Földtani
Közlöny,
Butt, of the Hungarian
Geol. Soc. (1987)
117. 375 — 383
Felsőtriász szelvények korrelációja a loferciklusok alapján (Gerecse hegység)* Haas (3
János** ábrával)
Bevezetés A triász végén a Tethys rendkívül széles és morfológiailag kiegyenlített, gyorsan süllyedő selfjein igen nagy vastagságú sekélytengeri-árapályövhöz közeli karbonátos képződmények rakódtak le. A Dunántúli-középhegység fel építésében is döntő jelentőségűek ezek a kőzetek, amelyeket a Dachsteini Mészkő, illetve a Fődolomit Formációba sorolunk be. Mind a Dachsteini Mész kő, mind a Fődolomit uralkodó része ciklusos kifejlődésű, azaz sajátos jelle geket mutató rétegek szabályos váltakozásából épül fel. Ezt a törvényszerű séget az Alpokban már SANDER ( 1 9 3 6 ) felismerte és SCHWARZACHER ( 1 9 4 7 ,
1 9 5 4 ) részletesen tanulmányozta. Magyarországon VÉGH Sándorné ( 1 9 5 7 ) hívta fel a figyelmet bizonyos periodikus változásokra a gerecsei szelvények tanulmányozása során. A ciklicitás jellegének, törvényszerűségeinek pontos leírása és a képződési körülmények lényegének kiderítése A. G. FISCHER ( 1 9 6 4 ) nevéhez fűződik. Ö határozta meg az ideális ciklust, amely a diszkordanciafelszínen települő vöröses vagy zöldes pelites, intraklasztos, a dagály fölött képződött A-taggaJ indul. Erre az árapályövi algalamellás, száradási póruso kat (madárszem szerkezet), száradási repedéseket tartalmazó (loferites) B-tag, majd az apály öv alatti sekély lagunában képződött, gyakran Megalodontaceakat tartalmazó világosszürke C-tag települ, és a ciklust felül ismét diszkordancia-felszín nyesi el. Ezeket az árapályövhöz közeli területen a relatív víz szintingadozás hatására létrejött ciklusokat nevezte FISCHER az ausztriai Lofer hegységről Lofer-ciklotémáknak. A FiscHER-féle tagolás és értelmezés világszerte elterjedtté vált az elmúlt évtizedben. Magyarországon FÜLÖP J . ( 1 9 7 5 ) alkalmazta először a tatai Dach steini Mészkő feldolgozásánál. A bakonyi felsőtriász alapfúrások részletes vizs gálata során (HAAS J . 1 9 8 2 , HAAS J . — D O B O S I K. 1 9 8 2 ) a ciklusokat tipizáltuk,
meghatároztuk az egyes típusok gyakoriságát, megállapítva, hogy a vizsgált rétegsorokban a regresszív ciklusszakasz árapályövi (B') tagja is gyakran megőrződik, így az A — B —C — B ' képlettel leírható ciklust célszerű alaptípus nak tekinteni.
* E l ő a d t a Az Ö s l é n y t a n i - B é t e g t a m S z a k o s z t á l y előadóülésén, 1 9 8 6 . I V . 7-én. ** K ö z p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a i , 1 0 5 1 B u d a p e s t V . A r a n y J á n o s u . 2 5 .
376
Földtani
Közlöny
117. kötet 4. füzet
A rétegtani tagolás és korreláció nehézségei Az összesen 2 — 3 km vastagságot is elérő felsőtriász karbonátüledékek pon tosabb rétegtani korrelációja meglehetősen nehéz. A biosztratigráfiai tagolási lehetőségek közül két ősmaradványcsoport jelenthet támpontot: a Foraminiferák és a Megalodontaceak. ORAVECZNÉ SCHEITER A. vizsgálatai szerint ( 1 9 8 7 ) a Foraminiferák elsősorban ökológiai szempontból jelentősek és legfel jebb emelet szintű tagolást tesznek lehetővé. Az ősmaradványok közül kétségtelenül a Megalodontaceak adják a legfon tosabb és a legnagyobb részletességű rétegtani tagolási és korrelációs alapot, VEGH Sándorné monográfiája szerint ( 1 9 8 2 ) a Megalodontacea fajok általában emelet, esetenként alemelet pontosságú besorolást engednek meg. A fentiek alapján nyilvánvaló tehát, hogy e rendkívül nagy vastagságú rétegsor részle tesebb tagolása, és a formáción belüli pontosabb időkoireláció megoldásra váró rétegtani probléma. A kőzet ciklusos kifejlődése, a kőzettani jellegek, változások megfelelően pontos regisztrálása esetén a cikluskorreláció lehetőségét kínálja. Dolgozatom ban, a korábban vizsgált bakonyi szelvények tapasztalata nyomán, a gerecsei szelvények vizsgálata alapján erre teszek kísérletet.
A cikluskorreláció elvi alapjai FISCHER alapvető munkái nyomán tudjuk, hogy a lofer-ciklusos karbonátok rendkívül széles, sekély zátony-háttér környezetében képződtek, és a ciklusok létrejöttét a relatív vízszintingadozás okozza. A magas vízszintű periódusokban a háttér lagúna néhány méteres vízzel borított és benne pelletés, ooidos, onkoidos, bioklasztos mésziszap rakódik le. A vízszintcsökkenés idején a háttéri plató uralkodó része a dagály fölötti Övbe kerül. A tengerhez közelebbi rész azonban viszonylag gyakran kap ten gervíz utánpótlást, míg a hátsóbb részeket egy évben legfeljebb néhányszor borítja el a tenger. Ezért ezeken a területeken végbemegy a sabkha típusú dolomitosodási ciklus, (Mc KENZIE et al. 1 9 8 0 ) , és a korábbi szakaszban képződött mészüledékek részben vagy teljesen dolomitosodnak (átmeneti egység, ill. Fődolomit). A tenger vízszintjének emelkedésével azután a sík aljzat nagy része ismét az árapály övbe, majd az apály alatti régióba kerül, és ez a folyamat ismétlődik sokszorosan. Mivel az aljzat rendkívül kiegyenlített, a tengerelöntések (transzgressziók) 1 0 km-es nagyságrendben is jó közelítéssel egyidejűnek tekinthetők. Â rétegsorok tanulmányozása során az is megfigyelhető volt, hogy a ciklu soknak sajátos jellegeik vannak (vastagság, belső tagoltság, lito- és biofácies). E jellegek egy része is lehet azonosítási bélyeg, természetesen egy bizonyos te rületen belül. Még fontosabb a korreláció szempontjából a magasabb rendű ciklusok felis merése, vagyis az, hogy a ciklusok olyan főciklusokba szerveződnek, amelye ket feltűnően vastag, dagály fölött képződött (A) tagok határolnak. E z t a jelenséget SCHWARZACHER ( 1 9 4 7 , 1 9 5 4 ) ismerte fel ós írta le az Alpokból. A bakonyi idősebb (nóri) Dachsteini Mészkő rétegsorokban ezt a szabályszerű séget nem tudtuk egyértelműen kimutatni (HAAS J . , DOBOSI K . 1 9 8 2 ) .
Haas
J.: Felsőtriász
szelvények
lofer-ciklusai
377
A gerecsei rétegsorokban azonban a főciklusokat elválasztó vastagabb pelites betelepülések a bányákban is világosan látszanak, és a fúrásokban is kije lölhetők. Mivel ezek a szintek a ciklicitást okozó hatás erőteljesebb megnyilvá nulását jelzik, nyilvánvaló, hogy hatásterületük is nagyobb, a korrelációnál pedig vezető szintként foghatók fel. Az időkorreláció realitásának és pontosságának megítéléséhez azt is célszerű megvizsgálnunk, hogy milyen hatótényező áll a ciklicitást okozó vízszintinga dozások hátterében. Már SANDER ( 1 9 3 6 ) , majd SCHWARZACHER ( 1 9 5 4 ) felvetette, hogy a ciklusos
változást meghatározó fő tényező a Fold keringési pályájának változásaiban kereshető. Az alpi és a középhegységi ciklusok vastagsági atlagaiból, az összlet összes vastagságából és képződésének becsülhető időtartamából számítva egy-egy ciklus tartamára mintegy 2 0 ezer év becsülhető (SCHWARZACHER, HAAS [ 1 9 8 6 ] ) . Ez kitűnő egyezést mutat a 2 1 ezer éves MiLANKOvró-ciklussal. Való színű, hogy ez a ciklicitás az éghajlatváltozáson keresztül befolyásolhatta a vízszintet, és így a vázolt folyamatot. A főciklusok kialakulása is valószínűleg csillagászati okokra vezethető vissza. Ez a korreláció szempontjából azt jelenti, hogy a ciklusok elvileg valóban egyidejűséget rögzítenek, és ha az elemi ciklusok azonosítása is sikerül, rend kívül pontos ( 2 0 ezer éven belüli) korreláció érhető el.
A kísérleti korrelációhoz felhasznált szelvények A ciklusos felsőtriász karbonátok beható tanulmányozására először a ba konyi alapfúrások (Ugod-8. és a Porva-89. sz.) kiváló és szétvágott maganya ga nyújtott lehetőséget számomra. Már akkor felvetődött bennem, hogy a ciklusosság jellegeit megfelelő regisztrálás és alkalmas rétegsorok esetén rétegtani korrelációra is fel lehetne használni. A szedimentológiai tanulmányok mellett ez a cél vezetett a táblázatos mak ro- és mikrofácies rendszer kialakításánál, amelyet az ugodi és a porvai fúrások feldolgozásánál a gyakorlatban is kipróbáltam (HAAS J . 1 9 8 2 , HAAS J . — D O
BOSI K . 1 9 8 2 . ) . A rétegsorok korrelációjához azonban a gerecsei felszíni és fúrási szelvények teremtették meg a lehetőséget. Az elmúlt években díszítőkő kutatásokat végeztek Lábatlannál a Kecske kői-bánya közelében, valamint Tardosbányánál (1. ábra). MÉSZÁROS Mihály és KONDA József hívta fel a figyelmemet az itt mélyült 5 0 — 1 0 0 m-es fúrások ra, amelyek maganyagát a minősítő vizsgálatok előkészítése érdekében hosszá ban elvágták. Az elvágott magokat a kidolgozott metodika és táblázatos rend szer segítségével TTJRCZI Gábor és SZABÓKÉ BALOG Anna segítségével dolgoz tam fel (2. ábra). Fel tudtam használni továbbá a kecskekői mészkőbánya rétegsorának felvételét is, amit az alapszelvény program keretében a Kárpátia gmk vég zett el sziklamászó módszerrel, ORAVECZ J . és PÉRÓ CS. közreműködésével. Az észlelés metodikáját előzetesen egyeztettük, és a felvett szelvényeket a hely színen közösen pontosítottuk, szükség esetén korrigáltuk. Az egységes szem pontok szerinti észlelés ugyanis döntő eleme a korrelációnak.
5 Földtani Közlöny
378
Földtani
Közlöny
117. kötet 4 füzet
1. ábra. A vizsgált, illetve p á r h u z a m b a á l l í t o t t s z e l v é n y e k h e l y e és f ö l d t a n i k ö r n y e z e t ü k Fig. 1. L o c a t i o n o f studied o r correlated profiles a n d t h e i r geological s e t t i n g
A korreláció módszere és eredményei Korrelációs eljárásunk menete a következő volt; — a rétegsorok felvételével egyidőben, már a terepen meghatároztuk a ciklusokat, — megkerestük a főciklusokat elválasztó anomális bázis-tagokat, — párhuzamba állítottuk a főciklusokat, — megkíséreltük ezen belül az elemi ciklusok azonosítását, a sorrend és egyes jellegek alapján. A kísérleti korrelációba bevont szelvények ciklusbeosztását, illetve az apály szint alatt képződött (C) és az efölötti (B + A) rétegek váltakozását, és az azonosítás eredményét a 3. ábra mutatja. A feltűnően vastag .á-tagnál (illetve az ^L-tagok sűrű ismétlődésénél) elhatárolt főciklusokat római számokkal je löltük. A főciklusokon belül, ha nem is ennyire feltűnően, de többnyire kimu tatható egy — a szokásosnál fejlettebb — A-t&g, amely a főciklust két részre tagolja. Ezt az ábrán nagybetűk jelölik. Az elemi ciklusokat arab szám jelöli, úgy hogy a számozás a jura-triász ha tártól indul. A rétegsorokról a fossziliák alapján annyit tudtunk, hogy nagyjából egykorúak. A tardosbányai fúrások egy része a liászból indult, és így a tri ász-jura határt is feltárta, de nem volt egyértelmű, hogy a határnál mi lyen mértékű üledékhiány van, illetve, hogy érintette-e jelentősebb lepusz tulás a triász rétegsort. A cikluskorrelációval a párhuzamosítást lényege sen finomítani lehetett. A főciklusok azonosításában nagy valószínűséggel nem tévedtünk, ehhez a triász-jura határ is támpontot adott. Az elemi ciklusok azonosításában lehet tévedés, hiszen a cikluselválasztó A, illetve В tagok
Haas
J . : Felsőtriász
szelvényei:,
lofer-ciklusai
379
2. ábra. A terepi megfigyelések r ö g z í t é s é n e k módszere а l á b a t l a n i L M k - 5 2 . sz. fúrás felső s z a k a s z á n a k példáján. A z á b r á n a c i k l u s t a g o k a t é s a p á r h u z a m o s í t o t t ciklusok s o r s z á m á t is f e l t ü n t e t t ü k . J e l m a g y a r á z a t : 1. Mészkő, 2 . I n t r a k l a s z t , 3. Félig konszolidált iszap-felszakadás, 4 . I n t r a b r e c c s a , 5 . Molluszka h é j t ö r e d é k , 6. Onkoid, 7. S z á r a d á s i pórusok, repedések, 8 . M e g a l o d o n t a c e a , 9 . K a l c i t p e t t y e s szövet, 1 0 . L e m e z repedés, ill. s t r o m a t a c t i s t í p u s ú üregkit ö l t é s , 1 1 . Agyagos k ő z e t e k Mg. 2. M e t h o d o f recording field o b s e r v a t i o n s a s epitomized b y t h e e x a m p l e o f the u p p e r ' i n t e r v a l o f borehole L M k - 5 2 a t L á b a t l a n . B o t h t h e c y c l e - m e m b e r s a n d t h e serial n u m b e r s o f t h e c o r r e l a t e d cycles h a v e b e e n indicated on t h e figure E x p l a n a t i o n : 1. L i m e s t o n e , 2 . I n t r a c l a s t , 3 . S e m i - c o n s o l i d a t e d mud-cracking, 4 . I n t r a f o r m a t i o n a l b r e c c i a , 5 . Mollusc shell f r a g m e n t s , 6 . O n c o i d , 7. D e s s i c c a t i o n pores, c r a c k s , 8. Megalodontacea, 9 . Calcite-speckled t e x t u r e , 1 0 . E r a c t u r e o f l a m i n a or S t r o m a t a c t i s - t y p e cavity-fill, 1 1 . Argillaceous r o c k s
380
Földtani
Közlöny
117. kötet 4. füzet
3. ábra. A l á b a t l a n i é s a t a r d o s b á n y a i szelvények cikluskorrelációja. J e l m a g y a r á z a t : 1. C-tag, 2 . A és В (В'), ill. A + В t a g , 3 . А—С, ill. В—О á t m e n e t i kifejlődés, 4 . F ô c i k l u s h a t á r o k Fig. 3. Cycle correlation o f profiles from L á b a t l a n a n d T a r d o s b a n y a . E x p l a n a t i o n : 1. C - m e m b e r , 2 . A- a n d В {В')- or A ^ - m e m b e r s , r e s p e c t i v e l y , 3 . А—С or В—С t r a n s i t i o n a l f a c i e s , 4 . Main c y c l e boundaries
Haas
J . : Felsőtriász
szelvények
lofer-ciklusai
381
kiékelődhetnek, esetenként csak a diszkordanciafelszín marad meg, és ennek megfigyelése a fúrási rétegsorokban nem mindig lehetséges. Egy-egy elemi cik lus hibás korrelációja is azonban csupán 20—40 ezer éves tévedéshez vezet, amely a rétegtanban még mindig kiugróan nagy pontosságot jelent. A tardosbányai fúrások egymástól néhány száz m távolságra mélyültek. így ezek egymással való korrelációjának sikere természetesnek tekinthető, jól lehet a cikluskorreláció nélkül ez esetben is reménytelen lenne a pontos meg feleltetés. Az azonban már a módszer használhatóságát bizonyító, lényeges eredmény, hogy a Tardosbányától kb. 10 km-re lévő Lábatlan környéki terület szelvényeivel való korreláció is elvégezhető volt. A ciklusokra alapozott pontos azonosításnak gyakorlati jelentősége is lehet. A vizsgált fúrások esetében pél dául, amelyek elsődleges célja díszítőkő feltárása volt, tudva, hogy az e célra alkalmas kőzettípusok megjelenése nem véletlenszerű, hanem ciklusokhoz kö tődik, az alkalmas szakaszok előrejelzésében hasznosítható a módszer. A ciklusokra alapozott korreláció természetesen nem csak a Dachsteini Mészkő, illetve a Fődolomit esetében alkalmazható, sőt nem is csupán a peritidális kifejlődésű kőzettípusoknál, hanem mindazoknál a kőzetfajtáknál, amelyek a ciklusos klímaváltozások, vízszintingadozások nyomait, valamilyen formában, magukon viselik. Az irodalomban már a kontinensek közötti ciklussztratigráfiai azonosításra is szép példák vannak.
Irodalom — References F I S C H E R , A . G. ( 1 9 6 4 ) : T h e Lofer o y c l o t h e m s o f t h e Alpine T r i a s s i c — K a n s a s , Geol. S u i v . B u l l . 1 6 9 . 1 . p p . 1 0 7 — 1 4 9 . F Ü L Ö P J . ( 1 9 7 5 ) : I h e Mesozoic b a s e m e n t h ö r s t b l o c k s o f T a t a — G e o l . H u n g . , ser. Geol. T. 1 6 . p p . 1 — 1 2 3 . H A A S J . ( 1 9 8 2 ) : F a c i e s A n a l y s i s o f t h e Cyclic D a c h s t e i n L i m e s t o n e F o r m a t i o n ( U p p e r T r i a s s i c ) in t h e B a k o n y M o untains, Hungary — Facies, 6. pp. 7 5 — 8 4 . H A A S J . — D O B O S I К . ( 1 9 8 2 ) : I n v e s t i g a t i o n o f U p p e r T r i a s s i c c y c l i c c a r b o n a t e r o c k s in k e y s e c t i o n s in t h e B a k o n y — I n s t . Geol. P u h l . Hung. 1980. pp. 135—168. M C K E N Z I E , J . A . — K E N N E T H H . H S Ü — S C H N E I D E R , J e a n F . (1980): M o v e m e n t o f subsurface waters under the sabk h a , A b u D h a b i , U A E , a n d i t s r e l a t i o n t o e v a p o r a t i v e dolomite g e n e s i s — S o c . o f E c o n o m i c P a l e o n t o l o g i s t s a n d Mineralogists Special P u b l . No. 2 8 . , pp. 1 1 — 3 0 . O R A V E C Z S E S C H E F F E R A . (1987): A Dunántúli-középhegység triász képződményeinek foraminiferái — Geol. Hung. Ser. P a l . 50., 3 3 1 . S A N D E R , В . ( 1 9 3 6 ) : B e i t r ä g e zur K e n n t n i s s der Anlangerungsgefüge — M i n . P e t r . M i t t . 4 8 . p p . 27 — 2 0 9 . S C H W A R Z A C H E R , W . ( 1 9 4 7 ) : O b e r die s e d i m e n t ä r e K h y t h m i k des D a c h s t e i n k a l k e s v o n L o f e r — Verb., geol. B u n d e s a n s t a l t , pp. 1 7 6 — 1 8 8 . S C H W A R Z A C H E N , W . ( 1 9 5 4 ) : D i e G r o s s r h y t h m i k des D a c h s t e i n k a l k e s v o n L o f e r — T s c h e r m a k s M i n e r a l P e t r o g . M i t t . 4. pp. 4 4 — 5 4 . SCHWARZA CHER, W . — H A A S J . (1986): Comparative statistical analysis of some Hungarian and Austrian Upper T r i a s s i c p e r i t i d a l c a r b o n a t e s e q u e n c e s — A c t a Geol. H u n g . 2 9 . ( 8 — 4 . ) pp. 1 7 5 — 1 9 6 . V É Q H - H E U B R A N D T E . (1957): Some characteristics o f the sedimentary petrography o f carbonatic Triassic rocks — A n n . U n i v . S c . Budapestinensis, Sectio Geol. I . pp. 1 0 3 — 1 0 8 . V É Ö H - N E C B R A H D T E . (1982): Triassische Megalodontaeeae. Entwicklung, Stratigraphie und Paläontologie — Akadé miai Kiadó, Budapest.
A kézirat beérkezett: 1986. VI. 6.
Correlation of Upper Triassic profiles on the basis of Lofer cycles (Gerecse Mts) J.
Haas*
The possibility for correlating of Upper Triassic carbonate rocks (Dachstein Limestone, Hauptdolomit) of considerable thickness and difficult to assess biostratigraphically is examined in the light of cyclicity characteristics on Dachstein Limestone profiles in the » C e n t r a l Office o f Geology o f H u n g a r y , H—1051 B u d a p e s t V . A r a n y J á n o s u . 2 5 .
382
Földtani
Közlöny
117. kötet 4. füzet
Gerecse area (Fig. ÍJ. In principle a possibility for cycle correlation is provided by the conditions of formation of the cycles involved. Trans-regression cycles on extremely smooth Tethyan shelf margins are provoked by periodical changes in water level that are probably due to astronomic causes (Milankovic cycles). The transgression events may be regarded as being simultaneous even in a direction perpendicular to the shoreline over distances that may attain, for that matter, even 10 km. In addition to identification of characteristics typical of the cycles, the correlation can be based primarily on recognition of higher-order cycles. The sequence of the correlation procedure has been as follows: — the cycles were determined simultaneously with the field survey of the profiles, — the anomalous basal members separating the main cycles were identified, — the main cycles were correlated, — attempts were made at identifying the elementary cycled within the former on the basis of the order of succession and of the individual features. The cyclicity-based grouping of profiles included in the correlation experiment and the alternation of beds formed below the ebb level (C) with the deposits accumulated above this (B + A) are shown in Fig. 3. The main cycles distinguished in the strikingly thick A-member (i.e. at frequent repetition at short intervals of the A-members) have been indicated by Roman numerals. Within the main cycles, in a less striking form though, an A-member (unusually markedly developed) dividing the main cycle into two parts can usually be identified. On the figure it is indicated by capital letters. The elementary cycles are shown by Arabic numerals, the numeration starting from the Jurassic-Triassic boundary. The identification of the main cycles in the given case could be solved with high probability. There is more incertitude in the identification of the elementary cycles andtthere may be some error owing to the pinch out of the A- and B-members. As shown by the author's calculations, however, this leads to an error of only 20—40 thousand years which means a very high precision in a stratigraphie context. The fact, that the correlation of both the Tardosbánya profiles and the profiles of Lábat lan situated at almost 10 km away from them could be carried out may be regarded as a remarkable achievement Manuscript received: 6th June, 1986.
Корреляция верхнетриасовых разрезов на основании лоферских циклов (горы Герече, северо-восток Задунайщины) Янош
Хас
В статье рассматривается возможность корреляции верхнетриасовых карбонатных от ложений большой мощности, трудно расчленяемых биостратиграфическими методами (дахштейнский известняк, главный доломит), на основании циклов в дахштейнском из вестняке гор Герече (рис. 1). Принципиальная возможность корреляции циклов обеспе чивается условиями возникновения циклов. Н а исключительно выровненной и очень широ кой шельфовой окраине Тетиса трансгрессивно-регрессивные циклы обусловлены, веро ятно, космическими причинами (циклами Миланковича). Трансгрессивные события могут считаться одновозрастными на расстояниях даже десятков км вкрест береговой линии. Н а р я д у с сопоставлением конкретных особенностей, характерных для определенных цик лов, корреляция может быть основана в первую очередь на опознавании циклов высшего порядка. Х о д корреляционных исследований заключался в следующем: — Одновременно с документацией разрезов, уже в поле были выделены циклы, — были найдены аномальные базальные члены, отделяющие друг от друга главные циклы, — были скоррелированы главные циклы, — в их пределах была сделана попытка скоррелировать элементарные циклы на основа нии их отдельных особенносей и их последовательности. Расчленение опытных разрезов на циклы, а также чередование горизонтов, накопив шихся под (С) и над ( В + А ) уровнем отлива, наконец, результаты сопоставлений привод ятся на рис. 3. Главные циклы, границы которых проводились по очень мощному горизон ту А (или же там, где горизонты А часто повторялись), были обозначены римскими циф-
Haas
J . : Felsőtriász
szelvények
lofer-ciklusai
383
рами. Внутри главных циклов, даже если и не настолько ярко, но обычно проявлялся гори зонт А , мощнее обычного, по которому главный цикл можно было подразделять на две части. Они обозначены на рис. заглавными буквами. Элементарные циклы обозначены арабскими цифрами с началом нумерации от границы юры с триасом. Корреляция главных циклов в данном случае могла быть проведена с высокой степенью вероятности. В сопоставлении элементарных циклов больше неуверенности, и ошибки могли возникнуть вследствие выклинивании горизонтов А и В , это, однако, согласно нашим расчетам, приводит к ошиб кам лишь порядка 2 0 — 4 0 тыс. лет, что означает чрезвычайно высокую точность в стра тиграфии. Заслуживает внимания, что с помощью данного мегода удалось скоррелировать разрезы у с. Тардошбаня и с. Лабатлан, удаленных д р у г от друга почти на 10 км.
