Felkészülés 2010 évre

Felkészülés 2010 évre A szociális törvény változásai Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális információk elérhetők: www.afsz.hu

Jogszabályváltozások követési gyakorlata Folyamatos figyelés: 2009. évben a fontosabb változások 10 közlönyben fellelhetők: www.szmm.gov.hu - jogtár Változatosság: egy jogszabályban több (3-4-6) jogszabály módosul, nem a nevén kell keresni A vége a „csemege”: fontosak a záró rendelkezések, hatályba léptetés, a hatályon kívül helyezés „Barkóba”: a jogszabályok rövidítését tanulni kell (Szmr. Szfr, Nyr. Fvr. R.), mert ezzel jelzik a módosításokat „Bogarászás” - visszautalások más jogszabályi helyekre, együttes olvasása 3-4-5 szabálynak Kis „bombák” – rejtett fél mondatok, egy bekezdés (akár 8 soros) módosul, de csak 1 szó változik, vagy kerül bele „Csak a kezemet figyeljétek”

2009. év „terméke” – 2010. év „haszna”









Az Szt. „csak” 3x módosult „álnéven” Valamennyi végrehajtási rendelet többször módosult Rendszerbeli „nagy átalakítás” nem volt jellemző Teljesen új rendeletek: a működési engedélyezésben és a normatíva igénylésben Az apróbb módosítások főként könnyítések, alig van szigorítás Az összefüggések fontossá váltak Még fontosabb a szabályos működés, a jogszabályok ismerete A normatívák, támogatások csökkentek, de felhasználásban nagyobb az elvárás, a pénzügyi ellenőrzési követelmény (a MÁK igazgatóságai ellenőriznek, de a MÁK Központja a fellebbezések elbírálására jogosult, 2. fokú szerv = szigorú ellenőrzés)

Jogszabály olvasási gyakorlatok Pl: 1/2000. 6. §.(3): Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése, illetve 85/A. §-ának (1) bekezdése szerinti ellátotti létszámot külön kell vizsgálni a székhelyre és az egyes telephelyekre Megfejtés: 1.) Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése így szól: „A (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fő, legfeljebb azonban százötven fő ellátását biztosítja”. 2.) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjai:
a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,
b) a rehabilitációs intézmény
d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a c) a lakóotthon, de itt nem hivatkoznak rá) 3.) hivatkoznak viszont a 85/A. §. (1) bekezdésére: amely a lakóotthon Tehát a mondat úgy szól a jogszabály alkalmazónak (fenntartónak), hogy minden intézményre, külön – külön kell a létszámot vizsgálni a székhelyen és a telephelyen ha a normatívát igénylem, azt felhasználom, és elszámolok vele, nem adhatom össze még ugyanazt az ellátási típust sem, külön kell nyilvántartanom, nem keverhetem össze….stb. Fontos szabály, mert pénzbe kerül!

Szociális törvény (1) Költségvetéshez kapcsolódó szabályok változtak
Ellátotti létszámok szabályai változtak: házi sg-ben és a jelzős hsg-ben is kell létszámot engedélyezni.
Intézményi térítési díj megfizetését vállalhatja írásban az ellátott, vagy más személy (ekkor jövedelemvizsgálat nem kell)- de nem kerülhet előnyösebb helyzetbe
Idősek otthonába változtak a jövedelemvizsgálat szabályai, házi sg. és étkeztetésnél megszűnik
Egy szolgáltatónak, intézménynek egy fenntartója van.

Szociális törvény (2)







Idősek nappali ellátásába nem kell napközbeni étkeztetést biztosítani A nem állami, egyházi fenntartónál megszűnik az elkülönített számla Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékre jelentkezés (szociálpolitikai szakértői tevékenység) részletes szabályai a gyermekvédelmi törvénybe kerültek át, és mind a két szakértői tevékenységet 1 végrehajtási rendelet szabályozza Ellátottjogi képviselő összeférhetetlenségei, kizáró okok és azok igazolása hatósági bizonyítvánnyal, képviselet megszüntetési okaikötelezettség elmulasztása

Adatkezelés - TAJ számos nyilvántartás Egyes szolgáltatások igénybevétele bármely szolgáltatónál megtörténhet, akár egyszerre, párhuzamosan önkormányzati, egyházi, nem állami szolgáltatóknál is. Központi elektronikus rendszer épül ki:
a párhuzamos finanszírozás elkerülése,
az ágazati tervezés megkönnyítése érdekében.
A Foglalkozatási és Szociális Hivatal felhatalmazást kap a természetes személyazonosító adatok, valamint a TAJ számok kezelésére az országos nyilvántartási rendszerben. Bevezetése: 2010. október 1.

I. Szociális szolgáltatások igénybevétele 1. Igénybevételi eljárás, gondozási szükséglet, alap és felülvizsgálatok 2. Fenntartói, intézményvezetői feladatok 3. Térítési díj

1.) Igénybevételi eljárás Nyilatkozat: Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről. Ellátási terület szabálya „bővül”: Hajléktalan, közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, nappali ellátásban esetén az is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
Bentlakást nyújtó intézmény esetén - az intézmény férőhelyeinek 10%áig - az a személy is ellátható, aki az intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

Kérelem és előgondozás Kérelem nyomtatványban változott a C.) Adatlap a jövedelem nyilatkozat, a vagyonnyilatkozat, a jegyzői igazolás Az előgondozásnál
az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy,
egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás érdekében, és felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre


Szakvélemények A szociális ellátások igényléshez szükséges szakvélemények
A fogyatékos személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményébe, a pszichiátriai betegek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét.
A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló,
a) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy
b) a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet.

Az intézményi elhelyezés A bentlakásos intézmény vezetője, illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy az ellátásra vonatkozó igényt a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az 5. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza. Hatályon kívül került: a sorszámozott, folyamatosan vezetett nyilvántartás. Az intézményvezető, illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról. Ha az ellátásra vonatkozó igény férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető erről - a nyilvántartásba vétel közlésével – írásban. Hatályon kívül került, hogy a beérkezés sorrendjében gondoskodik az elhelyezésről.

Gondozási szükségletvizsgálat Idősek Otthona:
gondozási szükséglet vizsgálat körülményei ( a viták ellenére) nem változtak
viszont az ellátás „halaszthatatlan” biztosítása esetén, az int.vez. döntése alapján határozott időre, de legfeljebb 3 hónapra felvehető, de ha nem állapítják meg a gond. szükségletet, az ellátást meg kell szüntetni.
Hozzátartozó utáni normatíva igénylés nincs (gszv. nélküli felvétel)
Házi segítségnyújtás: városi jegyző bizottság a szakvéleményt 6000 Ft-ért készíti, melyet a fenntartó fizeti meg. Egy új kifejezés került be a rendeletbe: szakvélemény mellett szakhatósági állásfoglalással is megállapítható az önkiszolgálási képesség hiánya (Ket. módosításból adódóan)

Alap,- és felülvizsgálatok A vizsgálatokat az ORSZI végzi egységesen mindenre (2009. júliustól) Az ORSZI honlapjáról letölthető adatlapon kell kezdeményezni www.orszi.hu A felülvizsgálati idő meghatározások módosultak:
gondozási felülvizsgálat 8, illetve 10 év,
szociális foglalkoztatási felülvizsgálat 10 év,
átfogó rehabilitációs felülvizsgálat határozatlan idejű lakóotthoni elhelyezés esetén 10 év.

Foglalkoztatási és rehabilitációs alkalmassági vizsgálatok Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat kezdeményezés,
ha az ellátott nappali ellátás esetén legalább 6 hónapja nappali ellátásban részesül; A foglalkoztatása akkor szükséges, ha a szociális foglalkoztatás a fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, hajléktalansága vagy korábban már megállapított egészségkárosodása miatt szociális intézményi ellátásra szoruló –
fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén az 55. életévét,
munka-rehabilitáció esetén a 62. életévét be nem töltött – ellátott esetén a szociális foglalkoztatás Szt.-ben meghatározott céljainak elérését várhatóan elősegíti.

A szakvélemény tartalmazza milyen foglalkoztatási forma, milyen hosszú munkaidő javasolt. Ha a szakértői bizottság az ellátott munka-rehabilitáció keretében történő foglalkoztatását javasolja, az ellátott fejlesztő-felkészítőben nem foglalkoztatható. Szociális és gyámhivatalnak 2009. december 31-éig kellett ellenőrzi a kiadott foglalkoztatási engedélyeket.

Jövedelemvizsgálat (1) Két cél: - jegyzői munkateher csökkentése, - differenciált normatíva megszűnése miatt étkeztetésnél és a házi segítségnyújtásnál megszűnik a jegyzői jövedelemvizsgálat, - megmarad viszont a családi jövedelemszámítás

Jövedelemvizsgálat (2) Az Szt.119/C. § (1) • Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét.
(2) Az intézmény vezetője a jövedelemvizsgálatot a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőnél.
(3) A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki a havi jövedelemről. Az igazolás az ellátást igénylő természetes személyazonosító adatait és havi jövedelmét, illetve azon belül a vagyonból a havi jövedelemhez hozzáadandó összeget tartalmazza.
(4) Ha a jegyző az ellátást igénylő jövedelmi helyzetét az igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtását megelőzően is vizsgálta, a három hónapnál nem régebbi adatok a jövedelem vizsgálatánál felhasználhatók. Csak az ellátás igénybevételét megelőző hatósági jövedelem vizsgálat marad meg, nem lesz évenkénti igazolás kiállítás.

2. Fenntartói, intézményvezetői feladatok

Szakmai rendelet szabályai (1) SZMSZ egyszemélyes szolgálat esetén a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete hivatalának SZMSZ-e is lehet, SZMSZ az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét,
g) amennyiben a szociális szolgáltató, intézmény költségvetési szerv, a költségvetési szervekre külön jogszabályban előírt tartalmi elemeket. Nem állami fenntartású szociális intézmény esetén a fenntartónak folyamatosan rendelkeznie kell a nappali ellátás és a bentlakásos intézményi ellátás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó hatályos felelősségbiztosítási szerződéssel. Étkeztetés, házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása esetén a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezeti a 4. számú melléklet szerinti igénybevételi naplót kell vezetni.

Szakmai rendelet szabályai (2) Bentlakásos intézményben - az idősotthoni ellátás kivételével - az ellátást igénybe vevő ön-ellátási mértékének megfelelő besorolás képezi az alapját az igénybevételhez szükséges kérelem „B” fejezetének 2.10. pontja szerinti orvosi javaslatnak. Kikerült a 49. §. C) gyermekek és incontinens betegek ellátásához szükséges anyagok, eszközök intézményi biztosítása Gondoskodni kell a szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásáról Az intézménynek készleten kell tartania a (2) bekezdés szerinti gyógyszercsoportokból az ellátásban részesülők eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő gyógyszermennyiséget (eseti gyógyszerkészlet = a szekrényben) kikerült a gyógyszerszükséglethez igazodó megfelelő mennyiség Az alap-gyógyszerkészletről részletes és pontos tájékoztatást kell adni az ellátást igénybe vevő részére. Az alap-gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet (vényre felírható) költségét az ellátást igénybe vevő viseli.

Szakmai rendelet szabályai (2) A gyermek után járó családi pótlék felhasználása
59/A. § A bentlakásos intézmény vezetője
a) a gyermek után járó családi pótlék személyre szóló felhasználásáról
aa) az 5. számú melléklet szerinti kimutatást vezeti,
ab) évente, a gyámi számadás elkészítésének időpontjához igazodóan beszámolót készít, amellyel egyidejűleg lezárja az aa) alpont szerinti kimutatást;
b) az aa) alpont szerinti kimutatás másolatát és az ab) alpont szerinti beszámolót megküldi a gyámnak, a hivatásos gyámnak vagy a vagyonkezelő eseti gondnoknak.

Szakmai rendelet (3) Ha a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátott házi segítségnyújtást igényel, és a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükséglete fennáll, a részére jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító köteles a házi segítségnyújtást is nyújtani, illetve az Szt. 65. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben megszervezni. Jelzőnél hatályon kívül került a műszaki rendszer alkalmasságának szabálya (dokumentálásra, önellenőrzésre, kétirányú komm. alkalmasság nem kell) Nappali ellátás esetén az Szt. 94/B. § és 94/D. § szerinti megállapodások száma meghaladhatja a működési engedélyben meghatározott férőhelyek számát.

Szakmai létszámnormák változása étkeztetés: nem kell konyhavezető, 100 főre vetítve 1 szoc. segítő Házi sg. 1 gondozó 9 ellátottra vetítve, 10 főállásúra 1 vezető Fogy. Nappali 3 fő Idősek Klubja 2 fő (30 főre vetítve) +1 fő 6-7 napos nyitva tartásnál Idősek otthona: ápoló-gondozó 24 fő, Azon munkaköröknél, ahol alternatíva szerepel - pl. ápoló és szociális gondozó -, az intézmény-, szolgáltatásvezető hatásköre a konkrét munkakör meghatározása. Az ápoló, gondozó és a szociális, mentálhigiénés munkakörök átcsoportosíthatók a rájuk meghatározott és együttesen számított létszámminimumon belül azzal, hogy az így meghatározott ápoló, gondozó létszám nem csökkenhet az intézmény számára előírt ápoló, gondozó létszám 50%-a alá. A bentlakásos intézménynek legkésőbb a működés megkezdésének időpontját követő harmadik hónap végéig a férőhelyszámnak megfelelő személyi feltételeket teljesítenie kell és ezt a működést engedélyező szervnek be kell jelentenie (egybehangzó nyilatkozat kell a fenntartó – dolgozó részéről.) Kiegészítő szabályok is változtak (főként az új képesítések miatt) -

3. Térítési díj –bentlakásos intézmény













Tr.- szabályok az egyházi és nem állami fenntartóra is vonatkoznak, ha az önkormányzattól ellátási szerződésben átvállalja a feladatot, vagy finanszírozásban részesül Átmeneti szálláson elhelyezett kiskorú után is 100 % td. (eddig 50) Rehabilitációs lakóotthon távollét esetén- lakhatási klts. 100 %-a (eddig 50%). Távollétnek minősül, ha nem tartózkodik az intézményben a lakó, kivéve a rendszeres hétvégi távollétet. Rehab. intézmény: elő takarékosság: elkülönített letéti számla A személyi td.-nál nem vehető figyelembe a foglalkoztatásból származó munkajutalma, de a munkarehabilitációs díj igen! Ha nem fizeti meg a személyi td-at, vagy a költőpénzt az int. biztosítja, a követelést az ingatlanvagyonán, idősotthoni ellátásnál a jegyző által megvizsgált vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja – vagyon, vagyoni értékű jog (terhelhetőség: az önygdm. 40 x-esét meghaladja az eddigi 30 helyett) Az idősotthoni ellátás igénybevétele során a személyi térítési díj számításakor a vagyonból a havi jövedelemhez hozzáadandó összegként a jegyzői igazolásban meghatározott összeget kell figyelembe venni. Jelzálog jog bejegyzését a székhely/telephely szerint illetékes szociális és gyámhivatal végzi. A fenntartó kérelme alapján határozatot hoz – ingatlanügyi hatósághoz küldi

Térítési díj – alapszolgáltatásban (1)













Intézményi td. támogató, jelzőnél = szolgáltatási önköltség és a költségvetési tám. (fin.) különbözete. Az étkeztetés, házi segítségnyújtásnál a családban egy főre jutó jövedelmet kell a személyi tr.díj megállapításnál figyelembe venni Mivel megszűnt a jegyzői jövedelemigazolás, az intézményvezető „vizsgálja” – megállapításait a személyi térítési díj értesítésbe írja le. Nappali ellátás esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre, illetve a napközbeni + étkezést igénybe vevőkre. Vizsgálni kell a terhelhetőséget is: az étkeztetésnél a személyi td. nem haladhatja meg a jöv. 30 %-át, hsg-nél a 25 %-át (5 %-os emelkedés), a jelzőrendszeres hsg.-nél 2 %-át A személyi térítési díjat 10 Ft-ra kerekíteni kell

Térítési díj alapszolgáltatásban (2) Étkeztetésnél a fenntartó főzőhelyenként eltérően is meghatározhatja. Egy településen belül csak akkor, ha választhat az ellátott. A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a lakáson gondozásra fordított idő szorzata – kivéve, ha írásban vállalja az intézményi td. megfizetést (az ellátott, vagy bárki helyette). A jelzőrendszeres hsg-re nem vonatkoznak a korábbi szabályok (ellátási napra vetíteni, naptári napra számolni). Új szabályok: csak működő jelzőkészülék esetén állapítható meg a személyi td.= 1 ellátottra jutó önköltség és fin. szerződés különbsége 1 ellátottra és 1 napra. (pl. önklt. 50 000 Ft/év - 35.000 Ft/év finanszírozás=15.000 Ft/év/fő:365 nappal: 41 Ft/fő/nap az intézményi td – a személyi a jövedelem 2 %-a lehet pl. 60 000 Ft esetén havi 1200 Ft lehet.) Nappali ellátásnál, ha van étkeztetés a családi jövedelemszámítást a személyi td. első felülvizsgálatáig kell elvégezni,de már a Támogató szolgálatnál nem kell vezetni (2009. október 1-től) a gondozási naplót, és ellenőrzéskor sem követelhető meg. Hatályát veszti a hátralékbehajtás régi szabálya (2009. okt. 1-től) – a szociális és gyámhivatal a Ket. eljárása szerint jelzálog bejegyzést indít.

Intézményi térítési díj vállalás (1) Valamennyi szolgáltatásra vonatkozik: Szt. 117/B. §: „Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.” Értelmezés: Az igénylő, vagy más személy írásban vállalhatja a teljes intézményi td. megfizetését. Nem kell vizsgálni a rendszeres jövedelmet és azt sem, hogy a jövedelméből az ellátott mennyit tud megfizetni (%-os határt), de nem kerülhet azzal előnyösebb helyzetbe, hogy többet fizet. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését 1 év időtartamra, tartós bentlakásos intézmény esetén legfeljebb 3 év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható.

II. A szociális szolgáltatások megszervezése 1. 2. 3. 4.

Önkormányzati ellátási kötelezettség Kapacitáselosztás, ellátási térkép Intézményi átszervezések, feladatátadás Szakmai program

1. Ellátási kötelezettség A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége csökkent. Állami finanszírozásba került
2009. évtől a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások,
2010. évtől a jelzőrendszeres hsg, és az intézményen belüli szociális foglalkoztatás Megszűnt az alapszolgáltatási központ szabályozása A házi segítségnyújtás esetében a működési engedélynek tartalmaznia kell az ellátható személyek számát, a jelzőrendszeres hsg-nél a készülékek számát.

Mit jelent az állami feladatszervezés? • • • • • • • • •

Kapacitás szabályt (meghatározott férőhelyszámot, ellátási számot) Ellátási szükséglethez „igazított” szolgáltatási befogadást – területi kiegyenlítést Zárt rendszerű finanszírozást (kötött keretet), költségvetési kiadások ésszerűsítését Új rendszerű elvárást, teljesítményfinanszírozást: feladategység, feladatmutató, kötelezően teljesítendő feladatmutató A források szabályszerű felhasználását Erős finanszírozási kontrollt és szigorú elszámoltatást A szakmai szempontok érvényre juttatását, „kikényszerített” szabályosságot A tárgyi és személyi feltételek szakmai kontrollját A párhuzamosságok kizárását

Jelzőrendszeres hsg. Az Szt. 131/A. §: „A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a közösségi ellátások működtetését az állam – a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja.” Működtetése pályázati úton történik, a 191/2008. Korm. rendelet alapján kiválasztott (és miniszter által befogadott) fenntartókkal három évre kötött finanszírozási szerződés útján. 2009. évben 2 fordulós pályázat: - előminősítés, - általános pályázat (december 28.-ig)

JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ FENNTARTÓK SZÁMA KISTÉRSÉGENKÉNT 2009. I. FÉLÉV ADATAI ALAPJÁN

32

JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SZERINTI KIHELYEZETT KÉSZÜLÉKEK SZÁMA AZ OPTIMÁLIS SZÁMHOZ VISZONYÍTVA (%-OS ARÁNY) 2009. I. FÉLÉV ADATAI ALAPJÁN

33

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A támogatás alapegysége a szociálisan rászorult személynél (és működő) kihelyezett jelzőkészülék. Az a fenntartó kaphat támogatást, aki házi segítségnyújtásra is rendelkezik működési engedéllyel, illetve megállapodás útján biztosítja az ahhoz való hozzáférést. Megszűnik az 1:3-as arány! Tehát nem kell minden 3 házi gondozott esetén 1 jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülőt ellátni.



feladategység: a szociálisan rászorult személynél kihelyezett jelzőkészülék kötelezően teljesítendő feladatmutató: éves átlagban 40 jelzőkészülék, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része. Teljesített feladatmutató meghatározása során nem vehető figyelembe a szociálisan rászorult személy otthonába kihelyezett egynél több jelzőkészülék

3. Jelzőrendszeres házi sg. - igénybevétel Szociális rászorultság fennállását az intézmény vezetőjének kell vizsgálni (Szt.59/A.§.): • egyedül élő 65 év feletti, • egyedül élő súlyos fogyatékos, vagy pszichiátriai beteg, • 2 személyes háztartásban élő előbbi, ha egészségi állapota indokolja 36/2007(XII. 22.) rendelet: házi orvos igazolása az igénybevevő egészségi állapotáról – önellátásra vonatkozó megállapítások – 2 évig használható

Pályáztatás A pályázatot a szolgáltató fenntartója – az FSZH elektronikus pályázatkezelő rendszere útján – nyújthatja be.
A pályázat elbírálása során – ha a pályázatban vállalt egyéb feltételek azonosak – előnyben kell részesíteni azt a fenntartót, amelynek szolgáltatója – a már kihelyezett jelzőkészülékek arányában – több személyt lát el házi segítségnyújtásban
A fenntartó évente egyszer, május 20-áig kérheti a vállalt feladatmutató évközi módosítását
Az első finanszírozási időszak – az általános pályázati eljárás lezárásnak időpontjától függetlenül – 2010. január 1-jétől 2012. december 31-éig tart.

Szociális foglalkoztatás Átalakításra került a szociális foglalkoztatási támogatáshoz jutás feltételrendszere is: a „normatív” alapú támogatást felváltja a pályázati alapon történő támogatás A pályázat lebonyolítását az FSZH végzi. A pályáztatási eljárás megegyezik a támogató szolgáltatás és közösségi ellátás szabályaival (112/2006 Korm. r. módosítás) 2009. évben 2 fordulós pályázat: előminősítés, általános pályázat (december 28.-ig) Költségkompenzáció igényelhető: • a munkaszerződések megszüntetésével járó munkáltatói kötelezettségek kompenzációjára, de csak akkor, ha az adott személy után nem kap a fenntartó foglalkoztatási támogatást. • a szociális és gyámhivatalokhoz benyújtott igénylőlapokon legkésőbb 2010. március 1-jéig, határozatot hoznak, az FSZH utólagosan finanszíroz.

Szociális foglalkoztatás A támogatás a fenntartó részére nyújtott vissza nem térítendő támogatás, meghívásos pályázat vagy fejlesztési pályázat útján nyújtható A befogadott szolgáltató/intézmény fenntartója részére három évre megkötött finanszírozási szerződés alapján
támogatási időszak: 3 egymást követő naptári év
feladategység: az ellátott által ledolgozott 1 munkaóra, fejlesztési pályázat esetén a támogatási szerződésben meghatározott tárgyi eszköz fejlesztése, beszerzése;
feladatmutató: a feladategységek száma; A szociális foglalkoztatási engedély tartalmazza az egyidejűleg fennálló szerződések maximális számát, amely nem haladhatja meg az intézmény működési engedélye szerinti férőhelyszámot.

Pályáztatás Ha a foglalkoztató szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezik, és megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének vagy a szociális intézmény, illetve a fenntartó szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező foglalkoztatóval megállapodást kötött, és e foglalkoztató megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az általános pályázatot a szociális intézmény fenntartója elektronikus úton nyújthatja be az FSZH pályázatkezelő rendszerén keresztül. Intézményi társulás által fenntartott szociális intézmény esetén a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a székhely szerinti helyi önkormányzat nyújthat be pályázatot.
Ha szociális intézmény telephellyel is rendelkezik, a székhely és a telephely a pályázat és a támogatás összege szempontjából külön szociális intézménynek minősülnek, külön kell rájuk pályázatot benyújtani.
Bizottság véleményezi a pályázatokat, ezután a miniszter dönt a támogatottakról és az átlagos támogatási összegekről.
Miniszter - befogadás, FSZH Főigazgatója - támogatás odaítélése és szerződéskötés

Szakmai program A foglalkoztatási szakmai program összhangba kell hogy kerüljön az intézményi szakmai programmal! Tartalmazza
a szociális foglalkoztatásban részt vevő személy munkavégzés terén történő továbblépéséhez biztosított lehetőségeket,
a szociális foglalkoztatásban részt vevő segítők és foglalkozatáskoordinátorok számát.
A szakdolgozók számát a foglalkoztatottak számára, állapotára, a foglalkoztatás keretében végzett tevékenységre, a foglalkoztatás egyéb körülményeire tekintettel kell meghatározni: 30 foglalkoztatottanként legalább 1 segítőt, 30 foglalkoztatott felett, 90 foglalkoztatottanként legalább 1 foglalkoztatás-koordinátort kell biztosítani. A segítő munkakör részmunkaidős foglalkoztatással is ellátható.

2. Kapacitáselosztás, ellátási térképek

Mit jelent a „kapacitás” elosztás Egy szolgáltatás adott mennyiségének a szociális szolgáltatásra szorulók létszáma szerint a kistérségre/településre való vetítése. • Támogató szolgáltatás: célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása. A szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy (Szt. előírása). • 2008-ben az OEP nyilvántartása szerint fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékéban, emelt összegű csp. részesült 192.000 fő • 2008-ben működött 620 támogató szolgálat 25.000 ellátottal (1 szolgálat átl.40 fővel). Így a „potenciálisan” a rászorulók 13 %-a részesült ellátásban • Kistérségenként (176 db) átl. 1090 súlyos fogy. él, 13 %-a 142 fő részesülhetne támogató szolgáltatásba, ha egyenlő lenne az eloszlás. Területi kiegyenlítés célja: • azonos „eséllyel” igényelhessen szolgáltatást a rászoruló • egyenletes legyen a szolgáltatás eloszlás, ne legyenek „fehér foltok” és túlkínálatos térségek Szociális térkép: a szolgáltatások számának, az ellátottak létszámának kistérségenkénti, megyénkénti térképes megjelentetése, látványosabbá és összehasonlíthatóbbá teszi a szolgáltatások területi elhelyezkedését

Támogató szolgálatok megyénkénti eloszlása – 2008. május 31-i adatokkal

Támogató szolgálatok megyénkénti száma fentartónként 100 db

Társulásos önkormányzati Nem állami Egyházi

90 db 80 db 70 db

Állami, önkormányzati

60 db 50 db 40 db 30 db 20 db 10 db 0 db

Bu P e Fe Ko V e V a Za Ba S o To Bo He Nó Ha Já S z Bá Bé Cs la ran m lna rs ve gr jd sz ab cs ké on s da st j ér m á sz od s pr ád ú o s gr pe ya ogy r o ád st Bi Nag l cs - Kis m ém -A ha ku -E y ba S k r un zat n sz új ter -Z - S má go em zo r m l no B e pl é reg k n

ra n

Za

la

y Bá a cs -K B B o é ké s rs od B u A- Z da p C s e st on gr ád Fe G y jér őr -M Ha - S jdú -B He J á ve s sz K o -N- S m ár z om Nó E gr ád Pe s S Sz om t ab og olc y sSz -B To lna Va Ve s sz pr ém

Ba

Régi és új szolgáltatók számának alakulása támogató szolgálatok esetén

100

90

80

70

60

50 Régi

40 új

30

20

10

0

3. Intézményi átszervezések, feladatátadás

Átadás egyházi fenntartónak Módosult az Szt. 127/A.§. Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást köteles a – a korábbi 2 év helyett – a központi költségvetésnek 5 éven keresztül megtéríteni Ha helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított 12 hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás 5 éven keresztül folyamatosan a költségvetésnek megtéríteni, feltéve, hogy a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltató, intézmény ellátottainak legalább ötven százaléka azonos, továbbá b) nappali és bentlakásos intézményi ellátás esetén a megszűnt és a létrehozott intézmény - részben vagy egészben - ugyanabban az ingatlanban működik. A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartó működési engedélyében nem szereplő szociális szolgáltatás és férőhelyszám, illetve ellátható személyek száma

Átadás nem állami fenntartónak Ezek a szabályok kiterjesztésre kerülnek a nem állami fenntartókra is:
ha a nem állami fenntartó szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak ad át, vagy
a fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított 12 hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás 5 évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni. Az átalányösszeg normatív állami hozzájárulás és az egyházi kiegészítő támogatás szorzatának az ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető. Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a Magyar Államkincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt. Kormány rendelet lesz az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésének részletes szabályairól

III. Az állami finanszírozás rendszere, költségvetés

1. 2.

Normatíva igénylés Önköltségszámítás

1. Normatíva igénylés, elszámolás alapja Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg • nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110 %-át, • bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 105 %-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100 %-át. • házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám 110 %- át, éves átlagban a 100 %-ot. Ha az intézményben egymást követő 60 napot meghaladóan a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását. Működési engedélyben szereplő létszámon/fh. számon felül normatíva nem igényelhető.

Nappali – étkezés – szociális foglalkoztatás A költségvetési törvényben található az otthonközeli ellátás, mely az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását egy keretből támogatja, annak függvényében, hogy mely ellátási elemet biztosítja az önkormányzat. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében az idősek nappali ellátásának feladatai közül 2010. január 1-től kikerül az étkeztetés. Az Szt. módosítás alapján az a fenntartó, aki idősek nappali ellátása keretében eddig étkeztetést is biztosított és ezután is biztosítani kíván, az otthonközeli ellátás fajlagos összegének 65%-át hívhatja le, amennyiben szociális étkeztetésre is rendelkezik jogerős működési engedéllyel. Nappali – szociális foglalkoztatás: Kv. Tv. 3 . számú melléklete 11 . g)- h) pontja: Fogyatékos és demens személyek, valamint pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása „A hozzájárulás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után,akinek jogcímén a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e hozzájárulás 40%-át számolhatja el”

2. Szolgáltatási önköltség Számítása Szt. 115. §. (9) – az előző évi adatok alapján április 1-ig kell megállapítani (1 évben 1x korrigálható, ha indokolt), vagy tervezett adatok, ha nem volt szolgáltatás Számítás: ráfordításoknak az egy szolgáltatási egységre (ételadag, szolgáltatási óra, nap) számított értéke. Alapja: tárgyévi normatív állami hozzájárulás, illetve „a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának” különbözeteként Akkor is dokumentálni kell, ha a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat alkalmaz (mert saját maga hozzájárul). Hatályon kívül került a differenciált összegű normatíva alapján történő norma kategóriához rendelt számítás.

Költségvetési törvény módosítások

Előzetes igénybejelentés Az egyházi és nem állami fenntartók számára a normatív hozzájárulás egyik feltétele volt az előzetes igénybejelentés - határidő elmulasztása jogvesztő volt, azaz a fenntartó nem kapott a következő évre normatívát
2010. évben megszűnik az előzetes igénybejelentés, az már 2011. évre nem lesz feltétele a normatíva igénylésnek (de még 2009-ben be kellett adni). Tartalékalap megszűnése: Az Szt. 92/C. §-ának (2)-(4) bekezdése és (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2010. január 1-jétől.

Otthonközeli ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: 221 450 forint/fő ca) A hozzájárulás 100%-át igényelheti a települési önkormányzat azon ellátottak után, akik részére a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást együttesen biztosítja. cb) A hozzájárulás 65%-át igényelheti a települési önkormányzat azon ellátottak után, akik részére a szociális étkeztetést és az időskorúak nappali ellátását együttesen biztosítja. (132.870 forint/fő) cc) A hozzájárulás 25%-át igényelheti a települési önkormányzat azon ellátottak után, akik részére szociális étkeztetést biztosít. (55.363 forint/fő) Ezen a jogcímen igényelhető a hozzájárulás a népkonyhai étkezetésben részesülők után is. cd) A hozzájárulás 75%-át igényelheti a települési önkormányzat azon ellátottak után, akik részére házi segítségnyújtást biztosít. (155.000 forint/fő) ce) A hozzájárulás 40%-át igényelheti a helyi önkormányzat azon ellátottak után, akik részére időskorúak nappali ellátását biztosít. (88.580 forint/fő) Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a cb) pont szerinti hozzájárulás 60%-át, (79.722) vagy a ce) pont szerinti hozzájárulás 40%-át (35.432) számolhatja el. Egy ellátott egy ellátási napon csak egyszeresen és egy jogcímen vehető figyelembe.

Pályázatok 2010.év eleje ESZA Kht: www.esza.hu SZMM: www.szmm.gov.hu
Idősek tartós bentlakásos intézményeinek kiegészítő támogatása
Házi segítségnyújtás fejlesztése
Kísérleti program az adósságcsapda megelőzésére
Első lépés – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők önálló életvitelt segítő programja