006.)

Balaton vizének maximális hőmérséklete:

31,0 °C

(Siófok, 2006. 06. 28.)

57

sékleti szélsőértékhez hasonlóan – megdőlt 2007-ben. A hőmérsékletemelkedés össze­ függésben állhat a sugárzási jellemzők vál­ tozásával, amelyhez hozzájárul a napsütéses órák számának növekedése is. A rekordér­ tékek másik csoportjába a csapadékkal és a felszíni vízbevétellel összefüggő adatok tartoznak. A klímaváltozáshoz kapcsolódóan már a kezdeti kutatási eredmények is a klí­ ma szélsőségesebbé válását jelezték előre, mely tendenciák legjobb példája hazánk csa­ padékosságának alakulása. A meteorológiai megfigyelések kezdete (1900-as évek eleje) óta rögzített országos éves csapadék-adat­ bázisban a legkisebb éves országos csapa­ dékösszeget 2000-ben mérték, míg a leg­ több csapadék hazánk területére 2010-ben hullott, a két érték különbsége 2,37-szeres. A búzatermesztők emlékezetébe a 2003-as év hosszú időre bevésődött, annak ellenére, hogy országos átlagban a 2000-es évinél 160 mm-rel több csapadék hullott. Ez annak volt köszönhető, hogy 2000 tavaszán az előző év csapadékos időjárásának köszönhetően még a belvíz elleni védekezés jelentett problémát, a talaj vízkészlete ekkor még nem csökkent jelentősen. 2003-ra viszont – az előző, átla­ gosnál szárazabb évek hatására – a talajok mélyebb rétegeinek vízkészlete is lecsökkent, ami párosulva a 2003-as év tavaszi-nyári szárazságával, mind a búza‑, mind a kuko­ ricatermesztésben jelentős károkat okozott. Még szembetűnőbb (több mint 7,5-sze­ res) különbségeket tapasztalunk, ha a leg­ csa­padékosabb és legszárazabb mérő­állo­ mások (Jávorkút, Szeged) adatait ha­son­lít­juk össze. A szélsőségesen csapadékos időjárás következtében a belvíz által borított terüle­ tek nagysága is növekszik, ami a szántóföldi munkákat hátráltatja, és jelentős termés­ veszteséget okoz. Számolni kell az árvizek gyakoriságának, és a talajvíz szintjének a nö­ vekedésével is, melynek közvetlenül a folyók mentén szintén jelentős hatásai lehetnek a mezőgazdaságra, de közvetve tőlük távolabbi területeken is érezteti hatását, mivel a magas vízállás nehezíti a belvízi védekezési munká­ latokat. A környezeti eredetű mezőgazdasági károk enyhíthetők, ha a termelési szerkezet kialakítása során széles alkalmazkodóképes­

58

séggel rendelkező fajtákat választunk, melyek idomulva a rendelkezésre álló erőforrásokhoz (talaj, agrotechnika), kedvezőtlenebb körül­ mények között is megfelelő termésszintek elérésére képesek.

A csapadék és a hőmérséklet várható alakulása a Kárpát-medencében A szántóföldi növénytermelés limitáló té­ nyezői közül a jövőben várhatóan még inkább előtérbe kerülnek a környezeti hatások. A hő­ mérséklet és csapadék változásának mértéke csak jelentős bizonytalansággal becsülhető, de a tendenciák várható irányában a témá­ val foglalkozó szakemberek egyetértenek. A hőmérséklet és csapadék éven belüli várható módosulásait és ennek a szántóföldi növény­ termesztésre gyakorolt hatásait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia Tan­szé­kén – az 1961–1990-es referenciaidő­szakot alapul véve – végzett, a PRECIS regionális klímamodell futtatási eredményei alapján prognosztizáltuk a 2071–2100 kö­ zötti időszakra. A hőmérséklet legnagyobb mértékű emel­ ke­dése a májustól szeptemberig tartó idő­ szakra valószínűsíthető, melynek nem csu­ pán a kapás kultúrák termesztésére lesz nega­tív hatása, hanem az őszi, de különösen a tavaszi kalászosok biztonságos termeszté­ sénél kell jelentős terméscsökkentő hatásá­

2. táblázat A hőmérsékletnövekedés várható alakulása a 2071–2100-as időszakra A2 és B2 IPCC szcenáriók alapján (forrás: Pongrácz Rita, ELTE) Hónapok

A2 szcenárió B2 szcenárió

December



4–6 °C



3–5 °C

Január



4–5 °C



3–5 °C

Február



3–4 °C



2–3 °C

Március



3–4 °C



2–3 °C

Április



3–4 °C



2–3 °C

Május



5–6 °C



3–5 °C

Június



6–7 °C



5–6 °C

Július



9–10 °C

7–8 °C

Augusztus



8–10 °C

5–7 °C

Szeptember

6–8 °C



5–6 °C

Október



4–5 °C



3–4 °C

November



3–5 °C



2–3 °C

val számolnunk (2. táblázat). Ez különösen igaz abban az esetben, ha figyelembe ves�­ szük a hőmérsékletváltozással párhuzamo­ san előrejelzett csapadékeloszlást is. Ugyancsak a május és szeptember kö­ zötti periódus az, amikor jelentős mértékű csapadékcsökkenéssel kell számolnunk, ami az emelkedő hőmérséklettel páro­ sulva az aszálykockázat növekedését vetíti előre (3. táblázat). A téli hónapokra

3. táblázat A csapadék változásának várható alakulása a 2071–2100-as időszakra A2 és B2 IPCC szcenáriók alapján (forrás: Pongrácz Rita, ELTE) Hónapok

A2 szcenárió

B2 szcenárió

December



(-10%)–(+70%)



(-30%)–(+20%)

Január



(+10%)–(+70%)



(-20%)–(+40%)

Február



(-10%)–(+30%)



(-10%)–(+20%)

Március



(-30%)–(+10%)



(-20%)–(+10%)

Április



(-40%)–(0%)



(-30%)–(+10%)

Május



(-50%)–(-30%)



(-20%)–(0%)

Június



(-30%)–(-10%)



(-50%)–(-20%)

Július



(-40%)–(-20%)



(-70%)–(-40%)

Augusztus



(-70%)–(-40%)



(-50%)–(20%)

Szeptember



(-100%)–(-50%)



(-70%)–(-40%)

Október



(-40%)–(0%)



(-30%)–(+20%)

November



(-10%)–(+50%)



(-20%)–(+50%)

3. ábra

Az őszi búza országos termésátlaga 1921–2010 között (forrás: KSH)

t/ha 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0

1921 1923 1925 1927 1929 1931 1933 1935 1937 1939 1941 1943 1945 1947 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009

0

vettük figyelembe, és az 1921-től napjainkig rendelkezésre álló termés-idősorokat három részre bontottuk. Az első periódusnak a nyilvántartások indulásától az intenzív növénynemesítési munka kezdetéig tartó időszakot választot­ tuk, amikor a régi magyar fajták adták az őszi búzatermés zömét. Ezt az időszakot az alacsony termésszintek mellett az év­ járatok közötti jelentős terméskülönbsé­ gek jellemezték (4. ábra). Ez a tendencia az agrotechnikai beavatkozások alacsony színvonalából, a betakarítás gyakori elhú­ zódásából, a munkafolyamatok alacsony szintű gépesítettségéből, valamint a fajták

A környezeti hatások szerepe a szántóföldi gazdálkodás eredményességében t/ha 4,0

3,0

2,0

1,0

1949

1947

1945

1943

1941

1939

1937

1935

1933

1931

1929

1927

1923

0 1921

Az őszi búza (3.  ábra) és a kukorica (8. ábra) országos termésátlagának alaku­ lását vizsgáltuk meg abból a szempontból, hogy a rendelkezésre álló 90 éves perió­ dusban mely tényezők határozták meg a termésszintek alakulását, és ezen belül is milyen szerepe lehetett a környezeti hatá­ soknak az egyes időszakokban. Elkülöní­ tettünk időpontokat, amikor a termésered­ mények tendenciái gyökeres változásokon mentek át. Elemzésünk során a növényne­ mesítési munka főbb állomásait és a gaz­ daságpolitikai háttér gyökeres változásait

rossz állóképességéből adódhatott; de a jelentős évjárathatást az időjárási tényezők okozhatták. Az ’50-es évek elején hazánkban is elin­ dultak az intenzív búzanemesítési progra­ mok, majd a ’60-as évek elején állami faj­ taelismerésben részesültek azok a külföldi fajták (pl.: Bezosztaja 1), melyek később meghatározóak lettek a termesztésben. Az első martonvásári búzafajta 1971-es állami fajtaelismerését követően szinte minden évben új fajtával bővítette intézetünk a faj­ ta­kínálatot, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Bezosztaja 1 a ’80-as évekre kiszorult a piacról. Ebben az időszakban a termésátlagok folyama­

4. ábra Az őszi búza termésátlagai 1921–1950 között

1925

előrejelzett, sokszor jelentős mértékű csapa­d éknövekmény növénytermesztési hatásai inkább kedvezőtlenek lesznek, hiszen a télen lehulló nagy mennyiségű csapadék, mely főleg eső, és egyre ki­ sebb arányban hó formájában várható, kevésbé fogja gazdagítani a talaj vízkész­ letét. Nagyobb arányú elfolyás valószí­ nűsíthető, ami viszont a belvízkockázat további növekedéséhez járul hozzá. Az emelkedő téli hőmérséklet az időszakra jellemző alacsony párolgást akár jelen­ tősen is növelheti, tovább rontva a csa­ padék hasznosulását.

59

5. ábra Az őszi búza termésátlagai 1951–1990 között t/ha 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0

1985

1987

1989

2009

2010

1983

2008

1979

1981

1977

1975

1973

1971

1969

1967

1965

1963

1961

1959

1957

1955

1953

1951

0

6. ábra Az őszi búza termésátlagai 1991–2010 között

t/ha 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0

2007

2006

2005

2004

2002

2003

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0 1991

tosan, éves szinten több mint 110 kg/ha-ral növekedtek (5. ábra). Az ötvenes évektől szembetűnő az évjárathatás csökkenése, melynek fő oka az intenzív gazdálkodás­ ban keresendő. A szerves és műtrágyák nagymennyiségű használata mérsékelte a kedvezőtlen környezeti hatásokból adódó esetleges termésveszteség nagy részét. Az időszak első felében a termésszintek limi­ táló tényezője azonban még mindig a fajta maradt, majd a ’70-es, ’80-as évekre egyre inkább a termelés intenzitása határozta meg a szemtermés mennyiségét. Az 1990-es rendszerváltás új helyzetet eredményezett a szántóföldi növényterme­ lésben is, ennek alapján a második vizsgálati periódus végének az 1990-es évet válasz­ tottuk (6. ábra). Ez az időszak a legérdeke­ sebb a környezeti hatásoknak a termésered­ mények alakulásában játszott szerepének vizsgálatával összefüggésben, ugyanis a termelés intenzitása, a tápanyag-utánpótlás színvonala drasztikusan csökkent. Az agro­ technikai és növényvédelmi beavatkozások kisebb száma következtében a termésbiz­ tonság csökkenése figyelhető meg ebben az időszakban. Az évjárathatást a termés­ átlagok variációs koefficiensével (CV%) jel­ lemeztük 10 éves periódusonként. A CV% az adott időszaki átlagnak és a szórásnak a hányadosa, azt mutatja meg, hogy az egyes évjáratok mennyire térnek el az időszaki át­ lagértéktől.

7. ábra Az őszi búza termésátlagának variációs koefficiense 10 éves periódusonként A búza termésátlagának alakulásában az 1920-as évektől a ’40-es évekig fokozatosan növekvő évjárathatás mutatható ki, majd az ezt követő időszakban az időjárás termés­ eredményekre gyakorolt hatása csökkent (7. ábra). A 10 éves adatsorok alapján ki­ mutatható évjárathatás az 1980-as évekre a ’40-es években tapasztalt érték felére, 10% körülire csökkent le. A ’90-es években, de még szembetű­ nőbben a XXI. század első évtizedében az időjárási események szerepe ismét jelentő­ sen növekedett, a variációs koefficiens meg­ haladta a 18%-ot, ami azt mutatja, hogy a folyamatosan megújuló fajtaválaszték és a

60

CV% 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0

010 970 950 930 980 960 990 940 000 1–1 1–1 1–1 1–1 1–1 1–1 1–1 1–2 1–2 196 197 194 195 192 198 193 20 0 199

8. ábra A szemes kukorica országos termésátlagai 1921–2009 között

t/ha 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0

1921 1923 1925 1927 1929 1931 1933 1935 1937 1939 1941 1943 1945 1947 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009

0

potenciálisan rendelkezésre álló agrotech­ nikai információbázis ellenére az időjárási tényezők szerepe növekedni látszik. Ha a ’40-es évektől eltekintünk, amikor a törté­ nelmi eseményeknek jelentős hatása volt a terméseredmények ingadozására, akkor a teljes idősorban a 2001–2010 közötti idő­ szakban volt a legnagyobb a termés varia­ bilitása (7. ábra). Az éghajlati előrejelzéseket figyelembe véve az elkövetkezendő évtizedekben is hasonló tendenciákra kell felkészülni. A ku­ korica terméseredményeit elemezve az őszi búzánál tapasztalt tendenciák figyelhetők meg (8. ábra). Az ’50-es évek közepétől, az első hibridkukoricák megjelenésétől kez­ dődően a ’80-as évekig egy markáns ter­ mésnövekedés volt megfigyelhető, melynek mértéke 125 kg/ha/év volt. A rendszervál­ tást követően a kukorica termésátlagában a visszaesés markánsabb volt, mint az őszi búzánál, és kiemelkedően nagy különbségek mutatkoztak az egyes évjáratok között. A kukorica termésadatok variációs koefficiens értékeinek 10 évenkénti alakulását megvizs­ gálva azt tapasztaltuk, hogy a ’20‑as, ’30‑as és ’40‑es években a búzáénál magasabban, 20–25% között mozgott a CV% értéke, ami az évjáratok közötti nagyobb különbséget jelenti (9. ábra). Az ’50‑es éveket követően a termésingadozás fokozatos csökkenése volt

megfigyelhető egészen a ’80‑as évekig. Az intenzív mezőgazdasági termelés hatására az évjáratok különbsége a ’40‑es évekhez képest a felére csökkent, vagyis a termelés intenzi­ tásának növekedése ellensúlyozta e növény esetén is a kedvezőtlen környezeti hatásokat. A ’90-es évektől napjainkig a termésbizton­ ság hirtelen és drasztikus mértékben lerom­ lott, miután a megváltozott gazdasági körül­ mények következtében a talajokban korábban felhalmozott P-, K-tápanyagkészletek lecsök­ kentek. Ha összehasonlítjuk az adatsor első

és utolsó évtizedeit, akkor azt mondhatjuk, hogy a gazdálkodásban a környezeti hatá­ sok újra a temelés meghatározó tényezőivé léptek elő. Ez a helyzet rontja a gazdálkodás tervezhetőségét, jövedelmezőségét, bizton­ ságát. Annak érdekében, hogy a klíma minél kisebb mértékben érintse negatívan a ter­ melés gazdaságosságát, egyrészről széles stressz-rezisztenciával rendelkező fajtákra, másrészről pedig okszerű, hatékony gazdál­ kodásra van szükség.

9. ábra A szemes kukorica termésátlagának variációs koefficiense 10 éves periódusonként

CV% 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0

010 970 950 930 980 960 990 940 000 1–1 1–1 1–1 1–1 1–1 1–1 1–1 1–2 1–2 196 197 194 195 192 198 193 20 0 199

61

Amit a kalászos vetômagokról tudni kell Egyedi azonosító (fémzárcímke) A vetômagtétel azonosító adatait és hi­ te­les zárását bizonyító téphetetlen papír­ ból ké­­szített, egyedi azonosítóval (sor­ szám és vonalkód) ellátott okmány, amely a tétel minden göngyölegegységén fel­ varr­va vagy ragasztva (esetenként plom­ bál­va) van rajta. Jó tudni: •  A vásárolt vetômag felhasználása során hátramaradt függô­címkéket érdemes leg­ alább a termés értékesítéséig meg­ô­r­izni. •  Amennyiben a vásárolt vetômaggal kap­ cso­latosan esetleg minôségi kifogás gya­núja merül fel, és nincs mód az áru mi­n ôségi cse­r é­jére, akkor a vetésbôl tart­son vissza egy csomagolási egy­ség­ nyi (zsák, big-bag) vetô­magot eredeti, bon­tatlan állapotban! •  A csávázott vetômag zsákja a KvVM ál­ lásfoglalása alapján környezetre káros, veszélyes hulladéknak minôsül, ezért ennek vissza­g yûjtésére külön erre sza­ kosodott szer­vezet ad lehe­tô­séget. A kötelezô be­g yûj­tés és megsemmisítés költsé­ge a fémzárolt vetômag árában „hasznosítási díj” jogcímen megfize­ tésre kerül.

Vetômagminôsítô Bizonyítvány A fémzárolt vetômagtételre vonatkozó va­ lamennyi adatot, továbbá az MSZ 7145:2007 szabványban elôírt érték­meg­ha­t ározó tu­ lajdonságok vizsgálati ered­ményét, s ezek alapján a tétel minôségét tar­talmazó és iga­ zoló okmány. A for­ga­lom­ba hozatal feltétele, melyet a fém­zárolás helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvé­ delmi Igazgatósága, Vetômag és Szaporító­ anyag Felügye­leti Osztálya, mint minô­sítô szerv állít ki. Jó tudni: A Vetômagminôsítô Bizonyít­ ványon minden olyan adatnak szerepel­ nie kell, melybôl a vásárolt vetô­mag tábla szintû szár­mazása visszavezethetô, illetve lehe­tôvé teszi a szük­séges vetômagnorma kiszámítását.

62

1. táblázat Vetômagminôsítés során használt szaporulati fokok és függôcímke színjelöléseik egyes növényfajok esetében Magyarországon Szaporítási lépcső Szaporítási fok

0. év

1. év

2. év

3. év

4. év

Törzskeverék

Szuper Elit (Prebázis)

Elit (Bázis)

I. fok (1. gen.)

II. fok (2. gen.)

Felhasználó

Nemesítô

Búza (Triticum aestivum)

–

Árpa (Hordeum vulgare)

–

Tritikálé (x Triticosecale)

–

Rozs (Secale cereale)

–

Durumbúza (Triticum durum)

–

Tönkölybúza (Triticum spelta)

–

Tönkebúza (Triticum turgidum)

–

Alakorbúza ( Triticum monococcum)

–

Zab (Avena sativa)

–

Szár­ma­zási Bizonylat Az elsô, s ennél magasabb szaporítási fo­ kú vetômagok hivatalos vetômag-elô­állításba történô bejelentéséhez elenged­het­etlen doku­ mentum, mely igazolja a szán­tóföldi szemlé­ re bocsátandó terület elvetéséhez felhasznált szaporítóanyag származását, rögzíti men�­ nyiségét, fémzá­ro­lási azonosítóit, minôségi alkalmas­sá­gát és megnevezi a következô szaporítást vég­zô céget vagy magánsze­ mélyt. Négy­példányos, sorszámozott, szigo­ rú szám­adású hivatalos okmány.

Fémzárolt vetômagtétel mi­nô­sé­gi be­­ so­rol­ása Alkalmas (ld. 2. sz. táblázat) • EU határérték-harmonizáció (EU) sze­rint • Önkéntes Magyar Minôség (MM) sze­rint Alkalmatlan A 2. sz. táblázatban megjelölt egy vagy több határérték-elôírásnak a tétel nem felel meg. Ebben az esetben a tétel fémzárolt vol­

Vetômag-elôállító

Termelô

Lásd I. fok

ta a függôcímke levágása mel­lett meg­szün­ tetendô, minôsítése vissza­uta­sításra kerül. Engedményes A hatósági vizsgálat során alkalmat­lan­ nak minôsített tétel forgalomba ho­za­t a­lá­ ra különösen indokolt esetben en­g e­d ély kérhetô az EU Mezôgazdasági, Ker­té­szeti és Erdészeti Vetômagok és Sza­po­rító­anya­gok Állandó Bizottsá­gá­tól. Az en­ge­dély meg­ adása esetén az MgSzH Vetőmagfelügyeleti Osztály, Budapest hivatalos enged­mé­nye­­­ zése alap­ján a vetô­magtétel en­ged­mé­nyes vetô­mag­ként forgalomba hoz­ható.

A fémzárolás-érvényességi ideje (szavatossági idô) Idôben elôre nem limitálható. A fém­zá­ro­ lás mindaddig érvényes, amíg a vetô­mag­­ tétel valamennyi, a legutolsó mi­nô­sí­tés­­kor (fém­zároláskor) vizsgált para­mé­te­re tekin­ te­tében megfelel a határérték-elô­írá­sok­nak, s ezek alapján a for­gal­mazási fel­­té­te­leknek.

1. ábra A fémzárszám formai és tartalmi elemei, értelmezése 2011-től

H-1-012/0231 Országazonosító Az ország be­t ûjele, ahol a fém­z á­ rolást végezték.

Fémzárolás éve A fémzárolt tétel vetô­mag­üzemi fémzárolásának éve (2011).

Fémzároló törzsszáma A fémzárolást végzô MgSzH/KH ható­sági felügye­lô vagy fém­zá­r oló üzem azonosítószáma.

Fémzárolt tétel sorszá­ma Az elôzô hivatkozási szá­mon nyilvántartott, fém­zá­rolással meg­­­­­­­bí­zott kirendelt hatósági sze­mély éven belüli ak­t uális ve­tô­magtétel fém­zárolásának folyó sor­száma.

Függőcímke és kiadott okmányadatok internetes lekérdezése, ellenőrzése (publikus adatbázis) http://vigor.mgszh.gov.hu:8080/VigorServerUly/okmany.html Megjegyzés: Az MgSzH honlapján a fenti linken elérhető adatbázis a fémzárszám, címkesorszám, és a címke dátuma alapján megmutatja a fémzárolt tétel faj-fajta adatait

és a Vigor programmal kiállított okmányait. A program az OMMI és MgSzH által címkézett tételeket tartalmazza 2004. 07. 01-től folyamatosan, továbbá a kiadott ISTA bizonyít-

ványokat 2010. 08. 20-tól. Belföldi okmányt még nem tartalmaz. Feltöltése folyamatos. Nem magyar fémzárolt, minősített tételek adatait a rendszer nem tárolja.

2. táblázat Fontosabb kalászos növényfajok vetômagminôségi határérték-elôírásai

Szap. fok (minôség)

Tisztaság [min.; %]

Csírázóképesség [min.; %]

más növényfaj összesen

egyéb gabona

más nem gabona fajok

Avena spp. Lollium temulentum

Raphanus raphanistrum, Agrosthemma githago

Káros gyom (4)

Idegenmag-tartalom [max.; db/minta]

Triticum aestivum Búza

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 95

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Hordeum vulgare Árpa

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 95

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

x Triticosecale Tritikálé

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

80 88

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Secale cereale Rozs

I. (EU) I. (MM)

98,0 99,6

85 90

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Triticum durum Durumbúza

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 90

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Triticum spelta Tönkölybúza

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 95

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Triticum monococcum Alakorbúza

II. (EU)

98,0

85

10

7

7

0(3)

3

X

14,5

Triticum turgidum Tönkebúza

II. (EU)

98,0

85

10

7

7

0(3)

3

X

14,5

Avena sativa Zab

II. (EU) II. (MM)

98,0 99,6

85 (1) 92

10 4

7 1(2)

7 3

0(3)

3 0

X 0

– 14,5

Növényfaj

Nedvességtartalom [max.; %]

Forrás: MSZ 7145:2007 és 16/2001. (III. 2.) VM rend. kivonat

Megjegyzések: (1) Csupasz típusú zab esetén a csíra minimum 75% lehet.

(3) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot

(2) Két darab magot nem kell szennyezésnek

nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy

tekinteni, ha egy azonos tömegû második

azonos tömegû második minta mentes tôle.

minta minden egyéb gabonától mentes.

(4) Károsgyom-fajok: • kalászos gabonákban: Convolvulus arvensis, Galium spp. • rozs vetômagtételben: Bromus secalinus, Convolvulus arvensis, Galium spp.

63

Az MTA Mezôgazdasági Kutatóintézet fajtajogvédelmi politikája

M

agyarország 1983-ban csatlakozott  az új növényfajták vé­ delmére 1961-ben lé­tesült, 1972-ben, 1978-ban és 1991-ben felül­vizsgált – közismert nevén UPOV – egyez­­mény­hez, mely a 2002. évi LI. törvénnyel került kihirde­tés­re. A nö­vény­­fajták jogvédelme hazánkban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kez­de­mé­nyez­­ hetô (SZTNH), amely a fajta újdon­sága, az ún. DUS tulajdon­sá­gok (meg­­kü­lön­böz­tet­he­tôség, egyöntetû­ség és ál­landóság) megfelelô szintje és el­fo­gad­­ható fajtanév megléte esetén ko­ráb­ban sza­badalmi vé­dett­séget, napjaink­ban a szabadalommal egyen­értékû nö­vény­ fajta-oltalmat biztosít (SZTNH) a fajta­jo­gosult (fajta­t ulajdonos, nemesítô) részére. Az UPOV egyezmény és az azzal teljes mér­­t­ék­ben harmonizáló, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szabadalmi Törvény) és módosításai alapján a növényfajtával kap­ csolatos következô cselekményekhez szükséges a fajtajogosult hozzájárulása: (i)  elôállítás vagy újbóli elôállítás (több­szörözés); (ii) szaporítás céljából való elô­ké­szítés; (iii) forgalomba hozatalra való ajánlás; (iv) forgalomba hozatal; (v) országból való kivitel; (vi) országba való behozatal; (vii) az (i)-(vi) pontokban említett bár­me­lyik cselekmény céljából való rak­táron tartás. A fenti jogok biztosítása érdekében az MTA Mezôgazdasági Kuta­ tóintézet 1983-ban megtette elsô szabadalmi be­jelentését, és azó­ ta minden piacképesnek ítélt növényfajtáját nemzeti védelemben részesíttette. A fajtákhoz fûzôdô jogokat fajtahasznosítási licenc­ szerzôdések ke­r e­tében adja tovább a vetômag-sza­po­r ító és -for­ galmazó partnerek részére, mely szerzôdések pontosan rögzítik a fém­zá­rolt vetômag értékesítési árába be­épí­tendô, a nemesítô inté­ zetet meg­illetô jog­díj mértékét. Aki fémzárolt vetô­magot vásárol, a jogdíj megfizetésén ke­r esz­tül hozzájárul a nemesítési kutatások folyamatos fej­lesz­téséhez és ennek fejé­ben mindig újabb, a koráb­ biaknál ked­vezôbb tu­laj­don­ságú, ezért várha­tóan számára is több­

64

letjövedelmet biztosító új fajta vetômagjához jut hozzá. A termelô így a fajtaválasztáskor azt is megha­tá­rozza, mely nemesítôház fenn­ ma­radását, ver­seny­képességét tá­mogatja. A fajtaoltalom országonként külön-külön kérvényezhetô vagy kiterjeszthetô az EU teljes területére. A regionális jelentôségû faj­ ták esetében a Kutatóintézet a cél­or­szág(ok)ban kezdeményez fajtaoltal­ma­zást, a legpiacosabb fajták esetében azon­­­ban a Kö­ zösségi Fajtaoltalmi Hi­vatalnál (CPVO) közösségi fajtaol­t a­lomért folya­modik (CPVO). A nemesítôi jogok a fajta utántermesz­tésére is kiterjednek. Az ún. „farmer privi­légium” vagy „farm saved seed” ese­té­ben a kuta­ tóintézet a jogait a 2100/94/EK rendelettel és az ezt kiegé­szítô hazai jog­szabályokkal összhang­ban kívánja érvé­nye­síteni. A fajták után­ter­mesztése esetén a jogdíj számítá­sakor hektáron­ ként át­la­gosnak te­kintett vetô­magnorma:

Növényfaj

Átlagos vetômagnorma

ôszi búza

250 kg/ha

tavaszi búza

220 kg/ha

őszi durumbúza

230 kg/ha

ôszi árpa

200 kg/ha

tavaszi árpa

200 kg/ha

őszi tritikálé

200 kg/ha

tönkölybúza

180 kg/ha

alakorbúza

100 kg/ha

tönkebúza

180 kg/ha

rozs

160 kg/ha

ôszi zab

180 kg/ha

tavaszi zab

150 kg/ha

borsó

300 kg/ha

Kapcsolat Közvetlen kereskedelmi képviselet Az MTA Mezôgazdasági Kutatóintézet által nemesített, illetve honosított kalászos gabonafajták kereskedelmi képviseletére 1991ben megalapította a Martonvásári Elitmag Vetômagszaporító és Forgalmazó Kft-t. Az Elitmag Kft. kereskedelmi feladata elsôsorban a szerzôdéses vetômag-elôállító partnereinek szaporítóanyaggal való ellátása, ezért a termelôk, illetve a vetômag-forgalmazó vi­szont­ ela­dók II. fokú vetômaggal történô közvetlen kiszolgálásában többnyire eseti szerepet tölt be. Ez utóbbi kereskedelmi szerep­vállalás túl­nyomórészt az új vagy a nem túl elterjedt fajták vetômagjának elérhetôvé tételében nyilvánul meg. Az Elitmag Kft. a gaz­dálkodók, vetômag-elôállítók és a viszonteladók tájékoztatását, szakmai munkáját fajtabemutatók rendezésével, országos ter­jesztésû szak­ la­pok­ban közzétett hirdetésekkel, nagy látogatottságú mezôgazdasági kiállításokon történő megjelenéssel, különféle konzultációs lehetőségekkel és folyamatosan frissülő honlap-tartalommal segíti.

Az Elitmag Kft-hez elsôsorban az alábbi témákban fordulhat segítségért • A képviselt fajtákra vonatkozó fajta- és vetômag-információk (fajtaválasztás, beszerezhetôség, beszerzés stb.). • Fajtabemutatók helyei, idôpontjai. • Martonvásári kiadványok rendelése. • Fajtajogvédelem, licencdíj kérdésköre. • Információk az új kutatási eredményekrôl, várható újdonságokról.

Elérhetőségek Székhely: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. • Levélcím: 2462 Martonvásár, Pf. 26. • GPS: N47.31529° E18.78443° Telefon: (+36 22) 569-230 • Fax: (+36 22) 461-000 www.facebook.com/elitmag E-mail: [email protected] • Honlap: www.elitmag.hu • Bakos Péter Kenéz

Cseh Katalin

Láng Dezső

Póser István Szabolcs

Telefon: (+36 22) 569-238 Mobil: (+36 30) 970-8900 E-mail: [email protected]

Telefon: (+36 22) 569-235 Mobil: (+36 30) 680-3688 E-mail: [email protected]

Telefon: (+36 22) 569-236 Mobil: (+36 30) 619-9488 E-mail: [email protected]

Telefon: (+36 22) 569-234 Mobil: (+36 30) 212-2640 E-mail: [email protected]

Jognyilatkozat A katalógusban a fajtákról közölt adatok és eredmények hivatalos állami, illetve sa­ját fajta­kísér­letekbõl és mérésekbõl szár­maznak. Minden esetben körülte­kin­tõ szak­mai odafigyeléssel, a leg­gon­dosabb ellenõrzéssel készítettük a közre­adott információkat. Ennek ellenére a közölt adatok csak tájékoztató jellegûek. Eltérô termesztési feltételek között, tábla­szin­ten – kü­lön­bözõ talajadottságok, idõ­ járási viszonyok és technológiai fel­tételek mel­lett – a közölt értékek változh­atnak.

Impresszum Szerkesztették: Kiadó: Felelõs kiadó: Grafika és tördelés: Fotók: Pékáruk: Internetes változat: Kiadás éve:

A Kalászos Gabona Nemesítési Osztály, a Kalászos Gabona Rezisztencia Nemesítési Osztály, a Növény­ter­mesztési Osztály, az Organikus Nemesítési Osztály, a Prebázis Kft. és az Elitmag Kft. munkatársai. MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet, Marton­vá­sár Dr. Bedõ Zoltán aTOMAN grafika Bt., Magyar László Vécsy Attila Lipóti Pékség (Proteus-Gold Kft.), Katica Pékség (Pékmester Biscuits Kft.), Pécsváradi Aranycipó Kft. www.elitmag.hu 2011

A kiadvány megjelenését az Európai Unió FP7-REGPOT-2007-1 AGRISAFE 203288. sz. pályázata támogatta.

A kísérleti adatok elôállítása, feldolgozása, kiértékelése a Prebázis Kft. GOP-1.3.1-07/1-2008-0004 sz. projektje keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet 2462 Martonvásár, Pf. 19. Tel.: (+36 22) 569-500 Fax: (+36 22) 460-213 E-mail: [email protected] Honlap: www.mgki.hu

Prebázis Kft.

2462 Martonvásár, Brunszvik út 2. Mobil: (+36 30) 947-6127, (+36 30) 900-2188 E-mail: [email protected] Honlap: www.prebazis.hu

Elitmag Kft.

2462 Martonvásár, Pf. 26. Tel.: (+36 22) 569-230 Fax: (+36 22) 461-000 E-mail: [email protected] Honlap: www.elitmag.hu

Az Ön martonvásári kalászos vetőmag-forgalmazója:

Elitmag Kft.

2462 Martonvásár, Pf. 26. Telefon: (+36 22) 569-230 Fax: (+36 22) 461-000 E-mail: [email protected] Honlap: www.elitmag.hu etikett címke helye