A magyar bankok versenyképessége

1100 éévveess aa G ncciiaa nffeerreen on Ko mii K um biilleeu ub KII –– JJu GK

Magyarország az Európai Unió kapujában

A magyar bankok versenyképessége

Előadó:

Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató

MAGYAR

1

CENTRAL EUROPEAN BANKER ONLINE

A 10 Éves a GKI- Jubileumi Magyarország az Európai Unió kapujában című konferencián elhangzott 2002 november 13-i előadás szerkesztett változata. Bevezető: Azt hiszem, nem tévedek azzal a megállapításommal, hogy az elmúlt hónapok gazdasági írásaiban ismét annyiszor találkozunk a versenyképesség megőrzése, javítása megfogalmazásokkal, mint a kilencvenes évek elején. A háttér, a reálgazdasági helyzet természetesen gyökeresen más, s ebből hadd emeljek ki rögtön három elemet. Nemzetközi beágyazottságunk magas fokú, annak összes előnyével és hátrányával. A harmadik évezred recessziós környezettel köszöntött ránk, s ez, valamint a piacok teljes kinyílása, az EU csatlakozás konkretizálódása ismét élesen veti fel a versenyképesség kérdését minden hazai gazdasági szereplő számára.

Tartalom: A versenyképesség megítélése több aspektusból

G

A hazai kétszintű bankszektor fejlődése

G

Közép-kelet-európai kitekintés

G

Kihívások az Uniós csatlakozás küszöbén, az EMU előtt

2

Egy tízéves jubileumot köszöntő konferencián, úgy vélem, nem beszélhetek úgy a hazai bankszektor versenyképességére ható tényezőkről, hogy a nosztalgiázás veszélyét elkerülve, de ne tennék egy rövid történeti kitérőt, már csak azért is, mert ebben az időszakban a szektor mai pozícióját meghatározó fejlemények zajlottak. Ezt követően felvillanásszerűen mutatnám meg, hogy a jelen teljesítmény hová helyezi a magyar bankokat közép-kelet európai összehasonlításban, hiszen a régió országai körülbelül hasonló örökséggel indultak és ugyanazon belső piac részeivé válnak majd középtávon. Majd a már minden szereplőt leginkább foglalkoztató kérdésről, az uniós és később EMU csatlakozás jelentette kihívásokról szólnék, néhány kérdést részletesebben érintve.

MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.

EAST-WEST MANAGEMENT INSTITUTE

STRATEGY AND BUSINESS POLICY TEL: 36-1-268-8033 FAX: 36-1-268-8039 EMAIL: [email protected] www.mkb.hu

KÁROLY KÖRÚT 11. 1075 BUDAPEST HUNGARY TEL: 36-1-269-7888 FAX: 36-1-267-3542 www.ewmi.hu

2


A hazai kétszintű bankszektor fejlődése az ezredfordulóig G

A gyors privatizáció, a szakmai tulajdonosok hozadéka: G Tőkepozíció- és forráshelyzet javulása G Technológia G Vállalati szektor privatizációja: ügyfelek csatornázása G Banki know-how G Termékválaszték G Folyamatok G Kockázatkezelés G Versenyintenzitás növekedése G Egyes piacok, szegmensek gyors bővülése: nagyvállalati üzletág, pénz és tőkepiac, lakossági fizetési forgalom G Az anyabankok állták hazai leányaik, ill. azok éredekeltségeinek veszteségét (Orosz válság) 3

A kilencvenes évek derekától a fenti ábrában emeltem ki azokat a véleményem szerint meghatározó tényezőket, melyek a hazai bankszektor versenyképességének komoly mértékű javulását eredményezték. Ebben döntő szerepe volt az alapvetően szakmai tulajdonosok révén végbement bankprivatizációnak és számos pénzügyi szegmens gyors és egészséges növekedésének.

Látványosan javuló működési hatékonyság, egészséges üzleti növekedés mellett 40000

250

16% 15%

Problémás hitelek aránya a minősített portfolióban

14%

35000 200 30000

13% 12% 11%

25000

150

10% 9% 8%

20000 100

15000

7% 6% 5%

Kétes

20 01 20 02 .0 6.

20 00

19 99

Rossz

0%

19 97

6.

.0

02

00

01

98

99

96

97

94

95

92

Forrás: PSZÁF

Átlag alatti

2% 1%

0 93

91

0

3%

19 98

K o c k.sú lyo s mfö /a lk . (jo bb )

19 96

5000

4%

50

19 95

A lk a lma z o tta k (b a l)

19 94

10000

4

A privatizációt követően a működési hatékonyság a folyamatok első körös átszervezését, a számítástechnikai fejlesztéseket követően a létszámhatékonyság fokozódásában testet öltve robbanásszerűen javult, mindemellett az üzleti aktivitás bővülése dinamikus volt, a fejlődés pedig egészséges. Ezt jelzik az 1994 évi csúcsponttól 2002-ig csökkenő létszámok a bankszektor egészében, miközben az üzleti bővülést tükröző kockázati súlyos mérlegfőösszeg megugrott. A fajlagos mutató értelemszerűen rekordütemben javult. A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.




3


problémás hitelállomány aránya fokozatosan mérséklődött, ahogyan a portfoliók egyre tisztultak, a gazdaság, benne szereplői helyzete stabilizálódott.

Javuló jövedelempozíció

Kamatmarzs az eszközök százalékában Nettó kamatrés (%) Működési költségek az eszközök százalékában Adózás előtti ROA Adózás előtti ROE

1996

1997

1998

1999

2000

2001 2002/06**

4,9 4,7

4,5 4,3

4,5 4,2

4,1 3,7

4,0 3,7

4,0 3,7-3,8

3,8 n.a.

3,6 1,7 20,6

3,8 1,3 14,3

4,0 0,9* 10,7*

3,7 0,6 6,3

3,8 1,3 13,8

3,6 1,7 16,8

3,5 1,8*** 19,4***

* A Postabank, az MFB és a Reálbank veszteségei nélkül ** Az adatok az évesítés miatt torzíthatnak *** Csak kereskedelmi bankok, az MFB vesztesége nélkül

5

Mindezek a csökkenő infláció és kamatrés ellenére, ugyanakkor fokozódó költségkontroll mellett a jövedelmezőség reálértéken számított folyamatos erősödését eredményezték a bankszektor egészében, természetesen az egyedi bankok között meglévő jelentős, bár mára a fúziók miatt mérséklődő különbségekkel.

Tőkeellátottság, tőkemegfelelés 19,0%

20% 15,6%

17,7%17,3% 15,8% 15,0%

15%

14,0% 14,2% 13,7%

11,2%

10%

8,8% 8,0% 7,3%

8,6% 9,3% 9,1%

8,6%

9,5%9,7% 10,2%

6,8% 5,6%

5%

Tőkemegfelelési mutató (% ) S aját tőke/ Mérlegfőössz eg (% )

. .0 6 02

01

00

99

98

97

96

95

94

93

92

0% 6

A megtermelt eredmény és a tulajdonosoknak megint csak a bankrendszer egésze szintjén növekedés orientált politikája biztosította, hogy a konszolidációk ill. privatizációk idején juttatott ill. az akkor elért MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.




4


tőkeszint fokozatosan mérséklődve, de a tőkemegfelelés biztonságosan magas nívója mellett támogatta a kilencvenes évek második felének extenzív üzleti növekedési, ill. operációs fejlődési időszakát a magyar bankrendszerben. Tartalom: A versenyképesség megítélése több aspektusból

G


G


G


7

A regionális kitekintés segíthet bennünket az elért eredmények reális megítélésében.

Közép-kelet európai bankok toplistája (2001) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Bank Handlowy w Warszawie Bank Pekao Bank Przemyslowo-Handlowy PBK Ceskoslovenská obchodní banka Ceská Sporitelna PKO Bank Polski Komercní banka Banca Comerciala Romana Bank Zachodni WBK ING Bank Slaski Kredyt Bank BRE Bank Zagrebacka Banka Nova Ljubljanska Banka National Savings and Commercial Bank Hansapank BIG Bank Gdanski Vseobecná úverová banka Kereskedelmi és Hitelbank Bank (K&H Bank) Privredna Banka Zagreb HVB Bank Czech Republic Hungarian Foreign Trade Bank Slovenská sporitel'na Central-European International Bank Bank Gospodarki Zywnosciowej

Strength Tier One Capital 1,398 1,34 1,241 1,044 706 692 690 687 662 649 583 524 431 422 396 391 358 322 283 266 259 253 238 227 207

Size Assets 8,316 8 18,59 2 10,89 6 16,49 3 13,56 4 19,9 1 11,63 5 3,737 21 6,299 11 6,585 10 5,575 14 5,764 12 5,717 13 6,863 9 8,322 7 4,071 19 4,894 15 3,611 22 4,103 17 3,767 20 3,455 23 3,267 24 4,081 18 2,324 25 4,501 16

Soundness Profits on Capital Assets Pre-tax average capital Return on ratio (%) profits percentage (%) assets (%) 16,81 87 8,20 1,05 7,21 443 35,10 2,38 11,40 53 na 0.48 6,33 164 16,50 1,00 5,21 80 11,80 0.59 3,48 400 69,50 2,01 5,94 109 17,10 0.94 18,40 162 29,80 4.34 10,52 66 15,00 1,05 9,86 29 5,70 0.45 10,46 23 5,20 0.42 9,09 103 20,90 1.79 7,53 72 16,80 1,26 6,15 94 25,90 1.37 4,76 205 57,10 2.47 9,60 99 28,50 2.43 7,32 -7 -1,70 -0.13 8,92 45 4,70 1,25 6,89 15 7,30 0.35 7,07 81 29,50 2,15 75,00 51 na 1.47 7,75 56 23,20 1.71 5,84 37 16,30 0.9 9.76 38 17,80 1.65 4,60 37 19,10 0.83

8

Forrás: The Banker, Rankings Database

Közép–kelet európai összehasonlításban, legalábbis abszolút méreteiket tekintve a hazai bankok egyértelműen hiányoznak a rangsor elejéről. Ebben legalább három elem játszik meghatározó szerepet. A bankpiaci koncentráció eltérő foka: az összes KKEU piac koncentráltabb, mint a magyar bankpiac. A belső piacok mérete eltérő (40 milliós Lengyelország, 20 milliós Románia - a lakossági piac szempontjából MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.




5


nagy különbség!), valamint a vállalati szektor átalakulásának, privatizációjának módja szintén gyökeresen különböző.

Ez utóbbit tekintve, pl. Magyarországon olyan szerkezet alakult ki, melyben a meghatározó vállalatok finanszírozásában nagyarányú volt az a hányad, mely nem a hazai bankszektoron keresztül csatornázódott, tehát a hazai banki állományokat objektív okok miatt nem növelhette. Miközben jellemző volt, hogy a hazai piacon működő kisebb leánybank generálta az üzletet a külföldi anyabanknak, ez utóbbi volt a finanszírozó.

Közép-kelet-európai összehasonlítás Eszközminőség (Problémás hitelek aránya az összesen belül)

Jövedelmezőség -ROAA

2,5

40

1998

1999

2000

2001

1999

2000

2001

2

35

1,5

30

%

1 0,5 0

25 % 20

-0,5 Csehország

Magyaro.

Lengyelo.

Szlovénia

Észtország

Jövedelmezőség -ROAE

15

25

10

20

5

% 10

1999

2000

2001

15

5

0 Le ng ye lo .

M ag ya r

o.

0 -5 Csehország

Magyaro.

Lengyelo.

Szlovénia

Észtország

9

Forrás: Stability and financial structure in CEE5

Ugyanakkor, ha főbb mutatókat tekintjük, a bankszektorok közötti különbség pregnánsan látszik, melyek mögött egyértelműen jelen vannak az egészséges és hatékony fejlődés elemei a hazai bankszektort ebben az összevetésben kedvező pozícióba helyezve: a kivételesen jó eszközminőség magas jövedelmezőséggel párosulva. Észtország helyzete bankpiacának magas fokú, gyakorlatilag Szlovéniához hasonló koncentrációja miatt kivételes. Szembetűnő az is, ha a magas jövedelmezőség tulajdonképpen látszatnyereséget takar, mert az eszközminőség valójában nem kielégítő. Úgy vélem, azt is figyelembe véve, hogy a magasabb marzsú üzletek csak most futnak majd igazán fel Magyarországon, van elvi tere a jövedelemzőség további növelésének, mely akár a portfolió korlátozott mértékű romlását is több, mint ellensúlyozhatja.





6


Tartalom: A versenyképesség megítélése több aspektusból

G


G


G


10

Mondanivalómban azonban az utolsó fejezetnek szeretném a legfőbb hangsúlyt adni. Néhány olyan kihívásra hadd utaljunk, melyekkel a csatlakozás küszöbén a magyar bankrendszernek szembe kell néznie.

A bankszektor az ügyféljövedelemezőség növelésének kényszerében Elégtelen jövedelmezőség ■Nyomott marzsok a nagyvállalati üzletágban ■Dinamikusan növekvő, de még nem volumenhordozó lakossági hitelezés ■Kis piac

Növekvő különbségek a bankok

Konvergencia a legjobb vezető bankok között Relativ túltőkésítettség

jövedelmezőségében

Kivonulás?

M&A?

All financeNiche diverzifikáció a banking? bankszektoron túl

Üzleti expanzió a csökkenő marzsok ellensúlyozására A működési hatékonyság javítására tett erőfeszítések

11

A nagyvállalati üzletág fejlődésében rejlő jövedelem növekedési potenciál a kilencvenes évek végére már egyre kevésbé volt elfogadható ezen ügyfelek ill. ügyletek kockázati koncentrációja és tőkeabszorpciója miatt, miközben magasabb marzsú szegmensek még nem futottak fel. Az MKB szerint ezért jellemezhető ez az állapot – mely, ha némileg módosult részelemekkel is, de változatlanul releváns és a magyar bankrendszer alapproblémáit tükrözi – egyfajta ördögi körként, melyben meghatározó elem az ügyfél jövedelmezőség MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.




7


növelésének kényszere, kér ok miatt is: úgy az üzleti expanzió, mint a működési hatékonyság javítása legalábbis rövidtávon, korlátos. Az erre adható válaszreakciókat is feltüntettük egy következő ábrában.

Kiemelt bankok főbb mutatói

120

MKB nk

MKB k

%

CIB k

Raiffeisen nk

100

KH k

BB k

OTP nk

HVB (BA-CA) nk

80 60 40 20 0 1994

1 0 ,0

Költséghatékonyság 70 1995 %

ROAA

8 ,0

1997

1998

60

MK B nk

%

1996

MKB k

2000

2001

50

C IB k R a iffe is e n n k

40

B A-C A n k KH k

6 ,0

1999

ROAE

30

BB k O TP nk

20

4 ,0

10 0

2 ,0

19 9 4

-1 0 -2 0

0 ,0 1994

1995

1996

199 7

1998

1999

2000

2001

-3 0 -4 0

-2 ,0

199 5

1 996

1997

M K B nk

M KB k

CIB k

R aif feis en nk

B A-C A nk

infláció

KH k

BB k

199 8

199 9

2 000

2001

O T P nk

Az időszak markáns, máig ható tendenciája, az előbbi oldalon is hivatkozott konvergencia a vezető bankok teljesítménye között, melyben nemcsak a szereplőket egy irányba „terelő” monetáris folyamatok játszottak szerepet, hanem kétségtelenül az egyedi bankokra jellemző öröklött sajátosságok oldódása is és a szintén specifikus extraprofit források, lehetőségek eltűnése.

... reakciók a piaci folyamatokra ■Dinamikusan növekvő, volumenhordozóvá váló lakossági finanszírozás (lakás, gépjármű, fogyasztási)

Növekvő különbségek a bankok jövedelmezőségében

■Kis belső piac: OTP

Kivonulás?

M&A?

SG, Rabobank K&H + ABN-Amro, Hypobank + BA-CA Állami bankok eladása, beolvasztása: Konzumbank, Postabank, FHB

Niche banking?

All financediverzifikáció a bankszektoron túl

ING-NN, OTP, K&H Autósbankok, Fogyasztási hitelezők ING eladta retail üzletágát, hálózatát a Citibanknak

13

Az ördögi körből többféle módon lehet kitörni, az elmúlt néhány évben mindenre találtunk és nyilván találunk példát az OTP kis belső piac miatti regionális aspirációitól a hazai piacról történő kivonulásig, vagy éppen az üzletág eladásig. A folyamat egészen bizonyosan folytatódni fog. MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.




8


A bankszektor mérete (2001) (Mérlegfőösszeg a GDP %-ában)

Forrás: Financial sectors in EU accession countries

A versenyképesség egyik fontos tényezője a működési hatékonyság további számottevő javítása, melyhez vezető egyik út a pénzügyi közvetítés mélységének várható további növekedése, ha figyelembe vesszük az e téren meglévő elvben kétszeres potenciált középtávon. Ennek a GDP arányos mérlegfőösszeg természetesen csak egy, bár gyakran hivatkozott mutatója. Nagyságrendi növekedés a pénzügyi szolgáltatások igénybevételében mindazonáltal inkább a csatlakozást követően várható, legalábbis a görög, portugál, spanyol példa ezt látszik jelezni. Ez iránt táplálunk optimista várakozásokat.

Belföldi hitelek a GDP %-ában (2000)


A hitelállományra vonatkozó GDP-arányos adat hasonló növekedési potenciált jelez, ugyanakkor, itt mindenképpen hivatkozom egy korábbi ábrához fűzött megállapításra, miszerint a hitelállományok minősége MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.




9


eltérő, a kimutatott magas penetráció néhány országnál ezért nem ad realisztikus képet (magyarul: a régió összes országában legalább két-háromszoros a bővülési potenciál).

Alacsony pénzügyi penetráció Növekedési potenciál 16% 14%

250%

Biztosítók

3,1%

Éves nem-életbiztosítási bevételek/GDP 12%

éves életbiztosítási díbevételek/GDP

4,7%4,6%

8% 6% 12,7%

80%

150%

137,8% 125,4%

Ita ly Au st r ia Hu ng ar y G re ec e

Sp ain er m an y Po rtu ga l G

EC D

0%

2,8% 3,6%2,9%2,4% 3,0% 7,7%7,5% 7,4% 5,9%6,6% 5,6%5,9%5,7%5,9% 1,6% 3,9%3,0%3,4%3,4% 2,6% 1,0% 1,4% 1,1% EU Be lg iu m Sw ed en

2%

UK Sw itz er la nd Ire la Ne nd th er la nd s Fr an ce Fi nl an d

4%

204,0% Befektetési alapok eszközei/GDP 60,6%

100%

83,2%

60%

39,3% 28,0%

37,6% 34,2%

29,4%

19,8%

101,9% 92,1%

96,9% 76,8% 65,4%

40,1%

50%

19,7%

20%

4,3%

10,7%

10,1% 10,3% 0% U K

0% Au st r Be ia Sw l giu itz m er la n G er d m an D en y m ar k Sp a in Fr an ce G re e H ce un ga ry Ita ly Ire N et land he rla nd No s rw P o ay rt u ga l Fi nla n Sw d ed en

68,4%

50,8%

Sw it U N z er K et la he n rl a d n Fr ds an Fi ce nl B and el g Sw ium ed e S n G pa e r in m Po an rt y ug al It A a ly us Hu tri ng a a G ry re ec e

40,8% 40,2% 36,7% 40% 32,8% 30,7%

Intézményi befektetők eszközei a GDP %-os arányában

200%

1,9% 4,0%2,8% 3,3%3,0%2,7%1,9%

O

10%

226,7% 212,8%

16

Forrás: MKB gyűjtés különböző forrásokból

Értelemszerűen az EU átlagtól való elmaradás, az elvi növekedési lehetőségek a pénzügyi piacok gyakorlatilag minden szegmensére igazak. Az ábrán pl. ennek megfelelően látjuk a biztosítást, a befektetési alapok szerepét, az intézményi tulajdonosok által birtokolt pénzügyi eszközöket.

Betéti és hitelkamatok (2001)


A konvergencia időszak egyik izgalmas kérdése lesz a bankszektorban az árak alakulása. A versenyintenzitást tökéletesen mutatja a fenti ábra, mely szerint a kamatspread messze a legalacsonyabb hazánkban a csatlakozni kívánó országok között (Málta kivételével), ez az érték, ha minden igaz még az EU átlagnál is alacsonyabb. Figyelembe véve azt, hogy a hazai bankok fajlagosan költségesebb és magasabb kockázatú tevékenységeik (kkv és lakossági hitelezés) felfuttatását kezdték meg (s ebben még kevesen MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.




10


érhették még el a mérethatékonyságot biztosító kritikus üzemméreteket), továbbá azt, hogy középtávon minimálisan az állami bankok eladása révén nő a koncentráció, illetve azt, hogy számos pénz- és tőkepiac jellegű szolgáltatás árai kifejezetten elmaradnak a fejlett piacokétól, illetve jelen világpiaci környezetben a kockázati felárak a vállalatok számára is jóval magasabbak a néhány évvel ezelőttiekhez képest. összességében tehát nem számítok az árak drasztikus mérséklődésére. Más kérdés, hogy akár piaci szegmensenként középtávon az árstruktúra módosulhat: pl. díjmentes lakossági számlavezetés, de minimális látra kamat mellett stb.

A bankszektor és a hazai részvénypiac közvetítő szerepe (a GDP %-ában)

?

? ?


Tekintettel arra, hogy az univerzalitás jegyében számos bank már integrálta vagy a közeljövőben integrálja befektetési szolgáltatásokat végző érdekeltségét, amelyek egyébként egy-két szegmenst leszámítva dominálják az értékpapírpiacot, a bankok számára legalábbis teljesen elveszítette relevanciáját az a kérdés, hogy a belföldi értékpapírpiac finanszírozást, tőkét vállalatokhoz csatornázó szerepe és a kereskedelmi bankszektor súlya hogyan alakul, milyen fejlődési pálya lehetséges pl. Magyarország számára. Mindazonáltal a hazai vállalati szektor szerkezetei sajátosságai miatt, a kkv-k nagyon komoly élénkítése/élénkülése esetén is kérdéses, hogy pl. az osztráktól eltérő utat járhatunk-e be a hazai értékpapírpiac közvetítő szerepét illetően.





11


A tíz legnagyobb bank közép-kelet európában

1 KBC BE 2 BA-CA (HVB) DE 3 Erste Bank AT 4 Unicredito IT 5 Citibank US 6 Société GeneraleFR 7 ING NL 8 Raiffeisen AT 9 Banca Intesa IT 10 Commerzbank DE

Mérlegfőösszeg (Mrd EUR) 24,3 24,6 20,4 18,1 14,9 14,7 12,4 11,1 9,9 7,8

Forrás: BA-CA (2001)

Részesedése a külföldi tulajdonú bankok A régió részesedése mérlegfőösszegéből a bank eszközeiből 11,3% 11,0% 10,0% 2,0% 9,5% 7,0% 8,4% 3,0% 6,9% 1,0% 6,8% 19,0% 5,8% 3,0% 5,2% 2,0% 4,6% 19,0% 3,6% 1,0%

19

A versenyképesség fokozásának egyik útja az üzemméretnek, a fajlagos ügyfélállományoknak koncentráció útján történő gyors növelése, melynek Magyarországon, tekintettel a koncentráció alacsony fokára, messzemenően lenne üzemgazdasági racionalitása. Ha azonban megnézzük a banki toplista meghatározó bankjait, látjuk, hogy kiérlelt regionális stratégiával rendelkező nemzetközi bankok Magyarországon is, de a régió többi országában is vezető pozíciókat szereztek. Ezért ebben a körben csak az anyabanki stratégia módosulások eredményezhetnek változást, és ebből az is következik, hogy az újonnan piacra lépők tere valóban csekély. Van abban tehát igazság, hogy a Postabank privatizációjával Közép-Kelet-Európa utolsó számottevő lakossági piaci pozíciói kerülnek eladásra.





12


Ez az ábra is azt mutatja, amiről az imént szóltam: nevezetesen a vezető bankok gyakorlatilag mindegyike a régió minden országában stratégiai tulajdonos kezében van.





13


Növekedési lehetőségek: Lakossági üzletág

21

Forrás: MNB

Ha azt vizsgáljuk a nyugat-európai bankok mérlegszerkezetében, hogy a két meghatározó üzletág, a vállalati és lakossági súlya mekkora, azt látjuk, hogy talán meglepő módon, de tulajdonképpen a vállalati állományoknak a bankok mérlegében betöltött súlyát tekintve a különbség meglehetősen csekély annak ellenére, hogy a GDP-arányos különbség jóval nagyobb. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy a vállalatfinanszírozás tőkepiaci lába erős, míg nálunk ez hiányzik. Az igazi szakadék azonban a lakossági üzletág, ezen belül különösen a finanszírozás eltérő súlyában van, ahogyan ezt a fenti ábra is markánsan mutatja.

A lakossági piaci „robbanás” tényezői: 60

Lakáshitelek (Mrd Ft) 50

40

Forrás: MNB

Infláció

35%

2001

Összesen Versenyszféra Közszolgálati szektor

30%

2002

30

25% 20%

20

15% 10

10%

5% 0

0% jan.01

márc.01

máj.01

júl.01

szept.01

nov.01

Forrás: KSH

jan.02

márc.02

máj.02

júl.02

Jan.

Feb

Márc

Ápr

Máj

Jún

Júl

Forrás: MNB

Az elmúlt három év bankpiaci fejleményeit figyelve azért kicsit megnyugodhatunk abban a tekintetben, hogy a lakossági piaci penetráció-beli lemaradásunk az EU-hoz képest viszonylag komoly és tartós növekedési MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.




14


dinamikát feltételezve, de történelmi léptékkel gyorsan mérsékelhető. A finanszírozás robbanásszerű bővülésének üteme ugyan fékeződhet, de az eladósodási jelenség minden bizonnyal középtávon is tartós marad. Ennek legfontosabb mozgatói jelenleg: Az állami (kamat) támogatások révén a nominális lakáshitel-kamatok meredek esése az elmúlt három évben. A kiemelkedő ütemben növekvő reálkeresetek, különösen 2000-től. Nem utolsósorban a támogatási rendszer idén tavaszi kiterjesztése a használt lakásokra újabb lökést adott a piacnak.

Dinamikus ügyfél-finanszírozás bővülés korlátokkal Ügyfélállományok az összes eszköz/öszes forrás %-ában 60%

60%

50%

50%

40%

40%

Lakossági hitelek

30%

Vállalati betétek

30%

20%

20%

Vállalati hitelek

Lakossági betétek

10%

10%

0% 1996

1997

1998

1999

2000

Forrás: PSZÁF

2001

2002.06.

0% 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002.06.

23

Ennek a gyors hiteloldali felfutásnak a tartalékai az elmúlt időszakban a banki eszközstruktúra átalakulása voltak, a kisebb hozamú értékpapír, bankközi, MNB portfoliók leépítése, némileg szűkebb likviditás, magasabb árfolyamkockázat. Azt látjuk a bankszektor egésze szintjén, hogy az ügyfélhitelek ügyfélforrásokkal való fedezettségének szintje dinamikusan zsugorodik. Ez minimálisan két következménnyel járhat a jövőre nézve. Az ügyfélforrásokért ismételten kiéleződik a verseny az árakat magasan tartva, illetve a bankok növekvő mértékben lesznek ráutalva tőkepiaci forrásbevonásra. Ez utóbbi természetéből fakadóan drágább, hektikusabb stb. Ezek a folyamatok tulajdonképpen ismét nem az ésszerűtlen árverseny folytatását, hanem az ügyfél profitabilitás növelésének kényszerét jelentik.





15


Háztartások megtakarításainak szerkezete 100%

§ Növekvő diverzifikáció § Még mindig magas a készpénz aránya, a helyettesítő termékek terjedése ellenére

90% 80%

Egyéb

70%

Nyugdíjpénztári követelés

60%

Életbiztosítási díjtartalék

§ Hosszú távú megtakarítások szerepének növekedése: Nyugdíjpénztárak

Vállalati kötvények

50%

§ A viszonylag alacsony hozamú bankbetétek aránya csökkenőben

Egyedi részvények

40%

Államkötvények

30%

Befektetési jegyek

20%

Bankbetét

10%

Készpénz

§ A háztartások növekvő mértékben részesítik előnyben a befektetési alapokat, míg az egyedi részvényekbe történő befektetés erőteljesen visszaesett

19 90 . 19 91 . 19 92 . 19 93 . 19 93 . 19 94 . 19 95 . 19 95 . 19 96 . 19 97 . 19 97 . 19 98 . 19 99 . 20 00 . 20 01 .

0%

24

Forrás: MNB

Hogy érzékeltessem az ügyfélforrások banki bevonásának problémáját szeretném felidézni, hogy a lakossági betétállomány 2002 I. félévében gyakorlatilag nominálisan változatlan volt 2001 év végéhez képest. Ennél markánsabb az a hosszútávú tendencia, melyet a megtakarítások szerkezetének megint csak azt kell megállapítanom, hogy történelmi távlatot tekintve igen gyors átalakulásában érhetünk tetten. Ennek legfőbb tényezőit emeltük ki a fenti ábrán.

A hazai vállalati szektor szerkezete (jogi, nem jogi sz. vállalkozások, egyéni vállalkozók) Vállalkozások száma éves nettó árbevétel kategóriánként Jellemzően külföldi tulajdon, csak a termelékenység számít

4000-

2500-4000

1000-2500

Gazdasági súly: a szegmens becsült éves nettó összárbevétele 4000-

2500-4000

1000-2500

700-1000

700-1000

500-700

500-700

Alapvetően hazai cégek: EU érettek?

300-500

100-300

50-100

300-500

100-300

50-100

1,2 millió

0-50

0

5 000

10 000

15 000

>5Mrd

0-50 20 000

25 000

0

1000

2000

25 3000

4000

5000

A lakossági üzletág felfutása mellett meghatározó kérdés marad, mi történik a vállalati szektorral középtávon? Az euro bevezetése után értelemszerűen nem lesz szükségük az eddig hazai bankoktól igénybevett forintszolgáltatásokra. A legnagyobb hazai vállalatok, melyek egyben multik itteni leányai, finanszírozása átalakulhat, ma még nehezen felmérhető teret hagyva a hazai bankoknak. Azonban ez a MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK RT.




16


távolabbi jövő. Ennél jelentősebb kérdés az, hogy a hazai kkv-k milyen mértékben készültek fel az egységes piac versenyére, kihívásaira. A válasz nem triviális, mert az Európai Kereskedelmi Kamara közelmúltban publikált felmérése szerint a magyar cégek a legkevésbé informáltak összes régióbeli potenciális versenytársak, vagy partnereik közül. Míg a multik esetében a tevékenység folytatása, bővítése, hatékonysági kérdés (termelékenység, bérköltség alakulás stb.), de számukra az EU nem kihívás. Gazdasági súlyára tekintettel viszont az ennél kisebb vállalati szegmens fejlesztése, informálása, a források hozzájuk csatornázása kiemelt fontosságú a középtávú időszakban. Ez nyilván újonnan megnyíló növekedési lehetőségeket jelenthet a bankszektor számára is. Versenyképességet alakító tényezők középtávon: kihívások és lehetőségek G G G G G G G G G

G G G

Fióknyitás liberalizációja (külföldi bankok dotációs tőkekövetelmény nélkül, anyabanki limitekkel) A teljes piacnyitás fenyegetettsége a nagyvállalati, intézményi ügyfélkör finanszírozási és pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokkal való kiszolgálásában A koncentráció a banki és az egyéb pénzügyi piacokon folytatódik All finance: bank-biztosító kapcsolatok erősödése? Alternatív (főleg elektronikus) értékesítési csatornák előretörése Bázel II.-es tőkeegyezmény (tervezet) Középtávú forráshelyzet és forrásköltségek EU források becsatornázása, Nemzeti Fejlesztési Terv Állami-privát részvételű, részben önkormányzati nagy fejlesztési projektek (PPP/PFI), elsődlegesen infrastruktúra, kommunális helyzet, környezetvédelem stb. terén Állami-privát kezdeményezések a KKV szektor fejlesztésére Privatizációk, egészségügyi reform A gazdaság bérköltségalapú versenyképességének erősítése, újra konvergencia pálya a belső-külső egyensúly, a makromutatók terén

26

Közel sem a teljesség igényével, de a fenti ábrában vázlatpontszerűen felsoroltam néhány, a versenyképességet pozitív ill. negatív irányban befolyásoló tényezőt. Nem szóltam külön a deviza és tőkepiaci liberalizáció eddigi tapasztalatairól, a tartalékrendszer jövedelemelvonó mértékének szintén versenyképességet erősítő középtávú csökkenéséről stb. Szintén külön előadást érne meg a Bázel II.-es tőkeegyezmény tervezetnek a szektorra gyakorolt várható hatásai elemzése. Ugyanakkor néhány kérdést a korábbiakban viszont részletesebben taglaltam. Azt hiszem, hogy a bankszektor előtt álló feladatok biztosítják, hogy a GKI következő, 20 éves jubileumi konferenciáján egy izgalmas időszakról fogok tudni majd beszámolni. Az intézet munkájához a magam és a kollégáim részéről további sok sikert kívánok!





17

A magyar bankok versenyképessége

Recommend Documents