8
Balkányi Beszélõ
2010. november
Elsõ hely
Balkány város önkormányzatának és lakosságának közéleti lapja
társastáncban XIV. évfolyam 11. szám
Is ko lánk 6. b osz tá lyos ta nu ló ja, Pellei Mi hály 2010. ok tó ber 9-én Pé csett Or szá gos tár sas táncver se nyen vett részt, ame lyen I. he lye zést szer zett pár já val, Hercsik Zsu zsan ná val a Ju ni or I. C La tin ka te gó ri á ban. Ez úton is sze ret nénk ne kik szív ből gra tu lál ni. Sza bolcs Ve zér Ok ta tá si Köz pont ta nu lói és dol go zói
●
2010. november
Felépült a jövõ iskolája Balkányban
„Haditortúra“ 2
010. október 19.-én meghívást kaptunk az „I. Bocskai Haditortúra“ elnevezésű katonai jellegű csapatversenyre. Debrecenben a Bocskai Lövészdandár által került megrendezésre a vetélkedő. A cél a fi a ta lok kö ré ben nép sze rű sí te ni a mi li ta ris ta élet mó dot, csá bí ta ni őket a ka to nai pá lya, hi va tás irá nyá ba. A ver seny hely szí ne a Kos suth lak ta nya volt, ahol a fi a ta lok be le lát hat tak a hi va tá so sok min den nap ja i ba. A re giszt rá lás után ön vé del mi és ka to nai kom man dós be mu ta tót lát hat tunk, me lyet mind a gye re kek mind a kí sé rők kí ván csi sze mek kel néz tek vé gig. A „ha di tor tú rán“ 10 fős csa pa tok mér kőz het tek meg egy más sal. A nagy ér dek lő dést bi zo nyít ja, hogy 27 csa pat ne ve zett a ver seny re. Az
el ső ál lo má son az el mé le ti fel ké szült sé gük ről kel lett szá mot ad ni. A teszt a ka to nai rang jel zé se ket, egyes fegy ve rek el mé le ti le írá sát va la mint Bocs kai és Bor nem is sza éle té nek főbb ese mé nye it tar tal maz ta. A to váb bi ak ban a fi zi kai fel ké szü lés do mi nált, amely a ka to na élet el en ged he tet len ré sze. Szí nes és ne héz fel ada tok tar kí tot ták az aka dály pá lyát. Na gyon hos szú és fá rasz tó ver seny vé gén bi za kod va vár tuk az ered mény hir de tést, amely re a gye re ke ink tel je sít mé nye okot is adott. Öröm mel vet tük, hogy kis is ko lánk csa pa ta deb re ce ni is ko lá kat is ma ga mö gé uta sít va a 3. he lyen vég zett. A csapat tagjai: Cson ka György, Fel föl di Ró bert, Gellér Ist ván, Ju hász Alex, Keczán Já nos, Ma gyar Bet ti na, Nagy Me lin da, Papp György, Szil ágyi Zsolt, Vanka Ri chárd. Két ta nu ló: Mol nár Krisz ti án és Vanka György el kí sér tek min ket. A csapatot felkészítő tanárok: Kur ta Lász ló és Győ ri Ist ván ta nár urak vol tak. Kö szö net a szer ve zők nek a meg hí vá sért és a ver seny szín vo na las le bo nyo lí tá sá ért,va la mint tá mo ga tó ink nak, Papp Ist ván nak és a Balkányi „Esély az akác lom bok alatt“ Egye sü let nek, hogy a gye re kek ver se nyen va ló rész vé tel ét elő se gí tet ték.
Kemence az óvodában O
któberben elkészült óvodánkban a néphagyomány őrzéséhez hűen igazodó kemence. Olyan em be rek se gí tet tek a ke men ce meg épí té sé ben, akik nek már nem jár gyer me ke az óvo dá ba, így sem mi lyen kap cso la ta nincs in téz mé nyünk kel, még is szív ügy ük nek ér zik a kö zel két száz har minc gyer mek sor sát, fej lő dé sét. Ilyen se gí tő ke zek vol tak el ső sor ban Radócz Já nos, test vé ré vel Ist ván nal, akik min den gon dol ko dás nél kül el vál lal ták a ke men ce el ké szí té sét. Sa ját mun ká ju kat hát ra hagy va igye kez tek mind nyá junk nak örö met sze rez ni és a rossz idő el le né re lel ki is me re te sen ké szí te ni a ke men cét. Már a mun kák el kez dé se előtt, köz ben és a mun ka be fe jez té vel fo lya ma to san jó ta ná csok kal igye kez tek el lát ni ben nün ket, mi re ügyel jünk, mi lyen éte le ket le het ben ne ké szí te ni, me lyik nek men nyi idő re van szük ség a tá la lá sig. Az ös sze fo gás, mint min dig, eb ben az eset ben is fon tos volt, hi szen szük sé günk volt ter mé sze te sen a ke men cé hez nél kü löz he tet len anya gok ra, ame lyek ben nagy se gít sé günk re volt Pá lo si Lász ló pol gár mes ter úr, ifj. Rácz Im re, Me ző Sa nyi bá csi és csa pa ta, Ke le men Zsolt, Ko vács Fe renc, Barkaszi Bar na. Már fel avat tuk a ke men cét, hi szen sü töt tünk ben ne má kos- di ós bejg lit, krump lit kol bás szal, sza lon ná val, fó li á ba te kert krump lit. A gye re kek és mi fel nőt tek is na gyon örü lünk, hogy is mét be tel je sült egy álom, ami nagy ban szol gál ja el ső sor ban a gyer me kek nép ha gyo mány ápo lá sá nak őr zé sét, hi szen olyan te vé keny sé gek kel, szo ká sok kal, rég el fe le dett és nem min den na pi éte lek kel is mer tet jük
meg az óvo dás gyer me ke in ket, ame lye ket már mi fel nőt tek is el fe lej tet tünk, vagy a mi kor osz tá lyunk nak sem volt is me re tes. Hi szen kis gyer mek kor ban a cse lek vés sel szer zett ta pasz ta la tok, érzelemdús él mé nyek hat nak a fel nö vek vő egyén cse le ke de te i re. Is me re tei bő vü lé sé vel ké sőbb ér ti meg, dol goz za fel azt, amit ka pott és köz ben van ho va vissza kap csol ni azo kat. Er köl csi, esz té ti kai ér ték rend sze re ki ala kul, a szük ség le tek to váb bi cse lek vé sek re kész te tik. Fel nőtt ko rá ban a nép ha gyo mány ápo lá sá nak igé nye úgy je le nik meg, mint ma ga sabb ren dű szük ség let. Mind er re egy csa lá di as lég kö rű, ru gal mas élet ren det ala kí tot tunk ki, hogy a ha gyo mány őr zést az óvo dai ne ve lés ke re te in be lül foly tat ni tud juk, a gye re kek és a szü lők meg elé ge dé sé re. Kö szön jük min den ki nek, aki eh hez az él mény hez hoz zá jut ta tott ben nün ket. Pásztor Lászlóné óvodavezető
H
ivatalosan fogalmazva a jövő iskolája a Dél-Nyírségben III. ütem projektzáróját tartották november 25-én városunkban, magyarul: felavatták a gyönyörű tornatermet. „A sport nem csak test ne ve lés, ha nem a lé lek nek is az egyik leg erő tel je sebb ne ve lő esz kö ze“. Ezek kel a Szent-Györ gyi Al bert től köl csön zött sza vak kal kezd te kö szön tő jét Gyeskó Jánosné az ava tó ün nep sé gen, majd el mond ta: az Is ko la és a vá ros éle té ben is rend kí vül öröm te li ál lo más hoz ér kez tünk. Ké szen áll, az ün ne pé lyes át adás ra
vár a tor na csar nok. Ré gi ál munk íme meg va ló sult. A kö szön tő sza va kat kö ve tő en üd vö zöl te az ün nep ség részt ve vő it: Seszták Osz kár or szág gyű lé si kép vi se lőt, a me gyei köz gyű lés el nö két, dr. Buday Gyu lát, a 4. szá mú vá lasz tó ke rü let or szág gyű lé si kép vi se lő jét, Pá lo si Lász ló pol gár mes tert, Karóczkai Istvánné jegy zőt, id. Oláh Já nos al pol gár mes tert, a kép vi se lő-tes tü let meg je lent tag ja it, Sza bó Gusz táv is ko la igaz ga tót, Sajtosné Zemanek Eri ka és Ka to na Fe renc igaz ga tó-he lyet te se ket, Oláh Já nost, a Bé ke- te le pi tag is ko la ve ze tő jét, Buzsik Lász lót, a tor na csar no kot fel épí tő nyíradonyi
Szib-Ép Kft. ügy ve ze tő jét, va la mint a hely be li és a szom széd te le pü lé sek ről ér ke zett ér dek lő dő ket,. Az új csar nok bir tok ba vé te le tor na be mu ta tók kal kez dő dött. A gyer mek- és fel nőtt ae ro bic cso por tot Pász tor Tün de ké szí tet te fel, a 40 lány ta nu ló lát vá nyos pro duk ci ó ját Petrovics-Réti Re ná ta ta ní tot ta be. Őket Sán dor Já nos ta nár úr 3-4-es fi a tal ja i nak fo ci be mu ta tó ja és Herczku Ist ván ta nár úr fiú cso port já nak fu tás va ri á ci ói kö vet ték. A sport be mu ta tót a Bé ke- te le pi tag is ko la ug ró cso port já nak pro duk ci ó ja zár ta Győri István tanár úr irányításával. Pá lo si Lász ló pol gár mes ter kö szön töt te ez után az ava tó ün nep ség
részt ve vő it. Egy álom va ló sult meg az zal, hogy fel avat hat juk ezt a szép tor na csar no kot. So kan iz gul tak azért, hogy el ké szül jön, de voltak akik ké tel ked tek benne, hogy el ké szül, még is csak el ké szült, még is csak fel avat hat juk. Na gyon kö szö nöm a kivitelezőnek, Buzsik Lász ló nak azt a hoz zá ál lá sát, ami vel az épít ke zés fo lya mán se gí tett ben nün ket, s fo lya ma to san tud tuk épí te ni a tor na csar no kot. Ma nem csak ez a tor na csar nok ke rül át adás ra, ha nem a ré gi tor na te rünk is, amely meg szé pül ve, meg újul va be tölt he ti a tánc te rem funk ci ót, de ké szen van nak a kül ső pá lyák, egy mű fü ves te nisz pá lya, a sport ud va ron két ké zi lab da pá lya, ko sár lab da pá lya, két röp lab da pá lya, fu tó pá lya, a tá vol ug ró, a ma gas ug ró és do bó te rü let. Cso dál Folytatás a 2. oldalon
Köz meg hall ga tás a kultúrházban Balkány életéről, fejlesztéséről, a Polgármesteri Hivatal munkájáról, és a város működtetésének gondjairól közmeghallgatáson tájékoztatja az érdeklődő balkányiakat Pálosi László polgármester
december7-én 18órától a József Attila Művelődési Házban.
Az avatás pillanata
A közmeghallgatáson a polgármester válaszol az ott elhangzó kérdésekre is.
2
Balkányi Beszélõ
Tornacsarnok-avató Folytatás az 1. oldalról ják meg ked ves ven dé ge ink azt is és örül je nek ve lünk együtt, mert vég re nem csak az is ko lán kért fog nak ben nün ket iri gyel ni a me gyé ben, ha nem ezért a tor na csar nok ért, ezért a sport komp le xu mért is, amely ma át adás ra ke rül. Seszták Osz kár kö szön töt te ez után a meg je len te ket. A pol gár mes ter sza va it foly tat va ő is meg em lí tet te: biz to san so kan szur kol tak, hogy el ké szül jön a be ru há zás és a ké tel ke dők is fog ják él vez ni a csar nok elő nye it. Örö mük ben én is osz to zom. Lát szott az idő seb bek és a leg fi a ta lab bak ar cán is, hogy azt a ré gi gö rög mon dást, hogy ép test ben ép lé lek, min den ge ne rá ció, min den egyes gyer mek, min den fel nőtt új ra al kot ja ön ma gá ban, a su gár zó ar cok ezt tük röz ték vis sza szá mom ra. Biz tos va gyok ben ne, hogy ez a csar nok, ez a fan tasz ti kus sport lé te sít mény, amely mint egy fél mil li árd fo rint ból ké szült el, az itt élők tes ti és lel ki épü lé sét, kö zös ség gé for má ló dá sát fog ja elő se gí te ni. Ez az ese mény nem csak a ba ká nyi ak örö me, ha nem az egész me gyéé és min den kör nyék be li te le pü lé sé, hi szen öröm mel lá tom, hogy itt van nak a kör nyék pol gár mes te rei. Őket is ar ra bíz ta tom, él je nek ez zel a fan tasz ti kus le he tő ség gel, hogy egy-egy tánc ver sen nyel, egy-egy be mu ta tó val, bir kó zó-ver se nyek kel hasz nál ják ki, hasz nál ják egész ség gel ezt a csar no kot, hogy szol gál jon a kö vet ke ző ge ne rá ció tes ti és lel ki épü lé sé re egy aránt. Dr. Buday Gyu la kért szót ez után. „Én úgy gon do lom, hogy ez a mai nap a sport nagy ün ne pe, nem csak a vá ros, il let ve a gye re kek szá má ra, de az egész tér ség szá má ra. Úgy gon do lom, hogy a vá ros egy
Ajándék az iskolának
kö ve ten dő pél dát ha tá ro zott meg a kör nye ző te le pü lé sek nek. Ezt a pél dát min den ki nek kö vet ni kell, ugyan is a tö meg sport ra és a test ne ve lés re szük sé ge van a mai fi a ta lok nak. Úgy gon do lom, min den szü lő sok kal job ban örül an nak, ha a gye rek ei eb ben a sport csar nok ban fog ják el töl te ni a nap ja i kat, mint ha más ho vá men né nek. Eh hez sze ret nék na gyon sok jót kí ván ni. Pol gár mes ter úr nak gra tu lá lok a tor na csar nok hoz, a je len le vő pol gár mes te rek nek pe dig azt ja va sol nám, kö ves sék Balkány pél dá ját és leg alább eh hez ha son ló tor na csar no kot épít se nek fel. Eh hez, mint a tér ség or szág gyű lé si kép vi se lő je, il let ve a kor mány tag ja fel aján lom a se gít sé ge met“ – mond ta vé ge ze tül. A sza lag át vá gá sá val ért vé get az ava tó ün nep ség.
Néhány adat A Jövő Iskolája a Dél-Nyírségben című projekt megvalósításához az észak-alföldi regionális programban Balkány 461 millió 69 ezer forintot nyert, a támogatási arány 95 százalékos volt, így Balkány városának 24 millió 317 ezer 909 forintjába került az építkezés. A harmadik ütemben kapott pályázati pénzt a város a régi tornaterem teljes felújítására, táncteremmé történő alakítására és egy új tornaterem építésére fordította. Ebből a pénzből készült el a kézilabdapálya, kosárlabdapálya, röplabdapálya, futópálya, valamint távolugró, magasugró és dobó terület is.
2010. november
Idén is lesz Betlehemes
A Szabolcs Vezér Oktatási Központ és a Balkányi Római Katolikus Egyház szeretettel meghívja Önt és szeretteit
H
ADVENTI HANGVERSENYÉRE
Balkányban im má ron 5. al ka lom mal ren dez zük meg a Balkányi Bet le he mest. Az el ső pró bát 2010. 12. 08-án 18 órá tól tart juk. Vá runk min den szerepelni vágyó ér dek lő dőt a Gö rög Ka to li kus Sze re tet ott hon ban!
2010. december 19-én (vasárnap) 16.00 órától a balkányi ró mai ka to li kus temp lom ba Közreműködnek: A Szabolcs Vezér Oktatási Központ zeneiskolás diákjai és tanárai. A Balkányi Pedagógus Kórus. Mindenkit szertettel várunk!
amarosan elérkezik Krisztus születésének ünnepe. Készüljünk rá együtt!
Tisztaság és hóeltakaítás Lakossági teendők a város közterületeinek rendjéért
B
hul la dé kot kö te les a ren de let ben meg ha tá ro zott gyűj tő edény zet be vagy más gyűj tő esz köz be el he lyez ni és el szál lí tá sá ról gon dos kod ni.
alkány Város Önkormányzata a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 4/2004 (II.11.) számú rendeletének 5. §.-a előírja az ingatlantulajdonosok feladatait
9. §. Síkosság mentesítés és hóeltakarítás
(1) Az in gat lan tu laj do nos nak a köz te rü let tisz tán tar tá sá val, a zöld te rü let, park ápo lá sá val kap cso la tos fel ada tai: a) az in gat lan előt ti (úszó te lek ese tén az épü let kö rü li) jár dá nak, (jár da hi á nyá ban egy mé ter szé les te rü let sáv nak), jár da mel let ti zöld sáv út tes tig ter je dő tel jes te rü le té nek, leg fel jebb az épü let 10 (tíz) mé te res kör ze tén be lü li te rü le té nek a gon do zá sa, tisz tán tar tá sa, sze mét- és gyom men te sí té se, bur kolt te rü le te ken a hó el ta ka rí tá sa és sí kos ság men te sí té se: ha két köz út tal is érint ke zé se van, a fen ti fel ada tok mind két irány ra vo nat koz nak, b) az in gat lan mel let ti nyílt ár kok és mű tár gya i nak tisz tán tar tá sa gyom men te sí té se, c) a két szom szé dos te rü let, épü let kö zöt ti – ki épí tett út tal, jár dá val el lá tott vagy anél kü li – köz for gal mi te rü let sáv vagy át já ró ese tén a tisz tán tar tá si kö te le zett ség a tu laj do no sok kö zött fe le-fe le arány ban osz lik meg, d) az in gat la non lé vő ma da rak fész ke lő he lyei alat ti köz te rü let szen nye ző dés től va ló meg tisz tí tá sa, (2) Az in gat lan tu laj do nos a köz te rü let tisz tí tá sa so rán ös sze gyűj tött te le pü lé si szi lárd
(1) A sí kos ság el le ni vé de ke zés hez a kör nye zet kí mé lő anya go kon (ho mo kon, sa la kon) kí vül klo rid tar tal mú fa gyás pont csök ken tő szer (pld.: kony ha só) hasz ná la ta csak úgy al kal maz ha tó, hogy a vegy szer egy sze ri ki jut ta tá sá nak mér té ke 40 g/m2 / n; több ne le gyen. (2) Klo rid tar tal mú vegy szer hasz ná la ta zöld te rü le ten, il let ve an nak köz vet len kör nyé kén tilos! (3) Hó ra kást ti los el he lyez ni: a) út ke resz te ző dés ben, b) út bur ko la ti je len, c) jár da szi get és jár da kö zé, d) tö meg köz le ke dés re szol gá ló jár mű meg ál ló já nál, e) köz szol gál ta tá si fel sze re lé si tárgy ra és kö ré; pld.: víz el zá ró csap, gáz- és egyéb köz lé te sít mény (lám pa osz lop, hírdetőoszlop stb.) A kö te les ség el mu lasz tá sa az (4/2004. (II. 11.) szá mú Önk. ren de le té nek 33. §-a ér tel mé ben) az aláb bi bün te tést von ja ma ga után: ● Sza bály sér tést kö vet el és 30 000 (har minc ezer) fo rin tig ter je dő pénz bír ság gal sújt ha tó, aki az 5. § és 9. §-ában az in gat lan tu laj do nos nak a köz te rü let, épü let és te lek tisz tán tar tá sá ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket meg sze gi.
Balkányi Beszélõ
2010. november
Napirenden a szegénység Folytatás az előző oldalról Nem rég ke rült a ke zem be Szőlősi György Pus kás Öcsi bá csi ról írt köny ve. Nem gaz dag em ber, de si ke res, köny vét az egész or szág ban, sőt Eu ró pa sok or szá gá ban is me rik, ol vas sák. A si ker te hát nem csak pénz ben mér he tő. Amíg azon ban meg szü le tik, na gyon sok éj sza kát kell át dol goz ni, rá gód ni, mi e lőtt va la ki egy fon tos dön tést meg hoz. A si ker nem hul lik sen ki ölé be, ke mé nyen meg kell ér te dol goz ni. A csa lád ban a szü lők nek ar ra kell tö re ked ni, hogy a gye rek le gyen si ke res, s ak kor a csa lád is si ke res lesz. Kí vá nom, hogy a be szél ge tés részt ve vői si ke re sek le gye nek, és aki a si kert meg íz le li, nem en ge di el ma gá tól. Serbán Jánosné az zal kezd te, hogy a si ker mö gött min dig van va la mi lyen te vé keny ség. Ha egy te het ség ku ta tón be fut va la ki, ő is le tett va la mit az asz tal ra. Ha mun ká já ban lesz si ke res, ha te het sé ge ré vén ért el si ke re ket, ak kor is meg dol go zott ér te. Kí vül ről nem min dig lát szik, hogy egy si ker mö gött mi lyen mun ka van. Ép pen a mel let te ülő Me ző Sán dor ne vét em lí tet te, aki na gyon so kat dol go zott azért, hogy si ke res le gyen. Mező Sándor an nyit tett hoz zá, hogy min de nért ten ni kell, min de nért meg kell dol goz ni. Igaz, a si kert min den ki más ként éli meg, de 90 szá za lék ban min den ki sa ját ma ga te het azért, hogy si ke res le gyen. Eh hez min den ki nek a sa ját te rü le tén kell ered mé nyes nek len ni: a di ák nak a ta nu lás ban, a fel nőtt nek a mun ká ban. Kovács Róbert: A szegénység problémáját illetően hogyan látják a politikusok, a vállalkozók, illetve
a civilek szerepét? Oláh János: Hogy egy gaz da ság ho gyan mű kö dik, nagy ban függ at tól, mi lyen a po li ti kai kör nye zet, mit kép vi sel nek a po li ti ku sok. Pél dá nak em lí tet te, hogy az 1990-es rend szer vál tás tól 2004-ig az or szág a tíz csat la ko zó ál lam kö zött az el ső he lyen állt. A rend szer vál tás sal át ren de ző dött a gaz da ság, meg tör tént a pri va ti zá ció, sok üzem szét esett, s 2010-re az utol sók let tünk, s nem az or szág ja vát szol gá ló po li ti zá lás nak kö szön he tő en most mély sze gény ség ről be szél he tünk. Te hát a po li ti ka tud a leg töb bet ten ni az or szág fel emel ke dé sé ért, vagy le sül lye dé sé ért. Bí zom ben ne – mond ta –, hogy most a fel emel ke dő pá lyá ra fo gunk ke rül ni, s öt év múl va már a jó lé ti ál la mok hoz kö ze lít élet szín vo na lunk. A ked ve zőt len po li ti ka kö vet kez té ben má ra tíz mil lió alá csök kent az or szág lé lek szá ma. Ezért a mai po li ti kai elit fel ada ta lett a né pes ség szám nö ve ke dé sé nek meg in dí tá sa, s re mél he tő, hogy né hány éven be lül már érez he tő lesz en nek a ha tá sa. Serbán Jánosné is a po li ti kát tart ja fe le lős nek a sze gény sé gért. A po li ti ka min den re ha tás sal van: a pénz ár fo lyam ára, a fi ze té sünk re, ar ra, hogy ki mi lyen tá mo ga tás hoz jut hat hoz zá. Ha meg szü le tik egy po li ti kai dön tés, an nak ha tá sát va la mennyi en sa ját bő rün kön érez het jük. Re mél jük, te le pül nek Balkányba is üze mek, több mun ka hely lesz, de ar ra is szük ség lesz, hogy le gyen, aki el megy dol goz ni. Me ző Sán dor min de nért a po li ti kát tart ja fe le lős nek, hi szen az egész vi lá got a po li ti ka irá nyít ja füg get le nül a gaz da ság tól. Mi ve ze -
tett a mos ta ni hely zet ki ala ku lá sá hoz? Le het, hogy nem volt még ilyen vál ság a vi lá gon, le het, hogy en nek le fo lyá sa gyor sabb lesz, ta lán ki fe lé me gyünk be lő le. Úgy gon do lom, min den ki te gye a dol gát. A po li ti kus pró bál jon ja ví ta ni a hely ze tün kön, a szak mun kás vé gez ze, ami hez ért. A hallgatóság soraiból az a kér dés hangzott el, hogy mekkora az esélye valakinek a szegénységből kiszabadulni? Oláh János azt vá la szol ta: ha va la ki min dent meg tett, hogy ne ke rül jön oda, és ez után is azon mun kál ko dik, hogy on nan mi nél ha ma rabb ki ke rül jön, ak kor van esé lye. Aki nem tett ér te sem mit, ne he zeb ben fog ki ke rül ni. Sok min den ről le kell mon da ni a csa lád nak, s olyan ci vil szer ve ze tek kel kell fel ven ni a kap cso la tot, akik tud nak se gí te ni fő képp a mun ká hoz ju tás ban. Le het, hogy a mun ka vál la lás is több ener gi át kö ve tel meg, mint a ko ráb bi mun ka hely, de vál lal ni kell, ha ki akar tör ni va la ki re mény te len hely ze té ből. Nem le het csak a kü lön bö ző se gé lyek re, pél dá ul a mun ka nél kü li se gély re ala poz ni az éle tet. Ki ve ze tő út a köz ter hek eny hí té se le het, ak kor ke ve sebb len ne a fe ke tén dol go zók szá ma, s az ál lam is na gyobb be vé tel hez jut na, amit új ra el osz tás ra for dít hat na. Van re mény rá, hogy a mos ta ni 54 fé le adó he lyett lé nye ge sen ke ve sebb lesz, s ke ve seb ben ke re sik majd a kis ka pu kat, ho gyan le het ki búj ni az adó zás alól. És ala poz hat ja meg ez mind az egyén nek, mind az or szág nak a fel emel ke dé sét.
7
MOZI ✪ MOZI 2010. december 3., 18:00 Jó zsef Attila Művelődési Ház
AZ ÕRZÕK LEGENDÁJA (színes, magyarul beszélő, amerikai-ausztrál animációs film, 100 perc, 2010) Jegyár: 500 Ft
Talán léteznek bölcs és bátor baglyok, akiknek egyetlen feladata van a világon: a többi bagoly védelmezése. Megvigasztalják a szomorút, meggyógyítják a beteget, elűzik a gonoszt és óvják a baglyok királyságát. Sorent, a bagolyfiókát testvérével együtt elrabolja egy lázadó bagolyraj: ők tisztábbnak, különlegesebbnek állítják magukat a többi fajtársuknál. A fióka mindig is imádta a meséket, apjától sokat hallott a védelmező baglyok legendájáról. Ebből a történetből merít erőt akkor is, amikor megszökik, és barátaival együtt hosszú, kalandos útra indul, hogy megtalálja a védelmező baglyok csodálatos fáját: ha sikerül, velük együtt fog visszatérni, és legyőzi ellenségeit. Kinek ajánljuk? – Akik minden 3D-s mozit megnéznek. – Akik kíváncsiak, miket mesél a 300 rendezője gyermekének (ha van neki). – Akik megmutatnák gyermeküknek, vajon mit mesélhet a 300 rendezője gyermekének... Kinek nem? – Akik szépen ívelő drámai konfliktusokat, cizellált karaktereket és többrétegű cselekményt várnak egy filmtől. – Tériszonyban szenvedőknek. – Mondjuk, 8 év alattiaknak.
6
Balkányi Beszélõ
2010. november
Balkányi Beszélõ
2010. november
3
A tanulás és a munka lehet a kitörési pont A
Kerekasztal-beszélgetés a szegénységről, a kirekesztésről
2010-es évet az Európai Unió a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni közdelem európai évének nyilvánította. Ennek kapcsán a Változó Világ Szociális Egyesület „A legkisebb fiú – mesék nélkül a szegénységről“ címmel projektet nyert. A pá lyá za tot a Köz igaz ga tá si és Igaz ság ügyi Mi nisz té ri um jog előd je, a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um ír ta ki, és az ő tá mo ga tá suk kal, va la mint az ESZA Tár sa dal mi Szol gál ta tó Nonprofit Kft köz re mű kö dé sé vel va ló sul meg a prog ram. A pro jekt meg va ló sí tá sá ban részt vesz az Úton IfjúságiKulturális Egye sü let is. A pro jekt so rán az Egye sü let négy al ka lom mal ren dez be szél ge tés-so ro za tot, ame lyen egy ci vil, egy po li ti kus és egy vál lal ko zó vi tat ja meg a sze gény ség és a ki re kesz tés, va la mint az el le ne va ló köz de lem té ma kör ét ke rek asz talbe szél ge tés for má já ban. Deb re cen, és Be ret tyó új fa lu után a har ma dik ke rek asz tal-be szél ge tés nek no vem ber 10-én Balkány adott ott hont. A Jó zsef At ti la Mű ve lő dé si Ház ban meg tar tott be szél ge tés ven dé ge volt id. Oláh Já nos al pol gár mes ter, Ser bán Lászlóné, a For du ló pont Szen ve dély be te gek Nap pa li In téz mé nyé nek ve ze tő je és Me ző Sán dor, a Mezőstahl Mér nök iro da Kft ügy ve ze tő igaz ga tó ja. A be szél ge tést Kovács Róbert, az Úton Ifjúsági-Kulturális Egye sü let igaz ga tó ja ve zet te. El ső kér dé se így hang zott: Mikor tekinthető valaki szegénynek, mi az a pont, amitől szegénynek tartunk valakit? Oláh János: Balkányban saj nos a la kos ság egy har ma da sze gény nek te kint he tő. Azok a csa lá dok, aki től ki kö töt ték a vi zet, a gázt, a vil lanyt, csök ken tet ték a szol gál ta tá so kat, akik nek nem te lik a té li tü ze lő re, a min den na pi négy sze ri, öt szö ri ét ke zés re – kü lö nö sen a gye re kek re gon do lok –, azok sze gény nek te kint he tők. Serbán Lászlóné: Az itt lé vők több sé ge fi a tal, de előt tük sem is me ret len az a fo ga lom, hogy vál ság van. És ez szin te min den csa lá dot érint. Na gyon ne he zen él jük meg, na gyon so kan tá mo ga tás ra szo rul nak, hi szen so kan el vesz tet ték mun ka he lyü ket. Na gyon so kan igé nyel nek fo lya ma to san se gé lye ket, mert olyan hely zet be ke rül tek, ami kor már nem tud ják meg él he té sü ket fi nan szí roz ni. Mező Sándor: Úgy gon do lom, min den ki tud ja ma gá ról, hogy sze gény vagy nem. Sok olyan em bert
is me rek, aki sze gény nek tart ja ma gát, de nin cse nek eg zisz ten ci á lis prob lé mái. Nyíl ván min den ki el dön ti, mi re van szük sé ge az élet ben. Aho gyan al pol gár mes ter úr is mond ta: na gyon sok olyan csa lád van, akik nek min den na pi prob lé má ja van. Kovács Róbert: Önök mikor szembesültek elsőnek a szegénység problémájával? Van-e maradandó élményük, esetleg személyes példa ezzel kapcsolatban? Oláh János gye rek ko rá nak él mé nye i vel ér zé kel tet te az ak ko ri, fő képp az öt ve nes évek sze gény sé gét, ami kor sza tyor ba vit ték a gye re kek a tü ze lőt, mert nem volt mi vel fű te ni az is ko lát. Ak kor egy le rom bolt or szág új já épí té se volt a fel adat, a sok gyer me kes csa lá dok kis há zak ban él tek, az a sze gény ség sok kal na gyobb volt a mos ta ni nál, de az em be rek se gí tet tek egy má son. A mai sze gény ség ben a kis há za kon is ott a Digi tv, az em be rek el vár ják az ál lam tól a se gít sé get, a csa lá di pót lé kot, ami ko ráb ban is me ret len volt, s ma az is sze gény nek vall ja ma gát, aki nek ré gi tí pu sú gép ko csi ja van. Mind ez zel együtt az is igaz, hogy Balkány la kói nak egy har ma da sze gény, mert a mai vi szo nyok kö zött ők is sze gény nek szá mí ta nak. A két sze gény ség nem ha son lít ha tó ös sze. Mező Sándor ko rá nál fog va sze mé lye sen nem él te meg a ré gi sze gény sé get, de iga zat adott az al pol gár mes ter úr nak a két faj ta sze gény ség ös sze ha son lí tá sá ban, hi szen ma már ter mé sze tes nek kel le ne len ni, hogy min den csa lád ban le gyen internet, ká bel té vé, s ha ré gen az is elég volt, hogy fű tött ház ba men jünk ha za, ma már nem elég. Mi vel drá gább az élet, a sze gény ség is ha ma rabb vá lik lát ha tó vá, érez he tő vé. Azt mond ta: sze rin te szá za lék ban, vagy sú lyos sá gát te kint ve nem volt ros szabb a hely zet öt ven év vel ez előtt sem, mint most. Serbán Jánosné a két vé le mény
kö zött érez ve ma gát gye rek ko rá nak fel em lí té sé vel kezd te, ami kor a do hány föl dön, a pap ri ka-, a pa ra di csom-, az ubor ka ter mesz tés ből kel lett gye rek ként is ki ven ni a ré szét. A sze gény ség meg élé sét re la tív nak ne vez te, hi szen va la ki ak kor bol dog ta lan, ha nem kap ja meg a leg újabb mo bil te le font, va la ki pe dig an nak örül, ha van vil lany a ház ban. Na gyon jó len ne, ha a mo dern tech ni ka kí nál ta le he tő sé gek min den ház ban meg len né nek, ugyan ak kor vi szont ezek mit sem ér nek, ha a ré gi ér té kek nem ma rad nak meg. Kovács Róbert: Miként lehet orvosolni a szegénységet, milyen eszközök, lehetőségek vannak rá? Oláh János el ső he lyen a ta nu lást em lí tet te. hi szen aki ta nul, az kön nyeb ben bol do gul az élet ben. A sze gény csa lá dok ból is a ta nu lás le het a ki tö ré si pont. A he lyi le he tő sé ge ket em lí tet te: a szép is ko lát, a sport csar no kot, a tor na pá lyá kat, a szá mí tás tech ni kai ter met. Balkányban is van nak mély sze gény ség ben élő csa lá dok, de gye re ke ik nek már meg ada tik az a le he tő ség, hogy si ke re sek le gye nek és bol do gul nak. Ezek a pél dák hú zó erők le het nek a töb bi csa lád előtt. Hoz zá tet te: a sze gény ség ből ki tör ni egye dül, se gít ség nél kül nem kön nyű. Mert hi á ba szor gal mas egy em ber, hi á ba sze ret ne dol goz ni, ha nincs rá le he tő sé ge. Ha a gye rek azt lát ja, hogy apa meg anya nem megy dol goz ni, ezt ta nul ja meg, s ő is ezt az utat kö ve ti, ha fel nő. Ez az ál la pot a gye rek jö vő jét is tönk re te szi. A má so dik ki tö ré si pont te hát a mun ka le het. A fel té te lek meg te rem té sé ben a po li ti káé a leg na gyobb sze rep. Bí zunk ben ne, hogy eb ben a vá lasz tá sok után je len tős vál to zás kö vet ke zik be, ami Balkányban is érez he tő ered mé nyek kel jár majd. Serbán Jánosné: Elő ször is akar ni kell a gye rek nek, a fel nőtt nek, hogy elő re ha lad jon, le gyen cél ja, dönt se el, mit sze ret ne csi nál ni. Iga zat adott az al pol gár mes ter úr nak,
hogy a ta nu lás a leg fon to sabb ki tö ré si pont. A fej lő dő Balkányban is egy re több le he tő ség lesz min den ki szá má ra a to vább ta nu lás ra, eh hez az kell, hogy min den ki él jen a le he tő ség gel. A sze gény ség ből csak úgy le het ki tör ni, ha va la ki el dön ti, hogy job bat akar ma gá nak és tesz is ér te. El mond ta: olyan mun ka he lyen dol go zik, ahol na pon ta ke re sik fel őket hely be li la ko sok, akik egész nap nem tud nak mit kez de ni az ide jük kel, nincs mun ka hely, nincs kép zett sé gük, egy sze rű en nem tud ják, ho gyan to vább. Idős fej jel pe dig már sok kal ne he zebb vál toz tat ni egy ki ala kult hely ze ten. Ezért kell már fi a tal kor ban dön te ni és a cé lért tel jes erő vel ta nul ni, dol goz ni. Mező Sándor: Min den ki tud ja, hogy az élet pénz be ke rül és a csa lád fenn tar tá sá hoz jö ve de lem re van szük ség, amit ma leg in kább mun ká val le het meg sze rez ni. Min den ki tud ja, mit ke res egy se géd mun kás, egy be ta ní tott mun kás, egy szak mun kás, egy mér nök. Ma gya rul mi nél ma ga sabb va la ki nek a kép zett sé ge, an nál na gyobb jö ve de lem re te het szert, an nál könnyeb ben bol do gul az élet ben, s an nál kön nyeb ben ta lál mun kát is. Va gyis ta nul jon min den ki. Kovács Róbert: Tudnának-e említeni életutakat, sorsokat, amikor sikerült kilépni egyes embereknek a szegénység árnyékából? Oláh János: Na gyon sok pél dát le het hoz ni olya nok ról is, akik si ke re sek let tek, akár or szá gos hí rű em be rek ről is be szél he tünk, akik az or szá gos TOP-listán az el ső száz ban van nak. Ők, ha nem is mély sze gény ség ből in dul tak, de va gyo nu kat, gaz dag sá gu kat nem örö köl ték. Bal kány ban is tu dok 20-25 em bert so rol ni, akik min den na pi szor gos mun ká val si ke re sek let tek. A si ker nem fel tét le nül azt je len ti, hogy mennyi pén zünk van. Si kert je lent het az, ha va la ki egy szel le mi al ko tást meg va ló sít. Folytatás a következő oldalon
Mi is segítettünk...
Iskolapalota Balkányban
A
I
z egész ország lakosságát megrázta a Kolontárt és Devecsert ért iszapkatasztrófa. Szívszorító minden egyes tudósítás, minden egyes kép, mely a településeket ért katasztrófáról szól. Ta nár ként úgy gon dol juk, a gye re kek ben is tu da to sí ta ni kell, hogy nem zet ként ös sze tar to zunk, egy ilyen tra gé di á ban nem hagy hat juk sor suk ra a baj ba ju tot ta kat. A se gít ség nyúj tás em be ri kö te les ség. Is ko lánk, a Sza bolcs Ve zér Ok ta tá si Köz pont csat la ko zott sok más is ko la mel lett a Nem ze ti Erő for rás Mi nisz té ri um Ok ta tá sért Fe le lős Ál lam tit kár sá ga és a Ma gyar Mál tai Sze re tet Szol gá lat „Száz fo rin tos gyűj tő ak ció“ el ne ve zé sű kez de mé nye zé sé hez. Ar ra kér tük di ák ja in kat és ta ná ra in kat, hogy fe jen ként leg alább száz fo rint tal já rul ja nak hoz zá a kolontári és devecseri ál ta lá nos is ko lá ba já ró gye re kek csa lád ja i nak, il let ve az érin tett is ko lák nak a meg se gí té sé hez. Az al só ta go zat ban az osz tály fő nö kök, míg fel ső ta go zat ban a di ák ön kor mány zat tag jai
gyűj töt ték a száz fo rin tot, így ok tó ber 29-én 42 000 Fo rin tot fi zet tünk be egy er re a cél ra meg nyi tott szám lá ra. Min den ada ko zó in téz mény ne ve fel ke rül az NEFMI hon lap já ra. 2010. no vem ber 14-én a 4 For Dance és Ba rá ta i nak Jó té kony sá gi Ren dez vé nyén vett részt is ko lánk a Bujtosi Sza bad idő Csar nok ban Nyír egy há zán. A ze ne is ko la 2 pro duk ci ó val ké szült a ren dez vény re. El ső ként a fel ső ta go za tos ének kar nép dal csok rot adott elő, me lyet Miszkuly Gyön gyi 7. osz tá lyos ta nu ló kí sért ci te rán, majd a fu ru lya ka ma ra elő adá sá ban hall hat ták a Bal la da a nem zet fá ról cí mű mű vet, me lyet ének kel és ci te rá val szí ne sí tet tek. A mű sor ban fel lé pett: Bódor Esz ter, De ák Dó ra, Far kas Bet ti na, Gilányi Ivett, Gilányi Fló ra, Gilányi Pet ra, Hor váth Ré ka, Joó Sza bi na, Kígyósi Ni ko let ta, Ko vács Kit ti, Ko vács Kla u dia, Ma jo ros Ré ka, Miszkuly Gyön gyi, Nyitrai Ta ma ra, Se bők Dó ra, Vass Be at rix. Fel ké szí tő ta ná rok: Ladikné Sza bó Csil la, Nagy Éva és Sza bó Gá bor.
Újabb feladat a polgármesternek A Dél-Nyír sé gi Több cé lú Ön kor mány za ti Kis tér sé gi Tár su lás Tár su lá si Ta ná csa ok tó ber 21-én Nagykállóban tar tot ta ülé sét. Az elő ző négy év mun ká já nak ér té ke lé se, majd a Szer ve ze ti és Mű kö dé si Sza bály zat mó do sí tá sa után tit kos sza va zás sal tiszt ség vi se lő ket
Impresszum
Balkányi Beszélő Balkány város önkormányzatának és lakosságának közéleti lapja Szerkesztőség: Polgármesteri Hivatal, 4233 Balkány, Rákóczi u. 8.
vá lasz tot tak. A Tár su lá si Ta nács el nö ké vé is mét Ju hász Zol tánt, Nagy kálló pol gár mes ter ét, el nök he lyet tes ének Pá lo si Lász lót, Balkány pol gár mes ter ét vá lasz tot ták. Meg bí za tá suk a vá lasz tá si cik lus vé gé ig, il let ve a pol gár mes te ri man dá tu muk le jár tá ig szól. Tel./fax: (42)561-000 Kiadó: Balkány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Balogh József Tördelés: ifj. Dankó Mihály Nyomtatás: Tóth Imre,Nyírtelek ISSN 1786-531X
mmár 35 éve annak, hogy a jelenlegi iskolánk helyén fel épült az akkori Magyarország egyik legfejlettebb és legfel szereltebb iskolája. Az újsá gok Iskolapalota Balkányban címmel írtak iskolánkról. Aki nem em lék szik a ré gi épü let re, és ha az új is ko lánk ban jár, ak kor a ré gi kol lé gi u mi részt meg ta lál ja az in téz mény nyu ga ti fe lén, mely a szak szol gá lat nak és a nyelv ok ta tás nak ad ott hont, de ha a tech ni ka tan ter mek be lá to gat, ak kor is a ré gi is ko la fa lai kö zött van, hi szen ezek csak kör be let tek épít ve, de át épí tés re nem ke rül tek. El len tét ben a 75ben épült is ko la töb bi ré szé vel. Pör ges sük egy pi cit vis sza az időt és em lé kez zünk egy ki csit azok ra az évek re. Az 1974/75-ös tan év ben is ko lánk be kap cso ló dott az el ső osz tá lyos év is mét lés meg szün te té sé re irá nyu ló kí sér let be. A kör ze te sí tés mi att meg emel ke dett ta nu lói lét szám kö vet kez té ben hasz nál ni kény sze rül tek va la mennyi ré gi tan ter met is. Ta nu ló szo bák, szak kö rök nagy ré sze a test ne ve lé si órák a té li idő szak ban a kul túr ház ban ke rül tek meg tar tás ra. Is ko la és a 120 fé rő he lyes ta nyai di ák ott hon át adá sá nak ha tár ide je 1975. au gusz tus 20-a volt. Az ün ne pé lyes át adás ra 1975. au gusz tus 31-én ke rült sor. Az ava tá son dr. Gosztonyi Já nos ál lam tit kár mon dott ün ne pi be szé det. Az új is ko la a volt föld bir to kos Gencsy csa lád kas té lyá nak park já ban épült. A park pon tos ke let ke zé sét nem is mer jük. Az is ko lánk fel épí té sé nek költ ség ve té se 23 mil lió 700 ezer fo rint volt. Ér de kes ség ként meg jegy zem, hogy az ala pít vány ra tör tént tár sa dal mi be fi ze té sek 1 mil lió 617 ezer fo rin tot tet tek ki. De ada koz tak ha zánk tá vo li ré sze i ből is, Sze ged ről egy ter me lő szö vet ke zet fa cse me té ket kül dött. A kis pes ti fa ipa ri szö vet ke zet 40 db szé ket ado má nyo zott. A bu da pes ti au tó vil la mos sá gi fel sze re lé sek gyá ra egy tan te rem tel jes be ren de zé sét vál lal ta ma gá ra. Emel lett kap tunk még szí nes te le ví zi ót, 6000 kö te tes könyv tá rat. 5 ol da lon so rol ták fel az ado -
má nyo zók ne ve it, és az ös sze ge ket. Meg szűnt a ta ní tás Nagy mo gyo ró son, Tormáspusztán, Perkedpusztán, Cibakpusztán és Görénypusztán. A kör ze te sí tés kö vet kez té ben az Abai is ko la fel ső ta go za ta is a balkányi is ko lá ban foly tat hat ta ta nul má nya it. Így a bel te rü let hez 30 is ko lai ta nu ló cso port, 7 nap kö zis és 4 ta nu ló szo bai cso port és a di ák ott hon tar to zott. Az új is ko la át adá sá val bő vült ugyan a tan ter me ink szá ma, de ez éppenhogy csak pó tol ta a ta nyá kon meg szün te tett tan ter me ket, így a mű ve lő dé si ház ban to vább ra is szük sé ges volt egy tan te rem ki ala kí tá sa. A ta nu lók 22 ta nyá ról jár tak be is ko lánk ba. 1975-ben a di ák ott hon meg épí té sé vel egy au tó busz is ke rült is ko lánk tu laj do ná ba, mely a ta nyá ról be já ró ta nu lók köz le ke dé sét is meg ol dot ta. Ezek után sor ke rült egy au tó busz ga rázs és két kar ban tar tói mű hely meg épí té sé re is. Az új is ko la át adá sá val olyan fel té te lek te rem tőd tek, ame lyek a fa lu si és ta nya si is ko lá hoz szo kott gye re kek és ne ve lők szá má ra is rend kí vü li nek szá mí tot tak. Kor sze rű tan ter mek ben a leg mo der nebb au di o vi zu á lis ok ta tás tech ni kai esz kö zök se gít sé gé vel sa já tít hat ták el ta nu ló ink a tan anya got. Azok ra a gye re kek re, akik nem jár tak óvo dá ba kü lön gon dot for dí tot tak. A nyár fo lya mán in ten zív is ko lai elő ké szí tő ket szer vez tek, ahol já té kos fog lal ko zá sok ke re té ben ké szül tek fel az is ko lai élet re. A fog lal ko zá so kon részt ve vő gye re kek több sé ge kül te rü let ről ér ke zett. Is ko lán kat ak tív kul tu rá lis élet jel le mez te. 1975/76-os tan év től több éven ke resz tül me gyei rajz ta ná ri al ko tó tá bor nak is ott hont adott in téz mé nyünk. Az itt szü le tett al ko tá so kat a mű vész ta ná rok is ko lánk nak ado má nyoz ták. A meg épült új is ko la azon ban nem csak örö möt, ha nem bá na tot is oko zott 1980-ra az is ko la épü le té ben je lent ke ző sza va tos sá gi hi bák már min den na pos gon dot je len tet tek: fal re pe dé sek, va ko lat hul lás, fa anyag ok gom bá so dá sa, víz ve ze ték csö vek tö ré se. A fe lül vizs gá lat után az ész lelt hi bák több sé gét a ki vi te le ző díj ta la nul, be csü le te sen el vé gez te. Molnár Zoltán
4
Balkányi Beszélõ
2010. november
Balkányi Beszélõ
2010. november
Óvodából iskolába...
Barkácsoljunk együtt
A
A
mikor az első osztályosok iskolába kerülnek, minden új nekik. Nagy próba ez a megváltozott környezethez való alkalmazkodás, mivel mindenki azt várja el tőlük, hogy minél hamarabb, és minél könnyebben megtörténjen az átmenet. Sőt, még jól is teljesítsen! Saj nos nem olyan egy sze rű ez még a fel nőt tek ese té ben sem, nem hogy a gye re kek nél. Az óvo dá sok erő sen kö tőd nek ér zel mi leg is az óvó né ni hez, tár sa ik hoz. Az is me ret len kör nye zet fé le lem mel töl ti el őket. Sok szor úgy ér zik, nem tud nak meg fe lel ni a ve lük szem ben tá masz tott el vá rá sok nak. Ezért van az, hogy kis is ko lás kor ban gyak ran fáj a gye re kek ha sa, fe je. En nek az át me net nek meg köny nyí té se ér de ké ben Balkány mind két is ko lá já nak pe da gó gi ai prog ram já ban sze re pel a le en dő el ső osz tá lyo sok kal va ló ta lál ko zás. Az őszi idő szak ban a nagy cso por to sok lá to gat nak el az óvó né ni vel az is ko lá ba, is mer ked nek az új kör nye zet tel és a ta ní tó né ni vel, ta vas szal pe dig az is ko lá sok az óvo da ven dé gei. A Bé ke-te le pi is ko la ven dé gei ok tó ber 29-én vol tak a ci bak pusz tai és az abapusztai óvo dá sok. Az ak tu á lis ese mé nyek hez iga zod va tök lám pást ké szí tet tünk. Nagy volt az iz ga lom mind két rész ről, de bíz tunk ab ban, hogy ma ra dan dó lesz az él mény.
A ne gye di ke sek egy rö vid mű sor ral ked ves ked tek a ki csik nek: tré fás da lo kat, éne kel tek, sík bá bok kal kí sér ve az elő adást, majd Ba logh Csil la me sélt a ró ká ról és a med vé ről. Ez után kö vet ke zett az iga zi mun ka, a tök fa ra gás. Min den gye rek ka pott egy fa rag ni va ló tö köt, a ki csik ki seb bet, a na gyok na gyob bat. Ve gyes cso por to kat ala kí tot tunk, a gye re kek szí ve sen se gí tet tek egy más nak. De tal pon kel lett len ni a fel nőt tek nek is. Itt az tán ment a mun ka! Alig vár tuk, hogy el ké szül je nek a lám pá sok és meg gyújt has suk ben ne a tea mé csest! A fel vé te le ken lát ha tó han gu lat ma gá ért be szél. Na gyon nagy él mény volt ez a ta lál ko zás mind két rész ről, már ki is tűz tük a kö vet ke ző fog lal ko zás idő pont ját. Iga zá ból nem csak a gye re kek nek, de mind an nyiónk nak na gyon hasz nos egy ilyen ese mény, és szí ve sen ve szünk részt más kor is raj ta. MKM
z óvoda-iskola kapcsolattartását segítő óvodai programunk keretében az iskolásokkal közös délelőttöt szerveztünk. Cé lunk az volt, hogy az egyik leg fon to sabb part ne rünk kel: az ál ta lá nos is ko la al só ta go za tos ne ve lő i vel és ta nu ló i val olyan kö zös prog ra mo kon ve gyünk részt, me -
lyek se gí tik az óvo da-is ko la át me ne tet zökkenőmentesebbé ten ni. A jó kap cso lat alap ja a to le ran cia, a tisz te let, és egy más meg be csü lé se. 2010. ok tó be ré ben meg hív tuk az is ko lá so kat az óvo dá ba egy kö zös őszi bar ká cso lás ra, ahol le he tő ség volt sü tő tö köt, őszi gyü möl csö ket, ter més ék sze re ket, csu hé vi rá go kat, zöld ség ró zsá kat, stb. bar ká csol ni. A kö zös te vé keny ség jó han gu lat ban telt, a gye re kek, fel nőt tek na gyon jól érez ték ma gu kat. Ami kor egy-egy da rab kész lett, na gyon örül tek mun ká juk gyü möl csé nek. Bú csú zás kor sa ját ké szí té sű, őszi es han gu la tú aj tó díszt aján dé koz tak az óvo dá sok a ta ní tó né nik nek va la mint min den ki ha za vi het te az ál ta la ké szí tett kis ap ró sá go kat. Madura Lászlóné óvodapedagógus
Megmentettünk 128 fát Papírgyűjtési akció volt október 27–29-én
A
Szüret a Szakolyi úti óvodában I
ntézményi innovációnk a „Környezettudatos gondolkodás és magatartás erősítését segítő program“. A kör nye zet tu da tos ma ga tar tás a kör nye ze tért fe le lős élet vi tel elő se gí té sét: ma ga tar tás, ér ték rend, at ti tűd, ér zel mi vi szo nyu lá sok for má lá sát, va la mint a kör nye zet ről-tár sa da lom ról ki ala kít ha tó tu dás bő ví té sét cé loz za meg. Te vé keny ség ter vün ket a ter mé szet kör for gá sá nak rend sze re, az év szak ok ko or di nál ják. Nagy hang súlyt kap az ak tu a li tás, a ter mé szet ün ne pei, je les na pok, ün nep kö rök kí nál ta te vé keny sé gek be épí té se. Épí tünk a he lyi ér té ke ink kí nál ta le he tő sé gek re, a gye re kek ér dek lő dé sé re, kí ván csi sá gá ra, mint élet ko ri sa já tos ság ra. Mi nél több olyan hely ze tet kí vá nunk te rem te ni szá muk ra, ame lyen ke resz tül be le sze ret nek a ter mé szet be, így az fon tos lesz szá muk ra, ezért vé de ni, óv ni fog ják. A gye re ke ket az él mé nye ik kap csol ják a va ló ság hoz, a sé ták, ki rán du lá sok mély be nyo mást tesz nek rá juk, az él mény- és az is me ret szer zés vál to za tos és gaz dag le he tő sé gét biz to sít ják. Mun kánk so rán tö rek szünk ar ra, hogy a gye re kek kel
egy élet re meg sze ret tes sük a ter mé sze tet, ame lyet ké sőbb, fel nőtt ként is az élet fon tos ré szé nek fog nak te kin te ni. Az in no vá ció ke re tén be lül „Szü re ti hét“ ke rült meg ren de zés re, mely nek prog ram jai kö zel áll tak a gye re kek ér dek lő dé si kö ré hez, akik élet ko ruk ból adó dó an kí ván csi ak, nyi tot tak vol tak az új is me re tek el fo ga dá sá ra.
A SZÜRETI HÉT PROGRAMJAI: 1. nap KIRÁNDULÁS sé ta a kö zel ben, őszi vi rá gok, szí nes fa le ve lek, ter mé sek gyűj tö ge té se, dió ve rés.
2. nap GYÜMÖLCSNAP az ös sze gyűj tött gyü möl csök kós tol ga tá sa, „Mi van a ta ka ró alatt?“, gyü mölcs sa lá ta ké szí tés.
3. nap ZÖLDSÉGNAP zöld ség bá bok ké szí té se
4. nap ZENEBOHÓC mű so rá nak meg te kin té se
5. nap KÖZÖS BARKÁCSOLÁS az is ko lá sok kal kö zö sen ter més bá bok ké szí té se, ki csik kel ku ko ri ca mor zso lás, dió tö rés, liszt gyur má ból ter més kép ké szí tés.
mai világban fontos, hogy a tanulókat környezettudatosságra neveljük mind az iskolában, mind otthon. Iskolánk ehhez az őszi papírgyűjtéssel is hozzájárul.
5
Betonpálya a motoros „száguldozóknak“ A Szak olyi úti óvo dás gye re kek leg na gyobb örö mé re vég re bir tok ba ve het ték az uni ver zá lis be ton pá lyát, me lyen le he tő sé gük van ko sár lab dáz ni, fo ciz ni, és a pá lyá za tok se gít sé gé vel be szer zett ke rék pár okon, rol le re ken, kis mű anyag-mo to ro kon „szá gul doz ni“. Ter vez zük még ta vas szal út bur ko la ti je lek rá fes té sét, ez ál tal a gyer me kek gya ko rol hat ják a köz le ke dé si sza bá lyo kat.
1 ton na új ság pa pír ból 12 fa anya gá nak meg fe le lő pa pír ál lít ha tó elő. Az is ko la ta nu lói 10 636 kg. pa pírt gyűj töt tek ös sze, így 128 fát men tet tek meg! A pa pír elő ál lí tá sa kor je lent ke ző 75%-os víz-, és több mint 50%-os ener gia-meg ta ka rí tás gyűj té sért ka pott pénz na gyobb ré ról nem is be szél ve. A ter mé sze ten kí vül az is ko lá ba sze a szor gal mas osz tá lyok, ki sebb já ró ta nu ló ink is nyer tek, mi vel a ré sze a Di ák ön kor mány zat kas szá ját nö vel te. Ez úton sze ret nénk meg A papírgyûjtés végeredménye: kö szön ni a szü lők, va la mint Bal kány la kos sá gá nak a se gít sé gét, és Felső tagozat: „fi gyel mez tet ni“ Önö ket, hogy új 1. 6. b 1418 Kg ból meg ren dez zük ta vas szal a pa 2. 8. d 1007 Kg pír gyűj tést. Ne le pőd je nek meg, ha 3. 5. a 922 Kg a gye re kek na pon ta több ször is be skolánkban, a Béke-telepen Alsó tagozat: csön get nek, és fe les le ges új ság pa nagy gondot fordítunk vég1. 4. b 787 Kg pírt kér nek. zős diákjaink pályaválasztá2. 3. b 749 Kg Ladikné Szabó Csilla sára. A 8. osztályunkban 18 3. 3. a 631 Kg Diákönkormányzat vezető tanuló koptatja a padokat.
Ter mé sze te sen mind ez nem jött vol na lét re a szü lők anya gi tá mo ga tá sa nél kül, va la mint id. Oláh Já nos al pol gár mes ter úr köz re mű kö dé se nél kül, aki segítségünkre volt az elő ké szí tő mun ká la tok ban, az anya gok ki szál lí tá sá ban Dán Lász ló se gí tett. Az in téz mény gyer me kei és dol go zói ne vé ben sze ret nénk mind annyi uk nak kö szö ne tet mon da ni.
Tovább tanulunk I
Igyek szünk ké pes sé ge ik nek meg fe le lő in téz mény nek át ad ni a ne bu ló kat. Eh hez min den le het sé ges se gít sé get igény be ve szünk: ● 2010. október 5-én a Bencs Lász ló kö zép is ko la ál tal szer ve zett pá lya vá lasz tá si ki ál lí tá son ● 2010. október 11-én a Nyír egy há zi Mun ka ügyi köz pont ál tal szer ve zett pá lya vá lasz tá si ta nács adá son vet tünk részt. Mind két al ka lom mal, sok ta pasz ta lat tal gaz da god tak di ák ja ink. In for má ci ó kat kap tak a me gyei is ko lák ról. Az ál ta luk vá lasz tott is ko -
la ren dez vé nye i ről, fel vé te li kö ve tel mé nyek ről, stb. A ta nács adá son az ér dek lő dé si kö rü ket pró bál ták meg vizs gál ni, va la mint se gít sé get nyúj ta ni a pá lya vá lasz tás ban. Vol tak olyan pá lya vá lasz tá si tá jé koz ta tók is, ahol nem kel lett ki moz dul nunk az is ko la te rü le té ről. Két in téz mény: a Wes se lé nyi Mik lós Kö zép is ko la és az Ibrányi Mó ricz Zsig mond Gim ná zi um, Szak kö zép is ko la, Szak is ko la és Kol lé gi um kép vi se lői (ta ná rok és di á kok egy aránt) tar tot tak szín vo na las be mu ta tót is ko lá juk min den nap ja i ból ná lunk. Az Arany Já nos Te het ség gon do zó Prog ram ba is je lent ke zett ta nu lónk, aki nek min den ben se gí tünk a si ke res pá lyá zás ér de ké ben. En nek el le né re még sok gye rek fe jé ben nyit va van a kér dés, ho vá men jek, mit vá las szak?
4
Balkányi Beszélõ
2010. november
Balkányi Beszélõ
2010. november
Óvodából iskolába...
Barkácsoljunk együtt
A
A
mikor az első osztályosok iskolába kerülnek, minden új nekik. Nagy próba ez a megváltozott környezethez való alkalmazkodás, mivel mindenki azt várja el tőlük, hogy minél hamarabb, és minél könnyebben megtörténjen az átmenet. Sőt, még jól is teljesítsen! Saj nos nem olyan egy sze rű ez még a fel nőt tek ese té ben sem, nem hogy a gye re kek nél. Az óvo dá sok erő sen kö tőd nek ér zel mi leg is az óvó né ni hez, tár sa ik hoz. Az is me ret len kör nye zet fé le lem mel töl ti el őket. Sok szor úgy ér zik, nem tud nak meg fe lel ni a ve lük szem ben tá masz tott el vá rá sok nak. Ezért van az, hogy kis is ko lás kor ban gyak ran fáj a gye re kek ha sa, fe je. En nek az át me net nek meg köny nyí té se ér de ké ben Balkány mind két is ko lá já nak pe da gó gi ai prog ram já ban sze re pel a le en dő el ső osz tá lyo sok kal va ló ta lál ko zás. Az őszi idő szak ban a nagy cso por to sok lá to gat nak el az óvó né ni vel az is ko lá ba, is mer ked nek az új kör nye zet tel és a ta ní tó né ni vel, ta vas szal pe dig az is ko lá sok az óvo da ven dé gei. A Bé ke-te le pi is ko la ven dé gei ok tó ber 29-én vol tak a ci bak pusz tai és az abapusztai óvo dá sok. Az ak tu á lis ese mé nyek hez iga zod va tök lám pást ké szí tet tünk. Nagy volt az iz ga lom mind két rész ről, de bíz tunk ab ban, hogy ma ra dan dó lesz az él mény.
A ne gye di ke sek egy rö vid mű sor ral ked ves ked tek a ki csik nek: tré fás da lo kat, éne kel tek, sík bá bok kal kí sér ve az elő adást, majd Ba logh Csil la me sélt a ró ká ról és a med vé ről. Ez után kö vet ke zett az iga zi mun ka, a tök fa ra gás. Min den gye rek ka pott egy fa rag ni va ló tö köt, a ki csik ki seb bet, a na gyok na gyob bat. Ve gyes cso por to kat ala kí tot tunk, a gye re kek szí ve sen se gí tet tek egy más nak. De tal pon kel lett len ni a fel nőt tek nek is. Itt az tán ment a mun ka! Alig vár tuk, hogy el ké szül je nek a lám pá sok és meg gyújt has suk ben ne a tea mé csest! A fel vé te le ken lát ha tó han gu lat ma gá ért be szél. Na gyon nagy él mény volt ez a ta lál ko zás mind két rész ről, már ki is tűz tük a kö vet ke ző fog lal ko zás idő pont ját. Iga zá ból nem csak a gye re kek nek, de mind an nyiónk nak na gyon hasz nos egy ilyen ese mény, és szí ve sen ve szünk részt más kor is raj ta. MKM
z óvoda-iskola kapcsolattartását segítő óvodai programunk keretében az iskolásokkal közös délelőttöt szerveztünk. Cé lunk az volt, hogy az egyik leg fon to sabb part ne rünk kel: az ál ta lá nos is ko la al só ta go za tos ne ve lő i vel és ta nu ló i val olyan kö zös prog ra mo kon ve gyünk részt, me -
lyek se gí tik az óvo da-is ko la át me ne tet zökkenőmentesebbé ten ni. A jó kap cso lat alap ja a to le ran cia, a tisz te let, és egy más meg be csü lé se. 2010. ok tó be ré ben meg hív tuk az is ko lá so kat az óvo dá ba egy kö zös őszi bar ká cso lás ra, ahol le he tő ség volt sü tő tö köt, őszi gyü möl csö ket, ter més ék sze re ket, csu hé vi rá go kat, zöld ség ró zsá kat, stb. bar ká csol ni. A kö zös te vé keny ség jó han gu lat ban telt, a gye re kek, fel nőt tek na gyon jól érez ték ma gu kat. Ami kor egy-egy da rab kész lett, na gyon örül tek mun ká juk gyü möl csé nek. Bú csú zás kor sa ját ké szí té sű, őszi es han gu la tú aj tó díszt aján dé koz tak az óvo dá sok a ta ní tó né nik nek va la mint min den ki ha za vi het te az ál ta la ké szí tett kis ap ró sá go kat. Madura Lászlóné óvodapedagógus
Megmentettünk 128 fát Papírgyűjtési akció volt október 27–29-én
A
Szüret a Szakolyi úti óvodában I
ntézményi innovációnk a „Környezettudatos gondolkodás és magatartás erősítését segítő program“. A kör nye zet tu da tos ma ga tar tás a kör nye ze tért fe le lős élet vi tel elő se gí té sét: ma ga tar tás, ér ték rend, at ti tűd, ér zel mi vi szo nyu lá sok for má lá sát, va la mint a kör nye zet ről-tár sa da lom ról ki ala kít ha tó tu dás bő ví té sét cé loz za meg. Te vé keny ség ter vün ket a ter mé szet kör for gá sá nak rend sze re, az év szak ok ko or di nál ják. Nagy hang súlyt kap az ak tu a li tás, a ter mé szet ün ne pei, je les na pok, ün nep kö rök kí nál ta te vé keny sé gek be épí té se. Épí tünk a he lyi ér té ke ink kí nál ta le he tő sé gek re, a gye re kek ér dek lő dé sé re, kí ván csi sá gá ra, mint élet ko ri sa já tos ság ra. Mi nél több olyan hely ze tet kí vá nunk te rem te ni szá muk ra, ame lyen ke resz tül be le sze ret nek a ter mé szet be, így az fon tos lesz szá muk ra, ezért vé de ni, óv ni fog ják. A gye re ke ket az él mé nye ik kap csol ják a va ló ság hoz, a sé ták, ki rán du lá sok mély be nyo mást tesz nek rá juk, az él mény- és az is me ret szer zés vál to za tos és gaz dag le he tő sé gét biz to sít ják. Mun kánk so rán tö rek szünk ar ra, hogy a gye re kek kel
egy élet re meg sze ret tes sük a ter mé sze tet, ame lyet ké sőbb, fel nőtt ként is az élet fon tos ré szé nek fog nak te kin te ni. Az in no vá ció ke re tén be lül „Szü re ti hét“ ke rült meg ren de zés re, mely nek prog ram jai kö zel áll tak a gye re kek ér dek lő dé si kö ré hez, akik élet ko ruk ból adó dó an kí ván csi ak, nyi tot tak vol tak az új is me re tek el fo ga dá sá ra.
A SZÜRETI HÉT PROGRAMJAI: 1. nap KIRÁNDULÁS sé ta a kö zel ben, őszi vi rá gok, szí nes fa le ve lek, ter mé sek gyűj tö ge té se, dió ve rés.
2. nap GYÜMÖLCSNAP az ös sze gyűj tött gyü möl csök kós tol ga tá sa, „Mi van a ta ka ró alatt?“, gyü mölcs sa lá ta ké szí tés.
3. nap ZÖLDSÉGNAP zöld ség bá bok ké szí té se
4. nap ZENEBOHÓC mű so rá nak meg te kin té se
5. nap KÖZÖS BARKÁCSOLÁS az is ko lá sok kal kö zö sen ter més bá bok ké szí té se, ki csik kel ku ko ri ca mor zso lás, dió tö rés, liszt gyur má ból ter més kép ké szí tés.
mai világban fontos, hogy a tanulókat környezettudatosságra neveljük mind az iskolában, mind otthon. Iskolánk ehhez az őszi papírgyűjtéssel is hozzájárul.
5
Betonpálya a motoros „száguldozóknak“ A Szak olyi úti óvo dás gye re kek leg na gyobb örö mé re vég re bir tok ba ve het ték az uni ver zá lis be ton pá lyát, me lyen le he tő sé gük van ko sár lab dáz ni, fo ciz ni, és a pá lyá za tok se gít sé gé vel be szer zett ke rék pár okon, rol le re ken, kis mű anyag-mo to ro kon „szá gul doz ni“. Ter vez zük még ta vas szal út bur ko la ti je lek rá fes té sét, ez ál tal a gyer me kek gya ko rol hat ják a köz le ke dé si sza bá lyo kat.
1 ton na új ság pa pír ból 12 fa anya gá nak meg fe le lő pa pír ál lít ha tó elő. Az is ko la ta nu lói 10 636 kg. pa pírt gyűj töt tek ös sze, így 128 fát men tet tek meg! A pa pír elő ál lí tá sa kor je lent ke ző 75%-os víz-, és több mint 50%-os ener gia-meg ta ka rí tás gyűj té sért ka pott pénz na gyobb ré ról nem is be szél ve. A ter mé sze ten kí vül az is ko lá ba sze a szor gal mas osz tá lyok, ki sebb já ró ta nu ló ink is nyer tek, mi vel a ré sze a Di ák ön kor mány zat kas szá ját nö vel te. Ez úton sze ret nénk meg A papírgyûjtés végeredménye: kö szön ni a szü lők, va la mint Bal kány la kos sá gá nak a se gít sé gét, és Felső tagozat: „fi gyel mez tet ni“ Önö ket, hogy új 1. 6. b 1418 Kg ból meg ren dez zük ta vas szal a pa 2. 8. d 1007 Kg pír gyűj tést. Ne le pőd je nek meg, ha 3. 5. a 922 Kg a gye re kek na pon ta több ször is be skolánkban, a Béke-telepen Alsó tagozat: csön get nek, és fe les le ges új ság pa nagy gondot fordítunk vég1. 4. b 787 Kg pírt kér nek. zős diákjaink pályaválasztá2. 3. b 749 Kg Ladikné Szabó Csilla sára. A 8. osztályunkban 18 3. 3. a 631 Kg Diákönkormányzat vezető tanuló koptatja a padokat.
Ter mé sze te sen mind ez nem jött vol na lét re a szü lők anya gi tá mo ga tá sa nél kül, va la mint id. Oláh Já nos al pol gár mes ter úr köz re mű kö dé se nél kül, aki segítségünkre volt az elő ké szí tő mun ká la tok ban, az anya gok ki szál lí tá sá ban Dán Lász ló se gí tett. Az in téz mény gyer me kei és dol go zói ne vé ben sze ret nénk mind annyi uk nak kö szö ne tet mon da ni.
Tovább tanulunk I
Igyek szünk ké pes sé ge ik nek meg fe le lő in téz mény nek át ad ni a ne bu ló kat. Eh hez min den le het sé ges se gít sé get igény be ve szünk: ● 2010. október 5-én a Bencs Lász ló kö zép is ko la ál tal szer ve zett pá lya vá lasz tá si ki ál lí tá son ● 2010. október 11-én a Nyír egy há zi Mun ka ügyi köz pont ál tal szer ve zett pá lya vá lasz tá si ta nács adá son vet tünk részt. Mind két al ka lom mal, sok ta pasz ta lat tal gaz da god tak di ák ja ink. In for má ci ó kat kap tak a me gyei is ko lák ról. Az ál ta luk vá lasz tott is ko -
la ren dez vé nye i ről, fel vé te li kö ve tel mé nyek ről, stb. A ta nács adá son az ér dek lő dé si kö rü ket pró bál ták meg vizs gál ni, va la mint se gít sé get nyúj ta ni a pá lya vá lasz tás ban. Vol tak olyan pá lya vá lasz tá si tá jé koz ta tók is, ahol nem kel lett ki moz dul nunk az is ko la te rü le té ről. Két in téz mény: a Wes se lé nyi Mik lós Kö zép is ko la és az Ibrányi Mó ricz Zsig mond Gim ná zi um, Szak kö zép is ko la, Szak is ko la és Kol lé gi um kép vi se lői (ta ná rok és di á kok egy aránt) tar tot tak szín vo na las be mu ta tót is ko lá juk min den nap ja i ból ná lunk. Az Arany Já nos Te het ség gon do zó Prog ram ba is je lent ke zett ta nu lónk, aki nek min den ben se gí tünk a si ke res pá lyá zás ér de ké ben. En nek el le né re még sok gye rek fe jé ben nyit va van a kér dés, ho vá men jek, mit vá las szak?
6
Balkányi Beszélõ
2010. november
Balkányi Beszélõ
2010. november
3
A tanulás és a munka lehet a kitörési pont A
Kerekasztal-beszélgetés a szegénységről, a kirekesztésről
2010-es évet az Európai Unió a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni közdelem európai évének nyilvánította. Ennek kapcsán a Változó Világ Szociális Egyesület „A legkisebb fiú – mesék nélkül a szegénységről“ címmel projektet nyert. A pá lyá za tot a Köz igaz ga tá si és Igaz ság ügyi Mi nisz té ri um jog előd je, a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um ír ta ki, és az ő tá mo ga tá suk kal, va la mint az ESZA Tár sa dal mi Szol gál ta tó Nonprofit Kft köz re mű kö dé sé vel va ló sul meg a prog ram. A pro jekt meg va ló sí tá sá ban részt vesz az Úton IfjúságiKulturális Egye sü let is. A pro jekt so rán az Egye sü let négy al ka lom mal ren dez be szél ge tés-so ro za tot, ame lyen egy ci vil, egy po li ti kus és egy vál lal ko zó vi tat ja meg a sze gény ség és a ki re kesz tés, va la mint az el le ne va ló köz de lem té ma kör ét ke rek asz talbe szél ge tés for má já ban. Deb re cen, és Be ret tyó új fa lu után a har ma dik ke rek asz tal-be szél ge tés nek no vem ber 10-én Balkány adott ott hont. A Jó zsef At ti la Mű ve lő dé si Ház ban meg tar tott be szél ge tés ven dé ge volt id. Oláh Já nos al pol gár mes ter, Ser bán Lászlóné, a For du ló pont Szen ve dély be te gek Nap pa li In téz mé nyé nek ve ze tő je és Me ző Sán dor, a Mezőstahl Mér nök iro da Kft ügy ve ze tő igaz ga tó ja. A be szél ge tést Kovács Róbert, az Úton Ifjúsági-Kulturális Egye sü let igaz ga tó ja ve zet te. El ső kér dé se így hang zott: Mikor tekinthető valaki szegénynek, mi az a pont, amitől szegénynek tartunk valakit? Oláh János: Balkányban saj nos a la kos ság egy har ma da sze gény nek te kint he tő. Azok a csa lá dok, aki től ki kö töt ték a vi zet, a gázt, a vil lanyt, csök ken tet ték a szol gál ta tá so kat, akik nek nem te lik a té li tü ze lő re, a min den na pi négy sze ri, öt szö ri ét ke zés re – kü lö nö sen a gye re kek re gon do lok –, azok sze gény nek te kint he tők. Serbán Lászlóné: Az itt lé vők több sé ge fi a tal, de előt tük sem is me ret len az a fo ga lom, hogy vál ság van. És ez szin te min den csa lá dot érint. Na gyon ne he zen él jük meg, na gyon so kan tá mo ga tás ra szo rul nak, hi szen so kan el vesz tet ték mun ka he lyü ket. Na gyon so kan igé nyel nek fo lya ma to san se gé lye ket, mert olyan hely zet be ke rül tek, ami kor már nem tud ják meg él he té sü ket fi nan szí roz ni. Mező Sándor: Úgy gon do lom, min den ki tud ja ma gá ról, hogy sze gény vagy nem. Sok olyan em bert
is me rek, aki sze gény nek tart ja ma gát, de nin cse nek eg zisz ten ci á lis prob lé mái. Nyíl ván min den ki el dön ti, mi re van szük sé ge az élet ben. Aho gyan al pol gár mes ter úr is mond ta: na gyon sok olyan csa lád van, akik nek min den na pi prob lé má ja van. Kovács Róbert: Önök mikor szembesültek elsőnek a szegénység problémájával? Van-e maradandó élményük, esetleg személyes példa ezzel kapcsolatban? Oláh János gye rek ko rá nak él mé nye i vel ér zé kel tet te az ak ko ri, fő képp az öt ve nes évek sze gény sé gét, ami kor sza tyor ba vit ték a gye re kek a tü ze lőt, mert nem volt mi vel fű te ni az is ko lát. Ak kor egy le rom bolt or szág új já épí té se volt a fel adat, a sok gyer me kes csa lá dok kis há zak ban él tek, az a sze gény ség sok kal na gyobb volt a mos ta ni nál, de az em be rek se gí tet tek egy má son. A mai sze gény ség ben a kis há za kon is ott a Digi tv, az em be rek el vár ják az ál lam tól a se gít sé get, a csa lá di pót lé kot, ami ko ráb ban is me ret len volt, s ma az is sze gény nek vall ja ma gát, aki nek ré gi tí pu sú gép ko csi ja van. Mind ez zel együtt az is igaz, hogy Balkány la kói nak egy har ma da sze gény, mert a mai vi szo nyok kö zött ők is sze gény nek szá mí ta nak. A két sze gény ség nem ha son lít ha tó ös sze. Mező Sándor ko rá nál fog va sze mé lye sen nem él te meg a ré gi sze gény sé get, de iga zat adott az al pol gár mes ter úr nak a két faj ta sze gény ség ös sze ha son lí tá sá ban, hi szen ma már ter mé sze tes nek kel le ne len ni, hogy min den csa lád ban le gyen internet, ká bel té vé, s ha ré gen az is elég volt, hogy fű tött ház ba men jünk ha za, ma már nem elég. Mi vel drá gább az élet, a sze gény ség is ha ma rabb vá lik lát ha tó vá, érez he tő vé. Azt mond ta: sze rin te szá za lék ban, vagy sú lyos sá gát te kint ve nem volt ros szabb a hely zet öt ven év vel ez előtt sem, mint most. Serbán Jánosné a két vé le mény
kö zött érez ve ma gát gye rek ko rá nak fel em lí té sé vel kezd te, ami kor a do hány föl dön, a pap ri ka-, a pa ra di csom-, az ubor ka ter mesz tés ből kel lett gye rek ként is ki ven ni a ré szét. A sze gény ség meg élé sét re la tív nak ne vez te, hi szen va la ki ak kor bol dog ta lan, ha nem kap ja meg a leg újabb mo bil te le font, va la ki pe dig an nak örül, ha van vil lany a ház ban. Na gyon jó len ne, ha a mo dern tech ni ka kí nál ta le he tő sé gek min den ház ban meg len né nek, ugyan ak kor vi szont ezek mit sem ér nek, ha a ré gi ér té kek nem ma rad nak meg. Kovács Róbert: Miként lehet orvosolni a szegénységet, milyen eszközök, lehetőségek vannak rá? Oláh János el ső he lyen a ta nu lást em lí tet te. hi szen aki ta nul, az kön nyeb ben bol do gul az élet ben. A sze gény csa lá dok ból is a ta nu lás le het a ki tö ré si pont. A he lyi le he tő sé ge ket em lí tet te: a szép is ko lát, a sport csar no kot, a tor na pá lyá kat, a szá mí tás tech ni kai ter met. Balkányban is van nak mély sze gény ség ben élő csa lá dok, de gye re ke ik nek már meg ada tik az a le he tő ség, hogy si ke re sek le gye nek és bol do gul nak. Ezek a pél dák hú zó erők le het nek a töb bi csa lád előtt. Hoz zá tet te: a sze gény ség ből ki tör ni egye dül, se gít ség nél kül nem kön nyű. Mert hi á ba szor gal mas egy em ber, hi á ba sze ret ne dol goz ni, ha nincs rá le he tő sé ge. Ha a gye rek azt lát ja, hogy apa meg anya nem megy dol goz ni, ezt ta nul ja meg, s ő is ezt az utat kö ve ti, ha fel nő. Ez az ál la pot a gye rek jö vő jét is tönk re te szi. A má so dik ki tö ré si pont te hát a mun ka le het. A fel té te lek meg te rem té sé ben a po li ti káé a leg na gyobb sze rep. Bí zunk ben ne, hogy eb ben a vá lasz tá sok után je len tős vál to zás kö vet ke zik be, ami Balkányban is érez he tő ered mé nyek kel jár majd. Serbán Jánosné: Elő ször is akar ni kell a gye rek nek, a fel nőtt nek, hogy elő re ha lad jon, le gyen cél ja, dönt se el, mit sze ret ne csi nál ni. Iga zat adott az al pol gár mes ter úr nak,
hogy a ta nu lás a leg fon to sabb ki tö ré si pont. A fej lő dő Balkányban is egy re több le he tő ség lesz min den ki szá má ra a to vább ta nu lás ra, eh hez az kell, hogy min den ki él jen a le he tő ség gel. A sze gény ség ből csak úgy le het ki tör ni, ha va la ki el dön ti, hogy job bat akar ma gá nak és tesz is ér te. El mond ta: olyan mun ka he lyen dol go zik, ahol na pon ta ke re sik fel őket hely be li la ko sok, akik egész nap nem tud nak mit kez de ni az ide jük kel, nincs mun ka hely, nincs kép zett sé gük, egy sze rű en nem tud ják, ho gyan to vább. Idős fej jel pe dig már sok kal ne he zebb vál toz tat ni egy ki ala kult hely ze ten. Ezért kell már fi a tal kor ban dön te ni és a cé lért tel jes erő vel ta nul ni, dol goz ni. Mező Sándor: Min den ki tud ja, hogy az élet pénz be ke rül és a csa lád fenn tar tá sá hoz jö ve de lem re van szük ség, amit ma leg in kább mun ká val le het meg sze rez ni. Min den ki tud ja, mit ke res egy se géd mun kás, egy be ta ní tott mun kás, egy szak mun kás, egy mér nök. Ma gya rul mi nél ma ga sabb va la ki nek a kép zett sé ge, an nál na gyobb jö ve de lem re te het szert, an nál könnyeb ben bol do gul az élet ben, s an nál kön nyeb ben ta lál mun kát is. Va gyis ta nul jon min den ki. Kovács Róbert: Tudnának-e említeni életutakat, sorsokat, amikor sikerült kilépni egyes embereknek a szegénység árnyékából? Oláh János: Na gyon sok pél dát le het hoz ni olya nok ról is, akik si ke re sek let tek, akár or szá gos hí rű em be rek ről is be szél he tünk, akik az or szá gos TOP-listán az el ső száz ban van nak. Ők, ha nem is mély sze gény ség ből in dul tak, de va gyo nu kat, gaz dag sá gu kat nem örö köl ték. Bal kány ban is tu dok 20-25 em bert so rol ni, akik min den na pi szor gos mun ká val si ke re sek let tek. A si ker nem fel tét le nül azt je len ti, hogy mennyi pén zünk van. Si kert je lent het az, ha va la ki egy szel le mi al ko tást meg va ló sít. Folytatás a következő oldalon
Mi is segítettünk...
Iskolapalota Balkányban
A
I
z egész ország lakosságát megrázta a Kolontárt és Devecsert ért iszapkatasztrófa. Szívszorító minden egyes tudósítás, minden egyes kép, mely a településeket ért katasztrófáról szól. Ta nár ként úgy gon dol juk, a gye re kek ben is tu da to sí ta ni kell, hogy nem zet ként ös sze tar to zunk, egy ilyen tra gé di á ban nem hagy hat juk sor suk ra a baj ba ju tot ta kat. A se gít ség nyúj tás em be ri kö te les ség. Is ko lánk, a Sza bolcs Ve zér Ok ta tá si Köz pont csat la ko zott sok más is ko la mel lett a Nem ze ti Erő for rás Mi nisz té ri um Ok ta tá sért Fe le lős Ál lam tit kár sá ga és a Ma gyar Mál tai Sze re tet Szol gá lat „Száz fo rin tos gyűj tő ak ció“ el ne ve zé sű kez de mé nye zé sé hez. Ar ra kér tük di ák ja in kat és ta ná ra in kat, hogy fe jen ként leg alább száz fo rint tal já rul ja nak hoz zá a kolontári és devecseri ál ta lá nos is ko lá ba já ró gye re kek csa lád ja i nak, il let ve az érin tett is ko lák nak a meg se gí té sé hez. Az al só ta go zat ban az osz tály fő nö kök, míg fel ső ta go zat ban a di ák ön kor mány zat tag jai
gyűj töt ték a száz fo rin tot, így ok tó ber 29-én 42 000 Fo rin tot fi zet tünk be egy er re a cél ra meg nyi tott szám lá ra. Min den ada ko zó in téz mény ne ve fel ke rül az NEFMI hon lap já ra. 2010. no vem ber 14-én a 4 For Dance és Ba rá ta i nak Jó té kony sá gi Ren dez vé nyén vett részt is ko lánk a Bujtosi Sza bad idő Csar nok ban Nyír egy há zán. A ze ne is ko la 2 pro duk ci ó val ké szült a ren dez vény re. El ső ként a fel ső ta go za tos ének kar nép dal csok rot adott elő, me lyet Miszkuly Gyön gyi 7. osz tá lyos ta nu ló kí sért ci te rán, majd a fu ru lya ka ma ra elő adá sá ban hall hat ták a Bal la da a nem zet fá ról cí mű mű vet, me lyet ének kel és ci te rá val szí ne sí tet tek. A mű sor ban fel lé pett: Bódor Esz ter, De ák Dó ra, Far kas Bet ti na, Gilányi Ivett, Gilányi Fló ra, Gilányi Pet ra, Hor váth Ré ka, Joó Sza bi na, Kígyósi Ni ko let ta, Ko vács Kit ti, Ko vács Kla u dia, Ma jo ros Ré ka, Miszkuly Gyön gyi, Nyitrai Ta ma ra, Se bők Dó ra, Vass Be at rix. Fel ké szí tő ta ná rok: Ladikné Sza bó Csil la, Nagy Éva és Sza bó Gá bor.
Újabb feladat a polgármesternek A Dél-Nyír sé gi Több cé lú Ön kor mány za ti Kis tér sé gi Tár su lás Tár su lá si Ta ná csa ok tó ber 21-én Nagykállóban tar tot ta ülé sét. Az elő ző négy év mun ká já nak ér té ke lé se, majd a Szer ve ze ti és Mű kö dé si Sza bály zat mó do sí tá sa után tit kos sza va zás sal tiszt ség vi se lő ket
Impresszum
Balkányi Beszélő Balkány város önkormányzatának és lakosságának közéleti lapja Szerkesztőség: Polgármesteri Hivatal, 4233 Balkány, Rákóczi u. 8.
vá lasz tot tak. A Tár su lá si Ta nács el nö ké vé is mét Ju hász Zol tánt, Nagy kálló pol gár mes ter ét, el nök he lyet tes ének Pá lo si Lász lót, Balkány pol gár mes ter ét vá lasz tot ták. Meg bí za tá suk a vá lasz tá si cik lus vé gé ig, il let ve a pol gár mes te ri man dá tu muk le jár tá ig szól. Tel./fax: (42)561-000 Kiadó: Balkány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Balogh József Tördelés: ifj. Dankó Mihály Nyomtatás: Tóth Imre,Nyírtelek ISSN 1786-531X
mmár 35 éve annak, hogy a jelenlegi iskolánk helyén fel épült az akkori Magyarország egyik legfejlettebb és legfel szereltebb iskolája. Az újsá gok Iskolapalota Balkányban címmel írtak iskolánkról. Aki nem em lék szik a ré gi épü let re, és ha az új is ko lánk ban jár, ak kor a ré gi kol lé gi u mi részt meg ta lál ja az in téz mény nyu ga ti fe lén, mely a szak szol gá lat nak és a nyelv ok ta tás nak ad ott hont, de ha a tech ni ka tan ter mek be lá to gat, ak kor is a ré gi is ko la fa lai kö zött van, hi szen ezek csak kör be let tek épít ve, de át épí tés re nem ke rül tek. El len tét ben a 75ben épült is ko la töb bi ré szé vel. Pör ges sük egy pi cit vis sza az időt és em lé kez zünk egy ki csit azok ra az évek re. Az 1974/75-ös tan év ben is ko lánk be kap cso ló dott az el ső osz tá lyos év is mét lés meg szün te té sé re irá nyu ló kí sér let be. A kör ze te sí tés mi att meg emel ke dett ta nu lói lét szám kö vet kez té ben hasz nál ni kény sze rül tek va la mennyi ré gi tan ter met is. Ta nu ló szo bák, szak kö rök nagy ré sze a test ne ve lé si órák a té li idő szak ban a kul túr ház ban ke rül tek meg tar tás ra. Is ko la és a 120 fé rő he lyes ta nyai di ák ott hon át adá sá nak ha tár ide je 1975. au gusz tus 20-a volt. Az ün ne pé lyes át adás ra 1975. au gusz tus 31-én ke rült sor. Az ava tá son dr. Gosztonyi Já nos ál lam tit kár mon dott ün ne pi be szé det. Az új is ko la a volt föld bir to kos Gencsy csa lád kas té lyá nak park já ban épült. A park pon tos ke let ke zé sét nem is mer jük. Az is ko lánk fel épí té sé nek költ ség ve té se 23 mil lió 700 ezer fo rint volt. Ér de kes ség ként meg jegy zem, hogy az ala pít vány ra tör tént tár sa dal mi be fi ze té sek 1 mil lió 617 ezer fo rin tot tet tek ki. De ada koz tak ha zánk tá vo li ré sze i ből is, Sze ged ről egy ter me lő szö vet ke zet fa cse me té ket kül dött. A kis pes ti fa ipa ri szö vet ke zet 40 db szé ket ado má nyo zott. A bu da pes ti au tó vil la mos sá gi fel sze re lé sek gyá ra egy tan te rem tel jes be ren de zé sét vál lal ta ma gá ra. Emel lett kap tunk még szí nes te le ví zi ót, 6000 kö te tes könyv tá rat. 5 ol da lon so rol ták fel az ado -
má nyo zók ne ve it, és az ös sze ge ket. Meg szűnt a ta ní tás Nagy mo gyo ró son, Tormáspusztán, Perkedpusztán, Cibakpusztán és Görénypusztán. A kör ze te sí tés kö vet kez té ben az Abai is ko la fel ső ta go za ta is a balkányi is ko lá ban foly tat hat ta ta nul má nya it. Így a bel te rü let hez 30 is ko lai ta nu ló cso port, 7 nap kö zis és 4 ta nu ló szo bai cso port és a di ák ott hon tar to zott. Az új is ko la át adá sá val bő vült ugyan a tan ter me ink szá ma, de ez éppenhogy csak pó tol ta a ta nyá kon meg szün te tett tan ter me ket, így a mű ve lő dé si ház ban to vább ra is szük sé ges volt egy tan te rem ki ala kí tá sa. A ta nu lók 22 ta nyá ról jár tak be is ko lánk ba. 1975-ben a di ák ott hon meg épí té sé vel egy au tó busz is ke rült is ko lánk tu laj do ná ba, mely a ta nyá ról be já ró ta nu lók köz le ke dé sét is meg ol dot ta. Ezek után sor ke rült egy au tó busz ga rázs és két kar ban tar tói mű hely meg épí té sé re is. Az új is ko la át adá sá val olyan fel té te lek te rem tőd tek, ame lyek a fa lu si és ta nya si is ko lá hoz szo kott gye re kek és ne ve lők szá má ra is rend kí vü li nek szá mí tot tak. Kor sze rű tan ter mek ben a leg mo der nebb au di o vi zu á lis ok ta tás tech ni kai esz kö zök se gít sé gé vel sa já tít hat ták el ta nu ló ink a tan anya got. Azok ra a gye re kek re, akik nem jár tak óvo dá ba kü lön gon dot for dí tot tak. A nyár fo lya mán in ten zív is ko lai elő ké szí tő ket szer vez tek, ahol já té kos fog lal ko zá sok ke re té ben ké szül tek fel az is ko lai élet re. A fog lal ko zá so kon részt ve vő gye re kek több sé ge kül te rü let ről ér ke zett. Is ko lán kat ak tív kul tu rá lis élet jel le mez te. 1975/76-os tan év től több éven ke resz tül me gyei rajz ta ná ri al ko tó tá bor nak is ott hont adott in téz mé nyünk. Az itt szü le tett al ko tá so kat a mű vész ta ná rok is ko lánk nak ado má nyoz ták. A meg épült új is ko la azon ban nem csak örö möt, ha nem bá na tot is oko zott 1980-ra az is ko la épü le té ben je lent ke ző sza va tos sá gi hi bák már min den na pos gon dot je len tet tek: fal re pe dé sek, va ko lat hul lás, fa anyag ok gom bá so dá sa, víz ve ze ték csö vek tö ré se. A fe lül vizs gá lat után az ész lelt hi bák több sé gét a ki vi te le ző díj ta la nul, be csü le te sen el vé gez te. Molnár Zoltán
2
Balkányi Beszélõ
Tornacsarnok-avató Folytatás az 1. oldalról ják meg ked ves ven dé ge ink azt is és örül je nek ve lünk együtt, mert vég re nem csak az is ko lán kért fog nak ben nün ket iri gyel ni a me gyé ben, ha nem ezért a tor na csar nok ért, ezért a sport komp le xu mért is, amely ma át adás ra ke rül. Seszták Osz kár kö szön töt te ez után a meg je len te ket. A pol gár mes ter sza va it foly tat va ő is meg em lí tet te: biz to san so kan szur kol tak, hogy el ké szül jön a be ru há zás és a ké tel ke dők is fog ják él vez ni a csar nok elő nye it. Örö mük ben én is osz to zom. Lát szott az idő seb bek és a leg fi a ta lab bak ar cán is, hogy azt a ré gi gö rög mon dást, hogy ép test ben ép lé lek, min den ge ne rá ció, min den egyes gyer mek, min den fel nőtt új ra al kot ja ön ma gá ban, a su gár zó ar cok ezt tük röz ték vis sza szá mom ra. Biz tos va gyok ben ne, hogy ez a csar nok, ez a fan tasz ti kus sport lé te sít mény, amely mint egy fél mil li árd fo rint ból ké szült el, az itt élők tes ti és lel ki épü lé sét, kö zös ség gé for má ló dá sát fog ja elő se gí te ni. Ez az ese mény nem csak a ba ká nyi ak örö me, ha nem az egész me gyéé és min den kör nyék be li te le pü lé sé, hi szen öröm mel lá tom, hogy itt van nak a kör nyék pol gár mes te rei. Őket is ar ra bíz ta tom, él je nek ez zel a fan tasz ti kus le he tő ség gel, hogy egy-egy tánc ver sen nyel, egy-egy be mu ta tó val, bir kó zó-ver se nyek kel hasz nál ják ki, hasz nál ják egész ség gel ezt a csar no kot, hogy szol gál jon a kö vet ke ző ge ne rá ció tes ti és lel ki épü lé sé re egy aránt. Dr. Buday Gyu la kért szót ez után. „Én úgy gon do lom, hogy ez a mai nap a sport nagy ün ne pe, nem csak a vá ros, il let ve a gye re kek szá má ra, de az egész tér ség szá má ra. Úgy gon do lom, hogy a vá ros egy
Ajándék az iskolának
kö ve ten dő pél dát ha tá ro zott meg a kör nye ző te le pü lé sek nek. Ezt a pél dát min den ki nek kö vet ni kell, ugyan is a tö meg sport ra és a test ne ve lés re szük sé ge van a mai fi a ta lok nak. Úgy gon do lom, min den szü lő sok kal job ban örül an nak, ha a gye rek ei eb ben a sport csar nok ban fog ják el töl te ni a nap ja i kat, mint ha más ho vá men né nek. Eh hez sze ret nék na gyon sok jót kí ván ni. Pol gár mes ter úr nak gra tu lá lok a tor na csar nok hoz, a je len le vő pol gár mes te rek nek pe dig azt ja va sol nám, kö ves sék Balkány pél dá ját és leg alább eh hez ha son ló tor na csar no kot épít se nek fel. Eh hez, mint a tér ség or szág gyű lé si kép vi se lő je, il let ve a kor mány tag ja fel aján lom a se gít sé ge met“ – mond ta vé ge ze tül. A sza lag át vá gá sá val ért vé get az ava tó ün nep ség.
Néhány adat A Jövő Iskolája a Dél-Nyírségben című projekt megvalósításához az észak-alföldi regionális programban Balkány 461 millió 69 ezer forintot nyert, a támogatási arány 95 százalékos volt, így Balkány városának 24 millió 317 ezer 909 forintjába került az építkezés. A harmadik ütemben kapott pályázati pénzt a város a régi tornaterem teljes felújítására, táncteremmé történő alakítására és egy új tornaterem építésére fordította. Ebből a pénzből készült el a kézilabdapálya, kosárlabdapálya, röplabdapálya, futópálya, valamint távolugró, magasugró és dobó terület is.
2010. november
Idén is lesz Betlehemes
A Szabolcs Vezér Oktatási Központ és a Balkányi Római Katolikus Egyház szeretettel meghívja Önt és szeretteit
H
ADVENTI HANGVERSENYÉRE
amarosan elérkezik Krisztus születésének ünnepe. Készüljünk rá együtt!
Balkányban im má ron 5. al ka lom mal ren dez zük meg a Balkányi Bet le he mest. Az el ső pró bát 2010. 12. 08-án 18 órá tól tart juk. Vá runk min den szerepelni vágyó ér dek lő dőt a Gö rög Ka to li kus Sze re tet ott hon ban!
2009. december 19-én (vasárnap) 16.00 órától a balkányi ró mai ka to li kus temp lom ba Közreműködnek: A Szabolcs Vezér Oktatási Központ zeneiskolás diákjai és tanárai. A Balkányi Pedagógus Kórus. Mindenkit szertettel várunk!
Tisztaság és hóeltakaítás Lakossági teendők a város közterületeinek rendjéért
B
hul la dé kot kö te les a ren de let ben meg ha tá ro zott gyűj tő edény zet be vagy más gyűj tő esz köz be el he lyez ni és el szál lí tá sá ról gon dos kod ni.
alkány Város Önkormányzata a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 4/2004 (II.11.) számú rendeletének 5. §.-a előírja az ingatlantulajdonosok feladatait
9. §. Síkosság mentesítés és hóeltakarítás
(1) Az in gat lan tu laj do nos nak a köz te rü let tisz tán tar tá sá val, a zöld te rü let, park ápo lá sá val kap cso la tos fel ada tai: a) az in gat lan előt ti (úszó te lek ese tén az épü let kö rü li) jár dá nak, (jár da hi á nyá ban egy mé ter szé les te rü let sáv nak), jár da mel let ti zöld sáv út tes tig ter je dő tel jes te rü le té nek, leg fel jebb az épü let 10 (tíz) mé te res kör ze tén be lü li te rü le té nek a gon do zá sa, tisz tán tar tá sa, sze mét- és gyom men te sí té se, bur kolt te rü le te ken a hó el ta ka rí tá sa és sí kos ság men te sí té se: ha két köz út tal is érint ke zé se van, a fen ti fel ada tok mind két irány ra vo nat koz nak, b) az in gat lan mel let ti nyílt ár kok és mű tár gya i nak tisz tán tar tá sa gyom men te sí té se, c) a két szom szé dos te rü let, épü let kö zöt ti – ki épí tett út tal, jár dá val el lá tott vagy anél kü li – köz for gal mi te rü let sáv vagy át já ró ese tén a tisz tán tar tá si kö te le zett ség a tu laj do no sok kö zött fe le-fe le arány ban osz lik meg, d) az in gat la non lé vő ma da rak fész ke lő he lyei alat ti köz te rü let szen nye ző dés től va ló meg tisz tí tá sa, (2) Az in gat lan tu laj do nos a köz te rü let tisz tí tá sa so rán ös sze gyűj tött te le pü lé si szi lárd
(1) A sí kos ság el le ni vé de ke zés hez a kör nye zet kí mé lő anya go kon (ho mo kon, sa la kon) kí vül klo rid tar tal mú fa gyás pont csök ken tő szer (pld.: kony ha só) hasz ná la ta csak úgy al kal maz ha tó, hogy a vegy szer egy sze ri ki jut ta tá sá nak mér té ke 40 g/m2 / n; több ne le gyen. (2) Klo rid tar tal mú vegy szer hasz ná la ta zöld te rü le ten, il let ve an nak köz vet len kör nyé kén tilos! (3) Hó ra kást ti los el he lyez ni: a) út ke resz te ző dés ben, b) út bur ko la ti je len, c) jár da szi get és jár da kö zé, d) tö meg köz le ke dés re szol gá ló jár mű meg ál ló já nál, e) köz szol gál ta tá si fel sze re lé si tárgy ra és kö ré; pld.: víz el zá ró csap, gáz- és egyéb köz lé te sít mény (lám pa osz lop, hírdetőoszlop stb.) A kö te les ség el mu lasz tá sa az (4/2004. (II. 11.) szá mú Önk. ren de le té nek 33. §-a ér tel mé ben) az aláb bi bün te tést von ja ma ga után: ● Sza bály sér tést kö vet el és 30 000 (har minc ezer) fo rin tig ter je dő pénz bír ság gal sújt ha tó, aki az 5. § és 9. §-ában az in gat lan tu laj do nos nak a köz te rü let, épü let és te lek tisz tán tar tá sá ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket meg sze gi.
Balkányi Beszélõ
2010. november
Napirenden a szegénység Folytatás az előző oldalról Nem rég ke rült a ke zem be Szőlősi György Pus kás Öcsi bá csi ról írt köny ve. Nem gaz dag em ber, de si ke res, köny vét az egész or szág ban, sőt Eu ró pa sok or szá gá ban is me rik, ol vas sák. A si ker te hát nem csak pénz ben mér he tő. Amíg azon ban meg szü le tik, na gyon sok éj sza kát kell át dol goz ni, rá gód ni, mi e lőtt va la ki egy fon tos dön tést meg hoz. A si ker nem hul lik sen ki ölé be, ke mé nyen meg kell ér te dol goz ni. A csa lád ban a szü lők nek ar ra kell tö re ked ni, hogy a gye rek le gyen si ke res, s ak kor a csa lád is si ke res lesz. Kí vá nom, hogy a be szél ge tés részt ve vői si ke re sek le gye nek, és aki a si kert meg íz le li, nem en ge di el ma gá tól. Serbán Jánosné az zal kezd te, hogy a si ker mö gött min dig van va la mi lyen te vé keny ség. Ha egy te het ség ku ta tón be fut va la ki, ő is le tett va la mit az asz tal ra. Ha mun ká já ban lesz si ke res, ha te het sé ge ré vén ért el si ke re ket, ak kor is meg dol go zott ér te. Kí vül ről nem min dig lát szik, hogy egy si ker mö gött mi lyen mun ka van. Ép pen a mel let te ülő Me ző Sán dor ne vét em lí tet te, aki na gyon so kat dol go zott azért, hogy si ke res le gyen. Mező Sándor an nyit tett hoz zá, hogy min de nért ten ni kell, min de nért meg kell dol goz ni. Igaz, a si kert min den ki más ként éli meg, de 90 szá za lék ban min den ki sa ját ma ga te het azért, hogy si ke res le gyen. Eh hez min den ki nek a sa ját te rü le tén kell ered mé nyes nek len ni: a di ák nak a ta nu lás ban, a fel nőtt nek a mun ká ban. Kovács Róbert: A szegénység problémáját illetően hogyan látják a politikusok, a vállalkozók, illetve
a civilek szerepét? Oláh János: Hogy egy gaz da ság ho gyan mű kö dik, nagy ban függ at tól, mi lyen a po li ti kai kör nye zet, mit kép vi sel nek a po li ti ku sok. Pél dá nak em lí tet te, hogy az 1990-es rend szer vál tás tól 2004-ig az or szág a tíz csat la ko zó ál lam kö zött az el ső he lyen állt. A rend szer vál tás sal át ren de ző dött a gaz da ság, meg tör tént a pri va ti zá ció, sok üzem szét esett, s 2010-re az utol sók let tünk, s nem az or szág ja vát szol gá ló po li ti zá lás nak kö szön he tő en most mély sze gény ség ről be szél he tünk. Te hát a po li ti ka tud a leg töb bet ten ni az or szág fel emel ke dé sé ért, vagy le sül lye dé sé ért. Bí zom ben ne – mond ta –, hogy most a fel emel ke dő pá lyá ra fo gunk ke rül ni, s öt év múl va már a jó lé ti ál la mok hoz kö ze lít élet szín vo na lunk. A ked ve zőt len po li ti ka kö vet kez té ben má ra tíz mil lió alá csök kent az or szág lé lek szá ma. Ezért a mai po li ti kai elit fel ada ta lett a né pes ség szám nö ve ke dé sé nek meg in dí tá sa, s re mél he tő, hogy né hány éven be lül már érez he tő lesz en nek a ha tá sa. Serbán Jánosné is a po li ti kát tart ja fe le lős nek a sze gény sé gért. A po li ti ka min den re ha tás sal van: a pénz ár fo lyam ára, a fi ze té sünk re, ar ra, hogy ki mi lyen tá mo ga tás hoz jut hat hoz zá. Ha meg szü le tik egy po li ti kai dön tés, an nak ha tá sát va la mennyi en sa ját bő rün kön érez het jük. Re mél jük, te le pül nek Balkányba is üze mek, több mun ka hely lesz, de ar ra is szük ség lesz, hogy le gyen, aki el megy dol goz ni. Me ző Sán dor min de nért a po li ti kát tart ja fe le lős nek, hi szen az egész vi lá got a po li ti ka irá nyít ja füg get le nül a gaz da ság tól. Mi ve ze -
tett a mos ta ni hely zet ki ala ku lá sá hoz? Le het, hogy nem volt még ilyen vál ság a vi lá gon, le het, hogy en nek le fo lyá sa gyor sabb lesz, ta lán ki fe lé me gyünk be lő le. Úgy gon do lom, min den ki te gye a dol gát. A po li ti kus pró bál jon ja ví ta ni a hely ze tün kön, a szak mun kás vé gez ze, ami hez ért. A hallgatóság soraiból az a kér dés hangzott el, hogy mekkora az esélye valakinek a szegénységből kiszabadulni? Oláh János azt vá la szol ta: ha va la ki min dent meg tett, hogy ne ke rül jön oda, és ez után is azon mun kál ko dik, hogy on nan mi nél ha ma rabb ki ke rül jön, ak kor van esé lye. Aki nem tett ér te sem mit, ne he zeb ben fog ki ke rül ni. Sok min den ről le kell mon da ni a csa lád nak, s olyan ci vil szer ve ze tek kel kell fel ven ni a kap cso la tot, akik tud nak se gí te ni fő képp a mun ká hoz ju tás ban. Le het, hogy a mun ka vál la lás is több ener gi át kö ve tel meg, mint a ko ráb bi mun ka hely, de vál lal ni kell, ha ki akar tör ni va la ki re mény te len hely ze té ből. Nem le het csak a kü lön bö ző se gé lyek re, pél dá ul a mun ka nél kü li se gély re ala poz ni az éle tet. Ki ve ze tő út a köz ter hek eny hí té se le het, ak kor ke ve sebb len ne a fe ke tén dol go zók szá ma, s az ál lam is na gyobb be vé tel hez jut na, amit új ra el osz tás ra for dít hat na. Van re mény rá, hogy a mos ta ni 54 fé le adó he lyett lé nye ge sen ke ve sebb lesz, s ke ve seb ben ke re sik majd a kis ka pu kat, ho gyan le het ki búj ni az adó zás alól. És ala poz hat ja meg ez mind az egyén nek, mind az or szág nak a fel emel ke dé sét.
7
MOZI ✪ MOZI 2010. december 3., 18:00 Jó zsef Attila Művelődési Ház
AZ ÕRZÕK LEGENDÁJA (színes, magyarul beszélő, amerikai-ausztrál animációs film, 100 perc, 2010) Jegyár: 500 Ft
Talán léteznek bölcs és bátor baglyok, akiknek egyetlen feladata van a világon: a többi bagoly védelmezése. Megvigasztalják a szomorút, meggyógyítják a beteget, elűzik a gonoszt és óvják a baglyok királyságát. Sorent, a bagolyfiókát testvérével együtt elrabolja egy lázadó bagolyraj: ők tisztábbnak, különlegesebbnek állítják magukat a többi fajtársuknál. A fióka mindig is imádta a meséket, apjától sokat hallott a védelmező baglyok legendájáról. Ebből a történetből merít erőt akkor is, amikor megszökik, és barátaival együtt hosszú, kalandos útra indul, hogy megtalálja a védelmező baglyok csodálatos fáját: ha sikerül, velük együtt fog visszatérni, és legyőzi ellenségeit. Kinek ajánljuk? – Akik minden 3D-s mozit megnéznek. – Akik kíváncsiak, miket mesél a 300 rendezője gyermekének (ha van neki). – Akik megmutatnák gyermeküknek, vajon mit mesélhet a 300 rendezője gyermekének... Kinek nem? – Akik szépen ívelő drámai konfliktusokat, cizellált karaktereket és többrétegű cselekményt várnak egy filmtől. – Tériszonyban szenvedőknek. – Mondjuk, 8 év alattiaknak.
8
Balkányi Beszélõ
2010. november
Elsõ hely
Balkány város önkormányzatának és lakosságának közéleti lapja
társastáncban XIV. évfolyam 11. szám
Is ko lánk 6. b osz tá lyos ta nu ló ja, Pellei Mi hály 2010. ok tó ber 9-én Pé csett Or szá gos tár sas táncver se nyen vett részt, ame lyen I. he lye zést szer zett pár já val, Hercsik Zsu zsan ná val a Ju ni or I. C La tin ka te gó ri á ban. Ez úton is sze ret nénk ne kik szív ből gra tu lál ni. Sza bolcs Ve zér Ok ta tá si Köz pont ta nu lói és dol go zói
●
2010. november
Felépült a jövõ iskolája Balkányban
„Haditortúra“ 2
010. október 19.-én meghívást kaptunk az „I. Bocskai Haditortúra“ elnevezésű katonai jellegű csapatversenyre. Debrecenben a Bocskai Lövészdandár által került megrendezésre a vetélkedő. A cél a fi a ta lok kö ré ben nép sze rű sí te ni a mi li ta ris ta élet mó dot, csá bí ta ni őket a ka to nai pá lya, hi va tás irá nyá ba. A ver seny hely szí ne a Kos suth lak ta nya volt, ahol a fi a ta lok be le lát hat tak a hi va tá so sok min den nap ja i ba. A re giszt rá lás után ön vé del mi és ka to nai kom man dós be mu ta tót lát hat tunk, me lyet mind a gye re kek mind a kí sé rők kí ván csi sze mek kel néz tek vé gig. A „ha di tor tú rán“ 10 fős csa pa tok mér kőz het tek meg egy más sal. A nagy ér dek lő dést bi zo nyít ja, hogy 27 csa pat ne ve zett a ver seny re. Az
el ső ál lo má son az el mé le ti fel ké szült sé gük ről kel lett szá mot ad ni. A teszt a ka to nai rang jel zé se ket, egyes fegy ve rek el mé le ti le írá sát va la mint Bocs kai és Bor nem is sza éle té nek főbb ese mé nye it tar tal maz ta. A to váb bi ak ban a fi zi kai fel ké szü lés do mi nált, amely a ka to na élet el en ged he tet len ré sze. Szí nes és ne héz fel ada tok tar kí tot ták az aka dály pá lyát. Na gyon hos szú és fá rasz tó ver seny vé gén bi za kod va vár tuk az ered mény hir de tést, amely re a gye re ke ink tel je sít mé nye okot is adott. Öröm mel vet tük, hogy kis is ko lánk csa pa ta deb re ce ni is ko lá kat is ma ga mö gé uta sít va a 3. he lyen vég zett. A csapat tagjai: Cson ka György, Fel föl di Ró bert, Gellér Ist ván, Ju hász Alex, Keczán Já nos, Ma gyar Bet ti na, Nagy Me lin da, Papp György, Szil ágyi Zsolt, Vanka Ri chárd. Két ta nu ló: Mol nár Krisz ti án és Vanka György el kí sér tek min ket. A csapatot felkészítő tanárok: Kur ta Lász ló és Győ ri Ist ván ta nár urak vol tak. Kö szö net a szer ve zők nek a meg hí vá sért és a ver seny szín vo na las le bo nyo lí tá sá ért,va la mint tá mo ga tó ink nak, Papp Ist ván nak és a Balkányi „Esély az akác lom bok alatt“ Egye sü let nek, hogy a gye re kek ver se nyen va ló rész vé tel ét elő se gí tet ték.
Kemence az óvodában O
któberben elkészült óvodánkban a néphagyomány őrzéséhez hűen igazodó kemence. Olyan em be rek se gí tet tek a ke men ce meg épí té sé ben, akik nek már nem jár gyer me ke az óvo dá ba, így sem mi lyen kap cso la ta nincs in téz mé nyünk kel, még is szív ügy ük nek ér zik a kö zel két száz har minc gyer mek sor sát, fej lő dé sét. Ilyen se gí tő ke zek vol tak el ső sor ban Radócz Já nos, test vé ré vel Ist ván nal, akik min den gon dol ko dás nél kül el vál lal ták a ke men ce el ké szí té sét. Sa ját mun ká ju kat hát ra hagy va igye kez tek mind nyá junk nak örö met sze rez ni és a rossz idő el le né re lel ki is me re te sen ké szí te ni a ke men cét. Már a mun kák el kez dé se előtt, köz ben és a mun ka be fe jez té vel fo lya ma to san jó ta ná csok kal igye kez tek el lát ni ben nün ket, mi re ügyel jünk, mi lyen éte le ket le het ben ne ké szí te ni, me lyik nek men nyi idő re van szük ség a tá la lá sig. Az ös sze fo gás, mint min dig, eb ben az eset ben is fon tos volt, hi szen szük sé günk volt ter mé sze te sen a ke men cé hez nél kü löz he tet len anya gok ra, ame lyek ben nagy se gít sé günk re volt Pá lo si Lász ló pol gár mes ter úr, ifj. Rácz Im re, Me ző Sa nyi bá csi és csa pa ta, Ke le men Zsolt, Ko vács Fe renc, Barkaszi Bar na. Már fel avat tuk a ke men cét, hi szen sü töt tünk ben ne má kos- di ós bejg lit, krump lit kol bás szal, sza lon ná val, fó li á ba te kert krump lit. A gye re kek és mi fel nőt tek is na gyon örü lünk, hogy is mét be tel je sült egy álom, ami nagy ban szol gál ja el ső sor ban a gyer me kek nép ha gyo mány ápo lá sá nak őr zé sét, hi szen olyan te vé keny sé gek kel, szo ká sok kal, rég el fe le dett és nem min den na pi éte lek kel is mer tet jük
meg az óvo dás gyer me ke in ket, ame lye ket már mi fel nőt tek is el fe lej tet tünk, vagy a mi kor osz tá lyunk nak sem volt is me re tes. Hi szen kis gyer mek kor ban a cse lek vés sel szer zett ta pasz ta la tok, érzelemdús él mé nyek hat nak a fel nö vek vő egyén cse le ke de te i re. Is me re tei bő vü lé sé vel ké sőbb ér ti meg, dol goz za fel azt, amit ka pott és köz ben van ho va vissza kap csol ni azo kat. Er köl csi, esz té ti kai ér ték rend sze re ki ala kul, a szük ség le tek to váb bi cse lek vé sek re kész te tik. Fel nőtt ko rá ban a nép ha gyo mány ápo lá sá nak igé nye úgy je le nik meg, mint ma ga sabb ren dű szük ség let. Mind er re egy csa lá di as lég kö rű, ru gal mas élet ren det ala kí tot tunk ki, hogy a ha gyo mány őr zést az óvo dai ne ve lés ke re te in be lül foly tat ni tud juk, a gye re kek és a szü lők meg elé ge dé sé re. Kö szön jük min den ki nek, aki eh hez az él mény hez hoz zá jut ta tott ben nün ket. Pásztor Lászlóné óvodavezető
H
ivatalosan fogalmazva a jövő iskolája a Dél-Nyírségben III. ütem projektzáróját tartották november 25-én városunkban, magyarul: felavatták a gyönyörű tornatermet. „A sport nem csak test ne ve lés, ha nem a lé lek nek is az egyik leg erő tel je sebb ne ve lő esz kö ze“. Ezek kel a Szent-Györ gyi Al bert től köl csön zött sza vak kal kezd te kö szön tő jét Gyeskó Jánosné az ava tó ün nep sé gen, majd el mond ta: az Is ko la és a vá ros éle té ben is rend kí vül öröm te li ál lo más hoz ér kez tünk. Ké szen áll, az ün ne pé lyes át adás ra
vár a tor na csar nok. Ré gi ál munk íme meg va ló sult. A kö szön tő sza va kat kö ve tő en üd vö zöl te az ün nep ség részt ve vő it: Seszták Osz kár or szág gyű lé si kép vi se lőt, a me gyei köz gyű lés el nö két, dr. Buday Gyu lát, a 4. szá mú vá lasz tó ke rü let or szág gyű lé si kép vi se lő jét, Pá lo si Lász ló pol gár mes tert, Karóczkai Istvánné jegy zőt, id. Oláh Já nos al pol gár mes tert, a kép vi se lő-tes tü let meg je lent tag ja it, Sza bó Gusz táv is ko la igaz ga tót, Sajtosné Zemanek Eri ka és Ka to na Fe renc igaz ga tó-he lyet te se ket, Oláh Já nost, a Bé ke- te le pi tag is ko la ve ze tő jét, Buzsik Lász lót, a tor na csar no kot fel épí tő nyíradonyi
Szib-Ép Kft. ügy ve ze tő jét, va la mint a hely be li és a szom széd te le pü lé sek ről ér ke zett ér dek lő dő ket,. Az új csar nok bir tok ba vé te le tor na be mu ta tók kal kez dő dött. A gyer mek- és fel nőtt ae ro bic cso por tot Pász tor Tün de ké szí tet te fel, a 40 lány ta nu ló lát vá nyos pro duk ci ó ját Petrovics-Réti Re ná ta ta ní tot ta be. Őket Sán dor Já nos ta nár úr 3-4-es fi a tal ja i nak fo ci be mu ta tó ja és Herczku Ist ván ta nár úr fiú cso port já nak fu tás va ri á ci ói kö vet ték. A sport be mu ta tót a Bé ke- te le pi tag is ko la ug ró cso port já nak pro duk ci ó ja zár ta Győri István tanár úr irányításával. Pá lo si Lász ló pol gár mes ter kö szön töt te ez után az ava tó ün nep ség
részt ve vő it. Egy álom va ló sult meg az zal, hogy fel avat hat juk ezt a szép tor na csar no kot. So kan iz gul tak azért, hogy el ké szül jön, de voltak akik ké tel ked tek benne, hogy el ké szül, még is csak el ké szült, még is csak fel avat hat juk. Na gyon kö szö nöm a kivitelezőnek, Buzsik Lász ló nak azt a hoz zá ál lá sát, ami vel az épít ke zés fo lya mán se gí tett ben nün ket, s fo lya ma to san tud tuk épí te ni a tor na csar no kot. Ma nem csak ez a tor na csar nok ke rül át adás ra, ha nem a ré gi tor na te rünk is, amely meg szé pül ve, meg újul va be tölt he ti a tánc te rem funk ci ót, de ké szen van nak a kül ső pá lyák, egy mű fü ves te nisz pá lya, a sport ud va ron két ké zi lab da pá lya, ko sár lab da pá lya, két röp lab da pá lya, fu tó pá lya, a tá vol ug ró, a ma gas ug ró és do bó te rü let. Cso dál Folytatás a 2. oldalon
Köz meg hall ga tás a kultúrházban Balkány életéről, fejlesztéséről, a Polgármesteri Hivatal munkájáról, és a város működtetésének gondjairól közmeghallgatáson tájékoztatja az érdeklődő balkányiakat Pálosi László polgármester
december7-én 18órától a József Attila Művelődési Házban.
Az avatás pillanata
A közmeghallgatáson a polgármester válaszol az ott elhangzó kérdésekre is.
