A D A T O K HÉVÍZFÜRDŐ TÖRTÉNETÉHEZ

A D A T O K

HÉVÍZFÜRDŐ

TÖRTÉNETÉHEZ

I r t a : dr. G Ö R G É N Y I G É Z A , P É C Z E L I dr. S Á G I K Á R O L Y ( K e s z t h e l y )

PIROSKA,

ereje, a táj szépsége ezer és ezer gyógyulni, A ptói hgyógyító e n n i vágyó beteget és üdülőt csábít Hévízre. A z i d e érkező i d e g e n sétái során elvetődik az e g r e g y i kápolnához, megcsodálja az árpádkori építészetnek ezt a r e m e k kis, román stílusú alkotását. Kíváncsisága e l v i s z i a kápolna közelében lát­ ható római téglasírhoz is. N a p o k a t vagy heteket tölt Hévízen, de ezeknél többet aligha talál a vidék múltjának emlékeiből, pedig Hévíznek és környékének is érdekes múltja v a n . A k u ­ tató régészek ásója nyomán múzeumba került régiségek, a l e ­ véltárak k i f a k u l t írásai azok a mozaikszemek, amelyekből k i ­ rajzolódik ez a múlt. Ezzel a k a r j u k az alábbiakban m e g i s m e r ­ t e t n i az olvasót. A z e m b e r megjelenésétől időszámításunk előtti I I I . évezred elejéig terjedő időből az ősember munkaeszközei n e m kerültek még elő Hévíz környékéről. E l h a m a r k o d o t t állítás lenne azon­ b a n azt m o n d a n u n k , hogy a vidék l a k a t l a n v o l t ebben az idő­ szakban. B i z t o s a n m e g f o r d u l t a k i t t is a régebbi kőkor vadász­ népei, hiszen a hévízi tóból é v r ő l évre kikerülő szarvascsontok a vidék v a d b a n való e g y k o r i gazdagságát h i r d e t i k . A z őskő­ k o r vadászó, halászó, ehető gombát, gyökereket gyűjtögető, legfeljebb 20—25 főből álló közösségei ideig-óráig tartózkod­ t a k egy h e l y e n . A vadászzsákmány vándorlásának, a halállo­ mány megritkulásának, a növényi táplálék felélésének m e g ­ felelően vándoroltak e g y i k helyről a másikra, anélkül, h o g y állandóbb t e l e p e t létesítettek v o l n a m a g u k n a k . Megeshet, h o g y a közeli Gyöngyösi Csárda m e l l e t t i homokbányából kikerülő 1

k a l c i t , opáldarabok az őskőkori ember hagyatékai, bár ez bizo­ nyítva nincs még. A B a l a t o n környéke az időszámításunk előtti I I I . évezred elején népesült be állandóan megtelepült, kezdetleges kapás földművelést folytató népességgel, az újabb kőkor idején. E n ­ n e k a népességnek az életében igen fontos szerepet játszott még a vadászat és halászat. Ez az oka aztán a n n a k , hogy telepeiket az a k k o r i B a l a t o n árterének peremvonalán találjuk m e g . A B a l a t o n kiterjedése lényegesen n a g y o b b v o l t még e b b e n az időszakban, m i n t m a . A fonyódi „Nagyberek" helyén a tó v i z e hullámzott még. B a l a t o n l e l l e és Balatonszemes között is v o l t egy messze délre lenyúló öböl. A s z i g l i g e t i várhely valóságos sziget v o l t még, és a m a i Tapolca területe v o l t a tó a k k o r i p a r t j a . Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között, Vörs irá­ nyában nyúlt e l egy n a g y o b b öböl, m e l y n e k vize messze be­ nyúlt a keszthelyi és zalavári észak—déli irányú földhátak közé, a m a i Hévíz irányában. Ezek az e g y k o r i B a l a t o n öblök eltűntek már és a Vörs m e l ­ l e t t i K i s b a l a t o n h i r d e t i csak emléküket. A fiatalabb kőkorban azonban kitűnő halászóhelyek v o l t a k még ezek, az öblök p e r e ­ mén húzódó d o m b o k v i s z o n t jó t e l e p h e l y e t biztosítottak az a k ­ k o r i e m b e r számára. N e m csodálkozhatunk tehát azon, h o g y a környék a n n y i r a gazdag f i a t a l a b b kőkori településekben. Ezek közül csak a bennünket közelebbről érdeklő k e s z t h e l y i és a Hévízzel szomszédos alsópáhoki lelőhelyet említjük. 1879-ben egyébként Hévízszentandráson, tehát a m a i Hévíz területén is rábukkantak egy hasonló korú telep n y o m a i r a . A z időszámításunk előtti 2000 körüli rézkor népeiről t u d j u k , h o g y életmódjukban n e m a vadászat és halászat játszotta már a főszerepet, h a n e m a kapás földművelés és az állattenyésztés. E g y külföldi lelőhely után „badeni"-nek, v a g y egy hazai lelő­ h e l y nyomán „péceli kultúrá"-nak nevezett műveltség népe élt vidékünkön ebben az időszakban. A földművelő és állatte­ nyésztő életmód a l k a l m a t adott arra, h o g y a családnál n a g y o b b közösségek, nemzetségek létesüljenek és alkossanak egy-egy telepet. A telepek némelyike n e m is v o l t k i c s i n y . A k e s z t h e l y i kórház környékén például a századforduló éveiben 268 földbe 2

3

4

5

()

7

8

ásott lakógödröt tártak f e l . A r i n a k ellenére, h o g y a környék lakóinak száma jóval nagyobb, m i n t az előző időszakban v o l t , a péceli kultúra emlékanyagát Hévíz területén n e m találták még meg. Feltehető ugyan, h o g y Egregyen, a m a i Hévíz I I . k e ­ rületében 1875-ben talált sziklasírokban nyugvó zsugorított helyzetű csontvázak ennek az időszaknak maradványai, e z t azonban csak úgy lehetne b i z t o s a n eldönteni, ha ásatással l e ­ hetne megvizsgálni ezt a kérdéses lelőhelyet. A már említett K e s z t h e l y és a szomszédos Alsópáhok a kultúra legközelebbi biztos lelőhelyei. A hévízi tótól délre, a m a i Reumakórház jégvermei területé­ ről a századforduló idejében szerzett meg a k e s z t h e l y i B a l a t o n i Múzeum egy csiszolt kőbaltát. Ez a darab a második v r á g h á ború során, sajnos, elveszett, í g y pontos korát lehetetlen már meghatározni. T u d n u n k k e l l u g y a n i s , hogy a csiszolt kőszer­ számokat a későbbi bronzkor, sőt k o r a i v a s k o r szegényebb r é ­ tege is használta, így csupán a n n y i állapítható meg, hogy a tó közvetlen szomszédságában v a l a m i l y e n őskori település áll­ hatott. A rézkor során következett be az e m b e r i fejlődés e g y i k l e g ­ n a g y o b b felfedezése, a fém öntésének felismerése. A réztár­ g y a k aránylag ritkák vidékünkön. Balatongyörök a legköze­ l e b b i lelőhely, a h o l egy öntött rézbalta került elő a múlt szá­ zad végén. E g y másik, jelentős leletet a közelmúltban Vörsről szerzett a B a l a t o n i Múzeum. E g y zsugorított helyzetű női csont­ váz koponyáján vörösrézből öntött diadéma került i t t e l ő . A szóbanforgó réz diadéma, ez a korona-szerű keskeny pánt r i t k a és nagyértékű darab l e h e t e t t a temetkezés idején. V a l a ­ m i l y e n megkülönböztető, talán h a t a l m i jelvényt k e l l benne lát­ nunk. A réz öntése már bizonyos s z a k m a i g y a k o r l a t o t igénylő f e l ­ adat, m i v e l a fém öntése különleges tudást és ügyességet igénylő művelet, a m i t akárki elvégezni n e m t u d . E n n e k révén bizonyos társadalmi rétegződés kezd k i a l a k u l n i . A korábbi földműves rétegből kezdenek kiválni a kézművesek. Ez a tár­ s a d a l m i bomlás egy n y u g t a l a n korszak bevezetője a I I . évezred elején. A nyugtalanságot m é g inkább fokozza az, hogy a földa

10

11

12

13

14

művelés, főleg pedig az állattenyésztés révén v a g y o n i különb­ ségek kezdenek k i a l a k u l n i . A nyugtalanság h a t a l m a s vándorlásokban érezhető. Legszebb példája e n n e k a „harangalakú edénynek" népének vándorlása Andalúziából a Kárpát-medence közepéig. E n n e k a népnek n y o ­ m a i v a l egyébként a m a i K e s z t h e l y területén is találkozunk. A z e m b e r i történet következő fejlődési szakasza a b r o n z k o r , időszámításunk előtti 1800-tól 900-ig terjedő időszakot öleli f e l . A z említett vándorlások következtében i g e n k e v e r t népességet találunk a B a l a t o n vidékén is. A b r o n z k o r i népesség k i a l a k u ­ lásában erős hatása v o l t a már említett péceli kultúra népé­ n e k is. A b r o n z k o r t a kutatás hiányos v o l t a m i a t t igen szórványos emlékekben kísérhetjük n y o m o n vidékünkön, bár k o r a b r o n z ­ k o r i cserépanyagot több helyről is k a p o t t már Keszthely terü­ letéről a B a l a t o n i Múzeum. " A b r o n z k o r derekán e g y nyugat-európai hódító nép tör be a Kárpát-medencébe, a „halomsíros kultúra" népe. Egész a B a l a t o n n y u g a t i végéig j u t o t t a k e l ezek a hódítók, a k i k n e k sír­ j a i t a múlt század n y o l c v a n a s éveiben találták meg K e s z t h e l y Gyenesdiás felé eső határában. Temetkezéseik terméskőből r a k o t t sírkamra fölé hányt hatalmas h a l m o k . Ezek után a sí­ r o k után nevezték e l a népcsoportot „halomsíros kultúra" né­ pének. Természetes, h o g y ezeknek a hódítóknak a sírjában ál­ talános a fegyver melléklet. A b r o n z k o r vége felé a „lausitzi kultúra" népe h a t o l be a Kárpát-medencébe. A k e s z t h e l y i Lehel utcában kútásás köz­ b e n talált urnasír már e n n e k az új népnek a temetkezése. 15

1

17

18

19

A következő, időszámításunk előtti 900-tól 350-ig terjedő k o r ­ szakot a régészeti szakbeosztás szerint k o r a i vaskor néven i s ­ merjük. A leletanyag azt m u t a t j a , hogy Hévíz környékének népessége jelentősen megnövekedett ebben az időszakban. Sánccal körülvett telep állott a Hévíz m e l l e t t i B i k e d tetőn. Ennek a telepnek temetőjét nemrégiben tárta f e l az Országos Történeti Múzeum. A lelőhelyek közül megemlíthetjük a H é ­ vízzel szomszédos Alsópáhokot, ahol Szántó Sándor szőlőjé­ ben találtak k o r a v a s k o r i urnatemetkezéseket. Keszthely terü?0

21

22

létén a n n y i r a általános a k o r a v a s k o r i l e l e t a n y a g , hogy az egyes lelőhelyeket n e m is s o r o l j u k f e l részletesen. A l e l e t e k n a g y számából következtethető n a g y o b b népsűrű­ ség, az egyes telepek hosszú élettartama azt mutatják, h o g y jelentősen előtérbe léphetett a földművelés és az állattenyész­ tés ebben az időszakban. Valószínű továbbá, h o g y az aránylag kis területen élő, nagyobb számú lakosság már szervezett tár­ sadalmi formák között, szervezett irányítás a l a t t élt. N a g y o b b törzsi egységek a l a k u l t a k k i e k k o r , jelentős k a t o n a i erővel. A z egyes törzsek h a t a l m a s földvárakat építettek és v e ­ szély esetén i d e menekültek v a g y o n u k k a l és állataikkal együtt. A Hévíz környéki k o r a v a s k o r i népesség központját Fenék­ pusztán kereshetjük, a h o l e g y nagyméretű k o r a v a s k o r i földvár n y o m a i figyelhetők m e g . A főbb közlekedési u t a k a t kisebb földvárak zárták e l . I l y e n v o l t a B i k e d tetőn álló, már említett földvár. A zavaros, háborús időkben g y a k r a n rejtették földbe a b r o n z készleteket. A z e l r e j t e t t szerszám és ékszeranyag tulajdonosa g y a k r a n e l p u s z t u l t v a g y n e m tért többé vissza az elrejtés h e ­ lyére és csak a véletlen hozza napvilágra ezeket. A hasonló, úgynevezett b r o n z k i n c s l e l e t e k közül megemlíthetjük a sármel­ léki, u z s a i és b a d a c s o n y i leleteket, m e l y e k e t az utóbbi é v e k ­ ben szerzett m e g a B a l a t o n i Múzeum. 23

24

25

26

Az e l r e j t e t t bronzkészletek, a korszak leletanyagában a n y n y i r a g y a k o r i fegyverek világosan mutatják, hogy a k o r s z a k népének élete n e m v o l t n y u g o d t . U g y a n e r r e a következtetésre j u t u n k , h a a B a l a t o n környékén a n n y i r a g y a k o r i földvárakra g o n d o l u n k , a m e l y e k közül az említetteken kívül a szomszédos zalaszántói, uzsai és balatonhídvégi' földvárakat említjük meg. K e l e t felől kocsizó és lovasnomád népek egymásutáni h u l ­ lámai, n y u g a t felől p e d i g különböző illír törzsek törnek előre ebben az időszakban. Vidékünk a két támadási irány ütköző­ pontjában fekszik. A zalaszántói halomsírok az illírség t e m e t ­ kezési szokását mutatják már. A vas használatának n y o m a i v a l a k o r a i v a s k o r b a n is talál­ k o z u n k már, a vas használatát azonban csak a késői v a s k o r b a n tették általánossá a m a i Franciaország területéről több hullám26/a

27

28

29

bari kirajzó kelta törzsek. A kelták i . e. 350 körül érték e l a B a l a t o n t , ettől az időponttól számíthatjuk vidékünkön a késői v a s k o r t , m e l y egészen a római foglalásig tart. A hódító kelták megszállták a k o r a v a s k o r i törzsek földvá­ r a i t . K o r a i kelta l e l e t a n y a g o t ismerünk a fenékpusztai és b i k e d i földvárakból is. Mindkét h e l y e n kelta temetkezések is kerültek elő. A k e l t a u r a l o m középső szakaszának leletanyaga hiányzik vidékünkről. A r r a k e l l tehát g o n d o l n u n k , h o g y az első hódítók más vidékre költöztek és új törzs f o g l a l t a el ezt a területet. A késői k e l t a l e l e t a n y a g megtalálható Fenékpusz­ tán, K e s z t h e l y e n , a Hévízzel szomszédos Dobogón és A l s ó páhokon is. A kelták u r a l m a idején rendszeres cserekereskedelem i n d u l t m e g a Földközi-tenger vidékével. A cserekereskedelem révén i s m e r k e d t e k meg a görög és római pénzekkel, a m i k e t aztán értékmérőnek és csereeszköznek ők m a g u k is átvettek és egyes törzsek utánoztak is. Különösen I I . Fülöp macedón király ( i . e. 359—336) ezüst tetradrahmája v o l t nálunk kedvelt. A n t i k g ö ­ rög érmek és főleg ezek k e l t a utánzatai vidékünkön is g y a k o ­ riak. Természetes, h o g y a római kereskedők korán f e l f i g y e l t e k a dunántúli keltákra, k e r e s k e d n i k e z d t e k velük és terményeikért, árucikkeikért római készítményeket és római ezüst pénzt ad­ t a k cserébe. Már a római foglalás előtt sok kelta t a n u l t a m e g ezektől a kereskedőktől a l a t i n n y e l v e t . A kelta törzsfők a ró­ m a i foglalás előtti században már római mintára, l a t i n f e l i r a t ­ t a l v e r e t i k pénzeiket. A kelta pénzverés világviszonylatban is e g y i k legbecsesebb emléke a Kaposvár közelében fekvő Szalacskán került elő. A tudományos szempontból nagyértékű pénzverő műhelyt a k e s z t h e l y i B a l a t o n i Múzeum őrzi. 30

3 1

32

33

34

35

3tí

37

38

Időszámításunk előtt 12-ben a m a i Dunántúl és a Dráva—• Száva köze Pannónia néven a római b i r o d a l o m fennhatósága alá került. Időszámításunk utáni 6—9 között véres felkelés­ sel válaszoltak az új tartomány lakói Róma elnyomó és hódító törekvéseire. Ez a tény a n n y i b a n játszik szerepet vidékünk éle­ tében, h o g y a b i r o d a l o m újabb lázadások veszélyétől félve, nagyszerű u t a k k a l kapcsolja össze az új tartományt az a n y a 39

országgal, Itáliával. Hévíz környéke pontosan Pannónia A q u i n ­ c u m nevű fővárosát (a m a i Óbuda) és Itáliát összekötő főút­ v o n a l o n fekszik. A z út n y o m a i m a is megfigyelhetők még Hévíznél, ott, a h o l a dobogói majornál a m a i országút a hídon áthalad a mocsaras rétre. A z e g y k o r i római út n y o m a i t könynyű megtalálni, m e r t egy gémeskutat ástak bele. M e g f i g y e l ­ hető az is, hogy a gémeskúttól e g y bekötőút i n d u l t k i a m a i H é v í z irányába. A z említett itáliai útnak tulajdoníthatjuk, h o g y Hévíz kör­ nyéke erős itáliai kultúrhatást m u t a t a korarómai időben. Észak-itáliai ún. ,,póvidéki sigilláták" kerültek elő a keszthely-újmajori korarómai temetőből. Itáliai árucikkek m e l l e t t talán az ország e g y i k legszebb póvidéki s i g i l l a t a leletét sze­ r e z t e m e g 1941-ben az Országos Történeti Múzeum a Hévíz m e l l e t t i Dobogó d o m b területén véletlenül előbukkant urnasír­ b ó l . Korarómai i m p o r t a n y a g o t a Dobogónál újabban feltárt sírokból is ismerünk. A z újabb ásatások legérdekesebb da­ r a b j a az a h e l y i k e l t a fazekas kezéből kikerült, késővaskori formát mutató kétfülű bögre, m e l y r e már l a t i n u l v a n felírva, h o g y D A BIBÉRE, vagyis „adj i n n o m " . 40

41

42

43

4 4

A római kultúra emlékei szép számban v a n n a k képviselve H é v í z területén is. A dobogói m a j o r közelében e g y római v i l ­ lát tárt f e l az Országos M a g y a r Történeti Múzeum. A villá­ hoz tartozó temetőrész nemrégiben került elő a keszthely— sümegi és keszthely—hévízi út szögében. Egregyen, a gyö­ nyörű k i s román stílusú templomtól keletre húzódó domblejtő n a g y o b b település alapfalait t a k a r j a . Ehhez a telephez tartozó temető e g y i k I V . századi sírja m a is látható. O l y a n nagy hírre vergődött ez a sír, hogy külön k e l l róla pár szót szólnunk. L e g ­ helyesebb, ha átadjuk a szót Csák Árpádnak, a B a l a t o n i M ú ­ z e u m régészeti gyűjteménye alapítójának, a k i a Zalamegyei Űjság 1925. évi számában írja: „1925. április 25-én értesítést k a p t a m , hogy E g r e g y községben, Barát Miklós földjén szántás közben téglákkal kifalazott és f e d e t t sírra b u k k a n t . A sír egy nyugatról k e l e t r e dűlő lejtős o l d a l b a n feküdt, fölötte alig 25— 30 c m vastag földréteg v o l t . A sír belső hossza 2,2 m , széles­ sége 98 cm, magassága pedig 1 m . . . A sír n y u g a t — k e l e t i 43

4ÍÍ

47

A z e g r e g y i román 14 O r v o s t ö r t é n e t i

közi.

stílusú kápolna.

(XII.

század)

irányú, a fej n y u g a t r a v o l t . A csontváz hossza 175 c m . . . A bordák között e g y bronz fibulát (biztosító tűt), a derékcsigo­ lyák tájékán e g y bronz övcsatot, a j o b b combcsont m e l l e t t egy Nagy Constantin-féle bronzérmet, a b a l combcsont m e l l e t t p e ­ d i g egy vaskést találtam. A k o p o n y a m e l l e t t jobbról e g y k i s kék színű üvegpohár v o l t összetörve és egy szárnyas állatnak, valószínű tyúknak a csontváza.'' N e m római vezér f e ­ küdt tehát a sírban, m i n t a sírt m u t o ­ gató tulajdonos tanítja, n e m v o l t b i ­ z o n y abban a r a n y ékszer, m e g f e g y ­ ver. O l y a n sír ez is, a m i l y e n t tucatjá­ v a l ismerünk a I V . századi telepek szomszédságából. Hévíz régebbi látogatói bizonyára emlékeznek még rá, h o g y a Rákóczi úti m o z i előtt, a hévízi p a r k bejáratá­ nál római oltárkő állott. A v o l t M a r ­ g i t - v i l l a m e l l e t t került az oltárkő két töredéke elő, a m e l y e k e t aztán ce­ m e n t t e l kiegészítve állítottak f e l az említett helyen. A kő eredeti feiratának első sora m a r a d t csak m e g : I . O . M . P R O . Ez a rövidítés csak a n y n y i t árul el, h o g y J u p i t e r n e k , a l e g ­ j o b b n a k és l e g n a g y o b b n a k állította v a l a k i , valamiért az oltárt, m e l y n e k R ó m a i o l t á r k ő Hévízről cementbe vésett további f e i r a t a h a ­ (töredék) misítvány már. A hévízi tó partján előkerült oltárkő római szentélyre u t a l . A tó partján álló szentély, a sűrűn beépített környék alapján feltételezhetjük, h o g y a római u r a l o m idején a hévízi tó m i n t fürdő- és gyógyhely is szerepet játszott már. A I V . század legvégén és az V . század elején a h u n o k elől menekülő germán törzsek zilálták szét a római közigazgatás szálait vidékünkön. A külső és belső b a j o k k a l küzdő Róma 48

ideig-óráig igyekszik még legalább névleg f e n n t a r t a n i i t t u r a l ­ mát, azonban 430-ban szerződésileg is átengedik ezt a terüle­ tet a h u n o k n a k . A t t i l a h u n j a i n a k kevés régészeti emléke m a ­ r a d t fenn. Ezért jelentős az a lelet, a m i t a közelmúltban talál­ t u n k a k e s z t h e l y i téglagyár területén. A z előkerült sír m a ­ gányos temetkezés v o l t , h o g y az e l t e m e t e t t értékes mellék­ leteket minél nehezebben találják meg az esetleges sírrablók. A sírban egy h u n szolgálatban álló előkelő germán kislánya v o l t e l t e m e t v e . A lánykát az előkelő h u n o k ízlésének m e g f e ­ lelően öltöztették f e l . Lábbelijét arany csatok fogták össze, nyakán vastag arany n y a k p e r e c volt. Fahüvelybe bújtatott kése aranycsatos bőr övön függött. Egy szép kétfülű korsó és az utolsó útravalónak szánt birkapecsenye csontjai egészí­ t i k k i az értékes leletet. 49

Egy másik h u n k o r i l e l e t Hévíz közelében, az ún. Mosóházi majornál a múlt század végén került elő. A t t i l a halála után ( i . u . 430) különböző germán törzsek osz­ toztak örökségén. A B a l a t o n környékét a k e l e t i gót T h i u d i m e r kapta, k i n e k Theodereik n e v ű f i a i t t született a B a l a t o n kör­ nyékén. A k e l e t i gótok 471-ben Itáliába vándoroltak, ahol N a g y T h e o d e r i k o l y a n h a t a l m a s b i r o d a l m a t alapított, amely a B a ­ l a t o n vidékét is magába f o g l a l t a . ' 50

M

&

A k e l e t i gótok után a l a n g o b a r d o k b i r t o k a vidékünk. E g y igen szép l a n g o b a r d f e j e d e l m i sírlelet Fenékpusztán a 2. számú ókeresztény bazilikában került elő. A l a n g o b a r d o k 568-ban Itá­ liába vándoroltak, ahol L o m b a r d i a neve még m a is őrzi emlé­ küket. L a n g o b a r d u r a l o m után a v a r fennhatóság alá kerül v i d é ­ künk. E n n e k az időszaknak emlékanyaga i g e n gazdagon v a n képviselve Hévíz területén is. L i p p V i l m o s a múlt század má­ sodik felében 2088, ebben az időszakban k e l e t k e z e t t sírt tárt f e l a Dobogó d o m b o n . " Nemrégiben a Történeti Múzeum :s ásatott ezen a területen. A hévízi tó közvetlen szomszédságában két igen jelentős a v a r k o r i települést k e l l a temetők alapján feltételeznünk. A telepek helyét n e m ismerjük, azonban a k e s z t h e l y i példa azt m u t a t j a , h o g y közvetlenül a temető m e l l e t t k e l l a telepet k e 51

55

11*

211

resnünk. K e s z t h e l y e n u g y a n i s L i p p V i l m o s a múlt század má­ sodik felében ezernél több hasonló korú sírt ásott k i , a Deák Ferenc utcában. E n n e k a temetőnek telepét a közelmúltban találtuk m e g . A Deák utca szomszédságában álló Szent Miklós temető sírgödreiből, v a l a m i n t a H e l i c o n - l i g e t házainak alapo­ zásából a Deák Ferenc u t c a i temetővel egykorú t e l e p a n y a g került e l ő . A keszthelyi szórványos megfigyelések azt m u ­ tatják, h o g y az a v a r k o r i t e l e p földbeásott putrilakásokból ál­ lott, valószínű, hasonlók l e h e t t e k a hévízi telep házai is. L i p p és a későbbi ásatok munkája nyomán összegyűjtött l e l e t ­ anyag segítségével határozták meg a kutatók az ún. „keszthelyi műveltség" lényegét. A összegyűjtött emlékanyagból az derül k i , hogy n e m egységes nép készítményei azok, v a g y i s az a v a r k o r i népesség több összetevőből állott. A l e l e t a n y a g azt m u t a t j a , hogy a „keszthelyi műveltség" népi összetevőiben számolnunk k e l l a tovább élő római lakosság utódaival, az i t t m e g f o r d u l t germán törzsekből visszamaradt e m b e r a n y a g g a l és természe­ tesen m a g u k k a l a hódító a v a r o k k a l is. 56

57

A távolabbi vidékek a v a r temetőiből hiányzik már a j e l l e g ­ zetes „keszthelyi műveltségű" emlékanyag. Raposka, Lesencetomaj, Gyenesdiás, Lesenceistvánd és Balatonberény az a terület, a h o l K e s z t h e l y és Hévíz m e l l e t t ez az emlékanyag j e l e n t k e z i k . A leletanyag által meghatározott területen belül, v a l a h o l K e s z t h e l y vidékén k e l l a kultúra központját keres­ nünk. N a g y K á r o l y a I X . század elején tönkreverte az a v a r b i r o ­ d a l m a t . A z avar u r a l o m végét jelentő f r a n k hadjáratok e g y i k e Itáliából i n d u l t k i . A feljegyzések elmesélik, hogy a hadjárat során a Dráva árterétől egy n a p i lovaglásra levő megerősített a v a r várost pusztították e l . N e m l e h e t e t l e n , hogy éppen a „keszthelyi műveltség" központja v o l t az áldozat. Valószínű, h o g y e n n e k a hadjáratnak a során semmisülnek meg a Hévíz környéki a v a r k o r i telepek is. N a g y Károly a győztes hadjáratok után a f r a n k b i r o d a l o m ­ hoz kapcsolta a Dunántúlt. A Nyitrából elűzött P r i v i n a szláv f e j e d e l e m N a g y Károly engedélyével Zalavárnál várat épített a Z a l a folyó e g y i k szigetén. P r i v i n a és K o c e l nevű f i a több 58

59

60

61

62

63

64

65

t e m p l o m o t építettek Zalaváros és a környékén létesülő, n é p e ­ sedő községek számára. H é v í z környéke is l a k o t t v o l t e b b e n az időszakban, m i n t a szomszédos Dobogó I X . századi l e l e t ­ anyaga m u t a t j a . A honfoglaló m a g y a r o k 898-ban tönkreverték a bajorok h a d ­ seregét, ezzel a Dunántúl végleges megszállása befejeződött. A meghódított területen élő szláv parasztok m a g y a r fennható­ ság alá kerültek. Valószínűnek t a r t h a t j u k , h o g y a később szóba kerülő Páh földjének örökös jobbágyai, tímárjai, vincellérjei és szántói a meghódolt szláv őslakók elmagyarosodott és a m a ­ gyarság szegényebb rétegével összekeveredett utódai. 66

67

68

A m a i Hévíz az e g y k o r i Hévízszentandrás és Egregy f a l u c s ­ kákat is magába foglaló fürdőhely. Hévízszentandrásnak S z e n t andrás-páh v o l t a régebbi n e v e . A Páh helynév a — páhol — igéből származik és a tímár mesterséggel kapcsolatos. A bőr kikészítésének műveleténél e g y i k mozzanatot m a is páholásnak nevezik. A Páh név g y a k o r i a Hévíz környéki h e l y n e v e k b e n . Alsópáhok, Felsőpáhok, Szentandráspáh (később: Hévizszentandrás) és Boldogasszonypáh ( m a : Nemesboldogasszonyfa) azok a községek, m e l y e k az először 1259-ben említett Páh földjéhez t a r t o z t a k . M e g t u d j u k ebből az oklevélből, hogy a k i ­ rály a Páh nevű földet — a m a i Hévíz vidékét — Csapó fiá­ n a k , Andrásnak adományozza. A korábbiakban Páh földje Zalavárhoz tartozó várföld v o l t , a h o l olyan várszolgák l a k t a k , a k i k n e k a cserzővargaság ( p e l l i p a r i i ) v o l t a mesterségük. A tímársághoz, a cserzővargasághoz t a r t o z i k a bőrnek vízben való áztatása és ványolása. Ez a bőr ütögetésével történik, m e l y e t j o g g a l nevezhettek tehát e l a „páhol" igével kapcsolatban. A hévízi tóból több o l y a n súlyos vasnehezék került már elő, m e l y a vízbe lógatott bőrök k i f e szítését szolgálta e g y k o r . N e m véletlen, hogy éppen a hévízi tó környékén a l a k u l t k i e g y nagyobb bőrfeldolgozó, i p a r o s település. A tó meleg vizé­ n e k tulajdoníthatjuk ezt, hiszen még 1849-ben is arról panasz­ k o d i k a keszthelyi gulyás, h o g y „a marhák a H é v í z folyójából a tímárok, b o t s k o r vargák, szütsök stb. által mindenféle büdös bőrök és egyéb tisztátalan eszközök abban való áztatása, csá69

70

71

72

73

2i;í

váztatása és mosatása m i a t t , i n n i n e m a k a r n a k és inkább s z o m ­ júságot s z e n v e d n e k " . A cserzővargaság, tímárság n y o m a egyébként az 1354-ben, 1368-ban és 1369-ben említett Bőr-Páh helynévben is f e n n m a r a d t . Bőr-Páhot Szántó I m r e a m a i Alsópáhokkal azonosítja. N e m valószínű tehát, h o g y a vázolt történeti szakaszban a meleg vizű tó m i n t fürdő- v a g y gyógyító h e l y számba jöhetett volna. A tó nevét u g y a n már 1328-ban is említi oklevél, „locus, v u l g a r i t e r H e u v y z d i c t u s " formában, ez a z o n b a n s e m m i mást n e m bizonyít, m i n t azt, h o g y a környék népe Hévíz néven i s ­ merte a tavat. A tó környéke, a r a j t a települt községekkel egyetemben csak m i n t mezőgazdasági i n g a t l a n játszott szerepet, a birtokadomá­ nyozások, hatalmaskodások, perek stb. tárgyában k e l t szám­ talan oklevél semmiféle adatot sem t a r t a l m a z a tóval, v a g y fürdőélettel k a p c s o l a t b a n . N e m t a r t o z i k u g y a n szorosan a tárgyunkhoz, mégis szüksé­ gesnek t a r t j u k , hogy E g r e g y , a m a i Hévíz I I . kerületének sok­ szor megcsodált k i s templomáról pár szót szóljunk. Szent István 1019. é v i adománylevelében szereplő E g r u c h egy N a g y k a n i z s a környéki h e l y . Szent István 1024-ben a za­ lavári bencéseknek adományozza a f a l u t , így feltehető, hogy m a is meglevő templomát a bencések építették. A z említett 1328. évi Szentandráspáh-i oklevél is megemlíti a f a l u t „Villa E g r u d " néven. A temetőben levő árpádkori t e m p l o m o t a X I I . században román ízlésben építették. A t e m p l o m legművészibb része a hajó n y u g a t i oldalán emelkedő négyemeletes kősisakos t o r n y a . A felső három emelet a b l a k a i könnyűvé és levegőssé teszik ezt anélkül, h o g y stílusából eredő zömökségének ártanának. A X I V — X V . századból eredő gótikus részeket is találunk a t e m p ­ l o m b a n . Belsejét 1731-ben barokk stílusban renoválták. 1860ban, 1912-ben és 1938-ban ismét restaurálták a t e m p l o m o t . Déli román ízlésű félköríves ajtaját az idők folyamán befalaz­ ták, s csak 1912-ben nyitották meg újra. A gyászos emlékű mohácsi csatavesztés (1526) után ez a v i ­ dék is állandó h a r c o k színhelyévé vált. A terjeszkedő török 74

75

76

77

78

79

80

81

h a t a l o m rabló és portyázó egységei u n o s - u n t a l a n m e g j e l e n t e k i t t . Ezért alakították át 1550 táján várrá a keszthelyi gótikus plébániatemplomot és a m e l l e t t e levő kolostort. A széles vizes­ árokkal és sánccal körülvett v á r 50 lovas és 100 gyalogos őrsége a X V I . században még távol t u d t a t a r t a n i vidékünktől a tö­ rököket. Nagy híre l e h e t e t t már ebben az időben a hévízi tó gyógyító erejének, m i n t ezt egy véletlenül f e n n m a r a d t k o r a b e l i levél elárulja. 82

1577. március 24-én s z o k a t l a n u l erős v i h a r zúdult N a g y k a n i z s a vidékére. V i l l á m csapott K a n i z s a várának p u s k a p o r o s tornyába i s . A robbanás r e t t e n e t e s pusztítást o k o z h a t o t t . O d a v e s z e t t B o r n e m i s s z a János várkapitány felesége, leánya, a n n a k férje, sőt az egész ház­ népe is. M a g á t Bornemisszát m é g é l v e ásták k i hűséges katonái a r o m o k alól, a k ö v e k a z o n b a n össze-vissza zúzták és törték a hős katonát. Á p r i l i s 2-án már a n n y i r a magához tért, h o g y l e v e l e t t u ­ d o t t írni Ernő főhercegnek. „ F ö l s é g e d n e k k ö n y ö r g ö k , m i n t k e g y e l ­ m e s u r a m n a k , fölséged a d n a szabadságot, h o g y mehetnék e l v a l a ­ hová, h o l m a g a m n a k o r v o s t találnék, v a g y H é v í z b e n d o k t o r o k ­ nál . . . " N e m t u d j u k , e l j u t o t t - e a súlyos b e t e g H é v í z r e . A z o n b a n kiderül ebből a közel 400 é v e s levélből, h o g y Kanizsán n e m v o l t e k k o r még o r v o s , H é v í z e n p e d i g több is működött m á r . 83

N e m csodálkozhatunk tehát, h o g y 1589-ben ismertetést i s írnak már Hévízről és gyógyforrásként e m l e g e t i k . 84

A szűkszavú adatok egy fejlődő, látogatott, a k o r orvosi t u ­ dásának megfelelően felszerelt fürdőhely képét vetítik elénk. 1620 körül k o m o l y erődítést k a p o t t a k e s z t h e l y i v á r , sőt a s z á z a d közepén a várost vizesárokkal és palánkkal v e t t é k k ö ­ rül. A v á r és v á r o s b i z o n y o s védelmet j e l e n t e t t a környék 85

számára i s , így a t ö r ö k v i l á g h a r c a i közepette is fejlődhetett a

hévízi fürdőélet. 1640. június 10-én S i b r i k P á l egerszegi várkapitány ezt írja Battyány Ádámnak: „ a z beteges lábamnak az H e e Vizbe a k a r ­ nék m e n n i j . . . " és engedélyt kér e r r e Battyánytól.

86

1690-ben Nagykanizsa tornyáról l e h u l l o t t a török félhold, vidékünkön is megszűnt a török u r a l o m . Szélnek is eresztették

a k e s z t h e l y i végvár színmagyar örségét, csakúgy, m i n t a m a ­ g y a r várakban másutt is tették Bécs f u k a r , magyargyűlölő u r a i . 1707-ben, a Rákóczi szabadságharc dicsőséges n a p j a i b a n h a l ­ l u n k újra a hévízi tóról. V a k Bottyán, népünk legendás hőse v o l t e b b e n az időben a dunántúli főparancsnok és kormányzó. Bottyán generális az év telén K e s z t h e l y r e tette át főhadiszál­ lását, h o g y köszvényét a közeli hévízi tóban gyógykezeltesse. Bél Mátyás 1734 körül készült ismertetésében írja Hévízről: 87

„Vize pedig savas és gyógyító hatású, éppen ezért régebben fürdőházat is építettek melléje, amelyben vizét tűzzel is melegítet­ ték és így sok embernek adott módot a fürdésre. De miután az épü­ let összeomlott már többé nem használják." 88

A török u r a l o m , a felszabadító háborúk során nyilván e l ­ p u s z t u l t a k azok az építmények és fürdőberendezések, m e l y e k a X V I . században feltétlenül m e g v o l t a k az o r v o s o k k a l is r e n ­ delkező Hévízen. A messzebbről jött módosabb betegek tehát csakis a l k a l m a s h e l y e n f e l v e r t sátrakban helyezkedhettek el. Természetesen ez csak feltevés. A X V I I — X V I I I . században szokásuk v o l t a vagyonosoknak, hogy hosszabb útra m a g u k k a l vitték sátraikat is. í g y útköz­ ben v a g y az út végcélján saját fedelük a l a t t l a k h a t t a k . A z a k k o r i sátor lényegesen különbözött a maitól. A sátor kényelmes, tágas helyiségekre oszlott. A helyiségek falát ál­ latszőrből készült n e m e z l a p o k k a l bélelték k i , s e fölé díszes szőtteseket és szőnyegeket akasztottak. Berendezésük a lehe­ tőséghez mérten kényelmes v o l t . A kezdetleges ládák után már a X V I — X V I I . században k i a l a k u l t a k az összecsukható bú­ t o r o k . M e g j e l e n n e k az összecsukható bőrüléses tábori székek, a hevederes tábori ágyak, m e l y e k fölé néha még díszes m e n n y e ­ zetet is l e h e t e t t szerelni, az összecsukható kecskelábú asztal, sőt az — által reksztő s p a n y o l f a l — is. A palotasor m e l l e t t ott v o l t a konyhasátor, a h o l ízes ételek készültek a fürdés utáni éhség csillapítására. A sátor mélyén meghúzódó pincetok v e r e ­ tes ládácskája 8—10 palackot is őrzött a vidék kitűnő b o r a i v a l telve.

A csapongó fantázia h e l y e t t azonban m a r a d j u n k a tények talaján. A z első tudományos ismertetés 1769. június 24-én j e l e n t meg Hévízről. D r . Szlaby zalamegyei főorvos a fürdő vizének fajlagos súlyát a környék vizeivel összehasonlítva adja m e g ebben. Babótsay József zalamegyei főorvos 1795-ben megjelent fü­ ze fecskéje már határozottan propaganda jellegű, s talán az. első kísérlet a fürdő népszerűsítésére. Sajnos, dr. Babótsay József főorvos életéről jóformán s e m m i t s e m t u d u n k . A b i b l i o ­ gráfiai munkák egészen röviden, életrajzi adatok nélkül emlé­ keznek m e g róla. / 1796-ban Szaller György földmérő és vízépítő mester írja Hévízről: 89

90

00

3

, , I t t a H é v í z p a t a k n a k kénkő szaga érzik, orvosságul szolgál sok nyavalyában." 91

N e m lehet véletlen, h o g y éppen ez idő tájt fürdőház épül Hévízen. K é t év múlva lacikonyhát építenek a fürdőházhoz. 1797. október 13-án Festetich György r e n d e l i : „ A fürdőháznál az k i a d o t t A b r i s z s z e r i n t közönséges e m b e r e k számára L a t z i konyhája elkészíttetik, h o g y a tisztességesebb e m b e ­ r e k n e k ne a l k a l m a t l a n k o d j a n a k . " 8 2

E n n e k a régi telepnek m a már n e m találjuk m e g a helyét, csupán Henz A n t a l keszthelyi építész 1864-től 1869-ig készí­ t e t t térképe árulja e l a régi fürdőtelep helyét. M e g t u d j u k ebből, h o g y a X I X . század végén a hévízi tótól délkeletre a bevezető csatorna közelében épült k i a fürdőtelep. (Lásd a B a l a t o n i Múzeum, Keszthely.) 1795. körül Rantz János György keszthelyi építész tervet ké­ szít e g y hévízi — fürdőház — számára. A tervezetet Sláby főorvos láttamozza. A tervezet egy k u p o l a b o l t o z a t t a l fedett középtár körül 4-—4 csehsüveg boltozatos szobácskát tüntet f e l . A szobákban a k o r ízlésének megfelelő cserépkályhákat látunk. A z előtérben k e r e k fürdőmedencét tervezett Rantz. A fürdő­ medence lépcsőzetesen v a n kiképezve. Ez az időjárástól füg94

1797-ben készült

fürdőház-tervezet

getlenített fürdőház úttörő jellegű lehetett a m a g a korában, de természetesen a magas díjakat csak a jómódúak tudták meg­ fizetni. U g y a n e k k o r k e z d i k e l a tó körüli p a r k telepítését. Mértani beosztású francia p a r k lehetett ez, m e l y e t csak évek múlva alakítanak át a d a t a i n k szerint angol tájkertté. A Hévíz új vízlevezető árkát megtisztítják és a dobogói m a ­ l o m árkát az e g r e g y i vízfolyás árkával e g y e t e m b e n kiássák, h o g y a hideg víz ne keveredhessen a tó meleg vizével. N e m érdektelen a fürdőrendezés határozatait szó szerint kö­ zölni: „Fürdőháznál az fürdő-kosarak kiszedetnek, s a mennyire talán elrothadtak volna, újak készíttetnek és az víznek voltához képest alább szállítatnak, ezekben pedig, hogy semmi insektumok bé ne csúszhassanak, igen vékony drótból sűrű rostéi készíttessen, hogy a víznek körösztül való folyása megmaradgyon, ellenben, hogy sze­ les időkben ezen ürüdék alkalmatlanságot ne okozzon, táblák, me­ lyek leeresztethetetnek rostéi fölött csináltassanak." 95

N e m nyújt elég világos képet ez a leírás a fürdőberendezés­ ről, azonban szerencsére pár k o r a b e l i t e r v r a j z m a r a d t ránk, a m e l y e k többet m o n d a n a k ezekről. Sebestyén Sámuel főmér­ nök 1795-ben készült, másolatban közölt tervrajzaiból t u d j u k meg, h o g y ezeket a fürdőkosarakat a tó fölött építették, s a m a i k a b i n n a k megfelelő vetkőző helyiségek a l a t t helyezték el. Találunk azonban 1797-ben o l y a n kosártervrajzot is, m e l y k a ­ b i n nélkül cölöpökre épült és a partról v o l t megközelíthető. 1798-ban tovább f o l y t a fürdő bővítése és szépítése. Elkészül egy újabb épület, m e l y n e k építéséhez 5650 d b téglát, 1197 szál deszkát és 6700 szeget használtak f e l . A z u t a k a t feltöltik és a h i d a k a t kijavítják. Vályi András 1799-ben megjelent „Magyarországnak leírása" című munkájában o l v a s h a t j u k : 9fl

97

98

„Eléggé esméretes már a Hazában az úgynevezett Hévízfürdő, mellnek különbféle hasznait (lásd a felöle nyomtatásban k i is jött munkátskában), s ha vize a hozzá folyó hidegvíztől elválasztatni, kétségkívül nagyobb hathatósággát lehetne reményleni."

1797-ben készült k a b i n o k

alatti

fürdőkazán-tervezet

Fürdőorvos is működik már e k k o r Hévízen, de üzemben v a n még az ún. „köpölözőház", ahol ügyeskezű borbély végzi az érvágást és köpölözést. A X V I I I . század végéről ismerjük Rantz János György tervrajzát, m e l y e g y köpölöző ház építé­ séhez készült. A keresztalaprajzú épület egyik szárnyában folyosó, két oldalán három-három szobácska helyezkedik e l . M i n d e g y i k szobában két-két ovális kádat látunk, a kádak vize a falak m e n t i csatornába f o l y t le és e z e k e n keresztül j u t o t t el a hévízi tó levezető árkába. A szobában fekvőhelyet és kály­ hát is találunk. A z épület derekán e l h e l y e z e t t keresztszárnyban tervezte R a n t z a padlásfeljárókat és az i l l e m h e l y e k e t . A máso­ d i k épületszárnyban a n y i t o t t tűzhelyes k o n y h a mellett még öt helyiséget találunk, m e l y e k közül háromban kívül fűtős kályha is v a n , feltételezhetjük, h o g y a már említett lacikonyhát t e r ­ vezték ide. H o g y a betegek számára minél kellemesebbé tegyék a hévízi tartózkodást, szórakoztatásukról is g o n d o s k o d n a k . A vendéglő m e l l e t t kuglizó készült. Feltehető, hogy az 1800-as évek elején már a k e s z t h e l y i ének- és zeneiskola növendékei is ki-kirán­ d u l t a k Hévízre, hangversennyel szórakoztatva a közönséget. A z iskola u g y a n i s Keszthely m i n d e n ünnepségén szerepelt. Tudatában v o l t a k a reklám fontosságának is. G u t t e n József o r v o s d o k t o r az 1802. évi újságokban, hirdetésekben i s m e r t e t i a fürdő jelentőségét." (Magyar Hírmondó 1802. I . 171. lap.) Bizonyára n e m v o l t a k hiábavalók ezek az erőfeszítések. M e g ­ érhette a költséget és fáradságot, hogy 1805-ben a fürdő k ö ­ rül angol tájkertet létesítsenek. Beck József u r a d a l m i kertész végezte e l ezt a munkát. A z u t a k mentén álló fát azonban még Versailles modorában nyírják. A z 1805. július 21-i utasítás b i ­ zonyítja e z t : „ . . . az elszáradt hársfák h e l y e t t vadgesztenyefá­ k a t ültessen, az u t a k o n levő felesnádat vágattassa le, a fákat pedig az u t a k mentén spalier formán nyeséssé meg." A köpülöző ház és a kuglizó m e l l e t t a kanális partját f e l kell tölteni, m e r t o t t a v í z k i szokott önteni. 1818-ban j e l e n t meg R i c h a r d B r i g h t M . D . könyve E d i n ­ b u r g h b a n és Londonban, m e l y Hévízzel is f o g l a l k o z i k . Teljes címe: ,.Travels f r o m V i a n n a t h r o u g h L o w e r H u n g a r y , w i t h 100

some r e m a r k s o n the state o f V i e n n a d u r i n g the congress i n t h e year 1 8 1 4 . " A jeles angol orvos a bécsi kongresszus a l k a l ­ mával látogatott e l hozzánk. K é t nagy u t a t t e t t Magyarorszá­ g o n : első útja legfőbb állomásai: Selmecbánya és a főváros. A második körút színhelye: Dunántúl és elsősorban K e s z t h e l y és vidéke. 1814-ben m e g k e z d e t t európai útja során Hollandiában, B e l g i u m ­ b a n , Németországban, Ausztriában és M a g y a r o r s z á g o n h u z a m o s a b b időt tölt. B e r l i n b e n egy i d e i g kórházi g y a k o r l a t o t f o l y t a t és a W a ­ t e r l o o i c s a t a után két héttel B r u x e l l e s b e m e g y és a k a t o n a i k ó r h á ­ z a k b a n működik. 1816-ban e g y e t e m i magántanár lesz és több l o n ­ d o n i kórháznak segédorvosa. 1818-ban súlyos betegségéből f e l é p ü l v e m e g i n t n a g y o b b u t a t tesz Németországban, Itáliában és F r a n c i a o r ­ szágban. K é t é v múlva L o n d o n b a n m e g t e l e p s z i k és a G u y - k l i n i kán m e g k e z d i előadásait és i t t m a r a d 1843-ig. O r v o s i pályája a l a t t több kitüntetés éri. A C o l l e g e o f P h y s i c i a n s , a R o y a l S o c i e t y t a g ­ j á v á választják, m e g k a p j a az I n s t i t u t de F r a n c e M o n t h y o n - é r m é t , és a „ V i k t o r i a királynő r e n d k í v ü l i o r v o s a " címet. 1827-től k e z d v e k i a d j a orvostudományi munkáit. A B r i g h t - f é l e e s e t e k e n k í v ü l , a m i főleg a vesegyulladással f o g l a l k o z i k , a g y - és i d e g r e n d s z e r bántalmak, betegségek kérdéseivel f o g l a l k o z i k . N e m orvostudományi munkái m a g y a r o r s z á g i útleírása és az A n g o l F ö l d ­ t a n i Társaság é v k ö n y v e i b e n m e g j e l e n t két tanulmánya: 1. A B r i s ­ tol-vidéki kőzetrétegek, a z o n k í v ü l B a d a c s o n y és Szigliget. L o n d o n i házában h a l t m e g 1858. d e c e m b e r 16-án szívbajban.

Most nézzük m e g , hogy m i t ír Keszthelyről és főleg H é v í z r ő l . N a g y o n érdekes az a leírása, a m i t a Festetich György gróf á l ­ t a l K e s z t h e l y e n alapított Georgiconról, a világ egyik első m e z ő ­ gazdasági főiskolájáról a d . Leírja a G e o r g i c o n n a k a teljes m u n ­ káját. Leírja, hogy m i l y e n az iskola berendezése. N a g y o n é r ­ dekes nekünk orvosi szempontból az, h o g y a z iskolában folyó elméleti képzésnél az orvostudomány i s helyet kapott. Feste­ t i c h G y ö r g y G e r a r d nevezetű, tizenegy n y e l v e n beszélő orvosa az, a k i az orvostudományt előadja. N a g y súlyt f e k t e t n e k az állatorvoslás és az emberorvoslás i s m e r e t e i n e k elsajátítására. A z t írja B r i g h t , hogy fizikából és állatorvosi tudományból vizsgát k e l l t e n n i a hallgatóknak, d e az orvosi rendészet, e m -

bertan és a táplálkozás e l e m e i is szerepelnek vizsgatantárgy­ ként. Ezek után R i c h a r d B r i g h t a m a g y a r főúri b i r t o k o n folyó k ü ­ lönböző munkákról értekezik. Leírja Keszthelyt, a főúri n a g y ­ b i r t o k o t , a „Jus G l a d i i t " , az e b b e n az időben uralkodó p a l l o s ­ jogot, m a j d beszél gróf F e s t e t i c h Györgyről. Érdekes a m i szempontunkból az, a m i t H é v í z r e vonatkozóan írt. Leírja, hogy különböző utazások után az e g y i k este a gróf­ f a l egy újabb kirándulást beszélnek meg másnapra. Hévízi út­ ján Festetich György háziorvosa, a nagy műveltségű és n e m kevesebb, m i n t 11 nyelvet beszélő dr. G e r r a r d v o l t a vezetője. „ . . . a környékbeli melegfürdőt néztük m e g , m e l y két m é r f ö l d ­ n y i r e a H é v í z p a t a k forrásánál f e k s z i k . M i n t fürdőhelyet a l i g ér­ d e m e s a z o n b a n említeni. A gróf n y i l v á n csak az alsóbb néprétegek számára r e n d e z t e be. A p a r a s z t o k nyáron eljönnek és a helyszínen o r v o s t k a p n a k , a k i a v é r v é t e l v a g y a köpölyözés a n n y i r a k e d v e l t orvoslásával k e z e l i őket. A z e g y e t l e n hajlék egy nyomorúságos ház, a m e l y nyáron k o c s m a és v a j m i szerény kényelmet biztosít. D e a melegforrás f i g y e l e m r e m é l t ó azon forró, kénes v í z m e n n y i ­ ségénél fogva, m e l y e t egy m é l y e n f e k v ő m o c s a r a s síkság közepén kilök, a h o l a tó alapjában n e m s o k k a l kisebb, m i n t két h o l d n y i területet elborít. A levezető c s a t o r n a v i z e két v a g y három m a l m o t h a j t útjában. H ő f o k á t n e m t u d j u k p o n t o s a n , de n a g y o n m e l e g m é g a csatornában is. A víz erősen kénes gázt l e h e l , színe kékesben játszik, a N i m p h a e a a l b a t e l j e s virágában állott és e g y p o n t y f a j tömegesen úszkált a tóban. Szemmelláthatóan örült a m e l e g v í z ­ nek . . . "

Leírja többek között azt, h o g y a n történik a hévízi levezető csatorna iszaptalanítása és tisztítása. A grófnak v a n egy b i ­ valycsordája, a m e l y 45 tehénből, 15 borjúból és néhány biká­ ból áll. A K e s z t h e l y m e l l e t t levő hévízi melegforrás, m e l y több csatornán át ömlik a Balatonba, a növényzet fejlődése és az iszaplerakódás folytán folytonos eldugulással fenyeget és ez esetben a szomszédos nagy rét v í z alá kerül. Sokáig n a g y ügyg y e l - b a j j a l járt e n n e k a csatornának a rendbehozása, de most n e m k e l l semmi mást tenni, m i n t behajtani a b i v a l y o k a t . A z .

A fürdőház képe 1850 táján

1 5 Orvostörténeti közi,

A fürdőház képe 1870 körül

állatok h o l előre, h o l hátrafelé mozognak benne, kitépdesnek és letaposnak m i n d e n t , a m i idővel eltöltené a csatornát. Meglepő, h o g y a X V I I I . század végén és a X I X . század ele­ jén i l y e n aprólékos gondoskodással igyekeztek a fürdőt f e j ­ leszteni. Annál lehangolóbb, h o g y 1820 körül megszakadt o t t m i n d e n k o m o l y a b b m u n k a . 3—4 évtized leforgásával aztán a korábbi eredmények is pusztulásnak i n d u l t a k . Csak 1850 után kezdődnek újabb építkezések Hévízen. 1857b e n a hévízszentandrásiakkal kötött egyezmény értelmében a tó n y u g a t i p a r t j a is a Festetich-család t u l a j d o n a l e t t . 1858-ban kezdték m e g az addig kopár domboldal fásítását és a 40 k a ­ tasztrális h o l d n y i p a r k telepítését. 1858-ban a n y u g a t i tópart fái között ingyenes faházat építettek 10—20 beteg részére, a t a v i fürdőépületeket pedig kijavították. 1860-ban nyugatról is h i d a t v e r t e k a fürdőépületekhez. 1864-ben a középső fürdő­ épülettől k e l e t r e egy újabb fürdőházat emeltek. 1865-ben újabb szilárd szállóépület k é s z ü l t . 1866-ban arról ír a Vasárnapi Űjság, h o g y a tó n y u g a t i partján három épületet e m e l t e k , vendéglővel és 30 lakószobá­ v a l . A déli o l d a l o n egy közönségesebb lakóház és kocsma áll. Ezenkívül egy „ingyenlak" is v a n Hévízen a szegény betegek számára. „ A z egész tó keresztül v a n h i d a l v a s az eddigi v e t ­ kező szobákhoz egy díszes fürdőépület állíttatott, középen tü­ körrel (tükörfürdő) s körülötte 50 vetkőző szobácskával. F e ­ lette a n a p e l l e n védőfal és levonható fedél. A tó partján e g y téres, díszes ebédlő épület." Szomorúan állapítja meg a c i k k továbbiakban, h o g y a természet pazar k i n c s e i v e l ellátott H é ­ vizet az e m b e r e k alig méltányolják f i g y e l e m m e l . H a külföldön lenne, már világhírű fürdőhely volna, m o n d j a a cikkíró. Történtek p e d i g kísérletek a fürdő népszerűsítésére. E n n e k érdekében állították be az omnibusz járatot is. Némi túlzással 20—22 p e r c a l a t t ígérték m e g t e n n i az u t a t Keszthelyről H é ­ vízre. A közlekedés megjavítását célozták a tervezett, de m e g n e m valósult lóvasúttal i s . Az építkezés sem szünetelt közben Hévízen. A veszprémi püspökséggel kötött b i r t o k c s e r e egyezmény értelmében a tó­ p a r t i egész n y u g a t i d o m b o l d a l is a Festetich-család tulajdonába 100/a

101

102

103

Tóparti szálloda e g y i k részlete 1877-ből

került. I t t egész házsort építettek f e l . A kápolna 1872-ben épült. va 1877-ben már h a t egyemeletes és egy földszintes ház áll a tó körül 90 szobával. A családok számára külön előszobá­ v a l és személyzeti szobával ellátott lakosztályok v a n n a k . A fürdőben három osztály v a n , különféle árszabással. A tó levezető csatornájában i n g y e n fürödtek az e m b e r e k . Ez az i n ­ gyenfürdő g y a k r a n eredményezte azt, h o g y a távolabbi f a l v a k ­ ból pár n a p r a bejött szegények, h o g y az időt jól kihasználják, naphosszat ültek a meleg vízben. Ettől aztán a n n y i r a legyen­ gültek, hogy a „kúra" után alig t u d t a k hazavánszorogni. A múlt század végén Hévízen még n e m v o l t vízvezeték. A z ivóvizet a szomszédos majorból n a p o n t a kétszer l a j t t a l hozták, tehát megfelelő kútja sem volt. A K e s z t h e l y i Hírlap 1895. július 2 8 - i számában panaszkodik, h o g y már Hévízen sok a győri, s o p r o n i . Vas m e g y e i és stíriai vendég, és hogy bár a hatalmas jegenyék és platánok alkotta p a r k gyönyörködteti és hívogatja a látogatókat és az étterem­ b e n Horváth Mihály m a r c a l i bandája húzza a szép nótákat — „kellő reklamírozás hiányában" — , mégsem i s m e r i k a n n y i r a ezt a fürdőt, m i n t megérdemelné. Húsz egynéhány év múlva még m i n d i g csak 90 vendégszo­ báról és 30—36 kabinról beszél B o l e m a n István dr., a balaton­ p a r t i fürdő- és üdülőhelyek leírásában. Újítás csak a n n y i , hogy a járni n e m tudó betegek kabinjában csigákra szerelt lebocsájtó készülék v a n . Ezen, m i n t e g y széken ült a beteg a vízben, s a meghatározott fürdőidő leteltével a vízből k i e m e l v e ültethették a tolószékbe.' 10

04

A közlekedés még 1910 körül sem kielégítő. A z omnibusz u g y a n Keszthelyről mindössze 60 fillérbe került, oda—vissza e g y koronába, de a bérkocsi egy útért 5 koronát kért. A köz­ lekedés korszerűsítését célozta az 1911-ben t e r v e z e t t v i l l a n y ­ vasút. A t e r v elkészült, megvalósításra sohasem került. Való­ jában csak a gépkocsi korszaka j e l e n t e t t n a g y o b b fellendülést fürdőéletünkben. A könnyebben, gyorsabban megközelíthető fürdőre felfigyelt az üzleti vállalkozás. Egymásután épültek az üdülők, panziók, a szomszédos Hévízszentandrás községben is. A k i n e k anyagi 105

h e l y z e t e engedte, szívesen töltött néhány hetet az e g y r e nép­ szerűbb fürdőhelyen. A g o n d o z o t t sétány zenepavilonjában Radies Béla és zene­ k a r a muzsikált és a virágokkal szegélyezett u t a k o n elegáns közönség hullámzott, köztük sok o l y a n is, a k i k e t n e m a b e t e g ­ ség, h a n e m a szórakozás hozott ide. 1935-ben a „ K e s z t h e l y Barátai Társaság" megbízásából dr. L e n d l A d o l f tollából érdekes k i s könyvecske j e l e n t m e g K e s z t ­ h e l y és Hévíz problémáiról. Sokan m o s o l y o g t a k e z e k e n a l e ­ írásokon, de ma, a m i k o r újból mindinkább előtérbe kerül az i d e g e n f o r g a l o m , f o g l a l k o z n i k e l l e z e k k e l a problémákkal is. így írja L e n d l A d o l f : „ . . . H a én volnék H é v í z f ü r d ő sorsának intézője, a r r a t ö r e k e d ­ nék, h o g y évenként l e g a l á b b egy-két i n d i a i maharadzsát, v i l á g j á r ó l o r d o t , télire jómódú f i n n e k e t , köszvényes norvégeket és e s e t l e g egyszer a w a l e s i . h e r c e g e t is idecsalogatnám. A többi aztán m a g á t ó l jönne. E l m o n d o m , h o g y a n kezdeném a sokatígérő munkát. Először is a köztudatba bevezetném néhány n a g y újság útján, folyóiratokban, sőt népszerűen írt tudományos füzetekben i s , h o g y a hévízi m e l e g tóban p i r o s lótuszvirágok nyílnak, dúsan díszlenek k o r a tavasztól késő őszig, akárcsak Indiában, a h o n n a n d r . L o v a s s y Sándor idetelepítette. Ezekután elmondanám u g y a n c s a k h a z a i és többi külföldi újságokban (szívesen közlik az i l y e n c i k k e t ) , h o g y a b u d a p e s t i Á l l a t k e r t e g y s z e r egy súlyosan meghűlt, k ö s z v é n y b e n szenvedő f i a t a l elefántot küldött H é v í z r e és ez i t t a m e l e g tóban t e l j e s e n k i g y ó g y u l t fájdalmas bajából. T o v á b b á rátérnék a r r a , h o g y a melegvizű lefolyó c s a t o r n a k ö r ­ nyékében, v a l a h o l a közeli réten jókora, külön medencében i n d i a i k r o k o d i l u s o k a t l e h e t n e tenyészteni. N e m n a g y d o l o g ez m a g á b a n véve, mégis m e g e m l é k e z n e róla, mégpedig szívesen és k e d v e z ő e n a világsajtó. Részletesen e l m o n d o m m a j d az érdeklődőknek, h o g y m i e n n e k a módja és én h i s z e m , h o g y évenként néhány t u c a t n y i f i a t a l k r o k o d i l u s t adnánk külföldi állatkerteknek. L e n d l A d o l f rendkívül ötletes leírásában sok időszerű v o l n a még m a is. N e m ártana, h a felfigyelnének rá az illetékesek! Megemlíti L e n d l Hévíz e g y i k nevezetességét, az i n d i a i v ö r ö s lótuszt (Castalia r u b r a l o n g i f l o r a ) . A tó növényzetével k a p c s o -

l a t b a n szólnunk k e l l még az ősidők óta benne tenyésző kisebb virágú fehér tavirózsáról (Castalia C a n d i d a m i n o r ) is, bár a tó érdekes növényvilágának ismertetése nem célunk m o s t . 1936-ban 12 szálloda v a n Hévízen, 250 szobával, ebből 130 hideg-meleg vízzel. Hévízszentandráson pedig 29 szálloda és 106

A párolgó h é v í z i tó m a i képe

panzió 600 szobával, ezenfelül magánvillákban 700 szoba állt az üdülők rendelkezésére. Mindkét h e l y e n összesen 14 étterem, kávéház szolgálta a táplálkozás és szórakozás örömeit. A m a i H é v í z merőben különbözik a régitől. M a kórházak, szanatóriumok és vállalatok üdülői népesednek be a dolgozó emberek e z r e i v e l . A szakszerűen, higiénikusán berendezett i n ­ tézmények pihenést és o r v o s i kezelést biztosítanak az üdülők­ nek és betegeknek.

JEGYZETEK 1

P a t a y P á l , N ó g r á d m e g y e régészeti e m l é k e i . N ó g r á d m e g y e m ű e m l é k e i , 14. 1. V é r t e s L á s z l ó szíves szóbeli közlése. L e l e t e k a K e s z t h e l y i B a ­ l a t o n i Múzeumban. V . ö. C h o l n o k y Jenő, A B a l a t o n hidrografiája. — D o r n y a y Béla, a K i s b a l a t o n összezsugorodása. Radnóti A l a d á r és Gerő László, A B a l a t o n régészeti és törté­ n e t i emlékei, 15 s k k . C s a l o g József és D o r n y a y Béla, F A . 1945. 1 s k k . Szántó I m r e , Alsópáhok története. K é z i r a t . Szukáts József, A hévizi őskori t e l e p . F ő v á r o s i L a p o k 1879. — N y á r i Jenő, A r c h . Ért. X I I I . , 1879, 286. 1. Sági János, A r c h . Ért. 1909, 342 sk. — K u z s i n s z k y Bálint. A B a l a t o n k ö r n y é k é n e k archeológiája, 89 s k k . — Radnóti A l a d á r és G e r ő László, i . h . 18. 1. — J. B a n n e r u n d J. K o r e k , D i e péceler K u l t u r . A . H . , 1956. S. 24. f. K ö r n y é k b e l i l e l ő h e l y e k r e v . ö.: J . B a n n e r u n d J. K o r e k , i . m . L i p p V i l m o s , K e s z t h e l y i sirmezők, 33. 1. — K u z s i n s z k y Bálint, i. h . , 110. 1. J . B a n n e r u n d J . K o r e k , i . h . , S. 25. K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 103. 1. K u z s i n s z k y Bálint, i . h., 117. 1. — Radnóti és G e r ő , i . h . , 20. 1. J . B a n n e r u n d J . K o r e k , i . h . , S. 111. A környék k o r a b r o n z k o r i leletanyagára v . ö.: P a t a y Pál, K o r a ­ b r o n z k o r i kultúrák Magyarországon. Diss. P a n n . I I . 13. Radnóti A l a d á r és Gerő László, i . h . , 20. sk. L i p p V i l m o s , A r c h . Ért. 1886, 352 s k k . — K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 88. 1. — Radnóti A l a d á r és G e r o László, i . h . , 24. 1. K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 93. 1. . Radnóti A l a d á r és Gerő László, i . h . , 25. 1. Radnóti A l a d á r és Gerő László, i . h . , 27. 1. Szántó I m r e , A r c h . Ért. 1953. 53. s k k . Szántó I m r e , Alsópáhok története. K é z i r a t . L i p p V i l m o s , A fenéki sirmező, 138. 1. — K u z s i n s z k y Bálint, i. h . , 47. 1. Publikálatlan l e l e t a k e s z t h e l y i B a l a t o n i M ú z e u m b a n . Publikálatlan l e l e t a k e s z t h e l y i Balatoni M ú z e u m b a n . M o z s o l i c s A m á l i a , A r c h . Ért. 1949., 27. s k k . / a K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 112. sk. 2

3

4

3

6

7

8

9

1 0

1 1

1 2

1 3

1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

1 9

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

2 8

2(i

2 7

Radnóti A l a d á r és G e r ő László, i . h . , 27. 1. K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 39. sk. — Radnóti A l a d á r és G e r ő László, i . h . , 24. 1. K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 112. sk. ° U j a b b , publikálatlan ásatások l e l e t a n y a g a a k e s z t h e l y i B a l a ­ t o n i Múzeumban. T ö r ö k G y u l a , D o l g o z a t o k 1940. 66. s k k . Radnóti A l a d á r és G e r ő László, i . h . , 3 1 . s k k . ^ V . ö.: H u n y a d y I l o n a , K e l t á k a Kárpátmedencében. D i s s . P a n n . I I . 18. V . ö.: K a r l P i n k , D i e Münzprägung d e r O s t k e l t e n . D i s s . P a n n . I I . 15. D a r n a y Kálmán, A r c h . Ért. 1908., 416. s k k . A l f ö l d i András, B p . T ö r t . I . 152. 1. V . ö.: A . G r a f , Übersicht d e r a n t i k e n G e o g r a p h i e v o n P a n n o ­ nién. Diss. P a n n . I . 5. K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 74. s k k . Publikálatlan l e l e t e k az Országos Történeti M ú z e u m b a n . Szántó I m r e , A r c h . Ért. 1953. 53. s k k . Szántó I m r e , i . h . , X V I I . t., 28. Párducz M i h á l y , M a g y a r Múzeum 1947., 43. 1. Publikálatlan l e l e t a n y a g a k e s z t h e l y i B a l a t o n i M ú z e u m b a n . K e s z t h e l y i B a l a t o n i M ú z e u m lelőhelykatasztere. D o r n y a y Béla, B a l a t o n i K a l a u z , 268. 1. Sági K á r o l y , A r c h . Ért. 1955. 185. s k k . Sági K á r o l y , i . h . , K o r á b b i i r o d a l o m m a l . so/a V o r g e s c h i c h t e d e r d e u t s c h e n S t ä m m e I I I , S. 1204. U . o., S. 838. L i p p V i l m o s , A k e s z t h e l y i sirmezők. — K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 104. s k k . K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 101. sk., K o r á b b i i r o d a l o m m a l . U . o. Publikálatlan l e l e t a n y a g az Országos Történeti M ú z e u m b a n . L i p p V i l m o s , u . o. — K u z s i n s z k y Bálint, i . h . , 96 s k k . Publikálatlan l e l e t a n y a g a k e s z t h e l y i B a l a t o n i M ú z e u m b a n . Radnóti A l a d á r és G e r ő László, i . h . , 62. 1. U . o. Radnóti A l a d á r és G e r ő László, i . h . , 64. 1. U . o. és Füssy T a m á s , A zalavári apátság története, 14. s k k . Publikálatlan l e l e t e k a k e s z t h e l y i B a l a t o n i M ú z e u m b a n . Füssy Tamás, i . h . , 19. 1. 2 8

2 9

:!

3 1

3 2

3 3

3 6

3 7

3 8

3 9

4 0

4 1

4 2

4 3

4 4

4 5

4 8

4 7

4 8

4 9

5 0

5 1

5 2

5 3

5 4

5 5

5 8

5 7

5 8

8 3

6 4

6 5

8 6

6 7

8 2

8 8

Szántó I m r e , A l s ó p á h o k története. K é z i r a t . Békefi Rémig, A B a l a t o n környékének egyházai és v á r a i a kö­ zépkorban, 171 1. P a i s Dezső, M a g y a r N y e l v , 1928. 37. s k k . Békefi R é m i g , u . o. H o l u b József, Z a l a m e g y e története, 83. 1. L e l e t e k a k e s z t h e l y i Balatoni Múzeumban. F e s t e t i c s L e v é l t á r , D i r . I I . 200. — Szántó I m r e , u . o. H a z a i O k m t . I . 557. O L . D l . 5713, 5787. — Szántó I m r e , u . o. Szántó I m r e , u . o. Z a l a i O k m t . I . 215. Részletesen f e l d o l g o z v a Szántó I m r e említett kéziratában. K í ­ vánatos l e n n e , h a ez a f o n t o s helytörténeti d o l g o z a t m i e l ő b b m e g ­ jelenhetne. R o r n y a y Béla, B a l a t o n i K a l a u z , 269. 1. D o r n y a y Béla, E g r e g y árpádkori t e m p l o m a , 9. 1. D o r n y a y Béla, u . o., korábbi i r o d a l o m m a l . — G e n t h o n István,. Magyarország m ű e m l é k e i , 475. 1. V . ö.: Sági K á r o l y , I v á n y i Béla és P é c z e l y P i r o s k a , K e s z t h e l y . D a r n a y Béla, H i d r o l ó g i a i Közlöny, 1954. 545. 1. B o n c z József, K e s z t h e l y város monográfiája, 152. 1. Sági—Iványi—Péczely, i . m . Batthyány-levéltár, missiliák, S i b r i k P á l l e v e l e i , 119—120. S á g i — I v á n y i — P é c z e l y , i . h . 48. 1. V . ö.: B a l a t o n i S z e m l e , 1942. 30. 1. D o r n y a y Béla, a K e s z t h e l y i héviz ismertetése 1795-ből d r . B a ­ bótsay József Z a l a v á r m e g y e i főorvos e r e d e t i m ű v e után. D o r n y a y Béla, i . m . / a D o r n y a y Béla, i . h . előszó, i i r > d a l o m m a l . B a l a t o n i S z e m l e , 1943. 329. 1. F e s t e t i c s L e v é l t á r , D i . 1124. F e s t e t i c s L e v é l t á r , D l . 234. F e s t e t i c s L e v é l t á r , D l . 231. F e s t e t i c s L e v é l t á r , D i r . 1124. 1797. október 13. F e s t e t i c s Levéltár, D l . 228. F e s t e t i c s Levéltár, D l . 230. F e s t e t i c s Levéltár, D i r . 224. G y ö r g y József tiszttartó j e l e n t é s e 1798. f e b r . 24-én. M a g y a r Hírmondó, 1802. I . 171. F e s t e t i c s Levéltár, D i r . 181. ° / a D o r n y a y Béla, B a l a t o n i K a l a u z , 264. 1. 6 9

7 0

7 1

7 2

7 3

7 4

7 5

7fi

7 7

7 8

7 9

8 0

8 1

8 2

8 3

8 4

8 5

8 8

8 7

8 8

8 9

9 0

9 0

9 1

9 2

9 3

9 4

9 5

9 8

9 7

9 8

9 9

1 0 0

10

1 0 1

V V . 1866, 384. 1. Sági János, K e s z t h e l y , B a l a t o n és Hévizfürdő, 53. 1. Emlékirat a K e s z t h e l y — h é v i z i lóvasut tárgyában. K i a d t a az előmunkálati b i z o t t m á n y K e s z t h e l y e n , 1866. jo3/a D o r n y a y B é l a , i . h . , 265. 1. S z i k l a y János, B a l a t o n v i d é k i k a l a u z . (Bp. 1889), 118. 1. T e r v e k a k e s z t h e l y i B a l a t o n i Múzeum Adattárában. D o r n y a y Béla, i . h . , 261. 1. 1 0 2

1 0 3

1 0 4

1 0 5

1 0 6

ZUSAMMENFASSUNG H é v í z — i n d e r N ä h e v o m B a l a t o n (Plattensee), i m K o m i t a t Z a l a g e l e g e n — i s t d e r grösste T h e r m a l s e e i n E u r o p a . Äusserst r e i c h e Q u e l l e n nähren d i e s e n 9 K a t a s t r a l j o c h ( r u n d 5 H e k t a r ) u m f a s s e n ­ d e n See, d e r s e i n e E n t s t e h u n g d e m Kräftespiel g e o l o g i s c h e r F a k ­ t o r e n v e r d a n k t . Das Heilwasser b r i c h t durch eine b r e i t e Spalte i m S e e b o d e n aus d e r S e i t e n w a n d e i n e s K r a t e r s h e r v o r . D i e W a s s e r ­ m e n g e — 1 K u b i k m e t e r p r o S e k u n d e — ist so r e i c h l i c h , dass d i e g e w a l t i g e W a s s e r m a s s e des Sees h i e r d u r c h stets gleichmässig w a r m e r h a l t e n w i r d . I n f o l g e seines S c h w e f e l g e h a l t e s , d e r R a d i u m e m a n a ­ t i o n , s o w i e d e r H e i l w i r k u n g des S c h l a m m e s b r i n g t d i e s e r See a l l ­ jährlich t a u s e n d e n u n d z e h n t a u s e n d e n Kranken Linderung und Genesung. D i e A u t o r e n f a s s e n i n d i e s e r S t u d i e die G e s c h i c h t e v o n H é v í z zusammen. I h r e archeologischen u n d A r c h i v f o r s c h u n g e n sind die G r u n d l a g e des M o s a i k b i l d e s , das u n s die V e r g a n g e n h e i t des H e i l ­ bades H é v í z v e r g e g e n w ä r t i g t . D e r S p a t e n d e r A r c h e o l o g e n erschloss i n H é v í z u n d U m g e b u n g S i e d l u n g e n aus d e r S t e i n z e i t : K u p f e r - , B r o n z e - u n d E i s e n p e r i o d e . D i e a m See f r e i g e l e g t e n römischer B a u t e n u n d G r ä b e r erhärten d i e A n n a h m e , dass n i c h t blos d i e V e r k e r s m ö g l i c h k e i t e n des Tales, s o n ­ d e r n v i e l m e h r a u c h d e r w u n d e r v o l l e See d i e R ö m e r h e r a n z o g e n . •— I h r e B ä d e r k u l t u r s t a n d b e k a n n t l i c h auf h o h e r S t u f e . Sie h a t ­ ten den M o o r g r u n d i n der U m g e b u n g v o n Hévíz trockengelegt u n d a u f d e m T o r f P r ü e l w e g e g e b a u t . D i e römische H e e r s t r a s s e führte über d e n z v e i t e n B e z i r k des h e u t i g e n B a d - H é v í z . A r c h e o l o g i s c h e A u s g r a b u n g e n i n d e r U m g e b u n g v o n Hévíz f ö r d e r t e n a u c h S p u r e n des b u n t e n V ö l k e r m o s a i k s aus d e r Z e i t d e r V ö l k e r w a n d e r u n g a n s Tageslicht.

I n e i n e r U r k u n d e aus 1328 w i r d d e r See z u m e r s t e n m a l erwähnt. A u s d e n späteren A r c h i v m a t e r i a l i e n g e h t h e r v o r , dass s e i t d e m A n f a n g des X V I . J a h r h u n d e r t s „ L a n d e s w ü r d e n t r ä g e r " d i e H e i l k r a f t des H é v í z e r See z u r H e i l u n g i h r e r G e l e n k s k r a n k h e i t e n i m m e r w i e d e r h e r a n g z o g e n h a t t e n . — I n einer, E n d e des X V I I I . J a h r h u n d e r t s v e r f a s s t e n , P r o p a g a n d a s c h r i f t v e r s u c h t O b e r p h y s i k u s des K o m i t a t s Z a l a , József B a b o t s a i als erster K u r g ä s t e für das H e i l b a d zu werben. A n f a n g des X I X . J a h r h u n d e r t s b e s u c h t d e r b e r ü h m t e englische A r z t R i c h a r d B r i g h t , als Gast der F a m i l i e F e s t e t i c h , d i e G e g e n d ; i n s e i n e m 1818 i n L o n d o n e r s c h i e n e n W e r k b e r i c h t e t e r a u c h über die H e i l k r a f t des H é v í z e r Sees. A u f G r u n d des einschlägigen A r c h i v m a t e r i a l s u n d d e r Baupläne bietet die vorliegende Studie einen E i n b l i c k v o m besonderem Interesse i n die H e i l b ä d e r k u l t u r des X V I I I . J a h r h u n d e r t s .

RÉSUMÉ P r è s de l a " m e r h o n g r o i s e " , d u lac B a l a t o n , s'étend l e lac t h e r m a l de H é v í z , le p l u s g r a n d p a r m i c e u x q u i se t r o u v e n t e n E u r o p e . C'est l e j e u de f o r c e s géologiques q u i l e créa. N o u r r i p a r des sources e x t r ê m e m e n t r i c h e s , i l embrasse 9 a r p e n t s c a d a s t r a u x ce q u i v e u t d i r e p l u s de 5 h e c t a r s . C'est u n e quantité r e m a r q u a b l e d'eau t h e r m a l e , 1 mètre c u b e p a r seconde, j a i l l a n t p a r u n e l a r g e o u v e r t u r e latérale d ' u n c r a t è r e a u f o n d d u l a c q u i assure q u e les g r a n des masses d'eau se t i e n n e n t à u n e t e m p e r a t u r e égale et c o n s t a m m e n t c h a u d e . Les e a u x t h e r m a l e s de H é v í z p r o c u r e n t , g r â c e à l e u r c o n t e n u s u l f u r i q u e , à l'émanation r a d i o a c t i v e a i n s i qu,à l a boue c u r a t i v e , tous les ans, a u x malades, p a r m i l l i e r s , l e s o u l a g e m e n t s i n o n l a guérison t o t a l e . L e s a u t e u r s de l'étude exposent l ' h i s t o i r e de H é v í z . L e u r s r e c h e r c h e s archéologiques et les données ramassées p a r e u x dans les a r c h i v e s sont à l a base d u t a b l e a u synthétique a c t u a l i s a n t le passé des b a i n s de H é v í z . L a bêche des archéologues révèle, d a n s c e t t e contrée, l'époque de l a p i e r r e : l a p é r i o d e d u c u i v r e , c e l l e d u b r o n z e et d u f e r . Les débris de bâtiments et des t o m b e a u x r o m a i n s , a u x e n v i r o n s de H é v í z , p r o u v e n t q u e ce n e fût pas s e u l e m e n t le rôle d e sa vallée a u p o i n t de v u e de l a c i r c u l a t i o n q u i a t t i r a l ' a t t e n t i o n des R o m a i n s ,

m a i s aussi l ' a d m i r a b l e lac lui-même. — E n ce q u i c o n c e r n e les b a i n s a n t i q u e s , on le s a i t q u e les R o m a i n s les ont élevés à u n h a u t d e g r é . — A u t o u r d e H é v í z aussi: i l s desséchèrent le sol marécageux p o u r y bâtir u n e chaussée m i l i t a i r e , c o u v e r t e de gros bâtons e t c o n d u i s a n t à t r a v e r s d u t e r r a i n t o u r b e u x , p a r le d e u x i è m e q u a r t i e r de H é v í z de nos j o u r s . — L e m o s a i q u e m u l t i c o l o r e à l'époque des g r a n d e s i n v a s i o n s s'étale s u i v a n t les traces des f o u i l l e m e n t a u x e n v i r o n s de Hévíz C'est l a première f o i s , e n 1328 q u ' u n d o c u m e n t f a i t m e n t i o n d u l a c de Hévíz. E t c'est des l e X V I . siècle que, c o m m e les données des a r c h i v e s le démontrent, „de d i g n i t a i r e s d u p a y s " s o u f f r a n t d u r h u m a t i s m e allèrent à Hévíz, à c a u s e des effets c u r a t i f s de ses e a u x thermales. A l a f i n d u X V I I I . siècle József B a b o t s a i , médecin e n chef d u c o m i t a t Zala, est l e p r e m i e r q u i r é d i g e une étude c h e r c h a n t à p r o p a g e r les b a i n s d e Hévíz. L e célèbre m é d e c i n a n g l a i s R i c h a r d B r i g h t q u i , a u c o m m e n c e m e n t d u X I X . siècle, passa q u e l q u e temps e n H o n g r i e i n v i té de l a f a m i l l e F e s t e t i c h , i l décrit d a n s son l i v r e , p a r u à L o n d r e s 1818. les effets c u r a t i f s des b a i n s d e H é v í z . L e s a u t e u r s de l'étude e x p o s e n t l e développement d e H é v í z a u c o u r s d u X I X . et d u X X . siècle. — U n aspect d'intérêt spécial e t documenté dans c e t t e étude à l ' a i d e de données des a r c h i v e s et d e p r o j e t s c o n t e m p o r a i n s c'est l e t a b l e a u de l a c u l t u r e des b a i n s a u X V I I I . siècle.