FELZÁRKÓZTATÁS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

Orosháza Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye, Kardoskúti Tagintézménye 5945 Kardoskút, Kossuth utca 2.

INNOVÁCIÓ

FELZÁRKÓZTATÁS AZ 1 – 4. ÉVFOLYAMON Matematika tantárgyhoz kapcsolódó felzárkóztató program

Készítették:

Csákiné Imre Erzsébet Hajdúné Hegedűs Mária Verasztóné Farkas Judit

KARDOSKÚT, 2010. július 30.

TARTALOMJEGYZÉK I. Bemutatkozás, a téma indokoltsága

3. oldal

I. 1. Bevezetés

3. oldal

I. 2. A témaválasztás indokoltsága

4. oldal

I. 3. Az innováció újdonságértéke az intézmény életében

5. oldal

I. 4. Az innovációt kidolgozók bemutatkozása

9. oldal

II. 1. A program területei, foglalkozások

9. oldal

II. 2. a tanulók motiválása, értékelése

11. oldal

II. 3. A foglalkozások leírása

12. oldal

II. 3. 1. 1. évfolyam

12. oldal

II: 3. 2. 2. évfolyam

76. oldal

II.3. 3. 3. évfolyam

117. oldal

II. 3. 4. 4. évfolyam

159. oldal

III. Diagnosztikus mérőlapok

211. oldal

IV. Várható eredmények, ajánlás

235. oldal

IV. 1. Várható eredmények

235. oldal

IV. 2. Ajánlás

236. oldal

Felhasznált szakirodalom, forrásmunkák

237. oldal

2

I. Bemutatkozás, a téma indokoltsága I.1. Bevezetés Kardoskút Békés megye déli részén található falu, kb. 1000 lakosa van. A falu lakossága mind anyagi, szociális, műveltségi szempontból rendkívül változó összetételű. A munkanélküliség településünkön az országos átlagot meghaladó mértékű. Iskolánk az 1952-ben két tantermes épület, többszöri bővítés során 1988-ra 8 tantermes iskolává bővült. Ma már az osztálytermeken kívül számítógépes terem, könyvtárszoba is van az épületben. Nyelvi képzéshez mobil nyelvi labort használunk. A tantermekben az internetes elérés biztosított, minden alsós osztályteremben van egy számítógép, és egy interaktív tábla is működik. A meleg konyha megszűnésével felszabaduló helyiségekben fejlesztő szobákat alakítottunk ki. Sajnos a gyermeklétszám lecsökkenésével az 2008/2009-es tanévtől az addig független iskola, társulásra kényszerült. Addig is, és azóta is mindent megteszünk annak érdekében, hogy iskolánk működhessen. Igyekszünk a legújabb oktatási, nevelési elvárásoknak, a szülőknek, a külső partnereknek, az orosházi iskolák igényeinek megfelelni. Legjobb tudásunk szerint szeretnénk a hozzánk járó tanulókat oktatni és nevelni. Ennek érdekében tantestületünk folyamatosan továbbképzéseken vesz részt, hogy a legújabb és leghatékonyabb tanítás-tanulási módszereket, eljárásokat, tanulásszervezési módokat elsajátítsa a gyermekek fejlődése érdekében. Intézményünk, Orosháza Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye Kardoskúti Tagintézménye - a falu egyetlen iskolája- is csatlakozott a TÁMOP 3.1.4. pályázathoz és az IPR programhoz. A 2009/2010-es tanévben az iskola tényleges tanulóinak létszáma 50 fő, a számított tanulói létszám 61 fő volt. Az osztályokban a tényleges tanulói létszám 4-től 9 főig terjed. Az összetételük a tanulási képességek tekintetében vegyes, mivel az iskola tanulóinak 44%-a küzd valamilyen hátránnyal. A tanulók 18 % sajátos nevelési igényű, 4% beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzd. Az IPR programban résztvevő 3H-s tanulók aránya 12%, a 2H-s diákok aránya 28%. A sajátos nevelési igényű diákok integráltan tanulnak a normál osztályokban.

I.2. A témaválasztás indokoltsága A témaválasztásunkat az előzőekben leírtak indokolják. Célunk: az egyes tanulók hátrányának csökkentése, minél gyorsabb felzárkóztatása, készségeinek, képességeinek fejlesztése, ezen belül a matematika tanulásához szükséges képességek fokozatos kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett. Oktató-nevelő munkánk során különös fontosságot kapnak az újszerű tanulási technikák, módszerek, mivel ezek játékosságra, cselekedtetésre épülnek. Az 5. órában tartott foglalkozás, már fárasztó lenne az alsó tagozatos gyermekeknek, de az újszerű tanulási technikák alkalmazása segíti a gyermekek motiváltságát, figyelmének tartósságát a feladatok végzése közben. A páros és kiscsoportos keretek között végzett játékos feladatok kevésbé fárasztóak a gyermekek számára, mint a hagyományos korrepetálásokon végzett gyakorlások. A felzárkóztató foglalkozásokon folyamatosan fejlődik – csak néhány területet kiemelvea matematikai ismereteiken kívül feladattudatuk, feladattartásuk, koncentrációjuk, tartósabb lesz

figyelmük.

Az

egymással

történő

kommunikációban

fejlődik

szókincsük,

problémamegoldó gondolkodásuk. A gyermekek szocializációjában nagy jelentőséggel bírnak a

páros

és

csoportos

feladatok,

mivel

fejlesztik

az

együttműködési

készséget,

alkalmazkodásukat, konfliktuskezelésüket, feladatvállalásukat. A párban, csoportban végzett feladatok segítik leépíteni a kudarckerülő magatartást, ami sajnos jellemző a hátrányos helyzetű gyermekekre. Feladataink: Az iskolán belüli hatékony fejlesztő munka érdekében összehangolni munkánkat a megelőzésben, az egyéni fejlesztésben, felzárkóztatásban. Feladatunk a tanév eleji felmérések alapján megmutatkozó hátrányokat, képességbeli hiányosságokat csökkenteni, pótolni, ezeken a tanórán kívüli foglalkozásokon is. Feladatunk az IPR programban résztvevő 3H gyermekek szociális hátrányból eredő esélyegyenlőtlenségének csökkentése. Az órai munkában is megnőtt a differenciálás módszereinek szerepe, de sokszor ez nem elegendő az egyéni hátrányok leküzdéséhez. Ezért az osztályonkénti korrepetálási órák keretén belül - részben adaptálva, részben saját ötletek alapján - készítettünk egy játékos készségeket, képességeket fejlesztő, felzárkóztató programot elsősorban a 3H-s és 2H-s gyermekek részére. A felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt a tantárgyi diagnosztizáló mérések után mindig újravizsgáljuk, amikor is látjuk a tanulók fejlődését. Szükség szerint folytatva az 4

egyéni felzárkóztatást, fejlesztést. A diagnosztizáló méréseket osztályonként tanév elején, november végén és május végén végezzük. Az első osztályos tanulóknál a szeptember hónapban végzett DIFER mérés kiértékelése mutatja meg, hogy kinek van szüksége segítségre. (Az év eleji, év végi diagnosztizáló felmérőlapok a mellékletekben megtalálhatóak. A november és február hónapban esedékes méréseket aktuálisan, a haladásnak megfelelően, az osztálytanító állítja össze.)

I.3. Az innováció újdonságértéke az intézmény életében Az intézmény életében ez a program teljesen újnak mondható. Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a felzárkóztatásra, amely a Pedagógiai Programunkban is a kiemelt feladatok közé tartozik. Sajnos egyre több az olyan tanulónk, akinek erre nagy szüksége van. Ennek egyik módja, - az egyéni rehabilitációkon (SNI gyermekek), fejlesztéseken (BTM gyermekek), órai differenciálásokon túl -, hogy beépítjük munkánkba a kompetenciaalapú programcsomagok C moduljainak egyes részeit is a korrepetálási órakeretben megvalósítva elsősorban a 3H-s és 2H-s gyermekekre gondolva. Tapasztalataink szerint a matematika az egyik legtöbb nehézséget okozó tantárgy a hátránnyal küzdő gyermekek számára, ezért számukra érdekes játékok, feladatok segítségével folyamatosan fejlesztjük

a

matematika

kompetenciájuk

kialakulásához

szükséges

képességeiket,

készségeiket. A matematika kompetencia érdekében a következő területeket kell fejleszteni (a PISA 2000 vizsgálat anyagában nyolc komponens jelenik meg, amelyek között készségek és képességek is vannak): 1. gondolkodás, következtetés, 2. érvelés, bizonyítás, 3. kommunikáció, 4. modellezés, 5. problémafelvetés és –megoldás, 6. reprezentáció, megjelenítés, 7. szimbolikus és formális nyelv és műveletek, 8. eszközök használata. A leírt kompetencia komponensek fejlődéséhez az iskoláztatási szakasz 1-4. évfolyamán a következő kompetencia-komponens csoportok fejlesztését kell végeznünk: számlálás, számolás,

mennyiségi

mértékegység-váltás,

következtetés,

valószínűségi

szövegesfeladat-megoldás,

következtetés,

problémamegoldás,

becslés,

mérés,

rendszerezés,

kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés. Az előzőekben felsorolt komponensek közül a felzárkóztató foglalkozások keretén belül az alábbi komponensek fejlesztésére vállalkozunk: számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés.

5

A matematikai kompetencia képességek fejlesztésében területenként a következőket segítjük: - gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés - kommunikációs képességek: relációszókincs, szövegértés, szövegértelmezés, térlátás, térbeli viszonyok, ábrázolás, prezentáció -

tudásszerző

képességek:

problémaérzékenység,

problémareprezentáció,

eredetiség,

kreativitás, problémamegoldás - tanulási képességek: figyelem, rész-egész észlelése, emlékezet, feladattartás, feladat megoldási sebesség Az iskolánk IPR programja a 3H-s gyermekek esetében négy terület fejlesztését határozza meg. 1. Személyiségfejlesztés 2. Közösségfejlesztés 3. Szociális hátrányok enyhítése 4. Tanulási kudarc, nehézség enyhítése A felzárkóztató foglalkozások alkalmával a leírt területeken is segítjük a gyermekeket a fejlődésben. 1. A személyiségfejlődés területén: - a megfelelő önértékelés kialakítása - átélés élményének gyakorlása - a gyermek erősségeinek feltárása és ismerete a személyiségben és a tanulásban - pozitív személyiségjegyek erősítése - a személyiségjegyek, személyiségvonások változásának tudatosítása, értékelése - gyengeségeinek feltárása - érdeklődési irányának feltárása - önbizalmának erősítése - küzdőképességének növelése, akarati vonásainak erősítése - önbecsülés segítése - a gyors helyzetfelismerés és a jó döntéshozatal segítése - a jó összhang megteremtésének segítése gyermek és pedagógus között - a szorongások feloldásának segítése - az őszinte kommunikáció kialakítása 2. A közösségi beilleszkedés terén: 6

- a csoportszabályok betartásának, a közösségi normák elfogadásának segítése - a bizalom erősítése a társ felé, barátkozások segítése - a csoport nyújtotta biztonság kialakítása, a társas kapcsolatok javítása, egymást segítő közeg megteremtése - az egymás iránti figyelem, tapintat fejlesztése, a rosszallás vagy elismerés megfelelő kifejezése, a tapintatos közlés, kérés elsajátítása, a helyes kommunikáció elsajátítása a problémás esetekben - a segítség felajánlásának és elfogadásának fontossága - az egyéni teljesítmény fontossága - az egészséges önvédelem megsegítése - a konfliktustűrő- kezelő-, megoldó képesség fejlesztése, csúfolódások, bántások, agresszivitás kezelése, a düh levezetési módjainak megismertetése, mások haragjának megértése, a bocsánatkérés módjainak megismertetése - a kommunikációs és kooperatív készség, együttműködés és döntéshozatal fejlesztése a közösen végzett feladatok során - a tolerancia, a helyzeti empátiás készség gyakorlása - a gyermek magatartás zavarainak enyhítése, magaviseletének megfelelő kezelése - a közösségben átélt játék felszabadító érzésének átélése, a játékszabályok betartásának fontossága - a megbeszélés igényének kialakítása 3. A szociális hátrányok enyhítésében: - a szerepvállalási készség fejlesztése (bátorítás, szerepeltetés, sikerélményhez juttatás) - a gyermek verbális és kommunikációs készségének fejlesztése - életkorának megfelelően érzelmei tudatos felvállalásának megsegítése - a megfelelő reagálások kialakítása jutalmazások és büntetések esetén - az illemszabályok ismerete, helyes viselkedés-kultúra elsajátítása 4. A tanulási kudarc, nehézség enyhítésében: - a tanulás, tudás értékének tudatosítása, kötelességtudatának fejlesztése, tanulási motivációjának előhívása, fejlesztése, erősítése, fenntartása, a tanulás céljának tudatosítása - tapintat a társak önálló munkavégzésében - tanulási módszerek megismertetése, azok használatának tudatosítása - a gyermek küzdőképességének növelése a tanulási problémák legyőzésében - az önálló tanulás képességének, az önértékelés, az önellenőrzés igényének kialakítása, gazdálkodás az idővel 7

- mások tanulási technikájának megismerése, tanulópárok hasznos együttműködésének megtapasztalása - a tapasztalati következtetés készségének fejlesztése, a tapasztalati-összefüggés készségének fejlesztése a feladatok során - a gyermek érzékszervi működésének segítése:

a hallásérzékelés, beszédhallás,

hangfelismerés, a látás, a színfelismerés, a tapintás fejlesztése, a mozdulatok, pozíciók megfigyelése - a gyermek tanulási kudarcainak enyhítése, sikerélményhez juttatása - a gyermek tanulási képességeinek fejlesztése játékos feladatokkal: az írásmozgás koordináció, a beszédészlelés, a beszédértés, a szövegértés fejlesztése, a nyelvi hátrányok enyhítése, a beszédprodukció fejlesztése, a ritmusérzék, a fantázia, a vizuális, a motoros, a verbális emlékezet fejlesztése, a kreatív gondolkodás, a figyelem, a megfigyelő és összpontosító képesség fejlesztése, a testkép-tudat, a testkép-ismeret, a téri tájékozódás fejlesztése - a finommozgások fejlesztése, az eszközök pontos használatának gyakorlása Ezeknek a felsorolt képességeknek a fejlődése nem csak a matematika, hanem minden tantárgy tanulásához elengedhetetlenül szükségesek és a gyermek iskolai megfelelésének feltételei, ezért is választottuk a matematika tantárgy tanulásához szükséges készségek, képességek felzárkóztatását az 1-4. osztályban.

I.4. Az innovációt kidolgozók bemutatása Csákiné Imre Erzsébet 1987 óta tanítok, Kardoskúton 2008-ban kezdtem tanítani.

Az elmúlt években több

továbbképzésen is részt vettem (kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák, tanulásmódszertan, stb.). A 2010/11-es tanévben első osztályom lesz, ahol az informatika és angol nyelv kivételével minden tantárgyat tanítok. Témámat azért választottam, mert sürgető szükség az esélyegyenlőtlenség csökkentése, ezért nagy gondot szeretnék fordítani a különböző adottságokhoz, képességekhez és nehézségekhez, a különféle tanulási módokhoz, érdeklődéshez való alkalmazkodásra. A nehézségek leküzdéséhez alternatív megoldási javaslatokkal kívánok segítséget adni.

8

Hajdúné Hegedűs Mária 1977 óta dolgozom, mint pedagógus. 1977-1985-ig óvónőként, majd, mint tanító. 2005-től délutánonként, gyógypedagógusként is dolgozom, az SNI gyermekeket rehabilitálom. Kardoskúton 1984-től dolgozom. Folyamatosan képzem magam (az elmúlt 1 évben hét, 30 órás továbbképzésen vettem részt, a legújabb tanításmódszertan, tanulásszervezési eljárás megismerése érdekében), mert úgy gondolom, az tud igazán érdeklődő, tanulni akaró gyermekeket nevelni, aki maga is érdeklődik az új dolgok iránt, és aki munkájában fejlődni akar. Képzettebben többet tehetek a gyermekekért. Gyógypedagógusi munkám személyes okokból kezdtem. Tudom és hiszem, hogy minden gyermeknek lehet segíteni abban, hogy készségei, képességei fejlődjenek, és iskolai élete ne kínlódás, kudarcok sorozata legyen. A megfelelő időben, megfelelő módon nyújtott segítséggel „az élet kapui kitárulnak” a hátrányokkal küzdő gyermekek előtt is. Ebben szeretnék segíteni azzal, hogy minél több lehetőséget találjunk a hátrányok csökkentésére. Ezért veszek részt ennek a programnak a kidolgozásában is. Verasztóné Farkas Judit 1982-ben kezdtem tanítói pályafutásomat Kardoskúton. Az első néhány évben 1-2. osztályos gyerekeket tanítottam. Az utóbbi két évtizedben a 3-4. osztályosokkal dolgoztam. Ebben az évben több továbbképzésen vettem részt (matematika kompetencia terület, kooperatív technikák, új tanulásszervezési eljárások, IKT az oktatásban, IPR tevékenység központú

pedagógiák

és

hatékony

együttnevelés).

A

felzárkóztatás,

fejlesztés

módszertanában, gyakorlatában a hatékonyabb munka érdekében indokoltnak tartom a változást az új módszerek alkalmazását. II. A program területei, foglalkozások II.1. Területek, foglalkozások Ez a program tanórán kívüli foglalkozások keretében alkalmazható. Több különböző területet érint, ami a délelőtti szakrendszerű oktatáshoz kapcsolható, annak kiegészítése. A tantárgyak óraszámainak folyamatos csökkentése miatt sajnos kevés idő marad olyan fontos és érdekes, a tantárgyakhoz kapcsolódó, egyes készségek, képességek fejlesztését szolgáló játékokra, tevékenységre épülő feladatokra, amelyek a diákok számára fontosak a fejlődéshez. Ezt a programot alsó tagozatos osztályokban alkalmazzuk. Alkalmanként 45 perces időtartamot vesz igénybe. A foglalkozások megoszlása évfolyamok szerint: 9

1. 1. évfolyam Foglalkozások, témakörök: 1) Alakzatok, színek, ritmus 2) Táblás játékok 3) Gyűjtsd össze! 4) Memória 5) Memóriajátékok 6) Mérés 7) Hányféleképpen? 8) Lerakó 9) Labirintusok, tetriszek és pakolós játékok 10) Melyik nagyobb? 11) Titkosírás 12) Szerencsekerék

2. 2. évfolyam Foglalkozások, témakörök: 1) Táblás játékok 2) Csere-bere 3) Memória 1. 4) Memória 2. 5) Alakzatok, színek, ritmus 6) Hány darab? 7) Mérés 1. 8) Mérés 2. 9) Lerakó 10) Titkosírás 11) Színkirakó

3. 3. évfolyam Foglalkozások, témakörök: 1) Kő, papír, olló és a snóbli 2) Tangramok 3) Melyikhez tartozom? 4) Lerakós, tologatós játékok 1. 10

5) Lerakós, tologatós játékok 2. 6) Mágikus négyzetek 7) Logi 8) Magyar kártya 9) Pontvadászat 10) Vásárolunk

4. 4. évfolyam Foglalkozások: 1) Ki vagyok én? 2) Színkirakó 3) Titkosírás 4) Játék a síkon 1. 5) Játék a síkon 2. 6) Térkép 7) Étteremben 8) Kompetencia alapú matematikai feladatok II.2. A tanulók motiválása, értékelése A tanulók motivációját az érdekes játékok, órán nem használt eszközök, a nem hagyományos keretek között, elsősorban tevékenységre épülő játékos feladatok biztosítják. Motiváló hatású az is, hogy párban, csoportban dolgoznak és így a feladatnak nem egyedül kell megfelelni, hanem a társakkal, egymást segítve. Az együttes játék öröme, a sikerélmény a játékokban fokozza a belső motiváció kialakulását, felkelti az új dolgok iránti érdeklődést. Az értékelés megerősítő legyen, kinek-kinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva. Azért a teljesítményért, amit önmaga képes helyesen megítélni, esetleg még visszajelzést sem adunk. Minden tanulót abban erősítünk, amiben ő bizonytalan, amiben ő szorul támogatásra. Értékeléskor a pozitívumokat emeljük ki, sokat dicsérünk, mivel a felzárkóztatásra szoruló gyermekeknek nagy szükségük van az önbizalom növeléséhez a pozitív megerősítésre. Tudatosítjuk, hogy nem mindig a teljesítmény számít - főleg a játékokban, ahol a szerencsének is szerepe van –, hanem az is fontos, hogy mindenki jól érezze magát. Fontos még, hogy a gyermek tudja, ezeken a foglalkozásokon nem kap elmarasztalást, ha nem sikerül jól teljesítenie. Ezzel segíthetjük a kudarckerülő magatartás leépülését.

11

II.3. Foglalkozások leírása II.3.1. 1. évfolyam I. Szeptember 1. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás

A foglalkozás témája:

Alakzatok, színek, ritmus

Az óra célja:

a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók erősítése; a térben

és

síkban

való

tájékozódás

fejlesztése

összekapcsolva a mozgáskoordináció és a manipuláció javításával; síkidomok tulajdonságainak tapasztalati úton való megismerése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

közös verselés; ritmikus ököl nyitás-csukás, dobogás; ritmus megjelenítése kirakással, ragasztással (könyvjelző készítése)

Kiemelt készségek, képességek:

észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet fejlesztése; szabálykövetés, kreativitás

Célcsoport:

felzárkóztatásra szoruló tanulók

Munkaforma:

frontális, egyéni, páros

Módszerek:

megfigyelés, tevékenykedtetés, gyakorlás

Eszközök:

síkidomok színes papírból, rajzlap, ragasztó

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Érzelmi ráhangolódásként elmondjuk Weöres Sándor Haragosi című versét (1. melléklet)

–érzékeltetve

annak

ritmusát-;

vélemények,

hozzászólások

meghallgatása. A vers többszöri felolvasása után együtt mondják a verset –a tanító hangosabban, a gyerekek halkabban. 12

A következő versmondáskor a gyerekek ceruzájuk végével minden szótagra koppantanak egyet. Levezetésként a verset hangerőváltással mondják el (halk→hangos, hangos→halk). 2. Az új tartalom feldolgozása: Az asztalra tesszük a kezünket ökölben tartva. A tanult vershez -bizonyos szabályosság alapján társítva-, nyitjuk és csukjuk a jobb és bal kezünket, időnként lábdobogásokat is közbeiktatva. Önálló „komponálásra” ösztönözzük a gyerekeket. Színes papírból kivágott síkidomokat (2. melléklet) adunk a gyerekeknek. Megfigyeljük hányféle színűek, milyen az alakjuk; megszámláljuk az oldalakat, csúcsokat. Arra kérjük a gyerekeket, hogy rakjanak ki a lapokból egy sort. Arra ösztönözzük őket, hogy valamilyen ritmust próbáljanak megjeleníteni munkájukban. Készítsünk könyvjelzőt ritmikus sor létrehozásával. 3. Értékelés Az elkészült alkotásokat kitesszük a táblára, a gyerekek elmondják véleményeiket egymás munkájáról.

13

Melléklet 1. melléklet

Weöres Sándor Haragosi Fut, robog a kicsi kocsi, Rajta ül a Haragosi, Din don diridongó, Ha kiborul az a kocsi, Leröpül a Haragosi, Din don diridongó. 2. melléklet

14

2. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Táblás játékok

Az óra célja:

párban való tevékenykedés, együttműködés során a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; matematikai

fogalmak

tapasztalati

úton

való

megismerése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

hatszög

vizsgálata,

elhelyezése

a

táblán,

tapasztalatszerzés, önálló alkotás létrehozása, játék Kiemelt készségek, képességek:

az érzékszervek tudatos működtetése; az összehasonlítás (megkülönböztetés, azonosítás) képességének fejlesztése, térlátás, hallott szöveg értelmezése; adatok gyűjtése, elemzése

Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, páros, önálló

Módszerek:

megfigyelés, tevékenykedtetés, beszélgetés

Eszközök:

játéktábla, hatszögek színes papírból

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: A tanulóknak meg kell ismerkedniük a játéktáblával (1. melléklet), ezért annak bemutatásával kezdjük a foglalkozást. Megvizsgáljuk a hatszögeket is –megszámláljuk az oldalait, csúcsait, felrakjuk a táblára és megfigyeljük, hogy ha elforgatjuk, újra le tudjuk fedni a hatszögrácsot. Ösztönözzünk önálló építésre a táblán. A gyerekek értékelik egymás munkáját.

15

2. Az új tartalom feldolgozása: Ismertetjük a játékszabályt. 2 játékos játszhatja. Felváltva raknak elemeket a tábla szabad mezőire úgy, hogy a lapocskák oldalai érintkeznek. A cél utat építve átjutni a csúccsal szemközti oldalra. Az elkészült úton az ellenfél nem vághat át. Játsszunk egy közös játékot, ahol a tanító az egyik, a gyerekek a másik játékos. Ezután párokat szervezünk. Egy-egy játszma után új párokat választunk, ezzel is segítve a beilleszkedést, csoportszerveződést. Játék lebonyolítása. 3. Értékelés Beszéljük meg, kinek sikerült nyernie, hányszor. A jól teljesítőket megdicsérjük, a gyengébbeket biztatjuk.

16


17

II. Október 3. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Gyűjtsd össze!

Az óra célja:

a számlálás, a téri tájékozódás fejlődésének segítése; az együttműködés, egymásra való figyelés a tevékenység során

Időtartam:

30-35 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

játék párban


megfigyelőképesség,

összehasonlítás,

összefüggések

felfedezése, tájékozódás síkon Célcsoport:


Munkaforma:

önálló, páros, kooperatív csoport, frontális

Módszerek:

megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedtetés

Eszközök:

színes ceruza, négyzethálós lap, sakktábla, 10x10-es vagy 15x10-es tábla, 1-et érő korongok, bábuk, feladatlap

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Egyszerű ábra elkészítése a fel-le irányok segítségével egy négyzethálós lapra, amit kiszínezhetnek a gyerekek (1-2. melléklet). 2. Az új tartalom feldolgozása: Bemutatjuk a gyerekeknek a játéktáblát és ismertetjük a játékszabályt (3. melléklet). A játékot 2-4 játékos játszhatja. 3. Értékelés Vegyünk észre és dicsérjünk meg minden új felismerést, értékeljük a szabályok pontos betartását, a jó hangulatú együttműködést.

18


2. melléklet

19

3. melléklet Játékszabály: A játékosok a start mezőről indulva bábujukkal kettőt léphetnek tetszőleges irányba (kettőt le, fel, jobbra vagy balra illetve egyet fel és egyet jobbra, egyet jobbra és egyet le stb.). Az átlós lépés nem megengedett! Az alábbi tábla színezett mezőire 1-1 korongot helyezünk. A gyerekek bábujukkal kettőt léphetnek tetszőleges irányba (átlósan nem) lehetőleg úgy, hogy olyan mezőre érkezzenek, amelyen van korong. Ha ilyen mezőre lépnek, levehetik róla a korongot. A játékosok feladata, hogy minél több korongot gyűjtsenek össze. A játék addig tart, amíg az összes korong el nem fogy a tábláról. Rajt 1

Rajt 3

20

III.November 4. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Memória

Az óra célja:

a játék során a látottak, hallottak egymás utániságának kódolása, a téri orientáció javítása, a lateralitás biztosabbá tétele; egymás jobb megismerése

Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

visszaemlékezés

hallott

történetre,

beszélgetés

hangszerekről, játék Kiemelt készségek, képességek:

formaészlelés, figyelem, vizuális és hallási emlékezet, szerialitás, azonosítás és megkülönböztetés képessége, szabálykövetés

Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:

tevékenykedtetés, beszélgetés, megfigyelés, játék

Eszközök:

logikai készlet elemei, korongok, memória-játék kártyái

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Minden gyerek választ magának egy állatnevet. A kezdő játékos kimondja, amit választott. A második megismétli, amit hallott és hozzáteszi a sajátját. Így folytatódik tovább. (Az egy csoportban levő gyerekek létszáma maximum 7 legyen.) 2. Az új tartalom feldolgozása: Rendezzük párokba a gyerekeket, majd az egyiküket felszólítjuk, hogy síkidomokat (1. melléklet) rakjon sorba az asztalon. Társa jól figyelje meg a sorrendet, majd fordítson hátat. Ez alatt a másik játékosnak meg kell változtatnia a sorrendet. A szerepeket váltogassák!

21

Rövid történetet (2. melléklet) olvasunk fel a gyerekeknek. Korongok kirakásával válaszolnak a történetben elhangzott számadatokra. Felelevenítjük a hagyományos memória-játékot ismerő gyerekek segítségével a szabályt. (A kártyákat lefordítva letesszük az asztalra. Az első játékos egy kártyát megnéz, megmutatja a többieknek és visszateszi az asztalra. A következő játékos is, és így tovább. Ha a soron következő játékos fel tud venni az asztalról két összetartozó kártyát, ezt elveheti, ha téved, a kártya visszakerül lefordítva a helyére. Az a győztes, aki több kártyát tud gyűjteni.) Állatokat ábrázoló kártyák (3. melléklet) segítségével játszunk a megismert szabály szerint. Új kártyalapokat (4. melléklet) mutatunk a gyerekeknek, amelyeken nem azonos képeket látunk, hanem egy kép egyik felét. Néhány kártya összeillesztésével megmutatjuk az adott tárgyat. Megbeszéljük, hogy melyik hangszert ismerik, milyen hangot ad ki és imitálják a rajta való játékot. Játék a hagyományos memória-játék szabálya alapján. 3. Értékelés Folyamatosan figyeljük a szabály megértés és –követés alakulását, a közösségbe való beilleszkedés fokát. Felmérjük a figyelem és az emlékezés kapacitását illetve a változásokat ezen a téren.

22


23

2. melléklet Egy napon Micimackó kuckója előtt három kismadár énekelt a faágon. Micimackó a kuckóban üldögélt. A mézescsuprokat számolgatta sorjában, amikor kopogtak az ajtaján. - Hét! – kiáltotta Micimackó. Azután mormogva hozzátette: - - Szabad! Hét vagy nyolc? Borzasztó! Most összezavartam. - – Szervusz, Mackó! – mondta Nyuszi. Semmi válasz - – Szervusz, Mackó! – kiáltotta Nyuszi - – Szervusz, Nyuszi! Mennyi volt? - – Micsoda? - – A mézescsupor. Szeretném tudni. Mégis jobb, ha az ember tudja. Olyan megnyugtató. Milne nyomán (Az adatokat a számfogalom fejlettségi szintjéhez igazítsuk!)

24

3. melléklet

25

4. melléklet

26

27


Felzárkóztatás


Memóriajátékok

Az óra célja:

számok azonosítása különböző alakjukban, összeg- és különbségalakok

leolvasása,

tapasztalatszerzés

a

mennyiségi tulajdonságokról, a megfigyelt tulajdonságok megnevezése, összehasonlítása; páros tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

ismerkedés a játékhoz szükséges eszközökkel, játék szabályának megismerése, játék


megismerési képességek, számolási készség fejlesztése, verbális

képességek,

kommunikáció,

szabálytudat

fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:


Eszközök:

memória-játék kártyái

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Megmutatjuk a gyerekeknek a játék kártyáit (1. melléklet). A játékkártyák vizsgálata során összefüggéseket keresnek, igaz-hamis állításokat fogalmaznak meg, sorba rendezik azokat. 2. Az új tartalom feldolgozása: Ismertessük a játék szabályát és menetét, majd játsszunk egy próbajátékot! Játék lebonyolítása 1. változat: Az egyik lapon adott számú tárgy, a párján a neki megfelelő számjel. 2. változat: Az egyik lapon képpel megfogalmazott művelet, a párján a neki megfelelő művelettel leírt szám. 28

3. Értékelés Értékeljük a pontos számolást, számlálást, a képről való leolvasás helyességét a közös munkában való részvételt. Minden tanuló kapjon megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített, illetve támogatást, ha segítségre szorul.

29

Melléklet 1.melléklet

30

31

32

33

34

35

36

IV. December 6. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Mérés

Az óra célja:

a játékban történő perceptuális folyamatok, mozgás, beszéd,

képzelet,

gondolkodás

komplexére

építve

elősegíteni a megértést; tevékenység szintjén lehetőséget adni

hosszúságok

becslésére,

összehasonlítására,

megmérésére és kimérésére alkalmi egységekkel, konkrét mennyiségeket és azok mérését megtapasztaltatni nem szabvány mérőeszközökkel; a társakkal való együttes játék élményét nyújtani Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

szerepjáték eszközeinek elkészítése, királyi palásthoz szükséges anyag mennyiségének megállapítása, verseny


alkalmi

hosszúságmérés finommanipuláció, gondolkodás,

mértékegységekkel,

tájékozódás

a

síkban,

tüdőkapacitás,

logikus

artikuláció,

mennyiségfogalom Célcsoport:


Munkaforma:

páros, egyéni, frontális

Módszerek:

beszélgetés, tevékenykedtetés

Eszközök:

kartonpapír,

zsírkréta,

tűzőgép,

olló,

zsinór,

csomagolópapír, kétféle mérőszalag (citromsárga rúd beosztású,

világoskék

számokkal, pingponglabda

37

rúd

beosztású),

játékmező

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Elmondjuk a gyerekeknek, hogy a következő játékban hercegek és hercegnők lesznek. Ehhez koronára lesz szükségük. A gyerekek zsinór segítségével megmérik egymás fejkörfogatát, ezt a hosszúságot rámérik egy kartonlapra (párok segítenek egymásnak), amit koronává alakítanak. Tetszés szerint színezhetik, mintázhatják.

2. Az új tartalom feldolgozása: A koronához palástot is készítünk Bergengócia és Óperencia királyának. A két országban más-más mértékegységet használnak, az anyagot pedig vagy az egyik, vagy a másik országból kell hozatni. (a palástok szabásmintáját csomagolópapírra rajzoljuk, mely csonka kúp palástjára hasonlít) Kiosztjuk a különböző beosztású mérőszalagokat, és szabásmintákat. A tanulók megbeszélik, hogy hol szükséges mérni és mindkét mérőszalaggal megmérik. Ez után felvetjük, hogy a kis fehér kocka felhasználásával készített mérőszalaggal mérve ugyanazt, milyen eredményre jutunk. Megrendezzük az aranylabda fújó versenyt. Olyan finoman kell fújni a labdát, hogy minél magasabb pontszámú mezőbe jusson. 3. Értékelés Figyeljük

a

következtetés,

a

viselkedésszervezés,

a

megfigyelés,

a

mozgáskoordináció, az érzelmi-akarati élet jellemzőit, valamint a társas kapcsolatok alakulását.

38

V. Január 7. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Hányféleképpen?

Az óra célja:

kombinatorikai feladatok megoldása szerepjátékkal, mozgásos játékkal, színezéssel, stb., néhány megoldás megtalálása; csoportban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, szavakkal,

egymásra

való

tevékenységgel

értelmezése,

erre

figyelés,

kifejezett

válasz

mások

gondolatainak

verbálisan,

illetve

tevékenységgel; tapasztalatszerzés három elem ismétlés nélküli permutációjára, illetve négy elem másodosztályú ismétlés nélküli kombinációjára Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

hallás utáni memorizálás, szerepjáték, kombinatorikus feladat megoldása


nyelvi fejlesztés, memorizálás, ritmus és mozgás összehangolása,

térbeli

problémameglátás,

tájékozódás,

modellezés,

kombinatorikus

-megoldás,

gondolkodás fejlesztése, Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, kooperatív kiscsoport munka, önálló

Módszerek:

bemutatás,

beszélgetés,

tevékenykedtetés,

feladatmegoldás Eszközök:

színes képek, feladatlapok, színes ceruza

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Bemutatjuk Weöres Sándor Kocsi és vonat (1. melléklet)című versét. A verset hallás után tanulják meg a gyerekek. 39

Ez után vonatot alkotnak (3 fős) és ritmusra lépkedve közösen mondják a verset. A vonat megalkotása közben a térbeli tájékozódással kapcsolatos beszélgetést kezdeményezünk. Változtassuk meg a sorrendet, keressünk minél többféle sorrendet. 2. Az új tartalom feldolgozása: Játsszunk szerepjátékot: Anna, Balázs és Cili testvérek. Édesanyjuk 3 táskát vett. Ti hogyan választanátok a táskák közül? A választásokat táblázatba (2. melléklet) jegyezzük. Ösztönözzük minél többféle megoldás megtalálását (lehetőség szerint az összes megoldást is). Számoljuk meg közösen, hány megoldásunk van. A táskákhoz kapcsolódóan könyvet, tolltartót és füzetet veszünk elő. Ezeket az eszközöket kell kivenni annyiféle sorrendben, ahányféleképpen tudjuk. A lehetséges eseteket képek (3. melléklet) segítségével táblára rakjuk. A tolltartóból 4 különböző színű ceruzát veszek elő (piros, kék, zöld, sárga). Kettőt választok közülük, hogy kiszínezzem a rajzomat. Színezéssel (4. melléklet) fejezd ki, hogy hányféleképpen választhatok a színek közül. 3. Értékelés Mindenkit a saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva értékelünk. Jó lehetőség a visszahúzódó gyerekek bevonására. Jutalomként színezőt (5. melléklet) kapnak a gyerekek, amit a napköziben kiszínezhetnek és másnap bemutathatják társaiknak is.

40

Melléklet 1. melléklet Weöres Sándor Kocsi és vonat Jön a kocsi fut a kocsi: Patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: Zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön hegyen át? 2. melléklet

3. melléklet

41

4. melléklet

Rajt 4

42

43

44

45

VI. Február 8. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Lerakó

Az óra célja:

számolási rutin fejlesztése játék, tevékenykedtetés révén; párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; szabály megértése, követése, betartása;

egymás

gyűjtése,

iránti

türelem tanítása;

rendszerezése

táblázatba,

adatok

grafikonba

(diagramba), értelmezés Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

ismerkedés a játékhoz szükséges elemekkel, számkártyák válogatása, eredmény lejegyzése grafikonba, játék


megfigyelés, összehasonlítás, összefüggések felfedezése, térlátás, számolási rutin fejlesztése, adatok grafikonba foglalása,

értelmezése,

képesség

fejlesztése,

az

elemi

kommunikációs

párkapcsolatokban

való

működtetése Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, páros vagy 3 fős csoport

Módszerek:

beszélgetés, megfigyelés, tevékenykedtetés

Eszközök:

számkártyák, grafikon

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ismerkedés a számkártyákkal (melléklet), tapasztalatszerzés a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmára. Az elhangzott állításoknak megfelelően figyeljük a kártyákat, és akinek találata van, az a táblára rajzolt grafikonra tehet egy korongot a neve fölötti oszlopba.

46

2. Az új tartalom feldolgozása: A játékot kétféleképpen is játszhatjuk. Használhatjuk a számkártyákat dominóként és kártyaként is. A szabályt attól függően választjuk, hogy hol tartunk a szám és művelet fogalom alakításában. Ismertetjük a játékszabályt, majd játszunk egy próbajátékot,

ahol

a

tanító

az

egyik

játékos,

a

gyerekek

a

másik.

1. változat: Dominó - A lefordított lapok közül egyet középre teszünk. Mindenki húz egy lapot és a szabálynak megfelelően teszik a megfelelő helyre. a. szín szerint illeszkedjenek b. szám szerint illeszkedjenek c. a számok összege (különbsége) egy meghatározott szám legyen - Játék lebonyolítása - Játszmák eredményeit diagramon ábrázoljuk a táblán közösen. Az adatokat értelmezzük, összehasonlítjuk. 2. változat: Kártya - A lapokat szétosztjuk a játékosok között. A kezdő játékos középre tesz egy lapot. A többiek sorba raknak a megadott szabály szerint. Aki nem tud rakni, felveszi az eddig lerakott lapokat, és kitesz egyet. Az győz, akinek leghamarabb elfogynak a kártyái. a. Legyen olyan szám, mint az előzőn b. Legyen rajta az előző kártyán lévő valamelyik számnál valamennyivel nagyobb (kisebb) szám c. A kártyán lévő valamelyik két szám összege (különbsége) legyen akkora, mint az előző kártya valamelyik száma stb. 3. Értékelés Folyamatosan figyeljük a közösségbe való beilleszkedés fokát az egyes gyerekeknél. A játékos feladatmegoldás teremtette helyzet lehetőséget ad arra, hogy a visszahúzódó gyermekeket is bevonjuk a munkába, a pozitív értékeléssel.

Melléklet 47

48

A foglalkozás

9. foglalkozás Felzárkóztatás


Labirintusok, tetriszek és pakolós játékok

Az óra célja:

geometriai

ismeretek

megfigyelések,

alapozása

(térlátás);

megtapasztalások

saját

kifejezésének

gyakorlása tárgyi tevékenységgel; az eltérő tapasztalatok felhasználása az egymástól való tanulásra Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

különböző labirintusok bejárása, utak építése megadott elemekből


megfigyelés, összehasonlítás, összefüggések felfedezése, térlátás fejlesztése, rész-egész észlelése, számlálás, szem-kéz koordináció fejlesztése, tájékozódás a síkon

Célcsoport:


Munkaforma:

önálló, páros

Módszerek:

feladatmegoldás, tevékenykedtetés, játék

Eszközök:

számítógép, internet, mellékletek, kisautók, kisvakond képe

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ezen a foglalkozáson interneten megtalálható játékot is játszunk, ahol egyfajta utat kell bejárni. Bevezetésként nyomtassuk ki az autópályát (1. melléklet), amin a feladat utat találni a kisautó számára úgy, hogy az áthaladjon a két pálmafa között, és a kék mezőről a mellette levő fehérre léphet, a fehérről pedig kékre. Versenyezzünk, ki tud a legtöbb négyzeten áthaladó utat rajzolni. 2. Az új tartalom feldolgozása: Játékok lebonyolítása 1. játék: Maci a labirintusban 49

A feladat, átvezetni a macit a nyilak segítségével a labirintuson. Ez a játék alkalmas a billentyűzet használatának tanulására is. http://tablajatekos.hu/uj2001/000labi5/000labimaci/maci.html 2. játék: Építsünk utat a kis vakondnak Kiosztunk a pároknak egy-egy kártyakészletet (2. melléklet). A feladat a kis vakondot eljuttatni a bal felső sarokból a jobb alsó sarokba. 3. játék: Kutya-macska lerakós Nyomtassuk ki a játéktáblát (3. melléklet) (interaktív táblán is játszható: a játéktáblát átmásoljuk a táblaszoftver segítségével egy üres diára, mellé másolunk egy kutya és macska képet, majd végtelen klónozást állítunk be), az állatképeket korongokkal helyettesíthetjük. A játékot ketten játszhatják. Felváltva tesznek a táblára, az nyer, aki utoljára tud lerakni állatképet vagy korongot. Oldalszomszédos mezőre nem kerülhet azonos kép, csak átlósan. 4. játék: Zárt út építése Nyomtassuk ki a pályaelemeket tartalmazó kártyákat (4. melléklet). Építsenek a gyerekek párban olyan utat, amin a kisautó körbe-körbe tud menni. 3. Értékelés Megerősítő értékelés, mindenkinek a saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten. Napköziben vagy otthoni kikapcsolódásként adhatunk labirintust ábrázoló feladatlapot (5. melléklet).

50


51

2. melléklet

52

53

3. melléklet

54

4. melléklet

55

5. melléklet

56

57

58

59

Március

VII.


Felzárkóztatás


Melyik nagyobb?

Az óra célja:

szám-

és

műveletfogalom

bővítése,

elmélyítése;

kiscsoportos tevékenykedés; együttműködés, egymásra való figyelés Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

játékkártyák vizsgálata, összehasonlítása, igaz-hamis állítások megfogalmazása, fejszámolás, játék


számolási készség, megismerési képességek fejlesztése

Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, önálló, páros kooperatív

Módszerek:


Eszközök:

Melyik nagyobb? játék kártyái

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Megismerkedünk a játékkártyákkal(1. melléklet). A kártyán lévő számpárok közül az alsó nem nagyobb, mint a felső. A kártyákat megfigyelve igaz-hamis állításokat fogalmazhatnak meg a tanulók, sorba rendezhetik azokat. 2. Az új tartalom feldolgozása: Megismertetjük a tanulókkal a játék szabályát és játszunk egy próbajátékot. Játék lebonyolítása A játékot párban játsszuk. Megállapodunk, hogy a két művelet közül melyiket végezzük el. Kiosztjuk a lapokat egyenlően. Mindkét játékos kitesz egy-egy lapot (a lapot „vakon kell kiválasztani”). Elvégzik fejben a műveletet, a lapokat az a játékos viszi el, akinek a kártyája nagyobb értékű. Döntetlen esetén csatára kerül

60

sor, azaz kitesznek még egy-egy lapot, s azé lesz az összes kitett lap, akinek ez a lapja nagyobb értékű. 3. Értékelés Értékeljük a közös munkában való részvételt, a szabályok betartását. Megerősítő értékelés, mindenkinek a saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten.

61


62

63

64

65

VIII. Április 11. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Titkosírás

Az óra célja:

a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése;

szám

és

műveletfogalom

bővítése,

elmélyítése, számolási készség fejlődésének segítése; szabály

megértése,

követése,

betartása;

problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

titkosírással készült rejtvények megfejtése, rajz készítése


megismerési

képességek,

számolási

szabályfelismerő-képesség,

készség,

problémamegoldó

gondolkodás fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, önálló, kooperatív csoport

Módszerek:


Eszközök:

színes ceruza, rajzlap, egy-egy rejtvénylap mindenkinek

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ezen a foglalkozáson a gyerekek egy képet fognak készíteni. A képre vonatkozó utasításokat a matematika segítségével fejthetik meg. Bemutatjuk a gyerekeknek, mi is az a titkosírás –minden gyerek nevét átírjuk titkosírással egy kódtábla segítségével (1. melléklet), amit közösen megfejtünk. 2. Az új tartalom feldolgozása: Táblára felírjuk az utasítás első részét (2. melléklet). Ezt önállóan a csoport megfejti. Ezután kiosztjuk a gyerekeknek a további rejtvényeket (3. melléklet), amit önállóan megfejtenek. A megoldásokat szóforgóval ismertetik, majd

66

beszélgetést kezdeményezünk arról, hogy mi kerül a képre. A gyerekek elmondhatják ezzel kapcsolatosan felmerült élményeiket, gondolataikat. Rajzok elkészítése. 3. Értékelés A rejtvények megfejtésével a gyerekek egyben az érte járó „jutalmat” is megkapják, egyébként pedig minden tanuló megerősítést kap, ha önmagához képest jól teljesített vagy támogatást, ha segítségre szorul. Az elkészült rajzokból kiállítást szervezünk.

67


2. melléklet

N

13-7=___

G

13-10=___

T

5+6=___

J

6+4=___

R

2+6=___



4+3=___

Y

12-8=___

A

7+5=___

E

11-9=___

A

1+8=___

E

14-9=___

L

10-9=___

68

3. melléklet

Z

13-5=___

A

6+6=___

Á

14-8=___



4+6=___



11-9=___

V

11-8=___

F

4+7=___

2 11-10=___ I

13-9=___

Ó

14-5=___

G

13-6=___

R

12-7=___

N

9-8=___

P

12-9=___

A 13-11=___

 6+5-7=___ K

9-8=___

É

13-8=___

É 12-10=___ G

15-9=___

K 14-11=___

69

Írd be az alábbi számok hiányzó egyes szomszédait! Á

17<18<__

5

__<11<12

I

__<17<18

U

__<15<16



9<10<__

L

13<14<__

N

18<19<__

P

__<19<20

T

11<12<__

Rendezd a beírt számokat növekvő sorba! ___<___<___<___<___<___<___<___<___ Írd a táblázatba a számokhoz tartozó betűket!

Ű

12-5=___



11-6=___

D

4+7-7=___

Ö

3+7-2=___

F

2+9+5=___

L

10-7=___

Z

5+4-8=___

70

D

11-5=___



5+5=___

2

11-10=___

Ó

16-7=___

Z

12-4=___

G

6+5=___

Y

3+9=___

E

6+7=___

A

12-8=___



10-8=___

L

12-9=___

B

8+3-6=___

Á

14-7=___

K

9+7=___

R

20-6=___

E

10+5=___

71

IX. Május 12. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Szerencsekerék

Az óra célja:

a tudatos észlelés, a megfigyelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése; szabály megértése, követése, betartása;

a

szám-

és

műveletfogalom

bővítése,

elmélyítése, számok azonosítása különböző alakjukban, összeadás 20-as számkörben Időtartam:

45 perc

Az osztály:

1. osztály

Tevékenység:

összegalakok

létrehozása

tevékenységgel,

képről

összegalakok leolvasása, párosításuk a szám jelével, játék Kiemelt készségek, képességek:

megismerési

képességek,

verbális

képességek,

kommunikáció, szabálytudat fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, önálló, kooperatív csoport

Módszerek:


Eszközök:

korongok, színes pálcikák, melléklet képei, számkártyák, dobókockák

II. A foglalkozás leírása 2. Ráhangolódás: Korongok és színes pálcikák segítségével megadott számok kirakása, leolvasása. Képről (1. melléklet) összegalakok leolvasása, párosítása a szám jelével. 3. Az új tartalom feldolgozása: Elmondjuk a gyerekeknek a játék szabályát. 1-8-ig számozott kártyákat arccal felfelé letesszük az asztal közepére. Felváltva dobunk 2 dobókockával egyszerre. A dobott pöttyöket össze kell adni. Ha ez 9-nél kevesebb, akkor a dobó felvehet egy vagy több kártyát, aminek értéke megegyezik az előbbi összeggel. 72

Ha a dobás értéke 9: vissza kell adnia a nála lévő számkártyákból a legkisebb értékűt. Ha a dobás értéke 10: vissza kell adnia a nála lévő számkártyák közül a legnagyobb értékűt. Ha a dobás értéke 11: vissza kell adnia egy lapot ( tetszés szerint). Ha a dobás értéke 12: még egyszer dobhat. A játéknak akkor van vége, ha középről minden lap elfogyott. Az győz, akinek a kezében levő lapok összege a legnagyobb. Ha ez már jól megy bővíthetjük a lehetőségeket azzal, hogy a felvett két lap különbsége adja a dobott számot. 4. Értékelés Értékeljük a pontos számolást, a lehetőségek keresésének módját, a választás okát,az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását, a szabályok betartását. Minden tanuló kapjon megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített, illetve támogatást, ha segítségre szorul.

73


74

75

II.3.2. 2. évfolyam I. Szeptember 1. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Táblás játékok

Az óra célja:

párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; a szabály megértése, követése, betartása; adatok gyűjtése, rendszerezése táblázatba, értelmezés

Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

hatszög vizsgálata, elhelyezése a táblán; önálló alkotás létrehozása, értékelése; adatok lejegyzése táblázatba


a megfigyelt tulajdonság, viszony kifejezése verbálisan, illetve tevékenységgel; rendszerezés, következtetések; induktív és deduktív lépések gyakorlása

Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, páros, egyéni

Módszerek:


Eszközök:

játéktábla, hatszögek, táblázat

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Felidézzük az 1. osztályban már megismert játékot, átismételjük a hatszögről megtapasztalt tulajdonságokat. Hozzanak létre önálló alkotásokat a táblán (1. melléklet), majd értékelik egymás munkáját. Megállapítják, hogy melyik elemből mennyit használtak és ezt egy közös táblázatban jelölik.

76

2. Az új tartalom feldolgozása: Ismertetjük az „Át a másik oldalra!” játék szabályát és játszunk egy próbajátékot, ahol a tanító az egyik, a gyerekek a másik játékos. A tanító minden lépését hangosan indokolja. Játék lebonyolítása párban. Párcsere után újabb játék játszható. (idő függvényében) A játszmák eredményeit táblázatba jegyezzük le (2. melléklet). Az elkészült táblázatot elemezzük. 3. Értékelés A táblázat elemzése egyben értékelés is, a jó teljesítményt megdicsérjük, a gyengébbeket biztatjuk.

77

Melléklet Eszközök: 36 szabályos hatszögből álló tábla, 36-36 színes hatszög lapocska. A játék menete: Két játékos játszhatja. Felváltva raknak elemeket a tábla szabad mezőire úgy, hogy a lapocskák oldalai érintkezzenek. A cél a csúcsból indulva utat építve átjutni a csúccsal nem érintkező oldalra. Az elkészült úton az ellenfél nem vághat át. Az a nyertes, aki először ér át. 2. melléklet Táblázat: Monogram Szín

AA

BB

CC

78

DD

79


Felzárkóztatás


Csere-bere

Az óra célja:

a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés,

egymásra

tevékenységének

figyelés,

értelmezése,

a

erre

pár

reagálás

tevékenységgel; szabály megértése, követése; relációkkal kapcsolatos

ismeretek

alapozása,

transzformációk

előállítása tevékenységgel Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

alakzatok építése, transzformációk létrehozása, szabályának felismerése, jelölések értelmezése


kreativitás fejlesztése, térbeli viszonyok felismerése, rész-egész észlelése, induktív-deduktív következtetések, rendszerezés, elemi kommunikációs képesség fejlesztése párkapcsolatokban

Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:


Eszközök:

logikai lapok, feladatlap

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Biztassuk a gyerekeket, hogy építsenek alakzatokat a logikai lapokból. Az elkészült képeket táblai ragacs segítségével ragasszák fel rajztáblára, majd mutassák be azokat. (

)

80

2. Az új tartalom feldolgozása: Változtasson meg a képen egy meghatározott színt egy másik meghatározott színre, amit jelekkel is bemutatunk. (

)

A második lépésben változtasson meg egy színt és egy formát, amit ábrával adunk meg. (

)

Építsék meg a gyerekek a táblán látható képet (1. melléklet), de egy tulajdonságban különbözzön és ragassza fel a rajztáblájára. Ez után keressen egy párt, akivel kicseréli a rajztáblát. A feladat az, hogy kitalálják, mi volt a megváltozatott tulajdonság. Egyeztessék a párok a szabályt és beszéljék meg a tapasztalataikat. 3. Értékelés Értékeljük az észlelés pontosságát, a szabályok követését, felismerését. Az értékelés megerősítő legyen, mindenkinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mért.


81

III.November 3. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Memória 1.

Az óra célja:

a figyelem és az emlékezet fejlesztése, az ingerek emocionális kihasználásával; a figyelem és az emlékezet terjedelmének,

tartósságának,

a

figyelem

szelektivitásának, koncentrációjának, valamint a figyelmi váltásnak, az aktív felidézésnek a fejlesztése játékos cselekvésen keresztül, a verbális és a vizuális memória terén egyaránt; a látottak, hallottak egymás utániságának kódolása, a téri orientáció javítása a játék során Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

változások

felismerése,

visszaemlékezés

történet

részleteire, játék Kiemelt készségek, képességek:

formaészlelés, analizáló képesség, szerialitás, aktív felidézés,

megfigyelő

képesség,

összehasonlítás,

azonosítás, megkülönböztetés képessége, szabályokhoz való alkalmazkodás Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, páros, csoportmunka, egyéni

Módszerek:

tevékenykedtetés, megfigyelés, magyarázat

Eszközök:

logikai készlet, számkártyák (6-8 db), memória játékok kártyái

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Mindenki választ magának egy nevet, lehet konkrét mesehős, vagy utalhat valamely tulajdonságra, pl. Furfangos Katinka. Ha a gyerekeknek kedvük van, elmondhatják, miért ezt a nevet választották. 82

A körben ülő vagy álló gyerekek sorban megmondják az „új nevüket”. Aki a játékot kezdi, megint megmondja a saját nevét, majd a mellette elhelyezkedőét, és így tovább, körben mindenkiét. Ha valaki nem tudja, természetesen lehet neki segíteni. Ugyanígy minden egyes játékos végigmondja a többiek nevét. 2. Az új tartalom feldolgozása: Párokba rendezzük, és asztalhoz ültetjük a gyerekeket. A párok egyikét felszólítjuk, hogy síkidomokat rakjon sorba az asztalon (logikai-készlet elemei) Társa alaposan figyelje meg a sorrendet, majd fordítson hátat. Ez alatt a másik játékosnak meg kell változtatnia a sorrendet (először csak egy változást hozzanak létre). A visszaforduló társnak meg kell mondania, hogy mi változott meg, vagy vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ezután a játékosok cserélnek. Egy újabb játékban logikai lapok helyett számkártyákat használunk. Ez után felolvasunk egy történetet (1. melléklet). A felolvasás után a gyerekeknek vissza kell emlékezniük a történet részleteire (pl. Hány hangyáról és mézescsuporról volt szó? Hányszor köszönt Nyuszi Micimackónak? stb.), a választ számkártya kirakással adják meg. Tájékozódunk, hogy hányan ismerik a hagyományos Memória játék szabályát, és elmagyarázzuk azoknak, akik nem ismerik, majd művelet és eredmény memóriát játszunk (2. melléklet). 3. Értékelés Értékeljük a szabály megértés és szabálykövetés alakulását, a közösségbe való beilleszkedés fokát az egyes gyerekeknél a játékok közben. Felmérjük a figyelem és az emlékezés kapacitását, ill. a változásokat ezen a téren.

MELLÉKLET 1. melléklet Egy napon Micimackó kuckója előtt tizennyolc hangya masírozott az úton. Micimackó a kuckóban üldögélt. A mézescsuprokat számolgatta sorjában, amikor kopogtak az ajtaján. – Huszonkettő! – kiáltotta Micimackó. Azután mormogva hozzátette: - Szabad! Huszonkettő vagy huszonhárom? Borzasztó! Most összezavartam. – Szervusz, Mackó! – mondta Nyuszi. Semmi válasz – Szeervusz, Mackó! – kiáltotta Nyuszi – Szervusz, Nyuszi! Mennyi volt? – Micsoda? – A mézescsupor. Szeretném tudni. Mégis jobb, ha az ember tudja. Olyan megnyugtató. 83

(Az üres kártyákat a szám és műveletfogalom fejlettségi szintjének alakulása függvényében töltjük ki.) 84


Felzárkóztatás


Memória 2.

Az óra célja:

a figyelem és az emlékezet fejlesztése, az ingerek emocionális kihasználásával; a figyelem és az emlékezet terjedelmének,

tartósságának,

a

figyelem

szelektivitásának, koncentrációjának, valamint a figyelmi váltásnak, az aktív felidézésnek a fejlesztése játékos cselekvésen keresztül, a verbális és a vizuális memória terén egyaránt; a látottak, hallottak egymás utániságának kódolása, a téri orientáció javítása a játék során Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

játék, szöveg olvasása, visszamondása, sorba rendezés,


formaészlelés, analizáló képesség, szerialitás, aktív felidézés,

megfigyelő

képesség,

összehasonlítás,

azonosítás, megkülönböztetés képessége, szabályokhoz való alkalmazkodás Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, páros, csoportmunka

Módszerek:

tevékenykedtetés, megfigyelés

Eszközök:

különböző tárgyak, szöveg, táblázat, képek, memória játék kártyái

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Különböző tárgyakat helyezünk el sorban, mindenki által jól láthatóan, egy asztalon. Eltakarjuk a tárgyakat és változást hozunk létre a tárgyak sorrendjében. Az hozza létre a következő változást, aki először helyesen megfogalmazza, hogy a játékvezető mit változtatott meg.

85

2. Az új tartalom feldolgozása: Rövid szöveget jelölünk ki a gyerekeknek egy mesekönyvből. (1 melléklet) A tanulók elolvassák a kis történetet, majd elmondják társuknak. (A tartalom visszaadása a fontos) A társak lejegyzik az adatokat az előre elkészített és kiosztott táblázatba. Odaadjuk egy mese (2. melléklet) képeit, amit a gyerekeknek kell időrendi sorba rendezniük, majd a mesét el is kell mondaniuk emlékezetből. Bemutatunk egy kártyapárt; az egyiken egy sokszög, a másikon a sokszög oldalainak száma látható. Megkérdezzük a tanulókat, hogy meg tudják-e mondani a következő játék szabályát. A tanulók – szükség szerint segítséggel – megfogalmazzák a játék- szabályt, és párban játszanak. (3. melléklet) Bemutatjuk a következő játékhoz szükséges kártyákat (4. melléklet); az azonos időt mutató órákat kell párosítani. Az órák különböző fajtájúak, formájúak és színűek. A gyerekek a szokásos módon játszanak. 3. Értékelés Értékeljük a szabály megértés és szabálykövetés alakulását, a közösségbe való beilleszkedés fokát az egyes gyerekeknél a játékok közben. Felmérjük a figyelem és az emlékezés kapacitását, ill. a változásokat ezen a téren.

86

Melléklet 1. melléklet Volt egyszer két király. Szomszédok voltak, a házukat egy léckerítés választotta el egymástól. Igen barátságosak voltak mindig, sohasem veszekedtek, pedig már elég régóta laktak egymás mellett. Annak idején lányuk is egyszerre született, s éppen ebben az időben került eladósorba mind a kettő. Erről beszélgettek sárgarépa-kapálás közben. - Felséged mikor adja férjhez a lányát? - kérdezte Egyik. - Hát én hamarosan - mondta Másik -, már van is három kérője a lányomnak. - Az enyémnek is három van - mondta Egyik, és megbeszélték, melyik kérő kicsoda-micsoda. Persze mind a hat legény királyfi volt. - És felséged tudja-e már, melyik közülük a legkülönb? - Én biz még nem. És felséged? - Én sem. - S hogyan választja ki a legkülönbet? - Még nem tudom, de azt hiszem, próbára kellene tenni őket. Elhatározták hát, hogy délután ünneplőt öltenek, és meglátogatják a közel lakó, Izombizom királyt, aki már férjhez adta a lányát, s megkérdik tőle, milyen próbatételt alkalmazott. Izombizom király azt mondta: - Össze kell ereszteni mindegyiket a hétfejű sárkánnyal, s amelyik legyőzi, azé legyen a lányotok. - És ha mind a három legyőzi? - kérdezték a királyok. - Akkor a tizenkét fejűvel, ha azt is, akkor a huszonnégy fejűvel és így tovább! - mondta Izombizom. A két király hümmögött, de azért megköszönte a tanácsot, és egy házzal odébbállott.

Kérdés

Válasz

1.

Hány királyról olvastál?

3

2.

Hány lánya volt a két királynak összesen?

2

3.

Hány kérője volt egy-egy lánynak

3

4.

Hogyan döntik el, hogy melyik kérőt választják?

Próbák

5.

Hány fejű sárkányokat kellene legyőzniük a kérőknek?

7,12, 24

87

2. melléklet

88

89

3. melléklet

90

4. melléklet

91


Felzárkóztatás


Alakzatok, színek, ritmus

Az óra célja:

a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók erősítése; az események

és

tárgyak

megnyilvánulásának

minél

megtapasztalása;

többféle

összefüggések

felismerése; síkidomok tulajdonságainak tapasztalati úton való megismerése; a közös tevékenység, játék örömének felfedezése; a térben, illetve a síkban való tájékozódás

fejlesztése

összekapcsolva

a

mozgáskoordináció és manipuláció javításával Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

beszélgetés, verselés, ritmikus ujjmozgások, képkészítés hajtogatással és rajzolással


észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, kreativitás, együttműködés, kommunikáció, szabálykövetés, téri orientáció,

mozgáskoordináció,

manipuláció,

síkidomokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítése Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, páros és csoportmunka, egyéni

Módszerek:

beszélgetés,

megbeszélés,

megfigyelés,

tevékenykedtetés, gyakorlás Eszközök:

gyermekenként 1-1 példány Weöres S. Pletykázó asszonyok című verséből, valamint egy ceruza, rajzlap, papír sablon, színes ceruzák

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Bemutatjuk Weöres S. Pletykázó asszonyok című versét (1. melléklet), érzékeltetve a ritmusát. A gyerekek elmondják a spontán véleményüket a versről. 92

Megkapják a vers szövegét, majd többször egymás után közösen elolvassák, először velem, ceruzakoppintással érzékeltetjük a ritmust, majd másodszori olvasásra már ők is koppantnak minden szótagra olvasás közben. Két részre osztjuk a csoportot, az egyik fele azt skandálja „-letye-petye-lepetye„,míg a csoport másik fele az eredeti verset mondja. Igyekezzenek azonos ritmusban mondani. A siker érdekében a lépések többször ismételhetőek, a csoportok cserélhetnek. 2. Az új tartalom feldolgozása: Ritmikus ujjmozgások Az asztalra helyezem a két kezemet tenyérrel lefelé és bemutatok egy kis ujjgyakorlatot: felemelem a jobb hüvelykujjam, majd visszateszem, ezzel egy időben azt mondom hüvelyk, felemelem a középső ujjam, azt mondom középső. Ugyanígy cselekszem a gyűrűs és a kisujjammal is. Bal kezemmel megismétlem ugyanezt. Felszólítjuk a gyerekeket hasonló ujjgyakorlat készítésére. Gyakorolják, tanulják meg,

amikor

jól

megy

páronként

mutassák

be

egymásnak.

A feladat nehezíthető azzal, hogy megengedjük az ujjak többszöri ismétlését. Képkészítés hajtogatással és rajzolással. Minden gyermeknek adunk egy négyzetlapot,(10 és 20cm között legyen) és lépésenként bemutatjuk hogyan hajtsák meg. (2. melléklet) Ezután a teljes papírt széthajtogatva megbeszéljük a háromszögek és négyzetek számát. Elmondjuk a gyerekeknek, hogy megtervezhetik, milyen színűre, mintájúra szeretnék kiszínezni a háromszögeket. Akár a szín, akár a minta ismétlődhet. 3. Értékelés A kész munkákat kirakjuk és megbeszéljük kié miért szép. Értékelem az együttműködést, a ritmustartást a versmondásban, az ötletességet az ujjtornában, a ritmus megjelenését a színezésben, rajzolásban. Mindig a gyermek önmagához mért teljesítményét veszem alapul az értékelésben és pozitívan értékelek.

93

Melléklet 1. melléklet Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok Juli néni, Kati néni -letye-petye-lepetye! – üldögélnek a sarokba, jár a nyelvük, mint a rokka, -letye-petye-lepetye! – Bárki inge, rokolyája -letye-petye-lepetye! – lyukat rágnak közepébe, kitűzik a ház elébe -letye-petye-lepetye! – 2. melléklet

94


Felzárkóztatás


Hány darab?

Az óra célja:

tapasztalati úton ismerkedés az adat fogalmával; a megfigyelések,

megtapasztalások

lejegyzése;

az

együttműködés, egymásra való figyelés, tolerancia fejlesztése; a figyelt mennyiségek megszámlálása; számlálás; a számlált mennyiségek összehasonlítása; adatok gyűjtése, rendszerezése táblázatban, ábrázolása oszlop diagramon; adatok leolvasása, összehasonlítása táblázatról, diagramról Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

beszélgetés, táblázat készítése, becslés, kísérletezés dobókockával,

eredmények

összehasonlítása,

oszlopdiagram készítése Kiemelt készségek, képességek:

nyelvi fejlesztés, mintakövetés, következtetés, adatok lejegyzése,

rendszerezése,

mennyiségek

összehasonlítása, adatgyűjtés Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:


Eszközök:

dobókocka, táblázat, négyzetrácsos lap, ceruza, színes ceruza, radír

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Dobókockával fogunk dobni. Azt akarom vizsgálni, hogy 15 dobásból hány 1-est, 2-est, stb. dobunk. Mondjátok el, hogy mi lehetne az adatok lejegyzésének legcélszerűbb módja! 95

2. Az új tartalom feldolgozása: Megbeszéljük, hogy hogyan fogjuk jelölni a táblázatban (1. melléklet) a különböző dobásokat. Megmutatom, hogy ha dobunk egy egyest, akkor húzunk az egyes sorába egy vonalat. Minden ötödik egyest ferde vonallal jelölök. Kiosztom a táblázatot. Először becsüljék meg, hogy 20 dobásból hány 1-est, hány 2-est, stb. fognak dobni! (a becsült dobások összege is 20). A becslést lejegyzik a táblázatba. A dobásokat elvégzik a gyerekek, és lejegyzik. Összehasonlítjuk a becsléseket, és a dobott értékeket, majd a táblázat alapján oszlopdiagramot készítenek. Négyzetrácsos lapot osztok minden gyereknek. Kiszíneznek annyi négyzetet egymás fölött, amennyit dobtak az egyes számokból! Mutatom és magyarázom, hogy hogyan színezzenek. Ez után párt keresnek maguk mellé és az utolsó oszlopba minden pár beírja, hogy ők ketten együtt hányszor dobtak 1-est, 2-est, 3-ast, stb. A táblázat alapján oszlopdiagramot készítenek és megvizsgálják, hogyan változott meg a diagram! (A dobások száma megnőtt, az oszlopok magassága, közeledik egymáshoz.) Elmondják, mit olvastak még le a diagramról! 3. Értékelés Értékeljük az adatok lejegyzését, az együttműködést, a táblázat leolvasását, a diagram elkészítését, az egymásnak nyújtott segítséget, a diagram leolvasását. Az értékelésnél figyelembe vesszük a gyermek önmagához mért teljesítményét, a pozitív dolgokat emeljük ki a foglakozáson nyújtott teljesítményéből.

96

MELLÉKLET 1.melléklet Dobókocka számai

Pár Becslés

Mérés

Számmal

dobásainak összesítése

1 2 3 4 5 6

97


Felzárkóztatás


Mérés 1.

Az óra célja:

tevékenység, saját aktivitás, sok mozgás segítségével konkrét

mennyiségek

különböző

helyzetekben;

reálisabbá

tétele

közvetlen

megtapasztalása

mennyiségek

becslésének

tapasztalatszerzéssel;

hosszúságok

összehasonlításának, megmérésének, a különbségek megállapításának gyakorlása; alkalmi és szabvány mértékegységek

és

mérőeszközök

használata;

tapasztalatok és élmények társakkal való közös játékban történő értelmezése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

játék, mesehallgatás, lábnyom mérése, kötélhúzás, adatok táblázatba írása


hosszúság becslése, alkalmi és szabvány mértékegység alkalmazása (cm), szabálykövetés, szövegértés, konkrét mennyiségek megtapasztalása, hosszúságok összegzése, alkalmi

mérőeszköz

hosszának

meghatározása

deciméterben, centiméterben Célcsoport:


Munkaforma:

csoport, egyéni, frontális

Módszerek:

tevékenykedtetés, beszélgetés

Eszközök:

egyenesek

a

talajon,

papír,

ceruza,

kötél

deciméterenkénti jelöléssel, közepén eltérő jelölés, táblázat, ceruza, útvonaltervek, doboz, zsinór, olló, méterrúd, monogramos címke

98

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Szín cica A játék szabályainak megismertetése a gyerekekkel. Egymástól kb. 3 méter távolságra két párhuzamos egyenest húzok a talajra. A játékosok az egyik vonal mentén helyezkednek el. Kiszámolóval kiszámoljuk, ki lesz a fogó. A fogó szemben áll a többiekkel és mond egy színt. A melyik játékoson van olyan szín, az bántatlanul átsétálhat a másik vonalhoz. Akin viszont nincs, annak szöknie kell. Ha a fogó megfogja, megszabja, hogy hány óriáslépést, tyúklépést, törpelépést, nyuszi ugrást kell megtennie. Leültetem a gyerekeket és megbecsültetem, hogy a két egyenes közötti út hány óriás-, tyúk-, törpe lépés, nyuszi ugrás. Mindenki egy fajtát becsül meg és saját becslését ellenőrzi. Összehasonlítjuk a becsült és mért értékeket. 2. Az új tartalom feldolgozása: Útvonal terv követése, hosszúságmérés Szigetelő szalaggal négyzetrácsot ragasztottam a padlóra. A négyzetek oldalai egy gyermeklépésnyiek legyenek. Mindenki húz a dobozból egy útvonal tervet, amin az is rajta van, hogy ki hányadik lesz. Elmagyarázom, hogy a vonalak mellett kell végighaladni úgy, hogy minden lépés hossza egy négyzetoldalnyi legyen. Pl. lépj előre négyet, balra hármat, hátra egyet, stb. Mindenkinek azonos lépés száma legyen. Jelölöm a kiindulópont helyét. Amikor megérkezett a gyermek, a saját monogramját teszi az érkezési ponthoz. Kiosztom a táblázatot (1. melléklet) és mindenki megbecsüli, hogy kinek a jele van legmesszebb légvonalban a kiindulási ponttól. Méréssel ellenőrzik becslésük helyességét, úgy, hogy zsinórt feszítenek ki a kiindulástól a jelig. Levágják a zsinórt és méterrúdon megmérik, hány méter, deciméter. A táblázat kitöltése után leolvassuk az eredményeket. Összehasonlítják a becslés és mérés eredményét. Talicskázás A gyerekekkel lemérjük a terem hosszabbik oldalának hosszát, méterenként jelölést teszünk. Mindenki válasszon magának párt, akivel talicskázni fog! A párok annyiszor teszik meg oda - vissza az utat ahányszor csak tudják, közben számolják, 99

hogy hány métert haladtak. A párok cserélhetnek is. Végül összehasonlítjuk, hogy ki hány méterre jutott talicskázva. 3. Értékelés Megkérem a gyerekeket, hogy értékeljék önmagukat, és mondják el szerintük ki volt a legügyesebb a különböző játékokban, a mérésben, a becslésben.

Melléklet 1. melléklet Tanulók monogramjai AA

BB

Ennyi lépést tett meg Becslés: ekkora utat tett meg (m, dm) Mérés:

ekkora

utat tett meg (m, dm)

100

CC

……


Felzárkóztatás


Mérés 2.

Az óra célja:

tevékenység, saját aktivitás, sok mozgás segítségével konkrét

mennyiségek

közvetlen

különböző

helyzetekben;

reálisabbá

tétele

megtapasztalása

mennyiségek

becslésének

tapasztalatszerzéssel;

űrmértékek

összehasonlításának, megmérésének, a különbségek megállapításának gyakorlása; alkalmi és szabvány mértékegységek

és

mérőeszközök

használata;

tapasztalatok és élmények társakkal való közös játékban történő értelmezése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

buborékfújás számlálás, becslés, mérés, játék


mennyiségi következtetések, összehasonlítások, részegész viszony észlelése, rendszerezés, összehasonlítás, megfigyelőképesség,

eszközhasználat,

időérzék



Munkaforma:

frontális, csoport, egyéni, páros

Módszerek:

tevékenykedtetés, megfigyelés

Eszközök:

buborékfújó eszközök, óra, 1cl-es mérőpohár, 1dl-es mérőpohár, négyzetrácsos

poharak,

bögrék,

kupakok,

táblázat,

lapok,

ceruza,

különböző

formájú

edények, számkártyák, papír, szabvány mérőedények, víz

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Buborékfújás A gyerekek páronként álljanak össze. Minden párnak adok egy buborékfújót, és elmondom a játék szabályát. 101

Az egyikőtök buborékot fúj egy percig, amilyen gyorsan csak tud, a párod számolja, hogy hány buborékot fújt a társa, majd csere. Idő mérése Menjetek a helyetekre és üljetek, le! Hoztam egy órát, azt szeretném, ha figyelnétek! Álljatok fel! Egy perc múlva üljetek le! Most azt szeretném, ha megint felállnátok. Óra nélkül, amikor úgy gondoljátok, hogy eltelt egy perc üljetek le. Figyelem az órát és a gyerekeket, utólag megmondom ki volt a legpontosabb. 2. Az új tartalom feldolgozása: Víz-adogatós játék. Keressetek párt magatoknak. Minden párnak adok egy 2 dl körüli poharat, egy kupakot és egy műanyag poharat (1 dl-es jelöléssel). A gyerekek becsüljék meg a 2 dl körüli pohár űrtartalmát, hogy hány kupaknyi, illetve deciliter víz fér bele, és ezt beírják egy táblázatba (1. melléklet). Ez után megmérik a pohár tényleges űrtartalmát és beírják ezt is a táblázatba. Alakítsanak kört és azt játsszuk, hogy egy vízzel majdnem teli poharat át kell adni úgy, hogy minél kevesebb víz lötyögjön ki. Jelre (taps, fütty, stb.) meg kell állni és az ellenkező irányba továbbadni a poharakat. Egyre gyakrabban adom a jelet és késztetem a gyerekeket irányváltoztatásra. Egy idő után megbecsüljük, mennyi víz maradt a pohárban aztán megmérjük. Használjuk a hétköznapi életben megszokott „tört kifejezéseket”. PL. egy deciliter és egy kicsi, majdnem egy deciliter stb. Különböző formájú edényeket állítok sorba és ellátom azokat számokkal. A gyerekeket arra kérem, hogy becsüljék meg ezek űrtartalmát, és ezt írják be a kiosztott táblázatba (2. melléklet). Ez alapján sorba állítjuk az edényeket. Párokat alakítunk, a gyerekek választhatnak egy edényt és egy mérőeszközt, amivel megmérik annak űrtartalmát. A mért adatokat beírják a táblázatba. A mérések eredményét szóforgóval ismertetik, beírják a hallott eredményeket, és ezek alapján a táblázat segítségével kialakítjuk a végső sorrendet. 3. Értékelés Megkérem a gyerekeket, hogy értékeljék önmagukat, és mondják el szerintük ki volt a legügyesebb a különböző játékokban, a mérésben, a becslésben.

102

MELLÉKLET 1. melléklet Párok 1. pár Ennyi kupak víz fér a pohárba

Becslés

2. pár

Mérés

Becslés

3. pár

Mérés

Becslés

Mérés

…….. Becslés

Ennyi deciliteres a pohár

2. melléklet Edények 1. edény

2. edény

Becslés (dl) Becslés (cl) Mérés (dl) Mérés (cl)

103

3. edény

…….

Mérés

Március

VII.


Felzárkóztatás


Lerakó

Az óra célja:

a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése;

párban,

kis

csoportban

(3

fő)

való

tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; szabály megértése, követése, betartása; adatok gyűjtése, rendszerezése táblázatba, grafikonba, erről leolvasás, összetartozó értékpárok felismerése; tájékozódás a síkon Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

számtábla megismerése, adott feltételnek megfelelő számlánc alkotása


tudatos

és

akaratlagos

emlékezet

fejlesztése;

szabályértés, szabálykövetés; tájékozódás a síkon, adatok gyűjtése, elemzése; rendszerezés, következtetések, az induktív-deduktív

lépések

gyakorlása;

az

elemi

kommunikációs képesség fejlesztése, párkapcsolatokban kis

csoportban

való

működtetése,

reakcióidő

csökkentése; probléma érzékenység Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, kiscsoport (3 fő)

Módszerek:


Eszközök:

számtábla, korongok

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: A számtáblát (1. melléklet) már első osztályból ismerhetik a gyermekek. Bemelegítésként néhány egyszerűbb gyakorlatot végezzünk. 104

Tegyünk korongot egy adott számra. (Pl.: 2-esre). Számláljuk meg, ki hány korongot tudott letenni. A feladatot ismételjük meg több számmal is. A számot megadhatjuk a szám tulajdonságaival is. Pl.: a) Tegyünk korongot a 3-mal osztható számokra. b) Tegyünk korongokat azokra az egymás melletti számokra, melyeknek az összege 14. Szervezzünk 3 fős csoportokat. Az egyik gyermek kitalálja a szabályt, a másik kettő megkeresi a feltételnek eleget tevő számokat, majd cserélnek. 2. Az új tartalom feldolgozása: A játékot 3 fős csoportban játsszuk. Találomra leteszünk egy korongot. A játékosok egymás után tesznek korongokat a számokra úgy, hogy a korongok láncot alkossanak. Láncnak tekintjük a vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan egymás mellett lerakott korongokat. Ha kék színű korongot teszünk egymás mellé a letakart számokat összeadjuk. Ha zöldet, az eddigi láncösszegből kivonjuk a zöld koronggal letakart számot. Az a győztes, aki eléri az adott számot, pl.: 45. 3. Értékelés Értékeljük a szám és műveletfogalom, a térbeli tájékozódás fejlődését, az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását, a szabályok betartását.

105

MELLÉKLET 1. melléklet

60-60 db

106


Felzárkóztatás


Titkosírás

Az óra célja:

problémamegoldó megértése,

gondolkodás

követése,

betartása;

fejlesztése;

szabály

számolási

készség

fejlesztése, teljes kétjegyű számok összeadása, kivonása, szorzótáblák gyakorlása; a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése; a szabályfelismerő-képesség fejlesztése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

üzenet megfejtése, ismerkedés más titkosírással, műveletek elvégzése


a

gyerekek

fejlődésének

közti

együttműködés,

segítése;

a

kommunikáció

megismerési

képességek

fejlesztése: megfigyelés, összehasonlítás, figyelem Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, önálló

Módszerek:

megfigyelés,

beszélgetés,

tevékenykedtetés,

önálló

feladatmegoldás Eszközök:

kódtáblázat, feladatlapok

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Üzenetet kaptam! Beszélgessünk a titkosírásról, majd egy üzenetet fejtsünk meg közösen. „Képzeljétek el, tegnap reggel a férjem nagyon korán ment el otthonról, én még aludtam! Ilyenkor mindig írni szokott nekem egy rövid levelet, de tegnap reggel levél helyett ezt találtam az asztalon.” Adjuk oda a kódtáblát (1. melléklet) a megfejtéshez, a gyerekek pedig olvassák el az üzenetet. 107

2. Az új tartalom feldolgozása: Ismertessünk meg a gyerekekkel egy másfajta titkosírást is. Ehhez egy feladatlapot (2. melléklet) adunk minden tanulónak. Az 1-2. feladatot önállóan oldják meg, a többit közösen. Ezzel előkészítettük a következő feladatlap (3. melléklet) önálló megoldását. 3. Értékelés Minden tanulónk kapjon pillanatnyi szintjének megfelelő feladatokat, megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített, támogatást, eszközt, ha segítségre szorul.

108


2. melléklet Teljes kétjegyű számok összeadása, kivonása 1. végezd el a következő műveleteket! A:

39+38=___

C:

28+40=___

C:

81-22=___

L:

57+29=___

L:

16+34=___

N:

72-49=___

O:

95-54=___

Y:

70-38=___

2. Rendezd a beírt számokat növekvő sorba! _____<_____<_____<_____<_____<_____<_____<_____ 1.

2.

3.

4.

5.

6. 109

7.

8.

Írd be a hozzájuk tartozó betűket ebben a sorrendben a rejtvényábrába!

3. Figyeld meg a növekvő számsort! Észrevettél-e valamit? 4. Egészítsd ki a mondatot a megfejtéssel! Folytasd a következő sorozatot úgy, hogy mindig _____________________________ növekedjen! 15, ____, ____, ____, ____, ____, ____, ____, ____, ____ 5. Érdekesség! Figyeld meg a sorozatban az egyesek helyén álló számjegyeket! Mit vettél észre? 3. melléklet 1. Számolj! :

4•6=___

:

8•7=___

A:

2•4=___

E:

4•8=___

G:

10•4=___

H:

7•0=___

Ö:

8•8=___

T:

4•4=___

T:

8•9=___

Y:

(11-3)•6=___

2. Rendezd a beírt számokat növekvő sorba! _____<_____<_____<_____<_____<_____<_____<_____<_____<_____ 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

3. Írd be a hozzájuk tartozó betűket ebben a sorrendben a rejtvényábrába!

4. Figyeld meg a növekvő számsort! Észrevettél-e valamit? Folytasd a sorozatot 100-ig! 5. Alkoss kétjegyű számokat a megfejtésben szereplő számjegyekből! ________________________________________________________________________ 6. Keretezd be az 5. feladat kétjegyű számai közül azokat, amelyek szerepelnek a fenti sorozatban!

110

IX. Május 11. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Színkirakó

Az óra célja:

a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése: az összes eset megkeresése, rendezése; geometriai ismeretek alapozása: tájékozódás a síkon, elforgatások végrehajtása síkon, elemek összehasonlítása, területek összehasonlítása; számolási készség fejlesztése: számlálás, két- három tagú összeadások, az összeg változásainak megfigyelése, több elhelyezési lehetőség keresése, a lehetséges legjobb megoldás kiválasztása; együttműködés, egymásra való figyelés a tevékenység során; szabály megértése, követése, betartása

Időtartam:

45 perc

Az osztály:

2. osztály

Tevékenység:

színezés, játék, számolás


kombinatorikus gondolkodás, figyelem, összehasonlítás, tájékozódás

síkon,

azonosítás,

megkülönböztetés,

számolási készség, szabálytudat, együttműködés Célcsoport:


Munkaforma:

egyéni, frontális, páros

Módszerek:

tevékenykedtetés, beszélgetés, megfigyelés

Eszközök:

feladatlapok,

színes

ceruzák,

24

darabos

kártya

páronként, páronként egy tálka bab, üres tálka minden gyermeknek

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Zászlókat ábrázoló feladatlap osztok ki minden gyermeknek (1. melléklet). Szinezzétek ki a zászlókat három színnel, pirossal, kékkel és sárgával, ahányféleképpen csak tudjátok! Lehet két és három egyforma szín is benne. 111

A kész munkák összehasonlítása. Beszéljük meg, ki tudta többféleképpen kiszínezni, van-e még további lehetőség. 2. Az új tartalom feldolgozása: Színkirakó Megmutatom a színes játékkártyákat (2. melléklet). Új játékot fogunk játszani, aminek a neve színkirakó. Válasszatok párt magatoknak! Minden párnak adok egy 24 lapos készletet. Ismertetem a játékot. A játékot négyzet alakú kártyalapokkal játszunk, amelyeket 4 mezőre osztottam és 3 színnel kiszíneztem, mindegyiket másképpen. (Különbözőnek azokat a lapokat tekintjük, amelyek elforgatással nem vihetők át egymásba.) A kártyákat lefordítva tegyétek az asztalra! Egyet fordítsatok fel! A kezdő játékos felfordít egy lapot, melyet úgy kell letennie, hogy egyik oldala teljes egészében érintkezzen az asztalon lévő négyzet egyik oldalával. A játék célja, hogy a letett lappal folytassa, azokat a színeket, amelyek a két lap találkozásánál az asztalon lévő lapon találhatók. Annyi pontot kap, ahány négyzetnyi azoknak a színeknek az összefüggő területe, amelyet folytat. A játékot addig játszhatjátok, ameddig a kártyáitok tartanak. Minden játékos kap egy tálka babot és egy üres tálat. A játékos a szerzett pontoknak megfelelően mindig átrak annyi babot az üres tálba ahány pontot szerzett. A játék végén számoljátok meg a babszemeket, és akinek több van az nyert. Közösen játszunk egy próbajátékot. Ha a gyerekek megértették, hogyan tehetik le lapjaikat, s el tudják dönteni, hány pontok szerezhetnek az adott lerakással, elkezdődhet a játék párokban.

Mindhárom szín szerepel.

A húzott lapot hova érdemes tenni?

Így mellétéve a kéket folytatva 5 pontot szerezhetünk.

112

Így mellétéve a kék szín folytatásáért 5 pontot, a pirosért 2 pontot, összesen 7 pontot kaphatunk. A másik játékos ezt húzta

Ezt hova illesztenéd?

Ha így elforgatod és ideteszed, akkor kaphatsz 2 pontot a sárga folytatásáért 3-at a piros folytatásáért, összesen 5 pontot. Forgassátok a kártyákat és keressétek azt a lehetőséget, amelyikkel a legtöbb pontot lehet szerezni! Kezdhetitek a játékot! (Folyamatosan segítek – ha szükséges - a legjobb lehetőség megtalálásában.) A foglalkozás végén megbeszéljük, ki hány pontot tudott összegyűjteni a játék során. 3. Értékelés Értékelem a zászlók színezését, a színkirakó játékban a párok együttműködését, a kommunikációs képesség alakulását és a szabályok betartását.

113


114

115

116


Felzárkóztatás


Kő, papír, olló és a snóbli

Az óra célja:

alapműveletek gyakorlása, 1000-es számkörben; szabály megértése,

követése,

betartása;

párban

való

tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; adatok rendezése, rendszerezése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

ismerkedés a játékokkal, játék, adatok lejegyzése, értékelés


hallott

szöveg

értelmezése,

meghatározott

alkalmazása,

szabály

megértése,

számkörben

összeadás,

kivonás, Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, páros

Módszerek:

tevékenykedtetés, játék

Eszközök:

papír, ceruza, korong

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ismertetjük

a

Kő,

papír,

olló

játékot

és

játszunk

egy

próbajátékot.

Az eredményeket lejegyezzük a táblára, megbeszéljük. Aki nyer egy-egy pöttyöt rak a monogramja fölé. A játék eredményeit a grafikon alapján értékeljük. 2. Az új tartalom feldolgozása: Lejátszunk néhány snóbli játékot, de pénzérmék helyett korongokat (1,2,3,0) lehet eldugni. Minden forduló előtt megtippeljük, hogy hány korong van eldugva összesen.

117

Új játék: korongok helyett az ujjunkat használjuk. Párokban játszunk. Mindkét játékos egyik kezét a háta mögé dugva 0-tól 5 ujját nyithatja ki, majd tippelnek, hogy páros vagy páratlan lesz-e a kinyújtott ujjak összege. A

következő

játékot

is

párokban

játsszuk:

Bumm

nevű

játék.

Számokat mondunk egyesével növekvő vagy csökkenő sorban. Adott feltételnek megfelelő számnál nem számot, hanem bummot kell mondani. Mondjunk bummot, ha a szám 4-gyel osztható. Kezdjük a számsort 0-val és a növekedés irányába haladjunk. Kezdjük a számsort pl. 40, 50-nel és a csökkenés irányába haladjunk. (Bármelyik szorzótábla gyakorlására alkalmas.) 3. Értékelés Értékeljük, hogy a tanuló képes-e a tevékenység során betartani a szabályokat; akar-e, illetve tud-e a tevékenység során együttműködni a társaival; a számolás pontosságát. Az értékelést saját fejlődéshez, fejlettségi szinthez igazítjuk.

118


Felzárkóztatás


Tangramok

Az óra célja:

geometriai ismeretek alapozása; a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése, párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés

Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

ismerkedés a tangram elemeivel, egy ábra kirakása


megismerési képességek alapozása, térlátás fejlesztése, rész-egész

észlelése,

finommanipuláció

fejlesztése,

önismeret

fejlesztése,

kommunikációs

képességek



Munkaforma:

frontális, önálló, páros

Módszerek:

tevékenykedtetés,

beszélgetés,

feladatmegoldás,

értékelés Eszközök:

tangram elemek, kiválasztott ábra

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Megismertetjük a gyerekeket egy tangram (1. melléklet) elemeivel. A mellékletből kinyomtatott

tangramot

a

tanulók

elemeikre

vágják,

majd

beszélgetést

kezdeményezünk. (Hány és hányféle elemet kaptunk? Hány háromszöget illetve négyszöget kaptunk? Megbeszéljük a háromszögek és négyszögek tulajdonságait. Ez után keverjük össze, forgassuk meg az elemeket, és rakjuk össze újra a téglalapot!

119

2. Az új tartalom feldolgozása: A mellékletben található különböző alakzatokat (2. melléklet) kirakjuk a tangram elemeiből. Amelyik ábra kirakása nehezen megy, annak az illesztési vonalakat tartalmazó ábráját (3. melléklet) használjuk 3. Értékelés Az ábra kirakása már önmagában értékel. Értékeljük az észlelés pontosságát a próbálkozások alakulását; az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását.

120


121

2. melléklet

3. melléklet

122

III. November 3. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Melyikhez tartozom?

Az óra célja:

a tudatos észlelés, a megfigyelőképesség és a figyelem fejlesztése, teljes háromjegyűek kerekítése tízesekre

Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

háromjegyű

számok

előállítása,

válogatása

adott

szempont szerint, sorba rendezésük, kerekítésük tízesre, megkeresésük a játéktáblán Kiemelt készségek, képességek:

a megismerési képességek fejlesztése, számolási készség fejlesztése,

analizálás-szintetizálás

képességének

fejlesztése, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, egyéni

Módszerek:


Eszközök:

dobókocka, játéktábla, korongok

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Egy játék során egy hatlapú és két nyolc oldalú dobókocka segítségével 3 jegyű számokat alkotunk (hatlapúval a százasok, a nyolcoldalúval a tízesek illetve az egyesek számát dobjuk ki), így összesen 384 számot állíthatunk elő. A számokat fölírjuk a táblára. A táblán lévő számokat növekvő vagy csökkenő sorrendbe rendezik. A játéktáblán (1. melléklet) ezeknek a számoknak a tízesekre kerekített értékei szerepelnek. A tanulók egyenként dobnak és saját, előre kiválasztott színnel színezik a dobott szám tízesre kerekített értékét.

123

Ez után az általam felírt háromjegyű számok tízesekre kerekített értékét színezik ki megadott színnel. A megoldásokat összehasonlítják. 2. Az új tartalom feldolgozása: A játék során egy négy táblából összeállítható játékmezőt (2. melléklet) használunk. A játékmezőkön annak a 384 számnak a tízesekre kerekített értékei szerepelnek, melyen a fenti játékot játszottuk. Színes táblákat használunk, mert azok megkönnyítik a számok elhelyezését. Mondok egy 3 jegyű számot (111-688). A játékosok feladata, hogy megkeressék az adott szám kerekített értékét a táblán és tegyék rá korongjukat. (A játékhoz 3 vagy 5 korongot kap egy-egy gyerek.) Az hagyhatja a korongját az adott mezőn, aki a leggyorsabb volt. Az győz, akinek a korongjai elsőként fogynak el. A játékot többször is eljátsszuk. 3. Értékelés Minden tanuló kapjon megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített, vagy támogatást, ha segítségre szorul. Dicsérjük a szabályok betartását, a gyerekek jó hangulatú együttműködését.

124


2. melléklet

125

126

127


Felzárkóztatás


Lerakós, tologatós játékok 1.

Az óra célja:

a tudatos észlelés, a megfigyelőképesség és a figyelem fejlesztése; párban való tevékenykedés gyakorlása; együttműködés,

egymásra

figyelés;

kombinatorikai

ismeretek alapozása (kiválasztások, sorba rendezések, modellkészítés); tájékozódás a síkon, egyszerű színezési problémák megoldása, tapasztalatszerzés a kerület, terület fogalom alakításához Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

adott feltételnek eleget tevő helyzet megtalálása, előállítása,


a megismerési képességek fejlesztése; tájékozódás a síkon; analizálás-szintetizálás képességének fejlesztése; kombinatorikus gondolkodás fejlesztése; rendszerezés, következtetés; az olvasott szöveg alapján tevékenység elvégzése; elemi kommunikációs képességek fejlesztése párkapcsolatokban,

csoportban

való

működtetése;

problémaérzékenység fokozása; kreativitás fejlesztése; reakcióidő csökkentése Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:

kísérlet, tervszerű próbálgatás, feladatmegoldás, játék

Eszközök:

doboz, piros és kék korongok, melléklet ábrái

128

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Készítsünk elő egy dobozt és tegyünk bele 3 piros és 6 kék korongot. Párokban dolgozva 3-3 korongot húzunk. Beszéljük meg, hogy hányféle eredményt kaphatunk. A következőkben az előbbi dobozt és korongokat használjuk. Önálló próbálgatással végezzék el a következő feladatokat, majd beszéljük meg a tapasztalatokat. Hány korongot kell kihúzni, hogy a kihúzottak között a) biztosan legyen kék b) biztosan legyen 2 kék c) biztosan legyen 3 kék d) biztosan legyen piros e) biztosan legyen 2 piros f) biztosan legyen 1 piros és 1 kék Mutassuk meg a gyerekeknek a malom (1. melléklet) ábráját (megnevezés nélkül). Kérjük meg őket, hogy rakjanak a körökre 2-szer annyi piros korongot, mint kéket. Az előző ábrát használjuk ehhez a feladathoz. A bal felső korongtól a jobb alsó korongig kell eljutni úgy, hogy csak az úton haladhatunk balról jobbra vagy fentről lefelé. Hány ilyen út van? 2. Az új tartalom feldolgozása: Az előző feladatok során megismert táblán malmot játszunk. A tanulókkal elolvastatjuk a játékszabályt (2. melléklet). Játszunk egy próbajátékot, ahol a tanító az egyik, a gyerekek a másik játékos, és eközben értelmezzük a szöveget. Készítsünk táblázatot, amiben jelöljük, hogy ha 3 gyerek játszik malmot, hány partit kell játszani ahhoz, hogy mindenki mindenkivel játsszon egy-egy mérkőzést? 3. Értékelés Figyeljük a próbálkozások alakulását, értékeljük az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását. Megerősítő minősítés, mindenkinek a saját fejlődéshez és fejlettségi szintjéhez mérten.

129


130

2. melléklet Játékszabály: Két játékos játszik 9-9 koronggal. Az veszít, akinek minden korongja elfogy, vagy nem tud lépni. Malmot építettünk, ha sikerül 3 korongot lerakni egy egyenes mentén. A parti három részből áll. 1. Felváltva, egyenként rakják le a táblára korongjaikat a játékosok. 2. Ha elfogyott a korong, felváltva tologatásokkal próbálnak malmot kialakítani. (A korong eltolható egyik pontból a mellette lévőbe a vonal mentén.) Ha sikerül malmot alkotni, akkor el lehet venni egy korongot az ellenféltől, kivéve a malomból. 3. Amikor valamelyik játékosnak csak három korongja marad, tetszése szerint (ugrásokkal is) mozoghat a táblán. Eldöntetlen a parti, ha a 3. játékszakaszban egymást követő 10-10 lépésen át változatlan a táblán lévő bábuk száma.

131


Felzárkóztatás


Lerakós, tologatós játékok 2.

Az óra célja:

a tudatos észlelés, a megfigyelőképesség és a figyelem fejlesztése; párban való tevékenykedés gyakorlása; együttműködés,

egymásra

figyelés;

kombinatorikai

ismeretek alapozása (kiválasztások, sorba rendezések, modellkészítés); tájékozódás a síkon, egyszerű színezési problémák megoldása, tapasztalatszerzés a kerület, terület fogalom alakításához Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

adott feltételnek eleget tevő helyzet megtalálása, előállítása


a megismerési képességek fejlesztése; tájékozódás a síkon; analizálás-szintetizálás képességének fejlesztése; kombinatorikus gondolkodás fejlesztése; rendszerezés, következtetés; az olvasott szöveg alapján tevékenység elvégzése; elemi kommunikációs képességek fejlesztése párkapcsolatokban,

csoportban

való

működtetése;

problémaérzékenység fokozása; kreativitás fejlesztése; reakcióidő csökkentése Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:

kísérlet, tervszerű próbálgatás, feladatmegoldás, játék

Eszközök:

doboz, piros és kék korongok, melléklet ábrái, bábuk, ceruza, négyzetrácsos lap

132

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: 2 sárga és 3 piros korongunk van. Ezeket kell egy sorba elhelyeznünk. Tervszerű próbálgatással keressük meg az összes megoldást. Táblázatkészítéssel ábrázoljuk a lehetőségeket. Ezt a feladatot önállóan vagy párban oldják meg. Egy világos és egy sötét dobozban 5 egyforma korong van. Egy táblázat (1. melléklet) segítségével írják le az összes esetet, ahányféleképpen elhelyezhetjük az 5 korongot a két dobozban. 2. Az új tartalom feldolgozása: Amőba játék A gyerekek elolvassák és értelmezik a játékszabályokat (2. melléklet), és kiválasztják azt, amelyikkel játszani szeretnének. Játsszunk egy próbajátékot valamelyik, vagy mindkét játékkal. 3. Értékelés Figyeljük a próbálkozások alakulását, értékeljük az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását. Megerősítő minősítés, mindenkinek a saját fejlődéshez és fejlettségi szintjéhez mérten.

133


2. melléklet Játékszabályok: Amőba 1. A 10×10-es tábla, szabadon választott, üres mezőire felváltva rakja le egy-egy bábuját egyik és másik játékos. Az nyer, akinek előbb sikerül a sajátjaiból vízszintesen, függőlegesen, vagy átlósan öt bábuját egymás mellé raknia. Mindkét játékosnak 25-25 bábuja van. Ha ezek mind úgy kerültek fel a táblára, hogy közben egyiküknek sem sikerült az ötös malmát összehoznia, akkor egy "tologatós" versennyel folytatódik a parti. Ekkor a játékosok felváltva egy-egy saját bábujukat vagy vízszintesen, vagy függőlegesen egy szabadon választott szomszédos üres mezőre áttolhatják.

134

Amőba 2. Négyzetrácsos papíron ketten, ötös malom létrehozásában versenyeznek. Az egyik játékos kereszttel, a másik körrel jelzi a bábuját. Az nyer, akinek előbb sikerül a sajátjaiból vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan öt bábuját egymás mellé raknia.

135


Felzárkóztatás


Mágikus négyzetek

Az óra célja:

adott feltételeknek eleget tévő táblázatok celláinak meghatározása; párban való tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés; számlálás, számolás, a négy alapművelet gyakorlása az adott számkörben

Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

táblázatok kitöltése adott feltétel szerint, adott feltételnek eleget tevő összeg meghatározása


adott feltételnek megfelelő produktum létrehozása tervszerű próbálkozással; hallott szöveg megértése, értelmezése,

alkalmazása;

gondolkodási

sebesség

fokozása, számolási rutin fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, egyéni, csoport

Módszerek:

megbeszélés, tevékenykedtetés

Eszközök:

papír, ceruza, melléketek

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Mutassuk be a gyerekeknek a mágikus négyzetet, és szemléltessük egy egyszerű példán, mitől „bűvösek” ezek a négyzetek. Próbáljanak a gyerekek is létrehozni egyet (1. melléklet) a 0, 1, 2 számok segítségével úgy, hogy vízszintesen, függőlegesen és átlósan is a számok összege 3 legyen. Próbáljanak betűket is elhelyezni (A, B, C, D) úgy, hogy vízszintesen, függőlegesen és átlósan is mind a 4 betű szerepeljen. (2. melléklet)

136

2. Az új tartalom feldolgozása: Írjuk le 1-16-ig a számokat. Válasszunk ki ezek közül a számok közül 4-et úgy, hogy az összegük 34 legyen. Az a pár nyer, aki a legtöbb számnégyest találta. 3. Értékelés Értékeljük a társakkal való együttműködést, a közös munkában való részvételt az egymásra és a tanítóra való odafigyelést. Az értékelés megerősítő pozitív legyen, kinek-kinek saját fejlődéséhez fejletségi szintjéhez igazítva


2. melléklet

137

Március

VII.


Felzárkóztatás


Logi

Az óra célja:

geometriai tapasztalatok gyűjtése síkidomokról; egy probléma

megoldhatóságának

megközelítése;

társakkal

több

úton

való

való

együttműködés

alapján

meghatározott

képességének alakítása Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

kirakások

körvonalrajz

szempontok szerint Kiemelt készségek, képességek:

alkotások adott feltételek szerint: kirakások síklapokból; geometriai tulajdonságok tudatosítása: szétválogatások, tulajdonságok; a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; együttműködés egymásra való figyelés a tevékenység során; szabály megértése, követése

betartása;

problémamegoldó

gondolkodás

fejlesztése; finommotorika, percepció fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:

egyéni, frontális, csoport

Módszerek:


Eszközök:

logikai készet, írólapok, ceruza, játéktábla, dobókocka, 4 bábú, minden játékosnak 1-1 körvonalrajz

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Rakjanak ki a gyerekek valami érdekes vagy felismerhető formát az írólapon. 7 logikai lapot használhatnak fel hozzá. Rajzolják körbe a lapokat. Mondjanak a kirakásokról és a körvonalrajzról igaz és hamis állításokat.

138

2. Az új tartalom feldolgozása: Bemutatunk a gyerekeknek egy játéktáblát (1. melléklet), és kiosztunk mindenkinek egy-egy körvonalrajzot (2. melléklet), bábut. Célunk, hogy a játéktáblán elhelyezett logikai lapokat elhelyezzék a saját körvonalrajzukon. 3. Értékelés Fontos, hogy vegyünk észre és dicsérjünk meg minden új felismerést, értékeljük a szabályok pontos betartását a jó hangulatú együttműködést

139


140

2. melléklet

3. melléklet Játékszabály: A két (esetleg három) logikai készlet lapjait egyenlően véletlenszerűen elhelyezzük a mezőkön. 4-4 (esetleg 6-6) lap kerül egy mezőre. A játékot 2-4 gyerek játszhatja. A játékosok felváltva dobnak a dobókockával. Annyit léphetnek, ahányat dobtak. Arról a mezőről, amelyre léptek, felvehetnek egy olyan lapot (tetszőleges színben), ami szerepel a körvonalrajzukon. Az győz, aki elsőként rakja ki a körvonalrajzon szereplő ábrát.

141


Felzárkóztatás


Magyar kártya

Az óra célja:

a hallott szöveg megértése, írott szöveg értelmezése, tevékenység végrehajtása, szabály követése írott szöveg alapján;

csoportban,

párban

való

tevékenykedés

gyakorlása, együttműködés, egymásra való odafigyelés Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

ismerkedés a magyar kártyával, kártyajáték


rendszerezés, következtetések; hallott szöveg megértése, értelmezése, alkalmazása; párban, csoportban való együttműködés; kooperatív tevékenységek fejlesztése, szabálykövetés

Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, csoport

Módszerek:

felolvasás, megbeszélés, tevékenykedtetés

Eszközök:

egy pakli magyar kártya gyermekenként, mellékletek, grafikonok

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Ismerkedjünk meg a magyar kártyával. Ehhez olvassuk fel „A magyar kártya alakjainak titka” című írást (1. melléklet). Adjunk a pároknak egy-egy pakli magyar kártyát (közben beszéljük meg a „pakli szó jelentését”). Ismerjük meg a kártyák színeit, végezzünk válogatást színek szerint. Ismerkedjünk a kártyák formáival, beszéljük meg a lapok értékét, végezzünk válogatást formák szerint. A gyerekek vegyék észre, hogy mindegyik formából, színből 4-4 db van.

142

A párok egyik tagja valamilyen szempont szerint rakja sorba a kártyákat, vagy azok egy részét. A pár másik tagjának feladata, hogy kitalálja a sorozat szabályát, esetleg folytassa azt. 2. Az új tartalom feldolgozása: Vegyük ki a pakliból a 4 ászt, a többit pedig tegyük félre. Az egyik játékos keverje össze a lapokat. Mindenki húzzon egy-egy lapot, majd egy táblázatba (2. melléklet) jegyezzék a húzás eredményeit (10-szer megismételjük a húzást.) Ábrázolják a húzás eredményét oszlopdiagrammal. Ismételjék meg még 10-szer a húzást, és jegyezzék le ezt is, majd a csoport tagjai adják össze, hogy összesen hány lapot húztak az egyes színekből. Ezt is oszlopdiagrammal ábrázoljuk. Hasonlítsuk össze a két oszlopdiagramot. (Azt fogjuk tapasztalni, hogy a különböző színekből a húzások száma kezd közeledni egy máshoz.) Játsszunk huszonegyes játékot. Olvassuk el a játék szabályát (3. melléklet), beszéljük meg az ismeretlen szavak jelentését. Írjuk fel a lapok értékét a táblára (A számozott lapok értéke a rajtuk lévő szám, a többiek alsó 2, felső 3, király 4, ász 11.) 3. Értékelés Értékeljük a szabályok megértését betartását, a közös tevékenységben való részvételt, az egymásra és a tanítóra való odafigyelést. Az értékelés megerősítő, pozitív legyen, kinek-kinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva.

143


A magyar kártya alakjainak titka Szoktál kártyázni? Bár azt mondják, hogy a kártya az „ördög bibliája”, mégis nagyon sokan űzik ezt a játékot. A magyarok számára talán a legismertebb a magyar kártya. Ám azt vajon tudod-e, hogy honnan erednek és kiket ábrázolnak a pakli egyes lapjai? Közép-Európa területének napjainkban is népszerű játékeszköze a "magyar" kártya. Még ha nem is vagy nagy játékos, akkor is biztosan láttál már ilyen paklit, amit csak mi, magyarok hívunk így, a szakirodalom Tell kártyának nevezi. Tehát ha azt hitted eddig, hogy az ultit, a pókert és a társait csak hazánkban játsszák, akkor tévedsz, ugyanis a németek legalább annyira kártyabolondok, mint mi. Sok családot, földesurat döntött romba régen a kártyaszenvedély, ami legalább olyan mértékben volt képes nyomorba juttatni az embereket, mint az alkohol. Ám természetesen lehet mértékkel és pénz nélkül is kártyázni, ami az unalmas, hosszú őszi és téli esték kedvelt elfoglaltsága lehet. De nézzük csak, hogy kiket is ábrázolnak a magyar kártya lapjai (az alsók és a felsők), és miért éppen őket? Ha már “magyar” kártyáról beszélünk, elvárnánk, hogy híres magyar egyéniségek legyenek a lapokon. Ha azonban megnézed őket, rögtön látod, hogy Tell Vilmos, Reding Itel, Geszler Hermann, Stüszi vadász és a többiek nevét sem a magyar történelemből, sem a magyar irodalomból nem ismerjük. Akkor viszont kik ezek az érdekes nevű és ábrázatú egyének? Friedrich Schiller nevéről még a tanulmányaid során nemigen hallhattál. Ő egy híres német író volt, aki a 18. század végén és a 19. elején élt. Az ő drámájából ismerhetjük meg Tell Vilmos életét, akinek a neve számodra is ismerősen csenghet. Tell Vilmos híres svájci szabadsághős volt, akiről az a legenda járta, hogy 100 méterről nyíllal keresztüllőtte a fia fején levő almát, a második nyílvesszője pedig kirobbantotta a svájci függetlenségi háborút. Schiller Tell Vilmos című drámájában szerepel az összes alak (Tell Vilmos, Reding Itel, Geszler Hermann, Stüszi vadász, Kuoni pásztor, Harras Rudolf, Rudenz Ulrik, Fürst Walter), akik a magyar kártya lapjain találhatók, tehát mindannyian szabadsághősök voltak. Ez a német sorozatjelű, svájci alakokat ábrázoló kártyatípus a 19. század közepétől honosodott meg az Osztrák–Magyar Monarchia területén, és kiszorította elődjét, a soproniképes „magyar” kártyát. És hogy miért éppen ezeket az alakokat festették az egyes lapokra? Ennek az az oka, hogy Schiller drámája a 19. század elején a Habsburg-ellenesség jelképévé vált, tehát az osztrákok ellen forrongó Magyarországon nagyon népszerűek voltak ezek a hősök. Ez mára már a feledés homályába merült, és a magyar kártyára festett alakokon többnyire csodálkozunk, nem ismerjük őket: csak kevesek tudják, hogy kik ők, és miért kerültek oda.

144

2. melléklet

3. melléklet Játékszabály: Az osztó megkeveri a lapokat, melyet a bal oldali szomszédjával megemeltet, majd minden résztvevőnek egy-egy lapot oszt ki. Az osztás jobb kéz felé, körben halad, így utolsóként maga az osztó vesz lapot. A játékosok megnézhetik lapjaikat, és mérlegelik, hány lapra van még szükségük, s ennek megfelelően döntenek, hogy húznak vagy nem húznak a következő körben.” A cél, hogy a 21-et elérjék, illetve alulról a lehető legjobban megközelítsék a játékosok. Szabály, hogy 15 pontig senki sem állhat meg a lapkérésben. Különleges szabály: a) Ha valakinek két ász van a kezében, az is 21-et ér, és azonnali nyerés. b) Ha valaki kezében a lapok összege éppen 11, és ászt kap, azt visszadobhatja, és kérhet még egy új lapot. A játéknak vége van, ha valaki eléri a 21-et, vagy ha elfogyott minden lap. Ez utóbbi esetben az győz, aki alulról közelítve a legközelebb van a 21-hez.

145


Felzárkóztatás


Pontvadászat

Az óra célja:

ismerkedés a negatív számok kétféle tapasztalati alapjával;

egész

számok

nagyság

szerinti

előállítása

kirakásokkal,

összehasonlításuk,

rendezésük;

lépegetés a számegyenesen, pozitív és negatív számok helyének felismerése; a kiscsoportos tevékenykedés gyakorlása, együttműködés, egymásra való figyelés Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

lépegetés számvonalon, vagyoni helyzet meghatározása, leolvasása


megismerési képességek fejlesztése; negatív számok előállítása együttműködés

többféleképpen, képességének

leolvasások, fejlesztése

a

az páros

tevékenység és a játék során Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:

megfigyelés, beszélgetés, tevékenykedetés

Eszközök:

játéktábla, feladatkártyák, számoló korongok, készpénz, adósságcédulák, 1-1 bábu, boríték, ceruza

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Minden gyereknek adunk számolókorongokat és adósságcédulákat (1. melléklet). Rakjanak ki a korongokból és az adósságcédulákból különböző vagyoni helyzeteket, majd mutassák meg a párjuknak, akinek meg kell mondania milyen a vagyoni helyzete társának. Ha eltalálta kap egy pontot. 5-10 játékot játszunk.

146

Az egyik gyermek kirak valamennyi készpénz és adósságcédulát és meghatározza, hogy milyen legyen a vagyoni helyzet. A társának kell a megfelelő számú adósságcédulákat vagy készpénzkorongokat hozzátenni. 5-10 játékot játszunk. 2. Az új tartalom feldolgozása: Lépegetés számvonalon Különcfalva egyetlen kacskaringós utcájának (2 melléklet), a Csakegyvan utcának csupán az egyik oldalán voltak házak. Az utca középső házában Más Edömér polgármester lakott, aki - talán a neve miatt, talán nem – mindenben más akart lenni, mint a többi ember. Mivel ilyen a világ egyetlen városában sem volt, a házára a „0”-s házszámot tetette. A jobbra mellette álló házra került az „1”-es, az utána következőre a „2”-es és így tovább. A tőle balra eső házakat ugyanígy számozta, de a számok elé egy „-” jelet tetetett, hogy Tébláb Döme, a postás is pontosan tudja, melyik házba kell kézbesítenie a leveleket. Ezeket a házszámokat így mondták ki: mínusz 1, mínusz 2, mínusz 3 és így jelöljük: -1, -2, -3. Ezen a kacskaringós utcán (játéktáblán) kell a játékosoknak különböző utakat megtenniük a leírások (3. melléklet) szerint. A játékosok párban játszanak, mindkét játékos a saját tábláján lépeget, egy-egy feladat megoldása után összehasonlítják, hogy ugyanazon a számon áll-e a bábujuk. Ha lejegyeztük, hogy a falu mely lakójának mi a címe, akkor megcímeztethetünk a gyerekekkel egy borítékot (a címzettet és a feladót maguk választhatják meg), majd fogalmazás órán írathatunk velük egy ebbe illő levelet vagy tréfás névnapi üdvözletet. Bár ez negyedikes anyag, próbálkozni lehet. A címzéshez hiányzik az irányítószám. Találjanak ki a gyerekek olyat, ami illik Különcfalvához (pl.:0000, -1-2-3-4). Kitalálhatnak nevet a zöldségesnek is, akkor eggyel bővül a lehetséges címzettek vagy feladók köre. Rendezzük sorba a Csakegyvan utcai ismerőseink házszámait Tébláb Döméétől kezdve! Válogassuk szét, melyik házszám van a polgármester házától balra és melyik jobbra!

147

3. Értékelés Értékeljük az együttműködést és a kommunikációs képesség alakulását, a közös munkában való részvételt, odafigyelését egymásra illetve a tanítóra; akar-e, illetve tud-e a tevékenységek során együttműködni a társaival


148

149

3. melléklet

150

151

Május

IX.


Felzárkóztatás


Vásárolunk (csak forinttal dolgozunk)

Az óra célja:

a mindennapi élet és a matematika kapcsolatának megmutatása; fejlesztése; gyakorlása;

a

gondolkodás

a számolási

rutin

illemszabályok,

rugalmasságának fejlesztése; becslés

udvariassági

formák

gyakorlása Időtartam:

45 perc

Az osztály:

3. osztály

Tevékenység:

vásárlás eljátszása játékpénzekkel


rendszerezés, következtetések; az elemi kommunikációs képesség működtetése;

fejlesztése, nyelvi

párkapcsolatokban kifejezőképesség

való

fejlesztése;

feltételeknek megfelelő helyzet tervezése, létrehozása, adatok vizsgálata Célcsoport:


Munkaforma:

páros munka, csoportmunka, frontális

Módszerek:

beszélgetés, feladatmegoldás, szerepjáték

Eszközök:

füzet, papír, ceruza, játékpénzek, előre elkészített recept és a hozzávalók ára, árazott termékek képei

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Előzetesen azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy mindenki hozzon egyszerű étel vagy italreceptet. Minden receptnek tartalmaznia kell: o a szükséges összetevőket o az összetevők mennyiségét o azt, hogy a szükséges anyagokat mekkora mennyiségben tudjuk megvásárolni az üzletben 152

o az üzletben vásárolt mennyiség árát o az étel/ital elkészítési módját (Tartaléknak készítsünk elő néhány receptet a megfelelő adatokkal.) Először megbecsüljük, majd kiszámoljuk, hogy a hozott recept alapján készült étel (ital) mennyibe kerül egy fő részére. 2. Az új tartalom feldolgozása: Öltözködünk Először beszélgessünk a magyar fizetőeszközökről, értékeikről. Mit vásárolhatunk a boltban pl.: 100, 200, 500, 2000 Ft-ért. A gyerekek párosával különböző címletű játékpénzeket kapnak. Meghatározott összegből (500, 1000, 2000, 5000 Ft) ruhákat vásárolhatnak (1. melléklet). Először a kerekítéssel próbálják megbecsülni, hogy mire lesz elég a pénzük. Majd kiszámolják a pontos összeget és azt is, hogy mennyi pénzük maradt. A párok most eljátszák a vásárlást, egyikük az árus, másikuk a vásárló. Figyelniük kell arra, hogy megfelelő címletű pénzeket használjanak és az árus jól ad-e vissza. A szerepeket felcserélik, újra eljátszák. A vásárlások után ellenőrzik zsebszámológéppel, hogy mennyit költöttek, és mennyi pénzük maradt. Megbeszélik, hogy ki, mit vásárolt. 3. Értékelés Értékeljük a műveletvégzés, az algoritmusok végrehajtásának pontosságát. Az értékelés pozitív legyen, kinek-kinek saját munkatempójához, fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva

153


154

155

156

157

158


Felzárkóztatás


Ki vagyok én?

Az óra célja:

rajzról leolvasható kapcsolatok felismerése; állítások igazságának

eldöntése;

helyes

következtetések

megfogalmazása; biztos, lehetséges, lehetetlen esetek megfogalmazása; szóbeli kifejezőkészség fejlesztése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

4. osztály

Tevékenység:

egyszerű

családi

megfogalmazása,

kapcsolatok

leolvasása,

állítások

igazságának

eldöntése;

biztos,

lehetséges és lehetetlen esetek keresése Kiemelt készségek, képességek:

megfigyelés,

a

megfigyelt

tulajdonság,

kapcsolat

kifejezése szóban; összehasonlítás (megkülönböztetés, azonosítás);

az

összefüggés-felismerő képesség és

összefüggésekben való gondolkodás képessége; okokozati

összefüggések

felismerése,

magyarázata;

következtetések és indoklásuk a felismert összefüggések alapján;

problémamegoldó

gondolkodás

fejlesztése;

verbális képességek, kommunikáció fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, egyéni

Módszerek:

megfigyelés,

beszélgetés,

vita,

magyarázat,

tevékenykedtetés Eszközök:

szókártyák, táblázat csomagolópapíron, dobozok, táblai ragasztó

159

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: A táblára felteszünk egy egyszerű családi kapcsolatot ábrázoló rajzot (1. melléklet). A gyerekek feladata az, hogy eldöntsék, milyen kapcsolat van az első és utolsó tag között. Amennyiben ez valaki számára nehézséget okoz, akkor válasszunk a gyerekek nagymamái közül egy olyat, akinek lánya és unokája is van. Írja fel a nevét a rajzon Mária neve helyére. A többi kérdésre már fognak tudni válaszolni a gyerekek. a) Ki a lánya Máriának? vagy Hogy hívják Mária lányát? b) Ki a lánya Zsuzsának? vagy Hogy hívják Zsuzsa lányát? A rajzról (akár ujjunkkal követve a leolvasás útját) olvassuk le az ott szereplő állításokat! c) Mária lánya Zsuzsa. Zsuzsa lánya Évi. Kije Évinek Mária? Egészítsük ki a táblán is látható nyitott mondatot! A következő ábrán (2. melléklet) az apáktól a fiaik felé mutatnak a nyilak. A gyerekek feladata, hogy a rajz alapján döntsenek állítások (2. melléklet) igazságáról, amit indokoljanak is, majd megpróbáljanak újabb kapcsolatokat leolvasni a rajzról. 2. Az új tartalom feldolgozása: Ki vagyok én játék A játék elején megismertetjük a gyerekeket a következőkkel: A játék öt iskolás kisgyerekről szól. Nevük: Kati, Mari, Zsófi, Péter és Bálint. Közülük többen testvérek. Anyukáik neve Zsuzsa, Ibolya, Edit, Katalin vagy Elvira lehet. Az asztalon 4 dobozt helyezünk el, melyek mindegyikében külön kártyára írva 5-5 állítást helyeztünk el. (3. melléklet) Az egyik gyerek húz egy kártyát minden dobozból. Először felolvassa a húzott kártyákat. Az állításokat helyezzük el a táblán, hogy a többi gyerek is jól lássa. Ez után meg kell próbálnia a bemutatkozását saját szavaival úgy megfogalmazni, hogy mondatai

ne

legyenek

azonosak 160

a

kártyára

írottakkal,

de

tartalmilag

megegyezzenek vele, illetve következtetései helyesek legyenek. Próbáljon meg minél több igaz állítást megfogalmazni önmagáról. A következő feladat a táblára elhelyezett bemutatkozásokhoz kapcsolódik. A gyerekek feladata, hogy a húzott kártyák segítségével eldöntsék, miről van biztos információjuk, mi az, ami lehetséges, mi lehetetlen. A 3. mellékletben szereplő kártyákat ennek megfelelően helyezik el csomagolópapírra rajzolt táblázatban (4. melléklet). 3. Értékelés Minden tanulónk kapjon dicséretet, megerősítést, ha jól fogalmazott meg összefüggést, igaz állítást tudott mondani vagy helyesen következtetett. Vegyük észre és emeljük ki, ha valamelyik tanítványunk játék közben olyasmire vált képessé, amit korábban nem tudott. A sok hallott példa, a tanító és a társak elismerése minden gyerek számára ösztönző és további gondolkodásra serkent.

161


2. melléklet

Béla és Csaba testvérek. ___ Feri András nagypapája. ___ Dénes és Feri testvérek. ___ Endre Feri unokatestvére. ___ 3. melléklet 1. doboz – Nevem:

2. doboz – Anyukám neve:

162

3. doboz – Testvére(i)m:

163

4. doboz – Hányadikba járok?

164

165

4. melléklet

166


Felzárkóztatás


Színkirakó

Az óra célja:

geometriai ismeretek alapozása, tájékozódás a síkon, elforgatások

végrehajtása

síkon,

elemek

összehasonlítása, rendezése adott és felismert szempont szerint; a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése;

saját

megfogalmazása

megfigyelések, szóban,

tapasztalatok

felhasználása

tárgyi

tevékenységgel; együttműködés, egymásra való figyelés a csoportos tevékenység során; szabály megértése, követése, betartása Időtartam:

45 perc

Az osztály:

4. osztály

Tevékenység:

válogatások adott és saját szempontok szerint, játék


a megismerési képességek fejlesztése: megfigyelés, összehasonlítás;

problémamegoldó

gondolkodás

fejlesztése; geometriai ismeretek alapozása; verbális képességek,

együttműködés,

kommunikáció,

szabálytudat fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:

beszélgetés, megfigyelés, tevékenykedtetés

Eszközök:

70 darabos kártya

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Kiosztjuk a gyerekeknek a 70 darabos kártyakészletet. (melléklet) Tetszés szerinti szempont szerint csoportosítsák a kártyákat. Ez után mi adjuk szempontot a válogatáshoz. (pl. eltérő színek vannak rajta, 2, 3, 4 azonos színű mezőt tartalmazó stb.). 167

2. Az új tartalom feldolgozása: Színkirakó A játék szabályainak megismerése után közösen játszunk néhány játékot. Ha a gyerekek megértették, hogyan tehetik le lapjaikat, s el tudják dönteni, hány pontot szerezhetnek az adott lerakással, elkezdődhet a játék 2-4 fős csoportokban. A játék elején a kártyákat összekeverjük, és arccal lefelé fordítva az asztalra helyezzük. Egyet felfordítunk, és középre tesszük. A kezdő játékos felfordít egy lapot, melyet úgy kell letennie, hogy egyik oldala teljes egészében érintkezzen az asztalon levő négyzet egyik oldalával. A játék célja, hogy letett lapunkkal folytassuk azokat a színeket, amelyek a két lap találkozásánál az asztalon levő lapon találhatók. Annyi pontot kapunk, ahány négyzetnyi annak/azoknak a szín(ek)nek az összefüggő területe, amelyet folytattunk. A játékot addig játszhatjuk, amíg a kártyáink tartanak, de ügyeljünk rá, hogy minden játékosra ugyanannyiszor kerüljön sor (a játék végén 1-2 lap kimaradhat az elsőként középre tett kártya miatt)! Dönthetünk úgy is, hogy a játékot előre meghatározott számú fordulóban játsszuk. A megszerzett pontszámot minden fordulóban hozzáadják a játékosok az addig megszerzettekhez, így minden forduló végén jól látható a pillanatnyi állás. Az győz, aki a játék végére a legtöbb pontot gyűjtötte. A húzott lap:

Az asztalon:

A kihúzott lappal folytattuk a kék színt, melynek területe 4 négyzetnyi, tehát 4 pontot szereznénk, ha ezt a megoldást választanánk.

168

A húzott lapot elforgatva végül úgy tettük az asztalra, hogy folytattuk a kéket és a pirosat is, és ezzel 4 + 2 = 6 pontot szereztünk. Stb. 3. Értékelés Értékeljük a síkon való tájékozódást, az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását, a közös munkában való részvételt, a szabályok betartását, odafigyelést egymásra, a tanítóra, és azt, hogy képes-e a játék során a különböző elhelyezési lehetőségek felismerésére, a számára legelőnyösebb eset kiválasztására.

Melléklet 169

170

171

172

III.

November


Felzárkóztatás


Titkosírás

Az óra célja:

problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése; a gyerekek

közti

együttműködés,

kommunikáció

fejlődésének segítése; a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

4. osztály

Tevékenység:

szöveg

értelmezése,

titkosított

szöveg

megfejtése,

tükörírás olvasása, készítése, memória játék Kiemelt készségek, képességek:

a

megfigyelés,

azonosítás),

összehasonlítás

koncentráció

(megkülönböztetés,

fejlesztése;

rendszerezés,

következtetések, kombinativitás, az induktív és deduktív gondolkodás

alakítása,

fejlesztése;

térlátás,

térbeli

viszonyok értelmezése, kifejezése tevékenységgel, a gyerekek

közti

együttműködés,

kommunikáció

fejlődésének segítése, az elemi kommunikációs képesség fejlesztése; működtetése párkapcsolatban, csoportban, rész-egész

észlelése;

problémamegoldás,

problémaérzékenység és kreativitás fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:

csoport, egyéni, pár, frontális

Módszerek:

beszélgetés, magyarázat, problémamegoldás, feladatmegoldás

Eszközök:

mellékletek, ceruza, radír, írólap, tükör

173

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Olvassuk fel az 1. számú mellékletet a gyerekeknek. A vastag betűvel szedett szavak jelentését beszéljük meg. Kezdeményezzünk beszélgetést arról, hogy mit gondolnak a titkosírásról. Alakítsunk párokat, a gyermekek egymást segítve dolgozzák fel a szöveget. Ez után odaadunk egy titkosított mondatot. (Őhö űvgűeo öhkjhnűhőm.) Rövid ideig próbálkozzanak a gyerekek a nyílt szöveg megfejtésével, aztán mutassuk meg a kódtáblázatot (2. melléklet). Ez alapján próbálják meg önállóan megfejteni a mondat jelentését. 2. Az új tartalom feldolgozása: Tükörírás Mutassuk meg a 3. melléklet képeit. Vajon mi lehet az autók felirata? Nézzük meg tükörrel a feliratokat. Figyeljük meg a 4. melléklet ábráit! Készítsük el néhány betű tükörképét. A zöld egyenesre kell tükrözni. Beszéljük meg, melyek azok a betűk, amelyeknek a tükörképe önmaga lesz? Önálló munkában gyakoroljuk a tükörírást! Töltsük ki az 5. melléklet táblázatát. A megoldást tükörrel ellenőrizzük. Játsszunk memória játékot párban. A játék kártyáin (6. melléklet) minden betű és annak a tükörképe szerepel. 3. Értékelés Fontos feladatunk ebben a szakaszban, hogy ellenőrizzük, biztosítsuk, hogy minden gyerek ötlete, véleménye teret kaphasson a csoporton belül. Érdeklődéssel, értékeléssel ösztönözzük a gyerekeket újabb és újabb ötletek kitalálására. Figyeljük a kódolások megértését, alkalmazását, megfejtését; a társakkal való együttműködést.

174

MELLÉKLET 1. melléklet Egy üzenetet titkosnak mondjuk, ha fogadni esetleg többen is tudják, de megérteni csak a címzett. A titkosságra való törekvés jellemzi a civil és katonai (titkos)ügynökségeket, kutatást végző vállalatokat, a személyes adatokat kezelő cégeket (bankok stb.). A titkosítás jelen van mindennapjainkban is. A titkosítandó szöveget nyílt szövegnek nevezzük. Maga a titkosítás a kódolás, amely alapján elkészül a titkosított szöveg. A címzettnek vissza kell alakítani a szöveget. Ez a visszanyerés a megfejtés. Hogyan lehetséges, hogy a rejtjelezett szöveget mindenki olvasni tudja, de csak a felhasználó tudja megérteni? Ezt a visszafejtő kulcs biztosítja. A kulcsot csak a küldő és a címzettek ismerik. A támadó az, aki meg akarja fejteni a nem neki címzett titkos üzenetet. 2. melléklet

3. melléklet

175

4. melléklet

176

177

6. melléklet

178

179

180

181

182

183

184

185

IV. Január 4. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Játék a síkon 1.

Az óra célja:

a tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése; kifejezésének

saját

megfigyelések,

gyakorlása;

megtapasztalások

egyénileg,

párban

való

tevékenykedés, együttműködés, egymásra való figyelés; geometriai ismeretek alapozása, kerület, terület fogalom alakítása, becslés, mérés Időtartam:

45 perc

Az osztály:

4. osztály

Tevékenység:

különböző tárgyak ,alakzatok kerületének becslése, mérése különböző mértékegységekkel, átváltások


az érzékszervek tudatos működtetése; az összehasonlítás


azonosítás)

képességének

fejlesztése; kerület, területfogalom tapasztalati alakítása; gondolkodási

képességek

fejlesztése:

rendszerezés,

következtetések; az elemi kommunikációs képesség fejlesztése;

működtetése

párkapcsolatokban,

az

érzékszervek tudatos működtetése Célcsoport:


Munkaforma:

önálló, páros

Módszerek:

feladatmegoldás, tevékenykedtetés

Eszközök:

mérőszalag, vonalzó, különböző tárgyak a teremből, mellékletek

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: A gyerekek párokban kapnak egy-egy mérőszalagot és kerületméréseket végeznek. (pl. asztal, tanulópad, polc, szekrény, könyvek, képek) az általuk kiválasztott 186

mértékegységgel. Az adatokat egy táblára rajzolt táblázatban közösen rögzítjük. Megbeszéljük, hogy megfelelő mértékegységet választottak-e, vagy érdemes-e átváltani. A kapott adatokat a párok összehasonlítják. Pontos mérés megfigyelése. 2. Az új tartalom feldolgozása: Minden gyereknek adunk egy különböző alakú, számozott síkidomokat ábrázoló lapot. Ilyen alakúak a terítőink, amelyeket színes szalaggal szeretnénk beszegni. Végezzenek önállóan becsléseket, és ezt egy táblázatban rögzítsék. (1. melléklet) Alakítsunk párokat. A párok megegyeznek, ki melyik alakzat oldalait méri meg milliméteres pontossággal, illetve számolja ki a kerületét. A mérési eredményeket táblázatba (1. melléklet) foglalják. Összehasonlítjuk a becsült és mért adatokat. 3. Értékelés A megfelelő mértékegység és a mérés pontossága jelenti az értékelés alapját. Ezen túl értékeljük a gyerekek együttműködését és kommunikációs képességének alakulását. Az értékelés megerősítő legyen mindenkinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten.

187


Terítők

Leghosszabb

Legrövidebb

Ugyanannyi

szegőanyag

szegőanyag

szegőanyag

Becslés

Sorszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Szegőanyag (mm) 188

7.

8.

9.

10.

11.

12.


Felzárkóztatás


Játék a síkon 2.

Az óra célja:

egyénileg, párban való tevékenykedés, együttműködés, egymásra

való

figyelés;

térszemlélet

fejlesztése;

finommanipuláció, percepció fejlesztése; rész-egész kapcsolatok

megfigyelése;

megfigyelés

és

a

megfigyelések,

a

tudatos

figyelem

észlelés,

fejlesztése;

megtapasztalások

a

saját

kifejezésének

gyakorlása szóban, valamint tárgyi tevékenységgel; szemléletfejlesztés, a problémaérzékenység fejlesztése; az életkori sajátosságokra alapozva a tanulók tudatos és alkalmazásképes

ismeretrendszerének

alapozása,

fejlesztése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

4. osztály

Tevékenység:

azonos területű, különböző alakú síkidomok építése;

terület becslése. Kiemelt készségek, képességek:

megismerési képességek alapozása: az érzékszervek tudatos

működtetése,


az

azonosítás)

összehasonlítás képességének

fejlesztése; területfogalom tapasztalati alakítása; az elemi kommunikációs

képesség

fejlesztése,

működtetése

párkapcsolatokban; rész-egész észlelése; az érzékszervek tudatos működtetése Célcsoport:


Munkaforma:

páros

Módszerek:

feladatmegoldás, tevékenykedtetés

Eszközök:

tangram készítése kemény papírból, sokszorosítása papírból

189

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Minden gyereknek kiosztunk egy tangramot (1. melléklet) ábrázoló lapot. Az ábrát a gyerekek kivágják, és tetszés szerint építenek belőle különböző alakzatokat. Egymás munkáját összehasonlítják. 2. Az új tartalom feldolgozása: Az előző feladatban használt tangram elemei közül keressenek a gyerekek azonos alakúakat, majd azonos alakú és méretű alakzatokat. Becslés alapján rakják kerületük szerint csökkenő sorba az alakzatokat! Számolással ellenőrizzék a becslést! Vessük fel, hogy ha minden alakzatból sok lenne, hogyan rakhatnánk ki a nagy négyzetet az 1. sorszámmal jelölt alakzatból? Rajzolják be a vonalakat. Beszéljük meg, hogy hányszorosa a teljes négyzet területe az 1. sorszámmal jelölt háromszögnek? Hányadrésze az 1. sorszámmal jelölt háromszög területe a négyzet területének? Rakjuk ki az 1. sorszámmal jelölt alakzatot a többiből! Itt nem kell minden elemet felhasználni. Rakjuk ki az 1. sorszámmal jelölt alakzatot a 3. sorszámmal jelölt alakzattal! 3. Értékelés: Az alakzatok kirakásának módja, gyorsasága és eredménye az értékelés alapja lehet. Ezen túl a feldolgozás során folyamatos megfigyeléssel követjük, az észlelés pontosságát, próbálkozások alakulását, az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását. Az értékelés megerősítő legyen, mindenkinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez mérten.

190


191

V. Február 6. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Térkép

Az óra célja:

a mindennapi élet és a matematika kapcsolatának megmutatása;

a

gondolkodás

rugalmasságának

fejlesztése; tájékozódás a térképen; írott, beszélt szöveg, értése, értelmezése, adatok gyűjtése, összehasonlítása, elemzése adott szempontok szerint Időtartam:

45 perc

Az osztály:

4. osztály

Tevékenység:

beszélgetés, feladatmegoldás


gondolkodási képességek: rendszerezés, következtetések;

az

elemi

kommunikációs

párkapcsolatokban

való

képesség működtetése;

fejlesztése, nyelvi

kifejezőképesség fejlesztése, írott, beszélt nyelv értése, értelmezése, összehasonlítása, elemzése rendszerezése; feltételeknek megfelelő helyzet tervezése, létrehozása adatok elemzése Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:

beszélgetés, feladatmegoldás

Eszközök:

térképek (mellékletek), feladatlap, ceruza, radír, színes ceruza, fonal, olló, vonalzó

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Beszélgessünk a térképekről. Mit tanultunk eddig a róluk, hogyan használjuk? Itt mutassunk be néhány térképet (1. melléklet), amit megvizsgálunk. Keressünk rajta ismerős dolgokat! Ismételjük át a fő- és mellékvilágtájakat.

192

2. Az új tartalom feldolgozása: Vizsgáljuk meg lakóhelyünk térképét (2. melléklet). Jelöljük be közösen az iskola helyét, majd mindenki megkeresi az utcát, ahol lakik. Rajzolják be az útvonalat a lakóházuktól az iskoláig. Becsüljék meg ezt a távolságot. Ez után méréssel ellenőrizzenek. Ehhez fonaldarabot adunk, amit végigvezetnek az útvonalon, majd vonalzó segítségével megmérik a teljes hosszat. Adunk a gyerekeknek egy újabb térképet, amin különböző helyszíneket jelöltek be. Egy feladatlap segítségével tájékozódási feladatokat kell megoldaniuk párban. (3. melléklet) 3. Értékelés Értékeljük a műveletvégzés, az algoritmusok végrehajtásának pontosságát. Az értékelés megerősítő pozitív legyen, kinek-kinek saját munkatempójához, fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva.

193


194

Budapest térképrészlet

195

2. melléklet Lakóhelyünk térképe

196

3. melléklet

197

FELADATLAP 1. Hányas szám jelöli a térképen a Művészetek utcáját? ________________ 2. Milyen irányban van a Történelmi témapark a Kalandvártól? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A

Észak

B

Kelet

C

Dél

D

Nyugat

3. Indulj a Mediterrán udvartól észak felé! Az első két utcasaroknál fordulj jobbra, a harmadiknál haladj egyenesen, a negyedik saroknál állj meg! Melyik helyszínre érkeztél? A

Templom tér

B

Batthyány tér

C

Fő tér

D

Savaria tér

4. Veronikáék autóval érkeztek a karneválra. A Király utcában sikerült parkolniuk. Hogyan juthatnak el autójuktól a Mandala ajándékbolthoz? Sorold fel az utcák nevét a haladás sorrendjében! _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

198

5. Mit jelent a térképen, három helyen is látható  jel? _____________________________________________________________________ Milyen színű ez a jel a valóságban? Színezd ki!

199

VI. Március 7. foglalkozás A foglalkozás

Felzárkóztatás


Étteremben

Az óra célja:

a mindennapi élet és a matematika kapcsolatának megmutatása;

a

gondolkodás

rugalmasságának

fejlesztése; a számolási rutin fejlesztése; aritmetikai ismeretek alapozása, négy alapművelet gyakorlása, a kerekítés,

az

írásbeli

műveletek

algoritmusának

gyakorlása, az ellenőrzés igényének alakítása; írott, beszélt szöveg, értése, értelmezése, adatok gyűjtése, összehasonlítása, elemzése adott szempontok szerint; illemszabályok és udvariassági formák gyakorlása Időtartam:

45 perc

Az osztály:

4. osztály

Tevékenység:

beszélgetés,

számolás,

alapműveletek

gyakorlása,

szerepjáték Kiemelt készségek, képességek:

gondolkodási képességek: rendszerezés, következtetések, az induktív és deduktív gondolkodás megalapozása; az elemi kommunikációs képesség fejlesztése, nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, írott, beszélt nyelv értése, értelmezése, összehasonlítása; feltételeknek megfelelő helyzet tervezése, létrehozása, adatok elemzése

Célcsoport:


Munkaforma:


Módszerek:

beszélgetés, feladatmegoldás, szerepjáték

Eszközök:

szókártyák, étlapok, ceruza, játékpénz, melléklet

200

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Beszélgetést kezdeményezünk arról, hogy ki hol szokott ebédelni. Mit gondolnak, mennyibe kerül egy ebéd. Beszéljük meg, milyen típusú készített ételeket szoktunk enni! Kártyákat (1. melléklet) készítünk elő, amin ételféleségek neve szerepel. A gyerekek húznak egyet-egyet és megpróbálnak minél többet felsorolni a húzott ételféleségek közül. 2. Az új tartalom feldolgozása: Sok cég foglalkozik ételek házhozszállításával. Egy ilyen cég étlapja a 2. melléklet. Minden párnak van 1500 Ft-ja. Ebből a pénzből kell ebédet rendelni mind a kettőjüknek. A párok választanak ételt, a választást lejegyzik, fejben vagy írásban kiszámolják a visszajáró pénzt. A párok ellenőrzik egymás munkáját. Grafikonon (3. melléklet) ábrázoljuk, a pároknak mennyi pénze maradt. A grafikon segítségével számolják ki, mennyi pénzt költöttek összesen! Osszuk ki egy helyi étterem étlapját (4. melléklet) a gyerekeknek. Ennek felhasználásával játsszuk el az éttermi rendelést. A párok egyik tagja a pincér, a másik a vendég. A vendég feladata, hogy bemenjen az étterembe, rendeljen, majd fizessen. A pincér feladata, hogy elvezesse az asztalához a vendéget, felvegye a rendelést, kihozza az ételt, kihozza a számlát. A szerepjáték során a párok ellenőrizzék egymás számítását! Cseréljenek szerepet, és játsszák el újra a játékot! 3. Értékelés Értékeljük a műveletvégzés, az algoritmusok végrehajtásának pontosságát, a szerepjátékban való részvételt, együttműködést Az értékelés megerősítő pozitív legyen, kinek-kinek saját munkatempójához, fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazítva.

201


202

2. melléklet

203

3. melléklet

204

4. melléklet

ÉTLAP Ár

Levesek Paradicsomleves Csontleves Zöldborsóleves Bableves kolbásszal

230 Ft 160 Ft 230 Ft 290 Ft

Kész ételek

Ár

Halrudak rántva sült burgonya Sült cirkecomb tört burgonya Paradicsomos húsgombóc tört burgonya Paprikáskrumpli kolbász Mákos tészta Hortobágyi palacsinta (2 db) Grízes tészta

520 Ft 530 Ft 510 Ft 430 Ft 390 Ft 390 Ft 390 Ft

Saláták

Ár

Uborkasaláta Paradicsomsaláta Falusi vegyes saláta

170 Ft 160 Ft 230 Ft

Savanyúságok

Ár

Kovászos uborka Csemegeuborka Cékla Vegyes savanyú

160 Ft 160 Ft 140 Ft 160 Ft

Ár

Desszertek Somlói galuska Piskóta tekercs Tejberizs kakaós porcukorral

280 Ft 160 Ft 290 Ft

205

Április

VII.


Felzárkóztatás


Kompetencia alapú matematikai feladatok megoldása, felkészülés az OM mérésre

Az óra célja:

időre történő gyors olvasás; számlálás, mennyiség ábrázolása

grafikonon,

adatok

leolvasása,

táblázat

értelmezése, elemzése, adatok kigyűjtése Időtartam:

45 perc

Az osztály:

4. osztály

Tevékenység:

matematikai feladatok megoldása


logikus

gondolkodás,

induktív

és

deduktív

következtetések, számolási rutin fejlesztése, szövegértés fejlesztése Célcsoport:


Munkaforma:

frontális, egyéni

Módszerek:

feladatmegoldás

Eszközök:

feladatlapok, tesztek, ceruza, melléklet

II. A foglalkozás leírása 1. Ráhangolódás: Kiosztunk a gyerekeknek egy részletet A Lassie hazatér című történetből. A gyerekek feladata, hogy 3 percig olvassanak némán, majd számolják meg hány betűt olvastak el. Az értékeket táblázatba jegyzik, majd az adatokat grafikonon ábrázolják. Fogalmazzanak meg igaz-hamis állításokat a grafikonról. 2. Az új tartalom feldolgozása: Ezen a foglalkozáson kompetenciaalapú matematika feladatokat oldunk meg. Júniusban a könyvtáros néni olvasási versenyt hirdetett meg a negyedikeseknek a nyári szünidőre. Szeptemberben megkérdezte a gyerekeket, hogy a kötelező olvasmányon kívül hány oldalt olvastak. A gyerekek válaszait az alábbi táblázatban találod: 206

Panni Benedek Laura Dóri Martin Tibi Áron

A Lassie hazatér című regényt olvasta el, ami 138 oldal. A Nyolcvan nap alatt a Föld körül-t választotta. Ez 219 oldal. Két könyvet is elolvasott. Az ő teljesítménye 365 oldal. Harry Potter rajongó. A hatodik kötetet olvasta el a nyáron, ami 618 oldal. Az indiános történeteket szereti. Az utolsó mohikán 291 oldal. Kicsit szégyellte magát, amikor kiderült, hogy összesen 46 oldalt olvasott. Igazi „könyvmoly”. Három regényt is elolvasott, ami összesen793 oldal.

A könyvtáros néni százasokra

Másnap a könyvtáros néni

kerekített értékeket írt a noteszába:

a következő grafikont készítette:

Mit gondolsz, hogy miért ebben a sorrendben ábrázolta a könyvtáros néni a gyerekek teljesítményét? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ Hány oldallal olvasott többet a nyertes az utolsó helyezettnél? ________________ Melyik három gyerek olvasott együtt körülbelül ugyanannyit, mint a győztes? Számítással igazold!

207

208

Kinga órarendjét látod: HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

00

45

MATEK

KÖRNYEZET

MATEK

NÉMET

MATEK

55

40

OLVASÁS

NÉMET

TESTNEVELÉS

NÉMET

FOGALMAZÁS

55

40

NYELVTAN

MATEK

OLVASÁS

ÉNEK

NÉMET

NÉMET

FOGALMAZÁS

NYELVTAN

MATEK

OLVASÁS

TESTNEVELÉS

TÁNC

RAJZ

NYELVTAN

KÖRNYEZET

TENISZ

ÚSZÁS

8 - 8 8 - 9 9 -10

1050-1135 50

11 -12

35

1245-1330 00

14 -15

00

TECHNIKA TENISZ

ÉNEKKAR

Felhívhatja-e Kingát az anyukája hétfőn 12 óra 40 perckor mobiltelefonján? Indokold is! _______________________________________________________________________ _____________________________________________________________ Telefonálhat-e Kinga az anyukájának szerdán 13 óra 15 perckor? Indokold! _______________________________________________________________________ _____________________________________________________________ Miért nem vette fel a mobiltelefonját Kinga péntek délután fél háromkor, amikor a nagymamája hívta? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A

Mert énekkaron volt.

B Mert éppen aludt.

C

Mert a barátnőjével beszélt

D Mert még az

akkor a telefonján.

úszómedencében volt.

3. Értékelés A feladatlapok megoldásának egyéni fejlettségi szinteknek megfelelő értékelése.

209


EZ A KUTYA NEM ELADÓ! Greenall Bridge-ben mindenki ismerte Sam Carraclough kutyáját, Lassie-t. Mi több: Lassie volt a legismertebb kutya a faluban, mégpedig három okból. Először is mindenki megegyezett abban, hogy ilyen szép skót juhászkutyát még nem láttak a faluban. Ez pedig nagy szó. Greenall Bridge ugyanis Yorkshire megyében fekszik, és nincs még egy hely kerek e világon, ahol olyan nagy urak volnának a kutyák, mint itt. Úgy látszik, hogy Észak-Angliának ezen a zord vidékén jobban tenyésznek, mint bárhol másutt. Szél és hideg eső fésüli a lápokat, és az növeszti sűrűre a kutyák bundáját is. Ugyanúgy megizmosodnak, mint az itteni emberek. Ez a nép szereti a kutyát, és tudja, hogyan kell vele bánni. Száz meg száz bányászfaluja van Anglia e legnagyobb megyéjének; bárhová mégy, azt látod, hogy olyan tiszta tenyészetű és nemes tartású kutyák lépkednek a rosszul öltözött munkások után, amilyenekért még egy gazdag kutyabolondot is elepesztene az irigység. És Greenall Bridge semmiben sem különbözött a többi yorkshire-i falutól. Lakói ismerték, értették és szerették kutyáikat. Jó egynéhány pompás példány ballagott gazdája után, de abban nem volt vita, hogy ha akadt is valaha Greenall Bridge-ben kiválóbb kutya Sam Carraclough háromszínű Lassie-jénél, akkor az rég lehetett, olyan rég, amikor még a mostani öregemberek sem éltek. De volt még egy oka annak, hogy Lassie-t ilyen jól ismerte a falu. Mégpedig az - ahogy az asszonyok szokták mondani -, hogy „az órát utána lehetett igazítani”. Ez régen kezdődött. Még akkor, amikor Lassie egyéves, gyors eszű, ugrabugra kutyakölyök volt, és Joe, Sam Carraclough kisfia rettentő izgalomban érkezett haza: - Édesanyám, képzeld, mi történt! Kijövök az iskolából, és a kapu előtt ott várt rám Lassie... Csak azt nem értem, honnan tudta, hogy ott vagyok. - Biztosan megszimatolta a nyomodat, Joe. Más magyarázat nincs. Akárhogy is volt, Lassie másnap megint ott ült az iskola kapuja előtt, és harmadnap megint. Hetek, hónapok, évek múltak el, és ő mindig megvárta a kisfiút. Az asszonyok kinéztek az ablakon, a Fő utca boltosai kiálltak az ajtajukba, meglátták a Fekete-fehér-arany színű Lassiet, ahogy büszkén ellépkedett előttük, és azt mondták: - Öt perc múlva négy. Itt megy Lassie. A kutya mindig ott volt, akár esett az eső, akár sütött a nap, és várt egy kisfiúra, egyre a sok közül, aki keresztülfutott a kikövezett játszótéren, s akik közül a kutyát nem érdekelte más senki, csak az az egy. Mindig egyforma örömmel üdvözölték egymást, aztán szépen hazasétáltak, a kutya meg a kisfiú. Így folyt ez kerek négy éven át. 210

III. Diagnosztikus mérőlapok

1. OSZTÁLY (év vége)-2. OSZTÁLY (év eleje)

Diagnosztikus mérés, A csoport

1. Pótold a hiányzó számokat a számegyenesen!

2. Folytasd a számsorozatot! Írd be a szabályt!

3. Írd a számok közé, melyik több és mennyivel!

4. Számítsd ki!

5. Oldd meg a nyitott mondatot!

211

6. Folytasd a táblázat kitöltését!

7. Oldd meg a szöveges feladatokat! a) Bencének 17 mesekönyve van. Marcinak 3-mal kevesebb. Hány mesekönyve van Marcinak?

b) Laci 7 éves. Peti 4 évvel idősebb. Hány éves Peti?

8. Színezz 3 színű zászlókat sárga, piros és kék színnel! A színek nem ismétlődhetnek!

212

Diagnosztikus mérés, B csoport 1. Pótold a hiányzó számokat a számegyenesen!

2. Folytasd a számsorozatot! Írd be a szabályt!

3. Írd a számok közé, melyik több és mennyivel!

4. Számítsd ki!

5. Oldd meg a nyitott mondatot!

213

6. Folytasd a táblázat kitöltését!

7. Oldd meg a szöveges feladatokat! a) Az egyik kosárban 19 játék volt. A másikban 4-gyel kevesebb. Hány játék van a másik kosárban?

b) Jutka 8 éves. Icu 3 évvel idősebb. Hány éves Icu?

8. Színezz 3 színű zászlókat!

214


Diagnosztikus mérés – A csoport

215

216

217

Diagnosztikus mérés - B csoport

218

219

220


Diagnosztikus mérés - A csoport 1. Add meg számjegyekkel! 5sz + 4t + 9e = _____

7sz + 6t + 12e = _____

14sz + 9t + 5e=____ 1E + 3sz +

21t+14e= ______ Írd le a számokat csökkenő sorrendbe! _______________________________________________________ Karikázd be a páros számokat! 2. Folytasd a sorozatot öt taggal! 150, 220, 290, ______

______

______ _______ ______

______

_______

______

______

450, 600, 750,

______

3. Írd fel a számok kisebb és nagyobb számszomszédjait! Százas

Tízes

Egyes

Szám

Egyes

Tízes

Százas

654 329 900

4. Fejben számolj! 270 + 150 = _________

60  9 = _______

980 – 620 = _______

800 : 4 = _________

5. Becsülj százasra, és számold ki az eredményt! B: ……

B: ……

B: ……

B: ……

B: ……..

495

582

657

922

1377

+348

+276

–164

–593

221

215 + 157  5 =

6. Végezd el a mértékváltásokat! 30 dl = ____ l

5 dkg + 7 g = ____ g

240 másodperc = ____ perc

3 m + 23 cm = ____ cm

7. Mindegyik bekeretezett téglalap egy egészet ér. Színezz a törtnek megfelelően, a színezett ábra alá pedig írd be a színezett rész értékét!

Létszám

8. Az alábbi ábrán azt láthatod, hogy hány fiú és hány lány jár egy iskola alsó tagozatára. Figyeld meg a grafikont! Válaszolj a kérdésekre! 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Fiúk Lányok

1.

2.

3.

4.

Évfolyamok

Melyik csoportba járnak a legtöbben?

__________________

Melyik csoportba járnak a legkevesebben? __________________

222

9. Szöveges feladat: Petinek már van 78 darab ötöse harmadik osztályban, Józsinak pedig háromszor annyi. Hány ötöse van Józsinak? Hány ötösük van kettejüknek összesen?

Válasz: ________________________________________________________________________

223

Diagnosztikus mérés - B csoport 1. Add meg számjegyekkel! 4sz + 6t + 2e = _____

3sz + 2t + 17e = _____

15sz + 2t + 9e=____ 1E + 5sz +

24t+12e= ______ Írd le a számokat csökkenő sorrendbe! _______________________________________________________ Karikázd be a páros számokat! 2. Folytasd a sorozatot öt taggal! 360, 420, 480 ______

______

______ _______ ______

______

_______

______

______

550, 700, 850,

______

3. Írd fel a számok kisebb és nagyobb számszomszédjait! Százas

Tízes

Egyes

Szám

Egyes

Tízes

Százas

784 137 800

4. Fejben számolj! 370 + 190 = _________

40  7 = _______

740 – 110 = _______

600 : 3 = _________

5. Becsülj százasra, és számold ki az eredményt! B: ……

B: ……

B: ……

B: ……

B: ……..

385

672

357

852

1277

+478

+386

–164

–493

224

235 + 139  4 =

6. Végezd el a mértékváltásokat! 20 dl = ____ l

4 dkg + 8 g = ____ g

180 másodperc = ____ perc

2 m + 43 cm = ____ cm

7. Mindegyik bekeretezett téglalap egy egészet ér. Színezz a törtnek megfelelően, a színezett ábra alá pedig írd be a színezett rész értékét!

3 tizenketted

2 negyed

Létszám

8. Az alábbi ábrán azt láthatod, hogy hány fiú és hány lány jár egy iskola alsó tagozatára. Figyeld meg a grafikont! Válaszolj a kérdésekre! 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Fiúk Lányok

1.

2.

3. Évfolyamok

225

4.

Melyik csoportba járnak a legtöbben?

__________________

Melyik csoportba járnak a legkevesebben? __________________

9. Szöveges feladat: Petinek már van 72 darab ötöse harmadik osztályban, Józsinak pedig háromszor annyi. Hány ötöse van Józsinak? Hány ötösük van kettejüknek összesen?

Válasz: ________________________________________________________________________

226

4. OSZTÁLY (év vége)

Diagnosztikus mérés - A csoport 1. Írd le számjegyekkel, add össze írásban! ötszáztíz, háromezer-négyszázöt, kilencszázkilenc, háromezer- harminchárom _______, _______, ______, ______, ______, ______

2. Írd fel a számot! 2 ezres + 5 százas + 6 tízes + 8 egyes = 8 ezres+ 5 százas+3 egyes = 3 százas + 15 egyes = 3. Végezd el a mértékváltásokat! 2kg =_______g 3 m 5 dm =_________dm 2 km 3 m =________ m 1057 kg =______t______kg 4. Végezd el a kijelölt műveleteket! 241+659+157 653-132+8157

227

5. Végezd el a kijelölt műveleteket! Ellenőrizz! 352∙27

6821:5

354∙18

3645:9

6. Az alábbi ábrák közül melyik jelöli a terület 3/4 A

B

részét? Karikázd be a betűjelét! C

7. Számold ki! 2275:7+215∙26

228

8. Számold ki a téglalap kerületét, területét! a=30cm b=32cm K=? T=?

9. Egy osztály dolgozat eredményeit ábrázoltuk oszlopdiagrammal. a) Hányan írtak ötöst? b) b) Hányan írtak hármast? c) c) Hány tanuló jár az osztályba? 12 10 8 6 4 2 0 1

2

3

4

229

5

10. Oldd meg a szöveges feladatot! Öt jó barát strandra ment a nyáron. Belépőnek 5500 Ft-ot, hamburgerre 1750Ft-ot fizettek. Mennyibe került a strandolás személyenként?

230

Diagnosztikus mérés - B csoport 1. Írd le számjegyekkel, add össze írásban! ötszázhúsz, háromezer-négyszáztizenhat, kilencszázegy, háromezer- harminchét ______, ______, ______, ______, ______, ______ 2. Írd fel a számot! 3 ezres + 5 százas + 2 tízes + 8 egyes =________ 8 ezres+ 5 százas+7 egyes =________ 3 százas + 17 egyes =________

3. Végezd el a mértékváltásokat! 6kg =_______g 3 m 4 dm =_______dm 2 km 8 m =________m 1063 kg =_____t_____kg

4. Végezd el a kijelölt műveleteket! 275+619+157 657-192+8157

231

5. Végezd el a kijelölt műveleteket! Ellenőrizz! 357∙27

6851:5

353∙18

3240:9

6. Az alábbi ábrák közül melyik jelöli a terület 1/2 A

B

részét? Karikázd be a betűjelét! C

7. Számold ki! 2282:7+225∙26

232

8. Számold ki a téglalap kerületét, területét! a=34cm b=20cm K=? T=?

9. Egy osztály dolgozat eredményeit ábrázoltuk oszlopdiagrammal. a) Hányan írtak ötöst? b) Hányan írtak hármast? c) Hány tanuló jár az osztályba? 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1

2

3

4

233

5

10. Oldd meg a szöveges feladatot! Öt jó barát strandra ment a nyáron. Belépőnek 4500 Ft-ot, hamburgerre 1250Ft-ot fizettek. Mennyibe került a strandolás személyenként?

234

IV. Várható eredmények, ajánlás IV.1. Várható eredmények Várható eredménye a programunknak, hogy a tanulók egyre kevesebb lemaradást mutassanak. Fejlődnek különböző képességeik, készségeik, melyek szükségesek a sikeres tanulmányi munkához. A matematika órákon esetleg eddig sikertelen, kudarcokat átélt gyermekekkel való foglalkozás, az odafigyelés kedvezően befolyásolja munkánkat. Az első tanulmányi sikerek pedig segítik a motiváltságot, a támogatás elfogadását, később a támogatás felhasználásának önálló igényét. Munkánk akkor éri el a megfelelő hatást, amikor a gyermek már önállóan választja ki – akár több lehetőség közül – a számára legkedvezőbb támogatást, használja a személyére szabottan kialakított kompenzációs technikákat, majd önállóan oldja meg a képességeinek megfelelő matematikai feladatokat. Ehhez járul hozzá, hogy a felzárkóztató foglalkozásokon alkalmazott párban vagy csoportban végzett, tapasztalati úton való tanulás nagymértékben fokozza a mélyebb szintű megértést és a tanultak hosszabb távú fennmaradását. Szocializációja olyan szintűvé válik, hogy képes tanulótársaival együttműködve, empatikusan, toleránsan, segítőkészen tevékenykedni a feladatok végzése közben. A gyermek fontosnak tartja, hogy csoportmunkában az egyéni teljesítményével hozzájáruljon a csoport sikeréhez. Az osztály-, az iskolaközösségének aktív tagjaként részt vállal a közösségi feladatokból. A program eredményességének mérése úgy történik, hogy három havonként diagnosztizáló mérést végzünk, amit összehasonlítunk az előzővel, majd az év végi méréseket az előző évégi méréssel, és összehasonlító elemzést végzünk a gyermek készségeinek, képességeinek fejlődéséről, a mérések alapján. A tantárgyi témazáró mérések elemzése is segít megítélni, hogy mely képességterületen aktuálisan hol tart a gyermek, és, hogy a felzárkóztató foglalkozások mennyire segítik a matematikai tudását. Munkánk akkor sikeres, ha évről évre egyre kevesebb gyermeknek van szüksége felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre, illetve ha egy idő után már nincs szüksége az ilyen foglalkozásokra. Munkánk akkor eredményes, ha a gyermek képességeinek, készségeinek fejlettsége elérte azt a szintet, ami szükséges a sikeres tanuláshoz.

235

IV.2. Ajánlás Az innovációt olyan intézményeknek ajánljuk, amelyek fontosnak tartják a hátránnyal küzdő gyermekek segítését, és újabb lehetőségeket keresnek az esélyegyenlőség megteremtésére. Azoknak az intézményeknek, amelyek bekapcsolódtak az IPR programba. Azoknak a pedagógusoknak, akik nyitottak az újításokra, szívesen alkalmaznak korszerű tanítási módszereket, újszerű tanulásszervezési eljárásokat. Szeretnénk, ha ezzel a programmal motiválhatnák a tanulási nehézségekkel, hátrányokkal küzdő tanulóikat tanulásra.

236

Felhasznált szakirodalom, forrásmunkák: Sulinova adatbank, EDUCATIO: Matematika kompetencia – Szakmai koncepció Sulinova adatbank, EDUCATIO: Kompetenciaalapú matematika modulok 1-4 évfolyam C modulok OVÁI és PSZI Kardoskúti Tagintézmény: Pedagógiai Program OVÁI és PSZI Kardoskúti Tagintézmény: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak enyhítését megsegítő fejlesztési feladatok tervezése adott tanulóra Dr Spencer Kagan: Kooperatív tanulás, Önkonet Kft. Budapest 2004. Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, 1988. nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan, 1993. Metódus – Tan, Budapest

237

FELZÁRKÓZTATÁS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

Recommend Documents