A D A T O K ÉS
A
A
GERECSE-HEGYSÉG
KÖZÉPSÖ-DUNA
M A D Á R V I L Á G Á H O Z
írta : dr. Sághy
Antal
Megfigyeléseimet a D u n a partján fekvő Lábatlan és Süttő községek közelében végeztem, így nemcsak a hegyi madarakról kell megemlékeznem összefoglalásomban, hanem a Középső-Duna ezen szakaszának madarairól is, amelyeknek mozgalma a vonulások idején meglehetősen élénk, m i v e l alacsony vízállás mellett a D u n a i t t helyenként zátonyos. Á következő madarakat figyeltem meg : Corvus cornix. — A dunai szigetek ligeteiben szedtük tojásait. 1945-ben, Süttőn, kertünkbe is befészkelt. Olykor nagy csoportosulásai figyelhetők meg a zátonyokon, p l . 1942. V I I . 26-án este k b . 5 0 db. —Corvus frugilegus. — Csókákkal és szarkákkal vegyes csapatokban jelenik meg a vonuláson, nagy tömegben, kiváltképpen a X — X I . hónapokban. — Coloeus monedula. — A z elhagyott homok- és kőbányákban nagy számmal fészkel. Télre a községekbe is behúzódik, vegyes csapatokban. 1 9 4 2 . I I . 7-én torz csőrű példányra lettem figyelmes, mely nagy kínnal, fejét egészen oldalt hajtva fogyasztotta táplálékát. — Pica pica. — Közönséges fészkelőnk ; süttői kertünkben is, télen a házak között is gyakori. — Garrulus glandarius. — Fészkel. Ősszel és tavasszal a kertekbe is belátogat. — Sturnus vulgaris. — Bajót környékén láttam eledelt hordó szülőket. Vonulási időben g y a k r a n kerül szem elé. — Pastor roseus. — 1 9 3 7 . V . 16-án Aprily Antal észlelt Süttőn 1 5 — 2 0 darabot. — Oriolus oriolus. — G y a k o r i fészkelő. —Coccothra ustes coccothraustes. — Fészkét egy ízben találtam 1935-ben Süttőn, k b . 3 — 4 m magasan, egy akácfa kinyúló, száraz ágvillájában. Nyár végén szorgalmasan látogatják a k e r t i tujafákat. Megfigyeltem szedrészni is. A z 1 9 3 9 / 4 0 . évi szigorú télen belőlük is pusztultak. A z etetőre is jár meggy vágó. — Chloris chloris. — Közönséges fészkelő madár. Megfigyeltem, hogy magas hó esetén bogáncsokon is szedeget. — Carduelis carduelis. — Közön séges fészkelő; télen csapatosan. 1 9 4 4 . V I I . 19-én láttam egy fészket, melybe a repülők által leszórt sztaniolszalagocskák voltak beledolgozva. — Carduelis spinus. — A I X . hó végén érkezik, néha a X . hónapban. — Car duelis cannabina. — Közönséges fészkelő. 1 9 4 4 . I V . 21-én k e r t i boróka bokron k b . 5 0 cm magasan találtam fészkét, 4 tojással. — Serinus serinus. — Közönséges fészkelő. Aránylag későn távozik. 1942-ben még X . 25-én is hallottam énekelni. — Pyrrhula pyrrhula. — Rendszeres téli vendégünk. Olykor a kertekbe is belátogat. 1 9 4 3 januárjában feltűnően sok volt. — Loxia curvirostra. — Süttőn 1935. V I I I . 30-án egy 50-es csapat tartózko d o t t rövid ideig. 1938. V I I . 1. és 3 1 . közt egyes példányokat észleltem vagy 191
hallottam, kisebb-nagyobb megszakításokkal két hónapon át. Főként tujafák magvait fogyasztották, s bár lelőttem közülük néhányat, a többi még a táplálkozást sem hagyta abba. 1946. V I I . 3-án szintén hallottam egy hívogató péklányt. Lábatlanon Willerditig József 1942. V I I . 4-én látott 1 0 — 1 5 db-ot az egyik kert fenyőfáin, és 1943. V I I I . 25-én egy példányt nagy hívogatással ÉK-i irányba repülni. 1 9 4 9 . V I I . 14-én és 22-én ejtettem Süttőn 1 — 1 példányt. — Fringilla coelebs. — Közönséges fészkelő. Etetőre is járnak télen. - Fringilla montif ringilla. — 1940. I I . 8-án ejtettem el egyet Lábatlanon. I I . 9-én láttam 2-t ; I I I . 16-án és 17-én 1—1 példányt az etetőn. 1942. I. 9-én 3 0 tagú csapat a Duna mellett repül. 1.12-én egy, a turbinákból kiömlő meleg víz kövein ugrál. — Passer domesticus. — Minden felé közönséges. 1944 nyarán gyakran használták fészeképítésre a repülők ről leszórl sztaniolszalagoeskákat. — Passer montan us. — G y a k o r i . Partlyukakban, faodúkban és mesterséges od vakban- fészkel. 1944-ben egyik fészekben szintén találtam sztaniolszalagoeskákat, — Emberiza citrinella. —-Mindenütt gyakori. 1941. I I I . 8-án feltűnő arányú vonulásukat figyel tem meg a lábatlani dombok felett, mely egész nap tartott. Keletnek vonul tak 1 0 0 — 2 0 0 - a s csapatokban. 1 9 4 2 . X . 24-én újra feltűnt nagy számuk. — Galeridet eristata. — Mindenfelé közönséges. — Alauda arvensis. — G y a k o i i . — Anthus campestris. —Süttőn, 1937 ősz-elején ejtettem el egy példányt. — Anthus triviális. - - Költ. Ószi és tavaszi vonuláson gyakori. — Motacilla cinerea. — Őszi és téli vendégünk ; olykor nyáron is szem elé kerül. 1943. V I I . - b a n , a kertünkben levő kis tónál láttam egy fiatal színezetű példányt. I X . 19-én a mocsi szigeten figyelek meg kettőt. — Motacilla alba. — Fész kelő. Őszi vonuláson tömegesen jelentkezik a Duna-zátonyokon. Lábatla non, 1 9 4 3 januárjában 1 példány mutatkozott. Süttőn, 1 9 4 7 nyarán az erdei kis-vasút egyik fával megrakott kocsijára fészkelt. — Certhia brachydactyla. — Süttőn a kertekben láttam. Ritkán kerül szem elé. — Tichodroma muraria. — Willerding József egy példányt k b . 1 9 1 2 / 1 3 - b a n lőtt a Fekete-bányában. A másodikat k b . 1922-ben a Berseki-hányában. A har madik és negyedik példányt a Sárkánylyuki-bányáhan, az ötödik példányt 1940. I I . 18-án lőtte, ez a Madártani Intézet gyűjteményébe került ; meg figyelte továbbá 1 9 4 1 . X I . 27-én. 1942. X I I . 3-án, 1943. X . 3 1 - é n ; 1 9 4 3 . X I . 27-én 3 példányt látott ; 1944. I I . 17-én ismét látja a kőbányákban ; 1944. I V . 10-én Hopp Ferenc Dorogon figyelt meg egyet. Süttőn is láttam egy régi kitömött példányi. A süt tői, tardosi fehér- és vöröskőbányákban rendszeres őszi-tavaszi vendég, de észlelték a Dunaalmás környéki kő bányákban is. — Sitta europea. - - A z erdőkben gyakori, a kertekbe ritkán téved be. — Parus maior. —- G y a k o r i . — Parus caenileus. — A z előbbinél ritkább. — Parus ater. — Nagyritkán kerül szem elé. — Parus eristatus. — Lábatlanon egy ízben figyeltem meg az etetőn. — Parus palustris. — A téli etető legkiiártóbb látogatója, még áprilisban is. Költ. — Aegithalos caudo lus. - - Őszi vonuláson a kertekei is csapatosan járja. — Remiz pendulinus. — 1943. V . 15-én félig-kész fészkét láttuk a mocsi szigeten, a fészek építő öregekkel. V . 23-án az Újfalusi-szigeten, V I I . 14-én a mocsi szigeten láttunk fiaikal etető öregeket. - - Regül us regül us. — Ritkán jelenik meg télen. — Lanius minor. — Rendes fészkelőnk. — Lanius exeubitor. — Rendszeres téli vendégünk. - - Lanius cóUuri'Q. — Fészkel mindenfelé. — 192
Bombycilla garrulus. — 1 9 4 1 . I I , 16-án Marótpusztán 8 példány; 1 9 4 2 . II. 1-én Lábatlanon 1 db a kertekben. — 1944. I I . 16-án Lábatlanon 2 a kertekben, I I . 28-án 30-as csapat járja a környéki erdőket. 1944. I V . 11-én Dorogon tömegesen látogatják a házak falára felfutó Ampelopsist. 1 9 4 6 / 4 7 telén nagy számban jelentkeztek s április elején tűntek el. 1951. X I I . 12-én 13 példány Lábatlan környékén. — Muscicapa striata. — Fészkel. 1937-ben különösen nagy számban jelentkezett Süttőn. Különösen a V l I I / I X - i vonuláson gyakori. — Muscicapa hypoieuca. — Lábatlanon a V l I I - i vonu láson szoktam megfigyelni, kisebb számban, mint a szürke légykapót. — Muscicapa albicollis. — Lábatlani kertekben 1941. I V . 10-én észleltem. — Phylloscopus collybita. —• A z erdőkben költ. Ősszel a kertekben is gyakran hallani, aránylag későn távozik. — Phylloscopus trochilus. — 1937-ben Sül tőn gyűjtöttem. — Phylloscopus sibilatrix. — Lábatlan környékén, ritkán hallottam. -— Acrocephalus arundinaceus. — Nyergesújfalu melletti tócsákhál, K a r v a és Süttő melletti szigetek és zátonyok nádasaiban gyakori. — Acrocephalus palustris. — 1939-ben, Süttőn, a dunámenti fűzbokrokban vonuláson lőttem egyet. — Sylvia nisoria. — G y a k o r i fészkelő. 1944 májusá ban fészekalját is gyűjtöttem. — Sylvia borin. — A D u n a szigetein gyakori fészkelő. — Sylvia communis. — Fészkel. — Sylvia atricapilla. -— Fészkelő. 1944. V I . 28-án olyan fészkét kaptam, melynek külső része főleg a repülők által leszórt sztaniol-szálakkal volt befonva. E b b e n a fészekben a fiókák elpusztultak, egy tojás pedig záp volt. Felvetődött bennem a kérdés : vajon nem a sztaniolnak volt-e mérgező hatása ? — Sylvia curruca. — Fészkel. Vonulás idején különösen gyakori. — Turdus pilaris. — Télen tömegesen. Legkésőbbi megfigyelési dátumom 1 9 4 2 . I I I . 27. — Turdus viscivorus. — Átvonul. — Turdus philomelos. — Költ. — Tunlu.s torquatus. — Willerding József 1 9 2 8 vagy 1 9 2 9 tavaszán figyelt meg egyet. — Turdus merula. — Fészkel. Fészkét találtuk partoldalhan, gyökerek közt, bodza bokorban és rőzserakásban is. Télen az etetőre is jár. Különösén gyakori vonulás idején. — Monticola saxatilis. — A kőfejtőkben fészkel. — Oenanthe oenanthe. — Fészkel. — Saxicola rubicola. — Fészkel. — Phoenicurus phoe nicurus. — Fészkel. Vonulás idején gyakori. — Phoenicurus ochruros. — Fészkel. Egy-egy hím rendszerint át is telel. — Luscinia megarchyncha. — Fészkel, különösen a Nyergesújfalu és Dunamócs melletti szigeteken. — Erithacus rubecula. — Fészkel. Vonulás idején gyakori. Télen az etetőn- is jön. — Prunella coliaris. — 1941. I I . 6-án ejtettem 1 példányt a lábatlani cementgyár területén. 1941. X I . 9-én Willerding József újra megfigyelte a a Sárkánylyuki-bányában. Willerding szerint á Sárkánylvuki bányában egyes hidegebb teleken nagy csoportokban jelenik meg. 1 9 4 3 . I. 1-én Willerding 3 példányi figyelt meg. Vasvári szerint a Madártani Intézetbe beküldött példány a törzsfajtának bizonyult. — Prunella moduláris. — Valószínűleg fészkel. Dorogon, 1 9 3 5 . I I I . végén figyeltem meg nagyobbarányú vonulásukat. Majd minden bokorban ugrált 1—2. 1 9 4 2 . I V . l é n Lábatlanon is észleltem. 1951. I V . 2-án süttői kertünkben láttam 1 példányt. — Troglodytes troglodytes. — Valószínű fészkelőnk. Télen a kertekbe is betéved. Willerding szerint 1941. X I . 16-án feltűnő sok voll az erdőn. — Hirundo rustica. — Költ. Vonuláson nagy rajokban húz a Duna mentén, így 1944. X . 3-án Lábatlanon figyeltem meg nagy vonulásukat. Ebben az 13
Aquila
-
9-23
193
évben még X . 22-én is láttam Lábatlanon egyet. — Delichon urbica. — R i t kább, mint a füstifecske. — Riparia riparia. -— Süttőn. Nyerges új falun, Bajóton, a homokos parti oldalakban ismerem telepeit. — Apus apus. — H i d e g nyár elején, feltűnő időváltozások előtt, tavasz végén, de augusz tusban is nagy csapatokban látni, p l . 1943. V . 19-én, amikor az idő hirtelen hidegre fordult, 7 0 — 1 0 0 - a s csapatát is megfigyeltem a D u n a mellett. — Caprimulgus europaeus. — 1 9 3 7 . V i l i . 24-én nagy számmal tartózkodtak Süttőn, másfél hétig. — Merops apiaster. — 1938. V I I I . 11-én jelentkeztek először tömegesen, Süttőn. Számuk 20-ig növekedett, majd egyenletesen fogyatkozott. A z utolsó 3 példányt ebben az évben I X . 1 -én láttam. Akácfák kiálló, száraz ágain pihentek, főleg estefelé vadászgattak. Süttői öreg vadászok szerint a gyurgyalag eddig i t t még nem került szem elé. 1 9 4 0 . V I I . hóban, Lábatlanon újra hallottam hangjukat. .Júliusban és V I I I . 9-én egy-egy párt láttam. V I I I . 10. és 2 7 . közt nagy csapatait észleltem. I X . elején vonultak el. 1941 tavaszán V . 4-én érkeztek. E b b e n az évben 2 — 3 pár költött házunk közvetlen közelében 25-—30 m magasságban, egy elhagyott kőbányában. V I I . 23-ra megsokasodtak. V I I I . 28-án hatalmas csapatot láttam, de ettől a naptól kezdve számuk egyre apadt s I X . eleje körül elvonultak. Gyurgyalag-adatok szempontjából leggazdagabb az 1942. esztendő. A hideg időjárás miatt először V . 8-án este hallottam hangjukat. Lábatlanon 1942-ben 1 pár fészkelt egyik elhagyott kőbányában, másik pár egy k b . 2 m átmérőjű homokgödörben és még 1 pár valamivel messzebb. Piszke határában 1 pár fészkelt a bécsi műút melletti homokgödörben ; fészkelt Süttőn is egy pár. Csabán Jenő szerint Annavölgyibányán tömegesen tanyázott ; előfordult Hopp Ferenc szerint Sárisápon is (fészkelés l) ; Bajót községben a falu mellett levő elhagyott homokbányában is költött, de ott kiszedték a fészkét ; Hopp Ferenc szerint Dorogon 8 — 1 0 pár költött a kornyék elhagyott iszapgödreiben, ahol 1936. V . hóban észlelték először. A z utóbbi helyen"is kirabolták fészkeiket. Hopp régebben a Gete-hegység déli oldalán gyakran figyelt meg gyurgyalagokat, azután hosszú évekig elmaradtak. Lábatlanon a fiatalok 1 9 4 2 . V I I . 23-án repültek k i . V I I I . 5-én kezdődött csoportosulásuk, amikor kb. 100 példány jelentkezett, 14-re még növekedett számuk és V I I I . végén távoztak. 1943. V I I . l é n kiástuk Lábat lanon az egyik fészket. A fészek nyílása a bánya homokfalának tetejétől 8 0 cm-re volt. A kotló madár fészkét csak akkor hagyta el, amikor már negyedórája ástunk. Maga a föld elég kemény, száraz, agyagos. A vájat közepéig kicsit felfelé, azután lefelé lejtett. Hossza 1 1 0 cm. A költőüreg kiszélesedés 70 cm-re kezdődött, hossza 4 0 cm, magassága 12 cm. A bejárati nyílás 8 X 7 cm. A kotló madár 1 0 0 m-re egy diófára telepedett és párja is ott termelt, amire az ásást befejeztük, a madarak eltűntek. A fészekben 6 tojást találtam ; még a költés elején lehetett a madár. A tojások töménte len cserebogár-szárny, hangya- és egyéb emészthetetlen rovárrharádványba ágyazódtak. 1944-ben, V . 16-án érkeztek meg Lábatlanba. 3 pár fészkelt a házunk melletti kőbányákban. Piszke környékén 2 fészek volt. V I I I . 19-én k b . 1 0 0 gyurgyalag gyülekezett össze házunk felett. I X . 14-én hallottam utoljára hangjukat. 1946-ban V . hó közepe felé érkeztek meg Péliföldszentkeresztre ; Dorogon V . 18-án h a l l o t t a m ; V I I . 11-én Süttőn is láttam. Willerding szerint 1946-ban Lábatlanon sok volt. V I I . 15-én már nagy líil
csapatban jártak. 1947-ben, Süttőn V . 15-én hallottam őket először, Willer ding Lábatlanon is megfigyelte a méhészmadarakat. Süttőn V I I L hó végén csapatokban jelentkezik és még I X . 9-én is hallani szórványosan. -— Upupa epops. — Fészkel. — Coracias garrulus. — Fészkel. — Alcedo ispida. — .Marótpusztán (tszf. 375 m) az egész kicsi halastónál 1936. I X . - b e n láttam 2- t. Süttőn 1937 nyarán a D u n a fölött figyeltem meg egyet. 1939. X I I . 10-én és X I I . 30-án lőttek egyet-egyet Lábatlanon, ahol a cementgyár turbináinak hűtővizétől felmelegedett Dunában halászgattak. A rakodó kiálló vassínén üldögéltek. E g y i k e t kővel dobták agyon. Kettőnél többet egyszerre nemigen láttunk. 1941. X I I . 30. és 1942. í. 7. közt látom. 1942 nyarán Süttő és Neszmély közti szigetek mellett láttam 2-t ; 1944. V I I I . 30-án Dunamócs melletti szigeten 3-at egymás mellett, egy a Dunára hajló fűzbokron. Hopp Ferenc 1950 nyarán a táti szigeten 4 fészkét találta. Ezek közül kettőben 6—6 db 1 hetes fiatal, egyben hat tojás, egy pedig még munkában volt. — Picus viridis. — Fészkel. — Dryobates maior. — Állandó a kertekben. — Dryobates syriacus balcanicus. — Dr. Pátkai Imre észlelte először a süttői kertekben. 1954 márciusában párzási játékukat is láttuk. Valószínű fészkelő. — Dryobates minor. — Télen figyeltem meg néhány ízben Lábatlanon és Süttőn is. — Dryobates medius. — Péliföldszentkéreszten (Bajót) ejtettem egy példányt 1944 előtt. — Dryocopus martius. — Fész kel. Willerding 1943. V I . 13-án figyelte meg a lábatlani erdőben. 1937-ben és 1942-ben több ízben láttam a Kis-Gerecsében. — Jynx torquilla. — Mes terséges odvakban gyakran költ. — Cuculus canorus. — Hangját mind az erdőkben, mind a dunai szigeteken egyaránt hallani. Süttőn éjjel is hal lottam. — Bubo bubo. — Aprily Antal szerint Süttőn, a Kessel-kőbányában 1928—1936 közt járt egy pár. Willerding Lábatlanon a Sárkánylyuki bányában 1941. X I . 11-én és 29-én hallotta hangját, 1943. I I I . 14-én újra észlelte és 1943. X . - b e n el is ejtett egyet. — 1953 tavaszán Végvári Jenő 3— 4 Esztergom környéki fészkeléséről ad hírt. — Asio otus. — 1941-ben a süttői erdőben lőtték. 1943-ban a Dunamocs melletti szigeten 2 fészkét találtuk. V . 15-én 5 fias tojása volt ; másik fészekben V I I . 14-én 4 pelyhes fióka. — Athene noctua. — Költ. — Strix aluco. — Berek István a péliföldszentkereszti odvas fákban észlelte fészkelését. — Falco cherrug. - - Költ a Gerecsében. Kulacsy János szerint Pusztamaróton (Kis-Gerecse), 1936-ban elhagyott kőbányában fészkelt. Willerding is g y a k r a n megfigyelte. Vasvári és Keve szerint Bajótnál, az Öregkő-sziklán fészkel. Keve költési időben találta tollát a Pisznice oldalában. Magam 1943. V . 15-én a Dunamócsiszigeten figyeltem meg egyet. 1953 júliusában dr. Pátkai Imre Süttő környé kén látta. — Falco subbuteo. — 1943. V . 13-án láttam egy hímet a k a r v a i szigeten. Viselkedése alapján közeli fészkelése feltételezhető. 1953 júliusában dr. Pátkai Imre Bikolpusztán látta a búzakeresztek között vadászgatni. — Falco tinnunculus. — G y a k o r i fészkelő. Fészkét találtuk kőbányák falán és magas nyárfákon. (1937. V I I . eleje : 4 kifejlett fióka ; Süttő, kőbánya ; 1943. V . 2. 1 tojás, nyárfán, Nyergesújfalu ; D u n a sziget ; 1943. V . 15. 2 tojás, Dunamócs, Duna-sziget.) — Aquila chrysaetos. — 1953 őszén Szekeres Jánoshoz került egy sérült, rendkívül erős, fiatal tojópéldány. E g y heti kezelés után (lőtt, ütéstől származó) sérüléseit kiheverte és így került a Hortobágyra idomításra. — Aquila heliaca. — 195
Szekeres János 1 9 5 3 szeptemberében át vonulóban észlelte Nyérgésújfalun, 1954 áprilisában egy öreg hímet ugyanitt. 1 9 5 4 . V . 16-án Dunaszent miklós és Gombáspuszta közelében felfedezte egy fenyőfán fészkét. — Hieraaetus pennatus, — 1954. V I . 19-én Nyerges új falu határában ejtettek el egy világos fázisú példányt. - - Buteo rufinus. — 1944. I X . 13-án a Gerecsében ejtett F'xcza Ferenc egy példányt. — Buteo buteo. — G y a k o r i . 1942. I I . hó ban hullott őz mellett lőtték. Vasvári vizsgálata szerint gyomrában nyoma sem volt őzhúsnak, hanem mezei pockok és I erdei cickány (Sorex araneus) volt benne. — Buteo lagopus. — G y a k o r i téli vendég. Aprily Antal 1910. V. 10-én is lőtt még egy példányt. — C i r c u s (pygargus?). — 1937. V I I I . hó ban, Süttő határában egy hím. — Accipiter gentilis. — Állandó. — Accipi ter nisus. — Télen a kertekbe is betéved. — Milvus migrans. — A Duna felett gyakori. Valószínűleg a szigeteken költ. 1943. V I I . 29-én a neszmély i szigeten fiatal példányát ejtettem. — Haliaetus albicilla. — 1939. I X . elején lőttek egyet Lábatlan határában. — Pernis apivorus. -— 1944. V . 29-én Ficza Ferenc a Gerecsén (Erdészház) ejtett el egyet. A táti szigeteken is esett a régebbi években egy példány. — Pandion haliaetus. — 1943. I X . 24-én láttam a dunamócsi sziget zátonyai körül halászni, majd a zátonyra telepedett, szürkevarjaktól és csókáktól körülvéve, — Ciconia ciconia. — 1939-ben 1 pár fészkelt Süttőn. Különben csak átvonuláson fordult elő vidékünkön, p l . 1941. I V . 5-én 6-os csapat keringett Lábatlan felett és 1 éjszakázott Süllőn, kertünk 20 m magas fenyőfájának csúcsán, több napon át. 1951-ben Süttőn V i l i . hó elején mintegy 1 0 — 1 5 vonult a falu felett, illetve mintegy 36 db éjszakázott a templomon és iskolán. Ciconia nigra. 1 9 4 4 . V I I f. 24-én du. láttam egyet lábatlani lakásunk felett átrepülni. — Ardea cinerea. — A Duna mellett gyakori. — Egretta garzetta. — 1 9 4 3 . I X . 19-én figyeltem meg egyet a dunamócsi sziget záto nyain. — Nycticorax nycticorax. — A Süttő és Dunamócs körüli szigetek fáin gyakrabban megfigyeltük. — Ixobrychus min ultis. — Őszi és tavaszi átvonuláson, Nyergésújfalu és Lábatlan környékén figyeltem meg egyszerkétszer. — Botaurus stellaris. — A pusztamarót] halastónál 1 9 3 6 . V I I I . 31-én észleltem kettőt. —Cygnus cyghus. —Csobán Jenő 1942 telén A n n a völgyön ejteti el e g y e l . A z ottani befagyott mocsáron jégvágók lékel vág tak, s arra szállt le. 1942. I L 22-én Willerding is látott a Sárkánylyuk felett hattyút repülni. — Anser albifrons. — Őszi-téli vendégünk, nagy csapa tokban. —- Anser erythropus. - - 1942. X . 24-én, Lábatlan határában 33 db vetési lúd között 4 példány feltűnően kicsi libát láttam. — Anser fabalis. — Őszi-téli vendégünk, nagy csapatokban. — Anas platyrhyncha. -.— Költ. P l . 1943. V . 2-án, a nyergesujfalusi szigeten, fűzfabokrok gyökerei közöl 1 találtam fészkét, 8 tojással. A tőkésréce egyébként ősszel nagy tömegekben látogatja a süttői szigetek közt levő Duna-ágakat. A csapatok az ezrei min d e n bizonnyal meghaladják. Feltűnően nagy tőkésréce-csoportosulást és vándorlást észleltem Lábatlanon — a Dunán — 1939. X I I . 28. és 1940. I. 11. közt. Anas crecca. — Vonuláson nagy számban. 1 9 4 3 . I X . 5-én a piszkei zátonyon már láttam egy párt. 1943. I X . 19-én p l . ezt jegyeztem fel naplómba: „ . . . c s ö r g ő récék hatalmas számban tanyáznak a szigetek közötti vizeken (Dunamócs, Neszmély). Majdnem azt lehet mondani, hogy többen vannak, mint a tőkések . . . " — Anas querquedula. — Néha a csörgő L
196
récék közt. (Nyergesújfalu, 1943. III. 28. ; Lábatlan téli példány). — Anas acuta. — 1942! X I I . 9-én több ; 1942. X I I . 28-án 4 0 tőkés közt egy gáesér ; 1943. I X . 24-én 2 gáesér a dunamócsi sziget felett. — Xyrcca ferina. — 1942. X I I . 1-én 2 gáesér a Dunán. — Nyroca fuligula. — Rendszeres téli vendég. Ősz végén érkezik s tavasz elején távozik. -— Xyroca marila. — 1942. X I . 20-án 3 db (1 tojó begyűjtve) ; 1 9 4 2 . X I . 23-án 1 példány; 1943. I V . 15-én kb. 15 db-ból álló csapatot láttam a nyergesújfalusi szige teknél ; 1943. X I . 29-én Lábatlannál több csapat a Dunán ; 1943. X I . 30-án nagyobb csapat ; 1 9 4 3 . X I I . 3 — 2 8 . közt állandóan mutatkoznak. A z ekkor begyűjtött két példány gyomrában Vasvári bőségesen talált csigákat. — Clangula hyemalis. — 1943. X I . 8-án 3 példányt figyeltem meg Lábatlan nál, a nyílt Dunán. — Bucephala cla?igula. — G y a k o r i téli vendégünk. Főleg tavasz felé jelentkezik. — Oidemia fusca. — 1 9 4 1 . X I I . 1 2 — 1 7 . közt tartózkodott i t t 5 — 6 példány, melyből X I I . 12-én kettőt begyűjtöttem. 1943. X I I . 5-én 2 db ; 1943. X I I . 11-én 1 példány. — Mergus merganser. — Rendszeres téli vendégünk. Tél vége felé olykor 30—40-es csapatban is látom őket, p l . 1942. X I I . 28-án, K a r v a határában, a part mentén 2 0 0 m hosszúságban, 14 gácsért és 27 tojót számláltam, vagy 1943. I. 25-én, 1 0 0 — 150 méteren 23 hím és 18 tojó. 1942. I I I . 2-án még láttam őket, amint a gácsérok üldözték a tojókat. — Mergus albellus. — Szintén rendszeres, de az (dőbbinél jóval kisebb számban. — Phalacrocorax carbo. — Nyáron gyak ran látni a D u n a szigetei közt ; a gátakon, hajóronesokon ülnek mozdu latlanul. — Podiceps ruficollis. — 1940 januárjában láttam az úszó jég közt ; 1942. I. 3-án a meleg vizeknél ejtettem el egy példányt Lábatlanon ; 1 9 4 2 . V I . 15-én többet észleltem a Nyergesújfalu melletti tócsáknál. —Colymbus arcticus. — 1 9 4 2 . X I I . 23-án egy csapatban 5 példányt figyeltem m e g ; 1943. X I I . 9-én ejtettem el egy példányt, melyből 3 0 kisebb-nagyobb halat ráztunk k i . Vasvári vizsgálata szerint nyelőcsövéből 37 darab hal került k i , köztük kisebb süllők. —Colu?7iba. oenas. — Erdeinkben fészkel. —Columba palumbus. — A szigeteken gyakori. — Streptopelia turtur. — G y a k o r i költő madár. P l . a Dunamócs melletti szigeteken 1943. V I I . 14-én 4 fészekben 2 — 2 tojást találtam, l-ben 1 tojás ; 2 fészekben 2 — 2 pelyhes fióka ; l-ben csaknem repülős fióka, azonkívül 6 már üres fészket találtunk. — Strepto pelia decaocto. — 1946. I V . 23-án észleltem először Süttőn. Ezen évben már költésüket is megállapítottam. Lábatlanon Willerding észlelte őket, 1 9 4 6 . V I . 11-én; Dorogon már 1943-ban megfigyelték, sőt 1 9 4 4 tavaszán fész kelt is. 1948. I V . 12-én Kacskovics István Alsó-Vadácson az erdészlaknál — mely már az erdő szélén fekszik — figyelte meg. — Charadrius hiaticula. — 1943. I X . 5-én 6 példányt láttam Piszke mellett egy zátonyon, 19-én lőttem is belőlük egyet. — Charadrius dubius. — 1942. V I . 15-én figyeltem meg hármat a nyergesújfalusi tócsáknál ; 1943. I X . 19-én több a dunamócsi szigeten ; 1944. V I I I . 30-án Süttőn, a zátonyokon 2 példányt lőttem. —• Vanellus vanellus. — Vonuláson gyakori még nyáron is. — Calidris alpina. — 1943. I X . 24. és X I I . 5. közt zajlott le vonulásuk. X I . 16-án például 100-as csapat mozgott a dunamócsi szigetnél. Sőt még X I I . 28-án is mutatkozott egy 6-os csapat Karvánál, mikor már jeges volt a talaj és árnyékban fagyott. — Crocethia alba. — A süttői zátonyon 1942. X . 2-án esett két példány ; 1943. I X . 5-én Piszkénél, a kavicsos parton keresgél 197
egy ; 1943. I X . 19-én, a dunamócsi szigeten, elszórtan. — Tringa nebula ria. — 1 9 4 1 . I X . 12-én, Süttőn, dunazátonyon lőttem e g y e t ; 1 9 4 2 . I X . 20-án egy másikat Piszke mellett, zátonyon ; 1 9 4 3 . I X . 19-én 8—10-es csapatát figyeltem meg a Dunamócs melletti szigeten. — Tringa ochropus. — 1943. I X . 19-én hatos csapatból lőttem l e t a dunamócsi szigeten. — Tringa hypoleucos. — A D u n a mellett gyakori. Éjszaka is hallani hangját. — Numenius arquatus. — Tavaszi vonuláson gyakran egyes példányok vonul nak a D u n a felett. 1943. V I I . 3-án is láttam egyet a nyergesújfalui sziget felett ; 1943. I X . 19-én, a dunamócsi szigeten nagyobb csapatukat figyel tem meg. — Scolopax rusticola. — Tavaszi vonuláson rendszeres, p l . 1 9 4 3 . I I I . 3 0 . és I V . 12. közt Lábatlan felett és Marótpuszta m e l l e t t ; 1944. I V . 6-án jó húzás Marótpusztánál ; 1 9 4 4 . I V . 14-én ugyancsak jó húzás B á j o l nál ; 1949. I I I . 28-án Alsó-Vadácsnál ; 1949. I I I . 29-én, a Gerecse hegységészaknyugati szálerdeiben ; 1949. I V . 2-án uo., 1949. I V . 5-én Alsó-Vadács nál. A z erdeiszalonka költ is a Gerecse hegységben. Vezér Károly 1937-ben Neszmély melletti erdőkben találta fészkét 4 tojással ; Willerding 4 fész ket talált Lábatlan környékén az erdőkben. 1944. V . 23-án 4 fejlett fiókát talált, sűrű bozótosban (galagonya, kökény, som). — Capella gallinago. — Nyergesújfalu határában, a tocsogóknál 1 9 4 1 . X . 4-én több ; X . 10-én már kevesebb ; 1942. V I I I . 28-án ugyanitt sok. — Lymnocryptes minimus. — 1 9 4 1 . X . ÍO-én Nyergesujfalu határában lőttem egyet. — Chlidonias nigra. — 1944 nyarán a hajórobbanások helyén pillanatok alatt ott ter mettek s körülröpdösték a süllyedő hajót. •— Sterna hirundo. — A D u n a fölött néha megjelenik kisebb csapatokban, p l . 1 9 4 2 . V I . 2 1 . Lábatlan; 1943. V I I . 7. Nyergesujfalu. — Larus canus. — Rendszeres téli vendégünk, p l . 1 9 4 2 . I. 13-án lőttem egyet. 1 9 4 2 . X . 28-án érkezett ebben az évben ; X I I . 3-án is megfigyeltem Lábatlan határában. -— Larus ridibundus. — Leggyakoribb sirályunk. Télen nagy csapatokban. 1943. I I I . 8-án érdekes játékát figyeltem meg. A z egyik dankasirály kiszemelt egy kercerécét s arra repült. A kerce, a m i k o r a sirály föléje ért, lebukott. A danka leszállt arra a helyre, ahol a réce eltűnt. A m i k o r a kerce arrébb felbukott, a sirály ismét rárepült s ez a játék 7 — 8 ízben megismétlődött. — Otis tarda. — 1 9 2 8 márciusban Csobán Jenő Annavölgyi bányánál egy kimerült példányt fogott el. — Gallinula ehloropus. — 1942. I I I . 9-ér lőttem egyet Lábatlan nál a Duna mellett. 1947-ben is megfigyelte . xVyergesújfalu melletti tocsogóknál. - - Tetrastes bonasia. — 1 9 3 6 nya . i Willerding a Gerecsén látott két példányt. — P e r d i x perdix. — 1942. 1. Vén megfigyeltem, amint K a r v a felől 13-as csapat jött át a befagyott Dunán. 1 9 4 2 — 1 9 4 5 között nem mutatkoztak, 1946-ban Lábatlanon újra megjelentek. — Coturnix coturnix. — Hangját mindenfelé hallani, a hegyek közti földeken is. — Phasianus colchicus. — Régebben gyakori volt. í g y 1 9 4 0 / 4 1 telén a lábatlani kertünkben is megfigyeltünk 2 kakast és 4 tyúkot. Számuk egyre apadt és 1 9 4 3 / 4 4 telére már nem láttuk őket. Piszke környékén, bemondás szerint szépen szaporodik, de van a dunai szigeteken is.
198
Contribuüous to the Bird-Lile oí the Gerecse-Mountains and the MiddleDanube (NE. Pannony, Central-Hungary) by
Anthony
Ságity
I c a r r i e d out m y o b s e r v a t i o n s i n the v i l l a g e s o f L á b a t l a n a n d Süttő, s i t u a t e d o n the b a n k o f the D a n u b e . T h u s one p a r t o f m y c o n t r i b u t i o n s refers to the GerecseM o u n t a i n s . These m o u n t a i n s are situated o n the N o r t h - E a s t s u m m i t of the P a n n o n i a n R a n g e a n d continued to the E a s t , lean, b y w a y of the P i l i s - M o u n t a i n s , o n the rectang u l a r loop of the D a n u b e . F r o m the P i l i s - M o u n t a i n s the Gerecse is o n l y separated b y the c o a l - b a s i n o f D o r o g ; s o u t h w a r d s its i m m e d i a t e c o n t i n u a t i o n are the M o u n t a i n s of Vértes ; to the N o r t h it extends d i r e c t l y to the b a n k s of the D a n u b e ; to the West it b o r d e r s u p o n t h e p l a i n s o f t h e K i s a l f ö l d . T h e other part o f m y o b s e r v a t i o n s refers to the b a n k s a n d i s l a n d s o f the D a n u b e a n d to the bird-species appearing o n the water of the D a n u b e . T h e bird-life o f the m o u n t a i n is c h a r a c t e r i s t i c a l l y i d e n t i c a l w i t h t h a t o f the C e n t r a l E u r o p e a n deciduous woods, especially of oak-forests. I n some places the great red m a r b l e - q u a r r i e s r e n d e r t h e s e t t l e m e n t o f r o c k - b i r d s p o s s i b l e . T h e a d v a n c e o f t h e p o n t iem e d i t e r r a n e a n e l e m e n t s a r e i n d i c a t e d b y t h e s p e c i m e n s o f Monticola saxatilis. Falco cherrag, Hieraaetus pennatus, Aquila hcliaca a n d Merops apiaster, w h o settle i n the loess-incisions. B u t the fact o f b e i n g p o p u l á t e d b y a r e a l w o o d l a n d - f a u n a , is s h o w n b y t h e n e s t i n g o f Dryocopus martius, t h e o c c u r e n c e — t h o u g h s c a n t i l y — o f T et rasten bonasia a n d t h e p l a u s i b i l i t y o f t h e b r e e d i n g o f Bubo bubo. I t m u s t b e m e n t i o n e d a s a n e x t r a s p e c i a l i t y o f t h e r e g i o n , t h a t t h e Prunella coliaris. who visits Pannónia v e r y s e l d o m , is o b v i o u s l y , a c c o r d i n g t o the o b s e r v a t i o n s , g a l l i n g r e g u l a r y o n t h i s small mountain. O n the D a n u b e likewise I ascertained those bird-species, w h i c h appear e q u a l l y o n the C e n t r a l - E u r o p e a n watérs. O n the islands t y p i c a l breeding-birds are Remiz pendulinus a n d Luscinia megarhyncha, f u r t h e r m o r e t h e r e a r e Falco cherrug a n d Milvus migrans l i k e l y to be breeding. T h e p u b l i s h i n g o f m y n o t e s is j u s t i f i e d be the c i r c u m s t a n c e t h a t w e k n o w v e r y little about the bird-life of the m o u n t a i n s of Pannónia.
/JaHHwe
K opHHTOtpayHe rop
(CeBepo-BOCTOMHaa
Tepene M CpeAHero
üaHHOH H a,
HenTpa.ibHaa
/lyHaa
BeHrpna)
A ß T o p : lllaeu AumaA A B T O P npoii3Boaii.'i C B o i i
HaŐJnoAeHHH B c e . i a x J l a ö a u i a H n H 1 K ) T T O , p a c n o . i o > K e H H T a K M a c T b e r o AaHHbix OTHOCHTCH K r o p a M TepeMe. 3 T H r o p u a a x o A H T C H B c e ß e p o - B O C T O M H O M K O H i i e IlaHHOHCKOH r o p H o i i u e n i i H , n p o a o j i >Kancb B r o p a x Fluímui", o n n p a i o T c a H a n p a i v i o y r o . i b H b i H H 3 r n ő JXynan. O T r o p ÖIUIHUJ OTAe.TaeTca OAHHM y r o . i b H H M ő a c c e f i H O M /lőpor ; H a i o r H e n o c p e ^ C T B e H H M M npoAo.iH < e H H e M H B . i a r o T c a r o p u B e p T e u i . H a c e B e p e A O X o / i a T AO J l y H a a , a H a BOCTOKC r p a H H Hbix
MaT
na
C
öepery
JXynan.
paBHHHOÍi
Ma.TOH
HlI3MeHH0CTK.
í l p y r a a qacTb H a S . n o A e H n f i BHflaM
nTHu,
noaBJiaiouiHMca
aßTopa Ha
BO^ax
OpHHTOfhavHa r o p cxoÁHTca c CKHX Horo nTHU.
jiHCTBeHHbix MpaMopa
.Tecoß
A3IOT
ripoABii>KeHne
OTHOCHTCA
opHHTOcpaynoü,
(r.iaBHUM
npeKpacHyro
K OTMCIHM,
ocrpoBaM
XiyHaa 11 i<
üynaa.
o6pa30M
RJifi
B03MO>KHOCTb
noHTo-iueAHTeppaHCKUx
xapaKTepHOÜ A . T H c p e A H e e ß p o n e f i Ayöpaß). M e c T a M i i p y ^ H H K i i xpacA.IH
ajieMeHTOß
noce.ieHna
neTpocpHJibHbix
o6o3HaMaeTca
noaB.neHneiu
M o n t i c o l a s a x a t i l i s , F a l c o c h e r r u g H M e r o p s a p i a s t e r r H e 3 A a u i e i i c a B .leccoBbix rae.iHH a x . O T Ó M , HTO r o p w H a c e . i e H b i H a c T o a u i e f t JiecHoft c p a y H o f i , c B H A e T e . i b C T B v e T r H e 3 AOßaHne D r y o c o p u s m a r t i u s . H a x o > K j e H n e — x o T a peAKoe — Tetrastes b o n a s i a — a B e p o a T H b ú i BMBO.T. B u b o b u b o . K a i < o c o ő y i o c n e m i a . i b H o c T b p a f t o H a H>>KHO B H A B I I -
199
HyTb,
1
ITO P r u n e l l a
Ha6-1K)AeHHfi,
oollaris,
CTO.ib
peAKo
BCTpeMatomaHCH
n o B H A H M O M y CHCTCMHTHMCCKH
B IlaHHomiH,
nocemaeT 3TH M a . i b i e
na
ocHOBaHiin
ropw.
H a .Uynae aBTop Ha6.nK>Aa.i n n m , n o H B / i H i o u i n x c H H a c p e A H e e ß p o n e f i c K u x B O A a x . H a o c T p o B a x xapaKTepHoií r H e 3 A H i u e f i c . H nTimeft H B d H e T C H R e m i z pendulinus n Luscinia megarhyncha, Aa.iee B e p o H T H O BHBOAHT T y r Falco c h e r r u g H Milvus migrans. 0 6 o 6 u i e H H e 3 a n H C O K a B T o p a o ő o c i i o B a H O T
•inti
