ÉS
' I Il is H 0 H H S 1 H
H
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tagjának lapja
II
Ko O L É S FÖ I
Felelüs szerkeszlü: BINDER BÉLA
D G
I'
Z
Szerkeszlitl: MUNKÁCSI ZOLTÁN és TILESCH LEÓ
Szerkesztőség: 1061 Budapest VI., Anker köz 1. I. em. 102. Telefon: 229-870, 229-876, 423-943.
HE
TARTALOM Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folyóiratjegyzék a rövidítésekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 Mélyfúrás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Sekélyfúrás és nagy átmérőjű fúrás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Mélyfúrási geofizika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Rezervoármérnöki tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Kőolaj- és földgáztermelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Kőolaj- és földgázszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Általános információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Névmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helynévmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Részletes tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . .
........................................ ........................................ ....... ................................. ........................................ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ...... .................................. ........................................ ........................................ ...... . . ................................ ........................................ ........................................ ........................................ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..
Ll'ı. |§ı'Lı-I
46 53 73 111 118 131 137 147 157 159
A FO FEJEZETEK SZERZŐI: .rr
Dr. ALLIQUANDER ÖDÖN okl. bányamérnök, egyetemi tanár (Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc) . . . . . . . .
1. fejezet
Dr.-Ing. ARNOLD WERNER egyetemi tanár (Bergakademie Freiberg, NDK) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2. fejezet
Dr. GYULAY'ZOLTAN okl. bányamérnök, egyetemi tanár, igazgató (Központi Bányászati Múzeum, Sopron) 4., 7. fejezet JESCH ALADAR okl. gépészmérnök, osztályvezető (OKGT Dunántúli Kutató és Feltáró Uzem, Nagykanizsa) . . . _ 3. fejezet Dr. SZILAS A. PAL okl. bányamérnök, tszv. egyetemi tanár (Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc) . . . . . . . . . .. 5., 6. fejezet
MUNKATÁRsAKz ÁRPÁSI MIKLÓS okl. olajmérnök (Kőolaj- és Földgázbányászatifllpari Kutató Laboratórium, Budapest); Dr.-Ing I-IĂFNER, F. (Freiberg, NDK); Dipl.-Ing. I-lQRN,_D. (Freiberg, NDK); LOKE MATE okl. gépészmérnök (Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, Budapest); MARKÓ LASZLO okl. geofizikusmérnök (Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium, Budapest); Dr.-Ing. NEUMANN4 H.-G. (Freiberg, NDK); Dr. PATSCH FERENC okl. olajmérnök (Nehézipari Műszaki Egyetem, M_jskolc); PAULIK DEZSO okl. geofizikusmérnök (OKGT Dunántúli Kutató és Feltáró Uzem, Nagykanizsa): Dr. rer. nat. PATZ, H. (Freiberg, NDK); Dipl.-Ing. POHL, A. (Freiberg, NDK); Dr. habil. PORSTENDORFER, G. (Freiberg, NDK); SZEGESI KAROLY dokumentátor (NIMDOK, Budapest); TAKACS GABOR okl. olajmérnök (Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc); Dipl.-Geophys. THIEME, N. (Leipzig, NDK); Dipl.-Ing WERNECKE, R. (Freiberg, NDK). Műszaki szerkesztő SZABÓ GYÖRGY okl. olajmérnök (OKGT, Budapest). Az egyidejűleg Freibergben (NDK) megjelenő német nyelvű kiadás szerkesztői REICHEL, W.; VOIGT, F. (Freiberg, NDK). I
1
i
BANYASZATI És KOHASZATI LAPOK KOOLAJ ES FOLDGÁZ KULONSZÁM Szerkesztésért felelős: BINDER BÉLA Szerkesztőség cime: 1061 Budapest, Anker köz l. Telefon: 220-870, 229-876, 423-943. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, 1073 Budapest Lenin körút 9-I l. Telefon: 22|-285. Levélcim: 1906 Budapest. Pf. 223. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT igazgató 74-4085 - Szegedi Nyomda Felelős vezető: VINCZE GYÖRGY
Terjeszti a Magyar Posta Külföldön terjeszti a „Kultúra” Könyv és Hirlap Külkereskedelmi Vállalat, G-1839 Budapest, Postafiók 149.
Index: 25 154
Í7
.
Í
.I
Í
Í
ý
A KOOLAJ- ES FOLDGAZBANYASZAT MŰSZAKI FEJLÖDÉSE 1973 Bibliográfiai tanulmanj
I
'MIX
I
I
ı
ELŐSZÓ Fejlődési tájékoztatónk immár a hatodik, az 1973. évről beszámoló füzetét adjuk az olajbányászat műszaki értelmiségének a kezébe. Ezzel együtt a csaknem 700 oldal ősszterjedelmű hat füzet a világon - Keleten és Nyugaton - az 1967-től 1973-ig terjedő hét év alatt megjelent olajbányászati szakirodalmi termésből kiválasztott kereken 8500 tanulmány sürítvényét tartalmazza, a tudomány belső logikáját tükröző rendszerbe foglalva. Évi információgyüjteményünk frisseségét és lehető teljességét az mutatja, hogy az olyan szervezeteknél és intézményeknél, amelyeknél az információkőzlés primer formája az időszakos rendezvényeiken előadandó előnyomat, Ott ez a preprintanyag a mi tájékoztatónk alapja. Az olajbányászat kutatási és fejlesztési területén élenjáró Society of Petroleum Engineers of AIME folyóiratai, az SPE évi preprintjeinek 1/6-át a közzététel évében, a, további 1/3-át egytől négy évig terjedő késéssel, a felét pedig egyáltalában nem közlik. Mi a .közzététel évének teljes preprint anyagát feldolgozzuk. Fejlődési tájékoztatónk - immár hagyományos „Külőnszámunk” - bizonnyal hasznos segitség a folyamatos továbbképzésben, annak önképző formájában. Jelentőségére pedig a kiadását finanszírozó OKGT vezérigazgatójának, dr. Simon Pálnak a megbízó levele utal, amely szerint tájékoztatónk Összefoglaló tanulmányai ,,a magyar kőolaj- és földgázbányászat hazai műszaki fejlesztési célkitűzéseinek elősegítésén kívül, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt nemzetközi tudományos kapcsolataiból eredő kötelezettségeinek teljesítése érdekében is szükségesek". A
1974. július
Dr. ALLIQUANDER ÖDÖN Dr. ARNOLD WERNER Dr. GYULAY ZOLTÁN
.P
Az IRODALOMJEGYZÉKBEN SZEREPLŐ FOLYÓIRATOK És ELŐNYOMATOK CÍMEI És RÖVIDÍTÉSEI* Folyóiratok Azerbajdzsanszkoe Neftjanoe Hozjajsztvo Bohrtechnik, Brunnenbau, Rohrleitungsbau Bulletin of AAPG (American Association of Petroleum Geologists) Burenie
Canadian Well Logging Society Journal Drillin E
Drilling Contractor Erdoel Erdgas Zeitschrift Erdöl und Kohle Forages Földtani Kutatás ` Gazovaja Promüslennoszt'
ANH BBR B. AAPG Bur. CWLSJ Drllg. Drllg. Contr. EEZ EK
Baku Köln
Tulsa Moszkva Calgary Dallas Dallas Hannover-Wıen Hamburg Paris
FK GP GWF GE Geofiz. App. GNG
Gas und Wasserfach - Gas Erdgas
Geofizicseszkaja Apparatura Geologija Nefti i Gaza
Geoph.
Geophysics
Institution of Gas Engineers Journal
IGEJ IZV. VUZ GR IZV. VUZ NG JCPT JIP JJAPT JPT KF
Izvesztija Vüszsih Ucsebnüh Zavedenij Geologija i Razvedka Izvesztija Vüszsih Ucsebnüh Zavedenij Neft' i Gaz Journal of Canadian Petroleum Technology
Journal of the Institute of Petroleum Journal of Japanese Association Petroleum Technology
Journal of Petroleum Technology Kõolaj és Földgáz (Bányászati és Kohászati Lapok) Log Analyst Magyar Geofizika Masinü i Neftjanoe Oborudovanie
LA Magy. Geof. Mas. Neft. Oborud. N (pol.)
Nafta Nafta Neue Bergbautechnik Neftegazovaja Geologija i Geofizika Neftepromüszlovoe Delo
N (jus-)
NBT NGG ND NGP
Neftjanaja i Gazovaja Promüslennoszt' Neftjanoe Hozjajsztvo Offshore Oil and Gas Journal Petroleum Engineer Petroleum & Petroehemical International
NH 0fl`sh. OGJ
Petrol si Gaze Pipe Line Industry Pipe Line News
Prikladnaja Geofizika Razvedocsnaja Geofizika Razvedka i Ohrana Nedr Revue de l'Association Française des Techniciens du Pétrole Revue de l'Institut Français du Pétrole
Rohre, Rohrleitungsbau, Rohrleitungstransport
SPE (Society of Petroleum Engineers) Journal Water Well Journal World Oil
Zeitschrift für angewandte Geologie
Budapest Moszkva
München Moszkva Moszkva Tulsa London Baku Baku
Calgary London
Tokyo Houston Budapest
Houston Budapest Moszkva Katowice Zagreb
Lei pzig Moszkva Moszkva Kiev Moszkva
Tulsa Houston
PE PPI PG PLI PLN Prikl. Geofiz. Razv. Geofiz. RON R. AFTP R. IFP RRR SPEJ WWJ WO ZAG
Dallas London
Adr. Symp. API DP
Porec Dallas Houston
Bucuresti Houston Bayonne, N.
Moszkva
Moszkva Moszkva
Paris Paris
Baden-Baden Houston
Urbana, Ill. Houston Leipzig
Előnyomatok, jelentések (Second) Adriatic Symposium on Oil Well Drilling American Petroleum Institute, Annual Meeting Papers, Division of Production American Petroleum Institute Specifications, Bulletins, Recommended Practices American Society of Mechanical Engineers, Preprints (Sixth) Conference on Drilling and Rock Mechanics, Preprints Offshore Technology Conference, Preprints
Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület XIV. Vándorgyűlés B szekció Proceedings Council of Economics of AIME Society of Petroleum Engineers of AIME, Preprints
Society of Professional Well Log Analysts Transactions Symposium on Petroleum Economics and Evaluation of SPE United States Bureau of Mines, Production Bulletin United States Bureau of Mines, Information Circular United States Bureau of Mines, Report on Investigation
United States Bureau of Mines, Technical Progress Report
API Spec, Bul, RP és a sorszám ASME és a kiadványszám CDRM OTC és a kiadványszám
New York Austin, Tex. Houston Budapest
SPE és a kiadványszám SPWLA Trans. és a kiadványszám SPEE USBM PB és a kiadványszám
Dallas Houston Dallas Washington
USBM IC és a kiadványszám
Washington
USBM RI és a kiadványszám USBM TRP és a kiadványszám
Washington Washington
OMEKE voy PcE
Chicago
*A felsorolt folyóiratokat, periodikákat a szerzők teljes mértékben feldolgozták; ezeken kívül a tájékoztató szövegében számos hivatkozás található egyeb folyóiratokra is. Az irodalmi felsorolásban valamennyi mü megjelenési éve 1973. .
A szövegben csillaggal jelölt irodalmi hivatkozási számok olyan végleges nyomtatott publikációt jelölnek, amely az előző évek egyikében már előnyomatként
megjelent és fejlődési tájékoztatónkban már szerepelt. A szövegben előforduló mennyiségek a „Fizikai mennyiségek neve, jele és mértékegysége” cimű szabványnak (MSZ 4900/l-ll-70) megfelelően szerepelnek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, pl., hogy az erő, súly newtonban (1 kp=9,806 N, I Mp=9806 Na.-10 kN): az erőnyonıaték Nm-ben (1 Nm=0,l02 kpm; l kpm '-:'10 Nm); a nyomás pascalban (l at=l kp/cm2=9B 066 Pa; 1 at-'el barx0,1 MPa); a te!jesı'mıe'ny LE helyett kW-ban (1 LE=0,736 kW) szerepelnek. (A szerkesztő.)
4 *P
1 Mélyfúrás
1.1 A fejlődés általános irányai A világ egyes részein évek óta jelentkező s 1973-ban energiakrízissé éleződött kőolaj- és földgázhiány világszerte tartósan fokozottnak ígérkező kutató- és feltárófúrási tevékenységet indított el. Wilson, az amerikai kőolajgeológusok egyesületének _ az AAPG-nek _ elnöke a világ szénhidrogénkutatásra és -feltárásra nézve posszibilis területeit értékelve [1] úgy nyilatkozik, hogy a következő évtizedben mélyebbre, mélyebb vizen át, vastagabb jégen át kell fúrni. Ilyen körülmények közt a gazdaságosság jelentősen hatékonyabb fúrási technológiát követel, amely viszont fokozatosan megnyithatja a lehetőséget a még kedvezőtlenebb körülınények közötti, pl. az arktikus tengeri fúrási tevékenység előtt is. Posrgate [2] szerint a fenti fúrási feladatok megoldásának szükségessége olyannyira hatékony hajtóerő, amelynek következménye az elkövetkező 10 év technológiájának oly mérvű tökéletesedése lesz, amelyre azelőtt nem volt példa. Ezt a megállapítását nemcsak az új fúrási módszerek _ elsősorban az eróziós rotari fúrás _ üzemszerű alkalmazására fordított erőfeszítések kezdeti sikereire, hanem a bőséges fúrási irodalomból nyerhető információkra alapítja. Szerinte bár jelentős tökéletesedés várható az alapvető fúrási felszerelésben is, de különösen a felszíni és felszín alatti műszerezés és a számítógépes irányítás vonalán lehet számítani igen gyors fejlődésre. A Journal of Petroleum Technology 25-ik évfolyamának lezárulása alkalmából az e lapban negyedszázad alatt megjelent tanulmányok tükrében vízsgálva a rotari fúrás múltját, jelenét, Gray és Young [3] derűlátóan ítélik meg a rotari fúrás jövőjét. Véleményük szerint az elmúlt 25 esztendőben nagymértékben sikerült tisztázni a mélybeli kőzetbontás, lyuktalptisztítás körülményeit, a fúrási sebességet befolyásoló tényezőket. Mindez elvezetett a jet-fúráshoz, vagyis a lyuktalpi kőzetbontás és a furadékelsodrás közelítő egyensúlyához, a kiegyensúlyozott vagy helyesebben ellenőrzött nyomású fúrási technolőgiához, a fúrást befolyásoló tényezők mind szélesebb körének optimális társításához, az optimalizált vagyis minimális költségű fúráshoz. Az ezen az úton a vizsgált negyedszázad alatt _ amely időszak egyébként éppen az az időszak, amelyet Lummus 1969-ben (Drllg. Contr. 1969. Nov._Dec. 33_42) megjelent jelentős tanulmányában a rotari fúrás tudományosodási periódusának nevezett _ elért eredményeket a [3] szerzői a fúrási
mélységrekord és a fúróberendezésenkénti teljesítmények rohamos növekedésével illusztrálják. A kőolaj-bányászati iparág legújabb fejlődésének talán egyik legjellemzőbb, leglátványosabb eredménye valóban az az 1972-ben elért 9159 m-es mélységrekord, amelyet azóta egy jórészt 1973-ban mélyített, de már csak 1974-ben befejezett fúrás 9583 m-re növelt (Bertha Rogers 1, Oklahoma _ OGJ 1974 16 8). A 10 000 m-es mélységhatár túllépésének ezek szerint ma már nincs technikai akadálya, földtani szempontok és a`gazdaságosság dönthetnek ilyen fúrások mélyítéséről.
A rotari fúrás technikai tökéletesedésének a legmegnyugtatóbb jele a fúrási teljesítmények növekedése, amit [3] meggyőzően bizonyít az USA 40_50 millió méter évi tevékenységére érvényes, s immár 10 éve tartósan 30 000 ın fölötti fúróberendezés-teljesítményével, de amit a világ más területein elért csúcsteljesítmények is igazolnak. 'Így Venezuelában egyetlen fúróberendezéssel 54, átlagosan 1915 in mélységű, egymástól _ ugyancsak átlagosan _ 14 km szállítási távolságra levő fúrást mélyítettek le egy esztendő alatt, vagyis 1972-ben összesen 106 611 m-t (WO Oct. 15), s hogy ez nem véletlen rekord volt, azt az bizonyítja, hogy hasonló teljesítményeket ért el ugyanez a fúróberendezés 1971 és 1973-ban is, a 3 év alatt összesen 291 000 m-t (OGJ 1974 21 77_9); vagy Ny.-Szibériában egy fúróbrigád két fúróberendezéssel a zord időjárás ellenére 1973-ban 91 000 m irányított ferdefúrást teljesített (PE 1974 4 93). Felzárkóznak ezekhez a fúrási teljesítményekhez a tengeriek is, pl. egy ,,kis méretű” _ bár 300 m vízmélységen át 7500 m fúrási mélységkapacitású _ félig merülő fúrófedélzettel (Blue Water 3-mal) az Északi-tenger rendkívül viharos körülményei, zord időjárása ellenére 1 év alatt 22 000m-t fúrtak átlagosan 200 m vízmélységen át (WO Oct. 72-6), vagy a Glomar Grand Isle fúróhajó 30-80 m vízınélységen áti25 850 m-t teljesített, vagyis 10 komplett fúrást fejezett be és egy fúrást elkezdett [4]. Gray és Young [3] áttekintéséhez hasonlóan növekvő teljesítményekkel támasztják alá a rotari fúrás technológiai tartalékait Zseleznjakov és Orlov; kiemelik a jet-fúrásban rejlő fúrási sebességnövelő lehetőségeket [5]. A Neftjanoe Hozjajsztvo 50-ik évfolyamát köszöntő cikkek sorában Ioanneszján [6] a turbinafúrás múltját idézi, de felhívja a figyelmet az új hatékonyabb, kisebb fordulatszámú, de nagyobb nyoma_
5
tékú fúróturbinákra; a [7] szerzőkollektívája pedig éppen ilyen kis fordulatszámú fúróturbina és jet-fúró együttesével elért eredményekről számol be. A csúcseredményeket, növekvő teljesítményeket természetesen 1973-ban új jelentős kutatási és fejlesztési tevékenység támasztotta alá, és tökéletesedett felszereléssel érték el. A kőzetfúrhatóság és a fúrási tényezők összefüggése szempontjából az elmúlt évek számos részletkérdést elemző tanulmánya után jelentős próbálkozás Overton-é [8], aki dolgozatában a görgős fúrókra érvényes, dimenzionálisan leszármaztatott, általános fúrhatósági egyenletet vezetett le. Az egyenletben szereplő 10 változó és 4 koefficiens lehetővé teszi üzemi körülmények közt az egyes tényezők fúrási sebességre kifejtett hatásának értékelését. A fúrási sebességet befolyásoló tényezők szempontjából a legnagyobb a fejlődés a kőzetbontó szerszám, a fúrók terén, amennyiben lezártnak tekinthető egyrészt a keményfém fogazású, zárt sikló-csapágyazású görgős fúrók fejlődése, másrészt szinte kiforrottnak látszanak a gyémántfúrók típusai is. E két fúrófajta közös vonása a hosszú élettartam és a viszonylag hatékony kőzetbontás, amely jellemzők kompenzálják e fúrófajtáknak a mart fogú görgős fúrókhoz képest 10 30-szoros árát, s kisebb folyóméterenkénti fúróköltséghez vezetnek, nem is szólva a lényegesen kevesebb fúrószerszám-bo és -kiépítésből eredő és az egyéb járulékos előnyökből (kisebb fúrószár-elhasználődásból, kisebb öblítőfolyadék-kezelési költségből, kedvezőbb lyukfalstabilitásból stb.) származó és a fúróköltségnél elértet lényegesen meghaladó költségmegtakarításokról. Ma már a keményfém fogazású görgős fúrók a görgőfogak alakjának, elosztásának és a fúrógörgők csapágy-, tengelyelrendezésének változataival minden kőzet fúrására alkalmas, teljes méret- és fogazásválasztékkal rendelkezésre állnak. A keményfém fogazás kopásállóságának és a csapágy élettartamának összhangját a zárt és kenőberendezéssel ellátott csapágyazás, a nagyobb terhelhetőséget pedig a görgős-golyós csapágyazás helyett a keményfém csúszó-, golyóscsapágyazás megoldása, illetve az ennek következtében nagyobb átmérőjű csap biztosítja [9]. Általános az a vélemény, hogy a mind jobban terjedő és kimagasló teljesítményeket produkáló keményfém fogazású görgős fúrók (legújabban egy ilyen fúró 418 1/2 órás üzemi élettartamáról és 50 percfordulattal és 180 kN fúróterheléssel 2616 m előrehaladásáről számolt be a Drllg. 1974. májusi száma) nagyobb változást, előrelépést jelentenek a fúrási technológiában, mint bármely régebbi fúrótökéletesítés, s szinte új irányba terelik, átalakítják a szokásos fúrási technológiát. Egyes évtizedek óta előtérben álló műszaki fejlesztési célok, mint pl. a cserélhető élű fúró, a fúrótömlő, a fúrószerszám be- és kiépítésének teljes mértékű automatizálása, a talpi fúrómotor veszítenek jelentőségükből (bár az előbbi a tengeri fúróberendezések esetében, az utóbbi az irányított ferdefúrásokhoz és a gyémántfúróval kombinációban változatlanul aktuális), viszont még jobban előtérbe kerülnek más fúrástechnikai fejlesztési célok, mint pl. a fúrószár alsó szakaszának stabílizálása, a lyukfalállandóság biztosítása stb. A kis (percenként 35_50) fordulatszámot és nagy 6
fúróterhelést (8_10 kN/átm. cm) igénylő keményfém fogazású görgős fúrókkal szemben a másik ,,hosszú élettartamú” fúrófajta a gyémántfúró közepes fúróterheléssel és nagy fordulatszámmal _ a talpi fúrómotorok nyújtotta 400_l000 percfordulatával _ éri el a hatékony kőzetbontást. A szögletes (kocka alakú) gyémántszemek vágóhatását hasznosító szárnyas gyémántfúrókkal bővült választékkal természetesen szélesedett, univerzálisabbá vált a gyémántfúrók alkalmazási területe is. A gömbszerű és szögletes, felületi befoglalású gyémántszemekkel kiképzett fúrókkal világszerte kimagasló teljesítményeket értek el [l0]. Az alapvető fúrási tényezők közül tehát a keményfém fogúgörgős fúrók a nagy fúróterhelést és a kis fordulatszámot helyezik előtérbe, a gyémántfúrók pedig a közepes fúróterhelést és a nagy fordulatszámot. Ezek a szempontok az első esetben a fúrószerszámba több súlyosbítórúd alkalmazását, a második esetben, vagyis a gyémántfúrók fölé talpi fúrómotor közbeiktatását teszik szükségessé. Fokozza a hosszú élettartamú fúrók alkalmazásának sikerét, hogy egyidejűleg mind jobban előtérbe kerültek a kis szilárdanyag-tartalmú, illetve nem diszpergált, polimer adalékos, valamint szilárd anyag nélküli öblítőfolyadékok, polimer oldatok, amiről igen nagy számú tanulmány, esetleírás tanúskodik. Ezek között Gray [1 1] a fúrási öblítőiszap fejlesztésének célkitíízését úgy fogalmazza meg, hogy „stabil fúrólyukat kell fúrni minél nagyobb sebességgel és minél kisebb költséggel”. Ennek érdekében a kiegyensúlyozott nyomású fúrás, tehát a pontos lyuktalpi nyomásszabályozás megvalósítása, a minimális szilárdanyag-tartalom elérése, az agyagmárga rétegek hidratálásának ellenőrzése a legfontosabb kutatási célkitűzések. Mindezeknek a törekvéseknek megoldásában nagy szerepe van az organikus polimereknek, a cellulózszármazékoknak, az akrilféleségeknek, az ún. biopolimereknek és a megfelelően kezelt keményítőknek. Gray szerint amint a fúrási gyakorlat ott is eredményezhet rossz fúrólyukat, ahol erre nem lenne ok (pl. kis szilárdságú kőzetekben gyors fúrószerszám-mozgással, a forgó fúrószár lengéseivel, a kihajlott fúrószár forgatásával, a túlságosan nagy áramlási sebességgel a gyűrűs térben, túl lassú fúrással stb.), úgy a kutatási geológia, a fúrási eszközök kiválasztása és az öblítőiszap-technológia a számítógéptechnika segítségével forradalmi segítséget nyújthat a gyorsabb és biztonságosabb fúráshoz. Annál is inkább így van ez, mert a fúrás optimalizálásának fogalma alatt nemcsak a fúrókiválasztás, fúróterhelés, fúrófordulat, fúrási hidraulika paramétereinek, hanem az öblítőiszap tulajdonságainak, összetételének optimális társítását is értik, nem is szólva a folyamatosan nyerhető információkról és a mérnöki tapasztalatról, amelyek szintén részei az optimalizálásnak, a minimális költségek elérésének. A rotari fúrási technológia vázolt fejlődési irányai alapján érthető, hogy a fúrási felszerelés szempontjából a legnagyobb figyelem egyrészt a kis szilárdanyagtartalom fenntartását, illetve a felesleges szilárd anyag kiválasztását eredményező felszíni öblítőrendszerek felé [l2], másrészt a fúrási tényezők optimális társítását ellenőrző műszerek felé fordult. A fúrások műszeres ellenőrzése, irányítása terén lehetséges fejlődés felmérésére s a fúrástechnika és a geológiai kutatás
szempontjainak egyeztetésére a Francia Kőolaj Technikusok Egyesületének (Association Française des Techniciens du Pétrole) biarritzi kongresszusán keretvitát rendeztek, amelynek ezt a címet adták: „A fúrás közbeni mérések _ kincs, amelyet meg kell ragadni” [l3]. A fúrási műszerezés, illetve előrejelzés jelentőségéről a keretvita során elhangzottakból érdemes néhány gondolatot idézni. A fúróberendezések, s főleg a tengeri fúróberendezések igen nagy költségeiből kiindulva a fellépő hibák (üzemzavarok) következményei is új méreteket öltenek. Nyilvánvaló, hogy a rendkívül drága fúróberendezések munkájából meg kell kísérelni a lehető legtöbbet kihozni, éspedig elsősorban a nagyobb fúrási teljesítmények formájában, de egyidejűleg gyorsabb, teljesebb és jobb minőségű információkon keresztül is. A tiszta, hibamentes fúrás természetesen szigorúan megköveteli a lezajló események pontos ismeretét és mérését. A fúrás közben végzett mérések módszereinek fejlődése és a fúrás fizikai jelenségeiben elért eredmények arra kényszerítették a fúrási szakembereket és geológusokat, hogy szorosan együttműködjenek. A bevezetőben a keretvita elnöke ezzel kapcsolatban azt mondotta, hogy „A fúrósok és geológusok hamarosan ugyanabban az ellenőrző fülkében találkoznak, azonos mérőműszerekkel rendelkeznek. Lehetséges, hogy tanúi leszünk egy folyamatnak, amelynek során egy új embert kell létrehozni, ,,a fúrásellenőrző szakembert”. A ma lehetősége, vagyis az a tény, hogy a mért adatok pillanatról pillanatra egy folyamatos rendszerben számítógéppel feldolgozhatók, az ellenőrzés és fúrásirányítás hagyományos fogalmát gyökerestől megváltoztatja, s az egységesítés felé vezet. Ilyen sokoldalú ismeretekkel rendelkező kezelőszemélyzet lesz az új, a holnap nagy fúróberendezéseivel végzett fúrástechnika őre, fejlesztője; feladata a jövőben nem képezheti alvállalkozás vagy szerviztevékenység tárgyát. E keretvita során részletesen ismertették is két modern tengeri fúróberendezés _ a labradori vizeken dinamikus helybentartással dolgozó Pélican fúróhajó és a Finnországban épülő Pentagon 84 félig-merülő fúrófedélzet komplex műszerezettségét. Egy a fúróberendezések korszerű műszerezéséről szóló összefoglalás [14] szerint a világon csaknem 100 fúrási műszerkabinnal, ún. adatgyűjtő és elemző rendszerrel máris több mint 1000 fúrás adatait rögzítették. Ezek az adatgyűjtő és elemző rendszerek képezik a szilárd alapját a fúrási ınűveletek optimalizálásának és természetesen a túlnyomásos kőzetek előrejelzésével egyúttal az ellenőrzött nyomású fúrási technológiának, a fúrás biztonságának is. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a fúrási tényezők táršftásának, a társítás optimalizálásának, vagyis a legkisebb költségű fúrásnak problémaköre változatlanul jelentős helyet foglalt el az 1973. év publikációinak körében is. Ezek közt kiemelhető pl. Bourgoyne és Young munkája [l5], akik éppen a fúrási művelet legutóbbi időben kialakult széles körű műszeres ellenőrzésére, adatgyűjtő rendszerére alapították módszerüket. Ennek alapján lehetségessé vált ugyanis a fúrási tényezők optimalizálására és a pórusnyomás detektálására legkedvezőbbnek ítélt matematikai modell rutinszerű kialakítása. Ez a modell azután rövid fúrási szakaszokból nyert adatokból, regressziós analízis útján az adott területre ,,kalibrálható”.
A hetvenes évek fúrási technológiáját Lummus [16] a jelenlegi fúrástechnikai eredmények ismeretében, s éppen a kialakult számítógépes programok alapján igyekszik körvonalazni. Ennek alapja szerinte az igen részletes fúrási terv, amelynek napról napra való felbontását javasolja. A napi terv elemzésére, irányítására azután megfelelő, éspedig a fúrási műveleteket, a fúrási felszerelés értékelését, a fúrás gazdaságosságát, a fúrólyuk ferdeségét, irányát és a formációk ellenőrzését, biztonságát érintő számítógépes programok állnak rendelkezésre. Ez az ún. ,,fúrási segítési program” tehát lényegében egy számítógépes programcsoportra épülő rendszer, amely döntéseket produkál egy adatbankra támaszkodva pl. a fúró típusának kiválasztása, a fúrófúvóka mérete, az öblítés nyomása stb. szempontjából, miközben számításba veszi a változó körülményeket, pl. azt, hogy ha adott esetben változnak vagy változtatják az öblítés paramétereit, az öblítőfolyadék fajtáját, milyen különbséget okoz ez a változtatás a fúrás költségeiben. A szoros értelemben vett fúrást, a lyuktalpi kőzetbontást érintő vázolt fejlődés azonban csak egy része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek a rotari fúrás teljes ınűveletét, a fúrólyuk készítését, a kútfúrást gyorsabbá, olcsóbbá tehetik. Ezek az erőfeszítések a teljes fúrási időn belül a rotációs idő jobb kihasználását, a nagyobb fúrási sebesség elérését érintik. A teljes kép érdekében azonban természetesen át kell tekinteni a fúrólyuk-készítési, kútfúrási művelet tervezését és végrehajtását is. A teljes fúrási művelet tökéletesedésének hajtóereje változatlanul a fúrási művelet kiterjesztése a nagyobb mélységek és a mind mélyebb vízzel borított és arktikus területek felé. A magyarázat kézenfekvő, hiszen a nagyobb mélységkapacitású, illetve tengeri fúróberendezéseknek a mélységgel _ legyen az fúrási mélység vagy vízmélység _ hatványozottan nagyobb költségei jobb berendezéskihasználást, elsősorban gyorsabb fúrást (a jól szervezett fúrási üzemben a tiszta fúrási, vagyis a rotációs idő _ a fúrás környezetétől és mélységétől függően _, az összidő 35_80%-al), de természetesen a „nem fúrási idő” minél jobb kihasználását és a ,,nem hasznos idő”, így elsősorban a mentési műveletet követelő fúrási üzemzavarok: kitörés, megszorulás stb. kiküszöbölését is követelik (lásd Kidd-nek az 1973. évi különszámban idézett cikkét OGJ 972 36 91_3.). A nagyobb mélységű fúrások terjedése az egész mélyfúrási technikában előtérbe helyezte az szabályozott nyomású fúrási technológiát. A gazdaságos, üzemzavarmentes nagymélységű, mély vagy közepesen mély fúrások tervezésének alapja ma már a telepnyomás és a kőzetrepesztési nyomás minél pontosabb ismerete. Ezt a célt szolgálja különben a telepnyomás előrejelzési lehetőségekre és ennek alapján a kőzetrepesztési nyomásszelvények (gradiensvonalnak) meghatározására vonatkozó, illetve ezek alapjait képező fúrólyuk körüli feszültségeket elemző viszonylag nagy számú tanulmány is. Nemcsak a gazdaságos fúrólyuktervezés, hanem az üzemzavarmentes fúrás érdekében e két határvonal között kell maradni minden fúrási művelet keltette, fúrólyukban érvényesülő nyomással; ezért érthető, hogy változatlanul fokozott figyelem fordult az öblítőközeg kiválasztására, reológiájára, hiszen ezen az úton 7
befolyásolhatók a legjobban a fúrólyukban ébredő nyomások. Ezen az úton érhető el elsősorban, hogy az öblítési nyomás mélység szerinti szelvénye a legjobban simuljon a telepnyomás mélységszelvényéhez, illetve az adott esetben _ kiegyensúlyozatlan fúrás módján az alatt maradjon. Az öblítőfolyadékok közt mind nagyobb szerep jut a polimer adalékos öblítőiszapoknak, polimer oldatoknak, amelyekkel megvalósítható a fúrási öblítőfolyadék már idézett [l1], mai megfogalmazású célkitűzése: stabil hengeres lyukat fúrni a földkéregbe minél nagyobb sebességgel és minél kisebb költséggel. Két fúrási nehézségekről közismert terület (Anadarko és Delaware-medence) ultramélységű fúrásainak az öblítéssel megoldható problémáiról 0”Brt'en [17] úgy nyilatkozik, hogy itt a legnagyobb szerepe a polimer adalékos sós víznek van, de jó eredményeket értek el invert emulziós öblítőiszappal is. Az északi-tengeri műveletekhez, de a világ más tájain is sikerrel alkalmazták a KC1 alapú polimer adalékos öblítőiszapokat, amelyekkel nemcsak a lyukfal-stabilitási nehézségeket oldották meg, hanem a lyuktalpi fúrhatóság szempontjából is kedvezőnek bizonyultak. A megengedhető legkisebb sűrűségű öblítőfolyadék alkalmazása és a kőzetrepesztési nyomás ismerete kétségtelenül a legegyszerűbb béléscsőtervhez vezet, amelyet számos esetleírás bizonyít. Ezek szerint az öblítőfolyadék sűrűségével ellenőrzött pórusnyomás (telepnyomás) ismerete alapvető fontosságú, hiszen indirekten_ meghatározza az egyes béléscsőoszlopok saruállását. A fúrás ugyanis csak addig folytatható a béléscsőoszlop védelme nélkül, míg az öblítési nyomás el nem éri a leggyengébb lyukszakasz általában az előző béléscsősaru alatti kőzet _ repesztési nyomását; a repesztési nyomás azonban a kőzetsűrűségből -adódó fedőkőzetnyomáson és a Poisson-számon kívül éppen a telepnyomástól függ. A telepnyomás mellett tehát a kőzetrepesztési nyomás ismerete döntő fontosságú, amely számítással is nıeghatározható, de ellenőrzésére tényleges kőzetrepesztési nyomáspróbák ajánlatosak. Az ilyen nyomáspróbák kíméletes módjára _ az északi-tengeri műveletekkel kapcsolatosan_ P. Moore mutatott rá [1 8]. A béléscső-cementezés sikere szempontjából az
utóbbi évek elméleti és gyakorlati eredményeit a 2400 m mélységű fúrás viszonyait szimuláló modellkísérlettel erősítette meg Clark és Carter [l9]*; úgy találták, hogy a csőoszlop mozgatása, a megfelelően kondicionált öblítőiszap vagyis ha az öblítőiszap és cementtej érintkezési felületén nyírófeszültség érvényesül _ mind az iszaplepénynek a lyukfalról való eltávolítása, mind pedig a kocsonyásodott iszapnak a gyűrűs térből való kiszorítása szempontjából kedvező tényezők. A tökéletes kiszorításban fontos szerepe van a központosításnak és a lyukfalkaparók alkalmazásának. A tengeri és az arktikus ,,bokorfúrások”-kal előtérbe került az irányított ferdefúrások cementezésének problémája, valamint a nagymélységű beakasztott béléscsőoszlopok cementezési művelete is. Rike [20] a sikeres nyomásos cementezés feltételeiről ad kitűnő összefoglalást. A A nagymélységű fúrások tömeges mélyítése és ezzel a túlnyomásos formációk fokozott mértékű feltárása természetesen fokozta az aktualitását a nagy mélységben végrehajtandó kőzetrepesztési, illetve formációkezelési (hozamnövelő) eljárásoknak. A rotari fúrás publikációkban tükröződő dinamikus fejlődése szilárd alapot nyújt az elkövetkező évek élénkülő szénhidrogén-kutató és -feltáró fúrásainak gazdaságos mélyítésére, s ebben a legnagyobb szerepe kétségtelenül a keményfém fogazású fúróknak, a kis szilárdanyag-tartalmú öblítőiszapnak, a fúrási tényezők optimalizálásának, illetve a szabályozott nyomást' fúrásnak van. A rotari fúrás küszöbön álló és még mindig jelentős fejlődése ellenére tovább folytak az üzemi kísérletei a hidraulikus és mechanikus kőzetbontást együtteser hasznosító ,,eróziós rotari fúrás”-sal éspedig minc laboratóriumi, mind pedig üzemi méretekben. Az abráziós rotari fúrás újabb üzemi kísérleteirő nem jelent meg leírás; viszont egyrészt további modellkísérletekkel igyekeztek tisztázni több eróziós jet-sugár és a mechanikus kőzetbontás együttes hatását másrészt a már 1972-ben is közölt eróziós-rotar fúrás eredményei [2l]*, azok újabb részletes és kedvezč gazdasági elemzése alapján újabb tényleges üzem eróziós-rotari fúrásokat készítenek elő [22].
1.2 Fúrási felszerelés 1.2.1 Fúróberendezések A mind mélyebbre hatoló és mind különlegesebb környezet felé húzódó fúrások természetesen a világ fúróberendezés-állományának a nagyobb mélységkapacitású és a különleges szállítási körülményekre szerkesztett berendezésekkel való kiegészítését helyezik előtérbe. Jellemző erre, hogy az USA 1768 aktív fúróberendezésének több mint a fele 3000 m-nél nagyobb mélységkapacitású [23], s tovább tartott az amerikai fúróberendezés-állomány ,,dieselesedése”. A fúróberendezések 2/3-a már Diesel-motor hajtású és csak 1/3 esik a benzinmotorhajtásra. A fúróberendezés-állomány mélységkapacitásának 8
világszerte általános növekedésére mutat egyébkén az a tény is, hogy a legújabb szovjet fúróberendezés típuskönyvben [24] szereplő 21 ˇmélyfúróberendezé 3/_, része 3000 m vagy ennél mélyebb fúrásokra alkal mas. A tengeri fúróberendezés-állomány továbbra is első sorban úszó fúróberendezésekkel egészül ki, bár a északi-tengeri kutatási eredmények nyomán a feltárá céljaira óriási stabil fúrási (termelési) fedélzetek i épülnek, sőt megjelent a rögzített fúrófedélzetek AP] szabványának első kiadása is [25]. `l973 II. negyedétč 1974 végéig kereken 70 úszó fúróberendezés-egysé, épül, amelyek közül 47 félig merülő fúróbárka. A lá bakra emelhető fúrófedélzetek vízmélység-kapacitásá
a legújabb fejlődés 150 m-re növeli. Az új elveken felépülő úszó fúróberendezések közt említhető a jégtörő fúróhajó vagy az a félig merülő bárka, amely a hozzá illeszkedő tolóhajóval kapcsolatos [26]. A szárazföldi fúróberendezések között 12 000m mélységkapacitásúak nyilvánítják azt a 9000 kN kapacitású s 9 m magas alépítményű fúróárboc alatt álló, 3000 kW teljesítményű emelőművel készült berendezést, amelyet 3400 kW összteljesítményű DE-rendszer hajt meg. Ezt a fúróberendezést első alkalommal egy 6600 m mélységre tervezett fúráspontra telepítették [27]. A Diesel-elektromos hajtás egyébként széles körben terjed; ilyen hajtású _ mégpedig részben szilíciumos, részben tirisztoros egyenirányítással _ az a 6, Irán részére szerkesztett 6000 m mélységkapacitású rotari berendezés, amelyet a gigantikus méretű iráni kutatási program végrehajtására terveztek. Ezeket a berendezéseket nagy sűrűségű öblítőiszap kezelésére alkalmas felszíni öblítőrendszer és a gyors átszerelés érdekében pl. a csuklós emelőmű-alépítmény kötéllel való felemelési lehetősége is jellemzi [28]. Kombinált, folyadék- és légöblítésre készült az a 9000 m mélységkapacitású Diesel-hidraulikus hajtású berendezés, amelynek tervezői elgondolása, hogy a nagymélységű fúrások felső nagy átmérőjű szakaszait légöblítéssel gyorsan és olcsón lehessen lemélyíteni [29].
Ultramélységű feltárófúrások gyors, sorozatban való fúrására kevés szállítási egységbe épített berendezést ir le [30]. Egy nagy fúrási vállalkozó dél-amerikai (dzsungelbeli) munkára szerkesztett helikopter szállítású négy különleges Diesel-elektromos berendezést állított munkába [3l]. Ezeknek az 5400 m ınélységkapacitású berendezéseknek jellegzetessége a helikopteres szállításra alkalmas egységekre bontási lehetőségén (130, egyenként max. l,8t tömegű szállítási egység) kívül az, hogy berendezésenként 6 Dieselelektromos erőgépegysége közül 4 egy-egy 250 kW teljesítményű triplex egyhatású szivattyúval egybeépítve, ezeknek a könnyű szivattyúknak közvetlen Dieselmechanikus hajtására alkalmas; együttesen viszont a további két egységgel a hat egység bőven kielégíti az 1100 kW teljesítményű emelőmű hajtóenergiaigényét
A [32] viszont azt a szélsőséges levegő-hőmérsékleti viszonyok (-40_+40 Co) közt használható fűthető, három szintbe kompaktan összeépített, nyugat-szibériai bokorfúrásokra szerkesztett berendezést irja le, amely vasúti kerekekre szerelve sínen tolható egyik fúrópontról a másikra. A Diesel-elektromos hajtású berendezések terjedésével kapcsolatosan kifejlesztett 750 kW-os elektromos forgató-öblitőfej üzemi kísérletei [33] jelentős előnyöket igazoltak, éspedig: kiküszöböli a forgatóasztalt, a forgatórudat és forgatóasztal-betétet, a manuális ékelést, a szabványos forgatórúdcsapot, a rotarihorgot, továbbá az esetleges felszerelés közül az elektromos öblítőfej, (illetve a kisebb teljesítményű hidraulikus hajtású forgató-öblitőfej) megoldja a forgatórúd bepörgetőeszköz-szerepét, automatízálja a forgatórúdcsapot helyettesítő csap zárását-nyitását, a forgatóöblitőfej alá kerülő ,,nyomatékos elevátor” pedig megoldja az automatikus összecsavarást. A forgatóasztal helyére kerülő ékelőegység egyrészt hidraulikus ék és
alkalmas a csőoszlop felfüggesztésére, másrészt a fúrócsőkapcsoló oldására/meghúzására, illetve ebben a műveletben ellenkulcsként szerepel. Alapvető előnye a forgató-öblítőfejnek, hogy a fúrási műveletek során a 3-4 csőből álló rakatok toldása lehetséges, s a beés kiépítési műveletekhez a fúrómesteren kívül mindössze a kapcsoló munkájára van szükség. A fúróberendezések hajtásával kapcsolatosan Gansiniec [34] a Wankel-motorok alkalmazási lehetőségét vizsgálja (500 kW-os egységeket is gyártanak), s kiemeli ezeknek a motoroknak a dugattyús motorokkal szemben 35 %-kal kisebb tömegét. Közös vonás szinte az összes új, nagy teljesítményű fúróberendezések egészében az, hogy kitörésgátlóként általában a legnagyobb csőméretnek megfelelő névleges méretű, vagyis szabad nyílású, de a legkisebb termelési béléscsőoszlop méretéhez tartozó üzemnyomású egyetlen készletet alkalmaznak, s ma már minden ilyen rendszernek tartozéka az ellennyomásszabályozó szerelvény is. A rotari fúróberendezések munkagépeiben nincs jelentős változás. Az emelőművek közt említhető az idézett helikopterszállítású berendezés [31] 1100 kW-os emelőműve, amely l,8t tömegű részekre bontható. Az A-alakú fúróárbocok erőtervének számítógépes ellenőrzését írja le [35]. A forgatóasztalok szabványai közé az API-szabvány [36] felvette a 49 1/,~,"-es szabad nyílásút, amely alkalmas a tengeri fúrások hosszabbítócsövei csatlakozásainak, szerelvényeinek, sőt a kitörésgátlók átbocsátására is. Stabilizálódott az iszapszivattyúk fejlődése is, és mind általánosabbá válik a nagy löketszámú, könnyű, egyhatású triplex szivattyúk alkalmazása (l. pl. a [31] alatt idézett helikopterszállítású berendezések 250 kW/ /21 MPa maximális üzemnyomású szivattyúit), amelyek tömege bruttó 5,5 t. Az öblítőiszap szilárdanyag-szabályozása sokoldalú jelentőségének felismerésére mutat a viszonylag bőséges e tárgyú irodalom, amelyek közül összefoglaló jellege miatt ki kell emelni Ormsby alapos tanulmányát [37]. Ebben abból indul ki, hogy a helytelenül kiválasztott, szerelt és üzemben tartott öblítőfolyadék-tisztító rendszer a legköltségesebb része a ma fúróberendezésének; a helyesen kiválasztott rendszer viszont nem lehet véletlen gyűjteménye az igen költséges szilárdanyag-kiválasztó komplexumnak, hanem azt átgondoltan kell tervezni és használni. A helytelen tervezési elvek: az átlagos és nem a maximális szivattyúzási mennyiségre való tervezés, az egyes kiválasztóegységek túlterhelése, a nem megfelelő elrendezés, szerelés; a helyes és teljes (veszteségmentes) szilárdanyag-kiválasztás átfogó, átgondolt tervezést igényel, viszont az eredmény a gyors, olcsó és biztonságos fúrás. _ Nemcsak összefoglaló képet ad a szovjet komplex szilárdanyag-kiválasztó rendszerrel ellátott felszíni tartályos öblítőtartályokról Vartaperov [38], hanem ismertet egyes külföldi eszközöket is. Az egyes szilárdanyag-kiválasztó elemek közül a rázósziták összefoglaló ismertetését és értékelését adja Brandt [39], aki abból indul ki, hogy a rázószitának kulcsszerepe van a szilárdanyag-kiválasztó rendszerben. Hatékony rázószita nélkül a homok- és kőzetliszt-kiválasztó hidrociklonok, centrifugák túlterhelődnek, nem működhetnek kielégítően. A rázószita az egyetlen eszköz a szilárdanyag-kiválasztó láncban 9
amely nehezített vagy nehezítetlen öblitőfolyadékhoz sekre is. Ebben az ajánlásban a fúrótorony (árboc) egyaránt alkalmazható. A rázószita típusának ki- pincéjének, munkapadjának, öblítőiszap-tartályainak, választásához szükséges alapvető ismérvek felidézése rázószitának, hidrociklon- és gáztalanító egységeknek után Brandt, s éppigy Loft [40] kiemeli a korszerű, kis és a fáklyának biztonsági körzeteit 1,5, illetve 3 m-es szitanyílású rázószita-változatok előnyeit, ea nagyobb sugárral adja meg, éspedig a nyitott fúrótoronyban mennyiségű szilárdanyag-kiválasztó kapacitást kisebb a lyukfejakna a szigorú sújtólégbiztonság körzete, folyadékveszteséggel. A kettős szitafelületű rázósziták a forgatóasztal _ pontosabban a kifolyócsőfej alsó finom szitafelületéhez a már bevált 50-100 csok- körül pedig 3 m sugarú gömbbel leírt tér a kevésbé ros nyílás után a 100 és 200, sőt 200 csokrosnál kisebb szigorú sújtólégbiztos körzet. Zárt toronyban az alépitmény teljes tere a szigorú, a munkapad felett pedig nyilásúakkal is próbálkoznak. Peck [41] a felszínre öblített ragadós agyagdarabok a teljes zárt toronyrész a kevésbé szigorú zónába esik. kiválasztására való rázószita-rendszert ismertet. A konvencionális rázószita szitafelülete helyett lyuggatott acéllemezt alkalmaznak, az ezen fennmaradó, helye- 1.2.2 A fúrószerszám sebben lecsúszó durva agyagdarabok kiválasztása után a lemezen átfolyó öblítőfolyadék kerül az alatta el- A jelen és a jövő leguniverzálisabb fúrófajtájának, helyezett kettős rázószitára, amely kiválasztja a fura- a keményfém fogazású, zárt sikló-csapágyazású görgős dékszemeket, sőt a homokfázisúvá aprózódott szeme- fúrók ma már teljes, kiforrott sorozatának bemutatása és a gazdaságos alkalmazás igazolása a célja Jackson ketis. Az öblítőiszap szilárdanyag-szabályozási rendszeré- és Wood négyrészes tanulmányának [48]. vel elérhető megtakarítások jelentőségére mutat rá A keményfém fogazás és a zárt, tehát kenőberendeMaíkranz esetleírása [42] a kőzetliszt-kiválasztó hidro- zéssel ellátott s keményfém felületű siklócsapágy életciklon elfolyó anyagának centrifugával való feldolgo- tartama összhangban áll egymással. A csak keményfém zásáról. Ezt a rendszert 4 észak-németországi fúrás vértezéssel ellátott mart acélfogaknál természetesen összesen 5751 m-es szakaszán üzemben tartva méte- a tiszta keményfém fog kopásállóbb, továbbá a narenként kereken 50 DM-et (kb. 450 Ft-ot) takarítot- gyobb fogbehatoláshoz, s ezzel nagyobb volumenű tak meg az elfolyó anyagból visszanyert öblítőfolya- kráterképzéshez lehetőséget nyújt a siklócsapágy következtében nagyobbra választható, s ezért jobban dék-adalékban. z A nehezített öblítőiszapból a felesleges kőzetliszt terhelhető görg_őcsap. Ezek a szempontok a magyarákiválasztására és baritvisszanyerésére egyidejűleg alkal- zatai a keményfém fogazású, zárt sikló-csapágyazású mas kőzetliszt-kiválasztó rendszerrel egybeépített és görgős fúrók átütő sikerének, amelyet a keményfémaz elfolyás anyagából a baritszemeket kiválasztó egy- kohászat tökéletesedésén _ mint alapon _ kívül séget ír le Robinson és Heilhecker [43] azzal a megálla- nagymértékben fokozott a kis szilárdanyag-tartalmú pítással, hogy ez a készülék viszonylag kis költségű és öblítőiszapok kialakulása és egyidejű széles körű hatékony rendszer, amely alkalmas nehezített öblitő- használata is. Jackson és Wood fontosnak tartják az iszapból a felesleges szilárdanyag-tartalom folyamatos ütésre érzékeny keményfém fogak védelmét, tehát az és hatékony kiválasztására. A közölt diagramok sze- óvatos vagy a védett beépítést. Ezzel kapcsolatos [49] rint ennek az egységnek alkalmazásával lehet tartani beszámolója a védelem nélkül beépített és az epoxiaz 1,8 g/cm3 sűrűségű öblítőiszapban a kifúrt kőzetből gyanta védősapkával ellátott fúrókkal végzett fúrások összehasonlító vizsgálatáról, amely szerint a védőadódó szilárdanyag 4% alatti értékét. A mind szigorúbb környezetvédelmi előírások szük- sapka alkalmazása jelentősen hosszabb fúróélettarségessé teszik a hulladék öblítőiszap elhelyezését is. tamhoz vezetett, vagyis a vizsgálat igazolta, hogy Ezért a felszíni öblitőrendszernek hamarosan részét védősapka nélkül a fúró sérülésére kell számítani. kell képezniük az ezt a célt megoldó eszközöknek is. Ezt az utóbbi megállapítást támasztja alá Fataliev [50] Egy ilyen eljárást, illetve eszközt ír le [44], amelynek is, aki a görgős fúrók beépítésekor ébredő dinamikai lényege, hogy két kémiai aktivátor segítségével szi- hatásokra hívja fel a figyelmet, sőt azokra számítálárd állapotba hozzák a hulladék vagy maradék öblítő- sokat is közöl. Jackson és Wood összefoglaló tanulfolyadékot, s kellő idejű pihentetés után az átalakult mányukban [48] rámutatnak továbbá arra is, hogy anyag összekeverhető a talajjal anélkül, hogy annak a keményfém fogazású görgős fúrók gazdaságos alkaltermőképességét károsan befolyásolná; az eljárás 20% mazásának fontos szempontja az optiınális terhelés, olajat tartalmazó öblítőfolyadékokhoz is alkalmaz- amiből az is következik, hogy ezeknek a fúróknak ható, mivel az olajszemeket az adalék betokozza, s alkalmazása az elhasznált fúrók gondos kiértékelését a szárított keverékből a betokozott olaj kiválasztható. is igényli. Ezt a megállapítást alátámasztja a keményAz olajos öblítőiszappal kiszállított furadékszemek fém fogazású fúróknak a mart) fogazásúakéhoz képest olajtalanítását elsősorban a tengeri fúrások környezet- többszörös ára és lényegesen eltérő élettartama. Ezek védelmi előírásai miatt dolgozták ki [45, 46], de ter- a tényezők egy olyan összehasonlító mutatót helyeztek mészetesen ezeknek az eljárásoknak szárazföldi fúrá- előtérbe, amely a fúrás sebességén és a fúró élettarsok esetében is jelentőségük van. tamán kívül a fúró árát és az alkalmazás mélységA fúróberendezések elrendezésére, üzemére nézve intervallumát (fúrócsere költségét) is figyelembe veszi, nagy jelentőségű az, hogy az eredetileg csak termelési ez a mutatószám pedig a folyóméterre eső fúróköltség. szerelvényekre érvényes API-elektromos szerelési aján[51] a görgős fúrók egységes jelölésére a Nemzetlást ,,Fúróberendezések, valamint szárazföldi és ten- közi Fúrási Vállalkozók Egyesülete (IADC) által tett geri állandó és ınozgó fedélzetek és termelési létesít- javaslatnak megfelelően az új jelzéshez koordinálta mények elektromos berendezéseinek. körzeti osztá- az ismert görgősfúró-típusok gyári jelzéseit. Mint lyozása” címmel [47] kiterjesztették a fúróberendezé- ismeretes, a három számból álló jelölés első száma az 10
ún. sorozatszám, az általánosított formációcsoportot mutatja; a második ún. típusszám a formáción belül, a keménységfokozatot jelenti, a harmadik szám pedig a görgős fúró alaki jellemzését (fogazástípus, csapágyazás módja stb.) adja meg. Kétgörgős, keményfém fogazású, hosszabbított fúvókájú fúrókkal elért hatékony fúrási adatokat közöl [52]; az egygörgős fúrók lyuktalpi kinematikáját foglalja össze M1'/ıaicescu [53]. Az egygörgős fúró fogainak behatolása és a fogtávolság összefüggését elemzi [54]. A fúró fölé beépíthető, s lényegében két különböző rezgési ellenállású csőből álló rezgéscsillapító, illetve visszaverő és ezáltal a fúró kőzetbontását is fokozó közdarabot ír le [55]. A közölt üzemi eredmények szerint ezzel az új eszközzel 59%-os fúrási sebességnövelést és 32 %-kal hosszabb fúrónkénti előrehaladást értek el. A ma és a jövő rotari fúrásának feltörő másik _ szintén hosszú élettartamú _ fúrófajtájának, a gyémdmfúrónak kiforrott és lényegében egy boltozattal lezárt széles ajkú magfúrót képező formáján kivül mind szélesebb körben terjed a sokszárnyú gyémántfúró, amelynek vágóélein az eddig előnyben részesített legömbölyödött (gömbszerű) gyémántszemek helyett inkább szögletes (kocka alakú) gyémántokat foglalnak be. Az új szárnyas gyémántfúróval természetesen jelentősen szélesedett a gyémántfúrók alkalmazási köre. Az éles gyémántszemek kőzetbontásának összehasonlító vizsgálatát a gömbszerűekével [56] szerzői úgy foglalják össze, hogy az éles gyémántszemek alkalmazása kedvező az agyagmárgákban, anhidritben, de nem bizonyul előnyösebbnek a sótömzsökben, homokos agyagmárgákban. Számos elméleti munka közül kiemelhető Marx [57] disszertációja, amelyben a felületi befoglalású és az impregnált gyémántkoronák igen gondos és részletes laboratóriumi vizsgálata alapján a fúrhatóság mértékéül a fajlagos kőzetbontó energiát javasolja; leszögezi továbbá azt is, hogy a kőzetbontásra fordított összenergia meleggé alakul, amit természetesen az öblítés vesz fel. Az ehhez szükséges „hűtőfolyadék” mennyisége mindenesetre kisebb, mint amennyi a furadékszemek gyűrűs téren ,át való kiszállításához szükséges. A vizsgálatokból kiderült, hogy a fajlagos kőzetbontó energia azonosítható a fúrási szilárdsággal, s mivel az összes a fúrási műveletet befolyásoló tényező egyforma mértékben befolyásolja a fajlagos kőzetbontó energiát, kimondja, hogy a fúrhatóság nem a kőzethez tartozó, hanem a fúrási művelethez tartozó sajátság. Ugyszintén laboratóriumi vizsgálatok eredményeit rögzítik Everali és szerzőtársainak [58], valamint Unger és szerzőtársainak [59] tanulmányai. Az előbbi automatikus műszeres ellenőrzéssel végrehajtott gyémántfúrási kísérleteket ír le. Az automatikus műszeres ellenőrzés az előtolásra, a fordulatszámra, a fúrási sebességre, a forgatónyomatékra, az öblítés mennyiségére, a vibrációra és a fúrókopásra terjedt ki. A kísérletet hidraulikus előtolású ınagfúrógéppel és keskeny ajkú gyémántkoronával végezték. Az automatizált program szimulálta a kézi vezérlést és a tényezők változtatásána-k a célkitűzése a minimális kopással elérhető maximális fúrási sebesség volt. Az eredmények szerint nagy fordulatszám és nagy talpnyomás nagy fúrási sebességet eredményez, amelyen belül a legked-
vezőbbet kell kiválasztani a minél kisebb mérvű kopás és nagyobb sebesség érdekében. A másik elméleti tanulmány [59] a felületaktív anyagokkal adalékolt öblítőfolyadék befolyását elemzi a felületi gyémántszem-elhelyezéssel kiképzett fúrók teljesítményére. A tanulmány azzal az általános következtetéssel zárul, hogy a felületaktív anyaggal adalékolt öblítőfolyadék csökkenti a méterre vetített fúrási költséget, nagyobb fúrási sebességet eredményez, és hosszabbítja a fúró élettartamát. A ma használatos gyémántfúrók típusait értékeli, illetve a turbógyémántfúrás eredményeit hasonlítja össze Cortes [60] azzal a konklúzióval, hogy ha a gyémántfúrók nem is alkalmasak minden kőzet fúrására, de kemény, középkemény kőzetben s a szárnyas gyémántfúrók segítségével ma már igen széles kőzettartományban állják a versenyt nemcsak a mart fogú, de az ugyancsak hosszú élettartamú keményfém fogazású, zárt csúszó-csapágyazású görgős fúrókkal is, sőt hasznosítani tudják a nagy fordulatú fúróturbinák nyújtotta nagyobb kőzetaprító teljesítményt is, és a fúróturbina jelentős költsége ellenére sok esetben gazdaságosabbnak bizonyulnak a görgős fúróknál. lbadov és szerzőtársai [61] elsősorban a magnyereség szempontjából elemzik a gyémánt magfúrókoronák profilját, s matematikai alapon igazolják, hogy a koronák lépcsős szelvénye nemcsak a magnyereség szempontjából a legkedvezőbb, hanem ezeknek kell a legnagyobb fúrási sebességet is biztosítaniuk. Ezzel szemben Abdulzade [62] szerzötársaival a gyémánt magfúrókorona egyenes félkupola formáját részesíti előnyben. A nagymélységű fúrások fúrószárának összeállításához bővebb lehetőséget nyújt az a tény, hogy a D és E fokozatú fúrócsőacél mellé 3 nagy szilárdságú acélfajtát is szabványositott az API [63] az alábbi szilárdsági jellemzőkkel: `
Folyási határ
Szakilószilárdság
7 I ÍIÍ 1" " F _ Í mı nımum i_ ; maximum . mınımum . ' " z “ l " ' ` “ "" ** Í kpfmm2 | N/mmai kp/mm2 j N/mm2 kp/mm? l Nlmmz
x- 95 66,8 G-105 73,8 s-135' 94,9
655 723 , \DCIJ .4="\O\0. "~1 931 ]ıı6,O
\O@U-IO\ ı-nb)
1085
G3--I
O0@ _O§n
102,0
`-.l-J\0l×J UJUJ
983
A fúrószár megbízhatóságát növeli, hogy az API fúrószerszám-szabvány [64] első ízben anyagelőírást is ad a súlyosbítórudakra az alábbi jellemzőkkel: Minimális folyási Súlyosbítóhatár átmérő Z_ - . t hüvelyk kp/mm? N/mm2
31/,-61/., 7-ıo
77,3 70,3
Minimális szakítószilárdság -__ kplmmg |
758 1 98,4 689 j 94,9
N/mma
965 ` 931 j
Minimális nyúlás; mérõpont táv. x 4 -szeres
Q! hosszúságon, %
13 13
A fúrószár tervezésének és alkalmazási határának API-ajánlása [65] új kiadásában ismét bővült, s részletesebben kitér a fúrószár korrózióvédelmi szempontjaira. A nagymélységű irányított ferdefúrásokban gyakori súlyosbító-menettörések elkerülésének érdekében a .ll
súlyosbítómenetek optimális meghúzási nyomatékának pontosítására Weiner és True [66] nemcsak laboratóriumi kisérleteket végeztek, hanem kísérleteiket matematikai elemzéssel is igazolták. A fúrószár élettartamának meghosszabbítására Lcwis [67] a fúrószár kezelési szabályának szigorú betartásán kivül a fúrócsövek fizikai védelmét javasolja fokozni, éspedig egyrészt belső műanyag bevonattal, másrészt kopásvédő, illetve stabilizáló gyűrükkel, részben a fúrócsövek közepén, részben a fúrócsőkapcsolókon keményfém gyűrűkkel. Ugyancsak védőgyűrűt, illetve vastagítást javasolt Danelianc [68], de nemcsak a fúrócsövek védelmére, hanem a béléscsövek kidörzsölésének meggátlására vagy legalábbis mérséklésére. Üzemi vizsgálatok alapján a béléscsövek kidörzsölésének mérséklése szempontjából az alumínium fúrócsöveket előnyösebbnek tartja az acél fúrócsöveknél. Mehdizadelz [69] a fúrócsőtörések elkerülési módszereit értékelve a korróziós kifáradási törések szempontjából a műanyag bevonat fontosságára mutat rá. A fúrócső élettartamának hosszabbítására, illetve a korróziós kifáradásos törések megelőzésére, de a hidraulikus ellenállás csökkentésére is célszerűnek és szükségesnek ítéli Alexander [70] a fenolos epoxigyanta bevonatot. A fúrócsövek belső bevonata természetesen roncsolásmentes csővizsgálat alkalmazásának szükségességét is ritkábbá teszi. A kénhidrogénes szennyezés okozta korróziós fúrószártörések mérséklésének szempontjait taglalja [71]. A roncsolásmentes csővizsgálási módszerek közül Migal és szerzőtársai [72] az ultrahangos eljárást ítélik a legjobbnak. A fúrószerszám alsó szakaszának a fúrónak és a súlyosbítónak stabilizálásáról megjelent igen nagy számú tanulmány közül említésre méltó Walker munkája [73] nemcsak azért. mert kitűnő értékelő áttekintést nyújt a súlyosbító és fúró stabilizálásának ismert megoldásairól, de mert a több stabilizátorral ellátott fúrószár megoldását ajánlva annak matematikai modelljét is felállítja, és megfelelő határfeltételekkel vizsgálva a több stabilizátorral ellátott rendszert, a fúróra ható eredő erőt is megbízhatóan meghatározza. Walker elméletének igazolására intenzív üzemi kísérletek folynak, s az első 30 üzemi alkalmazás megerősíteni látszik az elmélet helyességét, és gazdaságosnak bizonyul különösen a gyémántfúrókkal kapcsolatosan. A keményfém fogazású görgős fúrók kívánta nagyobb fúróterheléshez alkalmas túlstabilizált rendszert mutat be Craddock [74] is. A forgatóasztalos rotari fúrás fúrószerszámát mai formájában mutatja be, és a várható fejlődést körvonalazza Karlíc [75]. A talpi fúrómotorokkal kapcsolatosan fokozott figyelem fordult a hídrosztatíkus motorok felé. Baldenko [76] a D2_l70 típusú, több bekezdésű csavarorsóval mint rotarral megoldott folyadékkiszorítású talpi fúrómotor jellemzőit (31 l/s öblítés mellett 160 percfordulat-, 5,5 MPa nyomásesés, 4660 Nm forgatónyomaték, 84 kW teljesítmény) szembeállítja a használatosabb fúróturbinák és a Dyna-Drill jellemzőivel, s megállapítja, hogy a D2_170 talpi fúrómotor egyértelműen alkalmas nagy teljesítményű jet-fúrásra is. Guszman [77] ugyanennek a több bekezdésű szovjet folyadékkiszorítású motornak üzemi eredményeit köz12
li, és kimutatja előnyét a fúróturbinákkal elért eredményekkel szemben. A továbbiakban ismerteti a tervbe vett új típusokat, amelyek teljesítményjellemzői még kedvezőbbek lesznek, s [78]-ban átértékeli a jellemzőket a különböző szivattyúzási mennyiségekre. Eszkin [79] a folyadékkíszorításos motor nyomatéka és terhelése közti viszonyt vizsgálja. A turbinás fúrás talpi körülményeinek vizsgálatára, pontosabban a kőzetbontás nyomatékigényének tisztázására elferdült fúrólyukban talpi regisztráló műszerrel mérték a fúróturbinában ébredő visszaható nyomatékot; az eredmények felhasználhatók a turbinás fúrás optimalizálásához [80]. Nagy jelentőségű Vasz1`l'jev és szerzőtársainak [81] beszámolója a turbinás fúrás gyakorlatában első ízben végzett lyuktalpi fúrásitényező-mérésről. A talpi műszer mérési eredményeit _ az átlagos tengelyirányú fúróterhelést, a pillanatnyi fúróterhelést, a hosszirányú elmozdulások amplitúdóját és gyakoriságát és a fordulatszámot mérték _ összevetve az eredményeket a felszíni mérésekkel, l0% alatti eltérést kaptak. A turbinás fúrás esetleírásai között figyeleınre méltó .Powell [82] beszámolója arról az északi-tengeri irányított gyémántturbófúrásról, illetőleg az alkalmazott szerszám-összeállításról, amelyben fontos szerepe volt a fúró fölé beépített stabilizálónak. Daneljanc [83] szerzötársaival a lassú fordulatú, meredek nyomásgörbéjű fúróturbinával a kujbisevi területen elért eredményekről, Babaján szerzötársaival pedig Azerbajdzsán meredek rétegviszonyai mellett kétturbinás reaktív rendszerrel, függőleges fúrás eredményeiről számolt be [84]. A Szovjetunióban is még mindig csak kísérleti jellegű, mintegy 250000 m/a talpi villamos motorral végzett fúrás eredményei közül 0sz_'jatı`nszkıj és Tretjak
[85] kiemelik a gyémántfúrókkal kapcsolatosakat. Japánban 3,7 kW teljesítményű, kis méretű elektromos talpi fúrómotorok és különféle fúrófajták együttesével végrehajtott kísérletekről számol be Fuji, Tanaka és Sato [86] azzal az ismert negatívummal, hogy nagyobb nyomatékú és kisebb fordulatú talpi villamos motorra lenne szükség. A talpi pneumatikus fúrókalapács, mint rotari-perkussziós eszköz legújabb típusát ismerteti, s mint a súlyosbítóoszlop pótlását biztosító eszközt mutatja be [87]. 1.2.3 Fúrási műszerek A rotari mélyfúrás automatizálási periódusának beköszöntétjelzi a szokatlanul bőséges 1973. évi műszeres mérést és előrejelzést, ill. folyamatirányítást érintő irodalom, amelyből kiemelkedik a biarritzi VII. Francia Nemzeti Kőolajkongresszus 8. sz. keretvitája [88], amely nemcsak fel akarta mérni a mélyfúrás ınűszerezésének mai helyzetét s a várható fejlődését, hanem rá akart mutatni _ mint a keretvita elnöke, Pommíer a bevezetőben mondotta a ,,fúrásirányitás gyors és gyökeres korszerűsítésének szükségességére”. A keretvita három kérdéscsoportot vetett fel: miért sürgős a fúrás közben végzett mérések fejlesztése; hol áll a fúrások műszerezési technikája; mi lesz az új műszerezési technika következménye, vagyis mi a fúrásellenőrzés új elgondolása. Az első kérdéscsoport tárgyalásában Brun statisztikai adatok-
kal _ elsősorban francia fúrási teljesitményadatokkal igyekezett bizonyítani a műszerezés nagymérvű kutatási, gazdasági fokozásának előnyeit. Érdekes a Guy által közölt [89] azon adatcsoport is, amely szerint az információszerzésre fordított idő egy bő évtized (l959_l971) alatt majdnem felére csökkent _ az összidő 18%-ról 9,5%-ra _, amelyen belül elsősorban a geológiai műveletekre fordított idő (főleg a költséges magfúrás háttérbe szorulása miatt) csökkenése volt rohamos (l6%-ról 4%-ra); egyidejűleg viszont a szelvényezési műveletekre fordított idő 2,5 %-ról 4,5 %-ra növekedett. Ezek szerint az információszerzés céljából a szakaszos mérések kerültek előtérbe, sőt ezek gyors emelkedése tapasztalható, ami viszont _ a költségek kímélése érdekében _ a fúrás folyamatát meg nem szakító mérésekre, illetve ilyen módszerek kifejlesztésére ösztönöz, vagy legalábbis minél több szelvényezési módszer párhuzamosítására. A fúrással egyidejűleg végzett folyamatos mérések jelentőségét emelte ki Cousteau [90], s rámutatott az öblítés mennyiségi egyensúlyát mérő műszerek rendkívüli jelentőségére a kitörésvédelem, illetve az ellenőrzött nyomású fúrás szempontjából. Az öblítés mennyiségi egyensúlyának megbomlására mutató jelzéseket esetleg megelőzi a d tényező változása és a fúrási sebesség hirtelen megnövekedése, mint olyan jelzések, amelyek kimutathatják a túlnyomásos tárolóréteg átmeneti nagynyomású agyagmárga fedőrétegét. Ezek a fúrás közbeni mérési szelvények azonban nemcsak a fúrástechnika, a fúrás biztonsága szempontjából elsőrendű fontosságúak, hanem a földtani információ szempontjából is sokatmondóak, hiszen tárolórétegeket mutathatnak ki, rétegváltozást jeleznek. A keretvita [88] második kérdéscsoportja a jelenlegi mérőeszköz-technika állását elemezte, s bemutatta a Francia Petróleum Intézet fúróturbinával kapcsolt kísérleti fúróberendezéséhez kifejlesztett mérőműszerrendszert, amely a fúrási paraméterek igen aprólékos kimutatására alkalmas, s amellyel a fúrási tényezőket (fúróterhelést, fúrási sebességet) a felszínen és talpon egyidejűleg mérni lehet. Ezt a készüléket a fúrási művelet, illetőleg a turbinás fúrás optimalizálására kívánták felhasználni. Ezzel a rendszerrel sikerült először a számítógép közbejöttével a fúrási sebesség reális időben végrehajtott optimalizálását is megoldani. E kérdéscsoport vitatása keretében mutatta be Raynal [91] az ún. lyuktalpi, fúrással párhuzamos szelvényezési módszerét, a ,,Snap-log”-ot, amelynek alapelve az, hogy a forgatórúdon érzékeli a görgős fúró kőzetbontása során ébresztett longitudinális rezgéseket. Ezek a rezgések annál nagyobbak, minél keményebb a kőzet. A rezgéseknek a mélység függvényében való regisztrálása a kőzetkeménységgel összevethető szelvényt nyújt. A rezgés regisztrálását a forgatórúd és az öblítőfej közé iktatott átmenetbe helyezett készülék végzi. Az ezzel a készülékkel felvett szelvény, a ..Snap-log” jól korrelálható volt az Aquitan-medencében ırıélvített több továbbfejlesztő kutatófúrásban felvett szelvénnyel. Az összehasonlító értékelést Raynal és munkatársai a most már „Aqui-log”-nak nevezett műszerről, illetve módszerről [91] részletesen leírták, s wégeredményként leszögezték, hogy az ,,Aqui-log” a fúrási sebességszelvénnyel és a nyomatékszelvénnyel az ..Aqui-torq”-kal együttesen kitűnő rétegkorrelációs lehetőséget nyújt a szomszédos fúrásokkal; részletes
és azonnali mechanikus rétegfelismerési lehetőséget nyújt továbbá a kőzettömörülés mértékére, illetve ezek rendellenességeinek felismerését biztosítja, információt ad a görgős fúrók állapotáról. A keretvitának [88] ugyancsak a második problémaköre során ismertették egy francia fúrási mérőkabin _ a TDC, vagyis a Total Drilling Control, tehát a „teljes fúrásellenőrzés” vagy,, mindenre kiterjedő fúrásirányítás” _ műszercsoportját, valamint az öblítőiszap mennyiség-, hőmérséklet- és sűrűségmérésének és regisztrálásának müszeregységét, a „Multimud”-ot. Az utóbbi műszercsoportban a beszivattyúzott és kifolyó öblítés menynyiségének, illetve ezek különbségének mérésére elektromágneses elven működő olyan javított műszerpárt használnak, amelyben kíszűrték a kifolyó öblítésben levő furadékszemek zavaró hatását. A bemutatott regisztrátum bizonyítja az öblítés mennyiségi egyensúlyát mérő műszer nagy érzékenységét (20 dm3/min); a kifolyó öblítés hőmérsékletének ellenállásos hőmérsékletszondákkal való mérése úgyszintén igen érzékeny mód a kevésbé tömörült kőzetek kimutatására és ezzel a rendellenesen nagy nyomású formációk előrejelzésére. Az ,,Analyst” automatikus fúrási információs rendszer 20 analógjelet mér és használ fel annak a szelvénynek elkészítéséhez, amely a mért változók (fúróterhelés, fúrófordulatszám, fúró jellemzői stb.) alapján a korrigált fúrási sebességet, a ,,fúrási porozitást”-t és a pórusnyomás változását szelvényszerűen, vagyis a mélység függvényében rögzíti. Ennek a módszernek jellemzője és egyben erőssége: anélkül, hogy elárasztaná a fúrás irányítóját sok nyers fúrási adattal, azokat feldolgozza, úgy szintetizálja a mért adatokat, hogy azok mind földtani, mind pedig fúrástechnikai, illetve biztonsági szempontból a legfontosabb információkat nyújtsák. Ily módon az ,,Analyst” rendszer látszik a különféle pillanatnyi és folyamatos információszerzési módszerek közt a legértékesebbnek. A keretvita harmadik részében főleg a tengeri fúróberendezések rendkívül nagy költségeivel indokolt műszerezését (mindent meg kell tenni, hogy a fúróberendezés a leghatékonyabban dolgozzon és hogy olcsóbb, megbízhatóbb információkat szolgáltasson a fúrás !) mutatták be két francia példa: a Pélican fúróhajó és a Pentagon 84 félig merülő fúrófedélzet műszerrendszerének ismertetésével. A Pélican fúróhajó fúrómesteri állását a mért adatok ellenőrzésének hatékonyabbá tétele, az adatok leolvasásának megkönnyítése érdekében úgy alakították ki, hogy a hagyományosan mért paramétereken (horog- és fúróterhelés, fordulatszám, forgatónyomaték, szivattyúnyomás) kívül miniatürizált formában a fúrómester leolvashassa a fúró mindenkori helyét, a fúrás sebességét, a be- és kiépítés sebességét, a csigasor helyzetét a toronyban, a szivattyúk löketszámát, a szállított és :kifolyó iszap fajlagos és kumulatív mennyiségét, az öblítőiszap pillanatnyi sűrűségét. Mindez ugyanis jelentősen segíti a fúrómestert a helyes irányításban és a fúrási üzemzavarok elkerülésében. A Pentagon 84 még tovább megy a fúrás közbeni mérésekkel, illetve azok gyűjtésével. Itt a fúrási műszereket két helyiségbe csoportosították. A fúrómester irányítóhelyiségében számlapokon leolvasható az öszszes fúrási paraméter, éspedig alogikus összefüggésük szerinti elrendezésben, így a fúrómester gyors értékelése alapján az azonnali beavatkozásra mód 13
nyilik. Ugyanezeket a paramétereket regisztrálják a fúrási-geológiai közös ellenőrző helyiségben is. A regisztrátumok egyidejűleg az idő és a mélység függvényében, tehát szelvényszerűen is készülnek. Ez már jelentős közelítés a fúrási és geológiai információk szintéziséhez. A mind komplikáltabbá váló fúróberendezések igen jól és sokoldalúan képzett fúrási üzemvezetőket igényelnek. Az új tudománnyal felruházott vezető feladatát a fúrásnál a fúrás közben végzett pillanatnyi mérések regisztrátumainak feldolgozása, mégpedig komplex törvényszerűségek szerinti feldolgozása képezi. Ez az új tudomány, amelyet ismernie kell a fúrás vezetőjének, nem ismeri a geológia és a fúrás közti határokat, sőt az első időszakban parancsoló szükségesség e két tudományág igen szoros együttműködése, amelyet egy egységesített szolgálat létrehozása fog követni, és amelynek egyetlen feladata az, hogy a fúrást optimálisan vezesse, vagyis mind a teljesítmények, mint pedig az információk szempontjából a legkisebb költséggel a maximumot nyújtsa. A szovjet SZSZI-rendszert, a fúrási információgyűjtés kísérleti rendszerét ismerteti [92]; a rendszer 8 tényező felvételére és 8 jelzés továbbítására alkalmas. A fúrási műszerezés mai állásának, várható fejlődésének, azaz a holnap fúróberendezése adatgyűjtő és elemző rendszereinek széles körű összefoglalásában Kennedy [93] abból indul ki, hogy a fúrás műszerezése a fúrási művelet biztonságának és hatékonyságának kulcské_rdése. Kiemeli, hogy a korszerű fúróberendezés műszerrendszerében a fúrási tényezőktől független, szinte elkülönült öblítési műszercsoport észleli az öblítés funkcióinak és az öblítőfolyadéknak tényezőit; azokat analóg és digitális rendszerben regisztrálja, mégpedig nemcsak az idő, hanem a mélység függvényében. Az így mért adatok némelyikének` bizonyos határértékére a rendszer figyelmeztető jelzést ad, más adatokat és tényezőket a legtöbb műszercsoport megfelelő kis számítógépi program alapján feldolgozza, s oly fontos jellemzőkké, mint pl. a fúrási egyenlet cl tényezője, a pórusnyomás, a kőzetrepesztési nyomás stb., s azoknak változását is folyamatosan, éspedig célszerűen geofizikai fúrólyukszelvényekkel való összevethetőség érdekében is a mélység függvényében regisztrálja. Kennedy adatai szerint jelenleg mintegy 110 ilyen adatgyűjtő és elemző rendszer van üzemben, és ezek 1000 fúrás felszínen mért adatait gyűjtötték össze és dolgozták fel. A talpi mérések adatgyűjtése egyelőre még nem versenyképes a felszíni adatgyűjtéssel Bár ezeket a rendszereket elsősorban a fúrások üzemzavaraitól, elsősorban a kitöréstől való mentesitésre alkalmazták, azonban segítségükkel jelentős megtakarítást lehet a fúrások önköltségéből elérni, Egy Kennedy [93] által közölt becslés szerint ez a megtakarítás elsősorban a pórusnyomás kiegyensúlyozásából eredő fúrásisebesség-növekedésből adódik, s ez mintegy 5%-ra tehető, de felesleges barit- és egyéb öblítőfolyadék-adalékból további 2%, a fúróélettartam megnövekedéséből ugyancsak 2 %, a gázosodást követő öblítés megtakarítása további 1%-ra és a geofizikai lyukszelvényezés elmaradásából további 5% megtakarításra lehet számítani. Az kétségtelen, hogy e rendszernek jelentőségét nagymértékben fokozta az a tény, hogy megfelelő programok, illetve kis számítógépek segítségével a
-14
hagyományosan mért adatokból és néhány új tényező mérésével (amelyek elsősorban az öblítésre, öblítőfolyadékokra vonatkoznak) sikerült folyamatosan olyan tényezőkhöz jutni, amelyek nemcsak a legsúlyosabb üzemzavar, a kitörés veszélyét mérséklik, illetve veszélyét előre jelzik, hanem amelyek segítségével folyamatosan lehet korrigálni a fúrási tervet (pontosítani a béléscső-saruállásokat) is. Lényegében néhány, kézzel betáplált és mért bemenő adat (fúróterhelés, fúrófordulatszám, mélység) segítségével a mélységhez vagy időponthoz tartozó adatsor lesz a kimenő oldal eredménye, mégpedig egy kinyomtatott számsor, illetve mágnesszalagra, mágneslemezre rögzített adatsor. Pl. a pórusnyomás, porozitásprogram alapján a mélységhez a fúrási sebességet, fúróterhelést, fúrófordulatszámot, %-os porozitást, pórusnyomást, fúrófogkopást, a d tényezőt, a kőzetrepesztési nyomást és a fúrás költségét szolgáltatja a rendszer. Ezeken az egyszerűbb rendszereken kívül zárt láncú elemző, illetve folyamatirányító rendszerek felé is vezet a fejlődés. Az ilyen rendszerek az alapvető 3 fúrási tényező optimalizált szabályozásán kívül alkalmasak lehetnek pl. az ellennyomásos szabályozásra, az öblitőfolyadéksürűség automatikus szabályozására is. Mindezekben a rendszerekben igen nagy szerep jut az öblítési paramétereket mérő, jelző műszercsoportnak is. Természetesen felmerül a kérdés, hogy mikor gazdaságos ezeknek a komplikált és költséges adatgyűjtő és elemző rendszereknek (napi 10 000 20 000 Ft) az alkalmazása. Kennedy a napi fúróberendezésköltség és a %-os költségmegtakarítás függvényében a napi müszerköltségeknek megfelelő egyenértékű görbeseregeket javasol a műszerkabinok gazdaságosságának értékelésére. Egy öblítés-ellenőrző műszercsoport leírását adja [94], amely szerint 5 tényező (állócső nyomása, a beszivattyúzott és a kifolyó öblítés sűrűsége és mennyisége) mérése és regisztrálása az egység célja. , Az öblítési műszercsoportokban az öblítés mennyiségi egyensúlyának ellenőrzésére változatlanul elterjedt az öblítőtartályok összegzett nívómérése. Egy ilyen megoldás az úszók . helyett ultrahangos nívómérési elvet alkalmaz [95], de határozottan terjed az elektromágneses elven dolgozó átfolyásmérő műszerpár [88], kiszürve ennek a furadékszemek, illetve a gázosodás által okozott hibáit. Ugyancsak az öblítéssel, pontosabban az öblítési egyensúly megbomlásával kapcsolatos az az érzékeny szintmérő [96], amelyhez a kitörésgátlók fölötti kifolyócsonk alatt igen érzékeny megcsapolással egy szintmérő ág szükséges. A folyadékszint magassága ugyanis a szivattyúzás mennyiségétől, az iszap viszkozitásának, a fúrófordulatszámon és néhány állandón kívül a kifolyó és beszivattyúzott öblítőfolyadék menynyiségének viszonyától függ, s erre igen érzékenyen reagál. Az öblítőiszap sűrűségmérésére Karhalev Í 1,5%-os hibahatárú úszós rendszerű szovjet műszerpárt [97], Guest és Zirnmerman [98] pedig gamma-sugaras sűrűségmérőt javasolt. A fúrási tényezők szokásos műszerpaneljén a körlapos helyett vonalas regisztrálású, valamint digitálisan is jelző műszerek jellemzőek arra a kompakt fúrásellenőrző pultra, amelyen elsősorban az öblítési tényezők és öblítőfolyadék-paraméterek mérésére fektették
a fősúlyt; az öblítőrendszer műszerpanel-szegmensén egyébként a beszivattyúzott és kifolyó öblítőfolyadék mennyiségét (és mennyiségkülönbségét), sűrűségét, hőmérsékletét és természetesen a szivattyúzás nyomását mérik, valamint a szivattyúk löketszámát, de ehhez a műszercsoporthoz tartozik a hirtelen beáramlás vészjelzése és az ellennyomás-fúvóka vezérlése is [99]. A Pélican fúróhajó műszerrendszerének részletes leírásában Brun [100] kiemeli, hogy a teljes műszerezés a fúrási, az öblítési, az erőgép-ellenőrzési, a dinamikus helybentartási rendszer, a kitörésgátló-vezérlésnek és a fúrószerszám fúrólyukba való visszavezérlési rendszer műszerpaneljaiból áll. Az öblítőiszap műszerpaneljának _ amely az iszapműszereken kívül az iszaprendszer tolóinak állását is mutatja _ mása az iszapmérnök helyiségében is fel van állítva. A fúrási tényezők műszerpaneljén a fúró mindenkori mélységét a rendszer 10 cm pontossággal jelzi, éspedig az egyes fúrócsövek toldásakor húzófeszültség alatt mért pontos hosszával számítva a fúrószerszám összhosszúságát, illetve az ennek megfelelő mindenkori talpmélységet. Visszatérve a fúrási tényezőknek a fúrással párhuzamos lyuktalpi mérésére, a lehetőségeket Dumínescu [101] foglalta össze. A lyuktalpon mért paraméterek felszínre való közvetítésének módszereit, a kábeles, radiometrikus, akusztikus és hidraulikus lehetőségeket mérlegelve a kábeles lehetőség, miután az csak az elektromos vagy a fúrótömlős fúrással, tehát két kísérleti módszerrel lehet kapcsolatos, eleve kiesik az érdeklődési körből. A radiometrikus módszer 3 változata: a) a fúrószár egyben hullámvezető; b) a fúrószár elektromos vezető, amikor is az áramkör a rétegeken át záródik; c) a fúrószár antennaként működik. Ezek közül az első csak légöblítéses fúrásnál, tehát egyelőre különleges fúrási módszernél használható; a második módszer alkalmazása lehetséges, a harmadik módszer, tehát a fúrószár antennaként való alkalmazására nincs ismeretes próbálkozás. Az akusztikus távközlés lehetősége mind a fúrószáron, mind pedig az öblítőfolyadékon keresztül lehetséges. Generátorként piezoelektromos vagy magnetosztrikciós átalakítóval gerjesztett hangfrekvenciás jelgenerátorok alkalmazhatók. Az akusztikus oszcillációt akár elektromechanikus ütőszegekkel, akár akusztikus vibrátorral lehet kelteni. Ezeknek a rendszereknek a hátrányuk, hogy a jelek frekvenciája a mellékzörejekkel azonos nagyságrendű a fúrás közelében. Az információközlésre kedvező lehetőség a fúrólyukat feltöltő folyadék, amelyen át longitudinális szónikus hullámok alkalmasak a jeltovábbításra. Ezek a rendszerek a mért fizikai mennyiségeket elektromosokká alakítják, erősítik, modulálják, és így továbbítják a folyadékoszlopon át szónikus impulzusok formájában. A felszínen azután szónikus átalakítók veszik a jeleket, erősítik, demodulálják és rögzítik film-, papír- vagy mágnesszalagon. Ezeknek a módszereknek is hibájuk a kis átviteli képesség, az igen erőteljes csillapítás. A harmadik lehetőség a hidraulikus impulzusok továbbítása; impulzusforrásként felhasználhatók membránok, dugattyúk, hidraulikus szirénák. Igen kis frekvenciát és az impulzusok idő szerinti modulá-
cióját lehetséges használni. A jeltovábbítási lehetőségek közt a legtöbbet ígér a fúrószár és a rétegek együttese, amely esetben a jeltovábbító elektródokat a fúró fölött, a fúrószár szigetelt részében kell elhelyezni. A már megvalósított, fúrással párhuzamos lyuktalpi szelvényezési módszer, az ,,Aqui-log” [102] a fúró keltette longitudinális rezgéseket továbbítja a fúrószáron át a felszínre, s az eredmény lényegében egy kőzetkeménység-szelvény, amely az egyidejűleg a felszínen mért nyomatékváltozási és a fúrási sebességszelvénnyel együttesen a kőzetsűrűség-szelvényhez hasonlítható szelvényt eredményez, tehát alkalmas a kőzetek tömörültségének detektálására. Az ,,Aquitorq” a forgatónyomaték mérését a forgatórúdcsap fölé épített átmenetben nyúlásmérő bélyeggel oldja meg. A forgatónyomaték abszolút mérésére alkalmas, s lényegében a hajtótengely torziójának elektromos elvű mérésére alapított műszert ismertet Rundell [103], és rámutat az érzékeny forgatónyomaték-méréssel biztosítható s a fúró kopására jellemző információkra. Kábeles jelközvetítésű, inkább kísérleti műszerrendszert ismertet [l04], amellyel a fúróturbina átlagos és pillanatnyi terhelését, fordulatszámát és a fúrólengés frekvenciáját és amplitúdóját mérték. Néhány fúrólyukműszerről, információs eszközről megjelent publikáció közt említhető egy lengyel konstrukciójú, négyérzékelős fúrólyuk-kavernométer [l05], amely alkalmas fúrólyuk excentricitásának mérésére is, továbbá egy a fúrólyuk hőmérsékletének mérésére kábelen és fúrócsövön át beépíthető regisztráló hőmérő [l06]. Gay és Groult [107] fúrólyuk-televíziós készülékkel 200 és 650 m között készített felvételeket mutattak be, amelyek repedezett mészkőtárolóról rezervoármérnöki szempontból értékes információkat nyújtanak. 1.2.4 A fúrási művelet automatizálásának eszközei A fúrási adatgyűjtő és elemző rendszerek bőséges alapot nyújtanak a fúrási művelet részleteinek vagy egészének folyamatirányításához, sőt mint az az előző fejezetből kitűnik, egyes rendszerek ezt részben meg is valósítják. Az adatelemzéssel kapcsolatos mind jobban szélesedő folyamatirányítási törekvésekről ad számot [l08], a [109] pedig a talpi érzékelésű ,,Aqui-log”-gal elért érzékeny fúrómunka ellenőrzésre alapítandó automatikus fúró-utánengedés gondolatát veti fel. Annakellenére, hogy a keményfém fogazású görgős fúrók és a gyémántfúrók modern típusai már a 100 órás fúróélettartam felé vezetnek, tehát a fúrószerszám be- és kiépítésének időszükséglete a jövőben minden bizonnyal lényegesen mérséklődni fog, az úszó fúróberendezéseken mind több mechanikus csőkirakó és kezelő rendszert alkalmaznak a legegyszerűbb egykaros, alul stabilizált megoldástól a háromkarosig, sőt a számítógépes irányítású rendszerig, amely viharos időjárás esetén alkalmas a teljesen automatizált fúrószerszám ki- és beépítésére is [1l0]. Ezek a berendezések azonban csak a különleges tengeri körülmények közt lehetnek gazdaságosak, ahol alkalmazásukat az időjárási viszonyok és az a tény indokolhatják, hogy 15
a komplikált szerkezetet egyszer s mindenkorra szerelik fel. Az ismert fúrószerszám-be- és -kiépítő szerkezetek összehasonlító elemzését adja Karlic munkatársaival [111]. Bár a hosszú élettartamú fúrók várhatóan gyors fejlődése a normális időjárási viszonyokra tervezett szárazföldi berendezésekhez minden bizonnyal indokolatlanná fogja tenni a hagyományos fúrótornyokban, fúróárbocokban kialakult komplett fúrószerszám-kezelő automaták alkalmazását, a fúrószerszámkezelés részleges automatizálása továbbra is aktuális marad. Igy a fúrószerszámnak, de kezelésének is egyszerűsítését, ill. részleges automatizálását célozza a forgató-öblitőfej fejlesztése. Ennek a szokatlanul nagy teljesítményű, vagyis a nagymélységű fúrásokhoz szánt villamos forgató-öblitőfej üzemi tapasztalatai [1121 azt igazolták, hogy a forgató-öblitőfej, a hozzá tartozó és a nyomatékot átvivő elevátor és az ,,ellenkulcs” szerepét is betöltő automatikus ék ellátja a forgatóasztal, horog, öblítőfej, bepörgető kötél (lánc), ill. forgatórúd-bepörgető légmotor és a fúrócsőkulcs feladatát; kiküszöböli a fúrócső kötéllel, lánccal való balesetveszélyes összecsavarási műveletét, kevesebb személyzetet igényel és a fúrócsőtoldást csak fúrócsőrakatonként teszi szükségessé.
1.2.5 Lyukbefejező berendezések Tovább tartott a lyukbefejezési, kútjavítási műveletekhez, a nyomás alatti, a felcsévélhető termelőcsővel dolgozó, illetve a hidraulikus zsilipelő (snubberı végrehajtására alkalmas berendezések terjedése, tökéletesedése. Az adriai Fúrástechnikai Szimpozionon Bond [113] egy 4500 m-es összefüggő, felcsévélhető 1,315"-es, 3,4 mm falvastagságú termelőcsővel ellátott ilyen berendezést ismertetett. Közlése szerint 50 egység dolgozik az USA-ban és Kanadában. Cashion a nitrogénnek mint öblitőközegnek alkalmazásáról szóló cikkében [114] egy 3/4"-es, 4200 m hosszú felcsévélhető termelőcsővel dolgozó egység adatait közli. Silberman [115] a kútkezelő műveletekhez használt hidraulikus zsilipelő berendezések terjedéséről számol be . A lyukbefejezéshez használatos felszín alatti szerszámok közt mind elterjedtebb viharfúvókák (termelési biztonsági szelepek) vizsgálóállomását írja le Ruppel [l16]; a kiemelhető (oldható) visszacsapó szelepes pakkert jelentős költségmegtakarítást eredményező sokoldalú szerszámként mutatja be [117]; rétegkimélő lyukbefejezési technikát tesz lehetővé egy kettős felfújható pakker között kialakított csúszóhüvelyes közdarab [1l8].
1.3 Fúrási tecımoıõgia 1.3.1 A kőzetfúrhatóság és a fúrókiválasztás szempontjai A kőzetek fizikai és mechanikai tulajdonságait a mélyfúrás szempontjábólfoglalja össze Vozdvizsenszkqi, Melnicsuk és Pesalov [ll9]. Könyvükben kitérnek a kőzetek fizikai és mechanikai tulajdonságainak meghatározására, ezek összefüggésére a kőzetek fúrhatóságával, afelszíni és amélybeli kőzetfúrhatóság összefüggésére, és irányelveket adnak a kőzetek fizikai és mechanikai tulajdonságai alapján a kőzetbontó szerszám kiválasztására. A VI. Fúrási és Kőzetmechanikai Konferencia néhány tanulmánya a kőzetbontás részletkérdéseit érintette. Így Kojic és Cheatham tanulmányukban értékelték [120] az áramló folyadék hatását az axiálisan terhelt lyukasztó és a porózus kőzet együttesére. Unger és szerzőtársai [121] a felületaktív anyagokkal adagolt öblítőfolyadék hatását foglalták össze a konglomerátban dolgozó gyémántfúróra azzal a konklúzióval, hogy a felületaktív anyagok azonos fúrási tényezők mellett növelik a fúrási sebességet, a gyémántfúró élettartamát, és a kedvezőbb kőzetbontási körülmények a magfúrás eredményességét is fokozzák. [122] a laboratóriumi gyémántfúrási kísérletek automatikus műszeres ellenőrzésének „stratégiáját” ismerteti. A bevezetett rendszerrel mérték a fúrási sebességet, a forgatónyomatékot, a fordulatszámot és a telepnyomást, miközben változtatják a fordulatszámot. Ez előnyösebbnek mutatkozott, mint a konstans fordulatszám, konstans talpnyomásrendszer. Ugyanennek az automatikus műszeres ellenőrzésnek alkal16
mazása üzemi körülmények között hatékony kutatási eszköznek bizonyulhat. A fúrhatósági tanulmányok között érdekes próbálkozás Overton-é [123], aki a görgős fúrókra dimenzionálisan érvényes általános fúrhatósági egyenletet vezetett le. Az egyenlet 10 mérhető változó (fúrófog magassága és hossza, fúró fordulatszáma és terhelése, lyukátmérő, kőzetszilárdság, fúrólyuk mélysége, talpi differenciális nyomás, eredeti kőzetporozitás, geológiai kor) továbbá két olyan koefiiciensnek a meghatározását kívánja, amelyek a görgős fúrótól, illetve az alkalmazott öblítőfolyadéktól, a forgatás hatékonyságától,
a lyuktalptisztítás fokától, továbbá a kőzettől (max. kőzetszilárdságtól, kőzet-összenyomhatóságtól) függnek. Az utóbbi négy koefficienst laboratóriumi vagy üzemi kísérlettel lehet meghatározni. A 10 változó és a négy tényező behelyettesítésével az egyenletbe gyorsan kiértékelhető az egyes tényezők hatása a fúrhatóságra, ill. annak mérőszámára: a fúrási sebességre. A fúrhatóságot ugyanis Overton úgy definiálja, hogy az az adott fúróval, az adott öblítőfolyadék alkalmazása mellett a kőzetbe való fúróbehatolás mértéke hossz/idő mértékegységben. Marx [124] laboratóriumi gyémántkoronákkal végrehajtott igen széles körű, alapos kísérletei alapján a kőzetek fúrhatóságának mérésére a kőzetbontásra fordított fajlagos energiát javasolja. Szerinte a fajlagos kőzetbontó energia azonosítható a fúrási szilárdsággal, s a fúrhatóság nem a kőzethez tartozó, hanem a fúrási művelethez tartozó sajátság. Dragoev [125] egy anyagi pont mozgását anizotrop, a behatolásnak ellenálló közegben írja le matematikai
formákkal, és ezt alkalmazza a fúrás művelete esetére, azaz a fúró egy pontjának behatolására a kőzetbe. A ciklikus összenyomás-húzással való kőzetbontás, tehát a perkussziós fúrás kőzetbontási viszonyainak tisztázására mészkőmagokon szimulált lyuktalpi viszonyok között végrehajtott fárasztási kísérleteket [126] azzal összegezi, hogy a ciklikus összenyomáshúzás kifáradási határa kisebb, mint a tiszta húzó vagy tiszta összenyomó terheléshez tartozó kifáradási határ, vagyis a ciklikus húzó-összenyomó terheléssel könynyebb a kőzetbontás, mint a tiszta húzó vagy összenyomó terheléssel. Az eróziós fúrás átütő sikerű üzemi eredményei [127] a folyadéksugárral való kőzetbontás mechanizmusának további tisztázására ösztönöztek. Szovjet szerzők [128] kísérleteiből leszűrhető volt az a megállapítás, hogy ha a fúvóka a lyuktalptól 10-20 ınm távolságra van, a sugár dinamikus nyomása a folyadékkal tele nagynyomású térben csak mintegy 10%-kal csökken, de a távolság további növelésével a csökkenés rohamos. Sheshrawy és Kennedy [129] laboratóriumi
kísérletekkel a jet-sugár hatását nyomás alatti] térben forgó magokon vizsgálták azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a nagynyomásújet-sugár és a mechanikus kőzetbontás mindenképpen megnöveli a fúrási sebességet, tehát az eróziós rotari fúrás hatékonyabb, mint a tiszta ınechanikus kózetbontással dolgozó rotari fúrás. A statikus vagy a pulzáló jet-sugár hatása nehezen hasonlítható össze a nagynyomású folyadékkal telt térben forgó jet-sugár kőzetbontó hatásával. Egy
harkovi
kutatóintézetben termikus hatással
kombinált ultraszónikus sebességű folyadéksugárral, illetve ennek abrazivadalékos változatával végzett kőzetbontási kísérlet eddig elért eredményeiről számol be [130]. A görgősfúró-kiválasztás általános szempontjait Jackson és Wood [131] foglalják össze, különös tekintettel a keményfém fogazású görgős fúrókra, amelyek helyes kiválasztására alapot csak az elhasznált fúrók igen gondos kiértékelése nyújt. Igen sok fúró kiértékelt adataiból kialakult adatbank alapján szerkesztett fúróteljesítmény-nomogramot közöl Vitrcr [l32], amelynek alapján a fúrási tervhez kiválaszthatók, illetve 15-20% hibával előre jelezhetők a fúróteljesítmények. l.3.2 Fúrási tényezők Tatu [133] dimenzionális elemzés alapján jut el az öblítéses fúrás matematikai modelljéhez. Elemzésében az öblítést passzív tényezőnek értékeli. Eppen e passzív tényezőnek, az öblítésnek kihasználatlanságára mutat a lyuktalptisztítást érintő publikációk viszonylag nagy száma. Ezek között Sur/(O [l34]* a lyuktalpi körülményeket szimulálva a természetes méretű fúró alatt a leválasztott kőzetszilánkra ható erőket az elsodróképesség szempontjából vizsgálta, és arra az eredményre jutott, hogy egy vagy két fúvóka elzárása és közelítése a talphoz növeli a furadékszemre ható elmozdító hatást. A lyuktalpi körülmények között vizsgálva a folyadéksugár felütési erejét azt a furadékszem elmozdítása szempontjából valamivel hatékonyabbnak találta, mint a hidraulikus teljesítményt, viszont lényegesen hatékonyabbnak mint a 2
Kőolaj és Földgáz
sugársebességet vagy az Eckel által a furadékelsodrás mértékének jellemzésére javasolt (J PT 1967 541-6) Reynolds-számszerű tényezőt. Kuliev [135] a folyadékba merített forgó sugár dinamikai hatását kísérleti készülékben vizsgálta és azt találta, hogy a sugár dinamikus hatását jelentősen befolyásolja a lyuktalp geometriai formája és a fúvókavég talp feletti magassága. Görgős és gyémánt nıikrofúróval végrehajtott kísérletekkel igyekezett tisztázni Fontenot és Simpson [136] a víz közegü és többféle nehezített és nem nehezített olaj közegü öblítőiszap hatását a fúrási sebességre. Az eredmények azt mutatták, hogy a kis szilárdanyagtartalmú, nehezített, olaj közegű öblítőiszap lényegtelenül növelte a görgős fúróval és lényegesen a gyémántfúróval végrehajtott fúrás sebességét. Megbízható összefüggést sikerült kimutatni a. fúrási sebesség és az öblítőfolyadék szüredékének viszkozitása között (a viszkozitás csökkenésével a fúrási sebesség erőteljesen növekszik). Oelmeıjer [137] hollandiai fúrásokban felhasznált 29, a talphoz 3 cm-nyire közelített fúvókájú és a visszatérő folyadékáram részére külön nyílással ellátott görgőtartó bakokkal ellátott fúróval elért eredményekről számol be. 19 zárt csapágyazású, de közönséges jet-öblítésü fúró átlagos fúrási sebessége és fúrónkénti előhaladása mintegy 1/3-dal volt kisebb, mint a közelített fúvókájú 29 fúró átlaga. Különösen a nagy sűrűségű öblítőfolyadékkal végzett fúrásokban előnyösebb a talphoz közelített fúvókájú fúrók használata. Ionescu [138] minimális szivattyúzási nyomás feltételével megoldott jet-fúrási hidraulikai programot mutat be. A fúróterhelés és fúrófordulatszám összefüggését a fúrási sebességgel Szarkiszov [139] szerint a legegyszerűbben és megbízhatóan lehet matematikai statisztikai módszerrel adott kőzetviszonyokra érvényesen tisztázni. A görgős fúrók alkalmazásának részletkérdéseit vizsgálva Szadühov, Kerimov és Gaszanov [140] 5000 m mélységhatárig különböző kőzetekben mérték a görgős fúrók fajlagos forgatónyomatékát. Érdekes próbálkozás Vítter ınodellje [141] a görgős fúrók csapágykopása, fogkopása és a fúrási sebessége összefüggéséről, amely jól összevethető a louisianiai fúrási eredményekkel. Szerinte a fúrónál alkalmazott hidraulikus teljesítmény és a fúró mechanikus teljesítménye nemcsak a fúrási sebességet, hanem a fúrófog és a görgőcsapágy élettartamát is befolyásolja. Nyomatékingadozás-méréssel, illetve erre szerkesztett műszerek segítségével sikerült a fúróélettartam megbízható előrejelzését megoldania, s a fúróteljesítmény megbecsülésére egy nomogramot szerkesztenie. A modell kidolgozásának alapja egy megbízható fúróadatbank volt. Koleszníkov, Bicuta és Ignariadi [142] a racionális fúrókihasználás mérőszáınaként _ a minimális fúróköltség felvételével - a fúróval elért kezdeti fúrási sebesség bizonyos százalékú csökkenését javasolják. Ezt például a kalmüki területre 0,4 vi-nek találták, vagyis ha a kezdeti fúrási sebesség 60%-kal csökken a tényleges fúrási sebességhez képest, akkor a fúrót ki kell építeni. A turbinás fúrás szempontjából említésre méltó a lassú fordulatú fúróturbinák körét érintő az az esetleírás, amely [143] szerint a kujbisevi területen széles 17
körben alkalmazott 150-300 percfordulatú meredek nyomásesés-görbéjű, 204 lépcsős fúróturbinákkal 2,3-4,4-szeres volt a fúrónkénti előhaladás és 1,72,8-szeres fúrási sebesség a szokásos fúróturbinákkal elért eredményekhez képest. A D2-170 típusú pozitív folyadékkiszorítású talpi hidromotorral végzett fúrások hasonlóképpen kiváló eredményeiről számol be [l44], ezekkel ugyanis a fúróturbinákkal elérthez képest 2,6-szeres volt a fúrónkénti előrehaladás és 2,5-szeres a fúrási sebesség. A gyémántturbófúrás a talpi fúrómotorok alkalmazásának, jövőjének - az irányított ferdefúrásokon kivül talán a legtöbbet ígérő területe, amelyről egyébként számos esetleírás tanúskodik. Igy a NyEurópa egyik legmélyebb fúrásában, a franciaországi 6900 m mélységű Lannemezan fúrás összesen 3634 m hosszúságú szakaszában alkalmazott gyémánt-turbófúrási tapasztalatokat Joire foglalja össze [l45]; Mdivani és szerzőtársai [146] lassú fordulatú (250-400 percfordulatú) fúróturbinával forgatott gyémántfúrók tapasztalatait összesítik, kiemelve a lyuktalptisztítás fontosságát. Vennin, Rowley és Walker [147] az északi-tengeri turbógyémántfúrás optimalizációjának eredményeiről írnak. Végeredményben a gazdaságilag is sikeres alkalmazást elsősorban annak tulajdonították, hogy az adott kőzetekben a nagy fordulatszámon is hatékonyan érvényesült a gyémántszemek kőzetbontása. Különösen figyelemreméltók a gyémántfúró és fúróturbina párositásával az algériai Hassi Messaoud mezőben elért gazdaságossági eredmények [148], a gyémánt turbinás fúrás folyóméterköltsége alig 1/3-a a görgős fúrókkal végzett fúrás költségének. A változatlanul a rotari fúrási technológia tökéletesítési törekvéseinek homlokterében álló optimalizációt számos publikáció tükrözi. Ezek közt talán legjelentékenyebb Bourgoyne és Young - ahogy maguk a szerzők mondják -- közelítése az optimális fúráshoz [149]. Munkájukat a következőképp összegezik: számos modell ismeretes a fúróterhelés és a fúrófordulatszám optimális társításához, különböző fúrási modellek állnak rendelkezésre a jet-fúrás hidraulikájának optimalizálásához, és újabban a rendellenesen nagy telepnyomás detektálására; mindezek a modellek azonban csak néhány laboratóriumi és üzemi adatra épülnek. Ezért [149] szerzői szerint erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy ınindazt ami a rotari fúrással kapcsolatosan ismert, tisztázott, egyetlen modellbe kell összesíteni. Ezen az úton ki kell fejleszteni egy olyan modellt, amely az optimális fúróterhelést és fúrófordulatot, továbbá a jet-fúrási hidraulikát is kielégíti. A továbbiakban fokozatosan „kalibrálni” kell üzemi adatokkal azt a fúrási modellt, amelynek végrehajtására mind tökéletesebb adatgyűjtő és elemző rendszerek állnak rendelkezésre. A fúrási egyenletek ma már olyannyira normalizálódtak, hogy az abban szereplő konstansok az üzemi személyzet szemében is ismert fogalmak, és az optimalizálási műveletek is lényegében az optimális fúróterhelés és fúrófordulatszám analitikai kifejezésévé egyszerűsödtek. Eljárásukat a Gulf-Coast vidék számos fúrásához alkalmazták az alábbi következtetésekkel: korszerű adatgyűjtő és -elemző rendszerek segítségével regressziós analízis útján a fúrási sebesség egyenletében a konstansok szisztematikusan kalíbrálhatókg sok esetben nem ele18
gendő egyetlen kút a konstansok regressziós értékeléséhez; a regressziós analízis könnyebben elvégezhető fiatalabb korú kőzetekből álló rétegsor esetében; a viszonylag egyszerű optimalizálási egyenletek alkalmazása kb. 10%-os fúrási költségcsökkentést eredményezhet; a formációnyomás a fúrási adatokból öblítőiszapsűrüség-egyenértékben kifejezve 0,012 g/cmi* pontossággal meghatározható. Hingl és Tóth [150] szerint az optimalizálási feladat két részből áll: a fúrási egyenlet hiteles meghatározásából és az egyenletekben szereplő fúrási tényezők optimális kiválasztásából. Az első feladat megbízható elvégzéséhez üzemi kísérleteket tartanak célszerűnek, hogy ezzel az adott területre érvényesen megállapítható legyen a fúrási sebesség a fúrófogkopás, a fúrógörgő csapágykopása és a fúrási tényezők között. Az elemzés eredménye az egy fúróra eső előrehaladás egyenlete, amelynek optimalizálása azt jelenti, hogy az egy fúrómenet költsége minimális legyen. Azt az optimális fúróterhelés, fúrófordulatszám és rotációs idő hármast kell megtalálni, amely a legkisebb költséget biztosítja, ennek a Monte Carlo-módszerrel való megközelítése célszerű. Az eredmény egy célgörbe, amelyből kitűnik, hogy a fúró görgőcsapágyának kopásával a fúróterhelést és fúrófordulatszámot kell növelni. Az utóbbi azt jelentheti, hogy 150-200 percfordulat is szükséges lehet, amelynek elérésére fékező lapátokkal ellátott s a jet-fúrás alkalmazását is biztosító BGT-típusú fúróturbinák alkalmazása is szükséges lehet. Bierdzycky [151] a Galle
Woocls mate-
matikai modell alapján való optimalizálás jugoszláviai alkalmazási lehetőségét írja le, Sterba [152] pedig ugyancsak a Galle- Woods-féle egyenletből kiindulva a továbbfejlesztett és egy csehszlovákiaí fúráshoz alkalmazott, egy-egy fúrómenetre vonatkoztatva csaknem 50%-os költségmegtakarítást eredményező rendszert írja le. 1.3.3 Öblités, öblítőiszap
Gray [153] szerint az ,,öblítőfolyadék-mérnök" mai megfogalmazású feladatának: „állékony fúrólyukat fúrni maximális sebességgel”. Ennek megoldásában a fúrási sebességet és a lyukfal stabilitását befolyásoló tényezők intenzív kutatásával tisztázott, kikristályosodott ismeretek segítettek. A kiegyensúlyozott nyomású fúrás, a minimális szilárdanyag-tartalmú folyadékok, az agyagok hidratációjának ellenőrzése a kutatási témái, illetve egyben gyakorlati alkalmazási területei a minimális fúrási költség programjának is. Kiszter [154] szerint is az öblítőfolyadék félévszázados története alatt a fejlődés az „öblítőiszap”-tól bonyolult több komponensű olyan rendszerekhez vezetett, amelyekkel való öblítés biztosítja a lyukfal állékonyságát a pergésre hajlamos kőzetekben is, amelyek áramlási ellenállása a lehető legkisebb, s amelyek messzemenően hőstabilak és sótűrőek, s mindamellett kedvezőek a kőzetek fúrhatósága szempontjából is. Természetesen a fentiek szerint körvonalazott témákat érintették elsősorban az elmúlt év publikációi is. A kiegyensúlyozotf fúrás úgy is, mint a túlellensúlyozottnál nagyobb sebességet biztosító fúrási technológia, de úgy is, mint a nagymélységü fúrások egyedül gazdaságos fúrásmódja, az öblítőfolyadékok súrló-
dási ellenállásának csökkentését, kedvezőbb reológiai jellemzőit, hőstabilitását helyezte előtérbe. Az öblítőfolyadék sűrűségének szabályozása csak a durva ,,kiegyensú1yozás”-ra-pórusnyomás ellenőrzésre - alkalmas, a pontos kiegyensúlyozáshoz a fúrási hidraulika teljes kézben tartása szükséges, hiszen ezen az úton lehet a dinamikus hatásokat a minimumra csökkenteni, s csak ezen az úton lehet a célt, a lyuktalpi furadékelsodrás maximumát és maradéktalan furadékkiszállítást elérni minimális gyűrűs térbeli felfelé áramlási sebességgel és áramlási ellenállással. A Bingham-féle plasztikus áramlási modell helyett egyre inkább alkalmazott hatványkitevős modellhez tartozó reológiai egyenletben szereplő n és K tényezők, illetve gyors meghatározásuk változatlanul igen nagy érdeklődést keltett, ami érthető, hiszen a tényezők kitűnő lehetőséget nyújtanak a fúrási folyadékok reológiai teljesítményeinek értékelésére. A csökkenő n a newtoni folyadéktól való távolodást, vagyis ,,nyírásra híguló” folyadékot jelez, amivel kedvezőbb lyuktalptisztítás, nagyobb fúrási sebesség jár; a növekvő K érték, vagyis a növekvő konzisztenciaindex közvetlenül a viszkozitás növekedésére mutat. A két tényező gyors meghatározására szerkesztett tolólécet ismerteti [155]. Fülöp [156] irodalmi adatok és mérési eredmények alapján tapasztalati képletet állít fel az n kitevő és K együttható hőmérséklet szerinti változására. Az ennek alapján végrehajtott számításokból kitűnik, hogy az áramlási veszteségeket a plasztikus és pszeudoplasztikus modell szerint meghatározva a barittal nehezített gipszes iszapok, illetve általában n = 0,8 - 0,9 pszeudoplasztikus kitevőjű öblítőiszapok esetében a Grodde képletei alapján számított nyomásveszteségek jól egyeznek a mért értékekkel; az olaj közegü, vagyis az n=0,5 kitevőjű invert emulziós iszapok mért nyomásveszteségei viszont 10-15%-kal nagyobbak a Metzner-Reed-elmélettel számítottaknál. Ezért Fülöp feltételezi, hogy az áramló folyadékok plasztikus vagy pszeudoplasztikus voltára az n kitevő nagysága jellemző. Az öblítőiszapok reológiai jellemzői közül a tixotropikus tulajdonságait kvantitatív leírással igyekszik megközelíteni, és erre matematikai modellt állít fel Kassai [l57]. A tixotrop bentonitszuszpenziók deformációs sebességét, illetve ennek összefüggését a szuszpenzió gélszilárdságával tanulmányozta Lord és Menzie [158]. Három román szerző [159] a nem newtoni folyadékok reológiai görbéjének meghatározására - a rotari fúrás öblítőkörének teljes nyirásisebesség-tartományára kiterjedő érvényesség érdekében - a kapilláris viszkoziméteres módszert javasolja. A lyuktalpra visszaható gyűrűstér- áramlási ellenállás pontos ismeretének jelentősége a kiegyensúlyozott fúrással nyilvánvalóvá vált. Számos tanulmány foglalkozik a gyűrűs tér hidraulikájának teljesítményével, az áramlási ellenállások gyors meghatározásával. Így Walker és Korry [160] az öblítőiszap reológiai teljesítményének megítélésére kritériumokként a lamináris-turbulens áramlás átmenetét, a gyűrűs tér áramlási ellenállását és az átlagos viszkozitást a gyűrűs térben jelöli meg. E kritériumok megközelítésére pontos számításokkal összevethető, gyors -“Iı
üzemi módszert is javasolnak. Moore [161] a gyűrűs tér áramlási ellenállásának gyakorlati meghatározására az egzaktabban meghatározható fúrócső- és fúvókaellenállás levonását javasolja a szivattyúzás nyomásából. Taylor és Smalling [162] viszont a gyűrűs tér hidraulikus ellenállásának számításához egy új, ún. gyűrűs térbeli nyírási modellt dolgoztak ki, és bevezetik, illetve használják az ,,ekviva1ens öblítési sűrűség” fogalmát, amelyben a -veszteségek, vagyis az iszapsűrűség-egyenértékben kifejezett dinamikus hatások 0,06 g/cm3-t is kitehetnek. Willis, Tom és Forbes [163] viszont a fúrás teljes öblítési rendszerének reológiai és hidraulikus ellenőrzésére ,,a gyűrűs tér áramlási dinamikája” elnevezésű módszert javasolják. Eszerint diagrammunkalapokon az egyes fúrólyukszakaszokról reológiai-hidraulikai előterv készül, amely az alábbi információkat tartalmazza: hidraulikus és reológiai adatok, a tényleges viszkozitás a gyűrűs térben, nyírási sebesség a gyűrűs térben, a VG-mérőműszerrel felvett folyásgörbe, iszap sűrűsége, a süllyedési sebesség felhajtóerő-korrekciója, Reynolds-szám, fúrófúvóka nyírási sebességek. A logaritmikus beosztású munkalapok segítségével meghatározhatók a gyűrűs tér bármely szivattyúzási ütemhez tartozó tényleges viszkozitásértékek, az áramlás tipusa, a pontos áramlási veszteség, a hozzávetőleges nyírási sebesség a fúrófúvókában, a lyukfal optimális stabilizáláshoz szükséges áramlási tulajdonság, a szivattyúzási ütem minimuma és maximuma, illetve a minimális egyenértékű öblítési sűrűség, a furadékszemek felfelé emelkedési sebessége. A lyuktalpi egyenértékű iszapsűrűség ellenőrzésének egyik legfontosabb szempontja a dinamikus nyomáshullámok mérséklése É a fúrószár mozgatásának mérséklésén kívül -, aminek legjelentősebb lehetősége a viszkozitás csökkentése. A betartandó határokra Goldsmitlı grafikonok segítségével [164] mutat rá. Fontenot és Clark [165] egyenleteket és módszereket dolgoztak ki a talpnyomás pontos és számítógép segítségével való igen gyors meghatározására. A számított értékek és az üzemi mérések jó egyezése rámutat az öblítőfolyadék-tulajdonságok helyes beállításának fontosságára. A gyűrűs térben emelkedő öblítés furadékkiszállításának jellemzőit a forgó fúrószár viszonyai között elméletileg igyekszik követni Ibralıímpasic [l66], azonban a következtetéseiben azt is megjegyzi, hogy a kérdés tisztázásához a fúrólyuk körülményeit szimuláló laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek. Ennek eleget is tett egy amerikai kutatócsoport, amely a furadékkiszállítás teljes értékelésére szánt modellkísérleteikről számol be [167] változó fúrószár-fordulatszám, változó furadékméret és -koncentráció, öblítőfolyadék-sűrűség, gyűrűstér-excentricitás és gyűrűstérnagyság mellett. A vizsgálatok megerősítették azt a számos elméleti és gyakorlati vizsgálatból ismert tételt, hogy a felfelé áramlási sebesség és a reológiai tényezők döntőek a furadék kiszállításában; leszögezték, hogy 0,6 m/s felfelé emelkedési sebesség a hidraulikai programok többségében biztosítja a furadékszemek kielégítő kiszállítását, továbbá, hogy a viszkozitás általános növekedése fokozott mértékben növeli a kiszállítást. Schmuck [168] az északi-tengeri nagy átmérőjű lyukszakaszokban a furadékszemek kiöblítésére szokásos nagy viszkozitású öblítőiszap 19
helyett alkalmazott nagy sűrűségű öblítőfolyadékdugók sikeréről számol be. Leonov [169] viszont a levegővel kevert öblítőfolyadékok furadékkiszállításához szükséges levegő-folyadék arányt, ill. kompresszorés szivattyúkapacitást igyekszik tisztázni; a levegő-folyadék arányának kiszámítására módszert is javasol. A kiegyensúlyozott fúrás vázolt követelményeit az öblítéssel szemben, vagyis a nyírásra híguló jelleget az eddigi ismeretek szerint a polimer adalékos kis szilárdanyag-tartalınú, illetve nem diszpergált öblítőfolyadékok elégítik ki a legjobban. Az ezekkel elért laboratóriumi és üzemi eredményeket foglalja össze Anderson [170]*, ugyanezt erősíti meg 180 tényleges fúrás adataival, illetve az ezeknél mutatkozó jelentős költségmegtakarítással Rubsamov [l71]. A kisebb fúrási költség egyrészt a nagyobb fúrási sebességből, másrészt a kedvező lyukfalstabilitásból, illetve ennek következményeként a zavarmentes fúrásból ered. A kis szilárdanyag-tartalınú polimer adalékos iszap reológiai tulajdonságait elemezte Raczkowskı` és Czekaj [172] azzal a konklúzióval, hogy a polimer öblítőiszapok nyírásra híguló jellege kedvező feltételeket teremt a nagyobb sebességű fúráshoz. Heyne [173] a kis szilárdanyag-tartalmú öblitésfajtákkal az
NDK-ban tapasztaltakról, az ezekkel elért üzemi eredményekről számol be, és érinti a kettős viszkozitást eredményező organikus polimer, a Xanthomonas Campestris baktérium által kiválasztott poliszacharid üzemszerű előállításának előkészületeit. Katona [174] a hazai polimeres öblítőfolyadék kidolgozásáról számol be, amelynek során poliszacharidszármazékként cellulózglikolátot alkalmaznak, amely viszkozollal (ferrokróm-1ignoszulfonáttal) nyírásra jól híguló öblítésfajtát eredményez. Gray [175] szerint nagyobb sebességű fúrást és sok esetben a lyukfalstabilitás követelményeit is kielégítik a kis szilárdanyag-tartalmú nem diszpergált iszapféleségek, illetve azok, amelyekben a bentonitot egészben vagy részben polimerek (cellulózszármazékok, akrilféleségek, biopolimerek, keményítők) helyettesitik. A jelentősebb tényezők, amelyek érintik a lyukfal épségét: a kőzetszilárdság, a természetes és tektonikus feszültségek, a pórusnyomás, a fúrási művelet okozta feszültségek és az agyagok, agyagmárgák hidratációs jelenségei. A nehézségeket a legtöbbször az utóbbiakkal azonosítják, illetve a víz hatásával az agyagásványokra. Valóban igen sok tanulmány igazolta, hogy az agyagok, agyagmárgák alkotta lyukfal bomlását víz adszorpciója következtében fellépő belső feszültség okozza, amely hasadásokat, t`epedéseket, illetve az összenyomó szilárdság csökkenését okozza. Az agyagmárgák hidratációját víz közegű öblítőiszappal, mégpedig káliumalapú öblítőiszappal javasolja megoldani 0'Brı`en és Cltenevert. Tanulmányukban [176] leírják a káliumkationok stabilizáló hatását. A kialakult viz közegü kálium alapú öblítőfolyadék lényege a káliumionok cseréje a nátriumionokkal, káliumlignit-származékok biztosítják a megfelelő káliumion-koncentrációt, ellenőrzik a kiszűrődést, és elegendő kolloid anyagot biztosítanak a felületi hidratáció megakadályozására. A reológiai tulajdonságokat viszont felületaktív anyagokkal, polimerekkel biztosítják. A káliumionok forrásaként és az alkalitás biztosítására káliumhidroxidot használnak a sósvíz-közeg 20
esetében és káliumbikarbonátot a kalcium és T-_7_;~` zium eltávolítására. _ Szimulált lyuktalpi körülmények közt végzet: .-- ratóriumi vizsgálatokkal és „agyagstabilitási ::-.:: -szel mutatta ki a káliumalapú öblítőfolyadék-rer.- _ _
előnyeit ll/loml.s`ln'ne [1 77], s kiemeli. hogy ez az 5? fajta 200-230 CO-os hőstabilításával kitölti .r _ a nem diszpergált polimeradalékos és az olaj i;.Í--_öblítőiszapok közt. A kálium alapú öb1ítőfo1z.;z.:.;~ . sikeres üzeıni alkalmazásait írja le [l78. 179. lëñf A Kárpát-medencét feltöltő, bomlásra h.z_`LE;f -agyagokat, agyagmárgákat [181] hasonlóan Á) ismert osztályozásához (OGJ 1968 23 6"~`I}. _'-1 95-112) a legfontosabb ismérvek: a hidratácic-s : szültség és az aktív agyagtartalom nagysága a1.`z;`_`;* négy csoportra osztja. A hidratációs feszültség T:`..`-T.~sére kétféle mérési módszert dolgozott ki: az 4; szoı`pciós potenciálmérést és a folyadékfelszíxús _ szerét. Az első csoportba a 0-25 MPa hidra:3;;;feszültségtartományba eső kőzetek tartoznak: ezévben az omlások mechanikus hatások következméttz-f; A második csoportba tartozó kőzetek hidrat.ic:;-;feszültsége 25--45 MPa közé esik, amelyekben az omlás a legtöbb esetben a kőzet és öb1ítőfol}:-...."`z.`-_.. szüredékének kölcsönhatására következik be. .jé a kiváltó ok mechanikai hatás is lehet; ilyen esetekre? az omlás megakadályozására, az öblítőfolyadék élek:rolittartalmát 50--100 g/1 NaCl, illetve ezzel eg}e:`.értékű CaCl2-szinten, a vízleadást pedig lehető kitéken kell tartani. A harmadik csoport agyagjai. agyıgmárgái 45-60 MPa hidratációs nyomásúak. mig) aktív agyagtartalommal: ezekben a kőzetekben az orr:lás ınegindulása hidratációs és ozmotikus hatások következménye, amelyeknek ellensúlyozására min. 150 g/1 l\1aCl-tartalmú vagy ezzel egyenértékű más elektrolit közegű öblítőfolyadék célszerű, s terınésze-
tesen a felesleges mechanikai hatásokat is kerülni kell. A negyedik kőzetcsoportra az igen nagy hidratációs feszültség (60 MPa fölötti) a jellemző. Az omlás elkerülésére igen koncentrált elektrolit alapú (200 gfl fölötti NaC1-ot, vagy még kedvezőbb, ezzel egyenértékű CaC12-ot tartalmazó) öblítőfolyadék ajánlatos. Pri`kr_ı`l [182] a Kárpát-medence neogén süllyedékeiben átfúrt agyagokat, agyagmárgákat a Kelly-féle osztályozás (OGJ 1968 24 67-70, 25 96-112) negyedik osztályába sorolja, és az omlás megakadályozására, illetve mérséklésére gralitos szilikátiszapot javasol. Az agyagmárga lyukfal hidratációs folyamatának mérséklésére vagy teljes elkerülésére, illetve az omlás, pergés megakadályozására számos egyéb módszert is alkalmaztak. Így pl. [183] szerzői a szaratovi körzet aleuritot harántoló fúrásaiban kalciumklorid, magnéziumszulfát és szulfitszennylúg adalékolású öblítőiszap lyukfalstabilizáló hatását tapasztalták; a [184] szerzői viszont nemcsak a lyukfal stabilizálását, hanem a fúrási sebesség növekedését is észlelték az invert emulziós iszap alkalmazásakor. Szeicl-Rza és szerzőtársai pedig [185] 3000 m-es lyuktalpviszonyokat utánzó laboratóriumi készülékben végrehajtott vizsgálatok alapján egy gudronadalékos öblítőiszapot találtak alkalmasnak az agyagmárga-lyukfal deformációjának elkerülésére. Pulzer [186] egy ausztriai nagymélységű fúrásban az erősen tektonizált agyagmárga-formációk omlásának megelőzésére alkalmazott olajbázisú öblítőiszap kedvező tapasztalatait
foglalja össze. Az ugyancsak hidratációs hatás következményeként fellépő rétegnehézség, a duzzadás, a „ragadós agyag” problémáját Clıe.s`.s`eı` és Perricone [187] fiziko-kémiai alapon közelítették ıneg, és úgy találták, hogy a víz kölcsönhatása alapján a szilikát-, illetve aluminátfelülettel különbséget kelt az agyag felületéhez kötött és a pórusok közötti víz protonjainak sűrűségében. A pı`otonkü1önbség által keltett elektrosztatikus erők az agyag tömegének adhéziós tulajdonságot kölcsönöznek. Ezt az adhéziós erőt sikerült lekötni bizonyos organikus vegyületekkel. Ennek megfelelően sikerült megoldani az északi-tengeri ragadós agyagrétegek átfúrásának problémáit káliumklorid alapú polimeradalékos öblítőiszapokkal, de még sikeresebben organikus alumíniumsókkal adalékolt öblítőiszapokkal [l88]. A ragadós agyagok átfúrásának problémáját összegzi és a különböző típusú „ragadós” agyagokhoz kedvező iszapfajtákat (KCl+ poliıner, organo-Al-adalékos, olajbázisú) ajánl, továbbá az agyag fúróra ragadásának nehézségét a fúró negatív töltésével javasolja elkerülni [l89, 190]; a duzzadó, ragadós agyagok átfúrására CaCl2-os öblitőiszapot tartja kedvezőnek. Természetesen az agyag lyukfal stabilitása nem érhető el egyszerűen az öblítőfolyadék kémiai és fizikai tulajdonságainak beállításával, a boınlásra hajlamot a mechanikai hatások is fokozzák. Hingl és Tóth [191] éppen ezeknek a hatásoknak vizsgálatára szerkesztett nagynyomású fűthető készülékkel végzett dinamikus vizsgálatokról száınolnak be, s képletet közölnek a lyukfal %-os deformációjának ,meghatározására, ami a differenciális nyomás, az iszapsűrűség, az öblítésfajtára jellemző állandó és az impulzusok számának függvénye. A lyukfal stabilitásának biztosítása szempontjából jelentősek azok a V1. Fúrási és Kőzetmechanikai Konferencián bemutatott elméleti tanulmányok, amelyek a lyuk körüli feszültségviszonyokat igyekeztek tisztázni. Ezek között Green, Gri_f/in és Prafr [192]
a porózus száraz és porózus telített agyagmárga feszültségviszonyait vizsgálták triaxiális viszonyok közt; bár elsősorban a hidraulikus kőzetrepesztés szemszögéből vizsgálja Haimson és Prarr [193] a fúrólyuk körüli feszültségeket, de a megállapítások érvényesek a fúrás közbeni viszonyokra is, amennyiben az öblítés által keltett belső túlnyomás a kőzetben ébredő húzóés összenyomó feszültségeket érinti, s a laboratóriumi vizsgálatok szerint általában a lyukfal rombolását előidéző nyomás nagyobb, mint a kőzet húzószilárdsága. A mélybeli kőzetfeszültségek ..in situ“ mérésre szerkesztett, a közrefogó pakkerek közé elhelyezhető műszert íı` le [|94]; ll/[cDOuga[ll [195] pedig termolumineszcenciás mérés lehetőségeit mérlegeli a kőzet1`eszü1tségek, illetve a deforınáció mérésére. Az öblítőfolyadékok Szovjetunióban használatos típusait, fiziko-kémiai tulajdonságait és készítési módszereit foglalja össze Pausz könyve [196], amelyben kitér az adalékokra, vegyszerekre, vegyszeres kezelésre, de tárgyalja a sótömzsök, magas hőmérsékletű lyukszakaszok, iszapveszteséges rétegek átfúrásra stb. alkalmas öblítőfolyadékokat; foglalkozik az öblitéssel kapcsolatos fúrási üzemzavarok megelőzésével és elhárításával is. Kruglickij [197] azokról az öblítőfolyadékokat érintő komplex fiziko-kéıniai, reológiai és szerkezetınechanikai kutatásokról számol be, aıne-
lyek célja a bonyolult földtani és technikai viszonyokat is optimálisan kielégítő öblítőiszapoknak új alapanyagokból való előállítása. Kmglickij elsősorban a paligorszkit nevű agyagféléről számol be; ez lényegében egy attapulgitféleség, amelynek rétegesszalagos szerkezete különösen nagy effektív fajlagos felületet biztosít, s ez a felület a hő hatására erősen megnő, vagyis a paligoı`szkit hidrofıl tulajdonságai a nagy hőmérsékletű fúrólyukban különösen megnövekszenek, s a sótűrése is igen nagy. Az agyagszuszpenziók stabilizálásáról általában szól Tretinnik [l98]. Az agyagszuszpenzíók s ezek közt is elsősorban a paligorszkit ultrahangos stabilizálásának elméletét foglalja össze Szimurov [199]; a [200] szerzői viszont az ultrahangos öblítőiszap-stabilizálás gyakorlati megoldását írják le. Eszerint a forgatórúd és a fúrószár közé helyezik azt az örvényáramú ultrahang-generátort, amelynek nyomásesése 1,0 2,5 MPa. Az ultrahangos öblitőfolyadék-stabilizálást 35 fúrásban próbálták ki, s az eredmény az iszapok reológiájának kedvező ınódosulása s ennek eredményeként jelentős öblítőiszap-adalék megtakarítása volt. Az öblítőfolyadékok nehezítő anyagaként szintetikus vasoxidot dolgoztak ki [201], amelynek jellemzői kielégítik a különböző szabványokban a baritra érvényes előírásokat, de sűrűségük a barit 4,2 előírásával szemben 4,7, amellett az abrazivitása is kedvezőbb, és a reológiai jellemzőket sem befolyásolja hátrányosan, s a szedimentációra való hajlama kisebb mint a barité. Az olaj közegű öblítőiszapok céljaira szolgáló bentonitok és barit előkészítését, illetve ilyen adalékokkal készült oleoszuszpenziók reológiai vizsgálatát írja le [202] azzal a konklúzióval, hogy a vizsgált szuszpenziók reológiai jellemzői a barit felületi módosításával, illetve organofil (gázolajban előzetesen _duzzasztott) bentonit mennyiségével, adott sűrűség esetén is, igen tág határok között változtathatók. Az öblítőiszapok vegyszeres kezelésére vonatkozó publikációk közt kiemelkedő Esrerka és Slama [203] alapos tanulmánya a fémlignitek stabilizáló hatásáról. Kiszter és Dedusenko pedig a poliakrilamid és a metakrilaınid stabilizáló hatásáról ír, és a kezelt öblítőfolyadék hőstabilitását növelő hatást értékelik [204]. Az olaj közegü és az invert emulziós öblítőiszapok jellemzőit elsősorban a hőtűrés szempontjából vizsgálja Merlwen és Baumann [205] s leszögezi, hogy az öblítőfolyadékok közt eddig a legnagyobb hőtűrést 280 CO-ot - “invert emulziós iszapnál sikerült elérni. Egy francia invert emulziós öblítőiszap teljes leírását adja és űzeıni eredményeit közli [206]. Ricard [207] különféle öblítőfolyadékok elkészítésének és kezelésének hálódiagramjait közli, külön kitér a jellemző szennyező hatások leküzdését célzó kezelési módokra, sőt ilyen esetekre érvényes hálódiagramokat is javasol. A lyukfalstabilitás és a hőtűrés szempontjából egyidejűleg igen nagyok a követelmények a Kárpátınedencében és környékén. Az ezzel kapcsolatos összefoglalások az ausztriai [208], csehszlovákiai [209], magyarországi [2l0], romániai [211] nagymélységű fúrások öblítőfolyadékainak fejlesztési kérdéseiről szólnak. Ezek szerint Ausztriában [208] 200 CO-ig sikerrel alkalmazták a krómlignin-króınlignoszulfonát 21
kezelésű iszapokat, s ehhez az omlás megakadályozására és a kenőképesség érdekében olajban kolloidálisan oldott bitument adagoltak. Csehszlovákiában és Magyarországon [209, 210] a tapasztalatok szerint a ferrokróm-lignoszulfonátos gipszes iszap hőtűrését 200 CO-ig sikerült növelni, ezen a hőmérsékleten felül azonban csak az invert emulziós oldja meg a hőtűrés és egyes esetekben a lyukfalstabilitás szempontjából fellépő nehézségeket. A Romániában alkalmazott felületaktív-adalékos és ferrokrórnlignoszulfáttal kezelt bentonitos öblítőiszap hőtűrését [211] 175 C°-ban adja meg. Az északi-tengeri és a hollandiai szárazföldi fúrásokban használt magnéziumiszap, vagyis az anorganikus magnézium és vegyületekkel és keményítőkkel adalékolt telített magnézium- és nátriumklorid-oldatok sikeres alkalmazásáról számol be [212, 21 3]. Ac/zterberg [212] leírja, hogy a magnéziumiszappal gyakorlatilag kavernamentesen sikerült a sótömzsöket átfúrni, elmaradtak a cementezési nehézségek is, s egyidejűleg a magnéziumiszap az agyagmárga-lyukfal omlásának megakadályozására is alkalmasnak bizonyult. [213] az agyagmentes, magnéziumvegyületeket és poliınert tartalmazó magnéziuırıklorid- és káliumklorid-oldattal kiöblösödés nélkül sikerült bischofit-, carnallit-, sylvitrétegeket átfúrni, de kedvezőnek bizonyult ez az iszap mind a ragadós agyagrétegek, mind pedig az omlásra hajlamos agyagmárgák átfúrására is. . A termelésre szánt rétegek védelmére organikus adalékkal, mint „agyagpótlóval” készített víz közegű öblítőiszapot a szimulált laboratóriumi kísérletek alapján öblítő-, de egyben lyukbefejezó folyadéknak nyilvánítja [2l4]. Az organikus adalék olajban oldódó porított organikus anyag, amely olajban oldódó „iszaplepény”-t képez a lyuk falán, illetve a produktív szénhidrogén-tároló rétegek előtt. 1.3.4 Fúrólyukszerkezet, szabályozott nyomású fúrás Mind több publikáció tanúsítja a szabályozott nyomású fúrás helyességét, tehát azt az elvet. hogy akkor kell béléscsőoszloppal védeni valamely lyukszakaszt, ha a fúrási műveletek okozta pozitiv vagy negatív nyomással korrigált hídrosztatíkus nyomás, vagyis az ennek megfelelő „ekvivalens öblítési sűrűség” eléri a kőzetrepesztési vagy a pórusnyoınás mélység szerinti vonalát. Ezt az elvet hangsúlyozza
[email protected]` [215] egy nyugat-texasi, Anadarko-medencebeli nagymélységű fúrás tervezési elgondolásait összefoglaló tanulmányában és [216] a Kárpát-medence nagymélységű fúrásainak béléscső-saruállás meghatározására alkalmazottan. Mindkét cikk a védő béléscsőoszlop saruállásának meghatározására lényegében a fúrólyukban kialakulható legkedvezőtlenebb öblitőfolyadék-nyomásgradiens és' a kőzetrepesztési nyomás gradiensvonalainak metszéspontját tekinti. Ennek alapján a legkedvezőbb fúrólyukszerkezet akkor érhető el, ha a fúrási műveletek tervezett és ténylegesen fellépő öblítési nyomásvonala minél jobban simul a pórusnyomás gradiensvonalához. _ Ezzel szemben Novakovic. [217] az általa bemutatott jugoszláviai Majdan-1. fúrási tervén a béléscső-saruállás helyzetének meghatározására a gázzal feltelt fúrólyukban uralkodó nyomásgradiens és a fedőkőzet-terhelés 22
gradiensvonalának metszéspontját tartja mérvadónak. Ez az álláspont mindenképpen kifogásolható, mert a gázzal feltelt, lezárt fúrólyukban a gáz gradiensvonala a fúrólyukban uralkodó nyomás szempontjából közel sem a legkedvezőtlenebb helyzet, másrészt a kőzetrepesztési nyomás mindig alatta marad a fedőkőzet terheléséből adódó nyomásgradiensnek. A Mo/'dan-1. fúrás technológiai és gazdasági elemzését Kovacevic foglalja össze [2l9]. . Szovjet szerzők [2l9, 220] jelentős béléscső-megtakarítási lehetőséget látnak a fúrólyukátmérők és a béléscsőátmérők csökkentésében, és ezen az úton kívánják kedvezőbbé, Olcsóbbá tenni a fúrólyukszerkezetet. A [2l5, 216]-ban leszőgezett fúrólyukszerkezettervezési elvek szerint a helyes fúrólyukszerkezettervezés alapfeltétele a pórusnyomás előrejelzése, meghatározása, amit számos publikáció hangsúlyoz, s ami annál is inkább aktuális, mert csak a pórusnyomás ismerete alapján lehetséges az öblítéssel a kiegyensúlyozást megközelíteni. Több publikáció tárgyalja a kőzetrepesztési nyomásnak a pórusnyomásból való meghatározási lehetőségét, sőt a kőzetrepesztési nyomás, illetve a felrepedt kőzetbe való besajtolási nyomás közvetlen meghatározására is van javaslat. Louden, Rehm és McC!endon [221] összefoglalják a túlnyomásos rétegek előrejelzési lehetőségeit. A fúrás közben mérhető adatokból kiemelik a d tényező jelentőségét, hangsúlyozzák, hogy amennyiben a fúró munkapontja a differenciális nyomás és a fúrási sebesség közötti összefüggést jelző görbe inflexiós pontjához közel esik, empirikus képlet alapján a tényleges pórusnyomás számítható. Bourgoyne és Young [222]
a kőzetfúrhatóságot tartják a legérzékenyebb paraméternek a pórusnyomás jelzésére, ezért korrigált fúrhatósági egyenletet állítottak fel, amelyben figyelembe vették a fúró átmérőjét, terhelését, a fúró fordulatszámát, kopását, az öblítőfolyadék sűrűségét, a fúrás hidraulikáját, a formáció tömörültségi fokát, s az így felállított fúrási modellt _számítógépes elemzésre alkalmas formába öntötték. Az ebben az egyenletben szereplő kőzetfúrhatósági konstans viszont -- mint azt Bourgoyne és Young egy újabb tanulmányukban bemutatják [223] - a 3000 m mélységben normális mértékben tömörült formáció 18 kN/átm. hüvelyk fúróterhelés és 100 percfordulattal, 1,08 g/cm3 sűrűségű iszappal és 1000 Eckel-féle Reynolds-számszerű értékkel elérhető normálfúrhatóság. Ez a K konstans a fúróberendezés műszerkabinjában felállított kis számítógéppel folyamatosan meghatározva, a mélység szerinti regiszrátuma összevethető a gamına-gamma szelvényezéssel nyert kőzetsűrűség-szelvénnyel, s alkalmas nemcsak a litológiai korrelációra, de a pórusnyoınás értékelésére is. Az értékelés pontossága a gyűjtött adatok elemzésével rendszeresen tökéletesíthető. A fúrás közben regisztrálható adatok közül a kifolyó öblítés hőmérsékletének nagy előre jelző képességére mutat rá Wı`l.s`on és Busch [224]. Az agyagmárgafuradék sűrűségének a rendellenes pórusnyomást a fúrással szinte párhuzamosan jelző képességére két szovjetunióbeli fúrás példáját mutatja be [225]; megerősíti ezt Anderson [226], aki az öblítőiszap-szelvényezés útján lehetséges előrejelzést mutatja be északi-tengeri és 'Perzsa-öböli fúrások példáin, és kimutatja a karbidgáz-indikációk alapján az iszapvesz-
teséges rétegek kiınutatásának lehetőségeit is. Fertl [227] az öblítőiszap átgázosodásának. mint a nagynyomású rétegek jelzésének módszerét és az e körüli tévedéseket igyekszik tisztázni; s leszögezi, hogy csak a földtani és fúrástechnikai körülmények mérlegelése és értelmezése alapján dönthető el a kérdés. Francia szerzők a túlnyomásos formációk fúrólyuk-szelvényezéssel lehetséges kimutatásának automatikus Denson-prograniját mutatják be [228]; eszerint a digitalizált természetes gamma-, PS-, szónikus, sűrűség-, ellenállásszelvényekből automatikusan kimutatható a kőzetek tömörülési szelvénye, amely természetesen a túlnyomásos rétegek kijelölésére alkalmas. A túlnyomásos formációk fizikai alapjait összefoglalva ezek kimutatásának módszereit Rizzz' [229] közép-európai alkalmazási példákkal illusztrálja; leszögezi, hogy az egyes módszerek nem adnak mindenütt egyértelmű eredményt, ami világosan következik abból, hogy a túlnyomás keletkezése sem azonos mechanizmus szerint megy végbe, hanem annak a tömörülésen, a gyors szedimentáción kívül lehettek tektonikai, geokémiai stb. okai is. Csak több mérési módszer párhuzamos alkalmazása és értelmezése adhat jó eredményt. A túlnyomásos szintek szelvényezéssel való kimu' tatásában elkövethető hibákra mutat rá, s felismeré` sükre útmutatást ad [230]; ezek a hibák rendszerint abból adódnak, hogy egyéb, a túlnyomással kapcso` latban nem álló körülmények is idéznek elő változást a szelvényben. Jól bevált az Északi-tenger fúrásaiban a túlnyomásos szintek kimutatása akusztikus szelvényezéssel [23l]; Groznij vidékén [232] és a jugoszláviai Podravinamedencében [233] viszont az ellenállás-szelvényezés nyújt ınegbízható alapot a túlnyomásos szintek kimutatására. A vezetőképesség-szelvény és az akusztikus szelvény együttesen a Mississippi vidékén jelzi megbízhatóan a nagynyomású rétegeket [234]. A rendellenesen nagy nyomású szintek kimutatásáról szóló, 10 részes áttekintésnek 1973-ban megjelent három utolsó közleménye [235] közül az első igen sok esetből következtetéseket von le, hogy milyen nyomás- és hőmérséklethatárig lehet számítani műre való szénhidrogéntelepre; a két utolsó közlemény pedig a rendellenes pórusnyomás kimutatásának újszerű, különleges módszereit ismerteti, így a formációvíz _bikarbonát-koncentrációjának, a redoxpotenciálnak, a pH-nak, az ioneloszlásnak stb. összefüggését a túlnyomással. ' A fúrólyukszerkezet megállapításához, illetve az ellenőrzött (szabályozott) nyomású fúrás másik határvonalának a kőzetrepesztési nyoınások mélység függ\ényében ábrázolt gradiensvonalának meghatározására bemutatott módszerét Anderson, Ingram és Zanier [236] nem a Terzaghí-féle modellre, hanem a Bio! által
felállított vertikális-horizontális feszültségállapotra alapitják, és üzemi adatokból empirikus összefüggést állítanak fel a POı'sson-szám és a tárolókőzet agyagossága között. A tényleges kőzetrepesztési adatokból ugyanis az következtethető, hogy a homokok agyagtartalma jelentősen módosítja a Poisson-számot, ez pedig közvetve befolyásolja a kőzetrepesztési nyomást. Az akusztikus és a kőzetsűrűség szelvények alkalmasak a homokok agyagosságának ıneglıatározására,
továbbá a pórusnyomás, valamint a fedőterhelés okozta feszültség mélységfüggő változásának tisztázására; márpedig ezek a tényezők: a pórusnyoınás, a Poissonszám, a fedőkőzetek terhelése azok a tényezők, amelyekből a kőzetrepesztési nyomás, illetve annak a mélység függvényében ábrázolt gradiensvonal-változása levezethető. Digitalizált akusztikus és sűrűségszelvényekből ily módon olykor lehetséges a kőzetrepesztési szelvény számítógépes meghatározása. A kőzetrepesztési nyomás számított értékének ellenőrzési lehetőségével, a béléscsősaru _átfúrása, s 1-2 méteres továbbfúrás után végrehajtott tényleges kőzetrepesztésinyomás-ıneghatározással kapcsolatos aggodalmakat igyekszik._eloszlatni Moore [237]. Az ilyen kísérleteket azért tartották és tartják veszélyesnek, mert a tényleges kőzetrepesztés lecsökkenti a kőzet 'újra való felrepesztésének nyoınását. Ezzel szemben .Moore igen sok kísérlet alapján bizonyítja, hogy ha ~11 nyomáspróbát kíméletesen, vagyis 30-501/min szivattyúzási mennyiséggel hajtják végre, akkor a besajtolási (újrarepesztési) nyomás csak 1,0~1,5 MPalal válik az eredeti kőzetrepesztésinél kisebbé, és ez a kőzetrepesztési nyomáscsökkenés is néhány méter továbbfúrás után eltömődés következtében megszűnik. A szabályozott nyomású fúrás üzemzavar-mentességének feltétele, hogy a pillanatnyi dinamikus hatásokkal növelt öblítési nyomás mindenképpen a fenti módszerekkel kimutatható, előre jelezhető két határvonal között maradjon. A szabályzott nyomású fúrás nagyobb sebességének feltétele viszont az, hogy az öblítési nyomás a pórusnyomás mélységgel változó vonalához simuljon, tehát a lyuktalpi difl`erenciális nyomás a lehető legkisebb, sőt egyesek szerint _ ha lehet és megengedhető - negatív értékű legyen. Szemben Bíngham véleményével SPE 2541 (1969) -, aki a pontos kiegyensúlyozást tartja előnyösebbnek, a negatív differenciális nyomás előnyét laboratóriuıni kísérletekkel igyekszik bizonyítani Kolesznyikov és Saskov [238], továbbá üzemi példával Gray [239], aki egy nagymélységű fúrásban az ezen az úton elért nagyobb fúrási sebességre, zavartalan fúrásra utal. Szovjet szerzők leírnak néhány gáznemű közeggel kevert folyadéköblítéssel megvalósított kiegyensúlyozatlan fúrást [240], sőt Amerov [241] olyan öblítésről is beszámol, amelyben a gáznemű közeg napi 84000 ma -H magából a fúrásból származó gáztermelés volt. Kevert fázisú öblítést, vagyis ,,rugalmas” öblítőközeget javasol a hazai körülmények közt is a pórusnyomás ellensúlyozására Tóth [242]. A pontos pórusnyomás-kiegyensúlyozás alapja mindenesetre a hídrosztatíkus nyomás helyes meghatározása, amelynek pontosítására jugoszláv szerzők [243] az öblítőiszap felmelegedésének csökkentő hatását is javasolják figyelembe venni. Az öblítés közbeni fúrólyuk-hőmérséklet alakulását Keller, Couch és Berry [244]* kétdimenziós tranziens áramlási modellel írják le. Az ezzel a modellel számított értékek jól egyeznek a régebbi állandósult áramlásra felállított eredményekkel, és jól egyeztethetők a tényleges hőmérsékletekkel. A jó egyezést nyilvánvalóan segítette az, hogy a szerzők a plasztikus közeg, az öblítőiszap áramlási energiáját, a fúrószár forgási energiáját és a fúró energiáját, miután mindezeknek a tényezőknek az energiamérlegben szerepük van, beépítették a modelljükbe. 23
A fúrások hőháztartását nem newtoni folyadékkal való öblítés közben alapos elméleti megfontolásokkal és részletes matematikai elemzéssel tárgyalja Mirzadzsanzade, Ogíbalov és Kerimov [245]. 1.3.5 Nagymélységű fúrások
hat a további ilyen fúrásokra. A nagymélységű fúrástechnika jelentős eredménye, hogy az ultramélységíi fúrásokhoz felhasznált fúrók átlagos száma az l97l. évihez képest jelentősen csökkent (fúrásonként 106-ról 79-re). A Szovjetunióban kialakuló szupermélységű fúrási technológia részletkérdései közül [253] és [254] a nagyobb átmérőjű béléscsőoszlopokhoz mélyítendő lyukszakaszok fúrási technológiáját érintik. [255] a vezető béléscsőoszlop lyukszakaszának függőlegessége érdekében Azerbajdzsanban sikeresen alkalmazott reaktívturbófúrási módszerről számol be. A 6900 in-es francia rekordmélységű (lannemazani) fúrásban széles körben használt gyémántfúrási technológia leírásából [256] kiemelhető, hogy a 121-/_,”-es lyukszakaszban a viszonylag nagy fúróátmérő ellenére is gazdaságos volt a gyémántfúrás (pl. 2351 2646 m között méterenként l45l fr F, szeınben a görgős fúrókkal elérhető 1870 fr F-kal). A csehszlovákiai nagymélységű fúrásokat _ vázolva a rendellenesen nagy nyomás és hőmérséklet okozta nehézségeket _ Slanina értékeli [257]; a magyarországi mélységrekordok fejlődését és a mélységgel növekvő hőmérsékleti és nyomás-rendellenességeket graíikusan
A nagymélységű fúrások sikeres mélyitésében 0'Brien [246] szerint fokozott szerepe van a szakembernek, a hozzáértésnek. Minden nagymélységű fúrás _ akkor is, ha ismert területen települt _ meglepetésekkel teli kutatófúrásnak tekinthető, amelyben a rendellenesen nagy nyomás és hőmérséklet rendkívüli módon fokozhatja a nehézségeket. Az ezekből adódó súlyos üzemzavarok elkerülésére és leküzdésére való felkészülés megfelelő műszeres felszereléssel, hozzáértéssel, a műszeres jelzések értékelésére való felkészüléssel alapvető követelmény. Brinkiey [247] éppen az ultramélységű fúrásokban várható azokat a kőzet- és fluidumparamétereket elemzi, amelyek közül fúrástechnikai szempontból a hőmérséklet és a korroziv gázok [H2S, C02) okozhatják a legtöbb nehézséget. Spörker nagymélységű fúrások mechanikai problé- Jnutatja be [258]. [259] szerzői a magyarországi nagymáiról szóló tanulmányából [248] _ amelyben a ma mélységű fúrások nyomás- és hőmérséklet-rendellenesrendelkezésre álló fúróberendezés, fúrószerszám. fúrási ségeiből adódó költségkihatásokat elemzik, illetve csőanyag alkalmasságát vizsgálja az ultra-, -szuper- az ezekből adódó fúrástechnológiai nehézségek megmélységű fúrásokhoz is kitűnik, hogy a megfelelő oldásának útjaira mutatnak rá. [260] szerzői a lengyelszilárdságú, teljesítményű eszközök mögött ott kell országi legmélyebb fúrás (Rymarıov-l, 5404 m) techlennie annak a tapasztalt szakembernek, aki fel tudja nológiai leírását adják. A nagymélységű lyukbefejezés problémái közül mérni a mélybeli különleges körülmények _ rendellenesen nagy nyomás, hőmérséklet _ adta nehéz- Lı`ı1d.s`ej` [261] a felszínig toldott, beakasztott termelési ségek okozta többlet-igénybevételt, amellyel az üzem- béléscsőoszlop alkalmazási indokait (megelőző beakasztott béléscsőoszlop tömítetlenségének kizárása, zavarok elkerülése szempontjából számolni kell. [249] és [250] az azóta világrekord mélységet korrózióvédelem, fokozott nyomásállandóság stb.) és (9583 m _ OGJ 1974 16 8) elért Oklahomai fúrás (Bertha lehetséges megoldásait, ceınentezési módszerét fogRogers No-1) 14”-es rekordmélységű (4317 m) és lalja össze. A beakasztott béléscsőoszlop toldása rekord-horogterheléssel jelentkező (cementezéskor hosszú csúszóhüvelyes tömítő közdarabbal (recep6375 kN) béléscsőoszlopának beépítésével kapcsolat- tacle-lel) a nagymélységű fúrások kiképzéséhez Moseban ismertetik a fúrás tervének részleteit. [249] első- Íe_ı.` [262] szerint is erősen terjed. A hosszú csúszósorban a béléscsőtervet ismerteti, és mérlegeli a biz- hüvelyes tömítő közdarab alkalmazása a nagymélységű tonsági tényezők megválasztásának szempontját. Az beakasztott termelési béléscsőoszlopokkal kiképzett öblítőfolyadék-program táblázatos bemutatásából ki- kutak esetében annál is inkább indokolt, mert a betűnik, hogy az iszapkezelő-berendezéseknek milyen akasztott béléscsőoszlopot felszínig hosszabbító csőamely rendszerint egyben termelőcsőoszlop is _ nagy szerepet szántak, továbbá, hogy az ellennyomás- nek szabályozó rendszer a vezető béléscsőoszlop beépítése hőmérséglet- és nyomásváltozás okozta nyúlását ebben után már állandó eleme a rendszernek. Az öblítőfolya- a tömítőhüvelyben megbízhatóan ki lehet egyenlíteni; dék folyamatos ellenőrzésére nemcsak a műszerkabin a gyakran tekintélyes nyúlás kiszámitására [263] grafimegfelelő műszerei szolgálnak, hanem az ellenőrzést kus eljárást javasol. a fúrás mellé telepített iszaplaboratórium is szolgálja, amely a reológiai tényezőket nagy nyomáson és hőmérsékleten, a vízleadást dinamikus körülmények 1.3.6 Béléscsövezés, cementezés közt méri; a szükséges öblítőfolyadék-kondicionálásra A növekvő fúrólyukmélységgel fokozottan növekvő automatikus iszapkezelő egység áll rendelkezésre. [250] táblázatosan közli a béléscsőoszlopok részletes csőköltségek változatlanul az érdeklődés középpontösszeállítását, közli a fúrás tervezett időlefutását, jában tartották a béléscsövek pontosabb méretezését, illetve az ezen az úton elérhető béléscső-megtakaria fúrószerszám alsó szakaszának összeállítását. A nagymélységű fúrási tevékenység világszerte tást. Ezeket a lehetőségeket vizsgálta igen eredményesen fokozódott; az USA-ban a nagymélységű kategóriába eső fúrások száma első ízben volt l972-ben félezernél .lürgens a clausthali Műszaki Egyetemre benyújtott több [25l], s ebből az 506 fúrásból 57,3% volt pro- disszertációjában [264], amely a kérdéskomplexum duktív; [252] szerint ezen belül a 6000 m-nél mélyebb irodalmának igen gondos értékelésével, 255 publikáció ultramélységű felderítő kutatófúrások több mint fele feldolgozásával készült. A béléscsövek külső nyomásvolt eredményes, ami minden bizonnyal serkentőleg sal és egyidejűleg húzó igénybevétellel szembeni mé24
retezésével foglalkozva elemezte az ismeretes eljárásokat, s megállapította, hogy a Wirtschaftsverband für Erdölgewinnung (WEG) NSZK-ban elterjedt terhelési feltételezései nem elég átfogóak és konzekvensek, az USA-ban használt biztonsági tényezők különösen a béléscső becementezett szakaszaiban_ túlzottak, a Szovjetunióban viszont figyelembe veszik a ceınentpalástot is, ami a WEG terhelési feltételezéseivel számítottal szemben mintegy l5%-os csőmegtakaritást eredményez. A külső nyomás számításának különféle ismert, szokásos útjait elemezve a kritikus külső összeroppantó nyomást befolyásoló összes tényezőket számba véve, Jiiı`gen.s` biztos alapot kívánt teremteni azokhoz az összeı`oppantási kísérletekhez, amelyet l05 db API. J--55 és l\l_80 anyagminőségű béléscsövön ınax. 300 MPa külső nyomással és egyidejűleg 1200 kN húzóterheléssel végrehajtható vizsgálatokra szerkesztett készülékén elvégzett. A csőanyag mindenkori folyási határának 20, 40 és 60%-os értékének megfelelő húzófeszültség mellett végrehajtott kísérletek általános értékelése azt mutatta, hogy az A Pl 5C3 jelű bulletin_iében a béléscsövek számítására ajánlott képletek által nyert kritikus külső összeroppantási nyomások túlságosan kis értékek. Az ezek helyett javasolt és kísérleti adatokkal megerősített kritikus külső összenyomásokkal számolva mintegy 8%-os csőacél-megtakarítás érhető el, ami az ,.energiakrízis`° következtében fokozódó fúrási, távvezeték-építési tevékenység miatt világszerte fellépett csőhiányra való tekintettel igen nagy jelentőségű. Jürgensnek lényegében sikerült a csőacélok rugalmas és plasztikus tartományainak átmeneti szakaszában a bizonytalanságokat a kritikus külső nyomás és a r/D viszony összefüggését tartalınazó diagramban eloszlatnia és egy olyan fizikailag ésszerű diagramot szerkesztenie, amelyen a különböző csőacélok plasztikus szakaszának kiindulása az elasztikus szakasz parabolájától határozott és nagyobb kritikus .külső összenyomási értékeket eredményez. Az API 5C3-ban szereplő külső összeroppanási képlet helyett a disszertáció által korrigált értékekkel, illetve korrigált egyenlettel számított kritikus nyomást helyettesítve, igen sok béléscsőoszlop csőprogramját a Jíirgens által javasolt számítógépes programmal kidolgozva kitűnt, hogy a javított programmal 7%-kal csökkenthető a béléscsőköltség. Pe.s`z(;`ak a fúrási csövekben ébredő feszültségekről szóló könyvében [265] részletesen foglalkozik a beceınentezett béléscső feszültségi állapotával; továbbfejlesztette a .S`zarki.s`zov~_SZarQ/án ismert összefüg-
géseit, valamint elemezte a béléscsövek termikus feszültségi állapotát, és számítási eljárást közöl a perfoı`ációval gyöngített béléscsövek szilárdságának meghatáı`ozására.
A béléscsőoszlop különleges igénybevételeit, illetve az erre vonatkozó méretezést számos publikáció érinti. lgy [266] a ferde fúrólyukba beépítés közben a súrlódó erő tengelyirányú összetevőjének hatására fellépő kihajlás feltételét vizsgálva a beépítés feltételét határozza meg; EremenÁ'O és l/i.s`zÍobic'k{`j [267] a képlékeny
kőzet folyása következtében fellépő behorpadás elleni xédekezés feltételeit vizsgálva arra az eredményre jut, hogy a 2,3 g/cmí* sűrűségű kőzetnek ınegfelelő geosztatikus nyomásra vonatkozólag 2,6_3,l biztonsági
tényező mellett is előfordul az összeı`oppanás, tehát
a védekezés helyes útja kavernásodás elkerülése, azaz a lyukfal épségének megőrzése; Cügin, Gajvororıszkıj és l/Íadimirov [268] viszont ilyen esetekre két koncentrikusan egymásba tolt, összeceınentezett béléscsőszakasszal javasolja a védekezést. [269] a béléscsőmenet pontosságát és a meghúzás körülményeit vizsgálva ınegállapítják a karmantyús kötés szétcsúszásának feltételeit, és analitikailag közelítik meg a helyes ıneghúzási nyomatékot. A béléscsövek kezelésének API ajánlása [270] a szabványos rövid és hosszú karmantyús béléscsövekre optimális, minimális és maximális meghúzási nyomatékokat közöl. Ugyanez az ajánlás előírja a béléscső-visszanyerés aktualítást nyert szabályait is. A béléscsőkötések tömör zárásának vizsgálatára fokozott mértékben alkalınazták a külső nyomáspróbák módszerét azzal az eredménnyel, hogy az szabványos APl-menetek esetében a hibás áteresztő menetek száma csak 0,4% volt [27l]. A savanyú gázt termelő nagymélységű kutak céljaira' szabványos C_75 és C_90 jelű béléscsőacélok helyett Hank és munkatársai [272] a C 80 és C_90 jelzésű, nem szabványos acélfajták előnyös voltát bizonyítják. Ezek az új jelzések lényegében mérsékelt folyási határt takarnak, vagyis a csőgyárak a kedvezőbb korrózióállóság érdekében önként beszűkítették a nyúlási és a szakítási határok intervallumát. Greer [273]* a nagymélységű, savanyú gázt termelő kutak béléscsőoszlopának tervezése során annak figyelembevételét javasolja, hogy a hőmérséklettel csökken a szulfidos hatás okozta feszültség, tehát a korróziós hatás, továbbá, hogy a cső falvastagságának növelése kedvezőtlen a szulfidos korróziós törések szemponüából Kir/(len [274] a kutak béléscsőoszlopai katódos korrózióvédelmének hatásosságát elemzi 924 kút példája alapján, és a védelem közepes értékét 85%osnak találta, és leszögezi, hogy helyesen tervezett és karbantartott rendszerrel szinte teljesen ki lehet küszöbölni a béléscsövek külső korrózióját. Gas! [275] szerint a kútfejpotenciál kiegyenlítése a béléscsőoszlopok katódos korrózióvédelmi rendszerének interferenciahelyzetében javíthatja a védőáram szóródását, eloszlását, amit 192 kút korrózióvédelmére alapított esetleírással bizonyít. A tapasztalatok szerint a mélyen elhelyezett anódok képezik a kulcskérdést, mert ennek a potenciálkiegyenlítéshez kell vezetnie. A béléscsövezés új mélységrekordját írja le [276]. Az azóta világrekord-mélységű Bertha Rogers-l (9583 m) fúrásba 14”-es (19 mm falvastagságú és P_ll0 anyagfokozatú) béléscsövet építettek be 381/4 óra alatt, a ınax. horogterhelés cementezés közben 6375 kN volt. A béléscsőoszlopon ll központosító rugókosár, a csőoszlop alján úsztató saru és úsztató karınantyú volt. A központosító rugókosarak _ éppen a nagymélységű fúrások érdekében _ most már teljes béléscsőınéret-sorozatnak ınegfelelő választékkal szerepelnek az API béléscső-központosító szabványa második kiadásában [277], amely a méreteken kívül a ferde fúrólyukakban érvényesülő rugóerőre képletet, illetve ezzel számított táblázatot is tartalmaz. A lyukbefejezési műveletek és ezen belül a cementezés műveletének fejlődését a Journal of Petroleum 25
Technology-ban 25 év alatt megjelent tanulmányok alapján vizsgálja Krueger [278], és megállapítja, hogy az elsődleges cementezési műveletek sikere kritikus mind a hozamnövelő eljárások, mind pedig a másodlagos, illetve újszerű (harmadlagos) termelési módszerek szempontjából. Ezért érthető, hogy a lyukfalhoz és a béléscsőfalhoz jól kötő, csatornamentes, összefüggő és át nem eresztő cementpalást érdekében az elmúlt 1-2 évtizedben igen sok laboratóriumi, üzemi kísérletet végeztek és számos nagy jelentőségű tanulmánnyal igyekeztek tisztázni a jó cementezés feltételeit. Egy ilyen nagy jelentőségű összefoglaló kísérletsorozatot végzett Clark és Carter, akik eredményeiket végleges formában az elmúlt évben tették közzé [279]*. A tökéletesített fúrólyukmodellben, amelyben a fúrólyuk falát különböző átmérőre kifúrt kőzetmag képezte, a mélybeli körülményeket messzemenően szimuláló körülmények közt és sokoldalú műszeres ellenőrzéssel végrehajtott kísérletek sok szempontból pontosították az öblítőiszap-kiszorítás, az iszaplepény-eltávolítás hatékonyságát befolyásoló tényezőket. Azt találták, hogy a csőoszlop emelgetése és forgatása, a megfelelően kondicionált öblítőiszap, az iszap és cementtej viszkozitáskülönbsége _ különösen ha turbulens áramlást sikerül biztosítani _ elősegíti az iszaplepény eltávolítását a lyukfalı`ól, illetve a többé-kevésbé gélesedett öblítőiszap kiszorítását a gyűrűs térből. Az öblítőiszap és a ceınenttej sűrűségkülönbsége kevésbé befolyásolja a kiszorítás mértékét, mint a központosítás és a lyukfalkaparók alkalmazása, amelyek a mechanikus kaparáson kívül minden bizonnyal segítik a turbulens áramlás létrejöttét is. Carter laboratóriuıni modelljét irányítottan ferde gázkutak szimulására kiegészítve és tökéletesítve, újabb kísérletek alapján leszögezte [280], hogy a béléscső mögötti gázmigráció elkerülése szempontjából fontos a béléscső-cementezés művelete alatt a cementtej- és az öblítőfolyadék-oszlop együttesével a kellő hídrosztatíkus nyomás biztosítása, továbbá a ceınenttej minél kisebb vízleadása, és természetesen a hatékony iszaplepény-eltávolítás. A fenti megállapításokat gyakorlati szempontból értékelte, és észak-olaszországi, ausztriai, iráni nagymélységű és ferdefúrásokban végzett béléscső-cementezések esetleírásaival illusztrálta Gaber.s`cı`k [28l], aki összefoglalásához felhasználta egy béléscső-cementezési szerelvényekkel foglalkozó cég „Cementezési program” c. kiadványát [282], amely 136 ábrán mutatja be a sikeres béléscső-cementezés műveletének elméleti alapjait és ezek alapján a béléscső-cementezés műveletének helyes tervezését, kivitelezését és a művelet ellenőrzését. A béléscső-cementezés ınai problémáit foglalja össze [283], kiemeli az API G és H típusú, adalékolásra szánt alapceınentek terjedését; ınérlegeli a cementkeverés folyamatos és egy tételben való keverésének előnyét és hátrányát, kiemeli a folyamatos spektrométeres ellenőrzést mint az egységes összetétel biztosítékát. Felveti és mindjárt a megoldását is körvonalazza mindazoknak a problémáknak, amelyek világszerte jelentkeztek, és amelyek megoldása körül csoportosult a cementezés nemzetközi irodalma. Ilyen problémák: a meleg és hideg (permafrost) réteget harántoló fúrások cementezése; olajöblítésű l`úrások 26
cementezése; omlásra, bomlásra hajlamos kőzetek előtti cementezés stb. A fenti problémákat érintő publikációk: A ceınenttej összetételének tervezési elveit Danju.s`ev.s`zkij rögzíti [284], felveti a „racionális összetételű cementtej” fogalmát, és ennek megítélésére szempontokat ad. [285] szerzői paligorszkitadalékos, vagyis a gélceınent szilárdulási folyamatát vizsgálják, és ennek optimális feltételeit matematikai alapon, számítógép segítségével közelítették meg. Lengyel szerzők [286]-ban a cementtej sűrűségének optimális beállítását, a csökkentett és nehezített sűrűségű cementtejek előállításának lehetőségeit elemzik. Szimonov és szerzőtársai [287] a mélyfúrási cementet alkotó klinkerásványok viselkedését vizsgálták sós víz kőzetben elsősorban a cementkő élettartama szempontjából, és azt tapasztalták, hogy a sós kőzetek többsége csökkenti a cementkövek élettartamát, azokat korrodálja; különösen vonatkozik ez a bischofitra. Beirute és Tragesser [288] a cementkő duzzadási hajlamának a tényleges fúrólyuktalpi körülményeket szimuláló mérésére szerkesztett készülékkel végzett vizsgálatokról számolnak be; eredményeik szerint a ,,duzzadó cementek” duzzadási hajlamát a növekvő nyomás és a hőmérséklet csökkenti. [289] szerzői nagy hőınérsékleten (200 CO-ig) és nagy nyomáson (120 Mpa) duzzadó cement kidolgozásáról és az azzal végzett sikeres cementezésekről számolnak be; Danjusevszkii [290] pedig a szupermélységű fúrások céljaira a hőálló cement szerkezetének szempontjait, illetve ezzel kapcsolatos laboratóriumi mérések eredményeit ismerteti. A cementpalást külső és belső felületének nyomásviszonyait vizsgálja a cement kötése idején [29l], Kaszurn-Zade [292] szerzőtársaival a fúrólyukat, kutat érő erőhatásokra fellépő cementkő-deformációt vizsgálta, és ebből a szempontból a homokadalékolást előnyösnek találta. Bur.s'ı`.s`ztrov [293] háromtengelyű feszültség viszonyai, illetve a hideg és forró lyuktalp viszonyai között vizsgálta a cementkő deformációját. Raczkowski [294] cement helyett hazsnált szintetikus gyantákkal végzett sikeres kísérletekről számol be. A cementadalékolás fúrólyuktalpi elvégzésére szolgáló mobil egység leírását és gazdaságos alkalmazását írja le Ivanis és Vodopiia [295]. A cementtej-elhelyezés, illetve az öblítőiszap-kiszorítás elméletét érinti Flurnerfelt [296] nem newtoni lamináris áramlással végzett kiszoritást elemző tanulmánya, és az eredményeit jó megközelitésnek ítéli a lassú ütemű kiszorítás ınechanizmusára. [297] a cementtej és az öblítőiszap keveredésének elkerülésére poliakrilamid és formaldehid keverékéből képzett gélszerű elválasztóaryaggal végzett laboratóriuıni és sikeres üzemi kísérletekről számol be. Az olaj közegü öblítés és a cementtej elválasztására [298] olaj közegü elválasztófolyadék kis és nagy mélységben való sikeres alkalmazását, Carico [299] úgyszintén olaj közegű öblítéssel fúrt lyukban végzett béléscső-cementezéshez kikísérletezett elválasztófolyadék jellemzőit (olaj közegben felületaktív anyag, nedvesítő és organofil agyag) írja le. A nagyınélységű, rendellenesen nagy nyomású és hőmérsékletű kőzeteket harántoló fúrások cementezési technológiájának elveit foglalja össze Cambell [300], kiemelve, hogy a gondos laboratóriumi elő-
készítés és a pontos művelettervezés képezi a siker alapját. A nagymélységű fúrások beakasztott béléscsőoszlopának cementezési technológiáját egy 3330 mes beakasztott 75/,,”-es béléscsőoszlop cementezési műveletének tapasztalatai keretében mutatja be, és a beakasztott béléscsőoszlop cementezésének szempontjait pontokba foglalja össze Lindsey és Bateman [301]. Egy diatomeaföld-adalékos kohósalak-kvarcliszt keverékkel cementezett nagymélységű beakasztott béléscső cementezését írja le [302]. A különleges cementezési feladatok esetleírásai között Sc/mlze és Engel/Tardt [303] közepes mélységű,
nagynyomású gázkutak ceınentezési technológiájának kulcskérdéseit a homogén cementtej és a megfelelően beállított reológiai tulajdonságú cementtej zavartalan besajtolásában látja. Iszapveszteségre hajlamos rétegekben a béléscsőcementezés sikerét elsősorban a hidrodinaınikai viszonyok messzemenő figyelembevételével biztosították a Dinaridák szárazföldi és tengeri fúrásaiban [304]. A tartósan átfagyott kőzetekbe épített béléscsőoszlop cementezéséhez gipszadalékos cement kidolgozásáról és annak sikeres alkalmazásáról számolt be Klujcec szerzőtársaival [305]; a permafrost rétegre alkalmas cementezési technológiát pedig [306] írja le.
Egy és két termelőcsőoszloppal mint béléscsővel kiképzett kút sikeres cementezését egyrészt igen gondosan beállított reológiai tényezőkkel és a cementtej keverése után a teljes mennyiség tartályban való homogenizálásával, másrészt különleges elhelyezési technológiával (_egyoszlopos kiképzés esetén cementezés közben a béléscsőoszlop emelgetésével és forgatásával, kétoszlopos kiképzés esetén a cementtej mindkét csőoszlopon való beszivattyúzása közben emelgetéssel stb.) sikerült biztosítani [307]. A ,béléscső-cementezést követő műveletek közül .A béléscsőültetés feszültségének pontos meghatározására _ elsősorban nagymélységű, nagynyomású és Ttıgy hőmérsékletű kutakban, ahol a felmelegedés es a nagy sűrűségű öblítőiszap miatt a kihajlás veszélye nagyobb _ számítógépes programot dolgozott ki, ~ az ültetés szabályait pontokba foglalta Deiiinger zs 1IcLean [308]. A béléscső-cementezés, illetve a saru.ztfurás után a ceınentezés vizsgálatára szokásos nyo~1.i~:~próba kíméletes módszerét javasolja Moore [309], _-melynek kulcspontjai a 'kis szivattyúzási ütem és L; érzékeny regisztráló nyomásmérővel felvett diag'_'.Í`I1.
A másodlagos cementezési ınűveletek, s ezen belül eˇsósorban a nyomásos ceınentezés műveletének technológiáját foglalja össze Rike [310] azzal a konklúzióKal. hogy bár a nyomásos cementezés technológiája jól kidolgozott az irodalomban, de a gyakorlati siker ezt kevésbé igazolja. Begyökeresedett gyakorlat és -z-okások akadályozzák a szilárdan megalapozott technológia sikerét. Rike nemcsak leírja, hanem grafi-;.:-an is bemutatja azt a három téves elképzelést .; ..`ement behatol a formáció mátrixába, a perforációk Hzndegyike eleve tiszta, a cement egy horizontális e_:-ényt képez a rétegben), amelyet a nyomásos ce"entezés sikere érdekében helyes szemlélettel kell 7.- .z~erélni.
1.3.7 Fúrási üzemzavarok, mentés A folyamatos fúrás menetét megszakító üzemzavarok közt változatlanul a kitörés és az iszapveszteség álltak az érdeklődés középpontjában. Mindkét nehézség elkerülése lényegében összefügg a kiegyensúlyozott vagy helyesebben ellenőrzött, szabályozott nyomású fúrással, és éppen ennek a technológiának gyors terjedése az a tényező, amely a kitörés, az iszapveszteség megelőzése és leküzdése szempontjából jelentős fejlődést eredményezett. A kiegyensúlyozott fúrás ráirányította a figyelmet a nagynyomású rétegek, illetve az ezekből származó hirtelen beáramlás detektálására, az öblítés mennyiségi egyensúlyának, sűrűségváltozásának, hőmérsékletének folyamatos ellenőrzésére. Mindezek műszeres ellenőrzésére külön öblítőiszap-műszercsoportokat alakítottak ki [3l l], s ezen belül a beáramlás érzékenyebb mérésére mind nagyobb súlyt helyeznek. A ,,Mu1timud” rendszer ismertetésében Patiilet [312] kiemeli, hogy ezt a műszercsoportot éppen azzal a céllal szerkesztették, hogy a fúrás közbeni öblítésveszteségnek vagy -szaporulatnak adetektálására elteıjedt tartályszintmérések nehézségeit _ ha nem a lehetetlenségét_ kiküszöböljék; ezért a kifolyó és beszivattyúzott öblítés mennyiségi különbségét ez a rendszer mágnesesindukciós átfolyásmérővel oldja meg, amelynek érzékenységét 201/min-ban adja meg [3l2]. Még érzékenyebb beáramlásdetektálást, illetve veszteségérzékelést 'biztosít a kitörésgátlók fölötti kifolyócsonk folyadékszintjének változása, amely elven szerkesztett műszerrendszert ír le [3l3]. [314] pedig a súlyosbítóoszlopba épített közdarabot _ lényegében egy ,,gázkamrával” ellátott mechanikus ütőollót _ ír le, amely gázdetektor azt a fizikai tényt használja fel a gázbelépés érzékelésére, hogy igen nagy különbség van a folyadék és a gáz volumetrikus expanziója között. Ez a közdarab érzékeny felszíni terhelésmérővel alkalmas a fúrólyukba belépett gáz detektálására. A beáraınlott fluidumdugó, elsősorban a legexpanzióképesebb gázdugó, felfelé áramlásának tanulmányozására Rader és Bourgoyne [315] laboratóriumi készüléket, 1800m mélységű gyűrűs tér szimulálására alkalmas modellt szerkesztett. A készülékben végzett kísérletek alapján megfigyelték, hogy a gázdugó féloldalasan emelkedik fölfelé és egyidejűleg a gyűrűs tér ellenkező oldalán folyadék-visszaáramlást okoz. Az egyéb tényezők (külső- és belső átmérő, a sűrűségkülönbség a folyadék és gáz között, a folyadék viszkozitása és gélerőssége, a folyadékáramlás sebessége) figyelembevételével a szerzők empirikus formulát állítottak fel a gázdugó felemelkedési sebességének meghatározására. A tanulmány választ ad a gázdugó állandó talpnyomású kiöblítéséhez szükséges gyűrűstér-ellennyomás görbéjének elméleti és gyakorlati alakulására is azzal a konklúzióval, hogy a kiöblítés tényleges nyomáshullámának maximuma kisebb és a hullám elnyújtottabb lesz az elméletinél. A gázos dugó feleınelkedésének követésére felszíni információk alapján lehetséges módszert javasol Potapov [3l6]. A gázos folyadék hengeres ellennyomásszabályozó fúvókán való kiáramlásának követésére grafikonokat közöl [3l7]. West és 0'Brien [318] az ellennyomás-szabályozó egységhez kapcsolandó, szánkóra szerelt, távvezérlésű szeparátoregység sokoldalú 27
szerepét. és az ellennyomás-szabályozó rendszerhez való illeszkedését ismerteti. Ugyancsak West [319] dolgozott ki módszert a fenyegető kitörés (hirtelen beáramlott fluidumdugő) lezárás nélküli állandó talpnyomású kiöblítésére. A módszernek elsősorban a nagymértékben túlnyomásos rétegekből való beáramláskor, illetve abban az esetben van nagy jelentősége, ha a nyitott lyukszakaszban viszonylag kis kőzetrepesztési nyomású kőzetek vannakf A kitörési esetleírások közül érdekes műveletet ír le [320], amelynek során egy Wyoming-ban 3850 m-ből megindult olaj- és gázkitörést követően a kitörésgátlóval lezárt kútból a fúrószáron át napi 190 mí* olajat és 140000 ıníf gázt termeltek, miközben mentesítő fúrást mélyítettek, s végezetül ezen át elcementezték a kitörést okozó réteget. Dale [321] egy ınichigani fúrás nagynyomású rétegének ellenőrzésére használt 2,46 sűrűségű, sós viz közegű öblítőiszap alkalınazásáról számolt be. Az állandó talpnyomású lyukelfojtás ınódszerére való kiképzés gyakorlótelepen folyó tanl`olyamairól [322] számol be; a Francia Petróleum Intézetben szimulátor segítségével tartott kiképzés menetét, programját [323] írja le.
Az iszapveszteség _ a folytonos öblitőkör ınegszűnésével kapcsolatos másik súlyos üzeınzavaı` _ felszámolásával kapcsolatosan elsősorban az iszapveszteség ideiglenes és végleges elzárására alkalmas folyadékok kikísérletezése és alkalmazása keltette a legnagyobb figyelmet. Messenger [324] laboratóriu-
mi kísérleti berendezésében, amelyben lényegében két párhuzamos átlátszó műanyag lap szimulálja a természetes vagy mesterségesen keltett repedést, számos Diesel-olaj_bentonit, Diesel-olaj_cement és ezek öblítőiszappal elegyített keverékeit vizsgálta meg, és közölte a legkedvezőbb összetételt, illetve az egyes keverékek konzisztenciagörbéit, sőt 6 különböző keverék fényképét a laboratóriumi készülék két átlátszó lemeze között. Ruclenko [325] hasonlóképpen laboratóriumi vizsgálókészüléket ír le, amelyben különböző méretű repedések elzárására alkalmas szintetikus gyanták (melamin-karbamid-formaldehid) keverékét dolgozták ki az iszapveszteséges rétegek elzárására, amelyeket aztán üzemi körülmények közt sikerrel alkalmaztak. lszapveszteséges rétegek elzárásának üzemi esetleírásai szerint [326] a jugoszláviai benicani mezőben a teljes iszapveszteség elzárására különböző konzisztenciájú ceınentdugókat alkalmaztak. A műveletek sikere a hídrosztatíkus és hidı`odinamikus körülmények pontos értékelését kívánja. A szaratovi területen az iszapveszteségek leküzdéséhez konténerekben szállított, előre megkevert gázolaj alapú, gyorsan kötő keverék pakkeres készülékben való elhelyezési módszerét, illetve sikeres ınűveletét írja le [327]. Az Urál hegység előterének karsztosodott, kavernás perm ınészköveiben fellépő teljes iszapveszteség elzárására polimer adalékos cementkeverékeket alkalmaztak sikeresen [328]. A nagyon áteresztőképes kőzetek eltömődésének elősegítését amire egyrészt az iszapveszteségek elzárására, másrészt a fúrószerszám lyukfalra ragadásának, megszorulásának elkerülése érdekében lehet szükség _ intenzív és folyamatos iszaplepény-eltávolítással lehet elérni, amelyre a fúróturbina ıneghosz28
szabbított tengelyére szerelt, alkotó mentén elhelyezett forgó lyukfalkaparók alkalmazhatók [329]. Elsősorban a mechanikus jellegű üzemzavarol (fúrószerszám-törések, lyukba esett szilárd tárgyak kiemelése, kábel-, kötélszakadás stb.) megelőzését é: mentési műveleteinek a SZU-ban kialakult módszereit foglalja össze Pusztovojtenko [330], aki szerzőtársaival az eróziós béléscsővágás kedvező tapasztalatait is leírja [33l]; [332] szerzői a fúı`ólyuk talpára került acéldarabok hidrodinamikus kiemelési (fúrószárba való besodrási) ınechanizmusát elemzik, ső erre számszerű adatokat közölnek. 1.3.8 Fúrólyukak elferdülése, irányított ferdefúrás A turbinás fúrással elérhető egyenes fúrás technikájával foglalkozó publikációk között Kalt`nı`n szerzőtársaival [333] a fúrólyuk függőlegességének biztosít tására lendítőtömeg alkalmazását javasolja a fúró turbinához; a szükséges lendítőtömeg hosszúságánal meghatározására számítást, nomogramot közölnek A groznyi meredek dőlésű, nagymélységű rétegeket harántoló fúrásokban a fúróturbina alá beépített súlyosbító ingahatása segítségével az elferdülést 3 40-ná kisebb érték alatt sikerült tartani [334]. Kemény, ab razív kőzetekben a fúrólyuk függőlegességének eléré sére különleges, erősen stabilizált fúrót szerkesztettel [335], amelynek alkalmazása 5000 m mélységben i: sikeres volt. A fúrólyukkönyök meghatározására .Bouvet [336] vonalsereges nomogramot közöl, amely nek alkalmazását példán mutatja be. A lyukkönyökök ben fellépő vályúképződés mértékének megítélésérı [337] paramétert vezet le, s bebizonyítja, hogy a tur binás fúrással kapcsolatban vályúképződés az egyene: (függőleges) lyukszakaszokban is lehetséges. A tengeri és arktikus fúrások terjedésével mint jobban előtérbe kerülő irányított ferdefúrási technoló gia költségeinek csökkentése érdekében _ mint Wilsoi [338] kiemeli _ igen fontos a minél szorosabb együtt működés a beruházók, a fúrást végrehajtó és a szer szám-irányítási munkát végző szervizvállalat között Ezen a fontos szemponton kívül természetesen eg) sor kutatási eredmény, módszer, elv, eszköz segít a költségek csökkentését; ilyenek: a természetes fer dülési hajlam tanulmányozása és hasznosítása, az op timális ferdítési program kidolgozása, a lyukkönyököl hatásának tanulmányozása a fúrócső kifáradására a folyamatos ferdeségınérés bevezetése, a tökélete sebb fúrók. A természetes elferdülési hajlamot veszi figyelembı a Timo/eev vezette kutatócsoport vizsgálata [339] amelynek során erősen dőlt, anizotrop kőzetblokkbaı 10, 30 és 45° dőlés mellett mikrofúrásokkal vizsgáltál a ferdeségnövekedés ütemét és az eredményeket grafi kusan is bemutatták. A laboratóriumi kísérleti ered ınényekhez képest az üzeıniek mindössze 5%-os el térést mutattak. ` Az optimális ferdítési program kidolgozását érint Zaremba [340], aki számítógépes programot dolgozot ki az éles változásoktól mentes irányított ferdefúrás profil kidolgozására. Dautreiul [341] számítógépe program segítségével dolgozta ki az irányított ferde fúrás optimális fúrószerszám-összeállítását, és az ezeı az alapon összeállított két fúrószerszám-változatta
elért tényleges eredményt összehasonlítva az előre jelzettel, az eltérés az egyik esetben csak ezredfokokban, a másik esetben századfokokban jelentkezett. A fúrólyuk elferdülése a talpi fúrómotor segítségével a lyukfalon érvényesülő maróhatás eredménye, amelynek elemzését a talpi fúrómotor, illetve a fúrószerszám alsó szakaszának rugalmas deformációját is figyelembe véve Grigoriárı és Aliev [342] végezte el. [343] szerzői a ferdített fúı`ólyuk profiljának megállapításakor annak az elvnek fontosságát hangsúlyozzák, hogy a költségek csökkentése érdekében a fúrólyuk alsó szakaszának fúrását kell gyorsítani, vagyis ennek az elvnek megfelelően a ferdítési műveleteket gazdaságosabb a fúrólyuk felső szakaszán végrehajtani. Fontenot [344] a sótömzsök közelében végzett irányított ferdítés tervezési szempontjait a sótömzsök közelében megnövekedett kőzetbontási nehézségek (nagyobb nyomaték stb.) figyelembevételével javasolja, illetve matematikai koı`re1ációt állít fel a lyukfalon való súrlódás, a forgatónyomaték és a fúrási költségek között a fúrólyuk geometriájának és a sótömzshöz való közelségek függvényében. Az irányított ferdefúrás fúrószerszám-összeállításának elméleti és gyakorlati kérdéseit foglalja össze Balla [335]; összeállításában kitér a ferdítőátınenetes művelet hatékonyságáı`a, a stabilizált fúróturbina és a tájolást nem igénylő ferdeségnövelő turbina jelentőségére, valamint az OTSZ-típusú fúróturbínára, amelynél a ferdítőelem a turbina alsó vége fölött van,
amelynek eredményeként a lyuk elferdülése nagyrészt a lyuktalpi aszimmetrikus kőzetbontás eredménye. A tanulmány beszámol a forgatóasztalos rotari fúrás különböző szerszám-összeállításával elérhető ferdeségnövelési, stabilizálási és ferdeségcsökkentési
lehető-
ségekre. Az irányított feı`defúrás eszközei közt Mohr [346] az irányítás rugalmasságának fokozására alkalmas, hidraulikusan változtatható szögértékű irányító közdarabot ír le. Marshall [347] egy folyamatos irányító műszer sikeres alkalmazásáról számol be, amelynek lényege, hogy a talpi fúrómotorokkal végzett irányítást azzal teszi megbízhatóvá, hogy a talpra beépített műszer mérési eredményeit a felszínen folyamatosan mutatja, regisztrálja, koınpenzálva a fúró nyomatéka okozta visszaható nyomaték hatását. Hasonló műszert ír le [348] a szovjet talpi villamos motorral kapcsolatosan; e műszernek kitűnő adottsága a jeltovábbításra az elektromos vezetékes összeköttetés. Murray [349] új rendszerű elektronikus mélységi ellenőrző műszerrel és hozzá tartozó felszíni kis számítógéppel a fúrólyuktalp helyzetének folyamatos méréssel való ellenőrzését ismerteti. A műszer háromtengelyű mágneses érzékelővel dolgozik, de a mágneses érzékelőt giroszkópos rendszerrel is lehet helyettesíteni. 1.3.9 Rotari fúrási gyakorlat A rotari fúrás vázolt technológiai fejlődési törekvései, eredményei a világ számos szénhidrogén-kutatási és -feltárási gyújtópontjában fellelhetők, amelyeket esetleírások tükröznek. Változatlanul élénk a tevékenység az utahi Uintamedencében [350], ahol 40 fúróberendezés közül 25 mély- és nagymélységű (3000-6000) fúráson dol-
gozik. Ezekben a lyukszakaszokban a szubnormálistól a normálison át a rendellenesen nagy nyomású kőzetek zavarmentes gazdaságos átfúrása a feladat, ami a legfejlettebb fúrástechnikát igényli. Ennek fő szempontjai: gondos lyukszerkezet-tervezés és ezzel összhangban álló fúrási hidraulika; a fúróberendezés műszerezésének kiegészítése az öblítés paramétereinek ellenőrzésére, a túlnyomásos rétegek előrejelzésére; kis szilárdanyag-tartalmú, gáztalan öblítőfolyadékállag fenntartása, kitörésgátló rendszer kiegészítése az ellennyomás-szabályozásra, erre kiképzett személyzet.
A csoportos irányított ferdefúrás (bokorfúrás) a feladat a világ egyik legnagyobb gáz- és az egyik legnagyobb olaj-előfordulásának feltárásakor. A hollandiai csoportosan telepített gázkutak fúrásában [351] a kitöı`ésvédelmi felkészülés, főleg a kútkitörés megelőzésére alkalmazott kútkiképzés érdemel figyelmet. A szibériai Ob menti óriás kőolajtelepek feltárására telepített irányított fúrások igen nagy fúrási teljesítményei brigádonként átlag kereken 50000 m/a, csúcsértékben 70 000 m/a _ figyelemreméltók. A rendkívül szélsőséges időjárás ellenére ilyen nagy teljesítményeket a kerekeken továbbgördíthető, többszintes, fűthető munkaterű fúróberendezéssel, turbinás jetfúrási technikával sikerült elérni [352]. A világ talán legészakibb kutatófúrását a kanadai arktikus szigetek egyikén, az Északi-sarktól mindössze 1120 km-re telepített Foslieim-27 fúrást írja le részletesen Hood [353]; a 4270 m mélységű fúrást igen gondos tervezéssel, a ma rotari fúrásának szinte minden lehetőségét kihasználva (stabilizált fúrószeı`szám, keményfém fogazású fúrók, gyémántfúrók, fúrótuı`bina. kis szilárdanyag-tartalmú polimer öblítőiszap stb.) 267 nap alatt (3200 rotációs órával) sikerült lefúrni. Ennek a fúrásnak adatait hasonlítja össze egy második esetleírásban úgyszintén Hood, de l/Villiamsszel mint társszerzővel [354]. Ugyanazzal a helikopterrel való szállításra tervezett 5000 m mélységkapacitású fúróberendezéssel egy második, az elsőtől mintegy 20 km-re telepített nagyobb mélységű (4550 in) fúráshoz már csak 167 nap összidőre és ezen belül már csak 2800 rotációs órára volt szükség. A gyorsabb fúrást az egyszerűbb lyukszerkezet, a nagyobb számban alkalmazott keményfém fogazású, zárt csapágyazású görgős fúrók és főleg kisebb sűrűségű öblítőfolyadék alkalmazásával érték el. A nagymélységű fúrási technológiáról szóló 1.3.5 fejezetben idézett esetleírások közül mint a gyémántfúrási technika célszerű alkalmazásának példáját érdemes szemügyre venni a dél-franciaországi Lannemezan fúrást, amely 6900 m-es fúrásával *nemcsak azért figyelemreméltó, mert Európa egyik legmélyebb fúrása, hanem talán azért is, mert minden bizonnyal ebben a nagymélységű fúrásban használták eddig a legnagyobb mértékben a gyémántfúrás módszerét, 3634 m-es szakaszon, ami a teljes fúrási mélység 58 %-a. Az erről szóló, Joire-tól származó leírás [355] gondos értékelés a gyémántfúrási technológiáról, és bizonyítás a gyémántfúrás gazdaságosságára. Az öblítőfolyadék milyenségének és sűrűségének helyes megválasztása a kulcskérdése az észak-németországi nagymélységű fúrásoknak, mint azt Petersen, Ott és Klőckner igen gondos és részletes esetleírása [356] bizonyítja. Krantberger [357] leírása viszont .29
a Benicani-mező feltárófúrásairól azt bizonyítja, hogy az iszapveszteség a kőzetviszonyok, a kőzetrepesztési nyomások ismeretében és az öblítés hidraulikai viszonyaínak gondos értékelésével megoldható fúrástechnikai probléma. A korszerű fúrási technológia szinte minden lehetőségét kihasználják az északi-tengeri kutató- és feltárófúrásoknál [358]. A skóciai partoktól 160 km-re 140 m vízmélységen át dolgozó, napi 50 000 S költségű félig merülő óriás fúrófedélzet fedezte fel azt a Pipermezőt, amelynek felfedező fúrásai l400_1500 m3/d termelést eredményeztek. Ilyen adottságokkal természetesen mind a fúrás sebessége, mind pedig biztonsága szempontjából igyekeznek a maximális lehetőségeket kihasználni. Merev súlyosbítóoszloppal, nagy fúróterheléssel igyekeznek a nagy fúrási sebességet biztosítani; a nagy méretű, nagy nyomáshatárú kitörésgátló rendszer működését igen gondos nyomáspróbaterv alapján ellenőrzik, és működését, illetve minden, a lyukfej körül a tengerfenéken végbemenő műveletet televíziós kamerával figyelnek. Az angliai partok előtti Forties-mező feltárására tervezett fúrási-termelési fedélzetek mindegyikéről 27 irányított ferdefúrást mélyítenek [359]. Az irányított fúráshoz a képlékeny kőzetekben jet-sugaras irányítást, a keményebb kőzetekben turbófúrást alkalmaz-
nak. A fúrási idő rövidítése érdekében ,,szakaszonkénti sorozatfúrást” alkalmaznak, vagyis először lefúrják az összes fúrás vezető béléscsőoszlopát, illetve ennek megfelelő lyukszakaszt s ebbe becementezik a 18 5/3”' béléscsőoszlopot, majd ugyanígy a 13 3/3” s a 9 5/,,”-es technikai béléscsőoszlopot, s csak ezután fúrják át, szintén sorozatban, a tároló formációkat és biztosítják ezeket a lyukszakaszokat a 7”-es beakasztott termelési béléscsőoszloppal. A geotermikus kútfúrás változatlanul az érdeklődés középpontjában álló, de bizonyos szempontból különleges technológia, amelyben fokozottan előtérbe kerülnek a nagy kőzethőmérséklettel kapcsolatos problémák, ezeknek megoldásaira Cromlíng [360]* igyekszik összefoglalást adni. Erdekes leírást ad Dorfman [361] a kaliforniai Geyser-mező feltárófúrásainak technológiájáról. Az 1900 m-ben elhelyezett 9 5/8”-es védő béléscsőoszlop saruján át a gőztároló rétegeket általában légöblítéssel fúrják át a 2100-2400 m talpmélységig. A fúráshoz a kőzetek igen magas hőmérséklete miatt különleges fúrási folyadékokat alkalmaznak. Cementtejként bentonit, kvarcliszt és puzzolano adalékos API G típusú cementtel készített szuszpenziót, öblítőiszapként kis szilárdanyag-tartalmú öblítőiszapot használnak. A kifolyó öblítés hőmérséklete 90 CO körüli, ezért hűtéséről is kell gondoskodni.
1.4 Lyukbefejezés A Szovjetunióban használatos formációvizsgálók (teszterek), valamint a formációvizsgálat technológiai módszereit Jaszasin és Jakovlev könyvalakban [362] foglalják össze. Kiemelik, hogy az elmúlt 10 év alatt a formációvizsgálat módszere rohamosan terjedt, csaknem ötszörösére emelkedett az elvégzett műveletek száma, ami azt jelenti, hogy ma már az összes rétegvizsgálat 1/1,-át formációvizsgálattal végzik a SZU-ban. A nagymélységű fúrások formációvizsgálatainak lehetőségét mérlegelve Cambell [363] hangsúlyozza, hogy a ma rendelkezésre álló felszerelés a szupermélységű fúrásokban is lehetővé teszi _a vizsgálatot, s ezt példákkal is illusztrálja, kiemeli azonban, hogy a siker alapfeltétele a hőmérséklet és nyomásviszonyok gondos figyelembevételével tervezett művelet. Lényegében ugyanezt emeli ki Zecchi és Scott [364]*, akik az eszközök 140 MPa nyomás- és 370 C° hőmérséklethatárát jelzik. Erősen problematikusnak ítélik a 7000 és 10 000 m mélységhatárban a formációvizsgálatot és megemlítik, hogy az elmúlt évben még világrekordmélységű Baden-1 fúrásban egy 7000 m-ben tervezett formációvizsgálattól a nagy kockázat miatt elálltak. Martin [365] az ún. ,,szabályozott nyomású tesztert”, illetve az ezzel való műveletet ismerteti, amelynek lényege egy felülről a gyűrűs térre adott szivattyúnyomással vezérelt szelep. Kiemeli a rendszer kettős előnyét, ami abból áll, hogy egyrészt a művelet felülről vezérelhető, de ami ennél is fontosabb, hogy a nyomás kimaradásával a szelep automatikusan lezár, tehát a szabályozott nyomású szelep biztonsági szelepként is működik. Alexander [366] viszont az ún. zárt kamrás, fúrócsövön át végzett formációvizsgálatot írja le, 30
amely elhárítja a sötétség beállta, a mérgező gázok okozta vizsgálati akadályokat. Az új rendszerű eszköz segítségével az áramlás bármikor akár a felszínen, akár a mélyben lezárható, és ezáltal egy ,,zárt kamra" létesíthető. Christman és Masonheimer [367] több mint 200 úszó fúróberendezésről végrehajtott formációvizsgálat alapján foglalja össze az ehhez szükséges felszerelést és a kialakult technológiát. Kisling [368] úgyszintén az úszó fúróberendezésekről végezhető formációvizsgálat eszközeit értékeli, és két összeállítást ír le. Krueger tágabb értelemben vett lyukbefejezéséről szóló és elsősorban az elmúlt negyedszázad jelentősebb tanulmányaira támaszkodó összefoglalása [369] kitűnő áttekintést nyújt nemcsak a fejlődésről, hanem már főcímekkel is rámutat a tárolórétegek megóvásának, a jó rétegmegnyitásnak, a megnyitás hozamnövelő eljárásokkal való hatékonyabbá tételének igen nagy jelentőségére. A tényleges rétegmegnyitást, perforációt megelőzi a kíméletes, vagyis a tárolókőzetek pórusait ,,el nem tömő” átfúrás, és követi a perforáción át a hatékonyabb megnyitás, sőt a megnyitáson túl az eredeti áteresztőképesség fokozása. Az utóbbi eljárások jelentőségét az ezzel foglalkozó publikációk, esetleírások mind nagyobb száma jelzi. A [370] szerzői bemutatják, hogy hogyan alakultak ki a j ugoszláviai lyukbefejezési módszerek, hogy került előtérbe az egyedül gazdaságos és korszerű pakkeres kútkiképzés, a lyukbefejező, illetve pakkerfolyadékok és a nagynyomású gázok alkalmazásának módszere a lyukbefejezési, kútkiképzési műveletekhez, és hogy vezetett a fejlődés az acélhuzallal elhelyezhető, ki-
emelhető, illetve működésbe hozható szerszámokhoz. és Bayless gőzvisszanyomó kutak kiképzéséhez hatéA [371] szerzői szinte a [370] kiegészítéseként kidol- kony és viszonylag nem drága hőszigetelést javasol gozták a mechanikus és hidraulikus pakkerek ülteté- habbá szilárduló vízüveg formájában [388]. sének módszereit, számítva az igen nagy mélységek .A kőolaj- és gáztermelő kutak kőzetrepesztési, rendellenesen nagy hőmérsékletére is. hozamnövelési művelete annak ellenére, hogy több A lyukbefejezési műveletek igen érdekes esetleírása mint 25 éves múltra tekinthet vissza, és az elvégzett [372] az egyik legnagyobb északi-tengeri hozamvizs- műveletek száma megközelíti az 1 milliót, a legutóbbi gálatról szól; (Piper mező, 5280 mí*/d). Ismerteti időben is még jelentősen tökéletesedett. A viszkózua gondosan tervezett felszín alatti kútszerelvényeket sabb, egyenletesebb, a tárolókőzettel jobban összeillő, és leírja a termelvény, az igen nagy mennyiségű gázos vagyis azt kevésbé károsító repesztőfolyadékok, jobb olaj elégetésének problémáját. kitámasztó közegek, a gázok és gőzök alkalmazása A kíméletes rétegmegnyitást, illetve a béléscső- repesztőközegként, a gazdaságosabb műveletek a fejcementezés szennyező hatásának elkerülését és a sze- lődés címszavai. A fenti megállapítások mellett a kőzetlektiv rétegkezelés lehetőség együttesen kívánja biz- repesztésről szóló helyzetjelentésében [389] érdekességtosítani az a közrefogó felfújható pakkerek között ként azt is említi, hogy a hidraulikus kőzetrepesztés a béléscsőbe iktatott csúszóhüvelyes szerszám, amely- 4 feltalálója közül kettő _ Howard és Fast _ ma is nek eredménye, az alkalmazás leírt példája szerint, aktívan részt vesz a kutatásban és fejlesztésben. bőven kilizeti a szerszám költségét [373]. Legutóbb éppen a kőzetrepesztési művelet egyik A felszín alatti szerelvények közt környezetvédelmi, feltalálója, Fast [390] foglalta össze a kőzetrepesztési biztonsági szempontból mind nagyobb jelentőségű az művelet tervezését, és a helyes tervezés előmozdítása áramlási sebességgel vezérelt biztonsági szelep; az ún. érdekében a tervezéshez szükséges diagramokat és viharfúvóka nyomás alatti vizsgálóállomását, illetve nomogramokat adott közre. az ezzel végzett vizsgálataikat írja le [374]. Webster és Dane.s`h_v a megelőző években a kőzetrepesztés meO'Brien [375] a nagymélységű fúrásokban csúszó- chanizmusáról már előnyomat formájában bemutatott hüvelyes hosszkiegyenlítő közdarabbal megoldott ket- három tanulmányát [392, 393, 394]* legújabban tős kútkiképzést, Dolak [376] vízbetörés perforációkkal ,,A hidraulikus kőzetrepesztés mechanikája és hidraulimegoldott lokalizálását, [377] pedig egy termelőcső- kája“ cím alatt [391] foglalta össze. Ebben leszögezte, lyukadás vékonyfalú acélhüvellyel megoldott foltozási hogy jelentősek ugyan az elmúlt évtized hidraulikus műveletét írja le. kőzetrepesztést érintő kutatási eredményei, és sikerült lgen figyelemreméltó McCauley beszámolója [377] is tisztázni a repedés iniciálásának és kiterjesztésének egy a Mississippi-torkolat közelében fekvő tengeri mechanizmusát, azonban igen sok kutatómunkára mezőn aktív vetők mozgása következtében meghibá- van még ahhoz szükség, hogy a hidraulikus kőzetresodott 154 kút termelési béléscsőoszlopának javítási pesztés szabályozott műveletté váljék. Sürgető volt munkálatairól. A beszámoló szerint, ahol a termelési „in situ“ mérésekkel tisztázni különböző mélységekbéléscsőoszlop sérült szakasza nem cementezett sza- ben a feszültségviszonyokat, elsősorban az anizotrópia kaszra, esik a javítási művelet nem okozott gondot, és a repesztési irányok, valamint a rétegzett kőzetben ahol azonban cementezett szakaszban volt a sérülés, a repedés magassága közötti összefüggések meghatáa marási és kihorpasztási művelet már nehézségeket rozása érdekében. okozott. ` Megoldásra vár továbbá a repedés kíterjedésének A lyukbefejezési folyadékokról szóló publikációk szabályozási módja, mégpedig mind vertikális, mind közt Leydenecker a nagymélységű savanyúgáz-kutak pedig laterális irányban. lyukbefejező folyadékaként használt olaj közegű A kőzetrepesztés elméleti lehetőségeit érinti két pakkerfolyadékkal nyert tapasztalatokat írja le [379]. előnyomatként közreadott kutatási beszámoló, ésSimons viszont a [380]-ban az Eszak-Németországban pedig Forman és Secor-é [395] a szuperszónikus fosavanyú gáz termelésére alkalmazott kútkiképzési mód- lyadéksugárrat elérhető kőzetrepesztésről, Konya és szereket mutatja be. Rieke-é [396] a jet-robbanótöltettel elérhető dinamikus [381] a nagymélységű, nagynyomású kútkiképzésben kőzetrepesztésről, alkalmazott sósvíz-gél pakkerfolyadékot mind a rétegRoegiers, Kudo és Fairhurst [397] igen gondosan megnyitás, mind a műveletek szempontjából előnyös- tanulmányozták a kőzetrepesztéshez alkalmazott paknek és a költségek szempontjából is kedvezőnek ítéli. ker hatását a fúrólyuk körüli feszültségeloszlásra és A kútjavítási műveletekhez stabilizált hab sikeres alkal- a repedés irányára; azt találták, hogy ha a repesztési mazását írja le [382]; [383]* viszont a stabilizált hab nyomás kisebb, minta pakker ültetési nyomása, akkor kútleürítés szempontjából előnyös voltát üzemi ese- a repedések a közrefogó pakkerektől és nem a közretekkel igazolja. fogott szakasz közepétől indulnak ki, ami jelentős Nagymélységű kutak lyukbefejezési és kútjavítási megállapítás a fúrólyukakban általában függőleges műveleteinek felcsévélhető termelőcsővel és nitrogén- repedések elhatárolása szempontjából. nel való megoldását írja le, s az öblítéshez tartozó Buchley és Lord [398] áttekintést adnak a hidraulikus nyomás-mennyiség nomogramokat közöl Caslıı`On kőzetrepesztéshez alkalmazható folyadékokról: a new[384]; Smith [385] pedig 14 ilyen rendszerrel végzett toni folyadékoktól a polimer oldatokon, emulzióikon, kúttisztítás eredményeit mérlegelve, a rendszert gaz- micellás oldatokon és a gélesedett organikus folyadaságosnak ítéli. Kelley [386] két 5000 m-nél mélyebb dékokban oldott cseppfolyós gázokig, elemzik azok fúrás permanens kútkiképzési műveletét írja le. Myer jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit. A kőzetrepeszés Wetzel [387] a nyomás alatti kútjavítás költség- és tési folyadék kívánatos tulajdonságainak számba időmegtakarítási lehetőségeit mérlegeli. Penberthy vétele után leszögezi, hogy az általában viszkózus, 31
nyírásra híguló repesztőfolyadékok kívánatosak. [398] szerzői leszögezik azonban, hogy a hidraulikus kőzetrepesztő folyadékok mechanikai tulajdonságai közel sem tisztázottak, s a cél érdekében igen széles körű kutatómunka szükséges a nem newtoni folyadékok turbulens áramlásának tisztázására. Gras [399] kis permeabilitású gázkutak .hozamnövelésére sikeresen alkalmazott -- 180--200 CO-ig hőálló _ alkoholbázisú repesztőfolyadékokról mint könnyen gélesíthető folyadékról szól, ami azért nagy előny, mert ezen az úton a folyadék viszkozitása jól alakítható a mélybeli követelményekhez. Venezuelában eltérítőelemekkel végrehajtott igen nagy szabású lépcsőzetes rétegrepesztési műveletet ír le [400]*. A lépcsőzetes kőzetrepesztési eljáráshoz alkalmazható eltérítőelemek kiválasztásának, optimális használatának szempontjait Best és Miller foglalják össze [40l], és ezeknek a savazási műveletekben való sikeres alkalmazására hívják fel a figyelmet. Cliristman [402]* a Santa Barbara csatornában 450m vizen át mélyített fúrások elemzése alapján kimutatja, hogy a vízmélység jelentősen befolyásolja a kőzetrepesztési nyomásokat, illetve az ezek mélység szerinti változását jelző gradiensvonalat, aminek nemcsak a kőzetrepesztési műveletek szempontjából, hanem a fúrás tervezése, a béléscsőoszlopok saruállásának meghatározása szempontjából is igen nagy a jelentősége. _ Joly [403] a hazai viszonyok közt aktuális nagymélységű, rendellenesen nagy hőmérsékletű és nagy nyomású kőzetrepesztés közegeinek, eszközeinek és technológiájának összefoglalásában leszögezte, hogy a mély, nagy hőmérsékletű homokkövek repesztésének jelentősen bonyolultabb voltát a nagyobb hőmérséklet, a kisebb besajtolási ütem, a hosszabb műveleti idő és a nagyobb nyomások okozzák. E tényezők közül az első három a repesztőfolyadék kiválasztását érinti. A repesztőfolyadéknak viszkózusnak kell lennie, és ezt a viszkózus konzisztenciáját a kitámasztóközeg lebegésben tartása, továbbá a repedés kiterjesztése érdekében a nagyobb hőmérsékleten is meg kell őriznie, és természetesen nem szabad károsítania sem a formációt, sem az abban tárolt fluidumot. Erre a célra igen széles repesztőfluidum-választék áll rendelkezésre. A nagy formációnyomás természetesen kis súrlódási ellenállású repesztőfolyadékot kíván, armi a korszerű viszkózus repesztőfolyadékoknak ma már velejárójuk. Úgyszintén nem okoz gondot a nagyobb mennyiségű folyadékkal, hosszabb időre tervezett, kisebb besajtolási ütemmel végzett, nagyobb nyomású műveletekhez a megfelelő keverő-, elhelyező- és a nagynyomású (140 MPa-ig) szivattyúzófelszerelés biztosítása sem. Végkövetkeztetésként Joly leszögezi, hogy gondos tervezéssel, előkészítéssel és a kiválasztott különleges anyagokkal és felszerelésekkel hatékony kőzetrepesztési művelet végezhető a nagymélységű, nagy hőmérsékletű tároló homokkő-forınációiban is. Ugyanezeket 'a szempontokat hangsúlyozza és a cseppfolyósított (gélesített) gázt mint gazdaságos és hatékony repesztőközeget emeli ki [404]. Nagy viszkozitású folyadékban nagy koncentrációban alkalmazott kitámasztóközeg használatát javasolja nagymélységű kutak kőzetrepesztéséhez Holdricli és Ely [405], s a nagy kiterjedésű repedés biztosítása érdekében nagy folyadékmennyiség tervezését javasolják. 32
A New-Mexikó délkeleti részén feltárt Morrow homokkő különleges kőzetrepesztési eljárásával elért eredményeket ismerteti [406]. Mindössze kettő adott negatív eredményt a közül a 120 kőzetrepesztési művelet közül, amelynek során felületaktív adalékos savkeveréket használtak a művelet elején, és miután a repesztést követően beállt a stabilizált áraınlás, 1/3 részben nitrogént vagy széndioxidot tartalmazó repesztőkeveréket alkalmaztak, amelyben a kitámasztóközeg homok és üveggyöngy keveréke volt. Beljaev és 1/aszı`l`ei; [407] a lőporgázoknak nagy
sebességű behatolásával elérhető kőzetrepesztésı`ől értekeznek; [408] szerzői a repesztőfolyadék után kapcsolt kitámasztóhomok-adagolót írnak le, amelylyel l00_l 10 g/l homokkoncentráció érhető el.
Abban, hogy a homokkősavazás jelentősége a hidraulikus kőzetrepesztés előretörése ellenére az elmúlt öt évben fokozódott, Gidley [409] szerint nagy szerepe van annak, hogy a konvencionális sósav-fluorhidrogénsav keverékkel végzett savazás mellett _ sőt az előrejelzés szerint inkább a helyett _ előtérbe lépett a háromlépcsős savazási mód. Az első lépcső folyadéka (15%-os HC!) mintegy pulferként szerepel a formációfluidum és a második lépcsőben alkalmazott 3%-os fluorhidrogén- és 12%-os sósavoldat keveréke között. Az előmosó folyadék a repesztés feladatát végzi, .és magával viszi az oldott karbonátokat, és a kis pHérték megakadályozza a kalciumfluorid-lerakódást. A második tulajdonképpeni savazólépcső végzi el az agyagásványok lebontását, vagyis növeli a porozitást és a permeabilitást, s a harmadik utómosó folyadék Oldószeres adalékkal _ etilénglikollal, ınonobutiléterrel _ adalékolt Diesel-olaj, amelyben az oldószer tökéletesebbé teszi a maradékok kitermelését. Savazásos kőzetrepesztés műveletét _ a turbulens áramlás, sőt folyadékveszteség feltételével _ elméletileg elemzi [4l0]*. A tanulmányban a szerzők egyszerű hasadékmodellben idealizált viszonyok között határozzák meg a hasadékban a savkoncentrációt ai besajtolás alatt és a keletkező hasadék szélességét. Az elemzés eredményeként kimondják, hogy a savazásos kőzetrepesztés alkalmazását sem a turbulens áramlású savbehatolás, sem a folyadékveszteség nem korlátozza. [411] szerzői 7 olajmezőn végrehajtott 100 savazási művelet tapasztalatai alapján leszögezik, hogy hidroxialuıníniummal végzett agyagstabilizálás meghosszabbítja a savazásos kezelés hatását, és megnyújtja a kutak gazdaságos termelési időszakát. Jolmson és LaFleur [412] az északi-tengeri gázkutak hozamnövelési műveleteinek tapasztalatait úgy foglalják össze, hogy a kisebb permeabilitású rétegek inkább alkalmasak a kőzetrepesztésre, viszont a matrixsavazás hatékonyabb a nagyobb permeabilitású telepekben. Magnon [413] a nagy hőmérsékletű műveletek korrózióvédelmi szempontjait összefoglalva megállapítja, hogy növekvő nyomás állandó hőmérsékleten növekvő korrózióval, növekvő hőmérséklet és állandó nyomáson csökkenő köorrózióval jár együtt a nem savanyú, nem kezelt rendszerben; ezzel szemben sa-vanyú _ kénhidrogénnel szennyezett --- rendszerben a növekvő nyomás és növekvő hőmérséklet hatására a korrózió erőteljesen fokozódik. Általános hatású inhibitort nem sikerült eddig kidolgozni. Rendellene-
sen nagy hőmérséklet (260 CO-ig) és nagy nyomás (70 MPa-ig) esetén a rétegkezelési műveletek korrózióvédelmére alkalmas inhibitor hatását a várható lyuktalpi hőmérséklet- és nyomásviszonyok között egyedileg kell laboratóriumban kikisérletezni. Guszejnov [414] tényleges műveletek tapasztalatai alapján mind a hatás, mind a gazdaságosság szempontjából a sósav és a paraflinoxidáció hulladékaként
adódó savmaradék keverékét tartja a rétegsavazáshoz előnyösnek. Labudovíc [415] a Dinaridákban végrehajtott termikus savazás hatásosságáról számol be. [416] szerzői a kalciumhidroxidos édesvíz közegű és sós víz közegű folyadék besajtolásával végzett homokstabilizálás kémiai alapelvét, a művelet végrehajtásának részleteit ismertetik kaliforniai és louisianiai sikeres műveletek kapcsán.
1.5 Tengeri és arktikus fúrások 1.5.1 Tengeri fúrások A tengeri fúrási és termelési technológia múltját idézve ezek mai állását foglalja össze és a jövő lehetőségeit mérlegeli Geer [417]. Diagramokban rögzíti az úszó fúróberendezések vízmélység-kapacitását, amit ma 300-450 m-re tesz, de ami szerinte az ezredfordulóra 2500 m-ig terjedhet. A legnagyobb nehézséget a megbízható kitörésgátló-vezérlés és a kitörésgátlóhoz csatlakozó toldócső feszesen tartása okozza. 1000 m-nél mélyebb vízben új megoldással kell helyettesíteni a ma kitörésgátló-elgondolását és a toldócső rendszerét; úgyszintén át kell értékelni a béléscsőprograınot is a hosszabbítócső és a fúrólyuk együttes kőzetrepesztő hatása miatt. Aagaard és Besse [418] a tengeri mélyfúrás környezettel kapcsolatos fejlődését a Journal of Petroleum Technology-ban megjelent tanulmányok tükrében mutatja be, és leszögezi, hogy a tengeri környezet, a hullámjárás, a hullámzás keltette erők, a tengerfenék talajviszonyainak, a tengeri jég keltette erők tanulmányozása és a környezetvédelem szempontjainak tisztázása nagymértékben segítettek abban, hogy ma már mély vizeken át folyhat a kutatás és termelés. [419] pedig megemlékezik az 50 éve a Kaspi-tengeren, pontosabban az Ilbicsa-öbölben fúrt 460 m mély első tengeri olajkútból megindult tengeri kőolajtermelésről; kiemeli, hogy ennek nyomán 1972-ben 30 ország termelt tengeri olajat, és 31 ország mélyít tengerrel borított területen kutató- és feltárófúrásokat. A tengeri kutató- és feltárófúrási tevékenység továbbra is világszerte dinamikusan fejlődik, amire élesen rávilágít az a tény, hogy 94 úszó fúróberendezés épül a hajógyárakban, amiből [420] szerint 56 félig merülő fúrófedélzet, 24 lábakra emelhető fúrófedélzet és 14 fúróhajó lesz. A 94 egység közül 50-et az északitengeri műveletekhez rendeltek. A tengeri kutatási és fúrási tevékenység alapján a kilátások és a [420] becslése alapján a 80-as évek közepére a világ kőolajszükségletének 1/3-át (kereken mintegy 2 milliárd t-t) víz alól termelt olajból fogják fedezni, ennek évi kitermelési költsége azonban 12,5 milliárd $ lesz. A világszerte fellendülésben levő tengeri kőolaj-kutatási és -feltárási tevékenység [421] szerint előreláthatólag 2000-ig folytatódik. A tengeri fúrási tevékenység erőteljes fejlődését, jövőjét Verschure
[422] statisztikai előrejelzéssel támasztja alá. Ezek szerint a jelenleg aktív 206 úszó fúróberendezéssel szemben 1975-ben már kb. 290 lesz üzemben és 1985-re -108 aktív úszó fúróberendezéssel kell számolni. 3
Kfíınlaí E'-R FñlılEá7
A növekvő kőolaj- és gázigények, a mélyebb vizek felé vezető kutatás eredményessége természetesen mindjobban előtérbe helyezik az úszó fúróberendezéseket, s ezek közt is a mélyebb vizekre alkalmasakat, a fúróhajók, félig merülő fúrófedélzetek dinamikus helybentartási, sőt ezzel kapcsolatban a fúrószár fúrólyukba való visszavezérlési rendszerét. A mélyebb vizeken elért kutatási eredmények (Santa Barbaracsatorna, Eszaki-tenger) természetesen termékenyítőleg hatottak és hatnak egyrészt a mély vízi stabil fúrási-termelési fedélzetek, másrészt a víz alatti (tengerfenéki) kútkiképzési rendszerek kialakítására. A tengeri fúrási költségek a szárazföldihez képest a vízmélység függvényében megtöbbszöröződnek; [423] szerint 15 m vízmélységben háromszoros, 50 m vízmélységben négyszeres, 100 m vízmélységben kb. ötszörös és 200 m vízmélységben kb. hétszeres fúrási költséggel kell számolni a szárazföldihez képest. A költségtöbblet a nagyobb fúróberendezés-költségből és a több _ holt időt jelentő _ manipulációból adódik. Az idő- és tengerjárási körülmények miatt a legkedvezőtlenebb északi-tengeri fúrási környezetben lehetséges mély vízi fúrás feltételeit mérlegelve Wilson [424] az erre alkalmas „harmadik generációjú” félig merülő fúrófedélzet napi költségét 50 000 $-ban adja meg, s a következtetésekben megjegyzi, hogy éppen ezek az óriási költségek indokolják mindazokat _ a sokszor talán túlzottnak tűnő _ erőfeszítéseket, amelyekkel a félig merülő fúrófedélzetre szerelt fúróberendezések minél teljesebb kihasználását, minél hatékonyabb fúrási technológiáját igyekeznek biztosítani. Ezek az intézkedések egyrészt a kihorgonyzás, a víz alatti felszerelés, a lyukfej és a hosszabbítócső minél megbízhatóbb, kevesebb szerelési időt igénylő, új tökéletesített megoldásait, másrészt a fúróberendezés, fúrási felszerelés maximális hatékonyságát, biztonságát ígérő szempontok szerinti tervezését, összeállítását érintik. Gyakorlatilag már ilyen harmadik generációs az a 47 építés alatt álló félig merülő fúrófedélzet, amely [425] összeállítása szerint 1973 közepétől 1974 végéig üzembe áll; ezeknek a 3/4 része ugyanis 180 200 m vízmélységre, tizenegy 300 m és egy 600 m vízmélységre szánt egység. Minden szempontból megfelelnek a Wilson által felállított északitengeri fúrási feltételeknek azok a tirisztoros vezérlésű, 7500 m mélységkapacitású, Diesel-elektromos hajtású fúróberendezéseket hordozó, Aker H_3 típusú félig merülő fúrófedélzetek, amelyek kimondottan az Északi-tenger időjárási viszonyaira épülnek [426], és 1*)
amelyekhez különleges hosszabbítócső-toldó és kitörésgátló-vezérlő berendezés [427] tartozik. Ugyancsak kielégíti a „harmadik generációs” követelményeket a [428, 429]-ben leírt az a két horizontális úszótesttel és hat oszlopon nyugvó fedélzettel megoldott típus, amelyek mindegyike a szupermélységű fúrásra 200-300 m vízmélységen át alkalmas fúróberendezéssel, fúrási felszereléssel van ellátva. De ide sorolható az a finnországi hajógyárban épülő, öt merülőoszlopon nyugvó fedélzetű Pentagon 84 berendezés is, amelynek központi műszertermét Pouset [430] ismerteti. Az úszó fúróberendezéseket nyugtalan tengereken érő terhelések és az ebből származó feszültségek megengedhető mértékének számítására mutatnak be módszert [431] szerzői. A fúróhajók teljesítményeinek értékelésére [432] szerzői analitikai módszert dolgoztak ki, amelyek az elméleti adatok, a fúrási sebesség, a környezeti tényezők, a hajótest mozgása és a kihorgonyzási adatok figyelembevételével hatékonysági indexet mutatnak ki a fúróhajó munkájának értékelésére. A 11 egységből álló Glomar fúróhajóflotta működési adatai közül figyelemre méltó, hogy pl. 1971-ben az összidőből az átlagos rotációs idő 28,3% volt, amihez 9,8% fúrócsereidő tartozik, és 22%-ot tett ki a tengeri műveletekkel kapcsolatos manipulációk (horgonyzás, időjárási nehézségek miatt várakozás stb.) ideje. A SEDCO_445 fúróhajó dinamikus helybentartási rendszerének és 100-450 mély vizen át egy év alatt végzett fúrási műveleteinek tapasztalatait foglalja össze Williford és Anderson [433] azzal a lakonikus, de határozott végkövetkeztetéssel, hogy a mélytengeri kutatófúrás ma már realitás. A Pélican fúróhajó dinamikus helybentartási rendszere kielégítően működik a kanadai, a labradori vizeken, kereken 180 m mély vízen át sikeresen fúrt le egy 1800 m-es kutatófúrást [434]. A Pélican fúróhajó fúrási műszerezését, mérő-, adatgyűjtő és elemzőrendszerét részletesen ismertette a biarritzi francia kőolajipari kongresszus fúrási műszerezési keretvitáján Tavernier [435]. Ugyancsak egy dinamikus helybentartási rendszerrel ellátott s mély tengeren is a legnagyobb mélységű fúrásokra alkalmas olasz fúróhajót ír le [436]. Kettős ellenőrzésű, akusztikus-dinamikus helybentartási rendszerrel látták el a norvégiai vizekre szánt és 300 m vízmélységig alkalmazható Hawdrill fúróhajót [437]. A kanadai arktikus szigetek viszonyaira tervezett és a Glomar fúróhajók sorába kerülő jégtörő fúróhajó igen részletes előkészítő munkára és adatgyűjtésre alapított szerkezet [438], amelynek megvalósulásával a Glomar fúróhajó-állomány valamelyik egységével bármely tengeren, bármely mélységű vízen át felmerülő fúrási feladatot meg lehet oldani. Ebbe a fúróhajóflottába tartozik ugyanis az a Glomar Challenger fúróhajó is, amely mélytengeri kutatási tudományos program (JOIDES-terv) végrehajtására immár 7 éve mélyíti a tengerfenékbe a kutató magfúrásait; az első öt évben mintegy 130000 m-t _ szélső esetben egy fúrómenettel 6000 m-nél mélyebb vízen át is _ fúrt magot, sőt 3000 m mély vízen át is sikeresen vezérelte vissza a fúrót a fúrószárral a tengerfenéken megkezdett fúrólyukba [439]. A leereszthető stabilizáló oszlopokkal félig merülő fúrófedélzetnek is minősíthető fúróhajónak (Trans34
world 61), ennek a kombinált egységnek első két évi üzemi tapasztalatait foglalja össze Gillespie [440], s megállapítja, hogy ez a különleges fúróhajó mozgékonyságával és stabilitásával jól bevált mind a Földközi-tenger viharos, mind pedig az Északi-tenger rendkívül zord időjárási viszonyai között. Az úszó fúróberendezéssel, pontosabban a félig merülő fúrófedélzetek és fúróhajók céljaira terjedőben van a fúrószár fúrólyukba való visszavezérlő rendszere. Akusztikus elven működő rendszert mutat be Wright [441], folyadéksugár vezérelte rendszerről számol be [442]. Az úszó fúróberendezések terjedésével mind aktuálisabbá váló hullámzás keltette lengés kiegyenlítésének problémakörét foglalja össze Butler [443], amely ma már számos megoldásban jól bevált szerkezet [444, 445, 446]. A csigasorrendszerhez szerkesztett mozgáskiegyenlítők hatékonyságának értékelésére módszert dolgozott ki Pomonik és Butler [447]. A fúróhajó kiegyenlítő tartállyal megoldott hatékony stabilizálását mutatja be [448]. Elsősorban a mind nagyobb költségű úszó fúróberendezésekhez alkalmazott automatikus fúrószárkezelő készülékek különböző megoldásait értékeli [449]. A fejlődés a számítógép irányította, teljesen automatikusan is vezérelhető rendszerhez vezetett, amelynek főleg a viharos tenger körülményei között biztonságtechnikai szempontból van nagy jelentősége. Az úszó fúróberendezések viharos tengeren alkalmazható kihorgonyzási rendszereit, a minden irányban való és az egyirányú kihorgonyzást értékeli. Az alaszkai és az északi-tengeri körülmények között a minden irányban való kihorgonyzást tartja a megoldásnak Childers [450]. A horgonyzókötelek feszültségmérésének kialakult rendszerét, amely a fúróterhelésmérő műszerek elveit követi, ismerteti Stewart [451]. A bizonyos mértékben egyelőre háttérbe szorult harmadik úszó fúróberendezés-féleség, az eddig maximálisan 100 m mély vízben használható, lábakra emelhető fúrófedélzet északi-tengeri idő- és tengerjárási viszonyok közt lehetséges alkalmazását vizsgálta és értékelte Corder [452]. A lábakra emelhető fúrófedélzet nagyobb mélységben lehetséges alkalmazását _ 150-180 m vízmélységig _ lépcsősen oldotta meg a lábakra emelhető fúrófedélzet „szuper” típusa [453]. Egy alsó, vízszint alatti fedélzetre támaszkodik a második, víz színe fölé emelhető s a fúróberendezést hordozó fedélzet. A lábakra emelhető fúrófedélzet felállításának, a lábak mozgatásának mechanizmusát elemzi, és a művelet megkönnyítésére nomogramokat közöl Szarlciszov és Fis [454]. Számos tanulmány érinti a lyukfejhez csatlakozó hosszabbítócső mély vizekben fellépő feszültségét [455, 456], annak toldási lehetőségét [457], védelmét [458]. A tengerfenék szintjén veszély esetén felülről hidraulikusan működésbe hozható csővágó és lyukfejet elzáró rendszert [459], Vujasinovic [460] pedig a mélyvízi lyukfejhez csatlakozó pofás és szférikus kitörésgátló-egységet, annak csatlakozási és oldási lehetőségeit mutatja be. A stabil fúrási-termelési fedélzetek szempontjából figyelemreméltó esemény, hogy az API a fúrófedélzet minimális méreteit szabványosította, és a fúróberendezés elrendezésére egységesített rendszert ír elő [461]. A hétéves előkészítő munka alapján megjelent szab-
ványt Browning [462] ismerteti és értékeli; [463] pedig bemutat egy már szabványosított elvek szerint készült ilyen fedélzetet és ezen belül azt a különleges hatkutas rendszert, amelynek lényege, hogy 3-3 irányított ferde kutat létesít egy 48”-es védőcsövön belül. Ez a megoldás a 6 kútra vonatkoztatva 1 millió $ megtakarítást eredményezett. Ennek hat, kettős kiképzésű kúttal megoldott változatát írja le Sybert [464]. A mélyvízi felfedezőfúrások előtérbe helyezték az óriás fúrási-termelési fedélzetek kérdését, amelyek rácsos szerkezetű és feszítettbeton-szerkezetű megoldásainak számos változatát mutatja be és az északitengeri viszonyokra nézve 220 m mélységű vízben alkalmazható megoldás lehetőségét is mérlegeli [465]. A fúrási-termelési 'fedélzetek tervezéséhez figyelembe veendő környezeti hatásokat elemzi, a várható élettartamot, a terhelés feltételezett változatait, a megbízhatóságot mérlegeli, és mindezeket a gazdaságos tervezés szempontjaival egyeztetve tervezési kritériumokat állít fel Bea [466]. Gunderson elemzi a szél, hullámzás és időjárás befolyását a tervezési feltételekre [467]. A rácsos szerkezetek tervezésének részleteivel foglalkozik, így a rácsos szerkezet feszültségének számítógépes elemzésére mutat be módszert [468]. Petersen az acélminőség kiválasztásához nyújt szempontokat [469], [470] pedig a hullámzás okozta nyomásnak a csőösszeköttetésekben, csomópontokban keltett feszültségeinek elméleti és empirikus összefüggéseit taglalja. Cambell [471] az Északi-tenger déli felében levő Leman gázmező termelési fedélzetének tapasztalatait értékeli, Gardner a Forties mező feltárására tervezett óriás fedélzeteket ismerteti [472]. Alparone [473] háromszög szelvényű, 180 m-nél is mélyebb vízben is alkalmazható gravitációs fedélzetet ír le. Az északi-tengeri műveletek óriás fedélzeteinek tervezéséhez előtérbe kerültek az előfeszített betonszerkezetek. Ezek egy-, két- és háromoszlopos megoldásait mutatja be LaCr0z`x és Piskon [474] ; külön az egyoszlopos előfeszített betonfedélzet nyújtotta lehetőségeket mérlegeli Stubbs [475].' Az előfeszített betonfedélzetek megvalósuló változatainak értékelésével Cranfield ezeket a jövő fúrási-termelési fedélzeteinek nyilvánítja [476]. A kötéllel a tengerfenékhez feszített félig merülő fúrófedélzetet mint a mélyvízi fúrási-termelési fedélzet gazdaságos megoldási lehetőségét mutatja be [477], 8 ennek közeli gyakorlati próbájáról ad hírt [478]. A lábakra emelhető fúrófedélzet és a stabil fúrófedélzetek felállítása gondos tengerfenéki talajvizsgálatot kíván. Ennek megoldását jelentheti az a tengerfenékre helyezhető és felülről vezérelhető gyémántfúró-készülék [479], amely 200 m vízmélységig használható 60 m-re fúrhat be a tengerfenékbe. A vázolt tengeri fúrási felszereléssel végezhető tengeri fúrási technológia is igen erőteljesen fejlődik. A hajtóerő a rendkívül drága felszerelés, a fúróberendezések már érintett igen nagy napi költsége és természetesen ;ı világszerte jelentkező kutatási eredmények. Igen _`ól lemérhető ez a gyors és nagy fejlődés az igen sikeres északi-tengeri kutatási és feltárási műveleteken. Látványos eredménye pl. ennek egy viszonylag kis méretű, tehát nem is a taglalt „harmadik generáció”-ba sorolható, félig merülő' fúrófedélzetnek csoportjába tartozó egységgel az Eszaki-tengeren egy év alatt
elért 22 000 m-es teljesítmény átlagosan 200 m vízmélységen át [480]. Az északi-tengeri műveletek fúrási technológiát tökéletesítő hajtóerejéről számos publikáció tanúskodik. Vennín, Rowley és Walker például a turbó-
gyémántfúróknak az északi-tengeri műveletekhez való optimális kialakításáról értekeznek [481], továbbá Powell [482] a fúróturbinás ferdefúrás legkedvezőbb szerszám-összeállítását taglalja. A fúrási sebességet, a zavarmentes fúrást és a környezetvédelmi előírásokat az északi-tengeri kőzetviszonyok közt is kielégítő öblítőfolyadékról szintén számos publikáció látott napvilágot. Ezek közt a ,,magnézium-öblítőiszap”-ról, egy telített magnéziumklorid-Oldatról számol be [483], amely keményítő és anorganikus magnéziumadalékkal a sótömzsben fúrva is megvédi a fúrólyukat a kiöblösödéstől. Magnézium- és káliumkloridos oldat polimer adalékkal a ragadós, duzzadó agyagok átfúrására is kedvezőnek bizonyult [484]. [485] is egy kálium alapú, polimer és organikus alumíniumsó adalékos öblítőfolyadék-rendszerrel a ragadós és duzzadó agyagrétegek átharántolásában az Eszaki-tengeren telepített fúrásokban elért eredményekről számol be. Az öblítőiszap-szelvényezés, illetve az ezen az úton lehetséges túlnyomásos kőzetkimutatást északi-tengeri példán mutatja be Anderson [486]. Az Olaj közegü öblítés és a környezetvédelmi szempontok összeegyeztetésének egyik feladatát, a furadékszemek mosásának az Eszaki-tengeren kialakult rendszerét [487] gazdaságosabbnak ítéli, mint a furadék összegyűjtését és szárazföldre való szállítását. A tengeri kőolaj- és gázkutak víz feletti és víz alatti kiképzése természetesen az eredményes mélyvízi kutatással párhuzamosan nagy lépésekkel halad előre. Azok a nagy erőfeszítések, amelyek óriás méretű stabil fúrási-termelési fedélzetek létesítésével, s ezeken víz feletti kútfejekkel igyekeznek megoldani a tengeri telepek termelését [488, 489] 180 200 m vízmélységig, úgy látszik sikerhez vezettek, sőt a stabil [fedélzetek vízmélység-kapacitása 1980-ra tovább nőhet kb. 300 m-ig. Ezen a vízmélységen túl azonban csak a víz alatti kútkiképzés jöhet számításba. Geer [490] szerint világszerte 75 víz alatti kútfej ismeretes, és ezek egy kivételével ún. „nedves” kútfejek, vagyis szerelésük, kezelésük búvár munkáját igényli. Az első és egyelőre egyetlen „száraz” kútfejet 1972-ben Louisianaban 110 m mély tengerfenéken helyezték el. Ezt a ShellLockhead-rendszerű száraz kútfejet az üzemi tapasztalatok alapján továbbfejlesztve a rendszer vízmélységkapacitását 900-1200 m-re kívánják fokozni. Természetesen a „nedves” kútfejféleségek is tökéletesednek, s ezek vízmélység-kapacitása tulajdonképpen korlátlan. ' Mind a már említett Shell Lockhead- [49l], mind pedig az ún. SEAL-rendszerű [492], vagy pedig a legújabban megismertetett Transworld-rendszerű [493] száraz kútfejek lényegében a tengertől elszigetelt olyan szférikus edénybe foglalják a tengerfenéken levő karácsonyfát, amelyen csatlakozási lehetőség van egy felülről leereszthető és az atmoszférával felfüggesztőcső útján kapcsolatban maradó kezelőkabinnal, ami tulajdonképpen egy búvárharang. Ehhez a búvárharanghoz viszont kapcsolódhat a kezelő leeresztésére szolgáló harang. 35
A SEAL-rendszernek [492] három változatát alakították ki, amelyek közül az SSS-típust 30-135 m vízmélységre tervezték, és az első ilyen kútfejet az Eszaki-tengeren helyezik üzembe [494, 495]; a SAStípus közepes mélységekre szánt megoldás, amelyet a Mexikói-öbölben első ízben 75 m mély tengerfenéken próbálnak ki; az SIS-típust a 150 m-nél mélyebb tengerekre és nagy hozamú kutakhoz (160-1600 m3/d) tervezték, s az elemeinek próbája után a komplett egység együttes próbáját 180 m vízmélységben tervezik [496]. A legújabb Transworld száraz kútfejet, illetve termelési rendszert [493] a Mexikói-öböl mélyebb vizeire -- 450 m-ig szánták s olyan megoldással, hogy a csövön a felszínnel kapcsolatban maradó kabinhoz külön vezetőkötélen leengedhető fülkében a kezelőszemélyzet váltására is mód van. [493] kimutatja sőt diagramban ábrázolja, hogy kis területű mezőn a Transworld-rendszer kb. 150 m vízmélységtől gazdaságosabb, mint a stabil fedélzettel való feltárás, nagy területű mező esetében pedig a Transworld száraz kútfejes megoldás már kis vízmélységben is gazdaságosabb, és a két megoldás közötti költségkülönbség a mélységgel rohamosan fokozódik. A nedves kútfejek egy új konstrukciójú, távvezérlésű karácsonyfáján a tolók zárásához és nyitásához az energiát ınagának a termelt folyadéknak vagy gáznak nyomása szolgáltatja [497]. A víz alatti kutak csatlakozása a termelőberendezésekhez mind ez ideig egyelőre csak olyan formában megoldott, hogy minden kút folyóvezetéke a partra vagy a termelési fedélzetre vezet. A mélyvízi feltárási munka bővülésével szükségessé vált a víz alatti termelőberendezésekhez való csatlakozás, illetve a víz alatti termelőberendezések megoldása is, amely [498] szerint három irányban halad. Az Exxon-rendszer szerint az egy csoportban közös alapra helyezett nedves kútfejeket felülről vezérelt manipulátorral kezelik. A SEAL-rendszer atmoszferikus nyomáson, manipulátorkamrából kezeli a körülötte elhelyezett nedves kutakat. A Shell-Lockhead megoldás 3 kút kezelésére alkalmas manipulátorkamrát alkalmaz, és a zárt, azaz száraz termelési kezelőállomások prototípusait is kifejlesztette, illetve ezek kipróbálását 1975-re tervezik. A legújabban ismertetett, s már idézett [493] Transworld-rendszer száraz kútfejeitől a. folyóvezetékek szintén „száraz” gyűjtőállomáshoz, vagyis tolórendszerhez vezetnek, amelyből a gyűjtővezeték egy kihorgonyzott, félig merülő termelési fedélzetre szerelt kezelőállomáshoz csatlakozik és innen a szinten úszó tartályhoz vagy tartályhajóhoz. A tengerfenékre helyezett lyukfejekkel, kútfejekkel való kapcsolat létesítésére akusztikus-mechanikus lehetőséget ismertet [499]; Chateau és Cremiers viszont már egy hasonló francia rendszer üzemi kísérleteiről számol be [500]. A tengeri kutak kezelésére, javítására alkalmas lyukbefejező berendezést ismertet [50l], amely a termelési fedélzetre emelhető szánkóra szerelt sújtólégbiztos kompakt egység. Brown és Evans beszámol [502] víz alatti kútfejekkel ellátott kutak leszivattyúzható szerszámokkal megoldott sikeres kezeléséről, valamint ilyen kutak olyan kútjavítási, kútátalakítási műveleteiről is, amelyhez a lyukfej leszerelése, illetve kitörésgátló felszerelése is szükséges volt. 36
[503] acélhuzalos vitlával úszó egységről végrehajtható kútkezelési munkára alkalmas felszerelésről számol be, amely lehet egyrészt olyan megoldás, hogy a lyukfejre csak lubrikátorcső kerül, de kifejlesztettek olyan megoldást is, amelynél nemcsak a lubrikátorcső. hanem maga a vitla is a víz alatti kútfejhez csatlakoztatható nyomásálló kamrába kerül s felülről vezérelhető. 1.5.2 Arktikus fúrások Az arktikus fúrások közt a legbonyolultabbnak a kanadai arktikus szigeteken folyó műveletek látszanak, ahol az arktikus fúrás ismert nehézségeit a még sokkal bonyolultabb szállítási és ellátási viszonyok nehezítik. Ezen csak igen gondos szervezéssel és tervezéssel lehet úrrá lenni, s a fúrási műveletet zökkenőmentessé tenni [504]. A szállítás megoldásában természetesen a légi útnak és az univerzális légpárnás szállításnak van nagy szerepe. Kombinált hajó- és helikopterszállítással oldották meg egy fúróberendezés telepítését a Spitzbergák területére [505]. A Mackenzie-delta vidékén légpárnás szállítóplatók szárazon, vízen, jégpáncélon, tundrán át, pl. egy 18 t tömegű légpárnás jármű 45 t tömegű anyaggal, felszereléssel, nagy sebességgel, radar irányítással vakon is végzi szállítási feladatát [506, 507]. A felengedett tundrás talajon viszont bevált a lengőtengelyes, széles gumigörgőkkel megoldott terepjáró vontató, illetve hasonló vontatott pótkocsi is [508]. Az arktikus körülmények szabta rövid fúrási időszak, a rendkívül költséges napi fúróberendezés-költségek természetesen a legfejlettebb fúrási technológiát követelik [509], illetve a csoportosan telepített fúrások minél jobb szervezését. Erre kitűnő példát nyújt Muravlenko [510] a nyugat-szibériai fúrási műveletekről szóló beszámolójában, ahol 50 000 m/a átlagos és 70 000 m/a csúcs brigádteljesítmények születtek, amelyeket csoportosan telepített irányított ferdefúrásokkal értek el, háromszintesen összeépített, fűtött fúróberendezésekkel turbinás és jet-fúrási technológiával, illetve a két rendszer kombinációjával. Az _arktikus fúrástechnikában a legnagyobb figyelmet most is a permafrost viszonyok tanulmányozásának és ennek alapján az ebből adódó béléscső-szilárdsági, cementezési, kútkiképzési és termelési nehézségek leküzdésére fordították. Goodman és Wood [511] analitikai leírását kísérlik meg a felengedett kőzet visszafagyásának, és az üzemi megfigyelésekkel egybevágóan megállapították, hogy a maximális béléscsőre ható nyomás a permafrost kőzet rugalmas tulajdonságától függ, viszont a Coulomb-féle plasztikus tulajdonságok és a kezdeti felengedés ideje befolyásolják a nyomásnövekedés ütemét. A modell alapján szimulált viszonyok közt végrehajtott kísérletek alapján tisztázták, hogy lehetséges a béléscsőoszlop összeroppanása ellen a védekezés. Ezek a megállapítások egyeznek az [512] szerzőinek a Prudhoe-öböl fúrásai permafrost szakaszaiban végzett vizsgálataival, méréseivel, amelyek szerint a permafrost körülmények feltételével számított visszafagyás ébresztette nyomás a béléscső megfelelő méretezésével ellensúlyozható, vagyis a béléscső horpadása elkerül-
hető. Ugyancsak a Prudhoe-öböl fúrásaiban a permafrost szakasz felengedésével kapcsolatos és a formációk mozgását okozó megfigyeléseket viszont Davies és Boorman [513] foglalták össze. Howell, Perkins és Setlı [514] matematikai szimulációval közelítik meg a permafrost körülmények közt legkedvezőbb fúrólyukszerkezetet, illetve kútkiképzést és a rendelkezésre álló pVT-adatokkal és mérnöki korrelációs megfontolásokkal igyekeznek a permafrost rétegekbe mélyített fúrás energiamérlegét felállítani. A továbbiakban a kettős csőben alkalmazott vákuumos és olaj közegü szigeteléssel megoldott kútkiképzések viszonyait is elemzik. [515] szerzői gondos laboratóriumi előkészítés után a kanadai arktikus permafrost kőzetekben is sikeres, gipsz alapú cementtel végzett béléscső-cementezési műveletekről számolnak be. [516] szerzői pedig az alasz-
kai felszíni béléscsőoszlop-cementezések gyakorlatát ismertetik. Lea és Stegall [517] grafikus tervezési módszert dolgoztak ki az arktikus kőolaj- és gázkutak szigetelésére. Az arktikus tengeri fúrások lehetőségeinek tisztázására modellkísérletek feltételeit vizsgálták, és néhány ilyen modellkísérletről fényképeket is mutattak be [518] szerzői. Igen részletes előkészítő munka, adatgyűjtés előzte meg az első jégtörő hajó tervezését, illetve építését. Ezt a Glomar-sorozatba tartozó jégtörő fúróhajót természetesen a dinamikus helybentartási rendszeren, a fúrószár fúrólyukba való visszavezérlési szerelvényén kívül ellátják az összes fúróhajókon bevált korszerű felszereléssel, de mindezeken felül a tervezés során a biztonságot és a környezetvédelmet tartották elsősorban szem előtt [519].
IRODALOM [1] Wilson, J. E.: Where will class of “S3 rig up? Drllg. Contr. Nov_Dec 30-3. _ [2] Postgate, J. C..` Muscle up! Drllg. Apr. 31, 33. [3] Gray, G. R._ Young, F. S., Jr.: 25 years of drilling technology a review of significant accomplishments. JPT 1347-54. [4] Turrentine, R. E._Hu1fl", G. W._Oglesby, G. F.: Analysis of drilling ship performance. OTC 1856 8 o. [5] Zseleznjakov, F. 1._0rlov, A. V.: Rezervü v tehnologii
rotornogo burenija. NH 9 9-13. [6] Ioanneszjan, R. A.: Razvitie turbinnogo burenija v SZSZSZR. NH 1 25-7. _ [7] Bnrov, V. I._Koloncov, A. I._Kriszt, M. 0._Malkin, I. B._Mescserin, I. I._Mitel'man, B. I. Muravlenko,
V. I._PaliJ', P. A.: Nekotorüe rezul°tatü opütnogo burenija szkvazsin gidromonitornümi dolotami pri povüsennüh perepadah davlenij na Szamotlorszkom mesztorozsdenii. NH 7 24-6.
[8] Overton, H. L.: A dimensionally derived rock drillability equation. SPE 4237 7 o. _ CDRM 83-9. [9] Jackson, R. A._Wood, J.: Running insert bits: Part 1.
Insert bits can cut drilling costs. OGJ 36 81-4. Part 2. Running in, bit weight keys to performance. OGJ 40 74-6. Part 3. Dulls grading key to bit economics. OGJ 42 119-22. Part 4. S/ft _ best bit performance indicator. OGJ 44 101_4.
:10: Cortes, M. A.: Le forage au diamant. Forages Jan_Mars 37-62.
:l1: Gray, G. R.: New mud designed to improve drilling rate, hole stability. WO May 84-6. :12: Ormsby, G.: Removing solids from mud Part 1. OGJ 11 120_22, 124, 129, 13l_2. Part 2. OGJ 12 59-65. :13: Pommier, M. G. : Les mesures en cours de forage _ Trésor a prendre. R. AFTP Nov_Dec 65-107. 114: Kennedy, J. L.: Rig instrumentation: 1) Data monitoring on today's rig, 2) Models make predictions from surface
measurement, 3) Well-site analysis headed for economy, new capabilities, 4) On-site instruments help avoid troubles optimize drillíng. OGJ 39 119_20, 125--6, 127, 13l_2, 134, 136, 141, 146 7 149_50, 152, 155. [15] Bonrgoyne, A. T., Jr._Yonng, F. S., Jr.: A multiple regression approach to optimal drilling and abnormal pressure detection. SPE 4238 16 o. _ CDRM 91_106. [16] Lnmmns, J. L.: Drilling in the Seventies _ Part 1. Drilling assistance program key link in technology chain. PE 10 43-4. [17] 0'Brien, T. B.: What it takes to drill ultra-deep wells successfully. WO Aug 1. 30-4.
[18] Moore, P. L.: Casing seat testing _ why and how. OGJ 32 72-4. [19] Clark, Ch. R._Caı-ter, L. G.: Mud displacement with cement slurries. JPT 775_83. [20] Rike, J. L.: Obtaining successful squeeze-cementing results. SPE 4608 12 o. -
:21] Maurer, W. C._Heilhecker, J. K._Love, W. W..` Highpressure drilling. JPT 851_9. :22: Kennedy, J. L..` Oil firms join for high-pressure-drilling tests. OGJ 30 32-4, 37-40. [23: Wiley, Ch. L.: 21st Annual rotary rig census. Drllg. 16-9, 56. :24: Belonszov, D. I._Poszcsunkin, V. I.: Burovüe usztanovki.
Nedrá, Moszkva. 236 o. :25: API Specification for Drilling Rig Packaging for Minimum Self-contained Platforms. API Spec 2E First Ed. 23 o. [26] Kennedy, J. L.: New rig designs are ready for offshore. OGJ 18 11l_7. :27: McGhee, Ed.: Rig is world's largest, Parker says. OGJ 19 53-5. :28] Kennedy, J. L.: Six big land ring built for Iran in 6 months. OGJ 15 77-9. :29: West, J.; Heavy new rig joins West Virginia deep drilling
play. OGJ 36 54-6. :30: McGhee, Ed.: Packaging makes new rig a standout. OGJ 35 110, 112_4. [31: _Versatile, nimble and hell for stout. Drllg. Nov 57, 59, 73. :32: Mnravlenko, V. I._Kolomackij, V. N._V0ev0da, A. N.-
Varnackıj, V. D.: K voproszu szozdanija burovogo Oborudovanija v szevemom iszpolnenii. NH 4 1-7. [33] _ Drilling experience with the electric power swivel. Wo June 43-6. [34] Gansiniec, 0.: Naped wiertniczy silnikiem wysokoprez-
nym o tlokach obrotowych. Nafta (pol) 363-7. [35] Durnitrescn, I.-Dnmitrescu, Vl.-Spiridon, Glı.: Deterˇ minarea eforturilor din elementele turlelor de foraj de tip
„A” prin utilizarea sistemelor de calcul automat. PG 609_17. [36] API Specification for Rotary Drilling Equipment. API Spec 7. 28th Ed. March. 74 o. :37: Ormsby, G. S.: Correction of common errors in drilled solids removal systems. Adr. Symp. 284-302. :38: Bartapetov, M. S.: Oborudovanie dlja szisztemü cirkulacii i ocsisztki burovogo rasztvora. Bur. 6 26-36.
[39] Brandt, L. K.: Fine-screen shakers improve solids removal 1 from mud systems. OGJ 17 76-8. :40] Loft, W. G..` Treating muds with fine-mesh screens. OGJ 29 119, 122, 125, 130.
[41] Peclc, J. W.: How to solve the gumbo problem. Drllg. Sep 36. :42: Maikranz, E.: Einsatz von Zentrifugen zu Feststofikont-
rolle in Bohrspülungen _ Erfahrungbericht über die Anwendung der Zentrifuge zur Rückgewinnung von Spülung aus dem Desilterunterlauf. EEZ 329_35. [43] Robinson, L. H._Heilhecker, J. K.: Solids control' in weighted drilling fluids. SPE 4644 8 0. [44] _ Disposal process for drilling mud to aid farmers. OGJ 34 36.
[45] _ Solid waste disposal offshore. PE 6 86, 88.
37
[46] Cranfield, J.: Cuttings clean-up meets offshore pollution
specifications. PPI 3 54-6, 59. [47 l API Recommended Practice for Classification of areas for electrical installations at drilling rigs and production facilities on land and on marine fixed and mobile plat-
[74] Craddock, A. J.: Present, future trends in downhole [75]
drilling tools. PE 9 60, 62, 64, 67. Karlic, S.: Narezdia i elementy przewodu wiertniczego. Warszawa. 550 o.
[76] Baldenko, D. F.: O vübore racional'noj szhemü dlja proektirovanija
forms. API RP 500B 2nd Ed. 1973 July. 14 o. [48 l Jackson, R. A._Wood, J.: Running insert bits: Part 1. Insert bits can cut drilling costs. OGJ 36 81-4. Part 2. Running in, bit weight keys to performance. OGJ 40
74-6. Part 3. Dulls grading key to bit economics. OGJ 42 119-22. Part 4. $/ft _ best bit performance indicator. OGJ 44 101-44. Randall, B. W.-Oates, K. W.: Protected bits run longer in Williston basin tests. WO May 108-9, 112. _ Fataliev, M. D..` Opredelenie csiszlennüh znacsenıj makszima1°no dopusztimüh szkorosztej szpuszka burıl'nogo insztrumenta. ANH 10 18-20. _ Classification des outils de forage. Forages Juil-Sept 81-7.
ob”en1nogo
zabojnogo' gidravlicseszkogo
dvigatelja. Mas. Neft. Oborud. 4 9-13.
[77] [73]
Guszman, M. T.: Rezul'tatü iszpütanij zabojnüh vintovüh dvigatelej. NH 3 8-11. Gnszman, M. T._Ageev, A. I.-Potapov, N. I._Lapcsenko,
N. I.: Nekotorüe rezul°tatü sztendovüh iszszledovanij
[52 1 Matveev, G. I._Pozdnjakov, V. I.-Loginov, A. A.Abramszon, M. G._Zubarev, A. V.: Putı povüsenıja éffektivnoszti odnosarosecsnüh dolot. Bur. 12 11-3. [53 l Mihaicescu, St. S.: Consideratii de macanica asupre
[31]
harakterisztik ob”emnüh vintovüh dvigatelej. Mas. Neft. Oborud. 12 12-5. Eszkin, M. G.: Usztojcsivoszt” ob”.emnüh zabojnüh dvigatelej dlja burenija neftjanüh i gazovüh szkvazsin. NH 11 10-1. Sznltanov, B. Z._l1/Iurtazin, A. Sz._Podavalov, Ju. A.: Promüszlovüe iszszledovanija rabotüturbobura sz pomoscs'ju glubinnüh priborov. NH 7 28-31. Vaszil'ev, Ju. Sz.-Nikitin, Ju. Ju.-Vaszil'ev, B. A.-
Zubarev, A. V._Bnlavincev, A. P.-Rüzsikov, Ju. V.: Zavıszimoszt' uszilija rezanija i éffektivnoszti razrusenija
[33]
Daneljanc, Sz. M._Merkusev, V. D._Neszmejanov, G. 1\.`..`
[49 1
[50] [5l 1
sapelor cu o rola pentru foraj. PG 618-21. _
[54]
_
gornüh porod edinicsnüm zubkom ot raszsztojanija mezsdu rezami. NH 2 13-7. [55 l Mel'm'kov, V. I.-Zsidovcev, N. A.-Lebcsenko, A. T.Szrarkov, V. N. Demcsik, M. M._Koval'csulc, P. P.Podobanüj, I. F.: Rezu1'tatü iszpütanij volnovogo otrazsatelja. Bur. 1 7-11. _ Tests of cubıc [56] Berchem, M.-Braas, M.-Jerome,
diamond in 8 3/4” bits at Hassi Messaoud field, Algeria. W0 Oct 34K. [57 l Marx, C.: Untersuchung des Gesteinsbohrens mit Diamantkronen. Dissertation Techn. Univ. Clausthal. 219 o. [58 l Everall, M. D._Dessureanlt, M._Cauch0n, A._Terv0,
R. O.: A preliminary control strategy for the automatic control of an instrumented diamond drill. SPE 4235 16 o. _ CDRM 55-70. _
[59]
Unger, H. F._SnOwden, B. .S`._Engelmann, W. H. : Dia-
mond drilling with surfactant in Upper Michigan conglomerates using surface-set bits. SPE 4236 12 o. _ CDRM 71-82. [60] Cortes, M. A.: Le forage diamant. Forages Jan-Mars 37-62.
[79] [30]
Kil'dibekov, V. A.: Opüt primenenija telemetricseszkoj szisztemü pri turbinnom burenii. Bur. 12 8-11. [32] Powell, R.: Turbodrill assemblies for deviation control in the North Sea. PE 10 47-8, 50.
[34] [35] -86_
1621
Abdulzade, A. M.-Ibadov, G. M.-Ibragimov, A. A.:
Vlijanie konsztrukcii almaznüh koronok na kacsesztvo
of a small electrodrill. JJAPT 327-
Í33l
Pommier, M. G.: Les mesures en cours de forage _ Trésor
~'64 API Specification for Rotary Drilling Equipment. API Spec 7 28th Ed. March. 74 o. _6Í _ API Recommended Practice for Drill Stem Design and Operating Limits. API RP 7G 4th Ed. March. 73 o.
Í66Í
'67 '68
A-
[69 1702
Weiner, P. D._Trne, M. E.: Optimum torque for drill collar makeup. ASME 73-Pet-7 5 o. _ OGJ 47 67-70. Lewis, R. W.: How to prolong drill string life. PE 10 72, 74, 77. Daneljanc, Sz. Sznizsenie iznosza obszadnüh kolonn pri burenii trubami iz aljuminievüh szplavov. Mas. Neft. Oborud. 9 5-6. Mehdizadeh, P.: Drill pipe failures: Where do we go from here? PE 10 52, 54, 61-2, 70.
Alexander, H.: How coatings and care extend drill pipe
life. Drllg. Apr 20. 52-3, 55. [71 Mauzy, H. L.: Minimize drillstem failures caused by A-
a prendre. R. AFTP Nov-Dec 65-107. L'evo1ution dans les annees 50-70. Forages Oct_Dec 43-52. 290] Coustau, M. H.: Justification technique des mesures en mesures de forage. Forages Oct-Dec 53-9.
[91] [92] [93] [94]
38
Raynal,
J._Barreyre,
M.-Lııtz,
J._Raynaud,
M.:
Diagraphie instantanée en forage: l'Aqui-log et quelques applications possibles. R. AFTP Juil-Aout 31-40. Brazsnikov, V. A.-Furne, A. A.: Szisztema szbora informacii dlja iszszledovanija proceszsza burenija na ÉCVM. Izv. VUZ NG 3 89-92. Kennedy, J. L.: Data monitoring on today's rig. OGJ 39 119-20, l25_7, 131-2, 134, 136, 141, 146_7, 149_50. 152, 155. Goddard, R. D._Guest, R. J.-Anderson, T. 0.: High resolution drilling fluid measurements improve drilling
operation. Olfshore Scotland Conference, Aberdeen. (Preprint) 7 o. _
[95]
Caillot, G.-Dupin, Ph.: Jauge de niveau de boues de forage. Forages Jan-Mars 83-8. _ WO Dec 57-8. [96] Rochon, R. W.: Unique device “sees” well kicks befor they surface. WO Aug 1. 62-4. [97] Karhalev, N. I.: Opüt primenenija radiotelemetricseszkoj szisztemü kontrolja za p1otnoszt`ju burovüh rasztvorov. Bur. 8 17-9. [93] Guest, R. J.-Zimmerman, C. W.: Compensated gamma ray densimeter measures slurry densities in flow. PE 10 80, 82, 84, 87. 1991 Kennedy, J. L..` Well-site analysis headed for economy, new capabilities. OGJ 39 132, 136, 141. [1001 Brun, A.: Driller control efficiency at peak on new drillship. WO Dec 45-52. [ıoıj Dumitrescu, S..` Masurari electronice in gaurile de sonde
[1021
hydrogen sulfide. WO Nov 65-6, 68, 70. [72 Migal, 1.' G.-Krinicsnüj, P. Ja.-Csiszrjakov, V. I.Bazsalik, Ja. Perszpektivü primenenija nerazrusajuscsih metodov kontrolja dlja otrabotki buri1”nüh trub po ih fakticseszkomu szosztojaniju. NI-I 3 17-9. [73] Walker, B. H. .` Some technical and economic aspccts of stabilizer placement. JPT 663-72.
tools. Drllg. June 46-7, 49. July 54, 57.
Ã39Í Guy,
API Specification for High-Strength Casing, Tubing and Drill Pipe. API Spec SAX 9th Ed. March. 47 o.
.
Berube, S. C.: How to drill hard rock with percussion
otbora kerna pri burenii. Izv. VUZ NG 2 17-22.
'63
ob”edinenija Kujbüsevneft'. NH 3 62-7. Babajan, R. L.-Ibragirnov, D. G._Mdivani, A. G.-Szemenov, Ju. N.: Opüt provodki szkazsin sz poı'noscs'ju RTB. ANH 2 21, 31. Oszjatinszkıj, V. L._T1'etjak, I. F.: Szosztojanie i perszpektivü razvitija élektroburenija V SZSZSZR. NH 2 7-10. Fujii, K.-Tanaka, Sh._Sato, M.: Drilling characteristics
Í37Ã
[6l 1 Ibadov, G. M.-Ibragimov, A. A.-A«_b_dulzade,' A.
Éffektivnoszt' sztupencsatogo razrusenıja zaboja szkvazsin pri razvedocsnom almaznom burenıı. Izv. VUZ NG 5 28-34.
Primenenie nizkooborotnüh turboburov na promüszlah
103] 104]
in cursul procesului de foraj si extractie. PG 29-35. Raynal, J._Barreyre, M.-Lurz, J._Raynaad,
Dia-
graphie instantanée en forage: l'Aqui-log et quelques applications possibles. R. AFTP Juil-Aout 31-41. Rundell, H. A.: Measuring and using rotary-drilling torque. OGJ 20 76, 81-2. Vaszil'ev, Ja. Sz._Nikitin, Ju. Jn._Vaszil'ev, B. A.Kifdibekov, V. A.: Opüt primenenija telemetricseszkoj szisztemü pri turbinnom burenii. Bur. 12 8-11.
[105] Król, L._Rozeslaniec, R.: Profilowanie ekscentrycznosci odwiertu i jego zastosowanie. Nafta (pol.) 293-8. [106] Gricsenko, N. N._Csepelev, V. G._Goldstejn, Ju. M.Abakonovics, V. V._Krivonoszov, A. I.: Apparatura dlja
termicseszkih iszszledovanij burjascsihszja szkvazsin. NH 3 19-22. [107] Gay, L.-Groulr, J.: How television provided spectacular reservoir data of African offshore field. PPI 2 40-2, 44-5. [108] Kennedy, J. L.: Well-site analysis headed for economy,
new capabilities. OGJ 39 132, 134, 136, 141.' [109] Raynal,
.I._Barreyre,
M.-Lntz.
[138] Ionescu, Gh.
Programe hidraulice criteriul presiuni minime de pompare. PG 15-7. [139] Szorkiszov, V. A.: Opredelenie zaviszimoszti pokazatelej rabotü dolot ot parametrov rezsima burenija. NH 4 7-11. [140] Szadúhov, Ju. V._Kerimov, A. G.-Gaszanov, G. G.:
Ekszperimentafnoe iszszledovanie momentnoj harakterisztiki trehsarosecsnüh dolot v rotornom burenii. ANH 1 14-6. [141] Vitter, A. L., Jr.: Bit performance. SPE 4646 11 o. [142] Kolesznikov, N. A.-Bicnta, B. K._Ignatiadi, A. I.: Meto-
dika racional'noj otrabotki dolot. Bur. 11 9-13.
J._Raynaud,
Diagraphie instantanée en forage: l'Aqui-log et quelques applications possibles. R. AFTP Juil-Aout 31-41.
[143] Daneljanc,
[110] Kennedy, J. L.: More floating rigs automate pipe hand-
ling. OGJ 26 85-90. [111] Karlic, S.-Bednarz, S.-Kuzniarsky, A.-Löwenhofi, A.-
[144]
Pionka, Z.-Soltysik, A.: Mechanizacija manewrowania przewodem wiertniczym. Nafta (pol.) 493-502. _ :[12] _ Drilling experience with electric power swivel. WO June
43-6. [l13: Bond, J.: Continuous string light workover unit. Adr. wells. PE 3 70, 74, 82, 87.
[147] [1481 7 76, 81. cızzz-1.:, W. H.-ıkeief, K. E. _- The “RPR” _ Retfievabıe' [149]
'l 15] Silberrnan, R. Jˇ.: Snubbing equipment expands its role in well-servicing Operations. OGJ 9 70-4, 79-80. :ll6[ Ruppel, J. H. : Exxon tests subsurface safety valves. OGJ
jıı8j
pressure retainer. SPE 4577 8 o.
_ New completion technique keeps formation faces
clean. WO Nov 49-52. :l19[ Vozdvizsenszkij, B. I. Melnicsnk, I. P.-Pesalov, Ju. A.:
Fiziko-mehanicseszkie szvojsztva gornüh porod i vlijanie ih na éfl`ektivnoszt° burenija. Nedra, Moszkva. 240 o. [120] Kojic, M._Cheatham, J. B., Jr.: Analysis of the influence of fluid flow on the plasticity of porous rock under an axially symmetric punch. SPE 4243 10 o. _ CDRM 129_38. [121] Unger, H. F._Snowden, B. S.-Engelmann, W. H..` Dia-
mond drilling with surfactants in Upper Michigan conglomerates using surface-set bits. SPE 4236 12 o.
M._Merknsev,
V.
D._Neszmejanov,
Guszman, M. T.-Baldenko, D. F.-Bikcsurin, T. N.Ivanov, V. P.-Kozlov, F. A.-Kocsnev, A. I.-Nikomarov, Sz. Sz.: Promüslennüe iszpütanija vintovüh zabojnüh dvigatelej v Tatarii. Bur. 2 3-7.
[145] Joire, M. H. : Forage diamant sur Lannemezan. Forages Jan-Mars 17-27. [146] Mdivani, A. G._Hnbov, A. N.-Szimonjan, A. A..` O ne-
Symp. 351_5. :1l4] Cashion, J. L.: Use of nitrogen and coiled tubing in deep
:l17:
Sz.
G. N.: Primenenie nizkooborotnüh turboburov na promüszlah ob"edinenija Kujbüsevnefti NH 3 62-7.
[iso] [151]
kotorüh pricsinah sznizsenija tempa roszta mehanicseszkoj szkoroszti prohodki sz uvelicseniem szkoroszti vrascsenija almaznüh dolot. NH 9 7-9. Vennin, H. C.-Rowley, D. S.- Walker, B.: Optimization
of North Sea turbo diamond drilling. SPE 4300 12 o. Cortes, M. A.: La forage au diamant. Forages Jan-Mars 37-62. Bourgoyne, A. «L T., Jr.- Young, F. S., Jr.: A multiple regression approach to optimal drilling and abnormal pressure detection. SPE 4238 16 O. _ CDRM 91-106.
Hingl J._Tóth B.: Mélyfúrások optimalizálási lehetőségei. FK 1-2 38-44. Biedrzycki, W. L.: Computer forecast and Optimization of drilling parameters in the deep well Operations. Adr. Symp. 139-43. '
[152] Sterba, L.: Tehnicseszkoe i ékonomicseszkoe znacsenie
primenenija matematicseszkoj teorii optimizacii proceszsza burenija. Adr. Symp. 146_51. `153` Gray, G. R.: New muds designed to improve drilling rate,
[122] Everall, M. D.-Dessnreanlt, M.-Cauchon, A.-Tervo,
hole stabil_ity. WO May 84-6. Kiszter, E. G.: A fúrási öblítőfolyadékok fejlődésének főbb irányai napjainkban. OMBKE XIV. VGy. B 33-43.
R. 0.: Preliminary control strategy for the automatic
:155: Bagshaw, F. R.: How to use “n” and “K” for rheology
control of an instrumented diamond drill. SPE 4235 16 o. Overton, H. L.: A dimensionally derived rock drillability
:156: Fülöp M.: Öblítöiszapok termoreagens modellje. KF
[1231 [124] [125] 1126] [1271 [128] 'ı29'
jıs4j
control. Drllg. July 59, 61-2. l00_5.
equation. SPE 4237 7 o. Marx, C..` Untersuchung des Gesteinsbohrens mit Diamantkronen. Techn. Univ. Clausthal. 219 o. Dragoev, I. D.: Despre miscarea punctului material
intr-un mediu rezistent anizotrop, cu aplicatie la forajul sondelor. PG 731-3. Peng, S. S.-Podnieks, E. R._Cain, P. C.: Study of rock
behavior in cyclic loading. SPE 4249 12 o. Kennedy, J. L.: Oil firm join for high-pressure-drilling tests. OGJ 30 32-4, 37-40. Vojcehovszkij, B. V.-Szolovkin, E. B.-Grebennik, O. T.-Í Ob` iszpol'zovanii razrusajuscsej szposzobnoszti sztrul zsidkoszti szverhvüszokogo davlenija pri burenii szkvazsin. NH 12 8-11. Sheshtawy, A. A. Kennedy, W. A.: A laboratory study of high pressure fluid jet drilling. SPE 4520 11 o.
`l57` Kassay Ă.: Az öblítőiszapok tixotróp jelenségeinek analitikai vizsgálata. KF 129-39. Stress and strain rate de11581 Lord, D. L.-Menzie, D.
pendence of bentonite clay suspension gel strengths. SPE 4231 8 o. _ CDRM 11-8. [159] Ana, I.-Ionita, M.-Pitea, M.: Asopra procedeelor indirecte de construire a reogramelor unov fluide nenewtoniene. PG 134-9.
[ı6Oj [161] [1621
Walker, R. E.-Korry, D. E.: Field method of evaluating annular performance of drilling fluids. SPE 4321 12 o.
Moore, P. L.: Annulus-loss estimates can be more precise. OGJ 33 111-3. Taylor, R._Smalling, D.: A new practical application of annular hydraulics. SPE 4518 8 o.
:130: Moszkaleva, A. N.: Povüsenie éffektivnoszti termicseszkogo
Annular [163: Willis, H. C._Tomm, W. R.-Forbes, E. flow dynamics. SPE.4234 11 o. _ CDRM 43-53.
i mehanicseszkogo burenija. Nedra, Moszkva. 184 o.
1164] Goldsmith, R.: Graph spots excessive pressure surges on
:l3l: Jackson, R. A.-Wood, J.: Running in, bit weights keys to performance. OGJ 40 74-6. [l32` Vitter, A. L., Jr.: Bit performance. SPE 4646 11 o. .l33[ Tata, G.: Aplicarea analizei dimensionale la stabilirea legii modelului pentru procesul dislocarii mecanice a rocilor la talpa sondelor in foraj. PG 734_41. [134] Sutko, A. A . : Drilling hydraulics _ a study of chip removal force under a full-size jet bit. SPEJ 233-8. [135] Kuliev, A. E.: Ékszperimental'noe Opredelenie szilü davlenija sztrui na zaboj szkvazsinü. NH 1 38-41. [136] Fontenot, J. E.-Simpson, J. P.: A microbit investigation on the potential for improving the drilling rate of oil-base muds in low pcrıneability ı`ocks. SPE 4519 12 o. ` [137] Oelmeijer, I. M.: Some aspects of hydraulics in rotary drilling. Adı`. Symp. 126_30.
rig. OGJ 10 67-72.
[165] Fontenor, J. E.-Clark, R. K.: An irnproved method for
calculating swab/surge and circulating pressures in a drilling well. SPE 4521 16 o. [166] Ibrahimpasic, I.: Hydraulic models of mud ascending velocities in the annular space during drilling. Adr. Symp. l15_21. [167] Sijjferman, T. R.-Myers, G. M.-Haden, E. L.-Wahl, H. A.: Drill cutting transport in full scale vertical annuli.
[168]
SPE 4514 12 o. Schmuck. C- A.: Heavy slug simplifies drilled-hole cleaning. OGJ 34 76-7.
[169]
Leonov, E. G.: Metodika raszcseta proizvodite1°noszti naszoszov i kompreszszorov pri burenii szkvazsin sz
promüvkoj aérirovannoj zsidkoszt'ju. Bur. 8 5-9.
39
[170] Anderson, D. B.: Nondispersed weighted muds do well in field. OGJ 13 65-70. [171] Rnbsamen, E. B., .Ir.: Can polymer systems really cut
costs? Drllg. Jan 52, 54. [172] Raczkowski, J.-Czekaj, L.: Kis szilárdanyag-tartalmú
fúrási iszapok reológiai tulajdonságai és jelentőségük
[199] Szimnrov,
V.
V.: Az agyagszuszpenziók ultrahangos
stabilizálása. OMBKE XIV VGy B 125_34. [200] Szacskov, V. V.-Hariv, I. Ja.-Titarenko, I. N.-Feszenko,
N. N.: Ul'trazvukovaja obrabotka burovogo rasztvora sz cel'ju voszsztanovlenija ego sztrukturno-mehanicsesz-
kih szvojsztv. Bur. 7 18-21.
a fúrási folyamatban. OMBKE XIV VGy B 44-59. [173] Heyne, B.: Kis szilárdanyag-tartalmú öblítőfolyadékok
[201] Menzel, D.: A new weighting material for drilling fluids
erőltetett fúráshoz. OMBKE XIV VGy B 60-70. [174] Katona J.: Kis szilárdanyag-tartalmú (szilárdanyagmentes)
[202] Balázs J._Molndr J.-Szántó F.: Tömör és duzzadó szilárd komponenseket együttesen tartalmazó oleoszusz-
öblítőfolyadékok előállítása poliszaharidok felhasználásával. OMBKE XIV VGy B 71-8. [175] Gray, G. R.: New muds designed to improve drilling rate
hole stability. WO May 84-6. [176] 0'Brien, D. E.-Chenevert, M. E.: Stabilizing sensitive shales with inhibited, potassium based drilling fluids. JPT 1089_100. [177] Mondshine, T. C.: A new potassium based mud system. SPE 4516 16 o. _ [178] Klujcec, N. M. Yurkowski, K. J._Lipsett, L. R.: Special
based on synthetic iron oxide. SPE 4517 12 o. penziók reológiai vizsgálata. OMBKE XIV VGy B 14657. [203] Kiszter, É. G.-Dednszenko, G. Ja.: Burovüe rasztvorü sz malüm szoderzsaniem tverdoj fazü. Bur. 6 46-8. [204] Esterka, F._Slama, O.: Fémlignitek felhasználása a mélyfúrások iszaptechnológiájában. OMBKE XIV VGy B 79-102. [205] Methoen, N. E.-Baumann, R.: Here°s how oil muds
perform at high temperatures. Part 1, 2. PPI 8 50-2; 9 54-6, 61.
[179] Kennedy, J. L.: Potassium-based drilling mud holds problem shales in tests. OGJ 31 110-2.
[206] _ Notice d`utilisation de la boue a emulsion inverse Emulfor. Forages Jan-Mars 91-104; Avr_Juin 47-53. [207] Ricard, G.: Ordinogrammes et tables de decision a utiliser pour la fabrication et Pentretien des boues. Forages
[180] Tubman, P.-Barrington, K.: Potassium chloride mud systems aid drilling in northern North. Sea. PPI 10 74-5, 77-8.
Avr_Juin 55-72. [208] Pnlzer, E.: Nagymélységű fúrások iszaptechnológiai problémái Ausztriában. KF 65-70.
[181] Molnar .I._Vincze J.: A magyarországi omlékony kőzetek
[209] Esterka, F._Kljnc, J.: Probleınü burovogo rasztvorai cementazsa szverhglubokih szkvazsin v CSSZSZR. Adr.
mud system provides fast, in-gage surface hole. WO Aug 1. 42-3, 46, 50.
vizsgálatával kapcsolatos laboratóriumi és iszaptechnoló-
giai tapasztalatok. OMBKE XIV VGy B 167-78.
latuma pri burenii gliniszto-peszcsanüh otlozsenij. Bur.
Symp. 167_74. l [210] Molnár .I._Katona J.: Opütü po tehnologii burenija szverhglubokih szkvazsin v Vengrii. Adr. Symp. 70-4. [211] Ana,`I.-Ionescn, Gh._Pitea, T.: Unele aspecte in legatura cu utilzarea fluidelor de foraj la sondele de marc adincime. PG 336-40. [212] Achterberg, A.: A new salt-based mud system for the North Sea. SPE 4319 8 o. [213] Methven, N.-Schamann, C.: Theoretical, laboratory and performance characteristics of a seawater-salt base
12 19-21. [185] Szeid-Rza, M. K._Sahmalov, D. A.-Fataliev, M. D.Garaev, S. M. Iszmajülov, S. I.-Orman, L. M.: Vlijanie
[214] Fischer, P. W._Gallus, J. P.-Krueger, R. F.-Pye, D. S._ Simmons, F. J.-Talley, B. E.: An organic “clay substitute”
[182] Prikryl, J.: Az agyagiszap hatása a palák omlékonyságára mélyfúrások során. OMBKE XIV VGy B 158_66. [183] Gurvics, G. A.-Glebov, V. A.-Szmirnova, E. I.: Novaja
promüvocsnaja zsidkoszt” dlja burenija szkvazsin v terrigennüh otlozsenijah. NH 9 64-5. ' [184] Mnhin, L. K.-Rozenhoft, A. G._Titarenko, N. H.Timosenko, V. I.-Pürin, 1. B.: Primenenie bezbitumnoj gidrofobnoj émul'szii na osznove okiszlennogo petro-
glinisztogo rasztvora, obrabotannogo gudronoscselocsnüm reagentom (GSCSR) na usztojcsivoszt' polüh obrazcov gornüh porod. ANH 2 16-7. [186] Pnlzer, E.: Nagymélységű fúrások iszaptechnológiai problémái Ausztriában. KF 6`5-70. [187] Chesser, B. G.-Perricone, A. C.: A physicochemical approach to prevention of balling of gumbo shales. SPE 4515 11 o. [188] Kendall, H. A.-Norton, P..` Application of clay mineralogy to the solution of clay problems in Norway. SPE 4320 16 o. [189] Allred, R. B._McCaleb, S. B.: Rx for gumbo shale drilling. SPE 4233 8 o. _ CDRM 35-42. [190] Szeid-Rza, M. K.-Celoval'nikov, V. F.-Isznıajiilov, S. I.Fataliev, M. D. Orman, L. 11/1.: lszszledovanie vlijanija
kolicsesztva ionov kal'cija v h1orkal'cievüh rasztvorah na deformaciju glinisztüh porod. ANH 4 9-11. [191] Hingl J._Tóth B.: lszszledovanie uszlovij usztojcsivoszti
sztenok szkvazsin v proceszsze glubokogo burenija. Adr. Symp. 85-91. [192] Green, S. J._Gı-ıjjfin, R. M.-Protr, H. R.: Stress-strain and failure properties of a porous shale. SPE 4242 12 o. _ CDRM 117-28. [193] Haimson, B. C._Tharp, T. M.: Real stresses around
bore-holes. SPE 4241 10 o. _ CDRM 107_16. [194] Roegiers, J. C.-Fairharst, C.-Rosene, R. B.: The DSP _ a new instrument for estimation of the in-situ stress state at depth. SPE 4246 10 o. _ CDRM 153-62. [195] McDougall, D. .I.: Progress in the use of TL to measure
strain in rocks. SPE 4248 6 o. _ CDRM 175-80. [196] Pausz, K. F.: Burovüe rasztvorü. Nedra, Moszkva, 303 o. [197] Krnglicki]', N. N.: A fizikai-kémiai mechanika mint az öblítőiszap- és cementtejkészítési műveletek optimalizálásának alapja. OMBKE XIV VGy B 135-44.
[198] Tretinnik, V. Ju.: Az agyagalapú öblítőiszapok stabilizálási módszerei. OMBKE XIV VGy B 113-24.
40
mud system for the North Sea. SPE 4318 16 o. for nondamaging water base drilling and completion fluids. SPE 4651 11 o. _ [215] Matthews, W. R.: The planning, evaluation and monitoring of a deep well _ a synergistic approach. Adr. Symp. 53-7. [216] Alliqnander A nagymélységű gázkutak fúrási és kútkiképzési tervének alapelvei a Kárpát-medencében. KF 295-9. _ Design aspects of deep gas drilling and well completion in the Carpathian basin. Adr. Symp. 133-7. [217] Novakovic, .M.: Naftagas experience in deep well design.
Adr. Symp_. 40-5. [218] Kovacevic, F.: Completion of the Majdan-1 well. Adr. Symp. 67-8. [219] Marcsenko, R. N.-Fel'dman, I. Optimizacija konsztrukcij neftjanüh i gazovüh szkvazsin Krasznodarszkogo kraja. NH 4 11-3. [220] Marcsenko, R. N.----Fel'dn.'on, I. M.-Kol'cov, O. P.-_ Oszipov, V. V.: Rezervü uproscsenija konsztrukcij glubokih szkvazsin. NH 8 4-7. [221] Londen, L. R-.--Rehın, A. W.- McClendon, R. T.: A rendellenes nyomások eredete, clőı`eje1zése,ész1elésc és ellenőrzése. KF 289-94. [222] Bonrgoyne, A. T., Jr.- Young, F. S., Jr.: A multiple regression approach to optimal drilling and abnormal pressure detection. SPE 4238 16 o. _ CDRM 91_106. [223] Bourgoyne, A. T. Jr.-Young, F. S., Jr.: The use of dı`illability logs for formation evaluation and abnormal
pressure detection. SPWLA “T” 15 o. [224] Wilson, G. J._Bnsh, R. E_,- Pressure prediction with flowline temperaturc gradient5_ JPT 1115-42. [225] ÁÍŰÁŰSZGUŐÍ'01% B- _L-_`G0lland, R. V.: Vüdelenie zon AVPD
i kolicsesztvennaja ocenka davlenij po slamu. NH 8 7-9.
[226] Anderson, H. E.: North Sea mud loggers° manual. 1) UnderStanding tripgas and how to measLıı`e caı`bidc gas kicks. PPI 12 54-60 (1972). 2) 'Pressure abnormalities and how to recognize them. PPI 1 42-3 45-6. 3) Kícks and lost circulation can be spotted in advance _ here's how. PPI
4 44-7. 4) Downhole data from North Sea wells. PPI 6 72-5.
[227] Fertl, W. H.: Significance of shale gas as an indícator of abnormal pressures. SPE 4230 6 o. _ CDPM 5-10. _ What to remember when interpreting mud gas cutting. WO Sep 67-8, 70-2. [228] Chiarelli, A .-Serra, 0.-Gras, P._Masse,- P.-Tison, J.: Étude automatique de la sous-compaction des argiles par diagraphies différées. R. IFP 19-36. [229] Rizzi, P. W.: Hochdruckzonenfrüherkennung in Mittel-
europa. EEZ 249-56. _/[2/30] Reynolds, E. B.-Timko, D. J.-Zanier, A. Potential hazards of acoustic-log shale pressure plots. JPT 1039-44. zffiísı] Herring, E. A.: North Sea abnormal pressures determined from logs. PE 12 72, 76, 80, 84. [232] Alekszandrov, B. L.-Krüszanova, L. V._Dulerajn, G. R.: Vüdelenie zon anomal'no vüszokih davlenij po élektrometricseszkim dannüm (na primere rnesztorozsdenij Vosztocsnogo Predkavkaz”ja). NH 9 15-9. Galovic, S.-Gacesa, J.: Well-logs indieators of high subsurface pressures in Podravina basin. Adr. Symp. 215_7. [234] Matthews, W. R.-McClendon, R. T.-Soncek, C. H..'
New prediction method spots abnormal pressures. WO Apr 87-8, 90-1. [235] Fertl, W. H.-Timko, D. J.: How downhole temperatures, pressures affect drilling. Part 8. Needless spending of drilling and_exploation money can be preoicted _ and prevented. WO Jan 45-8. Part 9. Novel ways to detect abnormal pressure. WO Feb 1. 47-50. Part 10. Miscellaneous ways to detect abnormal pressure. WO March 62-5. [236] Anderson, R. A ._Ingram, D. S.-Zanier, A. M.: Determining fracture pressure gradients from well logs. JPT 125968. [237] Moore, P.: Here`s the how and why of casing-seat testing. PPI 11 61-2, 64. 123.3] Kolesznikov, N. A.-.S'askoı:, K. M.: Vlijanie otricatel'nogo differencial°nogo davlenija na meharıicseszkuju szkoroszt` prohodki. Izv. VUZ NG 12 50, 78. [239] Gray, G. R.: New mud designed to improve drilling rate, hole stability. WO May 84-6. [240] Maznr, V. P.-Kaszfianov, N. M.-Klimov, A. T._Halt`mov, T. A._Popov, V. .S`z._Sahmaev, Z. M._Nabinllin, R. M.: Uszkoreníe prohodki i povüsenie debita szkvazsinü v rezul°tate primenenija aérirovannoj zsidkoszti i vozduha. Bur. 5 9-12. ' [241] Ametov, N. M.: O raszcsete bezvübroszovogo debita gaza v proceszsze provodki szkvazsinü. Izv. VUZ NG 1 27-30. [242] Tóth Z.: A kiegyensúlyozott nyomású fúrás néhány problémája. FK 1-2 20-6. [243] Petrovic, M.-Bosnic, I.-Grdesic, D.: Influenee of temperature upon hydrostatic pressure reduction. Adr. Symp. 158_65. Temperature [244] Keller, H. H.-Coach, E. J.-Berry, P. distribution in circulating mud columns. SPEJ 23-30. [245] Mirzadzsanzade, A. H.-Ogibalov, P. M.-Kerimov, Z. G.: Termo-vjazko-uprugoszt' i plaszticsnoszt' V neftepromüszlovoj mehanike. Nedra, Moszkva. 277 o. :246[ 0'Brien, T. B.: What it takes to drill ultra-deep wells successfully. WO Aug 1. 30-4. [247] Brinkley, T. W.: Nature of rocks and fluids at ultradepth. PE 7 46, 50-2. :248] Spörker, H. : The mechanical problems and possible solutions of dı`i1ling to great depths. Adr. Symp. 26-31. [249] Scott, J.: Maximum technology applied to new deep Oklahoma well. PE 7 28-32. :250I Kennedy, J. L.: Lone Star”s deep Hunton test headed for 29,000 ft. OGJ 21 57-62. [2511 Scott, J.: Deep drilling zooms to 506 holes. PE 3 45-9. :252: šäottl, J.: Superdeep drilling cases back in 1972. PE 3
[2531 [254]
Rajhert, L. A.-Jarem.f`j`c.s`nk, R. Sz._Mel'ni(`suk, A. N.: Burenie sztvolov bol`sogo diaınetra szovmescsennüm turbinno-rotornüm szposzobom. NH 11 59--52. Szavenkor, Ju. I.-Baranovszkij, V. D.-Antarnanov, Sz. 1.--Lelıerletf, E. A.-C.s`elonibiet`, B. K.: Opüt bor°bü sz oszlozsncnijami pı`i szpuszkc obszadnüh kolonn bol'sogo diametra na ploscsadjah ob"edineníja Sztavropol`neftegaz. NH 6 60-3.
[255] Babajan, R. L.-Ibragimov, D. G.-Mdivani, A. G.Szemenov, Ja. N.: Opüt provodki szkvazsin sz pomoscs'ju RTB. ANH 2 21, 31. [256] Joire, M. H. : Forage diamant sur Lannemezan. Forages Jan-Mars 17-27.
[2571 [258] [259]
Slanina, V.: Tehnologicseszkie problemü burenija szverhglubokih szkyazsin v CSSZSZR. Adr. Symp. 77-81.
Alliqnander O.: High pressures, temperatures plague deep
drilling in Hungary. OGJ 17 97-100. Hingl J. Lendvai L.-Németh F.-Szabó Gy.: A hazai nagymélységű fúrási tevékenység problémái és értékelése. FK 1-2 13-9. [260] Pater, S.-Steliga, E._.S`znrek, K._Zabik, S.: Technika wierceni otworu Rymanóv 1. Nafta (pol.) 59-65. :261: Lindsey, H. E., Jr.: Techniques for liner tie-back cementing. PE 7 40, 42, 44. 1262] Moseley, N. F.: Deep well completion methods. PE 4 44, 48, 54. 12631 Moseley, N. F.: Graphic solutions to tubing movement in deep wells. PE 3 59, 62-4, 66. :264] Jürgens, R.: Beitrag zur Berechnung der Aussendruck-
festigkeit von Futterrohren _ Berechnungsverfahren und Einflussfaktoren unter besonderer Berücksichtigung Zweiachsige Spannungszustände. Dissertation Techn. Univ. Clausthal 1973. 289 o. [265] Peszljak, Ju. A..` Raszcset naprjazsenij v kolonnah -trub neftjanüh szkvazsin. Nedra, Moszkva. 217 o. [266] Lebedev, E. A.-Szavenkov, Ja. I.-Cselombiev, B. K.Antamanov, Sz. I.-Znbkovszkij, V. 1.: Szpuszk obszadnüh
kolonn v iszkrivlennüj sztvol szkvazsinü. Bur. 3 9-12. [267] Eremenko, T. E.- Viszlobickij, P. A.: Deformacija obszadnüh kolonn v intervalah zaleganija plaszticsnüh porod. Bur. 4 34-8. [268] Cügin, A. A.-Gajvoronszkij, A. A.-Vladimirov, K. A..`
Ekszperimenta1'nüe iszszledovanija procsnosztnüh harakterisztik szosztavnüh krepej dlja neftjanüh szkvazsin. NH 8 19-24. [269] Nozsin, V. I.-Szarojan, A. E.: O vlijanii dopusztimüh otklonenij élementov rez'bü na procsnoszt° muftovogo
[270]
[271] [272] [273]
szoedinenija obszadnüh trub. NH 8 16-9. API Recommended Practice for Care and Use of Casing and Tubing. API RP 5C1 10th Ed. March. 22 o. Eaton, B. A..` Detecting leaks in oil field tubular connections. WO Sep 48-50, 52, 54.
Hank, V.-Riha, M.-Stofiels, H.: Rohre und Verbindungen für Sauergassonden. EEZ 98, 99-100.
Greer, J. B.: Effects of metal thickness and temperaturc on casing and tubing design for deep, sour wells. JPT
499-510. :274: Kirklen, Ch. A Well casing cathodic protection effectiv-
ness _ an analysis in retrospect. SPE 4682 8 o. Í275] Gast, W. F..` Well-casing protection _ a study of interference. OGJ 17 78-80, 82-3, 85-7. `276` -Record casing string set in Oklahoma wildcat. WO July 135_6.
12771
API Specification for Casing Centralizers. API Spec 10D 2nd Ed. Feb 13 o. :27 8: Krneger, R. F. : Advances in well completion and stimulation during JPT°s first quarter century. JPT 14-47-62. :279: Clark, C. R.-Carter, L. G.: Mud displacement with cement slurries. JPT 775_83.
12801
Carter, L. G._Cook, C._Shelson, L.: Cementing research in directional gas well comp1etions.SPE 4313 12 o.
Cementing in deep and deviated wells. :28l: Gaberscik, Adr. Symp. 314_24. 12821 Cementing program. Weatherford Oil Tool Co. Houston. 53 o. [2833 _ Cementing today's problem wells. Drllg. March 20-1. [2841 Danjnsevszkij, V. Sz.: Racionális összetételű cementtejek tervezésének tudományos alapjai. OMBKE XIV VGy B 205-14. [285] Grankovszkij, I. G.-Szposzobniij, V. V._Gavrilenko, 0.1.: Cement-agyag folyadékok optimális szilárdulási feltételeinek meghatározása elektronikus számítógéppel. OMBKE XIV VGy B 422-42. [286] Pnlhlopek, T.: Szabályozott fajsúlyú cementek. OMBKE XIV VGy B 215-25. [287] Szimonov, V. V.-Danjusevszkt:;`, V. Sz.-Tolsztüh, I. F.Iljnhin, V. V.-Baksntov, V. Sz.-Cszasao, L. H.-Small
fel'd,
A mélyfúrási cementek és alkotóanyagaik ag-
41
ressziv sós közegben végbemenő szilárdulási folyamatának
[318] West, E. R.-0'Brien, T. B.: Mud separators are Vital
to effective well control.-WO Feb 1. 27-31.
vizsgálata. OMBKE XIV VGy B 191-204. [288] Beirnte, R.-Tragesser, A..` Expansive and shrinkage
[319] West, E. R.: Hydraulic approach to deep well blowout
characteristics 'of cements -under actual well conditions.
control. SPE 4410 8 o. _ How to hydraulically control
JPT 905_9. [289] Danjusevszkij, V. Sz.-Tolsztiih, I. F.-Baksntov, V. Sz.
Cszasao, L. H.: Nagymértékben duzzadó mélyfúrási cementek. OMBKE XIV VGy B 402-12. [290] Danjusevszk_ij, V. Sz.: Sztruktura cementnogo kamnja, tverdejuscsego v uszlovijah glubokih szkvazsin. NH 7 40-3. [291] Faradzsev,_ T. G.-.S`ihaliev, F. A.-Jagnbov, N. I._Ibra-
gimov, I. H.: Iszszledovanie izmenenija davlenija na sztenki szkvazsinü pri tverdenii cementa i rabote szkvazsinü. Izv. VUZ NG 2 28-32. [292] Kasznm-Zade, D. Sz.-Lancevickaja, Sz. I._Fataliet`, M. D.-Petroszjan, A. A.-Szalejmanov, I. A.-Belouszova, 0. H.: Deformacija cementnogo kamnja v
szlozsnonaprjazsemıom szosztojanii. ANH 9 21-3.
_
[293] Bursisztrov, A. G.: Krivüe deformirovanija kamnja ız tamponazsnüh cementov pri trehosznom naprjazsennom szosztojanii. Izv. VUZ NG 7 26-8. [294] Raczkowski, J.: Szintetikus gyanta alapon előállított
cementmentes keverékek fúrási cementezési célokra. OMBKE XIV VGy 273_96. _ Mobile well cement mixer. [295] Ivanis, A.-Vodopija, Adr. Symp. 305-11. [296] Flnmerfelt, R. W..` An analytical study of laminar nonnewtonian displacement. SPE 4486 12 o. [297] Sihaliev, F. A._Zsuravlev, G. I.-Tabanec, A. I.-Goncsarevszkií, E. N.: K primeneniju uprugo-vjazkogo razdelitelja pri cementirovanii neftjanüh i gazovüh szkvazsin. ANH 3 19-21. [298] Morris, E. F.-Motley, H. R.: Oil base spacer system for use in cementing wells containing oil base drilling muds. SPE 4610 8 o. [299] Carico, R. D.: Cementing in oil muds. Baroid News Bulletin, Houston. 2 9-15.
[300] Cambell, B. L.: An analysis of deep well cementing tech-
niques. Adr. Symp. 179-87. [301] Lindsey, H. E., Jr._Bateman, S. J.: Improve cementing
of drilling liners in deep wells. W0 Oct 65-71. [302] Schulze, K.-Mohrmann, R.: Recepturák kidolgozása és cementezési műveletek végrehajtása a Parchim-1 fúráson. OMBKE XIV VGy B 250-60. [303] Schnlze, K.-Engelhardt, J.: Földgázkutak gáztömörségi problémáinak vizsgálata. OMBKE XIV VGy B 236-60.
[304] Cabrajac, S.: Cementing of casing in the Dinarides and offshore area. Adr. Symp. 327-34.
[305] Klnjcec, N. M.
Telford, A. S.-Bombardieri, C. C..`
Gypsum-cement blend works well in permafrost areas. WO March 49-52. [306] _ How BP Alaska cements through permafrost. PE 4 38-9, 42. [307] Clark, Ch. R.-Jenkins, R. C..` Cementing practices for
tubingless completions. SPE 4609 8 o.
well kicks. WO Oct 57-9. :320] _ Blowing well killed in record time. WO Dec 67, 71. :32l:` Dale, D.: Record density brine mud used in Michigan.
Baroid News Bulletin, Houston. 4 19-21.
:322: Langston, J. V.: Well control training. Drllg. May 56-7. :323: _ Prevention des eruptions. Forages Juil-Sep 105_l2. :324: Messenger, J. U.: Common rig materials combat severe lost circulation. OGJ 25 57-64. :325] Rudenko, A. P.: Izoljacija trescsin i por v gornoj porode szinteticseszkimi szmolami. Bur. 1 32-6. Ways of eliminatiug mud cir:326: Loncaric, B.-Orlovic,
culation losses in the Benicanci field. Adr. Symp. 105-11. [327] Gorskov, G. F.-Razuvaev, V. D.-Dvorkin, L. B.-Makarov, L. B._Zajcev, G. G.-Poljakov, L. P.: Szoversent-
szvovanie metoda zakacski v zonu pogloscsenija büsztroszthvatüvajuscsejszja szmeszi na szoljarovoj osznove. NH 7 65-8. [328] Makaev, N. M.-Jugaj, R. Sz.-Karavaev, V. A.: Prime-
nenie kopolimer-cementnüh paszt dlja izoljacii zon intenszivnüh pogloscsenij. NH 10 63-5. [329] Kurocskin, B. M.-Alekperov, V.
T.: Intenszifikacija
proceszsza kol”matacii melkoporisztüh pronicaemüh porod mehanicseszkim szposzobom. NH 6 11-4. [330] Pusztovojtenko, I. P.: Preduprezsdenie i likvidacija avarii v burenii. Nedra, Moszkva. 311 o. ˇ [331] Pusztovojtenko, I. P.-Kozacsenko, N. N.-Ttmdev, I. G.-
Pothnkaev, B. V.: Opüt obrezki obszadnoj kolonnü gidropeszkosztrujnoj truborezkoj. Bur. 3 40-1. [332] Grigorjan, Sz. Sz.-Kameneva, M. V._Ioszeleoics, V. A.Sahnazarov, A. A.: O pod"eme tverdüh tel sz zaboja szkvazsinü. NH 4 16-8. [333] Kalinin, A. G.-Szolodkij, K. M._Beljaev, V. M._Fedorov, A. F.-Kraszickij, V. P.: Raszcset buril`nüh komponovok dlja preduprezsdenija iszkrivlenija vertikal'nüh szkvazsin. NH 11 7-9. [334] Dngnisztüj, G. M.-Borscs, I. G._Lobnlenko, A. N.:
Primenenie komponovki „otvesz” dlja bor'bü sz iszkriv-
[3351 [336] [337] [3381 [339]
leniem szkvazsin. NH 4 61-2. Bergstejn, 0. Ju.-Dodkina, E. L.-Edel'man, Ja. A.:
Kolonkovüj sznarjad dlja otbora kerna v uszlovijah bor`bü sz kriviznoj szkvazsinü. NH 10 7-11. Bouvet, Dog-leg. Forages Jan-Mars 29-33. Pjateckij, E. M.-Mjakotina, G. I.: Vlijanie iszkrivlenija
szkvazsin na proceszsz zseleboobrazovanija. NH 8 10-3. Wilson, G. J.: 12 way to cut the cost of directional drilling. WO July 147-50, 152, 154. Tirnofeev, N. Sz._Belortiszszov, V. 0.-Badovszkijfl N, A..`
Iszszledovanie proceszsza vüprjamlenija iszkrivlennüh szkvazsin v anizotropnüh porodah sz naklonnüm zale-
ganiem plasztov. NH 8 13-6. [340] Zaremba, W. A..` Directional Survey by the circular arc
method. SPEJ 5-11.
[308] Dellinger, T. B.-McLean, J. C.: Preventing instability in partially-cemented intermediate casing strings. SPE 4606 7 o. [309] Moore, P.: Here°s the how and why of casing-seat testing. PPI 11 61-2, 64. _ [310] Rike, J. L.: Obtaining successful squeeze-cementing results. SPE 4608 12 o. [311] Goddard, R. D.-Guest, R. .I._Anderson, T. O.: High resolution drilling fluid measurements improve drilling
[341] Dantreinl, R. W.: A structural computer analysis on directional drilling assemblies. JIP 122-32. [342] Grigorjan, N. A.-Aliev, E. Jn.: Opredelenie otklonjajuscsej szilü na dolote pri zaburivanii naklonnogo sztvola. NH 7 27-8. [343] Gulizade, M. P.-Dzsafarotfa, N. M.-Mnszaev, N. M.Halimbekov, B. M.-Szuson, L. Ja.: Metodika raszcseta
operation. Offshore Scottland Conference, Abedreen *L (Preprint).7 o.
cost of directional drilling near a salt dome. SPE 4642
[312] Patiltet, J.: Le Multimud. R. AFTP Nov-Dec 85-6. [313] Rochon, R. W.: Unique device “sees” well kicks befor they surface. WO Aug 1. 62-4. [314] Tangny, D. R.-Kishel, J. F.-Young, D.-Kisling, J.:
Development and application of a downhole tool to detect gas while drilling. SPE 4694 12 o. [315] Rader, D. W.-Bonrgoyne, A. T.: Factors affecting bubble rise velocity of gas kick. SPE 4647 9 O. [316] Potapov, A. G.: Kontrol' za gazoprojavlenijami v szkva-
zsine po rezul'tatam nabljudenij na uszt'e. Bur. 11 13-6. [317] Vol'fszon, V. I.-.S`zavel'ev, A. Sz.-Nazarov, A. A.: lszszledovanie isztecsenija vodovozdusnoj szmeszi cserez
cilindricseszkie naszadki. NH 1 41-5. 42
optimal'nüh profilej naklonnüh szkvazsin. NH 3 11-4. [344] Fontenot, J. E.: Factors influencing drag, torque and 12 o. `345` Balla I..` Irányított ferdefúrások szerszámösszeállítása. FK 1-2 27-37. :346: Mohr, Ch. H.: Hydraulically operated bent sub offers flexible directional drilling. OGJ 49 55-6, 61-2. :347] Marshall, G.: How 'to steer mud motors in ultra-deep,
hot holes. Drllg. June 44. :348] Szmetanin, A. G.-Csepelev, V. G.-Golovanov, V. V.: Izmerenie tı`aektorii sztvola szkvazsinü i zabojnoe orienti1`ovanie otklonitelja. NH 5 15-8. [349] Murray, J.: Electronic yaw equipment speeds directional
work. WO Jan 63-4, 75. [350] Findley, L. D..` Drilling problems, practices in the. Uinta basin --- Utah. Drllg. Contı`. Sep--Oct 54, 58-9.
[3511 13521 [3531 13541 '355'
the world's northermost wildcats. WO Jan. 33-7.
:391: Daneshy, A. A..` Mechanics and direction of hydraulic fracturing. PE 11 17-20. :3 92: Daneshy, A. A..` On the design of vertical hydraulic fracture. JPT 83-97. Í393: Daneshy, A. A.: A study of inclined hydraulic fractures. SPEJ 61 8. 1394: Daneshy, A. A.: Experimental investigation of hydraulic fracturing through perforations. JPT 1201-6.
Joire, M. H.: Forage diamant sur Lannemezan. Forages
:395: Forman, S. E.-Secor, G. A.: The mechanics of rock
Uthlaut, G. E.: Taming N2S how Exxon completes Jay field. Drllg. Feb 32-3.
World's largest gas field aims for 18 billion cfd. WO Jan 38-41. Mnravlenko, V. I.: The oil giant in Siberia. PE 6 26-7, 30-1, 34-5. Hood, G. L.-Williams, J. C.: How Panarctic drilled
Jan-Mars 17-27.
:356: Petersen, H.-Ott, H._KlŐckner, A..` Probleme beim Bohren auf Hochdrucklagerstätten in Norddeutschland. EEZ 240-8. Í357: Kramberger, F. : Spccific drilling conditions in the Benicanci field. Adr. Symp. 94-102. :358] _ How OXY probes the Piper field. Drllg. May 27-9, 31. .:359] Craven-Walker, A.: How BP will equip the North Sea°s Forties field. WO May 55-9. :360: Cromling, J.: Geothermal well drilling in California. JPT 1033_8. :361: Dorfman, M.: Drilling in the Geysers field. Drllg. Contr. Nov-Dec. 36-8, 53. 13621 Jaszasin, A. M._.lakot:lev, A. 1.: Iszpütanie szkvazsin. Nedra, Moszkva. 263 o. :363: Cambell, A. T., jr..` The applications and limitations of deep drill stem testing. Adr. Symp. 220-9. :364: Zecchi, P. J.-Scott, B. J.: Proper planning minimizes ultra-deep DST problems. WO June 47-51. Johnston pressure controlled test system. Í36Í Martin, M.
Forages Jan-Mars 65-9.
`366` Alexander, L. G.: Closed-chamber DST provides safer
well evaluation. WO Oct. 69-71. :367] Christman, S. A.-Masonheimer, R. A.: Drill Stem Test assemblies for floating vessel. OTC 1863 10 o. :368[ Kisling, J. W.: How to test your well from a floating vessel. Drllg. June 24-5, 60. _ :369: Krneger, R. F. : Advances in well completion and simulation during JPT's first quarter century. JPT 1447-62. 1370: Alfirevic, M._0removic, B._Stefanec, M.: Deep well development and testing. Adr. Symp. 247_53. :37l: Sindıja, I.-Milos, J.: Technical problems of packer setting in deep wells. Adr. Symp. 232_43. :372: _ Oxy makes biggest North Sea test. PE 12 50, 54-5. 1:373: _ New completion technique keeps formation faces clean. WO Nov 49-52. _ [374: Ruppel, J. N.: Exxon tests subsurface safety valves. OGJ 7 76-8. :375: Webster, K. R.-0'Brien, T. B.: HNG uses simple deepwell dual completion. OGJ 8 88-90. :376] Dolak, E.: Lokalisierung von Wassereinbrüchen mittels Perforation. EK 254-6. :377: _ How to seal tubing collar leaks. PE 6 66. :378: McCanley, T. V.: Planning workovers in wells with faultdamaged casing, South Pass Block 27 field. SPE 4607
12 o. :379: Leydenecker, E. A.: Sondenbehandlungs- und Packerspülungen in übertiefe Sauergassonden. EEZ 65-8. [380: Hank, V.-Riha, 11/1._Sto_[fels, H.: Rohre und Verbindungen für Sauergassonden. EEZ 98-100. T381] Mayell, M. .I._Stein, F. C.: Saltwater gel packer fluid for high pressure completions. SPE 4611 8 o. [382] Bleakley, W. B.: West Texas workovers with foam gain favor. OGJ 11 97-8. :383: Dormán J.--Ónodi T.-Schall I.: Kútleürités habbal. KF 33l_5. :384: Caslıion, J. L..` Use nitrogen and coiled tubing in deep wells. PE 3 70, 74, 82, 87. :385] Smitlı, B. 0..` Continuous coiled tubing unit aids well cleanout. OGJ 20 72-5. :386` Kelley, C. W., Jr.: Rigless completion of deep wells. PE 3 52-5, 58. :387] Myer, W. D.-Wetzel, R. J.: How to plan workovers under pressure. PE 4 58-9, 61-2, 66, 68. :388: Penberthy, W. L.-Bayless, J. H. : Silicate foam wellbore insulation. SPE 4666 8 o. :389: _ Fracturing: we`re learning to do it better all the time. Drllg. Apr 34-5. :390: Fast, C. R.: Graphic solution to fracture treatment design. PE ll 39, 42, 44, 46.
failure due to water jet impingement. SPE 4247 12 o. _ CDRM 163--74.
[396] Konya, C. J._Rieke, H. H.: Dynamic-fracturing phenomena in model materials resulting from shaped charge jet penetration. SPE 4245 14 o. _ CDRM 139-52. [397] Roegiers, J. C.-Kudo, 0.-Fairhnrst, C.: Influence of
the type of packer on the stress distribution around a borehole and the resulting fracture orientation. JJAPT 209-22. [398] Bnchley, T. C.-Lord, D. L.: What to learn about hydraulic fracturing fluids. OGJ 38 84-8.
[399] Gras, E. H.: Alcohol comes- on strong as a fracturing fluid. Drllg. May 64-5, 67. [400] Williams, B. B.-Nieto, G.-Graham, H. L.-Leibach,
R. E.: A staged fracturing treatment for multisand intervals. JPT 897-904. Í401: Best, B. W.-Miller, L. 0.: Optimum use of diverting
agents in well stimulation treatments. PE 11 21-2, 24. :402: Christman, S. A..` Offshore fracture gradients. JPT 910-4. :403: Joly, G.: Fracturing in deep, high temperaturc formations. OMBKE XIV VGy 29 o.
:404: -Tailored treatments promise better frac economics. OGJ 12 82-4. [405: Holditch, S. A.-Ely; J.: High viscosity, high proppant frac jobs pay off in deep wells. Drllg. July 37-40, 42. :406: Halepska, B.-Foster, L.-Homnlka, G.: At least, a treat-
ment for New'-Me:-tico°s Morrow sand. Drllg. Nov 67-8. :407: Beljaev, B. M.- Vaszil'ev, Sz. A..` Vübor i ocenka osznovnüh parametrov proceszsza razrüva plaszta davleniem porohovüh gazov. NH 1 30-5. [408] Mnszin, N. H.-Belozerov, V. A ._Japarov, G. I.-Km2sen-
ko, G. N.: Novoe v tehnologii gidravlicseszkogo razrüva plasztov i érozionnoj perforacii szkvazsin. NH 6 34-8. [409] Gidley, J: L.: A new look at sandstone acidizing. PE 11 55, 58, 62. [410] Van Domselaar, H. R.-Schols, R. S.-Visser, W.: An
analysis of the acidizing process in acid fracturing. SPEJ 239-50. [411] Blevins, T. R._Cotten, W. R.-Dugas, E. J.: OH-Al treatments sustain acid stimulated production. WO Aug 1. 26-9. [412] Johnson, A. K._LaFlenr, K. K.: Well stimulation in the North Sea. PE 12 58, 63, 65, 68. _
[413] Magnon, J. L.: Laboratory testing of corrosion inhibitors at elevated temperatures and pressures. Baroid News Bulletin, Houston. 3 12-21. [414] Gnszejnov, M. R.: Povüsenie éffektivnoszti kiszlotnüh obrabotok szkvazsin v uszlovijah drenirovannüh plasztov. ANH 2 29-31. [415] Labndovic, V.: Well testing in the Dinarides by rock treatment. Adr. Symp. 255-9. _
[416] Veley, C._Casey, D. G., Jr.: In-place clay stabilization cuts formation sand entry. WO June 52-5. [417] Geer, L. L.: Offshore drilling and producing technology
where do we stand and where we headed. API DP C-144. [4l8: Aagaard, P. M.-Bes`se, C. P.: A review of the offshore
environment _ 25 years of progress. JPT 1355-60. [4 l 9: Kosztrin, K.: K 50-letiju pervogo v mire morszkogo
neftepromüszla. NH 5 67-8. I420: Bnckman, D.: Rig orders and budgets swell to meet ofl`shore search need. PPI 12 22, 27. ` :42 1] Scott, J.: Worldwide offshore boom through 2000? PE 5 53-6. :422: Verschnre, P. J. How long will offshore drilling be
14231
American dominated. OGJ 53 136-8, 140-1.
Leeton, H. B.-Gassett, P. L.-Knizner, J. E._Smith, F. Finance and economics of ofl`shore foperations. WO July 81-93. ' [424] Wilson, G. J.: Integrated approach to deep water North Sea drilling. OTC 1860 18 o.
43
:425: Kennedy, J. L.: New rig designs are ready for olfshore. OGJ 18 111_7. :426: Cranfield, J..`Bu1ky order book points to Aker H_3 as probable rig of the future. PPI 12 28-9. _ [4271 Kennedy, J. L.: Two new semis will have special BOP, riser-handling gear. OGJ 45 6l_6. _ [4281 -New Pacesetter rig-series design features twın lower hulls. OGJ 46 167, 169, 171. [429] Kennedy, J. L.: Penrod 71 designed for roughest seas. OG3 52 3()_'5.
[430] Poucet, G..` Salle de control de la P 84. R. AFTP Nov-Dec 95_9. [431] Pedersen, B._Egeland, 0._Langfeldt, J. N.: Calculation of long term values for motions and structural response of mobile drilling rigs. OTC 1881 16 o. Í432: Turrentíne, R. E._Ha{z?`, G. W._0glesby, G. F.: Analysis of drilling ship performance. OTC 1856 8 o. `433` Wlllıfard, F. B._AndersOn, A.: Dynamic stationed drilling SEDCO 445. OTC 1882 16 o. :434: _ Pelican drillship operating dynamically off Labrador. PPI 12 31-2. Í43 5: Taverníer, Y.: Poste maitre-sondeur du “Pélican”. R. AFTP Nov-Dec 91-4. :43 6: Kennedy, J. L.: New drillship has sophisticated positioning and drilling equipment. OGJ 16 87-90. :437: _ Bohrschiff “Hawdrill”. EEZ 165_6. j438j Jones, K. M._Schafl", J. C.: Ice breaking drilling ship for offshore exploratory drilling in the Arctic. OTC 1859 18 o. [439] _ What's been learned from the Deep Sea Drilling Project. WO Oct 73-4. _ [440] Gillespie, J. E.: Transworld pleased with anchorıng motion characteristic of Rig 61. OGJ 34 47_50. _ _ [441] Wright, T. R., jr..` Unique equipment should cut drıllıng costs. WO July 94-7. ' [442] Chateau, G. M._Cremlers, B. R.: Computer-guided module aids reentry. OGJ 1 45-6. _ “Diverless” tool quickly installs subsea guided lines. WO May 77-9. Í443Í Butler, B. W.: Heave compensatíon. SPE 4330 15 o.
Í444Í McLelland, J. I.: Motion compensated crown block
[445Í
24461 14471
introduced. PE 10 ll_2. _ Auberger, M.: Le compensateur de pilonnement du “Pellcan”. Forages Avr_Juin 21-5.
De Klerk, F. : New design may improve response of heave compensators. OGJ 9 60-4.
Pomonik, G._Bntler, B.: The effectivness of ofl`shore motion compensators. OTC 1858 10 o. _ _ _ Í443Í Garcia, E. C.: The detuning tank _ an effectivestabılızıng
device. SPEJ 48_56. _ :449: Kennedy, J. L.: More floating rigs automate pıpe handling. OGJ 26 85-90. _ :450: Childers, M. E.: Mooring systems for hostıle waters. PE 5 58_9, 62, 66_7. :45l: Stewart, W. R.: Evaluation of anchor tension measurement. PE 5 10-1, 13. :452: Corder, P. R.: On the jack-up platform in the North Sea. OTC 1878 6 o. :453: Giblon, R. P._Mı`n0rsky, V. U.: Super jack-up type mobil drill rig platform for operation in 500 to 600 ft water depth. OTC 1879 20 O. [454] Szarlciszov, V. G._Fı's, E. R.: Usztanovka szamohodnüh plavuscsih burovüh platform na tocsku burenija. NH 8 l_4. ;4ss; Tucker, T. C.--Mtırlha, J. P.: Nondeterministic analysis ofa marine riser. OTC 1770 10 o. 1456; Burke, B. G.: An analysis of marine risers for deep water. OTC 1771 16 o. :457] Delong.: New riser tie-in technique developed. OGJ 22 49 52. Í458: Macicek, L. V._Keprta, D. F.: Platform riser repair and protection. OTC 1772 4 o. :459] Ahlstane, A. G._Battgh, B. F._Relmert, L..` Mudline
emergency shutoff system. OTC 1862 8 o. _ Adr. Symp. 341_50. [460] Vnjasínovic, A. N.: Pressure control and pressure control equipment in drilling subsea wells. Adr. Symp. 262_80. [461] _ API Specification for Drilling Rig Packaging for Minimum Self-Contained Platforms. API Spec 2E Ist Ed. May 23 o.
[462]
44
Browning, Ch. W..` New set of API specification covers
uniform method for platforming-rig packaging. OGJ 14 62-6. [463] _ New API Specification 2E fits new Chevron platform, PE 5 98, 100, 106. [464] Sybert, J. H..` A new offshore platform and drilling concept for reduced costs. OTC 1889 8 o. [465] Cloyd, M. P.: Deep water structures. SPE 4339 8 O.
[466] Bea, R. G.: Selection of environmental criteria for ofl`shore platform design. OTC 1839 12 o. Gunderson, R. H .: Wirıds, waves, weather dictate offshore structure design. PE 5 81-2, 85_6. [468] _Computerized analysis of jack-up point. PE 4 10,
[4613
12 3 [469] Petersen, M. L.: Steel selection for offshore structures. SPE 4332 12 o. [4701 Knraanov, M. 1-`._SzrOlenszkaja, L. G.: Iszszledovanie verojatnosztnogo raszpredelenija volnovogo davlenija na otdelno sztojascsuju szvaju. ANH 8 46--7. 5471; Cambell, P. J. D.: Platforms in the Southern North-Sea. SPE 4310 4 o. [472: Gardner, F. J.: Forties field platform design is revealed. OGJ 33 114_6.
:473[ Alparane, N.: Gravity platform designed to reduce offshore costs. WO Nov. 90, 92. :474: LaCrOı'x, R. L._Plı'skı`n, L.: Prestressed concrete gravity platform for deep water. OTC 1888 8 o. [47 5: Srubbs, S. B.: Deep water structures in concrete. SPE 4309 16 o. :476: Cranfield, J.: Concrete platforms could be future trend . for offshore drilling. PPI 9 24-8. Í477: _ Pile-less drilling and production platform is designed for use in 650-ft-plus water depth. OGJ 51 58-60. Í478: Brewer, J. H._Shrmn, S. J.: Tension leg platform get at-sea test next year. OGJ 4l 88-91. :479: --“Maricor” carrotier sous-marin télécommandé. Pétrole Informations, Paris 22/28 Juin 16-7. :480: Kennedy, J. L..` “Little" semi drilled eight wells its first year in N. Sea. OGJ 43 72-6. [48l: Vennfn, H. C._Riwley, D. S._Walker, B.: Optimization of North Sea turbo diamond bit designs. SPE 4300 12 o. V482: Powell, R.: Turbodrill assemblies for deviation control in the North Sea. PE 10 47-8, 50. Í483: Achterberg, A.: A new salt-based mud system for the North Sea. SPE 4319 8 o. :484: Methven, N._Sehumann, C.: Theoretical, laboratory and a.
-
performance characteristics of a seawater-salt base mud system for the North Sea. SPE 4318 16 o. [485] Kendall, H. A._NOrtOn, P.: Application of clay mineralloãgy to the solution of clay problems in Norway. SPE 4320 o. [486] Anderson, H. E.: North Sea mud loggers manual. PPI 1972 11 54_60., 1 42-3, 45_6, 4 44_7, 6 72-5.
[4871
[-488; j-4891 :490:
j49ıj 1492: :493: i:494[ Í495] Í496:
Cranfield, J..` Cuttings clean-up meets ofl`shore pollution specification. PPI 3 54, 56, 59. Heaney, J.: In the North Sea Shell outlines Brent, Auk production plans. WO June 55-~7. Craven-Walker, A.: How BP will equip the North Sea`s Forties field. WO May 55_60. Geer, L. L.: Offshore drilling and production technology where do we stand and where we headed. API DP C . 1-44. Wickizer, C. L.: The Shell-Lockhead subsea completion and production system. API DP E .1_l2. Adams, J. R._Mamıel, J. F._COOk, R. W.: New ofl`shore recovery advancements for deep water completions. OTC 1834 16 o. Bleakley, W. B.: New subsea deep production technique unveiled. OGJ 44 86_90. -North Sea to get first manned seafloor completion. WO Apr. 139. _ _ Phillips selectsÍSEAL system to complete well at Eldfisk. PE5 74, 76, 78. Adams, J. R._Manuel, J. F._COOk, R. W.: New offshore
recovery advancement for deep water completion. OTC
1834 16 o. [497] Cnringtan, W. C._WOelfel, A. E.: Ein Unterwasser-Eruptionskı`euz. EEZ 271_6. [498] Bleakley, W. B.: Offshore operators looking deepes: The
Lockhead system, the SEAL systems, the Exxon system. OGJ 18 118_25.
[499] Shefifeld, J. R.-Masonheimer, R. A.: An acoustic-mechanical method re-establishing communications with subsea systems. OTC 1864 10 o. [ 500] Charean, G. M.-Cremiers, B. R.: “Diverless” tool quickly installs subsea guide lines. WO May 77-9. 1 501] McGhee, Ed.: Bass Strait gets new look in well-seı`vicc rig. OGJ 3 60-4. [5021 Brown, F. M.-Evans, Ch. C..` Workover and recompletion of subsea completions in the Gulf of Mexico. OTC 1871
3 o.
1 503]
Issarte, J. P.-Jajfenx, J. P._ Vaíssade, L..' Two new operational units for steel wire line work on subsea wellheads. OTC 1865 12 o.
504: Brinlc, A. V.: Logistics of the High Arctic. PE 1 43-6.
*sos jsoõj 1507;
_ Norske Fina rig uses air, sea support to export Arctic. OGJ 37 76-8. _ ACW _ go anywhere, carry anything machine. OGJ 37 106. Anders, Ed.-Nichols, L.: Arctic offshore rig features air cushion and ice-melt system. OGJ 7 61-5.
508: _I×g;cent, C. R.: Rolligson work well in Arctic. OGJ 9
-3. :509: McGlıee, Mackenzie Delta: getting the most into a short drıllmg season. OGJ 37 71-6.
[510] Mıtravlenko, V. I.: The oil giant Siberia. PE 6 26-7, 30_1 , 34-5. [511] Goodman, M. A.-Wood, D. B.: A mechanical model for permafrost freezback pressure behavior. SPE 4589 18 o. [512] Perlcins, T. K.-Rochon, J. A.-Knowles, C. R..` Studies of pressures generated upon refreezing of thawed permafrost around a wellbore. SPE 4588 18 o. [513] Davies, B. E.-Boorman, R. D.: Field investigation of effect of thawing pe'1`mafrost around wellbores at Prudhoe Bay. SPE 4591 12 o. [514] Howell, E. P._Perkı`ns, T. K.: Calculating temperatures
for permafrost completions. PE 4 69, 72, 76-7, 79-80. [515] Klttjcec, N. M.-Telford, A. S.-Bombardieri, C. C.: Gypsum-cement blend works in permafrost areas. WO March 49-52. [516] _ How BP Alaska cements through permafrost. PE 4 389, 42.
[517] Lea, J. F.-Stegall, R. D.: Graphical design procedure points to best arctic well insulation. OGJ 46 172, 174, 179-80. [518] Biewer, F. N._Grı`m`us, V. G._Hammet, D. S.: Ice model
testing. OTC 1812 6 o. [519] Jones, K. M._Schafl", J. C.: Ice breaking drilling ship for offshore exploratory drilling in the Arctic. OTC 1859
18 o.
45
2 Sekélyfúrás és nagy átmeroju fúrás Í
fffiff
2.1 sekéıyfúfás A kemény kőzetben végzett sekélyfúrás technikájában huzamosabb stagnálás után a felszerelés és technológia terén is élénk fejlődési folyamat indult meg. A fő inditék erre az ásványi nyersanyagok felkutatása terén világszerte mutatkozó fokozott igény. E törekvés főleg a KGST-országokban, de más fejlődő országokban is számos kiváló műszaki-technológiai megoldást eredményezett, ill. létrehozta ehhez az előfeltételeket. A KGST keretében a kutatási fúrástechnika ezen ágazatának koordinálására és szabványosítására életre hívott Tudományos Műszaki Tanács is eredménnyel folytathatta erre vonatkozó munkáját. Számos új szakkönyv foglalja össze az utóbbi években elért fejlesztési eredmények jelentős részét [1, 2, 3]. Ezek közül [1] külön figyelmet érdemel, mert a szerzők kitünő áttekintést adnak a kutató magfúrás folyamatának teljes egészéről, ennek során e folyamat tudományosan alátámasztott elemzésére törekszenek. Fejtegetéseikben különösen kiemelték a döntő hatástényezők tisztázásának, valamint annak szükségességét is, hogy a fúrólyukban végzendő geofizikai mérési módszereket összhangba kell hozni a fúrástechnikai lehetőségekkel. Szulaskin könyvében [2] analitikailag közelíti meg a kőzetbontás problémáját. [1] szerzői és Szulaskin [2] kritikusan tárgyalják a kőzetek ismert osztályozását, a kőzetek azon mechanikai tulajdonságait, amelyek elsősorban befolyásolják a kőzetbontást. Más munkákban, így különösen Marx a doktori értekezésében [3] is rámutat arra, hogy a fúrási folyamat igazi továbbfejlesztését nem csupán az in situ vizsgálatoktól szabad várnunk, hanem nélkülözhetetlen ehhez a részfolyamatok egyedi vizsgálata, vagyis az egyes fúrási elemek - pl. a gyémántszem _ müködésének vizsgálata is. Az [1, 2, 3] nyomán felismerhető, hogy a kutatófúrás technológiáját egyre nagyobb mértékben vizsgálják tudományosan, és e téren hasonló fejlesztési folyamat zajlik le, mint amilyen 6-8 évvel ezelőtt a mélyfúrási technikában már szinte lezárult. _ Tovább tart a gyémántfúrók fokozott alkalmazása. Eszrevehetően az impregnált gyémántkoronáknak nagyobb figyelmet szenteltek, mint a felületén befoglalt gyémántszemü koronáknak. Ugyancsak tartós az irányzata a kisebb átmérőkkel, nagyobb fordulatszámmal való fúrás technikájának. Egyre jobban terjed az a felismerés, hogy a zavarmentes üzemmenet érdekében okvetlenül megfelelő felszerelésről kell gondoskodni. Ez főleg a nagy szilárdságú fúrórudazatokra, 46
az újszerű fúrófelszerelésre és az öblítéshez adagolandó kenőképes adalékokra vonatkozik. Növekvő feladatként jelentkezik az irányított ferdefúrás, ill. a lyukferdítés. Az erre vonatkozó elméleti alapok tisztázása és a gyakorlati technológiák kidolgozása még nem fejeződött be, az optimális megoldások céltudatos kialakítását a KGST keretében is tervbe vették. Ehhez alapvető feltételként szükségesnek tartják a megfelelő méréstechnikai felszerelés kialakítását. E követelmény teljesítése döntően fogja befolyásolni az összeredményt. A szilárd ásványi nyersanyagok fúrásos kutatásával kapcsolatos részkövetelmény szempontjából a jövőben fokozott mértékben lépnek előtérbe a geomechanika és a bányászati technológia szükségletei; a feltárás, a bányászat korszerű technológiája érdekében nemcsak magára az ásványtelepre vonatkozó adatok szükségesek, hanem a fedőrétegekre, adott esetben a feküre vonatkozó adatok is. Ezekből egyrészt a tervezés során fontos paramétereket nyernek a művelési mód optimalizálására, másrészt ezek a feltárás, a fejtés során is támpontokat nyújtanak a biztonságtechnikai követelmények teljesítésére. A laza kőzetekben, képlékeny agyagokban való fúrásra nézve igen kedvező, hogy a fúrástechnikai felszerelést, melynek továbbfejlesztése néhány évvel ezelőtt szinte ugrásszerűen megindult, mégjobban tökéletesitették. Ennek eredménye mindenekelőtt a fúrási teljesítmények növekedésében, valamint a kutatási eredmények minőségi javulásában mutatkozik. A szárazfúrási technika alkalmazásának gyakorisága szempontjából első helyen _ úgy mint eddigis _ építészeti, ill. alapozási célokra való talajminta vétele, továbbá a barnaszéntelepek fedőrétegeinek vizsgálatát célzó mintavételek, végül a felszínhez közeli kőzetek kutatása állanak ásványbányászati célból. Sikert ígérő és igen gazdaságos mintavételi eljárások már az ipari alkalmazás stádiumában vannak. Külön figyelmet érdemel a már néhány év óta használatban levő csigafúrási módszer. Miután a hidraulikus hajtással müködő fúróberendezések, valamint azok járulékos felszerelése is jelentősen fejlődött, és a berendezés méretezésének szempontjai a sekélyfúrási feladatok számára egyre jobban konkretizálódnak, a fejlődés további súlypontjai elsősorban a fúrórudazat, a fúrószerszám és a mintavevő készülék tökéletesítésére összpontosulnak. A fúrástechnikai szakirodalom ezt a fejlődést csak részben
tükrözi; a szabadalmi irodalom viszont annál több információt közöl e fejlődésre vonatkozóan. Változatlanul is időszerű a feladat: 80 m-nél mélyebb rétegekből szárazfúrással is mintát venni;_ez a probléma elsősorban gazdaságossági szempontból nincs megoldva. A folyamatos öblitésű fúrási eljárások közül a geofizikai fúrólyuk-szelvényezéssel egybekötött kis átmérőjű rotari fúrást, laza kőzetben kutatási célból, továbbá a fordított öblitésű fúrásmódokat (szívó fúrásmód, légemeléses fúrás) víztermelési, ill. víztelenítő fúrások formájában mind szélesebb körben alkalmazzák. Vizsgálatokat kezdeményeztek a légemeléses fordított öblitésű fúrásmód kvantifikálására; ez a fúrási mód elsősorban a nagy átmérőjű mély kutak lemélyítése szempontjából figyelemreméltó fejlesztési cél. 2.1.1 Kutatófúrás szilárd kőzetben 2.1.1.1 Fúrási _mõdszerek fejlődése
Továbbra is dominálnak a forgó fúrásmódok, elsősorban normális (jobb-) öblítéssel. Sem a nem hagyományos kőzetbontó eljárások, sem pedig az öblítéses forgófúrás változatai, ill. eszközei (a fúrótömlők, talpi fúrómotorok) nem jutottak a sekélyfúrás terén szélesebb körű alkalmazásra. Változatlanul sürgető feladat a kis átmérőjű vizsgáló és egyéb célú műszaki fúrásokhoz a kombinált fúrási technika alkalmazhatóságának mind technikai, mind gazdasági szempontból való felülvizsgálása és továbbá az ütőfúrási mód alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, természetesen a talpi légkalapács figyelembevételével. 2.1.1.2 Fúrási tényezők
Kornilov [4] összefoglaló áttekintést nyújt a magfúrási teljesítmények fokozásának lehetőségeiről. Ennek során tárgyalja az 59 és 46 mm fúrólyukátmérőkre való áttérést kiegyensúlyozott fúrószárral, továbbá antivibrációs célból zsírok és emulziók alapadagolását az öblítőiszaphoz. _ Különösen előnyösnek ítéli a 46 mm átmérőjű fúrást, mert ennél a módszernél a fúrási sebesség nő, a gyémántkopás kisebb, és a berendezés teljesítményszükséglete 40 %-kal is csökken. Kornilov az 1000 min "1ig terjedő fordulatszámok mellett foglal állást, továbbá elengedhetetleımek tartja a fúróberendezések teljesítményének növelését. A fokozat nélküli fordulatszám-szabályozást, valamint a fordulatszám-tartomány növelését 1500 min"'re számos szerző javasolja [5, 6]. [6] adatokat közöl arról, hogy a IV. kőzetkategóriában 60 m/h fúrási sebességet is sikerült elérni. Jó tapasztalatokat szereztek astabilizátorok fokozott alkalmazásával, valamint az 50 mm (25-jű fúrólyukakban 59 mm-es fúrórudazattal kapcsolatban. 2.1 .I .3 Fúróberendezések
[7] és [8] szerint a Szovjetunióban az ismert fúróberendezés típusokat (BZK-2M2, ZBA-500, ZIF650 M, ZBA 800, ZIF-1200 MR) jelentősen towábbfejlesztették, és növelték a gépesítés mértékét.
A lengyel WWH-fúróberendezések hidraulikus forgatóöblítőfejet rendszeresítettek 1500 min“1-ig fokozat nélküli fordulatszabályozással. A fúróberendezések követelményeit általános érvényességgel tárgyalják a [7] szerzői, s jó áttekintést nyújtanak az ütő fúrásmódokról, valamint a talpi fúrómotorokkal való fúrásról is. Horn és Szirmay [9] a hazai szilárdásvány-kutatás céljait szolgáló fúróberendezés-állomány múltjából kiindulva vizsgálják a korszerűsítés lehetőségeit, s természetesen a nagy fordulatszámú gyémántkoronák használatára tervezett, sőt a kötéllel kiemelhető gyémántmagfúrók használatára is alkalmas berendezéseket, valamint a kis kezelőszemélyzetet igénylő hidraulikus berendezéseket helyezik előtérbe. [10] az UKB 200/300-típusú fúróberendezést írja le, melynek növekvő jelentősége a kutatási fúrástechnika terén a jövőben várható. E típus szerkesztői főleg arra törekedtek, hogy messzemenően alkalmazzák a szabványosított és a technika más ágazataiban fejlesztett szerkezeti elemeket. Az ütve működőfúróberendezések közül [4] a szovjet G-7-típusút emeli ki, amely 1000m mélységig a VI IX. kőzetkategóriában, továbbá a GV-5 típusút, amely a IV VI. kőzetkategóriában 900m mélységig használható; ugyanezeket még részletesebben jellemzi [11]. [12, 13, 14] egyes kutató fúróberendezésekben végrehajtott figyelemreméltó részleges gépesitéseket ismertetnek; megemlítik az RP típusú, ütve müködő pneumatikus fúróberendezést is, mely főleg üledékes kőzetek átfúrására alkalmas. Egy elterjedt, elsősorban gyémántkoronás magfúrásra tervezett sorozatról a Diamec 250, 500, 750 és 1000 tipusú Craelius fúrógépekről szólva [16, 17] kiemelik, hogy ezek különösen kitűnnek kedvező szállítási feltételeikkel, valamint egyes kisgépesítési szerelvényeikkel. A legkisebb a D 250 tipusú, egy emberrel kezelhető fúróberendezés, ez főleg föld alatti kutatófúrások elvégzésére alkalmas. Ezt hangoztatja Várhegyi [15] is a föld alatti kutatófúrásokról szóló összefoglalásában, amelyben számos föld alatti fúrásra tervezett tipus közül a D 250.-est ,,v-ilágszínvonal felettinek” minősíti; könnyű, kis helyigényű, fokozat nélkül 2100 percfordulatig szabályozható fordulatszámmal és 24 kN-ig változtatható terheléssel, alumínium fúrócsővel és 46 mm-es gyémántkoronával kitűnően alkalmas 250-350m mélységű bányabeli fúrások gyors, vibrációmentes mélyítésére. A talpi fúrómotorok alkalmazásának lehetőségét nyitja meg a kis átmérőjű kutató magfúrásokban a Dyna-Drill kőolaj célú fúrásokhoz konstruált hidrosztatikus talpi fúrómotor méretsorozatának kiterjesztése a „mikro”-méretek felé; erről a [16] számol be. A Micro-Slim elnevezésű típus átmérője 2"; alkalmas 75 mm fúrólyukátmérőre. A fúrógépet normális függőleges vagy ferdefúrásra egyaránt javasolják, és alkalmas lyukferdítésre, magfúrásra és egyéb fúrástechnikai feladatokra. A különleges, kombinált, több célú kutató, illetve kemény kőzetekben való egyéb célú fúrásra alkalmas fúróberendezések közt [16, 18, 21] lafettákkal ellátott, lánctalpas vagy kerekes alvázra szerelt ütve müködő fúróberendezéseket írnak le; ezekkel feltűnően nagy (pl. 9 m/min) fúrási teljesítményt sikerült elérni. A kombinált fúrási eljárásoknál ezek mint alternatív meg47
oldások jöhetnek számításba. A munkakörülmények ınegjavítására újszerű ütő fúróberendezés-típusok már teljes zajtompítással és porelszívással működnek [l9]. A fent leírt berendezéstípusok közül egyeseket még ma is univerzál-fúrógépeknek neveznek, de már korántsem törekszenek arra, hogy egyetlen gépben oly sok lehetőséget biztosítsanak, mint néhány évvel ezelőtt. Sokoldalú alkalmazási lehetőségű fúrógépnek kell tekintenünk azt a Diesel-hidraulikus hajtású Wirth B3A-típust, amellyel l m átmérőjű fúrólyukat 300 m mélységig, kisebb átmérő esetén 1000 m mélységig is lehet lemélyíteni [l8]. 2.1.1 .4 Fúrószerszám
Az erőltetett fúrási rendszer, mindenekelőtt a nagy fordulatszámok és kis fúrólyukátmérők, nagy szilárdságú fúrócsövet és különösen erős fúrócsőkötéseket igényelnek. A nagy szilárdságú acélminőségeknél külön tekintettel kell lenni a korrózióvédelemre. Az acélkötésekkel ellátott könnyüfém fúrócsövek használatát főleg kisebb teljesítményszükséglet indokolja. Különösen jó minőségű és nagy belső átmérőjű fúrócsöveket igényel a kötéllel kiemelhető magfúrási, az ún. „wire-line” technika, főleg az igen szigorú gyártási tűrések szempontjából [6]. A nagy szilárdságú fúrócső és a fúrócsőkészletek gondos kezelése kedvező feltételeket teremt a tiszta fúrási idő megnövelésére, az üzemzavarok elkerülésére [20]. A közzétett kutatási és fejlesztési eredmények elsősorban a keményfém- és a gyémántkoronákat érintették. Keményfém koronákhoz jobb keményfém-tulajdonságok szükségesek, a típus tekintetében pedig kisebb átmérők. A gyártási alapanyag minőségének javítása eddig még nem hozta meg a megkívánt eredményt. A gyémántkoronákhozképest a keményfém koronáknak lényegesen kisebb az állékonyságuk, és ezért kisebb a fúrási teljesítményük is [21]. A Szovjetunióban következetesen folytatják a keményfém fúrószerszámokra irányuló fejlesztési munkát, mivel azt tartják, hogy a kutatás során, a VI VIII. kategóriába tartozó kőzetek 1/3-ához a keményfém korona a legalkalmasabb fúrószerszám. Azt tervezik, hogy az idevágó kísérleteket a rendkívül kemény szintetikus alapanyagok vizsgálatára is ki fogják terjeszteni. Még nagyobb szabásúak a gyémántkoronák minőségének további javítására irányuló törekvések. A Szovjetunióban fokozott mértékben áttértek a mesterséges polikristályos gyémántok használatára. Jó eredményt kaptak a karátonként 2-4 darab nagyságú mesterséges gyémántszemekkel. A matrix alapanyagaként részben fémkerámiai anyagokat is alkalmaztak. [21] szerint a keményfém koronákkal szemben a mesterséges gyémántok felhasználásával készített magfúró koronákkal különösen a VI IX. kategóriájú kőzetekben _ többszörös kopásállóságot és jelentősen nagyobb fúrási sebességet értek el. Széles körű kutatásokkal igyekeztek tisztázni az ajakszélességnek, a gyémántszemek elrendezésének, a gyémánt szemnagyságának a fúrókoronák állékonyságával való összefüggését. [22] ismerteti azokat a kísérleteket, melyekkel a VIII-XI. kategóriájú hasadékos kőzetekre szerkesztett új gyémántkoronákat vizsgálták. 48
Ezekkel lényegesen kisebb gyémántkopást és 20%kal nagyobb állékonyságot sikerült elérni. A fúrótípus sajátos jellemzői a nagy ajakszélesség, az ajakdomborulat kisebb sugara és a korona belső peremén a gyémántszemek sűrűbb elrendezése. A korona külső peremén a matrixot gyémántszilánkok hozzáadásával javították, vagyis matrixanyagként impregnált gyémántkorona-anyagot alkalmaztak. Marx [3] laboratóriumi fúrási kísérletekkel tisztázta egyebek közt a kőzetfajta és a gyéınántszem nagysága, valamint a vágási mélység közötti összefüggéseket; a kísérletek során variálta mind a kerületi sebességeket, mind pedig a fúróterhelést. Marx az impregnált gyémántkoronákkal is végzett összehasonlító kísérleteket, amelyek során a gyémántszemek nagyságát variálta; kutatásai nemcsak a gyémántkoronák alakja és gyártási módja, hanem a fúrási rendszer optimalizálása szempontjából is jelentősek. [23] a fúrólengés-csillapítókkal, illetve az e nélkül végzett fúrások eredményeit hasonlítja össze. E kísérleti fúrások során bebizonyosodott, hogy a lengéscsillapítók alkalmazása lényegesen növeli a fúrónkénti előrehaladást és mintegy 22%-kal a fúrási sebességet. 2.1.1.5 Fúrási technológia
A kis átmérőjű kutatófúrási technológiában változatlanul a kerületi sebesség fokozását tekintik a fúrási sebesség növelése szempontjából a legcélravezetőbb útnak. A kutató magfúrás terén a Szovjetunióban elért jelentős tökéletesítés útjait, illetve az ezzel kapcsolatos gazdasági eredményeket [24] tárgyalja, s javaslatokat is tesz a jövőbeli feladatokra. [25] a fúróberendezésekkel elért teljesítményeket elemezve megállapítja, hogy a fúróberendezések nem mindig kellő teljesítményűek az optimális eredmények eléréséhez, s a teljesítményszükséglet és a fúrási teljesítmények közti összefüggéseket matematikailag is leírja. Ennek során [25] szerzője kitér a villamos hajtású fúróberendezésekre is. Marx már idézett tanulmányában [3] gyakorlatban hasznosítható útmutatásokat is nyújt a gyémántkoronás fúrás rendszerének kialakítására, a fúrási tényezők együtthatásának szempontjaira. Fontos megállapítása ezen a téren, hogy az impregnált gyémántkoronák 2-4-szer nagyobb fajlagos (a gyémánttal ellátott felületekre vonatkoztatott) terhelést igényelnek, mint a felületbe foglalt gyémántszemekkel ellátott fúrókoronák. A kerületi sebesség függvényében kifejezett előrehaladás _ a vágásmélység szempontjából a felületi befoglalású gyémántkoronák másképp viselkednek, mint az impregnáltak. Míg az impregnált fúrókoronák esetében a növekvő kerületi sebességgel a vágásmélység is növekszik, a felületi befoglalású koronáknál csökkenő tendencia állapítható meg. Az impregnált gyémántkoronákkal való fúráshoz tehát Marx nagyobb fúróterhelést és nagyobb fordulatszámot javasol, mint a felületi befoglalásúhoz szokásos. Ezen túlmenően a fúróterhelés küszöbértékét is meghatározta, elsősorban a kemény, abrazív kőzetféleségekre érvényesen. Marx a gyémántkorona-fúrás energiaszükségletéhez matematikai összefüggéseket is kidolgozott; a gyémántkorona-fúrásra vonatkozó kőzetfúrhatóság jellemzésére a fajlagos energiát javasolja.
Mindezek a vizsgálati eredmények azt mutatják, fokával jellemez. Ez az érték NDK-ban 36%, Magyarhogy a kutatófúrási technikában mindinkább tért országon 16%, Csehszlovákiában 15,3 %, az NSZK-ban hódít a fúrási folyamat matematikai megfogalmazása. 15%, Lengyelországban 10,5%, Ausztriában 2,5%, Több szovjet kutató a fúrási folyamat termelékeny- a Szovjetunióban 1,9%. Ezek a kihasználási számok ségét, hatékonyságát vizsgálva [26] az egyes fúrások azt jelentik, hogy számos országban nagy erőfeszítéösszehasonlítási szempontjaira tesz javaslatot; [27] seket kell tenni a hidrológiai kutatás és feltárás észazokat a legfontosabb műszaki előfeltételeket elemzi szerüsítése érdekében, amely a mélyfúrásra nagy felés értékeli, amelyek a hatékonyságra és a termelékeny- adatokat ró [39]. A feladat a kőolajiparban és a báségre befolyással vannak, s az alábbi szempontokat nyászatban bevált módszerek és eljárások értelemszerű tárgyalják: a fúrandó magszakaszok hosszának körül- alkalmazása a talajvízkutatás és -feltárás feladatkörére határolása a fúrási eredmény mondanivalójának csor- [40]. A tengervíz sótalanítása terén folyó kutatást bítása nélkül; kis átmérőjű fúrásokban használható a vegyi hulladékanyagokkal, elsősorban fenollal geofizikai műszerek továbbfejlesztése; a fúrólyuk- szennyezett folyóvizek előkészítésére és derítésére is átmérő és a fúrási rendszer optimalizálása, főleg a fúró- kiterjesztik; az ezen a téren elért eredményeket a nagy _ fordulatszám meghatározása a mélység függvényében; deritőtelepek tervezéséhez is felhasználják [41]. A termálvízkutak létesítése egyre inkább szerepel az irányított ferdefúrás ésszerű alkalmazása és a mega mélyfúrási feladatok közt. Ezek mélysége általában engedhető természetes lyukeltérések megállapítása. [29] a magfúró korona állékonyságának 2,5-3,5- túlhaladja a sekélyfúrással elérhető mélységeket [42, szeresére, a fúrási sebesség 2,2_2,3-szeresére való 43, 44], s ezért inkább a kőolaj- és földgázkút-fúrási növeléséről, továbbá a gyémántveszteségek 1/3-ára technológia a mérvadó ezek szempontjából. való csökkenéséről számol be az emulzifikáló adalékos öblítőiszappal végzett fúrások esetében. 2.1.2.1 Fúrási módszerek Tovább tart az irányzat a gyorsmagszedős, ún. ,,wire-line”-technológia mind szélesebb körű alkalma- A vízkútfúrási technikában eddig alkalmazott fúrási zására s az ezzel kapcsolatosan is érvényesülő törek- módszerek szempontjából [45] főleg az volt a legfontosabb, hogy ezeket úgy válasszák meg, illetve alkalmazvésről a kisebb átmérők vonatkozásában. zák, hogy a vízvezető formációk a fúrási, illetve kútFalusi [30] a gyorsmagszedős gyémántfúrási techkiképzési műveletek során a legkisebb mértékben nika mai állásáról és a hazai kísérleti bevezetéséről károsodjanak. Ezt a szempontot az is mutatja, hogy számol be. Kiemeli a csaknem 100%-os magkihozaa vízkútfúrási technikában a jobbirányú agyagöblítési talt. technikát állandóan fejlesztik [47], és az egész technolóA kutató magfúrási gyakorlatban is növekvő irágia jelentősen közelít a szénhidrogéncélú fúrásokhoz, nyított ferdefúrási tevékenységről számol be [3l], ahol a formációk védelme, a gáthatás elkerülése minviszont [32] az erősen gyűrt és hasadékos kőzetekben dig alapvető szempont [46]. Ennek ellenére [48] az fellépő lyukelferdülésről, illetve a ferde fúrólyukak iszapöblitéses fúrás mellőzését javasolja a vízkútfúrás kiegyenesítési technológiájáról értekezik. [33] szerzői átfogó elemzésben a 350-800 m mélységtartományban feladatkörében, mert szerinte a viztároló rétegek agyagferdítőpályával és pilótafúrólyukkal mélyített 106 mentesítése az összmunkaidő 25%-át teszi ki, és a vízirányított ferdefúrásról számolnak be; az előirányzott vezető rétegek tökéletes tisztítása nem is lehetséges. eltérités elérésének valószínűségét 79%-kal számították Fúrási eljárások talajvíz-süllyesztési munkákhoz való ki. A tanulmány jó áttekintést ad a ferdítőpályás módosítását írják le [49, 50]. ferdefúrási technológiáról. 2.1.2.2 Fúróberendezések, fúrási eszközök
2.1.2 Fúrás laza kőzetben; vízkútfúrás A száraz csigafúrás technológiáját egyszerű felszerelése és nagy termelékenysége miatt mind szélesebb körben alkalmazzák. Durva kavicsban, viszonylag nagy átmérőjű (400 mm-ig) csigafúrásra alkalmas francia fúróberendezés nagy forgatónyomatékával (400 Nm) tűnik ki [34]. A Szovjetunióban viszont egy 50 m mélységkapacitású I-IV. kategóriájú kőzetben való fúrásra alkalmas csiga-fúróberendezést fejlesztettek ki [35]. Nagy átmérőjű [500-1000 mm] csigafúrást kutatófúrási célokra 20 m mélységig alkalmaznak, amivel lényegében teljesen gépesítették és ésszerűsítették az eddig kutatóárkokkal végzett hagyományos kutatást [36, 37]. A túlnyomóan fordított öblitésű fúrásmódok elsősorban néhány közép- és délkelet-európai országban terjednek víztermelést és viztelenítést célzó fúrásokra, miután ezekben az országokban is mindinkább előtérbe kerülnek a vízgazdálkodási problémák. Különösen az NDK-ban feszített a vízgazdálkodási helyzet, amit [38] néhány ország vízkészlet-kihasználási 4
Kőolaj és Földgáz
[43] szerint a fúrószerszám automatikus be- és kiépítésére alkalmas fúróberendezések csak 500 m-nél nagyobb mélységű fúrások esetében gazdaságosak. A vízkútfúrási technikához számos kombinált berendezést [52, 53, 54, 60], egycélú berendezést [55], továbbá számos kiegészítő kelléket [56, 57, 58, 59] fejlesztettek tovább. A fejlesztési törekvésekben különösen figyelemreméltó a hidraulikai szerkezeti elemek fokozott alkalmazása. A fúrási mellékmunkák gépesítésére is sokféle változatot hoztak létre [6l]. A mammutszivattyúzásos (légemeléses) öblítés céljaira kifejlesztett 100 mm-es kettős fúrócsövet ír le Izajlcirı (RON 1974 1 50-2.); új görgős, szárnyas fúrókról és talpi légkalapácsról [62] számol be. 2.1.2.3 Kútépités
A kútépítés fejlődése terén a figyelem a korrózió, az inkrusztáció és az okkeresedés elleni védelemre irányult [63]. Az okkerképződés ellen hatásosnak bizonyult a gamma-sugarak alkalmazása [64]. Ez az eljárás alig igényel kezelést, a kútszűrő falának teljes besugárzása megakadályozza az okkerképződést. Az okker49
kiválás által már eltömődött szűrők áteresztőképességét a besugárzás helyreállítja. Sugárforrásként az iparban és gyógyászatban ismert ÉŠCO-ot és 1;ÍͧCs-ot használják. A fúrt kutak jobb kihasználása érdekében ezeket gyűjtőaknákká vagy csápos kutakká bővítik [65]. [66] kiemeli, hogy a vízvezető rétegek védelme nemcsak a kutak építése, kiképzése terén, hanem azok felhagyása során is gondos munkát igényel.
A müanyag szűrők elterjedt konvencionális típusán kívül az építőszekrényelv alapján komplett szűrőcsővé alakítható, vagyis összeépíthető műanyag szűrőelemeket is kifejlesztettek [67]. A kútszivattyúk tökéletesítésének célja változatlanul a hatásfok, az üzembiztonság és az élettartam fokozására irányul [68], amely paraméterek jobb értékeiből következő gazdaságosabb üzem mindenképpen kiegyenlíti a nagyobb beruházási költséget.
2.2 Aknafúrás _ nagy átmérőjű fúrás 2.2.1 A fejlődés általános iránya Az aknafúrási tevékenységben mind jobban előtérbe kerül a felfelé való aknafúrás, az ún. ,,raise boring", amely lényegében abból áll, hogy az előre lemélyített pilótafúrólyukat felfelé bővítik, az akna végleges átmérőjéig. A bővítést egy vagy több lépcsőben végzik, s a fúrás alsó végpontját már előzőleg hozzáférhetővé teszik a bányából oda kihajtott vágattal, ami által a kifúrt kőzet kiszállítása a bányán keresztül lehetővé válik, és az öblítés technológiája is szinte felesleges, csak a keletkezett kőzetpor lekötése céljából lehet célszerű. Az ilyen fúrások darabos furadéka a hatékony kőzetbontásra mutat. Az öblítéses aknafúrási módszerek fejlődésében és alkalmazásában tapasztalható megtorpanás okait vizsgálva feltehető, hogy a nagy _ 6-8 m _ átmérőjű aknák fúrással való mélyítésétől még mindig vonakodnak, továbbá hogy az ilyen nagy átmérőjű aknák fúrására alkalmas fúróberendezések még nem egészen kiforrottak, amellett nehezek, költségesek s folyamatos kihasználási lehetőségük nehezen biztosítható; pedig éppen a mai, vagy még inkább a jövő korszerű bányászata ilyen nagy átmérőjű aknákat igényel. Elvileg nincsenek meggyőző érvek, okok amelyek az aknafúrási technikának a nagy átmérők irányában való továbbfejlesztése ellen szólnának. A problémát, vagyis az ilyen nagy átmérőjű aknák fúrására alkalmas berendezések továbbfejlesztését és gazdaságos kihasználását a nemzetközi együttműködés oldhatná meg. Minthogy a bányászati aknamélyítés módszereit az utóbbi években elvileg nem fejlesztették tovább, s különleges eljárásokat sem fejlesztettek, így az aknafúrás fejlesztési lehetőségei igen kedvezőek. A nagy átmérőjű, mély víztelenítőkutak fúrása terén jelentős eredményeket értek el a nyugat-ukrajnai barnaszénbányászatban [70]. A hazai bauxitbányászat céljaira kemény kőzetbe mélyített vízmentesítőkút-rendszer technológiájáról, az elferdülés meggátlására kifejlesztett szerszámokról számol be [71]. A nyugat-európai országokban és az USA-ban elterjedt bővítéses aknafúrás _ a már említett ,,raise boring” két lehetséges módszere _ a fentről lefelé és a lentről felfelé való bővítés _ közül az utóbbi technológia terjedt el szélesebb körben. A bővítő aknafúrás a kőzet igen gondos megítélését kívánja, miután ennél a száraz fúrási módszernél 50
a kőzethullás, a beomlás veszélye nagyobb, mint az öblítéses fúrásmódok esetében. Különös gondot kell fordítania kifúrt kőzet elszállításának folyamatosságára. 2.2.2 Nagy átmérőjű öblítéses aknafúrás Blank [70] a nagy átmérőjű öblítéses fúrással laza kőzetekben és konszolidált formációkban szerzett tapasztalatokról és a legújabb technológiai fejlődésről számol be, amelyet 600 m mélységig lehet mérvadónak tekinteni. Ilyen mélységekben az öblítés csak mammutszivattyúzásos rendszerrel oldható meg, amelyet részletesen elemeztek és optimalizáltak. Miután a két-, illetve háromfázisú rendszer függőleges csővezetékben való áramlási folyamatának matematikai leírása a gáznemű fázis expanziója mellett igen nehezen megközelíthető feladat, ezért kísérleti vizsgálatokat is alkalmaztak a kérdés tisztázásához. Az öblítőáram sűrüségingadozásának radioaktív mérése során sugárforrásokat tartalmazó részeket is kevertek a folyadékáramba. A mérési eredmények alapján számítási modellt dolgoztak ki, amely 600 m mélységig alkalmas a mammutszivattyúzásos öblítési mód szimulálására. Igy pl. a 300 mm átmérőjű fúrócsövön 8%-os szilárdanyag-tartalom kiszállításához e modell szerint 12 mi*/min öblítési folyadékmennyiség szükséges. [70] kimutatta a hídrosztatíkus fúró-utánengedés és forgatóasztal-hajtás előnyeit és beszámolt egy 3 hidromotorral hajtott forgató öblítőfejről, amelynek legkisebb percfordulata 0,8 és a maximális forgatónyomatéka l200 Nm. A fúrószerszám tökéletesítése során az axiális fogazású vágótárcsák és a kúpgörgős pilótafúrók mind a lapos, mind a lépcsős fúrókhoz jól beváltak [72]. Ezeken kívül hatékony bővítőfúrókat is szerkesztettek, amelyeket főleg a védő béléscsőoszlopok beépítése előtt alkalmaznak. A béléscsövezés megkönnyítésére elterjedt a csövezőberendezések alkalmazása, amelyek az 1700 mm-es béléscsőméretig 2500 Nm forgatónyomaték kifejtésére képesek. Az iszapveszteség és a lyukfalvédelem érdekében a nagy átmérőjű fúrás a rotari fúrás modern öblítőiszaptechnológiája felé fordul, éspedig olyanok felé, amelyek a vízvezető rétegek termelőképességét is megőrzik. [70] beszámol azokról a kísérletekről is, amelyek célja a barnaszéntermelés függőleges fúrólyukak segítségével
2.2.3 Nagy átmérőjű bővítéses aknafúrás A nagy átmérőjű bővítéses aknafúrás kulcskérdése a vezető fúrólyuk átmérője és annak függőlegessége. A vezető fúrólyuk átmérőjét [73] 193 mm-ben, egy régebbi esetleírás 300 mm-rel adja meg. Mindkét esetleírás nyomatékosan hangsúlyozza a kis fúróterhelés és a kis fordulatszám szükségességét, mivel a bővítőfúrással végezhető technológia mélységhatárát a függőleges fúrás, vagyis a vezetőlyuk függőlegessége eleve elhatárolja. A végső lyukátmérő eléréséhez szükséges bővítési lépcsők számát [73] szerint pl. a 193 mm vezetőlyukhoz
három
bővítőfokozattal
(450 mm, 1200 mm,
1500 mm) oldották meg; az említett régebbi esetleírás (Glückauf 1969, 396-407 O.) viszont a 300 mm átmérőjű vezetőlyuk egy lépcsőben a végleges 4,05 m-re való bővítését írja le. Egyébként talán ez az utóbbi volt ez idáig a legnagyobb átmérőjű egylépcsős bővítéssel fúrt akna; több lépcsős bővítéssel értek el már 4,4 m-es lyukátmérőt is. [74] arról is beszámol, hogy egy bővítéses vakaknát
hidraulikus előtolású aknafúró géppel 25 nap alatt 227,5 m folyóméterhosszban lemélyítették, ami 9,1 m/d átlagos teljesítményt jelent, a csúcsteljesítmény 19,55 m/d volt. 2.2.4 Fúrt aknák és nagy átmérőjű fúrólyukak biztosítása Világosan felismerhető az az irányzat, hogy a merevített acélcsöves teljes biztosítást a nagy átmérőjű fúrólyukak esetében valamilyen olcsóbb változattal helyettesítsék. Ennek a törekvésnek alapja az, hogy a fúrt nagy átmérőjű lyukfal lényegesen állékonyabb mint pl. a bányászati műveletekkel mélyített aknafalé. A fúrt aknák biztosítását kedvező körülmények közt esetleg teljesen mellőzni lehet, ahogy ezt egy 6 éve fúrt szellőztetőakna példája bizonyította. Más esetekben elegendőnek bizonyult a biztosításhoz könnyű acélgyűrűk közé bádogbélés vagy 1,0 1,5 m-re elhelyezett acélgyűrűk között sodronyhálóra torkretbevonat alkalmazása [73].
IRODALOM [1] Samsev, F. A._Taral
[21] Verescsagin, L. F.-Konjaev, Ju. Sz._D0vbnja, A. V.-
logija i tehnika razvedocsnogo burenija (vtoroe izd.).
koronkami sz szinteticseszkimi almazami ASZPK. RON 1 26-9. [22] Blinov, G. A.-Ponomarev, P. P.: Novüe almaznüe koronki dlja burenija trescsinovatüh porod. RON 3 32-5. [23] Mileckij, B. E.-Krivcov, A. G.-Szûszkntov, G. G.: Bezkernovoe burenie sz primeneniem stürevüh sarosecsnüh dolot. RON 2 45-6. [24] Bnbnov, E. Sz.- Volkov, V. N.: Pricsinü izmenenija tempov
Nedra, Moszkva. 495 o. [2] Szulaskin, Sz. Sz..` Technologija burenija geologorazvedocsnüh szkvazsin. Nedra, Moszkva. 319 o. [3] Marx, C.: Untersuchung des Gesteinsbohrens mit Diamantkronen. Dissertation TU Clausthal 219 o. [4] Kornilov, N. J.: Tehnicseszkij progreszsz _ osznova povüsenija proizvoditel”noszti kolonkovogo burenija. RON 12 1-4 o
ıı
-
[5, Scsadrin, J. A.-Galln, A. A. : Almaznoe burenie na vüszokih szkorosztjah vrascsenija sznarjda. RON 4 50-2. :6: Pokvasinszkij, M. N.-Bagaeo, B. N.: Szkorosztnoe burenie szkvazsin. RON 8 49-51. :7: Kulicsihin, N. J._Rodi0n0:.-f, N. Sz.-Ganzen, G. A.: Burovoe Oborudovanie. Nedra, Moszkva. 245 o. :8: Belouszov, D. I.-P0sc`snlkin, V. 1.: Burovüe usztanovki. Nedra, Moszkva. 236 o. :9: Horn J._Szirmay A..` A hazai szilárd ásványinyersanyagkutatás fúróberendezéseinek fejlődése napjainkig és a fejlesztés perspektívái. FK 1-2 45-63. [10] Rt`iL`kin, A. Sz.-Kornilov, N. J._Grı`gor'ev, V. V._Csicsigin, Burovaja usztanovka UKB-200/300. Nedra, Moszkva. 206 o. [1 1] Kiszeleo, A. T._1l/Iatreev, Ju. A._Tupcsij, V. V._Krusztrr, J. J.-Fomenlco, J. J.: Primenenie vüszokocsasztotnüh gidroudarnüh masin v Donbaszsze. RON 10 34-8. [12] Volodin, O. A._DorrO, Sz. I._Km'inkoif, Ju. S.-Kogart, J. J..` Macsta dlja vertikal'nogo i naklonnogo burenija. Ref. Zs. Gornoe Delo, Moszkva 10 23, 24, 154. :Á3: Gntkin, E. Sz.-Sapaer, V. K.: Poluavtomaticseszkie élevatorü dlja burenija szkvazsin. RON 9 23-6. :`.4: Noszikov, N. E.: Vlijanie uszlovij ékszpluatacii na dolgovecsnoszt` burovüh naszoszov. RON 11 51-2. :l5: Várhegyi P.: Föld alatti kutatófúrások kérdései. FK 1-2 79-83. Í: 6: _ Drilling equipment. International Mining Equipment,
London July-Sep 49-53. :Á 7] Seyferle, W. : Vielseitigc Diamantbohrtcchnik. BBR 435_4l.
1182 - Drilling exports meet at Lound Hall. Mine a. Quarry, London Aug 27-35. [`.9[ Riib, F.: Ausrüstung für Bohrarbeiten im Strassenbau.
Strassenbau-Technik, Köln. 12 25-8. 220] Csernjat:szkij, G. V._Lt`cs`eL=szkij, P. A._Knz'min, G. G.Dubrovinszkij, D. L.: Ekonomicseszkaja éffektivnoszt' iszpol`zovanija buril`nüh kolonn szelektivnoj szborki. RON 8 22--5. Í W
Graf, L. E._0rlov, V. J.-Karbüs, V. G.: Burenie szkvazsin
roszta szkoroszti kolonkovogo burenija. RON 6 17-21. [25] Miscsenko, V. V.: Energoemkoszf' élektrovrascsatefnogo lãurenija porodorazrusajuscsim insztrumentom. RON 2 4-7.
[26] Hanszrov, V. L.: Metodika opredelenija proizvoditel°noszti truda na kolonkovom burenii. RON 12 31-3. [27] L_.icsevszkı`j, P. A.-Knz'min, G. G._Dubrovinszkij, B. L.: Effektivnoszt` burenija koronkami malüh diametrov pri razvedke ugol'nüh mesztorozsdenij. RON 2 20-4. [28] Ajraperoc, V. A._AndrianOtf, V. R._Veremejkin, B. Ja.: Kcšntrof parametrov proceszsza burenija. Nedra, Moszkva. 12 o. [29] Jarov, A. N.-Kendisz, M. S.-Cűpin, N. V._Zsidovcev, N. A._Gil'man, K. M.-Bogdanov, R. K.-Zumasz, B. Ju.Zajonc, 0. L.: Povüsenie éffektivnoszti burenija almaznüm porodo-razrusajuscsim insztrumentom. Ref. Zs. Gornoe Delo, Moszkva 11 19 43 130.
[30] Falusi I.: Gyorsmagszedős (wire-line) fúrási tapasztalatok. FK 1-2 64-70. [31] Abramcnk, A. B._Bliznec, L. V.: Preduprezsdenie iszkrivle-
nija szkvazsin v Donbaszsze. RON 10 54-5. [32] Olekszenko, M. R.-Gutnilcov, N. Sz.-Tihonov, A. Burenie szkvazsin na Aktogatszkoj magnitnoj anomalii. RON 3 46-8. [33] Rjazanov, V. J.-Uglov, G. A.: Primenenie sz”emnüh klin'ev tipa SZO v Rudno-Altajszkoj ékszpedicii. RON 10 53-4. [34] Doridor, M.-Monronx, C.: Echantillonneur pour graves noyées. Forages Avr_Juin 89-93. [35] Olonovszkij, Ju. A._Efremov, A. D..` Polüe sneki dlja burenija szkvazsin i oborudovanija ih fil”trami. RON 1 29-30. [36] Brülov, Sz. A.-Grabcsak, L. A .-Selenkov, A. A.-Kaban-
cev, A. J.: Burenie szkvazsin bol”sogo diametra usztanovkoj LBU-50 vzamen prohodki surfov. RON 7 52-5. [37] Ploscsadnüj, V. Ja._TanOv, E. J.-Bazsntin, A. N._POrozsszkij, K. P.: Burenie surfov usztanovkoj USBM-16. RON 4 24-7. [38] Milde, G..` Zur Razionalisierung der Grundwassererkun-
51
dung mit Hilfe physikalischer und chemischer Methoden. ZAG l13_9.
[39] Arnold, W.: Tendenzen der technischen Entwicklung in der Grundwassererkundung und -erschliessung. Vortrag 2.
Kolloquíum Hydrogeologie, Erfurt, 10-12. Oktober 12 o. [40] Campbell, M. D._Lehr, J. H..` Water well technology. Ground Water, Urbana, Illionis 1_2 52. [41] _ Grundlagenforschung für Meerwasserentsalzung. BBR 354_5. [42] Janka, G.: Einige Gesichtspunkte des Thermalbrunnenbaus. Vortrag 2. Kolloquíum Hydrogeologie, 10-12. Oktober, Erfurt 8 o. _ Drilling for energy. WWJ 7 32_5. Meyer, C. F. .` Heat storage wells. WWJ 10 35-41. _45Í Keller, G.: Schutz des Grundwassers für die Trinkwasser-
243: 2443
versorgung. BBR l44_7.
146' Pataki N.: Kútépitési technológiánk néhány időszerű kérdése. FK. ]_2 84-93. Í47Í Baskatov, D. N.--Onoprienko, M. G.: Vszkrütie vodo-
nosznüh gorizontov v rühlüh otlozsenijah. RON 8 20-2.
[43Í
[49] [50] [51]
Dragallín, E. N.: Moderne Verfahren zum Abteufen hydrogeologischer Bohrungen und Tendenzen der technischen Entwicklung in der Grundwassererkundung. Vortrag 2. Kolloquíum Hydrogeologie, 10-12. Oktober 1973, Erfurt. 10 o. Bührig, F.: Grundwasserabsenkungsarbeiten. BBR l75_9. Mertzenich, H. : Zur Praxis der Grundwasserabsenkung vornehmlich beim Einsatz von Spülfiltern. BBR 180_9. Behrens, H. D.: Das technische Niveau der automatischen Bohranlage BA_25 ,,L"_E. Neue Bergbautechnik, Leipzig 223_4. _ Vollhydraulisches Vertikalbohrgerät.ÍBBR 68.
[52] [5 3] _ Vollhydraulische Drehbohranlage UB 200. BBR 160_1. [54] _ Neuentwickeltes Bohrgeät BSRA. BBR 239_40. [55] _ Horizontalbohrgerät mit Wankelmotor. BBR 70. [56] _ S0 m tief Ohne zu teleskopieren mit Bohrı`ohren 216 mm ra . BBR 117.
52
[57] _ Unser neues Verrohrungsgerät (Verrohrungseinrichtung) für Bohrrohre bis 419 mm fõ. BBR 3.
[58] _ Salzgitter _ Verrohrungsmaschinen. BBR 310. [59] _Alone, my Schramm T 64 HB rotadrill it's greet, a Schramm model 425/350 compressor, and it°s unbetable. WWJ 3 20. [60] _ New 14 W water well rig. WWJ 1 107.
[61] Lehmann,
R..`
Tendenzen
der Bohrgeräteentwicklung
einschliesslích Mechanisierung der Bohrnebenprozesse für die Grundwassererkundung und -erschliessung. Vortrag
2. Kolloquíum Hydrogeologie, l0_12. Oktober 1973, Erfurt. 16 o. [62] _ Hughes bits boost your profits. WWJ 1 27. [63] Mogg, Jˇ. L.: Corrosion and inkrustation. WWJ 3 30-6. [64] Wissel, D._Gersmer, W.: Die Gammabestrahlung der Brunnenfilter _ ein wirksames Schutzverfahren gegen Brunnenverockerung. Wasserwirtschaft Wassertechnik, Berlin (NDK) 191_200. 265] Helwig, 0. J..` Increasing well yield with hybrid wells. Ground Water, Urbana Illionis 7-8 12-7. 266] _ Sealing abandoned water wells. WWJ 4 3l_2, 34.
[67] _ New screen introduced. WWJ 9 65. [68] _ Grundfos-Unterwasserpumpen. BBR 347. Í69] Csath B.: A hévvízkutak kútfejkiképzésének kialakulása. FK 1_2 l10_24. 270] Blank, R..` Erfahrungen bei der Herstellung von grosska~ librigen Bohrungen im Lockergebirge. Braunkohle, Düsseldorf 3l3_21.
[71] Mecsnober M. : Nagy átmérőjű fúrások a magyar bauxilbányászatban. FK 1_2 71-8.
[72] Welle:-s: Blindschächte im Bohrverfahren. Führungskraft, Herne (NSZK) 3 13-4. [73] Nacke, H._GrO.s`sekemper, H. J.; 227 m Blindschacht in 25
Tagen. Kurznachrichten Bergtechnik, Essen 90 2. [74] Barking, H. : Erfahrungen beim Abteufen eines Bohrblindschachtes von 5 m Durchmesser auf dem Verbundbergwerk Walsum. Glückauf, Essen (NSZK) l023_9.
3 Mélyfúrási geofizika
3.1 A fejlődés általános irányai A mélyfúrási geofizika 1973. évi publikációinak áttanulmányozása arra az általános következtetésre késztet, hogy a műszaki érdeklődés irányzata ezen a területen az 1972. évihez viszonyítva nem változott lényegesen. Változatlanul a mérések elméleti kérdéseivel, a pontossággal és az értelmezés különféle problémáival foglalkozó cikkek vannak túlsúlyban. Nem pusztán a cikkek száma, hanem a közlemények egymástól olykor jelentősen eltérő műszaki színvonala is azt mutatja, hogy az eljárások finomításának, a pontosság fokozásának és az alkalmazási területek szélesítésének korszakát éli át a mélyfúrási geofizika. Nő az igény a mélyfúrási geofizikai mérések iránt. Holosenko áttekintő tanulmányában érdekes statisztikai adatokat olvashatunk. A szerző megállapítja, hogy az 1966-70 között eltelt 5 évben 49%-kal több mélyfúrási geofizikai mérést végeztek a Szovjetunió kutatófúrásaiban, mint az előző 5 évben, 1960-65 között [l]. E mérések műszerezettségéről bő tájékoztatást adtak Popov és szerzőtársai magyar nyelven megjelefnt tanulmányukban [2]. Attekintő tanulmánynak kell tekinteni Barlai-Czcglé(li_Miiller ismertetését a magyar mélyfúrási geofizikai helyzetről; ez a cikk vázolja a hazai fejlesztési irányzatot is [3]. Az általános technikai fejlődésről és a műszaki újdonságokról _ mint már több előző évben is _ Desbrandes tollából kaphatunk érdekes adatokat. Részletesen tárgyalja cikkében azokat az eszközöket és módszereket, amelyek a legújabb fejlődés eredményeinek tekinthetők, és amelyektől minőségi vagy műszaki javulás várható a szakma területén. Kitér többek között a furadékon végzett különféle mérésekre, a kőzetek mechanikai tulajdonságainak meghatározási módszereire, a szelvények gépi feldolgozása terén elért újabb eredményekre [4]. Attekintést nyerhetünk két további cikkből is, amelyek a Journal of Petroleum Technology című tekintélyes amerikai folyóirat 25 éves jubileuma alkalmából jelentek ıneg. Ezek közül az egyik, amelynek szerzői Jenning.s`_Timur, más témák mellett a szelvényezés és főleg a formációkiértékelés újabban elért eredményeit taglalja [5]. Krueger cikke viszont a rétegvizsgálat kérdéseit foglalja össze, és ezen belül fog-
lalkozik a témánkba vágó perfbrálási kérdésekkel is. Történeti ismertetés után elmondja a fejlődés valamenynyi jelentős fázisát, a különféle eljárások hatásosságának vizsgálatait, a nagy hőmérsékletű kutak korszerű anyagait és eszközeit [6]. Az itt idézett publikációk egyike sem ad teljesen átfogó képet a mélyfúrási geofizika fejlődésének irányzatáról. Részben helyi viszonyok ismertetésére, részben a szakmának csak egy-egy részére szorítkozó cikkek ezek. Valamennyit ismerve azonban már kialakulhat a fejlődés tendenciáiról egy átfogóbb kép. Ezt röviden úgy lehetne jellemezni, hogy a mélyfúrási geofizika fejlesztése a minél több injbrmáció megszerzésére, a megszerzés feltételeinek biztosítására törekszik. Ez a kétségkívül a valóságnak megfelelő célkitűzés magában foglalja a fejlesztés irányelveit is. Meg kell szerezni az információkat, még nehezebb körülmények (nagy hőmérséklet és nyomás) esetén is. A lehetőséghez képest növelni kell az információk számát, tehát minél több mérésfajtát kell elvégezni. A megmért adatokat egyre tökéletesebben kell feldolgozni, hogy ugyanabból a mért anyagból minél több információt kapjunk. Ha ezeket a feltételeket a gazdaságosság általános kívánalmaival kiegészítjük, amely gyors és biztos műveletvégzést követel meg, akkor végeredményben már meg is húztuk a mélyfúrási geofizikai fejlődés kontúrjait. E témához kell még kapcsolnunk egy érdekes felmérésről beszámoló cikket. Hilchie és Overton kérdőívek alapján statisztikát állítottak össze az SPWLA, tehát az amerikai szelvényértelmezők társaságának tagságáról. Egyik legérdekesebb megállapításuk, hogy a geofizikai szelvények értelmezésével foglalkozóknak alapképzettsége igen változatos, és mindössze 5%-uk geofizikus. Nem akarunk ebből messzemenő következtetéseket levonni, de túlzás nélkül megállapítható, hogy a mélyfúrási geofizika művelőí sokféle alapképzettséggel kerültek ebbe az iparágba, és ez a vérfrissítés feltehetőenelőnyös hatással van a műszaki fejlődésre is. Hasonló statisztikák feldolgozása esetleg befolyással lehet egy-egy ország felsőoktatási terveire is [7].
53
3.2 Mérési technológia, mérőeszközök A mérési technológia közvetlen fejlődésének lassúbb üteme ellenére olvashatunk a különféle mérési módszerek tárgyköreiben új vagy pontosabban újszerű eszközökről. Az ellenállásmérés régen stabilizálódott szondái mellett is értesülünk új megoldásról. Klimov egy olyan „gömbszondáról” számol be, amelyet szénkutató fúrásokban alkalmaztak eredményesen, és még a néhány cm vastag széncsíkok kimutatása is lehetséges vele [8]. Egy másik, ugyancsak ásványkutatáshoz bevezetett ellenállásmérő eszközről Boriszenko és szerzőtársai adnak hírt. A szonda egy merev, falhoz szorított elektromos lyukműszer, amelynek segítségével száraz vasérckutató fúrásokban is meg lehet a fajlagos ellenállást ınérní [9]. Az ellenállásmérés egy speciális _ bár már isınert alkalmazási technológiájáról, a kétiszapos mérési módszerről Rucskin cikke közöl újabb adatokat. Hasadékos tárolók termelő szakaszainak hasznos eljárása ez. A szerző szerint a két különféle koncentrációjú iszap (víz) közül előbb a sósabbat kell besajtolni (ennek ellenállása lehetőleg a rétegvizével legyen azonos). Ezt követően egy ennél legalább tízszer nagyobb ellenállású vizet kell másodiknak benyomni. A mindkét iszapban elvégzett ellenállásszelvényekből a hasadékos helyek egyértelműen kimutathatók [l0]. Afúrás közben végzett szelvényezés régi, de meg nem
oldott témája a geofizikai kutatásnak. A fúrás alatt mért ellenállásadatok vezeték nélkül történő felszínre juttatásával kapcsolatban végzett kísérletekről írtak cikket Molcsanov és társai. Az elektrointegrátoros modellezésről és a gyakorlati mérésekről egyaránt beszámolnak. Megállapítják, hogy eljárásuk jelenleg maximálisan 3000 m-ig alkalmazható [l l]. Az elektromágneses szelvényezés régóta vizsgált lehetőségeivel kapcsolatban Zaszlonov újabb kísérletekről számol be. 400 kHz frekvenciával végeztek kísérleteket, amelyek során a mágneses mezőnek csupán a horizontális komponensét mérték [l2]. Az akusztikus mérési eljárások eszköz- és módszerfejlesztésével több cikk foglalkozik.. Az akusztikus mérések hatásosságának jelentős növelése várható, ha a sebességszelvényezést nem a megszokott PPP(tehát tisztán nyomáshullámokból álló) hullámokkal, hanem PSP-hullámokkal végeznék (transzverzális hullámok keltése a kőzetben). Mihelev cikke egy kísérleti akusztikus eszközt ír le, amelynek adója, ill. vevői ilyen hullámok adására, ill. vételére képesek. A célt az adó és a vevők megfelelő szögbeállításával érték el. A szögmódosítás segítségével egyébként a szokványos sebességmérésnél is mutatkozik amplitúdónövekedés [l3]. Az akusztikus jelek jó hatásfokú kibocsátása állandó műszaki fejlesztési téma. Nekraszov beszámol egy új kivitelű, piezoelektromos elemekből felépített adóról, amelynél a piezoelemeket egy egyben mechanikus erősítőként is dolgozó acélhüvely fogja össze. Az új kivitellel sokkal erősebb akusztikus jelek bocsáthatók ki [14]. 54
Az akusztikus mérésekben rejlő információtartalom hatékonyabb kiaknázása a célja Lescsuk javasolt eljárásának. Cikkében a több szondahosszal végzett akusztikus sebességmérésekkel elérhető eredményeket ismerteti. Megadja azt is, hogy egy több csatornás akusztikus mérőrendszer kialakításához milyen szondahosszakból kellene aikonıbinált szondát összeállítani, hogy a lyukfal környékéről a legtöbb információt kaphassuk [15]. Az akusztikus csillapításmérés tökéletesítésére Bragin és Fedorov egy egyadós-kétvevős szonda használatátjavasolják. Ennek mérőrendszere a két aınplitúdómérést időmérésre vezeti vissza (kondenzátor kisülése), és a mért idők különbsége közvetlenül adja meg a csillapítás logaritmikus mértékét [l6]. .Minulzin és szerzőtársai egy a hullámkép mágnesszalagos regisztrálására alkalmas mérőrendszert ismertetnek, amelynek segítségével az utólagos feldolgozás során megállapítható a longitudinális és transzverzális sebesség, továbbá a kétféle hullám csillapítása is [l7]. Az akusztikus mérések egy speciális, szeizmikához hasonló alkalmazását ismerteti Wallace. A-fúrás talpán keltett rezgés (pl. jet-lövés) visszaverődésének mérése útján információkat lehet kapni a talp alatt fekvő kőzetek minőségéről. Az értelmezés megkönnyítésére irányított adást és Vételt alkalmaznak, a beérkező hullámképet oszcilloszkóppal észlelik [l8]. Norel és Desbrancles egy új elgondoláson alapuló akusztikus mérőkészülékről számolnak be. Egy falhoz szorított adóból akusztikus jelet bocsátanak ki, és a kibocsátás helyén mérik a visszaverődő hullám intenzitását. A kapott eredmény a lyukfal akusztikus impedanciájától (tehát sebességétől és sűrüségétöl) függ, így a kapott adat a porozitással is kapcsolatban van. A szondát a cikk részletesen ismerteti, beszámol főbb tulajdonságairól, végül egy sorozat terepi mérés eredményét is bemutatja. A merőben új eljárás nagyobb érdeklődésre tarthat számot [l9]. Gamburcev és társai a szeizmikus sebességmérés (az úgynevezett ,,szeizmokarotázs”) újabb eszközeiről számolnak be. Egyeres kábelen engedik a lyukba az e mérésekhez alkalmazott hét geofont, amely a jobb csatolás érdekében a falhoz van szorítva. A precíz mérések alapján sikerült a tranzverzális sebességet is megállapítani, és a szeizmikus értelmezéseket jelentősen pontosítani [20]. A radioaktív mérések területén új eljárásnak tekinthetjük a C/O mérést, amely a környezetben a karbon és az oxigén viszonyát méri meg. Az eljárás a neutrongenerátoros mérések egy fajtája, ahol azonban nem a neutronok élettartamát, ill. a környezet neutronbefogási hatáskeresztmetszetét mérik meg, hanem a gyors neutronok rugalmatlan ütközésekor keletkező prompt gamma-sugárzást. E gamma-sugárzásnak az energiája jellemző az anyagi összetételre. A mérés időtartama _ eltérően az élettartammérésektől _ gyakorlatilag azonos a kibocsátás néhány mikroszekundumával, az energiakapukat a vizsgálandó anyagoknak megfelelően kell megválasztani. A C/O viszony mellett az értelmezés megkönnyítésére a Si,/Ca viszonyt is mérik. Az új eljárásról több közlemény
jelent meg. A Dresser társaság eszközét Culver_ Hopkínson_ .Youmans ismertetik [2l]. Az ugyanezzel a berendezéssel kapott .mérési eredményekről és az értelmezés menetéről Lock és Hoyer számolnak be [22]. Ugyancsak a C/O viszonyt mérő, de más kivitelű készülékről is találhatunk ismertetést. Schultz és Smith nagy részletességgel írnak le egy a Texaco cégnél kifejlesztett, az előbbivel azonos elven működő szondát és felszíni mérőrendszert, megadva annak jellemző tulajdonságait (pl- hőállóság 125 C0-ig, nyomásállóság kb. 100 MPa) is. Számos terepi mérés bemutatása egészíti ki az ismertetést [23]. A neutronaktiválásos mérések egyik új alkalmazásától Scott_Smitlz számolnak be. A mérés célja az agyagtartalom meghatározása, éspedig a sokszor nehezen értelmezhető káliumtartalom helyett 'az aluıníniumtartalom alapján, amely neutronaktiválás útján deríthető ki. Aktiváló forrásként a Cf-252 elemet használják, a méréseket 6 m/min vontatási sebességgel végzik. A kalifornium alkalmazása sokkal előnyösebb, mint más kémiai neutronforrásoké, mert ennek alacsonyabb energiájú neutronjai a zavaró szilíciumot sokkal kevésbé aktiválják föl [24, 25]. A régóta ismert, de nem elterjedt klórszelvényezésnek egy újabb kivitelezéséről és alkalmazásairól számol be McKinley_Tarmer közleménye. A mérés egy energiaszelektív neutron-gamma mérés, elvégzéséhez Am_Be neutronforrást és szcintillációs gamma-detektort használnak. .Mérik a klórra és a hidrogénre jellemző energiakapukat. A cikk a szonda több szellemes megoldásával (pl. agyaghatás-kompenzáló) is foglalkozik. A szerzők szerint ez a mérési eljárás a neutronélettartam-méréssel azonos értékű eredményeket szolgáltat, de sokkal egyszerííbb és olcsóbb felszereléssel [26]. A neutronélettartam-mérést ma már rendszeresen alkalmazzák a szelvényezési gyakorlatban. A módszer egyik kiviteléről, a Dresser_Atlas szondájáról és felszíni egységéről írtak tanulmányt Youmans és Hopkinson. Cikkük részletesen tárgyalja a neutronélettartam-szondák fontosabb tulajdonságait. Utalnak a szerzők arra is, miért előnyösebb a befogási gamınát mérni, mint a lelassult neutronokat. A befogás helyén keletkező gammák ugyanis nagy áthatolóképességük miatt gyakorlatilag hiánytalanul elérik a detektort, ugyanakkor a lassú neutronoknak csak kis része ér el az észlelés helyére. Ezért a neutront észlelő élettartamszondák beütésszáma az egyes időkapukban kicsi lesz. Ismerteti ez a cikk az NLL-szondákkal végzett modellméréseket, az ideális szondahossz megállapításának menetét. Nagyon érdekes a bemérésekhez használt etalon. Ezt úgy alakították ki hoınokból, hogy egyes pontjain a neutronsűrűséget mérni lehetett a forrástól különféle távolságokban. A méréssorozatból így megállapítható volt, hol a legnagyobb a termikus neutronok száma. Ezen az úton lehetett az ideális szondahosszt meghatározni [27]. A neutronélettartam-mérés egy továbbfejlesztett fajtájáról, a kétdetektoros kivitelről számolnak be cikkünkben Dewan és társai. A „hagyományosnak” nevezhető egydetektoros szonda _ mint ismeretes _ a neutronkibocsátás után két vagy több azonos, esetleg különféle szélességű időkapuban észleli a neutronok
számát. Az új szondában a generátortól különböző távolságokban helyeznek el egy-egy detektort. A különféle időkapukban mindkét detektor beütésszámát külön-külön mérik, és egymáshoz viszonyítják. Ezzel az észlelési móddal sokkal zavartalanabb élettartamgörbéket, ill. befogási hatáskeresztmetszet-értékeket lehet kapni. A cikk értelmezési anyagokat is közöl. Igy bemutatja a látszólagos porozitás és a látszólagos rétegvíz-koncentráeió meghatározására szerkesztett görbeseregeket. Az eljárásnak elsősorban a letermeltség fokának megállapításánál lehet jelentősége [28]. A korszerű gamma-gamma mérés kétcsatornás szondákkal történik. Az 1973. évi szakirodalom két ilyen szovjet gyártmányú szondát is bemutat, megfelelő részletességgel. Az egyik egy falhoz szorított kivitelű, Cs-137 forrással dolgozó eszköz, szondahosszai 15,5, ill. 36 em [29]. A másik nem falhoz szorított kialakítású, csövezett lyukakban is eredményesen alkalmazható [30]. Az első szondáról a szerzők 0,0l_0,02 g/cm3, a másikról 10,1 g/cm3 sürűségpontosságot adnak meg. A Magyarországon kialakított, kétcsatornás gamma-gamma szondával végzett kísérleti mérésekről és a hitelesítésről számolnak be cikkükben Andrássy és szerzőtársai. Ismertetik a kalibráláshoz használt etalonsort, továbbá néhány terepi mérés eredményét. Utalnak a_ szelvények értelmezési metodikájára, végül a tervezés és kialakítás közben felmerült nehézségekre [3l]. .Két szovjet közlemény a kozmikus sugárzásnak egészen újszerű, fúrólyukban végzett méréséről számol be. A mérések alapja egy készülék, amellyel a kozmikus sugárzás müonos komponensét lehet észlelni fúrólyukakban (jele IlKL_-2). A müonok észlelése alapján a kőzetsűrűséget 2 3% pontossággal meg lehet állapítani. A mérés értelmezéséhez nomogramokat is kidolgoztak [32]. A másik közlemény Bondarenko és társai tollából azzal foglalkozik, milyen hatással van a lyukszerkezet és a domborzat a sűrűségmeghatározás pontosságára [33]. j Rasmussen tanulmánya egy új lyukgraviméterrel foglalkozik. A műszer pontonkénti mérésre alkalmas, 115 CO hőmérsékletig, 100 MPa nyomásig és max. 7,50 lyukferdeségig használható. A cikk az értelmezés menetéről is ad meg irányelveket [34].' A különféle háromkaros, ellenállásos dőlésmérőkkel szerzett tapasztalatokat hasonlítja össze Krivonoszov cikkében. Vizsgálat tárgyává teszi a monoelektródás, a mikrogradiens- és a mikrolaterolog-rendszerű elektródaelosztással felszerelt szondákat, végül egy olyan makrogradiens-szondarendszert is tárgyal, ahol az MN-távolság 5 cm (a pofákon elhelyezve). Megállapít_ja a cikk, hogy a legjobb felbontásokat a mikrolaterolog-rendszerű mérések és a kis MN-távolságú makrogradiensszondák adják [35]. McKinley és szerzőtársai egy zaifnérő szondát ismertetnek. Ennek segítségével a béléscső mögött lezajló áraınlásokat lehet jól észlelni. A mért zaj frekvenciaspektruma alapján az áramlás különféle tulajdonságaira (egy fázis, két fázis) is következtetni lehet. A szerzők szerint ez az eszköz sok szempontból több információt ad, mint az ilyen kérdések eldöntésére általában használatos hőmérsékletmérés. A cikket az előző évben előnyoınat alapján már ismertettük [36]*. Szı`dorkin és társai beszámolnak egy lyukteleviziós 55
készülékről, amely 20 MPa nyomásig vethető be. Két kamerával szerelhető fel, az egyik gázzal, a másik folyadékkal feltöltött lyukakban használható [37]. Pjateckij Njakotina egy kétparaméteres lyukbőségmérő kifejlesztéséről számolnak be, ismertetve egyes interpretációs kérdéseket is [38]. A kábeles teszterezés előnyeit ismertető cikkeket közölték Brodszkií és szerzőtársai. Egyik cikkükben ismertetik a nyomásregisztrálót is tartalmazó kábeles tesztert, és beszámolnak az eszközzel terepen szerzett tapasztalatokról, ja végzett mérésekből kapható eredményekről [39]. A másik cikk a teszterezés segítségével
felvehető nyomásemelkedési görbék előnyeit, az ezekből levonható következtetéseket és ennek a módszernek gazdaságosságát mutatja be [40]. Egy érdekes, eddig csak vízkutatáshoz alkalmazott permeabilitás`n1érő szondát mutatnak be Forkman és szerzőtársai közleményükben. A lyukműszer két pakkerből áll, ezek közé vizet sajtolnak be. A felszínen mérik a zárt tér és a hídrosztatíkus nyomás közötti differenciális nyomást, továbbá az áramló teljes vízmennyiséget. Az adatokból a permeabilitás számítható, a számítás megkönnyítésére értelmezési diagramokat is közöl a cikk [4l].
3.3 Nagymélységű technika 1973-ban aránylag kevés, a nagymélységű fúrások geofizikai munkáival foglalkozó közlemény jelent meg. Említeni kell Popov és szerzőtársainak cikkét, amelyben _ többek között _ beszámolnak a Szovjetunió eddigi legmelegebb fúrásának szelvényezési ınunkáiról. E 6320 m mélységű fúrásban 221 CO maximális hőmérsékletet mértek. A méréseket egyeres kábellel, frekvenciamodulációs berendezéssel végezték. A reményteljes szakaszok ınérésekor ügyeltek arra, hogy a szelvényezésig lehetőleg ne keletkezzék mélyebb elárasztás [42]. Czeglédi és társai Magyarország legmélyebb fúrásának szelvényezéséről adtak tájékoztatót. Ennél a mérésnél a nem vezető iszap még fokozta a nagy hőmérséklet miatt fennálló nehézségeket [43]. Zel'man és szerzőtársai egy nagymélységű fúrások
nagyobb hőmérsékletek kérdéseivel nem foglalkozik [45]. A nagy hőmérsékletű fúrások szelvényezésének egy további megoldása a lyuk környékének lelıiltése, amely a fúrási öblítés hatására legtöbbször magától létrejön. Ezt a hazai szelvényezéseknél is tapasztalt jelenséget jól alátámasztja Keller és társainak a hőmérsékletviszonyokkal foglalkozó cikke, amely egyébként geofizikai kérdéseket nem tárgyal [46]. A nagymélységű témakör legfontosabb cikke Brinkley tanulmánya, amely a nagy mélységben várható kőzet- és rétegtani kérdésekkel, valamint szénhidrogéntárolási problémákkal foglalkozik. A szerző szerint a nagymélységű kutatás és a szénhidrogén-termelés nehézségei a következőkben foglalhatók össze:
méréséhez kialakított akusztikus cementszondát ismer-
1. a nagy nyomással és hőfokkal csökken a porozitás; 2. növekvő nıélységgel nő a hőfok és a nyomás; 3. a növekvő hőfokkal illékonyabbá válik a tárolók olaja, ezért 5500 6000 m alatt lényegében folyadékfázisú olaj már nem várható; 4. a porozitás csökkenése mellett a többi tárolási tulajdonság is romlik; 5. különféle tisztátalanságok (kénhidrogén, széndioxid) szennyezik a tárolót, így a CH-tároló képesség emiatt is romlik.
tetnek. A szonda 200 CO-ig, 100 MPa nyomásig és 6500 m mélységig használható [44]. Dumitricá a radioaktív mérőszondák lıŐállósı'tásának kérdéseit tárgyalja cikkében. Három megoldást lát lehetségesnek: hőszigetelés alkalmazását, hűtőegységek alkalmazását, végül a hőálló kivitel megvalósítását. A különféle hőszigetelések bemutatása mellett érdekesek azok az ismertetett endoterm reakciók, amelyekkel a szondákban hőfok-stabilizálást lehet elérni. Ilyen például a dinátrium-hidrogén-foszfát, amelynek olvadása 36,1 C°-on zajlik le. Kellő mennyiségű alkalmazása esetén ezzel a szonda belsejében 12 15 óráig lehet alacsony hőmérsékletet fenntartani, még 200 C°os környezetben is. A cikk egyébként 200 C°-nál
A cikk végül felsorol maximális hőfokadatokat különféle fúrásokból, befejezésül pedig foglalkozik a szelvényezés nehézségeivel, amelyek a hőfok és nyomás együttes hatásakor a legnagyobbak [47].
3.4 Mérések termelő- és visszanyomó kutakban A termelés és visszanyomás ellenőrzésére a ıníiködő kutakban végzett mérések kérdéséről Popov és szerzőtársainak már idézett tanulmánya ad összefoglalást. A cikknek e témakörrel foglalkozó részében új eszközöket is ismertetnek (fluidumsűrűségét mérő szonda, kombinált termelési szonda). Bemutatnak különféle méréskombinációkat, amelyek segítségével a letermelt56
ség foka állapítható meg. Érdekes az a megállapításuk, hogy a neutronélettartam-szelvényezést termelési célokra édesvizek esetében is eredményesen lehet bevetni, ha az olajban oldott gáz van. Ugyancsak érdekesek a gázbesajtolás, gázvisszanyomás közben végzett termelési mérések ismertetése is. llyen esetekben a mérési program hőmérsékletmérésből, radioaktív mérés-
ből és áramlásmérésből áll. A cikk a Szovjetunió termelési méréseinek színvonaláról jó áttekintést ad [48]. _ A természetes gamma-sugárzásnak a mérése, mint termelési mérés, nem tekinthető elterjedtnek. Husznullin beszámol e mérési módszer egy újszerű alkalmazásáról. Vízzel történő olajkiszorítás esetén ugyanis megfigyelték, hogy a kiszoritási front elejénél a rétegvíz rádiumizotóp-tartalma _ és ezzel gamma-szintje is _ l_2 nagyságrenddel megnő a víztestnek az olajteleptől távolabb fekvő részeihez képest. Gammamérés segítségével tehát kimutatható lehet a víztest közeledése. A bemutatott példák azt mutatják, hogy ez a jelenség elsősorban a nem perforált kutakban észlelhető [49]. A termelési mérések irodalmának rendszeres megfigyelése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az aránylag új műveletnek számító neutronélettartam-szelvényezés fokozatosan ennek a műveletcsoportnak legfontosabb eljárása lett. Husznullin és szerzőtársainak cikke, amely a Szovjetunió tatár területeinek termelési méréseiről számol be, szintén alátáınasztja ezt a megállapításunkat. A cikkben tárgyalt körzetben a termelés aleuritos homokkövekből történik. A kutak elvizesedése a megfigyelések szerint egyenlőtlenül szokott bekövetkezni, ezért e folyamat nyomon követése elsőrendű feladat. A termelési kérdések tisztázására és folyamatos ellenőrzésre egy bő mérési programot szoktak lebonyolítani. Ez konvencionális neutronmérésből, impulzusos neutronmérésből, áramlásmérésből, sűrűségmérésből, klórszelvényezésből és neutronaktiválásos oxigénszelvényezésből áll. A rétegek teljesen elvizesedett szakaszain alkalmazzák a kétszeres neutronélettartam-szelvényezést a maradékolaj-telítettség megállapítására. Az egyik menetben nagy sókoncentráeiójú víz besajtolása után, a másikban pedig édesebb rétegvizzel telített állapotban mérik meg a réteg befogási hatáskeresztmetszetét. A cikk arra is utal, hogy a neutronélettartam-méréssel egyidejűleg minden esetben elvégzett természetes gamma-mérés is ad információt az elvizesedésről [50]. Richardson és társai a kétszeres neutronélettartammérés hasonló alkalmazásáról számolnak be. A mérési eljárás két változatát ismertetik. A7 egyik esetben egy, a rétegvíztől eltérő hatás-keresztmetszetű folyadékot nyomnak be, és mérnek a besajtolás előtt és után. A másik variáns esetében először felvesznek egy alapélettartamszelvényt, majd a maradékolaj kémiai kisepertetése után a pórusokat rétegvizzel telítve végzik el a második mérést. A besajtolásos eljárás célja mindkét esetben a tárolóban maradt olaj térfogatának meg-
állapítása. A szerzők részletesen tárgyalják az eljárások hibaforrásait- és bizonytalansági tényezőit. A statisztikus hibák elkerülése érdekében javasolják az egyes mérések többszöri ismétlését [5l]. Murphy és Owens cikke ugyancsak a kettős neutronélettartam-szelvényezéssel foglalkozik. Az általuk .,loginject-log” eljárásnak nevezett módszer sok előnyét ismertetik. Nem szükséges például ismerni a mérések helyes értelmezéséhez a tároló egyes alapvető paramétereit, mint a porozitást, a rétegfolyadék jellemzőit stb. Tárgyalják a mérésfajta korlátait is: minimálisan kb. 50 g/dm” sókoncentráeiójú rétegvíz kell, gáztelítettség nem lehet stb. Ennek ellenére jobbnak minősítik ezt a módszert a lényegesen komplikáltabb, nyomás alatti magvételnél, amelyből szintén lehet a maradékolajtelítettségre következtetni. E cikk szerzői is javasolják a mérések ismétléseinek előnyeit [52]. Az injektivitási profil fölvételével foglalkozó cikkében Matiisen ugyancsak tárgyalja a többszörös neutronélettartam-szelvényezést. Javasolja, hogy a besajtolandó folyadékba keverjenek bórt, amelynek közismerten nagy a neutronbefogási hatáskeresztmetszete. A cikk beszámol az elvégzett kísérletekről, ezeknél az injektált folyadék 24 kg/m3 bórsavat tartalmazott. A hatáskeresztmetszet megnövelése azt eredményezi, hogy az elnyelési profil az így készült neutronélettartam-szelvényeken sokkal jobban észlelhető [53]. A termelési mérések más módszereivel kapcsolatban említést kell tennünk Curtis és Witterltolt publikációjáról, amelyben a termelés közben végzett hőmérsékletmérések értelmezését tárgyalják. Elméleti alapon és gyakorlati mérésekkel alátámasztva mutatják be, hogyan lehet a hőmérsékletszelvényből a hozamot, a beáramlási helyeket, több termelő szint esetében az egyes szintek hozamát stb. meghatározni. A cikk kifejti a hőmérsékletszelvény értelmezésének korlátait, határait [54]. A szénhidrogéntelepek leművelése szempontjából nagy jelentőségű lehetne, ha a szintek fajlagos elektromos ellenállását a letermeltség különbözö fázísaiban meg lehetne mérni. A szovjet szakirodalom már foglalkozott ezzel a kérdéssel: egyes kutakat műanyag béléscsővel csövcznek le. A cső két oldala között az elektromos kapcsolatot vezető fémbetétek, elektromos szempontból „nyílások” biztosítják. Ilyen csöveket építenek be a tárolóba, annak feküjébe és fedőjébe is, és így e szintek ellenállás-változásai bármikor megmérhetők. Egy most megjelent tanulmány terepi és modellmérésekről számol be, amelyek az ilyen mérések értelmezését segítik elő. Tárgyalják a cement hatását, a szonda hosszának és fajtájának hatását stb. [55].
57
3.5 A mérési módszerek elméletével foglalkozó tanulmányok Hasonlóan az előző évhez, 1973-ban is jelentős száınban találkozhattunk az irodalom tanulmányozása közben olyan közleményekkel, amelyek a fejlesztést elősegítő. elméleti kérdésekkel foglalkoznak. A cikkeket téınaköreik szerint csoportosítva ismertetjük. 3.5.1 Potenciálmérések
hatását tanulmányozták a különféle mélyebb behatolású konvencionális és laterolog rendszerű szondákra. A mért értékek jelentősen különbözhetnek egymástól, mert a hosszú gradiensszondák a tranzverzális (vertikális) ellenállást mérik a szondahossznál vékonyabb rétegekben, ugyanakkor a laterolog itt is a longitudinális ellenállást méri. A cikk javaslatot ad, hogyan lehet az anizotrop rétegek valódi ellenállását megbecsülni [6l].
Ortiz és szerzőtársai cikkükben azt a régen ismert tényt teszik vizsgálat tárgyává, hogy a szénhidrogént tartalmazó rétegekkel szemben az SP-görbe csökkent kitérést mutat. Vizsgálataik során tekintetbe vették a szénhidrogének SP-t csökkentő hatása és az ioncserélő képesség közötti kapcsolatot. Kőzetmintákon végzett mérésekkel sikerült igazolni, hogy az ioncserélő képesség a szénhidrogén-telitettség növekedésével nő, mert a megmaradó vizes pórusrészben az ionok koncentrációja nő. A cikk egy sorozat kísérletet ismertet, amelyek során megvizsgálták a szóban forgó jelenséget különféle olajtelitettségek és agyagosságok mellett. A cikket az előző évben előnyomat alapján már ismertettük [56]*. 3.5.2 Ellenállásmérések A témában elsőnek Kumar Helandcr cikkét említjük. Tárgya a rétegvíz ellenállásának változása a nyomás függvényében. Minden értelmezéshez rendszeresen használják azokat a táblázatokat vagy diagramokat, amelyek az elektrolitok ellenállásának hőmérsékletfüggését ábrázolják. Ez a cikk a különféle koncentrációjú oldatok fajlagos elektromos ellenállásának aýnyomás hatására bekövetkező változásait tárgyalja. Erdekes megállapításuk, hogy 100 g/dmi* koncentráció alatt a fajlagos ellenállás a nyomással csökken, 200 g/dm3 fölött viszont növekszik. A nyomás hatásának gyakorlati számításaihoz a szerzők nomogramokat közölnek [57]. Az ellenállás-szelvényezés elméletével kapcsolatban Al 'pin cikke az eltérési görbék elektrointegrátoros szerkesztésével foglalkozik. Az eltérési görbék jobb oldali aszímptotái a hálós modell véges méretei miatt csak bizonyos pontossággal határozhatók meg. A szerző a cikkben megkísérli azoknak a feltételeknek a tisztázását, amelyek a kielégítő pontosságú elektrointegrátor megépitéséhez szükségesek [58]. Az irán_vltott áramterii ellenállásmérések elméleti kérdéseivel több közlemény foglalkozik. Ívrclia a laterolog-rendszeríí mérések „távoli” elektródjainak hatását tárgyalja cikkében. Ez a hatás lényegében az, hogy a látszólagos ellenállás csökken, ha a távoli elektródokat az A.,-hoz közelebb visszük. Csak min. 50 m távolság esetén csökken ez a hiba 1% alá. Inhomogén környezetben a hiba még nagyobb [59]. Az irányított áramterű mérések behatolásának kérdéseit. tárgyalja Wesolowska-Bala, különös tekintettel a kilencelektródos laterologı`a. Szóba kerül az elárasztás. rétegvastagság, iszapellenállás hatása a mért látszólagos ellenállásra [60]. Bondarenko--Makarova az ellenállás-anizotrópia 58
Az indukciós mérés egy elvontabb kérdésével foglalkozik Hajkovics cikke. Rámutat egy, más szerzők által elkövetett hibára, amelyet a fúrólyuk és a heterogén rétegződés hatásának figyelembevételénél követtek el. Az eredeti cikket a KF 1972. évi Különszámában a 3. fejezet [60] hivatkozási számával ismertettük. A jelen publikáció az elméletileg helyes megoldást mutatja be [62].
3.5.3 Akusztikus mérések Az akusztikus ınérési eljárás hibaforrásaira és lehetőségeire mutat rá Cı`awford_Hoyer_Spann tanulınánya. Foglalkoznak az adó által kibocsátottjel frekvenciaspektrumának fontosságával, amelyből a terjedés közben sok frekvencia kiszűrődik. Ez jeltorzuláshoz, de a mérési eredmények romlásához is vezet. Ismertetik egy új, széles sávú rezgéskeltő és vevő konstrukcióját, amelynek segítségével az akusztikus mérések minősége jelentősen javítható. A cikkben bemutatják ennek az új elvek szerint kialakított adó-vevő rendszernek fontosabb tulajdonságait, modelleken, laboratóriumban és lyukban végzett mérések eredményeivel kísérve. Az akusztikus mérőrendszerekkel foglalkozók számára sok érdekes adatot közöl a cikk, amelyet az előző évben előnyomat alapján már ismertettünk [63]*. Az akusztikus sebességszelvényezéskor a szonda vontatási sebessége miatt is léphetnek fel torzitások, pontosabban a szelvény sűrűn tagolt rétegsorokban kisimul. Nemirovszki/ˇ cikke a sebességmérő hibája és a regisztrált görbe alakhibája között állapít meg egyszerű összefüggést. A számítási módszer ellenőrzését több akusztikus szelvényező eszközön elvégezték, és ennek alapján a berendezések minőségileg összehasonlíthatók voltak [64]. Az akusztikus jelek mágnesszalagos regisztrálása
a jelek alaposabb tanulınányozását teszi lehetővé. Ennél a regisztrálási módnál is lépnek fel azonban torzulások, amelyek a helyes értelmezés érdekében korrigálandók. E korrekció elméleti alapjainak levezetését és egy korrekciós kapcsolás terveit adják meg e témával foglalkozó cikkükben Minultin és szerzőtársai [65]. 3.5.4 Radioaktiv mérési eljárások A természetes gamma-sugárzásnak a mérése és a mérési eredmények értékelése a tárgya Halleiıburg tanulmányának. A tanulmány elsősorban a sugárzó anyagok
(urán) kutatásánál felvett gamma-szelvényekkel foglalkozik, de a szelvények sok elméleti problémájának (réteghatár, rétegvastagság, holtidő, korrekciók stb.) megtárgyalása miatt általános érdeklődésre számot tartó cikk. Számos, a mérés pontosságát befolyásoló kérdés előkerül: koincidencia, iszap, víz, acél, alumínium sugárzáscsökkentő hatása stb. [66, 67]. Popov és Visnjakov tanulmányának a célja, hogy matematikai úton határozzanak meg összefüggést a valóságos és a regisztrált természetes gamma-tér között. Az elméleti megfontolásokból kapott képlet a detektor látószögét is tartalmazza, amely a sugárzó test és a detektor közötti távolság, továbbá a detektor méretének függvénye. Ennek megfelelően több detektorméretre és távolságra végeztek számításokat, amelyek igazolására gyakorlati mérések is történtek. A cikkben foglalt eredmények a szondák optimális kialakításához jelentős segítséget adhatnak [68]. _ A neutronforrás körül kialakuló neutronmező eloszlását vizsgálja matematikai úton Davüdov tanulmánya. Hengerszimmetriájú teret, kétréteges esetet tételez föl, és ebben végzi el az eloszlás számításait [69]. A neutronélettartam-szelvényezés pontossági kérdéseivel Wichmann két cikkben is foglalkozik. Egyik közleményében modellmérések eredményét ismerteti, amelyeket részben az API hagyományos neutı`onhitelesítő etalonkútjában, részben különféle koncentrációjú H3BO3-oldatokban végeztek. A különböző környezetek makroszkopikus neutronbefogási hatáskeresztmetszetét meghatározták, és az így kapott értékeket egyeztették a szondákkal mérttel. A szerző megállapitásai szerint a Dresser-Atlas cég szondája olyan jó, hogy korrekció nélkül adja meg a környezet hatáskeresztmetszetét, a magas és alacsony értékek tartományában egyaránt. A cikket előnyomat alapján 1973-ban már referáltuk [70]*. A szerző másik cikke ugyanennek a mérési fajtának egyes technikai kérdéseit tárgyalja. Vizsgálja, hogy milyen hatással van a mérések pontosságára az egyes időkapuk elhelyezése, a környezet oxigéntartalmának aktiválódása, a rendszer linearitása. A vizsgálatok alapján ritkították a generátor működését (a régi 1000 mikros helyett 2000 mikros lett) és a kapukat 400-600, 700-900 és 1700-1900 mikros közé helyezték. Igen kényes az első kapu nyitásának az ideje, ennek pontossága hat legjobban a linearitásra. E vizsgálatok is a Dresser-Atlas cég szondájának jóságát igazolták a szerző szerint [7l]. A nukleáris' mágneses szelvényezés a szabad, mozgás-
képes folyadék mennyiségére jellemző számot ad meg. Erre a szabad precessziós jel kezdeti amplítúdójából lehet következtetni. Szarkiszov és társainak tanulmánya éppen ennek az aınplitúdónak azon megmérési nehézségeivel foglalkozik, amelyek a közvetett mérési rendszerből, a vevő-, ill. mérőkör időállandóiból stb. származnak. A cikk számos, a témával kapcsolódó szakmai kérdést tárgyal meg, és a mérőműszerek konstrukciójához hasznos támpontot nyújt [72]. Kerimov és társai a nukleáris mágnesesrezonanciamérés jelátvitelének kérdéseivel foglalkoznak. Vizsgálják az optimális jelátvitel feltételeit, meghatározzák maximális megengedhető zajszintjeit [73].
3.5.5 I-lőmérsékletmérések A termelő- és a visszanyomó kutak hőmérsékletméréseinek értelmezésével kapcsolatban Steflenson és Smith tárgyalják tanulmányukban a Joule-Thomson-efl`ektus hatását, amely folyadékoknál melegedés, gázoknál hűlés formájában mutatkozik. A nyomásváltozás hatására bekövetkező hőmérséklet-változás a cikk közlése szerint víznél kb. 2,5 C°, ha a nyomás 10 MPa-lal növekszik. Ha a réteg előtt mérhető hűlés vagy ınelegedés a megszokottnál nagyobb, az a lyukkörnyék károsodására, a szkinhatás megnövekedésére utal. Az értelmezésben a különféle hatások más-más módon jelentkezhetnek. Ezekkel a cikk részletesen foglalkozik [74]. Maskovics és társai maximumhőmérővel végzett hőmérsékletmérések eredményéről számolnak be. Higanyos hőmérőkkel mérték meg a hőmérsékletet 500, 1000 és 2500 m mélységben. A mérések értékelése alapján az Alsó-Volga vidékén sikerült a geotermikus tér alakját kideríteni, és devon korú eltemetett szerkezeteket kimutatni. Ez a geotermikus kutatási eljárás _ legalábbis e területen _ hasznosnak mutatkozik [75].
3.5.6 A szelvényezések pontossága A szelvények pontosságával foglalkozó cikkek közül elsőnek Neinast és Knox tanulmányát ismertetjük. A szerzők érdekes és egyben súlyos megállapítással kezdik: a készült szelvényeknek kb. a fele hibás. A hibák eredete: hibás működés, pontatlan műszeradatok (műszerjellemzők), rossz labor-, ill. terepi kalibráció, az operátor tévedései. A szerzők megfigyelése szerint a hibás szelvényeknek kb. 10%-a alkalmas csak megfelelő korrekcióval a kvantitatív feldolgozásra. A hibák könnyebb felismerésére a cikk a szelvények normalizálását javasolja. Ez a munka végeredményben a digitalizált szelvények megfelelő szakaszainak alaposabb ellenőrzése, összehasonlítása más adatokkal, anomáliák, eltérések kiemelése és így tovább. Az egyes összetartozó adatokat hisztogramban ábrázolva jól lehet látni, milyen a mérés minősége. Ugyancsak jó hibafelismerést adhat a koordináta-rendszerben korreláció útján történő adatösszevetés is. Mindezek a munkák a digitalizált szelvényekkel gépi úton igen egyszerűen elvégezhetők: a hisztogramok és korı`elációk közvetleniil kimutatják a hibás alapadatokat. Egy ınegjegyzést kívánunk még kiemelni a nagyon érdekes cikkből: a szelvénydigitalizálás a vizuálisan elvégzett mélységazonosítás után történik [76]. A mérések és szelvények pontosságának ellenőrzésére javasol Pickett új módszert. A különféle mérési adatokat egyszerű derékszögű koordináta-rendszerben ábrázolva minden adatpár egy jellegzetes ponthalmazt fog adni. Az elmélet azt szabja meg, milyen (pl. lineáris vagy log) léptékeket célszerű a tengelyeken választani, a ponteloszlás alakja már a körülményekre jellemző. A ponthalmazokban bekövetkező változás jelezheti a geofizikai helyzet megváltozását, de jelzi az esetleges mérési vagy főleg kalibrálási hibák előadódását is. Felismerhető a hibák tipusa is. A szerző három csoportba sorolja ezeket: 1. zérustípusú hibák; 59
itt a mért adat = valódi érték +állandó; 2. érzékenységtípusú hibák; mért adat = valódi szorozva állandóval; 3. kombinált hibák; a kettő együttesen. A javasolt eljárás gépi feldolgozás, tehát digitalizált szelvények használata esetén egyszerű, könnyen megvalósítható és hasznos módszer [77, 78]. Horváth tanulmányát a szelvényfeldolgozás pontosságáról már ismertettük az előző évben, a Magyar Geofizikában megjelent cikk alapján. A szerző rész-
letesen foglalkozik a gépi szelvényfeldolgozást terhelő mérési, digitalizálási és a feldolgozási eljárásból fakadó hibákkal. Részletesen tárgyalja a három hibafajta előfordulási körülményeit és okait. Kihangsúlyozza, hogy a mérések pontosságának ellenőrzése szinte kizárólag ismétléssel, ismétlő méréssel történhet, és a minősítés a reprodukálhatóság mértékétől függ. A cikk részletesen tárgyalja a hibaterjedést, és egy példán be is mutatja a hibaszámítás menetét [79]*.
3.6 Kőzetfizikai paraméterek, mérésük kőzetmintákon E fejezetben elsőnek egy, a rétegvíz koncentrációjával foglalkozó cikket ismertetünk. Dickey és Baharlon laborvizsgálatokról számolnak be, amelyek célja sókoncentráció-anomáliák megállapítása volt. Egy adott területen megfigyelték ugyanis, hogy az agyagok vízének koncentrációja kisebb volt, mint a határoló homokoké. A részletesen leírt mérések geofizikai értelme az, hogy a megfigyelt jelenség miatt az SPanomáliák nagysága változik [80]. Worthington a kőzetek (elsősorban agyagos homokok és márgák) kationcserélő képességének automatizált mérésére mutat be mérési módszert és eszközt. A kőzeteknek ez a tulajdonságajelentősen befolyásolja fajlagos ellenállásukat és elektrokémiai potenciáljukat mérését azonban különféle nehézségek miatt általában mellőzték. A most ismertetett mérést 10 g kőzeten automatikusan el lehet végezni [8l]. Granberry és Tucker cikkének tárgya az alacsony és közepes porozitású tárolók vizsgálata. Az ilyen kőzetekben gyakori, hogy a litológiai változásokkal együtt jelentősen változik a kőzetek ellenállása is, ezért sok magot fúrnak. A magok vizsgálatai alapján szerkesztenek egy R0 görbét, amelyet a lyukban végzett ellenállásmérésekkel korrelálnak. A szerkesztett görbék az értelmezéshez jó támpontot nyújtanak [82]. Koithara Bisht-Nohwar indiai tárolók magvizsgálatairól számolnak be. Ez a kérdés ott igen jelentős, mert a tárolók agyagosak és édesvizesek, ezért fokozottan kell keresníök a kapcsolatokat a kőzetfizikai paraméterek és a szelvényezési eredmények között. A cikk igen alapos, részletes magvizsgálatokról és összehasonlításokról számol be [83]. Alekszandrov tanulmánya az úgynevezett csökkentő elárasztás terén végzett vizsgálatokról szól. Repedezett karbonátos kőzetekben a határfelületeken lassú koncentrációkiegyenlítődés jöhet létre, ami a kőzetellenállás változásával jár együtt. A repcdésekben folyó koncentrációváltozásokat modellezték, és az ellenállás időbeli változását figyelték meg. A mérések eredményeit ismerteti a cikk. A szerző véleménye szerint a szelvényezések alkalmával általában már a stabilizálódott ellenállásokat mérik meg [84]. Peterszil'e kubai tufás eredetű tárolók részletes laboratóriumi vizsgálatairól közöl érdekes adatokat. A szokatlan összetételű, szokatlanul nagy ionkicserélő kapacitású kőzet formációfaktorának laboratóriumi méréséről, a víztelítettség-ellenállásindex összefüggés megállapításáról olvashatunk itt részletes adatokat [85]. 60
A kőzet víztartalma és a neutronindikációk közötti kapcsolat kiderítésére végzett vizsgálatokat ír le Gulin. A kőzetmintákon lefolytatott és szelvényezésekkel alátámasztott mérések eredményei alapján megállapítható, hogy a neutron-gamma és a neutron-neutron eljárások indikációi, a porozitás függvényében ábrázolva egymástól is eltérnek, de függvényei a permeabilitásnak és a rétegvíz összetételének is [86]. Több közlemény ismertet az akusztikus hullámteriedés mérésére irányuló kőzetmintaméréseket. Belinszkii-Morin cikkükben olyan kőzetmintákon végzett kísérleti mérésekről adnak számot, amelyek célja a hang terjedési sebességének és csillapodásának megmérése volt szemcsés közegben, különféle kőzetnyomás és pórusnyomás hatása alatt. A mérések néhány tanulsága: a minimális sebességet akkor kapták, amikor a külső nyomás és a pórusnyomás azonos volt. A hőmérséklet hatása nem jelentős. Állandó pórusnyomás mellett eleinte a sebesség nem változik lényegesen, majd 6 MPa fölött hirtelen nőni kezd. Konstans külső nyomás mellett a pórusnyomás változásának elsősorban a csillapodásra van hatása [87]. A nyomás hatását az akusztikus hullámterjedésre vizsgálták Karusz és szerzőtársai is. A tranzverzális és longitudinális sebesség nyomás hatására bekövetkező változásai mellett meghatározták egyes mechanikai tulajdonságok (rugalmassági modulus) és a sűrűség nyomásfíiggését is. A kísérletsorozat nemcsak tárolókra, hanem különféle kristályos kőzetekre is kiterjedt [88]. A repedezett tárolók hasadékainak akusztikus méréssel való kimutatására végeztek kísérleteket Takeshi és Toshinobu. Megfigyelték, hogy a repedéseken áthaladó akusztikus hullámnak a sebessége is csökken, az amplitúdó ismert esése mellett. A jelenség a nyíró hullámokon még szembetűnőbb. A szerzők egy készülékct mutatnak be, amellyel különféle magmintákon meg lehet mérni a hullámterjedést. A nyíró hullámok sebességét speciális, torziós hullámokat kibocsátó adó segítségével tudták megmérni. Ezek a torziós hullámok a repedéseken át lassabban terjednek [89]. A kőzetfizikai paraméterek hőmérséklet hatására bekövetkező változásait tárgyalja néhány közlemény. Brannan és von Gonten 20
180 CO között vizsgálták
a kőzetek formációfaktorának változásait. A pórusokat 5-20 ohmm fajlagos ellenállású folyadékokkal töltötték fel. A méréssorozat legfontosabb eredménye: kb. 150 C0-os változás 55-106%-kal változtatja meg a formációtényező értékét [90].
Sanyal-Marsden-Ramey két közleményben számolnak be méréseikről, amelyekkel kőzettulajdonságok hőmérséklet hatására bekövetkező változásait állapították meg. Egyik közleményük a kőzetek kapillárísnyomásának hőfok okozta változásait tárgyalja. A vizsgált mintákat 162 C°-ig melegítve mérték különböző olaj-víz szaturációkban a kapillárisnyomást. A vizsgálat lényege: növekvő hőmérséklettel nő a redukálhatatlan víztelítettség. A jelenségnek ezenkívül homokkövek esetében hiszterézise is van: nem mind-
egy, hogy a kőzet egy hőfokot hűtéssel vagy melegítéssel ér-e el [9l]. Másik cikkükben a formációfaktor és az ellenállásindex-telítettség kapcsolat hőfokfüggésének méréseiről számolnak be. Részletesen közlik a formációfaktor, az m kitevő, az n kitevő hőfokfüggésének mérési eredményeit. E változásoknál is észleltek hiszterézist. A cikkekben közölt mérési eredmények a nagy hőmérsékletű szintek szelvényeinek értelmezésénél jelentős segitséget adhatnak [92].
3.7 A szelvények értelmezése Az 1973. év mélyfúrási geofizikai szakiı`odalma azt igazolja, hogy a szelvényértelmezés irányzatában jelentős változás nem volt. A szerzők szinte egytől egyig előnyben részesítik a csak egy-egy területre érvényes értelmezési, számítási módszereket. Ezek kialakításakor figyelembe veszik a terület földtani adottságait, az ott működő szelvényezők technikai felkészültségét. a fúrási technológiát, a termelési módszer alakulását és így tovább. A kidolgozott értelmezési módszerek sokszor megfigyelések összegyűjtésén és a statisztikai úton feldolgozott mérési eredményeken alapulnak. Ismertetésük mégis érdekes, mert minden egyes lokális jelentőségű módszerben van új ötlet, amelynek alkalmazását máshol is meg lehet próbálni. Az agyagos-kőzetlisztes tárolók értelmezésének kérdéseivel több tanulmány foglalkozik. Buijakomzkij egy agyagos-aleuritos homokkőtároló porozitásának meghatározására alkalmazott értelmezési metodikát mutat be, amely ellenállásnıérésre épül, laboratóriumi és terepi mérések eredményét hangolja össze, matematikai modellre végzett számításokra alapozva. Közli a rétegnyomás-korrekció módját, amellyel a magméréseket korrigálni kell, hogy a szelvényadatokkal összevethetők legyenek [93]. Hasonló összetételű kőzetek értelmezéséről szá molnak be Brülkin és társai. Esetükben az agyagosság mértékét az értelmezés előtt tisztázni kell. Erre egy, az SP-re alapozott módszert használnak. Az SP-görbe csökkenési tényezőjét korrelálták nagyszámú mag vizsgálati eredményével, és így állapították meg az agyagosság meghatározására alkalmas összefüggéseiket. Tárgyalják a módszer hibáját is [94]. Aleuritos homokkövek agyagtartalmának meghatározására alkalmazzák a természetes gamma-sugárzás mérését is. Sarovarin és Szokolov tanulmánya az agyagosság gamma-mérés alapján történő meghatározására ad meg a gyakorlatban jól használható egyszerű összefüggést, amelynek pontosságát az adott területre számos magvizsgálat támasztja alá [95]. Ugyancsak egy területre érvényes Bal 'basz agyagosságmeghatározó módszere, amely a természetes gamma-mérésen kívül a neutronmérés eredményét is felhasználja [96]. Agyagos homokkövek produktivitásának becslésére ismertet Poloszin egy módszert. Összesen hat geofizikai paraméter kritikus értékét határozták meg mérések és a tapasztalat alapján. A kritikus értéknél nagyobb, ill. kisebb értékek alapján lehet a szintet produktívnak
vagy nem produktívnak minősíteni. A paraméterek részben közvetlen mért adatok (pl. R,), részben azonban több mérés és számítás eredményét foglalják össze (pl. Q' = R,-R,„f,.'R,-R,,„). A rétegek kategorizálása a paraméterek együttes vizsgálata alapján történik, de a cikk beszámol arról, hogy egy-két paraméter elhagyása milyen mértékben befolyásolja a rétegminősítés, tehát a produktivitás meghatározásának pontosságát. Az eljárást manuálisan végezték, de gépi programja is van [97]. Alacsony ellenállású, heterogén, tagolt tárolók értelmezése általában problematikus. Akszelrod és társai beszámoltak egy ellenállásmérésekre alapozott interpretációs módszerről, amelynek segítségével az alacsony ellenállású tárolókba betelepült csíkok és az agyagtartalonı interpretációt zavaró hatása kiküszöbölhető [98]. Az ellenállásmérés értelmezésének egy speciális kérdésével foglalkozik Liadze-Madera cikke. A szerzők azt vizsgálták, milyen különbségek lehetnek a valódi rétegellenállás és egyes standard szondákkal felvett látszólagos ellenállásértékek között. A kérdésnek ott van jelentősége, ahol bármi oknál fogva (pl. régi fúrásokban) nem áll rendelkezésre a valódi ellenállás meghatározásához szükséges néhány különféle görbe. Megállapították, hogy egy bizonyos rétegvastagság (kb. a lyukátmérő 5-8-szorosa) fölött a látszólagos ellenállás és a valódi között az eltérés nem több, mint 30%, ami a valódi ellenállás általános 20%-os pontosságú meghatározásához viszonyítva kielégítő pontosságotjelent. A vékonyabb rétegek esetében az eltérés jóval nagyobb [99]. Az elárasztott zóna ellenállásadatai sok terület értelmezésének alapját képezik. Ezeknek az ellenállásoknak a megmérése legjobban mikrolaterolog-rendszerű eszközökkel történhet. Az így kapott mérési eredményeket befolyásolja a filtrátum, a maradék olaj és ezek keverékének fajlagos ellenállása. A maradék olaj és a filtrátum térfogatszázalékát az elárasztott zónában általában előre felveszik, de sokszor hibásan. Izotova és Griel`szkaja cikkükben egy gépi számításra alkalmas segédanyagot ismertetnek, amely lehetővé teszi ismert F-0 függvények mellett a mikrolaterologmérések adataiból a kiöblített zóna határellenállás-értékeinek (amelyen túl már nem tároló a réteg), a maradékolaj-telítettségnek, és ezek ismeretében a pontos porozitásnak a meghatározását [l00]. A lekszandrov-Dahkil 'gov közleménye azt vizsgálja, 61
milyen feltételek mellett lehet a mikroellenállás-mérésekből számítható RH, értékeket a BKZ-értelmezésből kapható R, értékekkel behelyettesíteni. Elméleti megfontolásokból kiinduló, nagyon érdekes fejtegetéseiket gyakorlati kísérletek támasztják alá. Végeredményben megállapítják, hogy a mélyebben elárasztott agyagos tárolókban a rövid BKZ-szondákból kivehető R, érték helyettesíti a mikrolaterologból kapott RW).-t, viszont a csekély permeabilitású, erősen agyagos vagy tiszta homokkövekben, ahol az elárasztás sekély, a helyettesítés jelentős hibákhoz vezet [l0l]. Karbonátos kőzetek szénhidrogén-telítettségének meghatározásához Lezsankin dolgozott ki egy irányított áramteríí mérésekre (laterolog, mikrolaterolog) alapozott értelmezési metodikát. Nomogram segíti elő a módszer alkalmazását [102]. Snurman-Afanaszjev egy repedezett-kavernás mészkőtároló értelmezési nehézségeivel foglalkozik cikkében. A kőzetben a másodlagos porozitás képezi a fő tároló teret, az elárasztás viszont nem egyenletes. Az értelmezéshez alkalmazott grafikus megoldáshoz ellenállás-porozitás korrelációt készítenek. A porozitást a neutronszelvényből, az ellenállásértékeket konvencionális mérésekből határozzák meg. A korreláció alapján lehet a különféle tárolóterek telítettségét és produktivitását meghatározni [103]. Repedezett karbonátos tárolók értelmezésére Aguilera tollából olvashatunk érdekes közleményt. Az_értelmezéshez _ az előző cikkel szemben _ porozitásszelvényként az akusztikus sebességgörbét használja fel. A szénhidrogén detektálásához és a telítettség számításához bevezeti a P paramétert, amelynek értéke: P = RW - B”' - I. Itt B a sebesség-porozitás függvény íránytangense, I az ellenállásindex, m a porozitáskitevő. A P paraméter ábrázolása diagramon történik, amelyen az egyes határegyeneseket statisztikai úton állapították meg [l04]. Martiinov Szidorov a szintek produktivitásának meghatározására egyszerű módszert állapítottak meg. Adott területen elegendő egy gradiensszonda indikációit a vizsgálandó rétegben és a szomszédos záróagyagban egymáshoz viszonyítani. E viszony a CHtárolókban 2-4-szer akkora, mint a szénhidrogént nem adó kőzetekben [105]. Coates-Dumanoir a szelvényértelmezés legrégibb, Archie-féle képleteinek két kitevőjét - m és n _ vizsgálták meg. Sok adat vizsgálata azt eredményezte, hogy jó közelítéssel használható e két kitevő helyett ugyanaz az érték is. Ezt w-vel jelölték. Megállapítják, milyen kőzettulajdonságokkal fejezhető ki w értéke. Az új kitevők segítségével és néhány más, mérhető paraméter (0, SW) ismeretében a permeabilitás is számolható [106]. Már az eddigiekből is kitűnt, hogy két változónak a derékszögű koordináta-rendszerben történő korrelá-
ciója igen gyakran ad hasznos interpretációs eredményeket. Néhány közlemény kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozik. McFadzean, aki az egyszerű korrelációt, a cross plotting-ot egyenesen ,,elhanyagoltnak“ nevezi, kihangsúlyozza, hogy a számítógépek korszakában ez az eljárás lényegesen egyszerűbb. A diagramokat gépi 62
plotterrel rajzoltatják, az egyes pontokon a gép száınmal jelzi, hány adat esik arra a pontra. Csak néhány példa a bemutatott adatpárokra: sebesség-magporozitás; sűrűség-lefutási idő; természetes gamma-neutron stb. [l07]. Hasonlóan egyszerű az a korreláció is, amelyikről Lang ír, az elmúlt évben előnyomat alapján már ismertetett cikkében. Derékszögű koordináta-rendszerben ábrázolják a porozitást a fajlagos ellenállás függvényében, éspedig log-log léptékben. Így az azonos víztelítettséghez tartozó pontok egy-egy egyenesre esnek, amelynek iránytangense az m kitevő. A szerző szerint kitűnő minőségű telítettségadatok kaphatók ezen az úton [l08]*.
A konvencionális ellenállásmérésre (vagy esetleg az indukciós vezetőképességre) épül föl Sanyal értelmezési eljárása, amely teljesen hasonló az előbbiekhez. A magokból vagy oldalmagokból kapott porozitásértékeket ábrázolja a konvencionális (vagy indukciós) ellenállásértékek függvényében, ugyancsak log-log léptékben. A szerző bemutatja, milyen jól egyeznek az ezzel a grafikus módszerrel kapott eredmények a gépi úton, pl. a Saraband-programmal kapottakkal [l09]. Fabris és társai a különféle korrelációk mellé bevezették a neutron-élettartam és az oldalfalneutron korrelációját. Ez a két szelvény ugyanis a mátrixokat egymáshoz közel adja, viszont a folyadékot és az agyagot a diagramnak egészen más helyére. Így e két mérés segítségével meg lehet határozni az agyagosságot és az effektív porozitást [ll0]. Overton-Zanier cikke a sódómok közelében, sőt néhány km-es körzetében észlelhető sókoncentráeiómódosulás hatásairól szól. A sódómból diffundáló ionok nagy körzetben megváltoztatják a rétegvíz koncentrációját, amely az érintett zónában így eltér a szokott mélységi trendtől. A sódóm közvetlen közelében egy további anomália mutatkozhat: látszólag csökken a sókoncentráció, ha szénhidrogén is van jelen. Ennek oka a redukciós potenciálban keresendő, amely a szénhidrogénekkel kapcsolatos. Ilyen helyeken tehát redoxméréssel lehetséges lehet a. szénhidrogének detektálása [l l l]. Az SP-görbe gyakran használatos az RW meghatározására. Akent'ev és társainak cikke az SP-anomália nagyságának kérdésével foglalkozik. Figyelembe veszik a tárolókőzetet határoló agyag adszorpciós tulajdonságait is, amelyek jelentősen befolyásolhatják az anomália nagyságát, és így az RW pontosságát is. Sok laboratóriumi és terepi vizsgálat egyeztetése alapján a cikk megadja, hogy az adott területen hogyan kell az SP-anomális nagyságát leolvasni, hogy az RW értékek lehetőleg helyesek legyenek [l l2]. Az akusztikus sebességszelvény értelmezésével, pontosabban a porozitás számításával foglalkozik Lepa cikke. Nomogramokat közöl, amelyek segítségével a porozitás a mérési adatokból különféle mátrixsebességekre leolvasható. Újszerű a szerző által bevezetett tómórségi korrekció, amelyet akkor kell használni, ha a kőzetsebesség egy bizonyos határérték (3000 m/s) alatt marad. Ismerteti a számítás gépi algoritmusát is [113]. Szilágyi cikke gáztárolók letermeltségének megállapítására alkalmazott több szondahosszas neutron-
mérések értékeléséről számol be. A szerző szerint a két szondahosszt, ill. szondafajtát úgy kell megválasztani,
hogy az egyik főleg a gázra, a másik főleg porozitásra legyen érzékeny. Erre szükség van, mert az adott terület tárolói erősen szennyezettek (agyag, aleurit). Az elméleti megfontolások és a gyakorlati tapasztalatok alapján porozitáséı`zékelőnek egy 0,4 m-es epitermikus neutronszondát, gázértékelőnek pedig egy 0,8 m-es neutron-gamma szondát választottak. Szennyezett tárolókban egy harmadik, közbülső szonda alkalmazása is előnyös lehet [1 l4]. A neutronszelvényekből számított porozitásértékek általában akkor érnek el kielégítő pontosságot, ha a mért szakaszban van egy jól ismert porozitású szint. Mivel ez sokszor nem áll rendelkezésre, Abduhalikov és szerzőtársai egy statisztikus módszert javasolnak a produktív karbonátos tárolók porozitásának pontosabb meghatározására. Megadják a kapcsolatot az impulzusszám és a porozitás között [l l5]. Az új, 1973-ban ismertetett két szondahosszas neutronmérés előnyeivel foglalkozik Jack közleménye. Ennek az eszköznek behatolása nagy (30 cm), érzéketlen az iszaplepényre és a lyukfal egyenetlenségeire. A mérőrendszer közvetlenül a két detektor beütésszámának a viszonyát képezi, és ez porozitásban ská-
lázható, természetesen megfelelő kalibrálás után. Sűrűségszondával kombinált :kivitele igen jó eszköz a gáz-olaj határ meghatározására. Helyes kalibrálás esetén ugyanis a mikroszelvényhez hasonló elválások jelzik a fluidum fázisát (gázban pozitív, olajban negativ elválás, vízben nincs) [l16]. _ Akszel'rod és Aszmolov a nukleáris-mágneses mérés közép-ázsiai alkalmazásáról számolnak be. A szelvényekből jól meg lehetett határozni egy olajtároló porozitásértékeit. Kitűnt továbbá az NMR-szelvények igen jó regionális korrelálhatósága is. A szerzők szerint ez a szelvény nagy segítség a vízelárasztási tervek készítéséhez [1 l7]. Markó cikke karbonátos tárolók elsődleges és másodlagos porozitásának meghatározásával foglalkozik. Az értelmezés elsősorban laterolog- és neutron-gamma mérésre alapul. A laterolog-ellenállásokat logaritmikusan hozzátranszformálják a neutronhoz. Repedéses, hasadékos helyeken a két görbe elválást mutat, mert a neutronszelvény a kétféle porozitás között nem ,,érez” különbséget, a laterolog viszont igen. Az értelmezési eredményeket mélységfüggően ábrázolják, látható a teljes és a másodlagos porozitás is. A kapott eredmények a magvizsgálatokkal jól egyeznek [ll8]. A következőkben azokat a cikkeket említjük, amelyek egy-egy mező vagy teriilet értelmezési kérdéseivel
foglalkoznak. Ferenczy egy adott magyarországi tároló mag- és szelvényadatait veti össze matematikai módszerekkel. Regressziós analízissel határozta meg a porozitás és permeabilitás, továbbá a permeabilitás és egy paraméter közötti függvénykapcsolat állandóit. Ez a paraméter a porozitás és a redukálhatatlan víztelítettség bizonyos hatványainak viszonyaként állapítható meg. Mivel a porozitás és a redukálhatatlan víztelítettség értéke geofizikai mérésekből számítható, így szelvényadatok alapján számítható a permeabilitás is. A szerző által végzett hibaszámítások szerint a permeabilitásértékek a kis értékek tartományában pontatlanok [1 l9]. Argentína tárolóinak értelmezési kérdéseiről Khatchikian és Lesta számolnak be. A tárolók nehézségét az agyag mellett jelenlevő tuffit okozza, továbbá a gyak-
ran édes rétegvíz. Ismertetik a használatos mérési programokat. Az értelmezés főleg gépi úton, a Schlumberger M-N korrelációja szerint történik. Ezen a diagramon három sarokpontot használnak: könnyű tuffit, nehéz tuffıt és kvarc. Az alkalmazott értelmezés tehát végeredményben egy általánosabb érvényű módszer alkalmazása a helyi kórülményekhez idomítva [l20]. Terjedelmes beszámolót adtak az Indonéziában folyó mélyfúrási geofizikai tevékenységről és elsősorban az értelmezésről Dadrian-Brown-Goetz. Geológiai tájékoztatás után ismertetik a mérési programokat és az értelmezési kérdéseket. A gyors értelmezéshez alkalmazzák a szelvények egyszeríi egymásra fektetését (overlay) is. A szelvényeket legtöbbször a kútnál digitálisan is rögzítik, mert rendszeres a gépi értelmezés. A szelvényadatok alátámasztására gyakori a maglövés és a kábeles teszter használata [l2l]. Barlai-Czeglédi-Müller már idézett tanulmánya részletesen foglalkozik a szelvényértelmezés néhány magyar irányzatával. Bemutatják a szerzők az Archie-féle m és n kitevők értékváltozásait. Ismertetik a C tényezőt, amely a litológiai befolyásra jellemző, értéke a kőzetliszt- és agyagtartalomtól, ezek ellenállásától és a porozitástól függ. Ennek korrekciós tényezőként való használata esetén m és n állandónak vehető fel. Röviden említik a magyar karbonátos tárolók másodlagos porozitásának meghatározására alkalmazott módszert, végül a redoxmérés terén elért eredményeket [l22]. Európa egyik legnagyobb olajlelőhelye lett a közelmúltban az Északi-tenger. Az itt folyó szelvényezési
és intepretációs munkáról Fertl-Cavanaugh, ill. Fertl és szerzőtársai számolnak be két cikkben. A szóban forgó tároló a permi vörösfekü homokkő. Az első cikk részletesen leírja a kőzet fő paramétereit: porozitást, permeabilitást, redukálhatatlan víztelítettséget, cementációs és szaturációs kitevőt, végül a kőzet kompresszibilitását. Utal a szelvényezési programra. Megemlítik a szerzők, milyen jó eredményeket hoztak az ,,overlay”-módszerek, ahol a megfelelő léptékben felvett különféle szelvényeket egyszerűen egymásra fektetik. llyen módon általában gyorsan ki lehetjelölni a szénhidrogént tartalmazó részeket, a gázos szakaszokat stb. [l23]. A másik cikk sokban egyezik az előbbivel, dejobban aláhúzza az értelmezési munka nehézségeit. Beszámolnak a szerzők a statisztikai munkáról, amelynek során sok mag- és rétegvizsgálati adatot vetettek össze a szelvények eredményeivel. E tevékenység a magfúrások számának csökkentéséhez vezetett [l24]. Egy alacsony permeabilitású gáztároló interpretációs munkájáról Boardman és társai számolnak be. Erdekes terület (Rio Blanco, Colorado), mert ebben hajtották végre az egyik legelső nukleáris rétegrepesztési kísérletet. Bő mérési program és sok magfeldolgozás alapján végezték el számítógépen az adatok egyeztetését. A gáztárolók gyors kijelölésére itt is alkalmazzák az overlay-módszert: szónikus-neutron azonosítása és összevetése útján. A cikk érdekes beszámoló a rossz paraméterű tárolók értelmezési metodikájáról [l25]. Elkins és Poppe egy érdekes esetet írnak le, amelynél egy adott tároló maradék olaját kellett megállapítani a mező letermelése és másodlagos termeltetése (gáz-, 63
ill. vízbesajtolás) alatt. Hibát követtek el ugyanis a készletbecsléskor. A ınagokból a szokott módon a felszínen határozták meg a porozitást, és ez 10%-kal nagyobb értékeket adott a valódinál. A körülmények tisztázására új kutat fúrtak le, és ebben helyesen egyeztették a szelvény- és magadatokat. l gy végeredményben megkapták a felszínen mért és a valódi, in situ kőzetparaméterek viszonyszámát [126]. A Szovjetunió sarkvidéki kórzeteiben kristályos hidrát állapotban felhalmozódott gázt találtak. Bár a tárolók 5-600 m-rel a fagyhatár alatt helyezkednek el, mégis a permafrost rétegekkel analóg helyzet észlelhető. A feltevések szerint a kristályos hidrát cementálja a homokszemcséket, és így áll elő olyan helyzet, hogy pl. iszapelárasztás egyáltalán nincsen. Ez befolyásolhatja a szelvények eredményeit is: pl. a neutron-gamma szelvényen a gáztartalom a tároló hidrátos szakaszain nem látható, a vizes rétegekkel azonos indikációkat kapnak. Ez a körülmény azonban éppen arra ad lehetőséget, hogy megkülönböztessék a szabad és hidrált állapotú gázokat egymástól. A nem kifejezetten szelvényezési témájú cikk jó példája annak, hogy milyen különleges problémák megoldására lehet a szelvényezési eredményeket felhasználni [l27]. A ferdeségmérések értelmezéséről
szól Zaremba
tanulmánya. A pontonként végzett mérések kiértékelésére egy újabb közelítő, még pontosabb eredményt szolgáltató módszert javasol. Eszerint a szakasz két végpontján mért irányvektorok a fúrt lyuk érintőinek
tekintendők, és a két érintő között a lyuk alakja körív. Ez a metodika természetesen csak számítógéppel alkalmazható, a cikk ismerteti is a programot [l28]. Perrier-Quiblier a fúrással átharántolt rétegek valódi, normális rétegvastagságának meghatározására közölnek nomogramokat. Ezek segítségével a rétegdőlés és azimutja, valamint a ferdeség és azimutja ismeretében meghatározható a rétegek valódi vastagsága [1291. Három közleményt a rétegdőlésmérések értelmezésének tárgyköréből idézünk. Holt cikkét, amelyben érdekesen mutatja be, milyen komplikáltak lehetnek a föld alatti szerkezetek, és milyen kis távolságokon következnek be jelentős változások, az előző évben előnyomat alapján már ismertettük [l30].* Schoonover egy egyszerű számítási eljárást ismertet cikkében. amellyel akár három-, akár négykaros dőlésmérővel mért értékekből nem gépi úton gyorsan meg lehet határozni a dőlés paramétereit. A számítás főleg kis dőlésszögek esetében használható eredményesen [l31]. Franke és Hepp a rétegdőlésmérések kiértékeléséről, továbbá a dőlésadatokból levonható messzemenő következtetések hasznos voltáról írtak közleményt. Egy részletesen ismertetett, komplikált geológiai felépítésű terület geometriájának tisztázásához, a felszíni geofizikai mérések helyes értelmezéséhez alkalmazták a dőlésméréseket. A cikk bemutatja a dőlésmérési eredmények különféle megjelenítési formáit is [l 32].
3.8 Digitális technika, számítógépek alkalmazása A számítógépek alkalmazása ma már annyira elterjedt, hogy szinte nincs is olyan műszaki tevékenység, amely valamilyen módon ne állna kapcsolatban a komputerekkel. Ezért a szakirodalomban megjelent közlemények közül is egyre nehezebb az ebbe a fejezetbe tartozó cikkeket egyértelműen kiválasztani. Az előző fejezetben idézett tanulmányok jó része kapcsolódott gépi számításokhoz vagy a digitális technikához, témájuk lényege azonban nem a gépi adatfeldolgozás, számítás volt. Ide viszont azokat a közleményeket soroltuk be, amelyeknek lényege, fő célja a számítógépes és digitális technika. A matematikai statisztika alkalmazását a mélyfúrási geofizikában ugyancsak a számítógépek tették lehetővé. Nabiev és szerzőtársai gépi számítással határozták meg a szelvényezési paraméterek és a kőzet litológiai összetétele (homok-agyag) közötti függvénykapcsolatot [133]. lszkenderov és társai viszont a radioaktív mérések szelvényeit vizsgálták matematikai statisztikai alapon. A gépi úton végzett számítások figyelembe veszik a mérés néhány paraméterét (vontatási sebességet, rétegvastagságot), és így a szelvényen az esetleges mérési hiba, a statisztikus ingadozás elválasztható a valódi anomáliáktól [l34]. A litológiai összetétel gépi meghatározásával foglalkozik Szolomescs és társainak cikke. Ismertetik a módszer gépi programját, amely végeredményben egy tanuló-felismerő eljárás, alapja egy objektum64
osztályozó algoritmus. A közölt példán hét objektumot (kőzetfajtát) vettek föl, s ezekhez rendelték a kilenc szelvényezési paramétert. A felismerő eljárást két variánsban próbálták ki: az egyikben az összetett kőzetet valamelyik csoportba azonnal besorolta a gép, a másodikban két lépcsőben történt a besorolás. Ez utóbbi variáns kevesebb hibát eredményezett. A szerzők szerint az eljárással kapott hibák java jelentéktelen [l35]. ˇ Dubman és társai a Szovjetunió egyik területén elvégzett ér-telmezésvizsgálatokról számolnak be. Ennek során összehasonlították a manuális és gépi BKZkiértékeléseket. A vizsgálat eredménye: a gépi értelmezés kielégítő pontossággal adja meg a valódi ellenállás értékeit, az elárasztást is figyelembe véve [l36]. Czubek közleménye a természetes gamma-sugárzás mérésének gépi korrekcióját és értelmezését mutatja be sugárzó anyagok kutatásának esetére. A cikk sok érdekes elméleti kérdéssel is foglalkozik. Az értelmezéshez figyelembe veszi a detektor hosszát, a vontatási sebességet, korrigálja a digitális regisztrátumot a valódi helyzet leghelyesebb megközelítésére, elvégzi az átmérőkorrekciót. A görbék gépi átfésülése után közvetlenül a keresett sugárzó anyag százalékos tartalmát kapják meg [l37]. 3 Karbonátos kőzetek értelmezéséről, a kőzetösszetétel gépi úton való megállapításáról ír Negoi_ta. Sorra veszi a rendelkezésre álló mérési eljárásokat, meghatározza ezek reagálását az egyes kőzetösszetevők tulaj-
donságaira. A kőzetösszetevők fizikai tulajdonságai és előfordulási -arányuk között egyenletrendszer állítható fel, amely gépi úton könnyen megoldható mélységlépésenként. Az egyes mérésfajták mélységi összerendelése is gépi úton történik. A programot lBM360/ 30 gépre készítették el, ezzel végezték a próbaszámításokat is. A megoldás nem teljesen újszerű, hasonló számítási eljárásokról már többször adtunk ismertetést (először 1970-ben, Különszám, 3. fejezet, [82] sz. hivatkozás), de a szerzőnek is jelent meg már a tárgyban hasonló cikke (l973. évi Különszám, 3. fejezet, [ll9]) [138]. Schoonover az ATLAS nevű univerzális szelvényértelmező programot ismerteti. Az időosztásos gépre kidolgozott program három blokkból áll: az első a korrelációs, itt hasonlítanak össze páronként mérési adatokat vagy már számított értékeket (pl. M és N). A másodikban folyik a tulajdonképpeni értelmezés, ide a kívánalmakat kell beadni, megfelelő matematikai formában. A harmadik blokk a plotter, amely tehát a kész eredményeket rajzolja ki a kívánt formában. A szerző kihangsúlyozza, hogy a program kifejezetten a kis gépekre készült [l39]. Az akusztikus hullámkép hű rögzítésére analóg formában regisztráló mágnesszalagos berendezést isınertetnek Sterengarc és Flomenblit. Gépbevitel előtt
ezután az analóg jeleket digitalizálni kell. A cikk is-merteti az egész berendezés elveit és blokkvázlatát [l40]. Traian és szerzőtársai az akusztikus hullámkép feldolgozásával, közelebbről a longitudinális és transzverzális sebesség meghatározásával foglalkoznak. Ehhez egy a szeizmikában alkalmazott algoritmus felhasználását javasolják. Az első próbák sikerre engednek következtetni [l4l]. Frolov egy olyan digitális rendszert ismertet cikké-
ben, amellyel az egy lyukban mért összes szelvényezési adat egyetlen szalagra rögzíthető. A cikk részletesen megadja a digitális berendezés műszaki követelményeit [l42]. Pejszikov és társai egy egyszerű analóg késleltető berendezést mutatnak be, amelynek segítségével az egyidejűleg felvett, de nem azonos mélységi vonatkozási ponttal rendelkező szondák indikációit a fotóregisztrátumon mélységileg korrelálni lehet [l43]. Browne a sok fúrásból származó nagyszámú adat gyűjtésével és tárolásával foglalkozik cikkében. Az adatok különféle csoportosítását is részletesen tárgyalja. A cikk legérdekesebb része, amely az egy fúrásból származó adatok mélységi korrelációjával foglalkozik. Részben már az együtt felvett görbéknél is fennáll a mélységi korreláció szükségessége, de okvetlenül szükség van rá a különböző időpontokban felvett szelvények esetében. A korrelációt képernyőn végzik egy erre a célra szolgáló berendezésen. Az ernyőn látható a helyes mélységűnek elfogadott alapgörbe és a hozzáállítandó is. A tologatás tehát vizuálisan történik, a gép az összeállítás után az alapgörbéhez helyesbíti a mélységet. Fényceruzás beírásokra is van lehetőség [l44]. A digitálisan felvett rétegdőlés-felvételek gépi értelmezésének kérdéseit tárgyalja részletesen Schoonover cikke. Teljes részletességgel leírja a négykaros dőlésmérő digitális rögzítési eljárását. Néhány érdekesebb adatš a mélységlépések sűrűsége: 64 lépés/láb, tehát kb. 1/2 cm-enként van egy mintavétel. Tízcsatornás a digitalizáló, ebből 5 gyors, 5 lassú. Ez utóbbiakkal a lassan változó paramétereket (szondaforgást, ferdeséget) rögzítik minden 8. mintavétel alkalmával. Az értékelés minősíti a kiolvasott pontokat, és csak a megfelelőeket dolgozza föl. Ismerteti a cikk az eredmények megjelenítési formáit is [145].
3.9 Rétegmegnyitás, robbantási munkák Az ebben a témakörben megjelent irodalom ismertetését Deres cikkével kezdjük. Ez egy tavaly elkezdett tanulmány (KF 1973. Különszám, 3. fejezet [l47]) befejező része, amelyben elsősorban a nagy nyomás és nagy hőmérséklet káros hatásáról van szó. Ezek közül a szerző szerint a legfontosabb, hogy nagy hőmérsékleten a robbanóanyagok brizanciája, detonációs sebessége kisebb, ennek következtében éppen azokban a rétegekben csökken a perforálás hatása, amelyek tömöttebbek, permeabilitásuk a nagyobb kőzetnyomás miatt kisebb. A cikk ismerteti a legnagyobb nyomásokat és a legnagyobb hőmérsékleteket, amelyeknél Magyarországon eredményes perforálás történt [146]. A témához csatlakozik Deres-Bencz közös közleınénye, amelyben a hőálló jet-perforálás anyagainak és eszközeinek kísérleteiről és gyártásáról számolnak be. Részletesen foglalkoznak a robbantó lánc egyes részeinek (gyutacs, zsinór, töltet) gyártási nehézségeivel. Megállapították a hőálló robbanóanyagok hátrányait, ezt összehasonlító lövéspróbák ismertetésével támasztják alá [l47]. 5
Kőolaj és Földgáz
A normális körülmények között használatos jet perforátorok eredményességével kapcsolatban említhető egy rövid közlemény, amely az ütött lyuk átmérőjének változását mutatja be az eltartás függvényében [l48]. A hidraulikus rétegrepesztést megelőző perforálások tárgyában írt érdekes cikket Daneshy. Ebben foglalkozik a perforálások hosszegységre eső számával, a lövések elosztásának geometriájával. A vizsgálatok során kőzetblokkokban végzett próbalövésekkel és próbarepesztésekkel állapították meg a törvényszerűségeket. Altalános megfigyelés, hogy perforált kutakban nagyobb nyomással érhető el a repesztés, mint nyitott szakaszokban. Az egy vertikális vonal mentén történt perforálás esetében ugyancsak nagyobb a repesztési nyomás, mint a spirális mentén elosztott lövések esetében. A szerző megállapítása szerint a repedéskeltés irányítása szempontjából a perforálások elhelyezésének nincs lényeges szerepe [149]. Grigoijan és szerzőtársai különféle dífferenciális nyomások mellett végzett perforálási kísérletekről számolnak be. Mesterséges kőzetmintákban végezték a lövés65
próbákat, különböző talpnyomás-pórusnyomás differenciák mellett. A 21-26% porozitású és 70-180 mD permeabilitású mintákon megfigyelték, hogy a pórusok eltömődését elsősorban az iszap szilárd részecskéi okozzák. Optimális feltöltő folyadéknak az olaj vagy általában a szénhidrogének tekinthetők [1 50]. Egy kútkiképzésekről szóló cikkben Tullos említi, hogy volt 15%-os sósavoldatban, túlnyomásos állapotban végzett perforálás is. A lövés megtörténte után a folyadéknívó kb. 20-30 m-t süllyedt. A megjegyzés lényege, hogy a perforálási eljárást és elvégzé-
sének körülményeit mindig a rétegviszonyokhoz kell megszabni [l51]. A jet-perforálással szemben Szultanov arra utal, hogy ınegfigyeléseík szerint alacsony permeabilitású kőzetekben az eróziós perforálássaljobb eredményeket kaptak, ınagasabb hozamokkal [1 52]. Christoph mentési munkákhoz előnyösen alkalmazott akadályfelszámoló jet-töltetekről ír. A fúrásokban lent maradt eszközök darabolására sikerrel vetettek be lefelé irányítottjet-tölteteket, bevetési mélységük azonban csak l00 m [l53].
3.10 Kapcsolatok más tudomány- és iparágakkal E fejezetben - mint már több éve - azokat a cikkeket ismertetjük, amelyek nem szorosan a geofizikai vagy olajipari céllal végzett szelvényezések kérdéseivel foglalkoznak. Az irodalom tanúbizonysága szerint azonban nem tekinthető a mélyfúrási geofizika ,,mellékvágányának” sem a fúrástechnikai célból végzett szelvényezés, sem a más nyersanyagok kutatására végzett geofizikai munka. Maguk a szelvényező szervezetek is szívesen vállalkoznak más irányú és célú munkákra, mert ezzel is bizonyítják munkájuk jelentőségét, és új munkaalkalmakhoz is jutnak. 3.l0.l Mechanikai kérdések Tixier-Loveless_Anderson cikkével kezdjük e témát.
Ismertetik a ,,mechanikai tulajdonságok szelvényét” közleményükben. Ez a szolgáltatás az akusztikus sebességszelvényre és a sűrűségmérésre alapul. A cikket bevezető elméleti részben megállapítják, hogy a kőzetek szílárdságtani és rugalmas állandói levezethetők a kőzet sűrűségéből, a longitudinális és transzverzális akusztikus sebességből. Mivel a nyíróhulláinok sebességének meghatározása általában nehézségekbe ütközik, ezért a szerzők egy másik módszert mutatnak be, amelyiknek segítségével a nyomáshullámok sebességéből, a kőzet sűrűségéből és az agyagosságból meg lehet állapítani a rugalmassági állandókat. Ehhez szükséges volt tapasztalati úton megállapítani a Poisson-féle szám és a kőzet agyagossága között egy összefüggést. A szerzők szerint ezt a kapcsolatot minden területre külön-külön kell meghatározni, statisztikai alapon. A különféle szelvényezési adatokat (sebesség, sűrűség, gázelfektus) megfelelő állandókkal korrigálni kell a helyes eredmények érdekében. Az elméletileg levezetett eredmények szerint egy gépi programmal az alapadatokból folyamatosan tudják számolni és mélységfüggő diagram formájában felrajzolní a rugalmassági állandókat. Ez a ,,mechanikai tulajdonságok szelvénye”, rajta a következő görbék találhatók: agyagosság, SP, nyírási modulus, kőzet kompresszíbilitása, e kettő hányadosa, a teljes szemcseközi porozitás és végül az akusztikus korrekciós tényező [l54]. Fertl-Timko az előző évben elkezdett, a túlnyomásos rétegek tárgyában írt cikksorozata ebben az évben 66
fejeződött be. Két közleményük zárta le a rendkívül részletességgel feldolgozott és sok adatra támaszkodó sorozatot. Az elsőben (ez a sorozat 9. része) az abnormális nyomás detektálásának néhány újabb módját ismertetik. Ezek elsősorban a márgafuradékból készített márgaiszapon végzett mérések: bikarbonátkoncentráció, redoxpotenciál, pH. Példákon láthatja az olvasó a fúróhaladás, az iszapfajsúly, a bikarbonátkoncentráció, a filtrátum redoxpotenciálja, a pH. és az agyagfiltrátum színe közötti összefüggést. Új eljárásnak számít a Na- és l(-ionok feldúsulásának megfigyelése is [l55]. A sorozat utolsó részében az agyagiszap készítésével, továbbá az ezen végzett fizikai mérésekkel (ellenállásméréssel, szalinitással) s e mérések kényes voltával foglalkoznak [l56]. Mattliews és szerzőtársai a túlnyomásos szintek előrejelzését és detektálását tárgyalják. Az általánosan ismert, az agyagporozitásra alapozott detektálási módszert kiterjesztik más kőzetekre is, mint a meszes agyagok, agyagos mészkövek. Agyagnak tekinthető ebből a szempontból szerintük minden kőzet, amelyben a rövid normál ellenállás és a reciprok vezetőképessóg
kb. azonos értékű. llyen réteg egyébként gipszben és anhidritben is előfordul. Az ilyen ,,agyagok” ellenálláscsökkenése minden esetben nyomásnövekedésre utal. A nyomás számítása a vezetőképesség-viszonyból történhet, a szerzők statisztikai alapon inegállapították, hogy a vezetőképesség-viszony logaritmusa és a nyomás között egy többedfokú hatványkapcsolat áll fenn. A cikk kitér a repesztési nyomás és a pórusnyomás közötti kapcsolatra is. A trendek meghatározására igen célszerű ábrázolási módot inutatnak be [l57]. Louden és társainak egy cikke, amely a rendellenes nyomásokkal kapcsolatos ismeretek összefoglalásának tekinthető, magyar nyelven is megjelent. A cikk tárgyalja a szelvényezési kapcsolatokat is [l58]. Bourgoyne-Young az ismert cl kitevőt egy matematikai modell alapján levezetettfúrhatóságifaktorral helyettesítik. Megállapították, hogy e faktor és a sűrűségszelvény indikációi között egyenlet alakjában is felírható kapcsolat van. Természetesen így a porozitással is létesíthető kapcsolat. A fúrhatósági faktor ismeretében tehát a porozitás meghatározható már a
fúrás folyamán. A szerzők szerint az így számított és a valódi porozitás között a különbség nem több, mint 4% [159]. Reynolds és társainak cikkét, amelyben az akusztikus szelvényből történő túlnyomás-detektálás hibáit részletezik, az elmúlt évben előnyomat alapján már ismertettük. Érdemes ismét rámutatni, hogy a cikk jelentős útmutatásokat tartalmaz a hibák felismerésére, és javasolja a bőséges adatgyűjtést [l60].* Ugyancsak referáltuk tavaly Anderson és társainak cikkét, amelyben a repesztési nyomás szelvényadatokból történő számítási módszerét ismertették [l6l].* Ez a cikk bizonyos mértékig előzménye volt a [154] hivatkozási számú Tixier és társai cikknek. A túlnyomásos szintek kimutatásának ismert elvei szerint végzett számításokról számolnak be közleniényükben Alekszandrov és szerzőtársai. Konvencionális ellenállás-, laterolog- és indukciós mérésekre támaszkodva határozták meg a márgaellenállás és a túlnyomás közötti összefüggést. A szerzők a vizsgált területen 1000 m-ben adják meg azt a mélységet, amely fölött a módszer már nem alkalmazható [l62]. Rizzi közleményében ugyancsak a túlnyomásos zónák felismerésével foglalkozik. Az ismert módszerek közép-európai alkalmazhatóságát vizsgálva többek között leszögezi, hogy nem szabad az egyes területeken bevált módszereket gépiesen alkalmazni, mert ezek általában nem általános érvényű összefüggések [l63]. Herring két cikkben tárgyalja az északi-tengeri kutatási terület túlnyomásos szintjeinek kimutatását. A szokásos módszerek közül az akusztikus sebesség és az ellenállás trendjét, meg anomáliáit hasonlítja össze a túlnyomásos szintekkel. A korreláció a szokott eredményt mutatja: a kapcsolat egyértelmű. Az akusztikus sebesség esetében a nyomás numerikus számítása is lehetséges volt. A szeizmikus időszelvényeken is ki lehetett mutatni a túlnyomásos helyeket, összevetve a lyukban készített sebességszelvényekkel [l64, l65]. A szeizmikus inérésekből kimutatható túlnyoınásos szintek kérdésével foglalkozik Reynolds közleménye. A szerző szerint kedvező körülmények között a szeizmikus időszelvényből a túlnyomásos zóna helye i150 m pontossággal, a nyomásgradiens (iszapfajsúly) értéke pedig 0,1 kp/dmí* pontossággal előre jelezhető. Ezt a megállapítást a szerző a szeizmikus időszelvény, az akusztikus sebességszelvényből számított integrált időszelvény és a nyoinások összehasonlítása alapján, nagyszámú adatfeldolgozása után tette [l66]. Overton egy átfogó munka eredményeit ismerteti. Ennek során vizsgálat tárgyává tette az üledékes medencékben található sós vizek koncentı`ációjának törvényszerűségeit. A medencékben szerinte három zóna különböztethető meg. Fölül van a meteorológiai vizek zónája, ez alatt az ionizálódott vízeké, legalul pedig a metamorfizálódott márgák zónája. A középső zónában vannak a legsósabb vizek, ott a koncentráció mélységfüggő. E függvény képletét közli. Szerinte a túlnyomás a legalsó szakaszban fordul elő, és ugyanebben a zónában találhatók a szénhidrogének is. A vizek koncentrációja az időben is változik. A túlnyomásos zóna felső határát a legnagyobb SP-kiilőnb-
ség jelzi. A cikk adatai a Gulf-Coast területre alapozottak, általános érvényük vitatható [l67].
3.l0.2 Fúrástechnikai alkalmazások A fúrás közben mért paraméterek alapján következtetéseket lehet levonni akőzetek tulajdonságairól is. Az észlelt paraméterek alakulása azután korrelálható különféle geofizikai szelvényekkel. Raynal cikke a fúrórúd rezgéseinek mérését ismerteti, amelyek a görgős fúró mozgásától származnak. Az ezen a módon felvett ,,szelvény” több információt tartalmaz a rétegekről, mint pl. az egyszerű fúróhaladás-diagram. A cikk erre példákat is bemutat, összevetve a rezgésfelvételt az akusztikus és egyéb geofizikai mérésekkel [l68]. Ugyancsak Raynal több szerzőtársával egy jóval részletesebb leírást ad a fúrórúdrezgések mérési technikájáról. Az öblítőfejről veszik le a jeleket, és végeredményben a rezgések gyorsulásának amplitúdóját mérik és regisztrálják [169]. A fúróberendezéseknél rendszeresen mért különféle fúrási paraméterekből a helyszínen üzemelő célszámítógép segítségével egy „porozitásgörbe” szerkeszthető. Ez _ Patillet cikke szerint _ esetenként jól korrelálható a későbbi geofizikai szelvényekkel, így az akusztikus sebességszelvénnyel, a természetes gaminával [l70]. lordache és Floarea cikke az akusztikus sebesség, az ebből számítható kőzetkeménység és a fúrási paraméterek közötti kapcsolatokat vizsgálja. Konklúzióként megállapítják, hogy az akusztikus sebességszelvény és a fúróhaladás közötti nagy hasonlóság bizonysága szerint a longitudinális sebesség és a kőzetkeménység között szoros kapcsolat áll fenn. A geofizikai szelvények célszerű feldolgozásával jobb fúrási paraméterekhez lehetne jutni [l7l]. A cementpalást minőségének ellenőrzésével több tanulmány foglalkozik. Ennek egyik legjobb módszere az akusztikus hullámkép elemzése. Neszterenko közleményében előnyben részesíti a hullámképelemzést az egyszerű akusztikus csillapításméréssel szemben. Így jobban figyelembe lehet venni a csövön kívül elhelyezkedő nagy sebességű rétegek zavaró hatását [l72]. A cementminőség ellenőrzésekor sokszor nehéz az egyes hibák niegállapitása és elkülönítése. Krülov és társai a különféle cementpalásthibák alaposabb tanulmányozására modell- és lyukméréssorozatot végeztek az akusztikus módszerrel. Ennek során azt vizsgálták, hogyan változik a csőhullám amplitúdója a béléscső belsejében uralkodó nyomástól függően. A belső nyomás növelése esetén pl. szétválasztható a csatornás és' a csőhöz rosszul kötő cement. A cikk bemutat egy példát is, ahol ugyanabban a csőben különféle belső nyomások mellett vették fel a csillapításszelvényeket. A kötési hibák és járatok a szelvényen megkülönböztethetők, sőt a szerzők szerint a perforálás módszerének megválasztását is befolyásolhatják e megfigyelések. A cikk sok új gondolatot tartalmaz e témakörben [l73]. Az akusztikus csíllapításszelvény alkalmazásával és a vele kapott eredmények értékelésével foglalkozik McNeely beszámolója, amelystulajdonképpen 33 kút cementszelvényének statisztikai feldolgozása. Megállapítja, hogy a CBL alkalmazása feltétlenül gazdaságos, mert e mérés költségei elenyészőek a hibák nem 67
ismeréséből származó károkhoz képest. Ez a szerző is előnyben részesíti a hullámkép regisztrálását az egyszerű csillapitásszelvénnyel szemben [l74]. Fertl és társai részletes áttekintést adnak az akusztikus cementmérés tapasztalatairól. Megállapítják, hogy a különféle eredetű műszerekkel végzett cementmérések jelentősen eltérnek egymástól a műszaki tulajdonságok szempontjából. Vizsgálják az egyes műszaki jellemzők (frekvencia, szondahossz, vontatási sebesség, kapuzás stb.) hatását a cementszelvények eredményeire. Néhány lényegesebb megfigyelésük: egészen kis központosítási hiba (1/4”) 50%-os amplitúdóhibát okozhat; nehéz a kalibráció a felszínig cementezett kutakban; a vontatási sebesség ne legyen több, mint 1100 m/h. Az összes jelenséget megvizsgálták a CBL-nél és a hullámképregisztrálásnál is. A cikk sok útmutatást is tartalmaz a CBL-szelvények ellenőrzési szempontjaira vonatkozólag [l75]. A béléscsősériilések helyének meghatározása fontos kérdés a fúrástechnikában. A témát Popov cikke tárgyalja. A eső falvastagságának megmérésére kétfajta indukciós elven működő szonda áll rendelkezésre a Szovjetunióban. A készülékek a falvastagság változásai mellett detektálják a szakadásokat, karmantyúkat stb. is, de a lyukadásokat csak egy bizonyos átmérő fölött jelzik [l76]. Sok segítséget adhat a helyes fúrási paraméterek megválasztásához, de sok réteginformációt is hordoz a fúróiszap és a furadék rendszeres vizsgálata. Fertl két közleményben tárgyalja ezt a témát. Egyik közleménye inkább az öblítőiszap gáztartalmának ellenőrzésével és az ebből levonható következtetésekkel foglalkozik. Utal a túlnyomást jelző indikációkra, továbbá azokra a körülményekre, amelyek az iszap gáztartalmát meghamisítják. [l77]. A másik cikk a furadék, elsősorban a márgafuradék vizsgálatát tárgyalja. A szerző hangsúlyozza, hogy a márgafuradék gáztartalmából sok következtetést lehet levonni a túlnyomás előrejelzésével, a geológiai viszonyokkal, az iszapadalékok bomlásával kapcsolatban egyaránt [178]
3.l0.3 Egyéb alkalmazások A mélyfúrási geofizika olajiparon kívüli alkalmazásai között gyakran találkozunk különleges, valamilyen ásvány kutatásának céljait szolgáló céleszközökkel. Ilyen a Klirnov által leírt speciális ellenállásmérő szonda, amellyel igen részletes felbontás érhető el. Még 2 cm vastag széncsíkok is kimutathatók ezzel az eszközzel [l79]. A bauxitkutató fúrások szelvényezésével lehetséges az érc minőségének a megállapítása. Egerszegi közleménye a bauxit szelvényezéséhez szóba kerülő ınódszereket tárgyalja. Ezek: ellenállás, sűrűség, terinészetes gamma. A cikk konklúziója, hogy a bauxit minőségét kvantitatíve nem lehet szelvényezési módszerekkel megállapítani, de relatív minősítésre van mód [180]. Szénrétegek detektálására alkalmazzák a laterolog-3 rendszerű méréseket. Erről számol be cikkében Makarova. Ez a laterojog típusú irányított áramterű mérés két variánsban használatos. A szerző szerint a jobb részletezőképesség miatt a szenes összletek vizsgálatához előnyösebb az 1/R típusú laterolog-3 mérés. Ez a mérésmód a litológiai összetétel szempontjából is előnyösebb [l81]. A vízkutatás terén jelentős a felszín alatti vizek sótartalınának ismerete. Moussie-Cazal cikke a vízkutató fúrásokbaıi végzett különféle ellenállás-mérési módszerek eredményeinek és a mért vízellenállásoknak matematikai statisztikai feldolgozását ismerteti. A feldolgozás alapján a különféle eredmények közötti összefüggéseket megállapították [l82]. Csak távolabbról tekinthető mélyfúrási geofizikai műveletnek az az oceanográfiai ellenállásmérés, amelyet a tengerfenéken vontatott szondával végeznek. A ınérésekről Beckmann számol be cikkében. A legkülönfélébb ellenállásinérő módszereket és elektródelrendezéseket használják. Némelyikkel egyszerre mérik a talaj és a víz ellenállását. Van olyan is, amellyel a tengerfenék formációtényezőjét lehet meghatározni [183].
IRODALOM [1] Holosenko, A. N.: Tehniko-ékonomicseszkie pokazateli geofizicseszkih iszszledovanij v neftjanüh í gazovüh szkva-
zsinah. Razv. Geofiz. 59 146-50. [2] Popov, V. K._KonopOlev, Ju.-Hanipov, Z. Z._Csrnij`, V.: Mélyfúrási geofizikai módszerek alkalmazása és eredményei a Szovjetunió egyes körzeteiben. Magy. Geof. 5-6 22835. [3] Barlai Z._Czeglédi I.-.Müller P..` A review of the status of the basic well logging and interpretation methods applied in Hungary. SPWLA „H” 29 o.
[10] [ll] [12]
24] Desbrandes, R.: What's new in downhole operating techno-
[13]
logy? WO June 74-8. _ 25] Jennings, H. I. Jr.-Timnr, A..` Significant contributions in formation evaluation and well testing. JPT 1432-45.
[14]
[6] Krueger, R. F.: Advances in well completion and stimulation during JPT's first quarter century. JPT 1447-62. 27] Hilchie, D. W.-Overton, H. L..` Technological commitee report. LA 4 19-23. 18] Klimov, A. A.: Iszszledovanie ugol'nüh plasztov metodom raznoszti szoprotivlenij zazemlenij sarovogo zonda. Razv. Geofiz. 60 145-51. [9] Boriszenko, Ju. N. Boriszenko, G. T.-Savükin, Sz. I. Opüt primenenija metoda kazsuscsegoszja szoprotivlenija
68
dlja iszszledovanija szkvazsin podzemnogo burenija. Razv. Geofiz. 56 179-84. Rat.-skin, A. V.: Ob éffektivnoszti metoda ,,dvuh rasztvorov” pri ízucsenii trescsinnüh kollektorov. NGG 4 49-52. Molcsanov, A. A.-Vaszil'kov, A. A.-.S`ziraei;, A. H.Sairov, A. G..` Elektricseszkij karotazs v proceszsze burenija. Prikl. Geofiz. 72 215-22. Zaszlonov, I. Apparatura élektromagnitnogo kaı`otazsa po zatuhaniju. Razv. Geofiz. 55 l4l-4. Mihelev, l. P..` Nekotorüe voproszü nietodiki akuszticseszkogo karotazsa na obmennüh volnah. Geologija i Geofizika ll 81-6. Neki-aszotr, K. V.: Uprugíe obolocski v preobrazovatele dlja akuszticseszkogo karotazsa. Prikl. Geofiz. 6.9 190 (1972).
[15] Lescsnk, V. V.: Bokovoe akuszticseszkoe zondírovanie na refragirovannüh volnah. Geofiz. App. 52 62-73. [16] Bragim, A. A._Fedoroi`, R. F.: Izmerenie koéfficienta zatuhanija uprugih kolebanij v szkvazsine. Geofiz. App. 49 116-8 (1972). [17] Minnliin, V. B.-lohin, Sz. B._Csicsa, V. N.-.S'iinanoi`i('.s`, 0. L.-Baklanov, V. G.: Poluavtomaticseszkij korı`elaci-
onnüj metod obrabotki volnovüh kartin akuszticseszkogo karotazsa. Prikl. Geofiz. 7l 178-89. [18] Wallace, W. E.: Device for logging below the bottom of bore ho1e.SPWLA “B” 5 o. [19] Norel, G. Desbrandes, R..` Une nouvelle diagraphie des sondages par réflexion ultrasonique. R. IFP 587-604. [20] Gamburcev, A. G.-Kuznecov, V. V.-Lavrov, U. Sz.Szeval'nev, A. B.: A szeizmikus sebességszelvényezés szerepe a szeizmikus kutatások komplexumában. Magy. Geof. 3-4 81-6. [21] Cnlver, R. B.-Hopkinson, E. C._ Younians, A. H. : Carbon Oxygen (C/O) logging instrumentation. SPE 4640 10 o. [22] Lock, G. A.-Hoyer, W. A..` Carbon-Oxygen (C/O) log: use and interpretation. SPE 4639 12 o. [23] Schultz, W. E. Smith, H. D., Jr.: Laboratory and field evaluation of carbon-Oxygen well logging system. SPE 4638 12 o. [24] Scott, H. D. Smith, M. P. The aluminium activatíon log. SPWLA “F" 26 o. [25] Scott, H. D.-Smith, M. P.: The alumínium activatíon log. LA 5 3-12. [26] McKinley, P. F. Tanner, H. L.: The shale compensated ' chlorine log. SPE 4511 12 o. [27] Yonmans, A. H._Hopkinson, E. C..' The influence of instrument design on neutron lifetime measurements. SPE 4510 12 o. [28] Dewan, J. T.-Johnstone, C. W.--Jacobson, L. A.~_ Wall, W. B.-Alger, R. P..` Thermal neutron decay logging using dual detection. LA 5 13-26. [29] Gnlin, Ju. A._Szemenot=, E. V._Crehot`, O. P._Arkoi.`a, A. P.: Apparatura plotnosztnogo gamma-gamma-karotazsa RGP-1. Geofiz. App. 52 84-90. [30] Varr-arin, G. B.-Knznecov, G. A.-Filippor, E. M. .` Dvuhlucsevoj gamma-gamma-plotnomer dlja neftjanüh i gazovüh szkvazsin. Geofiz. App. 52 90-3. [31] Andrássy L.--Baráth I. Sebestyén K..` Módszertani vizsgálatok a kétdetektoros gamma-gamma-eljárássa1 történő térfogatsúlymeghatározáshoz. Magy. Geof. l 19-28. [32] Viktorov, G. G.: Ucset vlijanija himicseszkogo szosztava gornüh porod pri opredelenii plotnoszti metodom podzemnoj regisztracii koszmicseszkogo izlucseníja. lzv. VUZ GR l 119-25. [33] Bondarenko, V. M.--Viktorov, G. G._Tarliot=, A. G.: Vlijanie konsztrukcii szkvazsinü na Opredelenie plotnoszti porod metodom podzemnoj i`egisztracii koszmicseszkogo izlucseníja. Izv. VUZ GR ll 95-103. [34] Rasmussen, N. F..` Borehole gravity survey planning and Operations. SPWLA “Q” 28 o. [35] Krivonoszoıf, R. l..` K voproszu iszpol`zovanija élektroıiietrii szkvazsin dlja opredelenija élementov zaleganija gornüh porod. Izv. VUZ NG 3 17-22. [36] McKinley, R. M.-Bower, F. M._Rnniblé, R. C..` The structure and interpretation of noise from flow behind cemented casing. JPT 329_38. [37] Szidorkin, N. A.-Makarov, Ju. Sz.-Zajcev, G. N.-Majoroif, V. N.-Kudriavcev, V. A..` Televizionnüe agregatü dlja oszmotra szkvazsin TASZ _ 1 i TASZ - 2. Geofiz. App. 49 89-90 (1972). [38] Pjateckü, E. M.-Njakotina, G. J..` Analiz voszproizvodimoszti profilogramm. Razv. Geofiz. 57 161--7. [39] Brodszkij, P. A.-Zsnvagin, V. G.-Fionoii, A. l..` O vozsmozsnosztjah metoda izmerenija plasztovüh davlenij po razrezu neobszazsennüh szkvazsin. GNG 8 68-71. [40] Brodszkij, P. A.-Fionov, A. J._Tal'noir, V. B.: 0 geologicseszkoj éffektivnoszti oprobovanija plasztov priborami na karotazsnom kabele. Razv. Geofiz. 57 154-61. [41] Forkman, B.-Militzer, H.-Ró`sing,~ G.-Rost, L.: Moderne geophysikalische Verfahren zur Ermíttlung hydrogeologischer Parameter und Strukturen. ZAG 345--50. [42] Popov, V. K.-Konopolev, Ja.-Hanipov, Z. Z. Csrnij`, V.: Mélyfúrási geofizikai ınódszerek alkalmazása és eredmé-
nyei a Szovjetunió egyes körzeteiben. Magy. Geof. 5-6 228-35. [43] Czeglédi I. -Dorcsi G.-Kánnár T.-Kiss B.-Suba S.: Magyarország legmélyebb fúrása szelvényezési tapasztalatai. Magy. Geof. 3-4 109-20. [44] Zel'cman, P. A._Paszm`k, V. l._Reznik, P. A.-Caljak,
M. V.: Akuszticseszkij termosztojkij cementomer AKC-2. Geofiz. App. 49 62-5 (1972).
[45] Dnmitricá, A.: Posíbilitáti de lnibunătătire a functionarii dispozitivelor da sondă pentru carotaj radioactív la temperaturi ridícate. PG 420-6. [46] Keller, H. H._Couch, E. J._Berry, P. Temperature distribution jn circulating mud columns. SPEJ Feb 23-30. [47] Brinkley, T. W.: Nature of rocks and fluids at ultradepths. PE July 46-52. [48] Popov, V. K.-Konopolev, Ju.-Hanipov, Z. Z.-CsrniJ', V.: Mélyfúrási geofizikai módszerek alkalmazása és eredményei a Szovjetunió egyes körzeteiben. Magy.- Geof. 5-6 228-35. [49] Husznullin, M. H. .` Primenenie gamma-metoda dlja opre-
delenija zavodnennüh plasztov. GNG 12 63-7. [50] Huszmtllin, M. H.-Szultanov, Sz.-Kireev, S. G.-Samu-
lov, V. A.: Vüjavlenie zavodnennüh plasztov metodami jadernoj geofiziki. NH 8 38-41. [51] Richardson, J. E.- Wyman, H. E.-Jorden, J. R._Mitchell, F. R.: Method for determining residual oil with pulsed neutron capture logs. JPT 593-606. _ _
[52] Murphy, R. P.-Owens, W. W.: The use of special coring and logging procedures for defining reservoir residual
oil saturations. JPT 841-50.
_
[53] Matiisen, A.: Defining injection profiles using the neutron lifetime log and high sigma fluids. SPWLA “V” 13 o. [54] Curtis, M. R.-Witterholt, E. J.: Use of the temperaturc log for determining flow rates in producing wells. SPE 4637 12 o. __ [55] .S`evknnov, E. N.-Tokareo, M. A.: O primeneniı metoda szoprotivlenija dlja kontrolja za obvodneniem neftjanuh zalezsej. Izv. VUZ NG l2 15-8. _ [56] Ortiz, I., Jr.- Von Gonten, W. D.-Osoba, J. S.: Relation-
ship of the electrochemical potential of porous media
with hydrocarbon saturation. LA 2 25-31. _ [57] Kumar, R.-Helander, D. P.: The effect ol pressure _on aqueous sodium chloride solution resıstivity for varying temperatures and concentrations. LA 4 12-7. _ [S8] Al'pin, L. M. : Aszimptotü krivüh karotazsnogo zondırovanija. Izv. VUZ GR 6 122-9. _ [59] Tyrcha, K.: Wyplyw oddalonych elektrod na wyskazanyıa siedivelektrowej sondy sterowanego profilowanlfi 0130Fnosci. Geofizyka i Geologia Naftowa (Krakkó) 1-2 34-6. [60] Wesolowska-Bala, M. .` Analiza efektywnoscı sond sterow_ snych siedmio- i dzieicio-elektrodmych. Geofizyka i
Geologia Naftowa 9-10 291-8 (1972). '[61] Bondarenko, M.-ll/lakarova, M. K.: O karotazse anizotropnüh plasztov. Razv. Geofiz. 59 127-3_2. [62] Hajkovics, l. M. : O pole tocsecsnogo isztocsnika v szkvazsine, pereszekajuscsej szloiszto-neodnorodnuju szredu. Izv. VUZ GR 10 157-62. [63] Crawford, G. E.-Hoyer, W. A.-Spann, _M. Frequency response and resonance in acoustic logging. LA I 3--15.
[64] Nemirorszkij, A. B.: O tocsnoszti izmerenija interva1'nog0 vremeni pri szkorosztnom neprerüvnom akusztıcseszkom karotazse. Geologija i Geofizika 6 109-13. [65] Minuliin, V. B._Gorbovickij,`G. B.-Zaszedatelev, V. Rnkavicin, V. N.-Szalikova, Sz. Sz.: Iszszledovanie ı korrekcija fazovüh iszkazsenij v apparature dlja promezsutocsnoj magnitnoj zapiszi volnovüh kartin akuszticseszkogo karotazsa. Prikl. Geofiz. 67 153-68 (1972). [66] Hallenbarg, J. K.: lnterpretation of gamma-ray logs. SPWLA “G” 28 o. [67] Hallenbnrg, J. K.: lnterpretation of gamma ray logs. LA 6 3-15. [68] Popov, É. P.-Visnjakov, E. H.: O vlijanii integrirujuscsego dejsztvija detektora pri izmerenii gamma-polej. Izv. VUZ GR ll 90-4. [69] Davüdov, Ju. B.: Resenie obratnoj zadacsi karotazsa esztesztvennogo nejtronnogo polja. Izv. VUZ GR 12 130-6. [70] Wichmann, P. A.: Notes on the accuracy of the neutron lifetime measurements. LA 3 11-8.
[71] Wichmann, P. A.: A short note on the accuracy and linearity of the neutron lifetime log response. SPWLA “O” 7 o. [72] Szarkiszov, K. A.-Danevics, V. I._0rlov, G. L.: K vopro-
szu tocsnoszti ocenki nacsal'noj amplitudü szignala szvobodnoj preceszszii. Izv. VUZ NG 5 95-8. [73] Kerimov, Z. G.-Szarkiszov, K. A.-Kerikzade, S. K.:
Ob opredelenii optimal'noj dobrotnoszti izmeritel'nogo 69
tı`akta apparaturü jaderno-magnitnogo karotazsa. ANH
[74] [75] [76]
8 12-3. Steflenson, R. J.-Smith, R. G.: The importance of Joule-
Thomson heating (or cooling) in temperaturc log interpretation. SPE 4636 14 o. _ Maskovics, K. A.-Zingesz, A. S.-Korrovszkij, V. V.: Iszpol'zovanie geotermicseszkih iszszledovanij dlja poiszkov pogrebennüh sztruktur i vüjavlenija diz"junktivnüh narusenij v uszlovijah N-izsnego Povolzs°ja. NGG 1 1 9-13. Neinasf, G. S.-Knox, C. C.: Norrnalization of well log data. SPWLA “l” 18 o.
[77] Piekett, G. R.: Pattern recognition as a means of formation [73]
evaluation. LA 4 3-ll. Pickett, G. R.: Pattern recognition as a means of formation
evaluation. SPWLA “A” 20 o.
[79] Horváth, Sz. B.: The accuracy of petrophysical parameters as derived by computer processing. LA 6 16-25.
Dickey, P. A.-Baharlon, A..` Chemical composition of pore water in some paleozoic shales from Oklahoma. SPWLA “M” 7 0. An automated method for meas[31] Worthington, A.
[30]
urements of cation exchange capacity of rocks. Geoph.
[32] [33] [34]
Feb 140-53. Granberry, R. J.-Tucker, L. E.: CoReS log -- a core analysis and resistivity evaluation log. SPWLA “E" 12 o. Koithara, J.-Bisht, J. S.--Nohwar, U. V. S.: Review of the results of some petrophysical studíes on cores from Assam Oil Fields, India; SPWLA “D” 9 o. Alekszandrov, B. L.: Ekszperimentafnüe iszszledovanija vlijanija fil'tracii rasztvora V trescsinah na szoprotivlenie
karbonatnoj porodü. Izv. VUZ NG 6 2l-5.
[35] [36] [37] [33]
Peterszife, V. 1.: O fizicseszkih i kollektorszkih parametrah
tufogennüh porod. GNG 6 46-50.
.
Gulin, Ju. A.: 0 haraktere zaviszimoszti pokazanij nejtronnogo karotazsa ot porisztoszti porod. Prikl. 'Geofiz. 72 204-14. Belinszkij, B. A.-Morin, D. V.: lzucsenie kontaktnüh javlenij v zernisztoj szrede ul`trazvukovı`.`ım metodom. Izv. VUZ GR 4 108-13. Karusz, E. V.--Galdin, N. E. Fajzulfin, I. Sz.-B0gdanOva, Sz. V.: Iszszledovanie prfdavlenii fizicseszkih szvojsztv porod fundamenta vosztocsno-evropejszkoj platformü
(po tujmazinszkoj opornoj szkvazsine). Izv. VUZ GR
[39] [90]
3 92-105. Takeshi Ando-Toshinobu Iroh: Formation fracture de-
tection by the sonic shear wave logging -- laboratory studies. SPWLA “C” 10 O. Brarman, G. 0.-Von Gonten, W. D.: The effect of temperature on the formation resistivity factor of porous
media. SPWLA “U" 16 0.
[91]
Sanyal, S. K.-Ramey, H. J., Jr.-Marsden, S. S., Jr.: The effect of temperaturc on capillary pressure properties
of rocks. SPWLA “N” 16 o.
[92]
Sanyal, S. K.-Marsden, S. S., Jr.-Ramey, H. J., Jr.: The effect of temperature on electrical resistivity of porous
media. LA 2 10-24.
[93] [94]
[95] [96]
__
101] 102]
hin, A. Ja.-Romenko, V. I.: Opredelenie glinisztoszti gorizontov gruppü A mesztorozsdenij sirotnogo `Priob`ja po dannüm metoda potencialov szobsztvennoj poljarizacii. Izv. VUZ NG 5 16-20. Sarovarin, V. D.-Szokolov, M. Sz.: lzucsenie glinisz-
toszti alevrito-peszcsanüh porod po rezul'tatam gammametoda. Izv. VUZ NG 1 9-12. Bal'basz, Ju. P.: Metodika opredelenija porisztoszti i
glinisztoszti produktivnüh plasztov po dannüm radioaktivnogo karotazsa. Razv. Geofiz. 55 109-16.
scsennoszti karbonatnüh kollektorov po dannüm boko-
vogo i mikrobokovogo karotazsa. NGG 10 26-9. 103] Smırman, G. A.-Afanasz'ev, V. Sz..` Szposzob kacsesztvennoj ocenki neftenaszüscsennoszti szlozsnüh karbonatnüh kollektorov verhnemelovüh otlozsenij CSIASZSZR. Izv. VUZ NG 8 15-8. 104] Aguilera, R.: Detection and evaluation of naturally fractured reservoirs from logs. SPE 4398 8 O. [[05] Marriinov, Ju. A/I.-Szidorav, V. A.: Opüt vüjavlenija zalezsej nefti i gaza na glubine po verhnim élektricseszkim gorizontam. GNG 7 68-70. l 061 Coares, G. B.-4-Dumanoir, J. L.: A new approach to improved log-derived permeability. SPWLA “R” 28 O. IO7' McFadzean, T. B.: Cross-plotting --- a neglected technique in log analysis. SPWLA “Y" 18 0. [08] Lang, W. H., Jr.: Porosity-resistivity cross-plotting. LA I |6-20. lO9Í Sanyai, S. K.: Formation evaluation from conventional well logs -in the Gulf Coast area. SPE 4641 12 o. ııoz Fabris, A.-Alguero, A. J.-Watt, H. B.- Wichmann, P. A.: Effective porosity and shale volume determínation from neutron lifetime and sidewall neutron logs. SPWLA “)(” I9 o. [lll] Overron, H. L.-Zanier, A. M.: lonic diffusion from salt domes. LA 3 3-10. ll2] Akenfev, E. P.-Kireev, V. F.-Kuszoj, D. E.-Mecserr`ıi, V. F. : K ocenke adszorpcionnoj szposzobnoszti glin krasznocvetnüh otlozsenij mesztorozsdenij jugo-zapadnoj Turkmenii. Izv. VUZ NG 6 31-4. [H3] Lepa, J.: Wyznaczanie wapolczynnika provatosci z kryzwych profilowanie akustycznego predkosci. Geofizyka i Geologia Naftowa (Krakkó) 1-2 37-40. 114] Szilágyi E.: Gáz-folyadék fázishatár-változások kimutatása erősen szennyezett tárolókőzetben többkomponensü neutronkorrelációval. Magy. Geof. 2 67-80. ııs] Abdıılıalikop, Ja. N. ZlatOpOI'szkij, Sz. Sz.: K voproszu ocenki porisztoszti produktivnüh karbonatnüh kollektorov po dannüm nejtronnogo-gamma metoda. NGG 3 2l--S. ııõ] Jack, R. S.: The role of the CNL-FDC combination in distinguishing oil, water and gas zones, Texas Gulf Coast. SPE 4509 8 o. 1171 Akszelflrod, Sz. M.-Aszmolov, V. Sz.: Perszpektivü primenenija jaderno-magnitnogo karotazsa na ploscsadi Uzen'. ANH 4 7 8. 118] Markó L.: A térfogati tulajdonságok meghatározása mélyfúrási geofizikai módszerekkel karbonátos tárolók-
119]
_
Burjakovszkij, L. A.: K metodike opredelenı_J_a porisztoszti kollektorov na neftjanüh mesztorozsdenıjah Apserona. GNG 2 54-8. Brülkin, Ju. L.-Borkmı, F. Ja.-LeOnt'ev, E. I.-Ma1ü-
toszti porod po krivüm bokovogo mikrokarotazsa szkvazsin. GNG 8 7l-6. Alekszandrov, B. L.-Dahkifgov, T. D.: K voproszu opredelenija porisztoszti po otnoszitel'nomu szoprotivleniju. Izv. VUZ NG 12 9-13. Lezsankin, Sz. I.: Opredelenie parametra neftenaszü-
120] 1211 122]
ban. Magy. Geof. I 13
8.
Ferenczy L.: A porozitás, a permeabilitás és a maradék víztelítettség viszonyának vizsgálata homokkő tárolókban. Magy. Geof. 5-6 2l2-7. Khatchikian, A.-Lesra, P..` Log evaluation of tuffites and tuffaceous sandstones in Southern Argentina. SPWLA “K” 24 o. Dadrian, C.-Brown, H.--Goetz, J.-Marchetre, B.: Formation evaluation in Indonesia. SPWLA “A” 7l o. Barlaı' Z.-Czeglédi I.-Müller P.: A review of the status
of the basic well logging and interpretation methods applied in Hungary. SPWLA “H" 29 o.
[23] Fertl, W. H.-Cavanaugh, R. J.: North Sea experience aids sandstone evaluation. WO Apr 77-80. l24] Fertl, W. H.-Cavanaugh, R. J.--Shepler, J. C.-Cape, R. G.: Auswertung der Formationsparameler des Rot-
liegenden Sandsteins in der Nordsee. EEZ 128-3l.
[97] Poloszin, G. A.: Ocenka produktivnoszti peszcsano-gli-
[25] Boardman, C. R.-Hammack, G. W.-Ferri, W. H.-
[93]
bearing formations in Rio Blanco County, Colorado. JPT l|25-9. [26] Elkins, F. L.-Poppe, R. E.: Determining residual oil
nisztüh kollektorov sz pomoscsju metoda uszlovnüh verojatnosztej. Izv. VUZ NG 11 21-6. Akszelrod,
Sz.
M.-Logovszkaja,
G.
K.-Gejvandova,
N. A.: Ocenka neftegazonosznoszti kollektorov v nizkoomnüh neodnorodnüh razrezah. Razv. Geofiz. 53 112-6. [99] Liadze, V. V.-Madera, É. R..` Ocenka pogresnoszti pri iszpol°zovanii kazsuscsihszja szoprotivlenij vmeszto isztinnüh. Izv. VUZ NG 3 23-6.
[100] 70
Izotova, T. Sz.-Grielirzkaja, A. 0.: Opredelenie porisz-
Azkinson, C. H.: Evaluation of low-permeability gas-
saturation behind a waterflood - a case history. JPT 1237-43. 127] Szapir, M. H.-Hramenkov, E. N.-Efremov, I. D.-Ginszburg, G. D.-Ben 'jamin0vics, A. E.-Lenda, Sz. M.- Kisz-
Iova, V. I.: Geologicseszkie i promüszlovo-geofizicseszkie
[128] _l29: 1130: 1131]
[132] [133]
[134] [135] [136] [137] [138] [139] [140] [141] [142] [143] [144] [145] [146]
oszobennoszti gazogidratnoj zalezsi Meszszojahszkogo gazovogo mesztorozsdenija. GNG 6 26-33. Zaremba, W. A.: Directional survey by the circular arc method. SPEJ Feb 5-11.' Perrier, R.-Quibiier, J.: Epaisseur normalc des couches dans les forages déviés. R. IFP 627-30. Hoir, 0. R.: Structural geologic consideratíons in diplog interpretation. LA 2 3--9. Srhoonover, L. G.: An accuı`ate method of low angle dip calculation. SPWLA “S" 15 o. Franke, M.~Hepp,' V.: Dipmeter outlines petroleum entrapment on flanks of diapiric shale dome. SPWLA “.]” 20 o. Nabiev, G. 1.-Paramik, G. G.-+C`sernomordikotz*, M. Z.Sapiro, B. A.: Kompleksznoe izucsenie plasztov peszcsanoglinisztogo cseredovanija (po matetialam promüszlovoj geofiziki). ANH i 11-3. I.s`zkemierOe, V. G.-Pmkarafize, L. A..` Opredelenie sztaticseszkogo matematicseszkogo ozsidanija intenszivnoszti po diagrammam radioaktivnogo pkarotazsa. ANH 3 13--5. .S`zoi0mese.s`, K. N.-Haiimov, E. M.-Vini('kij, Ju; Sz.: Ob odnom raszpoznavanii i ego primenenii dlja interpretacii karotazsa. Geol. i Geofiz. 2 80-6. Dubmcm, A. Ja.-Zundeievics, M.-Szigai, L. A..` Rezul'tatü masinnoj obrabotki materialov BKZ v uszlovijah Zapadnoj Szibiri. Razv. Geofiz. 59 121 4. Czfrbek, J. A..` New theory, possibilities, and practice in digital interpretation of gamma-ray logs. SPWLA “W" 22 o. Negoifa, V. G.: Mathematische Modelle zur Computerbearbcitung der in Karbonatgesteinen erhaltenen Bohrlochmessergebnisse. EEZ 174-80. Sehoonover, L. G.: ATLAS - an inlerpretative programming system for log analysis. SPE 4513 8 o. Srer_engare, B. .il/I.-Fiomenbiit, F. A.: Regisztracija i vvod v EVM szignalov akuszticseszkogo karotazsa. Prikl. Geofiz. 68 163-70 (1972). Trojan, V. N.-Fedorova, E. S.--Scserbakova, T. V.: Algoritm razdelenija voln V zone interferencii pri akuszticseszkom karotazse. Prikl. Geofiz. 73 199-204. Froiov, P. F..` Kompleksznaja cifrovaja regisztracija rezul`tatov szkvazsinnüh geofizicseszkih nabljudenij. Prikl. Geofiz. 72 189-98. Pejszikoı.-*, Ju. V.--Puziirev, P. F.-Lebedev, V. E. .` Primenenie analogovoj tehniki pri avtomaticseszkoj interpretacii v proceszsze karotazsa. Razv. Geofiz. 56 184-9. Browne, E. J. P.: Interactive graphics and data storage in large scale log analysis. SPE 4426 12 o. Schoonorer, L. G.-Hoir, 0. R.: Computer methods of diplog correlation. SPEJ Feb 31-8. Deres J.: Rétegmegnyitás üreges (jet) töltetekkel, a réteg-
megnyitási feladat leírása. Magy. Geof. i 36 9. [147] Deres J.-Bencz Gy.: Felkészülés a 210 C”-nál melegebb nagymélységű fúrások rélegmegnyitási munkáira. Magy. Geof. 3-4 129-35. Estimate perforation diameter reduction due to jet[148] casing standoff. (Szerk. közlemény). WO March 66. [149] Daneshy, A. A..` Experimental investigation of hydraulic fracturing through perforations. JPT 1201-6. [150] Grigorjan, N. G.-Ahmefsin, M. A.-Gajeormfszkii, I. N.-Nurgei'a'üev, H. K..` Éfl`ektivnoszt` vszkrütija plaszta perforaciej v zaviszimoszti ot tipa burovogo rasztvora. NH ii 15-9. [151] Tuiios, G. W.: Careful planning results in better zone isolation. WO Sep 61-6. [152] Szuiranov, A. B.: Ob éffektivnoszti vszkrütija produktivnüh ob"ektov gidropeszkosztrujnoj perforaciej. ANH 5 8-10. [153] C`hri.rroph, P.: Effektvoller Einsatz von Hohlladungen. NBT 667-9. [154] Tixier, M. P.-Loveiess, G. W.-Anderson, R. A.: Estimation of formation strength from the mechanical properties log. SPE 4532 14 o. Ferri, W. H.-Timko, D. J..` How downhole temperatures, pressures affect drilling. Part 9. W0 Feb. 1. 47-50.
/lıõõı
[156] Timko, D. J.-Ferri, W. H.: How downhole temperatures,
pressures affeet drilling. Part 10. WO March 62-5. [157] Matihews, W. E.-McCiendOn, R. T.-Soucek, C. H.: New prediction method spots abnormal pressures. WO Apr 87-91. [158] Louden, L. R.--Rehm, A. W.--McCiend0n, R. T.: A rendellenes nyomások eredete, előrejelzése, észlelése és ellenőrzése. KF 289-94. [159] Boargoyne, A. T., JrL- Young, F. S., Jr.: The use of dril-
lability logs for formation evaluation and abnormal
1}601
[161] [1621
pressure detection. SPWLA “T" 15 o. Reynolds, E. B.-Timko, D. J.-Zanier, A.
Potential
Íhazards of acoustic-log shale pressure plots. JPT 1039--44. An-.'ier.s`0n, R. A.-Ingram, D. S.-Zanier, A.
Deter-
:rniııing fracture pressure gradients from well logs. JPT 1259-68. Aieicszamirov, B. L.-Krüszanova, L. V.-Daierajn, G. R..` Vüdelenie zon anoma1'no vüszokih davlenij po élektro-
.metricseszkim dannüm (na primere mesztorozsdenij Vosz-
[163] jıõ41 „/165' 1-
_
tocsnogo Predkavkaz'ja). NH 9 15-9. Rizzi, P. W.: Hochdruckzonenfrüherkennung in Mitteleuropa. EEZ 249-56. Herring, E. A.: Estimating abnormal pressures from log -data. in the North Sea. SPE 4301 8 o.
Herring, E. A North Sea abnormal pressures determined
from logs. PE Nov 72-84. :[66] Reynolds, E. B.: The application of seismic techniques to drilling techniques. SPE 4643 8 o. [167] Overron, H. L.: Water chemistry analysis in sedimentary basins. SPWLA “L” 30 o. Ál 68] Ravnai, J.: Le snap-log et quelques applications possibles. R. AFTP Nov-Dec 80-3. Dia'[69] Raynal, J.-Barreyre, M.-Liıtz, J.--Raynaud, graphie instantanée en forage: 1'Aqui-log et quelques applications possibles. R. AFTP 4 31-41. [170] Pariiier, J.: La “drilling porosity" et la “pore pressure” de The analysts. R. AFTP Nov-Dec 87. [171] iorciaeiıe, S. Gh.-Fioarea, I.: Contributia diagrafiei acuslicı: in stabilirea unor parametri de determinare a performantei forajului. PG 415-9. [172] Neszterenko, N. G.-Lombacsev, E. P.: Opredelenie kacsesztva cementirovanija szkvazsin po volnovüm kartinaın. Razv. Geofiz. 59 136-41. [173] Kr.-liiov, D. A.-Si.s`icin, K. A.--Petrakov, Ju. I.-Kuznecoo, 0. L.-Cürin, Ju. Z.: Opredelenie defektov v cementnom kol`ce i naprjazsennoszti ego kontaktov. Bur. 3 41-4. [1741 McNeeiy, W. E.: A statistical analysis of the cement bond log. SPWLA “BB" 8 o. ms" Ferti, W. H.-Piıicingron, P. E.-Scott, J. B.: A look at cement bond logs. SPE 4512 12 o. [1761 Popov, L. P..` Indukcionnüj defektomer obszadnüh kolonn szkvazsin. Razv. Geofiz. 55 136-40. [ı7T Ferti, W. H..` What to remember when interpreting mud gas cutting. WO Sep 67-72. _ [178] Ferri, W. H..` Significance of shale gas as an indícator of abnormal pressure. SPE 4230 6 o. [179] Kiimov, A. A.: Primenenie mikrofokuszirovarınogo zonda dlja izucsenija sztroenija ugol'nüh plasztov v Pecsorszkom baszszejne. Razv. Geofiz. 56 161-70. [180] Egerszegi P..` A bauxit szilicium-, vas- és karbonáttartalmának hatása a karottázsmérések alapját képező fizikai paraméterekre. Magy. Geof. 1 29-35. [181] Makarova, M. K.: O vozmozsnoszti primenenija diagramm ~
élektroprovodnoszti trehélektrodnogo bokovogo karo-
[182]
tazsa dlja izucsenija ugol'nüh plasztov. Izv. VUZ GR 2 104_8. Mous.s`ien, C.-Cazai, A.: Utilization statislique des résultats des sondages et diagraphies électriques dans 1`évaluation de la minéralisation des eaux souterrains. R. IFP 563-85.
[183] Beckmamı, H.: “In-situ”-Bestimmung von Formationswiderstandsfaktoren mit Bodenschleppsonden. EEZ 37986.
71
ul.
4 Rezervoármérnöki tudomány
O
f
4.1 A fejlődés általános irányai Ted M. Gejfen, az AMOCO Production Co. igazgatója, az American Petroleum Institute Division and Production 1973. évi áprilisi meetingjén Denverben ,,Az ismert technológiától elvárható olajtermelés” (Oil production from known technology. OGJ 1973 19 66-76) címmel tartott előadásában áttekintést nyújtott a csaknem negyedszázad alatt kifejlesztett „fejlett” termelési módszerek alkalmazásával elérhető eredményekről. Ezt az USA l973. január 1-i olajmérlegével szemléltette. Eszerint az USA 1973. január 1-én ismert 10” m3 kezdeti olajkészleteiből ki van termelve 15,90 a ma ismeretes módszerekkel a mai (1973. I. 1.) gazdasági viszonyok közt még gazdaságosan kitermelhető 5,25 a ma ismeretes módszerekkel fizikailag még kitermelhető 8,75 feltételezett, ezután kifejlesztendő módszerekkel még kitermelhető lesz 8,75 végleg nem kitermelhetőnek tekintett 26,20 összesen 964,85
0,245
0,080 0,135 0,135 0,405 l ,000
A várható végső kihozatalt a mai, hagyományosnak nevezett, nem elegyedő fluidumbesajtolásos módszerekkel 0,325-re becsülik, amely a ma ismeretes fejlett _ elegyedő kiszorításos és termikus _ termelési módszerekkel további 0,l35-del 0,460-re növelhető. A fejlett termelési módszerek potenciálját tehát az USA-ban 8,75-109 m3 olajra becsülik, és ez adja e módszerek jelentőségét. Geffen szerint a fejlett termelési módszerek alkalmazásával a még kiterınelhető olajmennyiség még kedvezőtlen esetben is megkettőzhető. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy e módszerek valamelyike az olajtelepek nagy részén alkalmazható. Alkalmazásuk azonban költségesebb a hagyományos
_ kényelmesebb és olcsóbb _ módszereknél, Geffeıı a termelési többletköltségüket a hoı`dónkénti 3,75 $-os átlagár mellett 0,75_] ,50 $-ra becsülte. Elterjedésüket éppen ez hátráltatta, annyira, hogy e módszereket az USA több ezer olajtelepe közül ma mindössze 177 telepen alkalmazzák, ebből is csak 96 telepen az egész telepre kiterjedően (W. B. Bieai
73
4.2 Telepfolyadékok Az etán pVT-összefüggéseit tanulmányozták 40 MPa nyomásig és 623 K hőmérsékletig [l]. _Az etilénnek 200 MPa-ig terjedő nyomáson és 203 323I( hőmérséklet-tartományban végzett pVT-vizsgálatáról számol be [2]. A vizsgálatot egy nyomásmentesített, terheletlen, állandó térfogatú nyomáscellában végezték, amely egy membrános differenciálmanométerrel volt összeköttetésben. A mért sürüségértékek szórása 0,001. Ugyanilyen pontos a mérési adatok tapasztalati összefüggése, amit irodalmi adatok is megerősitenek. Standing és Katz telepgáz- és gáz-csapadék rendszerekre általánosan elfogadott eltérési tényező görbéit, a Carnaiıan_Srariing-egyenlet továbbfejlesztésével, egy új állapotegyenlettel fejezi ki [3]. Az új egyenlet az extrapolálásra ap, = 15-25 nagy nyomásés sürüségtartományban kiválóan alkalmas, azonban T,>-1 hőmérsékletnél már nem extrapolálható. Metán-etán-propán rendszerek számára az aktivitási tényezőknek a negyedrendü Marguies-egyenletben szereplő paramétereit lépcsős regresszióval határozták meg [4]. A biner és terner adatokat 5,5 MPa nyomásig a 283-381 K kis hőmérséklet-tartományban korrelálták, 0,05 szórással. Az aktivitási tényezők kulcsszerepet játszanak a folyadék-gőz egyensúly előrejelzésében. _ Sokkomponensü gőz-folyadék egyensúlyi arány számításának a korábbi módszereknél gyorsabb és pontosabb új, dinamikai módszerét, illetve ennek négy változatát ismertetik [5]. ˇ Szénhidrogén-keverékek egyensúlyi arányainak új értékeit közli kiterjedt vizsgálatok alapján a 20_45 MPa és 323_433 K nyomás- és hőmérséklet-tartományban [6], és egy módszert ad kétfázisú olajtelep fázisegyensúlyának telepviszonyok közti meghatározására. Gáz-csapadék rendszerek pVT-viselkedésének és szénhidrogéngáz és folyadékkeverékek fázisegyensúlyának vizsgálatára 50 MPa nyomásig és 223 K hőmérsékletig kiválóan alkalmas berendezést ismertet részletesen [7]. Könnyüolaj és földgáz elegyedését normálbutánnal elősegítő kísérletek eredményeiről számol be [8]. A Gulf-part 31 olajmezejéről származó olajok 80pVT vizsgálatának adataiból a buborékponthoz viszonyított dimenziótlan nyomás függvényében dimenziótlan teleptérfogattényező- és oldottgáz-görbéket szerkeszt [9]*. E dimenziótlan paramétereknél a buborékpontnyomás és az atmoszferikus nyomás közti térfogatváltozás, illetve kivált gáz. a vonatkoztatási alap. Jóllehet a Gulf-parti olajok intermedier alkotókban általában szegények, sűrűségük 0,85 0,90, buborékpontjuk 20_27,5 MPa, a görbék más területek olajaira és más telephőmérsékletek mellett is érvényesek. Különböző telepek kőolajai pVT viselkedésének korábbi vizsgálata folytatásaként az Uzen'-telep Mangüslak-olajának öt frakcióján 60 MPa-ig terjedő nyomáson és 293 473 K hőmérsékleten végzett mérések eredményeit köz1i[10]. A gömbcellában mért fajlagos térfogat szórása -_r_0,0005 alatt maradt. _ Az asztraháni kerület és a Kalmük ASZSZK jellemző olajtelepei olajainak termodinamikai tulajdonságait _ R, , B, Q 74
és ,u _ tanulmányozta utánzott telepviszonyok közt [1 l]. A normálheptán felületi feszültségének a függőcsepp-módszerrel 288_443 K hőmérséklet-tartományban meghatározott értékeit közli [12] azzal a megjegyzéssel, hogy a 407 K-on felüli értékek már nem megbízhatók. Az új fúrási mélységrekord (9l50m és 486 K) időszerüvé teszi a kőzetek és fluidumaik jellemző tulajdonságainak _ porozitás, összetétel, kísérőgázok (H2S, C02) koncentrációja _ áttekintését az ilyen túlmélységben [l3]. A paraffin szénhidrogénelegyek viszkozitásának számitására_ összetételük, nyomásuk és hőmérsékletük ismerete alapján, a korábbi munkák kritikai értékelése után, új, pontosabb módszereket és diagramokat közöl [l4]. A korrelációt az elegyek és alkotóik kineınatikai viszkozitása között a reakciósebesség Eyring-e1méletéből vezették le, és azt 21 elegyen szobahőmérséklettől 400 K-ig és .50 MPa nyomásig terjedő csaknem 1000 viszkozitásméréssel ellenőrizték. A földgázok sürüségének és viszkozitásának, a gázmentes olaj sürüségének és viszkozitásának és az oldottgáz-tartalmú olaj viszkozitásának a meghatározására szolgáló diagramokat 30><30 cm méretben az Éditions Technip kiadásában 1970-ben megjelent „Viscosité et masse volumique des paraffınes légéres, de l`azote et du dioxyde de carbone” c. kiadvány is tartalmazza. Stabil csapadékok viszkozitásának számítására a hőmérséklet függvényében képletet ajánl, a kísérleti eredményektől 0,02_0,l5 szórással [l5]. _ Folyadékok dinamikai viszkozitásának süllyedő golyó és ultrahangimpulzus segítségével történő meghatározására alkalmas berendezést ismertet, és a hangsebesség és a viszkozitás közt összefüggést ad [16]. Olajos aldehid mért értékhatárai 293-393 K közt (0,98_ _1274)-105 N/m2. Baskíriai telepek egyes olajai tixotrop tulajdonságainak kísérleti vizsgálatai a dinamikai folyási határ (Bingiıam) és a nyomásgradiensek erős növekedését mutatják az állási idővel, főként az első 10 óra alatt. A számításhoz tapasztalati összefüggést nyújt [l7]. Az eredményekből következik, hogy a kutak termelésének már rövid szünetelésekor az olaj jelentős szerkezeti megmerevedést mutat úgy, hogy a termelés újraindításakor a korábban áramló olaj mozdulatlanul visszamarad és a tároló olajtalanodása egyenlőtlen lesz. Az ilyen hatásokat a kutak termelési rendszerének tervezésekor figyelembe kell venni. Olajfrakciók és komponenseik optikai aktivitását, ami a szerves eredet jele, tanulmányozta [18]. A nafténes policiklikus szénhidrogének optikai aktivitása a legnagyobb, utánuk az aromás vegyületek következnek, a paraffineké a legkisebb. A hővezető képesség hőmérséklettől való függésének becslésére Stefan-nak az egy- és` kétfázisú feladatok számára felállított összehasonlítási elmélete alapján ajánl módszert [l9]. Gáztelepek hélium-, nitrogén- és nehézszénhidrogéntartalmának összefüggéseit vizsgálja [20]. _ A délurali orenburgi földgáztelepekből vett 58 próbán
a metán C-tartalmának és a kénhidrogén S-tartalmának izotóp-összetételét határozta meg [21], ami a Szakmara_Artinsak területen genetikai és migrálási következtetésekre vezetett. Szovjet kutatók nagy figyelmet szentelnek a telepfolyadékok geokémiájának. A Szovjetunió, az USA, Kanada és Franciaország ismert szénhidrogéntelepeinek H2S-tartalmú földgázaiban a szénhidrogéngázok és a C02 eloszlásával foglalkozik [22]. A HQSés a C02-tartalom közt mennyiségi összefüggés van, amely a H2S-tartalmú főldgáztelepeknél a kéntermelésre döntő jelentőségű. A 0,04_0,05 C02-tartalmú gázokban nagyobb a H2S- és kisebb a nehézszénhidrogén-tartalom. Ha a C02-tartalmú gázban nagyobb a HZS-koncentráció, 0,4 fölé emelkedésekor a metánkoncentráció csökken. Az Amu-Darja-süllyedés földgázai kénhidrogéntartalmának összefüggését a tároló és a fedőkőzet tulajdonságaival, a telepnyomással és a hőmérséklettel tanulmányozta [23], Túlnyomásos telepekben a H._,_Skoncentráció kisebb, mint a normális nyomásúakbaıı. A dél-urali Orenburg földgáztelepeinek H,,S-tartalma 0,014_0,046. _ A H2S-koncentráció változásait a produktív szintekben az egyensúly változásaival összefüggésben vizsgálta [24]. Ennek során olyan görbéket nyert, amelyekkel a H,,S koncentrációjának és a parciális nyomásának a változása a telepnyomás és a termelés csökkenéséből előre jelezhető. A míívelés tehát a H2S-tartalmat jelentősen befolyásolja. Kőolajok kéntartalma dúsulásának termodinamikájával foglalkozik [25]. Ha a gázmintában a könnyű nitrogénizotóp (õN1"* 0-tól -0,014-ig) dúsult fel, akkor [26] szerint a gáz nincs folyékony szénhidrogénnel vonatkozásban. Nehéz nitrogénizotóp dúsulásánál (õN150-tól +0,0l5-ig) a mélyben kőolaj remélhető. _ Szénhidrogén-felhalmozódások fölötti kis permeabilitású szintekbe diffundált szénhidrogén és más gázok el-
oszlása új szénhidrogéntelepek kutatásakor különös figyelmet érdemel [27]. A kutatásban döntő jelentőségű a fázisviszonyoknak és a fázisok egyensúlyának a meghatározása. A nitrogéntartalom a kutatáskor biztató jel. W Közép-Ázsia szénhidrogénvidékei üledékeinek vizeiben oldott szénhidrogéngázok mennyiségének és minőségének regionális eloszlását tanulmányozta [28]. A Ny-Szibéria telepvizeiben oldott gázok _ paraffinok, nitrogén, széndioxid összetételének változásaival foglalkozik [29]. E gázok eredetének a tisztázása a telepek keletkezése szempontjából jelentőségteljes. Mélységi vizek ammóniumkoncentrációjának és a szénhidrogén-előfordulások valószínüségének az összefüggéseit tanulmányozta [30]. Nagy ásványtartalmú mélységi vizeket tároló medencékben az ammóniumtartalom és a 6,4-nél kisebb pH-értékek valószinüsítik a szénhidrogén felhalmozódását. Fiatal üledékes medencékben kisebb ásványtartalmú (200 300 g/1) és 6,4-nél nagyobb pH-jú mélységi vizeknél az ammóniumkoncentráció már nem utal szénhidrogén-előfordulásra. Az Elő-Kászpi-süllyedés délnyugati része mélységi vizeinek benzol-`, fenol- és nafténsav-, valamint ammóniumtartalmát határozta meg [3l], mint szénhidrogén-e1őfoı`du1ásra utaló tényezőket. A szervesanyag-tartalom erős indikáció. A kalciumszulfát oldódásával sós vízben 393 K hőfokhatárig foglalkozik [32]. _ A Dél-Kászpimedence mélységi vizeinek szulfátkoncentrációja _ korábbi véleményekkel szemben _ pozitív jel a kőolajtelepek kutatásakor, állítja [33]. Kőolaj oldott szolubilizált _ állapotban történő primer migrálásának mechanizmusát elfogadhatóbbá teszi a tárolókőzetben a kolloid elektrolit eloszlása a viz és a micellás oldatból hígulásra kiváló olaj között [34]. _ A szénhidrogének kolloid szappanoldat közegben feltételezett primer migrálásáról értekezik [35].
4.3 Tárolókőzetek Szemnagyság és alak szerint gondosan osztályozott természetes hoınokfrakciókból laboratóriumban nedves állapotban tömörített homokpakolások _ homokágyak _ textúrájának a porozitásra és a permeabilitásra gyakorolt hatását tanulmányozta időigényes vizsgálataival [36]. A nyitott porozitás meghatározására szolgáló ınódszerek közül a petróleummal telítő és a gáztérfogatos módszer hatásosságát hasonlitotta össze [37]. Az eredmények alapján a Pı`eObraz.s`en.s`zkij`-féle telítő módszer alkalmazását ajánlják. Homokos-agyagos tárolók jellemzésére, kútgeofizikai mérésekből a porozitás és a fluidumtelítettség meghatározására új módszert javasol [38], A ınatematikai összefüggések mellett nomogramokat és diagramokat is ad. Módszere helyességét a K-Elő-Kaukázus kologyezsnói telepén vizsgálta felül. Kubai kőolajtelepek tufaszintjeinek mint ritka tárolókőzetnek a tulajdonságait írja le [39], Porozitásuk 0,23-ig terjed, perıneabilitásuk 1 mD-nál kisebb.
Doloınit és meszes dolomit tárolókőzetek másodlagos üregeinek keletkezésével foglalkozik [40], kiterjedve a primer képződés szerkezeti-texturális összefüggéseire és a kilúgozási folyamatok uralkodó szerepével jellemzett szekunder változásokra. Uledékes kőzetek kőzetfizikai tulajdonságainak a növekvő mélységgel való összefüggéseivel, a diagenezis alatti kémiai átalakulásokkal foglalkozik [41]. A mikroporozitásnak a formáció értékelésére gyakorolt hatásáról és a pórusgeometriát _ a kőzet textúráját és ásványos összetételét _ az egyszerű mikroszkópnál nagyságrendekkel részletesebben feltáró tapogató elektronmikroszkópi felvételekről tájékoztat [42]. Az ilyen finom térhatású felvételekkel megmagyarázhatók az olyan anomáliák, mint amikor az elektromos szelvényekből számított nagy víztelítettségü övből tiszta szénhidrogént termelnek. A Denver-medence (Colorado) Lyons-homokköveinek cementálódását és ennek összefüggését a fluidum75
áramlással, valamint az olaj felhalmozódásával tanulmányozta [43]. A gázsiklás _ Kiinkenberg-jelenség _ kérdésével foglalkozik magminták permeabilitás méréseinek adatai alapján [44]. l-láromtengelyű terhelés alatt álló, l,2_1,4, 240 és 660 mD permeabilitású mesterséges homokkőmínták gázpermeabilitását tanulmányozták a külső nyomás, a belső fluidumnyomás és különbségeik függvényében [45]. Azt találták, hogy a radiális feszültségek hatása erősebb az axiálisokénál. Kőszén, gázzal és vízzel szembeni permeabilitásának és levegő-víz relatív permeabilitásának a telepviszonyoknak megfelelő állapotban történő meghatározásával foglalkoznak [46], két szélső tulajdonságú kőszén, a törékenyebb Pocahontas és a szilárd Pittsburgh szén mintáin. Az USA energiahiánya tette a problémát sürgetően időszerüvé: a szén helyben elgázosításának, folyékony és gáznemű tüzelőanyagokká való átalakításának a feladata. Szénhidrogénoldatból higanyfelszínen adszorbeálódó számos, hosszú láncú poláros-neınpoláros molekulának adszorpcióját tanulınányozták molekuláris, termodinamikai és kinetikai szempontból [47]. A vizsgálat kiterjedt a szolvát és szolvens típus és a koncentráció, valamint a hőmérséklet hatására az adszorpciós folyamatra és az adszorbeált hártyák jellegére. Különös tekintettel voltak a szolvens szerkezetére a szénhidrogén-határfelület közelében. Kvarchomok és különböző kőolajok keverékén centrifugával vizsgálták a szilárd felületen tapadó olajhártyát _ határréteget _ az olajtelepek maradék olajtartalma, egyúttal az ipari olajkészlet becslése céljából [48]. lum nagyságrendű mozgásképtelen olajhártya-vastagságokat mértek, amelyek megnövekedett nehéz frakciókat és aszfalténeket tartalmaznak, ami a hártyák megnövekedett viszkozitására mutat. A Kirkuk-olajmező (Irak) olajával végzett nedvesítési vizsgálatokról számol be [49], közelebbről víz-telített levegő-márvány és vizes oldat-olaj-márvány rendszereken a kezdeti előnyomulási és visszahúzódási érintkezési szögek relaxációjának, továbbá víz-levegő-márvány rendszeren a statikus előnyoınulási szögeknek a vizsgálatáról. A vizsgálatokat szobahőmérsékleten végezték, de körülményeiket úgy változtatták, hogy következtethessenek karbonáttárolókból az olajkihozatalra. A kirkuki olaj kemiszorpcióval rendkívül erősen nedvesíti a mészkövet, valószínűleg egy karboxil csoporton át. Vizsgálták az adszorbeált hártya stabilitását is. A kirkuki olajat tartalmazó tárolóba víz spontán nem szívódhat fel. A nedvesítés tanulmányozására modellszámitásokat végez és a kontakt szög és az adszorpció szerepét vizsgálja a nedvesítés energetikájában [50]. A megkülönböztetést, a kis energiájú felületek _ amelyeken a folyadékok kontaktszöge véges _ és a nagy energiájú felületek _ amelyeken a folyadék szétterül _ közt kiterjeszti a gőz-szilárd határfelületre, ahol feltételezi, hogy a folyadék szétterülésekor a gőz adszorpciója a telítettségi nyomáson többréteges, míg a nem szétterülésre a szubegyréteges adszorpció jellemző. Egy tapasztalati összefüggést állapít meg az érintkezési szög és az adszorpció közt a telítettségi nyomáson. Az adszorpció kifejezésében a nedvesítés 76
termodinaınikai mennyiségeit az energetikai paraméterek alapján számítja. Statisztikai módszert ad kőolajtárolók nedvesedési állapotának a meghatározására [51], és gyakorlati példákon mutatja meg, hogy az a tárolókőzet mindenkor különböző pórusnagyság-eloszlásától és a megfelelő inhomogén telítettségeloszlásától függ. Ezt számos laboratóriumi mérési eredmény támasztja alá. A relatív permeabilitást, a maradék telítettségeket és a kihozatali görbék alakját befolyásoló tényezők hatásának vizsgálatára három mesterséges, zsugorított porózus közegben, tiszta folyadékok keverékeivel, kiemelkedő jelentőségű összefüggéseket feltáró laboratóriumi kiszorító vizsgálatokat végzett [52]*. A tényezők: 1. a Tr=a,i,uv dimenziótlan csoport; 2..a nedvesítés és 3. a viszkozitásarány voltak. Következtetései: a relatív permeabilitás a TE növekedésével csökken, a Tr befolyásolja a maradék telítettségeket a nedvesítés mindkét irányában, főként lecsapoláskor; feltárult a nedvesítés hatása; a viszkozitásarány befolyásolja a relatívpermeabilitás-görbék alakját-és a kiszoritást, főként lecsapoláskor. Az eredményekből következik, hogy a relatívpermeabilitás-méréseket a telepét utánzó viszonyok közt kell végezni, beleértve a nedvesítést is. A relatív permeabilitás mérésének Weige-ınódszerével foglalkozó' ankét megállapításainak eredményeit közli [53] és [54]. Ismerteti a módszert és a laboratóriumban felvett görbék értelmezését példákkal: vízolaj folyadékpárral állandó fluxussal, majd állandó nyomással és gáz-olaj fluidumpárral állandó nyomás mellett, két módszerrel. A hőmérséklet hatását a víz-olaj relatív permeabilitásra tanulmányozta víznedves rendszereken [55]. A vizsgálatokat konszolidált porózus teflon- és Bereahomokkő magokon végezte, sorjában 130, 68 és 2 m Pa-s viszkozitású olajjal, szobahőınérsékleten, majd megismételte a teflonmagokon 368 K, a homokkő magokon 423 K-on. Az olaj-víz rendszerekben a teflon erősen olajnedves, a homokkő víznedves volt. A vizsgálat azt mutatta, hogy a hőmérséklet hatása a relativpermeabilitás-görbékre az olajnedves és a víznedves rendszerekben hasonló; a hatás a viszkózusabb olajoknál nagyobb; a hőmérséklet növelésével csökken a maradékolaj-telítettség, nő a kezdeti víztelítettség, nő a relatív permeabilitás az olajjal szemben, és ez a növekedés növekvő víztelítettség mellett gyorsul; végül a relatívpermeabilitás-görbéket a viszkozitásarány változása befolyásolja. j Két kétfázisú _ víz-olaj és gáz-olaj _ relatívperıneabilitás-adat[alapján valószínűségi modellel becsüli a nehezen mérhető háromfázisú permeabilitást [56]. Az új modellel előrejelzett háromfázisú relatív permeabilitások összehasonlítása az irodalomban elérhető kísérleti adatokkal, beleértve a vízelárasztásnál a szabad gáztelítettségtől függő ınaradékolaj telítettségi adatokat is, kedvező. Homogén és izotrop, egyenletesen üreges porózus közeg permeabilitását vezeti le, az egyetlen gömb alakú üreget tartalmazó rendszer áramlási mezeje alapján, az üregre a Navier_Stoices-, a mátrixra a Darcy-törvényt alkalmazva [57]. A nyert összefüggés
Éz:1_Ő_“Í*z ic,
TE'
ahol km a mátrix, k, az egész rendszer permeabilitása és (,1'>,, a rendszer üregporozitása. Az eredmény a 4),.: :TE/6=0,524-nél _ amikor a gömb alakú üregek már éppen összeérnek _ kisebb üregporozitású rendszerekre alkalmazható, a csökkenő üregporozitással növekszik a pontosság. A valóságban az üregporozitás ritkán nagyobb TT/12=0,252-nél, azaz
1 gk,//<,,,§-2. A modell a kettős porozitású, repedezett rendszerekre is alkalmazható. Azerbajdzsán produktív szintjeiből származó 85 kőzetminta tárolótulajdonságainak _ maradék víztelítettség, porozitás, permeabilitás, agyag- és karbonáttartalom és a mélység _ összefüggéseit két- és többdimenziós egyenletekkel fejezi ki [58]. Ezekből főként a tároló mélységének hatásáról nyer hasznos információkat. Nagynyomású higanyos poroziınéterrel meghatározott kapillárisnyomás-görbékből az agyagos fedőkőzetek szigetelő tulajdonságaira következtet [59],
leírja ezek pórusterének szerkezetét, és előre jelzi a tároló fluidumtartalmának áttörési nyomását és idejét. Hasadékos tárolók reológiai jelleınzőivel foglalkozik [60], és a következőket állapítja meg: 1. a kompresszibilitás és a hasadékok nyílása közt derékszögű tengelyrendszeren összefüggés van; 2. a hasadékok kompreszszibilitásának a növekedésével csökken a „kritikus” nyomás, amely különben a hasadékosságnak és a kutak termelékenységének megváltozására vezet; 3. a koın presszibilitás mindenekelőtt ama térfogatokra terjed ki, amelyek hasadéknyílásai 20 11-nál nagyobbak, és 4. a nyomás főként függőleges hasadékoknál a ,,kritikus” nyomás alatt marad, azaz a vizsgálatokat kisebb nyomáson végezték, úgy, hogy az indikátorgörbe egyenes volt. Hasadékos tárolóban az elemi mátrixblokk meghatározására módszert javasol a fúrómagokon és a megfelelő kibúvásokon észlelt eredmények kombinálásával, a hasadékok iránya és térköze statisztikai eloszlásának értelmezésével [6l]*. Az átlagblokk irányára, méreteireés térfogatára, sőt a blokknagyságok statisztikai eloszlására ezen értelmezésből lehet következtetni. A módszer alkalmazását az elzászi Eschaumezőn mutatja be. A blokk nagyságának és alakjának ismerete rendkívül fontos a felszívásos és a gravitációs termelési módszereknél, valamint elegyedő kiszorításoknál a diffúzió hatásának a tanulmányozására. Egy természetes hasadékhálózat vizsgálata egy előzetes, valószínű hasadékeloszlási modell feltételezéséből, az ennek érvényességét ellenőrző ınéréssorozatból és ugyanakkor a modellben foglalt paraméterek becsléséből áll. A [62] tanulmány alapja amatematikai morfológia véletlenszerű függvényeinek az elmélete. A mérések egy textúraanalizátorral végezhetők. Az ilyen modell kezdetben tetszőleges paraméterekkel hatásos szimulátor, és ezzel a különböző paraméterek becslésének pontossága ellenőrizhető. A hasadékok meghatározta mátrixtömbök méretei kiszámíthatók és ha lehet, az eredmények pontossága -_ varianciája _ is becsülhető. Egy Bradford (Pennsylvania) környéki olajtároló
természetes és mesterséges hasadékrendszerének tanulmányozására rövid tartamú nyomásinterferencíavizsgálatokat végeztek a kutak közt. A vizsgált 16 haos terület 16 ötpontos elemből állt, és 40 kútjában helyeztek el nyomásészlelőt. A módszer nagyon hasznosnak bizonyult korai vízáttörések megelőzésére és az elárasztás hatásfokának a növelésére [63]*. A tároló folyadékáramlással bizonyítható természetes hasadékrendszerének és fölötte a külszín légi felvételén szembetűnő repedésrendszernek az uralkodó iránya közti meglepő egyezésről számol be négy, l350_2l501n mélységben levő nyugat-texasi tároló-
nál [64]*, bebizonyítva ezzel azt, hogy a tárolók természetes hasadékrendszerének a vizsgálatában értékes eszköz lehet a légi felvétel is. A szénhidrogén-tárolók túlnyomásos öveinek a jelentősége egyre nő. Azerbajdzsán produktív soroza-
tának példáján taglalja a túlnyomás keletkezését az agyagos rétegsorban elhelyezkedő tárolókban [65]. A túlnyomásokát az agyagokból a diagenezis során
kisajtolódó pórusvízben látja. A túlnyomás mind függőleges, mind oldalirányú migrálást vált ki. A fedő- és fluidumnyomástól függő kőzetparaméterek irodalmi adatai és saját mérési adataik korrelálásával egyenletet adnak a permeabilitásra a matematikai modellezés számára [66]. A Samotlorszk-i tárolójól áteresztő polimikt homokköve,i fizikai tulajdonságainak po1`ozitás, permeabilitás, fajlagos elektromos ellenállás, hangsebesség _ 20 MPa-ig terjedő hid1`osztatikus nyomás alatti vizsgálata azt mutatta, hogy a terhelés megszűntével csak a permeabilitás irreverzibilis. Raszter-elektronmikroszkópos felvétel szerint nem a plasztikus alakváltozás a perıneabilitáscsökkenés oka, hanem finom eloszlású vasklorid, amely terheléskor oldódik, így az áramló pó1`usfolyadék azt elszállítja, és a homokszemek szabad felületére lerakja. Ez a hatás a telepben erős terhelésnövekedéskor a kutak környékén lép fel, és 0,1-es sósavas kezeléssel eltávolítható [67]. Különböző fajtájú kútközeli, tárolóbeli _ feszültségi állapotok utánzása mellett kísérletileg tanulmányozták a természetes repedezett tárolókőzetek alakváltozását [68]. Az érdeklődés főként a kútkörnyék
depressziós viselkedésére irányult. Ismertetik a kísérleti berendezést, melyben a fedőnyomás felső határa 60 MPa, a telepnyomásé fluiduınnyomásé _ 30 MPa, a fúrófolyadék nyomásáé 35 MPa lehet. Mind kísérleti, mind figyelemreméltó mezei vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a kőzet szilárdsága és a szónikus kompressziós és nyírósebességekből, valamint a kőzet sűrűségéből számítható dinamikai rugalmassági állandók közt korreláció létezik. Mivel a szétmorzsolható üledékekben a nyírósebesség szónikus vizsgálattal közvetlenül nagyon nehezen vagy egyáltalában nem határozható meg, [69] a rugalmassági állandókra a kompressziós sebességnek, a kőzetsűrűsé_gnek és a homok márgásságának összefüggéseiből következtet. A kőzet szilárdsága a fő tényező annak meghatározásában, hogy lesz-e a kútban hoınokosodási p1`ob|éma. Konszolidált, szétmorzsolható és konszolidálatlan tárolókőzetek pórustérfogat-kompresszibilitásának hidrosztatikus terhelés alatti vizsgálatairól számol be [70]. 77
A túlnyomás előfordulásáról, okairól és előrejelzésének módjairól tájékoztat a Mississippi-medence mély Smackover mezejében [7l]. Márgák és más finomszemű összenyomható kőzetek tömörülését matematikai modellel írja le, és a specifikus megoldásokat grafikusan szemlélteti [72]*. A modell a mátrix és a víz fölfelé és lefelé való mozgását nagy kiterjedésű, egyenletes, vízszintes egységekben kezeli. A mátrix porozitására a tér, az idő és a határfeltételek függvényében képletet ad, azzal a feltétellel, hogy a víz és a szilárd mátrix .sűrűsége állandó. A folyadéknyomást, a kőzetfeszültséget, a porozitást, a permeabilitást, a víz és a mátrix sebességét a tér és az idő függvényében adja. A márga fekvőjére két határfeltétellel számol: 1. a fekvő nem áteresztő; 2. normális homok, amely esetben a viz a tömörülő egységből fölfelé és lefelé áramlik ki. A megoldások azt mutatják, hogy a folyadéknyomás sokkal nagyobb lehet a normális hídrosztatíkus nyomásnál, és l0_l00 millió évig is megmaradhat. A külszín süllyedését és annak ınechanizmusát tömörülő olaj- és gáztárolók fölött behatóan elemzi [73]. A teljes tárolótömörülés a- tároló adataiból, mint a produktív szelvény vastagságából és a telepnyomás-eloszlásból, egy tömörülési tényező megfelelő becslésével, a tér és idő függvényében előre jelezhető. A tároló mélysége és oldalirányú kiterjedése ismeretében pedig a külszín süllyedése is előre jelezhető. A külszín süllyedése a tároló tömörülésének a legtöbb esetben csak egy tört része. Ez alól csak a nagy és/vagy a sekély tárolók kivételek. Azokban a ritkább esetekben, amikor mind a tömörülés, mind a süllyedés jelentős, részletes kísérleti és numerikus vizsgálatra van szükség. Ilyen eljárást mutat be a szerző. A nyert adatok szerint a szénhidrogénmezők fölötti jelentős süllyedés inkább kivétel, mint szabály. Egy ilyen kivétel a hollandiai óriás Groningen-gázmező, ahol mind a tömörülés, mind a süllyedés közel lesz az 1 m-hez. Hogy a sülylyedés egyenlő legyen a tömörüléssel, ahhoz az -1000 m
mélységben levő tároló területének legalább 50 km2nek kell lennie. Homokok hővezető képességét mérte, és az eredményeket a homok-fluidum rendszer fizikai tulajdonságaival korrelálta [74]. A hővezetésre a nedvesítő folyadék telítettségének a hatása a döntő, a vízzel telített homokok hővezetése 6_8-szorosa a levegővel telt homokénak. A mátrix textúrájának korrelációs célokra a porozitás a megfelelő mutatója. A hővezetést előre jelző egyenlethez szükséges további menynyiségek a nedvesítő folyadék és a kőzet hővezető képessége. A hőmérséklet hatása a homok hővezetésére viszonylag kicsi, egyszerű lineáris az összefüggésük. Hasonlóan kicsi a nyomás hatása, ez gyakorlati esetekben elhanyagolható. A formáció termikus tulajdonságai könnyebben mérhető tulajdonságai alapján is előre jelezhetők. A kőzetek és a kőzet-fluidum rendszerek termikus tulajdonságainak a mérése nehéz, időigényes és az eredmények értéke, hacsak nem adjuk hozzá a rendszer teljes leírását, korlátolt. A [75]* tanulmány korreláciőkat közöl .a homokkövek hővezető képességének az előrejelzésére a sűrűség, a porozitás, a permeabilitás és a telep-ellenállási tényezőből, továbbá a fluidummal telített homokkövek hővezető képességének előrejelzésére a száraz homokkő hővezető képességéből és a homokkő és a telítő fluidum tulajdonságaiból. Ismerteti a hőmérséklet és a nyomás hatását is a hővezető képességre. Homokkövek és telítő fluidumaik termikus tulajdonságainak összefüggéseit tanulmányozta [76]. A homokkövek tulajdonságait száraz, majd kőolajjal, csapadék kal, sós vízzel és édesvízzel telített állapotban. Jóllehet a paraméterek közt mérhető összefüggés van, a törvényszerű általánosításhoz még további vizsgálatok szükségesek. A fluidumtelítettség mindenesetre nagy befolyással van a rendszer termikus tulajdonságaira, amit a mélységi hőmérsékletméréseknél figyelembe kell venni.
4.4 Fluidumáramlás A fluidumáramlást elméletileg vizsgálja mély, meleg tárolókban, a kőzetet Maxwell és Kelvin közegeihez hasonlóan viszkoplasztikusnak feltételezve [77]. Gáz-, olaj- és víztárolókban a természetes konvekció hatását elméleti és kísérleti úton tanulmányozták [78], homogén tárolót feltételezve és a hőkiterjedés mellett a kompresszibilitást elhanyagolva. Eredményeket közölnek a természetes konvekcióról vízszintes rétegben különböző határfeltételek mellett, és izotermikus síkok határolta dőlt rétegben kiterjednek a kevert konvekcióra is. Majd gyakorlati esetként a Lacq-gáztárolóban történő természetes konvekciót tárgyalják, és példákat sorolnak fel, amikor az olajkitermelésre a te1`1nészetes konvekciónak is hatása van. Olajtest jelenléte egy víztestben oldódó anyagok jelenlétében transzfermechanizmushoz vezet az érintkezési (határ-) felületen át [79]. Kísérleti úton vizsgálta a cserejelenségeket a nyugvó Olajtest és a mozgó 78
víz között. Miután defıniálta a cseretényezőt, megvizsgálja ennek változását az idő és a vízáram függvényében. Négy kísérletet ír le, közülük kettőt porózus közegben. Folyadékok _ alkánok és alkoholok _ spontán felszívódását tanulmányozta 35 A sugarú pórusokban [80]. Egy kritikus ınolekulanagyságnál a pórustérfogat érzéketlenné válik a felszívódó molekula nagyságára. A tranziens felszívódás kinetikája a Darcytörvény szerinti, a folyadék viszkozitása és a felületi feszültség érvényes áramlási paraméterek, az áramlás hőmérsékletitényezője megmagyarázható, és a felületi áramlás minimális. Mindez azt mutatja, hogy a folyadékáramlás a nagyon kis pórusokban nem különbözik a makroszkópos víselkedésétől. Az eltérést Darcy lineáris törvényétől újabb laboratóriumi mérésekkel igazolták. [81] szerzői az állandó fluidumáramlást egyrétegű tárolóban a kutak inter-
Bonyolult rezervoármérnöki feladatok numerikus megoldására integrálegyenletek használatát ajánlja [97]*, és alkalmazásukat egy vízszintes, többszörösen rétegezett és víztesttel övezett olajtárolón mutatja be. Az integrálegyenlet-rendszerek megoldása sokkal rövidebb számítógépidőt igényel, ezek azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a folyadékáramlás lineáris és homogén differenciálegyenletekkel írható le, amikor a szuperpozíciós elv alkalmazható. Ilyenkor a folyadékbeáramlás standard függvényeket tartalmazó integrálkifejezésekből számítható. Ez fölöslegessé teszi a tároló ama részeinek a szimulálását, amelyekből a beáramlás történik. A tároló szimulációs modelljeinek a tároló valódi teljesítményéhez történő önműködő hozzáillesztésére szolgáló és az irodalomban közzétett legjobb ınódszerek sem alkalmazhatók az olyan tárolókra, amelyeken a kutak száma nagy és/vagy ahol minden kútban nagy számú nyomásmérés történt. Az önműködő hozzáillesztésre [98] egy olyan perturbációs módszert javasol, amely mindenfajta modellre alkalmazható, nem kívánja a hozzáillesztő paraméterek előzetes zónásítását, és gyakorlatilag nem igényel számítógépmemóriát az optiınáláshoz. A tároló viselkedéséhez való hozzáillesztés több ite-
rációs módszerének eredményeit hasonlítja össze egyfázisú kompresszibílis áramlásnál [99]. E módszerek mind egy lineáris egyenletrendszer optimummegoldásától függenek, amely a számított és az észlelt nyomások különbségét viszonyítja a tárolótulajdonságok változásaihoz. E lineáris egyenletrendszer együtthatóit _ influenciaegyütthatók _ új módon vezeti le és több optiınalizációs sémát ad a lineáris rendszer megoldására, majd ezeket egy nagy feltételezett és egy valódi gázınező példáján hasonlítja össze. Egy lineáris programozó módszert a Jacquard által ajánlott nyitott diagonális módszerrel hasonlít össze, amely sok ismeretlen tárolótulajdonságot tartalmazó valódi rendszer számára ésszerűbb. A termeléstörténethez hozzáillesztésből becsült tárolóparaméterek hibáinak a becslésére módszert ajánl [l00].. Példaként a porozitás és a permeabilitás becslését mutatja be a tranziens kútvizsgálat értelmezéséből mind homogén, mind a kút környékén sérült tárolóban. Szemiimplicit tárolószimulátor felállításánál gyakran jelentkeznek a szokásosabb szimulátoroknál nem tapasztalt problémák. Sőt, az utóbbiaknál nem fontos problémákat az előbbieknél alkalmazható nagy időlépcsők felnagyítják. Ezek elkerülésére szolgál tanácscsal [l0l]. llyen probléınák: a potenciál megfordulása, a telítettség ,,túllövése”, az oldott (kivált) gáz hirtelen megjelenése, az időlépcső kiválasztása, a kútmodell nem linearitása. A tároló szimulálásának új, nagy stabilitású sorozatos (szekvenciális) megoldását ismerteti [l02], amely az Exxon vállalatoknál 1968-tól kidolgozott és 1970 óta az olajmezőkre alkalmazott általános célú tárolószimulátornak az alapja (GPSIM: General-Purpose Reservoir Simulator). Az áramlási egyenletek sorozatos megoldása a szimultán megoldásnál eredményesebb, és olyan algoritmus használatát teszi lehetővé, amely a szabálytalan alakú, erősen heterogén tárolók viselkedésének az előrejelzésénél megbízhatóbb. Kúposodási és az egész mezőre kiterjedő gázperkolációs prob80
lémák, szemiimplicit telítettségi függvények, beleértve a kapillárisnyomásokat és a Buckley_Leverett-frakciós áramlási kifejezések fakultatív használatát, kezelhetőbbek. A kőolajtárolók kétdimenziós, megállapodott fluidumáramlási egyenleteinek megoldására új, extrapolációs kritériumú módszert ajánl [l03], amely a Stone és mások ajánlotta szigorúan implicit módszernél (SIP) gyorsabb, kisebb tárolóteret igényel, nincsenek vesződséges iterációs paraméterei, mindig konvergál, és kevesebb programozó gyakorlatot igényel, mint a SlP. Egy korábbi szemianalitikai megoldás a tároló és fedője határán alkalmazott, egyetlen differenciálegyenlettel kapcsolta a fedőréteg energiamérleg-megoldását a tároló egyenleteihez. [104] kiterjeszti ezt a hőmérséklet változásával a tároló és fedője határán. Több vizsgált probléma számítógépes megoldása a szemianalitikai módszer és a teljes véges különbségi megoldás szoros megegyezését mutatta. Mind a hőmérséklet a határon, mind a hőáram a fedőrétegbe pontosan számítható. Mivel a szemianalitikai módszer általánosabb, más, nem termikus tárolóproblémák akvifer, gázsüveg, pszeudorelatív-permeabilitás és kútproblémák _ megoldására is alkalmas. A módszer gyorsabb és kisebb gépi tárolókapacitást kíván, mint a .véges különbségi megoldás. Egymas mellé rendelt _ adjunktív differencialegyenlet-rendszereken a felcserélhetőségi elv alkalmazását mutatja be inhomogén porózus közegben elhelyezett tetszés szerinti számú kútnál [l05]. Két kútra I
r
a Joselin és .long által adott eredmény érvényes. Az
elvet különálló vízszintesen települt, vékony és kevéssé áteresztő vízvezető rétegen ellenőrizte. A formáció értékelése a kőzetfizika, a magfúrás és -vizsgálat, a lyukszelvényezés, továbbá az áramlási vizsgálat _ terén az utolsó 25 évben elért fejlődés főbb állomásairól nyújt jó összefoglalást [l06]. Egyszerű grafikonokon mutatja be a termelékenységi egyenlet megoldását [107] azon az alapon, hogy a termelékenységi arány _ vagy reciproka, a károsodási arány _ egyenletében egy egyenes rejlik. Negyven olajkúton felvett sokpontos _ izokron és ismételt áramlási (flow after flow) _ vizsgálatból [108] megállapította, hogy az olajkutak sokpontos fojtásgörbéje nagyon hasonló a gázkutakéhoz, ezért teljesítményük ugyanazon áramlási alapegyenlettel elemezhető. Az olajkutak log q_1og A(p2) görbéjének n kitevője, a görbe emelkedése 0,568 és 1,000 közötti, közel a gázkutak fojtásgörbéjéhez. Az n-zl esetében az áramlás nem Darcy. Az áramlási alapegyenlet érvényes mindenfajta olajtelepre a nagyon telítetlentől a kétfázisúig, de az értelmezésnél erre tekintettel kell lenni, és 6-tól 1000 mD-nál is nagyobb permeabilitásig. A talpnyoınás-emelkedés irodalomból ismert és egyes újabb megoldásainak elemzése után [109] kiválasztja és a gyakorlati alkalmazáshoz progı`amozza a legjobb módszereket. Ezeket egységes ábrázolásban állítja össze. A szokásos értelmezési módszerek fejlődését csaknem lezártnak tekinti, jelentősen javított módszerek már csak a numerikus megoldásoktól, azaz a hidrodinamikai fordított probléma megoldásától várhatók.
A kőzettulajdonságok meghatározása céljából végzett laboratóriumi lineáris és radiális gázáramlási vizsgálatoknál sem a siklási (szlip), sem a tehetetlenségi hatásokat nem szabad elhanyagolni, hangsúlyozza [1l0]. Levezeti a gázáramlásnak e hatásokra is kiterjedő egyenletét, és útmutatást ad ezek alkalmazására. Zárt tárolóban a kúthoz tartó gázáramlást vizsgálja változó hozam mellett analitikai módszerrel [111]. Ez a pulzusvizsgálat megfelelője. A nemlineáris differenciálegyenletet az egymás utáni megállapodott állapotok közelítő módszerével oldja meg. _ Uj kút megcsapolási területének és a hozzá tartozó szénhidrogén-pórustérfogatnak a .gyakorlati meghatározását mutatja be, talpnyomás-változási görbe alapján [1l2]. A talpnyomás-emelkedés értelmezésének a problémáját vizsgálja a kút közelében levő végtelen kiterjedésű zavar esetében [ll3]. Az analitikai megoldás a tükrözési módszerrel az ismeretes exponenciális integrálfüggvényekre vezet. A szerző az eredményeket elektrointegrátoros szimulációval ellenőrizte. A megoldással a féllogaritmusos nyomásemelkedési görbe egyenes szakaszától való eltérésből a gyűjtőterület alakjára lehet következtetni. Végtelen kiterjedésű rendszerben két egymást metsző határ (vető) mint ék közelében elhelyezett kút talpnyomásváltozására _ csökkenés, emelkedés, interferencia _ ad analitikai megoldást, és annak érvényességét egy gázkúton végzett vizsgálattal igazolja [114]. Besajtoló rendszereknél a fluidumpadot tartalmazó tárolókban felvett talpnyomás-csökkenési görbék elemzésével foglalkozik [1 l5]. Ilyenek a kétöves vízelárasztó és gázbesajtoló _ elegyedő kiszorító, föld alatti gáztároló, helyben elégető rendszerek, valamint az elárasztandó terület feltöltése állapotában levő háromöves rendszerek. A feladat az egyes frontok sugarának és a tároló front előtti és front mögötti tulajdonságainak a meghatározása. A feladat példákkal szemléltetett ınegoldása, a két egyenes szakasszal bíró nyomásemelkedési görbék elemzése az utánáramlásra való tekintettel is különös gondot igényel. A feszültségérzékeny permeabilitásnak a talpnyomásváltozásra gyakorolt hatását tanulmányozta [116]*. Tömött tárolóban a telepnyomás csökkenésével növekvő effektív kőzetfeszültség csökkenti a permeabilitást, ami jelentősen rontja a gázkutak termelékenységét. Két, különböző vastagságú övből összetett rétegből termelő kutak talpnyomásváltozásának elemzésével foglalkozik azzal a feltétellel, hogy a keresztáramlás nincs [l17]. Az elemzés kiterjed a lezárási időnek, a termelési időnek és a két réteg permeabilitásarányának a hatására. Legfontosabb következtetése, hogy a szokásos talpnyomásgörbéből az ismert övvastagságarányhoz meghatározható a permeabilitásarány, amit a korábbi szerzőknél előre kellett ismerni. _ Rétegezett tárolók kútjai interferenciájának analitikai vizsgálatával foglalkoznak [118-120]. Az első probléma' a nyomáseloszlás az áteresztő fedőréteges homogén tárolóban. Az analóg problémát a Lapiace-transzforınációval kezelik, a kúthoz áramlás problémáját pedig Fourier-transzformációval vezetik le. A megoldások elméleti értékűek. A természetes hasadékos hasadékos mátrix rendszerek talpnyomásváltozását leíró modellek érvényességének a bizonyítására vállalkozott [121]. A ta6 Kőolaj és Földgáz
nulmány több, üzemben felvett többemelkedéses talpnyomásgörbét mutat be, amelyek természetes hasadékok' jelenlétére utalnak. Az ilyen rendszerek viselkedését a Warren és Root-modell kellőképpen leírja, amellyel a tároló kezdeti nyomása és effektív permeabilitása meghatározható. A modellből levezethető Ã (porozitásközi áramlási) és cu (a szekunder porozitásnak az egész porozitáshoz viszonyított tárolási aránya) paraméterek értéke csak korlátolt a hasadékok térközének és porozitásának a számításában. Természetes hasadékos tároló talpnyomásváltozásának megbízható felvételéhez precíziós talpnyomásmérő használata és hosszú lezárási időtartam előnyös. A Russell javasolta kéthozamos áramlási vizsgálat hátránya, hogy a hozamnak mindkét áramlási időszak alatt állandónak kell lennie. A vizsgálatot [122] kiterjeszti arra az esetre, amikor a hozam a második áramlási szakaszban változó. Ez a módszer olyan kutakra alkalmas, amelyeknek hozama viszonylag hosszú időn át állandó volt, amilyenek rendszerint a gázliftes és szivattyús kutak. _ [123] rámutat arra, hogy a kéthozamos (qı és qg) tranziens áramlási vizsgálatnak az A. E. Pinson, Jr. által ajánlott egyszerűsített elemzése (JPT 1972 1139-41) hibára vezet. A szigorú elemzéshez a pwf-et a [log
t+At qz At +-qílogtl
függvényében kell felrajzolní, az így nyert görbe egyenes szakaszának az emelkedése arányos a rendszer transzmisszibilitásával (kh/|.t). Előfordulhat, hogy a talpnyomásváltozás féllogaritmusos görbéjének elemzéséhez nem áll elég adat rendelkezésre, rendszerint akkor, amikor az adatgyűjtés korán megáll, mielőtt a kúttérfogat hatása _ az utánáramlás _ elhanyagolhatóvá válna. Ilyenkor nincs idő egyenes szakasz kialakulására a féllogaritınusos skálán. Erre az esetre, és csakis erre az esetre szerkesztett típusgörbesereget [l24]. A rövid tartamú talpnyomás-változási görbének a típusgörbe megfelelő görbéjére illesztésével közelítőleg meghatározható a formáció transzmisszibilitása, a szkinhatás
és a kútfurat tárolási tényezője. Egy önműködő _ komputer szabályozta _ kútvizsgálati rendszert, a mindennapos rövid tartamú (30_60 perces) vizsgálatokat ismerteti [l25]. Besajtolókutak talpnyomásváltozásának vizsgálatánál a kúttérfogat hatását elemzi [126], amely szélesebb és bonyolultabb, mint termelőkutaknál. Ha a kút tárolása (ez a gyűjtőnév magában foglalja talpnyomásemelkedéskor az utánáramlást, nyomáscsökkenéskor és megcsapoláskor pedig a leürülést) a vizsgálat alatt változik, azaz a besajtolás alatt álló tároló nyomása nem elég nagy ahhoz, hogy a folyadékoszlopot a felszínig minden időben fenntartsa (ez a kút változó folyadékszintű tárolása szemben a kompresszív tárolással), akkor a nyomáscsökkenés és nyomásemelkedés változása nagyon különböző. Ilyenkor a nyomásemelkedési vizsgálat a szerző injektivitásinak nevezi előnyösebb: megbízhatóbb, könnyebben értelmezhető és használhaˇtóbb eredményeket szolgáltat. Kétfázisú fluidumá1`amlásra alkalmazza a kutak közti interferencia egyenletét egy tárolóban, a tároló alakjával, a tiszta homokvastagság és a permeabilitás '81
változásával is számolva [127]. Ez az egyenlet egy új megközelítést ad a tároló olajtelítettségének a meghatározására, a tároló élete folyamán bármely nyomáson. Olajtárolók természetes és mesterséges hasadékrendszereiben végrehajtott rövid időtartamú interferenciavizsgálatok dinamikai nyomásválaszainak számítógépes grafikus elemzését ismerteti [128]. A számítógép az idő függvényében háromdimenziós ízobár térképeket rajzol, amelyek a mezőnek az interferenciavizsgálattal létrehozott dinamikus viselkedését szemléltetik. Ebből pedig a tároló hasadékhálózatára lehet következtetni. A módszert egy Bradford (Pennsylvania) melletti, 25 besajtoló és 16 termelőkúttal bíró, 16 ötpontos egységből álló, 14,5 ha-os repesztett vízelárasztásos telepen végzett vizsgálattal mutatja be, először a 41 kút mindegyikébe 9,6 MPa felszíni nyomással 30 percen át, másodszor 18 kútba 10 órán át, harmadszor ugyanezen 18 kútba 13,8 MPa nyomással 15 percen át végzett besajtolás hatására előállt háromdimenziós nyomásfelületekkel. A dimenziótlan nyomás és a dimenziótlan idő összefüggését tartalmazó nagyon hasznos táblázatokat közöl 14, egyetlen kutas, zárt négyszögű megcsapolási rendszerre [129]. Ezek a nyomásadatokat adják a kút pontjában és mindegyik rendszer további 10-20 pontjában. Az adatok felhasználhatók interferenciavizsgálatok elemzéséhez és a tranziens nyomásviselkedés számításához zárt négyszögű reııdszerekben. A táblázatok zárt többkutas rendszerek tranziens nyomásviselkedésének a számítására is használhatók a szuperpozíció elvét alkalmazva. A talpnyomás-emelkedés értelmezésének egy tapasztalati egyenleten alapuló Ivanov-módszeréről [130] kimutatja, hogy ez a megoldás csak aszimptotikus, következésképpen csak nagy időértékek mellett érvényes. Alkalmazását tehát nem ajánlja. Zárt, 1:1 és 2:1 oldalarányú négyszögű tárolók közepén elhelyezett állandó hozamú termelőkutak nyomásviselkedésének a meghatározására egyszerű módszert ajánl [131]. Ománban a Yibal-olajmezőn egy nagy térközű kutak közti pulzusvizsgálat, és a kétréteges Fahudolajmező egy kútjában az alsó réteg függőleges permeabilitásának meghatározására végzett pulzusvizsgálat sikeres végrehajtását ismerteti [l32]. A kutak közti lüktető vizsgálat nagy távolságon át is sikeres, ha a tároló viszonylag zavartalan településű, és a megfigyelőkút különleges előkészítésére nincs szükség. Az egyetlen kútban végzett pulzusvizsgálat a függőleges permeabilitás helyben in situ _ meghatározásának viszonylag egyszerű módja, szelektívebb is az állandó hozamúnál, továbbá, mivel viszonylag rövid időközönként megismételhető, a válasz optimálható is. Azonban különleges, nagy érzékenységű idő- és nyomásmérő műszerekre van szükség. Vastag, anizotrop formáció egy vékonyabb szelvényéből termelő kút nyomásviselkedésének elemzésére a szferikus áramlás egyenleteinek az alkalmazhatóságát bizonyítja be [133]. Leírja a vízszintes és függőleges permeabilitásarány meghatározásának módjait és ebben a termelés időtartamának a hatását. Talpiviz-hajtású Olajtárolók kútjainak rövid _ erős megcsapolásos _ és hosszú időtartamú viselkedését, a vízkúposodást tanulmányozta két- és háromfázisú 82
kompresszibilis numerikus szimulátorral [l34]. A vizsgálatok mind azt mutatták, hogy a nagyobb hozamok a kedvezőbbek a végső kihozatal tekintetében is. A kút hosszú tartamú viselkedését egy louisianai, parton túli, könnyű olajat tartalmazó tárolón vizsgálta a hozam, a kútsűrűség és a megnyitási intervallum legkedvezőbb értékkapcsolatának a meghatározására, a jelentős tárolóparaméterek különböző értékei mellett. A korábbi vízkúposodási vizsgálatok a vízmentes olaj- vagy gázhozam meghatározására irányultak, aminek a termelés korai szakában van jelentősége. Amint azonban a talpivíz-hajtású telep termelése előre halad, elkerülhetetlen az olajnak vízzel való együttes termelése. Ennek a termelési időszaknak üzemi viszonyait elemzi matematikai modellel és szemlélteti hasznos diagramokon a víz-olaj arány alakulását, a víztest vastagságának, a kútbehatolás mértékének és a nyomáscsökkenésnek a függvényében [l35]. Egy új kúposodási modellt ad [136], amely figyelembe veszi a gyakran elhanyagolt két fontos határfeltételtz 1. a kilépő hatást, ami megkívánja, hogy a kapillárisnyoınás a kút falán zérushoz közelítsen, és 2. a megfelelő állapotot, hogy a függőleges nyomásgradiens a kútban megegyezzék a nyomásgradienssel a tároló-kút határán. Ha e két tényezőt figyelembe veszik, egy stabil modellt nyernek kis diszkretizációs hibával.
A háromdimenziós _ derékszögű blokkhalmaz _ tárolómodellen belül a kutaknak kétdimenziós kezelésére ad modellt [137]. Ez a szimulációs közelítés valósághűbb eredményt nyújt, mint az egyszerűbb termelőkút rutinok. A modell gáz- és vízkúposodás vizsgálatánál jelentős. _ A különböző tároló- és kútparaméterek _ a víztest vastagsága, a kútbehatolás, a nyomáscsökkenés _ hatását a vízkúposodásra vizsgálja numerikus modellel, a vízmentes olaj- vagy gázhozam időszakát követő vizes olaj- vagy gázhozam fontos időszakában [138], és érdekes következtetésekre jut. Igy egy vízkúposodásnak kitett kút erősebb megcsapolása _ nagy behatolás, nagy termelési .nyomáscsökkenés _ kedvező mind a végső olajkihozatal, mind a gazdaságosság szempontjából. Perforált béléscsővel megnyitott tároló termelékenységének a becslésére ad hasznos nomogramot homogén tárolóban [139] és károsodott kútkörnyékkel (szkinnel) [140], a perforációk különböző sűrűsége (az ismétlődés függőleges távolsága sorjában l1=30,48, 15,24, 7,62 cm), egyszerű és eltolt helyzete (az elforgatás szöge 6:09, 1809), továbbá 15,24-30,48 cm kútátmérő, kz/l<,. = 0,25_2 permeabilitásarány és a perforációk 2,54_50,8 cm kőzetbe hatolási távolsága mellett. A módszer a perforációk környékén kialakult áramlás egyenleteinek gépi emegoldásán alapszik. A nomogramokból a termelékenységi arány (PR: Productivity Ratio, a perforált kút és az egyenértékű nyitott kút hozamainak aránya) a kút és a tároló paramétereinek tág határai mellett becsülhető. Az American Petroleum Institute a lyukasztások áteresztőképességének összehasonlítására 1962-ben egy vizsgálati módszert szabványosított (API Recommended Practice No. 43), amelyet, hogy a módszer a lyukak sérültségének a mértékét is adja, 1971-ben felülvizsgáltatott. A lineáris lyukasztott magokon végzett laboratóriumi észlelések ugyanis azt mutatták, hogy a kőzet összezúzódása és tömörülése a lyukasztás
alatt jelentősen csökkenti a lyukak folyadékvezető képességét. A perforációk károsodásának a hatását vizsgálja a kút termelékenységére matematikai modellel, a véges elemek módszerének a kontinuumokra való kiterjesztésével [141], és ezzel meghatározza a fúrás, a kútkezelés és a lyukasztás okozta permeabilitáskár hatását. Az elemzésből, amelynek eredményeit hasznos diagramokon szemlélteti, számos következtetést von le a golyós perforálás hatásfokára. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a perforálás minősége sokkal fontosabb, mint a lyukak sűrűsége vagy a behatolás mélysége. Egy új, nagy teljesítményű kétdimenziós háromfázisú numerikus modellel elemzi a háromfázisú kúposodást [l42]. A sorozatos sziınulációkkal nyert eredmények útmutatást nyújtanak a gázsüveg és vízöv közti vékony olajövnél a rétegmegnyitás (kútbefejezés) és
a termelés optimalizálására. Korrelációt ad a gyors kiértékeléshez. Következtetései azonban csak a nagyobb heterogenitást nem mutató tárolók1`a érvényesek, és főként a relatívperıneabilitás-hatásoktól, a gázsüveg kiterjedésétől és a vízhajtás erejétől függenek. Bizonyos viszonyok közt úgy tűnik, hogy a víz-olaj határ alatt perforált és nagy hozaınmal termelő kutak adják a legjobb eredményeket, amint azt egyes keleteurópai mezőkön folytatott gyakorlat mutatja. A vízszintes hasadékban történő folyadékáraınlás egyenletét vezeti le a folyadékos rétegrepesztésre való tekintettel [143]. _ A francia vállalatok közös kutató programjait ismerteti [144] a hasadékos tárolókban folyó áramlás tanulmányozására, amelynek végső célja numerikus modellek kidolgozása volt a különböző tárolókra és a különböző termelési módszerekre. E célra elméleti és kísérleti úton tanulmányozták a hasadékosságot, a több fázisú áramlást a hasadékokban, és a kapillaritás és a gravitáció befolyásolta felszívódást a mátrixblokkokba. A fedőnyomásnak a hasadékos karbonátkőzetek áramlási és tárolóképességére gyakorolt hatását vizsgálta laboratóriumi modellen [145]. A termelésre bekövetkező folyadéknyomás telepnyomás _ csökkenéssel nő a tiszta fedőnyomás és ennek következtében nagymértékben csökken a hasadékok áramlási és tárolóképessége. A szerző akörülzárt, mesterséges és természetes repedezett kőzetmagok permeabilitását mérte a 0,35 14 MPa triaxiális nyomástartományban, és azt találta, hogy a hasadékok képviselte permeabilitás köbgyöke lineáris függvénye a fedőnyomás logaritmusának. A hasadékok összezárulását _ ,,begyógyulását” _ a felső nyomáshatárnál sem figyelte meg. Karbonátkőzetek hasonlóan viselkednek, ezeknél a látszólagos összezárulási nyomás kb. 28 M Pa. Kétdimenziós hasadékhálózatot egy valószínűségi modellel ábrázol [l46]. A számítás alapjául a mátrixtömbök mérete szolgál. Talpiviz-hajtású hasadékos mátrix viselkedését tanulmányozta' laboratóriumi homokmodelleken, különböző kezdeti víztelítettség mellett, állandó vízbeáramlással [l47]. Az uralkodó kiszorító mechanizmus a ha-
6*
sadékos mátrixban a felszívás volt, a víz-olaj határ 10-40 cm-rel volt magasabb, mint a hasadékban, és az olajkihozatal a finom homokban 0,27 0,64, a mátrixban 0,57_0,77 volt. A víz-olaj határ legkedvezőbb előrehaladási üteme kiszámítható. Numerikus módszerrel vizsgálja [148] a szabályos függőleges hasadékrendszer viselkedését, hogy közelebb jusson a természetes hasadékos rendszerek viselkedéséhez. A szabályos rendszert úgy választja, hogy a hasadék hosszát egy a vele társult elemi terület méretei jellemezzék. A hasadék és a mátrix permeabilitásainak arányát változtatva, a megállapodott megoldások megmutatják, miként függ a hasadékrendszer effektív permeabilitása mind a hasadék vezetőképességétől, mind a hasadékok sűrűségét képviselő dimenziótlan paramétertől. A vízszintes síkbeli talajvízáramlás numerikus számításánál a differenciaegyenlet idő szerinti differenciáját mint hátrafelé különbséget közelíti [l49], amikor egy At nagyságrendű hiba áll elő. A szerző egy extrapolációs függvényt javasol a függvényérték idő szerinti változtatására, miáltal jelentősen csökkennek a diszkretizációs hibák. Az időlépcsők ezzel 20-50-szeresre növelhetők. Hidroizohipszás térképek numerikus számításához és univerzális számítógépekkel történő szerkesztéséhez új módszert javasolnak [150]. _ A kelet-európai tábla egyik mély, kambriumi artézi medencéjében a potenciométeres felület meghatározását tárgyalja [151]. _ Egy regionális talajvíz-áramlási mező közvetett hidrodinamikai felderítésére egy módszert vizsgáltak meg [152]. Az áramlás paramétereit elektroanalóg leképezéssel határozták meg. Ezenfelül egy eljárást közölnek, amellyel fiktív csomópontok mint források bevezetésével a paraméterek iterációval meghatározhatók. ÉNy-Colorado Piceance-medencéje 160- 109 m3-es palaolajkészletének 0,9-ét külszíni fejtéssel, 0,06-át pedig helyben retortázással fogják kitermelni. Ennek a medence értékes vízkészletének a megóvásával kell megtörténnie. Az erre vonatkozó terveket ismerteti [l53]. A fluidumtúlnyomások regionális eloszlásának a tektonikával való' összefüggését tanulmányozza [154] Kalifornia egy 640-800 km hosszú és 40-130 km széles parti övezetében, ahol a túlnyomás megközelíti a fedőrétegek nyomását. Az É-Appalachia terület üledékes kőzeteinek geotermikus készleteiről, a ,,megfogható” tárolt hőről mint távlati energiaforrásról értekezik [155]. Közli a terület geotermikusenergia-potenciálját. A hőáram értékhatárai 0,6-1,5 |.tcal/cm2s és a számított gg értékek 0,0l1-0,0384 K/m. A hőkészletet (4,83-0,64)- 1022 cal-ra becsüli. Ez a geotermikus energia (4,855,55) - 1012 m3 kőolajban rejlő hőkészlettel egyenlő értékű. Az acélgyártás hulladék folyadékainak 1200 m mélyen fekvő rétegben gravitációs úton, 640 mi*/d ütemınel tervezett elhelyezését ismerteti [156].
83
4.5 Készletbecslés A készletbecslésről szóló [157] mű 1-6. fejezetei a készletbecslés elemeivel és a gazdasági rendszert meghatározó értékekkel, a 7-14. fejezetek a tárolónak az életfolyamataiból meghatározható értékelésével, a 15. fejezet a geológiának az értékelésbe való bevonásával foglalkoznak, a 16. fejezet pedig a gazdasági vállalkozás kockázatát és a bizonytalanságot foglalja össze. Szénhidrogén-tárolók izopach térképeinek szerkesztésénél a függőleges tiszta homokkővastagság meghatározásának kérdésében Pennebaker (B AAPG 1972 1520-9) megállapításait egészíti ki [158] és [159]. A szénhidrogénkészlet-becslés térfogatos módszerének egy változatát írja le [160], amely: 1. már a kutatás időszakában alkalmazható, 2. a különböző telepfajták megkutatottsági mértékének figyelembevételével optimálisan határozza meg a készletszáınításhoz szükséges paraméterek információtartalmát, és 3. a termelő szintek inhomogenitásával mint az optimális művelési terv kiválasztásának előfeltételével számol. _ A Tatár ASZSZK nagy olajtelepeinek példájával szemlélteti a gépi térfogatos készletbecslés előnyeit [16-l]. Tetszőleges alakú és a térben változó tulajdonságú tárolóban a késő tranziens nyomás kifejezhető a régió sajátértékeivel és sajátfüggvénysoraival. Jóllehet ezek analitikailag csak szabályos alakú homogén tárolókban nyerhetők, a sor nagy időértékeknél a jól ismert kvázistacionárius kifejezést adja, amelyből la tároló pórustérfogata becsülhető, sőt az első sajátérték közelítő információt nyújt a tároló alakjáról is [162]. A szimulációs modellel számított nyomások pontossága meghatározásának egyik kritériuma az anyagmérleg pontossága. A számított nyomások pontosságának magas foka szükséges, de nem elegendő feltétele a jellemző hibák kiküszöbölésének a tárolóban történő fluidumáramlás előrejelzésében. Egy új, hibamátrix-technikának nevezett eljárást fejlesztett ki a`mér1eghibák csökkentésére [136]. Ez a csökkentés potenciálgradienseknek a szimulációs modell rácspontjaihoz illesztésével történik, úgy, hogy az anyagmérleg pontossága megmaradjon. Egy feltételezett olajtároló viselkedésének a szokásos és a hibamátrixmódszerrel végrehajtott szimulálása azt mutatta, hogy az utóbbi módszer a pontosabb. Az anyagmérleg módszerét alkalmazták az egyes kutak talpnyomás-emelkedése által mutatott aktív olajkészlet becslésére Algéria legnagyobb, heterogén, több réteges Hassi Messaoud mezején. Ez az alkalmazás pontosította a tároló szimulálásának a termeléstörténetét követő szakaszát. Az eredmények nagyon hasznosak voltak, mert rávezettek a mező különböző olyan részeire, amelyekbe függőleges és vízszintes olajbeáramlás folyt. Az erre következő fúrások megerősítették a többletolaj helyét a mező több pontján [l64]. Az Arlan és Volosztnovka olajtelepek (Baskír ASZSZK) tervszerű leművelésének kezdetén, 1961-ben a készletet bonyolult települési viszonyok közt az anyagmérleg-módszerrel számították. Az 1972. évi becslés szerint a módszer teljesen helyesnek bizonyult [165]. Hozamcsökkenési görbék elemzéséhez ad nagyon hasznos típusgörbéket [l66]. Bemutatja, hogy a tároló állandó nyomás melletti analitikai megoldásai vég84
telen (ilyen a véges rendszerek korai tranziens időszaka) és véges rendszereknél közös dimenziótlan log-log típusú görbékkel illeszthetők össze, Arps minden szabvány „tapasztalati” exponenciális, hiperbolikus és harmonikus csökkenési egyenleteivel együtt. Az anyagmérleg-egyenleteknek és az olajkutak Fetkoviclz által leírt hozamegyenleteinek egyszerű kombinációi szemléltetik, hogy a hiperbolikus csökkenés b kitevőjének bizonyos értékei milyen körülmények közt utalnak oldottgáz-hajtású tárolókra. Log-log fajta csökkenési görbék e típusgörbékkel elemezhetők, az állandó hozam melletti tranziens nyomásgörbe log-log fajta görbékre illesztéséhez hasonlóan. A szerző e tanulmányával szilárd alapra helyezi a csökkenési görbék elemzését, amelyek diagnosztikus értéke megnő. A módszer egyértelmű megoldásokat szolgáltat vagy megmutatja, amikor a megoldás nem egyértelmű. Utóbbi esetben a legvalószínűbb megoldást nyújtja, ha a termelési módszer ismeretes. Gázkészlet meghatározásához nyújt módszert a lezárási vagy a termelési talpnyomásból, két- vagy többpontos mérés alapján, stabilizált megcsapolást feltételezve, és ezt példákkal szemlélteti [167]. A túlnyomásnak a termelőcső hőmérséklet-gradienséből történő előrejelzéséről szól [168]*. A kaliforniai East-Coalinga olajmező Temblor II tárolószintje hat erősen elgázosodott intervallumába, folytonosságuk megvizsgálására, radioaktív nyomozóként triciumot és kripton-85-öt tartalmazó földgázt sajtolnak be. A folytonosság megállapítása sikerült, erre a folyadékbesajtolásos termeléssmegtervezéséhez volt szükség [169]. Kevéssé megkutatott szénhidrogén-területeken a víz-olaj és a víz-gáz határok helyzetére [170] szerint a fedőréteg-sorozatban mérhető folyadéknyomásokból lehet következtetni. Ezt az összefüggést a Timan Pecsora terület egyes telepeinek a példáján bizonyítja. Ez az összefüggés a prognosztikus készletbecslést jelentősen megkönnyíti és pontosabbá teszi. Rétegtaní határok és antiklinálisok blokkjai határainak magés kútgeofizikai mérések adatai alapján történő meghatározásáról ír [171]. Az Eszaki-tenger angol szektorának bizonyos részein a szeizmikus adatokból a tároló szerkezeti tetőtérképe nem szerkeszthető meg. Ezért viszonylag kevés és szabálytalanul elhelyezett fúrás ellenőrző pontjainak adataiból szerkesztett izopach térképre kell támaszkodni. Az ebből eredő bizonytalanság terheli a készletbecslést és a kitermelés optimalizálási tervét. Ezzel a problémával foglalkozik [172]. Hasadékos tárolóknak szónikus és ellenállásszelvényekből történő észleléséhez és értékeléséhez ad módszert [173]. Karbonáttárolók olajkészletének becslése különösen nehéz. [174] ezért nagyobb számú fúrást javasol a termelőszelvényben végig magfúrással, az egész földtani szelvény kőzetfizikai tulajdonságainak minden egyes kőzetfajta szerinti külön meghatározására. Uj szénhidrogéntelepek feltárásánál a földtani kutatómunkák értékelésére [175] bevezeti a „készletek hatásfoka” fogalmát, ami alatt a földtani készletekből gaz-
daságosan kinyerhető készleteket érti. A prognosztikus készletbecslés mind az öt módszerében - a térfogatos módszerben, a szerkezeti egységek, a fajlagos készletsűrűség módszereiben, a statisztikai és a genetikus módszerekben _ 15 fajlagos érték szerepel, amelyek két csoportba oszthatók aszerint, amint azok megkutatott és ismert területek megbízhatóbb vagy kevésbé ismert területek becsült paraméterei. [176] elemzi e tényezőket, közülük többnek mindegyik módszernél egyforma a jelentősége. Ezek szolgálnak alapul a módszerek kombinációiban, ami a bizonytalanságot csökkenti. A szénhidrogénkészletek osztályozására a Szovjetunióban 1970-ben új rendszert vezettek be. Nagyság szerint megkülönböztetik a nagy, a közepes és a kis telepeket. A'C2-készletek magasabb készletkategóriába sorolásakor megtartották a feltételes, az ideiglenes és az eredetileg gazdaságos kategóriákat. Az átsorolás nemcsak az ehhez szükséges fúrások számától függ, hanem a lényeges alapadatok meghatározásánál azok
megbízhatósági intervallumától is [l77]. - Az új szovjet készletosztályozás alapján alsóbb kategóriájú olajkészletek átminősítésére felsőbb kategóriába módszert javasol [l78]. A B+C1 kategóriákban a javasolt módszer az átminősítést további kutatófúrások nélkül is lehetővé teszi. A Dnyeper-Donyec-medencében tanulmányozta az összefüggést a szénhidrogénkészletek eloszlása és a kősótektonika között, és a készletek paraméterei és települési viszonyai között matematikai összefüggést talált [l79]. j A jövőbe tekintéssel függ össze a következő két érdekes tanulmány. Egyes nagy szénhidrogén-területeken az utóbbi két évben különböző közvetlen -- magnetoelektromos és elektrotellurikus - földi és légi olajkutató módszereket vizsgáltak meg. Uj mezőket e módszerekkel nem fedeztek fel, de ezek ismert mezők teljes feltárásához jó pontossággal körvonalazzák a produktív területeket [l80]. - Potenciális szénhidrogén-anyakőzetek értékeléséről értekezik [l81].
4.6 Kőolajkitermelés Az USA hosszú távra kritikus energiahelyzetéből kiindulva foglalja össze [182] a halaszthatatlan tennivalókat: a már feltárt hazai tárolókból jobb kútépítéssel és gondozással, valamint másodlagos és harmadlagos módszerekkel, az ezután feltárandókból pedig az ismert és ezután kifejlesztendő új fejlett módszerekkel több olajat és gázt kitermelni. A kívánt eredmény megvalósításának feltételei: 1. szigorú minőség-ellenőrzés, 2. szigorú ragaszkodás az elismert módszerekhez, 3. a munkához a megfelelő eszközök és anyagok felhasználása, és 4. szoros együttműködés a termelőés szolgáltatóvállalatok között a kutatásban. A felső vezetés kötelessége gondoskodni arról, hogy a pontosság érvényesüljön a felsorolt egyenlően fontos területeken. Példákkal szemlélteti a kőzetkezelés korszerűsítésével elért többtermelést. Szovjet olajipari szakemberekjugoszláviai látogatása alkalmával elhangzott előadást foglalja össze [183] a tudományos és technikai fejlesztés alapelveinek érvényesítéséről a kőolajtelepek kitermelésénél a Szovjetunióban. Két eljárást ismertet a maradékolaj-telítettségnek a tercier program tervezése előtti meghatározására [l84]*, az Exxon még 1940-ben szabadalmazott nyomás alatti magfúróját és a log-injekció-log eljárást, amely abból áll, hogy termikus bomlásos szelvényezést végeznek előbb a magfúrás, majd az erre következö sósvíz-besajtolás után. Bemutatja az előbbinek egy gyengén konszolidált homok- és két karbonáttárolón, az utóbbinak ezeken túl még egy homokkőtárolón történt sikeres alkalmazását. Többréteges tároló tanulmányozására kíváló eredménnyel alkalmazták az önműködő termeléstörténethez való illesztést fordított tárolószimulálással (IRS: Inverse Reservoir Simulation), amely egy nemlineáris regressziós program összekapcsolása egy általános célú tárolószimulátorral [l85]. Egymással függőleges
irányban közlekedő, négy tárolóból álló mező Összes kútjainak nyomásadatait betáplálták a fordított szimulátorba, amely azután önműködően módosította a permeabilitás- és porozitáseloszlást a nyomástörténet legjobb követéséhez. Az alkalmazást a Khursaniyah olajmező (Szaúd-Arábia) példáján mutatja be a szerző. A tároló szimulálásánál előálló mátrixok ritkamátrixok, mivel a legtöbb elemük zérus. Az ilyen mátrixegyenletek ügyesen megoldhatók a ritkamátrixtechnikával, amely kihasználja a zérusok előnyeit. A közelítés két lépcsőből áll: 1. a mátrix vagy rács átrendezéséből a ritkaság megőrzésével, 2. az átrendezett mátrixos egyenletrendszer megoldásából egy Gausskirekesztéssel vagy faktorizációs algoritmussal, amely elkerüli a zérusokat. Az eljárást bemutató [186] tanulmány példákkal is szolgál. Az optimális szabályozás elméletét első ízben alkalmazza a permeabilitáseloszlás meghatározására a nyomástörténet követésében egy egyfázisú összenyomható tárolóban [187]. A módszer jellemzői: a számítás gyors, övesítés (zónásítás) nélkül az egyes cellák hk értékeivel számol, az eljárás stabilis. A szerző a módszert egy 9>< 19 rácspontos, 10 termelőkutas, félig valós olajmező ötéves termeléstörténetén mutatja be. . Porózus közegben folyó változó fluidumáramlás paramétereinek optimális azonosítására ad módszert [l88]. A rendszer válaszát egy parabolikus fajtájú másodrendű parciális differenciálegyenlet írja le. Az azonosítás egy fordított módszer, amellyel a difl`erenciálegyenletben szereplő paramétereket a rendszerben a be- és kiáramlás megfigyeléséből és a megfelelő kezdeti és határfeltételekből határozza meg. E paraméterek fizikailag rendszerint nem mérhetők. Az áramlás egyenlete nemlineáris, zárt formájú megoldása nincs. A tanulmány a problémát kvázilinearizálással, a maximum elvével, a gradiensmódszerrel és 85
lineáris programozással oldja meg, és e módszereket összehasonlítja. Fejtegeti a konvergencia és a stabilitás problémáját, és azt numerikus példával szemlélteti. A tárolótulajdonságoknak, a porozitásnak és a permeabilitásnak a kutakban mért nyomásokból történő meghatározására egy új algoritmust ad [l89]. Az algoritmus fő jellemzője az, hogy a tároló tulajdonságait inkább a hely folytonos függvényeinek tekinti, mint bizonyos számú övekben egyenlőknek. A termeléstörténethez való hozzáillesztésnek ez az optimális szabályozás elvén alapuló módszere számítási időben, a szokásos gradiens optimalizációs módszerekkel szemben, amilyen a legmeredekebben csökkenő és a Gauss-Newton-módszer, jelentős pl. 16-szoros megtakarítással jár. A módszert és összehasonlítását más módszerekkel a szerző példával szemlélteti. A használatos numerikus tárolószimulátorok alkalmazásainak finomítása a bennük szereplő paraınéterek minőségétől függ. A [190] tanulmány a termeléstörténethez való hozzáillesztéskor az érzékenységi eleınzés módszerét alkalmazza. Ebben egy objektív függvényt definiál a mért és a tárolómodellből számított kútnyomások közti hiba kvantifikálására. E függvényt a szóban forgó modell paraméterei szerint Taylor-sorba fejti, amelynek parciális deriváltjaiból az egyes paraméterek hibáira és ezeknek a szimulációra gyakorolt hatására lehet következtetni. Ez alapul szolgál az optimalizáláshoz, a „legjobb” paraméteregyüttes önműködő számításához az objektív függvény minimalizálásával. Az alkalmazást egy egydimenziós radiális és egy kétdimenziós modellen mutatja be Az 1970 közepén felfedezett Peoria-mező (Colorado) termeléstörténetét ismerteti a felfedezéstől az 1972 végén bekövetkezett egységesítésen át az 1973 tavaszán megindított vízbesajtolásig [l9l]. Az 50 kúttal feltárt homokkőtároló erősen ílló olajkészlete 6-106 m3, R_,,=155, gázkészlete 840-106 m3, m=0,08, a primer kihozatala 0,26, a 20 kúton besajtolt víz 4000 m3/d. A termeléstörténet kiváló példája a konzerválásnak, a jó időben történt tervezésnek. A termelés automatizálásában élenjáró nagyvállalatok közt is jelentős Humble Oil and Refining Coınpany automatizálási rendszeréről, elveiről számol be [l92]. A vállalat 1974-ben már 61 olajmező munkáját vezérli számítógéppel. A közvetlen emberi beavatkozáshoz szükséges tényleges adatokat a mezőn dolgozókkal a folyamatszabályozó közli. 4.6.1 Olajkiszoritás nem elegyedő fluidummal, fluidumbesajtolás nélkül Új, a fázisok közötti anyagcserén alapuló modellel közelíti meg az oldottgázhajtás mechanizmusát [l93], az első gázbuborékok nagyságának és számának a különböző változókhoz való viszonya alapján. A modell szerint a gázkiválás - nukleáció - először a porózus közeg legnagyobb pórusaiban következik be, majd a buborékok a környező olajon átdiffundálva nőnek, míg a kitüntetett mikrocsatornákban folytonos gázcsatorna képződik. Később a főrendszerből szétágazó hálószerű gázrendszer fejlődik. A szerzők feltevésüket kísérletekkel igazolták. Bebizonyult, hogy szemcseközi porozitásnál a kritikus gáztelítettség 86
nagyobb, ha a pórusok szabályosabbak, a permeabilitás, a víztelítettség, az oldottgáz-olaj arány és a nyomáscsökkenés nagyobb, és ha a gázdiffuzivitás az olajban és a határfelületi feszültségük kisebb. A zsáktérfogat jelenléte a kőzetmátrixban általában kedvező tényező. A vízelárasztás az East Texas olajmezőn az anyagmérleg tanúsága szerint rendkívül hatásos, amit az is igazol, hogy az elárasztott területről nyomás alatt vett magok maradék olajtelítettsége kisebb mint 0,1. Az utóbbi években megnőtt a figyelem az ún. „friss mag”viselkedés iránt: az ilyen mag megtartja permeabilitását az olajjal szemben nagyon kis olajtelítettség mellett is. A természetesen víznedves és extrahált magoknál ez nem tapasztalható. Friss magok laboratóriumi vizsgálatából arra következtetnek, hogy ezek bizonyos mértékben kevert nedvesedésűek, vannak a pórusfalaknak erősen olajnedves részei is. Ha ezek eloszlása olyan, hogy az többé-kevésbé folytonos utat biztosít a falak mentén mozgó olajhártyának, az ilyen felületi hártyák lecsapolása kisebb olajtelítettségre vezet, mint az elkülönült cseppek alakjában a pórusszűkületekben megrekedt ınaradék olajtelítettség. Az ilyen, főként a gravitációs lecsapolásnál jelentős hártyás lecsapolási mechanizmus tanulmányozásáról számol be [l94]*. Ha a szimulált termeléstörténet nem követi kielégítően a tároló megfigyelt viselkedését, el kell dönteni, hogy a tároló mely paramétereit és azokat milyen mértékben kell módosítani. A termeléstörténet legjobb követését biztosító paraınéteregyüttes becslésére egy hasznos módszert ad [l95]. Az egydimenziós összenyoınhatatlan modell feltárja a kiszorítás viselkedésének az érzékenységét a tároló paramétereivel szemben. A frakciós görbék, a telítettségi szelvény, a termelési víz-olaj arány, a kihozatal és a kumulatív olajhozam érzékenységét a mozgóképes pórustérfogat, a mozgékonysági arány, az abszolút permeabilitás és a relatívpermeabilitás-görbék alakjával szemben, és a szerző mindezt görbékkel szemlélteti. A tárolóparaméterek becslésére szolgáló egyenlethez, az egyenlettel becsülhető paraméterek és a szükséges megfigyelések számát illetően, gyakorlati meggondolásokat fűz. Oldottgázhajtású vastag homokkőtárolókban a hozam mértékének és a megnyitási vastagságnak a kihozatalra gyakorolt hatását tanulmányozta a termelőkutak kétdimenziós kétfázisú szemi-implicit numerikus kúposodási modelljével [l96]. Arra a jelentős következtetésre jut, hogy a termelő rétegnek az alsó, és inkább a talphoz közel korlátolt vastagságban történő megnyitásával és a kúthozam olyan szabályozásával, amely mellett a vertikálisan elkülönült gáz kúposodása minimális, az olajkihozatal jelentősen megnő. Ez a hatás nő a rétegvastagsággal és avízszintes és függőleges permeabilitással. Egy háromdimenziós kétfázisú variációs szimulátort ismertet szegélyvízhajtás _ „víznyelves” kiszorítás _ numerikus szimulálására, kúthatással is számolva, továbbá Irons kvadratúra szabályát és a relatívpermeabilitás és a kapillárisnyomás számára egy féligimplicit linearizált összefüggést használva [l97]. A módszerhez kb. annyi számítási idő kell, mint az egyező pontosságú véges különbségi szimulátorhoz. Víznyelves kiszorításnál a Galcvkin-módszer a véges különb-
séginél kevésbé pontosnak látszik, mert a nyomás megközelítése a víz-olaj határ közelében szegényes. Egy kétdimenziós kétfázisú vertikális tárolómodellel szimulálták a talpivíz -beáramlását az Eszaki-tenger angol szektorában fekvő és _bokorfúrással feltárt East Leman szárazgáztelepben, és azt a víz rendkívül kis mozgékonysága miatt jelentéktelennek találták [l98]. _ Az Arlan olajtelepen a termelékenységi mutató és a termelő szint vastagsága közt korrelációt .ad [l99]. Az összefüggés 6 m vastagságig lineáris, ezért a jövő kútjainak a termelékenysége terınelésbe helyezésük előtt elég pontosan számítható. 4.6.2 Olajkiszoritás nem elegyedő fluidummal, fluidumbesajtolással Hasznos rövid összefoglalót ad a vízelárasztásos olajtermelésről a SPE „The reservoir engineering aspccts of waterflooding” (1971) monográfia" szerzője [200]. Több, nem elegyedő összetevőből álló fluidum mechanikai és termodinamikai problémáinak a megoldására a fizikai változók átlagértékeinek a kifejezéseivel, elméletet alkot [20l]. Az ilyen problémák megoldására ma használatos módszerek kritikai vizsgálata arra a következtetésre vezet, hogy az ilyen elméletnek l. meg kell őriznie a változók tenzorialitását és 2. fizikai értelmet kell adnia az átlagértékeknek. Hogy e tulajdonságok megvalósuljanak, definiálni kell 1. a tér változását a valóságos közeg és egy képzelt tér között és_2. egy makroszkopizátornak nevezett folytonos lineáris operátort, amely az átlagértékeket adja a képzelt térben. A szerző leszármaztatja az átlagértékmezőket, ami egy az Osztrogradszkij-tétel szerepét játszó tétel bizonyításához vezet. Ezzel a tétellel levezethetők a parciális differenciálegyenletek az átlagmezők közt a képzelt térben, és a megmaradási egyenletekből a valódi közegben. Ezzel matematikai elméletet alkot a porózus közegben folyó több fázisú áramlások makroszkópos leírására. A Buckley_Leverett-elméletet általánosítja [202] porózus közegből több nem elegyedő folyadéknak egy velük nem elegyedő másik fluidummal történő kiszorítására. Az elméletet lineáris tárolóban gáz-olaj keveréknek vízhajtásos kiszorítására alkalmazza. Az eredményeket laboratóriumi kísérletekkel ellenőrizte: a vízzel kiszorítás a buborékpontnyomásnál kisebb nyomású tárolóban valóban dugattyúszerű. A gravitációs elkülönülést, a besajtolt fluidumnak az olaj fölé vagy alá áramlását tanulmányozta a kétfázisú másodlagos olajkiszorításban, háromdimenziós, kétfázisú, összenyomhatatlan tárolószimulátorral [203]. Az elkülönülés mértékét a dimenziótlan E számmal definiálja az áttörésig gravitáció nélkül és gravitációval elért kihozatalok alapján. A gravitációs elkülönülés hatása a kétfázisú kiszorításban a permeabilitással, a sűrűségkülönbséggel és a mozgékonysági aránnyal nő, a hozammal és egy határozott viszkozitásaránynál a viszkozitás szintjével pedig csökken. Sorozatos számításokat végzett a paraméterek egyenkénti változtatásával hatásuk kiderítésére, mind rétegezett, mind véletlen heterogenitású modellel. Korrelációt állapított meg a gravitációs elkülönülés mértéke, a G = l/k,,k„-AQ-Ã/juoq dimenziótlan csoport és a mozgékonysági arány közt, amelyből megállapítható,
hogy a gravitációs elkülönülés jelentős tényező-e az elárasztásban. Nem elegyedő polimeres vízelárasztásnak és elegyedő elárasztás mechanizmusának vizuális vizsgálatára' a plánparalel transzparens Hele-Shaw-tárolómodell egy új változatát alkalmazza, és használatát három C02-dugós elárasztással mutatja be [204]*. A vízelárasztás utáni maradékolaj-telítettség meghatározását vízbázisú iszappal fúrt magban és kőzetminta laboratóriumi elárasztásával tárgyalja [20S]*. A magban mért S0, értékeket az oldottgáz-hajtási veszteséggel és az olajzsugorodással kell kiigazítani, a laboratóriumi vízelárasztáshoz pedig a telepállapotnak megfelelő állapotú telepfolyadékokat kell használni. Laboratóriumi vízelárasztási kísérletek értelmezésére a NOlan_Berry kétdimenziós kétfázisú és a Peery Herron háromdimenziós háromfázisú szimulátor módosított változatát alkalmazza [206]*. A módszerrel ésszerű relatívpermeabilitás-görbéket nyer kevert nedvesítésű homokkövekre és heterogén karbonátokra és a dugattyúszerű kiszorításra kis és közepes víztelítettség mellett. Ezt példákkal is szemlélteti.
Uj, egyetlen kutas nyomozóadalékos módszert ismertet a vízzel elárasztott tároló S0, értékének a meghatározására [207]*,` amely a kromatográfiás elkülönítés alapján a telepvízben oldott nyomozóvegyszer koncentrációját nagy teleptérfogatra kiterjedően, helyben méri. Az eljárás három fázisa: l. etil-acetátot tartalmazó telepvizet sajtolnak be az So, mellett, 2. ez a telepben etanollá hidratizálódik és 3. a kitermelt folyadékban mérik a két nyomozó koncentrációját. Az etil-acetát mindkét fázisban, az olajban és a vízben oldódik, az etanol csak a vízfázisban, ezért nagyobb sebességgel áramlik és előbb ér a kúthoz. A megérkezés időkülönbségéből meghatározható az S,,.. _ Maradékolaj-telítettség meghatározására különleges pulzált neutronbefogásos (PNC: Pulsed Neutron Capture) szelvényezést ajánl [208]*. A kerületi vízelárasztás frontja mögött egy homokkőtárolón e célra fúrt új kút magjain és szelvényén meghatározták a maradékolaj-telítettséget. E vizsgálatok és az egész tárolóra alkalmazott anyagmérleg azt mutatták, hogy a mező feltárása közben végzett rutinmagvizsgálatokkal meghatározott kezdeti olajkészletet a valóságosnak 1,6-szeresére becsülték. Túlbecsülték a porozitást és az általánosan használt irreducibilis víztelítettség-permeabilitás korrelációval alábecsülték a szemcseközi víztelítettséget. Mivel a felülvizsgált olajkészletből becsült 0,55 végső kihozatalból 0,517-et már kitermeltek, a maradék kitermelése a mai olajárak mellett már nem gazdaságos [209]*. A vízelárasztás előtti szabadgáz-telítettségnek az elárasztás végső kihozatalára gyakorolt hatását vizsgálja [2l0], ami lehet előnyös, de nem mindig. Ennek oka az, hogy a vízelárasztás kihozatala az elárasztás ütemétől függ. Kis elárasztási sebességnél a gravitációnak, nagy sebességnél a gáz összenyomhatóságának és oldódásának a hatása uralkodó. A vízelárasztás megtervezésénél az egy- és kétdimenziós numerikus modellekből fontos szempontok nyerhetők. Bizonyos, a rendszer jellemzőitől függő szintnél nagyobb sebességű elárasztásnál a szabadgáz-telítettségnek nincs jótékony hatása, ilyenkor a szabad gáz a vízfront megérkezése előtt oldódik. Ha a gravitációs hatást 87
figyelembe veszik, kisebb elárasztó sebesség _ bizonyos sebességtartományban _ kisebb kihozatalra vezet. Vízszintes tárolóban a gravitáció és a kezdeti szabadgáz-telítettség ellentétes hatása miatt lesz egy optimális elárasztósebesség. Kétdimenziós háromfázisú szimulátorral vizsgálta [2l l], hogy a vízbesajtolást megelőző gázbesajtolás _ a régi vélemény szerint _ növeli-e az olajkihozatalt. A háromfázisú áramlás egyenletét az ADIP-módszerrel oldotta meg és a szimulátort stabilitásra és az anyagmérleg hibájára kiváló eredménnyel ellenőrizte. Az előzetes gázbesajtolás következö négy esetét tanulmányozta: l. az oldottgáz-hajtás végén, 2. csak olajat és vizet tartalmazó tárolóba, 3. kis kezdeti gáztelítettség mellett és 4. jelentős gázbesajtolás után. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a kihozatal gyengén megnőtt azon esetekben, amikor kis szabadgáz-telítettség volt jelen. A kihozatal növekedése a nagyobb viszkozitású olajnál volt nagyobb, a 0,81 mPa-s-os olajnál 0,0352, a 0,41 mPa-s-osnál 0,005. Mindenesetre a várható eredmény, főként gazdasági oldalról, előzetesen nagyon gondosan megvizsgálandó. A szokásos kétdimenziós háromfázisú tárolószimulátort módosítja [212] a vízelárasztás azon esetére, amikor a szabadgáz-telítettség a tárolóban vagy annak egyes részeiben a kezdeti buborékpontnyomásnál kisebb nyomáson eltűnik, azaz kiszorul és/vagy oldódik. Az Új buborékponton az eredeti fluidumtulajdonságok már nem érvényesek. A ,,változóbuborékpont-modell”nek nevezett módosított szimulátort több mint tíz ny-texasi vízelárasztásnál sikerrel alkalmazták. Olajtelepek vízelárasztásos kitermelésének problémájával, a legnagyobb végső kihozatal, a kúthozamok elosztása, és a talpnyomások meghatározásával foglalkozik [2l3]. A matematikai alap az interferencia analitikai összefüggései és az anyagmérleg. A matematikai modell az egyszerű elárasztás geometriája mellett lineáris optimalizációs feladatra vezet. Olajtelepek vízelárasztásánál a végső olajkihozatal (E) a telepolaj viszkozitásától (po) és a pórustérfogatban kifejezett elárasztó víztérfogattól (V,-) függően [214] szerint: jı„mP-s 0,5 _ 1,5 1,5 _ 5 5 _ 15 25
V, 0,8 _ 1 2 _ 4 2 _ 7
E 0,60 _ 0,70 0,45 _ 0,55 0,35 _ 0,45 _
A Szovjetunióban a telepolajok 'több mint felének a viszkozitása 5 mPa-s-nál nagyobb. Ezért ott a másodlagos művelés módszereinek a kutatásában a következő három irányzatot különböztetik meg: 1. a vízelárasztást (szakaszos, tenzides, irányított és nagynyomású), 2. a mechanikai és hőbehatásos művelést és 3. az alapkutatást új módszerek után. A vízelárasztás olajkihozatala és az elárasztás paraméterei _ permeabilitás, olajviszkozitás, kútsűrűség, évi olajhozam,_ olajkihozatal az áttörésig és a pórustérfogatban mért összvízhozam _ közt több dimenziós regressziós analízissel összefüggést nyert [215]. Ezen összefüggést felhasználva a végső olajkihozatalt egy választott példa szerint 0,13-dal növelték meg.
Rétegezett tároló vízelárasztásánál a. nyomáskülönbség a hosszan tartó instacionárius folyamat hatására nő, ami a kisebb permeabilitású részek erősebb átöblítésére vezet. [216] két, különböző permeabilitású rétegből Összetett rendszert vizsgált, az áramlás lineáris differenciálegyenleteit numerikusan integrálta és az eredményeket dimenziótlan alakban nyerte. Jelentős következtetése, hogy a szakaszos elárasztás hatásfokát a k/h viszony határozza meg. A vízelárasztás számítására 1962 óta használt Hı`ggins_LeightOn-féle áramcsőmodellt felűlvizsgálva [217] azt találta, hogy zárt fordított ötpontos rendszernél az áttörés_után, a kedvező 0,1 mozgékonysági arány mellett, a módszer már csak úgy használható, ha az elárasztás előrehaladásával az áramcsöveket többször újraszámolják. Vízhajtású tároló kiterınelésének optimalizálására számítógépprograınot (FORTRAN IV) közöl [2l8]. A kétdimenziós elárasztás frontja előnyomulásának gépi számítását mutatja be, a vízbesajtolásra is kiterjeszkedve [2l9]. _ Az olajkihozatalt szegélyvízhajtású telepből a vízhányadból számítja [220]. _ Vízbesajtolásnál a besajtolhatósági szelvény meghatározására ismertet egy módszert az adszorbeálódó réteg szorpciós tényezőjének a meghatározása alapján [22l]. _ Vízbesajtolással termelőtelep kihozatalának növeléséről számol be a szivattyús kutak felszökővé tételével [222]. Kísérleti mezei elárasztás tervezéséről, eredményéről, értékeléséről és a nagyüzemi alkalmasságra történö következtetésekről ad összefoglalást Caudle munkájára támaszkodva [224]. A kőolaj minden telítettségi szinten mozgékonnyá válik, ha a helyi kapillárisszám (tıwvw/qba, a viszkózus és határfelületi erők aránya) nagyobb, mint l0"2. Ha pedig a viszkozitásarány (ju„/„u,,) értéke _4 és 5 közötti, az olajfázis sebessége a vizét csaknem az egész telítettségi tartományban meghaladja. Az átlagos ekvivalenstömeg viszonylag keskeny sávjából választott petróleumszulfonátok kellőképp csökkentik a felületi feszültséget a legtöbb kőolaj és sós oldat közt ahhoz, hogy a kapillárisszám az elárasztás sebességviszonyai között 10`2 közelében legyen. A biopolimer biztosítja, hogy a mobilizált olaj padot alkosson, és megjavítja a kiszorítás stabilitását. A petróleumszulfonát előtt vagy vele besajtolt bizonyos szervetlen sók, Na2C03 és nátriumtripoliszulfát pedig jelentősen csökkentik az adszorpciót. A hatvanas évek közepén a texasi Loma Novia-mező vízzel elárasztott területének egy 2 ha-os ötpontos részén indítottak tenzideselárasztást. Az átló mentén fúrt négy megfigyelő kút tanúsága szerint a kiseprés teljes volt, a területi elárasztás hatásfokának a növeléséhez azonban mozgékonyságszabályozásra van szükség. A kísérlet kiértékelése ezután következik [225]*.
Az Apseron-félsziget olajtelepeinek olajain tanulmányozták a tenzidek alkalmazási lehetőségeit az olajkihozatal növelésére [226]. Azt találták, hogy ezeknél az olajoknál a nagy molekulájú nafténsavak a leghatásosabbak a talp körüli övek kezelésére. Polimerelárasztási kísérleteket végzett kvarchomokokban C14-gyel jelzett hidrolizált poliakrilamidoldatokkal, a polimervisszatartást és az olajkihozatalt befolyásoló tényezők vizsgálatára [227]. Az elárasztási adatokból nyert „dinamikai polimervisszatartás” érté1
88
keket összehasonlította a ,,statikai polimeradszorpció” értékeivel, és arra a következtetésre jutott, hogy a polimervisszatartásban a mechanikai akadályoztatás _ szűkületeltömődés _ szerepe az uralkodó a fizikai adszorpcióval szemben, viszonylag kis permeabilitás mellett. Vizsgálta a polimerkoncentráció, a dugónagyság, a sókoncentráció és a permeabilitás hatását a polimerelárasztásra. A változó polimeráramlás alatt részben reverzibilis polimer-visszatartást figyelt meg, és megfogalmazta az ilyenáramlás matematikai egyenleteit. _ Az előző tanulmányban közölteken túl [228] megvizsgálta a polimerelárasztást rétegezett _ három, sorjában 1200, 173 és 33 mD permeabilitású rétegből összetett _ homokmintában, azzal az eredménnyel, hogy a polimerelárasztás hatásfoka jelentősen nagyobb, mint a sós vizes elárasztásé. Ennek az oka a rétegezett rendszerben a nagyobb polimer-visszatartás, a polimeroldatnak a nagy permeabilitású rétegből a tömöttebb rétegbe való elterelése következtében. A' mozgékonyságszabályozó vizes polimeroldatok használatánál a polimer-visszatartásnak a mozgékonyságcsökkenésnek _ a függését az elárasztás sebességétől tanulmányozta kísérletekkel [229] azzal az eredménnyel, hogy a visszatartott polimer mennyisége az áramsűrűséggel nő. A mozgékonyság csökkenése a kezdeti sós víz és a polimeroldat mozgékonyságainak az aránya. Poliakrilamid szerkezetek mikroszkópi megfigyeléséről ad számot, a Dow Chemical Co. mozgékonyságszabályozó Pusher 500 és Pusher 800 polimeroldataíról, a víz elgőzölgése után [230]. Megfigyelte, hogy e polimerek szerkezete nem vonalas, hanem inkább elágazó, amelynek .alakja és nagysága a pH és/vagy a NaCl-koncentráció változtatásával módosítható. A szerkezetek mérete végeik között többször 0,45 |ı, azonban a 0,45 |.ı-os szűrőn keresztülhaladnak. _ A mozgékonyság szabályozására használt Dow 700 sorozatú polimeradalék állandóságát tanulmányozta kiterjedt kísérletekkel, utánzott telepállapotban 323 K-ig [23l]. Főként az oxigén vezet a híg poliakrilamidoldatok degradálására, amely hatást formaldehiddel lehet megakadályozni. Egy oleotrop _ az olaj után igyekvő, azt „hajszoló” _ folyadék tervezését és laboratóriumi vizsgálatát írja le [232]. Egy polimer oldatánál a polimer keresztkötéses, térhálós szerkezetétől függően több viszkozitásszint lehetséges. A reverzibilis keresztkötések létesítése egy az olajban erősen, a vízben alig oldódó iniciátor _ hatáskiváltó _ adalék jelenlététől függ. Az iniciátor kivonása az olaj-víz határfelületre a viszkozitás megfordítását eredményezi. Az elárasztásra használt vízhez tehát szükséges 1. egy a víz viszkozitását növelő _ mozgékonyságcsökkentő _ adalék, amilyen a hidratizálódó polimer, 2. a viszkozitást a keresztkötések létesítésével tovább növelő adalék, és 3. a keresztkötéses szerkezetet és ezáltal a viszkozitást szabályozó adalék, az iniciátor. A nagy jövőjű folyadék szabadalmaztatás alatt áll. A mozgékonyságszabályozó polimeradalékok, a részben hidrolizált poliakrilamidok és a biopolimerek _ amilyen a xantán _ közül újabban a vízben nagyobb viszkozitása és kisebb adszorpciója miatt, különösképpen tenzidekkel kombinálva, az utóbbi része.sül nagyobb figyelemben. A xantánelárasztás _ Xan-
flood módszerénél a legnagyobb nehézség a xantán oly mértékű diszpergálása vagy oldása a vízben, hogy a tárolóban eltömődést ne okozzon. A xantán szolubilizációjával foglalkozik és annak kálium- vagy nátriumhidroxiddal és hővel történő kezelésére javasol módszert [233]. Az 1953-ban felfedezett Brelum homokkőmezőn (Duval County, Texas) alakított 106 ha-os, 460 000 mi* kezdeti olajkészletű termelőegységen három és fél éve folyó sikeres polimerelárasztásról számol be [234]. [tt a Dow Pusher 723 jelű poliakrilamidot használják. _ A Bemis Shutts (Ellis County, Kansas) dolomitmezőben eredményes polimerbesajtolással a víz-olaj arányt több mint 100 kútban jelentősen, 0,6_0,9-del csökkentették és egyidejűleg az olajhozam is megnőtt [235]. _ Vízelárasztásnál a csatornásodás meggátlására alkalmas, Flow Control_2 nevű, |J. nagyságú részecskékből álló rendkívül hatásos permeabilitáscsökkentő adaléknak két olajmezőn 130 kúton át történt alkalmazásáról számol be [236]. Az 1970-ben felfedezett és 1974-ben egységesített Jay és Little Escambia (Florida) olajmezőkben korán alkalmazott vízbesajtolásos nyomásfenntartást ismerteti [237], amivel a 0,17-os primer kihozatallal szemben 0,48 kihozatalt kívánnak elérni. _ A növekvő olajigény és a megnövekedett kutatási költségek az USAban oda vezettek, hogy régen kimerült, nagy gáztelítettségű karbonáttárolókban vízelárasztást indítanak. llyen a texasi Curry-tároló, amely 1918 óta a csaknem teljes kimerülésig 2,4-106 m3 olajat termelt. Ezen a mezőn 1966 óta 88 ha-on eredményes kerületi vízelárasztás folyik, amelytől még 1,2- 10° m3 olajat várnak [238]. Egy karbonáttárolón mutatja be a vízelárasztás tervezésének és fejlesztésének tízéves fejlődését, a West Texas Denver-egységen, ma az USA egyik legnagyobb vízelárasztásos telepén [239]. A fejlesztésben már a számitógépé volt az oroszlánrész. A karbonáttárolók sok problémát jelentő vízelárasztása az USA-ban csak az 50-es évek végén kezdődött, a Denver-egységé 1964-ben. A teljes San Andres dolomit produktív termelő szelvénye 90_l50 m vastag, heterogén, a kutak átlagmélysége 1550 m. A kezdeti 16 ha-os kútsűrűséget később 8 ha-ra növelték. Az olajhozam ma, túlnyomórészt 9-pontos egységeken működő 900 kútból 21000 mi'/d. A végső olajkihozatal a produktív kőzettérfogatra számítva 0,0206 m3 olaj/m3 kőzet lesz. A kutak hozama ma ll,0_36,5 m3/d, a 15,2 MPa külszíni nyomással besajtolt víz besajtolókutanként 238 m3/d. A termelt olaj és a besajtolt víz térfogataránya ma 0,4, a termelt és besajtolt vízé 0,1, a besajtolt és kitermelt folyadéké pedig valamivel nagyobb mint 1. A vízelárasztás hatásfokának a megnövelését a termelő élet késői szakában, az áramlás irányának a megfordításával _ crossflooding _ a Big Sinking (Kentucky) olajmező egy 26 ha-os ötpontos egységén ismerteti [240]*. _ Sikeres gázelárasztást követő tercier vízelárasztásról számol be a Brookhaven-mezőn (Mississippi) [24l]. Az 1943-ban felfedezett, erősen telítetlen olajat tartalmazó tárolón 1947-ben kezdték a gázbesajtolást, 1948-ban áttértek a váltakozó vízés gázbesajtolásra. 1965-ben kezdtek kísérleti vízbesajtolást a mező egy gázzal a gazdaságosság határáig 89
elárasztott részén, amivel 0,37-re nőtt a kihozatal, és ezt azóta kiterjesztették csaknem a mező egészére. Ennek a tercier művelésnek a gazdaságosságát azonban főként a költségek minimalizálására és az olajkihozatal maximalizálására tervezett program biztosítja. _ Az 1936-ban felfedezett és 1964-ben egységgé szervezett Wasson San Andres (Ny-Texas) dolomitmezőben folyó vízelárasztás _ 20 600 m3/d olaj 55 500 m3/d víz besajtolásával _ optimalizálását ismerteti [242]. A húsz éven át gázbesajtolással termelő kaliforniai North Coles Levee olajmezőn _ lencsés homokok 0,001_0,005 D permeabilitással _ öt éve sok problémával folyó vízbesajtolásról számol be [243], amelytől 0,4 összkihozatalt remélnek. _ Az 1938-ban felfedezett és 1950-ben egységesített Coalinga Nose (Fresno County, Kalifornia) olajmező sikeres gázbesajtolásos gravitációs lecsapolással termel. Eddig 16,5- 10° m3 gáz besajtolásával több mint 42- 106 m3 olajat adott. Itt 0,472 végső kihozatallal számolnak [244]. A Los Angeles-ınedencében (D-Kalifornia) fekvő, 1923-ban felfedezett és 1971 végéig 40- 106 mi' olajat termelt Domiguez-mezőn 1959-ben indítottak vízelárasztást, amely 1971-ben közeledett a befejezéshez. A Híggíns és Leighton-módszer szerzői 1971-ben gyűjtött adatokkal számították ki módszerükkel _ ,,jelezték előre” _ a vízelárasztás történetét, és azt a valóságos viselkedéssel egyeztették, mintegy azt bizonyítandó, hogy az elméleti modell a viselkedés pontos előrejelzésére alkalmas. Jóllehet a tárolóról pontos adatok nem álltak rendelkezésre, a számított múlt hozzáillesztése a valóságoshoz már az első közelítésben sikerült, a számított és a valóságos kihozatal különbsége az első öt évben 0,0066 PV (pórustérfogat) volt. A kezdeti víztelítettség és a permeabilitáseloszlás megfelelő módosítása után, a második hozzáillesztésnél a különbség 0,00l8 PV-re csökkent, ami kiváló eredmény [245]. Kétdimenziós, háromfázisú rétegezett matematikai modellel optimalizálták a különleges _ „tyúkketrec” _ kúthálózatos Slaughter-olajmező (San Andres, Ny-Texas) vízelárasztását. A kúthálózat nyújtott hatszöges, a besajtoló hatszögön belül három termelő kúttal, ami 3:2 termelő-besajtoló kútarányt jelent a szokásos ötpontos rendszer 1:1 arányához képest. Ennél a kúthálózatnál a területi elárasztás hatásfoka az áttöréskor 0,446 [246]*. A világ legnagyobb inertgáz-besajtoló rendszerét ismerteti a Ventura County (Kalifornia) egy olajhomokjában, amelynél 480 000 m3/d megfelelően kezelt kipufogó gázt sajtolnak be 38 MPa nyomással [247]. A Cook-öbölben (Alaszka) fekvő Middle Ground Shoal-olajmező vízelárasztással termelő tárolói számára matematikai modellt alkottak, és azt úgy kalibrálták, hogy az a mező hat évi víztermelését és nyomástörténetét kövesse [248]. A tároló leírását és viselkedésének adatait mágnesszalagon tárolják, és a folyó adatokkal időszakonként kiegészítik. A modell így egy ellenőrző-irányító rezervoármérnöki eszköz a mező viselkedésének az előrejelzésére, a rövid és hosszú
90
időszakra szóló művelési stratégiák változataira. Az eszköz növeli a művelés gazdaságosságát. A kis termelékenységű Smiley_Dewar-mező (Saskatchewan, Kanada) márgás homoktárolójában folyó vízelárasztás esettörténetét írja le [249]. A Vikinghomok termelői szakasza 730 m mélyen fekszik, vastagsága átlag 4m. A 2400 ha területű olajmezőt 16 ha-os kútsűrűséggel tárták fel. Oldottgáz-hajtással 1953-ban kezdett termelni, és 1964-ig, a vízbesajtolás megindításáig _ a végén 570 gáz-olaj aránnyal _ 1,15-106 mí* 0,86 sűrűségű olajat termelt, ami 0,16 primer kihozatalt jelentett. A 64 ha-os 9-pontos vízelárasztással előre jelzett végső kihozatal 0,36, a felhagyáskor 0,95 víztartalmú hozammal. _ A kezdettől vízelárasztással és teljes nyomásfenntartással termelő kis, ll - 106 m3 készletű parton túli Guarícemaolajmező (Brazília) művelési tervét ismerteti [250]. A partra szállításhoz az energiát az olaj oldottgáztartalma szolgáltatja. A végső kihozatalt 0,4-re tervezik. _ A közép-angliai olajmezőkön 1948 óta folyó vízelárasztások eredményeit közli [25l]. _ A Schönkirchen-Tief (NSZK) dolomit tároló nyomásfenntartásos kitermelésének optimalizálását ismerteti [252]. Algéria második legnagyobb olajmezejének, az 1957-ben felfedezett 90 km2 produktív területű, 320-106 m3 kezdeti olajkészletű, több szintből termelő Zarzaitine F4-mezőnek a numerikus szimulálását közli [253]. A tanulmány célja volt a folyó hozam maximalizálása a végső kihozatal jelentős hányadának feláldozása nélkül. A tanulmány készítésekor a mező már tíz éve termelt, az utolsó öt évben kerületi vízbesajtolással. Először egy egydimenziós modellel értékelték a tároló térfogati viszonyait, majd kilenc háromdimenziós futtatással a viselkedés különböző időszakait, hogy elfogadhatóan kövessék a gáz-olaj és víz-olaj arányokat és az észlelt tal pnyomásokat. A követéshez egy többszörös k,,/kg korrelációt vettek alapul, és mivel a buborékpontnyomás a mélységgel változott, szükséges volt a mélységgel változó fluidumtulajdonságokkal számolni. Az előrejelzést három különböző összhozam esetre végezték el. A líbiai 10- 109 m3 kezdeti készletű Defa-olajmező vízelárasztásos fejlesztési programját ismerteti [254], amellyel a becsült 0,11 primer kihozatalt 0,34-re kívánják emelni. A Prikuma-kerület olajtelepei számára tapasztalati összefüggést ad a termelékenységi mutató és a talpnyomás között [255]. Ezzel mód nyílik szegélyvízhajtású és vízbesajtolásos nyomásfenntartásnál a kutak termelékenységének az előrejelzésére. Vízbesajtoló kutak -hőmérsékletszelvényének értelmezéséhez nyújt új szempontokat a szerzők által 1970ben alkotott matematikai modell alapján [256]. A mezőben mért szelvények értelmezéséhez támpontul különböző tároló- és kútviszonyok feltételezésével számított szelvényeket közölnek. A besajtolásra kerülő víz minőségét _ korróziósebesség, oldottoxigén-tartalom, hőmérséklet, pH, turbiditás _ mérő- és jelző-, Mark II. jelű hasznos műszert ismertet [257]. A Mexikói-öböl tengeri termelő padozatain gazdaságosan működő 1000 LE-s turbinahajtású centrifugálkompresszorokat ismerteti [258].
4.6.3 Olajkiszorítás elegyedő fluidummal A négy csoportba sorolt _ a szénhidrogénnel, széndioxiddal és vízzel elegyedő és a termikus _ fejlett olajtermelési módszerek alkalmazhatósága feltételeinek jó táblázatos összefoglalását adja [259] és [260]. A táblázat első kísérlet arra, hogy megkönnyítse a tároló mélységének, vastagságának, permeabilitásának és permeabilitásarányának (a tárolóban meghatározott és a laboratóriumban mért permeabilitás arányának), a telep hőmérsékletének és nyomásának, az olaj sűrűségének és viszkozitásának, a maradékolaj telítettségének és a kútsűrűségnek legjobban megfelelő fejlett termelési módszer kiválasztását. Felsorolja az alkalmazást kedvezően és kedvezőtlenül befolyásoló tényezőket, külön megjegyezve azt, mely adatok kívánnak megerősítést laboratóriumi vizsgálattal és melyek nem kritikusak. Olyan táblázatot is közöl, amelyben összehasonlítja a szekunder és tercier (ez időrendi megkülönböztetés!) módszerekkel elérhető végső olajkihozatalokat és a többletolaj termelési költségét az USA-ban az 1973. év tavaszi gazdasági szintjén, azzal a végső következtetéssel, hogy a felsorolt négy módszer lehetőséget nyújthat alkalmas tárolókból a földtani olajkészlet 0,30_0,35 részének a kitermelésére, sikeres alkalmazásnál 4,72_9,45 $/m3 többletköltséggel. _ Több nagy vállalat a Phillips Petroleum Co. kezdeményezésére közös kutatószervezetet (ORS: Oil Recovery Study) hív életre a fejlett _ tercier _ termelési módszerek beható tanulmányozására [26l]. Az Alberta tartományban (Kanada) folyó és tervezett fokozott olajtermelési módszerekről nagyon jó áttekintést nyújt az Energy Resources Conservation Board, Calgary részéről [262], azzal az összegezéssel, hogy az egészséges vezetés és a fokozott technológia együttes alkalmazásával Alberta olajkészletei 0,11-dal _ mintegy 580- 106 m3-rel _ nőttek, és hogy néhány polimeres és több Oldószeres elárasztással a fokozott kitermelésnek új korszaka nyílt, amely az újabban felfedezett olajtelepeknél a kihozatali tényező 0,10 0,15os növelését, azaz további 475-635 millió mí* készletnövekedést jelent. (Kanadában a „fokozott” olajtermelés kategóriájába tartoznak a vízelárasztás fejlettebb módszerei is.) Kilenc fejlett _ elegyedéses és termikus _ olajtermelési módszer sikeres alkalmazásairól nyújt áttekintést [263]. Az isimbaji reef-telepen bevezetett olyan másodlagos művelésről számol be [264], amelynél egy gázcsapadék telep nedves gázából besajtolt és a telepolajat oldó dugót nagynyomású gázzal hajtanak előre. Itt a primer kihozatal háromszorosára számítanak. _ Sikeres nagynyomású elegyedő gázhajtás 1966_7l közötti történetéről ad számot a texasi Fairway-olajmezőről [265] és [266]. A reef-tárolóba váltakozva gázt és vizet sajtolnak, a vízbe mozgékonyságszabályozót adagolva, amitől a sima vízelárasztás 0,37-ra becsült kihozatalával szemben 0,5 végső kihozatalt várnak. Ismerteti a besajtolószelvény korrígálását, amit a rétegzettség tett szükségessé. Numerikus modell alkalmazása jelentősen hozzájárult a heterogén tároló viselkedésének a felderítéséhez, a helyes gáz-víz besajtolási arány meghatározásához. Szénsavas vízelárasztáskor a C02 a besajtolt vízből
átlép a vízfront mögött maradó olajba. Ha az olaj viszkozitása nagy és a C02 telítettségi nyomása 7 MPanál nagyobb, az olaj viszkozitását az oldott C02 1/5-1/20-ára csökkenti. Welge grafikus módszerét a fluidumbesajtolásos kiszorítás számítására [267] a fázisközi tömegáthalmozódásnak a mozgékonysági arányra gyakorolt hatását számításba véve kiterjeszti, és ezzel a módszert mind a nem elegyedő, mind az elegyedő kiszorításra, sőt a kettő kombinációjára is általánosítja. Ez a hasznos kiterjesztés a változó összetételre egyszerü mind a polimerelárasztáskor a kőzetfelületen bekövetkező adszorpció, mind a szénsavas vízelárasztásnál a tömegáthalmozódás olajkihozatalra gyakorolt hatásának becslésében. A stabil elegyedő kiszoritást nagy pontosságú analóg difierenciaegyenletekkel írja le [268]*, amelyekben a magasabb rendű differenciaszkéma csaknem minden numerikus elhanyagolást kiküszöböl, ami a szokásos megközelítések velejárója, és csak a fizikai diszperzió hatását hagyja a megoldásban. Ez a módszer egydiınenziós rendszerben egy negatív diszperziós kifejezés, az áramlás sebességétől, az időlépcső és a blokk nagyságától függő numerikus diszperziós tényező bevezetését jelenti a kontinuitás egyenletében. A numerikus megoldást kiterjeszti egy- és kétdimenziós több komponensű, kompresszibilis, stabil elegyedő kiszorításra is. - Dúsított gázhajtáshoz egy sokcellás egyensúlyi elkülönüléses, többszörös érintkezéses modellt dolgozott ki [269]*, amellyel lineáris rendszerben az elegyedéshez szükséges összetétel előre jelezhető. A folyadékáram összetételének meghatározásába a fázisok mozgékonysága is belefoglalható. A modellt mind háromkomponensű, mind egy valódi rendszer egyensúlyi adataival alkalmazták. Az olaj kiszorítását dúsított gázzal függőleges laboratóriumi modellekben vizsgálták [270], különös tekintettel e módszernek Alberta erős domborzatú karbonáttárolóira való alkalmazására, amelyeknél még nincs elég termelési múlt a folyamatot befolyásoló mechanizmusnak, az elegyedő övek képződésének és növekedésének a meghatározására. A kísérletek azt mutatták, hogy három öv fejlődött ki: az első öv az eredeti telepolajnak megfelelő összetételű, a második egy kétfázisú öv, a harmadikban pedig csak gázfázis áramlik. A szolvenspad nagyságának a megállapításához és a kihozatal előrejelzéséhez numerikus szimulálás szükséges. _ A Pembina mező Bear Lake Cardium egységén (Alberta, Kanada) több mint öt éve folyó dúsgázhajtásos elegyedő elárasztás viselkedéséről, benne több váratlan nehézségről _ csatornásodás, korai áttörés _ számol be [27l]. Az uralkodó áramlási rendszer a gravitációs elkülönülés, és az egyes kutak viselkedését erősen befolyásolja a tároló szerkezete és a megnyitás mélységköze. Az elegyedő kétkomponensű (olaj +szolvens) és részben elegyedő háromkomponensű (kondenzációs gázhajtás) kiszorító folyamatok két- és háromkomponensű rendszerekként modellezhetők. A [272] által leírt általános összetételes megközelítés a felsorolt olajtermelési módszereknek gyors és viszonylag jutányos szimulálása. Azon a korábbi megállapításon folyik a vita, hogy ınicellás kiszorításkor a tároló növekvő rétegzettsége 91
a dugónagyság csökkentésére vezethet-e [273]. A vita nem tekinthető még lezártnak. A porózus közegben áramló fluidumok elegyedési jellemzőit meghatározó .diffuzivitási egyenlet megoldásai lineáris áramlásra és szoros megközelitései radiális áramlásra rendelkezésre állanak. A radiális áramlás közelítő módszereinek egyikét [274] különböző geometriájú rendszerekre általánosítja. A megoldást egy hibafüggvényben találja, és egyenleteket ad a szórásra, azaz a hibafüggvény argumentumára. Az áramlási rendszert szeletekre osztva és a megoldásokat ismételve az elegyedés nagyszámú áramlási rendszerben kiszámítható. Így a tárolóban a jelző adalék áramlása, és függőleges elegyedő kiszorításnál az elegyedés megállapítható. Egy nem newtoni folyadéknak elegyedő kiszorítását egy másikkal vizsgálja [275], bizonyos maximumgradiens-közelítésekkel, amint az a kenés elméletében szokásos. A folyadékok a feltevés szerint hatványtörvény fajtájúak, és a kiszorítás_ plánparalel lemezekkel határolt vagy szűk csőközrendszerben történik, olyan viszonyok között, ahol a diszperziós hatások molekuláris diffúzióval társulnak, és a konvekció elhanyagolható. Az eredményekből a kiszorítás hatásfoka, bizonyos jellemző csoportok _ a fázisok sűrűségaránya, az effektív viszkozitásarány, a fluxuscsoport és a hatványtörvény emelkedése _ alapján előre jelezhető. Az eredmények az első megközelitései a sok rétegkezelésnél előforduló lassú kiszorításoknak. Jól áteresztő kőzetben tárolóviszonyok (7 MPa, 297 K) mellett szénsavas vízzel végzett olajkiszorítási kísérletekről számol be [276]. A kiszorítás hatásfoka 0,05 CO2-tartalomnál 0,7-ről 0,9-re nőtt, és a relatív olajpermeabilitás 0,4, 0,5 és 0,6 víztelítettség mellett sorjában 1,7, 2,2 és 2,5-szeresre növekedett, miközben a relatív vízpermeabilitás változatlan maradt. Dús gázos vagy szén-dioxidos elegyedő kiszorításnál a rendszer gyakran tartalmaz az előző vízelárasztásból vagy váltakozó víz- és oldószer-besajtolásból visszamaradtmozgóképes víztelítettséget. Ennek az olajkihozatalra gyakorolt hatását vizsgálta kísérleti úton [277], a következő tényezőkre kiterjedve: 1. a nedvesíthetőségre, a víz által bezárt olajtelítettséget is beleértve; 2. az első érintkezésre és a többszörös érintkezésre bekövetkező elegyedésre; 3. a kiszorítás sebességének és a porózus közeg hosszának a hatására a többszörös érintkezéses elegyedésre; 4. az oldószer és a víz egyidejű besajtolására. Elegyedő olajkiszorításra kiválóan hatásos a cseppfolyós olajgáz (LPG: Liquified Petroleum Gases) névvel illetett propán-bután, azonban drága. Ezzel szemben a CO2, ha olcsón elérhető is, csak nagy nyomáson és kis hőmérsékleten elegyedik. Ezért [278] hosszú (l,4 m) Berea-homokkőmagon tanulmányozta, hogy a széndioxidos elegyedő kiszorítás hatásfoka növelhető-e kisebb mennyiségű pébé hozzáadásával. Ehhez 0,760 sűrűségű és 8-9 mPa-s viszkozitású Woodruff-olajat használt, 13,8 M.Pa kiszorító nyomással 311 K hőmérsékleten. A 0,3 pórustérfogatnyi CO2 vízzel hajtva 0,75 végső kihozatalt eredményezett, ugyanilyen térfogatú pébé 0,95-ot, az optimális 0,75 : 0,25 keverékáranyú CO2 és pébé kiszorító elegy pedig 0,85-ot. Egy gazdaságos kétdimenziós modellt ad a három92
fázisú _ olaj, víz és CO2 _ áramlására heterogén tárolóban [279], feltételezve, hogy a kétdimenziós áramlás változó, szabad szénhidrogéngáz a tárolóban nincs, a CO2 oldódása mindkét telített fázisban csak a nyomástól függ, a CO2-tartalmú olaj és víz fázisegyensúlyban van, és az olaj és a víz egyidejűleg telítődik CO2-dal. A matematikai modell tartalmazza a fluidumok és a táı`olókőzet összenyomhatóságát, a heterogén tároló tulajdonságait, a gravitációs és a kapilláris erőket is. Egy új módszert javasol az effektív permeabilitás értékelésére, ha a mozgékonysági arány nagy. A kiszorító fázisınumerikus diszperziójának a megszüntetésére egy olyan telítettséget tételez fel (cut-off saturation), amelynél e fázis számára már nincs permeabilitás. "Modellje alkalmazhatóságát több kisérlet eredményeivel bizonyítja. A SACROC-egységen folyó széndioxidos elegyedő olajtermeléshez az egységre egy 375- km hosszú csővezetéken érkező 5,7- 10'* m3/d CO2-ot sajtolnak be 13,8_l6,7 MPa nyomással és a kitermelt, H2S-t, valamint a telítettségig vizet is tartalmazó CO2-ot az ezektől történt elválasztás után ismét besajtolják. A nagynyomású CO2-nak a vezetésére szolgáló csőrendszer és szerelvényei szerkezeti anyagaira gyakorolt korróziós hatását vizsgálja [280]. A Kelly_Snyder-mező (Scurry County, Ny-Texas) SACROC termelő egységén 1972. januárban kezdték el a CO2-besajtolási. Az 1948-ban felfedezett Canyon Reef volumetrikus tároló eredeti készlete 440- 106 m3 0,82 sűrűségű és 21,6 MPa nyomáson telítetlen olaj volt, oldott gáz-olaj aranya 178, buborékpontnyomása 12,5 MPa. Végső kihozatalát Oldottgáz-hajtással legfeljebb 0,2-re becsülték. 1954-ben vízbesajtolást kezdtek, és 1971-ig a kezdeti készlet 0,197-ét kitermelték. 1968-ban határozták el, hogy áttérnek a vízhajtású CO2-pados elegyedő kiszorításra. Ehhez 1971. szeptemberben kezdték el a vízbesajtolást a telepnyomásnak olyan szintre, 328 K-on 12,75 MPa-ra való emelésére, amelyen a telep olaja a CO2-dal elegyedik. Az elegyedő kiszorításnál 0,7-en felüli végső kihozatalt várnak. Az egyetlen CO2-dugós kiszorítással szemben, amelynél az egész CO2-dugó besajtolását követi a vízé, előnyösebb modell a szakaszos besajtolás, a CO2 és a víz váltakozó besajtolása a teljes CO2mennyiség besajtolásáig. Erről a nagyszabású műveletről számol be [28l]*. A micellás mikroemulziós _ elárasztás fizikaikémiai alapjairól nyújt rövid, de nagyon hasznos összefoglalást [282]. Bevezetőben szabatos terminológiát ad, majd a tercier olajtermelésre való alkalmazás feltételeinek elemzése -után, Wínsor intermicelláris egyensúlyelméletét ınagáévá téve, terner diagramokon mutatja be a micellás szerkezetek képeit és azokon a zsugorodási pont (plait point) meghatározását. Hosszú Berea-hoınokkőmagokon 0,1 pórustérfogatnyi, 0,92 víztartalmú micellás folyadékkal végzett olajkiszorítással 0,85 tercier olajkihozatalt értek el [283]. E folyadékban a petróleumszulfonát adszorpciós izotermája sajátságos „retrográd” viselkedést mutat. Ilyen víztartalomnál a veszteség minimális. A micella-agyag kölcsönhatás csökkentheti a mozgékonyságszabályozás viszkozitás követelményeit és ezáltal a mozgékonysági pufferpadban a polimer költségeit. A rendszer tanulmányozása azt mutatta, hogy bizonyos viszonyok mellett nagy mozgékonyságú
olaj-víz öv és kis mozgékonyságú emulzió öv fejlődik. Jóllehet a polimer behatolhat a micellás dugóba a nem hozzáférhető pórnstérfogat miatt, de nem éri el az olaj-víz padot, hogy abban instabil áramlási állapot álljon elő. »Laboratóriumi homokmagokon szekunder és tercier alkalmazásként vizsgálták [284], hogy az olajat kiszorító micellás dugó hajtására alkalmas-e a hab. Azt találták, hogy ugyanúgy alkalmas, mint a viszkózus víz (vizes polimeroldat). Mivel az effajta hab 0,9 gázból és 0,1 oldatból áll, a kiszorító közeghez sokkal kevesebb habképző adalék kell, mint polimer, ami gazdasági előny, szemben a végső olajkihozatal szempontjából előnyösebb polimeres kiszorítással. Berea-homokkőmagon vizsgálták viszkózus (200 mPa- s) olaj kiszorítását stabil olajban víz emulzióval 355,5 K hőmérsékleten [285]. Az emulzió stabilitását a víz pH-jával szabályozták. Mind szekunder, mind tercier alkalmazásként vizsgálták a kiszoritást mozgékonyságszabályozó polimeroldatokkal hajtott emulziódugókkal. Azt találták, hogy a viszkózus olajban kis pH-jú vízzel készített emulziók stabilisak maradtak a kiszorítás alatt, és az olajkihozatal a 0,97-ot is elérte, kb. 6,3 $/m3 többletolajköltséggel, kereskedelmi emulgeáló adalék nélkül. A 0,4 pórustérfogatnál nagyobb emulziódugók végig fenntartották az elegyedést, és kellőképp szabályozott mozgékonysági arány mellett a kinyert többletolaj térfogata 7,5-szerese volt az emulzióban levő olajnak. Vízelárasztáshoz a folyadékáramlás javítására felhasználhatók a vízben-olaj emulziók. Ezeknek a viszkozitása kicsi akkor is, ha az emulgeált olajé nagy. Cseppnagyságuk olyan, hogy ha homokkőben áramlanak, kiszűrődve hatásosan csökkentik a perrmeabilitást, egészen a 2 D áteresztőképességig. Aramlási viselkedésük nem newtoni, nagyobb nyomásesésre könnyebben áramlanak. Laboratóriumi elárasztásnál olajkiszorító hatásfokuk a vízénél nagyobb. Alkalmas emulziós elárasztásra és rétegkezelésre egyaránt. Uzemi eredmények azt mutatják, hogy a 0,004 pórustérfogatnyi emulgeált olaj (0,03 pórustérfogat a 0,14 olajtartalmú emulzióból) csökkenti az ujjasodást és növeli a térfogati elárasztás hatásfokát [286]* és [287]*. Lineáris és ötpontos homok- és homokkő modelleken tanulmányozták az olaj kiszorítását mikroemulziókkal [288]. Az ötpontos homokkő ınodellből 0,1 pórustérfogatnyi mikroemulzió-dugó, viszkózus vízzel hajtva, lényegében minden olajat kiszorított. A közlemény tartalmazza a kísérlethez használt szulfonáttenzidek és mikroemulzió oldatok összetételét, a szulfonát-olaj-víz és szulfonát-olaj-polimer fázisdiagramokat, valamint ezeken az elektrolit (só) és az alkohol társtenzid (kotenzid) hatását. _ Micellás elárasztásnál a szalinitásnak a kihozatalra gyakorolt hatását tanulmányozta [289]. A laboratóriumi vizsgálatok azt tanúsították, hogy a besajtolt víz összetételében bizonyos optimális sorrend az előnyös. Így a hatásos elegyedéshez a micellás dugó kellő sótartalmú legyen, vagy nagyon kicsi legyen a határfelületi feszültség a micellás dugó és az olaj között. Ha vizet sajtolnak be a micellás dugó elé, annak sótartalma egyezzék meg a dugóéval, a micellás dugó mögé sajtolt polimer hajtóvíz pedig friss víz l.egyen. A texasi Higgs-egységen az Union Oil Co. által sza-
badalmaztatott „Uniflood” elnevezésű mikroemulziós (itt oldódó olajos-nak nevezett) elárasztási kísérletről ad hírt [290]*. Az eljárás tercier alkalmazásban akkor gazdaságos, ha a vízelárasztás maradékolaj-telítettsége nagy. Másodlagos alkalmazásban még gazdaságosabb. _ Ugyanilyen célt szolgált a Marathon Oil Co. „Maraflood” védnevű eljárása. Ez a micellás oldat, az olajjal kiváló elegyedőképessége, a polimerrel szabályozható mozgékonysága és a stabilitása következtében kiváló kiszorító közeg, a kiszorítás hatásfoka megközelíti az 1-et [291]. Kiváló korrelációt talált 15 homokkő pórusszerkezete _ a Hg-poroziméterrel nyert átlag pórusnyakátmérő reciprok értéke _ és a tercier tenzides elárasztás többletolaj-kihozatala közt [292]. Az olajtarolóban kapillárisan visszatartott ınaradékolaj hatásos kiszorításának feltétele a rendkívül kis határfelületi feszültség az olaj és a kiszorító folyadék között. Egy módosított függőcsepp-vizsgálat megerősítette, hogy a kevés, 0,01 petróleumszulfonátot tartalmazó vizes rendszerben egy szervetlen elektrolit optimális koncentrációja mellett a határfelületi feszültség az olajjal szemben l0"4 dyn/cm nagyságrendű. A határfelületi feszültség csökkenésének a mértéke az elektrolit koncentrációjának a függvénye. Van egy a tenzid átlagos relatív móltömegével fordítottan arányos elektrolitkoncentráció, amely mellett az olajkiszorítás hatásfoka a legnagyobb. Túl nagy vagy túl kis relatív móltömegű tenzidek egy kedvezőbb móltömegeloszlás megvalósításával a felhasználásra közvetlenül módosíthatók. Ilyen sikeres kísérletek alapján kezdték el a Benton-mező (Illinois) tenzides elárasztását [293]*. A tenzides elárasztás számára a legjobb hatásfokú petróleumszulfonát összetételének a meghatározásával foglalkozik [294]*. A petróleumszulfonátok olajkinyerő tulajdonságai nagyon jól korrelálhatók a tenzidek ekvivalenstömeg-eloszlásával (EW ekvivalens töıneg, a relatív móltöıneg és a molekulában levő szulfonátcsoportok számának a hányadosa), és sokkomponensű rendszerekről lévén szó, az átlag ekvivalens tömegével. Ezek a tenzidek rendszerint széles, de változatos eloszlásban különböző EW-jű, és ezért különböző funkciójú anyagokból állanak. A rendkívül nehéz, vízben nem oldódó és erősen adszorbeálódó EW-komponensek csökkentik a felületi feszültséget, a nagyon könnyű EW-komponensek teszik vízben oldódókká a petróleumszulfonátokat, az eloszlás középső komponensei pedig meggátolják a nehéz EW-komponensek túlságos adszorpcióját. A kőzet perıneabilitásszintje, agyagtartalma és ennek fajai, a sós víz koncentrációja és összetétele, valamint az olaj összetétele is figyelembe veendő a szulfonát kiválasztásában. Egyetlen tenzidkomponensből, vízből és tiszta szénhidrogénekből álló rendszerek felületi tulajdonságai jól dokumentálhatók. Ezekben a rendszerekben a felületi feszültség monoton csökken a tenzid koncentrációjával a tenzidaggregátumok _ micellák alakulásáig. Az a koncentráció, amelynél micellák alakulnak, a kritikus micellakoncentráció (CMC), Efölött a tenzidkoncentráció növelése a felületi feszültséget nem csökkenti, csak további micellák alakulnak. Természetes petróleumszulfonát-rendszerek viselkedése a tiszta rendszerekéhez hasonló, de itt éles CMC nem figyelhető meg. A felületi feszültség 93
csökkentése ezeknél az átlag ekvivalenstömegtől függ. A vízzel elárasztott illinoisi Benton-homokkőtároló egy 0,4 ha-os ötpontos rendszerének kémiai elárasztási kísérlete beigazolta az előző sikeres laboratóriumi kísérleteket, amelyek során a 0,02-os petróleumszulfonátot és nátrium-tripoliszulfátot tartalmazó vizes tenzid rendszer polimerrel kombinálva, előzetesen vízzel elárasztott magok maradékolajának 0,85-át, minimális tenzidadszorpció mellett, kiszorította. Az öt működő kút mellett három megfigyelő és négy mozgékonyságot kiértékelő kutat fúrtak. A két évig tartó műveletnél a besajtolás üteme kutanként átlag 13 m3/d volt. A végső kihozatal a vártnak 0,53-a volt, az elárasztást mégis sikeresnek tekintik [295]*. A Loudon-mező (Illinois) egy 0,25 ha-os, nyitott ötpontos egységén, viszonylag széles ekvivalenstömegeloszlású petróleumszulfonát vizes oldatával végrehajtott, tercier tenzides kísérleti elárasztás eredményeiről számol be [296]*. Az elárasztó fluidum viszkózus petróleumszulfonát oldat, viszkózus víz és hajtó víz egymásutanjából állt, megfelelő jelző adalékokkal. Mozgékonyságszabályozóul biopolimert, a telepfolyadékokkal való összeférhetőség biztosítására pedig Na2CO2- és NH2-adalékot alkalmaztak. A térfogati elárasztás hatásfoka jó, az adszorpció mérsékelt volt. Az olajkihozatal a vízelárasztás után maradt 0,291 telítettségből 0,153 volt, a kihozatalt a rendkívül nagy szalinitású környezet mérsékelte, a kísérlet azonban a célját elérte. Dolomitban végzett olajkiszorítási vizsgálatokat oktánsavval szabályozott nedvesítéssel [297]*. A kőolajból kivont nitrogén-, oxigén- és kéntartalmú poláros vegyületek egyikével sem lehetett a kőzetet olajnedvessé tenni. Az oktánsavat találták olyannak, amellyel dolomiton a dekánnal mint olajfázissal 0_l450, a Soltrol C-vel mint olajfázissal pedig 151550 kontakt szöget lehet elérni. Dolomit homokon a szemnagysággal mint paraméterrel korrelálták a kontakt szöget a kapillárisnyomással, és relatív permeabilitásokat határoztak meg az előnyomulási szög szerint erősen víznedves (150), közepesen nedvesedő (1000) és erősen olajnedves (1550) rendszereken. 4.6.4 Olajkiszorítás meleg fluidummal A hőmérséklet számítására egy szint meghatározott szelvényében a Galerkin-módszer és egy elektronikus modell alapján új módszert ad [298]. Az e módszerrel számított értékek kielégítően egyeznek a kísérleti úton meghatározottakkal. A számítás alapja: a hőhatás időtartama, a kőzet hővezető képessége és a konvektív paraméterek. _ Az Olajtárolók legfontosabb paramétereinek azon értékeit foglalja össze táblázatban [299], amelyekből alkalmasságuk a hőhatásos termelésmódok valaınelyikére a kút környéki öv felmelegítése, melegvíz-, gőzbesajtolás és helyben elégetésre _ becsülhető. Ezek a paraméterek: a litológia, telepvastagság, mélység, porozitás, permeabilitás, olajtelítettség, olajsűrűség és viszkozitás telepállapotban, paraffmtartalom, a parafiin olvadáspontja. Az Apseron-félsziget termelő szintjeiből vett kőzetmintákon végzett elárasztási vizsgálatokat ismerteti meleg, 333 K-ig felmelegitett tengervízzel [300]. A be94
sajtolt hőnek csak a0,6_0,7-e hasznosult. A hőmérséklet hatását vizsgálta kísérletekkel a vízzel történő olajkiszorításra 473 K-ig [30l]. Növekvő hőmérséklettel jelentősen nőtt a relatív permeabilitás az olajjal szemben, és javult a kiszorítás hatásfoka is. Gőzelárasztásnál a besajtolónyomásnak és a sebességnek a gőzöv képződésére gyakorolt hatását vizsgálta modellkísérletekkel [302]*. Meghatározta a hőveszteséget a fedő- és fekvőrétegekbe, a függőleges elárasztás hatásfokát és a gőzöv térfogatát homokból készített radiális modelleken. A minta tényezői a távolság, az idő és a besajtolósebesség voltak. A kísérleteket száraz gőzzel végezték, de az eredmények valószínűleg nedves gőz besajtolásánál is érvényesek. Gőzbesajtolásos olajtermelés háromdimenziós matematikai modelljét írja le [303], a három fluidumfázis (víz, olaj, gőz) és a hő áramlását a tárolóban és a fedőjében. A megoldás módszere a tömeg- és energiamérleg együttes megoldása, kiküszöbölve a tömegáthalmozódás _ kondenzáció _ iterációjának a szükségét. Laboratóriumi gőzelárasztások eredményeit közli egy 1/2-ötpontos, 'háromdimenziós hatásokat mutató homokmodellen, 5780 mPa - s viszkozitású olajjal. E kísérletek a numerikus modell pontosságának és feltevéseinek ellenőrzéséhez szolgáltatnak további adatokat. Ezek annak a szükségét mutatták, hogy a hőmérsékletnek a relatív permeabilitásra gyakorolt hatását figyelembe kell venni. Egy zárt ötpontos rendszerben a gőzelárasztás számított területi elárasztás-hatásfoka erősen függ az x_y rácstengelyeknek a besajtolóés termelőkutat összekötő átlójához viszonyított helyzetétől. A modellszámítások azt is mutatják, hogy az olajkihozatal erősen függ a gőzelárasztás nyomásszintjétől: a kihozatal nő, ha a nyomás csökken. A szakaszos gőzbesajtolást a végső kihozatal növelése érdekében nehézolajoknál gyakran követi gőzelárasztás. A szakaszos gőzbesajtoláskor a besajtolt vízcsapadék nagy része a tárolóban marad. Két kérdés merül fel: 1. hol áll elő ilyen víztelítettség, és az miként befolyásolja az utána következő gőzelárasztás hatásfokát; és 2., hogy kell a gőzbesajtoló kutakat elhelyezni a nagy víztelítettségű övekhez képest úgy, hogy az olajkihozatal a legnagyobb legyen. A választ kísérletek és kiegészítő szimulációk szolgáltattak. Nagy víztelítettségű övek a kutak közvetlen környékén a legkárosabbak, és a víztelítettség növekedésével csökken az olajkihozatal [304]. Az East Coalinga (Fresno County, Kalifornia) mezőben 1963 óta folyó ötpontos gőzelárasztást béléscső-hibásodások és erős csatornásodás miatt sikeresen átállították ötpontos vízelárasztásra. A végső olajkihozatalt 0,39-ra becsülik, ebben benne van a gőzhajtással a tárolóba juttatott hőnek a szerepe is [305]. Az arkansasi Smackover-mező egy homokkőtárolóján, amelyből ellenáramlásos gázsüveghajtással folyik az olajtermelés, gőzt sajtoltak a gázsüvegbe az alatta levő olajöv felhevítésére, az olaj viszkozitásának csökkentése és a gravitációs elkülönülés meggyorsítása céljából [306]*. A tároló egy 89 ha-os területén 1964ben elkezdett kísérleti gőzbesajtolás eredményeként 360 TJ hő bejuttatásával 33 000 m3 többletolajat nyertek. E gazdasági siker nyomán 1970-ben a műveletet kiterjesztették a tároló egy 405 ha-os területére. A tanulmány a gőzöv mozgását a Marx és Langen-
heím-, a hőmérsékleti viselkedést pedig a de Haan és van Lookeren-elmélet alapján írja le. Dús gáz időszakos (huff and pufl`) besajtolása viszkózus olajat tartalmazó tárolók termelőkútjaiba, viszkozitást csökkentő és energiát növelő hatásánál fogva, megnöveli azok hozamát. E két fajta mechanizmusra különbözőként válaszol az olaj. A viszkozitást csökkentő hatás akkor szükséges, ha nagy, csökkent viszkozitású olajpad van a kút körül, ilyenkor a kontakt hatásnak kell jónak lennie. Az energianövelés hatása tranziens és akkor uralkodó, ha a gázbesajtoló ciklusok rövidek [307]. A gőzbesajtolással együtt bejuttatott oldószer hatását tanulmányozta az olajkihozatalra az Apseron-félsziget olajtelepein [308]. Azt tapasztalta, hogy a gőzoldószer keverék szakaszos besajtolásával a fluidumbesajtolás hatásfoka 0,3_0,4-del megnő, mert a gőz az oldószert nagyobb távolságra juttatja be a tárolóba, és az oldószer csökkenti az emulzióképződést. Az oldószer optiınális mennyisége a besajtolt térfogat 0,5-e, ennél nagyobb arány már a gőz hatását csökkenti. A Midway-Sunset mezőn (San Joaquin Valley, Kalifornia) 1970 óta minikomputerrel szabályozott szakaszos gőzbesajtolást ismerteti [309]. Nagy kéntartalmú olajjal tüzelt gőzgenerátoroknál az SO2-nak az égésgázokból vízen átvezetéssel való eltávolítását ismerteti a kaliforniai San Ardo mezőn [3l0]. Termikus művelés alatt álló tárolóból a fedő- és fekvőkőzetbe áramló hőnek hőveszteségnek _ a variációs elv alkalmazásával történő közelítő meghatározására ad egy kétparaméteres módszert [3l1]*. A fedő- és fekvőkőzetben a tároló határterületére merőleges hővezetéssel számol, a hővezetést a tároló hossza mentén elhanyagolva. A közelítő hőmérséklet-eloszlás tehát csak akkor érvényes, ha a hőmérséklet-gradiens ebben az irányban kicsi. De mivel a Péclet-szám _ a konvektív és a konduktív hőtranszport aránya _ aitermikus műveletnél a legtöbb tárolóban nagy, és a vízszintes hőmérséklet-gradiens a hőfrontot kivéve mindenhol kicsi, a megközelítés érvényes. [3l2]* egy olyan eljárást ismertet, amelyben a rétegből a kútba való beáramlás leírására használt Baberg és Lantz-féle összefüggéseket a termelőcsőben való áramlást leíró és némileg módosított _ Orkísevszki-összefüggésekkel együtt oldották meg. A módosítás az olaj- és vízgőz jelenléte miatt volt szükséges. A termelőcsőben való hőmérséklet-változás jellemzésére Ramey eljárását használták. Az IBM 360_65 és IBM 370_l65 számítógépekre programozott eljárás a kutak várható működésére jellemző öszszes szükséges információkat megadja. EK-Albertában az Athabasca, Cold Lake, Peace River és Wabasca terület kátrányhomokja kb. 125 - 109 m3 szénhidrogént tartalmaz. Jóllehet bizonyos, hogy az olajárak elkerülhetetlen emelkedésével gazdaságossá válik a kátrányhomok külfejtése, de a homokvastagság háromszorosát meghaladó fedővastagságnál már in situ termelési módszerre lesz szükség. Egy ilyen módszer, a hővel kombinált Oldószeres elegyedő módszer kvalitatív laboratóriumi vizsgálatáról számol be, függőleges kátrányhomok oszlop bitumentartalmának kiszorításáról naftabesajtolást követő gőzbesajtolással. Ezzel a sokat ígérő módszerrel 0,735 kihozatalt értek el [3l3]. ,
.
4.6.5 Olajkiszorítás helyben elégetéssel A helyben elégetésre a kétfázisú olaj- és gázáramlást, az elégetés kinetikáját és a hővezetést magába foglaló matematikai modellt ad [314]. A nemlineáris differenciálegyenlet-rendszert kvázilineáris rendszerré alakítja, és a BEEM 3M számítógéppel oldja meg. Megvilágítja a kémiai reakció jelentékeny hatását a folyamat kezdetén és az idővel növekvő besajtolási ütem hatását. Három texasi helyben elégetésről és két louisianai propándugós elegyedő kiszorításról számol be [3l5]*. Az elégetéses műveletek végső olajkihozatala 0,560,60 közötti, az egyik propándugósé pedig 0,45. A Slocum (K-Texas) mezőn folyó sikeres termikus műveletről ad számot [3l6]*. _ Az 1951-ben felfedezett texasi Trix Liz-ınezőben (Titus County) 1968-ban megindított helyben elégetés ígéretes eredményeit közli [317]. Az Alberta és Saskatchewan tartományok (Kanada) határán 1943-ban felfedezett, nehézolajat tartalmazó, ma kb. 5600 m3/d olajat termelő Lloydminster mező fejlesztése igen egyenetlen volt. Oka a finomszemű, konszolidálatlan homokkőben levő nagyon viszkózus olaj, amelyből a kihozatal vízelárasztással is alig érte el a 0,1-et. A mezőn 1969-ben megindított első vízelárasztással kombinált tűzelárasztási _ helyben elégetési _ kísérlet eredménye alapján 1971-ben ezt a műveletet kiterjesztették egy 220 ha-os területre, 4 ha kútsűrűséggel telepített 40 termelő és 8 levegőbesajtoló kúttal. A mechanizmus a tűzfront kialvása után lényegében meleg vízhajtásos [3l8]. A nedves elégetés folyamatát tanulmányozta kísérleti és numerikus szimulálással [319]. Laboratóriumban az égési kísérleti cső hosszának gyakorlati korlátai miatt fellépő véghatások azonban gyakran eltorzítják a kísérlet eredményeit, főként a vízbesajtolásos nedves elégetésnél. A tároló viselkedése előrejelzésének megbízhatóságát ilyen esetekben fokozandó, egy numerikus modellt fejlesztett ki, amely kiterjed a konduktív hőtranszferre, a fluidumáramlásra, és a különböző komponensek elgőzölgésére és kondenzációjára, sőt az oxidáció eddig függetlenül tanulmányozott reakciókinetikájára is. A számított és a kísérleti eredmények ésszerűen egyeztek. Az adiabatikus tá.rolóhossz-rendszerek számított eredményei azt mutatják, hogy az elégés jelentősen különbözhet a viszonylag rövid kísérleti csőben megfigyelttől. A nedves elégetésben a víz-levegő arány hatásának a laboratóriumi vizsgálatáról számol be [320]*. Az adiabatikus cellában 0,001 és 0,006 közötti víz-levegő aránnyal nyomás alatt végzett kísérletek eredményeit összehasonlították a száraz elégetés eredményeivel. Nedves elégetésnél az égésfront sebessége a kisebb tüzelőanyag-tartalom következtében nő, az olajkihozatal szintén nő, miközben a csúcshőmérséklet csaknem állandó marad. A vízbesajtolás még a kis víz-levegő aránynál is hatásos, ami elméleti úton is igazolható. A felső víz-levegő aránynál a nedves elégetés normális. A kísérletek közben tökéletlen nedves elégetés nem fordult elő, bár az égésfront egy-két esetben kialudt. A nedves elégetéses olajtermelésnél a hőfront sebessége nagyobb, mint az égésfronté, az égésfront 95
előtti gőzöv növekedése következtében. [321] módszert ad az idővel növekvő gőzöv nagyságának a számítására. A fizikai rendszert leíró egyenletek levezetése hasonló a meleg víz besajtolását leíró Marx és Langenheim-levezetéshez. A fő különbség a gőzöv mozgásának a figyelembevételében van, aminek a hatása jelentős a gőzöv előre jelzett nagyságára. Egy
jellemző példában: 3 1/2 éves besajtolás után a gőzöv nagysága fele volt a Marx és Langenheím-módszerrel számítottnak. Rock Springs (Wyoming) olajpaláiban két üzemi kísérletnél sikerült önfenntartó égési övet létesíteni, és ezzel palaolajat termelni [322]. Az itt végrehajtott helyben retortázási kísérletekről számol be [323].
4.7 Földgázkitermelés Az Európai Gazdasági Közösség gázbizottsága több szerző közös munkáját közli a földgázkészletek becslésének hibáiról: a földtani készlet becslésénél a kitermelés előtt, majd annak folyamán, valamint a gázkészletek definícióiról és kategorizálásáról [324]. Egy háromdimenziós modellel elemzi Albertában a földgázfelfedezéseket és a későbbi készletbecsléseket az Alberta Energy Resources Conservation Board adatai alapján [325]. Majd ezt a Gompertz-egyenleten nyugvó modellt alkalmazza új felfedezések előrejelzésére és a meglevő felfedezések későbbi becslésére, a felfedezés éve és az azóta eltelt évek függvényében. A kútbefejezés technikájának, a részleges megnyitásnak, a pozitív és a negatív szkinhatásnak a gázkút termelékenységére gyakorolt hatását vizsgálja numerikus szimulátorral radiális gáztárolóban az ADIP (Alternating Direction Implicit Procedure) és az LSOR (Line Successive Over Relaxation) módszerrel [326]*. Homogén, „jól viselkedő” rendszerekhez az előbbi, heterogén és részben megnyitott rendszerekhez az utóbbi számításmód illik jobban. Gáznak karbonátkőzetből nedvesítő fázis felszívódásával történő kiszorításakor a kőzetben rekedt maradékgáz telítettségét tanulmányozta első ízben, jellemző kőzetfajtákban [327]. A maradékgáz a kezdeti gáztelítettséggel és a kőzet fajtájával változott. Korrelációt azonban a permeabilitással, sőt a porozitással sem sikerült találni. A maradékgáz-telítettség 0,8 kezdeti gáztelítettségből tömött kristályos mészkőben 0,6, krétás szövetűben 0,23 volt. A probléma víztest fölötti gáztelepeknél és föld alatti víztest gáztárolóknál egyaránt fontos. A karbonátkőzetek bonyolultsága miatt minden karbonáttárolónál egyedi vizsgálatra van szükség. Több mint 2000 appallachi sekély, kis permeabilitású (k<1 mD) gázkútnak az utolsó 40 év alatti termelési adatait elemezte gazdasági szempontból a fúrási költségektől a szállítóképességükig [328]. Arra a következtetésre jut, hogy tekintettel a jövő energiaszükségletre, a gázárak várható emelkedésére (az olajiparban a megtérülés ma 10,8%), és a jövőben feltétlenül szükséges jobb rétegkezelésre, a sekély tömött gáztárolók gazdaságos kitermelése egyre vonzóbb lehetőséggé válik. ' A Piceance-medence (Rio Blanco County, ENyColorado) Mesaverde homokkőformációja tömött, 10"* mD nagyságrendű permeabilitású gáztárolóinak értékelésével, fúrómag- és elektromos szelvényeinek értelmezésével foglalkozik [329]*. Ezt a formációt nukleáris repesztéssel teszik termelékennyé. Az US Bureau of Mines becslése szerint az USA nyugati 96
államaiban a nukleáris repesztéssel feltárható földgázkészlet több mint 8,5 - 1012 m3. Kis termelékenységű és ma a gazdaságosság határán levő gáztárolók művelése a gázárak várható növekedésének és a fúró- és termelőtechnika fejlődésének együttes hatására jövedelmezővé fog válni. Két ilyen kanadai esetről számol be [330]. ENy-Szibériában a kis, 282 és 304 K közti telephőmérsékletek mellett óriási metángáztelepek halmozódtak fel, a Szovjetunió jelenleg ismert gázkészleteinek 0,47-a itt található. A kis hőmérsékleten gázhidrát képződött, ami a gázelegy részbeni frakcionálására és mintegy „önzárására” vezetett [33l].` A tiszta hidráttelepek és a kevert hidrát-gáz telepek osztályozására tesz kísérletet kútgeofizikai, termodinamikai és termeléstechnikai információk alapján [332]. 4.7.1 Földgăztelepek
Négy tenger alatti gázmező együttes termelése optimalizálásának elveit és technikáját ismerteti [333]*. A mezők 50-nél több gázkúton át 100-nál több oldottgázos- és gáztárolóból termelnek. Anyagmérleget vezet le egy gáztelep számára [334]*, amelyben a víz-gáz határ emelkedés közben vízszintes marad. Egy, az idő szerint integrált kumulatív vízbeáramlást vezet be, amely numerikus számításokra néha alkalmasabb, mint a van Everdíngen és Hıırst-integrál. A nyert egyenletekkel egy valóságos gáztelep termeléstörténete alapján anyagmérleg-számításokat végez a vízbeáramlás meghatározására. Kiszámítja a becsült radiális határú víztest rugalmas kapacitását, amely a vízbeáramlást táplálja. A víztest nyomása az idővel csökken, és aszimptotikusan közelít egy határérték felé. Elemzi ennek a csökkenésnek az okait. Kiszámítja a gáztelep jövő viselkedését azzal a feltétellel, hogy a gázhozam állandó és víztermelés nincs. 1 Vízhajtású gáztelepek viselkedéséről _: gáznak vízzel való „kimosásáról” _ értekezik [335]. A Gura Sutii (Románia) gázmezőnél a végső gázkihozatal 0,6, a gáztelítettség a vízzel elárasztott övben a kitermelés alatt 0,39 körül állandó volt. Parciális vízhajtású gáztárolókban kétdimenziós szimulátorral vizsgálta a területi permeabilitásváltozás és a hozam hatását a gázkihozatalra [336]. Ilyenek a Gulf-part kis dőlésű, nagy porozitású és permeabilitású gáztárolói, jelentős területi permeabilitásváltozással. Arra az eredményre jut, hogy a területi permeabilitásváltozás és a gázhozam befolyásolhatja a víztest benyomulásának az egyenletességét. Szabály-
talan kúthálózatnál a területileg nagyon változó permeabilitás és a gázhozam mind az egyes kutak, mind az egész tároló gázkihozatalát befolyásolják. A rendkívül erős szegélyvízhajtású Bierwang gázınező kifejlesztésénél az optiınális termelési stratégia és a jövő teljesítőképesség-meghatározására 1971-ben végzett numerikus modelltanulmányok eredményeit foglalja össze [337]. Az eredményes optimalizálás azóta egy csaknem 0,8-os kihozatalra vezetett, ami az előrejelzések nagymértékű megbízhatóságát bizonyitja. Olyan területeken, ahol a fejlesztési és művelési költségek nagyok, egy új mező gazdasági potenciálját a mező fejlesztési stratégiája jelentősen befolyásolja. A fejlesztési stratégia optimalizálásához a tároló minden tulajdonsága lehető legpontosabb meghatározásának a fontosságát a kutatás korai időszakában az Eszaki-tenger angol szektorában 1966-ban felfedezett Hewitt gázmező példáján mutatja be [338]. Mexikó gáztárolóin az optimális kútsűrűség meghatározására az utolsó 20 év alatt végzett gazdaságossági tanulmányok alapján figyelemreméltó korreláció készült [339]. A számításokban a fő változók a kezdeti gázkészlet telepállapotban, a gáz tulajdonságai, a kutak optimális száma és a kitermelés időtartama voltak. A kúthálózat szabályos 7-pontos, a termelőkutak közt a távolság egyenlő, a kútsűrűség a tároló területének és az egy kútra eső megcsapolt területnek a hányadosa, Az eredményeket grafikonokban és nomogramokban adja. Európa szénhidrogén-kutatásra legtöbbet ígérő parton túli területének, az Eszaki-tenger Rotliegend formációjának paramétereivel foglalkozik [340]* kútszelvények, magelemzések és más laboratóriumi adatok alapján. Permeabilitásviszonyokat, cementációs tényezőket és telítettségi kitevőket, mátrixszemsűrűségeket, kőzetkompresszibilitásokat sorol fel e különböző mezőkről. Az egy- és kétdimenziós gáztároló-szimulátorokat egyesítették oly módon, hogy a nyomáseloszlást a hasadékos tárolóban az idő függvényében bármely gázhozam mellett mind a hasadékban, mind a környező mátrixban meghatározhassák [34l]. Alapfeltételek voltak: 1. a hasadék az egész rétegen áthatol; 2. a gáz a kútba csak a hasadékon át áramlik; 3. az áramlás a Darcy-törvény szerinti. Az egyesített modell az egyetlen szimulálási módja egy gáztárolóban levő adott méretű függőleges hasadék viselkedésének tranziens állapotban. Azt is megmutatta, hogy a végtelen vezetőképesség feltételezése komoly hibára vezet a -telepnyomás, a hasadéknyomás eloszlása és a termelési talpnyomás számitásában. Az 1944 óta 2,5-109 mí* gázt termelt Gray Sand (Louisiana) nedvesgáz-tárolón meg kellett határozni a szükséges új kutak számát és helyét ahhoz, hogy a 335 cm3 folyadék/mí' gáz értékes folyadéktartalmú 1,45 - 109 m3-es maradék gázkészletet a hátralevő 17 év élettartamú gazolinteleppel kitermelhessék. A feladatot, melynek során még a kútban bekövetkező csapadékkiválással is számolni kellett, a nem megállapodott egyfázisú kétdimenziós gázınodellel oldották meg [342]. A fedőnyomás hatásmechanizmusát tárgyalja a Jackson Dome-terület (Mississippi) Smackover gáz7
Kőolaj és Földgáz
telepein [343], ahol pl. a 6750 m mélységben levő Southwest Piney Woods telepben a számított telepnyomás 151 MPa, a fedőnyomás gradiense pedig 0,023 MPa/m, az eddig mért legnagyobb értékek a Mexikói-öböl ınedencéjében. A számítások azt mutatják, hogy ez a hatásmechanizmus ennek a szubregionális tartománynak a szinklinálistengelyén 0,0285 MPa/m fedőnyomásgradienst is elő tud idézni. Nem ismeretes, állja-e a kőzet ezt a nyomást. A porozitáscsökkenés a tömörülés következtében a hatásra lelassulni látszik, és lényegileg megáll, amikor a gáznyomás a telepben megközelíti a geosztatikus nyomást.
4.7.2 Gáz-csapadék telepek A porózus közegnek, szorosabban a fázishatár-felületek görbületének a szénhidrogén biner fázísviselkedésére gyakorolt hatását vizsgálta a retrográd tartományban, elméleti és kísérleti úton [344]*, és azt találta, hogy a retrográd kondenzáció alatt a fázisegyensúly szorosan megmaradt, az erre következő visszagőzölgés folyamán azonban, a rendkívül lassú kiınerülést kivéve, nem állt fenn. Utóbbi jelenséget a diffúzió lassúságának tulajdonítja a kondenzált retrográd folyadék diffúziójánál a környező gázba. A szokásos fázisviselkedésből számított folyadéktelítettségnek és a kapillárisstruktúráknak a Jergusoncella látóüvegén át megfigyelt méreteiből arra következtet, hogy a retrográd kondenzációkor alakuló kapillárisszerkezetek nincsenek kölcsönös kapillárisegyensúlyban. A harmatpontnyomásnál kisebb talpnyomással termelő gáz-csapadék kutak termelékenysége gyorsabban csökken, mint a szárazgáz-kutak elméletével előre jelzett termelékenység. Ennek oka a csapadékfelhalmozódás a közvetlen kútkörnyéken. Gáz-csapadék kutak termelékenységének az előrejelzésére egy 18 komponensig terjedő összetételes radiális tárolómodellt dolgozott ki [345]*, és ennek az alkalmazását három gáz-csapadék rendszeren mutatja be. A fekete olaj és a sokkomponensű összetételes modell alkalmazásával szimulálták a Bonnie Glenn D_3A telepen (Alberta, Kanada) a gázsüveg gázkeringetését 4 - 10” m3/d ütemmel. Atelep kezdeti olajkészlete 104-106 m3, gázsüvege 12,6-109 ma, a termelési mechanizmus gázsüveghajtás és természetes vízhajtás, kiváló gravitációs elkülönüléssel, amivel 0,688 végső összkihozatallal számolnak. A gázkeringetés szimulálása további 10-10° ma szénhidrogénfolyadék kitermelését jelezte a keringetés és a rákövetkező lefúvás alatt. Különös gondot fordítottak a fázisviselkedési adatok megbízhatóságára [346]. Gáz-csapadék tárolók háromdimenziós háromfázisú . gáz, szénhidrogén-folyadék és víz _ szimulálásához ad új módszert [347], amely kiterjed a retrográd kondenzációra és a csapadék elgőzölgésére, a tároló alakjára, heterogenitására és a kúthálózatra. A szimulátor a telep-térfogattényezőn (a szerzők ennek korábbi betűjele nyomán modelljüket béta-típusú analízisnek nevezik) alapszik, a folyékony és gáznemű szénhidrogénfázisok közti tömegtranszfert pedig a laboratóriumi kimerüléses adatokból nyert R, m3 folyadék/1000 m3 szárazgáz-aránnyal kezelik. 97
4.7.3 Föld alatti gáztárolás A föld alatti gáztárolás négy esetére ad matematikai modellt [348]: 1. volumetrikus gáztárolóra; 2. volumetrikus tárolóra az erősen eltérő összetételű tápgáz és maradékgáz elegyedésével; 3. vízhajtásos tárolóra; 4. gáztárolásra olajtelep gázsüvegében. Föld alatti gáztárolóban a gázelegyedés kétdimenziós numerikus modelljét dolgozták ki [349], amely a víztesttárolók gázdinamikai vizsgálatára is alkalmas. A kettős porozitású rendszerek számára egy kvázi-háromdimenziós modellt ajánlanak, amelynél az áramlást a porózus mátrixban lineárisnak tekintik. Mindkét modell alkalmazását példán mutatják be. Föld alatti gáztárolókban a fedőkőzet küszöbnyomásának szokásos mérése a nedvesítő fázisnak gázzal történő kiszorításával, csak a magminta belépő végével szomszédos vékony öv küszöbnyomását méri, és mivel a minta litológiailag ritkán homogén, a mért érték bizonytalan. A [350] egy javított módszert javasol, amellyel a fedőkőzet véges hosszúságú lemezein nem nedvesítő fázis folytonos besajtolásával határozzák meg a küszöbnyomás maximumok eloszlását. A Bakutól 80 km-re fekvő Kalmas föld alatti gáztároló mellé a kitermelt Lokbatan olajtárolót is gáztárolásra rendezték be, ennek, mint a fő- vagy bázis-
tároló melletti „csúcstárolónak” a fogyasztás napi csúcsait kell fedeznie. A két tároló egyetlen üzemi rendszert alkot [35l]. Az NSZK.-beli Bierwang gáztárolón végzett numerikus modelltanulmányok célja a társult víztest hatása alatt álló tároló szállítóképességének az előrejelzése volt, amit egy kétdimenziós gáz-víz modellel, az egész tárolóra vertikális egyensúlyt feltételezve végeztek [352]*. 1,1 - 109 m9 0,7-es nyershéliumnak az 1000 m mélyen fekvő Bush Dome (Texas) dolomittároló földgáztelepében a földgáz héliummal történő kiszoritásával tervezett tárolását ismerteti [353]*. A nyershélium besajtolása 4, a földgáz kitermelése 20 kúton át történik. A besajtolás első 8 évében 0,7-es nyershéliumot, a következő 13 év alatt 0,95-os héliumot sajtolnak be. A tárolóban végbemenő gázáramlás folyamatának előrejelzése matematikai modellel történt. Föld alatti gáztárolásra szolgáló üregtárolók építése és üzeme közben gyűjtött tapasztalatokról számol be [354]. _ Edmonton (Kanada) közelében a Fort Saskatchewan területen egy 1860 m mélyen fekvő sótestben propán-bután tároló üregek oldással történt előállítását és üzemét írja le [355]. A 6 tárolóüreg térfogata kb. 315 000 m9, költségük kb. 1/12-e a hasonló térfogatú külszíni tartályénak.
4.8 A tárolókőzet kezelése A rétegkezelő eljárások _ a folyadékos rétegrepesztés, savazás, homokellenőrzés _ negyedszázados fejlődéséről nagyon jó áttekintést ad [356]. A ma általánosan elterjedt fúró- és termelőgyakorlat, amelyet a bőséges szénhidrogénkészletek és a fölös termelőképesség korában vezettek be az USA-ban, észlelhető kárt okoz a rétegben. Ezért nagyobb változásokra van szükség az olajmezei műveletekben e károk megelőzése vagy enyhítése érdekében. A szükséges változások körülbelül 25 évet késtek. Ennek okai részben gazdaságiak: olcsó volt az energia, amelynek termelési költségeit a rétegkezelések emelték volna, részben pedig az, hogy a kárprobléma nagyságának és széles elterjedtségének a felismerése az olajtermelés vezetésében késett. Pedig a folyó hozamot és a végső kihozatalt egyaránt csökkentő formációkár mind rövid, mind hosszú távon jelentős gazdasági veszteségeket okoz. Ezért az USA olajbányászatában koordinált erőfeszítésre van szükség az olajvállalatok, a szolgáltató vállalatok és a vállalkozók részéről a mai fúró- és termelőgyakorlat módosítására és fejlesztésére. [357] felsorolja a rétegkár _ lényegében eltömődés _ okait és a károsodás elleni küzdelem módjait, majd ezt hat jellemző üzemi eseten mutatja be. A szénhidrogéntermelő kutak fúrása és befejezése természeténél fogva a formációt szennyező eljárás. És a mai károkozó gyakorlat annyira elterjedt, hogy csak különlegesen képzett szakemberekből az ún. „minden csatorna” elvén szervezett csoport együttműködésétől (creative task force engineering) várható változás ésszerű időn belül. Ehhez elengedhetetlen a vezetés részéről a teljes és megértő támogatás. _ Ebben az erőfeszítésben a 98
szolgáltató vállalatok szerepét elemzi az USA szemszögéből [358]. A formáció ekológiája védelmének már a fúrással kell elkezdődnie. Mint a legtöbb műszaki problémánál, itt is kölcsönösen ellentétes tényezők játszanak közre: a biztonság és a szennyezést minimalizáló kívánság. A szolgáltató vállalatok feladata a célt biztosító anyagok, technikák és felszerelés kifejlesztése. Egy eddig elhanyagolt témának, a rétegkezelések gazdaságosságának az elemzésével foglalkozik csökkenő hozam mellett három modell alapján [359]. Nagyon vízérzékeny homokkövek agyagtartalmának stabilizálására, amely vízfelvétellel járó kiterje-
désével vagy diszpergált állapotban a pórusszűkületek elzárásával csökkenti a permeabilitást, alumíniumhidroxid oldatok üzemi alkalmazását ismerteti [360]*. _ A Rocky Mountain terület korábban nem termelt kisnyomású és kis permeabilitású, de hatalmas készleteket rejtő gáztárolói kútjaiban nagy gonddal tervezett és végrehajtott _ testre szabott _ rétegkezelésekről tájékoztat [361]. Ezeket a tárolókat csak a megfelelő kútbefejezés és a gondos, a hozamot többszörösére növelő serkentő művelet teszi művelésre ınéltóvá. A Newburg mező (É-Dakota) sekély Spearfısh olajtárolója kis permeabilitású és porozitású homokkő, 7,5 m-rel egy erős vízvezető réteg alatt. E kényes helyzet miatt a mező termelőkútjait nagyon viszkózus, 900_l000 mPa-s látszólagos viszkozitású gélesített nyersolajjal és kisebb nyomással repesztik sikeresen [362]. ' Az Eszaki-tenger medencéjének déli részén a vörös fekü hoınokkő-formációba mélyített gázkutakon át
végzett rétegkezelések _ repesztések, savazások _ sikeres végrehajtásáról számol be [363]. A tengeri kutak gyakran 1 M$-t meghaladó fúrási költsége mellett a 60 000_70 000 8-os repesztések is gazdaságosak, a termelékenységet sokszor a többszörösére növelik. A termelési gáz-olaj aránynak a termelőkutakban viszkózus olaj besajtolásával történő szabályozásáról _ féken tartásáról _ számol be a gázbesajtolásos nyomásfenntartással művelt Tensleep (Elk Basin) homokkő mezőn [364]. A 0,980 sűrűségű, 325 K-on 850 mPa-s viszkozitású nyersolaj besajtolásával hatásosan csökken a relatív gázpermeabilitás anélkül, hogy az olajpermeabilitás csökkenne. _ A San And res rétegezett mészkőtárolón (Wasson mező, Ny-Texas) a besajtolószelvény kiigazitásának öt módszerét alkalmazták. Erről számol be [365]. Egyszerű képletet ad valamely nyomjelző adaléknak a besajtolókúttól a termelőkútig való érkezési idejére [366]. A módszer egyúttal felhasználható a formáció legáteresztőbb rétege permeabilitásának a meghatározására, amely bizonyos esetekben elzárandó „tolvaj öv”-ként kezelendő. Olajkutak vízhozamának szabályozására, a víz-olaj aránynak hatásos csökkentésére végzett 200 olajmezei polimerkezelés eredményét ismerteti [367]*. Leírja a polimerek valószínű hatásmechanizmusát, és irányelveket ad a kezelésre alkalmas kutak kiválasztására. Ezek helyességét és a kezelés gazdaságosságát üzemi példákkal bizonyítja. _ A termelési víz-olaj aránynak polimer besajtolással eszközölt hatásos csökkentéséről tájékoztat a Rocky Mountain vidékén és a Mid Continent területen [368]. Jóllehet a víz teljes elzárása nem sikerül, a víz-olaj arány csökkenése 0,5_0,9. 134 polimerkezelés közül csak 0,2 volt gazdaságtalan. DK-Saskatchewan (Kanada) 1955-ben felfedezett kb. 260 km9 területű Weyburn egységét 32 ha sűrűséggel fúrt 675 kúttal tárták fel. A rétegezett karbonáttároló egy ,anizotrop permeabilitásrendszer, nagytengelyével EK irányú. Olajának sűrűsége a szerkezet tetején 0,850, az alján 0,900. Az 1964-ben elkezdett fordított 9-pontos rendszerű vízelárasztás hatásfokának a növelésére egy kísérleti egységen a Dow Chemical Co. „Channelblock” védnevű folyadékát sajtolják be, amely víz és 0,0005_0,00l koncentı`ációjú polimer keveréke, amelyhez egy aktivátort adva, azt gélszerűvé alakítja. A gélesített polimer fokozatosan az erősen áteresztő hasadékok falán adszorbeálódva a vizet a tömöttebb övekbe tereli, és ezáltal az elárasztás hatásfokát növeli [369]. Kútserkentő műveletekhez négyfajta elterelő ágens _ benzolsav pehely, oldódó golyók, kősó, Unibeeds _ optiınális felhasználását tárgyalja [370]. Louisiana parton túli mezőin a kútbefejező munkáknál a formáció permeabilitásának a megtartása céljából a telepnyomás ellenőrzésére jó eredménnyel használják a szuszpenziómentes kalciumbromid-kalciumklorid oldatot inhibitoradalékkal 1,8 relatív sűrűségig. Erről tájékoztat [37l]. _ A termelőkút fakadó felületének kezeléséhez 32 kg/m9 sűrűségű stabilizált hab alkalmazásáról számol be [372], amely a Standard Oil of California szabadalma. A kútkörnyék hőkezeléses serkentő módszereiről nyújt alapos áttekintést [373], az elektromos melegítőkről és hatásfokukról, a melegvizes és gőzös, gáz7*
levegő égős, helyben elégetéses serkentő módszerekről, és végül az elektrorepesztésről. Egy, a kútkörnyéki kőzetöv kezeléséhez szükséges és a kúttalpon elhelyezett folyadékok elektromos felmelegítésére szolgáló új eszközt ismertet [374]. A folyadékot felmelegítés után gáznyomással sajtolják a rétegbe. Hosszan tartó és 100 MPa nyomásig terjedő nagynyomású rétegkezelésekre alkalmas 4000 LE-s szivattyúegységeket ismertet [375]. 4.8.1 Folyadékos kőzetrepesztés A folyadékos rétegrepesztés több mint negyedszázados fejlődéséről és főként annak utolsó öt évéről jó összefoglalót nyújt [376]. A Stanolind (ma Amoco) 1947-ben hirdette először a „Hydrafrac” eljárását, és azt mint a réteg termelékenysége növelésének módszerét R. R. Farris szabadalmaztatta (US Patent reissued Nov. 10. 1953. Re 23 733). A fejlődés mai irányai: sűrűbb, ,,simább”, tisztább, a vízérzékeny formációhoz jobban illő folyadék, jobb támaszték, gázok alkalmazása. Az újabb szabadalmazott eljárások a Super-frac (Exxon, 1966), Alcogel (Halliburton, 1971), Ultra-frac és Allo-frac (Byron Jackson, 1971 és 1972) és a Gasfrac (Dowell, 1971). A repesztési nyomást vizsgálták egy adott terület homokköveire [377]*, és azt találták, hogy a repesztési nyomás a mélységtől, a telepnyomástól, a fedőnyomástól, a porozitástól és a Poísson-számtól függ. A Poissonszáın pedig az akusztikus nyíró- (transzverzális) sebességtől függ, amely azonban jelenleg a szelvényekből általában nem határozható meg. Segítséget jelenthet azonban a D2,/D, viszony, a longitudinális és transzverzális sebességek viszonyának ismerete, amely egyegy adott kőzetre laboratóriumi mérésekkel elég pontosan meghatározható, s így azután ki lehet számítani a vi,-ből a POı`ssOn-számot is. Ugyancsak számítható különféle szelvényezési adatokból a többi tényező is, aınelyektől a repesztési nyomás függ. Az egész számítás digitálisan regisztrált szelvények felhasználásával gépi úton is elvégezhető. Folyadékos kőzetrepesztésnél a felrepedés, a hasadék helyzete és kiterjedése, és a hasadék észlelése körüli ismereteket foglalja röviden össze [378]. Megállapítja, hogy még sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy a repesztés „szabályozható” művelet legyen. Hoınokkőben a függőleges hasadék irányát meghatározó kőzettulajdonságok hatását tanulmányozta laboratóriumi méretarányos vizsgálatokkal [379]. A vizsgálatok célja volt megállapítani, vajon mindig a vízszintes regionális kőzetfeszültségek határozzák-e meg a függőleges hasadék irányát, vagy pedig ezt kis feszültségkülönbségek (<1,4 MPa) és/vagy lassú nyomásnövelésnél (<: 3,45 MPa) a kőzetmátrix iránytól függő tulajdonságai határozzák meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a vízszintes tektonikai feszültségek hatása a hasadék irányára _ a felsoroltaknál kisebb értékeknél _ elhanyagolható, és a hasadék iránya a kőzet szerkezeti gyengeségétől függ. Kevés a remény arra, hogy a hasadék irányát befolyásolhassuk. A függőleges hidraulikus hasadék tervezéséhez új numerikus számításmódot közöl [380] a következő feltételekkel: l. a kezelőfolyadék viselkedése nem 99
Sok külön homoklencsét tartalmazó és repesztés newtoni, hanem a hatványtörvény szerinti; 2. a folyadékveszteség a hasadékból nem függ a hasadék nélkül nem termelékeny formáció serkentésére lépcsős terjedésétől; 3. a hasadék szélességének az egyenletét repesztési eljárást (Big-Frac Treatment) dolgoztak ki azon az alapon vezeti le, hogy a nyomáseloszlás a a Bolivar Coastal mezőn Venezuelában [386]*, amellyel hasadékban nem állandó. A módszer jelentős előnye, a termelékenységet több mint háromszorosra növelték. Minden lépcső egy folyadék, majd ezt követően táhogy a repesztőfolyadékot valószerűbben kezeli. A bonyolult felépítésű algériai Hassi-Messaoud mező masztékot hordozó folyadék besajtolásából áll. Ujabb hatásos, az ún. korlátolt belépés (limited szerkezete és tektonikája, jóllehet a kútjainak a száma meghaladja a 300-at, még tisztázásra vár. 1967-től entry) elvén működő terelő ágensek _ Unibeeds, 1971-ig különös erőfeszítést tettek, részletes reflexiós paraformaldehidek, benzoesavas pelyhek _ alkalmaszeizmika alkalmazásával együtt, a tároló geometriá- zásáról számolnak be a Shell kutatói [387]. 'A támasztékokkal kitámasztott hasadék vezetőjának a jobb megismerésére. Ennek eddigi eredményei alapján ismerteti a mező szerkezetét és repedezettségét képességéneknövelésére új módszert javasol [388], [38l]*. Ferde hidraulikus repedések elméleti és kísér- amelynek lényege a támasztékok szakaszos, lépcsős leti vizsgálatai azt mutatják, hogy az ilyen repedések elhelyezése. A hasadékban egymás mögött közökkel általában nem a kút falán fellépő legnagyobb húzó- elhelyezett támasztékszakaszok mint különálló pillérek feszültségre merőlegesen indulnak. Szemben az axiális támasztják ki a hasadékot, és biztosítják annak nyitva vagy normális `hidraulikus repedésekkel, csaknem tartását. A hasadék vezetőképessége lépcsősen elhevalamennyi ferde hidraulikus repedés nyírófeszült- lyezett támasztékokkal jelentősen nagyobb, mint az séggel társul. Ezek a repedések a kút falán gyakran egész hosszában kitámasztott hasadéké. A tanulmány szemben levő alkotók mentén jelentkezve axiális közli a rendszer matematikai modelljét, a szakaszos repedéseknek látszanak, a kúttól távolodva azonban támaszték elhelyezési módszerét, és beszámol annak térbeli helyzetüket megváltoztatják, addig, míg merő- sikeres olajmezei alkalmazásairól. Fol yadékos repesztéskor a folyadékveszteséget csöklegesek lesznek a legkisebb in situ regionális nyomókentő, bizonyos nem oldódó adalékok a hasadékfeszültségre. A különböző folyadékos repesztési módszerek haté- támasztékok vezetőképességét és a nem repesztett övek konyságát tanulmányozta kis, 1 mD-nál kisebb per- termelékenységet jelentősen, a felénél is kisebb mérmeabilitású tárolókban ugyanazon földrajzi területen ték re csökkenthetik, ha a nyomáskülönbségek nagyok. több mint 100 kútból gyűjtött információk alapján, A 0,03-at meghaladó adalék-homok aránynál a támaszkét módszerrel [382]. Előbb kutak interferencia- és tékkal kitöltött hasadék már hatástalan. E probléma túlnyomási adataiból számította az effektív hasadék- lehetséges megoldását [389] szerint olajban oldódó hosszakat, majd öt különböző folyadékos repesztési adalékokkal kell keresni. Mély, kis permeabilitású formációkban nagy viszmódszernek hosszú időn át a hozamra gyakorolt kozitású, nagy támasztékkoncentrációjú repesztőfohatását tanulmányozta a többszörös kovariancia stalyadékokkal végzett repesztések eredményeiről számol tisztikai modelljével. Az eredmények azt mutatták, hogy a hozam növekedése az olaj és víz emulziós re- be [390]. Széles hasadék létesítéséhez sekélyebb rétepesztő módszerek után 0,34-től az 1-et is meghaladó gekben is alkalmazhatók. Támasztékkal kitöltött és feszültség alatt álló havolt. A második legjobb módszernek a szabványos sadékrendszer fluidumvezető képességét vizsgálta lavizes repesztés bizonyult. boratóriumi modellel a hőmérséklet és a folyadéktarMély, vastag, rétegezett és kis permeabilitású réte- talom minősége függvényében, és a gázkutakra való gek repesztéséhez ad 12 diagramot [383], amely rétegek tekintettel a nem Darcy-áramlás esetében, a megfelelő termelékennyé tételéhez nagy hatósugarú, 300 m táınaszték kiválasztása céljából [391]*. vagy még hosszabb függőleges hasadékokra van szükMély, kis permeabilitású gázrétegekben végzett ség. Ezeket szelektív repesztéssel állítják elő, több 200-nál több és 9/4-ében sikeres hidraulikus réteglépcsőben, 1800 m9 vagy ennél is nagyobb térfogatú repesztés adatai alapján közli [392], hogy kifejleszrepesztő fluidummal. tették a repesztés hatásos módszerét: a nagy viszkoziA folyadékos repesztések száma a bevezetésük óta tású és nagy támasztékkoncentrációjú, széles és kimeghaladja a félmilliót, ezeknek kb. 0,35-a újrarepesz- támasztott hasadékot eredményező repesztést. Kis tés volt. Utóbbiakról az információk száma nagyon permeabilitású formációkban a felhagyási nyomás csekély. Az újrakezelés a régi támasztékrendszernek csökkentésével a kihozatal is növelhető. a hasadékból való eltávolításából és új támasztékNagyon fontos a függőleges hasadék kútfalhoz csatrendszer elhelyezéséből vagy a hasadékban a régi lakozó kezdeti szakaszának teljes magasságában tátámasztékrendszer átrendezéséből áll. Ennek két masztékkal történő kitöltése, hogy a hasadék szájának módszerét írja le [384]. a részleges elzáródása se következhessék be, ami a terA [385] tanulmány az első közlemény a perforáció- melékenységi arány 0,3_0,7-es csökkenését okozhatja. kon át végzett hidraulikus repesztés kísérleti vizsgála- A teljes magasságban való kitöltés előnyeit, a megvalótáról: az előállított hasadékok fajtájának, irányának sítás módszerét (controlled screen-out method) és és a felrepesztés megnövekedett nyomásának észlelé- több, sikeres olajmezei végrehajtását ismerteti [393]. seiről. A probléma elméleti vizsgálata a kútkörnyék Egy új folyadékos repesztőmódszert fejlesztettek és feszültségi állapotának a számítására korlátozódott. próbáltak ki különböző olajmezei viszonyok közt A kísérlet eredményei azonban nagyon érdekesek, és olaj- és gázkutakban, a polimer emulziós repesztést új fényt vetnek a perforációknak a hasadékokra gya- [394]. A viszkózus repesztő emulziót nyersolajból, korolt hatására. Azt találták, hogy a perforációk olajtermékből, csapadékból vagy cseppfolyós olajgázból mint belső fázisból és vízből, sós vízből vagy savtarhatása a hasadék irányára elhanyagolható. 100
talmú, vízben oldódó poliınerből és tenzidből mint külső fázisból készítik. Ez a folyadékrendszer nem drága, tulajdonságai szabályozhatók, kezelés után könynyen szétesik, és a formációból könnyen kitermelhető. A mezei alkalmazásra legjobb emulzió térfogatának 0,60_0,75-a olaj, a többi 2,85_5,75 kg/m9 guart tartalmazó víz. Az így kezelt olajkutak termelékenysége 3,4-, a gázkutaké 4-szeresre nőtt. Mély (ız-3660 m) és nagy hőmérsékletű (>1395 K)
homokkövekben a legkedvezőbb repesztőfluidum kiválasztásához közöl hasznos irányelveket Guy Joly (Fracturing in deep, high-temperature formations. 29 O. Preprint az OMBKE Kőolaj-, Földgáz- és Víz-
szakosztálya 1973. szept. 30._okt. 3-án tartott XIV. Vándorgyűlésére). Kis permeabilitású gázkutaknál metilalkohol bázisú repesztőfolyadék alkalmazását ismerteti és két re-` pesztőfolyadék-rendszert ír le [395]: a Vapor Frac 1 (vaporizáló) és az Alcogel rendszert. Az első 0,6 gélesített metanol és 0,4 folyékony CO2, a második 0,4 metilalkohol és 0,6 adalékolt víz keveréke. Szárazgáz-tárolókban a Dowell Div. of Dow Chemical Co. által immár több mint egy éve cseppfolyós gázzal végzett testre szabott _ repesztések (Gasfrac) technikáját írja le [396]. Olajkutak hozamának a csökkenése vagy repesztésiik után a lassú kitisztulásuk paralfinlerakódásra enged következtetni a hasadék környezetében. Ez a repesztőfolyadékok lehűlésének lehet a következménye, főként a téli hónapokban. A repesztés után a hűtőhatásra történő paraffınkiválást a tárolóban elméleti és kísérleti úton tanulmányozta [397]. 355 K fölött paraffinkiválás már nincs. A pakker fajtájának (gumi, acél) a hatását tanulmányozták a kútkörnyék feszültségeloszlására és a repesztett hasadék tájoltságára [398]. Az északi-tengeri kútserkentő módszerek _ repesztés, savazás eredményeiről számol be [399]. A West Sole mezőn végzett 16 repesztő ınűveletből 15-nél jelentősen megnőtt a hozam. 4.8.2 Savazás Hoınokkövekhez az új, háromlépcsős sav-kölcsönös oldószer módszert (AMS: Acid Mutual Solvent), az Esso Production Research Co. szabadalmát ismerteti [400]. Ennél az első lépcső pulferként az előöblítés 0,15-os normálsósavval, ezt a 0,03 HF+0,l2 HCl savkeveréklépcső követi, a harmadik lépcső az utánöblítés 0,1 vagy nagyobb mennyiségű kölcsönös oldószert _ etilénglikol-monobutilétert _ tartalmazó dieselolajjal. A savazásos repesztés elméleti elemzését nyújtja, turbulens áramlási állapotot feltételezve és a folyadékveszteségekre is kiterjedve [40l]*. Egy egyszerű hasadékmodellben és idealizált savazás feltételével meghatározza a savkoncentrációt a hasadékban a savbehatolás alatt, továbbá a hasadék szélességét: 1. ha nincs folyadékveszteség; 2. ha a folyadékveszteség az idővel arányos; 3. ha a folyadékveszteség az idő négyzetgyökével arányos. Az analízis eredményeiből arra következtet, hogy a savbehatolás a hasadékban a turbulens áramlási állapot és kedvezőtlen folyadékveszteség mellett sem korlátozó tényező a savazásos re-
pesztés alkalmazásában. Azonban a termelékenység növekedését egy adott kezelés után még nem lehet előre jelezni, míg a mart falú hasadék folyadékvezető képességéről és a reakciókinetika bizonyos részleteiről több kísérleti adat nem áll rendelkezésre. A savbehatolás mélységének a meghatározására a hasadékban matematikai modellt alkotott [402]. Majd a felületi kinetika hatását tanulmányozta hoszszú mészkő és dolomit hasadékrendszereken 295, 360 és 415 K-on. A kísérletekből egy effektív keveredési tényezőt határozott meg a matematikai modell számára, a Schmidt és Grashof-számok alkalmazásával. _ Kalcitnak és dolomitnak sósavval, földpátnak (albit és mikroklin) sósav-hidrogénfluorid keverékkel történő oldása reakciókinetikáját tanulmányozták forgótárcsás készülékben 298, 323 és 373 K-on [403]. Húsz homokkőformáció kőzettulajdonságait hasonlította össze egy nagynyomású és nagy hőmérsékletű „savpermeaméterben” [404], annak a megvizsgálására, miként „válaszolnak” azok a mátrixsavazásra. Homokkövek savazására így általános kritériumot nyert, egy korrelációt, amellyel a kőzettulajdonságok F, függvényéből a savazás eredményére lehet következtetni. Az F2, függvényt a kőzet kvarc- és agyagtartalmából, porozitásából és permeabilitásából számítja. Általában a jól megkövesült, nagy kvarcagyag arányú homokkövek a legalkalmasabbak a savazásra. Gyengén kövesült, kis kvarc-agyag arányú homokkövek kevésbé alkalmasak, mert savazáskor hajlamosak a szétesésre. A mátrixsavazások gazdaságosságának az optimalizálásával foglalkozik Ny-Texas egy olajmezején a legnagyobb jelen érték alapján [405]. Savadalékos és késleltetett savas rendszerek értékelése azt mutatja, hogy a savazásos repesztés eredményesebb, ha a sósav hatásos adalékot tartalmaz a folyadékveszteség csökkentésére, és ha a sósav viszkozitását jelentősen növelték. Savemulziók folyadékvesztesége kicsi és hatásuk késleltetett. A velük repesztett hasadékok vezetőképessége igen nagy, ha nincsenek a kőzetben szilárd beágyazások, ha oldóképességük nem kicsi, és a hasadékot záró feszültség nem nagy [406]. A savazott termelőkutak gazdaságos életét jelentősen meghosszabbítja az agyag stabilizálása alumíniumhidroxiddal, amint azt louisianai tapasztalatok tanúsítják [407]. A savnak az acélt maró hatását gátló, erősen hatásos arzéntartalmú inhibitorok reakciótermékeit ismerteti [408]. Az egészségre és a környezetre káros ezen inhibitorok helyett ma már arzént nem tartalmazó szerves inhibitorokat használnak. Még egy nagy hátrányuk volt: H2S jelenlétében a kőzet eltömődésére vezettek. A savazás hatását és gazdaságosságát tanulmányozta az Apseron-félsziget telepein, különös tekintettel a savkeverékekben a fluorhidrogén- és az ecetsav alkalmazására [409]. 4.8.3 Vegyi kezelés Az olajtermelésben a besajtoláshoz és a rétegkezelésekhez felhasznált vegyi anyagok évi költsége meghaladja az 1 milliárd dollárt. E zsebből kifizetett összeghez 101
hozzájárul még egy nehezen becsülhető, ,,láthatatlan", de az előbbinek többszörösére tehető összeg, a mai vegyi kezelések jelentős részének hatástalansága miatt elmaradt hozam értéke, ami az USA-ban több milliárd dollárra tehető. Az utóbbinak az oka az olajmezei kémiai ismeretek hiánya. Ezért a mai, nem kielégítő helyzetért- a felelősség megoszlik a művelők, a szolgáltató vállalatok, a szakmai társadalmi egyesületek és az oktató intézmények közt. [410] megjelöli az utakat, amelyek a mai állapotból kivezethetnek. Adalék anyagok porózus közegbe való sajtolásakor fellépő jelenségek kiváló fizikai és kémiai elemzését adja elméleti, laboratóriumi és üzemi vizsgálatok alapján [4ll]*, kiemelve mint nagy hiányt, az adszorpció-deszorpció kinetika adatainak a szegénységét. Rétegkezelő vegyi anyagok analitikai kémiai módszereivel _ adszorpciós spektrofotometria, gáz-folyadék kromatográfia, közvetlen és közvetett titrimetria _ foglalkozik [4l2]. Különböző kémiai összetételű, nagyságú, alakú és töltésű részecskékből kevert kolloid diszperziók stabilitását tanulmányozta [413]: l. két különböző szolból; 2. egy elkészített és egy in situ kicsapódott; 3. homogén elektrolit oldatból egyidejűleg kicsapódott két szolból álló rendszeren. A kolloid anyagok pvc, latex, szilícium- és alumíniumhidroxid voltak. Víznek az olajban-víz és az olajnak a vízben-olaj emulzióból való elkülönítése fontos olajmezei feladat. Ennek egyik módja a vegyi kezelés: 1. az emulzió destabilizálása megfelelő tenzid hozzáadásával és diszpergálásával; 2. a destabilizált cseppek koaleszkálása megfelelő keveréssel; 3. a koaleszkált cseppek elkülönítése a folytonos fázisból gravitációval. Az emulziók koaleszcenciájának tanulmányozására [414] egy a „keverés intenzitása” paramétert ajánl, amely a térfogategységnyi folyadékon az időegység alatt végzett munka. Gyengén oldódó kéregképző ásványok (BaSO4, CaSO2) kristályosodásának a kinetikáját és a kicsapódás-lerakódás meggátlásának a módszereit, főként a foszfonátok alkalmazását tárgyalja [4l 5]. A szerves korrózió- és kéregképződést gátló tenzidek molekulaszerkezete és hatásmechanizmusuk közötti alapvető összefüggéseket tárgyalja részletekbe menően [4l6]. Olajmezei vizek, a telepvíz és az elárasztásból származó víz okozta korrózióveszély csökkentésére az amino-metilén-foszfonátok és a difoszfátok alkalmasak. Egyedül vagy cinkionnal kombinálva meggátolják az oxigénkorróziót. 0,l_0,25 mg/1 küszöbkoncentrációval megakadályozzák a karbonát- és szulfátkéreg lerakódását. Sőt stabilizálják az oldott vasat és más a vízben kivált szilárd anyagokat [417]. ˇ 4.8.4 Homokellenőrzés Modelleken tanulmányozták a nem konszolidált homok stabilizálódását termelés közben a perforációk szájánál a homok boltívesedésével (szemben a hídképződéssel), a radiális folyadékáram függvényében [418]. Meghatározták a boltívképződés feltételeit és a stabil boltív által biztosított legnagyobb homokmentes olajhozamokat. _ Ugyanezen problémával, szétmorzsolható homokokban a perforációk nyílása 102
előtti boltívképződéssel és a legnagyobb homokınentes hozam becslésével foglalkozik, a perforálás különböző geometriáját figyelembe véve [4l9]. Homokmegszilárdítás után bizonyos idő elteltével a homokszemek műanyag bevonata fokozatosan megrepedezik, részben kohéziós, részben adszorpciós hibából. Ezt [420] meggyőző sztereo-elektronmikroszkópi fényképekkel szemlélteti. Az epoxígyanta az, amely jó nedvesítő és adszorpciós tulajdonságainál, valamint a kezelés alatti kis zsugorodásánál fogva a legjobban alkalmas a homok megszilárdítására. A tároló homokszemei közé a formációt ınegszilárdító cementáló _ vegyszert juttató folyadék besajtolását, amely folyamat a tároló folyadékának két, egymás utáni folyadékkal való kiszorítása, tanulınányozta matematikai modellen [42l], a kiszorításhoz szükséges folyadéktérfogatok és besajtolásuk üteme, az első kiszorító folyadék viszkozitása és a perforációk különböző hosszának a függvényében, a folyamat jobb megtervezése céljából. A kutak homokosodása ellen epoxigyantával burkolt homokot tartalmazó sűrű zagy besajtolása bizonyult hatásosnak Texasban és Louisianaban. A zagy olajból, homokból (szemnagysága 0,43_0,86 mm, a zagy homoktartalma 1800 kg/m9 folyadék), belsőleg katalizált epoxigyantából és szilárd adalékból áll. A homokszűrő 0,084 mm átlag szemnagyságúhomok ellenőrzésére alkalmas. A rendkívül hatásos kezelés módját [422] ismerteti. Louisiana tengeri olajtermelésének a zömét csővezetéken egyenesen a parton levő gyűjtőállomásra szállítják, ahol az olajat elválasztják. Az olaj demulzifikálását jelentősen megnehezítik a tengeri kutakon át végzett rétegkezelésekből származó rendkívül finom szemű részecskék. Laboratóriumi módszereket dolgoztak ki a nehézségeket okozó rétegkezelések azonosítására, hogy ennek alapján a rétegkezelésekhez, olyan, erősen víznedvesítő tenzideket alkalmazzanak, amelyek a szeparálás nehézségeit kiküszöbölik. Ennek a gyűjtőállomásnak a napi forgalma 19000 m9 olaj és 5600 m9 víz [423]. 4.8.5 Robbantás Olajpalákban végzett robbantásos repesztés hatását tanulmányozták a helyben történő elégetés előkészítéséhez [424], és a robbantással előidézett repedezettség mértékét radioaktív nyomozóadalékkal vizsgálták [425]. 4.8.6 A termelékenységvizsgálat eszközei A hozamvizsgálat mélységi eszközeinek és módszereinek a fejlődéséről nyújt áttekintést [426]. A Hewlett Packard 281l_A nagy pontosságú talpnyomásmérő műszerét ismerteti [427]. Ennek a lényege egy kvarckristály rezonátor, amelynek a frekvenciája a rá ható nyomással változik. A Romaskino olajtelep csövezetlen termelőkútjai példáján mutatja be az új, AIPD 7_10 jelű, 363 K hőmérsékletig és 30 MPa nyomásig kihúzás nélkül több mérésre alkalmas kábeles telepnyomásmérő műszert [428].
Hasadékos karbonátkőzetekben a csőkamrás rétegvizsgáló használatának az előnyeit taglalja [429], kiterjedve a kezdeti lezárási nyomás megfelelő kiválasztására és ennek hatására a kettős porozitású kőzet viselkedésére, valamint a talpnyomás-változási görbék értelmezésére. Fúróhajókról végzendő fúrószárvizsgálatoknak a szárazföldön végzettekével egyenlő megbízhatóságáról, az ehhez szükséges különleges felszerelésről,
új eszközökı`ől, valamint a vizsgálatok végrehajtásáról, a kialakult gyakorlatról és a biztonsági követelményekről értekezik [430]. _ Tengeri fúrásoknál az úszó munkapadról csőmozgatás nélkül végzendő fúrószárvizsgálatoknál a mélységi szelepek biztonságos működéséhez a csőköz nyomását szabályozni kell. Az ehhez szükséges berendezést, a nyomással szabályozott szelepet és a szabályozó rendszert ismerteti [431].
4.9 Nukleáris repesztés A szénhidrogénkészletek és -termelés növelése céljából az USA-ban és a Szovjetunióban végrehajtott föld alatti nukleáris robbantások terén eddig elért eredményekről igen jó összefoglalást nyújt, bőséges irodalommal [432]. Az USA-ban a nagy lehetőségeket ígérő módszer elterjedését többek közt a termonukleáris eszközök drágasága akadályozza, egy 10 kt-s eszköz ára 350 000 $, egy 2 Mt-sé 600 000 $. A nukleáris robbantással termelékennyé tett Rulison-kút (Colorado) gázának értékesítését 1969. nov. 10-én elkezdték. A gázkészletet 170- 109 m9-re becsülik,
a megcsapolás üteme 28 000 m9/d lesz. A gáz sugárártalma tríciuınos víztartalmának eltávolítása után mindössze 0,2-e ai színes tv-ének és 0,04-a a trícium mutatójú karóráénak [433]. Wyomingban a gáztároló Pinedale antiklinálison nukleáris robbantások előkészítése céljából végzett kutatásokról számol be [434]. A Wagon Wheel-nek nevezett terv előkészítésére fúrt 5800 m-es kútban 2750 és 3650m között egymás alatt öt, egyenként 100 kt-s nukleáris robbantást terveznek.
IRODALOM [1] Donslin, D. R.-Harrison, R. H. .` Pressure, volume, temperature relations of ethane. J. Chem. Thermodynamics July 491-512. [2] (_70l0vszkíj, E. A .-Zagorucsenko, A. V.-C`ı`imarm`ij, V. A..' Ekszperimentafnoe iszszledovanie szzsimaemoszti étilcna do davlenija 2000 bar. lzv. VUZ NG 9 73-6. [3] Hall, K. R.- Yarboroagh, L.: A new equation of state for 2-factor calculations. OGJ 25 82-5, 90, 92. [4] Bnkacek, R.-Leípzíger, S.: Correlation of activity coefficients for the system methane-ethane-propane at low temperaturc. SPE 4598 7 O. [5] Fríes, H.-Bnrhod, P.: Equilibrium computations with speed and precision. OGJ 34 70-6. [6] Jus`ket;:`(`s, G. N.-Usakova, G. Sz.-Zsnze, T. P..` Konsztantü fazovogo ravnoveszija dlja raszcseta szosztava faz neftegazovüh mesztorozsdenij v plasztovüh uszlovijah. NH 5 48-52. [7] Kaímanjan, Sz. R.-Konenkov, K. Sz.-Szolncev, A. V.: Usztanovka dlja izucsenija fazovogo ravnoveszija uglevodorodnüh szmeszej tipa gazokondenszatnüh pri otricate1°nüh temperaturah. NH 3 52-5. [8] Baker, B. A.-Eílerrs, C. K.: Correlations of phase-boundary pressures of condensate fluid systems with compositions modified by added butane. USBM R1 7759 56 o. [9] Cronqnisr, Ch.: Dimensionless PVT behavior of Gulf Coast reservoir oils. JPT 538-42. [10] Rasztorguev, Ja. L.-Gr;t`g0r'ev, B. A.-Sevcsenko, N. V.Kovafszkij, E. V.: Ekszperimentafnoe iszszledovanie P-V_T zaviszimoszti frakcij mangüslakszkoj nefti. lzv. VUZ NG 4 65-9. 211: Mihal'k0t`, P. B.-Vasztríkova, V. P..` lszszledovanija termodinamicseszkih szvojsztv nefti. GNG 4 46-9. 212: Warren, H. G.-Bı'I1s, R. V.: Interfacial tension of normal heptane. JPT 543-4. :II Brinkley, T. W.: Nature of rocks and fluids at ultradepths. PE 7 46, 50-2. 114] Thelliez, M.-Houpearr, A..` Viscosité des mélanges de paraffines. Nouvelles méthodes de calcul. R. IFP 717-69. 215: Zadora, G. I. .` Formula dlja raszcseta vjazkoszti sztabil°nogo kondenszata pri razlicsnüh temperaturah. lzv. VUZ NG 7 37-9.
[16] Mamedov, I. A._FajzaNaev, Z.-Aliev, A. Izmerenie dinamicseszkoj vjazkoszti zsidkih szísztem. lzv. VUZ NG 10 65-8. [17] Devh'kam0t`, V. V.-Szalimgareev, T. F.: O tikszotropnoszti plasztovoj nefti. lzv. VUZ,NG 9 43-5. [18] Szattar-zade, I. Sz.-Hali/Ova, E. F.-Pímosina, 0. V.:
K voproszu ob opticseszkoj aktivnoszti nefti. ANH 5 38-41. [19] Daníéljan, Ja. Sz.-Ametov, I. Ob Ocenkah resenij zadacs Sztefana. lzv. VUZ NG 4 45-8. [20] Tíhorrnrov, V. V.-Mahmudov, A. H. Jaknceni, V. P..` O haraktere vzaimoszvjazi mezsdu zapaszami gelija, azota i uglevodorodov v szvobodnüh gazovüh zalezsah. GNG 2 17-21. [21] Gavrílor, E. Ja.-Grínenko, V. A.-Zsnraiı, Ja. A.-Karpov, A. K.---Teplínszkü, G. I.: Oszobennoszti raszpredelenija izotopov argona, szerü i ugleroda v gazah Orenburgszkogo gazokondenszatnogo mesztorozsdenija. GNG 8 26-31. [22] London, É. F.-Bit/walov, A. Sz..` VZaim0szvjaz° V raszpredelenii kiszlüh i uglevodorodnüh komponentov v prirodnüh szerovodorodszoderzsascsih gazah. GNG 1 49-56. [23] Goncsarav, V. Sz.-Goncsarov, É. Sz.-Hefktríszt, V. G.: Uszlovija raszprosztranenija i poiszkovüe priznaki mesztorozsdenij szerovodOrod-szoderzsascsih prirodnüh gazov. GNG 9 32-8. _ [24] Goncsarov, V. Sz.-Goncsarov, E. Sz.-Perepelicsenko, V. F.-Hefkviszt, V. G.: O vozmozsnom izmenenii koncentracii szerovodoroda v szvobodnüh gazah pri narusenii ravnoveszija v gazovoj zalezsi. GNG 12 26-8. [25] Ivlev, A. A.-Pankina, R. G.-Gafperí, G. D.: Termodinamika reakcij oszernenija nefti. NGG 2 22-7. [26] Muhín, Ju. V.: Rasztvorennüj azot kak kriterij neftenosznoszti. NGG 12 23-5. [27] Geodekjan, A. A.-Mndrenko, V. M.-Sztroganov, V. A..`
O raszpredelenii raszszejannüh uglevodorodnüh gazov v szlabopronicaemüh plasztah, perekrüvajuscsih neftegazovüe nakoplenija. NGG 11 19-21. [28] Szrroganov, V. P.-Sznbbota, M. I. .` Szravnitel'naja harak-
terisztika vodorasztvorennüh gazov jurszkih, melovüh
103
[29]
i paleogenovüh otlozsenij platformennojlcsaszti zapada Szrednej Azii. GNG 8 49-54. Zímin, Ju. G.-Szpeeak, Ju. A.-NOt`:`kOt:, G. R.: O zakono-
[30]
rasztvorenrıüh gazov Zapadno-Szibirszkogo nefte-gazonosznogo baszszejna. GNG 7 28-33. Kndefszkíj, A. V.: Ammonij v podzemnüh vodah nefte-
[56]
gazonosznüh oblasztej i ego neftepoiszkovoe znacsenie.
[57 l
[31]
GNG 1 63-8. Szerebrjakov, 0. I.-Moiszeenko, N. Í.-Sarapova, T. I.:
[32] 133] [34] 1351 [36] [37] [3 3]
memoszti izmenenija komponentnogo szosztava vodo-
Ob iszpol`zovanii nekotorüh komponentov podzemnüh vod v kacsesztve neftepoiszkovüh kriteriev. GNG 4 19-23. Carlberg, B. L.-Matthews, R. R..' Solubility of calcium sulfate in brine. SPE 4353 10 o. Racsı`nszkıj, M. Z.: O szulfatnoszti plasztovüh vod produktivnoj tolscsi zapadnogo borta Juzsno-Kaszpijszkoj depreszszii. GNG 3 60-7. Hobson, G. D.: Petroleum accumulation. J1P 139-41. Cordell, R. J.: Colloidal soap as proposed primary migration medium for hydrocarbon. B. AAPG 1618-43. Beard, D. C.-Weyl, P. K.: Influence of texture on porosity and permeability of unconsolidated sand. B. AAPG 349-69. Szaraeva, G. D.--Hanín, A. A.: Szravnitel'nüj analiz
metodov opredelenija otkrütoj porisztoszti. GNG 1 40-2. Itenberg, Sz. Sz.-Zlotnik, M. A.: Ocenka frakcionnogo szosztava, porisztoszti i neftegazonaszüscsennoszti pesz-
csano-alevrito-glinisztüh
[39] [40]
porod
po
[42]
[43]
[44]
geofizi-
cseszkih iszszledovanij szkvazsin. NGG 2 43-6. Peterszife, V. I.: O fizicseszkih i kollektorszkih parametrah tufogennüh porod. GNG 6 46-50. Kazanbiev, M. K.: O formirovaníi obscsej porovokavernoznoj emkoszti v dolomitovüh i izvesztnjakovo-dolo-
mitovüh otlozsenijah. GNG 6 S0-5.
[41]
dannüm
`
Bükov, V. N.-Naborscsíkova, I. I.-Cíkíleva, I. A..` Izmenenie fizicseszkih szvojsztv oszadocsnüh porod sz glubinoj ih zaleganija. NGG 4 15-20. Kíeke, E. M.-Hartmann, D. J.: The influence of micro-
porosity on formation evaluation and use of the scanning electron microscope to gain new insight into pore geometry. SPE 4531 11 O. Levandowski, D. W.-Kaley, M. E.-Silverman, S. R.Smalley, R. 0..` Cementation in Lyons sandstone and its role in oil accumulation, Denver Basin, Colorado. B. AAPG 2217-44. Jaracz, Cz.-Korpanty, W.-Geron, St.: Zjawisko przešlizgu przy pomiarach przepuszczalnošci rdzeni z wy-
branych zlóz krajowych. N (pol) 457-9. [45] Yamazaki, T.-Yoshida, K.-Tamaki, 0.: About the compressed gas permeabilities of reservoir rocks under
triaxial compression. JJAPT 168-75.
[46]
Dabbaas, M. K.-Rezník, A. A.-Taber, J. J.-Fnlton, P. F.: The permeability of coal to gas and water. SPE 4711-A 16 o. _ [47] Fort, T., Jr.-Bardasz, E. A ._Ambwanı', D. S.: Adsorption at the metal-hydrocarbon interface. SPE 4362 8 O. [43] Marhaszin, I. L.-Sztrokina, V. R.: Metodika i rezul'tatü poszlojnogo izucsenija granicsnogo szloja nefti na kontakte sz tverdoj poverhnoszt'ju. Izv. VUZ NG 5 83-6. [49] Lowe, A. C.-Phillips, M. C.-Riddiford, A. C.: On the wetting of carbonate surfaces by oil and water. JCPT 2 33-40. [50] Whalen, J. W..` Model calculations for wetting studies:
[55 l
[58 l
J. J..` Air-water relatíve permeability studies of Pittsburgh and Pocahontas coals. SPE 4711-B 11 0. Lo, H. Y.-Mungan, N.: Effect of tcmperature On water-oil relatíve permeabilities in Oil-wet and water-wet systems. SPE 4505 .12 o. Stone, H. L.: Estiınation of three-phase relatíve permeability-and residual oil data. JCPT 4 53-61. Nea/e, G. H.-Nader, W. K.: The permeability of a uniformly vuggy porous medium. SPEJ 69-74. Bnrjakov.s`zkíj`, L. A .-Marnedbej1i`, M. R.: O szvjazi osztatocsnoj vodonaszüscsen.ı`ıoszti sz kollektorszkimi szvojszt-
vami i glubinoj zaleganija gornüh porod. ANH 9 10-2. [59] Hanin, A. A._KOloszkova, M. 1.-Korcsagin, 0. F.
Szavcsenko, N. V.-Abdarahnıanov, K. A..' Ocenka ékranirujuscsih szvojsztv glinisztüh porod po krivüm kapilljarnogo davlenija. NGG 3 40-3. [60] Kotjahov, F. 1.: Reologicseszkaja haı`akterisztika trescsinovatoszti gornüh poı`od. GNG 2 50-3. [6l l Janot, P..` Determining the elementary matrix block in a fissured reservoir _ Eschau Field, France. JPT 52330. [62] Perrier, R._Qm`b1ı`er, J.: Orientation des fractures Observées sur carottes á l'aide de la pendagémetrie. R. IFP 963-74. 1631 Konıar, C. A .-Shuck, L. Z.-Overbey, W. K., Jr._Anderson, T. 0.: Delineating a subsurface fracture system in a petroleum reservoir _ an experiment. JPT 531-7.
[64] Alpay, 0. A.; Application of aerial photographíc inter-
pretation to the study of reservoir natural fracture systems. JPT 37-45. [65] Durnzisjan, A. G..` O szingeneticseszkoj i épigeneticseszkoj prirode anomal'no vüszokih plasztovüh davlenij (AVPD) v nedrah. NGG 3 50-3. [66] Hãfner, F.-Voijgr, H. D.-Försrer, S.: Ermíttlung der petrophysikalischen Paraméter des Gesteirıs und deren Abhängigkeit von Überlagerungs- und Porenraumdruck ._ Ausgangsdaten für'die mathematische Modellierung. ZAG 168_75. [67 l Dobrünín, V. M.-Mnlín, V. B._Kulz`kov, B. N.: Neobratimoe sznizsenie pronicaemoszti polimiktovüh peszcsanikov Szamotlorszkogo mesztorozsdenija. NH 10 34--7. [68 1 Vadeckıj, Ju. V.-0kmz', B. I.: Oszobennoszti povedenija trescsinnogo kollektora nefti pri vozdejsztvii na nego iszpütatelem plasztov. NH 8 49-52. [69] Tíxier, M. P.-Loveless, G. W.-Anderson, R. A.: Estimation of formation strength from the mechanical properties log. SPE 4532 14 o. [70 l Newman, G. H. .` Pore-volume compressibility of consolidated, friable, and unconsolidated reservoir rocks under hydrostatic loading. JPT 129-34. Parker, C. A.: Geopressures in the deep Smackover of Mississippi. JPT 971--9. 72] Smitlı, J. E.: Shale compaction. SPEJ 12-22. 737 Geertsma, J.: Land subsidence above compacting oil and gas reservoirs. JPT 734-44. Somerton, W. H.-Keese, J. A.-Chu, S. L.: Thermal behavior of unconsolidated oil sands. SPE 4506 12 o. Anand, J._Somerton, W. H.-Gomaa, E.: Predicting thermal conductivities of formations from other known properties. SPEJ 267_73. [76] Szterlenko, Z. V.: Vlijanie vescsesztv, zapolnjajuscsih porü, na teplovüe szvojsztva peszcsanikov. GNG 4 6870. [ l Iszaev, R. G.: K ucsetu naibolee harakternüh oszoben~
the role of contact angle and adsorption in wetting ener-
nosztej plaszta i fljuida v proceszszah fil'tracii v glubo-
[51]
getics. SPE 4365 12 o. Frehse, W..` Verfahren zur Bestimmung des Benetzungs-
cseszkimí szvojsztvami. Izv. VUZ NG 1 69-72.
[52]
ZAG 86-8. Lefebvre du Prey, E. J..` Factors affecting liquid-liquid
[53]
SPEJ 39-47. Mesure des perınéabilités relatives par la méthode de
[54]
104
zustandes des Speichergesteines in
Erdöllagerstätten.
relatíve permeabilities of a consolidated porous medium. Welge. Enquête présentée pa le Groupe Pétrophysique de la Sous-Commission Laboratoires d'Exp1oitation du Comité des Techniciens (Chambre Syndieale de la Recherche et de la Production du Pétrole et du Gaz Naturel). R. IFP 693-715. Reznik, A. A.-Dabbous, M, K,-Fulton, P. F.-Taber,
kozalegajuscsih produktivnüh plasztah sz novümi reologi[78 l Aziz, K.-BOrı'es, S. A.-Combarnous, M. A..` The influence on natural convection in gas, oil and water reservoirs. JCPT 2 41-7. [79] Zilliox, L.-Mnntzer, P.-Menanteau, J. J.: Probleme de l'échange entre un produit pétrolier immobile et l”eau cn mouvement dans un milieu poreux. R. IFP 185-200. [30] Made, W. H..` Spontaneous imbibition of fluids in porous vycor. SPE 4364 8 O. 1 l Szarkiszov, A. T.-Csizsov, Sz. I.: Raszcset vzaimodejsztvija szkvazsin pri nelinejnom zakone fil'tracii v uszlo-
vijah zsesztkogo vodonapornogo rezsima. NH 6 25-9. [32] Ahmedov, Z. N.-Gakaszjan, A. A.-Melikov, M, A,,`
lszszledovanie vlijanija gornogo davlenija na fil`traciju gaza cserez glinizirovannüe szredü. Izv. VUZ NG 8 43-4. [33] Ahmedov, Z. N.-Gnkaszjan, A. A.-Melikov, M. A.: lszszledovanie vlijanija vnutriporovogo davlenija na
[112]
fil'traciju gaza cserez glinizirovannüe szredü. lzv. VUZ NG H 49-52. _ _ ll/Insztafaev, Sz. D.-Oszmanov, E. N.: Ekszperimental'noe iszszledovanie nacsal”nogo perepada davlenija pri fil°tracii nen'jutonovszkih zsidkosztej. lzv. VUZ NG 8 51-4.
[113]
-85 Hurst, W.: The solution of nonlinear equations. SPEJ
[114]
348-56. ` Hurst, W.: Solution of nonlinear equations for flow of fluids. OGJ 50 105-10; 51 65-8. Í37Í Dranclmk, P. M.-Flores, .`Í. G..` Non-Darcy transient radial gas flow through porous media. SPE 4595 15 o. -33Í Sonier, F.-Besset, P.-Ombret, 0..` A numerical model of multiphase flow around a well. SPEJ 311-20. ;89' McMichae!, C. L.-Thomas, G. W.: Reservoir simulation by Galerkin's method. SPEJ 125 38. Í90i Watts, J. W.: A method for improving line successive overrelaxation in anisotropic problems _ a theoretical analysis. SPEJ 105-18. 19 l l Heinemann, Z. : Die dreiphasige, zweidimensionale Modellierung der Produktionsgeschichte von Kohlenwasserstoflreservoiren. EEZ 12-9. [92] Sonier, F._Clıanrnet, P.: A fully implicit three-dimensional model in curvilinear coordinates. SPE 4543 l 1 o. [93] Hafner, F.-Heeg, W.-Voigt, H. D..` Simulation der dreidimensionalen Flüssigkeits- und Gasströmung in deformierbaren porösen Gesteinen unter Berücksichtigung der Abweichung vom Darcy-Gesetz. ZAG 369-76, 43843. [94] Jacks, H. H.-Smith, 0. J. E.-Mattax, C. C.: The
[115]
[34]
Í36Í
[116] [117] [118] [119]
[120] [121] [122]
modeling of a three-dimensional reservoir with a twodimensional reservoir simulator _ the use of dynamic
[95] [96] [97] [98] [99] [1001 [1011 [102] [1031 [104]
pseudo functions. SPEJ 175-85. Stright, D. H., Jr.: Grand Forks-modelling a three-dimensional reservoir with two-dimensional reservoir simulators. JCPT 4 46-52. Gringarten, A. C.-Ramey, H. J., Jr.: The use of source and Green`s functions in solving unsteady-flow problems in reservoirs. SPEJ 285-96. Dumoré, J. M.-Marsal, D.: The use of integral equations
in the numerical solution of complex reservoir engineering problems. SPEJ 321-7. Solárzano, L. N.-Arredando, S. E.: Method for automatic history matching of reservoir simulation models. SPE 4594 8 o. Carter, R. D.-Kemp, L. F., Jr.-Pierce, A. C. Williams, D. L.: 'Performance matching with constraints. SPE 4260
12 o.
`
Dixon, T. N.-Seitdeld, J. H.-Startzman, R. A.-Clten, W. H..` Reliability of reservoir parameters from history matched drill stem tests. SPE 4282 8 O. Chappelear, J. E.-Rogers, W. L.: Some practical consideratíons in the construction of a semi-implicit simulator. SPE 4276 8 o. Spillette, A. G.-Hillestad, J. G.-Stone, H. L.: A high-stability sequential solution approach to reservoir simulation. SPE 4542 15 o. Rontt, K. R.-Crawford, P. B.: A new and fast method for solving large numbers of reservoir simulation equations. SPE 4277 12 o. Weinstein, H. G.: Extended semi-analytic method for
increasing and decreasing boundary temperatures. SPE
4279 16 o. Íl05: Ene, H. I.: Un principiu de reciprocitate pentru medii poroase neomogene. PG 221-4. 11060 Jennings, H. Y., Jr.-Timur, A..` Significant contributions in formation evaluation and well testing. JPT 1432-46. ˇ 1 07` Slusser, M. L.: Graphs solve productivity equations. OGJ 29 108, ll1_2. 2108; Fetkovich, M. J.: The isochronal testing of oil wells. SPE 4529 24 o. :[09] Häfner, F. : Druckaufbaumessungen _ gegenwärtiger Stand der lnterpretation.'ZAG 433-8. :1Í0: Dranchuk, P. M.-Piplapure, A. R..` Inertial and slip efl`ects in steady-state radial gas flow through porous media. JPT 1155-6. [111] Baszniev, K. Sz.-Gttzov, Ju. F.-Harin, V. T.: Raszcset
[123] [124] [125] [126] [127] [128] [129] [130] [131]
[132] [1331 2134: [135] [136]
nesztacionarnogo pritoka gaza k szkvazsine, drenirujuscsej ogranicsennüj plaszt sz peremennüm debitoın. lzv. VUZ NG 5 65-8. Prasad, R. K.: A practical way to find minimum drainage area for a well. OGJ 31 118-20. Ktd'pin, L. T. .` Opredelenie parametrov plasztov, oszlozsnennüh granicami konecsnoj dlinü, po krivüm voszsztanovlenija davlenija. GP 6 11-5. Prasad, R. K.: Pressure transient analysis in the presence of two intersecting boundaries. SPE 4560 11 o. Merrill, L. S.-Kazemi, H.--Gogarty, W. B.; Pressure falloff analysis in reservoirs with fluid banks. SPE 4528 16 o. Vairogs, J._Rltoades, V. W.: Pressure transient tests in formations having stress-sensitive permeability. JPT 965-70. Raghavan, R.-Topalogltt, H. N.-Cobb, W. M.-Ramey, H. J., Jr.: Well test analysis for wells producing from two commingled zones of unequal thickness. SPE 4559 16 0. Dzsalilov, K. N.-Dzsalilov, G. 1.-Gadzsiev, M. A..` O vzaimodejsztvii szkvazsin v neodnorodnüh plasztah szo szlabopronicaeınoj krovlej. ANH 4 17-20. Naszrullaev, I. A.-Mamedkerimao, V. I.: Vzaimodejsztvie szkvazsin sz zadannümi davlenijami v kuszocsno-odnorodnom plaszte szo szlabopronicaemoj krovlej pri uprugom rezsime. ANH 4 20-22. Kulieu, K. I.: Pritok zsidkoszti k neszoversennoj szkvazsine v szloisztom plaszte sz pronicaemoj krovlej. ANH 4 22-5. Crawford, G. E.-Hagedorn, A. R.-Pierce, A. E.: Analysis of pressure buildup tests in a naturally fractured reservoir. SPE 4558 8 o. Odeh, A. S.-Jones, L. G.: Two rate flow test, variable rate case, application to gas lift and pumping wells. SPE 4420 ll o.
Earlougher, R. C., Jr.: Estimating errors when analyzing two-rate flow tests. JPT 545-7. Earlouglter, R. C., Jr.-Kersch, K. Analysis of short time transient test data by type curve matching. SPE 4488 12 O. Womack, J. T.-Scoles, L. R..` Uses of short-term tests in a computer-controlled well test system. SPE 4402 7 o. Earlougher, R. C., Jr.-Kersch, K. M.-Rarney, H. J., Jr.: Wellbore effects in injection well testing. JPT 1244-50. Htfrst, W.: Subsidiary equation is new approach for finding reservoir oil saturation. OGJ 41 78-80, 85-7; 42 127-31. Haynes, R. D.-Sawyer, W. K.: Analysis of pressure interference tests using computer graphics. SPE 4570 8 o. Earlongher, R. C., Jr.-Ramey, H. J., Jr.: Interference analysis in bounded systems.` JCPT 4 33-45. Medtfedszkij, R. I.-Kaptelim'n, N. D..` Ob iszpol`zovanii a.szimptoticseszkogo razlozsenija zabojnogo davlenija dlja opredelenija parametrov plaszta. lzv. VUZ NG 1 31-4. Cobb, W. M.-Dowdle, W. 1...: A simple method for determining well pressure in closed rectangular reservoirs. JPT 1305-6. Ründers, J. P.: Application of pulse-test methods in Oman. JPT 1025-32. Raghavan, R.-Clark, K. K.: Vertical permeability from limited entry flow tests in thick formations. SPE 4556 12 o. Miller, R. T.-Rogers, W. L.: Performance of oil wells in bottom water drive reservoirs. SPE 4633 24 o. Byrne, W. B., Jr._Morse, R. A..` Water coning does not need to be harmful. OGJ 36 66 70; 37 123-5. Settari, A.-Aziz, K.: Boundary conditions in coning
studies. SPE 4285 20 o. [137] Mrosovsky, I.-Ridings, R. L..` Two-dimensional radial treatment of wells within a three-dimensional reservoir model. SPE 4286 6 o. [138] Byrne, W. B.-Morse, R. A.: The effects of various reser-
voir and well 'parameters on water coning performance.
[139] [140]
SPE 4287 12 O.
Hong, K. C.: Productivity of perforated completions in homogeneous reservoir. SPE 4653-A 20 o. Hong, K. C.-Standing, Mt B.: Productivity of perforated cšompletions in a zone of permeability damage. SPE 465312 0.
105
[141] [142]
Klotz, J. A._Krueger, R. F.-Pye, D. S.: Effect of per-
foration damage on well productivity. SPE 4654 16 o. Cottin, R. H._0mbret, R. L.: Application of a multiphase coning model to optimize completion and production of thin oil columns lying between gas cap and water zone. SPE 4632 12 o. [143] Popescu, C..` Determinarea suprafatei unei fisuri Orizontale. PG 427-32. [144] Reíss, L. H._B0s`sı'e-Codreamf, D. N._Lefebvre Du Pray, E. J.: Flow in fissured reservoirs. SPE 4343 16 o. [145] Jones, F. 0. Jr.: A laboratory study of the effects of confining pressure on fracture flow and storage capacity in carbonate rocks. SPE 4569 8 o. [146] Conrad, F._Jacqm`n, C.: Représantation d`un réseau bi-dimensionnel de fractures par un modele probabiliste. Application au calcule des grandeurs géometriques des blocs matriciels. R. IFP 843_90. [147] Yazdi, M._CrawfOrd, P. B.: Performance of a simulated fractures matrix reservoir subject to a bottom-water drive. SPE 4573 8 o. [148] Asfarí, A._WitherspOOn, P. A.: Numerical simulation of naturally fractured reservoirs. SPE 4290 8 o. [1 49] Gräber, P. W.: Verfahren zur zeitdiskreten elektrischen Simulation und zur numerischen Berechnung der horizontal-ebenen Grundwasserströmungsgleichung. NBT 183_4. [150] Börteher, H._Quast, J._Kaden, S.: Numerische Berechnung von Hydroisohypsenplänen und deren Konstruktion mit universellen Digitalrechnern. WWT 1 13_26. [151] Pazdro, J..` Metoda wyznaczania powierzchni piezometrycznej dla glçbokich poziomów wodonošnych basenów artezyjskich. N (pol) 433_40. [152] Quast, J. Müller, G..` Untersuchung der regionalen Grundwasserströmung im Oderbruch. WWT 235-41. [153] Kmıtson, C. F._BOardman, C. R.: Hydrology of the Piceance Basin and its impact on oil shale development. SPE 4409 8 o. 1154] Berry, F. A. F.: High fluid potentials in California Coast Ranges and their tectonic significance. B. AAPG 1219-49. :155: Ríeke 111, H. H.-Skidmore, D. R..` Geothermal resource base in Appalachia. SPE 4708 8 O. 2156] Bayazeed, A. F._DOna1dsOn, E. C Subsurface disposal of pickle liquor. USBM RI 7804 31 o. :l57: Campbell, J. M.: Petroleum reservoir property evaluation. Petroleum Publishing Co. Tulsa, Okla. 1973 466 o. 2158: Hay, J. T. C..` Vertical net sandstone determination for isopach mapping of hydrocarbon reservoirs. Discussion. B. AAPG 944_5. [159] Hepp, V.: Vertical net sandstone determination for isopach mapping of hydrocarbon reservoirs. Discussion. B. AAPG 1784_7. [160] Kovafcsuk, N. R.-Predrecwenszkaja, N. Sz..` Integrafnüj variant ob”emnogo metoda podszcseta zapaszov nefti i gaza. GNG 8 32_7. [161] Szultanov, Sz. A._Azama10v, V. 1._P0rmari, Ju. Sz.: Opüt primenenija EVM pri ocenke zapaszov nefti krupnüh mesztorozsdenij. NGG 11 25-7. [162] Gavalas, G. R._.S`eı`nfe1d, J. H.: Reservoirs with spatially varying properties: estimation of volume from late transient pressure data. SPEJ 335_42. [163] Merchant, A. R._Arn01d, M. D.--Harvey, A. H..` A technique for improving material balance accuracy in reservoir simulation models. SPE 4548 12 o. [164] Miesch, E. P._Kheh`1, Ch..` Application of material ba-
lance techniques in matching and predicting performance of the heterogeneous multilayer Hassi Messaoud field. SPE 4431 16 o. [165] Bikbulalov, A. G._Zsd(m0v, É. A._Perm`k0v, M. S.: Opüt
ijıõõj 1167; jı68j
podszcseta zapaszov nefti Araszlanovszkogo i Volosztnovszkogo mesztorozsdenij. GNG 12 l5_22. Ferkovich, M. J.: Decline curve analysis using type curves. SPE 4629 28 o. Garb, F. A._R0dgers, J. S._.Prasad, R. K.: Find gas in place from shut-in or flowing pressures. OGJ 30 58_64. Wt`lsOn, G. J.-Bush, R. E.: Pressure prediction with flowline temperature gradients. JPT 135_42.
:l69: Tínker, G. E.: Gas injection with .radioactive tracer to
determine reservoir continuity _ East Coalinga Field, California. JPT 125l_4. [170] Kremsz, A. Ja._Nı`kO1aev, Ju. D.: R01' i znacsenie pokrü-
106
sek-ékranov v ocenke i utocsnenii perszpektivnüh i prog noznüh zapaszov nefti i gaza. GNQ 8 17-20. 1711 Cı`me1'zOn, A. 1.: K iszpofzovaniju ECVM dlja podszcseta zapaszov nefti i gaza. ANH 4 6_7. 172] Moore, J. W..` Top reservoir mapping problems in the United Kingdom sector of the North Sea. SPE 4308 -12 o. 173] Agt.-üera, R..` Detection and evaluation of naturally fractured reservoirs from logs. SPE 4398 8 o. 174] Susztef, 1. N._Tul'b0t`ı`es, B. 1._1l/Iitrofanov, V. P._ Viktorin, V. D.: Ucset sztrukturno-geneticseszkih oszobennosztej karbonatnüh kollektorov pri podszcsete zapaszov nefti. GNG 12 23_5. 175] Jacelerrko, V. Sz..` Szravnitefnaja ocenka dobüvnüh vozmozsnosztej zapaszov _ osznovnoj faktor racionafnogo razmescsenija razvedocsnüh rabot. GNG 4 9-12. 176] Bujalov, N. 1._Vagerov, V. Sz.: Podszcsetnüe parametrü ocenki prognoznüh zapaszov nefti i gaza komplekszom metodov. NGG 11 16_8. [1771 Engalücsev, E. A._Muhı'n, V. V.: O promüslennoj ocenke mesztorozsdenij nefti i gaza v szvjazi sz novoj klaszszifikaciej zapaszov. GNG 3 67--72. 178] Fejgin, M. V.: O neobhodimoszti szoversensztvovanija metodiki planirovanija podgotovki zapaszov nefti. GNG 12 8_15. ` 179] Kírov, V. A.-K1jacs`kı`mı, G. F.: Vlijanie szoljanoj tektoniki na raszpredelenie promüslennüh zapaszov nefti i gaza na primere Dneprovszko--Doneckogo avlakogena. NGG! 19-21. 180] Pi'r.s`On, S. J.: Advantages and limitations of direct oil-findings methods. WO Apr 63_6; May 73-6. 181] Pnsey, W. C. 111,: How to evaluate potential gas and oil source rocks. WO Apr 71_5. 182] Glenn, W. E.: Managing future petroleum recovery. SPE 4656 4 o. [183] Galonskí, P.: Osnovni principi i putovi naučnotehničkog progresa razrade naftnih leiišta U SSSR-u. N (jug) 51923. 184] Murphy, R. P._0ıvens, W. W.: The use of special coring and logging procedures for defining reservoir residual oil saturations. JPT 841_50. 1851 Boberg, T. C._1/Voods, E. G. McD0na1d, 1/V. J., Jr.: Application of inverse simulation to a complex multi-reservoir system. SPE 4626 11 o. 1861 W00, P. T._R0berts`, S. J._Gustavson, F. G.: Application
of sparse matrix techniques in reservoir simulation. SPE
4544 30 o. Chatfemf, C.-Dupuy, 11/1._Lemifmmˇer, P..` History matching by use of optimal control theory. SPE 4627 15 O. 188] Yeh, W. W-G.: On the optimal identification of parameters in a parabolic system. SPE 4547 8 o. [189] Chen, W. H._Gava1as, G. R._Seı`nfe1d, J. H. .` A new algorithm for automatic history matching. SPE 4545 1 1 o. [190] Breít, V. .S`._Bı`sh0p, K. A._Green, D. W._TrOmperer, E. E.: A technique for assessing and improving the quality of reservoir parameter estimates used in numerical simulation. SPE 4546 16 o. 191] Hegghıml, M. O..` Performance of Peoria field _ discovery to unitization. SPE 4397 12 o. 192] Michie, T. W. Jr._KıÍdd, A. N._Page, W. A..` Support programs for a large-scale computer production control project. JPT 31_6. I [193] Abgrail, E._1fl1y, R..` Etude physique des écoulements par expansion des gas dissous. R. IFP 667_92. 194] Salarhiel, R. A.: Oil recovery by surface film drainage in mixed-wettability rocks. JPT 1216-24. 195] Hirasaki, G. J.: Estimation of reservoir parameters by history matching oil displacement by water or gas. SPE 4283 20 o. 196] Cook, R. E.: The effects of production rate and completion interval on the natural depletion performance of massive-sand oil reservoirs. SPE 4631 12 o. 197] Vermuelen, J. L.: Numerical simulation of edge water drive with well effect by Galerkin"`s method. SPE 4634 4 o. 198] .1e)_'firi'e.s`-Harris, M. J.: East Leman unit water influx investigation. SPE 4305 12 o. 199] Plesakov, V. P.-Jaroszlavotf, B. R.- Vosztrecov, A. lzucsenie korreljacionnoj zaviszimoszti koéflicienta produktivnoszti szkvazsin ot moscsnoszti plasztov na Arlan-
187]
szkom neftjanom mesztorozsdenii. NGG 10 13-6.
[200] Craig, F. F., Jr.: Engineering waterflood for improved oil recovery. PE 13 23-4, 26, 28, 30. [201] Condert, J. F.: Théorie macroscopique des écoulements multiphasiques en milieu poreux. R. IFP 171-83, 37398. [202] Popa, C. Gh.: La theorie de 1”écoulement polyphasique des fluides immíscibles dans les milieux poreux appliquée au déplacement du mélange gaz-huile par l`eau. R. IFP 67-75. ' [203] Spivak, A.: Gravity segregation in two-phase displacement processes. SPE 4630 20 o. [204] Claridge, E. L..` A trapping Hele-Shaw model for miscible-immiscible flooding studies. SPEJ 255-6. [205] Rathmell, J. J.-Brann, P. H.-Perkt`n.s`, T. K.: Reservoir waterflood residual oil saturation from laboratory tests. JPT 175-85. [206] Archer, J. S. Wong, S. W.: Use of a reservoir simulator to interpret laboratory waterflood data. SPEJ 343_7. [207] Tomich, J. F.-Dalton, R. L.-Deans, H. A.-Shallenberger, L. K.: Single-well tracer method to ıneasure residual oil saturation. JPT 211-8. [208] Richardson, J. E. Wyman, R. E.-Jorden, J. R.-Mitchell, F. R.: Methods for determining residual oil with pulsed neutron capture logs. JPT 593-606. [209] Elkins, L. F.-Poppe, R. E.: Determining oil saturation behind a waterflood _ a case history. JPT 1237-43. [210] Dandona, A. K.-Morse, R. A..` How flooding rate and gas saturation affect waterflood performance. OGJ 27 60-4; 29 69-73. [211] Negron-Perez, E. A.-Faronq All, S. Does prior gas injection increase waterflood recovery? Reservoir simulator results vs old theory. SPE 4727 12 O. [212] Stefiensen, R. J.-Shefifeld, Reservoir simulation of
a collapsing gas saturation requiring areal variation in bubble-point pressure. SPE 4275 16 O. [213] Piknza, V. 1.: K zadacse raciona1'noj razrabotki obvodnennogo mesztorozsdenija. Izv. VUZ NG 6 47-50. [214] Bernstejn, M. A.-Sznrgncsev, M. L.: O szosztojanii i perszpektivah vnedrenija novüh metodov uvelicsenija
nefteotdacsi plasztov. NH 5 25_7. [215] Bagarov, T. Ju.: Sztatiszticseszkie metodü analiza koefficienta nefteizvlecsenija V uszlovijah vütesznenija nefti vodoj. ANH 6 22-4. [216] Atanov, G. A.-Bolcszerman, A. A.-Szurgncsev, M. L.Cünlcova, 0. E.: K opredeleniju éffektivnoszti ciklicseszkogo zavodnenija neodnorodnüh neftjanüh plasztov. NH 1 46-9. [217-] Martin, J. C._WoO, P. T.-Wegner, R. E.: Failure of stream tube methods to predict waterflood performance of an isolated inverted five-spot at favorable mobility ratios. JPT 151-3. [218] Hirakawa, S.-Onoe, S.: Computer program on water drive oil reservoir. JJAPT 1-16. [219] Bledrzyckí, W.: Okrešlanie przy pomocy EMC 1BM-1 130 przemíeszczania sie granicy woda-ropa przy nawadnianiu zloia. N (pol) 312 6. [220] Gebran, A.: Okrešlenie wspólczynnika odropienia zlóz o wodnocišnieniowych warunkach energetycznych na podstawie pomiarów wykladników wodnych. N (pol) 542-5. [221] Blaloriczyk, F.-Szyn-ianslct`, J.: Badania zdolnošci sorpcyjnych skal wçglanowich w celu wyznaczania profilów chlonnošci w odwiertach zasilajacych. N. (pol) 220-6. [2221 1oac`ht`mcı`nc, R.: Comportarea unui zăcămint exploatat
prin spălare cu apä. PG 605-8. 1224: Smith, Ch. R.: Good pilot flood design boosts field pro-
ject profit. WO Nov 53-6; Dec 47-9. [225f Foster, W. R.: A low-tension waterflooding process. JPT 205-10. 2226: Talrov, N. D.-Szarkıszov, A. A.-Mamedov, A. K obrabotke prizabojnoj zonü szkvazsin rasztvorami poverhnosztno-aktivnüh vescsesztv. ANH 10 26-7. [227] Szabó, M. T.: Factors influencing oil recovery and polymer retention during polymer floods. SPE 4668 24 o.
[228] Szabó, M. T.: Laboratory investígations of factors influencing polymer flood performance. SPE 4669 12 o. [229] Hafl, R. V.: Dependence of polymer retention on flow rate. JPT 1307_8. [230] Ferrer, G. J.-Larreal, B. J..` Microscopic observations
of polyacrylamide structures. J PT 80-1. -Burcllc, E. .1.Slobotl, R. L.: Discussion. 544. 12231: Knight, B. L.: Reservoir stability of polymer solutions. JPT 618-26. 1232: Friedman, R. H.: Reversible cross linking in oil recovery. SPE 4357 6 o. [2332 Patton, J. T.: Chemical treatment enhances Xanflood polymer. SPE 4670 8 o. §234Í Rowalt, R. J.: A case history of polymer Waterflooding _ Brelum Field Unit. SPE 4671 8 o. [235] Wieland, D. R..` Polymer squeeze cuts water/oil rations. PE l 50, 52, 54, 56. :236]1-Iomollca, G. A.-Peacock, R. A..' A new approach to economical waterfloods. SPE 4687 12 o. 2237] Mitchell, D. P.: Florida's biggest field scheduled for pressure maintenance. PE 13 42, 46, 51, 55. f238f Hasan, S. Curry Unit: a successful waterflood in a depleted carbonate reservoir with high gas saturation. SPE 4602 12 o. [239] Ghattri, W. K."-Osborne, A. F.-Magnnson, W. L.: Changing concepts in carbonate waterflooding, West Texas Denver Unit project, an illustrative example. SPE 4683 23 o. [240] Vadgama, U. N.-Hlnkle, B. B.: Crossflooding to improve waterflood efficiency in Big Sinking Field, Kentucky. JPT 1021-4. [241] Meltzer, B. D.: Waterflooding for tertiary recovery following successful gas injection for secondary recovery, Brookhaven, Mississippi. SPE 4603 16 o. [242] Mayfield, G. B.: Optimizing oil recovery in the Wasson Denver Unit. PE 13 33, 36, 38, 40. ` [243] Bleakley, W. B.: Atlantic Richfield tackles tough N. Coles Levee. OGJ 34 56-60. [244] Van Wlngen, N.-Barton, W. C., Jr.-Case, C. H. .` CoaV linga Nose pressure maintenance project. JPT 1147-52. [245] Higgins, R. V.-Lelghton, A. J.: Matching calculated with actual waterflood performance with estimation of some reservoir properties. SPE 4412 8 o. [246] Thomas, J. E._Dr:'.s`coll, V. J.: A modeling approach for Optimizing waterflood performance, Slaughter Field chickenwire pattern. JPT 757-63. [247] Barstow, W. F.: Engine exhaust boosts oil recovery. OGJ 13 78_80. [248] Dietrich, J. K.: Recognition of acceleration and addi-
tional oil recovery opportunities using numerical reservoir simulation techniques. SPE 4601 28 o. [249] Van der Voet, G._WOo(l.s`, R. W.: Waterflood performance of a shaly sand type reservoir, Smiley-Dewar Field, Saskatchewan. SPE 4604 12 o. [250] Alvaro, F.: Brazilian field to be waterflooded from the beginning. OGJ 40 57-61. [251] Collcott, J. S.: Waterflooding pays off in the U. K. PE 1 58, 60, 62, 64. [252] Schrõclcenfnchs, G.--Logigan, S.-Spltzl, J.: Simulation der Dolomítlagerstätte Schönkirchen-Tief zur Produktionsoptimierung bei Durchführung eines Druckerhaltungsprogrammes. EEZ 320-9. [253] Dorsey, J. B.-Jones, L. D.-Benchelkh, A.: Numerical simulation of the Zarzaitine Devonian F4 reservoir, Algeria. SPE 4281 16 O. [254] .1ot`ner, D. S.-Myers, C. E.: Here's how Oasis developed its Defa waterflood in Libya. PPI 9 62-7. [255] Zsdanov, A. Sz.-Faraonooa, L. P.: Ob ucsete dinamiki plasztovogo davlenija pri geologo-promüszlovom izucsenii zalezsej nefti. NGG 4 34-6. [256] Smith, R. C.-Steflensen, R. J.: Improved interpretation guidelines for temperature profiles in water injection wells. SPE 4649 12 o. [257] Carlberg, B. L.-Matthews, R. R.: Water quality monitor for continous field use. SPE 4662 12 O. [258] Marqnez,TPh. R.,"`Jr.-Thompson, R. S.-Kiker, R. D..` Turbine-driven centrifuga! compressors successfully used in offshore application. SPE 4665 11 O. [259] Gefien, T. M.: Oil production to expect from known technology. OGJ .19 66-8, 73-6. [260] Geflen, T. Improved oil recovery could help ease energy shortage. WO Oct 84_8. [261] - New group goes for enhanced oil recovery. OGJ 45 60.
107
[262] Strom, N. A.-Bray, J. A.-Berndtsson, N. G..` Enhanced recovery trends in Alberta. JCPT 3 35-43. [263] Holm, L. W..` Residual oil _ can we recover it economically? PE 1317-21. [264] Bajkov, A. M.-HalitoL`-a, F. Z.-Hnsznnllin, L. N.: O vozmozsnoszti povüsenija nefteotdacsi plasztov na neftjanüh mesztorozsdenijah lsimbaja putem nagnetanija gaza pod vüszokim davleniem. ND 5 3-5. [265] Kastrop, J. E.: How Hunt alternates gas/water injection at Fairway. PE 9 30-2, 35-6. [266] Lackland, S. D.-Hnrford, G. T.: Advanced technology improves recovery at Fairway. J PT 354-8. [267] Claridgc, E. L.-Bonclor, P. L.: A graphical method for calculating linear displacements with mass transfer and continuously changing mobilities. SPE 4673 .11 o. [268] Chaudhari, N. M. : A numerical solution with second-order accuracy for multicomponent compressible stable miscible flow. SPEJ 84-92. [269] Metcalfe, R. S.-Fussell, D. D.-Shelton, J. L.: A multicell equilibrium separation model for the study of multiple contact miscibility in rich-gas drives. SPEJ 147-55. [270] Alonso, M.-Morinean, Y.-Simandonx, P. -Bradshaw, A. D.-Bennion, D. W.: A laboratory investigation of the enriched gas displacement process in vertical models. JCPT 1 47-57. - Smith, R. L.-Shelton, J. L..` Comments. 57-8. _ Author”s reply. 58. [271] Boaclc, L. S.-Hearn, C. L. Dolıy, G..` Performance of a miscible flood in the Bear Lake Cardium Unit, Pembina Field, Alberta, Canada. SPE 4600 12 o. [272] Earlonglıer, R. C., Jr.- Wattenbarger, R. A.: Compositional simulation of miscible processes using two- and threecomponent systems. SPE 4723 8 O. [273] Holm, L. W.: Comments on finding the most profitable slug size. JPT 77-8. - Jones, S. C.: Discussion 78-9. _ Reply 79. _ [274] Brigham, W. E.: Mixing equation in various geometries. SPE 4585 6 o. [275] Flamerfelt, R. W..` An analytical study of laminar non-Newtonian displacement. SPE 4486 12 o. [276] Panteleev, V. G.-Tnmaszjan, A. B.--Morozova, V. T.: Vlijanie uglekiszlotü na fazovuju pronicaemoszt' porisztoj szredü dlja nefti i vodü. ND 6 11-3. [277] Shelton, J. L.-Schneider, F. N.: The effects of water injection on miscible flooding methods using hydrocarbons and carbon dioxide. SPE 4580 12 o. [278] Kumar, N.-Von Gonten, W. D.: An investigation of oil recovery by injecting CO2 and LPG mixtures. SPE 4581 8 o. [279] Ramesh, A. B.-Dixon, T. N.: Numerical simulation of carbonated Waterflooding in a heterogeneous reservoir. SPE 4075 12 o. [280] Schremp, F. W.-Roberson, G. R.: Efl`ect of supercritical CO2 on materials of construction. SPE 4667 16 o. [281] Dicharry, R. M.-Perryman, T. R.--Ronqnille, J. D.: Evaluation and design of a CO2 miscible flood project _ SACROC Unit, Kelly-Snyder Field. J PT 1309-18. [282] Healy, R. N.-Reed, R. L..` Physicochemical aspects of microemulsion flooding. SPE 4583 20 o. [283] Trnshcnslci, S. F.-Danben, D. L.-Parrish, D. R..` Micellar flooding _ fluid propagation, interaction and mobility. SPE 4582 12 o. 2284] Kamal, M.-Marsden, S. S., Jr.: Displacement of a micellar
slug foam in unconsolidated porous media. SPEI4584 7_o. [2852 D'Elia, S. R.-Ferrer, G. J..` Emulsion flooding of viscous oil reservoirs. SPE 4674 8 o. 2286: McAttlifle, C. D..` Crude-oil-in-water emulsions to improve fluid flow in an oil reservoir. JPT 721-6. :287: McAnlijý'e, C. D.: Oil-in-water emulsions and their flow
properties in porous media. JPT 727_33. 2288] Al-Rikabi, H.-Osaba, J. S.: Data on microemulsion
displacement of oil. OGJ 43 87-92. 2289] Paul, G. W.-Froning, H. R..` Salinity effects of micellar flooding. JPT 957_8. 2290: Knight, R. K.-Baer, P. J..` A field test of soluble-oil
flooding at Higgs Unit. JPT 9-15. 291: Gogarty, W. B._Davis, J. A., Jr.: Improved Maraflood process boosts profit potential. WO March 53-6, 58, 60-1. [292] Batra, V. K.-Dallien, F. A. L.: Correlation between
108
structure of sandstones and tertiary oil recovery. SPEJ 256_8. [293] Hill, H. J.-Reisberg, .1.1-Stegemeicr, G. L.: Aqueous surfactant systems for oil recovery. IPT 186-94. [294] Gale, W. W._Sandvik, E. 1. .` Tertiary surfactant flooding: pãärolãum sulfonate composition-efficacy studies. SPEJ [295] French, M. S.-Keys, G. W.-Stegemeier, G. L.-Ueber, R. C._Abram.s`, A.-Hill, H. J.: Field test of an aqueous surfactant system for oil recovery, Benton Field, lllinois. JPT 195-204. [296] Pnrsley, S. A.-Healy, R. N.-Sanclvik, E. l.: A field test of surfactant flooding, Loudon, lllinois. JPT 793-802. [297] Morrow, N. R.-Cram, P. J.-McCaflery, F. G.: Displacement studies in dolomite withwettability control by octanoid acid. SPEJ 22l_32. [298] Gnliev, M. A.: lszszledovanie temperaturnogo polja neftjanogo plaszta sz primeneniem metoda Galerkina i élektronnoj ınodeli. ANH 2 25-7. [299] Msztiszlarszkaja, L. P..` Geologicseszkie parametrü neftjanüh zalezsej, blagoprijatnüh dlja termicseszkogo vozdejsztvija. NGG 12 29-32. [300] Abdttllaera, A. A.-Alietra, S. M.: Vlijanie uvelicsenija temperaturü na vüteszneníe nefti vodoj. ANH 5 28-9. [301] Mttsztaev, Ja. A.-Marljntova, 1. 1.-Cscbotarcv, V. V.: lzmenenie otnoszitefnüh pronicaemosztej porisztoj szredü ot temperaturü. ANH ll 28-9. [302] Baker, P. E.: Effect of pressure and rate on steam zone development in steamflooding. SPEJ 274-84. [303] Coats, K. H._GcOrge, W. D.-Chtt, Ch.-Marcuni, B. E.: Three-dimensional simulation of steamflooding. SPE 4500 30 o. [304] Aktan, T.-Faronq, Alt' S. M.: Steamflooding after steam soak - effect of water saturation build-up on oil recovery. SPE 4501 12 o. [305] Afoejn, B. 1.: Conversation of steam injection to waterflood, East Coalinga field. SPE 4502 8 o. [306] Smith, R. V.-Bertnzzi, A. F.-Ternpleton, E. E.-Clarnpitt, R. L.: Recovery of oil by steam injection in the Smackover Field, Arkansas. JPT 883-9. [307] Shelton, J. L._Morrt's, E. E.: Cyclic injection of rich gas into producing wells to increase rates from viscous-oil reservoirs. JPT 890-6. [308] Szttlejmanov, A. G.-11/lamedov, T. lszszledovanie vlijanija uglevodorodnogo rasztvoritelja na éfl`ektivnoszt` paroteplovogo vozdejsztvija. ANH 4 25-7. [309] Willianıs, J. M.-Machnlda, J. R.: Minicomputer guides Midway-Sunset steam project. OGJ 12 66-7. [310] Snavely, E. S., Jr.-Bertncss`, T. A..` Removal of sulfur dioxide emissions by scrubbing with oilfield-produced water. SPE 4661 8 o. [311] Chase, C. A.-0'Dell, P. M..` Application of -variational ` pı`inciples to cap and base rock heat losses. SPEJ 200-10. [312] Bobcrg, T. C.-Penbcrthy, W. L. Jr.-Hagedorn, A. R.: Calculating the steam-stimulated performance of gas-lifted and flowing heavy-oil wells. JPT 1207-15. [313] Faroaq Ali, S. M.-Snytler, S. G.: Miscible thermal methods applied to a two-dimensional, vertical tar sand pack, with restricted fluid entry. JCPT 4 20-6. [314] Korobkov, E. 1. : lszszledovanie vlijanija szamovozgoranija nefti v plaszte pri zakacske v szkvazsinu vozduha. NH 7 14-.-7. [315] Bnchwald, R. W., Jr.-Hardy, W. C.-Neinast, G. S..' Case histories of three in-situ combustion projects. JPT 78492. [316] Hall, A. L.-Bowman, R. W..` Operation and performance of the Slocum thermal recovery project. JPT 402_8. 1317] Barber, R. M. .` Trix Liz fireflood looksgood. OGJ 1 3640. _318] Jameson, C. E.: The Lloydminster heavy oil area. JCPT 3 17-9. [319] Smith, F. W._Perkins, T. K.: Experimental and numerical simulation studies of the wet combustion recovery process. JCPT 3 44-54.
[320] Burger, J. G._Sahuqnet, B. C.; Laboratory research on wet combustion. JPT 1137-46. [32_1] Holst, P. H.-Karra, P. S.: The size of the steam zone in wet combustion. SPE 4504 8 o. [322] Burwell, E. L.-Sterner, T. E.-Carpenter, H. C.: In 'situ
retorting of oil shale _ results of two field experiments. USBM R1 7783 41 o. [323] _ In situ retorting recovers shale oil. OGJ 45 77-8, 83. [324] ( Van Golfracht, Bruning, Bronwer, George, Snell, Vassiliev, de Gelis, Molller): Estimation des erreurs dans Pévaluation des reserves de gas naturel. Gas d'aujourd`hui 9 411-32. [325] Richards, R. C..` A three-dimensional model for predicting natural gas reserves and availability. JCPT 1 41-6. [326] Crichlow, H. B.-Root,`P. J.: The use of an r-z model to study the effect of completion technique on gas well deliverability. SPEJ 259-66. [327] Keelan, D. K.-Pugh, V. J.: Trapped gas saturations in
carbonate formations. SPE 4535 18 o.
_
[328] Vadgama, U. N.: Exploration and production economıcs of low permeability shallow gas formations in Appalachia. SPE 4718 12 0. [329] Boardman, Ch. R.-Hamntaclc, G. W.-Fert_l, W. H.Atlcinson, Ch. H..` Evaluation of low-permabılıty gas-bearing formations in Rio Blanco County, Colorado. JPT 1125-9. [330] Kloepfer, C. V.-Last, G. J.: Development of low-productivity gas reserves, Southeastern Alberta. JCPT 4 15-9. [331] Szapir, M. H.-Ginszbnrg, G. D.-Kiszkova, V. 1.-BOgatürenlco, R. Sz.: Vlijanie nizkih plasztovüh temperatur na uglevodorodnüj szosztav prirodnüh gazov Í uszlovija szohranenija ih zalezsej. GNG 7 71-3. [332] Sesukov, N. L.: Priznaki zalezsej gaza, szoderzsascsih gidratü. GNG 6 20-6. [333] 0'Dell, P. M.-Steubing, N. W.-Gray, J. W..` Optimization of gas field Operations. .I PT 419-25. [334] Dnmoré, J. M. : Material balance for a bottom-water-drive gas reservoir. SPEJ 328-34. [335] Giaclea, V. -Birsan, E._Mocnta, St. T.: Cu privire la exploatarea zăcämintelor de gaze in regim de impingere naturală a apei. PG 492-6. [336] Cronqnist, Ch.: Effects of permeability variation and production rate on recovery from partial water drive gas reservoirs. SPE 4635 12 o. [3371 Schiller, S..` Gasfeld Bierwang - Simulation und Ausbeuteoptimierung einer Lagerstätte mit aktivem Wassertrieb. EEZ 448-54. [338] Buchwald, R. J., Jr.-Thompson, J. H..` Gas field developmental strategy from exploration well test data. SPE 4327 12 o. [339] Chacon, H. F..` Optimum well spacing for the gas reservoirs of the Mexican Republic. SPE 4579 12 o. [340] Fertl, W. H.-Cavanangh, R. J.-Shepler, J. C.-Cope, B. G.: Auswertung der Formationsparameter des Rotliegenden Sandsteins in der Nordsee. EEZ 128-31. _ [341] Sawyer, W. K.-Locke, C. D.-Overbey, W. K. Jr.: Simulation of a finite-capacity vertical fracture in a gas reservoir. SPE 4593 11 o. [342] Chen, T. K.-Kennedy, J. H.-McElhiney, J. E.: Recovery improvement study of the Gray Sand reservoir. SPE 4596 12 O. [343] Stuart, C. A._Kozik, H. G..` Geopressuring mechanism of the Smackover gas reservoirs, Jackson Dome area, Mississippi. SPE 4572 12 o. [344] Sigmund, P. M.-Dranchak, P. M.-Morrow, N. R.Parvis, R. A..` Retrogı`ade condensation in porous media. SPEJ 93-104. [345] Fnssell, D. D..` Single-well performance predictions for gas condensate reservoirs. JPT 860-70. [346] Thompson, F. R.-Thachnk, A. R..` Compositional simu-
lation of a gas cycling project, Bonnie Glen D_3A pool, Alberta, Canada. SPE 4280 16 O. [347] Spivak, A.-Dixon, T. N.: Simulation of gas-condensate reservoirs. SPE 4271 25 o. [348] Kretzschmar, H. J.-Hanenherm, W.-Jesse, J.: Reservoirmechanisch-numerische Modellierung von Untergrundgasspeichern. Energietechník 202-8. [349] Kretzschmar, H. .1._Jesse, J.: Vermischungsvorgänge und deren reservoirmechanisch-numerische Modellierung in Untergrundspeichern. Mitt. des B1 Freiberg 10 15-28. [350] Rndd, N.-Pandey, G. N.: Threshold pressure profiling by continuous injection. SPE 4597 7 o. ` [351] Poloadin, G. A.-Gaszejnoif, M. A.-Knliev, A. M. .` K vop-
roszu optimizacii regulirovanija nerovnomernoszti gazopotreblenija putem szozdanija lokal”nüh hraniliscs pikovogo tipa. ANH 11 31-2. [352] Matthes`, G.-Jackson, R. F.-Schüler, S.-Marndiak, 0. P.: Reservoir evaluation and deliverability study, Bierwang Field, West Germany. JPT 23-30. 1 353] Eilerts, C. K._Snmner, E. F.: Computing the movement (112 ııäjšctcd raw helium in Bush Dome reservoir. JPT 3 547 Röhr, H. U.: Erfahrungen beim Bau und Betrieb von Kavernenspeichern für Gas. EEZ 298-300. 355: Pasiechnyk, L. T.: Solution mining aids the L.P.G. industry. JCPT 3 25 34. 356; Krneger, R. F.: Advances in well completion and stimulation during .1PT”s first quarter century. JPT 1447-62. 3571 Allen, T. C..` Creative task force attack on profit loss due to formation damage. SPE 4658 11 O. [3582 Leon, L.: The role of the service company in minimizing and reducing formation contamínation. SPE 4660 5 o. 359j Patterson, W. E.: An economic evaluation technique for workovers with decliníng production. SPE 4618 11 o. 360] Coppel, C. P.-Jennings, H. Y., Jr._Reed. M. G.: Field results from wells treated with hydroxy-aluminium. JPT 1108 2. 1 36|] Carney, M. J._Wieland, D. R.: Stimulation of low permeability gas wells in the Rocky Mountain area. SPE 4396 12 o. 1 362] 0'Neil, D. E._BrOschat, R. E.: Successful stimulation techniques in a low permeability shallow -sandstone reservoir. SPE 4408 10 O. 11 363] LaFlenr, K. K.-Johnson, A. K.: Well stimulation in the North Sea: a survey. SPE 4315 7 o. 364` McWilliams, J. B.: High viscosity crude squeeze - an effective gas shut-Off technique. SPE 4406 8 o. 3õs` Downs, S. L.: injection profile corrections _ a rewiev of workover techniques _ Willard Unit. SPE 4650 8 o. 366] Felsenthal, How to diagnose a thief zone. J PT 83940. 367] White, J. L._Goddard, J. E._Pln'lh'ps, H. M. : Use of polymers to control water production in oil wells. JPT 143-50. 1 368] Goddard, J. E._ White, J. L.- Vanlandingham, J.-Carney, M. J.: Use of polymers to control water production in oil wells. SPE 4407 13 o. 1 369] Mazzocchi, E. F.-Carter, K. 1M.: Channelblock pilot ãrea application, Weyburn Unit, Saskatchewan. .ICPT 4 7-32. 370] Best, B. W._Miller, L. 0.: Optimum use of diverting agents in well stimulation treatments. PE ll 21-2, 24. 1 371' Panl, J. R._Plonka, J. H..` Solids free completion fluids maintain formation permeability. SPE 4655 7 o. 372] Bleakley, W. B.: West Texas workovers with foam gain favor. OGJ 11 97-8. 373' Faronq Ali, S. M. .` Well stimulation by downhole thermal methods. PE ll 25, 28, 30, 32, 35. [374] Dzsamalou, 1. M.-Rttsztamov, 0. M.-Mamedov, A. M. .` Obrabotka prizabojnoj zonü plaszta nagretoj szkvazsinnoj zsidkoszt° ju. ANH 10 27-30. 1 375] Labyer, H.-Cole, C.-Bomgardner, T.-11/laddox, B.Riley, D.: Ultra-large intensifier pump for high pressure well stimulation. SPE 4679 8 o. 1 376] (Editors): Fracturing: we`re learning to do it better all the time. Drllg. Apr 34-5. [377] Anderson, R. A.-Ingram, D. S.-Zanier, A. M..` Determining fracture pressure gradients from well logs. JPT 1259-68. [378] Daneshy, A. A.: Mechanics and direction of hydraulic fracturing. PE 11 17-20. ˇ 1 379] Komar, C. A._Frohne, K-H.: Factors controlling fracture
1'
~
_
1
a-
-A
„-
Orientation in sandstone. SPE 4567 8 o.
[380] Daneshy, A. A.: On the design of vertical hydraulic fractures. JPT 83-93. _ Perkins, T. K.: Discussion 93-5. Reply 95-7. 1 381] Daneshy, A. A.: A study of inclined hydraulic fractures. SPEJ 61-8. [382] Schrider, L. A.-Locke, C. D.-Haynes, R. D.: Effectiveness of difl`erent hydraulic fracturing treatments in low permeability reservoirs. SPE 4530 11 o. 1 383] Fast, C. R.: Graphic solution to fracture treatment design. PE ll 39, 42, 44, 46.
109
[384] Conlter, G. R._Menzie, D. E.: The design of refrac treatments for restimulation of subsurface formations. SPE 4400 12 o. [385] Daneshy, A. A.: Experimental investigation of hydraulic fracturing through perforations. JPT 1201-6. [386] Williams, B. B.-Nieto, G. Graham, H. L.-Leibach, R. E.: A staged fracturing treatment for multisand intervals. JPT 897-904. [387] Best, B. W.-Miller, L. O.: How Shell frac treats with diverting agents. OGJ 24 85-7. [388] Tinsley, J. M. Williams, J. R., Jr.: A new method of
providing increased fracture conductivity and improving stimulation results. SPE 4676 11 o. [389] Pye, D. S.-Smith, W. A.: Fluid loss additive seriously reduces fracture proppant conductivity and formation permeability. SPE 4680 8 o. `390: Holditch, S. A._Ely, J..` High viscosity, high proppant frac jobs pay off in deep wells. Drllg. July 37-40, 42. :391: Coolce, C. E., Jr.: Conductivity of fracture proppants in multiple layers. JPT 1l01_7. :3 92: Holditch, S. A.-Ely, J.: Successful stimulation of deep wells using high proppant concentrations. JPT 959_64. :393: Smith, J. E.: Effect of incomplete fracture fill up at the wellbore on productivity ratio. SPE 4677 16 o. :394: Sinclair, A. R.-Terry, W. M.-Kiel, 0. Polymer emulsion fracturing. SPE 4675 11 o. :395: Gras, E. H..` Alcohol comes on strong as a fracturing fluid. Drllg. May 64-5, 67. [396: _ Tailored treatments promise better frac economics. OGJ 12 82-4. :397: Sntton, G. D.-Roberts, L. D.: Paraffin precipitation during fracture stimulation. SPE 4411 19 o. :398: Roegiers, J. C.-Kndo, 0.-Fairhnrst, C.: Influence of the type of packer on the stress distribution around a boı`ehole and the resulting fracture orientation. JJAPT 209'_22. [399] Johnson, A. K.-LaFlenr, K. K.: Well stimulation in the North Sea. PE 12 58, 63, 65, 68. [400] Gidley, J. L.: A new look at sandstone acidizing. PE 11 55, 58, 62. [401] Van Domselaar, H. .R.-Schols, R. S._Visser, W.: An analysis of the acidizing process in acid fracturing. SPEJ 239-49. _ Nierode, D. E.: Discussion. 249-50. _ Authors” reply. 250. `
[402] [403]
[404] [405] [406] [407] [408]
110
Roberts, L. D._Gnin, J. A.: The effect of surface kinetics in fracture acidizing. SPE 4349 14 o. Land, K.-Fogler, H. S.-McCnne, C. C.--Anlt, J. W..` Kinetic rate expressions for reactions of selected minerals with HCl and HF mixtures. SPE 4348 18 O. McCnne, C. C.-Anlt, J. W.-Danlap, R. G.: Reservoir properties affecting matrix acid stimulation of sandstones. SPE 4552 12 o. ` Vogt, T. C.-Anderson, M. L.: Optimizing the profitability of matrix acidizing treatments. SPE 4550 12 o. Nierode, D. E._Krnk, K. F.: An evaluation of acid fluid loss additives, retarded acids, and acidized fracture conductivity. SPE 4549 12 o. Blevins, T. R.-Cotten, W. R.-Dngas, E. J.: OH--Al treatments sustain acid stimulated production. WO Aug. 1. 26-9. Vetter, 0. J.-Goldish, E.: A reaction product of arsenic-conlaining inhibitors. SPE 4358 10 o.
[409] Gnszejnov, M. R.: Povüsenie éffektivnoszti kiszlotnüh obrabotok szkvazsin v uszlovijah drenirovannüh plasztov. ANH 2 29-31. `41 0` Vetter, 0. J.: Oil-field chemistry _ a multi-billion dollar challenge. SPE 4366 9 o. :41l: Vetter, 0. J..` The chemical squeeze process _ some new information onsome old misconceptions. JPT 339-53. :412: Maddin, C. M._Lopp, V. R.: Analytical chemistry of oil well treating chemicals. SPE 4352 8 o. :4l3: Matijevic, E.-Brace, R.-Bleier, A.: Stability of mixed colloidal dispersions. SPE 4363 8 o. :4l4: Meijs, F. H.-Mitchell, R. W.: Studies on the improvement
of coalescence conditions of oilfield emulsions. SPE 4356 12 o. [415] Nancollas, G. H.-Reddy, M. M. : The kinetics of crystallization of scale forming minerals. SPE 4360 13 o. [416] Hansen, G. D.-Nathan, Ch. C.-Sloat, B.: Structural relations of organic corrosion inhibitors and scale preventives as applied to oil field chemistry. SPE 4351- 12 o. [417] Ralston, P. H..` Phosphonates _ a chemical answer to oilfield water problems. SPE 4350 12 o. [418] Tippie, D. B._Kohlhaas, C. A..` Effect of flow rate on
stability of unconsolidated producing sands. SPE 4533 20 o. [419] Stein, N._0deh, A. S.-Jones, L. G.: Estimating maximum sand-free production rates from friable sands for difl`erent well completion geometries. SPE 4534 4 o. [420] Mnecke, T. W.: Sand consolidation: a study of plastic failure mechanisıns. SPE 4354 16 O. [421] Stein, N._Watts, J. W.: Planning for better formation
consolidations using fluid displacement studies. SPE 4554 7 o. [422] Copeland, C. T.-McAnley, J. D..` Sand control by the use of an epoxy-coated high-solids content gravel slurry. SPE 4553 15 o. [423] Gidley, J. L. Hanson, H. R.: Prevention of central ter-
minal upsets related to stimulation and consolidated treatments. SPE 4551 12 o. [424] Miller, J. S.-Nicholls, H. R..` Methods and evaluation of explosive fracturing in oil shale. USBM R1 7729 22 o. [425] Lorenz, Ph. B.: Radioactive tracer pulse method of evalu-
ating fracturing of underground oil shale formations. USBM R1 7791 33 o. [426] Slcinner, W. C.: A quarter century of production practices. JPT 1425 31. [427] - New gauge brings high precision to bottom-hole pressure testing. PPI 7 66-9. [428] Brodszlcij, P. A.-Zstwagin, V. G._Fionov, A. 1.: O Vozmozsnosztjah metoda izmerenija plasztovüh davlenij po razrezu neobszazsennüh szkvazsin. GNG 8 68-71. [429] Herman, Z.: Wstepna technologia opróbowania szczelinowatych kolektorów wçglanowich rurowymi próbnikami zloza. N (pol) 408-13. 14301 Harris, L. M. : Design for relíability in testing from
floating drilling vessels. SPE 4302 7 o.
[43 1] Stewart. D. 1.-Fordham, P. A.-Kisling, J. W.-Natter,
B. P.: A system for formation evaluation under North Sea conditions. SPE 4314 8 o. [43 2] Terman, M. J..` Nuclear-explosion petroleum-stimulation projects, United States and USSR. B. AAPG 990-1026' [433] _ Plans to market Rulison gas disclosed. OGJ 38 36-7. [434] Randolph, Ph. L.: Project Wagon Wheel reservoir, production and economic consideı`ations. SPE 4399 16 o.
5 Kőolaj- és földgáztermelés
5.1 Több fázisú áramlás, kúthőmérséklet Az irányított ferdefúrással mélyített kutak, valamint a parton túli mezőkről a szárazföldre vezető folyóvezetékek világszerte növekvő száma szükségessé tette egy tetszőleges dőlésű csővezetékre érvényes több fázisú nyomásveszteség-számítási módszer kidolgozását. Egy ilyen számítási módszert ismertet [1], amelyet a Tulsa-i egyetemen végrehajtott üzemi kisérletekre alapoztak (Beggs, H. D.: An experimental study of two-phase flow in inclined pipes. Ph. D. dissertation. U. of Tulsa, 1972). Az összesen 584 ellenőrzött kísérletet vízzel és levegővel végezték 1” és 1 1/2” nominális átmérőjű, 13,5 m hosszú műanyag csőben. A kísérleti berendezés lehetővé tette a csövek hajlásszögének tetszőleges változtatását +900 és -908 között. Az új áramlási elmélet kidolgozása során Dukler vízszintes áramlásra érvényes áramlásitartomány-felosztását használták fel. A kidolgozott korreláció, valamint a kísérletek adatai alapján bebizonyosodott, hogy a cső dőlésének meghatározott hatása van a nyomásveszteség értékére, amelynek elhanyagolása az elérhető pontosságot csökkenti. A szerzők kísérleti adataikat mődszerükkel 1%-os pontosságon belül reprodukál-
ták.
°
Az 0rl
elmélet alkalmazhatóságát, pontosságát; a levont következtetéseket [3, 4] tartalmazza. A mérési eredményekkel való összehasonlítás céljából a szerzők egy kétfázisú áramlási nyomásveszteség-adatbankot állítottak fel. Az adatbankba irodalmi publikációkból, valamint egyéb forrásokból 726 ellenőrzött adatot vettek fel, amelyek termelő olajkutakból vagy kísérleti kutakból származnak. A vizsgált áramlási elméletek a következők voltak: Poettman-Carpenter, Baxenclell-Thomas, Duns_Ros, Fancher-Brown, Hagetlorn- Brown, Orlfiszewslfi, Beggs Brill, Aziz-Govier,
Chiericiés társai. Mindegyik számítási módszerre külön számítógépi programot írtak, a programozás helyességét az eredeti szerzők adataival ellenőrizték. _ Az elemzés során legpontosabbnak a Hagedorn-Browrn elmélet bizonyult, a nyomásveszteséget általában kismértékben alulbecsli, átlaghibája 1,3%, szórása 18,1% volt. Az Ot'kiszewsl(i- és Aziz-Govier-elmélet
statisztikai jellemzői csaknem azonosak, azzal a különbséggel, hogy az előbbi a ténylegesnél kisebb, az utóbbi a ténylegesnél nagyobb nyomásveszteségeket ad (átlaghiba: +8,2%, ill. _8,6%; szórás: 34,7%, ill. 35,7%). A Darts Ros-módszert csupán 427 kút esetében tudták számítani, a többi esetben a szükséges korrelációs görbék tartományait túllépték. Az átlaghiba -15,4%, a szórás 50,2% volt, tehát a kapott nyomásveszteség-értékek a mérhetőnél nagyobbak. A Beggs-Brill-módszer statisztikai jellemzői megközelítik a Dnns Ros-eljárást. Az előzőekhez képest pontatlan eredményeket ad a Chierici és társainak módszere. A Poettrnan-Carpenter, valamint a Baxen-
dell-Thomas számítási módszerekből számított értékek a tényleges nyomásveszteségeknek átlagban kétszeresével egyenlők. Pontosabb a Fancher_Brown-eljárás, amely nagy gázhozamoknál a legpontosabb eredményeket adta. Vízszintes vezetékekben történő kétfázisú áramlás nyomásveszteség-számításának egyik alapfeladata az in situ folyadéktelítettség meghatározása. Hat ismert áramlási elmélet pontosságát vizsgálja a folyadéktelítettség meghatározásánál [5]. Irodalmi publikációkból származó, 296 mérési adatot tartalmazó adatbank felhasználásával végezték az összehasonlítást. A számított eredmények alapján megállapították, hogy az egyes módszerek olyan viszonyok mellett adnak pontos eredményt, amelyek a korrelációk alapjául szolgált mérési adatokat megközelítik. A vizsgált módszerek közül legpontosabbnak az Eaton-, valamint 111
a Begg.s`_Brill-módszer bizonyult. A folyadéktelítettség-értékek csökkenésével általában minden módszer hibája nőtt, pontos számítási eljárások kidolgozása további kísérleti eredményeket igényel. _ Ugyanezen adatbank felhasználásával [6] négy áramlási elmélettel számítható súrlódási tényezők pontosságát vizsgálta. A statisztikai elemzések során kimutatták, hogy az összes áramlási tartományban egyik módszer sem ad megfelelően pontos eredményeket. Az összes vizsgált esetet figyelembe véve legkedvezőbb eredményeket a Dukler-módszerrel lehet elérni (7,7% átlaghiba), majdnem azonos pontosságú a Beggs_Brill-módszer is. Az Eaton által megadott számítási módszer hibái jelentősebbek, a Guzhov-módszer pontatlansága nagy. Segédgázos kutakhoz szükséges számítások során általában feltételezik, hogy a gázos folyadék áramlási hőmérséklete az injekció pontja felett a keverés előtti olajhőmérséklettel azonos. Kísérletek alapján [7] bebizonyítja, hogy a tényleges helyzet ettől eltér. A szerzők a segédgáz és az olaj keveredését adiabatikus álla-
potváltozással közelitve módszert adnak a keverék hőmérsékletének számítására. Az eljárásban figyelembe veszik a segédgázszelepen átáramló gáz lehülését a Joule-Thompson-hatás következtében. Kísérleti eredmények alapján [8] segédgázos kutak hőmérsékleteloszlásának meghatározását ismerteti. Módszere különböző folyadék- és gázhozamok esetében a kút hőmérsékletviszonyait alapvetően befolyásoló hőátbocsátási tényező meghatározását teszi lehetővé. Kútfúvókákon, szűkítőnyílásokon átáramló több fázisú keverék áramlási viszonyait elemzi [9]. A szerző az állapotváltozást a fúvókában politropikusnak feltételezve, az energiamegmaradás alapján az átömlési sebesség meghatározására összefüggést vezet le. Az áramló keverék gáztartalmát a termelt és oldott gázolaj viszony függvényében számítja. Összefüggést közöl a fúvókán átáramló olajhozam meghatározására a fúvóka méretének, a fúvóka előtti nyomás, hőmérséklet, a termelt és oldott gáz-folyadék viszony, valamint a fluidumok termodinamikai paramétereinek függvényében.
5.2 Olajkút termelése Segédgázos kutaknál a folyadékhozaınot és a termelés gazdaságosságát növelni lehet az üzemviszonyok elemzése után az optimális termeléshez szükséges viszonyok biztosításával. Egy folyamatos termelésü kútcsoporton végzett elemzéseket és intézkedéseket ismerteti [10], amelyek eredményeként a vizsgált kutak hozama növekedett, egyes esetekben igen jelentősen. A kutakban végzett mélységi nyomás- és hőmérsékletmérések alapján számos hátrányos körülményt kiderítettek, amelyek egy része helytelen tervezés eredménye volt. A Szovjetunióban elterjedten alkalmazzák a kutak segédgázos termelésére az ugyanazon kúttal harántolt gázréteg gázát. Az ilyen, ún. „belső” segédgázos termelés előnyei a felszíni rendszer szükségtelensége, a folyadékkitermelés nagy hatásfoka. Nagy hozamú kutakat tartalmazó mezőben alkalmazott ilyen megoldásnál használt kútszerkezeteket és felszereléseket ismertet [l1]. A kutakban a megfelelő segédgázmenynyiség biztosítására talpi regulátorokat alkalmaznak. Az optimális üzem érdekében a talpi regulátor fúvókáját és a kútfejfúvókát kell gondosan méretezni. _ Gázkút nagynyomású gázát felhasználó, kompresszor nélküli, segédgázos termelés üzemviszonyainak optimális meghatározására dolgoztak ki módszert [l2]. Az olaj- és gázkút termelési paramétereinek szimultán megoldásán alapuló eljárást Minszk_22 számítógépre programozták. Gőzbesajtolással kezelt kutak üzemjellemzőinek meghatározására közöl módszert [l3]*. A számítógépre' programozott eljárás alapja a tárolóban és a termelőcsőben lejátszódó áramlás jellemzőinek közös, iterációs megoldása. A rétegben lejátszódó tranziens folyamatok leírására a Boberg-Lentz-módszer mó-
dosított változatát használják. Ugyancsak módosítani kellett a függőleges kétfázisú áramlás számítására használt 0rlciszewskt`-eljárást is a termelt gőzfázis
figyelembevétele érdekében. Az lBM_360 és 370 112
számítógépekkel számos venezuelai nagy hozamú kút üzemjellemzőinek alakulását a gőzbesajtolás után megfelelő pontossággal meg tudták határozni. Az időszakos segédgázos termelés üzemjellemzőinek meghatározására dolgoztak ki egy új módszert [l4]. Az elvi következtetéseket 1500 m-es kútban lefolytatott 52 kísérletre alapozták. A kísérletek során a termelőcsőben a nyomást hét távadóval mérték, a ciklus többi termelési paraméterét is regisztrálták. A kútba két szelepsort építettek be az egy- és tőbbpontos injekció elemzése céljából. A szerzők egyik fő következtetése (az előző felfogásokkal szemben), hogy az időszakos ciklus folyadéktermelésének jelentős hányada a tömör folyadékdugó kitermelése után jut a felszínre. _ Két réteget egy kúttal termelő segédgázos kutak felszerelésének és üzemeltetésének optimális megoldásait ismerteti és elemzi [l5]. Vizsgálataik kiterjednek a három lehetséges változatra: mindkét réteg folyamatos vagy időszakos termelésíí; egyik folyamatos, másik időszakos. A kettős segédgázos kutak korszerű kútszerkezet-megoldása a két párhuzamos termelőcső beépítése, valamint két pakker alkalmazása a kútban. A kútszerkezet kiválasztása után az egész berendezés gazdaságosságát döntő módon meghatározó lépés a használandó segédgázszelepek típusának eldöntése. Újfajta, KPG típusjelií indítószelepet dolgoztak ki a Szovjetunióban [l6]. A rugóterhelésű, differenciális szelep konstrukciós megoldása a gazdaságos segédgázfelhasználást biztosítja. _ A Merla cég által korábban kifejlesztett, nagy hozamok termelésére alkalmas kamrás segédgázos termelőberendezés üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatait írja le [l7]*. A megoldás -főbb előnyei a nagyobb hozamok termelése kis talpnyomás mellett, a ciklusszám automatikus beállítása. Eddig öt kúton üzemel ilyen berendezés, minden esetben 2-3-szoros hozamnövekedést értek el. A becsült
maximális hozam csaknem 130 mi*/nap 2700 m mélységből 2 7/3”-es termelőcsővel. Új típusú, hosszú löketű rudazatos mélyszivattyú hajtóberendezés-kifejlesztéséről számol be [18]. A hajtást szervomechanizmussal vezérelt hidraulikus hajtómű biztosítja, amely egy függőleges henger és dugattyú segítségével fel-le mozgatja a rudazatot, illetőleg a betonidomokból álló ellensúlyt. Az ellensúly mozgását egy drótkötélrendszer közvetíti a sima rúdhoz. A berendezés legfontosabb eleme a szervoszivattyú üzemét vezérlő mechanikus szerkezet. Ez teszi lehetővé az irányváltozást, a lökethossz, valamint a löket sebességés gyorsulásviszonyainak tetszőleges beállítását. A berendezés fő előnyei, hogy az üzemjellemzők optimális beállítása könnyű, a hajtó elektromotor terhelése egyenletes. A szabadalmazott szerkezet prototípusát négy évig kedvező tapasztalatokkal üzemeltették. A rudazatos mélyszivattyús termelés üzemviszonyainak optimalizációjával számos cikk foglalkozik. A terhelés- és egyéb viszonyok jellemző adatait általában számítógéppel dolgozzák fel, gyakran a számítógép termelésirányítást is végez. Összefoglalóan elemzi az optimális mélyszivattyús üzem megvalósításának főbb szempontjait [l9]. A különböző geometriai elrendezésű felszíni hajtóberendezések hatását vizsgálja [20] a mélyszivattyúzás üzemjellemzőire. Módszert ad a különböző geometriájú berendezések összehasonlítására, adott kútnál az optimális berendezés kiválasztására. - Gépkocsira szerelt egységet készítettek, amely miníkomputer segítségével a mélyszivattyús kút termelési paramétereit a kútnál meghatározza [2l]*, [22]. A számítógéphez kapcsolt rajzolón nemcsak a felszíni, hanem a szivattyúnál érvényes dinamométerdiagram is felvehető. A programozott eljárással meghatározzák a terhelésviszonyok jellemzőit, a szivattyú belépési nyomását, valamint a szivárgási és súrlódási veszteségeket is. A berendezés gyorsabb és pontosabb adatgyűjtést, hatásosabb üzemzavar-elhárítást eredményez. Mélyszivattyús kutak számítógépes termelésirányítását [22, 23] szerint a terhelésadatok távadásával és a kútközpontban elhelyezett minikomputerrel oldják meg. Az analóg jeleket a keresztgerendára szerelt mérőbélyeg biztosítja. A számítógép a rendkívüli üzemviszonyokat felfedezi, folyadékhiány esetében az időszakos kutakat leállítja. A rendszer bevezetése óta a szivattyúk üzemidejének csökkenése eredményeként 20%-os energiamegtakarítást értek el, a rudazattörések' száma 25%-kal csökkent. - Kis hozamú kutaknál a rétegből történő beáramlás függvényében változtatott mélyszivattyú-szállítás megoldásának elvi lehetőségeit vizsgálja [24]. A maximális volumetrikus hatásfokot a löketszám folyamatos változtatásával kívánják elérni. - A szivattyú kopásával csökkenő szállítókapacitás több sebességgel járatható hajtómotorral ellensúlyozható [25]. A növekvő löketszámokkal elérhető, hogy a szivattyú szállítóképessége hosszabb ideig marad az eredeti értékén. A módszert egy termelőkúton is ellenőrizték. A szükséges mélyszivattyú-javítások száma csaknem felére csökkent a konvencionális megoldás üzeméhez viszonyítva. A mélyszivattyúzás volumetrikus hatásfokát vizsgálja [26] két szivattyúcsere közötti időszakban. A cserék közti átlagos volumetrikus hatásfok optimális értékére a szivattyúcsere költségeit figyelembe véve összeB Kőolaj és Földgáz
függést vezet le. A számítható és a kútban mérhető hatásfok összehasonlítása jól jellemzi a mélyszivattyú állapotát, ennek alapján a szivattyúcserék időpontja előre jelezhető. - Csoportos mélyszivattyúzásnál alkalmazható szovjet berendezések kiválasztására diagramot közöl [27]. A közölt ábrából meghatározható a különböző típusú berendezésekkel tetszőleges mélységnél megvalósítható maximális folyadékszállítás. A mélyszivattyú dugattyújának optimalizálásával két közlemény is foglalkozik. Az egyik [28] a tömör fémdugattyúk legkedvezőbb hosszának meghatározására ad analitikus módszert. Az optimalizálás alapja az, hogy a különböző dugattyúhosszak esetében a kopást befolyásoló viszonyok megváltozása miatt a javításig eltelt idő változik. Kísérletek alapján kidolgozott számitási módszerrel a szerző a dugattyúk optimális hosszát 0,4 m-nek tartja. -- A másik közlemény [29] mandzsettás dugattyúk üzemviszonyait elemzi, és matematikai modellt ad a különböző számú mandzsettával ellátott dugattyúk élettartamának meghatározására. Megállapítja, hogy a mandzsetták számának növelésével a várható élettartam nem lineárisan nő. A különböző számú mandzsettával ellátott dugattyúk költségeinek ismeretében meghatározza az alkalmazandó mandzsetták optimális számát. Mélyszivattyúzásra világszerte túlnyomóan egyhatású mélyszivattyúkat alkalmaznak. A kéthatású szivattyú előnye, hogy ugyanakkora löketszámnál nagyobb hozamot szállít, és a rudazatterhelés egyes esetekben kisebb. A Szovjetunióban gyártott ötfajta kéthatású rudazatos mélyszivattyú szerkezetét és üzemeltetési tapasztalatait ismerteti [30]. A szivattyúk néhány előnye mellett nagy hátránya, hogy a löket alatt a rudazatra ható nyomóerő miatt a rudazat kihajlásának lehetősége nagy. Kísérleti üzemeltetések során kiderült, hogy kéthatású szivattyúk alkalmazása rudazatos mélyszivattyúzásnál 700 m-nél mélyebb kutakban nem célszerű. A rudazatterhelések csökkentésére zárt csőrudazat felhajtóerejét használják fel [3l]. A csőrudazatba a menetes kapcsolatoknál beszivárgó folyadék eltávolítását a "mélyszivattyú szerkezeti megoldásával biztosítják. Uzemi kísérletek során a simarúd-terhelések 25-36%-kal csökkentek. _ Mélyszivattyús kutak talpán összegyűlt víz eltávolítása érdekében [32] a szivattyú alá a kúttalpig termelőcsőszakasz beépítését javasolja. A megnövekedett áramlási sebességek hatására a víz folyamatosan eltávolítható, a kút talpnyomása csökken. Gázos folyadék esetében a szivattyú alá gázhorgonyt is beépítenek. A mélyszivattyú-rudazat meghibásodási okainak felismeréséről és megelőzéséről tartott tanfolyamok anyagát rövidített formában közli [33]. A rudazat elhasználódását előidéző okokat és hatásuk megszüntetésének módjait részletesen elemzi. A törések 50 %-a a konvencionálisan esztergált menetű rudazatoknál a rudazatkapcsolóknál jött létre. Korszerű, hengerelt meneteknél ez a szám 20%. A rudazattörések okának azonosítása fontos, a tipikus eseteket ábrákon mutatja be. A kapcsolóknál fellépő törések döntő hányada a menetes kapcsolatok nem megfelelő vagy túlzott meghúzásának következménye. Az optimális összehúzás mértékének legjobb mutatója az API szabvány szerint mért, a kézzel becsavart állapothoz viszonyított kerületi elmozdulás. A rudazattest meghibásodásának 113
fő oka a felületi sérülésekből kiinduló kifáradásos törés, amelynek megelőzése érdekében a korrózióvédelemre, a rudak gondos felszíni kezelésére, szállítására rendkívüli gondot kell fordítani. _ Az elszakadt mélyszivattyúrudak törési felületeinek és a rudazat külső felszínének állapotából egyértelműen meg lehet határozni a törés okát. Az azonosítást [34] színes fényképfelvételek bemutatásával segíti elő, amelyeken tipikus meghibásodások törési felületeit és külső elváltozásait elemzi. _ Főként romániai tapasztalatok alapján elemzi a mélyszivattyú-rudazatok törésének okait egy három cikkből álló sorozat. [35] nagyszámú adat alapján jellemzi a töréstípusokat. Eljárásokat ismertet, amelyek segítségével a törések száma csökkenthető. A méretezésre számítási összefüggéseket közöl. _ [36] azt vizsgálja, hogy miként befolyásolja a működési élettartamot a rúdacél minősége, a készítési technológia és a kezelési mód. Az ajánlott acélfajták hat csoportba sorolhatók. Ezeknek megfelelő koefliciensek alapján minden csoportra kiszámítható az a kifáradási határérték, amit a méretezéskor figyelembe kell venni. _ [37] a rudazattöréseknek egyik sajátos okával foglalkozik. A törések jelentős részét az okozza, hogy a rudazat tengelyéhez képest a rudazatorsó menetének tengelye excentrikus. Eljárást ismertet, amellyel meghatározható a megengedett legnagyobb excentricitás. _ Uj mélyszivattyús rudazatméretezési eljárást ismertet [17] és [38]. A kidolgozott számítási módszer célja, hogy a lépcsős rudazat minden szakasza kifáradás szempontjából azonos igénybevételnek legyen kitéve. A méretezést iterációs módszerrel, számitógéppel célszerű elvégezni, alkalmazásával a teljes rudazat igénybevétele kifáradási szempontból azonos lesz, a rudazattörések száma csökken. Electra I és Electra_II clnevezéssel az US Steel Co. különleges szilárdságú mélyszivattyú-rudazatot gyárt [l7, 39]. A rudazat hőkezelésével elérik, hogy a külső réteg főleg martenzites szövetszerkezetű, nagy korróziótűrésű. Az edzés hatására a rudazat felületi rétegében nagy nyomófeszültség keletkezik (max. 8600 bar), amely még terhelés alatt is jelentős értékű marad. Mivel a rudazat külső rétege gyakorlatilag sohasem kerül húzó igénybevétel alá, a rudazat az igénybevétel típusától függetlenül a maximálisan megengedett feszültségnek (3500 bar) megfelelő terheléssel üzemeltethető. Így kisebb átmérőjű, kisebb súlyú rudakat lehet alkalmazni, ami a hozamok növelését teszi lehetővé. Eddig az USA-ban 600 000 m ilyen rudazatot építettek be különböző kutakba. Rudazat nélküli hidraulikus mélyszivattyús kutak üzemjellemzőinek meghatározását a felszíni terınelőcső- és szervofolyadék-nyomásokból miniszámítógéppel a kútnál végzik [40] szerint. A számítógépi programok egyrészt az üzemjellemzők (szivattyú szállítása, hatásfoka, súrlódási veszteségek stb.) meghatározását, másrészt az üzempont megváltoztatásából eredő hatások elemzését teszik lehetővé. Az üzemi paraméterek előrejelzését végző programokkal az optimális mélyszivattyús üzem rövid idő alatt a helyszínen megvalósítható. A KOBE cég hidraulikus sugárszivattyús termelő-
114
berendezéséből a világon 125 üzemel [l7]. _ Ezen szivattyúk részére a Continental Oil Co. által kifejlesztett felszíni szervofolyadék-előkészítő berendezést ismerteti [4l]. A sugárszivattyú a rudazat nélküli hidraulikus mélyszivattyúkkal ellentétben nem igényel túlzottan tiszta szervofolyadékot. A maximális megengedett szennyeződéstartalmat csupán a felszíni szervoszivattyúk üzemeltetési feltételei határozzák meg. A kevésbé szigorú követelmények egy olyan előkészítő rendszer kidolgozását tették lehetővé, amely a hidraulikus mélyszivattyúzásnál használtnál olcsóbb, így a sugárszivattyús termelés gazdaságosságát növeli. A bemutatott berendezés egy példánya a jelenlegi legmélyebb (4425 m) sugárszivattyúval termelő kúton működik. Centrifugális búvárszivattyúk kiválasztásával, üzemjellemzőinek meghatározásával a szovjet szakirodalom intenzíven foglalkozik. [42] kis gáztartalmú folyadék szállításának viszonyait elemzi, és módszert ad a szivattyú szállítóképességének meghatározására. A kidolgozott módszert a búvárszivattyús berendezés optimális kiválasztásának számitógépes megoldásához használják. Üzemi mérések feldolgozásából levont következtetések alapján számítja [43] a búvárszivattyú hatásfokát. Az olajjal termelt víz viszkozitáscsökkentő hatását, valamint a szabad gáz komprimálásához szükséges energiaveszteségeket a számítás során félempirikus összefüggésekkel veszik figyelembe. Az optimális berendezés kiválasztása az eljárással tetszőleges folyadék- és gázhozamnál elvégezhető. _ A centrifugális búvárszivattyú hatásfokát a szivattyúban fellépő energiaveszteségek meghatározása alapján számítja [44]. A veszteségek döntő hányadát a súrlódásból eredő mechanikai energiaveszteség alkotja, a szivárgási és áramlási veszteségek hatása kisebb. A különböző veszteségek számítására összeftiggéseket közöl. _ A gázos folyadék centrifugális búvárszivattyúval történő termeléséről kialakult ellentmondó nézeteket elemzi [45] üzemi kísérletek alapján. A szivattyú szállítása csak meghatározott gáztartalomérték felett csökken. Ennek meghatározását a jelleggörbékből vezeti le. Centrifugális búvárszivattyúval termelő kutak termelékenységi tényezőjének meghatározására egyszerűsített módszert közöl [46]. A kidolgozott számítási eljárásban a függőleges több fázisú áramlást, valamint a szivattyú nyomásviszonyait korábbi kutatások alapján határozza meg. A számitógéppel végzett számítások eredményei pontosnak mutatkoznak. _ Vizes olaj termelésekor a kútban stabil emulzió keletkezhet. Az emulzióbontást célszerű a kútban elvégezni, ennek módszereit vizsgálja [47]. Az üzemi kísérletek alapján a legkedvezőbb a felületaktív anyag adagolása a béléscsőközön át, az optimális koncentráció nagyságát az adott esetre meghatározták. A szibériai éghajlati viszonyokra készült ,,Centrilift” elektromos búvárszivattyúk különleges szerkezeti és üzemeltetési problémáit ismerteti [48]. Az alkalmazás nehézségét elsősorban az jelentette, hogy a felszíni szállításnál és szerelésnél -60 Co hőmérséklettel is számolni kell.
5.3 Gázkút termelése Kettős gázkút termelését vezérlő automatikus berendezést ismertet [49]. Olyan helyi, pneumatikus szabályozóberendezést alkalmaztak, amely biztosítja, hogy mindkét rétegből származó gázáram fúvóka utáni kútfejnyomása ugyanakkora legyen. A változó igényeknek megfelelően a kút összhozama is változik. A két réteg különböző beáramlásíjellemzői miatt a két gázhozam arányát is ennek megfelelően változtatni kell. Az automatikus berendezés a hozaınokat külső energia felhasználása nélkül állítja be. Nagy hozamú gázkút talpnyomásának sajátos csökkentéséről számol be [50]. A kútfej hőmérséklete igen nagy volt, normál szeparálás esetén a gázáram hőmérséklete meghaladta volna a gázvezetékben megengedett hőmérsékletet. Amíg a termelési nyomás elég nagy volt, az expanzió hatására elegendően nagy hűtést értek el. A nyomás csökkentésével azonban szükségessé vált egy viszonylag bonyolult mélyhűtő berendezés üzembe állítása. Ennek eredményeként a szeparátor-hőmérséklet 17 C°-kal csökkent, a gázhozam és a leválasztható kondenzátum mennyisége jelentősen nőtt. Számos tanulmány foglalkozik a savanyúgázt termelő gázkutak sajátos problémáival. A savanyúgáz elnevezést az amerikai irodalomból vették át. Olyan földgázt neveznek így, amely a többi földgáz-összetevők mellett viszonylag nagy mennyiségű kéntartalmú komponenst (H2S, COS, CH3SH, elemi kén) is tartalmaz. Ez tehát kereskedelmi elnevezés, és nincsen fizikokémiai értelme [5l]. _ Az NSZK-ban savanyúgázok termelésével kapcsolatban 10 év alatt szerzett tapasztalatokat ismerteti [5l, 52, 53]. A kén jelenléte különböző káros hatásokat okozhat: a kiváló kén eltömheti a fakadó felszínt; lerakódhat a termelőcsőben; szennyezhet a felszínen; korróziót okozhat. A tanulmányok jelentős része a kénlerakódással és azok eltávolításával foglalkozik. A kútáramból a kénvegyületek a nyomás és a hőmérséklet csökkenésének hatására válnak ki. Ha a hőmérséklet 115 CO alá csökken, szilárd kénkristályok keletkeznek, s az áramlási csatorna falához tapadnak. _ Az északnémet gázmezők gáza viszonylag száraz, természetes oldószert nem tartalmaz, ezért a kénlerakódás a kútban jelentős. Számos. eljárást próbáltak ki a kénlerakódás megelőzése érdekében. Hatásosnak egyedül az oldószer folyamatos alkalmazását találták. A kúttalpra
vezetett oldószer összekeveredik a kútárammal, és megelőzi a kénkiválást, lerakódást. Két oldószer mutatkozott hatásosnak és alkalmazhatónak: vizes alkáliszulfid, illetőleg nagy forráspontú alifás szénhidrogén. A tanulmányok ismertetik az alkalmazás módját, előnyeit és hátrányait. Savanyúgázt termelő gázkutak termelőcsövének különböző mélységeiben jelentősen eltérő mértékű korróziót észleltek [54]. A cső teljes belső felületére szulfidréteg rakódott le, amely a felső szakaszban piritből és markazitból állt, és védőréteget alkotott. Lejjebb más szulfıdoktkeletkeztek. A korróziós termékek tapadása és védőhatása igen különbözőnek mutatkozott. Nem találtak megnyugtató magyarázatot a különböző bevonatok képződésére. Az orenburgí gázmező gáza jelentős mennyiségű kénhidrogént tartalmaz. Vizsgálatokatvégeztek annak tisztázására, hogy különböző fémes bevonatok milyen mértékben akadályozzák meg a gázzal érintkező szénacél korrózióját [55]. Azt tapasztalták, hogy a kénhidrogén-elridegedést okozó hidrogénbehatolás jelentős mértékben függ a bevonatok porozitásától. _ Világszerte több helyen folynak kísérletek annak meghatározására, hogy savanyúgázt termelő kutakban milyen minőségű acélból készítsék el a termelőcsőveket, béléscsöveket. Kitűnt, hogy az eddig jónak vélt API Std 5 AC szerinti C_75 fokozatú anyag nagymélységű kutakban ,nem megfelelő, és a C 95 sem mindig alkalmas. Ujabb csőanyagokat kísérleteztek ki, ezek a C_80 és C_90 jelzésűek. A folyási határuk viszonylag kicsi [56]. Az SSC (sulfide stress cracking) meghatározása érdekében laboratóriumi vizsgálati eljárást dolgoztak ki. A C keresztmetszetű mintadarabokat korroziv környezetben terhelték [57]. Kimutatták, hogy a növekvő hőmérséklet hatására az SSC-érzékenység csökkent. Jelentősen befolyásolja a falvastagság: vastagabb fal könnyebben törik. A törésig abszorbeált energia jól korrelálható az SSC-jellemzőkkel. Föld alatti gáztároló kútjainak rétegrepesztések utáni tisztítására különleges technológiát fejlesztettek ki [58]. A kútba kis átmérőjű flexibilis csövet engednek, majd ezen keresztül víz, felületaktív anyag és nitrogén keverékéből álló habbal öblítik ki a kutat. A habot nitrogénnel távolítják el. A korábbi 5 7 napos kútmunkával szemben ez a tisztítás 8-9 óra alatt elvégezhető.
5.4 Egyéb API szabványt dolgoztak ki olaj- és gázkutakban elhelyezett biztonsági szelepekre vonatkozóan [59]. A szabvány a szelepek anyagára, szerkezetére és a külszíni szelepvizsgálatra vonatkozó minimumfeltételeket tartalmazza. A szelepek három veszélyességi fokozatba sorolhatók a kútkörülményektől függően: az első csoportban homokkal, feszültségkorrózióval számolni nem kell, a második csoportban a kútáram homokot is tartalmaz, a harmadik csoportban feszültség8*
korrózió lehetséges. API-ajánlást dolgoztak ki a felszín alatti biztonsági szelepek tervezéséhez szükséges számítási módszerekkel kapcsolatban [60]. Iránymutatást ad a működésre és vizsgálatra vonatkozóan annak érdekében, hogy a szelepek hatásosan és üzembiztosan működjenek a beépítés helyén. Sok kárt okoz a termelőberendezésekben, folyóvezetékekben a kútáram homoktartalma. Uj eljárást dolgoztak ki a berendezések védelmére [6l]. A fúvóka 115
után a folyóvezetékre homokérzékelő készüléket szerelnek. Az áramlás irányára merőlegesen kis cső nyúlik a folyóvezetékbe. Amint egy homokszem átüti ennek falát, a berendezéshez tartozó vezérszelep működésbe jön és a karácsonyfára szerelt biztonsági tolózárat lezárja. A készülék alkalmazásának hatására igen jelentősen csökkentek a homok okozta eróziós károk. Részben rudazatos mélyszivattyúzással, részben hidraulikus rudazat nélküli mélyszivattyúval termelő 110 kút paraffinlerakódásának megelőzése érdekében végzett munkálatok tapasztalatait ismerteti [62]. A kutaknak általában a talpára P-inhibitort vezettek. Célszerűnek látszott az inhibitort egy központból
automatikusan a kutakhoz vezetni, adagolni. Az eljárás igen gazdaságosnak és hatásosnak mutatkozott. Azt tapasztalták, hogy egy 192 kúttal termelő gázmezőben a kutak béléscsöveinek külső részén jelentős korróziós lyukadások keletkeznek. Katódos korrózióvédelmet vezettek be. Közvetlenül a felszín alatt azonban a mező 70%-ában mészkőréteg helyezkedett el. A kísérleti alkalmazás eredményeként kitűnt, hogy ilyen esetben nem kedvező, ha az anódok elhelyezési mélysége kicsi. Mélyen elhelyezett anódok 2-4 kút védelmét is ellátják. Az „egykutas” vizsgálat nem jó, mivel a kísérlet adatai a későbbi interferencia miatt nem jellemzőek. A különböző kutak kútfejpotenciáljai egyenlők legyenek [63].
IRODALOM
[1] Beggs, H. D.-Brill, J. P.: A study of two-phase flow in inclined pipes. JPT 607-17.
[23] Stoltz, J. R.: The application of well load monitore to beam
[2] Chı'erı`cı', G. L.-Ciucci, G. M.-Sclocchí, G.: Two-phase
pumping. SPE 4537 8 o. [24] Kerimov, Z. G.-Bagirov, S. M. : Ob odnom variante regu-
flow in oil wells, prediction of pressure drop. SPE 4316 20 o.
ıggvok pri ékszpluatacii malodebítnüh szkvazsin. ANH 1
[3] Lawson, J. D.-Brill, J. P.: A statistical evaluation of
methods used to predict pressure losses for multiphase flow in vertical oil well tubing. SPE 4267 16 o. [4] Vohra, I. R.-Robinson, J. R.-Brill, J. P..` Evaluation of
three new methods for predicting pressure losses in vertical oil well tubing. SPE 4689 6 o. [5] Vohra, I. H.-Marcano, N.-Brill, J. P.: Comparison of liquid holdup correlations for gas-liquid flow in horizontal
pipes. SPE 4690 12 o. [6] Hernandez, F.-Brill, J. P.: Comparison of friction factor
correlations for gas-liquid flow in horizontal pipes. SPE 4691 12 o. [7] Garusev, A. R.-Burstejn, M. A.-Bojko, Sz. I.: Vlijanie
razlicsnüh faktorov gazliftnoj ékszpluatacii na formirovanie temperaturü gazozsidkosztnogo potoka v zone szmesenija. ND 10 31-3. [8] Burstejn, M. A.: Ekszperimentafnoe izucsenie proceszsza teploobmena v gazliftnüh szkvazsinah. ND 9 33-7. [9] Ashford, F. E.: An evaluation of critical multiphase flow
performance through wellhead chokes. SPE 4541 12 o. [10] Jones, D. L.-Brown, K. E.: How needed changes can hike gas-lift oil production. OGJ 26 98-100, 105 6. [ll] Zajcev, Ju. V.-Arzsanov, F. G..' Povüsenie éffektivnoszti
mehanizirovannoj ékszpluatacii szkazsin na neftegazovüh mesztorozsdenijah. ND 2 18-21. [12] Burstejn, M. A.-Hajrutdinov, Z. M. : Vübor optimal`nüh
parametrov rabotü szisztemü bezkompreszszornogo gazlifta. ND 10 33-5. [13] Boberg, T. C.-Penberthy, W. L., Jr.-Hagedorn, A. R.: Calculating the steam-stimulated performance of gaslifted and flowing heavy-oil wells. JPT 1207-15. [14] Neely, A. B.-Montgomery, J. W.- Vogel, J. V.: A field
test and analytical study of intermittent gas lift. SPE 4538 16 o. [ISZ Davis, J. B.-Brown, K. Optimum design for dual gas lift. PE 7 36-9. [162 Afinogenov, V. I.-Lunc, L.
Puszkovüe gazliftnüe kla-
panü KPG. Mas. Neft. Oborud. 4 4-6. [l7; 4 new ways to reduce artifical lift expenses. WO May 63-6.
[l8f New hydraulic pumping unit has unique control system. WO 7 51-3, 56. [19] Eickmeíer, J. R.: How to optimize pumping wells. OGJ 32 49-56. [20f Byrd, J. P.: A technique for measuríng and evaluating the performance of a beam pumping system. JCPT 1 33-7. [21f Gibbs, S. G.-Nolen, K. B. : Wellsite diagnosis of pumping problems using minicomputers. JPT 1319-23. [22] Bleakley, W. B.: The efliciency of beam pumping can be improved. OGJ 14 68-71.
116
lirovanija proizvoditel”noszti glubinnonaszosznüh uszta-31. [25] Muszaev, Sz. A.-Verdiev, T. M. : Transzmiszszija sztankovkacsalok sz regulirovaniem csiszla hodov bez osztanovki privoda. NH 9 31-3.
[26] Adonin, A. N. : Optimal°nüj koéflicient podacsi glubinnüh naszoszov. NH 5 30-3. [27] Motjakov, V. I.-Orudzseva, E. Sz.-Troíckıj, V. F. .' Vübor
oborudovanija i proizvoditel'noszti dlja szparennüh glubinnüh naszoszov. ND 3 11-3. [28] Píszarík, M. N.: Opredelenie optimal'noj dlinü plunzsera glubinnogo naszosza. NH 5 44-8. [29] Agamirzoev, D. 1.: O kolicsesztve manzset v stangovüh glubinnüh naszoszah. NH 3 49-52.
[30] Mamedov, M. T.-Rabínovics, A. K voproszu o glubinnüh stangovüh naszoszah dvojnogo dejsztvija. NH 7 17-21. [31] Mı'm'gazı'mov, M. I.-Zaijaliev, M. A.: Glubínnüj naszosz szo starıgovoj kolonnoj, imejuscsej povüsennuju plavucseszt'. Mas. Neft. Oborud. 4 6-8. [32] Batürov, H. M.-Gabdullin, R. G.-Szmirnov, Jo. L.: Rezul'tatü iszpütanija usztrojsztv dlja vünosza vodü sz zaboev
glubinnonaszosznüh szkvazsin. ND 9 29-33. [33] Steward, W. B.; Sucker-rod failures. OGJ 15 53-54, 56-9, 62, 64, 66, 68. [34] Moore, K. H.: Learn to identify and remedy sucker-rod failures. OGJ 15 73-6. [35] Eftimescu, P.-Bmtiamı, R.-Petre, N.: Contributii la
imbunatatirea calitatii prajinilor de pompare in scopul diversificaríi folosirii acestora in diferite conditii de exploatare. II Avariile prajinilor de pompare si unele masurí de
reducerea acestora. PG 341-50. [36] Eftimeseu, P.-Bratíarm, R.: Contributii la imbunatatirea calitatii prajnilor de pompare in scopul diversificarii folosirii acestora, in diferite conditii de exploatare. I. Oteluri speciale si tehnologii de fabricatie. PG 279-84. [37] Eftímescu, P.-Bratianu, R.: Contributii la imbunatatirea
calitatii prajnilor de pompare in scopul diversificarii folosirii acestora, in diferite conditii de exploatare. III. Excentricitatea prajinilor rezultata din fabricatio. PG 679-84. 238: West, P. T.: Improving sucker rod string design. PE 7 68, 70, 72, 77. 239] Ditmore, T. L.: Field operating experience using new
ultra-high strength sucker rods. SPE 4536 8 o. 240: Nolen, K. B.-Gibbs, S. G.: Subsurface hydraulic pumping diagnostic techniques. SPE 4540 8 o. 241: Bell, C. A.-Spísak, Ch. D..` Unique hydraulic lift system.
SPE 4539 ll o. 242] Bogdanov, A. A.-Rozancev, V. R.-Holodnjak, A. Ju.:
Napornaja harakterisztika pogruzsnogo centrobezsnogo
[43]
naszosza pri otkacske plasztovoj nefti sz davleniem nizse davlenija naszüscsenija. ND 1 13-7.
É52Í
Bogdanov, A. A.-Rozancev, V. R.-Holodnjak, A. Ju.: Koéfficient poleznogo dejsztvija pogruzsnogo centrobezsnogo naszosza pri otkacske nefti i neftevodogazovüh szme-
2531
szej. ND 2 5-8.
[44]
Ivanovszkij, N. F.: Raszcset poter' énergií v glubinnüh
centrobezsnüh naszoszah dlja dobücsi nefti. Mas. Neft. Oborud. 9 7-9. [45] Aszülgareev, A. N. : Vlijanie gaza na rabotu pogruzsnogo centrobezsnogo élektronaszosza. NH 4 46-9.
[46]
Bogdanov, A. A.-Rozancev, V. R.-Holodnjak, A. Ju.:
[47]
Hiszamutdinov, N. I.-lbragimov, G. Z.-Ihszanov, B. G..`
Opredelenie koéfficienta produktívnoszti szkvazsinü, ékszpluatiruemoj pogruzsnüm élektronaszoszoın. NH 5 38-40. Vnutriszkvazsinnaja deémul'szacija i optimafnüe raszhodü PAV v szkvazsinah sz ÉCN. NH 11 42-4.
`48: Pumps modified for hostile Soviet environment. PE 6 74,
77. Í49Í Rock, W. A.: Flow splitter controls dual gas well. PE 2 63-5. 2502 Spencer, W. E.: Well performance improved by cooling gas flow. PE 2 61-2. Í5lÍ Oclcelmann, H. : Bekämpfung von Schwefelabsatz in Steigrohren. EEZ 315-20.
Í54Í Í55Í
Í56Í Í57Í [53]
Ockelmann, H.-Blount, F.
Ten years* experience with
sour gas production in Germany. SPE 4663 12 o. Símons, D.: Sauergasproduktion und ihre Probleme im nord-deutschen Raum. EEZ 68-72. Zitter, H. : Korrosionserscheinungen in Sauergassonden. EEZ 101-6. Hamzin, A.: Zascsita priborov ot korrozii na Orenburgszkom gazokondenszatnom mesztorozsdenii. GP 1 10-2. Hank, V.-Riha, M.-Stofiels, H.: Rohre und Verbindungen für Sauergassonden. EEZ 98-100. Greer, J. B.: Effects of metal thickness and temperature on casing and tubing design for deep, sour wells. JPT 499510. Smith, B. 0.: Continuous coiled-tubing unit aids well cleanout. OGJ 20 72-5.
[59] API Specification for subsurface safety valves. API Spec. 1 4A First ed. 57 O.
[60] API Recommended practice for design, installation, and operation of subsurface safety valve systems. API RP 1 4B First ed 27 o. [61] Swan, R. D. - Reímer, Ch. M. .' The development and use of sand probes. SPE 4555 7 o. [62] Fischer, P. W. - Ellis, M. M. - Bond, L. L.: New wax inhibitor shows promise. OGJ 22 62-4.
[63] Gast, W. F.: Well-casing protection - a study of interference. OGJ 17 78-80, 82-3, 85.-7 0.
117
6 Kőolaj- és földgázszállítás
A csővezetéken át való fluidumszállítás, ezen belül a kőolaj- és földgázszállítás abszolút értéke és a többi szállítási módhoz viszonyított jelentősége a jövőben tovább nő. [1, 2] szerint a Földön gáz- és olajszállító csővezetékek létesítésére 1980-ban 14 milliárd $-t fordítanak. Ez az összeg a jelenlegi évi beruházási költségnek 2,3-szerese. Ennek egyharmada a Szovjetunióban készül majd. Annak ellenére, hogy a létesítési költségek emelkednek, a csővezetéken át való szállitás igen gazdaságos. 1 tonna terhet 1 $ költséggel közelítően repülőgéppel 8 km-re, közúti járművel 24 kmre, vasúton 106 km-re, és csővezetéken át 530 km távolságra lehet szállítani. A viszonylagos jelentőséget az is jellemzi, hogy Eszak-Amerikában a vasúti teherszállítás forgalma 10 évenként 20%-kal, a csővezetéken át való szállításé 80%-kal nő. _ Csővezetékek létesítésében érdekelt 20 ország 500 képviselője foglalkozott Madeirában a csővezetéken át való kőolaj-, földgáz-, vízszállitás jövő problémáival [3]. Az a vélemény alakult ki, hogy egyszerűbb lesz a műszaki problémákat megoldani, mint a különböző nemzeti előírások és felfogások közötti eltérések okozta nehézségeket legyőzni. Ha a jelenleginél nagyobb szállítókapacitású csőtávvezetékeket akarnak létesíteni, akkor új megoldásokat kell kidolgozni, mivel úgy látszik, elérték azt a határt, amelynél nagyobb árokásó gépeket, hajlítógépeket, oldalkaros traktorokat nem gazdaságos létrehozni. _ Jó áttekintést ad a Föld és ezen belül részletesen Európa nagy csőtávvezetékeiről és csőtávvezeték-rendszereiről [4]. A méreteken túl adatokat közöl a szállítókapacitásokról és a létesítési költségekről. Számos jelentős új távvezeték tervezését, építését kezdték el. A Szovjetunió gázszállító rendszerének főbb jellemzőit és a fejlesztés terveit ismerteti [5, 6]. 1971-ben 64,4 ezer km volt a gáztávvezetékek hossza, 1975-ig 96,5 ezer km hosszú csőtávvezeték létesítését irányozták elő. Az 1 km csővezetékhosszra vonatkoztatott gázszállítás ez alatt az idő alatt 3,1 - 106 m3/évről 3,3 -106 m3/évre nő (az USA-ban 2,1 - 106 m3/év). Két hatalmas szovjet gázszállító rendszer létesítésének lehetőségeivel foglalkoznak USA-szakemberek. Az ,,Eszaki Fény” rendszer egy része már elkészült; a nyugat-szibériai vidéket köti össze először Moszkva és Leningrád környékével. Ennek hosszát, szállítókapacitását úgy kívánják növelni, hogy a Murmanszkba
118
tervezett cseppfolyósító üzembe szállithasson elegendő gázt, amit azután tartályhajókon vinnének az USAba. A másik rendszer a kelet-szibériai Lena Vilu mező gázát szállítaná vagy a Vladivosztok közelében levő Nahodkába, vagy Magadanba. Az első 4700 km hosszú lenne, jóval hosszabb, mint a második, mégis gazdaságosabbnak látszik. _ Az olasz ENI Algériával kötött szerződést 2,5 ezer km hosszú olyan gáztávvezeték tervezésére, ill. létesítésére, amely a Hassi R`Mel mezőből Tunézián, a Földközi-tengeren és Szicílián áthaladva szállít majd évi 11 milliárd m3 gázt az olasz szárazföldre. _ A Hollandiából Olaszországba évi 6 milliárd m3 gázt szállító és mintegy 1000 km hosszú csőtávvezeték terveit ismerteti [7]. Részletesen foglalkozik az NSZK-n keresztülınenő 440 km hosszú 38-36” névleges átmérőjű szakasz jellemzőivel. Az USA-ban a National Petroleum Council becslése szerint az 1971-1985 közötti időszakban 7,5 milliárd$ értékű kőolajvezeték építése várható [8]. Ebbe beletartozik az Alaszka-vezeték is. Az American Gas Association becslése szerint 19711975-ben 4,8 milliárd értékű gázszállító fővezeték és 5,3 milliárd S értékű gázelosztó vezeték létesül. Jogi kérdéseket kell eldönteni ahhoz, hogy meginduljon a Kanada-USA olajtermék-vezeték építése. Ennek névleges átmérője l6”, hossza 2900 km lenne. _ Azt tervezik, hogy 1974 tavaszán kezdik meg a ınajdnem 1300 km hosszú és 4 milliárd S beruházási költségű Trans Alaska Pipeline System (TAPS) olajszállító csőtávvezeték létesítését [9]. A teljes szállítókapacitás kiépítésekor 12 szivattyúállomás napi 318 ezer m3 olajat szállíthat. A számítógépes folyamatszabályozás terén alapvetően új megoldásokról nincsen hír. Jelentősen terjed azonban CPC mind a szénhidrogén-termelő mezők, mind pedig a szénhidrogén-szállító távvezeték-rendszerek üzemének irányításánál. Számos helyen építik ki, illetőleg cserélik ki megbízhatóbbra, korszerűbbre a telekommunikációs rendszert. - A mennyiségméréshez mindinkább előtérbe kerül a mérőturbina számos kedvező tulajdonsága miatt. Alkalmazása nemcsak kőolaj, hanem gáz és cseppfolyós halmazállapotú földgáz térfogatának mérésére is előnyös. Biztatónak látszik a szónikus és örvényoszcillációs mennyiségmérő műszerek gyakorlati alkalmazásának lehetősége is.
6.1 Kútáram gyűjtése és szétválasztása A felszíni gyűjtés és szétválasztás berendezései szervesen összetartozó rendszert alkotnak. A gazdaságosságot szem előtt tartó korszerű műszaki tervezésnél, üzemben tartásnál ezt figyelembe kell venni, nem elegendő „részoptimumok” mozaikjaiból összeállítani a rendszert. Ma még nincsen hír tervezésre, üzemleírásra általánosan alkalmazható eljárásokról. Részmegoldások azonban mutatkoznak. Sajátos rendszerelemzés szükséges a Prudhoe Bay olajmezőnél, ahol a dermedő olaj, arktikus klima, a tárolás nagy költsége miatt a felszín feletti tárolás időtartamát minimálni kell. A rendszer mindegyik berendezéselemének elkészítették a matematikai modelljét, majd ezeket makromodellé kapcsolták össze. A MAGNET-nak (matrix generator and network descriptor) nevezett programnyelvvel leírt modell segítségével meghatározhatók például azok a rendszerkomponensek, amelyek a legnagyobb termeléskiesést okozhatják; az a mód, ahogyan a meghibásodott berendezés optimálisan helyettesíthető; az a rendszeráteresztőképesség-változás, amit a helyettesítés okoz [l0]. Gázmező optimális gyüjtővezeték-rendszerének tervezésére ismertet a valószínűségszámítást felhasználó eljárást [1 l]. A feladat a csatlakozó pontok és a megvalósítható csővezeték-átmérők miatt diszkrét, továbbá a kútfejnyomásokkal és a fluidum megengedett legnagyobb áramlási sebességével korlátozott. _ Hét független föld alatti gáztároló telep, az azokból termelő
kutak és a felszíni közös gyűjtőrendszer együttes működésének modelljét ismerteti [l2]. A szimuláció célja az volt, hogy a jövőben várható változásokat figyelembe véve, meg tudják határozni, hogy a szükségleteket milyen új létesítményekkel (kutak, kompresszorok) lehet leggazdaságosabban biztosítani. A tervezési eljárás igen hasznos, a tervezési költségek lényegesen kisebbek, mint az általuk elérhető megtakarítások. 6.1.1 Szerelvények, eljárások A jugoszláviai Naftagas olajmezőin a folyóvezetékekben áramló nagy viszkozitású olajat elektromosan melegítik. [13] több megoldást ismertet, és elemzi azok gazdaságosságát. Bemutatja a legkedvezőbb típust és az annak tervezésére bevált eljárást. Elsősorban a Szovjetunióban használt háromfázisú szeparátorokról ad jó áttekintést [l4]. A szétválasztás elősegítésére vagy már a kútban, vagy a folyóvezetékben emulzióbontó vegyszert adagolnak a kútáramhoz. A leválasztás minőségének további javításával kívánják elérni, hogy a leválasztott víz közvetlenül visszasajtolható legyen a tárolótelepbe. _ Háromfázisú szeparátorban a szabad víz jó leválasztásának egyik lényeges feltétele az, hogy az olaj-, vízgátat megfelelő magasságban helyezzék el. [15] számítási eljárást ismertet, amelynek alapján a vízszintes, egyhengerű szeparátorok optimális gátmagasságát meg lehet határozni. A pontos beállítás különösen nagy sűrűségű olaj esetében fontos. Uj megoldást dolgoztak ki lefúvatószelepek üzem-
helyen való pontos beállíthatósága, élettartamának növelése és fenntartási költségének csökkentése érdekében [l6]. Az edényt (pl. szeparátort) és a lefúvatószelepet összekötő közdarabba egy, az edény felé domború „törőlemezt” építenek be. A lemez és a szelep közé bevezethető külső gáz nyomásával lehet ellenőrizni a lefúvatószelep pontos beállítását. A lemez a szelepet. a pulzáló nyomástól is védi. _ Egyszerű megoldást ismertet [17] a lefúvatószelepek pontos beállítására, ınely akkor alkalmazható, ha a lefúvatószelepen kézzel működtethető lefúvatókar van. Erre csavarrugós dinamométert erősítenek ellenőrzéskor. Szeparátornyomás-, húzóterhelés-értékekből extrapolálással meghatározható az a nyomás, amelynél a biztonsági szelep üzem közben, nulla húzóterhelésnél nyit. A kőolajjal együtt áramló víznek a dielektromos állandó alapján történő meghatározására kidolgozott új megoldást ismerteti [18]. Elektronikus részét lényegesen egyszerűbbnek vélik a korábbi megoldásokénál. 6.1.2 Mennyiségmérés Jó összefoglalást ad [19] azokról a szempontokról, amiket figyelembe kell venni, ha mérőturbinát vagy térfogatszámlálót választanak ki folyadékmennyiségmérésre. Ismerni kell a mérendő folyadékáram várható jellemzőit, a rendszert, amelybe a mérőműszert beépítik; tudni kell, hogy milyen célra kívánják a mérési adatokat felhasználni, és milyen módon kell azokat jelezni, regisztrálni. Új megoldású folyadékmennyiség-mérőket hitelesítő berendezést hoztak létre [20]. A csöves-golyós hitelesítő szokványos csőelzárókat, csapokat nem tartalmaz. A folyadékáram irányítását egy kétdugattyús kulissza biztosítja. Ez a megoldás a korábbiaknál olcsóbb. A sajátos folyadékáramirányító kulissza más berendezésekhez is alkalmazhatónak ígérkezik. Igen jó áttekintést ad [21] mindazokról a problémákról, amikkel a viszonylag nagy gázmennyiségek mérésekor számolni kell. Elsősorban a mérőturbinával és forgó térfogatszámlálóval való mennyiségmérést tartja szem előtt. Érdemes kiemelni: a mérőturbina biztonságosabb, mint a térfogatszámláló, mivel elakadásakor sem zárja el a gázáramlás útját. A gázmenynyiségmérés kisszámitógépes értékelését elemzi [22]. Figyelembe véve az előnyöket és hátrányokat megállapítja, hogy az analóg és digitális fix huzalozású számítógépek egyenértékűek. Mérlegelendőnek tartja, hogy célszerű-e egy rendszeren belül minden ,,csepp gázt” mérni. Jelentős megtakarítást jelenthetne, ha valamilyen rögzített alapú szolgáltatást vezetnének be. Ilyen van érvényben pl. a telefontársaságok nagy távolságokra történő beszélgetéseinek elszámolásához. _ Gázmennyiséget mérő műszerek pontosságának ellenőrzésére szolgáló eljárásokkal foglalkozik két közlemény. [23] három elvi megoldást említ. Ezek a kisnyomású mérőperemes műszerrel, a kritikus hozammérővel és a portabilis mérőturbinát vagy térfogatszámlálót tartalmazó vizsgáló berendezéssel végezhető ellenőrzési módszerek. Legjobbnak a harmadik elvi 119
megoldás mutatkozik. Ezeknek a készülékeknek a mérési pontossága, ismétlőképessége, megbízhatósága, mérési kapacitása, mérési tartománya viszonylag nagy. _ Mérőturbinával való gázmennyiségmérés egyik nagy előnye, hogy a műszerek ismétlőképessége igen kedvező. Ezen tulajdonság alapján sorba kapcsolt mérőturbina kalibrálásra is igen jól felhasználható. [24] ismertet egy olyan összetett kalibrálási megoldást, ahol egy mérőpadon három kisebb és egy nagyobb mérési kapacitású mérőturbinát kalibrálnak széles hozam- és nyomástartományban mindössze egy 14 maes mérőharang igénybevételével. _ Sajátos gázmennyiség-mérési nehézségekről számol be [25], amik akkor várhatók, ha egy gázelosztó rendszerbe több oldalról különböző minőségű gázt (normál, cseppfolyós és szintetikus földgázt) vezetnek. Egyes körzetekbe mindig ugyanolyan minőségű, másokba két- vagy háromféle gáz is kerülhet. A különböző fizikai jellemzők ellenére biztosítani kell a kielégítő mérési pontosságot. Erre mutat be a tanulmány egy viszonylag egyszerű megoldást. [26] és [27] olyan vizsgálatokról számol be, amiket szónikus folyadék- és gázmennyiségmérő mérési pontosságának és alkalmazhatóságának meghatározása érdekében végeztek. Előnyei: nincsen mozgó alkatrész, kicsi a karbantartási költség, a mérés két irányban végezhető, jó az ismétlőképesség, lineáris a kijelzés, sokféle fluidum mérésére alkalmas, 4-48” névleges csőátmérőkhöz alkalmazható, ára nem túlzottan nagy. [27] a tömegárammérés matematikai vonatkozásait részletesen ismerteti. Ebben az évben is több cikk foglalkozik az örvényoszcilláción alapuló fluidummennyiség-méréssel_ A mérés elvét a KF Különszám 1973 6. [21] már ismertette. [28] először történeti áttekintést ad a torlószerv által létrehozptt örvények törvényszerűségeinek kutatásáról. Aramlástani vonatkozásaival Kármán Tódor már 1911-ben foglalkozott. Ezt a jelenséget felhasználó műszereket, az USA-ban először a rakétatechnikában alkalmazták, a hatvanas évek közepén. Ma már a műszernek több típusát is kidolgozták. [29] a mérőmüszer kialakításának technikai vonatkozásait ismerteti. Olyan torlószervet kellett létrehozni, amely egyrészt a műszerjellemzők állandóságát nagy tartományban biztosítja, másrészt, amely a fluidum eróziós, korróziós hatásainak ellenáll. Elsősorban gázok és kis viszkozitású folyadékok mennyiségének mérésére látszik alkalmasnak. Nagy viszkozitású folyadékokhoz a mérési tartomány viszonylag kicsi. Kísérleteket folytattak olyan gázmennyiségmérő műszerekkel, amelyeket a gázvezetékbe sugárirányba lehet kívülről bevezetni [30]. Több, sugár mentén végzett mérés alapján meghatározták a hozamprofilt. Szerkesztéssel kiválasztható az a mélység, ahol a fajlagos térfogatáram éppen egyenlő a vezetéken átmenő átlagos értékkel. A mérőmüszer vagy mérőturbina, vagy örvényoszcillációs mennyiségmérő. Egyszerű eljárásról számol be [3l], aminek segítségével a több fázisú áramlás mérési adataiból meg lehet határozni a gázáramot. A mérőműszer mérőperemes mennyiségmérő. A több fázis néhány jellemzőjét jó közelítéssel ismerni kell pl. pVT-mérések vagy hordozható szeparátorral időszakonként végzett mérések alapján. Ezen adatokban történő viszonylag jelentős, 120
20%-os változás ellenére a gázmennyiség meghatározásának pontossága i2%-on belül van. A cseppfolyós földgáz mennyiségének .mérésére szóba jöhető műszerek alkalmazhatóságát elemzi [32]. Legalkalmasabbnak a mérőturbinát tartja. A mérési pontosság elérheti a i0,2%-ot, ha a mért folyadék fizikai jellemzői mérés közben változatlanok. 10 éve alkalmazzák a tömegárammérést. A közvetlenül tömeget mérő műszerek nem váltak be. Legjobban a mérőturbinával való effektív térfogatmérés és az egyidejű sűrűségmérés vált be. _ A mennyiségmérés egyik legnagyobb nehézsége az, hogy a cseppfolyós földgáz fizikai tulajdonságait nem ismerik eléggé. [25] ismerteti azt az AGA-tervet, amelynek keretében a hiányzó jellemzőket különböző egyetemek, kutatóhelyek határozzák meg a közeljövőben. 6.1.3 Automatizált rendszer Számos vállalat igen jelentősen előrehaladt a kőolaj- és földgázmezők CPC-irányitásában. Van olyan, amely 1975-ig 90%-os bevezetést irányzott elő. Sok más vállalatnak azonban nincs ilyen expanziós terve [33]. Ennek fő oka a megfelelő szakismeretek hiánya. A CPC gazdasági eredményét elsősorban a termelés növekedése és a termelési költségek csökkenése adja. A termelés növekedésének tényezői és a várható növekmény: csökkenő állásidő, 0,4-2%; a hozamcsökkenés korai kimutatása, 0,5-2%; bevétel növelése a nagyobb kutak termeltetésével, 0,2_0,5%; vízbesajtolás tervszerüségének, szabályozásminőségének növekedése 0,5 2% termelésnövekedéssel járhat. Költségcsökkenés: a munkabéreken kívül (ha azok egyáltalán csökkennek) csökken a mélyszivattyúzási költség 10-50%-kal. Kisebbek a fűtőgáz, vegyszerek költségei is. A javitások közötti időtartam 50%-kal is nőhet. Minden újabb alkalmazásnál jelentkezik olyan többleteredmény is, amelyre nem lehet előre számitani. _ A CPC már rutinszerű gyakorlattá válik az e téren úttörő AMOCO vállalatnál [34]. Nyugat-texasi mezőkön tipizált megoldásokat alakítottak ki az egyik mező kísérleti automatizálásának tapasztalatai alapján. A CPC 6 funkciót lát el. Ezek: a mélyszivattyús kutak működésének jelzése, automatikus kútvizsgálat, adatgyűjtés, riasztás, Vízbesajtoló kutak ellenőrzése és szabályozása. 3 szintes számítógépes irányító rendszer létesül, alsó szintjén minikomputerekkel. Egyszerűsített „mini” telemechanikai állomásokat használnak, erre a célra kífejlesztve. Erdekes és gazdaságos megoldás az, hogy a mélyszivattyús kutak megállítására, indítására a CPC-től független újszerű helyi automatikus vezérlést dolgoztak ki és alkalmaznak. _ Az EXXON vállalat is tipizált CPC-rendszereket vezetett be öt termelési kerület közül négynél [35]; a hardware és software azonos. A bevezetésnek fontos, elválaszthatatlan része volt a felügyeleti tevékenység elemzése és a CPC-nek megfelelő újjászervezése. Az elemzést munkacsoport végezte, munkájának eredménye a tevékenység, a felelősség és a döntési hatáskör pontos meghatározása volt a kútkezelőtől az üzemvezetőig. _ A mezők termelésének optimalizálásával foglalkozik [36]. Megállapítja, hogy a termelés gazdaságossága iránti növekvő követelményeket csak a folyamat optiınalizálásával elégithetjük ki, ami megköveteli
a rezervoár, a termelő és szállító berendezések egységes rendszerként való kezelését is. Ez elvben számítógép nélkül is lehetséges, azonban az információk menynyísége sok, annak feldolgozási időigénye számítógép nélkül igen nagy. Kellő időben a számos fontos döntést nem lehet meghozni. _ A parton túli gáztermelés igen korszerű megoldását valósította meg a CONOCO a Viking Field-en [37]. Egy-egy Hewle!t-Packardminíkomputer van egy-egy fedélzeten, melyek egy nagyobb, a parton elhelyezett IBM 1800 32_k felügyelő számítógép alá tartoznak. A fedélzeten kezelőszemélyzet nincsen. _ A CPC legfontosabb adatait a kútvizsgálatok szolgáltatják [38]. Hasznos eszköz a nettó olajhozam ınérőműszere, amely a vizes olaj összhozamából és a víztartalmából számítja a nettó olajhozamot. A víztartalom mérése végezhető dielektromos úton vagy sűrűségméréssel. Fontos a jó gázleválasztás. A bruttó hozamot turbinával mérik. A számítás hard- vagy software-rel oldható meg, központi vagy kihelyezett számítóegységgel, ahol az időosztásos üzemmód nehézségeit kell felmérni. _ Európában számítógépes termelésirányítás még ritka. [39] a jugoszláviai Zutica olajmezőn bevezetett termelési adatok automatikus gyűjtéséről és feldolgozásáról számol be. Az adatokat PDP_8 típusú számítógép dolgozza fel a megadott program szerint. A termelt gázt előkészítő gazolinüzemek optimáló irányítása már gyakorlattá vált [40]. Nem mindig a digitális számítógép erre a legalkalmasabb eszköz. Az esetek
egy részében az analóg számítógépek vagy a hagyományos műszerezés kiegészítése gazdaságosabb. A DDC körök nagy részét háttérszabályozó nélkül érdemes kiépíteni. _ A gázelőkészítés abszorpciós folyamataiban széles körű gyakorlati felhasználást kap az olyan gáz-folyadék arányszabályozás, amely vezetőjelét az abszorberből kilépő gáznak az abszorbeálandó komponens tartamától kapja [4l]. A nehezen szabályozható folyamat irányítását analóg számítógépes modellezéssel sikerült lényegesen megjavítaní. _ A kőolaj- és gáztermelés számítógépesítésének egyik jelentős költségtényezője a jelvivő rendszer, amely a CPC struktúráját is befolyásolhatja [34]. _ A Maracaibo-medence egyik mezején kifejlesztettek olyan berendezést, amely alkalmas az erősáramú kábeleken 2_350 kHz közötti vivőhullámos átvitelre, 2,5-5000 Bd átviteli sebességgel, hibaellenőrzéssel [42]. A kutak mérési adatait az erősáramú tápkábelen továbbítják. _ Számos hírközlési problémát vet fel az Eszaki-tengeren való szénhidrogén-termelés is [43]. A hajózás, halászat és katonaság távközlési igényeihez járul a fúróbárkák, fedélzetek, szeizmikus hajók, helikopterek igénye. A VHF-átvitel 80 km-en felül már túl nagy antejnnatornyokat kíván. Tropo-scatter rendszerből az Eszaki-tengeren legfeljebb 5 használható egymás zavarása nélkül, a kábelt a horgonyok veszélyeztetik. Nő az adatátvitel, az iparitévé-átvitel igénye. Végleges megoldást valószínűleg a szinkron műholdas távközlés nyújt majd.
6.2 Kőolaj és kőolajtermék szállítása csővezetékben 6.2.1 A távvezeték üzeme, szerelvényei Talajradarnak nevezhető eljárást dolgoztak ki annak érdekében, hogy előre tudják egy tervezett csővezeték nyomvonalán a talajfelszín alatt várható akadályokat [44]. A felszínen a nyomvonalon mérőkocsival haladnak végig, amin egy elektromágneses érzékelőműszer jeleit regisztrálják. Először fordult elő, hogy egy nagy folyó (Mississippi) keresztezésénél egy munkamenetben egymás mellé nyolc csővezetéket fektettek le. [45] számol be a munkáról, amelynek egyik sajátossága, hogy a folyófenéken létrehozott mintegy 800 m hosszú közös árkot egy szívóbárka segítségével hozták létre. Jelentősen nő a SECT- (skin effect current tracing) rendszerrel elektromosan melegített olajtávvezetékek száma (lásd KF Különszám 1971 6. [65]). Az eljárást a hatvanas évek vége óta alkalmazzák, és ma már mintegy 100 berendezés működik [46]. Fő alkalmazási területei: meghatározott állandó hőmérséklet biztosítása a csővezeték teljes hosszában áramlás vagy állás közben; időszakos szállításnál felmelegítés; az injektálási olajhőmérséklet csökkentésének lehetővé tétele; fagykár megelőzése. _ Az USA-ban 1974-ben létesülő és SECT-rendszerrel melegített legnagyobb átmérőjű csőtávvezeték terveit ismerteti [47]. A csővezeték névleges átmérője 20", és két 1”-es kábelvezető cső van ráhegesztve. A hőszigetelésˇpolietilén burkolattal körülvett poliuretánhab. Az eljárással mintegy 32 km
hrosszú csőszakaszt lehet egy egységként melegíteni. Ujabb árambevezetéssel tetszés szerinti hosszúságú melegített távvezetéket létre lehet hozni. Az eljárás a katódos védelem alkalmazását nem zárja ki. Nagy viszkozitású fűtőolaj csővezetéken át való nem izotermikus szállításának sajátos problémáival foglalkozik [48]. A csővezeték építéséhez hangsúlyozottan felhívja a figyelmet arra, hogy minél kevesebb irányváltozást hozzanak létre, s a feltétlenül szükségeseknek a görbületi sugara igen nagy legyen. Jelentős gondot okoz a csővezeték hőmérsékletének változása miatti feszültség, illetőleg hosszváltozás. A káros hatások megelőzése helyenkénti lehorgonyzással vagy táguláskiegyenlítő szerkezetekkel lehetséges. A csővezetékben mozgó termékdugók határfelületének érzékelésére szolgáló eljárások két csoportba oszthatók. Az első csoportban a folyadékba indikátort injektálnak, a másodikban a termékek saját tulajdonságainak különbségét érzékelik. [49] két eljárást ismertet. Az egyiknél fluoreszkáló festéket kevernek a termékdugó megfelelő végszakaszába, a másiknál Cs_l37-tel sugározzák be az áramló folyadékot, és az emınitált gaınma-sugárzást mérik. _ Termékdugókat szétválasztó csőmalac elakadási helyének meghatározására dolgoztak ki új eljárást [50]. Az ún. Pig Trak System-nél a csőmalac és a kifelé elektromosan szigetelt csővezeték mágneses kört alkot. A csővezeték fölé 1,6 km-enként alkalmanként elhelyezett magnetométerekkel meg lehet határozni, hogy melyik csősza121
kaszban van az elakadt szerkezet. Pontosabb lokalizálása érzékeny gradiométer segítségével történik. Olajtávvezetékek lyukadásának meghatározására szolgáló módszereket ismertet, és azokat kritikailag elemzi [5l]. Korszerű, jól karbantartott csővezetékben igen ritkán keletkezik kis lyukadás. Elsősorban földmunkagépek okoznak viszonylag nagy töréseket, repedéseket. A lyukadásmeghatározás legkorszerűbb megoldásának a bemenő és kimenő folyadékáramok mennyiségmérésén alapuló és számítógéppel értékelt eljárást tartja. _ A lyukadáson át kiszivárgó fluidum szűrődésének hangját érzékeli az ultrahangos lehallgatóberendezés [52]. Meghatározott távolságokban eltávolítják a talajt a csővezeték fölűl, és a lehallgatóberendezést közvetlenül a csőfalhoz illesztik. _ Pontosan lokalizálja az olajvezeték törésének helyét a töréslokátor [53]. A csővezeték mellé egy különleges szigetelésű kéteres elektromos kábelt fektetnek. Ha a vezetékre olaj kerül, a szigetelés feloldódík és a két huzal rövidre záródik. A csővégen elhelyezett lokátor az érpár áramköre ellenállásának változása alapján meg tudja határozni az olajjelentkezés helyét. A csőtávvezetékeket sok esetben rögzíteni kell a talajhoz, amely ingoványos, mocsaras, vízfelszin alatti is lehet. [54] felsorolja a rögzítési megoldásokat, és a megoldás kiválasztásánál figyelembe vehető szempontokat. A jó horgonyzás megtervezése, kivitelezése gyakran nem könnyű feladat, s meglehetősen költséges is: elérheti magának a csővezetéknek az árát. Az úszótetős tartályok fedéltömítését jelentősen befolyásolhatja a tartályfalak deformálódása. Ez létrejöhet pl. a nem kellőképpen szilárd tartályalap egyenetlen süllyedése miatt. [55] olyan új, „maxi SIPM“nek nevezett tömítési megoldást ismertet, amelynél a tartályfalnak az alkotótól való horizontális eltérése 25 cm is lehet. _ Általában külön-külön tartályt szoktak alkalmazni a tartálytelepen kis és nagy sűrűségű olaj tárolására. A könnyűolaj számára úszótetős, a nehézolaj számára melegített rögzített tetős tartályt használnak. [56] olyan úszótetős, melegíthetö tartályt ismertet, amelyben felváltva könnyű- vagy nehézolaj is tárolható. 6.2.2 Folyadék áramlása csővezetékben Termékvezeték-rendszerben több pontból több pontba áramló különböző minőségű és nagyságú folyadékdugók szállitásirányítása bonyolult feladat. [57] felsorolja a tervezéshez szükséges információkat, és ismerteti azokat a számítási elveket, amelyek alapján számítógépprogram készíthető, és a kívántnak megfelelő szállítási ütem megtervezhető. Ha nagy gőznyomású szénhidrogéneket csővezetéken át szállítanak, figyelemmel kell lenni arra, hogy az átemelő szivattyúállomások előtt az áramlási nyomás ne csökkenjen a buborékpontnyomás alá. [58] tervezési eljárást közöl, amelynek segítségével ilyen, hullámos terepen haladó csőtávvezeték szivattyúállomásainak legkedvezőbb helye meghatározható. _ Newtoni folyási tulajdonságú kőolajat szállító csőtávvezeték legkisebb szállítási költségű üzemének meghatározására közöl eljárást [59]. Érdekessége, hogy hozamtól függő költségnek tartja nemcsak a szállítás energiaköltségét, hanem az ún. energiaátviteli költséget is. 122
Ez elsősorban a szállítószivattyúk, hajtómotorok beruházási költségétől függ. Ilyen költség akkor is van, ha egyébként fáklyán elégetett földgáz hajtja amotorokat. A nem newtoni kőolaj reológiai jellemzőit foglalja össze [60]. Érdekes, hogy pszeudoplasztikusnak Herscliel és Bulkley után a D = Ü-,/f,iEíL képlettel jellemezhető folyási görbét nevezi, mig a D, T lineáris derékszögű koordináta-rendszer kezdőpontján áthaladó és a hatványtörvényt követő folyási görbét nevezi szerkezeti viszkozitásúnak. A reometria tárgyalásánál állapítja meg, hogy 10 cP-nál kisebb viszkozitást csak igen érzékeny reoviszkoziméterekkel lehet mérni, s elfogadható pontossággal akkor is csak 200s“1-nél nagyobb nyírási sebességnél. _ Plasztikus és szerkezeti viszkozitású folyadékoknak különböző keresztmetszetű csatornán át való áramlásakor várható nyomásveszteségek meghatározásával foglalkozik [6l]. A Reynolds-szám kiszámitására a newtoni folyadékokra érvényes Reynolds-számot használja, csak a viszkozitás helyett a látszólagos viszkozitással számol. _ [62] olyan laboratóriumi mérési módszert ismertet, amelynek segítségével a nem newtoni folyási tulajdonságú kőolajok statikai nyírási feszültsége határozható meg. Vízszintes kapillárisban mér, azonban mérés előtt egy körgyűrűs térben kihűlés közben olyan nyírási igénybevétel alá kerül az olaj, mint amilyen a csőtávvezetékben éri. _ Laboratóriumi kísérletekről számol be [63], amelyek során a kőolajban levő aszfalténnek a paraífin kristályosodására vonat kozó hatását kísérelték meg tisztázni. A kísérleteket petróleum-paraffin-toluol-aszfaltén elegyekkel végez ték. A kristályosodás intenzitása mintegy 0,5% aszfalténtartalomigjelentősen nőhet. _ [64] a v/o (víz olajban) típusú emulziók rotációs viszkoziméterrel végzett reológiai vizsgálataival foglalkozik. A folyási görbék alakja szerint pszeudoplasztikusak, de lehetnek viszkoelasztikusak is. _ [65] elemzi azon tényezők hatását, amelyek a v/o emulziók folyási tulajdonságait befolyásolják. A látszólagos viszkozitás mintegy 70%-os víztartalomig nő, onnan csökken. A hőmérséklet növekedésével az emulziók látszólagos viszkozitása is kisebb lesz. Nem izotermikus olajáramot szállító csőtávvezetékek felmelegedésének és lehűlésének meghatározására közöl újabb, elméleti összefüggéseket [66]. Nagy viszkozitású olajat szállítottak 325 mm átmérőjű csővezetéken át. A folyási tulajdonságok megjavítása érdekében az olajba 43 mi*/t gázt injektáltak. A gázínjekció megindulása után a szivattyúzási nyomás némileg megemelkedett, majd mintegy harmadára csökkent. A gáznak egy része az áramlási állapotjellemzőknél nem oldódott az olajban [67]. Jó áttekintést ad [68] azokról az eljárásokról,amelyeknél a kőolajat o/v emulzió formájában szállítják a csővezetékben. Invert emulzió képződésének törvényszerűségeiről nem sokat tudnak. Feltehetően jelentős szerepe van a fázisok arányán kívül ajelenlevő felületi aktív vegyületeknek. Az o/v emulzió szállítása igen gazdaságos lehet különösen akkor, ha a csővezeték kapacítását viszonylag rövid ideig (mondjuk néhány éven át) kívánják megnövelni. _ Újabb súrlódáscsökkentő adalék (PEP_4) kidolgozását ismer-
teti [69]. Az áramlási kísérleteket a Shell _Development Co. igen különböző olajokkal végezte, az áramlási gradiens minden esetben jelentősen csökkent. A csökkenés mértéke a csővezeték kezdeti szakaszán nagyobb, később _ feltehetően a polimer degradációja miatt _ kisebb. Folyadékot szállító csővezetékben keletkezett nyomáshullám szivattyúállomáson való áthaladásának, visszaverődésének törvényszerűségeit elemzi [70]. A nyomáshullám áthaladás közben módosul. Ennek számítására a közlemény számítási összefüggéseket és grafikus eljárást mutat be. 6.2.3 Automatizált szállítás 1973-ban a szénhidrogének csővezetéki szállításának területén 40 új számítógépes irányító rendszerről ad hírt [7l]. A növekedés 15%-os. Az elmúlt év nem hozott lényeges műszaki változást, de minden új létesítmény jobb az előbbinél, gyorsabb az üzembe helyezés, a software jobban feladatra szabott, az élesztés, hibaelhárítás jobb. Bizonyos méret felett a számítógép szükséges elem. A gazdaságosság előtérbe került: a fő kérdés nem a „fog-e működni'?”, hanem a ,,meg fog-e térülni'?”. _ Az USA-ban 15 csővezetéki vállalathoz intéztek körkérdést [72]. A 73-as évben valamennyinél erőteljes automatizálási tevékenység folyt (pl. egyiknél 10 új minikomputeres rendszert valósitottak meg, másoknál a meglevő rendszereket bővítették, újabb állomásokon szereltek fel számítógépet). Jól vizsgáztak az egyszerűsített, olcsó telemechanikai állomások. Megoszlanak a vélemények a száınitógépek decentralizálásának célszerűségéről, de az üzembiztonság érdekében általában decentralizálnak. _ Számítógépes rendszer továbbfejlesztéseként a [73] szerint többszörös vezérlést vezettek be. Régebben a szivattyúállomások egyes gépeit külön-külön vezérelték. Most kidolgoztak egy programcsaládot a többszörös vezérlésre. Így pl. egy szivattyúálloınás gépének váratlan leállásakor a program a központból vezérli az összes szükséges további leállásokat. _ A komputeres irányítású rendszert viszonylag egyszerűen lehet sokoldalú, szivárgást és törést érzékelő programmal bővíteni [5l], amely a vezeték jó kimérése után igen megbízhatóan működik. _ A kőolajat és kőolajtermékeket szállító és tároló automatizált rendszer megbízhatóságát vizsgálja [74]. A rendszer feladatának
folyamatos ellátásához három tényező időbeli koincidenciája szükséges. Ezek: a technológiai berendezések hibátlansága, valós helyzetet tükröző információ (hibátlan mérőműszerek, helyes adatok) és müködőképes irányító berendezés. E három tényező valószínűségének szorzata jellemzi a komplex rendszer megbízhatóságát. _ Folyékony kőolajtermékek komplex szállítási, termelési és tárolási rendszerében az automatizált irányítás része a készletnyilvántartás alrendszere, amellyel az operatív tevékenység, kereskedelmi és készletezési műveletek teljesen automatizálhatók. A NIPI Neftehimavtomat-ban kifejlesztett kétlépcsős alrendszer 1968 óta üzemel a pavelcovszki bázistelepen (moszkvai kerület) [75]. _ Távvezetéki szivattyúk hajtásához lényeges előnyöket nyújt az automatizált rendszerhez kapcsolódó újszerű sebességszabályozás [76]. Használata indokolt ott, ahol többféle, eltérő fajsúlyú és viszkozitású terméket szállítanak, vagy ahol a hozamot változtatni kell. A megoldás a korábbiaknál olcsóbb lamellás hidraulikus tengelykapcsoló. Teljesen bekapcsolt állapotban a hajtó és hajtott lamellák szorosan kapcsolódnak, szlip nincsen. A csővezetéki szállítás automatizálása sok hírközlési probléma megoldását is megkívánja. A forgalom központi nyilvántartására egy kőolajterméket forgalmazó szovjet vállalat az állomásait adatátviteli berendezésekkel látta el, amelyek a normális telefonhálózatra kapcsolhatók [77]. Viszonylag egyszerű eljárással ellenőrzik 40 katódvédelmi állomás működését. Minden állomás kis teljesítményű rádióadóval háromfélejelzést ad: minden rendben; az áram az alsó határ közelében van; az áram kisebb, mint az előírt. A jeleket a nyomvonal felett repülőgépen elhelyezett vevő veszi fel [78]. A Szovjetunióban ugyancsak a katódállomások működésének ellenőrzésére olyan berendezést dolgoztak ki, amely magát a csővezetéket használja távközlő csatornaként. A diszpécserközpont hívó impulzust bocsát ki. Ezt a legközelebbi állomás veszi, válaszimpulzust ad a központnak, és gerjeszti a következő állomást, ha előírásszerű a működés. Ez addig folytatódik, míg egy állomás működése nem kielégítő [79]. _ Az USA-ban 21 vállalat távközlési tevékenységének adatai szerint [80], legtöbbjük erőteljesen fejleszti a távközlést új berendezések beállításával, a régiek cseréjével (csövesről IC-re). Valaınennyiük üzemeltet adatátviteli berendezést, gyakran 4-5 különböző sebességűt. A hirforgalom 60%-ánál többet tesz ki a beszédforgalom.
6.3 Földgáz szállítása csővezetékben Az interkontinentális gázexport-gázimport körvonalai mind határozottabbá kezdenek válni. Igen jelentős tényező ebben az, hogy az USA, mint a gáz nagyfogyasztója, fokozatosan növekvő importra szorul. Jelentős mennyiségű földgázt kíván ezen túlmenően előállítani kőolajból és szénből. [81] szerint az USA gázfogyasztása 1985-ben 833 milliárd m3 lesz. Ennek 73,9%-a hazai földgáz, 13,9%-a csővezetéken át importált földgáz, 5,4%-a cseppfolyós gáz és 6,8%-a kőolajból és szénből előállított szintetikus gáz (SNG,
színgáz). 2000-re a megnövekedett igénynek csak az 57,6%-át biztosítja hazai földgáz. Szovjetunióból való importálás lehetőségére utal [5] és [6]. _ További közlemény jelent meg a KF Különszám 1973 6. [124]-ben ismertetett tervről, a földgáznak Alaszkából Kanadán át 6400 km hosszú csővezetékben_cseppfolyós halmazállapotban való szállításáról [82]. Osszehasonlították ennek a 3,5% Ni-tartalmú acélból elképzelt vezetéknek a várható beruházási költségét a 4000 km hosszú Alaszka-Kanada gáztávvezetékével. Kitűnt, 123
hogy a cseppfolyós gázt szállító vezeték létesítési költsége ennek csak mintegy fele. A Perzsa-öböl földgázának az USA nyugati partjára 22 Mm-es tengeri úton való szállítási lehetőségeit elemzi [83]. Evi 8 milliárd m3 földgáz szállításának két megoldásával foglalkozik: cseppfolyósított gázként és metanollá alakítva. A gazdasági analízis tanúsága szerint az utóbbi megoldás elsősorban a meglevő olajszállító hajópark kis átalakítás utáni alkalmazhatósága miatt, gazdaságosabbnak látszik. 6.3.1 A távvezeték üzeme és szerelvényei Jó áttekintést ad az NSZK-ban érvényes előírások figyelembevételével a nagy átmérőjű gázvezeték létesítésével kapcsolatos problémákról [84]. Felhívja a figyelmet arra, hogy 600 mm-nél nagyobb névleges átmérő esetében a lezárt tolózárlapra ható nagy nyomóerő-különbség miatt csak szervomotorral lehet működtetni. Ugyanolyan méretű golyóscsap kézzel is kezelhető, jóval olcsóbb. _ A Szovjetunióban az új gázszállító távvezetékek kapacitását elsősorban a megengedett üzemnyomás növelésével kívánják emelni. 1975-ig kereken 74, 1980-ig 118 bar üzemnyomású gáztávvezetékek létesítését tervezik [85]. Nagy átmérőjű csővezetékek szállítókapacitása a gáz felmelegedése miatt jelentősen csökken, és veszélyeztetheti a gázvezeték épségét is. Különösen permafrost vidéken ezért a gázt a kompresszorból való távozás után hűtik (lásd még KF Különszám 1973 6. [145]). Japán vállalat új készüléket hozott létre, amelynek segítségével már elkészült 14”-24” nominális átmérőjű csővezetékek belső falát le lehet tisztítani, és műanyag bevonattal ellátni. A berendezés különleges megoldása lehetővé teszi, hogy a csővezetékben tisztítás alatt, mintegy 2,5 cm/s sebességgel mozgó készülék a körhegesztéseknél megálljon, és a varrat melletti égett belső csőfelületeket letisztítsa [86]. Ha gázvezetékek utat, vasutat harántolnak, védőcsőbe helyezik. [87] a gázvezeték és a védőcső közötti körgyűrűs tér elzárásának különböző megoldásait ismerteti, s foglalkozik, az elzáráskor figyelembe veendő szempontokkal. Minden esetben tömörségi próbát kellene végezni, lehetőleg vákuumvizsgálattal. [88] több olyan vezetéksérülés-lehetőséget ismertet, amelyet földmunkagépek közvetlenül vagy közvetve okozhatnak. Biztonsági berendezéssel ellátott munkagépeket hoztak létre, amelyek megállnak, vagy riasztójelet adnak, ha felszín alatti vezetékhez, létesítményhez túl közel kerültek. Preventív méréseket, terveket javasol annak meghatározására, hogy gázveszély esetén milyen körzetekben kell a szállítást megszüntetni. Felszin alatti létesítınények feltérképezésének megoldását ismerteti [44]. _ Mind jobban szükségesek olyan berendezések, amelyek hibamentesen jelzik gázvezeték törését, nagyobb lyukadását, és üzembiztosan zárják el a sérült csőszakaszt. [89] és [90] ismerteti az igen megbízhatónak tartott TE18l jelű automatikus gázvezetékelzáró berendezést. Minden szakaszelzáró működését külön, mellette elhelyezett kis számítógép vezérli. A lezárás csak alapos logikai mérlegelés után következik be. A lezárt szakasz nyomásának további megfigyelése alapján a berendezés nyit, ha a lezárás nem csőtörés okozta nyomásváltozások hatására történt volna. _ 124
Egészen más meggondolás alapján készült, s az előzőnél lényegesen kisebb költségigényű törésészlelő és vezetékelzáró berendezés, a CBC (Covington break control) [9l, 92, 93]. Észlelőkészülék csak az egymástól mintegy 130 km távolságra levő kompresszorállomásokon van. Ha a csővezetéken törés keletkezik, akkor a rajta kiáramló gáz nyomáscsökkenése adiabatikus nyomáshullámot hoz létre, amely végighalad a vezetéken. Csillapodása viszonylag csekély. Ha a keletkezett nyílás felülete legalább 7%-a a vezeték-keresztmetszetnek, akkor a lökéshullámot a kompreszszorállomásokon elhelyezett detektorok jól jelzik. A nyomáshullámnak a két kompresszortelepre való érkezési idejéből jól lehet következtetni a törés helyére. Most egy Berhany-féle készülék felszerelését tervezik, amely pontosan lokalizál. _ Kísérleteket végeztek annak meghatározására, hogy az olaj- és gázvezetékek falán keletkezett alkotó menti repedés terjedésének sebessége milyen hatással van a nyomáshullám „frontjának” alakjára. Kimutatták, hogy a repedés olyan gyorsan jön létre, hogy a fluidumkiáramlás okozta nyomáscsökkenés mértékét gyakorlatilag nem befolyásolja [94]. _ Nagy-Britanniában több vállalatnál vizsgálták azt a Linalog-csőmalacot, amely a gázárammal a csővezetékben végighaladva elektromágneses elven állapítja meg a csőfal sérüléseit, és azokat regisztrálja. A berendezés hasznos, de működése nem kifogástalan, tökéletesítésére javaslatot tesznek [95]. 1400 mm névleges átmérőjű, új típusú golyós csap szerkezeti megoldását ismerteti [96]. A megengedett legnagyobb belső túlnyomás 74 bar, s alkalmazható -60 és +80 CO hőmérsékletek között. Különösen érdekes és hatásos a tömítés megoldása. A vezérlés elektropneumatikus. _ A nyomásszabályozók alkalmazhatóságára vonatkozó előírások a mai követelményeket nem elégítik ki. Elsősorban biztonsági kérdésekkel foglalkoznak. Nem törődnek azokkal a dinamikus jellemzőkkel, amelyek a változó bemenőnyomás és változó terhelések hatására jönnek létre. A gyártó cégek katalógusai általában csak azt közlik, hogy mekkora a nyomásszabályozó áteresztőkapacitása adott feltételeknél. Korszerű vizsgálóberendezést és 1”-es szabályozóval végzett vizsgálat eredményeit mutatja be [97]. _ Korszerűnek ítélt GDR_ 02 típusú nyomásszabályozót ismertet [98]. Közli azokat az alapösszefüggéseket, amelyek a szabályozóberendezésen való átáramlásra jellemzők. Felsorolja a szabályozástechnikai vizsgálatokkal kapcsolatos követelményeket. _ Gáznyomáscsökkenés gyakran kellemetlen hangjelenségekkel jár. [99] nem tartja kielégítőnek azt a konstrukciós megoldást, hogy belső formai kialakítással a nyomáscsökkenést a reduktorban fokozatossá teszik. Ez csak akkor hatásos, ha a bemenőnyoınás viszonylag állandó. Egyéb megoldásokat javasol: a nyomásszabályozó berendezésből távozó gázáramot kell megfelelően elvezetni. Különböző gázszállító kompresszortípusok üzemének gazdaságosságát elemzi [l00]. A vizsgált típusok: dugattyús kompresszor, turbókoınpresszor ipari gázturbinahajtással és turbókompresszor repülőturbina-hajtással. Mintegy 9 MW teljesítményigadugattyús kompresszorok alkalmazása a leggazdaságosabb. Ezen a teljesítményen felül egy ipari gázturbinatípussal hajtott turbókompresszor a legkedvezőbb.
A cseppfolyós gáz szállítórendszerének két állomástípusa van: az egyik a PS- (peak shaving) típus, a másik az alállomástípus. Ezek elsősorban abban különböznek egymástól, hogy a PS-telepnek cseppfolyósító berendezése is van, míg az alállomás csak tárolótelep, a gázt cseppfolyósítva szállítják oda. Számos jellemző adatot közöl a különbözö országok ilyen létesítményeiről [l0l]. _ [102] újabb adatokat közöl a Bruneiben létesített cseppfolyós gázt szállító vezetékekről, amit a KF Különszám 1973 6. [130] már ismertetett. A hőmérséklet-változás okozta hosszváltozás kompenzálására 150 expanziós kapcsolódarabot szereltek fel. Ezek mindegyike két-két középen lehorgonyzott csőmembránt tartalmaz. _ Lényegesen gazdaságosabbnak látszó elgondolást ismertet [103]. A cseppfolyós gázt szállító csővezetéket hőszigetelő köpeny veszi körül, s erre alkotóirányú támasztólécekre erősített görgőket szerelnek. Mindez egy nagyobb átmérőjű acélcsőbe kerül. A belső csövet axiálisan összenyomják és lehorgonyozzák. _ A skóciai Glanmavisban épül Európa legnagyobb cseppfolyósgáz-tárolásra alkalmas tartálya, amelynek tárolótérfogata 47 600 m3. [104] ismerteti a kettős fémfalú felszíni tartály szerkezetét és az építés módját. _ A Föld legnagyobb két cseppfolyós gáztároló tartálya az 1973-74-es években létesül a New York melletti Staten Island-on [l05]. Egyenként kereken 140 000 mi* cseppfolyós gáz tárolására lesznek alkalmasak. A tartályok belső fala acélbélésű vasbeton. Ezt hőszigetelő köpeny, majd egy második vasbeton héj veszi körül. Megoldásukhoz az esetleges tűz, földrengés hatását nagymértékben figyelembe vették. _ Modellkísérleteket végeztek cseppfolyós gázt tároló tartályok meggyulladásakor várható körülmények meghatározására [l06]. Megállapították, hogy a cseppfolyós gázt tároló tartályok nem jelentenek semmivel sem nagyobb veszélyt, mint az egyéb folyékony tüzelőanyagot tároló tartályok. A tiizek oltására a száraz poroltók a legalkalmasabbak. _ [107] egy jelenség új magyarázatát írja le. Cseppfolyós gázt tároló tartályok párolgási vesztesége egy ideig jelentős lehet, ha a tartályok aljára a tárolt folyadékénál nagyobb hőmérsékletű folyadékot vezetnek be. _ Sótömzsben létesített üregben való gáz-halmazállapotban való földgáztárolás lehetőségét ismerteti [108]. Európában eddig csak az angliai Countyban volt ilyen tároló. Most Kielben létesítenek üregtárolót. A tervezést jelentős kőzetmechanikai vizsgálat előzte meg. Fontos, hogy a minimális tárolási nyomás egy kritikus értéknél kisebbre ne süllyedjen. Ekkor ugyanis az üregfalban plasztikus alakváltozás, majd törések következnek be. 6.3.2 Gáz áramlása csővezetékben Az áramlásleképezés pontosságának egyik lényeges feltétele az, hogy a fizikai jellemzők leírására pontos alapösszefüggések álljanak rendelkezésre. [109] olyan, teljesen újszerű meggondolások alapján levezetett állapotegyenletet ismertet, amelynek alapján a z eltérési tényezőt az általánosan használt StandingKatz-diagramnál jobb közelítéssel lehet kiszámítani. p,=15 esetében is jól használható. _ A súrlódási tényezőt működő gázvezetékek áramlási adataiból célszerű meghatározni. Az áramlás azonban általá-
ban tranziens, s ezért fokozott figyelmet kell 1`ordí::z:`.; arra, hogy milyen átlagértékekböl számítják ki. [1 Iıff értékes meggondolásokat közöl erre vonatkozólagKimutatja, hogy kellő pontosságú alapadatok meghatározásához l00 km hosszú és 1 m átmérőjű gázvezeték esetében 3-5 napon át végzett 60-100 adatleolvasásra van szükség. Különböző átlagképzési módszerekkel számított súrlódási tényezők ugyanazon alapadatok esetében is jelentősen különbözhetnek. A gázvezetékben való áramlás minden, a gyakorlat szempontjából fontos feladatának (állandósult és tranziens üzem, vezetékfeltöltés, vezetékleürülés, hőmérsékletviszonyok, működési hatásfok) leképezésére alkalmas összefüggést ismertet [l11]. Jelentőségét aláhúzza, hogy az összefüggés viszonylag egyszerű, a dinamikus üzemviszonyok viszonylag kis teljesítményű számítógéppel is gyorsan számíthatók, s így üzemirányításra jól alkalmazható. _ Aramlási kísérleteket végeztek 912 m hosszú és 0,025 m átmérőjű csőben végbemenő tranziens áramlás tanulmányozására. Az áramlás (fogyasztás) ütemétől függően jelentősen változik a vezeték végén megvalósítható minimális nyomás. A további analízisnél a legkedvezőtlenebb, legnagyobb nyomásesést létrehozó fogyasztási görbét vették alapul [l12]. 300 m hosszú és 80 mm átmérőjű csővezetékben vizsgálták a hirtelen lezárás hatására változó nyomást és hőmérsékletet [l13]. Megállapították, hogy a súrlódási tényező nagyságát a Reynolds-számon és a relatív érdességen kívül jelentősen befolyásolja a Mach-szám is, ha értéke 0,8-nál nagyobb. - Gázos folyadékban nyomásváltozás hatására létrejövő ún. ritkulási lökéshullám törvényszerűségeit vizsgálták. A mérések alapján kimutatták, hogy a lökéshullám jellege függ az áramlási rendszertől, az effektív gáztartalomtól, a vezetéknyomástól és a hang terjedési sebességétől az adott közegben, de nem függ a csővezeték átmérőjétől [114]. Nagy szállítókapacitású földgázvezeték létesítésének gazdaságosságát elemzi [l15]. Ismerteti a költségtényezőket, és a változás irányának figyelembevételével fogalmazza meg a gazdasági célfüggvényt. A költségtényezők között figyelembe veszi az üzemzavar okozta népgazdasági kárt is. A vizsgálat egyik érdekes megállapítása: 1420 mm-nél nagyobb átmérőjű vezetékek esetében a csökkenő átmérőjű csővezeték nem olcsóbb a végig ugyanakkora átmérőjűnél. Csővezeték-rendszerben való gázáramlás mind pontosabb és gazdaságosabb számítógépi szimulálása, változatlanul aktuális kutatási probléma. [116] a komplex gázszállító rendszerek állandósult működését sziınuláló modellek pontatlanságának forrásait ismerteti. Részletesen elemzi az input alapadatsor, az alkalmazott matematikai modell, ill. annak numerikus megoldási módja és az alkalmazott nyomásveszteség számítási összefüggés pontatlanságaiból származó hibák jelentőségét. Figyelemre méltó a cikkben közölt, a Colebrook-összefüggést közelítő, explicit súrlódási veszteség számítási összefüggés, melynek alkalmazása a komplex hálózatszimuláló programok számítási munkaigényének lényeges csökkentését teszi lehetővé. Az USA földgázhiánya szükségessé teszi, hogy az energiaigények kielégítése érdekében a földgázt szállító csővezeték-rendszerbe más, gázhalmazállapotú energiahordozókat (LNG, SNG, propán-levegő elegy) tápláljanak. E gázok sűrűsége és fűtőértéke a földgázé125
tól lényegesen eltér. [117] új módszert mutat be az ilyen, különböző minőségű gázok keverékét szállító komplex gázvezeték-rendszerek állandósult üzemének modellezésére. Az eljárás lényege, hogy az anyagmérleg-egyenletek mellett energiamérleg-egyenleteket alkalmaz, melyekkel a fogyasztók térfogatáram-igénye helyett azok energiaigényét veszi figyelembe. A vizsgált rendszer hagyományos és új módszerrel számított szállítókapacitása a bemutatott mintapélda esetében lényegesen eltér. Ugyancsak jelentősek az optimális, új szállítórendszerek tervezési módszereivel kapcsolatos kutatások. Az optimalizációs cél a 10 20 éves tervezési időszakban előre jelzett gázpiac-növekedés igényeit kielégítő, a teljes időszakban minimális szállítási költséget biztosító csőátmérő-eloszlás, kompresszortelep-teljesítményszükséglet, esetleg beruházási ütemterv meghatározása. [ll8] sugaras, állandósult üzemű gáztávvezetékek optimalizált tervezésének három módszerét írja le. A részletesen ismertetett három számítási eljárás közül különösen figyelemre méltó a cikk szerzője által kidolgozott módszer, mely dinamikus programozást alkalmaz. [119] a matematikai részletek közlése nélkül, általánosan ismertet egy, a csaknem 9000 km hosszúságú, 47 kompresszorteleppel, több mint 700 MW beépített teljesítménnyel működő Trans Canada távvezeték-rendszer tervezése és továbbfejlesztése kapcsán kifejlesztett, rendkívül hatékonynak tűnő, optimális szállítórendszert tervező programcsomagot. A gyakorlatilag teljesen általános programok segítségével igen nagy méretű, részleteiben nagyon különböző távvezetékek tervezhetők. _ Rendszerelméleti meggondolások alapján mutat be [120] egy gázellátó rendszert. Ennek alrendszerei a koınpresszorállomások, különböző típusú gázfelhasználók, gáztárolók. Minden rendszerelem-típus számára viszonylag egyszerű matematikai megfogalmazású energiagazdaságossági mutatót állapít meg, amely a minimális ráfordítások kapcsolatát adja meg az üzemi paraméterekkel. Tájékoztatást ad a matematikai megoldásra. A gáztávvezeték-rendszerek gazdaságos és biztonságos üzemeltetésének hovatovább nélkülözhetetlen segédeszköze a folyamatszabályozó számítógép. Az optimális üzemvitelt biztosító számítógépi programok fejlesztése jelentős kutatási erőt köt le. Az AGA és az Operational Research Center of the University of California közös kutatási programjának eredményeként a gázvezeték-rendszerek rövid, néhány napos időszakú működtetésének optimalizálására egy újszerű módszert dolgoztak ki. Az eljárás alapja a PIPETRAN nevű tranziens hálózatszimuláló program alkalmazásával linearizált hálózatmodell megoldása a lineáris programozás segítségével. Az eljárást a Colorado Interstate Corp. üzemszerűen használja gázhálózatának üzemvitel-optimalizálásához [12l]. Komplex gázvezeték-rendszerek hosszabb távú (havi, ill. éves) működtetésének optimalizálására kifejlesztett dinamikus lineáris áramlási modell kidolgozásáról számol be [l22]. Az eljárás lényege, hogy egy kijelölt vizsgálati időszak különböző időpontjaiban, mért adatok alapján felállítják a szállítórendszer statikus lineáris modelljét, majd elemzik és korrelálják az ún. technikai koefficiensek időbeli változását. A kapott függvények alapján lehetséges a rendszer műkö126
désének távlati, a vizsgálttól eltérő feltételek közötti működésének előrejelzése. Az új, a korábbiaknál általánosabb módszer a modellalkotáshoz alkalmazott közelítések (linearizálás) miatt feltehetően csak kisebb üzemmenet-változások hatásának elemzését teszi lehetővé. A cikk példaként a Pennsylvania Gas Corp. gázhálózatán feltételezett 10%-os forráskapacitás-csökkenés hatását elemzi. A nagy kapacitású transzkontinentális távvezetékek kompresszortelepein a hajtómotorok üzemanyagszükséglete az összes szállított gázmennyiség mintegy 2,5%-a 1000 km-enként. Ezen állandósult csúcsüzem feltételezésével meghatározott üzemanyag-fogyasztás csökkenthető, ha a rendszer valóságos, többé-kevésbé mindig váltakozó terhelésingadozását kihasználva egy ahhoz jól illeszkedő, rugalmas kompresszorüzemeltetési stratégiát alkalmaznak. Ilyen kompresszorüzemoptimalizáló eljárást ismertet [l23]. A módszer alkalmazása a bemutatott mintapéldán 16,7%-os üzemanyagfogyasztás-csökkenést eredményezett. Ismert jelenség, hogy a komplex gázvezeték-rendszerben kondenzálódó folyadékmennyiség döntő többsége a szállítórendszer csak néhány, különböző ponton elhelyezett folyadékelválasztó csapdájában válik le. E jelenség okainak laboratóriumi vizsgálatáról számol be [124]. A számos vonatkozásban meglepő eredmények felhasználásával a komplex rendszerben leváló kondenzátum döntő többségének mozgási útja meghatározható, s ezáltal hatékonyabb kondenzátumleválasztó rendszer tervezhető. _ Cseppfolyós gáz csővezetékben való áramlásának törvényszerűségeit ismerteti [l25]. Megállapítja, hogy a hőmérsékletváltozás számítására a Sulıov-képlet elegendő pontosságú eredményt ad. 6.3.3 Automatizált rendszer Gáztávvezetékek automatikus üzemeltetésére is vonatkoznak [71, 72, 78, 79, 80] liivatkozásokkal kapcsolatos megállapítások. _ Nagyméretű, komplex rendszert elemez [126], a Minszk, Vilniusz, Riga, Breszt, Rovno, Kaunasz, Klaipeda várost ellátó gázszállító rendszert. A hierarchikus felépítésű irányítás itt gazdaságosabb és megbízhatóbb a centralizáltnál. _ Más eredményre jutottak az EL PASO 12 kompresszorállomásánál, amelyeket a korábbi tapasztalatok alapján modernizáltak, műszerezésüket kiegészítették, és a vállalati központ alá rendelt alközpontból irányított, kezelő nélküli üzemre tettek alkalmassá [l27]. IBM 1800 adatfeldolgozó komputerhez csatlakozó huzalozott telemechanikai központ helyett minikomputeres központok létesítéséről számol be [128]. A régi irányítórendszert tartalékként megtartották. Az új rendszer felére csökkenti a lekérdezés idejét, képcsöves displayt tartalmaz, csökkenti az adathiba valószínűségét. _ A Brigitta társaság viesbecki központjához tartozó hálózat két kompresszorállomását kezelő nélküli üzemre tervezték. Az automatizálás és a gépészet összehangolt tervezése többletautomatizálás árán a tartalék gépek, velük az összköltség csökkenését eredményezte [l29]. _ Az NGP Co. chicagoi központjához tartozó vezetékrendszer automatizálását (KF Különszám 1972 6. [l78]) a bevált elvek alapján folytatják, különválasztva a biztonsági, működtető és
optimáló funkciókat ellátó szinteket, és fokozott figyelmet fordítva az irányítási funkciók elemzésére [130]. _ A gáztávvezeték-rendszer irányító berendezésének meghibásodását és fenntartását elemzi [l31]. Megállapítja, hogy a jelenlegi karbantartás mellett
túl sok a meghibásodás. A felügyelet nélküli üzem egyik feltétele a karbantartás lényeges javítása. Példát közöl a 30 körzetben bevezetés alatt álló, telemechanikai úton gyűjtött adatok alapján optimált karbantartási rendszerre.
6.4 Egyéb A szénhidrogén-bányászatban használt csövekkel szemben támasztott követelmények növekednek. Mind több nagy szilárdságú, jól hegeszthető csőre van szükség, amelyek egyrészt savanyúgázok szállítására, másrészt kis hőmérsékleten való üzemre alkalmasak. _ Érvényes vizsgálati előírások alapján vizsgálták acélok szilárdságát, szívósságát kénhidrogén-tartalmú környezetben. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy lényegesen kedvezőbbek az acél szilárdsági tulajdonságai, ha a korroziv közeg csak az egyik oldalon _ pl. üreges cső belsejében érintkezik a csővel [l32]. A hidrogén úgy migrál át az acélon, hogy annak anyagával nem lép kapcsolatba. Az acél szilárdsági tulajdonságainak lényeges javítását érték el azáltal, hogy a hőmérsékletet az acélnak a kemencéből való kikerülése után, az acélszalagnak a hengerléssel létrehozott alakváltozása és a gombolyítás közben is előírt módon szabályozzák. Megfelelő lehűlési körülmények esetén a folyási határ és az ütőszívósság szempontjából igen kedvező, finomszeıncsés szerkezetet tudnak létrehozni [l33]. _ A nagyobb hőmérsékleten használt acéloknál figyeleınbe kell venni, hogy a szilárdsági jellemzők az idő függvényében is változnak, kúszás jön létre. A tartós alakváltozás sebessége az idővel jelentősen csökken viszonylag kis hőmérsékleteknél [l34]. _ Az acélok rideg viselkedésére jellemző az átmeneti hőmérséklet, amelyből a megengedett minimális üzemi hőmérsékletre lehet következtetni. Ez meghatározható hosszadalmas laboratóriumi mérésekből. [135] két olyan számítási eljárást ismertet, amelyeknek segítségével több éve üzemelő acélszerkezetek nagy részénél, azok megbontása nélkül megfelelő pontossággal lehet következtetni az engedélyezhető üzemi hőmérsékletre az összetételből. Csővezeték statikus nyomáspróbájánál esetleg nem vesznek észre olyan repedést, amely az üzem közben, változó terhelések hatására megnő és törés keletkezik. [136] szerint célszerű minél nagyobb próbanyomást alkalmazni, mivel annál kisebb repedéses csövek „nyílnak szét” és válthatók ki, annál nagyobb lesz a csőtávvezeték élettartama. Talajba fektetett csővezetékek igénybevételét a belső túlnyomás, a talajnyomás, a közlekedés okozta terhelés és a korrózió határozza meg. [137] elsősorban különböző tengelyterhelésű járművek okozta terhelés hatását elemzi. A vezeték feletti felszíni lyukak miatti gépjárműzökkenések terheléshatását a gépkocsik rugózása jelentősen csökkenti. Katódos korrózióvédelem számára hasznos az ATM-1 típusú grafıttartalmú töltőanyag. [138] részletesen bemutatja az elektróda és a kábelcsatlakozás megoldását. Az anódokat mindig a fagyhatár alatt
kell elhelyezni. _ A katódos védőpotenciált nem közvetlenül a fém-talaj határfelületén mérik. A mérőelektródát a földfelszínen helyezik el. A közbenső talaj ellenállása meghamisíthatja a méréseket. Jó ellenőrzésnek látszik az, ha a védőáram kikapcsolásakor mérik a feszültségkülönbségeket. Az áram kikapcsolása után ugyanis a talaj ohmikus ellenállásának hatása gyakorlatilag azonnal eltűnik, a katódos polarizáció miatti feszültségkülönbség lassan változik [1 39]. Csaknem ,18000 km hosszú csővezetékből álló gázelosztó rendszer katódos korrózióvédelmével kapcsolatos adatokat számítógéppel dolgozzák fel [l40]. Az időszakosan mért és kiértékelt vizsgálatok eredményei igen hasznos tájékoztatást adnak a védelem jóságának mértékéről, pl. arról, hogy a csővezetékhossz hány százalékában nagyobb a cső-talaj potencíálkülönbség a védőpotenciálnál. Igen költséges dolog üzemben kipróbálni, hogy a csővezetéknek milyen belső bevonata akadályozza meg a savanyúgázok korróziós hatását. [141] laboratóriumi módszert ismertet, amelynek segítségével biztonságosan kiválasztható az alkalmas bevonat. _ A passzív korrózióvédelem hatásosságának egyik alapfeltétele, hogy a csővezeték külső felületét védő palást jól tapadjon a csővezeték falához. [142] olyan vizsgálatokat ismertet, amelyek a szigetelőfelület miatti sérülésnek, az azon át beszivárgott nedvességnek és a tapadás megszűnésének hatását voltak hivatottak tisztázni. Részletesen elemzi a polietilén és bitumen szigetelés hatásosságát. Az előbbinek lényegesen nagyobb a mechanikai szilárdsága és több nagyságrenddel nagyobb az elektromos ellenállása. A katódos védelem szempontjából előnyösebb. Reprezentatív gázmintára van szükség ahhoz, hogy megbízható gázösszetételt lehessen meghatározni. [143] ismerteti azokat a hibákat, amiket gázmintavételnél el lehet követni, és közli a jó eredményt biztosító mintavételi módszereket. _ Különösen kénhidrogéntartalmú gáznál kell figyelemınel lenni arra, hogy az elemzett gázminta reprezentatív legyen, mivel a minta H2S-tartalma gyakran a laboratóriumba való szállítás közben is csökken. Elsősorban a konténer falán csapódik ki, adszorbeálódik hozzá, vagy lép vele reakcióba. Ha az elemzés nem végezhető el a mintavétel helyén, akkor célszerű teflonbevonatú mintavevő edényt használni [l44]. [145] és [146] olyan új gázelégető fáklyatipust ismertet, amelyen át nagy mennyiségű gáz füstmentesen égethető el. A fáklyába kétféle nyomású gázt vezetnek. A középső függőleges csőben kisnyomású, nagy sűrűségű gáz áramlik. Ezt félmagasságig nagyobb átmérőjű cső veszi körül. A gyűrűszelvényben nagynyomású gáz áramlik felfelé, majd a Coanda-efl`ektus127
nak megfelelően a középső cső tulipánforma külső felületét követve igen jelentős mennyiségű levegőt ragad magával. Ez a gázáram kör alakban ég, és biztosítja a belső gázáram tökéletes elégetését is. Vizsgálatokat folytattak annak meghatározására, hogy miként befolyásolja a természetes vizek felületére ömlött olajszennyezés jellegét, alakját a víz hőmérséklete [l47]. Megállapították, hogy az olajfolt kiterjedésében három fázis különböztethető meg: az elsőben a nehézségi erőnek van döntő szerepe,
a másodikban a felületi feszültség és a viszkozitás a döntő, a harmadikban olajemulzió keletkezik. A hőmérséklet elsősorban a könnyebb alkotók párolgását, a viszkozitását és a felületi feszültséget befolyásolja. _ Környezetvédelem szempontjából fontos ismerni az o/v emulzió stabilitását. Ilyen vizsgálatokról számol be [148]. Az emulzió stabilitásának mértékéül azt az időtartamot választották, amely alatt 15 min-os keverés abbahagyása után a vizes fázis fényáteresztő képessége elérte a tiszta vizének 97%-át.
IRODALOM
212 Greenwood, M.
A.: Pipe lines to play major role in the
space age. PLI Sep 43-6. 22] Greenwood, M. A.: Worldwide pipe line boom to hit $ 14
billion dollars yearly by 1980. PLN 8 8-12. 232 Pipelines-Internationale Energieschlagadern. EEZ 425. *242 Lesic, A.: Veliki cjevovodni sistemi kao integrativan faktor u naftnoj privredi. N (jug.) 531-40. 252 Khan, A. R..` Die sowjetische Erdgaswirtschaft in der 70er Jahren. GWF GE 577_84. 262 Deason, D.: Multinational groups studying huge Siberian line projects. PLI July 50-1, 53, 55, 56. 272 Lambert, D. E.: International pipelining to set new re-
cords. PLI Jan 27-8. 282 Deason, D.: Construction projects. PLI Dec 46-51. 29] Delvendahl, K.-Sreinmann, K.: Die Erdgasleitung Aachen-
Rheinfelden _ der Begínrı eines europäischen Erdgasverbundsystems. RRR 186-8. [10] Rogers, Ch. L. Patterson, D. R.: Production throughput
efliciency model for Prudhoe Bay. SPE 4686 12 o. [1 1] Ghez, F.: A new general Optimization tnethod-application to gas gathering system. SPE 4693 8 O.: [12] van Hantelmann, G.-Dempsey, J. R.: Simulation of multiple pool gas reservoir system with a common gather-
ing system. SPE 4307 7 o. [13] Cinkler, J.: Zagrejavanje nafte u busotinskim vodovima pomocu elektricnih grejaca. N (jug.) 463_72. [14] Marinin, N. Sz._Karimov, N. A .-Szabbateev, Ju. I.:
Szeparacionnüe usztanovki szo szborom vodü. Mas. Neft. Oborud. 7 7-12.
[15] Perers, B. A.: Get better separation with proper waterweir heights. OGJ 47 73-4, 77. [16] Raidl, J. H._Beclc, J. D.: Method of upgrading relief valve relíability. ASME 73-Pet-15 7 o.
[17] Perers, B. A..` Simple method checks field pop valve setting. WO July 158, 160, 162.
2302 Mabry, R. L., Jr.: Tenessee Gas evaluates insertion flowıneters. PL1 Feb 24-5. 2312 Wichert, E.: Multi-phase flow measurement by orifice meter. SPE 4688 8 o.
2322 Kemp, D. W.: A new look at NGL measurement. PLI Dec 43-4. 233] Sommer, H. A.: Economic benefits of oil-field computer production control. OGJ 16 110-4, 116, 120, 124. 234] Wadlington, W. H. : How Amoco approached automation
in West Texas. SPE 4684 12 o. 2352 Allen, W. C.: Production exploitation in CPC fields. SPE 4685 8 o.
2362 Podio, A. L.: High demand, costs create need for effıcient automation system. PE Feb 80-2. 2372 Taylor, F. R.-Kastrop, J. E.: How Conoco automates the Viking Field. PE Nov 45-9.
2382 Podio, A. L.: Well testing and net oil computers. PE Sep 91, 94, 96. 2392 Spanovic, K.: Primjena elektronskih racunala u tehnologiji pridobivanja nafte i plina na naftnom polju Zutica. N (jug.) 223-31.
2402 Milım, J. C.: Optimization of gasoline plants offers growing savings. OGJ 18 179-84. 2412 Blonszkij, Sz. D.: Ob avtomaticseszkom regulirovanii
i proceszszov abszorpcii. GP 2 39-42. ` 2422 Calabro, S. R.: Unit's own power lines transmit oil-well data. OGJ 35 98-9. 2432 North Sea communications jam. PE Nov 97, 101-2, 110. 2442 Wagner, J. E.: Terrestrial radar. PLN Oct 17-8. 2452 0'Donnell, J. P.: Shell pulls multiple Mississippi crossing. OGJ 3 76-8. 2462 Electric pipe line heating using SECT-skin effect current
tracing. PLN 9 17, 20. 2472 Deason, D..` Insulated fuel oil line heated by skin effect
[18] Cristea, V.: Un nou aparat permitivimetric simplu pentru masurarea automata a continutului de apa in titei. PG
current tracing. PLI Dec 34-6. 248] Williams, Ch. S., Jr.: Developments in residual fuel oil
433_7. 2192 Komich, A. J.: Proper selection of high capacity liquid meters. PLN 4 7-8.
pipelining. PLN 5 6, 8-9. 2492 Jeefares, G. M.-Northen, B. H., Jr.: Interface-detection systems tested. OGJ 20 6l-4, 66. 2502 New concept improves pig location, batch separation. PLI Jan 57-8. 2512 Berto, F. J.: Computer aids line-leak detection. OGJ 49 41-7.
2202 O'Donnell, J. P.: Double-cup plunger finds use in fluid control. OGJ 35 96-8. 2212 Stokes, B. A.: Metering large industrial and commercial
loads. IGEJ 4-16. 2222 Henry, L. R. : Computer processing problems in gas control measurement. PLI Apr 37-9. 2232 Richardson, W. B.: How to field test large gas meters. PLI July 34-6.
2242 Evans, H. J.: Turbine meters gain in gas measurement. OGJ 34 67-9.
2252 Kemp, L. J.: The challenge of LNG/SBG measurement. PLI July 28-30. 2262 Isaacs, S. F. : Sonic flowmeter for products pipe line. PLI Feb 26-8.
227] Scarpa, T. J.: Derivation of basic ultrasonic flow equation. PLI 2 28-9. 2282 Ecsedi I.-Salz P.: Örvényoszcilláción alapuló új ipari
hozammérési módszer. KF 146_50. 229] Kasiner, H. J.: Digitaler Mengenmesser Ohne bewegliche Teile für Gase und Flüssigkeiten. EK 725-6.
128
2522 Ultrasonic device detects pinhole gas/oil leaks. PLI Nov 54.
2532 Hydrocarbon leak detection system pinpoints line breaks. PLN Oct 8, 10-1. 254] Webb, B. C.: Pipeline anchoı`ing an art not for amatcurs. OGJ 39 105-8. 552 De Wir, J.: Shell's new roof seal gives greater flexibility. PPI10114_6, 121. 2562 Schwarz, K.: Schwimmdachtanks mit Stahlauffangwannen. EEZ 297_8.
2572 Techo, R.: Product-line computer scheduling. OGJ 42 91, 94, 96 7, 100, 102, 105-6, 108, 110_2, 114. 2582 Odisarija, G. E._lbragimov, G. Z.-Kamsenko, A. V.Csirikov, K. Ju.: Opredelenie raszpolozsenija promezsu-
tocsnoj naszosznoj sztancii. GP 5 18-20.
[59] Tesclz, F.: Untersuchungen über die optimale Auslegung
von Fernleitungen. EK 650-3.
[91] Covington, M. T.: Detecting line breaks at compressor station. OGJ 45 71-3.
[92] New detector finds gas-pípeline breaks. PPI 12 62. [93] McLean, B. C.: New detector improves gas line break
[60]
Grodde, K. H. : Rheologie plastischer und strukturviskoser Flüssigkeiten, speziell paraffinhaltiger Rohöle. I. Rei-
194]
[61]
schaften parafíinhaltiger Rohöle und Emulsionen. EK EK 517-21. Grodde, K. H. .` Rheologie plastischer und strukturviskoser Flüssigkeiten, speziell paraflinhaltiger Rohöle. II. Strömung durch Rohre und Fliesswege mit anderem Quer-
schnitt, Sedimentation, Systematik der Strömungsgesetze.
[96]
bungsgesetze und Fliesskurven, Rheometrie, Fliesseigen-
[62]
EK 569-73. Degtjarev, V. N.-Didenko, V. Sz.: Pribor dlja izmerenija
nacsafnogo naprjazsenija szdviga parafinovüh neftej.
NH 10 58-60. [63] 0sz'lcin, I. A.: O roli aszfal'tenov v proceszsze krisztallizacii parafina. NH 10 46-7. [64] Stanciu, I.: Emulsiile apa-titei ca fluide nenewtoniene. I. Studiu reologic experimental. PG 285-9.
[65] Stanciu, I.: Emulsiile apa-titei ca fluide nenewtoniene. Studiu reologic experimental II. PG 351-9.
[66] Gorohova, 1. G. : K voproszu o neusztanovivsemszja rezsime rabotü ,,gorjacsih" truboprovodov. Izv. VUZ NG 5
[67]
87-9. Sapocskin, V. N.-Drttzjakin, G. I.-Lihovid, V. N. : Opüt transzportirovanija gazonaszüscsennoj nefti v ob”edinenii
NH 9 54-5 .
[95] Flamanlc, W. T.: LINALOG pípeline inspection using
[97]
[69]
Marsden, S. S. Raghav-an, R.: A system for producing and transporting crude oil an oil/water emulsion. JIP 273_8. Polymer injection expands crude pipe line capacity. PLI
[70]
Thielen, H.-Biirmann, W.: Das Verhalten von Druck-
Sep 76.
_
wellen beim Durchgang durch eine Pumpstation unter Berücksichtigung der Drosselung. RRR 85-91.
[71]
Farrar, G. L.: Computer control in the industry. OGJ 45 51-5. [72] Annual automation symposium. PLN 11 24-9.
[73] Crider, C. W.: Multiunit control is smoothing Colonial Pipeline's operation. OGJ 15 84-6. [74] Vladimirszkij, E. I._Ki2faszbejli, S. A.: Nekotorüe vopro-
[75]
[76] [77]
NW 1400 unter Berücksichtigung tiefer Umgebungstemperatur. EEZ 180_2. Nielsen, C. K.: How Northwest Natural tests gas regulators. PLI Jan 54-6.
Gasdrücke bis 100 bar nach der neuen DIN 3380. GWG 294-300. l99Í Wellcer, R. H.: Minimize noise-turbulence in gas piping. PE Feb 73 5.
Íl00Í
Foullce, G. E.: Economic evaluation reciprocating engine vs. turbine driven compressors. PLN 6 12-4.
21012 Kett, U.: Weltweíte Flüssigerdgastechnik. GWG 325-9. 21022 Deason, D.: Six-mile cryogenic system serves offshore Brunei loading platform. PLI March 55-7. 21032 Gardner, M. B., Jr.: A new concept for LNG pipe lines.
PLI Dec 31 _ 3.
21042 Gas Corp.'s Glenmavis LNG plant boasts European first.
PPI 1 22-3, 25. 21052 Stiles, R. E.: 900 000-barrel LNG tanks are designed for safety. PLI Oct 25-6. [1062 Lehrer, P.: Brandversuche mit flüssigem Erdgas an Modell-
Behälter. GWG 340-4. [1072 Mahler, J. B._van Gelder, L. R._Neumann, B. A.: “Roll-
over” und “Thermal overfill” in LNG-Flachboden-Tanks. EEZ 463_7. [108] Röhr, H. U.: Erfahrung beim Bau und Betrieb von Kavernenspeichern für Gas. EEZ 298-300. [109] Hall, K. R._YarbOrOngh, L.: A new equation of state for Z-factor calculations. OGJ 25 82-5, 90, 92. [110] Jakovlev, E. I.: Opredelenie koéíficientov gidravlicsesz-
szü ocenki nadezsnoszti ASZU dlja objektov hranenija i
kogo szoprotivlenija gazoprovoda po diszpetcseıszkim
perevalki nefti i neftetovarov. Izv. VUZ NG 3 93-7. _ Ter-Hacsataroo, A. A.: Informacionno-izmeritel'nüe szisz-
dannüm. Izv. VUZ NG 12 79-82.
temü kolicsesztvennogo ucseta zsidkih produktov v avtomatizirovannüh szisztemah upravlenija proizvodsztvom. Izv. VUZ NG 5 99-101. Matson, R. C..` Variable-speed drive vs. control valve for pipelines. OGJ 28 74-6. Almndov, G. A.-Vigdorov, D. I.-Szultoluckij, B. Nizkoszkorosztnaja apparatura peredacsi dannüh po
telefonnoj szeti dlja ASZU neftesznabszbüta. Izv. VUZ NG 3 98-100.
_
[73] 0'Donnell, J. P.: Patrol-plane unit monitors rectıfiers used by pipelines. OGJ 23 64-6.
[79]
an “intellígent pig”. IGEJ 271-8. Rosenitsclı, J.: Konstruktionsmerkmale des Kugelhahnes
[93] Brann, L.: Prüfung eines neuartigen Regelgerätes für
,,Be1oruszneft””. ND 8 33-5.
[63]
control. PLI Aug 55-7. Sturrnin, A. B.: Iszszledovanie perehodnüh proceszszov, voznikajuscsih pri avarijnüh vzrüvah truboprovodov.
[111] Francis, 11/I. A.: Advanced equations for natural gas flow
prediction. SPE 4692 20 o. [112] Karpova, N. A.-Devicsev,
V._Galiullin, Z.
T.-
dannüh modelirovanija proceszszov nesztacionarnoj gazoperedacsi. GP 4 14-7. [113] Ohrimenko, B. I..` Dvizsenie gaza pri zapolnenii i perekrütii .truboprovoda. GP 3 13-6. [114] Szemenjakin, V. Sz.: Formirovanie udarnoj volnü raz-
rezsenija pri porüve neftegazoprovoda. NH 11 48-51. [115] Gracsev, V. V.-Scserbakov, Sz. G.-Bobrovszkij, Sz. A.:
Opredelenie racional'nüh parametrov szisztem magisztral'nüh gazoprovodov. GP 10 14-7.
Szergovancev, V. T.-Scserbina, V. E.: Kontrol' po -vüzovu
sztancii katodnoj zascsitü sz iszpofzovaniem trubo-
V.
Klescseva, N. F.: Metodika obrabotki ékszperimentafnüh
[30] Annual communications symposium. PLN 4 10-6. Í3l] Linden, H. R.: Role of SNG in the U. S. energy balance. Í32Í
PLI July 237. _ Dimentberg, M. : LNG pipelines may be answer to Arctic gas transport. PPI 8 34-7.
[1162 Hofer, P.: Beurteilung von Fehlern in Rohrnetzberechnungen. GWG 3 113-9. 21172 Stoner, M. A.-Karnitz, M. A.: Balancing supplemental gas supplies. OGJ 50 97-100.
E1182 Springer, F. P.: Modelle der Optimierung von Erdgastrans-
Í33Í Schafiert, F. W._Soedjanto, P.: Transporting gas-LNG
21192 Hajnal, T. E.-Chychota, R. M. : How Trans Canada
Í34Í Pfund, P.: Generelle Gesichtspunkte für die Planung und
[1202 Garljauszkasz, A. I.: Optimizacija operativnüh rezsimov edinoj gazosznabzsajuscsej szisztemü. GP 7 13-8. 2121" Wienecke, D. R. : Computerized Optimization of dis-
provodnogo kanala szvjazi. GP 7 25-7.
portleitungen. GWG 8 384-9.
optimizes pípeline design/economics. PLI 9 61-4.
vs. methanol. OGJ 24 88-92.
den Bau von Erdgasleitungen grossen Durchmessers. EEZ
I35Í Í36] Í37Í
167_73. Soviet construction methods for large diameter lines. PLI Feb 42, 44. Nippon Kokan develops internal cleaning/coating machine. PLI Jan 51-3. Hessel, H._Klager, H.: Verschliessen von Mantelrohren
für erdverlegte Rohrleitungen. RRR 165-8. ÍSBÍ Traub, E. L.: Emergency control for gas utility system. PLI Nov 47, 50-1.
Z39Í 0'Donnell, J. P.: Line-break control extends pípeline Í90Í 9
capability. OGJ 6 58-60. PLI Stafi? Electronic system improves gas line break control. PLI Apr 31-3.
Kőolaj és Földgáz
,
patching on a gas pípeline system. PLN 2 13-20. [1222 Yingling, A. E.-Raphael, D. L.-Slater, G. E.: A dynamic
[124]
linear flow model of a gas distribution system. SPE 4714 12 o. Rachford, H. H., Jr.: Good operating strategy saves compressor fuel in natural gas transmission. SPE 4695 12 O. Oranje, L.: Condensate behavior in gas pipelines is pre-
[125]
dictable. OGJ 27 38-44. Szafonov, V. Sz.-Belonszov,
[123]
V. D.-Jakovlev, E. I.:
Teplovoj raszcset magisztrafnüh truboprovodov szzsizsennogo prirodnogo gaza pri usztanovivsemszja rezsime rabotü. Izv. VUZ NG 1 81-4.
-
129
[126] Kaneoszkü, A.
des Sicherheitsbewertes für die Lebensdauer von Rohr-
Vübor sztrukturü operativno-diszpet-
cserszkogo upravlenija Minszkim UMG. GP 11 18-21.
Fernleitungen. RRR 137-9.
[127] Cook, R. F._ Williams, J. L.: Satellite-concept automation cuts El Paso operating costs. OGJ 25 70-2. [128] Roberts, B. J.-Gilrnore, H. : Pipeline data control system improved. OGJ 10 80-2. [129] Schlemm, 1-`._Tomm, H. : Automatisierung von Ver-
[137] Volz, P.: Einfluss von Verkehrslasten auf erdverlegte
dichteranlagen im Erdgastransportsystem der Gewerkschaft Brigitta. EEZ 43-55. Terreo, T.: Computer directed control for gas compressor
tials für die Überwachung von katodisch geschützten
[130] [131]
stations. PLN 7 8-11. Antosin, V. I.-Djatlov, V. V.-Mihel'szon, G. Sz.-Demˇ-
szooa, A. N._Sztefanidi, B. A.: Organizacija remontnovoszsztanovitel'noj szluzsbü szisztemü telemehaniki po
magisztrafnüm gazoprovodam. GP 6 25-9.
-
[132] Burns, D.: Materialteste für den Einsatz im Sauergas. EEZ 72 3. [133] Delvendahl, K. A.: Verwendung von Stählen mit kontrol-
lierter Walzendteınperatur beim Bau grosser Gastransportleitungen in der Bundesrepublik Deutschland. EEZ 288-
92. [134] Fabritins, H. : Entwicklungsstand von warmfesten und korrosionsbeständigen Stählen für die Erdöl- und Ergasindustrie. EK 1 10. _ [135] Romvdri P._Táth L.-Béres L.: Ötvözetlen lágyacélok átmeneti hőmérsékletének becslése az acél összetételéből. KF 275-9. [136] Uebing, D.-Jaeger, P.: Bedeutung der Druckprüfung und
130
Rohrleitungen. GWG 57-62.
[138] Teszov, N. I.-Suvanov, V. V.: Novüe konsztrukcii anodov katodnoj zascsitü. GP 6 32-4. [139] Baeckmann, W. G.: Die Bedeutung des AusschaltpotenRohrleitungen. RRR 258-63. [140] Dearing, B. M. : Computer system processes cathodicprotection survey information. OGJ 44 104-6. [141] Mennenöh, S.: Untersuchung der Eignung von organischen Beschichtungen für den Transport von Sauergas in Rohrleitungen. RRR 142-50. [142] Schwenk, W.: Die Bedeutung von Haftfestígkeit von Dickbeschichtung für den Korrosionschutz von Rohrleitungen. Meinungen-Untersuchungen-Befunde. RRR 15-20. 2143] Miller, A. J.: Techniques for sampling natural gas, SNG
2144]
and LNG. PLI Sep 70-2. Conn, A. P.: How to spot sample flowing natural gas.
PLI Jan 65 6.
2145] New flare burns smokelessly. OGJ 47 71-2. 2146] Cranfield, J.: BP"s new Indair flare burns waste gas with-
out smoke. PPL 11 86-7, 89, 90. 2147] Hellmann, H.; Der Einfluss der Wassertemperatur auf das Verhalten schwimmender Rohöle. EK 513-7. 2148] Haardt, H. J.-Neumann, H. J.: Zur Emulgierbarkeit
von Erdölen. EK 640-2.
7 Általános információk
A 25. évfolyamát záró Journal of Petroleum Technology-nak és fiatalabb társának a Society of Petroleum Engineers Journal-nak a szénhidrogén-termelés technológiájának a fejlődésére gyakorolt hatását foglalja röviden össze [l]. Az American Institute of Mining and Metallurgical Engineers (AIME) társadalmi egyesület keretében az első világháború után, 1922-ben szervezett Petroleum Division-ból, amelynek a munkálatait 1925-től 1949-ig a Transactions of the AIME Petroleum Development and Technology kötetei tartalmazzák, 1948-ban lett önálló Petroleum Branch, majd 1957-ben a ma szerte a világon 20 000-en felüli tagot számláló Society of Petroleum Engineers (S PE of AIME), amely most emlékezik meg az angolszász világban vezető folyóiratának negyedszázados fennállásáról. A folyóiratok köteteiben felhalmozott hatalmas információtömeg és a beszámolók a fejlesztésközpontú egyesületi rendezvényekről impozáns tanúságtétel arról, milyen vezető szerepet vállalhat a tudomány és technika fejlesztésében egy mintaszerűen szervezett társadalmi egyesület. A rezervoármérnöki tudomány alapjait annak nagyjai a J PT megindítása előtt kifejlesztették, ezek alkalmazása azonban az olajkitermelés feladatainak a kvantitatív megoldására 1949-cel indult meg. Az alkalmazás elterjesztésében vezető szerepe volt a SPE folyóiratainak. [2] felsorolja a fejlődésben mérföldköveket jelentő tanulmányokat három csoportban: 1. a rezervoármérnöki tudomány klasszikus módszereit, 2. a méretarányosított modelleket és 3. a számítógépes szimulációt tárgyalókat. A fejlődést legjobban az mutatja, hogy míg 25 évvel ezelőtt a tároló valóságos viselkedésének a számított viselkedéssel való összeillesztésénél a konformitás tényezője 0,5-0,7 volt, ma már az egyezés gyakran a 0,9-et is meghaladja. Albertában (Kanada) 1966 végén állították fel a Petroleum Recorvery Research Institute-ot (PRRI), amelynek feladata az alapkutatás a szénhidrogénkitermelés terén. A létesítés indoka a parancsoló szükség a hozam és az olajkihozatal -növelésére, mert Albertában ma az eddig felfedezett 5,25 - 109 m3 földtani olajkészletből csak 0,365, az USA-ban pedig a 67,8- 109 m3 olajkészletből mindössze 0,31 végső ki-
gi
hozatallal számolnak. A két országban kereken 50- 109 m3 az az olajmennyiség, amit a ma ismeretes módszerekkel gazdaságosan nem lehet kitermelni. A PRRI igazgatója ismerteti az intézet szervezetét és fő kutatási feladatait [3]. Külön tanulmány tárja fel a SPE folyóiratai közleményeinek a szerepét a fluidumbesajtolásos olajtermelési módszerek fejlesztésében és az alkalmazás elterjesztésében, kiemelve a 200-on felüli kiváló esettanulmányt, mint az információ és a visszacsatolás hatásos és gyors eszközét a fejlesztés és az alkalmazás között [4]. A műszaki és gazdasági irányítás és az üzem közötti információs szakadék számítógépes áthidalásáról szól egy hat mezőn működő, 1000 kútról szervezett adatközlő rendszerrel kapcsolatban [5]*. A műszaki és tudományos munkaerők _ mérnökök _ létszámának az alakulását vizsgálja, kiterjedve az egyetemi képzés időtartamára, tartalmára és minőségére az USA-ban 1963-tól 1976-ig, az ottani viszonyokat a minden szempontból előnyösebbeknek ítélt Szovjetunióbeliekkel összehasonlítva [6]. 1972-vel kezdve egyre növekvő létszámhiányt jósol. Kevesli a négyéves egyetemi képzési időt, és hiányolja az oktatásból a társadalmi és gazdaságtudományi anyagot. A vezetés és a mérnökök viszonyát elemzi a kölcsönösen előnyös munkahelyi légkör szükségének szemszögéből, és szót ejt a mérnök menedzserekről is [7]. A tárolóban bekövetkezhető mindennemű károsodás megelőzésének, a tároló ekológiája megőrzésének a mindenirányú, kölcsönös jó kapcsolat és a nélkülözhetetlen együttműködés az eszköze az egészséges szervezetben. Az ezt hátráltató, akadályozó nyolc emberi tulajdonságot sorolja fel szellemesen [8]. Ma, amikor egy-egy tengeri kút költsége l,5_3 millió $, ez életbevágóan fontos. A lengyelországi kőolajtermelés történetét tekinti át a 16. század elejétől (1534) a 19. század végéig [9]. _ A zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeumot ismerteti, a műszaki múzeumok fejlődéstörténetére és jelentőségére is kiterjeszkedve [l0].
131
7.1 Tengeri szérıhidrogén-termelés A parton túli szénhidrogén-termelés 25 éves fejlődését foglalja össze a különleges tengeri környezet adta problémákkal egyetemben [11], az 1947. évi első 6 m-es vízmélységtől a mai, 100 m-t meghaladó vízmélység mellett fúrt kutakig. A szárazföldek pereme alatti szénhidrogén-előfordulások bonyolult, problémákkal terhes kutatásának a lehetőségeiről szól [87]. 'Attekintést nyújt a világ 146 parton túli olajmezejéről, azok helye, a felfedezésük éve, mélysége, a kutak száma, az évi termelés, az összegezett termelés és a becsült készlet adataival, amelyek termelése 1972-ben már 512-10° m3 olaj volt, a világ olajtermelésének 0,18-a. _ Az USA olajtermelésének 1954-ben 0,01-a, 1970-ben 0,16-a származott a parton túli területéről, 1985-ben ez a szám becslés szerint 0,30-ra nő [1 3]. _ A Mexikóiöbölben egy 2000 ha-os parton túli blokk diszkontált bruttó jövedelmének és hozamrátájának becsléséhez ad nomogramot [14], parton túli területbérlet árverése esetére. Az USA parton túli területein a mozgó fúróberendezések szerelési költségeinek, az olaj termelési költségeinek és a fúrási- és bérköltségeinek az alakulását vizsgálja 1950-től 1972-ig [l5]. Az Északi-tenger brit szektorában folyó szénhidrogén-kutatás és -termelés gazdaságosságával foglalkozik, és azt az USA-beli, venezuelai, afrikai és közelkeleti viszonyokkal hasonlítja össze [l6]. A kutatásra,
fejlesztésre és a teljes költségekre bontott adatai rendkívül érdekesek, és betekintést nyújtanak a tengeri szénhidrogén-termelés. viszonylag kevéssé ismert területére. A tengeri műveletek költségeit és hatásfokát erősen befolyásoló környezeti hatásoknak _ a tenger hullámzásának, a tenger áramlásának és a szélnek _ egy évtized alatt' összegyűjtött adatait elemzi [l7]. A méréseket az Eszaki-tengeren e célra életre hívott North Sea Oceanographic Study Group (NSOSG) műszerekkel teljesen felszerelt időjáráshajója végzi. Az Egyesült Királyság északi-tengeri és az USA parton túli gázeladási szerződéseit hasonlítja össze [18]. Az Északi-tenger alatti olaj- és gázkészletek becslésének problémájáról értekezik [l9]. _ Az Északitenger alatti szénhidrogén-termelésnél szükségessé vált annak a jogi és felügyeleti szabályozása, hogy a tengeren kijelölt államhatárok által kettéválasztott szénhidrogéntelep, mint egyetlen természetes termelő egység kerüljön kitermelésre. Ezt a problémát tárgyalja [20]. A besajtolásra felhasználandó tengervíz előkészítéséről értekezik [2l]. Az olajtermelés technikájának alkalmazhatóságát tekinti át [22] tenger alatti szilárd ásványoknak _ mint kén, érc (réz, urán, ritka elemek), só _ a kitermelésére és a tengerfenék alatti tárolóüregek létesítésére.
7.2 Sarkvidéki szénlıidrogén-termelés Kanada arktikus részének kőolaj-potenciálját taglalja, de kiterjedve a Földnek a 60° szélességi körtől északra fekvő egész területére [23]. A permafroszton áthatoló sarki kutak hőszigetelésének grafikus meghatározásával foglalkozik [24]. _ A Compagnie Françaíse des Pétroles leányvállalata, a Total által a Spitzbergák Edgeőya szigetén végzett kutatófúrás közben a rendkívül mostoha időjárás okozta nehézségek leküzdéséről tájékoztat [25]. Szintetikus permafroszt minták és összehasonlításul a Prudhoe Bay területen 535 m mélységből vett kőzetminták szilárdsági-rugalmassági vizsgálatairól számol be a teherbíró képesség elbírálása céljából [26]*. _ A mély permafroszt mechanikai tulajdonságait befolyásoló tényezőket tanulmányozta behatóan [27]. Bemutatja, hogy a permafroszt nyíró szilárdsága két részből áll, a jégfázis ellenállásából az alakváltozással szemben természetes talajösszetevők jelenlétében és
132
a határoló (külső) nyomás alatt álló talajmátrix rugalmas áramlási ellenállásából. Kanada Sarkvidéki területein a fúrást és a termelést a szárazföldön és a parton túl befolyásoló környezeti állapotok kutatásáról tájékoztat [28]. A szárazföldön a permafroszt, a tundra és a vadgazdálkodás, a tengeren a jég, jégszigetek, jéghegyek, a tengerfenék kutatásáról és az oceonográfiáról. A legsúlyosabb probléma a zord éghajlat. _ Kanada sarki területein a gázkutatás és -termelés gazdaságosságát vizsgálja [29]. Itt a kutatófúrások sikeraránya ma 1:5, azaz öt fúrás közül egy talál szénhidrogéntelepet, a kutatások előhaladásával az 1:10 arány várható. A fejlesztő fúrások költsége 650 $/m. A szerző vizsgálata kiterjed a terület geológiájára és potenciáljára, a gáztárolókra és a kutak termelékenységére, a kutatás és a fejlesztés költségeire, a piac és a szállítás viszonyaira, valamint a gáz árára a kútfejen.
7.3 Környezetvédelem A tengerek tisztaságát szabályozó nemzetközi jogalkotás történetéről nyújt jó áttekintést, az első, 1926. évi erőfeszítésektől és az 1954. évi első nemzetközi egyezménytől kezdve, az 1973. évi párizsi nemzetközi konferenciáig, bőséges irodalmi adatokkal [30]. Az olaj aszfaltén szerkezetű komponensei stabilizálják a hullámzás hatására keletkező olajban-víz emulziókat. Ennek a mechanizmusnak a laboratóriumi vizsgálatáról számol be [3l]. Vízen úszó szénhidrogéneknek eltávolítását az örvényhatáson alapuló szellemes berendezéssel ismerteti [32]. A víz felszínén úszó olajra abszorbensként működő fűrészpor optimális szemnagyságáról értekezik [33]. _ A Continental Oil Co. szárazföldi környezetvédelmi technológiáját ismerteti [34], a föld, a víz és a levegő védelmét az olajtermelés rendszerei és alrendszerei által okozható környezeti ártalmakkal szemben, hozzászámítva a zajártalmat is. Kitér a károkozások kockázataira is. Az U. S. Environmental Protection Agency (EPA) képviselőjének részletekbemenő érdekes tájékoztatását közli [35] arról, miként látja az EPA az olajipar jövőjét az USA-ban a környezetvédelem követelményeinek a tükrében. Az olajnak a talajra való kiömlésénél [36] azzal a problémával foglalkozik, hogy milyen módon szenynyeződik az olajjal érintkezett talajvíz és 20 év alatt biodegradációval megtisztul-e. A tenger felszínén elterülő olajhártya távolból történő észlelésének, területi kiterjedése és vastagsága mérésének és az olaj fajtája azonositásának fejlett módszereit foglalja össze [37]. 9 Dél-Kalifornia partvidéke aktív földrengéses környezet, amire az olaj- és gázmezők minden létesítményénél figyelemmel kell lenni. Három nagy üledékes medencéje: a San Joaquin Valley (110 olajmező 35 000 kúttal), a Sacramento Valley (100 gázmező 12000
kúttal) és a Los Angeles-medence (40 olajmező). Kaliforniában a víz és a levegő tisztaságának a védelmét mintaszerűen szabályozták és ellenőrzik. Az U. S. EPA részéről a vizet szennyező olaj nyomozásának módszereivel foglalkozik [38]. A szennyező olaj azonosításához nagyszámú adatra van szükség nyersolajokról és olajtermékekről, hogy a szennyezés ,,ujjlenyomatából” meg lehessen a szennyezés eredetét állapítani. _ Olajkiömlés megelőzési és elhárítási tervét (oil spill response plan) ismerteti a Flour Blulf-mező (Nueces County, Texas) területén [39]. Saskatchewan-ban (Kanada), ahol több mint 300 szénhidrogéntelepből több mint 6000 kúton át évi 52 - 106 m3 olajat termelnek és azt több 1000 km hosszú távvezetékhálózaton át szállítják, sok lehetőség áll fenn a környezet szennyezésére. A környezet védelme érdekében hívták életre 1972-ben a Saskatchewan Oil Spill Contingency Plan szervezetet. Ennek működését ismerteti [40]. _ Albertában (Kanada) pedig a Pembina Area Pollution Control Cooperative önkéntes társulás végzi ugyanezt a feladatot, ennek a szervezetnek az első esztendejéről ad számot [4l]. Ny-Európában az Északi-tenger, a Kelta-tenger, az angol Csatorna és a francia Atlanti-part vizeinek a védelmére az olajszennyezés ellen pedig a hét ország illetékesei által felállítandó Western European Clean Seas Group szervezetről tájékoztat [42]. _ Meglevö és tervezett tengeri termelőműveleteknél a biztonságot a környezetvédelemmel együttesen biztosító rendszer kvalitatív és kvantitatív vizsgálata rendkívül fontos. Egy ilyet ismertet [43]. A kőszén helyben _ in situ átalakítása kémiai reakciókkal, oxidácíóval, hidrogénezéssel és pirolízissel folyadékokká és gázokká, jelentékeny és sokrétű hatással lesz a környezetére és a termékeivel a külszínre. Erdekes összefoglalót nyújt minderről [44].
7.4 Gazdaságtııdomány A világ energiatermelését és -fogyasztását valamint a fajlagos egy főre eső _ energiafogyasztását elemzi országonként, és ezen belül az USA energiahelyzetét, a várható termelést-fogyasztást 1985-ig [45]. Nemzetbiztonsági szempontból parancsoló szükségnek tartja a hazai energiaforrások fejlesztését az import fejlesztésével és az energiafelhasználás növekedésének csökkentésével szemben. Az USA energiakríziséről értekezik a Texaco elnöke is [46]. A Tehran Tripoli egyezményeknek az USA olajpolitikájára és az olajárakra gyakorolt hatását elemzi [47], az októberi arab-izraeli háború előtt! 1973 végére az olajárak hirtelen arra a szintre emelkedtek, amelyre az előrejelzések csak 1980-ban száınítottak. Az év végén a Gulf-parti 0,8545 sűrűségű „régi” nyersolaj ára 4,23 S/bbl, az „új” nyersolajé 6,88 $/bbl, az idegen importolajé _ az OPEC-országokban felemelt adó és állami részesedés következtében _ a 10 $/bbl-t is meghaladta. A tanulmány érdekes összehasonlító adatokat tartalmaz a krízis előtti időkről: a Perzsa-
öbölben a nagy koncessziókon a készlet költsége 30 cent/bbl, ugyanaz az Eszaki-tengeren vagy az Eszaki-lejtőn Alaszkában 3 $/bbl. A National Petroleum Council (NPC) által készített tanulmány elemzi az USA olaj- és földgáztermelése és fogyasztása várható alakulásának változatait 1985-ig, a szén- és urántermeléssel együtt [48]. Az USA biztos olaj-, földgázfolyadék- és földgázkészletei [49] szerint 1973. január 1-én (Alaszkával együtt): olaj 5,76 - 10° m3, földgázfolyadék 1,08 - 109 ma, összesen 6,84 - 109 m3, amihez az API még 824- 106 m3 további készlettel számol ismert tárolókból ismert fejlett módszerekkel kitermelhető készletként, a földgázkészlet pedig 7,54 - 1012 m3. A készletek 1972. január 1. óta csökkentek. _ Az USA hazai szénhidrogén-potenciáljáról értekezik [50] is, az AAPG (American Association of Petroleum Geologists) által készitett és a kontinentális paddal és Alaszkával is számoló becslés alapján. Közli, hogy az 50-es évek közepétől 1970-ig az olajipar 68 milliárd $-t fordított kutatásra, és kb. 133
10-109 m3 olajekvivalenst talált, ami kb. 1 S/bbl fajlagos kutatási költséget jelent. Az USA-ban az olajkutatás költségeit és ennek tényezőit elemzi 1938-tól 1971-ig [5l]. _ Az USA olajmezőiből becsült' végső olajkihozatalra [52] az idő függvényében egyenletet ad. Meghatározza az egyenlet ismeretlen paramétereit és azok pontos konfidenciahatárait. A becsült végső kihozatal az USA 1971 előtt felfedezett mezőiből 26 - 109 m3, az eddigi trendet a jövőben is feltételezve az 1971-től felfedezendő mezőkből pedig 8,4 - 109 mi* lesz. A 0,95-os konfidenciasáv e szám számára (3,52_36) - 10° m3, a ténylegesen megfigyelt még szélesebb lehet. Az ilyen számítások, még ha a pontos matematikai modellt igaznak tételezzük is fel, nagyon bizonytalanok. A jövőt tehát vastag köd fedi. _ Az USA olajtermelésének csökkenését a jelentősebb termelési körzeteinek adatai alapján taglalja [53]. Az USA olajtermelésének gazdasági költségével foglalkozik [54]*, gazdasági költségen a földtani készlet _- resource _ költségét értve. Ezt a hazai olajnál kb. 2,00 S/bbl-re, az importolajnál kb. 2,50 $/bbl-re teszi. A hazai olajra ezeket a számításokat a Bureau of Mines 1965. évi tanulmánya alapján végezte, amely az USA olajterınelését kútmélység és kúthozam alapján osztályozta. _ Az USA hazai olajárainak előrejelzésével foglalkozik 1980-ig [55], és 0,860 sűrűségű Gulf-parti olajnál az 1972. évi 3,63 $/bbil-ből kiindulva 1980-ra 6,10 5/bbl olajárat jósol. (Ezen már túlhaladt azóta az idő.) s Az USA 1985-re becsült 1,16 - 1012 m3 gázfogyasztása fedezésének lehetőségeiről ír [56] és megállapítja, hogy a potenciális földgázkészletek optimális feltárása mellett is ennek 0,22-a fedezetlen lesz. Jóllehet az USA földtani gázkészletének 0,6-e még felfedezésre vár, [57] szerint a közeljövőben erős földgázhiányra kell számítani. A tanulmány az 1971-től 1985-ig terjedő időszakot elemzi. Az USA gázfelhasználásának ésszerűsítési tervét adja [58]. Az USA 1971. évi gázmérlege szerint a 683- 109 m3 gáztermelés 0,783-e gázkutakból, 0,217-e olajkutakból származott. Az USA legnagyobb olajtermelő állama, Texas példáján szemlélteti a szénhidrogén-termelés visszaesését [59]. Texas 1973. évi olajtermelése 208 - 10° m3 volt. Az Appalachi sekély, szerény hozamú, de értékes olajat termelő medencéjének a gazdaságosságával foglalkozik [60]. _ A Mexikói-öbölben a külső kontinentális selfen 1954-től 1962-ig bérbe adott szövetségi területeken elért eredményeknek a statisztikai elemzését adja [6l]. Az USA területén még nagyon jelentős feltáratlan szénhidrogénkészletek vannak, feltárásukhoz azonban tőke és idő szükséges. Feltárásuknak az elmúlt másfél évtized hazai szövetségi árszabályozása nem kedvezett, az alacsony gázárak miatt a. tőke idegenben keresett és talált kedvezőbb elhelyezkedést, megtérülést. A tőkeszükséglet előteremtésének feltételeit taglalja az 1985ig terjedő időszakban [62], elsősorban a belső tőkeképződést elősegítő megfelelő gázárak kérdését, hogy a hazai földben rejlő minden m3 olajat és gázt kitermelhessenek. _ Az olajtermeléshez szükséges tőke kutatásával az Oil Investment Institute (OII) foglalkozik. Az olajkutatás, jellegéből folyóan kockázatos, 134
a fúráshoz szükséges tőkének tehát _ amelynek egyik részét kis, magános „beruházóktól”, a másikat pedig a nagyobb olaj- és távvezeték vállalatoktól várják _ ezt is viselnie kell [63]. Az USA számára egy egységes, önellátó nemzeti energiapolitika szükségét indokolja [64]. _ Az energiakrízis enyhítése érdekében az iparnak segítségre van szüksége a kormányzat és megértésre a törvényhozás részéről, partnereknek kell lenniük, hangsúlyozza [65]. ,,Olajtárolóink a jövőben nagyobb gondoskodást érdemelnek”, hirdeti [66]. Az energiapazarlás ott és akkor kezdődik, ahol és amikor a szénhidrogéntárolókkal a fúrástól a kitermelés végéig nem a legnagyobb gonddal foglalkoznak. Ebben a vezetés fefelőssége áll elől. A feladat sokrétűsége és bonyolultsága miatt igen nagy a jelentősége a jól összehangolt csoportmunkának. Az olajipar és benne az egyes ágazatainak rövid történetét adja, viszonyát a kutatáshoz és a termeléshez, valamint a különböző segédtechnológiákhoz [67]. A vezetés fő feladatait a következőképp csoportositja: 1. gazdaságosan kitermelni a másként nem művelésre méltó szénhidrogénkészleteket; 2. fenntartani a készletkitermelés mérlegét; 3. csökkenteni a termelési költségeket és 4. növelni a termelési rendszer ismeretét, hogy az előrejelzés fejlettebb, a kockázat csökkentebb és a döntés egészségesebb legyen. Egy numerikus műszaki-gazdasági energia-előrejelzési modellt ad az USA számára, az elmúlt 55 év adataiból a következő 30 évre [68]. A modellt meghatározó paraméterek: 1. az évi energiaszükséglet; 2. az évi bruttó nemzeti termelés (GNP) értéke; 3. az egész lélekszám; 4. a dolgozók létszáma; 5. az ipari termelés; 6. a technológia szintje és terjedése; 7. az átlag energia-árindex. Az USA-ban, ahol a világ népességének 0,06-a a világ energiatermelésének 0,35-át fogyasztja, és ahol az energia olcsósága annak oktalan pazarlásához vezet, az energiamegóvás konzerválás _ elvének a következetes megvalósításával az energiafogyasztás 0,3-a megtakarítható lenne. Tanulságosan _ más országokban is megszivlelhetően _ részletezi, a „The potential for energy conservation” című szövetségi jelentés nyomán, az ésszerű energiagazdálkodást [69]. Az USA-nak 1967-ig bizonyos lezárt olajtermelési kapacitása volt az import esetleges kiesése esetére. Ma már ilyen tartalék kapacitása nincs. Az USA mai energiakapacitását netaláni sürgős esetet feltételezve elemzi [70]. A beruházások kritériuınaként annak hatásfokát, azaz a létesítmény tiszta jelen értékének és a szükséges beruházás diszkontált értékének a hányadosát javasolja a diszkontált bruttó jövedelem helyett [7l]. _ [72] pedig a befektetendő tőke ınegszerzési költségét javasolja a tőkeberuházásnál a döntés kritériumául. Az USA energiakrizisének okait elemzi a termelő és fogyasztó jellemzői alapján [73]. A termelő a nyereséget óhajtja maximalizálni, a fogyasztó pedig a fogyasztás színvonalát. A krízis oka a piac hatósági korlátozása. A saját tőke mellett külső tőkét is igénybe vevő vállalkozás nyereségességének a vizsgálatával foglalkozik [74]. Az USA-ban és Kanadában, ahol a kőolaj és a földgáz a földtulajdon tartozéka, az állami (szövetségi,
tartományi) tulajdonban levő földterületeken a szénhidrogén-kitermelés jogi viszonyaival foglalkozik [75]. A kérdés jelentősége itt az előre látható energiahiányos évtizedekben nagy. Kanada sarki övének az ország 60° északi szélességi körön túl fekvő részét nevezik: a sarki szigeteket, a parti platót és a Fox-medencét. Kanada 19,2 - 109 m3 lehetséges olajkészletének 0,48-a,_ 20,6- 1012 m3 gázkészletének pedig 0,0475-e erre a sarki övre esik. Kitermelésüknek és szállításuknak tőkeigénye az olajipar egész igényének 0,53-a. Ezt a tőkeigényt elemzi [76]. Ismeretes, hogy az Athabasca-olajhomok olajkészlete kb. 47,5 - 109 m3. Az energiakrízist elemzi a British Petroleum részéről [77]. A Szovjetunió szénhidrogén-potenciálját ismerteti [78], amely szerint a Szovjetunió termelése 1974 végére elérheti az USA-ét. _ A Szovjetunió földgázkészleteiről _ amelyek a világon a legnagyobbak _ nyújt áttekintést [79]. A földgáztermelés 1973-ban 238 -109 ma volt, a megkutatott A+B+C1 kategóriájú gázkészlet 1972. január 1-én 18 - 101* ma volt, 1975. január 1-én pedig 20-1012 m3 lesz. Az áttekintés kiterjed a szibériai gáz tervezett exportjára. (Az A+B kategória felel meg a nyugati biztos _ proved _ készletnek.) A VII. Francia Petróleum Kongresszust több hónappal a: 1973. év végi váratlan politikai események az arab-izraeli háború és az arab olajembargó _ előtt tarıották meg, amelyeknek messzemenő következményei meggyorsították a hosszabb távra előre jelzett folyamatokat. Mindazonáltal a kongresszuson feltárt iráiyzatok és következtetések érvényesek, legalább főlb vonásaikban. Ezek magukban foglalják: 1. a kőohjkutatás szükségét földrajzilag különböző területekeı, főként a parton túl; 2. a nukleáris energia
kutatását és fejlesztését elektromos áram termelésére meggyorsítani, és a piacot az integrált elektromos fűtés bevezetésére megnyerni; 3. deszulfurizálni a fűtőolajat; 4. rugalmasságot tanúsítani a környezetvédelem érdekében folyó harcban [80]. Az olajat exportáló országok, az OPEC árpolitikáját kritizálja a tőkés fogyasztó országok szemszögéből [81]. A British Petroleum által az Északi-tenger brit szektorában, Aberdeentől ÉK-re 165 km-re, 1970-ben 125 m mély víz alatt felfedezett Forties-olajmező 871 millió $-t igénylő finanszírozásáról számol be [82]. A szintetikus tüzelőanyagok csoportjába az olajpalákból, a kátrányhomokokból, a szén cseppfolyósításával és elgázosításával nyert tüzelőanyagok, továbbá a cseppfolyós földgáz (LNG) és szintetikus gáz (SNG) tartoznak. Az utóbbi kettővel, mivel a kőolajból származnak, [83] nem foglalkozik. Az USA energiaellátásának a problémája három időszakra bontható, 1977-ig a rövid távú, 1977-1985 a közép távú és 1985-től a hosszú távú időszakra. A harmadik időszak gondjait kell majd jelentősen és gazdaságosan enyhíteniük a szintetikus tüzelőanyagoknak. A tanulmány kiterjed a szintetikustüzelőanyag-termelés egységeinek a nagyságára és tőkeigényére is. Az USA kőszénkészleteinek nagyobbik része Wyoming, Montana és É-Dakota államokban fekszik. Az United States Bureau of Mines itt tervezi a szénnek első, kis méretű föld alatti elgázosítását. Erről számol be [84]. _ Két kisüzemi kísérletet ismertet a kőszén föld alatti helyben elégetésére _ retortázására Kentucky-ban, az olaj helyben elégetéséhez hasonlóan [85]. _ Energia és szintetikus tüzelőanyagok szénből, olajpalából és kátrányhomokból helyben történő kinyerésének lehetőségeiről ad rövid áttekintést [86] is.
IRODALOM
[1] Elkins, L. E.: 25 years of professional contribution to petroleırn development and production. JPT 1337-41.
carbon production from U. S. offshore areas and the im pact on the onshore segment. USBM IC 8575 30 o.
[2] Riclıaraon, J. G.-Stone, H. L.: A quarter century of
[14] Weaver, L. K._Pierce, H. F._Jirik, C. J._Tlıomps0n,
progres in the application of reservoir engineering. JPT 1371_í
J. G.: Oífshore petroleum studies: Nomograph for estimat-
[3] Mungaı. N..` Research and petroleum recovery. JCPT 1
Supplement to Bureau of Mines IC 8557. USBM IC 8609
ing hydrocarbon lease bonus bids in the Gulf of Mexico.
17-8. [4] Prats, 1.-Miller, W. C.: The role of technical publications iı the advancement of fluid injection processe for
12 o. 215] Laborde, A. J.: Rate of increase in offshore costs. SPEE
oil recoery. JPT 1361-70. 25Í Dimhar, C. L.: Bridging the information gap between operatins and engineering. JPT 411_8.
216] Samara, H._Shafiq, T. E.: Economics of oil exploration
262 Baker, 14. : Engineering and scientific manpower _ a scarce resourc for the l970`s. SPEE 61-5.
I
272 Maier,3ˇ. J.: Management and engineers. JCPT 1 38-40. 282 Sands,E. E., Jr.: Good communications, a tool for the prevenon of formation damage. SPE 4657 7 o. 292 Czastlı, J. J.: U zródel powstania polskiego przemyslu
naftowgo. N (pol) 337_44. 2102 Tóth 1: Madzarski Naftno-Zgodovinski Muzej v Zalaeger-
67-9. and production in the U. K. North Sea. SPE 4326 16 o. 217] Jewett, P. E.: Environmental instrumentation for the ofl`shore oil industry. SPE 4335 8 o. 218] Sullivan, R. L.: Comparison of North Sea gas sales contracts with U. S. contracts. JPT 1130_6. 219] Fertl, W. H.-Cavanauglı R. J..` North Sea experience aids
sandstone evaluation. WO Apr 77-80. 220] Horigan, J. E.: Legal and regulatory aspccts of fieldwide unitization of petroleum reservoirs extending across jurisdictional boundaries of bordering states in the North Sea.
SPE 4329 4 o.
szegu.\l (jug) 558-61. 2112 Aagaal, P. M._Besse, C. P.: A review of the offshore
[21] Cnbine, J. K._Randolph, S. G.:-Offshore treating facilities
enviroment _ 25 years of progress. J PT 1355-60. [122 McCdin, J. C.: World ofl`shore-oil production soars. OGJ 3 126, 130, 135.
[22] Lorbach, M. : Die Erdölgewinnungstechnik zur Gewinnung fester Mineralien insbesondere in offshore-Gebieten. EEZ
2132 Weatv, L. K._Jt`rt`k, C. J.-Pierce, H. F.: Offshore
[23] Rudlcin, R. A.,` Petroleum potential of arctic Canada.
D petrolım studies. Historical and estimated future hydro-
for seawater injection. PE 9 38-40. 361_70. SPEE 79-85. 135
[24] Lea, J. F._Stegall, R. D..` Graphical design procedure
points to best Arctic well insulation. OGJ 46 172, 174, 179_80, 182. [25] Corgnet, J. L.: How TOTAL beat severe Spitsbergen weat
her. WO Sep 45-7. [26] Perkins, T. K._Rnedrich, R. A..` The mechanical behavior
of synthetic permafrost. SPEJ 211-20. [27] Ruedrich, R. A._Perkı'ns, T. K.: A study of factors which
influence the mechanical properties of deep permafrost. SPE 4587 15 o. [28] Hnatink, J.: Environmental conditions in the Canadian
Arctic and related research activities. SPE 4586 12 o. [29] Cleland, N. A._Edgı'ngtOn, A. N._Brusset, M. J.: The
economics of Canadian arctic gas development. SPE 4562 12 O. [30] Bem-and, A. R. V.-Escafit, J. L.: Le droit international
[55] šãhııfóaőtz, S.: Forecast of domestic crude prices. SPEE [56] Proctor, H. A.: Natural gas potential: approaches to a balanced solution to the energy crisis. SPEE 21_4.
Í57l 153] Í59l
813_42. subsequent to an oil spill. JIP 164_72. [32] Amande, J. C._Léandrı', F.: Application de l'efi`et vortex
ă la récupération des hydrocarbures flottant sur l'eau. R. AFTP 219 17_23. [33] Daye, R._POnter, A. B._McLaughlı`n, R. H. B._ Vıjayan,
S.: The removal of oil from water surfaces using wood dust. The influence of dust size. JIP 342_3.
[34] Million, Ch. L.: Conoco technology curbs production pollution. PE 9 42, 44, 46.
rationjng gas supplies in the United States. PCE 35_46. Langdon, J. C.: Oil and gas _ the Texas contribution.
SPEE 31_4.
Í60l Redíc, J. G.: Analysis of Appalachian Basin economics. SPE 4707 16 O.
É61l Lohrenz, J._0den, H. A Bidding and production relationship for federal OCS leases: statistical studies of wildcat lleãses, Gulf of Mexico, 1962, and prior sales. SPE 4498 o. _62Chrisman, N. D.: Cash flow within the petroleum industry.
SPEE 53_6.
applicable aux pollutions chimiques de la mer. R. IFP [31] Maclcay, G. D. M._McLean, A. Y._BetancOurt, 0. J._ Johnson, B. D.: The formation of water-in-oil emulsions
Allen, C. M. .` U. S. gas supply Outlook. SPE 4524 8 o. Jensen, J. T._Staufl`er, T. R.: An economic rationale for
Í63Í
May, J. E.: Contribution of drilling funds and private
placements. SPEE 39-43.
Í64Í
Bagge, C. E.: National energy policy _ the unified ap-
Í63l
dustry _ a review. JPT 1342_6. Sadiq, Sh._SchOeppel, R. J.: Development of a numerical
proach to total energy. SPEE ll_5. ÉŐÍ Perkíns, J. C.: Government/industry _ a partnership. SPEE 71_3. Í66Í Hurst, R. E.: Our petroleum reservoirs deserve better care. SPE 4659 3 o. Í67Í Glenn, W. E.: Management and economics in the oil intechno-economic forecasting model for the U. S. and its
[35] Quarles, J. R., Jr.: How does EPA view oil's future? (En-
relevance to energy policy consideratíons. PCE 47-54.
vironmental report) OGJ 35 61-4, 66, 68, 70, 72, 74, 76-80.
[69] Douglas, Ph. A.: The influence of conservatioıı concerns
[36] Dietz, D. N..` Behaviour of components from spilled oil on their way through the soil. JPT 1045_6. Í37] Catoe, C. Remote sensing techniques for detecting _oil
slicks. JPT 267_78.
[70] [71]
238] Malueg, N. J.-Krawczyk, D. F. : Tracing oil as a pollutant
on petroleum industry activities. SPEE 75-8. Bass, R. M._Essley, P. L., Jr.-Webster, L. D., lr.: Emer-
gency energy capacity. SPE 4719 19 o. Capen, W. C._Clapp, R. V._Phelps, W. W..` Gfowth rate
_ a measure of investment efficiency and a challenge to current economic folklore. SPE 4613 19 o.
in water. JPT 243-8. An oil spill contingency plan. SPE 4424
[72Í
10 o.
[73Í Fore, J. G.,- Energy development: a resource allocation
Í39l Glasser, I.
Í40Í Laberge, A. L.: Saskatchewan oil spill contingency plan.
JCPT J 23_8. 241: 0'COnnell, P. D.-Krenkel, P. H.: Pembina's functioning oil spill control cooperative. JCPT 2 28-9. f42: Daniels, J. T.: Oil spill contingency planning in the North Sea. JPT 1153_4. :43f0'Re1'lly, W. M._Clement, J. P.: Experience with production systems analyses. SPE 4619 7 o. [44: Jabbur, M._BaigOOmz'an, T._Alamb, J. : Environmental impact of underground coal conversion. SPE 4709 12 o. 245] Howe, R. J.,` Energy: the challenge ahead. SPEE 17_9.
246] Granville, M. F.: Energy crisis. The problems and their solution. (Extract) Petroleum Times, London, 1970 23-5. 247] Adelman, M. A.: The impact of the Tehran-Tripoli agreements on U. S. Oil policy and prices. JPT 1255_8.
Í43l
(Staff): NPC calls on administration to establish industry
incentives. WO Feb 1. 18-21. 249] _ US reserves skid again. Both oil and gas down sharply. OGJ 13 52-4.
Í50l Í51l
Wilson, J. E.: Domestic potential _ cost of future reserves.
SPEE 25_30. Howell, F. M._Merklein, H. A.: What it costs to find
hydrocarbons in the U. S. WO Oct 75-9.
Í52l
Pelto, Ch. L.: Forecasting ultimate oil recovery. SPEE
Í53l
_ Oil-producing capability in the U. S. falling fast. OGJ 31
45_52.
69-72. [54] Staufier, T. R.: Economic cost of U. S. crude oil production. JPT 643_57. _ Tussing, A. R..` Discussion 657_8.
136
Lyon, J. R.: On the use of multiple hurdle rates “or capital investment. SPE 4614 7 o.
problem. SPE 4616 8 o.
l74Í Silbergh, M._Brons, F..` Profitability analysis of leveraged transactions. JPT 319_28.
Í7Í McFadyen, A. J.: The efficacy of land tenure regulations as a policy tool in the petroleum industry. PCE 55--66.
Í76Í Pearce, H. G.: Capital formation for oil and gas explo-77- ration in the Canadian Arctic. PCE 21_8.
Warman, H. R.: The future availability of oil. Petroleum Times, London, 1969 6_7, 78. ` _ Soviets will top U. S. output in 1974. OGJ 3l73_5. Ebel, R. E.: Gas in the Soviet Union. SPE 45618 o.
Í73Í Í79Í Í30Í Bertrand, A. R. V.: Compte rendu du VII* Conges National du Pétrole, Biarritz 23-26 Mai 1973. R. IFP 9-1-62. Í31Í _ Dangerous weapon. Petroleum Press Servire, London 442_3.
[32Í
Thomas, T. W.: How BP financed the Forties lield. PE 13
58, 62, 64.
Í33I Parvin, R. L.: Contribution of synthetics. SPEE35-8. Í34Í Watson, W. I.: An appraisal of undergrounr coal gasi-
-8s] 1863
fication. SPE 4522 12 o. Ralmondf, P._Terwlllı'ger, P. L._ Wilson, L. A._Jr..` A field test of underground combustion of coal. SPE47l3 11 o. Hasiba, H. H._Trump, R. P._Davı`(l, A..` In-:tu process
Options for the recovery of energy and synhetic fuels
[87]
from coal, oil shale and tar sands. SPE 4710 17 L Seíbold, E.: Lagerstätten von Kohlenwasserstffen unter dem Rand der Kontinente. EEZ 361-9.
NÉVMUTATÓ
A
AAGAARD, P. M. 1. 418, 7. 11 ABAKONOVICS, V. V. 1. 106 ABDUHALIKOV, JA. N. 3. 115 ABDULLAEVA, A. A. 4. 300 AEDULZADE, A. M. 1. 61, 62 ABDURAHMANOV, K. A. 4. 59 ABGRALL, E. 4. 193 AERAMCUK, A. B. 2. 31 AERAMS, A. 4. 295 ABRAMSZON, M. G. l. 52 ACHTERBERG, A. 1. 212, 483 ADAMS, J. R. 1. 492, 496 ADELMAN, M. A. 7. 47 ADONIN, A. N. 5. 26 AFANASz'Ev, V. Sz. 3. 103 AFINOGENOV, V. I. 5. 16 AFOEJU, B. I. 4. 305 AGAMTRZOEV, D. I. 5. 29 AGEEV, A. I. 1. 78 AGUILERA,
ON
AHLSTONE, Íu :w AHMEDOV, AHMETSIN, ZNPF Üšäëë AHUNDov, G. °9p?F§ AJRAPETOV, V. >??Z9? 2. 28 AKENT'Ev, E. P. 3. 112 AKSZELROD, Sz. M. 3. 98, 117 AKTAN, T. 4. 304
ANDERSON, ANDERSON, ANDERSON, ANDERSON, ANDERSON, PŠFÜ?
0 6, 486 5 »FearFrfifë „ë„:36, 3. 154, 161, 4.
69, 377
ANDERSON, T. O. 1. 94, 311, 4. 63 ANDRASSY L. 3. 31 ANDRIANOV, V. R. 2. 28 ANTAMANOV, Sz. I. 1. 254, 266 ANTOSIN, V. I. 6. 131
ARCHER, J_ S. 4. 206 ARKOVA, A. P. 3. 29 ARNOLD, M. D. 4. 163 ARNOLD, W. 2. 39 ARREDONDO, S. E. 4. 98 ARZSANOV, F. G. 5. 11 ASFARI, A. 4. 148 ASHFORD, F. E. 5. 9 ASZMOLOP, V. Sz. 3. ASZÜLGAREEV, A. N. ıı-ı _p,„"--JLll ATANOV, G. A. 4. 21 ATKINSON, CH. H. 3. 125, 4. 329 AUBERGER, M. 1. 445 AULT, J. W. 4. 403, 404 AZAMATOV, V. I. 4. 161 AZIZ, K. 4. 78, 136
B ALAMB, J. 7. 44 ALEKPEROV, V. T. 1. 329 BABAJAN, R. L. 1. 84, 255 ALEXANDER, H. 1. 70 BADOVSZKIJ, N. A. 1. 339 ALEXANDER, L. G. 1. 366 ALEKSZANDROV, B. L. 1. 225, 232, 3. 84, BAECKMANN, W. G. 6. 139 BAER, P. J. 4. 290 101, 162 BAGAEV, B. N. 2. 6 ALFIREVIC, M. 1. 370 BAGAROV, T. JU. 4. 215 ALGER, R. P. 3. 28 BAGGE, C. E. 7. 64 ALGUERO, A. J. 3. 110 BAGIROV, S. M. 5. 24 ALIEV, A. M. 4. 16 BAGSHAW, F. R. 1. 155 ALIEV, E. JU. 1. 342 BAHARLON, A. 3. 80 ALIEVA, S. M. 4. 300 BAIGOOMIAN, T. 7. 44 ALLEN, C. M. 7. 57 BAJKOV, A. M. 4. 264 ALLEN, T. C. 4. 357 BAKER, B. ALLEN, W. C. BAKER, M. ALLIQUAND 6, 258 BAKER, P. Wfi? :Í*o\;lL ALLRED, R. .P11 BAKLANOV, V. ALONSO, M. AP” BAKSUTOV, V. S oo ı-ı§Hl×J 33 .F4289 ALPARONE, N. Lä';~ UJ\Ol\J BALÁZS J. 1. 202 ALPAY, O. A. 4. 6 uı.D00.-___, BAIJEASZ, JU. P. 3. 96 AL'P1N, L. M. 3. 58 BALDENKO, D. F. 1. 76, 144 AL~RIKABI, H. 4. 288 BALLA I. 1. 345 ALVARO, F. 4. BARANOVSZKIJ, V. D. I. 254 AMANDE, J_ BARÁTH I. 3. 31 AMEWANI BARBER, R. M. 4. 317 AMETOV, I. \0 BARDASZ, E.. A. 4. 47 AMETOV, N. M. _ëWHü BARKING, H. 2. 74 ANA, I. 1. 159, 211 BARLAI Z. 3. 3, 122 ANAND, J. 4. 75 BARREYRE, M. 1. 91, 102, 109, 169 ANDERS, ED. 1. 507 11!
I-l
ŠUO
L~*e°SE
BARRINGTON, K. BARSTOW, W. F. BARTAPETON, M. c/J:'=~'.'* Face UJ'-~.lo@o BARTON, W. C. JR. 4. 244 BASKATOV, D. N. 2. 47 BASS, R. M. 7. 70 BASZNIEV, K. Sz. 4. 111 BATEMAN, S. J. 1. 301 BATRA, V. K. 4. 292 BATÜROV, H. M. 5. 32 BAUGH, B. F. 1. 459 BAUMANN, R. 1. 205 BAYAZEED, A. BAYLESS, J. BAZSALIK, BAZSUTIN, UJ001-ı BEA, R. G. '.'*?*_Š'z !")ı_-1%? BEARD, D. C. P§ZšHWä BECK, J. D. 6. 16 BECKMANN, H. 3. 183 BEDNARZ, S. 1. 111 BEGGS, H. D. 5. 1 BEHRENS, H. D. 2. 51 BEIRUTE, R. 1. 288 BELINSZKJJ, B. A. 3. 87 BELJAEV, V. M. 1. 333, 407 BELL, C. A. 5. 41 BELORUSSZOV, V. Q H 339 BELoUSzov, D. I. 1. 24, 2. 8 BELoUSzov, V. D. 6. 125 BELOUSZOVA, O. H. 1. 292 BELoZERov, V. A. 1. 408 BENCHEIKH, A. 4. 253 BENCZ GY. 3. 147 Í BEN'JAMINovrcS, A. E. 3. 127 BENNION, D. W. 4. 270 BERCHEM, M. 1. 56 BÉRES L. 6. 135 BERGSTEJN, O. JU. 1. 335 BERNDTSSON, N. G. 4. 262 BERNSTEJN, M. A. 4. 214 BERRY, F. A. F. 4. 154 BERRY, P. M. 1. 244, 3. 46 BERTNESS, T. A. 4. 310 txjlıl
BERTO, F. J. 6. 51
BERTRAND, A. R. V. 7. 30, 80 BERTUZZI, A. F. 4. 306 BERUEE, S. C. 1. 87 BESSE, C. P. 1. 418, 7. 11 BESSET, P. 4. 88 BEST, B. W. 1.
BETANCOURT, BIALONCZYK, BICUTA, V. K.
P 387
HWQL
BIEDRZYCKI, W.
HŠNQˇ P. G 231, 4. 219
BIEWER, F. N. 1. 518 BIKEULATOV, A. G. 4. 165 BIKCSURIN, T. N. 1. 144 BILLS, R. V. 4. 12 BIRSAN, E. 4. 335
BısHoP, K. A. 4. 190 BURKE, B. G. 1. 456 BısHT, J. S. 3. 83 BURNS, D. 6. 132 BLANK, R. 2. 70 BURov, V. I. 1. 7 BLEAKLEY, W. B. 1. 382, 493, 498, 4. 243, BURSISZTROV, 372, 5. 22 BURTSEJN, M. l\).. I\J BLEIER, A. 4. 413 BURWELL, E. BLEvıNS, T. , 4. 407 %-g BUSH, R. E. ı-ıbJ@BLINOV, G. BUTHOD, BL1zNEc, L. BUTLER, BLOUNT, F. W
es
mo 0.
U8
COATES 106 COATS, M.03 COBB, W. ŠFH ARE 117, 131 CoLcoTT, J. S. 4. 251 COLE, C. 4. 375 COMBARNOUS, M. A. 4. 78 CONN, A. P. 6. 144 CONRAD, F. 4. 146 COOK, C. 1. 280 CooK, R. CooK, COOK, 2, 496 UJ 91 Cool-LE, QFFWŠWWf-ı -ı?*:Í"* COPE, B. G. 4. COPE, R. G. 3. Šoäwfiã COPELAND, C. T. 4. 422 COPPEL. C. P. 4. 360 CORDELL, R. J. 4. 35 CORDER, P. R. 1. 452 CORGNET, J. L. 7. 25 CORTES, M. A. 1. 10, 60, 148 CoTrEN, W. R. 1. 411, 4. 407 Co1`rıN, R. H. 4. 142 CoUcH, E. J. 244, 3. 46
Eb
COUDERT,
201
COULTER, COUSTAU, CovtNGTo Fzpe CRADDOCK, ?Š WT?H.m' 1',Q .a,HI.-lı'UJ ,_|. CRAIG, F. F. JR. 4. 200 CRAM, P. J. 4. 297 CRANı=ıELD, J. l. 46, 426, 476, 487 6 146 CRAVEN-WALKER, A. I. 359, 489 CRAWFORD, G. E. 3. 63, 4. 121
Eâãa
CRAWFORD, P. B. 4. 103, 147
OKEHOV, O. P. 3. 29 CREMrERS, B. R. 1. 442 CR1cHLow, 326 OKIDER, C.
CRINIUS, V. CRISTEA, V.
RQÉFãraw
Ed? %
CRISTOPH, P. 3. 153
CROMLING. J. 1. 360 CRONQUIST. CH. 4. 9, 336 CUEINE, J. K. 7. 21 CURINGTON, W. C. 1. 497 CURTIS, M. R. 3. 54 CÜGIN, A. A. 1. 268 CÜMARNÜJ . 4. CÜNKOVA, ~Mm CÜPIN, N. CÜRJN, JU. Z. ?bÜ> WN CZASTKA, J. J. 7. WSWP CZEGLÉDI I. 3. 3, 43, 122 CZEKAJ, L. 1. 172 CZUEEK, J. A. 3. 137
;Í`°~<
Cs
CSATH B. 2. 6 CSEEOTAREV, CSELOMEIEV, , 266 CSEPELEV, V. CSERNJAVSZ R E**C>°.° LD-I UJ CSERNOMORD CSICSA, V. N. mŠFOWŠ° CSICSIGIN, C. V. šägrëM:m NNQÜÉ CStRıKov, K. JU. gPzFQ?FŠ ı
CSISZTJAKOV, V. I. 1. 72
Cstzsov, Sz. I. 4. 81 CSRNIJ, V. 3. 2, 42, 48 CSZASAO, L. H. 1. 287, 289 D
DABBOUS, M. K. 4. 46, 54 DADRIAN, C. 3. 121 DAHKıL'Gov, T. D. 3. 101 .DALE, D. 1. 321
%l
DALTON, R. L. 4. 207 DANDONA, A. K. 4. 210 DANELJANC, Sz. M. 1. 68, 83, 143 DANESHY, A. A. 1. 391, 392, 393, 394, 3. 149, 4. 378, 380, 381, 385 DANEv1cs, V. I. 3. 72 DANIELJAN, JU. SZ. 4. 19 DANIELS, J. T. 7. 42 DANJUSEVSZKH, V. Sz. 1. 284, 287, 289, 290 DAUDEN, D. L. 4. 283 DAUTREIUL, R. W. 1. 341 DAVID, A. 7. 86 DAvıEs, B. E. 1. 513 DAv1S, J. A. JR. 4. 291 DAVIS, J. B. 5. 15 DAVÜDOV, JU. B. 3. 69 DAYE, R. 7. 33 DEANS, H. A. 4. 207 DEARING, B. M. 6. 140 DEASON, D. 6. 6, 8, 47, 102 DEDUSZENKO, G. JA. 1. 203 DEGTJAREV, V. N. 6. 62 DEJONG, J. 1. 457 DE KLERK, F. 1. 446
D'EL1A, S. R. 4. 285 DELLINGER, T. B. 1. 308
DELVENDAHL, K. 6. 9 DELVENDAHL, K. A. 6. 133
DEMCSIK, M. M. 1. 55 DEMPSEY, J. R. 6. 12 DENISZOVA, A. N. 6. 131 DERES J. 3. 146. 147 DESERANDES, R. 3. 4, 19 DESSUREAULT, M. 1. 58, 122 DEv1cSEv, V. V. 6. 112 DEvL1KAMov, V. V. 4. 17 DEWAN, J. T. 3. 28 DE W1T,J. 6. 55
DICHARRY, R. M. 4. 281 DJDENKO, V. Sz. 6. 62 DIETRICH, J. K. 4. 248 DIETZ, D. N. 7. 36 D1ı\«rENT1aERG, M. 6. 82 DITMORE, T. L. 5. 39 D1xoN, T. N. 4. 100, 279, 374 DJATLov, V. V. 6. 131 DOERÜNIN, V. M. 4. 67 DODKINA, E. L. 1. 335 DOHY, G. 4. 271 DOLAK, E. 1. 376 DONALDSON, E. C. 4. 156 DoRcsI G. 3. 43 DORFMAN, M. 1. 361 DoRıDoT, M. 2. 34 DORMÁN J. 1. 383 DoRRo, Sz. I. 2. 12 DORSEY, J. B. 4. 253 DOUGLAS, PH. A. 7. 69 DOUSLIN, D. DOVBNJA, DOWDLE, L;.)ı-~ DowNS, S. 1-K5?+FŠF WPPPo\ L;|ı_ı[\_)ı-A DRAGALLIN, E. N. 2. 48 DRAGOEV, I. D. 1. 125 DRANCHUK, P. M. 4. 87, 110, 344 DR1scoLL, V. J_ 4. 246 DUBMAN, A. JU. 3. 136 DUBROVINSZKIJ, B. L. 2. 20, 27 DUGAS, E. J. 4. 407, 411 DUGNISZTÜJ, G. M. 1. 334 DULERAJN, G. R. 1. 232, 3. 162 DULLIEN, F. A. L. 4. 292 DUMANOIR, J. L. 3. 106 DUMITRESCU, I. 1. 35 DUMITRESCU, S. 1, 101 DUMITRESCU, V. 1. 1. 35 DUMITRICA, A. 3. 45 DUMORÉ, J. M. 4. 97, 334 DUNHAM, C. L. 7. 5 DUNLAP, R. G. 4. 404 DUPIN, PH. 1. 95
DUPNY, M. 4. 187 DURMISJAN, A. G. 4. 65 DVORKIN, L. B. 1. 327 DZSAFAROVA, N. M. 1. 343 DZSALILOV, G. I. 4. 118 DzSAL1Lov, K. N. 4. 118 DZSAMALOV, 1. M. 4. 374
FLUMERFELT, R. W. 1. 296, 4. 275 FOGLER, H. S. 4. 403 FOMENKO, J. J. 2. 11
FONTENOT, FORBES, E.
líl
FORDHAM,
6, 165, 344
Š Lo il
FORE, J. G. FORKMAN, ,w~.. |:-UÉ”l'1'-1ıf>“' _-^!'l1 -P-Iuıı-ılııl FORMAN, S. E. 1. 395 FORT, T. JR. 4. 47 EE FOSTER, L. I. 406 FOSTER, W. R. 4. 225 FOULKE, G. E. 6. 100 EATON, B. A. 1. 271 EARLOUGHER, R. C. JR. 4. 123, 124, 126, FÖRSTER, S. 4. 66 FRANCIS, M. A. 6. 111 129, 272 FRANKE, M. 3. 132 EEEL, R. E. 7. 79 FREHSE, W. 4. 51 ECSEDI I. 6. 28 FRENCH, M. S. 4. ÉDEL`MAN, JA. A. 1. 335 [\_)L)I l\J FRIEDMAN, EDGINGTON, A. N. 7. 29 FRIES, H. 4. EFREMOV, A. D. 2. 35 58; 79 EFREMOV, I. D. 3. 127 FROHNE, K. FRoLov, P. W;wF3. "` 4>..D=.2»,@ Eı=Tı1v1EScU, P. 5. 35, 36, 37 EGELAND, O. 1. 431 FRONINQ, H. R. 4. 289 FUJ11, K. 1. 86 EGERSZEGI P. 3. 180 FULTON, P. F. 4. 46, 54 E1cKME1ER, J. R. 5. 19 FURNE, A. A. 1. 92 EELERTS, C. K. 4. 8. 353 ELKINS, F. L. 26 FUSSELL, D. D. _4. 269 345 ELKINS, L. E. FÜLÖP M. 1. 156 ELKINS, L. F. P249* ı~.ı- O 9 ELY, J. 1. 405, 4. 390, 392 G ENE, H. I. 4. 105 ENGALÜCSEV, E. A. 4. 177 GAEDULLIN, R. G. 5. 32 ENGELHARDT, J . 1. 303 GABERSCIK, M. 1. 281 ENGELMANN, W. H. 1. 59, 121 GACESA, J. 1. 233 EREMENKO, T. E. 1. 267 GADZSIEV, M. A. 4. 118 EScA1=ıT, J. L. 7. 30 GAJVORONSZKIJ, A. A. 1. 268 ESSLEY, P. L. JR. 7. 70 GAJVORONSZKIJ, I. N. 3. 150 ESTERKA, F. 1. 204, 209 *.
'
LJJ
GALDIN, N. E. 3. 98
ÉSZKIN, M. G. 1. 79
so 4 GALE, W. W. GALIN, A. A. Ptk Ll'ıl\) GALIULLIN, Z. T. 6. 112 GALLUS, J. P. I. 214 GALoNSK1,P. 4. 183 GALOVIC, S. 1. 233 F GAL'PERr, G. D. 4. 25 GAMBURCEV, A. G. 3. 20 GANsıN1Ec, 0. 1. 34 FABRIS, A. 3. 110 GANZEN, G. A. 2. 7 FAERITIUS, H. 6. 134 GARAEV, S. M. 1. 185 FAIRHURST, C. l. 194, 397, 4. 398 GARB, F. A. 4. 167 FAJZULLAEV, Z. 4. 16 FAJZULLIN, I. Sz. 3. 88 GARCIA, E. C. 1. 448 FALUSI I. 2. 30 GARDNER, F. J. l. 472 GARDNER, M. B. JR, 6. 103 FARADZSEV, T. GARLJAUSZKASZ, A. I. 6. 120 FARAONOVA, L. , 304, 313, 373 GARUSEV, A. R. 5. 7 FAROUQ ALI ı~.ı UJ GASSETT, P. L. FARRAR, G. GAST, W. F. 1. gt* FAST, C. B. GASZNOV, G. G. '."uı-P- 140 Íı_ı1 Y' 190, 292 FATALIEV, FEDOROV, GAVALAS, G. R. 4. 162, 189 GAVRILENKO, O. I. 1. 285 FEDOROV, GAVRILOV, E. JA. 4. 21 FEDoRovA, FEJGIN, M '"1'1°U)'T1 GAY, L. 1. 107 FEL'DMAN, 220 GEBRAN, A. 4. 220 _Š,P11-ısý. __,-.hiuääg. r|_ 1O L^'Chgg FELSENTHAL, Z!“'<'!1-J?U:'g>EwbLp39` )_1-0@LA. L) GEER, L. L. 1. 417, 490 FERENCZY L. 3. 119 GEERTSMA, J. 4. 73 FERRER, G. J. 4. 230, 285 GE1-`ı=EN, T. M. 4. 259, 260 FERTL,vv.11.1.227,235,3.123,124,125, GEJVANDOVA, N. A. 3. 98 155, 156, 175, 177, 178, 4. 329, 340, GEODEKJAN, A. A. 4. 27 7. 19 GEORGE, W. D. 4. 303 FESZENKO, N. N. I. 200 GERON, ST. 4. 44 FETKOVICH, M. J. 4. 108, 166 GERSTNER, W. 2. 64 FILIPPOV, E. M. 3. 30 GHAUR1, W. K. 4. 239 FINDLEY, L. D. 1. 350 GHEZ, F. 6. 11 FıoNov, A. I. 3. 39, 40, 4. 428 GIEBS, S. G. 5. 21. 40 FIS, E. R. 1. 454 GIRLON, R. P. 1. 453 00. -'-13 FISCHER, P. W. 1. 214 GIDLEY, J. L. FLAMANK, W. T. 6. 95 G1LLEsP1E, J. . . 4-10 FLOAREA, I. 3. 171 GIUMAN, K. - -Q FLoMENELıT, F. A. 3. 140 GILMORE. H. _ J :J FLORES, J. G. 4. 87 GINSZBURG. Onzmp Ü°_`,',„ı"*4- ._. ll' L
EVANS, CH. C. 1. 502 EVANS, H. J. 6. 24 EvERALL, M. D. 1. 58, 122
uı
*ig
ëíıiimı hlılıo\L) U).ki
ll
GIUCLEA, GLASSER, GLEBOV, ŠH< ãw GLENN, W. 2, 7. 67 :R1-10.1 gëää GODDARD, J . E. 4. 367, 368 GODDARD, R. D. 1. 94, 311 GOETZ, J. 3. 121 GOGARTY, W. B. 4. 115, 291 GOILAND, R. V. 1. 225 GOLDISH, E. 4. 408 GoLDs1vr1TH, R. 1. 164 GOLDSTEJN, JU. M. 1. 106 GoLovANov, V. V. 1. 348 GoLovSzKrJ, E. A. 4. 2 GOMAA, E. 4. 75 GONCSAREVSZRIJ, E. N. 1. 297 GoNcSARov, E. Sz. 4. 23, 24 GoNcSARov, V. Sz. 4. 23, 24 GOODMAN, M. A. 1. 511 GoRBovıcKıJ, G. B. 3. 65 GoRoHovA, I. G. 6. 66 GoRSKov, G. F. 1. 327 GRAECSAK, L. A. 2. 36 GRAEER, P. W. 4. GRACSEV, V. V. GRAF, L. E. 2. GRAHAM, H. 386 GRANEERRY, PN W klı GRANKOVSZKI?°!"N.:GRANVILLE, M. "ı'J!-7.*-f1"'“*?* ROP* 6 :IMW-|>~ıı-ııS..8 GRAS, E.. H. 1. 399, 4. 395 GRAS, P. 1. 228 GRAY, G. R. 1. 3, 11, 153, 175, 239 GRAY, J. W. 4. 333 GRDESIO, D. 1. 243 GREBENNIK, O. T. 1. 128 GREEN, S. J. 1. 192 GREENWOOD, M. A. 6. 1, 2 GREER, J. B. 1. 273, 5. 57 GREN, D. W. 4. 190 GR1cSENKo, N. N. I. 106 GR1EL"szKA JA, A. O. 3. 100 GRIFFIN, R. M. 1. 192 GR1GoR'Ev, B. A. 4. 10 GRIGORJAN, N. A. 1. 423 GRIGORJAN, N. G. 3. 150 GRIGORJAN, Sz. S 332 GRTGORJEV, V. GRmENKo, V. GRn×TGARTEN, CI> GRODDE, K. H. RÖKA GROSSEKEMPER, H. Ha-9pN!Q&\\g 3 ON___!UJ GROULT, J. 1. 107 GUEST, R. J. 1. 94, 98, 311 GU'ıN, J. A. 4. 402 GUKASZJAN, A. A. 4. 82, 83 GULIEV, M. A. 4. 298 GULm, JU. A. 3. 29, 86 GULIZADE, M. P. 1. 343 GULVER, R. B. 3. 21 GUNDERSON, R. H. 1. 467 GURv1cs, G. A. 1. 183 GUSTAVSON, F. G. 4. 186 GUSZEJNOV, M. A. 4. 351 GUSZEJNOV, M. R. 1. 414, 4. 409 GUSZMAN, M. T. 1. 78, 144 GUTKTN, E. Sz. 2. 13 GUTNIKOV, N. Sz. 2. 32 GUY, M. 1. 89
EEK;
0
GUZOV, JU. F. 4. 111
H
HAJRUTDINOV, Z. M. 5. 12 HALEPSKA,
HALILOVA, E. HAL11v1BEKo_v, HALIMOV, E. HALIMOV, T. HALITOVA, F.
HALL, A. L. HALL, K. R. 4. HALLENBURG, J.
`--.I
-..1. :"“- :R0~ 329
HAMMACK, G. W.
HAMMET, D. S. HAMZIN, A. 5. \D C-Ã U1' HANIN, A. A. üNâva Lo HANIPOV, Z. HANSEN, G. HANSON, H. U.1:;1Í,§+u_ „UNPŠHH HARDY, W. O w`“;gë-a~R~`3ä-“`P~' HARIN, V. T. 4. 1Wgãs~„fEPA' HARIV, I. JU. 1. 200
IEADOV, G. IERAGIMOV, IBRAGIMOV,
HARRIS, L. M. 4. 430
IFFLY, R. 4. 193
HARRISON, R. H. 4. 1 HARTMANN, D. J . 4. 42 HARVEY, A. H. 4. 163 HASAN, S. M. 4. 238 HASIBA, H. H. 7. 86 HAUENHERM, W. 4. 348 HAUK, V. 1. 272, 380, 5. 56 HAUSZTOV, V. L. 2. 26 HAY, J. T. C. 4. 158
IGNATIADI, A. I. 1. 142 IHSZANOY, B. G. 5. 47 IKELER, K. E. 1. 117 ILJUHIN, V. V. 1. 287 INGRAM, D. S. 1. 236, 3. 161,4 IOACHIMCIUC, R. 4. 222 IOANNESZJAN, R. A. 1. 6 IoH1N, Sz. B. 3. 17 IoNEScU, GH. M. 1. 138, 211 IoN1TA, M. 1. 159 IORDACHE, S. GH. 3. 171 IoSzLEv1cS, V. A. 1. 332 ISAACS, S. F. 6. 26 ISSARTE, J. P. 1. 503 ISZAEV, R. G. 4. 77 ISZKENDEROV, V. G. 3. 134 ISZMAJÜLOV, S. I. 1. 185, 190 ITENEERG, Sz. SZ. 4. 38 IVANIS, A. 1. 295 IvANov, V. P. 1. 144 IVANOVSZKIJ, N. F. 5. 44 IvLEv, A. A. 4. 25 IZoTovA, T. Sz. 3. 100
HAYNES, R. HÃFNER, HEALY, R.
4. 128, 382 6, 93, 109 82, 296
HEANEY, J. 1-I F' HEARN, C. ZF' HEEG, W. 4. HEGGLUND, ~w -P-UJ HEILHECKER, HEINEMANN NHZ8"`Fç HELANDER, D. |\)”`--I [\.)ı--\ 3, 24 HEL”Kv1SzT, V. -AJ' . ı-kh' L1-Lıäı-ıı'uı HELLMANN, H. O.Ol\)xl`J HELWIG, O. J. 2. 6u\~_ıo`-,_n.. .` HENRY, L. R. 6. 22 HEPP, V. 3. 132, 4. 159 HERMAN Z. 4. 429 HERNANDEZ, F. 5. 6 HERRmG, E. A. 1. 231, 3. 164, 165 HESSEL, H. 6. 8 HEYNE, B. 1. HIGGINS, Hn.cHTE, HILL, H. Hpw HILLESTAD, HäăgQ-~.M.ı_~, - .EU U'oâ2 HINGL J.1. 150, 191, 259 HTNKLE, B. B. 4. 240 HIRAKAWA, S. 4. 218 HTRASAKI, G. J. 4. 195 HISzA1vrUTD1Nov, N. I. 5. 47 I-INATIUK, J. 7. 28 HOBSON, G. D. 4. 34 .bug. °`
1-!
0
HOFER, P. 6. 116
HoLD1TcH, S. A. 1. 405, 4. 390, 392 HOLM, L. W. 4. 263, 273 HOLODNJAK, A. JU. 5. 42, 43, 46 HOLOSENKO, A. N. 3. 1 HOLST, P. H. 4. 321 HOLT, O. R. 3. 130, 145 HOMOLKA, G. A. 4. 236 HOMULKA, G. 1. 406 HONG, K. C. 4. 139, 140 HooD, G. L. 1. 354 HOPKINSON, E. C. 3. 21, 27 HORIGAN, J. E. 7. 20 HORN J. 2. 9
HAARDT, H. J. 6. 148 HADEN, E. L. 1. 167 HAGEDORN, A. R. 4. 121, 312, 5. 13 HAIMSON, B. C. 1. 193 HAJKov1cS, I. M. 3. 62 HAJNAL, T. E. 6. 119
M0
HRAMENKOV, E. N. 3. 127 Huıaov, A, N. 1. 146 HUFF, G. W. 1. 4, 432 HUFF, R. V. 4. 229 HURFORD, G. T. 4. 266 HURST, R. E. 7. 66 HURST, W. 4. 85, 86, 127 HUSZNULLIN, L. N. 4. 264 HUSZNULLIN, M. H. 3. 49, 50
1. 406
HORVÁTH Sz. B. 3. 79 HOUPEURT, A. 4. 14 HOWE, R. J. 7. 45 HOWELL, E. P. 1. 514 HOWELL, F. M. 7. 51 HOYER, W. A. 3. 22, 63
I
IBRAGIMOV, QÜKŠ
IERAGIMOV, I. IBRAHIMPASIC,
O\1\,)0\0
F-1
LIIÍJ1 Oo
°Fw„ŠQAQQB r2 3* -," 'q-1>-.l_'[×J
J
JABBUR, M. 7. 44 JACELENKO, V. Sz. 4. 175 JACK, R. S. 3. 116 JACKS, H. H. 4. 94 JACKSON, R. A. 1. 9, 48, 131 JACKSON, R. F. 4. 352 JACOBSON, L. A. 3. 28 JACQUIN, C. 4. 146 JAEGER, P. 6. 136 JAFFEUX, J. P. 1. 503 JAGUEOV, N. 1. 1. 291 JAKOVLEV, A. I. 1. 362 JAKovLEv, A. M. 2. 1 JAKOVLEV, E. I. 110, 125 JAKUCENI, V. 0 JAMESON, C. “N P99 'im Í JANKO, G. 2. 42 JANOT, P. 4. 61 JAPARov, G. I. 1. 408 JARACZ, CZ. 4. 44 JAREMIJCSUK, R. Sz. 1. 253 JARoszLAvov, B. R. 4. 199 JAROV, A. N. 2. 29 JASZASIN, A. M. 1. UJ ON l`~J JEEFARES, G. M. 6. 49 JEFFRIES-HARRIS, M. J . 4. 198 JENKINS, R. C. 1. 307 JENNINGS, R. 3. 5, 4. 106 360 JENSEN, J. HI ~.ı JEROME, M. 1. 5 JESSE, J. 4. 34 UÚO\Ll'ı 'A ääd1-L-Íšı. -ı=~.o JEwETr, P. E. H?
JIRIK, C. J. 7.113, 14 JONHSON,A . K . 1 . 41 2, 4. 363, 399
JOHNSON, B. D. 7. 31 JOHNSTONE, C. W. 3. 28 JOINER, D. S. 4. 254 JOIRE, M. H. 1. 145, 256, 355 JOLY, G. 1. 403 JONES, D. L. 5. 10
JONES, F. O. JR. 4. 145 JONES, K. M. 1. 438, 519 JONES, L. 53 1-*N22, 419 JONES, L. JONES, S. 999 *es 273 JORDEN, J. R. 3. 51, 4. 208 IUGAJ, R. Sz. 1. 328 JUSKEYICS, G. N. 4. 6 JÜRGENS, R. 1. 264 K
KABANCEY, A. J. 2. 36 KADEN, S. 4. 150 KALEY, M. E. 4. 43 KALININ, A. G. 1. 333 KALMANJAN, Sz. R. 4. 7 KAMAL, M. 4. 284 KAMENEVA, M. V. 1. 332 KANJEVSZKIJ, A. M. 6. 126 KANNAR T. 3. 43 KAPTELININ, N. D. 4. 130 KARAVAEV, 28 KARBÜS, V. KARHALEV, Zofi !"ND> KARIMOV, N. A. 1-ı_p_\_5 UJ KARLIC, S. 1. 75, 21'*.'I.`:__' KARNITZ, M. A. 6. 117 KARPOV, A. K. 4. 21 KARPOVA, N. A. 6. 112 KARRA, P. S. 4. 321 KARUSz,,E. V. 3. 88 KASSAY A. 1. 15 KASTNER, H. J . KASTROP, J. E. KASz'JANov, KASZUM-ZAD `I\--1 ó)Ou. ha1 KATONA J. 1. KATUSENKO, ãw HRE KAZANBIEV, KAZEMI, H. KEELAN, D. 27 KEESE, J. A. KELLER, KELLER, 44, 3. 46 KELLEY, 1. 386 KEMP, D. EN115° xoı.ı=."° KEMP, L. 'N4:.. KEMP, L. J. KENDALL, H. 1. 188, 485 KENDISZ, M. 29 KENNEDY, J. 342 KENNEDY, J. rFn>ŠFA§P9* f;ŠW;3.A?N:'FMAZaH-“AP;w
KıREEv, V. F. 3. 112 KIRKLEN, CH. A. 1. 274 KrRov, V. A. 4. 179 KISHEL, J. F. 1. 314 KISLING, J. 1. 314 KISLING, J. W. 1. 368, 4. 431 K1SS B. 3. 43 KıSzELEv, A. T. KISZKOVA, V. K.1SzLovA,,V. KISZTER, E. 203 KLAGER, H. 'oo1_l-~11. .___'\D KLIMOV, A. 1-L?--.lF§.ıJ.|:.|g KLIMOV, A. KLJACSKINA, F. G. 4. 179 KLJUC, J. 1. 209 KLOEPFER, C. V. 4. 330 KLOTZ, J. A. 4. 141 KLÖCKNER, A. 1. 356 KLUJcEc, N. M. 1. 178, 305, 515 KNIGHT, B. L. 4. 231 KNIGHT, R. K. 4. 290 KNIZNER, J . E. 1. 423
šnuz E”
II N
KNOWLES, C. R. 1. 512
KUDR1AvcEv, V. A. 3. 37 KUDRJASON, B. KULICSIHIN, N. f“'CIJ PN HL KULIEV, A. E. 1. 135 KULIEY, A. M. 4. 351 KULIEV, K. I. 4. 120 KULIKOY, B. N. 4. 67 KUL'PıN, L. T. P 13 KUMAR, N. 4. 278 KUMAR, R. 3. 57 KURBANOV, M. F. 1. 470 KUTINKOV, JU. S. 2. 12 KUz'MıN, G. G. 2. 20, 27 KUZNECOV, G. A. 3. 30 KUZNECOV, 0. L. 3. 173 |_I
KUZNECOV, V. V. 3. 20
KUZNIARSKY, A. 1. 111 L, Ly
LABERGE, LABORDE, LAEUDOVI9>> uıU'c' LAEYER, H. '-uı LAOKLAND, U:-' P Š'-~.t=. 266 LACROLX, R. L. 1. 474 LAFLEUR, K. K. 1. 412, 4. 363 399 LAMHERT, D. E. 6. 7 LANCEVICKAJA, Sz. I. 1. 292 LANG, W. H. JR, 3. 108 LANGDON, J. C. 7. S9 LANGFELDT, J. N. 1. 431 LANGSTON, J. V. 1. 322 LAPCSENKO, N. I. 1. 78 LARREAL, B. J. 4. 230 LAST, G. J. 4. 330 LAvROv, U. Sz. 3. 20 LAwSoN, J. LEA, J_ F. -.Im LEANDR U--1 LEBCSENK . of'1'Jı_-L LJ!
K.NOx, C. C. 3. 76 KNUTSON, C. F. 4. 153 KNÜSENKO, G. N. 1. 408 KOCSNEV, A. I. 1. 144 KOGAN, J. J. 2. 12 KOHLHAAS, C. A. 4. 418 KOITHARA, J. 3. 83 Koııc, M. 1. 120 KoL'cov, O. P. 1. 220 KOLESZNIKOV, N. A. 1. 142, 238 KOLOMACIQJ, V. N. 1. 32 KoLoNcov, A. I. KOLOSZKOVA, M. KOMAR, C. A. 4. 0\ S*“®% KOMICH, A. J. 6. G_uJ1_'Í-i KONENKOV, K. Sz. 4. 7 KONJAEV, JU. Sz. 2. 21 KONOPOLEV, JU. 3. 2, 42, 48 LEBEDEV, E. ??-:I'\J 66 KONYA, C. J. 1. 396 LEEEDEV, V. E. wrfiSfi9 KORCSAGIN, O. F. 4. 5 LEETON, H. B. 1. 423 KORNILOV, N. LEEEEVRE DU PRAY, E. J _ 4. 52 144 KOROBKOY, E. 1-I!-' :RP'-0.:” 4:-au: LEHMANN, R. 2. 61 KORPANTY, W. 4. 44 LEHR, J. H. 2. 40 KORRY, D. E. 1. 160 LEHRER, P. 6. 106 KORUCSKIN, B. M. 1. 329 LEIBAOH, R. E. 1. 400, 4. 386 KOSZOJ, D. E. 3. 112 LEIGHTON, A. J. 4. 245 KOSZTRJN, K. 1. 419 LEIPZIGER, S. 4. 4 KOTJAHOV, F. I. 4. 60 LEMONNIER, P. 4. 187 KOTROVSZKIJ, V. LENDA, SZ. M. 3. 127 KovAcEv1c, F. LENDVAI L. 1. 259 O\ KovAL”cSUK, LEON, L. 4. 358 KOvAL”cSUK, LEONOV, E. G. 1. 169 KovAL°SzKıJ, LEoNT'Ev, E. I. 3. 94 zgäë Q U'fi.” O KOZACSENKO, LEPA, J.3.113 KOZIK, H. G. AZWWZLESOSUK, V. V. 3. 15 KOZLOV, F. A. 1. gb).:Bi-`,§00b_., LEŠIČ, A. 6. 4 KRAMBERGER, F. 1. 357 LESTA, P. 3. 120 KRASZICKIJ, V. P. 1. 333 LEVANDOWSKI, D. W. 4. 43 8 108, 110, 127, 179, 250, 425, 427, 429, KRAWCZYK, D. LEWIS, R. W. 1. 67 KREMSZ, A. JA. P"l'1 Quo 436, 449, 480, 4. 342 LEYDENECKER, E. A. 1. 379 KRENKEL, P. H. 7. 33:4 KENNEDY, W. A. 1. 129 LEzSANKıN, Sz. I. 3. 102 KRETZSCHMAR, H. J. 4. 348, 349 KEPRTA, D. F. 1. 458 LIADZE, V. V. 3. 99 KRINICSNÜJ, P. JA. 1. 72 KERIKZADE, S. K. 3. LICSEVSZKJJ, P. A. 2. 20, 27 KRISZT, M. O. 1. 7 KERIMOY, A. KERIMOV, Z. LINDEN, H. R. 6. 81 KRıvcov, A. G. 2. 23 3. 73, 5. 24 KERSCH, 126 LINDSEY, H. E. JR. 1. 261, 301 KRtvoNoSzov, A. I. 1. 106 KETT, U. LIPSETT, L. R. 1. 178 KRIVONOSZOV, R. I. 3. 35 Lo, H. Y. 4. 55 KRÓL, L. 1. 105 KEYS, G. 29?'1-L 1-JTmi KRUEGER, R. F. 1. 214, 278, 369, 3. 6, LOBULENKO, A. N. 1. 334 KHAN, A. R. RPEŠQQ*Fr “G Loox, G. A. 3. 22 4. 141, 356 KHATCHIKJAN, A. 3. 120 LOCKE, C. D. 4. 341, 382 KRUGLICKIJ, N. N. 1. 197 KHELIL, CH. 4. 164 LoGıGAN, S. 4. 252 KRUK, K. F. 4. 406 KIDD, A. N. 4. 192 LoGıNov, A. A. 1. 52 KRUSZUR, J. J. 2. 11 KIEKE, E. M. 4. 42 LOGOVSZKAJA, G. K. 3. 98 KRÜLOV, D. A. 3. 173 KIEL, O. M. 4. 394 LOHRENZ, J. 7. 61 KRÜSZANOYA, L. V. 1. 232, 3. 162 KIKER, R. D. 4. 258 LOMEACSEV, E. D. 3. 172 KUDEUSZKIJ, A. V. 4. 30 KıL'DIBEKov, V. A. 1. 81, 104 LONCARIC, B. 1. 326 KIREEV, S. G. 3. 50 KUDO, O. l. 397, 4. 398 IMI
“É
8%” E..
I\ı Lh
Ílom'N 0Wı
+33:
|\JI\J1_l
Íw .
LONDON, É. F. 4. 22 LOPP, V. R. 4. 412 LOREACH, M. 7. 22 LORD, D. L. 1. 158, 398 LORENZ, PH, B. 4. 425 Lorr, W. G. 1. 40 LOUDEN, L. R. 1. 221, 3. 158
LOVE, W. W. 1. 54, 4. 69 LOVELESS, G. W. LOWE, A. C. 4. 4 \Df_Ht,:) LÖWENHOFF, A. 1. 111 LUMMUS, J. L. 1. 16 LUNC, L. M. 5. 16 LUND, K. 4. 403 LUTZ, J. “PJ109, 3. 169 LYON, J. 25'.” 3-IE '-.lNB _
M
MAERY, R. MACHULD
MACICEK, I.... MACKAY, MADDIN, ÓQp?F MADDox, B. MADE, W. H. 4
ŠO 1.6 W No m
.*ZP<~.
CMA-aëâ MADERA, É. R. 3. 99
MAGNON, J. L. 1. 413 MAGNUSON, W. L. 4. 239 MAHLER, J. B. 6. 107 MAHMUDOV, A. H. 4. 20 MAIER, G. J. 7. 7 MAIKRANZ, E. 1. 42 MAJOROV, V. N. 3. 37 MAKAEV, N. M. 1. 328 MAKAROV, JU. Sz. 3. 37 MAKAROV, L. B. 1. 327
MAYELL, M. J . MAYFIELD, G. MAZUR, V. P.
MAZZOCCHI, MCAULEY, J _ MCAULIFEE, MCCAFFERY, MCCALEB, S. MCCASLIN, J .
6, 287 NQ wm7
oRW°wW„eH_FQpPm§hLŠ"M@bN§„ MCCAULEY, T. V. 1. 378
MOCUTA, ST. T. 4. 335 MOGG, J. L. 2. 63 MOHR, CH. H. 1. 346 MOHRMANN, R. 1. 302 MOISZEENKO, N. I. 4. 31 MOLCSANOV, A. A. 3. 11 MOLNÁR J. 1. 181, 202, 210 MONDSHINE, T. C. 1. 177
MONTGOMERY, J. W. 5. 14 MOORE, J. W. 4. 172 MCCLENDON, R. T. l. 221, 234, 3. 157, 158 MOORE, K. H. 5. 34 MCCUNE, C. C. 4. 403, 404 MOORE, P.L.1.18, 161, 237, 309 MCDONALD, W. J. JR. 4. 185 MORIN, D. V. 3. 87 MCDOUGALL, D. J. 1. 195 MORINEAU, Y. 4. 270 MCELHINEY, J. E. 4. 342 MOROZOVA, V. T. 4. 276 MCFADYEN, A. J. 7. 75 MORRIS, E. E. MCFADZEAN, T. B. 3. 107 MORRIS, E. F. MCGHEE, ED. 0, 501, 509 I*-FW'- -.I 97, 344 MORROW, N. MCKINLEY, P. MORSE, R. A. PFP? 1-lıhba“'wä5, 138, 210 MCKINLEY, R. MOSELEY, N. F. 1. 262, 263 "--I Oo LA MOLAUGHLI Z MOSZKALEVA, A. N. 1. 130 MCLEAN, A. MOTJAKOV, V. I. S. 27 MCLEAN, B. MOTLEY, H. R. 1. 298 MCLEAN, J _ MoURoUx, C. 2. 34 M ouua .., MCLELLAND, MOUSSIEM, C. 3. 182 MCMICHAEL, MROSOVSKY, I. 4. 137 MONEELY, W. MSZTISZLAVSZKAJA, L. P. 4. 299 s-1 1-L w`fiH°-9'.°N MOWILLIAMS, Ö-°"OO)-<“ 64 MUDRENKO, V. M. 4. 27 MDVANI, A. G. 1. 146, 255 MUECKE, T. W. 4. 420 Í ". päm NWÉŠÉ MECSETIN, V. F. 3. 1'_Í*-,UJ MUIN, JU. V. 4. 2 MECSNOEER M, 2. 71 MUHIN, L. MEDVEDSZKIJ, R. 1. 4. 130 MUHIN, V. MEHDIZADEH, P. 1. 69 ` MULIN, V. E63 MEIJS, F. H. 4. 414 MUNGAN, N. :kik-Dı -ı-I “TH UJ MELIKOV, M. A. 4. 82, 83 MUNTZER, P. 4. "AMWHŠGEO MEIJNICSUK, A. N. 1. 253 MURAVLENKO, V. I. 1. 7, 32, 353, 510 MELNICSUK, 1. P. 1. 119 MURPHY, R. P. 3. 53, 4. 184 MEUNIKOV, V. 1. 1. 55 MURRAY, J. 1. 349 MELTZER, B. D. 4. 241 MURTAZIN, A. SZ. 1. 80 MENANTEAU, J. J. 4. 79 MURTHA, J . P. 1. 455 MENNENÖH, S. 14 MUSZAEV, N. M. 1. 343 MENZEL, D. MUSZAEV, Sz. A. 5. 25 I MENZIE, D. MUSZIN, N. H. 1. 408 MERCHANT, MUSZTAEV, JA. A. 4. 301 MERKLEIN, MUSZTAFAEY, Sz. D. 4. 84 MERKUSEV, §;?Wr MÜLLER, G. 4. 152 .§*"“L '_`O\.|E ;. WI:MERRILL, L. S. APPFFŠP . U'ı@Lhı__,, MÜLLER, P. 3. 3, 122 1ı-ı""'ı§:'ă-Ăfıhü.
mı ie. ı
E0). EH*-„..,' E íUJ\o Í.|
MAKAROVA, M. K. 3. 61, 181 MALKIN, I. B. 1. 7 MALUEG, N. J. 7. 38 MALÜHIN, A. JA. 3. 94 MAMEDEEJLI, M. R. 4. 58 MAMEDKERIMOV, V. I. 4. 119 MAMEDOV, A. M. 4. 226, 374 MAMEDOV, I. A. 4. 16 MAMEDOV, M. MERTZENICH, H. 2. 50 MAMEDOV, T. MESCSERIN, I. I. 1. 7 MANUEL, J. F. WP? -13,`D%O\ MESSENGER, J. 1. 324 MAROANO, N. 9934 METCALFE, 269 MAROHETTE, B. 3. 121 METHVEN, 205, 213, 484 MARCUM, B. E. 4. 303 MEYER, C. MARCSENKO, R. N. 1. 219, 220 MIcxIE, T. . R. 4, 192 MAROUEZ, PH. R. JR. 4. 258 MIESOH, E. 64 MARI-LASZIN, I. L. 4. 48 MIGAL, I. G. MARININ, N. Sz. 6. 14 MIHAL'Kov, MARKÓ L. 3. 118 MIHELEV, I. MARSAL, D. 4. 97 6. 131 MARSDEN, S. S. JR. 3. 91, 92, 4. 284, 6. 68 MIHELSZON, MIHM, J. C. MARSHALL, G. 1. 347 MILDE, G. MARTIN, J. C. 4. 217 MILECKIJ, MARTIN, M. M. 1. 365 MILITZER, MARTÜNOV, JU. M. 3. 105 MILLER, MARUDIAK, O. P. 4. 352 MILLER, MARK, C. 1. 57, 124, 2. 3 370, 387 MILLER, MASKOVICS, K. A. 3. 75 MILLER, 7ŐF'f"§l>.W MASONHEIMER, R. A. 1. 367, 499 wwOHOWEF-.; §@uPmgALQb&°É„;3äry' F;h~HNmmCAñzäP MILLER, W.WÉWZF MASSE, P. 1. 228 MILLION, CH. L. 7. 34 MATIISEN, A. 3. 53 MILOS, J. 1. 371 MATIJEVIO, E. 4. 413 MINIGAZIMOV, M. I. 5. 31 MATTAX, C. C. 4. 94 MINORSKY, V. U. 1. 453 MATTHES, G. 4. MINUHIN, V. B. 3. 17, 65 MATTHEWS, -nm 57 MIRZADZSANZADE, A. H. 1. 245 MAITHEWS, MISCSENKO, V. V. 2. 25 MATTHEWS, ŠŠF .'iG;~.>..U"J[×_)234 MITcI-IELL, D. P. 37 MATVEEV, G. I. ?wWFgÜFHL MITCHELL, F. 4. 208 MATVEEV, JU. A. 2. 11 MITCHELL, R. MAURER, W. C. 1. 21 MITEL'1vıAN, B. E-*É-W MAUZY, H. L. 1. 71 MITROFANOV, V. WPEHPpušgw A MAVLJUTOVA, I. I. 4. 301 MJAKOTINA, G. I. 1. 33haz MAY, J. E. 7. 63 IZIFZI
P88
I mg
ëí
M2
MYER, W. D. 1. 387
MYERS, C. E. 4. 254 MYERS, G. M. 1. 167 N
NABIEV, G. I. 3. 133 NAEIULLIN, R. M. 1. 240 NABORSOSIKOVA, I. I. 4. 41 NADER, W. K. 4. 47 NANCOLLAS, G. H. 4. 415 NANIPOV, Z. Z. 3. 48 NASZRULLAEV, NATHAN, CH. NAZAROV, A. NEALE, G. H. NEELY, A. B. Wë?o„ NEGOITA, V. G; ha. 1-I. NEGRON-PEREZ, NEINAST, G. S. 3. um':ÜF?> UJı-L `D1--ıI\JU1: NEKRASZOV, K. V. 5"")~U-'9\ı>-12-4;u.ı o`ı-A-Ă'.h NÉMETH F. 1. 259 -15 NEMIROVSZKIJ, A. NESZMEJANOV, E LD ÉP NESZTERENKO, NEUMANN, B. NEUMANN, H. NEWMAN, G. NIOHOLLS, H. NICHOLS, L. NIELSEN, C. NIERODE, D. mm-" 406 NIETO, G. 1"' hmfifi8A9%F"?ZO §°mrä3wpw6 Sic W A.
liíafi.
NIKITIN, JU. JU. 1. 81, 104 NIKOLAEV, JU. D. 4. 170 NIKOMAROV, Sz. Sz. 1. 144 NJAKOTINA, G. J. 3.' 38 NOCKE, H. 2. 73 NOHWAR, NOLEN, K. “LR °$ NOREL, G. NORTHEN, www? Fëwfi 1-« R. 6. 49NORTON, P. 1. 188, 485 Noszıcov, N. E. 2. 14 NOVAKOVIC, M. 1. 217 NOvıKOv, G. R. 4. 29 NOzsıN, V. I. 1. 269 NURGEUDÜEV, H. K. 3. 150 NUTTER, B. P. 4. 431 kI
O
OATES, K. W. 1. 49 O°BRıEN, D. E. 1. 176 O°BR1EN, T. B. 1. 17, 246, 318, 375 OCKELMANN, H. 5. 51, 52 O'CONNELL, ODEH, A. S. O'DELL, P. ODEN, H. A. ODISARJA, G. E. O'DONNELL, J
5, 78, 89
LUJ
OELMEUER, OGıBALOv, "OıOGLESEY, G. OHRIMENKO, '8 _'uıgkhfilv OKUM', B. I. ' ..|;. [:Uf1-J' OLEKSZENKO, P* ':_`"E4:-l=.lŠ=-JÜı'Ő)°32 OLONOVSZKIJ, Ég' 'ŠŠ1 hHU :P6 RRPHR; >F 2. 35 OMERET, 0. 4. 8 @.~gHr-~Ra-. OMERET, R. L. 4. 142 O'NEıL, D. E. 4. 362 ÓNODI T. 1. 383 ONOE, S. 4. 218 ONOPRıENKO, M. G. 2. 47 ORANJE, L. 6. 125 O'REıLLY, W. M. 7. 43 OREMOVIO, B. 70 ORLOV, A. ORLOV, G. ORLOV, V. 0RLOvıc, ŠFFŠ FPPFPUJIQ ORMAN, L. M. 1. \0O ORMSEY, G. S. 1. „_-§““M000*"kh ORTIZ, I. JR. 3. 56 ORUDzsEvA, E. Sz. 5. 27 OSAEA, J. S. 4. 288 OSBORNE, A. F. 4. 239 OSOBA, J. S. 3. 56 OSZIPOV, V. V. 1. 220 OszJAT1NszKıJ, V. L. 1. 85 Osz'K1N, I. A. 6. 63 OSZMANOV, É. N. 4. 84 O'n`, H. 1. 356 OVEREEY, W. K. JR. 4. 63, 341 OVERTON, H. L. 1. 8, 123, 3. 7, 111, 167 0wENs, W. W. 3. 52, 4. 184 ˇig. ı
W
~.J1i
POszcsUNKıN, V. 1. 1. 24 PATER, S. 1. 260 POTAPOV, A. G. 1. 316 PATILLET, J. 1. 312, 3. 170 POTAPOV, N. I. 1. 78 POTHUKAEV, B. V. 1. 331 PATTERSON, D. R. 6. 10 POUCET, G. 1. 430 PATrERsON, W. E. 4. 359 POwELL', R. 1. 82, 482 PATTON, J. T. 4. 233 POZDNJAKOV, V. I. 1. 52 PAUL, G. W. 4. 289 PRASAD, R. K. 4. 112, 114, 167 PAUL, J. R. 4. 371 PRATS, M. 7. 4 PAUSZ, K. F. 1. 196 PRATT, H. R. 1. 192 PAZDRO, J. 4. 151 PREDTECSENSZKAJA, N. Sz. 4. 160 PEACOCK, R. A. 4. 236 PREKRYL, J. 1. 182 PEARCE, H. G. 7. 76 PROCTOR, H. A. 7. 56 PECK, J. W. 1. 41 PUGH, V. J. 4. 327 PEDERSEN, B. 1. 431 PULHLOPEK, T. 1. 286 PEJszıKOv, Ju. V. 3. 143 PULZER, E. 1. 176, 208 PELTO, CH. L. 7. 52 PENBERTHY, W. L. JR. 1. 388, 4. 312, 5. 13 PURSLEY, S. A. 4. 296 PURVIN, R. L. 7. 8 PENG, S. S. 1. 126 PURvıs, R. A. 4. PEREPLICSENKO, V. F. 4. 24 PUSEY, W. C. III. PERKINS, J . C. 7. 65 UJ LJJ 0, 331 PERKINS, T. K. 1. 512, 514, 4. 205, 319, PUSZTOVOJTENKO, PUTKARADZE, L. A. rdx ı Ö'-*"" 380, 7. 26, 27 PUZÜREV, P. F. 3. 1 ILIŠÜÜ. PERNIKOV, M. S. v--Ă PÜRIN, I. B. 1. 184 PERRICONE, A. PYE, D. S. 1. 214,4. 141, 389 PERRJER, R. 3. I_ı JA'»PERRYMAN, T. FUND ;hČ`°ı-L? fgšw PESALOV, JU. A. 1. 119 PATAK1 N. 2. 46
$-
l\J0 I-lo\
PESZLJAK, JU. A. 1. 265
PETERS, B. A. 6. 15, 17 PETERSEN, H. 1. 366 PETERSON, M. L. 1. 469 PETERszıL°E, V. I. 3. 85, 4. 39 PETRAKOV, JU. I. 3. 173 PETRE, N. 5. 35 PETROSZJAN, A. A. 1. 292 PETROVIC, M. 1. 243 PEUND, P. 6. 84 PHELPS, W. W. PHıLLıPs, H. PHILLIPS, M. PICKETT, G. PıERcE, A. PıERcE, H. WOH„ PIKUZA, V. I. a ""oıO PILKINGTON, WAQAFES ı;5;°â ; PıMOsıNA, O. V. :_.hJ:-w”)o:Í`_1]-D-u.>:L.`W PIONKA, Z. 1. 11 PıPLAPURE, A. R. 4. 110 PJRSON, S. J. 4. 180 PISZARIK, M. N. 5. 28 PıTEA, M. 1. 159 PITEA, T. 1. 211 PJATECKIJ, E. M. 1. 337, 3. 38
PLESAKOV, V. P. 4. 199 PLısKıN, L. 1. 474 PLI STAFF, 6. 90 PLONKA, J. H. 4. 371 PL0scsADNÜJ, V. JA. 2. 37 PODAVALOV, JU. A. 1. 80 PODIO, A. L. DR. 6. 36, 38 PODNIEKS, E. R. 1. 126 PODOBANÜJ, I. F. 1. 55 POKVASINSZKIJ, M. N. 2. 6 POLJAKOV, L. P. 1. 327 POLOszıN, G. A. 3. 97 POLOUDIN, G. A. POMMIER, M. POMONIK, G. PONOMAREV, PONTER, A. B. POPA, C. GH. POPESCU, C. POPOV, E. POPOV, L. POPOV, V. wQč`1-I,__:É"Ü'“-.ı:_O° POPOV, V. S NFÍÍ* POPPE, R. E. 3. 09 PORMAN, JU. Sz. Ü ä 3 M POROZsszKıJ, K. ch) 'IQ' '°-"UJ-'ˇ POSCSULKIN, V. POSTGATE, J. C. ?'wh§NPumČäw-n'cya.NNLAN-h-IH-:-_p_O\.ı I-Il
P
PAGE, W. PALIJ, P. ?> _. PANDEY, G. PANKINA, R. Š R*M31-ho PANTELEEV, V. G. 4. 276 PARATNIK, G. G. 3. 133 PARIJSZKIJ, JU. K. 2. 1 PARKER, C. A. 4. 71 PARRISH, D. R. 4. 283
PASIECHNYK, L. T. 4. 355 PASZNIK, V. I. 3. 44
0H .
OUki It.-Ă'
W' R3) U
Q QUARLES, J. F' QUAST, J. 4. 15 QUIRLIER, J. 3.
,_,7Í
7. 35 2 4. 62
F)„.°=-1 \.ı©L)|
R
RAıEııNOvıcs, A. M. 5. 30 RACHFORD, H. H. JR. 6. 123 RAcsıNszK1J, M. Z. 4. 33 RAczKowsK1, J. 1. 172, 294 RADER, D. W. 1. 315 RAGHAVAN, R. 4. 117, 133, 6. 68 RAıDL, J. H. 6. 16 RAIMONDI, W RAJHERT, L. RALSTON, P. F?Q Prš RAMESH, A. B. 4. ÜLN“ RAMEY, H. J. JR. 3. E033 92 4. 96 117 126 129 RANDALL, B. W. 1. 49 RANDOLPH, PH. L. 4. 434 RANDOLPH, S. G. 7. 21 RAPHAEL, D. L. 6. 122 RAsMUssEN, N. F. 3. 34 RASZTORGUEV, JU. L. 4. 10 RATHMELL, J. J. 4. 205 RAYNAL, J. 91, 102, 109, 3. 168, 169 RAYNAUD, 1. 91, 102, 109, 3. 169 RAZUVAEV, 327 LII REDDY, M. REDIC, J. REED, M. 99 REED, R. L. PaflgŠgPäbgPP“ŠŠ? REHM, A. W. 1. 221, 3. 158 REIMERT, L. 1. 459 REISEERG, J. 4. 293 REISS, L. H. 4. 144 REYNOL 230, 3. 160, 166 REZNIK, , 54 REZNIK, w>Š?>W RHOADES, V. RICARD, G. 1. RıcHARDs, R. RıcHARDsON, 208 RıcHARDsON, NFLH -li RICHARDSON, RıDDıı=ORD, A. Oă**Og§Fõ@ RıDıNGs, R,. L. ""~ıŠ' 0*ı×.ı'-"31 RIEKE, H. H. 1. RIEKE, III. H. 4. ;:OOŠTJ._.@:Í*.|;`~l?J>.LI_pIO_ı--`ba' ı-ıı_.-PO\' un ă.'U)ıı-ı UQg:-'I' J. 143
R11-IA, M. 1. 272, 380, 5. 56 RIJNDERS, J. P. 4. 132 RIKE, J.L.1. 20, 310 RJWLEY, D. 4. 375 RIWLEY, D. S. 1. 481 Rızzı, P. W. 1. 229, 3. 163 RJAZANOV, V. 2. 33 ROBERSON, 280 ROBERTS, B. 8 ROBERTS, L. 7, 402 ROBERTS, S. ROBINSO ROBINSO ZZ ROCHON, ROCHON, ua <.. ı ROCK, W. -'ˇH. RODGERS, FUÍ"H:D-. RODIONOV, zm'ã?r`HUgQWLw'HmPë'mWF ROEGIERS, J. C. ~B;°S\-0'\D0\EFgwä ;ëbEP:p___J-~J397, 4. 398 ROGERS, CH. L. 6. 10 ROGERS, W. L. 4. 101, 134 ROMENKO, V. I. 3. 94 ROMVÁRI P. 6. 135 RONQUILLE, J . D. 4. 281 ROOT, P. J. 4. 326 ROSENE, R. B. 1. 194 ROsENıTScH, J. 6. 96 ROST, L. 3. 41 ROUTT, K. R. 4. 103 ROWALT, R. J. 4. 234 ROWLEY, D. S. 1. 147 ROZANCEV, V. R. 5. 42, 43, 46 ROZENHAFT, A. G. 1. 184 ROZESLANIEC, R. 1. 105 RÖHR, H. U. 4. 354, 6. 108 RÖSING, G. 3. 41 RUBSAMEN, E. B. JR. 1. 171 RUCSKIN, A. V. 3. 10 RUDD, N. 4. 350 RUDENKO, A. P. 1. 325 RUDKIN, R. 3 IQ '--J RUEDRIOH, RUKAVIOIN, RUMBLÉ, R. OSFRPZ?H RUNDELL, H. A. 1. 103 RUPPEL, J. H. 1. 116 RUPPEL, J. N. 1. 374 RUSZTAMOV, O. M. 4. 374 RÜB, F. 2. 19 RÜVKIN, Sz. A. 2. 10 RÜZSIKOV, JU. V. 1. 54 FNO hi 'MI ıW'
83 RBBN
S
SADIQ, SH. 7. 68 SAHMAEV, Z. M. 1. 240 SAHMALOV, SAHNAZARO UJ IQ SAHUQUET, SAIROV, A. SALATHIEL, Omuı-PSALZ, P. 6. SAMARA, H. SAMSEV, F. SANDS, E. SANDVIK, 296 SANYAL, S. 2, 109 SAPAEV, V. SAPIRO, B.Fnffi3,N SAPOOSKIN, Š-F H;?9„F@W§U>wO?> ZPRPSFPRP:*?r 933?@;ÜF; G Š HW? SARAPOVA, T. I. 4. 31 SAROvAR1N, V. D. 3. 95 SASKOV, K. M. 1. 238 SATO, M. 1. 86 SAVÜKIN, Sz. I. SAWYER, W. K. P9* 1-H0N 8, 341 SOARPA, T. J. 6. 27 ScHAFı=, J. C. 1. 438, 519 SCHAEEERT, F. W. 6. 83 SCHALL I. 1. 383 °ı,íıQ
M4
SCHLEMM, SCHMUCK, SCHNEIDER SCHOEPPEL, SCHOLS, R. 401 SCHOONOVEF' 131, 139, 145 Š^>;ıuˇ"ı'Jo:-Ü SCHREMP, F. EFBBQPP SCHRIDER, L. A. ääw9@bãN;h°°30o o' SCHRÖCKENEUCHS, G. 4. 252 SCHULTZ. W. E. 3. 23 SCHULZE, K. 1. 302, 303 Scı-IUMANN, C. 1. 213, 484 SCHÜLER, S. 4. 337, 352 SOHWARTZ, S. 7. 55 ScHwARz, K. 6. 56 SCHWENK, W. 6. 172 SCLOCCHI, G. 5. 2 SOOLES, L. R. 4. 125 ScO`ıT, B. J. 1. 364 SCOTT, H. D. 3. 24 SCOTT, J. 1. 249, 251, 252, 421 ScO`ıT, J. B. 3. 175 SCSADRIN, J. A. 2. SCSERBAKOV, S SOSERBAKOVA, .[:.ı-ı|-*UH BHB SCSERBINA, V. SEBESTYÉN K. SECOR, G. A. äwm MH' SEIBOLD, E. 7. 8 „EFWHN SEINFELD, J. H. 4. 100, 162, 189 SELENKOV, A. A. 2. 36 SERRA, O. 1. 228 SESUKOV, N. L. 4. 332 SETTARI, A. 4. 136 SEVCSENKO, N. V. 4. 10 SEVKUNOV, E.-N. 3. 55 SEYFERLE, W. 2. 17 SLLAEIQ, T. E. 7. 1 SLLALLENBEROE 4. 207
STELIGA, E. STERBA, L. 1. STERENGARC,
SI-LEFFIELD, J. R.
STERNER, T. E.
RPOBERHS
Pl-5%!
É.
SHEEELELD, M. SHELSON, L. 1. SHELTON, J. 9, 270, 277, 307 SHEPLER, J. . . 4, 4. 340 °`!'* NŠW129 S1-IESHTAW "< SHRUM, S. SHUCK, L. NF* Ly>oFFIm-l>-;|>°"':'*“Š? SIFEERMAN, T. R. 1. 167 SIGMUND, P. M. 4. 344 SILLALIEV, F. A. 1. 291, 297 SILBERGH, M. 7. 74 SILBERMAN, R. J. 1. 115 STLVERMAN, S. R. 4. 43 SIMANDOUX, P. 4. 270 SIMANOVICS, 0. L. 3. 17 SIMMONS, F. J. 1. 214 SIMONS, D. S. 53 m Í N ı
SIMPSON, J. P. 1. 136
SINcLA1R, A. 4. 394 SINDIJA, I. SISKIN, K. P? uı SKIDMORE, D. WFÜF Jăı--.I SKINNER, W. C. 4. UJ-P'I\Jı-L O\Ul SLAMA, O. 1. 204 SLANINA, V. 1. 257 SLATER, G. E. 6. 122 SLOAT, B. 4. 416 SLOBOD, R. L. 4. 230 SLUSSER, M. L. 4. 107 SMATJFELD, F. 1. 287 SMALLEY, R. 0. 4. 43 SMALLING, D. 1. 162 SMITH, B. O. 1. 385, 5. 58 SMITH, CH. R. 4. 224 SMITH, F. 423 SMITH, F. 9 SMITH, H. 3. 23 SMıTH, J. D1 393 SMıTH, M. ıíltl
SMITH, O.
SMITH, R.
OFWTUŠŠPWP`~+rMPMÜFwä`DL!ı" ı-ı
-P
SMITH [U SMITF. SMITH, PFP SMETH, W. FŠFQ §PP9 ëägä9 SNAVELY, E. S. JR. 4. 310 SNOWDEN, B. S. 1. 59, 121
SNURMAN, G. A. 3. 103 SNYDER, S. G. 4. 313 SOED JANTO, P. 6. 83 SOLÓRZANO, L. N. 4. 98 SOLTYSEK, A. 1. 111 SOMERTON, W. H. 4. 74, 75 SOMMER, H. A. 6. 33 SONLER, F. 4. 8 2 SOUOEK, C. 34, 3. 157 SPANN, M.
SPANOVIC, SPENCER, SPILLETTE, SPIRIDON,
C) |\J
SPISAK, CEă-O
'ylmı0 .
SPITZL, J. 4. NUF?@FgF SPIVAK, A. 4. Nt?`LuČı-H03, ;,-PC3'° 347 SPÖRKER, H. 1. 248 SPRINGER, F. P. 6. 118 STANCIU, I. 6. 64, 65 STANDING, M. B. 4. 140 STARTZMAN, R. A. 4. 100 STAUEEER, T. R. 7. 54, 58 STEFANEC, M. 1. 3 0 STEFEENSON, 4. 212, 256 STEGALL, R.
7. 24
STEGEMEIER, STEIN, F. C. STEIN, N. 4.
93, 295
STEINMANN,
-ÃCD
STEUBING, STEWARD, STEWART, STEWART, STILES, R. STOFFELS, STOKES, B. STOLTZ, J. STONE, H. STONER, M. STR1GHT, D.
UJ Š u
.N UJ L ýı u
80, 5. 56 102, 7. 2 17 4. 95
STROM, N.
STUART, C. STUBBS, S. U7;,>` H STURMIN, A. @B`§;9g„L3g;+@-Pg~ @;ëHpe Wua '_':'lá 'Í-~.ı ČÊÜWNW SUBA S. 3. 43 SULLIVAN, R. L. 7. 18 SUMMER, E. F. 4. 353 SUMULOV, V. A. 3. 50
-„~-8-~w.R-~=6B>w
E. . 'ı.
`JJIZlˇ|\JLhı P5. lZI„U-.O
SUSZTEF, I. N. 4. 174
SUTKO, A. A. 1. 134 SUTTON, G. D. 4. 397 SUVANOV, V. V. 6. 138 SYBERT, J. H. 1. 464 Sz
SZABBATEEV, JU. I. 6. 14 SZABÓ GY. 1. 259 SZABÓ M. T. 4. 227, 228 SZACSKOV, V. V. 1. 200 SZADÜHOV, JU. V. 1. 140 SZAEONOV, V. Sz. 6. 125 SZAL°E, E. A. 2. 1 SZALIKOVA, Sz. SZ. 3. 65
SZALIMGAREEV, T. F. 4. 17 SZÁNTÓ F. 1. 202 SZAPIR, M. H. 3. 127, 4. 331 SZARAEVA, G. D. 4. 37 SZARKISZOV, A. A. 4. 226
SZARKISZO SZARKISZ LH SZARKISZ SZARKISZ <1<Í SZAROJA Fooo wõfluã SZATTAR N;,~.<.
RB-5;
SZOKOLOV, M. SZ. 3. 95
SZOLNCEV, A. V. 4. 7 SZOLODKIJ, K. M. 1. 333 SZOLOMESCS, K. N. 3. 135 SZOLOVKIN, E. B. 1. 128 SZPEVAK, JU. A. 4. 29 SZPOSZOBNÜJ, V. V. 1. 285 SZTARKOV, V. N. I. 55
SZTEFANIDI, B. A. SZTERLENKO, Z. SZTOLENSZKAJA, SZTROGANOV, V. SZTROGANOV, V.
-P---JCD
NprfiaEAOP;
SZTROKINA, V. R. 4. 4 SZUBBOTA, M. I. 4. 28 SZUHOLUCKIJ, B. M. 6. 77 SZULASKIN, SZ. Sz. 2. 2 SZULEJMANOV, A. G. 4. 308 SZULEJMANOV, I. A. 1. 292 SZULTANOV, A. B. 3. 152
SZULTANOV, B. Z. 1. 80 SZULTANOV, SZ. 3. 50 SZULTANOV, SZ. A. 4. 161 SZUREK, K. 1. 260 SZURGUCSEV, M. L. 4. 214, 216 SZUSON, L. JA. 1. 343 SZÜSZKUTOV, G. G. 2. 23 SZYMANSKI, J. 4. 221 T
TABANEC, A. I. 1. 297 TABER, J. J. 4. 46, 54 TAıROv, N. D. 4. 226
TAKESHI ANDO 3. 89 TALLEY, B. E..l. 214 TAL”NOv, B. V. 3. 40 TAMAKI, O. 4. 45 TANAKA, SH. 1. 86
TANGUY, D. R. 1. 314 TANNER, H. L. 3. 26
TANOV, E. J. 2. 37 TARAKANOV, SZ. N. 2. 1
TARHOV, A. G. 3. 33 TATU, G. 1. 133 TAVERNIER, Y. 1. 435 TAYLOR, F. R. 6. 37 TAYLOR, R. 1. 162 TECHO, R. 6. 57
TELEORD, A. S. 1. 305, 515 TE .\ıPLETON, E. E. 4. 306 TE PLINSZKIJ, G. I. 4. 21 Kőolaj és Földgáz
TER-HACSATUROV, A. A. 6. 75 TERMAN, M. J. 4. 432 TERREO, T. 6. 130 TERRY, W. M. 4. TERVO, R. O.
TERWILLIGER, TESCH, F. 6. 8
Lh
TESZOV, N.
VAIROOS, J. 4. 116 VAISSADE, L. 1. 503
VAN DER VOET, G. 4. 249 VAN DOMSELAAR, H. R. 1. 410 4 VAN GELDER, L. R. 6. 107 VANLANDINGHAM, J. 4. 368 VAN WINGEN, N. 4. 244 VÁRHEGYI P. 2. 15 VARNACKIJ, V. D. 1. 32 VARVARIN, G. B. 3. 30 VAsZıL”Ev, B. A. 1. 81, 104 VAsZıL°Ev, JU. Sz. 1. 81, 104 VASZıL"Ev, Sz. A. 1. 407 VASZıL'KOv, Q. A. 3. 11 VELEY, C. 1. 416 VENNIN, H. C. 1
'lgON -Pı@|\_) THAOHUK, THARP, T. _š?":- U-'-u. a|._.-l=l“'ÉŠL».> THELLIEZ, M. PHWFWF? :I-*-ha THIELEN, H. 6. 70 THOMAS, G. W. 4. 89 THOMAS, J. E. 4. 246 THOMAS, T. W. 7. 82 THOMPSON, F VERDIEV, T. M. THOMPSON, VEREMEJKIN, B. '-ıUl° THOMPSON, VERESCSAGIN, L. W?b~puwfi THOMPSON, VERMUELEN, J_ L. 4. 19ä Öoooıo *RH TIHOMIROV,
í
88%
EB°<
illll
\IP
TUCKER, L. E. 3. 82 TUCKER, T. C. 1. 455
TUL'BOvıcs, B. I. 4. 174 TULLOS, G. W. 3. 151 TUMASZ, B. JU. 2. 29 TUMASZJAN, A. B. 4. 276 TUNDEV, I. G. 1. 331 TUPCSIJ, V. V. 2. 11 TURRENTINE, R. E. 1. 4, 432 TYRCHA, K. 3. 59 U
UEBER, R. C. 4. 295 UEBING, D. 6. 136 UGLOV, G. A. 2. 33 UNOER, H. F. 1. 59, 121 USAKOVA, G. SZ. 4. 6 UTHLAUT, G. E. 1. 351 V VADECKIJ, JU. V. 4. 68 VADGAMA, U. N. 4. 240, 328 VAGEROV, V. SZ. 4. 176
W WADLINGTON, W. H. 6. 34 WAGNER, J. E. 6. 44 WAHL, H. A. 1. 167 WALKER, B. F H 73, 147, 481
WALKER, R.
0
WALL, W.
WALLACE, WARMAN, WARREN, Ffiëw WATSON, W. FQWMFW WATT, H. B. 3. °DJFH ıı-ızqıh' 7'500' ı':'°°'°. _. WATTENBARGER, R. A. 4. 272 WATTS, J . W. 4. 90, 421 WEAVER, 13, 14 WEBB, B. WEBSTER, 75 WEBSTER, 7. 70 WEGNER, WEINER, WPFFOV WEıNsTEıN, Š WELKER, R. @0??;;xN WELLERS, 2. 7 NFFÜWOWBF WESOLOWSKA-BALA, M. 3. 60 WEST, E. R. 1. 318,319 al ı
@:@E~w
WEST, WEST, WETZ
La-'I OO '~.I
WEY 1-* WHALÉ'TU!-OF-1 368 WHıTE, J WICHERT, mÉFWFH? 70, 71,110 WICHMANN, 91 WICKIZER, C. ONB-35, 361 WFELAND, D. WIENECKE, D. ';ı:?°!“ 121 'UJu-.ı-O” "'U\ WILEY, CH. L. WILLIAMS, B. B. 1. 400, 4. 386 WJLLIAMS, CH. S. JR. 6. 48 WILLIAMS, D. L. 4. 99 N 0c .
§-„ ?BR+R*ë
WILLIAMS, J.
WILLIAMS, WILLIAMS, WILLIA MS, I-E-'S-*
PŠFO
54 N7 F* LA 09 *-1'_G'~ı-ı.,_,L_ , 4. 388 W0
WILLIFORD, F. B. 1. 433 WILLIS, H. C. 1. 163 WILSON, G. J. 1. 224, 338, 424, 4. 168 WILSON, J. E. 1. 1, 7. 50 WILSON, L. A. JR. 7. 85 WISSEL, D. 2. 64 WISSER, W. 4. 401 WITHERSPOON, P -Roo WITTERHOLT, E. ,_,. . LA?. LAP -pí
WOELFEL, A. E.
WOMACK, J. T. WONG, S. W. 4. WOO, P. T. 4. 18 OMPH U"`~1-.ı cí\.ı
M6
B°~B
WOOD, D. B. 1. 511 WOOD, J. 1. 9, 48,131 WOODS, E. G. 4. 185 WOODS, R. W. 4. 249 WORTHıNGTON, A. E. 3. 81 WRIGHT, T. R. 441
ZAJCEV, JU. V. ZAJONC, O. L. ZALJALIEV, M. ZANıER, A. M. 4. 377
WYMAN, H. WYMAN, R.
ZASZEDATELEV, V. V. 3. 65
rflrfl -RUH-L.1 L„?°3":-`
Y
YAMAZAKI, T. 4. 45 YARBOROUOH, L. 4. 3, 6. 109 YAZDI, M. 4. 147 YEH, W. W-G. 4. 188 YıNGLıNO, A. E. 6. 122
Š?ˇ*"*"
LH bJul\Oı-ı l\Jıı-ıı P.
l\Jı-L
36, 3.111 160,161
ZAREMBA, W. A. 1. 340, 3. 128 ZASZLONOV, I. M. 3. 12
ZECCHI, P. J. I. 364 ZEL°cMAN, P. A. 3. 44 ZıLLıOx, L. 4. 79
ZıMıN, JU. G. 4. 29 ZIMMERMAN, C. W. 1. 98 ZINGESZ, A. S. 3. 75
ZITTER, H. 5. 54 ZLATOPOL°sZKıJ, SZ. SZ. 3. 115 ZLOTNIK, M. A. 4. 38
ZUBAREV, A. V. 1. 52 ZUBKOVSZKIJ, V. I. 1. 266 YOUMANS, A. H. 3. 21, 27 ZUNDELEVICS, S. M. 3. 136 YOUNO, D. 1. 314 YOUNG, F. S. JR. 1. 3, 15. 149, 222, 223, 3. 159 ZS YURKOWSKI, K. J. 1. 178 YOSHIDA, K. 4. 45
Z
ZABIK, S. I. 260 ZADORA, G. I. 4. 15 ZAGORUCSENKO, V. A. 4. 2 ZAJCEV, G. G. 1. 327 ZAJCEV, G. N. 3. 37
ZSDANOV, A. SZ. 4. 255 ZSDANOV, E .A. 4. 165 ZSELEZNJAKOV, F. 1. 1. 5 ZSıDOvcEv, N. A. 1. 55, 2. 29 ZSURAVLEV, G. 1. 1. 297 ZSUROV, JU. A. 4. 21 ZSUVAGIN, V. G. 3. 39, 4. 428
ZSUZE, T. P. 4. 6
TÁRGYMUTATÓ
A,Ã AAPG 1. 1 abszorpció 6. 49
_ szabályozása 6. 41 acélanyag vizsgálata 6. 132 acélhuzalos vitla, víz alatti 1. 503 adatátvitel 6. 42, 43, 77, 80 adatbank, fúrási 1. 16 adatgyűjtés 6. 42 adszorpció, olajé karbonátkőzetben 4. 49
_, _ kvarchomokban 4. 48 _, Szénhidrogéné, fémen 4. 47 adszorpciós potenciál mérése l. 181 AFTP 1. 13 agyag fúrása, ragadásának megakadályozása 1. 189 agyaghidratáció szabályozása 1. 153 agyagiszap-öblítés, vizkutfúrásban 2. 45 _, paligorszkit, ultrahangos stabilizálása 1. 199 agyagmárga feszültségviszonyai 1. 192 _ _, triaxiális vizsgálata 1. 191, 192 _ hidratációja 1. 176, 181, 182, 183 _ _, osztályozása 1. 181 _ stabilizálása 1. 181_l86, 212, 213, 483, 484, 4. 407 agyagos homokkövek értelmezése 3. 56, 93, 95, 97, 120
_ _ szigetelő tulajdonságai 4. 59 _ homoktároló 4. 38
_ kőzetek értelmezése 3. 81 agyagosság hatása a szelvényekre 3. 98, 114,116,120
_ meghatározása szelvényekből 3. 24, 93-96 agyagstabilitási index 1. 177 agyag stabilizálása 4. 407 agyagszuszpenzió stabilitása 1. 198 aknafúrás 2. 70, 71
_. bővítéses 2. 72-74 _ öblítéssel 2. 69 _. száraz, bővítéssel 2. 69 aktivitási tényező, C1_C2_C,, reniiszeré -1. 4 akusztikus amplitúdó mérése 3. 16, 19, 173, 174 _ csillapítás mérése 3. 16 44 87, 173 174, 175 _ hullámkép elemzése 3. 141, 172 _ _ regisztálása 3. 17 - _ vizsgálata 3. 65, 140 -- hullámterjedés 3. 13, 15, 17, 63, 87-98, 9
J
9
141, 172
_ mérések speciális alkalmazása 3. 18 _ sebességmérés 3. 13, 17, 20, 63, 64, "". 113, 141., 154, 160, 164, 16 6, " 171 _ kőzetmintákon 3. 87, 89 _ _ több szondahosszal 3. 15 szelvényezés 3. 14, 19, 65, 164, 171
_ eımeıeıe 3. 17, 19, 63, 64, 65
B alkalmazhatósági elemzés 5. 3-6 _ vizsgálat 5. 3-6 barit 1. 201 állandósult gázáramlás 6. 119 baritvisszanyerés 1. 43 csővezetékben 6. 111, 116_118 alumínium-hidroxidos kezelés 4. 360, 407 beakasztott béléscsőoszlop cementezése 1. 301, 302 analóg számítógép 6. 41 _ _ _ diatomeaföld-adalékos kohósaanizotrópia 3. 61 lak-cementtel 1. 302 anizotrop probléma 4. 90 anyagmérleg-egyenlet, talpivíz-hajtású gáz- béléscső feszültségi állapota 1. 265 _ _ _, becementezett 1. 265 telepé 4. 334 anyagtranszfer folyadékok határfelületén _ _ _, termikus 1. 265 _ horpadása permafrost rétegekben 1. át 4. 79 511 513 API-szabvány 1. 25, 36, 47, 63-65, 264, 270, 283, 461, 462, 3. 59 _ szilárdsága, perforációval gyengített 1. 265 _, biztonsági szelepé 3. 59 béléscső-cementezés 1. 278, 279, 297, 298, _ csőteljesítmény-képletei 1. 264 303 _, forgatóasztalé 1. 36 _, beakasztott béléscsőoszlopé 1. 301, 302 _, fúrási fedélzeté l. 25 _, fúróberendezések elektromos szerelvé- _ duzzadó cementtel (nagynyomású, nagy hőmérsékletű) 1. 288 nyeire 1. 47 _ ferde fúrólyukban 1. 280, 281 _ tengeri fúróberendezéshez 1. 462 _ elválasztó folyadéka 1. 297, 298, 299 _ _ fúrási-termelési fedélzethez 1. 461 _, irányított ferdefúrásé 1. 19 Aqui-log 1. 91, 102 iszapveszteséges rétegekben 1. 304 Aqui-torq 1. 91 kis átmérőjű kútkiképzés esetén 1. 307 áramcsömódszer 4. 217 nagy hőmérsékletű rétegekben 1. 361 áramlás csőben 6. 61, 70, 113, _, nagymélységű 1. 281 _,két1`ázísú 6. 67 ,nem állandósult 6. 70, 94, 110, 112-114 _ nagynyomású és hőmérsékletű fúrólyukban 1. 300 áramlási ellenállás gyűrűs térben 1. 161 _, _, gázkúté 1. 303 _ modell 5. 1, 2, 6. 12, 57, 111 nyomáspróbája 1. 309 _ _,Bingham 1. 155 olajöblítésű fúrásokban 1. 283 _ _,hatványkitevős 1. 155 omlásra hajlamos kőzetekben 1. 283 _ _, plasztikus 1. 156 _, pszeudoplasztikus 1. 156 permafrost rétegekben 1. 283, 305, 306, 515, 516 áramlásmérés 3. 36, 50 _ szimulálása modellkísérlettel 1. 19 arktikus fúrások 1. 504, 505, 509 _ termelőcső nélküli fúrásokban 1. 307 _ kutak szigetelése 1. 517 _ tervezése I. 282 tengeri fúrás 1. 1, 518, 519 ásványok kimutatása szelvényezéssel 3. béléscső-központosítók, szabványos 1. 277 béléscsőmenet kicsúszása karmantyúból 8, 9, 25, 66, 67, 137, 179, 180, 181 1. 269 áteresztőképes kőzetek elzárása 1. 321 meghúzási nyomatéka 1. 269 átfolyásmérő, öblítőiszap 1. 312 _ _, optimális 1. 270 átfúrás, formáció 1. 369 pontossága 1. 269 attapulgit 1. 197 tömör zárása 1. 270, 271 áttekintő tanulmány 3. 1, 4-7, 121, 122, zárásának vizsgálata külső nyomás6. 1, 2, 3, 4, 5, 7, 19, 21, 23, 28, 29, 32, próbával 1. 271 50, 54, 57, 68, 81, 85, 87, 88, 99, 100, 101 134 béléscsőméretezés 1. 264 automatikus be- és kiépítés, fúrószerszámé _ biztonsági tényezői 1. 264 1.110,111, 449 _ terhelési feltételezései 1. 264 béléscsőoszlop, beakasztott 1. 261 _ fúrószárkezelő l. 449 _ mélységkorrekció 3. 143 _, _, cementezése 1. 261 _, _, toldása 1. 261 automatizálás 6. 38, 41, 74 _ földgázmezőn 6. 33, 36 _ kihajlása ferde fúrólyukba való beépítéskor 1. 266 _ gazdaságossága 6. 33, 40 _,gáztávvezetéké 6. 72, 79, 127, 129_ _ tervezése savanyúgázkutakhoz 1. 273 béléscső-összeroppanás képlékeny kőzet 131 _ kőolajmezőn 6. 33-36, 38, 39, 42 folyásának hatására 1. 267 _ olajtávvezetéken 6. 72, 73, 79 béléscsősérülés helyének meghatározása 3. automatizált rendszer megbizhatósága 6. 176 74 _ központosítása 1. 378 9
147
béléscsősérülés vetők mozgása következ-
CS tében 1. 378 béléscsőültetés feszültsége 1. 308 csatornásodásgátló 4. 236 cseppfolyós földgáz fizikai jellemzői 6. 25 béléscsővágás, eróziós 1. 331 _ mennyiségmérése 6. 25, 32 béléscsövek katódos korrózióvédelme 1. _ szállítása 6. 82, 83, 101, 102, 103,125 274, 275 _ tárolása 6. 101, 104, 105, 106, 107 _ koncentrikusan összecementezve 1. 269 csigafúrás 2. 34, 35, 36, 37 _ külső nyornásállósága 1. 264 csigasor lengéskiegyenlitése tengeri fúró_ savanyúgázkutakban 1. 272 _ visszanyerése, újrafelhasználása 1. 270 berendezésekhez 1. 445, 446, 447 _ _ _, értékelése 1. 447 béléscsövezés, rekordmélységű, 14”-es 1. csigasor-lengéskiegyenlítö tengeri fúróbe250, 276 rendezésekhez 1. 443, 444 belső csőtisztítás 6. 50, 86
bentonit, organofil 1. 202 bentonitszuszpenzió, tixotrop 1. 158
_, _, deformációs sebessége 1. 158 beruházások az olajiparban 7. 71, 72 beruházások megtérülése 6. 12
besajtolás, tengervízé 7. 21
csőelzáró 6. 89, 90, 91, 96 csöhálózat 6. 1, 2
modellezése 6. 116 _ digitális számítógéppel 6. 57 csőmalac 6. 50 csősúrlódási tényező 6. 116
elegyedő Oldószeres termelés kátrányhomokból 4. 313 elektromágneses szelvényezés 3. 12 elektronmikroszkóp, tapogató 4. 42 ellenállás-anizotrópia 3. 61 ellenállásmérés elméleti kérdései 3. 58, 59, 60 _ értelmezése 3. 92, 118, 136
_ speciális alkalmazása 3. 8, 9, 10, 11, 55, 61, 99, 101, 105, 179, 183 etlenállás-szelvényezés 3. 81, 100, 102, _ értelmezése 3. 99, 108 elennyomásgörbe gázdugó állandó nyomású kiöblítésekor 1. 315 elterelő ágensek 4. 368, 369, 370, 372, 387 eltérési tényező, földgázoké 4. 3 eltérítő elemek kőzetrepesztéshez l. 400,
401 elválasztó folyadék béléscső-cementezéskor 1. 297, 298
besajtolószelvény kiigazítása 4. 365, 367, csővágó, tengerfenéken 1. 459 csővezeték anyaga 6. 84, 133, 134, 135 368 _ _ _, gélszerű 1. 297 építése 6. 3, 7, 8, 9, 45, 47, 48, 54, 84, _ _ _, olajközegű öblítés esetében 1. biopolimer 4. 233 87, 103, 137 Biot-féle kőzetfeszültség-állapot 1. 236 298, 299
bischofit átfúrása 1. 213
biztonság 6. 16, 17, 51, 52, 53, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 105, 106, 136, 171 biztonsági szelep 6. 16, 17 _ _, felszín alatti 1. 116, 374, 3. 59 _ _, termelési 1. 116 _ _ vizsgáló állomása 1. 116 bokorfúrás 1. 480
bór a rétegvizekben 3. 53 Buckley_Leverett-módszer 4. 102, 202 C californium 3. 24
californium alkalmazása 3. 25 Caudle-módszer 4. 224 Carnahan Starling-egyenlet 4. 3
carnallit átfúrása 1.. 213 cellulózglikolát 1. 174
felületének vizsgálata 6. 95 hőszigetelése 6. 48, 102
korrózió elleni szigetelése 6. 139, 142 korrózióvizsgálata 6. 95, 139, 140 lehorgonyzása 6. 54, 103 nyomvonala 6. 44 szilárdsági méretezése 6. 136, 137 terhelése 6. 137 tervezése 6. 44, 59 tőmörsége 6. 52
energiahelyzet 6. 81, 7. 45, 46 -_. USA-é 7. 48, 64, 65, 66, 68, 70 energiakrízis, az USA-é 7. 73, 77 tömöttsége 6. 95 energiapolitika, Franciaországé 7. 80 törése 6. 53, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, energiaszelektív radioaktív mérések 3. 26 135, 136 Environmental Protection Agency 7. 35 csúszóhüvelyes közdarab 1.. 118 eróziós perforálás 3. 6, 152 _ közrefogó pakker közt 1. 118 _ rotari fúrás 1. 2, 21, 22, 129 tömítő közdarab 1. 261, 262, 263, 375 esettanulmányok 5. 50, 6. 6, 8, 12, 140, 7. 4 etán pVT-viszonyai 4. 1 D Exxon tengeri termelési rendszer 1. 498 F
difierénciális nyomás hatása a perforálásra fajlagos kőzetbontó energia 1. 57, 124
3. 150 digitális regisztrálás fúrólyuk szelvényezés_, gipszadalékos 1. 305 nél 3. 79, 140, 142, 144, 145 cement, permafrost rétegekben _1. 515 dinamikus pszeudofüggvények 4. 94 cementadalékolás mobil egységgel 1. 295 dugós folyadékszállitás 6. 49, 57 cementáció, homokkőé 4. 43 duzzadó cement 1. 288 cementezés fejlődése 1. 278 _ nagy hőmérsékleten 1. 289 _ iszapveszteséges rétegben 1. 326 _ _ nyomáson 1. 289 _, nyomásos 1. 20, 310 Dyna_Drill 1. 76 _ szintetikus gyantával 1. 294
cementkő korróziója 1. 287 _ _ bischofit hatására 1. 287
etilén pVT-viszonyai 4. 2
diagenezis, mélységi 4. 41
_, gél- 1. 285
_ _ sós víz hatására 1. 287
.ig
_, víz az olajban 6. 64, 65 emulzióbontás 4. 414, 5. 47 energia megóvása (konzerválása) 7. 69
tömörségi vizsgálata 6. 51, 136
cement, adalékos 1. 283 ,,d” tényező 1. 90, 221 _, alap- 1. 283 Darcy-törvény, eltérés a _ -től 4. 81 _, duzzadási hajlama nagy hőmérsékleten dehidrátor 6. 15 1. 288 ` Denson-program 1. 228 _ _ _ nagy nyomáson 1. 288 _, duzzadó 1. 288 _, fagyálló 1. 305
emelőmű 1. rotari emelőmű emulzió 6. 15 . folyási tulajdonságai 6. 64, 65 stabilitása 6. 148 szállítása csővezetékben 6. 68
E
fedőkőzet küszöbnyomáson, föld alatti gáztárolásnál 4. 350
fejlett olajtermelési módszerek 4. 295, 260, 263 felcsévélhető termelőcső 1. 113 felcsévelhetőségi elv, sok kútra 4. 105 félig merülő fúróbárka 1. 26, 426, 480 _ _ _ „harmadik generációjú” 1. 424,
426, 428, 429 _ _ _ napi költsége 1. 424
_ _ _ fúrófedélzet 1. fúróbárka _ _ _ fúrási adatgyűjtő és elemző rend-
szere l. 430 cementpalást deformációja 1. 292, 293 egyenes fúrás technológiája, fúróturbiná_ _ _ műszerezése 1. 430 val 1. 333, 334 _ _,vizsgálata, 3 tengelyű feszültsége 1. felszíni hajtómű, mélyszivattyúé 5. 18 egyensúlyi arányok 4. 6 294 _ hajtóberendezés, mélyszivattyúé 5. 20 , _ minőségének ellenőrzése 3. 36, 44, 172, egygörgős fúró 1. 53, 54 ekvivalens öblítési sűrűség 1. 162 173, 174, 175 elárasztott zóna hatása 3. 42 _ nyomásviszonyai 1. 291 _ tulajdonságai 3. 84, 100, 102 cementtej egyenletes összetétele 1. 283 _ keverése 1. 283
_ paligorszkit adalékolása 1. 285 _, racionális összetételű 1. 284 _ sűrűsége, optimális 1. 286 _ _, csökkentett 1. 286 _ _, nehezített 1. 286
centrifuga öblítöiszaphoz 1. 39, 42 centrifugális búvárszivattyús termelés 5. 48 _ kompresszorok 4. 258 Channelblock esatornaelzáró 4. 369 ciklikus gőzbesajtolás 5. 13
148
elegyedés számítása 4. 274
elegyedő dugó nagysága 4. 273 kiszorítás dúsgázzal 4. 264, 271 háromkomponensű 4. 272
felszívódás, spontán 4. 80 felületi hártyás lecsapolás, kevert nedvesítésű kőzetben 4. 194 ferde fúrólyuk függőlegesbe terelése 2. 32 ferdeségmérés adatainak gépi feldolgozása 3. 128 _ értelmezése 3. 128, 129
ferdítö átmenet 1. 345 mozgóképes víztelítettséggel 4. 277 _ közdarab, hidraulikus 1. 346 nagynyomású gázzal 4. 265, 266 _ műszer, folyamatosan mérő 1. 347, 348 széndioxiddal 4. 281 _ _, _ _, talpi villamos motorhoz 1. széndioxiddal és pébével 4. 278 348 _ széndioxidos vízzel 4. 267, 276 _ _, folyamatos talphelyzetjelzéssel 1. 349 olajkiszorítások hatásfoka 4. 259, 260, Fetkovich-hozamegyenletek. 4. 166 262 Flow Control-ok 4. 236
fúrási modell 1. 149 fluidumáramlás meleg tárolóban 4. 77 fluidumtelítettség 4. 38 _ _ kalibrálása 1. 149 fokozott olajtermelés Kanadában 4. 262 _ műszerek 1. 13, 88 műszerezés 1. 100 folyadékáramlás hasadékos tárolóban 4. műszerpanel 1. 99 144, 145, 146, 147, 148 -_ vízszintes hasadékban 4. 143 művelet folyamatirányítása 1. 108 folyadékhatások meghatározása 4. 170 _ optimalizálása I. 14-16, 151, 152 optimalizálás 1. 93 folyadékmennyiség-mérés műszerei 6. 26, 27 foIyadékos rétegrepesztés 1. rétegrepesztés, rendszer optimalizálása 1. 12, 14 ' kőzetrepesztés sebesség 1. 139, 153 -, görgős fúróé 1. 136 foÍyadéksugár kőzetbontó hatása 1. 129 _, gyémántfúróé 1. 136 foflyadéksűrűség-mérés 3. 2, 42 _ növelése kenőképes öblítőiszappal folyadéktelítettség csőben 5. 5 2. 29 foZyadékveszteség-csökkentő adalék 4. 389 folyamatos segédgázos termelés 5. 10, 12 _ _ összefüggése öblítőfolyadék fajtájával 1. 136 folyamatszabályozás 6. 41, 123 _ _ _ _ viszkozitásával 1. 136 folyási görbe 6. 60, 64, 65 _ tulajdonságok 6. 62, 68
fofyókeresztezés csőtávvezetékkel 6. 45 forgatónyomaték-mérő, fúró 1. 103 forgató-öblitőfej 2. 7 _, hidraulikus 1. 33 formáció értékelése 4. 106 formációfaktor 3. 90 . formációvizsgálat 1. 362-364 _ eredményessége 3. 40
_, jet 1. 5
_ úszó fúróberendezésről 1. 367, 368
foszfonátok 4. 417 föld alatti gáztárolás 5. 58
_ _ gáztároló 4. 351, 352 földgáz előkészítése 5. 50
_ cseppfolyósítása 6. 104 _ C02.-tartalma 4. 22 _ H2S-tartalma 4. 21-24 _ héliumtartalma 4. 20 _ nitrogénizotóp~tartalma 4. 26
_ szállítása 6. 5, 9, 83, 115, 125 _ _ metanol formájában 6. 83 _ termelése 5. 51-54, 56 földgázhelyzet az USA-ban 7. 58 földgázigény 6. 81
földgázkondenzátum 5. 50, 6. 124 frontális kiszorítás 4. 195, 204 furadék elhelyezése tengeri fúrásoknál 1.
45, 46 _ ellenállásának mérése 3. 80, 155, 166
_, ola_ios, mosása 1. 45, 487 _ olajtalanítása 1. 45, 46 furadékkiszállítás gyűrűs térben 1. 166, 167 forgó fúrószár esetében 1. 166
_ levegővel kevert öblítőiszapból 1. 169 furadékkiválasztás öblítőiszapból 1. 39 t`uradékszem kiöblitése nagy átmérőjű fúrólyukszakaszból 1. 168 fúrás, abráziós 1. 21 _ arktikus vidéken 1. 509, 510 _. eróziós 1. 21 _ gázöblítéssel 1. 114- hőháztartása öblítés közben 1. 245 _ közben végzett szelvényezés 3. 11
_. rekordmélységű 1. 3 _. szupermélységű 1. 145, 256, 290, 3. 47
.ultramélységű 1. 17, 355
fedélzet, lábakra emelhető 1. 26
_. stabil 1. 25 - _. _, szabványos 1. 25 hidraulika I. 134 _;`-ómérleg 1. 89 - ._-je-rmációszerzés 1. 89
_ ferdítési profilja 1. 340 _ körüli feszültségek mélybeli vizsgálata 1. 193 _ természetes elferdülési hajlama 1. 339
_ anizotrop kőzetben 1. 339
_ dinamikus vizsgálata 1. 191
_ jövője 1. 16
_, kiegyensúlyozott,
l.
_ stabilitása, állóképessége 1. 153 fúrólyuk-ferdítési program 1. 340 , optimális 1. 340 fúrólyuk hőmérséklete 1. 244 szabályozott _ hőáramlási modellje 1. 244
_ _, kétdimenziós, tranziens 1. 244 nyomású _ _, szabályozott nyomású 1. 14, 153, _ _ _ permafrost rétegekben 1. 514, 517 fúrólyukhőmérséklet-mérő 1. 106 170, 242, 243 fúrólyuk-kavernásodás 1. 267 teljesítmények 1. 4, 352 fúrólyuk-kavernométer 1. 105 _, francia 1. 89 fúrólyukkönyök meghatározása 1. 336 _, rekordok 1. 3, 480, 510 fúrólyuk-stabilitás 1. 17 ,tengeri 1. 3, 4 fúrólyukszakaszok reológiai-hidraulikai tényezők 1. 149 lyuktalpi mérése előterve 1. 160 fúrólyuk-szelvényezés (1. még szelvényeszelvényezése 1. 93. zés-t is) 1. 89 _, akusztikus 1. 101 _, fúrással párhuzamos 1. 90, 91 _, hidraulikus 1. 101 _, radiometrikus 1. 101 fúrórezgés alapján 1. 91 fúrólyukszerkezet, optimális 1. 219, 220 fúrási-termelési fedélzet, stabil 1. 488 fúrástechnika, tengeri, mai állása 1. 417 fúrólyuktalpi nyomáshullám, csőmozgatás fúrhatósági egyenlet 1. 8 okozta 1. 164, 165 fúró behatolása a kőzetbe 1. 125 _ _ dinamikus, mérséklése 1. 164 szelvényezés 1. 102 fúró forgatónyomaték-mérő műszere 1. 103 fúrólyuk-televíziós kamera 1. 104, 3. 37 fúró mélységjelző műszere 1. 100 fúrómotor, talpi, Dyna-Drill 1. 76 fúróadatbank 1. 141 fúróárboc, A alakú 1. 35 _, folyadékkiszorításos 1. 76, 77, 79 _, hídrosztatíkus 1. 76, 77, 78 , _ _, erőterve 1. 35 fúróberendezés fűthető munkatérrel 1. 510 _ _, _, jelleggörbéi 1. 78 _, _, nyomatéka 1. 79 _, geológiai kutató 2. 8 _, _, terhelése 1. 79 _ helikopteres szállításra 1. 353, 354 _, kombinált 2. 16, 18, 21 _, _, villamos 1. 85 _, Wankel 1. 34 _, sokcélú, hidraulikus 2. 18 _ szállítása arktikus vidéken 1. 506-508 fúrószár (1. még fúrócső) be- és kiépitő _ _ légi úton 1. 505 automatája 1. 449 _ _ légpárnás szállitóplatón l. 506, 507 _ élettartama 1. 67 -- korrózióvédelme l. 65 ütve működő 2. 18 _ megbizhatósága 1. 63 fúrócső, alumínium 1. 68 _ belső műanyag bevonata 1. 67, 69, 70 _ nagymélységű fúráshoz I. 63 _ rezgéseinek észlelése 3. 168, 169 _ hidrodinamikai ellenállása 1. 69 -, kettős falú, mammutszivattyúzásos öb- _ visszavezérlése tengeri fúrólyukba 1. 100, 439, 441, 442 lítéshez 2. 62 ._---i
\.ı
\.ı
u
NI
Ü
kopásvédő gyűrűvel 1. 67
_ vizsgálat úszó munkapadról 4. 430,
korróziója, kénhidrogénes I. 70, 71 korróziós, kifáradásos törése 1. 71
fúrószár-stabilizálás matematikai modellje
kutató magfúráshoz 2. 20 mechanikus kezelő rendszere 1. 110
'iırásellenőrző műszercsoport 1. 99 roncsolásmentes vizsgálata 1. 70, 72 'ˇJrásirányitás 1. 13 törése 1. 70 "..`rasi adatbank 1. 16 fúrócsőacél, nagy szilárdságú 1. 63 - adatgyűjtés 1. 92, 93 _ szilárdsági jellemzői 1. 63 - _. SZSZI-rendszer 1. 92 fúrócsőkapcsoló-védőgyűrű 1. 67 - adatgyűjtő-elemző rendszerek 1. 14, 93, fúrócsővédő gyűrű 1. 68 -130. 435 fúrófúvóka áramlási ellenállása 1. 317 - ü geofizikai paraméterek kapcsolata 3. fúróhajó 1. 4
168. 170
fúrókalapács, talpi, pneumatikus 1. 87 fúrókiválasztás 1. 119 fúróköltség, fajlagos 1. 48 fúrólengés-csillapító 2. 23 fúrólyuk elferdülése 2. 32 _ ferdítése talpi fúrómotorral 1. 342 _ _ _ _, maró hatás a lyukfalon 1. 342
fúrólyukfal deformáeiója, mértéke 1. 191
mal 1. 139 sebességszelvény 1. 102 szelvényezés 1. 102 technológia 1. 14
_ tervezése 1. 363
fúróhajók teljesítménye 1. 432
_ _, értékelése 1. 432
ferdítési profilja 1. 340 _ _ _ fúróterhelés, fúró fordulatszám- fúrólyukátmérő csökkentése 1. 219, 220
_, elektromos 1. 33, 112
--, szupermélységű 1. 363, 364
fúróhajó műszerezése 1. 100, 435 _ stabilizálása 1. 448
431 1. 73
fúrószerszám automatikus be~ és kiépítése
2. 43 _ fejlődése, várható 1. 75 _ hosszmérése, automatikus 1. 100 fúrószerszám-kezelő automata 1. 110, 111, 449 _ rendszerek 1. 111 fúróteljesítmény-nomogram 1. 131 fúróturbina, ferdítő, tájolást nem igénylő 1. 345 _ dinamikus helybentartással 1. 100, _, lassú fordulatú 1. 6, 7, 83, 143, 145 433, 434, 436, 437 , _ _, meredek nyomatékgörbéjű 1. 83, _ fúrási adatgyűjtő, -elemző rendszere 1. 143 435 _ műszeres ellenőrzése 1. 104 _, jégtörő 1. 26, 438, 519 _ leereszthető stabilizáló oszloppal 1. 440 fúróturbina, fékezőlapátos 1. 150
_ lengéskiegyenlitése 1. 445
fúrt akna biztosítása 2. 73
149
fúvóka, kútfej 5. 9 függőleges áramlás, 5. 1, 2 _ fúrás 1. 84 fűtőolaj-szállítás 6. 46, 47, 48 G
Galerkin-módszer 4. 89, 197, 298 Galle_Woods-modell 1. 151, 152
gamma-gamma szelvényezés 3. 29, 30, 42 gáthatás elkerülése 2, 45, 46 Gauss-kirekesztés 4. 186 gázáramlás 6. 12 _ csővezetékben 6. 82, 110, 112, 113, 114 _, tranziens 4. 85, 86, 6. 110, 112, 113, 114 _, _, nem Darcy 4. 87
gázbelépés detektálása, folyamatos 1. 314 gázbesajtolás, inert 4. 247 gáz-csapadék rendszerek eltérési tényezője 4. 3 pVT-viszonyai 4. 7, 8 _ telepek 4. 345 gázcsatornák elzárása viszkózus olaj be-
gáztávvezeték építése 6. 6, 84, 85, 87
gyémántfúró 1. 10, 56, 481 _ felületi befoglalással 1. 10 gáztávvezeték-rendszer tervezése 6. 115, _, gömb alakú gyémántszemekkel 1. 10 118, 119 _, szárnyas 1. 56 gáztelep, talpivíz-hajtású 4. 334, 337 _, szögletes gyémántszemekkel 1. 10, 56 _ vízhajtású 4. 335 gyémántmagfúrás 2. 3 gáztelepek 4. 340 _ nagy fordulatszámmal 2. 5, 6, 17
üzeme 6. 131
_, nedves 4. 342
_, „wire-line" rendszerű 2. 30 gyémántmagfúró 1. 479 gyémánt-magfúrókorona 1. 57, 61, 124 geofonos szelvényezés 3. 20 geológiai kutató fúróberendezés, ütve _, félkupola szelvényü 1. 62 működő 2. 11 _ felületi befoglalása 1. 57, 2. 3 _, impregnált 1. 57, 2. 3 geotermikus gradiens 3. 75 _ készlet 4. 155 gyémántturbófúrás 1. 145, 146, 148, 355, _ kútfúrás 1. 360, 361 481 _ viszonyok 3. 47 _ költsége 1. 148 _ optimalizálása 1. 147 gerjesztett potenciál mérése 3. 81 gipsz alapú cement, permafrost rétegekhez gyűrűs tér áramlási dinamikája l. 163 1. 515 _ _ nyírási modellje 1. 162
giroszkópos ferdeségmérő 1. 349
Glomar fúróhajók 1. 432, 438 _ Challenger 1. 439
gázkeringetés 4. 346 gázkészletbecslések hibái 4. 324 gázkitermelés optimalizálása 4. 333, 337 gázkompresszor 6. 100 gázkút korrózióvédelme 5. 54, 56, 57
_ termelése 5. 49 _ üzeme 5. 50-53 gázkutak szállítóképessége 4. 326
gázmennyiségmérés 6. 22, 23, 25 automatizálása 6. 22 műszerei 6. 21, 24, 27, 30
örvényleválasztással 6. 30 pontossága 6. 21, 22, 24, 31 _, több fázisú 6. 31
gázmező termelési létesítményei 5. 50, 55, 6.11, 12,16,17, 31, 99 gázmigráció béléscső mögött 1. 280 gázmintavétel 6. 143, 144
gázos folyadék termelése 5. 43 _ folyadékdugó áramlása gyűrűs térben 1. 316 _ hengeres fúvókában 1. 317 _ olaj termelése 5. 42
gázöblítéses fúrás 1. 114 gázösszetétel, szerepe a kutatáskor 4. 27
gázsiklás permeabilitásméréskor 4. 44 gázszállítás 6. 1, 2, 3, 6, 8, 85, 97, 125, 126, 143, 144 _ arktikus környezetben 6. 82 _ automatizálása 6. 128 _ ellenőrzése 6. 98 gázszivárgás csővezetékből 6. 52
_ megszüntetése 6. 91, 92, 93 gáztárolás felszín alatti tárolóban 6. 108 gáztávvezeték 6. 1, 2, 4, 7, 9, 86, 89, 90, 91, 92, 93, 95, 133
150
H
golyós csap 6. 96
görgős fúró 1. 8, 9, 48, 137 sajtolásával 4. 364 gazdaságos csőátmérő (csőtávvezetéké) 6. _ _ beépítése 1. 50 _ _ beépítésekor ébredő dinamikus üté59, 115, 118,119 sek 1. 50 _ gázszállítás csőtávvezetéken 6. 82, 83, _ _ csapágygörgői 1. 53 100,121,122,123 _ _, egygörgős 1. 53, 54 _ termelőrendszer 6. 12 gazdaságosság az olajiparban 7. 67, 74 _ _ élettartamának előrejelzése 1. 141 gázdetektor, felszín alatti 1. 314 _ _, elhasznált, kiértékelése 1. 131 _ fajlagos forgatónyomatéka 1. 140 gázdugó állandó talpnyomású kiöblitése _ hidraulikus teljesítménye 1. 141 1. 315 _, hosszabbított fúvókájú 1. 52 _ áramlása gyűrűs térben 1. 315 gázégető fáklya 6. 145, 146 _ keltette rezgések szelvényezése 1. 91 _, keményfém fogazású 1. 9, 48 gázelosztó hálózat 6. 25, 120 _ _ _ _, zárt siklócsapágyazással 1.9, gázgyűjtő rendszer 6. 11 gázhálózat modellezése 6. 11, 117, 120 48 _ optimalizálása 6. ll, 118, 119, 120, 121, _ _, kétgörgős 1. 52 _ _, _, keményfém fogazású 1. 52 122, 123 kinematikája 1. 53 üzeme 6. 99, 121, 123, 124 gázhidráttelepek 4. 331, 332 kiválasztása 1. 131, 132
gázhozammérés műszerei 6. 37 gázkarotázs 3. 177, 178
_ tengerfenéken 1. 479
_, kis permeabilitású 4. 328, 329, 330 _ összetétele 4. 20-24
_-ı
hab rétegkezeléshez 4. 372 hálódiagram öblítőiszap készítéséhez 1. 207
_ _ kezeléséhez 1.207 háromdimenziós tároló modellezése kétdimenziós szimulátorral 4. 94, 95 hasadék, függőleges 4. 380 _ iránya 4. 378, 379 _ mérete 4. 384 _ változó nyomáson 4. 145 hasadékban vízszintes folyadékáramlás 4. 143 hasadékos tárolók 3. 104, 4. 342 _ _ értelmezése 3. 10, 103 _ -_ kimutatása 3. 10 _ _ kompresszibilitása 4. 60 hasadékosság 4. 128, 143, 148, 173 -_ iránya 4. 62 _ _ légi fényképekről 4. 64 határfelületi feszültség, n-heptáné 4. 12
mechanikus teljesítménye 1. 141
Hele-Shaw-modell 4. 204
műanyag védősapkával 1. 49
héliumbesajtolás 4. 353 helyben elégetés, nedves 4. 318, 319, 320, 321 -- _, esettanulmányok 4. 315 _ _, olajpaláé 4. 322, 323 hidratációs feszültség agyagmárgákban 1. 181 hidraulikus kőzetrepesztés 1. 192
nyomatékingadozása 1. 141 optimális terhelése 1. 48 racionális kihasználása l. 142 rezgéscsillapitója l. 55 _, talpi fúvókájú 1. 137 _ típusjelölése 1. 51 görgösfúró-teljesítmények 1. 132 gőzbesajtolás 4. 306 _ oldószerrel 4. 308 _, szakaszos 4. 309
_ hajtás 5. 18
_ termelőcsőfogó berendezés 1. még snubber 1. 115 hidrociklon, homokkiválasztó 1. 39 gőzelárasztás 4. 202, 316 _, kőzetliszt-kiválasztó 1. 39, 42, 43 gőzelárasztásból vízelárasztás 4. 305 gőzfelszivásból gőzelárasztás 4. 304 Higgins és Leighton módszere 4. 217 himbás, rudazatos mélyszivattyús termelés gőz-folyadék rendszerek egyensúlya 4. 5 gőzkezelés, kutaké 4. 312 5. 21 _, _ _ termelőberendezés 5. 23 gőzöv nagysága 4. 321 _, _ mélyszivattyúzás 5. 20, 25, 31 gravitációs elkülönülés 4. 203 Green-függvények tranziens feladatokhoz homok textúrája 4. 36 4. 96 homokboltívek stabilitása 4. 418, 419 homokellenőrzés 4. 421, 422 homokkőtárolók értelmezése 3. 127 homokleválasztás 4. 423 Gy homokmegszilárditás 4. 420 gyémánt, gömbszerű 1. 56 homokmentes hozam, legnagyobb 4. 418, _, _, kőzetbontása 1. 56 419 _, ipari 1. 10 homokstabilizálás kalciumhidroxiddal 1. 416 _, szögletes 1. 56 _, --, kőzetbontásra 1. 56 horgonyzókötelek fcszültségmérésc l. 451 gyémántfúrás 1. 58, 122, 145, 148, 256, 355 horogterhelés, rekordnagyságú 1. 250, 276 _ felületaktív adalékos iszappal 1. 59 hosszabbítócső-toldó félig merülő fúrófedélzethez 1. 427 fordulatszáma 1. 58 hosszú löketű mélyszivattyúzás 5. 18 forgatónyomatéka 1. 58 hozammérés 5. 38 fúrási sebessége 1. 58 hozamnövelő eljárások 1. 369 tényezői 1. 58, 122 hozamvizsgálat, igen nagy 1. 372 _, automatikus ellenőrzése 1. 122 villamos talpi motorral 1. 85 -_ mélységi eszközei 4. 426
jet-perforálás 3. 6, 146, 147, 148, 149, 151, kitörésgátló-rendszer, tengeri 1. 460 kitörési vészjelzés 1. 99 153 hőhatásos termelésmódok 4. 299 _ eredményessége 3. 146, 147, 148, 150, kitörésvédelem 1. 318-323, 358 kitörésvédelmi oktatás gyakorlókútban 1. hőmérő, fúrólyuk 1. 106 152 322 hőmérséklet eloszlása 3. 74, 90 jet-sugár kőzetbontása 1. 130 _ _ programja 1. 323 _ _ állandósult áramlásnál 6. 125 JOIDES-terv 1. 439 _ _ szimulátorral 1. 323 _ _ nem állandósult áramlásnál 6. 66 Joselin-Jong-módszer4.105 Klínkenberg-hatás 4. 44 _ hatása kőzetfizikai paraméterekre 3. klórszelvényezés 3. 26, 50 57, 109 kohósalakcement 1. 302 hőmérsékletmező számítása 4. 298 _, diatomaföld-adalékos 1. 302 hõmersekıetzzeıveny, vizbeeájıeıõ imre 4. K kolloid diszperziók stabilitása 4. 413 256 kompakciós folyamat 3. 167 hőmérséklet-szelvényezés 3. 54, 74 kábeles teszterezés 3. 39, 40 komplex mérési (szelvényezési) programok hőszigetelés, Sarkvidéki kutaké 7. 24 kalibrálás 6. 20,24 3. 120, 121, 123, 133, 138, .142 hőveszteség a határoló rétegekben 4. 311 kamrás, időszakos segédgázos termelés 5. kompresszibilitás, hasadékos tárolóé, póhővezető képesség, telepfolyadékoké 4. 19 17 rus térfogaté 4. 60, 68, 70 _ _, telített kőzeté 4. 74-76 kapillárisnyomás 3. 91 kompresszor, dugattyús 6. 100 kapillárviszkoziméter 1. 159 _, turbó 6. 100 karácsonyfa, víz alatti 1. 497 kompresszorállomás automatizálása 6. karbantartás optimálása 6. 131 I 127, 129, 130 karbonátos kőzetek értelmezése 3. 3, 122 tárolók értelmezése 3. 84 103 115 138 konvekció, természetes, tárolókban 4. 78 koronacsigasor-lengéskiegyenlítő tengeri IADC 1' 51 karbonszelvényezés 3 21, 22 23 J fúróberendezéshez 1. 444 időszakos .mélySZ.iVa“yúzá.S 5' 23 katódos korrózióvédelem 6. ,78, 138, 139, _ segedgazos korreláció 5. 1, 2 __ . kut . termelese. 5. 14 140 korrózió 5. 57, 6. 142 .lFFÍ_.F'-ancia Petroleum [mezei 1288. ., katódvédelem ellenőrzése 6. 79 ındıtonyomas nem newtoni olaj szallıtasaz _ _, elektrolitikus 6. 138 k 6_ 62 kavernoıneter, fuıólyuk 1. 105 _ elleni szigetelés 6. 141 Or Kelvin-kozeg 4 77 inditószelep 5.16 _ ,' z _, kémiai 5. 54-56, 6. 132 . indukeiõz mefes beıeeeeõ hibáinak mefe- k°'“°“Yfe'“ ““gf“'°k°'°"a 2' 21 _, savanyúgáz okozta 1. 272, 273 sére 3 176 kéndioxid kivonása vízből 4. 310 korróziógátló tenzidek 4. 416 indukciós szelvényezés elmélete 3. 62 kéçgndmgen nam/nyomasu gazkutaknal 5' korrózióvédelem 5. 36, 54, 55, 56, 6. 132, 'fl ` -- _ . . . 140, 142 4ná);)y hõmereekıeıü _lz,*f"f,l4m“ f°'dg“Z 5' 52* 54_57= 6' Ü2= _,138, katódos, béléscsőé 1. 174, 175 es nagy nyomasu kozetekben 1. 413 . . . , z -. _, _, kútfejszerelvényé 1. 275 integrálegyenletek tárolóproblémákhoz 4. tã:E:Íä?âšfEããä;)trl§gãlg 15' 17152 53 _, nagy hőmérsékletű kútban 1. 413 ' 1.' 120 ' -_ rétegkezelő műveleteknél 1. 413 . 97 . .. képlékeny, porózus kőzet '“*fš§fff§§'a>k“la'* '(0214' “3_l2°~ '27~ Keäãgškepzõ ásványok krisıáıyesedásá 4. korroziv gázok ultramélységű fúrásokban 1, 247 irányított ferdefúrás I. 338, 352, 480, 488, k. [tb 1. 4 157 175 324 kozmikus sugárzás mérése 3. 32, 33 esz e ecs es kőolaj folyási tulajdonságainak javítása __4?' 5l(l)(..z . 1 346 _ anyagmérleggel 4. 164 6. 13 _ _ ÉSzd.(t)..eı.l . 12 33 _ csokkenesı gorbebol 4. 166 kéntartalma 4. 25 er I Opa yava _ gazkeszleteke 4 324 _ _ 1`úrószerszáma l. 345 ' ' szennyezése 6. 147 hőálló lyukműszerek 3. 45 hőátbocsátási tényező 5. 8
_ __ . . . . . 342 furoszerszamanak deformacıoja 1.
_,_,geppel4. 161 _ hasadékos tárolóban 4_ 174
fúróturbinával 1 482
_ nyomásváltozásból 4. 162, 167
költségének csökkentése 1. 338
: Férlgšnãfãëıäusí 176” 179
Kp?ä%t|Íanl1_a%4LãraS ' f' ' b an 2. 31
sótömzsök közelében 1. 344 szer zám_.. ámtá 1.341
Sa . Össze .. =°'°“““`“'S 1' 34' iszap gáztartalmának vizsgálata 3.
.
É
-.
keslzzflâıtelkn osztályozása,
átminősitése 4.
. _. . . . . . ketfazısu aramlas csovezetekben 6. 124
S
177, 178
._ _ h ıı t keıháıásä kettős kútszerkezet 5
S. 1 S, 30
15 49
ıszäpáepeııy eltavolıtasa cementezeskor 1. _ mélyszivattyúzás 5. 27 kezdeti gradiens 4. 82, 83, 84 lszfãısävãâlyu” dugaˇttyus' egyhatasu* mp' kiegyensúlyozatlan nyomású fúrás 1. 238 _ _ _ levegovel kevert oblıtofolyadékiszapveszteség 1. 324 kal 1 240 _ elzárása Diesel-olaj_cement keverék- É _ ;_ SóSvíZ_öbméSSel 1 239 kel 1' 324 kiegyensúlyozott fúrás (l. még szabályozott `k_|_Pg:ããl'0laj_Cemenlmiszap keverék' nyomású fúrás) l. .153, 170, 242, 243 - - _ I)iesel-0la`os k verékkel 1. 327 J e _ polimeradalékos cementtel 1. 328
kis elıenálláãú. Éáıiolčirétegek 3' 98 kıs permeabılıtasu gazkutak serkentése 4. 36| 362
_ környezetben 5. 147 tárolása 6. 56, 75 kőolajtermék szállítása 6. 49, 50, 57, 58 környezetvédelem 1. 44, 6. 51, 145-148 _ megszervezése 7. 39 42 _ szén helyben elgázosításánál 7. 44 környezetvédelmi rendszer 7. 43 kőzet, porózus, képlékenysége 1. 120 , viszkoplasztikus 4. 77 kőzetek fizikai tulajdonságai l. 119 fúrhatósága 1. 119 _, felszíni 1. 119 _, mélybeli 1. 119 mechanikai tulajdonságai 1. 119 kőzetbontás ciklikus húzás-nyomással 1. 124 _ folyadéksugárral 1. 127, 129 _ _ és termikus hatással 1. 130 _ forgó folyadéksugárral 1. 129 hidraulikus-mechanikus 1. 21 kőzetfeszültség és szelvényezési paraméte-
rek kapcs.olata 3. 89, 154 "_ _ Szmte.t'kuS.gyamakkal 1' .325 kiszorıítás nem newtoni 4. 275 iszapveszteséges reteg elcementezese 1. 326 . . '. _ . „ . iszapveszteséges rétegek átfúrásal 196 357 kıtamasztohomok adagolo kozetrepesztes- kőzetfeszültségek mérése ,,in situ” 1. 194 _ _, termolumineszcenciás 1. 195 _ _ kimutatása karbidgáz-indikációkkal .ıiez 1' 4.08 1 226 kıtamaszto közeg kőzetrepesztéshez (1. még kőzetfizikai és szelvényezési paraméterek kapcsolata 3. 83, 89 támasztek) lvanov-módszer 4. 130 kitörés 1 90 1. 406 kőzetfúrhatóság 1. 119 122, 2. 2, 3. 159 izokron vizsgálat olajkutaknál 4 108 ' . . . ° ----, fenyegető, ell`ojtása fúrólyuk lezárása- _ egyenlete 1. 122, 123 ızopach terkep 4. 158, 159 nélkül 1. 318 _ _, dimenzionális 1. 123 leküzdése mentesítő fúrással 1. 320 _ gyémántkoronákkal 1. 124 _ nagy sűrűségű öblítőiszappal 1. _, normál 1. 223 kőzetkiválasztás öblítőiszapból l. 43 J 321 kőzetliszt hatása a mérésekre 3. 93, 95 _, tengeri 1. 459 Jacquard-módszer 4. 99 kitörésgátló félig merülő fúrófedélzethez kőzetminták NMR mérése 3. 4 kőzetmintákon végzett mérések 3. 82, 83, jégmozgás modellezése 1. 518 1. 427 86, 89, 90, 91 jet-fúrás 1. 5, 128 _ próbanyomásterve 1. 358 kőzctparaméterek összefüggései 4. 58 _, hidraulikai programja 1. 138 _, víz alatti l. 499, 500 151
kőzetparaméterek nyomás alatt 4. 67 kőzetporozitás mélységfüggése 3. 47 kőzetrepesztés 1. 236, 389
___, hidraulikus 1. 369, 391, 392, 394, 408 _, _, alkalmazható repesztő folyadékok 1. 398 _ _, cseppfolyósított gázzal l. 404
kútsűrűség optimuma gázmezőkön 4. 339 matematikai modell, helyben elégetésé 4. kútszerkezetek 5. 11 314 kútszűrő inkrusztációja 2. 63
_ korróziója 2. 63 _ okkeresedése 2. 62 _ védelme okkeresedés ellen 2. 64
_ modellezés 6. 10 _ statisztika alkalmazása 3. 182 mátrixblokk meghatározása 4. 61
mátrixegyenletek 4. 186 kúttérfogat hatása besajtoló kútnál 4. 126 Maxwell-közeg 4. 77 kúttisztítás 5. 58 _, iránya 1. 391 megcsapolási terület 4. 112 _ felcsévélhető termelőcsővel 1. 385 melegvíz-elárasztás 4. 300, 301 _, mechanikája 1. 391 mélyfúrás műszerezése 1. 88 _, nagy koncentrációjú kitámasztó külszín süllyedése 4. 73 közeges folyadékkal 1. 405 mélyfúrások optimalizációja 1. 150 mélységi vizek gáztartalma 4. 28, 29, 30 _,_,nagymélységű, nagy hőmérsékletű L _ _ ammóniumtartalma 4. 30 1. 403, 404 _ _ fenol-, benzol-, naftenoltartalma 4. _, _, nagy viszkozitású folyadékokkal 1. lábakra emelhető fúrófedélzet 1. 26, 452, 31 405 454 _ _ szulfáttartalma 4. 32, 33 _ _, perforációkon át 1. 394 _ _ _, lábak mozgatási mechanizmusa mélységrekord, fúrási l. 3 _, savkeverékkel 1. 406 1. 454 mélyszivattyú-dugattyú 5. 28, 29 _, szögben álló repedéssel 1. 393 _ _ _ nagy vízmélységre 1. 452, 453 _ kopása 5. 25 _, tervezése 1. 404 \I
\ı
\ı
\I
Ü
_ _ _ szuper vízmélységekre 1. 453 laboratóriumi mérések 3. 56, 57, 109, 126 _ vizsgálat 3. 149, 6. 24, 62, 63, 141, 143, 144, 148 légöblítéses fúrás l. 361 _, _ _ telepekben 1. 412 légpárnás szállitóplató 1. 506, 507 _, lépcsőzetes 1. 400, 401 _ _ arktikus fúróberendezés szállításá_ lőporgázzal 1. 407 hoz 1. 506, 507 _ nagy vízmélységen át 1. 402 lépcsős mélyszivattyú-rudazat méretezése _, savazásos 1. 410 5. 17 _ szuperszónikus sebességű folyadéksu_ rudazat 5. 38 gárral 1. 395 letermeltség fokának becslése szelvényből _ tervezése 1. 390 3. 50, 52, 55 kőzetrepesztési nyomás 1. 18 litológiai szelvényértelmezés 3. 135 _ gradiensvonala 1. 236 Lockhead tengeri termelési rendszer 1. 491, _ _, digitalizált, akusztikus 1. 236 498 _ meghatározása 1. 236, 237 _ _ béléscsősaru alatti nyomáspróbá-
_, _, vertikális repedéssel 1. 392
_, iránya, pakker hatása 1. 397 _, jet-robbanótöltettel 1. 396 _, kis permeabilitású gázkutakban 1. 399
val 1. 237 _ _ szelvényezése 1. 93 kőzetszilárdság becslése szelvényekből 3.
154 közrefogó pakkeres műszer kőzetfeszültség
meresere 1 194 kromatográfia 6. 70 K tenyezo 1 155 _ _ változása hőmérséklettel 1. 156
kúposodás, háromfázisú 4. 142 kút _hőszigetelése vízüveg habbal 1. 38 8 kutak hőmérséklete permafrost rétegekbe n 1. 514, 517 _ interferenciája 4. 81, 118-120 kutatófúrás, legészakibb 1. 353, 354 kutató magfúrás 2. 1, 2, 24
_ automatizálása 2. 28 _ hatékonysága 2. 26, 27 _, irányított, ferde 2. 31
_ teljesítményei 2. 25 _ tényezőinek szabályozása 2. 28 _ termelékenysége 2. 26, 27 magfúró-berendezés 2. 7, 9, 10, 17 _ hajtógép-teljesítménye 2. 25
_, hidraulikus 2. 9 _, villamos hajtású 2. 25
_ törése 5. 35, 37
mélyszivattyúzás 5. 18, 35-37, 40 _ rudazat nélküli, hidraulikus 5. 40 _ rudazatos 5. 19, 22, 24, 27, 29, 30, 32-34, 39 mélytengerkutatás 1. 439 mentés, fúrólyukba esett tárgyaké 1. 332 _, hidrodinamikus I. 332 _, mechanikus jellegű üzemzavaroké 1. 330 mentesítő fúrás (kitöréses fúrás termelése közben) 1. 320 mennyiségmérés, gázé 6. 24, 28, 29 _, olajé 6. 19, 28, 29, 38, 75 _ örvényleválasztással 6. 28, 29 mérések kőzetmintákon 3. 52, 84, 85 86 Ly 87,88, 89, 90, 91, 109 ` lyuk (I. fúrólyuk) magmintákon 3. 5 gyukbefejezés fejlődése 1. 278, 369 mérési (geofizikai) adatok gépi feldolgozása _ felcsévélhető termelőcsővel 1. 384 3. 4, 76,79,107,113,l20,12l,125,128, lyukbefejezés, kútkiképzés 1. 261 130, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, _,nagymé1ységű 1. 261 141,144, 145, 157 lyukbefejező berendezés felcsévélhető ter- _ eredmények korrelációja 3. 107 melőcsőhöz 1. 113 mérnökképzés az USA-ban 7. 6 yukbefejező folyadék 1, 214 mérőeszközök 6. 18 _ _, olajközegű 1. 379 _ kalibrálása 6. 23 Íyukbőségmérés 3. 4, 38 mérőperemes mennyiségmérő 6. 23, 32 Lyukfejelzáró tengeri lyukfejhez 1. 459 mérőturbina 6. 19, 20, 21, 23, 24, 30, 32 Zyukgraviméter 3. 4, 34 metakrilamid I. 204 Íyukkörnyék lehűtése öblítéssel 3. 46 Metzner_Reed-elmélet 1. 156 lyuktalpi hidraulikus teljesítmény furadék- micellás elárasztás 4. 282, 283, 284, 285, elsodró képessége 1. 134 288, 289, 290 lyuktalptisztítás 1. 145 _ _ szalirıitáshatással 4. 289 Íyuktelevízió 3. 37 migrálás, primer 4. 34 migrálásban kolloid szappan szerepe 4. 35
míkroellenállás mérése 3. 100, 102 M magfúrás háttérbe szorulása 1. 89 magfúró függőleges fúráshoz 1. 335
kútfejek katódos korrózióvédelme 1. 275 _ nagy mélységben 1. 335 _, stabilizált 1. 335 kútfejfúvóka 5. 9 mágnesszalagos regisztrálás 3. 140 kútfejkíképzés, víz alatti 1. 499, 500 magnéziumos öblítőiszap 1. 212 _, _ _, nedves 1. 490, 497 Magyar Olajipari Múzeum 7. 10 _, száraz 1. 490-496 kútfúrás, geotermikus 1. 360, 361
_ -rudazat 5. 33-37, 39 _, különleges 5. 17 _- méretezése 5. 38
mikroemulziós elárasztás 1. micellás elárasztás Mirzadzsanzade-módszer 4. 84 modellezés 3. 11, 57, 58, 84
modell gázkutak szállitóképcsségéhez 4.
326 _ háromdimenziós, gázkészletbecsléshez 4. 325 modellkísérlet 3. 31, 6. 94, 112 maradékgáz-telítettség karbonát tárolók- _, béléscső-cementezésé 1. 19 ban 4. 327 _ furadékkiszállítás tisztázására 1. 166,
kúthőmérséklet 5. 7, 8 167 kútjavítás felcsévélhető termelőcsővel 1. maradékolaj-telítettség 3. 51, 52, 126 _ meghatározása 4. 182, 183, 205, 206, Monte-Carlo-módszer 1. 150 384 207,208,209 mozgékonyságszabályozás 4. 227, 228, 229 _ haböblítéssel 1. 382 Maraflood eljárás 4. 291 Multimud öblítőiszap-ellenőrző műszer_ nyomás alatt 1. 387 márgafuradék vizsgálata 3. 156 csoport 1. 312 _, tengeri 1. 502 kútkezelő berendezés, tengeri 1. 501
márgagáz 3. 178 márgatömörülés 4. 72
műanyag bevonat 6. 86
műszercsoport, öblítőiszaphoz 1. 94, 311 Margules-egyenlet 4. 4 műszerezés 6. 18, 72, 129, 130 _ lyukbefejező berendezés nélkül 1. 386 másodlagos porozitás kimutatása szelvé- _, fúrási 1. 13, 14, 99
kútkiképzés, gőzvisszanyomó 1. 388 _ korróziós szempontjai 5. 36 _ pakkerral 1. 370
_ savanyúgáz termelésére 1. 380 kútleürítés habbal 1. 383
152
nyekből 3. 3, 104, 118, 122 _, fúróhajóé 1. 100 matematikai modell, szállításé 6. 12, 66, , öblítési 1. 94
120,121,122,123
műszerkabin, fúrási 1. 14
N nagy átmérőjű fúrás 2. 72-74
_ _ kút fúrása 2. 70, 71 _ függőlegessége 2. 71 _ lyukszakasz függőlegessége 1. 255 dermedéspontú olaj szállítása 6. 48 hozamok termelése 5. 10 hőmérsékletű fúrások szelvényezése 3. 3, 42, 43, 44, 45, 47, 48, 122
_ _ _ -,perforálása 3. 146 nagymélységű fúrás Csehszlovákiában 257 _ _ Franciaországban 1. 256 _ _ Lengyelországban 1. 260
numerikus rrıodell. kétdimenziós, háromfázisu 4. 91.1-12. 21 1. 212. 279 _ _- 1`-.~ed\e~;~ el-egetésé 4. 319. 320 _ -,O-sszetézeles. ket- és háromkomponensű. eleg) edó 4. 2"2 - _. sZegél_\\izh.ajtásé 4. 19" _ _,ta1aj\`izára.rnlásé 4. 149 _ _, több dimen.z:iós elegedó kiszoritáshoz 4. 268 _ _, több fázisú áramláshoz a kút körül 4. 88, 142 1. _ _, vizelárasztásé 4. 211, 212, 213, 218. 219,253 _ _, vizkúposodásé 4. 95
_ _ Magyarországon 1. 258, 259 nagymélységű fúrás 1. 246, 251, 258, 350 Ny _ _ fúróberendezései 1. 248 nyírásra híguló öblítőiszap 1. 170, 172 _ _ mechanikai problémái 1. 248
Ö öblítés, gáznemű 1, 241, 242, 384, 285 _ hídrosztatíkus nyomása, változása felmelegedéssel 1. 243 _ hőmérséklete, kifolyó 1. 224 _ kevert fázisú, fúrólyuk saját gáztermelésével 1. 241 _ mennyiségi egyensúlya 1. 90 _ _ egyensúlyát mérő műszer 1. 96, 99, 311
313
_ nitrogénnel 1.384, 385 _, olajközegű 1. 487
_, stabilizált hab 1. 382 öblítés-ellerıórző műszercsoport 1. 94 öblítéses fúrás dinamikus elemzése 1. 133 _ _ matematikai modellje l. 133 öblítési felflerelés, felszíni I. 12
_ kifolyócsonk 1. 313 _ _ nagy átmérőjű lyukszakaszai 1. 253, nyomás hatása a geofizikai paraméterekre _ _ szintmérője 1. 96, 313 _ tényezők műszeres mérése 1. 99 3. 88 254 öblítőfolyadék (1. még öblitóiszapot is) 1. nyomásemelkedés elemzése 3. 39 perforálása 3. 146 356 nyomásfenntartás vízbesajtolással 4. 237, szelvényezése 3. 43, 47, 48 _, felületaktív-adalékos 1. 121 244, 252, 253, 255 technológiája 1. 249, 250 _, _, hatása a gyémántfúrásra 1. 121 nyomáshullám 6. 70, 114 tervezése 1. 215, 216, 220 _, magnézium-k1orid+ polimer 1. 213 _, csőmozgatás okozta 1. 165 `_'ı zavartalan 1. 239 _, nyírásra híguló 1. 155, 170 nyomásos cementezés 1. 20, 310 nagymélységű gázkút kiképzése 1. 216 _ reológiaigörbéje 1. 159 nyomáspróba, kőzetrepesztési 1. 18 nagymélységű kútkiképzés 1. 216, 375 _, sós víz, polimeradalékos 1. 17 nyomásszabályozás 6. 98, 99 _ _-, ketıõe 1.375 _ vegyszeres kezelése 1. 196
nagy viszkozitású kőolaj szállítása 6. 13,
46, 47, 67, 68 -_ _ _ termelése 6. 68 Navier_Stokes-egyenlet 4. 57 nedvesítés, 4. 51, 297
O
Oil Investment Institute 7. 63
_ energetikája 4. 50
Oil Recovery Study 4. 261 Oil Spill Contingency Plan 7. 40 _, kevert _ 4. 194 okkeresedés 2. 64 _ szabályozása dolomitban 4. 297 olajárak 7. 47 nem fúrási idő 1. 16` _, USA-ban 7. 56 nem izotermikus áramlás 6. 66, 125 nem newtoni folyadék 6. 60, 61, 62, 64, 65, `ajembargó 7. 81 Lajgyűjtő rendszer 6. 10, 38 67 neutronaktiválásos mérés 3. 22, 23, N .P ajipar története Lengyelországban 7. 9 `ajkészlet E-Amerikáé 7. 3 25 °.°.°.°F' termelése 5. 10-13, 15-34, 38-48 neutronbefogási hatáskeresztmetszet 3. 27, .`ajkút
öblítőfolyadék-mérnök 1. 153 öblítőfolyadék-tulajdonságok beállítása 1. 165 öblítőiszap, (1. öblitőfolyadékot is) adalékos, fúró lengéscsíllapítására 2. 4
_ átgázosodása 1. 224 . _, ferrokróm-lígnoszulfonátos 1. 211 _, gipszes 1. 209 _, _, barittal nehezített 1. 159 _, grafitos, szilikát 1. 182 _, gudronadalékos 1. 185
_ hatása a perforálásra 3. 150 _ hőstabilitása 1. 154, 204, 205, 208-211 _ hulladékelhelyezése 1. 44
_, invert emulziós 1. 17, 184, 205, 206, _ üzeme 5. 14 219, 210 ˇ oiajkutatás gazdaságossága az USA-ban _, kalciumkloridos 1. 190 7. 51, 60 neutronélettartam-szelvényezés 3. 27, 28, _ közvetlen módszerei 4. 180 . _, káliumalapú 1. 176, 178-180, 48351, 52, 53, 70, 110 olajmező termelési létesítményei 6. 10, 13, 485 neutronforrások 3. 24, 26
28, 51, S3, 70, 71 neutronélettartam-mérés 3. 2, 42
14, 15, 16, 17 neutrongenerátoros mérések 3. 21, 23, 53, olaj pVT-viselkedése 4. 10 71 ,dimenziótlan 4. 9 neutronszelvényezés 3. 21, 23, 26, 77, 96, olajszállítás 6. 3, 68, 69 114,115,116,118 _ automatizálása 6. 71 _ elméleti kérdései 3. 27, 69
_ két szondahosszal 3. 27, 114, 116
_ ellenőrzése 6. 51
_, üzemi tapasztalatai 1. 178-180 , polimeradalékos 1. 17 _ kenőképessége 1. 208, 2. 29 -ii
_, kis szilárdanyag-tartalmú 1. 136, 170, 172, 173, 175, 361 _ kiszorítása cementtejjel 1. 279, 296
_ melegítéssel 6. 13, 46, 47 _ optimalizálása 6. 58 nomogram fúrólyukkönyök meghatározá- _ üzeme 6. 50 olajszivárgás 6. 51, 52, 53 sához 1. 336 _ görgős fúró teljesítményének előrejelzé- olajtávvezeték 6. 1, 2, 4, 7, 73, 133 _ üzeme 6. 70 sére 1. 141 olajtelítettség meghatározása 4. 127 _ kőzetrepesztés tervezéséhez 1. 390 olajtermelés arktikus környezetben 6. 10 normál kőzetfúrhatósá8 1. 223 North Sea Oceanographic Study Group 7. _ költsége az USA-ban 7. 54 olaj termodinamikai viselkedése 4. 11 17 Olaj-vízben emulziós kiszorítás 4. 286, 287 n tényező 1. 155 oÍdódó olajos elárasztás l. micellás el_ _ változása a hőmérséklettel 1. 156 árasztás nukleáris kőzetrepesztés 3. 125, 4. 432, oldottgáz-hajtás 4. 193, 196 434 nukleáris-mágneses szelvényezés (NMR) oÍeoszuszpenziók reológiai jellemzői 1. 202 optikai aktivitás, olajoké 4. 18 vagy (NML) 3. 72, 73, 117 numerikus modell dús gáz hajtásához 4. optimális fúrás 1. optimalizált fúrás optimalizálás 5. 10, 12, 19, 20, 26, 28, 29, 269, 270 _ _ föld alatti gáztároláshoz 4. 348, 349 6. 36 -,fúrási 1. 12, 14, 15, 150 _ _, háromdimenziós egyfázisú 4. 93 optimalízáló üzemirányítás 6. 40 _ _ _, gőzelárasztásra 4. 303 optimalizált fúrás 1. 12, 14-16, 93, 149, _ _ _, kétfázisú 4. 197 152 _ _, háromfázisú, aszimmetrikus 4. 92
_ _ _, lassú áramlással 1. 296
_ _, hasadékos tárolóé 4. 148 _ _, helyben elégetésé 4. 314
_ stabilitása 1. 198, 204 _ _, ultrahangos 1. 200 _ sűrűségmérő 1. 97, 98
Newman-módszer 4. 96 nitrogén mint öblítöközeg 1. 114
_ _, hiba-mátrix módszerrel 4. 163
_ üzem meghatározása 5. 40
organofil bentonit 1. 202 oxigénszelvényezés 3. 21, 22, 23
_ koncentrációja 3. 10 _, krómlignin-krómlignoszulfonátos 1. 208 _, levegővel kevert 1. 169 _, magnéziumos 1. 212 _, műszercsoport 1. 311, 312 _ nagymélységű fúrásokhoz 1. 208_210 _, nagy sűrűségű és viszkozitású 1. 168 _, nehezített 1. 43
_, nem diszpergáló 1. 11, 17, 170, 174, 175 _, polimeradalékos 1. 11, 171-175 _, _ _, nem diszpergáló 1. 170, 172, 175 _, nyírásra híguló 1. 172, 174
_, olajközegű 1. 186 _, organikus, alumíniumsókkal adalékolt 1. 188 _, paligorszkitadalékos 1. 197, 199 _, poliszacharidadalékos l. 173 _ reológiai teljesítménye 1. 160
_ _ teljesítményének megítélése 1. 160 _, sós víz közegű 1. 483, 484 _, _, nagy sűrűségű 1. 321 _ sótűrése 1. 154
153
öbliőíszap sűrűségmérő, radioaktív 1. 98 _ szennyező hatása 1. 207 _, szilárd anyag nélküli 1. ll - szilárdanyag-kiválasztása 1. 37, 38, 39 _ szilárdanyag-szabályozása 1. 37 _, tixotrop l. 157 _, _, kvantitatív leírása 1. 157 _ vegyszeres kezelése 1. 203 -, _, agyagpótlóval 1. 214 _, vízközegű, kálium alapú 1. 176-178 öblítőiszap-készítés hálódiagramja 1. 207 öblítőiszap-nehezítő adalék, barit 1. 201 - _, szintetikus vasoxid 1. 201 öblítőiszap-tartályok nívómérése 1. 95 öblítőiszap-tisztítás 1. 12 öblítőrendszer, felszíni 1. 37 ----, _, elrendezése 1. 37 _, _, tartályos 1. 38 öblítősugár dinamikus nyomása l. 128 _ felütési ereje l. 134 _, forgó, dinamikai ereje 1. 134, 135 _ furadékelsodró képessége 1. 134 összehasonlító elemzés 5. 3, 4, 5, 6 összetett litológiai értelmezés 3. 135, 138
ötpontos rendszer vízelárasztása 4. 217
pakker 1. 371 _, hidraulikus l. 371 _-, kettős, felfújható 1. 118 _-, közrefogó, felfújható 1. 373 _, mechanikus l. 371 --~ ültetése igen nagy mélységben 1. 371 ---, visszacsapó szelepes, kiépíthető 1. 117 pakker1`Olyadék, sósvíz-gél 1. 381 palaolaj 4. 153 paligorszkit 1. 197, 199 paraffinkíválás repesztéskor 4. 397 paraffinlerakódás 6. 63 párolgási veszteség 6. 55, 107 parton túli ásványkitermelés 7. 22 _ szénhidrogén szállítása 6. 102
parton túli (1. még tengeri) szénhidrogén_
_ -- _ gazdaságossága az Eszaki-tengeren 7. 16, 17, 18, 20 -az USA-ban 7. 14, 15 _ _ jogi viszonyai 7. 20 Pembina Area Pollution Control Cooperative 7. 41 perforációk károsodása 4. 139_l41 perforálás 1. 376, 3. 149, 151 _ eredményessége 3. 6 perkussziós fúrás 1. 124 permafrost mechanikai tulajdonságai 7. 26, 27 _ rétegek 3. 127 _ felengedése l. 511, 512, 513 _- _ visszafagyása 1. 511, 512, 513 permanens kútkiképzés 1. 386 permeabilitás 4. 36, 66 _, kőszéné 4. 46 -- meghatározása szelvényekből 3. 41, 106 -124 _ triaxiális nyomáson 4. 45 _, üreges kőzeté 4. 57 perturbációs módszer 4. 98 Petroleum Recovery Research 7. 3 petróleumszulfonátok 4. 294 plasztikus folyadék 6. 61 poliakrilamid keresztkötéses szerkezete 4. 232 _ szerkezetek 4. 230, 231, 232 polimer adalék 1. 11 _ oldat 1. 11 polimerelárasztás 4. 227, 228, 235 polimeresrétegkezelés 4. 368
154
_-, H)/11011 4. 37
_ számítása szelvényekbő13. 104, 170 pórusnyomás 1. telepnyomás is pórusnyomás előrejelzése 1. 222, 223, 224 _ _ agyagmárga sűrűségszelvényével 1. 225 _ _ kifolyó öblítési hőmérséklettel l. 224 _- _ öblítőiszap-szeIvényezéssel 1. 226 kiegyensúlyozása 1. 93 pórusnyomás-szelvényezés 1. 93 Preobrazsenszkij-módszer 4. 37 programozás 3. 139, 6. 57 pszeudoplasztikus kőolaj 6. 60, 61 pulzus vizsgálat 4. 132 R
retrográd kondenzáció 4. 344 Reynolds-szám 1. 134 rezgéscsillapító görgős fúróhoz 1. 55 robbantásos akadályelhárítás 3. 153 repesztés Olajpalákban 4. 424, 425 roncsolásmentes csővizsgálat l. 70, 72 _-, ultrahangos 1. 72 rotari fúrás, eróziós 1. 2, 21, 22 _ jövője 1. 1, 2, 3 _ tudományosodási periódusa 1. 3 fúróberendezés 1. 27, 29
_ Diesel-elektromos hajtása 1. 28 _ Diesel-motoros hajtása 1. 27 _, emelőművének csuklós alépítménye 1. 28
, emeletes elrendezésű l. 32 _ eınelőműve, helikopteres szállításra 1.31
_ folyadék- és légöblítésre 1. 29 _, fűthető l. 32 _ helikopteres szállításra 1. 31 _, kevés szállítási egységű 1. 30 _, legnagyobb mélységkapacitású 1.
27, 30
_ sorozatos fúrásra l. 32 _ ultramélységű fúrásokra 1. 30 ,vasúti kerekekre szerelt l. 32 fúróberendezések az USA-ban 1. 23 _ dieselesedése 1. 23 _ benzinmotoros hajtása I. 23
ı`adioaktiv mérések 3. 45, 96 _ _ elınélete 3. 66, 68 _ nyomozó 4. 169 ragadós agyag átfúrása 1. 187, 189, 190,
P
termelés 7. 11, 61 _ _ _, a világé 7. 12 _ _ _, az USA-é 7. 13
polimer-visszatartás 4. 227 poliszacharid 1. 173 porozitás 4. 36, 37, 38 _, karbonátoké 4. 40 _ meghatározása szelvényekből 3. 3, 28, 82, 86, 92, 96, 100, 101, 106, 108, 113, 115,116, 117,118, 120,123, 124 _, mikro- 4. 42
213, 485
_ mélységkapaeitása I. 24
raise-boriııg 2. 69 rázószita, kettős szitafelületű 1. 39, 40
_ szovjet típusai 1. 24
_ ragadós agyag kiválasztására I. 41 rotari-perkussziós fúrás l. 87 reaktív turbófúrás 1. 254, 255 rudazat nélküli hidraulikus mélyszivattyú_ _ két turbinával 1. 84 reális gázok eltérési tényezője 6. 109 receptable production 1. 26|, 262, 263 regisztráló berendezések 3. 143 relatív permeabilitás 4. 52, 53, 54 _ _, háromfázisú 4. 56 _ _, kőszéné 4. 54 _ _ változása a hőmérséklettel 4. 55 rendellenesen nagy hőmérsékletű kőzetek 1. 257, 258, 260 ---- nagy nyomású kőzetek 1. 25_7, 258, 260 ı`endellenesen nagy nyomású, lásd túlnyomásos reológia, kőolajé 6. 62 repesztőfolyadék 1. 398 alkoholbázisú 1. 399 rétegdőlésmérés 3. 35, 131 _ értelmezése 3. 130, 131, 132, 145 rétegezett tároló 4. 273 rétegkezelések 4. 356, 357, 358, 363 _ gazdaságossága 4. 359 hővel 4. 373, 374 rétegkezelő folyadékok 4. 371 rétegmegnyitás, hatékony l. 369 _, kíméletes 1. 373 rétegnyomás (1. telepnyomás) rétegnyomásmérő, kábeles 3. 39 rétegrepesztés (l. kőzetrepesztés-t is) 3. 6, 149, 161,376, 399 _, alkoholos emulziós-4. 395 _ cseppfolyós gázzal 4. 396 _, kis permeabilitású rétegeké 4. 384, 390 _, kútkörnyék feszültségeloszlásának hatá-
zás 5. 40 _ mélyszivattyúzás 5. 41 rudazatos mélyszivattyús berendezés 5. 26, 28 _ _ termelés 5. 19, 22, 24, 27, 29, 30, 32_34, 38, 39 ınélyszívattyúzás 5. 18, 35-37 rugalmassági állandók 3. 154 Russel-módszer 4. 122 S SACROC-egység 4. 281 sarkvidéki szénhidrogén-termelés _ Európában 7. 25 _ Kanadában 7. 23, 28, 29 savanyú földgáz 5. 51, 53, 6. 141 savazás 1. 369, 3. 151
adalékaí 4. 406 hatásának meghosszabbítása 1. 411 _ _ agyagstabilizálással I. 411 ia *-9
Í”
homokkőé 4. 400, 401, 404, 409 _, háromlépcsős 1. 409, 4. 400 _, sósav-fluorhídrogénsav keverékkel
. 409
, karbonátoké 4. 402, 403 *D mátrixé, l. 412, 4. 405 _ hatásossága nagy permeabilitású telepckben 1. 412 sósav és paraflínoxidáeió savmaradéka keverékével 1. 414 termikus 1. 415 savazásos repesztés 4. 406 sa a rétegrepesztésre 4. 398 _ mechanikája 4. 378 SEAL-kútkiképzés, víz alatti 1. 492, 494_ perforációkon át 4. 385 496 _, polimer emulziós 4. 394 _ tengeri termelési rendszer I. 492, 494-, szakaszos 4. 386 496, 498 SECT-rendszer 6. 46, 47 ---- tervezése 4. 383 rétegrepesztési nyomásgradiens 3. 161, 4. segédgázos termelés 5. 7, 8, 10, 11, 15, 16 segédgázszelep 5. 14 377 SNG 6. 25, 81 rétegvastagság meghatározása 3. 129 rétegvíz koncentrációja 3. 57, 80, 85, 86, Snap-log 1. 91 101, 111, 112.155, 162,167 snubber 1. 115 Society of Petroleum Engineers 7. 1 _ sótartalma 3. 182 rétegvizsgáló (1. formációvizsgáló-t, tesz- sódóm hatása szelvényekre 3. 111 ter-t is), csőkamrás 4. 429 sótömzsök átfúrása 1. 196, 212 ii
sóüreg-gáztároló 6. 108 speciális mélyszivattyú-rudazat 5. 39 SP elektrokémiai komponense 3. 56 _ kinetikai komponense 3. 112 stabilizálás, fúrószáré l. 73 _„SUlY0SbÍÍŐ0SZl0P .. 1 73 stabılızalo gyemantfurashoz 1. 82 SÍRÍÍRUS SP 3- 112
statisztikai alapon végzett szelvényértel1776265 3- 73, 119, 133, 134
széndioxidos korrózió 4. 280 szén föld alatti elégetésé 7. 85 _ _ _ elgázosítása 7. 84 szénhidrogén-anyakőzetek 4. 181 szénhidrogénkészletek, USA-é 7. 49, 50 szénhidro 3'P én otenciál 7. 78, '= Szovetunióé J 79 szénhidrogén-termelés állami földtulajdon
É-Amefi1(ábzm 7, 75
_ gazdaságossága az USA-ban 7. 62
- vizsgálat S. 3-6
_, korszerû 4. 182, 183
Stefan elmélete 4. 19 sugárszivattyú 5. 17, 41
'
_ tőkeszükséglete Kanadában 7. 76 _ _ USA-ban 7, 63
sujtolegbıztos elektromos szereles, API _, USA-é 7, 43, 53, 59 fljáflläfifl 1- 47 _ _ _ fúróberendezésnél 1. 47 kúffejflél 1- 47 SÚÍYOSÖÍÍŐ 3061307383 1- 64
szennyvízelhelyezés porózus rétegekben 4.
Sú|y0Sb1tŐlTlenetČk
___, __,
1. 66
_
mfighúzásl
Üy0ff1atéka
' _
156
szeparálás 6. 15 ` szeparátor, folyadék-gáz 1. 317 e"enny0n]áS..Szabály0-
zó rendszerhez 1. 318
_ __ _-666616115 1- 66 , Í°"°§°,1- 66 _ _ , , SUlY6S6lf66SZl6P 5166111261686 1- 73 _ túlstabilizálása 1. 74
_,1ıáremféziefr 6. 14, 15 szervofolyadék-rendszer 5. 41 eziıéraerzyeg-ieiveıeezrée õbıiıõiezepbéı ı.
12 burlodascsokkcnto adaıek 6' 6) szımulacıo, haromdımenzıos, haroınfazısu, súrlódási tényező S. 6, 6. 1 10 áz_cSapadék telepre 4_ 347 sűrűségmérés kozmikus sugárzás segítségé- _gÖ5SzetételeS gázkeringetéshez 4 346 v e 13. 32 33 .' . ˇ . . ˇ
_. .' , , . H tomegarammeresnel 6. 32
suruségszelvényezés 3. 29, 30, 31, 116, 159
_ eıméıeıi kérdései 3. 31 eyıviı átfúrása 1. 'ˇ713
1 t h d k 1 . 4 iml1lêtãi?Ãênz?č).5§4e3cš% ãâãte eme 4 3 1 '
,ll
d' tt 4' 103
_,_„m6gfl.,aP° ° _: SZ°lɡe"°'a"S 4: 102 szınergıkus teı`vezes 6. 12
szintetikus gyanta cementezésre 1. 294 _ tüzelőanyagok 7. 83, 86
Sz
szabadgáz-telítettség vízelárasztáselőtt 4. Szivattyú
210, 211, 212
4- 375
nagynyomásos
rétegkezeléshez
szabályozott nyomású fúrás 1. 14, 153, Szifaittyúáuomásf 58. ,, 170, 242, 243 szonıkus mennyısegmero 6. 26, 27 szakaszos dÜ5gáz-bfSájt0|á5 4_ 307 SZSZI fúrási "adatgyűjtő rendszer 1. 92 szállitõképesség növelése 5_ 25 szupermelysegu furas 1. 145, 256, 290,
számítási mõdezer 5. 9, 14, 6. 109 számítógép 6.71
'
_ á1ká|mázáSá ádálfe|d0|g0záSı-á á_ 140
--- -_ rõıdgázszéııiıeeben õ. 130
_ tervezésre 6. 10, 57 _ _ üzemellenőrzésre 6. 39, 51 _ kőolaj- és földgázszállításban 6. 72, 128 _ szelvén y ező koc sıb ˇ a n 3. 143 számítógépes elemzés 5. 3_6, 13, 40
_ reıyemeıirárıyiıée 6. 33-38, 71, 73, 127, 123, 130 _- program e béıeeeeõuııezée feszültsége_ _ _ _
nek meghatározására 1_ 303 szelvénykorrelálás 3. 144 termelésirányítás 5_ 23 üzemellenõl-zás 5_ 21 üzemirányítás 5, 22, 6, 40
_ vezérlés 6, 73, 129
szárazföldi olajömlés elhárítása 7. 36
szerkiezev-képlet 1. 265
szegélyvízhajtás numerikus modellja 4. 197, 220 szeizmokarotázs 3. 20 szelvényadatok és kőzetmintamérések korrelálága 3, 32 szelvények digitalizálása 3. 76, 79, .137, 144, 145
ezeıvémzérıeımezée 3. 5, 77, 110, 118, 123, 124 --- pontossága 3. 67, 70, 78, 79, 99, 134 _ Számítógéppel 3, 139, 144 szelvény- és magadatok korrelálága 3, 119 szelvényezés pontossága 3. 73, 76, 78 szelvényezési és fúrási paraméterek kapcsolata, 3, 159, 166, 17] szelvényező berendezések 3. 143 szemianalitikus módszer 4. 104 szemiimplicit szimulátor 4. 101 széndioxidos kiszorítás 1. elegyedő kiszorítás
3- 47
ceınentjei Í, H hőálló H „ __ 1. 290 _ ˇ
,
szurocso, elemekbol osszeallıthato 2. 67
tartályszintmérés (öblítőiszap) 1. 312 távirányítás 6. 34, 72, 131 távközlés 6. 42, 43, 77, 78, 79, 80 Tedilén 3. 147 Tehran Tripoli-egyezmény 7. 47 tektonikai hatások meghatározása 4. 171 telepny onıás, rendellenesen nagy 1. 15 , ,detektálása 1. 15 televízió alkalmazása 6. 43 tenger tisztaságának védelme, nemzetközi egyezménye 7. 30 tengeri feltárófúrás l. 358 _ fúrás 1. 479, 490 _ _,arktikus 1. 519 _ fúrási-termelési fedélzet 1. 461, 464, 471 _ acélanyaga 1. 469 _ API-szabványa 1. 461, 463 _, előfeszített beton 1. 474, 475 _ feszültségei l. 468, 470 _, gravitációs l. 473 _ környezeti kritériumai l. 466 _, kis költségű 1. 464 _, kötéllel a tengerfenékhez feszített l. 477, 478 mély vízre 1. 465 _ _ _, óriási méretű 1. 472 ---- _ _ tervezési feltételei 1. 467 tengeri fúrástechnika fejlődése l. 417 mai állása 1. 417 _ fúróberendezés lengéskíegyenlítése l. 443, 444 _ lyukfej toldócső feszültségei 1. 455 mélyfúrás Amerikában 1. 422 _, első 1. 419 _ jövője 1. 421, 422 költségei 1. 423 kedvezőtlen környezetben 1. 418, 424 teljesítményei 1. 480 Olajkiömlés elhárítása 7. 31-34 észlelése 7. 37, 38
termelési rendszer 1. 498
_, Exxon 1. 498 _, Lockhead 1. 491, 498 _, SEAL 1. 492, 494-496, 498 _,She11-Lockhead 1. 491 T _, Transworld l. 493 tenzidek, korróziógátló 4. 416 _ , , , lalalvlzaramlas 4' 419 tenzides vízelárasztás 4. 225, 226, 292, 293, _ hi6f6
_- müanyag 2-67
9
3
155
termolumineszcenciás mérés, kőzetfeszültségé 1. 195 Terzaghi-féle modell 1. 236 teszter, ellenőrzött nyomású 1. 365 _, zárt kamrás 1. 366 teszterezés (1. formációvizsgálat) tixotrop tulajdonságok, olajoké 4. 17
újrarepesztés 4. 384 ultrahangos csővizsgálat 1. 72 _ nívómérés, iszaptartályé 1. 95
toldócső tengeri lyukfejhez 1. 455
_ _ szelvényezése 3. 47
_ _ _, csatlakoztatása 1. 457
_ _ várható kőzet- és fluidumjellemzői _ karbonáttárolóban 4. 238, 239 1. 247 keresztben 4. 240
_ _ _,javitása 1. 458 _ _ _, mélyvízi 1. 456 tolóléc, reológiai 1. 155
tolvajövek meghatározása 4. 366 több fázisú áramlás 4. 201, 202, 5. 1, 2, 9 _ _, függőleges, csőben 5. 3, 4 _ _ _, vízszintes 5. 5, 6
U
_ stabilizálás, Öblítőiszapé 1. 199, 200 ultramélységű fúrás 1. 17, 47, 247, 355
úszó fúróberendezések 1. 26, 420, 449 _ _ kihorgonyzása 1. 450, 451 _ _ nagy vízmélységre 1. 425 _ _ számának jövőbeli alakulása 1. 420
vízbesajtolás 4. 221, 222, 243, 251, 255 vízbesajtolhatósági szelvény 4. 221 vízbesajtoló kutak 3. 54
_ _ ellenőrzése 3. 49 vízbetörés lokalizálása 1. 376
vízesatornák elzárása 4. 369 vízelárasztás 3. 51, 126, 4. 200, 217, 238,
254 _, kísérleti 4. 224 olajkihozatala 4. 214, 215, 246, 250, 254 _ karbonáttárolóból 4. 238, 239 _ márgás homokból 4. 249
_ _ terhelései nyugtalan tengerben 1. _ _ _, rétegezett tárolóból 4. 216 431 _, ötpontos rendszer 4. 217 _ _, új tipusú 1. 425 _, polimeres, 1. polimerelárasztás tökéletlen hasadékkitöltés 4. 393 _, tercier 4. 241 tőkeszükséglet, szénhidrogén-kutatásé 7. utak keresztezése csővezetékkel 6. 87 vízhajtás 4. 218, 248 63, 76, 82 vízkezelés foszfonátokkal 4. 417 tömegáramlás 6. 26, 27 Ü vízkúposodás 4. 134, 135, 136, 137, 138 tömegárammérő 6. 32 vízkutak felhagyása 2. 66 törőlemez 6. 16 üregtárolók 4. 354, 355 Transworld kútfejkíképzés, viz alatti 1. 493 üzemellenőrzés 5. 10, 21, 23, 40, 6. 17, 49, vízkutatás 2. 38, 39, 40, 3. 182 tranziens áramlás 4. 96 _ geofizikai módszerekkel 3. 41 75, 78, 97 vízkútfúrás 2. 38-40 _ gázáram 6. 121 üzemirányítás 6. 34, 35, 40, 49, 71, 72, 129 _ gázáramlás csővezetékben 6. 111 _ szivattyúi 2. 68 _ gáztávvezeték-rendszerben 6. 126 tufás eredetű tárolók értelmezése 3. 85 üzemjellemzők meghatározása 5. 9, 14, 22, vízminőségjelző besajtoláshoz 4. 257 vízszintes áramlás 5. 1 tufatároló 4. 39
43-45 víztartalom olajé 6. 14, 18 üzem tervezése 5. 10, 12, 15, 6. 10 víztelítettség meghatározása szelvényekből _ keletkezése 4. 65 meghatározása 5. 13, 19, 3. 28, 82, 85, 92, 97, 102, 104, 108, 114, túlnyomásos formációk kimutatása fúró- üzemviszonyok 20, 42 lyukszelvénnyel 1. 230 119, 120,123, 124 túlnyomás 4. 71, 154
_ optimizálása 5. 24 víz tisztítása olajszennyezéstől 6. 147 _ _ _ _, hibái 1. 230 5. 35, 37, 6. 50, 89, 90, 91, 92, _ kőzetek előrejelzése 1. 227, 3. 156-159, üzemzavar vízüveghab 1. 388 93 162-166, 177-178 _ elhárítása S. 33, 34 W . _ _ keletkezése 1. 229 _ _ kimutatása 1. 90, 318, 319, 486, 4. 155, 156, 158, 164, 165, 167 V _ _ _ akusztikus szelvényezéssel 1. 231,
234 _ _ _ elektromos szelvényezéssel 1. 228, 229, 232, 233, 3. 157, 160, 163-165, 167 _ _ _ iszapszelvényezéssel 1. 486 _ _ _ különleges módszerekkel 1. 235
Wagon Wheel, nukleáris repesztés terve 4. 434 váltakozó besajtolás, dúsgázé és vízé 4. 265, Wankel-fúrómotor 1. 34 266 Warren és Root modellje 4. 121 vályúképződés fúrólyuk falán 1. 337 Western European Clean Seas Group 7. 42 Vapor Frac 4. 395 védő béléscsőoszlop saruállása 1. 215, 216, Winsor elmélete 4. 281 wire-line magfúrók 2. 9, 30 217
Wirrschaftsverband für Erdölgewinnung 1. _ _ _ vezetőképesség szelvényezésével végső olajkihozatal becslése 7. 52 264 1. 234 vegyi rétegkezelések 4. 410, 411, 412 túlrelaxációs módszer, lineáris szukcesszív vékony olajöv gázsüveg és talpivíz közt 4.
142 (LSOR) 4. 90 turbinás fúrás 1. 6, 7, 82, 143, 337, 482 viharfúvóka 1. 374 _ nyomás alatti vizsgálata 1. 374 _ _, egyenes 1. 333 _ _ ingahatás kihasználásával 1. 334
_ _,jet 1. 7, 150, 352 _ _, kétturbinás, reaktív 1. 84 _ _, nagy átmérőjű 1. 253, 255
_ _ _ _
_ optimalizálása 1. 80 _ súlyosbítóval 1. 334 _, reaktív l. 253, 254, 255 _ talpi nyomatékígénye I. 80
_ _ tényezőinek lyuktalpi mérése 1. 81, 104 turbó-gyémánt fúrás 1. 60, 82, 145, 256 turbó-jet fúrás 1. 7, 150, 352 .tűzvédelem 6. 106
156
világrekord-mélységű fúrás 1. 250
X xanflood 4. 233
villamos, centrifugális búvárszivattyú 5. Xanthomonas Campestris baktérium 1. 173 43-47
_,_ búvárszivattyús termelés 5. 42
_ fúrás talpi motorral 1. 85 _ _, gyémántfúróval 1. 85 _ fúrómotor, talpi, kis átmérőjú 1. 86
Z
zajmérés 3. 36 zajszelvény 3. 36
viszkozitás, paraffin-szénhidrogén elegyeké zajszint csökkentése 6. 99
4. 14 _, gáz-csapadékoké 4. 15 _, telepfolyadékoké 4. 16 viszkozol 1. 174
víz az olajban emulzió 6. 64, 65
Zs zsugorodási pont 4. 282
HELYNÉVMUTATÓ
A
Cs
Alaszka 6. 7, 8 Csehszlovákia 1. 185, 209, 259 Alberta 4. 270, 313, 318, 325, 330, 346, 7. 3, 41 Algéria 6. 8 D Altamont-mező 3. 104 Amu-Darja-süllyedés 4. 23 Defa-vízelárasztás 4. 254 Anadarko medence 1. 17, 215 Dél-Amerika 1. 30 Appalaehia 4. 155, 328, 7. 60 Delaware-medence 1. 17 Apseron félsziget 3. 93, 4. 226, 300, 308, Dél-Kaszpí-medence 4. 33 409 Dél-Texas 3. 106 Arlam olajtelep 4. 165, 199 Délnyugat-Texas 3. 47 Assam-völgy 3. 83 Délnyugat-Turkménia 3. 112 Asztrahan-i kerület 4. 11 Denver-medence 4. 43, 239 Athabasca 4. 313 Dominguez-olajmező 4. 245 Auk 1. 353 Duval County, (Texas) 3. 175
Austral-medence (Argentína) 3. 120 Ausztria 1. 186, 208, 281, 3. 163
Azerbajdzsán 1. 84, 255, 3. 133, 4. 58, 65 B
Baku 3. 152 Baraíl-mező (India) 3. 83 Baskíria 4. 17
Bas-Médoc 3. 182 Bassin d' Arcaehon 3. 182 Bass Strait-mező 1. 501 Bear Lake Unit 4. 217 Bemis Shutts-mező 4. 235 Benton-mező 4. 295 Beynes 3. 19 Bezvodnoe-mező (SZU) 3. 95 Biarritz 1. 13 Bierwang-mező 4. 337, 352 Big Sinking-mező 4. 240 Big Wells-mező 3. 76 Bradford-mező 4. 128
Brazília 3. 131 Brehum-mező 4. 234
E,É
East-Texas 3. 22 Egyesült Krályság 4. 251 Elk Basin 4. 364 Elő-Kaszpi-süllyedés 4. 31
Érry-szibérie 4. 331
Eschau-mező Észak-Dakota 7. 84 Észak-Florida 3. 82 Eszak-Louisiana 3. 23
Észak-Németország 1.42, 356, 380
Észak-Olaszország 1. 281
231, 358, 480, 488, 489, 3. 123, 124, 164, 165, 4. 172, 338, 363, 399, 6. 43, 7. 16-20, 42 Európa 1. 355 F
Fairway-mező 4. 265, 266 Finnország 1. 13
Florida 3. 47, 106, 157 California 3. 22, 128 Ceram (Indonézia) 3. 121
Groningen-gázmező 4. 73 Groznij 1. 232, 334 Guaricema tengeri olajmező 4. 250 Gulf-part 1. 149, 3. 21, 26, 70, 80, 92, 111, 155, 161, 167, 3. 23, 4. 9, 337 H
Hassi-Messaoud-mező 1. 147 Hassi R'Mel-gázmező 6. 8 Hewitt-gázmező 4. 328
Higgs-egység 4. 290 Hódmezővásárhely 3. 43 Hollandia 1. 137, 212, 6. 9, 11 Hourtin (Franciaország) 3. 182 Houston 3. 70 Humble-mező 3. 116 I Irán 1. 281 Isimbaji-telep 4. 264 J
Jackson Dome 4. 343 Jáva 3. 121 Jávai-tenger 3. 121 Jay-olajmező 4. 237
Eszak-Texas 3. 26 Jugoszlávia 1. 217, 6. 8, 13, 39 Eszaki-sark 1, 353, 354 Eszaki-tenger 1. 82, 147, 168, 212, 213,
Breszt 6. 126
C
Gray Sand-tároló 4. 342
East Coalinga-mező 4. 169, 305 East Leman-mező
Brent-mező 1. 488 Brookhaven-mező 4. 241 Borneó 6. 102 Brunei 6. 102 Bush Dome-tároló 4. 353
Golfo San Jorge (Argentína) 3. 120 Grand Forks-mező 4. 95
K
Kalifornia 3. 21, 111 Kalimantan (Indonézia) 3. 121 Kalmas-Lokbatan 4. 351 Kalmük 1. 142
Kanada 3. 106, 4. 262, 7. 23, 28, 29, 76 Kansas City 6. 128 Karabulak-Acsaluk 3. 103
Flour Bluff-mező 7. 39
Kárpát-medence 1. 182, 208,' 216 Kaszpi-tenger 1. 419
Forties-mező 1. 471, 7. 82 Fort Saskatchewan 4. 355 Franciaország 1. 144, 7. 80
Kaukázus keleti előtere 3. 162 Kaunasz 6. 126
Chubut (Argentína) 3. 110 Clausthal 1. 264
Coalinga Nose-mező 4. 244 Coast Ranges 4. 154 Cold Lake 4. 313 Colorado 3. 125
Galeki Tipams (India) 3. 83 Garfield County (Utah) 3. 76
Cook Inlet 4. 248
Geyser-mező 1. 361
Curry-egység 4. 238
Glenmavis 6. 104
G
Kaukázus 3. 42, 48 Kelet-Apseron 3. 99 Kelet-Európa 3. 88 Kelet-Texas 3. 21, 47 Kelly-Snyder-mező 4. 281 Kentucky 7. 85
Khursaniyah-mező 4. 185 Kiel 6. 108 Kirkuk-mező 4. 49 157
Klaipeda 6. 126 Krim 3. 35 Kuba 3. 85, 4. 39 Kuma menti olajvidék 3. 97 Közép-Apseron 3. 99 Közép-Azsia 4. 28 Közép-Kelet 3. 175 Kologyezsnoj-telep 4. 38 Kujbisev 1. 83 L Labrador 1. 13 Lacq-gáztároló 4. 78 Lakwa Tipams (India) 3. 83 Lannemezan 1. 144, 256, 356 Leman-mező 1. 471 Lengyelország 1. 260 Little Escambia olajmező 4. 237 Lloydminster-mező 4. 318 Loudon-mező 4. 296 Louisiana 3. 26, 47, 155, 157, 4. 134, 371 Lyons-homokkő 4. 43
O
Oklahoma 1. 3, 249, 250, 3. 80, 106 Olaszország 3. 163, 6. 8, 9 Orenburg 5. 55, 4. 21, 23
Orosz tábla 3. 20 Osvego 6. 47 P
Paveleovszk 6. 75 Peace River 4. 313 Pembina-mező 4. 271, 7. 41 Peoria-mező 4. 191 Piceance-medence 4. 153 Pinedale-telep 4. 434 Piper-mező 1. 358, 372 Podravina 1. 233 Prikuma kerület 4. 255 Prudhoe-öböl 1. S12, 6. 8, 10 R
Reconcavo-medence (Brazília) 3. 131 Riga 6. 126 Rio Blanco-mező 3. 125, 4. 329 Mablethorpe 6. 37 Rock Springs 4. 322 Mackenzie-delta 1. 506 Rocky Mountains 4. 361, 368 Magnet_Withers-mező 3. 116 Románia 1. 211 Magyarország 1. 210, 258, 259, 3. 43 Romaskino-olajtelep 4. 428 Majdan 1. 217, 219 Rovno 6. 126 Makói-árok 3. 43 Rulison-gáztelep 4. 433 Mangüslak 4. 10 Rymanov 1. 260 Manvel-mező (USA) 3. 116 M
Maracaibo 6. 42 Messzojahszk (SZU) 3. 127 S Mexikó 3. 47, 4. 339 Mexikói-öböl 1. 502, 3. 155, 4. 258, 7. 14, Samotlorszki tároló 4. 65 San Andrés-dolomit 4. 242, 365 61 San Ardo-mező 4. 310 Michigan 1. 321 Santa Barbara-csatorna 1. 402 Mid Continent 4. 368 Saskatchewan 4. 318, 369, 7. 40 Middle Ground Shoal-olajmező 4. 248 Schönkirchen 5. 54 Midway-Sunset-mező 4. 309 Skócia 1. 358 Minszk 6. 126 Slaughter-mező 4. 246 Miranga-mező (Brazília) 3. 131 Mississippi 1. 234, 377, 3. 82, 157, 6. 45 Slocum-telep 4. 316 Smackover-tároló 4. 71, 306, 343 Mokrin 6. 8 Smiley-Dewar-mező 4. 249 Montana 7. 84 Smyer Field 6. 34 South Pass Area 3. 155 N South-Texas 3. 22 Spitzbergák 1. 505, 7. 25 Nagy-Britannia 6. 104 Staten Island 6. 105 NDK 1. 173 Svájc 6. 9 Neuquen-medence (Argentína) 3. 110 Sweeny 6. 40 New Mexico 1. 406, 3. 22 New York 6. 105 North Coles Levee 4. 243 Sz Norvégia 3. 165 NSZK 3. 163, 5. 51, 52, 53, 6. 9, 133 Szakmara-Artinszk-terület 4. 21 Szangacsal-More-O. Duvannüj(SZU) 3. 152 Ny Szaratov 1. 184, 327 Nyugat-Irián (Indonézia) 3. 121 Szovjetunió 1. 196, 264, 330, 362, 3. 20, 42, 48, 4. 432, 6. 5, 6, 7, 85, 7. 79, 80 Nyugat-Szibéria 1. 3, 32, 510, 3. 39, 94, Sztavropol 3. 95 136, 4. 29 Nyugat-Texas 3. 21, 151, 175, 4. 372, 405 Szumátra 3. 121
158
T Tatár ASZSZK 3. 50, 4. .161 Tensleep-mező 4. 304 Texas 3. 157, 5. 50, 7. 59 Texas-Gulf Coast 3. 22, 116 Tilva 6. 8 Trinidad 3. 23 Trix Liz-mező 4. 317 Tujmazi 3. 88 Turkménia 3. 112 Tyumeny 6. 7
U
Uinta-mező 1. 350 Ukrajna 3. 42, 48 Upper Valley (Utah) 3. 76 Ural 1. 328, 3. 39 USA 1. 3, 23, 251, 264, 422, 4. 259, 432, 6. 7, 40, 81, 7. 13, 15, 47-58, 62-65, 69, 70, 75, 7. 48, 58, 64-68, 70, 73, 77 Uszt' Balük 3. 96 Utah 1. 350 Uzeny 3. 117,4. 10
V Valdez 6. 8 Venezuela 1. 3, 400 Ventura-mező 4. 247 Viking Field 6. 37
Vilniusz 6. 126 Visbeck 6. 129 Volga alsó folyása 3. 75 Volosztnovka-olajtelep 4. 165
W Wabasca 4. 313
Wasson-egység 4. 242, 365 Wasson_San Andres-mező (USA) 3. 151
West Columbia-mező 3. 116 West Sole-mező 4. 399
Weyburn-egység 4. 369 Willard-egység 4. 365 Willinstone-medence 3. 106 Wyoming 4. 32-2, 323, 7. 84
Y Yibal-mező 4. 132
Z
Zalaegerszeg 7. 10 Zarzaitine-tároló 4. 253 Zutica-mező 6. 39
TARTALOM
Előszó . . . . . . . . . . _ . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . _ _ . _ . . . _ . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _
3
Folyóiratjegyzék a rövidítésekkel _ . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ _ _ . . . . _ . . . _ _ . . _ . . . . . _ . . _ . _ . . . _ _ . . . . . _ . . . . . . _
4
1 Mélyfúrás _ _ . . . . . _ . . . . _ . . . . . . . . . _ _ _ _ . . . . . . . 1.1 A fejlődés általános irányai . _ . . . . _ . . . . . . . 1.2 Fúı`ási felszerelés . . . . . . _ _ _ . . _ . . . . . . _ . . . _ 1.2.1 Fúróberendezések . . _ . . _ . . . . _ . . . . . . 1.2.2 A fúrószerszám _ . . . . . . . . . . . . . . . . . _ .2.3 Fúrási műszerek . . _ . _ . . . . . _ . . . . . . . 4 A fúrási művelet automatizálásának Lyukbefejezö berendezések . . . . _ . _ _ _
.. . ..._. ._. _ .... __ _ _ .... _ . ....__ _ ..._... . _ ...._ . eszközei . ... _ . ..
. . . _ _ .
. . . _ . . . ..
. . . _ _ _ _ .
_ . . . _ . _ .
_ . . . _ _ . .
. . . . _ _ . .
. . . . . _ . .
. . . . . . . _
. . . . . . _ .
. . . . . . . .
_ . _ . . . . .
_ . . . . . . .
_ _ . . _ . . .
_ . . . _ . . .
. . . . . . _ .
. . . _ . . . .
. . . _ . . . _
. . . . . . . _
. _ _ . . . . .
_ . . _ _ . . _
_ _ _ . _ . . .
_ _ . . . . . .
. _ _ . . . . _
_ _ _ . _ . . .
_ . . . . . . .
_ . . . . . . .
. . . . . _ . .
. . . _ . . . .
. . _ . . . _ _
. _ . . . _ . .
. _ . . _ . . .
_ . . . _ . _ .
_ . . _ _ . _ .
. . . . _ . . .
_ . . . _ . . .
. . . _ . _ . .
. . . . . _ . _
_ . . . . . . .
_ _ _ . . . . .
. . . _ . . . .
. . . . . . . .
_ . . _ . . . .
_ . . . . . _ .
. _ . . . . . .
. _ . . _ . . .
. . . . _ _ . .
. . . . _ . . .
. . . _ . . . .
. _ _ _ . . _ .
_ . _ . . . . .
_ _ _ _. __ .. _ . _.
8 10 12 15 16
si technológia . . . . . . _ . . _ . . . _ _ _ . . . _ . . . . . _ . . . _ _ _ . . . . _ . . . . . . _ . . . . . . _ . . . _ . . . . . . . _ . . . . . . _ . . _ . . . . _ _ _ . . . _ . . _ . A kőzetfúrhatóság és a fúrókiválasztás szempontjai . _ . . . . . . . . _ . _ . . . . _ . . . . _ . . . . . . . _ . _ . . . . . . . . _ . . . _ _ _ . . . _ . . _
16 16
Fúrási tényezők . . . _ . . . _ . . . . _ _ . . . . _ . . . _ _ _ . . Öblités, öblítőiszap . _ . . . _ _ . _ _ _ . . _ . . . . _ _ . . . . Fúrólyukszerkezet, szabályozott nyomású fúrás Nagymélységű fúrások . . . _ _ . _ . _ . _ _ . . . . . . . . . Béléscsövezés, cementezés _ _ _ _ . . . . _ . . . . . _ . . . Fúrási üzemzavarok, mentés . . . _ . . . . . . . . . . . .
. . . _ _ .
. . . _ . .
. . . . . .
. . _ . . _
. . . . _ .
. . . . . .
. _ . . _ .
. . . . . .
. . . . . .
_ . . . . .
_ . . . . _
. . _ . . _
. . . . . _
. _ . . . _
. _ . _ . .
. . . _ . .
. . . . . _
. _ . . . .
_ . . . . .
_ . . . . .
. . . . . .
. . . _ . _
. . . _ . .
_ . . . . .
. _ . . _ _
. _ . . . .
. _ . . . _
. . . . . .
. . _ . . .
_ . . . . .
_ . . . . .
_ _ . _ . .
_ _ . . . _
_ _ . . _ _
. . . . . _
. . . . . _
. . . . . .
_ . . . . .
. . . . . .
_ . . . _ _
_ . . _ . .
_ . . . . .
_ . . . _ .
. . . . . _
. . . . . .
. . _ _ . .
_ _ . _ . .
_ . . . . .
. . . . . .
. _ _ _ . _
_ . . . . . . . _ . . . .
_ . . . . . . . . . _ _ .
. . . . _ . . _ . . . . _
. . . . _ _ . _ _ . . . .
. . . _ . _ . . _ . . _ .
. _ . . . _ _ . . _ _ _ .
_ _ _ _ . _
_ _ _ _ _ .
17 18 22 24 24 27
Fúrólyukak elferdülése, irányított ferdefúrás . . . . . . . . . . _ _ . . . . . _ _ . . . . _ . . . . . . _ _ _ . . . . . . . _ . . . _ . . . . _ _ . _ _ _ . _ . _ .
28
Rotari fúrási gyakorlat . . . . . . . . . _ . . . . . _ _ . . . . _ _ . . _ . . . _ _ . _ . . . . . _ _ . . _ _ . . . . . . . _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . _ . kbefejezés . . . _ _ . . . . . _ . . _ . _ _ _ . . _ _ . . . . . . _ . _ _ . . . . . . _ . . . . . . . . . . _ _ . . . _ . . . _ _ . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . _ . . _ _ . _ _
29 30
\1.70 -JO'\l.n-äLAJl\ t-*ID-U'ı
ı_ı ı_l1_L
O0U“ıLl'ı
uua SÉP FP P P EPNgeri és arktikus fúrások . . . _ _ . _ . . _ _ . . . . . _ _ . _ _ . . . _ . . _ . . _ _ _ . . . . _ . . _ . _ . . . . _ _ . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . _ . . . _ _ . . _ . 33 ~ar r r.5.1 mrf~ Tengeri fúrások _ . . . _ . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . _ . _ _ . . . . _ _ _ _ . . . . _ . . . . _ . _ . . _ . _ . . . . . . _ . . . . . . . . _ . _ _ . . . _ . . . . _ _ . _ _ 33 1.5.2 Arktikus fúrások . _ . . . . . _ . _ _ . . _ _ _ _ . . . . _ . . . . . _ . . . . . _ _ _ . . . . _ _ _ . . . . . . . . _ _ . . . . . _ . . . . . . _ . . . . _ . . . _ _ . . . . _ _ _ _
36
Irodalom _ _ . . _ _ . . . _ . _ . . _ _ _ . _ _ _ _ . . . . _ . . _ _ . . . . . . _ . . . . . . . . . . _ _ . . . . _ . _ . . . . . _ . _ . _ _ _ _ . . . . . . _ . . . . . . . _ _ . _ . . . . _ _ . _ . . . . _ .
37
2 Sekélyfúrás és nagy átmérőjű fúrás _ . . . . . . . . . . . . . _ . . . . 2.1 Sekélyfúrás . _ _ . . . . _ . . . . _ . . _ _ _ _ _ . _ . . . . _ . . . _ . . _ . . . 2.1.1 Kutatófúrás szilárd kőzetben . _ . . . . . . . . _ _ . . . . 2.1.1.1 Fúrási módszerek fejlődése . . _ . . . . . _ _ . . .2 Fúrási tényezők _ . . _ . . _ . . _ . . . _ . . _ . . . _
._ _ _ _ _ __ _ .
46 46 47 47 47
Fúróberendezések . _ . . . _ . . . . . _ . . . . _ _ _ . . . _ . . . . . _ . . _ _ _ _ . . _ . _ _ . _ . _ _ . . . . . . . . . . . . _ . _ . . . . . . . . . . . _ . _ _
.47
_... ..__ .... ..._ ....
_...... __ ..... .. . .... ...._ _ . ._ .....
____ ......... _ _ ... . _ ... ... ... ......_... .._ ..._...._. . . . ....__.._.
__..... .__ . ... __ ..... .....__ ....._.
_......_.... ...__ ..._ ... .........._ . ..._.._ ._ _ .. . ...........
Fúrószerszám . . . _ . _ . . _ . _ _ . . . . . . . _ . . . . . . . . _ _ _ _ _ . _ . . _ _ . . . . . _ _ . . _ . . . . . _ . . _ _ . Fúrási technológia _ . . . . . _ . . . . . . _ . _ . . . _ . _ . . . . . _ . . . . . _ _ _ . . . . . . . _ . . . . . . _ . . . . . 2.1 iv W1. -ze-1-1laza kőzetben; vízkútfúrás . . . . . . . . . . _ . . . _ _ _ _ . _ _ . _ . . . . _ . . . . _ . . . . . . . . . . . . _ _ . . . 1 Fúrási módszerek . . . . . _ . . . _ . . . _ . . . . . . . _ _ _ _ _ . . _ . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . _ _ _ . . _ . -lı-ı _lı_ı !`°! "1'J!° !`°! ı_ı _ıE*1.2.2 Fúróberendezések, fúrási eszközök . . . _ . . _ _ _ . . . _ _ _ . _ . . . _ . . . . . . . _ . _ . . . . _ . . _ . . 2.1.2.3 Kútépítés . . . _ . . . . _ . . . . . . . . . _ _ . . _ _ _ . . _ . . . . . _ _ _ . . _ . _ _ . . . . . . . . . _ . . . . . _ _ _ _ . . 2.2 Aknafúrás _ nagy átmérőjű fúrás . _ . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . _ . . . . . . _ _ . . _ . . . . . . . . . . _ . _ . _ _ 2.2.1 A fejlődés általános irányai . _ . . . . . . . . . _ . _ . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . _ . . . . . . . _ _ _ . . . . . _ . . . . . . 2.2.2 Nagy átmérőjú öblítéses aknafúrás . . . . . . _ _ _ . . . . _ . _ . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . .
_ ._ _ . _ __ _ . ..._. ..... _ ._ __ ._.. . ..... ..... . ._ ..
_ _ .. . _ ._ _ _
._ _ _ . . _ . _ . .. _ _ . . . .
. _ . _ . . . . .
.... _ _ _. .. _ _ _ .._ . .. _ ._ . _ .. .. .. __ _ _ _ . . .
_ _ _ . _ . . . .
_ . _ _ . . . . .
. _ _ _ .
. _ ... _ ._ _ . . _ ... ...__ ... . .
.. _ _ . . . _ . . ._ _ . .. . .
. . . . . . . _ _
_ . . _ . . . . .
_ _ . _ . _ . . _
_ . . . _ . . . .
_ _ _ _ _ . _ _ .
_ . _ . _ ; . . _
48 48 49 49 49 49 50 50 50
2.2.3 Nagy átmérőjű bővítéses aknafúrás . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . _ . _ _ . . . . . . . . . . . _ . _ _ _
51
2.2.4 Fúrt aknák és nagy átmérőjű fúrólyukak biztosítása . . . . . . . . _ . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ . _ . . . . . . . . . . . . . . . _ Irodalom . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ _ . . . . . _ . _ _.. . . . . . . . . _ _ . _ . _ _ . . . . . . _ . _ . . . _ . . _ _ . . . _ . . . . . _ _ . . . _ _ . _ . _ . _
51 51
3 Mélyfúrási geofizika . . . . . _ _ . . . . _ _ _ . . _ . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . 3.1 A fejlődés általános irányai _ . . . . . _ _ . . . . . _ . . . _ . . . . . _ . 3.2 Mérési technológia, mérőeszközök . _ _ . . . . _ . . . . _ . . . . . _ 3.3 Nagymélységű technika _ . . . . . . . . . . . . . _ _ _ . . . _ _ . . _ . _ . 3.4 Mérések termelő- és visszanyomó kutakban _ . _ _ . . . . . . . 3.5 A mérési módszerek elméletével foglalkozó tanulmányok
_ _ _ _ _ .
53 53 54 56 56 58
3.5.1 Potenciálmérések . . . . . . . . . . _ _ . . . . _ . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . _ . _ . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . _ _ . . . . . . _ . _. 2 Ellenállásmérések . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . _ . . . . _ . . _ . . _ . . . . . . . _ . . . _ . _ _ . . . . . . . _ . . . . _ _ _ _ . . _ . . . . _ _ _ . . . . . . . _ . _ _
58 58
Akusztikus mérések . . . . _ . _ . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ _ _ . . . _ . . . . . . . _ _ . . . . _ Radioaktiv mérési eljárások . . . . . _ . _ . . . . . _ _ _ _ _ . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . _ . _ _ . . _ . _ . . . . . . . _ _ _ . Hőmérsékletmérések _ _ . . . . . . _ . . . _ _ . . _ . _ . . . _ . _ _ _ . . . . . . . . . . _ . . . . _ . _ . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . _ _ . . . . wmmmg.-J _uıuıou\._uı§s.Jı . ı A szelvényezések pontossága . . . _ . . . . . . _ _ . . . . . . . . . _ . . . . . . _ _ . . . _ _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . _ _ . . _ _ . .
58 58 59 59
. . _ _ . .
. . . . . .
. _ . _ . .
. . . . . .
. . . . . .
. . _ _ . .
. . . . . .
. _ . . . .
_ . . . . .
. . . . . .
. . . . _ _
. _ . _ _ _
. _ _ . . _
. . . _ . .
. . . . . .
. . . . _ _
_ . . . . .
. . _ . . .
_ . . _ _ .
. . _ _ . .
_ _ . _ . .
_ . . . . .
_ _ . . . .
. . . . . .
. . . . . _
. _ . . _ _
. . _ _ _ _
. . . _ _ .
. _ . . . .
. . . . . .
. . _ . . .
_ . _ . . .
. . _ . _ .
. _ . _ _ .
. . . . . _
. . . . . .
. _ . _ _ _
. . . . . _
. . . . _ .
. . . . _ .
. . _ . . .
. . _ . . .
_ . _ . . .
. _ . . . .
. . . _ _ _
. . . _ _ .
. . _ . _ .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . _
. . . _ . .
. . . _ _ _ _ . _ .
. . _ . _ _ _ . _ .
_ . _ _ _ _ _ _ . _
_ _ . .
1%
Közetfizikai paraméterek, mérésük kőzetmintákon A szelvények értelmezése . . . . . . . . . . . . . _ _ _ _ _ _ . . . Digitális technika, számítógépek alkalmazása . . . . . Rétegmegnyitás, robbantási munkák _ _ _ _ . . _ . . . _ . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
.... ..__ __._ ..._
. . . .
. . . .
.. .. .. _.
.. .. .. ._
. _ . .
. . . .
. . . .
. . . .
_ . . .
...__ ..... ..... .....
. . . .
. _ . .
_. ._ _. ..
. _ _ .
....._.. .._..... ._...... ___...._
. . . .
. . . .
. _ . .
. . . .
. . . .
. . . _
._._ .... .... ....
. . . .
.. .. .. ..
. . . .
. . . .
. . . .
. _ . .
. . . _
. . . .
. . . .
_ _ _ _
. . _ _
60 61 64 65
Kapcsolatok más tudomány- és iparágakkal . . . . . _ . . . . . . . . . . _ . . . . _ . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . _ . . . . . . _ _ _ . . . . . . . _ _
66
3.10.1 Mechanikai kérdések . . . _ . _ . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . _ . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . _ . . . . _ _ . . . . . . . _ . . . . . . . _ . . _ . . . .
66
3.l0.2 Fúrástechnikai alkalmazások . . . _ . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . _ . . _ _ . . . . _ . _ _ . _ _ _ . . . . . . . _ _ . . . _ _
67
3_l0.3 Egyéb alkalmazások _ . . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . _ . _ . . . . . . . . . _ _ _ _ . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ . . . . . _ . . . _ . . . . . _
68
Irodalom _ . . . _ . . . . . . _ . . . . . . . _ _ . . _ . . _ . . . . . . . _ . . . _ _ . . . . _ . _ . . . _ . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . _ . _ . . . _ . _ . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . _ _
68
!"°P*I-" -*`*! ' _©mumÓ
4 Rezervoármérnökí tudomány . . . . _ _ . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . _ . . _ . . . . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . _ _ . . . _ . . . . . . _ . . . _ _ _ . . _ . . . . . . . . .
73
4.1 A fejlõdés általános irányai . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . _ _ . . . . . . . . _ _ . . . . . . _ . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . _ _ . . _ . . _ . . _ .
73
4.2 4.3 4.4 4.5 4.6
74 75 78 84 85 86 87 91 94 95 96 96 97 98 98 99
Telepfolyadékok . . _ _ . . _ . _ . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . _ _ _ . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárolóközetek . _ . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . _ . . . . . _ . . . . _ _ . _ _ . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . Fluidumáramlás _ _ _ . _ _ _ . . . . . . . _ . . . . . . _ . . . _ _ . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . _ _ . . . _ . . . . . . . . . _ . . . . . . . Készletbecslés . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . _ . . . . _ _ _ . . . . . . _ . . . _ . _ . . . _ . . . . . . _ _ _ . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . _ . . Kőolajkitermelés . _ _ . . . _ . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . _ . _ . . . . _ . . _ . . . . . . . . . . _ _ _ . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . 4.6.1 Olajkiszorítás nem elegyedő fluidummal, fluidumbesajtolás nélkül . . . _ . . . . . . . _ . . . _ . _ . . . . . . . _ . . . . 4.6.2 Olajkiszorítás nem elegyedő fluidummal, fluimdumbesajtolással . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . _ . . . . _ _ . . . . . 4.6.3 Olajkiszorítás elegyedő fluidummal . . . . . _ _ . . . . . _ _ _ . . . . . . . . . . . _ . _ _ . . . . . . . _ . . . . . . . . _ . . . . . _ . _ . . . 4.6.4 Olajkiszorítás meleg fluidummal _ . . . . . . . . _ _ . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . _ . . _ . _ _ . . . _ . _ _ . . . . _ 4.6.5 Olajkiszorítás helyben elégetéssel . . . . . . _ . . _ . . . . . . . . _ _ . . . . . _ . . . _ _ . . . . . . _ _ . . . _ . . . . . . _ . . . . . . . _ . . 4.7 Földgázkitermelés . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . _ _ _ . _ _ . . . . . . _ . . . _ . . . . . . . . . . . . _ . _ . . . . _ . . . _ _ _ . . . . . . _ . . 4.7.1 Földgáztelepek . _ . . _ . _ . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . _ . . . . . . _ . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . _ 4.7.2 Gáz-csapadék telepek _ _ _ . _ _ . . . . . . _ . _ . . . . . . . . . _ . . _ . . . . _ . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . 4.7.3 Föld alatti gáztárolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ . _ . . . _ . . . . . . _ . . . . . _ . . . . _ . . . . . . . . . . . . . 4.8 A tárolókőzet kezelése . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . 1 Folyadékos kőzetrepesztés . . . . . . . . . . . _ . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . _ . . . . . . _ . . . . . _ . . . _ . . . . . _ _ . . .
. . . . . . . . _ . . . . . . .
.._ .._ .._ . .. ._. ._. ._ . ._. ... ._ . ... _ .. . .. ... . .. _ ..
.. _. .. . . .. .. .. .. _. .. _. . . . . .. .. . .
.. .. . . _. _._. .. .. .._ . _ . ._ . . __ .._. .._ _ . .._ .. ._ . . _. ..__ ..__ ... _ ._ _ _
.2 Savazás . _ . _ . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ . . . . . . _ . . . . _ . . . . . . . _ . . . _ . . . . _ _ . . . _ . _ _ _. 101 3 Vegyi kezelés . . . _ _ . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ . . _ . . . . . . _ . . _ . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ . _ _ 101 PPP?°°?° '°.4 ?° Homokellenőrzés . _ _ . . . _ . . . . . . . . . . . . . _ . . . _ . . . . . . . . . _ _ . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 102
4.8.5 Robbantás . . . . . _ . . . . . . . _ . _ _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ . _ . . . . _ . . . . _ _ . . . . . . _ . . _ _ _ . . . _ . . ._ 102 4.8.6 A termelékenységvizsgálat eszközei . . . . . . . . . _ _ . . . _ _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
4.9 Nukleáris repesztés . . . . . . . . . _ _ _ . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . _ _ _ . . . . _ . . . . . . _ . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ . 103 Irodalom . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . _ . . . . _ . . . . . . _ . . . . . . . . . _ . . _ . . . . _ _ _ _ . . . . . _ . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . 103 5 Kőolaj- és földgáztermelés 5.1 Több fázisú áramlás, 5.2 Olajkút termelése . . . 5.3 Gázkút termelése . . .
......_...... kúthőmérséklet ._ ...... ....__ ......._......
. . . .
. . . .
. . _ .
. . . .
... ._. ... ...
. . . .
. _ . .
.._ ... .. . __ .
. . . .
. . . _
. _ . _
. . _ .
. . _ .
_ . . _
_ _ . _
_ . _ .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . _
. _ . .
_ _ . _
___ ... _. . .._
. . . .
. . . .
. _ . .
. _ . .
.... .... .... ... _
. . . .
. . . .
... ... ... .. .
. _ . .
. . . .
. _ . .
... ... _ .. ._ .
. . . .
. . . .
_ . . .
. _ . .
..... ._... ..... _.__.
.. .. _. _.
_ . . _
..... _ .... ..... .__._
. _ _ _
_ _ _ .
l 11 111 112 115
5.4 Egyéb _ . . _ . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . _ . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . _ _ . . _ _ _ _ . . . _ _ . _. 115 Irodalom . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . _ . . . . . . _ . . . . . . . _ . _ . _ _ _ _ . . . . . . . . _ _ . . . . _ . . . . _ . . . . . . . _ . _ . . _ _ _ _ . . . . . . _ . _ _ . . . _ . . _ . . . . . 116 6 Kőolaj- és földgázszállítás
. . . . . . . . . . . . . . _ . . . _ . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ _ . _ . . . . . . . _ . . _ _ . . . . . . . _ . . . . . . . . . . _ _ 118
6.1 Kútáram gyűjtése és szétválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . _ _ . _ . . . . . . . _ . _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ _ 119 6.1.1 Szerelvények, eljárások . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . _ . . _ _ _ . _ . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . _ . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . _ 6.1.2 Mennyiségmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . _ _ . . . . . . . . . . . _ . . . _ . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . _ _ . . . . . _ . . . . . . . . . _ _ 6.1.3 Automatizált rendszer _ _ . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . _ . _ . . . . _ . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . _ . _ _ . _ 6.2 Kőolaj és kőolajtermék szállítása csővezetékben . _ _ _ _ . . . . . . . . . . _ . . . . . _ . . _ _ . . . . . . _ . . _ _ . . . . . . . _ . . . . . _ _ _ _ . . . . . . _ _ 6.2.1 A távvezeték üzeme, szerelvényei . . . . . . . . . _ . . . . _ _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . _ _ . . _ _ . 6.2.2. Folyadék áramlása csővezetékben . . . . . . . . _ _ . . . . . _ _ . _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . _ . . . . _ _ . . . . _ _ . . . _ _ . . . . _ . . . . . . . _ 6.2.3 Automatizált rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ . . _ . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ 6.3 Földgáz szállítása csővezetékben . . . . _ . . . . . _ _ . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . _ . . _ . _ . . . . . _ . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ . 6.3.1 A távvezeték üzeme és szerelvényei . . _ _ . . . . . . . _ _ . _ . _ . . . _ _ . . _ . . . . . . _ . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . _ . _ . . . _ 6.3.2 Gáz áramlása csővezetékben . . . _ _ . . . _ _ _ . . . . . _ _ _ _ . . . . . _ . _ . . _ _ _ . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . _ . _ _ . _ . . . _ . . . ._ 6.3.3 Automatizált rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . _ _ . . . _ . . . . _ . _ _ _ . . . _ . ._ 6.4 Egyéb _ _ _ _ _ . _ . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . _ . . . . . . . _ _ . . . . . _ _ _ . . . _ . . . . _ . . _ _ . . . . . . . . . . . _ . _ _
119 119 120 121 121 122 123 123 124 125 126 127
Irodalom . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . _ . . . . . . . . _ _ _ . . . . . . . _ _ . . . . . . . . _ . . . _ _ _ . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . _ . . . . . . _ _ . . . . . . . _ _ . . . . _ 128 7 Általános információk . . . . . _ . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . _ . . . _ _ _ . . . . . . . _ . _ _ . _ . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . _ _ . _ . _ . 131 7.1 Tengeri szénhidrogén-termelés . . . _ . . . . . . . . . . . . . . _ . . _ . . _ . . . . . . . . . . . . _ . _ . . . . . . . . _ _ . _ _ . _ . . . . . _ . . _ _ . . . . . . _ . . . . _ . 132 7.2 Sarkvidéki szénhidrogén-termelés . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . _ . . . . . . . . _ . _ . . . _ _ . . . . . . . _ . _ . . . . . . . _ . . . . . . . _ 132
7.3 Környezetvédelem . . . . . _ . . _ . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . _ _ _ . . . . . . . . _ . . . . . . ._ 133 7.4 Gazdaságtudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . _ _ . _ _ . . . . . . . _ _ . . . _ _ _ _ . . . . . _ . _ . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . _ _ 133 Irodalom . . . _ _ . . . . _ _ _ . . . . . . . _ . . . . . . . . _ . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . _ _ 135 Névmutató _ . . . . . . _ . _ . _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . _ . . _ . . . . _ _ _ . . . . . . . . . . . . . . _ _ _ . . . . . . . . . . . . . . _ . . _ . . . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . _ . _ 137
Tárgymutató . . . _ . . . _ _ _ . . . . . . . _ . _ . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . _ . _ . . . _ 147 Helynévmutató . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . _ . . . . . . . _ . . . _ . . . . . _ . _ . _ . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . _ _ . _ . . _ . . . . . . . . _ _ . . . . _ _ . . . . . . _ . . . _ _ 157 Részletes tartalomjegyzék . . . . . . . . . _ . . . _ . . . . . . _ . . . . . . . . . _ . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . _ . . _ . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . _ . . . . . _ _ 159
160
