Bródy Béla
[email protected]; Hain Ferenc
[email protected]; Kugler Judit
[email protected] Tudástársadalom Kutatóközpont
FELSŐOKTATÁSI E-LEARNING KULTÚRA ÉS EGY FELSŐOKTATÁSI E- LEARNING OLDAL
Bár Magyarországon, a felsőoktatási intézmények legtöbbjében már rendelkezésre áll Internet hozzáférés, és a szakmai tájékozódás lehetőségeinek tágítása (például a könyvtárak friss szakirodalommal való ellátottsága-, ellátatlansága) okán indokolt is lenne egy ilyen eszköz nagyfokú integrálását a tanulásba, a magyar diákok nemzetközi összehasonlításban is nagyon keveset használják tanulmányaik során a hálót. (Levin & Arafeh, 2002; Terestyéni, 2002) Az Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda, az Uniworld Alapítvány és a Tudástársadalom Kutatóközpont együttműködésében egy olyan e-learning oldalt indítottunk, amelyben egyszerre szeretnénk az e-learning kultúra terjesztéseként praktikus tanácsokat adni a diákoknak, hogy miként is használhatnák az Internetet hatékonyan a tanulmányaik során, szándékozunk bemutatni a magyarországi úttörő próbálkozásokat, illetve a későbbiekben platformot teremtenénk a kapcsolódó szakmai vitáknak. (www.felvi.hu) Előadásunkban, a szárnypróbálgatás szakaszában a munka állásáról, az oldallal kapcsolatos elképzeléseinkről, a lehetőségekről és a magyarországi e-learning alkalmazás állapotairól szeretnénk helyzetképet adni.
Az absztraktban ígért helyzetismertetéssel kell kezdenünk mondandónkat, mert ez az, amiben a konferenciára való jelentkezésünk óta a legjelentősebb változás történt. A bemutatni kívánt, a hazai felsőoktatásban az internetes alkalmazások és az e-kultúra népszerűsödését segíteni szándékozó oldalunkat az Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda (OFI) új vezetője szeptember 15-étől megszüntette. Természetesen ez csak a pozíciónkat (jelesül, hogy egy a középiskolások és a felsőoktatási képzésben részt venni kívánók által sokat látogatott oldal rovatát készíthetjük) változtatta meg, a teendőkről alkotott elképzeléseinket nem. Ezért tanulmányunkban egy rövid, a magyarországi felsőoktatási Internet alkalmazást -címszavakban- bemutató helyzetismertetést adunk, amit követően javaslatot teszünk a teendőkre, illetve megmutatjuk, hogy mit próbáltunk meg tenni a helyzet javítása ügyében az e-learning rovat és a lehetőség szabta keretek között.
„A HELYZET” Míg még most is a hozzáférés biztosítása és ennek programja jelenti gyakorlatilag az oktatási kormányzat e témakörben kifejtett tevékenységét, addig
Nyíri Kristóf akadémikus, az MTA filozófiai intézetének igazgatója, az Uniworld Virtuális Egyetem1 létrehozója szerint, a szeptemberi iskolacsengő, egy képletes értelemben vett, már ötödik- hatodik éve szóló vészcsengő. Ez pedig „azt csenegeti, hogy a magyar felsőoktatás nem él az Internet kínálta lehetőségekkel, elmulasztja a valódi felzárkózás és valódi integráció technika nyújtotta esélyeit. Semmi nem történik annak érdekében, hogy az Internet lehetőségeinek kihasználásával enyhüljön a magyar felsőoktatás legsúlyosabb nyavalyája? A színvonalas tanári kapacitás szűkös volta.” 2 A kritika kapcsán vitathatatlan tény, hogy a legtöbb felsőoktatási intézményben már nem elsősorban a „mivel”, hanem „mit” az igazi kérdés az internetes alkalmazás összefüggésében. Ugyanakkor a felvetés második pontja, a színvonalas tanári kapacitás tömegesedésével,
már bonyolultabb kérdés. A felsőoktatás
a hallgatói létszám növelésével
a képzési
rendszer
változatlansága mellett a kutatói és oktatói munkáját egyszerre magas színvonalon ellátó tanárból hiány van a felsőoktatásban. Kérdés azonban az is, hogy mennyire része jelenleg Magyarországon a jó tanári felkészültségnek az oktatásmódszertani naprakészség, és ezen belül az Internet használta. Ami szintén tény, hogy a tanárok nagy része nem használja oktatói munkája során az Internetet. Túl a személyes -és természetesen ennek okán korlátozott érvényűtapasztalatainkon, látszik ez az egyetemi és főiskolai honlapokon, a tanárok online jelen(nem)létén. Talán hihetetlen, hogy van olyan kommunikáció tanszék is, amelynek nincs honlapja, pedig azt gondolhatnánk az ilyen tanszéken dolgozók, ha már csak vizsgálódási tárgyként is foglalkoznak –foglalkozniuk kell, kéne- az Internettel, akkor a mindennapok gyakorlatában sem lehet az Internet, mint tanítási eszköz idegen tőlük.
1
Ld. www.uniworld.hu
2
Ld. Nyiri K.: Internet és felsőoktatás, Népszabadság 2002 augusztus 22.
Oka lehet ennek az, hogy a rendszerváltás után az addig nem hozzáférhető nyugati technológia egyszerre érte el a társadalom érdeklődő rétegeit, és ilyen szempontból sajátos számítógépes és Internet kultúra kialakulásához vezetett Magyarországon és a régióban. Szemben az Egyesült Államokkal3, hazánkban a felsőoktatási, egyetemi szféra nem válhatott közvetítőjévé, mintateremtőjévé az Internet használatnak, mint kommunikációs, közösségszerveződési kultúrának. Túl a közép-európai és magyarországi Internet használati kultúra sajátosságain az Egyesült Államokbeli szerzők náluk is létező problémaként beszélnek a felsőoktatási intézmények alapvető ellenállásáról az online eszközök tanítási alkalmazásával szemben4, nem utolsó sorban a hagyományos egyetem tudományos, oktatási státuszának lehetséges változásától tartva. Sokszor a tanítás online lehetőségeit -kompetencia hiányában- nem ismerő jelentős csoportokról van szó az idézett szerzők szerint.
Nem csak a tanárokon akad azonban fenn a tanítási, tanulási célú Internet használat Magyarországon. Amíg az Egyesült Államokban, az egyetemisták 70%-a használja rendszeresen (hetente többször) az Internetet (például egyetemi könyvtárának honlapját vagy téma-specifikus honlapokat) a tanuláshoz5, addig egy tavaly végzett, országosan reprezentatív vizsgálat szerint 6 a magyarországi felsőoktatási intézményekbe járó diákok 18%-a mondta csak azt, hogy hetente legalább egyszer használja az Internetet tanulmányaihoz. Történik mindez úgy,
3
Ld. ennek kapcsán például Castells, E.: (2001) The Internet Galaxy,
4
Ld. ennek kapcsán például Rudestam, K.E., Schoenholtl- Read, J. (2002) Handbook of Online
Learning, Sage Publication 5
Jones, S. (2002) The Internet Goes toCollege, www.pewinternet.org
6
Terestyéni T. /szerk./ (2002) Magyarországi médiumok a közvélemény tükrében, ORTT,
Budapest
hogy minden felsőoktatási intézményben biztosított a hallgatók számára az ingyenes Internet hozzáférés.
Biztató jel lehet azonban, hogy, ha oktatási, tanulási céllal nem is, de egyre szélesebb körben kerül elektronikus tanulmányi rendszer (Neptun, ETR) bevezetésre, 7 amelynek egyik „mellékhatása” lehet a tanárok és a diákok elektronikus eszközhasználati szocializációja is.
Nem ellentmondásmentes dolog számon kérni -még egy ilyen, nyilvánosan kevesek által vitatott kérdésben sem, mint az Internet széleskörű, tanítást segítő alkalmazása- az autonóm felsőoktatási intézményék esetében a tulajdonos, az állam, a kormányzat oktatáspolitikai akaratának érvényesülését, ahogy Nyiri Kristóf teszi fentebb már idézett cikkében. Ugyanakkor mégis azt kell mondanunk, hogy „egyedül-álló” oktatáspolitikai és oktatás-gazdaságtani lehetőség egy ilyen nagytulajdonos számára a hagyományos és Internet segítette tanulás ötvözése, ha a feladat egy európai szinten is versenyképes felsőoktatás megteremtése.
Az oktatáspolitikai dimenziókon túl, különösen az Internet, mint kommunikációs eszköz és kultúra természetéből fakadóan, alulról szerveződve is lehet és kell tenni az Internet használat oktatási integrációjáért. Ez az, amire az OFI az Uniworld és a Tudástársadalom Kutatóközpont kísérletet tett az oldal elindításával.
7
Ld. ennek kapcsán: Tapasztalatok az elektronikus tanulmányi rendszerekről, és Rendszer a
rendszerhez, Népszabadság, 2002 szeptember 18.
CÉLJAINK A HELYZET ISMERETÉBEN: KIINDULÓPONT
Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda információs portálján (www.felvi.hu) létrehozott E-learning rovat elindításakor fő célunk az volt, hogy helyzetképet adjunk az Internet hazai felsőoktatási alkalmazásairól és fórumot teremtsünk az ide kapcsolódó kezdeményezéseknek, tanulmányoknak és véleményeknek. Szándékunk volt továbbá, hogy segítsük a számítógépek, a számítógépes hálózatok és az Internet oktatási célú felhasználói kultúrájának terjedését a felsőoktatásban. Éppen ezért munkánk során tágan értelmeztük az e-learning fogalmát: ide soroltunk minden olyan tudásátadási, ismeretgyűjtési folyamatot és technikát, mely közvetítőként számítógépet, illetve számítógépes hálózatot használ. Az modern információs-kommunikációs oktatási technológiák hazai ismertsége, vagy inkább ismeretlensége támogatta ezt a megközelítést, hiszen ha egy szűkebb értelmezést választunk, akkor témáink jobbára külföldi példák és lehetőségek bemutatására kellett volna, hogy szorítkozzanak. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda munkatársaival egyetértésben úgy gondoltuk, hogy egy olyan portálon, melynek legfontosabb funkciója egy felsőoktatási információs adatbázis biztosítása, a lehető leggyakorlatiasabban, a hazai helyzetet mindig szem előtt tartva kell közelíteni az e-learning kérdésköréhez. Tettünk persze kivételt, legjellemzőbben a "Hírek" rovatban: itt gyakran szerepeltek friss külföldi kutatási eredmények vagy technológiai újdonságok a hírek között, ahol az e-learning világának aktuális, a felsőoktatás résztvevői (diákok,
tanárok,
elméleti
szakemberek)
számára
fontos
és
érdekes
eseményeiről, eredményekről igyekeztünk beszámolni be röviden, könnyed
stílusban. És értelemszerűen nem maradtak ki a legmodernebb (ám itthon még nem
használatos)
újdonságok
a
technikai
eszközök
felsőoktatásbeli
alkalmazásait áttekintő írásokból sem. Szerettük volna ezen kívül minél több linkkel illusztrálni mondandónkat és fórumok indításának lehetőségét megteremteni minden témához - magyarán maximálisan kiaknázni az ismeretterjesztés Internet kínálta lehetőségeit. A feladatunkat sajátossá tette, hogy a „felvi portálhoz” kapcsolódva indítottuk oldalunkat, így a várható célcsoportunk középiskolások, illetve a felsőoktatásba jelentkezők köre volt.
A FELVI.HU E-LEARNING OLDALÁRÓL: TERVEK, ÉS AMI MEGVALÓSULT
Bár a nyomtatott kép keveset árul el egy weboldalról, a szóban forgó már nem látható, így érdemes itt egy kép erejéig "megemlékezni" róla.
Az oldal külalakja és szerkezete értelemszerűen a felvi.hu által meghatározott és már működő mintát követte, ebbe beleszólásunk nem volt. A rovatstruktúra kialakításakor is voltak megkötések: a felvi.hu koncepciója egy-egy rovaton belül 4-5 alrovat indítását teszi lehetővé. Kezdetben specifikusabb
kategóriákban
(következésképpen
ennél
több
alrovatban)
gondolkodtunk, de a gyakorlatban bebizonyosodott, hogy nem válik a munka kárára a felvetett kérdések e tágabb szempontrendszerbe való besorolása.
1. Ábra Az oldal képe
Az e-learning rovat indulóoldalának bevezető szövegében egy-egy mondatban összefoglaltuk az alrovatok tervezett tartalmát: "A hírek alrovatban az e-learning világának aktuális, a felsőoktatás résztvevői számára érdekes eseményeiről, eredményekről számolunk be. Az e / távoktatás alrovatban a hagyományos távoktatási megoldások fejlődését, az alakuló és működő új távoktatási formákat mutatjuk be - a hazai távoktatatási képzések internetes alkalmazásait és elérhető lehetőségeit vesszük sorra. Célkeresztbe
helyezzük a magyarországi egyetemek és főiskolák internetes megjelenését csakúgy, mint az egyes szakok és oktatókat online jelenlétét. A praktikákban gyűjtjük össze azokat a gyakorlati ismereteket és tanácsokat melyek a távtanulók segítségére lehetnek. A rövidesen tovább bővülő rovatban kiemelt helyet kap majd a háttér, ami az új információs és kommunikációs technológiák oktatási, tanulási
vonatkozásait
megalapozó
elméletek,
tanulmányok,
felmérések
segítségével - a szakemberek szemével - mutatja majd be az e-learninget. A rovatokhoz saját fórumok tartoznak és a rovatok tematikájához illeszkedve, folyamatosan építjük a linkek gyűjteményét."
Mivel a rovat mindössze néhány hónapig élt, e hangzatos elképzeléseknek töredékét tudtuk csupán megvalósítani. Az idő szűkös voltán túl szándékaink ellen szólt, hogy ez a néhány hónap épp a vakáció időszakára esett. Ilyenkor a bemutatni kívánt oktatókat, vagy az élménybeszámoló írására vállalkozó diákokat utolérni gyakorlatilag lehetetlen, az intézmények, szakok online jelenlétét vizsgálni pedig nem érdemes (hiszen e tekintetben nagyon fontos szempont a naprakészség). A logika is, az időzítés is úgy kívánta: alapfogalmak elméleti áttekintésének hangsúlyával kezdjük a munkát, majd e hangsúly fokozatosan átkerült volna a működő magyarországi példák (és ellenpéldák) bemutatására. Szándékaink szerint az ilyen "esetismertetések" képezték volna az oldal "főcsapását", mivel úgy véljük, ezeknek lenne a legkomolyabb gyakorlati haszna. Különösen fájó, hogy így, a felsőoktatási intézmények diákjai, tanárai technikai munkatársai személyes érintettségének hiányában az oldal fórumainak sem volt módjuk elindulni. (Pedagógiai - módszertani generálásához pedig szintén nem volt elég az idő.)
szakmai viták
Az alrovatok bemutatása
hírek e/távoktatás nyitóoldal
célkersztben praktikák háttér
2. ábra Az oldal struktúrája Az alábbi alrovatokat indítottuk tehát útjára (bevezetőkkel, ahol úgy éreztük, erre szükség lehet): •
Hírek
•
E / távoktatás "A felsőoktatás mind több diákja nem nappali tagozatos diplomáért tanul, hanem valamilyen továbbképzésben vesz részt, gyakran munka mellett - mutatják a legfrissebb nemzetközi statisztikák. Így nem meglepő, hogy a távoktatás egyre nagyobb jelentősségre tesz szert világszerte. A korszerű igényekre (akár az élethosszig tartó tanulás
megvalósítására, akár az esélyegyenlőségre, a távolságok legyőzésére, akár az oktatás, képzés nemzetközivé válására gondolunk) a jól szervezett nyitott- és távoktatás adhat választ. A modern információs technológiák
a
korábbiaknál
hatékonyabb
és
eredményesebb
megoldásokat hoznak a távoktatásba, elsősorban azért, mert általuk az egymástól távol lévő tanár és diák közt minden eddiginél gyorsabb és személyesebb párbeszéd építhető ki és tartható fent. Alrovatunkban a hazai távoktatási piac hagyományos megoldásainak fejlődését, az alakuló és működő új távoktatási formákat ismertetjük."
•
Célkeresztben "Ebben az alrovatban a számítógéppel, Internettel segített oktatást három különböző szinten monitorozzuk. 1. Érdekesnek tartjuk a tanárok ilyen jellegű újító kezdeményezéseit. Folyamatosan keresünk olyan oktatókat, akik - a tanítás támogatójaként - példamutatóan használják az Internetet. Szívesen vesszünk ajánlásokat, javaslatokat is arra, hogy kit gondoltok bemutatandónak saját ismeretségi körötökből, egyetemetekről, főiskolátokról. 2. Egy szervezett hozzáállást igénylő szinten összehasonlítunk egyes egyetemi, főiskolai szakokat, karokat internetes megjelenésük alapján: mi az, ami a tanulmányaikat különböző intézményekben folytató közgazdász-, mérnök-, bölcsész-, joghallgató stb. számára online elérhető, elintézhető.
3. Az e-learning komplex, az oktatási intézményt működésében meghatározó alkalmazása Magyarországon még nem jellemző. Ezért felsőoktatási intézményeket egy másik, de fontos szempontból: a felhasználók, diákok élményei és véleménye alapján mutatunk be a rovatban. Bemutatnánk olyan felsőoktatási képzőhelyeket, ahol az online kultúra hasznos, izgalmas vagy mások számára is tanulságot jelentő tapasztalatot hozott az intézmény életében, vagy a tanulásban. Az ilyen kísérletek és kezdeményezések bemutatása talán ötletet adhat másoknak is, valamint segítheti a felsőoktatási intézmények iránt érdeklődőket - leendő, jelenlegi és volt hallgatókat - a tájékozódásban." •
Praktikák "Sikerrel részt venni a távoktatásban komoly motivációt és következetes tanulást igényel. A megszokotthoz képest újszerű tanulási módszerek elsajátítása, és tudatos időbeosztás szükséges ahhoz, hogy e képzési forma nyilvánvaló előnyei (kialakult napirendhez való illeszkedés, a helyhez kötöttség hiánya) ne váljanak a tanulás minőségének kárára. Az Interneten alapuló távoktatás esetében mindezek mellett technikai jellegű kérdések is felmerülhetnek. Az efféle kérdésekben szeretnénk itt segítséget nyújtani tanácsokkal, tippekkel, tesztekkel."
•
Háttér
A megjelent témák: •
Hírek
o
Heti három-négy hír, a szakminisztériumok (OM, IHM) sajtóközleményeitől a fontos szakmai rendezvényeken át a legfrissebb nemzetközi trendekig.
•
E / távoktatás o
Történeti áttekintés a kezdetektől a legmodernebb digitális technikáig
o
Internetes kommunikációs eszközök a (táv)oktatásban
o
Bemutattuk
a
Hagen-i
Egyetem
Budapesti
Távoktatási
Központját, o •
•
•
a Mindentudás Egyetemét és a Pécsi Nyitott Egyetemet
Célkeresztben o
Uniworld, az e-gyetem
o
BME, az internetes alkalmazások iskolapéldája
Praktikák o
Teszt: mennyire való nekem a távoktatás?
o
Hogyan kezdjünk a távtanuláshoz? - gyakorlati tanácsok
o
Segítség az online tartalom értékeléséhez
o
Ötletek a plagizálás elkerüléséhez
o
Hogyan használjuk a Magyar Elektronikus Könyvtárat?
Háttér o
Informatikai alkalmazások az egyetemeken és főiskolákon Alapfogalmak Előnyök, hátrányok
o
Számítógépes hálózatok a felsőoktatásban "A három szint"
o
A
kulturális
örökséggé
nőtt
ötlet
háttere (A
Magyar
Elektronikus Könyvtár bemutatása) o
E-book
o
Plágium az információs korban
o
Bevezetés az e-learning technológiájába I – II. (a témához kapcsolódó módszerek)
alapvető
technikai,
programozási
fogalmak,
