felvilágosodás nádor reformkor ipari forradalom aranyforint Zrínyi Miklós TANKÖNYV Történelem Kísérleti tankönyv

Kísérleti tankönyv

Történelem

Aki ismeri és érti a történelmet, az könnyebben eligazodik a világban. Ha szorgalmasan tanulod a történelmet, több mindent megértesz majd egy-egy történelmi filmből, regényből, vagy játékból. A történelem nem csak királyokról, hadvezérekről, csatákról vagy évszámokról szól. Ebben a könyvben nagyon sok színes, érdekes történetet olvashatsz majd, és reméljük sokat fogsz ezekből tanulni. Ismereteket nagyon sok helyről szerezhetsz, ezért arra szeretnénk biztatni, hogy olvass és kutass tovább. A régi dolgokról megkérdezheted a szüleidet, nagyszüleidet, kutathatsz a könyvtárban, interneten, múzeumokban vagy akár a lakóhelyed környékén is. Ne felejtsd el, mindaz, amit megtanulsz, megértesz, a hasznodra válik és értékesebbé tesz! Kívánjuk éppen ezért, hogy nagyon sok örömet találj a történelem tanulásában!

TANKÖNYV

Raktári szám: FI-504010601 ISBN 978-963-682-765-6

Történelem aranyforint

Zrínyi Miklós

felvilágosodás

6

TORI_6_borito.indd 1

nádor reformkor

honvédség Napóleon

ipari forradalom 2014.07.13. 14:52

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára 2.2.04 előírásainak. Tananyagfejlesztő: SÓLYOM MÁRK, NAGY LAJOS, TARNÓCZAI GÉZA Vezetőszerkesztő: KOJANITZ LÁSZLÓ Alkotószerkesztő: BARTOS KÁROLY Tudományos szakmai lektor: PELYACH ISTVÁN (I., IV. és V. fejezetek) Pedagógiai lektor: KATONA ANDRÁS Fedélterv: SLEZÁK ILONA Látvány- és tipográfiai terv: KERESZTI CSILLA, SUSÁN PÁL Illusztráció: KURDI ISTVÁN, KURDI REBEKA Térképek: © Stiefel, CSOMÓS ZOLTÁN, ZSOLDI KATALIN Fotók: ©123RF, © Cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipedia A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-765-6 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-504010601 Műszaki szerkesztő: Vámos Norbert Grafikai szerkesztő: Vámos Norbert Nyomdai előkészítés: Susán Pál Terjedelem: 18,98 (A/5) ív, tömeg: 446 gramm 1. kiadás, 2016 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomtatta és kötötte Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Európai Szociális Alap

Kedves Hatodikos!

R

eméljük, hogy tavaly, az ötödik osztályban megkedvelted a történelmet. Szeretnénk, ha ebben az évben is szívesen foglalkoznál vele. Idén is nagyon sok érdekes dologról fogsz tanulni.

Megismerheted a leghíresebb magyar uralkodókat, olvashatsz a törökök elleni nagy csatákról. Megtudhatod, hogy kik voltak az erdélyi fejedelmek, miért szálltak szembe a magyarok a Habsburg uralkodókkal, és arra is fény derül, hogy miért lehetünk büszkék március 15-ére. Nem csak a magyar történelem tanulságos. Olvashatsz arról, hogyan fedezték fel Amerikát. Tanulni fogsz forradalmakról, híres hadvezérekről, meg fognak elevenedni előtted a múlt szép pillanatai és árnyoldalai is. A keresztény vallás megújítói, a Napkirály, Bonaparte Napóleon a történelem különösen érdekes alakjai. Az idén velük is megismerkedhetsz majd. Ne felejtsd el, a tanulás mindig azt jelenti, hogy gondolkodnod is kell! Ne felejtsd el azt sem, hogy történelmet mindig atlasszal a kézben érdemes tanulni! Ha valami felkeltette az érdeklődésed, kutass tovább! A könyvtárban vagy az interneten magad is választ találhatsz a kérdéseidre. Amit így tanulsz meg, sohasem fogod elfelejteni. Ismereteket nagyon sok helyről szerezhetsz. A régi dolgokról megkérdezheted a szüleidet, nagyszüleidet, kutathatsz könyvtárban, interneten, múzeumokban vagy akár a lakóhelyed környékén is. Kívánjuk, hogy az idén is sok örömet találj a történelem tanulásában! Jó tanulást és jó jegyeket kívánnak

a tankönyved alkotói

TARTALOMJEGYZÉK I. A KÖZÉPKORI MAGYAR KIRÁLYSÁG VIRÁGKORA ÉS HANYATLÁSA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az aranyforint atyja | 8 A lovagkirály | 11 Magyar király, német-római császár | 14 Egy középkori magyar város: Buda | 16 Hunyadi János, a törökverő | 19 Mátyás, az igazságos | 23 Vendégségben Mátyás királynál (Olvasmány) | 26 Válságban az ország! | 28 A mohácsi csata | 30

A középkori Magyar Királyság virágkora és hanyatlása (Összefoglalás) | 33 II. A VILÁG ÉS EURÓPA A KORA ÚJKORBAN 9. Felfedezők a tengereken | 36 10. A földrészek összekapcsolódása | 39 11. A hitviták kora. Protestánsok és katolikusok | 42 A boszorkányok (Olvasmány) | 47 12. „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!” – Az angol polgárháború | 48 A kerekfejűek vezetője (Olvasmány) | 52 13. A Napkirály udvara | 53 14 Divat az ókortól a Napkirály századáig | 57 15. Az ész kora: út a felvilágosodáshoz | 60 16. A gyarmatokból született nemzet – Az Amerikai Egyesült Államok | 64 17. Felfedezők és feltalálók | 69 A világ és Európa a kora újkorban (Összefoglalás) | 71 III. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN 18. A három részre szakadt ország | 74 19. Hősök a bástyákon | 77 Ágyúk, mozsarak és tarackok a végvári harcokban (Olvasmány) | 81 20. Hitviták Magyarországon | 82 21. Fejedelemség a hegyek között | 85 22. Harc a kétfejű sassal | 88 Zrínyi Ilona, Munkács hősnője (Olvasmány) | 91 23. A török kiűzése Magyarországról | 92 24. „Buzgóság a haza szabadsága iránt” – A Rákóczi-szabadságharc | 94 25. Magyarország a Habsburg Birodalomban | 97 26. Boldoggá tenni Magyarországot | 100 Magyarország a kora újkorban (Összefoglalás) | 103 4

IV. A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA EURÓPÁBAN 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

A francia forradalom első szakasza | 106 Alkotmányos királyság és terror Franciaországban | 109 Napóleon hatalomra jutása | 112 Napóleon tündöklése és bukása | 115 Történelemformáló eszmék | 118 Forradalom az iparban és a mezőgazdaságban | 120 Változások a társadalomban | 123 Betegségek, járványok, egészségügy | 126 A Szent Szövetség kora | 128 Hogyan éltek az angol munkások? (Olvasmány) | 130

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában (Összefoglalás) | 131

V. A POLGÁROSODÁS KORA MAGYARORSZÁGON 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Magyarország a napóleoni háborúk korában | 134 A reformkor hajnalán | 136 Széchenyi István országépítő tevékenysége (Olvasmány) | 138 Az első reformországgyűlés | 140 Az árvízi hajós (Olvasmány) | 143 Deák Ferenc politikai pályája (Olvasmány) | 144 Kossuth Lajos politikai tevékenysége a reformkorban | 145 Magyarország fejlődése az 1840-es években | 147 A forradalom kezdete | 150 Az áprilisi törvények | 153 Támadás az alkotmányos Magyarország ellen | 155 A dicsőséges tavaszi hadjárat | 158 Buda ostroma (Olvasmány) | 160 A szabadságharc veresége | 161 A hős aradi tizenhárom (Olvasmány) | 164 Bem József (Olvasmány) | 166

A polgárosodás kora Magyarországon (Összefoglalás) | 167 Időrendi táblázat | 168

5

I. fejezet A középkori Magyar Királyság virágkora és hanyatlása

6

1301 ÉS 1526 KÖZÖTT fejlődésnek indultak a magyar városok, virágzott a kultúra. A korszak első felében Magyarország Európa legjelentősebb államai közé tartozott. Uralkodóink közül Nagy Lajos lengyel király is lett, és hadjáratot vezetett Nápoly ellen, Luxemburgi Zsigmond pedig a cseh trónig és a német-római császári címig jutott. A korszak második fele a törökkel való harcok jegyében telt. Hunyadi János, a törökverő hadvezér számos csatában megfutamította a pogányokat. Mátyás király reneszánsz udvarát messze földön csodálták. Az erőskezű uralkodó halála után azonban a középkori magyar királyság egyre kevésbé tudott ellenállni a terjeszkedő Török Birodalomnak. Ebből a fejezetből megtudhatod…    

miért indított Nagy Lajos hadjáratot Nápolyba. mi jellemezte a középkori nemesség és jobbágyság életét. hogyan verte vissza Hunyadi János a törököket Nándorfehérvárnál. milyen uralkodó volt Mátyás király.

7

1.

Az aranyforint atyja

1301-ben férfiágon kihalt az Árpád-ház. Az országban három trónkövetelő is harcolt a magyar koronáért. Mindhárman Árpád-házi királyok leányági leszármazottai voltak. Ebben a leckében arról fogunk tanulni, hogyan lett a magyarok királya I. Károly, és milyen intézkedéseket hozott uralkodása alatt. K I S - L E N G Y E LO R S Z Á G I FE JEDELEMSÉG

A

s

Déva

va

Ad

r i a Zára i-t en ge r

va

B AB O N I C S I S T VÁN

A

Maro

Drá

Szá

RD

K ÁN L ÁS Z LÓ

KŐ S Z E G I J ÁN O S

Kapronca

O

MI K LÓ S

F R A N G E PÁN DUIM

S

Tisz a

M RÓ T-

ME

LIC

I F BeszterceEJ Rozgony bánya ED Kassa O ÁKO S 1312 R Trencsén EL I B Körmöcbánya AB A AMÁD É EM I C S ÁK MÁT É Gönc I S T VÁN SÉ Selmecbánya G PÓK Visegrád R ÁTÓTO K MI K LÓ S A BORSA RA Duna Buda N KO PAS Z Y Sárvár Adorján KŐ S Z E G I DA

NÉ

HA

M LO

H

ƒƒ Sorolj fel Árpád-házi magyar királyokat és királynékat! ƒƒ Melyik királyunk építtette újjá az országot a tatárjárás után? ƒƒ Melyek a magyar koronázási jelvények? ƒƒ Kik álltak a vármegyék élén?

Újlak C S ÁK U G R I N

A H AV

Duna

S U B I C S PÁL B SZER

FEJ

ED

E

M LE

SÉ

SAL

FÖ

LD

G

Kiskirályok székhelye Fontos ütközet a kiskirályokkal

A kiskirályok országrészei  Melyik kiskirálynak volt a legnagyobb területe? Miért volt fenyegető a királyi hatalomra nézve a tartományurak megerősödése?

Uralkodók harca a trónért

Károly Róbert édesapjának címere az Anjouk híres jelképével  Melyik virág jelenik meg a címeren?

III. András halála után hárman szálltak harcba a magyar trónért. A Magyarországra érkező Anjou (anzsu) Károlyt már 1301-ben uralkodóvá emelték, de csak 1308-ban lett I. Károly néven Magyarország törvényes királya. Addigra sikerült legyőznie két ellenfelét a trónért folytatott harcban. Károlyt háromszor koronázták meg, de csak a harmadik szertartást végezték a Szent Koronával. Uralkodását azonban megnehezítette, hogy a kiskirályok uralkodtak egész országrészeken. A kiskirályok hatalmas birtokaiknak és váraiknak köszönhetően függetlenedtek a királyi hatalomtól. Saját hadsereget tartottak fenn, uralkodóként ítélkeztek. Az ország leghatalmasabb kiskirálya Csák Máté volt, aki saját pénzt is veretett. 1312-ben a felvidéki Aba nemzetség Kassa város kirablására indult, azonban Rozgony mellett szembe találták magukat a király seregeivel. A Csák Máté által is támogatott lázadók erőfölényben érezték magukat az uralkodóval szemben, ezért megpróbálták egyetlen rohammal elsöpörni a király csapatait. A küzdelem során az Abáknak végül sikerült megszerezniük a királyi lobogót, de az uralkodó seregének harci kedvét ez nem törte meg, továbbra is kitartottak a túlerővel szemben.

8

A csatát végül a kassai és szepesi polgárok bátor rohama döntötte el, amellyel oldalba támadták az Abák seregét. A polgárok támadása során életét vesztette az Aba család két tagja, csapataik zöme pedig elmenekült a csatatérről. ƒƒ Kik között zajlott a csata? ƒƒ Mi döntötte el a küzdelmet?

A rozgonyi csata tekintélyt szerzett a királynak, aki ezt követően fokozatosan uralma alá hajtotta a lázadók családi birtokait. Az uralkodó a kiskirályoktól visszahódított várakat és földbirtokokat a leghűségesebb híveinek adományozta. Az ország legfontosabb tisztségeit is I. Károlyhoz hű emberek kapták meg. Már-már elültek a testvérháborúk, amikor egy ősz főnemes, Zách Felicián* kivont karddal rontott a királyi családra. A karjával védekező királynénak négy ujját kardja lemetszette, s a királyi gyermekeket pedig megölte volna, ha a csapásokat a nevelők saját fejükkel föl nem fogják. A támadót végül az őrálló vitézek lekaszabolták. Zách Felicián korábban Csák Máté hívei közé tartozott, de tettének oka, egy olasz krónikás elbeszélése szerint nem ez volt. A királyné öccse, Kázmér herceg – a későbbi Nagy Kázmér lengyel király – ekkoriban a visegrádi udvarban tartózkodott. Olthatatlan vágy támadt benne a királyné legszebb udvarhölgye, Felicián lánya, Klára iránt, és az udvari pletyka szerint a lányt el is csábította. Felicián őrjöngését ez váltotta ki. A korabeli kegyetlen törvények szerint megtorlásul Zách Felicián csaknem teljes nemzetségét kiirtották vagy megcsonkították. ƒƒ Miért támadt Zách Felicián a királyi családra? ƒƒ Milyen sérüléseket okozott a merénylő? ƒƒ Hogyan menekültek meg a király gyermekei?

I. Károly intézkedései A sokévi háborúskodás kimerítette a királyi kincstárat, ezért I. Károly szerette volna megnövelni a bevételeit. Az ország északi részén Európa legnagyobb aranybányái és hatalmas ezüstbányák voltak. Körmöcbánya, Selmecbánya és Besztercebánya városai a nemesfém-kitermelés központjai lettek. Az uralkodó elrendelte, hogy a kibányászott aranyat és ezüstöt a bánya birtokosainak vert érmékre kell váltaniuk a kincstárnál. A pénzverés joga egyedül az uralkodót illette meg, aki ezáltal hatalmas bevételre tett szert, ráadásul még bányabért is szedett, bevezette ezenkívül a kapuadót* és a harmincadvámot* is. I. Károly az értéktelen, egyre rosszabb minőségű ezüstpénzek helyett firenzei mintára aranypénzt veretett, megszületett a kiváló minőségű aranyforint. Az uralkodó az ezüstpénzek minőségén is javított.

A rozgonyi csata ábrázolása a Képes krónikában  Kik vettek részt a rozgonyi csatában? Zách Felicián: eredetileg Záhnak írták a család nevét, de ha a Zách formát választjuk, ami az irodalmi művekben használatos, akkor azt Zácsnak kell ejteni. kapuadó: azok a jobbágyok fizették, akiknek az utcára nyíló kapuján egy szénával megrakott szekér átfért harmincadvám: az ország határán átvitt áru vámja

9

➊ A visegrádi királytalálkozó Thuróczy János krónikájában „Az Úr ezerháromszázharmincötödik évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a lengyelek királya Magyarországra, Visegrád várába jött Károly királyhoz, hogy ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt. A cseh király ebédjére Magyarország királyának bőkezűségéből mindennap kétezer-ötszáz kenyeret adtak és királyi étekből is bőségesen; a lovaknak pedig egy-egy napra huszonöt mérő abrakot. A lengyel király ebédjére pedig ezerötszáz kenyeret és élelmiszert bőségesen; borból száznyolcvan hordót mértek ki. Magyarország királya különböző drága ékszerekkel is megajándékozta a csehek királyát, úgymint ötven ezüstkorsóval, két tegezzel, két övvel, egy csodálatos sakktáblával, két felbecsülhetetlen értékű nyereggel, egy szíjas tőrrel, amely kétszáz ezüstmárkát ért, meg egy csodálatos munkával kidolgozott gyöngykagylóval. Mivel Lengyelország királya adófizetője volt a csehek királyának, s mivel Károly, Magyarország királya feleségül bírta a lengyel király nővérét: Magyarország királya, Károly, ötszáz márka legfinomabb aranyat adott neki, hogy megváltsa őt a cseh királynak fizetendő adózástól.”

Az aranyforint  Az érmén az Anjou-liliom és Keresztelő Szent János képe látható. Melyek a hasonlóságok e régi és egy mai pénz között?

Károly Róbert uralkodásának vége felé meghívta székhelyére a lengyel és a cseh királyt. A visegrádi királytalálkozón a három uralkodó szövetséget kötött egymással.➊ A lengyel király azt is megígérte, hogy ha nem születik fia, akkor I. Károly vagy fiai fogják örökölni a lengyel trónt. Megállapodtak egy Bécs városát elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásáról is, mert Bécs árumegállító joga* sértette a magyar és a cseh kereskedők érdekeit. ƒƒ Képzeld el, hogy középkori krónikás vagy! Írj fogalmazást a visegrádi királytalálkozóról!

Keresd meg a térképen, melyik folyó partján fekszik Visegrád!

ƒƒ Mikor rendezték meg a visegrádi királytalálkozót? ƒƒ Hogy hívták a találkozón részt vevő cseh uralkodót? ƒƒ A szerző hogyan érzékelteti a magyar király gazdagságát? ƒƒ Játsszátok el, ahogy Károly Róbert ünnepélyesen fogadja a lengyel királyt és kíséretét! Beszéljétek meg, milyen szereplőkre lesz szükség! árumegállító jog: egyes városok azon kiváltsága, hogy a területükön áthaladó kereskedőket megállíthassák és árujuk eladására kényszeríthessék őket

10

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Kikkel kellett megküzdenie I. Károly királynak a magyar trónért? Ki volt a legnagyobb ellenfele? ƒƒ Milyen eszközökkel növelte a király a kincstár bevételeit? ƒƒ Milyen új pénzt veretett? Honnan származik ez az új fizetőeszköz? ƒƒ Hol szervezett királytalálkozót I. Károly?

2.

A lovagkirály ng

er

I. Károlyt halála után fia, Lajos követte a trónon. A negyven éven keresztül uralkodó király idejében virágkorát élte Magyarországon a lovagi kultúra. Lajos számos sikeres háborút vívott, fontos törvényeket hozott, ezért az utókortól megkapta a „nagy” melléknevet. e Balti-t Elba

N É M E T- R Ó MA I

Krakkó

A

LY

Dun

SÁ

L

E

AG

EI

Zára KÖ

Róma

Nápoly

ZT

-te

R KIRÁ

BOS ZN I

.

ng

NÁPOLYI

A

iai

r ÁLLAM

YA

G

ED

EL

Dn

EM

yes

za

Tis

EJ

Á LY S

S

zter

MO LD V

G

Pécs

Zengg C

Ad

PÁPAI

N

Buda

YF

A

V

E

M

G

ƒƒ Melyek voltak a lovagi erények? ƒƒ Melyik magyar királyt szoktuk még lovagkirálynak nevezni? Miért?

ÉG

a

BIRODALOM

Magyar befolyás alatt álló terület Nagy Lajos nápolyi hadjáratai: 1347–48 1350

N

Odera

Nagy Lajos királyságai

LIT VÁ N

NÉMET LO VAG R E N D Vis zt u la LEN GY EL KI RÁ

er

Nándorfehérvár

LFÖLD Duna ASA V HA . BIR R Á BOLG

SZERB OSZMÁN BIRODALOM FEJEDELEMSÉG (TÖRÖK BIR.) Konstantinápoly (Bizánc)

KIRÁLYSÁG

Nagy Lajos király birodalma  Olvasd le a térképről, melyik ország uralkodója volt Lajos király a magyar mellett! Mi volt a Lengyel Királyság fővárosa? A magyar király alá tartozó területek melyik tengerrel határosak?

Ég ei

-t

en

ge

Lajos király hadjáratai

r

Lajos apja halála után, 1342-ben került a trónra. A király testvére, András herceg a nápolyi király unokáját vette feleségül azzal a céllal, hogy a család magának biztosítsa a nápolyi trónt is. Ez a remény azonban nem teljesült, mert András gyilkosság áldozata lett. ➊ Lajos király két hadjáratot is vezetett Nápoly ellen. Fényes sikereket ért el, de amikor hazatért, ezután hódításai rendre elvesztek. E harcok híres vitéze volt Toldi Miklós. Nagy Lajos király háborúban ugyanúgy szolgált, mint a közkatonák. Ha serege várat ostromolt, fegyverrel a kezében az elsők között kúszott föl a létrán. Nemegyszer meg is sebesült. Ez történt Aversa ostrománál is. Aversa volt az a szomorú hely, ahol Nagy Lajos öccsét, Andrást meggyilkolták. Szerencsétlen öccsére gondolva itt is harcba keveredett a király, a várnak azon a pontján, ahol András testét lehajították. A nyílzáporban egy horgas nyíl mélyen a lábába fúródott. Az ilyen természetű sebesüléseket akkoriban ritkán élték túl. Végül a nyílvesszőt, a húst tépve, marcangolva csak a tizenkettedik rántásra tudta Laczkfi, a magyar vezér kirántani, miközben a király tűrte a kínokat.

➊ András herceg meggyilkolása Az András herceg elleni merényletre egy egész napos vadászat után került sor 1345 szeptemberében. A fárasztó nap után András és felesége, Johanna nápolyi királynő nyugovóra tértek. Az összeesküvők nem sokkal később egy terembe csalták a fiatal herceget, és rátámadtak. András ekkor még el tudott menekülni, de kézre kerítették, és meggyilkolták. András magyar dajkája felébredt a dulakodásra, de már nem tudott segíteni. A merénylet után három nappal Johanna levelet írt Nagy Lajosnak, amiben az ártatlanságát igyekezett bizonyítani, de a magyar királyt nem sikerült meggyőznie. A magyar uralkodó a bosszúhadjárat mellett döntött. ƒƒ Milyen rokoni kapcsolat volt András herceg és Lajos király között? ƒƒ Mondj példát a történelemből híres király- vagy császárgyilkosságokra! 11

Nagy Lajos győzelme a török felett

Nápoly vára, a Castel Nuovo Ezt követően a királyt lóra ültették, és Laczkfi körülvezette az ostromlott város falai alatt, ezt kiáltozva: – Íme, Magyarország királya! A magyar sereg ujjongásban tört ki, az ellenség pedig óbégatott. A város kapitánya hamarosan át is adta a várost a magyarok kezébe. ƒƒ A magyar király mely erényeit emeli ki ez a történet?

A magyar király végül kénytelen volt lemondani a nápolyi trónról. ƒƒ Melyik híres magyar költő írta a Toldi című elbeszélő költeményt?

Nagy Lajos törvényei ƒƒ Sorolj fel magyar királyokat, akik törvénykönyveikről híresek! pestis: másképpen fekete halál vagy dögvész. Fertőző betegség, amely a 14. században járványszerűen pusztított Európában.

➋ Éhínség és pestisjárvány leírása Küküllei János krónikájában Nagy Lajos „uralkodása idején egyes helyeken, sőt, egész Magyarországon és más szomszédos országokban is pestisjárvány volt. Nagy méreteket öltött az éhínség is különböző időkben, mivel a sáskák és az egerek a búzakalászokat és a többi vetést is lerágták. Több ízben nagy földrengés is volt egyes helyeken.” ƒƒ Foglald össze, milyen csapások érték Lajos király uralkodása idején az országot! 12

Az új törvények bevezetésére a nagy pestisjárvány* és az éhínség után került sor. ➋ A jobbágyok a jobb feltételek reményében a kisbirtokosok földjeiről elvándoroltak a nagybirtokosokhoz, akik kevesebb adót követeltek tőlük. Lajos kötelezővé tette a kilenced fizetését a jobbágyok számára, ezzel egyenlővé tette az adóterheket, és megszüntette az elvándorlás okát. A kilenced a termény kilencedik tizedét jelentette, amit a paraszt földesurának fizetett a használatra kapott földterületért cserébe. A király megerősítette a nemesek jobbágyaik feletti bíráskodási jogát, az úriszék intézményét. A pallosjoggal is rendelkező nemesek akár kínvallatásnak is alávethették a parasztokat, sőt ki is végezhették őket. Lajos király elrendelte az ősiség törvényét. Az ősiség törvénye kimondta, hogy a nemesek nem bocsáthatták áruba földbirtokaikat, és nem is végrendelkezhettek róluk szabadon. A földnek apáról fiúra kellett szállnia, fiúörökös hiányában pedig a nemzetség oldalága örökölt. Ha kihalt az egész nemzetség,

akkor a föld visszaszállt a királyra. Lajos király törvénybe iktatta azt a rendelkezést is, amely alapján a nemeseket egy és ugyanazon szabadság illette meg. A nagybirtokos és a kisbirtokos nemes jogilag egyenlővé vált. ƒƒ Melyek voltak Nagy Lajos király legfontosabb törvényei? ƒƒ A nemesség mely csoportjának kedveztek inkább a törvények?

Nagy Lajos uralkodásának mérlege Nagy Lajos erős országot hozott létre. Az uralkodó nemcsak sikeres háborúival és hódításaival, hanem törvényalkotásával is kiérdemelte a „Nagy” előnevet. A lovagkirály jó kapcsolatokat ápolt a lengyelekkel. Amikor a lengyel király fiú utód nélkül halt meg, Nagy Lajos követte őt a trónon. Magyarországnak és Lengyelországnak is ő lett az uralkodója. Ő volt az első magyar király, aki megütközött a törökkel. Törvényeivel hosszú időre biztosította a jogrendet. Uralkodása alatt virágzásnak indult a tudomány és a kultúra. Pécsett megalapította az ország első egyetemét, az ő udvarában írta meg a Képes krónikát Kálti Márk. ƒƒ Nézz utána, mit jelent a perszonálunió kifejezés! Segít a honlap: http://meszotar.hu

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A történelmi szereplők megítélése korszakról korszakra változik. Az ötszáz vagy kétszáz évvel ezelőtt élt emberek mást tartottak érdekesnek vagy fontosnak, mint a ma élők.

Nagy Lajos értékelése Régen Nagy Lajost a hódító hadjárataiért övezte tisztelet, ma inkább az ország fejlődését segítő törvényei miatt tartjuk jelentős uralkodónak.

Alkossatok csoportokat! ƒƒ Gyűjtsétek össze, kik voltak azok a magyar királyok, akiket ma is tisztelet övez! ƒƒ Írjatok róluk egy-két fontos állítást, amiből a többiek kitalálhatják, hogy kire gondoltatok! ƒƒ A játék végén gyűjtsétek össze, kik voltak azok a királyok, akiket mindegyik csoport kiválasztott!

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mennyire voltak sikeresek Nagy Lajos hadjáratai? ƒƒ Mely országok felett uralkodott Nagy Lajos? ƒƒ Mi volt Nagy Lajos törvényeinek a jelentősége? ƒƒ Foglald össze, miért érdemelte ki Lajos király a „Nagy” előnevet!

Nagy Lajos a trónon  A Képes krónika első lapja (részlet), amelyet Nagy Lajos uralkodásának idején írtak. Hogyan nevezzük a kódexek díszes kezdőbetűjét? 13

3.

Magyar király, német-római császár

ng

er

Nagy Lajos király halála után leánya, Mária lett a magyar királynő. A korona később férjére, Luxemburgi Zsigmondra szállt. Zsigmond király fél évszázados uralma alatt eljutott a német-római császári címig.

G Á SZ

i-ten

NÉMET

ger

LO VAG R E N D Vis zt la u Odera LEN GY EL SZ KI IL ÉZ RÁ IA Krakkó

Elba

WA

ÍR

LE

O

S

R

ANGOL

K I R Á LY S Á G London Ra

NÉMET-RÓMAI

Párizs

C

E

Szaj na

a

Buda

-Ó

FRANCIA

N

TI

M

LA

Velence

YA R K

AT

ÁLLAM Róma

NÁ

iai

r

Barcelona

Nápoly

ng

PO IR.

KIRÁLYSÁG

-te

IK LY

NAVARRAI KIR. ARAGÓNIAI KIRÁLYSÁG KASZTÍLIAI

er

EJ

ED

EL

EM

G

Dn

za

Tis

Y IRÁL

Nándorfehérvár PÁPAI

Ad

Európa Zsigmond király korában

AG

YF

SZ E R B F E J ED E

EM

G S ÁE R

DÉ

LY

SÉ

MO LD V

yes

zter

A

K I R Á LY S Á G

SÁ

Bécs

Dun

BIRODALOM

LY

LFÖLD VASA Duna HA Nikápoly (1396) BO LG Á R BIR.

L

Nézd meg egy atlaszban, mely mai országokat birtokolta Luxemburgi Zsigmond német-római császárként és magyar királyként!

CSEHORSZ.

AG

G

Á

jn a

N

e

N

ƒƒ Fogalmazd meg, mi a különbség a királynő és a királyné között! ƒƒ Melyik magyar királynak kellett megküzdenie a kiskirályokkal?

Balti-t zak

LIT VÁ N

És

SÉ

G

Drinápoly OSZMÁN BIR. Konstantinápoly (Bizánc) (TÖRÖK BIR.)

Zsigmond útja a hatalomig Nagy Lajos királynak nem született fia. Lánya, Mária néhány év uralkodás után meghalt, így férjét, Luxemburgi Zsigmondot koronázták királlyá. A földbirtokosok igyekeztek az ellenőrzésük alatt tartani az új királyt. Nem tűrték, hogy az uralkodó ellenszegüljön az akaratuknak, ezért elfogták, és Zsigmond kénytelen volt néhány hónapot fogságban tölteni. Luxemburgi Zsigmondot előbb német királlyá, majd cseh királlyá, utóbb német-római császárrá is megválasztották. A leghatalmasabb európai uralkodó lett, de mindvégig Buda maradt a székhelye, és Váradra, Szent László mellé temetkezett.

Luxemburgi Zsigmond  Zsigmond ötven éven át uralkodott magyar királyként. Szent István mennyi időn keresztül uralkodott?

ƒƒ Zsigmond előtt melyik királyunk korában mertek még szembeszállni a nagy hatalmú földbirtokosok az uralkodóval? 14

Zsigmond királynak sokat kellett hadakoznia a nemesi pártokkal, hogy megszilárdítsa a hatalmát. Egyik főemberének sikerült csellel foglyul ejtenie harmincegy pártütő nemes urat, akiket fegyverek között vittek Budára. Zsigmond a trónján ült, alattvalóitól övezve, amikor a nemesek megjelentek előtte. Ezek összebeszéltek, hogy egyikük sem nyitja üdvözlő szóra száját, fejet, térdet sem hajtanak, semmiképpen nem hódolnak. A sértés akkora haragra gyújtotta az egyébként engedékeny királyt, hogy hirtelen dühében a budai Szent György téren valamennyit lefejeztette. Amikor vezetőjük, Hédervári Kont feje is a porba hullott, annak Csóka nevű fegyvernöke nem tudta visszatartani a könnyeit, és hangos jaj­ kiáltásokban tört ki. Láttára a király így szólt: – Hagyd abba, fiam, a sírást, szárítsd föl a könnyeidet! Magam leszek a gazdád, és többet kaphatsz tőlem, mint amennyit régi urad valaha adhatott. – A fegyvernök azonban így válaszolt: – Cseh disznó, én néked nem szolgálok! – Így aztán Csóka osztozott a többiek sorsában.

Törökveszély az ország déli határainál A király uralkodásának kezdetén hadjáratot vezetett az Euró­pában is terjeszkedő törökök ellen. A muszlim vallású Török Birodalom ekkor már Magyarországgal határos állam volt, mivel katonái legyőzték és elfoglalták a déli szerb fejedelemségeket. A Török Birodalom élén a szultán állt. Minden föld az ő birtokában volt. A hűbéres lovas katonákat szpáhiknak, a keresztény gyerekekből nevelt gyalogos zsoldosokat pedig janicsároknak nevezzük. Az ágyú és a puskapor ekkoriban jelent meg a hadviselésben. A janicsárok igazi ereje a létszámukban és az általuk használt tűzfegyverekben rejlett. Luxemburgi Zsigmond serege Nikápolynál ütközött meg a törökökkel. Zsigmond seregéhez több ezer francia, német és angol lovag csatlakozott. A magyar kapitányok azt javasolták, hogy az ütközetet a török harcmodort ismerő magyar csapatok kezdjék. Az elbizakodott francia lovagok azonban, még mielőtt a magyar hadrend felállhatott volna, megrohanták a számbeli túlerőben lévő török hadat. Rohamuk szétszórta a könnyűlovas akindzsiket, áthatoltak a janicsárok sorfalán, és megfutamították az európai szpáhikat. Ekkor szembe találták magukat az ázsiai szpáhik masszív tömegével, és a török harcmodornak megfelelően az európai szpáhik is újrarendeződtek. A francia lovagokat bekerítették. A franciák lóról leszállva négyszöget formáltak, és úgy védekeztek, de a hatalmas lovas tömegek elsodorták őket. Amikor a magyar lovasság rohamra indult, velük szembe már a franciák gazdátlan lovai jöttek dübörögve. A magyarok is átgázoltak a janicsárok megtépázott sorain, és harcba bocsátkoztak a franciákat legyőző szpáhikkal, amikor jobbról váratlanul török szövetségben ötezer szerb nehézlovas támadt rájuk. A magyar jobbszárny fölbomlott, majd az egész had vereséget szenvedett. Zsigmond szerencsésen eljutott a hajókig, és egy gálya a fedélzetére vette. A török veszteség is súlyos volt, a dühöngő szultán ezért a foglyok többségét kivégeztette.

Ahogyan a történészek gondolkodnak… Csak azt kezelhetjük tényként, amiről biztos forrásaink vannak.

Zsigmond király unokája? Egyes elméletek és korabeli feltételezések szerint az igazságos Mátyás király nem más volt, mint Zsigmond király unokája. A szóbeszéd úgy tartotta, hogy Mátyás apja, a törökverő Hunyadi János valójában Zsigmond törvénytelen gyermekeként jött világra. Az elképzelést nem lehet bizonyítani, így a történészek nem kezelik tényként.

ƒƒ Miért nem fogadhatjuk el kritika nélkül a mondákat?

Keresd meg a térképen Nikápolyt! Melyik folyó partján fekszik?

ƒƒ Milyen okok miatt szenvedett vereséget Zsigmond király serege?

Az uralkodó tanult a kudarcaiból. A nagy hatalmú földbirtokosok ellen úgy védekezett, hogy a saját hűséges embereit nevezte ki a legfontosabb tisztségekbe. Lovagrendet is alapított számukra. Támogatta és kiváltságokban részesítette a városokat. Elrendelte, hogy városfal építésével védjék magukat. Peres ügyeikkel közvetlenül a királyt képviselő bírósághoz fordulhattak. A kereskedőknek az uralkodó kötelezővé tette a budai mértékegységek használatát. Zsigmond uralkodása idején a középkori Buda fénykorát élte. A törökkel szemben úgy védekezett, hogy kötelezte a magyar földbirtokosokat katonák kiállítására. Minél több jobbágya volt egy nemesnek, annál több fegyverest kellett felszerelnie. Zsigmond hozzáfogott a végvárrendszer kiépítéséhez is. A végvárak a török–magyar határon tornyosuló erődök voltak, amelyek a magyar területeket védték az idegen betörésektől.

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Hogyan lett Zsigmond magyar király? ƒƒ Miért volt nehéz Zsigmondnak megszilárdítani a hatalmát? ƒƒ Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie? ƒƒ Kik voltak a szpáhik és a janicsárok? ƒƒ Mit tett Zsigmond király a török támadások elhárítása érdekében? 15

4.

Egy középkori magyar város: Buda

Zsigmond király törvényekkel támogatta a magyar városokat. Uralkodása alatt élte virágkorát Buda. Ebben a leckében arról olvashatsz, hogy milyen volt a város az 1400-as évek elején.

ƒƒ Óbuda már az ókorban is lakott volt. Hogy nevezték a rómaiak? ƒƒ Ki kezdte el építeni a budai várat? Melyik esemény után került sor erre?

Buda városa Zsigmond korában A szabad királyi város címet a középkori Magyarországon csak a legnépesebb és gazdaságilag is jelentős, fallal körülvett településeknek sikerült kiharcolniuk. Hét ilyen város volt Zsigmond király idejében: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Bártfa és Eperjes. Buda volt a mintaváros. A szabad királyi városok lakosai maguk választhatták vezetőiket és bírájukat. Földesúr vagy nagy hatalmú nemes nem szólhatott bele az ügyeikbe. Egyedül a király állt a város felett, akinek egy összegben adóztak. ƒƒ A városok élén polgármesterek állnak. Ki a városod vagy a falud polgármestere?

Budán talált szobortöredék Zsigmond korából

Minél többen laktak a városban, annál kevesebb lett az egy főre jutó adó összege. Budán a magyar lakosok mellett németek és zsidók is éltek. A németek egy idő után túlságosan nagy hatalomra tettek szert a várost vezető testületben. A tizenkét tagú tanácsban Zsigmond idejében mindössze két magyar ember ült.

Buda ábrázolása egy nürnbergi világkrónikában  Milyen épületeket látsz? Mutasd be a középkori Budát a kép alapján! 16

Gótikus ülőfülke márvány faragása a budai várban  Sorold fel a gótikus stílus jellemzőit! A dühös budai magyarok két alkalommal is fellázadtak a német polgárok hatalmával szemben, összecsapásokra és gyilkosságokra is sor került. A helyzetet később rendezték, és az ellentéteket elsimították: a városi tanácsot a megegyezés után hat magyar és hat német polgár alkotta. A várost vezető polgármester egyik évben magyar, a másik évben német lett. A polgármester mellett fontos városi tisztség volt a bíróé és a főkapitányé.

Férfialak, lovagi sisakkal a kezében

A polgárok* túlnyomó többsége kereskedelemmel vagy kézművességgel foglalkozott. A kézművesek szakmák szerint céhekbe tömörültek. A céheknek ostrom esetén a város védelmében is részt kellett venniük. A halászok céhe például azt a helyet védte, ahol később felépült a róluk elnevezett Halászbástya. A városban a kézművesek és a kereskedők mellett éltek ügyvédek, orvosok és hivatalnokok is. ƒƒ Vajon milyen módon tettek szert a budai németek nagy vagyonra és hatalomra? ƒƒ Ismételjünk! Hogy hívjuk a céhmesterek segítőit? Milyen középkorban is létező mesterségeket ismersz?

Vásárok Budán Budán kétféle vásár létezett. A kisebbek a hetivásárok voltak, míg a nagyobbak az országos vásárok. Hetivásárt szerdán és pénteken tartottak. A szerdai nap a német kereskedőké volt, akik a későbbi Mátyás-templomtól délre található piacon árusították portékáikat. Pénteken a magyarok kereskedhettek. Országos vásárt évente két alkalommal tartottak, az egyiket Kis­bol­dog­asszony napján*, a másikat pünkösdkor*. Ilyenkor nemcsak a helyi kereskedők, hanem messzi földről idesereglett árusok is árusították a portékáikat. A vásári sokadalomban színészekkel, bohócokkal, artistákkal és mu-

Középkori vásár  Milyen árusokat látsz a képen? Keresd meg a tolvajt! Mit próbál épp ellopni? polgár: egy város teljes jogú lakója. Ők választották a város vezető tisztségviselőit, céhtagok is csak polgárok lehettek Kisboldogasszony napja: Mária napja, szep­tember 8. pünkösd: a Szentlélek eljövetelének ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik nap

17

Piac a 16. században  Mivel szállították portékáikat a kereskedők? A vevők miben vitték haza a megvásárolt árukat?

ALKOSSATOK CSOPORTOKAT! ƒƒ Játsszátok el a budai vásárt! Igyekezzetek minél több dolgot beleszőni a jelenetbe abból, amit a tankönyvből megtudtatok! ƒƒ Adjátok elő egymásnak a kitalált jeleneteiteket!

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Milyen népek éltek a középkori Budán? ƒƒ Milyen előnyökkel járt egy város számára a vásártartás joga? ƒƒ Milyen napokon tartották a budai vásárokat? ƒƒ Milyen termékeket lehetett vásárolni a budai piacon?

18

zsikusokkal egyaránt lehetett találkozni. Megjelentek a tolvajok és a zsebmetszők is. A rendelet szerint a hat német kofa és a három magyar kofa a patikusok előtt árusíthatott almát, körtét, cseresznyét, szamócát, zöldborsót, dinnyét, tököt, kökényt és őszibarackot. Ugyanígy szabályozták a sajtos kofák, tyúkos kofák és a növényes kofák árusítását is. ƒƒ Hányan voltak összesen a gyümölcsös kofák?

A húsokról a mészárosok céhe gondoskodott. Övék volt az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb céh Budán. Naponta vágtak állatokat a Duna partján fekvő vágóhidakon. Szeletelt halakat és füstölt húst is árultak a piacokon. Aki poshadt, romlott árut akart eladni, attól a város elvette az árusítási jogot. Tejtermékekkel kereskedők és pékek egyaránt feltűntek a vásári forgatagban. Fűszereket és luxuscikkeket is lehetett vásárolni. Aki új ruhára vágyott, a vásárokon posztót, szöveteket és selymet vásárolhatott, de készen is lehetett kapni bocskort, csizmát, nadrágot, ködmönt vagy subát is. Fegyvereket, páncélokat és lószerszámokat ugyancsak árusítottak. A külföldről érkező kereskedők a pénzváltóktól tudtak magyar pénzt szerezni. ƒƒ Képzeld el, hogy budai polgár vagy a középkorban! Írj beszá­ molót egy budai vásárról! A látnivalókról és a mutatványosokról se feledkezz meg! ƒƒ Milyen mesterségekhez értő kézművesek éltek a középkori Budán? ƒƒ Miért volt szükség pénzváltókra?

5.

Hunyadi János, a törökverő

Zsigmond király halála után felfordulás lett úrrá az országban, a legnagyobb gondot mégis a török veszély jelentette. Az ország legfontosabb embere ezekben az időkben a kitűnő hadvezér, Hunyadi János volt. Ebben a leckében az ő tetteiről fogunk olvasni.

Tisza

na Du

ÁG YS L IRÁ R K MAGYA Nándorfehérvár LD 1456 FÖ L Száva H AVASA Szendrő Vidin Duna Nikápoly Maros

ten

ger

Olt

ho

va a d j Morsaszú h

Niš

vesztes csata ostrom

4

Várna 1444

Szófia

e-

Hunyadi és I. Ulá s zló 1 444

et

43– 4

ek

á r at 14

F

OSZMÁN BIRODALOM Drinápoly ( TÖRÖK BIRODALOM)

ƒƒ Ki volt az első magyar király, aki háborúzott a törökkel? ƒƒ Hogyan zajlott le a nikápolyi csata? ƒƒ Kik voltak a szpáhik és a janicsárok? ƒƒ Melyik birodalom fővárosa volt Konstantinápoly?

Bizánc 1453 (Isztambul 1453-tól)

Sorold fel a történelmi atlasz segítségével, melyek voltak a legjelentősebb déli végvárak!

Hunyadi János főbb törökellenes hadjáratai  Milyen stratégiát választott Hunyadi az oszmán-törökök megállítására? Gyűjtsük ki az atlasz segítségével, mely mai országok kerültek az Oszmán Birodalom fennhatósága alá az időszakban!

Hunyadi útja a kormányzóságig Hunyadi János családja Havasalföldről származott. Maga Hunyadi a királyi udvarban nevelkedett, és itt tanulta ki a kardforgatás mesterségét is. Hunyadi Jánost fiatalkorában a szerb fejedelem, Lazarevics István fogadta a szolgálatába. Ő pedig kiváló bátorságot és buzgalmat tanúsított. Történt egyszer, hogy a szerb fejedelem vadászni ment, és hirtelen egy hatalmas termetű farkas tűnt föl előtte. A fejedelem szólította Jankot (így hívták a rácok a fiatal Jánost), és megparancsolta, hogy támadjon a fenevadra. Hunyadi teljes erővel a farkasra rohant. A vad egy folyóba ugrott, Jank vitéz pedig lovával utána. Átúsztatta a folyót, s üldözte tovább a farkast. Végül utolérte, megölte, a bőrét lenyúzta. Visszatért a fejedelemhez, és ezt mondta: – Uram, megtörtént, amit parancsoltál, megöltem a farkast, itt a bőre. Elámult a szerb fejedelem, és így szólt a kíséretéhez: – Meglátjátok, ez az ifjú egyszer még híres-nevezetes nagy úr lesz!

Hunyadi szolgálataiért cserébe hatalmas földbirtokokat kapott a királytól, és elnyerte az erdélyi vajda címet is. Hunyadi földbirtokai a török területek szomszédságában feküdtek, így különösen örült, amikor a déli végvárakat is rábízta a király.

Vajdahunyad vára, Hunyadi János területeinek egyik központja  Keresd meg a történelmi atlaszodban, ma melyik ország területéhez tartozik!

Hunyadi János  Mutasd be a hadvezér fegyverzetét a kép alapján! 19

A várnai csata  Milyen fegyvereket látsz a törökök kezében?

➊ Hunyadi János kormányzóvá választása „A megválasztandó kormányzót akkora hatalom fogja megilletni, amekkora a királyi felséget illetné, kivévén azt, hogy birtokokat az alább megírt mértéken túl örökösen nem adományozhat, és hogy az országlakosok tudta s tanácsa meg kívánsága nélkül hűtlenség vétkével senkit sem levelesíthet, sem pedig a jelen országgyűlésen hozandó határozat megszegése miatt hűtlenség vétkébe eső hűtleneknek és bármely más hűtleneknek, ugyancsak a főpapok, bárók és országlakosok kívánsága nélkül meg nem kegyelmezhet; de érsekségeket és nagyobb apátságokat sem adományozhat az ő tanácsosainak tudta, akarata és beleegyezése meg helyeslése nélkül.” ƒƒ Mondd el a saját szavaiddal, hogy milyen területeken volt kevesebb joga egy kormányzónak, mint egy királynak! ƒƒ Hadba hívhatja-e a kormányzó a nemeseket az országra támadó törökökkel szemben?

20

A török többször betört Erdélybe, és rabolva, fosztogatva végigdúlta a falvakat. Hunyadi János azonban legyőzte és kiűzte földjeiről az ellenséges sereget. ƒƒ Mi volt a legfőbb ellentét a törökök és a magyarok között? A hosszú hadjáratnak nevezett katonai vállalkozás során a magyar csapatok mélyen behatoltak a török területek belsejébe, és több fényes győzelmet is arattak. A következő évben egy újabb hadjárat indult. Várnánál, a mai Bulgária területén csapott össze a magyar és a török sereg. A csata döntő pillanatában a fiatal magyar király, I. Ulászló hatalmas meggondolatlanságot követett el. Nekirontott a törökök hadrendjének, a lova azonban megbotlott, és a király a földre esett. I. Ulászló fejét a janicsárok levágták és lándzsára tűzték. A megzavarodott keresztény sereget pedig szétverte a török. Hunyadi János alig tudott elmenekülni a csatatérről.

I. Ulászló halála után évekig nem sikerült megegyezni az új király személyéről. Ezért az ország nemesei úgy döntöttek, hogy Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává választják. ➊ ƒƒ Hogyan halt meg I. Ulászló király? ƒƒ Gondold át, hogy milyen okok miatt lehetett Hunyadi Magyarország kormányzója!

A nándorfehérvári hős Miután II. Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, a török újabb hadjáratot indított a magyar végvárak ellen. 1456-ban a szultán serege ostrom alá vette Nándorfehérvár várát. ➋ A magyarok hősiesen harcoltak a több mint tízszeres túlerőben lévő hódítók ellen. A harc közben a törökök közül néhányan megkísérelték a tornyok tetejéről letépni a király jelvényét. Az egyik török felkúszott a legmagasabb toronyra, hogy a szultán zászlaját kitűzze a csúcsra, és ezzel bátorságot öntsön a társaiba, a magyar zászlót pedig le akarta tépni, hogy a keresztényeket elcsüggessze. Egy magyar vitéz, amikor ezt meglátta, a török után indult, és mielőtt még a török a magyar zászlót ledobhatta volna, verekedni kezdett vele a torony tetején, és mivel másképpen nem tudta megakadályozni, hogy a török kitűzze a zászlót, megragadta a törököt, és vele együtt a mélybe vetette magát. ƒƒ Miért akarta kitűzni a török vitéz a saját zászlaját? ƒƒ Mi volt a jelentősége a magyar vitéz önfeláldozásának?

Nándorfehérvár ostroma  Képzeld el, hogy várvédő vitéz vagy! Számolj be a csatáról!

➋ Nándorfehérvár ostroma Hunyadi János beszámolójában „Uraságodnak a következő újságot tudom írni, hogy megérkezett a török császár hatalmas erejével és nem kevés ágyúval, hogy megostromolja Nándorfehérvár várát. Hogy milyen sereggel és mennyi ágyúval érkezett, azt ember szeme még nem látta, és ésszel el sem képzelheti. Annyira elpusztította a várat ágyúlövésekkel, hogy a várat nem várnak, hanem mezőnek kell neveznünk, mivel a vár fala földig le lett rombolva. Végül az elmúlt szerdán a várat körben megrohamozták úgy, hogy a vár közepén kétszer csaptunk össze velük, mintha mezőn lennénk. Végül kirontottunk rájuk a váron kívül, és estig harcoltunk velük, és a törökök császárát Isten segítségével kivertük a mondott várból, minden ágyúját és hadieszközét elnyertük, ő pedig maga azokkal, akik megmaradtak, péntek éjjel legyőzve elmenekült.” ƒƒ Miért volt különösen fontos az ágyúk száma egy v árostromnál? ƒƒ Milyen ostromgépeket ismersz még az ágyúk mellett?

II. Mehmed szultán  Hogy hívjuk a fejfedőt a szultán fején? Miért kapta Mehmed a Hódító melléknevet?

21

Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A krónikások beszámolóit olvasva sokszor felmerül a gyanú, hogy vándormotívumról van szó, tehát olyan elemről, ami különböző beszámolókban azonos formában újra és újra megjelenik.

Dugovics Titusz története A várvédő hőstette először Bonfini művében tűnik fel, Nándorfehérvár ostromához kapcsolva. Mátyás király történetírója azonban nem nevezi meg a hőst. Bonfini egy ismeretlen magyar harcos bátor cselekedetének tartja a török zászlót kitűző pogány katona mélybe rántását. A legendás cselekedethez csak az 1800-as évektől kapcsolták hozzá a Dugovics Titusz nevet, anélkül hogy ezt források igazolnák. Ráadásul Jajca 1463. évi ostrománál ugyancsak olvashatunk egy várvédőről, aki magával rántott a mélybe egy török katonát.

ƒƒ Idézd fel, tanulmányaid során milyen történelmi vándormotívumokkal találkoztál! Gondolj az ókorról tanultakra is!

A várvédők sorsát Hunyadi János felmentő serege tudta megfordítani. A magyarok előbb a Dunán hajókkal, majd szárazföldön is legyőzték és elkergették a törököket. A nándorfehérvári diadal a magyar történelem egyik legfényesebb győzelme. A győztes sereg soraiban azonban kitört a pestis, amelynek a törökverő Hunyadi is áldozatul esett. ƒƒ Érvelj amellett, hogy Hunyadi János a magyarság és Európa megmentője volt! ƒƒ Miért lett volna végzetes Nándorfehérvár török kézre kerülése?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Gyűjtsd össze a törökökkel folytatott küzdelem eddig megismert eseményeit! Győzelmek

Vereségek

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Milyen tisztségekkel rendelkezett Hunyadi János élete során? ƒƒ Sorold fel, milyen győzelmeket aratott, és milyen vereségeket szenvedett a Hunyadit is soraiban tudó magyar sereg a töröktől! ƒƒ Miért választották kormányzóvá Hunyadit? ƒƒ Miért volt nagy jelentőségű esemény a nándorfehérvári diadal?

22

6.

Mátyás, az igazságos

Hunyadi János halála után két fia, László és Mátyás léptek az örökébe. László összeütközésbe került V. László királlyal, Zsigmond leányági unokájával, ezért kivégezték, Mátyást pedig bebörtönözték. Időközben meghalt a fiatal uralkodó, V. László is. Az országgyűlés Mátyást választotta meg a magyarok királyának.

ME

T- R

CSE

ÓM

H KIR ÁL

YSÁG

LÉZI

AI

M O R VA O R

LENGYEL KIR ÁL

A

Krakkó

BI

Tisza

RO

DA LO Z

I

TÁ

ÁTO RS

ÁL

R

SA

LAM

Dráva Száva

AG

Nándorfehérvár

É E R D

SÁ

O

L

H AVA S A L F

G

ÓN

IA Nápoly I K

L

Kenyérmező 1479

Z ÁG

AR

Róma

A

M Kolozsvár

VA

Ö

V HOR

PÁ PA

K

S Z L AV Ó

NIA

Buda YSÁG IRÁL R K A GY

ƒƒ Milyen meséket hallottál Mátyás királyról? Mondj néhány címet! ƒƒ Hunyadi János milyen tettekkel alapozta meg a Hunyadi család felemelkedését?

D

M

M

VE LENCEI

G

SZ ÁG

Bécs 1485 Pozsony

Duna

Mátyás által meghódított területek

YSÁ

Y

NÉ

SZI

OSZMÁ N BIR OD

ALO

ÖLD

M

Isztambul

IR .

A Hunyadi Mátyás fennhatósága alá tartozó területek  Milyen irányban indított sikeres hadjáratokat Mátyás? Mennyiben tért el ezzel apja törekvéseitől?

Mátyás király  Melyik magyar papírpénzre került rá Mátyás király arcképe? Ha nem tudod, kérdezd meg szüleidet!

Mátyás király országa Hunyadi Mátyás 1458-ban került a magyar trónra. A legenda szerint a befagyott Duna jegén választották uralkodóvá, valójában az esemény a budai várban történt. A jégen csak átkelt a Mátyást támogató tömeg. ➊ Mátyás hatalma megszilárdítása érdekében új adókat vetett ki. Ezek beszedésére a kincstár felügyelt. Az uralkodó képzett embereket állított a hivatalok élére, akik természetesen az ő hívei voltak. A király a befolyt adókból fizette zsoldosseregét, a fekete sereget. A hadak élén Kinizsi Pál állt, aki a néphagyomány szerint egyszerű molnár­legényből lett az ország legjobb hadvezére. Uralkodása során Mátyás is harcolt a törökkel. Katonái két déli végvárat is visszafoglaltak az ellenségtől. Kinizsi Pál csapatai pedig a kenyérmezei ütközetben megsemmisítettek egy portyázó török sereget. Kinizsi Pált a hagyomány paraszti származásúnak tartja, de nem elképzelhetetlen az sem, hogy kisnemes volt. A monda szerint Mátyás király Vázsonyban találkozott vele először, és mivel megtetszett neki a nagy erejű legény, meghívta a seregébe katonának. Kinizsi mindvégig hűen szolgálta Mátyást, és nagy szerepe volt a törökök visszaszorításában. Hőstetteit az uralkodó birtokadományokkal hálálta meg.

➊ Mátyás királlyá választása Amikor nyilvánosan kihirdették, hogy Mátyást királlyá választották, az egész ország ünnepelt. A falvakban és városokban trombitával, dobbal, síppal, tánccal és énekszóval vigadoztak, s napokon át kiáltozták örvendezve: „Éljen Mátyás király! Éljen a haza atyjának fia! Éljen szabadítónk fia! Éljen Corvinus János ivadéka! Éljen Mátyás, a mi reménységünk! Éljenek Pannonia főemberei, mert őt megválasztották! Éljen Magyarország! Ő szabadít meg minket az idegenek kegyetlen uralmától! Ő győz majd, miként atyja, a törökön! Ő védelmez meg minket a csehek rablásaitól és pusztításaitól! Ő űzi ki a lengyeleket s töri meg a németek gőgjét!” ƒƒ Miért örült ennyire a nép Mátyás királlyá választásának? ƒƒ Ki volt a szövegben említett Corvinus János? ƒƒ Hány év telt el Hunyadi János halála és Mátyás királlyá választása között? 23

Mátyás első felesége révén igényt tartott a cseh koronára is. Éveken keresztül háborúzott a trónért, de csak a Cseh Királyság keleti részeit tudta meghódítani. Uralkodása végén érte el legjelentősebb háborús sikerét, amikor seregével elfoglalta Bécs városát. Bécs ostroma 1485 januárjában vette kezdetét. Mátyás serege a kiéheztetés taktikáját választotta. A város falait a császár legjobb hadvezére védelmezte. Az elhúzódó ostrom alatt a védők néha kitörtek a várból, egy alkalommal pedig felgyújtották a magyarok ostromtornyát is, de a küzdelmet mégis az élelem hiánya döntötte el. Amikor Bécs éhező polgárai már nem bírták tovább a nélkülözést, megnyitották a város kapuit, és Mátyás király fia, Corvin János társaságában bevonult a gazdag városba. A hódítás nyomán Mátyás felvette az ausztriai hercegi címet is.

Kinizsi Pál  Mikor és hogyan halt meg a hős hadvezér? Segít a honlap: http://www.kinizsivar.hu

Mátyás király szülőháza  Melyik városban született Mátyás király? Melyik mai ország területén található ez a település? 24

Egy lap az egyik corvinából  Kik láthatók a corvina képén?

Az uralkodó Bécs meghódítása után úgy vélte, hogy a császári trónra is eséllyel pályázhat. Az osztrák főváros öt esztendeig, Mátyás 1490-ben bekövetkezett haláláig tartozott a Magyar Királysághoz. ƒƒ Milyen taktikát választott Mátyás Bécs ostrománál?

Reneszánsz kultúra Mátyás udvarában Mátyás király udvara a művészetek és a magyar reneszánsz kultúra központja lett. Messze földről híres tudósokat, építészeket, csillagászokat és történetírókat hívott az uralkodó országába. Különösen Itáliából érkeztek mesteremberek és írástudók. Antonio Bonfini, a humanista történetíró szintén itáliai származású volt. Mátyás uralkodása alatt a budai várban és a visegrádi palotában is jelentős építkezés folyt. Budán a király létrehozta híres könyvtárát, amelyben a corvinák is helyet kaptak. A corvinák az uralkodó híres kódexei, amelyekben ókori szerzők írásai és középkori egyházi munkák szerepelnek. A híres gyűjtemény több mint kétezer kódexet tartalmazott. A király egy napon szürkületkor ment a könyvtárba. Amikor belépett a hűvös terembe, egy rongyos sihedert pillantott meg, aki megpróbált kiszökni a másik kijáraton. Rákiáltott Mátyás, mire a fiú a rémülettől szinte kővé dermedt, úgy állt. Egy drága könyv letépett aranyborítású táblája volt a kezében. Így szólt a király a tolvajhoz: – Fiam! Te letépted ennek a könyvnek a tábláját, hogy néhány ezüstért eladjad, pedig a könyv igazi értéke az, ami bele van írva. A díszes kötés csak őrzi ezt az értéket, a tudósok és írók gondolatait. A király nem engedte megbüntetni a fiút. Elég büntetés az neki – mondta –, hogy egész életét a tudatlanság sötétségében kell leélnie.

A Hunyadi család bővített címere

Janus Pannonius: pécsi püspök, latin nyelven író költő és humanista

A király támogatta kódexmásoló műhelyek létrehozását. Hazánkban az első nyomtatott könyvek is Mátyás uralkodása alatt készültek, Janus Pannonius* versei európai színvonalúak voltak. ƒƒ Ismételj! Nevezz meg híres itáliai reneszánsz művészeket! ƒƒ Miről kapták nevüket a corvinák? ƒƒ Ismételj! Ki találta fel a könyvnyomtatást?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Miért tartották Mátyás királyt a 15. századi Európa egyik legnagyobb uralkodójának? A lecke szövege, a képek és a források alapján foglald táblázatba Mátyás uralkodói érdemeit! Dolgozz a füzetedbe! hadi sikerek, külpolitika

reneszánsz udvari kultúra

Janus Pannonius

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Sorold fel, hogy mik voltak Mátyás hatalmának alapjai! ƒƒ Milyen célokért vívott háborúkat Mátyás király? ƒƒ Miért tarthatjuk Mátyást reneszánsz uralkodónak? 25

Vendégségben Mátyás királynál  OLVASMÁNY

M

átyás király uralkodása alatt a konyhaművészet is virágzott Magyarországon. Az uralkodó palotájában rendszeresek voltak a pompás lakomák. Mindenki egy nagy tálról evett. Kézzel vették el a falatokat. Egyetlen evőeszközük a kés volt, villát és kanalat nem használtak. A magyar szakácskultúra különlegessége volt, hogy mindenféle húst mártásokkal ettek. A történetírók meg is jegyezték, hogy emiatt sokan tetőtől talpig összekenték magukat. Az egyedüli kivételnek Mátyás számított, a király ruhája mindig tiszta maradt. A húsválaszték minden igényt bőségesen kielégített. A szárnyasok közül leggyakrabban libát, kacsát, foglyot, fácánt és seregélyt ettek. Borjúhúsból, bárányhúsból és disznóhúsból is hatalmas volt a választék. A nemesek a vadhúst

szerették a legjobban, különösen a vaddisznó, a szarvas és a vadkecske ízéért rajongtak. A halat is kedvelték a vendégek, a hazai fajták közül a csuka, a külföldi halak közül pedig az angolna és a hering fogyott el a leggyorsabban. Különleges alkalmakkor olyan egzotikus ételek is kerültek az asztalra, mint a tintahal, a polip, az osztriga vagy a kaviár. A húsokat kenyerekkel ették, amelyek mindig kovásszal készültek. Mátyás király udvarában nem szerették a zsemleszerű itáliai péksüteményeket. A lakomán zöldségeket és sajtokat is felszolgáltak. A fő fogásokat általában sáfránnyal, borssal, szegfűszeggel, fahéjjal és gyömbérrel fűszerezték. Levest, mint első fogást, a középkor végén még nem ettek, édesség azonban létezett. A süteményeket mindig mézzel készítették, ez volt akkoriban az egyetlen édesítőszer. A mézből sört is erjesztettek, de a borok és a víz édesítésére is felhasználták. A nemesek leginkább a szerémi bort kedvelték. A nápolyi születésű Beatrix királyné közbenjárásával a magyar ízek mellett meghonosodott az itáliai konyha is az országban. Mátyás király lakodalmában összesen huszonnégy fogást tálaltak fel a vendégeknek. Négyzet alakú asztalokon ettek az emberek. Mindenki annyit evett, amen�nyi belé fért. Evés közben zenészek, elsősorban lantosok játszottak. Az éneklésbe a vendégek is bekapcsolódhattak. Általában hős lovagok tetteiről szóltak a dalok. A beszélgetés, anekdotázás is kedvelt elfoglaltság volt az asztalnál. ƒƒ Sorold fel a lakomákhoz használt fűszereket és az ételízesítő szereket! ƒƒ Képzeld el, hogy krónikás vagy Mátyás király udvarában! Írj rövid beszámolót arról, hogy mi mindent ennél Mátyás király lakomáján!

Mátyás király konyhája. Rekonstrukció a visegrádi királyi palotában  Milyen húsokat fogyasztottak a király asztalánál? 26

A visegrádi királyi palota homlokzata  Melyik királyunk építkezett itt először?

A visegrádi királyi lakópalota részlete  Ki alakította át reneszánsz stílusúvá a palotát? Gótikus ülőfülke  Sorolj fel gótikus stílusú épületeket!

A Mária Magdolna templom (balra)  Kik használták a templomot a középkorban? 27

7.

Válságban az ország!

Mátyás királynak csak egyetlen fia született, ő azonban törvénytelen gyermek volt. Beatrix, Mátyás felesége II. Ulászló megkoronázását támogatta, így ő lett az új király. A gyengekezű uralkodó idején megmutatkoztak az ország legsúlyosabb gondjai.

ƒƒ Ulászló néven már uralkodott egy király Magyarországon. Mi lett a sorsa? ƒƒ Sorolj fel válságos időszakokat a magyar történelemből! dobzse: a szó lengyelül, a király anyanyelvén annyit jelent, hogy „jól van”. A főurak bármit kértek a királytól, az uralkodó csak annyit válaszolt, hogy „dobzse”.

Dobzse László II. Ulászló, Zsigmond dédunokája úgy szerezte meg a magyar trónt, hogy feleségül vette Mátyás király özvegyét, Beatrixet. A házasságkötés során viszont szándékosan hibát ejtett a pap, így az új király érvényteleníthette később a nem kívánt esküvőt. A csellel hatalomra kerülő uralkodó nem tudta fizetni a fekete sereg zsoldját. A szélnek eresztett katonák rabolni, fosztogatni kezdtek. A sereg maradványait Kinizsi Pál verte szét. Ulászló kénytelen volt feladni Mátyás hódításait, vis�szaadta Bécset, és megalázó módon kártérítést is fizetett ellenfelének. A főurak hatalma is megnőtt, mivel az adó az ő zsebükbe vándorolt. A gyengekezű uralkodó gúnyneve Dobzse* László lett. Bármit is csinált a lengyel származású király, a nemesek nem kedvelték meg. Egy országgyűlésen határozatot fogadtak el, hogy külföldről származó személyt többé nem választanak meg magyar uralkodónak. ƒƒ Mely királyainknak gyűlt már meg a baja nagy hatalmú földesurakkal?

A Dózsa György vezette parasztháború 1514-ben a pápa keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen. A harcban részt vevő személyeknek bűnbocsánatot ígért. A parasztok nagy számban csatlakoztak a keresztes hadhoz. Összesen körülbelül negyvenezer ember gyűlt össze. A jobbágyok mellett elszegényedett kisnemesek, papok is beálltak a török ellen készülődő seregbe. A vezér egy székely kisnemes, Dózsa György lett.

II. Ulászló  Milyen koronázási jelvényeket látsz a képen?

28

Dózsa György végvári vitéz abban az évben párviadalt vívott egy törökkel a Nándorfehérvár alatti mezőn. A párbajban Dózsa György levágta a török karját, amit később bemutatott II. Ulászló királynak. A király a magyar vitéznek kétszáz forintot ítélt meg, a pénzt azonban Dózsa nem kapta meg. Amikor Dózsa panaszt tett az esztergomi érseknél, az érsek azt ajánlotta neki, álljon be a török ellen toborzott keresztes hadba.

A gyülekező parasztsereg láttán megrémültek a földesurak. Mivel megkezdődtek az idénymunkák, a nemesek megtiltották jobbágyaiknak, hogy keresztesnek álljanak. A parasztok dühét tovább fokozta, hogy a földesurak nem gondoskodtak a sereg ellátásáról. A keresztes had élelmet rabolt magának. Hamarosan nyílt összecsapásokra is sor került a parasztsereg és a nemesek között. Az első ütközetekben Dózsa György katonái győzedelmeskedtek, az elfogott földesurakat karóba húzták. A parasztfelkelés több vármegyére átterjedt. Az erdélyi vajda sereget gyűjtött, és Dózsa György ellen vonult. Dózsa hadai Temesvár mellett kétszeres túlerőben készülődtek az ütközetre, ám a parasztok nem voltak képzett katonák, és kezdetleges fegyvereket használtak. A csatából az erdélyi vajda került ki győztesen. Az elfogott parasztvezért kegyetlenül kivégezték. Megbüntették a parasztokat is, megtiltották nekik, hogy uraik birtokát elhagyják, és megemelték az adókat. ➊

Keresd meg a történelmi atlaszodban Temes várát! Melyik mai ország területén található?

➊ Törvény az elrabolt vagyonról „Ha pedig valamely nemes azt állítaná, hogy arany- és ezüstneműit vagy készpénzét, melyekről tudniillik a közönségnek vagy az embereknek tudomása nem volt, a parasztok elvették, ha erre nézve nyilvánvaló tanúbizonyság vagy elfogadható okirat elő nem állítható és fel nem mutatható, ama dolgokat azoktól a parasztoktól eskü útján kell visszaszereznie.” ƒƒ Kié lesz a parasztnál talált pénz, ezüst vagy arany, ha a nemes esküt tesz arra, hogy azt tőle rabolták?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Hogyan szerezte meg a trónt II. Ulászló király? ƒƒ Miért gyűlt össze negyvenezer paraszt? Mi volt a toborzás eredeti célja? ƒƒ Ki volt a parasztsereg vezére? Mi lett a sorsa? ƒƒ Milyen állapotok jellemezték az országot Ulászló halálakor?

Szapolyai János, a parasztháború leverője  Melyik városnál mért döntő vereséget Dózsa seregeire?

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A különböző forrásokat mindig szembesíteni kell egymással. Pontosabb képet csak akkor kaphatunk, ha minél több rendelkezésre álló forrást megvizsgálunk.

Gyengekezű volt-e II. Ulászló? Egyes történészek vitatják II. Ulászló gyengekezűségét. Kiemelik, hogy nagyon gyorsan rendet teremtett trónra lépése után, felszámolta a fekete sereg fosztogató maradékait, és mindig a törvények szellemében uralkodott. Úgy gondolják továbbá a korszak egyes szakértői, hogy elfogultak azok a források, amelyek negatív képet festenek Dobzse Lászlóról.

ƒƒ Mivel érvelhetnek azok a történészek, akik II. Ulászlót gyengekezű uralkodóként írják le? 29

8.

A mohácsi csata

II. Ulászló halála után tízéves fia, Lajos került a magyar trónra. A török szultáni címet nem sokkal később egy hatalmas hódító, Nagy Szulejmán szerezte meg.

Nándorfehérvár török bevétele ƒƒ Melyik uralkodónk vívott csatát a törökkel Nikápolynál? Ki győzött? ƒƒ Mikor volt a nándorfehérvári diadal? Hogy hívták a törökverőt? ƒƒ Kik voltak a janicsárok, és kik voltak a szpáhik?

Szulejmán szultán trónra lépése után Nyugat felé fordította tekintetét. A Török Birodalom ekkor már három földrészre terjedt ki, és szinte kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezett. Legfőbb célja Bécs elfoglalása volt, ehhez azonban először a magyar végvárrendszert kellett áttörnie. Nándorfehérvárt, az ország kapuját szemelte ki elsőként a török szultán. ƒƒ Miért Nándorfehérvárt tartjuk a középkori Magyarország kapujának?

Hatvanezer fős török sereg vette ostrom alá a várat, amelyet mindössze hétszáz magyar katona védett. A vitézek derekasan harcoltak, de a túlerővel szemben alulmaradtak. Az ország déli kapuja a török kezébe került. II. Ulászló tízesztendősen megkoronázott fia, II. Lajos magyar király az ostrom idején is még csak tizenöt éves volt, így nem volt igazi vezetője az országnak. Szulejmán csapatai Nándorfehérvár bevétele után más végvárakat is elfoglaltak.

Nándorfehérvár kapuja

II. Lajos magyar király és menyasszonya 30

 Egy Bécs elleni sikeres hadjárathoz miért volt szükség Nándorfehérvár elfoglalására?  Hányszoros túlerőben volt a török sereg?

Nagy Szulejmán szultán  Vajon miért kapta Szulejmán a „Nagy” előnevet?

A mohácsi vész 1526 tavaszán Szulejmán szultán serege már megindult az ország ellen. A magyar haderő lassan gyülekezett. Az aratás és betakarítás előtt több tízezres magyar sereget nem tudtak élelmezni. A szultánnak viszont hatalmas készletei voltak. A magyar had a csata előtt körülbelül huszonötezer főt számlált, végvári vitézek, kardforgató nemesek, külföldi zsoldosok alkották. Az országra törő török had létszámát a források alapján körülbelül hatvanezer főre tehetjük. A török tüzérség is nagy fölényben volt. ƒƒ Szulejmán szultán a Török Birodalom egyik legnagyobb uralkodója volt. Nézd meg a történelmi atlaszodban, milyen területeket hódított meg Magyarországon kívül! ƒƒ Számold ki, hányszoros túlerőben volt a török sereg Mohácsnál!

A hatalmas túlerő láttán a helyes döntés az ütközet halogatása és az erdélyi vajda bevárása lett volna, bár neki sem lehetett tízezernél több katonája. A visszavonulás azonban a török lovasság állandó támadása közben a sereg fölbomlását eredményezhette volna. A sereg hátában már nem volt védhető erősség, a magyar katonák pedig hevesen ellenezték a visszavonulás tervét. Az ország déli részeinek feladása, kiszolgáltatása a rabló, gyilkoló törököknek, a vezérek számára elfogadhatatlan volt. Az utolsó haditanács a harc mellett döntött. A török és a magyar sereg Mohácstól hét kilométerre találkozott egymással. A tapasztalatlan, fiatal II. Lajos király helyett Tomori Pált bízták meg a fővezéri tisztséggel. 1526. augusztus 29-én került sor a mohácsi csatára, amelyben a magyar had katasztrofális vereséget szenvedett. ➊ Az ütközet során meghalt Tomori Pál, öt püspök és tizenhat zászlósúr* is. A fiatal király a csatatérről még el tudott menekülni, de a megáradt Csele-patakban életét vesztette. A törökök a csata után végigpusztították az országot. A Gerecse völgyében, egy Marót nevű falu mellett, a mocsaras területek védelmében, szekérvárban sáncolta el magát egy törökök elől menekülő magyar sereg. A monda szerint itt küzdött egy Dobozi Mihály nevű kisnemes is. Amikor a törökök betörtek a szekérvárba, Dobozi maga mögé ültette a feleségét, hogy a törökök elől megmentse, de a ló nem bírta a kettős terhet. Dobozi leszúrta a feleségét, nehogy az ellenség kezére kerüljön, ő maga pedig csapásokat osztogatva az ellenség közé vágtatott, ahol lekaszabolták. ƒƒ Magyarázd el, mi az a szekérvár! ƒƒ Milyen következménnyel járt a mohácsi csata elvesztése?

➊ Török beszámoló a csatáról „A gonosz szívű király pedig többi nyomorult katonaságával a felséges uralkodóra és az anatóliai seregre rohant. A janicsárok hadosztálya összesen háromszor-négyszer támadta meg puskatűzzel, s igyekezett visszaszorítani az alávaló gyaurokat. Végre a felséges isten és próféta segélyével erőt vevén az iszlám népe, visszafordította a gonoszokat, s mikor már nem volt erejük újabb támadásra, úgy aprította őket, mint a kutyát. Olyan heves harc és öldöklés volt, hogy nem lehet leírni. A gyaurok közül négyezer lovas és mintegy ötvenezer gyalog költözött a pokolra.” ƒƒ Ki volt a gonosz szívű király? ƒƒ Ki volt az a próféta, akiről a szöveg beszél? ƒƒ Miért túloz a török beszámoló a magyar halottak számával kapcsolatban?

zászlósúr: országo s főméltóságok összefoglaló neve

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A legtöbbször ugyanannak az eseménynek többféle oka is van.

A mohácsi csatavesztés 1521-ben a törökök elfoglalták Nándorfehérvárt, az ország legjelentősebb déli végvárát. Magyarország védelmi vonala ezzel jelentősen meggyengült, nyitva állt az út az ország belseje felé. A török támadás hírére a magyar sereg lassan gyülekezett, Mohácsnál huszonötezer katona gyűlt össze. Szapolyai János eközben Szeged közelében várakozott, és egymásnak ellentmondó parancsokat kapott. A Magyarország ellen vonuló török sereg létszámban, technikában és képzettségben is messze felülmúlta a magyar sereget.

ƒƒ Vitassátok meg a kérdést! Mi volt a csata elvesztésének legfőbb oka?

31

A mohácsi csata  Milyen fegyvereket látsz a képen? A festmény alapján mi volt a törökök legveszélyesebb fegyvere?

A mohácsi csata után felkutatták a király holttestét. A király kamarása, Czettrich (cetrih), ujjával mutatta meg a király halálának helyét. A győri várkapitány beszámolója II. Lajos holttestének megtalálásáról

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Melyik végvár volt a legfontosabb a magyar végvárrendszerben? ƒƒ Milyen okok vezettek a mohácsi katasztrófához? ƒƒ Mi történt az ütközet után a magyar királlyal? ƒƒ A magyar király halála miért tette még súlyosabbá az ország helyzetét?

„Odasiettünk, s megláttuk egy ló tetemét a mocsárban, s mert Czettrich azt hitte, hogy a királyi felség holtteste is ott van, nem törődve a mocsárral, beugrott az iszapba, s ez alatt kereste a királyi hullát kísérőivel együtt. De nem találta meg, csak a király fegyvereire akadt itt rá […] Nem mes�sze ettől a mocsártól végre egy friss sírdombot pillantottunk meg, s az alatt – mintegy isteni útmutatásra – a királyi felség elhantolt holttestét találtuk meg. Odasiettünk valamennyien, s Czettrich rögtön elkezdte a földet kezével kaparni, mi is követtük példáját mindnyájan: először a lábak feletti részét bontottuk ki a sírnak. Czettrich megragadta a holttest jobb lábát, gondosan lemosta kétkalapnyi vízzel, s ekkor felfedezte azt a jegyet, mely őfelsége jobb lábán volt. Erre hangosan felkiáltott: »Ez itten a király őfelsége, az én mindig legkegyelmesebb uram holtteste, ez egészen bizonyos!« s térdre borulva, sírva megcsókolta […] sohasem láttam emberi holttestet, mely ennyire épen megmaradt volna […]” ƒƒ Mire utal az, hogy a király testén nem volt sérülés?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Hasonlítsd össze a muhi és a mohácsi csatát! Vedd figyelembe a következményeket is! Dolgozz a füzetedbe! muhi csata

következmények

mohácsi csata

Ki volt az uralkodó? Mikor történt? Ki ellen vívták? ƒƒ Vitassátok meg, melyik csatavesztés volt súlyosabb az ország jövője szempontjából! 32

következmények

magyarok valamennyien két állam polgárai vagyunk, Magyarországé és az Európai Unióé. Az Unió nem A középkori Királyság virágkora hanyatlása Mi,túl régen jött létre,Magyar de Európát kétezer évvel ezelőtt már egyesítették.és Ennek az egységnek része volt

Magyarország nyugati fele, a Dunántúl is. A Római Birodalom közel ötszáz évig teremtett békét és virágzó gazda ÖSSZEFOGLALÁS ságot Európában és a Földközi-tenger medencéjében. A birodalom létrejöttéhez hódításokon keresztül vezetett az út. Rómának volt a leghatalmasabb és legfegyelmezettebb hadserege. A behódolt népeket bevonták a birodalom építésébe, és előbb-utóbb polgárjogot is kaptak. Ahol egykor rómaiak éltek, ma vízvezetékek, amfiteátrumok és kikövezett utak őrzik az emléküket. 1301-ben III. András halálával férfiágon kihalt az várat 1456-ban a törökök ostrom alá vették, de Ebből a fejezetből megtudhatod… Árpád-ház. A trónharcokból I. Károly került ki a Hunyadi vezetésével megérkező magyar sereg győztesen. Az országot ekkor az uralkodói halegyőzte és elkergette őket. ƒ ƒ kik voltak a leghíresebb római hősök. talomtól függetlenedő földbirtokosok, a kiskiráA győzelmet követően a hadvezér pestisjárƒƒ hogyan voltKároly lehetséges, hogy egy kis év városállam hatalmas birodalommá váljon. lyok uralták. Róbertnek több küzdelem vány áldozata lett. ƒ ƒ hogy tudtak irányítani egya ilyen hatalmashatalmát. birodalmat. után sikerült megtörnie kiskirályok ƒƒ Mely országok fölött uralkodott Luxemburgi Zsigƒ mi minden őrzi még ma isésa Római Birodalom és emlékét. Aƒ király az ország aranyezüstbányáiból az mond? Mi volt a legjelentősebb címe? új adókból jelentős bevételre tett szert. Új pénzt ƒƒ Mi jellemezte a szabad királyi városokat? veretett, az aranyforintot. Viseg­rádon megállaƒƒ Milyen népek éltek Budán, és mivel foglalkoztak? podást kötött a cseh és a lengyel királlyal. ƒƒ Mit tudsz Hunyadi János hadjáratairól? Miért nevezI. Károly fia, I. (Nagy) Lajos megszerezte a lenték törökverőnek? gyel koronát is. Az uralkodó jelentős törvényeket hozott. A jobbágyokat kötelezte a kilenced megHunyadi János fia, Hunyadi Mátyás 1458 és 1490 fizetésére. A nemesek bíráskodhattak parasztjaik között volt Magyarország királya. Zsoldosserefölött, létrejött az úriszék intézménye. Az ősiség ge európai hírű volt. Mátyás harcolt a törökkel, törvénye kimondta, hogy a nemesi földeknek megszerezte a cseh területek keleti részét, és elapáról fiúra kell szállniuk, nem lehet azokat elfoglalta Bécset. Uralkodása alatt virágkorát élte adni, sem másnak örökül hagyni. Törvénybe ikMagyarországon a reneszánsz udvari kultúra. tatták, hogy minden nemes egyenlő. A magyar Itáliából építészek, művészek, tudósok és törtéuralkodók közül elsőként Nagy Lajos vívott csanetírók érkeztek a magyar királyi udvarba. tát a törökökkel. Mátyás halála után az ország élére a gyengeƒƒ Milyen intézkedésekkel növelte meg a kincstár bekezű II. Ulászló került. Ulászló uralkodása alatt vételét I. Károly? tört ki a Dózsa György vezette parasztháború, ƒƒ Milyen törvényeket hozott Nagy Lajos király? amit kegyetlenül levertek és megbosszultak a nemesek. Luxemburgi Zsigmond a magyar korona mellé I. (Nagy) Szulejmán szultán Magyarország megszerezte a cseh és a német trónt, valamint ellen vezette hatalmas török seregét. A musznémet-római császárrá koronázták. Törvényei­ lim uralkodó elfoglalta Nándorfehérvárt. 1526. nek köszönhetően Buda és a szabad királyi augusztus 29-én a mohácsi csatában a törökök városok jelentős fejlődésnek indultak. Hunyadi megsemmisítő vereséget mértek a magyar haJános erdélyi vajda csapataival többször legyőzdakra. A király és az ország vezető rétegének jete a területére betörő török seregeket. Hosszú lentős része életét vesztette az ütközetben. hadjárata alkalmával mélyen behatolt a Török ƒƒ Milyen területeket hódított meg Hunyadi Mátyás? Birodalom területére, a várnai csatában azonban ƒƒ Mi jellemezte a királyi udvar életét Mátyás korában? vereséget szenvedett. Az ütközet során I. Ulászló Hogy hívták az uralkodó történetíróját? magyar király is életét vesztette. ƒ ƒ Milyen események vezettek a mohácsi csata tragéA törökverő legnagyobb hőstette Nándorfediájáig? Mikor zajlott az ütközet? hérvár megvédése volt. A legfontosabb déli vég-

33

I. fejezet II. fejezet A világ ésa Európa Várostól birodalomig a kora újkorban Az ókori Róma

34

A 16. SZÁZAD hatalmas változásokat hozott. Az európai felfedezők addig ismeretlen földrészeket és kultúrákat fedeztek fel. Hitviták robbantak ki a keresztény vallás hívei között. Az ezt követő századokban pedig királyok hatalmát megdöntő forradalmak zajlottak le Angliában és Franciaországban. Ebből a fejezetből megtudhatod…     

milyen tévedés vezetett Amerika felfedezéséhez. miért törtek ki vallásháborúk. ki nevezte magát Napkirálynak. milyen volt a divat a francia udvarban. hogyan született meg az Egyesült Államok.

35

9.

Felfedezők a tengereken

A nagy földrajzi felfedezéseket követően megélénkültek a kereskedelmi kapcsolatok a földrészek között. A nyersanyagok és termékek cseréjén kívül sokfajta új tudást is elsajátítottak egymástól a különböző kultúrák.

ÉSZAKAMERIKA sziú

k

Kolumbusz első útja, 1492 Kolumbusz további útjai Vasco da Gama, 1497–1498 Magellán, 1519–1522 ek ir o k é z

navaho ogik k zk pa us c so m k

EURÓPA

N

CEÁ

I-Ó ANT

ÁZSIA

ATL

a

Kolumbus z

MAJA AZTÉK BIR. BIR.

CSENDES-ÓCEÁN

AFRIKA

A

R

DÉLAMERIKA

OD A

ma

INDIAI-ÓCEÁN n Magellá

LOM

Ma gel lán

Ga

da

BI

co Vas

INK

ƒƒ Miért volt jelentős Kolumbusz útja? ƒƒ Melyik mai ország területére jutott el Vasco da Gama? ƒƒ Milyen jelentős tettet hajtottak végre Magellán hajósai?

AUSZTRÁLIA

A nagy földrajzi felfedezések főbb irányai

Aki mer, az nyer

Jákob botja a hajózásban. A Jákob botja egy csillagászati műszer volt, amely egy hosszabb, fokbeosztással ellátott rúdból és egy kisebb eltolható keresztpálcából állt. A műszer a 15. században terjedt el a hajózásban, és a 18. századig ez volt a hajósok fő műszere az idő- és helymeghatározáshoz  Milyen eszközök segítették még a hajósokat? luxuscikk: jó minőségű, drága termék. Olyan áru, amit nem mindenki vehet meg magának.

36

A keresztes hadjáratok időszakában az európaiak a mesés Kelet számos fűszerével és luxuscikkével* ismerkedtek meg, amelyek mindennapjaik részévé váltak. Ezeket az árucikkeket, arab és török közvetítéssel, itáliai kereskedők szállították Európába. A hosszú és viszontagságos út miatt azonban a fűszerek drágák voltak. Az értékes áruért aran�nyal és ezüsttel kellett fizetni. A közvetlen kereskedelem a fűszerek hazájával, Indiával busás haszonnal és az árak csökkenésével kecsegtetett. A 15. század tengerészeit ezért egy vágy fűtötte: új útvonalakat találni Indiába. ƒƒ Képzeld el, hogy kereskedő vagy a 15. században! Foglald ös�sze, mi kellett egy hosszabb tengeri úthoz!

A feltalálók és tengerészek új találmányai lehetővé tették az utazást nagyobb távolságokra is. A hatalmas rakodóterű hajótípusok alkalmasak voltak a hosszabb tengeri utazásra. Az iránytű elterjedésével lehetségessé vált a tájékozódás a nyílt tengeren. A felfedezések tapasztalatai alapján egyre többen vallották azt a nézetet, hogy a Föld gömb alakú.

Kolumbusz partra száll Amerikában. Teófilo Tolin festménye 1862-ből  Milyen különbségeket találsz a felfedezők és az őslakosok megjelenésében?

Kolumbusz útja Amerikába 1492 augusztusában spanyol zászlók alatt indult útnak Kolumbusz, azzal a céllal, hogy folyamatosan nyugati irányba hajózva elérje Indiát. A portugálok már évtizedek óta próbálkoztak ezzel, azonban nem nyugati, hanem keleti irányba. A part mentén hajózva Afrika megkerülésével igyekeztek eljutni Indiába. A reménytelenül hosszúnak tűnő út több mint két hónapig tartott, amikor 1492. október közepén a megfigyelő jelezte, hogy földet lát. A legénység néhány órával később partot ért. Kolumbusz meg volt győződve arról, hogy India földjére lépett, a szigetek őslakóit ezért nevezte el indiánoknak.

A felfedező azonban tévedett. Indiától több ezer kilométerre ért szárazföldet. Tette ellenben jóval nagyobb jelentőségű volt: az európaiak számára addig ismeretlen földrészt fedezett fel. Bár az újvilágot Kolumbusz fedezte fel, azt mégsem róla, hanem egy firenzei utazóról és felfedezőről, Amerigo Vespucciról (veszpucsi) nevezték el Amerikának. Amerigo Vespucci volt az, aki utazásai során először jött rá, hogy a Kolumbusz által felfedezett területeket korábban nem ismerték. Kolumbusz neve sem merült azonban feledésbe. Nevét mai napig őrzi egy dél-amerikai ország.

Kolumbusz Kristóf  Képzeld el, hogy Kolumbusz útitársaként részt vettél Amerika felfedezésében! Készíts beszámolót ismerősödnek az utazásról!

ƒƒ Vajon melyik ország őrzi Kolumbusz nevét? 37

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A nagy jelentőségű történelmi eseményeknek és változásoknak egyszerre többféle oka és következménye is van.

A nagy földrajzi felfedezések okai Az új útvonalak keresése Indiába, amely a földrajzi felfedezésekhez vezetett, számos okkal magyarázható. Európa lakóinak fűszerigénye, az olcsó áruk kereslete vagy a nemesfémek hiánya mind kiváltó okai a felfedezéseknek. skorbut: a C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos betegség

Magellán hajója

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! A lecke szövege alapján sorold fel, mit köszönhetünk az egyes felfedezőknek! Dolgozz a füzetedbe!

Vasco da Gama

Magellán

A Föld első körülhajózása Az Indiába vezető utat Afrika megkerülésével a portugál Vasco da Gama (vászkó dá gámá) találta meg. Magellán spanyol lobogók alatt indult a Föld körülhajózására. A portugál Magellán azzal a céllal indult útnak, hogy folyamatosan nyugat felé hajózva, Amerikát megkerülve eljusson Indiába. A tengerész 1519-ben, öt hajóval vágott neki a tengernek. 1520. november 1-jén megtalálták a Csendes-óceán felé vezető átjárót. A szoroson áthaladva az éjszakánként fellobogó tüzek jelezték, hogy a két parton emberek élnek. Közben az egyik hajójuk sziklának csapódott és elsüllyedt, egy másik hajó pedig visszaszökött Spanyolországba. A megmaradt három hajó legénysége hihetetlen nélkülözésen ment keresztül, a fedélzeten kitört a skorbut*. 1521 márciusában érték el a Fülöp-szigeteket. A szigetvilág lakóit Magellán katonai erővel akarta a spanyol király hűségére kényszeríteni, a technikai fölény azonban nem bizonyult elégségesnek a túlerővel szemben. A tengerészek vereséget szenvedtek, Magellán harcban esett el. A maradék legénység – elsőként hajózva körül a Földet – 1522 szeptemberében ért haza.

A portugál és a spanyol felfedezőknek hamarosan további vetélytársai jelentkeztek. Angol, holland és francia felségjelzés alatt újabb felfedezők vágtak neki az ismeretlennek. ƒƒ Melyik évben jutott el Vasco da Gama Indiába?

Kolumbusz Vasco da Gama Magellán ƒƒ A felfedezők eszközeik egy részét más kultúráktól vették át. Nézz utána a könyvtárban, melyik nép találta fel az iránytűt! 38

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mi ösztönözte a felfedezőutakat? ƒƒ Milyen eszközök segítették elő a felfedezések sikerességét? ƒƒ Hogyan sikerült bizonyítani azt, hogy a Föld gömb alakú?

10.

A földrészek összekapcsolódása

A felfedezések hatására az Újvilágból addig ismeretlen növények kerültek Európába. Biztosan szereted a csokoládét. Ennek az alapanyaga, a kakaóbab az Újvilágból származik, ahogyan a kukorica, a paradicsom, a burgonya és a paprika is.

ÉSZAKAMERIKA

ek ir o k é z

sziú

k

EURÓPA

ÁZSIA

a

navaho ogik hány k zk , kávé, do pa fémek us emes c so m n k N

Á

CE TI-Ó N A L AT rab

tez Cor

MAJÁK

szol gák

Pizar ro

AZTÉK BIR.

A

R

DÉLAMERIKA

rabszolgák

INDIAI-ÓCEÁN

, ká ely

em

s

LOM

v é,

OD A

a r, te fűsze

INK

BI

CSENDES-ÓCEÁN

AFRIKA

Istenért, a dicsőségért és az aranyért

AUSZTRÁLIA

ƒƒ Fogalmazd meg az eddig tanultak alapján, mi a különbség a helyi és a távolsági kereskedelem között! ƒƒ A világ mely részeit kötötték össze korábban a kereskedelmi utak? A világkereskedelem kialakulása  Hogyan alakult át a kereskedelem a felfedezések következtében?

gyarmat: meghódított, politikai önállósággal nem rendelkező terület, ország

A spanyol uralkodópárt örömmel töltötte el Kolumbusz beszámolója. Úgy döntöttek, hogy támogatják a további utazásokat. Spanyolország és a többi európai állam célja az volt, hogy az újonnan felfedezett területeket meghódítsák, és gyarmatokat* hozzanak létre. ƒƒ Miért támogatta a spanyol uralkodópár Kolumbusz vállalkozását? ƒƒ Hogyan függtek össze a felfedezések és a gyarmatosítás?

Az aztékok és a hódítók fegyverzete  Milyen fegyverekkel rendelkeztek az indiánok, és milyennel az európai hódítók? Hasonlítsd össze a két képet! Melyik fél lehet erősebb a harcban? 39

Kalandorok az Újvilágban Amerika felfedezése után kalandorok és szerencselovagok tucatjai vágtak neki, hogy az Újvilág kincseit megkaparintsák. A hódítók az indiánok számára ismeretlen harci eszközökkel rendelkeztek. A csillogó páncélok és a puskaporral működő tűzfegyverek láttán az indiánokat elfogta a rémület. Azt gondolták, hogy az idegenek képesek villámokat szórni.

Rabszolgák szállítása  A kép segítségével próbáljátok elmesélni, milyen körülmények uralkodtak egy rabszolgaszállító hajón!

Az egyik legsikeresebb kalandor, a spanyol Francisco Pizarro (fran­ sziszkó pizarró) 1531-ben indult útnak katonái élén, azzal a céllal, hogy meghódítsa az Inka Birodalmat. Pizarro ügyesen kihasználta a két uralkodó testvér viszálykodását, és az egyiket sikerült is foglyul ejtenie. Az inka fejedelem felajánlotta, hogy szabadságáért cserébe annyi aranyat és ezüstöt ad, amellyel meg lehet tölteni azt a termet, ahol fogva tartották. Amikor már majdnem összegyűlt a váltságdíj, Pizarro bíróság elé vitte, és kivégeztette az inka uralkodót.

Az őslakók még sohasem láttak lovakat az Újvilágban. A katonák mellett hangosan csaholó és parancsaikat hűségesen követő kutyák szintén ismeretlenek voltak, és tovább növelték a jövevények iránti ámulatot. Nem csoda, hogy az indiánok azt gondolták: ősi isteneik tértek vissza hozzájuk. A mindenre elszánt hódítók az indiánokat szolgasorba vetették és kifosztották. Áramlott az arany és az ezüst Európába.

Mexikó indián lakóinak száma  Mennyi mexikói indián élt 1520-ban, és mennyien voltak 1580-ban? Milyen tényezők játszottak szerepet a nagyarányú népességcsökkenésben? Az azték istenek házának megtámadása  Mit gondolsz, miért támadtak a hódítók templomokra? Dolgozzatok párban! Képzeld el, hogy mindketten túléltétek az összecsapást! Egyikőtök mesélje el a csatát a támadók, a másik a védekező indiánok szemszögéből! 40

Indiánok megkeresztelése  Hasonlítsd össze a két képet! Hogyan viselkednek az őslakosok az első képen? Milyen változásokat látsz a második képen? Mi okozhatta ezt a változást?

Az irgalmatlan módszerek és az európaiak által az Újvilágba behurcolt betegségek következtében az őslakosok száma gyorsan fogyatkozott. Az indián lakosság pusztulása miatt csökkent a munkáskezek száma. A szükséges munkásokat a 16. századtól fellendülő rabszolga-kereskedelem biztosította. A fekete rabszolgákat az afrikai kontinensről szállították az Újvilágba. ƒƒ Mi volt az oka az indián népesség gyors fogyatkozásának? ƒƒ Hogyan pótolták a hiányzó munkaerőt?

A földrészek összekapcsolódása Az Újvilágba érkezőket a gyors meggazdagodás vágya ösztönözte. Hamarosan kiderült azonban, hogy az eddig ismeretlen kontinens a nemesfémeknél jóval értékesebb kincseket is rejt. Amerika felfedezése előtt Európa asztalairól hiányzott a kukorica, a paradicsom, a burgonya és a paprika is. Ugyancsak ismeretlen volt a vanília, az ananász és a csokoládé alapanyaga, a kakaóbab. A dohány szintén az amerikai földrészről terjedt el világszerte. A földrajzi felfedezéseket megelőzően a kontinensek egymástól elkülönülten fejlődtek. A kereskedelem révén viszont az addig elszigetelt területek gazdaságilag összekapcsolódtak. A Nyugat-Európában előállított termékek egy részét Afrikába szállították, és rabszolgákra cserélték. A rabszolgákat embertelen körülmények között elszállították az Újvilágba, ahol eladták őket. Az így kapott pénzen kakaót és dohányt vásároltak, amelyet Európába szállítottak busás haszon reményében. Az Atlanti-óceán partján fekvő országok a világ más részeivel is közvetlen kapcsolatba kerültek. Európa keleti feléről élelmiszereket, Ázsiából fűszereket és luxuscikkeket kaptak az iparcikkeikért cserébe. ƒƒ Készíts egy listát kedvenc ételeidről! Melyiket nem lehetne elkészíteni, ha Kolumbusz nem fedezi fel Amerikát?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! A lecke szövege alapján készíts táblázatot a felfedezések hatásairól! ƒƒ Foglald össze a negatív és pozitív következményeket! ƒƒ Gyűjts példákat arra, hogy az új területek megismerése hogyan alakította át az európaiak mindennapjait! Dolgozz a füzetedbe! A felfedezések hatása negatív pozitív következmények következmények

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Miért tudták legyőzni az európaiak az indiánokat? ƒƒ Milyen céljaik voltak a meghódított területekkel? ƒƒ Miért szállítottak rabszolgákat Afrikából Amerikába? ƒƒ Sorold fel, milyen növényeket ismertek meg az európaiak a felfedezéseknek köszönhetően! ƒƒ Hogyan kapcsolódott össze a világ gazdasága a felfedezések következtében? 41

11.

A hitviták kora. Protestánsok és katolikusok

A 16. század egyházi reformmozgalma 1517-ben indult azzal, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes fellépett a búcsúcédulák árusításánál tapasztalható visszaélések ellen. A Luther fellépése következtében létrejövő protestáns egyházakhoz ma a keresztény emberek egyötöde tartozik.

DÁN

ng

SKÓT És zak Edinburg i-ten K I R Á LY S Á G ger G Á S Z Dublin A N G O L R O KIR. ÍR London

Katolikus Evangélikus Református Anglikán

SVÉD K I R Á LY S Á G er

NORVÉG K I R Á LY S Á G

Balti-t

K I R Á LY S Á G

e

POROSZ HCG.

Elba

Bréma

Vis zt u la

Ra

LE NÉMET-RÓMAI Odera NG YE L Lipcse KIR Wartburg Prága CSEH ÁL YS Worms KIRÁLYSÁG ÁG Speyer S Y Á L G Á Dun Bécs KIR Sárospatak a BIRODALOM Buda Tisza Debrecen Basel E R DÉ LYI Genf FE J. VELENCE

L I T VÁ N NFDJ.

C N LA AT

Róma

NÁPOLYI

IR. ÁL K

iai

S

I

TÖ R

-te

ng

er

ÖK

KIRÁLYSÁG Ég

K I R Á LY S Á G

ei

TUG

VA

-

r

-t ge

r

SZICÍLIAI KIR.

en

POR

zter

HAVASALFÖLD X Duna DO TO ZL R B Á M IROD O ALO M

ÁN

PÁPAI ÁLLAM

Ad

Európa vallási térképe a 16. század közepén  Gyűjtsük ki a füzetünkbe, milyen új felekezetek tűntek fel Európa egyes régióiban! Hol nem történt jelentős változás?

Barcelona

S PA N Y O L

yes

LD

ZM

K I R Á LY S Á G

Dn

MO

OS

MA

TI

-Ó

Párizs

Nantes F R A N C I A

GY AR

Szaj na

E

Á

jna

N

Földk ö z i-tenger

„A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg” A búcsúcédulákat megvásárló emberek a bűneikért járó szenvedés megrövidítését vagy teljes elengedését remélhették. A búcsúcédulákon általában a pápa vagy egy magas egyházi méltóság aláírása szerepelt. Búcsúcédulát az emberek nemcsak a saját részükre, hanem elhunyt hozzátartozóiknak is vehettek, megrövidítve ezzel szeretteik túlvilági szenvedését.

A pápa búcsúcédulákat bocsát ki  Képzeld el, hogy a sorban álló emberek egyike vagy! Meséld el, miért jöttél! 42

Egy korabeli prédikátor így buzdított a búcsúcédulák vásárlására: „Nemesek és kereskedők, asszonyok és kisasszonyok, ifjak és vének! Tudjátok meg, aki meggyónt, megbánta bűneit, és betette a pénzét a ládikába, minden bűne alól bocsánatot nyer. Nem halljátok a halottaitok hangját? Így kiáltanak: könyörüljetek rajtunk, mert súlyos büntetéseket és kínzásokat szenvedünk, amelyektől egy kicsiny adománnyal kiválthattok bennünket.” ƒƒ Miért háborította fel a hívő embereket a búcsúcédulák árusítása?

Fekete

-teng

Az egyház vezetőinek anyagiassága és megvesztegethetősége felbőszítette az egyszerű híveket. Az egyház korábban vitathatatlan tekintélye sokak szemében megkérdőjeleződött. 1517 októberében Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes, a Wittenbergi Egyetem tanára a búcsúcédulák árusításával kapcsolatos visszaélések miatt egy kilencvenöt tételből álló, latin nyelvű vitairatot tett közzé. Szerinte a hit alapja kizárólag a Biblia, amelyet mindenkinek a saját anyanyelvén kell megismernie. A mennyországba jutni jó cselekedetekkel nem, csak hit által lehet. Mivel a hitben mindenki egyenlő, ezért az emberek közvetlenül is fordulhatnak Istenhez. Az egyház közvetítése Isten és a hívők között nem szükséges. A bűnt kizárólag Isten bocsáthatja meg. Az egyháznak újra szegénynek kell lennie. ➊ Luther vallási tanait lefordították német nyelvre, kinyomtatták, és széles körben terjesztették német földön, majd egész Európában. A búcsúcédulák körül kialakuló vita közvetlen kiváltó oka lett a keresztény egyház megújítására törő mozgalomnak, vagyis a reformációnak*. A nyílt vitákat és az egyházzal szemben megfogalmazott széles körű kritikát segítette a könyvnyomtatás elterjedése is. ➋ Luther tevékenységét követően alakult ki az evangélikus egyház.

➊ Hitviták a német fejedelmek védelmében Luther eszméi gyorsan terjedtek. Pártfogói azok a német fejedelmek voltak, akik nem kívánták az adójukkal Róma hatalmát tovább erősíteni. Amikor Luther a pápa követelésére sem volt hajlandó vis�szavonni a tételeit, a pápa kiközösítette őt. Luther a pápai határozatot hívei szeme láttára elégette. A császár a birodalmi gyűlés egyházi bírósága elé idézte a szerzetest, ahol eretneknek bélyegezték, és megerősítették a kiközösítését. A határozat ellen a Luthert támogató fejedelmek tiltakoztak, azaz protestáltak. Később ezen esemény alapján nevezték el a reformáció híveit protestánsoknak.* A kiközösítés ellenére akadt olyan német fejedelem, aki hajlandó volt védelmébe venni és a várában bújtatni Luthert. ƒƒ Miért támogatták a német fejedelmek Luther törekvéseit? ƒƒ Mi volt a jelentősége annak, hogy a Bibliát lefordították nemzeti nyelvekre?

ƒƒ Mi volt Luther hitvallásának a forrása? ƒƒ Hogyan viszonyult az egyház Luther tételeihez?

Kálvin János egyháza Luther szorgalmazta a Biblia nemzeti nyelvekre történő lefordítását és a Szentírás egyéni értelmezését. Ez is közrejátszott abban, hogy a reformációnak további irányzatai jöttek létre. Kálvin a franciaországi protestánsüldözések idején menekült a svájci Genfbe, ahol mintaértékű egyházközösséget hozott létre. Követőit takarékosságra, szorgos munkára és egyszerű életre buzdította. Senki sem hordhatott világos ruhákat, és nem játszhattak szerencsejátékokat sem. A szabályok megszegőire büntetés várt. Kálvin a templomi fényűzést is megszüntette, a szentek faragott és festett képeit eltávolíttatta. A gyülekezetek maguk választhatták meg lelkipásztoraikat. A genfi prédikátor tevékenységének köszönhetően jött létre a református egyház.

protestánsok: a protestáns név a latin tiltakozó szóból ered. Azokat a keresztényeket nevezik együttesen így, akik a reformáció nyomán a katolikus egyháztól különvált egyházak hívei. reformáció: megújulás, megújítás. 16. századi hitújítás a keresztény egyház történetében.

ƒƒ Képzeld azt, hogy Kálvin követője vagy! Foglald össze a kálvinisták törekvéseit! ƒƒ Milyen szerepet játszott a könyvnyomtatás a hitvitákban? 43

A vallásháborúk kora Európában  Milyen viszontagságokat kellett elviselnie a háborús területeken élőknek?

A kálvinizmus jellemzői  A képek alapján gyűjtsetek jellemzőket a kálvinista vallásra!

A katolikus megújulás és ellenreformáció ➋ A pápai cenzúra A 15. század végére Európa nagyvárosai­ ban elterjedt Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás. Az egyház hamar felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, de egyszersmind a veszélyeket is. VI. Sándor pápa úgy rendelkezett oklevelében, hogy vonják ellenőrzés alá a nyomdákat, és ne tudjanak semmi olyat kinyomtatni, ami a keresztény hittel ellentétes, vagy bajt okoz a hívőknek. A pápa jól látta a katolikus egyházra leselkedő veszélyt. Luther írásait három év alatt több százezer példányban nyomtatták ki, segítve ezzel az új eszmék elterjedését. ƒƒ Hogyan járult hozzá Gutenberg találmánya a reformáció elterjedéséhez? 44

A protestáns egyházak térhódítása megújulásra késztette a katolikus egyházat. A reformáció hatására az egyház kivizsgáltatta a búcsúcédulákkal kapcsolatos visszaéléseket. A pápa jóváhagyta egy új szerzetesi közösség, a jezsuita rend* létrehozását, amely hamarosan a megújulás élére állt. A jezsuita rend megalapítója Loyola Ignác spanyol nemes volt, aki egy ütközetben megsebesült. Ápolása során sok könyvet olvasott, imádkozott, és megérett benne az elhatározás, hogy a továbbiakban Krisztus katonájaként fogja a pápát szolgálni. Társakat szerzett tervei megvalósításához, majd közösen beterjesztették a pápa elé a szerzetesi szabályzatukat, aki azt jóváhagyta.

A jezsuiták Európa-szerte iskolákat, papnevelő intézeteket alapítottak. Jól képzett tudós tanáraik révén a katolikus egyház számos országban újra megerősödött. A jezsuiták másik feladata a földrajzi felfedezések nyomán gyarmatosított területek lakosságának keresztény hitre térítése volt. A rend tagjai részt vettek az eretnekek

Katolikus és protestáns templombelső  Gyűjts minél több különbséget a két templomtípus között! Rajzolj le egy katolikus vagy egy protestáns templomot!

elleni küzdelemben is. Az inkvizíció*, azaz a katolikus egyház törvényszéke a pápa fennhatósága alatt álló területeken felkutatta a katolikus egyház hitelveivel ellentétes nézeteket hirdetőket. A katolikus egyház a hívőket a művészet eszközeivel is igyekezett megnyerni. A megújulás jegyében a katolikus templomépítészet mozgalmassá, díszesebbé vált. A templomok belső terét gazdagon díszítették.

jezsuita rend: Jézus Társasága, Loyolai Szent Ignác által alapított katonai jellegű szerzetesrend inkvizíció: a szó a latin keres, fölkutat igéből származik. A hit és az erkölcs védelmére létrehozott egyházi bíróság a középkorban.

ƒƒ Mi volt a jezsuita rend célja? Milyen eszközöket használt ehhez?

ortodox egyház

korai keresztény egyház

római katolikus egyház

egyházszakadás

reformáció

(11. század)

(16. század)

ƒƒ Milyen egyházak működtek a középkori Európában? ƒƒ Ismételj! Kik voltak az eretnekek?

református egyház

evangélikus egyház

Kereszténység a reformáció előtt és a reformációt követően  Melyek voltak a meghatározó egyházak a reformáció előtti Európában? Milyen egyházak jöttek létre a reformáció következtében?

45

Ahogyan a történészek gondolkodnak… Egyes eseményeknek nagyon komoly következményei lehetnek, még akkor is, ha azokra előzetesen senki sem számított.

Luther bibliafordítása  Olvasd el, mikor jelent meg a könyv! Milyen nyelveken lehetett korábban olvasni a Bibliát?

A kilencvenöt tétel Luther meg akarta reformálni az egyházat, de nem akart egyházszakadást. Nem tudjuk, hogy kiszögezte-e a wittenbergi templom kapujára a tételeit, bizonytalan a közzététel dátuma is. Mivel az eredeti szöveg nem maradt fenn, azt sem tudjuk, hogy a tételeit kézzel írta vagy kinyomtatta. Tényként viszont megállapítható, hogy Luther tételei rövid idő alatt ismertté lettek szerte Európában, és átformálták a történelmet.

ƒƒ Miért válhatott ilyen nagy hatásúvá Luther vitairata?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! A lecke szövege és a források alapján foglald táblázatba a reformáció okait és következményeit! Dolgozz a füzetedbe! A reformáció okai

A reformáció következményei

A vallás megújításának következményei A nyugati keresztény egyház szétszakadása meghatározta Európa elkövetkezendő évszázadait. A katolikus–protestáns ellentét sokszor vallásüldözésbe vagy vallásháborúba fordult. A reformáció pozitív következménye volt az oktatás és a művelődés előtérbe helyezése. A Biblia és más irodalmi művek nemzeti nyelvre történő fordítása hozzájárult az olvasás szélesebb körű elterjedéséhez. Gombamód szaporodtak az új iskolák is. A katolikus egyház tekintélyének csökkenésével párhuzamosan megerősödött egyes uralkodók és államok befolyása. A reformáció által létrehívott kétkedés jelentős hatást gyakorolt az emberi gondolkodásra. ƒƒ Milyen hatást gyakorolt a reformáció a művelődésre? ƒƒ Milyen következményekkel járt a katolikus–protestáns ellentét? ƒƒ Hogyan nyilvánul meg a külsőségekben a katolikus és a református egyház közötti különbség?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mit nevezünk reformációnak? ƒƒ Milyen irányzatai alakultak ki a reformációnak? ƒƒ Foglald össze, milyen válaszokat adott a katolikus egyház a hitújító mozgalomra! 46

A boszorkányok  OLVASMÁNY

A

középkorban boszorkányoknak az olyan démoni képességekkel rendelkező nőket tartották, akik ördögi praktikákkal betegséget vagy pusztulást hoztak áldozataikra. A boszorkányok két fajtáját különböztették meg. Az egyik a seprűs boszorkány volt, aki állatok alakját tudta felvenni, a boszorkányok másik csoportját a rontó boszorkánynők, ritkábban férfiak alkották, akik az ördöggel szövetkezve hoztak rontást áldozataikra. A boszorkányok számos módon támadtak kiválasztott áldozatukra. Egyik eszközük az igézés volt, amikor szavakkal ártottak. A boszorkány másik fegyvere a szeme volt. A manapság pozitív értelemben használt igéző szempár kifejezés eredetileg a boszorkányok szemére utalt, amel�lyel rontást hoztak az emberekre. Ebből a hie­ delemből származik a „szemmel verés” kifejezés is. A boszorkányperek alkalmával a vádlottat felszólították, forduljon el a bíróságtól, nehogy azokat szemének varázsával megátkozza. A hiedelem szerint a boszorkányok gyakran éltek a kötés átkával is. Ekkor a boszorkány egy csomót készített, amit az áldozat közelében helyezett el, és ezzel megkötözte azt. A „meg van kötve a kezem” kifejezés a boszorkány e gonosz képességével van összefüggésben.

ƒƒ Foglald össze, a hiedelmek szerint hogyan tudtak ártani a boszorkányok!

A boszorkányok mindig is jelen voltak az emberek hiedelemvilágában, de a boszorkányüldözések legerőteljesebb hulláma a 16–18. században jelentkezett. A pápa a 15. század végén oklevelet adott ki a rontást hozó személyek ellen. Az oklevél a boszorkányokat az ördög szövetségeseinek tekintette. A 16. század közepén kiadásra került a Boszorkányok pörölye című könyv is, amely egyfajta útmutatóul szolgált a boszorkányperek lefolytatásához. A könyv így határozza meg a mágikus praktikákat űző személyeket: „Boszorkányok azok a nők, akik által az ördög szól vagy egy hihetetlen cselekedetet hajt végre.” A boszorkányperek oka rendszerint a közösségen belüli feszültség volt. Az eljárást általában a

Egy boszorkány kivégzése  Miért jártak el ilyen kegyetlenül a boszorkánynak tartott személyekkel?

közösségből valamilyen okból kivetett vagy különleges képességekkel rendelkező személlyel szemben folytatták le. Egy gyógyfüvekhez értő asszony nem mindennapos képességekkel rendelkezett. A per folyamán többféle vizsgálati módszert is bevetettek. Egyikük a kínzás volt. A Boszorkányok pörölye ilyen útmutatást ad a kínzást illetően: „A következőképpen kezdjük a kínzást: A börtönőr levetkőzteti a foglyot. A vetkőztetéssel megfoszthatjuk néhány ördögi eszköztől, amely ruhájába van varrva. Mert az ördög gyakran megtanítja nekik, hogy halott csecsemőket szőjenek ruhájukba. A bíró megpróbálja meggyőzni a foglyot, hogy vallja be az igazságot, de ha nem teszi, megparancsolja az őröknek, hogy rögzítsék a foglyot, és kínzásába kezd.”

A kínzások mellett más módszerekkel is megpróbálták kideríteni a boszorkányság „tényét”. Ezek egyike a vízpróba volt. A vádlottak derekára kötelet kötöttek, és ennek végét a partra erősítették. A vádlottat összekötött kézzel és lábbal a vízbe dobták. Ha elsüllyedt, akkor ártatlannak nyilvánították, de a vádlottak gyakran megfulladtak. Ha fenn maradt a vízen, az a boszorkányság jele volt. A másik eljárás mérlegelés néven ismert. Ha a vádlottat túl könnyűnek találták, az szintén boszorkányságra utalt. Az ítélet általában máglyahalál volt. Nyugat-európai méretekkel összehasonlítva Magyarországon viszonylag kevés boszorkányper zajlott. Szegeden ennek emlékét őrzi a Boszorkány-sziget. A boszorkányégetést Mária Terézia királynő tiltotta be 1768-ban. ƒƒ Kik ellen indíthattak boszorkánypereket? 47

12.

„Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!” – Az angol polgárháború

Amikor Angliában a király a parlament mellőzésével akart kormányozni, a képviselők ellenálltak az uralkodói akaratnak. Polgárháború következett, amelynek végén I. Károly angol királyt az angol parlament halálra ítélte és kivégeztette. Ez volt az első eset, amikor egy király felett népe ítélkezett.

A király kérése ƒƒ Ki állt egy ország élén a középkorban? ƒƒ Milyen kiváltságos rétegeket ismersz a középkori Európában? ƒƒ Idézd fel, milyen irányzatai alakultak ki a reformációnak! parlament: országgyűlés, törvényhozó testület. Összetétele koronként és országonként változik. forradalom: az államrend erőszakos megváltoztatására irányuló cselekvések összessége

Angliában az uralkodók évszázadokon keresztül a parlament* egyetértésével kormányozták az országot. A királyi hatalom megerősödése következtében azonban a szigetország uralkodói úgy érezték, nincs szükségük a parlamentre. Korlátlan hatalommal élve, tanácsadóikra támaszkodva irányították az államot. A 17. század elején a királyi hatalom ellen lázadó skótok leverésére háború indult, ehhez viszont jól felszerelt hadseregre és pénzre volt szükség. I. Károly kénytelen volt összehívni a parlamentet, hogy a háború költségei­nek fedezésére új adók kivetését kérje. A parlament azonban elutasította a király kérését, és az uralkodó hatalmát csorbító rendelkezéseket fogadott el, kitört a forradalom*. ƒƒ Miért romlott meg a királyi hatalom és a parlament kapcsolata?

Kerekfejűek a gavallérok ellen: a polgárháború ➊ Király a bíróság előtt! A polgárháború alatt a döntő csatákban a Cromwell által szervezett hadsereg sorra aratta a győzelmeket. A gavallérok veresége után a király a skótokhoz menekült, akik hamarosan kiadták őt a parlamen­ tieknek. Az uralkodót 1649-ben állították bíróság elé. A király ellen folytatott per alapját az a fejtegetés szolgáltatta, amely szerint a zsarnok uralkodó ellen lehetséges és jogos fellázadni. A hivatkozás szerint Károly korlátlan hatalommal próbált meg kormányozni, amivel a parlamentet és az angol népet is megsértette jogaiban és szabadságában. ƒƒ Mit jelent a korlátlan hatalom? ƒƒ Melyik uralkodó gyakorolt korlátlan hatalmat Európában? 48

London két pártra szakadt. Gyakoriak voltak az összecsapások a parlament oldalán álló kerekfejűek és a királyt támogató gavallérok között. London népe a lázadók mellé állt. Megkezdődött a polgárháború. Angol fogott fegyvert angol ellen. A király az ország északi részére menekült. Kezdetben sikereket ért el a parlamenti hadsereg elleni harcokban. Hamarosan azonban egy parlamenti képviselő, a kerekfejűek vezére, Oliver Cromwell újjászervezte a felkelők hadseregét, amelynek lovas egysége a fegyverzete alapján a vasbordájúak nevet kapta. Jelmondatuk ez volt: „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!” Az ütőképesebb hadseregnek köszönhetően a parlamentiek legyőzték a királyt támogató csapatokat, és megnyerték a polgárháborút. ➊ A történelem folyamán először a királyt bíróság elé állították. A vád hazaárulás volt. I. Károlyt 1649-ben lefejezték. ƒƒ Fogalmazd meg, mire utal a vasbordájúak jelmondata! ƒƒ Milyen történelmi eseményekkel kapcsolatban tanultál korábban polgárháborúról?

I. Károly kivégzése  Hogyan viselkedett a tömeg?

A nyugtalan sziget Anglia vezetése Cromwell kezébe került, aki a hadseregre támaszkodva egyszemélyi uralmat hozott létre. Intézkedései következtében azonban népszerűtlenné vált. ➋ Cromwell a puritán* eszményeknek megfelelően szervezte át a mindennapokat. Mivel a puritánok azt vallották, hogy a mennyországba csak a kemény munka árán lehet bejutni, ezért a szórakozást megvetették. Cromwell bezáratta a fogadókat és a színházakat, megtiltotta a legtöbb sportot. Ha valaki káromkodott, pénzbírságot róttak ki rá. Ha nem hagyott fel a szokásával, akár börtönbe is kerülhetett. A nőknek megtiltották az arcfestést és a túl színes ruhákat. Vasárnap tilos volt a munka.

➋ Böjt karácsony idején Az angol reformáció radikális képviselői lázadtak a katolikus egyházhoz hasonló anglikán egyház és a korlátlan királyi hatalom ellen. Mélyen hívők voltak. A puritánok nem nézték jó szemmel a karácsonyokat, amelyek kevésbé a vallásról, annál inkább a lakomákról, ünneplésekről és a sörről szóltak. A polgárháború idején a puritánok által támogatott parlament elfogadott egy határozatot a karácsony megünnepléséről. A lakomák helyett karácsony napján böjtölni kellett. ƒƒ Sorold fel, milyen intézkedések miatt lettek népszerűtlenek a puritánok!

Egy gavallér és egy kerekfejű  Hasonlítsd össze a két képet! Mit árulnak el a ruhák a személyekről? Milyen különbségek lehetnek a két ember életmódja között?

puritán: az angliai, később az amerikai protestánsok neve 49

Cromwell halála után az angolok a kivégzett király fiát hívták vissza a trónra. Néhány évtized után azonban a korlátlan hatalmat a parlament megint elutasította. Olyan királyt hívott a trónra, aki hajlandó volt megosztani a hatalmát. ƒƒ Hogyan jelentek meg a puritán eszmények a mindennapokban?

Alkotmányos királyság

A

SK

N

T

I-

Ó

C

E

Á

N

Vasbordájú lovas

Az új király, III. Vilmos megosztotta a hatalmát a parlamenttel. Angliában létrejött egy új kormányzati forma, az alkotmányos királyság. Az alkotmányos királyság lényege, hogy az uralkodó hatalmát korlátozzák. A tényleges hatalom a parlament kezébe kerül. A király helyett a parlament hozza a törvényeket, amelyek alapján az államot irányítják.

IA

A

T

L

ÓC

És

za

Edinburgh

Anglia, Írország és Skócia ábrázolása egy 17. századi térképen

ki

-

te

ng

er

Belfast

Á SZ

R O Dublin

Í r - t en g er A N

ÍR

G

G L IA

WALES

Temze

London

Kelta - tenger a

atorn

-cs anche

La M

1707-ben egyesült Anglia és Skócia Nagy-Britannia Királysága néven. Walest (velsz) már századokkal korábban Angliához csatolták  Mi határolja nyugatról a szigeteket? 50

király

uralkodik, de nem kormányoz

parlament

kormány

(választott képviselők)

(élén a miniszterelnök)

törvényeket hoz

kormányoz, azaz irányítja az államszervezetet

független bíróságok

feladatuk az igazságszolgáltatás

Az angol alkotmányos királyság működése  A lecke szövege alapján hasonlítsd össze az alkotmányos királyságot a korlátlan királyi hatalommal! Miben különböznek, és miben hasonlítanak?

A törvények végrehajtása és az államszervezet irányítása a parlamentnek felelős kormány* feladata. A kormányt a miniszterelnök* vezeti. A bíróságokat sem a parlament, sem a kormány nem befolyásolhatja, azok függetlenek. A királyok uralkodnak, de nem kormányoznak. Az országot képviselik, feladatuk elsősorban jelképes. ƒƒ Miért fontos, hogy a bíróságok függetlenek legyenek?

Puritánok  A kép alapján készíts személy­ leírást egy puritánról! kormány: a végrehajtó hatalom szerve, a miniszterek összessége. A kormány élén a miniszterelnök áll. miniszterelnök: kezdetben a királynak felelős személy, a király első szolgája, később, parlamentáris berendezkedésben a parlamentnek felelős kormány első embere

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A történelmi események bemutatása sok esetben a következő mintát követi: cél, terv, akció, eredmény.

Okok és következmények az angol forradalomban Az új mintájú hadsereg a skótok elleni háborúban

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ ƒƒ ƒƒ ƒƒ

Mi volt a forradalom kitörésének közvetlen kiváltó oka? Vázold fel a forradalom folyamatát! Kik voltak a szemben álló felek az angol forradalomban? Sorold fel az alkotmányos királyság jellemzőit!

Az angol parlament célja a király korlátlan hatalmának csökkentése volt, amelyet számos akción keresztül értek el. Az eredmény, az alkotmányos királyság létrehozása összhangban volt a céllal, ezért a folyamat lezárult.

51

A kerekfejűek vezetője  OLVASMÁNY

O

liver Cromwell köznemesi családból származott, de élete nagy részét paraszti sorban, földműveléssel töltötte. Politikai karrierje akkor indult meg, amikor az 1640-es években Cambridge (kembridzs) városa képviselőnek küldte őt a parlamentbe. A korlátlan királyi hatalomra törő uralkodó és a parlament ellentéte 1642 januárjában hat évig tartó háborúba torkollott. Oliver Cromwell sikereit elsősorban katonai tehetségének köszönhette. Hanyagsággal vádolta a katonai vezetést, és a hadsereg átalakításának szükségességét hangoztatta. 1645-ben Cromwell, néhány parlamenti társával együtt engedélyt kapott a hadvezetésben való részvételre. A régi tiszteket puritán vezetőkkel váltották le. Cromwellnek jelentős szerepe volt az új mintájú hadsereg, a vasbordájúak felállításában. 1645 nyarán Naseby-nél (nézbi) a lovasság rohamával megverték a királyi sereget, és csaknem felét fogságba ejtették.

Oliver Cromwell portréja  Sorold fel Cromwell életének jelentősebb eseményeit!

A mély vallásosságáról ismert Cromwellt mindenki tisztelte a hadseregben. Parancsait mindig tömören fogalmazta meg, hadijelentései a saját tetteit tárgyilagosan említik, csak más forrásokból derül ki, hogy csodálatos győzelmeket aratott. A parlamentiek katonai győzelme után, 1649 januárjában a hadvezér egyike lett azoknak, akik I. Károly sorsáról döntöttek, és Cromwell az uralkodó halálára szavazott. A kivégzés Európaszerte nagy felháborodást váltott ki, Cromwellt röpiratokban ítélték el, Anglia külpolitikailag elszigetelődött, követeit sehol nem fogadták. I. Károly kivégzése után eltörölték a királyi hatalmat, Anglia jogilag köztársaság lett, a hatalom Cromwell kezébe került. 1649-ben leverte az írek felkelését, több ütközetben megverte a skótokat, két évig tartó háborúban legyőzte a hollandokat. Cromwell 1653-ban lord protector néven kezébe vette a végrehajtó hatalmat és a seregparancsnokságot. ƒƒ Sorold fel, mi bizonyítja Cromwell katonai tehetségét!

Oliver Cromwell ötvenkilenc éves korában, 1658 szeptemberében hunyt el. Két évvel később a parlament visszaállította a királyságot. A trónra a kivégzett I. Károly fia tért vissza, akinek első dolga volt, hogy bosszút álljon apja gyilkosain. Az I. Károlyt elítélő bíróság tagjai közül többeket bebörtönöztek vagy kivégeztek. Az egykori lord protector maradványait kivitették a Westminster-apátságból, csontjait szétszórták, fejét pedig levágták, és karóra tűzték. A hadsereget feloszlatták és a Cromwell által osztogatott birtokokat visszaadták a régi tulajdonosaiknak. Westminster-apátság: az angol királyok koronázási és temetkezési helye 52

ƒƒ Mi az államformája ma Nagy-Britanniának?

13.

A Napkirály udvara

XIV. Lajos francia király az újkor legkiemelkedőbb uralkodója volt. Udvarát és kormányzati módszereit próbálták utánozni Európa-szerte. Napkirálynak is szerette nevezni magát, mivel a Nap az uralkodás jelképe volt.

XIV. Lajos állama A tízéves Lajosnak a királyi hatalom ellen lázadó francia nemesek felkelése miatt el kellett hagynia Párizst. Ekkoriban, mivel még túl fiatal volt az uralkodáshoz, Franciaországot nevelője irányította főminiszteri rangban. A lázadást végül sikerült leverni. A kiskorú Lajos azonban megfogadta, székhelyét Párizson kívül fogja felépíteni, és olyan erős lesz, hogy a nemesek soha többé nem lesznek képesek veszélyeztetni a hatalmát. Főminisztere halála után XIV. Lajos maga vette kezébe a kormányrudat. Uralkodásával kezdetét vette Franciaország aranykora. XIV. Lajos fokozatosan, szinte korlátlan királyi hatalmat épített ki. A nemeseket kizárta a királyi tanácsból. Az állam irányítását az uralkodótól függő főhivatalnokok és királyi tisztviselők ötvenezres serege segítette. Ők az adók begyűjté­séért és az igazságszolgáltatásért feleltek. Tisztviselőin keresztül a király országa összes települését közvetlenül irányíthatta.

ƒƒ Honnan származott egy király hatalma? ƒƒ Milyen feladatai voltak egy királynak? ƒƒ Milyen tényezők befolyásolják egy királyság erejét?

ƒƒ Egy földrajzi atlasz segítségével állapítsd meg, mely mai országok voltak egységesek a 17. századi Európában! ƒƒ Mennyire lehet hatékony, ha mindenről egyetlen ember dönt?

XIV. Lajos gyermekkorában  Mit próbál kifejezni a király ruházata és testtartása?  Milyen uralkodói jelvényeket látsz a képeken?

A versailles-i palota tükörterme

XIV. Lajos jelképe, a Nap  Hogyan jelennek meg a Nap tulajdonságai uralkodási stílusában? 53

Versailles építése  Milyen eszközökkel dolgoztak?  Mi okozhatta a legnagyobb problémákat az építkezés során?

A Napkirály palotája barokk: művészeti stílus. A barokk építészetre a mozgalmasság, a hullámzó vonalak, az aranyozás, a főúri kastélyok díszes, csillogó berendezése a jellemző.

XIV. Lajos a Párizs melletti Versailles-ban (verszáj) építtette fel azt a barokk* stílusú palotát, amely később mintául szolgált Európa uralkodóinak és előkelő nemeseinek. A palota óriási méretei, márványoszlopai, hatalmas tükrökkel, csillárokkal díszített termei mind ugyanazt a célt szolgálták: lenyűgözni az ide érkezőt. A kastély körüli parkokban száz és száz szökőkút ontotta vizét. Reggelente a főinasa ébresztette az uralkodót, akire legalább száz kiválasztott nemes várakozott, hogy segíthessen a királynak az öltözködésben. Közülük azonban csak néhánynak adatott meg a dicsőség, hogy őfelségének nyújthassa papucsát, vagy felhajthassa az ingujját. A hálószoba előterében és szerte a palotában is előkelőségek várakoztak. A király biccentése, egy elismerő pillantás vagy egy kedves szó örökre meghatározta udvaroncai sorsát. ƒƒ Képzeld el, hogy udvaronc vagy XIV. Lajos palotájában! Meséld el az uralkodó egy napját! Főhivatalnok  Nézd meg a hivatalnok asztalát! Mit sugall a festő az asztal ábrázolásával? Mit gondolsz, mivel foglalkozott éppen a főhivatalnok?

54

A Napkirály kincstára A bevételeket nem az adók növelésével, hanem a termelés ösztönzésével és a kereskedelem élénkítésével szándékozták elérni. Ezért pártolták a manufaktúrák* létesítését, amelyek feladata az ipari termékek előállítása volt. Elterjedésüket pénzügyi támogatásokkal és adókedvezményekkel mozdították elő. Az olcsóbb külföldi termékeket magas behozatali vámokkal sújtották, így próbálták jobb helyzetbe hozni a francia árukat a kereskedelmi versenyben.

manufaktúra: munkamegosztásra épülő, a középkori céheknél hatékonyabb, tömegtermelésre törekvő kézműipar

A király pénzügyminiszterének gazdaságpolitikáját nagyon jól foglalta össze a velencei követ: „Colbert célja a királyságot gazdagságban elsővé, minden áruban bővelkedővé, minden mesterségben gazdaggá és javakkal ellátottá tenni, hogy ne szoruljon semmire, de képes legyen eladni mindent a többi országnak.”

Colbert (kolber) tanácsainak köszönhetően felvirágzott a francia gazdaság, versenyképes fegyver-, tükör-, parfüm- és textilipar jött létre. ƒƒ Gyűjtsd össze, miért tartották hasznosnak a manufaktúrák létrehozását! ƒƒ Foglald össze, hogyan lehet az államkincstár bevételeit növelni! XIV. Lajos uralkodása idején

A Napkirály családja körében  Milyen tanácsot adnál egy, az udvarba nemrég került arisztokratának az udvari divatról? 55

A modern hadsereg felállítása A Napkirály hadseregének átalakításával elérte azt, hogy fegyveres erejétől Európa-szerte rettegtek. Bevezette a toborzást, katonáit egyenruhába öltöztette. Tisztképző iskolákat hozott létre. A hadsereg tagjait a lakosságtól elkülönítve, kaszárnyákban szállásolta el. A katonák állandó hadgyakorlaton vettek részt. Az állandó katonai erő létrehozásának köszönhetően a Napkirály Európa legerősebb hadseregének parancsolhatott. XIV. Lajos a katonai parádékon maga vezényelte a mintaezredét, a szemléken a saját kezével igazította meg a katonák szalagjait. Kedvenc szórakozása volt a győztes csaták után a kitüntetések osztogatása. Hadjáratok idején lóháton követte a hadseregét, és ugyanúgy szenvedett a hidegtől, melegtől, mint a katonái. Egy alkalommal önfeledten bámulta a saját támadó csapatait, amikor az egyik katonája karon fogta, és hátrébb húzta. A király megdöbbent, de a csata után kitüntette a katonát. XIV. Lajos, a hadvezér  Mi jelzi a festményen, hogy a király csatát nyert? KIRÁLY

hatalmi ágak: a három hatalmi ág a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom

törvényeket hoz (törvényhozás)

irányítja az államszervezetet (végrehajtói hatalom)

tőle függ az igazságszolgáltatás (bírói hatalom)

A hatalmi ágak a király kezében összpontosultak  Ezzel szemben az angol királynak miért nem volt törvényhozói hatalma?

A királyi akarat érvényesítése ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ XIV. Lajos miért és hogyan építette ki a korlátlan királyi hatalmat Franciaországban? ƒƒ Kik voltak hatalmának támogatói és támaszai? ƒƒ Hogyan támogatta a francia gazdaság és kultúra fejlődését? ƒƒ Hogyan vált a francia hadsereg Európa legerősebb hadává? 56

XIV. Lajos uralkodása a korlátlan királyi hatalom fénykora Franciaországban. Az uralkodó az állam összes hatalmi ágát* befolyása alatt tartotta, így korlátlan hatalommal rendelkezett. Állandó hadseregére és hivatali szervezeteire támaszkodva függetlenítette magát. Ő hozta a legfontosabb törvényeket, ő irányította az államszervezetet, vagyis ő kormányzott. Tőle függött az igazságszolgáltatás is, ő volt a legfőbb bíró. A Napkirály uralkodására Európa más országaiban is mintaként tekintettek. ƒƒ Képzeld el, hogy XIV. Lajos katonája vagy! Mutasd be az uralkodót egy katona szemével! ƒƒ Hogyan függ össze egy állam gazdagsága és hadseregének nagysága?

14.

Divat az ókortól a Napkirály századáig

Az embernek minden korban védekeznie kellett a hideg és a meleg ellen. Erre a célra kezdetben állatbőröket használt, majd a szövés-fonás kialakulásával már megjelentek az ember öltözékében a növényi eredetű ruhadarabok is. Egy finomabban szőtt ruha, az anyagok drága festése már arra is alkalmas volt, hogy valakinek a társadalmi rangját, hovatartozását megjelenítse.

A ruha története Az őskorban a ruházkodás elsősorban a hideggel és az időjárással szembeni védekezést szolgálta. Ruha többféle anyagból és technikával készülhet. Az ősi eredetű nemez birkák gyapjából, víz hozzáadásával, a szálak összegyúrásával készül. A ruhaanyag készítésének másik technikája a szövés, amikor az anyagot fonalakból dolgozzák össze. Fonal készíthető növényi rostokból és állatok szőréből is. Fonalkészítésre alkalmas növény az Indiából származó gyapot, amely a pamut alapanyaga, de a len és a kender is. A birka szőréből készül a gyapjúfonal, de a teve- és kecskeszőr is alkalmas fonal készítésére. Szintén állati eredetű a selyemlepke hernyójának váladéka, a selyem. Ez a kínai találmány évszázadokon keresztül a selyemúton jutott el a középkori Európa piacaira, és szolgált az előkelők ruházatának alapanyagául.

ƒƒ Ismételj! Milyen ruhaanyagokkal kereskedtek a középkorban?

ƒƒ Milyen termékek érkeztek a selyemúton keresztül Európába?

Ókori kiegészítők Az ókorban a ruhával szemben támasztott fő követelmény annak használhatósága, kényelme volt, kultúránként találkozhatunk azonban jellegzetes kiegészítőkkel. Az ókori Egyiptomban a fáraó uralkodói díszei közé tartozott az álszakáll. A szakáll kifejezte az uralkodó nemes voltát és kiváltságos helyzetét borotvált alattvalóival szemben. Ezt az álszakállat Egyiptom női fáraói is hordták. Az ókori Kínában terjedt el először a körmök festésének szokása. A szépen ápolt körmök magas társadalmi státuszról árulkodtak, a körömlakk színe a társadalmi helyzetet is megmutatta. A császár színe a vörös és a fekete volt. ƒƒ Ma mit nevezünk a ruhaviselet kiegészítőinek? Mondj néhány példát!

Fáraószobor a Kr. e. 15. századból  Milyen kiegészítőket viselt az egyiptomi uralkodó?

57

Középkori kelmék tőzsde: áruk és értékpapírok, például részvények szabályozott piaca

A középkorban a textilipar központja Flandria, fellegvára pedig a 13–15. században Brugge (brűzs) volt. A híres brugge-i ruhavásáron Európa minden részéből megfordultak a kereskedők. Ebben a városban jött létre a világ első tőzsdéje* is, amelyet egy, a városban lakó család neve után neveznek manapság is börzének. A ruhák jobb minőségének biztosítása érdekében az európai takácsok és szabók céhekbe tömörültek. A reneszánsz időszakában váltak egyre elterjedtebbé a köl­tekezést szabályozó törvények is. Egy újkori jogi szótár szerint az ilyen törvények azzal a céllal készültek, hogy vis�szaszorítsák a fényűzést, a különcködést, különösen a mértéktelen költekezést ruházat, ételek, bútorok tekintetében. ƒƒ Mit gondolsz, hasznosak-e a költekezést korlátozó törvények? ƒƒ Hogyan vásárolt a középkorban az, aki új ruhát szeretett volna magának?

Divat és illem a Napkirály korában

Előkelő hölgy viselete a középkorban

1655–1700

1700–1730

  A 17. században a divatot a versailles-i udvar szabta meg. A Napkirály udvarából havonta küldték a felöltöztetett, életnagyságú bábukat Európa fővárosaiba. A divat elnőiesedett, és ennek egyik jellegzetessége a paróka volt. Parókát már az ókorban is hordtak, de a Napkirály udvarában újra divatos lett. Általában emberi hajból vagy valamilyen állatszőrből készült. A szegények gyakran adták el hajukat parókakészítőknek. A kor tisztálkodási szokásaiból adódik, hogy a parókát viselője gyakran nem tartotta tisztán. Nem volt ritka a hajtetűk elszaporodása sem. Előnye volt viszont, hogy a fejet melegen tartotta.

1730–1775

1775–1789

1789–1800

Francia divat  Figyeld meg, hogyan változott a francia divat a 18. század folyamán! Hogyan változott a férfi- és női öltözködés? 58

XIV. Lajos francia és I. Lipót magyar király színházi szerepben  Jellemezd a ruháikat! Mi ösztönözhette a királyokat, hogy színházi előadásokon lépjenek fel?

Paróka  Ma hol használnak parókát?

Az orosz cárnak, ha fázott, szokása volt elvenni emberei parókáját. Egyszer egy istentisztelet alkalmával Drezda polgármestere is így járt. Ő állt a fázó Nagy Péterhez legközelebb. A meglepett polgármester az esemény után visszakapta díszes fejékét.

A Napkirály udvarával kapcsolatban számos furcsa illemszabályt is feljegyeztek. A király ajtaján például tilos volt kopogni. Ha egy alattvaló bebocsátást akart nyerni, körmével gyengéden megkaparta az ajtót. Néhány udvaronc ezért hosszabb körmöt is növesztett. A hölgyek nem fogták a férfiak kezét, és sosem karoltak beléjük. Ennek amellett, hogy nem tartották illendőnek, az is oka volt, hogy a hölgyek hatalmas ruháiktól nem fértek a férfiak karjához. Az urak egy furcsa mozdulat keretében lassan ültek le a székükre. Ennek az volt az oka, hogy a túlságosan gyors mozdulat miatt szűk nadrágjuk szétszakadt volna. ƒƒ Foglald össze az eddig tanultak alapján, miben volt mintaadó a versailles-i udvar! Barokk viselet  Sorold fel az öltözködés jellegzetességeit!

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Foglald táblázatba, milyen ruhaanyagokat ismersz, és ezeknek mi az alapanyaga! Próbálj meg összegyűjteni minél több anyagot! Dolgozz a füzetedbe! ruhaanyag

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

eredete, készítése

ƒƒ Fogalmazd meg, hogyan változott koronként az öltözködés szerepe!

ƒƒ Mondj példákat a különböző korokból arra, hogy a viselet miként jelezte a társadalmi rangot is! 59

15.

Az ész kora: út a felvilágosodáshoz

Az emberi gondolkodás a 16–17. század során jelentős változáson ment keresztül. Az emberek másként kezdtek el gondolkodni a világról, a tudományról, a vallásról és a hatalomról. Ez a folyamat fokozatosan vezetett el a felvilágosodáshoz. A felvilágosodás eszmei, szellemi eredményei nem vesztek el nyomtalanul, hanem beépültek a modern gondolkodásba.

A tudományos világkép változása ƒƒ Miért tartották sokan lehetetlennek Kolumbusz vállalkozását? ƒƒ Milyen elvek alapján működött az angol alkotmányos királyság? ƒƒ Kik alkották a középkori városok lakosságát?

Kopernikusz, lengyel csillagász  Mi volt a forradalmi Kopernikusz elméletében?

A középkor tudományos gondolkodása a tekintélyre épült. Egy tudományos feltevést az tett elfogadottá vagy elutasítottá, hogy egy tekintélyes ókori vagy középkori szerző mit gondolt róla. Az emberi gondolkodás fejlődése során a tekintély kritika nélküli elfogadását fokozatosan átvette a kételkedés, a tudományos feltevések gyakorlati kísérletek és tapasztalatok alapján történő elfogadása. A tudomány forradalma először a természettudományokat érte el. A lengyel Kopernikusz huszonöt év folyamatos megfigyelés után megerősítettnek látta azt az elméletet, miszerint a Föld kering a Nap körül. Ez ellentétben állt a középkorban elfogadott Föld-központú világképpel. Az egyház máglyahalállal fenyegette az eretnek gondolat terjesztőit, de a tudósok állandó megfigyelései és kísérletei egyre több általánosan elfogadott tévhitet cáfoltak meg. A fizikában Galileo Galilei itáliai tudós alkalmazta először a kísérletezést és a mérést, új módszereket adva ezzel a fizikának. Az ókori feltevés szerint a testek zuhanási sebessége tömegüktől függ, azaz a nehezebb tárgyak előbb érnek földet. Galileo Galilei ezt egy látványos kísérlettel cáfolta meg. A pisai ferde torony tetejéről két különböző súlyú, de azonos átmérőjű ágyúgolyót ejtett le. A golyók egyszerre értek földet. Ezzel a tudós kísérleti úton bebizonyította, hogy a zuhanás gyorsasága nem függ a testek tömegétől. ƒƒ Miért állt ellentétben Kopernikusz világképe az egyház tanításával? ƒƒ Miért volt új Galilei módszere?

középkori tudomány A tudósok az ókori tekintélyekre, az egyház tanításaira és érvelésére támaszkodva magyarázzák a természet törvényeit.

Galileo Galilei  Mi volt a jelentősége Galilei munkásságának? 60

újkori tudomány A tudósok megfigyeléssel és kísérletezéssel ismereteket gyűjtenek, és ezekből következtetéseket vonnak le a természet működésére vonatkozóan.

A tudományos gondolkodás változása  Sorolj fel három módszert, amel�lyel ismereteket szereztek a középkorban! Hány lépésből áll a tudományos munka az újkorban? Melyek ezek a lépések?

A polgárság felemelkedése A földrajzi felfedezések hatására a kontinensek között megélénkült a kereskedelem, kialakult a világgazdaság. Ez a városok és a városi polgárság megerősödését eredményezte. Az élelmes és gyakorlatias vállalkozók egyre nagyobb befolyásra tettek szert a gazdasági életben. A tudományos gondolkodásban teret hódító kétely a politika tudományával foglalkozók körében is terjedt. A kor gondolkodói bírálták a fennálló társadalmi rendet, a régi, tekintélyelvű gondolkodásmódot pedig elvetették. Később, a 18. században kialakult a felvilágosodás mozgalma, amely a megerősödő polgárságnak szellemi hátteret biztosított a politikai térnyeréshez.

A kor híres csillagásza, Galilei az inkvizíció előtt vonta vissza korábbi nézeteit Kopernikusz világképének helyességéről  Miből állapítható meg, hogy egyházi bíróság előtt áll? Mit gondolsz, milyen könyvön tartja a kezét az eskütételkor?

ƒƒ Ismételj! Mivel foglalkozott a városi polgárság a középkorban? ƒƒ Hogyan bővültek a polgárság lehetőségei a nagy földrajzi felfedezések után?

Honnan származik az uralkodó hatalma? A felvilágosodás gondolkodói évszázadok óta elfogadott nézeteket kérdőjeleztek meg. A középkori születési előjogokat elvetették. Helyette a mindenkit megillető alapvető 61

középkori gondolkodás

újkori gondolkodás

jogok

születési előjogok

alapvető emberi jogok

az eltérő vélemény

eretnekség

vélemény-, szólás- és vallásszabadság

az uralkodó hatalma

Istentől származik

a néptől származik

hatalomgyakorlás

Az uralkodó nem fosztható meg a hatalmától. Az uralkodó hatalma korlátlan.

A zsarnoktól a hatalom visszavehető. A hatalmi ágakat szét kell választani.

A politikai gondolkodás átalakulása  A táblázat alapján írj fogalmazást a változásokról!

szabadságjogokat hirdették. Ezek az élethez, a szabadsághoz, a tulajdonhoz való jog és a törvény előtti egyenlőség. A középkorban az egyház által elfogadott nézetekkel szemben álló gondolatokat eretnekségnek tartották. A felvilágosodás képviselői szólás- és vallásszabadságot hirdettek, bár nem voltak vallásellenesek. Vizsgálták a király Istentől származó, korlátlan hatalmát is. A francia Rousseau (russzó), megkérdőjelezve a korábbi elgondolást, azt állította, a hatalmat az uralkodó nem Istentől, hanem a néptől kapta. Ezt a felfogást nevezzük a népfelség elvének. Rousseau portréja

ƒƒ Mi az újdonság Rousseau felfogásában?

A felvilágosodás angol és francia gondolkodói a korlátlan királyi hatalmat zsarnokságnak tartották. Úgy gondolták, a zsarnokság megszüntetését a hatalmi ágak szétválasztásával lehet biztosítani, amelyet törvényben kell rögzíteni. Példaképük az angol alkotmányos királyság volt, ahol a hatalmi ágak szétválasztása a gyakorlatban is megvalósult. A népfelség elve azt is kimondta, ha az uralkodó visszaél a néptől kapott hatalmával, akkor a népnek joga van az uralkodót megfosztani a hatalmától. ƒƒ Európa melyik országában fosztotta meg a nép az uralkodót a hatalmától a 17. században?

A Nagy Enciklopédia

A Nagy Enciklopédia címlapja

62

A felvilágosodás gondolkodói az új ismereteket szükségesnek látták összefoglalni. Ezért jelent meg Franciaországban a 18. század derekától több mint egy tucat kötetben a Nagy Enciklopédia, amely korának ismereteit foglalta össze. Forradalmi nézetei miatt a könyvet kezdetben betiltották, az 1780-as évekre mégis széles körben olvasottá vált. Több mint húszezer példányt adtak el belőle.

A Nagy Enciklopédia két oldala a tímárok szerszámairól

A felvilágosodás hívei hittek a folyamatos fejlődésben. Úgy gondolták, hogy az ész és az értelem erejére támaszkodva megszüntethetőek a társadalmi egyenlőtlenségek és a rabszolgaság. A felvilágosodásnak köszönhetően egy világiasabb szemlélet is elterjedt. Az emberek egyre nyíltabban kérdőjelezték meg az egyház tanításait, a hittel ugyanakkor nem álltak szemben. Végül a felvilágosodás volt az a nézetrendszer, amely hangsúlyozta az alapvető szabadságjogok fontosságát. A következő századok történéseiben a felvilágosodás gondolatai játszották a mozgatórugó szerepét. ƒƒ Mondj olyan könyvet, ami korábban nagy hatást gyakorolt az emberi gondolkodásra!

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Hasonlítsd össze a középkori és az újkori természettudományos gondolkodást! Mik a fő különbségek? ƒƒ Mutasd be a polgárság megerősödésének főbb okait! ƒƒ Melyek a politikai gondolkodás új elemei az újkorban? ƒƒ Mutasd be Rousseau népfelség elvét!

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A jelen viszonyai könnyebben megérthetők, ha megismerjük a történelmi előzményeket.

A felvilágosodás eszméi A felvilágosodás eszméinek megismerésével megérthetjük a következő századok történelmi eseményeinek mozgatórugóit. ƒƒ Melyek azok a felvilágosodás idején megfogalmazott gondolatok, amelyeket ma már természetesnek tartunk?

63

16.  A gyarmatokból született nemzet – Az Amerikai Egyesült Államok

Eri

r

o

SA

AS

tó

NEW YORK

Boston RH CON ODE IS LAN NEC D New York TICUT

PENNSYLVANIA NEW JERSEY MARYLAND DELAWARE

EÁ

N

i

e-tó

ri o -

M

Onta

C H U SET TS

őri

k ó

e

n-t

NEW HAMPSHIRE

é

Az Egyesült Államok létrejötte  Milyen európai hatalmak rendelkeztek területekkel ÉszakAmerikában 1763-ban?  Melyik óceán határolja keletről az angol gyarmatokat?  Hány angol gyarmat volt az óceán partján?

ro

z

Hu

Szt .L

K A N A D A

ő-tó

k

Fels

M ic hi ga n- tó

ƒƒ Melyek voltak a felvilágosodás által hirdetett alapvető emberi jogok? ƒƒ Ismételj! Mit tanultál a hatalmi ágak szétválasztásáról?

c-f oly ó

A 18. században jelentős fordulat következett be Anglia és az amerikai gyarmatok viszonyában. A tizenhárom amerikai gyarmat függetlenségi háborút indított az anyaország ellen. A háborúban egy új, független nemzet született. Az Amerikai Egyesült Államok létrejöttével egy olyan állam alakult meg, amely mintául szolgált más nemzeteknek is.

VIRGINIA

I-

ÓC

Ohio

Amerika első telepesei Angliából kitelepülő puritánok voltak. A kis csoportnak kezdettől fogva komoly nehézségekkel kellett szembenéznie. Az amerikai partokon nem voltak sem házak, sem települések. A megérkezők csak magukra számíthattak. A szokatlanul hideg téli időjárás miatt a telepeseknek több mint a fele elhalálozott, tavasszal viszont megkezdték az építkezést, idővel az indiánokkal is felvették a kapcsolatot. 1621 őszén a puritán telepesek és az in­ diánok együtt ünnepelték meg az első termés betakarítását. Ennek emlékére született meg a hálaadás ünnepe. ƒƒ Ismételj! Milyen veszélyek leselkedtek az utazókra az óceánon? ƒƒ Ismételj! Kik voltak a puritánok? Miért döntöttek úgy, hogy eljönnek Angliából? 64

ssipp

i

GEORGIA

Missi

➊ Honnan származik a hálaadás ünnepe?

z k o g i k m u s

LA AT

DÉL-CAROLINA

NT

ÉSZAK-CAROLINA

Savannah Brit gyarmat A gyarmatok határa 1775-ben Spanyol gyarmat

Gyarmatok az Újvilágban Az első angol telepesek a 17. században érkeztek Amerikába. Számuk gyorsan növekedett, a 18. század közepére az Atlanti-óceán partján már tizenhárom angol gyarmat sorakozott. ➊ A gyarmatok élén az anyaország fővárosából, Londonból irányított angol helytartók álltak. A távoli gyarmatokon állomásozó angol hadsereg roppant összegeket emésztett fel, ezért az angol telepesektől hozzájárulást kértek a hadsereg költségeihez is. Az amerikai gyarmatokon állomásozó angol katonák ellátását és elszállásolását is a telepeseknek kellett biztosítani. ƒƒ Sorold fel, milyen terheket kellett viselniük az angol telepeseknek!

Amerikai telepesek az első télen  Milyen nehézségekkel kellett szembe nézniük az Európából érkezőknek?

Nincs adózás képviselet nélkül A telepesek sérelmezték, hogy az angol parlament jogtalanul, hozzájárulásuk nélkül vet ki rájuk adót. A gyarmatoknak ugyanis a parlamentben nem voltak képviselőik, érdekeiket nem tudták megvédeni. Ha nincs képviselet, adózás sincs, érveltek. A gyarmatokon állomásozó angol csapatok is azt az érzetet keltették bennük, hogy szabadságukat korlátozzák. Az angol parlament érzékelte a növekvő feszültséget, ezért a gyarmatokra kivetett adók egy részét elengedte. A teá­ra kivetett vámot azonban érvényben hagyták. Tiltakozásul Boston (boszton) feldühödött kereskedői indiánnak öltözve a tengerbe szórták három angol hajó tearakományát. Ez volt a híres bostoni teadélután, amely később elindította a tizenhárom amerikai gyarmat függetlenségi háborúját.

ƒƒ Készíts plakátot vagy karikatúrát, amelyben bemutatod az amerikaiak sérelmeit az angolokkal szemben!

A bostoni mészárlás. Három évvel a bostoni teadélután előtt történt, hogy a brit katonák a tüntetők közé lőttek. Öten meghaltak és sokan megsebesültek 65

A bostoni teadélután. Indiánnak öltözött telepesek az óceánba szórják az angol tearakományt  Miért öltöztek indiánnak a telepesek?

Szabad emberként élni. A függetlenségi háború céljai

Egyesülés vagy halál  Mit jelképeznek a kígyó darabjai? Hogyan nyerhetik meg a háborút a gyarmatok a plakát rajzolója szerint? Nézz utána, melyik későbbi elnök készítette a plakátot!

A bostoni teadélután következtében mind több helyen került sor összetűzésekre az angolok és a telepesek között. 1775-ben kitört a függetlenségi háború. A függetlenségi háború folyamán a közös érdekeiket felismerő gyarmatoknak két feladatuk volt: tisztázni a gyarmatok viszonyát Angliával és létrehozni egy ütőképes hadsereget. Az első célt az 1776. július 4-én kiadott Függetlenségi nyilatkozattal érték el. A nyilatkozat a felvilágosodás eszméit ültette át a gyakorlatba. Kimondta, hogy minden embert megilletnek az alapvető emberi szabadságjogok. A zsarnokság megszüntetését pedig a függetlenség kikiáltásával érte el. A gyarmati hadsereg kezdetben vereséget szenvedett a jobban szervezett és tapasztaltabb angoloktól. Hamarosan főparancsnokuk, George Washington erős hadsereget szervezett. Egy angol tiszt 1777-ben így nyilatkozott a gyarmati hadseregről: „Noha nem ismerik a szabályokat és a rendet, sőt még a nagyobb seregek mozgatásának az elveit sem, azért birtokában vannak néhány, a jó katonákat jellemző tulajdonságnak: rendkívül agyafúrtak, tevékenyek, van bennük vállalkozó szellem. Nem olyan régen divat volt nálunk a legmegvetőbb hangon beszélni róluk, mostanra pedig félelmetes ellenféllé váltak.”

A telepesek végső győzelme számos okra vezethető vissza. Elszántabbak voltak, hiszen a hazájukért, otthonaikért, a saját céljaikért harcoltak. A túlontúl magabiztos angol hadvezérek sok hibát követtek el. Az idő és a hatalmas távolság is az amerikaiak oldalán állt. Az angolok utánpótlása nehezen volt megoldható. A folyamatos harcok kimerítették a több 66

ezer kilométerre fekvő anyaországot. Végezetül az amerikaiaknak volt egy jelentős szövetségese, Franciaország. Bár a francia király nem értett egyet az amerikai felkelők által vallott elvekkel, Angliát kívánta gyengíteni, ezért a gyarmatokat támogatta. 1781-ben az angolok elvesztettek egy jelentős csatát, ezért az 1783. évi versailles-i békében elismerték a tizenhárom amerikai gyarmat függetlenségét. ƒƒ Melyek voltak az amerikai sereg gyengéi és erősségei? ƒƒ Foglald össze, milyen okok vezettek a telepesek győzelméhez!

Amerikai zászló a függetlenségi háborúban  Nézz utána, mit jelképeznek a sávok és a csillagok!

A Függetlenségi nyilatkozat aláírásának ábrázolása egy kétdollároson  Mikor történt az esemény?

A háború döntő csatája, 1781-ben, Yorktownnál (jorktaon)  Gyűjts ki a tankönyv leckéjéből négy okot, amelyek az amerikaiak győzelméhez vezettek!

Amerikai és angol katona  Mutasd be a fegyvereiket! Kiknek volt rosszabb felszerelése? 67

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya ➋ Alapjogok a Függetlenségi nyilatkozatban „…minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat adott, amelyek közé tartozik egyebek között az élethez, a szabadsághoz való jog, a boldogságra való törekvés; ezen jogok biztosítására kormányzatok alakulnak, amelyek jogos hatalma a kormányzottak beleegyezéséből ered; valahányszor a kormányforma e célokat veszélyezteti, a népnek jogában áll azt megsemmisíteni és újat felállítani.” ƒƒ Melyek az alapjogok a forrás szerint? ƒƒ Mely mondatokban érhető tetten a népfelség elve?

Az alapító atyák által létrehozott alkotmány a felvilágosodás szellemében szétválasztotta a hatalmi ágakat. A törvények végrehajtásáért az elnök felel. A törvényeket a kongresszus választott képviselői hozzák. A bíróságok a többi hatalmi ágtól függetlenek lettek. A Függetlenségi nyilatkozatot ➋ ötvenhatan írták alá. Az aláírók közül később öten brit árulók fogságába estek, akik kínzás után megölték őket. Tizenkettő otthonát a brit katonák porig égették. Kilenc közülük csatában megsebesült és később meghalt. Huszonnégyen az aláírók közül jogászok voltak, kilenc jómódú farmergazda. Ketten közülük később elnökök is lettek.

Az Amerikai Egyesült Államok létrejöttével megszületett az első modern kori köztársaság. ƒƒ Milyen nyomait láthatjuk a Függetlenségi nyilatkozatban a felvilágosodásnak? ƒƒ A Függetlenségi nyilatkozat tartalmazza a legfontosabb emberi és polgári jogokat. Sorold fel, melyek ezek!

A Fehér Ház és a Kongresszus épülete  Nézz utána, kik dolgoznak az épületekben! Kiről nevezték el a várost, ahol az épületek találhatók?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Készíts táblázatot arról, hogyan valósultak meg a felvilágosodás eszméi az amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja után! Dolgozz a füzetedbe! A felvilágosodás gondolatai

Megvalósulásuk az Amerikai Egyesült Államokban

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mutasd be az angol gyarmatok létrejöttének körülményeit a 17. században! ƒƒ Milyen okok vezettek az anyaország és gyarmata szembenállásához? ƒƒ Miért tudott győzedelmeskedni az amerikaiak hadserege? 68

17.

Felfedezők és feltalálók

Az ókori orvostudomány ismereteit az arabok őrizték meg és adták tovább a középkorban Európának. Az emberiség fejlődését nagymértékben segítette a könyvnyomtatás feltalálása és a nyomtatott könyvek terjedése. A lencsecsiszolás tökéletesebbé válása hozzájárult egyrészt a Naprendszer, másrészt a mikroszkopikus élet alapos vizsgálatához.

Az elmúlt századok öröksége A történelem során az embert gyakran érte a felfedezés élményéből származó öröm. Az őskor emberének ilyen lehetett a tűz felfedezésének és hasznának a tapasztalata. De az ókor is számos találmánnyal gazdagította az emberiséget. A kerék, a tégla, a fazekaskorong, a föníciai írás, később arab közvetítéssel az Indiából származó számok és a kínai papír is világszerte elterjedt. Az ókori görögök az oszloprendjeikkel, a rómaiak a kupolával és vízvezetékeikkel gazdagították az építészetet. A középkor végén a kínaiak által feltalált puskaport és iránytűt Európa-szerte ismerték és használták. A kínaiak értettek a papírkészítéshez is, amit Európa arab közvetítéssel ismert meg. Gutenberg találmánya tökéletesítette és olcsóbbá tette a nyomtatást, hozzájárult a könyvek, ezáltal a tudás terjedéséhez is.

ƒƒ Ismételj! Milyen ókori találmányokról tanultál?

A kínaiak a puskaport kezdetben tűzijátékokhoz használták fel

ƒƒ Milyen ókori találmányokat használunk ma is?

➊ Galilei levele tanítványához

A világ megismerése Az ókorban Hippokratész iskolája szembefordult a természetfelettivel, a mágiával, és elutasította a gyógyításban a varázslást. A betegség okát is és a gyógyítás lehetőségét is a természetben keresték. A 16. század tudományának kiemelkedő alakja volt Leonardo da Vinci, Nikolausz Kopernikusz és Galileo Galilei. Leonardo egy személyben volt festő, tudós, feltaláló, matematikus, hadmérnök, költő, zeneszerző és író. Mérnöki feljegyzései között a tank, a helikopter és a tengeralattjáró vázlatai is megtalálhatók. Szenvedélyesen érdekelte az emberi test működése is. Tanulmányaihoz gyakran végzett az egyház által tiltott boncolásokat is. Kopernikusz Nap-középpontú világképe szerint a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering, a Hold pedig a Föld körül. Míg korábban a csillagászati vizsgálatokat puszta szemmel végezték, Galilei már távcsövet használhatott az égbolt megfigyelésére, és tapasztalataival megerősítette Kopernikusz elméletét.➊

… a Szentírást nemcsak lehet, de egyenesen szükséges is a szavak látszólagos értelmétől eltérően magyarázni, úgy vélem, a Szentírásnak tudományos vitákban háttérbe kell szorulnia. A Szentírás és a természet egyaránt isteni igéből ered: az előbbi a szentlélek kinyilatkoztatása, az utóbbi Isten parancsainak engedelmes végrehajtója. A Szentírásban, hogy azt mindenki megértse, szükségesnek látszott sok olyasmit elmondani, ami a szavak alapját és értelmét tekintve eltér az abszolút igazságtól. A természet azonban kérlelhetetlen, megváltoztathatatlan, nem törődik azzal, vajon rejtett indítékait és működésének módját megértik-e az emberek vagy sem, és sohasem lépi át a törvényeinek határait. ƒƒ A levél alapján fogalmazd meg, mi volt Galilei véleménye a Szentírás és a tudomány viszonyáról! 69

A felvilágosodás tudósainak egy része Leonardóhoz hasonlóan az emberi test rejtelmeit próbálta feltárni. Andreas Vesalius (andreasz veszaliusz) a modern anatómia megteremtőjének tekinthető. William Harvey (viljem hervi) elsőként mutatta be az emberi vérkeringést és a szív szerepét a folyamatban. Az orvosok tapasztalataikat a halottak felboncolásával nyerték.

Vesalius emberi test működéséről szóló műve segítette az orvostudomány fejlődését  Mi volt az egyház véleménye a boncolásról?

A 16. századi párizsi egyetemeken ritkán boncoltak, és ezt a munkát sem az orvosok végezték. Az orvosok csak nézték a boncolást, miközben az ókori szerzők műveiből hallgattak felolvasást. Nehéz dolga volt annak, aki az emberi testet akarta vizsgálni. Az orvosok a holttesteket sokszor kalandos körülmények között egyszerűen ellopták. Andreas Vesalius arra figyelt fel, hogy az ókori szerzők által leírtak nem egyeznek meg a látottakkal. Vesalius a 16. század közepén leírta a boncolás ma is használt módszereit, anatómiai táblákat közölt, és bemutatta az emberi csontvázat. Munkássága nagymértékben segítette az orvos­ tudomány további fejlődését. ƒƒ Mi nehezítette az emberi test megismerését?

Élet a mikroszkóp alatt

Mikroszkópok és teleszkópok egy londoni boltban a 17. század végén  Hogyan lehetett igazolni Kopernikusz elméletét távcsöves megfigyeléssel? Hol használunk távcsövet?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Foglald táblázatba a 16. század tudós egyéniségeit! Ki, milyen területen alkotott, és miben ért el kimagasló eredményeket? Dolgozz a füzetedbe! tudós

tudományterület

eredmény

Leonardo da Vinci Kopernikusz Galileo Galilei Vesalius ƒƒ A könyvtár segítségével keress további kutatókat, tudósokat! Írd az ő nevüket is a táblázatba! 70

  Az első mikroszkópokat szemüvegkészítők állították ös�sze, és kezdetben vásári szórakoztatásként használták, felnagyított bolhákat mutattak be a közönségnek. Tudományos megfigyelésre a 17. század közepétől használták először. A holland Anton van Leeuwenhoek (anton fan lévenhuk) volt az első, aki a mikroszkopikus életet rendszeresen kutatta. Leeuwenhoek nem volt tudós, de szenvedélyesen érdekelte az, amit a mikroszkópján keresztül látott. Munkásságáról véletlenül értesült az Angol Királyi Tudományos Társaság, és felkérték őt, hogy írjon beszámolót a megfigyeléseiről. Leeuwenhoek beszámolója élénk érdeklődést keltett, de amikor arra kérték, mutassa be a mikroszkópját, a holland természetbúvár megtagadta a kérést. Beszámolóit rendszeresen elküldte a tudós társaságnak, a mikroszkóp titkát viszont végig féltékenyen őrizte.

A levelezés hosszú éveken keresztül tartott. Munkája elismeréseként a kutatót a tudós társaság teljes jogú tagjává választották. Leeuwenhoek megfigyeléseit élete végéig folytatta. ƒƒ Hogyan lett a mikroszkóp a tudományos kutatás eszköze?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Az új technikai eszközök hogyan járultak hozzá a világ megismeréséhez? ƒƒ Sorold fel a 16. század legjelentősebb tudósait!

A világ és Európa a kora újkorban  ÖSSZEFOGLALÁS

A

világ és Európa a kora újkorban olyan átalakuláson ment keresztül, amely eredményeként az emberek mindennapi élete gyökeresen átalakult. A földrajzi felfedezéseknek köszönhetően az ismert világ határai kitágultak. A felfedezések következtében kialakult a világgazdaság, az eddig elszigetelten fejlődő világrészek összekapcsolódtak.

a polgárháború eredményeképpen alkotmányos királyság valósult meg. ƒƒ Készíts áttekintő ábrát az angol forradalom folyamatáról! ƒƒ Mutasd be az alkotmányos királyság hatalom­gya­ kor­lásának főbb elveit! ƒƒ Hasonlítsd össze a korlátlan királyi hatalmat az alkotmányos királysággal!

ƒƒ Gyűjtsd össze a felfedezések megindulásának okait! Hogyan kapcsolódott össze a gazdaság a felfedezések következtében?

A felvilágosodás előzményei a természettudományok területén jelentkeztek először. Kopernikusz Nap-középpontú világképe, Galilei kísérletező módszere alapjaiban változtatták meg a tudományos gondolkodást. A technikai eszközök tökéletesedésével kutathatóvá vált a csillagos ég és a mikroszkopikus élet. Megismerhetővé vált a világ. A 16–17. században a természettudományok területén elért eredmények és az új módszerek megváltoztatták a társadalomról vallott felfogást is. A felvilágosodás képviselői a 18. században olyan gondolatokat fogalmaztak meg az ember veleszületett jogairól, a társadalomról és az uralkodói hatalomról, amelyek egy új politikai berendezkedés kialakulását készítették elő. A függetlenségi háborúban megszülető Amerikai Egyesült Államokban a felvilágosodás eszméit már a gyakorlatba is sikerült átültetni.

Európában a katolikus egyház is teljesen átformálódott. A reformáció megjelenésével a nyugati kereszténység több ágra szakadt, és véres vallásháborúkat követően kialakultak a protestáns egyházak. A reformáció a katolikus egyházat több területen is megújulásra kényszerítette. Megalakult a jezsuita rend, amelynek célja a katolikus hit terjesztése és az ifjúság tanítása volt. Annak érdekében, hogy a híveket elkápráztassák, átalakult, díszesebbé, gazdagabbá vált a katolikus templomépítészet. ƒƒ Mik a legfontosabb különbségek a katolikus és a protestáns felekezetek között? ƒƒ A reformáció során milyen protestáns egyházak alakultak ki?

A kora újkor legfejlettebb államformája a korlátlan uralkodói hatalom volt, ahol a király alkotmány nélkül, az országgyűlés mellőzésével, állandó hadseregére és hivatali szervezetére támaszkodva uralkodott. Ennek a berendezkedésnek Franciaország adta a mintáját, és a 18. században jellemző államforma volt. A korlátlan uralkodói hatalommal szemben Angliában

ƒƒ Mutasd be Rousseau elvét a népfelségről! ƒƒ Milyen okok vezettek az angol anyaország és az amerikai gyarmatok közötti szembenálláshoz? ƒƒ Mutasd be az Egyesült Államok politikai berendezkedését! Miben különbözik a köztársaság és az alkotmányos királyság? ƒƒ Milyen történelmi előzményei voltak az Egyesült Államok új politikai berendezkedésének?

71

I. fejezet III. fejezet Várostól a birodalomig Magyarország a kora újkorban Az ókori Róma

72

A VESZTES MOHÁCSI CSATA UTÁN Magyarország másfél évszázadig ütközőállam volt a Habsburgok tartományai és a törökök között, és lakossága állandó háborúktól szenvedett. A 17. század kiemelkedő egyéniségei újra és újra megpróbálták egyesíteni a szétszakított Magyarországot, de a főként Erdélyből kiinduló mozgalmak nem érhettek el tartós sikert. A török kiűzése után II. Rákóczi Ferenc kísérelte meg a nemzeti függetlenség kivívását. A Rákóczi által vezetett szabadságharc elbukott, de sikertelensége ellenére is lehetőséget adott az ország további fejlődésére a Habsburg Birodalom keretein belül. Ebből a fejezetből megtudhatod…  hogyan éltek együtt magyarok és törökök százötven éven keresztül.  miért nagyon fontos Magyarország történetében az Erdélyi Fejedelemség.  kik kezdeményezték Magyarország felszabadítását a török uralom alól.

73

18. A három részre szakadt ország

a Bécs

Á L Y S Á G I R Kassa

Drégely

Eger

R

Győr

ERD ÉLYI

M L VE

Az ország három részre szakadása

EN CE IK ÖZ T.

OSZM

ág

Száva

Gyulafehérvár

ts

Zágráb

FE J ED EL EM SÉG

Temesvár Nándorfehérvár

Á N B I R O D A LO M

( TÖ R Ö

VA

ol

Mohács Dráva

LD

ód

Várad

Kolozsvár

O

A

za

Tis

Buda 1541 Veszprém H

Y

G

BS

K

Pozsony

Kőszeg

HA

LENGYEL K IR.

OM

A

BU

O IR B Dun

L DA

M

ƒƒ Miért volt végzetes Nándorfehérvár elvesztése az ország szempontjából? ƒƒ Milyen következményekkel járt Buda elvesztése?

RG

A mohácsi katasztrófa után tizenöt évvel Magyarország három részre szakadt, és hadszínterévé vált a Habsburg és a Török Birodalom között zajló háborúknak.

Brassó

H A VA S A L F Ö L

D

K B I R O D A LO M )

Merre tovább, Magyarország? II. Lajos halálát követően Magyarország kettészakadt. A nemesek egy jelentős része az ország keleti felének leggazdagabb urát, Szapolyai Jánost választotta királynak. Arra hivatkoztak, hogy II. Lajost magyar születésű királynak kell követnie. Az ország nyugati területén birtokokkal rendelkező főurak azonban Habsburg Ferdinándot választották meg magyar királynak. Támogatói azt várták tőle, hogy a Habsburgok európai seregek élén akadályozzák meg Magyarország török meghódítását. A két király között évtizedes háborúskodás tört ki.

Buda török kézre kerül

I. Habsburg Ferdinánd  Képzeld el, hogy Ferdinánd híve vagy! Győzd meg a többie­ket az országgyűlésben, hogy őt támogassák!

A török szultán fő célja Bécs elfoglalása volt, ezért az ös�szecsapás során Szapolyait támogatta. Így amikor Szapolyai újszülött fiát Ferdinánd támadása fenyegette, a szultán Budára sietett, és visszaverte a támadó Habsburg csapatokat. A törökök Budát 1541-ben csellel szerezték meg. Az ifjú trónörököst és a Budán tartózkodó főurakat a szultán a sátrába kérette. A találkozó alatt katonái ágyúlövés nélkül besétáltak a várba, és elfoglalták az ország fővárosát. A janicsárok csapatonként bevonultak a városba, megszállták az őrhelyeket, a szembejövőket bezavarták a házaikba. Két napon keresztül a polgárok házai előtt tanyáztak, tele volt velük a piac, zsúfolásig megteltek az utcák.

74

Buda bevételét követően az ország három részre szakadt. Az ország középső területei a Török Birodalom fennhatósága alá kerültek, itt alakult ki az úgynevezett hódoltság. Az ország nyugati és északi fele a Habsburgok országaihoz kapcsolódott, ez volt a Királyi Magyarország. A szultán Szapolyai gyermekének adományozta az ország keleti felét, ebből jött létre az Erdélyi Fejedelemség.

Hétköznapok a hódoltságban Az ország középső és déli területein a törökök rendezkedtek be. Országrészüket tartományokra osztották fel, amelyek irányítását egy-egy pasa végezte. A terület központja Buda volt, amelyet a budai pasa irányított. A meghódított területekre török katonák érkeztek. A földek egy részét szolgálatuk idejére, hűbérként a szpáhik kapták meg. A török gyalogosegységek, a janicsárok nem birtokadományban, hanem zsoldban részesültek. A janicsárok utánpótlását a balkáni népek gyermekadójából biztosították. A meghódított népek fiait családjuktól elszakították, és katonaiskolákban hithű muzulmán harcosokat és hivatalnokokat neveltek belőlük. Az adó begyűjtése a pasák feladata volt. A magyarok, annak ellenére, hogy a mohamedán lakosságnak kevesebb adót kellett fizetnie, ritkán tértek át az iszlám hitre.

Izabella királyné a szultán előtt  Kik veszik körül a királynét?

ƒƒ Mi volt a pasák feladata?

A háborúk viszontagságai A hódoltság területét gyakran sújtották háborúk, amelyek során a törökök számtalan foglyot ejtettek. A foglyok egy részét a török sereggel utazó rabszolga-kereskedők déli irányba hajtották, a Török Birodalom rabszolgapiacaira. Az előkelőbb foglyokért váltságdíjat követeltek. Ha a foglyokért nem tudtak fizetni, egyet szabadon engedtek közülük, hogy a váltságdíjat összegyűjtse. Ilyen esetekben a fogságban szenvedők élete is az ő kezében volt. ➊ ➊ Lehet-e valakinek két felesége? A törökdúlás korában előfordult, hogy egy-egy férfi feleségét elrabolták, és a férfi abban a hitben, hogy első felesége meghalt, újraházasodott, második feleségétől gyermekei születtek, de sokévi török fogság után az első felesége hazakerült. „Krisztus egyháza a kétnejűséget nem engedélyezi, ezekben az esetekben nem tudjuk, mitévők legyünk” – írta erről egy reformátor.

Szpáhik  Milyen fegyverzettel rendelkeztek a szpáhi egységek?  Mit gondolsz, miért különböző színű a ruházatuk és a fejdíszük?  Mi biztosította a szpáhik és a janicsárok megélhetését?

75

Városok a török korban A Királyi Magyarország török támadástól védett városaiban az élet kevéssé változott. A középkori városok megőrizték kiváltságaikat, és működött a céhes ipar. A terület ura, a Habsburg király az országrészt Bécsből irányította. A másik fontos központ Pozsony volt, ahol a rendek* országgyűlése is ülésezett. Legfőbb feladata az adók megszavazása és a török elleni harchoz szükséges katonák biztosítása volt. ƒƒ Keresd meg Pozsonyt a történelmi atlaszodban! Melyik folyó partján fekszik?

Janicsárok  Kikből nevelték őket? rendek: a három rend, a nemesség, a papság és a polgárság rendje mezővárosok: földesúri fennhatóság alatt álló városok, amelyek lakói főleg állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak

A hódoltság területén a városok képe is nagymértékben átalakult. A keresztény templomok helyét átvették a mecsetek. A mecsetekhez gyakran minaretek kapcsolódtak. Budán a törökök számos ma is használt fürdőt építettek. Török hatásra terjedt el a kávézás szokása is. A mezővárosok* a hódoltság és a Királyi Magyarország területén is fejlődtek. Debrecen és Kecskemét nagymértékű marhakereskedelmet bonyolított le. A marhákat kísérő hajdúk hosszú sorban hajtották állataikat a nyugati piacokra. Tokaj és környéke a borkereskedelemnek köszönhette felvirágzását. A mezővárosok jelentősége abban állt, hogy a kereskedelem révén összekapcsolták a szétszakadt országrészeket. ƒƒ Mivel kereskedtek a mezővárosok?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT!

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A múltban élt emberek döntéseinek értékelésekor nem szabad elfelejtenünk, hogy ők azt akkor még nem tudhatták, hogy később mi fog történni.

Készíts táblázatot az egyes országrészek életének különbségeiről! Királyi Magyarország hódoltsági területek ƒƒ A térkép segítségével mutasd be Magyarország három részre szakadásának történetét!

Kettős királyválasztás Magyarországon Magyarországon a mohácsi katasztrófa után a nemesség két pártra szakadt.

ƒƒ Vitassátok meg, milyen érvek szóltak Ferdinánd és milyen érvek Szapolyai János mellett!

76

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ ƒƒ ƒƒ ƒƒ ƒƒ

Milyen következményekkel járt a mohácsi katasztrófa? Milyen részekre szakadt az ország? Hogyan alakult át az élet a hódoltság területén? Hogyan változtak meg a hódoltsági városok? Milyen török kori emlékek találhatók hazánkban?

19.

Hősök a bástyákon

A törökök nem elégedtek meg magyarországi hódításaikkal. Céljaik között szerepelt Bécs megszerzése is. A Habsburgok szempontjából nagyon fontos volt, hogy a török hadjáratokat minél jobban lelassítsák. Ebben a magyarországi végváraknak jelentő szerep jutott.

Duna

M

Pozsony

R

Bécs

A

Győr

Y

Kőszeg 1532

1552 Buda 1541

Fülek

1552

M L VE

EN CE IK ÖZ T.

OSZ

Nándorfehérvár

ÁG

M (TÖR Á N B I R O DA LO M ÖK B IRODALOM)

Kolozsvár

ERDÉLYI

VA

Száva

YS

LD

Várad Temesvár 1552

Dráva

A főbb török hadjáratok

ÁL

Tisz

Szolnok 1552

Szigetvár 1566

KIR

O

Zágráb

EL

R Á L Y S K I Á G Eger Drégely a

A

Veszprém

LENGY

M

HA

ALO

G

BS

BU

RG

B

I

D RO

Gyulafehérvár

FE JEDELEMSÉG

Brassó

H A VA S A L F Ö L

D

ƒƒ Hogyan veszett el az ország fővárosa, Buda? ƒƒ Milyen részekre szakadt az ország? ƒƒ Hogyan alakult át az élet a törökök által meghódított területeken? ƒƒ Mit nevezünk végvári rendszernek? A várháborúk kora  Milyen városokat támadott meg a török? Mit gondolsz, mi befolyásolta az országrészek közötti határvonalak kialakulását?

A végvárak jelentősége A Királyi Magyarország területének védelmére az Adriaitengertől Erdélyig több száz kilométeren keresztül húzódó végvárrendszer jött létre. A végvárrendszer a földrajzi adottságokat kihasználva a síkság és a hegyvidék határán épült ki. A természeti adottságok mellett a védelmet más eszközökkel is erősítették. A várat vizesárokkal vették körül. Az árkokat hegyesre faragott cölöpökkel tették még veszélyesebbé. A magas falak és bástyák kártyavárként omlottak össze az ellenséges ágyútűzben, ezért a falakat alacsonyabbra és zömökebbre építették. A végvárak katonái, a vitézek élete kalandos és veszedelmes volt. A kisebb-nagyobb csatározások, párviadalok és zsákmányszerző portyák a végvári élet mindennapjaihoz tartoztak. A rabló hadjáratok azért is szükségesek voltak, mert a katonák gyakran így kényszerültek pótolni elmaradt zsoldjukat. A végvárrendszer fenntartása irdatlan összegeket emésztett fel, amelyeket a Habsburg-kincstár csak ritkán volt képes fedezni. ƒƒ Képzeld el, hogy várkapitány vagy! Mondj lelkesítő beszédet a török ostrom előtt!

Kőszeg ostroma A török sereg többször tett kísérletet Bécs elfoglalására. 1532-ben felvonulási útja Nyugat-Magyarországon keresztül vezetett.

Török pajzs a 16. századból

77

A szultáni csapatok Kőszeg váránál elakadtak. A vár kapitánya, Jurisics Miklós mintegy ötven katona és a környékről a várba menekült jobbágyok parancsnoka volt. A törökök elkerülhették volna a várat, de attól tartottak, hogy élelmet és utánpótlást szállító csapataikat a magyarok kifoszthatják. Felállították a török ágyúkat. A várfalat lerombolták, de a védők nem adták föl. Végül a kapitány, hogy emberei életét mentse, a várat jelképesen átadta a töröknek.

Az önfeláldozó védekezés nem volt értelmetlen. A török túl sok időt pazarolt a vár elfoglalására. A közeledő tél visszavonulásra késztette. ➊ Bécs megmenekült. Jurisics Miklós

➊ Kászim napja Kászim napja, október 26-a, fontos időpont volt a török hadviselés számára. Kászim napja után meg kellett kezdeni a török hadsereg téli szállásra húzódását. Bár volt rá példa, hogy az időpontot kitolták, de a hatalmas távolságok általában nem tették lehetővé a harcot Kászim napja után. Ez a szokás többször segítette az ostromlott várakat, így Bécset és Egert is.

ƒƒ Miért nem tudta a török megkerülni a végvárakat?

Drégely ostroma Bár Buda 1541-es meghódítását követően a törökök egymás után foglalták el az ország középső területén elterülő várakat és városokat, az átütő erejű támadás 1552-ben indult meg. Míg a török fősereg Temesvár, Szolnok, majd Eger ellen vonult, addig a sereg másik része bevette Veszprémet, ezt követően a Nógrád megyei Drégely ellen fordultak. ƒƒ Kövesd nyomon a történelmi atlaszban a török sereg útját! Milyen városokat érintett a török? Drégely várát Szondi György védte. Az ostrom heves ágyúzással kezdődött, amely hamar lerombolta a várfalakat. Szondi a pasa kérésére sem hódolt be. Apródjait az ellenséges fővezérhez küldte, értékeit tűzre hányta, legszebb lovait sorra leölte, hogy ne jussanak török kézre. Végül megmaradt katonáival rohamot indított. A kapitány az utolsó leheletéig harcolt. A súlyosan sebesült Szondinak egy török golyó oltotta ki életét. Ellenfele, a várkapitány hősiessége előtt tisztelegve, kérésének megfelelően a várral szemközt temette el. ƒƒ Mit üzent a törököknek Szondi György azzal, hogy az értékeit elégette?

Végvári vitéz Drégelyvár  Hogyan használták ki a földrajzi adottságokat a vár építésekor? 78

Temesvár ostroma A török főerők egyik célpontja Temesvár volt. Ezt az erősséget Losonczy István vitézein kívül több száz zsoldos katona védte. Temesvár falai alatt feldörögtek a török ágyúk. Amikor a szakadatlan lövetés eredményeként a falak a földdel váltak egyenlővé, a török fővezér megadásra szólította fel a védőket. Megesküdött, hogy szabadon elvonulhatnak. Losonczy István a külföldi zsoldosok nyomására engedélyt adott a távozásra. A török azonban megszegte ígéretét, és megtámadta az elvonulókat. A várvédők hősi halált haltak.

Sisak a várháborúk korából  Mik a hasonlóságok és különbségek egy régi és egy mai katonai sisak között?

Eger ostroma A két támadó török sereg ezután egyesült. Az egyesített sereg a hadászati szempontból kulcsfontosságú Eger ellen indult. A vár elfoglalása esetén megnyílt volna az út a gazdag felvidéki bányák felé. A török győzelem a Habsburgok által birtokolt területeket is kettészakíthatta volna. Eger várában Dobó István parancsolt a kétezer fős védőseregnek. Az ellenség rettenetes túlerőben volt. A támadók száma meghaladta a harmincezret. A vár népe egy emberként küzdött. Bornemissza Gergely furfangos tűzszerszámai folyamatosan megakasztották az egymást követő török rohamokat. A harcokból az egri nők is kivették részüket. A törökök több mint egy hónapos ostrom után elvonultak a vár alól. Az egri vár hős védői példát mutattak arra, hogy a félelmetes török sereg is legyőzhető. ƒƒ Mi volt a jelentősége annak, hogy Eger ellenállt az ostromnak? ƒƒ Miért vonult el a török a vár alól?

Szigetvár ostroma Szulejmán 1566-ban a Nándorfehérvár‒Buda útvonalat veszélyeztető Szigetvár elfoglalására indult. A várat a török tíz évvel korábban sikertelenül ostromolta.

Egri nők  Képzeld el, hogy várvédő vitéz vagy bátor nő vagy! Mesélj arról, hogyan készültetek fel az ostromlók visszaverésére!

Szigetvár parancsnoka, Zrínyi Miklós merész kirohanásokkal akadályozta a törökök felvonulását. A folytonos ágyútűz azonban a védők helyzetét tarthatatlanná tette. Zrínyi maradék katonái élén kirohant a várból. Szigetvár védői túlnyomó részt hősi halált haltak. Zrínyi életét puskalövés oltotta ki.

ƒƒ Vesd össze a leírást a 80. oldalon található festménnyel! Melyek a legfőbb különbségek?

79

Zrínyi kirohanása Thury György, a dunántúli oroszlán Thury György korának európai hírű bajvívója volt. A kortársak szerint hatszáz sikeres párbajt vívott, ezért dunántúli oroszlánnak hívták. A források szerint előfordult, hogy egy török csak azért érkezett Magyarországra, hogy vele megvívjon. A nemes párbajozó élete mégis gyászos véget ért. A törökök, akik torkig voltak sikereivel, tőrbe csalták és lekaszabolták. Fejét elküldték a török szultánnak, aki gondosan megtekintette, majd megparancsolta, hogy tisztességgel temessék el. A hős méteres pallosát a legenda szerint halála után sem merték megérinteni, ezért elküldték Bécsbe a császárnak.

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mi volt a török elsődleges célja a háborúk során? ƒƒ Melyek voltak a várháborúk legfontosabb eseményei? ƒƒ Miért volt kulcsfontosságú Eger vára? ƒƒ Mutasd be a vitézi életet! 80

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! A lecke szövege alapján készíts vázlatot a végvári harcokról! Dolgozz a füzetedbe! időpont

végvár

várkapitány

a harc kimenetele

Ágyúk, mozsarak és tarackok a végvári harcokban  OLVASMÁNY

A

tüzérség a puskapor európai megjelenése után a legfontosabb fegyvernemmé vált a csatákban, különösen a várostromoknál. Zrínyi Miklós így vélekedik a tüzérség harcászati szerepéről: „lövegek nélkül nem lehet várakat megvenni és oltalmazni”. Érdekes, hogy a kiváló hadvezér többre becsülte a kisebb ágyúkat a hatalmas, alig szállítható tábori monstrumoknál. Zrínyi korában nyolc, hat, illetve két ló által vontatott lövegtípusokat különböztettek meg, a gyorsabban szállítható és emiatt hasznosabb két ló vontatta ágyúk sokszor több csőből is álltak, több golyót tudtak az ellenségre zúdítani. Leonardo da Vinci, a híres tudós is kísérletezett ilyen szerkezetekkel, de a magyar csatatereken is alkalmaztak „seregbontó álgyúkat” hadvezéreink. Zrínyi is nagyra tartotta ezeket a szerkezeteket. 1570-ben Besztercebányán egy ágyúöntő mester olyan csodalöveget készített, mely egyszerre hét golyót tudott kilőni. Amikor a király értesült a találmányról, az udvarába hívatta a kitűnő mesterembert. Az ágyúk és a puskapor azonban a harcászat legköltségesebb részét képezték ekkoriban.

Háromcsövű seregbontó ágyú

ƒƒ Sorold fel, milyen szerkezetekkel ostromolták a várakat a középkorban!

Mozsár

A lövegeket nemcsak az őket vontató lovak száma, hanem méretük és alakjuk szerint is csoportosíthatjuk. Az ágyúk mellett léteztek mozsarak, illetve tarackok. Mozsárnak nevezzük a rövid csövű, kis hatótávolságú, a golyót meredek röppályán kilövő és nagy rombolást megvalósítani képes lövegeket. Léteztek úgynevezett „lármamozsarak” is, ezek célja nem a falak vagy az ellenség eltalálása volt, hanem akkor sütötték el őket, ha ellenség közeledését észlelték, így mindenki értesült a veszélyről. A tarackok csöve az ágyúkénál sokkal vékonyabb és rövidebb volt. A két leghíresebb magyarországi tüzér Bornemissza Gergely, illetve a Tüzes Gábornak becézett, Itáliából származó Gabrieli Rafael voltak. Bornemissza Eger várának ostromakor petárdákat, tüzes koszorúkat és aknákat vetett be a török ellen. A koraújkori magyar történelem talán leghíresebb mozsárlövésére 1717-ben került sor Nándorfehérvár ostromakor. A török kezében lévő várat egy golyó úgy eltalálta, hogy az erőd lőporraktára felrobbant, ami háromezer törököt ölt meg egy szempillantás alatt. A sikeres lövést leadó mozsár a mai napig megnézhető Bécsben, az Arsenal Museumban (arzenál múzeum). ƒƒ Milyen változásokat hozott a lőpor alkalmazása a csatatereken és a várostromoknál? 81

20. Hitviták Magyarországon A reformáció hatására Magyarországon is gyorsan terjedtek a protestáns hitelvek. A protestáns egyházak anyanyelvi istentisztelete, iskolái hozzájárultak ahhoz, hogy a három részre szakadt ország nyelvi-kulturális egysége fennmaradjon. Az új hit a nemesség körében is terjedt.

ƒƒ Idézd fel a reformáció kialakulásának okait! ƒƒ Milyen tényezők játszottak szerepet a reformáció gyors terjedésében? ƒƒ Hogyan segítette a reformáció a nyelv és a kultúra fejlődését? ƒƒ Milyen válaszokat adott a katolikus egyház a reformációra?

Az első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítás a vizsolyi Biblia  Olvasd el a borítót! Mi nem derül ki belőle? Mit gondolsz, miért?

Képrombolás a 16 században  Mi lehetett az oka ekkoriban az ilyen akcióknak?

Kulturális pezsgés a reformáció korában ➊ Egy nehéz olvasmány Az 1590-ben kiadott első magyar nyelvű Biblia hatalmas, több éven át tartó vállalkozás volt. A monumentális mű végül hat kilogramm lett. Ez a Biblia-fordítás az alapja a református egyház által használt Bibliának. ƒƒ Ki nyomtatott először Bibliát Európában?

Luther nézetei Magyarországon is megállíthatatlanul terjedtek. Megindult a vetélkedés a hívekért, a templomokban mindennaposakká váltak a magyar nyelvű hitviták. Areformáció hatására fellendült a könyvnyomtatás. Aprédikátorok gondolataikat magyar nyelven fogalmazták meg, nyomtatták ki és terjesztették követőik körében. 1590-ben Vizsolyban elkészült az első magyar nyelvű Biblia Károli Gáspár fordításában. ➊ A protestáns hitújítás hozzájárult a kultúra felvirágzásához is. A könyvek terjedésével egyre nőtt azok száma, akik megtanultak olvasni. Az országot behálózták a protestáns egyházak által alapított iskolák, amelyek közül a leghíresebb Sárospatak és Debrecen volt. ➋ ƒƒ Mi volt a jelentősége annak, hogy a hitviták magyar nyelven folytak? ƒƒ Hogyan fejlesztette a reformáció a könyvnyomtatást?

82

LENGYE L K Jelentős protestáns IR. középfokú iskola Késmárk Bártfa D Jezsuita középfokú iskola Beszercebánya Eperjes O Lőcse Kolozs. Katolikus főiskola NagyIR I R Á L Y S Á Duna Egyéb jelentős katolikus Pozsony szombat K G Sárospatak középfokú iskola Bécs R Tisza Debrecen Győr Sopron Buda Cegléd E RDÉLYI Csepreg Pápa Kolozsvár Várad Kecskemét FE J E DELEMSÉG Tolna Gyulafehérvár Brassó Dráva Szeben Száva OSZ MÁN H AVA S A L F Ö L D EN BI RODALOM CE TÖR IK Ö K BIRO ÖZ DALOM T

➋ A sárospataki kollégium szabályzata

M

LD VA

M

O

A

M

HA

G

Y

BS

A

BU

RG

B

O AL

L VE

.

Magyarország jelentős iskolái a 17. században  Sorolj fel két protestáns és két katolikus gimnáziumot! Melyik vallás volt túlsúlyban Erdélyben? Miből gondolod ezt?

Reformáció és politikai állásfoglalás A reformáció gyors terjedését elősegítette, hogy az új vallás lehetőséget adott a katolikus Habsburgokkal való szembenállás kifejezésére is. A protestáns egyházak így az ellenállás jelképeivé váltak. A katolikus vallást tömegesen hagyták el a hívők. A 16. század végére a magyar népesség nyolcvanöt százaléka a protestáns felekezetekhez tartozott. Magyarországon a Kálvin által létrehívott református egyház terjedt a legnagyobb mértékben.

A sárospataki református főiskola kollé­ giuma előírta hallgatóinak a latin beszéd és írás gyakorlását, megtiltotta ugyanakkor az anyanyelv használatát. A felelést hetenként kétszer követelték, és nem tűrték a súgásokat. Ha valaki nem adta meg a feletteseinek a tiszteletet, vagy nem megfelelő ruházatban jelent meg, esetleg a fejét török módra borotválta, pénzbüntetést fizetett. Megtiltotta a sárospataki kollégium a búcsúlakomák és az ivászatok rendezését, az iskolában való mulatozást, a születésnapoknak lakomával történő megünneplését. ƒƒ Mit gondolsz, miért tiltották az anyanyelv használatát? ƒƒ Mi lehet az oka a mulatozás tiltásának? Kálvinista diák

ƒƒ Képzeld el, hogy egy református kollégium lakója vagy! Írj levelet az otthoniaknak a kollégiumi életről!

A katolikus egyház és a reformáció A katolikus Habsburgok nem nézték jó szemmel az általuk eretneknek tartott hit terjedését, ezért a 17. században mindent megtettek, hogy az ország lakóit visszavezessék a katolikus hitre. Ehhez erőszakos módszereket is igénybe vettek. A protestáns templomok építésének tilalma és a lelkészek üldözése mindennapos volt. ➌ A katolikus megújulás vezéralakja, Pázmány Péter azonban nem erőszakkal, hanem érvelve, vitákban próbálta meg visszaszerezni a híveket. Az esztergomi érsek ezt a célt a főurak katolikus egyházba való visszacsábításával és az oktatáson keresztül próbálta elérni.

➌ Gályarabságra ítélt prédikátorok 1674-ben, Pozsonyban hétszáz protestáns prédikátort pereltek be felségsértésért. Közülük hatvanhetet bebörtönöztek, a többiek kivándoroltak vagy áttértek. Negyvenkettő a kínzások után sem tagadta meg hitét. Végül gályarabságra ítélték őket, ahol többen meghaltak. A túlélőket egy holland admirális váltotta ki. Az admirális, amellett, hogy kiváló tengerész volt, emberi nagyságáról is tanúságot tett. Harminc protestáns prédikátor életét mentette meg.

83

Pázmány támogatta a jezsuita rend által országszerte létrehozott iskolákat. Megalapította a nagyszombati egyetemet, elősegítve ezzel a katolikus ifjúság megerősödését. Pázmány munkássága következtében számos főúr visszatért a katolikus hitre, és a katolikus vallás hívei ismét többségbe kerültek Magyarországon. ƒƒ Milyen eszközöket választott a katolikus egyház a hívők megnyerése érdekében? ƒƒ Ismételj! Kik voltak a jezsuiták?

Pázmány Péter

Ahogyan a történészek gondolkodnak… Az események értékelését jelentősen befolyásolhatja az, hogy az elbeszélő általában mit gondol a történtekről, és hogyan viszonyul az események szereplőihez.

Hitviták a török korban A hitviták középpontjában nemcsak vallási, hanem politikai kérdések is álltak. Az egyik ilyen kérdés volt az, hogy kinek köszönhető a török hódítás. A katolikus Pázmány Péter azzal érvelt, hogy Magyarország ötszáz évig erős volt, és a töröknek ellen tudott állni. Az ország romlása a reformáció kezdetén következett be, Lajos király idejében. A református Bornemissza Péter szerint az urak, a nemesek és a parasztok úgy elmerültek a bűnben, hogy még csak észre sem vették azt. ƒƒ Mi az oka a törökdúlásnak Pázmány Péter szerint? ƒƒ Mivel vádolják a protestáns egyházak a katolikusokat? ƒƒ Ki a Pázmány Péter által említett Lajos király?

84

Az isteni igazságra vezérlő kalauz címlapja  Hogyan kapcsolódik a könyv a katolikus megújuláshoz?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Miért terjedt gyorsan a protestáns hit Magyarországon? ƒƒ Hogyan viszonyultak a Habsburgok az új hit terjedéséhez? ƒƒ Milyen hatással voltak a hitviták a kultúrára?

21.

Fejedelemség a hegyek között

Erdély a török hódításnak köszönhette önálló létét, korábban soha nem volt önálló ország. Külpolitikailag továbbra sem volt független, a belpolitikájába azonban nem szólt bele a szultán.

ƒƒ Kik kerültek a magyar trónra a mohácsi vész után? ƒƒ Milyen népek éltek Erdélyben a 15. században?

Fejedelemség születik Az Erdélyi Fejedelemség 1570-ben, török támogatással jött létre, amikor János Zsigmond, Szapolyai János fia lemondott a magyar trónról, és megkapta az erdélyi fejedelmi címet. Ekkor került a fejedelmek birtokába a Partium* is. A török befolyás mindvégig árnyékként vetült Erdélyre. Az országrész belső ügyeit a fejedelem maga irányította, külkapcsolataiba azonban a Török Birodalom időről időre beleavatkozott. ƒƒ Mennyiben volt Erdély független a törököktől?

A Bocskai-mozgalom A Habsburg uralkodók a török visszaszorítását a 16. század végén zajló tizenöt éves háborúban próbálták meg először. Az elhúzódó háború hatalmas anyagi és véráldozattal járt. A Habsburgok által létrehozott szövetségnek nem volt elég ereje legyőzni a jól szervezett török seregeket. ƒƒ Mit akartak a magyar nemesek elérni azzal, hogy Habsburg uralkodót választottak?

János Zsigmond találkozója a török szultánnal  Miről ismerjük meg a magyar kíséretet, és miről a törököket? Partium: az Erdélyen kívüli, de a fejedelemség fennhatósága alá tartozó területek ös�szefoglaló neve

Reneszánsz kastély Erdélyben  Sorolj fel reneszánsz stílusú épületeket! 85

Bocskai István a hajdúk élén  Figyeld meg a hajdúk fegyverzetét!

Bocskai koronája

➊ Részlet Bocskai István politikai végrendeletéből „Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat.” ƒƒ Milyen feladatot jelöl ki a politikai végrendelet az erdélyi fejedelmek számára? 86

A kimerült és lerombolt országban egyre többen keresték a megegyezést a törökkel. Az udvar, hogy biztosítsa a háborúhoz szükséges anyagi forrásokat, hazug vádak alapján perbe fogta a Királyi Magyarország protestáns főnemeseit. A vád felségárulás, a büntetés birtokelkobzás és halál volt. Magasra csaptak az elégedetlenség hullámai. Az elégedetlenkedők élére a szintén perbe fogott Bocskai István állt, aki harcot indított a Habsburg-önkény ellen. Bocskai haderejét és katonai sikereit a fegyveres hajdúk felfogadása tette lehetővé. Bocskai a hajdúk segítségével megverte a császáriak előhadát. A császári sereg megfutamodása után mozgalom bontakozott ki a Habsburg-­ uralom ellen. Az elégedetlenséget a háború okozta nyomor, az idegen zsoldosok garázdálkodása, az erőszakos ellenreformáció és a főnemesek ellen indított felségsértési perek váltották ki. Bocskai seregének létszáma gyorsan növekedett. A fejedelem néhány hónap alatt elfoglalta a Királyi Magyarország jelentős részét, és helyreállította a rendet Erdélyben.

A Habsburg uralkodó meghátrált, és békét kötött Bocskaival. A béke előírta a rendi jogok betartását és a protestáns vallás szabad gyakorlatát. Bocskai közvetítésével a Habsburg– török békeszerződés is létrejött, lezárva ezzel a háborút. A béke aláírása után a hajdúk letelepítése is megtörtént. Ők a földekért és a kötelező katonáskodásért cserébe adómentességet kaptak. Bocskai a békekötés után hamarosan meghalt, de politikai végrendeletével programot adott az erdélyi fejedelmek számára. ➊ ƒƒ Hogyan próbált meg pénzhez jutni a Habsburg udvar? ƒƒ Ismételj! Kik voltak a hajdúk?

Bocskai kiváltságlevele és a hajdúcímer  Mit igazoltak a hajdúk ezekkel? Nézz utána, mit jelentenek a címer jelképei!

Erdély aranykora Bethlen Gábor erdélyi fejedelem legfőbb politikai törekvése a három részre szakadt Magyarország újraegyesítése volt. Bethlen nagyon tehetséges diplomata hírében állt, a Török Birodalom felé is körültekintő módon politizált. Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is az aranykorát élte. Intézkedéseinek eredményeképpen pezsgő élet alakult ki Erdélyben. A fejedelem ösztönözte a kereskedelmet, jó pénzt veretett, szabályozta a legfontosabb árucikkek kivitelét. Gondja volt az ipar fejlesztésére is. Külföldi mesterembereket hívott az országba, fejedelmi pompájú épületeket emeltetett, bányászok Erdélybe költöztetésével fejlesztette a nemesfémbányászatot is. Bevételei nagy részét a fejedelem a hadseregre költötte. Bethlen Gábor Gyulafehérváron protestáns főiskolát alapított, ahol főleg nyelvi és teológiai képzést nyújtottak. A tanulmányok érdekében gondoskodott gazdagon felszerelt könyvtárról is.

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! A lecke szövege alapján foglald össze Bethlen Gábor tevékenységét! Dolgozz a füzetedbe! külpolitika

gazdaságpolitika

kultúra

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Milyen sikereket értek el az erdélyi fejedelmek? ƒƒ Mennyire folytathatott önálló politikát az Erdélyi Fejedelemség? 87

22. Harc a kétfejű sassal A 16–17. század fordulóján sikertelen kísérlet történt a török kiűzésére. A törökellenes harc a 17. században is a legfontosabb törekvése maradt a magyar rendeknek. A Habsburg-ellenes mozgalmakat a rendi jogok megsértése, a törökkel szembeni határozott katonai és politikai lépések elmaradása és a protestánsok üldözése váltotta ki.

IR

O

L DA

Bécs 1683

LENGYE

OM Besztercebánya

K

Pozsony

Veszprém

Esztergom Buda

A

M

Wesselényi Ferenc

88

OSZ

Dráva

MÁN

(TÖR

VA

Wesselényi Ferenc nádor a király után az ország első embere volt. Wesselényi a Nagyszombati Egyetemen végzett a jezsuitáknál, de heves vérmérséklete és hatalmas testi ereje miatt a katonai pályát választotta. Részt vett a Habsburgellenes főúri összeesküvésben is. Bár a mozgalom csak halála után öltött konkrét formát, a történetírásban mégis róla nevezték el azt.

Debrecen

LD

➊ Ki volt Wesselényi Ferenc?

Tisza

O

L VE

Thököly Felső-magyarországi Fejedelemsége

Eperjes

S Á Munkács I R Á L YKassa G

Felső–magyarországi Fejedelemség (1682–1685) Török ostrom

E R D É LYI

Száva

EN CE IK ÖZ T.

L KI R.

M

G

Y

BS

Lőcse

Érsekújvár

A

R

BU

RG

B

HA

ƒƒ Miért kerültek konfliktusba a magyarok a Habsburg-házzal? ƒƒ Milyen körülmények között jött létre az Erdélyi Fejedelemség?

FEJEDELEMSÉG Duna Nándorfehérvár

B I RODALOM

H AVA S A L F Ö L D

ÖK B I RODALOM)

Zrínyi Miklós és a Wesselényi-mozgalom A 17. század közepének kiemelkedő katonazsenije Zrínyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája, ki méltón képviselte a török elleni harc nemes családi hagyományait. Zrínyi életét az önálló magyar hadsereg felállításának és a törökök kiűzésének szentelte. Hadvezérként figyelemre méltó katonai eredményeket ért el. Téli hadjáratában számos török kézen lévő erődítményt meghódított, és felgyújtatta az ellenség felvonulása szempontjából kulcsfontosságú eszéki hidat. Sikereinek hatására szélesebb körű keresztény összefogás jött létre a török ellen. A keresztény seregek a szentgotthárdi csatában megállították az ellenséges török hadakat. A fényes győzelem ellenére a Habsburg császár gyors és kedvezőtlen békét kötött a törökökkel, ami nemzetközi elégedetlenséget szült. A magyar főurak nemtetszését is kiváltotta. Ők a Wesselényi-mozgalom elindításával válaszoltak. Zrínyi Miklós azonban, megrendítő halálának következtében, már nem tudott részt venni a mozgalomban. Vadászat közben egy megsebzett vadkan több sebet ejtett rajta. Sérüléseibe belehalt. Az elkeseredett főurak a töröktől kértek segítséget a Habsburg-ház ellen. A sárospataki vár egyik szobájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában, vagyis a rózsák alatt tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-mozgalom résztvevői. A latin „sub rosa” (szub rósza) kifejezésnek ezért két jelentése is van. Az egyik szerint azt jelenti, hogy a „rózsa alatt”, míg a másik, átvitt értelemben azt jelenti, hogy „titokban”.

Zrínyi Miklós költő és katona

Zrínyi halála  Készíts képzeletbeli riportot az egyik szemtanúval!

A tárgyalásokról azonban a Habsburg udvar árulás következtében hamarosan tudomást szerzett. Kíméletlen leszámolás következett. A főnemesi vezetőket halálra ítélték. A résztvevők százait tartóztatták le és vetették börtönbe. A Wesselényi-mozgalomra válaszul a 17. század második felében a Habsburg császár Magyarországon korlátlan uralmat kísérelt meg bevezetni. A végvárak magyar katonáit szélnek eresztette. A várak védelmére külföldi zsoldosokat fogadott föl. Az adókat a többszörösére emelte. A Bocskaival kötött béke ellenére a protestánsok kegyetlen üldözése is folytatódott.

A főúri összeesküvés vezetői: Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter  Nézz utána, ki milyen tisztséget viselt!

ƒƒ Mivel sértette meg az uralkodó a Bocskaival kötött békét?

Eperjes városa 1686-ban  Hasonlítsd össze a katonák fegyverzetét! 89

Thököly Imre, a kuruc király Az intézkedések hatására a végvári vitézek szembefordultak a Habsburgokkal. Őket korabeli elnevezéssel kurucoknak* hívták. Az elkeseredett bujdosó kuruc katonák élére a fiatal Thököly Imre állt. Fegyveres harcok eredményeként létrehozta felső-magyarországi fejedelemségét, amely együttműködött a török szultánnal. ƒƒ Milyen okok vezettek a felkeléshez?

Magyarország immár négy részre szakadt: a királyi Magyarországra, Erdélyre, a hódoltságra és az újonnan létrejött kuruc fejedelemségre.

Thököly Imre, a kuruc király egy festményen  Miért szakadt négy részre Magyarország? kurucok: a 17–18. században, a Habsburgellenes felkelésekben részt vevő katonák neve. A szó pontos eredete nem ismert.

Thököly Imre rövid múltra visszatekintő nemesi családból származott, dédapja állatkereskedőként tett szert nagy vagyonra. Thököly édesanyját már kétesztendős korában elveszítette, apja halálakor is még csak tizenhárom esztendős volt. Alig múlt húszéves, amikor csatlakozott a végvári vitézekből, elszegényedett nemesekből és szökött jobbágyokból álló bujdosókhoz. A fiatal Thököly gyorsan emelkedett a katonai ranglétrán, és hamarosan bekerült a fővezérek közé. Tehetséges, de önfejű katonának ismerték. Török segítséggel a kurucok nagyszabású hadjáratot indítottak és elfoglalták Felvidék nagy részét. Az így kiszakított országrészen Thököly a török támogatásával uralkodott, és Zrínyi Ilonával kötött házassága révén hozzájutott a Rákócziak birtokaihoz is. A kuruc király hatalma azonban rövid ideig tartott. A Habsburg uralkodó nem akart vele tárgyalni, és a török is megvonta tőle a bizalmát. Miután elvesztette támogatóit, a katonái is hamarosan elpártoltak mellőle. A kurucok egykori királya életét a Török Birodalomban fejezte be, nem sokkal az után, hogy mostohafia, II. Rákóczi Ferenc 1703-ban szabadságharcot indított a Habsburgok ellen.

Ahogyan a történészek gondolkodnak… Az események bemutatása bizonyos mértékig mindig egymástól eltérő és egymásnak ellentmondó.

Protestánsüldözés a 17. században A magyarországi protestánsüldözések rendre felkelésekhez vezettek Magyarországon. A protestánsok jogait csak hosszas harcok árán sikerült biztosítani. Ezeket az eseményeket értelemszerűen másképpen magyarázták a Habsburgok és másképpen az érintett protestánsok.

90

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Milyen tényezők befolyásolták a Habsburg-ellenes mozgalmak eltökéltségét? ƒƒ Miért gondolták a főúri szervezkedés tagjai, hogy szakítani kell a Habsburg-házzal? ƒƒ Milyen következményekkel járt a Wesselényi-féle nemesi összeesküvés?

Zrínyi Ilona, Munkács hősnője  OLVASMÁNY

Z

rínyi Ilona a Wesselényi-mozgalom egyik vezetőjének, Zrínyi Péternek volt a leánya. A Habsburg-ellenes nézeteket valószínűleg már a szülei belenevelték Zrínyi Ilonába, aki fiatal lányként élte meg nagybátyja, Zrínyi Miklós hadi sikereit, majd tragikus halálát. Ilonát 1666ban férjhez adták I. Rákóczi Ferenchez, az erdélyi fejedelemhez. Házasságukból három gyermek született: a csecsemőként elhunyt Rákóczi György, Rákóczi Julianna, valamint a szabadságharc későbbi vezére, II. Rákóczi Ferenc. 1671-ben a Habsburgok kivégezték édesapját, valamint anyai nagybátyját, Frangepán Ferencet. Férje 1676-ban bekövetkező halála után a gyászoló asszonynak sikerült elérnie, hogy a hatalmas Rákóczi-birtokok a felügyelete alatt maradhassanak, így Sárospatak és Munkács vára is Zrínyi Ilona kezébe került. Pár évvel később férjhez ment a nála több évvel fiatalabb Thököly Imréhez, a kuruc királyhoz. Az asszony három gyermeket szült második férjének is, ám mindhárom utód már csecsemőkorában meghalt. Zrínyi Ilonának nagy szerepe volt a kurucok kezdeti sikereiben, amikor viszont Thököly csapatai sorra vereséget szenvedtek, és az előrenyomuló Habsburg csapatok fölénye megkérdőjelezhetetlenné vált, Zrínyi Ilona Munkács várában sáncolta el magát. ƒƒ Ismételj! Miért fogtak fegyvert a kurucok? ƒƒ Mi volt a Wesselényi-mozgalom kiváltó oka?

Munkács vára

Zrínyi Ilona portréja  Sorold fel életének jelentősebb helyszíneit!

Az ellenség ostrom alá vette az erődítményt, ám a hős asszony Eger női védőihez hasonló bátorságot tanúsítva két éven át kitartott a Habsburg sereggel szemben, míg 1688-ban feladta a várat a hatalmas túlerőnek. Azt azonban sikerült elérnie, hogy katonáinak a császár büntetlenséget garantáljon. Zrínyi Ilonát Bécsbe hurcolták, ahol elválasztották gyermekeitől. II. Rákóczi Ferenc, a későbbi erdélyi fejedelem ekkor, tizenéves korában látta utoljára édesanyját. Valószínűleg Habsburg-ellenes érzelmei is ebben az időben szilárdultak meg szívében. Az asszonyt egy Orsolya-rendi apácazárdába küldték a császár túszaként, ahonnan csak 1692ben szabadult egy fogolycsere következtében, amikor a kurucok kicserélték egy fogságba esett ellenséges grófra. Mielőtt száműzetésbe vonult férje oldalán a Török Birodalomba, Zrínyi Ilona búcsúlevelet írt szeretett fiának, II. Rákóczi Ferencnek. A levelet az ifjú nemes azonban sohasem olvashatta. Zrínyi Ilona 1703-ban halt meg a kis-ázsiai Nikomédiában, török alattvalóként. A hős asszony koponyáját fia maradványaival együtt 1906-ban hazahozták a Török Birodalomból, és Kassán helyezték végső nyugalomra. 91

23. A török kiűzése Magyarországról Buda elfoglalása az 1541-es esztendőben tragikus következményekkel járt Magyarországra nézve. A város bevételével a törökök biztosították a korábbi hódításaikat, és lehetőséget nyertek a további terjeszkedésre. Buda visszavételére, közel másfél évszázad után, az 1680-as években mutatkozott lehetőség.

M

Kassa

R Á L Y S K I Á

R

Bécs

R A

G

Y

UR

Buda Pest 1686 (visszafoglalás)

Kanizsa Pécs Nagyharsány DrávSzigetvár 1687 a

Száva

G

SÁ

G

za

M

Tis

Szolnok

E R D É LY I

Várad

O

L

Erdély megszállása

Szeged Zenta 1697

FEJEDELEMSÉG Lippa Temesvár Lugos

Karánsebes Karlóca 1699 (béke) Nándorfehérvár Orsova 1688

OSZMÁN BIRODALOM

európai szövetség: Szent Liga, a pápa kezdeményezésére létrejött, több országból álló szövetség

Munkács (1685-88)

Eger

Fehérvár Simontornya

G A M

Érsekújvár 1685

LY

A törököktől visszafoglalt területek: 1684-1686 1687-1691 1692-1697 A törökök által 1690 után visszafoglalt terület Főbb császári hadmozdulatok A Magyar Királyság határa a karlócai béke után (1699) A török hódítás határa 1683-ig

D A

HABSB

L K IRÁ

Thö köl elfo y álla gla mán lás ak a

D

A

LO

BI

Duna

O

LENGYE

V

ƒƒ Miért volt szükség a Habsburg Birodalomra a törökök elleni harcban? ƒƒ Milyen veszélyekkel járt a Habsburg katonai segítség? ƒƒ Milyen következményekkel jártak az elhúzódó harcok?

Balázsfalva Gyulafehérvár

H AVAS A L FÖ

LD

A török kiűzése Magyarországról  Mely országrészeket foglalták vissza a töröktől? Melyik terület maradt török fennhatóság alatt? Mi lett az Erdélyi Fejedelemségnek és Thököly államának a sorsa?

Buda visszafoglalása A török kiűzése a 17. század végén sikerült. A háború kezdetén a keresztények kényszerültek védekezésre. 1683ban a török újra kísérletet tett Bécs elfoglalására, a város azonban hősies ellenállást tanúsított. A felszabadítására érkező lengyel, német és osztrák hadak szétzúzták a törökök seregét. A diadal megteremtette az évszázadok óta vágyott európai szövetséget*. A többnemzetiségű sereg elsődleges célja Buda visszahódítása volt. A nyolcvanezres keresztény seregben tizenötezer magyar harcolt. A támadást 1686 nyarán indították meg.

A Szent Liga emlékérme 92

1686 júniusában Lotaringiai Károly herceg és a bajor választófejedelem körülbelül nyolcvanezer katonával zárta körbe a budai várat, amelyet Abdurrahman budai pasa védett tizenötezer harcosával. Buda falai alatt franciák, spanyolok, angolok, németek harcoltak, soraik között magyar végvári vitézekkel, kurucokkal és hajdúkkal. Az ostrom kezdetén felrobbant egy lőportorony, óriási károkat okozva, de ez a török védőket nem tántorította el attól, hogy a végsőkig kitartsanak. Lotaringiai Károly július végén általános rohamot vezényelt, de a janicsárok visszaverték a keresztény ostromlókat. A török felmentő sereg érkezésekor a vár még Abdurrahman pasa kezén volt, a Szent Liga erői viszont megfutamították a vár felmentésére érkező törököket.

Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása. A festmény 1896-ban készült  Kik láthatók a képen? Szeptember 2-án, kora délután a keresztény seregek folyamatos ágyútűz mellett megrohamozták a vár rommá lőtt falait. Az ostromlók sikeresen betörtek a várba, és hamarosan annak belső részén küzdöttek. A lófarkas zászlót Petneházy Dávid tépte le a vár faláról. ➊ Abdurrah­ man budai pasa harcban esett el.

ƒƒ Számold ki, hányszoros túlerővel támadták a keresztények a budai várat!

Az egykori főváros visszafoglalása hatalmas lökést adott a hadműveletnek. A török csapatokat sikerült egyre délebbre szorítani. Az 1699-ben aláírt béke nemzedékek álmát váltotta valóra: Magyarország felszabadult a több mint százötven évig tartó török uralom alól. A másfél évszázados török fennhatóság mély sebeket vágott az ország testébe. Az állandó harcok következtében virágzó falvak és városok tömege tűnt el. A magyar lakosság száma drasztikusan csökkent. Abdurrahman budai pasa síremléke a budai várban  Hány évig volt Buda török kézen?

➊ A budai oroszlán Petneházy Dávid a Thököly-mozgalom kuruc kapitányaként többször verte meg a császári csapatokat. A bujdosó vezér elfogásakor átállt a császár hűségére, akinek nagy szüksége volt tapasztalt katonákra. Buda visszafoglalásakor az „oroszlánként” küzdő kapitány a császár elismerését is elnyerte, és hőstetteiért aranyláncot kapott. Petneházy Dávid Buda visszafoglalása után nem sokkal meghalt. ƒƒ Milyen hőstettet hajtott végre Petneházy Dávid Buda ostrománál?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mutasd be a török kiűzésének körülményeit! ƒƒ Milyen örökséget hagyott hátra a török megszállás? 93

24. „Buzgóság a haza szabadsága iránt” – A Rákócziszabadságharc

Buda visszavívása nem hozta meg az ország szabadságát. A Habsburg Birodalom úgy kezelte Magyarországot, mint egy meghódított területet. Rákóczi vezetésével nemzeti szabadságharc robbant ki a Habsburgok ellen.

IR

B

D

Duna

A

L E N G Y E LO

M LO

RSZ

Á G Rákóczi 1703

A korai kuruc népfelkelés területe 1703 nyaránig 1703 folyamán kurucok által elfoglalt terület 1704 folyamán kurucok által elfoglalt terület 1704-1706 között változó birtokú terület Császári kézen maradt terület

Nagyszombat Ónod Munkács Pozsony Szécsény isza M T Buda O Kőszeg Zsibó L Simontornya Kolozsvár Várad Szentgotthárd Marosvásárhely Szeged Arad Gyulafehérvár Dráva Nagyszeben Bács Sz

Bécs

D

OSZMÁN BIRODALOM

H AVA S A L FÖ

Kibomlik a zászló A török kiűzése után megerősödött Magyarországon a Habsburg-hatalom. Az uralkodó korlátlan királyi hatalmat vezetett be, a töröktől visszafoglalt területeket birodalma új szerzeményeként kisajátította. A nemesi családok csak nehezen juthattak újra őseik földjéhez. A jobbágyok életét a háború viszontagságai mellett a hadsereg túlkapásai is súlyosbították. Előírták számukra a felszabadító katonák elszállásolását és ellátását, valamint a hadfelszerelések szállítását.

II. Rákóczi Ferenc

Rákóczi zászlaja

94

Rákóczi szökése bécsújhelyi börtönéből A Bécsújhelyen raboskodó Rákóczi Ferencre nagyapja, Zrínyi Péter sorsa várt, akit éppen ebben a városban végeztek ki a császár parancsára. Az ifjú Rákóczinak segítséggel sikerült kijutnia a börtönből. Német dragonyosnak öltözött, és hogy senki gyanút ne fogjon, még egy zsákot is a vállára emelt. A város szűk sikátoraiban azonban eltévedt. Míg bolyongott, beesteledett, és mire a városkapuhoz ért, öreg este lett, a sorompót már leeresztették. Nem tudhatta, hogy nem riasztották-e az őrséget, s nem éppen miatta zárják le a várost. Magyaros kiejtése elárulta volna, ezért részegnek tettette magát. Tántorogva, borízű hangon egy közismert nótát dudorászott. Az őrökben nem ébredt gyanú a magas termetű részeg dragonyos láttán. Fölemelték a sorompót, és Rákóczi eltűnt az éjszakában. A városon kívül hűséges apródja várta. Ezer veszedelem között, a Duna három ágán átkelve Lengyelországig vágtattak. Ott készült a hazatérésre, hogy élére álljon a független Magyarországért vívott szabadságharcnak.

A

áva

V

Magyarország a Rákóczi-szabadságharc idején  Melyik területről indult ki a felkelés? Mely területeket nem tudták elfoglalni a kurucok? Miért nem tudták Budát elfoglalni? Mit gondolsz, hogyan befolyásolta ez a szabadságharc sikerességét?

O

HAB SB UR G

ƒƒ Sorolj fel jelentős Habsburg-ellenes mozgalmakat! ƒƒ Milyen sérelmek robbantották ki ezeket? ƒƒ Kik voltak a kurucok?

LD

Kurucuk és labancok összecsapása  Milyen fegyverekkel zajlott az összecsapás? Mi jellemezte a kurucok harcmodorát? Miért?

Az elégedetlenkedők 1703-ban felkelés szervezésébe kezdtek, amelyhez szükség volt egy tekintélyes vezetőre. II. Rákóczi Ferenc az ország egyik legtehetősebb főurának számított, ráadásul a Habsburgok kérlelhetetlen ellenfele volt. Küldöttséget menesztettek a főúrhoz, aki elfogadta kérésüket. Rákóczi a kurucok élére állt, kitört a szabadságharc. Rákóczi zászlóbontása jelentős tömegeket mozgósított. A háborúhoz azonban nagyszámú és jól szervezett hadseregre volt szükség. ƒƒ Mi váltott ki elégedetlenséget a nemesek és a jobbágyok körében? ƒƒ Miért Rákóczit választották vezetőnek?

Rákóczi pénze, a libertás  Milyen összefüggés van a pénz neve és a szabadságharc között? labancok: a bécsi udvarhoz hű katonák elnevezése a Thököly- és Rákóczi-szabadságharc idején

„Király nélkül lenni” Hamarosan az egész ország a kurucok ellenőrzése alá került. Gyors sikereiket részben annak is köszönhették, hogy a Habsburg uralkodó a franciákkal viaskodott. A győzelmek hatására Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé választották, 1707-ben az ónodi országgyűlésen pedig kinyilvánították a Habsburg-ház trónfosztását. Az ónodi országgyűlés kezdetén Turóc megye követei rendi sérelmei­ ket panaszolták fel Rákóczinak. Elégedetlenkedtek a háború terhei miatt. Békét akartak kötni a labancokkal*. Rákóczi Bécs kezét sejtette az ügyben. Feldühödött emberei kardot rántottak, az egyik követet azonnal lekaszaboltak, a másikat, aki megsebesült, később kivégezték. A megye többi követét bebörtönözték, Turóc megye jelképeit eltörölték. Ezt követően fogadták el a Habsburg-ház trónfosztását.

A trónfosztástól a szabadságharc ügyének európai felkarolását remélték. Rákóczi állama elszakadt a Habsburg Birodalomtól. ƒƒ Miért elégedetlenkedtek Turóc megye követei?

Kuruc mindennapok  A kép alapján meséld el egy kuruc átlagos napját! Mit gondolsz, miért vonzott sokakat ez az életmód? 95

Nehéz a dolga a katonának Embert próbáló feladat volt az ütőképes hadsereg megszervezése is. A hadsereg megfelelő ellátása és felszerelése a folyamatos anyagi nehézségek következtében szinte lehetetlenné vált. A tisztek egy része, annak ellenére, hogy a fejedelem erre nagy figyelmet fordított, nem rendelkezett elegendő és korszerű hadászati ismeretekkel. A kuruc sereg fegyelmezetlen volt, ereje a meglepetésszerű rajtaütésben rejlett. A szabályos csatákban rendre a jól kiképzett császári seregek diadalmaskodtak.

Az ónodi országgyűlés  Milyen kérdésben alakult ki ellentét?

ƒƒ Foglald össze, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie Rákóczinak a háború során!

A szabadságharc bukása Ahogyan a történészek gondolkodnak… A nagyhatalmak igyekeznek hatalmukat és fennhatóságukat minél több népre kiterjeszteni. A magyar történelemben többször is előfordult, hogy a függetlenségi harc után kiegyezésre kerül sor.

A Rákóczi-szabadságharc mérlege A Rákóczi-szabadságharccal a magyarok egy része a függetlenség elérését szerette volna elérni. Ez azonban számos okból nem volt lehetséges. A magyar rendek végül a kiegyezést választották a bécsi udvarral.

ƒƒ Milyen tanulságul szolgált a kuruc felkelés a bécsi udvar számára?

Összefoglaló kérdések és feladatok ƒƒ Milyen célokért hirdették meg a felkelők a szabadságharcot? ƒƒ Milyen problémákkal szembesült Rákóczi? ƒƒ Miért mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását? ƒƒ Milyen okok vezettek a béke megkötéséhez? 96

A harcok elhúzódása újabb problémákat hozott felszínre. A folyamatosan zajló háborúk következtében az ország erőtartalékai elfogytak. A külső támogatás reménye is szertefoszlott. A franciák megszüntették a szabadságharc pénzbeli támogatását, elmaradt a fejedelem által remélt lengyel segítség is. Az ország külső szövetséges nélkül maradt. Rákóczi intézkedései a nemesség és a jobbágyság között kibékíthetetlen ellentéteket szültek. A nemeseknek ellenükre volt a jobbágyok katonáskodása és a mindenkire kiterjedő adózás. A sokasodó problémák arra kényszerítették Rákóczit, hogy közvetítőkön keresztül béketárgyalásokat kezdeményezzen a Habsburgokkal. Míg a fejedelem az orosz és lengyel udvart próbálta meggyőzni a szabadságharc támogatásáról, megszületett a megállapodás. Rákóczi megbízottja 1711-ben aláírta a szatmári békét. A kuruc csapatok a majtényi síkon letették a fegyvert. Az udvar hűségeskü letétele mellett kegyelmet hirdetett a szabadságharc vezetőinek. Rákóczi azonban nem esküdött fel a Habsburg uralkodó szolgálatára. Önként száműzetésbe vonult Törökországba. A szabadságharc azonban nem volt hiábavaló. A rendek visszanyerték jogaikat, Magyarország pedig a Habsburg Birodalmon belül megőrizte viszonylagos önállóságát. ƒƒ Miért kellett feladni a küzdelmet? ƒƒ Milyen eredményeket ért el a szabadságharc?

25. Magyarország a Habsburg Birodalomban A L O M B I R O D zsid G sidók k o k á v ók szlo z R za

Tis

H

A

MAG YA R

Drá

G S Á K I R Á LY

va

Száv

románok AL H AVAS

ƒƒ Milyen volt a kapcsolat az ország és a Habsburgok között a török kiűzését követően? ƒƒ Milyen állapotban volt az ország a Rákóczi-szabadságharc idején?

F

a

románok

LD

B

S

U B németek

Z

Ö

Duna

RS

G

AI

O R OSZO

M ALO OD R I B

Á

NÉ ME T-R ÓM

A 18. század folyamán olyan gazdasági és társadalmi változások zajlottak, amelyek jelenkori történelmünket döntő mértékben befolyásolták.

A

dr

ia

i-t

en

ge

r

szerbek OSZMÁN BI RODA

LOM

cigányok, görögök, örmények

Jelentősebb népmozgások Magyarországon a 18. században  Milyen következményekkel járt a háborús pusztítás Magyarországon?

Az ország helyzete a birodalmon belül A Rákóczi-szabadságharcot követően Magyarország a Habsburg Birodalom része lett, mégis különbözött a birodalom egyéb területeitől. Magyarországon a trón elfoglalása csak a magyar rendek egyetértésével volt lehetséges. Az állam irányítását is közösen végezték. Önálló magyar hadsereget nem állítottak fel. A magyar egységeket beolvasztották a közös állandó birodalmi hadseregbe. A magyar alakulatokat gyakran a birodalom más szegleteiben állomásoztatták.

Az elszakított területek újjáéledése A török háborúkat követően Magyarország belső területei elnéptelenedtek. A helyzet javítását a Habsburg uralkodók is szívügyüknek tekintették. Szervezett betelepítések formájában németeket csábítottak az országba. Az érkezőket házzal, szerszámokkal látták el, és néhány évig tartó adókedvezményekben is részesültek. Az ország népesebb északi vármegyéiből magyar és szlovák jobbágyok indultak útnak a belső területek felé. Érkezésükkel az elnéptelenedett alföldi területek újra élettel teltek meg. Az ország keleti és déli határvidékéről is költöztek Magyarország területére. A déli végekre főként szerbek, az Alföld keleti tájaira és Erdélybe románok települtek át.

Szerb határőrök a 18. században  Milyen területekre irányult a népességmozgás? Milyen népek telepedtek le az országban? 97

➊ Hadik András Hadik András volt Mária Terézia egyik leg­tehetségesebb hadvezére. 1757 októberében a merész katona portyája során seregével eljutott Berlin falai alá. A berliniek meglepődve látták, hogy utcáikon magyar huszárok jelentek meg. A magyarok rövid küzdelemben elfoglalták, majd megsarcolták a porosz fővárost. Arra már nem jutott idejük, hogy a teljes hadisarc összegyűjtését megvárják, indulni kellett, mi­előtt a porosz felmentő sereg megérkezett volna. Hadik ajándékként Berlin címerével díszített kesztyűt is kért Mária Terézia számára, azonban azt mesélik, hogy a berliniek bosszúból csak balkezes kesztyűket adtak. A bátor huszártiszt Berlin megtámadásával a hétéves háború egyik legmerészebb hadműveletét hajtotta végre, és ezzel komoly szégyent hozott a porosz hadseregre. ƒƒ Képzeld el, hogy huszár vagy Hadik András seregében! Készíts beszámolót a hadvezér hőstettéről! Segít a honlap: http://www.rubicon.hu

Mária Terézia a magyar rendek előtt

Magyarország népessége a betelepítések miatt növekedésnek indult, a nem magyar nyelvűek aránya azonban számottevően megemelkedett. Számuk a 18. század végére meghaladta a magyarokét. ƒƒ Foglald össze, milyen népcsoportok érkeztek Magyarországra a 18. században! ƒƒ Miért volt szükség a betelepítésekre?

Mária Terézia

Hadik András lovas szobra a budai várban  Mi volt Hadik András legjelentősebb hőstette? örökös tartományok: olyan tartományok, amelyeken az uralkodó öröklés, nem pedig hódítás, választás vagy házasság jogán uralkodik

98

Apja halála után Mária Terézia (1740–1780) került a birodalom trónjára. A porosz uralkodó, kihasználva a helyzetet, háborút indított. A magyar rendek nem hagyták cserben a királynőt, és támogatást nyújtottak a háborúhoz.➊ Az uralkodónő a felvilágosodás szellemében kívánta véghezvinni a birodalom megújítását, ez azonban ellentétben állt a nemesek érdekeivel, akik a kiváltságaikat féltették. A királynő, élve uralkodói jogával, feloszlatta az országgyűlést, és rendeletek útján kormányzott. A birodalom vámhatárait úgy alakította át, hogy azok mezőgazdasági termékek és nyersanyagok szállítását ösztönözzék Magyarországról az örökös tartományok piacaira. Az örökös tartományokból* Magyarországra viszont az iparcikkek behozatalát támogatta. Magyarország lett a birodalom éléstára. A rendelet azonban gátolta a magyar ipar fejlődését.

Jobbágyrendeletében a telek méretét alapul véve határozta meg a maximális szolgáltatási kötelezettséget. Ezzel a jobbágyok terhei kiszámíthatóbbá váltak. Az ingyenmunkájukhoz köthető visszaélések is csökkentek. Ennek eredményeként az állam felé is könnyebben teljesíthették kötelezettségeiket. ƒƒ Miért csökkentette a kincstár bevételeit a túlzott mértékű robot?

Oktatási rendelete kötelezővé tette az iskolát minden gyermek számára hat és tizenkét éves kor között, egészségügyi rendelete előírta képzett orvosok és bábák alkalmazását. Az utóbbiak ingyen segítették a szegények gyermekeinek világrajövetelét. ƒƒ Foglald össze, hogyan érintették a különböző társadalmi rétegeket Mária Terézia rendeletei! ƒƒ Tervezz emléktáblát Mária Teréziának! Írd rá a legjelentősebb érdemeit!

A magyar társadalom Mária Terézia korában A magyar társadalom az évszázadok során keveset változott. A nemesség megőrizte jogait és kiváltságait. A leggazdagabb nemesek alkották az arisztokráciát. Hatalmas birtokaik és politikai befolyásuk révén tevékenyen részt vettek az ország irányításában. A nemesség gerincét alkotó köznemesség a vármegye életének irányításában játszott vezető szerepet. Az elszegényedett, vagyontalan kisnemesek a jobbágyokéhoz hasonló életkörülmények között éltek. Az elszegényedett nemeseknek sokféle elnevezése alakult ki. Bocskoros nemesnek hívták azt, aki a nemesek és a módosabb parasztok által viselt csizma helyett a szegényparasztok bocskorát hordta. Hétszilvafás volt az a nemes, akinek birtoka olyan apró volt, hogy csak hét szilvafa fért el rajta. Kutyabőrős volt az a nemes, akinek birtoka sem volt, csak a nemességét igazoló okirattal, a kutyabőrrel rendelkezett.

A jobbágyok tették ki a társadalom döntő többségét. Tíz emberből kilenc ehhez a réteghez tartozott. A vagyonosabbak telekkel és szolgákkal is rendelkeztek. A jobbágyi társadalom legszegényebb rétegét a zsellérek alkották, akik nem rendelkeztek földdel. A jobbágyok ügyeiben a földesúr joghatósága döntött. Az adók fizetése mellett részt kellett venniük a hadsereg ellátásában és szállításában is. Elviselhetetlen terheik ellen időről időre fellázadtak. A városi polgárság száma nőtt, de még így is elenyésző volt.

Magyar paraszt. Rézmetszet a 18. század végéről  Vagyoni helyzete alapján hogyan rétegződött a jobbágyság?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! A lecke szövege alapján készíts táblázatot a 18. századi magyar társadalomról! Dolgozz a füzetedbe! társadalmi réteg

vagyoni helyzet, életmód

ƒƒ Kik tartoztak a városi polgársághoz?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Hogyan alakult át Magyarország kormányzása a Habsburg Birodalomban? ƒƒ Hogyan alakult át az ország lakossága a 18. században? ƒƒ Milyen problémákkal küzdöttek a Habsburgok a 18. század első felében? ƒƒ Mutasd be Mária Terézia főbb rendeleteit!

99

26. Boldoggá tenni Magyarországot II. József politikája megosztotta a Habsburg Birodalom lakosságát. A felvilágosodás képviselői reménykedve tekintettek rá, ugyanakkor a reformokat a magyar köznemesség nem egy esetben ellenállással fogadta.

ƒƒ Milyen módon kormányzott Mária Terézia? ƒƒ Hogyan választottak királyt Magyarországon?

2.

3.

1.

4. ba

Rá

8.

7.

Duna

sza

Ti

5.

Dr áva

10.

9.

A II. József által kialakított közigazgatási egységek határai  Milyen közigazgatási egységekre volt felosztva az ország Szent István óta? Hogyan változtatta meg II. József Magyarország közigazgatását?

6.

Maros

Duna

Kalapos király ➊ II. József türelmi rendelete A türelmi rendelet a református és evangélikus hitvallásúaknak éppúgy, mint a görög szertartásúaknak, engedélyezte a szabad vallásgyakorlatot. A rendelet szigorú szabályozás mellett lehetővé tette a protestánsoknak templomok építését is, azonban a protestáns templomoknak nem lehetett tornyuk és harangjuk. Megtiltotta azt is, hogy a közútról nyíló bejáratuk legyen. ƒƒ Mennyiben jelentett előrelépést a türelmi rendelet a protestánsok számára?

Mária Terézia halála után fia, II. József (1780–1790) került trónra. Személyében az ország olyan uralkodót ismerhetett meg, aki a korlátlan királyi hatalmat és a felvilágosodás eszméit ötvözte. Intézkedéseit az a cél határozta meg, hogy egy egységes, felvilágosult államot hozzon létre. Azért, hogy ebbéli szándékában a rendek ne gátolhassák, az országgyűlést sohasem hívta össze. Anyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott. Ráadásul, hogy elképzeléseit maradéktalanul megvalósíthassa, nem koronáztatta magát magyar királlyá, ezért kalapos királynak csúfolták. A koronázás ugyanis azt jelentette, meg kell esküdnie: az ország uralkodói hagyományait tiszteletben tartja. II. József a magyar koronát a bécsi kincstárba vitette, mintha csak egy értékes dísztárgy lenne. ƒƒ Mi volt a Szent Korona jelentősége a koronázási szertartás alkalmával?

A türelmi rendelet emlékére kiadott érem  Mely vallásoknak biztosított szabadságot a türelmi rendelet?

100

II. József rendeletei a felvilágosodás szellemében születtek. A protestáns és a görögkeleti egyházak hívei a türelmi rendelet értelmében szabadon gyakorolhatták vallásukat, betölthettek állami hivatalokat, és engedélyezték a templomépítést is.➊ Azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem tanítással vagy beteggondozással foglalkoztak, az uralkodó feloszlatta.

II. József lehetővé tette a jobbágyok szabad költözését, házasodását és a szabad pályaválasztást. Tisztviselőit kötelezte a földesúri visszaélésekkel kapcsolatos panaszaik kivizsgálására.➋

A birodalom egységesítése II. József a birodalom egységesítése céljából minden tartományban a latin helyett a német nyelvet tette hivatalossá. A vármegyéket, amelyek a nemesi ellenállás gócpontjai voltak, megszüntette. Bevezette a kerületi rendszert. Magyarországot tíz, Erdélyt három kerületre osztotta. A kerületek élén királyi biztosok álltak, akiknek az uralkodó részletes tájékoztatása volt a feladatuk. A rendeletek országos felzúdulást keltettek. Az indulatok akkor szabadultak el igazán, amikor az uralkodó kilátásba helyezte, hogy megszünteti a nemesi adómentességet. Terveit azonban már nem sikerült megvalósítania. A törökök ellen indított háborúban súlyosan megbetegedett. Halálos ágyán a jobbágy- és a türelmi rendelet kivételével valamennyi rendelkezését visszavonta.

II. József  Miért nevezték kalapos királynak?

II. József kipróbálja az eketípusokat  Az uralkodó milyen tulajdonságára utal ez?

➋ A jobbágyrendelet „Kinyilatkoztatjuk, hogy a jobbágyok egyenként és összességükben, bármilyen nemzetiségűek és vallásúak legyenek is, a jövőben személyüket tekintve szabadok és szabad költözésű emberek legyenek.” „Azt akarjuk, hogy minden egyes jobbágy tetszése szerint, földesura beleegyezése nélkül is házasságot köthessen, tudományos munkát végezhessen, kitanulhassa a […] mesterségeket.” ƒƒ Gyűjtsd össze, milyen jogokkal ruházza fel a rendelet a jobbágyokat!

Felső-magyarországi parasztok 101

II. József halálos ágyán visszavonja rendeleteit  Mely rendeletei maradtak érvényben?

ƒƒ Képzeld el, hogy egy magyar köznemes vagy II. József korában! Írj röpiratot II. József politikája ellen!

Nemzeti ébredés II. József uralkodása alatt II. József azt is megszabta, hogy a birodalom hivatalos szerveinek át kell állniuk a német nyelv használatára. Az erőszakos németesítő törekvések éppen ellentétes hatást váltottak ki, mint amire az uralkodó számított.

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A történelem a változásról szól, de vannak dolgok, amelyeket csak hos�szabb idő alatt lehet megváltoztatni.

A kormányzati rendszer átalakítása II. József gyorsított ütemben, párbeszéd nélkül próbálta meg átalakítani Magyarország évszázadok alatt kialakult kormányzati rendszerét. Mivel a feltételeket nem vette figyelembe, erőfeszítései nem lehettek hosszú távon sikeresek. A társadalom alapvető szabályainak megváltoztatása csak hosszas párbeszéd eredményeképpen lehetséges.

ƒƒ Hogyan fogadta a magyar társadalom II. József reformjait? 102

II. József halálát a társadalom egy része leplezetlen örömmel vette tudomásul. Vas megyében betiltották a német nyelv használatát. Néhány helyen német ruhákat égettek. Bizonyos településeken a házakról levakarták a rendeletben előírt kötelező házszámot. A nemesség is tiltakozott. Az országgyűlésben tüntetőleg magyar ruhában jelentek meg, és magyarul beszéltek.

Számos központosító intézkedéshez hasonlóan a nyelvrendeletet is hatályon kívül helyezték, azonban az így is jelentős szerepet játszott a nemzeti ébredés és a nyelvújító mozgalom elindulásában. ƒƒ Mi volt a középkori államok hivatalos nyelve Európában? ƒƒ Nézz utána, mikor lett államnyelv a magyar! Segít a honlap: http://lexikon.katolikus.hu

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ ƒƒ ƒƒ ƒƒ

Milyen elvek vezérelték II. József uralkodását? Miért hívták kalapos királynak? Sorold fel II. József rendeleteit! Miért próbálta meg átalakítani II. József Magyarország közigazgatását?

Magyarország a kora újkorban  ÖSSZEFOGLALÁS

A

török hódítás következtében Magyarország három részre szakadt. Az ország középső részén a törökök rendezkedtek be. A magyar politikát a 16–17. században a török befolyás felszámolására való törekvés határozta meg. Erre tettek kísérletet a Királyi Magyarország vezetői, a Habsburg uralkodók.

A 17. században folytatódtak a török kiűzésére tett kísérletek. 1686-ban, jelentős nemzetközi segítséggel, sikerült visszafoglalni Budát a töröktől. Magyarország a Habsburg Birodalom része lett, azonban a Rákóczi-szabadságharcnak köszönhetően sikerült megőriznie rendi különállását.

ƒƒ Sorold fel a várháborúk korának leghíresebb eseményeit!

ƒƒ Mutasd be a török kiűzésének körülményeit! ƒƒ Milyen volt az ország helyzete a török kiűzését követően? ƒƒ Milyen problémákkal szembesült Rákóczi a szabadságharc folyamán?

Az első komolyabb lehetőség a tizenöt éves háború alkalmával adódott, a 16. század végén. Az elhúzódó harcok következtében a kincstár kiürült, az udvar felségsértési perekben, vagyonelkobzás által kívánta feltölteni a kincstárat. Az elkeseredett magyar rendek Bécs ellen fordultak. A Bocskai-mozgalom sikeresen szállt szembe a Habsburg-törekvésekkel. Lezárta a hosszan elhúzódó háborút, és kedvező feltételeket csikart ki a protestánsok számára. ƒƒ Mutasd be a 17. század rendi szervezkedéseit a Habsburg udvar ellen!

A rendek és a Habsburg udvar ellentéte a 17. század folyamán többször kiéleződött. A század végén létrejött Thököly Imre töröknek alárendelt fejedelemsége. ƒƒ Mutasd be Bocskai István és Bethlen Gábor uralkodásának közös vonásait!

A 18. század folyamán Magyarország képét az újjáépítés, a bevándorlás és a nemzetiségek számarányának jelentős növekedése határozta meg. A Habsburg uralkodók a felvilágosodás jegyeit is magán viselő egyeduralmat valósítottak meg. Ez a kormányzás a század végére a király és a rendek közötti nyílt ellentétbe torkollott. Magyarország a francia forradalom kezdetekor a Habsburg uralkodók által irányított, feudális társadalmi és politikai viszonyokkal rendelkező állam volt. ƒƒ Hogyan alakult át az ország nemzetiségi összetétele a 18. században? ƒƒ Melyek voltak Mária Terézia legfontosabb rendeletei? ƒƒ Milyen elvek vezérelték II. József uralkodását? Sorold fel a rendeleteit!

103

I. fejezet IV. fejezet A forradalmak Várostól a birodalomig és a polgárosodás kora Európában Az ókori Róma

104

A 18. SZÁZAD VÉGÉN két, egymással párhuzamosan zajló forradalom határozta meg Európa történelmét. Az egyik az Angliából kiinduló ipari forradalom, a másik a francia forradalom. Az előbbi megteremtette az ipari társadalmat, az iparban dolgozó gyári munkások tömegét, a másik hatalomra juttatta a polgárságot, a feudalizmus képviselőivel szemben. A gazdasági, társadalmi változások hatására új politikai irányzatok alakultak ki, amelyek máig meghatározzák az emberek igazodását, értékrendjét. Ebből a fejezetből megtudhatod…    

hogyan változtatta meg a gépek tömeges elterjedése az emberek életét a 19. században. mi volt a francia forradalom jelentősége. ki volt Bonaparte Napóleon. hogyan ívelt fel és hanyatlott le Napóleon szerencsecsillaga.

105

27. A francia forradalom első szakasza A 18. század végén Franciaország Európa legjelentősebb, leggazdagabb állama volt. A kincstár mégis kiürült az ország vezetőinek pazarló kiadásai miatt, és az állam eladósodott. Az országban az elégedetlenség egyre nőtt, a királyi hatalom pedig elvesztette tekintélyét. Végül kitört a forradalom, amely egész Európát megrengette.

Bajban a király ƒƒ ƒƒ ƒƒ ƒƒ

Mi a forradalom? Miért tört ki az angol forradalom? Mi történt az angol királlyal? Mi korlátozta a király hatalmát a forradalom után Angliában?

államadósság: az a többnyire hosszú idő alatt felhalmozódó összeg, amellyel az állam a hitelezőinek tartozik. A francia államadósság XVI. Lajos uralma alatt megháromszorozódott.

➊ Panaszfüzet Normandiából „Az adók szorongatnak, sanyargatnak, üldöznek bennünket, és nem kevésbé nehezül ránk a terhük, mint amennyire a sokféleségük”

Franciaország a tizenhárom amerikai gyarmat és Anglia háborújában a gyarmatokat támogatta, ezért hatalmas államadósságot* halmozott fel. A rossz termés és a nyomában járó éhezés tovább nehezítette az ország helyzetét. A XVI. Lajos által gyakorolt korlátlan királyi hatalom és az udvar pazarló költekezése egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki. Gyűléseket tartottak, röpiratokat adtak ki, és panaszfüzeteket ➊ állítottak össze. A király a nyomasztó gondok miatt arra kényszerült, hogy 1789 tavaszán összehívja Versailles-ba a rendi gyűlést. Új adókat akart megszavaztatni, a gyűlés képviselői viszont a királyi hatalom korlátozását és nagyobb szabadságot akartak kivívni. A rendi gyűlésben a három rend, a nemesség, a papság, valamint a városi polgárságot magába foglaló harmadik rend képviselői foglaltak helyet. A harmadik rend képviselte a francia társadalom nagy részét. A képviselők a rendi gyűlés megnyitása előtt elérték az uralkodónál, hogy kétszer annyi embert küldhessenek a gyűlésbe, mint a papi és nemesi rend. A rendek azonban külön tárgyaltak és szavaztak, csak állásfoglalásuk számított, így hiába voltak többen a harmadik rend képviselői, szavazatuk ugyanannyit ért, mint korábban. ƒƒ Miért volt igazságtalan, hogy a harmadik rend is csak egy szavazatot adhatott le?

A labdaházi eskü  Milyen eszközökkel ábrázolja a festő a forradalmi lendületet? 106

A király meghátrál A harmadik rendhez kiváltságosok is csatlakoztak az első és a második rendből, és kinyilvánították, hogy nemzetgyűléssé* alakulnak át. Amikor a király bezáratta az üléstermet, a képviselők átvonultak a közeli labdaházba, és esküt tettek arra, hogy addig nem oszlanak fel, amíg Franciaországnak nincs a szabadságjogokat biztosító alkotmánya. A gyűlés tagjaira a felvilágosodás olyan eszméi is hatottak, mint a hatalmi ágak szétválasztásának elve vagy az ember veleszületett természetes jogainak követelése.

nemzetgyűlés: hosszabb vita után a harmadik rend magát az egész nemzet képviseleti és törvényhozó szervének nyilvánította

ƒƒ Miért tartották fontosnak a képviselők, hogy Franciaország alkotmányt kapjon?

A király, látva a képviselők eltökéltségét és a forrongó indulatokat, beleegyezett az ülés folytatásába, de közben seregeket mozgósított Versailles körül. A párizsi nép nem akarta engedni, hogy az uralkodó erőszakkal oszlassa fel a nemzetgyűlést, ezért a városban fegyveres felkelés tört ki.

Tömegek a francia forradalomban 1789. július 14-én reggel a párizsi nép puskákkal és ágyúkkal felfegyverkezve a Bastille (basztij) erődbörtöne felé vonult. A börtönben mindössze hét rabot tartottak fogva, viszont a biztonságos falak mögött nagy mennyiségű puskaport tároltak. Az erőd védőit a tömeg megadásra szólította fel, ezt azonban a börtön parancsnoka megtagadta. Tárgyalások kezdődtek, de a nép betört a belső várudvarba, amire a börtön parancsnoka tűzparancsot adott ki. Az ostrom akkor fordult komolyra, amikor a nemzeti gárda átállt a tömeg oldalára. A túlerőt látva az erődbörtön védői megadták magukat. A börtönparancsnokot megölték, a fejét pedig lándzsára tűzték. Párizsban kitört a forradalom. XVI. Lajos portréja  Milyen eszközökkel ábrázolja a festmény XVI. Lajos uralkodói nagyságát?

A Bastille ostroma  Miért ostromolta meg a tömeg a börtönerődöt? 107

➋ Magyar beszámoló a párizsi nők menetéről A Hadi és Más Nevezetes Történetek című magyar újság egy hónapos késéssel beszámolt a párizsi nők tüntető menetéről és a király Párizsba költözéséről. Az újság szerint: „Akinek szavára ezelőtt százezrek oda mentek, ahová kívánta, most, mint egy fogoly, úgy hurcoltatik négyezer asszony s mintegy húsz-harmincezer elegy-belegy fegyveres nép által a maga városába.” ƒƒ Vajon miért késett a beszámoló egy hónapot?

Az éhínség növelte a tömegek elkeseredettségét. 1789 októberének első napjaira Párizsban elfogyott a liszt, nem volt kenyér, az emberek éheztek. Egy fiatal lány dobot szerzett, és körbedobolta a munkásnegyedeket, kenyeret követelve. Hamarosan nők ezrei csatlakoztak hozzá. A tüntető asszonyok Versailles-ba vonultak, behatoltak az ülésterembe, néhányan bejutottak a megrémült király elé, és előadták a követeléseiket. A következő napon az uralkodó családjával együtt átköltözött a forrongó Párizsba, ahová követte őt a nemzetgyűlés is. ➋ ƒƒ Képzeld el, hogy résztvevője vagy az eseményeknek! Írj beszámolót a párizsi nők menetéről!

Minden ember szabad és egyenlő Az alkotmányozó nemzetgyűlés eltörölte a rendi kiváltságokat, megszüntették a jobbágyterheket. A papság lemondott a tizedről, az államadósság csökkentésére az egyházi javakat nemzeti tulajdonba vették, majd kiárusították. Franciaországban megszűnt a feudális rendszer. Az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadta az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, amely kimondta, hogy a hatalom forrása a nép, az állam vezetőinek hatalma a néptől származik. Ez a nyilatkozat adta a későbbi francia polgári alkotmány alapját, és egyben összegezte a polgári szabadságjogok nagy részét. ➌ ƒƒ Sorold fel, milyen jogokat nevez a nyilatkozat az ember természetes és elévülhetetlen jogainak!

➌ Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. […] VI. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködnie. […]

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Milyen történelmi példák álltak az alkotmányozók szeme előtt? ƒƒ Sorold fel, milyen okok miatt tört ki a forradalom! ƒƒ Mi változott a forradalom eredményeként? ƒƒ Mit állít a nyilatkozat a hatalmi ágak különválasztásáról? 108

IX. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. […] X. Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti. XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga […] XVII. Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható …

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának szövege alapján töltsd ki az alábbi táblázatot! Írd be a táblázatba, hogy az egyes jogokat mely cikkelyek tartalmazzák! cikkely törvény előtti egyenlőség a tulajdon szentsége és sérthetetlensége az ember természetes jogai vallásszabadság szólásszabadság

28. Alkotmányos királyság és terror Franciaországban A forradalom után rövid ideig úgy tűnt, Franciaország békés fejlődésnek indulhat. Mégsem így történt, a forradalmi változások külső és belső ellenzői támadást indítottak. Véres és kíméletlen küzdelem alakult ki. A királyt is kivégezték, és Franciaországból köztársaság lett.

Az alkotmányos királyság Az elkészült alkotmány Franciaország államformáját alkotmányos királysággá tette. A király a hatalmát a miniszte­rein keresztül gyakorolhatta, a miniszterek pedig a nemzetgyűlésnek tartoztak felelősséggel. A törvényhozás választott képviselők kezébe került, ugyanakkor biztosították a király vétójogát* a törvények felfüggeszthetőségére. Megvalósították a törvény előtti egyenlőséget, a szólás- és sajtószabadságot. Eltörölték a céhrendszert, kimondták az ipar és a kereskedelem szabadságát. A francia alkotmány lehetővé tette a polgárság felemelkedését. Miután az alkotmányozó nemzetgyűlés befejezte a munkáját, feloszlott, és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek.

ƒƒ Európa melyik országában alakult ki korábban alkotmányos királyság? ƒƒ Miért hívták össze Franciaországban a rendi gyűlést?

vétójog: latin eredetű szó. A vétóra jogosult kifogást emelhet egyes határozatok vagy törvények ellen, és ezzel megakadályozhatja életbelépésüket.

1791-ben egy nyári éjszakán a királyi család álruhában hintóba szállt, és szökést kísérelt meg. A terv szerint XVI. Lajos inasnak adta volna ki magát, a királyné pedig szolgálónőnek. A család balszerencséjére az utazás során egy postamester a határ közelében a pénzeken lévő portrék alapján felismerte a királyt. Az uralkodócsaládot fogolyként kísérték vissza Párizsba, ahol házi őrizetbe kerültek.

ƒƒ Miért nem sikerült a király szökése? ƒƒ Meséld el postamesterként a történetet!

XVI. Lajos lefejezése  A király kivégzése megdöbbentette az embereket. Szerinted miért?

Francia katonák, sapkájukon a forradalom jelképévé vált kokárdával  Ti mikor szoktatok kokárdát hordani? Mi lehet a kapcsolat a magyar és a francia kokárda között?

109

A királyság bukása ➊ A felvilágosodás kivégzőeszköze A nyaktiló francia nevét egy orvosról, Guillotin-ról (gijoten) nyerte, aki 1789ben azt javasolta a nemzetgyűlésnek, hogy a halálra ítélt embereket kevésbé fájdalmas módon, nyaktilóval végezzék ki. A nemzetgyűlés 1792-ben fogadta el a javaslatot, és törvényben rögzítette a nyaktiló használatát. Ezzel egységesítették a halálbüntetést, mivel korábban a közembereket akasztották, a nemeseket pedig lefejezték. Az eszközt 1977-ben használták utoljára. ƒƒ Kinek az uralkodása ért véget korábban lefejezéssel?

A király szökése sokak számára azt jelentette, hogy az uralkodóban többé nem lehet megbízni, mert elárulta a forradalmat. Felerősödött azoknak a hangja, akik köztársaságot követeltek. A forradalmi változások hatására az európai nagyhatalmak szembefordultak Franciaországgal, fokozódott a külső támadás veszélye. XVI. Lajos a háború pártján állt, mivel azt remélte, ha a forradalmi erők vereséget szenvednek, visszaállíthatja korábbi hatalmát. Amikor 1792 tavaszán kitört a háború a Habsburg Birodalommal, éveken keresztül tartó véres küzdelem vette kezdetét. Az uralkodó a törvényhozás során számos javaslatot megvétózott, ezzel kiváltotta a párizsi tömegek elégedetlenségét. 1792 őszén a királyt elfogták, bebörtönözték, és ki­kiáltották a köztársaságot. XVI. Lajost, mint egyszerű francia állampolgárt, 1793 januárjában hazaárulásért halálra ítélték és lefejezték. ➊ ƒƒ Mitől remélte az uralkodó a királyi hatalom visszaállítását?

Jakobinusok ➋ A kenyérellátás megoldása A jakobinusok a „fizessenek a gazdagok” elvét vallották. Danton úgy ítélte meg, hogy a kenyér árának egész Franciaország területén arányban kell állnia a szegények keresetével, az áremelkedés terhét pedig a gazdagokra kell hárítani. Danton kezdeményezésére a nemzetgyűlés határozatot hozott arról, hogy ahol a kenyér ára nem arányos az emberek keresetével, a kincstár a vagyonosok terhére küldje el a szükséges készleteket. ƒƒ Milyen társadalmi rétegeknek kedveztek a jakobinus intézkedések, és kiknek voltak hátrányosak?

A háború következtében az élet napról napra drágult. A pénz elértéktelenedése elsősorban azokat sújtotta, akik a munkájukból éltek. A nép egyre elkeseredettebb lett. Az elégedetlenkedő tömegek élére a jakobinusok álltak. A nevüket onnan kapták, hogy gyűléseiket a volt Szent Jakab-kolostor épületében tartották. Leghíresebb vezetőik Robespierre (robeszpier), Danton, Saint-Just (szen zsüszt) és Marat (mará) voltak. Határozott intézkedéseket hoztak a szegények terheinek enyhítésére. Megfékezték az inflációt, a nép követelésére maximálták a létszükségleti cikkek árát, és kötelezték a gazdagokat arra, hogy kölcsönt adjanak az államnak.➋ A köztársaság ellenségeinek a vagyonát elkobozták, és Saint-Just javaslatára szétosztották a szegények között. A jakobinusok újjászervezték a hadsereget, és sikerült megvédeniük az országot a külső támadásokkal szemben. A belső királypárti felkeléseket is leverték. ƒƒ Milyen intézkedések bizonyítják, hogy a jakobinusok a szegények érdekeit szolgálták?

A jakobinus terror A jakobinusok kíméletlen terrorral félemlítették meg az embereket. Mindenkit ellenségnek tekintettek, akik nem értettek egyet velük, vagy akikről csak feltételezték, hogy szembeszegülhetnek az akaratukkal. Így aztán ezreket végeztek ki a nép ellenségeként. 110

Robespierre  Miért végeztette ki a saját párttársait?

Robespierre kivégzése  Miért tarthatták zsarnoknak a jakobinus vezetőt? A legnépszerűbb jakobinus vezető, Danton a forradalmi terror hatására visszavonult a politikától, de amikor a jakobinusok egész sorát küldték a nyaktiló alá, megpróbálta jobb belátásra bírni Robespierre-t. A beszélgetésük közben elszabadultak az indulatok, és Danton azzal vádolta a jakobinus vezért, hogy a saját ellenségeit összekeveri a köztársaság ellenségeivel. Néhány nappal később Dantont is vád alá helyezték, és halálra ítélték. Amikor a szekér a vesztőhely felé vezető úton Robespierre ablaka elé ért, Danton így kiáltott fel: „Követni fogsz ezen az úton!” A hóhérnak csak annyit mondott: „Elég egy szíj is, a másikat tedd el Robespierre részére!”

Az értelmetlen terrort látva a jakobinusok ellenfelei összefogtak, és elérték, hogy 1794 júliusában vád alá helyezzék Robespierre-t és más jakobinusokat. Robespierre a városházára menekült, a katonaság azonban megostromolta az épületet. A jakobinus vezetőt sebesülten szállították a guillotine (gijo­tin) alá. Robespierre kivégzésével a jakobinus diktatúra is megbukott. A nyaktiló működését leállították, a terror véget ért. ƒƒ Mit tettek a jakobinusok azért, hogy a forradalmi Franciaország meg tudja védeni magát a külső és a belső támadásoktól? ƒƒ Miért vesztették el az emberek bizalmát és támogatását?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Állíts össze egy időrendi áttekintést a francia forradalom legfontosabb eseményeiről! Dolgozz a füzetedbe! Időpont

Esemény

Következmény

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Sorold fel a jakobinusok legfontosabb intézkedéseit! ƒƒ Fogalmazd meg, mi volt az a forradalmi terror!

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A történelmi események pontos okait néha nehéz megmagyarázni.

Miért szökött el Párizsból XVI. Lajos? A forradalom hívei szerint XVI. Lajos kétszínű politikát folytatott. Látszólag beletörődött a királyság alkotmányos átalakításába, ugyanakkor kezdettől fogva arra törekedett, hogy az európai nagyhatalmak segítségével visszaállítsa korábbi hatalmát. Az árulását bizonyította a szökésével is. A forradalmi változások valószínűleg félelemmel töltötték el az uralkodót. A király menekülésében azonban lehet, hogy a bizonytalanság és a családja miatt érzett aggodalom játszotta a főszerepet. A király szökése történelmi tény, de azt nem tudhatjuk, hogy pontosan mi járt XVI. Lajos fejében, amikor álruhában elhagyta Párizst.

ƒƒ Vitassátok meg a kérdést! 111

29. Napóleon hatalomra jutása A forradalmi időkben a hadsereg szerepe megnőtt Franciaországban. A tehetséges katonák számára lehetővé vált a gyorsabb előmenetel. A háborúnak köszönhette gyors felemelkedését a korzikai születésű, becsvágyó Bonaparte Napóleon is.

Napóleon hatalomra jutása ƒƒ Milyen okokra vezethető vissza a jakobinus diktatúra bukása? ƒƒ Hol tanultál korábban konzulokról?

A jakobinus diktatúra bukása után az irányítás a nagypolgárság kezébe került. A forradalmi időkben az alacsonyabb sorból származó, de tehetséges fiatal katonatisztek előtt is nyitva állt a gyors felemelkedés lehetősége. Így lett tábornok Bonaparte Napóleon is, aki a világtörténelem leghíresebb és legtöbbet emlegetett hadvezérévé vált. Napóleon Korzika szigetén született, kisnemesi családban. Katonai iskolát végzett, tehetsége gyorsan megmutatkozott.➊ A forradalom tábornokaként számos győzelmet aratott, és sikeres itáliai hadjáratával is óriási hírnevet szerzett. ƒƒ Keresd meg a történelmi atlaszban Korzika szigetét! Melyik tenger veszi körül?

Az itáliai hadjárat sikere nyomán Napóleon franciaországi politikai befolyása is megnőtt. Amikor 1799-ben zavargások kezdődtek Párizsban, egyiptomi hadjáratát félbeszakítva visszatért Párizsba, a törvényhozó képviselőket szétkergette, és megszerezte a hatalmat. Hivatalosan első konzul lett, valójában azonban egyeduralmat gyakorolt, katonai diktatúrát hozott létre. Óriási hatalom összpontosult Napóleon kezében: ő nevezte ki a minisztereket, a tábornokokat, a köztisztviselőket, a bírákat és az államtanács tagjait. A fiatal Napóleon  Minek köszönhette Napóleon, hogy kisnemesi származása ellenére már huszonnégy évesen tábornok lett?

ƒƒ Szerinted miért támogatták sokan Napóleon hatalomra jutását? ƒƒ Mi a hasonlóság Julius Caesar és Napóleon között?

Napóleon intézkedései Code Napoléon: Napóleon törvénykönyve, polgári törvénykönyv

112

Napóleon helyreállította a rendet Franciaországban. Békét kötött Angliával és Ausztriával, leszámolt a királypárti felkelőkkel, megszilárdította a közbiztonságot. Rendezte az ország pénzügyeit is, megfékezte az inflációt, és megalapította a Francia Nemzeti Bankot. Elkészíttette a Code Napoléont* (kod napóleon), az új polgári törvénykönyvet, amely biztosította a törvény előtti egyenlőséget, a személyes szabadságjogokat és a magántulajdon védelmét. A Code Napoléont később minden polgári állam követendő mintának tekintette. Megegyezett az egyházzal, biztosította szabad működését.

Napóleon, a hadvezér  Miért tartottak a nagyhatalmak a Napóleon által terjesztett eszméktől?

Megtartotta és továbbfejlesztette a jakobinusok által elrendelt általános hadkötelezettséget. Rendelkezései a fejlődést szolgálták, biztosította a polgári tulajdont és a gazdagodás lehetőségét. Napóleon koronázására 1804-ben, a pápa jelenlétében, a párizsi NotreDame-ban (notr dám) került sor. A fényes ünnepség során Napóleon kivette a koronát a pápa kezéből, és önmaga tette saját fejére, hogy jelezze: saját erejéből lett császár, és senkinek nincs hatalma felette. ƒƒ Milyen stílusú épület a párizsi Notre-Dame?

Napóleon célul tűzte ki azt is, hogy uralkodói dinasztiát alapítson, ezért elvált korábbi feleségétől, és az osztrák császár lányát, Mária Lujzát vette el. ƒƒ Mi lehetett Napóleon célja azzal, hogy egy Habsburg főhercegnőt vett feleségül?

Napóleon, a hadvezér Napóleon császárrá koronázását követően kiújult az Angliá­ val és szövetségeseivel vívott háború. A francia flotta 1805ben Trafalgárnál vereséget szenvedett Nelson admirális hajóhadától, így Napóleon terve, hogy meghódítsa a szigetországot, meghiúsult. Szárazföldön ugyanakkor sorozatos győzelmeket arattak a franciák, többször legyőzték az orosz, az osztrák és a porosz seregeket is. ➋ A francia hadsereg erénye a mozgékonyság és a hatékony tüzérség volt. A sikerekhez hozzájárult Napóleon rendkívüli hadvezéri tehetsége, gyors helyzetfelismerő képessége is.

Napóleon, a császár  Mikor és hol tette saját fejére a koronát Napóleon?

➊ Napóleon sokoldalú tehetsége Bonaparte rendkívüli képességekről tett tanúságot a matematikában, és ebből a tárgyból mindig osztályelső volt. Kitűnő eredményeket ért el a történelemben, a földrajzban és más tantárgyakban is, a latin és a német nyelv kivételével, mert nyelvérzéke nem volt. Írása egyszerűen olvashatatlan volt, és ez nem is változott. Itáliai hadjárata során győzelmet győzelemre halmozott, és elfoglalta Milánót. Óriási népszerűségét részben annak is köszönhette, hogy magas rangja ellenére több időt töltött katonái körében, mint általában a francia tábornokok együttvéve. Kiszorította az osztrákokat Lombardiából, és legyőzte a Pápai Állam hadseregét is. Győzelmei miatt az osztrákok kénytelenek voltak békét kötni Itáliában. A béke ÉszakItália területének nagy részét a Francia Köztársaság uralma alá rendelte, Németalfölddel és a Rajna melletti területekkel együtt. ƒƒ Mely tantárgyakból ért el Napóleon kiváló eredményeket gyerekkorában? ƒƒ Minek köszönhette népszerűségét a katonák körében?

113

A győri csata 1809-ben

➋ Napóleon Magyarországon A nagyhatalmak sokáig hiába kötöttek szövetséget Napóleon ellen, ő sorra legyőzte ezeket a koalíciókat. Napóleon 1809-ben Magyarországra is betört, és a győri ütközetben legyőzte a magyar seregeket, így ő volt az utolsó, akivel a magyar nemesi felkelés összemérhette az erőit. ƒƒ Melyik birodalom része volt ekkor Magyarország?

A Napóleon által létrehozott katonai szervezet olyan újításokat tartalmazott, amelyek nem tudatos tervezés eredményei voltak, hanem ösztönösen jelentkeztek. Napóleon felismerte kora hadseregének szervezési problémáit, és ezek kikü­szöbölésére megfelelő szabályzókat alkotott. Létrejött a nagy ütőerővel rendelkező tömeghadsereg, amelynek létszámát a sorozási rendszeren alapuló általános hadkötelezettség biztosította. Az ötéves katonai szolgálat adta lehetőségeknek köszönhetően átalakult a kiképzés is. Napóleon hadereje inkább támadó jellegű volt, mint védekező. Napóleon nem engedte ki a katonai irányítást a kezéből, vezető tisztjei közvetlenül tőle kaptak parancsot. ƒƒ Milyen intézkedés tette lehetővé a francia haderő tömeghadsereggé válását? ƒƒ Hány évig volt kötelező szolgálniuk a fiatal francia férfiaknak?

A katonákat lelkesítette a nemzeti eszme, és Napóleonért is rajongtak, aki jó szónokként az érzelmekre hatott. El tudta hitetni velük, hogy ő is csak egy közülük, és ha kell, a döntő pillanatban az élre áll. Napóleon kemény fegyelmet tartott hadseregében. Származástól függetlenül támogatta a tehetséges katonák gyors előmenetelét. Az elfoglalt országok élére több esetben rokonait vagy tábornokait állította. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Sorold fel, hogy milyen erényei voltak a francia hadseregnek! ƒƒ Mutasd be, hogy Napóleon intézkedései hogyan szolgálták a polgárság megerősödését! ƒƒ Indokold meg, hogy Angliát miért nem tudta legyőzni Napóleon! ƒƒ Sorold fel, hogy milyen okai voltak Napóleon példátlan sikerének!

114

ƒƒ Miért rajongtak Napóleonért a katonái? ƒƒ A történelmi atlasz segítségével gyűjtsd ki Napóleon legfontosabb csatáinak helyszíneit és időpontját a füzetedbe!

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! A lecke szövege alapján foglald táblázatba Napóleon intézkedéseit! intézkedés pénzügyek törvénykezés hadseregszervezés

következmények

30. Napóleon tündöklése és bukása 1810-ben Napóleon hatalmának csúcsára jutott. Miután legyőzte a kontinens nagyhatalmait, Anglia és Oroszország kivételével egész Európát uralta. Átrajzolta Európa térképét, de a franciákkal szembeni ellenállást nem tudta felszámolni.

ger

er

ng

KI R

LO ROSZ KIR. A D VARSÓI O HOL Lipcse Ode NAGYHCG. O R O S Z B I R Waterloo 1813 ra London RAJNAI 1815 Prága SÁSZÁRSÁ Dny C G Sz a j eper ÁK n a Párizs Dn SZÖVETSÉG TR Bécs yes zter Buda sza i FRANCIA SVÁJC T MA GYA R IRÁLYS Á G K CSÁSZÁRSÁG Elba

IA LAND

Berlin PO

AT

ria

Róma

i-t

S

en

ge

Duna

Z

M

r

Barcelona

Elba Korzika

O

POR KIR. TUGÁL

e

Ad

SPANYOL

Balti-t

.

M

ƒƒ Mely nagyhatalmakat győzte le több alkalommal is Napóleon? ƒƒ Milyen eszméket terjesztett hadjáratai során? ƒƒ Melyik társadalmi réteg erősödött intézkedései által?

OS Z

C -Ó TI N

ten

Moszkva 1812

a

LA

ki-

ÉS DÁ N

SVÉD KIRÁLYSÁG

jn Ra

ÁN

za

ÉG RV NO

E

És

Franciaország 1799-1812 között Franciaországhoz csatolt terület Napoleontól függő állam 1812-ben Franciaországgal szövetséges állam 1812-ben Független állam Hadjárat Oroszország ellen Jelentősebb francia vereségek

KIRÁLYSÁG

Trafalgarfok 1805

Á

N

BI RO

Feke

DAL

te-tenger

OM

Földk ö z i-tenger

Európa Napóleon császársága idején  Miért tartottak a nagy európai uralkodócsaládok Napóleontól?

A Francia Birodalom Győzelmeinek köszönhetően Napóleon Európa ura lett. Az elfoglalt területeken segítette a kiváltságosok hatalmának felszámolását, a modern polgári állam létrejöttét. Az európai uralkodóházak ezért tartották hatalmát veszélyesnek. A háborúk nyomán más európai országokban is elterjedt a nemzeti eszme. Mivel a népek nemzeti érzéseit és büszkeségét gyakran megsértették Napóleon katonái, a hódítókat látták a franciákban, és fegyverrel is szembeszálltak velük. Napóleon célul tűzte ki Anglia elszigetelését és gazdasági eszközökkel való térdre kényszerítését. Ennek érdekében kihirdette a kontinentális zárlatot, amely megtiltotta Európa országainak, hogy Angliával kereskedjenek. A tengeri nagyhatalomnak számító britek azonban a tengerentúlról szerezték be a korábban Európából kapott árukat. A zárlat jobban megviselte a kontinenst, mint Angliát. ƒƒ Foglald össze, milyen érdekeket és milyen érzéseket sértett a francia terjeszkedés!

Francia gyalogosok 1808-ban  Sorold fel, milyen felszereléssel látták el őket! Mire szolgálhatott a hátizsák? 115

Hadjárat Oroszország ellen Az oroszok vonakodtak végrehajtani a kontinentális zárlatot, ezért Napóleon 1812-ben Oroszország meghódítására indult hatalmas, hatszázezres seregével. Ellenfele, az orosz Kutuzov tábornok a felperzselt föld taktikáját alkalmazta, és nem vállalt nyílt ütközetet. A hadjárat során Napóleonnak komoly gondot jelentett az utánpótlás biztosítása, a hadsereg ellátása és a rendkívül hideg orosz tél. Napóleon Borogyinónál legyőzte Kutuzov seregét, és bevonult a kiürített és felégetett Moszkvába. Meglepetésére az oroszok nem kértek békét. Mivel a császár nem tudta biztosítani hadserege ellátását, kénytelen volt elrendelni a visszavonulást. A kegyetlen tél, az állandó összecsapások felőrölték a napóleoni sereget, amelynek csak töredéke vergődött haza. ƒƒ Magyarázd el, mit jelentett a felperzselt föld taktikája! ƒƒ Mi a véleményed, veszítettek vagy nyertek az oroszok, amikor Napóleon bevonult Moszkvába? Elérte-e a császár a célját? Kutuzov tábornok, a napóleoni háborúk orosz hadvezére

A francia sereg visszavonulása Moszkvából  Miért szokták azt mondani, hogy Napóleont Oroszországban „Tél tábornok” győzte le?

A népek csatája Bourbonok: francia uralkodócsalád. A Napkirály, XVI. Lajos, valamint Napóleon utódja, XVIII. Lajos is ehhez a családhoz tartozott

Az oroszországi vereség megelőlegezte Napóleon bukását, mert hírére Európa legyőzött és megfélemlített országai fellázadtak a császár ellen. Anglia és Oroszország is segítette a lázadó országokat, így Franciaország egész Európával állt szemben. Napóleon kénytelen volt új korosztályokat behívni seregébe, mert a gyakorlott katonák zöme életét vesztette az orosz hadjárat során. A túlerőben lévő ellenség 1813-ban Lipcse mellett, a népek csatájában döntő győzelmet aratott felette. 1814-ben Párizs is elesett, Napóleon lemondott a trónról, és Elba szigetére száműzték. Franciaország elveszítette minden hódítását, és trónjára visszatértek a Bourbonok*. A király XVIII. Lajos lett. ƒƒ Mi lett a sorsa a forradalom idején az előző királynak, XVI. Lajosnak?

116

A waterlooi ütközet

A dicsőséges száz nap XVIII. Lajos és hívei hatalomra kerülve vissza akarták állítani a korábbi feudális kiváltságokat és előjogokat. Napóleon tudta ezt, és kialakult benne a meggyőződés, hogy odahaza felszabadítóként fogadnák. Az egykori császár 1815-ben megszökött Elba szigetéről, és partra szállt Franciaországban. Régi hívei mellé álltak, így szinte ellenállás nélkül vonult be Párizsba, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. A Bourbonok elmenekültek, Napóleon uralma azonban ezúttal csak száz napig tartott. A nagyhatalmak összefogtak ellene, és hatalmas túlerejükkel 1815 júniusában, Waterloo mellett végleges győzelmet arattak. Napóleon politikai pályafutása véget ért. A távoli Szent Ilona szigetére száműzték, ahol szigorú őrizet alatt tartották. A franciák császára 1821-ben halt meg. Franciaországba ismét visszatértek a trónra a Bourbonok. Bonaparte Napóleon a francia történelem egyik legnagyobb alakja volt, aki nemcsak országa, hanem egész Európa történetének alakulásába döntő módon avatkozott bele. ƒƒ Miért alakult ki európai összefogás Napóleon ellen? ƒƒ Keresd meg a waterlooi csata helyszínét a történelmi atlaszban! Melyik mai ország területén található?

Napóleon szarkofágja

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Mutasd be Napóleon uralkodásának pozitív és negatív hatásait! pozitív hatások

negatív hatások

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Melyek voltak Napóleon uralmának sikerei és kudarcai? ƒƒ Az oroszországi hadjárat miért volt végzetes Napóleon számára? ƒƒ Hogyan fogadták az Elbáról visszatért császárt a franciák? Miért? 117

31.

Történelemformáló eszmék

A 18. század végén, a francia forradalom során új, történelemformáló eszmék jelentek meg, amelyek a 19. század folyamán egész Európában elterjedtek. A fiatalságot egyre inkább a nemzeti érzés és a szabadság utáni vágy lelkesítette.

A nacionalizmus ƒƒ Idézd fel, mit tanultál a felvilágosodásról! ƒƒ Hogyan vélekedtek a felvilágosodás gondolkodói az uralkodók felhatalmazásáról?

A középkorban a hovatartozás szempontjából az számított elsődlegesnek, ki, hol született, illetve melyik király alattvalója volt. Számított még ezenkívül a vallás, kisebb jelentőséggel bírt az, hogy ki milyen nyelven beszélt. A középkori nemzetfogalomba azonban csak a nemesi nemzet tartozott bele, amely a kiváltságosak közösségét jelölte. A 19. században kialakult a polgári nemzet. A felvilágosodás, a francia forradalom és a romantika hatására a nemzetfogalom kiszélesedett, a közrendűek is részévé váltak a nemzetnek. Fontossá vált az az érzelmi kötődés, amelyet az ember a hazája iránt érez. A nemzeti eszme, a nacionalizmus ös�szekovácsolta az azonos nyelvet beszélő, közös kultúrával és történelmi múlttal bíró népeket, közösségeket. A nemzeti eszme hozzájárult a háborús sikerekhez is, mert nagyobb lelkesedést öntött a hazájukat szerető emberekbe.  M  i a különbség a középkori és az újkori nemzetfogalom között?

Polgári olvasókör a 19. században  Hogyan terjedhettek az új eszmék?

A liberalizmus közteherviselés: az a követelés, hogy a közjó érdekében minden emberre, így a nemesekre is kiterjesszék a kötelezettségeket, tehát az adókat is.

A szabadságeszme – más szóval liberalizmus – az egyéni önrendelkezés fontosságában, az egyéni szabadságjogok védelmében nyilvánult meg. A korlátlan királyi hatalommal szemben az alkotmányosságot és a hatalmi ágak megosztását tekintette politikai céljának. A személyi szabadságjogok közül a leginkább lényegesnek a vallás-, a sajtó-, a véleményszabadságot és a jogegyenlőséget tartották. A szabadságeszme a gazdaságra is kiterjed. Mindehhez társul a közteherviselés* bevezetése, illetve a nemesi-feudális eredetű előjogok eltörlése. Legfontosabb politikai célként az egyén szabadságát jelölték meg. ƒƒ Sorold fel, hogy a szabadságeszme hívei milyen törekvésekkel, célokkal léptek fel!

118

A konzervativizmus A konzervatívok igyekeztek akadályozni az új eszmék terjedését, mert ők a régi viszonyok megőrzésére törekedtek. Közéjük tartoztak a feudális korszak kiváltságos rétegei, a nagybirtokosok többsége és az egyház. Hatalmuk megtartása érdekében az uralkodócsaládok is a konzervatívokat támogatták. A 19. századi konzervativizmus legjellemzőbb vonása a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete és fenntartása. ƒƒ Miért tartottak a kiváltságos rétegek az új eszmék terjedésétől?

A szocializmus A munkásság létszámának növekedése és rossz életkörülményei hívták életre a szocialista eszméket. A szocialisták a társadalom problémáit a magántulajdon korlátozásával és a közösség, az állam szerepének növelésével akarták megoldani.

Edmund Burke (edmund börk) a francia forradalom első brit bírálója volt. Úgy vélte, a múlt értékeinek beépítésével is lehet reformokat végrehajtani

A kommunisták törekvései Marx és Engels a munkásmozgalom erőszakos irányzatát képviselték. Kidolgozták a kommunista ideológiát, amely döntően befolyásolta a 20. század történelmét. Azt akarták, hogy a munkásság forradalmi úton szerezze meg a hatalmat, töröljék el a magántulajdont, és ezáltal javítsanak helyzetükön. A Kommunisták Szövetsége 1848-ban elérkezettnek látta az időt arra, hogy programját és céljait nyíltan kifejtse. Marx elküldte a nyilatkozat szövegét Londonba, ahol jóváhagyták és nyomdába adták azt. A Kommunista Kiáltvány Karl Marx és Friedrich Engels közös műve, a 19. század legnagyobb hatású és legismertebb politikai művei közé tartozik. A kiáltványban egy olyan világ képe jelenik meg, amelyikben nincs magántulajdon, a gyárakat és a földeket az állam birtokolja. Marx és Engels előállt egy sor szociális követeléssel is, mint például az ingyenes oktatás. A kiáltványt a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” felszólítás zárta le.

A kommunizmus az egyenlőség nevében, a számos egyéni jogtól megfosztott, uniformizált emberek közösségét, a kollektívát állította szembe a szabad emberek társadalmával. ƒƒ Mit gondolsz, miért jelentették meg a Kommunista Kiáltványt több európai nyelven is?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mi köti össze az azonos nemzethez tartozókat? ƒƒ Sorolj fel személyi szabadságjogokat! ƒƒ Mit jelent a jogegyenlőség?

A Kommunista Kiáltvány címlapja

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! A lecke szövege alapján foglald táblázatba a legfontosabb politikai eszmék törekvéseit! Dolgozz a füzetedbe! eszmei irányzat

törekvések

nacionalizmus liberalizmus konzervativizmus szocializmus kommunizmus

119

32. Forradalom az iparban és a mezőgazdaságban A mezőgazdaság tőkés átalakulását követően az iparban is forradalmi változások következtek be. A fejlődés Angliából indult ki, ahol a gazdasági életet élénkítő törvényeket és rendeleteket hoztak. A fejlődéshez hozzájárult a régi, feudális kötöttségek eltörlése is.

Az előzmények ƒƒ Melyik társadalmi réteg került előtérbe Nyugat-Európában a földrajzi felfedezéseket követően? ƒƒ Mit tanultál az angol polgári forradalomról?

tőke: haszon reményében hosszabb időre befektetett pénzösszeg

Miután Anglia polgári állammá vált, a parlamenti képviselők többsége a kereskedő és iparos polgárság érdekében tevékenykedett. Eltörölték a céheket, védték a polgári magántulajdont. Bárki vehetett földet, az emberek szabadon választhattak foglalkozást, és nyitva állt előttük a szabad vállalkozás lehetősége. Akinek pénze volt, manufaktúrákat, gyárakat alapíthatott, tőkét* fektethetett be a haszon reményében. Üzleti versengés indult a vállalkozók között. A kapitalizmus legkorábbi szakasza a szabad versenyes kapitalizmus volt. A vevő attól vásárolt, aki olcsóbban tudott jó minőségű terméket adni, vagy újdonságot gyártott. Nőtt a bankok szerepe, amelyek pénzt kölcsönöztek egy vállalkozáshoz, a kölcsönadott összegre pedig kamatot számoltak föl. A fejlődés hatására Anglia hamarosan a világ legerősebb ipari országa lett, a világkereskedelem élére került, és gyorsan gazdagodott. ƒƒ Sorold fel, milyen különbségeket látsz a feudális és a polgári társadalmi berendezkedés között? ƒƒ Magyarázd el, hogyan működik egy bank!

A mezőgazdaság átalakulása

Watt gőzgépe 120

Az ipar fejlődésének fontos előfeltétele volt a mezőgazdaság átalakulása. A változások már a 16. században megkezdődtek. Angliában a föld polgári tulajdon lett, és tőke áramlott a mezőgazdaságba. A nagyobb terméshozam elérése érdekében áttértek a vetésforgó alkalmazására, ami azt jelentette, hogy időről időre más és más növényt vetettek ugyanarra a helyre, így nem kellett ugart hagyni, ugyanakkor több termett, mint régen. A földeket ráadásul trágyázták is, a takarmánytermesztés pedig lehetővé tette az istállózó állattartást. Mivel a gépesítés következtében a társadalom egyre kisebb része dolgozott a földeken, a nincstelen parasztok a városokba és az ipari körzetekbe mentek, hogy munkát találjanak. Ez a szabad munkaerő az ipari forradalom egyik fontos feltétele volt. Élelmiszerbőség alakult ki, a csökkenő számú mezőgazdasági népesség növekvő számú városi lakosságot tudott eltartani.

Fulton gőzhajója. A gőzgéppel működő lapátkerekes hajó gyorsabbá és olcsóbbá tette a szállítást.

Az ipari forradalom megindulása után a mezőgazdaság fejlődése is újabb lendületet kapott. Megjelentek a mezőgazdasági gépek (például vetőgép, aratógép), amelyek megkönnyítették a nehéz fizikai munkákat. Ekkor a munkát már bérmunkások végezték szakképzett emberek irányítása mellett. ƒƒ Miért lehetett hasznosabb bérmunkást alkalmazni, mint korábban a robotoló jobbágyokat? ƒƒ Sorolj fel néhány kapás- és néhány takarmánynövényt!

Az ipari forradalom Az iparban bekövetkező minőségi változás Angliából indult ki a 18. század második felében. Az ipari forradalom először a textilipar területén érzékeltette hatását, amely közszükségleti termékeket állított elő. Az előállításhoz sok alapanyagra, fonalra, szövetre volt szükség. A szövést segítette John Kay (kéj) találmánya, a repülővetélő és Cartwright (kártrájt) ipari szövőszéke. Fontos találmány volt James Hargreaves (hargrivz) fonógépe is, amelyet „Fonó Jenny”-nek nevezett el. A gépeknél új hajtóerőt alkalmaztak, a gőzt. A gőzgépet James Watt (dzsémsz vatt) tökéletesítette 1769-ben. A találmány a gőzenergiát forgómozgássá alakította, ami így képes volt gépeket meghajtani. Lehetővé vált a gőz erejének széles körű alkalmazása az iparban. A gőzgépek legfontosabb energiaforrása a szén volt, ennek köszönhetően a bányászat is fellendült. Miután a gépeket tömegesen kezdték alkalmazni, a manufaktúrák helyett elterjedtek a gépekkel dolgozó nagyüzemek, a gyárak, amelyek tömegtermelést folytattak, és hatalmas munkástömegeket foglalkoztattak. A 19. század elején bekövetkezett a közlekedés forradalma is.

A makadámút építése  Miért volt szükség új utak építésére?

121

Stephenson gőzmozdonya  Miért mondhatjuk, hogy a vasútépítés jelentősen hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez?  A vasút mely tulajdonságai ejthették ámulatba a kortársakat? Mit gondolsz, hogyan segítette elő a vasutak építése sok más iparág fejlődését is?

A gőzgépet sikerrel alkalmazták a közlekedésben és az áruszállításban: az ír Fulton (faltn) 1807-ben megalkotta a gőzhajót, Stephenson (sztívönzon) pedig feltalálta a gőzmozdonyt. 1825. szeptember 27-ének délelőttjén általános vidámság közepette megindult Stephenson mozdonya. A mozdony hat, szénnel és liszttel megrakott vagont húzott, ezek után következett egy vagon, amelyben a vasút igazgatói és tulajdonosai foglaltak helyet személyzetükkel. Ezt húsz szenes vagon követte, amelyeket utasok számára alakítottak át, és zsúfolva voltak velük, és végül hat, szénnel megrakott vagon. Az út mindkét oldalán hatalmas tömeg állt, sokan szaladtak a vonat után; mások lóháton követték az út két oldalán. Stephenson elhatározta, hogy kipróbálja a mozdony gyorsaságát, és a sebességet óránkénti huszonnégy kilométerre növelte. Amikor a vonat megérkezett, kiderült, hogy a vagonokban négyszázötven utas volt, a vonat súlya pedig kilencven tonnát tett ki.

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Indokold meg, miért volt feltétele a mezőgazdaság átalakulása az ipari forradalom kibontakozásának! ƒƒ Sorold fel, hogy melyek voltak az első ipari forradalom legjelentősebb találmányai és feltalálói! ƒƒ Hasonlítsd össze a manufaktúrák és a gyárak működését! ƒƒ Mutasd be, hogy a korszakban hogyan változott a mezőgazdaság termelékenysége! Térj ki a folyamat okaira! 122

A vasútépítés Angliában hatalmas lendületet vett, és rövidesen egész Európában vasúthálózatok épültek. Mindennek azért volt óriási jelentősége, mert gyorsabbá vált a közlekedés, és nagy tömegű árut lehetett szállítani szárazföldön. A vasútépítés nagy lökést adott a vas- és gépipar fejlődésének is, és új területeket kapcsolt be a gazdasági vérkeringésbe. Rövidesen a hírközlést is tökéletesítették: az amerikai Samuel Morse (szemjuel morsze) kifejlesztette a távírót (és a Morse-ábécét), így lehetővé vált a gyors üzenetküldés nagy távolságokra. DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Foglald táblázatba az ipari forradalom találmányait! Dolgozz a füzetedbe! feltaláló

találmány

alkalmazási terület

33. Változások a társadalomban Az ipari forradalom kibontakozása nem csak pozitív következményekkel járt. Az olcsó tömegcikkek tönkretették a kézművesek többségét, a bérmunkásként elhelyezkedő emberek pedig kezdetben teljesen kiszolgáltatottak voltak. A gyárak létrejötte miatt egy új probléma, a környezetszennyezés is megjelent.

A népességrobbanás és az iparvidékek létrejötte

ƒƒ Honnan érkezett a városokba a munkástömeg?

A társadalom rétegződése

ƒƒ A gazdaság mely területén szabadult fel munkaerő a kibontakozó ipari forradalom számára?

20 18 16

millió ember

Többek között a mezőgazdasági termelés növekedésének, a higiéniai viszonyok fokozatos javulásának és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a 18. századtól kezdve Anglia lakosainak száma ugrásszerűen emelkedett. A népesség növekedése egyaránt volt feltétele és következménye az ipari forradalomnak. A növekvő népesség további ösztönző hatást gyakorolt a gazdaságra. Ez a folyamat – néhány évtizedes csúszással – az egész kontinensen lejátszódott. Az ipari forradalom százezreket ragadott ki eredeti környezetükből és életformájukból. A növekvő és a mezőgazdaságban feleslegessé váló népesség a megélhetés reményében a városokba özönlött. Létrejöttek az iparvidékek, és a városok lakossága többszörösére nőtt. Az új városok képe teljesen eltért a középkoritól. A városfalakat lebontották, szerepük szerint elkülönült városnegyedek jöttek létre, a jómódúak az elegáns negyedekben, a bérmunkások munkásnegyedekben éltek. A városiasodás új, megoldásra váró problémákat eredményezett, például a csatornázás, az ivóvízellátás, a közlekedés és a kórházak kérdését.

14 12 10 8 6 4 2

1600 1650

1700

1750

1800

1850

év A lakosság számának növekedése Angliában 1600 és 1850 között (millió fő)  Olvasd le az ábráról, hogy mikor indult meg a népesség robbanásszerű növekedése Angliában!

A kapitalizmus megjelenésével az ipar vált a vezető gazdasági ággá, és az ipari termelésben részt vevő polgári vállalkozók, tőkések és bérmunkások alkották a társadalom

1770

1850

20% 80% vidéki lakosság

50% 50%

városi lakosság

A városi és a vidéki lakosság aránya Angliában 1770-ben és 1850-ben  Hogyan nevezzük a kördiagramokból kiolvasható folyamatot? 123

➊ Munkakörülmények a gyárakban A gyárakat többemeletesekre építették, az emeleteket pedig alacsonyra tervezték a jobb helykihasználás érdekében. A termek legnagyobb részét a gépek foglalták el. A pamutgyárak levegőjében állandóan szállt a gyapotpor, amely olajjal keveredve különösen kellemetlen szagot árasztott. A gyárakban gyakran éjjel-nappal dolgoztak, ezért nagy mennyiségű gyertyát használtak fel, a szellőztetés érdekében viszont nem tettek semmit. Az egészségtelen munkakörülmények következtében a munkások különböző betegségekben szenvedtek, amelyek gyakran végzetesnek bizonyultak. ƒƒ Miért volt egészségtelen a pamutfonodák működése?

legfontosabb rétegét. Vidéken a korábbi földesurakból tőkés földbirtokosok lettek, a jobbágyok pedig saját földdel rendelkező szabad parasztokká váltak. Megnőtt a szellemi munkát végző értelmiségiek létszáma és szerepe is. ƒƒ Mi lehet az oka annak, hogy nőtt az értelmiségiek szerepe?

A kor sikeremberei a gazdagodó tőkés vállalkozók voltak: olyan gyárosok, bankárok, üzletemberek, akik vagyonnal rendelkeztek, és pénzüket vállalkozásokba fektették. A városokba áramló bérmunkások bére kezdetben nagyon alacsony volt, munkaidejük viszont magas, napi tizennégy órát dolgoztak. Borzalmas körülmények között éltek a külvárosokban, ahol a rossz higiéniás viszonyok miatt gyakoriak voltak a fertőzések, járványok. ➊ Nagyarányú volt a bűnözés, gyakori a gyermek- és női munka, mert nekik még a férfiakénál is kevesebb bért lehetett fizetni. A bányákban négy-, öt- és hétéves gyermekeket is dolgoztattak, akiket arra használtak fel, hogy a lefejtett anyagot a fejtés helyéről a lóvasúthoz vagy a főaknához szállítsák, és hogy a bánya különböző részeit elválasztó ajtókat a munkások és a rakományok átbocsátásánál kinyissák és becsukják. Ezekre az ajtókra többnyire a legkisebb gyermekek vigyáztak, akik napi tizenkét órán keresztül sötétben, szűk és többnyire nedves folyosón ültek. A szén és a vasérc szállítása viszont igen kemény munka volt, mert az anyagot meglehetősen nagy, kerék nélküli teknőkben, a tárnák göröngyös talaján csúsztatva kellett hordani, hol nedves agyagon vagy vízen keresztül, hol meredek lejtőkön és járatokon, amelyek néha annyira szűkek voltak, hogy a munkásoknak négykézláb kellett mászniuk. Erre a megerőltető munkára nagyobb fiúkat és lányokat alkalmaztak.

A 19. század második felében pozitív változások következtek be a bérmunkások életében: csökkent a munkaidő, korlátozták a gyermekmunkát, kiterjedt az orvosi ellátás. Az életkörülmények javítását követelték a meginduló munkásmozgalmak is. ƒƒ Miért alkalmaztak gyermekeket a bányákban?

A munkásmozgalmak

Gépromboló munkások  Hogyan találtak a munkások valódi megoldást a problémáikra?

124

Elviselhetetlen helyzetük cselekvésre késztette a munkásokat. A gépek tömeges megjelenése miatt sokan elveszítették állásukat. Az elkeseredett emberek a gépekben látták az ellenséget, ezért összetörték az új berendezéseket. Ez volt a gépromboló mozgalom, amely azonban nem oldotta meg a munkások problémáit. Később a munkások rájöttek, hogy érdekeik védelmében össze kell fogniuk, és szervezetten kell fellépniük. 1824-ben Angliában létrejöttek az első szakszervezetek, amelyek szakmánként tömörítették a munká-

sokat. A munka nélküli tagokról segélyekkel igyekeztek gondoskodni. Legfőbb fegyverük a munkabeszüntetés, a sztrájk volt. Ez azért volt hatásos, mert a tőkés gyakran kénytelen volt tárgyalni és egyezkedni a munkásokkal, nehogy elessen a haszontól, a bevételtől. Így a munkások fokozatosan jobb béreket és más engedményeket harcoltak ki maguknak. Később helyzetük javítása érdekében politikai jogok kivívását célozták meg, például általános, titkos választójogért* küzdöttek. Ebben a korszakban ezt még nem tudták elérni, de a polgárságban tudatosult, hogy a jövőben számolni kell ezzel a nagy tömeget jelentő társadalmi réteggel is. ƒƒ Szakszervezetek napjainkban is működnek. Milyen szakszervezetekről hallottál már? ƒƒ Miért volt hatásos fegyver a sztrájk? ƒƒ Miért szerettek volna politikai jogokat szerezni a munkások?

„Fekete vidék”  Milyen negatív következményei voltak az ipari forradalomnak? Miért nevezhették Anglia legnagyobb ipari vidékét, Birmingham (börmingem) környékét „fekete vidék”-nek?

általános, titkos választójog: olyan mindenkire vonatkozó szavazati jog, amellyel a választók nevük nyilvánosságra hozatala nélkül élhetnek

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Foglald táblázatba az ipari forradalom okait és következményeit! A táblázat segítségével fogalmazd meg a népességmozgás okait! Dolgozz a füzetedbe! mezőgazdaság

ipar

városok

életkörülmények

ƒƒ Hogyan változtak az ipari forradalom korában a bérmunkából élő tömegek életkörülményei?

ƒƒ Sorold fel a népességrobbanás okait! ƒƒ Hasonlítsd össze az újkori és a középkori városok jellemzőit! ƒƒ Mutasd be a korszak legjelentősebb társadalmi rétegeit! ƒƒ Indokold meg, miért kezdtek javulni a bérmunkások életkörülményei! 125

34. Betegségek, járványok, egészségügy A járványos fertőző betegségek hatalmas pusztítást vittek végbe az emberiség soraiban évszázadokon keresztül, különösen a középkorban. A 19. században az orvostudomány jelentős fejlődésen ment keresztül, az egészségügy helyzete sokat javult.

Pestisjárvány Európában ƒƒ Sorold fel azokat a járványokat, betegségeket, amikről eddig tanultál!

Az elmúlt századok legrettegettebb betegsége a pestis volt, amelyet magyarul dögvésznek, döghalálnak és mirigyhalálnak is neveztek. A korabeli feljegyzések szerint a 14. században az európai szárazföldön csak a pestis huszonötmilliónál több ember életét oltotta ki. Ebben az időben egyéb fertőző betegségek is tizedelték a népességet, például a himlő és a kolera. A járványok nagy rémületet okoztak, az emberek tehetetlennek érezték magukat a fenyegető csapással szemben, mert az ellene való védekezésnek még a legelemibb módját sem ismerték. A búcsújárásokon buzgón könyörögtek Isten kegyelméért, de minél nagyobb tömegek verődtek össze, annál veszedelmesebb méreteket öltött a járvány, hiszen a közvetlen érintkezés révén bőven volt alkalom rá, hogy a fertőzés egyik emberről a másikra terjedjen. ➊

Pestisjárvány Magyarországon Hazánk népességét sokszor pusztította ez a járvány, például 1351-ben, Nagy Lajos uralkodása idején, és 1456-ban, amelynek ekkor Hunyadi János is áldozatául esett. Az orvosok nagy része a járványok és ragályok okát Isten haragjában kereste, és ez a hit a nép között is elterjedt. Ennek megfelelő volt a védekezés is: imádságokkal, babonás mondókákkal próbálták meg elűzni a betegséget.

➊ Védekezés a pestis ellen A súlyos fertőző betegségekkel szemben az emberek évszázadokon keresztül kétféleképpen védekeztek. Az egyik módszer a betegek elkülönítése volt, a másik pedig az, hogy elmenekültek a fertőzött településekről. Londonban, 1664-ben pestisjárvány tört ki. A londoni városi tanács a betegség terjedésének megállítására elrendelte a fertőzött házak őrizetét. Minden fertőzött ház elé két őrt állítottak, egyet nappalra, egyet éjszakára. Az őröknek arra kellett figyelniük, hogy a házakat senki ne hagyhassa el, és senki ne mehessen be oda. Ha az őrt a ház lakói bármilyen megbízással elküldték, a házat le kellett zárnia, és a kulcsot magával kellett vinnie. Pestisdoktor a középkorban  Mire szolgálhatott az álarc és a bő ruha? 126

A himlő is elterjedt betegség volt, még az újkorban is, a védőoltás feltalálásáig az egész földrészen. Angliában például kivételesen akadt olyan ember, aki a himlő miatt ne lett volna ragyás. Több millióra tehető azoknak a száma, akik Európa nyugati felében áldozatul estek ennek az öldöklő, súlyos betegségnek. Akkoriban a himlő nagyon súlyos, ragályos betegségnek számított, amelynél az átlagos halálozási arány 15-30% volt. Kórokozóját nemcsak a beteg terjesztette, hanem a környezetében lévő tárgyak, eszközök is, amelyekhez hozzányúlt. ƒƒ Ki volt az az ókori orvos, aki a betegségek természetes okát kereste?

Egészségügyi viszonyok az ipari forradalom korában A 19. század második felében javultak a közegészségügyi viszonyok. A városokban a népesség jelentősen növekedett, tartani lehetett a járványok pusztításától. Mivel a járványokat mindenképpen el akarták kerülni, ezért javítottak a higiéniai viszonyokon, és állami közkórházakat létesítettek. A városokban csatornázást alkalmaztak, és a vezetékes, tiszta ivóvíz is elterjedt a településeken. Rájöttek ugyanis, hogy a szennyezett víz, a szemét és a piszok kedvez a betegségek terjedésének. Az orvostudományban sor került az első védőoltások kifejlesztésére. Bevezették a fertőtlenítést, ami csökkentette a fertőzésveszélyt. ➋ Az anyák megmentője Semmelweis (szemmelvejsz) Ignác 19. századi magyar orvost nem véletlenül nevezzük az anyák megmentőjének. Tevékenysége következtében a nők számára a szülés végre nem jelentett halálfélelmet. A magyar doktor egyik barátjának halálát egy suta mozdulat okozta, amikor véletlenül megszúrta az ujját a boncolásnál használt, baktériumokkal teli szikével. Semmelweis észrevette, hogy barátján halála előtt ugyanazok a tünetek jelentkeztek, mint amiket a gyermekágyi lázban szenvedő anyáknál is megfigyelt. A tudós ezután minden doktornak klórvizes kézmosást javasolt, továbbá az orvosi eszközök rendszeres tisztítását is elrendelte. Ragaszkodott a kórtermek állandó takarításához, a szellőztetéshez és a gyakori ágyhuzatcserékhez is. Az intézkedések eredményeképpen csökkentek a bécsi szülészeten a baktériumok által okozott, korábban mindennapos halálesetek.

➋ A himlőoltás bevezetése A fekete himlő rettegett betegség volt, de akadtak olyan emberek is, akiknél a betegség lefolyása enyhébb volt, és nem okozott súlyosabb tüneteket. Egyes történetek szerint a tehenészlányok védettek voltak a himlővel szemben, mivel fejés közben, a tehenektől a himlő egy enyhébb változatát kapták el. Egy angol orvos, Edward Jenner (edvard dzsener) innen vette a védőoltás ötletét. Tehenészlányok himlőhólyagjából vett folyadékkal beoltott egy tízéves fiút. A fiún rövidesen jelentkeztek a himlő tünetei, de néhány napon belül meggyógyult. Jenner ekkor fekete himlővel oltotta be a fiút, de a gyerek egészséges maradt. ƒƒ Miért volt nagyon veszélyes Jenner kísérlete?

Himlőoltás 1807-ben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mi volt az oka annak, hogy a középkori járványok rengeteg áldozatot szedtek? ƒƒ Mutasd be, hogyan fejlődött az egészségügy a 19. század folyamán? ƒƒ Hogyan terjedhet át a pestis az emberre? 127

35. A Szent Szövetség kora Napóleon legyőzését követően a szövetséges nagyhatalmak nemzetközi kongresszust tartottak Bécsben. Mindent elkövettek azért, hogy Európa elkerülje az újabb forradalmi hullámokat.

A bécsi kongresszus ƒƒ Mi volt az oka annak, hogy az európai nagyhatalmak vezető politikusai annyira tartottak Napóleontól? ƒƒ Hol arattak döntő győzelmet a nagyhatalmak Napóleon felett? ƒƒ Mit jelent a népfelség elve?

Metternich kancellár  Miért ellenezte Metternich a reformokat?

➊ Metternich kancellár a forradalomról „A legnagyobb szerencsétlenség, ami csak egy országra szakadhat, a forradalom, mert az természete szerint mindent romokba dönt. A legnagyobb hiba, amit egy uralkodó csak elkövethet, a reformok bevezetése, miként azt a szabadelvűek követelték; mert hiszen »ezek az emberek csak azt a rést lövik, amelyen keresztül a radikálisok az erődítménybe hatolnak«.” ƒƒ Magyarázd el, kik azok a szabadelvűek!

A bécsi kongresszus  Sorold fel, kik voltak a kongresszus résztvevői! 128

A bécsi kongresszuson a francia forradalom és Napóleon utáni új Európát teremtették meg. A Napóleon által legyőzött országok uralkodói ismét visszanyerték hatalmukat, és minden eszközzel arra törekedtek, hogy uralmukat hosszú távon is biztosítsák. Céljaik elérése érdekében Európa három legjelentősebb uralkodója, az osztrák császár, az orosz cár és a porosz király létrehozta a Szent Szövetséget. A szerződő felek a feudális berendezkedés fenntartására törekedtek, és kötelezték magukat arra, hogy a forradalmakat fegyverrel leverik, mert attól tartottak, hogy azok elsöpörnék az uralmukat. A Szent Szövetség kialakításában és irányításában fontos szerep jutott Metternich osztrák kancellárnak. ➊ A Napóleon utáni helyzet rendezésére uralkodók, diplomaták és kísérőik Bécsben gyűltek össze. A Habsburgok fővárosa a nemzetközi nagypolitika középpontjába került. Az osztrák császár nem szerette a társaságot, de kénytelen volt udvarában vendégül látni a cárt, királyokat és királynékat és a kísérőiket, akik nagy számban jelentek meg. Naponta negyven asztalt terítettek meg, és a társaságot szórakoztatni is kellett. A vendéglátás többe került Bécsnek, mint Magyarország éves hadiadója.

A francia forradalom eszméinek terjedésével nőtt az emberek szabadság iránti vágya, és erősödött bennük a nemzeti érzés. A Szent Szövetség rendszere már csírájában igyekezett elfojtani a nemzeti és forradalmi mozgalmakat. A szerződő

A hambachi fesztivál 1832-ben  A rendezvényen több mint harmincezer ember vett részt. Az 1848-as forradalmat megelőzően ez volt a legjelentősebb német területen rendezett demokratikus nagygyűlés.

Női divat az 1830-as években

felek ígéretet tettek arra, hogy akár fegyveres erővel is segítik egymást, amennyiben valamelyikük országában felkelés törne ki. ƒƒ Melyik, korábban tanult elvvel áll ellentétben ez a felfogás? Mi annak az elvnek a lényege?

A Szent Szövetség korának Európája A Szent Szövetség irányítói úgy őrködtek Európa békéje felett, hogy az embereket teljesen kizárták a döntésekből, azt akarták, hogy a polgárok ne politizáljanak. A veszélyesnek tartott eszmék terjedésétől birodalmuk lakóit a cenzúra* segítségével zárták el. Csak az jelenhetett meg a könyvekben és újságokban, amit engedélyeztek. Hatalmas titkosrendőri szervezet és besúgóhálózat működött, amelyek segítségével az élet minden területét ellenőrizhette a hatalom. Az emberek visszavonultak a magánéletbe, és távol tartották magukat a politikától. A haladást azonban csak ideigóráig lehetett gátolni. A Szent Szövetség 1815-ben alakult, és több mint harminc évig meghatározta Európa rendjét. Végül a polgárosodás és a nemzeti eszme megerősödésével az 1848–1849-es forradalmak söpörték el.

cenzúra: ellenőrzés a tömegtájékoztatás, például az újságok felett

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mely nagyhatalmak hozták létre a Szent Szövetséget? ƒƒ Mely intézkedésekkel tudták elérni az élet minden területének ellenőrzését?

129

Hogyan éltek az angol munkások?  OLVASMÁNY

A munkások életkörülményei Angliában A szövőgyárakban dolgozó munkások reggel öt órakor keltek, hat-nyolc óráig dolgoztak a gyárban, majd reggelire egy gyenge teát vagy kávét ittak és egy kis kenyeret ettek. Ezt követően délig dolgoztak, amikor ebédszünetet tartottak. Az ebéd azok részére, akik kisebb fizetést kaptak, főtt krumpliból állt. Azok a munkások, akik többet kerestek, a krumplihoz húst is ettek, háromszor egy héten. A munka este hétig vagy tovább tartott. Este ismét krumplit ettek vagy zabpehelykását. A népesség szűk helyiségekben zsúfolódott össze, olyan házakban, amelyeket egymástól szűk, kövezetlen, szennyezett levegőjű utcák választottak el. A műhelyekben a munkások tizenkét órát dolgoztak, munkájuk teljes figyelmet igényelt, és megkívánta a fizikai energia szüntelen felhasználását. A fárasztó munka mellett a munkások háztartásukat elhanyagolták, a meleg tűzhely ismeretlen volt előttük. A lakások piszkosak, kényelmetlenek, szellőzetlenek és nedvesek voltak. Liverpoolban (liverpúl) harmincöt-negyvenezer ember lakott az utca szintje alatt olyan pincékben, amelyekből teljesen hiányzott a csatornázás. ƒƒ A leírtak alapján mit gondolsz a munkások étrendjéről? ƒƒ Miért voltak elviselhetetlenek az életkörülmények?

Munkára fogott gyerekek  Miről árulkodik a ruházatuk?

A gyermekek élete A gyermekek közül nagyon sokan egész héten keresztül dolgoztak a gyárakban vagy otthon, ezért nem tudták látogatni az iskolát. Az esti iskolába azok mehettek volna, akik egész nap dolgoztak, napi tizenkét órán keresztül. Az oktatás este nyolctól tízig tartott, akik mégis elmentek az esti iskolába, többnyire elaludtak. A gyakori betegségek egyik oka a rossz táplálkozás volt. A munkásoknak sem idejük, sem pénzük nem volt arra, hogy gyermekeiknek megfelelő táplálékot szerezzenek, ezért bizonyos betegségek már gyermekkorban is kialakultak. A nem megfelelő ruházat gyakori meghűléseket okozott, és mindenféle betegség csak tovább fokozta a munkáscsalád nyomorát. ƒƒ Miért nem tudtak védekezni az angol munkások a betegségek ellen? ƒƒ Miért került rosszabb helyzetbe egy munkás­család, ha valamelyik tagja megbetegedett?

Gyermekmunka  Miért alkalmaztak gyerekeket a bányákban? 130

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában  ÖSSZEFOGLALÁS

A

zt az időszakot, amelyet fejezetünk tárgyalt, a kettős forradalom korának is nevezik. A nagy francia forradalom alapvető társadalmi, politikai, míg az időben vele párhuzamosan zajló ipari forradalom döntő gazdasági változásokat eredményezett. A napóleoni háborúk egész Európában elterjesztették a francia forradalom eszméit. Európa népeiben megszületett a nemzettudat, és megerősödött a polgári szabadságjogok iránti igény. Ezek a tényezők meghatározóak voltak a 19. század alakulására nézve.

ƒƒ Melyik társadalmi réteg előretörését hozta a korszak Nyugat-Európában? ƒƒ Napóleon önkényuralkodó volt, mégis elmondható, hogy a tevékenysége a haladást szolgálta. Hogyan és miért?

A tudomány fejlődése és az új találmányok átalakították az emberek mindennapi életét. A vál­ tozások hatására Nyugat-Európában jelentős változások zajlottak a társadalmon belül. A falusi népesség a városokba vándorolt.

A Szent Szövetség megalkotói: I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király  Milyen elvek alapján jött létre a Szent Szövetség?

ƒƒ Sorold fel az ipari forradalom legfontosabb találmányait, és mondd el, miben jelentettek előrelépést!  Mutasd be, hogyan alakította át az ipari forradalom a társadalmat!

A régi, hagyományos uralkodócsaládok féltették hatalmukat, ezért próbálták lassítani és gátolni a változásokat, de mindez csak időlegesen sikerült nekik.  M  it tettek Közép- és KeletEurópa uralkodói hatalmuk megőrzése érdekében?

Francia gyalogság támadása  Mi lelkesítette a katonákat? 131

I. fejezet V. fejezet A polgárosodás Várostól a birodalomig kora Magyarországon Az ókori Róma

132

A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN a haladó szellemű magyar nemesség számára világossá vált, hogy a hagyományos feu­dális rendszer egyre tarthatatlanabb. A korszak legjobbjai fáradoztak azért, hogy Magyarországot a polgári fejlődés útjára állítsák. Közülük is kiemelkedik Széchenyi István, Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos. Hazaszeretetük, tetteik példát mutatnak a ma embere számára is. A reformkor politikai küzdelmei, valamint az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményei nyomán a magyarság egységes nemzetté vált. Az elért eredményeket békés úton nem lehetett megvédeni, Magyarország önvédelmi harcra kényszerült, de a vereség ellenére is sikerült lerakni egy új, polgári Magyarország alapjait. Ebből a fejezetből megtudhatod…  kit nevezünk a legnagyobb magyarnak.  melyek voltak a reformkor legfontosabb követelései.  hol aratta a magyar honvédsereg a legfényesebb győzelmeit a szabadságharc során.

133

36. Magyarország a napóleoni háborúk korában A hosszú háborúk egész Európában gazdasági fellendülést hoztak. Emelkedtek a gabonaárak, és a fejlődésben csak 1815 után következett be visszaesés. Mivel a magyar nemesség a forradalmi Franciaországban látta a fő veszélyt, hajlandó volt támogatni a Habsburg uralkodót.

Gazdasági fellendülés a háború alatt ƒƒ Hogyan keveredett háborúba a forradalmi Franciaország? ƒƒ Mikor került hatalomra Napóleon?

A napóleoni háborúk idején a magyar nemesség a Habsburg uralkodó oldalán állt, és az országgyűléseken folyamatosan megszavazta a Habsburg kormányzat által kért újonclétszámot és hadiadót. Ez több okra vezethető vissza. Tartottak a francia forradalom eszméinek terjedésétől. Ugyanakkor a háborúk gazdasági fellendülést eredményeztek. ➊ A katonákat élelmezni kellett. Növekedett a kereslet, emelkedtek a terményárak. A főnemesek és a középbirtokosok is jelentős jövedelemre tettek szert. Festetics György gróf 1797-ben Keszthelyen megalapította az európai kontinens első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont, ahonnan képzett gazdatisztek kerültek ki. A gazdasági iskolát a nádor szántással szentelte fel. A Georgikon a gazdatisztek mellett kertészeket, ménesmestereket, de gazdaasszonyokat is képzett. A korszerű gazdaságok már tanult gazdatiszteket alkalmaztak a birtokok irányítására. Megjelent a vetésforgó és az istállózó állattartás.

Festetics György, a Georgicon megalapítója  Milyen célokat szolgált a Georgikon?

➊ A nemesség vagyonosodása

Hosszabb távon azok a birtokosok jártak jól, akik pénzüket gazdaságuk fejlesztésére költötték. ƒƒ Miért támogatta a nemesség a Habsburg udvart? ƒƒ Miért nőttek a magyar nemesség bevételei?

A pénzbőség miatt a nemesség és a polgárság is igyekezett a pénzét maradandó értékekbe fektetni. Sorra épültek a vidéki kúriák. „…a nemesség körében valóságos versenyfutás kezdődött, mindenki többet akart mutatni, mint a másik, egy fokkal mindenki többnek akart látszani…” – írta Csaplovics János statisztikus az épülő főúri kastélyok és a terjedő bécsi divat láttán. A nemesi és a polgári családok gyakrabban varrattak maguknak új ruhát, ezüsttárgyakat vásároltak, új bútorokkal rendezték be az otthonaikat. ƒƒ Ebben a korszakban a magyar nemesek „csendes tavaszi esőt és hosszú háborút” kívántak. Mit jelenthetett ez? A keszthelyi Festetics-kastély  Mi lehetett a mintaadó épület? 134

Napóleon csapatai Bécsben  Milyen kiváltságokat félthetett a magyar nemesség Napóleontól?

Ellentét az udvar és a nemesség között 1809-ben, Bécs elfoglalása után, Napóleon kiáltványt intézett a magyarokhoz, amelyben a Habsburgokkal való szembefordulásra és a függetlenség kimondására biztatta őket. A nemesek azonban jobban féltették kiváltságaikat a polgári eszméket terjesztő Napóleontól, mint a Habsburg uralkodótól, I. Ferenctől. A császári-királyi csapatok, köztük a magyar nemesi felkelés Győrnél súlyos vereséget szenvedtek a képzettebb, modernebb és túlerőben lévő francia seregtől. A háború rengeteg pénzt emésztett fel, a kormány kénytelen volt leértékelni a forgalomban lévő papírpénzt. A pénzromlás miatt a nemesség elveszítette felhalmozott vagyonának nagy részét. Hiába tiltakoztak az intézkedések ellen, csak annyit értek el, hogy az uralkodó feloszlatta az országgyűlést, és több mint tíz évig nem is hívta újra össze. ƒƒ Miért nyúlt a papírpénz leértékelésének eszközéhez a bécsi kormányzat? ƒƒ Mi lett az intézkedés következménye a magyar nemességre nézve?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Hogyan támogatta a magyar nemesség a Napóleon elleni háborúkat? ƒƒ A háború milyen hatással volt az árakra? ƒƒ Miért oszlatta fel az uralkodó az országgyűlést?

Osztrák váltócédula és ezüstpénz I. Ferenc portréjával  Mennyit ért egy tízforintos bankjegy, miután a bécsi udvar 1811-ben az ötödére értékelte le papírpénzeit? 135

37.

A reformkor hajnalán

A gazdasági fellendülést a napóleoni háborúk befejeztével válság követte. Az 1820-as évekre egyre többen ismerték fel, hogy változásra van szükség.

Az országgyűlés összehívása ƒƒ Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a birtokosoknak a napóleoni háborúk után? ƒƒ Mit jelent a reform szó?

Keresd meg a történelmi atlaszodban, hol található Pozsony! Melyik főváros fekszik a közelében?

reformkor: a magyar történelemben az az 1830 és 1848 közé eső időszak, amelyben a polgári-nemzeti átalakuláshoz vezető új mozgalmak kibontakoztak, és előkészítették a változásokat

Hosszú szünet után, 1825-ben I. Ferenc ismét összehívta a magyar országgyűlést. A korszakban a magyar országgyűlésnek, két „táblája” volt. Az alsótáblán a megyék és a városok követei üléseztek, a felsőtáblán a főnemesség és a főpapság. A felsőtábla ülését a nádor vezette. A kérdéseket külön-külön tárgyalták, és ha az álláspontok megegyeztek, „alázatos feliratban” küldték meg a királynak szentesítésre. Törvénnyé csak az a kezdeményezés válhatott, amelyet az uralkodó elfogadott és aláírt. A megyék követeit a megyegyűléseken választották meg, megyénként két-két embert. Magyarország ekkor ötvenkét vármegyéből állt. A felsőtábla résztvevői, az arisztokraták személyre szóló meghívót kaptak az országgyűlésre, amelyre a reformkorban* mindig Pozsonyban került sor. ƒƒ Kik voltak jelen az országgyűlésen? ƒƒ Mi volt a különbség az alsó- és a felsőtábla tagjai között? ƒƒ Ismételj! Ki volt a nádor, és mik voltak a feladatai?

Az 1825-ös országgyűlésen egy fiatal arisztokrata, Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy olyan intézet létesítésére, amelynek célja a magyar nyelv művelése és erősítése. Széchenyi István hozzájárulásával megalakult a Magyar Tudós Társaság. Mindenki azt kérdezte, ki ez a tettre kész ifjú. ƒƒ Mivel hívta fel magára a figyelmet Széchenyi István?

Az alsótábla épülete kívülről ma, és belülről a reformkorban A Magyar Tudós Társaság megalapítása 136

Széchenyi István Gróf Széchenyi István gazdag főúri családból származott. Apja a Nemzeti Múzeum, nagybátyja a keszthelyi Georgikon alapítója volt. Széchenyi Nagycenken nevelkedett, és fiatalon katonának állt. Harcolt a napóleoni háborúkban, majd a katonaságból kiábrándulva gazdag arisztokrataként beutazta Európát. Anglia különösen nagy hatással volt rá, és a nyugati országok fejlettsége rádöbbentette hazánk elmaradottságára. Gondolkodására hatással volt erdélyi arisztokrata barátja, báró Wesselényi Miklós is. Hazatérése után feltett szándéka lett, hogy a magyarországi viszonyokat megváltoztassa, és elősegítse a fejlődést. ƒƒ Ismételj! Ki alapította a Georgikont? Hitel Amikor Széchenyi István birtokai modernizálására hitelt szeretett volna felvenni, egy bécsi bank ezt megtagadta, arra való hivatkozással, hogy a földbirtokot Magyarországon nem lehet eladni vagy elárverezni. A Nagy Lajos király által 1351-ben kiadott ősiség törvénye a 19. századra már komolyan hátráltatta a gazdasági átalakulást, és a nemesség jogaival párosulva a feudalizmus egész szerkezetét konzerválta Magyarországon. Széchenyi István 1830-as Hitel című munkájának megírását egy közel ötszáz éves jogszabály váltotta ki. ƒƒ Miért nem tudta fejleszteni a birtokait Széchenyi?

Széchenyi a Hitel című munkájában összefoglalta az ország előtt álló feladatokat. Azt vallotta, hogy a magyar földbirtokosok a régi, már elavult feudális rendszer miatt nem élnek azon a szinten, mint nyugati társaik. Birtokuk korszerűsítéséhez pénzre lenne szükségük, de hitelt nem kapnak, mert a hitelfelvételt akadályozza az ősiség törvénye, ezért ezt az idejétmúlt törvényt el kell törölni. A jobbágyok robotmunkáját is meg kell szüntetni, mert a bérmunka sokkal hatékonyabb, hiszen a jobbágy nem érdekelt abban, hogy jól dolgozzon. Mindez felvetett egy fontos társadalmi problémát: jobbítani, változtatni kell a jobbágyok helyzetén. Széchenyi azt is fontosnak tartotta, hogy a nemzet haladása érdekében adózzanak a nemesek is, legyen közteherviselés. Fejleszteni kell az ipart és a közlekedést is.

Széchenyi István ifjúkori portréja (1818)

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A történelmi események magyarázata sok esetben az emberek személyes indítékainak feltárásán alapul. Arra keresünk választ, mi késztette őket arra, amit tettek.

Széchenyi, a reformok sürgetője ƒƒ Tanulmányozd Széchenyi életútját! ƒƒ Keress minél több okot, amely megmagyarázza, miért vált Széchenyi igazi hazafivá! ƒƒ Miért lett Magyarország megújításának legfőbb szószólójává és példaképévé?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ ƒƒ ƒƒ ƒƒ

Hogyan válhatott törvénnyé egy javaslat a reformkorban? Milyen javaslatokat tett Széchenyi István a magyar gazdaság fellendítése érdekében? A nemesek közül sokaknak nem tetszettek Széchenyi javaslatai. Szerinted miért? Keress információkat az interneten Széchenyi munkásságáról! Segít a honlap: http://www.nagycenk.hu/ 137

Széchenyi István országépítő tevékenysége  OLVASMÁNY

S

zéchenyi István 1791-ben született Bécsben, főúri családban. A 19. század első felében megindult reformmozgalom fő kezdeményezője és egyik legjelentősebb képviselője volt. 1815 és 1825 között többször bejárta Nyugat-Európát. A fejlett polgári államokban látottak arra késztették, hogy hazája elmaradottságán változtasson, és erre ösztönözze a magyar arisztokrácia tagjait is. 1822-ben angliai mintára meghonosította a lóversenyeket, 1825-ben, a Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadé-

mia megalapítására tett felajánlásának évében létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Ugyancsak angol mintára 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót azzal a céllal, hogy elősegítse a főurak közötti politikai párbeszédet. A pesti kaszinó alapítása után sorra nyíltak meg vidéken is a hasonló társas körök. Széchenyi Pest-Budát szerette volna az ország gazdasági és szellemi központjává tenni, a Budapest szót is ő használta először. Mivel a két város között ekkor még csak szétbontható hajóhíd létezett, felkarolta a hídépítés ügyét is.

A hajóhíd pesti hídfője a Vigadónál, 1837-ben  Milyen előnyökkel és hátrányokkal járt a hajóhíd használata?

Adam Clark portréja  Milyen származású volt az építkezést irányító mérnök? 138

Rudolf Alt osztrák festő múlt századi látképe a Lánchídról  Hány év telt el az alapkő letétele és a híd átadása között?

A Hitel címlapja (balra)  Olvasd el, mikor jelent meg! Gróf Széchenyi István

részvénytársaság: olyan gazdasági társaság, ahol tőkebevonás érdekében a vállalkozás vagyonát részekre (részvényekre) bontják, és értékesítik a befektetők között. Aki részvényt vásárol, az tulajdonosa lesz a vállalkozásnak.

Angliai útja során tanulmányozta a legkorszerűbb hídépítési eljárásokat. A Lánchíd építési munkálatait 1842-ben kezdték meg, Adam Clark irányításával. A Lánchíd budai hídfőjénél fekvő tér róla kapta a nevét. Az átadásra 1849. november 21-én került sor. A Lánchíd volt az első állandó hidunk, Pest és Buda első közös építménye, korának kiemelkedő műszaki alkotása, a világ láncokra függesztett legnagyobb hídja. A híd építéséről szóló törvény kimondta, hogy az átkelőknek vámot kell majd fizetniük, így a nemeseknek is. Ez a nemesi előjogok csorbítását, a közteherviselés részleges bevezetését is jelentette. Volt olyan nemes, aki kijelentette, inkább Paksig utazik, de nemes létére nem fizet hídvámot. ƒƒ Miért kezdeményezte Széchenyi a Lánchíd megépítését?

1836-ban Széchenyi kezdeményezésére Sopronban, majd Pesten alakult részvénytársaság* gőzgéppel működtetett hengermalom építésére. Szorgalmazta a vasútépítés megindítását, neki

köszönhető a hajógyár és a téli kikötő létesítése is. Részt vett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapításában, példájával és ösztönzésével elősegítette a bortermelés és a selyemhernyó-tenyésztés fellendülését. Királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának munkáját, az 1840-es években pedig a Tisza szabályozásának megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása emelkedik ki gyakorlati tevékenységei közül. Az Első Dunagőzhajózási Társaság tagjaként tervei között szerepelt a Duna hajózhatóvá tétele és a folyami közlekedés megteremtése egészen a Fekete-tengerig. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – vallotta Széchenyi, és sokat tett a magyar művelődés fejlesztésének érdekében. Foglalkozott a magyar nyelvű színjátszás gondjaival is. ƒƒ Milyen előnyökkel járt a folyószabályozás?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Készíts táblázatot Széchenyi gyakorlati tevékenységeivel kapcsolatban! Az első oszlopba a gazdaság fellendítését célzó, a másodikba a társadalmi haladás szempontjából fontos alkotásokat sorold fel! Dolgozz a füzetedbe! Széchenyi István tevékenysége gazdaságfejlesztés

művelődés, kultúra

139

38. Az első reformországgyűlés Az első reformországgyűlésre 1832 és 1836 között került sor. A politizáló nemesek jelentős része az ország fejlődése érdekében a reformok támogatása mellett döntött.

Hogyan válhassanak a jobbágyok szabad parasztokká? ƒƒ Mi volt Széchenyi véleménye a jobbágyrendszerről és a nemesi adómentességről? ƒƒ Ismételj! Milyen hatást váltott ki II. József nyelvrendelete? kolera: baktérium által okozott, kiszáradással járó betegség, amely halálos kimenetelű is lehet

A kolera ábrázolása

1830-ban addig ismeretlen járvány, a kolera* jelent meg Magyarországon. A betegség kettőszázötvenezer ember halálát okozta. A járvány miatt a Felvidéken, a következő évben jobbágyfelkelés tört ki, és ez ráirányította a figyelmet a jobbágyság problémáira. Számos szabadelvű, nemesi politikus felismerte, hogy a jobbágyrendszer létezése milyen súlyos veszélyeket rejt magában. Az 1832–1836-os reformországgyűlés legfontosabb témájává a jobbágykérdés vált. ƒƒ Korábbi tanulmányaid alapján sorold fel, hogy milyen úrbéri terhei voltak a jobbágyoknak!

A feudális korszakban a föld tulajdonjoga a nemesé volt. A reformokat felkaroló nemesek szerettek volna ezen változtatni, ezért az önkéntes örökváltságot támogatták. Ez azt jelentette, hogy a földesúr és a jobbágy megegyezett egymással. Ha a jobbágy egy összegben megváltotta a feudális szolgáltatásait, szabad emberré vált, és magántulajdonba került a jobágytelek is. A Habsburg kormányzat a jobbágyfelszabadítás minden módját elutasította, ezért az országgyűlés hiába fogadta el, az uralkodó visszautasította a javaslatot. „Az indítványokat agyonütöm” – mondta a király. Az önkéntes örökváltságot végül a következő országgyűlésen fogadták el, és iktatták törvénybe. Gondot jelentett azonban, hogy kevés jobbágynak volt pénze a megváltáshoz, valamint hogy szükség volt a nemesi birtokos beleegyezésére is. Így ezzel a lehetőséggel a jobbágyoknak csak egy százaléka tudott élni. A szabadelvűek emiatt immár a kötelező örökváltságot támogatták. Ennek lényege, hogy minden jobbágy megkapja az általa használt földet, szabad paraszt lesz, a nemest pedig az állam kártalanítja. ƒƒ Hasonlítsd össze az önkéntes és a kötelező örökváltságot! Mi lehetett az oka annak, hogy az önkéntes örökváltság csak kevés jobbágy számára hozott előrelépést?

140

A magyar nyelv ügye az országgyűlésen A reformkori országgyűlések másik fontos kérdése volt a magyar nyelv ügye. A magyar nemzeti ébredés jegyében már 1792-ben megindult a harc a magyar nyelv használatának kiterjesztésére. Ennek szellemében zajlott a nyelvújító mozgalom is. A bécsi udvar és az őket támogató nemesek a birodalom egységének megóvására hivatkozva sokáig csak fokozatos engedményekre voltak hajlandóak. Hosszas küzdelem után a magyar nyelv ügye teljes diadalt aratott. 1844ben a Magyar Királyság területén a korábbi latin helyett a magyar lett a hivatalos államnyelv. Mindez érvényesült a törvényhozás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és az oktatás területén is. A magyar nemzet fejlődése szempontjából nagy horderejű törvény azzal a következménnyel járt, hogy felszínre hozta az ellentéteket az ország területén élő nem magyar népekkel. A probléma azért volt súlyos, mert az ország lakosságának több mint felét a nem magyar nyelvűek alkották.

A reformkor kiemelkedő alakjai Az első reformországgyűlésen fontos szerep jutott a Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek, aki Szatmár megye követeként jelent meg. Kölcseyt versei mellett jeles beszédei is országos hírűvé tették, a parlamenti szónoklatot irodalmi és művészi szintre emelte, a reformkor későbbi nagy szónokai, például Kossuth Lajos és Deák Ferenc tőle tanulták ezt. ➊ Az első reformországgyűlésen tűnt ki a felsőtáblán a legszenvedélyesebb ellenzéki szónok, az erdélyi báró Wesselényi Miklós is. Lángoló hazaszeretete Széchenyit is magával ragadta, és hozzájárult barátságuk kialakulásához. A politikában útjaik később szétváltak, mert Wesselényi az elengedhetetlennek tartott reformok érdekében a Habsburg kormányzattal is szembehelyezkedett. Híres művét 1831-ben írta Balítéletekről címmel, de a mű az osztrák cenzúra miatt csak két évvel később, külföldön jelenhetett meg. Wesselényi nemzeti egységet, érdekegyesítést hirdetett. Javasolta az alkotmány mindenkire való kiterjesztését és a jobbágyfelszabadítást. A fiatal, vagyontalan kisnemest, Kossuth Lajost az tette ismertté, hogy magánlevél formájában, a cenzúrát megkerülve küldte ki az előfizetőknek az országgyűlés tanácskozásairól szóló tudósítását, az Országgyűlési Tudósításokat. Ez a kéziratos tájékoztató Kossuthnak országos ismertséget hozott. ➋

Kölcsey Ferenc portréja  „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” Melyik Kölcsey-versből származik az idézet?

Keresd meg a történelmi atlaszodban, hol található Szatmár megye!

Wesselényi Miklós

➊ Kölcsey, ahogy Kossuth Lajos látta „A tiszai követek asztalánál egy férfi állott… Egy erős lélek törékeny test láncai között… Színtelen arcán ezernyi átvirrasztott éjnek tikkadtsága ült, egyetlen szemében a nemzet minden múlt és jövő bánata tükröződött” – írta Kossuth.

ƒƒ Milyen feladat hárult Kossuthra kolerabiztosként? ƒƒ Miért nem kerültek a cenzúra elé az Országgyűlési Tudósítások? 141

Fellépés a reformellenzékkel szemben ➋ Kossuth bekapcsolódása a politikába Kossuth Lajos 1802-ben született a Zemplén megyei Monokon, birtoktalan nemesi családban. Jogi tanulmányait Sárospatakon végezte, majd ügyvédként Pesten és Sátoraljaújhelyen dolgozott. 1830-ban a reformellenzék tagjaként kapcsolódott be a megyei politikai életbe. 1831-ben kolerabiztosként a járvány további terjedésének megakadályozásában és a lázadó jobbágyok lecsillapításában vállalt szerepet. ƒƒ Mi volt a kolerajárvány következménye?

A bécsi udvar tartott a nyilvánosságtól, és érzékelte a reformtábor folyamatos erősödését. A Metternich kancellár által vezetett kormányzat ezért az erőszak, a megfélemlítés politikájához folyamodott. Mondvacsinált vádak alapján perbe fogták és bebörtönözték az ellenzék vezéralakjait, Wesselényi Miklóst, Kossuth Lajost és az országgyűlési ifjak vezetőjét, Lovassy Lászlót is. Wesselényi főnemesi származása miatt szabadlábon védekezhetett a per során. Kossuth a börtönéveket hasznosan töltötte. Az angol nyelvű Biblia, Shakespeare (sékszpír) és egy kiejtési szótár segítségével megtanult angolul úgy, hogy később angol nyelvű beszédeivel kiváltotta a szigetország népének ámulatát. A kényszerű pihenő évei alatt foglalkozott matematikával és közgazdaságtannal is. Lovassy Lászlót sokkal rosszabb körülmények között tartották fogva. Az országgyűlési ifjak vezetőjét tíz év várbörtönre ítélték, bilincsbe verték, és néha a falhoz láncolták.

Deák Ferenc Zala megye követeként volt a reformok támogatója az alsótáblán. Jogi érvekkel cáfolta az ellenzéki vezetők elleni vádakat, és ezzel az ellenzék elismert alakja lett. A törvénytelenségek országos felháborodást keltettek, az elítélteket a közvélemény a nemzet mártírjainak tekintette, népszerűségük és elismertségük egyre nőtt. Ezt tapasztalva a bécsi udvar szabadon bocsátotta a politikai foglyokat.

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT!

Kossuth Lajos  Mi volt a kéziratban terjesztett tudósítások jelentősége?

A lecke szövege alapján rendszerezd az alábbi reformkori politikusok tevékenységét! Dolgozz a füzetedbe! Ki volt?

Milyen tevékenység fűződik a nevéhez?

Kossuth Lajos Kölcsey Ferenc Wesselényi Miklós

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK Kossuth Lajos szülőháza Monokon, ma emlékmúzeum

142

ƒƒ Hogyan reagált a reformtábor megerősödésére a bécsi udvar? ƒƒ Gyűjtsd össze, az ellenzék mely híres vezetőit fogták perbe! ƒƒ Mivel vált híressé Kossuth Lajos, illetve Deák Ferenc?

Az árvízi hajós  OLVASMÁNY

W

esselényi Miklós 1796-ban született, főnemesi családban, az erdélyi Zsibón. Édesapja, a „zsibói bölény” ugyancsak ellenzéki nézeteket vallott, és büszke volt fiára, aki gyors felfogású, eleven észjárású gyermek volt, és örökölte apja erős testalkatát is. Wesselényi ki­válóan lovagolt, és kitartó úszó volt. Édesapját tizenhárom éves korában vesztette el. A napóleoni háborúk idején, egy katonai szemlén a tizenhárom éves Miklós helyettesítette halálosan beteg édesapját. A szemlén megjelent József nádor is. Sorban vezették el különböző vidékek kapitányai csapataikat a nádor előtt. Elvonult hatszáz főnyi csapata élén a tizenhárom éves Miklós is, a nádor és a főtisztek álmélkodására. Akik ekkor látták a gyermek Wesselényit, szép jövendőt jósoltak neki a katonai pályán. Wesselényinek azonban semmi kedve nem volt a katonáskodáshoz.

Öt évvel később a tizennyolc éves Wesselényi útra kelt a nevelőjével, hogy megnézze Bécset. Visszatérőben meglátogatták a kor kiemelkedő férfijait, Keszthelyen a Georgikon alapítóját, Festetics Györgyöt, Niklán Berzsenyi Dánielt, Sümegen Kisfaludy Sándort, Széphalmon Kazinczy Ferencet. Szoros barátságot kötött Széchenyi Istvánnal, és 1821–1822-ben együtt tettek meg egy nyugat-európai tanulmányutat. Mi­után Szatmárban birtokhoz jutott, az 1830-as pozsonyi diétán már a felsőtábla tagjaként, a reformmozgalom elismert vezetőjeként tündökölt. A birtokát képező falvakban elengedte a robotot és a dézsma nagy részét, és elsőként szabadította fel jobbágyait. Tanításukat a saját költségén vállalta. ƒƒ Milyen nézeteket vallott Wesselényi a jobbágykérdésről?

Miután a szatmári megyegyűlésen élesen bírálta a kormányt, felségsértés vádjával perbe fogták. Perében a védelmet Kölcsey és Deák Ferenc látták el. Mivel szabadlábon védekezett, az 1838as nagy árvíz, amely Pest négy és félezer háza közül több mint kétezret döntött romba, Pesten

Az árvízi hajós domborműve. Wesselényi Miklós a jeges vízben gázolva próbált meg ladikot keríteni a mentéshez.  Milyen emberi tulajdonságokra utal ez a tette?

Budapesti árvíz, 1838

találta Wesselényit. A mentési munkálatokban tevékeny részt vállalt, sokak életét mentette meg, ezért kapta az árvízi hajós nevet. Mialatt országszerte ünnepelték Wesselényit, a hűtlenségi per folytatódott ellene. Végül háromévi fogságra ítélték, de súlyosbodó szembaja miatt büntetésének megszakításával rövidesen szabadlábra került, 1840-ben pedig kegyelmet kapott. Élete utolsó évtizedét a szembajával való eredménytelen küzdelme töltötte ki. 1844-ben megvakult, és vaksága korlátozta a politikában való részvételben. Wesselényi Miklós 1850-ben halt meg. ƒƒ Képzeld el, hogy Wesselényi környezetében élsz! Mesélj a báró tulajdonságairól! ƒƒ Foglald össze Wesselényi életének legfontosabb eseményeit! 143

Deák Ferenc politikai pályája  OLVASMÁNY

D

eák Ferenc 1803 októberében született a Zala megyei Söjtörön, középbirtokos családban. Mivel szüleit korán elveszítette, nevelésében idősebb testvérei játszottak fontos szerepet. Kivételes emlékezőképességgel rendelkezett, iskoláit kiváló eredménnyel végezte. Társai annak ellenére is kedvelték, hogy a játékaikban ritkán vett részt. Deák később a következő, máig megfontolandó véleményét fogalmazta meg a tanulással kapcsolatban: „Nem az a valódi tudomány, amit jól megtanultok, hanem az, amit jól meggondoltok; aki az iskolában komolyan és alaposan gondolkodni megtanul, az végezte jól az iskolát.” Deák jogi tanulmányokat végzett, majd Zala vármegye alügyésze lett. Belelátott az elavult nemesi társadalom belső konfliktusaiba, megismerte a jobbágyok nyomorát és kiszolgáltatottságát. Megfogalmazta, hogy a törvény előtti egyenlőtlenséget fel kell számolni. 1833-ban bátyja, Antal ajánlotta maga helyett Zala megye követének, ekkortól kapcsolódott be az országgyűlés vitáiba. Jogi tudásával, becsületességével, fáradhatatlanságával és életismeretével hamar kitűnt követtársai közül. A viták során határozott volt, bátor, de rendkívül óvatos, kortársai szerint vitakészségétől távol állt minden sértés vagy erőszakosság. ƒƒ Fogalmazd meg a saját szavaiddal, mit tartott Deák eredményes tanulásnak!

A haladó szellemű ellenzék neves alakjaival, Wesselényi Miklóssal, Kölcsey Ferenccel, Klauzál Gáborral hamar barátságot kötött. Kölcseyvel való barátságát az is mutatja, hogy a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc Kölcsey nemzeti imáját Deáknak ajánlotta. Széchenyivel kölcsönös tisztelet jellemezte kapcsolatukat. Deák humora, kiegyensúlyozott kedélye, barátságos modora maga köré vonzotta a társaságot. Szorgalma és hatalmas munkabírása nagy tudással párosult. Az 1832–36-os országgyűlésen elsősorban a jobbágykérdés megoldása érdekében emelte fel szavát, emellett a szabadságjogok kiterjesztését, 144

Deák Ferenc (1803–1876)  Deák Ferencet a „haza bölcse” elnevezéssel illetik. Mi lehet ennek az oka?

a vallás-, sajtó- és szólásszabadságot sürgette. Azt vallotta: „Csak ott igazán boldog és virágzó a haza, ahol a földet szabad kezek művelik. Ott erős a nemzet, ahol a tulajdont és függetlenséget szabad kezek védik.” Az 1839–1840-es diétán már az ellenzék vezére volt, és nagy része volt abban, hogy a bécsi udvar szabadon engedte a politikai perek elítéltjeit. Az egyre erőszakosabb politikai csatározásokat látva Deák néhány évre visszavonult a politikai élettől, de barátságát a reformkor kiemelkedő alakjaival fenntartotta. 1848-ban igazságügy-miniszteri pozíciót a vállalt a Batthyány-kormányban. A szabadságharc veresége után ő volt az egyetlen politikus, akit a bécsi udvar tárgyalóképesnek talált. A kompromisszumok nagymestereként Deák Ferenc döntő szerepet játszott abban, hogy 1867-ben létrejött az osztrák–magyar kiegyezés. ƒƒ Gyűjtsd össze, kik tartoztak Deák Ferenc baráti köréhez! ƒƒ Az olvasmány alapján sorold fel, milyen tulajdonságok jellemezték Deákot!

39. Kossuth Lajos politikai tevékenysége a reformkorban

Kossuth Lajos kiszabadulása után tettvágytól égve lépett ismét a politikai élet színpadára. Azt hirdette, hogy a független haza és a polgári átalakulás célja csak az egész nép támogatásával valósulhat meg.

Kossuth és a Pesti Hírlap 1840-ben Kossuth kiszabadult a börtönből, és a következő évben az induló Pesti Hírlap szerkesztője lett. Szerepvállalását a bécsi kormány irányítója, Metternich kancellár is engedélyezte. Úgy gondolta, így könnyebben tudják ellenőrizni a bécsi udvar számára veszélyes eszméket. Kossuth azonban kiválóan használta fel a nyilvánosság eszközét, így üzenetei eljutottak a reformtáborhoz anélkül, hogy a cenzúra ezt meg tudta volna akadályozni. ➊

ƒƒ Kik voltak a reformpolitika vezéralakjai az 1832–36-os országgyűlésen? ƒƒ Mi tette ismertté Kossuth Lajost az 1830-as években?

Kossuth programja Kossuth a Habsburg Birodalmon belüli, de gazdaságilag és politikailag nagyobb önállósággal bíró államot akart. A polgári-nemzeti átalakulást a köznemesség vezetésével tartotta megvalósíthatónak. Politikájának középpontjába került az érdekegyesítés gondolata. A már korábban megfogalmazott reformkövetelések közül a közös teherviselést és az örökváltságot tekintette a legfontosabbnak. A Pesti Hírlapban is e célok támogatására biztatta olvasóit. Felismerte ugyanis, hogy a kiváltságosok megadóztatása és a jobbágyság felszabadítása nélkül nem valósulhat meg a további reformokat támogató nemzeti egység. Abban bízott, hogy a megyék többsége elfogadja majd a közös teherviselést elvét. A konzervatívok ellenállása miatt erre azonban nem került sor.

➊ Pesti Hírlap Az első időkben hetente kétszer megjelenő Pesti Hírlap átütő sikert ért el. Az induló hatvan példányról fél év alatt ötezer fölé ugrott a lap példányszáma. Rövidesen már hetente négy számot adtak ki, és az első félév számait újra kellett nyomtatni.

A Pesti Hírlap első száma  Olvasd le a címlapról, hogy melyik évben jelent meg! 145

Az 1840-es években Kossuth a felerősödő gazdasági, közlekedési, politikai egyesületek fő szervezője volt. Fontosnak tartotta az önálló hazai ipar fejlesztését. Úgy tartotta: „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás." Gyáralapító Társaságot, Kereskedelmi Társaságot szervezett, iparmű-kiállításokat rendezett. 1844-ben létrejött a Védegylet. Tagjai megfogadták, hogy hat évig nem vásárolnak külföldről olyan árut, amelyet itthon is gyártanak. A Védegyletnek nemesek és polgárok egyaránt tagjai lehettek. ƒƒ Az örökváltság mely módja valósult meg a reformkorban? ƒƒ Milyen célokat tűzött ki Kossuth? ƒƒ Milyen eszközökkel igyekezett ezeket elérni? A Védegylet vezetőinek aláírása  Olvasd el, ki volt a Védegylet igazgatója!

Kossuth és Széchenyi vitája ➋ Széchenyi véleménye Kossuthról, 1841-ben „A képzelet és gerjedelmek fegyverével dolgozik és nem hideg számokkal, vagyis mint a közéletben a bevett szójárás szerint mondani szokták: a szívhez szól, ahelyett, hogy az észhez szólna..."

➌ Kossuth véleménye Széchenyiről „Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette lüktetéseit. És ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak, mert (bár megcáfolna valaki) nem ismerek senkit históriánkban, kiről el ne mondhatnók, hogy százados hatásra számított lépései sem korán, sem későn nem érkeztek."

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Hasonlítsd össze Széchenyi és Kossuth politikai pályafutását és elképzeléseit! Készíts ehhez egy kétoszlopos vázlatot: hasonlóságok, különbségek! Dolgozz a füzetedbe! hasonlóságok

146

különbségek

Széchenyi István is támogatta a jobbágyfelszabadítást, a nemesi adómentesség eltörlését és az ipar fejlesztését. Kossuth tevékenységét mégis aggodalommal figyelte. Széchenyi nem szerette volna, ha az arisztokrácián és a nemességen kívül más rétegek is bekapcsolódnak a politikai küzdelmekbe. Félt ugyanis, hogy az érzelmekre ható politikai stílus a francia forradalomhoz hasonló eseményekhez vezet. ➋ Széchenyinek az sem tetszett, hogy Kossuth számos ügyben szembeszállt a bécsi kormány akaratával. Az ország fejlődésére nézve hátrányosnak és veszélyesnek tartotta az ellentétek kiélezését a birodalommal. ƒƒ Melyek voltak Széchenyi legfontosabb művei?

Széchenyi óvatosabb politikája az 1840-es években már nem volt népszerű. Az ország közvéleménye és az ellenzéki politikusok többsége Kossuth mellé állt. Vitájuk ellenére Kossuth felismerte Széchenyi nagyságát, és elismeréssel nyilatkozott róla. ➌ ƒƒ Miből fakadt a két nagy formátumú politikus, Széchenyi és Kossuth ellentéte? ƒƒ Kinek a nevéhez fűződik az érdekegyesítés gondolata?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Foglald össze, hogyan kaptak nyilvánosságot Kossuth gondolatai! ƒƒ Miért nem a polgárság volt az átalakulás fő mozgatóereje? ƒƒ Foglald össze, mit tett Kossuth a hazai ipar fejlesztéséért!

40. Magyarország fejlődése az 1840-es években Az 1840-es években jelentős gazdasági fejlődés és virágzó nemzeti kultúra jellemezte Magyarországot. Új politikai irányzatok jelentek meg, és megalakultak az első pártok is.

A gazdasági élet fellendülése Az 1830-as években Európában is kibontakozott az ipari forradalom. Egyre több árut, egyre jobb feltételekkel lehetett értékesíteni. Ez kedvező hatással volt Magyarország gazdasági fejlődésére is, mivel a hazai mezőgazdaság terményei iránt is megnőtt a kereslet. Országszerte megkezdődött a belvizek lecsapolása és az erdőirtás, hogy növelni tudják a megművelhető szántóterületeket. A meggazdagodó terménykereskedők a haszon nagy részét befektették. Pénzelték a folyamszabályozást, a hídépítést, elkezdődött a vasútfejlesztés is. Az első magyar vasútvonal Pest és Vác között épült meg, 1846-ban. ƒƒ Mi lehet az oka annak, hogy a meggazdagodott terménykereskedők a közlekedés fejlesztésére fordították bevételeiket?

1840-ben törvény biztosította bárkinek a jogot arra, hogy gyárakat alapítson. ➊ Élve a lehetőséggel a vállalkozók újabb nemzedéke gőzmalmokat, cukorgyárakat, fűrésztelepeket és papírgyárakat épített. A vasipar termelése is néhány év alatt megkétszereződött. Nyugat-Európához képest azonban még így is nagy volt az ország lemaradása ezen a téren. Magyarországon is megjelentek a gőzzel meghajtott gépek. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1842-ben kezdte meg a működését. ƒƒ Mit gondolsz, az iparon belül miért éppen az élelmiszeripar fejlődött leginkább?

A gazdasági fellendülést mutatta a városok fejlődése is. Ebben élen járt Pest, amely kezdett az ország központjává válni.

ƒƒ Ismételj! Kinek a találmánya volt a gőzmozdony? ƒƒ Mit tett Széchenyi és Kossuth a gazdasági élet fellendítéséért?

Év

Buda és Óbuda

Pest

Együtt

1720

9 600

2 600

12 200

1780

21 700

13 550

35 250

1800

24 300

29 900

54 200

1820

33 300

45 300

78 600

1830

38 600

64 100

102 700

1840

39 000

68 300

107 300

1850

50 100

128 000

178 100

Óbuda, Buda és Pest népessége  1800 és 1850 között körülbelül hányszorosára emelkedett Pest, Buda és Óbuda együttes lakossága? Milyen okai lehettek a városi növekedésnek?

➊ Farkasházy Fischer Móric, a zsidó származású vállalkozó 1840-ben lett a Herendi Porcelánmanufaktúra egyedüli tulajdonosa. A gyár három éven belül európai hírnévre tett szert, Kossuth Lajos „a honi műipar örvendetes fejleményének díszes jeleként” méltatta a porcelánokat.

A Pest és Vác közötti vasútvonal megnyitása. Az ünnepség fő meghívottja és a vasút megnyitója József nádor volt.  Mikor adták át a forgalomnak ezt a vasútvonalat? 147

A Pesti Magyar Színház épülete 1837-ben  Milyen stílusú az épület?

A Magyar Nemzeti Múzeum a reformkorban  Mikor és kinek az adományából alapították? Erkel Ferenc 1845ben  Évekig együtt dolgozott a Szózat zeneszerzőjével. Ki volt ő? klasszicista stílus: művészeti irányzat, amely a klasszikus ókori épületeket és romokat tekintette követendő példának

➋ Andersen, a dán meseíró 1840 táján ilyennek látta Pest-Budát: „Micsoda kilátás! De hogyan is lehetne szavakkal lefesteni? …A pesti épületsor: a part mentén, mintha palota állna palota mellett, milyen élet és mozgalmasság. Magyar gavallérok, kereskedők, görögök és zsidók, katonák és parasztok csak úgy tolonganak. Éppen Szent Medárd napi vásár van. A túlsó parton a magas, pázsitzöld hegy lábánál kisebb, tarka házak sorakoznak, egy-két házsor már a hegy lejtőjén húzódik fölfelé. Ez Buda, Magyarország fővárosa: a vár, a magyar Akropolisz, fehér falaival a zöldellő kertek fölé emelkedik. Hajóhíd köti össze a két várost. Milyen tolongás, milyen lárma… Már nyomát sem látni a nagy árvíznek, minden ház újra felépült, sőt újabb és szebb lett minden. Budának színháza is van. Pestnek kettő is (nem is szólva városligeti nyári színházról)." 148

Nemzeti kultúránk a reformkorban Pest-Budán az irodalmi élet is megélénkült. Itt élt és alkotott a Szózat szerzője, Vörösmarty Mihály. Itt jelentek meg és váltak először népszerűvé a fiatal Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór művei is. A 19. század elején hazánkat is elérte a romantika stílusirányzata. Petőfi és Arany a nép nyelvét is beemelte az irodalomba, ezzel még szélesebb rétegeket tudtak megszólítani. A korszak költői és írói sokat tettek a nemzeti érzés megerősödéséért. A János vitéz és a Toldi országos sikert aratott. E művek mindenki számára bebizonyították, hogy magyar nyelven is lehet remekműveket alkotni. 1837-re közadakozásból felépült a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től viselte a Nemzeti Színház nevet, és otthont adott a magyar nyelvű színjátszásnak. A zenében is divatossá vált a nemzeti stílus. A magyar verbunkos zene és a Rákóczi-induló jól illett a a reformkor politikai hangulatához. Erkel Ferenc operája a Hunyadi László pedig a nemzeti történelem alakjait elevenítették meg a korabeli színpadokon. A kor világhírű zongoraművésze volt Liszt Ferenc. Bár külföldön élt, mindenütt lelkesen hirdette magyar nemzethez tartozását. Az építészetben a klasszicista stílus* vált uralkodóvá. A sok új lakóház és középület ebben a stílusban épült. Nem csoda, hogy Pest egységes klasszicista városképe a külföldieket is elkápráztatta. ➋ A kor kiemelkedő építésze volt Pollack Mihály, akinek nagyszerű alkotása a Nemzeti Múzeum. A reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszott Hild József. Az esztergomi bazilika és az egri székesegyház is az ő tervei alapján készült.

Az első politikai pártok Magyarországon 1846-ban a Béccsel együttműködő, többségében arisztokrata politikusok megalapították a Konzervatív Pártot. Fontolva haladóknak nevezték magukat, és csak mérsékelt reformokat tudtak elképzelni. Ellenezték a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást. Válaszul 1847 tavaszán a reformpártiak – Kossuth Lajos, Deák Ferenc és gróf Batthyány Lajos vezetésével – létrehozták az Ellenzéki Pártot. Megfogalmazták programjukat, az Ellenzéki Nyilatkozatot, amelyben helyet kapott az ősiség eltörlése, a jobbágyfelszabadítás, a népképviseleti országgyűlés, a közteherviselés és a törvény előtti egyenlőség igénye is. Kötelező örökváltságot akartak állami kártalanítással. A birodalom egységét nem vonták kétségbe, de igazságosabb bánásmódot követeltek Magyarországnak.

Vasvári Pál, a Fiatal Magyarország egyik vezéralakja

ƒƒ Kik voltak az Ellenzéki Párt vezetői? ƒƒ Hogyan nevezték magukat a Konzervatív Párt maradi politikusai? ƒƒ Miért kevesellte az ellenzék az önkéntes örökváltságot?

A Fiatal Magyarország A fiatal értelmiségiek és egyetemisták Széchenyinél, sőt Kossuthnál is erőteljesebb változásokat akartak. A francia forradalmárok példája lebegett a szemük előtt. Úgy gondolták, hogy valódi átalakulást nem reformokkal, hanem forradalmi megmozdulásokkal lehet csak elérni. Ezért röpiratokat és forradalmi verseket írtak. Fontos találkozóhelyük volt a pesti Pilvax kávéház. A költő, Petőfi Sándor, és az ifjú történész, Vasvári Pál töltött be vezérszerepet közöttük. A fiatal értelmiségiek céljait Petőfi Sándor így fogalmazta meg: „a fiatal Magyarországhoz mindazokat számítom, kik valódi szabadelvűek, nem szűkkeblűek, merészek, nagyot akarók, azon fiatal Magyarországhoz, mely nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni.”

A jobbágyi sorból kiemelkedő Táncsics Mihály ugyancsak radikális célokat képviselt: kártalanítás nélküli örökváltságot és azonnali jobbágyfelszabadítást követelt. Nézetei miatt 1847-ben elfogták és bebörtönözték. DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! A lecke szövege alapján gyűjtsd össze a reformkori pártokat, csoportokat és politikai programjukat! Dolgozz a füzetedbe! politikai párt, csoport

programja, elképzelései

Táncsics Mihály portréja. Táncsics az első szocialista politikusok egyike volt.

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Mely területek fejlődtek a gazdaságban a leginkább? ƒƒ Kiknek volt köszönhető a népies hang megjelenése az irodalomban? ƒƒ Mely zeneszerzők emelkedtek ki a reformkorban, és mit tudsz munkásságukról? ƒƒ Milyen új politikai irányzat tűnt fel az 1840-es években? ƒƒ Mikor kezdődött az utolsó rendi országgyűlés? 149

41.

A forradalom kezdete

1848 februárjában forradalom tört ki Franciaországban. Ennek hatására Bécsben és Budán is tömegtüntetésekre került sor. A bécsi kormánynak nem volt elég ereje ahhoz, hogy leverje a forradalmakat. Ezért meghátrált és engedélyezte a forradalmi követelések törvénybe foglalását.

A „népek tavasza” ƒƒ Milyen európai hatalmak hozták létre a Szent Szövetség rendszerét? ƒƒ Ki volt Metternich kancellár? ƒƒ Mi a különbség a reform és a forradalom között?

1848 tavaszán szinte egész Európa megmozdult. Februárban Párizsban kitört a forradalom, amelynek híre futótűzként terjedt, és forradalmi hullámot indított el. Az Európa különböző városaiban egyszerre kitörő forradalmak más-más célokért küzdöttek. Ezek között volt a születési előjogok eltörlése, az önkényuralom megszüntetése és a nemzeti önállóság megteremtése is. 1848. március 13-án Bécsben is kitört a forradalom. A gyűlölt Metternich kancellárt leváltották, a régi rendszer megbukott. ƒƒ A történelmi atlasz térképe alapján sorold fel, hogy milyen forradalmakkal kellett megküzdenie az osztrák császárnak! ƒƒ Állítsd sorrendbe Európa városait a forradalmak kitörésének időpontja szerint!

A bécsi forradalom hírére a pozsonyi országgyűlés megszavazta Kossuth javaslatait a közteherviselésről, a jobbágyfelszabadításról és a független, felelős kormány kinevezéséről. Kossuth az országgyűlési küldöttség élén, március 15-én Bécsbe indult, hogy elfogadtassa ezeket az uralkodóval. ƒƒ Hogyan használta ki Kossuth a helyzetet? Metternich futása, korabeli gúnyrajz  Ki volt Metternich, és mit testesített meg? Melyek voltak azok az eszmék, amelyek terjedésétől féltette a Habsburg Birodalmat?

Nemzeti színű kokárda  Hol hordtak először kokárdát a forradalmárok? 150

Az 1848-as párizsi forradalom  Mi volt a francia forradalom jelentősége 1848 tavaszán?

A Nemzeti dal című vers kézirata (részlet)

A pesti forradalom Március 14-én a Bécsből menetrend szerint érkező hajó utasai hozták el a forradalom hírét Pestre. A Fiatal Magyarország tagjai, a „márciusi ifjak", Petőfi Sándor, Vasvári Pál és a többiek nem akartak tovább óvatoskodni. Elhatározták, hogy másnap utcai tüntetésekkel adnak nyomatékot követeléseiknek, amelyeket tizenkét pontba szedtek. Petőfi erre a napra írta lelkesítő költeményét, a Nemzeti dalt. Március 15-én reggel a Pilvax kávéházból kilépve még csak tizenöten voltak. Néhány óra múlva azonban már húszezres tömeg hömpölygött Pest utcáin. Petőfihez és társaihoz rövidesen csatlakozott az egyetemi ifjúság, és a tömeg Landerer nyomdájához vonult, ahol lefoglaltak egy nyomdagépet, és a cenzor engedélye nélkül kinyomtatták a tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. A szabad sajtó első példányait kézről kézre adták az emberek, a város felbolydult. Délután három órára nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum előtti térre, ahol a szakadó eső ellenére legalább tízezres tömeg jelent meg. A lelkes és cselekvésre kész tömeg a pesti városházára sietett, és rábírta a városi tanácsot arra, hogy csatlakozzon a követeléseikhez. Az erejére ébredt nép a Pestet Budával összekötő hajóhídon átkelve a budai várba vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A budai várban a tüzérek égő kanóccal álltak az ágyú mellett, de senki sem mert tűzparancsot adni nekik. A tömeg a zuhogó esőben akadálytalanul vonult át a hajóhídon föl a várba. Ahogy Petőfi naplójában később megírta: „A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala, és reszketni méltóztatott", s elfogadott minden követelést.

ƒƒ Mi az oka annak, hogy a tömeg a hajóhídon kényszerült átkelni Budára? ƒƒ Kövesd végig a jeles nap történéseit a történelmi atlasz megfelelő térképén!

Petőfi Sándor, a forradalom költője  Miért érezhette úgy, hogy „itt az idő, most vagy soha”?

Ahogyan a történészek gondolkodnak… A történelmi események megértésében az egyes szerepelők személyes indítékainak feltárása is fontos lehet.

Miért állt Széchenyi István a forradalmárok oldalára? Széchenyi István 1848. március 17-én írt leveléből való ez az idézet: „Barátom, csudákat élünk! Nemzeti sorsunk hajszálon függött. Az első felvonás gyönyörűen sikerült! … Mi engem illett… én Batthyányt és Kossuthot legőszintébben fogom szolgálni! … Az én politikám biztos volt... de lassú. Kossuth egy kártyára tett mindent, és legalább annyit nyert a hazának, mint a mennyit az én politikám tán húsz év alatt sem bírhatott volna előállítani!"

ƒƒ Miért volt meglepő, hogy Széchenyi támogatta Kossuthot? E levél milyen magyarázatot ad erre?

151

A Batthyány-kormány  Mi lehet az oka, hogy Széchenyit a közlekedésügy irányításával bízták meg? Miért éppen igazságügy-miniszter lett Deák?

A tizenkét pont  Melyik két követelésének lehetett már aznap érvényt szerezni?

A Batthyány-kormány megalakulása A pesti forradalom híre Bécsbe is eljutott, és szerepe volt abban, hogy az udvar kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Beleegyeztek az önálló magyar kormány megalakulásába. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Kossuth Lajos lett a pénzügyminiszter, Deák Ferenc az igazságügyi, Széchenyi István a közlekedési és közmunkaügyi tárcát kapta. Miután a küldöttség visszatért Pozsonyba, lázas törvényalkotó munka vette kezdetét. Az országgyűlés két hét alatt megteremtette egy új Magyarország alapjait. A harmincegy törvénycikkből álló áprilisi törvényeket az osztrák uralkodó 1848. április 11-én jóváhagyta és aláírásával szentesítette.

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Milyen események játszódtak le Pest-Budán 1848. március 15-én? ƒƒ Milyen hatást gyakoroltak a bécsi udvarra a forradalom eseményei? ƒƒ Sorold fel, milyen okok vezettek a bécsi kormányzat engedékenységéhez!

152

42. Az áprilisi törvények Az áprilisi törvények történelmi jelentőségűek voltak. Kidolgozásukra rövid idő állt rendelkezésre, de a reformkori vitákban érlelődő elképzelések jó alapot képeztek a törvények megszületéséhez.

Forradalmi átalakulás Magyarországon a parlamentnek felelős, Bécstől független kormány lett a végrehajtó hatalom. Országgyűlést ezentúl évente kellett tartani Pesten. A választójog kiterjesztésével népképviseleti országgyűlés jött létre. 1848 előtt születési kiváltságuk alapján a nemeseknek volt választójoguk. Az új törvény szerint minden huszadik életévét betöltött férfi választhatott, ha megfelelő vagyont tudott felmutatni, illetve az értelmiségiek jövedelmükre való tekintet nélkül.

ƒƒ Ki szorgalmazta először az ősiség eltörlését? ƒƒ A jobbágyfelszabadítást kik és miért támogatták?

ƒƒ Mi volt annak a jelentősége, hogy az országgyűlés és a minisztérium helyszíne Pestre került? ƒƒ A törvény értelmében 1848 nyarán Magyarország lakosságának nyolc százaléka lehetett választó, ami európai viszonylatban is magas aránynak számított. Kik nem kaptak választójogot?

Az áprilisi törvények eredményei Az április törvények értelmében megtörtént a jobbágyfelszabadítás, a jobbágytelkek tulajdonba kerültek. Megszűnt a papi tized, a robot és az úriszék is. A jobbágyfelszabadítás a parasztság nagy részét a forradalom mellé állította. Eltörölték a cenzúrát, mindenki szabadon közzétehette gondolatait, véleményét, de a leírtakért felelősséget kellett vállalnia. Érvényesült a sajtószabadság. ƒƒ Mi volt az úriszék? Megszüntetésével mi valósul meg a tizenkét pontból?

Az áprilisi törvények kiadványa gróf Batthyány Lajos képmásával  Miért éppen Batthyány képe szerepel a címlapon?

Elfogadták a közteherviselés elvét, eltörölték az ősiség törvényét, így a nemesi birtok hitelképessé vált. Törvény született Magyarország és Erdély egyesüléséről, és a belső rend fenntartása érdekében létrehozták a nemzetőrséget. ƒƒ Mit jelentett a közteherviselés a nemesek számára? ƒƒ Hogyan szolgálta mindez a polgári átalakulást? ƒƒ Hányadik pont volt a tizenkettőből Magyarország és Erdély egyesülése?

153

Jelentősebb magyarországi nemzetiségek (balról): román, magyar, szlovák és német

Volt azonban egy hiányossága is a törvényeknek, mégpedig az, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a nemzetiségek igényeire. Ennek a későbbiekben tragikus következménye lett, mert a bécsi udvar a következő hónapokban a magyarok ellen fordította a nemzetiségeket. Magyarország a birodalom része maradt, de a birodalmon belül jelentős önállóságot kapott. Olyan parlamentáris rendszer alakult ki, amely garantálta az átalakulás megkezdődését, a belső békét. Nem történt teljes polgári átalakulás, de lefektették az alapokat, hogy a jövőben teljessé válhasson. Kossuth Lajos így fogalmazta meg mindezt: „Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek.”

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Miért nevezhetjük történelmi jelentőségűnek az áprilisi törvényeket? ƒƒ Mely régi kormányszékek szűntek meg? ƒƒ Kik kaptak választójogot az új rendszerben? ƒƒ Miért volt fontos az ősiség eltörlése? ƒƒ Milyen hiányosságai voltak az áprilisi törvényeknek? 154

43. Támadás az alkotmányos Magyarország ellen A Habsburgok az áprilisi törvényekben a magyaroknak tett engedményeket csak időlegesnek tekintették. Amint helyzetük erősödni kezdett, arra törekedtek, hogy visszaállítsák régi hatalmukat.

Az első népképviseleti országgyűlés 1848 júniusában megtartották az első népképviseleti választásokat, amelyen a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak. 1848. július 5-én a pesti Redoute* épületében megnyitották hazánk első népképviseleti országgyűlését. Az előző hónapokban elért eredményeket veszély fenyegette, mert a császári csapatok itáliai győzelme után a bécsi udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországon is visszaállítsa régi hatalmát. Az új országgyűlés fő feladata ezért a honvédelem megszervezése lett. 1848. július 11-én került sor Kossuth Lajos felszólalására az országgyűlésen. Kétszázezer katonát és a felszerelésükhöz szükséges anyagi fedezetet kért, és javaslatát az országgyűlés egyhangúlag elfogadta.

ƒƒ Mi rendítette meg a Habsburgok helyzetét 1848 tavaszán? ƒƒ A magyarokon kívül milyen népek éltek Magyarországon? Redoute: a Pesti Vigadó elődje, ahol társasági eseményeket, táncmulatságokat  szerveztek

ƒƒ Képzeld el, hogy résztvevője vagy az első népképviseleti országgyűlésnek! Mondj egy beszédet, amelyben az önálló magyar hadsereg felállítása mellett érvelsz!

Az első támadás A nem magyar anyanyelvűek az 1848-as törvényekből fakadó jogokat megkapták. A nemzetiségek ennél jóval többet követeltek, a saját önállóságukat elismerő és kifejező nemzeti

A magyar papírpénz, a Kossuth-bankó  Mi tette szükségessé az új pénz kibocsátását?

Az első pesti országgyűlés megnyitása 1848-ban  Az első népképviseleti országgyűlést István nádor nyitotta meg. Kik állnak mellette az emelvényen? 155

jogokat. Igényeiket a Batthyány-kormány visszautasította. A bécsi udvar felismerte, hogy a nemzetiségi mozgalmak támogatásával gyengítheti a magyar forradalmat. ➊ A Habsburgok az udvarhoz hű Jellasicsot nevezték ki horvát bánná. Mivel az európai forradalmak menetében is kedvezőtlen fordulat következett be, a magyar forradalom egyedül maradt. A bécsi udvar úgy érezte, elérkezett az idő, hogy Magyarországon is visszaállítsa teljhatalmát.

Jellasics horvát bán  Kövesd végig a történelmi atlaszban a Jellasics és a horvát sereg által 1848 szeptemberében megtett utat!

ƒƒ Mely nemzetiségek lázadásától kellett tartani?

➊ A nemzetiségek követelései Erdélyben a románok, a Délvidéken a szerbek, Észak-Magyarországon a szlovákok fogalmazták meg követeléseiket. Azt kérték, hogy a saját ügyeikben önállóan dönthessenek, és anyanyelvüket szabadon használhassák a közigazgatásban és az oktatásban. A Batthyány-kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van, a magyar, vagyis Magyarországon az azonos jogok birtokában, anyanyelvétől függetlenül mindenki az egységes magyar nemzet tagja. Horvátország különállását, belső ügyeinek önálló intézését nem vonták kétségbe. ƒƒ Mit követeltek a nemzetiségek? ƒƒ Honnan kaptak támogatást? szerb és horvát 5,5%

ruszin 3,7%

egyéb 1,3%

Az újabb bécsi forradalom Jellasics vereségének híre nagy riadalmat keltett a bécsi udvarban. Azt tervezték, hogy a császári erőket a bán segítségére küldik. 1848. október 6-án azonban kitört az újabb bécsi forradalom. Az udvar elhagyta a császárvárost, és Olmützbe (olmüc) menekült. A magyarokkal rokonszenvező bécsi felkelők szerettek volna egyesülni a magyar erőkkel, de erre nem került sor. egyéb

német 10,7%

magyar

magyar 46,1%

szlovák 13,9%

román szlovák német

román 18,8%

A nemzetiségek aránya Magyarországon Kossuth Lajos toborzóbeszédet tart Cegléden  A viseletük alapján állapítsd meg, kik hallgatják Kossuthot! 156

Dél felől indult az első támadás hazánk ellen. Bécs biztatására Jellasics 1848. szeptemberében átlépte a Drávát, és seregével megindult Pest felé. Az események hatására a Batthyány-kormány lemondott, hogy elkerülje a Habsburgokkal való nyílt szembekerülést. Kossuth vezetésével új végrehajtó hatalom alakult, az Országos Honvédelmi Bizottmány. A hadsereg költségeinek fedezésére pénzt bocsátottak ki, Kossuth pedig sikeres toborzó körutat tartott az Alföldön. A szabadságharc első csatájára 1848. szeptember 29-én került sor a Velencei-tó északi partján, Pákozdnál. A horvát túlerő ellenére a Móga János által vezetett magyar sereg győzött. Jellasics csapataival Bécs felé kimenekült az országból.

szerb és horvát ruszin

A magyar csapatok hetekig nem lépték át a határt. A táborba érkező Kossuth javaslatára október végén átkeltek a Lajta folyón, de az időközben újjászervezett császári seregtől Schwechatnál (svehát) vereséget szenvedtek. A következő napon a császári katonák a bécsi forradalmat is leverték. December elején V. Ferdinándot lemondatták a trónról, az új császár a tizennyolc éves Ferenc József lett. Még ebben a hónapban megindult a császári csapatok nagy erejű támadása Magyarország ellen. Mária főhadnagy A tizennyolc éves Lebstück (lébstük) Mária, császári tábornokok rokona férfiruhában részt vett a bécsi forradalomban. 1848 késő őszén Magyarországra jött, és egy vadászcsapatban végigharcolta a téli hadjáratot. A kápolnai csatában annyira kitüntette magát, hogy a főparancsnok Dembinszki a helyszínen kinevezte hadnaggyá. Történt, hogy az újdonsült hadLebstück Mária nagy egy rohamban erősen vérző fejsebet kapott. Vitték az ezredorvoshoz. Amikor az orvos lehúzta a hadnagy ingét, a csodálkozástól először elakadt a szava, majd így kiáltott: – Ezer szentségit! Hiszen a mi hadnagyunk leány! – Ezer ördög, doktor! Kötözzön be, és ne csináljon föltűnést! – válaszolta Mária. Később áthelyezték a huszárokhoz, a szabadságharc végén már főhadnagy volt. Mária főhadnagy idős kort élt meg, síremlékét meglátogathatjuk az újpesti temetőben.

A schwechati csata  Melyik város közelében található Schwechat? Melyik fél nyerte meg a csatát? Miért tudták a császári erőket ismét összpontosítani?

A második támadás A császári túlerővel szemben a főparancsnok, Görgei Artúr a visszavonulás mellett döntött. Úgy vélte időt kell nyerni, hogy a kormány megerősítse a honvédséget. Decemberben az országgyűlés döntött Pest-Buda feladásáról is. Az új főváros Debrecen lett. A kormány célja az volt, hogy a Tisza mögött vonja össze a hadsereget, és ezt követően hajtson végre sikeres ellentámadást. A honvédek 1849 első hónapjaiban az erdélyi hadszíntéren értek el eredményeket. A Bem József tábornok által vezetett magyar csapatok március közepére szinte egész Erdélyt felszabadították.

A 10. (Vilmos) huszárezred zászlója

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Miért támogatta a bécsi udvar a nemzetiségi mozgalmakat? ƒƒ Milyen összefüggés volt Jellasics pákozdi veresége és az október 6-ai bécsi forradalom között? 157

44. A dicsőséges tavaszi hadjárat Az ellenség számbeli fölénye ellenére a magyar hadvezetés kidolgozta a sikeres ellentámadás tervét. Az újonnan megszervezett honvédsereg legyőzte a császári csapatokat, és visszafoglalta Budát is.

A hadjárat első szakasza Április elején kezdetét vette a magyar hadsereg tavaszi hadjárata. Görgei Artúr elszegényedett nemesi családból származott. Katonai iskoláit Ausztriában végezte, majd a prágai egyetemen vegyészetet tanult. Az 1848-as forradalom hírére Görgei Magyarországra utazott, és képzett katonatisztként jelentkezett a magyar hadseregbe. A kápolnai vereséget követően Görgeit nevezték ki fővezérnek. ➊

Görgei Artúr

➊ Hogyan írjuk Görgei Artúr nevét? Görgei a forradalom iránti rokonszenve miatt – mint Jókai, Nyári és sokan mások – a nemesi származásra utaló „y”-t „i”-re cserélte. Az „i” betűs írásmód mellett egész életében megmaradt, végrendeletét is így írta alá.

A magyar honvédek 1849. április 2-án Hatvannál, április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél is győztek. Ez utóbbi volt a legjelentősebb siker, mert mindkét fél a főerőit vetette be. A csata után a császári hadsereg Pest alá húzódott vissza, és ott készült egy döntő megmérettetésre. A kudarcok hatására a császár a főparancsnok, Windisch-Grätz (vindisgréc) leváltása mellett döntött. ƒƒ Sorold fel, melyek voltak a tavaszi hadjárat első szakaszának legfontosabb csatái!

A hadjárat második szakasza Az isaszegi győzelmet követően a magyar főerők a Duna északi partján nyomultak előre. Vácnál, majd Nagysallónál is legyőzték a császári csapatokat. Ezt követően Komáromnál átkeltek a Dunán, azzal a céllal, hogy a visszavonulás útját elvágják a császáriak előtt. Az ellenség azonban észbe kapott, Buda várában erős őrséget hagyva, a bekerítést megelőzendő, visszavonult Pozsony környékére. Május közepére néhány vár kivételével Magyarország egész területe felszabadult. A dicsőséges tavaszi hadjárat tetőpontját az jelentette, amikor 1849. május 21-én, tizenhét napos ostrom után Buda is felszabadult. Az országgyűlés és a kormány vis�szaköltözhetett a fővárosba. ƒƒ Kövesd a történelmi atlaszodban a tavaszi hadjárat történéseit! Figyeld meg a magyar és a császári csapatok útját! Mi volt a célja a magyar csapatok Dunán való átkelésének Komáromnál?

Az Olasz légió zászlója 1849-ben 158

Az isaszegi csata  Miért tekintjük az isaszegi csatát a legjelentősebbnek a tavaszi hadjárat csatái közül?

A Függetlenségi nyilatkozat A tavaszi hadjárat első sikereinek tudatában, 1849. április 14-én a debreceni református Nagytemplomban tartott nyilvános ülésen Kossuth javaslatára kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. E lépésektől azt is remélték, hogy az európai országok elismerik Magyarországot mint önálló államot. Az államforma kérdésében nem határoztak a képviselők, nem kiáltották ki a köztársaságot sem. ➋ Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották, aki államfőként az országgyűlésnek tartozott felelősséggel. A függetlenség kikiáltása kizárta a békés megegyezés lehetőségét a bécsi udvarral. ƒƒ A Habsburgok trónfosztását 1849-ben másodszor mondták ki a magyar történelem folyamán. Mikor volt az első alkalom, és milyen eseményhez kötődött?

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Sorold fel a dicsőséges tavaszi hadjárat nagy csatáit! ƒƒ Merre nyomultak tovább a magyar főerők az isaszegi csata után?

➋ Részlet a Függetlenségi nyilatkozatból „Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egység eloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. A Habsburg–Lotaringiai ház ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részletei­ben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig, míg ez a fentebbi elvek alapján megállapíttatnék, az országot […] közmegegyezéssel kinevezett kormányzó elnök, Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel […] kormányozni.” ƒƒ Hogyan rendelkeztek az államforma tekintetében? 159

Buda ostroma  OLVASMÁNY

B

uda ostroma 1849. május 4-én vette kezdetét. A magyar sereget Görgei Artúr vezette, a várat Heinrich Hentzi (heinrih henci) vezérőrnagy védte. A Budán maradt osztrák védősereg szívós ellenállást tanúsított. Görgei felszólítása ellenére Hentzi megtorlásként folyamatosan ágyúztatta a védtelen Pestet, veszélyeztette a Lánchidat, a dunai hajózást és ezáltal az utánpótlás-vonalakat. Végül a Lánchíd felrobbantása nem sikerült.

Buda ostroma Than Mór ábrázolásában  Hány napot vett igénybe Buda visszafoglalása?

Hentzi lövegeitől leégett a pesti Duna-sor harminckét új háza, az Angol királyné szálló, a Lipót-templom és a Diána-fürdő. Május 20-án éjjel Görgei a vár több pontján támadást vezényelt. Hajnal volt, amikor Inkey őrnagy elsőnek hágott föl a bástyafalra. Nemsokára egészen a magyarok kezében volt a vár. A 47. zászlóalj kapitánya, Hertelendy Kálmán lőtte le Hentzit, a nemzeti zászlót Püspöky Gracián honvéd tűzte ki, amiért jutalmul ezer pengő forintot kapott.

1849. május 21-én Buda újra magyar kézen volt. Néhány nappal később Kossuth és a kormány is megérkezett Debrecenből. A bevonuló kormányzót a lakosság határtalan lelkesedéssel köszöntötte, és a hadvezérek is nagyon népszerűek voltak. A budai vár bevétele megkoronázta a dicsőséges tavaszi hadjáratot. 160

ƒƒ Miért volt fontos a magyar közvélemény számára Buda visszavívása? ƒƒ Mi lett a várvédők kapitányának sorsa az ostrom során?

45. A szabadságharc veresége A tavaszi hadjárat során elszenvedett vereség után Ferenc József belátta, hogy birodalmának erői nem képesek leverni a magyar szabadságharcot. Az orosz cártól kért segítséget Magyarország legyőzéséhez.

Az orosz támadás A Függetlenségi nyilatkozat nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket Kossuth fűzött hozzá. A nyugati nagyhatalmak nem avatkoztak be Magyarország érdekében, mert fontosabbnak tartották az európai erőegyensúlyt és benne Ausztria szerepét. Ferenc József, belátva tehetetlenségét, az orosz cár segítségét kérte a magyar szabadságharccal szemben. A cár 1849. május 9-én kiáltványt tett közzé, amelyben tudatta a világgal, hogy Ausztria segítségére siet. A magyar szabadságharc sorsa a két nagyhatalom együttes támadása miatt megpecsételődött. Az orosz cár hatalmas, kétszázezres sereget küldött hazánk ellen. Június elején indult meg a császári és cári sereg összehangolt támadása. A császári csapatok új főparancsnokot kaptak, az itáliai kegyetlenkedéseiről elhíresült Haynau (hajnau) személyében.

ƒƒ Melyek voltak a dicsőséges tavaszi hadjárat legjelentősebb állomásai? ƒƒ Milyen tisztséget kapott Kossuth Lajos, és kinek tartozott felelősséggel?

Elszánt harc a túlerővel szemben Az ellenség több mint kétszeres túlerőben volt. Kossuth megpróbálta honvédő harcra mozgósítani az ország egész lakosságát, és a nemzetiségek vezetőivel is kereste a megegyezést. Az országgyűlés megszavazta az Európában egyedülálló nemzetiségi törvényt, de a bénító túlerő miatt fegyveres együttműködésre már nem kerülhetett sor. Az ország anyagilag is kimerült, és a frissen katonának állók kiképzésére, felszerelésére sem volt már idő. Célul tűzték ki, hogy a különböző hadszíntereken küzdő seregeket összevonják, és külön-külön verik meg a benyomuló ellenséget. Az összpontosítás azonban nem járt sikerrel, a magyar erők nagy része fokozatosan felmorzsolódott. A Bem által vezetett erdélyi hadsereg a sokszoros túlerő ellenére másfél hónapon át megakadályozta, hogy az oroszok kijussanak az Alföldre. ƒƒ Foglald össze, miért nem lehetett eredményesen felvenni a küzdelmet az együttes osztrák és orosz támadással szemben!

Bem József  Miről látjuk, hogy a portré katonát ábrázol?

Haynau táborszernagy, a megtorlás irányítója  Fogalmazd meg, milyen cél vezette a táborszernagyot! 161

A világosi fegyverletétel A szabadságharc utolsó nagy csatáját Temesvárnál vívták augusztus 9-én. Kossuth Bemre bízta a fővezérséget. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, maga Bem is megsebesült, a honvédsereg vereséget szenvedett. Két nappal később Kossuth és a Szemere-kormány nagy része lemondott, Kossuth teljhatalmat adott Görgeinek, és szűkebb kíséretével augusztus 17-én elhagyta az országot. Görgei 1849. augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert az oroszok előtt. Szimbolikus jelentősége volt, hogy nem az ugyancsak a közelben tartózkodó osztrákok előtt tette ezt. Ezzel kívánta jelezni, hogy a magyar hadsereg nem Ausztriát tekinti legyőzőjének. ƒƒ Miért az oroszok előtt tették le a fegyvert a magyarok? Klapka György szobra Révkomáromban  Milyen feltétellel adta át Klapka Komáromot az ellenségnek?

Ahogyan a történészek gondolkodnak… Akadnak tévhitek a történelemben, amelyek olyan mélyen gyökeret vertek az emberek tudatában, hogy még a történészek is nehezen tudják eloszlatni őket.

Áruló volt-e Görgei? A szabadságharc leverése után elterjedt az a vélemény, hogy Görgei Artúr, a fegyverletételt végrehajtó tábornok áruló volt, és ő okozta a szabadságharc bukását. Hozzájárult ehhez, hogy társaival ellentétben Görgei a fegyverletétel után kegyelmet kapott. Többen azért vádolták Görgeit, hogy ezzel erősítsék az ellenállást folytatókat: nem rajtuk, nem is a túlerőn, hanem egy személyen, Görgein múlott a kudarc. Bár a hamis vád alól a történészek már régen felmentették Görgeit, sokan még ma is árulónak tartják őt.

A világosi fegyverletétel  Figyeld meg a katonák mozdulatait! Milyen szimbolikus dolgok jelzik a képen a fegyverletétel tényét? 162

Az utolsó erőd, Komárom Világos után a szétszórt magyar erők Görgei felhívására sorra megadták magukat. Sokáig kivételt képezett Komárom, ahol a bevehetetlennek tűnő erődrendszer védelmét Klapka György irányította. Világos előtt a húszezres őrséggel visszahúzódott a várba. Mivel külső támogatás nélkül maradt, tárgyalásokba bocsátkozott a vár feladásáról. Engedményeket szeretett volna kapni az ország jövőjével és a már fogságba esettek sorsával kapcsolatosan is, de mindezt nem sikerült elérnie. Komárom védői azonban a megkötött szerződés értelmében minden későbbi üldözéstől mentesítő papírt, menlevelet kaptak. Klapka október 2-án adta át a hatalmas erődítményt, majd külföldre távozott. A szervezett ellenállás ezzel megszűnt, a magyar szabadságharc véget ért. Kezdetét vette a megtorlás.

➊ A tizenhárom aradi vértanú

Az aradi vértanúk  Írd le a füzetedbe a nevüket!  Mikor és hol végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt?

Haynau rémuralma A kíméletlen megtorlás végrehajtója, Haynau hosszú időre el akarta venni a magyarok kedvét a forradalomtól. Bos�szúvágyát erősítette az a tény is, hogy a magyar honvédek nem előtte, hanem az oroszok előtt tették le a fegyvert. 1849. október 6-án, Aradon kivégeztetett tizenhárom honvéd főtisztet, Pesten pedig Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. ➊ A kivégzettek száma ítélet alapján százhuszonhárom volt, de ellenállóként több mint ezren kerültek börtönbe, illetve szökevényként lényegesen több embert öltek meg, és sokan hunytak el fogságban is. Haynau tábornoki kinevezésekor a következőket mondta: „Egész Európának példát fogok mutatni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell a rendet, nyugalmat és békességet egy évszázadra biztosítani. Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak.”

A közkatonákat, altiszteket több évre besorozták a császári seregbe, és a birodalom távoli tartományaiba vezényelték őket. Az orosz cár kegyelmet kért a szabadságharc résztvevőinek, de azt csak Görgeivel szemben érvényesítették. Sokan kényszerültek bujdosni vagy külföldre menekülni, őket távollétükben jelképesen akasztották fel. A közvélemény világszerte elítélte Haynau vérengzéseit, de az osztrákok a magyarok mellett a birodalom többi népét is el akarták rettenteni a forradalmi megmozdulásoktól. A nemzetközi tiltakozás hatására végül 1850 nyarán Haynaut menesztették.

1849. október 6-án, Aradon kivégezték a szabadságharc tizenhárom főtisztjét. Golyó általi halállal halt meg Lázár Vilmos, Dessewffy (dezsőfi) Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel (svejdel) József. Kötél által halt meg Poeltenberg (pöltenberg) Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézić (knézics) Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg (leiningen vesz­ terburg) Károly, Aulich (aulih) Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly. A szabadságharc vértanúi sorban elbúcsúztak egymástól. Vécseyt végezték ki utolsónak, így neki mar nem volt kitől búcsút vennie, ezért a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett, és megcsókolta a kezét. A kivégzést kivetően a főtisztek holttestet közszemlére tettek ki. Batthyány Lajost ugyanezen a napon végezték ki a pesti Újépület mögött.

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT! Foglald táblázatba a szabadságharc eseményeit, csatáit! Dolgozz a füzetedbe! helyszín

esemény a szabadságharc utolsó nagy csatája fegyverletétel az utolsó erőd tizenhárom főtiszt kivégzése

ƒƒ Kapcsolj neveket az eseményekhez!

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK ƒƒ Miért szenvedett vereséget a magyar szabadságharc? ƒƒ A vereségek ellenére miért tekinthető mégis eredményesnek Bem erdélyi serege? ƒƒ Miért menekültek sokan külföldre a szabadságharc végén? ƒƒ Hogyan viszonyult a nemzetközi közvélemény Haynau vérengzéséhez? 163

A hős aradi tizenhárom  OLVASMÁNY ■ AULICH Lajos 1793-ban született Pozsonyban, német polgári családban. 1812-ben lépett be a császári és királyi hadseregbe, és részt vett a napóleoni háborúban is. 1848-ban átlépett a honvédségbe, és esküt tett a magyar alkotmányra. A kápolnai csata előtt lett tábornok, az isaszegi győzelem csapatai közbelépésének volt köszönhető. Világosnál esett fogságba. A kivégzése előtti éjszakán Horatius verseit olvasgatta. ■ DAMJANICH János honvéd tábornok 1804ben született szerb katonacsaládban. Kiváló parancsnok volt, akiért rajongtak a katonái. Veressipkás zászlóalját a szabadságharc egyik legkitűnőbb alakulatának tartották. Gyorsan halad felfelé a katonai ranglétrán, 1848 decemberében lett tábornok. Harcolt Szolnoknál, Isaszegnél, Vácnál és Nagysallónál is. Júliusban az aradi vár főfelügyelőjévé nevezték ki. A szabadságharc leverésekor a várat az oroszoknak adta át, akik kiszolgáltatták őt az osztrákoknak. ■ DESSEWFFY Arisztid 1802-ben született, magyar nemesi családban. A szabadságharc kitörésekor a sárosi nemzetőrség őrnagya volt, később átlépett a honvédséghez. Tábornoki kinevezését 1849. június 1-jén kapta. A szabadságharc veresége után csapataival együtt Törökországba akart menekülni, de egy osztrák altábornagy rábeszélésére megadta magát. A fegyvert augusztus 19-én, a császári hadsereg előtt tette le. Dessewffy Arisztidet kötél általi halálra ítélték, de „kegyelemből” golyó általi halált halt. ■ KISS Ernő 1799-ben, birtokos magyar-örmény nemesi családban született. Elsők között kezdte meg a küzdelmet a délvidéki szerb felkelők ellen. 1848 októberében lett tábornok. Aradon esett fogságba, és mivel a császári sereg ellen fegyveresen nem harcolt, golyó általi halálra ítélték. 164

■ KNÉZIĆ Károly 1808-ban született, horvát katonacsaládban. 1848-ban, amikor átlépett a honvédseregbe századosi rendfokozatban szolgált. Harcolt a szerb felkelők ellen, őrnagyi, majd alezredesi rangot kapott. A szolnoki csata után lett ezredes, 1849 májusában tábornok. Világosnál tette le a fegyvert. A vésztörvényszék kötél általi halálra ítélte.     ■ LÁHNER György 1795-ben, a Túróc megyei Necpálon született, német polgári családban. 1848-ban őrnagyi rangban szolgált. A szabadságharc elején a szerb felkelők ellen harcolt, szeptembertől a Hadügyminisztériumban dolgozott, ahol a honvédhadsereg felfegyverzése és ellátása volt a feladata. 1849 februárjától szolgált tábornokként. A bíróság kötél általi halálra ítélte. ■ LÁZÁR Vilmos 1817-ben született, vagyontalan magyar–örmény nemesi családban. 1848-ban, amikor szolgálatra jelentkezett, főhadnagyi rangot kapott. Kiváló képességű parancsnok volt, gyorsan emelkedett a katonai ranglétrán. 1849 februárjától őrnagyi rangot viselt, júliustól alezredes lett. Részt vett a vesztes temesvári csatában is. Ezredessé Bem nevezte ki a csata után. Kötél általi halálra ítélték, de tekintettel arra, hogy a császári hadseregnek adta meg magát, és csak a szabadságharc utolsó napjaiban lett ezredes, Haynau az ítéletet főbelövetésre változtatta. ■ LEININGEN-WESTERBURG Károly gróf 1819-ben, elszegényedett német főnemesi csa­ lád­ban született. 1835-ben lépett a császári és királyi hadseregbe. 1848 őszén vezérkari százados lett. A szolnoki csata idején már alezredes, áprilisban pedig ezredes lett. Végigharcolta a tavaszi hadjáratot, 1849 júniusában kapott tábornoki kinevezést. Világosnál tette le a fegyvert, kötél általi halálra ítélték.

Thorma János: Aradi vértanúk

■ NAGYSÁNDOR József 1803-ban született, vagyontalan magyar nemesi családban. 1819től 1847-ig szolgált a császári és királyi hadseregben mint huszártiszt, és kapitányi rangban vonult nyugdíjba. 1848-ban jelentkezett a nemzetőrségbe, ahol őrnagyi rangot kapott. Harcolt a szolnoki, a váci és a nagysallói csatában, Budavár ostromakor az elsők között tört be a várba. Világosnál esett fogságba, a bíróság kötél általi halálra ítélte. ■ POELTENBERG Ernő 1808-ban született, lovagi rangra emelt, gazdag osztrák jogászcsaládban. Osztrák létére azonosult a szabadságharc céljaival. Magyarul nem tudott, de az érzéseit így fogalmazta meg: „Csak a nyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog!” Végigküzdötte a téli és a tavaszi hadjáratot, ezredesi, később tábornoki rangban. A bíróság kötél általi halálra ítélte.  ■ SCHWEIDEL József 1796-ban született a Bács megyei Zomborban, német polgári családban. Katonai szolgálata kezdetén Napóleon seregei ellen is harcolt. 1848. december közepétől betegállományban volt, de a Függetlenségi nyilatkozat után szolgálatra jelent-

kezett, és Buda visszafoglalása után a főváros városparancsnoka lett. Görgeivel együtt tette le a fegyvert, a bíróság golyó általi halálra ítélte. ■ TÖRÖK Ignác 1795-ben született, kisbirtokos magyar nemesi családból, Bécsben végzett hadmérnöki akadémiát. 1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. 1848 szeptemberétől alezredesként Komáromban volt várerődítési igazgató. 1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozott a honvédsereghez. Világosnál került fogságba, kötél általi halálra ítélték. ■ VÉCSEY Károly gróf 1803-ban született, kisbirtokos magyar főnemesi családban. 1848 tavaszán őrnagyként szolgált, októbertől ezredes, december közepétől már tábornok. A szolnoki csata egyik győztes hadvezére volt. A bíróság kötél általi halálra ítélte. Külön büntetés volt számára, hogy utolsóként halt meg, így végig kellett néznie bajtársai szenvedését. ƒƒ Ki volt a legidősebb, és ki volt a legfiatalabb az aradi vértanúk közül? ƒƒ Csoportosítsd a szabadságharc vértanúit aszerint, hogy milyen nemzetiségűek voltak! 165

Bem József  OLVASMÁNY

J

ozef Bem 1794. március 14-én született a korábban az egységes Lengyelországhoz, ekkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó Galíciában, Tarnów városában. A gyenge testalkatú Bem a krakkói középiskola tanulója volt, amikor jelentkezett a Napóleon oldalán harcoló lengyel seregbe. A lengyel hazafiak abban reménykedtek, hogy Napóleon segítségével helyreállíthatják az egységes Lengyelországot. A fiatal Bem egy tüzérüteghez került, ahol hamarosan kitűnt a szorgalmával. A napóleoni háborúk után Bem a varsói tüzérségi iskolában oktatott, és maga is kísérleteket folytatott egy új tüzéreszközzel, a hadiröppentyűvel, a mai rakéta ősével. Egy ilyen kísérletben robbanás keletkezett a laboratóriumban, és Bem súlyosan megsérült. Amúgy sem szép arcát égési sebek csúfították el. 1830 őszén kitört a varsói felkelés. Az oroszokkal szemben Bem ütegparancsnokként harcolt, tüzéri tudása Ostrolenkánál mutatkozott meg. A sikeres szereplés meghozta Bemnek az ezredesi kinevezést, és a Varsó elleni orosz támadás előtt dandártábornokká és a tüzérség főparancsnokává nevezték ki. Miután a lengyel szabadságharc elbukott, külföldre kellett menekülnie. ƒƒ Kivel szemben védelmezték a lengyelek a szabadságukat?

Az 1848. október 6-ai bécsi forradalom után Bécsbe utazott, és október második felében ő vezette Bécs védelmét. Mindent megtett a magyar csapatokkal történő egyesülés érdekében, de a császári fősereg túl­ereje ellen nem tudta megvédeni a várost. A vereséget követően Bem elhagyta Bécset, és pár nappal később szolgálattételre jelentkezett Kossuthnál, aki rövidesen megbízta az erdélyi hadsereg vezetésével. A magyar katonák szeretetét jelzi, hogy a tábornokot csak Bem apóként emlegették. Kezdetben nem volt könnyű dolga, mert az 1848 októbere óta folyó erdélyi harcokban az ottani magyar csapatokat egyik vereség a másik után érte. Mi166

Bem síremléke szülőhazájában, Lengyelországban. A díszes kőszarkofág hat korinthoszi oszlopon áll. Bem az emigrációban áttért a mohamedán hitre, így hamvai nem nyugodhatnak a megszentelt lengyel földben.

előtt Erdélybe indult, Bem megígérte Kossuthnak, hogy a hadsereg a karácsonyt a november végén elveszett Kolozsvárott fogja tölteni. Bem hamar fölismerte, hogy a császári csapatok nem elég erősek egész Erdély megszállásához. Ös�szeköttetésbe lépett a magyar utánpótlás legfőbb bázisát jelentő Székelyfölddel, és 1849 tavaszára egész Erdélyt felszabadította. A kis termetű, vézna, beteges ember hatalmas lelkierővel rendelkezett. Példamutató rettenthetetlensége katonáira is átragadt. Különösen a székelyek ragaszkodtak hozzá babonás tisztelettel. Hadvezérként mesterien alkalmazta az ágyúkat, szerette a gyors helyváltoztatáson alapuló meglepetés taktikáját. Éppen ezért nagyon megfelelt számára a kicsi, hegyes-völgyes országban, kis létszámú sereggel vívott küzdelem. Önzetlen, bátor és ügyes katonaként elkötelezte magát a szabadságharc eszméje mellett. Bem személyisége óriási hatással volt Petőfire, és ez a hatás a költő verseiben is kimutatható. Mivel távol tartotta magát a magyar vezérek pártoskodásától, élvezte Kossuth Lajos teljes bizalmát. A szabadságharc leverése után Bem Törökországba menekült. Mivel úgy vélte, hogy Törökország és Oroszország nemsokára háborúba keveredik egymással, felvette az iszlám hitet, és belépett a török hadseregbe. Bem 1850-ben Szíriá­ban halt meg. A székelyek Bem apója halálakor nem volt még hatvanéves. ƒƒ Miért vállalta Bem, hogy török katonaként harcol tovább?

A polgárosodás kora Magyarországon  ÖSSZEFOGLALÁS

A

reformkor a nemzetté válás szempontjából meghatározó időszak a magyar történelemben. A nemzeti öntudatra ébredés, a polgári átalakulásért vívott küzdelem magával hozta a gazdasági élet fellendülését és a kulturális élet virágzását is. A reformellenzék tagjai a haladás érdekében léptek fel, a régi, elavult feudális rendszer lebontásán munkálkodtak, ennek érdekében szorgalmazták a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást. Törvény előtti egyenlőséget akartak, és hirdették, hogy a társadalom minden tagja része a nemzetnek.

ƒƒ ƒƒ ƒƒ ƒƒ

Hogyan működött a reformkorban az országgyűlés? Miért voltak elkerülhetetlenek a reformok? Sorold fel a reformkor kiemelkedő alakjait! Milyen eredményeket ért el Széchenyi a reformkorban?

Kiemelkedő jelentőségű volt a nemesség kezdeményező szerepe a reformok elindításában és kiváltságaik önkéntes feladása. Ez eredményezte,

hogy a jobbágyság nagy tömegei nem fordultak szembe földesuraikkal szabadságjogaik kivívása érdekében, hanem a nemességgel érdekszövetségben bekapcsolódtak a nemzet ügyének szolgálatába. Az áprilisi törvények megteremtették a polgári Magyarország alapjait, az elért eredményeket ugyanakkor békés úton nem lehetett megvédeni. Magyarország önvédelmi háborúra kényszerült, és a túlerővel szemben katonai vereséget szenvedett. A honvédseregben 4-5 ezer zsidó honvéd is harcolt, akik bátorságukkal kivívták a hadsereg vezetőinek megbecsülését. Haynau osztrák tábornok a szabadságharc leverésekor a zsidó közösségeket külön adóval sújtotta, amiért anyagilag is támogatták a szabadságharcot. A vereség ellenére a feudális rendszert sikerült felszámolni. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc megmutatta a nemzet erejét és kitartását. A társadalmi haladás és a függetlenség elnyeréséért vívott küzdelem polgári nemzetté kovácsolta a magyarságot.  Mennyiben bizonyultak maradandónak a reformkor törekvései?  Miért kerültek veszélybe a kivívott eredmények?  Sorold fel a dicsőséges tavaszi hadjárat állomásait!

Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele 167

Időrendi táblázat Egyetemes történelem 1492

Kolumbusz felfedezi Amerikát

1517

Luther fellépése, a reformáció kezdete

1519–1522

Magellán hajói megkerülik a Földet

1643–1715

XIV. Lajos, francia király uralkodása

1649

I. Károly, angol király lefejezése

1776

az amerikai Függetlenségi nyilatkozat

1783

a versailles-i béke, az Amerikai Egyesült Államok elnyeri a függetlenségét

1789

a francia forradalom kezdete, a Bastille ostroma

1804

Napóleon császárrá koronázása

1805

a trafalgari tengeri ütközet

1812

Napóleon oroszországi hadjárata

1813

Lipcse, a népek csatája

1815

a waterlooi csata

Magyar történelem 1308

I. Károly trónra lépése

1342–1382

Nagy Lajos uralkodása

1387–1437

Zsigmond uralkodása

1456 1458-1490

a nándorfehérvári diadal Hunyadi Mátyás uralkodása

1514

a Dózsa vezette parasztháború

1526

a mohácsi vereség

1532

Kőszeg ostroma

1541

Buda török kézre kerül

1552

a „nagy várháborúk” éve

1590

az első magyar nyelvű Biblia kiadása

1686

Buda visszavívása

1703–1711

a Rákóczi-szabadságharc

1707

a Habsburg-ház trónfosztása az ónodi országgyűlésen

1711

a szatmári béke

1740–1780

Mária Terézia uralkodása

1825

a Magyar Tudós Társaság megalakulása

1830

a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete

1832–1836 1848. március 15.

reformországgyűlés forradalom Pest-Budán

1849. április 14.

a Függetlenségi nyilatkozat

1849. október 6.

az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése

168