FELMÉRÉS A HITELEZÉSI VEZETÕK KÖRÉBEN A BANKOK HITELEZÉSI GYAKORLATÁNAK VIZSGÁLATÁRA
2010. NOVEMBER
A 2010 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye
A 2010 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredményének ismertetése 2010. november
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 2010 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredményének ismertetése (2010. november)
Az elemzést készítette: Fábián Gergely, Homolya Dániel (Pénzügyi stabilitás)
Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: dr. Simon András 1850 Budapest, Szabadság tér 8–9.
www.mnb.hu HU ISSN 2060-9604 (on-line)
XXXXXXXXXXXX
A hitelezési felmérés segít feltárni, hogy a piac meghatározó bankjai hogyan látják, értékelik a piaci folyamatokat, illetve hogyan alakítják stratégiájukat és azon belül hitelezési politikájukat. Az egyedi válaszok piaci részesedéssel súlyozott aggregálásával a piaci változások irányára, trendjeire tudunk következtetni. Emellett a mostani negyedévben immáron negyedik alkalommal vizsgáltuk az átstrukturálásokat is kiegészítő kérdőívek segítségével. Jelen elemzés minden esetben a banki vezetők válaszait ismerteti, azonban szükség esetén háttér-információkat is közlünk, hogy a felhasználó könnyebben átláthassa a folyamatokat. A mostani kérdőívet a hitelezési vezetők október 1-je és 18-a között töltötték ki. A felmérés eredményeit a kapott válaszok alapján szöveges elemzésben, illetve a válaszokat bemutató grafikonok segítségével ismertetjük. Az egyes részpiacokra vonatkozó ábrákat az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet módszertani összefoglalót ad a felmérésről, a piaci részesedési adatok a 3. számú mellékletben találhatók, végül a kérdésekre adott válaszok részletesen a 4., 5. és a 6. számú mellékletekben találhatók meg (a 3., 4., 5. és 6. mellékleteket külön Excel-alapú fájlmellékletben publikáljuk). A visszatekintő kérdések 2010 harmadik negyedévére, az előre tekintő kérdések a következő féléves időszakra, azaz 2010 negyedik és 2011 első negyedévére vonatkoznak. A kérdések az egy negyedévvel korábbi állapothoz képest tapasztalt változásokra koncentrálnak: a visszatekintő kérdések esetében 2010 második, az előre tekintő kérdések esetében pedig 2010 harmadik negyedéve a viszonyítási alap. A háztartási hitel szegmensben összesen 14 bank vesz részt a felmérésben. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésekre 10, a fogyasztási hitelezési részre 14 bank és emellett 6 pénzügyi vállalkozás adott választ. A lakáscélú hitelállományra vonatkozóan a felmért intézmények a 2010 harmadik negyedév végi adatok alapján a bankszektor 94%-át fedik le, ugyanez az arány a fogyasztási hitelek piacán 93% volt. A vállalati kérdőívet összesen hét, a vállalati hitelpiac 82%-át, az üzleti ingatlanhitelek piacának 94%-át képviselő bank töltötte ki. Az önkormányzati hitel szegmensben összesen 7 banktól kértünk választ. A felmért intézmények a 2010 harmadik negyedév végi adatok alapján a bankszektor önkormányzati kitettségeinek 97%-át fedik le.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
3
Tartalom A háztartási szegmensben lezárult a devizaalapú jelzáloghitelezés korszaka
6
Változatlanul szigorúak a vállalati hitelezési feltételek
7
Az átstrukturált jelzáloghitelek közel felénél fél éven belül lejárnak a türelmi időszakok
7
A bankok aktívabb átstrukturálási politikára kényszerülnek az üzleti célú ingatlanhitelek esetén
8
1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák
10
Háztartási szegmens
10
Vállalati szegmens
18
Önkormányzati szegmens
30
Aktuális téma – Átstrukturálások a háztartási és vállalati hitelezésben
32
2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló
37
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
5
magyar nemzeti bank
Budapest, 2010. november 18. A Magyar Nemzeti Bank közzétette legújabb hitelezési felmérésének eredményeit. A 2010 októberében végzett felmérés megállapítja, hogy a háztartási szabad felhasználású és lakáscélú jelzáloghitelek esetében a bankok egy része további szigorításként értékelte a devizában történő jelzáloghitelezés betiltását. A vállalati szegmensben a bankok továbbra is tartják a hitelezési feltételek szigorú szintjét. A kereskedelmiingatlan-hiteleknél ugyanakkor – a szigorításra utaló várakozásoktól eltérően – már nem volt megfigyelhető további szigorítás. Az eredmények alapján továbbá megállapítható, hogy előre tekintve sem a háztartási, sem pedig a vállalati szegmensben nem várható érdemi változás a hitelezési feltételekben a következő félévben. A hitelezési viselkedés mellett a felmérés ismét kiemelten foglalkozik a problémás ügyfelek hiteleinek átstrukturálásával is. 2010 harmadik negyedévében a háztartási jelzáloghitelek esetében a megközelítőleg 6 százalékos szintről 7 százalékra emelkedett az átstrukturált hitelek aránya (az adott szegmens teljes hitelállományának százalékában kifejezve). Ebben a szegmensben az átstrukturálás után 30 napon túli késedelembe esők aránya is emelkedett, 25 százalékról 27,5 százalékra (a teljes átstrukturált jelzáloghitel-állományhoz viszonyítva). Ezenfelül az akut (90 napon túli) fizetési problémával rendelkező átstrukturált jelzáloghitelek aránya is 12-ről 17 százalékra emelkedett. Az átstrukturált jelzáloghiteleken belül az akut (90 napon túli) fizetési problémák növekedése szorosan összefügg a csökkentett törlesztési teherrel járó türelmi időszak („grace period”) lejártával. A bankok válaszai alapján a türelmi időszak ugyan eddig még csak az átstrukturált jelzáloghitelek megközelítőleg 15 százalékánál ért véget, de fél éven belül további 50 százaléknál jár majd le. A vállalati és a kereskedelmiingatlan-szegmensben 4,4, illetve 14 százalék körül stagnált az átstrukturált hitelek aránya az adott szegmens hitelállományához képest. A bankok válaszai alapján az átstrukturálások sikerességéről vegyes kép rajzolódik ki: az átstrukturálásokat követően (30 napon túli) fizetési késedelembe esők aránya a nagyvállalatoknál 6 százalékról 14 százalékra emelkedett, míg az üzleti célú ingatlanhitelek esetén 26 százalékról 19 százalékra, és a kis- és középvállalati szegmensben 18 százalékról 14 százalékra mérséklődött az adott szegmens átstrukturált hitelállományához képest. Azonban véleményünk szerint az üzleti célú ingatlanhiteleknél és a kkv-szegmensben tapasztalt csökkenés inkább az ismételt átstrukturálásoknak, illetve az esetleges hitelfelmondásoknak, nem pedig a javuló fizetési képességnek tudható be.
A házTArTási szegMensben lezárulT A devizAAlApú jelzáloghiTelezés korszAkA a lakáscélú hiteleknél a bankok nettó értelemben vett1 35 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 9 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken 2010 harmadik negyedévében (5. ábra). a fogyasztási hiteleken belül elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél szigorított a bankok nettó értelemben vett 43 százaléka (13. ábra). mindez a bankok elmondása alapján elsősorban annak tudható be, hogy a bankok a devizában történő jelzáloghitelezés tiltását 2 további szigorításnak értékelték. ezzel szemben a forintalapú lakáscélú hiteleknél a bankok nettó 43 százaléka enyhített az új kibocsátású hitelek esetén a forrásköltség feletti kamatfeláron (7. ábra), aminek hatására 10,6 százalékról 10 százalékra csökkent az átlagos thm az új kibocsátású lakáscélú hiteleknél, miközben a bankközi kamatszintben nem következett be érdemi változás. a bankok a következő félévben már nem terveznek további szigorítást a jelzáloghitelezésben. a gépjármű-finanszírozásban a válaszadók (bankok és lízingcégek) nettó 8 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken a harmadik negyedévben. a következő félévben a fogyasztási hiteleken belül a legtöbb szegmensen belül nem terveznek érdemi változást, ugyanakkor a gépjármű-finanszírozás esetén a válaszadók nettó 23 százaléka tervez enyhítést (13. ábra), főleg a kamatkondíciókban, de egyes válaszadóknál a körültekintő hitelezésről szóló szabályozásnál szigorúbb feltételeiket is közelíteni tervezik a szabályozásban megadott értékekhez. a háztartási hitelek iránti kereslet elmaradt a bankok várakozásaitól, ugyanis az előző felmérésben a bankok nettó értelemben vett 10 százaléka erősebb keresletet várt a harmadik negyedévre, azonban visszatekintve, nettó értelemben vett 25-29 százalékuk inkább csökkenést észlelt a lakáscélú, illetve a fogyasztási hitelek iránt. a bankok előre tekintve továbbra is A nettó arány alatt a szigorítók és az enyhítők piaci részesedéssel súlyozott különbségét értjük a hitelezési feltételek esetében. A nettó arány a szigorítás/enyhítés mértékét nem tartalmazza. 2 A kormány 2010 augusztusában megtiltotta a zálogjog ingatlanra történő földhivatali bejegyzését olyan esetekben, amikor a bejegyzés alapját szolgáltató követelés természetes személynek nyújtandó devizaalapú kölcsönből származik. Ezzel lényegében teljesesen véget ért a devizaalapú jelzáloghitelezés korszaka Magyarországon. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy már a tiltás előtt is a forinthitelek domináltak, többek között az MNB által javasolt körültekintő hitelezésről szóló szabályozásnak köszönhetően. 1
6
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
XXXXXXXXXXXX
optimisták, és nettó értelemben vett 40 százalékuk élénkebb keresletre számít a háztartási szegmensben a következő félévben (9. ábra).
válTozATlAnul szigorúAk A vállAlATi hiTelezési felTéTelek összességében nem változtak a hitelezési feltételek a vállalati szegmensben 2010 harmadik negyedévében (20. ábra), ami összhangban van a bankok előző felmérésben jelzett várakozásaival. a bankok előretekintve sem terveznek változást a következő féléves periódusban sem, aminek következtében a 2007 és 2010 első negyedéve közötti szigorítási ciklus során kialakult szigorú hitelezési feltételek továbbra is fennmaradnak. az üzleti célú ingatlanhitelezésben a bankok saját korábban jelzett várakozásaiktól eltérően nem szigorítottak tovább a hitelezési feltételeken (20. ábra). ezzel egy több mint 4 éve tartó szigorítási ciklus érhetett véget a kereskedelmiingatlan-projektek hitelezési feltételeiben. 3 a harmadik negyedévben a hitelezési feltételek enyhítéséhez a piaci részesedési célok és a javuló gazdaságok kilátások járultak hozzá (31. ábra). ezzel szemben a szigorításhoz elsősorban a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága járult hozzá4 (31. ábra), illetve szűk körben – egy év után újra – a likviditási helyzettel kapcsolatos félelmek is a szigorítás irányába hatottak. emellett érdemes megemlíteni, hogy a lehman-csőd óta először ismét megjelölték a tőkehelyzetet, mint ami a következő félévben a szigorítás irányába hathat (31. ábra). összességében a szigorításra és enyhítésre ható tényezők kiegyenlítik egymást, mind a harmadik negyedévben, mind pedig a következő félévben. a keresletet nézve, 2010 harmadik negyedévében nettó értelemben 20 százalékról 55 százalékra emelkedett azoknak a bankoknak az aránya, amelyek további növekedést észleltek a vállalati hitelek iránti keresletben (32. ábra). a bankok válaszai alapján a kereslet továbbra is elsősorban a működéshez szükséges, rövid lejáratú források iránt nőtt. Ugyanakkor a bankok várakozásai alapján 2010 végére már a hosszú lejáratú vállalati hitelek iránt is növekedhet majd a hitelkereslet (33. ábra). a magyarországi folyamatoktól kissé eltérve, az eurozónában a bankok nettó értelemben vett 4 százaléka szigorított tovább a hitelezési feltételeken a harmadik negyedévben az ekb legújabb hitelezési felmérése alapján 5, szemben a második negyedévben jelzett 11 százalékkal. a bankok a további szigorítás okainak továbbra is a forrásoldali és a likviditási feszültségeket jelölték meg, amelyek elmondásuk szerint ugyan jelentősen enyhültek, de továbbra is jelen vannak. ezek miatt az okok miatt a következő negyedévben sem várható, hogy a szigorítási ciklus véget ér, miközben a kereslet a vállalati hitelek iránt élénkül az eurozónában.
Az áTsTrukTurálT jelzáloghiTelek közel felénél fél éven belül lejárnAk A TürelMi időszAkok a harmadik negyedévben a háztartási jelzáloghiteleknél tovább emelkedett az átstrukturált hitelek aránya az adott szegmens teljes hitelállományának százalékában kifejezve (6 százalékról 7 százalékra), oly módon, hogy a jelzáloghiteleken belül a lakáscélú hiteleknél 4,7 százalékról 5,3 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 9,4 százalékról 10,5 százalékra emelkedett. a bankok várakozásai alapján 2010 végére ez az arány 6 százalék lesz a lakáscélú, illetve 11,3 százalék a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél (44. ábra). 2010 folyamán látható, hogy a jelzáloghiteleknél lépcsőzetesen növekszik az átstrukturált állomány, azaz negyedévente mintegy 0,7-1 százalékot emelkedik a teljes jelzáloghitel-állomány százalékában, ami – figyelembe véve a jelzáloghitel átstrukturálásával járó jelentős adminisztrációs költséget és időt – tudatos átstrukturálási politikára utal. ezzel szemben a gépjármű-finanszírozásban jelentősen, 5,3 százalékról 7,8 százalékra emelkedett (várakozás év végére 9 százalék) az átstrukturált hitelállomány a teljes gépjármű-finanszírozási hitelállomány százalékában (44. ábra). a nagymértékű növekedés annak tudható be, hogy a lízingcégek és bankok korábban konzervatívabbak voltak az átstrukturálásokban, de a harmadik negyedévben az erős svájci frank árfolyam aktívabb átstrukturálási politikára ösztönözte őket.
A szigorítási ciklus eredményeként például az előbérleti szerződések arányának (mint hitelezési feltételnek) 70 százaléknak kell lennie Magyarországon, szemben az 50 százalékos KKE-régiós átlaggal a KPMG felmérése alapján. KPMG CEE property lending barometer 2010. 4 Ráadásul ez az első olyan negyedév, amikor a bankok válaszai alapján a kockázati tolerancia csökkenése, illetve alacsony szintje nem párosul olyan objektívebb, ügyfelekkel kapcsolatos tényezővel, mint például az ügyfelek hitelképessége. 5 Lásd: http://www.ecb.int/stats/money/surveys/lend/html/index.en.html. 3
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
7
magyar nemzeti bank
az átstrukturálás sikerességét nézve megállapítható, hogy a jelzáloghiteleknél az átstrukturálás után 30 napon túli késedelembe esők aránya 25 százalékról 27,5 százalékra emelkedett a teljes átstrukturált jelzáloghitel-állományhoz viszonyítva, ami kizárólag a lakáscélú hiteleknél bekövetkezett romlásnak tulajdonítható (45. ábra). az akut (90 napon túli) fizetési problémákkal rendelkező átstrukturált jelzáloghitelek aránya is emelkedett 12 százalékról 17 százalékra a teljes átstrukturált jelzáloghitel-állományhoz viszonyítva, azonban itt mind a lakáscélú hitelek, mind pedig a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén emelkedett az arány (45. ábra). a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a 30 napon túli késedelembe esők eltérő alakulását a türelmi időszakok eltérő lejárati struktúrája (46. ábra), és aktívabb ismételt átstrukturálás6 magyarázhatja az adott negyedévben. a gépjármű-finanszírozásnál 26,5 százalékról 32,5 százalékra emelkedett a 30 napon túli fizetési késedelembe esők aránya a gépjármű-finanszírozási hitelállományon belül, míg a 90 napon túli fizetési késedelembe esők aránya 12,5 százalékról 14 százalékra emelkedett (45. ábra). az átstrukturált hiteleken belül növekvő akut (90 napon túli) fizetési problémák szorosan összefüggnek a csökkentett törlesztési teherrel járó türelmi időszak („grace period”) lejárásával, ami után újra az eredeti törlesztőterhet kell fizetni. a bankok válaszai alapján a türelmi időszak eddig még csak az átstrukturált jelzáloghitelek (szabad felhasználású és lakáscélú egyaránt) megközelítőleg 14-16 százalékánál járt le (tehát sokaknak a könnyített törlesztőteher folyamatos fizetése is problémákat okoz). ezzel szemben csak a negyedik negyedévben további 18-20 százalék fog lejárni, míg fél éven belül a most meglévő átstrukturált állomány felénél fog lejárni a türelmi időszak (46. ábra). itt meg kell említeni, hogy az átstrukturálások sikeressége elsősorban a recesszióból való kilábalás mértékétől és ütemétől függ. ha a kilábalás hosszasan elnyúlik, akkor az ügyfelek fizetési képessége is csak lassan javul, így az ügyfeleknek ismételten problémái jelentkezhetnek a türelmi időszak utáni eredeti (megnövekedett) törlesztőrészletek fizetésével.
A bAnkok AkTívAbb áTsTrukTurálási poliTikárA kényszerülnek Az üzleTi célú ingATlAnhiTelek eseTén a vállalati szegmensben az átstrukturált hitelek aránya 2010 harmadik negyedévében 4,4 százalék körül, míg az üzleti célú ingatlanhiteleknél 14 százalék körül stagnált az adott szegmens teljes hitelállományához viszonyítva (47. ábra). a következő negyedévben a bankok számottevő növekedésre számítanak az átstrukturált állományban az üzleti célú ingatlanhiteleknél, ugyanakkor nem számolnak változással az átstrukturált vállalati állományban. a vállalati szegmensben az átstrukturálásokat követően a 30 napon túli fizetési késedelembe esők aránya az adott szegmens átstrukturált állományához viszonyítva a nagyvállalati szegmensben 6 százalékról 11 százalékra emelkedett, ugyanakkor az üzleti célú ingatlanhitelek esetében 26 százalékról 19 százalékra, és a kis- és középvállalati szegmensben 18 százalékról 14 százalékra mérséklődött (48. ábra). a 90 napon túli fizetési késedelem az átstrukturált hiteleknél a nagyvállalati szegmensben szintén emelkedett (2 százalékról 7,5 százalékra), míg a kis- és középvállalati szegmensben 11 százalékról 7 százalékra csökkent az adott szegmens átstrukturált állományához képest. Ugyanakkor az üzleti célú ingatlanhiteleknél ez az arány emelkedett (5,5 százalékról 8 százalékra), szemben a 30 napon túli késedelemben lévő aránynál tapasztalt mérséklődéssel (48. ábra). véleményünk szerint a csökkenés a kkv-szegmensben döntően a hitelek felmondása miatt következhetett be, mivel nem valószínű, hogy az átstrukturálás után is 90 napon túli fizetési késedelembe eső ügyfeleknél számottevően javult volna a fizetési képesség, vagy a bankok újból tömegesen átstrukturálták volna ezeket a hiteleket. az üzleti célú ingatlanhiteleknél az átstrukturálás után 30 napon túli fizetési késedelembe esőknél megfigyelhető, hogy adott negyedévben jelentősen emelkedhet, vagy éppen csökkenhet az arány az átstrukturált hitelállományhoz képest, ami azzal magyarázható, hogy a bankok aktívabb átstrukturálási politikára vannak kényszerülve ebben a szegmensben. ennek oka, hogy a kereskedelmiingatlanszektor erősen prociklikus (1. keretes írás), és a hitelállomány számottevő része ún. „bullet” típusú hitel (egyösszegű tőketörlesztés a futamidő végén), ami az átstrukturálás során is kedvelt módszer.7
Az augusztusi felmérésben a bankok kifejtették, hogy az átstrukturált, de újra késedelembe eső hiteleknél hajlanak az ismételt átstrukturálásra: http://www.mnb.hu/Penzugyi_stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres/mnbhu_hitelezesi_felmeres_201008. 7 A második negyedévi felmérésben részletesen foglalkoztunk az átstrukturálási módszerekkel a vállalati szegmensekben. http://www.mnb.hu/Penzugyi_stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres/mnbhu_mnbhu_hitelezesi_felmeres_201005. 6
8
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
1. keretes írás: Az építési láz böjtje A kereskedelmiingatlan-beruházások közismerten prociklikusak. A pénzügyi válságokat megelőző eszközárbuborékban az idő elteltével egyre több ambiciózus projekt építése kezdődik meg, amelyek aztán már csak a válság alatt vagy azután kerülnek átadásra. Szimbolikusan az adott időszakokban legmagasabbnak számító épületek is már a pénzügyi válság után készültek el úgy, mint az Empire State Building 1931-ben, a Petronas torony Kuala Lumpurban 1998-ban vagy legújabban a Burj Khalifa 2010-ben Dubaiban. Magyarországon is hatalmas mértékű építési hullám előzte meg a válságot. Külön kiemelendő az irodaházszegmens (amely 60 százalékát teszi ki a bankok üzleti célú ingatlanhitel-állományának), ahol 2003 óta megduplázódott a bérletre kínált négyzetméretek területe (1298 ezer négyzetméterről 2580 ezer négyzetméterre), míg a bankrendszer kitettsége 200 milliárdról 1100 milliárd forintra emelkedett. A pénzügyi válságot követő recesszióban jelentősen csökkent a kereslet az irodaházak iránt, amelynek hatásra 25 százalék fölé emelkedett a teljes állományhoz viszonyított üres irodák aránya (1. ábra). Ráadásul ezenfelül még további több mint 5 százalék építés alatt áll. A bankok számára a legproblémásabb ez az építés alatt álló állomány, illetve a válság alatt átadott épületek, amelyek a teljes állomány további 20 százalékát teszik ki. Ennek következtében az irodaszegmensben a bankok negyedévről negyedévre jelezték, sőt a következő félévben is szinte egyöntetűen várják a portfólió romlását, miközben más kereskedelmiingatlan-szegmensekben a bankok már a portfólióromlás megállását érzékelték (39. ábra). A rendkívül kedvezőtlen ingatlanpiaci körülmények és a hatalmas hitelméretek miatt a bankok kénytelenek a hitelállományt átstrukturálásokkal és áthidaló hitelek nyújtásával fenntartani, mintsem tömegesen realizálni a veszteségeket, ami tükröződik az aktív átstrukturálási politikában és a bankok azon várakozásában, hogy az átstrukturált hitelállomány az év végére elérheti a teljes hitelállomány egyötödét.
1. ábra A kihasználatlansági ráta (vacancy rate), az irodaállomány és a bérleti díjak alakulása a budapesti irodapiacon 26
Millió m2
%
euro/m2
euro/m2
Irodaállomány (jobb skála) Kihasználatlansági ráta
14
2010. III. n.év
2010. I. n.év
2009. III. n.év
2009. I. n.év
2008. III. n.év
2008. I. n.év
2007. III. n.év
2007. I. n.év
2006. III. n.év
2006. I. n.év
10 2005. III. n.év
15 2005. I. n.év
0,0
2004. III. n.év
10,5
10
2004. I. n.év
16 2003. III. n.év
0,4
2003. I. n.év
11
12 2010. III. n.év
17
2010. I. n.év
11,5
0,8
2009. III. n.év
18
14
2009. I. n.év
12
1,2
2008. III. n.év
19
16
2008. I. n.év
1,6
2007. III. n.év
12,5
18
2007. I. n.év
20
2006. III. n.év
2,0
2006. I. n.év
13
20
2005. III. n.év
13,5
21
2005. I. n.év
22
2,4
2004. III. n.év
2,8
22
2004. I. n.év
24
2003. III. n.év
23
2003. I. n.év
3,2
Prémium bérleti díj Másodkategóriás bérleti díj (jobb skála)
Forrás: CB Richard Ellis. Megjegyzés: Az ún. „built-to-suit” saját tulajdonban lévő konstrukciókat nem tartalmazzák az adatok.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
9
magyar nemzeti bank
1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák házTArTási szegMens 2. ábra A lakáscélú hitelállomány és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 5000
%
milliárd forint
100
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
2009. II. n.év
2009. I. n.év
2008. II. félév
80 2008. I. félév
82
0 2007. II. félév
84
500 2007. I. félév
86
1000
2006. II. félév
88
1500
2006. I. félév
2000
2005. II. félév
90
2005. I. félév
92
2500
2004. II. félév
94
3000
2004. I. félév
96
3500
2003. II. félév
4000
2003. I. félév
98
2002. II. félév
4500
A válaszadó bankok lakáshitel-állománya Teljes lakáshitel-állomány A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására, új bank bevonásának hatására). 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.
3. ábra A fogyasztási hitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése 4000
%
milliárd forint
100
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
60
2009. II. n.év
0
2009. I. n.év
65 2008. II. félév
500 2008. I. félév
70
2007. II. félév
1000
2007. I. félév
75
2006. II. félév
1500
2006. I. félév
80
2005. II. félév
2000
2005. I. félév
85
2004. II. félév
2500
2004. I. félév
90
2003. II. félév
3000
2003. I. félév
95
2002. II. félév
3500
Teljes fogyasztásihitel-állomány A válaszadó bankok fogyasztásihitel-állománya A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma. Az ábra csak a megkérdezett bankok piaci részarányát tartalmazza a banki portfólión belül, a pénzügyi vállalkozások részesedése nem jelenik meg. 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.
10
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
Lakáshitel
–80
Lakáshitel
2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
100
2002. I. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
–100 2011. I. n.év (e.)
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
2009. II. n.év
2009. I. n.év
2008. II. félév
2008. I. félév
2007. II. félév
2007. I. félév
2006. II. félév
2006. I. félév
2005. II. félév
2005. I. félév
2004. II. félév
2004. I. félév
2003. II. félév
2003. I. félév
2002. II. félév
–20
–40
–60
–80 CSÖKKENÉS
SZIGORÍTÁS 100
80
60
40
20 NÖVEKEDÉS
ENYHÍTÉS
1. szá mú mellék let
4. ábra
kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek piacán
(erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
0
Fogyasztási hitel
5. ábra
hitelezési feltételek/hitelképességi standardok a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán
(a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
–20
–40
–60
Fogyasztási hitel
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
11
100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100
12 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV.n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. II. n.év 2011. I. n.év (e.) 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100
2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
magyar nemzeti bank
6. ábra
hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)
%
Maximális futamid� Maximális hitel / hitelbiztosítási érték arány (LTV)
A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred Havi törleszt�részlet / havi jövedelem maximális aránya Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint (credit scoring)
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
7. ábra
hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva)
%
Kockázatosabb Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) hiteleken lév� prémium
Megjegyzés: a szigorítás mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
–100 2009. II. n.év 2010. II. n.év
Lakáshitel 2009. III. n.év 2010. III. n.év 2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)
–100 Piaci részesedési célok
Kockázati tolerancia megváltozása
Piaci versenyhelyzet megváltozása
Lakáspiaci folyamatok
Gazdasági kilátások
A likviditási helyzet
A bank t�kehelyzete
Ügyfelek hitelképességének megváltozása
Enyhítéshez járul hozzá
Szigorításhoz járul hozzá 100
2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
ERÕSEBB 100
2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
GYENGÉBB
1. szá mú mellék let
8. ábra
A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a lakáscélú hitelek esetében
(az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
–20
–40
–60
–80
2010. I. n.év
9. ábra
hitelkereslet a lakáscélú hitelek piacán
(a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
0
–20
–40
–60
–80
Fogyasztási hitel
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
13
–100
100
–100
14 2008. II. n.év 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. n.év 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2007. II. n.év 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
100
2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV.n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
magyar nemzeti bank
10. ábra
hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, a pozitív érték szigorításra, a negatív érték enyhítésre utal piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Maximális futamid� Minimális önrész
A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred Maximális hitel/fedezet arány Havi törleszt�részlet / havi jövedelem maximális aránya Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint
Megjegyzés: a szigorítás mértékét az ábra nem mutatja.
11. ábra
hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, a pozitív érték szigorításra, a negatív érték enyhítésre utal piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Kockázatosabb Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) hiteleken lév� költsége prémium
Megjegyzés: a szigorítás mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
1. szá mú mellék let
12. ábra A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a fogyasztási célú hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
Szigorításhoz járul hozzá
100
%
80 60 40 20
–20 –40 –60 –80
2009. II. n.év 2010. II. n.év
2009. III. n.év 2010. III. n.év
2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)
Kockázati tolerancia megváltozása
Piaci versenyhelyzet megváltozása
Lakáspiaci folyamatok
Gazdasági kilátások
A likviditási helyzet
A bank t�kehelyzete
Ügyfelek hitelképességének megváltozása
–100
Piaci részesedési célok
Enyhítéshez járul hozzá
0
2010. I. n.év
13. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi standardok/feltételek a különböző fogyasztási típusú hiteltermékeknél (a növekedést [szigorítást] és csökkenést [enyhítést] jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
% 100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
–20
–20
–40
–40
–60
–60
–80
–80
–100
Kihelyezni kívánt hitelmenység 2010. III. n.év
Kihelyezni kívánt hitelmenység 2011. I. n.év (el�rejelzés)
Szabad felhasználású jelzáloghitel Egyéb (személyi/áruhitel)
Hitelezési standardok és feltételek 2010. III. n.év
Hitelezési standardok és feltételek 2011. I. n.év (el�rejelzés)
ENYHÍTÉS
CSÖKKENÉS
%
SZIGORÍTÁS
NÖVEKEDÉS
100
–100
Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjármű-finanszírozás
Megjegyzés: a szigorítás mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
15
magyar nemzeti bank
14. ábra hitelezési feltételek a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (2010. iii. n.év) (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
% SZIGORÍTÁS
80 60 40 20 0
ENYHÍTÉS
–20 –40 –60
Szabad felhasználású jelzáloghitel Egyéb (személyi/áruhitel)
Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint
Maximális hitel/ fedezet arány
Minimális önrész
Kockázatosabb hiteleken lév� prémium
A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred
Hitelfolyósításért felszámított díj(ak)
Maximális futamid�
–100
Havi törleszt�részlet/ havi jövedelem maximális aránya
–80
Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjármű-finanszírozás
Megjegyzés: a szigorítás mértékét az ábra nem mutatja.
15. ábra A hitelek iránti kereslet a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (a növekedést, illetve csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
% NÖVEKEDÉS
80 60 40 20 0
CSÖKKENÉS
–20 –40 –60 –80 –100 Kereslet alakulása 2010. III. n.év Szabad felhasználású jelzáloghitel Egyéb (személyi/áruhitel)
16
Kereslet várt alakulása 2011. I. n.év Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjármű-finanszírozás
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
1. szá mú mellék let
16. ábra A háztartási hitelek nem teljesítési aránya és a nem teljesítéskori veszteségrátája (a kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
% ROMLÁS
80 60 40 20 0 –20
JAVULÁS
–40 –60 –80 –100
Nem teljesítési arány Nem teljesítési arány (default ráta) (default ráta) 2010. III. n.év várható alakulása 2011. I. n.év Lakáscélú hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel Egyéb (személyi/áruhitel)
Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) 2010. III. n.év
Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása 2011. I. n.év
Fogyasztási hitelek Hitelkártya/folyószámlahitel Gépjármű-finanszírozás
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
17
magyar nemzeti bank
vállAlATi szegMens 17. ábra A teljes vállalatihitel-állomány és a vállalati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 10 000
milliárd forint
%
90
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
2009. II. n.év
2004. I. félév
2009. I. n.év
70
2008. II. félév
72
0 2008. I. félév
74
1 000 2007. II. félév
76
2 000
2007. I. félév
3 000
2006. II. félév
78
2006. I. félév
80
4 000
2005. II. félév
82
5 000
2005. I. félév
84
6 000
2004. II. félév
86
7 000
2003. II. félév
8 000
2003. I. félév
88
2002. II. félév
9 000
A válaszadó bankok vállalatihitel-állománya Teljes vállalatihitel-állomány A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.
18. ábra Az üzleti célú projekthitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok részesedése a teljes projekthitel-állományból 1800
milliárd forint
%
98
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
2009. II. n.év
2009. I. n.év
80
2008. II. félév
82
0 2008. I. félév
200 2007. II. félév
84
2007. I. félév
86
400
2006. II. félév
600
2006. I. félév
88
2005. II. félév
800
2005. I. félév
90
2004. II. félév
92
1000
2004. I. félév
1200
2003. II. félév
94
2003. I. félév
96
1400
2002. II. félév
1600
Teljes üzleti célú ingatlanhitel-állomány A válaszadó bankok üzleti célú ingatlanhitel-állománya A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 2009-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is.
18
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
0 0
–20 –20
–40 –40
–60
–60
–80
–80
–100
–100
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
%
Kis- és mikrovállalatok
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
100
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
Nem pénzügyi vállalatok összesen Kis- és mikrovállalatok
–100 2011. I. n.év (e.)
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
2009. II. n.év
2009. I. n.év
2008. II. félév
2008. I. félév
2007. II. félév
2007. I. félév
2006. II. félév
2006. I. félév
2005. II. félév
2005. I. félév
2004. II. félév
2004. I. félév
2003. II. félév
2003. I. félév
2002. II. félév
–20
–40
–60
–80 CSÖKKENÉS
SZIGORÍTÁS 100
80
60
40
20 NÖVEKEDÉS
ENYHÍTÉS
1. szá mú mellék let
19. ábra
kihelyezni kívánt hitelmennyiség a vállalati hitelek piacán
(az erősebb és a gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
0
Nagy- és közepes vállalatok Üzleti ingatlanhitelek
20. ábra
hitelképességi feltételek és hitelezési standardok az egyes vállalati kategóriákban és az üzleti célú ingatlanhiteleknél
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80 100
80
60 60
40 40
20 20
Üzleti célú ingatlanhitelek
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
19
100
–100
20
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Nagy- és közepes vállalatok
2010. III. n.év Monitoringkövetelmény
Min. hitelképességi szint
Fedezeti követelmények
Szerz�déses kötelezettségvállalás
Kockázati prémium
Szpred
Hiteldíjak
Max. hitelnagyság
Max. futamidő
–20
–40
–60
–80 ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS 100
80
60
40
20 SZIGORÍTÁS
ENYHÍTÉS
magyar nemzeti bank
21. ábra
hitelezési feltételek a vállalati üzletágban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
0
–100
2011. I. n.év (e.)
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
22. ábra
Maximális futamidő az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
SZIGORÍTÁS –100 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS 100
100
–100
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
ENYHÍTÉS
1. szá mú mellék let
23. ábra
A hitel/hitelkeret maximális nagysága az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok
Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
24. ábra
A hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díj(ak) az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
21
SZIGORÍTÁS –100
100
–100
22 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS 100
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
ENYHÍTÉS
magyar nemzeti bank
25. ábra
A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok
Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
26. ábra
A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az egyes vállalati szektorokban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
SZIGORÍTÁS –100
100
–100 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS 100
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
ENYHÍTÉS
1. szá mú mellék let
27. ábra
Az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállalások az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok
Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
28. ábra
fedezeti követelmények az egyes vállalati szektorokban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
23
SZIGORÍTÁS –100
100
–100
24 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
ENYHÍTÉS
SZIGORÍTÁS 100
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.) 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
ENYHÍTÉS
magyar nemzeti bank
29. ábra
A minimálisan megkövetelt hitelképességi szint az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Nagy- és közepes vállalatok
Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
30. ábra
Monitoring, illetve vállalatokkal szembeni adatszolgáltatási követelmények az egyes vállalati kategóriákban
(a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80
60
40
20
–20 0
–40
–60
–80
Kis- és mikrovállalatok
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
1. szá mú mellék let
31. ábra A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
Szigorításhoz járul hozzá
100
%
80 60 40 20
Enyhítéshez járul hozzá
0 –20 –40 –60 –80
–100
A bank A bank t�kehelyzete likviditási helyzete
2009. II. n.év 2010. II. n.év
Gazdasági kilátások
2009. III. n.év 2010. III. n.év
Iparág- Más bankok, Kockázati Piaci specifikus vagy nem tolerancia részesedési problémák banki megváltozása célok hitelez�k versenyhelyzetének megváltozása 2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)
2010. I. n.év
32. ábra A hitelkereslet vállalatméret szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
%
100 60
40
40
20
20
0
0
–20
–20
–40
–40
–60
–60
–80
–80
–100
–100
Nem pénzügyi vállalatok (összesen)
Kis- és mikrovállalatok
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
80
60
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
80
2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
GYENGÉBB
ERÔSSEBB
100
Üzleti célú ingatlanhitelek
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
25
magyar nemzeti bank
33. ábra A hitelkereslet lejárat szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
ERÕSSEBB
100
%
80 60 40 20 0 –40 –60
2011. I. n.év (e.)
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV. n.év
2009. III. n.év
2009. II. n.év
2009. I. n.év
2010. III. n.év
2010. II. n.év
2010. I. n.év
2009. IV.n.év
2009. III. n.év
2009. II. n.év
2009. I. n.év
2008. II. félév
Rövid lejáratú hitelek
2008. II. félév
–80 –100
2011. I. n.év (e.)
GYENGÉBB
–20
Hosszú lejáratú hitelek
34. ábra A hitelkereslet változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
Szigorításhoz járul hozzá
80
Enyhítéshez járul hozzá
100
–20
%
60 40 20 0
–40 –60 –80 –100
Az ügyfél készletfinanszírozási szükségletének változása
2009. II. n.év 2010. II. n.év
26
Az ügyfél követelésfinanszírozási szükségletének változása
Az ügyfél Az ügyfél saját Más bankok, Általános tárgyi forrásainak vagy egyéb kamatszínvonal eszközökbe alakulása nem banki változása történő hitelforrások befektetésének kevésbé vonzóvá/ változása vonzóbbá válása
2009. III. n.év 2010. III. n.év
2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)
2010. I. n.év
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
1. szá mú mellék let
35. ábra Az egyes ágazati portfóliók minőségének változása (a romlást és a javulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
% ROMLÁS
2009. I. n.év 2010. I. n.év
2009. II. n.év 2010. II. n.év
2009. III. n.év 2010. III. n.év
Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
Pénzügyi tevékenység
Információ (IT), kommunikáció
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás
Kereskedelem, javítás
Épít�ipar
Villamosenergia-, gáz-, h�- és vízellátás
Feldolgozóipar
Mez�gazdaság, vadgazdálkodás, erd�gazdálkodás
JAVULÁS
100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 –100
2009. IV. n.év 2011. I. n.év (e.)
36. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) és a hitelképességi standardok/feltételek alakulása az üzleti célú ingatlanhitelek terén (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
80 SZIGORÍTÁS
NÖVEKEDÉS
100
60 40 20
–20
ENYHÍTÉS
CSÖKKENÉS
0
–40 –60 –80 –100
Hitelezési hajlandóság 2010. III. n.év Lakásprojekt
Hitelezési hajlandóság 2011. I. n.év (el�rejelzés) Logisztikai központ
Hitelezési standardok 2010. III. n.év
Hitelezési standardok várható alakulása 2011. I. n.év
Bevásárlóközpont
Irodaház
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
27
magyar nemzeti bank
37. ábra A hitelek iránti kereslet az üzleti célú ingatlanhitelezés különböző részpiacain (a növekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
80 NÖVEKEDÉS
60 40 20 0
CSÖKKENÉS
–20 –40 –60 –80 –100
Hitelezési kereslet alakulása 2010. III. n.év Lakásprojekt
Logisztikai központ
Hitelezési kereslet várható alakulása 2011. I. n.év Bevásárlóközpont
Irodaház
38. ábra A vállalati hitelek kockázatosságának alakulása a nem teljesítési arányra (default ráta) és a nem teljesítéskori veszteségrátára (loss-given-default) vonatkozó válaszok alapján (kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
% ROMLÁS
80 60 40 20 0
JAVULÁS
–20 –40 –60 –80 –100 Nem teljesítési arány (default ráta) 2010. III. n.év Teljes nem pénzügyi vállalati kategória
28
Nem teljesítéskori veszteségráta (LGD) 2010. III. n.év
Nem teljesítési arány Nem teljesítéskori (default ráta) veszteségráta (LGD) várható alakulása várható alakulása 2011. I. n.év 2011. I. n.év
Nagy- és középvállalatok
Kis- és mikrovállalatok
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
1. szá mú mellék let
39. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek portfólióminőségének változása (a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
%
80 ROMLÁS
60 40 20 0 –20
JAVULÁS
–40 –60 –80 –100
Üzleti célú ingatlanhitelek összesen
Lakásprojekt
Portfólióminőség 2010. III. n.év
Logisztikai központ
Bevásárlóközpont
Irodaház
Portfólióminőség 2011. I. n.év (e.)
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
29
magyar nemzeti bank
önkorMányzATi szegMens 40. ábra A teljes önkormányzati kitettség állománya és az önkormányzati kérdőívet kitöltő bankok részesedése 1000
milliárd forint
%
100
2010. II. n.év
2008. I. félév
2010. III. n.év
75
2010. I. n.év
0
2009. IV. n.év
80
2009. III. n.év
200
2009. II. n.év
85
2009. I. n.év
400
2008. II. félév
90
2007. II. félév
600
2007. I. félév
95
2006. II. félév
800
Teljes önkormányzati kitettségállomány A felmérésben részt vev� bankok kitettsége A részt vev� bankok piaci részesedése (jobb skála)
41. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelképességi standardok/feltételek az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a szigorítást és az enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
–20
–20
–40
–40
–60
–60
–80
–80
–100
ENYHÍTÉS
CSÖKKENÉS
%
%
SZIGORÍTÁS
NÖVEKEDÉS
100
–100 Hitelezési kereslet alakulása 2010. III. n.év
Hitelezési kereslet várható alakulása 2011. I. n.év
Hitelezési Hitelezési standardok standardok várható alakulása 2010. III. n.év 2011. I. n.év
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
30
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
1. szá mú mellék let
42. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség, illetve portfólióminőség az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
–20
–20
–40
–40
–60
–60
–80
–80
–100
Hitelezési hajlandóság 2010 III. n.év
Hitelezési hajlandóság (várakozás) 2011. I. n.év
Portfóliómin�ség 2010 III. n.év
Portfóliómin�ség várható alakulása 2011. I. n.év
JAVULÁS
CSÖKKENÉS
%
ROMLÁS
NÖVEKEDÉS
100
–100
43. ábra A hitelezési hajlandóság és a hitelezési standardok alakulása az önkormányzati finanszírozásban 2007 második féléve óta (a növekedést [szigorítást] és csökkenést [enyhítést] jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva)
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
–40
–40
–60
–60
–80
–80
–100
–100
Hitelezési hajlandóság
2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
0 –20
2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. n.év 2009. II. n.év 2009. III. n.év 2009. IV. n.év 2010. I. n.év 2010. II. n.év 2010. III. n.év 2011. I. n.év (e.)
0 –20
ENYHÍTÉS
CSÖKKENÉS
%
SZIGORÍTÁS
NÖVEKEDÉS
100
Hitlezési feltételek
Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
31
magyar nemzeti bank
AkTuális TéMA – áTsTrukTurálások A házTArTási és vállAlATi hiTelezésben 44. ábra Az átstrukturált hitelek aránya a teljes lakáscélú hitelállományhoz viszonyítva a felmérésben részt vevőknél és a bankok várakozásai év végére 12
%
10 8 6 4 2 0
Lakáscélú 2010. I. n.év
Szabad felhasználású jelzáloghitel 2010. II. n.év 2010. III. n.év
Gépjármű-finanszírozás Várakozás 2010 végére
Megjegyzés: Piaci részesedéssel súlyozott.
32
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
1. szá mú mellék let
45. ábra Az átstrukturálások után visszaesők (30 és 90 napon túli késedelembe esők) bankok közötti megoszlása az összes átstrukturált hitel arányában a háztartási hitelezésben 35
30 napon túli késedelem
%
30 25 20 15 10 5 0
35
Lakáscélú
Szabad felhasználású jelzáloghitel
Gépjármű-finanszírozás
90 napon túli késedelem
%
30
25
20
15
10
5
0
Lakáscélú 2010. I. n.év
Szabad felhasználású jelzáloghitel 2010. II. n.év
Gépjármű-finanszírozás 2010. III. n.év
Megjegyzés: Piaci részesedéssel súlyozott értékek.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
33
magyar nemzeti bank
46. ábra A bankok válaszai alapján az átstrukturált állomány hátralévő türelmi időszakának („grace period”) megoszlása 30
Lakáscélú
%
25
20
15
10
5
0
30
Lejárt
2010 végéig
2011. I. n.év
2011. II–III. n.év
2011. III. n.év után
Szabad felhasználású jelzálog
%
25
20
15
10
5
0 Lejárt
2010 végéig
2011. I. n.év
2011. II–III. n.év
2011. III. n.év után
Megjegyzés: Piaci részesedéssel súlyozott. A bankok intervallumokra adtak választ a kérdőívben. A válaszok feldolgozása során a felső, alsó intervallumot és középértéket használtuk, illetve a felülről nyitott (30 százalék feletti) válaszlehetőség esetén az érték úgy lett meghatározva, hogy a válaszlehetőségek minden esetben kiadják a 100 százalékot. Az oszlopok mérete a felső és alsó intervallum közötti lehetséges értékeket mutatja.
34
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
1. szá mú mellék let
47. ábra Az átstrukturált hitelek aránya az összesített vállalati, illetve üzleti célú ingatlanhitel-állományához viszonyítva a felmérésben részt vevőknél és a bankok várakozásai év végére 21
%
18 15 12 9 6 3 0
Nem pénzügyi vállalatok 2010. I. n.év
2010. II. n.év
Üzleti célú ingatlanhitelek 2010. III. n.év
Várakozás 2010 végére
Megjegyzés: Piaci részesedéssel súlyozott értékek.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
35
magyar nemzeti bank
48. ábra Az átstrukturálások után visszaesők (30 és 90 napon túli késedelembe esők) bankok közötti megoszlása az összes átstrukturált hitel arányában a vállalati-, illetve üzleti célú ingatlanhitelezésben 30
30 napon túli késedelem
%
25
20
15
10
5
0 Nagyvállalatok
30
KKV
Üzleti célú ingatlanhitelek
90 napon túli késedelem
%
25
20
15
10
5
0 Nagyvállalatok 2010. I. n.év
KKV 2010. II. n.év
Üzleti célú ingatlanhitelek 2010. III. n.év
Megjegyzés: Piaci részesedéssel súlyozott értékek.
36
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló módszertanilag a felmérés minden szegmensben standard kérdőívből áll, illetve a 2010 januárjában végrehajtott felmérés óta aktuális kérdéseket is megfogalmazunk valamelyik hitelezési szegmenshez kapcsolódóan. a standard kérdőív visszatekintő kérdései az előző negyedévre (korábban az előző félévre) vonatkoznak (pl. 2010. októberben 2010 harmadik negyedévére), az előretekintő kérdések pedig az éppen előttünk álló féléves időszakra (pl. 2010. októberben a 2010 negyedik negyedévétől 2011 első negyedévéig tartó időszakra) tartalmaznak előrejelzést az előző negyedév (korábban előző félév) tendenciáihoz viszonyítva. a standard kérdőívrész során rákérdezünk a hitelezési hajlandóság (kihelyezni kívánt hitelmennyiség), a hitelezési standardok, a hitelezési/folyósítási feltételek változtatásaira, továbbá a válaszadó bank által érzékelt kereslet (előző negyedévben megfigyelt, és következő félévre várt, szezonális hatásoktól szűrt, új hitelkérelmeken alapuló) változására, a portfólió minőségének változására, illetve vállalati kérdőív esetében a szektorok kockázati megítélésének alakulására. a felmérésben ötfokozatú skálán kapunk választ a hitelezési hajlandóság, a kereslet, a standardok/feltételek és a kockázati paraméterek tendenciáira, azonban az ábrakészletben csak az irányt mutatjuk: • az 1-es értékelés a kereslet nagymértékű erősödését jelenti, a hitelezési hajlandóság növekedését, jelentős szigorítást a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős növekedést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős növekedését, továbbá a szektorok jelentősen romló kockázati megítélését a felmérést megelőző negyedévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. • a 3-as értékelés változatlanságot jelent mind az előző negyedévben, mind a következő félévre vonatkozó előrejelzésben. • az 5-ös értékelés a kereslet nagymértékű gyengülését jelenti, a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenését, jelentős enyhítést a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős csökkenést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős csökkenését, továbbá a szektorok jelentősen biztonságosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző negyedévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. a 2-es, illetve 4-es válaszok a szélsőséges válaszok közötti köztes helyzetértékelést (pl. valamelyest erősödő kereslet) teszik lehetővé. a kérdőív szempontjából fontos kulcsszavakat a következőképpen definiáljuk: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. Hitelezési standardoknak nevezzük azokat a belső banki szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy a bank milyen ügyfeleknek, ügyfélcsoportoknak (ágazat, terület, méret, pénzügyi mutatók stb. szerinti besorolás alapján) és milyen típusú hitelt (csak fedezett, beruházási, folyószámla stb.) nyújt. Hitelezési feltételeket8 illetően megkülönböztetünk nem árjellegű, illetve árjellegű tényezőket. a nem árjellegű hitelnyújtási feltételek (pl.: a fedezeti követelmények, az adós kötelezettségvállalásai, a hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. az árjellegű tényezők fogalmán belül többek között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és a kockázati prémiumra kérdezünk rá.
8
A hitelezési standardok és a hitelezési feltételek összefüggő fogalmak, így együttesen kérdezünk rá a hitelezési feltételek és standardok összességében mért változására, majd egyesével az egyes hitelezési feltételekre.
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára • 2010. november
37
Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára a 2010 harmadik negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredményének ismertetése
2010. november
nyomda: D-Plus h–1037 budapest, Csillaghegyi út 19–21.