Fejleszté spolitikai mutató szá mok keretrendszere: koncepció , lehető sé gek „EU 2020-hoz kapcsolódóan – értékelési eredmények és a szakpolitikai tervezés összekapcsolása szakpolitikai szakértők és gyakorlati szakemberek bevonásával” c. projekt keretében
Készült a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából
Készítette:
HÉTFA Elemző Központ Budapest 2013. október31.
www.ujszechenyiterv.gov.hu
I. Előszó
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. november 13-án „Tematikus tanulmány-sorozat az EU 2020-hoz kapcsolódóan – értékelési eredmények és szakpolitikai tervezés összekapcsolása szakpolitikai szakértők és gyakorlati szakemberek bevonásával” tárgyú ajánlattételi felhívást tett közzé az Európai Unió hivatalos lapjában, 2012/S 218-359574 számmal. A hirdetmény közzétételével induló nyílt eljáráson a HÉTFA Elemző Központ Kft (1051 Budapest, Október 6. u. 19.) tette a legkedvezőbb ajánlatot, így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – a 2013. március 12-én aláírt szerződés alapján – a HÉTFA Elemző Központ Kft-t bízta meg a beszerzés tárgyát képező feladatok elvégzésével. A munkavégzés eredményeként 7 tematikus tanulmány, egy szintézistanulmány és egy fejlesztéspolitikai értékelési dokumentumtár készült el. A tematikus tanulmányok az ajánlattételi felhívásban meghatározott 7 témakörben, azon belül a Megrendelő által jóváhagyott projekt indító jelentésben (PIJ) részletezett területekre kiterjedően tárják az olvasó elé a – főként Uniós forrásokra alapozott hazai – fejlesztéspolitika eredményességét és végrehajtási tapasztalatait vizsgáló értékelések legfontosabb megállapításait, illetve – a témakör újszerűsége esetén, vagy hazai gyakorlat és értékelések hiányában – a jövőbeli tervezéshez felhasználható ajánlásokat. A legfontosabb megállapítások hátteréül szolgáló értékeléseket, tanulmányokat egy keresőfelülettel ellátott dokumentumtárba rendeztük. A 7 tematikus tanulmánynak a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikáját meghatározó Partnerségi Megállapodás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, illetve általános érvényű megállapításai a szintézistanulmányban is megjelennek. A Projekt Indító Jelentésben foglaltak szerint ezeken felül elkészítettük jelen dokumentumot is, amely a vizsgálatok során feltárt információk, vagy azok hiánya alapján a jövőbeli fejlesztéspolitikai beavatkozások szempontjából hasznos, szükséges és releváns mutatószámokat azonosítja és foglalja azokat a 7 tematikus tanulmány és az azokban vizsgált témakörök adta keretrendszerbe, illetve azokhoz szükséges adat- és információgyűjtési módokat azonosít.
2
II. Fejlesztéspolitika, mutatószámok, indikátorok A fejlesztéspolitika tervezéséhez, előrehaladásának nyomonkövetéséhez és eredményeinek láttatásához egyaránt hasznos szolgálatot tesznek és elengedhetetlenek az indikátorok, amelyek közvetlenül megmutathatják az egyes intézkedések tervezett és megvalósult eredményei közötti kapcsolatot, de jelezhetik a társadalmi, gazdasági, környezeti hatások szintjén a kitűzött célok irányába való elmozdulást, vagy felhívhatják a figyelmet a beavatkozások alapjául szolgáló körülmények változására is. Különböző célok pedig különböző jellegű indikátorokat kívánnak. A szakpolitikai, fejlesztéspolitikai beavatkozások hátterét valamely lehetőség kihasználásának, vagy gazdasági/társadalmi/környezeti probléma kezelésének lehetősége, illetve szükségessége adja, amelyek alapján minden esetben kitűzhető az elérni kívánt cél. Ez a fejlesztéspolitika, a szakpolitika makroszintje, ahol érdemes lehet indikátorokkal megfigyelni a beavatkozásokra indokot adó körülmény fennállását és mértékét, ami egyben láttatja a kitűzött célok felé való elmozdulást is. Ugyanakkor látni kell, hogy ezen a szinten – a rendszerek komplexitásából adódóan – jellemzően több folyamat (amelyeknek egyike lehet a beavatkozásunk) egyszerre hat a megfigyelni kívánt jelenségre. Egy-egy beavatkozás tervezése során megjelöljük a szükségesség indokát és az elérni kívánt célt, amely érdekében cselekszünk, és amelynek elérése esetén eredményesnek tekintjük a beavatkozást, kidolgozzuk a cél irányába való elmozdulás érdekében szükséges tevékenységeket, amelyek az elvárt, szándékolt mechanizmusok segítségével megvalósítani hivatottak a kitűzött cél irányába történő elmozdulást és mindehhez forrásokat, eszközöket rendelünk. Utóbbi az a szint, ahol a fejlesztéspolitika intézményrendszere közvetlen, ellenőrizhető és számonkérhető módon tud beavatkozni, az ismert működési modell, beavatkozási logika keretei között ezt INPUT – OUTPUT kapcsolatként azonosítjuk és a végrehajtási intézményrendszer szempontjából ez az egyik legfontosabb mutatócsoport. A fejlesztéspolitikának feladata a beavatkozásokat indokoló körülmények alakulását is figyelemmel kísérni, hiszen az indokok megszűnésével a beavatkozás is feleslegessé válhat, vagy ezzel ellenkezőleg a helyzet „súlyosbodása” nagyobb mértékű erőfeszítéseket tehet szükségessé. Ugyanakkor ha a tervek szerint megvalósított beavatkozás eredményeként nem kerültünk közelebb a kitűzött makroszintű célokhoz, akkor érdemes felülvizsgálni, hogy a megfelelő eszközöket választottuk-e a célok eléréséhez. Jól megválasztott indikátorok tehát nélkülözhetetlenek a sikeres fejlesztéspolitikához. Ugyanakkor a fejlesztéspolitikai indikátorok jellemzője, hogy minden esetben egy-egy beavatkozás logikájához illeszkedő módon kell azokat rendszerré szervezni, beavatkozások szintjén kell indikátort rendelni mind a kiinduló állapot, az indokoltság körülményeinek megragadására, a beavatkozás végrehajtásának előrehaladását mutató input-output kapcsolatok alakulásának leírására, valamint a célok felé való elmozdulás megfigyelésére. A megvalósítani szándékolt beavatkozási modellek ismerete nélkül nem lehet tehát teljes fejlesztéspolitikai indikátorrendszert kidolgozni. Ugyanakkor lehetőség van a fejlesztéspolitikai beavatkozások bizonyos körének indokául szolgáló helyzetek, állapotok és a fejlesztéspolitikai beavatkozások eredményeként ezek terén megfigyelhető változások leírását biztosító indikátorok rögzítésére. A következőkben – más, működő, vagy fejlesztés alatt álló 3
indikátorrendszerekre vonatkozó rövid áttekintés után – a 7 tematikus tanulmány keretében vizsgál néhány fontosabb témakörben a feldolgozott tanulmányok alapján relevánsnak tűnő témakörben javaslatot teszünk a fejlesztéspolitikai beavatkozások indokául szolgáló körülmények fennállásának, alakulásának megfigyelésére lehetőséget biztosító indikátorokra. Hangsúlyozni kell, hogy javaslatainkat a jövőbeli tervezett beavatkozások ismeretének hiányában, a múltbeli információkra alapozva fogjuk megtenni, így azoknak a jövőben kidolgozandó és megvalósítandó beavatkozásokhoz való kapcsolatát minden esetben utólagosan meg kell majd vizsgálni. Kiemeljük továbbá, hogy a javaslatoknak nem célja a lehetséges indikátorok körét az elérhető adatgyűjtések alapján rendelkezésre álló adatokra szűkíteni, sőt, kifejezett cél adott helyzetekben a fejlesztéspolitikai igényekhez jobban illeszkedő adatok, adatkörök előállítására javaslatot tenni. Az alábbiakban tehát – fejlesztés alatt álló, vagy működő hazai indikátorrendszerek rövid említésszerű bemutatását követően – egy, a jövőbeli fejlesztéspolitikai beavatkozások indokoltságának és eredményeinek nyomon követéséhez felhasználható indikátorokra teszünk javaslatokat, amelyek azért relevánsak, mert vagy -
nincs a témához kapcsolódó rendszeres és szisztematikus adatfelvétel, vagy az indikátor új megközelítésű információkat tartalmaz.
4
III. Indikátorrendszerek, adattárak Magyarországon III.1. Alapindikátorok A Társadalmi Haladás Mutatószámrendszere (http://www.ksh.hu/thm/tablak.html) a KSH által gyűjtött és a legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamatok megragadására alkalmas adatok átgondolt rendszerezése, amelyből hosszabb idősorok is kinyerhetők és ezáltal vizsgálhatóak az egyes jelenségek, folyamatok közötti kapcsolatok is. A mutatószámrendszer az OECD 2007. évi világfórumán indított általános indikátorfejlesztési folyamat részeként történik. A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon című kiadványban publikálta a KSH (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/fenntartfejl/fenntartfejl09.pdf) az Európai Bizottság által 2005-ben elfogadott fenntarthatósági indikátorkészlettel indított és azóta az EUROSTAT gondozásban zajló indikátorfejlesztési munkákkal összhangban elkészített és 19952009 időszakra vonatkozó fenntarthatósági indikátorrendszerét. Az indikátorok magját az EUROSTAT fenntarthatósági indikátorkészlete adja, amely a magyarországi sajátosságokat megragadó mutatókkal egészül ki. Várhatóan 2013. végére készül el a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Kutatási Osztályán egy olyan, átfogó indikátorrendszer, amely alkalmas a legfontosabb társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok megragadására és monitorozására (célja az állapotleírás és nem a fejlesztéspolitikai beavatkozások és eredményeik nyomonkövetése). Ez az indikátorrendszer ugyanakkor úgy lett kitalálva, hogy létező tematikus indikátorrendszerek (pl: LAEKEN-i indikátorok) főbb mutatóit is integrálja és egyben – korlátozott körben, de – nemzetközi, EU-s összehasonlítást is lehetővé tegyen.
III.2. Tematikus indikátorrendszerek Az Oktatási Hivatal Projekt Igazgatóságán zajlik a felsőoktatási és akadémiai szektor kutatásfejlesztési tevékenységének alakulását, az erőfeszítések és eredmények megragadását és intézmények szintjén történő összehasonlítását biztosítani képes „K+F+I értékelési keretrendszer” koncepciójának kialakítása, amely a hazai K+F szakpolitika egy fontos tematikus indikátorrendszere lesz (2014-re) és amelynek tartalmát figyelembe kell majd venni a fejlesztéspolitikai indikátorrendszer kialakításánál. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozásában készül a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR), amelynek célja, hogy a Magyarország helyzetét számottevően befolyásoló globális folyamatok – közülük is főként a klímabiztonság, az energiabiztonság, az élelmiszerbiztonság, vízbiztonság problémakörei – függőséget okozó, vagy más, hosszú távon jelentkező hatásait megragadja, mérje. A NATéR közvetlenül támogathatja a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozását, továbbá a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia végrehajtását. A számszerű, térben differenciált információk hozzájárulhatnak többek között az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Nemzeti Vidékstratégia, a Nemzeti Energiastratégia, a közlekedés, a katasztrófavédelem, a 5
környezetegészségügy, az építésgazdaság és a mindezeket integráló fejlesztéspolitika stratégiai dokumentumainak kialakításához és teljesítéséhez. A KSH (KSH [2011]) áttekintés készített a társadalmi kirekesztődés monitorozására, számszerű megragadására alkalmas és a nemzetközi gyakorlatban használt indikátorokról, itt olvashatjuk az Unió által is alkalmazott laeken-i indikátorok rendszerének leírását is. (Aktuális áttekintést (KSH [2013] a Statisztikai Tükör 2013. VII. évf,. 66. számában olvashatunk „A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laeken-i indikátorok), 2012” címmel). Egy újszerű kezdeményezés a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) Kaleidoszkóp rendszere, amely K+F+I szempontból releváns adatgyűjtésekből és új adatfelvételekből nyert információkat gyűjti össze és használja a szakpolitikai döntéshozatalhoz. A Kaleidoszkóp egy folyamatosan fejlődő rendszer, amely idővel a K+F+I szakpolitika legfontosabb indikátorainak lelőhelyévé válhat.
III.3. Statisztikai adattárak Üdvözlendő, hogy egyre több szervezet látja feladatának, hogy az általa felvett, vagy a gondozásában álló adatokat, adatgyűjtéseket és adatbázisokat szélesebb szakértői kör, szakmai nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tegye. Ezek az adatbázisok, az azokhoz biztosított hozzáférés és támogató lekérdező felület – önmagukban képviselt értékeken túl – a fejlesztéspolitikai indikátorokhoz és háttérelemzésekhez szolgálhatnak hasznos adatokat. Az alábbiakban megmutatunk néhány ilyen adatgyűjtést, adattárat (a teljesség igénye nélkül). A Központi Statisztikai Hivatal az általa folytatott széleskörű adatgyűjtési és adatrendszerezési feladatai eredményeként előállt információkat – felismerve az erre irányuló igényeket és élve a kor adta lehetőségekkel – elektronikus formában és – bizonyos korlátok között – a felhasználó által kívánt dimenziókban is hozzáférhetővé teszi. A Tájékoztatási adatbázisban 6 nagy kategória (Népesség, népmozgalom; Társadalom; Általános gazdasági mutatók; Gazdasági ágazgatok; Környezet; Területi statisztika) mentén rendezett adatok közül választhat on-line lekérdező felületen az érdeklődő, amely lehetővé teszi az adatok különböző dimenziók mentén történő rendezését és táblázatos lekérdezést biztosít. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpontja a KSH és más adatgazdák által gyűjtött mikroszintű gazdasági, társadalmi adatok alapján folytat közgazdasági kutatásokat. A kutatásaihoz használt tisztított, harmonizált elemzési adatbázisokat adatbankba rendezte (http://adatbank.mtakti.hu/), azok alapján az évente megjelenő Munkaerőpiaci Tükör kiadványban rendszeresen azonos információtartalmú adattáblákat tesz közzé, az ILOMA interaktív lekérdező felületen keresztül (http://iloma.econ.core.hu/index.php?page=default) pedig egyedi igényekhez illeszkedő lekérdezésekre van lehetőség az adatbankban tárolt és rendszerezett adatok köréből. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR https://www.teir.hu/) egy évtizedes múltra visszatekintő informatikai- és adathozzáférési fejlesztési projekt eredménye, amely területi dimenziók mentén rendezett módon biztosít
6
hozzáférést számos, elemzésekhez és indikátorként egyaránt alkalmazható dimenzióválasztást is lehetővé tevő lekérdező felületen keresztül.
adathoz,
Külön említést érdemel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján elérhető statisztikai aloldal (http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Statisztika), amely felhasználóbarát módon tárja a Szolgálat tevékenységi köréhez kapcsolódó információkat és adatokat az érdeklődők elé. További adattárakról szolgáltat lényegretörő információkat az MKIK-GVI [2013] környezetitársadalmi hatások követéséhez és vizsgálatához alkalmazható adatokról készült tanulmánya.
7
IV. Tematikus indikátorok IV.1. A kutatás, fejlesztés és innováció témakör szempontjából releváns potenciális indikátorok Az innováció mérésének az Európai Unióban általánosan elfogadott és hivatalos mérési eszköze az Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS), amely azonban statisztikailag heterogén mutatókból áll és különböző adatforrásokra támaszkodik. Mai formájában három aspektus: az innovációs potenciál (emberi erőforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, finanszírozás és támogatás); a vállalati tevékenységek (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozói szellem, szellemi tulajdon); és az eredmények (innovátorok, gazdasági hatások) számszerűsítésére tesz kísérletet. Kívánatos, hogy Magyarországon is legyen egy, az EIS-hez hasonló átgondoltságú és komplexitású, ahhoz illeszkedő, ugyanakkor a magyarországi specifikumokat is kezelni képes mutatószámrendszer, amely a K+F ráfordításokon túl egyrészt kitekint az innováció témakörére is, másrészt a K+F+I tevékenység eredményeit is képes jelezni. Ebbe a folyamatba illeszkedik az akadémiai szektor kutatási és innovációs teljesítményének mérésére irányuló törekvés, amelyet egységes és minden releváns tevékenységre kiterjedő mutatószám-rendszer kifejlesztésével lehet csak megvalósítani. Egy ilyen rendszer kidolgozására irányuló munka folyik az Oktatási Hivatalnál, fontos lenne az eredményeit felhasználni a szakpolitikai tervezéshez és a fejlesztéspolitika során a forráselosztás indokoltságának és eredményességének értékeléséhez. A szervezeti szintű teljesítmények értékeléséhez kívánatos a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szerzői jogi oltalmi adatbázisában (http://www.sztnh.gov.hu/adatbazisok/), valamint a Magyar Tudományos Művek Tárában (https://www.mtmt.hu//) immáron elérhető egyéni publikációs teljesítmény adatokat is felhasználni. A 2004 óta az Európai Unióban zajló Közösségi Innovációs Felmérés (Community Innovation Survey, CIS) 2011-ben 7. alkalommal valósult meg Magyarországon is, kívánatos az adatfelvétel folytatása és a Griffith és szerzőtársai által kidolgozott GHMP modell (Griffith et al. [2006]) alapján történő rendszeres – nemzetközi összehasonlítást is biztosítani képes – elemzések elvégzése és publikálása. Az értékelések megállapításai alapján hiányos a nagy kutatási infrastruktúrák és azok kihasználtságának nyilvántartása Magyarországon, holott ennek hiányában nem lehet sem érdemben felmérni az ilyen célú fejlesztéspolitikai igényeket, sem megalapozott és hatékony döntéseket hozni jövőbeli fejlesztési szükségletek, pályázatok ügyében. A kutatási infrastruktúrák felmérését és rendszerezését célozta 2008-2010 között a NEKIFUT regiszter, (http://www.kaleidoszkop.nih.gov.hu/web/guest/kutatasi-infrastrukturak;jsessionid= 5EF9FE30F239A6A2F5311C64356FBABF), amelyet napjainkban a Nemzeti Innovációs Hivatal karolt fel és gondoz. Biztosítani kell a rendszer naprakész és teljeskörű adatokkal való feltöltését és azoknak a tervezéshez és támogatási döntések meghozatalához való felhasználását, nem csak a pályázókra vonatkozóan, hiszen csak a teljes kép, az összes, országos kapacitás ismeretében lehet helyesen dönteni.
8
Az IKT területén jellemző helyzet és előrehaladás monitorozásához megfelelő és nemzetközileg is jól összehasonlítható információkkal szolgálhatnak a Digitális Menetrend száz mutatóból összeállított, online hozzáférhető (http://digital-agenda-data.eu/) adatbázisának tíz csoportban (Telecom szektor, szélessáv, mobil, internet használat, internet szolgáltatások, eKormányzat, eKereskedelem, eBusiness, IKT képességek, kutatás-fejlesztés) bemutatott mutatói (ezek öt dimenzió szerint, keresztmetszeti és idősoros összehasonlításban is lekérhetők).
IV.2. A kis- és középvállalatok fejlesztése témakör szempontjából releváns potenciális indikátorok A kis- és középvállalkozások fejlesztésének szükségességét egyrészt a tőkéhez jutási nehézségeikkel szokás indokolni, másrészt a méretükből eredő hátrányokra (pl: specializáció hiánya miatt a tranzakciós költségek jelentősebbek) lehet visszavezetni. A hatékony és eredményes fejlesztéspolitikai beavatkozások megtervezése és a fejlődés nyomon követése ezért megköveteli e körülmények alakulásának figyelemmel kísérését, amelyre – többek között – az alábbi mutatók, mutató-csoportok lehetnek alkalmasak mikrovállalkozás, kisvállalkozás, középvállalkozás bontásban) -
-
-
piaci finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás (mikrovállalkozás, kisvállalkozás, középvállalkozás bontásban és a vállalkozások életkorát is figyelembe véve) o hosszú lejáratú kötelezettségállománnyal rendelkező vállalatok aránya o hitelek nagysága, o hitelek aránya az eszközállomány %-ában, o hiteleinek átlagos kamata, a működéshez és fejlődéshez szükséges tudás, képességek megléte, o menedzsment, szervezés, marketing képességek (pl. vállalatvezetők nagymintáján 2-3 évente, azonos módszertannal, kérdőívvel megismételt adatfelvételből), működést, fejlődést befolyásoló, releváns külső, környezeti feltételek o adminisztrációs kötelezettségek és költségek nagysága, o adott évben a KKV-k működését érintő jogszabályok változásának száma.
A KKV-k fejlesztésére irányuló beavatkozások eredményességének nyomon követéséhez arra alkalmas adatrendszert és mutatókat kell kialakítani. Ennek elsődleges feltétele, hogy képezni kell egy kontrollcsoportot, amely a támogatott vállalatok csoportjára a támogatást megelőző időszakban jellemző tulajdonságokkal rendelkező olyan vállalatokból áll, amelyek nem nyertek támogatást a megfigyelt időszak során (a támogatott vállalatok csoportjának és a kontrollcsoportnak a támogatást megelőző legalább 2-3 évre azonos eloszlási mutatókkal kell rendelkeznie legalább a következő mutatók szintjén: hozzáadott érték, export intenzitás, árbevétel, foglalkoztatottak száma, egy foglalkoztatottra jutó eszközállomány, vállalatok ágazati megoszlása). A támogatott KKV-k teljesítményét kontrollcsoporthoz viszonyítva pontosabb képet kapunk a támogatások, beavatkozások eredményeiről. Mind a támogatott, mind a kontrollcsoport vállalataira vonatkozóan az alábbi mutatókat célszerű megfigyelni:
9
-
egy foglalkoztatottra jutó árbevétel, egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték, export aránya a nettó árbevételben, bruttó hozzáadott érték átlagos növekedése a megfigyelést megelőző 3 évben, foglalkoztatottak létszámának átlagos növekedése a megfigyelést megelőző 3 évben.
A fejlesztéspolitikai intézményrendszer és finanszírozási logika lehetőséget nyújt az eredmények monitoringját és értékelését támogató adatfelvételek megtervezésére és megvalósítására. A 2013-2020 időszaki KKV támogatási beavatkozásokhoz kívánatos lenne ezért egy kontrollcsoportos vállalati monitoring adatfelvételt indítani, amely a rendszeres időközönként megvalósított adatfelvétel keretei között egyéb, a fejlesztéspolitika, vagy gazdaságpolitika szempontjából fontos információk megkérdezésére is lehetőséget biztosítana. Az adatfelvételek alapján számított eredményeket célszerű 2-4 évente ökonometriai hatásvizsgálati módszerekkel lefolytatott értékeléssel ellenőrizni.
IV.3. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású, energiahatékony gazdaság fejlesztése témakör szempontjából releváns potenciális indikátorok A karbonmentes gazdaságra való áttérés sok esetben olyan újszerű megközelítést és beavatkozásokat igényel, amelyhez nem állnak rendelkezésre múltbeli tapasztalatok, illetve nincsenek célzott adatfelvételek, pedig ezek elengedhetetlenek mind a jövőbeli beavatkozások tervezéséhez, mind a fejlesztések hatásainak nyomon követéséhez és értékeléséhez. Az adat- és információhiány jellemző a tapasztalatok szerint korábbi fejlesztések megalapozásánál és megvalósításánál is. Ezért egyrészt -
-
össze kell gyűjteni a korábbi – és a jövőbeli intézkedések szempontjából fontos, mérvadó – beavatkozások tapasztalatainak értékeléséhez szükséges adatokat, másrészt jövőbeli intézkedések megalapozásához és eredményeik nyomon követéséhez célzott és rendszeres adatgyűjtéseket kell tervezni és indítani.
Alább bemutatunk néhány témakört, amelyhez kapcsolódóan célzott adatgyűjtést kell kidolgozni, lefolytatni és a jövőben is rendszeresen megvalósítani. -
épületek energiahatékonysága (épülettípusok szerint) o energiafelhasználás energiatípusok szerint o ÜHG kibocsátás mértéke o ÜGH kibocsátás a támogatással megvalósított fejlesztéseket megelőző és azt követő időszakban, projektek szintjén,
-
hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési rendszereknél o a hasznosításra előkészített kimenetek aránya, o ténylegesen hasznosításra kerülő kimenetek aránya, o energetikailag és anyagában hasznosított kimenetek egymáshoz viszonyított aránya, o nem hasznosított kimenetek aránya, 10
-
megújuló energiatermelést és -felhasználást támogató projekteknél o geotermikus energiát hasznosító rendszerek által használt vízből a mélyebb rétegekbe visszasajtolt víz aránya, o geotermikus energiát hasznosító rendszerek környezetében a talajvíz jellemzőinek változása, o nagyobb teljesítményű napenergia hasznosító rendszerek hatása (elsősorban a polarotaktikus vízirovarokra), o szélenergia hasznosító létesítmények környezetében a madár és repülő emlős előfordulás (a fejlesztés előtt és után), illetve pusztulás, o szilárd biomassza égetéssel történő energiaelőállítás esetén a levegőminőség (különösen a szálló por koncentráció) változása,
-
fenntartható városi közlekedéshez kapcsolódóan (rendszeres időközönként mérve) o az egyes közlekedési módokat használók aránya (kikérdezéses vizsgálattal és forgalomszámlálással), o egyéni közúti közlekedés forgalmának változása, a személygépkocsik kihasználtságának vizsgálata (forgalomszámlálással), o P+R, B+R parkolók kihasználtsága, o a városi levegőminőség (PM10, NOx, benzol, ózon) alakulása, o a zajszint alakulása, o tömegközlekedést jellemző utaselégedettség,
-
nagy vonalas közlekedési infrastruktúrák által keresztezett ökoszisztémák o fajtaösszetételének változása.
IV.4. A klímavédelem és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás témakör szempontjából releváns potenciális indikátorok A klímaváltozás hatásainak csökkentése és hatásaihoz való alkalmazkodás olyan újszerű megközelítést és szemléletet igényel, amely kevéssé volt jellemző a múltban. Így a klímaalkalmazkodáshoz kapcsolódó beavatkozások megalapozására és/vagy hatásainak nyomon követésére alkalmazható adatok, adatgyűjtések szinte teljesen hiányoznak, vagy nem megfelelő minőségűek. A klímaváltozás jelentősége azonban megköveteli mindezen információk előállítását, amelyeket célszerű szisztematikusan gyűjteni és azokat a klímaváltozás hatásainak monitorozását biztosító indikátorrendszerbe illeszteni. Az alábbiakban egy ilyen monitoring rendszer koncepcióját vázoljuk fel, amely a klímaváltozás hatásainak monitorozásán és a fontosabb folyamatok megmutatásán túl esetleges jövőbeli előrejelzésekhez is fontos információkat és adathátteret biztosíthat. A klímamonitoring rendszer célja lehet a klímaváltozás folyamatának, sebességének, irányának megragadása, továbbá a különböző tényezők közötti kapcsolatok, összefüggések vizsgálata. Mindez közvetlenül segítheti a megfelelő hosszútávú alkalmazkodási lépések kidolgozását (és azok hatásainak monitorozását is). A klímamonitoring rendszer alapadatai természetesen meteorológaiai adatok, amelyek jelentős részben már most is rendelkezésre állnak. Az érdemi információ azonban a klímajellemzők és más, természeti, gazdasági, társadalmi kimenetek, folyamatok közötti kapcsolatok léte, iránya és erőssége, amelyekről – ilyen jellegű adatok hiányában – jelenleg 11
nincsen empirikusan igazolt bizonyosság. Ezért egy olyan rendszert kell kialakítani, amely egyrészt alkalmas feltételezett kapcsolatok vizsgálatához szükséges információk előállítására és támogatja e vizsgálatokat, ugyanakkor lehetőséget biztosít más jellegű kapcsolatok azonosítására, vizsgálatára is. Az első lépés tehát a feltételezett ok-okozati kapcsolatrendszer felvázolása. Ezt követi ezek vizsgálatához, azonosításához szükséges adat- és információigény meghatározása és az adatfelvételek módszertanának kidolgozása. Az első érdemi vizsgálatok csak az adatok, információk birtokában végzehetők el, amelyek eredményei alapján – feltéve, hogy vélt kapcsolatok nem bizonyulnak valósnak, illetve új, nem feltételezett kapcsolatok kerülnek azonosításra – a rendszer egyes elemeinek módosítására és új információkra vonatkozó igények merülhetnek fel. Így választódnak ki a hatásfolyamatok jelzésére leginkább alkalmas indikátorok. A felállításra kerülő rendszernek ugyanakkor alkalmasnak kell lennie arra is, hogy – eseti, vagy folyamatos jelleggel – megvalósításra kerülő klímaalkalmazkodási intézkedések hatásait is tudja kezelni, képes legyen azok nyomonkövetésére. A monitoring rendszer lehetséges sémája:
− frontok száma, gyakoriságának változása − hőhullámok során a halálozási gyakoriság növekedése − hőhullámok során a mentőszolgálat hívásszámának növekedése − új fertőző betegségek megjelenése −
Ökológiai adatok − új fajok megjelenése, mások eltűnése − egyes fajok elterjedésének változása − stb…
Társadalmi-gazdasági adatok − terméseredmények változása − energiafelhasználás változása − biztosítási kifizetések változása extrém időjárás miatt (vihar, jég-, vízkár) − stb…
Egyéb szükséges adatok − erdőtüzek száma és annak változása − extrém meteorológiai jelenségek és számuk változása − árvízi és aszály jelenségek száma, szintje/kiterjedése, változása − stb…
12
adatfeldolgozás
Megfigyelt, gyűjtendő másodlagos adatok
adatfeldolgozás
Alapadat: OMSz által monitorozott meteorológiai adatok
Egészségügyi adatok
Jobb előrejelzés és alkalmazkodás a klímaváltozás következményeihez
Klímamonitoring rendszer
IV.5. A szegénység és társadalmi kirekesztés megoldása témakör szempontjából releváns potenciális indikátorok A szegénység csökkentése, megszűntetése kiemelt Uniós törekvés, szerepel a 2014-2020 időszaki források felhasználását tematizáló néhány EU2020 célkitűzés között is, amelyhez kapcsolódóan hazánk számszerű vállalást is tett. A szegénység mérésére egységes Uniós módszertan és indikátorrendszer áll rendelkezésre, ezek az ún. laekeni indikátorok, amelyek Magyarországra is rendelkezésre állnak (KSH [2011]). Az Uniós megközelítés leginkább csak a szegénység mértékének mérését és alakulását képes megragadni. A témakört azonban kívánatos lenne nem csak a jövedelmi problémákra fókuszáltan kezelni, hanem ez komplex, a szegénység okait és következményeit egyaránt megragadni és leírni képes indikátorrendszert kellene kidolgozni. A szegénység mértékét és mélységét a laekeni indikátorok jól és nemzetközileg is összehasonlítható módon mérik, ezért az alábbiakban a szegénység hátterében álló tényezők, illetve a szegénység következményeinek alakulásának monitorozásához kapcsolódóan fogalmazunk meg néhány lehetséges témakört és mutatót: -
-
szegénységi tényezők (a szegény családok körében) o munkanélküliség alacsony iskolai végzettségűek körében, a 3, vagy több gyerekkel rendelkezők körében, o megváltozott munkaképességű családfővel rendelkező családok aránya, o alacsony iskolai végzettségűek (max. 8 osztály) aránya a szülők között, következmények o szegény családokban élő gyerekek száma és aránya, élő gyerekek közül a korai iskolaelhagyók száma és aránya, élő fiatalok körében azok száma, akik munkaerőpiaci szempontból aktívak, de nem tanulnak és nem dolgoznak, o szolgáltatásokhoz való hozzáférés a szegény családok iskoláskorú gyerekei közül azok aránya, akik • szegregált osztályokban/iskolákban tanulnak, • speciális oktatási intézményekben tanulnak, a roma családok iskoláskorú gyerekei közül azok aránya, akik • szegregált osztályokban/iskolákban tanulnak, • speciális oktatási intézményekben tanulnak, közfoglalkoztatásban dolgozók aránya a munkaképes korú szegények körében, o területi alapú szegénység és szegregáció települési szegregátumokban élő szegény családok és emberek száma és aránya, szegény családok közül a roma családok és emberek száma és aránya, a szegény családokban élő emberek közül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya.
A szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos mutatószám-rendszerhez kívánatos lenne egy olyan célzott adatfelvétel, amely legalább 2.000 szegény háztartás mintáján alapul, 13
legalább 2 évente felvételre kerül azonos módszertannal és legalább 1.000 háztartás tekintetében hosszú távú követést is lehetővé tesz, ami a szegénység alakulásának és kezelésére irányuló szakpolitikai eszközök eredményességének vizsgálatát is biztosíthatja. Ezzel párhuzamosan szükségesnek mutatkozik egy olyan, nagymintás, a roma lakosság helyzetének átfogó megismerését biztosító adatfelvétel, amely egyidejűleg alkalmas a roma lakosság által tapasztalt nehézségek (diszkrimináció, szegregáció stb.) terén megfigyelhető változások megragadására és nyomon követésére, különös tekintettel a – központi és helyi – szakpolitikai kezdeményezések eredményeire.
IV.6. Az oktatás és élethosszig tartó tanulás témakör szempontjából releváns potenciális indikátorok Az oktatás terén számos, mélyelemzésekhez és oksági kapcsolatok vizsgálatához is megfelelő részletezettségű és megbízhatóságú információt biztosító adatgyűjtés zajlik már folyamatosan Magyarországon, a nemzetközi felmérések (PISA, IALS/ALLS) pedig hatásos és országok közötti összehasonlításban prezentált visszacsatolást adnak a kimenetekről. A Kompetenciamérés iskolák és osztályok szintjén is segíti az iskolai teljesítmény mellett a szegregáció alakulásnak megfigyelését, de lehetőséget biztosít akár a tanulók egyéni előrehaladásaiban megmutatkozó iskolai hozzáadott érték számítására is. Az iskolarendszerű szakképzésből való lemorzsolódás okainak és következményeinek vizsgálatát pedig életútkövetéses felvétel adatai biztosítják. Részben e felvételek adatai alapján, részben azonban új adatfelvételek mellett több, az oktatáspolitika szempontjából fontos témakör célzott monitorozása még vára magára – közülük mutatunk rá néhányra: -
-
oktatásban való helytállást és továbbtanulást segítő programokban részt vevő, szegény családokban élő (illetve HH és HHH) fiatalok száma és aránya az összes szegény családban élő, vagy HH és HHH fiatalok körében, szegregált osztályokban/iskolákban tanulók száma, szegregált osztályokban/iskolákban tanulók aránya a szegény családokban élő és/vagy HH és HHH gyerekek körében,
A felsőoktatás egyéni és társadalmi szinten egyaránt megtérülő befektetés, így a felsőoktatásban való minél nagyobb arányú részvétel kiemelt gazdasági és társadalmi cél kell, hogy legyen. Hazánk 2020-ig terjedően ambíciózus vállalást is tett a felsőoktatásban továbbtanulók és végzettséget szerzők arányának növelésére vonatkozóan. A felsőfokú végzettséggel nagymértékben csökken a szegénység és a munkanélkülivé válás veszélye. Ez azt is jelenti, hogy a szegény családból származó, hátrányos helyzetű gyerekek esetében az egyik legbiztosabb kiút lehet a szegénységből a felsőfokú végzettség megszerzése. Ugyanakkor a célcsoportba tartozó fiatalok többségénél már a középiskola szintjén megvalósul a szelekció. Ezért kívánatos lenne a szakképzésben tapasztalt lemorzsolódás vizsgálatára irányuló életútkövetéses vizsgálathoz hasonlóan egy általánosabb, nagyobb merítésű követéses vizsgálatot megvalósítani, amely tanulók nagymintáján képes az oktatási rendszer különböző szintjeinek folyamatos 14
értékeléséhez megfelelő minőségű információt biztosítani. Egy ilyen rendszerből hosszabb távon automatikusan előállhatnának olyan mutatók adatai, amelyeket ma – elsősorban a felsőoktatás és a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásával kapcsolatos kérdések vizsgálatához – egyedi adatgyűjtések formájában kellene előállítani, minimálisan az alábbi információkhoz: o o
o
felsőoktatásban tanuló olyan hallgatók száma, akik általános iskolás korukban szegény családokban éltek, olyan 18-25 évesek száma, akik általános iskolás korukban szegény családokban éltek és képességeik alapján választhatták volna a felsőfokú intézményekben való továbbtanulást, de nem tanultak tovább, továbbtanulást és/vagy a felsőoktatásban való helytállást segítő programokban részt vevők aránya az összes olyan fiatal körében, akik megfelelnének a programokban való részvétel feltételeinek, de nem tanultak tovább.
15
HIVATKOZÁSOK: Griffith, R. – E. Huergho – J. Mairesse – B. Peters (2006): Innovation and productivity across four European Countries, Oxford Review of Economic Policy, Vol. 22., No. 4., pp. 438-498. Havas Éva (2007): Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai követelményei, Statisztikai Szemle, Vol. 85. No. 8., pp. 677-689, http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2007/2007_08/2007_08_677.pdf MKIK-GVI (2013): Adatbázis-beszerzés és konszolidálás természeti-társadalmi hatások értékeléséhez - Előtanulmány Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer: http://www.mfgi.hu/en/node/537 KSH (2011): A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/laekindikator/laekindikator04m.pdf KSH (2013): A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laeken-i indikátorok), 2012, Statisztikai Tükör, Vol. VII., No. 66. pp. 1-4.
16