FELKÉSZÜLÉS AZ „ESŐS NAPOKRA”
2015. szeptember
1
Tartalom
Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések A növekedés sarokkövei
2
Magyarországon az államadósság 2011 óta újra csökken, de még mindig túlzottan magas GDP-arányos államadósság Magyarországon GDP %-ában 100
Magyarország EU
90 80 70 60 50 40 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015E Forrás: IMF, Eurostat, NGM
3
A magas államadósság leszűkíti a gazdaságpolitika mozgásterét A GDP-arányos államadósságot meghatározó faktorok
Az államadósság alakulásában meghatározó szerepet játszó tényezők
A növekedési lehetőségek beszűkülése/ kitágulása Az államháztartás finanszírozási igényének alakulása A forintárfolyam változása a főbb devizákkal szemben
4
Magyarország hosszú időn keresztül lassabban növekedett a régiós versenytársainál, és emiatt elakadt a felzárkózás folyamata A gazdasági növekedés üteme Magyarországon Gazdasági növekedés Magyarországon és versenytársainál*
A növekedés mozgatórugói
Foglalkoztatottság bővülése +
Maximum Magyarország Minimum
15 10 5
Beruházások alakulása +
Külső finanszírozási pozíció
0 -5 -10 2004
2006
2008
2010
2012
2014
Megjegyzés: Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária,Románia, Szlovénia Forrás: Eurostat
5
A magyar foglalkoztatottsági ráta az elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése ellenére az egyik legalacsonyabb Európában Foglalkoztatottak aránya (15-64 éves korosztály), 2014 Százalék 74,9 71,1 69,0
63,9 61,0
61,7
63,9
64,9
61,8
55,0
Magyaro. Szlovákia Lengyelo. Magyaro. Euró- Szlovénia EU-28 2009 2014 övezet
Cseho. Ausztria
Svédo.
Forrás: Eurostat
6
Magyarországon a 2000-es évek második felében a beruházások relatíve magas szintjéhez a túlzott hitelfelvétel járult hozzá Hitel/betét mutató és beruházási ráta
Hitel/betét mutató (százalék)
HU PL SK CZ
Beruházási ráta
160
40
140
35
120
30
100
25
80
20
60
15
HU PL SK CZ
Forrás: EKB, Eurostat, MNB
7
A beruházások relatíve alacsony szintjében az uniós források nem hatékony felhasználása is szerepet játszott Uniós források felhasználása gazdaságfejlesztésre, 2013-2020 60
36
38
41
11
Magyaro. 2007-2013
Szlovákia
Cseho.
Lengyelo.
Magyaro. 2013-2020
Forrás: Nemzeti uniós programok
8
A globális pénzügyi krízist követően számottevően csökkent a magyar gazdaság külső forrásokra való ráutaltsága Külső finanszírozási pozíció alakulása* Magyarországon 7,6
GDP %-ában
7,8
4,4 3,1 2,1 0,9 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
-6,4
-6,5
-6,5
-5,9
Megjegyzés: Tőkemérleg és folyó fizetési mérleg együttes pozíciója Forrás: Eurostat
9
…. ebben szerepet játszott, hogy az államháztartás finanszírozási igénye is jelentősen mérséklődött Az államháztartás finanszírozási igénye, 2014 GDP %-ában 4,6
3,2 2,6
2,4
2,6
2,0
Euróövezet
Cseho.
Magyaro. Szlovákia Lengyelo. Magyaro. 2014 2009 Forrás: Eurostat
10
A költségvetési egyenleg jelentős javulása hozzásegítette az országot a túlzott deficit eljárás lezárásához Túlzott deficit eljárás hossza egyes uniós országokban (év)
HU
9
UK
7
PL
6
CZ
5
DE
5
SK
4
LV
4
FI
3
SE
0
EE
0
Ha 2013-ban nem zárul le a túlzott deficit eljárás: • A kohéziós források megvonása valósággá válik • A gazdaságpolitika hitelességi válságba sodródik, ami kezelhetetlenné teszi a likviditási és reálgazdasági problémákat • A bizalom megrendülése a forint jelentős leértékelődésével fenyeget
Forrás: Eurostat, Európai Bizottság
11
A magyar adósságszolgálat a magas államadósság miatt tetemes nemzetközi összevetésben Az állam adósságszolgálata, 2014 GDP %-ában 4,1
3,3 2,6
2,5 2,0
1,9 1,6 1,3 0,7
Magyaro. Szlovénia EU-28
Lengyelo. Szlovákia Románia Cseho.
Bulgária
Euróövezet Forrás: Eurostat
12
Az államadósságot a magas devizaarány miatt komoly árfolyamkockázat övezi Az államadósság devizaszerkezete, 2007-2014 Devizaarány
GDP %-ában
Forintarány
80,9
81,0
36,2
38,0
42,0
78,2 65,9
78,5
77,3
76,9
34,1
32,5
30,6
44,4
44,8
46,3
2012
2013
2014
71,9
20,8
28,8
45,1
43,1
42,0
42,9
39,0
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: Eurostat, ÁKK, NGM
13
Amennyiben a költségvetési hiány ismételten jelentősen megugrik, annak nehezen belátható következményei lennének Baljós-forgatókönyv Magyarország számára Lehetséges hatások Állam
•
A forintárfolyam drasztikus leértékelődése miatt megugró államadósság (1% árfolyamgyengülés 0,1%-pont államadósság-növekményt jelent)
• • • •
Magasan 3% feletti költségvetési hiány
Magánszféra
•
A jegybanki alapkamat jelentős megemelése IMF lélegeztető-gépre kerülés Erős társadalmi és politikai bizonytalanság A felzárkózási folyamat elakadása A forintárfolyam drasztikus leértékelődése miatt megugró vállalkozói szféra-adósság, illetve a nem teljesítő hitelek számottevő emelkedése
•
Az állam finanszírozási igényének növekedése kiszorítja a magánszektor beruházásait
•
A gazdaság negatív spirálba kerül
14
A 2000-es évek közepén Ausztria és Németország is a hiány leszorítását követően vett komoly növekedési lendületet A költségvetési egyenleg Ausztriában és Németországban GDP %-ában
Németország Ausztria 3
Növekedés 2007 Ausztria: 3,7% Németo.: 3,3%
2 Növekedés 2004 Ausztria: 2,6% Németo.: 1,2%
1 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
-1 -2 -3 -4 -5 -6 Forrás: Eurostat
15
A külföldi példák igazolják, hogy a hiánycsökkentés és a növekedés már középtávon sem állíthatóak egymással szembe Legfontosabb tanulságok
Első fázis
Második fázis
Amennyiben a kormányzati erőfeszítések az
Ha a hiánycsökkentés szerkezeti reformokkal
erőteljes hiánycsökkentésre
párosult, amit kormány a későbbiekben még
összpontosulnak, az a kezdeti periódusban
növekedést ösztönző elemekkel is támogat (pl.
azzal a hatással jár, hogy
mint Németországban Hartz IV. munkaerőpiaci reform) akkor
mérsékelt marad a növekedés
a növekedés magasabb ütemet ér el
az államadósság előbb moderáltan
a költségvetési hiány nem termelődik
emelkedik, majd stabilizálódik
újra, hanem tartósan alacsony szintre
az adópolitikát és a munkaerőpiaci
süllyed
folyamatokat a költségvetési fegyelem
az államadósság csökkenő pályát vesz
határozza meg
fel, a hitelesség emelkedése pedig pozitív spirál kialakulásához vezet
16
A magyar gazdaság megítélése a régió országaihoz képest negatívabb a hitelminősítőknél Hitelminősítések változása
2007 A+
2011
2015
Cseho.,Szlovákia
Cseho.,Szlovákia
A
Cseho.,Szlovákia
A-
Lengyelo.
BBB+
Magyaro.,Letto.
BBB
Románia
BBBBB+
Lengyelo.
Magyaro.,Letto., Románia
Lengyelo. Letto.
Románia Magyaro.
Forrás: Fitch Ratings
17
Tartalom
Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések ∼ Költségvetési fegyelmet segítő eszközök ∼ Feketegazdaság elleni küzdelmet szolgáló eszközök ∼ Foglalkoztatást szolgáló intézkedések
A növekedés sarokkövei
18
Magyarországon a költségvetési hiány túlzottan az év első felére koncentrálódik, ami megnehezíti a likviditás menedzselését A költségvetési hiány lefutása a régió országaiban Százalék
Költségvetési hiánylefutás, 2012 120 100 80 60 40 20 0 -20 Jan. Márc. Máj. -40 -60
CZ SK PL HU Júl. Szept. Nov.
Költségvetési hiánylefutás, 2013 120 100 80 60 40 20 0 -20 Jan. Márc. Máj. -40 -60
CZ SK PL HU
Költségvetési hiánylefutás, átl. 2012-2013 120 100 80 60 40 20 0 -20 Jan. Márc. Máj. -40 -60
V-3 HU
Júl. Szept. Nov.
Júl. Szept. Nov.
Megjegyzés: Az egyes hónapok kumulált hiánya a teljesült éves központi költségvetési deficit %-ában Forrás: Pénzügyminisztériumok
19
Magyarországon a kisebb települések lényegesen kevesebb iparűzési adóból gazdálkodnak, mint a nagyobb városok Iparűzési adóbevétel megoszlása településtípusonként, 2014 Mrd forint
6,2 millió fő részesedik az iparűzési adó 40 százalékából
120
522
Megyei jogú városok
Összesen
148
42
10
98
103
Főváros
Fővárosi Községek Nagykerületek községek
Városok
Forrás: NGM
20
Tartalom
Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések ∼ Költségvetési fegyelmet segítő eszközök ∼ Feketegazdaság elleni küzdelmet szolgáló eszközök ∼ Foglalkoztatást szolgáló intézkedések
A növekedés sarokkövei
21
Bár hazánkban a szürke- és feketegazdaság mértéke 2004 és 2013 között mérséklődött, még mindig jelentős nemzetközi összevetésben Szürke- és feketegazdaság mértéke az Európai Unióban, 2013 GDP %-ában 24,7
23,8 22,1 18,4 15,5
15 13
7,5
Magyaro. Lengyelo. Magyaro. 2004 2013
EU-27
Cseho.
Szlovákia Németo.
Ausztria
Forrás: Johannes Kepler Egyetem
22
A közterhek csökkentését össze kell kapcsolni a fehérítést elősegítő lépésekkel, hogy szélesedjen az adó- és járulékalap A szürke- és feketegazdaságot visszaszorító lépések Kiinduló helyzet
Intézkedések
Hatások
Pénztárgép
A 2013-tól üzembe helyezett online pénztárgépek a rejtett gazdaság visszaszorításán keresztül jelentős többletbevételt eredményeztek
A kötelező online pénztárgép kiterjesztése további szektorokra
A gazdaság további fehéredése az áfabevételek növelése révén segíti a költségvetés egyensúlyát
Elektronikus Közútiáruforgalomellenőrző Rendszer (EKÁER)
Az áfacsalással érintett termékek kereskedelme még mindig számottevő
Áruk valós útjának nyomon követése
A bűnesetek megelőzhetőek a visszatartó erő megerősítésével
Elektronikus fizetés
Magyarországon túlzottan magas a készpénzhasználat mértéke
Vállalatok egymás közötti készpénzfizetési összeghatárának csökkentése, POS terminálok telepítése
Az elektronikus fizetés növelése jelentősen csökkentheti a rejtett gazdaság méretét
23
Tartalom
Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések ∼ Költségvetési fegyelmet segítő eszközök ∼ Feketegazdaság elleni küzdelmet szolgáló eszközök ∼ Foglalkoztatást szolgáló intézkedések
A növekedés sarokkövei
24
Magyarországon a gyermekelhelyezés szűk keresztmetszetét nem a részvételi hajlandóság, hanem a bölcsődei és óvodai kapacitások hiánya jelenti Gyermekelhelyezési mutatók Kapacitási ráta, 2012 (férőhelyek száma / 03 éves kisgyermek)
Részvételi hajlandóság, 2011 (részvételi igény / 0-3 éves kisgyermek)
százalék
százalék
44 35 24 17 8
8 3 Egyesült Németo. Magyaro. Lengyelo. Királyság A fejlett országokhoz képest Magyarországon nagyon szűkösek a bölcsődei és óvodai kapacitások
3 Egyesült Németo. Magyaro. Lengyelo. Királyság A kisgyermekes magyar családok teljes mértékben kihasználják a rendelkezésre álló szűkös kapacitásokat
Megjegyzés: Magyarország 2011 Forrás: OECD, EACEA
25
Az iskolai végzettségség közül a szakmához jutás a leginkább meghatározó az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésben A közmunkából való kilépés aránya iskolai végzettség szerint, 2013 Százalék
35
A közmunkában érintettek 54%ának nincs szakmája
21 16
14
9 5
8 általánosnál 8 általános Szakmunkás kevesebb
Érettségi
Felsőfokú
Átlag
Forrás: MTA
26
Hollandiában a 2005-ben bevezetett munkaügyi reform révén a munkanélküliek jelentős része képes volt visszakerülni az elsődleges munkaerőpiacra A holland munkaügyi reform A holland reform képzési elemei, 2005
Főbb részek
Ellátás típusa
Belépés
Kompetencia felmérés
Helyszín
Központi oktatási intézmény, ahol egyéni és csoportos a foglalkozás
Időtartam
Témakörök
A 25-64 évesek képzése (százalék)
Heti egy teljes nap oktatással, vagy több nap néhány órás oktatással
16,4
15,9
15,6
16,6
17,0
2004 2005 2006 2007 2008 A 20-64 évesek foglalkoztatottsági rátája (százalék) 74,9
75,1
76,3
77,8
78,9
Beszédkészség, pszichológiai segítségnyújtás, szakképzés, személyre szóló álláskeresési támogatás 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: Eurostat, OECD
27
Magyarországon kevesen beszélnek idegen nyelvet, ami komoly hátrányt okoz a munkaerőpiacon Idegen nyelvet beszélők aránya a 25-64 év közötti korosztályban, 2011 Százalék
91,8 85,3 78,1
61,9
65,7
78,5
69,1 Svédországban az idegen nyelvet beszélők aránya kiugróan magas, mert a televízió a legújabb filmeket veszi meg, és minden filmet eredeti angol nyelven svéd felirattal vetít
36,8
Magyaro. Lengyelo. EU-28
Cseho.
Ausztria Németo. Szlovákia Svédo. Forrás: Eurostat
28
Tartalom
Általános helyzetértékelés és lényegi megállapítások Növekedést szolgáló intézkedések A növekedés sarokkövei
29
Magyarországon a növekedési pálya kibontakozásában több tényező együttesen játszik meghatározó szerepet A növekedés főbb összetevői
1. Fiskális egyensúly 2. EU-források gazdaságfejlesztésre 3. Alacsony kamatkörnyezet/hitelezés 4. Foglalkoztatás bővülése (duális képzés, felnőttképzés) 5. Exportpiacok – gazdaságdiplomácia – importkiváltás 6. Gazdasági diverzifikáció (Jedlik Ányos Terv) 7. Bürokrácia csökkentése – Jó Állam 8. Belső kereslet növekedése (életpálya, bérnövekedés, kiskereskedelem) 9. Feketegazdaság visszaszorítása
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
