FELSŐOKTATÁS-ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK BEMUTATÁSA

BME Stratégiai Térkép Projekt

FELSŐOKTATÁS-ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK BEMUTATÁSA

Készült: 2006. április

Nyomtatva: 2010. 02. 01.


TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló........................................................................................... 3 1. Bevezető.......................................................................................................... 5 2. Egyetemek külső értékelési rendszerei........................................................ 6 2.1. Európai Unió ......................................................................................................6 2.1.1. Egyesült Királyság – The Times Higher Education Supplement – World University Rankings...............................................................................................6 2.1.2. Egyesült Királyság – Guardian ....................................................................7 2.1.3. Németország – CHE & DAAD....................................................................8 2.2. Amerika .............................................................................................................10 2.2.1. U.S. News and World Report ....................................................................10 2.2.2. Financial Times MBA ranking .................................................................11 2.3. Ázsia..................................................................................................................13 2.3.1. Shanghai Jiao Tong University, Institute of Higher Education – Academic Ranking of Top World Universities ....................................................................13 2.4. Magyarország ...................................................................................................14 2.4.1. Népszabadság.............................................................................................14 2.4.2. HVG...........................................................................................................15 2.4.3. A BME helyzete a magyar felsőoktatási rangsorokban .............................16

3. Egyetemek belső értékelési rendszerei ...................................................... 17 3.1. Massachusetts Institute of Technology (MIT)...................................................17 3.2. Universität Karlsruhe .......................................................................................18

4. Összegzés, összehasonlítás .......................................................................... 20 4.1. A különböző listák magas szintű összevetése ....................................................20 4.2. A mérőszámok és egyetemi folyamatok összevetése..........................................23 4.3. A BME-re vonatkozó tapasztalatok...................................................................24

FELSŐOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI MÉRŐSZÁM RENDSZEREK BEMUTATÁSA

2


Vezetői összefoglaló

A. A felsőoktatási értékelésnek alapvetően kétféle mérőszám rendszer van: a külső összehasonlító és a belső értékelő rendszerek. Ezek célja egyértelműen eltérőek, a külső inkább az intézményi összehasonlítást szolgálja, míg a belső, de publikált mérőszámok pedig üzenetek a külvilág felé az intézmény prioritásairól és eredményeiről. B. A világon legtöbbet idézett (külső értékelési) ranglisták paraméterei jelentősen eltérnek egymástól, nincsen egyetlen mindenre kiterjedő és minden szakterületen használt univerzális mérőszám rendszer. C. Ha összesítésben nézzük a paramétereket, akkor látható, hogy az egyetemi fő folyamatok mindegyike részletesen is azonosítható, kezdve a toborzástól és felvételtől, az oktatási működésen és például kutatási forrás forrásszerzésen át egészen a végzős diákok munkaerő piaci esélyeiig. D. A piaci és az oktatás/kutatás minősítési paraméterek aránya mérési listánként más és más. (Ezek részben a lista összeállítójának szubjektumát, részben pedig a különböző piacok elvárásait tükrözhetik.) E. Egyre szélesebb körben alkalmaznak olyan „puha” mutatókat, mint például a kérdőíves vélemény felmérések. (Ez külön problémákat is felvet, mert néhány intézmény elveti, hogy ilyen egymást minősítő felmérések részese legyen.) F. Magyarországon még kialakulóban vannak a külső értékelési rendszerek. Ezek főként nagy példányszámú lapok tematikus kiadványaiként jelennek még és rengeteg kritika éri ezeket. G. A BME a magyar ranglistákban összesítésben jól szerepel ugyan, de a szakági és kari listákban már a mérési módszerek sajátosságai miatt olyan hátrányba kerülhet, ami nem a Műegyetem minőségi problémáiból fakad. H. Az Műegyetem számára a saját helyzetének megítélésében fontos elemek lehetnek a lapok által közreadott intézményi rangsorok, ezek értékelésénél azonban figyelembe kell venni a paraméterek meghatározásaiból és forrásaiból adódó problémákat. FELSŐOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI MÉRŐSZÁM RENDSZEREK BEMUTATÁSA

3


I. Az egyetemek, illetve esetenként országok vezetői is élesen reagálni szoktak a ranglistákra, amennyiben az szerintük nem megfelelően mutatja be a mérni kívánt intézményeket. A reakció egyik módja a negatív vélem hangoztatása (vagy akár az adatszolgáltatás és együttműködés megtagadására is van világszínvonalú egyetemi példa). A másik változat az együttműködési irányába hat, amikor a mérést végzőknek nyújtanak segítséget az egyetemek a használt mérőszámok és definíciók jobbítására. J. Az intézmények saját maguk által publikált belső mérőszám rendszerek esetén különös tekintettel kell eljárni, ugyanis ez feltételezhetően egy olyan szűrt információforrás, amely nem csak az intézmény fontos céljait tükrözik, de leginkább csak a pozitív és semleges aspektusú adatokat sorolja. K. Fontos mérőszámok származtathatók tovább az éves jelentések részeként publikált pénzügyi jelentésekből. Azonban az ilyen szintű és nyíltságú éves jelentések csak az intézmények egy részénél kerül kiadásra.


4


1. Bevezető Napjaink egyetemeinek szerepe és működése változásokon megy keresztül. Ez alól nem kivételek a magyar egyetemek sem. Ennek a változásnak forrása részben a törvényhozási környezet és a gazdálkodási elvárások megváltozása, részben pedig a demográfiai és a képzési szükségleti változások. A felsőoktatási intézmények olyan (piaci alapú) elvárásokkal találják szemben magukat, melyek korábban sokkal kevésbé domináltak. Jogosan merül fel ekkor a kérdés, hogy az egyetem megfelelősége, munkájának értéke és hasznossága milyen számszerű módokon mérhető. A felsőoktatási rendszer átalakulása és a felsőoktatási szabályozási környezet új adottságai következtében a korábban bevált felvételi-pontszám összehasonítás önmagában már nem tölti be azt a szerepet, mint korábban. A megjelenő ranglisták paraméterit nézve pedig egyértelmű piaci igénynek látszik, hogy a felsőoktatási intézmények teljesítményét több irányból is mérjék, ne csak a beiskolázás számait nézve, hanem a működési mutatókat, illetve a végzettség munkapiaci értékét is. Ez a tanulmány a nemzetközi és hazai mérési módszerek magas szintű vizsgálatára vállalkozik példákon keresztül, mind a külső mind pedig a belső (de kifelé is publikált) saját intézményi mérések alapján. Az 2. és 3. fejezetek elsősorban a rangsorolási és mérési kritériumok ismertetését szolgálják különösebb minősítések nélkül. A rangsorolási listák áttekintésekor levont következtetések összegzése és a kritikai megjegyzések, továbbá a BME-re vonatkoztatható tanulságok a 4. fejezetben kerülnek bemutatásra.


5


2. Egyetemek külső értékelési rendszerei Alapvetően háromféle külső értékelési forrás különíthető el: -

újságok rangsorai;

-

felsőoktatási módszertani intézetek által összeállított rangsorok;

-

az

első

kettő

kombinációja,

ahol

az

újságok

és

kutatóintézetek

együttműködnek a lista elkészítésében (pl.: a paraméterek mérésének primer kutatásában) A következőkben bemutatásra kerülő külső értékelési rendszerek mindhárom kategóriából mutatnak példát, továbbá nemzetközi kitekintést is adnak (három kontinensről hozva a példákat: Európából, Amerikából és Ázsiából). Azért is fontos minél több példát megnézni, mert a legtöbbet idézett (külső értékelési) ranglisták paraméterei is jelentősen eltérnek egymástól. Nincsen egyetlen, mindenre kiterjedő és minden szakterületen használt univerzális mérőszám rendszer1. Ez és a 3. fejezet csak leíró/ bemutató (gyakorlatilag sok helyen felsorolás) jellegű. Az elemzőbb részek a 4. fejezetben találhatóak. Jelen fejezet célja a sokféle lehetséges mérőszám és nézőpontok bemutatása a példákon keresztül.

2.1. Európai Unió

2.1.1. Egyesült Királyság – The Times Higher Education Supplement – World University Rankings2 Ez a világ egyik legtöbbet hivatkozott egyetemi rangsora. A helyezési pontszám felét nagy minta alapján kérdőíves módszerrel határozzák meg a következőképpen:

1

Részletesebb összehasonlító elemzést lásd. Török, Á.: „Az európai felsőoktatás versenyképessége és a

lisszaboni célkitűzések”, Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. április, 310 - 329. o. 2

http://www.thes.co.uk/worldrankings/


6


-

Oktatók/kutatók véleménye [40%3]: több mint 2375 kiválasztott oktató/kutató véleménye alapján (a földrajzi és tudományterületi tapasztaltuk alapján kellett a legjobb egyetemeket megnevezniük)

-

Munkaadói vélemények [10%]: sokféle szektorból kiválasztott multinacionális nagyvállalatok véleménye (20 egyetemet kellett megnevezniük, ahonnan szívesen vesznek fel végzősöket)

-

Külföldi oktatók/ kutatók aránya [5%]

-

Külföldi hallgatók aránya [5%]

-

Hallgató-oktató arány [20%]

-

Oktatók / kutatók publikációs idézettségének száma [20%]

2.1.2. Egyesült Királyság – Guardian 4 Tudományterületenként és ahol az releváns, funkciónként is (pl.: könyvtár, informatikai központ) megbontva a szervezeti egységekre a következő faktorok alapján: -

Állomány: tudományos fokozat és kutatói/ oktató teljesítmény

-

Bejutás az intézménybe: pontszám

-

Oktatási költségek: egy hallgatóra jutó össz-egyetemi költség

-

Hallgató-oktató arány

-

Értékadás: egyetemi teljesítmény aránya a bejutáskor mutatott teljesítményhez képest

-

Végzős célállomások: az egyetemi végzettségének megfelelő elhelyezkedéshez jutott végzős hallgatók aránya (nemcsak munkahelyek, hanem a posztgraduális továbbtanulás is beleszámít)

-

Változatosság: az általában alulreprezentált hallgatói csoportok (pl.: etnikai, vagy valamilyen fogyatékkal élők) aránya az egyetemen

3 4

Zárójelben a rangsorolási számításhoz használt arány http://education.guardian.co.uk/universityguide2005/0,15903,1455246,00.html


7


2.1.3. Németország – CHE & DAAD (Centrum für Hochschulentwicklung & Deutscher Akademischer Austausch Dienst) 5 Non-profit, független kutatóintézet, amely évről évre kiadja a német felsőoktatási intézmények rangsorát. A publikációt6 a Die Zeit lappal közösen jelentetik meg, de az eredmények megjelentetése miatt a Der Speigel lappal is összefüggésbe hozzák gyakran. A vizsgálat rendkívül sokparaméteres, melyek 5 fő kategóriába kerültek besorolásra. Ezek között vannak alapadatok alapján számított mérőszámok, és kérdőíves felméréssel vizsgált paraméterek is: •

Professzorok véleménye: „Javasolná-e a saját gyerekének az adott felsőoktatási intézményt?” kérdésre adott válasza alapján

•

Elnyert külső támogatások: a külső szponzoroktól szerzett pénzösszeg, ahol a rangsort nem az abszolút összeg határozza meg, hanem az átlagosan az adott szakon dolgozó egy oktató/kutatóra jutó összeg;

•

Felszereltség:

hallgatói

vélemények

a

következő

kategóriákban:

laboratóriumok, gyakorlati termek, előadótermek, könyvtár, E-learning, PC felszereltség, audiovizuális eszközök, sportolási lehetőség; általános támogatás a tanároktól, támogatás a szakmai gyakorlati időszakban; (hallgató véleményekről lásd részletesebbem még lentebb) •

Képzés időtartama

•

Hallgatók véleménye: nem a hallgatói kérdőív egyedi paraméterinek átlaga alapján, hanem egy önálló kérdésre adott válaszok szerint: hogyan értékelik a saját egyetemi karukat. A felmérésben a hallgatói értékelés paraméterei a következők voltak7: o Elektronikus oktatási anyagok o PC felszereltség o Audiovizuális felszereltség o Hallgatókhoz való viszony

5

www.che.de ; www.daad.de www.University-ranking.de 7 A paraméterek listázási sorrendje a felmérés honlapján található sorrend alapján 6


8


o Oktatókhoz való viszony o Tantárgyak/ kurzusok o Munkaerő-piaci hasznosság o Laboratóriumi felszereltség o Gyakorlati termek o Előadótermek o Sport o Oktatásszervezés o Szakmai gyakorlat ideje alatt a támogatás o Hallgatók oktatói támogatása/ konzultációk o Könyvtár o Hallgatói munkaállomások8 technikai felszeretsége CHE az egyetemi rangsor mellett különálló kutatási ranglistát is összeállít az alábbi mutatószámok mentén: •

Publikációk

•

Külső kutatási források (nem az abszolút összeg, hanem kutatói állománnyal osztott arány számít)

8

•

Az adott szakon szerzett doktori fokozatok száma

•

Mérnöki tudományok esetén a szabadalmak száma

„Workstation”


9


2.2. Amerika 2.2.1. U.S. News and World Report

A rangsorolás alapja az intézményeknek kiküldött kérdőívekre érkező válaszok (95%ban), a fennmaradó kisebb rész adatbázisokból származik9. Az iskolákat szint szerint, tudományterület és esetenként terület szerint is csoportokra osztják a mérés és értékelés előtt. A fő szempontok az általános értékelésnél a következők: •

Társintézmények vezetőinek véleménye [25% 10]: az intézmények vezetőit (pl.: rektorok, dékánok) kérik meg, hogy az adott területen működő intézményekről mondjanak szakmai véleményt11.

•

Megtartási ráta [20%]: összetett mutató, melynek egyik része a képzést megkezdő diákok folyamatos folytatási aránya a másik a végzési arány.

•

Oktatási erőforrások [20%]: szintén kompozit mutató 6 részadatból számítva: 20 főnél kisebb osztályok száma, 50 főnél nagyobb osztályok száma, tanári fizetések, tanárok tudományos fokozata, a diák-tanár arány és a teljes munkaidőben foglalkoztatott tanárok aránya.

•

Felvételi szelektivitás [15%]: a felvételi mutatók alapján az egyetem által felvett hallgatók minőségét méri, azaz mennyire válogathat a legjobb hallgatók közül az adott intézmény.

•

Pénzügyi erőforrások [10%]: hallgatói létszámmal osztva

•

Végzési eredmények [5%]

•

Alumni adományok aránya [5%] az alumni hallgatók hány százaléka ad adományt az iskolának végzés után

Mivel a szakágak értékelése súlyokban és összetevőkben is több ponton eltérhet az általános szempontrendszertől12, érdemes még közelebbről megvizsgálni a felső szintű

9

http://www.usnews.com/usnews/edu/college/rankings/about/06rank_brief.php Zárójelben a rangsorolási súlyok 11 Egy 1-től 5-ig terjedő skálán (ahol 1 a legrosszabb vélemény) 12 Ez a lista egyik fő kritizált pontja is, mert évről évre is változások lehetnek, továbbá a tudományterületi eredmények különböző súlyozási eljárását a szubjektivitás vádja éri. 10


10


(graduate school, gyakorlatilag MSc és PhD) mérnöki képzések értékelésére szakosodott lista paramétereit13: •

Társintézmények vezetőinek véleménye [25%] (tartalom mint előbb)

•

Állásajánlók véleménye [15%]: azon cégek felvételiztetők és kapcsolattartók véleménye, akik az előzőleg értékelt intézményekből vettek fel

•

Felvételi szelektivitás [10%] (tartalom mint előbb)

•

Oktatási erőforrások [25%]: A tanár-diák arány, a tanárok közül a „National Academy of Engineering” tagok aránya és a kiadott doktori fokozatok száma.

•

Kutatási teljesítmény [25%]: a teljes kutatási kiadások14 és az egy tanárra jutó átlagos kutatási kiadások alapján számítva.

2.2.2. Financial Times MBA ranking 15 Fontos presztízs értékű lista a Financial Times (FT) által évente kibocsátott MBA16 képzések listája. A korábban bemutatott listákhoz képest az eltérések nagy része éppen azzal magyarázható, hogy ez speciálisan egy „gazdasági értékadó” diploma mérésére szolgál, ugyanakkor pont ez az erősen piaci személet ad érdekes nézőpontot az FT MBA lista következőkben felsorolt, rendkívül sok faktorának: •

Mai fizetés: 3 évvel a végzés után, a 2004-2006-os felmérés eredményeiből gyűjtve (a rangsorolásban nem használt)

•

Súlyozott fizetés [20%17]: a „mai fizetés” értékek iparági különbségekkel súlyozott értéke

•

Fizetésemelkedési növekmény [20%]: Az iskola megkezdésekor meglévő fizetés százalékos emelkedése a végzés után 3 évvel.

•

Érték a pénzért [3%]: egy leegyszerűsített rövid-távú hozadékszámítás, ami a végzés utáni fizetésen, az oktatási költségeken és az oktatási idő alatt kiesett fizetésen alapul.

13

http://www.usnews.com/usnews/edu/grad/rankings/about/06eng_meth_brief.php Pontosan meghatározva, hogy mi számítható kutatási kiadásnak 15 http://rankings.ft.com/rankings/mba/rankings.html 16 Master of Business Administration 17 Szögletes zárójelben a rangsorolás számítási súlyértékek 14


11


•

Karrier előremozdulás [3%]: a végzős hallgató mozgása a karrierlétrán három évvel a végzés után.

•

Célok elérése [3%]: iskolánként a visszatérési százalékos arány alapján becsülve, hogy az MBA képzés mennyire váltotta be a beiratkozás céljait.

•

Elhelyezkedési siker [2%]: a 2002-es végzősök közül azok aránya, akik a karrier tanácsadás segítségével kaptak állást.

•

Alumni ajánlás [2%]: a 2002-es végzősök melyik MBA iskolából ajánlanának végzősöket munkahelyi felvételre.

•

Munkavégzés 3 hónap múlva [2%] a legutóbbi végző évolyam hány százaléka van munkaviszonyban a végzés után három hónappal.

•

Női oktatók aránya [2%]

•

Női hallgatók aránya [2%]

•

Az iskola vezetésében18 a nők aránya [1%]

•

Nemzetközi oktatók aránya [4%]

•

Nemzetközi hallgatók aránya [2%]

•

Az iskolában vezetésében a nemzetközi tagok aránya [2%]

•

Nemzetközi mobilitás [6%]: a végzés utáni elhelyezkedés nemzetközi mozgásából számítva.

•

Nemzetközi tapasztalat [2%]: a képzés során szerezhető nemzetközi tapasztalat alapján számítva

•

Nyelvek [2%]: a végzéshez szükséges addicionális19 nyelvek száma

•

Tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya [5%]

•

FT doktori rangsor [5%]: a doktori végzősök száma az elmúlt három évben, nagyobb súlyokkal azoknál, akik közülük a top 50 MBA iskola valamelyikében oktatni is kezdtek.

•

FT kutatási rangsor [10%]: az oktatók által írt publikációk értékelése 40 nemzetközi tudományos és gyakorlati folyóiratban. (A rangsoroláskor az oktatók száma

18 19

Board member A képzés nyelvét nem számítva


12


2.3. Ázsia

2.3.1. Shanghai Jiao Tong University, Institute of Higher Education – Academic Ranking of Top World Universities 20

4 fő szempont szerint osztályoz ez az Európában is sokat idézett rangsor: - Oktatás minősége: Az intézményben végzett Nobel (meghatározott kategóriájú) és Field díjasok száma - Tanerő színvonala: Az intézmény munkatársai közül Nobel és Field díjasok, valamit jelentős idézettséggel rendelkezők - Kutatási eredmények: Nature és Science cikkek, továbbá Science Citation Index idézettségi mutatók - Méret: Az előző teljesítménymutatók elosztva az egyetemi oktatási és kutatási létszámával. A listára világszerte odafigyelnek (az egyre erősödő Kína és az egyre nagyobb számba külföldön tanuló kínai diákok véleményét formáló rangsornak súlya van), a végső sorrend és az összeállítási metodika azonban – mint szinte minden hasonló felsőoktatási értékelési rendszernél – vitákat váltott ki, többet között Európában is.21

20

http://ed.sjtu.edu.cn/rank/2005/ARWU2005Main.htm A Népszabadság 2005. július 7-i száma például idézi Tony Blair britt kormányfőt: „Miféle modell az, ... ahol a világ húsz vezető egyeteme közül csak kettő van ezen a földrészen?”, illetve kritika alá veszi rangsorolási módszertant a következő érvek alapján: - „a tudományos teljesítményt a tudományos publikációk számával és hivatkozási indexével mérik” - „a kutatók alulmérték a társadalom- és humántudományokat, a szociológiától a pszichológián át a régészetig” - „csak 2, azaz kettő angol nyelvű folyóiratban megjelent publikációt számolnak”

21


13


2.4. Magyarország Az utóbbi időben Magyarországon is elindultak a felsőoktatás rangsorolására induló kezdeményezések. Ezek közül a két legfrissebb és olvasottságán keresztül meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott rangsor a Népszabadság és a HVG rangsora. A következő bekezdésekben ezek kerülnek bemutatásra.

2.4.1. Népszabadság

A Népszabadság tematikus kiadványa a Felsőoktatás Felsőfokon – Egyetemek és Főiskolák rangsora 2005. Az intézmények végső sorrendje a szakáganként listákon elért helyezésre épül. Ezek a listákban a következő 3 paraméter szerint került meghatározásra a rangsor: •

Hány hallgatót vettek fel az adott szakra?

•

Hányan jelentkeztek a szakra?

•

Mi volt a felvételi ponthatár?

A szakági rangsorolási index számítása: (összes jelentkező / felvett)* ponthatár. Ezután azok az egyetemek, amelyek legalább 5 szakági rangsorban szerepelnek, a különálló ranglistákon elért helyezéseik alapján kerültek besorolásra a végső egyetemi rangsorba. Ebben az összesített listában a Műegyetem második helyen végzett (az ELTE után és a Károli Gáspár Református Egyetem előtt elhelyezkedve). Ezt a ragsorolást nemcsak az a kritika érheti, hogy az egyetemi működést gyakorlatilag egyetlen paraméter (a beiskolázási kereslet leírása) alapján írja le. További probléma, hogy a jelentkezési és felvételi számok egyes esetekben jelentősen kedvezhetnek a kisebb szakoknak. A BME több karja is amiatt kapott alacsonyabb helyezéseket a szakági rangsorokban, mert ugyan a felvételi ponthatárban erős volt, de a túljelentkezés 3-4-szeres rátája és a magasabb ponthatár sem volt elég más egyetemek kicsi szakjainak esetleg 6-7-szeres túljelentkezési rátája miatt okozott eltérésekre.


14


Vitathatatlan viszont,

hogy

mindhárom felhasznált mérőszám gyakorlatilag

központilag ellenőrizhető statisztikai adat, így nem az intézmények önbevallásának pontosságán alapul.

2.4.2. HVG

A Népszabadságétól jelentősen eltérő módszertan alapján előállított listát adott közre 2006 elején a HVG, amiben a következő faktorok szerint rangsorol: •

az oktatók tudományos rangja,

•

az oktatók publikációs tevékenysége,

•

az oktatók nyelvismerete,

•

az egy oktatóra jutó hallgatók száma éppúgy, mint

•

a túljelentkezés mértéke,

•

a felvett hallgatók nyelvtudása,

•

a doktoranduszok aránya, illetve

•

a számítógép-ellátottság.

Ennek a listának is több vitatott pontja van. Ezek közül kiemelhető a publikációk mérésére vonatkozó faktor, ahol problémát jelent a nagy mennyiségű publikációnak számító művészeti tevékenység és az ennél darabszámra jóval alacsonyabb számú tudományos publikációk ilyetén összehasonlítása. Ugyanakkor akár pozitívumként is értékelhető az, hogy nem csak a beiskolázási teljesítményt, hanem már a működési paramétereket is méri (pl. felszerelés, oktatói képzettség). A Műegyetem ebben az összesített rangsorban is második helyezést ért el, a meglepetés-első Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem után és a Semmelweis Egyetem előtt.


15


2.4.3. A BME helyzete a magyar felsőoktatási rangsorokban

A BME ugyan mindkét említett listában a második helyen szerepelt, de ezeknek a második helyeknek további értéket ad, hogy a BME volt ez egyetlen olyan intézmény, amely mindkét esetben az első háromba tudott kerülni22. A Népszabadáság szakági listái közül 10-ben szerepelt a Műegyetem, ahol a következő helyezéseket érték el23:

Helyezés az azonos képesítést kiadó intézmények között

1.

2.

3.

4.

5.

BME Szakok a ranglistákban

Környezetmérnök Közgazdász Közlekedésmérnök Mérnök-fizikus

Vegyészmérnök

Gépészmérnök Villamosmérnök

Építőmérnök Mérnök-informatikus

Építész

1. Táblázat: BME szakok szakági helyezése a Népszabadság 2005 értékelésben

Jól látható tehát, hogy több szak is saját szakági rangsorában messze nem került az élre, aminek okai a Népszabadság index számításából ered (lásd. 2.4.1. fejezet). A HVG esetében nem szakági lista került kiadásra, hanem az intézmények egyes karjainak listája, ahol az országos legjobb 50-be hat BME kar jutott be: BME Kar

Helyezés az összesített kari rangsorban

Természettudományi Kar

2.

Gazdaságtudományi Kar

6.

Vegyészmérnöki Kar

16.

Közlekedésmérnöki Kar

29.

Építőmérnöki Kar

40.

Villamosmérnöki Kar

43.

2. Táblázat: BME karok helyezése a HVG 2006 kari értékelésben24

22

Sőt, a két lista első 10 helyezettje között csak 3 további átfedés van: az ELTE 1. (Népsz.) és 10. (HVG), a Corvinus 4. (Népsz.) és a 9. (HVG) és a Szegedi Tudományegyetem 6. (Népsz.) és 4. (HVG) helyezésekkel. 23 Jelen táblázatba a szakági listákból minden esetben a legmagasabb helyezéssel megjelenő Műegyetemi, nappali tagozatos, állami finanszírozású alapképzés helyezése került be (ugyanis egy szakági listában több helyezéssel is szerepelhetett a BME) 24 Két kar nem került be a HVG összesített 50-es kari listájába, az Építész és a Gépész FELSŐOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI MÉRŐSZÁM RENDSZEREK BEMUTATÁSA

16


3. Egyetemek belső értékelési rendszerei A külső értékelés mellett fontos, hogy az egyetemek maguk milyen mérőszámokat tartanak fontosnak. Az alább bemutatott statisztikák és mérőszámok a felsőoktatási intézmények által magukról nyilvánosan megadott mérőszámokat tartalmazzák. Ezeken kívül természetesen lehetnek olyan további számok, amiket belső használatra figyelnek, de azokat nem publikálják nyilvánosan.

3.1. Massachusetts Institute of Technology (MIT) A világ vezető műegyeteme évente közzéteszi éves jelentését25, amiben az egyes részterületek részletes beszámolói mellett egy pár oldalas statisztikai összefoglaló is bemutatásra kerül. Ez a 2004 júniusában záródó tanévre az alábbi fontos paraméterekkel foglalkozik: •

Jelentkezések: beiratkozott hallgatók összesített létszáma, külföldi hallgatók száma és aránya, hallgatók megoszlása nemek szerint és a kisebbségekhez tartozó hallgatók száma és aránya (minden mutató „undergraduates” és „graduate” képzés bontásban);

•

Diplomák száma: kiadott diplomák száma főiskolai, egyetemi és doktori bontásban;

•

Pénzügyi segítség: a hallgatóknak folyósított pénzek (hallgató segélyektől a hallgatói munkalehetőségekig bezárólag);

•

MIT Karrier Iroda: végzős hallgatókat kereső cégek száma és iparági bontása, a kezelt önéletrajzok száma, a szervezett állásinterjúk száma, a végzősök közül dolgozni illetve továbbtanulni szándékozók aránya;

•

Magán adományok: magán adományozások összege, források megoszlása (alapítványok, cégek stb. bontásban) és e bevételek felhasználási céljai magas szinten (kutatási programok, épület rekonstrukció, hallgatói juttatások, oktatói juttatások stb.);

25

http://web.mit.edu/annualreports/


17


•

Pénzügyek: magas szintű pénzügyi mutatók (általános bevételek, eszközök értéke, eszközérték változása, célzott kutatási bevételek)

•

Épületek és Campus környezet: építményi beruházások értéke és legfontosabb beruházások listázása.

Bemutatkozó26 oldalán az MIT több olyan külsős (elsősorban lapok által összeállított27) rangsorolási listára is hivatkozik, ahol az egyetem kiemelkedő helyezést ért el, továbbá szintén erről az oldalról érhető el az MIT kötődésű Nobel díjasok névsora. Az egyetem nyilvánosan kezeli egyszerűsített pénzügyi 2006-os terveit28 is, ezek online megtekinthetők.

3.2. Universität Karlsruhe A Karlsruhe Egyetem legfontosabb statisztikai adatait és mérőszámait egy „Daten, Fakten, Zahlen”29 című néhány oldalas dokumentum formájában adja közre. Ennek 2005-ben kiadott30 verziójában az egyetemhez kapcsolódó legfontosabb alapadatok és néhány történelmi mérföldkő említése mellett 5 nagy kategóriában kerülnek bemutatásra információk: •

Oktatás: felvett hallgatók száma szakonként, kiadott diplomák száma és összehasonlításképpen a régióban összesen felvett felsőoktatási hallgatók száma;

•

Kutatás: ez a szekció számadatok nélkül, egyszerűen felsorolja fel az egyetem kutatóintézeteit;

•

Emberi erőforrás: pozíciók száma különböző munkaterületek szerint31 (oktató, kutató, adminisztráció, karbantartás stb.), továbbá a tényleges oktatói, kutatói és egyéb létszám;

26

http://mit.edu/aboutmit/ Nemzetközi rangsorok közül az előző fejezetben már tárgyalt Times rangsort emeli ki 28 http://web.mit.edu/facts/financial.shtml 29 http://www.presse.uni-karlsruhe.de/en/1587.php 30 Az elemzés készítésekor legfrissebb hozzáférhető verzió 31 Ezek a számok nem egyeznek meg a valódi létszámmal 27


18


•

Infrastruktúra: építményi adatok (összes egyetemi Campus terület, épületek száma, belső terület négyzetméterben) és fogyasztási (áram, víz, gáz) mennyiségi és költségadatok adatok;

•

Pénzügy: az összköltség költség megbontása személyi, dologi, beruházási kategóriák szerint.32

32

Bevételi adatokat nem hoznak nyilvánosságra


19


4. Összegzés, összehasonlítás

4.1. A különböző listák magas szintű összevetése

A következő ábrán a külső értékelési rendszerek csoportosítása látható aszerint, hogy az kritériumokat piaci, vagy tudományos szempontok dominálják-e, illetve, hogy a

Piaci Akadémiai

Paraméterek fő irányultsága

készítője/ kiadója kutatási intézet-e, vagy valamely lap.

Jiao Tong University

Kutatóintézet

Lap Lista készítője

A legismertebb és legtöbbet idézett ranglisták (amelyeket ez a felmérés bemutatott a 2. fejezetben) többsége lapok által kiadott lista. Ennek oka lehet a terjesztés könnyebb megoldása, a lap márkanevének hatása és sokszor a kritikákkal is szembemenő gyakorlatias értékelési rendszer (amit nem mindig nevezhetünk tudományos alaposságú vizsgálatnak). A DAAD-CHE felmérés ábrázolt helyzete sajátosan kettős: egyrészt szorosan együttműködik lapokkal33, másrészt pedig szétválasztja az oktatási és kutatási ranglistáját34.

33 34

Der Spiegel, Die Zeit Ahol a kutatási lista sokkal inkább akadémiai paramétereken alapul az oktatási pedig erősen piacin.


20


A listákat több irányból is éri kritika. Ezek egy része az adatsorok összetételével, másodrészt a definíciós problémákkal, harmadrészt pedig az adatforrásokkal függenek össze. Az adatsorok összetételével kapcsolatosan a legfőbb támadás a versenypiaci és a tudományos mutatók arányát veszi célba. Mi alapján kerüljön eldöntésre, hogy a pénzügyi (azon belül is mondjuk a bevétel, vagy a költség) mutatók legyenek-e előtérben, vagy az oktatási és kutatómunkát közvetlenül minősítő paraméterek? A válasz részben a minősítés típusától is függ, hiszen majdnem természetesen adódik, hogy egy gazdasági másoddiploma (MBA) specializált értékelése több pénzügyi és munkaerő piaci elemet tartalmaz. Másrészt a domináns módon újságírók által összeállított listákban az összetétel nem is minden esetben objektíven igazolt arányok alapján kerül kialakításra. Törekvéseik sokszor nem is kutatás-módszertanilag tökéletesen védhető lista elkészítése. Sőt az időben változó összetételű sorok az évenkénti összehasonlíthatóság hiánya miatt további kritikákat váltanak ki (pl.: U.S. News and World Report). A második fő vád a paraméterek pontatlan definiáltságán alapul. A problémák már ott kezdődhetnek, hogy az egyes felsőoktatási intézmények szervezeti felépítése jelentősen eltérhet. Az iskolák, karok, tanszékek és intézetek hálózata szinte mindenhol másképp alakul ki, esetenként extra, vagy hiányos szintekkel ezekhez képest. Különösen problémás lehet ez akkor, ha az adatgyűjtés és a paraméter számítás nem a lista elkészítője által történik, hanem az intézmények paraméter szintű önbevallásával, hiszen ekkor a definíciós kérdések akár intézményekként másképp kerülhetnek megoldásra. Fontos további definíciós kérdés a tudományos eredmények mérésének mikéntje. Vannak listák, amelyek valamely már meghonosodott tudományos indexet használják, de láthattuk a 2. fejezetben, hogy olyan eset is van, amikor néhány kijelölt szaklapban megjelent publikációk száma a mérvadó. Így a definiálási kérdés nemcsak az alapkutatási és alkalmazott tudományok nehéz összehasonlíthatóságát veti fel, hanem


21


a különböző alapkutatási területek is jelentősen eltérő teljesítménnyel végezhetnek, attól függően, hogy melyik szaklapokat számítják be az értékelésbe. A harmadik fő buktató az adatforrásokkal kapcsolatos. Ez a problematika két területre további bontható. A kérdőíves felmérésekkel szemben a szubjektivitás vádja merülhet fel, főként, ha az intézmények egymást véleményezik. Ilyenkor mind a mintavétel, mind pedig a kérdésfeltevés eredménymódosító lehet. A másik fő kérdés a központi adatbázisok

adattartalmának

pontossága

és

ezek

kombinálása

egyedi

adatszolgáltatással.


22


4.2. A mérőszámok és egyetemi folyamatok összevetése A következő táblázat a 2. fejezetben bemutatott mutatószámokat rendeli hozzá a projekt által használt egyszerűsített folyamat-modellhez. A jelentősen hasonló mutatószámok összevonásra kerültek az áttekinthetőség érdekében (részletes mutató definíciókat lásd. a 2. fejezetben).

Folyamat

A vizsgált listákban szereplő mérőszámok

Irányítási folyamatok • Iskola vezetésében a nők aránya • Iskola vezetésében külföldiek aránya • Változatosság (lehetőség biztosítása kisebbségi csoportoknak)

Emberi Oktatás

Kutatás

Gazdálkodás

erőforrás menedzsment

• Oktató/ kutatótársak véleménye • Munkaadói vélemények • Hallgató-oktató arány • Bejutási szint • Túljelentkezés aránya • Hallgatók véleménye • Képzés időtartama • Megtartási ráta • Képzettséggel megszerezhető fizetések • Nyelvek

• Publikációs idézettség száma • Publikációk száma • Szabadalmak száma • Kiadott doktori fokozatok száma • Elnyert kutatói díjak száma


• Egy hallgatóra jutó pénzügyi erőforrások • Létesítmények értékelése • Eszköz felszereltség értékelése

• Külföldi oktatók/ kutatók aránya • Oktatói/ kutatói állomány minősítése • Nő oktatók aránya • Nemzetközi mobilitás

Információ Technológia • Számítógépellátottság • Oktatási audiovizuális eszközök száma és aránya

Külső kapcsolatok menedzsmentje • Külföldi hallgatók aránya • Elnyert külső támogatások • Alumni adományok aránya • Nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőség • Végzősöknek nyújtott elhelyezkedési segítség sikeressége

23


4.3. A BME-re vonatkozó tapasztalatok

A nemzetközi és hazai egyetem értékelési rendszerek sajátosságai és az ezeket ért kritikák alapján több, speciálisan a BME és a magyar értékelési környezetre szabott következtés is levonható. Mivel a magyar ranglista rendszer még csak kialakulóban van, célszerű proaktívan együttműködni a rangsorolást láthatóan rendszeresen végző lapokkal, hogy a ranglista javulhasson. Ennek célja nemcsak az egyetem számára kedvezőbb kritériumrendszer irányába való elmozdítás, hanem praktikusan akár az egyszerűbb előállíthatóság és mérhetőség is. Továbbá az egyre inkább verseny alapú felsőoktatásban igenis érdemes figyelni a társ intézmények és szakok helyezéseit és a különbségek okait. Szintén a rangsorolással kapcsolatos kihívás, hogy a különböző kritériumok szerinti rangsorolásokhoz szükséges adatokat hitelesen elő kell tudni állítani (kivéve, ha a Műegyetem is bojkottálni akar listákat, mint ahogyan azt néhány neves külföldi egyetem a nemtetszése kinyilvánításaként már megtett35). Ezzel együtt a központi felsőoktatási adatbázisok felé való jelentési kötelezettségek és az oda szolgáltatott információk is felértékelődnek, amennyiben ezek forrását képezik bármelyik rangos kritériumainak. Harmadrészt fontos tanuláság, hogy - amint a 2. és 3. fejezetben láthattuk - a külső mérőszám rendszerek nincsenek egyértelmű korrelációban az egyetemek által saját magukról éves jelentéseikben közzétett információkkal. Ez utóbbiakban az egyetemek nevezhetőek szubjektívnak, hiszen elsősorban a számukra pozitív fejleményeket emelik ki ezekben a jelentésekben. Továbbá feltételezhető, hogy az egyetem belül mért mutatók még a kifelé jelentett nyilvános mutatószámoktól is eltérhetnek, de ennek ellenőrzése nyilvános adatforrások használatával nem tehető meg.

35

Mint ahogy a Stanford és a Cornell egyetemek megtagadták a más intézményekre vonatkozó szubjektív adatszolgáltatást a US News and World Report felmérésében (Népszabadság – Felsőoktatás Felsőfokon, 2005)


24

FELSŐOKTATÁS-ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK BEMUTATÁSA

Recommend Documents