EURO–LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS
ÁLLÁSFOGLALÁS: Felelős és fenntartható fejlődésen alapuló bányászat a XXI. században a Fenntartható Fejlődéssel, Környezetvédelemmel, Energiapolitikával, Kutatással, Innovációval és Technológiával Foglalkozó Bizottság jelentése alapján
Társelőadó az Európai Parlament részéről: Társelőadó a latin-amerikai és karibi országok részéről:
Inês Zuber (GUE) Carlos Edward Osorio (Parlandino, Kolumbia)
2015. június 5., péntek – Brüsszel (Belgium) AT\1064653HU.doc
HU
PE101.590v05-00
HU
EUROLAT – Állásfoglalás, 2015. június 5. – Brüsszel (Belgium) [a Fenntartható Fejlődéssel, Környezetvédelemmel, Energiapolitikával, Kutatással, Innovációval és Technológiával Foglalkozó Bizottság jelentése alapján] Felelős és fenntartható fejlődésen alapuló bányászat a XXI. században Az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés, –
tekintettel a Latin-Amerika, a Karib-térség és az Európai Unió állam- és kormányfőinek hét csúcstalálkozóján – Rio de Janeiróban (1999. június 28–29.), Madridban (2002. május 17– 18.), Guadalajarában (2004. május 28–29.), Bécsben (2006. május 11–13.), Limában (2008. május 15–17.), Madridban (2010. május 26–18.) és Santiago de Chilében (2013. január 26– 27.) – született nyilatkozatokra,
–
tekintettel az elővigyázatosság elvére, amelyet a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat, valamint a biológiai sokféleségről szóló 1992. júniusi Rio de Janeiró-i egyezmény is rögzített,
–
tekintettel a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ-konferencia (Rio+20) „A jövő, amit akarunk” című nyilatkozatára, és különösen annak a bányászatra vonatkozó 227. és 228. pontjára,
–
tekintettel a környezeti felelősségről szóló 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre1,
–
tekintettel az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2,
–
tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programja által kidolgozott „Gyakorlati útmutató a higanyfelhasználás csökkentésének módszereiről és technikáiról a kisüzemi és kisméretű aranybányászatban” című dokumentumra,
–
tekintettel az Andok Parlament „Illegális bányászat az Andok térségében” című, 214. sz. ajánlására,
–
tekintettel az Andok Közösség az illegális bányászat elleni küzdelemre vonatkozó andoki politikát tartalmazó 774. sz. határozatára,
–
tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. számú egyezményére,
–
tekintettel az őshonos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatra,
–
tekintettel a John Ruggie, az ENSZ vállalatokkal és emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselője által kidolgozott, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-iránymutatásokra,
–
tekintettel a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (EITI) elnevezésű stratégiai szövetségre, amely garantálja a természeti erőforrásokból származó kormányzati bevételek közzétételét,
1 2
HL L 143., 2004.4.30., 56. o. HL L 102., 2006.4.11., 15. o.
PE101.590v05-00
HU
2/8
AT\1064653HU.doc
–
tekintettel a bányászat munkavédelméről szóló ILO-egyezményre,
–
tekintettel a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre1,
–
tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Rendszerének nyilatkozataira és ugyanezen szervezet állásfoglalásaira a nyersanyag-kitermelő iparágak által generált konfliktusok tekintetében emberjog-védőkre vonatkozó megelőző intézkedésekről,
A. mivel az egészséges környezethez való jog emberi jog; B. mivel a bányászat olyan alapvető tevékenység, amelynek során a társadalmaink által jelenleg használt források kitermelése zajlik, és a bányászati ágazatok fontosak minden ásványkincsekkel rendelkező ország számára, különös tekintettel a fejlődő országokra; C. mivel számos ország esetében a bányászat jelentős mértékben járul hozzá a GDP-hez és gyakran a külkereskedelemből és a külföldi beruházásokból származó jövedelmek nagy részét teszi ki, továbbá hatékony, eredményes, felelős, fenntartható és teljes mértékben átlátható irányítás esetén lehetőséget kínál a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítására; D. mivel egy olyan gazdaság, amely óriási mértékben a nyersanyag-kitermeléstől függ, a nemzetközi piacokon tapasztalt nyersanyagár-ingadozások miatt kiszolgáltatottabb helyzetben van; E. mivel az országok szuverén joga ásványkincseik kiaknázása egyrészt nemzeti prioritásaiknak, másrészt a riói elvekben foglalt, az erőforrások kitermelésével kapcsolatos felelősségnek megfelelően; F. mivel bár a bányászat fontos közvetlen és járulékos előnyöket jelenthet a helyi és nemzeti gazdasági fejlődés, valamint a munkahelyteremtés, újabb infrastruktúrák létesítése vagy helyi kapacitások és vállalkozások fejlődéséhez való hozzájárulás szempontjából; mivel ennek ellenére ezekből az előnyökből a helyi lakosság gyakran nem részesül; G. mivel az érintett helyi lakosság leggyakrabban megfogalmazott kifogásai a környezetben és a vízforrásokban okozott súlyos környezeti károkról, a helyi közösségek egészségét sújtó negatív hatásokról, különösen légzőszervi és bőrgyógyászati problémákról, valamint a közösségek erőszakos kitelepítéséről és az őshonos népesség szellemi és örökségi értékkel bíró ősi földjeinek elpusztításáról szólnak; H. mivel a nyersanyagok feltörekvő gazdaságok igényei motiválta nemzetközi árrobbanása ösztönzőleg hatott a bányászati beruházásokra és Latin-Amerikában a bányászat a gazdasági, termelő és társadalmi dinamizmus egyik fontos forrását jelenti, hozzájárulva az infrastrukturális fejlődéshez; I.
1
mivel a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (EITI) célja az, hogy az ásványkincsekben való gazdagság a helyi lakosság számára magasabb fejlettségi szintet eredményezzen azáltal, hogy a korrupció lehetőségeinek csökkentése és a bevételek igazságos elosztása érdekében a bevételek kezelését jellemző átláthatóság növelésére összpontosít; HL L 182., 2013.6.29., 19. o.
AT\1064653HU.doc
3/8
PE101.590v05-00
HU
J.
mivel a kisipari bányászatot az intenzív munkaerőigény, az alacsony technikai fejlettség, a bizonytalan munka-, biztonsági és higiénés körülmények, valamint egyes esetekben a környezetre gyakorolt negatív hatások jellemzik, ugyanakkor jelentős alternatív foglalkoztatási lehetőséget jelent közel egymillió latin-amerikai számára, sok esetben vidéki térségekben;
K. mivel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 182. sz. egyezménye értelmében a nemzetközi közösség kötelezettséget vállalt a kizsákmányoló gyermekmunka valamennyi formájának felszámolására és a 18 év alattiak számára olyan munkák tilalmára, amelyek veszélyeztetik a kiskorúak egészségét, biztonságát és erkölcsi fejlődését; L. mivel a nagyléptékű bányászat és a külszíni bányászat által okozott környezeti károk megelőző és kompenzációs intézkedések révén csökkenthetők egyrészt a működés során, másrészt a helyszíneknek a kitermelési tevékenység befejezését követő rehabilitációjakor; M. mivel a kitermelésből és bizonyos ásványok kereskedelméből származó hasznot a világ különböző térségeiben konfliktusok finanszírozására fordították, és mivel ezen konfliktusövezetből származó ásványokkal könnyel lehet kereskedni a nemzetközi piacokon, amennyiben az ellátási láncban nem érvényesül kellő körültekintés; N. mivel a természeti kincsek „átkának” megtörése érdekében a bányászattal foglalkozó országoknak javítaniuk kell intézményeik és adópolitikájuk teljesítményét annak szavatolása érdekében, hogy a jövedelmeket és adóbevételeket hatékony és átlátható módon és az ásványkincsekben gazdag országok nagyobb arányú emberi fejlődése érdekében használják fel; O. mivel az etnikai közösségek és csoportok lakta térségekben folytatott bányászati tevékenységek nyílt és átlátható párbeszédet tesznek szükségessé a kormány és a helyi közösségek, különösen az őslakos népek képviselői között, és mivel a sérülékeny ökoszisztémák súlyos sérüléseinek megelőzése és a helyi népek számára a természetes vízforrások védelme érdekében az országok nagy részének hatékony területrendezést kell alkalmaznia; 1.
elismeri a bányászati ágazat fontosságát a tekintetben, hogy bevételt jelent az államnak és a vállalatoknak, közvetlen és közvetett munkalehetőségeket egyaránt teremt, valamint jelentős szerepe lehet a szegénység elleni küzdelemben; hangsúlyozza azonban azokat a jelentős kihívásokat, amelyekkel azok az országok néznek szembe, amelyek az ásványkincsekben való gazdagságuk révén gazdasági és társadalmi fejlődést kívánnak elérni; e kihívások a beruházások bevonzására vonatkozó kapacitás és a megbízható bányászati politikák elfogadása, a természeti gazdagság megteremtése és ezzel egyidejűleg a környezeti és más társadalmi és kulturális értékek védelme, a bányászatból származó haszon kiegyensúlyozott elosztása általában a társadalom, a helyi közösségek és a bányatársaságok között, valamint a lehetséges társadalmi konfliktusok megelőzése és kezelése;
2.
emlékeztet Latin-Amerika ásványkincseinek gazdagságára, amely jelentős részesedéssel rendelkezik a világ termelésében, és a kontinens országai számos igen fontos nyersanyag világszinten elsőszámú termelői, mint a nióbium, mangán, vas, bauxit, réz, rénium, molibdén, lítium, arany, ezüst, cink, volfrám és ólom;
3.
mivel a bányászati tevékenységek környezetre és fenntarthatóságra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak nagysága különböző tényezőktől függ, sürgeti az országokat, hogy fogadjanak el
PE101.590v05-00
HU
4/8
AT\1064653HU.doc
átlátható, egyértelmű és konkrét jogi szabályozási keretet, amely kiterjed a bányászati kitermelés valamennyi szakaszára, különös tekintettel a bányák bezárását követő szakaszra és a területrehabilitációra; 4.
aggasztónak tartja a bányászatban fennálló munkakörülményeket, ahol sok munkahely bizonytalan és távolról sem felel meg a nemzetközi és nemzeti munkaügyi és környezetvédelmi normáknak; kéri a latin-amerikai országok kormányait és a bányatársaságokat, hogy a bányászok számára tisztességes és biztonságos munkahelyek szavatolása érdekében érvényesítsék az ILO-egyezményekben meghatározott alapvető munkaügyi normákat; szükségesnek tartja a kisipari bányászat hivatalossá tételét és értékláncba történő integrálását olyan módon, hogy az hozzájáruljon a szegénység csökkentéséhez, növelje a nyereséget és előzze meg a vidékről történő elvándorlást és a környezetpusztítást;
5.
emlékeztet rá, hogy az Andok Közösség az illegális bányászat elleni küzdelemre vonatkozó andoki politikát fogadott el, melynek célja a jelenség elleni integrált és összehangolt fellépés, a tevékenységek ellenőrzésének optimalizálása és olyan együttműködési intézkedések kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a bányászat hivatalossá tételéhez, ami fokozza a társadalmi és környezeti felelősségvállalást és elősegíti az ágazat fenntarthatóságát;
6.
emlékeztet rá, hogy a bányászat többszörös óvintézkedéseket, valamint kárenyhítő és szennyezésmentesítési intézkedéseket tesz szükségessé annak megakadályozása érdekében, hogy a szennyezőanyag-koncentráció meghaladja a törvényileg előírt határértékeket; emlékeztet továbbá arra, hogy a kitermelő országok környezetvédelmi ügynökségeinek rendelkezniük kell a megfelelő szintű hatáskörökkel és kapacitással ahhoz, hogy biztosítani tudják ezen intézkedések érvényesítését;
7.
javasolja a kormányoknak, hogy kezdeményezzenek programokat a kisméretű bányászati ágazat támogatására, vagy segítsék elő a meglévő programok fokozását, és fogadjanak el intézkedéseket az ágazat nem hivatalos és illegális tevékenységeinek felszámolása érdekében; kéri, hogy az Európai Unió és a latin-amerikai országok politikai napirendjében kapjon prioritást a nemzetközi együttműködés az illegális bányászat elleni fellépés érdekében olyan nemzeti politikák előnyben részesítésével, amelyek megvalósítják a bányászati tevékenység szabályozását, és az esetenkénti túlzott szétszabdaltságtól képesek elmozdulni egy átfogóbb megközelítés felé;
8.
hangsúlyozza továbbá, hogy a természeti erőforrások kitermelésének visszafogása érdekében regionális és nemzetközi megközelítésre van szükség; sürgeti az országokat, hogy hozzanak intézkedéseket a kisméretű bányászati ágazat hivatalos keretinek létrehozására, és hajtsanak végre területrendezést; hangsúlyozza, hogy meg kell keresni a fejlődés alternatív formáit, és diverzifikálni kell a gazdaságokat;
9.
figyelembe véve az EU és Latin-Amerika közötti nyersanyag-kereskedelemtől szóló, a Gazdasági, Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottság jelentése alapján 2014. március 29-én elfogadott állásfoglalását;
10. üdvözli konfliktusövezetből származó ásványok felhasználásának megelőzése tekintetében az ásványok teljes ellátási láncával kapcsolatos felelősségteljes megközelítés elveinek megszilárdítását célzó többoldalú, kétoldalú és egyoldalú kezdeményezéseket, az OECD felelősségteljes eljárásra vonatkozó útmutatásait, az Egyesült Államok Dodd-Frank AT\1064653HU.doc
5/8
PE101.590v05-00
HU
törvényének 1502. cikkét, valamint az ón, tantál, volfrám és arany felelősségteljes importőrei körében a kellő gondosság elvének az ellátási lánc tekintetében alkalmazott öntanúsítás uniós rendszerének létrehozásáról szóló rendelet kidolgozására irányuló bizottsági javaslatot; 11. ezzel összefüggésben kiemeli az ellátási láncban érvényesítendő kellő gondossággal kapcsolatos szabályozás szükségességét, amely konfliktusövezetből származó ásványok széles skálájára vonatkozna mind az Unióban, mind a latin-amerikai és karibi térségben; 12. emlékeztet rá, hogy az Unió és Latin-Amerika közötti stratégiai együttműködés alapvető jelentőségű, ha figyelembe vesszük azt, hogy mindkét fél érdeke a fenntartható fejlődés és a környezeti egyensúly elősegítése, és hogy ennek következtében a többoldalú fórumokon további szinergiákat kellene létrehozni a bányászat területén, mint az Európai Bizottság latin-amerikai országokba indított „missziói a növekedésért”, amely magában foglalja a nyersanyagok területén Argentínával, Brazíliával, Chilével, Kolumbiával, Mexikóval, Peruval és Uruguayjal folytatott nemzetközi együttműködést; a kitermelés hatásainak minimálisra csökkentése érdekében szorgalmazza az erőfeszítések egyesítését a másodnyersanyag-visszanyerés további javítása és a források hatékony felhasználása céljából; 13. úgy véli, hogy a technológiaátadás és a felelős befektetés révén a bányászati ágazat hozzájárulhat és hozzá is kell, hogy járuljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez; 14. határozottabb elkötelezettséget kér mindkét térség parlamenti munkájában a bányászati politikák, tervek és projektek végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzésre és nyomon követésre irányuló közvetlen összpontosítás érdekében; emlékeztet rá, hogy a törvényesség mezsgyéjén működő csoportok által végzett bányászati tevékenységek szükségessé teszik az országok, az állampolgárok és a környezet biztonsága elleni valamennyi cselekmény megelőzését, leküzdését és ellenőrzését; 15. sürgeti az európai és latin-amerikai hatóságokat, hogy hozzanak létre együttműködési és a bevált gyakorlatok cseréjére vonatkozó mechanizmusokat a kapacitások megteremtésére vagy megerősítésére, és dolgozzák ki a nyersanyag-kitermelő ágazatokból származó bevételek átlátható és hatékony módon történő kezeléséhez és elosztásához szükséges intézményi és jogi kereteket; 16. emlékeztet a geológia területén folytatott együttműködés fontosságára, ezért javasolja, hogy az Unió illetékes testületei álljanak a latin-amerikai országok rendelkezésére, amennyiben ezek el kívánják készíteni Latin-Amerika kulcsfontosságú nyersanyagainak térképét; 17. aggasztónak tartja bizonyos vállalatok katonai jellegű akcióit, amely cégek állami vagy biztonsági magáncégek fegyveres erőit szerződtetik biztonságuk garantálására és határozottan elutasítja ezek közül egyes csoportok kínzásokba és illegális megfigyelésekbe való bevonását; 18. emlékezteti a kormányokat, hogy a bányászati tevékenységeknek maximalizálniuk kell a társadalmi és gazdasági előnyöket és közvetlen hatással kell lenniük a helyi lakosság fejlődésére; 19. hasonlóképpen, hangsúlyozza, hogy kedvezőtlen makrogazdasági környezet jöhet létre, amennyiben a jelentős mértékű valutabevétel az árfolyamot úgy befolyásolja, hogy az átértékelés miatt csökken a versenyképesség; PE101.590v05-00
HU
6/8
AT\1064653HU.doc
20. sürgeti a kormányokat, hogy tegyék lehetővé a helyi vállalatok számára, hogy felelősen és átlátható módon kezeljék a bányászati erőforrásokat úgy, hogy a tartós projekteket segítik elő és támogatják a fenntartható fejlődést; 21. elengedhetetlennek tartja az őslakos népek hagyományos jogainak és kultúrájának elismerését és garantálását a nyersanyag-kitermelő ágazat fejlesztése során a magas ökológiai értékű vagy az általuk lakott térségekben, valamint a velük folytatott egyeztetést és előzetes és tájékozott részvételük biztosítását; ennek következtében sürgeti azokat az országokat, amelyek még nem tették meg, hogy nemzeti jogszabályaik révén hajtsák végre az ILO 169. sz. egyezményét olyan módon, hogy az „előzetes konzultáció” kötelező jellegű legyen, és így a helyi fejlődés és az állampolgári részvétel folyamatát elősegítő komponensként működjön; kéri a hatóságokat, hogy teremtsék meg a kapacitást a helyi közösségekkel folytatott konzultációk megszervezéséhez, a koncessziós kérelem megfelelő vizsgálatához, a helyszín felügyeletéhez, valamint a koncesszió odaítélését megelőzően a bányászati tevékenység gazdasági, környezeti és társadalmi hatásainak felméréséhez; 22. hangsúlyozza, hogy a szociális és környezetvédelmi jogsértések áldozatai számára hatékony hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz; 23. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió tagállamainak a nemzetközi és európai emberi jogi jogszabályok értelmében kötelességük biztosítani, hogy a saját joghatóságukon belül működő vállalatok tevékenységük során ne sértsenek emberi jogokat, és se közvetlenül, se közvetve ne járuljanak hozzá ilyen jogsértések elkövetéséhez; 24. elismeri, hogy az elmúlt évtizedek során az európai bányászat jelentős előrelépést ért el a környezetvédelem tekintetében, és elégedettséggel konstatálja, hogy az ágazatban működő vállalatok általánosan elfogadják, hogy tevékenységüket össze kell egyeztetniük a fenntartható fejlődéssel és a környezettel; felkéri ugyanakkor az Európai Bizottságot, hogy tevőlegesen mozdítsa elő a felelős üzleti magatartást a harmadik országokban működő uniós társaságok körében, biztosítva azt, hogy minden jogi kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tesznek, különös tekintettel az emberi jogok, a foglalkoztatás és a környezetvédelem területén érvényes nemzetközi normákra és szabályokra; 25. kéri a kormányokat, hogy a földhasználati és földtulajdoni jogokkal kapcsolatos problémák csökkentése érdekében hozzanak létre a jogbiztonság elvén alapuló átlátható folyamatokat a koncessziók odaítélésére; kéri a hatóságokat, hogy a nemzeti parkok területén és a világörökségi helyszíneken található ásványok feltárását és kitermelését kössék a vonatkozó nemzeti jogszabályokhoz; 26. ösztönzi a kormányokat és a bányatársaságokat, hogy a bányászati tevékenységekből származó illegális pénzmozgások megakadályozása érdekében segítsék elő az elszámoltathatóság és átláthatóság folyamatos növelését, beleértve a tevékenységeikkel kapcsolatos információk rendszeres közzétételét, valamint a meglévő vonatkozó mechanizmusok hatékonyságát; 27. sürgeti a kormányokat és a bányatársaságokat, hogy tartsák be a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti és nemzetközi jogszabályokat, és hogy ismerjék el és előzzék meg a bányákban történő munkavégzés okozta foglalkozási megbetegedéseket, gondoskodva arról, hogy a munkavállalók és családtagjaik megfelelő kompenzációban részesüljenek az adott nemzeti jogszabályoknak megfelelően;
AT\1064653HU.doc
7/8
PE101.590v05-00
HU
28. sürgeti a kormányokat és a bányatársaságokat, hogy a kiskorúak jogainak szavatolása érdekében tiltsák be a kizsákmányoló gyermekmunkát a bányákban; hasonlóképpen kéri a kormányokat, hogy megfelelő jogszabályokkal akadályozzák meg a kizsákmányoló gyermekmunkát és gondoskodjanak e jogszabályok betartatásáról; ezzel összefüggésben szintén kéri a kormányokat, hogy teljes egészében alkalmazzák a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kizsákmányoló gyermekmunka tilalmáról szóló egyezményét; 29. felhívja az illetékes hatóságokat annak biztosítására, hogy a bányászati engedélyek és egyéb eszközök eladása vagy odaítélése nyílt és átlátható pályázati eljárások során történjen; felhívja a hatóságokat, hogy – a korrupció megelőzésének eszközeként – hozzák nyilvánosságra a szerződéseket, beleértve azok mellékleteit, a bennük foglalt térképeket és minden pénzügyi részletet is; felhívja a hatóságokat és az érintett vállalatokat annak biztosítására, hogy a kormányoknak fizetett összegeket minden esetben hozzáférhető módon hozzák nyilvánosságra; 30. üdvözli az európai átláthatósági és számviteli irányelvek közelmúltbeli felülvizsgálatát, amelynek keretében jelentéstételi kötelezettséget vezetnek be a kormányzatok részére eszközölt, a nyersanyag- és fakitermelő ágazathoz fűződő kifizetésekre vonatkozóan; sürgeti az uniós tagállamokat ezen irányelvek gyors végrehajtására; felszólít a bevételre vonatkozóan összegyűjtött adatoknak nyílt és könnyen hozzáférhető formában történő rendelkezésre bocsátására;
*** 31. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezen állásfoglalást az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, az EU-tagállamok parlamentjeinek, Latin-Amerika és a Karib-térség összes országa parlamentjeinek, a Latin-amerikai Parlamentnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, az Andok Parlamentnek, a Mercosur Parlamentnek, az Andok Közösség titkárságának, a Mercosur Állandó Képviseleti Bizottságának, a Latin-amerikai Gazdasági rendszer Állandó Titkárságának, valamint az OAS, az UNASUR, az Amerikaközi Fejlesztési Bank és az ENSZ és szakosodott szervezetei főtitkárainak.
PE101.590v05-00
HU
8/8
AT\1064653HU.doc
