FELTÁRÓUTAK UTAK TERVEZÉSE
1
Az úttervezés három fő tervcsoportja
2
Feltáróutak utak tervezése • Az úttervezés munkája három, szinte mindig párhuzamosan készítendő, egymással állandóan kölcsönhatásban álló tervcsoport elkészítéséből áll: – keresztmetszeti tervezés (keresztszelvények), – helyszínrajzi vonalvezetés tervezése (helyszínrajz), – magassági vonalvezetés tervezése (hosszszelvény). 3
Az úttervezés fő munkarészei • Helyszínrajzi ívek burkolatszéleinek helyes kialakítása. • Az útpálya és a földmű vízelvezetésének, illetve víztelenítésének a helyi adottságokat figyelembevevő jó megoldása. • Az út térbeli vonalvezetése, a megállási és az előzési látótávolságok ellenőrzése. • A tervezett út tengelyének az érintett területen történő kitűzése és állandósítása. Az erdészeti utak tervezését az EUTI szerint kell végezni. 4
KERESZTMETSZETI TERVEZÉS • Forgalmi tervezés: a mértékadó forgalom (ÁNF20 vagy Q) ismeretében a tervezési táblázat alapján dönthetünk az útosztályba sorolásról és a forgalmi sávok számáról. • Geometriai tervezés: a tervezési sebességet és az útkeresztmetszet szélességi méreteit (burkolatszélesség, padkaszélesség, koronaszélesség) az akadályoztatás függvényében választhatjuk meg. • Szerkezeti tervezés: a keresztszelvényben az útpályaszerkezet méretezése és tervezése, a szegélykialakítás figyelembevételével. 5
Forgalmi sávok szélessége • A forgalmi sáv szélessége összetevődik: – a jármű szélességéből (2,50) – a jármű kígyózó mozgásából adódó szélességtöbbletből (min. 0,15) – biztonsági sávból (min. 0,10)
• Ez alapján a minimális sávszélesség: 3,00 m. Egyjáratú erdészeti utak burkolatának szélessége: 3,00 vagy 3,50 m. Kétjáratú erdészeti utak forgalmi sávjainak szélessége: 6,00 m. 6
Forgalmi sávok szélessége
7
Kiegészítő sávok • Kiegészítő sávok: leállósávok , padkák –
Padkaszélesség: • I.o. utaknál: 0,50 vagy 1,00 m • II.o. utaknál: 0,75 vagy 1,00 m
• Koronaszélesség: – –
I. o. utaknál: K=7,00 vagy 8,00 m II. o. utaknál: K=5,00 m
8
Az útkeresztmetszet részletei • Oldalesések
• Padkák, rézsűk, árkok, folyókák • Pályaszerkezet szélének kiképzése • Burkolatszélesség • Műtárgyak • Űrszelvény
9
Oldalesések • Egyenes útszakaszokon a vízelvezetés érdekében a burkolat felületét keresztirányú egyoldali eséssel, vagy kétoldali eséssel, úgynevezett tetőszelvény kialakítással kell tervezni. • Erdészeti utaknál a tetőszelvény kialakítás javasolható inkább. • Járműdinamikai okokból az ívekben a pálya felületét az ív középpontja felé egyoldali dőléssel kell kialakítani, amit a külső pályafél túlemelésével érünk el. A túlemelés értékeit ívekben táblázat tartalmazza. 10
A túlemelés értékei ívekben
Vízszintes körívsugár, R (m)
Túlemelés, q ()
15 - 50
6
50 - 100
5
100 - 200
4
200 - 300
3
300 - 500
2
500 -
d 11
Padkák • A – – – –
padkák feladata: a járművezető biztonságérzetének fokozása a pályaszerkezet megtámasztása az úttartozékok elhelyezése kitermelt faanyag időszakos rakodása, tárolása – felhasználható kitérés céljára is, de ekkor szélesebb méretet (1,50-2,00 m) válasszunk, és un. erősített (burkolt) padkát építsünk. 12
Padkák • A padka semmiképpen sem lehet olyan magas, hogy a víz a burkolatról ne tudjon ráfolyni. • A jó vízelvezetés miatt az oldalesését 5%-ra kell választani. A padka és a burkolat oldalesése között kialakuló törésszög azonban 7%-nál ne legyen nagyobb. A padka oldalesése emiatt megfelelően csökkenthető (1%-ig). 13
Padkák
14
Rézsűk • A töltési és bevágási rézsűk hajlásszögét talajmechanikai vizsgálat alapján a földmű állékonyságának figyelembevételével kell kialakítani. • A különböző talajokra jellemző állékony rézsű hajlását táblázat tartalmazza. • Első osztályú erdészeti utaknál az esztétikus útkörnyezet és távlati hatás elérése érdekében a laposabb hajlású rézsűk alkalmazása az előnyösebb. 15
Rézsűk
16
Árkok • A burkolat felületéről lefolyó vizet az árkok és folyókák vezetik a csőáteresztőkhöz, vagy a befogadó vízfolyásba. Az árkok lehetnek: – talpárkok: a töltési rézsű talpánál helyezkedik el, csak indokolt esetben szükséges (pl. töltésmagasság < 0,80 m); – szegélyárkok: a bevágási oldalon lévő oldalárkok; – övárkok: a magas bevágási rézsű védelmére készítjük. A terepen lefolyó vizet felfogja, és a szegélyárokba juttatja (surrantó). 17
Árkok
18
Övárkok
19
Árkok
20
Árkok • A keresztmetszeti kialakítás történhet trapéz, háromszög és csésze szelvénnyel, valamint nehéz hegyvidéki terepen kiemelt szegélyű folyókaként. Az árok rézsűje általában a töltési rézsű hajlásával egyezik meg. • Nagyobb sebességet megengedő úton a csésze szelvényt célszerű alkalmazni. • Ha a forgalombiztonsági hátrány kisebb jelentőségű a kisebb helyfoglalás és a szélességhez viszonyított kedvezőbb vízhozama miatt alkalmazhatunk trapéz árkot. 21
Árkok
22
Pályaszerkezet szélének kiképzése A pályaszerkezetszél kiképzése befolyásolja a burkolat tartósságát és az építés költségét. A pályaszerkezet szélén futó keréksor jóval nagyobb igénybevételt okoz, mint a beljebb haladó, mivel a terhelést lényegesen keskenyebb sáv („lemezsáv”) viseli. Ennek következménye a fokozott pályaszerkezetszél elhasználódás, az un. „kirojtozódás”, ami ellen úgy védekezhetünk, hogy a pályaszerkezetszélt megerősítjük, vagy a pályaszerkezetet a forgalmi sáv külső szélén túlnyújtjuk. 23
Pályaszerkezet szélének kiképzése • Kiemelt és süllyesztett szegély: szakaszon, illetve I. osztályú utakon.
átkelési
24
Pályaszerkezet szélének kiképzése • Lépcsőzetes pályaszerkezetszél: kialakítása építéstechnikai szempontból szükséges, amely egyben fokozza annak teherbírását is.
25
Pályaszerkezet szélének kiképzése • Függőlegesen lezárt pályaszerkezetszél: a földműbe vágott úttükörbe helyezett pályaszerkezeteknél alakul ki. Egyjáratú utaknál B=3,50m
26
Pályaszerkezet szélének kiképzése • Elvékonyított pályaszerkezetszél: a padkát is burkolattal látjuk el, de kisebb vastagságban
27
A burkolat szélessége • A burkolatszélesség alatt a pályaszerkezet felső rétegének szélességét kell érteni, amely nem lehet kisebb, mint a forgalmi sávok szélessége. • A burkolatszélességet úgy kapjuk, hogy a forgalmi sávok szélességéhez hozzáadjuk a túlnyújtás kétoldali értékét.
B = B’ + túlnyújtás mértéke 28
Műtárgyak • Szakaszosan a keresztszelvény részét képezik
–
A földmű támasztófalak:
állékonyságát
biztosító
• Támfalak
• Bélésfalak –
A keresztirányú vízelvezetést szolgáló • Áteresztők • Hidak 29
Űrszelvény • Az űrszelvényen belül csak kiemelt szegély, vezetőoszlop, korlát, jelzőtáblák oszlopa, közvilágítási oszlop, hidak áttört alátámasztása helyezhető el a burkolatszéltől, illetve kiemelt szegélytől 0,75 m, kivételesen 0,50 m távolságon kívül. • Fák koronája, jelzőtáblák távolságban tűrhető meg.
széle
0,25
m
• Az űrszelvény magassága 4,50 m. 30
Űrszelvény
31
Úttartozékok • Az úttartozékok a gyepesített padkán, vagy az útkoronán kívül elhelyezett forgalombiztonsági és forgalomszabályozási berendezések. – kilométer és hektométer táblák, oszlopok, – vezetőoszlopok, – vezetőkorlátok, – jelzőtáblák és útbaigazító táblák, – útelzáró sorompók, – beton határkő, – útburkolati jelek.
illetve
32
Kilométer és hektométer táblák illetve oszlopok • A pálya beosztását, szelvényezését jelzik. Az úton való eligazodást szolgálják. • A szelvényezési táblák a padkára kerülnek úgy, hogy belső élük a vezetőoszlopok vonalába esik. • I. o. utaknál szabványos kilométer és hektométer oszlopokat vagy táblákat egyaránt tervezhetünk. • II. o. utaknál a hektométer jelzők, el is maradhatnak. 33
Vezetőoszlopok • A vezetőoszlopok elősegítik az optikai vezetést. • A műanyag vezetőoszlop a nekifutó gépkocsi ütő hatására könnyen eltörik, így a gépjárműben kis sérülést okoz. • I. o. utaknál, ha azok közforgalmat is lebonyolítanak, szükséges vezetőoszlopokat, elhelyezni. A bevágási oldalon elhagyhatók. • II. o. utaknál elhagyhatók. • Csőáteresztők be – és kiömlő nyílásához mindig szükséges 2 – 2 db-ot helyezni. • A vezetőoszlop a forgalmi sáv szélétől legalább 0,50m távolságra legyen. 34
Útkorlátok • Az acélszalag korlátok szerepe: – fokozott optikai vezetés biztosítása, – figyelem felhívása az út veszélyes szakaszaira, – a kis szögben nekifutó jármű megóvása a koronáról való lefutástól. • A tervezés feltételei: – Magas töltéseken; – Kis sugarú körívek külső oldalán; – Vízfelület, vízfolyás mellett vezető útszakasznál; – Űrszelvénybe benyúló akadályok mellett; – Jegesedés és hirtelen széllökés miatt különösen veszélyes szakaszokon. 35
Útkorlátok
36
Útkorlátok
37
Jelzőtáblák és útbaigazító táblák • A KRESZ előírásának megfelelő jelzőtáblák a biztonságos közlekedést segítik elő. • Szükségesek: – –
I. o. utakon, közúti csatlakozásokban.
• Közforgalommal nem rendelkező erdészeti utaknál elegendő, csak a veszélyes helyekre elhelyezni. • Nagyobb úthálózatnál előnyös az útbaigazító (pl. útirányjelző) táblák elhelyezése. 38
Útburkolati jelek • Közforgalmat is lebonyolító erdészeti utaknál és a csatlakozásoknál szükségesek: – Szaggatott felezővonal; – Folytonos záróvonal; – Terelő és záróvonal egymás mellett; – Közúti csatlakozásoknál: • stop vonal, • forgalomtól elzárt terület. 39
Beton határkő Útelzáró sorompó • A határkövet akkor alkalmazzuk, ha az út létesítéshez idegen tulajdonú területet sajátítottunk ki. A rézsűk határvonalán kívül helyezzük el. • Útelzáró sorompót az idegen forgalom kizárására, vagy kedvezőtlen időjárás esetén az út kímélése miatt alkalmazunk. A sorompót ajánlatos fehér – piros csíkozású festéssel és fényvisszaverő prizmával felszerelni. 40
Feltáróutak gyakoribb keresztszelvényei
41
Feltáróutak gyakoribb keresztszelvényei
42
Feltáróutak gyakoribb keresztszelvényei
43
