A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Helyi Fejlesztési Stratégiája 1
készült: 2016. február 15.
Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................ 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz ......... 5 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata .......................................... 6 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása................................... 7 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése ......................................... 11 4.1 Helyzetfeltárás................................................................................................................................. 11 4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések ........................ 21 4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások .............................................. 23 4.4 SWOT ........................................................................................................................................... 31 4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása ........................................................................................... 32 5. Horizontális célok .............................................................................................................................. 35 5.1 Esélyegyenlőség........................................................................................................................... 35 5.2 Környezeti fenntarthatóság......................................................................................................... 36 6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása ......................................................................... 36 7. A stratégia beavatkozási logikája ...................................................................................................... 39 7.1 A stratégia jövőképe .................................................................................................................... 39 7.2 A stratégia célhierarchiája ........................................................................................................... 39 8. Cselekvési terv ................................................................................................................................... 41 8.1 Az intézkedések leírása................................................................................................................ 41 8.2
Együttműködések .................................................................................................................. 50
8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei ........................................................ 53 8.4 Kommunikációs terv .................................................................................................................... 55 8.5. Monitoring és értékelési terv ..................................................................................................... 57 9. Indikatív pénzügyi terv ...................................................................................................................... 58 Kiegészítő információk .......................................................................................................................... 59 Mellékletek ............................................................................................................................................ 59
2
Vezetői összefoglaló A Vértes-Gerecse Közösség az elmúlt időszakban bizonyította, hogy össze tudja fogni a településeket, az ott tevékenykedő szektorokat, és számukra olyan lehetőségeket tudott biztosítani a vidék fejlesztése érdekében, amely a 2007-2014-es ciklusra tervezett forrásokat közel 30%-kal megnövelte a kiváló kommunikációval, a jó projektek előkészítésével, a pályázatok elősegítésével. Helyi Fejlesztési Stratégiája összefogja a 38 település szükségleteit, fókuszál a térség adta lehetőségekre, melyekből aztán kialakultak az egyes fejlesztési intézkedések. A stratégia jelmondata nem változott, így a 2007-2013-as időszakra mottóként használt „A Vértes–Gerecse–Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes.” mondat jól illik az új időszakban kitűzött célokhoz is. A stratégia középpontjában a térség települései, az ott megvalósítani kívánt tervek, célok állnak, melyeket együttműködésben visznek véghez a térség önkormányzatai, civil szervezetei, mikrovállalkozói, egyházak, őstermelők és magánszemélyek. Az ő céljaik megvalósítását szakmailag segíti egyesületünk, ahol egy olyan szakmai csapat dolgozik, akik az elmúlt időszakban már többször is bizonyították, alkalmasak erre a feladatra. Legfontosabb szükségletek/lehetőségek A térségben még nem alakult ki egységes marketing, ha vannak is erre kezdeményezések, akkor ezek még inkább felszabdalják a térséget. Meghatározó a két natúrpark jelenléte, amely az egységes arculat kialakítását nagyban elősegítheti. Ezen kívül figyelemmel kíséri az örökségvédelmet, hiszen még mindig vannak olyan helyszínek, épületek, amelyek megújításra szorulnak, hogy később kiemelt turisztikai célpontok lehessenek. A turisztikai fejlesztésekben az öko szemléletet tartjuk fontosnak. A települések civil és kulturális életében nagy szerepet játszanak a közösségi házak, melyek többsége ha külsőleg meg is újult, a belső terek még felújításra várnak, valamint eszközállományuk is korszerűsítésre szorul. Közösségi térként tekintünk a sport és rendezvényhelyszínekre is, amelyek többsége a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja majd megújulásuk után. A térségben működő nagy számú civil szervezetek olyan széles tevékenységi skálát ölelnek fel, hogy elég nehéz olyan speciális tématerületet találni, amely egy-egy intézkedésben megjelenhetne. Ezért a civil szervezetek számára működési feltételeiket szeretnénk javítani, melynek egyik része a napi működéshez szükséges eszközök beszerzése, programjaik támogatása, másik része pedig az a képzéssorozat, amelynek során naprakész információkat szerezhetnek a működési alapfeladatokról. Az elmúlt években működni kezdett néhány olyan mezőgazdasági termékelőállító, és kézműves, akik helyi paicokon is megjelennek, de a termékek köre még bővíthető lenne, és piaci csatornák bővülésével a helyi termelők is bátrabban vállalkoznának. A mikrovállalkozások tervezett fejlesztéseik nagy részét a LEADER forrásból tervezik megvalósítani, mert ezek a fejlesztések nem nagyléptékűek, ezért a GINOP-ból már csak emiatt is kiszorulnak. Elérendő célok - A térség vonzerőinek ismertebbé tétele, fejlesztések által hosszú távon megőrzésük, fenntartásuk - Együttműködéseken alapuló turisztikai fejlesztések - Helyi termékek és szolgáltatások, valamint vidéki munkalehetőségek körének bővítése - Együttműködéseken alapuló közszolgálati és funkcionális közösségi terek fejlesztése
3
-
Együttműködéseken alapuló emberi és környezeti erőforrások fejlesztése
Támogatandó területek, tervezett intézkedések Természeti, épített és kulturális értékek megőrzésének és bemutatásának támogatása: a térség nagyon sok értékkel rendelkezik, legyen szó természeti vagy épített értékről. Ezek nagy része az elmúlt időszakban megújult, szépült, környezetüket is rendbe tudták tenni gazdáik, de még mindig akadnak megújításra váró elemek, építmények. A cél, hogy ezek a fejlesztések komplexen jelenjenek meg, akár egy előadássorozattal, vagy egy táborral, tanulmányúttal karöltve. Az értékeket bemutató információs táblák kihelyezése pedig a térségi marketing felé egy első lépés, amely a Vértes-Gerecse területén még nem alakult ki megfelelően. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése: elsősorban a natúrpark szellemiségét célozzuk meg a szolgáltatások, vagy a szálláshelyek fejlesztésében. Az elmúlt időszakban új szálláshelyek kialakítására volt több alkalom is, így térségünkben is létesültek ilyenek. A LEADER-ben most a már több éve működő, jól ismert, bejáratott turisztikai szállások korszerűsítését tervezzük, valamint az olyan alacsonyabb komforttal rendelkezőkét, amelyek akár táborozásra, kempingezésre alkalmasak. A meglévő tematikus utakhoz tudnak majd kapcsolódni az új szolgáltatók, miközben a térségi marketinget is erősíteni kívánjuk az együttműködések elősegítésével. Ahhoz, hogy a turisztikai szolgáltatók mindig naprakész információkkal rendelkezzenek, működésükhöz szükséges képzéseket is tervezünk. Helyi termelők, kézművesek, mikrovállalkozások támogatása, helyi termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése: a helyzetfeltárásban is egyértelműen látszik, az érintett térségben még mindig az 1-9 főt alkalmazó vállalkozások vannak túlsúlyban. Ezek nagy része az ipari parkok nagyvállalatainak bedolgozói. De nagy számban vannak azok is, akik a kistelepüléseken végzik tevékenységüket, és helyben szolgáltatnak. A helyi, kis üzemmérettel rendelkező mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők megint csak kiszorulnak a VP-ből, mivel ott egyrészt a támogatás intenzitása, másrészt a támogatás minimum összege nem az ő igényeiket veszi figyelembe. Az itt megvalósuló fejlesztések bemutató, innovatív jellegét erősítik a mintakertek, bemutató helyszínek. Hagyományőrző, kulturális, civil és sportélet támogatása: a nagyszámú civil szerveződések miatt nagy az igény azokra a fejlesztésekre, melyek az egyesületek napi működéséhez szükségesek. Egy-egy helyi civil szervezet hozzájárul a települése kulturális életének színesítéséhez, de ezeket pályázatok híján nem tudják megvalósítani. Közösségi összefogáson alapuló akciókkal, új szabadidős és sportcélú fejlesztésekkel erősödik a helyi identitás. Vércse Civil Akadémia: olyan átfogó képzések szervezését vállalja fel, amely elsősorban a civil szervezetek szabályos, és naprakész működéséhez járul hozzá, valamint a felmérések alapján lakossági igényekre reagálva szervez képzési modulokat. Folytatja az előző ciklusban igényelt, és sikeres képzéseket, és újabbakkal gazdagítja a térség lakosságának, vállalkozóinak, egyéb szervezeteinek ismereteit.
4
1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz A Vértes-Gerecse Közösség Helyi Fejlesztési Stratégiája a térség adottságaira és a helyi szükségletekre és lehetőségekre ad választ. A benne megfogalmazott fejlesztési célok és beavatkozások hozzájárulnak a Vidékfejlesztési Program prioritásaihoz, a Partnerségi Megállapodáshoz és az EU2020 Stratégia tematikus célkitűzéseihez is. Elmondható, hogy a Vidékfejlesztési Program céljaival azonosul a legjobban, de a fontosabb Operatív Programok céljaihoz is illeszkedik. Stratégiánk átfogó céljai az EU2020 tematikus célkitűzéseihez kapcsolódnak. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése célkitűzésben a Vértes-Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása jelenik meg, ezeket képzésekkel, előadásokkal, szemléletformáló akciókkal kívánjuk elérni. Célunk a térség integrált, fenntartható turisztikai fejlesztése valamint a térség jövedelemtermelő és versenyképességének növelése, melyet egyrészt a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével, másrészt a mikrovállalkozások, helyi termelők, kézművesek támogatásával kívánunk elérni. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra történő átállás megjelenik a térség természeti, épített értékeinek megmentése, és hosszú távú megőrzése célkitűzésben, valamint a térség erdőforrásainak fenntartható hasznosításában. Azokat a fejlesztéseket támogatjuk, melyeket az érintett társszervekkel, hatóságokkal előzetesen leegyeztettek. A környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságát növelését szolgálja a vonzó települési környezet megteremtése a társadalmi kohézió és érdekérvényesítő képesség erősítésével térségi célkitűzésünk. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzést veszi figyelembe több célunk is, így pedig a térség integrált, fenntartható turisztikai fejlesztése, a térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képességének növelése és a vonzó települési környezet megteremtése is. A részletes kapcsolódást az 1. sz. melléklet tartalmazza. A Vidékfejlesztési Program LEADER intézkedéseinek céljai: -
a vidéki térségekben a gazdasági aktivitás mikro-szintjének fenntartása (helyi termékek és szolgáltatások) – ehhez kapcsolódunk a térség integrált, fenntartható turisztikai fejlesztésével és a térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képességének növelésével
-
a vidéki térségekben a lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, illetve azok elérésnek előmozdítása – ehhez elsősorban a VP más intézkedései járulnak hozzá, konkrét LEADER intézkedést térségünk nem tervezett, csupán a Vércse Civil Akadémia intézkedésben jelennek meg ehhez kapcsolódó tevékenységek
-
a vidéki térség, mint vállalkozási tér, lakóhely és turisztikai vonzóképességének erősítése – melyhez minden célkitűzésünk, intézkedésünk illeszkedik
-
a helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának és együttműködési készségeinek erősítése – a képzések, együttműködések létrejöttének elősegítésével
5
A HFS megvalósítása alatt folyamatos kapcsolattartást ápolunk a térség szereplőivel, projektgazdákkal. Az elmúlt időszakban megszerzett pozitív benyomások és tapasztalatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a stratégiában megfogalmazott célokat megfelelő térségi szereplők valósítsák meg, ezzel hozzájárulunk az ő fejlődésükhöz. A LEADER-en kívüli pályázatok előkészítésében, menedzselésében is igyekszünk támogatást nyújtani településeinknek és a projektgazdáknak. Tájékoztatási tevékenységünk folyamatos, igyekszünk minden kommunikációs csatornát megkeresni és használni. Ezen kívül olyan szakmai programokat szervezünk, vagy ajánlunk partnereink részére (tanulmányutak, képzések, kiadványok, szakmai konferenciák, stb.), melyek segítségével még hatékonyabban tudják vidékfejlesztési céljaikat elérni. A HFS megvalósításának időszakában folyamatosan kapcsolatban állunk majd az érintett szervezetekkel, ahogyan ez jól bevált gyakorlatként az előző időszakban is működött. Azt a tevékenységet kell erősítenünk, hogy a projektgyűjtés időszakában felmerült igények visszaköszönjenek pályázatként is, hiszen a kiírások úgy születnek meg, hogy a felmerült ötletek nagy részét meg lehessen valósítani a LEADER-ben. A vállalkozói kör elérése nehezebb, ezért minden lehetséges kommunikációs csatornát ki fogunk használni, hogy a térség gazdaságának fejlődését is elősegítsük. A Helyi Bíráló Bizottság/Elnökség továbbra is arra törekszik, hogy olyan projekteket, fejlesztéseket támogassanak, amelyek a térség fejlődését szolgálják, a térség érdekében keletkeznek. Azok az elképzelések valósulhatnak meg, amelyek a térségben működő szervezetek szükségleteit elégítik ki.
2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata A Vértes-Gerecse Közösség munkaszervezete 2015 nyár elején megkezdte a projektötletek gyűjtését körzetében. A havonta megjelenő elektronikus hírlevélben is megjelentettük a felhívást, és kiküldtük e-mailban is a kérést és a hozzá tartozó tájékoztatókat minden tagunknak, eddigi ügyfelünknek, partnereinknek. Október közepéig 194 projektötletet küldtek be. Főleg az önkormányzatok (123 db), de érkezett minden szférából – vállalkozások részéről 30 db, civil szervezetek és egyházak részéről 41 db, majdnem minden településről érkezett be fejlesztési elképzelés a következő évekre vonatkozóan. A projektötletek egyrészt településenként kerültek rendszerezésre, így látjuk, mely elképzelésnek ki a projektgazdája egyes településeken. Ez a leválogatás arra is jó, hogy az egymással szomszédos, azonos mikrotérségbe tartozó településekről lássuk a hasonló projektötleteket, melyek esetleg közösen, együttműködésben valósíthatók meg. Mivel a Vértes-Gerecse Közösség együttműködve a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal vállalta a TOP-hoz szükséges projektgyűjtést is (2014 nyara és 2015 februárban még pontosítások), ezért ezzel az adatbázissal is rendelkeztünk, mely szintén jobb rálátást biztosít majd a tervezésre, mivel ismerjük a települések ezen elképzeléseit is. Szeptemberben 9 (Bodmér, Kömlőd, Lovasberény, Neszmély, Pusztavám, Söréd, Újbarok, Vértesboglár, Vértestolna), míg októberben 2 (Vértesszőlős, Csákberény) tájékoztató fórumot tartottunk annak érdekében, hogy a résztvevőket informáljuk az új Vidékfejlesztési Program lehetőségeiről. Elsősorban azokat a témákat érintettük, amelyek az eddigi pályázói kört (önkormányzatok, civilek, vállalkozók, egyházak) érinthetik. Ezen kívül felhívtuk a figyelmet a más Operatív Programokra, melyek szintén több pályázati lehetőséget tartalmaznak. A fórumokra
6
nemcsak az adott települést hívtuk meg, hanem ezeket összevontan, több környező települést érintve hirdettük meg. Elsőként beszámoltunk az elmúlt időszak eredményeiről, majd az új lehetőségeket vázoltuk fel, végül a lehetséges LEADER témaköröket beszéltük át a résztvevőkkel. A fórumokon azt tapasztaltuk, hogy hasonló ötletek merültek fel, mint az előző időszakban. A HFS előkészítő munkára az Elnökség javaslatára novemberben felállt az un. Tervezést Koordináló Csoport (TKCS), akik az elnökségből, munkaszervezet tagjaiból és külső, felkért szakértőkből tevődnek össze. A TKCS-ban olyan külső szakértőket kértünk fel, akik egyrészt tapasztalataikat is meg tudják osztani a tervezés során, ezen kívül képviselnek egy-egy szakterületet, legyen szó turizmusról, természetvédelemről, vagy igazgatási feladatokról. A csoport tagjai tehát önkormányzatok képviselői, vállalkozók, mezőgazdasági vállalkozók, civil szervezetek képviselői, pályázatírók, agárkamara mindkét megyei képviselője, Széchenyi Programiroda gazdaságfejlesztési tanácsadója, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat mindkét megyei referense. Mivel nagy létszámú csoport alakult ki, ezért kétfelé osztottuk a szakértőket, hogy hatékonyabb munka valósuljon meg. Külön tartja műhelymegbeszéléseit a „gazdaságfejlesztési” és a „falufejlesztési” csoport, így az üléseken célirányosan az őket érintő fejlesztésekről, intézkedésekről egyeztetünk. A HACS munkaszervezete vállalta fel a moderátor szerepet, az előterjesztéseket, az összegző elemzéseket is ők készítik el az ülések után. A HFS készítéséről a havonta megjelenő elektronikus hírlevelünkben rendszeresen tájékoztatást adunk, így akikhez ez a hírlevél eljut (574 fő), informálódhatnak a munkáról. Hírlevelünkben ezen kívül minden olyan információt, cikket, hírt, pályázatot, eseményt közzé teszünk, amely a vidékfejlesztéshez kapcsolódik.
3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása 1. földrajzi, társadalmi, gazdasági koherencia/homogenitás, közös jellemzők; A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség területe 2 megyét (Komárom-Esztergom és Fejér), 6 járást (Bicskei, Móri, Oroszlányi, Székesfehérvári, Tatai, Tatabányai), 38 települést, így (a TEIR adatai szerint) ezekben 64 401 lakost érint.
1. ábra: Vértes-Gerecse Közösség területe
7
A Vértes és Gerecse hegységek, az Által-ér völgye és a Mezőföld révén érintett térségek közötti kapocs mind természetföldrajzi-ökológiai, mind történelmi-gazdasági-kulturális szempontból igen erős annak ellenére, hogy az ember alkotta mesterséges határok (közigazgatási egységek, nyomvonalas létesítmények) kisebb-nagyobb egységekre szabdalják. Természetföldrajzi-ökológiai szempontból nézve az összetartozást fejezi ki, hogy a 4 kistáj (így a 6 kistérség) ugyanazon tektonikai törésvonal (Tatai-árok, Bicskei-árok) mentén helyezkedik el; a térséget észak-déli irányban átszelő madárvonulási útvonal szintén összeköti e tájakat a Dunától az Által-ér völgyén és a Zámolyi-medencén át Sárvíz völgyéig (ezek egyúttal a Érzékeny Természeti Területek is); a kiemelkedő természeti értékek révén a legtöbb település határában országos vagy helyi jelentőségű védett területek, valamint NATURA 2000 területek találhatók. A történelmi-gazdasági-kulturális egységet jelentő közös pontok: a Sopianae felől Brigetioba (délről észak felé), valamint az Aquincumból Savariába (keletről nyugat felé) vezető ókori hadi- és kereskedelmi utak a térségen haladtak keresztül, egymást Csákváron (Floriana) keresztezték. Egykori nyomvonalaik mai közlekedésünket is meghatározzák; a török időkben a települések nagyrésze elnéptelenedett, majd a 18. században német és szlovák nemzetiségűeket telepítettek a térségbe. Fontos kereskedelmi út volt a Bécset Budával összekötő szakasz, mely térségünkön halad át. A 18-19. század között az Eszterházy-uradalom szerves kapcsolatot jelentett a térség északi és déli területei (Tata és Csákvár), így a vértesi és gerecsei falvak között. De más nagybirtokos családok is rányomták bélyegüket a települések arculatára. A 20. század elején megnyitott bauxit- és barnakőszén-bányák jelentős fellendülést hoztak a térségnek, de a bányaművelés befejeztével számos környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi probléma került felszínre. A mai tatai, tatabányai és oroszlányi kistérségeket összefűző Tatai-medence az 1930-as évek közigazgatás-szervezésének országos modellterülete volt (Magyary Zoltán munkássága). A Vértes TK 1976-ban, a Gerecse TK 1977-ben történő létrehozása nagymértékben formálta az itt élők környezettudatos gondolkodásmódját. Azóta mindkét területen létrejöttek natúrparkok, és megalakulásuk után a Magyar Natúrpark Szövetség tagjai lettek. A Vértesi Natúrpark már az előkészületek idejében sokat tett a természetvédelem mellett a települések vonzerőinek felméréséért, a rendelkezésre álló potenciálok fejlesztéséért. Az elmúlt 10 évben pedig látványos eredményeket tudtak felmutatni. A natúrpark címbirtokosa a VGK alapító tagja, vezetője az egyesület egyik alelnöke. A Gerecse Natúrpark címet 2013. február 1-jén Tatán Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úr adta át, illetve az okleveleket az alapító 29 település és a 16 gazdasági, illetve civil szervezet képviselőinek. A Vértes- Gerecse Vidékfejlesztési Közösség szintén alapító tagja a Gerecse Natúrparknak. A létrehozást és működtetést felvállaló Által-ér Szövetség szintén a VGK alapító tagja. Ez az együttműködés is segíti a turizmus különböző formáit, a környezeti nevelés és oktatás eszközeivel hozzájárul a természeti és kulturális értékek, hagyományok megőrzéséhez. A térség turizmusa két pólus köré szerveződik: a Velencei-tó-Vértes térség és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi potenciállal rendelkező városa, Tata köré. A két királyi városon (Tata és Székesfehérvár) túl a „regélő kövek országában” a térségben számos várrom, kastély, vallási emlékhely várja a látogatókat. A 2014-es időszaktól a Kastély programba bekerült a Csákváron és
8
Lovasberényben álló kastélyok rekonstrukciója, a „Várprogramba” pedig a Várgesztesi Vár felújítása kezdődhet meg, valamint a Csókakői Vár felújítása folytatódhat. A számos érték önmagában nem képvisel elég turisztikai potenciált, a TDM-ek megjelenése mellett is még mindig hiányos az összehangolás, a szervezett megjelenés a turisztikai piacon. A tematikus utak elméletben mikrotérségi szinten megfogalmazódtak, több helyen beindult a lovas és kerékpáros turizmus is szervezett formában, de ezek hálózata és komplex kidolgozása erre az időszakra ad még feladatot, melynek alapján országos méretű látogatottság érhető el. A magyar, német és szlovák, illetve a kisebb számú roma ajkú lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. Ezek a népcsoportok mind ápolják napjainkban is élő hagyományaikat, sokszínűséget, gazdag néprajzi értékeket adva a térségnek. A két megyén átívelő összefogás így jelképes értékkel is bír, amely révén a „hely szelleme” valóban láthatóvá, érzékelhetővé válik. 2. korábbi együttműködések, megvalósult közös projektek A térségünket alkotó Fejér és Komárom megyei települések az előző ciklusokban is összefogást mutattak a vidékfejlesztésben a SAPARD program kidolgozásakor, csak akkor külön-külön csoportokat alkottak tájegységenként. Az EU csatlakozás utáni időszakban az Által-ér Szövetség gesztorálásával sikerült létrehozni az AVOP időszakban a vidékfejlesztési tervek megvalósítására LEADER csoportot (14 település), ekkor a vértesi rész nem kapott lehetőséget a források lehívására. A térség „északi” területei az AVOP LEADER+ során gyűjtött tapasztalataikat tudták hozományként a többiek részére átadni a 2007-ben újonnan megalakított Vértes-Gerecse vidékfejlesztési térségnek. A „déli” települések az ország első hivatalos natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a létrehozása és működtetése során szerzett ismereteikkel szolgálnak példaként mások számára, mely a Gerecse Natúrpark alapításában is felhasználásra került. A tapasztalatok összegződésére a Vértes-Gerecse Közösség létrehozása és annak sikeres 7 éve a legjobb bizonyíték. A Közösség az elmúlt 7 évben 37 településből állt, a települések önállóan is számos projektet valósítottak meg, melyet a 4.2. pontban mutatunk be. Közösségünk önállóan is pályázott, különböző lehetőségeket használtunk fel annak érdekében, hogy a HACS teljes lakosságának tudjunk fejlesztéseinkkel, rendezvényeinkkel, tannulmányutakkal, képzésekkel a szemléletváltást, ismeretek terjesztését biztosítani. 2012-ben és 2013-ban egyesületünk 4 LEADER projektet tudott megvalósítani, melynek során 6 településen informatikai képzéssorozatot, egy hetes bentlakásos vándortábort, eszközbeszerzések valósultak meg, valamint a térségre vonatkozó turisztikai szolgáltatásokról felmérés készült el, melyet 3 kiadvány megjelentetése követett. Összesen a LEADER programból 6.280.218 Ft támogatáshoz jutott egyesületünk. A térség érdekében folytatott tevékenységünk finanszírozását kiegészítettük további források bevonásával. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat projektötleti felhívásai révén 3 nemzetközi előkészítő látogatást szerveztünk, három különböző országba. 2011-ben vettük fel a kapcsolatot a szlovákiai Hídverő Társulással, majd 2012-ben sikerült 3 napot eltölteni, hogy megismerjük a szlovákiai LEADER felépítését. Ezen az „ismerkedésen” megosztottuk vendéglátóinkkal a hazai vidékfejlesztési tapasztalatokat, és az eddig megszerzett tudást. A Vértes-Gerecse Közösség delegációja 2013. júniusában 4 napot töltött el Vibo Valentia-ban és környékén, hogy megismerkedjenek az ottani LEADER csoport munkatársaival és munkájukkal. Több hasznos projektet mutattak be olasz vendéglátónk, főleg a helyi termékekről kaptunk ízelítőt,
9
valamint a gasztronómiai fejlesztéseiket mutatták be. További együttműködésről született írásos megállapodás a 4. nap végén. A Csík LEADER Egyesület működésével 2013 őszén volt lehetőségünk megismerkedni. A VértesGerecse Közösség célja, hogy megismerje a romániai LEADER, ezen belül is a Csík LEADER Egyesület tevékenységét a térségben. Konkrét megvalósított beruházásokat tekintsen meg, ezen kívül célunk az ottani megújuló energiával kapcsolatos kiírás és a már megvalósított projektek megismerése. Az időszak alatt 2 szakmai konferenciát is szerveztünk, melyek célja már jórészt a 2014-2020-as időszakra való felkészülés volt. Ezekkel mondhatjuk, picit előre is szaladtunk, de ezek a konferenciák szükségesek voltak ahhoz, hogy a térség időben fel tudjon készülni a 2014 után változásokra. Folytatva a 2013. évi sikeres 2 napos konferenciát, 2014-ben egy 3 napos rendezvényen foglaltuk össze az elmúlt 7 év eredményeit térségünkben. Első napon Csákváron a III. tengelyes 4 jogcímmel foglalkoztunk, majd Várgesztesen a 2. napon a LEADER projektekről volt szó. Mindkét napon voltak egyesületünk által számokkal igazolt előadások, valamint ismét lehetőséget adtunk a projektgazdáknak, hogy bemutassák tevékenységüket, projektjeiket, amin keresztül megoszthatták tapasztalataikat is a pályázás világában. Végül a 3. napon a HACS múltjából a jövőbe vezető gondolatokkal foglalkoztunk Környén. 2014-ben áprilisban a konferenciasorozat mellett a jó gyakorlatok bemutatására egy 5 napos tanulmányutat is szerveztünk, ahol a legérdekesebb projekteket látogatták végig tagjaink, érdeklődő ügyfeleink, külföldi partnereink. Első napon Sárkeresztesen, Csókakőn és Csákberényben jártunk. Főleg vállalkozók által megvalósított projekteket mutattak be. Második napon a civil szervezeteké volt a lehetőség, hogy bemutatkozzanak térségen kívülieknek is. Csákváron, Vérteskozmán és Környén jártunk. Harmadik napon átmentünk Fejér megyéből a Komárom-Esztergom megyei településekre. Így Szomoron az önkormányzat, és egy vállalkozó, Gyermelyen a református egyház, Tarjánban az önkormányzat és egy vállalkozó vendégei lehettünk. Este vidám borozgatásra invitált a Turay pincészet. Végül Kecskéden, Kocson és Tardoson ismerhették meg a látogatók a VértesGerecse Közösségnél végrehajtott fejlesztéseket, tapasztalatokat. 3. az erőforrások kritikus megvalósításához;
tömegének
rendelkezésre
állása
a
stratégia
céljainak
A térségben élő 64.400 lakos pont az átlagos szint, amely az EU-s keretjogszabályban meghatározásra került. Az előző ciklusban is hasonló méretű térségre terveztünk, és a 4.2. pontban található összegzés igazolja, hogy a HVS sikeresen megvalósult 2014-ig. A 2014-2020-as tervezési időszakban már 38 településsel dolgozunk együtt, Lovasberény kérte felvételét, hiszen területileg szervesen kapcsolódik a Vértes-Gerese Közösséghez. Területünk elég „nagy” ahhoz, hogy jó térségi programok szülessenek. Térségünkben most is van elegendő potenciális vállalkozó, akiknek fejlesztési terveik vannak, a turisztikai ágazatban a természeti és kulturális értékek, látványosságok rendelkezésre állnak. A településeken tevékenykedő civil szervezetek, ha nehezen is, de minden évben sikereket tudnak felmutatni a rendezvényeikkel, közösségépítés területén, jó partnerei az önkormányzatoknak, akikkel együttműködésben eddig is számos projektet valósítottak meg. A térség nagyságából fakad az a pozitív haszon is, hogy a jelen lévő két natúrpark szervezet összefogásával hatékonyan meg tudjuk valósítani stratégiánkat. A nagyság viszont nem hozta a várt fejlesztési keretösszeget, ennek következményeképpen szükséges olyan projektméret korlátokat megtennünk a stratégiában, hogy a 38 település mindegyikén valósuljon meg néhány – ha nem is
10
akkora számban, mint a 2007-2013-as időszakban – vidékfejlesztési LEADER projekt. Az erőforrások rendelkezésre állnak, hiszen a projektgyűjtés alapján is le tudtuk vonni azt a következtetést, hogy van igény még a LEADER fejlesztésekre. Az egyes intézkedések komplex, térségi/mikrotérségi együttműködést feltételező és igénylő megfogalmazása, és az egyéb Operatív Programok figyelembe vétele viszont speciális témákat is felhozott, ami viszont előrevetítheti a kevesebb pályázót. Ezt a források megfelelő helyre történő átcsoportosításával meg tudjuk oldani. Mindezeknek végrehajtásához rendelkezésre áll egy 7 éve összeszokott elnökség, valamint a sokoldalú szakértelemmel rendelkező munkaszervezet. Olyan célokat és intézkedéseket fogalmaztunk meg a stratégiában, amelyek rövid távon megvalósíthatóak, a felmerült igényeken alapulnak. 4. személyes kapcsolattartást, segítségnyújtást, részvételt lehetővé tevő helyi karakter Egyesületünk 2009-ig két helyszínen biztosította a térség lakosságának az ügyintézést, kapcsolattartást. A központi irodát Tatán működtettük folyamatosan, jelenleg is itt látja el a munkaszervezet feladatait. Emellett Oroszlányban, a polgármesteri hivatal épületében is rendelkezésére állt egyik munkatársunk a környékbeli lakosoknak, főleg a HVS kidolgozása közben lehetett a Vidékfejlesztési Irodák mellett a LEADER fejlesztéseket jól előkészíteni így. Ezt az alirodát a kérelemkezelésigft feladatok átvételekor meg kellett szűntetnünk. A személyes konzultációk voltak mindig a legcélravezetőbb egyeztetések. Ezért sokszor adott településen, akár adott projekthelyszínen találkoztunk a potenciális érdekeltekkel, későbbi pályázókkal, hogy elképzeléseiket minél jobban megismerjük. Erre a személyes kapcsolatra törekszünk az új időszakban is. Igyekeztünk minden segítséget megadni ügyfeleinknek, a kapacitásainkhoz mérten. Részt vettünk sok projektátadó ünnepségen, rendezvényen, ahol szintén a személyes kapcsolatokat tudtuk erősíteni.
4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 4.1 Helyzetfeltárás 4.1.1. Térszerkezeti adottságok; Komárom-Esztergom, és Fejér megye városai közül Tatabánya, Tata, Oroszlány, Székesfehérvár, Mór, és Bicske, tehát a Vértes-Gerecse térség járási székhelyei azok a nagyvárosok, amelyek a közelségük, és a munkaerő-piaci helyzetük okán a 38 település aktív népességének célpontjai. Térségünk településeinek 20 %-a 1000 alatti lélekszámú (Bodmér, Dunaszentmiklós, Gánt, Söréd, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértestolna). Ezeknél a községeknél hatványozottabb jelentősége van a járási,- és megyeszékhely elérhetőségének, mint a nagyobb községek esetében, hiszen a szolgáltatásokkal, intézményekkel való ellátottságuk rosszabb, mint a nagyobb községeké. A járási székhelyeket erről a 8 településről átlagosan 14 perc alatt lehet elérni, a térségi átlag 16,5 perc. Viszont kedvezőtlenebb képet mutat a járatok sűrűsége, amely minden esetben csak közúton lehetséges. 4.1.2. Környezeti adottságok; A Vértes és a Gerecse hegységek a Dunántúli-középhegység egymás melletti tagjai. Mindkettő tájvédelmi körzettel rendelkezik: A Vértesi TK-re alapozva a Vértesi Natúrpark 2005-ben már
11
megalakult, a Gerecse Natúrpark pedig 2013-ban szerezte meg a címet. Az országos védelem alatt álló természeti területek mellett, sok az önkormányzatok által védetté nyilvánított, valamint a Natura 2000 területek száma, melyek sok védett növény- és állatfajnak adnak otthont. A térség erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, itt gazdag vadállomány is él; míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Mind a Vértes, mind a Gerecse mészkőhegysége bővelkedik homok és kőbányákban, melyek bár tájsebek, de számos közülük már a táj szerves részévé vált, mivel a természet igyekszik visszahódítani birodalmát, illetve a környezeti nevelés, bemutatás fontos színtere pl. tanösvények útján. Az állami erdészetek (Vértesi Erdő Zrt., Pilisi Parkerdő, Budapesti Erdőgazdaság) közjóléti feladatai révén egyre több erdei pihenőhely, turistaút újul meg, rendezetté válnak ezek a turisztikailag is fontos helyszínek. A térség infrastruktúrája közepesen fejlettnek tekinthető a hulladékgazdálkodás tekintetében. Az elszállított hulladékokat lerakással ártalmatlanítják, az előválogatás mértéke elhanyagolható, de nagyságrendileg emelkedett. A meglévő hulladéklerakók kapacitása csak rövidtávra elegendő. A szelektív gyűjtés és hasznosítás bár sokat fejlődött az elmúlt években, de még mindig nem teljeskörűen használt módszer a lakosság körében. A térség települései mind csatlakoztak valamelyik közeli regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez. A Duna-Vértes Köze tagjai között vannak településeink közül: Baj, Bodmér, Csákvár, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Kocs, Naszály, Neszmély, Pusztavám, Szár, Szárligat, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna. A Közép-Duna Vidéke Társulás tagjai térségünkből: Bokod, Csákberény, Csókakő, Dad, Gánt, Kecskéd, Kömlőd, Környe, Lovasberény, Magyaralmás, Pátka, Söréd, Szákszend, Szomód, Sárkeresztes, Zámoly. A 79, Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyei települést kiszolgáló hulladékkezelési rendszer összköltsége 17 milliárd forint, melynek keretein belül Tatabányán, a Dubnik-völgyben, 10 milliárd forint értékben épültek meg a hulladékkezelő létesítmények. Az Európai Unió által támogatott beruházással 700.000 m3 kapacitású hulladéklerakó, 70.000 tonnát szétválogatni képes mechanikai előkezelő, valamint szelektívhulladékválogatómű is épült. Folyamatosan valósultak meg rekultivációs projektek KEOP pályázatokból. A szerves hulladék gyűjtésére komposztáló berendezéseket lehetett igényelni. Ennek a szemléletnek az elterjesztése folyamatos, és a kisebb vidéki településeken is szükség lenne rá.
2. ábra: Szelektív hulladékgyűjtés aránya a szilárd hulladékgyűjtéshez képest
12
Az elmúlt években a Tatai-medence területén 8 milliárd forintot fordítottak a vizeink jó állapotának megőrzését szolgáló beruházásokra. Korszerűsödött a városok (Tatabánya, Tata) szennyvíztisztítója, befejeződött az Által-ér felső szakaszának rehabilitációja, megépült a szennyvíziszap energetikai hasznosítását is biztosító biogáz erőmű. A Gerecse és Vértes karsztos kőzetei a térség stratégiai ivóvízbázisát jelentik. A nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózathoz nagy kiterjedésű területek tartoznak, ami óriási lehetőségeket nyújt egy értékközpontú, fenntartható vidékfejlesztés számára. A belterületi vízelvezetés megoldatlansága a térség településeinek nagyrészét érinti, melyekre külső források ebben a ciklusban sem lesznek olyan mértékben, amely a kistelepülések gondját hamarosan meg tudná oldani. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települések zöme jó adottságúnak tekinthető, csupán a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi agglomeráció érinti a térség néhány települését. A megújuló energiaforrások használata egyre sürgetőbb, előremutató lépések a térségben már tapasztalhatóak. A Vértes-Gerecse LEADER pályázatai között is több napkollektoros rendszer kiépítését támogattuk, és az önkormányzatok folyamatosan keresik a lehetőségeket a fűtéskorszerűsítésre, mellyel rezsiköltségeiket tudják csökkenteni. Térségünkben az épített környezet adottságai – minden fejlődési különbség ellenére – kiegyensúlyozottak, nagyjából egyenlő színvonalúak. A 38 település műemlékállománya jelentős. Az elmúlt időszakban a „Vidéki örökség megőrzése”, a „Falumegújítás”, valamint a LEADER jogcímeknek köszönhetően templomok, kápolnák, közösségi terek, művelődési házak, sportlétesítmények, ravatalozók újulhattak meg. A teljesség igénye nélkül 27 templom ( 15 római katolikus; 10 református; 2 evangélikus); 4 parókia; 4 plébánia; 13 tájház, helytörténeti múzeum, valamint 26 művelődési ház, közösségi ház újult meg kívül-belül, és/vagy szerzett be eszközöket a működés optimalizálásához. A pályázati támogatásoknak – is – köszönhetően helységeinkben a zöldterületek nagysága is nőtt. A részletes műemlék listát a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4.1.3. Kulturális erőforrások: A magyar, német, szlovák és csekély roma lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. 16 német (Baj; Dunaszentmiklós; Gánt; Gyermely; Kecskéd; Környe; Pusztavám; Szár; Szomód; Szomor; Tarján; Újbarok; Várgesztes; Vértesboglár; Vértessomló; Vértestolna), 2 szlovák (Tardos; Vértesszőlős) és 1 roma (Pátka) nemzetiségi önkormányzat gondoskodik az érintett településeken az érdekképviseletről. A tradiciók ápolásával, térségünk majdnem minden településén hagyományőrző egyesületek foglalkoznak. Ezek a civil szervezetek amellett, hogy életben tartják a helyi szokásokat, és jó példát mutatnak a fiataloknak, lakóhelyük jó hírét öregbítik határainkon innen,- és túl is. A kulturális örökség megőrzésének kézzelfoghatóbb tanújelei: kastélyok, templomok, múzeumok éppúgy megtalálhatóak a térségünkben, mint ősember-lelőhely, történelmi borvidék, natúrpark, vagy éppen hagyományos mezőgazdasági tanya, kézműves műhely. A Vértes-Gerecse településeit a történeti, és a komplex kulturális értékek mellett a helyi adottságokra épülő események, rendezvények teszik még vonzóbbá a turisták számára. Az adottságokhoz képest gyenge a turizmus gazdasági teljesítménye. Az ágazat nemcsak a térségben lakókra épít, hiszen a borturizmus, a zarándokturizmus, vagy a népszerű rendezvények (pl. a Csókakői és Várgesztesi Várjátékok; Mihálynapi Lovas és Pásztortalálkozó Csákváron; Szent György-napi gulyakihajtás Csákvár Fornapusztán; Kocsitoló Fesztivál Kocson; Héregi Baráti Lovastalálkozó; bornapok és nyitott pince napok minden borvidéki településen, Őszi ízek Fesztiválja Dunaalmáson, Gánton a Lovas és Bányásznap, Kecskéden a Lovastalálkozó, a Környei Nemzetiségi és Sörfesztivál, Neszmélyen a Hídverő Napok, Tarjánban,
13
Tardoson és Szomódon a zenei fesztiválok, a naszályi és csákvári Fazekastalálkozók, a Vértesi Erdészet által szervezett Templom Fesztiválok ) immár a határainkon túlról is vonzzák a vendégeket. Ezekkel a népszerű programokkal lehet a kisebb mértékben hasznosuló – egyébként jelentős – történeti, kulturális, vagy éppen ipari örökség emlékeit is keresetté tenni. Az egyre népszerűbb programoknál már kezdett felmerülni a jobb, magasabb színvonalú, nagyobb területigényű infrastruktúra kialakítása. Az elmúlt időszakban sikerült több rendezvényhelyszínnek támogatásunkból bővülni, ezeket az igényeket a mostani tervezési időszakban is látjuk. Az előző ciklusban 17 helyen (Csákberény; Dad; Dunaalmás; Gánt; Héreg; Magyaralmás; Neszmély; Pusztavám; Sárkeresztes; Söréd; Szár; Szomód; Szomor; Tardos; Tarján; Vértessomló; Vértesszőlős) újultak meg kívül és/vagy belül művelődési házak, közösségi terek. Vannak településeink, melyeken az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek kialakításával tovább bővültek a szolgáltatások, 6 IKSZT (Baj; Dad; Kocs; Környe; Naszály; Tardos;) kapott közel 50 millió forintos támogatást. Ezek az épületek már megfelelnek a XXI. század követelményeinek, így hozzájárulnak a települések színvonalas kulturális és közösségi életéhez. A kötelező működtetés nagy terhet ró a településekre, mégis mindenki igyekszik tartalommal megtölteni a közösségi házakat. Az egyre nagyobb igényeknek a közművelődési szakemberek képzése által ők már megfelelnek, leginkább helyi lakosok közül kerülnek ki ezek az új munkatársak. A többi településen is működtetnek legalább könyvtárat. 4.1.4. A társadalom állapota: A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség 38 településének lakossága 64 401 fő. A térségben élők száma 2008-ban érte el a csúcsot, ekkor 66 233-an rendelkeztek itt lakóhellyel, azóta csökkenő a tendencia. Az elmúlt 15 évben a legalacsonyabb érték 2000-ben volt, ez csak 2,5 ezrelékkel volt kisebb a mostani adatnál. A természetes fogyás jellemzi térségünket. Míg országosan 3,9 ezrelékkel, addig a Vértes-Gerecse régióban 4,6 ezrelékkel csökken a népesség. 2000-ben is nagyobb volt a halálozások száma, mint az élveszületéseké, de még így is alacsonyabb (-3,3) az országos (-3,7) átlagnál. Az elmúlt 15 évben folyamatosan romló a tendencia, az utóbbi pár évben 5 ezrelék körüli volt a fogyás. Mint minden népességgel kapcsolatos adat, úgy a 14 éven aluliak aránya is csökkenést mutat. Itt nemcsak a trend, hanem az értékek is – közelítőleg - megegyeznek az országossal. Természetesen, ezzel ellentétes irányt mutat a 60 év felettiek aránya az állandó népességen belül. Míg ez az érték a gyerekeknél 15 év alatt a 17,3%-ról 14,3%-ra csökkent, addig az idősek esetében ez a szám 19,1%-ról 21,9%-ra nőtt. Ebből következik, hogy az öregségi mutató a kezdeti 1,1-ről 1,54-re emelkedett az időszak végére. A vándorlási egyenleg pozitív, tehát többen jelentkeznek be térségünk településeire, mint ahányan kijelentkeznek onnan, de ez a szám is jelentősen, 90%-kal csökkent 15 év alatt (13 ezrelékről 1,5 ezrelékre). Ebből esetleg arra is következtethetünk, hogy befejeződött az a városból vidékre költöző migráció, ami eddig jellemző volt. Az iskolai végzettségeket tekintve javult a helyzet. A maximum 8. osztályt elvégzettek aránya csökken, míg a legalább érettségivel, vagy diplomával rendelkezőké növekszik. Viszont az országos átlaggal összehasonlítva még mindig jelentős különbségek vannak, és nem a térségünk előnyére. A ksh.hu táblázatai szerint – ezek Fejér, és Komárom-Esztergom megyére vonatkozó adatok - a felsőfokú képzésben részt vevők száma az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent (20082015) a térségünkben, tehát a pozitívum csak a korábbi saját paraméterekhez képest jellemző.
14
A száz lakosra jutó adófizetők száma (48,4) lassan eléri a válság előtti (49,4) értéket. A tendencia ennél a mutatónál megegyezik az országossal, de térségünk adatai jobbak. A nettó jövedelem is folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban, kivéve a 2008-as válság után időszakot, amikor 3 év kellett ahhoz, hogy ismét emelkedjenek a nettó bérek. A Vértes-Gerecsében ez az összeg 816 111.- Ft, míg országosan 674 902.- Ft. Az egy lakosra jutó iparűzési adó 3 település (Gyermely (131.100 Ft); Környe (92.400 Ft) ; Pusztavám (56.800 Ft)) esetében meghaladja az országos átlagot (37.500 Ft), a VértesGerecse átlaga viszont 2011-es adatok szerint 23.800 Ft. A vezetékes internettel való ellátottság csakúgy, mint a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya nő. Annak ellenére, hogy a térség minden településén lehetőség van a szelektív hulladékgyűjtésre, a szilárd hulladék aránya az induló alacsony értéken (0,7% / teljes elszállított hulladék) stagnál. A szemléletformáló ismeretterjesztés és a kialakulóban lévő infrastruktúra nyúthat erre pozitív változást. Térségünkben 5 település (Csákvár; Baj; Kocs; Naszály; Vértesszőlős) rendelkezik bölcsődével, viszont jóval kevesebb a férőhely, mint az igény. Az önkormányzatoknak ezeken a településeken elő kell segíteni a családi napközik számának emelkedését, elősegítve ezzel a nők koraibb munkába állását, ezzel párhuzamosan a helyi női munkaerő – akár részmunkaidős – fejlesztését is. Egy bölcsődei férőhelyre 20 fő két év alatti gyermek jut. Az óvodák közel maximális kihasználtsággal működnek, a 38 településünkből 3-nak nincs óvodája, ezt a környező településekre bejárással oldják meg. (Bodmér; Dunaszentmiklós; Újbarok). 4 településen (Bodmér; Dunaszentmiklós; Söréd; Újbarok) nem funkcionál általános iskola, és 13 olyan község van, ahol 100 fő alatti az iskolába járó gyermekek létszáma. Az egy háziorvosra, gyermekorvosra jutó lakosok száma - a vizsgált időszakban – 1647-ről 1952-re emelkedett. A számok – sajnos – nem arra utalnak, hogy ennyivel nő a térség lélekszáma, hanem a kieső háziorvosok helyére nehezen találni újat. A háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma 1000 lakosra vetítve növekvő tendenciát mutat. A vizsgált időszakban 8%-kal nőtt ez a paraméter, 5602-ről 6053-ra. Megállapítható, hogy a térségben élők egészségi állapota romlik, ennek kezelésére az egészségmegőrző/betegségmegelőző programok/szűrések szerepe felerősödik. Térségünk minden településén működnek civil szervezetek. 2013-ban 8,4 a civil szervezetek száma 1000 lakosra vetítve, amely fele, mint az országos átlag (12,6). E tekintetben Gánt (15,2) minősül a legfejlettebbnek. A bejegyzett/ működő nonprofit szervezetek száma közel 300. Ezen szervezetek kb. 50%-a valamely helyi település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, egyesület; további 40%-a sportegyesület, nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület; kb. 10%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a hagyományápolás. Hagyományőrzéssel legyen az magyar, német, vagy szlovák minden községben foglalkoznak. A Nemzeti Együttműködési Alapba kis százalékban tudnak sikeresen pályázni, ezért továbbra is szükséges a LEADER-ből támogatásuk. A településeken számos olyan civil kezdeményezés található, melyek ugyan fontos szerepet töltenek be a helységekben, de csak klubszerűen működnek, nincsenek bejegyezve. Erre vonatkozóan nem történtek felmérések, mi az oka, de a közösségépítő programokat célirányosan meg lehet szervezni a bejegyzett civil szervezeteken keresztül. Jelenleg az egyik legnagyobb gondot a vagyonvédelem jelenti, különösen Komárom-Esztergom Megyében és a külterületeken. Sok Fejér megyei település polgárőrsége tudott gépkocsihoz jutni, és
15
több település is kapott térfigyelő kamerára támogatást, de még mindig nagy azoknak a száma, ahol ennek hiányában a felújított építmények védelme nincs megoldva, főleg Komárom-Esztergom megyei területeken. A bűncselekmények száma az elmúlt időszakban a kezdeti 1851 db/1000 lakosról 1343 db/1000 lakosra csökkent. 2005-ben történt a legtöbb – regisztrált – bűncselekmény (2568 db/1000 lakos). Jelentős a különbség a térségen belül, a legkisebb 412 db, és a legnagyobb 2587 db között. Az országos átlag (3805 db/1000 lakos) lényegesen rosszabb (50%), még a térségünk „legbűnösebb” településének (Héreg) mutatójánál is. Fejér megyei helységeink majd mindegyikében működik polgárőr egyesület, ezzel szemben Komárom-Esztergom megyében fordított a helyzet. Ez – is - lehet a magyarázata annak, hogy míg a térség legutóbbi mutatója 1343 db/1000 lakos, addig ugyanez a szám Komárom-Esztergom megyében 2470 db/1000 lakos. Fejér megyében nemcsak a polgárőrök jelenléte, hanem a térfigyelő kamerák telepítésének visszatartó ereje is megjelenik a számokban. (Csákberény; Csókakő; Söréd; Lovasberény; Gánt; Magyaralmás; Pátka; Sárkeresztes) a Komárom megyei településeinken nincs. 4.1.5. A gazdaság helyzete: Térségünk gazdasága minden területen fejlődött az elmúlt időszakban. A 2008-as gazdasági válság rövid időre törte csak meg a pozitív tendenciát. A rendszerváltást követő nagy munkanélküliségi robbanás után 2007-ig a munkanélküliségi ráta az akciócsoport területén évről-évre csökkent és már 1995-től folyamatosan alacsonyabb volt az országosnál. A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében magasabb volt a foglalkoztatottak aránya és a gazdaságilag aktív népesség aránya az országosnál. A 2008-as gazdasági világválság megfordította ezt a tendenciát, ismét emelkedni kezdett a munkanélküliség a térségünkben is. A munkanélküliségi ráta 2015. I. negyedévben a Közép- Dunántúli régióban 4,3 % volt. A működési terület a régió két megyéjét érinti. Komárom Esztergom megyében 3,98%, Fejér megyében pedig 4,73% volt a munkanélküliségi ráta. Összehasonlítva az országos mutatóval, amely 6,01%, látható, hogy jelentősen az országos átlag alatt volt.
(forrás: http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2014) Térségünkben 15 település Fejér Megyéhez, 23 település Komárom-Esztergom Megyéhez tartozik. Ezért a KSH adatok nem teljesen fedik a településekre a valóságot ( a teir.hu legfrissebb adatai 2013ból valók), de tendenciaként azért jellemzőek az adatok. Fejér megyében a munkanélküliek aránya – a vizsgált időintervallumban – az induló 8 %-os rátáról folyamatosan csökkenő tendencia után az
16
időszak végére 4,3 %-ra süllyedt. Komárom-Esztergom megyében, ugyanezen időszakban 3,5 % -ról a tanulmányozott periódus végére 5,7 %-ra emelkedett, míg országosan 8,3 %-ról 7,8 %-ra csökkent a munkanélküliségi ráta. A közfoglalkoztatottak száma 2015 szeptemberében Fejér megyében 4584, míg - a legkisebb megyében - Komárom-Esztergom megyében 2671 fő volt (forrás: kozfoglalkoztatas.bm.hu). A térségünkben a Vértesi Erdészet Zrt foglalkoztatja a legtöbb közmunkást. Településeinken munkahelyekből nincs elegendő. A regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra a 38 településünkön – átlagosan - 108 db, az országos átlag 170 db. Ez a mutató a Székesfehérvárhoz közeli Zámolyon a legkisebb, ott 43, míg a Tatabányához közeli Várgesztesen a legnagyobb: 328 (forrás: térségünk települési önkormányzatai 2015). Térségünkre az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások a legjellemzőbbek. Ebből a szervezeti formából közel 4000 működik a Vértes-Gerecse területén, míg a 10-49 főt foglalkoztató cégből 200 sem funkcionál. 50 és 249 fő közötti létszámmal 21, míg 250 fő feletti munkavállalóval csak 3 vállalat rendelkezik. A 24 nagyobb üzemből 10 Környén van. Környe mellett még Csákvár, Gyermely és Tarján azok a helységek, ahová a szomszédos falvakból is sokan járnak dolgozni. A munkahellyel rendelkezők jelentős része mindennap ingázik. A naponta ingázók aránya a térség legnagyobb lélekszámú településén, Csákváron a legalacsonyabb, de ez is 50 %-ot tesz ki, hiszen itt működik a legtöbb vállalkozás és intézmény is. A foglalkoztatottak közül a legtöbben Újbarokból - 85,2 %-nyian ingáznak az egyik legkisebb községből - ahol semmilyen intézmény sem működik. Az ingázás jelentős az akciócsoport területével határos városokba, az ottani üzemekbe. Leginkább a fizikai dolgozókat érinti, főleg férfiakat, de sok összeszerelő üzem jelentős létszámban foglalkoztat nőket is. Az összeszerelő üzemek jelentős száma okán a térségünkben nagyobb arányban (29,9%) vannak az alacsony presztizsű foglalkoztatottak az aktív korúak körében, mint az országos átlag (24,9%). Az eddigiekből következik, hogy a munkaerőpiaci helyzetet érzékenyen érintik az ingázó övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések (ezek főként ipari beszállító üzemek, melyek betanított munkásokat, és szakmunkásokat szívnak el a térségből). Az elmúlt időszak legjelentősebb leépítése a komáromi Nokiánál volt, az üzem 2012-től 2014-ig tartó leépítésével, majd bezárásával 4400 munkahely szűnt meg.
3. ábra: 1-9 fős és 10-49 fős vállalkozások száma
Az ipari termelés értéke - az elmúlt 15 évet tekintve – 2007-ben érte el a maximumot (Fejér: 2 345 565 millió Ft; Komárom-Esztergom: 3 050 145 millió Ft), azóta a két megyében ellenkező tendenciák figyelhetők meg. Ez a trend nem változott 2015-ben sem. Az országos adatokkal a Fejér megyei adatok vannak szinkronban (forrás:ksh.hu).
17
A térség mezőgazdasága fejlettnek (intenzívnek) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyimedence), láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is. Jelen van, bár egyre kevésbé hangsúlyos a mezőgazdasági kistermelés szerepe. A termesztett növények: gabonák, cukorrépa, burgonya, szőlő. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a szárnyasok. A többségében közösségalapú tradíciókat követő lakosság az 50-es évekig dominánsan önellátó jellegű, település és talaj-specifikus mezőgazdasági tevékenységet folytatott, melyet a nagyüzemi gazdálkodás váltott fel a rendszerváltásig. Az állattenyésztés a „háztáji gazdálkodási rendszer” megszűnésével, és a földterületek bérleti és tulajdonviszonyi átrendeződésével és az EU-s állattartási szabályozás miatt hanyatlásnak indult. De a legeltetéses, és ridegtartást tűrő fajtáknál (szarvasmarha, juh, kecske) megfigyelhető az állatállomány növekedése is. A családok megélhetéséhez egyre kisebb mértékben járulnak hozzá a kertben megtermelt élelmiszerek. Közel 2000 őstermelő van a térségben. Van olyan község, ahol mindössze 10 őstermelő van, míg van olyan is, ahol 198. A jövőben megfelelő felvevő piacok (először mintaként az önkormányzati közintézmények) kialakulásával a kertészeti termékek és gyümölcsök, valamint az energianövények termesztése jelenthet lehetőséget. A 38 településen közel 200 társas vállalkozás foglalkozik mezőgazdasággal, amelyek jellemzően a privatizációból fakadóan nagyüzemi intenzív gazdálkodást folytatnak. A kisteremlők száma alacsony, a helyi termékek száma még jelentéktelen. A klasszikus méhészeten, lekvár/szörp, füstölt hústermék és tejfeldolgozáson kívül kis számban jelennek még meg a helyi termék piacokon. A térség turisztikai adottságai rendkívül jók, mégsem tükrözik ezt a statisztikai számok. Az 1 lakosra jutó idegenforgalmi adóbevétel mértéke a térség egészére nézve alatta marad az országos átlagnak, amely folyamatosan emelkedett, de 2010-től nagyobb csökkenés látható. Ez az adat azért érdekes, mert a szállások kihasználtsága, és a vendégforgalom ezzel ellentétes értéket mutat. Ennek oka abban is kereshető, hogy nem minden település vezette be, vagy alkalmazza napjainkban is az idegenforgalmi adót még akkor sem, ha vannak szállásadók a településen. Az országos átlag 400 és 700 Ft/lakos közötti értékben emelkedő tendenciát mutat 2010-ig. A VGK átlag ez alatti (300-400 Ft), és még gyengébb az eredmény a KEM településeken (100-300 Ft). A 2011es év adatai szerint kimagasló a bevétele Várgesztesnek volt (23.800 Ft), a többi településen 1000 Ft alatti. A kereskedelmi szálláshelyek esetében 2000-ben 1726 ágy volt regisztrálva, 2012-ben 2571-re emelkedett. Az alábbi településeken találhatók 2013-ban: Csákvár, Gánt, Gyermely, Lovasberény, Pusztavám, Tarján, Vértesszőlős. Kiemelkedő a villaparkok miatt Várgesztesen (992 db ágy), Dunaszentmiklóson (415 db ágy) illetve a Neszmélyen (728 db ágy). A vendégéjszakák száma emelkedő tendenciát mutat: 2000-ben 28.620, 2013-ban és az előző 3 évben is 30ezer körül volt. Ehhez legnagyobb mértékben a Várgesztesen (13.706), Dunaszentmiklóson (9839), Lovasberényben (4507), Neszmélyen, Tarjánban, Gánton található szállások járultak hozzá. Az átlagos tartózkodási idő átlagosan 2,6 -3,1 nap közötti, változatosan ingadozó. Az országos átlag (2,6) feletti. A külföldiek által elöltött vendégéjszakák száma a térségben 30-48% között mozog, ez is inkább a Komárom-Esztergom megyei településekre jellemző, de ott is 10%-kal az országos átlag alatt marad. Fejér megyében Gánton és Csókakőn fordulnak meg értékelhető szinten külföldiek. A térségre az 5-20 % közötti érték jellemző. 2013-ban volt egy kiemelkedő eredmény (27,3 %)
18
A falusi szálláshelyeken a férőhelyek száma: 2000-ben 630 ágyról indulnak az adatok, amelyek folyamatos csökkenést mutatnak 2005-től. A mélypont 2010-ben volt 271 regisztrált ággyal. Emögött a hátrányos adóváltozások is lehetnek. Jellemző falusi szálláshellyel rendelkező települések (2013. évi adat): Dad, Szomód, Vértesszőlős (53), Tardos, Vértestolna, Kecskéd (73), Vértessomló, Várgesztes, Gánt, Csákvár (16), Csókakő (32), Lovasberény. 19
4. ábra: Falusi szálláshelyek férőhely száma
Vendégéjszakák tekintetében 2000-ben még 4516 volt lejelentve, 2003-ban volt a csúcs (14 947), 2010-ben a mélypont (5 343), majd 2012-ben kisebb növekedés után 2013-ban ismét csökkent (5.967). Jellemző települések a 2013. évi adatok szerint: Kecskéd (2040), Vértesszőlős (1644), Vértestolna (382), Gánt (528), Várgesztes (374), Csókakő (346), Csákvár (147), Vértessomló (221), Dad (59), Lovasberény (4) volt. A tartózkodási idő szempontjából az országos átlag 3,5 körüli, általában ezen a szinten van a térség is. Ehhez az eredményhez Dad, Kecskéd, Gánt, Vértessomló 4-6 nap körüli teljesítménye járult hozzá. Kisebb mértékben az országos átlag alatt maradt a 2000, 2001, 2009, 2010, 2011-es években. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya 5-40% között ingadozik, amely minden évben az országos átlag alatti és évről évre csökkenő tendenciát mutat. KEM-ben ennél még alacsonyabb. Viszont a 2013-as év kiugróan magas (37,3), miközben az országos átlag 11,9 % volt. Ehhez az eredményhez Dunaszentmiklós, Kecskéd, Gánt, Csókakő, Vértessomló 597,8 % (Kecskéd) körüli teljesítménye járult hozzá.
20
5. ábra: egy lakosra jutó idegenforgalmi adó
4.1.6. Összegzés: Az országos viszonylatban nagy kiterjedésű, viszonylag magas lakossággal bíró térségünkben sok esetben kedvezőbbek a statisztikai mutatók, mint az országos átlag (vándorlási egyenleg, adófizetők száma, bűncselekmények száma, munkanélküliség). Környezeti adottságainkat a 2 natúrpark által felkarolt természeti és épített örökségek nagy száma és magas színvonala, a környezetünkben lévő városok területén meghatározó szereppel bíró ipari parkok, a nagyszámú foglalkoztatók jelenléte, a megfelelő környezetvédelmi állapotok, és a kedvező turisztikai adottságok határozzák meg. Fejlettnek tekinthető a hulladékgazdálkodás, de emellett nem jelent meg a lakossági szemléletmód váltás, ezt igyekszünk a támogatott rendezvényekkel, akciókkal fejleszteni. Az épített örökség tekintetében sok fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban, de kisebb építmények felújításához ebben a ciklusban is hozzájárulunk. Ezek megismertetését célozzák azok a tanulmányutak, táborok, melyekre támogatást igényelhetnek a szervezők. A közösségi terek kialakítása is nagyot fejlődött az előző időszakban. A 2014-20-ig ezeket a közművelődési tereket tovább bővíthetik a térségben, melyeket tartalommal kívánjuk feltölteni. Itt tudnak megvalósulni majd azok a képzések, előadások, melyekre térségi szinten biztosítunk forrásokat. Ezzel is a már működő civil szervezeteket – melyek száma az országos átlagtól elmarad - igyekszünk jobb helyzetbe hozni, biztosítva működésükhöz, tevékenységükhöz a megfelelő infrastruktúrát és forrást. Az elmúlt időszakban fejlődött a gazdaság, emelkedett a születéskor várható élettartam, valamint az oktatás mutatói is pozitív irányba tendálnak, vagyis egyre képzettebbek az itt élők. Az iménti összefüggések ismeretében kijelenthető, hogy a térségünkben élők életminősége folyamatosan javul. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mind a 38 településen megoldott. A kisebb községekben, ahol helyben nem található meg minden intézmény, szolgáltatás, ott „tanyabusszal” segítenek a rászorultakon. HFS célkitűzéseink azokat az adottságokat kívánja jobb helyzetbe hozni, amelyek még nincsenek megfelelően kiaknázva. Főleg a mezőgazdasági kistermelőket, mikrovállalkozásokat szeretnénk beindítani/ fejleszteni, melyek a lakosság érdekeit is szolgálják, de később a turisztikai vérkeringésbe is bekapcsolhatóak.
4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A Vértes-Gerecse Közösség az ország egyik legnagyobb LEADER Akciócsoportjaként az elmúlt időszakban összesen 456 db projektet támogatott (LEADER és III. tengelyt együtt számolva). Az eredetileg a térségre allokált forrásokat közel 700 millió forinntal túlteljesítve tudtuk zárni. Elért eredmények, output-indikátorok bemutatása 5 Jogcím
21
Összesen
Összes kötelezettségvállalás (Ft)
Támogatott kérelmek száma Önkorm.
Civil
Vállalk.
Magánsz.
Egyház
35
28
-
-
9
72
706 835 521
Vidéki örökség 11
10
-
-
28
49
671 800 000
Turisztika
12
12
3
-
27
420 070 635
Mikrovállalkozások tám. -
-
31
-
-
31
LEADER
92
123
34
17
11
277
1 012 733 382
ÖSSZESEN
138
173
77
20
48
456
3 092 939 538
Falumegújítás
-
281 500 000
A további összesítő táblázatokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. A projektek megvalósítását igyekeztünk az elejétől a végéig kísérni, és a projektgazdáknak minden szakmai segítséget megadni, hogy sikeresen meg tudják terveiket valósítani. Erre törekszünk a következő időszakban is. Egyesületünk emellett több önálló projekt megvalósítását is vállalta, melyek mind a térség fejlődését szolgálták. Egyesületünk feladata az EMVA (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) III. és IV. (LEADER) tengelyében meghirdetett pályázati lehetőségek koordinálása, kezdve a projektgenerálástól egészen a döntések meghozataláig. A 2008-ban elfogadott, és az óta évenként felülvizsgált HVS megvalósítása volt alapvető feladatunk, melyet úgy érezzük, sikeresen végrehajtottunk térségünkben. Hiszen az eredetileg rendelkezésre álló 2,1 milliárd Ft fejlesztési forrást 3 milliárd Ft-ra megnövelhettük. Természetesen ehhez az is kellett, hogy a pályázók mind tartalmilag, mind formailag a HVS-hez és a rendeletekhez illeszkedő pályázatokat nyújtottak be, melyeket az Elnökség támogatni is szeretett volna. Eredményes tevékenységek/elvek: Az elnökség összetételénél mindig figyelembe vettük a térség nagy méretéből fakadó, több megyét, járást is érintő sajátosságokat. Így minden járásból került az elnökségbe tag, amelyben a szektorális képviseletre is nagy hangsúlyt fektettünk. Felelős döntéseket hozott a támogatások előkészítésével, odaítélésével kapcsolatban. A rendelkezésünkre álló keretet időarányosan használta fel, a ciklus
elején beérkezett nagyszámú, magas támogatási igényű projektek esetében a döntést úgy hozta meg, hogy a következő időszakra is jusson elegendő fejlesztési forrás azoknak az ügyfeleknek, településeknek is, akik később tudnak felkészülni a támogatási kérelmek, pályázatok benyújtására. Alkalmazta a ponthatárok meghúzását akkor, amikor egyes jogcímeknél, intézkedéseknél túligénylés mutatkozott. A maximális támogatási összeget a 2. támogatási kör kezdetére csökkentette a III. tengelyes projektekre vonatkozóan, amely arányban volt azzal az átlagszámmal, hogy a térségben az egy jogcímre, egy településre mekkora fejlesztési forrás jut. Ezzel sikerült elérni, hogy kb. háromszor annyi ügyfél jutahatott támogatáshoz. A munkaszervezet létszáma, és szakmai képesítése, kvalifikáltsága igazodott az elvégzendő feladatokhoz. A HVS előkészítés időszakában a 2 főállású és egy részmunkaidős alkalmazott készítette elő a HVS kidolgozásával, az egyesület létrehozásával, az első körös támogatási kérelmek beindításával kapcsolatos feladatokat. Az ügyfelek létszámát folyamatosan sikerült bővíteni a honlapon adott információkkal, időszakos tájékoztató fórumokkal, és folyamatos konzultációs lehetőségek biztosításával. Az akkreditált feladatok ellátása érdekében folyamatosan emeltük a létszámot, ahogy azt a megnövekedett igények és a megemelkedett kérelmek/pályázatok indokolták. Az adminisztrációs/pénzügyi feladatokból eredő terheket saját munkaszervezeten belül oldottuk meg. Az így kialakult 6 fős munkaszervezeti létszámot sikerült a ciklus végéig fenntartani, alkalmazottainkat a kérelemkezelések csökkenése után olyan önként vállalt feladatok ellátásra bevonni, amely a térség érdekében valósulhattak meg. Minden kommunikációs eszközt megragadtunk, hogy elérjük az érintett vidékfejlesztési szereplőket. Ez az évek alatt folyamatos fejlődésen ment keresztül, hiszen folyamatosan egyre többen pályáztak, és bíztak abban, hogy terveik, elképzeléseik megvalósításához a LEADER a legalkalmasabb. A nehézségeket is figyelembe véve pozitív a térségben alkotott benyomás a programról, ezt mi sem bizonyítja jobban, amikor egy-egy terepszemlén, tanulmányúton, ünnepi átadón mosolygó arcokat látunk, hogy sikerrel végigvittek egy-egy vidékfejlesztési projektet. Folyamatosan figyeltük az egyéb más pályázati lehetőségeket (NEA, MNVH, Zöld Forrás, Norvég Civil Alap), melyek megvalósítása a térség fejlődését szolgálta. Általánosságban elmondható, hogy a nyilvánosságot minden támogatási kérelem esetében vállalták a pályázók. Ezeket többé-kevésbé nyomon tudja követni a HACS, hiszen részt veszünk az átadó ünnepségeken, nyílt napokon, amelyekről beszámolót készítünk, és a havonta megjelenő elektronikus hírlevelünkben meg is jelentetjük, ezek az un. Vércse gyümölcsei. Ezeket továbbra is folytatni fogjuk. Az ügyfélfogadási rendszer is sikeresnek bizonyult. Tatán, a központban működik a munkaszervezet irodája, ahol folyamatosan tudtuk az ügyfeleket fogadni akár projektötlet előkészítéssel/ megvalósítással, akár kifizetési kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyekkel. Ezen kívül a fontos időszakokban kihelyezett ügyfélfogadásokat tartottunk, valamint lakossági fórumokat is szerveztünk figyelve a térségi és folyamatban lévő ügy arányokra. Úgy érezzük, hogy az elmúlt évek alatt szép eredményeket tudtunk felmutatni, hiszen látjuk, hogy a pályázóink örülnek az elkészült fejlesztésnek. Ezek pedig számunkra is örömet jelentenek, mert mutatja azt, van kiért és van miért dolgozni és tevékenykedni a térségben. Bízunk abban, hogy a Vértes-Gerecse Közösség az elkövetkező években is hasonlóan sikeres csoportnak mondhatja majd
22
magát, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokkal jól tudott gazdálkodni és ez a Vértes és a Gerecse térségének és ennek a 37 településnek is a jövőjét jelenti. Módosításra szoruló tevékenységek/elvek: A HVS főbb célkitűzései megfelelőek voltak, a térség fejlődését segítették elő, az új időszakban is megállják a helyüket. Viszont a következő ciklusban 38 településre összesen 558 450 000 Ft fejlesztési forrás áll rendelkezésre. A 2007-2013-as időszakhoz képest, ez arányaiban jóval kevesebb (fele az előző időszakban LEADER-re felhasznált forrásoknak), ezért a HFS-ben megjelenő célkitűzéseket hasonlóan fogalmazzuk meg, mint 2013-ban a HVS módosítása után. A célok megvalósulását elősegítő intézkedéseket viszont összevontan, komplexen kívánjuk megjelentetni. Munkaszervezetünk az új időszakban 3 fővel indul, és a későbbiekben kidolgozásra kerülő egyéb feladatok, szolgáltatások elvégzése tükrében tudjuk emelni a létszámot. Olyan tevékenységeket szeretnénk ellátni, melyek a térség fejlődését szolgálják, és helyi erőforrást alkalmaznak. A helyi tudást szeretnénk megőrizni, gyarapítani, ezért akár a projektmenedzsmenti feladatok ellátását is vállalni tudja egyesületünk. A Gerecse Natúrpark szervezetével már szerződést kötöttünk a kommunikációs, ügyviteli munkák ellátásra, mely szükség szerint bővíthető. Formálódik a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzattal is együttműködési hajlam a TOP források kistelepülési segítésére. A partnerség elve mentén minden olyan lehetőséget megkeresünk és kiaknázunk, mely a 38 település vidékfejlesztést érintő érdekeit szolgálja. Ezek a munkák nemcsak menedzselésből állnak, hanem akár egy-egy helyi civil szervezet működésének szakmai támogatását is. Ehhez a LEADER pályázatok is segítséget fognak nyújtani, de mint „ernyőszervezet” a szakmai hátteret is biztosítani kívánjuk. A kérelemkezelés elhagyásával sokkal több időt tudunk fordítani az egyes projektek nyomon követésére, és további fejlődésére.
4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások 4.3.1. Külső koherencia, kiegészítő jelleg A projektgyűjtés során a legtöbb fejlesztési ötletet az önkormányzatok szolgáltatták. Ennek alapján megállapítható, hogy ezen ötletek legnagyobb része a megyei TOP-ból és a VP önkormányzatok részére szóló intézkedéseiből valósítható meg. A kistelepülések viszont kevésbé bíznak a TOP pályázatok adta lehetőségekben, hiszen ott városokkal kell versenyezniük, és több esetben az elvárt indikátorokat nehezen tudják teljesíteni. Egyesületünk viszont kiemeltem kezeli és támogatja a kistelepüléseket, ezért megtesz mindent annak érdekében, hogy mind a TOP-ból, mind pedig a VP érintett részeiből sikeres projektek kerüljenek ki. A HACS is szívesen pályázik konzorciumi partnerként, amennyiben ez elősegíti a települések fejlesztését. TOP 1.4.1. Óvodák, bölcsődék fejlesztése TOP 3.1.1. Települési közlekedésfejlesztés TOP 3.2.1. Önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények energia-hatékonyság-központú rehabilitációja, megújuló energiaforrások fokozott használatának ösztönzése. TOP 4.1.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
23
TOP 5.1.2. Helyi foglalkoztatási együttműködések VP 7.2.1.2. - Közétkeztetés fejlesztése VP 7.4.1.1. - Művelődési házak, központi épületek, külső felújítása, energetikai korszerűsítés. VP 7.2.1.3. Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapot javításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése VP 7.4.1. Jármű-és eszközbeszerzés- köz és vagyonbiztonságot szolgáló fejlesztések, falu és tanyagondnoki szolgálathoz. A mezőgazdasági vállalkozók a VP-ből tudnak olyan fejlesztésekhez hozzájutni, melyek megvalósulása szintén a térség érdekeit képviselik: VP 6.4.1. - Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása. - Ez a célterület a mezőgazdasági tevékenységre alapoz, a nem mezőgazdasági tevékenységet végző lakosságnak a LEADER forrás áll majd rendelkezésre, a két szektor tevékenysége felerősíti egymást. VP 16-os prioritásában az együttműködések minden formáját elősegítjük megalapítani, ehhez LEADER forrást is allokáltunk. Különösen fontos a turisztikai együttműködések valamint a REL csoport létrejötte, melyre - amennyiben lehetőség adódik – egyesületünk is pályázni kíván. A GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a turizmus fejlesztése. A támogatási intenzitás a Közép-dunántúli régió területén megvalósuló fejlesztések során alapesetben 35%. Mikro- és kisvállalkozások esetén + 20%. Támogatjuk az alábbi pályázatokat:
GINOP 1.2. - mikrovállalkozás fejlesztés – a GINOP feltételeknek megfelelő vállalkozások több munkahelyet tudnak létesíteni, de akik nem felelnek meg, ők a LEADER forrásokat vehetik igénybe, így minden vidéki vállalkozás fejlesztése biztosított lesz.
1.3 és 1.4. – TDM-ek, nagyobb rendezvények, marketing támogatások – Indoklás: megvalósításuk a turisztikai forgalom erősödését fokozza.
A KEHOP intézkedésekben ugyan megjelennek a szemléletformálás eszközei, de azok legtöbbször önállóan nem végezhető tevékenységek, vagy olyan volumenű, amely a térség hatáskörét meghaladja. Emiatt a LEADER-ben ezekre tervezünk támogatásokat. A térségünk a Duna Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, velük, és a natúrparkokkal közösen kell megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek a hatékony természetvédelmet, és a hozzájuk kapcsolódó ökoturizmust szolgálják. Különösen a 4.1. – élőhely fejlesztéssel kapcsolatban vannak érintettségek a térségünkben tevékenykedő civil természetvédő szervezetek által. A KEHOP pályázatok közül szeretnénk elősegíteni az alábbit: KEHOP 3.1. – környezetvédelem, hulladékkezelés, szelektívgyűjtés – Indoklás: a hulladékgazdálkodási társulások projektjei az infrastruktúrális fejlődést segítik elő a környezet védelme érdekében.
24
Amennyiben egyik OP körben sem tudnak a projektgazdák pályázni (abban az esetben, ha a projekteknek kisebb a mérete, azok alsó támogatási szintje, és/vagy térségi kihatása nem teszi lehetővé) a LEADER-ben adunk lehetőséget projektgazdáinknak a megvalósításra.
4.3.2. A HFS tartalmát befolyásoló megyei, járási, települési vagy egyéb területi szinten megfogalmazott fejlesztési prioritások/beavatkozási területek/jelentős projektek, amelyek befolyásolják a HFS tartalmát Térségünk két megyét is érint, ezért a HFS-t mindkét megyei ITP is befolyásolja. Mindkét megyében hasonló fő prioritások mentén tervezték meg a megyék 2014-2020-as évekre vonatkozó területfejlesztést. Foglalkoznak a hálózati együttműködésekkel, a vállalkozók innovatív és versenyképes fejlesztésével, az emberek tudásbázisának bővítésével, a város/vidéki kapcsolatok erősítésével, a természeti és kulturális értékek megőrzésével, a turizmus fejlesztésével, a lakókörnyezet javításával, fenntarthatóságot eredményező erőforrások védelmével, Fejér Megye Területfejlesztési Programjában az alábbi stratégiai célkitűzések szerepelnek: I. Hálózati együttműködések fejlesztése II. Vállalkozó – innovatív társadalom meg-teremtése III. Befektetés az emberek-be IV. Természeti és kulturális értékek megőrzése, bemutatása, lakókörnyezet javítása V. Természeti erőforrások védelme VI. Verseny-képes vállalatok támogatása VII. Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése VIII. Periférikus és vidéki térségek felzárkóztatása Komárom-Esztergom Megye Területfejlesztési Programjának stratégiai célkitűzései: I. A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése II. Megyei turisztikai program III.. Stabil, versenyképes, diverzifikálódó gazdaság IV. Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás V. Biztonságos környezet, gyógyuló tájak VI. Otthon a XXI. században A Vértes-Gerecse térséget is érinti a helyi gazdasági és munkaerő-piaci potenciál magasabb szintű kiaknázása, a helyi vállalkozások, helyi termelők termékeinek, szolgáltatásainak minél intenzívebb beágyazása a helyi kínálatba. Keressük azokat a platformokat, ahol a helyben előállított termék és szolgáltatás megtalálja a térségi fogyasztóját. Ez a termék-, anyag- és energiaforgalom térségen belüli optimalizálása, valamint a város-vidék kapcsolatának fejlődéséhez is szükséges. További lehetőségek rejlenek a nagytérségi együttműködésekben, amely Székesfehérvár - Tatabánya – Mór tekintetében is kiemelnek. A gazdaság versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen a lakosság szaktudásának, képességeinek, kreativitásának folyamatos gyarapítása. A fenntartható fejlődés, értékeink megőrzése szempontjából távlatosan megtérülő befektetés az egészség- és környezettudatos életmód széleskörű terjesztése, valamint a hagyományok ápolása, térségi kohézió erősítése. A lakókörnyezeti fejlesztések, a természeti és kulturális értékek erőforrásként történő felfogása az életminőség színvonalának és a települési versenyképesség meghatározói. Ezen értékek lakossági tudatosítása nélkül nehezen képzelhető el pl. a települések szerves turisztikai fejlesztése. Gazdasági jelentőségén túl a közösségépítésben is fontos szerepet töltenek be, mint a kulturális sokszínűség forrásai. A fejlesztéseknél fontos szempont a megye valamennyi védett (európai
25
közösségi jelentőségű, országos, ill. helyi védelem alatt álló) és védelemre érdemes természeti területe kiterjedésének, állapotának, élővilágának, biodiverzitásának megóvása, az ökológiai hálózat folytonosságának biztosítása, az élőhelyek feldarabolódásának, degradálódásának megelőzése, a zöldfelületek növelése. Az országos összehasonlításban is kiváló termőhelyi adottságai ellenére Fejér megyében (is) az agrártérségek átfedésben vannak az elmaradott kistérségekkel, településekkel, ahol a nagytáblás, monokultúrás agrártermelés alacsony élőmunka igényű. Ezért e területen – az egészségtudatosságra és a helyi termékek iránt megnyilvánuló keresletre építve – a vidékgazdaság versenyképességének növelésére van szükség, a társadalmi felzárkóztatással összhangban. – olvashatjuk a Fejér megyei TFP-ben. A Komárom-Esztergom Megyei Területi Integrált Program is hatással van a HFS-re is, hiszen egymásra épülő fejlesztéseket tartalmaznak. Az ITS megalkotásában többször volt lehetőségünk hozzászólni, ugyan kevésbé érzékelhető az, hogy a kistelepülésektől jövő javaslatok bekerültek volna a megyei dokumentumba. A vidéki gazdaságban a helyi mezőgazdasági termékek helyi piacokra való eljuttatásának, értékesítésének fejlesztése a közösségi, szolgáltatásként biztosított agrárlogisztikai infrastruktúra kialakításával, a vállalkozásokat segítő, a helyi termékek menedzsmentjéhez, piacra jutásához kapcsolódó programok, szolgáltatások szervezésével. A megye gazdag épített és természeti értékeinek, különös tekintettel a világörökség várományos értékekre, különféle tematikák mentén rendszerbe szervezett turisztikai kínálatcsomagokká fejlesztése, és ezek minél szélesebb körű hasznosítása, a helyi rekreációs igények kielégítése ezzel az élhetőség, lakóterületi vonzerő növelése érdekében is. A megyében is javítandó a munkaerő piaci központok, munkahelyek elérhetősége. A tömegközlekedés fejlesztésében minőségi előrelépésként több városban is tervezett intermodális közlekedési csomópont kiépítése. A hiányzó óvodai és bölcsődei kapacitások kiépítésére, a meglévők felújítására mind a városi, mind a vidéki települések esetében nagy az igény, részben a hosszabb ideje elmaradt felújítások, részben az óvodai oktatás/nevelés kötelező igénybevétele okán. Különösen fontos a falvak intézményeinek fejlesztése, hiszen a színvonalasabb szolgáltatások hozzájárulnak a helyben maradáshoz, a falvak népességmegtartásához, a foglalkoztatottak számának növekedéséhez. Az aktív korúak munkaképessége fenntartásának feltétele az egészségügyi alapellátás fejlesztése is, és a megelőzés, melynek színvonala nagy területi különbségeket mutat, a falvak esetében különösen. A megye több településén, térségében, de egyes gazdasági ágazatokban is megoldandó probléma a hátrányos helyzetű munkaképes rétegek felkarolása, részükre képzési, felzárkóztatási programok szervezése, a vállalkozói hajlandóság növelése, életkörülményeik javítása. A térségi együttműködések, a térségi összehangoltság, ezen belül a kisvárosok térségszervező szerepeinek erősítése, térségi szemléletű szolgáltatásszervezések és intézményfejlesztések hozzájárulnak a forráshatékonysághoz, a fenntarthatósághoz, a társadalmi kohézióhoz is. A megyében élők identitástudatának felépítése mind a közös fejlesztések, mind a közösségi vállalások és programok révén fejleszthető. Az ösztöndíj programok, a hagyományos térségi rendezvények, események, a hagyományok ápolása, a helyi értékek védelme, a közbiztonság javítása hozzájárulnak az összetartozás erősítéséhez. Ezek a gondolatok mind megjelennek mindkét megye fejlesztési politikájában, de a kistelepüléseink mégis szkeptikusak, hogy hozzájuk ezekből a forráskeretekből mennyit tudnak lehívni és felhasználni majd a vidék felzárkóztatása érdekében.
26
4.3.3. A HFS tartalmát befolyásoló, a térség gazdasági és környezeti fejlődését és a befogadást támogató programok, szolgáltatások Natúrparkok A Vértes-Gerecse Közösség területe speciálisnak mondható országosan is, hiszen két natúrpark is bejegyzésre került már területén. A natúrparkok jellegzetessége, hogy civil kezdeményezésként olyan plusz feladatokat vállalnak fel a természet védelme mellett, amelyre az államilag létrehozott nemzeti parkok tevékenysége nem terjed ki. A Magyarországon található 9 natúrpark közül a 17 településből álló Vértesi Natúrpark kapta meg a természet védelméért felelős szakminisztertől a névhasználati címet 2005-ben, majd 2013-ben a Gerecse Natúrpark is, amelynek 29 tagja van. A rohanó világtól elszakadni vágyóknak a csendet, békét, nyugalmat kínálják az érintetlen természetben, ahol fellelhetők még olyan építészeti és kulturális értékek, melyet megőriztek a jövő generációjának is. Az egészséges környezetben olyan pihenést tesznek lehetővé, ahol az érzékszervek közül az ízlelésnek is jut élmény, amikor a két borvidéken termő szőlők nedűjét kóstolhatják vendégasztaloknál, hagyományos pincékben a vendégek a helyben termelt sajtokkal együtt, vagy a szabad tűzön főtt, sokszor az őshonos állatokból készült ételekhez. Ezek is a táj adottságaiból fakadó, azokat a múltból visszaidéző emlékek, akárcsak a természet alkotta barlangok, a vallási turizmus részét képező kolostorok, az egykori nagy csaták, viszályok emlékét őrző várak, várromok, a gazdagságot jelképező uradalmi épületek, kastélyok, kúriák. A natúrparkok egyik feladata azoknak a vonzerőknek a feltárása, amelyek termékcsomagokban összeállítva az ökoturizmus bemutató helyeivé válnak. A Gerecse Natúrparknak a hátrányok behozásában a Tatai TDM szervezet segít, amely szintén alapító tag a Gerecse Natúrparkban. Ebben a munkában a Vértesi Natúrpark már több lépéssel előrébb jár, arculata kialakult, fogadóközpontokban információs pontok várják a turistákat, ahol múzeumi és erdei iskolai környezetben tudnak az ismeretterjesztés feltételeinek is megfelelni. Részben kialakították már a kerékpáros és lovas túra hálózatokat is, melyeket információs táblák, térképek segítségével, kijelölt útvonalakon kíséret nélkül is bejárhatnak a természet és az aktív turizmus szerelmesei. A Gerecse Natúrpark létrehozásában, a cím elnyeréséhez vezető tanulmányok elkészítésében mintául szolgáltak a külföldi és hazai példák is, de leginkább a Vértes Natúrpark. Mint a nagytestvér egy családban, úgy mutatnak példát a Gerecse fejlesztéséhez a vértesi kollégák. A Gerecse Natúrpark megvalósíthatósági tanulmánya feltárta azokat a vonzerőket, hiányosságokat, amelyek a fejlesztés lehetőségei. LEADER támogatásaink fő irányvonalát is a két natúrpark jelenlétére alapozzuk. Gazdaságfejlesztési célú támogatásaink az itt élő és tevékenykedő helyi termékeket előállító kistermelőkre, a kézműves hagyományok ápolásával foglalkozó vállalkozók fejlesztésére valamint a turizmusban hiányzó, vagy fejlesztendő szolgáltatásokra, infrastruktúra fejlesztésekre koncentráljuk, amelyek a natúrparkok fejlesztésével az egész VGK térségre hatást gyakorolnak, újabb fejlesztéseket generálhatnak, kiegészítői lehetnek a Bejárható Magyarország Programnak. Nem feledkezhetünk meg a települések vonzerőfejlesztéséről sem. A 2015. év végére elkészült Natúrpark Fejlesztési Koncepciót is alapul véve, az a vidékfejlesztési stratégiákkal kiegészítve - egy natúrparkkal érintett térségben – egymásra épülve, szinergikusan kiegészítve addicionális hatást válthatnak ki az ott élő lakosság és képességeik megtartása, valamint identitás erősítése érdekében. A natúrparkokkal egyeztetve - kinek milyen támogatási lehetőség
27
nyílik meg – tudjuk a LEADER pályázati kiírásokat igazítani a térség igényeihez. Javasolható, hogy mindkét natúrpark indítsa el a „Zöldút Programot”, kapcsolódjon a „Natúrparkok ízei” és a FATOSZ által szervezett „Vidékjáró” programokhoz, így a térség minden települése esélyt kaphat a bemutatkozásra. A közösségfejlesztésben, és a környezeti nevelés tekintetében a szemléletformáló akciók/rendezvények támogatásával szintén ki tudjuk egészíteni a natúrparkjainkban elvégezendő feladatokat azzal, hogy támogatjuk őket, koordinálunk kettőjük és a köztes települések között. A Gerecse Natúrpark vidékfejlesztési bizottságában egyesületünk vezető szerepet kapott. Itt kapcsolódunk össze a szomszédos Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesülettel, akikkel közösen, együttműködve végezhetjük a Gerecse Natúrpark vidékfejlesztési munkáit. Ehhez az együttműködési munkához kapcsolódhatna minden cél, ami erősíti a települések fejlesztését. Teljes mértékben azonos elvek alapján tudunk gondolkozni a natúrparkok 3. pillére esetében. Pl. a tájkarták és a nem védett természeti és kulturális értékmegőrzés közös kidolgozásában, így kapcsolódhatnának a natúrparkok a VGK HFS 1. célkitűzéséhez. A HFS 2. célkitűzése a turizmusfejlesztéshez kapcsolódik. Ebben az ágazatban minden fejlesztés a natúrparki települések fejlesztéséről, termékutak, termékcsomagok, marketing támogatásáról szól, amely közös érdeke mindhárom szervezetnek. A HFS 3. célkitűzése szerint LEADER forrásokkal a helyi termelőket, kézműveseket szeretnénk kedvező piaci helyzetbe hozni, amely mindegyik natúrparknak szerepel a feladatai között. A közösségi feldolgozásban, REL csoportok alakításában szintén térségi szinten fogunk együtt dolgozni. A HFS 4. és 5. célkitűzésének erősítését a natúrparkok által létrehozott helyi tudásátadó műhelyek segíthetik, ahol a szelíd térségfejlesztési képzések, a természetgazdálkodási ismeretek, a térségi kulturális értékekről előadások színesíthetik a téli és nyári estéket. Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódik a területükön alkalmazott alternatív megújuló energiahasználati rendszerek és a fenntartható tájhasználat is. TDM szervezetek Talán nem véletlenül a Vértes Gerecse Közösség területén a két natúrparkhoz is kapcsolódóan 2 helyi TDM szervezet is működik már. Az idei évben megtörténnek a további bővítések. Előkészületben van a Tatabánya és térsége TDM szervezet is, de bővül a Móri Borvidék TDM Egyesület körzete is. Mór és Tata is a natúrparkok települései. A térség 3. TDM szervezetének bejegyzése nagy lépést jelenthetne a térségre nézve, mert jelenleg több – turisztikailag is jelentős – település kiesik a TDM-ek szervező és marketing szempontból jelentős fejlesztései köréből. Egyesületünk folyamatos kapcsolatot tartott eddig is a két működő TDM-mel, 2013-ban közös projektet hajtottunk végre. Elkészült egy teljes körű felmérés a 37 településen tevékenykedő szállásadókról, vendéglátókról, helyi termelőkről és kézművesekről. A 3 füzetből álló kiadvány sorozatban állítottuk össze a térség látnivalóit, a turisták számára fontos információkat, és a gasztronómiai élményekhez segítő receptgyűjteményt. A projektben kezdeményeztük kistérségi utazás kiállítás megszervezését is. A szakmailag is elismert közös projektünk és sikeres kiadványok alapot adnak a folytatáshoz, amelyben a 3. TDM szervezet megalakulásával még kifejlettebb szervezeti háttér fogja biztosítani a térségben a marketing folyamatokat, a vonzerőkre alapozott termékutak kidolgozását, és a megfelelő célcsoportokhoz az egyes termékcsomagok eljuttatását. Egyesületünk lehet az a koordináló köztes szervezet, amely a települések igényeire épülő fejlesztéseket - a TDM által ellátni nem tudó hiányosságokra is figyelve - írja ki a LEADER pályázatokat.
28
Bejárható Magyarország Program A Bejárható Magyarország Program az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező hazai kezdeményezés, mely az ifjúság aktív szabadidő eltöltését, a belföldi turizmus élénkítését, az egészség- és környezettudatos szemléletmód kialakítását és a felelősségteljes gondolkodást egyaránt szolgálja. A BMP keretrendszerében öt jármód ötvöződik: természetjárás, kerékpározás, lovaglás, túrakenu és vitorlázás! Térségünk is érintett 4 esetben. A keretprogram egy olyan aktív, szabadidős tevékenységrendszert foglal magába, amelynek elsődleges célja az emberek egészségi állapotának javítása, az egészséges életmódra nevelés, amelyet már gyermekkorban érdemes elkezdeni. Ehhez kapcsolódóan a VGK is indít képzéseket, szemléletmód váltásra ösztönző akciókat a térségben térségi tanulmányutak, táborok támogatásán keresztül. A keretprogram fontos célja egyebek mellett az ún. „attrakciófejlesztés”, ami alatt a tematikus útvonalak (kastélytúrák, vártúrák, gasztronómia túrák, zarándokútvonalak) fejlesztése és népszerűsítése értendő, de nagy hangsúlyt kap a természeti örökségeink, nemzeti parkjaink fejlesztése is. A BMP keretrendszere megjelenik a nemzeti alaptantervben is, így a jövőben az általános iskolákban a gyermekek már elsajátíthatják a túrázás, a kerékpározás, a lovaglás alapjait, sőt a vízi sportok közül a túrakenuzás és vitorlázás területén is jártasságot szerezhetnek. Az általános iskola 3 -5. osztályban már elkezdődhet a kerékpározás, valamint a lovas oktatás, 5. osztálytól kezdve pedig a tanterv része lehet a kajak-kenu és a vitorlás oktatás is. Ezekhez természetesen meg kell teremteni mind a tárgyi, mind pedig a humán feltételeket, amelyhez az oktatási intézményeknek külső forrásra lesz szükségük. A program sikeres megvalósításának előfeltétele a meglévő kínálat felmérésén alapuló termékfejlesztési lehetőségek meghatározása, a megfelelő, vonzó tananyag összeállítása és a felkészült, motiválni képes oktatói/tanári háttér biztosítása. Az így megvalósuló termékfejlesztések a programban résztvevőkön túl a belföldi- és beutazó turizmus résztvevői számára is vonzó kínálatot teremtenek. A turizmus élénküléséből pedig a fogadó területek helyi közösségei (turisztikai vállalkozások, kistermelők, helyi lakosság) is profitálnak. Térségünkben is fontos igény az erdei kerékpáros és lovasutak megtervezése és engedélyeztetése a területet üzemeltetővel és a természetvédelmi szakhatóságokkal. A VGK területén magas a lovas-oktatók, túralovagoltatással foglalkozó vállalkozások száma, így jó eséllyel indulhatnak a környező települések iskolái az iskolai keretek közötti lovasoktatás támogatására. Amennyiben ebből a lehetőségből központi szinten kikerülne olyan település, ahol az igény és adottságok rendelkezésre állnak, LEADER táborok formájában támogatjuk ezeket a törekvéseket. Nemzeti kastély és vár Program GINOP 7.1.1 intézkedésként indult pályázati lehetőség a Nemzeti Kastélyprogramban, illetve a Nemzeti Várprogramban szereplő kastély és vár helyszínek kijelölt projektgazdái részére (így a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek és önkormányzatok és konzorciumaik számára), a tartós állami tulajdonban lévő kastélyok, várak védelme, megőrzése és turisztikai hasznosítása érdekében. Támogatási kérelmet nyújthat be: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, valamint az általuk vezetett konzorciumok.
29
Térségünkben az alábbiak indulhatnak: Csákvári Esterházy-kastély, Lovasberényi Cziráky-kastély, Majki Kamalduli Remeteség, Tatai Esterházy-kastély Egyes építmények esetében kizárt, hogy a befektetés megtérüljön. Az uniós támogatásoknak köszönhetően azonban csupán a fenntartási költségeket kell kitermelniük, ezek minimalizálása, illetve a bevételek arányos növelése a kulcsa a hosszú távú, biztos alapon nyugvó működésnek. Vannak olyan pozitív példák, amelyek követendők. Sümeget szoktuk említeni, ahol a várhoz szállás és gasztronómia is kapcsolódik. A műemlékeket „csomagként” kell eladni, azaz hangsúlyt kell fektetni a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokra. Mindenhol más a recept: egyes helyeken ott kell tartani, máshol pedig csak meg kell állítani a turistát. Ezért mindenütt az adott műemlék profiljához kell kialakítani a szolgáltatásokat. Pl. Csákváron, az Esterházy-kastély esetében az egészségturizmus, Majkon, a Kamalduli remeteségben az egyházi turizmus adja a legnagyobb potenciált. Lovasberény a lovassággal kapcsolatban kell, hogy funkciót kapjon. A várprogramban országosan 28 kulturális örökségi fejlesztésre tettek javaslatot. Ebbe a programba térségünkből 2 helyszín került a listára: a Csókakői Vár és a Várgesztesi Vár felújítások kapcsán. Az ilyen kiemelt nagy projektek esetében a LEDER források csak arra elegendők, hogy a megújulásra kerülő építmények a megfelelő kiegészítő elemekkel bővülhessenek, illetve a termékcsomagokba beépüljenek, ezáltal a térségbe több turistát tudjanak vonzani, illetve a VGK területén élők, főleg az iskolások megismerjék ezeket a történelmi emlékhelyeket.
30
4.4 SWOT SWOT mátrix
KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK
KÜLSŐ VESZÉLYEK
BELSŐ BELSŐ ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Offenzív stratégiák Fejlesztő stratégiák - A Vértes-Gerecse Közösség területén - hiányosak a tematikus úthálózatok a 31 két natúrpark is működik, ezért az térségben, pedig kimagasló táji, ott rejlő adottságokat ki kell természeti, építészeti értékekkel használni rendelkezünk - a térség közműellátottsága - turisztikai attrakciófejlesztések megfelelő szükségessége, többnapos programok, - hulladékkezelési nagyberuházások programkínálat összeállítása, hogy a valósultak meg a térségben turista a térségben maradjon - helyi termelői piacok létesültek, helyi - szükség van környezettudatos, termelők bevonása a REL-be, felvilágosító akciók, előadások felvevőpiac igények felmérése szervezésére a lakosság számára - a térség mező-és erdőgazdasági - helyi/speciális termékek alacsony területei alkalmasak a helyi számban vannak jelen termékek előállítására, akár - a mikrovállakozások kevés kisméretű biogazdálkodásra is, mintaterületek fejlesztési lehetőséghez jutnak kialakításával visszafordítható a - együttműködési szándék hiánya folyamat, hogy egyre több területet - meglévő, felújított közterek hagyjanak fel folyamatos karbantartása csak - meglévő turisztikai termékkínálat megfelelő gép-, és eszközállománnyal fejlesztése, és rákapcsolása az oldható meg országos szintű programokhoz (pl. - nemzetiségi (német, szlovák) Bejárható Magyarország) települések aránya magas, az idegen - nagy számú civil szervezetek a nyelv ismerete viszont ehhez képest térségben alacsony Védekező stratégiák Elkerülő stratégiák - A Vértes-Gerecse Közösség területén - elmarad a hálózatosodás a marketing lévő két TDM és natúrpark szervezet területén létezik, de nincs összehangolt térségi - külterületeken nem megoldott a marketing hulladék elszállítása, az illegális - a meglévő turisztikai adottságok hulladéklerakók újratermelődnek ellenére csökken a kereslet a tipikus - a helyi termékek hozzáadott értéke falusi turizmus iránt miatt áremelkedést a vevők nem - több falufejlesztési beruházás is tudják megfizetni megtörtént a 2007-2013-as - a rendezvények látogatottsága időszakban, de a járdák felújítását az csökken, ha nem hangolják össze az új időszakban egy OP sem támogatja időpontokat, és azokat egy - helyi termelők által megtermelt csomagban ajánlják ki termék feldolgozatlanul kerül ki a - fiatalok elvándorlásának megállítása térségből - az eddig elmaradt energiahatékonysági korszerűsítések nem valósulnak meg, vagy nem megfelelő technológiát alkalmaznak - a helyi munkalehetőség vidéki településeken még mindig nem
-
-
elegendő még mindig nem megoldott, vagy nem megfelelő a csapadékvíz elvezetése több településen, elmaradtak a korszerűsítések, nincs rá anyagi fedezet a gazdasági szférában hiányzik az együttműködési hajlam a városok a legfőbb munkaadók hiányoznak a helyben, kistelepülésen elérhető szolgáltatások
4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása A szükségletfelmérés nagy részét a projektgyűjtésre alapoztuk. Egyesületünk önállóan is gyűjtötte a településeiről a fejlesztési igényeket, ezen kívül az érintett két megyei önkormányzat is biztosította számunkra a náluk összegyűjtött, és rendszerbe dolgozott fejlesztési igényeket. Ezen kívül összegeztük és rendszereztük a fórumokon elhangzott kéréseket, javaslatokat. Ezek alapján az alábbi következtetéseket állapítottuk meg. Az elmúlt időszakban sok közösségi épület, intézmény, helyszín újult meg, de még mindig akadnak települések, és olyan ingatlanok, amelyeknek nemcsak a külső felújítása (VP 7.4.1.) lenne fontos, hanem a belső korszerűsítés, és a működéshez szükséges eszközök megvásárlása is elengedhetetlen. Mint azt már több helyen olvashatják a HFS-ben, hogy térségünk speciális helyzetű, hiszen 2 natúrpark, jelenleg még 2 TDM szervezet is alakult a térségben, mely meglévő szervezetekkel együttműködve a természeti és épített örökségekre alapozva merülnek fel turisztikai fejlesztések. Ezek elsősorban az öko szemléletet kell, hogy tükrözzék. Hiány mutatkozik az egységes térségi marketing és arculat kialakításában, ezért azokat a fejlesztéseket szeretnénk előtérbe helyezni és támogatni, amelyek egy jó profilt adnak térségünknek. Az elmúlt időszakban több lehetőség volt turisztikai fejlesztésekre, ezen belül is falusi-és ifjúsági szálláshelyek kialakítására. Viszont elmaradtak azok a területek, ahol a már több éve falusi szálláshelyként működő épületek korszerűsítése megvalósulhatott volna. Ehhez az is kell, hogy ezeket a szállásadókat akár célirányosan megkeressük, és a számukra kínált pályázati lehetőséget ajánljuk, velük együttműködve valósítsuk meg. Másodlagos célunk, hogy ezek a meglévő szálláshelyek egy olyan csoportot hozzanak létre, amelynek segítségével működésük is hosszú távon biztosított. Hiszen az tapasztalható, hogy nagyon minimális volt eddig az együttműködési hajlam. Pedig ezek a közös fejlesztések a fenntartható működést segítik elő. Az együttműködések generálásával településeket és lényegében a teljes térséget is szeretnénk összekötni, amelyre eddig még nem nagyon volt példa. Hiányosak a tematikus kerékpárutak hálózatai/útvonalai a főútvonalak mellett, de a települések külterületi útjain is. A települések között egyszerűbben kiépíthetőbbek azok az útvonalak, amelyek egyaránt szolgálnák a helyiek érdekeit a szomszédos településre átjutásban, de a turizmusnak is kedvezne. A nyomvonalak tervezése viszont összehangolt koncepció kialakítása után kezdhető meg, amelynek költségeire a legtöbb helyen nincs fedezet. Itt is megoldás lehet egy térségi turisztikai együttműködést létrehozása.
32
Az örökségvédelem nem minden esetben az országosan védett épületeket takarja, hanem olyan kisebb helyi látványosságokat, elemeket is, amelyek megőrzése fontos a helyiek és az adott település számára. Látható, hogy még mindig nagy igény mutatkozik a tájházak, emlékhelyek, kálváriák, templomok belső részeinek (pl. orgona) felújítására is. A települések életében nagyon fontosak a rendezvények is. Viszont ezeket sokszor a városi, nagy volumenű fesztiválok elcsorbítják. Az elmúlt időszak LEADER fejlesztései között több településen sikerrel valósítottak meg helyi rendezvényeket, vagy az ezekhez szükséges berendezéseket, eszközöket vásárolták meg. A meglévő infrastruktúrát kell kihasználni, a rendezvények időpontját összehangolni, hogy egymást erősítsék, és ne kioltsák. A szabadidős és sportcélú fejlesztésekre továbbra is mutatkozik igény, holott több helyen ezeket már sikerült megvalósítaniuk. Elsősorban kültéri helyszín fejlesztésekre van igény, ami nemcsak a lakosság sportolási, szórakozási és kikapcsolódási igényeit elégíti ki, hanem az ide érkező turistáknak is egy aktív pihenési lehetőség. Alapvetően a vállalkozások igényeit nehéz volt felmérni. A kevesebb számú projektötlet alapján és a Tervezést Koordináló csoportban való részvétel kapcsán merültek fel azok az igények, hogy számukra a legfontosabb, hogy működjenek. Ehhez egyrészt meg kell tartaniuk a munkahelyeket, tehát az az elvárás, hogy újakat hozzanak létre, a kis mikrovállalkozások esetében nehezen teljesíthető. Ahhoz viszont, hogy piac-és versenyképesek maradjanak, szükségesek olyan technológia fejlesztések, gépvásárlások, kisebb infrastrukturális, energetikai beruházások, amelyek segítségével fenn tudnak maradni. Ezek nem nagy összegű fejlesztések, és a legkönnyebben itt, a LEADER-ben elérhetőek. Más forrásokból támogatható szükségletek A 4.3.1. fejezetben bemutatásra kerültek az egyes Operatív Programok, melyekhez térségünk települései is kapcsolódni tudnak, itt a konkrét igényeket soroltuk fel.
TOP 1.1.1 – iparterület témában Baj, Bokod, Dad, és Kocs szeretne ipari területeket létesíteni, infrastruktúrával ellátni. – Indoklás: a kisvállalkozásoknak lehetne induló telephely, ahol új munkahelyek létesülhetnének.
TOP 1.2.1 - turisztikai tématerületen jött elő több projektötlet, főként kerékpáros útvonalak tervezésére, kiépítésére. Tematikus utak, mint pl. a borutakkal kapcsolatos útvonaltervek (Kocs-Naszály-Tata). Látogatóközpont Vértesszőlősön. – Indoklás: a turisztikai szolgáltatások a kiépített infrastruktúra hatására jobban fejleszthetők.
TOP
TOP 1.4.1 – óvodai, bölcsődei férőhelyek bővítése (Baj, Dad, Héreg, Kecskéd, Kömlőd, Naszály, Tarján, Szomor, Vértestolna, Vértesszőlős) – Indoklás: a kisgyermekes anyák korábban vissza térhetnek a munkába, akár részmunkaidős foglalkoztatásban is.
TOP 3.2.1 - önkormányzati épületek felújítása: Bokod, Gyermely, Héreg, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Szákszend, Szárliget, Szomód, Tarján, - Indoklás: meghatározó központi épületek a települések arculatát, a közszolgáltatás színvonalát javítják.
TOP 4.1.1 – egészségügyi ellátó épületek felújítása - Indoklás: a megfelelő állapotú épületben szívesebben dolgoznak az orvosok is, a hiányzó szakemberek pótlása fontos a lakosság ellátása érdekében.
1.1.3 – önkormányzati tulajdonú, közétkeztetési szolgáltatások hozzákapcsolva a helyi termékeket (Szomor, Kocs, Naszály)
fejlesztése,
33
VP 7.2.1.2. - közétkeztetés fejlesztése: Kocs, Naszály, Csákberény, Szomor és helyi piacok létesítse: Csákberény, Gánt, Kocs településeken- Indoklás: a REL-hez kapcsolódik a megfelelő minőségű főzőkonyha, valamint a helyi piacok, mint a termék értékesítésének módozatai.
VP 7.4.1.1. - művelődési házak, központi épületek, külső felújítása, energetikai korszerűsítés: Héreg, Naszály, Szomód, Vértessomló, Várgesztes - Indoklás: települések meghatározó központi épületeinek külső felújítása után,/mellett kiegészítő forrás a LEADER belső felújításokra, eszközbeszerzésre
VP 7.2.1.3. Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapot javításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése a legtöbb önkormányzatnál felmerült igény. - Indoklás: A települések útjainak, közterületeinek rendbetétele a települések jobb megközelíthetőségét és arculatát javítják.
VP 7.4.1. Jármű-és eszközbeszerzés- köz és vagyonbiztonságot szolgáló fejlesztések, falu és tanyagondnoki szolgálathoz Bodméron, és több Komárom-Esztergom megyei településen. – Indoklás: a köz és vagyonbiztonság növelése a lakosság helyben maradását segíti elő.
VP 3.1.1. – Minőségrendszerhez történő csatlakozás – a Gerecse Natúrpark védjegy rendszer kialakítása, és a már meglévő termékek kapcsolódása a Nemzeti Parki Termék védjegyrendszerhez
VP 8.2.1. Tájjellegű gyümölcsösök, telepítése utak, kiskertek mellett
VP 8.5.2. Erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése – Indoklás: több igény mutatkozik a kistelepüléseken, ezért ezeket a fejlesztéseket a területileg illetékes erdészetek felé jelezzük, hiszen nekik lesz lehetőségük támogatást igényelni
GINOP 7.1. – erdei infrastruktúra fejlesztés: erdei utak, natúrpark népszerűsítése, erdőismereti bemutatóhelyek a térség több településén felmerült igény. – Indoklás: megvalósításuk a turisztikai forgalom erősödését alapozza meg.
GINOP 7.4.3.: a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése. A fejlesztések a kulturális és természeti örökséghelyszínek gazdasági fenntarthatóságát célozza: fenntartható turisztikai termékek, hálózatos fejlesztések, tematikus utak támogatása (beavatkozásonként vagy kulturális helyszínenként nem haladhatja meg az 5 M Euro-t), a turisztikai kínálat diverzifikációja, a környezetükbe integrálódó elemekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal. – Indoklás: megvalósításuk a turisztikai forgalom erősödését alapozza meg.
EFOP 3.3. – Tanoda programok: madárdalos óvoda, iskola (Pro Vértes Közalapítvány) – Indoklás: az erdei iskolázási programokat felerősíti, a kiegészítő szolgáltatásokra kedvező hatást gyakorol.
KEHOP 5.2. 7.– Egyházak épületenergetikai fejlesztései megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével: Lovasberény, Naszály rk templom – Indoklás: a települések hitélete a lakosságmegtartását erősíti.
34
KEHOP 4.1. – természetvédelem: madár megfigyelőhelyek, vizes élőhely fejlesztések, barlangok védelme a Vértes, Gerecse natúrparkokban – Indoklás: a fenntarthatóságot is szolgáló fejlesztések a turizmus célcsoportjait is bővítik. A nemzeti parkok által ellátott természetvédelem és a vidékfejlesztés egymásra épül: párhuzamos együttműködések, nemzeti parki állattartás, génmegőrzés, állatkihelyezés gazdákhoz, saját kezelésű területeken hagyományos gyümölcsfajták, génmegőrző intézetek, „Tündérkert” mozgalom, inváziós növények írtása, természetvédelmi őrszolgálat támogatása.
5. Horizontális célok 5.1 Esélyegyenlőség A Vértes-Gerecse Közösség országos viszonylatban fejlettnek mondható. Így területén nem található olyan település, mely a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet, illetve a 105/2015. (IV.23) értelmében kedvezményezett járás és/vagy település besorolás alá tartozna, így tehát a térségben nem beszélhetünk olyan közösségek helyzetéről, akiket fokozottan veszélyeztet a társadalmi kirekesztettség és az újratermelődő szegénység problémája. Mégis figyelembe veszi a HFS tervezésekor az egyes csoportok érdekeit, főleg az alábbiakét, akik térségünkben is előfordulnak, és ezekre az alábbiak szerint keres megoldást a HFS-ben: • alacsony végzettségűek, iskolából lemorzsolódók (kevesebb, mint az országos átlag, javuló tendencia) • pályakezdő fiatalok, munkatapasztalattal nem rendelkezők (számuk az elmúlt években magasabb szinten emelkedett, mint az országos átlag) • (tartósan) munkanélküliek (csökkenő tendencia, a közmunka foglalkoztatás megoldotta, de akik ebből kiszorulnak, az ő felzárkóztatásuk is szükséges) • alacsony munkaintenzitású háztartásban élő emberek (leginkább nők, akik a családdal otthon maradtak. a foglalkoztatott nélküli háztartások száma is alacsonyabb, mint az országos átlag) • romák (lakosság 0,5%-a) • 45 év feletti inaktívak (számuk mindig magasabb volt az országos átlagnál, az utóbbi években már 10%-kal magasabb) • idősek Lehetőséget biztosítunk a térségben tevékenykedő nemzetiségi önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó szervezeteknek, hogy terveiket megvalósítsák. Térségünkben csupán egy roma nemzetiségi önkormányzat működik, nem is igazán jelentős a számuk, de fejlesztéseiket nem szorítjuk háttérbe. A fogyatékkal élők számára is vannak lehetőségek térségünkben. Az előző időszakban is valósultak meg szép számmal olyan fejlesztések (pl. braille írások egy-egy műemlék épületben, intézményben, akadálymentes megközelítés, stb.), amelyek a mindennapi életet, vagy a kikapcsolódást tették könnyebbé ezeknek a személyeknek. Térségünkben működik a gánti Fecskepalota, akik fogyatékkal élők üdültetésével foglalkoznak már évek óta. A szállás és étkezés mellett olyan szakmai programokkal is segítik a családokat, melyekkel élmény a pihenés. A kömlődi Rendezett Életek Világa Alapítvány szintén olyan ifjúsági szálláshelyet alakított ki, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek is önfeledten nyaralhatnak, szórakozhatnak, pihenhetnek.
35
A projektekbe bevont célcsoportok tagjai közül meghatározott tulajdonság miatt senkit hátrány nem érhet. Az intézkedések segítenek csökkenteni a nőket vagy a férfiakat érintő egyenlőtlenséget a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatást, a képzést, a gazdasági életet, a közéletet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Már a tervezésnél figyelembe vettük, de majd a projektkiválasztásnál, a projektek végrehajtása során elő kell segíteni, hogy javuljon a célcsoportba tartozók lehetősége a munkavállalásra, illetve hozzáférése a projekt által biztosított szolgáltatásokhoz. Az egyes projekteknél, beruházásoknál – amennyiben ezt a tématerület megengedi – szempont lesz az akadálymentesítés, a hátrányos helyzetű csoportok felkarolása és segítése, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének erősítése.
5.2 Környezeti fenntarthatóság A fejlesztési programok célja, hogy társadalmi, térségi, környezeti szempontból együttesen az elérhető legkedvezőbb eredményt nyújtsák. A 2014-2020 programozási időszakban a fenntarthatóság horizontális szempont kereteit a 1303/2013/EU rendelet I. melléklet 5. szakasz, és a Partnerségi Megállapodásban foglalt követelmények határozzák meg. A Vértes-Gerecse térségre készített stratégia minden egyes eleme a hosszú távú fenntarthatóságot helyezi a középpontba, hiszen – bár a jelen tervezési periódus 2020-ig szól – a dokumentumban lefektetett célok, intézkedések ennél sokkal hosszabb időtávra kell, hogy kifejtsék hatásukat egy olyan térségben, ahol a táji, természeti értékek olyan szinten vannak jelen, mint térségünkben. A fenntarthatóság biztosítása a jelen és a jövő generációk létfeltételeit, az ehhez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit őrzi meg. Törekedtünk olyan intézkedések kialakítására, melyek hűen tükrözik ezt a szemléletet, melyet viszont szeretnénk látni a konkrét fejlesztési elképzelések megvalósítása során is. Az egyes intézkedésekben a meglévő értékek, erőforrások tudatos fenntartására kell törekednie a pályázóknak, nem támogatunk olyan fejlesztéseket, amelyek zöldmezős beruházásként valósulnának meg. A komplex meghirdetés alapján célunk az, hogy a szemléletformálások is hozzájáruljanak a térség erőforrásainak megőrzéséhez. A gazdasági projektek mérete is garancia a kisebb léptékű, méretű fejlesztésekre, amivel nem sértik környezetünk megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, ezen keresztül pedig a környezet használatának eszköze, ahol a fenntartható fejlődés célja a jobb minőségű termék, vagy szolgáltatás előállítása, szemben az öncélú növekedéssel. A projektek fenntartási időszaka alatt a kötelező monitoring adatszolgáltatáson felül folyamatos kapcsolatban kívánunk lenni a projektgazdákkal. Ezzel nemcsak a kapcsolatok erősítését szolgáljuk, hanem az egyes fejlesztések megvalósulása után időszakot is nyomon tudjuk követni. A környezeti fenntarthatósági szempontok figyelembevételét személyes interjúk alkalmával tervezzük ellenőrizni, mely interjúkat a nyilvánosság elé is tárunk, hírlevélben, honlapon egyaránt. Egy-egy szemléletformáló akció kapcsán az előadások számát és a résztvevők számát tudjuk számszerűen is mérni, ellenőrizni.
6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása Egyesületünk folyamatosan nyomon követi a térséget érintő olyan változásokat, melyek újszerű, kiemelten innovatív gondolatokon alapulnak, és ezeket beépíti a stratégiájába. Ezen kívül az intézkedéseken belül a támogatandó tevékenységek olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek generálni szándékoznak az innovatív megoldásokat. A HFS tervezésekor – főként az alacsony
36
forráskeret miatt – olyan megoldásokra ösztönözzük a pályázókat, hogy projektjeiket együttműködésben, komplexen valósítsák meg, melyek a térség több településére vagy több célcsoportra is kiterjednek. Ezzel tudjuk a források elaprózódását meggátolni, és egy integrált, újszerű szemléletmódra rávezetni a térség szektorait. Az intézkedések tartalma mind tükrözi az innovatív megoldásokat valamilyen szempontból. A térségben jelen lévő 2 natúrpark és 2 TDM szervezet már önmagában jelenti azt, hogy a térségben tervezett fejlesztéseket összehangoltan szeretné valamennyi szervezet megvalósítani. Ezért kerülnek előtérbe a vállalkozások számára kiírt intézkedésekben olyan fejlesztések is, amelyek előtérbe helyezik a természetkímélő gazdálkodást, és figyelembe veszik a hagyományos tájhasználati módokat. A projektek finanszírozása során el szeretnénk kerülni az elaprózott fejlesztéseket. Ha ez minden intézkedésben nem is valósul majd meg, de lesznek olyan fejlesztések, pl. térségi rendezvények, képzések, táborok, térségi marketing feladatok, amelyek összehangoltan, közösen, együttműködésben, egy irányító szervezet koordinálásával valósítanak majd meg. Az önfenntartást szeretnénk ösztönözni azokkal az elképzelésekkel, amelyek a felhagyott kertek újra hasznosítását, a mintagazdaságok beindítását, vagy akár a lakosság számára szóló szemléletformáló akciók megszervezését tűzik ki célul. Innovációs ötletek: -
településen élő kerttulajdonosok beintegrálása a kistermelők körébe
-
dűlőutak mentén a környezet védelme, és a termény hasznosítása érdekében tájhonos gyümölcsfaültetvények telepítése
-
tájhasználatot, természetvédelmet célzó fejlesztések, mintakertek létesítése
-
mikrotérségi marketing feladatok, beruházások iránti igény az egyéni projektek helyett
-
rendezvények térségi szintű összehangolása, komplex, nagyobb méretű rendezvények szervezése a térség több szektorának, szolgáltatóinak érdekében
-
civil szervezetek átfogó, magasabb közösségi szintet érvényesítő fejlesztési elképzelések
-
települési akciók- intézmények és a lakosok összefogásában
Intézkedésekben található innovációs megoldások, amelyek integrációt is tartalmaznak: -
Térségen belüli kisebb mikrotérségi összefogások erősítése a sok hasonló, egyéni projekt elkerülése érdekében
-
Több intézkedési elem (célterület) nem egy konkrét kedvezményezettnek kerül kiírásra, hanem több közvetett érintettje lesz a támogatásnak: táborok, képzések, tanulmányutak, szemléletformáló előadások, településszépítő akciók
-
a VP 16. prioritásban megjelenő különböző együttműködési csoportok létrehozását elősegítő támogatással a csoport résztvevőit kívánjuk felkészíteni a VP-be pályázásra. A tagtoborzástól kezdve a tervek előzetes összehangolása a cél, hogy nagyobb eséllyel indulhassanak a VP pályázaton: REL csoportok, turisztikai együttműködések
37
-
A kisebb mezőgazdasági termelőknek olyan intézkedést dolgoztunk ki, ahol egy köztes szervezet felvállalja a projekt megvalósításához szükséges előkészítő munkát, pályázat beadását, lebonyolítását
-
A gazdasági célú fejlesztéseknél kritériumként olyan szűkítéseket végzünk, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a támogatást ne a megfelelő, HFS célra fordítsák
-
civil szervezetek olyan szintű támogatása, amely a NEA forrásból ugyan lehetséges lenne, de a kisebb szervezeteknek ott nincs olyan esélye a források szűkössége miatt, mint a LEADERben. Ezeknek a projekteknek is a térség érdekeit és a HFS megvalósulását kell tükröznie.
38
7. A stratégia beavatkozási logikája 7.1 A stratégia jövőképe Jövőkép „A Vértes–Gerecse–Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes.”
7.2 A stratégia célhierarchiája 39
Átfogó cél(ok) 1. 2. 3. 4. 5.
A térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése A térség integrált, fenntartható turisztikai fejlesztése A térség jövedelemtermelő és verseny-képességének, valamint önellátó képességének növelése Vonzó települési környezet megteremtése a társadalmi kohézió és érdekérvényesítő képesség erősítésével A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása
Ssz.
Specifikus célok
Eredménymutatók megnevezése
1.
A térség vonzerőinek ismertebbé tétele, fejlesztésük által hosszú távon megőrzésük, fenntartásuk.
Ismeretterjesztő és tájékoztató kiadványokat, filmeket megtekintők száma (fő) A természeti értékek megismerésére szervezett tanulmányutak, képzések, táborok résztvevőinek száma. (fő) Megújult látnivalók száma (db) Az új, és felújított tanösvényeket, pihenőhelyeket meglátogatók száma (fő) Új munkahelyek száma (fő) A támogatásból fejlesztett turisztikai szolgáltatásokat igénybevevők száma (fő). A támogatásból szervezett képzések, rendezvények látogatóinak száma. (fő) A létrejövő együttműködések partnereinek száma (fő/db) Helyi termékek, szolgáltatások fejlesztésének száma (db) Az önfoglalkoztató mikrovállalkozások és kistermelők száma (fő) Új munkahelyek száma (fő) A létrejövő együttműködések partnereinek száma (fő/db) Települési akciókon, kapcsolódó rendezvényeken résztvevők száma (fő) A támogatásból létrejövő/felújított közösségi színterek, szabadidős terek igénybevevőinek száma (fő) A létrejövő együttműködések partnereinek száma (fő/db) A támogatásból szervezett képzéseken, ismeretbővítő programokon résztvevők száma (fő)
2.
3.
4.
5.
Együttműködéseken alapuló turisztikai fejlesztések
Helyi termékek és szolgáltatások, valamint vidéki munkalehetőségek körének bővítése
Együttműködéseken alapuló közszolgálati és funkcionális közösségi terek fejlesztése
Együttműködéseken alapuló emberi és környezeti erőforrások fejlesztése.
Célértékek 15. 000 1500
10 15 000 10 10 000
50 15 20 10 70 2000 30.000
100 300
A választott specifikus célok szöveges indoklása: 1.) Térségünkben nagyon sok a látnivaló, érdekes természeti és kulturális emlék, érték („VÉRCSE” kincsei), amelyek bemutatása, archiválása, felújítása fontos a jelen generációnak is, de a jövő nemzedék számára pótolhatatlan lenne elfeledésük, ki/lepusztulásuk. Már a fiatalkorúak körében is, de a civil szerveztek tagságában különösen fontos a helyi lakosok bevonása e célokhoz, miközben ismereteik bővülnek, helyi identitástudatuk erősödik. Fő célcsoport a célok megvalósításához a non profit szektor, és az önkormányzatok. 2.) Térségünkben 2 natúrpark is található. Az attrakciók, vonzerők száma magas, de a szolgáltatói kör még hiányos. A nagyobb projektek (Bejárható Magyarország Program, Zarándokutak) további szolgáltatók jelenlétét fogja igényelni a térségben, hogy a turisztikai forgalom emelkedése, és ezáltal a bevételek az egész térség érdekeit szolgálhassák. Ehhez a térségben tevékenykedőknek, turisztikai szervezeteknek össze kell fogni, hogy azonos elvek mentén fejlesszék a vállalkozásukat, településüket, a mikrotérségeket. Fő célcsoport a célok megvalósításához a mikrovállalkozások, a non profit szektor, valamint az önkormányzatok. 3.) Térségünk nem meghatározóan agrár terület, de így is több helyi termelő kezdte már meg a feldolgozott termékeinek értékesítését. A kézművesség is jellemző, de még nincsenek kellően felkészülve a fokozódó versenyhelyzetre. A „VÉRCSE” helyi termékek számának bővítése a turizmusra is és a térség jövedelemtermelő és önellátó képességére is kedvező hatást gyakorol. Fő célcsoport a célok megvalósításához a helyi kisméretű helyi termelők, mikrovállalkozások, valamint az önkormányzatok és a non profit szektor. 4.) A vidéki kistelepülések arculata meghatározza az ott élők közérzetét, a fiatalok és középkorúak helyben tartásához hozzájárul, kiegészítő jelleggel kihat az idegenforgalomra is. A szépen, energia hatékony szemléletmóddal felújított közösségi terek a civil életet erősítik. A már működő non profit szervezetek nagyobb közösséget tudnak megmozdítani céljaik eléréséhez, amely a vidéki életet színesebbé, tartalmasabbá teszi. Fő célcsoport a célok megvalósításához a non profit szektor, és az önkormányzatok. 5.) Az egész életen át tartó tanulás napjainkban elfogadottá vált. A módszerekben vannak helyi szinten eltérések, de a kistelepüléseken élők igényei sokszor eltérnek a városiakétól. A „VÉRCSE” Civil Akadémia egy olyan új szemléletmódnak és gyakorlatnak elterjesztését segítheti elő, amely a lakosság minden szektorát, korosztályát képes ismeretekkel bővíteni. A nagyobb, tematikus tevékenységű ernyőszervezetek szervező ereje és partneri kapcsolataik tudják a színvonalat garantálni a megszervezésre kerülő képzésekhez. Fő célcsoport a célok megvalósításához a non profit szektor, és az önkormányzatok. LEADER forrásból tervezett intézkedések Intézkedések (beavatkozási területek) (LEADER forrásból) 1. 2. 3.
4. 5.
Természeti, épített és kulturális értékek - a „VÉRCSE kincsei” – megőrzésének, és bemutatásának támogatása Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a natúrparkok ölelésében Helyi termelők, kézművesek, mikrovállalkozások támogatása, „VÉRCSE” helyi termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése Hagyományőrző, kulturális, civil és sportélet támogatása „VÉRCSE” Civil Akadémia.
Melyik specifikus cél(ok)hoz járul hozzá 1. 2. 3. 4. 5. X X X X X
X X
X X
X X
X X
X
X
X X
X X
X X
40
8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1. Intézkedés megnevezése Specifikus cél Indoklás, alátámasztás
A támogatható tevékenység területek meghatározása
Kiegészítő jelleg, lehatárolás
A jogosultak köre A kiválasztási kritériumok, alapelvek
Természeti, épített és kulturális értékek - „VÉRCSE kincsei” – megőrzésének, és bemutatásának támogatása 41 A térség vonzerőinek ismertebbé tétele, fejlesztésük által hosszú távon megőrzésük, fenntartásuk. A térségben 2 natúrpark is található, ahol a természeti és épített értékek száma magas. Ezeknek az értékeknek, azaz a „VÉRCSE kincseinek” megőrzése és bemutathatósága a cél, valamint hosszú távú fenntartása közösségi feladatunk, mivel a kisebb attrakciók nem kaphatnak támogatást egyik OP-ból sem. Az ismeretterjesztő kiadványokkal, filmekkel az ismeretátadást, a térség népszerűsítését, a konkrét fejlesztésekkel, beruházásokkal az értékmegőrzést, bemutathatóságot kívánjuk megoldani, melyek együttes hatása a lakosság identitását és a turizmus érdeklődését egyaránt serkenti. a) A „VÉRCSE kincseinek” bemutatása ismeretterjesztő kiadványok, könyvek, kisfilmek készítésének támogatásával b) „VÉRCSE kincsei” értékekre alapozott mikrotérségi képzések, tanulmányutak támogatása c) Az épített örökség részét képező kisebb építmények (tájházak felújítása, borospincék, kutak, hidak, kőkeresztek, emlékhelyek) felújításának és kulturális értékek visszaállításának támogatása d) „VÉRCSE kincsei” értékeit bemutató információs táblák kihelyezése, turisták számára utak, tanösvények, pihenőhelyek kialakítása és felújítása, korszerűsítése e) „VÉRCSE kincsei” értékekre alapozott mikrotérségi táborok, valamint a hozzá kapcsolódó – ismeret átadását elősegítő - munkafüzetek elkészítésének, sokszorosításának támogatása Az intézkedés hiánypótló, a VP és más OP-k ilyen célokat nem támogatnak. Különösen igaz ez az építményekre, mert ilyen alacsony projektméretet más programok nem támogatnak. A KEHOP-ban, VP-ben támogatott természeti területekre vonatkozó fejlesztések olyan nagyléptékűek, hogy nincs átfedés a LEADER-rel. A VP LEADER intézkedései közül „a vidéki térség, mint vállalkozási tér, lakóhely és turisztikai vonzóképességének erősítése” célhoz kapcsolódik. önkormányzatok és társulásaik, nemzetiségi önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyházak A támogatott projekteknek hozzá kell járulnia a térség arculatának, megítélésének kedvező megőrzéséhez/változásához. Olyan látványosságok, vonzerők, hagyományok támogathatók, melyek az adott természeti/épített/kulturális érték megóvására és/vagy megmentésére,
bemutathatóságára irányul. A filmes bemutatás akkor történjen meg, amikor már a beruházási fejlesztések befejeződtek. A fejlesztés hozzájárul, hogy a jövő generációja is láthassa ezeket az attrakciókat a felújítás/visszaállítás, az archiválás miatt, vagy megismerhesse a múltat az elkészült nyomtatott vagy elektronikus kiadványokból, filmfelvételekről. Serkentő hatással legyen a turizmusra, tükrözze a lakosság igényét is. A fejlesztés járuljon hozzá jelen korban az ismeretszerzéshez/bővítéshez is azáltal, hogy oktatási intézmények hallgatói, családok, szakemberek is látogathatják. A térség látnivalóiról, hagyományairól készülő munkafüzet kifejezetten az iskolai rendszeren kívüli oktatás, táborok tematikus programjához kell, hogy kapcsolódjon. Tábort évente max. 3 szervezet esetében lehet támogatni, mely szervezetek lehetőleg a natúrparkok és az Által-ér területéről kerüljenek ki. Tanulmányutak, képzések, táborok csak a HFS célkitűzés elérése érdekében szervezhetők, megfelelő szakmai programmal alátámasztva, és legalább 5 település lakosságának részvételét kell biztosítania, amelyhez reprezentációs/étkezési költség valamint fellépők költsége nem támogatható. A d) célterület esetében, illetve minden turizmussal kapcsolatos fejlesztés esetében a regisztrált TDM szervezetekkel és az érintett erdészettel, natúrpark szervezettel, természetbarát szövetséggel is egyeztetni szükséges, melyről írásos igazolást kell mellékelni a pályázathoz. Tervezett forrás
A megvalósítás tervezett időintervalluma Kimeneti indikátorok
az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 121 690 000 Ft a támogatás aránya: 90% a projektméret korlátai: a) 100 000 – 2 000 000 Ft b) 100 000 – 1 000 000 Ft c) 100 000 – 5 000 000 Ft d) 100 000 – 5 000 000 Ft e) 100 000 – 500 000 Ft a támogatás módja: 2016. II. félév, 2017. és 2018. I. félév A támogatott projektek száma: 40 A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: önkormányzatok: 20 nonprofit szervezet: 15 egyházak: 5 megvalósított táborok száma: 9
42
2. Intézkedés megnevezése Specifikus cél Indoklás, alátámasztás
A támogatható tevékenység területek meghatározása
Kiegészítő jelleg,
Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a natúrparkok ölelésében Együttműködéseken alapuló turisztikai fejlesztések A térségben 2 natúrpark is található: a Vértesi és a Gerecse Natúrparkok, ahol a turizmus feltételei adottak és kedvezőek a falusi,- öko,- gasztro,- aktív és rendezvényturizmushoz. Az elmúlt években mindkét natúrparki terület desztinációjában kialakultak a turizmus infrastrukturális alapjai: 2 TDM 43 szervezet, 2 borút, tematikus utak jöttek létre. Viszont ezek nem működnek még összehangoltan, nem a teljes Vértes-Gerecse Közösség területét fogják át. Az attrakciók, melyek a természeti, épített és kulturális örökség terén egyaránt jelen vannak, elegendő a helyi lakosság és idegenforgalom igényeinek kielégítésére, de a szolgáltatások száma és a marketing még fejlesztésre szorul. A kiemelt országos turisztikai programból (Bejárható Magyarország, Nemzeti Kastély-és Várprogram) olyan eredmények várhatók a térségben, amelyek a vonzerők számát növelik, erősítik, de a megemelkedő turistaforgalmat a meglévő szolgáltatókkal nem lehet megfelelő színvonalon, mennyiségben ellátni. Ezért az ilyen fejlesztések támogatása szükségszerű. Továbbra is igény van a lovas,-kerékpáros,boros,- horgász,- vízi tematikus utak mentén a kiszolgáló egységek, pihenőhelyek, vállalkozások támogatására. Az elmúlt időszakban új falusi-és ifjúsági szálláshelyek is jöttek létre. Az iskolán kívüli foglalkozások kedvelt formája lett az erdei iskola típusú szolgáltatások igénybe vétele. Több település rendelkezik hozzá megfelelő ingatlannal, de kisebb felújítások, eszközök, berendezések beszerzése oldaná meg a táboroztatás megfelelő színvonalú, elegendő infrastrukturális hátterű elszállásolást, a gyerekek étkeztetését. A falusi turizmusban a szállásadók egy rétege nem kaphatott még támogatást. Ezért van szükség a kisléptékű, egyszerű fejlesztésekre a már régóta üzemelő szállásadóknak. Nekik és az újonnan bekapcsolódóknak is képzésekre, marketingre adunk támogatást. Az azonos tájegységhez tartozó települések a térségmarketing támogatásokat igénylik. Az egyes szektorok, mikrotérségek összehangolt turisztikai fejlesztéseit egy tematikus turisztikai csoport létrehozása segítheti, az ott kialakult közös álláspontok mentén lehet újabb terveket előkészíteni. a) turisztikai szolgáltatások (beleértve az agroturisztikát is) kialakításának, fejlesztésének támogatása a termék-utak mentén b) turisztikai szolgáltatók kompetencia növelését elősegítő képzések, rendezvények, tanulmányutak támogatása c) közösségi célú szállások, táboroztatásra alkalmas ingatlanok és már működő – turisztikai vendégforgalmat bonyolító - falusi szálláshelyek fejlesztése d) VP 16.3.1. együttműködéses csoport létrehozását segítő tevékenységek, tematikus turisztikai csomagok, a térségi marketing kidolgozása, összehangolása, megvalósítása Az intézkedés hiánypótló, más OP-k ilyen célokat nem támogatnak.
lehatárolás
Különösen igaz ez a szálláshelyfejlesztésekre. Nincs átfedés a TOP-ban és GINOP-ban támogatott turisztikai fejlesztések támogatásai között sem a fejlesztendő célok, vagy a támogatás mértéke miatt. A VP az agrártermelőket támogatja diverzifikáció témában, nálunk kizáró ok a VPben kritériumként meghatározott agrártermelési mérték elérése.
A jogosultak köre
természetes személyek, mikrovállalkozások, nonprofit szervezetek, 44 önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, egyházak A támogatott projekteknek hozzá kell járulnia: a térség turisztikai infrastruktúrájának kedvező változásához, a térségben a turizmusban tevékenykedő szektorok együttműködéséhez. Minden turizmussal kapcsolatos fejlesztés esetében a TDM szervezetekkel egyeztetni kell, beleértve a marketing tevékenységet is- valamint az érintett erdészettel, natúrpark szervezettel, természetbarát szövetséggel is egyeztetni szükséges. A lakosság helyben maradását segítse elő, az önfoglalkoztatást biztosítsa, a meglévő munkaerő továbbfoglalkoztatását, illetve lehetőség szerint új munkahelyeket hozzon létre. Serkentő hatással legyen a turizmusra az attrakciók számának és a turisztikai vonzerők növelésével, tükrözze a lakosság igényét is. Rendezvények, tanulmányutak, képzések, táborok csak kompetencianövelő szemléletmóddal szervezhetők, és legalább 5 település lakosságának részvételét kell biztosítania, amelyhez reprezentációs/étkezési költség nem támogatható. A rendezvényeket össze kell hangolni a térségben, hogy ne ütközzenek, hanem felerősítsék egymást. A vasárnapi és helyi piaccal egybekötött rendezvények előnyben részesülnek. Olyan szolgáltatások támogathatók, melyek a natúrparkokban és vonzáskörzetében kialakult termék-utakhoz, a Bejárható Magyarország Programhoz kapcsolódik, azok működtetését segíti elő. A támogatásban részesülő közösségi célú szálláshelyek nem lehetnek minősített erdei iskolák. A magánszálláshelyek fejlesztésénél csak a már legalább 5 éve működő, és a fejlesztés helyszínén székhellyel/állandó lakcímmel rendelkező kaphat támogatást. az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 111 690 000 Ft a támogatás aránya: vállalkozási célú fejlesztések esetén 60%; képzés, rendezvény, turisztikai együttműködés esetén 80% a projektméret korlátai: 300 000 – 5 000 000 Ft b) célterület esetén: 100 000 – 500 000 Ft a támogatás módja: 2016. II. félév, 2018. I. félév és 2019. I. félév
A kiválasztási kritériumok, alapelvek
Tervezett forrás
A megvalósítás tervezett időintervalluma Kimeneti indikátorok
A támogatott projektek száma: 35 A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: vállalkozás: 20 önkormányzatok: 10 nonprofit szervezet: 5 megtartott munkahelyek száma: 10
3. Intézkedés megnevezése Specifikus cél Indoklás, alátámasztás
A támogatható tevékenység területek meghatározása
Kiegészítő jelleg, lehatárolás
Helyi termelők, kézművesek, mikrovállalkozások támogatása, „VÉRCSE” helyi termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése Helyi termékek és szolgáltatások, valamint vidéki munkalehetőségek körének bővítése A kistelepüléseken tevékenykedő mikrovállalkozói szektor legtöbbször 45 kiszorul a GINOP pályázatokból. A vidéki kistelepüléseken a lakossági szolgáltatások száma nem elegendő, amit városokban vesznek igénybe, de a helyi munkaerő elhelyezésének javítása is fontos szempont, főleg a fiatalok helyben tartása érdekében. Ezért az ilyen fejlesztések támogatása szükségszerű. A háztáji/ kiskerti gazdálkodás háttérbe szorult a térségben, de láthatók kezdeményezések a helyi termékek körének bővítésére. Az őstermelők és mezőgazdasági termelők száma csökkent a nagyobb vállalkozásokkal ellentétben. Hiányos a helyi termékek széles palettája. Az egyes ágazatok, mikrotérségek összehangolt együttműködéseit – különösen a REL csoport létrehozását – támogatni kell. Az ott kidolgozott közös álláspontok mentén lehet újabb terveket előkészíteni, azokra más forrásból pályázni támogatást. Innovatív eleme az intézkedésnek, hogy olyan gazdálkodók összefogását támogatja főleg a kertészeti ágazatban (zöldségtermesztés/gyümölcsösök ültetése) akik a VP támogatási köréből kiszorulnak (3000 STÉ alatti termelők) és egy konzorciumi keretben kívánunk nekik támogatást biztosítani abban az esetben, ha a helyi közétkeztetésben, vendégasztaloknak, éttermeknek tudják a megtermelt terméket értékesíteni. Mintakertek létrehozásának támogatása is fontos célunk, hogy a vidéken élő lakosság - főleg az iskolások – elsajátíthassák ismét a hagyományos (extenzív) mezőgazdálkodás ismereteit a gyakorlatban is a még élő idősebb emberek és már működő ökogazdaságok bevonásával. a) Mikro vállalkozások, helyi termeléssel, kézművességgel foglalkozó tevékenységek fejlesztése a térségben. b) természet közeli, kisüzemi, közösségi háztáji gazdálkodás, valamint mintakertek létesítésének támogatása. c) REL csoport megalakulásának és a hozzá kapcsolódó tanulmányok készítésének támogatása. Az intézkedés hiánypótló, a VP és más OP-k pont ilyen kis volumenű célokat, célcsoportokat nem támogatnak. Nincs átfedés a VP-ben és GINOP-ban támogatott fejlesztések támogatásai között sem. A VP azokat támogatja, akik mezőgazdasági termelés mellett kívánnak kiegészítő tevékenységként diverzifikálódni. A GINOP-ból a szabad vállalkozási zónák kijelölése miatt szorulnak ki a kisebb mikrovállalkozások, akik az induláshoz, de sok esetben a működésükhöz is csak 5 M Ft alatti támogatást igényelnének. A VP LEADER intézkedései közül „a vidéki térségekben a gazdasági aktivitás mikro-szintjének fenntartása (helyi termékek és szolgáltatások)”, „a vidéki
térség, mint vállalkozási tér, lakóhely és turisztikai vonzóképességének erősítése” valamint „a helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának és együttműködési készségeinek erősítése” célokhoz kapcsolódik. A jogosultak köre
A kiválasztási kritériumok, alapelvek
Tervezett forrás
A megvalósítás tervezett időintervalluma Kimeneti indikátorok
természetes személyek, mikrovállalkozások, őstermelők, nonprofit szervezetek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, egyházak és a 46 b) célterület esetében ezek konzorciumai Olyan fejlesztések támogathatók, amelyek a térség adottságaira, hagyományaira építenek, a szektorok közötti és a szektoron belüli partnerséget erősítik, helyi szükségleteket, igényeket elégítenek ki, innovatívak, bővítik a „VÉRCSE” helyi termékek körét. A támogatott projekteknek hozzá kell járulnia a térség kisüzemi mezőgazdasági átalakulásához, a kedvező termelésszerkezetek és módszerekhez kialakításához. A helyi termékek sokoldalú bővülését, minőségi fejlődést segíti elő. Olyan szolgáltatások támogathatók, melyek a lakosság igényeire reagálva új szolgáltatást hoznak létre, vagy bővítik meglévő vállalkozásukat. A szolgáltatók képzettsége, ismeretei fejlődjenek. A fejlesztés hozzájárul, hogy a térségben tevékenykedők együttműködése erősödjön. A lakosság helyben maradását segítse elő, meglévő munkaerő továbbfoglalkoztatását, önfoglalkoztatást biztosítja, illetve szükség esetén új munkahelyeket hoz létre. A fejlesztés járuljon hozzá az ismeretszerzéshez/bővítéshez azáltal, hogy oktatási intézmények hallgatói, családok, szakemberek is igénybe tudják venni. Előnyben részesül az a fejlesztés, melynek helyszínén székhellyel/állandó lakcímmel rendelkező nyújt be pályázatot. Természetes személy pályázó esetén vállalni szükséges, hogy az első mérföldkő/pénzügyi elszámolásig egyéni vállalkozó, őstermelő igazolványt vált ki vagy mikrovállalkozást hoz létre. A mikrovállalkozás/természetes személy székhelye/lakhelye a Vértes-Gerecse Közösség településén van, és legalább 5 éve a térségben bejegyzett vállalkozás. az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 200 000 000 Ft a támogatás aránya: vállalkozási célú projektek esetében 50%, b) és c) célterületek esetében 80% a projektméret korlátai: 300 000 – 5 000 000 Ft c) célterület esetén: 300 000 – 1 000 000 Ft a támogatás módja: 2016. II. félév, 2018. II. félév és 2020. I. félév A támogatott projektek száma: 40 A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: vállalkozás: 25 önkormányzatok: 5 nonprofit szervezet: 10 megtartott munkahelyek száma: 15
létrehozott új munkahelyek száma: 7
4. Intézkedés megnevezése Specifikus cél Indoklás, alátámasztás
A támogatható tevékenység területek meghatározása
Kiegészítő jelleg, lehatárolás
Hagyományőrző, kulturális, civil és sportélet támogatása Együttműködésen alapuló közszolgálati és funkcionális közösségi terek fejlesztése 47 A térségben közel 300 civil szervezet működik. Jelenlétük egy település életében jelentős a lakosság szabadidő hasznos eltöltésének, a közösségi életben való részvétel szempontjából is. Működésüket a NEA pályázatok sem segítik elő megfelelően, ott a keret olyan alacsony, hogy a civil szervezetek éves kiadásait nem képes fedezni. A kistelepüléseken a civil szerveztek programjait támogatni, a közösségi élet helyszínét, ahol összejárnak a tagok, fejleszteni szükséges. A civil szervezet tevékenységére jellemző helyszínek vagy szabadtériek, de leginkább a művelődési házakhoz kötődő épületek. Az előző ciklusban megújult sok közösségi tér, mégis vannak olyan települések, ahol ezeket a támogatásokat nem tudták igénybe venni, vagy a nyertesek nem tudtak minden elképzelést megvalósítani még. Vannak még kihasználatlan épületek is a településeken, melyeket a célok érdekében hasznosítani lehetne. Ezért a lakosság vonzó környezetéhez, a fiatalok helyben tartásához ezek a további fejlesztések nagyban hozzá tudnak járulni. A cél nem elsősorban a nagyobb beruházások támogatása, hanem a közösségi összefogásból megvalósuló akciók szervezésének generálása, a szemléletformálás elősegítése és azok lebonyolításához szükséges források biztosítása. a) települési akciók és ezekhez kapcsolódó rendezvények, képzések támogatása a településkép javítása, a fenntartható környezet fejlesztése érdekében b) civil szervezetek alaptevékenységéhez kapcsolódó közösségi terek kialakítása, a leromlott, vagy használaton kívüli épületek belső felújítása, bővítése, korszerűsítése c) szabadidős és tömegsport célú fejlesztések támogatása d) a térségben tevékenykedő civil szervezetek együttműködéseinek elősegítése, működésükhöz, tevékenységükhöz kapcsolódó eszközök beszerzése, bemutatkozó marketing anyagok készítése Az intézkedés részben kiegészítő, részben hiánypótló jellegű. Egyrészt a TOP/VP pályázatokban az épületek külső rekonstrukcója után az ottani nyerteseknek is biztosít kiegészítő forrást a LEADER-ből belső felújításokra, bővítésre, eszközbeszerzésre, másrészt olyan közösségi összefogáson alapuló akciókat támogat, melyeket a VP és más OP-k nem támogatnak. A KEHOP intézkedésekben ugyan megjelennek a környezettudatos szemléletformálás eszközei, de azok legtöbbször önállóan nem végezhető tevékenységek, vagy olyan volumenű, amely a térség hatáskörét meghaladja.
A jogosultak köre A kiválasztási kritériumok, alapelvek
Tervezett forrás
A megvalósítás tervezett időintervalluma Kimeneti indikátorok
A NEA pályázatokon hasonló célokra kevesen tudnak eredményesen pályázni, ezért ezt a HACS koordináltan, a térség érdekében kívánja támogatni. A VP LEADER intézkedései közül a „vidéki térségekben a lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, illetve azok elérésének előmozdítása”, illetve „a helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának és együttműködési készségeinek erősítése” célokhoz 48 kapcsolódik. Nonprofit szervezetek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, egyházak A támogatott projekteknek hozzá kell járulnia a települések fejlődéséhez és lehetőség szerint a településkép javításához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a közösségi élet és együttműködések erősítéséhez. Az a) célterület esetében a támogatható költségek csak a települési akciókhoz közvetlenül kapcsolódó szervezési költségeket, anyagköltségeket, eszközbérleti költségeket, valamint olyan szemléletformáló képzéseket, előadásokat támogat, amelyeket a jó gyakorlatok bemutatása, minták és a környezettudatos nevelés érdekében szerveznek. A b) és c) célterület esetében csak olyan település kaphat támogatást, amely az előző ciklusban nem részesült ilyen célú támogatásban. Marketing önállóan is igénybe vehető. Az épületek belső felújításakor figyelembe kell venni az energiahatékonysági tényezőket. Ezen kívül olyan civil szervezeteket kívánunk támogatni, akik a térségben tevékenykednek, és együttműködéseket alakítanak ki hasonló tevékenységű nonprofit szervezetekkel annak érdekében, hogy az intézkedéshez kapcsolódó specifikus cél megvalósulását elősegítsék. A közösségi élet és együttműködések erősítését várjuk el a pályázóktól és megvalósítóktól. A képzéseknek, szemléletformáló előadásoknak legalább 5 település lakosságának részvételét kell biztosítania, amelyhez reprezentációs/étkezési költség támogatása nem igényelhető. Különösen az a) és c) célterületben megvalósuló projekteknek a szektorok közötti, egyértelműen igazolható együttműködésen kell alapulnia, elsősorban a működtetés és fenntarthatóság érdekében. Az együttműködési megállapodás csatolása kötelező a pályázathoz. az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 115 070 000 Ft a támogatás aránya: 75% a projektméret korlátai: 300 000 – 4 000 000 Ft nem beruházási projektek esetében: 300 000 - 800 000 Ft a támogatás módja: 2016. II. félévtől 2020 I. félévig folyamatos A támogatott projektek száma: 40 A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: önkormányzatok: 15 non profit szervezet: 15
egyház: 10
5. Intézkedés megnevezése Specifikus cél Indoklás, alátámasztás
„VÉRCSE” Civil Akadémia
Együttműködéseken alapuló emberi és környezeti erőforrások fejlesztése. A civil szervezetek jelenléte a térség életében jelentős, hiszen olyan 49 célokat tűztek ki, amelyek elősegítik a hagyományőrzésen kívül azt a szemléletmód váltást, amelyre a lakosságnak napjainkban is szüksége van. A lakosok pl. még nem látják be a szelektív hulladékgyűjtés és környezettudatosság fontosságát, ezért ezekre megoldást kell találni. A vállalkozóknak is csak időnként a kamarák szerveznek városhoz kötődően képzéseket. Az intézkedés keretén belül a lakosság igényeinek megfelelő képzésekre, előadásokra tudunk támogatását biztosítani, ami a helyi lakosok, civil szervezetek, vállalkozók fejlődését, ismereteik bővítését tűzi ki célul. (pl. nyelvi,- térségismereti,- informatikai,- vendéglátással, vállalkozások működtetésével, adózással, stb. kapcsolatos képzések). A támogatható tevékenység A térség lakosságának, civil szervezetei, vállalkozói számára szervezett, a területek meghatározása lakosság igényeihez igazodó képzések, előadássorozatok szervezésének és lebonyolításának támogatása. Kiegészítő jelleg, Az intézkedés részben hiánypótló, részben kiegészítő jellegű. Egyrészt hazai lehatárolás NEA forrásokat próbálja meg kiegészíteni, másrészt a VP 16-os prioritásában szereplő együttműködéseket kiegészítő civil szervezetek és más szektorbeli együttműködéseket generálna. A TOP 5.1.2 támogatja a helyi foglalkoztatási együttműködéseket/paktumokat, ahol lehetőség van képzések megtartásra is, de a projektméret miatt nincs átfedés a LEADER-rel. A VP LEADER intézkedései közül „a helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának és együttműködési készségeinek erősítése” célokhoz kapcsolódik. A jogosultak köre nonprofit szervezetek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, mikrovállalkozások A kiválasztási kritériumok, A „VÉRCSE” civil akadémia olyan átfogó képzések szervezését vállalja fel, alapelvek amely elsősorban a civil szervezetek szabályos, és naprakész működéséhez járul hozzá, valamint a felmérések alapján lakossági igényekre reagálva szervez képzési modulokat. Folytatja az előző ciklusban igényelt, és sikeres képzéseket, és újabbakkal gazdagítja a térség lakosságának, vállalkozóinak, egyéb szervezeteinek ismereteit. A kiválasztáskor évente 3 pályázatot támogatunk, amelyek lefedik a térséget 3 helyszínen, illetve olyan központi helyszínt jelöl ki, hogy azt legalább 10-10 környező településről meg tudják közelíteni. A képzések, előadássorozatok moduljaiba évente mindegyik szektornak legalább 1modult tervezzenek. A megvalósuló képzések után elképzelhető, hogy az egyes
Tervezett forrás
A megvalósítás tervezett időintervalluma Kimeneti indikátorok
intézkedésekben a fejlesztéseknél előírjuk a pályázónak, hogy támogatása esetén a képzésekbe be kell kapcsolódnia. A támogatott projekteknek hozzá kell járulnia a települések és a térség környezetvédelmi állapot javításához szükséges lakossági szemléletváltáshoz, a kompetenciák javításához, a közösségi élet és együttműködések erősítéséhez is, ahol a rendszeresen résztvevők szektoronként klubot is létrehozhatnak. Rendezvényeknek legalább 10 50 település lakosságának részvételét kell biztosítania, amelyhez reprezentációs/étkezési költség támogatása nem igényelhető. A képzéseket on-line, vagy távoktatás formájában is meg lehet szervezni. A „tananyag”, előadások felvételéről gondoskodni szükséges. A meghívott előadók szakismerete igazolandó a pályázatban, akiknek az előadást elektronikus formában a képzés után rendelkezésre kell bocsátania. az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás: 10 000 000 Ft a támogatás aránya: 90% a projektméret korlátai: 300 000 – 1 130 000 Ft a támogatás módja: 2017, 2018 és 2019 években A támogatott projektek száma: 9 A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva: nonprofit szervezet: 9
8.2 Együttműködések Térségek közötti együttműködések 1. „A kifogyhatatlan energia- csak használni kell! ” a) Az együttműködések tervezett tématerületei: energetikai szemléletformálás, megújuló energiák használata a mindennapokban és a települések működtetésében b) Együttműködő partnerek: Bükk-térségi LEADER Egyesület, Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Vidékfejlesztési Egyesület c) Specifikus cél: Együttműködéseken alapuló emberi és környezeti erőforrások fejlesztése d) Indoklás, alátámasztás: a környezeti fenntarthatóság és a lakossági környezettudatos életmód elengedhetetlen, hogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodjunk. A Vértes-Gerecse Közösség területén az elmúlt években több energetikai fejlesztés is megvalósult, de ezeket tudatosítani kell, és megfelelően működtetni, hogy valóban energia hatékony legyen. Korábban a Tatai-medencében is elindult egy energetikai mintaprogram az ETE-TESZ közreműködésével. Felméréseket végeztünk egyes településeken, az ottani intézményekben, milyen energiafogyasztásuk van. Mivel azóta több energetikai fejlesztés is megvalósult a térségünkben, ezeket az adatokat, felmérések aktualizálni kellene, és ez alapján kidolgozni még a szükséges lépéseket. Milyen potenciálok vannak még meg a térségben. Ezen kívül nagy hangsúlyt kellene fektetni a lakossági szemléletformálásra is.
2. „Bejárható Dunántúl” – fejlesztések a Vértes, Gerecse, Bakony területén a) Az együttműködések tervezett tématerületei: Közös tervezések, tematikus túra utak kidolgozása, fejlesztések megvalósítása a Gerecse, Vértes és Bakony területén. b) Együttműködő partnerek: Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület, Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Vidékfejlesztési Egyesület, A „Bakonyért” Vidékfejlesztési Akciócsoport, Által-ér Szövetség 51
c) Specifikus cél: Együttműködéseken alapuló turisztikai fejlesztések d) Indoklás, alátámasztás: Több településen jelezték történelmi, kulturális, természeti bemutatóhelyek létesítését tanösvény formájában. Amennyiben a fejlesztési forráskeret nem elegendő a turisztikai együttműködések esetében, ezért szükséges lehet kapcsolódni a Vértes és a Gerecse valamint a Bakony – mint szomszédos területek - más HACS-nál található településeinek hasonló ötleteivel. Ezek az együttműködési fejlesztések szolgálhatják a natúrparki „beruházásokat”. A Gerecse Natúrpark két LEADER HACS területét is érinti. Az olyan közös fejlesztések, mint pl. a településeken átnyúló tanösvények, vagy minden natúrparki településen megjelenő egységes útmutató táblák, pihenőhelyek, megálló helyek fejlesztését tűzte ki célul a natúrparkot koordináló szervezet. Más egyéb pályázati lehetőség híján ezekben az együttműködésekben látunk kitörési pontot a megvalósításra. A nem natúrparki települések történelmi, földrajzi hagyományaik alapján tudnának ezekhez kapcsolódni, hogy a térségben ne legyenek olyan települések, akik nem tudnak szerepelni egy egységes arculatban amiatt, mert nem natúrparki település, vagy a Bejárható Magyarország Program jármódjai sem érintik. Pedig több csoportban is érintett (lovas, gyalogos, kerékpáros) ez a vidék, ahova a szomszéd hegyeken, HACS térségeken keresztül folytatódnak az utak. A térségben, és onnan kilépve a többi irányba, a lovas és túrakerékpáros útvonalak tervezésével, esetleges fejlesztésekkel kapcsolatos koordináló munkát is fel kell vállalnia egy köztes szervezetnek. Szembetűnő, hogy milyen sok kistelepülésen foglalkoznak a kerékpárutak fejlesztésével. Folyik az Által-ér menti kerékpárút bővítése, Oroszlányból 2 irányba is készülnek a tervek: Tatabánya és Csákvár irányába turisztikai céllal, de az ipari parkok megközelíthetősége érdekében is. Ezek alapján merültek fel igények az alábbi településeken: Kecskéd, Dad, Kocs, Környe, Neszmély (kerékpáros szervízzel egybekötött szálláshely kialakítása), Várgesztes-Vértessomlón, valamint Fejér megyében Pátkán, Vértesbogláron, Csákváron. A legtöbb esetben a mezőgazdasági/erdei utak rendbetételével kijelölt lovas,- kerékpárutak létesülhetnek. A BMP szakosztályainál folynak munkálatok, de az útvonaltervek még nem teljes körűek, de az érzékelhető, hogy a konkrét projektötletek mellett lévő településeket be kell vonni, hogy az útvonalak folyamatosak legyenek. Ez egyrészt a turisták biztonságos közlekedését segítené elő, részben a kistelepülésekről városokba bejáró dolgozókét könnyítené meg. A fenti helyzetet egyesületünk munkaszervezete koordinálni és egyeztetni tudná a tervezőkkel, más településekkel, ezzel elősegítve a minden települést összekötő kerékpárút hálózat kialakítását. Ezeknek az infrastruktúráknak kiépítése alapfeltétele a turizmus fejlődésének. Erre tud kiegészítő jelleggel a LEADER további forrásokat a szolgáltatóknak nyújtani. Nemzetközi együttműködések 1.) „Közös múltunk, fejleszthető jelenünk”
a) Az együttműködések tervezett tématerületei: terepi túravezetők (ön)képző tevékenységei, falukép védelmi tevékenységek, tematikus utak, erőforrásokra alapozott tevékenységek (agyag, fa..), termékfejlesztés b) Együttműködő partnerek: Csík LEADER Egyesület (RO), Hídverő Társulás (SK), Pro Vértes Nonprofit Zrt. c) Specifikus cél: A térség vonzerőinek ismertebbé tétele, fejlesztésük által hosszú távon megőrzésük, fenntartásuk; Együttműködéseken alapuló emberi és környezeti erőforrások fejlesztése d) Indoklás, alátámasztás: 2011-ben vettük fel a kapcsolatot a szlovákiai Hídverő Társulással, majd a Csík LEADER Egyesület működésével 2013 őszén volt lehetőségünk megismerkedni. A VértesGerecse Közösség célja, hogy megismerje a szlovák és román LEADER szervezetek tevékenységét térségükben. Konkrét megvalósított beruházásokat tekintettünk meg, ezen kívül célunk volt az ottani megújuló energiával kapcsolatos projektek megismerése is. Az idő rövidsége miatt sok helyre nem jutottunk el, vagy csak felületesen ismerhettük meg ezeket a területeket, de annyira ismerjük a térségeket, hogy a közös nevezőket felismertük. Egyaránt a turizmus, a helyi termékek köré szerveződnek intézkedéseik. Közös régmúltunk az alapja a hagyományos gazdálkodás, a terület fenntartható használata és a termesztett, gyűjtött növények és állati termékek feldolgozása tekintetében. Erdélyben nagyobb területeken érintetlen, hagyományos módszerekkel gazdálkodnak ma is, a települések zöme önellátó, amely szintén érdekes tapasztalatokat rejthet a hazai módszerek kidolgozásához. Ezekben szeretnénk a további partneri kapcsolatokban tapasztalatokat szerezni és átadni a magyar partnereinkkel, főleg a Pro Vértes Nonprofit Zrt-vel, akik a Vértesi Natúrpark kezelői is. A Csík LEADER Egyesület részt vett az általunk szervezett tanulmányúton térségünkben, illetve képviseltették magukat egyik konferenciánkon, ahol megfogalmazódott az igény egy közös túravezetői tanfolyam megszervezésére, ahol a két szervezet közösen dolgozna ki egy tematikát, melyet mindenki saját területén tudna adaptálni. A tematika kidolgozása jó lehetőséget biztosít arra, hogy a speciális helyi adottságokkal, ottani fejlesztésekkel, különösen a termékutak, termékcsomagok kidolgozásában megismertessük egymást. Az erdészeti tevékenység és a fafeldolgozás is közös tématerület lehet mind a szlovák, mind az erdélyi csoporttal, ezek a magyar faipari feldolgozással foglalkozó helyi mikrovállalkozásoknak adhatna a jövőre nézve együttműködési lehetőséget.
2. „Távoli vidékek ízei – határtalan piac” a) Az együttműködések tervezett tématerületei: helyi ízek, helyi hagyományos ételek, főzőtudomány b) Együttműködő partnerek: C.O.G.A.L Monte Poro Serre Vibonesi (IT) c) Specifikus cél: Helyi termékek és szolgáltatások, valamint vidéki munkalehetőségek körének bővítése d) Indoklás, alátámasztás: A Vértes-Gerecse Közösség delegációja 2013. júniusában 4 napot töltött el az olaszországi Vibo Valentia-ban és környékén, hogy megismerkedjenek az ottani LEADER csoport munkatársaival és munkájukkal. Több hasznos projektet mutattak be olasz vendéglátónk, főleg a helyi termékekről kaptunk ízelítőt, valamint a gasztronómiai fejlesztéseiket mutatták be. További együttműködésről született írásos megállapodás, melynek folytatása 2015-ben valósulhatott meg, amikor az olasz delegáció látogatott el térségünkbe. Ekkor tanították meg egy tanfolyam keretében olasz ételek készítését, mi pedig egy nagy közös főzésre invitáltuk meg őket az egyik napon, ahol a
52
magyar, szlovák sváb hagyományos ételeket készítettük el. A helyi gasztronómiai értékek bemutatása után közös honlap létrehozását tűztük ki célul, amelyen megtalálhatóak az olasz és a Vértes-Gerecse térségre jellemző ételek alapanyagai, helyi speciális termékek, azok a honlap segítségével az érdeklődők számára könnyen beszerezhetőek, megvásárolhatóak lesznek majd. Ezt a honlapot szeretnénk elindítani, ezen kívül további főzőtanfolyamokat szervezni, lehetőség szerint Olaszországban is, ahol a Vértes-Gerecse térség jellemző ételeit mutatnánk be az olasz vendéglátóknak, szállásadóknak.
8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei
A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség 2008. október 15-én került bejegyzésre a KomáromEsztergom Megyei Bíróságon, azóta végzi folyamatosan vidékfejlesztési munkáját. Fő tevékenységi köreit az alapszabály határozza meg, melyek a következők: kulturális, oktatási, kutatási, környezetvédelmi, településfejlesztési, gazdaságfejlesztési, nemzetközi tevékenység. Alapszabályunk értelmében a tagság nyitott, oda bárki, aki az alapszabály előírásait elfogadja, beléphet. 2 tag ajánlása szükséges a belépéshez, melyet a közgyűlés fogad el. A HACS jelenlegi tagságát a 4. sz. melléklet tartalmazza. Elnökség: az egyesület ügyintéző szerve, feladata az egyesület működésének ellenőrzése, kapcsolatot teremt és tart fenn az Irányító Hatóság és társzervezetekkel, haza és külföldi partnerszervezetekkel elnök: Schunder Tibor (képviselt szervezet: Baj Község Önkormányzata) – 30 éves településvezetési tapasztalat alelnök: Viszló Levente (képviselt szervezet: Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány) – a Vértesi Natúrpark létrehozója elnökségi tagok:
53
Beke László (képviselt szervezet: Környe Község Önkormányzata) – polgármesterként több vidékfejlesztési, és településfejlesztési projekt megvalósítója, a település elnyerte 2014-ben a Falumegújítási díjat is Csabán Béla (képviselt szervezet: Tardosi Vörösmárvány Alapítvány) – civil szervezetet és egyben a települést is képviselve több sikeres projektet tudhatnak maguk mögött, a településen egy helyben működő rádió is szolgáltatja a lakosságnak az aktuális információkat, híreket, melyek között a vidékfejlesztési pályázatok is helyet kapnak Dr. Kovács György Zoltán (képviselt szervezet: MTESZ KEM Szervezete) – megyei hatókörű civil szervezet képviselőjeként több települést, mérnököket képvisel, akik az egyek beruházások kapcsán készítenek műszaki tervdokumentációkat Dr. Vécsei László (képviselt szervezet: Csákberény Fejlesztéséért Egyesület) – településvezetőként, civil szervezet képviselőjeként és vállalkozóként is helyt áll, családi gazdaságot üzemeltet, közben vezeti Csákberény községet, ahol az elmúlt években látványos fejlődések tapasztalhatóak Krähling János (képviselt szervezet: Sárkeresztes Község Önkormányzata) – több éves településvezetési tapasztalatát kamatoztatja a vidékfejlesztési egyesületben Kunkli Ferenc (képviselt szervezet: egyéni vállalkozó) – Dad községben élelmiszerbolt üzemeltetője, helyi vállalkozó, tagja az önkormányzat képviselő-testületének is Nagy Dániel (képviselt szervezet: Pátka Község Önkormányzata) – közösségfejlesztő tapasztalattal, MVH-ban helyszíni ellenőrként dolgozott, jelenleg második ciklusát töltő polgármester Pátkán Nagy György (képviselt szervezet: Szomor Község Önkormányzata) – közel 30 éve vezeti Szomor községet, ahol egyre több fejlesztés valósult meg az elmúlt években, karöltve a helyi vállalkozókkal és civil szervezetekkel Orbán Péter (képviselt szervezet: Szép Jelen Alapítvány) – a Gánt-Bányatelepi Fecskepalota intézményvezetője, ahol sérült gyermekek üdültetését és foglalkoztatását végzik már 20 éve, kiemelkedő projektjük az Éden projekt, mely a turizmus e speciális formáját mutatja be Felügyelő Bizottság: az egyesület gazdálkodásáért és közhasznú tevékenységért felelős szerv elnök: Bódis Jánosné (képviselt szervezet: Kocs Község Önkormányzata) felügyelő bizottság tagok: Grúber Zoltán (képviselt szervezet: Kecskéd Község Önkormányzata) – Vas Istvánné (képviselt szervezet: Magyaralmás Község Önkormányzata) – A pályázatok kiválasztásával és a HACS működésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatok bemutatása a KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontjának teljesítésével1 (a folyamatábra segíti a megértést). – a végleges HFS benyújtásához szükséges kidolgozni Munkaszervezetünk állandó bázisát a 2008-ban felállt 3 fős csapat alkotja. Ők mind szakmailag, mind emberileg is bizonyították, hogy az elmúlt 7-8 évben jól végezték a munkájukat, ezért velük kívánjuk folytatni és megvalósítani az 2015-2020-as tervezési ciklust is. Voltak évek, amikor 6 fős is volt a
1
KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontja szerinti követelmény a „hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása a műveletek kiválasztásához, amelyek elkerülik az összeférhetetlenséget, biztosítják, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50 %-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják”
54
munkaszervezet létszáma – mely a megnövekedett feladatok miatt volt szükséges – de jelenleg az anyagi források csak a 3 főt teszik lehetővé. A működés fizikai feltételeinek bemutatása. Egyesületünk Tatán bérel irodát, ahol minden nap 8 órától 16 óráig várja az érdeklődőket, ügyfeleket. Ez az iroda teljesen felszerelt, tehát minden technikai feltétel adott a megfelelő szakmai tanácsadásra, menedzsment feladatok elvégzésére. A működésre tervezett költségvetés szöveges alátámasztása. – Figyelem: A pontot a végleges HFS benyújtásához szükséges kidolgozni.
8.4 Kommunikációs terv 1. a célcsoport(ok) meghatározása; - A Vértes Gerecse Közösség tagjai - címlistánkban szereplő (közel 540) ügyfélkör, akik korábbi pályázók, nyertes szervezetek, projekt-adatlapot benyújtó szervezetek - az új projektötlet gazdák Ezen kívül a településeinken tevékenykedő civil szervezetek, egyházak, vállalkozások, olyan természetes személyek, akik érdeklődnek a vidék fejlesztésének bármilyen formája iránt. 2. a kommunikációs eszközök, tevékenységek típusainak bemutatása, beleértve a pályázók és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatásának módját; Az egyesület honlapja a www.vercse.hu, mely folyamatosan frissül az aktuális vidékfejlesztési információkkal. Itt tesszük közzé a havonta megjelenő elektronikus hírlevelünket is, melyben a legfontosabb vidékfejlesztési eseményekről, országos/megyei/térségi szakmai rendezvényekről, a HFS-t érintő aktualitásokról, megvalósult fejlesztésekről (Vércse gyümölcsei), a következő hónap várható eseményeiről, pályázati lehetőségekről tájékoztató cikkeket közlünk. A legfontosabb híreket tájékoztató e-mail formájában is megküldjük, az egyes célcsoportokat érintő információkról. Tájékoztató fórumokat, konzultációkat szervezünk a HFS megvalósítás szakaszairól, pályázati lehetőségekről, pályázatok előkészítésének és a kifizetési kérelmek benyújtásáról. Honlapunkon is megtalálható ügyfélfogadási rendben várjuk irodánkban az érdeklődőket. Az alábbi kommunikációs csatornákat tervezzük még: sajtótájékoztatók szervezése a legfontosabb mozzanatokról. Időszaki kiadványok, tanulmányutak, konferenciák megtartása a HFS megvalósítás egyes szakaszaiban. Települési honlapokon a vidékfejlesztést és a LEADER-t érintő aktuális információk megjelentetése. Az elkészült kiadványokat, információs füzeteket témakörtől függően helyezzük el polgármesteri hivatalokban, faluházakban, IKSZT-kben, közösségi intézményekben, TDM irodákban, turisztikai látogatóközpontokban, partnereinknél. Tervezzük részvételünket térségi, megyei, regionális és országos rendezvényeken is (falunapok, fesztiválok, hagyományőrző programok, helyi termék bemutatók/ piacok, LEADER Expo). Ezen kívül saját rendezvények megtartását is fontosnak tartjuk, pl. LEADER-klubok, LEADER kerékpáros túrák, tanulmányutak, ahol eredményeinket, a térségben megvalósult fejlesztéseket mutatjuk be. Célunk még, hogy az akciócsoportot alkotó településeken elkészüljön egy olyan információs tábla, mely figyelemfelkeltő, nagyobb paraván méretű, melyen a Vértes-Gerecse arculata a meghatározó. Kis zsebekben kiadványok, szórólapok találhatók majd. A táblára mindig kifüggesztésre kerülnek a legfrissebb HACS és IH információk, pályázati lehetőségek, egyéb akciócsoportot érintő programok.
55
3. a HACS dokumentumaihoz és a HACS-ról szóló információkhoz való hozzáférés lehetőségeinek bemutatása, visszacsatolási lehetőségek, ezek kezelésének és dokumentációjának módja; A HFS-t érintő dokumentumok, összefoglalók, elemzések megtalálhatóak a honlapunkon, mely mindenki számára elérhető. A HFS elkészítését fórumok előzték meg, melyek szintén mindenki számára nyitottak voltak, ezen kívül a későbbiekben tervezett fórumok is olyan helyszíneken kerülnek majd megszervezésre, amelyek mindenki számára elérhetőek. Itt lehetőség van a véleményeket, javaslatokat elmondani. Az egyesület közgyűlése is nyilvános, azon bárki részt vehet, de szavazati joga csak a tagoknak van. Új projektgazdákat felvesszük a címlistánkba, így ők is megkapják ezután a hírlevelet. 4. a kommunikációval kapcsolatos felelősségi körök és a humán kapacitás bemutatása; Egyesületünk munkaszervezete végzi a szokásos, 2. pontban felsorolt kommunikációt. Az elnökség tesz javaslatot a sajtótájékoztatók megszervezésére, amelyek mérföldköves események az egyesület életében és a HFS végrehajtás szempontjából. A munkaszervezet dolgozói a szakterületüknek megfelelő témában országos, megyei rendezvényeken vesznek részt, melyekről összefoglaló cikket írnak a hírlevélbe. A hírlevelet közösen állítják össze a munkatársak. 5. a HFS-sel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ütemterve Időszak 2015. december 17. 2016. február 16. 2016. február 22. 2016. március 2016. április
2016. május 2016. augusztus Minden hónapban Minden évben min. kétszer Minden évben
Munkafolyamat megnevezése HFS koncepció benyújtása, ami ezután került fel a honlapra Vértes-Gerecse Közösség elnökségi ülése – HFS tervezet közgyűlés elé terjesztése Vértes-Gerecse Közösség közgyűlés – HFS tervezet elfogadása HFS tervezet benyújtása, honlapra is feltesszük. IH észrevételeinek, és az addig beérkezett térségi javaslatoknak a bedolgozása, HFS végleges elkészítése TKCSval közösen, ezután Közgyűlés általi elfogadás. Az IH által is jóváhagyott HFS honlapra helyezése Tájékoztató fórumok a várható pályázati kiírásokról. hírlevélben tájékoztatás az aktuális fejleményekről Tájékoztató fórumok Közgyűlés előtt beszámoló az elvégzett feladatokról, a HFS végrehajtásának helyzetéről
6. a kommunikációs tevékenység pénzügyi terve A folyamatos és jó kommunikáció fenntartásához az alábbi költségek kapcsolódnak: honlap működtetése és fenntartása, havonta megjelenő elektronikus hírlevél elkészítése: 1 200 000 Ft/év saját szervezésű rendezvények, konferenciák, sajtótájékoztatók: 200 000 Ft/év kiadványok készítése: 300 000 Ft/év Az ezen kívül megjelenő egyéb kommunikációs költségek a munkaszervezet dolgozóinak bérében jelennek meg, erről külön kimutatást nem készítettünk.
56
8.5. Monitoring és értékelési terv 1. Az indikátorok definiálása a célok meghatározásánál és az intézkedés leírásoknál megtörtént. Ebben a fejezetben az adatok forrását, a begyűjtés módját és gyakoriságát adják meg mutatónként. 2. Hogyan és milyen gyakorisággal tervezik a monitoring adatok feldolgozását és a feldolgozásból származó információ visszacsatolását a HFS megvalósításába? 3. Milyen gyakorisággal és milyen módszerrel tervezi a HACS értékelni a saját teljesítményét (pl. forrás-felhasználás, animációs tevékenység eredményei, saját szervezeti és szakmai fejlődés, fenntarthatóság, egyéb célok teljesülése stb.)? 4. Hogyan történik a felülvizsgálatok és értékelések eredményének kommunikálása és terjesztése?
Figyelem: A 8.5 fejezetet a végleges HFS benyújtásához szükséges kidolgozni.
57
9. Indikatív pénzügyi terv A HFS fejlesztési forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Ssz. 1
2 3
4 5
Az intézkedések megnevezése Természeti, épített és kulturális értékek megőrzésének és bemutatásának támogatása Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Helyi termelők, kézművesek, mikrovállalkozások támogatása, helyi termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése Hagyományőrző, kulturális, civil és sportélet támogatása Vércse Civil Akadémia Összesen
2016 47,23
2017 37,23
Forrás: EMVA LEADER 19.2 alintézkedés 2018 2019 2020 37,23 0 0
55,845 50
0 0
27,9225 100
27,9225 0
0 50
111,69 200
20 35,8
23,014
23,014
23,014
23,014
23,014
115,07
20,6
0 176,089
3,4 63,644
3,3 191,4665
3,3 54,23665
0 73,014
10 558,45
1,8 100
A HACS működési és animációs forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Forrás: EMVA LEADER 19.4 alintézkedés 2016
2017
2018
2019
2020 Összesen
Működési költségek (Ft)
11,14
21
21
18
17,41
88,55
Animációs költségek (Ft) Egyéb tervezett bevételek[1] (Ft) Összesen (Ft)
2
2
2
2
2
10
4,98808
4,98808
4,98808
4,98808
4,98808
24,9404
18,12808
27,98808
27,98808
24,98808
24,39808
123,4904
Összesen 121,69
% 21,8
58
Kiegészítő információk Mellékletek 1. sz. melléklet A HFS kapcsolódása az EU-2020 stratégiához 11 tematikus célkitűzés az EU2020 Stratégiában 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és minőségi szolgáltatások javítása 3. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének fokozása
4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra történő átállás támogatása
5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának növelése
7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
59
HFS ÁTFOGÓ célok
LEADER intézkedések
V. A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása
„VÉRCSE” Civil Akadémia
IV. Vonzó települési környezet megteremtése a társadalmi kohézió és érdekérvényesítő képesség erősítésével II. A térség integrált, fenntartható turisztikai fejlesztése, III. A térség jövedelemtermelő és verseny-képességének, valamint önellátó képességének növelése I. A térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése, V. A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása V. A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása IV. Vonzó települési környezet megteremtése a társadalmi kohézió és érdekérvényesítő képesség erősítésével V. A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása IV. Vonzó települési környezet megteremtése a társadalmi kohézió és érdekérvényesítő képesség erősítésével II. A térség integrált, fenntartható turisztikai fejlesztése, III. A térség jövedelemtermelő és verseny-képességének, valamint önellátó képességének növelése, IV. Vonzó települési környezet megteremtése a társadalmi kohézió és érdekérvényesítő képesség erősítésével V. A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása
Hagyományőrző, kulturális, civil és sportélet támogatása
Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
„VÉRCSE” Civil Akadémia Hagyományőrző, kulturális, civil és sportélet támogatása „VÉRCSE” Civil Akadémia
Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Helyi termelők, kézművesek, mikrovállalkozások támogatása, „VÉRCSE” helyi termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése
„VÉRCSE” Civil Akadémia
10. Beruházás az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba
11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése
IV. Vonzó települési környezet megteremtése a társadalmi kohézió és érdekérvényesítő képesség erősítésével V. A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása IV. Vonzó települési környezet megteremtése a társadalmi kohézió és érdekérvényesítő képesség erősítésével
Hagyományőrző, kulturális, civil és sportélet támogatása „VÉRCSE” Civil Akadémia
2. sz. melléklet Műemlékek a térségben Település neve Műemlék megnevezése Baj Eszterházy Nagypince Római katolikus templom Vadászház Bodmér nincs Bokod Evangélikus templom Református templom Római katolikus templom Tájház Csákberény nincs Csákvár Anna-falu Eszterházy-kastély és parkja irodaház lőportorony népi lakóház református iskola Református templom Római katolikus templom Csókakő présház-pince várrom Dad Tájház református paplak Református templom római katolikus plébániaház Római katolikus templom
Egyéb megjegyzés
védetté nyilvánítás alatt, 2013-as adat
60
Sörház (iskola) Dunaalmás Nagymalom, volt Somogyi-malom (Vidovszky féle életmód ház) Római katolikus templom Vajda Júlia sírköve Dunaszentmiklós nincs Gánt Római katolikus templom római katolikus kápolna és harangláb lakóház, Vérteskozma lakóház, Vérteskozma Gyermely cselédházak, Gyarmatpuszta erdészház, Gyarmatpuszta kápolna Metternich uradalom majorságának épületei, Gyarmatpuszta református parókia Református templom Római katolikus templom vadászház Héreg Református templom római katolikus plébániaház Római katolikus templom Kecskéd kálvária szoborcsoport római katolikus templom Kocs kúria Tájház majorsági épület római katolikus plébániaház Római katolikus templom Kömlőd Hugonnay kúria (iskola és diákotthon) Perczel-kúria református lelkészlak Református templom Környe Konkoly-Thege kúria, Tagyospuszta körtemplom maradványai római katolikus plébániaház római katolikus templom Magyaralmás Római katolikus templom
61
Lovasberény Alsótelek-Gubadomb, őskori és római kori telepnyomok Cziráky kastély és parkja izraelita temető János-hegyi körpince lakóház lakóház Mihályvár, bronzkori földvár présház-pince Református templom Római katolikus templom Szent Flórián szobor Naszály Eszterházy kúria 1. és 2. világháborús emlékmű Fényespataki híd Friedrich Jakab sírkeresztje Református templom temetőkereszt vizimalom vöröskő sírkövek Neszmély istállók, Gombáspuszta Királykút lakóház református templom várrom Pátka Ivánka-kúria Nepomuki Szent János szobor Református templom Római katolikus templom Pusztavám Evangélikus templom Nepomuki Szent János szobor Római katolikus templom sárkeresztes magtár Református templom Söréd nincs Szákszend Evangélikus templom magtár Református templom Római katolikus templom
Szák
62
Római katolikus templom
Szend
Szár lakóház Római katolikus templom római katolikus plébániaház Szárliget nincs
63
Szomód kőkereszt Nepomuki Szent János szobor Római katolikus templom római út Szomor Nepomuki Szent János szobor Római katolikus templom római katolikus kápolna Tardos Római katolikus templom Tarján Református templom római katolikus templom Szentháromság szobor tájház várrom Újbarok nincs Várgesztes Vár és műemlék környezete Vértesboglár Nepomuki Szent János szobor Római katolikus templom Szent Flórián szobor Szent Vendel szobor Vértessomló római katolikus kápolna római katolikus templom Vitány vár
leader+
Vértesszőlős Római katolikus templom Vértestolna lakóház és gazdasági épületek, tájház Mária kápolna Római katolikus templom Zámoly Református templom
leader+
római katolikus templom templomrom toronyrom
3. sz. melléklet 64
LEADER 1. kör (benyújtási időszak 2009) Célterületek
Támogatott pályázat (db) Támogatás összege (Ft)
Kistelepülési szolgáltatóház Vércse események LEADER Klubhálózat Vércse táborok Vércse kincsei LEADER sporthelyszínek fejlesztése és kialakítása összesen
1 4 2 3 10 13 33
10 600 497 4 727 150 5 734 693 2 867 197 18 913 457 78 548 144 121 391 138
LEADER 2. kör (benyújtási időszak 2011) Célterületek Vércse kincsei nyomában Helyi termelők, kézművesek támogatása Szabadtéri közösségi terek, rendezvényhelyszínek
Támogatott pályázat (db) Támogatás összege (Ft) 22 14 984 947 8 38 695 838 19 88 008 079
Turisztikai szolgáltatások Vércse humán erőforrás és kapacitásfejlesztés Vércse események Vércse kincse értékek megőrzése, bemutathatósága Vércse táborok Vércse tanulmányok Versenyképesség, technológia fejlesztés összesen
10 5 22 31 14 2 9 142
53 635 553 2 345 272 5 003 287 93 527 429 14 944 539 1 540 000 3 473 211 316 158 155
LEADER 3. kör (benyújtási időszak 2013) Támogatott pályázat (db)
Támogatás összege (Ft)
A Vértes-Gerecse Közösség területén a kulturális és sportélet támogatása Vércse események és eszközigényeik fejlesztése Természeti és kulturális értékek komplex megőrzésének és bemutatásának támogatása Helyi termelők, kézművesek, vállalkozások támogatása, helyi termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése Turisztikai fejlesztések a natúrparkok ölelésében Megújuló energiahasználat elterjesztése
29 14
81 276 211 12 002 104
12
31 811 206
23 13 9
282 060 969 98 742 942 69 290 657
Összesen
100
Intézkedések
4. sz. melléklet
A stratégia célhierarchiája Ssz.
1.
2. 3.
4.
5.
Átfogó célok
Specifikus célok (a HFS egészére nézve)
Intézkedések (LEADER forrásból)
A térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése A térség integrált, fenntartható turisztikai fejlesztése A térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képességének növelése Vonzó települési környezet megteremtése a társadalmi kohézió és érdekérvényesítő képesség erősítésével A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása
A térség vonzerőinek ismertebbé tétele, fejlesztésük által hosszú távon megőrzésük, fenntartásuk. Együttműködéseken alapuló turisztikai fejlesztések Helyi termékek és szolgáltatások, valamint vidéki munkalehetőségek körének bővítése Együttműködéseken alapuló közszolgálati és funkcionális közösségi terek fejlesztése
Természeti, épített és kulturális értékek - „VÉRCSE 65 kincsei” –megőrzésének, és bemutatásának támogatása Turisztikai szolgáltatások fejlesztése natúrparkok ölelésében Helyi termelők, kézművesek, mikrovállalkozások támogatása, „VÉRCSE” helyi termékek, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése Hagyományőrző, kulturális, civil és sportélet támogatása
Együttműködéseken alapuló emberi és környezeti erőforrások fejlesztése.
„VÉRCSE” Civil Akadémia.
Intézkedések (LEADER forrásból) Természeti, épített és kulturális értékek – a „VÉRCSE kincsei” – megőrzésének, és bemutatásának támogatása
célterületek a) A „VÉRCSE kincseinek” bemutatása ismeretterjesztő kiadványok, könyvek, kisfilmek készítésének támogatásával b) „VÉRCSE kincsei” értékekre alapozott mikrotérségi képzések, tanulmányutak támogatása c) Az épített örökség részét képező kisebb építmények (tájházak felújítása, borospincék, kutak, hidak, kőkeresztek, emlékhelyek) felújításának és kulturális értékek visszaállításának támogatása d) „VÉRCSE kincsei” értékeit bemutató információs táblák kihelyezése, turisták számára utak, tanösvények, pihenőhelyek kialakítása és felújítása, korszerűsítése e) „VÉRCSE kincsei” értékekre alapozott mikrotérségi táborok, valamint a hozzá kapcsolódó – ismeret átadását elősegítő -
munkafüzetek elkészítésének, sokszorosításának támogatásaa) A „VÉRCSE kincseinek” bemutatása ismeretterjesztő kiadványok, könyvek, kisfilmek készítésének támogatásával b) „VÉRCSE kincsei” értékekre alapozott mikrotérségi képzések, tanulmányutak támogatása c) Az épített örökség részét képező kisebb építmények (tájházak felújítása, borospincék, kutak, hidak, kőkeresztek, emlékhelyek) felújításának és kulturális értékek visszaállításának támogatása d) „VÉRCSE kincsei” értékeit bemutató információs táblák kihelyezése, turisták számára utak, tanösvények, pihenőhelyek kialakítása és felújítása, korszerűsítése e) „VÉRCSE kincsei” értékekre alapozott mikrotérségi táborok, valamint a hozzá kapcsolódó – ismeret átadását elősegítő munkafüzetek elkészítésének, sokszorosításának támogatása 66 Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a) turisztikai szolgáltatások (beleértve az agroturisztikát is) kialakításának, fejlesztésének támogatása a termék-utak natúrparkok ölelésében mentén b) turisztikai szolgáltatók kompetencia növelését elősegítő képzések, rendezvények, tanulmányutak támogatása c) közösségi célú szállások, táboroztatásra alkalmas ingatlanok és már működő – turisztikai vendégforgalmat bonyolító falusi szálláshelyek fejlesztése d) VP 16.3.1. együttműködéses csoport létrehozását segítő tevékenységek, tematikus turisztikai csomagok, a térségi marketing kidolgozása, összehangolása, megvalósítása Helyi termelők, kézművesek, a) Mikro vállalkozások, helyi termeléssel, kézművességgel foglalkozó tevékenységek létrehozása, fejlesztése a VGK mikrovállalkozások támogatása, településein. „VÉRCSE” helyi termékek, b) természet közeli, kisüzemi, közösségi háztáji gazdálkodás, valamint mintakertek létesítésének támogatása. szolgáltatások kialakítása, c) REL csoport megalakulásának és a hozzá kapcsolódó tanulmányok készítésének támogatása. fejlesztése Hagyományőrző, kulturális, civil és a) települési akciók és ezekhez kapcsolódó rendezvények, képzések támogatása a településkép javítása, a fenntartható sportélet támogatása környezet fejlesztése érdekében b) civil szervezetek alaptevékenységéhez kapcsolódó közösségi terek kialakítása, a leromlott, vagy használaton kívüli épületek belső felújítása, bővítése, korszerűsítése c) szabadidős és tömegsport célú fejlesztések támogatása d) a térségben tevékenykedő civil szervezetek együttműködéseinek elősegítése, működésükhöz, tevékenységükhöz kapcsolódó eszközök beszerzése, bemutatkozó marketing anyagok készítése „VÉRCSE” Civil Akadémia.
A térség lakosságának, civil szervezetei, vállalkozói számára szervezett, a lakosság igényeihez igazodó képzések, előadássorozatok szervezésének és lebonyolításának támogatása.
