Látnivalók a Vértes-Gerecse vidékén

Látnivalók a Vértes-Gerecse vidékén

Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség

Programok a Vértesi Natúrparkban

www.vercse.hu

Egyesület elérhetőségei:

Székhely: 2836 Baj, Petőfi S. utca 50. Munkaszervezeti iroda: 2890 Tata, Erzsébet tér 13. Telefon: 06 34 656 652 | E-mail: [email protected] Elnök: Schunder Tibor

Munkaszervezet:

Schamberger Dóra – Tel.: 06 70 431 4921 | E-mail: [email protected] Móricz Beáta – Tel.: 06 70 431 4922 | E-mail: [email protected] Pál Melinda – Tel.: 06 70 341 2720 | E-mail: [email protected] Schuszter Margit – Tel.: 06 70 431 4918 | E-mail: [email protected] Áy Fanni – Tel.: 06 70 431 4917 | E-mail: [email protected] Csabán Tibor – 06 34 656 652 | E-mail: [email protected]

Móri Borvidék TDM Egyesület www.moriborvidekinfo.hu

Turisztikai Iroda és Ezerjó Portékák Ajándékbolt: 8060 Mór, Táncsics M. u. 1. | Tel.: 06 22 788 865

Munkatársak:

Szabó Imola Éva - TDM menedzser | E-mail: [email protected] Zsipi Viktória – Irodavezető | E-mail: [email protected] Simekné Czahesz Enikő - Projekt menedzser | E-mail: [email protected]

Tata és Környéke Turisztikai Egyesület Turisztikai Információs Iroda:

www.visittata.com

2890 Tata, Ady Endre út 9. | Tel.: 06 34 586 045

Munkatársak:

Magyarics Gábor - TDM menedzser | E-mail: [email protected] Oszfolk Emese – információs iroda vezető | E-mail: [email protected] Kovács Zsófia – titkár, turisztikai referens | E-mail: [email protected] Cziráki-Tokár Kata – marketing referens | E-mail: [email protected] Kiadja: a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség, a Móri Borvidék TDM Egyesület és a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület együttműködve. A fotókat a kiadványba a Vértesi Natúrparknál Viszló Leventétől, a Gerecse Natúrparknál Musicz Lászlótól és Varga Norberttől kaptuk. Megjelent 4000 példányban Nyomda:

A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program LEADER keretében nyújtott támogatásból készült.

Geszner-ház

Információs központ, Természettudományi Kiállítás, Hosszú téli esték rendezvénysorozat, Zenés nyári esték Dohányos-ház

Pusztai Fogadó (4 napraforgós falusi szálláshely), gasztronómiai kalandozások (mangalica és szürkemarha ételek), Csíkvarsai Csípős Csodafalat szalámi Pusztabuszos kirándulások, Csíkvarsai ötpróba, madarász tábor Százados-tanya

Pusztai Állatpark (őshonos állatok) szürkemarha gulya, bivalycsorda, szamárménes,vágtató lovak, kecskék, racka juhok Boglártanya Erdei Iskola

játékos természetismereti és erdei iskolás foglalkozások, kirándulások a Vértesben, természetvédelmi oktatás, madárgyűrűzés, fazekas foglalkozások , vadászati bemutatók, Tanösvények, tematikus utak

Vidrafű-tanösvény, Haraszt-hegyi- tanösvény, Földtani-tanösvény, Pátrácos- tanösvény, lovastúra útvonal, országos Kék-túra útvonal, Kirándulás a Fáni-völgybe, Báraczházy- barlang, Ezerjó borút Kulturális rendezvények

Sváb bálok, disznótorok, Szent György napi gulyakihajtás, Borversenyek, Csókakői várjátékok, Móri bornapok, Szüreti bálok, Hagyományos Mihály-napi Lovas és Pásztortalálkozó Pro Vértes Nonprofit Zrt. 8083 Csákvár, Kenderesi u. Geszner-ház Tel.: 22/354-420 e-mail: [email protected] web: www.vertesinaturpark.hu

Bemutatkozik a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség www.vercse.hu

A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség két tájegység településeiből összeállt vidékfejlesztési egyesület. Létrejöttét az Által-ér Szövetség és a Vértesi Natúrpark közösen kezdeményezte, a LEADER Akciócsoport területének kialakulásában meghatározó szerepük volt. 2008. szeptember 18-án alakult meg Vértesszőlősön az egyesület, melyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2008. október 15-én jegyzett be (Pk.60039/2008/4/I) a 1707 nyilvántartási számon. Működésének területe két megyét érint. Komárom-Esztergom megyéből 23 település és Fejér megyéből 14 település csatlakozott a Közösséghez. Ezen belül hat statisztikai kistérség alkotja körzetünket: a bicskeiből 5 település, a móriból 3 település, a székesfehérváriból 2 település, valamint az oroszlányi, tatai és tatabányai térség minden községe. Ezek a következők: Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna, Zámoly. A tagságot 37 önkormányzat, 2 nemzetiségi önkormányzat, 42 nonprofit szervezet, 21 vállalkozás (14 gazdasági társaság és 7 egyéni vállalkozó) alkotja. Közösségünk alapszabály szerinti céljai a következők: a bicskei, móri, oroszlányi, székesfehérvári, tatai és tatabányai kistérségek területén a települési önkormányzatok, gazdasági társaságok, vállalkozók, civil szervezetek, magánszemélyek és őstermelők vidékfejlesztéssel összefüggő tevékenységeinek koordinálása, pályázatainak elősegítése és széleskörű partnerség megteremtése a térségre elkészített „Vértes-Gerecse Által-él(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk” elnevezésű Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján.

Az előbb felsorolt célok elérése érdekében meghatározott közhasznú tevékenységek a tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység; kulturális örökség megóvása; műemlékvédelem; természetvédelem, állatvédelem; környezetvédelem; hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; euroatlanti integráció elősegítése. A Közösséghez való csatlakozás kérelmezéséhez szükség van legalább 2 alapító tag írásos ajánlására, majd ezután az elnökség határoz a kérelem jóváhagyásáról, vagy elutasításáról. A Közösség Tatán bérel irodát, melynek címe Tata, Erzsébet tér 13., ahol folyamatosan biztosított az ügyfélfogadás. A Vértes-Gerecse honlap (www.vercse.hu) folyamatosan frissül és megtekinthető rajta a közösség havonta megjelenő hírlevele.

A Vértes látnivalói

1

A látnivalók elérhetőségeiről – amelyekről a kiadványban nem tudtunk információt adni – a TDM/TOURINFORM irodákban, vagy a polgármesteri hivatalokban kérhet felvilágosítást, illetve az Interneten találhat bővebben tájékoztatást. „VÉRCSE” gyümölcsei”

Közösségünk által ellátott terület a Vértesi Natúrpark, a Gerecse Natúrpark településeit is kisebb eltéréssel lefedi. Ezeket lehatárolja az Által-ér vízgyűjtőjének területe. Kiadványunkban nincs módunk minden természeti értéket megemlíteni, és bemutatni, elsősorban az építészeti értékekre kívánjuk felhívni a figyelmet. A natúrparkok önálló kiadványokban, honlapokon tudják a táji értékeket a turisták figyelmébe ajánlani. A kiadványban látható fotókat a Vértes-Gerecse Közösség munkatársai készítették, illetve a Vértesi Natúrpark és a Gerecse Natúrpark munkatársai adták közre. A települések építészetét a régmúlttól kezdve nyomon követhetjük, mégis a nagyobb birtokosok, uradalmak emlékét őrzik a felújított, funkciójukban ma már másképp működő épületek. A nagy kiterjedésű erdőségek, a jó minőségű földek már évszázadokkal ezelőtt közkedveltté tették térségünket nagyobb dinasztiák, családok körében. Főleg a Csákok, Esterházyak, Lambergek, Rozgonyiak, Báthoryak, Nádasdyak, Konkolyok, Posztoczkyak, által felépített várak, kastélyok, kúriák, templomok, kolostorok, egyéb építmények említhetők meg, mint építészeti emlékhelyek. A templomok legnagyobb részét Fellner Jakab tervezte.

2

A Vértes és a Gerecse hegység egyaránt jellegzetes madara a vércse, ezért elektronikus felületeinken, rövidítésekben is használjuk ezt a mozaikszót, amely a VÉRtesGereCSE Közösség fennállása óta honlapunknak is nevét adta. Kezdetben Hírlevelünkben, majd több helyen is felbukkan a „Vércse”gyümölcsei” kifejezés, amely ennek a körzetnek EMVA támogatási forrásból megvalósult fejlesztéseit mutatja be. Évente megjelentek a vidékfejlesztési pályázati lehetőségek, az Európai Uniós ciklus 6 éve alatt egyre jobban megismerték a térségben élők ezt a páratlan lehetőséget. Évente egyre magasabb számban érkeztek be tatai irodánkba a kérelmek. Összességében 2009 és 2013 között az ÚMVP III. tengely 4 jogcímében 250 üggyel foglalkoztunk, míg a kisebb költségvetésű, partnerségen alapuló LEADER pályázatok száma elérte majdnem a négyszázat. Támogatásban ezeknek a kérelmeknek kb. a 70%-át tudjuk részesíteni, de így is elmondható, hogy a 2012 és 2013 évben a III. tengelyből a rendelkezésünkre bocsátott 1 195 768 024 Ft-ot a pályázók lekötötték, és a LEADER keretünk maradvány forrását is (368 321 347 Ft) ki tudjuk osztani a térségben. 38 településnek 7 évre az összes rendelkezésünkre bocsátott vidékfejlesztési keret 7 828 666 € volt. Sikeresen gazdálkodtunk vele, folyamatosan tudták 6 év alatt az ügyfelek felhasználni a forrásokat. Körzetünkben egyre több a megvalósult fejlesztések száma. A turizmushoz kapcsolódóan az ÚMVP III. és IV. tengelyében turizmusfejlesztésre és a turizmushoz kötődő szolgáltatásokra, programokra is tudtunk forrásokat kiosztani. Összesen 27 konkrét fejlesztésre, illetve olyan rendezvényekre is kaptak támogatást a pályázók, melyek hagyományosan minden évben látogathatóak. Biztosítottunk forrást a helyi értékek megőrzésére irányuló kiadványokra, kiállítóhelyekre, melyekkel a turisták is találkozhatnak útjuk során. A III. tengelyben majdnem minden településünkön sikerült templomok, kúriák, plébániák, művelődési házak, sportlétesítmények felújítására forrást biztosítani. A kiadványban szereplő képek közül több is árulkodik sikeres 7 évünkről.


Egy cseppnyi Magyarország – a Vértesi Natúrpark A natúrpark kifejezés a világon mindenütt ismerősen és jól csengő fogalom, amely egyfajta védjegyet is jelent arra, hogy az adott vidéken az ökológiai értelemben vett fenntarthatóság a gazdaságot, turizmust, oktatást és kicsit a mindennapi életet egyaránt áthatja. A natúrpark nem újabb hatósági korlátozást jelent, hanem sokkal inkább olyan önként vállalt értékrendet, amelyet az adott térségben élők, gazdálkodók annak érdekében tartanak fontosnak, hogy a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a táj a lehető legérintetlenebb formában maradjon fenn. A Vértesi Natúrpark szíve a Dunántúli-középhegység részét alkotó Vértes hegység és az őt körülvevő tágas, alföldi jellegű táj. Lába előtt a Kisalföld és az Alföld, láprétek, puszták, vadregényes tájak, erdők mélyén megbúvó történelmi emlékek, ami egy valóságos szabadtéri élő múzeum. A Vértesi Natúrpark legfőbb értéke ez a sokszínűség, hiszen a jellegzetes magyar tájak csaknem mindegyike fellelhető itt. A rendszerváltást követően az önkormányzatok és a civil szervezetek több helyen fogalmaztak meg olyan új térségfejlesztési elképzeléseket, melyek célja a természeti, kultúrtörténeti értékekre alapozott nemzeti parkok, natúrparkok létrehozása volt. A kezdeményezők sokszínűsége, szervezeti formája, a megfogalmazott célok belső tartalma a képviselt célkitűzéseken, valamint ezeken belül a természetvédelem és a turizmus összehangolására tett javaslatokon is tetten érhető. A Vértesi Tájvédelmi Körzet 1976-ban történt védetté nyilvánítását megalapozó dokumentumban a megőrzés fontossága mellett már hangsúlyosan megjelent a turisztikai és a rekreációs célkitűzés is. Az önkormányzatok és a civil szereplők „vissza a természethez” gondolkodásmódja felerősödött. A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére írták alá 1993. augusztus 20-án az első szándéknyilatkozatot, melynek alapján Magyarország legnagyobb helyi védettségű természetvédelmi területét hozták létre a Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítéseként, Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület néven. Ez lett később az egész Vértesre és a Zámolyi-medencére kiterjedő, valamennyi önkormányzatot és nagyobb földtulajdonost, kezelőt egyesítő együttműködés alapja, a Vértesi Natúr-

park csírája. A Pro Vértes Közalapítvány által koordinált összefogás és érdekérvényesítés eredményeként először a Velencei-tó – Vértes Kiemelt Térség, majd ezen belül a Vértesi Natúrpark jött létre. Ezzel párhuzamosan megtörtént a natúrpark tervezett területének feldolgozása is, több mint 3600 helyrajzi szám alapján. A natúrpark cím odaítéléséhez szükség volt egy részletes szakmai dokumentáció (Alapító Dokumentum) elkészítésére, amely a létesítésére kerülő natúrpark természeti, tájképi, kultúrtörténeti és turisztikai értékeit, adottságait lehetőségeit tartalmazza. 2005. október 27-én ünnepélyes keretek között vehették át a települések és a megalakulását támogató térségi szervezetek a Vértesi Natúrpark cím adományozó okiratát dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztertől. A Vértesi Natúrpark területe 35 837 ha, melynek 68%-a áll természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti területek mellett fontos szerepet képviselnek a helyi jelentőségű védett természeti területek is. A Pro Vértes szervezetének legfontosabb célkitűzése a Vértesi Natúrpark és környéke természeti és kultúrtörténeti, kulturális értékeinek védelme, hagyományainak megőrzése és mindezek idegenforgalmi térségfejlesztési szempontú hasznosítása, ezért a 2007-ben elkészült fejlesztési program intézkedései csoportjait folyamatosan valósítja meg. Ezek a következők: vonzerőfejlesztés, turisztikai infrastruktúra fejlesztése, településfejlesztés, környezetvédelmi programok megvalósítása, természetgazdálkodási programok megvalósítása, elterjesztése. Oktatás, szemléletformálás, környezetvédelmi nevelés infrastruktúrájának megteremtése. Tájjellegű mező-és erdőgazdasági termékek, helyi kézműipari termékek előállítása és értékesítése, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása.


3

A Vértesi Natúrpark egy stabil alapokon nyugvó szoros együttműködés eredménye, ahol a legfőbb cél a természeti, kulturális örökségünk védelme és megőrzése, úgy hogy még az utánunk jövő nemzedékek is ízelítőt kaphassanak a természetes élőhelyek látványából, a régi korok szelleméből és a természetközeli életből. A Vértesi Natúrparkhoz tartozó települések, melyek a Vértes-Gerecse Közösséghez is tartoznak: Bodmér, Bokod;

Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly. A körzetébe eső alábbi települések, amelyek nem tartoznak közvetlenül a Vértes hegységhez, szintén itt kerülnek bemutatásra: Dad, Kecskéd, Kömlőd, Magyaralmás, Újbarok, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Újbarok.

Bodmér

– Vértesi Natúrparkhoz tartozó település – középkori eredetű. Az első okleveles említés már 1311-ből származik. A Bicskei Kistérségben, a Vértes délkeleti előterében fekszik, területe 717 hektár. Fő vízfolyása a Bodméri patak, mely időszakos, száraz nyarakon rendszerint kiszárad. A község a hányatott történelmi időszakokat követően mindig újra benépesült. A település lakosainak száma jelenleg 247 fő. A település vezetősége a kis lakosságszám ellenére igyekszik a lakók komfortérzetét elősegíteni, így az arra megfelelő helyeken folyamatosan közösségi tereket alakítottak ki.

Játszótér lovakkal

Polgármesteri Hivatal: 8085 Bodmér, Vasvári P. u. 58. T.: 06-22/354-095 www.bodmer.hu Vonzereje, látnivalók: Református templom Bodmér, Vasvári Pál u. 35. A település református egyházát 1789-ben alapították, temploma ekkor még nem volt, csak imaháza. Később, 1827-ben építették fel a fatornyos templomot, mely végül 1860-ban kőtornyot kapott. Egész évben látogatható, de csak előzetes egyeztetés után (Református Lelkészi Hivatal Felcsút T.: 06-34/ 354 095) Bodméri-víz A kis patak a település fő vízfolyását jelenti. Időszakos jellegéből adódóan száraz nyarakon kiszárad, ugyanakkor hóolvadáskor és csapadékos időszakokban kilép a medréből, veszélyeztetve a falu lakóinak házait is. A patak és környéke a falukép meghatározó eleme, vadregényessége miatt pedig kedvelt kirándulóhely. További látnivalók: • Millenniumi emlékmű • I. és II. világháborús emléktáblák • Pusztatemplom megmaradt kövei a temetőben

Bokod

Bodméri Református templom

4


– Vértesi Natúrparkhoz tartozó település – az Oroszlányi Kistérségben található. A helység a Vértestől észak-nyugatra, az Által-ér völgyében helyezkedik el, mintegy 2130-an lakják. Az első írásos említése 1146-ból származik. Magyarországon elsőként itt termesztettek burgonyát. Bokod érdekessége még, hogy 400 méteres egyenes útszakaszon 3 felekezet 3 műemlék temploma található. Az egyik a késő barokk stílusban, 1701-ben épült (később, 1781-ben átépítették) evangélikus templom, mely valószínűleg Fellner Jakab tervei alapján épült. A másik az 1779-ben emelt római katolikus templom valamint az 1794-ben készült református templom. A közeli erdőkben találhatók a majd ezer éves Vér tes szentkereszti Apátság romjai. A környék turistaútvonalai a természetjáróknak igazi kihívást jelentenek. A falu határában építették fel 50 évvel ezelőtt a Vértesi Hőerőművet, amihez akkor egy 130 hektáros hűtőtavat kellett létrehozni. Ezen


5

Csákberény

folyik keresztül az Által-ér. A tó nemcsak az erőmű számára fontos, hanem a horgászat szerelmeseinek is kedvez.

Polgármesteri Hivatal: 2855 Bokod, Hősök tere 6. Tel.: 06-34/490-151, fax: 34/580-024 www.bokod.hu Vonzereje, látnivalók:

Hűtőtó

Bencés Apátság romjai, Vértesszentkereszt Mívesen faragott kövei igazi művészettörténeti csemegeként szolgálnak a román kor és a kora gótika építészeti emlékeit fürkészőknek. A Vértes erdőrengetegében vélhetően már a bencés szerzetesek megjelenése előtt korai templom állt, amely mellett csaknem kilencszáz évvel ezelőtt bencés kolostort és templomot építettek. A monostor alapítási évszámát nem ismerjük, ám az ismert, hogy az épületekben 1146-ban már szerzetesek éltek. Az építkezéseket

Erőmű számára mesterségesen létesített Bokodi-hűtőtavon is. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol a jelenlegi gát található. A gát funkciója a hűtőtó természetes keringtetésének fenntartása, ugyanis az erőmű felmelegíti, míg a „hideg ágban” lehűlt víz a technológia miatt keletkezett gőzt hűti vissza. Az erőmű folyamatos működése miatt a tó télen sohasem fagy be teljesen. A tó körül jelentős horgászparadicsom bontakozott ki az elmúlt időben. Evangélikus templom Bokod, Fő utca 25. Egész évben látogatható, de csak előzetes egyeztetés után (Bokodi Evangélikus Egyházközség T.: 06-34/470-490, e-mail: [email protected]).

Bencés Apátság romjai Vértesszentkereszten II. Ugrin püspök kezdte el a 12. század végén, és örököse, I. Miklós ispán fejezte be a 13. század első negyedében. Az építkezésen több műhely munkája tükröződik. A 13. században a korai épületegyüttestől délre hatalmas méretű, gazdag szobrászati díszítésű háromhajós, bazilikális elrendezésű román kori templom épült. Károly Róbert uralkodása idején a vidék királyi tulajdonba került, kedvelt vadászterületévé vált. Azokra az időkre tehető az apátság fénykora, amikor a kegyurai az uralkodók voltak. Bokod, Oroszlány és Pusztavám felől is megközelíthető az erdőn keresztül. A ma már kerítéssel körbevett műemléket egy ott élő festőművész/gondnok mutatja meg az érdeklődőknek. Hűtőtó A Császár településtől délre eredő Által-ér – amely aztán Dunaalmásnál ömlik a Dunába – keresztülfolyik a Vértesi

6

– Vértesi Natúrparkhoz tartozó település – a Móri Kistérségben, a Vértes-hegység déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában található. Jelenleg 1211 lakója van. Határa benyúlik a Vértes-hegység és a Velencei-hegység közötti Zámolyimedencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re, Budapesttől 65 km-re van. 1237-ben említik először Berend falut. Az iratok ezt egyszerűen Berénynek nevezik. Csákberény először 1543-ban került a törökök birtokába. 1687ig, 144 évig volt török kézen. A barokk katolikus templom 1776-ban készült el. Lamberg Rudolf gróf építtette 1831-ben – klasszicista stílusban – a csákberényi kastélyt. 1788-ban felépítették a ma is látható református templomot. Az 1950es évek elején engedéllyel lebontották a kastélyt, melynek helyén 1966-ban felépítették a Művelődési Házat.

Vonzereje, látnivalók: Gróf Merán Fülöp emlékszoba A település vadregényes környékének természeti értékeit a közkedvelt vadászíró, gróf Merán Fülöp örökítette meg a könyveiben. Merán 1945-ben volt kénytelen elhagyni csákberényi lakhelyét, majd Ausztriában – Grazban – talált második otthonra. Ott több évtizedes munkával létrehozta Európa legrangosabb vadászati múzeumát és vadasparkját.

Evangélikus templom


További látnivalók: • Szent Márton rk. templom és parókia (1775-1776) – Kossuth Lajos u. 1. • Református templom és parókia (1799) – Bajcsy-Zsilinszky u. 14. • Helytörténeti kiállítás - Merán park 7., T.: 22/564-012 • Kilátópont (Csóka-hegy) • Mansbarth Antal és Szikszai János emléktáblája – a templomok falán elhelyezve • Öreg-tó

Polgármesteri Hivatal: 8073 Csákberény, Hősök tere 41. Tel.: 06-22/200-107 www.csakbereny.hu

Orondi szőlőhegy és pincesor Csákberényből a sportpálya melletti útról indul az Orondi Szőlőhegy, amely a kertalja szőlők, pinceházak előtt halad

További látnivalók: • Keresztelő Szent János rk. templom (1779) – Fő u. 2. • Református templom (1794) – Fő u. 45. • Bokodi-legelő

végig. Pár éve jó minőségű aszfaltos út vezet el előtte, innen érhető el Csókakő, ahol az összekötő út csak egy rövid szakaszon nem pormentesített. Közben balra Orond-puszta majorsági épületeinek teteje piroslik, szembe feltűnik a vár.

Orondi köszöntőtábla

Öreg-tó

Csákvár

A Vértes déli lábánál, a Bicskei Kistérségben található, Székesfehérvártól 25 km-re elterülő, ma 5237 fő lakosú Csákvár–Vértesi Natúrparkhoz tartozó település. 2013 júliusban nyerte el a városi címet. Már az ősember óta lakott hely volt, első írásos emléke 1200 körülire tehető. A Csák nemzetség birtoka volt, innen a név. Mezővárosként és a fazekasság központjaként is kiemelkedő szerepet töltött be az Esterházy grófi dinasztia idején. Hosszú évek után újból forog a korong a fazekasműhelyekben, feltámasztva ezt a híres népi iparágat. Több évtizede az Esterházy kastély angolparkjában kerülnek megrendezésre a Csákvári Floriana Napok is, mely a hagyományos fazekas napi rendezvény mellett helyi termékvásárral, lovas programokkal várja a település lakóit augusztus 20-a alkalmából. A Park és a kastély látványosság, műemlék is. A településen mindhárom egyháznak jelentős temploma található és tekinthető meg. A Pro Vértes Természetvédelmi Alapítvány kezdeményezésére – a környékbeli községek összefogásával – alakult ki a Vértesi Natúrpark, melyet az ökoturizmus


7

istennő tiszteletére szentélyt alakítottak ki, ahogy ezt az ott talált felirat is tanúsítja: „Dianának szentelve Marcus Aurelius Constantinus a pretorianusok veteranusa fogadalmát szívesen teljesítette. A. Constantinus saját költségén állította”. A barlang turistaúton a Csákvárról induló zöld sáv, és az abból kiágazó zöld barlangjelzésen közelíthető meg.

érdekében folyamatosan fejlesztenek. Csákvár szélén, a Gánti út mellett indul a Vértes természeti jellegzetességeit szemléletesen bemutató Haraszthegyi Geológiai és Botanikai tanösvény, a Lovasberény fele vezető úton pedig a Vidrafű tanösvény indul.

Polgármesteri Hivatal: 8083 Csákvár, Szabadság tér 9. Tel.: 06-22/582-310 www.csakvar.hu Vonzereje, látnivalók:

Szent Ferenc-kápolna

Esterházy-kastély és parkja Csákvár, Kastély park 3. Gróf Esterházy János építtette fel azt a kastélyt, amelyet ma is az egyik legszebb ilyen jellegű hazai épületként tartanak számon. A kerti homlokzaton látható évszám 1781-et

Szentháromsagszobor a kastélyparkban nevezi meg a kastély építésének befejezési időpontjaként, de biztos, hogy még az 1820-as években is dolgoztak rajta. Az Esterházy-család 1945-ig lakta az épületet, melyben könyvtár, képtár, vadászterem, sőt még lovasiskola is helyet kapott. Az egykori főúri rezidencia különleges értéke a nagy területű angolpark. A kerti építményekből fennmaradt és ezidáig felújításra került a Szentháromság-oszlop, a műbarlang, a napóra és a szökőkút, valamint a plébániatemplom, a Geszner-ház és a Török-torony, amely ma az ökumenikus Szent Ferenc-kápolna. A kórházként működő épület parkja szabadon látogatható. Szent Ferenc-kápolna A csákvári Esterházy-kastély parkjának félreeső pontjain egykor kis lakok, pihenőházak, emlékművek álltak, melyeket

8

a családtagok ajándékoztak egymásnak ünnepekre, évfordulókra. Az egyik első ilyen építmény az Allé-erdőben emelt Török-torony volt, melyet 1797-ben Esterházy János gróf építtetett feleségének, Anna-napra. A nyolcszög alaprajzú, ívelt terméskő lépcsőházzal rendelkező épület ajtaját nap, félhold és csillagok díszítették. Tetején faoszlopos, hegyes, sátortetejű kis csarnok emelkedett, csúcsán török félholddal. Az oszlopok és a tetőszerkezet mintázatában található zöld és fehér színek a padisah színei voltak. Bútorzata bőrpárnákból állt. Később tetejét alacsonyabbra építették és kicsiny harangtorony került rá. 1945-ig Szent Eustachius kápolnaként működött. A park többi épületéhez hasonlóan sorsát nem kerülhette el, és az évek során teljesen lepusztult. Felújítását 1998-ban kezdte meg műemlékvédelmi programjának keretén belül a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány. A Szent Ferenc ökumenikus kápolnaként felszentelt épület ma családi rendezvények, esküvők, keresztelők romantikus színhelye. Báraczházi-barlang A Csákvár nyugati szélét lezáró, 204 méter magas Guba-hegy keleti sziklafalában nyíló Báraczházibarlang ősállatmaradványairól nevezetes. Itt találták meg számos 1012 millió évvel ezelőtt élt ősállat, köztük a háromujjú ősló (Hypparion) és a csákvári hiéna csontjait. De megtalálták egy 50Báraczházi-barlang 30 ezer év előtti ember ujjcsontját, valamint pattintott vésőket, állatcsontokból készült eszközöket is. A római korban a barlangban Diana


Haraszt-hegy A Vértes déli dolomitlejtőin, köztük a csákvári Haraszt-hegyen a mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat uralkodik. A mély völgyekkel, éles gerincekkel tagolt felszínen változatos, melegkedvelő fajokban különösen gazdag erdős-sztyepp növényzet díszlik. A terület legfőbb növénytani értéke a keleti gyertyán, melynek hazánkban Csákvár környéke az egyetlen természetes előfordulási területe. Kiváló élőhelyet találnak itt maguknak az ízeltlábúak, mint például az egyetlen bizonyított hazai előfor-

Fazekasház belsőtér A mesterség fénykorában 193 fazekas dolgozott a faluban. Céheket alapítottak. Az inasnak „remekölést” kellett készítenie – 60 iccés lakodalmi fazekat – a tálasnak „réfes” (1 rőfös) tálat. A csákvári mázas edények jellegzetes színei a zöld, barna, és sárga. Jellegzetes edények a szentelt vizes korsók, tányérok, tálak, csüngő szíves virágcserép, csalikancsó. Kályhamesterek is dolgoztak a faluban. A csákvári fazekas múltat Kresz Mária néprajzos dolgozta fel. Az utolsó fazekas házat Horváth bácsi utódai ajánlották fel az önkormányzatnak, hogy emlékházat létesítsenek benne. A településen jelenleg 4 fazekas dolgozik, akik a helyi hagyományos autentikus edényeket készítik, valamint más népi iparművészeti tárgyakat. További látnivalók: • Evangélikus templom (1870) – Luther utca 2. • Geszner-ház (Vértesi Natúrpark látogatóközpont): Kenderesi utca vége

Haraszt-hegy dulási hellyel a Vértesben rendelkező öves százlábú. A Haraszthegy értékeinek megismerését a Csákvárról Gántra vezető út mellől induló, szabadon látogatható tanösvény segíti. Fazekas Emlékház Csákvár földje agyagos, mely miatt híres volt fazekasságáról, cserépedényeiről. A betelepülő fazekasok tűzálló agyagot találtak a falu határában, s a község a XVIII.sz. közepén a Dunántúl egyik fazekas központja lett. A mezőváros felsővárosában laktak a tűzálló agyagból dolgozó főzőedényeket készítő fazekasok, az alsóvárosban a finomabb anyagot megmunkáló tálasok.


Geszner-ház

9

• • • • • •

Helytörténeti Múzeum és Tűzoltótorony – Szabadság tér 1. Puskaporos torony – Csákvár határában (Széchenyi utca vége) Református templom (1749-1786) – Kálvin utca 9. Szent Mihály római katolikus templom (1717) és plébánia – Szent Mihály tér Csíkvarsai-rét (Vidrafű tanösvény) – A Berényi útról nyílik Pusztai állatpark

Az ÖregTölgy Turistaszálló a Vértes szívében Csákváron található.

40 férőhellyel rendelkezik és biztosított a napi háromszori étkezés is. A szállás típusa 6-8 fős szobák emeletes ágyakkal. Programokat is ajánlunk programszervezőkön keresztül, melyek által megismerhetik a környék múltjást és jelenét. áraink:

szállás: 2000 Ft/fő + 200 Ft idegenf. adó reggeli: 400 Ft/fő ebéd: 750 Ft/fő vacsora: 600 Ft/fő

Csókakő

Székesfehérvár felől a 81-es úton haladva, Mór előtt találhatjuk meg a középkori várról nevezetes Csókakőt, amely szintén Vértesi Natúrparkhoz tartozó település. A település neve valójában Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült. A vár vadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra népesedett településre tevődött át. A legvalószínűbb azonban, hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét. Az 1388 lakosú Csókakő a kisebb települések közé tartozik, azonban gazdag történelmi múltját bizonyító középkori vára, környékének varázslatos természeti szépsége, az itt termő finom borok mindig sok látogatót vonzanak ide. A Móri Borvidéken belül itt élő emberek egy része több 100 év óta a mezőgazdaságból, bortermelésből él. A csókakőiek büszkén vállalják, hogy a száraz karakteres borok közül a térségükben terem a legjobb minőségű bor.

– nem kötődik a Habsburgok várrombolási tevékenységéhez, hanem „csupán” az évszázados elhanyagoltság eredménye. Napjaikban is tartó helyreállítása a Csókakői Várbarátok Társasága áldozatos munkájának köszönhető. A vár alatti téren az önkormányzat is több fejlesztést hajtott végre, így kulturált parkoló, pihenőpadok, játszótér, vizesblokk várja a látogatókat.

Polgármesteri Hivatal: 8074 Csókakő, Petőfi S. u. 3. Tel.: 06-22/422-001 www.csokako.hu

Játszótér a vár alatti téren

Vonzereje, látnivalók:

ÖregTölgy Turistaszálló 8083 Csákvár Szent Mihály tér 10. [email protected] • www.oregtolgy.hu

KÁLVÁRIA SÖRÖZŐ ÉS GRILLBÁR Étterem–Pizzéria

Csókakői vár A várat a Csák nemzetség építette, majd tulajdonosa volt több királyunk, a Rozgonyi család, Báthoryak, Kanizsaiak, Nádasdyak a törökök, Hochburgok, Lambergek. Az erődít-

A vár saját felelősségre szabadon látogatható. Szakvezetés telefonon igényelhető (T.: 06-22/-422-260, 06-20/-253-5041). Jordán-parkerdő A 20 hektáros, kirándulásra és pihenésre kiválóan alkalmas erdőterület a falutól délre található. A természeti értékek védelmének köszönhetően egy száz évesnél is idősebb csertölgy állomány található benne. További látnivalók: • Szent Donát rk. templom (1773) – Kossuth utca 9. • Egykori Zichy-pince (ma Bognár Pincészet) • Út menti keresztek • I. és II. világháborús síremlékek • Bödön-kút

Dad

Csókakői vár

8083 Csákvár, Kálvária út 1.

06 22 254 095 • 06 20 515 0062 10

mény a 13-16. században a térség egyik – Székesfehérvár után – legjelentősebb hatalmi-igazgatási központja volt. Pusztulása – Magyarország legtöbb várával szemben


község az Oroszlányi Kistérségben, a Vértes lábánál fekszik. Jelenleg 1077 lakosa van. Először 1230-ban említik a nevét egy oklevélben. A XIX. század elején két esetben is nagyméretű természeti csapás, földrengés sújtotta a községet. Az újabb természeti csapás az 1860-as tűzvész és kolerajárvány volt. A tűz a község jelentős részét elpusztította, a kolera 400 halottat követelt. 1896-ban a millennium emlékére a falu felső végén egy hársfát ültettek, mely az Árpád nevet kapta, és azóta a község dísze és büszkesége, amely 2011-ben

az év fája versenyben 3. helyezést ért el. Köré parkot alakítottak ki. A településen több, Fellner Jakab által épített műemlék épület, emlékművek és tájház is található. 2003-ban állították Cs. Kiss Ernő népi fafaragóművész által készített és közadakozásból létrehozott beköszöntő táblát, melyet nem mindennapi köszöntése nagyon hamar híressé tett: „ÁLDÁS AZ ÉRKEZŐRE, BÉKESSÉG A TÁVOZÓRA. A kis település az elmúlt években látványos fejlesztéseket hajtott végre. Parkok, épületek, utak egyaránt felújításra kerültek. Köszöntőtábla

Polgármesteri Hivatal: 2854 Dad, Fő u. 21. Tel.: 06-34/470-025 www.dad.hu Vonzereje, látnivalók: Burga Vélhetően a német „Burg” (vár) szóból származik a mai Petőfi utca egykori elnevezése. Eredete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása után az osztrákok által a lakosság ellenőrzése érdekében épített erődítményre vezethető vissza. Az ide telepített helyőrség ebben az utcában hajtotta végre mindig az őrségváltást. Árpád Hársfa Tanúfaként szerepel az ország nyilvántartásában az Árpád névre keresztelt hársfa. 1896-ban ültették, a honfoglalás 1000 éves évfordulóján. A fa magassága 25 méter, törzskerülete pedig 3,5 méter. Internetes szavazáson dőlt el, hogy 2011-ben az Év fája versenyben 3. helyezést ért el.


Árpád hársfa emlékművel

11

Sörház, Református parókia Dad, Fő utca 25. és 43. Utcavonalon álló, L alaprajzú, földszintes, alápincézett, csonkakontyolt nyeregtetős épület. Udvari homlokzatán mellvédes, félköríves nyílású, újabban beüvegezett tornác. Építette az Esterházy család serfőzőnek, 1747 (építész: Fellner Jakab). 1904-ben a református egyház megvásárolta, ma egyházi iskola működik benne. III. tengely forrásból került felújításra, akárcsak a református parókia (Fő utca 43) épülete, melyet szintén Eszterházy Miklós építtetett. További látnivalók: • Kastély • Tájház – Dózsa utca 20. • Kőhíd (Dad és Kecskéd között) • Szent István király rk. templom (1784) és plébánia – Fő utca 1., illetve Fő utca 34. • Református templom (1748) – Fő utca 3.

a ma már műemlékfaluként ismert Vérteskozma. A kis lakosságszámú település az arányaiban nagy közigazgatási területnek köszönheti folyamatos fejlődését, mert az önkormányzat és a civil szervezetek partnersége számos pályázatot eredményezett. Működik német nemzetiségi énekkar és tánccsoport, valamint fiatalokból álló fúvószenekar is alakult. Gánton biztosított a sportvadászat, igen jelentős az erdei turizmus, melyhez biztosított a szálláslehetőség is.

Polgármesteri Hivatal: 8082 Gánt, Hegyalja u. 25. Tel.: 06-22/375-118 www.gant.hu Vonzereje, látnivalók: Bauxitbányászati múzeum és földtani park (Gánt–Bányatelep) A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Az 1926-ban megnyitott és egészen 1962-ig üzemelő gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. Ma múzeum működik benne. Nyitva tartás: 04.01–10.31. hétfő kivételével mindennap 10.00–18.00. (T.: 06-22/354-485)

Gánt

12

Tűzoltó Szertár

Népi műemlékegyüttes (Vérteskozma) A Vértes szívében fekszik a szabadtéri néprajzi múzeumok hangulatát idéző, védett műemlékfalu. Egyetlen utcája – amelyet 60-70 porta szegélyez – a völgyből indul, és a domboldalra kapaszkodik fel. A legkorábbi épületjelzés 1821-ből ered. A török idők után gróf Esterházy József bajorországi telepesekkel népesítette be a falut, akiket a II. világháborút követően Németországba telepítettek ki. Az 1970-es években városi lakosok fedezték fel a varázslatosan szép környezetben fekvő települést, felvásárolták az ingatlanokat, és a népi építészeti értékek meghagyásával felújították az épületeket. Innen indul a fokozottan védet Fáni völgy is.

felvidékről elűzött magyarok is érkeztek a faluba. A falu jól megközelíthető közúton, és vasúton is. 12 kilométerre fekszik Tatabányától, 5 kilométerre Oroszlánytól és mintegy negyedórányira a nagy forgalmú Bécs-Budapest (M1) autópálya csatlakozásától. Pezsgő közösségi életében az Önkormányzat mellett fontos szerepet vállalnak a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai, művészeti és hagyományőrző csoportjai és civil szervezetei. Jelenleg is folyamatosan pályáznak, melyekből hamarosan több beruházást is be tudnak mutatni a turistáknak.

További látnivalók: • Balás Jenő-emléktábla és -szoba - Vértes Vendéglő • Mária-kápolna – Béke tér 1. • Szent Vendel apát rk. templom (1839-40) – Béke tér 28. • Gánti-barlang • Községi forrás • Esterházy-kápolna és harangláb - Kőhányás • Emlékhely és temető - Kápolnapuszta • Elüldözöttek emlékműve - Vérteskozma

Református templom belső - Vértesi Natúrparkhoz tartozó település - német nemzetiségi kisközség a Bicskei Kistérségben. 820 lakossal, alig huszonnégy kilométerre található Székesfehérvártól. Első említése 1193-ból olvasható III. Béla oklevelében. Fejlődését bauxitkincsének köszönhette. 1926-ban megnyílt bányája Európa legnagyobb bányája volt 1988-as bezárásáig. A bányászat emlékét őrzi a bányászati múzeum, a geodéziai park és tanösvény. Gánt jelenleg a Vértes egyik legjelentősebb turisztikai központja. Színfoltja a községnek a megépült lovas centrum, ahol a minőségi lótenyésztésen túl, minden évben jelentős sportrendezvényt is tartanak. Közigazgatásilag Gánthoz tartozik Kőhányás puszta is, illetve

Népi műemlékegyüttes (Vérteskozma)

Bányászati múzeum A múzeum mellett elterülő bányagödörben holdbéli táj fogadja a látogatókat. A 28 méter magas bányafal mentén kialakított bemutató útvonal nem csak a vértesi bauxitbányászat emlékeit őrzi, hanem bepillantást enged egy évmilliókkal korábban létezett világba is. A bemutatóhely szabadon látogatható. Székesfehérvárról érkezve Zámoly után, Gánt fele haladva balkéz fele állhat meg az utazó megtekinteni.


Kecskéd

a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő község az oroszlányi kistérségben, ahol 2020 fő lakik. Kecskédet lakták már a rómaiak is, de a török hódoltság idején elnéptelenedett. Később a környék többi településével együtt az Esterházyak birtoka lett, akik württembergi németekkel telepítették be, több mint 260 esztendővel ezelőtt. A II. világháborút követő lakosságcsere során a

Polgármesteri Hivatal: 2852 Kecskéd, Vasút u. 105. Tel.: 06-34/478-002, 34/578-017; 34/478-244 www.kecsked.hu Vonzereje, látnivalók: Német Nemzetiségi Múzeum Kecskéd, Sport utca 23. A háromosztatú zsellérház konyháját és szobáját a falu hagyománytisztelő polgárai enteriőrszerűen rendezték be. Az itt élők hitéleti és gazdálkodási múltját felelevenítő kiállítás anyagát helyben gyűjtötték össze. Bizonyos tárgyak azonban még hiányoztak, ezeket a tatai Német Nemzetiségi Múzeum a raktárából pótolták. Látogatáshoz lehetőség szerint előzetes bejelentkezés szükséges (T.: 06-34/478-026, T.: 06-20/379-2151, e-mail: [email protected]) Sportrepülőtér és horgásztó A falu határában Oroszlány felé sportrepülőtér található. A talaja ősgyep, mely a nyári időszakban 25 tonna, a téli időszakokban 5 tonna teherbírású. A repülőtér jelenleg


13

Kömlőd

a Vértes és a Gerecse hegységek nyugati előterében a Bársonyosidombvidéken elterülő, 1093 lakost számláló község az oroszlányi kistérségben. Tatától, Tatabányától és Oroszlánytól körülbelül azonos távolságra helyezkedik el. A tatai és tatabányai M1-es autópálya csomópontok 15-20 perc alatt elérhetők. Kömlőd első név szerinti említése az 1439-es évben történik. Az 1526-os mohácsi gyászesemények után a település is török uralom alá került, lakói elmenekültek, a falu elnéptelenedett, elpusztult. Nem a régi elhagyott falu területén indult meg az újabb telepü-

Horgásztó vitorlázó és motoros repülőgépek fogadására, vitorlázó és motoros gép, sárkányrepülő, hőlégballon kiképzésre és ejtőernyős ugrások végrehajtására alkalmas. Ennek köszönhetően vitorlázó repülővel, motoros sárkányrepülővel is megtekintheti a környéket az, akinek kedve van kipróbálni ezeket a járműveket. Kapcsolattartó: Old Timer Aero Club. T.: 06-20/ 945-7782 A falu és a repülőtér között a Horgászegyesület által felújított horgásztó található, amely kiválóan alkalmas a horgászat mellett piknikezések színhelyéül is. Megközelíthető a Tó utca felől (az utca végén Oroszlány felé). Elérhetőségek: T.: 06-20/569 5116, 06-20/9742 239, 06-70/420 7282, e-mail: [email protected] További látnivalók: • Szent Anna rk. templom (1764) – Fő utca 8. • Kálvária szoborcsoport – a rk. temető körülkerített területén, sziklákat utánzó talapzaton álló kőkereszt, korpusszal, a sziklán koponya és csontok. A kereszt előtt Mária Magdolna, kétoldalt Szűz Mária és Szent János szobrai. Készült a 18. század közepén. A kőkereszt és korpusz 1956-ban készült, az eredeti feszület és korpusz töredéke a talapzat mögött elhelyezve.

Szent Anna rk. templom

14

Polgármesteri Hivatal: 8071 Magyaralmás, Fő u. 31. Tel.: 06-22/296-801 www.magyaralmas.hu

Hugonnay-kúria

Kömlődi panorámakép lés építése, hanem attól ÉK-re néhány száz méterre. A reformáció országos térhódítása kapcsán elsősorban az új vallás hitvallói, kálvinisták telepedtek le a faluban. Az 1600-as évektől magyarok lakta, református falu, lakói nagyrészt zsellérek voltak. Gazdagon termő földjéről jelentős mennyiségű és kiváló minőségű gabonát, burgonyát, takarítottak be. A település közigazgatási területe 2226 hektár, ebből belterület 127 hektár.

Polgármesteri Hivatal: 2853 Kömlőd, Szabadság u. 9. Tel.: 06-34/470-512, 34/578-501 www.komlod.hu

Perczel-ház Kömlőd, Szabadság utca 54. A híres honvédtábornok, Perczel Mór, családja a szabadságharc előtt és alatt Kömlődön élt. A házat feltehetően a Sárközy-család építtette a 18. század végén. 1846 után előbb a Perczel-, majd a 19. század második felében a Szemerey-család tulajdonába került. A téglalap alaprajzú, földszintes épület utcai és udvari homlokzatai falitükrökkel tagoltak. Ma is lakóépület. További látnivalók: • Református templom és lelkészlak (ma iskola) – Szabadság utca 19. • Síremlékek, emlékhelyek

Magyaralmás

Vonzereje, látnivalók: Hugonnay-kúria Kömlőd, Szabadság utca 23. A Pázmándyak Kömlőd történetében meghatározó szerepet töltött be. A család leghíresebb tagjai – országgyűlési képviselők, református egyházkerületi főgondnokok – itt születtek és életük jelentős részét is itt élték. Hajdani birtokuk jelentősebb épülete ma már nem a család nevét viseli, hanem későbbi tulajdonosa révén Hugonnay-kúria néven ismert. Mivel iskola és diákotthon működik a falai között, látogatásához előzetes tájékozódás szükséges.


Református templom

A Székesfehérvárt és Győrt összekötő 81-es főúttól jobbra, kis völgykatlanban bújik meg a Móri Kistérségben Magyaralmás. Mai nevét először 1193-ból származó okirat említi „Almas” néven. Valószínű, hogy az azonos nevű falvaktól történő megkülönböztetés miatt kapta később a „Magyar” előtagot (tekintettel a lakosság nemzeti hovatartozására). A Bakony és a Vértes között hosszan elnyúló Móri-árok keleti kapuja. Magyaralmás szinte min-

den magasabb pontjáról látható északra a Vértes, oldalán a Csókakői várral, nyugat felől a Bakony hegységben gyönyörködhetünk. A község jelenlegi lélekszáma 1588 fő. Hagyományosan minden év júliusában megrendezésre kerül a Magyaralmási Alkotótábor, mely nem csak alkotásra, hanem kulturális kikapcsolódásra is lehetőséget nyújt. Immár hagyományos az Almás nevű települések évenkénti „Almások almása” vetélkedője. Kiemelt rendezvény még az augusztus havi Mária-napi búcsú, valamint a szüreti mulatsággal összekötött felvonulás és falunap. Vonzereje, látnivalók: Nagyboldogasszony rk. templom és paplak Magyaralmás, Fő utca 29. A késő barokk stílusú templom 1787 és 1791 között épült. Oltárképe Mária mennybevitelét ábrázolja. Belsejét korinthoszi oszlopok, valamint Nepomuki Szent János és Szent József rokokó faszobra díszíti. A templomot Áron Nagy Lajos festőművész 1940-41-ben készített alkotásai díszítették, azonban ezek a front alatt aknatalálat következtében megsemmisültek. A település legrégebbi épülete a katolikus paplak, nagy valószínűséggel 1760-ban már létezett. Egész évben előzetes bejelentkezéssel látogatható (T.: 06-22/296-841). Magyaralmási Alkotótábor Magyaralmás egyik legnépszerűbb rendezvénye. 1997ben azzal a céllal jött létre, hogy a helyi gyermekeknek – akiknek a nyári szünidőben nincs lehetőségük a táborozásra – olyan hasznos lehetőséget kínáljon, ami hangulatában a táborozáshoz hasonlít. A tevékenységek között megjelennek a népi hagyományok, kulturális és szórakoztató programok. Akár nemzedékek találkozójának is lehetne nevezni, hiszen kicsiknek, nagyoknak, szülőknek és nagyszülőknek is teret nyújt az együttlétre. Fontos momentuma, hogy a Magyaralmásról elszármazott családok gyerekei a faluban maradt nagyszülőkkel közösen vesznek részt a tábor életében. A tábor elsődleges célja a közösségépítés, a magyaralmási gyökerek erősítése. A helyszínen készült alkotásokból a tábor utolsó napján kiállítás és vásár nyílik, ahol ezeket a tárgyakat bárki meg-


15

Polgármesteri Hivatal: 8092 Pátka, Vak Bottyán tér 2. Tel.: 06-22/580-506 www.patka.hu Vonzereje, látnivalók:

Alkotótábor vásárolhatja. A befolyt összeg a következő évi Alkotó tábor költségeit egészíti ki.

Pátkai–zámolyi víztározó Az 1971-ben üzembe helyezett tározót – a vele összeköttetésben álló pátkaival együtt – a Vértes hegység ölelésében fekvő Csákvár település határában eredő Császár-víz táplálja. A Pátkán található gát segítségével lezárt völgyben létesített víztározókkal szabályozható a Velencei-tó vízszintje: csapadékos időszakokban a víz visszatartása csökkenti az árvízi veszélyhelyzetek kialakulását és a Velencei-tó túltöltődését, míg szárazabb időszakokban a víz leeresztésével mérsékelhető a természetvédelmi és jóléti szerepet egyaránt betöltő tóban fellépő vízhiány.

További látnivalók: • Református templom (1787-1791) – Kossuth utca 4. T.: 06-22/ 296-846 • „Kastély” (bérlőlak, 1910-1912)

Pátka

- Vértesi Natúrparkhoz tartozó település - a Velencei-hegység nyugati peremén, ahol az a Zámolyi medencére nyúlik le, a Székesfehérvár és Lovasberény közötti főútról leágazó út mentén terül el, mint zsákfalu a Székesfehérvári Kistérségben. Ahol 1708-an laknak jelenleg. A község a Vértes-hegység déli lejtőin fakadó Császár-víz bal partján fekszik. Természeti környezetének része a több mint 300 hektáros Víztározó, mely közel négy évtizede a természetkedvelők és a horgászok paradicsoma. A település már a bronzkorban lakott volt, nyomát a falu határában található Szűzvár melletti földvár sáncmaradványai őrzik. A római korból a megye legnagyobb méretű emléke, a kő duzzasztógát maradt fenn az utókor számára. Az Árpád-kori templom maradvány körül 11. századi halomsírokat találtak. A község első írásos emléke 1192-ből származik, amikor Pacca néven említik. 1949-ben a község területén fluorit reményében érckutatásokba kezdtek és galenit és szfalerit tartalmú telért találtak. Az ércbányát 1952-ben nyitották meg, a bánya 1967-ben kimerült. Épített emlékei közül kiemelkedik az 1730 körül épült barokk református templom és a késő barokk stílusú közel kétszáz éves katolikus templom. A 18. század második felében épült Ivánka kúria ma középületként szolgál.

16

Pátkai–zámolyi víztározó Ivánka-kúria Pátka, Vak Bottyán tér 2. A barokk épületet a 18. században emelték. Ma közösségi ház és a polgármesteri hivatal funkcionál benne, ezért a látogatásához előzetes tájékozódás szükséges. Elérhetőség: T.: 06-22/580-506 Református templom Pátka, Kossuth Lajos utca 58. A törökdúlás miatt elnéptelenedett falu csak az 1630-as években települt újra, főképp protestánsokkal. 1635-re már imaházzal büszkélkedhetett a református közösség. Az imaház azonban 100 év alatt tönkrement, 1735-ben szükségessé vált egy új építése. Az ellenreformáció miatt időtálló anyagból lévő épület építéséhez csak nagy nehézségek árán lehetett engedélyt kapni. Végül a régi tető alá sikerült a sárfal helyére kőfalat húzni, és ebbe ablakokat is vágni. A század végére kitoldották hosszában, az 1800-as évek közepén pedig kereszthajót és tornyot építettek hozzá.


Református templom

Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás

Egész évben előzetes bejelentkezéssel látogatható (e-mail: [email protected]).

önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet, melyben a gyűjtemény jelenleg látható. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberei végezték. A múzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható (T.: 06-22/ 417 201, 06-30/ 354 1270, [email protected]).

További látnivalók: • Szent Anna rk. templom (késő barokk, 1818) – Vak Bottyán tér 29.

Pusztavám

– Vértesi Natúrparkhoz tartozó település – melyet 1909-ig Ondódnak neveztek, a Móri Kistérség peremvidékének egy völgyében fekszik. Az Által-ér szeli keresztül. Ez a völgy választja el a Vértes-hegységet a Bakonytól. Pusztavámot, illetve a település elődjét 1403-1410-től említik írásos emlékek. A török utáni idők elnéptelenedését követően lakói túlnyomórészt németek voltak, jelenleg a lakosság mintegy fele vallja német nemzetiségűnek magát. Az itt élők megélhetését a szőlő és az erdőművelés biztosította, mely művelési ágak ma is jelen vannak a településen. Pusztavám része a „Móri-borvidéknek”. A széntelepek feltárásával elkezdődött az évtizedek óta tartó bányászkodás. Jelenleg a 2494 fős lakosság túlnyomó része az iparban dolgozik. Hagyományápoló és művészeti szervezetek működnek. A kikapcsolódni, sportolni vágyók a sportegyesületben és horgászegyesületben találhatják meg számításaikat.

Malomerdő Panzió és Üdülőház A Vértesi Erdő Zrt. 2006-ban alakított át egy korábban vadászházként működő épületet. A beruházás célja az volt, hogy egy olyan ökoturisztikai központot hozzanak létre, ahol a fenntartható turizmus szempontjait szem előtt tartva ismertethetik meg a látogatókkal a Vértes természeti értékeit, növény- és állatvilágát, történelmi emlékeit, valamint az erdő- és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmákat, hagyományokat. A szálláslehetőség mellett ezért a turisztikai programok széles kínálatával várják a természet és az aktív pihenés kedvelőit. Elérhetőség: www.malomerdo.hu

Polgármesteri Hivatal: 8066 Pusztavám, Kossuth u. 64-66. Tel.: 06-22/417-201 www.pusztavam.hu Vonzereje, látnivalók: Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás Az 1970-es évek végén a település kultúrházának akkori vezetője, Kiss Józsefné (Marika néni), kezdte meg a tárgyi emlékek gyűjtését. Kezdetben a művelődési ház emeletén kapott helyet a kiállítás egy tájszobában. A település

Evangélikus templom


Római katolikus templom

17

További látnivalók: • Evangélikus templom és plébánia (18. század) – Kossuth utca 127. • Kálvária • Páduai Szent Antal Római katolikus templom (18. század) – Kossuth utca 33.

Polgármesteri Hivatal: 8072 Söréd, Rákóczi u. 59. Tel.: 06-22/423-001 www.sored.hu

Tájház belső tere Erdei tornapálya

Kálvária

Sárkeresztes

S z é ke s fe h é r v á r t ó l északra, mintegy 5,2 km-re, északi irányban található a Székesfehérvári Kistérségben. Nevét a fehérvári johannitákról (keresztes lovagok) kapta, akiknek itt ajándékozott földet Eufrozina királyné. A település neve a múlt századig Sármelléki járás része volt, ebből ered a Sár- előtag, az utótag a török időkből származik, amikor a Keresztes-majorja nevet viselte. A település 2327 hektáron fekszik, lakosainak száma 1566 fő. A környék mikroklímájára, uralkodó szélirányára rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok. Klímája kedvező. A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén és környékén talált több, különböző korokból származó leletanyag is bizonyít. A község nevezetességei közé tartozik a Református templom, ami 1715-ben épült. Tornyát 1790-ben építették hozzá, azonban az 1810. évi földrengés lerombolta, de hamarosan újjáépítették. A paplak 1862-ben épült. Csomasz Tóth Kálmán (1902–1988.) református lelkész, teológiai tanár, zenetörténész, himnológus, kandidátus 1932-1938 között Sárkeresztesen volt lelkész, emlékműve a ref. templomkertben található. A falu híres szülöttje a vadászregényeiről ismert Bársony István (1855 – 1928). Pályázati forrásokból újult meg többek között az elmúlt években a templom, több önkormányzati ingatlan, és a sportpálya, amely erdei tornapályával is bővült.

Polgármesteri Hivatal: 8051 Sárkeresztes, Kossuth u. 44. Tel.: 06-22/596-007, 06-22/596-008 www.sarkeresztes.hu

18


A sörédi játszótér Vonzereje, látnivalók:

Csomasz Tóth Kálmán (himnológus) emlékműve Csomasz Tóth Kálmán (1902-1988) Tapolcafőn született. A Pápai Református Kollégiumban tanult. Mint gyülekezeti lelkipásztor Kaposvárott, Sárkeresztesen (1932-1938), Csurgón és Budapesten szolgált, majd 1952-től 1978ig – amikor nyugdíjba vonult – a Budapesti Református Theologiai Akadémia professzora volt. 1962-ben a zenetudományok kandidátusa lett, 1963-ban pedig bölcsészdoktori címet kapott. Életműve elválaszthatatlan a református egyház mindennapjaitól, hiszen istentiszteleteken abból az énekes-könyvből énekel a magyarországi reformátusság, amely az ő tudós kutatómunkájának az eredménye. Bársony István (vadászregényíró) emlékpark Bársony István (1855-1928) Sárkeresztesen született. Ügyvédi pályára készült, de érdeklődése hamar az irodalom felé vonzotta. 1907-ben a Budapesti Közlöny szerkesztőjévé nevezték ki, ami jelentős elismerés volt az akkor már negyedszázadra terjedő szépírói pályafutásának. Elbeszélései, regényei különösen ritka természetérzékről, ismeretről tanúskodnak, és könnyed stílusuk miatt a közönség körében hamar nagy népszerűségnek örvendtek. További látnivalók: • Református templom (1715) – Kossuth utca 26. • Paplak (1862) • Tájház


Szent Mihály rk. Templom Söréd, Rákóczi utca 46. A település római katolikus híveinek lelki gondozását kezdetben Mór, majd Bodajk és Csókakő filiájaként látta el. 1949-től működik itt önálló lelkészség, 1962-től pedig a plébánia. A mai is látható templom 1952-ben épült fel, a II. világháborúban elpusztult épület közvetlen közelében. Egész évben előzetes bejelentkezéssel látogatható (Bodajk plébánia T.: 06-22/410 039). Református templom

Söréd

a Móri Kistérségben, Székesfehérvár és Mór között a 81-es főútvonal mellett a Vértes délnyugati lejtőjén fekszik. 1152-ben Serold néven említik az írásos emlékek Sörédet. Jelenleg 536 fő a lakosságszám. A község erőssége a 81-es főútvonal közelsége, a nagyon jó autóbusz közlekedés. Székesfehérvár 18 kmre, Mór 8 km-re található, de nagyon jól megközelíthető tömegközlekedéssel Budapest is. A közeli városokban munkalehetőséget talál az aktív életkorú lakosság, alacsony a munkanélküliség. Az infrastrukturális fejlesztések is a családok igényeit vette figyelembe, amikor játszóteret építenek, közösségi tereket újítanak fel pályázati forrásokból. A Móri borvidékhez tartozó település a közeli szőlőhegy fejlesztésére is figyelmet fordít.

Sörédi Szőlőhegy A kis szőlőhegynek a központjában található egy régi, rácsos kút és az a törött kereszt, melyet a Sörédi Szőlőhe-


Sörédi Szőlőhegy

19

gyért Alapítvány hozott rendbe. Gerendai Sándor katolikus papot kérték a felszentelésére 2006-ban, abban az évben, amikor újraindult az élet egy Sörédi Pünkösdi Nyitott Pincék Napja elnevezésű, hagyományteremtő rendezvénnyel. Szent Orbánnak avattak ugyanitt emlékhelyet 2008-ban, melyet szintén Gerendai atya szentelt meg. A 2005-ben induló alapítványnak több tagja is belépett a szomszédos Csókakő borrendjébe, a Szent Donát borrendbe, így ez a pünkösdi ünnep az egyik hivatalos ünnepe a rendnek és Sörédnek egyaránt. További látnivaló: • Hősök emlékműve

Polgármesteri Hivatal: 2856 Szákszend, Száki u. 91. Tel.: 06-34/371-524, Tel./Fax: 06-34/571-521 www.szakszend.hu Vonzereje, látnivalók:

szószéke 1902-ben, úrasztala 1903-ban és a keresztelőmedence 1904-ben épült. Száki Evangélikus Társegyházközség temploma Szákszend, Dózsa György u.

Száki Őrzőangyalok rk. templom Szákszend, Dózsa György u. A templom a régi, 1500 körül emelt gótikus zárda romjaira épült, mai formáját 1776-ban kapta. Barokk men�nyezetfreskói és szószéke kivált értékesek. Oltárai a XVIII.

Polgármesteri Hivatal: 2066 Szár, Rákóczi u. 68. Tel.: 06-22/591-031, 22/353-811 www.szar.hu

Szákszend

Az oroszlányi kistérséghez tartozó, jelenleg 1536 lakosú Szákszend község Szák és Szend egyesülésével jött létre 1984-ben. A két község összeépülésével, mintegy 5 km hosszú település alakult ki. A Kisalföld és a Vértes találkozásánál fekszik, határában jó minőségű termőföldek találhatók, patakokkal tagoltan. Fő vízfolyásán a Szend-i éren szép fekvésű tavak találhatók, amelyek jelenleg halas és horgász tóként üzemelnek. Szák legkorábbi okleveles említése Zaak alakban 1281-ből való, míg Szend település Zend néven 1421-ből származó oklevélben található. A száki részen látható a jelenleg rossz állapotban lévő, új funkcióját még el nem nyert Magtár, melyet az Esterházy család a 18. század második felében építtetett. A belsőben a fafödémes szintek még megtalálhatók. A településen átmenő országos közút forgalma kicsi, melynek következtében a község csendes. Fekvésének és a határában lévő nagy kiterjedésű erdőknek köszönhetően levegője tiszta. A lakosok vendégszeretők környezetükre igényesek. Több közintézmény felújítása, közösségi terek kialakítása valósult meg az elmúlt években a lakosság megtartása érdekében.

A szákszendi játszótér

20

a Vértesi Natúrpark határán fekszik, a Vértesbe vezető túraútvonalak mentén. Budapesthez való közelsége kedvelt kirándulóhellyé teszi a környéket. Az 1662 lakosú település ma is élénken őrzi német nemzetiségi hagyományait, melyet az Mária Terézia nevéhez fűződő, az 1700-as években történt betelepítés óta generációról generációra adnak tovább a száriak. Szár büszkesége a Fellner Jakab által épített barokk római katolikus templom, melynek helyén már 1340-ben is állt templom.

Vonzereje, látnivalók: Keresztelő Szent János rk. templom (1759-1760) Szár, Rákóczi Ferenc u. 43. A templom műemléki védelem alatt áll 1609 törzsszámon és 3796 KÖH azonosítószámon. Száki Evangélikus Társegyházközség temploma

Száki Őrzőangyalok rk. templom század második felében készültek barokk és rokokó stílusban, szószéke szintén barokk, a padok XIX. századi copf munkák. Szendi Munkás Szent József rk. templom Szákszend, Fő u. 2.

Szendi Munkás Szent József rk. templom


Szákszendi Református Egyházközség temploma Szákszend, Csillag u. 13. A templom műemléki védelem alatt áll 2578 törzsszámon és 6373 KÖH azonosítószámon. Az egyhajós templom 1789-ben épült és 1936ban átépítették. Berendezése XX. század eleji,

A templom a tizenkilencedik században épült, műemléki védelem alatt áll 2576 törzsszámon és 6370 KÖH azonosítószámon. Korábbi templom felhasználásával 1848-ban épült a Dózsa György utca temető felé eső részének kis kiteresedésében szabadon álló egyhajós templom volt. Oltárképét 1886-ban Pósa Gusztáv festette, orgonája 1881-es és átépített.

További látnivaló: • Római katolikus plébánia (1765) • Kálvária

Szendi Evangélikus Társegyházközség temploma Szákszend, Fő u. 41. A templom a tizennyolcadik században épült. A jelenlegi templomot Fárnek Dávid helyi lelkész 1848-ban építtette. A bejárat felett olvasható márványtábla felirata is ezt bizonyítja. További látnivaló: • Magtár (XVIII. Század) – Dózsa György út 12.

Szár

Az 1662 fő lakosú Szár – Vértesi Natúrparkhoz tartozó település – a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mentén, Tatabánya és Bicske között félúton a Bicskei Kistérség részeként a Vértes lábánál. Nevét az Árpád-házi Szár Lászlóról kapta, aki Szent István királyunk unokatestvére volt. Történetírásokban először 1326-ban találkozhatunk nevével. A település közvetlenül


Keresztelő Szent János rk. templom

21

ÉLNI JÓ HÁZ Budapesttől 50 km-re, a Vértesben. Falusi vendégszállás, vendégasztal.

Bejelentkezés:

30 399 21 37 Kálváriadomb

Szárliget

– Vértesi Natúrparkhoz tartozó település – Komárom-Esztergom megyében, az M1 és az 1-es út, valamint a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mellett, a Vértes és a Gerecse hegységek lábainál helyezkedik el, a Tatabányai Kistérségben. A települést 1930-ig Rokkant-telepnek nevezték, 1945-ig SzárÚjtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-tól Szárligetnek. Szárliget 1984. január 1-jéig Szár külső települése, majd 1989-ig társközsége volt. 1989. január 1-jétol Szárliget önálló község lett. A közeli városok felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá teszi a gyógyturizmus és a wellness turizmus fejlesztésére. A község alatt található Európa egyik legjelentősebb karsztvíz bázisa, mely kb. 250.000 embernek olyan minőségű ivóvizet nyújt, melyet szinte kezelés nélkül lehet a vezetékhálózatban biztosítani. A falut nemcsak a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal osztja ketté, de a Fejér és Komárom-Esztergom megye határvonala is áthúzódott rajta.

Polgármesteri Hivatal: 2067 Szárliget, István u. 49. Tel.: 06-34/ 433-896, 34/533-064 www.szarliget.hu

.ÊIFT.Ê[FT

¡

A természet tiszta íze Fűszerkeverékek só nélkül.

Mézes szörpök

Mária Magdolna rk templom Szárliget, István u. 52. Szárliget egyetlen temploma a házasságkötő teremmel szemben található. A templom 1993-ban épült, bejárata a Baross utcáról nyílik. Búcsú: július 22.

Újbarok

www.mehes-mezes.hu Szárligeti panorámakép



Zuppa-tető Szárligettől nem messze van a Zuppa tető, egy szép kilátópont, ahonnan a Vértes, a Gerecse, a Budai hegység és a Pilis is belátható. A tetőn pár éve az egykori határkaró helyén egy nagy fakereszt áll. Szárliget erdőszéli csücskéről közelíthető meg, innen légvonalban 980 m-re van, amúgy meg kb 1.5-2 km séta a csúcsig. Nem érdemes sietni, nagyon sok rejtett szépséget kaphat a túrázó cserébe.

„Egészség és tradíció”

22

Mária Magdolna templom

község a Bicskei Kistérségben is a legkisebbek közé tartozik a maga 438 lakójával. A Vértes lábánál Tatabánya és Bicske között található. Nevét először 1339-ben egy oklevélben említik. Területének egyharmad része a Gerecse lesüllyedt mészkő- és dolomitrögein, a többi gyengén tagolt mezőföldi lösztáblán fekszik. Külterülete az M1-es főútvonal mellett található Liponya-dűlő. Korábban szinte minden falubelinek szőlője volt itt, ma inkább városi emberek nyaralóhelye, pihenésre, kikapcsolódásra a szép természeti környezetben. A helyi rendezvényeknek a felújított Művelődési


23

ház ad otthont, melyben egy tájszoba volt berendezve. 2013-ban a német tájházat felújították, a kiállítást ott alakították ki. A falu melletti réten tekinthető meg az óceánrepülés emlékműve.

melyben iskola, óvoda, kultúrház, illetve sportcsarnok kapott otthont.

Polgármesteri Hivatal: 2824 Várgesztes, Arany J. u.47. Tel.: 06-34/593-030, 34/593-031 www.vargesztes.hu

Polgármesteri Hivatal: 2066 Újbarok, Fő u. 33. Tel.: 06-22/591-031, 22/591-032 www.ujbarok.hu Vonzereje, látnivalók: Nagyboldogasszony rk. Templom Újbarok, Fő utca 27. A templom a XIX. században épült. A falu 18. század utolsó évében emelt régi temploma az évek során olyan rossz műszaki állapotba került, hogy az épületnek helyet adó telket értékesítették, majd az érte kapott összegből a

VÁRGESZTESI VADÁSZHÁZ

Német Nemzetiségi Tájház További látnivaló: • Kitelepítési emlékmű

Várgesztes

Újbarok, Park település széles utcájának közepére emelték fel a mai is látható templomot. Felszentelésére 1877-ben került sor, harangjait 1908-ban és 1928-ban kapta, fa tornyát pedig 1936-ban cserélték le. Legutóbb 2005-ben volt felújítva. Egész évben látogatható, de csak előzetes egyeztetés után (Szári Római Katolikus Plébánia T.: 06-22/353-816). Német Nemzetiségi Tájház Újbarok, Fő utca 8. 1773 óta élnek svábok a községben, akik fontosnak érzik saját kulturális hagyományaiknak a megőrzését. A nádtetős épületben egykori használati eszközök, régi tárgyak kaptak helyet, míg a kert rendszeres közösségi programoknak ad otthont. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges (T.: 06-30/529-1249, 06-20/252-4192).

24

állt, majd Zsigmond király idejében egy birtokcserét követően a koronára szállt. A 16. század első felében a törökök többször megostromolták, de először csak 1543-ban tudták bevenni. Az évszázadokon át harcoknak kitett vár sorsát aztán csaknem megpecsételte, hogy Esterházy József a kamalduli szerzetesek majki rendházának alapításakor engedélyt adott köveinek felhasználásra. Falai között ma turistaszálló és étterem várja a látogatókat. A helyreállított várfal tetejéről a szemet gyönyörködtető vértesi táj tárul elénk.

a Tatabányai Kistérség egyik gyöngyszeme a vár alatti völgyben ékeskedik. Vértesi Natúrparkhoz tartozó település, német nemzetiségű falu 600 lakossal. Lakóinak elődjei 250 évvel ezelőtt a német Duna-vidékről érkeztek. A helyet 1231-ben, a várat 1326-ban említik először oklevelek. A vár tagja volt a Vértesben kiépült védelmi vonalnak. A XVII. században az Esterházy család kezére került és 1945-ig az ő tulajdonuk is maradt. Ez alatt az idő alatt a vár nem pusztult el úgy, mint a többi magyar vár, jelentős részei megmaradtak. 1960-63 között folyt a feltárás és az építkezés. A restaurálás alkalmassá tette a várat vendégek fogadására, ma turistaszálló fogadja itt a látogatót. A tetőről csodálatos kilátás nyílik a falura, a Vértes erdőrengetegére s jó időben a távoli Tata és Tatabánya környéke is látható. A falu lakói máig őrzik német nyelvüket, hagyományaikat. Jelenlegi templomukat 1872ben építették. 1990-es évek második felében épült fel a minden igényt kielégítő üdülőpark a falu határában. Az elmúlt években kialakításra került egy horgásztó, mely rekreációs pihenőhelyként is működik. Felépült a Faluház,


2-3 ágyas szobákkal, összesen 20 férőhellyel, trófeatermével, rendezett udvarral várja a pihenni, üdülni vágyókat a Vértes-hegység lábánál, közvetlenül az erdő mellett.

Pihenőpark Vonzereje, látnivalók: Gesztesi vár A Vértes hegység legjelentékenyebb középkori erődítménye a hegység többi végvárához hasonlóan a tatárjárás után épült. Kezdetben a Csák nemzetség tulajdonában

2824 Várgesztes, Vértes utca 12. Telefon: 06 34 494 006 • 06 30 9936 090 e-mail: [email protected]

• Játszóház játszólabirintussal. • Nyáron kültéri medence csúszdákkal. • Pizzeria. • Sportpályák, játszóterek. • A hosszú hétvégeken és nyáron animációs programok.

• 25 hektáros parkban 125 db különálló, 8 férőhelyes apartmanház. • A főépületben elegáns, többszintes étterem. • 300 nm vízfelületű élményfürdô szaunákkal.

+36 34 494 494 [email protected] web: www.villapark.hu


25

Vértesboglár

– Vértesi Natúrparkhoz tartozó település – a Fejér megyei Bicskei Kistérségben, a Vértes hegység tövétől keleti irányban négy kilométerre helyezkedik el. A falut körülvevő területek nagy része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik. A csendes, tiszta levegőjű településnek 910 lakója van. Vértesboglár környéke már a rómaiak idején lakott volt. Nevét az oklevelek már 1187 előtt említik. A török hódoltság időszakában a falu elnéptelenedett. Vértesboglár benépesítésére a XVIII. században került sor. A betelepedők az Eszterházyak tatai uradalmának falvaiból és a bajorországi Schwarzwaldból érkeztek. A római katolikus templomot az Eszterházyak támogatásával 1810-ben építették. 1760-tól közel kétszáz esztendőn keresztül élt békességben, magyar állampolgárként a boglári németség. A Gesztesi vár homlokzata További látnivalók: • Szent Vendel és Szent Miklós püspök rk. templom (1872) – Arany János utca 53. • Gesztesi parkerdő • Horgásztó a falu központjában • Zsigmond-szikla

Boglári legelő ai szempontból – és különösen madarász szemmel nézve – remek táplálkozó és élőhelyet jelent a ragadozó madarak és a száraz füves területek, bokros foltok énekesmadarainak. Természetvédelmi jelentőségét az adja, hogy a terület alkalmas élőhelye az ürgének, ennek köszönhetően pedig kiváló vadászterülete a kerecsensólyomnak és a parlagi sasnak.


26

Boglári legelő A legelő a Vértes hegység lábánál, egy lankás lejtőterületen fekszik. Ez egy óriási kiterjedésű, 270 hektáros, egybefüggő száraz gyep a Vértes belsejének zárt erdei és a Zámolyi-medence vizes rétjeinek találkozásánál. Ökológi-

Polgármesteri Hivatal: 8085 Vértesboglár, Alkotmány u. 3. Tel.: 06-22/582-956 www.vertesboglar.hu

Községháza

Szent Vendel és Szent Miklós püspök rk. templom

csákvári Szent Mihály főangyal plébánia látja el a lelkipásztori körzet teendőit. Egész évben előzetes bejelentkezéssel látogatható (T.: 06-22/234 485).

Assisi Szent Ferenc rk. Templom Vértesboglár, Kossuth tér 1. A főutca közepén, szabadon álló, egytornyos templom copf stílusban épült 1810 körül. Berendezése (mellékoltár, szószék, keresztelőkút, padok, orgonaház) szintén copf stílusú és az épülettel azonos korú. Napjaikban a


További látnivalók: • Kálvária • Kápolna • Présházak • Tájház

romegyüttese, amely mintegy 70 hektáros parkerdő közepén bújik meg. Kellemes kirándulóhely a Mátyás-kút, a Szarvas-kút és a Szép Ilonka-forrás, melyeket sokan keresnek fel.

Polgármesteri Hivatal: 2823 Vértessomló, Rákóczi F. u. 63. Tel.: 06-34/593-440, 34/593-443 www.vertessomlo.hu Vonzereje, látnivalók: Sarlós Boldogasszony rk. kegytemplom és búcsújáróhely A település temploma nem a faluban, hanem attól kicsit távolabb, a kálváriától egy szurdokkal elválasztott dombon áll. A szentély mögötti rét sok vándornak nyújt pihenőhelyet, s innen juthatunk el a Mária-forráshoz is. A természeti környezet mellett csodálatos a templom berendezése, a szentély kupoláját díszítő freskók (melyek közül az egyik a Szentháromságot, a másik az Őrangyalt ábrázolja kisgyermekkel), s nem utolsósorban a búcsújárók sokaságát vonzó gyermekét szoptató Mária kegykép adják meg értékét. Látogatás előtt mindenképpen tájékozódjunk a plébánián (T.: 06-34/ 493 120). Vértesomlói Kápolna (18. század) Vértessomló, Szabadság u. 6.

Vértessomló

Assisi Szent Ferenc rk. templom

– Vértesi Natúrparkhoz tartozó település - Tatabányától 15 km-re, a Vértes-hegység északnyugati lejtőinek előterében, festői környezetben elterülő 1383 lakosú, mely már a római korban is lakott hely volt. Vértessomlót először 1426-ban említi Zsigmond király oklevele Somolya néven. 1734-től gróf Esterházy József katolikus németeket telepített ide. A község látványossága a barokk stílusú huszártornyú katolikus búcsújáró műemlék temploma – a tatai Schweiger Antal szobraival –, a község középpontjában álló klasszicista kápolna, illetve a közelben emelkedő gótikus vár, Vitány vadregényes


Vértesomlói Kápolna

27

Vértessomló község egyik fontos feladatának tekinti az építészeti örökség védelmét, ezen felül a turizmus fejlesztését. Így került sor a helyi kápolna korhű rekonstrukciójára AVOP LEADER+ forrásból 2005-ben. Az épület elhelyezkedését tekintve jól megközelíthető, az úttal párhuzamosan áll, így körüljárható. A kápolna előtt tart a község minden évben adventkor egy közösségi rendezvényt, melyre nemcsak a faluból, hanem a környék településeiről is nagyon sokan érkeznek. Vitányvár romjai A vértesi végvárak sorába illeszkedő erődítmény keletkezésének idejét és építőjének nevét nem ismerjük, de fel-

Vonzereje, látnivalók: Lamborétum (helytörténeti gyűjtemény) A település történetének tárgyi eszközeit az 1999-ben elhunyt Bán Miklós gyűjtötte össze egy régi, a paraszti építészet emlékeként is jegyzett épületben. A kutatással töltött másfél évtized alatt az épületet és környékét saját elgondolása szerint formálta át: a házban új helyiségeket alakított ki, bútorokat faragott, kemencét, az udvaron sziklakertet, japánkertet és mini játszóteret épített. A ház egy sajnálatos tűzvész nyomán elpusztult, a gyűjtemény azonban szerencsésen megmenekült és az egykori magtár épületének alsó szintjén kapott helyet. Egész évben látogatható, de csak előzetes egyeztetés után („Háló” Zámoly Fejlődéséért Egyesület Menyhárt István T.: 06-20/ 922 7599)

Vendégházunk két külön bejáratú apartmanból áll és egész évben várja vendégeit. Házunk első részében 6 fős apartman található 2 tágas, 3 ágyas szobával, konyhával, étkezővel és mellékhelyiséggel. A másik apartmanunkban 2 főt tudunk elszállásolni, melyhez nappali, konyha, fürdő és galériában elhelyezett háló tartozik.

Elérhetőség: 2823 Vértessomló, Rákóczi u. 34., T.:06-30/ 27-77-909. e-mail: [email protected]

tehetően az itt birtokos Csák-nemzetség valamelyik tagja építtette a XIV. században. A tata-bicskei út ellenőrzése céljából emelt kicsi, de jelentős vár fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy valamikor 35 település tartozott a fennhatósága alá. A keskeny hegygerincen álló építményt körös-körül várárok, ezen kívül a hegy lejtőjén kétszeres árokgyűrű is védelmezte. Építészeti érdekessége, hogy a pincehelyiségek között kis börtön is lehetett, melynek falán nyílás nyoma nem látszik, így oda bejutni csak a mennyezeten kiképzett nyíláson át volt lehetséges. Vitányvár romjai

Múzeum jellegű terasz, hozzá illő magyaros ételválasztékkal, kedves kiszolgálással, tiszta, családias hangulatos szállással.

Kedves leendő Vendégünk! Itt egész évben várja Önöket családias hangulatú panziónk 2-3-4 ágyas szobákkal-apartmanokkal. Megrendelésre házias ételeket készítünk. Bárunkban bőséges italkínálatból választhatnak. Iskoláknak, csoportoknak az egész ház bérlése esetén nagymértékű kedvezmény. Esküvők rendezvények lebonyolítását vállaljuk. Hozz magaddal valakit AKCIÓ! Csoportos jelentkezések esetén ÁRKEDVEZMÉNY! Hosszú hétvégék AKCIÓ! Ha most megrendeli szállását, az eredeti árból 10% kedvezményt adunk.

28


2823 Vértessomló, Zrínyi u. 2. Tel.: 34 493198 és 06 20 942 5559 E-mail: [email protected]

Harangláb További látnivalók: • Harangláb • Helytörténeti kiállítás • Mátyás-kút, Szarvas-kút, Szép Ilonka-forrás

Kerekszenttamási körtemplom (12. század) Zámoly mai területén legalább három kisebb település létezett. Zámoly, Kér és Kerekszenttamás falu helyét az

Zámoly

– Vértesi Natúrparkhoz tartozó település – a Vértes hegység déli előterében fekvő, többutcás, szalagtelkes település a Székesfehérvári Kistérségben. Tagolt, változatos domborzata, közelsége Székesfehérvárhoz és a Velencei-tóhoz, fekvése a helyvidéki és a síkság találkozásánál kedvező lehetőségeket kínált az itt megtelepülőknek évszázadokon át. Első írásos említése 1046-ban történt. Területén a XX. század utolsó évtizedéig a régészek két tucat lelőhelyet tártak fel az őskortól a törökkor végéig. A falu történetében a XVIII. század a gyarapodás évtizedeit jelentette. A tősgyökeres, református hitet követő magyarok mellett megjelentek a német anyanyelvű és római katolikus hitet valló családok, majd zsidó kereskedők, haszonbérlők is megtelepedtek. Megszilárdult a helyi közigazgatás, a reformátusok és katolikusok népiskolát tartottak fenn, mindkét felekezet megépítette templomát is. A dinamikusan fejlődő községben napjainkban 2339 fő él.

Polgármesteri Hivatal: 8081 Zámoly, Kossuth u. 43. Tel.: 22/251-000, 22/251-008 www.zamoly.hu

Körtemplom oklevelek és régészeti leletek viszonylag pontosan körülhatárolják. Kerekszenttamás – mely ma már nem létező település – romjaiban ma is látható templomáról kapta nevét, bár a falu területéről, a mai szőlőhegy környékéről származó leletek száma igen csekély. A települést a Csák nemzetség birtokaként említik – először 1231-ben –, majd a XV. században a Rozgonyi család tulajdona, a XVI. század folyamán a csókakői váruradalom tartozéka. 1453 és 1461 között Vitány várának birtokaként szerepelt. A falu a török uralom alatt elnéptelenedett, bár neve a későbbi oklevelekben is (elsősorban templomépülete miatt és helynévként) többször előfordult, 1702-ben azonban már egyértelműen pusztaként szerepelt, 1690-ben templomát is elhagyottnak említik. A Templom szabályos kör,


29

Bemutatkozik a Móri Borvidék TDM Egyesület

díszítéseket a szakirodalom nem említ. A román korban nálunk is gyakori centrális épülettípus a Magyarországon ritkábban előforduló, apszis nélküli változatot képviseli. Helyenként négy-öt méter magasan álló, egy méter 30 centiméter vastagságú körfalának hófehér köveit forró mészhabarccsal forrasztották egybe, a szinte bonthatatlanul kemény szerkezet ezért volt képes túlélni a háborúk, a környéken építkezők és a turisták rombolását. További látnivalók: • Árpád-kori templom maradványai • Zámolyi-víztározó • Református templom (1785) - Kossuth utca 53. • Szent Lőrinc vértanú rk. templom (1837) - Kossuth utca 48. • Zsoldos-ház (volt fogadóépület) – Kossuth utca – Vörösmarty utca sarkán

RI

BORVID

ÉK

MÓ

„A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el…” (Szent Ágoston)

Turisztikai Iroda és Ezerjó Portékák Ajándékbolt

TD

ME

G Y ES Ü L

ET

Árpád-kori templom maradványai

en Párja,

Házi Sörnek Nincs

Zámolyon a Pedro

Várja!

Várjuk Kedves Vendégeinket Zámolyon a Pedro Söröző és Étteremben. Családias környezetben, házias ételekkel, helyben készített házi főzésű világos, és barna sörrel. Vállaljuk családi-, céges rendezvények, esküvők, születésnapok megrendezését.

Zámoly, Kossuth utca 28. • 06 22 452 702 • www.pedrosorozo.hu • [email protected]

LYNX 2000 Bt. 8060 Mór, Petőfi S. u. 77. 30/99-49-621 30

• Média tanácsadás (helyi tv-k, rádiók részére, pályázati tanácsadás, pályázatírás, oktatás, szakértői tevékenység) • Piackutatás, felmérés • EU-s pályázati tanácsadás, pályázatírás • Személy- és vagyonvédelem


Kedves Vendégünk! Nagy szeretettel invitáljuk Önt és családját, barátait, kollégáit a Móri borvidékre, a Vértes és a Bakony hegység ölelésében található kicsiny ékszerdobozba. Illették már e vidéket „Magyarország Provance”-a jelzővel is, ami igazán kifejező és jól festi le, hogy itt a bor és gasztronómia, a történelmi látványosságok, a természet, a sport és wellness lehetőségek, a nívós és színes programok, a gazdag civil élet mozaikkockáiból áll össze a teljes kép.

Ha még nem járt vidékünkön, reméljük kedvet kap eljönni Ezerjót kóstolni kvircedlivel, fesztiválozni a Móri Bornapokon, a Csókakői Várjátékokon újra átélni a történelmet, egy jót túrázni a Vértesben és a Bakonyban, pihenni a családdal, konferenciázni, hiszen itt vagyunk az ország közepén egy órányira a fővárostól, a határtól, a Balatontól. Ha pedig már vendégünk volt, akkor vis�szavárjuk, és újra elvarázsoljuk: arra törekszünk, hogy Ezerjó élményeket nyújtsunk egész évben. Szeretettel várja Önöket a vidék lakói és vendégvárói nevében, a Móri Borvidék TDM Egyesület lelkes csapata!


31

A Móri borvidék Hazánk 22 borvidéke közül méretében a kisebb, hírnevét tekintve a jelentősebb borvidékek közé tartozik a Móri borvidék. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében mindig meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa és

ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is. A modern kor beköszöntével a bortermelés gazdasági jelentősége visszaszorult, de Mór és a borvidék településeinek arculatában, identitásában, turisztikai vonzerejében, építészeti emlékeiben, a hagyományok őrzésében, a mindennapi emberi kapcsolatokban továbbra is óriási jelentősége van a szőlőművelésnek, a borászatnak és a borkultúrának.

Legfontosabb látnivalók:

Más települések: • Oroszlánkő Szabadidőpark, Dobai-kút (Oroszlány) • Károlyi Kastély (Fehérvárcsurgó) • Hegyi Imre Emlékpark (Jásd)

Mór: • Lamberg-kastély és angolparkja • Luzsénszky kastély • Kapucinus-templom és rendház • Magyar templom • Lamberg-pince • Oromfalas népi lakóházak • Wekerle Emlékmű Csókakő: • Csókakői Vár • Szent Donát Plébánia templom • Aranyhegyi és Magyalosi pincesor • Nagy Magyarország emlékmű, Tordai Park és kettős kereszt

32


Kiemelt rendezvények: Április Szent György Heti Vigasságok – Mór Június Európai Dísznövény és Kertészeti Napok – Fehérvárcsurgó Augusztus Mórikum Kultúr-Fröccs-Fesztivál – Mór Szeptember Csókakői Várjátékok – Csókakő Quarttissimo Európai Vonósnégyes Fesztivál – Fehérvárcsurgó Október Móri Bornapok és Nemzetközi Néptánc Fúvószenei Fesztivál – Mór


33

Bor

Gasztronómia

A Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. Meghatározó fajtája az Ezerjó, amely ma már a hungarikumok közé tartozik. A szőlőfajtát hazánkban több helyen termesztik, de igazi otthonra a Vértes dűlőin talált. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. Az Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay is jelen van a Móri borvidéken.

A borvidékre ellátogatva több vendéglátóhelyen is megkóstolhatók a helyi, hagyományos sváb ételkülönlegességek – Kschwötzkraut, Spetzle és a sütemények: Kvircedli, Nuszstangli, Katzenpratzl. Éttermeink széles kínálatában mindenki megtalálhatja a számára legigézőbbet: hagyományos, magyaros ételek a különleges hangulatot árasztó hordók egyikében, galloway marhából készült különlegességek a kemencés udvaron, esetleg fiatalos ételek fiatalos enteriörben.

Természet A Móri borvidék a Vértes és a Bakony találkozásánál fekszik, ezzel a bakancsos turizmus hívei számára igazi kincset jelent. A borvidéket átszeli az Országos Kéktúra útvonala, gyönyörű pihenő- és túralehetőséget rejt a Gaja-völgye, a Jordán Parkerdő, a fehérvárcsurgói víztározó, az Ezerjó Borút. A borvidéken található vendéglátóhelyekkel, szállásokkal kapcsolatos információért, részletesebb programokért keresse a Móri Borvidék TDM Egyesület turista információs irodáját! www.moriborvidékinfo.hu

34



35

TDM Egyesület Turisztikai Iroda és Ezerjó Portékák Ajándékbolt

MÓRI BORVIDÉK TDM EGYESÜLET Hangulatos kerthelység, kemencés udvar Nyaranta hétvégén zenés kerti partyk – Tematikus estek Esküvők, családi és üzleti rendezvények lebonyolításában rugalmasan alkalmazkodunk az egyedi igényekhez, akár déli nyitással is! Borkóstolók

TURISZTIKAI IRODA ÉS EZERJÓ PORTÉKÁK AJÁNDÉKBOLT Nyitva tartás: Hétfő - Péntek 9.00-17.00 Cím: 8060 Mór, Táncsics Mihály u. 1. Tel.: +36 22 788 865 E-mail: [email protected] Webcím: www.moriborvidekinfo.hu www.facebook.com/moriborvidektdm

Móri Borvidék TDM Egyesület Hozzánk látogatva tekintse meg egyesületünk tagjainak kínálatát, kedvezményeit, így értesülhet a Móri borvidék és környékének legfontosabb ajánlatairól. Szolgáltatásaink: • Turisztikai információk, kiadványok • Borútlevél és más kedvezményes szolgáltatások kínálata tagjainak részéről • Programszervezés, különleges programcsomagok

Ezerjó Portékák Ajándékbolt Ajándékboltunkban helyi ajándéktárgyak, a borvidék kiváló borai, hagyományos népművészeti tárgyak, könyvek, képeslapok kaphatók.

Klimatizált Wekerle-terem: Konferenciák, rendezvények, esküvők helyszíne

SZÁLLÁST KERES MÓRON?

Nyitva: H–P.: 16.00–24.00, Szo.: 12.00–24.00 vasárnap – szünnap Információ, asztalfoglalás: Öreg Prés Étterem, 8060 Mór, Táncsics u. 5. Tel: +36 22 408 692 Fax: +36 22 562 476 [email protected] • www.oregpres.hu

Öreg Prés Étterem – A valódi Vendég Látás

36

www.csanyivendeghaz.hu


ON P KU re Ó Í T é ny S G O ez m k JO edv téká ás R E % k Por sárl Y 0 ó á ÉN al 1 zerj a v l. M n E n ő EZ pon az ltba egéb V D ku ult bo ssz KE el a gos dék égö % Ezz jo ján v A 10

Gerecse Natúrpark

ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik… Magyarország hetedik natúrparkja A Gerecse a hazai középhegységeink sorában kissé tán méltatlanul mellőzött kirándulóhely, pedig minden oldalról városok veszik körül: Tatabánya, Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Dorog, Zsámbék, Bicske és a fővárostól is alig 40 km-re fekszik. A nagyközönségtől egykor elzárt „kormányzati vadászterület” nagykiterjedésű, zavartalan erdőségei megannyi természeti értéket, kulturális látnivalót rejtenek, kőbányái, régészeti lelőhelyei pedig évezredek emberi kultúrájáról regélnek… És ki ne ismerné Vértesszőlős világhírű előember leletét, a 350 ezer évvel ezelőtt itt élt „Samut”? A Gerecse viszonylag alacsony mészkő- és dolomithegység, legmagasabb pontja a 633 méter magas Gerecse. Kevesen tudják, hogy a Bükk és Bakony után barlangokban a leggazdagabb hegységünk, a barlangászok napjainkig mintegy 455-öt tártak fel. A hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvédelmi illetve Természetmegőrzési Területek sorába csaknem a teljes hegység és peremvidéke beletartozik. Számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig, a magyarsággal évszázadok óta együtt élő szlovák és német nemzetiségek pedig megannyi építészeti örökséget, máig élő hagyományokat hagytak ránk. A gyönyörű fekvésű falvak pezsgő kulturális élettel telnek meg szinte az év egészében. A Gerecse Natúrpark kialakítására vonatkozó első lépéseket az Által-ér Szövetség kezdeményezte. Az első ezzel kapcsolatos kiadványát 2004-ben jelentette meg több ezer példányban. Ezt hamarosan újabbak követték, egyre több közösségben keltve fel a figyelmet, várakozást és segítő szándékot Magyarország legújabb natúrparkjának közös létrehozására. A Gerecse Natúrpark megvalósíthatósági tanulmánya LEADER+ forrás felhasználásával készült el a MTESZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezetével és a „Duna-Pilis-Gerecse” Vidékfejlesztési Egyesülettel karöltve. Az együttműködés számos egyeztetés után 2012-ben öltött végleges formát és a térség szinte minden érintett településén megszülettek a natúrparkhoz csatlakozásról szóló döntések. Kevés kivételtől eltekintve

38


valamennyi gerecsei település (összesen 29) felvállalta a közös utat a Gerecse Natúrpark égisze alatt és 18 további gazdasági és civil szervezet is csatlakozott az alapítókhoz. Összesen tehát 47 szervezet képviselői vehették át a natúrpark névhasználati címmel járó oklevelet 2013. február 1-én Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. A Gerecse óriási távlatokat rejt még, hiszen turisztikai értelemben ma még szinte teljesen kihasználatlan. A natúrpark valamennyi településén vannak olyan vonzerők, amelyek az itt élők számára talán cseppet sem tűnnek rendkívülieknek, de a messziről jött látogatók szemében annál értékesebbnek számítanak. Ha ezek a Gerecse Natúrpark égisze alatt kellő marketing támogatást kapnának, máris megalapozhatóvá válna a natúrpark, mint védjegy. Az ilyen vidéki termékek, szolgáltatások iránt világszerte egyre inkább növekszik a kereslet. A történelem fényes eseményei és komor évszázadai e vidéket is érintették. A Gerecse hegyei között megbújó falvak magyar-szlovák-német nemzetiségi kultúrája több tekintetben egyedülálló, a gerecsei kőbányák a hazai sziklamászó iskolák talán legkedveltebb helyszínei, a tekintélyes méretű és járathosszúságú barlangokban pedig a letűnt évmilliók rejtélyes világa tárul elénk. A Gerecse több évtizedes elzártsága egyre inkább a múlté, kirándulók sokasága jegyezte el magát e hegyvidék szépségével, itt szervezik az ország egyik legnépszerűbb teljesítménytúráját, a Gerecse 50-et és az embert próbáló Kinizsi 100-at, de a siklóernyősök és hegymászók is igazi iskolát teremtettek. Az Országos Kék túraútvonal szinte az egész natúrparkot átszeli kelet-nyugati irányban, Dorogtól Bajóton át Tatabányáig.

A Gerecse látnivalói

39

A Gerecse Natúrpark jelképes helyen, a Gerecse szívében, Péliföldszentkereszten jött létre. Az elképzelések szerint itt, a Szalézi rendház közelében alakulhat ki a natúrpark egyik jövőbeni látogatóközpontja. A natúrpark szervezőközpontja és egyúttal turisztikai kapuja pedig Tata, a Vizek Városa, mely egyúttal méltán érdemelte ki a „Vadludak Városa”, vagy akár a „Vízimalmok Városa” jelzőt is. A Gerecse különös adottsága, hogy erdei, sziklás sasbércei, kőbányái, völgyekben megbújó falvai és persze a hegységperemeken kialakult városai egyszerre őrzik a Kárpátmedence legősibb emberi kultúrájának nyomait, a Római Birodalom megannyi jeles építményét, a magyarság letűnt évszázadainak építészetét és persze mindezek szomszédságában a természeti értékek páratlan tárházát. Zarándokutak, tanösvények, erdei iskolák, hagyományos tájgazdálkodás, interaktív látogatóközpontok, tájházak, kerékpáros pihenők, borutak kialakítása mind a Gerecse Natúrpark fejlesztését szolgálják majd. A Gerecse Natúrparkhoz tartozó települések, melyek a Vértes-Gerecse Közösséghez is tartoznak: Baj, Dunaal-

más, Gyermely, Héreg, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Vértesszőlős, Vértestolna. A körzetében Dunaszentmiklóst mutatjuk még be, amely nem alapító tagja a Gerecse Natúrparknak. Természetes vizek a térségben: Által-ér „A keleti résznek főére az Általér, melly a bokodi határban a Szépvízből s több apróbb patakokból gyűlvén össze, Környe, s Bánhida alatt elfolyván a tatai vizekbe vegyül, hová szakadnak a tatai járás felsőbb vizeiről Tolna Szőlős felöl jövő vizek is, innen a tatai csatornákon Fűzitőnél és Almásnál a Dunába menvén által. A mily gazdag a Duna jobb része patakokban, szint olly gazdag az tavakkal is, alig van helység, melynek határában kisebb nagyobb tavak nem találtatnának, melyek többnyire természeti forrásokból gyűlnek össze, kifolyásaik pedig malmokat és kallókat forgatnak. Legnevezetesebb ezek közt a tatai nagy tó 600 hold területével, ugyanezen határban van a Cseketó, Feneketlentó, Mezeitó, Várostó, Hármastó, Asszonytó. Ezen kívül nagyobb tavak vannak a környei, kecskédi határokban.

A források közt természeti ritkaságaikra nézve különös említést érdemiének a tatai fényes források, mellyeknek alacsony fekvésök mellett rendkívüli mélységök különös figyelemre méltó. A mocsai tó keleti részén van egy forrás, mely a legnagyobb szárazságban is annyira bő vízzel bír, hogy az 1749-ki nagy szárazságban az egész körülfekvő vidékei kitartotta vízzel. A Gerecse hegy tetején Héregh mellett szinte van egy forrás, melly csaknem tetején a hegynek hasonlókép igen bő vízzel dicsekszik. A szőlősi és báni határban nevezetes nyelők találkoznak, mellyekben az esővíz összeszaporodván és elfolyása nem lévén, a kősziklák közt nagy zúgóssal folyik, s hihető, hogy a tatai forrásokat ezek is táplálják. Nevezetes tünemény itt az, hogy az erdőknek lepagonyozásával a tatai források mindig apadni szoktak, és csak akkor kapják előbbi állásukat s vízmennyiségüket vissza, midőn a levágott erdők jobban felnövekesznek. Oka ezen tüneménynek hihetőleg az, hogy a levágott erdőségek földe a vágás által jobban kiszáradván, az esővizet annyira be nem veszi, hanem hirtelen a völgyekbe leveti, s így nem a föld gyomrába veszi magát, hogy a forrásokat táplálja, hanem a földszinén elfolyik.” Forrás: Fényes Elek - Komárom vármegye leírása című könyvéből részlet(1848) Napjainkban az Által-ér Komárom-Esztergom legjelentősebb vízfolyása, a Tatai völgy fő befogadója. Teljes hossza 47,5 km, a vízgyűjtő 521 km2 kiterjedésű. Az Által-ér Komárom-Esztergom megyében a Vértes hegység DNY-i részén ered (Bokod), majd a Tatai völgyet átszelve a Duna 1732,2 fkm-be torkollik Dunaalmás térségében. A vízfolyáson találhatók a megye legjelentősebb tározó tavai, Tatai Öreg-tó, Bánhidai hűtőtó, Környei-tó, Bokodi hűtőtó, Bokodi Öreg-tó. Az Oroszlány-Kecskédi vízfolyás az Által-ér második legnagyobb mellékvízfolyása, mely Környe felett torkollik az Által-érbe. Teljes hossza 7,4 km, vízgyűjtő területe 76,3 km2. A vízfolyáson számos tó és tározó helyezkedik el, legjelentősebbek az Oroszlányi Park tavak és a Kecskédi Öreg-tó. Jelenleg is folyik a Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja” A megvalósulás eredményei: • Az Által-ér völgyében vizes élőhely és biológiai szűrőmező jöhet létre a víztestek ökológiai állapotának/ potenciáljának javítása érdekében. • A vízpartok, vizes élőhelyek (tavak, szűrőmező) környezete fenntartható lesz a beavatkozás után, meg-

40


teremtve a rendezett alapállapotot, mely az évenkénti rendszeres fenntartással együtt biztosítja az emberek számára a lakható és „élvezhető” rendezett környezetet. Az idegenforgalom, helyi turizmus számára (horgászat, vízi túra, természetjárás) biztosítja a kapcsolódást a vízi környezethez.

PrOgrAMjAinK KLíMA-, KörnyEZET-, TErMéSZETvédELMi ELőAdÁS, gyAKOrLAT gyALOg-, KEréKPÁr-, BArLAng-, víZiTúrA SZErvEZéS nyÁri TErMéSZETiSMErETi TÁBOr, ErdEi iSKOLA SZABAdidő-, SPOrT éS iFjúSÁgi PrOgrAMOK

Az egyesület 1991 óta működik, amely jogi és szellemi elődjének a híres Herman Ottó Kört tartja. Az alapító tagok döntően tatai, tatabányai, oroszlányi és az ezekhez közeli településeken élő tanárok, mérnökök, diákok, természetszerető emberek. A 2004 óta közhasznú egyesületté formálódó szervezet tagjainak száma meghaladja a hetvenet.

Felkérés esetén gyalog-, kerékpár-, barlang-, vízitúrák, gyakorlatok, előadások szervezését vállaljuk akár akadálymentesített módon is!

Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület Székhely: 2835 Tata-Agostyán, Kossuth L. u. 68/A. Telephely: 2896 Szomód, Kiss u. 8. Postacím: 2890 Tata, Kazinczy F. u. 3. Adószám: 19150550-1-11 E-mail: [email protected] Honlap: www.zszk.hu Oláh András, elnök: 20/596-4880 Mocsi Ádám, elnökségi tag: 70/385-7981


41

Baj

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település - a Tatai-medence keleti peremén, a Gerecse hegység nyugati lábánál Tata mellett fekszik. Határa erdőkkel-mezőkkel borított, hegyekkel-völgyekkel szabdalt, kies szőlőheggyel megáldott hely. A település lakóinak száma 2818 fő, zömében német nemzetiségű. A község turisztikai látnivalókat bőven kínál. A falu központjában áll a Római Katolikus Templom. A község a Tata környéki településekhez hasonlóan Esterházy birtok volt. Kedvező domborzati adottságaiból adódóan a baji Szőlőhegyen jó minőségű bor terem. Ezt az adottságot már az Esterházyak is felismerték, a szőlőhegyen pincét építettek. A település az AVOP LEADER+ és LEADER forrásokból több fejlesztést hajtott végre, amely a szőlőhegyre és a borvidék hagyományainak megőrzésére irányult. 2006ban fejeződött be a Közösségi Ház felépítése, ehhez kapcsolódna a gyönyörű kézműves munkával kifaragott fa szőlőprés kiállítása, mely teljes mértékben kifejezi a település jellegét. A Közösségi Házban berendezett nemzetiségi emlékszobában német használati eszközöket, berendezéseket mutatnak be. A Szőlőhegy nemcsak a borkedvelők számára kuriózum, de kiváló kirándulóhely is. 2009-ben szentelték fel a „Keresztutat”, mely az Árpád kori romtemplom mellett vezeti fel a zarándokokat a Kálvária dombra. A 2007-ben felújított Esterházy kútház épülete közvetlenül az országos sárga túrista útvonal mellett helyezkedik el.

Polgármesteri Hivatal: 2836 Baj, Petőfi S. u. 50., Tel.: 06-34/488-597, 06-34/488-020 www.baj.hu

Baji szőlőprés

42

Vonzereje, látnivalók: Szent Péter-körtemplom romjai A falu feletti Öreg-Kovács-hegyen találhatók a középkori Kovácsi falu templomának romjai. Az eredetileg 10 méter magas körtemplomhoz az 1530-as években egy csontházat építettek, ahova az elhunytak csontjait gyűjtötték

volt alkalmas. A benne tárolt hordók nagy része hatalmas ászokhordó volt, köztük az 1832-ben Pesten készített 2.150 akós (több mint 116 ezer literes!) nagyhordó. A pincerendszer egyes részei ma is láthatók a napjainkban működő családi borászatoknál tett látogatás alkalmával (pl. Borboléta Pincészet). További látnivalók: • Assisi Szent Ferenc rk. templom (1793-1795) – Petőfi Sándor u. 65 • Hősök emlékműve • Esterházy-kútház (Szőlőhegy) • Vadászház (1820)

Szent Péter-körtemplom romjai össze. A templom a 16. század végén, a török háborúk idején pusztult el. Pontos mása az eredeti helyszíntől néhány kilométerre, az Agostyáni Ökofalu területén épül fel adományokból és önkéntesek áldozatos munkájával. A baji körtemplom úgynevezett centrális templomok közé tartozott. A templom maradványait Baj közelében, a Baji Vadászháztól nem messze, az Öreg-Kovács hegyen tárták fel még 1993-ban, mellyel egyidőben a hozzá kapcsolódó temetőt, és a késő középkorban a mellé épített nemesi udvarházat és melléképületeket, valamint halastó és védőgát maradványait is megtalálták. Az ásatás során elő tűnt a körtemplomok jellegzetes építészeti megoldása a szabálytalan, megmunkálatlan kövek (mészkő) egymásra illesztése, a falaknak egy külső és egy belső ívű építése, melyek közé kisebb apró kövekkel kitöltött falazást raktak. Ennél a körtemplomnál a tardosi vörös mészkő darabjai is előkerültek. Falvastagság átlag 1 m. A középkorban a falusi templomok mérete viszonylag kicsi volt, hiszen a falvak népessége 30-50 főnél nem volt több, és a rotundák egyik funkciója, hogy a falu teljes lakosságát befogadják ha tűzvész vagy katonai fenyegetés jelent meg. A belső átmérő 5-7 m körül volt, a tetőt zsindely fedte. A kör alakú falon résablakok is lehettek. Az Esterházy-uradalom egykori baji pincéje A 18. század végén épült 14 ágú, kupolás, csillagrendszerű pincerendszer összesen 40.000 akó bor befogadására


Esterházy-kútház (Szőlőhegy)

Dunaalmás

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – erdők, festői dombok tövében meghúzódó, 1513 lelket számláló gyönyörű Duna parti község Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Tatai Kistérségben. Dunaalmás a Gerecse hegység lábánál, közvetlenül a Duna jobb partján, az Által-ér mellett terül el. A terület délkeleti része hegyes, a nyugati sík. Ez a síkság a Kisalföld legkeletibb része. Első írásos említése 1093-ban történt. A hegyről a vidék szép látképe tárul a néző elé. A község területén feltörő langyos vizű, kéntartalmú források hasznosítására már a római korban odafigyeltek. Fürdőjét Torkos János 1746-ban megvizsgálta és ismertette. 1997-ben újra feltört a gyógyforrás, így AVOP+ forrásból lehetőség nyílt az új strandkút megépítésére. A projekt hagyományokon alapuló fürdőkultúrát teremtett a modern kor lehetőségeivel ötvözve a kistelepülésen. Már a XVIII. században is jó boráról, kőbányájáról és fürdőhelyéről híres volt. Jó borát

szívesen vásárolták, és így a szőlői szép hasznot hoztak.. Dunaalmás irodalmi emléke, hogy Csokonai Vitéz Mihály, a nagy magyar költő szerelme, Lilla itt élt, s itt is nyugszik. Sírja az irodalomkedvelők látogatott zarándokhelye, s a Lilla egykori lakóháza helyén épült lakószoba is várja őket.

Polgármesteri Hivatal: 2545 Dunaalmás, Almási út 32. Tel.: 06-34/550-005, 06-34/450-012, 06-34/450-015 www.baj.hu Vonzereje, látnivalók: Csokonai Vitéz Mihály és Vajda Julianna (Lilla) emlékek Vajda Julianna a költő nagy szerelme, a híres Lilla-dalok ihletője volt. A mai Csokonai Művelődési Házban berendezett Lilla-emlékszobában sok felbecsülhetetlen értékű tárgyi és írásos emlék kapott helyet. Az irodalomtörténeti gyűjtemény az évek során a község történelmi és néprajzi emléktárgyaival bővült. A művelődési ház melletti kis parkban látható Csokonai mellszobra. Az emlékszoba megtekintése iránti igényt a Polgármesteri Hivatalban kell jelezni (Tel.: 06/34-450-012, e-mail: [email protected]). Kőfejtők Építőipari nyersanyagként a forrásmészkövet már az ókorban hasznosították, bányászata egészen a II. világ-


Kőfejtők

43

háborúig tartott. A védett kőfejtősor – amely gyakorlatilag négy nagy bányából áll – kőzetanyagában rendkívül értékes őslénytani lelet-anyagot tártak fel, köztük egy őselefántféle, egy itt leírt kihalt teknősfaj, valamint a forrástavakban élt édesvízi táskarák maradványait. Szabadon látogatható.


További látnivalók: • Református templom (1894) – Almási út 78. • Nepomuki Szent János rk. templom (1754-1757) – Almási út 143. • Petri György sírja • Kis és nagy malom • Az almási csata és a zsitvatoroki béke emlékműve • Római kori kőhordó út maradványa • Duna-part és a Kis-sziget

Római katolikus templom Dunaszentmiklós, Tatai út 5-7. A mai is látható, neogót stílusú templomot 1911-ben vehették birtokba a hívek. Építése nyolc évet vett igénybe, addig a régi iskolában tartották a szentmiséket. A korábbi, életveszélyessé vált és ezért lebontott templom 1852-ből származó barokk vörösmárvány oltárát mellékoltárként beépítették az új templomba. A falu központjában volt valamikor egy harangláb

Polgármesteri Hivatal: 2897 Dunaszentmiklós, Petőfi u. 52. Tel.: 06-34/491-819, 06-34/591-033 www.dunaszentmiklos.hu

Gyermely

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – a Gerecse hegység nyúlványainál Esztergomtól 30, Tatabányától 25 km-re az M1-es autópálya zsámbéki leágazásától 10 kmre található. A környéken talált és a Nemzeti Múzeumban őrzött késő bronzkori leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely. A dombtetőn álló katolikus templomát 1749ben építették egy XV. században épült gótikus templom újjáépítésével. Az 1786-ban épült református temploma mai formáját az 1934-es átalakításkor kapta.

Polgármesteri Hivatal: 2821 Gyermely, Petőfi tér 1. Tel.: 06-34/570-000 www.gyermely.hu Vonzereje, látnivalók: Gyarmatpuszta A faluhoz tartozó, vele szomszédos Gyarmat nevű települést először 1247-ben említi oklevél. A török időkben Gyarmat is elpusztult, és lakosait később a szomszédos településekről telepítették ide. Előbb a Sándor-családé, majd Metternich Paula tulajdona lett. A Sándor–Metternich-vadászkastély parkjában áll neogót stílusú sírkápol-

öreg temető

Duna-part és a Kis-sziget

Dunaszentmiklós

Római katolikus templom

a Gerecse északnyugati részénél fekvő, Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb népességű települése a Tatai Kistérségben. Neszmély, Tardos és Szomód szomszédságában a hegyek közt megbújó, mindössze 459 lelket számláló kis község. A falu Szent Miklós tiszteletére emelt templomról kapta nevét, melyhez 1913-ban illesztették a Duna előtagot. A Bécs felé vonuló török had elpusztította a községet. Több mint kétszáz évig kihalt volt a vidék, míg 1733-ban gróf Eszterházy József katolikus német telepeseket költöztetett a faluba. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat, több hagyományőrző csoport is működik. A település számára – mivel helyben viszonylag kevés vállalkozás működik–, nagy segítséget nyújthat a gyönyörű holland üdülőfalu, amely jótékonyan hathat a gazdaságra.

44

is, melynek két harangja a mai templom tornyában lakik. Látogatással kapcsolatos információ a baji Assisi Szent Ferenc Plébánián kérhető (T.: 06-34/588-163).

Gyermelytől Tarján felé haladva eljutunk a községhez tartozó Gyarmatpusztára. Az 1443 lakosú község mai központja színvonalas szolgáltatásokat biztosít, de az öreg faluban néhány utca még őrzi a vidék építészeti hagyományait. Gyarmatpuszta kedvelt pihenőhelye nemcsak a környékbelieknek, hanem az országból máshonnan idelátogatóknak is. Felújításra került a község katolikus és református temploma, valamint a gyarmat-pusztai műemlék jellegű Metternich-kápolna is. Jelenleg a vendégház és emlékpark felújításán fáradoznak.

Nagy-Somlyó A falu közelében emelkedik a Gerecse 427 méter magas csúcsa, a Nagy-Somlyó. A közeli erdők a fekete gólya fészkelő helyeként ismertek, a hegylábi legelők pedig számos ragadozó madár táplálkozó területei. A településről további nagyszerű túrák tehetők mind a Központi-Gerecse irányába, mind pedig a hegység legnyugatibb pontját jelentő Kőpite felé. További látnivalók: • Lyukpincék a löszfalban


Gyarmatpuszta, vendégház

Szabadtéri kiállítás na, melynek gyönyörű rokokó oltára és faragott padjai az olaszországi Velencéből származnak. Kriptájába temették el Sándor Móric-ot, az „ördöglovas”-t. A kápolna mögötti kriptában pedig – gazdája akarata szerint – kedvenc lovát, Tatárt helyezték el. Református templom és parókia Gyermely, Petőfi tér 8. A főútvonal melletti egyhajós, téglalap alaprajzú, Ny-i homlokzati tornyos templom, a K-i záródás felé kontyolt nyeregtetővel készült késő barokk stílusban. A hívek, az egyház és gróf Esterházy József adományaiból 1785–1786-ban épült fel, később a padok és szószék is elkészült. Tornya 1816-ban gróf Sándor Vince költségén készült. 1975-ben és 1990–1996 között felújították. A református templom melletti telken áll, hátsó homlokzatával az utcafonalban a parókia. Bejárati homlokzata


45

jellemezte. A kastélyban sok relikviát őriztek 1906ban Sándor Móric idejéből. Értékes falfestmények, metszetek, Sándor gróf vadászfegyver gyűjteménye volt. A hercegasszony és vendégei itt szokták tölteni évente a szarvasbőgés idejét. A család központja Bajna volt. A birtok Sárisáp, Nagysáp, Bajna, Szomor, Gyermely volt, mely egészen Herceghalomig nyúlt. Ma művésztelepként hasznosítják.

Héreg

Parókia előtt kis parkosított kertrész terül el. Téglalap alaprajzú épület, bejárati homlokzatán középen négy dór oszloppal alátámasztott tornác van. További látnivalók: • Szent István király rk. templom (1749) – Tabán utca 34. • Metternich-kúria (ma művésztelep) A régi vadászkastélyt 1850 körül építtette gróf Sándor Móric, a Sándor család utolsó sarja. 1906-ban Metternich Paula hercegasszony birtoka. Nagy terjedelmű vadaskert, csinos kápolna és szép kastély

több ezer éve lakott terület – a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – a Gerecse középső részén, a Héregi-medencében fekszik a Tatabányai Kistérségben. Tatabányától 15, Esztergomtól 30, Budapesttől pedig 50 km-re található. Közvetlenül a község fölött emelkedik a hegység legmagasabb pontja, a 634 méter magas Nagy-Gerecse. Lenyűgöző látványt nyújt a hirtelen kiemelkedő, összefüggő erdőségekkel fedett hegyvonulat. Első okleveles említése 1326-ból származik. A község 1794-ben épült késő-barokk templomát Packh János bővítette ki klasszicista stílusban, református temploma 1787-ben épült. Lakosságszáma napjainkban 1035 fő. A község szépítése mellett felépítésre került egy 50 fő befogadására alkalmas vendégház is, mely

Polgármesteri Hivatal: 2832 Héreg, Fő u. 84. Tel.: 06-34/372-665, 34/372-607 www.hereg.hu Vonzereje, látnivalók: Református templom Héreg, Fő utca 151. Az egyhajós, téglalap alaprajzú templom 1787-ben épült. Berendezése jellemzően a 19. század elejéről származik. 1862ben bővítették, és ekkor kapta meg ma is látható tornyát. Egész évben látogatható, de előzetes bejelentkezés szükséges (Lelkészi Hivatal Tarján [email protected]).

Kocs

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – 2617 lakosú, a Tatai Kistérségben található. A bársonyosi dombvidéken a megye középső részén helyezkedik el a Kisalföld keleti szegélyénél. A község először 1217-ben szerepel Koch formában. Lakott volt e hely a bronzkorban, római korban, s megtelepültek itt az avarok is. Az Árpád-kor emlékét egy templom maradványa és temetője őrzi. Károly Róbert 1332-ben vámjogot adott a településnek. A település figyelemre méltó látnivalója az 1749-ben, vélhetően Fellner Jakab által emelt templom, és a barokk római katolikus plébániaház. Értékes épülete továbbá az 1820-ban klasszicista stílusban épített volt kúria. A református templom 1869-ben készült el. A falusi élet tárgyait az 1799-ben épült Tájház mutatja be. Európai hírű nevezetessége a kocsi, amelyet a helyi kézművesek gyártottak először, akik a közlekedési eszközök fejlesztésében a világon élen jártak. E mesterek terjesztették el egész Európában a kocsikészítés tudományát. A kocsi korhű másolata a Kocsi Kiállítóhelyen megtekinthető. Kocs Községben 1998-tól minden évben megrendezésre kerül a Kocsitoló verseny, amely e nagyszerű találmánynak állít emléket.

Református templom

Falukép

Metternich-kúria (ma művésztelep)

46

egész évben várja az ide látogatókat. A falut koszorúzó erdőségek növényzete számos botanikai érdekességeket rejt, és egészséges levegőt biztosít, mely a légzőszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A falu a Gerecse tetőre induló túrák egyik kiindulópontja.


Nagy- és Kis-Gerecse Héreg a Gerecse térségének legszebb kirándulóhelyei közé tartozik. A falu a hegység legmagasabb pontjára vezető túrák egyik kiindulópontja. A Nagy- és a Kis-Gerecséről jó légköri viszonyok mellett belátni a Dunazug-hegységet és a Dunántúli-középhegység nagy részét, valamint a Duna vonalát és az esztergomi bazilikát is. Kedvelt kirándulóhely továbbá a szép fekvésű Király-kút nevet viselő forrás és környezete. További látnivalók: • Szent László rk. templom (késő barokk, 1794) és plébániaház (1765) – Fő utca 93.

Versenyzők a Kocsitoló fesztiválon

Polgármesteri Hivatal: 2898 Kocs, Komáromi út 5. Tel.: 06-34/471-246 www.kocs.hu Vonzereje, látnivalók: Kocsi Múzeum Kocs, Komáromi út 7. A kocsi magyar találmány és Kocs községből ered. Mátyás király uralkodása idején a falu bognárai igen híresek voltak. A kiállításon a kocsi készítésének fázisai mentén


47

• • • • •

Volt uradalmi kocsma Kocsimajor Kúria (1887) – Kossuth utca 7. Tájház Hosszú-völgy

Környe

Kocsi Múzeum haladva ismerhetjük meg a bognárok és kovácsok eszközkészletét, de utalás található a fogatoláshoz használt lószerszámok készítőire, a szíjgyártókra is. A 15. századi kocsi méret- és anyaghű rekonstrukcióját szintén megtekinthetik az erre járók. Előzetes bejelentkezéssel látogatható (T.: 06-34/ 471 298). Római katolikus plébániaház múzeuma A plébániaház 1749-ben épült barokk stílusban, Fellner Jakab terve alapján. Egészen az 1980-as évekig parókiakéntlakóházként szolgált. Az egyházközség kis lélekszáma miatt ekkor összevonták a mocsai egyházközséggel, a plébániaházat pedig lezárták és ezután közel 25 évig üresen állt. 2007 szeptemberében a helyiek összefogtak az épület megmentésére. Valamennyi bútort és kiállítási tárgyat a községben élő polgárok adományozták a múzeumnak. Jelenleg felújítás alatt áll az épület, nem látogatható.

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település - Tatabánya megyeszékhelytől délnyugatra öt kilométer távolságra fekszik. Területe 45 km2, melyhez Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik. A megye híresebb birtokosai (Csákok, Eszterházyak, Konkoly, Posztoczky) mind letették kéznyomukat egy-egy épületben, melyek közül már kevés tekinthető meg. Jelenleg a lakosság lélekszáma 4 614 fő. Az itt előkerült több ezer éves leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorban is éltek a község területén emberek. 1775ben Fellner Jakab tervei alapján barokk templomot építettek, melyet tűzvész pusztított el. Helyére 1867-ben Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusú, ma is működő római katolikus templomot építettek. A kiegyezés után Környe gyors fejlődésnek indult. Itt alakult meg az első vidéki hitelszövetkezet Koch Adolf plébános vezetésével 1887-ben. Környebányán 1911-ben megkezdődött a széntermelés. Ebben az időszakban vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1923-ban felépült az új községháza, amely a mai napig – kívül-belül megszépülve - az eredeti funkcióját, az önkormányzati tevékenységet tölti be.

Vonzereje, látnivalók: Környebánya: Bányász emlékkiállítás, Erdei iskola 1911-ben Környe határában a felszíntől 2–3 méter mélységben jó minőségű barnakőszenet találtak. A mai Környebánya tehát a széntermelésnek köszönheti létezését, bár a történelmi múlt kutatása során bebizonyosodott, hogy az ősember is lakta ezt a vidéket. Bizonyíték erre a Nemzeti Múzeumban őrzött, kifúrt fejű kőbalta, amelyet 1903-ban a bányafeltárás során találtak. Azonban a sors furcsa játéka, hogy majdnem vesztét is a bányászat okozta, mert a kitermelés megszűnése az elnéptelenedés határára sodorta. 1990-től azonban Környebánya ismét fejlődésnek indult. A helyiek 2009-ben vehették birtokba a megújult Közösségi Házat, melyben a település múltját, bányászathoz kötődését felidéző kiállítással várják azokat, akik szeretnének egy páratlan időutazást tenni a múltban. Erdei iskolát is működtetnek a településrészen, melyet 2006-ban AVOP+ forrásból újítottak fel. A tanév folyamán rendszeresen érkeznek ide iskolai csoportok a környék településeiről, ahol természetismereti anyagot, természetjárási ismereteket sajátítanak el. Nyáron pedig táboroknak ad helyet az épület.

Közösségi Ház és Tájház ga által adományozott régi sváb bútorokkal és tárgyakkal rendezték be a szobát, konyhát, valamint az öregek által lakott, úgynevezett „Alterteil”-t. A falon és a szekrényben a sváb népi viselet tekinthető meg. Előzetes bejelentkezéssel látogatható (T.: 06-20/997 2079). További látnivalók: • Háromkirályok Vízkereszt rk. templom (1867) és plébániaház– Alkotmány utca 11. • Körtemplom maradványai (külterület) • Konkoly-Thege-kastély és kúria (Tagyospuszta) • Szokoly-kúria • Posztoczky-kúria és csillagda (Tagyospuszta) – az épületeket lerombolták az 1950-es években –

További látnivalók: • Szentháromság rk. Templom – Dadi út 1. • Református templom – Kis utca 14. Orgonája AVOP LEADER+ forrásból került felújításra

Erdei iskola Környei látkép

Református templom

48

Polgármesteri Hivatal: 2851, Környe, Alkotmány u. 2. Tel.: 06-34/573-100 www.kornye.hu


Közösségi Ház és Tájház Környe, Alkotmány utca 78. A tájház épülete a magyarországi németségre jellemző beépítettségi formát mutatja be a hosszú főépülettel, a vele szemben álló kis épülettel és a telket hátul záró, keresztben épített pajtával. A ház egy jellegzetes háromosztatú parasztház, nyitott oldalú „ganggal”. A falu lakossá-


Imaterem

49

Naszály

Borfesztiválok, szüreti mulatságok mellett a térségi és európai együttműködés fórumaként számon tartott „Hídverő Napok” messze földről csábítják a vendégeket. A Hajóskanzen, mely szabadtéri hajózási múzeum és szálláslehetőség egyben, és a Millecentenárium Park ad otthont számos színvonalas kulturális- és sportrendezvénynek. A hajókon működő erdei iskola diákjai betekintést nyerhetnek a hajózás rejtelmeibe, tutajjal fedezhetik fel a neszmélyi szigetvilágot. A Duna csendes mellékágával, a község fölé magasodó hegyoldalakkal és e festői környezetben megrendezésre kerülő programok sokaságával várja Neszmély a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – a Tatai Kistérségben, Tata és Komárom között található. Népessége 2429 fő. Billegpusztán a 18. századi volt Eszterházy-kúria barokk épülettömbje és a hozzá kapcsolódó horgásztó kínál kellemes időtöltést. A Ferencmajori-halastórendszer Észak-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű és leggazdagabb madárvilággal rendelkező vízfelülete. Nyaranta madárgyűrűző és természetvédelmi táborokat, október első hétvégéjén Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat rendez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Polgármesteri Hivatal: 2899 Naszály, Rákóczi u.142. Tel.: 06-34/350-612 www.naszaly.hu

Ferencmajori tavak

Vonzereje, látnivalók: Vízimalom A malomnak a 17. században nagyon fontos szerepe volt mind az itt élő földesurak, mind pedig a jobbágyok életében. Mivel a malom mellett meleg víz folyt, az évi 365 napból 288 napon át üzemelt. Az államosítást követően a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került, raktározó helyiségként, kukorica és terménydarálóként hasznosították. Állapota folyamatosan romlott és a környezete is teljesen lepusztult. A 2000-es évek elején magántulajdonba került és ma már teljesen felújított állapotban bemutatóhelyként, panzióként, szabadidős centrumként működik. Megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges (Bán Gergely T.: 06-30/ 265 4510).

Ferencmajori-halastavak A halastavak 13 tóból álló rendszerének teljes kiterjedése az őket körülölelő nádasokkal együtt mintegy 370 hektár. A terület külön jellegzetessége, hogy környezetében sokféle élőhelytípus megtalálható. A Duna közelsége, a háttérben húzódó Gerecse vonulatai, a tatai Öreg-tó, a területet övező ligetes erdők, mezőgazdasági területek és rétek természeti adottságaik révén mind hozzájárulnak ennek a csodálatos területnek a változatosságához, fajgazdagságához. A természetvédők munkájának eredményeképpen a Ferencmajori-halastavak része az Európai Unió Natura2000 hálózatának. A terület kizárólag szakvezetővel látogatható, előzetes egyezetés alapján (Musicz László: 06-30/247-0613 vagy Zöld Sziget Kör / Mocsi Ádám T.: 06-70/385-7981).

talhatjuk a hajóvezetés élményét, ha kipróbáljuk a hajó kormányállásában felépített interaktív szimulátort. Nyitva tartás: szerda–vasárnap 10.00-18.00 (T.: Horváth Erika skanzenvezető 06-30/ 385 1070). Várhegy, várrom Természeti és kultúrtörténeti érték a település déli részén található Várhegy. A kiemelkedésen egy 15. századból származó négyszögletes vár romjai láthatók. A romokat árok-

Polgármesteri Hivatal: 2544 Neszmély, Fő u. 129. Tel.: 06-34/451-778 www.neszmely.hu Vonzereje, látnivalók: Hajóskanzen Neszmély, Fő út 129. A Szent Ilona-öböl nyugodt vizén, varázslatos természeti környezetben gőzhajók sorakoznak. A szabadtéri kiállítás és egyben a Duna legidősebb hajója a Zoltán lapátkerekes vontató gőzhajó. 1869-ben épült, aktívan közel 100 évig szolgált. Jelenleg hajózástörténeti kiállítás és egy tematikus könyvtár működik benne. Az 1957-ben épült, tel-

További látnivalók: • Krisztus Király rk. Templom – Dózsa György út 1. • Református templom – Rákóczi utca 132. • Balogh-Esterházy-kúria (Billegpuszta) • Friedrich Jakab-sírkereszt

Várhegy, várrom rendszer veszi körül, amelyet török korinak vélnek. A középkori eredetű toronymaradvány Zsigmond király korából maradt öregtorony. Okleveleinkben nem szerepel, keletkezésének és pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Neszmély külterületén, a Szőlőhegy oldalában, vízmosás mellett elhelyezkedő, nagyméretű kváderkövekből rakott, kör alaprajzú fedett kútház is látható, oldalában kőből fa-

Neszmély

Vízimalom

50

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – a Tatai Kistérségben - mintegy 1390 lelket számlál. A település neve szláv személynévből magyar névadással keletkezett. (Jelentése: „aki nem bátor, aki félénk”.) A település első okleveles említése 1235 körülire tehető. A Komáromi Várbirtok része volt évszázadokon át. Napjainkban Neszmély dinamikusan fejlődő település. Élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros útvonalnak, a borgasztronómia fellendülésének következtében.


Hajóskanzen jesen felújított Neszmély lapátkerekes gőzhajó nemcsak szállást, de utánozhatatlan programokat is kínál: gőzgépét mozgás közben is megtekinthetjük, és megtapasz-


Hilltop borászat

51

ragott kifolyónyílással, mely a Király kút nevet kapta Habsburg Albert magyar király emlékére, aki 1439-ben a török elleni hadjáratból visszatérőben betegen megszállt a mezőváros határában egy forrásnál. Itt végrendelkezett, majd meg is halt. Halálának helyét ma Király-kútnak nevezik. Itt látható a király-kúti patak mentén egy vízimalom is. További látnivalók: • Baptista imaház • Kisboldogasszony rk. Templom – Fő út 97. • Református templom – Fő út 171. • Sertés-völgyi pincesor

Polgármesteri Hivatal: 2896 Szomód, Fő u. 23. Tel.: 06-34/491-013, 34/591-020 www.szomod.hu Vonzereje, látnivalók: Római kori kőhordó út maradványai Mind a mai napig látható az a kőhordó út, melyen a világhódító Római Birodalom határvárának és városának, Brigetionak (Ószőny), az építkezéseihez szállították az alapanyagot. Régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű ez az emlékünk, hiszen egyedül itt maradt meg a rómaiak idejéből a rabszolgák által épített kőhordó út egy darabja. Az út mentén látható egy római kori vízáteresz és vízelvezető árok is. Betlehempusztai vadászház A vadászház az Esterházy-grófság igényes vadászati kultúráját idézi. Itt volt annak idején az uradalom fővadászának szolgálati lakása. Azóta a modern kor követel-

Sertés-völgyi pincesor

Szomód

a Tatai Kistérségben - a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település - 2152 állandó lakost számlál. Már a rézkortól folyamatosan lakott település volt. A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek tanúskodnak. Az akkor Zumuld alakban szereplő községet 1225-ben említik először oklevelek. A mezőgazdasági termelésből élő település a szántóföldjein búzát, a napsütéses dombok szőlőföldjein jó minőségű bort termeltek. A falu műemlékei leginkább a barokk kort és az Eszterházyak tevékenységét idézik, hiszen Fellner Jakab építész tervei nyomán épült a római katolikus templom 1775 és 1778 között, míg az itt található szobor a XVIII. század első feléből való. A közeli Betlehem-pusztára az erdészház miatt érdemes kilátogatni, de a katolikus templom kertjében található, műemlék jellegű kőkeresztet is érdemes megnézni. A falu egyik legféltettebb kincse az április-májusban virágzó védett apró nőszirom, amelyből egész rétnyit láthatnak, akik megelégszenek a védett növény pompájával.

52

Betlehempusztai vadászház ményeinek megfelelően újult meg az épület. A környező erdők teljes csöndbe és nyugalomba burkolják a vastag falú, kandallóval felszerelt, összkomfortos létesítményt. Íriszkert A falu határában terül el az úgynevezett íriszkert, a védett, ritka, rövid szárú apró nőszirom mintegy 1000 négyzetméterre kiterjedő termőhelye, amely április-májusban tarkán pompázik. További látnivalók: • Szent Jakab apostol rk. Templom (1778) – Fő utca 25. • Református templom • Kőkereszt (1819) és Nepomuki Szent János-szobor (XVIII. Sz. közepe) – Fő utca 25.


Szent Jakab apostol rk. templom

Református templom

Szomor

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – Komárom-Esztergom megye és Pest megye határánál a Tatabányai Kistérségben található. Budapesttől 35 km-re, a Gerecse-hegység és a Zsámbéki-medence között fekszik, 1140-en lakják. A falu nevének első említése az 1270-es évekből származik. A török pusztítás után újjáépült a falu, amelyet az 1760-as évekig jórészt református magyar jobbágyok laktak. Ekkor új földesura lett Szomornak, a Habsburg-párti Sándor gróf. Ő katolikus svábokat telepített a településre. A falu lakói közül sokan meghaltak az I. majd a II. világháborúban. Emléküket két szép emlékmű őrzi. 1946-ban a német anyanyelvű családok 90%-át kitelepítették. Szomor történetét írva nem feledkezhetünk meg a Kézdi-Vásárhelyi családról. Egyik jeles képviselőjük volt Kézdi-Vásárhelyi Imre régész, orvos, humanista. Az ő nevét vette fel 1995-ben a volt kastélyában működő általános iskola. A település ritka fekvési adottságokkal rendelkezik, ugyanis tiszta légköri viszonyok esetén a község határában emelkedő Kakukk-hegyről a Dunazug-hegység szinte valamennyi tagja látható.

Szomori látkép Kakukk-hegy A falu környékének felszíne rendkívül változatos: a dombok és az eróziós eredetű völgyek mellett a falu határában emelkedik a kettős púpú Kakukk-hegy, amelynek magasabb tagja Csúcsos-hegyként (337 m), az alacsonyabb pedig Öreghegyként (326 m) ismert. Tiszta időben a hegyről nagyszerű kilátás nyílik a környező hegyekre, a Dunazug- és a Gerecse hegység vonulataira. A vidék jellemző növénye a csertölgy, a gyertyán, a kocsánytalan tölgy, a bükk és a kőris.

Polgármesteri Hivatal: 2822 Szomor, Vörösmarty u. 3. Tel.: 06-34/580-530, 34/370-604 www.szomor.hu Vonzereje, látnivalók:

Kakukk-hegy

Sarlós Boldogasszony rk. temetőkápolna A kápolna a falu temetőjében, egy dombon található. Schemberg Félix tervei alapján Sártori János szomori plébános építtette 1811-ben. Egyike a Magyarországon található kettő – 19. század elején épült, majd később felújított – copf stílusú kápolnának.

További látnivalók: • Falumúzeum – Petőfi utca • Szent Mihály rk. Templom (1759) és Nepomuki Szent János-szobor – Jókai utca 1. • Kézdy–Vásárhelyi-kúria (ma általános iskola) – Mátyás király utca 8.


53

Tardos

a Gerecse zárt erdőtömbjében elhelyezkedő – a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – 1612 lakóval a Tatai Kistérségben. A Gerecse egyik legkedveltebb és legmagasabban fekvő települése, mely közvetlenül kapcsolódik a Duna-menti 10-es közúthoz is. Első írásos említése 1217-ben történt. A törökök pusztítása után szlovák telepesekkel pótolták a lakosságot. A római kortól bányászták az itt található jura-kori vörös mészkövet. A kőbányászat és feldolgozás a mai napig meghatározó tevékenysége a falunak. A község orsószerűen kiszélesedő főutcáján áll az 1775-ben épített, barokk stílusú római katolikus, műemlék plébániatemplom. Az utcaudvaros beépítési szerkezetű faluközpontban található a Kossuthdíjas Fekete Lajos turkológus szülőháza, emlékszobája és a szlovák néprajzi kiállítás. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat, több hagyományőrző csoport is működik. Érdekes látnivaló még a faluban a Régi Rádiók Állandó Kiállítása. A Malomvölgyi-tó egész évben alkalmas a horgászásra. Az Országos Kék Túra útvonala a község mellet vezet. Az egyik elhagyott bányarész napjainkban hegymászók kiképzését segíti. A Gorba tetőn sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely található.

A látogatáshoz lehetőség szerint előzetes bejelentkezés szükséges (T.: 0-30/ 234 6840). Felhagyott kőbányák, hegymászó paradicsom A Gerecse hegységet felépítő alapkőzet a földtörténeti középkorban kialakult mészkő, amely ismertségét két oknak köszönheti. Egyrészt az átlagosnál jóval gyakrabban maradtak meg benne épségben a több millió éve élt élőlények mészvázai, másrészt nagyon szép, márványos, változó erősségű és árnyalatú piros-vörös-rozsda színű. A piszkei és tardosi „vörös márványként” emlegetett követ több nevezetes épület építésénél is felhasználtak (pl. a Visegrádi palota). A felhagyott külszíni kőfejtések sokszor kellemes helyszínéül szolgálnak a kikapcsolódásra, sportolásra, és adott esetben a sziklamászásnak. Magyarországon az egyik leghíresebb kőbánya, ahol kiépített biztosítási pontok várják a sziklamászókat, a Gerecsében található Tardosbánya.

További látnivalók: • Szent Mária Magdolna rk. Plébániatemplom (1755) – Rákóczi Ferenc u. 173. • Fekete Lajos turkológus szülőháza – Templom tér 11. • Vörös Gábor kőfaragó mester állandó kiállítása • Malomvölgyi-tó • Gorba-tető

Malomvölgyi-tó

Falumúzeum

“ Kemencés Fogadó “

Polgármesteri Hivatal: 2834 Tardos, Rákóczi u. 10. Tel.: 06-34/351-413 www.tardos.hu Vonzereje, látnivalók: Régi rádiók állandó kiállítása Tardos, Rákóczi utca 8. Tarnóczy András 2001-ben nyitotta meg otthonában a kiállítást. Előtte a község Művelődési Házában tartott rendszeresen bemutatót, mely nagy népszerűségre tett szert. Ös�szesen több mint 80 db régi rádiója van, melyek mindegyike működőképes, és számuk folyamatosan nő. A rádiók mellett a paravánokon és az üveges vitrinekben érdekes plakátok, műsorfüzetek, korabeli újságok láthatók. A múzeumban nemcsak nézelődni lehet, hanem érdekes tárlatvezetést is kaphatnak az ide látogató vendégek, és néhány rádiót működés közben is megcsodálhatnak.

54

Szent Mária Magdolna rk. Plébániatemplom

A Gerecse szívében, elérhető áron szállással és teljes ellátással várjuk az aktívan pihenni vágyókat, csoportosan és családosan is. Fogadónk területén bográcsolási és grillezési lehetőség, zárt udvaron családbarát játszótér, kültéri csocsó és asztalitenisz várja vendégeinket.

Fekete Lajos turkológus szülőháza


Címünk: 2834 Tardos, Templom tér 14. • Tel.: 06 34 592 100, 101 [email protected] • www.kemencesfogadotardos.hu A Gerecse látnivalói

55

Tarján

– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – mely Budapesttől 60 km-re, Tatától 15 km-re található. A dimbes-dombos, patakokkal szabdalt kis medencét a Gerecse hegykoszorúja öleli át. Igen régi település, először II. Endre idején, a XIII. században említik az oklevelekben. 1426-ban már a tatai vár tartozékai között történik róla említés. A török időkben 1529-től a török hódoltság területére esett. A XVII. században a Csáky féle telepítés eredményeként református magyarok éltek itt. 1727-ben lett az Esterházyak tulajdona. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 katolikus családot telepített Németország déli és középső részéről Tarjánba. A jobbágyság megszűnésével a földeket felparcellázták és kisbirtokként kiosztották. Az Esterházyak itt tartották a vadászatokat. A 2576 fős lakosság megőrizte és ápolja a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Présházai között több száz éves is található. Borai a környéken is elismertek.

Polgármesteri Hivatal: 2831 Tarján, Rákóczi u. 39. Tel.: 06-34/372-613, 34/372-761 www.tarjan.hu

A részben alápincézett, földszintes, tornácos, magastetős, partfalas, 284 m2 beépített alapterületű épület a projekt helyszíne. A korhű sváb parasztház a faluközpontban van, így valóban megfelel a helyi és hagyományok megőrzésére, ápolás céljára. A külső-belső felújítás célja volt egyrészt az épület kulturális, néprajzi értékének megóvása, másrészt a német ajkú kisebbség identitásának megőrzése. Ezért az eredetivel egyező, vagy azzal egyenértékű anyagokat használtak fel. A nyílászárók – a nem látszó épületrészek kivételével – fából

További látnivalók: • Krisztus király rk. Templom (1788) – Rákóczi Ferenc utca 12. • Református templom (1785) – Rákóczi Ferenc utca 61. • Pincesor • Hohenlohe-kastély (Tornyópuszta) • Somlyó-hegy (Somlyóvár)

Pes-kő A településhez közel, a Gerecse hegységben található Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszú-

Pincesor

Marx KFT

Autóalkatrész és kereskedelem, gépjárműjavítás Nyitva: hétfő–péntek 8.00–18.00 szombat 8.00–12.00

Német nemzetiségi tájház


készülnek, az eredetivel megegyező formájú, de hőszigetelt kivitelben. A tető bontásra került, és égetett cserépborítást kapott. A háló-és tisztaszoba kiállítóterem, illetve közösségi tér lett. A konyha és a nyári konyha megmaradt, és kerámia padlózatot kapott. A kamra, és padlásfeljáró megmaradt. A 12 m2-es tárolóból kétnemű WC, mosdó került kialakításra. Az épület energiatakarékos világítást, és programozható villanyfűtést kapott. A hátsó udvari kerítés natúr téglából került kialakításra, míg az utcakerítés felújításra került. A tájház bővítéseként épült meg a korabeli kovácsműhely és kocsiszín. Az épületet 2012. május 26-án adták át ünnepélyes keretek közt, a német nemzetiségi lakosság betelepítésének

Pes-kő ságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter. Tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel. Német nemzetiségi tájház Az önkormányzat 2008-ban vásárolta meg a faluközpontban található, kb. 150 éves sváb parasztházat.

56

275. évfordulóján. Az ünnepség után pedig hagyományos sváb lagzit (Schwäbische Hochzeit) tartottak.


Tarjáni látkép

2831 Tarján Ságvári E. u. 1/A

e-mail: [email protected]

Tel.: 06 34 372 681

Sziget Panzió és Vendéglő 1991-ben nyitottuk panziónkat, mely akkor még csak étteremként üzemelt. Egy két évvel későbbi beruházás által valósult meg a szálláshelyek kialakítása, így mára 14 szobával rendelkezünk, melyek egyágyastól egészen a 4 ágyas családi szobáig variálhatóak. 60 fős éttermünk két külön teremből áll, amely 2005-ben kiegészült egy hangulatos gerenda terasszal. Nagyobb rendezvények lebonyolítását különtermünkben oldjuk meg, amely befogadóképessége 130 fő, de amennyiben a létszám úgy kívánja, zöldövezetünkben rendezvénysátrat állítunk fel.


www.sziget-panzio.hu 2831 Tarján, Kossuth tér 22. Tel.: 06 34 372-910 E-mail: [email protected]

57

Vértesszőlős

t – a Gerecse Natúrparkhoz tartozó települést – az előember leletéről 1965-ben világhírűvé vált községet évente sok ezer turista keresi fel a Tatabányai Kistérségben. Vértesszőlőst távoli múltja, és mozgalmas jelene teszi gazdaggá. Szerencsés fekvése - az 1. sz. főút, az M1 autópálya, a Budapest-Bécs vasútvonal, a szomszédos megyeszékhely Tatabánya, és a szintén szomszédos, varázslatos Tata – vonzó lakóhellyé teszi. A község lélekszáma 3128 fő. A természet közelsége, a nyugodt környezet a távolról ide települőknek is hangulatos otthont nyújt. A Szőlős helynév szőlőművelésre utal, az elnevezés Vértes előtagja 1909-től a hegység közelségét jelzi. Temploma már a középkorban is állt, de a török időkben romossá vált, 1789-92 között Fellner Jakab tervei alapján építették újjá. A templomot 1792. július 8-án Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az I. világháborúban elesettek nevei az 1929-ben, a templom előtt felállított Hősi Emlékművön lettek megörökítve.

Polgármesteri Hivatal: 2837 Vértesszőlős, Tanács u. 59. Tel.: 06-34/379-674, 34/379-091 www.vertesszolos.hu Vonzereje, látnivalók: Előember-telep Vértesszőlős, Vértes László park 1.

Szlovák tájház Vértesszőlős, Tanács utca 50. A településre évtizedek óta kiemelkedő nemzetiségi kulturális tevékenység jellemző. Ennek egyik „kézzel fogható” eredménye az 1994-ben létrehozott és AVOP+ forrásból felújított tájház, mely a település népi hagyományainak legértékesebb tárgyait mutatja be. A szlovákon kívül ma-

Előember-telep 1965 nyarán, Vértes László ásatásai során, napvilágra került egy körülbelül 350 ezer éves ősember nyakszirtcsontja és két gyermekfog. A maradványok megtalálásakor Sámuel napja volt, ezért az egykor itt élt embert „Samunak” keresztelték el. Samu a Homo erectus faj késői képviselője volt, amely átmenetet képez a még csak fölegyenesedő előember és a már értelmes ősember között. A vértesszőlősi lelet jelentőségét az adja, hogy itt a lelőhely több egymást követő, csontokkal és eszközökkel teli szintekben került napvilágra. Korunkban ez világviszonylatban is nagyon ritka. A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti bemutatóhelyeként működik. A nyitva tartásról pontos információk a http://www.hnm.hu/hu/filia/fil_5.html webhelyen érhetők el.

és állattenyésztéssel foglalkoztak. A 18. században Fellner Jakab tervei alapján megépült a katolikus templom, majd az iskola és a községháza Sokan harcoltak a világháborúkban, az ott elesettek emlékét egy emléktáblán örökítette meg a falu lakossága. A falu 1990-ig a szomszédos Tardosbánya körjegyzőséghez tartozott. Önállósodása után alakították ki a Polgármesteri Hivatalt, mely közös épületben található az orvosi rendelővel és a postával. Iskola már a 18. század közepétől van, óvodáját viszont szintén a Tardostól való elszakadás után alakították ki egy parasztházból 1992-ben. A Művelődési Ház az 1960-as években épült. Jelenleg 527-en lakják. A kis település is megragad minden pályázati lehetőséget a fejlesztésekre. LEADER forrásból újult meg a templom, a sportpálya és környéke, a svábház, és a Kálvária stációi.

Polgármesteri Hivatal: 2833 Vértestolna, Petőfi u. 67. Tel.: 06-34/351-856, 34/592-507 www.vertestolna.hu Szlovák tájház


gyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag tekinthető meg a szépen berendezett ún. tiszta szobában, az agyagpadozatú szobában, a szegényes szobában és az eredeti állapotban megmaradt szabadkéményes konyhában. Nyitva tartás: 04.01 – 10.30. szombat–vasárnap 14.00-18.00. Ettől eltérő időpontban előzetes bejelentkezéssel (Skrován Józsefné T.: 06-34/379-407). További látnivalók: • Kisboldogasszony rk. Plébániatemplom (1792) – Tanács utca 49. • Temetőkápolna • Szőlősi madonna szobor

Mária-kápolna A tardosi út mellett álló apró kápolna a 19. század elején épült. A téglalap alaprajzú, fémkereszttel díszített nyeregtetős szakrális építmény szépen helyreállított állapotban fogadja az arra járókat. Oltárképe már a 20. században készült. Svábház Vértestolna, Petőfi utca 88.

Vértestolna

Vértesszőlős látkép

58


– a Gerecse Natúrparkhoz tartozó település – első okleveles említése a török időből való Tholma névvel. Később Tolna, Tolnar, majd a XX. Század elejétől. A török időben valószínűleg elnéptelenedett, erre utal a Tolnapuszta elnevezés. Ezután az első betelepülők a németországi Baden-Würtenberg tartományból érkeztek 1733 őszén. Velük az Eszterházy uradalom örökös szerződést kötött. Az itt élő emberek mezőgazdasággal


Svábház belseje

59

Bemutatkozik a Tata és környéke Turisztikai Egyesület

A településen több műemléki védettségű lakóház is található. Még 2002-ben AVOP+ forrásból került kialakításra az egyikben a svábház, amely tájházként mutatja be a falu német ajkú lakosai által összegyűjtött hagyományos sváb életformát, eszközöket, népviseleteket.

Több mint egy vár … Király!

További látnivalók: • Páduai Szent Antal rk. Templom – Petőfi utca 54. • Műemlék lakóházak a Petőfi utcában • Kálvária Svábház oldalról

Svábház belseje

Községháza

Apartmanok pároknak, családoknak, csoportoknak

Egy kedves tornácos parasztházba várjuk Önöket szépfekvésű kis falucskánkba, a Gerecsébe!

Svábház homlokzat

60

2833 Vértestolna, Petőfi S. u. 59. · 06 30 385 2118 www.csillagvendeghaz.hu · [email protected]


A hangulatos kisváros, Tata, nevének hallatán sokunk szemei előtt legelőször az Öreg-tó partján álló vár képe jelenik meg. Ez nem véletlen, hiszen Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király egykori kedvelt nyaralókastélya a tájkép meghatározó eleme. Tata és környéke azonban méltán híres arról, hogy a középkori erődítmény mellett a természeti, történelmi és kulturális értékek gazdag tárházával várja látogatóit. Olyan különleges helye ez Magyarországnak, ahol az itt

élő emberek által kialakított táj és a természeti értékek egymással tökéletes harmóniában léteznek, szerves egységet alkotnak. Számos lehetőséget kínálunk vendégeinknek arra, hogy szabadidejüket hasznosan kitöltő programokon vegyenek részt. Akár egyéni, akár csoportos szervezésben jönnek el hozzánk, az aktív, ökoturiszikai és kulturális ajánlatok széles kínálatából választhatnak kedvükre valót.


61

Csúcsformában? Természetesen! Tata város fő attrakcióit egy körülbelül háromórás, szakvezetővel kísért séta keretében mutatjuk be. Kerékpáron ülve még olyan távolabbi célpontokat is könnyedén elérhetünk, mint az Öreg-tavat délkeletről övező védett természeti terület, a Kálvária-domb és a Szabadtéri Geológiai Múzeum, a remeteségpusztai golfpálya és kalandpark, vagy éppen az Agostyáni Arborétum és az Ökofalu. A festői szépségű tatai Öreg-tó a vízhez kötődő sportok szerelmeseinek egyik kedvelt célpontja. A Fényes Fürdő területén kialakított rövid tanösvény közérthe-

62

tő formában enged betekintést az itt feltörő forráscsoport körül kialakult páratlan növény- és állatvilág rejtett szépségeibe. A nem mindennapi élményeket keresők számára nyitva áll a lehetőség, hogy búvárfelszerelésben lemerüljenek a Katona-forrás mélyére. A kristálytiszta víz és a forráskürtő egyszerűen lenyűgöző látványt nyújt. A Gerecse Magyarország kevésbé ismert hegyvidékei közé tartozik. A rövidebb-hosszabb, könnyebben teljesíthető és nagyobb fizikai igénybevételt jelentő bakancsos és kerékpáros túráink a hegység falvainak természeti és épített, kulturális értékeivel ismertetik meg az érdeklődőket.


Gyönyörű műemlékek és értékes gyűjtemények Tata nemcsak természeti környezetének szépsége, gazdagsága, vizei, kertjei révén ismert és kedvelt kirándulási célpont, hanem gazdag épített öröksége és hagyományai okán is. A különleges természeti adottságoknak köszönhetően, a vizeknek, a hegyeknek, a kőnek az ajándékait felhasználva épült teljesen egyedivé a város. Utcáit járva, környékét bebarangolva megelevenednek kultúrtörténeti ismereteink, történelmi, néprajzi, művészettörténeti tudásunk, hiszen gazdag történelme számos emléket hagyott ránk. A Vármúzeum, a Nepomucenus-malomban berendezett Német Nemzetiségi Múzeum, az egykori zsinagógában helyet kapott Görög-Római Szobormásolatok Kiállítása, valamint az Esterházy-kastély épületegyüttese mind-mind megér egy látogatást. A környező községek (Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Vértestolna, Vértesszőlős) kincseit nagy gonddal őrzik az ott lakók és szívesen meg is mutatják azokat az arra járóknak. A teljesség igénye nélkül ajánljuk figyelmükbe „Samu”-nak, a Vértesszőlősön talált előember telephelyén kialakított bemutatóhelyet, a neszmélyi

Szent Ilona-öbölben létesített Hajóskanzen területén sorakozó gőzhajókat, a tardosi Tarnóczy András magángyűjtő tulajdonában álló Régi Rádiók Állandó Kiállítását, a Kocs településhez kötődő kocsiszekér készítésének történetét bemutató múzeumot, valamint a Gerecse hegység falvaiban élő nemzetiségek tárgyi emlékeit őrző tájházakat.


63

Híres fesztiválok egész éven át Tata és környéke évről-évre több olyan fesztivállal áll a nagyközönség elé, melyek helyi és kistérségi vonzerejükön túl országos, sőt nemzetközi hatókörrel rendelkeznek. A rendezvények jó alkalmat kínálnak arra, hogy márciustól november végéig minden hónapban, vagy minden évszakban ellátogassanak hozzánk, itt tartózkodásuk alatt pedig megismerjék a kisváros és térségének ezer arcát. A fesztiválok egytől egyig egyediek, egymástól jól megkülönböztethető és azonosítható téma köré csoportosítják programjaikat. Legyen szó történelmi fesztiválról, ősi foglalkozást bemutató rendezvényről, borfesztiválról, környezettudatosságot népszerűsítő programsorozatról, vagy a természetvédelmet középpontba állító eseményről, mi biztosan tudunk az érdeklődésnek megfelelő ajánlattal élni. Kiemelt rendezvényeink: • Tatai Szent György-napi Lovasünnep (lovas hagyományokat bemutató esemény) – április • Tatai Patara (török kori történelmi fesztivál) – május • Tatai Sokadalom (népművészeti fesztivál) – június közepe • Tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál (hazánk 10 legrangosabb összművészeti, családi fesztiváljainak egyike) – június vége / július eleje • Kocsi Kocsitoló Fesztivál (kocsit készítő mesterek emlékét őrző fesztivál) – július közepe • Tatai Minimarathon (nemzetközi utcai futóverseny) – augusztus eleje • Tatai Barokk Fesztivál (öt művészeti műfajt felvonultató rendezvény-sorozat) – augusztus • Hilltop Borünnep (borfesztivál) – augusztus vége • Mikoviny Sámuel Által-ér Evezős Emléktúra (emberi erővel hajtott vízi járművek parádéja) – október eleje • Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat (halászok életét bemutató hagyományőrző és gasztronómiai fesztivál) – október • Tatai Vadlúd Sokadalom (az Öreg-tavon telelő vadludak megfigyelésére épülő természetvédelmi program) - november

64


Hűs pincék és gyöngyöző nedűk Egy tartalmas nap végén jól esik megpihenni, beszélgetni a neszmélyi borvidék gyöngyöző nedűinek társaságában. A kis pincékben a szőlősgazdák szeretettel várják a látogatókat, hogy bemutathassák boraikat.

A borvidéken a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka. Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre. Az itt készített borok általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak. A pincelátogatás mellett egyedülálló és különleges élményt kínál, amikor a tatai Öreg-tavon napközben menetrend szerint közlekedő sétahajón esténként borhajóként újra kifut a vízre. Fedélzetén a borvidék borait kóstolhatják meg vendégeink, miközben – kedvező időjárási viszonyok esetén – a vár mögött lenyugvó nap fényében gyönyörködhetünk.


65

Amennyiben részletesebben szeretnének tájékozódni a látnivalókról, valamint a térségben elérhető szolgáltatásokról (szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szabadidős programok, rendezvények stb.), látogassanak el a www. visittata.com weboldalra, vagy keressék fel a Tata és Környéke Turisztikai Egyesületet Facebook oldalát. A tatai Tourinform Irodában kollégáink készséggel állnak rendelkezésre, hogy személyesen nyújtsanak naprakész tájékoztatást a város és térségének turisztikai kínálatáról. Emellett az alábbi szolgáltatásokkal várjuk vendégeinket:

10%-os kedvezményre jogosító kupon

• gyalogos, kerékpáros és vízitúrák szervezése • ingyenes kiadványok, szórólapok terjesztése • koncert-, színház- és rendezvényjegyek árusítása • könyvek, térképek, képeslapok, helyi kötődésű ajándéktárgyak árusítása • irodai szolgáltatások (fax, nyomtatás, szkennelés, fénymásolás, laminálás) • internetezési lehetőség • kerékpárkölcsönzés • csomagmegőrzés • utasbiztosítás

Ezzel a kuponnal 10% kedvezményre jogosult a Tourinform Tata ajándékboltjában a vásárlás végösszegéből. víz-zene-virág-ok.pdf 1 2013.05.15. 8:59:51

C

M

Cím: H-2890 Tata, Ady Endre út 9. Tel./fax: +36 34 586 045 E-mail: [email protected] Webcím: www.visittata.com Nyitva tartás: június 1. – augusztus 31. hétfő–péntek 8.00–16.00, szombat 8.00–12.00 szeptember 1. – május 31. hétfő–péntek 8.00–16.00 szombat 8.00–13.00

66


Y

CM

MY

CY

CMY

K


67

68


Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség www.vercse.hu

Egyesület elérhetőségei:

Székhely: 2836 Baj, Petőfi S. utca 50. Munkaszervezeti iroda: 2890 Tata, Erzsébet tér 13. | Telefon: 06 34 656 652 | E-mail: [email protected]

Móri Borvidék TDM Egyesület www.moriborvidekinfo.hu

Turisztikai Iroda és Ezerjó Portékák Ajándékbolt: 8060 Mór, Táncsics M. u. 1. | Tel.: 06 22 788 865

Tata és Környéke Turisztikai Egyesület Turisztikai Információs Iroda:

www.visittata.com

2890 Tata, Ady Endre út 9. | Tel.: 06 34 586 045

Látnivalók a Vértes-Gerecse vidékén

Recommend Documents