XXI. A MESTERSÉGES GYÉMÁNT

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

2 l8

A MESTERSÉGES GYÉMÁNT.

jére, o tt rendezi be — persze nem v a lami kényelmes — ágyát. Miért marad egészségben a kinek lakása, alvószobája, éji szállása m a g a sab b an fekszik a lapályok síkjánál ? A zért, m ert ama nyirkos, veszedelmes esteli meg éjjeli levegő nem em elkedik fel m agasra, az megfekszik a völgy fenekén, s a mi csak ebből az ártalm as levegő réte g b ő l kinyúlik, tehát a dom bra ép ített ház v agy az épület felső eme lete v ag y a k a r ó k tetejére r a k o tt ág y — az m entve is m arad a fertőztetéstől. E zekből a tanulság igen világos :

kerü ljü k — váltólázas vidékeken — az estéli s éjjeli ködös , nyirko s levegőt a mélyedésekben , berkekben ; to váb b á: arra törekedjünk, h o g y olyan vidékeken dom bokra v a g y akár ö sszeh o rd ott földből ra kott emelkedésre épüljenek a lakások , h o g y em e tájakon ne alacsony, lé g te len földszintes házikókat építsen a la kosság, hanem a m ennyire csak telik, szelios, m a g a s , emeletes lakházaka*. A job b e g é s z s é g busásan kifogja fizetni azt, a mibe ez a k ö ltsé g e se b b épülete került. F odor József.

XXI. A MESTERSÉGES GYÉMÁNT. Miért m osolyog h ely b en h ag y ó lag a tudom ány a modern chemikusok tö r e k vésein a gyém ánt előállításában, midőn k o m o r rán c zo k b a szedi hom lokát az alchim istáknak az aran y k észítésrő l való fogalmai fölött ? H a az egyik anyag előállítható m esterségesen, miért nem a másik ? Mindenki tudja, hog y e k ét an y a g legbecsesebb az összes term észeti a n y a g o k k ö zö tt, és éppen ez okból sok áig valami titkos ro k o n sá g o t v éltek szü k ség esn ek a k ettő k ö zö tt. íg y P 1 i n i u s, a gyém ántról beszélve, azt mondja, hogy „úgylátszik seholsem nő másutt, mint az ara n y b a n “ . Á m bár a régiek n ag y ra b ecsü lték az a r a n y a t is, ezen k ö v e t — a legyőzhetetlen (g ö rö g ü l = adamas) g y é m ántot — még tö b b re ta rto ttá k . A leg ré g ib b említés a gyém ántról Manilius költőnél v an, a ki p re tio sio r a u ron ak nevezi. „A gyém án tn ak — mondja Plinius — a le g n ag y o b b becse van, nem csak a d rág a k ö v ek , hanem minden egy éb an y a g o k k ö z ö tt a világon : so káig n ag yo n kevesen ism erték, csak a k irályok és herczegek, de azok is rit k án v o ltak b ir to k á b a n “ . Ama régi n ap o k óta, azonban c s o d á la to s a n m e g b a rá tk o z o tt a tu d o m án y a g y é m á n tt a l; sőt elég merész v o lt m egkísérteni előállítását is. Az u ja b b k o ri chem ikusok valóban legyőz

ték a régi alc h im istá k a t: az egyik fél k ereste a nemes fémek előállítását, a másik keresi a még becsesebb d r á g a k övekét. S zánakozunk az alchimistákon, de a gyém ántcsináló chemikusok at a legélénkebb figyelemmel kísérjük ! A gyém ánt b elbecse azonban nem hasonlítható az aranyéhoz ; m ert a g y é m ánt becse nem az anya g b a n fekszik, h a nem egyedül ama sajátságos á llapotban , melyben ez az an y ag mint gyém ánt elő fordul. A gyém ánt előállításának vizs g álatá b an nem tö rek szü n k tehát a le h etetlen után, nem igyekszünk an y ag o t teremteni, nem k eressü k az elemeknek más elem ekké való á tv á lto z ta tá s á t: mindaz a mit létrehozni ip arkodunk nem más mint az a n y a g n ak egy faját oly ál la p o tb a vinni, melyben mindazon m eg h atáro zo tt tulajd o n ság o k at birja, melye k et oly s o k ra becsülünk a gyém ántban. A gyém ánt chemiai alk o tását k ö rü l belül egy századdal ez előtt h atározták meg először pontosan. Attól a naptól fogva, midőn b eb izo n y íttato tt, hogy a gyém ánt csupán csak szénből áll, mes terség es előállítása már nem ta rto zo tt a lehetetlenségek közé. A régi nézetek az aranynyal való rokon ság áró l egészen m eg változtak s nagy m eglepetésre azt találták, h o g y olyan k ö zö n ség es an y a gok, mint a kályhafesték és a faszén ta rth atn a k számot közeli ro k o n ság ra a



becses drágakővel. Plinius neveti M etrodorus S c e p s i u s-t, ki azt állította, hogy „a gyém ánt olyan helye ken található, a hol a b o ro sty án k ő szü letik “ s a rég i bölcs nem h ab o z o tt ezen tekintélyről k im o n d a n i: „bárm int le gyen a dolog, abb an nem k ételk e d h e tünk, hogy ő erősen hazudik. “ Pedig a gyém ántnak a borosty án k ő v el való ro kon ság a chemiai szem pontból sokkal alaposabb mint Plinius nézete, a ki szerint „a gyém ánt csupán az a ra n y bány ák b an keletkezik “. Ism erve a gyém ánt chemiai a lk o tá sát, eredetének rejtélye, a k övetkező egyszerű k érd ésb e vonható össze: „ H o gyan kristályosodik a szén a gyém ánt sajátlagos alakjában, hogy egyszersm ind átlátszósággal, fénynyel és k em énység gel legyen fölruházva ? “ A megoldás nehéznek látszhatik, de a tudom ány emberei mégis m indenkor kivihetőnek tartották. „Mi olyan vérmesen bízunk ez an y a g előállításában “ — m ondá Dr. P e r c y 1 8 6 4 -b en — »hogy nem le het bennü n k et visszariasztani annak hitétől, hogy egyik vagy másik napon a dolog sikerülni fog. B izo n yo sa n f o g sikerü ln i. N éha-néha már eddig is igen közel voltunk a megoldáshoz, b á r eddigelé még soha el nem é rtü k a z t “ . E jóslatszerű kijelentés nem régiben váratlanul sikeresen b e te lje sü lt; mi é p pen az erre vonatkozó érdekes fölfede zés részleteit szándékozzuk a k ö v e t kezőkben előadni. Mintegy 6 hóval ezelőtt, Mr. J am e s M a c t e a r , glasgow -i chemikus, a tudományos világban nag y föltünést okozott azon jelentésével, h ogy neki sikerült a gyém ánthoz hasonló vagy talán vele azonos k ristályo so d o tt sze net előállítani. Kétségkivűli, h ogy Mr. Mactear széles chemiai tudománynyal tárg y alta e d o lg o t és jelentékeny Ígé retekkel biztató ú ta t tö r t a későbbi vizsgálatoknak. Mindamellett az ő ál lításai nagyon k o raia k voltak s igen kétes dolog marad, vájjon méltán n e vezhető-e gyém ántnak az az anyag, amit ő vizsgálódásaiban előállított. Annyi

219

bizonyos, h ogy a kicsiny, kristályos részecskék, m elyeket Mr. M actear k ez detben g y ém án tn ak ta rto tt, mivoltukra nézve semmikép sem a d tak kielégítő felvilágosítást Maskelyne tan ár k u tatásai alatt és teljesen érték telen an y a g o k n ak m u tatk o z tak Dr. F 1i g h t vizsgálatai k ö v etk eztéb en . Jól mondá valaki egy más alkalom mal, hogy „a múltnak tévedései elő készítik a jö v ő nek diadalát". E z a m on dás a mi ú. n. gyém ánt-csinálóinkra is alkalm azható. Alig feledé el Mr. Mac te ar k u ta tásait a k ö zönség, midőn Sheffield-ből Mr. A. H. A l l é n je len t k ezett s Dr. R. S. M a r s d e n részére igényelte a d ic s ő s é g e t; mielőtt azon ban ezen második fölfedezés nyilvá n o s sá g ra ju to tt volna, Mr. J. B a 11 a nt i n e H a n n a y , fiatal glasgow -i che mikus lép ett elő s kezeiben m este rsé ges g y ém án to k a t m u t a t o t t ! Mr. H a n n a y nem rég ib en igen érdekes v izsgálatok so ro zatáv al fog lalkozott, a melyek váratlanul vezették a jelen fölfedezésre. H o g y e vizsgálatokat kellően mél-> tathassuk, szükséges előbb egy oly tényre fordítani figyelmünket, mely az első te k in te tre nem látszik ugyan fon to sn ak a gyém ánt előállításában, mégis a le g d ö n tőb b befolyással volt reá. T ö b b mint félszázad előtt C ag n i a r d d e l a T o u r v ég zett né mely nagyfontosságú kísérleteket, m eg határo zan d ó a hőm érsék befolyását erős csövekben jól elzárt folyadékok álla potára. Ezen k u ta tá s o k a t k éső b b Dr. A n d r e w s Belfastban folytatta. O m egm utatá pl. hogy a szénsavat bi zonyos hőm érséken felül nyomás által már nem lehet folyósítani. H a a gáz eme hőm érséknél összenyomatik, sa já tsá g o s állap o to t vesz föl, mely sem a folyadékhoz, sem a gázhoz iíem ta r tozik. C sö k ken tve a hőm érséket, a gáz valódi folyadékká v á l i k ; cs ö k kentve a nyomást, valódi gáznemű tes te t k apunk. A ndrew s azt találta, hogy a k é t fizikai állapot k ö z ö tt bizonyos érezhetetlen átm en et van s a folyto


220


n osság egyikből a m ásikba tökéletes. E sajátságos hőm érséket, melyen túl a nyomás növelése már nem idéz elő folyósítást, k ritik u s p o n tn a k nevezzük. V isszatérve C a g n i a r d d e l a T o u r és A n d r e w s kísérleteire, te g y ü k föl, hogy a csőben elzárt folya dék valamely szilárd te stet föloldva tartalm az ; m ost a folyadék hőm érsékét emeljük fölül a kritikus ponton. Mi tö rtén ik a k k o r ? A folyadék átm eg y a g ázállapotba, de mivé lesz a szilárd test ? Ez azon kérdés, melyet Mr. H a n n a y, Mr. H o g a r t h-tal eg y e sülve, m egoldásra kitűzött. E lső tek in te tre az látszik valószínűnek, hogy a szilárd test, ha nem illékony, azon hőmérséknél, melynek kitétetik, nem lesz képes a gázállap o t fölvételére s az ol dószerből kiválik, vagyis midőn a folyadék átlépi a kritikus p ontot, az ál tala feloldott an y a g szilárd állap o t ban lerakódik. E n n ek a föltevésnek azonban a k í sé rletek k ereken ellenm ondottak. C sak ham ar tapasztalták , hogy a feloldott a n y a g o k számos esetben nem m aradtak hátra , hanem a gázban szétterjedve, bizonyos légnemű o ld a ttá változtak. E s így ju to ttu n k tudom ására azon v á r a t lan tünem énynek, hogy a szilárd a n y a g o k — éppen mint rendes k örülm ények k ö z ö tt a folyadékok által — fe lo ld h a tók a m eg felelő gázok á lta l is.

Minthogy a víz a legáltalánosabb oldószer, azt hihetnők, hogy az efféle kisjérletek legjobban vizes oldattal si kerülnek. G yak o rlatilag azonban a víz h asználata korláto lv a van, részint k el lemetlenül m agas k ritikus pontja miatt, részint azon tény miatt, hogy a víznek magas hőm érséknél és nag y ny o m ás nál sajátság o s m aró hatása van az üvegcsö v ek re, melyekben a kísé rlete k et végbeviszszük. A lkalm asabb oldószert találtak az alko h o lb an s H annay és H o g a rth kezdetleges kísérleteik et sok esetb en jódkálium nak alkoholban való oldatával végezték. E g y erős csö v et félig m e g tö ltö tte k a jódkálium nak al kohol-oldatával, a v ég e k et b efo rra sz to t

ták, a csövet légfürdőbe helyezték és hevítették. Atmenvén a kritikus ponton, az alkohol gázzá változott s a jódkálium a helyett hogy lecsapódott volna, a gázban oldva m aradt. S ő t midőn a hőmérsék 3 8 0 C °-ra emelkedett, s mint egy T5 0 C°-al volt felül a k ritikus p o n ton, az alkohol-gáz még mindig fenn ta rto tta a szilárd sóra g y a k o ro lt oldó k ép essé g ét. Azonfelül egy szellemes berendezés által lehetővé vált a jó d k á liumnak csak egy részét tenni ki a gáz h atásának, úgy, hogy az érintkezésbe ne jöjjön a folyadékkal, s a szilárd test lassanként így is eltűnt és vég tére tö kéletesen föloldódott a láthatatlan oldószerben. De a gáznemű oldatra g y a k o ro lt nyomás g y o rs m egszünteté sénél a feloldott káliumjodid majd finom hónemű kristályköd, majd az őszi dérhez hasonló k ristály h ártya alakjában az üvegcső belsejére csa pódott. A nyom ásnak újólagos növelésé vel azonban a kristályok ismét felol d ó d tak s egészen eltűntek. E m e k ísérletek valóban új világot derítettek az oldás tüneményeire. Eddig azt hittük, hogy o ld ó k ép esség ö k csak a folyadékoknak van, míg Mr. H annay és Mr. H o g a rth m egm utatták, hogy evvel a képesség g el a gázok is föl v an nak ruházva. Röviden, eme vizsgálatok m egerősítik Dr. A ndrew s k o ráb b i k ö v etkeztetését, mely szerint a folyadékés gáznem ű állopotok k ö zö tt tökéletes folytonosság van. H a ilyen rendkívüli eredm ényeket tudtunk az oldásnál kieszközölni, mi term észetesebb, mint azt kérdezni, váj jon a szenet sikerülne-e hasonló módon egy megfelelő oldószerben föloldani ? A szén k ülönösen makacs egy anyag : a k ö zönséges oldószerekben pl. savak-, aljak-, alkohol- és étherben oldatlanul marad. Annak nem vehetjük hasznát, hogy a m egolvasztott ö n tö tt vas fel oldja a szenet, s hogy midőn a fém lehűl, a szén egy része a grafithoz ha sonló kristályos pikkelyekben a vasból kiválik. Mai n ap s ág minden iskolás g y erm e k



tudja, hogy a szén a term észetb en k é t egészen k ü lönböző k ristály o so d ott á s vány alakjában fordul elő : az egyik alakban mint g ra fito t , a második a la k ban mint g yém á n to t ismerjük. F é m k o hászok jog o san állíthatják, h o g y ők ismerik a grafit m esterséges előállítá sát s tudják, hogy az bizonyos chemiai folyamatok által nyerh ető ; de a szén nek a gyém ánt alakjában való k r is tá lyosodása eddig állandóan meghiúsí to tta a chemikusok terveit. Míg a glasgow -i levegő tele volt Mr. M actear kísérleteinek hírével, nagyon term észetes volt, hogy az érd e k lődés H annay és H o g a rth urakhoz is fordúlt, a kik talán a gáznemű oldás új módja által b iz to sab b an v ezetnek min ket az óhajtott eredményhez. O k ugyanis azt találták, hogy midőn a szilárd test szabaddá válik a gáznemű oldatból, rendesen kristályos állapotban rak ó d ik le. Most, ha szenet lehetne ekk ép fel oldani, term észetesen ez lenne az eg y e düli mód, melylyel azt a gyém ánt k ris tályos alakjában leválasztani sike rülhet. Ezen sok reménynyel k ecseg tető módszerhez fordulva, Mr. H annay v á rakozásában csak h am ar m egcsalatva látta m agát; minthogy a szénnek b á rm e lyik módosulását alkalmazta, a grafitot, faszenet vagy lám pakorm ot, mindegyik makacsul ellenállott az oldószerek b e folyásának. Valószínű volt tehát, hogy ha a problém a egyáltalában m egold ható lesz, azt k özv e te tt úton kell megkísérteni. Mr. H annay találékony sága pedig méltó volt az alkalomhoz. A szén tudvalevőleg nevezetes n ag y számú, illékony hidrogén-vegyületeiről, az ú. n. szénhidrogénekről. E b b ő l kiindulvaMr. H annay azt találta, hogy ha valamely szénhidrogén-gázt nagy ny o más mellett bizonyos fémek, pl. m ag nézium vagy nátrium jelenlétében erős hevítésnek vetünk alá, ak k o r a szén hidrogén-gáz felb o m lik : a hidrogén egyesül a fémmel és a szén szabaddá válik. H ogy a magas hőm érséket és a nagy nyomást tetszés szerint szabályoz

221

hassuk, e kísérlethez á Mr. H annay ajánlotta, mintegy 3 V2 hüvelyk, v a s ta g sá g ú k ovácsolt vascsö v ek sz ü k sé g e s e k ; mivel a g y en g é b b e k m e g re p ed n e k a művelet folyamában. Valószínű, h ogy itt a szabad szén v agy mindjárt a felbomlás pillanatában keletkezik v ag y pedig a szabaddá vá lá s p illa n a tá b a n (in sta tu nascenti) feloldatik a gáz által és azután a nyomás h a tá s a alatt csap ó d ik le. Mr. H annay m ég azt tapasztalta, h ogy a szénnek kristályos állap o tban való n yerésére eg y állandó n itro g én tartalm ú vegyület jelenléte szükséges. Midőn aztán az összes föltételek teljesíttettek, a hosszas fáradságnak cs ak u g y an meg leve azon elégtétele, hogy a szabaddá váló szén egy része a gyém ánt valódi alakjában k ris tá lyosodott ! Az így ny ert g yém ántos szenet szi g orúan m egvizsgálta, nem csak m aga a fölfedező, hanem egy olyan kitűnő á s ványtani tekintély is, mint M askelyne tanár. A kem énységre nézve — mely a gyém ánt összes tulajdonságai k ö z ö tt a legjellemzőbb és le g érté k ese b b — azt találták, hogy Mr. H annay kristályai a zafírt olyan erősen karczolják, a mint a gyém ánton kívül más an y a g nem. A k ristá lyo k a la k já ra nézve keAeset m ondhatunk ; de ama kevés tel jesen kielégítő. N ag y o b b tökéletes k ris tá lyo k at még nem nyertek, és a tö r e d ék e k inkább a gyém ánt forgácsainak látszanak, mint kifejlett kristályoknak. F é n y ta n ila g a kristály tö red é k ek éppen olyan tulajd o n ságo k at m utatnak, a mint csak a gyém ánttól kívánni lehet. S a mérlegen szinte nem találunk el lenm ondást ; a m esterséges gyém ántos szén fajsúlya: 3*5, m egegyezik a te r mészetesével. V égre a chem iai próbák sem tesznek kifogást. Az elektrom os tűzben a kristályok felduzzadnak, m eg feketednek mint a term észetes gyém ánt; o x igénban hevítve, elégnek tiszta szén savvá. Á m bár a k ristá ly o k igen kis mennyiségben készíttettek, az elemzés mutatja, hogy a m esterséges an y ag


222


97* 8 5 % szénnél tö b b e t tartalm az. Az összes szakszerű v izsgálatok eredm é nyei tehát azon p o n tb an egyesíthetők, hogy az anyag, a melylyel kísérletez tünk, semmi egyéb mint valóságos g y é m á n t. E k k é p , úgylátszik, hogy Mr. H a n nay tökéletes sikerrel utánozta a te r m észetet és az általa előidézett anyag meg nem k ü lönböztethető a term észetes drág ak ő tő l. K ap cso latb an emez érdekes fölfede zéssel, kérdés támad bennü n k : először, vájjon a m esterséges term ék, u g y an azon módon keletkezett-e mint a te r mészetes ? m ásodszor, lehet-e a mes terség es an y a g o t könn y ű ség g el olyan m ennyiségben készíteni, hogy az nye resé g g el legyen b ocsáth a tó a k e re s k ed ésbe ? Az első k érd ésre nem könnyű fe lelni. A term észet az ő szándékainak ki vitelére az ú tak n ak és m ódoknak olyan g azd ag forrásával rendelkezik, hogy valamely különös czéljára le g k ev ésb b é sincs egyetlen egy m ódra utalva. Semmi sem valószínűbb, mint az, hogy a gyém ánt egészen m ásképen alakult m esterségesen mint term észetesen. H i szen előfordulásának feltételei anynyira k ü lö nb ö ző k a világ más-más részeiben, hogy az is valószínű, hogy a brazíliai és a dél-afrikai gyém ántok szintén különböző módon k eletkez tek. Mr. H annay a k á r m egtalálta ak á r nem a term észetes gyém ántcsinálás egyik eljárását, még messze van a való színűség, hogy minden gyém ánt szü k sé g k ép ezen az egyetlen módon k é p ző d ö tt volna. E g y régi chemiai tan tétel szerint „Vulkán a második te r mészet, a mely röviden mindazt képes utánozni, a mit az első körülm ényesen, hosszabb idő alatt tud létrehozni. “ Mr. H annay felkarolta Vulkán szolgálatait, de jó része annak, a mit alap o sab b an

gyan íth atu n k a term észetes gyém ánt ról oda czéloz, hogy Vulkán nem mindig vitte a főszerepet a gyém ánt születésé nél. íg y nem régiben egy jeles chemikus m o n d otta: „Mi semmit sem tudunk a a gyém ántn ak a term észetben való k e letkezéséről. E gyedül azt tekinthetjük b izonyosnak, hogy nem k ép ző d ö tt ma gas hőmérséknél. “ Mindezek után a gyém ánt ered eté nek k érdése csak tudom ányos érdekű marad. A k ö zö n ség részéről tanúsított g y ak o rlati irányú érdeklődés abban összpontosul, vájjon Mr. H annay föl fedezése alkalm as-e a g y ém án tk eres kedésben zav art és árleszállítást elő idézni ? A d rágakőtulajdonosok azon b an n y u g o d ta k lehetnek s megvigasz ta lód h atn ak azon biztosításban, hogy az eddigi m esterséges gyém ántok ki csinyek s talán még k ö ltség esebb ek a term észeteseknél. — Midőn a chemikus befejezte kísérleteit s m egnyitotta az olvasztókem enczéből kihúzott v ascsö veket, bizony csak azt találta, hogy az ő gyémántjai korántsem hasonlók a sinbadi „feltűnő n ag y ság ú " példá nyokhoz. Ellenkezőleg „feltűnő kicsin y e k “ . De ha k ise b b ek volnának a gom bostű fejénél is, a fölfedezés mégis em lékezetes diadala a tudom ánynak. A g y ak o rlatb an mindig van k ü lö n b ség a laboratorium i kísérletek és a g y árip a r közt. A zonban lehetséges, hogy a glasgow -i kísérletek gy ém án t jai b á r jelenleg csak a m ustár-m ag szemeihez hasonlók, idővel gyüm öl csöző kereskedelm i vállalatok tárgyaivá növekszenek. Az különben bizonyos, hogy Mr. H annay le g k ev ésb b é kezdette kísérleteit abból a czélból, a mit Ba con „a tudomány ny ereségre való al k a l m a z á s á é n a k nevezett. (T h e P o p u lar Science Rewiew 1880, 14. sz.) K ö z li: K récsy B é l a .

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

XXI. A MESTERSÉGES GYÉMÁNT

Recommend Documents