Fehér Galamb Közösség
„…nálunk a cserkészetet a papság vette kezébe, mert a papság van olyan okos, hogy belássa, mily perspektíva nyílik ez intézmény helyes kezeléséből a jövő generáció nevelésére nézve” Králik László naplója, 1923. július 10.
Fehér Galamb Közösség „A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos, Isten-hitre alapozott ifjúságnevelő szervezet.”1 A cserkészet összefoglalva az alábbi alapelveken nyugszik: -
Kötelesség Isten iránt Kötelesség mások iránt Kötelesség önmagunk iránt
Ezeket az alapelveket tükrözik a cserkészet tíz törvénye és a cserkészfogadalom, de még a cserkész köszöntés és a cserkészliliom is.
Sajnálatos tapasztalat azonban, hogy külföldön a cserkészet egyre jobban elveszíti a vallásos és Isten-hitre alapozott ifjúságnevelői meghatározottságát. Szintén tapasztalat, hogy hazánkban is – bár nem általánosíthatóan – rossz a cserkészet megítélése, még vallási körökben is. A világi körökben pedig még rosszabb a helyzet, hiszen nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi is az a cserkészet. Sokan összekeverik más - alapelveikben merőben eltérő, létező vagy létezett ifjúsági mozgalmakkal - mindazok ellenére, hogy a magyar cserkészet máig igyekszik hű maradni ezekhez az alapelvekhez. Más cserkészmozgalmak pedig, mint például a Táborkereszt mozgalom illetve az ICHTHÜSZ Közösség, hathatósan tesznek is azért, hogy a vallásosság ne sikkadjon el a cserkészetben. Hogy ezeknek a kötelességeknek mindjobban megfeleljünk, igencsak elősegíti, ha a cserkész aktívan gyakorolja saját vallását és részt vesz felekezetének életében is. Hiszen akkor vallásos valaki igazán, ha az tettekben is megnyilvánul. Bi-Pi tanításával és elképzelésével is egybevág mindez! Ezek alakítják ki a Fehér Galamb Közösség fő célkitűzéseit.
1
Cserkészpróbák könyve, Jelöltpróba fiúk részére, Márton Áron Kiadó, Budapest 1996.
2
Céljai: -
-
-
-
-
A cserkészeket arra ösztönözni, hogy vallásukat aktívan gyakorolják. Az istentiszteleteken és szentmiséken túlmenően kapcsolódjanak bele felekezetük életébe, képességük és saját indíttatásuk szerint valamilyen formában (oltárszolgálat, templomi kórus, táboroztatás, hitoktatás vagy egyszerűen a vallási közösség segítségére lenni rendszeresen pl.: templomdíszítés, takarítás, stb…). Felhívni a figyelmet arra – mind vallási, mind világi körökben – hogy a cserkészet alapelveiben igenis vallásos. Ezzel is javítani szeretné a kapcsolatot a cserkészet és a különböző vallási felekezetek között. Felhívni a figyelmet a cserkészetben is, hogy a vallásos magatartás szerves része a cserkészéletnek. Napjainkban különösképpen fontos ez. A magyar cserkészetet ez teszi különlegessé és igazán értékessé! Nevelési eszközként értelmezve, a közösséghez tartozás – kiváltképp a kitűző viselése mintegy elismerése annak, hogy a tag már élő módon szolgálja a közösség célkitűzéseit, tehát saját felekezetének aktív tagja valamilyen módon, figyelembe véve a sajátos életállapotokat is (gyermeknevelés stb…) A közösség fő célja a Bi-Pi által megálmodott cserkészet fő célja: Legyőzni a rosszat és jobbá tenni a világot, kiemelve a cserkészet vallásos motívumát. "Isten megadott nekünk mindent ezen a világon, hogy az életet széppé tehessük, de rajtunk múlik, hogy jól használjuk-e adományait. Igyekezzél hasznára lenni másoknak!"
3
Nem célja a közösségnek: -
-
A közösségnek nem célja semmilyen módon, hogy egy „új” cserkészetet hozzon létre, alapozzon meg, vagy bárkit is erre ösztönözzön. A Fehér Galamb Közösség a cserkészetet, a magyar cserkészetben a Magyar Cserkészszövetségek Fórumát tagszövetségeit szolgálja, kiemelve annak vallásos motívumát, és azt így is erősíteni, elősegíteni és tudatosítani törekszik. A közösség tagjai taljas mértékben alávetik magukat a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma alapelveinek, magukat a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma adott tagszövetsége tagjainak vallják. A közösségnek nem célja továbbá, hogy a vallási felekezet életébe való aktív részvételt az egyetlen helyes és „cserkészies” módnak ítélje meg, amikor az Isten és embertárs felé való kötelességteljesítésről van szó. Nem akarja lekicsinyíteni a jócselekedetek bármelyik módját se.
4
A Fehér Galamb kitűző, mint jelkép A cserkészet sajátos eszköztárában különösen nagy hangsúlyt kapnak azok, amelyek kifejezik értékeinket és alapelveinket. A napi jótett, a jelszó és köszöntés, a cserkészjelvény, a cserkészjel, az egyenruha, mint nevelési eszköz szerepel az eszköztárunkban. A cserkészjelvény - amit minden cserkész ismer – a helyes utat mutató nyílhegy. A fogadalomra emlékeztet a három ága, amelyek a kötelességteljesítésre, törvénytartásra, segítőkészségre emlékeztetnek minden cserkészt. De a cserkészjelvény egyben külső jelzés a világ felé is, hogy viselője egy bizonyos értékrendszert, életvitelt képvisel. Ehhez hasonlóan a Fehér Galambnak, mint kitűzőnek is hasonló szerepe van: -
Külső jelként viselője képviseli és felhívja a figyelmet a közösség alapvető céljaira, elsősorban a cserkészetben, másodsorban vallási körökben, harmadsorban pedig a cserkészethez nem tartozók számára. Ezzel elősegíti a cserkészet jobb megítélését és jó hírének öregbítését is.
-
Mint nevelési eszköz, egyrészt ösztönöz más cserkészeket is, hogy ezeket a célokat saját magáénak érezze, másrészt viselőjét emlékezteti is ezekre.
Minden kitűző egyedi. Hátlapján számmal ellátott, így mindenki egyedi azonosítóval ellátott kitűzőt kap. A Fehér Galamb szimbóluma A keresztény ikonográfiában a galamb a Szentlélek jelképe. Jézus megkeresztelésekor Isten Lelke galamb képében leszáll rá. Itt nem a Noé bárkájára visszatérő galambra céloz az evangélista (Ter 8,8-12). A galamb sokkal inkább Isten szeretetét juttatja eszünkbe, amely jelképesen leszáll a földre. Értelmezhetjük ezt a jelenetet úgy is, mint annak szimbólumát, amelyben Jézus keresztségekor megvalósul az új teremtés. Ennek alapja az a zsidó hagyomány, amely a teremtéskor a vizek fölött lebegő Isten Lelkét (Gen 1,2) galambnak fogja föl.2 "Miután Jézus megkeresztelkedett, mindjárt feljött a vízből, és íme, az ég megnyílt neki, és látta az Isten Lelkét, mint galambot leereszkedni és rászállni. És íme, egy hang hangzott az égből: Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik.”3(Máté 3.16-17)
2
Galamb, in DUPLACY, J. – GEORGE, A. – GRELOT, P. – GUILLET, J. – LACAN, MARC-F., Biblikus Teológiai szótár, Szent István Társulat, Budapest 2009, 395.
3
Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest 2007.
5
Mindezek a jelentéstartalmak alkalmassá teszik a „Fehér Galamb” szimbólumot, hogy a közösség számára megfelelő és bármely keresztény felekezet számára elfogadható jelkép legyen. Valamint a cserkészalapelveivel és céljaival is összeegyeztethető, hiszen a cserkészet célja az istenszeretetre és szolgálatra, valamint a jellemes emberré való nevelés. A „Fehér Galamb” szimbólum utal arra is, hogy viselője a cserkészet vallásos megnyilvánulását igyekszik erősíteni. Majd végül, de nem utolsó sorban Istenre utal, aki felé végső soron a vallásos életforma – ilyen formán a cserkészélet – irányul.
A közösséghez való csatlakozás feltételei
-
Bármely cserkész (rangtól, kortól és nemtől függetlenül) csatlakozhat, aki elfogadja és magáénak érzi a közösség céljait. A közösséghez csatlakozni vágyó igazolhatóan (lelkipásztori, plébánosi igazolás) és élő módon szolgálja a közösség célkitűzéseit. Vállalja, hogy a tagságot – a feltételeket ismételten teljesítve – évente megújítja. Vállalja, hogy a kitűzőt csak abban az esetben hordja, ha aktívan részt vesz saját felekezetének életében valamilyen módon. Vállalja a kitűző költségének megtérítését (jelenleg 250 Ft) és a postaköltséget.
A Fehér Galamb Közösség tagja -
Egyedi, számmal ellátott kitűzőt kap, amit a cserkészingén viselhet A cserkészigazolványba rakható betétlapot kap, hasonlóan a segédtiszti betétlaphoz Emléklapot kap, amely szintén emlékeztetik majd ezekre a nemes célokra Neve, csapata és felekezete szerepelni fog a IV. Kerület honlapján Értesítést kap, minden a Közösséget érintő ügyről az email címére
6
