Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2011. november

A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2011. november

Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye (2011. november) Az elemzést készítette: Fábián Gergely, Homolya Dániel (Pénzügyi stabilitás)

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: dr. Simon András 1850 Budapest, Szabadság tér 8−9. www.mnb.hu ISSN 2060-9604 (on-line)

A hitelezési felmérés segít feltárni, hogy meghatározó hazai bankok hogyan látják, értékelik a piaci folyamatokat, illetve hogyan alakítják stratégiájukat és azon belül hitelezési politikájukat. Az egyedi válaszok piaci részesedéssel súlyozott aggregálásával a piaci változások irányára, trendjeire lehet következtetni. Jelen elemzés minden esetben a banki vezetők válaszait ismerteti, azonban szükség esetén háttér-információkat is közöl, hogy a felhasználók könnyebben átláthassák a folyamatokat. A mostani kérdőívet a hitelezési vezetők október 1. és 18. között töltötték ki. A felmérés eredményeit a kapott válaszok alapján szöveges elemzésben, illetve a válaszokat bemutató grafikonok segítségével ismertetjük. Az egyes részpiacokra vonatkozó ábrákat az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet módszertani összefoglalót ad a felmérésről, a piaci részesedési adatok a 3. számú mellékletben találhatóak, végül a kérdésekre adott válaszok részletesen a 4., 5. és a 6. számú mellékletekben olvashatók (a 3., 4., 5. és 6. mellékleteket külön Excel-alapú fájlmellékletben publikáljuk). A visszatekintő kérdések 2011 harmadik negyedévére, az előre tekintő kérdések a következő féléves időszakra, azaz 2011 negyedik és 2012 első negyedévét lefedő időszakra vonatkoznak. A kérdések a negyedévvel korábbi állapothoz képest tapasztalt változásokra koncentrálnak: a visszatekintő kérdések esetében 2011 második, az előre tekintő kérdések esetében pedig 2011 harmadik negyedéve a viszonyítási alap. A háztartási hitelekre vonatkozó felmérésben összesen 14 bank vett részt. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésekre 10, a fogyasztási hitelezéssel összefüggően 14 bank és emellett 6 pénzügyi vállalkozás adott választ. A lakáscélú hitelállományra vonatkozóan a felmért intézmények a 2011 harmadik negyedév végi adatok alapján a bankszektor 94 százalékát fedik le, ugyanez az arány a fogyasztási hitelek piacán is. A vállalati kérdőívet összesen 7 bank töltötte ki, ezek a vállalatihitelpiac 80 százalékát, az üzleti ingatlanhitelek piacának 96 százalékát képviselik. Az önkormányzati hitelek szegmensében összesen 7 banktól kértünk választ. A felmért intézmények a 2011 harmadik negyedév végi adatok alapján a bankszektor önkormányzati kitettségeinek 97 százalékát fedik le.

Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november

3

Tartalom

A vállalatihitel-kínálat szűkülésére utal a kihelyezni kívánt mennyiségben bekövetkezett törés, valamint az enyhén szigorodó hitelezési feltételek

6

Szigorodnak a kamatkondíciók a háztartási szegmensben

8

1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák

9

Háztartási szegmens

9

Vállalati szegmens

17

Önkormányzati szegmens

29

2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló

31


5

MAGYAR NEMZETI BANK

A vállalati forintalapú hitelek kamata hosszabb ideje 8,5 százalék körül alakul, amely azonban erős aszimmetriát mutat, mivel elsősorban a jó hitelképességű vállalati ügyfelek kamatkondícióit tükrözi. A szigorú, nem árjellegű feltételek miatt a hitelképes vállalatok köre számottevően szűkült, így a magasabb kamaton finanszírozott ügyfelek már nem jutnak hitelhez. Azon kis- és középvállalkozások is, amelyek még hitelképesnek számítanak, csak drágábban, 10 százalék feletti kamaton tudnak hitelhez jutni. A vállalati szegmensben a bankok által hitelezni kívánt ügyfélkör szűkülését hosszú idő óta a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése, valamint újabban a hitelezési képesség (tőke- és likviditási helyzet) romlása is okozza. A legutóbb megjelent felmérés óta jelentősen romlott a globális konjunktúra, eszkalálódott egyes országok adósságválsága, és megnövekedtek az eurozóna bankrendszerének kockázatai. Mindez a harmadik negyedévben negatívan hatott az eurozóna bankjainak hitelezési képességére, ami egyrészt a hitelezési feltételek szigorításában, másrészt a korábbi negyedévekben dinamikus hitelállomány-növekedés megtorpanásában jelentkezett. Magyarországon szintén jelentősen romlottak a gazdasági kilátások, és nőtt az anyabankok felől érkező bankrendszeri fertőzés kockázata is. Ennek következtében a harmadik negyedévben a kis- és mikrovállalkozások, valamint a kereskedelmiingatlan-hitelek nem árjellegű hitelezési feltételei szigorodtak tovább. A háztartási hitelek feltételei érdemben nem változtak a harmadik negyedévben, ugyanakkor a következő félévben a bankok széles köre tervez szigorítást, amely elsősorban a jelzáloghitelek kamatainak emelésében jelentkezik. 1. táblázat Összefoglaló táblázat a kínálat és a bankok által észlelt kereslet alakulásáról Kínálat Szegmensek

Háztartási Vállalati

Kereslet

2011. III. n.év

2011. IV.− 2012. I. n.év (várt)

2011. III. n.év

2011. IV.− 2012. I. n.év (várt)

Lakáscélú

→

↓

↓

→

Fogyasztási hitel

→

↓

→

↓

↓

→

→

→

Megjegyzés: A felfelé mutató nyíl növekedésre, míg a lefelé mutató csökkenésre utal.

A VállAlATIhITel-KínálAT SzűKüléSére uTAl A KIhelyeznI KíVánT MennyISégben beKÖVeTKezeTT TÖréS, VAlAMInT Az enyhén SzIgorodó hITelezéSI FelTéTeleK A vállalati szegmensben a bankok nettó értelemben1 vett 19 százaléka szigorította a kis- és mikrovállalkozások hitelezési feltételeit, miközben a nagy- és középvállalatok esetében nem volt érdemi változás (19. ábra). A hitelezési feltételeken belül a kis- és mikrovállalkozások fedezeti követelményeiben, a szerződéses kötelezettségvállalásaiban, a kamatkondícióiban, valamint a hitelképességi szintben következett be szigorítás. Előre tekintve, összességében a bankok nettó értelemben vett 6 százaléka enyhítést tervez a hitelezési feltételekben, amely a nagy- és közepes vállalatok esetében nettó értelemben vett szigorítás, valamint a kis- és mikrovállalkozásoknál bekövetkező enyhítés eredője. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen előre tekintő enyhítési tervek a korábbi negyedévekben nem valósultak meg − ahogy erre már többször felhívtuk a figyelmet −, így ezek realizálódása most is kérdéses. A bankok válaszaiból az látszik, hogy a hitelezési képesség (tőke- és likviditási helyzet) romlása és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése is a szigorítás irányába mutat (30. ábra). Összességében a harmadik negyedévet megelőző időszakban a bankrendszert két tendencia jellemezte: egyrészt azon bankok, amelyek növelték volna a hitelezést, azt a hitelezési feltételek enyhítése nélkül tették volna, míg néhány bank visszafogta hitelezését, és ehhez igazította a feltételeit. A harmadik negyedévben jelentős külső sokkok érték a magyar gazdaságot a romló globális konjunktúra, a szuverén adósságválság eszkalálódása és az eurozóna bankrendszerében növekvő kockázatok miatt. Ennek következtében a bankok visszafogottabb hitelezési hajlandóságot jeleztek (18. ábra), hosszabb 1

6

A szigorító és enyhítő bankok különbsége piaci részesedéssel súlyozva. Az arány a szigorítás/enyhítés mértékét nem mutatja.


ideje először, ugyanakkor ezekhez a gyökeresen megváltozó gazdasági kilátásokhoz képest a bankoknak csupán szűk köre szigorított a vállalati hitelezési feltételeken. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az erős pénzügyi integráció miatt a magyar bankrendszer nem tud semleges maradni az eurozóna bankrendszerében tapasztalt feszültségektől. A bankok által érzékelt keresletben folytatódott a korábban megfigyelhető trend: nettó értelemben a bankok keresletnövekedést észleltek a rövid lejáratú vállalati hitelek iránt (a harmadik negyedévben nettó 20 százalék), miközben a hosszú lejáratú (döntően beruházási) hitelek iránti igény nemhogy nem erősödött, de a bankok nettó értelemben vett 11 százaléka gyengébb keresletet észlelt a második negyedévhez képest. Az előre tekintő válaszokban azonban − hasonlóan a lakáshitelezéshez − jelentős fordulat következett be azzal, hogy ezúttal már a bankok sem optimisták. 2010 eleje óta ez az első felmérés, amelynek következő félévre előre tekintő válaszaiban nem számítanak élénkülő keresletre a hosszú lejáratú hitelek iránt, sőt a bankok nettó értelemben vett 23 százaléka további csökkenést vár (32. ábra). A kereskedelmiingatlan-hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 40 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken, ami egy lényegesen szélesebb kör az előző felméréshez képest (19. ábra). A bankok arra számítanak, hogy a következő félévben is széles körben folytatódhatnak az összes kereskedelmiingatlan-szegmenst (lakásprojekt, iroda, ipari [logisztika] és bevásárlóközpontok) érintő szigorítások (35. ábra). A válaszokból jól látszik, hogy a harmadik negyedévben bekövetkezett sokkok elsősorban a kereskedelmiingatlan-hitelezést sújtják. A bankok többsége a tőkehelyzetet jelölte meg a szigorítások elsődleges okaként, azaz a szegmensben amúgy is alacsony hitelezési hajlandóság mellett a hitelezési képesség is egyre erősebb korláttá válik a nagy volumenű ingatlanprojektek finanszírozásában. Az eurozónában az eszkalálódó és ezzel a bankrendszert is fertőző szuverén válság következtében a bankok − a korábbi negyedévekhez képest − jóval szélesebb köre, nettó értelemben vett 16-20 százaléka szigorított, és tervez további szigorításokat év végéig a hitelezési feltételeken. A szigorítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 2011-ben élénkülésnek induló vállalati hitelezés megtorpant. Mindez arra utal, hogy a szuverén adósságválság a bankrendszeren keresztül már negatívan hat a reálgazdaságra, ami lefelé mutató növekedési kockázatokat jelent az eurozónában. Ezzel szemben a kelet-középeurópai régióban folytatódott a hitelezés élénkülése, leszámítva a balti államokat és Magyarországot, ahol lényegében stagnált a hitelállomány a harmadik negyedévben.

Kiemelt téma: A vállalati hitelek kamatfelárai A vállalati hitelek esetében a bankközi kamat feletti felár hosszabb ideje 2,5 százalékpont körül alakul mind a forintalapú, mind pedig az euroalapú hiteleknél, ami a forintalapú hiteleknél 8,5 százalék körüli kamatot, míg az euroalapú hiteleknél 4 százalék körüli kamatot jelent. Figyelembe véve, hogy a hitelezési veszteségek miatti felár jelentős mértékű (meghaladja a 2,5 százalékpontot), a kialakult kamatfelárak alacsonynak tekinthetők, különösen az euroalapú hiteleknél, ahol a külföldi és belföldi devizaforrások költségei is jelentősen emelkedtek a válság óta. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kamatstatisztikák elsősorban a mostani erőteljes kockázatkerülés során is jó hitelképességűnek számító ügyfelek kondíciót tükrözik, akik viszont kedvező felár mellett tudnak hitelhez jutni. Vállalatméret alapján a hitelképes nagyvállalatok jutnak a legkedvezőbb feltételeken hitelhez, átlagosan 2 százalékpont felár körül. Ezzel szemben a KKV-szegmens esetében az átlagos felár több mint 1,5 százalékponttal magasabb, és megközelíti a 4 százalékpontot (2. táblázat). A forintalapú hitelek kamatfelára 2,5 százalékpont körül alakul, ugyanakkor a devizalapú hitelek kamatfelára 0,5-1 szá-

2. táblázat A bankok átlagos vállalati kamatfelára huF Százalékpont

I. félév Átlagos kamatfelár III. n.év

deviza huF

deviza

nagyvállalatok

Kis- és középvállalatok (KKV)

nagyvállalat

KKV

nagyvállalat

KKV

1,7

3,6

2,6

4,1

2,6

3,1

2,1

3,9

1,5

3,4

2,7

4,3

2,5

3,1

2,1

3,9

Megjegyzés: 3 hónapos BUBOR és EURIBOR bankközi kamat feletti felár. Forrás: MNB.


7

MAGYAR NEMZETI BANK

zalékponttal magasabb, ami a drágább külföldi forrásokkal magyarázható. Mindemellett figyelembe kell venni, hogy a hitelképes vállalatok köre számottevően szűkült, így már a táblázat is egy szűk kör kamatfeltételeit mutatja. A kockázatosabb ügyfelek ennél jóval magasabb, 4 százalék feletti kamatfeláron juthatnának hitelhez. Kérdéses ugyanakkor, hogy ilyen felárak mellett létezik-e egyáltalán érdemi hitelkereslet.

SzIgorodnAK A KAMATKondícIóK A házTArTáSI SzegMenSben A háztartási hitelek kondíciói nem változtak ugyan érdemileg a harmadik negyedévben sem, de a következő félévben a lakáscélú hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 65 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 16 százaléka tervez szigorítani (4. ábra). A tervezett szigorítások elsősorban a hitelek áraiban jelentkeznek, de a bankok szűk körénél várható szigorítás a hitel-fedezet arányában, a futamidőben, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészletben is (5−6. ábra). Az emelkedő kamatokat a magasabb finanszírozási költségek is indokolhatják, de az is lehetséges, hogy ezzel a deviza-jelzáloghitelek végtörlesztéséből várható veszteségeiket akarják csökkenteni a bankok. A bankoknak a végtörlesztés nemcsak egyszeri, tőkeleírás miatti veszteséget okoz, de hosszabb távon kiesik a nagyon jó hitelképességű − azaz alacsony bedőlési valószínűséggel rendelkező − ügyfelektől származó magas kamatmarzs, ami a hosszú távú jövedelmezőségre is negatívan hat. Mindezt a szigorító bankok a forintalapú hitelek emelkedő kamataival kompenzálhatják. Emellett a magasabb kamatszint mellett kevesebb ügyfélnek éri meg a hitelkiváltás a végtörlesztésnél, így a bankoknak a tőkeleírás miatt várható egyszeri vesztesége is kevesebb lesz.2 A fogyasztási hiteleken belül a tervezett szigorítás minden szegmenst érint: a gépjármű-finanszírozásnál a válaszadók (bankok és lízingcégek) nettó értelemben vett 41 százaléka, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 21 százaléka, míg a fedezetlen fogyasztási hiteleknél 8 százaléka tervez szigorítani a 2011 negyedik és 2012 első negyedévét lefedő időszakban (12. ábra). A harmadik negyedévben a bankok nettó értelemben vett 52 százaléka észlelt csökkenő keresletet a lakáscélú hitelek iránt, míg a fogyasztási hitelek esetében összességében változatlan keresletről számoltak be (8. ábra). A romló gazdasági kilátások éreztetik hatásukat a bankok által észlelt keresletben is, eltűnt a bankok 2009 vége óta uralkodó előre tekintő optimizmusa, és már nem számítanak élénkülő keresletre a következő félévben. A hazai hitelezési folyamatok jelentősen eltérnek mind a régióban, mind az eurozónában tapasztaltaktól. A szuverén adósságválság eszkalálódása a harmadik negyedévben negatívan hatott az eurozóna bankjainak hitelezési képességére, ami lecsapódott a hitelezési feltételek szigorításában, hozzájárulva a korábbi negyedévekben dinamikus hitelállománynövekedés megtorpanásához. Az eurozónában a lakáscélú hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 18 százaléka, míg a fogyasztási hitelek esetében 10 százaléka szigorított tovább a hitelezési feltételeken3 − ellentétben a hazai bankszektorban a harmadik negyedévben tapasztalt változatlansággal −, amely arány lényegesen nagyobb a korábbi negyedévekhez képest. A szigorítások a bankok várakozásai alapján folytatódnak a negyedik negyedévben is. Az eurozónában tapasztalt feszültségek eddig nem gyűrűztek át érdemben a kelet-közép-európai bankrendszerre. Miközben Magyarországon továbbra is a háztartások devizaadósságának fokozatos leépülése folyik gyenge hitelkereslet mellett, addig a régióban − a balti államokat leszámítva − tovább folytatódott a háztartásihitel-állományok bővülése.

2

3

8

A végtörlesztésről bővebben: M agyar NeMzeti BaNk (2011): Jelentés a pénzügyi stabilitástól. November. http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu-stab-jel-201111. Az EKB hitelezési felmérése alapján: http://www.ecb.int/stats/pdf/blssurvey_201110.pdf?389721afeee528d5ac87b8165fa25605.


1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák

házTArTáSI SzegMenS 1. ábra A lakáscélú hitelállomány és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 5000

Milliárd forint

%

100

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

80

2009. IV. n.év

0

2009. III. n.év

82

2009. II. n.év

500

2009. I. n.év

84

2008. II. félév

1000

2008. I. félév

86

2007. II. félév

1500

2007. I. félév

88

2006. II. félév

2000

2006. I. félév

90

2005. II. félév

2500

2005. I. félév

92

2004. II. félév

94

3000

2004. I. félév

3500

2003. II. félév

96

2003. I. félév

98

4000

2002. II. félév

4500

Teljes lakáshitel-állomány A válaszadó bankok lakáshitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására, új bank bevonásának hatására). 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.


9

MAGYAR NEMZETI BANK

2. ábra A fogyasztási hitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 4000

Milliárd forint

%

100

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

60

2009. II. n.év

0

2009. I. n.év

65 2008. II. félév

500 2008. I. félév

70

2007. II. félév

1000

2007. I. félév

75

2006. II. félév

1500

2006. I. félév

80

2005. II. félév

2000

2005. I. félév

85

2004. II. félév

2500

2004. I. félév

90

2003. II. félév

3000

2003. I. félév

95

2002. II. félév

3500

Teljes fogyasztásihitel-állomány A válaszadó bankok fogyasztásihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma. Az ábra csak a megkérdezett bankok piaci részarányát tartalmazza a banki portfólión belül, a pénzügyi vállalkozások részesedése nem jelenik meg. 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

3. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek piacán (erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% NÖVEKEDÉS

80 60 40 20 0

CSÖKKENÉS

−20 −40 −60

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV.n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

2009. I. n.év

2008. II. félév

2008. I. félév

2007. II. félév

2007. I. félév

2006. II. félév

2006. I. félév

2005. II. félév

2005. I. félév

2004. II. félév

2004. I. félév

2003. II. félév

2003. I. félév

2002. II. félév

−100

2012. I. n.évig (e.)

−80

Lakáshitel Fogyasztási hitel

10


Maximális futamidő

Maximális hitel/ hitelbiztosítási érték arány (LTV)

−100

2012. I. n.évig (e.)

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV. n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

2007. II. félév

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

Lakáshitel

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

2007. I. félév

2006. I. félév

2005. I. félév

2004. I. félév

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

2007. I. félév

2006. I. félév

2005. I. félév

2004. I. félév

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−80

2007. I. félév

SZIGORÍTÁS 100

2006. I. félév

100

2005. I. félév

2004. I. félév

ENYHÍTÉS

1. SZÁMú MELLéKLET

4. ábra hitelezési feltételek a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán

(a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

Fogyasztási hitel

Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.

5. ábra hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Havi törlesztőrészlet/ Minimálisan havi jövedelem megkövetelt maximális aránya hitelképességi szint (credit scoring)



11

−100

2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

12

Piaci részesedési célok

Kockázati tolerancia megváltozása

Kockázatosabb hiteleken lévő prémium

Piaci versenyhelyzet megváltozása

Lakáspiaci folyamatok

A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred

Gazdasági kilátások

A likviditási helyzet

100

A bank tőkehelyzete

Szigorításhoz járul hozzá 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2010. IV. n.év 2011. I. n.év 2011. II. n.év 2011. III. n.év 2012. I. n.évig(e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2010. IV. n.év 2011. I. n.év 2011. II. n.év 2011. III. n.év 2012. I. n.évig(e.) 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2010. IV. n.év 2011. I. n.év 2011. II. n.év 2011. III. n.év 2012. I. n.évig (e.)

100

Ügyfelek hitelképességének megváltozása

Enyhítéshez járul hozzá

MAGYAR NEMZETI BANK

6. ábra hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−100 −80

Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)


7. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a lakáscélú hitelek esetében

(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)


−100


Minimális önrész

Maximális hitel/ fedezet arány

2012. I. n.évig (e.)

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV.n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

2007. II. félév

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

Lakáshitel

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2008. I. félév

2007. I. félév

2006. I. félév

2005. I. félév

2004. I. félév

2011. III. n.év

2011. I. n.év

2010. III. n.év

2010. I. n.év

2009. III. n.év

2009. I. n.év

2012. I. n.évig (e.)

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

2010. II. n.év

2009. IV.n.év

2009. II. n.év

2008. II. félév

2007. II. félév

2006. II. félév

2005. II. félév

2004. II. félév

2012. I.n.évig (e.)

2011. II. n.év

2010. IV. n.év

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

2010. II. n.év

GYENGÉBB

ERŐSEBB 100

2009. IV. n.év

100

2009. II. n.év

2008. II. félév


8. ábra hitelkereslet a háztartási hitelezési szegmensben

(a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

Fogyasztási hitel

9. ábra hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

Havi törlesztőrészlet/ Minimálisan havi jövedelem megkövetelt maximális aránya hitelképességi szint



13

−100

2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

14




Piaci versenyhelyzet megváltozása

Lakáspiaci folyamatok



100

A likviditási helyzet

2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)

−100


Szigorításhoz járul hozzá

100

Ügyfelek hitelképességének megváltozása


MAGYAR NEMZETI BANK

10. ábra hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) költsége


11. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a fogyasztási célú hitelek esetében

(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)



12. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi feltételek változása a különböző fogyasztási típusú hiteltermékeknél (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

100

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

NÖVEKEDÉS

80

−100

ENYHÍTÉS

80

SZIGORÍTÁS

CSÖKKENÉS

%

−100 Kihelyezni kívánt Kihelyezni kívánt hitelmennyiség hitelmennyiség 2011. III. n.év 2012. I. n.évig (előrejelzés)

Hitelezési feltételek 2011. III. n.év

Hitelezési feltételek 2012. I. n.évig (előrejelzés)

Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.

13. ábra hitelezési feltételek változása a különböző fogyasztásihitel-termékeknél 2011 harmadik negyedévében (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

% SZIGORÍTÁS

80 60 40 20 0

ENYHÍTÉS

−20 −40 −60

Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint

Havi törlesztőrészlet/ havi jövedelem maximális aránya

Maximális hitel/fedezet arány

Minimális önrész


Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)


−100


−80

Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.


15

MAGYAR NEMZETI BANK

14. ábra A hitelek iránti kereslet a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (a növekedést, illetve csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 NÖVEKEDÉS

60 40 20 0 −20

CSÖKKENÉS

−40 −60 −80 −100

Kereslet alakulása 2011. III. n.év

Kereslet várt alakulása 2012. I. n.évig

Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb

15. ábra A háztartási hitelek nemteljesítési aránya és a nemteljesítéskori veszteségrátája (a kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60 −80 −100

Nemteljesítési arány (default ráta) 2011. III. n.év

Nemteljesítési arány (default ráta) várható alakulása 2012. I. n.évig

Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) 2011. III. n.év

Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása 2012. I. n.évig

Lakáscélú hitelek Fogyasztási hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb

16



VállAlATI SzegMenS 16. ábra A teljes vállalatihitel-állomány és a vállalati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 10 000

Milliárd forint

%

100

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

0

2010. II. n.év

0

2010. I. n.év

10 2009. IV. n.év

1 000 2009. III. n.év

20

2009. II. n.év

2 000

2009. I. n.év

30

2008. II. félév

3 000

2008. I. félév

40

2007. II. félév

4 000

2007. I. félév

50

2006. II. félév

5 000

2006. I. félév

60

2005. II. félév

6 000

2005. I. félév

70

2004. II. félév

7 000

2004. I. félév

80

2003. II. félév

8 000

2003. I. félév

90

2002. II. félév

9 000

Teljes vállalatihitel-állomány A válaszadó bankok vállalatihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

17. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok részesedése a teljes projekthitel-állományból 2000

Milliárd forint

%

100

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

2009.II. n.év

80

2009. I. n.év

0

2008. II. félév

82 2008. I. félév

84

200 2007. II. félév

400

2007. I. félév

86

2006. II. félév

88

600

2006. I. félév

90

800

2005. II. félév

1000

2005. I. félév

92

2004. II. félév

94

1200

2004. I. félév

1400

2003. II. félév

96

2003. I. félév

98

1600

2002. II. félév

1800

Teljes üzleti célú ingatlanhitel-állomány A válaszadó bankok üzleti célú ingatlanhitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 2011 első negyedévétől kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok ingatlanvásárlási hitelállományát.


17

18

−60

−60

−80

−80

−100

−100

II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)

−40

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−40


0

−20

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

0

−20


100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

Nem pénzügyi vállalatok (összesen)

Kis- és mikrovállalatok

%

−100 2012. I. n.évig (e.)

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2010. IV. n.év

2010. III. n.év

2010. II. n.év

2010. I. n.év

2009. IV. n.év

2009. III. n.év

2009. II. n.év

2009. I. n.év

2008. II. félév

2008. I. félév

2007. II. félév

2007. I. félév

2006. II. félév

2006. I. félév

2005. II. félév

2005. I. félév

2004. II. félév

2004. I. félév

2003. II. félév

2003. I. félév

2002. II. félév

−20

−40

−60

−80 CSÖKKENÉS

SZIGORÍTÁS 100

80

60

40

20 NÖVEKEDÉS

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

18. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a vállalati hitelek piacán

(az erősebb és a gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

0

Nem pénzügyi vállalatok összesen Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzletiingatlan-hitelek

19. ábra hitelezési feltételek változása az egyes vállalati kategóriákban

(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

% 100

80 80

60 60

40 40

20 20

Üzleti célú ingatlanhitelek



−100


II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

Nagy- és közepes vállalatok

Monitoringkövetelmény

Minimális hitelképességi szint

Fedezeti követelmények

Szerződéses kötelezettségvállalás

Kockázati prémium

Szpred

Hiteldíjak

Maximális hitelnagyság


−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

100

2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2010. IV. n.év 2011. I. n.év 2011. II. n.év 2011. III. n.év 2012. I. n.évig (e.)

−20

−40

−60

−80 ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS

100

80

60

40

20 SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS


20. ábra hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben


%

0

2011. III. n.év 2012. I. n.évig (e.)


21. ábra Maximális futamidő az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80




19

20



2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

100 II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

22. ábra A hitel/hitelkeret maximális nagysága az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80


Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok

Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok


23. ábra A hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díj(ak) az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80






2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

ENYHÍTÉS


24. ábra A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80





25. ábra A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80




21

22



2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

ENYHÍTÉS

MAGYAR NEMZETI BANK

26. ábra Az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállalások az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80





27. ábra Fedezeti követelmények az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80






2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.


2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−100


SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS 100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

ENYHÍTÉS


28. ábra A minimálisan megkövetelt hitelképességi szint az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80





29. ábra Monitoring, illetve vállalatokkal szembeni adatszolgáltatási követelmények az egyes vállalati kategóriákban


%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80




23

GYENGÉBB

ERŐSSEBB

24

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

−100

−100


40

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

60


80

60

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

80


100

2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.


−100


%



Más bankok vagy nem banki hitelezők versenyhelyzetének megváltozása

Iparág-specifikus problémák


Szigorításhoz járul hozzá

100

A bank likviditási helyzete



MAGYAR NEMZETI BANK

30. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében

(a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

0

−20

−40

−60

−80

II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)

31. ábra A hitelkereslet változása vállalati kategóriák szerint


% 100

Üzleti célú ingatlanhitelek


−100

2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

Általános kamatszínvonal változása

Rövid lejáratú hitelek

Más bankok vagy egyéb nem banki hitelforrások kevésbé vonzóvá/vonzóbbá válása

100

Az ügyfél saját forrásainak alakulása

II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)

−100

Az ügyfél tárgyi eszközökbe történő befektetésének változása

2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

GYENGÉBB

ERŐSSEBB 100

Az ügyfél követelésfinanszírozási szükségletének változása

Az ügyfél készletfinanszírozási szükségletének változása

Gyengébb kereslethez Erősebb kereslethez járul hozzá járul hozzá


32. ábra A hitelkereslet változása eredeti futamidő szerint


%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80

Hosszú lejáratú hitelek

33. ábra A hitelkereslet változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében

(a növekedéshez és a csökkenéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

80

60

40

20

−20 0

−40

−60

−80



25

MAGYAR NEMZETI BANK

34. ábra Az egyes ágazati portfóliók minőségének változása (a romlást és a javulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

Pénzügyi tevékenység

Információ (IT), kommunikáció

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

Kereskedelem, javítás

Építőipar

Feldolgozóipar

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás

−80 −100


35. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) és a hitelezési feltételek változása az üzleti célú ingatlanhitelek terén (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

60

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

80

40 20 0

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

−20 −40 −60 −80 −100

Hitelezési hajlandóság 2011. III. n.év

Hitelezési hajlandóság 2012. I. n.évig (előrejelzés)


Hitelezési feltételek 2012. I. n.évig (előrejelzés)

Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.

26



36. ábra A hitelek iránti kereslet az üzleti célú ingatlanhitelezés különböző részpiacain (a növekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 NÖVEKEDÉS

60 40 20 0 −20

CSÖKKENÉS

−40 −60 −80 −100

Hitelezési kereslet alakulása 2011. III. n.év

Hitelezési kereslet várható alakulása 2012. I. n.évig

Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház

37. ábra A vállalati hitelek kockázatosságának alakulása a nemteljesítési arányra (default ráta) és a nemteljesítéskori veszteségrátára (loss-given-default) vonatkozó válaszok alapján (kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60 −80 −100

Nem teljesítési arány (default ráta) 2011. III. n.év

Nem teljesítéskori Nem teljesítési Nem teljesítéskori veszteségráta arány (default ráta) veszteségráta (LGD) (LGD) várható alakulása várható alakulása 2011. III. n.év 2012. I. n.évig 2012. I. n.évig

Teljes nem pénzügyi vállalati kategória Nagy- és középvállalatok Kis- és mikrovállalatok


27

MAGYAR NEMZETI BANK

38. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek portfólióminőségének változása (a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

100

%

80 ROMLÁS

60 40 20 0 −20

JAVULÁS

−40 −60 −80 −100

Üzleti célú ingatlanhitelek összesen

Lakásprojekt

Logisztikai központ

Bevásárlóközpont

Irodaház

Portfólióminőség 2011. III. n.év Portfólióminőség 2012. I. n.évig (e.)

28



ÖnKorMányzATI SzegMenS 39. ábra A teljes önkormányzati kitettség állománya és az önkormányzati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 1200

Milliárd forint

%

100

2011. III. n.év

2011. II. n.év

2011. I. n.év

2007. I. félév

2010. IV. n.év

70

2010. III. n.év

0

2010. II. n.év

75

2010. I. n.év

200

2009. IV. n.év

80

2009. III. n.év

400

2009. II. n.év

85

2009. I. n.év

600

2008. II. félév

90

2008. I. félév

800

2007. II. félév

95

2006. II. félév

1000

Teljes önkormányzati kitettség állománya A felmérésben részt vevő bankok kitettsége A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.

40. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelezési feltételek változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a szigorítást és az enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

−100

Hitelezési kereslet alakulása 2011. III. n.év

Hitelezési kereslet várható alakulása 2012. I. n.évig


Hitelezési feltételek várható alakulása 2012. I. n.évig

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100

−100



29

MAGYAR NEMZETI BANK

41. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség, illetve portfólióminőség változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

−80

−80

−100

JAVULÁS

CSÖKKENÉS

%

ROMLÁS

NÖVEKEDÉS

100

−100 Hitelezési hajlandóság 2011. III. n.év

Hitelezési hajlandóság (várakozás) 2012. I. n.évig

Portfólióminőség Portfólióminőség 2011. III. n.év (várakozás) 2012. I. n.évig

42. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelezési feltételek alakulása az önkormányzati finanszírozásban 2007 második féléve óta (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

−20

−20

−40

−40

−60

−60

II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)

II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−80 −100

2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.

−80 −100

Hitelek iránti kereslet

Hitelezési feltételek

ENYHÍTÉS

CSÖKKENÉS

%

SZIGORÍTÁS

NÖVEKEDÉS

100


30


2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló

Módszertanilag a felmérés minden szegmensben standard kérdőívből áll, illetve a 2010 januárjában végrehajtott felmérés óta aktuális kérdéseket is megfogalmazunk valamelyik hitelezési szegmenshez kapcsolódóan. A standard kérdőív visszatekintő kérdései az előző negyedévre (korábban az előző félévre) vonatkoznak (pl. 2011. októberben 2011 harmadik negyedévére), az előre tekintő kérdések pedig az éppen előttünk álló féléves időszakra (pl. 2011. októberben 2011 negyedik és 2012 első negyedévét lefedő időszakra) tartalmaznak előrejelzést az előző negyedév (korábban előző félév) tendenciáihoz viszonyítva. A változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett ún. nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát. A standard kérdőívrész során rákérdezünk a hitelezési hajlandóság (kihelyezni kívánt hitelmennyiség), a hitelezési standardok, a hitelezési/folyósítási feltételek változtatásaira, továbbá a válaszadó bank által érzékelt kereslet (előző negyedévben megfigyelt és következő félévre várt, szezonális hatásoktól szűrt, új hitelkérelmeken alapuló) változására, a portfólió minőségének változására, illetve vállalati kérdőív esetében a szektorok kockázati megítélésének alakulására. A felmérésben ötfokozatú skálán kapunk választ a hitelezési hajlandóság, a kereslet, a standardok/feltételek, a kockázati paraméterek tendenciáira, az ábrakészletben azonban csak az irányt mutatjuk: • az 1-es értékelés a kereslet nagymértékű erősödését jelenti, a hitelezési hajlandóság növekedését, jelentős szigorítást a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős növekedést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős növekedését, továbbá a szektorok jelentősen kockázatosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. • a 3-as értékelés változatlanságot jelent mind a tárgyfélév értékelésében, mind a következő félévre vonatkozó előrejelzésben. • az 5-ös értékelés a kereslet nagymértékű gyengülését jelenti, a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenését, jelentős enyhítést a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős csökkenést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős csökkenését, továbbá a szektorok jelentősen biztonságosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. A 2-es, illetve 4-es válaszok a szélsőséges válaszok közötti köztes helyzetértékelést (pl. valamelyest erősödő kereslet) teszik lehetővé. A kérdőív szempontjából fontos kulcsszavakat a következőképpen definiáljuk:

A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. hitelezési feltételeket 4 illetően megkülönböztetünk nem árjellegű, illetve árjellegű tényezőket. A nem árjellegű hitelnyújtási feltételek (pl. a fedezeti követelmények, az adós kötelezettségvállalásai, a hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. Az árjellegű tényezők alatt többek között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és a kockázati prémiumra kérdezünk rá. 4

A hitelezési standardok és a hitelezési feltételek összefüggő fogalmak, így együttesen kérdezünk rá a hitelezési feltételek és standardok összességében mért változására, majd egyesével az egyes hitelezési feltételekre.


31

Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2011. november Nyomda: D-Plus H–1037 Budapest, Csillaghegyi út 19−21.

Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára

Recommend Documents