Feltámadt a cigányzene November 15

C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!

Feltámadt a cigányzene 2009. November 15.

Két év után új albummal jelentkezett a kávéházi cigányzene újraélesztését célul maga elé tûzõ Budapest Bár. A mai könnyûzenei élet ismert énekeseivel kiálló zenekar vezetõjét, Farkas Róbertet kérdeztük a Táncról, valamint arról, hogy került egy brazil szegény gyerekekbõl álló kórus repertoárjába a Kis kece lányom.

Farkas Róbert muzsikus családban született. Apja, és mindkét nagyapja muzsikus volt: anyai nagyapja Bécsben végzett karmester, apai nagyapja jazzhegedûs, Amerikában él, és mind a mai napig játszik. Adta magát tehát a zenei pálya, ötéves korában apja hegedût adott a kezébe. Hétévesen beíratták zeneiskolába, hogy ne csak a tradicionális cigány zenével, hanem a klasszikus zenével is megismerkedjen. 14 évesen bekerült a 100 Tagú Cigányzenekarba. 13 évet töltött ott, elõször „101. hegedûsként”, végül prímásként.

Rengeteget utaztak, a hiányozások miatt nem is tudta elvégezni a középiskolát. Huszonegynéhány évesen a Besh o drom zenekarban kezdett muzsikálni. Ez egy teljesen más világ volt, mint a „100 tagú”, más közönségnek játszottak, a hatalmas koncerttermek helyett inkább kisebb klubokban léptek fel. Akkoriban már el tudott menni egy esti gimnáziumba, ahol leérettségizett.

Ezután felvételizett a Zenemûvészeti Egyetemre, tavaly kapta meg a tanári és a kamaramûvészi diplomáját. A Besh o drom mellett-közben jöttek más – klezmer, cigány – zenekarok, a Kistehén tánczenekar. Sokat számított, hogy nemcsak hegedûn játszik, hanem zongorán, harmonikán, gitáron is, így könnyen tudott a mûfajok között utazni. Nagyon büszke arra, hogy játszott – a „100 tagú” kisebb változatával – Belgiumban az angol királynõnek, vagy már saját zenekarával Londonban a Gyertyák csonkig égnek premierje utáni fogadáson Jeremy Ironsnak. http://c-press.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 9 October, 2016, 15:22


Rengeteg zenei mûfajban kipróbáltad magad, miért pont a kávéházi cigányzenénél kötöttél ki?

Valóban nagyon sok mûfajban megfordultam, de igazi zenei örökségemnek a cigányzenét tartom. Nagyon érdekelt, hogyan lehetne ezt megújítani. E mûfaj virágkora a 30-40-es évekre tehetõ, amikor minden bárban játszott egy zenekar, de a 70-80-as évek után már szinte eltûnt mindenhonnan. Készítettünk egy demofelvételt az akkori kvartettemmel, amin egy magyar számot – a Halálos tavaszt – játszottuk, kicsit más felfogásban, mint ahogy megszoktuk. Ez indította el azt a folyamatot, ami a Budapest Bárt életre hívta. Megmutattam ezt a demót a feleségemnek, akit a Besh o drom menedzsereként ismertem meg, és aki ma a Budapest Bár menedzsere. Õ azt mondta, hogy ez nagyon jó, énekeseket kellene szerezni. De akkor felmerült, hogy milyen énekeseket? Elõször színészekre gondoltunk, de úgy döntöttünk, hogy inkább a barátainkkal csináljuk meg, akik leginkább a rock and rollban mozognak otthonosan. Azt gondoltuk, kijöhet valami érdekesség abból, hogy a cigányzenében teljesen új arcok jelennek meg. Úgy tûnik, ez be is vált.

Mit szóltak a felkért énekesek, amikor felhívtátok õket, hogy vegyenek részt egy ilyen produkcióban?

Kivétel nélkül mindenki egybõl igent mondott. Lovasi András egyébként azt mondta, hogy õk már nagyon régen gondolkodtak abban – többek közt Kiss Tibivel és másokkal is – hogy ezt a kort, ezeket a dalokat valahogy elõ kéne venni. Csak nem tudták pontosan, hogyan, meg nem is értek rá ezzel foglalkozni.

A dalokat hogy választjátok ki?

Az elején úgy történt, hogy a feleségem szüleitõl kaptunk egy bakelitlemezt, amin Postássy Juli és Dévényi Ádám énekelt egy szál szintetizátorkísérettel. Ezekbõl a dalokból indultunk ki. Elküldtem a lemezt, meg még egy pár hasonló albumot mindenkinek, hogy szemezgessenek belõle. Volt akinek én választottam dalt, volt aki konkrét elképzelésekkel jött, hogy õ mit szeretne énekelni. Volt amikor az énekes is hozott és én is, végül a próbán derült ki, hogy melyik mûködik igazán.

Korábban http://c-press.hu




leginkább filmekben hallottuk ezeket a számokat, és olyan kis bugyuta daloknak tûntek. A Budapest Bár-lemezeken azonban valahogy új értelmet nyernek. Mi a varázsuk?

A régi felvételek a mai közegben valóban nem olyan átütõk, de az általunk felkért énekesek elõadásával, valamint az új hangszereléssel, más zenei hozzáállással sokkal jelentõségteljesebbé, érdekesebbé váltak. Azt kértem egyébként az énekesektõl, hogy ne az eredeti elõadók irányából induljanak ki, hanem mindenki próbálja meg úgy elénekelni a dalokat, mintha õk írták volna. Ki rockosabban, ki mélyebben, de végül mindenki megtalálta a világát a 60-70 éves dalokban.

A Budapest Bár egy olyan projektnek indult, ami mindössze egy lemez készítésére állt össze, de végül egy sor koncert és most újabb album lett belõle. Nevezhetjük most már zenekarnak?

Amikor vettük fel az elsõ albumot, kiderült, hogy „hoppá, ezek nagyon jó dalok lesznek”. Egy lemezhez pedig illendõ lemezbemutatót is tartani. Mindenkivel megbeszéltük, hogy a Katona József Színházban élõben mutatjuk be az anyagot. Rögtön dupla elõadást kellett tartani, nagyon nagy sikere volt, és jöttek a felkérések. Megbeszéltük az énekesekkel, hogy „gyerekek, minket hívnak mindenhová, koncertezõ zenekarrá kell válnunk”. Mindenki szívesen vállalta és vállalja a fellépéseket.

Nem lehet könnyû összeszervezni ennyi elfoglalt embert…

Igen, ezt a felségem intézi, nincs könnyû dolga. Azt találtuk ki, hogy hét közben tartjuk a Budapest Bár-koncerteket, mert hétvégén mindenki a saját zenekarával lép fel. Ez bevált, két éve szinte minden fellépésre nagyjából mindenki el tud jönni.

Azért van némi változás: új énekesek tûntek fel, Szalóki Ági pedig kiszállt. Miért nincs már Szalóki Ági a Budapest Bárral?

Nagyon sok produkciót csinál Ági, sok projektben vesz részt, nem tudta összeegyeztetni ezt a sok dolgot, le kellett mondania valamit. Sajnos a Budapest Bár most nem fért bele az életébe.

http://c-press.hu




Közben csinált egy Karády-lemezt, hasonló felfogásban, mint a Budapest Bár. Nem volt ebbõl feszültség?

Nem. Nem volt semmi rivalizálás. Nagyon jóban vagyunk azóta is.

És az új énekesek?

Amikor Szalóki Ágival elváltak útjaink, szerettem volna továbbra is, hogy „három gráciája” legyen a Budapest Bárnak. És akkor megtaláltuk Behumi Dórit. Egy évvel azelõtt játszottam együtt a Jazz+Az-csajokkal egy más produkcióban. Nagyon tetszett nekik a Budapest Bár, mondták, hogy szívesen énekelnének velünk. Egyébként más énekesek is jelzik rendre, hogy szeretnének részt venni a Budapest Bárban. Nagyon örülök, hogy végül Dórit választottam. Más karaktert kerestem, mint Ági, nem szerettem volna, ha a közönség úgy érzi, hogy õt akarja valaki helyettesíteni. A másik új tagunk Ferenczi Gyuri. Õ is jelezte korábban, hogy „bár nem egy ajánlkozós típus, de iszonyúan szeretne a BB-ben énekelni, már meg is van a szám, hogy mit.”

Az elsõ lemez és a koncertek sikerén felbuzdulva, most jött ki az új album, amely ezúttal ráadásul dupla lemez. Miért nem stúdióban vettétek fel ezt is?

Az A38 Hajón rögzítettük két alkalommal a felvételeket. Itt már koncertezõ zenekarban gondolkodtunk, aminek fontos a közönségreakciója. Az elsõ lemez kissé melankolikusra sikerült, most több vidám dalt vettünk fel, amikre akár táncolni is lehet. Ezért is Tánc az album címe. Olyan dalokat válogattunk, amik szórakoztatóbbak, könnyedebbek. Az elsõ CD-t mondjuk egy szilveszteri bulin akár egy az egyben végig lehet pörgetni, de a második CD-n azért ott vannak a mélységek is.

A Budapest Bár színházi produkció, de koncertzenekarként is kiválóan mûködik. Az új album kapcsán, úgy hírlik, tovább erõsítitek a színházi vonalat.

Így van, fontos volt, hogy ha megint színházban mutatjuk be az új albumot, az elõadás is legyen egy kicsit teátrálisabb. Megtaláltuk Pál Kálmán rendezõt, aki nem színészeket próbált az énekesekbõl faragni, hanem mindenkibõl azt próbálta kihozni, ami benne van. Inkább képekben gondolkodik. Kitalálta, hogy a színpadon a Budapest Bár öltözõje jelenjen meg. Megjelenik Kiss Tibi cowboykalappal a fején és pisztollyal a kezében, feltûnnek indiánok, Lovasi András hajhálóban, http://c-press.hu




háziköntösben lép elõ. Nagyon érdekes, a játék inkább a dalok hangulatát erõsíti, mint hogy nagy drámáról lenne szó: úgyis mondhatnánk, hogy egy mai revüt hoztunk létre. A lemezbemutató nagyon jól sikerült, most indultunk vidéki színházakban is bemutatni a BB-öltözõt.

Az elsõ lemezen régebbi számok voltak, most viszont feltûnt egy-két 50-es, 60-as évekbeli dal is. Miért?

Alapvetõen a 30-40-es évek zenéje tetszik nekem, de szerettünk volna egy kicsit kimozdulni a korból.

A következõ albumon még tovább nyit majd a zenekar?

Sok elképzelés van. Lehet, hogy más korokat is alapul veszünk, de szeretném, ha új dalok is születnének. Ne felejtsük: kiváló dalszerzõk is vannak az énekesek között! Szeretném, ha születnének a kávéházi cigányzenére írt új dalok is, mert ilyenek már nagyon rég nem születtek.

Az új albumon rengeteg latinzenei hatás fedezhetõ fel. Néhány hónapot Brazíliában töltöttél, nyilván ott oltottak be ezzel. Hogy kerültél ki Dél-Amerikába?

Egy angol ösztöndíj keretében. Az egyik bank mûvészeket – zenészeket, képzõmûvészeket írókat – juttat el egy más kultúrába, földrészre. Így kerültem Dél-Amerikába három hónapra. Az volt a feladat, hogy adjak át az én kultúrámból valamit az ottani embereknek, én pedig kapjak egy picit az ottani kultúrából, és azt használjam az saját zenei világomban. Ez hallható az albumon. Leginkább egyébként egy 40 fõs 7-16 évesekbõl álló gyerekkórust tanítottam Brazíliában. Különleges, érdekes és egyben szomorú története van e gyerekeknek. Szegény és árva gyerekekbõl áll a kórus, akiket ugyanaz a bank támogat, amely az én ösztöndíjamat finanszírozta. Dél-Amerikában rengeteg gyereket vesznek el a szüleitõl, mert nem bírják biztosítani az alapvetõ étkezésüket sem. Ezekkel a gyerekekkel foglalkoztam, többek között megtanítottam nekik magyarul a Kis kece lányomat is. Nem volt semmi, amikor kis brazil gyerekek énekelték gyönyörûen a magyar népdalt! És nemcsak népdalt tanítottam nekik, hanem cigány dalokat is, valamint zongorázni és hegedülni is jártak hozzám. Hozzá kell tennem, hogy kellemes csalódás volt, amikor megismertem a gyerekeket. Azt gondoltam, hogy magatartási problémás, elhanyagolt, piszkos gyerekekrõl lesz szó, de tisztelettudó, vidám, tiszta, értelmes gyerekekkel találkoztam, Jól lehetett dolgozni velük. Õk híresek ebben a városban, a 1,5 milliós lakosú Curitibában, egyfajta példaképei, „városimázs-hordozói” a településnek. Minden karácsonykor a fõtéren több tízezer ember elõtt énekelnek két héten keresztül.

http://c-press.hu




Mindemellett én gitározni tanultam, és csináltam egy zenekart odakinn is. Most januárban megyek is vissza oda koncertezni. Érdekes a zenekar felállása: egy hét-, egy hathúros gitár, egy énekesnõ, fuvola, ütõsök és én hegedülök. A brazil zenét egy kicsit a cigány zenével és egy kicsit a jazz-zel fûszerezzük. Nemcsak a populáris, hanem a komolyzene területén is életreszóló élményeket szereztem. A Parana Szimfonikus Zenekar meghívására Andrea Bocelli brazil turnéján is szerepeltem. Sao Paoloban és Rio de Janeiroban óriási tömeg elõtt játszottunk. Szerették volna, ha kint maradtam volna a zenekarban, és tanárnak is szerzõdtettek volna.

De egy ilyen kötöttséget nem nagyon bírnál…

Alkalmilag ez nagyon jó volt, de többet érzek magamban, mint hogy egy szimfonikus zenekarban játsszak.

Mik a teveid a közeljövõre?

Most fut a vidéki koncertturné, közben utazunk New Yorkba a magyar évad záróeseményén muzsikálni. Érdekes produkció lesz, nyolc cigány és nyolc New York-i fekete zenész lép majd színpadra, A kapcsolódási pontot fogjuk keresni a fekete- és a cigányzene között. Egyelõre nem tudjuk, mit fogunk játszani, ott rakjuk majd össze a mûsort. Januárban megyek Brazíliába koncertezni, gitárt tanulni. Aztán újra beindulnak a Budapest Bár-koncertek.

C-PRESS - FN.hu

http://c-press.hu



Feltámadt a cigányzene November 15

Recommend Documents