Hogyan tovább, SNI? A GYÓGYPEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓS /FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁS EGYSZEREGYE Csibi Enikő bizottságvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
1. A probléma észlelése szülői és/vagy pedagógiai kompetencia. Ha szülő a kezdeményező, a bizottság nem utasíthatja el a kérelmet intézményi támogatás hiányában. Ha a szülő kéri az intézménytől a szakértői vizsgálat támogatását, azt az óvoda/ iskola köteles elkészíteni (4/2010. (I.19.) OKM 10. § (1))!
2. A probléma észlelése – figyelő közegben – nem tolódhat a tanév végére! Tanulási – beilleszkedési - viselkedési - beszédzavarok észlelése mindenképpen az első félév végére, második félév elejére történjen meg, a kérelem érkezzen be! Szakmaiatlannak minősül az a felterjesztés, mely első vizsgálatot kezdeményez, és melynek elkészítése júniusi időpontban történik!
3. A szakértői vizsgálat intézményi kezdeményezése a Tü 16/új. formanyomtatvány pontos és alapos kitöltésével történhet (1.sz. melléklet)
4. Jelezni érdemes a nyomtatványon (lásd: jövő) ha a gyermek HH, illetve HHH, mert ebben az esetben a bizottság a kérelem beérkeztét követően köteles kezdeményezni az Oktatási Hivatalnál a szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő kirendelését, aki részt vesz a szakértői vizsgálaton, konzultálhat a vizsgálatot végző szakemberekkel, elemezheti az intézményi felterjesztést, indokolt esetben megvétózhatja a szakértői bizottság vizsgálati eredményét is, így a szakértői vélemény nem lép hatályba!
5. A szakértői bizottság a rá kiszabott vizsgálati határidőket csak abban az esetben tudja (tudhatja) tartani, ha a kérelmek hiánytalanul érkeznek, nem kell azokat hiánypótlásra visszaküldeni.
6. A kérelemnek tartalmaznia kell a hiánytalanul kitöltött formanyomtatványt, melyet mindkét szülővel alá kell íratni. Csak abban az esetben érkezhet kérelem egy szülői aláírással, ha a gyermek felügyeleti jogát gyakorló szülő egyedül nevel )válás, halálozás), ebben az esetben a formanyomtatvány első és utolsó oldala össze kell csengjen e tekintetben! Ha halaszthatatlan elfoglaltság miatt az egyik szülő a vizsgálaton nem tud megjelenni, a kérelemhez mellékelni kell a vizsgálat lefolytatására vonatkozó egyetértő nyilatkozatát és meghatalmazását, hogy szülőtársa az Ő nevében eljárhat, a szakértői véleményt mindkettőjük nevében elfogadhatja/elutasíthatja. Mellékelni kell a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 7. számú mellékletét (orvosi adatlap), ezt azonban csak alapvizsgálat esetén szükséges megtenni. Kontrollvizsgálatok esetében e melléklet már nem szükséges! Mellékelni kell azonban ismételten, ha a gyermeknél felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja, felülvizsgálatát e célból kezdeményezik!
7. A kérelem kitöltésekor a kezdeményező pedagógus team fordítson nagy gondot a vizsgálati cél megfogalmazására! A cél ismerete nagy segítség a bizottság számára a vizsgálat megszervezése vonatkozásában Nem elegendő annyit írni, hogy a gyermeknél felmerült a SNI gyanúja! A SNI rendkívül sokféle lehet!!!
8. A kérelem beérkeztét követően érdemes fokozottan figyelni az iskola titkárságának elektronikus levelezését, mivel a bizottság minden időpontról az intézményt elektronikus úton tájékoztatja. Ebben az esetben a bizottság számít az intézmény fokozott támogatására a gyermek és a szülők vizsgálaton való megjelenése tekintetében.
9. A szakértői vizsgálat a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet értelmében lehet alapvizsgálat, kiegészítő vizsgálat, felülvizsgálat.
10. Az alapvizsgálatot fenti rendelet értelmében kezdeményezheti a szülő, gyám, a nevelési-oktatási intézmény kizárólag a szülő egyetértésével, gyermekorvos és védőnő, a szülő egyetértésével, a családsegítő és/vagy a gyermekvédelmi intézmény, a gyám egyetértésével.
11. Szülői egyetértés nélkül szakértői vizsgálat nem végezhető el, szakértői vélemény nem állítható ki!
12. Állapotváltozás megállapítása és az ellátás módosítása céljából felülvizsgálatot az alapvizsgálatnál felsoroltak kezdeményezhetik, részletes indoklással.
13. Hivatalból történő felülvizsgálatot (korábbi nevén kötelező felülvizsgálat) a Szakértői Bizottság az intézmény kezdeményezésére végez. Az intézményi kezdeményezés a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.sz. melléklete értelmében az óvoda – iskola kötelező feladata, ebben a tekintetben a szülőnek vétójoga nincs, a felülvizsgálat elvégzése kötelező!
14. Az alap-, a kiegészítő és az állapotváltozás miatti felülvizsgálatok a tanév során bármikor kezdeményezhetők, de érdemes az első félév végéig, a második félév elejéig ezeket kezdeményezni! A kérelem a már korábban (1.sz. melléklet) leírt formanyomtatványon készíthető, mindkét szülő aláírásával!
15. Az alap-, a kiegészítő és az állapotváltozás miatti felülvizsgálatok folyamatosan zajlanak, a tanév rendjéhez való igazodás már a múlté.
16. A hivatalból történő felülvizsgálatot a Szakértői Bizottság ”Pedagógiai jellemzés hivatalból indított felülvizsgálathoz” elnevezésű formanyomtatványán (2.sz. melléklet) kell kezdeményezni, melyet elektronikus úton küld a Bizottság minden megyei nevelési-oktatási intézménynek, minden év március 14-én.
17. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4.sz. melléklete alapján minden tanév június 30-ig ezeket a Pedagógiai jellemzés-nyomtatványokat a Szakértői bizottsághoz – hiánytalan kitöltéssel be kell küldeni, a hiányosságok „csúszásokat” eredményeznek, a hiánypótlás költséges és időigényes. Erre fokozott figyelmet kérünk!
18. A június 30-ig kezdeményezett felülvizsgálatok eseteit érdemes az intézménynek szorosan nyomon követni, a változásokat a Bizottság felé azonnal jelezni (pl. költözés, tankötelezettség teljesítése, iskolaelhagyás, örökbefogadás, családalapítás, halál, tartós orvosi kezelés).
19.A hivatalból történő felülvizsgálatokat a Bizottság hivatalosan közzétett munkatervmelléklet szerint végzi (3.sz. melléklet), így az intézmények hivatalból rendelkeznek a tervezett időponttal, mint információval, tehát a szülők mozgósítását akár intézményvezető szinten megtehetik.
20. A szakértői vizsgálatok tartalmát a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet szabályozza, ettől eltérni ritkán és csak rendkívül indokolt esetben lehet!
21. A 4-es rendelet megadja az IQ övezeteket is, ennek ismeretében elkerülhetők a fölösleges kérdések az SNI státusz meg nem adása tekintetében (4.sz. melléklet: GAUS-görbe).
22. A 4-es rendelet azt is meghatározza, hogy mely esetekben kötelező a teljeskörű vizsgálat, és mely esetekben elehet ettől eltekinteni (enyhén értelmi fogyatékosok, a megismerő funkciók és/vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, valamint súlyos rendellenességei esetében az alap, az I. és II. felülvizsgálat teljes körű kell legyen, azt követően ez már nem kötelező.
23. Minden esetben teljes körű vizsgálatot kell végezni hatósági, vagy szülői felkérésre.
24. A 4-es rendelet meghatározza a szülői jelenléti jogosultságot a vizsgálat teljes ideje alatt. Amennyiben erre a szülő igényt tart, a szakértői vizsgálat minden részvizsgálatán részt vehet, annak zavarása nélkül jelen lehet. A rendelet nem differenciál a vizsgálatok típusa szerint e tekintetben, így a szülői jogosultság az alap-, a kiegészítő és a felülvizsgálatra egyaránt vonatkozik, beleértve a hivatalból indított felülvizsgálatokat is. Szülői megjelenés nélkül a szakértői vizsgálat a rendelet szerint el nem kezdhető, nem kivitelezhető. Amennyiben van olyan bizottsági gyakorlat, mely a szülői jelenléttől az egyszerűsítés és gyorsítás okán eltekint, az mindenképp jogszerűtlen és támadható!
25. Az elvégzett vizsgálat eredményét a szülővel el kell fogadtatni. Ha a szülő írásban egyetért, a szakértői vélemény hatályba léptethető, azaz végrehajtható. Ha a szülő írásban nyilatkozik, hogy nem ért egyet, erről a Bizottság hivatalból tájékoztatni köteles a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, aki hivatalból eljárást indít a gyermek érdekében.
26. Ha a szülő egyetértett a szakértői véleménnyel, így az végrehajtható, a bizottság megküldi szakértői véleményét a nevelésioktatási intézménynek, a jegyzőnek, a szülőnek, és SNI b), illetve BTMN diagnózis esetén a területileg illetékes Nevelési Tanácsadónak.
27. A szakértői vélemény alapján megkezdődik a különleges ellátás, gondozás.
28. A gyermek/tanuló attól az időponttól jogosult a speciális megsegítésre, hogy igényjogosultságát megállapították, azaz hatályos dokumentum rögzíti. E tekintetben hatályos dokumentumnak minősül a végrehajtható szakértői vélemény, melyet a szülő elfogadott.
29. Tehát azok a kérdések, hogy mikortól kell az SNI gyermeket/tanulót SNI csoportba illeszteni és különleges ellátását megkezdeni, a válasz: a szülő által elfogadott szakértői vélemény kézhez vételének időpontjától.
30. Az együttnevelést, együttoktatást fölvállaló intézménynek rendelkeznie kell a különleges ellátás személyi és tárgyi feltételeivel: alapító okirat, mely tartalmazza a közoktatási törvény 121.§ (1) 29. a) és b) szerinti SNI kategóriák felsorolását, pedagógiai program, melynek egy fejezete külön foglalkozik a fölvállalt SNI kategóriák ellátásának, pedagógiai megsegítésének módjával, speciális, a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, speciális, fogyatékosság-specifikus eszköztár, fejlesztőszoba.
31. Ha egy bizonyos fogyatékosság ellátását az intézményi alapító okirat nem tartalmazza, de a gyermeket a Szakértői Bizottság együttnevelhetőnek, együttoktathatónak ítéli meg, a lakcím szerint illetékes intézmény köteles Őt ellátni, az ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket fenntartói támogatással meg kell teremteni, vagy közoktatási megállapodást kötni az adott fogyatékosságos fölvállaló más intézménnyel. Erről a Szakértői bizottságot tájékoztatni szükséges (intézménykijelölés). A feltételek hiánya okán az együttnevelést, együttoktatást elutasítani jogszerűtlen!
32. Gyógypedagógiai szakok, fogyatékossági típusonként: testi fogyatékos gyermek/tanuló szomatopedagógia, vagy mozgássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus hallássérült gyermek/tanuló szurdopedagógia, vagy hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus látássérült gyermek/tanuló tiflopedagógia, vagy látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus enyhén értelmi fogyatékos gyermek/tanuló oligofrénpedagógia, vagy tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus
32. Gyógypedagógiai szakok, fogyatékossági típusonként:
középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek/tanuló oligofrénpedagógia, vagy értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus beszédfogyatékos gyermek/tanuló logopédia szakos gyógypedagógus autista gyermek/tanuló tanulásban akadályozottak pedagógiája, vagy bármely szakos gyógypedagógus, aki autizmus specifikus módszerek alkalmazásában képzett, jártasságot szerzett halmozott fogyatékossággal élő gyermek/tanuló a vezető fogyatékosságok szerint, a bizottság javaslatait szem előtt tartva megismerő funkciók a)… nyelvfejlődési zavar talaján kialakult tanulási zavarok (nyelvi eredetű diszek) kezdetben kizárólag logopédus, a későbbiekben bontott óraszám, a bizottság javaslatai szerint
32. Gyógypedagógiai szakok, fogyatékossági típusonként:
megismerő funkciók a)… kognitív zavarok talaján kialakult tanulási zavarok (észlelési zavar eredetű diszek) tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus, esetleg bontott óraszám, a bizottság javaslatai szerint megismerő funkciók a)… figyelmi zavarok talaján kialakult tanulási zavarok (figyelemzavar eredetű diszek) pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, esetleg bontott óraszám, a bizottság javaslatai szerint viselkedés (aktivitás, figyelem, magatartás) a)… pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, esetleg bontott óraszám, a bizottság javaslatai szerint megismerő funkciós és/vagy a viselkedés b)… fejlesztőpedagógus és/vagy különböző szakos gyógypedagógusok, a bizottság javaslatai szerint
33. Figyelem! A gyógypedagógusok képzése nem univerzális, a szakoktól eltérni nem szabad !!! A gyógypedagógus helyettesítheti a fejlesztőpedagógust az SNI B) ellátás esetében, fordítva azonban nem lehetséges, SNI a) ellátását fejlesztőpedagógus nem végezheti !!! Betegség esetén a helyettesítést SNI a) esetén csak azonos szakos gyógypedagógussal lehet megoldani. Többségi pedagógus még átmenetileg sem végezhet gyógypedagógiai rehabilitációt!
34. A gyógypedagógiai rehabilitáció és a fejlesztő foglalkoztatás az SNI a) és SNI b) tanuló számára kötelező tanórai foglalkozás, a megjelenés ezeken az órákon kötelező, azonos jogkövetkezményekkel jár az igazolatlan hiányzás ezekről az órákról, mint az egyéb tanórákról. Ezért a jelenlétet dokumentálni és szorosan nyomon követni szükséges, a hiányzásokról és azok jogkövetkezményeiről a szülőket tájékoztatni indokolt.
35. Érvényes szakértői véleménnyel rendelkező gyermek/tanuló esetében szülői nyilatkozat alapján a különleges gondozást leállítani nem lehet, ezt kizárólag soron kívül kezdeményezett felülvizsgálattal lehet megtenni, amennyiben annak eredményei az igényjogosultságot már nem támasztják alá.
36. A rehabilitációs/fejlesztő foglalkozásokról a szülőket tájékoztatni kell, azok órarendjét a szülő számára meg kell küldeni, a hiányzások következményeiről a szülőket az intézmény igazgatója hivatalból köteles tájékoztatni.
37. A különleges gondozás nem szaktantárgyi korrepetálás, erre az igazgatóknak fokozottan oda kell figyelni! Sem az osztálytanítók, sem a szaktanárok nem kérhetik a gyógy/fejlesztőpedagógustól, hogy saját fejlesztési tervétől eltekintsen, és korrepetálást végezzen az óráin!
38. A SNI tanulókat a kötelező órákról fejlesztési/rehabilitációs célzattal kiemelni nem lehet, még készségtárgyak tekintetében sem szabad ezt a gyakorlatban alkalmazni, és még akkor sem, ha ezt a szülő kezdeményezi, vagy egyetért az iskola által kezdeményezett gyakorlattal. A szülő az iskolai órák szervezésében nem felelős, együttműködési kötelezettsége van! Mindez az iskolára vonatkozik, az óvodai rehabilitációra ilyen előírás nincs.
38. A rehabilitációs/fejlesztő foglalkoztatás dokumentálása:
egyéni fejlesztési terv a Szakértői Bizottság javaslatai alapján, háromhavi ciklusokra bontva, teljes tanévre, nevelési évre készítve, személyis adatokkal, diagnózissal, a szakértői véleményt kiállító bizottság nevével, a vizsgálat idejével, a felülvizsgálat megjelölésével, általános és konkrét célok megfogalmazásával, a rehabilitáció/fejlesztés tartalmi feladatainak leírásával, rehabilitációs/fejlesztő órarend, a gyermekcsoportok beosztásával, egyéni fejlődési lap, a fejlesztő órák tartalmával, a gyermek órai teljesítményének megjegyzés rovatban történő leírásával, mely a félévi és évvégi értékelés alapja lehet, jelenléti ív (napló), félévi és évvégi gyógy/fejlesztőpedagógiai értékelések, fejlesztő mappák, füzetek, elektronikus adatbázis a gyermekmunkákkal.
39. A rehabilitációs foglalkoztatás/fejlesztés tartalma függ a gyermek/tanuló diagnózisától, szem előtt tartja a Szakértői Bizottság korrekciós és fejlesztési javaslatait, valamint a gyermek/tanuló aktuális állapotát. Ezt az intézményvezetőnek, igazgatónak fokozott figyelemmel kell kísérnie (5.sz. melléklet)
40. A rehabilitációs/fejlesztő foglalkozásokért az igazgató/intézményvezető egy személyben felelős, úgy azok rendszeressége, mint azok szakmai tartalma vonatkozásában. Ezért ezeket az órákat is látogatnia kell az igazgatónak, legalább tanévenként egy alkalommal a különleges gondozást végző szakemberek munkájának ellenőrzése vezetői oldalról nem mellőzhető!
41. Az SNI - pénz: A Költségvetési Törvény szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai hozzájárulás 224.000 Ft/fő/év. Ezt az összeget igényelheti az intézmény fenntartója az SNI magántanuló után, ha a magántanulói státuszára a Szakértői Bizottság tett javaslatot (heti legalább 8 óra egyéni fejlesztés), illetve a szakorvos által javasolt magántanulói státusz esetén (tartós betegség, nem SNI!). Az összeg 160%-a igényelhető a testi, érzékszervi, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos és autista gyermekek, tanulók után. A keretösszeg 80%-a a beszédfogyatékos és enyhe értelmi fogyatékos, 70%- a megismerő funkciók és/vagy a viselkedés tartós és súlyos, valamint súlyos rendellenességével küzdő gyermekek/tanulók után igényelhető, de csak abban az esetben, ha az intézmény megteremti a speciális feltételeket és a gyermeket szakszerűen ellátja. Az összeget 2011. évben időarányosan 4, a 2012. évben – tervezetten – időarányosan 8 hónapra irányozták elő.
A JÖVŐ
változni fognak az SNI kategóriák megnevezései, tervezetten visszatér a pszichés fejlődés zavara, valamely kontextusban (erről időben tájékoztatni fogjuk intézményeinket), változ(hat) a normatív támogatás kerete, a finanszírozás formája, módja is, a pedagógusok kötelező óraszámának módosulásával változ(hat) a rehabilitációs/fejlesztésre fordítandó órakeret, fogyatékosságonként,
A JÖVŐ
változ(hat) a gyógypedagógiai rehabilitációs/fejlesztő foglalkoztatás szervezési kerete, változ(hat)nak a rehabilitáció szakmai alapjai, változ(hat) a teljes rendszer (erről időben tájékoztatni fogjuk intézményeinket), a 2012/2013. tanév első félévében az ellátás változatlan!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
