Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára
A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2011. november
A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2011. november
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye (2011. november) Az elemzést készítette: Fábián Gergely, Homolya Dániel (Pénzügyi stabilitás)
Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: dr. Simon András 1850 Budapest, Szabadság tér 8−9. www.mnb.hu ISSN 2060-9604 (on-line)
A hitelezési felmérés segít feltárni, hogy meghatározó hazai bankok hogyan látják, értékelik a piaci folyamatokat, illetve hogyan alakítják stratégiájukat és azon belül hitelezési politikájukat. Az egyedi válaszok piaci részesedéssel súlyozott aggregálásával a piaci változások irányára, trendjeire lehet következtetni. Jelen elemzés minden esetben a banki vezetők válaszait ismerteti, azonban szükség esetén háttér-információkat is közöl, hogy a felhasználók könnyebben átláthassák a folyamatokat. A mostani kérdőívet a hitelezési vezetők október 1. és 18. között töltötték ki. A felmérés eredményeit a kapott válaszok alapján szöveges elemzésben, illetve a válaszokat bemutató grafikonok segítségével ismertetjük. Az egyes részpiacokra vonatkozó ábrákat az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet módszertani összefoglalót ad a felmérésről, a piaci részesedési adatok a 3. számú mellékletben találhatóak, végül a kérdésekre adott válaszok részletesen a 4., 5. és a 6. számú mellékletekben olvashatók (a 3., 4., 5. és 6. mellékleteket külön Excel-alapú fájlmellékletben publikáljuk). A visszatekintő kérdések 2011 harmadik negyedévére, az előre tekintő kérdések a következő féléves időszakra, azaz 2011 negyedik és 2012 első negyedévét lefedő időszakra vonatkoznak. A kérdések a negyedévvel korábbi állapothoz képest tapasztalt változásokra koncentrálnak: a visszatekintő kérdések esetében 2011 második, az előre tekintő kérdések esetében pedig 2011 harmadik negyedéve a viszonyítási alap. A háztartási hitelekre vonatkozó felmérésben összesen 14 bank vett részt. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésekre 10, a fogyasztási hitelezéssel összefüggően 14 bank és emellett 6 pénzügyi vállalkozás adott választ. A lakáscélú hitelállományra vonatkozóan a felmért intézmények a 2011 harmadik negyedév végi adatok alapján a bankszektor 94 százalékát fedik le, ugyanez az arány a fogyasztási hitelek piacán is. A vállalati kérdőívet összesen 7 bank töltötte ki, ezek a vállalatihitelpiac 80 százalékát, az üzleti ingatlanhitelek piacának 96 százalékát képviselik. Az önkormányzati hitelek szegmensében összesen 7 banktól kértünk választ. A felmért intézmények a 2011 harmadik negyedév végi adatok alapján a bankszektor önkormányzati kitettségeinek 97 százalékát fedik le.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
3
Tartalom
A vállalatihitel-kínálat szűkülésére utal a kihelyezni kívánt mennyiségben bekövetkezett törés, valamint az enyhén szigorodó hitelezési feltételek
6
Szigorodnak a kamatkondíciók a háztartási szegmensben
8
1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák
9
Háztartási szegmens
9
Vállalati szegmens
17
Önkormányzati szegmens
29
2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló
31
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
5
MAGYAR NEMZETI BANK
A vállalati forintalapú hitelek kamata hosszabb ideje 8,5 százalék körül alakul, amely azonban erős aszimmetriát mutat, mivel elsősorban a jó hitelképességű vállalati ügyfelek kamatkondícióit tükrözi. A szigorú, nem árjellegű feltételek miatt a hitelképes vállalatok köre számottevően szűkült, így a magasabb kamaton finanszírozott ügyfelek már nem jutnak hitelhez. Azon kis- és középvállalkozások is, amelyek még hitelképesnek számítanak, csak drágábban, 10 százalék feletti kamaton tudnak hitelhez jutni. A vállalati szegmensben a bankok által hitelezni kívánt ügyfélkör szűkülését hosszú idő óta a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése, valamint újabban a hitelezési képesség (tőke- és likviditási helyzet) romlása is okozza. A legutóbb megjelent felmérés óta jelentősen romlott a globális konjunktúra, eszkalálódott egyes országok adósságválsága, és megnövekedtek az eurozóna bankrendszerének kockázatai. Mindez a harmadik negyedévben negatívan hatott az eurozóna bankjainak hitelezési képességére, ami egyrészt a hitelezési feltételek szigorításában, másrészt a korábbi negyedévekben dinamikus hitelállomány-növekedés megtorpanásában jelentkezett. Magyarországon szintén jelentősen romlottak a gazdasági kilátások, és nőtt az anyabankok felől érkező bankrendszeri fertőzés kockázata is. Ennek következtében a harmadik negyedévben a kis- és mikrovállalkozások, valamint a kereskedelmiingatlan-hitelek nem árjellegű hitelezési feltételei szigorodtak tovább. A háztartási hitelek feltételei érdemben nem változtak a harmadik negyedévben, ugyanakkor a következő félévben a bankok széles köre tervez szigorítást, amely elsősorban a jelzáloghitelek kamatainak emelésében jelentkezik. 1. táblázat Összefoglaló táblázat a kínálat és a bankok által észlelt kereslet alakulásáról Kínálat Szegmensek
Háztartási Vállalati
Kereslet
2011. III. n.év
2011. IV.− 2012. I. n.év (várt)
2011. III. n.év
2011. IV.− 2012. I. n.év (várt)
Lakáscélú
→
↓
↓
→
Fogyasztási hitel
→
↓
→
↓
↓
→
→
→
Megjegyzés: A felfelé mutató nyíl növekedésre, míg a lefelé mutató csökkenésre utal.
A VállAlATIhITel-KínálAT SzűKüléSére uTAl A KIhelyeznI KíVánT MennyISégben beKÖVeTKezeTT TÖréS, VAlAMInT Az enyhén SzIgorodó hITelezéSI FelTéTeleK A vállalati szegmensben a bankok nettó értelemben1 vett 19 százaléka szigorította a kis- és mikrovállalkozások hitelezési feltételeit, miközben a nagy- és középvállalatok esetében nem volt érdemi változás (19. ábra). A hitelezési feltételeken belül a kis- és mikrovállalkozások fedezeti követelményeiben, a szerződéses kötelezettségvállalásaiban, a kamatkondícióiban, valamint a hitelképességi szintben következett be szigorítás. Előre tekintve, összességében a bankok nettó értelemben vett 6 százaléka enyhítést tervez a hitelezési feltételekben, amely a nagy- és közepes vállalatok esetében nettó értelemben vett szigorítás, valamint a kis- és mikrovállalkozásoknál bekövetkező enyhítés eredője. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen előre tekintő enyhítési tervek a korábbi negyedévekben nem valósultak meg − ahogy erre már többször felhívtuk a figyelmet −, így ezek realizálódása most is kérdéses. A bankok válaszaiból az látszik, hogy a hitelezési képesség (tőke- és likviditási helyzet) romlása és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése is a szigorítás irányába mutat (30. ábra). Összességében a harmadik negyedévet megelőző időszakban a bankrendszert két tendencia jellemezte: egyrészt azon bankok, amelyek növelték volna a hitelezést, azt a hitelezési feltételek enyhítése nélkül tették volna, míg néhány bank visszafogta hitelezését, és ehhez igazította a feltételeit. A harmadik negyedévben jelentős külső sokkok érték a magyar gazdaságot a romló globális konjunktúra, a szuverén adósságválság eszkalálódása és az eurozóna bankrendszerében növekvő kockázatok miatt. Ennek következtében a bankok visszafogottabb hitelezési hajlandóságot jeleztek (18. ábra), hosszabb 1
6
A szigorító és enyhítő bankok különbsége piaci részesedéssel súlyozva. Az arány a szigorítás/enyhítés mértékét nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
ideje először, ugyanakkor ezekhez a gyökeresen megváltozó gazdasági kilátásokhoz képest a bankoknak csupán szűk köre szigorított a vállalati hitelezési feltételeken. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az erős pénzügyi integráció miatt a magyar bankrendszer nem tud semleges maradni az eurozóna bankrendszerében tapasztalt feszültségektől. A bankok által érzékelt keresletben folytatódott a korábban megfigyelhető trend: nettó értelemben a bankok keresletnövekedést észleltek a rövid lejáratú vállalati hitelek iránt (a harmadik negyedévben nettó 20 százalék), miközben a hosszú lejáratú (döntően beruházási) hitelek iránti igény nemhogy nem erősödött, de a bankok nettó értelemben vett 11 százaléka gyengébb keresletet észlelt a második negyedévhez képest. Az előre tekintő válaszokban azonban − hasonlóan a lakáshitelezéshez − jelentős fordulat következett be azzal, hogy ezúttal már a bankok sem optimisták. 2010 eleje óta ez az első felmérés, amelynek következő félévre előre tekintő válaszaiban nem számítanak élénkülő keresletre a hosszú lejáratú hitelek iránt, sőt a bankok nettó értelemben vett 23 százaléka további csökkenést vár (32. ábra). A kereskedelmiingatlan-hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 40 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken, ami egy lényegesen szélesebb kör az előző felméréshez képest (19. ábra). A bankok arra számítanak, hogy a következő félévben is széles körben folytatódhatnak az összes kereskedelmiingatlan-szegmenst (lakásprojekt, iroda, ipari [logisztika] és bevásárlóközpontok) érintő szigorítások (35. ábra). A válaszokból jól látszik, hogy a harmadik negyedévben bekövetkezett sokkok elsősorban a kereskedelmiingatlan-hitelezést sújtják. A bankok többsége a tőkehelyzetet jelölte meg a szigorítások elsődleges okaként, azaz a szegmensben amúgy is alacsony hitelezési hajlandóság mellett a hitelezési képesség is egyre erősebb korláttá válik a nagy volumenű ingatlanprojektek finanszírozásában. Az eurozónában az eszkalálódó és ezzel a bankrendszert is fertőző szuverén válság következtében a bankok − a korábbi negyedévekhez képest − jóval szélesebb köre, nettó értelemben vett 16-20 százaléka szigorított, és tervez további szigorításokat év végéig a hitelezési feltételeken. A szigorítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 2011-ben élénkülésnek induló vállalati hitelezés megtorpant. Mindez arra utal, hogy a szuverén adósságválság a bankrendszeren keresztül már negatívan hat a reálgazdaságra, ami lefelé mutató növekedési kockázatokat jelent az eurozónában. Ezzel szemben a kelet-középeurópai régióban folytatódott a hitelezés élénkülése, leszámítva a balti államokat és Magyarországot, ahol lényegében stagnált a hitelállomány a harmadik negyedévben.
Kiemelt téma: A vállalati hitelek kamatfelárai A vállalati hitelek esetében a bankközi kamat feletti felár hosszabb ideje 2,5 százalékpont körül alakul mind a forintalapú, mind pedig az euroalapú hiteleknél, ami a forintalapú hiteleknél 8,5 százalék körüli kamatot, míg az euroalapú hiteleknél 4 százalék körüli kamatot jelent. Figyelembe véve, hogy a hitelezési veszteségek miatti felár jelentős mértékű (meghaladja a 2,5 százalékpontot), a kialakult kamatfelárak alacsonynak tekinthetők, különösen az euroalapú hiteleknél, ahol a külföldi és belföldi devizaforrások költségei is jelentősen emelkedtek a válság óta. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kamatstatisztikák elsősorban a mostani erőteljes kockázatkerülés során is jó hitelképességűnek számító ügyfelek kondíciót tükrözik, akik viszont kedvező felár mellett tudnak hitelhez jutni. Vállalatméret alapján a hitelképes nagyvállalatok jutnak a legkedvezőbb feltételeken hitelhez, átlagosan 2 százalékpont felár körül. Ezzel szemben a KKV-szegmens esetében az átlagos felár több mint 1,5 százalékponttal magasabb, és megközelíti a 4 százalékpontot (2. táblázat). A forintalapú hitelek kamatfelára 2,5 százalékpont körül alakul, ugyanakkor a devizalapú hitelek kamatfelára 0,5-1 szá-
2. táblázat A bankok átlagos vállalati kamatfelára huF Százalékpont
I. félév Átlagos kamatfelár III. n.év
deviza huF
deviza
nagyvállalatok
Kis- és középvállalatok (KKV)
nagyvállalat
KKV
nagyvállalat
KKV
1,7
3,6
2,6
4,1
2,6
3,1
2,1
3,9
1,5
3,4
2,7
4,3
2,5
3,1
2,1
3,9
Megjegyzés: 3 hónapos BUBOR és EURIBOR bankközi kamat feletti felár. Forrás: MNB.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
7
MAGYAR NEMZETI BANK
zalékponttal magasabb, ami a drágább külföldi forrásokkal magyarázható. Mindemellett figyelembe kell venni, hogy a hitelképes vállalatok köre számottevően szűkült, így már a táblázat is egy szűk kör kamatfeltételeit mutatja. A kockázatosabb ügyfelek ennél jóval magasabb, 4 százalék feletti kamatfeláron juthatnának hitelhez. Kérdéses ugyanakkor, hogy ilyen felárak mellett létezik-e egyáltalán érdemi hitelkereslet.
SzIgorodnAK A KAMATKondícIóK A házTArTáSI SzegMenSben A háztartási hitelek kondíciói nem változtak ugyan érdemileg a harmadik negyedévben sem, de a következő félévben a lakáscélú hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 65 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 16 százaléka tervez szigorítani (4. ábra). A tervezett szigorítások elsősorban a hitelek áraiban jelentkeznek, de a bankok szűk körénél várható szigorítás a hitel-fedezet arányában, a futamidőben, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészletben is (5−6. ábra). Az emelkedő kamatokat a magasabb finanszírozási költségek is indokolhatják, de az is lehetséges, hogy ezzel a deviza-jelzáloghitelek végtörlesztéséből várható veszteségeiket akarják csökkenteni a bankok. A bankoknak a végtörlesztés nemcsak egyszeri, tőkeleírás miatti veszteséget okoz, de hosszabb távon kiesik a nagyon jó hitelképességű − azaz alacsony bedőlési valószínűséggel rendelkező − ügyfelektől származó magas kamatmarzs, ami a hosszú távú jövedelmezőségre is negatívan hat. Mindezt a szigorító bankok a forintalapú hitelek emelkedő kamataival kompenzálhatják. Emellett a magasabb kamatszint mellett kevesebb ügyfélnek éri meg a hitelkiváltás a végtörlesztésnél, így a bankoknak a tőkeleírás miatt várható egyszeri vesztesége is kevesebb lesz.2 A fogyasztási hiteleken belül a tervezett szigorítás minden szegmenst érint: a gépjármű-finanszírozásnál a válaszadók (bankok és lízingcégek) nettó értelemben vett 41 százaléka, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 21 százaléka, míg a fedezetlen fogyasztási hiteleknél 8 százaléka tervez szigorítani a 2011 negyedik és 2012 első negyedévét lefedő időszakban (12. ábra). A harmadik negyedévben a bankok nettó értelemben vett 52 százaléka észlelt csökkenő keresletet a lakáscélú hitelek iránt, míg a fogyasztási hitelek esetében összességében változatlan keresletről számoltak be (8. ábra). A romló gazdasági kilátások éreztetik hatásukat a bankok által észlelt keresletben is, eltűnt a bankok 2009 vége óta uralkodó előre tekintő optimizmusa, és már nem számítanak élénkülő keresletre a következő félévben. A hazai hitelezési folyamatok jelentősen eltérnek mind a régióban, mind az eurozónában tapasztaltaktól. A szuverén adósságválság eszkalálódása a harmadik negyedévben negatívan hatott az eurozóna bankjainak hitelezési képességére, ami lecsapódott a hitelezési feltételek szigorításában, hozzájárulva a korábbi negyedévekben dinamikus hitelállománynövekedés megtorpanásához. Az eurozónában a lakáscélú hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 18 százaléka, míg a fogyasztási hitelek esetében 10 százaléka szigorított tovább a hitelezési feltételeken3 − ellentétben a hazai bankszektorban a harmadik negyedévben tapasztalt változatlansággal −, amely arány lényegesen nagyobb a korábbi negyedévekhez képest. A szigorítások a bankok várakozásai alapján folytatódnak a negyedik negyedévben is. Az eurozónában tapasztalt feszültségek eddig nem gyűrűztek át érdemben a kelet-közép-európai bankrendszerre. Miközben Magyarországon továbbra is a háztartások devizaadósságának fokozatos leépülése folyik gyenge hitelkereslet mellett, addig a régióban − a balti államokat leszámítva − tovább folytatódott a háztartásihitel-állományok bővülése.
2
3
8
A végtörlesztésről bővebben: M agyar NeMzeti BaNk (2011): Jelentés a pénzügyi stabilitástól. November. http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu-stab-jel-201111. Az EKB hitelezési felmérése alapján: http://www.ecb.int/stats/pdf/blssurvey_201110.pdf?389721afeee528d5ac87b8165fa25605.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák
házTArTáSI SzegMenS 1. ábra A lakáscélú hitelállomány és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 5000
Milliárd forint
%
100
2011. III. n.év
2011. II. n.év
2011. I. n.év
2010. IV. n.év
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
80
2009. IV. n.év
0
2009. III. n.év
82
2009. II. n.év
500
2009. I. n.év
84
2008. II. félév
1000
2008. I. félév
86
2007. II. félév
1500
2007. I. félév
88
2006. II. félév
2000
2006. I. félév
90
2005. II. félév
2500
2005. I. félév
92
2004. II. félév
94
3000
2004. I. félév
3500
2003. II. félév
96
2003. I. félév
98
4000
2002. II. félév
4500
Teljes lakáshitel-állomány A válaszadó bankok lakáshitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására, új bank bevonásának hatására). 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
9
MAGYAR NEMZETI BANK
2. ábra A fogyasztási hitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 4000
Milliárd forint
%
100
2011. III. n.év
2011. II. n.év
2011. I. n.év
2010. IV. n.év
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
60
2009. II. n.év
0
2009. I. n.év
65 2008. II. félév
500 2008. I. félév
70
2007. II. félév
1000
2007. I. félév
75
2006. II. félév
1500
2006. I. félév
80
2005. II. félév
2000
2005. I. félév
85
2004. II. félév
2500
2004. I. félév
90
2003. II. félév
3000
2003. I. félév
95
2002. II. félév
3500
Teljes fogyasztásihitel-állomány A válaszadó bankok fogyasztásihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma. Az ábra csak a megkérdezett bankok piaci részarányát tartalmazza a banki portfólión belül, a pénzügyi vállalkozások részesedése nem jelenik meg. 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.
3. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek piacán (erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
% NÖVEKEDÉS
80 60 40 20 0
CSÖKKENÉS
−20 −40 −60
2011. III. n.év
2011. II. n.év
2011. I. n.év
2010. IV. n.év
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV.n.év
2009. III. n.év
2009. II. n.év
2009. I. n.év
2008. II. félév
2008. I. félév
2007. II. félév
2007. I. félév
2006. II. félév
2006. I. félév
2005. II. félév
2005. I. félév
2004. II. félév
2004. I. félév
2003. II. félév
2003. I. félév
2002. II. félév
−100
2012. I. n.évig (e.)
−80
Lakáshitel Fogyasztási hitel
10
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
Maximális futamidő
Maximális hitel/ hitelbiztosítási érték arány (LTV)
−100
2012. I. n.évig (e.)
2011. II. n.év
2010. IV. n.év
2010. II. n.év
2009. IV. n.év
2009. II. n.év
2008. II. félév
2007. II. félév
2011. III. n.év
2011. I. n.év
2010. III. n.év
2010. I. n.év
Lakáshitel
2009. III. n.év
2009. I. n.év
2008. I. félév
2007. I. félév
2006. I. félév
2005. I. félév
2004. I. félév
2011. III. n.év
2011. I. n.év
2010. III. n.év
2010. I. n.év
2009. III. n.év
2009. I. n.év
2008. I. félév
2007. I. félév
2006. I. félév
2005. I. félév
2004. I. félév
2011. III. n.év
2011. I. n.év
2010. III. n.év
2010. I. n.év
2009. III. n.év
2009. I. n.év
2008. I. félév
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−80
2007. I. félév
SZIGORÍTÁS 100
2006. I. félév
100
2005. I. félév
2004. I. félév
ENYHÍTÉS
1. SZÁMú MELLéKLET
4. ábra hitelezési feltételek a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán
(a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
Fogyasztási hitel
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
5. ábra hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
−20 0
−40
−60
−80
Havi törlesztőrészlet/ Minimálisan havi jövedelem megkövetelt maximális aránya hitelképességi szint (credit scoring)
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
11
−100
2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
12
Piaci részesedési célok
Kockázati tolerancia megváltozása
Kockázatosabb hiteleken lévő prémium
Piaci versenyhelyzet megváltozása
Lakáspiaci folyamatok
A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred
Gazdasági kilátások
A likviditási helyzet
100
A bank tőkehelyzete
Szigorításhoz járul hozzá 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2010. IV. n.év 2011. I. n.év 2011. II. n.év 2011. III. n.év 2012. I. n.évig(e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2010. IV. n.év 2011. I. n.év 2011. II. n.év 2011. III. n.év 2012. I. n.évig(e.) 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2010. IV. n.év 2011. I. n.év 2011. II. n.év 2011. III. n.év 2012. I. n.évig (e.)
100
Ügyfelek hitelképességének megváltozása
Enyhítéshez járul hozzá
MAGYAR NEMZETI BANK
6. ábra hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−100 −80
Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
7. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a lakáscélú hitelek esetében
(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
−100
Maximális futamidő
Minimális önrész
Maximális hitel/ fedezet arány
2012. I. n.évig (e.)
2011. II. n.év
2010. IV. n.év
2010. II. n.év
2009. IV.n.év
2009. II. n.év
2008. II. félév
2007. II. félév
2011. III. n.év
2011. I. n.év
2010. III. n.év
2010. I. n.év
Lakáshitel
2009. III. n.év
2009. I. n.év
2008. I. félév
2007. I. félév
2006. I. félév
2005. I. félév
2004. I. félév
2011. III. n.év
2011. I. n.év
2010. III. n.év
2010. I. n.év
2009. III. n.év
2009. I. n.év
2012. I. n.évig (e.)
2011. II. n.év
2010. IV. n.év
2010. II. n.év
2009. IV.n.év
2009. II. n.év
2008. II. félév
2007. II. félév
2006. II. félév
2005. II. félév
2004. II. félév
2012. I.n.évig (e.)
2011. II. n.év
2010. IV. n.év
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−100
2010. II. n.év
GYENGÉBB
ERŐSEBB 100
2009. IV. n.év
100
2009. II. n.év
2008. II. félév
1. SZÁMú MELLéKLET
8. ábra hitelkereslet a háztartási hitelezési szegmensben
(a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Fogyasztási hitel
9. ábra hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Havi törlesztőrészlet/ Minimálisan havi jövedelem megkövetelt maximális aránya hitelképességi szint
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
13
−100
2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
14
Piaci részesedési célok
Kockázati tolerancia megváltozása
Kockázatosabb hiteleken lévő prémium
Piaci versenyhelyzet megváltozása
Lakáspiaci folyamatok
A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred
Gazdasági kilátások
100
A likviditási helyzet
2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV.n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
−100
A bank tőkehelyzete
Szigorításhoz járul hozzá
100
Ügyfelek hitelképességének megváltozása
Enyhítéshez járul hozzá
MAGYAR NEMZETI BANK
10. ábra hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
−20 0
−40
−60
−80
Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) költsége
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
11. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a fogyasztási célú hitelek esetében
(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
1. SZÁMú MELLéKLET
12. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi feltételek változása a különböző fogyasztási típusú hiteltermékeknél (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
100
60
60
40
40
20
20
0
0
−20
−20
−40
−40
−60
−60
−80
−80
NÖVEKEDÉS
80
−100
ENYHÍTÉS
80
SZIGORÍTÁS
CSÖKKENÉS
%
−100 Kihelyezni kívánt Kihelyezni kívánt hitelmennyiség hitelmennyiség 2011. III. n.év 2012. I. n.évig (előrejelzés)
Hitelezési feltételek 2011. III. n.év
Hitelezési feltételek 2012. I. n.évig (előrejelzés)
Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
13. ábra hitelezési feltételek változása a különböző fogyasztásihitel-termékeknél 2011 harmadik negyedévében (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
% SZIGORÍTÁS
80 60 40 20 0
ENYHÍTÉS
−20 −40 −60
Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint
Havi törlesztőrészlet/ havi jövedelem maximális aránya
Maximális hitel/fedezet arány
Minimális önrész
A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred
Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)
Maximális futamidő
−100
Kockázatosabb hiteleken lévő prémium
−80
Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
15
MAGYAR NEMZETI BANK
14. ábra A hitelek iránti kereslet a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (a növekedést, illetve csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
80 NÖVEKEDÉS
60 40 20 0 −20
CSÖKKENÉS
−40 −60 −80 −100
Kereslet alakulása 2011. III. n.év
Kereslet várt alakulása 2012. I. n.évig
Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb
15. ábra A háztartási hitelek nemteljesítési aránya és a nemteljesítéskori veszteségrátája (a kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
80 ROMLÁS
60 40 20 0 −20
JAVULÁS
−40 −60 −80 −100
Nemteljesítési arány (default ráta) 2011. III. n.év
Nemteljesítési arány (default ráta) várható alakulása 2012. I. n.évig
Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) 2011. III. n.év
Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása 2012. I. n.évig
Lakáscélú hitelek Fogyasztási hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb
16
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
1. SZÁMú MELLéKLET
VállAlATI SzegMenS 16. ábra A teljes vállalatihitel-állomány és a vállalati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 10 000
Milliárd forint
%
100
2011. III. n.év
2011. II. n.év
2011. I. n.év
2010. IV. n.év
2010. III. n.év
0
2010. II. n.év
0
2010. I. n.év
10 2009. IV. n.év
1 000 2009. III. n.év
20
2009. II. n.év
2 000
2009. I. n.év
30
2008. II. félév
3 000
2008. I. félév
40
2007. II. félév
4 000
2007. I. félév
50
2006. II. félév
5 000
2006. I. félév
60
2005. II. félév
6 000
2005. I. félév
70
2004. II. félév
7 000
2004. I. félév
80
2003. II. félév
8 000
2003. I. félév
90
2002. II. félév
9 000
Teljes vállalatihitel-állomány A válaszadó bankok vállalatihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.
17. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok részesedése a teljes projekthitel-állományból 2000
Milliárd forint
%
100
2011. III. n.év
2011. II. n.év
2011. I. n.év
2010. IV. n.év
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
2009.II. n.év
80
2009. I. n.év
0
2008. II. félév
82 2008. I. félév
84
200 2007. II. félév
400
2007. I. félév
86
2006. II. félév
88
600
2006. I. félév
90
800
2005. II. félév
1000
2005. I. félév
92
2004. II. félév
94
1200
2004. I. félév
1400
2003. II. félév
96
2003. I. félév
98
1600
2002. II. félév
1800
Teljes üzleti célú ingatlanhitel-állomány A válaszadó bankok üzleti célú ingatlanhitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 2011 első negyedévétől kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok ingatlanvásárlási hitelállományát.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
17
18
−60
−60
−80
−80
−100
−100
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
−40
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−40
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
0
−20
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
0
−20
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
100
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Kis- és mikrovállalatok
%
−100 2012. I. n.évig (e.)
2011. III. n.év
2011. II. n.év
2011. I. n.év
2010. IV. n.év
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
2009. II. n.év
2009. I. n.év
2008. II. félév
2008. I. félév
2007. II. félév
2007. I. félév
2006. II. félév
2006. I. félév
2005. II. félév
2005. I. félév
2004. II. félév
2004. I. félév
2003. II. félév
2003. I. félév
2002. II. félév
−20
−40
−60
−80 CSÖKKENÉS
SZIGORÍTÁS 100
80
60
40
20 NÖVEKEDÉS
ENYHÍTÉS
MAGYAR NEMZETI BANK
18. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a vállalati hitelek piacán
(az erősebb és a gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
0
Nem pénzügyi vállalatok összesen Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzletiingatlan-hitelek
19. ábra hitelezési feltételek változása az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
% 100
80 80
60 60
40 40
20 20
Üzleti célú ingatlanhitelek
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
−100
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
Nagy- és közepes vállalatok
Monitoringkövetelmény
Minimális hitelképességi szint
Fedezeti követelmények
Szerződéses kötelezettségvállalás
Kockázati prémium
Szpred
Hiteldíjak
Maximális hitelnagyság
Maximális futamidő
−100
2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
100
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2010. IV. n.év 2011. I. n.év 2011. II. n.év 2011. III. n.év 2012. I. n.évig (e.)
−20
−40
−60
−80 ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS
100
80
60
40
20 SZIGORÍTÁS
ENYHÍTÉS
1. SZÁMú MELLéKLET
20. ábra hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
0
2011. III. n.év 2012. I. n.évig (e.)
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
21. ábra Maximális futamidő az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
−20 0
−40
−60
−80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
19
20
II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−100
2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
100 II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−100
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
SZIGORÍTÁS
ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS 100
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
ENYHÍTÉS
MAGYAR NEMZETI BANK
22. ábra A hitel/hitelkeret maximális nagysága az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok
Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
23. ábra A hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díj(ak) az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−100
2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
100 II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−100
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS 100
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
ENYHÍTÉS
1. SZÁMú MELLéKLET
24. ábra A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok
Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
25. ábra A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
21
22
II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−100
2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
100 II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−100
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
SZIGORÍTÁS
ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS 100
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
ENYHÍTÉS
MAGYAR NEMZETI BANK
26. ábra Az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállalások az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok
Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
27. ábra Fedezeti követelmények az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−100
2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
100 II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−100
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS 100
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
ENYHÍTÉS
1. SZÁMú MELLéKLET
28. ábra A minimálisan megkövetelt hitelképességi szint az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok
Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
29. ábra Monitoring, illetve vállalatokkal szembeni adatszolgáltatási követelmények az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
23
GYENGÉBB
ERŐSSEBB
24
40
20
20
0
0
−20
−20
−40
−40
−60
−60
−80
−80
−100
−100
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
40
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
60
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
80
60
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
80
II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
100
2004. 2005. 2005. 2006. 2006. 2007. 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
−100
Kis- és mikrovállalatok
%
Piaci részesedési célok
Kockázati tolerancia megváltozása
Más bankok vagy nem banki hitelezők versenyhelyzetének megváltozása
Iparág-specifikus problémák
Gazdasági kilátások
Szigorításhoz járul hozzá
100
A bank likviditási helyzete
A bank tőkehelyzete
Enyhítéshez járul hozzá
MAGYAR NEMZETI BANK
30. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében
(a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
−20
−40
−60
−80
II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
31. ábra A hitelkereslet változása vállalati kategóriák szerint
(a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
% 100
Üzleti célú ingatlanhitelek
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
−100
2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
Általános kamatszínvonal változása
Rövid lejáratú hitelek
Más bankok vagy egyéb nem banki hitelforrások kevésbé vonzóvá/vonzóbbá válása
100
Az ügyfél saját forrásainak alakulása
II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
−100
Az ügyfél tárgyi eszközökbe történő befektetésének változása
2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
GYENGÉBB
ERŐSSEBB 100
Az ügyfél követelésfinanszírozási szükségletének változása
Az ügyfél készletfinanszírozási szükségletének változása
Gyengébb kereslethez Erősebb kereslethez járul hozzá járul hozzá
1. SZÁMú MELLéKLET
32. ábra A hitelkereslet változása eredeti futamidő szerint
(a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
−20 0
−40
−60
−80
Hosszú lejáratú hitelek
33. ábra A hitelkereslet változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében
(a növekedéshez és a csökkenéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
−20 0
−40
−60
−80
II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
25
MAGYAR NEMZETI BANK
34. ábra Az egyes ágazati portfóliók minőségének változása (a romlást és a javulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
80 ROMLÁS
60 40 20 0 −20
JAVULÁS
−40 −60
Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
Pénzügyi tevékenység
Információ (IT), kommunikáció
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás
Kereskedelem, javítás
Építőipar
Feldolgozóipar
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás
−80 −100
II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
35. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) és a hitelezési feltételek változása az üzleti célú ingatlanhitelek terén (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
60
SZIGORÍTÁS
NÖVEKEDÉS
80
40 20 0
ENYHÍTÉS
CSÖKKENÉS
−20 −40 −60 −80 −100
Hitelezési hajlandóság 2011. III. n.év
Hitelezési hajlandóság 2012. I. n.évig (előrejelzés)
Hitelezési feltételek 2011. III. n.év
Hitelezési feltételek 2012. I. n.évig (előrejelzés)
Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
26
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
1. SZÁMú MELLéKLET
36. ábra A hitelek iránti kereslet az üzleti célú ingatlanhitelezés különböző részpiacain (a növekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
80 NÖVEKEDÉS
60 40 20 0 −20
CSÖKKENÉS
−40 −60 −80 −100
Hitelezési kereslet alakulása 2011. III. n.év
Hitelezési kereslet várható alakulása 2012. I. n.évig
Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház
37. ábra A vállalati hitelek kockázatosságának alakulása a nemteljesítési arányra (default ráta) és a nemteljesítéskori veszteségrátára (loss-given-default) vonatkozó válaszok alapján (kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
80 ROMLÁS
60 40 20 0 −20
JAVULÁS
−40 −60 −80 −100
Nem teljesítési arány (default ráta) 2011. III. n.év
Nem teljesítéskori Nem teljesítési Nem teljesítéskori veszteségráta arány (default ráta) veszteségráta (LGD) (LGD) várható alakulása várható alakulása 2011. III. n.év 2012. I. n.évig 2012. I. n.évig
Teljes nem pénzügyi vállalati kategória Nagy- és középvállalatok Kis- és mikrovállalatok
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
27
MAGYAR NEMZETI BANK
38. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek portfólióminőségének változása (a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
80 ROMLÁS
60 40 20 0 −20
JAVULÁS
−40 −60 −80 −100
Üzleti célú ingatlanhitelek összesen
Lakásprojekt
Logisztikai központ
Bevásárlóközpont
Irodaház
Portfólióminőség 2011. III. n.év Portfólióminőség 2012. I. n.évig (e.)
28
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
1. SZÁMú MELLéKLET
ÖnKorMányzATI SzegMenS 39. ábra A teljes önkormányzati kitettség állománya és az önkormányzati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 1200
Milliárd forint
%
100
2011. III. n.év
2011. II. n.év
2011. I. n.év
2007. I. félév
2010. IV. n.év
70
2010. III. n.év
0
2010. II. n.év
75
2010. I. n.év
200
2009. IV. n.év
80
2009. III. n.év
400
2009. II. n.év
85
2009. I. n.év
600
2008. II. félév
90
2008. I. félév
800
2007. II. félév
95
2006. II. félév
1000
Teljes önkormányzati kitettség állománya A felmérésben részt vevő bankok kitettsége A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.
40. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelezési feltételek változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a szigorítást és az enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
−20
−20
−40
−40
−60
−60
−80
−80
−100
Hitelezési kereslet alakulása 2011. III. n.év
Hitelezési kereslet várható alakulása 2012. I. n.évig
Hitelezési feltételek 2011. III. n.év
Hitelezési feltételek várható alakulása 2012. I. n.évig
ENYHÍTÉS
CSÖKKENÉS
%
SZIGORÍTÁS
NÖVEKEDÉS
100
−100
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
29
MAGYAR NEMZETI BANK
41. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség, illetve portfólióminőség változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
−20
−20
−40
−40
−60
−60
−80
−80
−100
JAVULÁS
CSÖKKENÉS
%
ROMLÁS
NÖVEKEDÉS
100
−100 Hitelezési hajlandóság 2011. III. n.év
Hitelezési hajlandóság (várakozás) 2012. I. n.évig
Portfólióminőség Portfólióminőség 2011. III. n.év (várakozás) 2012. I. n.évig
42. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelezési feltételek alakulása az önkormányzati finanszírozásban 2007 második féléve óta (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
−20
−20
−40
−40
−60
−60
II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.)
II. félév I. félév II. félév I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év I. n.évig (e.) 2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−80 −100
2007. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012.
−80 −100
Hitelek iránti kereslet
Hitelezési feltételek
ENYHÍTÉS
CSÖKKENÉS
%
SZIGORÍTÁS
NÖVEKEDÉS
100
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
30
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló
Módszertanilag a felmérés minden szegmensben standard kérdőívből áll, illetve a 2010 januárjában végrehajtott felmérés óta aktuális kérdéseket is megfogalmazunk valamelyik hitelezési szegmenshez kapcsolódóan. A standard kérdőív visszatekintő kérdései az előző negyedévre (korábban az előző félévre) vonatkoznak (pl. 2011. októberben 2011 harmadik negyedévére), az előre tekintő kérdések pedig az éppen előttünk álló féléves időszakra (pl. 2011. októberben 2011 negyedik és 2012 első negyedévét lefedő időszakra) tartalmaznak előrejelzést az előző negyedév (korábban előző félév) tendenciáihoz viszonyítva. A változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett ún. nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát. A standard kérdőívrész során rákérdezünk a hitelezési hajlandóság (kihelyezni kívánt hitelmennyiség), a hitelezési standardok, a hitelezési/folyósítási feltételek változtatásaira, továbbá a válaszadó bank által érzékelt kereslet (előző negyedévben megfigyelt és következő félévre várt, szezonális hatásoktól szűrt, új hitelkérelmeken alapuló) változására, a portfólió minőségének változására, illetve vállalati kérdőív esetében a szektorok kockázati megítélésének alakulására. A felmérésben ötfokozatú skálán kapunk választ a hitelezési hajlandóság, a kereslet, a standardok/feltételek, a kockázati paraméterek tendenciáira, az ábrakészletben azonban csak az irányt mutatjuk: • az 1-es értékelés a kereslet nagymértékű erősödését jelenti, a hitelezési hajlandóság növekedését, jelentős szigorítást a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős növekedést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős növekedését, továbbá a szektorok jelentősen kockázatosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. • a 3-as értékelés változatlanságot jelent mind a tárgyfélév értékelésében, mind a következő félévre vonatkozó előrejelzésben. • az 5-ös értékelés a kereslet nagymértékű gyengülését jelenti, a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenését, jelentős enyhítést a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős csökkenést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős csökkenését, továbbá a szektorok jelentősen biztonságosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. A 2-es, illetve 4-es válaszok a szélsőséges válaszok közötti köztes helyzetértékelést (pl. valamelyest erősödő kereslet) teszik lehetővé. A kérdőív szempontjából fontos kulcsszavakat a következőképpen definiáljuk:
A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. hitelezési feltételeket 4 illetően megkülönböztetünk nem árjellegű, illetve árjellegű tényezőket. A nem árjellegű hitelnyújtási feltételek (pl. a fedezeti követelmények, az adós kötelezettségvállalásai, a hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. Az árjellegű tényezők alatt többek között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és a kockázati prémiumra kérdezünk rá. 4
A hitelezési standardok és a hitelezési feltételek összefüggő fogalmak, így együttesen kérdezünk rá a hitelezési feltételek és standardok összességében mért változására, majd egyesével az egyes hitelezési feltételekre.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2011. november
31
Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2011 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 2011. november Nyomda: D-Plus H–1037 Budapest, Csillaghegyi út 19−21.