FELNŐTTKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Szabad nép
Rákosi
1956
Kádár
Időszakok – történelmi háttér o
o
o
o
1945-1948 o Szabadművelődés 1949- 1956 o Rákosi rendszer- Népművészeti Intézet – Széll Jenő 1956-1989 o TIT – Radnai Béla o Felnőttképzési konferenciák 1989-től napjainkig o Nyitott Képzések Egyesület o Felnőttképzési konferenciák
1989
o
1944 december 21 – Debrecen – Ideiglenes Nemzeti Kormány
o
A kormányzat a „szabadművelődés „ elveit és értékrendjét beépíti saját művelődéspolitikai programjába.
o
A szabadművelődés ideológusa: Karácsony Sándor
Karácsony Sándor 1891-1952
○
○
○
○
Megalakul: 1945. október 9-én (VKM12 100/1945. számú rendelet)
Állam: o
amelybe egy-egy megye és megyei jogú
Vezetők: Karácsony Sándor, Szent Györgyi Albert
Feladat: áttekintés az iskolán kívüli nevelésről, javaslatok előkészítése Eredmények: 720/1946. számú rendelet az iskolán kívüli nevelés szervezeteiről.
Szabadművelődési kerületek létrehozása , város tartozott.
o
Élén a szabadművelődési felügyelő, a
vallás- és közoktatásügyi miniszternek alárendelve. Társadalmi szervezetek: o
A kerületek népművelési tanácsai ,
amelyek a megyék párt- és társadalmi szervezeteinek képviselőiből, delegáltjaiból tevődtek össze. bizottságokra oszlottak. o
Bizottságok: a) szakmai, b) politikai és c) nevelési bizottságok.
○
○
A szervezési és módszertani
o
Az alsó, közép- és felsőfokú
kérdések tudományos vizsgálatára
szabadiskolákról szóló 5000/1946.
hozta létre az 1000/1946. VKM
VKM számú rendelet a módszeres
számú rendelet a Szabad
ismeretterjesztés alapjait kívánta
Művelődési Tudományos Intézetet.
megteremteni.
Az intézet még ebben az évben megszűnt, működését a 3981/1946.
VKM számú rendelet alapján a Magyar Népi Művelődési Intézet vette át
o
Működésüket engedélyhez kötötték
Központilag ○
○
○
○
○
Összeállították az előadássorozatok és tanfolyamok ajánlott tematikáját; Összeállították az előadók névjegyzékét Foglalkoztak az előadások anyagainak hozzáférhetővé tételével Szabad Föld Téli Esték – a kultúrházakban ismeretterjesztő előadások ezreit tartották: 1950-ben 50, 1953-ban 123 ezret. Ezek látogatóinak a száma évente 4 és 6 millió között mozgott. Gondoskodtak a szemléltetésről is kölcsönözhető diafilmekkel, vetítőgéppel.
Az ismeretterjesztés formái : ○
előadások,
○
előadássorozatok,
○
tanfolyamok,
○
szabadiskolák,
○
szabadakadémiák,
○
népfőiskolák
○
○
○
Az alsóbb néprétegekből származó fiatalok tanulását kívánták segíteni. A kollégiumokban egységes nevelési elveket kívántak megvalósítani a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt vezető ideológusainak elképzelései alapján. Alapvető cél a felépítendő szocialista társadalomnak elkötelezett értelmiség képzése.
○
○
○
○
1946 júliusában meghirdették a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalmat (NÉKEM). A Népi Kollégiumok Országos Szervezete a NÉKOSZ. Az 1947/48-as tanévben már 160 népi kollégium működött, mintegy nyolcezer fiatal számára teremtve meg a tanulás feltételeit. A népi kollégisták száma 1945 és 1949 között elérte a 15 000 főt
○
○
○
○
○
A népi kollégiumok újszerű pedagógiai törekvéseknek adtak otthont. A kollégium alapsejtje a 8-10 növendékből álló szövetkezet volt.
Tagjai maguk választották meg vezetőiket, saját ügyeikben felelősséggel döntöttek. A szövetkezetek egymáshoz kapcsolódva alkották a kollégiumi közösséget. A kollégiumokban az önkormányzat elve érvényesült.
○
○
A kollégisták - a tanulás mellett bekapcsolódtak az őket körülvevő társadalmi környezet életébe. Fizikai munkát végeztek, ismeretterjesztő műsorokat tartottak, írni-olvasni tanították az analfabétákat stb.
○
1948 végén megerősödtek a NÉKOSZ-t érő kritikák, a Magyar Dolgozók Pártja egyre élesebben támadta a szervezetet.
○
A politikai változások
nyomán, 1949-ben a népi kollégiumokat "önfeloszlatásra" ítélték, azaz adminisztratív úton felszámolták.
o
1951-ben alakult meg
o
Igazgatója: 1951-1972 - Széll
o
Jenő o
Néprajzi Osztály (vezetője: Muharay Elemér)
Feladata: az amatőr művészeti mozgalom szervezése és
o
irányítsa. o
Osztályok:
o
Irodalmi Osztály (vezetője: F. Rácz Kálmán)
Pl: kultúrműsor-füzetek kiadása,
néprajzi anyag gyűjtése, az „új népdal” és az „új tömegtánc”
o
Zenei Osztály
o
Bábjátékos Osztály
kialakítása, művészi tehetségek felkutatása.
o
1945 - az Ideiglenes Nemzeti
o
Valamennyi iskolafokozatban,
Kormány létrehozta a közoktatás
iskolatípusban megalakultak a
rendszerén belül működő, teljes
dolgozók iskolái
intézményrendszerre kiterjedő iskolai felnőttoktatást
o
A dolgozók iskoláinak „rövidített szorgalmi idővel, különleges
o
1946. február 7. - alapító rendelet
tantervekkel és óratervvel” kell
o
Név: „dolgozók iskolái”
működniük → kialakult az ún. esti és levelező tagozat
o
A dolgozók iskolái az „önhibájukon kívül iskolai képzésben nem részesült
o
Cél: hogy az iskola alkalmazkodni
felnőtt dolgozók” tanulmányait
tudjon a felnőttek
kívánták szolgálni
életkörülményeihez
o
1960-as évekig nem voltak saját
o
tanterveik
1962 - megalapítják az Országos Pedagógiai Intézetet és ennek keretei között szervezték meg a
o
A „rendeskorúak” iskoláiban
Felnőttoktatási Tanszéket
aktuálisan érvényben lévő tananyag redukált változatát tanították
o
Kialakult az Országos Pedagógiai Intézetben egy
felnőttoktatási tantervelméleti o
Államilag előírt, központi tantervek, tankönyvek
műhely
o
Andragógiai kutatások – Durkó
o
Olyan tananyag szerkezet
Mátyás (Felnőttnevelés és
kidolgozására van szükség,
népművelés- 1968)
amely képes arra, hogy a „rendeskorúak” iskoláival
o
A kutatások által feltárt tények
egyenlő felkészültséget nyújtson
és az így kialakult elméletek → hatottak a dolgozók iskoláinak
tantervi koncepciójára
o
A felnőttek tanulása régebbi
tanulásuk tartalmától, formájától és eredményességétől függ
o
A dolgozók iskoláinak feladata a
Iskolán kívüli kísérletek:
tananyag megtanítása, a felnőtt hallgatók látókörének bővítése →
o
múzeumlátogatások
fontos a közművelődéssel való
o
közös színház- és
kapcsolat
o
tanulmányi kirándulások
Gátló tényezők: ahhoz, hogy a
o
tanulmányi versenyek
felnőtt tanuló a tanórán kívül is
o
szakkörök szervezése tanítás
művelődjön, szabad időre van
szükség
kezdete előtt
o
1944. január 9. – megalakulás
o
Tagok száma induláskor: 200 fő
o
o
o
„Csillagok Világa” c. folyóirat megjelenése TIT munkája Budapest ostromával megbénult, de a székház érintetlenül maradt Társulati élet újrakezdésében részt vettek: o Szent-Györgyi Albert o Rapaics Raymund o Gróh Gyula Szent-Györgyi Albert
o
o
o
o
o
o
1945: 1000 fős tagság 1946: „Természettudományi Közlöny” megindítása Tudományos-kulturális élet szélesebb területe: szabadművelődés: TIT fontos feladata 1945-47: felpezsdült az ország szellemi, kulturális élete, megnőtt a társadalmi aktivitás Előadók falun és városban társadalomtudományi, politikai kérdésekkel foglalkoztak Legnagyobb siker vidéken: Szabad Föld Téli Esték előadássorozat
o
1947: „Élet és Tudomány”
o
1947: Uránia Csillagvizsgáló megnyitása
o
A szóbeli ismeretterjesztés kiemelkedő alakjai: o
Novobátzky Károly – fizika
o
Vadász Elemér – geológia
o
Rapaics Raymund – bilógia
o
Jánossy Lajos – csillagászat
o
A TIT ideológiáktól mentes, objektív tudományos ismereteket terjesztett.
o
o
1948: közgyűlés – új elnök és főtitkár a hatalom szellemében tevékenykedtek: Novobátzky Károly, Mariska Zoltán 1949: kommunista eszmék, marxizmus – leninizmus intenzív behatolása a tudományos életbe
o
Megyei szervezetek megalakítása
o
Szakosztályi munka megerősítése
o
o
1952: népművelési konferencia – új feladat: kulturális forradalom és az 5 éves terv sikerre vitele 1952 - a hatalom hibái a TIT élére is befolyást gyakoroltak.
Novobátzky Károly fizikus a TIT elnöke
o
o
o
o
1953 - megyei szervezetek létrejötte A szakosztályokban elkezdődött a munka (történelmi, irodalmi, filozófiai szakosztály) 1954 – szabadegyetemek megalakítása: Sopron, Budapest, Debrecen – ezek az iskolán kívüli népművelés legmagasabb formái 1955 – Kossuth Klub tevékenységének megkezdése
1953-56 között az ország lakosságának több mint a feléhez jutott el a TIT kb. 10 000 előadása.
o
o
o
o
o
1956 – a párt 5 dokumentumban fejezte ki elégedetlenségét a TIT ideológiai-politikai munkáját illetően 1956.okt.23-án a Kossuth Klub rendezvényének résztvevői testületileg a Múzeum utcából vonultak ki a tüntetésre 1956 okt.- TIT országos elnökségi ülés állásfoglalása: segítsék az elmúlt években sérelmet szenvedett értelmiségiek rehabilitációját, és az addig mellőzött értelmiségieket vonják be a szervezetek belső életébe 1956 nov. – Mód Aladár főtitkár hitet tett a forradalom mellett és megindokolta annak történelmi szükségszerűségét
1961-ben ezért leváltották főtitkári tisztéből
Mód Aladár történész
o
1958: párthatározat - új vezetőség
o
„újjáalakító közgyűlés”
o
o
o
TIT = önkéntes társadalmi szervezet Új alapszabály Új elnökség, új elnök: Törő Imre (a politikai bizottság által elfogadott szellemben)
Törő Imre orvos
Munkásakadémiák Cél: az általános és szakmai műveltség
Termelőszövetkezeti akadémiák
o
megalapozása, a szakmai
formája “a téesztagok szakmai tudásának,
műveltséghez kapcsolódó
áltlános műveltségének és politikai ismerteinek
társadalom- és természettudományi
növelésére a téli hónapokat kell kihasználni.....
ismeretek előtérbe helyezésével
Minden téeszben ismeretterjesztő előadásokat,
speciális szakmai ismeretek
esti előadás-sorozatokat kell tartani” (MSZMP
átadásával.
KB 1960)
1961: párthatározat: o
A TIT rendszeresen foglalkozzon az oktatási
A falusi ismeretterjesztés legfontosabb
o
1961: az értelmiség még tevékenyebb
módszerek továbbfejlesztésével, és a legjobban
bekapcsolódása a falvak kulturális
képzett szakembereket vonja be amunkába.
életébe o
1961/62: 400 előadás, összesen 20 000 hallgatóval (90% téesztag)
Szabadegyetemek o
1961: 12 vidéki nagyvárosban
Ismeretterjesztő lapok o
Élet és Tudomány
Az előadók 80%-a Budapestről
o
Természettudományi Közlöny
érkezik
o
Búvár
o
Valóság
szerveztek szabadegyetemi sorozatokat (Pl. Pécs: 8 sorozat, 700
hallgató)
o
o
o
1960-61: a világnézeti nevelést szolgáló speciális sorozatok 1962-63: létrejönnek a szabadegyetemi tanácsok
o
o
o
o
o
Új csoportok: hadtudományi, néprajzi, demográfiai, szociológiai. A TIT idegennyelv-oktatási tanfolyamai országos méretekben nyelviskolai intézményekként működnek, tanfolyamokon 23-24 ezren tanulnak A közgzadasági ismeretterjesztés aránya nő, a természettudományok specializálódnak 1968: V. Küldöttgyűlés 1971: UNESCO támogatásával nemzetközi konferencia szervezése
o
1972: tisztázódik a TIT helye és szerepe a társadalmi és közéletben
o
Fő tevékenységi terület: ipari munkások, mezőgazdasági fizikai dolgozók és az ifjúság tudásszintjének növelése
o
Nő a társulat tagsága, szervezettsége és az előadások száma is
o
Együttműködés az MTA-val és a médiával
o
Szabadegyetemi tudományos és művészeti előadások, nyári egyetem, tudománybaráti körök (Kis Matematikusok Baráti Köre), IBUSZszal közösen szervezett országjárás, KRESZtanfolyamok, közismereti tanfolyamok
“ A TIT a hivatását csak akkor tudja betölteni, ha megtartja, illetve továbbfejleszti rugalmasságát, igazodóképességét, ha gyorsan regál
az aktuális művelődési igényekre. “ (1982, közgyűlés) Szentágothai János 1990-1994-ig a TIT
elnöke, részben személyének köszönhető, hogy a társulat zökkenőmentesen és eredményesen folytathatta tevékenységét a rendszerváltás után.
1990-től a TIT elnöke Szentágothai János
agykutató
Első országos felnőttoktatási konferencia 1963.december.11-13. Budapest
•
•
•
Jelentősége nem az eredményekben áll, hanem a felnőttképzés létjogosultságának elismerésében
Összefoglalta az eddigi hazai és nemzetközi eredményeket, az andragógia és pedagógia elhatárolódását Azonban a felnőttképzésnek csak az egyik ágára, az iskolai felnőttoktatásra koncentrál
Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976.november.10-12., Budapest o
o
o
o
Hangsúlyozta az állam szerepét a felnőttoktatásban A Dolgozók iskolájának 30. évfordulója Négy előadás: 1. A felnőttoktatás helyzetéről és feladatiról, 2. A közművelődés felnőttoktatási feladatairól, 3. A felnőtt szakmunkásképzésről és munkástovábbképzésekről, 4. A felnőttoktatás mint ifjúságpolitikai feladat A felnőttoktatás értelmezése kitágult, meghaladta az I. konferencia kizárólagos iskolarendszerű képzése vonatkozó szemléletmódját
1989. - A rendszerváltás hatása a felnőttképzésre Pozitív hatások o
A főiskolák és egyetemek esti és levelező tagozatain ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma
o
o
Az alapfokú és középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás
elhanyagolása
Az emberek érdekelté váltak a tanulásban
o
Negatív hatások
Informatika és idegen nyelv térhódítása
„A rendszerváltás igazi nagy sikerágazata és nyertese a felnőttképzés” (Benedek András)
Kőszegi Konferencia 1990.június 25-27 o
Szervezi: Magyar Felnőttoktatási Egyesület (Alapítás: 1989)
o
Téma: a közvetlen és a távoli jövő
o
Résztvevői: szakemberek és a politikai pártok képviselői
o
A munkaügyi minisztériumon kívül a tárcák nem mutattak érdeklődést
o
Csalódott szakemberek => „állásfoglalást” küldtek a kormánynak o
Munkanélküliség csökkentése
o
A gazdasági szerkezet átalakításához szükséges felnőttoktatás előtérbe helyezése
o
