FELMÉRÉS A HITELEZÉSI VEZETÕK KÖRÉBEN A BANKOK HITELEZÉSI GYAKORLATÁNAK VIZSGÁLATÁRA NOVEMBER

FELMÉRÉS A HITELEZÉSI VEZETÕK KÖRÉBEN A BANKOK HITELEZÉSI GYAKORLATÁNAK VIZSGÁLATÁRA

2010. NOVEMBER

A 2010 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye

A 2010 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredményének ismertetése 2010. november

Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2010 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredményének ismertetése (2010. november)

Az elemzést készítette: Fábián Gergely, Homolya Dániel (Pénzügyi stabilitás)

Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: dr. Simon András 1850 Budapest, Szabadság tér 8–9.

www.mnb.hu HU ISSN 2060-9604 (on-line)

XXXXXXXXXXXX

A hitelezési felmérés segít feltárni, hogy a piac meghatározó bankjai hogyan látják, értékelik a piaci folyamatokat, illetve hogyan alakítják stratégiájukat és azon belül hitelezési politikájukat. Az egyedi válaszok piaci részesedéssel súlyozott aggregálásával a piaci változások irányára, trendjeire tudunk következtetni. Emellett a mostani negyedévben immáron negyedik alkalommal vizsgáltuk az átstrukturálásokat is kiegészítő kérdőívek segítségével. Jelen elemzés minden esetben a banki vezetők válaszait ismerteti, azonban szükség esetén háttér-információkat is közlünk, hogy a felhasználó könnyebben átláthassa a folyamatokat. A mostani kérdőívet a hitelezési vezetők október 1-je és 18-a között töltötték ki. A felmérés eredményeit a kapott válaszok alapján szöveges elemzésben, illetve a válaszokat bemutató grafikonok segítségével ismertetjük. Az egyes részpiacokra vonatkozó ábrákat az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet módszertani összefoglalót ad a felmérésről, a piaci részesedési adatok a 3. számú mellékletben találhatók, végül a kérdésekre adott válaszok részletesen a 4., 5. és a 6. számú mellékletekben találhatók meg (a 3., 4., 5. és 6. mellékleteket külön Excel-alapú fájlmellékletben publikáljuk). A visszatekintő kérdések 2010 harmadik negyedévére, az előre tekintő kérdések a következő féléves időszakra, azaz 2010 negyedik és 2011 első negyedévére vonatkoznak. A kérdések az egy negyedévvel korábbi állapothoz képest tapasztalt változásokra koncentrálnak: a visszatekintő kérdések esetében 2010 második, az előre tekintő kérdések esetében pedig 2010 harmadik negyedéve a viszonyítási alap. A háztartási hitel szegmensben összesen 14 bank vesz részt a felmérésben. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésekre 10, a fogyasztási hitelezési részre 14 bank és emellett 6 pénzügyi vállalkozás adott választ. A lakáscélú hitelállományra vonatkozóan a felmért intézmények a 2010 harmadik negyedév végi adatok alapján a bankszektor 94%-át fedik le, ugyanez az arány a fogyasztási hitelek piacán 93% volt. A vállalati kérdőívet összesen hét, a vállalati hitelpiac 82%-át, az üzleti ingatlanhitelek piacának 94%-át képviselő bank töltötte ki. Az önkormányzati hitel szegmensben összesen 7 banktól kértünk választ. A felmért intézmények a 2010 harmadik negyedév végi adatok alapján a bankszektor önkormányzati kitettségeinek 97%-át fedik le.

Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november

3

Tartalom A háztartási szegmensben lezárult a devizaalapú jelzáloghitelezés korszaka

6

Változatlanul szigorúak a vállalati hitelezési feltételek

7

Az átstrukturált jelzáloghitelek közel felénél fél éven belül lejárnak a türelmi időszakok

7

A bankok aktívabb átstrukturálási politikára kényszerülnek az üzleti célú ingatlanhitelek esetén

8

1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák

10

Háztartási szegmens

10

Vállalati szegmens

18

Önkormányzati szegmens

30

Aktuális téma – Átstrukturálások a háztartási és vállalati hitelezésben

32

2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló

37


5

magyar nemzeti bank

Budapest, 2010. november 18. A Magyar Nemzeti Bank közzétette legújabb hitelezési felmérésének eredményeit. A 2010 októberében végzett felmérés megállapítja, hogy a háztartási szabad felhasználású és lakáscélú jelzáloghitelek esetében a bankok egy része további szigorításként értékelte a devizában történő jelzáloghitelezés betiltását. A vállalati szegmensben a bankok továbbra is tartják a hitelezési feltételek szigorú szintjét. A kereskedelmiingatlan-hiteleknél ugyanakkor – a szigorításra utaló várakozásoktól eltérően – már nem volt megfigyelhető további szigorítás. Az eredmények alapján továbbá megállapítható, hogy előre tekintve sem a háztartási, sem pedig a vállalati szegmensben nem várható érdemi változás a hitelezési feltételekben a következő félévben. A hitelezési viselkedés mellett a felmérés ismét kiemelten foglalkozik a problémás ügyfelek hiteleinek átstrukturálásával is. 2010 harmadik negyedévében a háztartási jelzáloghitelek esetében a megközelítőleg 6 százalékos szintről 7 százalékra emelkedett az átstrukturált hitelek aránya (az adott szegmens teljes hitelállományának százalékában kifejezve). Ebben a szegmensben az átstrukturálás után 30 napon túli késedelembe esők aránya is emelkedett, 25 százalékról 27,5 százalékra (a teljes átstrukturált jelzáloghitel-állományhoz viszonyítva). Ezenfelül az akut (90 napon túli) fizetési problémával rendelkező átstrukturált jelzáloghitelek aránya is 12-ről 17 százalékra emelkedett. Az átstrukturált jelzáloghiteleken belül az akut (90 napon túli) fizetési problémák növekedése szorosan összefügg a csökkentett törlesztési teherrel járó türelmi időszak („grace period”) lejártával. A bankok válaszai alapján a türelmi időszak ugyan eddig még csak az átstrukturált jelzáloghitelek megközelítőleg 15 százalékánál ért véget, de fél éven belül további 50 százaléknál jár majd le. A vállalati és a kereskedelmiingatlan-szegmensben 4,4, illetve 14 százalék körül stagnált az átstrukturált hitelek aránya az adott szegmens hitelállományához képest. A bankok válaszai alapján az átstrukturálások sikerességéről vegyes kép rajzolódik ki: az átstrukturálásokat követően (30 napon túli) fizetési késedelembe esők aránya a nagyvállalatoknál 6 százalékról 14 százalékra emelkedett, míg az üzleti célú ingatlanhitelek esetén 26 százalékról 19 százalékra, és a kis- és középvállalati szegmensben 18 százalékról 14 százalékra mérséklődött az adott szegmens átstrukturált hitelállományához képest. Azonban véleményünk szerint az üzleti célú ingatlanhiteleknél és a kkv-szegmensben tapasztalt csökkenés inkább az ismételt átstrukturálásoknak, illetve az esetleges hitelfelmondásoknak, nem pedig a javuló fizetési képességnek tudható be.

A házTArTási szegMensben lezárulT A devizAAlApú jelzáloghiTelezés korszAkA a lakáscélú hiteleknél a bankok nettó értelemben vett1 35 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 9 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken 2010 harmadik negyedévében (5. ábra). a fogyasztási hiteleken belül elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél szigorított a bankok nettó értelemben vett 43 százaléka (13. ábra). mindez a bankok elmondása alapján elsősorban annak tudható be, hogy a bankok a devizában történő jelzáloghitelezés tiltását 2 további szigorításnak értékelték. ezzel szemben a forintalapú lakáscélú hiteleknél a bankok nettó 43 százaléka enyhített az új kibocsátású hitelek esetén a forrásköltség feletti kamatfeláron (7. ábra), aminek hatására 10,6 százalékról 10 százalékra csökkent az átlagos thm az új kibocsátású lakáscélú hiteleknél, miközben a bankközi kamatszintben nem következett be érdemi változás. a bankok a következő félévben már nem terveznek további szigorítást a jelzáloghitelezésben. a gépjármű-finanszírozásban a válaszadók (bankok és lízingcégek) nettó 8 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken a harmadik negyedévben. a következő félévben a fogyasztási hiteleken belül a legtöbb szegmensen belül nem terveznek érdemi változást, ugyanakkor a gépjármű-finanszírozás esetén a válaszadók nettó 23 százaléka tervez enyhítést (13. ábra), főleg a kamatkondíciókban, de egyes válaszadóknál a körültekintő hitelezésről szóló szabályozásnál szigorúbb feltételeiket is közelíteni tervezik a szabályozásban megadott értékekhez. a háztartási hitelek iránti kereslet elmaradt a bankok várakozásaitól, ugyanis az előző felmérésben a bankok nettó értelemben vett 10 százaléka erősebb keresletet várt a harmadik negyedévre, azonban visszatekintve, nettó értelemben vett 25-29 százalékuk inkább csökkenést észlelt a lakáscélú, illetve a fogyasztási hitelek iránt. a bankok előre tekintve továbbra is A nettó arány alatt a szigorítók és az enyhítők piaci részesedéssel súlyozott különbségét értjük a hitelezési feltételek esetében. A nettó arány a szigorítás/enyhítés mértékét nem tartalmazza. 2 A kormány 2010 augusztusában megtiltotta a zálogjog ingatlanra történő földhivatali bejegyzését olyan esetekben, amikor a bejegyzés alapját szolgáltató követelés természetes személynek nyújtandó devizaalapú kölcsönből származik. Ezzel lényegében teljesesen véget ért a devizaalapú jelzáloghitelezés korszaka Magyarországon. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy már a tiltás előtt is a forinthitelek domináltak, többek között az MNB által javasolt körültekintő hitelezésről szóló szabályozásnak köszönhetően. 1

6


XXXXXXXXXXXX

optimisták, és nettó értelemben vett 40 százalékuk élénkebb keresletre számít a háztartási szegmensben a következő félévben (9. ábra).

válTozATlAnul szigorúAk A vállAlATi hiTelezési felTéTelek összességében nem változtak a hitelezési feltételek a vállalati szegmensben 2010 harmadik negyedévében (20. ábra), ami összhangban van a bankok előző felmérésben jelzett várakozásaival. a bankok előretekintve sem terveznek változást a következő féléves periódusban sem, aminek következtében a 2007 és 2010 első negyedéve közötti szigorítási ciklus során kialakult szigorú hitelezési feltételek továbbra is fennmaradnak. az üzleti célú ingatlanhitelezésben a bankok saját korábban jelzett várakozásaiktól eltérően nem szigorítottak tovább a hitelezési feltételeken (20. ábra). ezzel egy több mint 4 éve tartó szigorítási ciklus érhetett véget a kereskedelmiingatlan-projektek hitelezési feltételeiben. 3 a harmadik negyedévben a hitelezési feltételek enyhítéséhez a piaci részesedési célok és a javuló gazdaságok kilátások járultak hozzá (31. ábra). ezzel szemben a szigorításhoz elsősorban a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága járult hozzá4 (31. ábra), illetve szűk körben – egy év után újra – a likviditási helyzettel kapcsolatos félelmek is a szigorítás irányába hatottak. emellett érdemes megemlíteni, hogy a lehman-csőd óta először ismét megjelölték a tőkehelyzetet, mint ami a következő félévben a szigorítás irányába hathat (31. ábra). összességében a szigorításra és enyhítésre ható tényezők kiegyenlítik egymást, mind a harmadik negyedévben, mind pedig a következő félévben. a keresletet nézve, 2010 harmadik negyedévében nettó értelemben 20 százalékról 55 százalékra emelkedett azoknak a bankoknak az aránya, amelyek további növekedést észleltek a vállalati hitelek iránti keresletben (32. ábra). a bankok válaszai alapján a kereslet továbbra is elsősorban a működéshez szükséges, rövid lejáratú források iránt nőtt. Ugyanakkor a bankok várakozásai alapján 2010 végére már a hosszú lejáratú vállalati hitelek iránt is növekedhet majd a hitelkereslet (33. ábra). a magyarországi folyamatoktól kissé eltérve, az eurozónában a bankok nettó értelemben vett 4 százaléka szigorított tovább a hitelezési feltételeken a harmadik negyedévben az ekb legújabb hitelezési felmérése alapján 5, szemben a második negyedévben jelzett 11 százalékkal. a bankok a további szigorítás okainak továbbra is a forrásoldali és a likviditási feszültségeket jelölték meg, amelyek elmondásuk szerint ugyan jelentősen enyhültek, de továbbra is jelen vannak. ezek miatt az okok miatt a következő negyedévben sem várható, hogy a szigorítási ciklus véget ér, miközben a kereslet a vállalati hitelek iránt élénkül az eurozónában.

Az áTsTrukTurálT jelzáloghiTelek közel felénél fél éven belül lejárnAk A TürelMi időszAkok a harmadik negyedévben a háztartási jelzáloghiteleknél tovább emelkedett az átstrukturált hitelek aránya az adott szegmens teljes hitelállományának százalékában kifejezve (6 százalékról 7 százalékra), oly módon, hogy a jelzáloghiteleken belül a lakáscélú hiteleknél 4,7 százalékról 5,3 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 9,4 százalékról 10,5 százalékra emelkedett. a bankok várakozásai alapján 2010 végére ez az arány 6 százalék lesz a lakáscélú, illetve 11,3 százalék a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél (44. ábra). 2010 folyamán látható, hogy a jelzáloghiteleknél lépcsőzetesen növekszik az átstrukturált állomány, azaz negyedévente mintegy 0,7-1 százalékot emelkedik a teljes jelzáloghitel-állomány százalékában, ami – figyelembe véve a jelzáloghitel átstrukturálásával járó jelentős adminisztrációs költséget és időt – tudatos átstrukturálási politikára utal. ezzel szemben a gépjármű-finanszírozásban jelentősen, 5,3 százalékról 7,8 százalékra emelkedett (várakozás év végére 9 százalék) az átstrukturált hitelállomány a teljes gépjármű-finanszírozási hitelállomány százalékában (44. ábra). a nagymértékű növekedés annak tudható be, hogy a lízingcégek és bankok korábban konzervatívabbak voltak az átstrukturálásokban, de a harmadik negyedévben az erős svájci frank árfolyam aktívabb átstrukturálási politikára ösztönözte őket.

A szigorítási ciklus eredményeként például az előbérleti szerződések arányának (mint hitelezési feltételnek) 70 százaléknak kell lennie Magyarországon, szemben az 50 százalékos KKE-régiós átlaggal a KPMG felmérése alapján. KPMG CEE property lending barometer 2010. 4 Ráadásul ez az első olyan negyedév, amikor a bankok válaszai alapján a kockázati tolerancia csökkenése, illetve alacsony szintje nem párosul olyan objektívebb, ügyfelekkel kapcsolatos tényezővel, mint például az ügyfelek hitelképessége. 5 Lásd: http://www.ecb.int/stats/money/surveys/lend/html/index.en.html. 3


7

magyar nemzeti bank

az átstrukturálás sikerességét nézve megállapítható, hogy a jelzáloghiteleknél az átstrukturálás után 30 napon túli késedelembe esők aránya 25 százalékról 27,5 százalékra emelkedett a teljes átstrukturált jelzáloghitel-állományhoz viszonyítva, ami kizárólag a lakáscélú hiteleknél bekövetkezett romlásnak tulajdonítható (45. ábra). az akut (90 napon túli) fizetési problémákkal rendelkező átstrukturált jelzáloghitelek aránya is emelkedett 12 százalékról 17 százalékra a teljes átstrukturált jelzáloghitel-állományhoz viszonyítva, azonban itt mind a lakáscélú hitelek, mind pedig a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén emelkedett az arány (45. ábra). a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a 30 napon túli késedelembe esők eltérő alakulását a türelmi időszakok eltérő lejárati struktúrája (46. ábra), és aktívabb ismételt átstrukturálás6 magyarázhatja az adott negyedévben. a gépjármű-finanszírozásnál 26,5 százalékról 32,5 százalékra emelkedett a 30 napon túli fizetési késedelembe esők aránya a gépjármű-finanszírozási hitelállományon belül, míg a 90 napon túli fizetési késedelembe esők aránya 12,5 százalékról 14 százalékra emelkedett (45. ábra). az átstrukturált hiteleken belül növekvő akut (90 napon túli) fizetési problémák szorosan összefüggnek a csökkentett törlesztési teherrel járó türelmi időszak („grace period”) lejárásával, ami után újra az eredeti törlesztőterhet kell fizetni. a bankok válaszai alapján a türelmi időszak eddig még csak az átstrukturált jelzáloghitelek (szabad felhasználású és lakáscélú egyaránt) megközelítőleg 14-16 százalékánál járt le (tehát sokaknak a könnyített törlesztőteher folyamatos fizetése is problémákat okoz). ezzel szemben csak a negyedik negyedévben további 18-20 százalék fog lejárni, míg fél éven belül a most meglévő átstrukturált állomány felénél fog lejárni a türelmi időszak (46. ábra). itt meg kell említeni, hogy az átstrukturálások sikeressége elsősorban a recesszióból való kilábalás mértékétől és ütemétől függ. ha a kilábalás hosszasan elnyúlik, akkor az ügyfelek fizetési képessége is csak lassan javul, így az ügyfeleknek ismételten problémái jelentkezhetnek a türelmi időszak utáni eredeti (megnövekedett) törlesztőrészletek fizetésével.

A bAnkok AkTívAbb áTsTrukTurálási poliTikárA kényszerülnek Az üzleTi célú ingATlAnhiTelek eseTén a vállalati szegmensben az átstrukturált hitelek aránya 2010 harmadik negyedévében 4,4 százalék körül, míg az üzleti célú ingatlanhiteleknél 14 százalék körül stagnált az adott szegmens teljes hitelállományához viszonyítva (47. ábra). a következő negyedévben a bankok számottevő növekedésre számítanak az átstrukturált állományban az üzleti célú ingatlanhiteleknél, ugyanakkor nem számolnak változással az átstrukturált vállalati állományban. a vállalati szegmensben az átstrukturálásokat követően a 30 napon túli fizetési késedelembe esők aránya az adott szegmens átstrukturált állományához viszonyítva a nagyvállalati szegmensben 6 százalékról 11 százalékra emelkedett, ugyanakkor az üzleti célú ingatlanhitelek esetében 26 százalékról 19 százalékra, és a kis- és középvállalati szegmensben 18 százalékról 14 százalékra mérséklődött (48. ábra). a 90 napon túli fizetési késedelem az átstrukturált hiteleknél a nagyvállalati szegmensben szintén emelkedett (2 százalékról 7,5 százalékra), míg a kis- és középvállalati szegmensben 11 százalékról 7 százalékra csökkent az adott szegmens átstrukturált állományához képest. Ugyanakkor az üzleti célú ingatlanhiteleknél ez az arány emelkedett (5,5 százalékról 8 százalékra), szemben a 30 napon túli késedelemben lévő aránynál tapasztalt mérséklődéssel (48. ábra). véleményünk szerint a csökkenés a kkv-szegmensben döntően a hitelek felmondása miatt következhetett be, mivel nem valószínű, hogy az átstrukturálás után is 90 napon túli fizetési késedelembe eső ügyfeleknél számottevően javult volna a fizetési képesség, vagy a bankok újból tömegesen átstrukturálták volna ezeket a hiteleket. az üzleti célú ingatlanhiteleknél az átstrukturálás után 30 napon túli fizetési késedelembe esőknél megfigyelhető, hogy adott negyedévben jelentősen emelkedhet, vagy éppen csökkenhet az arány az átstrukturált hitelállományhoz képest, ami azzal magyarázható, hogy a bankok aktívabb átstrukturálási politikára vannak kényszerülve ebben a szegmensben. ennek oka, hogy a kereskedelmiingatlanszektor erősen prociklikus (1. keretes írás), és a hitelállomány számottevő része ún. „bullet” típusú hitel (egyösszegű tőketörlesztés a futamidő végén), ami az átstrukturálás során is kedvelt módszer.7

Az augusztusi felmérésben a bankok kifejtették, hogy az átstrukturált, de újra késedelembe eső hiteleknél hajlanak az ismételt átstrukturálásra: http://www.mnb.hu/Penzugyi_stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres/mnbhu_hitelezesi_felmeres_201008. 7 A második negyedévi felmérésben részletesen foglalkoztunk az átstrukturálási módszerekkel a vállalati szegmensekben. http://www.mnb.hu/Penzugyi_stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres/mnbhu_mnbhu_hitelezesi_felmeres_201005. 6

8


1. keretes írás: Az építési láz böjtje A kereskedelmiingatlan-beruházások közismerten prociklikusak. A pénzügyi válságokat megelőző eszközárbuborékban az idő elteltével egyre több ambiciózus projekt építése kezdődik meg, amelyek aztán már csak a válság alatt vagy azután kerülnek átadásra. Szimbolikusan az adott időszakokban legmagasabbnak számító épületek is már a pénzügyi válság után készültek el úgy, mint az Empire State Building 1931-ben, a Petronas torony Kuala Lumpurban 1998-ban vagy legújabban a Burj Khalifa 2010-ben Dubaiban. Magyarországon is hatalmas mértékű építési hullám előzte meg a válságot. Külön kiemelendő az irodaházszegmens (amely 60 százalékát teszi ki a bankok üzleti célú ingatlanhitel-állományának), ahol 2003 óta megduplázódott a bérletre kínált négyzetméretek területe (1298 ezer négyzetméterről 2580 ezer négyzetméterre), míg a bankrendszer kitettsége 200 milliárdról 1100 milliárd forintra emelkedett. A pénzügyi válságot követő recesszióban jelentősen csökkent a kereslet az irodaházak iránt, amelynek hatásra 25 százalék fölé emelkedett a teljes állományhoz viszonyított üres irodák aránya (1. ábra). Ráadásul ezenfelül még további több mint 5 százalék építés alatt áll. A bankok számára a legproblémásabb ez az építés alatt álló állomány, illetve a válság alatt átadott épületek, amelyek a teljes állomány további 20 százalékát teszik ki. Ennek következtében az irodaszegmensben a bankok negyedévről negyedévre jelezték, sőt a következő félévben is szinte egyöntetűen várják a portfólió romlását, miközben más kereskedelmiingatlan-szegmensekben a bankok már a portfólióromlás megállását érzékelték (39. ábra). A rendkívül kedvezőtlen ingatlanpiaci körülmények és a hatalmas hitelméretek miatt a bankok kénytelenek a hitelállományt átstrukturálásokkal és áthidaló hitelek nyújtásával fenntartani, mintsem tömegesen realizálni a veszteségeket, ami tükröződik az aktív átstrukturálási politikában és a bankok azon várakozásában, hogy az átstrukturált hitelállomány az év végére elérheti a teljes hitelállomány egyötödét.

1. ábra A kihasználatlansági ráta (vacancy rate), az irodaállomány és a bérleti díjak alakulása a budapesti irodapiacon 26

Millió m2

%

euro/m2

euro/m2

Irodaállomány (jobb skála) Kihasználatlansági ráta

14

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. III. n.év

2008. I. n.év

2007. III. n.év

2007. I. n.év

2006. III. n.év

2006. I. n.év

10 2005. III. n.év

15 2005. I. n.év

0,0

2004. III. n.év

10,5

10

2004. I. n.év

16 2003. III. n.év

0,4

2003. I. n.év

11

12 2010. III. n.év

17

2010. I. n.év

11,5

0,8

2009. III. n.év

18

14

2009. I. n.év

12

1,2

2008. III. n.év

19

16

2008. I. n.év

1,6

2007. III. n.év

12,5

18

2007. I. n.év

20

2006. III. n.év

2,0

2006. I. n.év

13

20

2005. III. n.év

13,5

21

2005. I. n.év

22

2,4

2004. III. n.év

2,8

22

2004. I. n.év

24

2003. III. n.év

23

2003. I. n.év

3,2

Prémium bérleti díj Másodkategóriás bérleti díj (jobb skála)

Forrás: CB Richard Ellis. Megjegyzés: Az ún. „built-to-suit” saját tulajdonban lévő konstrukciókat nem tartalmazzák az adatok.


9

magyar nemzeti bank

1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák házTArTási szegMens 2. ábra A lakáscélú hitelállomány és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 5000

%

milliárd forint

100

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

2009. I. n.év

2008. II. félév

80 2008. I. félév

82

0 2007. II. félév

84

500 2007. I. félév

86

1000

2006. II. félév

88

1500

2006. I. félév

2000

2005. II. félév

90

2005. I. félév

92

2500

2004. II. félév

94

3000

2004. I. félév

96

3500

2003. II. félév

4000

2003. I. félév

98

2002. II. félév

4500

A válaszadó bankok lakáshitel-állománya Teljes lakáshitel-állomány A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására, új bank bevonásának hatására). 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

3. ábra A fogyasztási hitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 4000

%

milliárd forint

100

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

60

2009. II. n.év

0

2009. I. n.év

65 2008. II. félév

500 2008. I. félév

70

2007. II. félév

1000

2007. I. félév

75

2006. II. félév

1500

2006. I. félév

80

2005. II. félév

2000

2005. I. félév

85

2004. II. félév

2500

2004. I. félév

90

2003. II. félév

3000

2003. I. félév

95

2002. II. félév

3500

Teljes fogyasztásihitel-állomány A válaszadó bankok fogyasztásihitel-állománya A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma. Az ábra csak a megkérdezett bankok piaci részarányát tartalmazza a banki portfólión belül, a pénzügyi vállalkozások részesedése nem jelenik meg. 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

10


Lakáshitel

–80

Lakáshitel

2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

100

2002. I. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

–100 2011. I. n.év (e.)

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

2009. I. n.év

2008. II. félév

2008. I. félév

2007. II. félév

2007. I. félév

2006. II. félév

2006. I. félév

2005. II. félév

2005. I. félév

2004. II. félév

2004. I. félév

2003. II. félév

2003. I. félév

2002. II. félév

–20

–40

–60

–80 CSÖKKENÉS

SZIGORÍTÁS 100

80

60

40

20 NÖVEKEDÉS

ENYHÍTÉS

1. szá mú mellék let

4. ábra

kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek piacán

(erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

0

Fogyasztási hitel

5. ábra

hitelezési feltételek/hitelképességi standardok a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán

(a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

–20

–40

–60

Fogyasztási hitel

Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.


11

100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100

12 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV.n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. II. n.év 2011. I. n.év (e.) 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100

2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

magyar nemzeti bank

6. ábra

hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)

%

Maximális futamid� Maximális hitel / hitelbiztosítási érték arány (LTV)

A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred Havi törleszt�részlet / havi jövedelem maximális aránya Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint (credit scoring)


7. ábra

hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)

%

Kockázatosabb Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) hiteleken lév� prémium

Megjegyzés: a szigorítás mértékét az ábra nem mutatja.


–100 2009. II. n.év 2010. II. n.év

Lakáshitel 2009. III. n.év 2010. III. n.év 2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)

–100 Piaci részesedési célok

Kockázati tolerancia megváltozása

Piaci versenyhelyzet megváltozása

Lakáspiaci folyamatok

Gazdasági kilátások

A likviditási helyzet

A bank t�kehelyzete

Ügyfelek hitelképességének megváltozása

Enyhítéshez járul hozzá

Szigorításhoz járul hozzá 100


ERÕSEBB 100


GYENGÉBB


8. ábra

A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a lakáscélú hitelek esetében

(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

–20

–40

–60

–80

2010. I. n.év

9. ábra

hitelkereslet a lakáscélú hitelek piacán

(a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

–20

–40

–60

–80

Fogyasztási hitel


13

–100

100

–100

14 2008. II. n.év 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. n.év 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2007. II. n.év 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

100

2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV.n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

magyar nemzeti bank

10. ábra

hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, a pozitív érték szigorításra, a negatív érték enyhítésre utal piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80

Maximális futamid� Minimális önrész

A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred Maximális hitel/fedezet arány Havi törleszt�részlet / havi jövedelem maximális aránya Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint


11. ábra

hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, a pozitív érték szigorításra, a negatív érték enyhítésre utal piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80

Kockázatosabb Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) hiteleken lév� költsége prémium




12. ábra A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a fogyasztási célú hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

Szigorításhoz járul hozzá

100

%

80 60 40 20

–20 –40 –60 –80

2009. II. n.év 2010. II. n.év

2009. III. n.év 2010. III. n.év

2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)

Kockázati tolerancia megváltozása

Piaci versenyhelyzet megváltozása

Lakáspiaci folyamatok


A likviditási helyzet

A bank t�kehelyzete

Ügyfelek hitelképességének megváltozása

–100

Piaci részesedési célok


0

2010. I. n.év

13. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi standardok/feltételek a különböző fogyasztási típusú hiteltermékeknél (a növekedést [szigorítást] és csökkenést [enyhítést] jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

% 100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

–20

–20

–40

–40

–60

–60

–80

–80

–100

Kihelyezni kívánt hitelmenység 2010. III. n.év

Kihelyezni kívánt hitelmenység 2011. I. n.év (el�rejelzés)

Szabad felhasználású jelzáloghitel Egyéb (személyi/áruhitel)

Hitelezési standardok és feltételek 2010. III. n.év

Hitelezési standardok és feltételek 2011. I. n.év (el�rejelzés)

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

–100

Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjármű-finanszírozás



15

magyar nemzeti bank

14. ábra hitelezési feltételek a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (2010. iii. n.év) (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% SZIGORÍTÁS

80 60 40 20 0

ENYHÍTÉS

–20 –40 –60

Szabad felhasználású jelzáloghitel Egyéb (személyi/áruhitel)

Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint

Maximális hitel/ fedezet arány

Minimális önrész

Kockázatosabb hiteleken lév� prémium

A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred

Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)

Maximális futamid�

–100

Havi törleszt�részlet/ havi jövedelem maximális aránya

–80

Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjármű-finanszírozás


15. ábra A hitelek iránti kereslet a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (a növekedést, illetve csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% NÖVEKEDÉS

80 60 40 20 0

CSÖKKENÉS

–20 –40 –60 –80 –100 Kereslet alakulása 2010. III. n.év Szabad felhasználású jelzáloghitel Egyéb (személyi/áruhitel)

16

Kereslet várt alakulása 2011. I. n.év Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjármű-finanszírozás



16. ábra A háztartási hitelek nem teljesítési aránya és a nem teljesítéskori veszteségrátája (a kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% ROMLÁS

80 60 40 20 0 –20

JAVULÁS

–40 –60 –80 –100

Nem teljesítési arány Nem teljesítési arány (default ráta) (default ráta) 2010. III. n.év várható alakulása 2011. I. n.év Lakáscélú hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel Egyéb (személyi/áruhitel)

Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) 2010. III. n.év

Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása 2011. I. n.év

Fogyasztási hitelek Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjármű-finanszírozás


17

magyar nemzeti bank

vállAlATi szegMens 17. ábra A teljes vállalatihitel-állomány és a vállalati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 10 000

milliárd forint

%

90

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

2004. I. félév

2009. I. n.év

70

2008. II. félév

72

0 2008. I. félév

74

1 000 2007. II. félév

76

2 000

2007. I. félév

3 000

2006. II. félév

78

2006. I. félév

80

4 000

2005. II. félév

82

5 000

2005. I. félév

84

6 000

2004. II. félév

86

7 000

2003. II. félév

8 000

2003. I. félév

88

2002. II. félév

9 000

A válaszadó bankok vállalatihitel-állománya Teljes vállalatihitel-állomány A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

18. ábra Az üzleti célú projekthitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok részesedése a teljes projekthitel-állományból 1800

milliárd forint

%

98

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

2009. I. n.év

80

2008. II. félév

82

0 2008. I. félév

200 2007. II. félév

84

2007. I. félév

86

400

2006. II. félév

600

2006. I. félév

88

2005. II. félév

800

2005. I. félév

90

2004. II. félév

92

1000

2004. I. félév

1200

2003. II. félév

94

2003. I. félév

96

1400

2002. II. félév

1600

Teljes üzleti célú ingatlanhitel-állomány A válaszadó bankok üzleti célú ingatlanhitel-állománya A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

18


0 0

–20 –20

–40 –40

–60

–60

–80

–80

–100

–100

Nem pénzügyi vállalatok (összesen)

%

Kis- és mikrovállalatok

2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)


100


Nem pénzügyi vállalatok összesen Kis- és mikrovállalatok

–100 2011. I. n.év (e.)

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

2009. I. n.év

2008. II. félév

2008. I. félév

2007. II. félév

2007. I. félév

2006. II. félév

2006. I. félév

2005. II. félév

2005. I. félév

2004. II. félév

2004. I. félév

2003. II. félév

2003. I. félév

2002. II. félév

–20

–40

–60

–80 CSÖKKENÉS

SZIGORÍTÁS 100

80

60

40

20 NÖVEKEDÉS

ENYHÍTÉS


19. ábra

kihelyezni kívánt hitelmennyiség a vállalati hitelek piacán

(az erősebb és a gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

0

Nagy- és közepes vállalatok Üzleti ingatlanhitelek

20. ábra

hitelképességi feltételek és hitelezési standardok az egyes vállalati kategóriákban és az üzleti célú ingatlanhiteleknél

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80 100

80

60 60

40 40

20 20

Üzleti célú ingatlanhitelek



19

100

–100

20

2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)


Nagy- és közepes vállalatok

2010. III. n.év Monitoringkövetelmény

Min. hitelképességi szint

Fedezeti követelmények

Szerz�déses kötelezettségvállalás

Kockázati prémium

Szpred

Hiteldíjak

Max. hitelnagyság

Max. futamidő

–20

–40

–60

–80 ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

80

60

40

20 SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

magyar nemzeti bank

21. ábra

hitelezési feltételek a vállalati üzletágban


%

0

–100

2011. I. n.év (e.)


22. ábra

Maximális futamidő az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80




SZIGORÍTÁS –100 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

100

–100


ENYHÍTÉS


23. ábra

A hitel/hitelkeret maximális nagysága az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80


Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok

Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok


24. ábra

A hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díj(ak) az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80




21

SZIGORÍTÁS –100

100

–100

22 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100


ENYHÍTÉS

magyar nemzeti bank

25. ábra

A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80





26. ábra

A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az egyes vállalati szektorokban


%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80




SZIGORÍTÁS –100

100

–100 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100


ENYHÍTÉS


27. ábra

Az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállalások az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80





28. ábra

fedezeti követelmények az egyes vállalati szektorokban


%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80




23

SZIGORÍTÁS –100

100

–100

24 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100


ENYHÍTÉS

magyar nemzeti bank

29. ábra

A minimálisan megkövetelt hitelképességi szint az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80





30. ábra

Monitoring, illetve vállalatokkal szembeni adatszolgáltatási követelmények az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

–20 0

–40

–60

–80





31. ábra A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)


100

%

80 60 40 20


0 –20 –40 –60 –80

–100

A bank A bank t�kehelyzete likviditási helyzete

2009. II. n.év 2010. II. n.év


2009. III. n.év 2010. III. n.év

Iparág- Más bankok, Kockázati Piaci specifikus vagy nem tolerancia részesedési problémák banki megváltozása célok hitelez�k versenyhelyzetének megváltozása 2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)

2010. I. n.év

32. ábra A hitelkereslet vállalatméret szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

%

100 60

40

40

20

20

0

0

–20

–20

–40

–40

–60

–60

–80

–80

–100

–100




80

60


80


GYENGÉBB

ERÔSSEBB

100



25

magyar nemzeti bank

33. ábra A hitelkereslet lejárat szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

ERÕSSEBB

100

%

80 60 40 20 0 –40 –60

2011. I. n.év (e.)

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

2009. I. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV.n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

2009. I. n.év

2008. II. félév

Rövid lejáratú hitelek

2008. II. félév

–80 –100

2011. I. n.év (e.)

GYENGÉBB

–20

Hosszú lejáratú hitelek

34. ábra A hitelkereslet változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)


80


100

–20

%

60 40 20 0

–40 –60 –80 –100

Az ügyfél készletfinanszírozási szükségletének változása

2009. II. n.év 2010. II. n.év

26

Az ügyfél követelésfinanszírozási szükségletének változása

Az ügyfél Az ügyfél saját Más bankok, Általános tárgyi forrásainak vagy egyéb kamatszínvonal eszközökbe alakulása nem banki változása történő hitelforrások befektetésének kevésbé vonzóvá/ változása vonzóbbá válása

2009. III. n.év 2010. III. n.év

2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)

2010. I. n.év



35. ábra Az egyes ágazati portfóliók minőségének változása (a romlást és a javulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

% ROMLÁS

2009. I. n.év 2010. I. n.év

2009. II. n.év 2010. II. n.év

2009. III. n.év 2010. III. n.év

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

Pénzügyi tevékenység

Információ (IT), kommunikáció

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

Kereskedelem, javítás

Épít�ipar

Villamosenergia-, gáz-, h�- és vízellátás

Feldolgozóipar

Mez�gazdaság, vadgazdálkodás, erd�gazdálkodás

JAVULÁS

100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100

2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)

36. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) és a hitelképességi standardok/feltételek alakulása az üzleti célú ingatlanhitelek terén (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80 SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

60 40 20

–20

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

0

–40 –60 –80 –100

Hitelezési hajlandóság 2010. III. n.év Lakásprojekt

Hitelezési hajlandóság 2011. I. n.év (el�rejelzés) Logisztikai központ

Hitelezési standardok 2010. III. n.év

Hitelezési standardok várható alakulása 2011. I. n.év

Bevásárlóközpont

Irodaház



27

magyar nemzeti bank

37. ábra A hitelek iránti kereslet az üzleti célú ingatlanhitelezés különböző részpiacain (a növekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 NÖVEKEDÉS

60 40 20 0

CSÖKKENÉS

–20 –40 –60 –80 –100

Hitelezési kereslet alakulása 2010. III. n.év Lakásprojekt

Logisztikai központ

Hitelezési kereslet várható alakulása 2011. I. n.év Bevásárlóközpont

Irodaház

38. ábra A vállalati hitelek kockázatosságának alakulása a nem teljesítési arányra (default ráta) és a nem teljesítéskori veszteségrátára (loss-given-default) vonatkozó válaszok alapján (kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% ROMLÁS

80 60 40 20 0

JAVULÁS

–20 –40 –60 –80 –100 Nem teljesítési arány (default ráta) 2010. III. n.év Teljes nem pénzügyi vállalati kategória

28

Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) 2010. III. n.év

Nem teljesítési arány Nem teljesítéskori (default ráta) veszteségráta (LGD) várható alakulása várható alakulása 2011. I. n.év 2011. I. n.év

Nagy- és középvállalatok




39. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek portfólióminőségének változása (a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 –20

JAVULÁS

–40 –60 –80 –100

Üzleti célú ingatlanhitelek összesen

Lakásprojekt

Portfólióminőség 2010. III. n.év

Logisztikai központ

Bevásárlóközpont

Irodaház

Portfólióminőség 2011. I. n.év (e.)


29

magyar nemzeti bank

önkorMányzATi szegMens 40. ábra A teljes önkormányzati kitettség állománya és az önkormányzati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 1000

milliárd forint

%

100

2010. II. n.év

2008. I. félév

2010. III. n.év

75

2010. I. n.év

0

2009. IV. n.év

80

2009. III. n.év

200

2009. II. n.év

85

2009. I. n.év

400

2008. II. félév

90

2007. II. félév

600

2007. I. félév

95

2006. II. félév

800

Teljes önkormányzati kitettségállomány A felmérésben részt vev� bankok kitettsége A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála)

41. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelképességi standardok/feltételek az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a szigorítást és az enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

–20

–20

–40

–40

–60

–60

–80

–80

–100

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

%

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

–100 Hitelezési kereslet alakulása 2010. III. n.év

Hitelezési kereslet várható alakulása 2011. I. n.év

Hitelezési Hitelezési standardok standardok várható alakulása 2010. III. n.év 2011. I. n.év


30



42. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség, illetve portfólióminőség az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

–20

–20

–40

–40

–60

–60

–80

–80

–100

Hitelezési hajlandóság 2010 III. n.év

Hitelezési hajlandóság (várakozás) 2011. I. n.év

Portfóliómin�ség 2010 III. n.év

Portfóliómin�ség várható alakulása 2011. I. n.év

JAVULÁS

CSÖKKENÉS

%

ROMLÁS

NÖVEKEDÉS

100

–100

43. ábra A hitelezési hajlandóság és a hitelezési standardok alakulása az önkormányzati finanszírozásban 2007 második féléve óta (a növekedést [szigorítást] és csökkenést [enyhítést] jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

–40

–40

–60

–60

–80

–80

–100

–100

Hitelezési hajlandóság

2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

0 –20

2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)

0 –20

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

Hitlezési feltételek



31

magyar nemzeti bank

AkTuális TéMA – áTsTrukTurálások A házTArTási és vállAlATi hiTelezésben 44. ábra Az átstrukturált hitelek aránya a teljes lakáscélú hitelállományhoz viszonyítva a felmérésben részt vevőknél és a bankok várakozásai év végére 12

%

10 8 6 4 2 0

Lakáscélú 2010. I. n.év

Szabad felhasználású jelzáloghitel 2010. II. n.év 2010. III. n.év

Gépjármű-finanszírozás Várakozás 2010 végére

Megjegyzés: Piaci részesedéssel súlyozott.

32



45. ábra Az átstrukturálások után visszaesők (30 és 90 napon túli késedelembe esők) bankok közötti megoszlása az összes átstrukturált hitel arányában a háztartási hitelezésben 35

30 napon túli késedelem

%

30 25 20 15 10 5 0

35

Lakáscélú

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Gépjármű-finanszírozás


%

30

25

20

15

10

5

0

Lakáscélú 2010. I. n.év

Szabad felhasználású jelzáloghitel 2010. II. n.év

Gépjármű-finanszírozás 2010. III. n.év

Megjegyzés: Piaci részesedéssel súlyozott értékek.


33

magyar nemzeti bank

46. ábra A bankok válaszai alapján az átstrukturált állomány hátralévő türelmi időszakának („grace period”) megoszlása 30

Lakáscélú

%

25

20

15

10

5

0

30

Lejárt

2010 végéig

2011. I. n.év

2011. II–III. n.év

2011. III. n.év után

Szabad felhasználású jelzálog

%

25

20

15

10

5

0 Lejárt

2010 végéig

2011. I. n.év

2011. II–III. n.év

2011. III. n.év után

Megjegyzés: Piaci részesedéssel súlyozott. A bankok intervallumokra adtak választ a kérdőívben. A válaszok feldolgozása során a felső, alsó intervallumot és középértéket használtuk, illetve a felülről nyitott (30 százalék feletti) válaszlehetőség esetén az érték úgy lett meghatározva, hogy a válaszlehetőségek minden esetben kiadják a 100 százalékot. Az oszlopok mérete a felső és alsó intervallum közötti lehetséges értékeket mutatja.

34



47. ábra Az átstrukturált hitelek aránya az összesített vállalati, illetve üzleti célú ingatlanhitel-állományához viszonyítva a felmérésben részt vevőknél és a bankok várakozásai év végére 21

%

18 15 12 9 6 3 0

Nem pénzügyi vállalatok 2010. I. n.év

2010. II. n.év

Üzleti célú ingatlanhitelek 2010. III. n.év

Várakozás 2010 végére



35

magyar nemzeti bank

48. ábra Az átstrukturálások után visszaesők (30 és 90 napon túli késedelembe esők) bankok közötti megoszlása az összes átstrukturált hitel arányában a vállalati-, illetve üzleti célú ingatlanhitelezésben 30


%

25

20

15

10

5

0 Nagyvállalatok

30

KKV



%

25

20

15

10

5

0 Nagyvállalatok 2010. I. n.év

KKV 2010. II. n.év

Üzleti célú ingatlanhitelek 2010. III. n.év


36


2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló módszertanilag a felmérés minden szegmensben standard kérdőívből áll, illetve a 2010 januárjában végrehajtott felmérés óta aktuális kérdéseket is megfogalmazunk valamelyik hitelezési szegmenshez kapcsolódóan. a standard kérdőív visszatekintő kérdései az előző negyedévre (korábban az előző félévre) vonatkoznak (pl. 2010. októberben 2010 harmadik negyedévére), az előretekintő kérdések pedig az éppen előttünk álló féléves időszakra (pl. 2010. októberben a 2010 negyedik negyedévétől 2011 első negyedévéig tartó időszakra) tartalmaznak előrejelzést az előző negyedév (korábban előző félév) tendenciáihoz viszonyítva. a standard kérdőívrész során rákérdezünk a hitelezési hajlandóság (kihelyezni kívánt hitelmennyiség), a hitelezési standardok, a hitelezési/folyósítási feltételek változtatásaira, továbbá a válaszadó bank által érzékelt kereslet (előző negyedévben megfigyelt, és következő félévre várt, szezonális hatásoktól szűrt, új hitelkérelmeken alapuló) változására, a portfólió minőségének változására, illetve vállalati kérdőív esetében a szektorok kockázati megítélésének alakulására. a felmérésben ötfokozatú skálán kapunk választ a hitelezési hajlandóság, a kereslet, a standardok/feltételek és a kockázati paraméterek tendenciáira, azonban az ábrakészletben csak az irányt mutatjuk: • az 1-es értékelés a kereslet nagymértékű erősödését jelenti, a hitelezési hajlandóság növekedését, jelentős szigorítást a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős növekedést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős növekedését, továbbá a szektorok jelentősen romló kockázati megítélését a felmérést megelőző negyedévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. • a 3-as értékelés változatlanságot jelent mind az előző negyedévben, mind a következő félévre vonatkozó előrejelzésben. • az 5-ös értékelés a kereslet nagymértékű gyengülését jelenti, a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenését, jelentős enyhítést a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős csökkenést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős csökkenését, továbbá a szektorok jelentősen biztonságosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző negyedévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. a 2-es, illetve 4-es válaszok a szélsőséges válaszok közötti köztes helyzetértékelést (pl. valamelyest erősödő kereslet) teszik lehetővé. a kérdőív szempontjából fontos kulcsszavakat a következőképpen definiáljuk: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. Hitelezési standardoknak nevezzük azokat a belső banki szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy a bank milyen ügyfeleknek, ügyfélcsoportoknak (ágazat, terület, méret, pénzügyi mutatók stb. szerinti besorolás alapján) és milyen típusú hitelt (csak fedezett, beruházási, folyószámla stb.) nyújt. Hitelezési feltételeket8 illetően megkülönböztetünk nem árjellegű, illetve árjellegű tényezőket. a nem árjellegű hitelnyújtási feltételek (pl.: a fedezeti követelmények, az adós kötelezettségvállalásai, a hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. az árjellegű tényezők fogalmán belül többek között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és a kockázati prémiumra kérdezünk rá.

8

A hitelezési standardok és a hitelezési feltételek összefüggő fogalmak, így együttesen kérdezünk rá a hitelezési feltételek és standardok összességében mért változására, majd egyesével az egyes hitelezési feltételekre.


37

Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára a 2010 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredményének ismertetése

2010. november

nyomda: D-Plus h–1037 budapest, Csillaghegyi út 19–21.

FELMÉRÉS A HITELEZÉSI VEZETÕK KÖRÉBEN A BANKOK HITELEZÉSI GYAKORLATÁNAK VIZSGÁLATÁRA NOVEMBER

Recommend Documents